Készült: 2020.02.22.00:52:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

15. ülésnap (2014.09.16.), 68. felszólalás
Felszólaló Dr. Völner Pál (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:47


Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat átfogóan igyekszik elvégezni egy első látásra aprónak és jelentéktelennek tűnő, de a magyar gazdaság szempontjából létfontosságú törvénymódosítást. A teljesség igénye nélkül a javaslat tartalmazza a takarékszövetkezeti törvény módosítását a szövetkezeti integráció megvalósítása érdekében; a hulladéktörvény módosítását, hogy megnyugtatóan rendezni tudjuk az iskolai papírgyűjtés körüli jogi helyzetet; tartalmazza a társaságiadó-törvény módosítását, hogy több pénz jusson az új hazai filmek készítésére; tartalmazza az Eximbank-törvény módosítását az export élénkítése érdekében; és nem utolsósorban az agrárpiaci törvény módosítását azért, hogy megállítsuk a hazai bortermelésre káros importot.

Az indítvány javaslatot tesz arra, hogy a választási évben a központi költségvetést ne október 15-ig, hanem csak október 30-ig kelljen benyújtani, annak érdekében, hogy a választást követően biztosított legyen a szükség idő a megfelelő szakmai előkészítésre. Azt gondolom, hogy ez egy méltányolható technikai módosítási szándék. Ehhez kapcsolódóan szeretném tolmácsolni a Fidesz-frakció azon javaslatát, hogy kerüljön ki az államháztartási törvényből az a passzus, miszerint a központi költségvetés benyújtását követő 30 napon belül az önkormányzatoknak is el kell fogadniuk a saját költségvetési koncepciójukat. Nem életszerű ugyanis, hogy a helyi közgyűlés már novemberben az ehhez szükséges információk birtokában legyen, ezért szeretném a frakció támogatásáról biztosítani ezt a szándékot. Ebben a kérdésben a frakció egy módosító indítvánnyal fog élni.

Arra tekintettel, hogy összesen 23 törvényt módosít a javaslat, engedjék meg, hogy a továbbiakban csak néhány módosítandó törvényről beszéljek, és a többi témát átengedjem képviselőtársaimnak.

Elsőként az Eximbank-törvény módosításáról szólnék. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása lehetőséget teremt arra, hogy az Eximbank, illetve a Magyar Exporthitel Biztosító az ügyfelek által megvalósított befektetéseket is finanszírozza. A módosítás lehetővé teszi a devizakülföldi természetes személlyel történő szerződéskötést. Ezenkívül definiálja a nemzetközi versenyképességet javító befektetés, a nemzetközi versenyképességet javító beruházás és a nemzetközi versenyképességet javító forgóeszközigény fogalmát.

A 6. és a 7. § hozzáilleszt egy új 17. §-t az Exim-törvényhez, amely szerint az igazgatóság és a felügyelőbizottság, valamint a vezérigazgató esetében megszűnik a párttisztség viselésével való összeférhetetlenség. A cél az, hogy a pártban betöltött tisztség ne legyen akadálya az egyébként szakmailag rátermett személyek kinevezésének. Sokszor előfordult ugyanis, hogy többéves tapasztalattal vagy kiemelkedő elméleti tudással rendelkező személyeket nem lehetett kinevezni, holott stratégiai célok és más körülmények indokolttá tették volna e személyek kinevezését.

A 8. § a vámtitokra vonatkozó rendelkezéseit módosítja az Exim-törvénynek, amelynek célja, hogy összhangba hozza az erre vonatkozó szabályozást az uniós közösségi joggal. A közösségi jog csak abban az esetben engedélyezi harmadik ország felé vámtitkok kiadását vámáru-nyilatkozatban, ha arra az adott állam törvényi felhatalmazást ad. Ennek megfelelően ez a rendelkezés meghatározza azt az adatkört, amelyhez az Eximbank és a Mehib Zrt. hozzáférhet, valamint az adatkezelés célját és időtartamát. Ezek az egyéni vállalkozó adatai, a jogi személy adatai, valamint mindkettőjük esetében az export értékére vonatkozó, összesített adatok.

Fontos a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvény módosítása is. A javaslat úgy módosítja a lakástörvényt, hogy kimondja: külföldi állampolgár vagy vállalat csak abban az esetben szerezheti meg hazai ingatlan tulajdonjogát, ha ehhez az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal hozzájárul. Ez vonatkozik a diplomáciai célokra szolgáló épületekre is, természetesen nemzetközi viszonosság fennállása alapján. A javaslat ezenkívül beemeli a lakástörvénybe a külföldi jogi személy és a külföldi természetes személy fogalmakat.

Az ügyvédekről szóló '98. évi XI. törvény módosítása is számos apró, de fontos biztonsági garanciát épít be elsősorban az ügyvédi kamarai rendszerbe. A módosítás szerint a jövőben az ügyvédekről szóló törvény ügyvédi ellenjegyzéssel kapcsolatos szabályai oly módon módosulnak, hogy az ügyvédnek az általa aláírt okiraton el kell helyezni egy hamisítás elleni védelmi elemekkel ellátott, sorszámozott biztonsági jelet, matricát, amelyet aktiválnia kell. A javaslat ezenkívül 2015. január 1. napjáról május 1. napjára módosítja a letétkezelés megújított szabályainak hatálybalépési időpontját. A számviteli beszámoló területi ügyvédi kamara részére történő megküldésének kötelezettsége körében pedig részletesebb szabályozást alakít ki annak érdekében, hogy az ügyvédek e kötelezettségüket jogértelmezési bizonytalanságok nélkül tudják teljesíteni.

A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítását az indokolja, hogy a vonatkozó törvény alapján az MFB Zrt. tulajdonában álló befektetési, illetve kockázatitőke-alapok kezelésére vonatkozó szabályokra s ezáltal az alapok befektetési tevékenységére nem minden esetben van ráhatása. Ezért van szükség a befektetési jegy és a kockázatitőkealap-jegy MFB általi szerzésére vonatkozó szabályok szigorítására. A módosított 9. § előírja, hogy az MFB által egy befektetési alapba vagy kockázatitőke-alapba fektetett tőke nem haladhatja meg a szavatolótőke 20 százalékát, illetve szavatolótőkéjét.

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a Magyar Posta jogosult legyen a partnerszervezettel szerződést kötni. Szükséges rögzíteni, hogy a partnerszervezetre, mivel az általa végzett tevékenység kereteit teljeskörűen az egyetemes szolgáltató határozza meg, a számviteli elkülönítésre vonatkozó követelmények nem értelmezhetők, ezért az általa e törvény alapján végzett tevékenységhez kapcsolódó bevétel célszerűen az egyetemes szolgáltató adatszolgáltatásában kell hogy megjelenjen.

Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a fent felvonultatott szempontok megfelelően indokolják ennek a törvénynek a szükségszerűségét, ezért kérem, hogy annak ellenére, hogy valóban szerteágazó területeket érint a módosítás, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  68  Következő    Ülésnap adatai