A felszólalás szövege:
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Szlovák Köztársaság kormánya még 2008 novemberében határozatot hozott a Komárom és Révkomárom közötti Duna-híd előkészítésének megkezdéséről. A tervezett híd helyét a Magyar-Szlovák Infrastruktúra Vegyes Bizottság 2009. február 5-i budapesti, majd a 2010. március 4-i pozsonyi ülésén közösen határozták meg az érintett államtitkárok.
Szakmapolitikai-diplomáciai sikernek tekinthető, hogy a szlovák fél eredeti elképzeléseivel szemben az új híd a keleti oldal helyett a két város nyugati részén épülhet fel. Ez pontosan az a helyszín, ahol a két város mintegy fél évtizeddel ezelőtt megkezdte a híd előkészítését közösségi források felhasználásával.
A magyar miniszterelnök 89/2010. számú, szeptember végi határozatában felhatalmazást adott a nemzeti fejlesztési miniszternek a Komárom és Révkomárom közötti új dunai közúti határhíd megépítéséhez szükséges nemzetközi szerződés előkészítésére.
(13.10)
A feladat végrehajtását a lehető legrövidebb időn belül megkezdtük. Így 2010 októberében már lezajlott a magyar-szlovák kétoldalú útügyi szakértői egyeztetés Pozsonyban. A megbeszélés sikeres volt, egyik fél sem látott akadályt az egyezmény tervezett szövegének elfogadására és a híd felépítésére. Reális célkitűzés az egyezmény 2012. évig történő elfogadása.
Az egyezménytervezet megvitatása során mindkét fél fontosnak ítélte egy olyan szakértői munkacsoport felállítását, amely a beruházás megvalósítását az előkészítéstől az átadásig segíti. Az előttünk álló feladatokra tekintettel azonban a nemzetközi szerződést megelőzően is szükséges lehet a szakértői munkacsoport munkájának informális megkezdése. Ez a munkacsoport dolgozza majd ki a pályázatot a további előkészítéshez. A közös elképzelések szerint a híd műszaki terveinek elkészítése és az engedélyek beszerzése a Magyarország-Szlovákia határ menti együttműködési program ETE keretében a szlovák oldali beruházóval közösen történik meg.
A beruházás várhatóan a 2014 és 2020 közötti európai uniós programozási ciklus finanszírozási keretein belül közösségi támogatással valósulhat meg. A jelenlegi kormányzati ciklus szakmai feladata a híd megépítésének teljes körű előkészítése lesz.
Kérem képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztérium államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A 49-es számú főút menti települések lakóinak problémáját megértem, a tehermentesítést szolgáló autóút mielőbbi megépítését fontosnak tartom. Az M49-es autóút előkészítése az eltelt két hónap alatt az ütemtervnek megfelelően haladt előre. A kivitelezési véghatáridő továbbra is 2014-15 közé tehető.
A környezetvédelmi engedély beszerzésére 2012 első negyedéve előtt nincs lehetőség. A további tervezési feladatok, az engedélyes és a kiviteli terv készítése csak ezután kezdődhetnek el. Jelenleg csak a megvalósíthatósági tanulmány és a környezeti hatásvizsgálat készítésére van megkötött támogatási szerződés, ami hamarosan kiegészül az engedélyezési és a kiviteli tervek készítésének támogatásával. Az előttünk álló tervezési folyamatot ismerve úgy gondolom, a jelenleg tervezett 2014-15 közötti megvalósítás józan becslésnek tekinthető.
A forgalomba helyezés időpontja a legnagyobb kormányzati támogatás mellett is fél, legfeljebb egy évvel hozható előrébb, ami 2014-es átadást jelentene. A képviselő úr által kért 2012-es forgalomba helyezési időpont semmiképp nem tartható, felelős ígéretet erre nem tudunk tenni.
A projekt-előkészítés folyamatát az eljárási szabályok ésszerűsítésével gyorsítani kívánjuk, de ennek eredményei még nem becsülhetőek. Friss eredményként számolhatok be arról, hogy az M49-es autóút határmetszési pontjának kérdésében végre előrelépés történt. A közelmúltban lefolytatott egyeztetés eredményeként az a közös javaslat fogalmazódott meg, hogy az M49-es, illetve a 19/A út új nyomvonala környezetvédelmi okokból a Szamos folyó bal partján keresztezze az országhatárt. Ez a fejlemény nagyban kedvez a fejlesztés gyors előkészítésének.
Különösen fontos lenne, hogy egyértelműen tisztázódjon az Ököritófülpös-Csenger szakasz nyomvonala. Tárcánk támogatja ugyanis, hogy a leghamarabb megépítendő szakaszok végpontja Pátyod és Csenger között legyen. Ezzel elérhetnénk, hogy a 49-es számú főút minden jelentős települési szakasza mentesüljön az átmenő forgalom terhei alól.
A szatmári emberek a jelenlegi ütemterv szerint legkorábban 2015-ben vehetik használatba az M49-es elkerülő utat. A megrongálódott szállítási útvonalak helyreállítása és az érintett ingatlantulajdonosok kártalanítása természetesen a majdani beruházás keretében történik.
Kérem képviselő urat, hogy tájékoztatásomat elfogadni szíveskedjen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Önök is tudják, hogy mekkora károkat okoztak az országnak azok a szabálytalanságok, amelyek a korábbi MSZP-kormány európai uniós támogatási gyakorlatát jellemezték. A csepeli szennyvíztisztítónál például 10 milliárd forinttal csökkent a támogatás mértéke, de emlékszünk még a 4-es metró botrányaira is, ahol majd' 60 milliárd forint értékű szerződést nem lehetett elszámolni az Európai Unió felé.
A költségvetést súlyosan terhelő szabálytalanságok kiszűrésére vezettük be a közbeszerzési eljárások folyamatba épített teljes körű és egységes ellenőrzését. Ennek révén az európai uniós források közbeszerzési eljárások miatti esetleges szabálytalan felhasználása gyakorlatilag kiküszöbölődött, mivel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a közbeszerzési eljárásokban valamennyi eljárási cselekmény jogszerűségét időben tudja ellenőrizni, és a jogszabálysértés gyanúja esetén azonnal intézkedni tud.
A kérdésben szereplő szerződés időtartama valóban négy évre szól. A beszerzés becsült költségét a feladatok ellátásának függvényében határozták meg. Azonban le kell szögezni, hogy a sajtóban szereplő összeg nem a szerződés összege, ellenértéke. A szakértői kapacitás felhasználására nincs kötelezettség, azt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség csak és kizárólag a felmerülő igényeknek megfelelően kívánja igénybe venni, szem előtt tartva a szigorú és takarékos költséggazdálkodás szabályait.
A képviselő úr által említett közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációt négy ajánlattévő igényelte, amelyek közül ajánlatot egy adott, a PD Konzorcium. A konzorcium ajánlata az ajánlati felhívás és az ajánlattételi dokumentáció rendelkezéseinek mindenben megfelelt, ezért került győztesként kihirdetésre. A nyertes konzorcium ajánlata a piacon szokásos óradíjnak felel meg, így egyes sajtóorgánumokban szereplő példátlan mértékű megbízási díj nem helytálló. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Az ellenőrzés elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belül zajlik, de azok a pluszfeladatok, amelyek a havi mintegy 150 milliárdnyi szerződéses állomány kifizetéséhez kötődnek, ezt a fajta pufferteljesítményt igénylik. Tehát azt hiszem, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kellő gondossággal jár el, amikor nem egy fix létszámra, fix költségre alapozottan végzi ezeket az ellenőrzéseket, hanem egy keretszerződés keretében nyújt lehetőséget önmagának arra, hogy az Unió kívánalmainak megfelelően valóban az ellenőrzés elvégzésre kerüljön.
Ha az imént említett számokra gondolunk, akár csak arra, hogy 10 és 70 milliárd forintnyi támogatást nem tudtunk lehívni a korábbi időszakban, akkor azt hiszem, hogy ennek a tanácsadói keretszerződésnek az összege messze nem áll arányban azokkal a veszteségekkel, amelyeket elszenvedhetnénk ennek hiányában. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr által felvetett kérés nem ismeretlen térségi igény. Az előző évi menetrendi egyeztetések alkalmával az önkormányzatok részéről számos esetben megfogalmazódott ugyanez az elvárás.
Komárom városát a vasút az érvényes menetrend szerint Győr és Budapest irányába kétórás, csúcsidőszakban egyórás ütemes, gyorsvonati közlekedéssel szolgálja ki. Jelenleg és várhatóan a következő menetrendi évben az 1. számú, Budapest-Győr-Hegyeshalom vasútvonal feszes menetrendi sajátosságai miatt - amelyek műszaki okot jelentenek - több megállás nem illeszthető a minőségi szolgáltatást nyújtó IC-szerelvények menetrendjébe.
Természetesen, későbbi menetrendváltozás esetén - ha a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik - ismét megvizsgáljuk, hogy hogyan lehet a kérdést megoldani. Az elmúlt években több intézkedés is történt, amelyek mind a szomszédos országokhoz fűződő közlekedési kapcsolatok, Komárom nemzetközi csomóponti szerepének erősítését szolgálták. A vonatkozó országgyűlési határozattal összhangban a varratmentes Európa szellemében 2010 szeptemberében újraindult a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés Komárom és Révkomárom között. Ezek a járatok egyaránt kielégítik a hivatásforgalmi, a vasúti csatlakozási, a turisztikai és a bevásárlóforgalmi igényeket.
A Komárom-Székesfehérvár és az Almásfüzítő-Esztergom vasúti vonalszakaszok tavalyi újranyitása pedig a város más nagyvárosokkal való összeköttetését javította.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a hídra vonatkozó elismerő szavakat. Próbálunk ennek az igénynek is megfelelni, és reméljük, hogy az így keletkezett igények sorában az intercityjáratot, amit ismét hangsúlyoznék, hogy pontosan a bevezetett ütemes menetrend, ami nagy vívmánya volt a vasúti szolgáltatásnak, a műszaki korlátok miatt nem lehetséges... - tehát a tárca nyitott ennek az igénynek a fogadására, és reméljük, hogy ha akár a vasútvonal sebességének növelése, akár az ütemes menetrend változása lehetővé teszi, akkor természetesen teljesíteni fogjuk az igényt.
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A lefolytatott vita is bizonyította, hogy egy fontos jogszabálytervezet került a tisztelt Ház elé. Nagyon köszönjük a vitában elhangzott valamennyi véleményt, noha nem mindenben egyezett az előterjesztéssel, de azt hiszem, elfogadhatják, hogy a jobbítás szándéka vezette a tárcát, amikor ezzel a törvényjavaslattal előállt.
A vita során belemélyedtünk itt a múltba, és talán néhány pontatlanság és tárgyi tévedés is elhangzott, hiszen a megyei területfejlesztési tanácsok jelenleg is léteznek, van munkaszervezetük, tehát egy átadandó feladattal meg tudnak majd birkózni.
Ami pedig a regionális fejlesztési tanácsok munkaszervezetét illeti, ami jelenleg is közreműködő szervezet, ez nem szűnik meg, hanem éppen hogy az NFÜ-höz közelebb kerül ezzel az átalakítással.
Én azt hiszem, ha talán a történeti hűséghez ragaszkodunk, akkor tényleg érdemes 2006-ig visszanyúlnunk, amikor egyfajta politikai döntéssel a regionális térre tevődött át a kormányzatnál a hangsúly, és tényleg ekkor fosztották meg a megyei területfejlesztési tanácsokat azoktól a hazai forrásoktól, amelyek fölött ettől kezdve a régiók rendelkeztek. De hogy mennyire nem volt haszontalan a tanácsok működése, talán igazolja, hogy a hazai források felhasználásába a regionális munkaszervezetek bevonták a megyei munkaszervezeteket, hiszen ők voltak helyben, és csak ők tudták ezeket igazán ellenőrizni, és a felhasználásról az igazolásokat kiadni. Tehát egy elhamarkodott, és mondhatjuk utólag, hogy egy rossz döntésről volt szó, amit ez a javaslat részben korrigálni fog.
(20.40)
Elhangzott az is, hogy nem lesz szerepük ezeknek a tanácsoknak, hiszen a források nem állnak olyan mértékben rendelkezésre, ami indokolná a létrejöttüket. Ugyanakkor nagyon furcsa lenne 2014 elején azzal szembesülni, amikor az új uniós források rendelkezésre állnak, hogy az ellenzék adott esetben azzal vádolná a kormányzatot, hogy későn gondolt arra, hogy átalakítsa a rendszert, későn gondolt arra, hogy megfelelő önkormányzattal, közigazgatási ellátási szinttel rendelkező megyékhez csoportosítsa ezeket a feladatokat.
Kételyek hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy mennyire lesz önálló majd a megyei önkormányzat mint területfejlesztési szervezet. Azt hiszem, hogy az önkormányzatiság, a közvetlen választás mind azt igazolja, hogy egy legitim, sokkal legitimebb szervezet kezébe kerülnek majd ezek a feladatok, mint a korábbi időszakban volt. Éppen 2006-ban volt egy vita közöttünk arról, vajon szerencsés-e, hogy kormányzati szereplők ülnek többségben a regionális fejlesztési tanácsokban, és nem a választott tisztségviselők. Akkor elhangzott az a polémia, hogy annak idején a Fidesz-kormány alatt is ez így volt, ami valóban igaz, csak akkor elfelejtették a tisztelt urak azt hozzátenni, hogy kormányzati források felhasználásáról döntött a regionális tanács, és nem uniós források és pályázati pénzek felhasználásáról.
Ami a társadalmi kontrollt illeti: az eljárásrendben nyilván benne van a társadalmi vita adott esetben a források felhasználásánál, a pályázatok kiírásánál. Ez a megyei szinttel, azt hiszem, csak közelebb kerül a tényleges felhasználókhoz, a pályázókhoz.
Még folytathatnám sokáig ezt a sort, de azt hiszem, hogy szerencsére képviselőtársaim kellően képben voltak, és meg is válaszolták részben egymásnak az elhangzottakat.
Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a konstruktivitást, és ígérem, hogy amennyiben használható javaslatok érkeznek, azokat be fogjuk építeni még a javaslatba, illetve a kormányzat meg fogja ezeket tárgyalni, és kérek mindenkit, hogy a zárószavazásnál támogassa majd a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon sajnálom, hogy a kérdésfeltevésben a képviselő úr nem volt ennyire konkrét és precíz, mint amennyire itt a párbeszéd végén sikerült kibújtatni a szöget a zsákból. De az elhangzottakkal kapcsolatban, tehát az árak, a fogyasztói számlák kapcsán talán nem tűnt fel, hogy az elmúlt két év mindvégig arról szólt, hogy hatósági árszabályozás van életben az országban, és nem a korábbiakhoz hasonló módon, a szolgáltatók kényük-kedvük szerint, bejelentés alapján emelik az árakat, hanem szoros kontroll alatt működik, és az a fajta árelszabadulás vagy az egekbe szökő árak nem jellemzők az elmúlt két évre.
A pályázatok sora: megörököltünk egy olyan pályázati rendszert pont a lakás-korszerűsítés és a hőszigetelés terén, ahol gyakorlatilag túlköltötték a tervezhető kereteket. Most történik ennek is a rendbetétele. Most folyik Brüsszelben éppen azon KEOP-programban szereplő forrásoknak a feltöltése, amelyekre várjuk a kedvező döntést.
Az atomerőmű kérdésében, ahogy elhangzott, itt korábban is konszenzus volt a Házon belül. Szerintem ettől a konszenzustól a jelenlegi kormányzat sem tért el. Tehát annak az országgyűlési határozatnak a mentén folynak az előkészületek.
Az talán megengedtetik, a kormányzati felelősség körébe beletartozik, hogy a döntés-előkészítésekről, az ott folytatott tárgyalásokról nem napi szinten kell és sajtó szintjén üzengetni, hiszen ezek sok száz milliárd, ezermilliárd kihatású döntések, amelyeknél minden potenciális partnerrel végig kell tárgyalni a lehetséges variációkat ahhoz, hogy aztán a legkedvezőbbek közül azok az alternatívák felbukkanhassanak, amikben érdemben lehet dönteni és érdemben lehet konzultációkat folytatni. Ehhez kérjük az önök támogatását és megértését.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Egy apró pontatlanságra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a gázár-kompenzáció törléséről még az előző szocialista kormány döntött, és a kormányra lépésünk után ez volt az első intézkedés, hogy ezt ki kellett időben tolnunk, hogy azok a megfelelő árszabályozási lépések életbe lépjenek, amelyek megvédik a legszegényebb fogyasztókat attól, hogy ne tudják a közüzemi számlájukat kifizetni.
Ami a Paksi Atomerőmű kapcsán ismételten feltett kérdést illeti, szerintem megválaszoltam a válasz első felében, hogy több féllel folynak tárgyalások, és nyilván, ha a tárgyalások abba a szakaszba érnek, hogy érdemi döntés-előkészítés van és érdemi döntéshozatal lehetséges, akkor szélesebb körben kell majd a konzultációkat folytatni. És kértem, hogy ebben önök akkor megértően támogassanak bennünket.
Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon sajnálom, hogy ebbe a Házba is ez a hangnem beférkőzhetett (Moraj az MSZP és a Jobbik soraiban. - Novák Előd: Nem ide!), ha csak egy kérdés erejéig is. Szerintem, ha a véleményünket akarjuk kifejezni, azt sokkal árnyaltabban és a magyar nyelv szabályait mégis betartva meg tudjuk tenni.
Ami a konkrét választ illeti: mindvégig kimondtuk, hogy vonalbezárásokról nem lesz szó. Ezt ön is tudja, mindannyian tudják, akik ezekben a folyamatokban részt vettek. (Novák Előd: Nem is ez a kérdés!) Ahogy ezt megismételtük, most sincs szó vonalbezárásokról. A képviselő úr nagyon jól tudja, hogy teljesen más dolog az, hogy hány vonat jár egy vonalon, és az, hogy az a vonal bezárásra kerül-e vagy sem, és nem szabad összemosni a kettőt, mert most ennek vagyunk a tanúi.
Ami a megtakarítások kérdését illeti: egzakt számaink vannak, hogy gyakorlatilag a MÁV által megadott teljesítményekben milyen összegek szerepelnek, és a járatritkítások következtében a 8-12 milliárd forint a buszos és a vasúti közlekedés összehangolásával, járatok ésszerűsítésével kikerült a rendszerből.
A pályavasúti finanszírozás már 2011 óta, éppen a mi kormányunknak köszönhetően, külön szerződésben kerül finanszírozásra a MÁV-val, és az a fajta torz rendszer, amit megörököltünk, hogy azért kellett a személyszállítás teljesítményeit növelni, hogy a pályavasútnak legyen pénze, ez megszűnt. Ha ön a kérdéssel foglalkozik, ezt ugyanúgy tudja, ahogy én tudom, és nagyon örülök annak, hogy ebben a döntéshozatalban is részt vehettem.
Ami pedig a kérdéskörnek azt a részét illeti, hogy hogyan rángassunk bele állami vezetőket, szakembereket olyan kijelentéskörnyezetbe, ami valótlan, ez a magyar médiának egy mesteri levezetése: feltesszük egy honlapra, utána kitesszük az Indexre, és a tévében szétszalad a hír. Hát, ez egy nagyon rossz gyakorlat.
Köszönöm.
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Azt hiszem, egy nagyon rossz gyakorlatnak lehetünk az áldozatai (Közbeszólás a Jobbik soraiból: A hazudozásnak!), ha a teljes minisztériumi apparátusokat (Novák Előd: Igen vagy nem?) és gyakorlatilag a közlekedési szakembereket minden kormányváltásnál leváltjuk.
Amint ez az eset is jelzi, kilengések vannak, de önmagában az, ha egy menetrendi szakértő a menetrendhez nem értene - azért, mert az azon túlterjeszkedő területeken, ami a finanszírozási kérdéseket illeti, a pályafelújítási kérdéseket illeti -, vagy éppen egy meg nem valósult személyes találkozásról idéz olyan idézeteket, amelyek nem tulajdoníthatók sem Fónagy államtitkár úrnak, sem nekem, ez egy olyan emberi gyengeség, ami azt a részét a dolognak, hogy a minisztérium munkatársai hogyan végzik a munkájukat, és adott esetben hogyan tudnak közreműködni egy-egy döntés meghozatalának a végrehajtásánál, nem érinti. Tehát ezt a fajta boszorkányüldözést, amit a képviselő úr szeretne, vissza kell utasítanom.
Köszönöm. (Balczó Zoltán: Tehát akkor igazat mondott...)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A távlati M86-os gyorsforgalmi út a Nyugat-Dunántúl észak-déli irányú fő közlekedési tengelyét képezi, amelynek szükségességét tovább fokozza az Ausztriában a tehergépkocsikra 2004 óta kötelező érvénnyel bevezetett teljesítményarányos elektronikus útdíjrendszer. Ennek következtében ugyanis 2004 után a délebbre fekvő országokba közlekedő tehergépjárművek számára gazdasági szempontból kedvezőbb alternatívát jelentett az osztrák autópályákkal funkcionálisan párhuzamos 86-os számú főút használata. A nehézgépjármű-forgalom nagysága is megkétszereződött, jelentősen növelve a környezetre gyakorolt káros hatást mind gazdasági, mind társadalmi szempontból.
Mindezen hatások minimalizálása érdekében a kormány az M86-os gyorsforgalmi út megvalósítását prioritásként kezeli. (Zaj.) Az 1222/2011. kormányhatározat is igazolja ezt, amely a fejlesztési programok első ciklusában szerepelteti a Szombathely-Csorna közötti kétszer kétsávos szakasz megépítését. A Szombathely-Csorna szakaszból a váti elkerülő szakaszt 2009-ben, míg a Vát-Szeleste szakaszt 2010 végén helyezték forgalomba. A Szombathely-Vát szakaszt érintően a munkaterület átadása 2009-ben megtörtént, és a kivitelezés megkezdődött, a vállalkozó csődje miatt azonban 2010-ben leálltak az építkezési munkák. A vállalkozókkal folytatott tárgyalások eredménytelenek voltak, ezért a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő 2011 júliusában elállt a szerződéstől, majd 2011 decemberében új közbeszerzési eljárást jelentetett meg. Az új vállalkozóval elindított beruházás 2014 közepére készülhet el.
Az M86 gyorsforgalmi út Szeleste-Csorna közötti 41 kilométer hosszúságú, kétszer kétsávos szakaszának megvalósítása két új üzemmérnökség megépítésével együtt a meglévő 86-os számú főúttal párhuzamosan új nyomvonalon halad. A teljes szakasz építési engedéllyel és kiviteli tervekkel rendelkezik, jelenleg a területszerzés zajlik. A projekt előkészítéséhez szükséges források az Új Széchenyi-terv keretében rendelkezésre állnak. A területszerzés összesen 13 település 337 hektárnyi területét érinti, és a tervek szerint év végére 80-90 százalékban megtörténik. A régészeti feltárások a területszerzés befejezését követően optimális esetben 2012 végén indulhatnak meg. Az útépítés támogatási szerződésének előkészítése folyamatban van. A kivitelezés megkezdése az említett feltételek mellett 2013-ban, befejezése pedig 2015 első félévében várható.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Amint arról képviselő urat már több ízben tájékoztattuk, a 31-es és a 33-as számú főutak 11,5 tonnás megerősítése az Új Széchenyi-terv forrásaiból valósul meg, összesen mintegy 56 kilométer hosszúságban. A főutak Heves megyei szakaszain a kivitelezési munkálatok 2013-ban kezdődhetnek meg.
A 251. számú főút Maklár-Andornaktálya elkerülő szakaszának fejlesztése a távlati M25-ös autóút nyomvonalán tíz kilométer hosszon szerepel a közlekedésfejlesztési tervek között. A kivitelezés kezdete 2014-ben, a befejezése 2015-ben várható. A Gyöngyös nyugati elkerülő út második ütemének a kiépítése legkorábban a 2014-2020 közötti uniós források terhére valósulhat meg.
Az Új Széchenyi-terv regionális operatív programja akciótervében szereplő 2111. számú összekötő út Nagykökényes-Hatvan közötti szakaszának felújítása megvalósult, műszaki átadás-átvétele augusztus 28-án megtörtént. A 2415-ös és a 2416-ös összekötő utakat érintően a jövő évi tervekben további hat kilométer hosszúságú szakasz felújítása szerepel.
A Heves megyei közúthálózaton az elmúlt két évben költségvetési forrásból nagy felületű útburkolat-javításokat végeztünk, a legveszélyesebb burkolathibák megszüntetése érdekében. A megyében jelenleg a 2504-es összekötő úton az Eger-Noszvaj közötti szakasz helyreállítási munkáinak az előkészítése van folyamatban.
Hozzáfűzném a kérdéshez, hogy természetesen csak azokat a munkákat lehet időben elkezdeni, elvégezni, amelyek előkészítése megtörtént a korábbi időszakban, vagy pedig az elmúlt két évben mi tudtuk ezeket megvalósítani. A források szűkössége pedig az ország anyagi helyzetével függ össze, az előző nyolc év magyarázatot ad arra, hogy miért vontatott ütemben történnek a felújítások.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyarország és Szlovákia között 2012. október 2-án aláírt, a Komárom és Révkomárom közötti új Duna-híd megépítéséről szóló megállapodás jelentős esemény a két ország közlekedési kapcsolataiban. Magyarország és Szlovákia ugyanis utoljára több mint tíz évvel ezelőtt kötött megállapodást Duna-híd építéséről. Ritka alkalomról és jelentős beruházásról van tehát szó.
A törvényjavaslat ennek az egyezménynek a kihirdetését szolgálja. Az új közúti híddal megvalósult Dél- és Észak-Komárom városközpontjainak tehermentesítése, valamint lehetővé válik a növekvő teherforgalom igényeinek kielégítése is. A Komáromot és Révkomáromot összekötő hídon jelenleg húsz tonnás össztömeg-korlátozás van érvényben, ezért a meglévő híd nem alkalmas a fokozott teherforgalom levezetésére. Az új kétszer egysávos Duna-híd a városoktól nyugatra a városközpontokat elkerülve épül meg. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a közép-dunántúli régió és a délnyugat-szlovákiai területek gazdasági, kulturális és turisztikai kapcsolatai a jövőben tovább fejlődhessenek.
Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja a kétoldalú megállapodás törvénnyel történő kihirdetése. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslat elfogadását szíveskedjen támogatni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ma Magyarországon tíz fejlesztésből kilenc közösségi forrás támogatásával valósul meg. Nincs ez másképpen Budapesten sem. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a kormány a megelőző ciklusok gyakorlatával szemben végre egységes stratégiai szemléletmód mentén, célzottabban és hatékonyabban használja fel a rendelkezésre álló uniós forrásokat.
Ráadásul az Új Széchenyi-terv pályázatai valódi lendületet adtak a folyamatban lévő beruházásoknak is. Örömmel számolhatok be arról, hogy míg képviselőtársam felolvasta a napirend előtti kérdését, egészen biztosan érkezett be pályázat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, ugyanis jelenleg átlagosan ötpercenként 90 millió forint értékű pályázatot fogad be az NFÜ. Az iram érthető. 2012-ben naponta átlagosan 4 milliárd forint értékben nyíltak meg új pályázati lehetőségek.
A rendelkezésre álló források lehívásában Magyarország a régió élmezőnyéhez tartozik, mert a 27 európai uniós tagállamra vonatkoztatva a lehívott források alapján a hatodik legeredményesebb országnak számít. Budapesten a kormányváltás óta az Új Széchenyi-terv keretében 2575 fejlesztés indult meg, mintegy 190 milliárd forint értékben. (Zaj.) A megvalósult több mint 1600 beruházás közül én is hadd emeljem ki a héten átadni kívánt Lukács és Rudas Gyógyfürdőket, melyek felújítására közel másfél milliárd forintnyi fejlesztési forrást fordítottunk. A lendület azonban tovább folytatódik. Jelenleg ugyanis 44 pályázat van folyamatban, több mint 575 milliárd forint értékben.
A bevezetett gyorsítások eredményeképpen a hazánk rendelkezésére álló források 95 százaléka már megnyílt, és terveink szerint pár hónapon belül a teljes uniós keret elérhető lesz a pályázók számára valamilyen konstrukció keretében. A források több mint 80 százaléka támogatási döntéssel lekötött pénz, amelyek lehívása már csak a projektek megvalósítási ütemétől függ. Ezek a számadatok bizakodásra adnak okot, hiszen egyértelműen azt mutatják, hogy a periódus tényleges zárásáig, azaz 2015. december utolsó napjáig minden rendelkezésünkre álló forrást képesek leszünk lehívni. Ez az Unióban egyedülálló teljesítmény lenne.
Hazai forrásokból szintén támogattuk a fejlesztéseket. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból 2012-ben a hazai vállalatok K+F tevékenységének dinamikus növekedésére 3 milliárd 550 millió forintot fordítottunk. A kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitás és vállalati kutatóhelyi együttműködés növelésére 21 milliárd 150 millió forint forrást biztosítottunk. Több mint 1 milliárd forinttal elősegítettük a hazai vállalatok, kutatóközpontok, önkormányzatok bekapcsolódását az uniós és nemzetközi programokba, 4 milliárd forintot pedig az infokommunikációs technológiák kutatásának támogatására és szakember-utánpótlásra biztosítottunk.
Természetesen minden sikeres pályázathoz kellenek sikeres pályázók, önkormányzatok, együttműködő partnerek, és a kormányzat is az Új Széchenyi-terv keretében minden tőle telhetőt megtesz ahhoz, hogy közösen fejlődésre vigyük ezt az országot.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az új komáromi Duna-híd megvalósításáról szóló nemzetközi egyezményt 2012. október elején írták alá. A két ország közös szándéka az, hogy a híd a 2014-2020 közötti európai uniós programozási időszakban megvalósuljon. A projekt a határon átnyúló együttműködési program keretén belül nyert támogatást az előkészítési munkálatokra, és a támogatási szerződés aláírása megtörtént.
A partnerségi megállapodás tervezetét a NIF Zrt. mint a magyar oldali beruházó 2012. november közepén küldte meg a szlovák oldali beruházó partnernek. A szlovák partner a közbeszerzéssel kapcsolatos teendőket egyezteti a szlovák hatósággal, és a partnerségi megállapodás várhatóan ebben az évben megtörténik. A közbeszerzési dokumentációt a megállapodást követően véglegesítik. A Duna-híd és a magyar oldali csatlakozó útszakasz tervezésére vonatkozó közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása előreláthatólag 2013 első negyedévében jelenik meg, és a szerződés 2013 nyarán megköthető.
A Duna-híd és a csatlakozó útszakasz jogerős építési engedélyeinek kiadása 2015 nyarára várható. Ennek előfeltétele a környezeti hatástanulmány előkészítése, így az építési engedélyezési eljárás előreláthatólag másfél évig fog tartani. Ezt követően esedékes a műtárgy kiviteli terveinek jóváhagyása és a végleges kiviteli tervek leszállítása. Ennek az átfutási ideje becslések szerint két év. A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás már a 2014-2020 közötti pénzügyi időszak terhére történik, és várhatóan 2016-ban indulhat. Az építési munkák előreláthatóan két évig tartanak majd.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a magyar energetikai szabályozási rendszer jelentős területét érinti, ennek megfelelően sok kérdés merült fel a vitában is.
Elsőként hadd kezdjem a válaszomat az emissziókereskedelmi rendszer átalakításával. Az épületenergetika javítása kiemelt kormányzati cél, amelyet a nemzeti energiastratégiában, mind az energiahatékonysági cselekvési tervben meghatároztunk. A törvényjavaslat eredeti állapotában tükrözi az átültetendő irányelv által előírt célokat, azaz a mitigációs és az adaptációs kibocsátáscsökkentést, amelyek tudományosan és szakpolitikailag is elfogadott kategóriák.
A Jávor Benedek és Szilágyi László képviselő urak által benyújtott módosítás ezzel szemben leszűkítené ezt a mozgásteret, mert a megújuló energia és az energiahatékonysági célok részarányának növelését az említett kategóriák már magukban foglalják.
(10.20)
A kibocsátási egységeknek a magyar állam által árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályairól kormányrendelet dönt majd.
A bányászatról szóló törvény módosításával kapcsolatban elhangzottakra reagálva szeretném tisztázni, hogy a javaslatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal egyeztetve dolgozta ki a kormány. A javaslat közigazgatási egyeztetésébe a bányászati érdek-képviseleti szervezeteket, köztük a Magyar Bányászati Szövetséget is bevontuk. A bányászati szakkifejezések szóhasználatának egységesítésével az érintettek is egyetértettek.
A szénhidrogén-kutatási területek méretének korlátozásával kapcsolatban hangsúlyozom, hogy a rendelkezés nem egyedi jellegű. Egyéb ásványi nyersanyagok tekintetében a bányászati törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet meghatározza, hogy maximálisan mekkora lehet egy kutatási blokk területe, valamint azt, hogy egy bányavállalkozó azonos ásványi nyersanyagra maximálisan hány kutatási blokkal rendelkezhet.
Az egységes szabályozás alól eddig a szénhidrogének kivételt képeztek, ugyanakkor ezen a területen is szükséges megelőzni, hogy egy-egy bányavállalkozó a területek túlnyomó részét megszerezhesse, kizárva ezzel másokat a kutatás lehetőségéből. A kormány célja a hazai szénhidrogénkészletek kutatásának és kitermelésének fokozása annak érdekében, hogy az ország importfüggősége csökkenjen, és ezáltal a lakossági földgázfogyasztók helyzete javuljon.
Amennyiben egy bányavállalkozó újabb kutatási területeket kíván szerezni, élhet a bányatörvényben biztosított kutatási terület visszaadásának a jogával. A kormány a közeljövőben tervezi a szénhidrogén kutatására vonatkozó koncessziós pályázatok kiírását. Szükséges annak biztosítása, hogy több olyan újrakutatható terület szabaduljon fel, amelyre koncessziós pályázatot lehet kiírni.
A kormány egyetért azzal az Aradszki András képviselő úr által benyújtott módosító javaslattal, amely szerint a kutatási területek nagyságára vonatkozó korlátot az új kutatási engedély vagy kutatási jog megszerzésének időpontjában kell vizsgálni, mivel ezáltal a pályázó számára egyértelművé válik, hogy mely időponttól kell figyelemmel lenni a korlátozásokra.
Szintén a bányavállalkozók közötti versenyt erősíti a szénhidrogénmezők újrakutatásának kötelezettsége. A megszerzett bányászati jog kizárólagos jogosultságot ad a bányavállalkozónak, ugyanakkor a tíz évvel korábban megállapított bányatelkeken előfordulhatnak olyan mezők, amelyek nem termelnek. Ezek vonatkozásában a bányavállalkozó bányászati tevékenységet nem végez, foglalja a területet.
A szénhidrogén-kutatások természetéből adódóan az újonnan megszerzett adatok, a sikeres vagy éppen sikertelen modellek, a fúrásos kutatási eredmények és az új mezők felfedezése ismételten ráirányíthatják a figyelmet korábban leértékelt területekre. A kutatásba vont területek körforgásának megteremtése érdekében ezért arra van szükség, hogy amikor az egyik bányavállalkozó nem lát lehetőséget egy adott területen, akkor a másik lehetőséget kapjon arra, hogy eredményes kutatást folytathasson ugyanott.
A kialakult helyzet orvoslására került be új szabályként a tervezetbe a szénhidrogén-kutatás felgyorsítása. Ez azokra a szénhidrogénmezőkre vonatkozó újrakutatási kötelezettség, amelyek már termelésbe állított bányatelken belül találhatók, ugyanakkor még nem termelnek. Ezek a mezők potenciálisan kitermelhető szénhidrogén-ásványkinccsel rendelkezhetnek, de kutatásukhoz, feltárásukhoz és kitermelésükhöz újabb, jobb technológia szükséges. A rendelkezés elősegíti, hogy a potenciális szénhidrogén-tartalékokkal rendelkező, de korábban gazdaságosan nem kitermelhető kutakat ismét termelésbe állítsák és újabb, jobb módszerekkel kitermeljék.
A szabályozással megnövelhetők a szénhidrogén-koncessziós területek is, és az így felszabaduló területek megszerzésének lehetősége jogszabályi keretek között, szigorúan meghatározott rendben, az egyenlő versenyfeltételek megteremtésével biztosítja, hogy olyan bányavállalkozó nyerje el ezeket a területeket, aki mind gazdasági, mind ásványvagyon-gazdálkodási szempontból a lehető legjobb technológiával kutatja a területet és termeli ki az ásványi nyersanyagot.
Az újrakutatási kötelezettség célja az is, hogy kiszűrje azokat a bányavállalkozókat, akik valamilyen oknál fogva nem képesek az állam tulajdonát képező ásványi nyersanyagok megfelelő kiaknázására, vagy az nem áll szándékukban. Tekintettel arra, hogy a nemzeti energiastratégiában is kiemelt szerepet kap a geotermikus energia terjedésének ösztönzése, a kormány támogatja azt a módosító javaslatot, amely szerint a geotermikus energia kutatási időszakát is két alkalommal lehessen meghosszabbítani.
Mint minden közszolgáltatás, a távhőszolgáltatás esetében is kiemelten kezeli a lakossági fogyasztók ellátásának biztosítását a nemzeti együttműködés kormánya. Ennek érvényesülését szolgálja a törvényjavaslatban a távhőtermelők földgázellátásból történő kikapcsolási rendjét tartalmazó szabályozás. A javaslat nem korlátozza a földgáz versenypiacát, sem a szerződő fél szabad megválasztásának jogát, mivel a földgázkereskedő az új szabályozás szerinti eljárási rendelkezések betartása mellett végső esetben kikapcsolhatja a fizetési késedelembe esett távhőtermelőt, valamint a polgári jog szabályainak megfelelően érvényesítheti fennálló követelését.
A Gazdasági Versenyhivatal kötelező erővel nem rendelkező véleményezési jogkörének megszüntetésével nem gyengül a gazdasági verseny védelme. A Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben foglaltak alapján továbbra is bármikor folytathat vizsgálatot a távhőszektor vonatkozásában, és a piaci szereplőkre kötelező erejű döntéseket hozhat.
Lényegében a törvényjavaslattal és a módosításokkal kapcsolatban így lehet összefoglalni a kormányzati álláspontot, de a vitában elhangzottak olyan elemek is, amelyek nem csak a módosítást érintették, itt gondolhatunk a MOL üzletrészének a megvásárlására vagy az E.ON gázüzletágának a megvásárlására. Több, egymásnak ellentmondó vélemény is elhangzott, néha ugyanazokból a padsorokból, az MSZP oldaláról, erre szeretnék csak röviden reagálni. Nagyon érdekes, hogy a MOL-nál egyrészt felróják a kormányzatnak, hogy azok az árcsökkenések nem következnek be, amit az MSZP vár, ugyanakkor a gázüzletágnál pedig azt kérdőjelezik meg, hogy a korábbi magántulajdonosok miért nem emelhetnek olyan mértékben árakat, ahogy ezeket ők indokoltnak látják. Nagyon furcsa logika az, hogy ami állami, az akkor menjen tönkre és csökkentse az árakat, ami privát, az pedig hadd emelje, éppen a lakossági finanszírozásból terjeszkedve, ahogy azt Bencsik képviselő úr is megfogalmazta.
Tehát ha össze akarnám foglalni, hogy mi a kormány stratégiai célja, elhangzott az ellátásbiztonság, a regionális szerep, az együttműködés az energiapiac résztvevői között, az állami szerepvállalás erősítése, és ezen belül azért van egy olyan tényező is, ami nemcsak abba az irányba mutat, hogy árcsökkentésről beszéljünk, hanem egy indokolatlan áremelésről vagy éppen extraprofitra ne nyújtson a kormányzat lehetőséget. Tehát ez is a kormányzat felelőssége, és ezek a lépések szintén ezt a célt szolgálják.
Köszönöm szépen a figyelmet.
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat az Európa és Ázsia közötti kombinált fuvarozás szervezési és üzemeltetési szempontjairól szóló (Zaj. - Az elnök csenget.) egyezmény kihirdetéséről rendelkezik, amelyet a kombinált nemzetközi szállítási vonalakról és ezek létesítményeiről szóló 1991. február 1-jén létrehozott ENSZ-megállapodás alapján alkottak meg a Vasutak Együttműködési Szervezete égisze alatt. Az egyezmény magyar részről történő aláírása és hatályba léptetése 1997-ben megtörtént, hazai kihirdetésére azonban eddig nem került sor. Az egyezmény célja a keleti irányú kombinált fuvarozás elősegítése. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény alapján az egyezmény normaszövegét törvénnyel, míg annak mellékleteit kormányrendeletben hirdetjük ki.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/9464. számon beterjesztett törvényjavaslatot elfogadni és az egyezmény kihirdetését támogatni szíveskedjen.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
(19.10)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt levő törvényjavaslat célja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán elfogadott, 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezmény kihirdetése. Az egyezmény egységes, összefüggő szerkezetben tartalmazza a létező nemzetközi tengerészeti munkaügyi egyezmények előírásait, valamint az egyéb nemzetközi munkaügyi egyezményekben található alapelveket. Rendelkezései kiterjednek a munkaerő-felvételnél alkalmazandó minimális követelményekre, a foglalkoztatás feltételeire, a fedélzeti szállás követelményeire, az egészségvédelemre, a szociális védelemre és az ezekkel kapcsolatos tagállami felelősségi körök meghatározására.
Az egyezmény megerősítését 2007. évi határozatában az Európai Unió is támogatta, elősegítve a tengerészekre vonatkozó nemzetközi szabályok egységesítését.
Magyarország tengerihajó-lajstroma jelenleg üres, azonban több száz magyar állampolgár teljesít szolgálatot tengerészként, idegen lobogó alatt közlekedő hajókon. Magyarország a tengerészek jogainak és érdekeinek védelmében az egyezményhez való csatlakozás útján is segítheti a magyar és más nemzetiségű tengerészek jogainak érvényesítését.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy a T/9463. számon beterjesztett törvényjavaslatot elfogadni és az egyezmény kihirdetését támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény hatálybalépését követően olyan folyamatok indultak el, olyan társadalmi elvárások és igények fogalmazódtak meg, amelyek ismételten szükségessé teszik a törvény módosítását.
A felmerült kívánalmak elsősorban a dohányboltokban értékesíthető termékek körének bővítésére és a zökkenőmentes átmenet biztosítására irányultak. A dohánytörvény első módosításának indoklása tartalmazta, hogy a jogalkotó a dohánytermékek beszerezhetőségének korlátozására alkotott törvényével lehetőséget teremtett a fiatalkorúak egészségét veszélyeztető egyéb termékek ellenőrzött forgalmazására is. Ez a törvényjavaslat a felnőtt fogyasztókat célzó szeszes ital, energiaital és kávétermékek forgalmazásával bővíti a dohányboltokban forgalmazható termékek körét.
A dohánytörvény részbeni hatálybalépése óta olyan igény is megfogalmazódott, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység megfelelő, szerény mértékű fedezetét a termékkör bővítésével is elő lehessen segíteni. Többek között ezt a célt szolgálja, hogy a javaslat újság-, valamint ásványvíz- és üdítőital-termékekkel bővítené a dohányboltokban forgalmazható áruk körét. Az érdemi módosítás mellett arra is szükség van, hogy a termékkör bővülésével egyidejűleg megtörténjék a dohányboltban folytatható kereskedelmi tevékenységre vonatkozó bejelentési és engedélyezési szabályok pontosítása.
A módosító javaslatra tekintettel a magyar állam nevében módosítottuk a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére kiírt nyilvános koncessziós pályázati kiírást. A koncessziós pályázati kiírással kapcsolatban igen intenzív az érdeklődés. A pályázatok folyamatosan érkeznek a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. postacímére. A pályázatok darabszámáról a pályázatra nyitva álló határidő lezárását követően tudunk majd nyilatkozni.
A pályázatot kiíró a törvény adta keretek között a lehető legtágabb értelmezést kívánta adni a pályázók által sorozatban feltett kérdésekre, amelyek arra vonatkoztak, hogy mikor felel meg a leendő trafik azoknak az alapvető jogszabályi feltételeknek, miszerint a nemzeti dohányboltot önálló, más üzlettől elkülönült üzlethelyiségben kell megnyitni. A dohánytörvény szövege egyértelműen önálló, más üzlettől elkülönült dohányboltot szabott meg feltételül, ezen sem a kiírónak, sem a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-nek nincs módja változtatni. Az is nyilvánvaló, hogy például egy pláza úgynevezett sétálóutcájáról elérhető üzlethelyiség nehezen értelmezhető önálló boltnak, mert ha azt ilyennek lehetne értelmezni, akkor szélsőséges esetben bárki bárhol leválaszthatna egy helyiséget, és máris kijelölhetné nemzeti dohányboltnak. Ez nyilvánvalóan ellentétes mind a törvény betűjével, mind pedig annak szellemével.
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. felhívta a figyelmet arra, hogy a kiírásban semmiféle új feltételt nem szabott a kiíró a dohányboltok elhelyezkedésével kapcsolatban, ezért szó sincs arról, hogy bármilyen jogszabály-módosításra szükség lenne emiatt. A kiíró mindössze iránymutató jellegű értelmezését adta a hatályos törvényi rendelkezéseknek annak érdekében, hogy minél szélesebb körben megnyissa az utat a pályázatok és a lehetséges dohányboltok előtt.
Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi törvényjavaslatnak célja két újabb rendelkezés beiktatása is a dohánytörvénybe, amelyek átmenetiek ugyan, de az ellátás biztonsága, továbbá a jövedékiadó-bevételek zavartalan befolyása miatt különösen fontosak. Az egyik megteremti annak lehetőségét, hogy amennyiben a dohányboltra vonatkozó engedéllyel a jogosult már rendelkezik, a jogosult akár 2013. május 1-jét követően is megnyithassa a dohányboltját annak érdekében, hogy a fogyasztók megismerhessék azt.
A másik ilyen rendelkezés pedig azt hivatott szolgálni, hogy azok a kiskereskedők se szenvedjenek kárt, illetve utasítsák vissza a dohánytermékek folyamatos vásárlását és értékesítését, amelyek a közeljövőben hatályba lépő szabályok miatt már nem folytathatják e termékek értékesítését.
A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a dohányboltban - az eddig felsoroltakon túlmenően - szeszes ital, energiaital, kávé, üdítőital és ásványvíz, illetve újság, napilap, folyóirat és periodikus kiadvány is forgalmazható legyen. A dohánytörvény 25. § (7) bekezdésében a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet kivette a kereskedelmi törvény hatálya alól, így az engedélyezésre vonatkozó szabályok sem vonatkoznak rá.
A vámhatósági engedélyezésen túlmenően, a korábban elfogadott rendelkezések szerint sem volt szükség arra, hogy a jogosult önmagában a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet bejelentse a jegyzőnél, illetve működési engedélyt kérjen, ugyanakkor e tevékenység mellett bővült az egyéb termékek forgalmazásának köre, ami miatt a kereskedelmi tevékenység folytatásának általános szabályai és a dohányboltban folytatott kereskedelmi tevékenység között meg kell teremteni az összhangot. Ennek érdekében jelen javaslat kimondja: ha a dohánytermék-kiskereskedő a törvény által lehetővé tett egyéb termékeket is forgalmazni kívánja, ehhez elegendő a vámhatóság felé bejelentést tennie.
(19.30)
Ezt követően meg is kezdheti ez irányú tevékenységét. Mivel a rendelkezés dohányboltban folytatott értékesítésről szól, ezért eleve feltételezi, hogy a jogosult a dohányboltra vonatkozó vámhatósági engedéllyel rendelkezik. Nincs szükség arra, hogy a kiskereskedő a jegyzőhöz is forduljon, viszont a vámhatóság a bejelentést megküldi a jegyzőnek annak érdekében, hogy a nyilvántartás egységes maradhasson.
A törvényjavaslat célja részben annak biztosítása, hogy az új dohánytermék-kiskereskedelmi szabályok bevezetése még gördülékenyebben történjen, a nagykereskedők ugyanis jelezték, hogy azok a kiskereskedők, akik 2013. július 1-jét követően a tevékenységet nem folytathatják, esetleg már májustól nem rendelnek újabb dohányterméket, nehogy a készletük beragadjon. Annak érdekében, hogy ettől ne kelljen tartaniuk és ezáltal a jövedékiadó-bevételek is folyamatosan teljesüljenek, a rendelkezés egyrészt lehetővé teszi, hogy 2013. július 16-ig a kiskereskedő még értékesíthesse a megmaradt készletét, másrészt visszavásárlási kötelezettséget ír elő a nagykereskedők részére a megmaradt árukészletre vonatkozóan.
Annak érdekében, hogy a koncessziós jogosultság leendő gyakorlója minél hamarabb piacra léphessen, az is szükséges, hogy a vámhatóságtól már beszerzett, de csak 2013. július 1-jétől érvényes engedély birtokában a dohányboltot már előzetesen is üzemeltetni lehessen. Ez azt a célt szolgálja, hogy az új piaci szereplőt vagy a régi piaci szereplő új értékesítési helyét a fogyasztók mihamarabb megismerhessék. Mivel az engedély, illetve a dohánybolt, amelyre az engedélyt kiadták, már létezik, de még nem érvényes, ezért az előzetes üzemeltetést egy külön, a vámhatósághoz benyújtott bejelentést követően lehet megkezdeni.
A dohánybolt előzetes üzemeltetése során a dohányboltban csak azokat a termékeket lehet forgalmazni, amelyeket később, 2013. július 1-jét követően is lehet majd. A dohánybolt előzetes üzemeltetéséhez a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott működési engedélyre nincs szükség.
A 2013. évi adótörvények módosították a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény mozgóboltra vonatkozó szabályait, amit a dohánytörvényben is pontosítani szükséges. Mozgóboltból dohányterméket a módosítást követően is csak a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. vagy az általa feljogosított kiskereskedő árusíthat.
Érdeklődéssel hallottuk a törvényjavaslat általános vitája során megfogalmazott hozzászólásokat. Köszönjük a méltatást és a kritikákat is. Köszönettel fogadjuk az ajánlásokat.
Tisztelt Ház! A dohánytörvény célja alapvetően a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása, gyermekeink egészségének védelme, és továbbra is ezt határozzuk meg elsődleges feladatunknak. Arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondottak megfontolása mellett a törvényjavaslatot megvitatni és a kormány törekvéseit támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az egyszerűsítési program keretében a Magyary-program intézkedési tervének 15. pontjában a kormány feladatként határozta meg a lakosságra nehezedő adminisztratív terhek csökkentését, amelyet kormányhatározatban fogadott el a jogszabályok nyelvezetének közérthetőbbé tételét szolgáló egyszerűsítési programmal. A törvényjavaslat mindezek alapján az egyes közúti közlekedést érintő eljárások egyszerűsítését és az egyes eljárások elektronikus ügyintézésének megvalósítását célozza. A közúti közlekedés általános feltételrendszerét meghatározó törvényi szabályozásban egy többéves folyamat újabb lépéseként szükséges a járművet üzemben tartók fokozottabb felelősségének megállapítása, ennek különösen a közúti közlekedésben bekövetkező balesetek során felmerült károk rendezése terén van jelentősége.
A módosítás megváltoztatja az üzemben tartó kötelezettségét a felelősségbiztosítás fennállásának igazolásával, valamint azzal kapcsolatban, hogy az üzemben tartónak kötelessége megneveznie a baleset helyszínén az általa választott biztosítóintézetet. A felelősségbiztosítás folyamatosságának követelménye természetesen továbbra is cél, ezt segíti a biztosítási fedezet fennállásának folyamatos ellenőrzése a közúti járművek esetén alkalmazott kötelező hatósági műszaki vizsgálatok alkalmával. A közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes közlekedési és közlekedésigazgatási hatósági eljárások elektronikus ügyintézés keretében történő kezelése elengedhetetlenné teszi, hogy a különböző igazgatási és szolgáltatási díjakat elektronikusan lehessen fizetni, emellett a törvényi szabályozást ki kell egészíteni a készpénz-átutalási megbízások és bankkártyával történő fizetések lehetőségeivel is.
A jármű-nyilvántartás aktualizálásának egyszerűsítését eredményezi a járművek tulajdonváltozásával kapcsolatos bejelentések elektronikus úton történő intézése is. Ehhez a nyilvántartónak meg kell teremtenie a tulajdonváltozást igazoló okirat egyidejű elektronikus fogadásának lehetőségét. Más jogszabályi rendelkezések egyidejű módosulása szükségessé teszi a jármű-nyilvántartásban szereplő egyéb adatváltozások kezelési szabályainak pontosítását is. Kiemelten ilyenek a járművezetéstől történő eltiltáshoz kapcsolódó adatkezelési szabályok. Indokolt pontosítani azoknak az okiratoknak a tartalmát is, amelyek a nyilvántartásban szereplő közúti járművek tulajdonjog-átruházása esetén elfogadhatóak. Ezzel összefüggésben a megfelelő részletszabályok kialakítása érdekében a jogalkotási felhatalmazást is módosítani kell.
A hatósági eljárások elektronizálásának szélesítése a kapcsolódó biztosítási kötelezettségek területén is lehetőséget ad arra, hogy a szerződések érvényessége elektronikus úton ellenőrizhető legyen. Az egyszerűsítés miatt vált szükségessé a törvény egyes rendelkezéseinek pontosítása és annak a kötelezettségnek a megszüntetése, hogy a felelősségbiztosítás szerződési érvényességét közúton teljeskörűen igazolni kelljen. A biztosítási kötelezettség teljesítéséről az ellenőrző hatóságok a kötvénynyilvántartással történő közvetlen elektronikus kapcsolatfelvétel útján győződhetnek meg. A szabályozásnak rögzítenie kell továbbá a kötvénynyilvántartásból adatigénylésre jogosított hatóságok körét is.
Az elmúlt években több esetben merült fel kérdésként a járművezetéstől történő eltiltás hatályának megállapítása. A kapcsolódó szabálysértési eljárások teljes körű tavalyi felülvizsgálata szükségessé teszi a hatály korábbinál pontosabb meghatározását, nevezetesen azt, hogy a határozat jogerőre emelkedésének időpontjához kötődjön. A szükséges törvénymódosításokkal és informatikai fejlesztésekkel 2013 második felére a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának igazolása is egyszerűbbé válhat, így a biztosítói igazolást a továbbiakban nem kell majd a forgalmi engedély mellett tartani, a kötelező biztosítás meglétét a jármű műszaki vizsgájakor és tulajdonosváltáskor nyilvántartás útján ellenőrzik.
(15.30)
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A hatósági eljárások egyszerűsítését érintő kormányzati törekvések újabb fontos lépéseként a törvénymódosítás gyorsabb, hatékonyabb, az eljárások minden résztvevője számára kényelmesebb és ésszerűbb megoldásokkal járul hozzá az adminisztrációs terhek csökkentéséhez. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Néhány kérdés is elhangzott, de elsősorban szeretném megköszönni mindenkinek a támogató hozzáállást a törvényjavaslathoz.
Elhangzott, hogy a Magyary-program nevet miért viseli ez az előterjesztés. A Magyary-program része ez az előterjesztés, ami a Ház előtt van, ez egy sokkal szélesebb körű jogszabálycsomagot foglal magában, amit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fog össze. Mi ebben a mi szakterületünket érintő közlekedési tárgyú jogszabályok módosításával foglalkozunk mint szaktárca.
Az adatbázis kérdése is, azt hiszem, két képviselőtársam részéről is felmerült. Gyakorlatilag ezek a biztosítói adatbázisok ma is léteznek, a rendőrségnek van erre rátekintése is, tehát nemcsak papiros alapon, a bemutatott kötvényigazolással tudják a megállított járműveket ellenőrizni, hanem elektronikusan jelenleg is rendelkezésükre áll ez a lehetőség.
Az a fajta bővítés, ahogy Staudt Gábor képviselőtársam is említette, hogy milyen hozzáférést biztosítunk, lehet, hogy valóban a NAV-nak, miután adójellegű befizetésekről is szó van, ezért kell ez az adatbázishozzáférés-biztosítás, illetve ennek a jogszabályi felhatalmazásnak a megadása.
A károkozói oldal részéről az egyszerűsítést azért kell megemlíteni a jogszabályban, miután a közlekedőknek, akik még nem károkozók, nem kötelességük maguknál tartani egy ilyen igazolást. Életszerűtlen lenne, hogy ha véletlenül valaki alanyává válik egy balesetnek, akkor abban az esetben pedig felelősségre vonják, hogy nem volt nála. Tehát a felek együttműködése alapján jelenleg is meg kell nevezni azt a biztosítót, akinél a biztosítás fennáll, tehát gyakorlati problémákat talán nem fog felvetni ez a fajta megengedő magatartás, ami szerintem az állampolgárok részére, ha a kormányzatot tekintjük, azért nem egy egyértelműen negatív hozzáállás.
Ami az elektronikus bejelentés lehetőségét illeti, az adásvételnél egyértelműek az előnyei, hiszen ha csak a vevőre várunk, hogy ezt megtegye, gondoljunk a gépjárműadó kérdésére, vagy gondoljunk arra, hogy egy jogosulatlan autópálya-használat esetén a korábbi üzemben tartót vonnák anyagilag felelősségre, ez ezen az úton kizárható.
Az ellenőrzések kérdése még az, amire kitérnék. Tehát az ellenőrzéseknél azt szolgálja ez a fajta felhatalmazás, hogy egy-egy megállításnál ne minden hatóság külön-külön ellenőrizzen mindent, hanem el akarunk jutni majd oda, hogy minél kevesebb megállítás legyen, az viszont lehessen teljes körű, és gyakorlatilag ne az legyen, hogy két dolog rendben volt, a hat másikat pedig, ami nincs rendben, a megállító hatóság nem tudta végrehajtani.
Remélem, hogy a gyakorlat majd igazolni fogja, hogy valóban egyszerűsítésről volt szó, és valóban az állampolgárok érdekében történtek ezek a módosítások, a végrehajtási rendeletek majd ennek megfelelően fognak elkészülni.
Még egyszer köszönöm mindenkinek a támogatását, és kérem a tisztelt Házat is, hogy támogassa a javaslatot. Köszönöm.
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Staudt Gábor képviselő úr által felvetettekre: a nemzeti mobil fizetési rendszer azon elemei, amelyek az autópálya-használati díjhoz, a parkoláshoz, a későbbiekben a személyszállítási szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódnak, mindenképpen ebben a közlekedési tárgyú módosítócsomagban logikussá teszik, hogy kapcsolódó módosításként szerepeljenek.
A másik pedig, hogy április 1-jén léptek volna hatályba azok a rendelkezések, amelyek a piaci résztvevők számára kötelezővé tették volna ennek az alkalmazását. Itt egy türelmi időnek a biztosítása, hogy a szeptember 1-jei határidőig meghosszabbításra került, tehát praktikus okok is szóltak amellett, hogy ez a javaslat itt áll önök előtt, és kérem az Országgyűlés támogatását.
Köszönöm.
(18.30)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország központi költségvetése idén is, tavaly is több tételben tartalmazott önkormányzati közutak karbantartására, felújítására felhasználható forrásokat. Ezen túl a közterületek és a közösségi közlekedés fejlesztésére is rendelkezésre állnak a források, amelyek fedezetet biztosítanak a beruházáshoz kapcsolódó közutak felújítására is. A kormány 2012-ben többek között adósságátvállalással és központosított előirányzatokkal támogatta a Fővárosi Önkormányzatot. 2013-ban és 2014-ben a felújítandó fővárosi utak tervezéséhez és kivitelezéséhez szükséges forrás a Fővárosi Önkormányzat költségvetésében rendelkezésre áll.
A megvalósítandó beavatkozások listája közel 90 elemet tartalmaz, amely várhatóan bővülni fog. Magyarország '13. évi költségvetése egy és két számjegyű országos fő közlekedési utak fővárosi szakaszai karbantartásának támogatása című előirányzatban elkülönített forrást tartalmaz támogatási szerződésben meghatározott közutak és hidak karbantartására és felújítására. Külön előirányzatból finanszírozható burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátása és a csapadékvíz elvezetése. A Széll Kálmán tér felújításának, a térség tömegközlekedési kapcsolatai, Káposztásmegyer vasúti és egyéb fővárosi közösségi közlekedés fejlesztésének támogatása című előirányzat pedig nemcsak a főváros egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontjának, de a fővárosi közösségi közlekedésnek a fejlesztésére is fedezetet biztosít. A Ferihegyi út meghosszabbítása című előirányzat célja a rákoshegyi Baross utca tehermentesítése, mivel az út és a környék kertvárosi jellege miatt alkalmatlan a tranzitforgalom lebonyolítására. Az elmondottakból is kitűnik, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a fővárosi utak központi költségvetésből történő finanszírozására.
Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány kiemelten fontosnak tartja egy új nemzeti légitársaság kialakítását, azonban soha nem hangzott el ígéret arra vonatkozóan, hogy a magyar állam kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló új légitársaság beindításában gondolkodna. Ilyen értelmű kijelentést már csak azért sem tehetünk, mert figyelemmel az Európai Bizottság 2012. év elején hozott döntésére, új légitársaság létrehozásának állami forrásokból történő finanszírozását nem is látjuk lehetségesnek. Ebben a kérdésben az állami vagyongazdálkodási eszközrendszer keretében nincs mozgástér.
Nem az a kérdés tehát, hogy tisztában vagyunk-e egy nemzeti légitársaság nemzetstratégiai, nemzetgazdasági jelentőségével, hanem hogy találunk-e ma olyan pénzügyi vagy szakmai befektetőt, aki komolyan érdeklődik egy új hazai légi cég megalapítása iránt. A sajtóban ugyan időről időre felröppenek optimista várakozásokat tükröző híradások új magyar légi fuvarozó közeli beindulásáról, nekem azonban nincs tudomásom arról, hogy egy piacon versenyképes és pénzügyi szempontból is fenntartható üzleti modellel lépett volna színre bárki is, aki egyúttal a szükséges induló tőkét is le tudná tenni. Sajnos, jelenleg egy Budapest központú nemzeti légitársaság felállításának nem kedveznek a külső körülmények sem. A légiközlekedési piacon évek óta folyik a konszolidáció, a szektort övező válságnak újabb és újabb áldozatai vannak, az európai légitársaságokat pedig most az adósságválság miatti gazdasági lassulás is sújtja.
A negatív körülmények ellenére munkatársaim és szakértő csapataik továbbra is keresik az új nemzeti légitársaság létrehozásának lehetőségét, minden komoly érdeklődővel, szakmailag alkalmas és tőkeerős külső befektetővel kész a kormány érdemi tárgyalásokat folytatni az új hazai légi cég megalapításáról, amelyben szükség esetén a befektető igényeihez rugalmasan alkalmazkodva és konkrét üzleti terv ismeretében a tulajdonos mellett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) legfeljebb kisebbségi tulajdonosként a magyar állam is kész szerepet vállalni.
Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdésben érintett projekt Békés megyében 66 település mintegy 300 ezer lakosának egészséges ivóvízellátását biztosítja. A fejlesztési projekt előkészítése során változatelemzés készült, amelyben a legköltséghatékonyabb és legelőnyösebb megoldásnak az aradi vízátvétel bizonyult. A projekt jóváhagyásához azonban a magyar és a román kormány között államközi megállapodás szükséges a határt metsző vízátadó vezeték megépítésére.
A miniszterelnök határozatával felhatalmazást adott a megállapodás létrehozására. A román kormány a kormányközi megállapodás kezdeményezését 2011. október 19-én jóváhagyta, majd 2012. február 20-án megtörtént a nemzetközi megállapodás tervezett szövegének véglegesítése is. A kormány ez alapján megadta a felhatalmazást a magyar-román államhatárt metsző vízszállító vezeték építésének és üzemeltetésének szabályozásáról szóló megállapodás szövegének végleges megállapításához, s a külügyminiszter is kiállította a meghatalmazási okiratot.
A beruházás magyarországi környezeti hatásvizsgálata 2012-ben lezárult. A Külügyminisztérium 2012 nyarától kezdődően több alkalommal is sürgette a román felet, hogy hagyja jóvá a határt keresztező vezetékkel kapcsolatos megállapodást. A román fél szerint a vezeték megépítéséről rendelkező kormányközi megállapodás elengedhetetlen feltétele saját környezetvédelmi engedélyezési eljárása, amely minimum hat hónapot vesz igénybe. A magyar kormány a projekt végrehajtása érdekében intenzív diplomáciai lépéseket tett, ám a román fél elhúzódó bürokratikus lépései miatt egyelőre nem történt előrelépés az ügyben.
Biztosíthatom róla, hogy mindent megteszünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) e kiemelten fontos fejlesztés megvalósításáért.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A MÁV Zrt. és a GYSEV Zrt. között lezajlott vasútvonal átadás-átvétel a térség lakosai által régóta szorgalmazott lépés volt, amit a két szolgáltató közötti színvonalbeli különbség és egy regionális méretű szolgáltató társaság kialakítása is indokolt.
A vasútvonalak átvételével szükségszerűen megnőtt azoknak a határpontoknak a száma, amelyeken keresztül jelentős számú utas közlekedik a két vasúttársaság szolgáltatási területe között. Több évtizedes elszámolási gyakorlat, hogy a két közlekedési vállalat szolgáltatásait igénybe vevő utasok számára mindkét társaság a saját szolgáltatásainak megfelelő díjat számítja fel. Ez a gyakorlat érvényesül például Sopron és Budapest között a győri határpont figyelembevételével, valamint Szombathely és Budapest között is.
Alapvető célunk, hogy minden közszolgáltatási szerződéssel rendelkező társaság megbízhatóan és a valós adatok alapján mutassa be bevételeit, így a szolgáltatónkénti jegykiadás a jelenlegi szintű informatikai támogatottság mellett indokolt.
A közösségi közlekedés tarifarendszerének átalakítása nem egyszerűen díjpolitikai kérdés. Ahhoz, hogy a kívánt állapotot, a tarifaközösségeket, a szolgáltatófüggetlen, viszonylati alapú jegykiadást megvalósíthassuk, jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani a térinformatikai adatbázisok kialakításában és összekapcsolásában, valamint a szolgáltatók közötti elszámolóközpontok megvalósításában. Ez a munka az autóbusz-közlekedési szolgáltató társaságok elektronikus jegyrendszerének kialakításához kötődően megkezdődött.
Letettük az alapokat a közlekedési szolgáltatók közötti egységes adatcsere lehetőségének megteremtéséhez is, amelynek révén a távolsági és viszonylati adatok, a valós közlekedési információk szabványosított felületen keresztül gyűjthetők. Emellett az elektronikus kártyarendszert érintően az ütközésmentes azonosító rendszer kialakításának előkészületei is megtörténtek.
Az elektronikus jegyrendszer széles körű bevezetéséig a tört díjszámítással kapcsolatos, bérletes utasokat érintő problémákat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium engedélyével, üzletpolitikai kedvezménnyel orvosolták a szolgáltatók. A menetjegyek esetében a lényegesen nagyobb számú viszonylat és a távolságok kerekítéséből származó eltérő bevételmegoszlási arányok miatt hasonló kedvezmény megnyújtását nem tartjuk megvalósíthatónak.
A Szombathelyről Budapestre utazó, a vonatátvétel miatt áremelést elszenvedett utasok felé az utazási komfort emelését tervezzük. Ennek keretében várhatóan már az idei évben megkezdődik a Csorna-Porpác vasúti vonalszakasz villamosítása. (Dr. Józsa István: Is! Az is meg másik tíz.)
Kérem, hogy válaszomat szíveskedjék elfogadni. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti vagyonról szóló törvény mellékletében felsorolt országos törzshálózati vasúti pályákat tartalmazó felsorolás kiegészítését kezdeményező és ezzel a kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyonelemek körének bővítésére javaslatot tevő képviselői indítványt támogatjuk.
A Győr-Veszprém és a Nagyirtás-Nagybörzsöny vasúti pályák, melyek magukba foglalják az ipari műemlékké nyilvánított Veszprém-Bakonyszentlászló vasútvonalat és a Kisirtás-Nagyirtás erdei vasútvonalat, országos törzshálózati vasúti pályák közötti szerepeltetése közlekedési szakmai szempontok alapján is indokolt. A közlekedésszakmai megfontolások mellett kiemelt nemzetstratégiai érdek a fokozott védettséget élvező, kizárólagos állami tulajdonba tartozó vagyoni kör gyarapítása és megőrzése is.
Tisztelt Ház! Az országos törzshálózati vasúti pályák fokozott védelme és a kizárólagos állami tulajdon köre bővítésének megvalósítása érdekében támogatjuk a képviselői önálló indítvány elfogadását.
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvényjavaslat részletes vitájának végén engedjék meg, hogy néhány pontban reagáljak az elhangzottakra.
Az első számú módosító javaslat technikai jellegű módosítást foglalt magában, a szövegben látható duplikációra hívta fel a figyelmet, és ahogy Józsa képviselőtársam is említette, már a bizottsági vitában is elfogadtuk ennek a törlését.
A 2. számú módosító indítvány az útdíjból származó bevétel felhasználási sorrendjének megváltoztatására tesz javaslatot. Azért nem támogatható a javaslat, mivel maga a bevétel állami bevétel, és ennek a felosztásáról van szó. Nyilván az államnak biztosítania kell magának a díjszedési rendszernek a működőképességét. Nem akarok régi hasonlatokkal vagy párhuzamokkal élni, de ha nem biztosítjuk a működőképességet, akkor gyakorlatilag azokat a díjakat sem tudjuk beszedni, amivel a többi hasznos célt szolgálnánk.
A 3. számú javaslat adatvédelmi alapjogi kifogás, amely az útrendszerben nyert és tárolt adatok felhasználásáról szól. Nem értünk egyet az indokolásával, nem parttalan adatvételt és adattárolást jelent a 26. § (10) bekezdése, és ez biztosítja azt, hogy az illetékes hatóságok, bűnmegelőzési, bűnfelderítési feladatokat ellátó szervezetek hatékonyan tudják ellátni a tevékenységüket, és ezekhez az adatokhoz, amelyeket egyébként közpénzből nyerünk, hozzá tudjanak férni a nyomozás során. Nyilván nem érdeke senkinek az, hogy a felderítési mutatók ne javuljanak. (Dr. Józsa István közbeszól.)
Ne önmagukból induljanak ki, tisztelt képviselőtársaim, tehát a törvényi garanciák megvannak az adatfelhasználásnál, és mi nem élünk vissza vele, nem biztatjuk arra adott esetben a Nemzetbiztonsági Hivatalt, hogy az ellenzéki pártokról gyűjtsenek információkat és lejárató tevékenységet folytassanak. (Göndör István: Ismerjük ezt! - Dr. Józsa István: Majd feljogosítják őket!) Ha önöknek ez nagy félelmük, akkor megnyugtathatom önöket: az elmúlt három évben sem történt ilyen, és a korábbi Fidesz-kormányzás idején sem. Valóban voltak ilyen veszélyek a múltban, de nyugodjanak meg, ez az időszak elmúlt.
A 4. számon benyújtott módosító indítványt támogatjuk, hiszen egyetértünk azzal, hogy a közlekedés biztonságának növelése jogos társadalmi elvárás. Azt is hozzátenném, hogy ez a szabályozás eddig is létezett, apró pontosításokat tartalmaz az a módosító javaslat, amelyet az időközben eltelt időszak tapasztalatai érleltek ki nyilván, és ezért került benyújtásra.
Tisztelt Ház! Az újonnan létrejövő útdíjszedési rendszer hozzájárulhat a szállítási alágazatok közti kedvező átrendeződéshez. Ez elhangzott. Tehát az a félelem, amit Kepli Lajos képviselőtársam is említett, hogy a vasúti ágazatnak nem nyújt előnyt, mivel az állam abban érdekelt, hogy minél több díjat fizessenek, minél inkább használják a közutakat; éppen most fordul meg ez a rendszer, hiszen eddig a vasúti pályahasználati díjak miatt állították, hogy a vasúti teherfuvarozó ágazat nem kellően versenyképes, az úthasználati díjakban is markánsan megjelennek a költségek és ez egyfajta versenysemlegességet biztosít a teherfuvarozói ágazatok között.
A tranzitközlekedés jellemzően a 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó teherjárműveken halad keresztül Magyarországon. A legnagyobb terhelést ez jelenti a közutakra, a környezetre, ez zaj- és porártalom formájában mutatkozik meg. A javaslat megteremti a jövőre nézve azt a lehetőséget, hogy "a szennyező fizet" elv is megvalósulhasson "a használó fizet" elve mellett.
Elhangzottak olyan megállapítások is a vita során, amelyek szerint versenyhátrányt jelent a vidék számára, Budapest javára ez a díjrendszer. Ilyen szembenállásról nem beszélhetünk, mivel a szállítás költségei egyaránt egyenlő mértékben terhelnek minden résztvevőt, ez alól nem képez kivételt a főváros sem, tehát a vidéki árusokra, akik a fuvarozókkal továbbra is versenyeznek, nemcsak a budapestiekre, hanem mindenkire ugyanez a díj vonatkozik. Az M0-s díjmentessége pedig ugyanígy megillet mindenkit.
Kérdésként fogalmazódott meg, hogy az érintettek hány százaléka tudja majd igénybe venni ezt a díjfizetési rendszert. A rendszer már indulásakor alkalmas lesz minden érintett számára az igénybevételre, és senki sem lesz kizárva a használatából.
Felmerült a díjtételek törvényi rögzítése. Ezt álláspontunk szerint semmi nem indokolja. Van a vonatkozó uniós irányelv, ami konkrétan tartalmazza a díjszabás kereteit, és ezen belül kerülnek megállapításra, hogy milyen díjtételek szerint fizetnek a használók. Leegyszerűsítve az a korlát is van, hogy a díjbevétel nem haladhatja meg az infrastruktúra fenntartásának költségeit. A megörökölt közúti hálózatok, amelyek a 2000-es évek óta jelentősen leromlottak, egy darabig sajnos nem teszik reálissá azt a veszélyt, hogy a díjbevételek meghaladnák a kiadások szükségességét.
A számvevőszéki és költségvetési bizottság álláspontjának ismertetése során képviselőtársunk felvetette, hogy fennáll a forgalom mellékutakra terelődésének veszélye. A kormány normatív alapon, a közutak kezelőinek és a rendőrségnek a közreműködésével fogja ezt megakadályozni, attól hosszabb távon nem kell tartania a lakosságnak.
A Jobbik-frakció azon észrevételével nem értünk egyet, miszerint a javaslat a nagyfuvarozókat hozná kedvezőbb helyzetbe. A tervezet alapján az útdíj egyenlő feltételek mellett terheli az útdíjköteles járműveket. Úgynevezett nagyfelhasználói kedvezmény egyelőre nem realitás, nem szerepel a kormány tervei között ennek a bevezetése. A javaslatban a jogharmonizációs kötelezettségek miatt jelenik meg, tehát ennek a törvényi kereteit biztosítani kell. Könnyebbséget jelent az utólagos díjfizetési lehetőség, amelynek mérete nem függ a vállalkozás méretétől.
Elhangzottak olyan javaslatok, miszerint az útdíjfizetési kötelezettség csak a legnagyobb, 7,5 tonna össztömeget meghaladó járműveket terhelje. Igény született szintén a törvényi szinten történő megállapításról. Az előbbi javaslat figyelmen kívül hagyná azt a tényt, hogy a közúthálózat romlásában a kisebb tehergépjárművek közlekedése is közrejátszik, illetve diszkriminatív lenne, ami szintén haszongépjárművek egy jelentős csoportját kivonná a törvény hatálya alól, és nyilván átalakítaná a gépjárműstruktúrát is.
Végezetül engedjék meg, hogy megköszönjem képviselőtársaim viták során tanúsított aktivitását, a jobbító szándékú módosító indítványokat, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a kormány szándékainak megfelelően támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(19.10)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Önök figyelmen kívül hagyják, hogy az új rendszernek köszönhetően jelentősen csökken majd a dohányzásra rászokó fiatalok száma (Zaj az MSZP padsoraiból. - Dr. Vadai Ágnes: Hagyjuk ezt a kamut!), és a dohánytermék-kiskereskedelemből származó tetemes bevétel sem a multinacionális bevásárlóközpontok bevételét gyarapítja majd, hanem a magyar kisvállalkozásokhoz kerül. (Közbekiáltás az MSZP padsoraiból: Hazudsz!)
Figyelmükbe ajánlom a Magyar Kardiológusok Társaságának múlt heti közleményét, amelyből kiderül, hogy Magyarországon a személyenkénti cigarettafogyasztás a duplája a világátlagnak. Évente 35 ezer ember veszíti életét (Dr. Vadai Ágnes: A kérdésre válaszolj! - Folyamatos zaj az ellenzéki oldalon.) dohányzással összefüggő betegségek következtében, és ez a szám az éves halálesetek mintegy 20 százalékát teszi ki. A fiatalok különösen veszélyeztetett korcsoport, minden ötödik tízéves már elszívta első cigarettáját (Nyakó István: Nikotinos fagyi!), a 13 évesek között ez az arány 50 százalékos, a kezdő középiskolásoknak pedig 70 százaléka cigarettázott már. Elborzasztó adatok ezek, és jól mutatják, hogy a jelenlegi dohánypiac átalakítása elodázhatatlan feladat volt a kormány részéről.
Amint azt már több alkalommal is hangsúlyoztuk, a pályázat kiírása nyilvános eljárásban, mindenki által azonos időben és feltételekkel megismerhető módon történt, nem úgy, mint az előző kormányzatok idején történő osztogatások. (Dr. Simon Gábor: Nem is volt trafikpályázat!) A pályázatok elbírálása a pályázati kiírásban foglaltak szerinti törvényes eljárásban, a koncessziós pályázatok elbírálásánál elvárható szakértelemmel, az adatvédelmi szempontok érvényre juttatásával, valamint az arra illetékes és feljogosított személyek közreműködésével valósult meg. (Dr. Vadai Ágnes: Szekszárd!) Nem politikai szempontok voltak a döntőek, a szakmailag legjobbnak ítélt pályázatok nyertek. Önök listázták először a nyerteseket egyébként, hogy hova tartoznak, aztán hogy a sajtó visszalőtt, erről nem mi tehetünk. Ennek megfelelően nem áll szándékunkban a pályázatok eredményeit megsemmisíteni és új pályázatokat kiírni.
A bizottság tagjait minisztériumok delegálták, akiket a nemzeti fejlesztési miniszter kért fel erre a feladatra, és a koncessziós törvény értelmében nevesítetten nem minősülnek közérdekű adatnak a bizottságra vonatkozó adatok. Ahogy a nyertes és vesztes pályázatok, illetve azok mellékletei sem, amelyek a személyes adatok védelme és üzleti titokhoz való jog tiszteletben tartása miatt nem képezik az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény alapján adható adatok körét. (Dr. Vadai Ágnes: Igazi diktátor!) Pályázati dokumentációt tehát nem áll módunkban nyilvánosságra hozni.
A koncessziós eljárás során a nyilvános pályázatok elbírálása keretében készített emlékeztetőben foglaltak, valamint tartalmi elemei a szerződésnek minősülnek közérdekű adatoknak, amelyek a nyilvános koncessziós pályázat kiírásának részét képezték. A pályázati anyagokkal kapcsolatos adatkezelés mindenben a hatályos jogszabályok szerint történik.
Kérem, hogy a válaszomat szíveskedjenek elfogadni. (Dr. Józsa István: Csaló törvény! - Taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon csodálkozom ezeken a feltett kérdéseken, amelyeket a vasúti díjképzés kapcsán tesznek fel. Ugyanis az önök kormányzata 2002 és 2010 között 140 százalékos tarifaemelést hajtott végre a vasúti közlekedésben (Dr. Józsa István: És nem elég nektek?), és a nemzeti vasút vállalat vagyonát kiárusította a MÁV-Cargo eladásával. 300 milliárdnyi adósságállományt hagytak örökül a MÁV-nál (Nyakó István: Ennyit vontatok ki az egészségügyből!), és ha ezek után, hogy átalakítás alatt áll a közösségi közlekedés rendszere, ezen belül a MÁV bizonyos üzletpolitikai szempontjai érvényesülnek (Dr. Józsa István: Milyen üzletpolitikai?), és üzletpolitikai kedvezmények keretében viszi tovább azt a kedvezményhalmazt, amit a cégcsoport elbír, ha önök ezt támadják, akkor nem eléggé ismerik a cégcsoport múltját és az önök kormányzásának a következményeit.
Ezekkel az apró módosításokkal tudjuk elérni azt (Nyakó István: Apró módosítás? Ingyenes volt, fizetőssé tettétek!), hogy a MÁV-csoport 1 milliárd forint értékben tud felújítani kocsikat, hogy az utazóközönség körülményei javuljanak.
(15.00)
Éppen a Fidesz képviselőcsoportjának az észrevételei alapján a pótjegyek területén is bevezetésre került a MÁV-nál egy 1500 forintos bérleti lehetőség, amely alapján továbbra is korlátozás nélkül, külön jegy váltása nélkül a diákok mellett a 6 éven aluli és a 65 év feletti nyugdíjasok havi 1500 forintért meg tudják váltani ezt a lehetőséget. (Nyakó István: Ez havi 1500 forint, ez egy évben 16 ezer forint.)
Amit én még kiemelnék, hogy csúsztatások vannak az önök előadásában. Ha azt vesszük, hogy csak a vasútvonalaknak, a napi járatoknak mintegy 10 százalékát érintette a módosítás, akkor látható, hogy önök (Az elnök csengővel jelzi az idő múlását.) bolhából csinálnak elefántot. Azonkívül nem tudom, hogy várják el, hogy átalakuljon egy rendszer...
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Képviselő úr elfelejti, hogy a bérletesekre, a munkába járó bérletesekre, diákokra nem terjed ki ez a fajta kötelezettség. (Tóbiás József: A 60 éveseknek milyen bérlete van?) Tessék figyelmesen áttanulmányozni a szabályzatot, szerintem sok mindenre megvan benne a válasz.
A másik pedig ez a hangnem, amit megütnek akár a trafiktörvény, akár pedig itt ennek a MÁV-átalakításnak a kapcsán, én azt tudom erre csak mondani, hogy dél elmúlt, az önök főnöke megmondta, az alapján úgy tűnik, önök délben nem hazudnak, a többi időpontban veszélyes önöket hallgatni. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mint korábban is elmondtam, a dohányzás problémakörét valamennyien ismerjük, és hogy milyen súlyos gondokat okoz a magyar lakosság egészségügyi állapotában. Maga a dohányzásról szóló törvény, a nemdohányzók védelméről szóló törvény mindenképpen indokolt volt.
Valóban egy piaci átrendeződést eredményezett, amelynek során a multinacionális kereskedőláncoktól a kisebb vállalkozásokhoz került át koncesszió alapján az a jog, hogy dohánytermékeket forgalmazhatnak. Ha ezzel kapcsolatban valakinek kifogása van, akkor ne bújjon amögé, hogy itt a kiskereskedőket érte hátrány. Nem, itt a nagy cégekről, az ő érdekeikről van szó. A pótpályázat valóban beindult, beadták a pályázatokat. Nyilván az illetékes cég a pályázatok elbírálása után ugyanúgy teljes körű tájékoztatást fog adni, ahogy eddig is tette. Ahogy a korábbi interpellációnál is említettem, mind a koncessziós törvényben foglaltaknak, mind pedig az információs törvényben foglaltaknak az az eljárási rend és az a bírálat megfelel, az adatok kezelése és nyilvánosságra hozatala szintén törvények alapján történik.
Azok az adatok, amelyeket önök kérnek, sem a többi pályázatnál, sem ennél a pályázatnál nem képezik az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény alapján átadható adatok körét, és ezért a pályázati dokumentáció azon részeit nem áll módunkban nyilvánosságra hozni.
Köszönöm.
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, hogy megerősítette a képviselő úr azt a kérdést, amelyet valóban az illetékes cég adatai alapján, mint említettem, a pályázatok elbírálása során részletesen ismertetni fogunk. A tarsolyomban valóban nincs nálam ez az adat, az azonnali kérdéseknél valóban lehet olyan adatra rákérdezni, ami nem a minisztériumnál van ott az én íróasztalomon, de eleget fogunk tenni a kérésének. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ELI három európai kutatóintézet egymással párhuzamosan működő beruházása. A prágai és a Bukarest közeli kutatóintézet mellett Szegeden épül az Attoszekundumos Fényimpulzus Forrás nevet viselő kutatóhelyen az a nagy ismétlési frekvenciával rendelkező, ultrarövid impulzusokat biztosító intézet, amely a világ legnagyobb csúcsintenzitású impulzusait előállító intézményei közül is kiemelkedik majd.
Ahogyan azt ön is említette, a Szegeden épülő lézerkutató központ rendkívüli lehetőséget jelent Magyarország számára mind tudományos, mind gazdasági szempontból. A projekt megvalósulásával a kapcsolódó tudományok és azok alkalmazási területei is versenyképesebbé válnak, új vállalkozások, ezzel együtt új munkahelyek jönnek létre. A berendezés várhatóan nemcsak az ultragyors fizikai alapfolyamatok, hanem a biológiai, orvosi s az anyagtudományok terén is kiemelkedő kutatási eredmények elérését segíti elő hazánk számára. A kutatásokhoz három nagyobb és két kisebb lézerberendezés beszerzése szükséges, amelyek önmagukban is kivételes technológiát képviselnek, ezek egy intézetben való együttes jelenléte azonban teljesen egyedülálló kutatások elvégzését is lehetővé teszi majd.
A kiemelt jelentőségű projekt megvalósítása az áprilisi kormánydöntés értelmében, az Európai Bizottság jóváhagyását megelőzően, a támogatási szerződés megkötése után megkezdhető. A projekt 2012 végén megkapta az építési, valamint útépítési engedélyeket, így idén ősszel elkezdődhet az alapozás, s a tervek szerint 2015 végére elkészül a nagyberuházás első fázisa, amely a kutatóközpont építését és lézertechnológiai beépítésének egy részét foglalja magában.
Köszönöm. (Dr. Józsa István tapsolva: Ez fontos!)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: A kiemelt beruházás során 2016 elejétől elkezdődhet és folytatódik a projekt második fázisának a megvalósítása. Ennek eredményeként 2018-tól még speciálisabb paraméterekkel rendelkező lézertechnológia biztosít majd egyedülálló lehetőséget a nemzetközi kutatóközönség számára Magyarországon. Kérem, hogy ezzel tessék elfogadni a válaszomat. (Dr. Józsa István: És nekünk mondjatok köszönetet, hogy elkezdtük! Hozzátartozik a dologhoz.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az M3-as és az M31-es autópálya átkötésére tervezett útszakasz Mogyoród és térsége közötti kapcsolatainak fejlesztését szolgálja. Az új útkapcsolat az M3-as autópályától, a ringi pihenőtől indul, és az M31-es autópálya gödöllői csomópontjáig terjed majd, így a Hungaroringet két autópályával is össze fogja kötni.
A mintegy nyolc kilométer hosszú, két forgalmi sávos új út Kerepes és Mogyoród közigazgatási területén jön majd létre. Az útszakaszra tervek még nem készültek, így a pontos nyomvonal sincs még meghatározva. A konfliktusszegény folyosó feltárása, meghatározása is a tervezési feladat része. Az előkészítési feladatokra márciusban megkötötték a támogatási szerződést, 800 millió forint értékben. Ez a szerződés az értékelemzés, a megvalósíthatósági tanulmány, az előzetes vizsgálati dokumentáció, a környezeti hatástanulmány, a tanulmányterv, az engedélyezési terv, a kisajátítási terv és a kiviteli terv elkészítésére, továbbá a területszerzésre és a projektmenedzsment-előkészítésre terjed ki.
A tervezési szerződés elkészítése folyamatban van a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő közbeszerzési eljárásán nyertes ajánlattevővel. A kormány elkötelezett amellett, hogy a beruházás kivitelezéséhez szükséges finanszírozási forrást biztosítsa. A 2014-20 közötti időszak közlekedési operatív programjának kialakítása még folyamatban van, a közúti elképzelések és a többi fejlesztési cél közötti forráselosztás még nem végleges, azonban a kérdéses fejlesztési cél finanszírozása mindenképpen rendelkezésre áll majd.
Az építés és a forgalomba helyezés várható idejét jelenleg még nem lehet pontosan megmondani, reméljük azonban, hogy a környéken lakók és a versenyeket látogató vendégek körülbelül négy év múlva már használhatják az új utat.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Csenger és Szatmárnémeti között 1944 óta szünetel a vasúti forgalom. A román fél a vasútvonal Óvári és Szatmárnémeti közötti 14 kilométeres szakaszán 1972-ben szüntette meg a személy- és áruforgalmat, és a vasúti pályát is elbontották. A vasútvonal forgalmának újraindításához tehát egy teljesen új pálya kiépítésére lenne szükség, amely a román fél szándékain és pénzügyi forrásain is múlik.
2010-ben a Mátészalka-Csenger és a Fehérgyarmat-Zajta vasútvonalak belföldi személyszállításának újraindítására tettünk ígéretet. A személyforgalom 2010 decemberében két vasútvonalon is újraindult, amelyeken idén júniustól az utasok 15 százalékkal olcsóbb menetjeggyel utazhatnak. A kormány egyúttal kifejezte annak szándékát, hogy a térségben meglévő, korábban üzemelő vasúti határátmeneteket európai uniós források igénybevételével, a román féllel együttműködve helyreállítja. Ilyen jellegű, közvetlenül a vasúti pálya kiépítésére fordítható források a magyar-román határon átnyúló együttműködési program keretein belül a 2007 és 2013 közötti, tartalmilag a korábbi kormányzat által meghatározott támogatási időszakban nem álltak rendelkezésre.
Részletes megvalósíthatósági tanulmány készítésére és tervezésére a támogatásra jogosult Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, illetve a romániai Szatmár megyei szervezetek eddig nem nyújtottak be megfelelő pályázatot. Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti költségvetési tervezési időszakában a vasúti fejlesztések várhatóan a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapnak majd. A fejlesztésekkel kapcsolatos pályázatoknál a helyi kezdeményezések szerepe továbbra is kiemelt fontosságú lesz.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Az atomenergia magyarországi alkalmazásának legsúlyosabb üzemzavara tíz évvel ezelőtt következett be. Az események nyomán a tervezett főjavításokon túl második blokkon, a 2003 és 2004 közötti helyreállítási időszakban mintegy 15 hónap folyamatos üzemszünetből adódó termeléskiesés következett be. Ennek gazdasági következményeit az MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság viselte.
A károkra, a kárelhárításra és a biztosításra vonatkozóan feltett további kérdéseik az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a Framatome között keletkezett károkkal kapcsolatosan létrejött megállapodás üzleti titokkal védett rendelkezéseit érintik, így azokat nem áll módomban megválaszolni. Az eseménnyel kapcsolatos kártérítési és biztosítási összegek ugyanakkor együttesen fedezték a helyreállítási projekt, beleértve a lokalizáció és a visszaindítás költségeit.
Ahogy a témában korábban feltett kérdésére adott válasz is tartalmazta, a sérült, biztonságosan betokozott kazetták kezelésére kidolgozott program jelenleg is folyamatban van. A munkák jelentős részét - beleértve a kiszállítást - a közeljövőben hajtják végre. A program végleges költségei a munkálatok lezárása után lesznek ismertek, várhatóan 2014-ben. A sérült, biztonságosan betokozott kazetták kezelésével kapcsolatos költségeket az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. külön állami tehervállalás nélkül, saját forrásból fedezi.
Ha a képviselő úr a paksi látogatásán nem csak az osztrák zöldekkel tartotta volna a kapcsolatot, nyilván sokkal részletesebb információkat is kaphatott volna.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány és a MÁV-Start Zrt. számára kiemelten fontos, hogy az utasok és az alkalmazottak biztonságos feltételek mellett utazhassanak és végezhessék munkájukat. A személyszállító vonatok, pályaudvarok és vasútállomások rendőri ellenőrzése a megyei, fővárosi rendőr-főkapitányság feladata. A közbiztonság fenntartása és a bűnmegelőzés érdekében a MÁV-Start Zrt. aktív kapcsolatban áll rendvédelmi szervekkel. A személyszállító vonatokon a készenléti rendőrség munkatársai teljesítenek szolgálatot, emellett a vasúttársaság napi rendszerességgel rendel biztonsági vonatkísérő vagyonőröket a személyvonatokra.
A rendőri és vasútőri jelenlét azonban nem azt jelenti, hogy az átlagosan napi 2700 közlekedő vonat mindegyikén biztosítani lehet biztonsági személyzetet. A vasúttársaság munkatársai ezért folyamatosan figyelemmel kísérik a vasúti forgalomban bekövetkező eseményeket, és ennek alapján jelölik ki a biztonsági szempontból veszélyeztetettebb vonatokat, vasútvonalakat. A jegyvizsgáló a személy- és vagyonbiztonság érdekében szolgálata ellátásához rendszeresített mobiltelefonon azonnali segítséget és intézkedést kérhet a rendőrségtől. Az azonnali rendőri segítség igénybevételére azonban nem minden esetben van lehetőség. Ennek orvoslására a vasúttársaság biztonsági szervezete is keresi a megoldást.
Remélem, a tájékoztatóm elfogadható a képviselő úr számára, azonban azt a kódolt kifejezésmódot, amivel a kérdést feltette, visszautasítom. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Az előterjesztő által benyújtott módosító javaslatokkal a kormány egyetért.
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! A kormány, illetve a tárca nem támogatja Józsa képviselő úr módosító indítványát. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Nem erről van szó.)
ELNÖK: Államtitkár úr, zárószavazás van, tehát a kormány...
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: (Hangosítás nélkül.) A kormány támogatja a törvényjavaslatot.
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország 1982-ben csatlakozott a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezményhez, amelynek C Függeléke a veszélyes áruk nemzetközi vasúti szállításáról szóló RID-szabályzat. A RID-szabályzat mintegy ezer oldalon tartalmazza mindazon előírásokat, amelyek betartása garantálja a veszélyes áruk, így különösen a robbanóanyagok, a gyúlékony, a maró, a mérgező, a fertőző és a radioaktív anyagok vasúti szállításának biztonságát.
Ezek az előírások meghatározzák, hogy mely áruk minősülnek veszélyesnek a szállításban, és azok milyen feltételekkel szállíthatók biztonságosan. Rendelkeznek a veszélyes áruk biztonságos csomagolásáról és jelöléséről, valamint arról, hogy milyen okmányokkal kell kísérni a szállítmányt, milyen járművel, milyen műszaki követelmények betartásával, milyen hatósági eljárások mellett szállíthatók a veszélyes áruk. A nemzetközi szervezetekben folyó munka eredményeképpen, a tudomány és a technika fejlődése, valamint az alkalmazás során szerzett tapasztalatok alapján a RID előírásai kétévente módosulnak.
Az önök előtt lévő törvényjavaslatban foglalt módosítások a multimodális szállítások megkönnyítésén kívül figyelembe veszik a vasúti fuvarozás specialitásait is. A célok között szerepel, hogy nagyobb legyen az összhang az egyes közlekedési alágazatok veszélyes áruk szállításáról szóló előírásai között. Célkitűzés az is, hogy a veszélyes áru feladóját és fuvarozóit ne terheljék különböző, indokolatlan feladatok az áru különböző közlekedési alágazatok közötti áthelyezése során. A RID módosításainak kihirdetésével az Országgyűlés nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségének tesz eleget, és a veszélyes áruk szállítására vonatkozó európai uniós szabályozás átültetését is szolgálja.
Tisztelt Országgyűlés! A COTIF-egyezmény szerint a törvényjavaslatban foglalt módosításokat 2013. július 1-jétől kell a veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásában alkalmazni.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/11390. számú törvényjavaslat elfogadását szíveskedjen támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország a veszélyes áruk nemzetközi szállításáról szóló nemzetközi megállapodásokban szerződő fél. A veszélyes áruk közúti szállításáról az ADR-megállapodás, míg belvízi szállításáról az ADN-megállapodás rendelkezik.
A nemzetközi megállapodások mellékletét képező szabályzatok tartalmazzák mindazokat az előírásokat, amelyek betartása garantálja a veszélyes áruk, így különösen a robbanóanyagok, a gyúlékony, a maró, a mérgező, a fertőző és a radioaktív anyagok közúti és belvízi szállításának biztonságát, és amelyek végrehajtása a megállapodások szerződő feleinek nemzetközi kötelezettsége.
A szabályzatok mind a két közlekedési alágazat esetében kétévenként módosulnak. A T/11391. számú törvényjavaslatban foglalt módosítások a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozóan elsősorban a multimodális szállítások részét képező közúti szállítást teszik könnyebbé. A T/11392. számú törvényjavaslat által tartalmazott módosítások kihirdetése pedig megkönnyíti a veszélyes árut fuvarozó magyar hajók közlekedését Európa vízi útjain. Emellett biztosítja, hogy a magyar vízi utakon közlekedő idegen hajók is megfeleljenek a korszerű biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek.
Mindkét törvényjavaslat céljai között szerepel a közlekedési alágazatok veszélyes áruk szállításáról szóló előírásai közötti nagyobb összhang megteremtése. Az ADR és az ADN módosításainak kihirdetésével az Országgyűlés nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségének tesz eleget, emellett a veszélyes áruk szállítására vonatkozó európai uniós szabályozás átültetését is szolgálja.
Tisztelt Országgyűlés! A nemzetközi egyezmények szerint a törvényjavaslatokban foglalt módosításokat 2013. július 1-jétől kell a veszélyes áruk nemzetközi szállításában alkalmazni. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/11391. és a T/11392. számú törvényjavaslatok elfogadását szíveskedjen támogatni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja az Európai Unió és tagállamai, valamint Izrael Állam között 2013. június 10-én aláírt euromediterrán légiközlekedési megállapodás Magyarország részéről történő kihirdetése. A megállapodás megkötése számos előnnyel járhat mind Magyarország, mind az Európai Unió más tagállamai számára. Az Európai Bizottság részére készített tanácsadói jelentés becslései szerint a megállapodás évente mintegy 96 millió eurós gazdasági hasznot generálhat főként a viteldíjak csökkenésének, a légi forgalom növekedésének és az ehhez kapcsolódó gazdasági tevékenységeknek köszönhetően.
A megállapodás az Európai Unió és Izrael közötti légifuvarozási piac fokozatos megnyitását teszi lehetővé. Magyarországot érintően a hatályban lévő, 1989. március 1-jén Jeruzsálemben kötött kétoldalú megállapodás alapján mindössze egy légitársaság, a Wizz Air Hungary kijelölésére volt mód a Tel Aviv-Budapest útvonalon történő üzemelésre. A légitársaságokra vonatkozó korlátozás azonban most megszűnik, így lehetőség nyílik arra, hogy további, Magyarországon letelepedett uniós légi fuvarozók is üzemeltethessenek járatokat a két ország között.
A megállapodás legfontosabb célkitűzései: a viszonossági alapon történő fokozatos piacnyitás, az uniós jogszabályok alapján a szabályozás harmonizációja a légi közlekedés területén, a légi szolgáltatások előmozdítása a légi fuvarozók közötti verseny alapján minimális kormányzati beavatkozás és szabályozás mellett, valamint megkülönböztetésmentesség és egyenlő feltételek biztosítása a gazdasági szereplők számára.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslat elfogadását szíveskedjen támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Csak annyit válaszolnék, hogy az elhangzott kérdéseket természetesen kérdés vagy más formában szívesen megválaszoljuk, de úgy látszott, hogy nem a tárgyhoz tartozó kérdések és felvetések hangzottak el. Ha a nemzetközi közösség 1948 óta nem tud megoldani egy palesztin-izraeli viszonyt, akkor nem hiszem, hogy ennek a szigorúan szakmai légi közlekedési egyezménynek a feladata lenne ez.
Köszönöm szépen.
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Göndör István képviselő úr fogalmazott meg egy-két felvetést, ezekre szeretnék reagálni. A hatékonyság kérdésköre merült fel. Nem állítottuk, hogy az Állami Autópálya Kezelő nem hatékony. Az expozéból is kitűnt, hogy bizonyos párhuzamosságokat tudunk a rendszerben arra használni, hogy ezzel az átszervezéssel megszűnnek, és takarékosabban tud működni a rendszer, kevesebb mérnökségre lesz például szükség, nem kell újakat építeni.
Hogy a díjbeszedésre miért maradt meg külön a cég? Ez profiljában azért a közútkezeléstől elkülönül, mert inkább informatikai tevékenységről beszélhetünk. Egy dolgot szeretnék kijavítani: a koncessziós utak mentén is történik ez a fajta ellenőrzés, ez a fajta díjbeszedés, tehát az ÁAK ezeken az útvonalakon is rendelkezik ezekkel a kiépített eszközökkel, hogy kontrollálni tudja a forgalmat.
A munkavállalók kérdésében: nyilván jóval nagyobb cég a Magyar Közút, és létező kollektív szerződéssel rendelkezik, a munkavállalók, akik átkerülnek az ÁAK-tól, nyilván hozzák a maguk munkaszerződését és az azzal járó juttatásokat, függetlenül a Magyar Közútnál kialakult viszonyoktól.
A létszám tekintetében szeretném megnyugtatni képviselő urat, hogy az a fajta létszámcsökkenés, amit több éves távlatban prognosztizál a cég, az gyakorlatilag nem egy leépítést jelent, hanem a természetes fluktuáció eredményeképpen jön létre, tehát nem lesz csoportos leépítés a cégeknél.
Azt hiszem, talán sikerült minden felvetésre válaszolni, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy fogadja el a javaslatot. Köszönöm.
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a nemzetközi vasúti árufuvarozásról szóló megállapodás és mellékletei 2013. évi módosításának kihirdetéséről rendelkezik. Magyarország már 2002 óta részese a megállapodásnak, amelynek éves módosításait a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló törvény alapján törvényben kell kihirdetni.
Az idei módosítások a megállapodás 15. cikkét és annak három mellékletét érintik. Kihirdetésükkel a Magyarországon működő vasúttársaságok a jövőben egyszerűbben tudják alkalmazni a megállapodásban foglaltakat az áruk közvetlen nemzetközi forgalmában, a tagállamok vasútvonalain végzett fuvarozásaik során. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/12783. számon beterjesztett törvényjavaslatot elfogadni, a megállapodás és mellékleteinek kihirdetését támogatni szíveskedjen.
Köszönöm figyelmüket. (Dr. Rétvári Bence tapsol.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr, csak nagyon röviden az elhangzottakra. A mi álláspontunk szerint a bevezetett e-útdíjjavaslatnak éppen a versenyképességét növeli azzal, hogy a közúti áruszállításban is megjelennek azok a költségelemek, amelyek a pályahasználati díjnál, a vasútnál jelentkezik.
Magyar árufuvarozó cég pedig van a piacon, a GYSEV Cargo, tudjuk, az elmúlt három évben örvendetesen fejlődött. És az a fajta reprivatizáció, amely a korábbi MÁV-Cargo visszavásárlását illetné, valóban, ahogy elnök-vezérigazgató asszony megfogalmazta, jelenleg nem tűnik gazdaságosnak.
Köszönöm képviselő úrnak a felvetéseit, mert nyilvánvalóan valamennyien érdekeltek vagyunk abban, hogy a vasúti áruszállítást erősítsük. Köszönöm. (Dr. Rétvári Bence tapsol.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a bányászatról, az atomenergiáról, a villamos energiáról, a földgázellátásról és az egyes közszolgáltatások ellátásáról szóló törvények módosításait tartalmazza.
A bányászatról szóló törvény legfontosabb módosítása a föld alatti szénelgázosítás részletszabályainak beépítését szolgálja. A bányavállalkozóknak ezzel lehetőségük nyílik arra, hogy még a bányatelek megállapítása előtt kérelmezzék az újszerű technológiával történő kísérleti kitermelés legfeljebb 6 hónapra szóló engedélyezését. Így az adott helyen üzemi kísérlettel is igazolhatják, hogy a megkutatott szénvagyon a módszerrel gazdaságosan, biztonságosan és a környezet károsítása nélkül kitermelhető. A módosítások ezen túlmenően pontosítják a koncesszióval kapcsolatos szabályokat, a további pályázati eljárások egyszerűbb és zökkenőmentesebb lefolytatása érdekében. Az egyéb változtatások elősegítik a jogértelmezést, világosabbá, egyértelműbbé teszik a törvényi szintű rendelkezéseket.
Az atomtörvény módosítása az átalakuló hazai szabályozásba való megfelelő illeszkedés érdekében vált szükségessé. A törvényjavaslat az atomkár-felelősséggel kapcsolatos szabályokat a jövő tavasszal hatályba lépő új polgári törvénykönyv személyiségi jogi jogsérelemre és kárfelelősségre vonatkozó rendszeréhez igazítja. Fenntartja ugyanakkor az atomkár nemzetközileg elfogadott sajátos fogalmát, változatlanul hagyva az atomkár szigorú szabályrendszerének tartalmát.
Az atomenergiáról szóló törvény másik kiemelkedő módosítását az indokolja, hogy az atomenergia-alkalmazás biztonságának és társadalmi elfogadottságának egyik legfontosabb garanciája a kapcsolódó tevékenységek átláthatósága. Ennek erősítése érdekében a törvényjavaslat előírja, hogy a nukleáris létesítményekkel összefüggő, létesítményszintű nukleáris biztonsági engedélyezési eljárásokban kötelező közmeghallgatást kell tartani.
A villamos energiáról szóló törvényjavaslat javasolt módosítása lehetőséget teremt az elosztók részére olyan közvilágítási hálózatok üzemeltetésére is, amelyek más tulajdonában állnak. A földkábelek létesítésére vonatkozó rendelkezések tekintetében egyértelművé válik, hogy a szabályozás csak vezetékekre vonatkozik, egyéb hálózati berendezésekre nem, továbbá hogy mely esetek tekintendők új vezeték létesítésének.
A kiserőművi engedélyezési szabályok egyszerűsítésével a védett természeti területek és Natura 2000 területek kivételével egyetlen szigetüzemi jelleggel működő kiserőmű esetében sem lesz szükség a jövőben építésügyi hatósági engedélyezési eljárás lefolytatására.
(14.40)
A földgázellátásról szóló törvény módosításai pontosító jellegűek. Ezek közül kiemelkedő a 2013. július 1-jével bevezetett, a PB-gáz árának hatósági árassá tételével kapcsolatos, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének biztosított rendeleti felhatalmazásokra vonatkozó rendelkezése. Az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvény módosításának célja, hogy a kéményseprő-ipari közszolgáltatás folyamatosan biztosított legyen minden települési önkormányzat területén. A változtatásokkal az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzetek kialakulásának megelőzéséhez szükséges ellenőrzések, tisztítások mindenütt elvégezhetőek lesznek.
2013. január 1-jén hatályba lépett a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény, amely a szakmai igényeknek megfelelően meghatározza az ellátandó feladatokat, és kijelölte a közszolgáltatási feladat ellátásáért felelős önkormányzatokat. A törvény szerint fő szabályként a megyeszékhely, a megyei jogú város önkormányzatának feladatává vált a kéményseprő-ipari közszolgáltatás biztosítása, míg ez korábban a megyei, a megyei jogú városi és a Fővárosi Önkormányzat kötelező feladata volt. A törvény átmeneti rendelkezéseinek értelmében a hatálybalépést megelőzően a közszolgáltatás elvégzésére kötött szerződéseket a felek a törvény hatálybalépését követő egy éven belül felülvizsgálhatják, és módosítják annak érdekében, hogy ez megfeleljen a törvényben meghatározott szabályoknak. A törvény előírja továbbá, hogy e szerződéseket a lejáratuk előtt egyoldalúan felmondani csak abban az esetben lehet, ha a közszolgáltató a törvény hatálybalépését követő egy éven belül nem teljesíti a közszolgáltatás ellátásához szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket. A törvény 2013. január 1-jén lépett hatályba, ezért az elmondottak alapján a korábban létrejött szerződéseket 2014. január 1-jéig szükséges módosítani, illetve ekkortól lehet felmondani lejárat előtt a szerződést, ha az az új szabályozás szerinti feltételeknek nem felel meg.
Tekintettel arra, hogy az élet- és vagyonbiztonság biztosítása érdekében kéményseprő-ipari közszolgáltatással le nem fedett terület nem lehet, a december 31-én megszűnő, valamint az ezt követő időszakban esetlegesen felmondott szerződések esetében szükséges olyan jogszabályi környezet kialakítása, ami az állami beavatkozást lehetővé teszi. Hasonló jogi szabályozás már hatályban van a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás kiesése esetére. A törvény módosításával lehetővé válik, hogy a kormányrendeletben kijelölt állami szerv a közszolgáltatási szerződés megszűnése esetén az adott település vonatkozásában hatósági döntéssel kijelölhessen olyan közszolgáltatót, amelynek átmeneti időre kötelessége lesz a település vonatkozásában a szolgáltatást ellátni. Abban az esetben, ha az állami szerv a meghatározott hatósági eljárás keretében nem tud kijelölni közérdekű szolgáltatót, akkor a kijelölésig maga gondoskodik a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásáról.
A közszolgáltatás azonnali beavatkozást igénylő feladatai az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetben polgári védelmi szolgálat keretében is ellátható, ez azonban kizárólag eseti döntés alapján történhet. A polgári védelmi feladatellátás nem terjedhet ki a rendszeresen ismétlődő, sormunkában végzendő feladatokra. A közszolgáltatás díját továbbra is az ingatlan használója fizeti meg. A kijelölt közszolgáltató és az állami szerv a közszolgáltatói díjból meg nem térülő indokolt költségeit s a polgári védelmi feladatellátás költségeit az állam fedezi. A költségek megtérítésének részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a hazai joggal való összhang érdekében elengedhetetlen szabálymódosításokat tartalmaz, egyúttal azonban jelentős energiapolitikai célokat is szolgál, ugyanis az ásványi nyersanyagokkal mint az állam vagyonával való felelős gazdálkodást teszi lehetővé azzal, hogy megteremti egy új, korszerű, környezetkímélő szénbányászati technológia kísérleti alkalmazásának törvényi hátterét, valamint biztosítja a nyilvánosság tájékoztatását és részvételét az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos hatósági döntések meghozatala előtt.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/13055. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Csak egy kérdést szeretnék pontosítani, az ügyfél kérdésköre az atomenergiáról szóló törvényben felmerült, az alapvető jogok biztosa egyetértett a módosítással, és a Greenpeace-nek és az Energiaklubnak közvetlenül is megküldtük a tervezetet, és ők sem tettek rá észrevételt. Kiemelendő, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárást nem érinti a módosítás, tehát annak a szabályai változatlanok, úgyhogy a biztonsági övezethez kapcsolódóan is érvényesülnek.
Köszönöm.
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Koszovói Köztársaság magas légtere 1999 óta le van zárva, jelenleg a NATO fennhatósága alatt áll. A NATO célja a balkáni légtér-normalizációs törekvéseinek keretében a magas légtér mielőbbi megnyitása.
A légiforgalmi szolgáltatás ellátására pályázatot hirdettek. 2011 júliusában Magyarországot is megkeresték, elvi részvételi szándékunkat két hónappal később jeleztük. Magyarország kormánya 2012-ben elfogadta a Koszovó feletti magas légtér megnyitásában való magyar részvételről szóló előterjesztést. Ezt követően az Észak-atlanti Tanács felhatalmazta Magyarországot és a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.-t a koszovói légtér megnyitásához szükséges kétoldalú és multilaterális tárgyalások lefolytatására, a megállapodások megkötésére. A megállapodást idén júliusban írták alá.
Magyarország a 2014-es afganisztáni csapatkivonásokat követően a balkáni feladatokra helyezi a hangsúlyt. A légiforgalmi szolgáltatás 2014 áprilisára tervezett megkezdésével Magyarország a kelet-közép-európai térségben elsőként fog ellátni légiforgalmi irányítási feladatokat egy vele nem határos ország légterében. A feladat sikeres végrehajtása lehetőséget biztosít Magyarország és a HungaroControl számára, hogy tevőlegesen és nyereségesen működhessen közre a későbbiekben is a balkáni légtér-normalizációban.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja a végrehajtási megállapodás törvénnyel történő kihirdetése. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni és a megállapodás kihirdetését támogatni szíveskedjen.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönjük a szakmai hozzászólásokat, amelyek a vitában elhangzottak, és támogatták a javaslatot. Valóban, Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársamat - ugyan légügyekről volt szó - a szárnyalása elvitte más területekre is a beszéde során. Általános vitában ez természetesen elfogadható részben. De szeretném azt leszögezni, hogy a kormányzatnak az észak-atlanti szövetséggel kapcsolatos politikája, a nemzetpolitikai törekvései vagy éppen a Szerbiával folytatott tárgyalásai vagy viszonya, vagy a balkáni térséggel folytatott kapcsolataink itt a Házban is ismertek, és ezek változatlanok, tehát nem a felszólalások milyenségétől függnek.
Köszönöm.
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! A kormány elkötelezte magát a rezsicsökkentés programja mellett... (A mikrofon nem működik. - Közbeszólások: Nem halljuk!)
ELNÖK: Kérek szépen az államtitkár úrnak is egy mozgómikrofont! (Megtörténik.)
DR. VÖLNER PÁL nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! A kormány elkötelezte magát a rezsicsökkentés programja mellett, amelynek eredményeként az elmúlt évben minden magyar háztartásban jelentősen csökkentek a közműkiadások. Ezt a programot következetesen idén is folytatni fogjuk.
A társasházakról szóló törvény módosításának vitája során már szóba került, hogy a társasházakban a rezsicsökkentés nem eredményezi azt, hogy automatikusan mérséklődik a közös költség. Ennek egyik oka, hogy a közös költség összegének módosításához közgyűlési döntésre van szükség, másrészt az számos olyan elemet tartalmaz, például a takarítás vagy a felújítási alaphoz való hozzájárulás, amelyek nem közműkiadások. A társasházi közös tulajdon zavartalan működését az állam úgy biztosítja, hogy az egyes kötelezettségi, felelősségi kérdésköröket törvényi szinten szabályozza. Ezek közé tartozik a hátralékos tulajdonostárssal szemben fennálló követelés behajtására vonatkozó szabályozás is, amelyre a társasházi törvény hatékony intézkedéseket irányoz elő.
A közös képviselőnek kötelezettsége a közösköltség-tartozások behajtása. A felszólítás eredménytelensége esetén alkalmazható fizetési meghagyási eljárás az egymillió forintig terjedő pénzkövetelések esetében a korábbinál lényegesen hatékonyabb érdekérvényesítést tesz lehetővé, figyelembe véve a 2011-ben bevezetett új kézbesítési szabályok és kézbesítési vélelem intézményét. A hátralékos tulajdonossal szembeni követelés érvényesítésére további lehetőséget jelent az ingatlant terhelő jelzálogjog bejegyzésének kérése. Ez 2011 óta már háromhavi közösköltség-tartozás esetén kezdeményezhető. Javaslom, hogy a társasházak ne késlekedjenek az igényérvényesítéssel, hiszen sok esetben már a hátralékos tulajdonostárs emlékeztetésével vagy a jogkövetkezményekre való tájékoztatásával is megelőzhető a jelentős összegű hátralék felhalmozása.
(15.00)
Záró gondolatként megjegyezném, hogy a rezsiköltség-csökkenés és a közös költség semmilyen olyan összefüggésben nincs, mint amit a kérdés sugalmazott. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)