Készült: 2020.08.14.02:28:03 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

83. ülésnap (2011.04.11.),  13-16. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 8:38


Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga István képviselő úr, a Fidesz részéről: "Új fejezet a román-magyar kapcsolatokban: újraavatták a kolozsvári Mátyás-szobrot" címmel.

Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 163 évvel ezelőtt, 1848. április 11-én szentesítette V. Ferdinánd Pozsonyban a 31 cikkből álló 1847-1848. évi törvényeket, amelyek az új polgári Magyarország megszületését jelentették. Bizonyára sorsszerű az is, hogy az úgynevezett áprilisi törvények kimondták a Részek és Erdély egyesítését az anyaországgal.

Képviselőtársaim, ma a költészet napja van, Márai Sándor születésnapja, így mondandómat nekem is verssel kell kezdenem. "Fenséges királyunk Kolozsvár Főterén / Fogadja seregét, hátasa harci mén... / Súlyos páncélzatban minek jogar, palást?! / Hadvezérit várja... Vitéz Magyar Balázst, / Kemény Kinizsi Pált, ki vagdalt a portyán: / Szilajul szétkiált, vivát száll ki torkán! / Éljenzi a Győztest gyakor hadi tábor, / Bizakodva néz föl Szapolyai nádor / S a szablyás Báthory, az erdélyi vajda! / Lábánál lobogók, sok zsákmányolt fajta: / Oszmán, német, cseh meg moldóvai zászlók, / Kik csatákban voltak zúgó szélben gázlók, / Fondor császáriak, félholdasak, szépek - / Mind letörettek, mint felbőszített népek. / Érces nyugalommal bástyás talapzatán / Túltekinthet Mátyás a megmaradt hazán: / Konokul magaslik Kolozsvár Főterén, / Magabiztos, erős, akár a bölcs remény - / S késő századoknak hódolását várván / Túlnő szennyes idők ármánykodó árján."

A kincses Kolozsvár polgárainak régóta dédelgetett terve volt, hogy nagy szülöttjének, Mátyás királynak, a reneszánsz uralkodónak maradandó emléket állítson. 1892 júliusára a szoboralap tőkéje már meghaladta a 120 ezer koronát, és a kiírt pályázatot Fadrusz János nyerte. 1896. szeptember 30-án megtörtént az alapkőletétel, amely többek között a következőt tartalmazza: "De legyen egyszersmind e szobormű egyik rombolhatatlan hirdetője nemzeti múltnak, nagyságának, dicsőségének és mint ilyen, dobogtassa meg a haza minden hű fiának szívét, s teljesítse e magasztos hivatását, míg magyar él ezen a földön..."

Az emlékmű felállítását megelőzően az alkotást a párizsi világkiállítás aranyérmével jutalmazták. 1902. október 12-én avatták fel nagy ünnepségek közepette Mátyás emlékművét az egyetem központi épületével, a Néprajzi Múzeummal és az Igazságügyi Palotával együtt. Eleink legrosszabb álmaikban sem gondolhattak arra, hogy néhány évtized múlva Bocskai István fejedelem, Hunyadi Mátyás, Bolyai János szülővárosa idegen kézbe kerül, s a túlnyomó többségében magyar nyelvű szellemi műhelyünk etnikai viszonyait erőszakosan, minden eszközzel megváltoztatják, és napjainkra a város lakosságának csak 18 százaléka magyar.

Fadrusz János legkiválóbb alkotása sem kerülhette el történelmi vesszőfutását. A talapzatát díszítő magyar címert eltávolították, majd 1932-ben új táblát helyeztek el rajta. Az 1940-es magyar bevonulást követően megtörtént az eredeti állapot helyreállítása, majd 1945-ben a szovjet hatóságok a "Mátyás király" feliratot latin nyelvű megfelelőjére: "Mathias rex"-re cserélték. A szélsőségesen magyargyűlölő - és a nevét itt nem mondom - polgármester elvetélt kísérletet tett Mátyás szobrának eltávolítására, és végre 2009 júliusában nyugvópontra került a kérdés azzal, hogy Magyarország és Románia a szobor közös restaurálására szerződést írt alá.

Tisztelt Országgyűlés! Másfél héttel ezelőtt, április 2-án Semjén Zsolt, Réthelyi Miklós és Szőcs Géza felemelő beszédeivel hivatalosan is sor került a felújított Mátyás-szoborcsoport átadására Kolozsvár főterén. Meggyőződésem, hogy a román és a magyar példás anyagi összefogással új fejezet kezdődhet a történelmileg egymásra utalt két nép, a románok és a magyarok életében. Az új fejezet részeként Magyarország támogatja Kolozsvár pályázatát az "Európa kulturális fővárosa 2020" címre, hisz a város Mátyás szobrával, épületeivel, az itt élő lakosaival amúgy is európai léptékű.

Helyesen utalt Semjén Zsolt ünnepi beszédében, hogy Mátyás király szobra az örök magyar megmaradás szimbóluma, és számos esetben az ártatlanul bebörtönzött, magyarságában megalázott magyar testvéreink első útja a börtönből, a Duna-deltából Mátyás szobrához vezetett.

Végül engedjék meg, hogy a ma is Kolozsváron élő Kányádi Sándor sorait idézzem, amely vers ott zakatolt bennem április 2-án, amikor megilletődve elhelyeztem barátaimmal a szobor talapzatára szerény koszorúmat. "Én királyom nagy királyom / ki születtél Kolozsváron / gyertyámat most érted gyújtom / szál virágom néked nyújtom / mennyben s pokolban szószóló / légy érettünk közbenjáró".

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: A kormány nevében válaszadásra megadom a szót Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak.

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselő Úr! Valóban, ez az esemény, aminek tanúi és résztvevői lehettünk, háromszoros szimbólumot jelent. Az első szimbólum Mátyás királyunk személye, mint a magyar megmaradás és a magyar élni akarás szimbóluma, hiszen a Hunyadi-ház az Árpádok után az első magyar dinasztia, a szívünk, lelkünk és gyökereinkből való nemzeti királyságnak a szimbóluma. És évszázadokon keresztül mindig is úgy tekintett a nemzet a nagy királyra, mint a magyar megmaradásnak a kifejeződésére.

És szimbolikus maga a szobor is, a szobor megmaradásának a története.

(13.50)

Határváltozások, Ceauşescu- és post-Ceauşescu-diktatúrák és -figurák ármánykodása ellenére a szobor megmaradt. És itt érzem kötelességemnek azt, hogy ezért köszönetet mondjunk azoknak a magyaroknak és azoknak a román értelmiségieknek, akik a rossz emlékű Funar polgármester idején odaálltak a szobor mellé, és személyes kockázatot is vállalva kiálltak az egyetemes kultúra és a nemzeti megbékélés mellett.

S valóban úgy van, ahogy képviselő úr említette, ez a szobor szimbóluma a magyar-román együttműködésnek. A két kormány 400-400 ezer eurós támogatást biztosított a szobor rekonstrukciójához, és nagyon fontosnak érzem elmondani azt, hogy az 1902-es állapot szerint történt meg a rekonstrukció. Tehát nincs körülötte román zászlóerdő, és nincs rajta a Iorga-idézet. Ez a szobor úgy áll, ahogy alkotója megálmodta, úgy áll, ahogy a történelmi igazság azt megköveteli. S azt gondolom, ez az a pillanat, amikor fontos tudatosítani magunkban, a magyarságban és Magyarországnak azt, hogy az erdélyi magyarság boldogulása szorosan összefügg Románia sikerességével. Romániának és a románságnak pedig tudatosítania kell magában azt, hogy a magyarok nélkül nem lehet sikeres Románia. Ez a magyar-román együttműködés alapja.

S valóban úgy van, ahogy képviselő úr is említette, hogy elkötelezettek vagyunk amellett, hogy amennyiben Kolozsvár megpályázza, Magyarország teljes súlyával támogatja azt, hogy Kolozsvár lehessen Európa kulturális fővárosa.

Képviselő úr, ahogy ezen a gyönyörű ünnepségen személyesen találkoztunk, itt most a gondolataink találkoztak, én ezzel köszönöm önnek meg a napirend előtti felszólalását, az ország Házának pedig a megtisztelő figyelmét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai