Készült: 2020.08.12.14:46:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

58. ülésnap (2010.12.07.),  21-70. felszólalás
Felszólalás oka Általános vita megkezdése
Felszólalás ideje 3:10:01


Felszólalások:   17-21   21-70   70-74      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Tisztelt Képviselőtársaim! 9 óra 2 perc van, megkezdjük a szavazást.

Először az előterjesztő által támogatott módosító javaslatokról határozunk, azok kivételével, amelyeknek külön szavazását kérték.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a tájékoztatóban felsorolt, a frakciók számára előzetesen kiadott, az előterjesztő által támogatott módosító javaslatokat, azok kivételével, amelyekről a frakciók külön szavazást kértek. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a támogatott módosító javaslatokat 236 igen szavazattal, 41 nem ellenében, 32 tartózkodás mellett elfogadta.

Most azokról a módosító javaslatokról határozunk... (Gúr Nándor: Elnök úr, nem működik a gépem.) A jegyzőhöz tessék szólni, ne az elnökhöz. Kérek szépen egy gépet igazítani! Majd mindig kérem azt az egy szavazatot igenben vagy nemben hozzárakni. Mert ha szavazás közben teszi be az ember a kártyát, akkor nem működik a gép, képviselő úr.

Most azokról a módosító javaslatokról határozunk, emelkedő számsorrendben, amelyeket az előterjesztő támogatott, de az MSZP-frakció külön szavazásukat kérte. (Gúr Nándor: Még mindig nem működik a gépem.) Képviselő úr, legyen szíves, fejezze már be, hogy tudjunk haladni!

A 18. és a hozzá kapcsolódó pontokban Talabér Márta és képviselőtársai javaslata következik. Lényege: az Országgyűlés elengedi Várpalota és környékének környezetvédelmi rehabilitációs célra felvett kölcsöntartozásának a felét. A javaslatot az előterjesztő támogatja, de az MSZP képviselőcsoportja külön szavazást kért róla. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 310 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

A 822/6. és a 852/2. pontokban Rogán Antal javaslata következik. Lényege: az állami tulajdonnal kapcsolatos környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésére fordítható kiadást 14,5 milliárd forinttal megemeli. A javaslatot az előterjesztő támogatja, de az MSZP képviselőcsoportja külön szavazást kért róla. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 320 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

A T/1498/549. számú ajánlás 23/2., 23/3., 23/4., 23/5., 23/6., 23/7., valamint a 822/22. számú pontjait teszem fel most szavazásra, amit a számvevőszéki és költségvetési bizottság nyújtott be. Az Országgyűlés a Házszabálytól való eltéréssel lehetővé tette a módosító javaslatról történő szavazást. A javaslatot az előterjesztő támogatja. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 312 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 8 tartózkodás mellett elfogadta.

Most azokról a módosító javaslatokról határozunk, amelyek a támogatott módosító javaslatok elfogadása után még szavazásra bocsáthatók.

A 2. és a hozzá kapcsolódó, valamint a 29. és a hozzá kapcsolódó pontokban Mesterházy Attila és képviselőtársai javaslata következik. Az MSZP-frakció kérésére szavaz az Országgyűlés. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 52 igen szavazattal, 272 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 6/2. és a hozzá kapcsolódó pontokban a számvevőszéki bizottság javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 289 igen szavazattal, 36 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 7. és a hozzá kapcsolódó pontokban Kupcsok Lajos és Szatmáry Kristóf javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 332 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

A 8. és a hozzá kapcsolódó pontokban Mesterházy Attila és képviselőtársai javaslata következik. Lényege: alternatív költségvetés. Az MSZP-frakció kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 47 igen szavazattal, 284 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elutasította.

A 9/1. és a hozzá kapcsolódó pontokban Garai István Levente javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 80 igen szavazattal, 250 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 11. és a hozzá kapcsolódó pontokban Gyenes Géza javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 85 igen szavazattal, 248 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 14. és a hozzá kapcsolódó pontokban Hegedűs Lorántné és képviselőtársai javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 37 igen szavazattal, 298 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 16. pontban Baráth Zsolt és képviselőtársai javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 73 igen szavazattal, 263 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

(9.10)

A 31. és 524. pontokban Horváth András Tibor és Oláh Lajos javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 85 igen szavazattal, 251 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 33. és 562. pontokban Szekeres Imre javaslata következik. Az MSZP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 50 igen szavazattal, 287 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 35. és 591. pontokban Sós Tamás javaslata következik. Az MSZP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 50 igen szavazattal, 288 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 37. és 185. pontokban Szávay István és Pörzse Sándor javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 36 igen szavazattal, 296 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 49. és 281. pontokban az alkotmányügyi bizottság javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 48 igen szavazattal, 286 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 49/1. és 821/2. pontokban a számvevőszéki bizottság javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 293 igen szavazattal, 43 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 49/2. és a hozzá kapcsolódó pontokban a számvevőszéki bizottság javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 49 igen szavazattal, 289 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 63. pontban Hegedűs Lorántné javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 36 igen szavazattal, 303 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 64. pontban ugyancsak Hegedűs Lorántné javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 37 igen szavazattal, 301 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 65. pontban Hegedűs Lorántné javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 79 igen szavazattal, 261 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 66. pontban is Hegedűs Lorántné javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 36 igen szavazattal, 303 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 67. pontban is Hegedűs Lorántné javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 80 igen szavazattal, 260 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 68. pontban Hegedűs Lorántné javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 82 igen szavazattal, 258 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elutasította.

A 69. pontban is Hegedűs Lorántné javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 38 igen szavazattal, 301 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elutasította.

A 70. pontban szintén Hegedűs Lorántné javaslata következik.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 77 igen szavazattal, 262 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elutasította.

A 72. és a hozzá kapcsolódó pontokban Szilágyi Péter és képviselőtársai javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 92 igen szavazattal, 247 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 73. pontban Hegedűs Lorántné javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 80 igen szavazattal, 264 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 74. pontban Szabó Timea és képviselőtársai javaslata következik. Az LMP-frakció kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 339 igen szavazattal, 3 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 75. pontban Hegedűs Lorántné javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 83 igen szavazattal, 258 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 77. pontban Hegedűs Lorántné javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 37 igen szavazattal, 304 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 79. és a hozzá kapcsolódó pontokban Varga Géza javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 37 igen szavazattal, 305 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 90. és a hozzá kapcsolódó pontokban az oktatási bizottság javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 84 igen szavazattal, 253 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elutasította.

A 91. és 701. pontokban az oktatási bizottság javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 38 igen szavazattal, 292 nem ellenében, 10 tartózkodás mellett elutasította.

A 91/1. és a hozzá kapcsolódó pontokban Ipkovich György javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 57 igen szavazattal, 284 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elutasította.

A 91/3. és a hozzá kapcsolódó pontokban Osztolykán Ágnes képviselő asszony javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 55 igen szavazattal, 250 nem ellenében, 37 tartózkodás mellett elutasította.

A 91/4. és a hozzá kapcsolódó pontokban Osztolykán Ágnes javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 90 igen szavazattal, 252 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 94. pontban Hegedűs Lorántné javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 80 igen szavazattal, 262 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

(9.20)

A 97. és 100. pontokban Szilágyi László és képviselőtársai javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 96 igen szavazattal, 249 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 99. pontban Hegedűs Lorántné javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 82 igen szavazattal, 262 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 102. pontban Hegedűs Lorántné javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 83 igen szavazattal, 263 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 103. és a hozzá kapcsolódó pontokban az önkormányzati bizottság javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 94 igen szavazattal, 247 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elutasította.

A 104. és 332. pontokban Magyar Zoltán javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 46 igen szavazattal, 298 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elutasította.

A 105. és 301. pontokban Magyar Zoltán javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 46 igen szavazattal, 298 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 106. és 296. pontokban Magyar Zoltán javaslata következik. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a javaslatpár 106. pontját előterjesztője visszavonta, így csak a 296. pontról szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 344 igen szavazattal, 2 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 107. és 297. pontokban Magyar Zoltán javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 46 igen szavazattal, 299 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 118. és 349. pontokban Gőgös Zoltán és Ficsor Ádám javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 83 igen szavazattal, 261 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 119. és 347. pontokban Gőgös Zoltán és Ficsor Ádám javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 45 igen szavazattal, 301 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 134. és 743. pontokban Gúr Nándor és Varga László javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 47 igen szavazattal, 286 nem ellenében, 10 tartózkodás mellett elutasította.

A 140. és 708. pontokban Szávay István javaslata következik. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a javaslatpár 140. pontját előterjesztője visszavonta, így csak a 708. pontról határozunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 333 igen szavazattal, 13 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 141. és 707. pontokban ugyancsak Szávay István javaslata következik. Bejelentem, hogy a javaslatpár 141. pontját előterjesztője visszavonta, így csak a 707. pontról határozunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 335 igen szavazattal, 11 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 142. és 751. pontokban Szávay István javaslata következik. Bejelentem, hogy a javaslatpár 142. pontját előterjesztője visszavonta, így csak a 751. pontról szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 336 igen szavazattal, 10 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 144. és a hozzá kapcsolódó pontokban Dorosz Dávid javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 62 igen szavazattal, 246 nem ellenében, 36 tartózkodás mellett elutasította.

A 156. és 307. pontokban Lukács Zoltán javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 51 igen szavazattal, 257 nem ellenében, 37 tartózkodás mellett elutasította.

A 179. és 631. pontokban Schiffer András javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 91 igen szavazattal, 252 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 181. pontban Szávay István javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 333 igen szavazattal, 11 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 182. pontban Szávay István javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 84 igen szavazattal, 259 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 183. pontban Szávay István javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 33 igen szavazattal, 315 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 184. pontban ugyancsak Szávay István javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 36 igen szavazattal, 309 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 186. és 518. pontokban az emberi jogi bizottság javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 38 igen szavazattal, 309 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elutasította.

A 186/1. és a 813/10. pontokban az emberi jogi bizottság javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 285 igen szavazattal, 63 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 188. és 519. pontokban az emberi jogi bizottság javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 47 igen szavazattal, 301 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elutasította.

A 188/1. és a 813/12. pontokban az emberi jogi bizottság javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 36 igen szavazattal, 309 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

(9.30)

A 191/1. pontban Karácsony Gergely javaslata következik. Az LMP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 307 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

A 216. és 548. pontokban Oláh Lajos javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 47 igen szavazattal, 297 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elutasította.

A 224. és 664. pontokban Oláh Lajos javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 45 igen szavazattal, 295 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elutasította.

A 227. és 325. pontokban szintén Oláh Lajos javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 46 igen szavazattal, 263 nem ellenében, 36 tartózkodás mellett elutasította.

A 228. és 308. pontokban is Oláh Lajos javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 47 igen szavazattal, 295 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 238. és 722. pontokban Gúr Nándor és Varga László javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 82 igen szavazattal, 264 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 240. és 897. pontokban Gúr Nándor és Varga László javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 82 igen szavazattal, 261 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 246. és 650. pontokban Gúr Nándor és Varga László javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 84 igen szavazattal, 263 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 255. és 611. pontokban Gúr Nándor és Varga László javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 47 igen szavazattal, 266 nem ellenében, 36 tartózkodás mellett elutasította.

A 261. és 750. pontokban Dúró Dóra és Farkas Gergely javaslata következik. Bejelentem, hogy a javaslatpár 261. pontját előterjesztői visszavonták, így csak a 750. pontról határozunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 329 igen szavazattal, 20 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 272. és a hozzá kapcsolódó pontokban Varga Géza javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 84 igen szavazattal, 264 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 273. és 342. pontokban Szávay István javaslata következik. Bejelentem, hogy a javaslatpár 273. pontját előterjesztője visszavonta, így csak a 342. pontról határozunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 284 igen szavazattal, 62 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 276. és 542. pontokban Farkas Gergely javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 83 igen szavazattal, 263 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 278. és 791. pontokban Sneider Tamás javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 83 igen szavazattal, 260 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 279. és 694. pontokban Hiller István javaslata következik. Az MSZP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 48 igen szavazattal, 296 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 281/1. és 354/1. pontokban Endrésik Zsolt javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 84 igen szavazattal, 260 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 281/2. és 445/1. pontokban Tóth József javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 49 igen szavazattal, 260 nem ellenében, 36 tartózkodás mellett elutasította.

A 281/3. és 444/1. pontokban Tóth József javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 84 igen szavazattal, 263 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 281/4. és 545/1. pontokban Tóth József javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 49 igen szavazattal, 296 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 281/5. és 586/2. pontokban Tukacs István és Veres János javaslata következik. Az MSZP kérésére határozunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 88 igen szavazattal, 259 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 284. és a hozzá kapcsolódó pontokban Jávor Benedek és képviselőtársai javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 61 igen szavazattal, 286 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 290. és a hozzá kapcsolódó pontokban Jávor Benedek javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 98 igen szavazattal, 250 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 292. és 326. pontokban Oláh Lajos javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 101 igen szavazattal, 245 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elutasította.

A 293. és 298. pontokban Oláh Lajos javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 97 igen szavazattal 245 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elutasította.

A 294. és 333. pontokban Oláh Lajos javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 100 igen szavazattal, 245 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elutasította.

(9.40)

A 299. pontban Jávor Benedek és Szabó Rebeka javaslata következik. Az LMP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 345 igen szavazattal, 4 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 305. és 802. pontokban Samu Tamás Gergő javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 89 igen szavazattal, 259 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 306. és a hozzá kapcsolódó pontokban Szilágyi László javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 98 igen szavazattal, 250 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 311. és 393. pontokban Gúr Nándor és Varga László javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 48 igen szavazattal, 302 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 312. és 397. pontokban Gúr Nándor és Varga László javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 103 igen szavazattal, 250 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 313. és 392. pontokban Gúr Nándor és Varga László javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 88 igen szavazattal, 262 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 314. és 398. pontokban Gúr Nándor és Varga László javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 67 igen szavazattal, 284 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 315. és 394. pontokban Gúr Nándor és Varga László javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 54 igen szavazattal, 294 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 316. és 399. pontokban Gúr Nándor és Varga László javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 66 igen szavazattal, 282 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 317. és 400. pontokban Gúr Nándor és Varga László javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 50 igen szavazattal, 300 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elutasította.

A 324. és 500. pontokban Oláh Lajos javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 100 igen szavazattal, 247 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elutasította.

A 328. és a hozzá kapcsolódó pontokban Szabó Rebeka javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 99 igen szavazattal, 252 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 331. és a hozzá kapcsolódó pontokban Z. Kárpát Dániel javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 44 igen szavazattal, 306 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 382. és 645. pontokban Burány Sándor javaslata következik. Az MSZP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 60 igen szavazattal, 291 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 448/1. és 833/2. pontokban Simon Gábor javaslata következik. Az MSZP-képviselőcsoport kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 100 igen szavazattal, 249 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 459. és 560. pontokban Gőgös Zoltán és Pál Béla javaslata következik. Az MSZP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 60 igen szavazattal, 285 nem ellenében, 5 tartózkodó szavazattal elutasította.

A 461. és 903. pontokban Szabó Timea és képviselőtársai javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 102 igen szavazattal, 248 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 466/1. és a 718/1. pontokban Harrach Péter javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 291 igen szavazattal, 62 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 467. és a hozzá kapcsolódó pontokban Scheiring Gábor és képviselőtársai javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 62 igen szavazattal, 291 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 469. pontban Scheiring Gábor és Schiffer András javaslata következik. Az LMP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 348 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Az 506/16. és a 684/1. pontokban Harangozó Tamás javaslata következik. Az MSZP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 51 igen szavazattal, 288 nem ellenében, 14 tartózkodás mellett elutasította.

Az 520. és 625. pontokban Horváth András Tibor és Oláh Lajos javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 63 igen szavazattal, 288 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elutasította.

A 626/1. és a 634/2. pontokban Mile Lajos és Dorosz Dávid javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 17 igen szavazattal, 337 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 627. pontban Staudt Gábor javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 41 igen szavazattal, 312 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

A 647., 730., 731., 805., 888., 890., 894., 896., 931., 932. és 933. pontokban Szilágyi László és képviselőtársai javaslata következik. Az LMP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 114 igen szavazattal, 242 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

(9.50)

A 655/1. pontban Bana Tibor javaslata következik. A Jobbik javaslatára szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 287 igen szavazattal, 68 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

A 660. pontban Korondi Miklós javaslata következik. A Jobbik kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 295 igen szavazattal, 61 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 690. pontban Karácsony Gergely és képviselőtársai javaslata következik. Az LMP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 354 igen szavazattal, 1 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 691. pontban Szávay István javaslata következik. A Jobbik képviselőcsoportja kérésére határozunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 355 igen szavazattal, 2 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 692. pontban Karácsony Gergely és képviselőtársai javaslata következik. Az LMP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 353 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. (Taps az LMP soraiban.)

A 697. pontban Dúró Dóra és Farkas Gergely javaslata következik. A Jobbik kérésére határozunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 341 igen szavazattal, 12 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 699. pontban Farkas Gergely és Dúró Dóra javaslata következik. A Jobbik kérésére határozunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 292 igen szavazattal, 62 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.

A 702. és 827. pontokban az oktatási bizottság javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 59 igen szavazattal, 293 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett elutasította.

A 704. és 808. pontokban Osztolykán Ágnes javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 106 igen szavazattal, 247 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elutasította.

A 754. és 813. pontokban a kulturális bizottság javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 106 igen szavazattal, 244 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett elutasította.

A 757. pontban Farkas Gergely és Dúró Dóra javaslata következik. A Jobbik kérésére határozunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 290 igen szavazattal, 65 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 774. pontban Bödecs Barna javaslata következik. A Jobbik kérésére határozunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 342 igen szavazattal, 13 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 775. pontban ugyancsak Bödecs Barna javaslata következik. A Jobbik kérésére határozunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 343 igen szavazattal, 13 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 776. pontban is Bödecs Barna javaslata következik. A Jobbik kérésére határozunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 339 igen szavazattal, 12 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

A 777. pontban szintén Bödecs Barna javaslata következik. A Jobbik kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 336 igen szavazattal, 13 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.

A 794. pontban Karácsony Gergely és képviselőtársai javaslata következik. Az LMP kérésére határozunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 306 igen szavazattal, 46 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

A 797. pontban Scheiring Gábor és Schiffer András javaslata következik. Az LMP kérésére szavazunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 309 igen szavazattal, 42 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

A 806. és a hozzá kapcsolódó pontokban Scheiring Gábor és Kaufer Virág javaslata következik. Az LMP kérésére határozunk. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a módosító javaslatot 62 igen szavazattal, 253 nem szavazat ellenében, 39 tartózkodás mellett elutasította.

A 815. és a hozzá kapcsolódó pontokban a kulturális bizottság javaslata következik. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 61 igen szavazattal, 293 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megköszönve együttműködésüket, bejelentem, hogy határozathozatalunk végére értünk. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) Megkérdezem, van-e valakinek tudomása olyan módosító javaslatról, amelyről kellett volna, de nem határozott az Országgyűlés. (Nincs jelzés.) Nincs.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most a fő számok kiszámításának munkafázisa következik. A számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöke, Nyikos László képviselő úr, elnök úr jelezte, hogy a bizottsági ülést 11 óra 30-ra összehívta. (Közbeszólások minden oldalról.) Kérem a főbizottság tagjait, hogy ekkor fáradjanak a főemelet 64. számú helyiségbe.

Azért megkérdezem innen Nyikos László elnök urat, hogy nem lehetne-e ezt a bizottsági ülést előrébb hozni. (Jelzésre:) Nem lehet, igen, mert munka van, el kell végezni a számításokat a munkatársaknak, tehát az elnök úr 11 óra 30 percre hívta össze a bizottság ülését. A bizottsági ülés után a bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlést (Zaj.) - egy kis figyelmet kérek, képviselőtársaim! -, és döntünk a fő számok összegéről, majd a részletes vita újra megnyílik.

Most az elfogadott napirendnek megfelelően általános vitákkal folytatjuk munkánkat. Várhatóan fél 1-kor kerül sor a fő számokról történő szavazásra. A frakcióvezető urak figyelmébe ajánlom az időpontot, hogy a határozatképesség ebben az időben biztosított legyen az Országgyűlésben. (Számos képviselő elhagyja az üléstermet. - Nagy zaj.)

(10.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Megkérem azon képviselőtársaimat, akiknek halaszthatatlanul sürgős hivatalos ügyben el kell hagyniuk az üléstermet, hogy ezt a lehető legnagyobb csöndben tegyék, hogy folytatni tudjuk a munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/1811. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/1811/3. és 4. számokon ismerhették meg képviselőtársaim.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Semjén Zsolt miniszter úrnak, miniszterelnök-helyettesnek, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Miniszterelnök-helyettes úr, öné a szó, parancsoljon!

DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy előterjesztésemet Szalárdi János krónikájának néhány összefoglaló sorával indítsam. "Bethlen Gábor fejedelem kincstári jószágaiban való majorkodásukra, gazdálkodásra jó gondviselőket állíttatván mindenütt a sóaknák, arany, ezüst, higany és rézbányáknak míveltetéseket, ottan jó helyben állíttatta, és azoknak míveltetésükre nagy költséggel azokhoz jól értő, tudós főmestereket hozatott vala. De mindenek felett az Isten tiszteletét minden tehetsége szerint nagy szorgalmatossággal igyekezte a hazában felállítani, schkolákat építtetni, azokban a deák széptudományokat taníttatni, a belgiumi, angliai akadémiákban tudós ifjakat nagy költséggel szakadatlanul feljáratni és taníttatni, a hazát keresztyén tanítókkal, tudós professzorokkal megékíteni főgondja volt."

Úgy gondolom, hogy ez a néhány sor kitűnően érzékelteti, miért is kívánja a kormány a külhoni magyarság sokrétű támogatására létrehozandó állami pénzalapot Bethlen Gáborról elnevezni. Olyan törvényjavaslat fekszik most önök előtt, amely négy fő szempont érvényesítésére tesz kísérletet: egységesség, átláthatóság, kiszámíthatóság, elszámoltathatóság, nem tévesztve szem elől a fő célt, a különféle körülmények között külhonban élő magyar közösségek szülőföldjén való boldogulásának és az anyaországgal való szoros kapcsolatának elősegítését.

Magyarország már a rendszerváltoztatás idején megkülönböztetett figyelmet fordított az addig tőle elzárt nemzetrészekre, és az alkotmány 6. §-ában kifejezett módon is kijelentette, hogy: "felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását".

Ennek fényében a külhoni magyarság támogatása immár 20 éves múltra tekint vissza, így érdemes egy rövid áttekintésre megállnunk, hogy számba vegyük az eddig elért eredményeket. 1990-ben magától értetődő volt, hogy az éppen legszükségesebb ügyekben ad hoc jelleggel nyújtott támogatást a magyar állam, ezért az igények felmérésére és becsatornázására az Antall-kormány ekkor hozta létre az Illyés Közalapítványt. 1991-től kezdődően pedig a központi költségvetés fejezeti szinten tervezte be a határon túli magyarság támogatását, tehát azóta folyamatosan léteznek források az egyes érintett tárcák éves büdzséjében.

1992-ben kormányrendelet alapította meg a Határon Túli Magyarok Hivatalát, amely fokozatosan átvette a külhoni magyarokkal összefüggő tárcaközi egyeztető és stratégiaalkotó szerepkört. Ennek folyománya, hogy a hivatal fénykorában, 1998-2002 között születtek meg azok a legjelentősebb alkotások, amelyek a mai napig a határon túli magyarság legjelentősebb intézményei is egyben: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Selye János Egyetem, Beregszászi Tanárképző Főiskola bővítése, a kedvezménytörvény támogatási rendszere, a Mária Valéria híd újjáépítése, az egyházi ingatlanok fokozatos visszaszerzése és cél szerinti felhasználásának elősegítése, a szórványprogramok beindítása, számtalan ösztöndíjprogram, valamint a közalapítványok működésének összehangolása. Ez a felsorolás is világosan jelzi, hogy ennyire összetett támogatási célrendszert csakis központilag felügyelt struktúrában lehet kezelni, és a kitűzött célokat ilyen módon, ellenőrzötten elérni. Sajnos, az éppen 6 évvel ezelőtti népszavazás következményei törést okoztak a támogatások motivációiban is, az akkori kormányzat nem tudott mit kezdeni az előállt bizalomvesztéssel, ezért inkább homokba dugta a fejét, és hagyta, hogy néhány jelentősebb határon túli magyar politikai szereplő vegye kézbe a közpénzek célrendszerének átstrukturálását és felügyeletét.

Így történt meg az, hogy 15 évnyi integráns fejlődést követően megszüntették a Határon Túli Magyarok Hivatalát, annak vagyonát átadták a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságnak, a költségvetési támogatásokat pedig két részre bontották. A fejezeti kezelésű célelőirányzatok feletti rendelkezési jogot, éves szinten mintegy 8 milliárd forintot a területet felügyelő szakállamtitkár kezébe helyezték, ami gyakorlatilag egy Miniszterelnöki Hivatalon belüli egyszemélyi döntési mechanizmust alakított ki, a nyílt pályázati pénzeket pedig a 2006 elején induló Szülőföld Alap döntéshozó kollégiumi rendszerben osztotta. Az utóbbi esetben 2 milliárd forintról van szó. Ennek a rendszernek a legnagyobb problémája az volt, hogy amellett, hogy nem volt egy központi, világos stratégiai döntéshozói szint Magyarországon, a támogatások hasznosulásának ellenőrzése is elégtelenül működött. Számos olyan jelentős szakmai munkát végző intézmény, civil szervezet és egyházi intézmény nem jutott forráshoz az elmúlt években, amely nem tartozott a meghatározó érdekkörök belső gyűrűjébe.

Mindezzel együtt a legjelentősebb külhoni magyar intézmények túlélték a nehéz időszakot, hiszen az összefogás, a helyiek találékonysága és szakmai életképességük bebizonyította, hogy nélkülözhetetlenek a közösség megmaradása szempontjából. E rövid áttekintés alapján is azt gondolom, hogy az elmúlt 20 esztendő politikai és szakmai tapasztalataiból kiindulva egy olyan törvényjavaslatot nyújtottunk be, amely az eddigi támogatási rendszerek legjobb elemeit próbálja meg beépíteni az új kihívásokkal szembenéző nemzetpolitika végrehajtási struktúrájába.

Kiindulási pontunk is egybeesik a magyar központi költségvetés 2011. évi paradigmaváltásával: immár nem bázisalapon, hanem az ellátandó feladatokhoz mért tervezési munkával próbáljuk meg biztosítani a külhoni intézményrendszerek működését és fejlődését. A Bethlen Gáborról írt sorok egyértelműen mutatják, hogy Erdély legjelentősebb fejedelme már 400 évvel ezelőtt is tudta, hogy a magyar megmaradás bázisai: az oktatás, a kutatás, a gazdaságfejlesztés, az együttműködés és a történelmi egyházakra alapozott intézmények fejlesztése. A Bethlen Gábor Alap egyértelműen ezt a szemléletet viszi tovább a XXI. századi külhoni valóságnak megfelelően.

A törvény négy ponton hoz új szemléletet a támogatások kezelésében. Egységesen kezeli a nemzetstratégiai elképzeléseket és a hozzárendelt forrásokat; többszintű döntés-előkészítő munkát szab meg; átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá és elszámoltathatóbbá teszi a kifizetéseket; valamint megnyitja a lehetőséget az európai uniós alapok sokkal hatékonyabb kihasználásához.

Hangsúlyozottan szeretném kiemelni, hogy a döntéshozatali szint abból a nemzetstratégiából indul ki, amelynek alapvetését a MÁÉRT és annak szakbizottságaiban elhangzott határon túli vélemények és szakmai elképzelések maximális figyelembevételével kívánjuk kialakítani. Az így megfogalmazott prioritásokat az idén nyáron létrehozott tárcaközi bizottság szakértői szinten is véleményezi, majd a nemzetpolitikai államtitkárság jelenlegi és a Bethlen Gábor Alap leendő munkatársai hozzáigazítják azokat a meglévő forrásrendszerekhez. Ezek alapján előáll egy olyan igény- és forrástérkép, amely a végső támogatási döntések szakmai alternatíváit egyértelműen meghatározza.

A megszületett döntések egy központi nyilvántartó rendszerben bármikor visszakereshetők lesznek, ráadásul az elkülönített állami pénzalapokat szabályozó jogszabályi rendelkezések következtében az Állami Számvevőszék folyamatos ellenőrzés alatt tartja a Bethlen Gábor Alapot, amely időszakosan köteles a parlamentnek is beszámolni tevékenységéről. Ezzel egyértelműen az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot erősíti.

(10.10)

A külhoni, támogatásban részesülő szervezetek számára a feladatorientált tervezés és az ehhez társuló egyfajta normatív rendszer jelent biztonságot és kiszámíthatóságot. Az a célunk, hogy minden új költségvetési tervezés során kijelöljük a legfontosabb feladatokat, amelyeket a következő évben el kell látni, ehhez megtaláljuk a megfelelő szakmai, humán és infrastrukturális háttérrel bíró, jelentősebb külhoni partnereket, akik az adott nemzetstratégiai feladat ellátásában meghatározott szerepet tölthetnek be, majd közösen elkészítjük az önrészből, illetve egyéb lehetséges forrásokból elő nem teremthető költségek tételezését, és erre nézve szerződünk.

Az egyéb források tekintetében lépéseket kívánunk tenni az európai uniós alapok sokkal hatékonyabb kihasználására. Erre nézve nem volt külön programja a korábbi nemzetpolitikának, noha 2004 óta a határon átnyúló együttműködések, illetve az adott szomszédos országok európai uniós csatlakozását követően rá eső strukturális és kohéziós alap források kibővültek. Ilyen értelemben elsősorban önrész, illetve előfinanszírozás biztosításával elő kívánjuk segíteni a szomszédos államokban működő magyar szervezetek uniós pályázását is.

Jövőre lesz tíz éve, hogy a Magyar Országgyűlés elfogadta a kedvezménytörvényt, és az eltelt időszak bebizonyította, hogy ennek támogatási rendszere révén sikerült szinten tartani a magyar nyelvű oktatási intézménybe jelentkezők számát, de sajnos aggasztó jelek is megfigyelhetők. Nem szeretnék elébe menni a dolgoknak, de fel kell készülnünk rá, hogy igen beszédes adatokat fogunk kapni a 2011-es népszámlálásokból a környező államokban, viszont az már most látszik, hogy a demográfiai hullámvölgy és az asszimilációs folyamatok - elsősorban a szórványvidéken - súlyos mértékben befolyásolják a helyi magyar közösségek és intézmények életképességét.

Ezért is tartom fontos lépésnek, hogy újra ki fogjuk terjeszteni az oktatási, nevelési támogatást az óvodáskorúakra, valamint külön szórványstratégiát alkotunk. A szórványvidékeken pedig kiemelt hangsúlyt kapnak az egyházi fenntartású intézmények, iskolák, szórványkollégiumok, szociális jellegű intézetek, hiszen minden, magyarok által lakott település számára egyfajta utolsó mentsvár a templom és az iskola.

A külhoni nemzetrészeknél, egy másik nemzettel való együttélés során különösen is fontos, hogy az önazonosság, a kulturális és önkormányzati önrendelkezés, valamint a nyelvhasználat szabadsága lehetőséget adjon az önszerveződés sajátos formáinak kialakítására, olyan intézményrendszerek építésére és fejlesztésére, amelyek a kisebbségi helyzetben is élhető szülőföldet teremtenek közösségeik számára. Ehhez is eszköz kíván lenni a Bethlen Gábor Alap.

A törvényjavaslat tárgyalása során az egyik parlamenti bizottsági meghallgatáson felmerült a kérdés, hogy miért ilyen gyorsan nyújtunk be egy ilyen horderejű javaslatot a parlamentnek. Én úgy látom, hogy mindabból, amit elmondtam, világossá válhatott, hogy a külhoni magyarság támogatása immár nem előkészítetlenül folyik, hiszen húsz év tapasztalataiból meríthetünk, másrészt pedig egyszerűen szeretnénk újra kiemelten kezelni a nemzetstratégiai ügyeket a határon túl is. Azzal pedig, ha csak 2011-ben nyújtanánk be ezt a törvényjavaslatot, elodáznánk annak a lehetőségét, hogy már a következő költségvetési évben a tényleges problémákra tudjuk összpontosítani a forrásokat. Az általam felsorolt számos, nemzetstratégiailag kiemelt terület nem képes elviselni további egyévnyi kiszámíthatatlanságot, ezért is kérem a parlamentet, hogy tárgyalja meg a törvényjavaslatot, fogadja el, hogy új alapokon kezdhessük meg a munkát.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy Bethlen Gábor tábori instrukciójának szavaival zárjam előterjesztésemet, amely így hangzik: "Mert ha ugyanis a jó törvények által az országok nem oltalmaztatnának, ennek az megagzott világnak már régen el kellett volna vesznie."

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterelnök-helyettes úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerinti 5-5 perces időkeretben.

Megadom a szót Vejkey Imrének, a külügyi bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VEJKEY IMRE, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A határon túli magyarok támogatása terén meglévő visszásságokat érzékelve, a nemzeti ügyek kormánya elkötelezte magát amellett, hogy e területen is a lehető leghamarabb rendet tegyen.

Ennek a szándéknak az eredménye a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslat, amelyet a külügyi és határon túli magyarok bizottsága 2010. november 30-ai ülésén tárgyalt.

A Bethlen Gábor Alap létrehozásával megvalósul, jobban mondva helyreáll a határon túli magyarok támogatásának egységes kezelése, amit a Gyurcsány-kormány szüntetett meg. Ez a jelenleginél jóval hatékonyabb, egyben átláthatóbb rendszert eredményez.

A Bethlen Gábor Alap a határon túli magyarok legmagasabb szintű politikai képviseleti fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet elvi iránymutatása alapján végzi tevékenységét. A MÁÉRT a nemzeti ügyek kormánya határon túli politikájában kulcsszerepet játszik, ez a jelen törvényjavaslatban is nyomon követhető. A források felhasználásáért háromtagú bizottság felel, ami tisztázza a felelősség kérdését, és hozzájárul az átláthatóság növekedéséhez.

A határon túli magyarok érdekét szem előtt tartva, ezért a T/1811. számú törvényjavaslatot a külügyi és határon túli magyarok bizottsága 2010. november 30-ai ülésén 14 igen, 3 tartózkodás és 3 ellenszavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta.

Kérem támogatásukat a törvényjavaslat elfogadása vonatkozásában. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Szabó Vilmos képviselő úrnak, aki a külügyi bizottság kisebbségi véleményét ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr!

SZABÓ VILMOS, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén egyik ellenzéki párt képviselője sem támogatta a törvénytervezet napirendre tűzését. Jobban mondva hadd mondjam el, ahogy miniszterelnök-helyettes úr is jelezte, két részből áll az előterjesztés. Nyilvánvalóan a kedvezménytörvény módosítása napirendre tűzhető, azzal kapcsolatosan különösebb kritikát nem fogalmaztunk meg, döntően a változások az állampolgárság megadásának könnyítésével, a honosítás megkönnyítésével kapcsolatban január 1-jétől életbe lépő és bevezetendő szabályokkal adódnak.

Nem így van ez azonban a Bethlen Gábor Alap létrehozásával. Az ellenzéki pártok képviselői abban teljesen egyetértettek, hogy indokolatlan ez a sietség a támogatási rendszer megváltoztatására. Előzetes egyeztetésekre lenne, lett volna szükség, egyeztetésekre a pártok között és az érintett, határainkon túl élő magyar közösségek legitim képviselőivel. Össze lehetne hívni a MÁÉRT szakbizottságát, amelynek a keretében a vitát le lehetne folytatni. Jól érzékelhető a kapkodás, hiszen a költségvetés tervezetében a Szülőföld Alap szerepel, és az is fog már benne maradni nyilvánvalóan.

Az egyeztetések most elmaradtak. Elmaradtak a pártok között, elmaradtak a határon túli magyar közösségek képviselőivel. Abban is egyetértés volt, hogy az előterjesztést a beterjesztett formájában nem tartjuk megfelelően, különösen is az irányítás erőteljes centralizációja miatt. Ez a bizonyos irányító testület, a háromfős bizottság dönthet ezen törvényjavaslat elfogadása után szinte minden kérdésről. Az ő döntésükön múlik a kollégiumok kinevezése, elnökük meghatározása, az ő döntésükön múlik a pályázatok odaítélhetőségének, a támogatási összeg mértékének a meghatározása is.

Nyilvánvalóan nem volt egyetértés az ellenzéki pártok között a Szülőföld Alap megítélésében. A Magyar Szocialista Párt nem ért egyet azzal az állásponttal, amelyet a Bethlen Gábor Alapról szóló törvénytervezet megfogalmaz az általános indoklásában. Azt gondoljuk, hogy aki ezt írta, az vagy nem ismeri a Szülőföld Alap tényleges működését, vagy tudatosan el is ferdíti azt.

(10.20)

Ezt bizonyítja az, hogy a beterjesztett szövegnek csaknem 100 százaléka szövegszerűen, sőt szó szerint megegyezik a Szülőföld Alap törvényi szövegével. Amiben a változtatás történt, az nyilván azokat a területeket érinti, amelyek a hatalomkoncentrációt jelentik, vagyis a lehető legkevesebb kézbe koncentrálják a pályázatok odaítélhetőségét, amely nagyban megnöveli annak a veszélyét, hogy önző pártérdekek alapján azokat lehet majd a támogatási rendszerből támogatásban részesíteni, akik az éppen kormányon lévőknek tetszenek, illetve megfelelőnek tartanak vagy támogatásra alkalmasnak ítélnek, s akiket pedig nem annak, azok nem fognak ebből részesülni.

Azt gondoljuk, hogy sokkal jobb lenne, ha az előterjesztő visszavonná az előterjesztésnek ezt a részét, a Bethlen Gábor Alap létrehozásáról szóló részét, és megmaradna csak a kedvezménytörvény módosításának az előterjesztése. Ha időt szánnánk erre és egyeztetnénk, minden bizonnyal el lehetne jutni egy olyan tervezethez, amely egy nemzetpolitikában oly nagy szükséget, a konszenzus igényét erősítené, és talán meg is találnánk olyan megoldást, amely leginkább azokat szolgálná, akiknek támogatására ez a támogatási rendszer létrejött, és szolgálni kívánja ezután is a határon túl élő magyar közösségeket.

Ez kisebbségi vélemény, tehát nem támogatja az általános vitára való alkalmasságot.

Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Csöbör Katalinnak, az emberi jogi bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő asszony!

CSÖBÖR KATALIN, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Örömmel tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a 2010. december 1-jei ülésén szinte egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta a T/1811. számú törvényjavaslatot, amely a Bethlen Gábor Alap létrehozásáról rendelkezik.

A törvényjavaslattal kapcsolatban szeretném emlékeztetni a tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy az Országgyűlés ez év májusában módosította a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényt, mellyel lehetővé válik, illetve vált az egyszerűsített honosítás intézménye. Több okom is van az emlékeztetésre, hiszen egyrészt a most vitára javasolt törvényjavaslat is a trianoni határokon túl élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának érdekét szolgálja. Másrészt az állampolgárság megadásával egyidejűleg kötelességünk biztosítani a magyar nemzet minden tagjának, hogy ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe, mint amilyenbe a hivatkozott módosítás előtt volt. Harmadsorban pedig, tisztelt képviselőtársaim, ez volt az a javaslat, amelyet csak három szocialista képviselő, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök nem szavazott meg tavasszal a parlamentben. (Moraj a Fidesz soraiban.) Remélem, hogy a mostani Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslat elfogadása előtt ők hárman is ráébrednek majd arra, hogy nem ez az a terület, ahol különállásukkal tüntetniük kellene.

Az emberi jogi bizottság tagjaként fontosnak érzem megemlíteni, hogy ezzel a törvényjavaslattal, a törvény megalkotásával alkotmányos kötelezettségünknek teszünk eleget, hiszen az alkotmányunk 6. § (3) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. Az alap létrehozása ugyanakkor biztosítja olyan egyetemes alapjogok érvényesülését a trianoni határon túl élő magyarok számára, mint a kisebbségi jogok aktív gyakorlásának lehetősége, illetve a művelődéshez való jog.

A Bethlen Gábor név választása pedig telitalálat, hiszen az erdélyi fejedelem Erdély aranykorának megteremtője. Jelentős gazdasági és társadalomszervezési tevékenysége mellett a gyulafehérvári református főiskola alapítója is volt, és mindig bőkezűen támogatta az erdélyi fiatalok tanulmányait. Bízom benne, hogy a Bethlen Gábor Alap, amely a Szülőföld Alapot szándékozik fölváltani, elődjétől eltérően be fogja tölteni életre hívásának célját, és olyan programokat biztosít, olyan programoknak biztosítja majd a forrását, amelyek hozzájárulnak a magyar nemzet jelenlegi határain átnyúló egységéhez.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most megadom a szót Lukács Lászlónak, a kulturális bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!

LUKÁCS LÁSZLÓ, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kulturális és sajtóbizottság tagjai a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan világos előterjesztést és indoklást kaptak. Ezzel, a Szülőföld Alapot felváltó pályázati rendszerrel kiszámítható, átlátható, ellenőrizhető forrásokhoz juthatnak a határon túli nemzetépítő törekvések. A törvényjavaslat először is kibővíti a támogatottak körét, már nemcsak a szervezetek, hanem magánszemélyek is tudnak pályázni. A törvény lehetőséget teremtene arra is, hogy a határon túli kis- és középvállalkozások hozzájuthassanak az anyaországi támogatásokhoz.

Örömteli számunkra, hogy az új alap elnevezésekor a választás Bethlen Gáborra esett. Nevét, a hozzá fűződő erdélyi rendi gazdasági, társadalomszervezési aranykort minden magyar ismeri. A Bethlen Gábor Alap felváltaná a Szülőföld Alapot, általános jogutódjaként működne, és ide csoportosítanánk át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium költségvetési keretében szereplő 12,4 milliárd forintot. Az alap fölött a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes rendelkezik, és a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítására, pénzügyi forrás képzésére használható fel.

A törvény alapján lehetőség nyílna a Bethlen Gábor Alap javára önkéntes befizetésekre, adományokra is, állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve telephelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára. A mindenkori működőképességének megőrzése érdekében a törvényjavaslat egy minimális költségvetési támogatás kötelezettségét is előírja, azaz minden költségvetési évben legalább 1 milliárd forintra ki kellene egészíteni az alap pénzeszközeit. Az új alapból a támogatások nyilvános pályázat vagy egyéni kérelem benyújtása keretében lennének elnyerhetők, s az alap irányítását ellátó bizottság tevékenységét a Magyar Állandó Értekezlet elvi iránymutatásainak figyelembevételével lehet elvégezni.

Tisztelt Ház! A kulturális és sajtóbizottság a Bethlen Gábor Alap létrehozásáról szóló törvényjavaslatot a december 1-jén megtartott ülésén véleményezte, és az általános vitára való alkalmasságát egyhangú döntéssel támogattuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Tóth Ferenc képviselő úrnak adok szót, aki az oktatási bizottság véleményét ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr!

TÓTH FERENC, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A Bethlen Gábor Alapról szóló T/1811. számú törvényjavaslatot az oktatási, tudományos és kutatási bizottság ez év december 6-ai ülésén tárgyalta meg az általános vitára való alkalmasság szempontjából.

A törvényjavaslat a közelmúltban megkezdett nemzetpolitikai lépések sorozatát folytatja, évtizedes előzményei pedig új hangsúlyt kapnak az eltelt évek tapasztalatai nyomán. Eközben nem változott az alapvető cél, előmozdítani a határon túli magyarságnak szülőföldjén való boldogulását. A kedvezményezettek köre kiterjed valamennyi érintettre és az ott élők szervezeteire, önkormányzataira, közepesnél nem nagyobb vállalkozásaira, sőt bizonyos feltételek mellett magukat nem magyar nemzetiségűeknek vallókra is, csupán politikai pártra vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezetre nem.

A Bethlen Gábor nevével fémjelzett pénzalapból, amelynek feltöltésére elsősorban a magyar állam vállal garanciát, szintén nagyon széles tevékenységspektrumban igényelhető támogatás. Ezek sorából ki kell emelnünk, hogy magánszemély és vállalkozó is pályázhat nevelés, oktatás, képzés, továbbképzés, illetve tankönyv- és taneszköz-támogatásra, ösztöndíj elnyerésére, de ugyanígy pályázhat közoktatási és felsőoktatási, tudományos kutatást, fejlesztést végző intézmény és háttérintézmény is.

(10.30)

Az oktatási-nevelési támogatásnak az óvodásokra való kiterjesztésével az óvodai oktatási intézményekben tanító pedagógus is támogatásban részesülhet, és meghatározott továbbképzéseken vehet részt. Mindez a magyar identitás vállalása kedvéért történik.

A rendelkezésektől azért is várható nagyobb eredményesség, mert a korábbi célelőirányzatos tervezés nem tudta követni a szomszédsági relációban egyetlen költségvetési éven belül többször is változható nemzetpolitikai célokat, valamint a bázisszemlélet sem alkalmazkodott az aktualitásokhoz. Ez a körülmény az átláthatóságnak sem kedvezett. A Szülőföld Alap jogutódjának számító Bethlen Gábor Alap működésénél viszont eleven, a valóságos szükségleteknek megfelelő célok rugalmas követése a kiindulás. Ebben garanciát jelent a Magyar Állandó Értekezlet elvi iránymutatása, valamint a MÁÉRT mellett működő szakbizottságok szakmai iránymutatása a források elosztására az egyes szakterületeken.

Tisztelt Országgyűlés! Örömmel jelenthetem, hogy az oktatási, tudományos és kutatási bizottság egyhangúlag ítélte általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. Mivel ez a tény nagyon hasonlít a más bizottságok általi fogadtatáshoz, jó hangulatú, konstruktív vitát remélhetünk, melynek végén nagy arányban fogadhatjuk el a törvényt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek 20-20 perces időkeretben, ezek közben kétperces felszólalásokra nincs lehetőség.

Elsőnek megadom a szót Balla Mihály képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! A Bethlen Gábor Alap két egyformán fontos elv jegyében fogant: kiszámíthatóság és átláthatóság a határon túli magyar szervezetek számára, illetve ellenőrizhetőség, elszámoltathatóság, hatékonyság a magyar kormány és a költségvetés számára, közben megszüntetve a párhuzamosságokat. Másrészt biztosítékot jelent arra, hogy ha a költségvetést zárolás vagy elvonás érinti, az nem hat ki a határon túli magyarok előirányzataira, mert az alap forrásait csak a költségvetési törvény módosításával lehet megváltoztatni. Ez garancia a kiszámíthatóságra és a biztonságra, ami a határon túli magyar szervezetek számára a nyugodt működés záloga. Végül az alap az Állami Számvevőszék félévente esedékes pénzügyi, jogi és szakmai vizsgálatainak tárgyává válik, ezzel is hozzájárulva az ellenőrizhetőséghez, elszámoltathatósághoz. Az átláthatóság, az ellenőrizhetőség és az elszámoltathatóság növelése érdekében a Bethlen Gábor Alap irányítási rendszere gyökeresen eltér a Szülőföld Alapétól.

Tisztelt Ház! Engedjenek meg néhány gondolatot a Szabó Vilmos képviselőtársam által elmondottakhoz. Egyrészt, ahogy látszik, az ellenzék több bizottságban is támogatta a javaslatot, s úgy látom, hogy a Szocialista Párton belül a törvényről alkotott véleményekben különbözőségek vannak.

Fontosnak tartjuk, hogy a Bethlen Gábor Alap az előző kormányok által méltatlanul elhanyagolt, az új kormány által hat év után először összehívott Magyar Állandó Értekezlet elvi iránymutatásai alapján végzi tevékenységét. Ezáltal a politikai döntéshozatal a lehető legmagasabb szintre, a határon túli magyarok legmagasabb szintű politikai képviseleti fórumának szintjére kerül. A Szülőföld Alapban szó sem volt, szó sem lehetett MÁÉRT-ről, mert a MÁÉRT nem létezett. A MÁÉRT biztosítja a határon túli magyarok véleményének becsatornázását a döntéshozatalba, amire korábban nem volt lehetőség. A politikai döntéshozatali szintnek ez a megváltoztatása garancia a határon túli magyarok véleményének becsatornázására, ugyanakkor biztosítja a Bethlen Gábor Alap demokratikus és átlátható működését.

Az alapot egy háromfős bizottság kezeli, és ez a felelősséget is jelenti, hiszen a bizottság tagjai a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára és a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Ez átláthatóbbá, felelősségteljesebbé teheti a döntéshozatalt. A bizottság összetétele biztosítja a határon túli magyarok támogatása ügyének magas szintű politikai képviseletét, a közigazgatási szakszerűséget és a határon túli magyarok érdekeinek érvényesülését. A miniszterelnök-helyettes mind az Országgyűlés, mind a sajtó nyilvánossága előtt felel, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár garantálja a szakértelmet a kérdés közigazgatási, illetve nemzetpolitikai természetű vonatkozásaiban. A bizottság az Országgyűlés és a sajtó által ellenőrizhető, elszámoltatható.

A Bethlen Gábor Alapba kerül az oktatási-nevelési támogatás, megteremtve a lehetőséget annak ellenőrzésére, hogy ahhoz ténylegesen a magyar iskolába és óvodába járó magyar ajkú gyerekek juthassanak hozzá. Az alap létrehozása a lehetőségek bővüléséhez is hozzájárul. A MÁÉRT-en megfogalmazott igényekkel összhangban az alapból nemcsak a szomszédos országokban, hanem a világ bármely pontján élő magyarok is részesedhetnek, kedvezményezettjei lehetnek vállalkozások, kiemelten mikro-, kis- és középvállalkozások, így az alap önrészt vagy kamattámogatást biztosíthat például az európai uniós pályázatokhoz.

A vitában elhangzott, hogy a javaslatot sürgősséggel tárgyaljuk, illetve a külügyi bizottság ülésén elhangzott, hogy mire való ez a sietség. Nos, a javaslat sürgősségét két szempont is indokolja. Az egyik az, hogy minden pénz, amely ellenőrizetlenül folyik ki a Szülőföld Alapon keresztül, a Bethlen Gábor Alapból fog hiányozni. Ezért kell minél előbb rendet rakni, megteremteni a források felhasználásának ellenőrizhetőségét. A másik ok pedig az, hogy az Országgyűlés a napokban tárgyalja a jövő évi költségvetést. A sürgősség azért szükséges, hogy a költségvetésben már Bethlen Gábor Alap szerepelhessen a Szülőföld Alap helyett, és az új támogatási rendszer január 1-jétől elindulhasson.

Tisztelt Ház! A határon túli magyarok érdeke, hogy a számukra juttatott támogatások kérdésének rendezése minél előbb megtörténjen, hogy a Bethlen Gábor Alap a jövő évtől elkezdhesse a működését. Ehhez a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség hozzáadja a támogatását, és arra biztatom a tisztelt Házat, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megadom a szót Szabó Vilmos képviselő úrnak, aki az MSZP-képviselőcsoport véleményét ismerteti. Parancsoljon, képviselő úr!

SZABÓ VILMOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném leszögezni az elején - ahogy már a bizottsági kisebbségi vélemény ismertetésénél is mondtam -, hogy két részből áll az előterjesztés. A kedvezménytörvény módosítását érintő részben nagyobb elvi kifogásunk nincs. Néhány módosító indítványt be fogunk terjeszteni, amelyekről azt gondoljuk, hogy pontosítják a jelenlegi szöveget. Kritikánk inkább a Bethlen Gábor Alap létrehozására irányul.

Valóban nehéz racionális magyarázatot találni erre a sietségre. Miniszterelnök-helyettes úr is úgy gondolta, hogy erre kitér a bevezetőjében. Amit azonban válaszként elmondott, az valójában nem volt arra indoklás és magyarázat, hogy miért is kellett ily nagy gyorsasággal beterjeszteni a Ház elé. Abban teljesen egyetértünk, hogy valóban fontos kérdésről van szó, a nemzetpolitika egyik legfontosabb kérdéséről, vagyis hogy milyen rendszerben, milyen elvek és milyen gyakorlat alapján fogja a magyar állam támogatni a határon túl élő magyar közösségeket. Ezért is kellett volna ehhez nagyobb megfontoltság, nagyobb előkészítés, és nem saját körben, igen nagy gyorsasággal és meglehetősen felületesen elvégzett munka alapján beterjeszteni ezt az előterjesztést.

Ha megnézzük az általános indoklást, és megpróbálunk abból következtetést levonni, azzal se leszünk okosabbak, hiszen az általános indoklás közhelyszerű megállapításokból áll, másrészt pedig azt gondolom, hogy alaptalan és igaztalan megállapításokból.

(10.40)

Még egyszer megismétlem - itt már az előbb elmondtam -: akik ezt írták, vagy nem ismerik a helyzetet, vagy tudatosan ferdítik el. Azt mondják, hogy a működő rendszer nem alkalmas, ötletszerűen elnevezett célkitűzések voltak, a támogatási rendszer átláthatatlanná vált, és gyakorlatilag most ezt ismételte meg Semjén miniszterelnök-helyettes úr is a bevezetőjében.

No de, ha ez így van, akkor vajon mivel magyarázható, hogy a tervezet csaknem száz százalékban azonos szövegű a Szülőföld Alap-törvénnyel, azzal a Szülőföld Alap-törvénnyel, amely 2005-ben született? És miután magam is részt vettem ennek az előkészítésében, örömmel is vehetném, hogy valójában és alapvetően a mostani előterjesztők ezt egy jó rendszernek tekintik, bár az ellenkezőjét mondják és az ellenkezőjét írják le róla, de gyakorlatilag nem változtatnak a rendszeren. Nem értem tehát, mik azok a jó gyakorlatok, amikről itt mind a miniszterelnök-helyettes úr, mind Balla Mihály képviselő úr, bizottsági elnök úr beszélt, hiszen döntően ezen a rendszeren nem változtatnak: ha ez átláthatatlan volt, akkor ez is átláthatatlan lesz, ha az kiszámíthatatlan volt, akkor ez is kiszámíthatatlan lesz, és még folytathatnám a sort.

Említik a MÁÉRT-et. Való igaz, az nem a MÁÉRT felügyeletére vagy elvi iránymutatására alapult. De mire alapul a mostani előterjesztés? Azt mondja, hogy a MÁÉRT és a szakbizottságai elvi iránymutatást adnak. Kérem tisztelettel, akkor miért nem tetszettek már most a MÁÉRT-et és a MÁÉRT szakbizottságát arra használni, hogy adjon elvi iránymutatást a születésénél ennek az új alapnak? Miért nem lehetett összehívni a MÁÉRT szakbizottságát, amelyben a parlamenti pártok képviselői és a határon túli közösségek legitim képviselői jelen vannak, akár ezt a tervezetet, akár egy másik tervezetet elküldeni megvitatásra?

Azt mondják, hogy a költségvetés okozza. A költségvetést úgy tetszettek beterjeszteni, hogy a Szülőföld Alap szerepel benne meghatározott összegekkel, és ez most már így is fog maradni, hiszen most már csak a részletes vita következik. Ami fog történni, és e tekintetben nem okozna kárt, miniszterelnök-helyettes úr, a halasztás, hiszen jogutódlás címén, ami eddig Szülőföld Alapról szólt, az Bethlen Gábor Alapként lesz átvezetve, ha ezt tetszenek elfogadni, amit most beterjesztettek, akkor ugyanezen szöveg vagy ugyanezen, akkor már elfogadott törvény alapján, de az égvilágon semmi más nem történik.

Az hangzott el a kormánybiztos úrtól a külügyi és határon túli magyarok bizottsága ülésén, hogy majd a jövő évben egy teljes MÁÉRT fog ezzel a kérdéssel foglalkozni. De hát utólag miért is fog már ezzel foglalkozni? Hiszen ha a törvényt elfogadták, akkor ezzel már nem kell foglalkozni. Foglalkozni nyilván majd a tapasztalatokkal kell.

Elmaradt az egyeztetés, és ez a második legnagyobb problémája az egész történetnek, elmaradt az egyeztetés a határon túli magyarok képviselőivel. Hát, ha úgy tetszik, az újságból tudták meg. Nyilvánvalóan nem gondolom, hogy ennek olyan nagyon örülnek, hiszen mégiscsak róluk van szó, mégiscsak arról van szó, hogy a következő, mindenképpen négy évben hogyan fog a támogatási rendszer működni, és mi az, amibe ők most már nem szólhatnak bele. Így tehát ez az általános indoklás egyáltalán nem ad magyarázatot, a törvény szövege se ad magyarázatot, mert, még egyszer ismétlem, majdnem száz százalékban azonos a Szülőföld Alap-törvény szövegével. Akkor tehát most alkalmas ez a működő rendszer vagy nem alkalmas?

Nem értjük azt sem, még egyszer mondva, hogy miért nem tudtak egyeztetni, és miért csak utólag akarnak egyeztetni. Hát egy magyarázat nyilvánvalóan kínálkozik, és olyan nagyon ezen nem is lepődünk meg: illeszkedik ez a kormányzat hatalomkoncentrálási tevékenységéhez és eddig kifejtett tevékenységéhez, említhetek a médiától kezdve sok minden más egyebet. Vagyis: minél szűkebb kör dönthessen a lehető legkisebb kontrollal és ellenőrzéssel és beleszólással a teljes összegről, hiszen itt több mint kétmilliárd forintról van szó, amelyről ez a bizonyos háromtagú bizottság fog dönteni. Kezdjük mindjárt azzal, hogy a Szülőföld Alap-törvény - ezt megváltoztatták - előírta, hogy a támogatási összeg 90 százalékát pályázat útján kell odaítélni. Ez kimaradt érdekes módon. Helyette az szerepel, hogy ez a háromtagú bizottság eldöntheti, hogy milyen arányban lesz pályázat útján odaítélt összeg vagy keret, és milyen arányban lesz nem pályázat útján odaítélt keret. Ez a bizonyos háromtagú bizottság nevezi ki a kollégium tagjait.

Apropó, kollégium. Eddig a Szülőföld Alapban volt három kollégium. Hát ha ezek önök szerint ötletszerűek, akkor bizonyosan bennem van az értelmezési hiba. De kérdezzék meg a határon túli magyarokat is, szerintem ők sem fogják ezt érteni. Volt oktatási és szakképzési kollégium, kulturális, egyházi és médiakollégium, önkormányzati, együttműködési és informatikai kollégium. Nos hát, ezen kollégiumokon belül beszélték meg azt, hogy a támogatást hogyan ítéljék oda. Na, most lesz egy általános kollégium, amelyet a háromtagú bizottság nevez ki. A háromtagú bizottság fogja meghatározni, hogy milyen összeg pályáztatható, és nyilvánvalóan a kollégium pedig majd ezt el fogja fogadni.

A MÁÉRT és a szakbizottság elvi iránymutatása is nagyon általános meghatározás. Talán lehetne egy picit több törvényben megfogalmazott jogkört adni, hiszen most a háromtagú bizottság vagy figyelembe veszi a MÁÉRT és a szakbizottságai iránymutatását, vagy nem veszi figyelembe. Egyébként, ha nem veszi figyelembe, akkor sem sérti meg a törvényt, merthogy erre a törvény nyilvánvalóan nem kötelezi. Az, hogy mikor és hogyan kerül majd erre sor, ez sem derül ki a szövegből.

Ezért azok a most megismerhető elemek, amelyek ebben az alapban vannak, egyrészt az elnevezést és a nevet megváltoztatják, nyilvánvalóan Bethlen Gábor tevékenysége, személyisége, megítélése részünkről is teljesen pozitív, abszolút alkalmas arra, hogy egy ilyen alapnak az elnevezője legyen, vagy egy ilyen alapot róla nevezzünk el. De ha csak ennyi a történet, ha megint csak egy szimbolikus lépésről van szó és többről nem, akkor azt gondolom, olyan nagyot nem léptünk előre, és egyáltalán nem hoz tartalmi változtatást.

A félelmünket erősíti ez a háromtagú bizottság, hogy az a hatalomkoncentráció és az a fideszes pártpolitikai befolyásnövelés, amelyet láthattunk az elmúlt hónapokban már a határon túli magyar közösségekben, az ebben a támogatási rendszerben fog majd igazán testet ölteni. Vagyis azokat a szervezeteket, pártokat és személyeket fogják támogatni, akik úgymond ennek a kormánynak, illetve a Fidesznek a politikai, ideológiai törekvéseit szolgálják, vagy azt gondolják róluk, hogy szolgálják.

Láthattuk ennek a következményeit már a Felvidéken, igen tragikus következményekkel. Látjuk ezt Kárpátalján is, elég sajnálatosan, ahol a kormányzat nem hagyja a magyar közösségre azt, hogy elrendezze a belső problémáit, hanem kívülről igyekszik, Budapestről igyekszik eldönteni. Láthatjuk ennek a jeleit Erdélyben is, csak remélni tudjuk, hogy ezek nem fognak fokozódni. És hogyha ehhez most társul ez az elfogadásra beterjesztett törvény a Bethlen Gábor Alapról, akkor azt gondolom, hogy minden okunk megvan arra, hogy félelemmel tekintsünk erre. Ez nem nemzeti együttműködés lesz, hölgyeim és uraim, miniszterelnök-helyettes úr, ez egy önző pártpolitikai célokból meghozott törvény lesz a többi mellett, amelyet már meg tetszettek hozni az elmúlt időszakban, és még valószínűleg terveznek is ilyet.

(10.50)

És nagyon súlyos károkat fog okozni, mint ahogy megítélésünk a Szülőföld Alap tekintetében is azért tér el, mert a Szülőföld Alapot egyébként nem a népszavazás miatt és annak következtében hozta létre az akkori kormány, annak a létrehozását már azt megelőzően elkezdte, csak éppenséggel egyeztetésekkel; egyeztetésekkel a parlamenti pártokkal, egyeztetéssorozattal a határon túli magyar közösségek képviselőivel, és azt követően is igen szoros egyeztetésekre került sor.

Nem felel meg a valóságnak, hogy nem volt átlátható és kiszámítható. Ugyanazon költségvetési törvényi szabályok alapján történt. Nem felel meg a valóságnak, hogy egyes határon túli kiemelt, prominens személyek vagy szervezetek, a határon túli magyar közösségek legitim képviselői, akik egyébként ma a MÁÉRT szereplői, pontosan ők voltak a Szülőföld Alap eddigi döntési mechanizmusában a regionális tanács tagjai, akik - ha úgy tetszik - a mostani elvi iránymutatás alapján meghatározták a főbb szempontokat az alap számára, a kollégiumok számára. Most ugyanők szerepelnek és ugyanők a tagjai a Magyar Állandó Értekezletnek, tehát ebben sincs különösebb változás. Tehát ugyanazok a szervezetek fognak a Magyar Állandó Értekezleten belül erről véleményt mondani, már ha tehetik. Most például nem tehették, mert a létrehozáshoz nem szólhatnak hozzá, megkapják ezt karácsonyi ajándéknak meg újévi ajándéknak, és hát aztán boldoguljanak majd vele, ahogyan tudnak. Talán inkább majd félni kezdenek, hogy minek alapján is osztják majd a pénzt, milyen szempontoknak kell majd megfelelni, mik lesznek a kormánynak azok a politikai szempontjai, aminek alapján majd valaki kap támogatást, más meg nem kap támogatást, hogy a pályázatokat milyen szempontok alapján fogják majd elbírálni.

Ez volt az a rendszer, ami '98 és 2002 között is élt, ez volt az a történet, ami miatt nem volt konszenzus a magyar parlamentben, és ez lesz most is. Ez nem lesz nemzeti együttműködés. Ez az a nemzeti együttműködés, amiről önök akarják meghatározni, hogy aki beletartozik ebbe, az az, aki önök szerint nem tartozik bele, az nem az.

Az, hogy ezt a magyar parlamentben és a Magyar Köztársaságban a választási győzelmek után érvényesítik, ez itt nyilván következik a többségéből, de hogy ezt most ki akarják terjeszteni a határon túli magyar világra, azt gondolom, ez az egyik legnagyobb hiba, sőt azt mondanám, hogy nemcsak tévedés, hanem már bűn is lesz, amit el fognak követni. Ide fog ez vezetni, ha ezt a törvénytervezetet így most áthajtják és kötelezővé teszik, és egyáltalán nem lesz átláthatatlan, mert a háromtagú bizottságnak különösebben nem kell senkinek beszámolnia, és egyáltalán nem lesz az elszámoltatása sem minőségében más. Még egyszer ismétlem, ugyanúgy fog működni ez a része az irodájával együtt, mint ahogy a Szülőföld Alap működött.

Ha önök egy teljesen új rendszert dolgoztak volna ki és vezetnének be, akkor ezt látnánk a szövegen. Miniszterelnök-helyettes úr itt van. Ha össze tetszik hasonlítani a 2005-ös Szülőföld Alap-törvényt a mostanival, nagyon kell néznie, hogy mely szavak nem egyeznek azon a néhányon túl, és azok nem a bővítésre, nem az átláthatóságra vonatkoznak, hanem a szűkítésre, a kizárásra, a hatalomkoncentrációra, erre vonatkoznak. Ez fog ebből kisülni. Én nagyon sajnálom, hogy ezt teszik. Semmi nem indokolja, hogy ezt tegyék, idő is lenne rá, nyitottság is, készség is lenne, ha tetszettek volna ezt kezdeményezni. Önök vannak kormányon, nyilvánvalóan önöknek kellene ezt tenni, ahelyett, hogy pénteken éjszaka föltették az internetre és kedden már a külügyi bizottságban és a bizottságokban vitát nyitottak a kérdésről, és most pedig már teszik ezt és viszik a döntés irányába.

Nos, tehát azt tudom mondani, hogy a Magyar Szocialista Párt ebben a formájában nem támogatja. Módosító indítványokat nyújtottunk be a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslathoz is, amennyiben mégis úgy gondolják, hogy ez megfontolható, akkor fogadják ezt el, de a legjobban azt tennék, hogyha ezt visszavonnák, és a jövő évben kezdődne egy egyeztetés, széles körű egyeztetés, és egy tényleges nemzeti együttműködésben, konszenzusra törekvés alapján születne egy olyan támogatási rendszer és az ahhoz kötődő szabályozás, amelyet együttesen el tudnánk fogadni. Ez most nem ez a helyzet, ezért ezt nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Harrach Péter képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának adom meg a szót.

Parancsoljon, képviselő úr!

HARRACH PÉTER, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Könnyű dolga van a kereszténydemokrata vezérszónoknak, hiszen a pártelnök az előbb már expozéjában elmondta a KDNP véleményét. Néhány gondolattal azonban hadd egészítsem ezt ki.

Nekem könnyű dolgom van, viszont az előttem szóló MSZP-s vezérszónoknak nehéz dolga volt, hiszen védenie kellett a védhetetlent és támadnia a támadhatatlant. S ez talán az ő attitűdjéből, saját pártjának kényszere kapcsán nem a megfelelő feladat volt számára.

Hadd kezdjem azzal a bevezető gondolattal, amit néhány nappal ezelőtt az alkotmány értékeiként is megfogalmaztam. A nemzet közösségének az alaptörvényben is benne kell lennie, és a nemzet közössége mint érték jelenik meg most ebben az előterjesztésben. A nemzeti egységről is szó van persze. A mi nemzetünk szülőföldje a Kárpát-medence, a mi hazánk a Kárpát-medencében van. Ez akkor is igaz, hogyha azok a nemzettársaink, akik más országokban élnek, az állampolgári kötelességüket ott is teljesítik, ez természetes, de amikor nemzeti egységről beszélünk, akkor róluk is szólunk.

Nemzetünk történetében a szakadások és a szembenállások, széthúzások mindennaposak voltak, de amikor a szétdarabolás, a trianoni trauma következett, akkor összefogásra késztetett ez minket, és ennek a megnyilvánulása ez a mai előterjesztés is.

A névválasztás szerencsés, hiszen Bethlen Gáborról szól. Néhány gondolatot engedjenek meg róla is, hiszen ő volt az a fejedelem, sőt rövid ideig magyar király is, aki a nemzeti egységet, a Magyar Királyság egységét tartotta legfontosabb célkitűzésének.

Hadd emlékeztessek arra, és ez megint csak az egység kifejezése, hogy a gyulafehérvári székesegyházban elhelyezték Bethlen Gábor emléktábláját, és ez jó jel az összefogásra, többek között az egyházak közötti jó kapcsolat építésére is.

Bethlen Gábor a XVII. század legnagyobb államférfija volt, akinek megadatott, hogy abból az öt évtizedből, amit életében aktivitásban töltött, 16 évet - a mi fogalmaink szerint négy ciklust - politikusként, vezető politikusként, fejedelemként élhetett meg. Azért is jó névválasztás volt ez, mert egy olyan személyiségről kapta a nevét, aki kiváló katona volt, hiszen már 15 évesen harcolt, kiváló diplomáciai képességekkel rendelkezett, és ezt bebizonyította a Habsburg Birodalom és a Török Porta közötti egyensúlyozásban, ami sokszor élete során különböző álláspontokra késztette, de mindig a nemzet egysége érdekében dolgozott.

Meg kell emlékeznünk arról, hogy ő volt az, aki hosszú idő után az önálló állandó magyar hadsereget megszervezte, kulturális központot létesített Gyulafehérváron, ipartelepítéssel is foglalkozott, és hatékony nemzet- és államépítést végzett.

(11.00)

És most néhány gondolatot ezek után az alapról is engedjenek meg, amit megerősítésképpen szeretnék hangsúlyozni. A rendteremtésnek, az objektivitásnak, az átláthatóságnak és a hatékonyságnak az eszköze lesz a Bethlen Gábor Alap.

Az a kifogás, hogy sietséggel történt a létrehozása, akkor érvényes, ha nem vesszük figyelembe azt, hogy egy új világ építése van folyamatban, egy úgy szemlélet érvényesítése, és ez már elkezdődött. A határon túliakkal épített kapcsolat is ehhez az új világhoz tartozik. És itt hadd reagáljak arra is, hogy az egyeztetés nem történt meg. Az egyeztetésnek van egy hosszú távú és egy rövid távú folyamata. A hosszú távú folyamat azt jelenti, hogy együtt élünk, együtt gondolkodunk a határon túliakkal. Ez nem most kezdődött el, ez már hosszú évtizedek óta tart. Tehát az ő gondolataik kerültek bele abba az előterjesztésbe, amit itt van, és természetesen történt rövid távú, az előterjesztéssel kapcsolatos egyeztetés is.

Arra a vádra, hogy azonos a szövege a Szülőföld Alap létrehozásának szövegével: én gondolom, hogy nem a megszövegezésen múlik az alap működése, hanem a végrehajtáson, a végrehajtás tekintetében pedig, ne vegyék rossz néven MSZP-s képviselőtársaim, de akkor, ha finanszírozásról van szó, ezek útjának eldöntéséről, akkor bennünk rögtön gyanú keletkezik, ha MSZP-sek veszik ezt kézbe, nem csupán a korrupciós cselekmények sorozata miatt, hanem a baráti pénzosztás tapasztalata miatt is. Most ez megszűnik, és elkezdődik valami új, az átláthatóságnak, a kiszámíthatóságnak, és ami legalább olyan fontos, a hatékonyságnak a korszaka.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Most megadom a szót Szávay István képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

SZÁVAY ISTVÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik, mint ahogy korábban is sokszor elmondta, cselekedeteiben is bizonyította, továbbra is azt tartja helyesnek és jónak, ha a kormányzatot minden jó, minden előremutató, minden valódi változásban - ha nem is radikális, de legalább lényeges változásban -, előremutató nemzetpolitikai törekvéseiben támogatni fogja.

Amikor ennek a törvényjavaslatnak a véleményezésére készültünk, nekünk is az volt az elvi hozzáállásunk ehhez a javaslathoz, hogy a kormány, mint ahogy számos más területen az elmúlt hónapokban, ezen a területen is rendet szeretne rakni, szeretné ezeknek a pénzeknek az elköltését átláthatóbbá tenni, jobban megjeleníteni a határon túli magyarság irányába viselt kormányzati felelősséget.

Mivel önök korábban elneveztek már egy magyar emberi jogokat védő alapítványt Tom Lantosról, egy kicsit megijedtünk, amikor a névválasztásról beszélgettünk, hogy egy emelkedő, gyarapodó nemzet támogatását szolgáló alapítvány majd esetleg, mondjuk, Dobzse László nevét fogja viselni, de megnyugodva tapasztaltuk, hogy nem követték a korábbi gyakorlatot Tom Lantossal. Valóban szerencsés és jó a névválasztás, ezt mi magunk is így gondoljuk.

De beszéljünk akkor a lényegesebb elemekről! Összességében mi az, amit el kívánunk mondani a törvényjavaslathoz? Összességében értékeljük és támogatjuk a szándékot, mint elmondtam. Ugyanakkor úgy látjuk, hogy az önök jó szándékához nem föltétlen a legjobb megvalósítási ötletek párosulnak. Engedjék meg, hogy két részre osszam a mondanivalómat. Nyolc-kilenc módosító javaslatot nyújtottunk, illetve nyújtunk be ehhez a javaslathoz, és majd ezek sorsától tesszük függővé végleges álláspontunkat a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslat kapcsán.

Hadd vegyem akkor kétfelé, és engedjék meg, hogy az egyszerűség kedvéért kezdjem azokkal az elemekkel, amiket üdvözlünk, vagy legalábbis üdvözlünk, de van hozzátennivalónk, és majd aztán a végén beszélek a kritikáról, kritikai észrevételeinkről, javaslatainkról.

Eddig hogyan nézett ki a határon túli magyarok támogatási rendszere? És akkor itt most hadd helyezkedjek kényelmesen Szabó és Harrach képviselőtársam közé, mert Szabó képviselő úr valóban a védhetetlent védte, azonban az önök javaslata azért messze nem támadhatatlan, ezt szögezzük le. Eddig három kuratórium döntött a Szülőföld Alapon belül a határon túli magyarságnak juttatandó költségvetési támogatásokról. Ezek a kuratóriumok a határon túli magyar pártok és civil szervezetek - ezt szeretném hangsúlyozni: és civil szervezetek - együttműködésével készítették el a javaslataikat, amelyeket többé-kevésbé elfogadott az ezt végső soron aláíró miniszter. Itt most azt látjuk, hogy van egy egységes alap, amelybe nemcsak a Szülőföld Alap támogatásai, forrásai kerülnek be, hanem idekerülnek a korábban a minisztériumok, különböző főosztályok, alosztályok, és nem tudom, milyen háttérintézmények között szétforgácsolódott, határon túli célokra szánt kormányzati források. Ez mindenképpen jó, támogatandó.

Mi ennél kicsit továbbmentünk volna, mi egy külön nemzetpolitikai minisztérium felállítását kezdeményeztük még annak idején a programunkban, pont azért, mert azt láttuk, hogy lehetetlen állapot az, hogy ezek a pénzek így szét vannak forgácsolódva, egyrészt nem átlátható, másrészt pedig egyáltalán nem ellenőrizhető, és számos olyan esetről van, ha nem is tudomásunk, de legalább információnk és félinformációnk, hogy hogyan tudtak megjelenni ugyanazon projektre elköltött pénzeknek az elszámolásai különböző minisztériumok különböző pályázati kereteiben. Nagyon jó, ha ezt a kérdést most helyre rakjuk.

Az önök szándéka szerint - mint ahogy elmondták - az ellenőrizhetőséget és a számonkérhetőséget is jobban fogja ez a javaslat szolgálni. Ezzel kapcsolatban viszont van azért egy-két lényegi észrevételünk. Egyrészt a korábbi években - és itt muszáj reagálnom Szabó képviselő úrra - botrányoktól volt hangos, sorozatos botrányoktól volt hangos a Szülőföld Alap működési gyakorlata, ezeknek a kis része jutott el egyébként Magyarországra, ezt szeretném hozzátenni. A határon túli sajtó élénken foglalkozott azokkal a témákkal, hogy milyen szervezetek milyen összegeket kaptak meg, és azokat hogyan költötték el, és hogyan gazdálkodtak.

Én kigyűjtöttem egy-két ilyen kis vidám történetet magamnak ezzel kapcsolatban, nem kívánom önöket ezzel különösebben fárasztani, de azért általánosságban egy-két dolgot mégis hadd ragadjak ki. A korábbi bírálati gyakorlatban az egyik régió kurátora feleségének a szervezete kapott sokmilliós támogatást, amelyekkel utána nem számolt el; az egyik határon túli magyar régió MSZP által igencsak preferált alelnökének az újságíró-szervezete tüntetett el 15-20 millió forintot minden évben különösebb ellenőrzés nélkül. És itt kell megemlíteni... Illetve nem itt kell megemlíteni, bocsánat, ezt majd eggyel odébb említem meg. Szóval elvileg az önök törekvése az, hogy ezt a klientúraépítést és ezeknek a pénzeknek a szakszerűtlen felhasználását visszaszorítják. Ezt mi elviekben tudjuk támogatni.

Szerepel a javaslatban, és az indoklásban elhangzott a külügyi bizottság ülésén is, hogy jobban ellenőrizhetővé válnak a nevelési-oktatási támogatások. Nagy örömmel hallgatom. Én magam több alkalommal itt a parlamentben önök előtt felhívtam már erre a figyelmet. Lehetetlen állapot az, hogy a szülők szemrebbenés nélkül felveszik a 20 ezer forintos oktatási támogatást, majd szintén szemrebbenés nélkül beíratják a többségi nyelvű iskolába a gyermekeiket. Ez a pénz nyilván nem ezt a célt szolgálja. Itt, bár konkrét garanciákat nem látunk ebben a javaslatban, hogy ez hogyan válik ellenőrizhetővé, de ha a szándék megjelent, azt már nyilván mindenképpen üdvözöljük, és majd akkor ellenőrizzük önöket, hogy valóban jól ellenőrzik-e ezeket az ellenőrzéseket.

Itt szeretnék megemlíteni még egy dolgot. Bár nem konkrétan ide kapcsolódik, de nagyon fontosnak tartom az oktatási-nevelési támogatások kapcsán elmondani azt, hogy amikor ezek a támogatások létrejöttek, egyedül Szlovákia volt az, aki nem engedte ezt a pénzt eljuttatni az ottani magyar családokhoz, magyar gyermekekhez, hanem erre létrehoztak egy alapítványt a Felvidéken, és azon keresztül, illetve a pedagógusszövetségeken keresztül tud ez a pénz most a gyermekekhez, kicsit kicselezve ezt a szlovák ellenállást, eljutni.

Ezzel két probléma van. Egyrészt az, hogy úgy gondoljuk, efölött eljárt az idő, úgyhogy innen is szeretném kérni miniszterelnök-helyettes urat, hogy szíveskedjen esetleg elgondolkodni azon, hogy tekintve, hogy ott is volt egy kormányváltás, itt is volt egy, nem lenne-e érdemes kipuhatolni a szlovák félnél, és esetleg tárgyalásokat kezdeményezni azzal kapcsolatban, hogy vizsgálják felül a tíz évvel korábbi álláspontjukat, és tegyék lehetővé ezeknek a támogatási összegeknek közvetlenül a családokhoz és a gyermekekhez való eljutását.

(11.10)

Ezzel pedig a másik nagy probléma - és itt azután az ellenőrzéssel valóban komoly problémák vannak -, erre már sokszor utaltam, ezeken az alapítványokon és a szülői munkaközösségeken keresztül sok esetben egyáltalán nem a gyermekek érdekei szerint történik ezeknek az összegeknek a felhasználása, hanem számos, nagyon határozott és nagyon konkrét sztorit tudunk arról a városra, szervezetre és vállalkozó apukára, anyukára lebontva, amikor a pedagógusszervezetben részt vevő vállalkozók a saját raktáraikat ürítik ki, és számolnak el lehetetlen áron ebből az oktatás-nevelési támogatásból a gyermekek számára juttatott eszközöket, taneszközöket, ruhákat vagy egyebeket. Erre itt külön fel szeretném hívni az önök figyelmét, ezzel kapcsolatban továbbra is oda fogok figyelni, és kérem önöket, járjanak el szigorúan ebben a kérdésben. Ismét kérem a miniszterelnök-helyettes urat, szíveskedjen megfontolni ennek az egész szlovákiai rendszernek a felülvizsgálását.

Nagyon örülünk annak, hogy ezeknek a forrásoknak egy alapba kerülésével a költségvetést, illetve a minisztériumokat érintő esetleges zárolások nem fogják ezeket az alapokat érinteni. Az a pénz, ami ide bekerül, akkor nyilván innentől kezdve csak a költségvetési törvény módosításával csökkenthető vagy vonható el. Az elmúlt években számos alkalommal én magam az ifjúsági szférára láttam rá jobban, de más területen is, ahol zárolás vagy valamilyen költségmegtakarítási intézkedések történtek a költségvetésben, akkor ezek a források is azonnal le lettek nyesve, futó projektekre, jól működő szervezetek támogatására a határon túlra nem jutott pénz, adott esetben olyan pályázatokra sem, amelyek már folyamatban voltak, s az azt elnyerők ezekre az összegekre számítottak. Ez szintén jó és szintén támogatandó.

Szintén jó és támogatandó az, hogy a kis- és középvállalkozások támogatása bekerült ebbe az alapba. Mi, magyarok, ugye, abban a sajátságos helyzetben vagyunk, hogy bárhol kilépünk, vagy szinte bárhol kilépünk az ország határain, akkor mindenhol magyar falvakba, magyar városokba érkezünk. A mai napig nem lettek jól kihasználva azok a lehetőségek, amelyek a határ menti együttműködésekben, európai uniós pályázatba csomagolt magyar-magyar együttműködésben rejlettek volna. Ilyen uniós pályázatokhoz önrészt, illetve kamattámogatást kaphatnak a vállalkozók. Ez szintén jó és helyes, itt azonban ismét az ellenőrzésre és annak a hatékonyságára szeretném felhívni az önök figyelmét.

Úgy fogalmaz a javaslat - bocsánat, nem írtam ki pontosan, de ez a lényege -, hogy nem kaphat támogatást párt, illetve politikai tevékenységet végző szervezet, azonban élnék egy apró módosítással, nem azért, mert nem bíznánk önökben, hanem azért, mert jobban örülnénk, ha ez azért pontosan le lenne fektetve, hogy mit értünk mi politikai tevékenységet folytató szervezet alatt, nehogy azután majd azon kelljen vitatkoznunk, hogy valamelyik szervezetet valóban jogosan diszkriminálták-e vagy nem. Itt azt javasoljuk, hogy a MÁÉRT-tagságra vonatkozó kritériumokat alkalmazzuk, és ne politikai tevékenységet folytató szervezetről beszéljünk, hanem olyan szervezetről vagy annak tisztségviselőjéről, amely a parlamenti, tartományi vagy uniós választáson jelöltet állított, így akkor egyértelmű, hogy ki az, aki nem pályázhat ezekre a támogatásokra.

Végső soron még egy utolsó dicsérő szó, azután majd egy picit mindjárt hangulatot váltok, az pedig a diaszpóra támogatására vonatkozik. Ezt mi régóta hiányoltuk, hangsúlyos szerepet kapott a Jobbik programjában - az önök, illetve bármely más parlamenti párt programjával ellentétben - az, hogy az emigrációban élő magyarságnak valamilyen formában magyar költségvetési támogatásokat kell nyújtani. A Szülőföld Alap, már csak a nevéből és szándékából adódóan sem teremtette meg ezt a lehetőséget, a Kárpát-medencére koncentrált. Ezt nyilván jól és helyesen tette, de nem tette jól és helyesen, hogy figyelmen kívül hagyta azt, hogy a nemzetünkhöz tartozó százezrek, milliók sokszor, sok esetben még egy tömbben, identitásukat, kultúrájukat őrizve élnek Nyugat-Európában vagy a tengerentúl. Örülünk, hogy az ő számukra jutni fog forrás.

S akkor engedjenek meg néhány kritikai észrevételt és javaslatot, ami viszont némileg problémássá teszi, legalábbis a jelen esetben számunkra azt, hogy a törvényjavaslatot összességében támogassuk. Szó volt már itt a sürgősség kérdéséről, ebbe nem szeretnék különösebben belemenni, de azt azért valóban méltatlannak tartom, miniszterelnök-helyettes úr és tisztelt kormánypárt, hogy egy darab munkanapunk volt egy ilyen jelentőségű törvény áttanulmányozására, értem ezalatt a bizottsági ülésre való felkészülést. Önök azért teljes egészében... - most nem értek egyet önnel, Szabó képviselő úr, hogy itt teljesen át van emelve a Szülőföld Alap, meg ugyanaz a koncepció. Egyáltalán nem ugyanaz a koncepció.

A koncepció elvileg jó, de az, hogy önök át akarják alakítani a teljes határon túli magyar támogatási rendszert, és erre mondjuk az ellenzéknek... - az önök képviselői nem olvasták el a javaslatot, ez azért elég egyértelműen kiderült a bizottsági ülésen, meg miért is tették volna, nyilván támogatták, nekünk azonban ezzel dolgoznunk kellett volna, de ez méltatlanul rövid idő volt, ezért nem támogattuk akkor az általános vitára bocsátását, a sürgősségi javaslatban tárgyalását pedig azért nem támogattuk, mert hiába tért itt ki rá Balla képviselő úr, hiába tért itt ki rá ön is, miniszterelnök-helyettes úr, nem tudták megindokolni, hogy mi volt annyira sürgős ebben a törvényjavaslatban.

Itt még szeretném megemlíteni, hiszen itt a parlament ülésén is, a bizottság ülésén is elmondtam azt, amikor korábban olyan javaslatokat tárgyaltunk, amelyek a határon túli magyarságot érintették, vagy a kettős állampolgárság bevezetéséből adódó kormányzati kötelezettségeket érintették, több alkalommal kértem, és korábban még konstruktívak voltunk egyébként Németh államtitkár úrral szemben is, hogy legyenek kedvesek már időben elkezdeni ezt a munkát, ne kelljen állandóan kapkodni, sürgősséggel beterjeszteni, sürgősséggel átpasszírozni, mindenféle érdemi egyeztetést nélkülözni. Egy kicsit itt is ezt láttuk.

Azért az anyagban van számos pontatlanság, slendriánság, csak egyet hadd emeljek ki, mert nem akartam mindegyikkel foglalkozni. Az anyag úgy fogalmaz, hogy a kinevezett kuratóriumnak nem lehet tagja a MÁÉRT tagja. A MÁÉRT-nak jogi szervezetek a tagjai nyilvánvalóan, erre már be is adtunk egy javaslatot, ezt majd szíveskedjenek megfontolni, hogy a MÁÉRT tevékenységében részt vevő személy vagy az ő közeli hozzátartozója.

Nemcsak hogy a határon túliakkal nem volt egyeztetés; volt egyeztetés. Hadd idézzem önöknek, azért számomra egy kicsit döbbenetesek voltak Ulicsák miniszteri biztos úrnak a bizottság ülésén elmondott szavai, aki erre a kérdésünkre, amit mind Szabó képviselőtársam, mind én feltettünk, hogy most egyáltalán mit tudnak a határon túli magyarok képviselői erről a javaslatról, akkor konkrétan a következő hangzott el, ami engem azért megdöbbentett: "Egyébként a MÁÉRT-en, nyilván, mivel nem volt napirend, én folyosói beszélgetéseken tudtam egyeztetni a határon túli szervezetekkel." Ne haragudjanak, ez méltatlan, ilyen a világon nincsen! Akkor inkább ne egyeztettek volna a folyosói beszélgetéseken sem! Önök a folyosói beszélgetéseken kívánják ezt a kérdést leegyeztetni.

Folyamatosan hivatkoznak a MÁÉRT-ra, úgy, hogy teljesen homályos ebben a törvényjavaslatban, hogy a MÁÉRT tagszervezetei vagy azok a bizottságok, amelyeket a MÁÉRT-ban létre kívánnak hozni, amelyekről egyébként csak ennyi hangzott el a múltkori ülésen, hogy létre lesznek hozva, semmi több, azok majd hogyan fognak ebben az előkészítési folyamatban részt venni, hogyan fognak majd a miniszterelnök-helyettes úr által vagy az általa is kinevezett kuratórium vagy tanács számára majd véleményekkel szolgálni. Ugye, itt a MÁÉRT iránymutatása szerepel, ezt mi magunk is kritizáltuk, így van, a másik két ellenzéki párthoz hasonlóan, hogy a MÁÉRT-ülésen hiába hangzott el ezzel ellentétesen az egyik fideszes képviselőtársam szájából, a MÁÉRT ülésén erről a kérdésről nem volt szó. Önök nem mondták azt egyébként egy jól előkészített konferencián - ezt hozzáteszem, nagyon sok jó gondolat elhangzott -, de ennek ellenére önök nem beszéltek arról, hogy ezt az egész támogatási rendszert át akarják alakítani, és adott esetben egyébként másképp fognak majd súlyozni a határon túli szervezetek és a határon túli pártok között, mert itt erről is szó van.

Ugye, hogyan néz ki ennek az alapnak a vezetősége? Elhangzott az, hogy eddig egyszemélyi miniszteri felelősség volt, most hárman fognak erről dönteni. Örülök, miniszterelnök-helyettes úr, hogy végre valamilyen nyugvópontra jutott az a kérdés, hogy most a kormányon belül mégis ki az, aki a határon túli ügyeket felügyeli. Elvileg ez az ön feladatköre, ezt nagy lelkesedéssel és elkötelezettséggel is végzi, miközben önnek van egy államtitkára, aki nem az ön államtitkára, mert egy másik minisztériumban van, illetve annak a minisztériumnak van egy másik államtitkára, aki azért ebben a kérdésben szintén hallatja a hangját, ugye, bekerült ebbe a tanácsba is, illetve itt van még mellé Németh Zsolt, aki a Külügyminisztérium államtitkáraként a mai napig sem tud ettől a kérdéstől elköszönni. Talán itt valami nyugvópontot láthatunk akkor ebben, hogy önök hárman fogják majd akkor itt a pénzeket osztani és a döntéseket hozni. Ez talán az eddigi kormányzati kommunikációs problémákon majd javítani fog.

Nem világos számunkra, hogy az a 9 fős testület, amit önök kineveznek - mert egyébként ez nem szerepel a javaslatban -, milyen szempontok szerint kerül majd kinevezésre, és konkrétan kik lehetnek azok, akik azt a végleges előkészítést vagy azt a végleges javaslatot meg fogják fogalmazni, amire önök majd rábólinthatnak. Nagyon jó, még egyszer mondom, hogy ez egy helyen van, hiszen korábban ezeknek a pénzeknek az elköltése sokszor egyszemélyi felelősséghez volt kötve, miniszteri, államtitkári és egyéb hatáskörökbe utalva, és emellett volt a Szülőföld Alap. Itt most van egy egységes jó, és ez rendben van, de az, hogy ezek kik lesznek és milyen szempontok szerint - fogy az időm -, azt nem tudjuk pontosan.

Üdvözöljük azt, hogy van egy jó szándékú centralizációs központosítás, ami az ellenőrzést és a számonkérhetőséget szolgálja, csak megint azt látjuk, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy nagyon jó a szándék, csak rossz a kivitelezés ebben a formában, legalábbis hogyha nem előlegezzük meg ezzel kapcsolatban a bizalmat, és egyelőre még hadd ne előlegezzek meg bizalmat.

(11.20)

Számos olyan javaslat volt az elmúlt fél évben, hozzányúltak számos olyan területhez, ahol szükség volt a rendrakásra, aztán mégis valahogy mindenhol egy ésszerűtlen kormányzati koncentráció réme bontakozott ki előttünk, legyen szó akár a nemzeti civil alapprogram megszüntetéséről, a kisebbségi közalapítványok megszüntetéséről vagy arról, ahogy önök a médiához hozzányúltak, és a saját embereiket beültették - szigorúan és kizárólag - a médiatanácsokba.

Bízunk benne, és szeretnénk benne hinni, miniszterelnök-helyettes úr, hogy itt nem erről lesz szó. Egyelőre hadd legyünk azért bizalmatlanok, és majd amikor az első pályázati bírálások meg fognak majd történni, azt ugyanolyan kritikai szemmel fogjuk ellenőrizni és monitoringozni, mint ahogy azt megtettük a mostani, az önök regnálása alatt történt szülőföldalapos pályázatok bírálása tekintetében; ahol - sajnos el kell hogy mondjam - ugyanazokat az elveket látjuk érvényesülni, tisztelt képviselőtársaim, mint amit a szocialisták csináltak, csak önök fordítottak 180 fokot a szervezetek támogatásán. Nagyon szépen kirajzolódik, hogy melyik határon túli magyar régióban mely pártokhoz, mely magánszemélyekhez meg politikusokhoz köthető szervezeteket stafírozták ki elképesztő módon, és hogyan ejtették korábban jól működő szervezetek támogatását csak azért, mert valamilyen szempontból úgymond a másik politikai oldalhoz tartoznak.

Ne kövessék ezt az utat a továbbiakban, miniszterelnök-helyettes úr, azt szeretném öntől kérni. Ha önök valóban ezeket a pénzeket átláthatóan, ellenőrizhetően és igazságosan szeretnék majd elkölteni, akkor próbáljanak ezeken a pártpolitikai szempontokon felülemelkedni.

Csak egyetlen példát hadd ragadjak ki; ezt sokszor elmondtam, de ceterum censeo még egyszer: az első szülőföldalapos pályázat bírálásakor, ami az önök kormányzása alatt történt, az annak idején szebb jövőket látott és valóban értékes viták helyszínéül szolgáló, mára azonban egy fideszes házi rendezvénnyé silányult tusványosi szabadegyetemet stafíroztak ki 4,5 millió forinttal, miközben egy ehhez hasonló méretű, szintén határon túli és magyarországi magyar fiataloknak tábort szervező - és oda egyébként Kövér László is ellátogatott - erdélyi magyar ifjak táborának pedig egyetlen fillért sem adtak. Ezeket az igazságtalanságokat próbáljuk elkerülni. A szocialista kormányzat az elmúlt 8 évben elég sok ilyet elkövetett, kérem önöket, hogy ne így járjanak majd el a következő években.

Egyetlenegy... - nem, semmi, nincs már időm. Nem baj, akkor majd a részletes vitában elmondom még ezzel kapcsolatban a javaslataimat. Tehát összességében a szándékot tudjuk támogatni, kérem önöket, hogy a módosító javaslatainkat, illetve a most elhangzottakat szíveskedjenek majd megfontolni, és amennyiben úgy látjuk, hogy konkretizálásra és pontosításra kerülnek az általunk problémásnak tartott részek, az alapján fogjuk majd a végleges döntésünket a törvény támogatása kapcsán meghozni.

Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportja jelezte, hogy két vezérszónokuk megosztva ismerteti majd a frakció álláspontját, összességében 20 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Dorosz Dávidnak, őt majd Mile Lajos képviselő úr fogja követni. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. DOROSZ DÁVID, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Egyetértünk abban, hogy a határon túli nemzettestvéreink támogatása és az ő létfeltételeik további javítása kiemelt cél kell hogy legyen minden pártnak. Viszont azt is gondoljuk, hogy ennek egy pártokon átívelő feladatnak kell lennie, egy olyan feladatnak, amiben lehetőleg konszenzussal, együttműködve kell eljárnunk. Pont ezért méltatlan - ahogy már más ellenzéki kollégáink is említették - az az eljárás, ahogy önök folyosói beszélgetéseknek csúfolt egyeztetéseket folytattak a határon túli magyar pártokkal, a határokon belül lévő pártokkal pedig egyáltalán nem egyeztettek. Tehát ilyen szempontból ezért nem tudtuk a bizottságokban támogatni az általános vitára bocsátást, hiszen önök tényleg egy napot hagytak az egész felkészülésre, és sürgősséggel át akarják ezt rajtunk passzírozni.

Szintén meglepődve vettük észre, hogy a szöveg valójában 90 százalékban egyezik a 2005-ös, a Szülőföld Alapról szóló törvénnyel. Ilyen szempontból az, hogy önök ezt átkeresztelik, egy PR-trükk. Értem azt, miniszterelnök-helyettes úr, hogy a forradalom mindenkit felfal, előbb-utóbb - teszem hozzá - saját gyermekeit is, de azért olyat még a magyar jogtörténelem nem látott, hogy egy új törvény 90 százalékban megegyezik azzal a törvénnyel, amit hatályon kívül helyez. Tehát azért ilyen szempontból lehet, hogy egy picit a PR-masinát túl tetszett pörgetni.

Viszont ott van az a 10 százalék, amiben azonban nagyon aggályos változtatások vannak. Egy olyan szuperkontrollt vezetnek be, ami pont azzal az érveléssel ellentétes, amit önök a 2005-ös törvénynél kifejtettek. A 2005-ös törvény vitájában önök kifejtették, hogy a Szülőföld Alapot a túlcentralizált támogatásosztás miatt nem tudják támogatni. Ehhez képest most mit csinálnak? Még inkább centralizálnak, még inkább csak önök fogják eldönteni, hogy kik kaphatnak támogatást. Nem látjuk garantálva azt, hogy a határon túli szervezetek, pártok milyen garanciális elemeknek és milyen eljárásrendi elemeknek köszönhetően lesznek bevonva ebbe a folyamatba. Erre nézvést módosító indítványt terjesztettünk elő. Kérjük ennek megfontolását, hiszen úgy gondoljuk, hogy ha róluk döntünk, akkor őket is be kell vonnunk, és ilyen szempontból ez a javaslat teljes mértékben kiszorítja őket. Nagyon homályosak, sőt egyáltalán nem léteznek azok a garanciák, amikkel az ő bevonásukra lehetőséget látnánk.

A másik aggályunk pedig az átláthatóság és a nyilvánosság hiánya. Eddig a Szülőföld Alapnál volt egy olyan szabály, hogy a pénzek 90 százalékát nyilvános pályázatokon kell elbírálni, és nyilvános pályázatokon kell kiosztani. Önök ezt kiszedték. Innentől kezdve ad absurdum az is elképzelhető, hogy önök egyetlen fillért nem fognak nyilvános pályázaton kiosztani. Reméljük, hogy ez a döntésük nem annak köszönhető, hogy a nyáron, illetve ősszel az önök pályázati döntéseivel kapcsolatosan nagyon kemény és nagyon jogos kritikákat fogalmaztak meg a határon túli szervezetek. Nagyon sok, a szellemi élet fenntartásában, a szellemi közösségek ápolásában kulcsfontosságú kulturális civil egyesület, civil szereplő önöktől nagyon kevés vagy egyáltalán semmilyen támogatást nem kapott. Ezt már szóvá tettük többször itt a parlamentben is. Nagyon reméljük, hogy nem ezek a kritikák ösztönözték önöket arra, hogy sürgősséggel változtassanak ezen a nyilvánossági szabályon, és innentől kezdve zárt ajtók mögött önök döntsék el, hogy melyek az önöknek kedves szervezetek és melyek nem azok. Ebben egyetértek Szávay István kollégámmal, az előző 8 év gyakorlatát önök folytatták, csak 180 fokos fordulattal. Ilyen szempontból önök semmilyen radikális változást nem vittek véghez.

Szintén meglepődve láttuk, hogy a Szülőföld Alapban 1 milliárd forint volt az a biztosított, garantált összeg, amit a költségvetés mindig a Szülőföld Alap támogatására biztosít. Ez az 1 milliárd 2005-ös szám, önök ezen most nem változtattak. Könnyen belátható, hogy 2005 óta az ért az infláció is hozzárakott ehhez, hogy ezen változtatni kellene. Erre is módosító javaslatot terjesztünk elő, hogy emeljük ezt az összeget 2 milliárd forintra. Úgy érzem, úgy érezzük, hogy ez a kiemelten fontos cél megérdemel annyit, hogy garantáltan, minden évben biztosítva legyen minimum 2 milliárd forint erre a célra. Reméljük, hogy ebben az önök támogatását elnyerjük.

Ahogy már említették az előttem járó kollégáim, a diaszpóra támogatásának bevonása nagyon jó kezdeményezés, ennek örülünk, viszont nem látjuk, illetve a mostani, a parlament előtt lévő és tárgyalt költségvetési javaslatban sem látjuk azt, hogy erre honnan és milyen formában lesznek források. Ilyen szempontból sajnos a Bethlen Gábor Alapra vonatkozó javaslatot nem tudjuk elfogadni, hiszen sajnos annyira centralizált, kontrollált, önöknek politikai beleszólást biztosító intézkedéseket, illetve változtatásokat tesz lehetővé - és mindezeket teszi úgy, hogy önök zárt ajtók mögött tudjanak dönteni, mindenféle nyilvánosság kizárásával -, hogy ez számunkra elfogadhatatlan. Amennyiben a módosító javaslatainkat, amelyek ezeket az aggályokat korrigálni hivatottak, elfogadják, akkor támogatni tudjuk.

A törvényjavaslat másik részével, az állampolgárságot, illetve a magyarigazolványokat érintő technikai változtatásokkal teljes mértékben egyet tudunk érteni. Nagyon szomorúak vagyunk, hogy ezt a kettőt így, ilyen salátában terjesztették elő, hiszen ahogy elmondtam, az egyik része egyáltalán nem támogatható, a másik része viszont teljes mellszélességgel elfogadható a Lehet Más a Politika számára.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most Mile Lajos képviselő úr folytatja a vezérszónoki felszólalást. Parancsoljon, képviselő úr!

MILE LAJOS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Felvezetésként szeretném megerősíteni azt, amit Dorosz képviselőtársam, frakciótársam is elmondott, hogy a Lehet Más a Politika számára valóban szintén fontos, hogy a szülőföldön történő boldogulás elősegítését mi is támogatjuk, és azt gondoljuk, hogy ebben a honi politikának, a kormányzó pártoknak és minden politikai erőnek komoly felelőssége van.

Ám most nézzük magát a törvényt, hogy mennyiben szolgálja ténylegesen ez a javaslat, ez az előterjesztés ezt az egyébként valóban támogatható és nemes célt.

(11.30)

Itt már többször elhangzott, hogy alapvetően két egységre bomlik ez a törvény, nem egy egész salátástálról van szó, hanem egy kisebb fajta salátáról. Kettő jogszabály módosításáról beszélünk, egyrészt a 2001. évi LXVII. törvényről, tehát a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényről beszélek, másrészt pedig a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvényről.

A 2001. évi törvény módosítása ebben az esetben valóban egy technikai eljárás. A Lehet Más a Politika támogatta a kedvezményes honosítási eljárást, tehát ebből a szempontból rendkívül fontos, hogy megtörténjen a két jogszabály harmonizálása. Magyarán, a honosítási eljárással való összhang megteremtése volt a célja ennek az előterjesztésnek, hiszen a magyarigazolvány megszerzésével a kedvezményektől eddig elesett az, aki ezt meg tudta szerezni. Ez a helyzet semmiféleképpen nem tartható fenn, tehát ebből a szempontból, ahogy többször is elhangzott, ezt a részét a javaslatnak tudjuk támogatni. Azért is tudjuk támogatni egyébként, mert a jelentős pénzügyi támogatások a szomszédos államban való életvitelszerű tartózkodáshoz vannak kötve, tehát ez megint egy komoly garancia arra, hogy a szülőföldön történő boldogulást szolgálja.

Az is nagyon helyes, hogy a támogatottak körét vagy a támogathatók körét kiterjeszti például az óvodásokra is, tehát ez mindenféleképpen egy nagyon helyes javaslat. Van egy apróság, nem tudom, lehet, hogy tévedek, de valahogy úgy fogalmaz az előterjesztés, hogy ha valakit kiutasítanak Magyarország területéről is, akkor a magyarigazolványt vissza kell vonni. Itt alkotmányos aggályaim vannak: magyar állampolgársággal rendelkező honfitársunk kiutasítható az országból? Tehát ennek utána kellene nézni, hogy ennek mi az eljárásrendje, és jogilag ez hogyan pontos, de összességében ez a része ennek a törvényjavaslatnak támogatható.

Viszont ami a Bethlen Gábor Alappal kapcsolatban megfogalmazható fenntartás, az bizony elég sok, és azt gondolom, hogy lényegi. Itt elhangzott, hogy a forradalmi lendület közben az előkészítés enyhén szólva elég sok hiányosságot hagyott maga után. Ezt én nem kívánom megismételni, tökéletesen egyetértek vele, méltatlan egy ilyen súlyú javaslathoz ez a fajta hozzáállás és ez a kapkodás. Egyébként semmi ok nincs a kapkodásra.

Azt mondja a javaslat, hogy a Bethlen Gábor Alap a Szülőföld Alap teljes jogutódja. Ez csak egyszerű technikai kérdés: ha teljes jogutód, akkor talán ezzel kellene kezdeni a javaslatot, és nem a zárórendelkezések között megemlíteni, de lehet, hogy ez csak merő formalizmus. Mindenesetre más lenne azért a felvezetése az egész szövegnek, hogyha ez az elején szerepel. Tehát annyira teljes jogutód, ahogy el is hangzott, hogy a szöveg több mint 90 százaléka megegyezik a módosítani kívánt törvény szövegével, a 2005. évi II. törvényről beszélek.

És itt hadd reagáljak Harrach Péter frakcióvezető úr egyik mondatára - kiment ugyan, de majd elolvassa a jegyzőkönyvet ugyanúgy -, úgy fogalmazott, ha jól emlékszem, hogy ilyen esetekben nem a szöveg a fontos, hanem a végrehajtás. Itt egy kis segítségre szorulok, mert ezt nem értem. Hogyha egy törvénytervezet általános vitájáról van szó, és egy törvényről van szó, akkor azt gondolom, hogy ott meghatározó a szöveg. Meghatározó a szöveg! És a mi felfogásunk szerint magának a végrehajtásnak is meghatározója az adott törvényszöveg, mert ha a végrehajtás nem ehhez illeszkedik, akkor ott törvénysértésről beszélünk, és az már egy egészen más dimenzió. Tehát ebben az esetben én ezt nem is értettem igazán, hogy egy törvény vitájában ez hogyan fogalmazódhat meg, hogy igenis a szöveg nagyon fontos, és nem valamiféle filológiai elfogultság mondhatja ezt velem.

De nemcsak hogy a módosítandó törvény 90 százalékával egyezik meg az új javaslat, hanem volt ennek egy 2006-os jogszabály-módosítása 2006 decemberében, annak az indoklása is kísértetiesen hasonlít itt-ott az itt megfogalmazott indoklásra. Ilyenkor az ember tanácstalanná válik, hogy gondolati szegénységről van-e szó ebben az esetben, vagy esetleg valamiféle kényelmességről, ne adj' isten, a kapkodás miatt történt ez. Legalább ennél egy kicsit igényesebb kidolgozást vártunk volna el.

De ha már az indoklásnál tartok, azt mondja a kollégiummal kapcsolatban, hogy a kollégium - ezt szintén az indoklás mondja ki - garancia arra, hogy a döntéshozatal a felelős szakemberek kezében marad - nem értem. Van egy szuper trió, amelyik a döntéseket hozza. Ez a miniszter úr, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára és a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Önök hozzák a döntést. Önök nevezik ki a kollégiumot is, ezt a 9 fős grémiumot. A döntéshozatal az önök kezében van; ennek a kollégiumnak maximum a döntés-előkészítésben lehet valamilyen szerepe, de nem a döntéshozatalban. Tehát ez a gondolati konstrukció egy olyan képződményre emlékeztet engem, amikor sikerül elkészíteni a fából vaskarikát. Tehát a döntés önöknél van, nem pedig a kollégium kezében.

Azért érdekes erre a kollégiumra egy kicsit kitérni, habár már elhangzott. Jó lenne látni, hogy valóban milyen szempontok szerint fogják kialakítani ezeket a kollégiumokat, milyen lesz a kollégiumban a határon túli magyarok képviseletének és a honi politikának az aránya; azon belül milyen megosztásokat kívánnak ebben megtenni. Erről a szöveg öles betűkkel hallgat, tehát azért ezt jó lenne tudni, mert itt is fel kellene ismerni garanciális elemeket.

Azt mondja, hogy ha már ilyen nagy a rokonság a kettő között, akkor miért nem az eredeti törvény módosítását terjesztették elő. Sokkal egyszerűbb lett volna, nyilván azonkívül, hogy azt az előző kormány fogadtatta el. Tehát itt a tartalmi, lényegi elemek helyett ismét csak egyfajta forradalmi radikalizmus az, ami ezt indokolja, mert egyéb dolgot nem nagyon lehet látni, hiszen maga az indoklás is semmitmondó. Szinte megismétli az eredeti törvényjavaslat indoklásának kongó sztereotípiáit: a szervezeti működés átláthatóbbá, hatékonyabbá, rendezhetőbbé tétele, tehát ezt már egy jobb képességű papagáj gyönyörűen fel tudná mondani, és egymást ismétlik még az indoklásban is. Egy kis háttérelemzés, némi konkrétum nem ártana az ügyben.

Valamint az is nagyon érdekes, amit valóban elmondott képviselőtársam is, hogy ha jól értelmeztem, akkor arról van szó, hogy a költségvetésből maximum 1 milliárd forintig lehet kiegészíteni a forrásokat. Azóta bizony 5 esztendő eltelt, ez semmit nem változott a Szülőföld Alapra vonatkozó törvény megszületése óta. Azóta azért nőttek a teendők is, nőtt a támogatandók köre is. Nőtt a költségigény is az egyes tevékenységekre, itt mégis megmaradtunk ennél az 1 milliárd forintnál. És még gazdaságfejlesztési tevékenységet is magába foglal a javaslat. Itt csak egy apró kérdésem van: a Bethlen Gábor Alap gazdaságfejlesztési tevékenysége most hogyan fog viszonyulni a Corvinus Támogatásközvetítő Zrt. tevékenységéhez? Hiszen a felesleges párhuzamokat talán el kellene kerülni ezen a területen is.

Akkor, ha mégsem az eredeti módosításáról van szó, hanem egy új törvényjavaslatról, akkor vajon mi lehet ennek az oka? Először is szeretném leszögezni, hogy a nagy fejedelem életművével tökéletes módon azonosulunk, nagyon tiszteljük, és ilyen szempontból semmiféle kifogásunk nincs. Bizonyos szempontból azért mégis egy kicsit zavaró, és itt vissza kell mennem a közelmúlt történéseire, ugyanis létezik egy Bethlen Gábor Alapítvány. Méghozzá ez nem azért lényeges, merthogy itt most játszani szeretnék a névadás különböző vonzataival, hanem itt egy fontos előéletről van szó. 1979-ben vetették fel először ennek az ötletét, és szintén a határokon túli magyarokkal való szolidaritás jegyében fogalmazódott meg az ötlet, az ő támogatásukra, és szintén az állampolgári támogatásra is számít. Bakos István vetette fel '79-ben. A formális alapítók: Illyés Gyula, Németh Lászlóné és Kodály Zoltánné. '85-ben az egyre gyengülő Kádár-rendszer végül is engedélyezte, és a '87-ben induló MDF-nek ez volt az egyik legfontosabb civil előzménye. Mind a mai napig működik, persze egy kicsit módosult funkciókkal, például ők azok, akik odaítélik a Bethlen Gábor-díjat, a Tamási Áron-díjat, a Márton Áron-emlékérmet, és mind a mai napig működik. Ha jól tudom, Lezsák Sándor vezeti.

Azért ha ez az alap is számít az állampolgári támogatásokra, és ez az alapítvány is számít az állampolgári támogatásokra, akkor ezt a zavart egy kicsit ki kellett volna kerülni. Nem beszélve arról, hogy ennek az előéletét és ennek az összes politikai jelentését egy magát konzervatívnak és az értékes hagyományokat megőrző és becsülő formációnak tartó politikai erő ezt nem hagyhatta volna figyelmen kívül, mert ez így zavaró.

(11.40)

A másik, erről már volt szó, a 2006 decemberében megszületett új jogszabály megszüntette többek között az Új Kézfogás Közalapítványt, az Apáczai Közalapítványt, és megszüntette az Illyés Alapítványt is. Itt az Illyés Közalapítványnál azért elég sok minden eszünkbe juthat. Ez egy olyan konstrukció volt, ami a korabeli döntés miatt megszűnt, de csak idéznék az őt sirató nekrológból, a Magyar Nemzet 2007-es számából: "A döntéseket többpárti kuratórium hozta, szimbolizálva a közmegegyezést és a határon túli támogatások politika felett állását. Az alapítványnak elévülhetetlen szerepe volt abban, hogy az Illyés Közalapítvány megalapításától vezérelve számos önszerveződő kezdeményezés jelent meg, közösségek, egyesületek, alapítványok, civil szövetségek a kultúrától az oktatáson keresztül, a szociális területen át a gazdaságig és a politikáig kezdték behálózni a határon túli magyar társadalmat."

Nem olvasom végig ez a cikket, ez a nekrológ tulajdonképpen ezt a közalapítványt siratja el, de azért mégis ez a fajta hozzáállás és ez a fajta szervezeti kultúra egy nagyon fontos értéket jelentett. Tehát azt gondolom, hogy ennek a folytathatósága jelentene garanciát arra, hogy megszűnik egy áldatlan gyakorlat. Tudniillik itt van a legnagyobb problémánk, az átláthatóság és a támogatások odaítélésének mechanizmusa területén. Többször elhangzott, a 2005. évi törvény 10. §-ának (1) bekezdése mondta ezt ki, hogy az erőforrások vagy a támogatások 90 százalékát nyílt pályázati eljárás útján kell szétosztani, a többi lehet egyéni elbírálás. Ezt úgy ahogy van, ki tetszettek venni a törvényjavaslatból, és innentől kezdve még a feltételezett és megelőlegezett bizalom mellett is nagyon sok találgatásra és nagyon sok személyes elfogultságra, feltételezésre is joggal adhat okot egy ilyen konstrukció. Nagyon fontos a szöveg. Tehát a törvény szövege lehet az, amelyik ilyen lehetőségeket kizár. Ezt nem teszi meg.

Nézzük meg, hogy mi történt eddig, ha őszintén beszélünk. A két nagy politikai erőcsoport Magyarországon a saját küzdelmei martalékává tette tulajdonképpen a határon túli magyarok mindennapjait és sorsát. Ez oda-vissza igaz. Ez egy áldatlan küzdelem, aminek tulajdonképpen nem igazán voltak nyertesei. Tehát egyfajta kliensépítés, ha úgy tetszik, vagy szpáhirendszer kiépítésének a kényszere, ami nagyon romboló hatású volt ezen a területen, és bizony, ha megnézzük, hogy most mi történik, és ennek a javaslatnak mi lehet a következménye, akkor azt lehet látni, hogy nem ennek a korszaknak a lezárásáról beszélünk.

Itt most nagyon megkérem kormánypárti képviselőtársaimat is, hogy ne a kétharmaddal tessenek előhozakodni. Tehát ennél sokkal időtállóbb érveket kellene elővenni, a kétharmad múlandó. Itt tartalmi, lényegi indokokat keresnénk és várnánk el - mert lenne egy ajánlatom. Tehát itt most tényleg be lehetne bizonyítani, hogy a kormánypártok távlatosan gondolkodnak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), szakítanak az elmúlt 15 év rossz gyakorlatával, visszanyúlnak a konszenzusteremtés igényességéhez és felhagynak az erőpolitizálással. Ehhez több kell, mint kétharmad, okos, józan belátás. Erre kérem önöket.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a napirendnek megfelelően megszakítom a vitát.

A szünet után, 12 óra 5 perckor folytatjuk az előre bejelentett képviselők felszólalásával. Addig is mindenkinek jó pihenést kívánok.

Köszönöm szépen.

(Szünet: 11.44 - 12.14

Elnök: Lezsák Sándor

Jegyzők: Hegedűs Lorántné és Móring József Attila)

ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Folytatjuk munkánkat. Kettő percre szót kér Gruber Attila képviselőtársunk, Fidesz. Megadom a szót Gruber Attila képviselő úrnak. (Közbeszólás: Nincs a teremben.) Akkor folytatjuk tovább. (Közbeszólás: Most jön be.) Megvárjuk. (Zaj.) Kis figyelmet és türelmet kérek.

Gruber Attila képviselő úr kettő percre szót kért.

DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az iménti vitában a külügyi és határon túli magyarok bizottságának több tagja vetette fel a Bethlen Gábor Alappal kapcsolatos kételyeit. Szabó Vilmos, Szávay István hozzászólásában tulajdonképpen megismételte a bizottsági ülésen elhangzott észrevételeit, ami azért is furcsa, hiszen a bizottsági vitában Ulicsák Szilárd miniszteri biztos válaszaiban ezeket a kérdéseket, kételyeket - minden bizonnyal kevés sikerrel, úgy tűnik - megpróbálta eloszlatni, de szeretném valamire felhívni a figyelmet.

Szávay István hozzászólásában szó szerint idézte a miniszteri biztos úr válaszát, annak az első mondatát, miszerint "Egyébként a MÁÉRT-on - nyilván mivel nem volt napirend -, én folyosói beszélgetésekben tudtam egyeztetni a határon túli szervezetekkel..." kitétel volt. Ez így igaz, csak a mondat folytatódik: "...illetve azóta folyamatosan járom a határon túli régiókat, és több szervezettel is egyeztettem, és ők igazából örülnek annak, ha átláthatóbbá válik a támogatási rendszer. Tehát azt mondják, hogy ami eddig a minisztérium keretében volt, az számukra nem volt világos, hogy ott egyedi döntéssel milyen források kerültek kiosztásra. Ebbe igazából nem is volt beleszólásuk. Amibe beleszólásuk volt, az a Szülőföld Alap pályázati kerete. Mondom, el kell különíteni azt, hogy van egy nyílt pályázati kör, ez 2 milliárd forint volt mindösszesen, de több mint 10 milliárd forintot osztott szét a minisztérium egyedi döntésekkel." Nos, hát ez az, amit a vitában, a bizottsági vitában úgy fogalmaztunk meg, hogy az átláthatóság, a korrektség hiánya volt, és e tekintetben szerintem nem kell tartania sem Szabó Vilmosnak, sem Szávay Istvánnak.

Amit viszont Dorosz Dávid említett, valóban, Dorosz Dávid a bizottsági ülésen nem vett részt, pontosabban: annak a végén vett csak részt, ezért elnézem neki, hogy most megismételte azt, amit korábban információ hiányában nem volt módja megérteni.

Köszönöm szépen. (Mozgás. - Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérem tisztelettel képviselőtársaimat, hogy háttal lehetőleg ne álljanak, mert nagyon jól mutatnak a képernyőn.

Megadom a következő hozzászólónak: Kőszegi Zoltán képviselő úr, Fidesz.

KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szóló szocialista képviselő úr gondolatai után engedjék meg, hogy erős kételyemnek adjak hangot. Mégpedig a kételyem arról szól, nem hiszem, hogy a szocialista képviselők szívügyüknek tekintenék bármilyen magyar-magyar közötti kapcsolatnak az erősítését vagy a határon túli magyarságnak a támogatását. Ez a kételyem abból fakad, hogy hat évvel ezelőtt a Gyurcsány Ferenc által vezetett aljas és alantas kampány után ugyan igyekeztek ezt valamilyen módon módosítani, illetve ezen javítani, de ezek csak felületes intézkedések voltak.

Ezt a kételyemet erősíti a gyerekkori, illetve az ifjúkori élményhalmazom is, ugyanis az iskolában annak idején, akár általános, akár középiskolában minimum elhallgatták vagy letagadták az elszakított területeken élő magyarság sorsát, helyzetét, egyáltalán létét, de ha nem is tagadták, mindenképpen elhallgatták. Ezek alapján minden szocialista oldalról jövő javaslat vagy támogatás a részemre hiteltelen, és gondolom, hogy ezzel sokan így vagyunk. Persze, ezzel nem akarom elvitatni a jogukat a tekintetben, hogy ebben a témában hozzászóljanak. (Moraj az MSZP soraiban.) Azonban, tisztelt képviselőtársam, egy biztos, hogy számunkra mindig különösen fontos ügy volt a határon túli magyarok ügye, amely láthatóan kiemelt fontosságot nyert a jövő évi költségvetésben. Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy kiemelt jelentőséggel szerepel a jövő évi költségvetésben.

Hadd emlékeztessek rá, hogy a jövő évi költségvetésben 12 százalékkal, még ebben a gazdasági helyzetben is 12 százalékkal, azaz 1,3 milliárd forinttal több támogatás jut majd a határon túli magyarság támogatására. A törvényjavaslat egyes fejezeteiben összesen 12 milliárd 445 millió forint jut erre a célra. Azonban nemcsak az a fontos, hogy mennyi pénz jut egy kérdésre, illetve egy közös cél megvalósítására, hanem különösen igaz ez olyan esetekben, amikor nemzeti ügyekről van szó. Csak akkor érhetünk el sikereket, csak akkor érhet el sikereket a magyarság, és csak akkor lehet sikeres a mi összefogásunk, ha összehangolt és rendszerbe szerkesztett módon használjuk fel a rendelkezésünkre álló forrásokat. Ez nagyon fontos, hogy rendszerbe foglalt és összehangolt módon, ugyanis az, amit önök az elmúlt hat esztendőben próbáltak ezen a területen végezni, az mindenképpen változtatásra szorul, mert klientúrakialakításon túl más célt nem szolgált.

A Magyar Állandó Értekezlet összehívása, a Bethlen Gábor Alap létrehozása egy új korszak kezdetét jelenti a magyarok számára, minden magyar számára, természetesen ebben a kérdésben elsősorban a határon túl élők számára. A határon túli magyarság támogatására létrehozni kívánt új rendszer sajátja, hogy kibővíti a támogatásban részesíthetők körét, vagyis a jövőben vállalkozások is lehetnek kedvezményezettek, és a támogatás gazdasági célokra is felhasználhatóvá válik, az eddigiekkel szemben.

(12.20)

Ez a változás egy új szemléletet jelent, azt, hogy a nemzeti ügyek kormánya mindent megtesz a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök minél hatékonyabb felhasználására, hiszen a jövőben határon túli magyar kis- és középvállalkozások is hozzájuthatnak olyan támogatásokhoz, melyek például az európai uniós pályázataikhoz az önrészt vagy a kamattámogatást biztosítják. Az Európai Unió adta lehetőségek kihasználásán keresztül sokkal többet adhatunk nemzettársainknak, ráadásul olyan módon, hogy a támogatások útján megerősödött vállalkozásaik a későbbiekben képessé tehetik őket az önerőből történő fejlesztésekre, egy jobb élet megteremtésére, és ezáltal a szülőföldön maradás esélyeit is növelik.

Mindezek alapján mi, fideszes képviselők természetesen úgy gondoljuk, hogy ez a kezdeményezés mindenképpen támogatásra érdemes. Azonban szeretnék a korábban szólókhoz még néhány észrevételt tenni. Örülök annak, hogy a parlament falai között most már van egy olyan liberális értékrendet képviselő párt is, amelyik a magyarok ügyével foglalkozik, egyáltalán ez téma számára, és nem lekezelendő ügyként kezeli. Azonban azok a felvetések, amelyeket LMP-s képviselőtársaim tettek, inkább kukacoskodások, és az ügy ellen hatnak, ezért arra kérem őket, fontolják meg mindazt, amit eddig cselekedtek és tettek, és a nemzeti összefogás jegyében támogassák ezt a törvényjavaslatot. És ugyanerre kérek mindenkit, hiszen ez egy olyan nemes ügy, amelyben csak összefogással lehetünk eredményesek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre megadom a szót Szabó Vilmos képviselő úrnak, MSZP.

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Azt szeretném mondani Kőszegi Zoltán képviselőtársamnak, hogy ezzel a kijelentésével tette saját magát hiteltelenné és silányította magát egyszerű pártkatonává, már tudniillik azzal, hogy kisajátítja azt, hogy megmondja, ki a hiteles magyar és ki nem az. (Taps az MSZP soraiban.) Hát ez az, képviselő úr, ami nem helyes!

De ha egyébként ön így gondolkodik, akkor szóvá kellene tennie, hogy ezt a törvényjavaslatot vissza kell vonni, mert az ön által hiteltelennek tartott előző, 2005-ben alkotott Szülőföld Alap-törvény szövegét tartalmazza csaknem százszázalékosan. Ha tehát az hiteltelen, ha tehát azt mondja, hogy az a Gyurcsány Ferenc által - nem tudom, hogy fogalmazott, miképpen - megadott pótlék lehetett, hát önök ezt most átveszik és működtetik, miközben azt mondják, hogy ez nem jó és nem elfogadható.

A vita többi részéhez hadd tegyem még hozzá, hogy korábban természetesen az Állami Számvevőszék ellenőrzése mellett dolgozott a Szülőföld Alap, ellenőrizte az iroda a benyújtott beszámolók és számlák alapján, sőt monitoringvizsgálat is volt.

El szeretném még mondani - bár Harrach Péter frakcióvezető úr nincs a teremben -, ő számomra elismerte, hogy teljesen felesleges a törvény, hiszen azzal a mondatával, hogy nem a szöveg a lényeges, hanem a végrehajtás, azt ismerte el, hogy nem új törvényre van szükség, hanem új emberek, új személyek ülnek be, és centralizáltabban működtetik a régit, amit alapvető rendszerében azonban ugyanúgy működtetnek. Azt hiszem, ez is csak arra kellene sarkallja az előterjesztőket, hogy visszavonják.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További kétpercesek következnek.

Elsőként Nagy Gábor Tamás képviselő urat illeti a szó, Fidesz.

DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Szabó Képviselőtársam! Nem tisztem, hogy megvédjem Kőszegi Zoltánt, de nem azt mondta, amit ön kiforgatott a szavaival. Ő mindössze arra emlékeztette a Házat, hogy miként jártak el a szocialisták a határon túli magyarokkal kapcsolatban akkor, amikor kormányoztak, és elmondta azokat az élményeit, amelyek nemcsak az ő élményei, hanem nagyon sokunké, hogy a Szocialista Párt és az egész internacionalizmus, amit önök képviseltek ideológiai szinten, mennyire tagadta meg a határon túli magyarságot, és mennyire tagadta meg egyáltalán a nemzetet mint kategóriát az elmúlt évtizedekben. Azt gondolom, jó ilyenkor erre emlékeztetni, és nem egy jótékony homállyal a múltat lefedni, és most arról beszélni, hogy milyen problémákat érzékelünk.

Nagyon tanulságos volt hallgatni Szávay képviselő úr hozzászólását, amiben visszautalt a korábbi támogatási rendszerekkel és a Szülőföld Alappal kapcsolatos botrányokra, amelyek éppen az önök kormányzatához kötődnek. A most elhangzott kritikák egy jó része is nagyjából abból fakadt, hogy szeretnénk valami változást ahhoz képest az átláthatatlan és nagyon is a politikai kapcsolatokra épülő támogatási rendszerhez képest, amit önök eddig működtettek, egy sokkal átláthatóbbat. Én megértem, hogy a többi ellenzéki párt bizonyos kétkedéssel fogadja a terveinket, de őket azzal szeretném megnyugtatni, hogy majd a Bethlen Gábor Alap működő gyakorlatát elemezzük, illetve vizsgáljuk meg, ez valószínűleg egy sokkal jobb gyakorlat lesz, mint az elmúlt éveké volt.

Még egy ellentmondásra hadd hívjam fel Szabó képviselő úr figyelmét. Azt mondja, hogy ez a törvény nem változik sokat az előzőekhez képest, ugyanakkor meg azt kérdi, hogy miért nem foglalkozott vele a MÁÉRT az elmúlt ülésén. Azért, képviselő úr, mert ha nem változik, akkor nem ezzel a kérdéssel kell foglalkozni, hanem azzal, hogy a most elfogadott törvényjavaslat után milyen támogatási prioritásokat kell majd meghatározni, ez pedig a következő MÁÉRT témája lesz.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Potápi Árpád képviselő úr, Fidesz.

POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A határon túli magyarság támogatása mindig is kiemelten fontos volt a nemzeti oldal számára, a támogatások intenzitása nem véletlenül az 1998-2002 közötti időszakban volt a legnagyobb. Nincs ez másként a 2010-es kormányváltás után sem, hiszen a nemzeti ügyek kormánya mindent megtesz azért, hogy kijavítsa az előző nyolc év kormányainak hibáit a nemzetpolitika területén is. Ennek részeként került sor a határon túli magyarság számára a kettős állampolgárság megszerzését megkönnyítő törvény elfogadására, a Magyar Állandó Értekezlet újbóli összehívására, és ezt a célt szolgálja az előttünk fekvő, a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslat is.

Többen utaltak már az elhangzott beszédekben Bethlen Gáborra, arra a fejedelemre, aki 1613 és 1629 között uralkodott. Az akkori korszak is sokban hasonlít a mai korra, hiszen a korábbi anarchia után Bethlen Gábor rendet, európai módon működő, korszerű államot épített ki Erdélyben. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy nemcsak a XVII. század, hanem a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb államférfiúja volt.

Az új javaslat számos előnye közül szeretném kiemelni, hogy egységes rendszert alakít ki a határon túli magyarság támogatására fordítandó előirányzatokból, egy helyre csoportosítja a rendelkezésre álló mintegy 12,5 milliárd forintnyi forrást, így lehetővé téve az egy helyen való kezelést és az onnan történő felosztást. Elengedhetetlen, hogy a magyar fiatalságban oktatásuk során tudatosuljon a nemzet egysége, az együvé tartozás érzése. Ezért fontos újdonság a 2011. évi költségvetésben a szomszédos országokban lévő magyarok lakta területekre irányuló tanulmányi kirándulások támogatása.

(12.30)

Fontos, hogy ezek a tanulmányi kirándulások ne csupán egyszeri események legyenek, hanem testvériskolai kapcsolatokat, szoros barátságot eredményezzenek, hogy a hasonló korú gyerekek, fiatalok közös programokon vehessenek részt. A magyarságtudat kialakítása minél hamarabb el kell hogy kezdődjön. Öröm számomra, hogy ezt felismerve a törvényjavaslat az oktatási-nevelési támogatásra jogosultak körét kiterjeszti az óvodáskorúakra, és ezzel, illetve a támogatásnak a Bethlen Gábor Alapba történő beemelésével lehetővé teszi, hogy a magyarságtudat építése minél fiatalabb korban elkezdődhessen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy szavazatukkal támogassák a javaslatot, hogy megvalósulhasson a határon túli magyarság támogatásának új, korszerűbb és átláthatóbb rendszere.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Szabó Vilmos képviselő úrnak, MSZP.

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy Gábor Tamás képviselő úrnak szeretném mondani, hogy valóban nehéz azt megmagyarázni, képviselő úr, hogy miért is viseli egy új törvényjavaslat a Bethlen Gábor nevet, és egyben csaknem százszázalékosan megegyezik a Szülőföld Alap-törvénytervezettel, és nehéz azt is megmagyarázni, hogy miért nem foglalkozott a Magyar Állandó Értekezlet ezzel a kérdéssel. Azt tetszik mondani, és ezt mondta a kormánybiztos úr vagy miniszteri biztos úr is, hogy mert nem volt napirenden.

De miért nem volt napirenden, tessék mondani? - ez a következő kérdés. A miniszteri biztos úr azt mondta, hogy azért, mert ez hosszú évek után az első MÁÉRT volt, és nehéz lett volna ráereszteni, hiszen pénzről van szó és egyebekről, és ez elvitte volna. Jó, hát akkor tessenek újra összehívni, vagy tessék újra összehívni azt a szakbizottságot. Hiszen a következő MÁÉRT-nek vagy szakbizottságnak már azzal kell, azzal a kész ténnyel kell szembesülni, amit itt most készülnek elfogadni, és ennek a játékszabályai alapján kell majd itt tenni. Önöknek majd a határon túliak szemébe kell nézni, és bizony el kell majd ezzel számolni. (Felzúdulás a kormánypártok soraiból.) Így bizony, képviselőtársaim, önöknek ezzel el kell majd számolni, amit most tesznek, és ez nem lesz egy egyszerű elszámolás, akármennyire is az új klientúra kiépítésére törekszenek.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. További kétpercesek: elsőként Kőszegi Zoltán képviselő úr, Fidesz.

KŐSZEGI ZOLTÁN (Fidesz): Szabó képviselő úr mondandójára szeretnék reagálni. Már az előző hozzászólásomban említettem azt, hogy gazdasági célokra is nyújtunk majd támogatást ebből az alapból. Én szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat arra, hogy a szocialista kormányzat, Gyurcsány Ferenc hogyan gondolta, mondjuk, a gazdasági támogatását a határon túli magyaroknak. Emlékezzenek vissza rá a tisztelt képviselőtársaim, hogy gyalázatos módon a székelyudvarhelyi nyomdával nyomtattatták ki azt a gyalázatos és aljas, nemre buzdító kiadványt, amely gyakorlatilag az ő részükről egy hátbaszúrás volt; nem volt elég, hogy ellene buzdított ennek az ügynek, hanem még székelyudvarhelyi munkásokkal, nyomdával nyomtatták ki. Ez volt az önök gazdasági támogatása az előző időszakban.

És egyébként a mostani viszonyaik is, tehát amikor azt mondja, hogy nekünk a szemükbe kell nézni - mi évtizedek óta a szemükbe nézünk, nemcsak a szemükbe nézünk, hanem kapcsolatban állunk velük, testvéri és jóbaráti kapcsolatban. Önöknek viszont olyan felületesek a kapcsolataik (Gőgös Zoltán: Ne mondjál már ilyet! Honnan tudod?), amit ahhoz tudnék hasonlítani, mint amikor két rég nem találkozott ismerős találkozik egymással, és így köszön az egyik a másiknak, hogy szervusz, hogy vagy, az a fontos (Dr. Ujhelyi István: És te ki vagy? Még nem hallottunk rólad!), meg sem várja, mi a válasza. Ezek önök, tisztelt képviselőtársam. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van! - Dr. Ujhelyi István: Azért beszélgethetnénk erről!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő percre Szávay István képviselő úrnak adom meg a szót, Jobbik. (Folyamatos zaj. - Megkocogtatja a csengőt.)

SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Én is Szabó képviselő úrnak az előző szavaira akarok reagálni. Kedves Szabó Képviselő Úr! Higgye el, hogy sokkal jobb lett volna, hogyha ehhez a kérdéshez inkább nem szólt volna hozzá. Önök állnak fel, ön áll fel és oktat ki minket vagy akár a kormánypártot hitelességből? Ne haragudjanak már! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Miért?) Milyen hitelesség? Miről beszélünk? Arról beszélünk, hogy mit műveltek önök az elmúlt nyolc évben a határon túli magyarok támogatásában, hogy mindenféle gátlás, mindenféle visszafogottság nélkül stafírozták ki és tolták ki a saját, önökhöz közel álló és az önök kezéből evő szervezeteknek meg pártoknak (Dr. Ujhelyi István: Volt kapcsolatunk mégis? Akkor most volt kapcsolatunk, vagy nem volt kapcsolatunk?) a költségvetési támogatásokat, és lehetetlenítettek el számos nagyon jó, nagyon pozitív kezdeményezést, csak azért, mert azok a szervezetek nem feküdtek önöknél jól. Erről van szó, ennyit a hitelességről.

Én ezt vetettem fel, és most önökhöz fordulok, kedves kormánypárti képviselőtársaim, itt nem azon kell most rugózni, hogy a Szülőföld Alapról szóló törvényből meg annak a leírásából most hány sor került át ide, hanem azon, hogy majd mi lesz a gyakorlat. Erre hívtam föl a figyelmet. A gyakorlat egyébként, kedves képviselőtársaim, azt mutatja itt kormányon, az elmúlt két Szülőföld Alap-bírálattal kapcsolatban, hogy önök is bátran elindultak azon az úton, amit a szocialista képviselőtársaik csináltak, érdemes megnézni. Dolgozunk most rajta, nagyon részletes elemzést fogunk most készíteni arról, hogy önök az elmúlt két alkalommal hogyan bírálták el a Szülőföld Alap támogatásait, és hova mentek el azok az összegek.

Ezzel együtt és ettől függetlenül az általános vitában is és most is arra biztatom önöket, a miniszterelnök-helyettes urat is, hogy szálljanak le, lépjenek le erről az útról, ne folytassák ezt tovább. Az önök hitelességét majd az fogja eldönteni, hogyha föláll ez a törvény, vagy létrejön, hatályba lép ez a törvényjavaslat, föláll ez az új bíráló kuratórium, meg fogjuk akkor is nézni, árgus szemekkel fogjunk megnézni, miniszterelnök-helyettes úr, hogy önök is folytatják-e azt a gyakorlatot, mint a szocialisták. Ne csinálják! Emelkedjenek ezen felül! Akkor ültessék át a valóságba is az önök által rendkívül sokat hangoztatott (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), de rendkívül ritkán alkalmazott nemzeti együttműködést. Legyenek nagyvonalúak az olyan szervezetekkel, amelyek nem feltétlenül állnak önökhöz közel.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő kétperces Garai István Levente, MSZP.

DR. GARAI ISTVÁN LEVENTE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kőszegi úr, képviselőtársam szavaihoz szeretnék egy-két megjegyzést fűzni. Volt egy olyan időszak itt Európában, Romániában, Magyarországon és Erdélyben, amikor Romániában forradalom volt. (Moraj a kormánypártok soraiban.) És tisztelettel tájékoztatom képviselőtársamat, hogy abban az időben, mert itt azért mindig elparentálnak bennünket, mindannyiunkat, mindenféle differenciálás nélkül...

ELNÖK: Képviselő úr, a mikrofont egy picikét húzza följebb!

DR. GARAI ISTVÁN LEVENTE (MSZP): Egy kicsit följebb, köszönöm szépen. Tehát tisztelettel tájékoztatnám képviselőtársamat... - (Moraj a kormánypárti padsorokból.) Még följebb? Akkor még följebb. Akkor így fogom tartani. (Dr. Vadai Ágnes: Legyetek csöndben, és akkor halljátok!) Pártállástól függetlenül szerveztünk csapatokat, és Erdélybe vittünk gyógyszereket, sok minden mást.

Engem azért vittek el a barátaim, mert orvos voltam, és úgy voltak vele, hogy ha ott valami probléma van, akkor van egy orvos, meg még vezetni is tudom a teherautót vagy az autót. Igen, kérem, akkor még ott lőttek. És pártállástól függetlenül mentünk ki Erdélybe. És úgy gondolom, hogy ezt a mentalitást most is lehetne talán ebben a Házban, ebben a pillanatban is átérezni, és ennek megfelelően gondolkodni. Mert egy kicsit féltünk annak idején, amikor a határhoz értünk, mert a gyógyszer és az élelmiszer mellett hátul még voltak magyar nyelvű könyvek és újságok is. És odajött a román - a román! - határőr kiskatona, kezet fogott velünk, könnybe lábadt a szeme, és így engedett be bennünket Erdélybe, Romániába. (Derültség és moraj a kormánypártok soraiban.)

Tehát azt gondolom, talán össze lehetne fogni, drága képviselőtársaim. És hogyha ezen önök most mosolyognak, akkor nem biztos, hogy ez egy jó dolog, mert amikor mi ott voltunk, nekünk is könnybe lábadt a szemünk, és azt mondom, hogy nem szégyelltem magam, és most se szégyellem magam, hogy ezt elmondtam. Kérem, a hibáinkat elismerjük, igen, de azért mi is emberek vagyunk, nekünk is van lelkiismeretünk, és talán az életünkben tettünk időnként jót is. (Folyamatos zaj.)

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc: Gőgös Zoltán képviselő úr, MSZP.

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy nem nekünk van problémánk erdélyi magyarság ügyben meg határon túli magyarság ügyben a lelkiismeretünkkel, hanem azoknak a fideszes országgyűlési képviselőknek és vezetőknek, akik nyíltan kampányoltak Szilágy megyében az RMDSZ ellen, és így nem lett megyei tanácselnökük. (Taps az MSZP soraiban. - Dr. Ujhelyi István: Kőszegi úr, erre adjon magyarázatot!) Ezzel a lelkiismeretükkel számoljanak el a szórványmagyarságban, mert azzal, hogy például az FVM miért csökkentette le 2011-re a határon túli támogatások sort. Egyébként benyújtottam erre egy módosító indítványt a fejezeten belül, majd arra kérem önöket, hogy támogassák ezeket a módosító indítványokat.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban. - Dr. Vadai Ágnes: Úgy van!)

(12.40)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kettő perc, Szabó Vilmos képviselő úr, MSZP.

SZABÓ VILMOS (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Szeretném a figyelmükbe ajánlani a Szülőföld Alap éves beszámolóit, amely itt a parlamentben járt, amelyből világosan megnézhetik, hogy kik is részesültek támogatásban. Én most csak a 2009-es beszámolóból idéznék néhány tételt, és azt hiszem, nagyon fontos, hogy ezeket tudják, nem hiszem, hogy ezeket olvasgatták.

Thália Színház, Kassa; Hét Nap Kft., Vajdaság; Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Szent Mihály-székesegyház, Palágykomoróci Református Egyházközség, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, Selye János Egyetem, Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesület, Szabadkai Műszaki Főiskola, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskola; Jánosi Líceum, Kárpátalja, Ukrajna; Magyarkanizsai Községfejlesztési Információs Központ, Szövetség a Közös Célokért Alapítvány, Jakabffy Elemér Alapítvány, Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, Bécsi Napló internetes működése.

Azt gondolom, hogy mielőtt felelőtlen kijelentéseket tesznek, egy picit tájékozódjanak, és nézzék meg pontosan, hogy mi történt, azután szűrjék le a tapasztalatokat, és alakítsák ki a véleményüket.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát megszakítom, folytatjuk majd Braun Márton felszólalásával.

Soron következik a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat fő számaihoz benyújtott módosító javaslatról történő határozathozatal és a részletes vita újramegnyitása. Az előterjesztést T/1498. sorszámon, a költségvetési bizottságnak a főösszegekre, a költségvetési hiány összegére benyújtott módosító javaslatát pedig T/1498/552. sorszámon kapták kézhez. (Zaj. - Az elnök csenget.)

Megadom a szót Nyikos László úrnak, a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnökének.




Felszólalások:   17-21   21-70   70-74      Ülésnap adatai