Készült: 2020.08.03.22:56:34 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

43. ülésnap (2010.11.08.),  1-14. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 16:10


Felszólalások:   1   1-14   15-18      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkezdjük munkánkat. Köszöntöm a jelen lévő képviselőket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri a munkánkat.

Az Országgyűlés őszi ülésszakának 15. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Göndör István jegyző urak lesznek a segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja a 2010. november 8-9-ei ülésnapokra Horváth János képviselő urat, a Jobbik képviselőcsoportja Gaudi-Nagy Tamás képviselő urat, az LMP képviselőcsoportja Ertsey Katalin képviselő asszonyt és Scheiring Gábor képviselő urat frakcióvezető-helyettesnek megválasztotta.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon a kormány nevében felszólalásra jelentkezett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr. Megadom a szót, parancsoljon!

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hatévi kényszerű szünet után pénteken újra összeült a Magyar Állandó Értekezlet, ahol megvalósult a teljes nemzeti egység, beleértve a határon túliakat, az emigrációt, a magyarországi pártokat és a kormányt.

A MÁÉRT jelentősége, az összmagyar egység és a határon túliak kifejezett kérése indokolja, hogy itt, az Országgyűlésben is ismertetésre kerüljön a zárónyilatkozat, amely az egyetemes magyarság legfontosabb feladatait, szempontjait, deklarációját veszi számba.

"A Magyar Állandó Értekezlet IX. ülésének zárónyilatkozata. A 2010. áprilisi választások politikai és társadalmi következményei lehetőséget teremtenek a magyar nemzet határok feletti újraegyesítésére. Az új politikai rend összekapcsolja a sokszínű magyar nemzetet, amelynek egyenrangú tagjai a magyarországi, a Kárpát-medencei, valamint a diaszpórában élő magyarok. A nemzetpolitikában megvalósuló fordulat megújult szemléletet tükröz, amelynek értelmében az elhanyagolt magyar-magyar kapcsolatokat az egymás iránti felelősségvállalás váltja fel.

A múlt lezárásának jegyében a 2004 óta mellőzött Magyar Állandó Értekezlet 2010. november 5-ei ülésével folytatja működését. A magyar-magyar kapcsolatok a nemzeti csúcstalálkozó keretében újra méltó módon teljesedhetnek ki az összetartozás-tudat erősítése, az önazonosság megőrzése, a nemzeti integráció megvalósítása érdekében. A MÁÉRT a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fórumaként a közös gondolkodást és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalát szolgálja.

Az ülésen elhangzottakat összegezve a MÁÉRT tagjai az alábbi elvekben és célokban állapodtak meg:

Üdvözlik a budapesti kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét. Egyetértenek abban, hogy a meghozott döntések, úgymint a nemzeti összetartozásról szóló törvény, valamint a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetővé tétele a külhoni magyarság számára valóban a nemzeti összetartozás erősítését szolgálja. Szintén örömmel fogadták a MÁÉRT összehívását, és megállapodnak a korábban is működő szakbizottsági rendszer újraindításában. A továbbiakban a következő szakbizottságok kezdik meg munkájukat: külügyi és jogi szakbizottság; oktatási és kulturális szakbizottság; gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottság, valamint szórvány szakbizottság.

Állást foglalnak az autonómia különböző formái mint stratégiai célkitűzés mellett, mivel ezáltal látják leginkább biztosítottnak azt, hogy magyarként teljes életet lehessen élni a Kárpát-medencében, és ezt tekintik a határon túlra szakadt magyarság nemzeti megmaradása legfőbb biztosítékának.

Kifejezik meggyőződésüket, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetősége új esélyt jelent a magyarság számára. A kulturális értelemben összetartozó nemzetet ez a jogszabály közjogi egységgé formálja.

Megállapodnak abban, hogy a könnyített honosítás bevezetésével összhangban a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt is módosítani szükséges, valamint hogy az oktatási-nevelési támogatást újra az óvodásokra is ki kell terjeszteni.

Hangot adnak abbéli meggyőződésüknek, hogy a 2011-es soros magyar EU-elnökség történelmi lehetőség az egész magyar nemzet érdekeinek képviseletére, értékeinek felmutatására, tekintélyünk helyreállítására. Ezért kívánatos a hagyományos kulturális sokszínűség elvének előtérbe helyezése, illetve az összekapcsolódást segítő regionalizmus támogatása. Hangsúlyozzák továbbá, hogy kiemelten támogatják Horvátország, Szerbia és Ukrajna európai integrációját.

Megnyugvással állapították meg, hogy az új szlovák kormány mentes a szélsőséges nacionalizmustól, ám sajnálatukat fejezik ki, hogy az új kormánykoalíció eddig nem tette meg a bizalom helyreállításához szükséges lépéseket. A tagok elítélik a szlovák államnyelvtörvényt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt. Megállapítják, hogy a törvény, a tervezett módosítások ellenére, továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Reményüket fejezik ki, hogy a szlovák kormány figyelembe fogja venni a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság - a velencei bizottság - ajánlásait a jogszabály módosításakor. A résztvevők kijelentik, hogy a jövőben is elutasítanak minden olyan intézkedést, amely hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a magyarság tagjaival szemben.

(13.10)

Reményüket fejezik ki, hogy Romániában hamarosan elfogadásra kerül az új oktatási törvény, amely számos ponton javítja a magyar oktatás helyzetét.

ELNÖK: Miniszterelnök-helyettes úr, az ötperces időkeret, ami az ön rendelkezésére állt, lejárt.

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: A kormány nevében beszélek...(Dr. Ujhelyi István: A miniszterelnöknek jár.)

ELNÖK: Öt perc áll rendelkezésére, miniszterelnök-helyettes úr.

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Akkor kérem azt, hogy a zárónyilatkozatot az Országgyűlés tagjai tanulmányozzák. Külön felhívom a figyelmet, hogy a teljes nemzeti egység valósult meg a határon túliak, az emigráció, a magyarországi pártok és a kormány tekintetében.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok, szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Általános érvénnyel tájékoztatom az új kormánytagokat, hogy amennyiben nem a miniszterelnök úr szólal fel a kormány nevében, akkor öt perc áll rendelkezésükre, és nem több.

Most pedig megkérdezem a frakcióvezető urakat, hogy kívánnak-e válaszolni, illetve reagálni az elhangzottakra. 2-2 perc áll rendelkezésükre. Schiffer András frakcióvezető úr, öné a szó, parancsoljon!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Lehet Más a Politika üdvözli és pénteken is üdvözölte a MÁÉRT újraindulását. Szeretnénk viszont arra fölhívni a kormány, illetve az Országgyűlés figyelmét, hogy Szlovákiában a szlovákiai magyar emberek szavaztak egy pártra, a Híd-Mostra, amelyik nem volt jelen a MÁÉRT-en, és kívánatos lenne, ha az emberek akaratát ebben a tekintetben is figyelembe vennénk.

A szlovákiai nyelvtörvényt, amit évekkel ezelőtt az akkori parlamenti többség Szlovákiában megalkotott, gyalázatosnak tartjuk. Az LMP akkor az elsők között ajánlott jogi segítséget a Szlovákiában élő magyarok számára, amennyiben őket joghátrány éri. Ugyanakkor fontos azt látni, hogy a jelenlegi kormányzó szlovák koalíció különböző ideológiai pártokat tartalmaz, tehát lehet, hogy ebben a tekintetben Magyarország részéről egy nagyobb türelem célravezető lenne.

Összességében szeretném azt hangsúlyozni, hogy amennyiben Magyarország hatékonyan kíván fellépni az Európai Unióban más nemzetközi fórumokon a Kárpát-medencei magyar kisebbségek védelmében, elengedhetetlen az, hogy egyáltalán a nemzetközi porondon Magyarország hatékonyan lépjen fel általában a kisebbségi identitás megőrzése és az emberi jogok védelme érdekében, és a magyar kormány soha nem helyezheti előbbre a különböző gazdasági érdekeket a kisebbségi önazonosság-tudat, az emberi jogok védelme elé. Ez irányadó akkor is, amikor Európán kívüli hatalmakkal tárgyal Magyarország. Külön üdvözöljük azt, hogy ezen a MÁÉRT-en részt vettek a nyugati emigráció tagjai is, és azt reméljük, hogy talán elkövetkezhet egy olyan folyamat, amikor a magyar-magyar párbeszédben nem az aktuálpolitikai felhangok lesznek az uralkodóak. Mi mindenképpen ebben szeretnénk partnerek lenni.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Most pedig megadom a szót Harrach Péter úrnak, aki a KDNP nevében kíván reagálni. Parancsoljon!

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy érzem, hogy két kulcsszava van mindannak, amit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr elmondott. Az egyik a nemzeti egység, amely azt jelenti, hogy a határon túli magyarok részei az egységes magyar nemzetnek, és ennek megvalósulása érdekében újítottuk fel a Magyar Állandó Értekezletet; másodszor a felelősség, amely azt jelenti, hogy az új magyar kormány felelősen kezeli ezt a kérdést, és ebben és legtöbb döntésében is a határon túli magyar szervezetekkel való egységet jeleníti meg.

Egyetlen mondatot a kisebbségi kérdés kezeléséről általában. Tudjuk azt, hogy a demográfiai adatok ugyanúgy érvényesek a határon túli magyar kisebbségre, sőt talán még inkább, mint a hazaiakra. De ha összehasonlítjuk a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyar kisebbségek helyzetét és adatait, akkor azt a sajátos ellentmondást tapasztaljuk, hogy míg a határon túli magyarok létszáma jelentősen csökkent az utóbbi időben, addig a hazai kisebbségek bevallott kisebbségi mivolta és száma erősödött és nőtt. Ez azt jelzi, hogy Magyarországon a kisebbségi kérdést mégiscsak jól kezelik, talán jobban, mint a határon túl.

Egy mondatot a Hídhoz: ez egy etnikai értelemben vegyes párt, a szlovákiai magyarok és a Szlovákiában élő anyanemzet együttműködését szolgálja, a Magyar Állandó Értekezlet pedig a magyar pártok közösségét jeleníti meg.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett... (Jelzésre:) Elnézést, frakcióvezető úr, kicsit későn nyomta meg a gombot, de öné a szó. Még a miniszterelnök-helyettes úr felszólalására válaszol Vona Gábor.

VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget. Mi is üdvözöljük, sőt nagyon-nagyon örülünk és boldogok voltunk a MÁÉRT összehívása miatt, hogy hatévnyi szenvedés és szégyen után végre ez az értekezlet megtartásra kerülhetett. Nagyon köszönjük azt is, hogy ellenzéki pártként mi is részt vehettünk ezen az értekezleten, bár ott is hozzátettem, most is elmondom, hogy nemzetpolitikai kérdésekben a Jobbik sohasem volt ellenzékben, és sohasem lesz ellenzékben, sőt én nagyon remélem, hogy soha nem kell magyar embernek még egyszer megélnie azt, amit az elmúlt hat évben megéltünk, hogy vannak olyan pártok, amelyek a saját nemzetük ellen törnek, aktuálpolitikai kérdést csinálnak nemzetpolitikai kérdésekből, és testvér és testvér között különbséget, ellentétet próbálnak szítani.

Már a tény egyébként elképesztően fontos eredmény, hogy ma Magyarországon olyan társadalmi környezet alakult ki, amely azt eredményezte, hogy ma Magyarországon nincs olyan politikai erő, amely nyíltan szembe akarna menni ezzel a nemzetpolitikai iránnyal, sőt ha van is ilyen, az nem meri ezt megtenni, hanem egyelőre lapít.

Hiányzók is voltak, azért ezt én is hozzá kell hogy tegyem, bár a Híd pártját mi nem hiányoltuk. Egyetértünk azzal, hogy a MÁÉRT-en valóban magyar pártok vegyenek részt, és ne hígítsuk fel ezt egy olyan nyitottabb politikai szerkezettel, mint amit a Híd képvisel Szlovákiában, itt valóban azok a pártok jöjjenek össze, amelyek etnikai jellegű pártként működnek a határon túl elszakított területeken.

Viszont én hiányoltam a Délvidékről a Magyar Remény Mozgalmat, hiányoltam Erdélyből a Székely Nemzeti Tanácsot, és hiányoltuk a Magyarok Világszövetségének a részvételét is. Kérem majd a Magyar Állandó Értekezletet, hogy legközelebb vitassuk meg, hogyan lehet még nyitottabbá tenni az értekezletet.

(13.20)

S tudjuk azt is nagyon jól, hogy fontos kérdések vannak még, hiszen a határon túli magyarok számára és egyáltalán a magyar emberek számára, akik most állampolgársághoz juthatnak, fontos a szavazati jog kérdése. Azt javaslom, hogy erről minél hamarabb mindenki nyilvánítson véleményt.

A MÁÉRT-nak pedig sok sikert kívánunk a Jobbik nevében. Mindenben segítségére leszünk a MÁÉRT-nak abban, hogy tegyen a szebb jövőért.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Ezzel a válaszok végére értünk. (Jelzésre:) Elnézést, Szabó Vilmos képviselő úr kíván az MSZP nevében szólni. Parancsoljon!

SZABÓ VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt részt vett a Magyar Állandó Értekezleten, és aláírásával ellátta az elfogadott zárónyilatkozatot. Tettük ezt azért, mert egyetértettünk és egyetértünk azokkal a kérdésekkel, azokkal a sorskérdésekkel, amelyek a magyar nemzetet egészében foglalkoztatják, és a jövőbeni kihívásaink közé tartoznak. Nagyon fontos, hogy legyen egy olyan fóruma a magyar-magyar együttműködésnek, amelyben az egyetértésre való törekvés a jellemző, és leginkább az lesz a jellemző, amely a Kárpát-medencében, a szomszédos országokban élő magyarság és az anyaország közötti magyarság minél nagyobb összhangját és egyetértését fogja megteremteni, egyúttal az Európában és az Európán kívül élő szórványban, kisebbségi közösségben élő magyarságot is bekapcsolja ebbe a folyamatba.

Egyúttal különvéleményt is fűztünk az elfogadott közös nyilatkozathoz. Tettük ezt azért, mert nincs egyetértés közöttünk az elmúlt nyolc év magyar nemzetpolitikájának a megítélésében. Tettük azért, mert nem értünk egyet azzal az interpretációval, amely a Magyar Állandó Értekezlet össze nem hívásának az indoklását, megokolását jelenti és jelentette. Nyilvánvalóan lesz módunk arra, hogy erről a jövőben is tudjunk beszélni, hiszen az elmúlt nyolc évben is működött a magyar-magyar együttműködés rendszere, infrastruktúrája, a konzultáció a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek között, és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának a keretein belül a stratégiai kérdéseket is meg tudtuk vitatni.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:   1   1-14   15-18      Ülésnap adatai