Készült: 2020.08.03.13:40:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

317. ülésnap (2013.10.28.),  31-37. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 18:01


Felszólalások:   31   31-37   37-43      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy van-e még hozzászólásra jelentkező. (Nincs jelentkező.) Nincsen.

Ezért a határozathozatal következik. Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e azzal, hogy a törvényjavaslatot 6 órás időkeretben tárgyalja meg. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés 201 igen szavazattal, 47 ellenében, 3 tartózkodással az előterjesztés 6 órás időkeretben történő tárgyalását elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik ma kezdődő ülésünk napirendjének megállapítása. A napirendre, az ülés időtartamára, a felszólalási időkeretekre, a vezérszónoki felszólalásra az Országgyűlés elnökének az ülést vezető alelnöknek átruházott jogkörében terjesztem elő a javaslatot. A benyújtott önálló indítványokról és a hatáskörrel rendelkező bizottságok kijelöléséről a honlapon tájékozódhatnak.

Most a napirend módosítására irányuló javaslatokról döntünk. A Jobbik képviselőcsoportja azt javasolta, hogy a szovjet megszállást követő szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről és a szocializmus áldozatainak társadalombiztosítási kompenzációjáról szóló T/893. számú törvényjavaslat általános vitájának folytatására és lezárására ezen az ülésen kerüljön sor. A frakció azt kérte, hogy a napirend-módosításról szavazatszámláló gép alkalmazásával döntsünk. Kérem tehát, gombnyomással szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a napirend-kiegészítést 37 igen szavazattal, 201 ellenében, 5 tartózkodással nem fogadta el.

A Jobbik képviselőcsoportja azt javasolta, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló T/6415. számú törvényjavaslat általános vitájára a lezárásig ezen az ülésen kerüljön sor. A frakció azt kérte, hogy a napirend módosításáról szavazatszámláló gép alkalmazásával döntsünk. Kérem, gombnyomással szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a napirend-kiegészítést 30 igen szavazattal, 218 ellenében, tartózkodás nélkül nem fogadta el.

A Jobbik képviselőcsoportja azt javasolta, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2014. évi egységes költségvetéséről szóló T/12636. számú törvényjavaslat határozathozatalára ezen az ülésen ne kerüljön sor. A frakció azt kérte, hogy a napirend-módosításról szavazatszámláló gép segítségével döntsünk. Kérem, gombnyomással szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés a napirend-kiegészítést 55 igen szavazattal, 198 ellenében, 1 tartózkodással nem fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja azt javasolta, hogy a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló T/12846. számú törvényjavaslat általános vitájára a lezárásig ma a határozathozatalokat követően elsőként, a részletes vitára bocsátásra holnap reggel, a részletes vitára pedig holnap második napirendi pontként kerüljön sor. Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

(14.10)

A Fidesz képviselőcsoportja azt javasolta, hogy a szerencsejáték szervezésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/12847. számú törvényjavaslat általános vitájára a lezárásig ma utolsó napirendi pontként, részletes vitára bocsátásra holnap reggel, részletes vitájára pedig holnap, harmadik napirendi pontként kerüljön sor. Aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Fidesz képviselőcsoportja továbbá azt javasolta, hogy az egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról szóló T/12791. számú törvényjavaslat általános vitájára ezen az ülésen ne kerüljön sor. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most az elnöki jogkörben előterjesztett napirendi ajánlásról döntünk. Emlékeztetem önöket, hogy a múlt heti ülésünkön a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat időkeretben történő tárgyalásáról határoztunk. Az egyes napokon a tárgyalási időkereteket a napirendi ajánlás függeléke tartalmazza.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e napirendi ajánlásomat, az előbbiekben elfogadott módosítással. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm szépen.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a napirendet elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most, 14 óra 12 perckor áttérünk az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések tárgyalására.

Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az Országgyűlés elnökét helyettesítő jogkörömben eljárva, az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló többször módosított 46/1994. évi (IX. 30.) országgyűlési határozat 90. § (4) bekezdésében foglalt jogkörömmel élve, továbbá az ügyrendi bizottság 36/1998-2002. ÜB. számú általános érvényű állásfoglalása alapján Józsa István és Tóth Csaba képviselő urak K/12676., K/12678. és K/12680. sorszámon benyújtott írásbeli kérdéseit, valamint Dúró Dóra képviselő asszony K/12705. sorszámon benyújtott írásbeli kérdését visszautasítottam, mivel a feltett indítványok nem tartoznak a megkérdezett Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter asszony, illetve Pintér Sándor belügyminiszter úr feladatkörébe.

Tisztelt Országgyűlés! Harangozó Gábor, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: "Miért utasították el hamis indokkal kezdeményezésünket?" címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter, miniszterelnök-helyettes úr fog válaszolni. Harangozó Gábor képviselő urat illeti a szó.

HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Közel egy esztendővel ezelőtt egy határozati javaslatot nyújtottunk be képviselőtársaimmal, amiben azt kezdeményeztük, hogy a kormány indítson programot a lakossági energiafogyasztás és az energiaterhek csökkentésére, valamint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felhasználására irányuló lakásberuházások támogatása érdekében.

Erre lett is volna lehetősége a kormánynak, hiszen az uniós szabályok 2010 óta lehetővé teszik, hogy a regionális fejlesztési alap 4 százalékáig az újonnan csatlakozott tagállamokban a meglévő lakásállományban az energiahatékonyság fokozására és a megújuló energiák használatára fordított lakásberuházási kiadásokat támogathassák az érintett tagállamok. Ezt a lehetőséget a korábbi magyar kormány kezdeményezte és harcolta ki az Európai Tanácsban, és az Európai Parlamentben magam voltam az egyik társjelentéstevője ennek a kezdeményezésnek.

Ezzel a lehetőséggel hazánkban több mint 300 milliárdos keretet lehetett volna biztosítani akkor még olyan programok megvalósítására, amelyek egyaránt szolgálják a lakossági energiafogyasztás és a lakossági rezsi valós csökkentését, valamint az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba való lakásberuházások támogatását. A kormány ezt akkor azzal az indokkal utasította vissza, hogy nincs módja és lehetősége a programok ilyen típusú átcsoportosítására.

Lázár János egy somogyi korrupciógyanús eset kapcsán feltett kérdésünkre nemrégiben adott válaszából azonban világosan látszik, a kormány képviselői nem mondtak igazat. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget irányító kormánybiztos ebben a válaszában elismerte, hogy kezdeményezte és néhány hét alatt végre is hajtotta, hogy a környezetvédelmi és energetikai operatív program forrásai kerüljenek átcsoportosításra a közintézmények energetikai korszerűsítésére.

Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Ha ez megtörténhetett most, akkor a kormánynak lett volna módja erre korábban is a lakosság és a kisvállalkozások érdekében. Így viszont egy olyan lehetőségtől estek el, amely több tízezer hazai építőipari kis- és középvállalkozásnak jelenthetett volna megrendelést; egy olyan program megvalósítását szalasztották el, amely egyszerre csökkenti a lakosság terheit, valamint teremt új értékkel bíró munkahelyeket.

Ezek alapján nem maradt más, mint hogy megkérdezzem öntől, ki a felelős a lehetőség eltékozlásáért, miért nem léptek korábban, és ami még fontosabb, miért utasították el hamis indokkal a kezdeményezésünket.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót miniszterelnök-helyettes úrnak.

DR. SEMJÉN ZSOLT miniszterelnök-helyettes: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Ha már a rezsicsökkentésre hegyezte ki a felszólalását, akkor ennek alapján válaszolnék a kérdéseire.

Elsőként arról, amit a saját kormányzásuk idején nem tettek meg. Önök voltak azok, akik összeállították a fejlesztési programok szerkezetét, kijelölték, mely területek élveznek előnyt, a fejlesztési programok benyújtása előtt is, majd pedig utána következően is volt jó néhány évük arra, hogy a problémán gondolkodjanak, és a problémára megoldást találjanak, tudván azt, hogy a lakáscélú beruházások a vonatkozó uniós előírások szerint sem a kohéziós, sem pedig az európai regionális fejlesztési alapból nem támogathatók.

Nem mellékes az sem, hogy 2009-ben módosult a vonatkozó uniós szabályrendszer, az ERFA forrásaiból finanszírozhatóvá vált a meglévő lakásállomány energiahatékonyságának a fokozása, a teljes ERFA-juttatás 4 százalékáig. Mivel azonban önök a KEOP struktúráját úgy alakították ki, hogy az épületenergetikai, energiahatékonysági fejlesztések forrása a kohéziós alap, továbbra sincs lehetőség a lakossági épületfelújítások ilyen forrású finanszírozására. Hiába látták el tehát az adott forrástömeget "hatékony energiafelhasználás" címkével, energiahatékonysági célú lakásberuházások abból nem támogathatók. Támogathatunk viszont oktatási és szociális intézményeket, ezért tudtunk most plusz pénzforrást juttatni ezekre a területekre.

Másodszor arról, amit viszont megtettek: 2002-2010 között a gáz árát tizenötször, a villamos energiáét pedig kilencszer emelték. Ennek eredményeként a villamos energia ára 100, a gázé pedig 120 százalékkal nőtt, aminek következtében a magyar családok fizették jövedelmükhöz képest az egyik legmagasabb árat az Európai Unióban.

(14.20)

Harmadszor: amit mi nem tettünk és nem teszünk meg kormányzó erőként. Nem folytatjuk azt a politikát, mely elviselhetetlen terheket ró a lakosság egyre nagyobb részére. Nem vagyunk hajlandóak teret engedni a közpénzek kezelésével kapcsolatos korrupciónak sem, annak ellenére, hogy az önök által kiépített rendszer alapvetően erre volt kódolva. Hadd emlékeztessem képviselőtársamat arra, hogy éppen szeptember végén indítványoztuk 3 milliárd forint átcsoportosítását óvodák, iskolák energetikai megújítására a KEOP keretein belül.

Végül pedig, negyedszer: ami a mi kormányunk alatt lehetővé vált, az az, hogy a 2014-2020-as tervezési időszakban az intézményi jogi keretek átalakításával a kapcsolódó fejlesztési program keretében lakossági energiahatékonysági és megújulós beruházások támogatására is lehetőség nyílik. A kormány történelmi léptékű rezsicsökkentésének eredményeként éves szinten több száz milliárd forint marad az emberek zsebében, akik így jövőre átlagosan százezer forintot tudnak megspórolni. A lépés mind a négymillió háztartást egyszerre érinti.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, miniszterelnök-helyettes úr. Megkérdezem Harangozó képviselő urat, elfogadja-e a választ.

HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az előző kormány a panelfelújítási program keretében több százezer lakásnak a korszerűsítését hajtotta végre. Ezt lehetett volna kiterjeszteni az összes lakás energiahatékonysági felújítására, ha önök ezt akarták volna.

Ha megvalósították volna azt, amit mi javasoltunk, akkor 2,5 millió családi házban élő, mintegy 7 millió embernek lehetett volna jelentős könnyebbséget hozni a rezsiszámlákban, amivel 150-200 ezer forinttal is több maradhatott volna ezeknél a háztartásoknál. Ez az Orbán-kormány rezsicsökkentő próbálkozásához képest jelentősen nagyobb eredményt hozhatott volna. Erősítette volna az ország versenyképességét, belső fogyasztást élénkített volna, csökkenthette volna az éves hazai földgázfelhasználást, és jelentős megrendelést lehetett volna adni a hazai építőiparnak, ezzel foglalkoztatásbővítést is eredményezve.

Önök nem ezt tették, és ezzel ártottak Magyarországnak, ártottak a magyar családoknak. A válaszát nem tudom elfogadni. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a miniszterelnök-helyettes úr válaszát. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 194 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 26 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Sneider Tamás, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: "Az egészséghez való jog kikerült az alaptörvényből?" címmel. Sneider Tamás képviselő urat illeti a szó.




Felszólalások:   31   31-37   37-43      Ülésnap adatai