Készült: 2020.07.12.05:27:15 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 16 2012.11.05. 5:16  13-16

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Először is arra kérem, hogy amikor emberi életekről beszél, akkor ne dobálózzon a számokkal úgy, mintha természetes lenne az, hogy ön bemond egy ezres számot, ami teljes mértékben hazugság. Magyarán, ön, képviselő úr, hazudott. Ha megnézzük a múlt évi telet, az elmúlt időszak egyik legkeményebb telét, azt látjuk, hogy mind a hajléktalanellátásban, mind pedig az otthon élők nagyon szegény rétegei között hál' istennek a legkevesebb ember fagyott meg. Ön pedig bemondott egy olyan számot, ami lehet, hogy érvényes az önök időszakára, lehet, hogy igaz arra az időszakra, amikor önök kormányoztak, de mi akkor sem dobálóztunk ilyen számokkal, mert minden egyes emberélet számít, minden egyes megmentett emberélet számít, minden egyes elhunyt ember számít, de ön olyanokkal jön, ami egyszerűen hazugság.

(13.40)

És azért hazugság a dolog, és azért álságos, amit ön mondott, hiszen ön mégiscsak a Szocialista Párt tagja, ön mégiscsak a szocialista képviselőcsoport tagja, sőt frakcióvezető-helyettese.

Tisztelt Képviselő Úr! Kezdjük akkor egy kicsit a múltban! Önök voltak azok 1994-96 között, amikor az egész energiaszektort privatizálták. (Nyakó István: Ezernyolcszáz... - Balla György: Úgy van! Szégyen!) Önök voltak azok, aminek következtében az államnak az ármeghatározó képessége egyszerűen a nullára csökkent le, legalábbis amikor önök kormányoztak. Nem is tettek ez ellen semmit. Ugyan nincs itt képviselőtársa, Lendvai Ildikó frakcióvezető-helyettes asszony, de ő talán elég sokszor elmondta azt, hogy: "nem lesz gázáremelés" - lassan mondja. Ehhez képest több tucatszor volt az önök kormányzása alatt olyan gázáremelés, aminek a következtében, amilyen számokat elmondott, igenis megindult a családoknál az eladósodás. Olyan mértékben (Nyakó István: Miklós! Ezer ember megfagyott, erre válaszoljál!) indult meg, ami megállíthatatlan!

A másik, amibe önök belehajszolták az embereket, a devizahitelek voltak. Belehajszolták őket, nem segítettek nekik, majd pedig otthagyták őket cserben, és semmit nem gondolkoztak azon, hogy hogyan lehet megmenteni több tízezer, sőt azt mondom, több százezer ember életét, családját azért, hogy egyben maradjanak. (Lukács Zoltán: Ezer ember halt meg, Miklós! Ezer ember haláláról beszélünk, Miklós!)

Tisztelt Képviselő Úr! Önök voltak azok egyébként, akik azt a trükköt... (Nyakó István: Páldy Anna intézményvezető!) Önök voltak azok egyébként, tisztelt képviselő úr, akik azt a trükköt is elkövették, hogy amikor már látszott, hogy a kormányzás kiesik az önök kezéből, akkor egy laza mozdulattal megszüntették a gáz- és távhőtámogatást. Az olyan legelesettebb rétegektől vették ezt el, akik lakótelepeken élnek, akiknek semmiféle lehetőségük nem volt arra, hogy kitérjenek az energiaárak emelkedésétől. (Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból: Úgy van! - Nyakó István: Ti mit csináltok? - Lukács Zoltán: Ki hazudik?)

Egyébként nem tudom, mennyire figyelte az elmúlt időszak eseményeit, de ez a kormány volt az, amelyik a rezsiköltségeket befagyasztotta. Ez a kormány volt az (Moraj és közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között Nyakó István: A fagyasztás igaz!), amelyik a devizahiteleseket megmentette, és olyan csomagokat és olyan (Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból: Úgy van!) megoldásokat adott nekik, amelyekkel ki tudnak kerülni az adósságcsapdából. Ön ezen dühönghet, kedves képviselő úr, de önök, szocialisták voltak azok egyébként, akik akár a hajléktalanellátásban is képtelenek voltak egy olyan európai uniós pályázat kiírására, ami 2 milliárd forinttal egyébként akár Tatabányát is és sok más vidéki várost is, de emellett Budapestet is segítette volna, hogy a hajléktalanság gondját részben megoldja.

Önök voltak, képviselő úr, azok a képviselők és az a párt, akik egyébként az adományokra áfát vetettek ki. Nem tudom, emlékszik-e rá?! (Balla György: Úgy van!) Áfát vetettek ki azokra az adományokra, amelyek (Lukács Zoltán közbeszólása.) a legszegényebb emberek életét segítették volna. Önök voltak azok, akik a Karitatív Tanácsot, amelyben sok-sok karitatív szervezet működik (Lukács Zoltán: Ti meg ellopjátok!), teljesen kiüresítették, és ezeket a szervezeteket megfojtották az áfa bevezetésével. (Közbeszólás a kormányzó pártok padsoraiból: Úgy van!)

Tehát én arra kérem a képviselő urat, amikor hazudik, akkor legalább ne emberek halálára és ne olyanokra hivatkozzon, ami egyszerűen nem igaz. (Lukács Zoltán: Hazudsz!) Amikor ön nyilatkozik valahol, akkor legalább nézze meg, hogy az önök idején mi történt a szociális ellátások területén! Nézze meg, képviselő úr, hogy hány ember fagyott meg akkor az utcán (Folyamatos közbeszólások az MSZP padsoraiból.), és akkor hivatkozzon számokra, ne akkor, amikor egy olyan tél után vagyunk, képviselő úr, egy olyan tél után vagyunk, amikor a karitatív szervezetek, a magánszemélyek (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Igen van nem?), az ezzel foglalkozó szociális szervezetek (Gúr Nándor: Egyszerűen igen vagy nem?), a kormány, a rendőrség és a mentők, mindenki (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) tette a dolgát, pontosan azért, hogy ezreket mentsünk meg a fagyhaláltól.

Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 8 2012.11.06. 5:23  5-8

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Kedves Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Először is köszönöm a téma felvetését, hiszen valóban nagyon fontos kérdésről van szó. Az egy más kérdés, hogy önök és ön személy szerint is most már sokadszorra valakitől megkapja ezt a szöveget, fölolvassa, igazából nem tudom, hogy a tartalmával mennyire tud azonosulni, és ha azonosul is vele, akkor is nyilván nem ismeri igazából mélységében azokat a kérdéseket, amelyeket ön fölvetett. Ennek ellenére én köszönöm szépen a felvetését, és megpróbálok válaszolni ezekre.

Az egyik, amit ön egyébként a bevezetőjében mondott, az teljesen jogos. 2007 óta megváltozott a szabályozás, amelynek egyébként sok minden előnye is volt, én ezt hozzátettem vagy mondtam eddig is. Az előnye az volt, hogy a felülvizsgálati módszer egy nemzetközi módszer alapján indult el, és sokkal inkább a megmaradt munkaképességre helyezte a hangsúlyt azzal szemben, ami az elmúlt évtizedekben volt, miszerint "csak" a rokkantosítást vette figyelembe, és nem nézte azt, hogy egy-egy embernek mi az a megmaradt munkaképessége az elveszetthez képest.

Éppen ezért azt gondolom, hogy ami 2007-től elindult, sok mindenben jó volt, de nem merték megtenni, az előző kormány nem tette meg azokat a lépéseket, amelyekre szükség lett volna, hogy valóban ez a rendszer ne bent tartsa a foglalkoztatottakat folyamatosan, hanem kikerüljenek a nyílt munkaerőpiacra, és lehetőség szerint pedig ne egy zárt tartson fönn sokáig. Éppen ezért az első, amit ki lehet mondani, hogy megváltozott a támogatás célja, és megváltozott az egész gondolkodás, mentalitás ezzel kapcsolatban. Éppen ezért a nyílt munkaerőpiacra visszavezetés az elsődleges cél.

A másik, hogy megváltozott, és megváltoztattuk a rendeletben azt a szerteágazó, bonyolult támogatási rendszert, amely rehabilitációs költségtámogatás, költségkompenzációs támogatás, rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás, fejlesztés, felkészítő foglalkoztatás címen adott egyébként sokszor azonos állapotú emberek után különböző mértékű támogatásokat. Most ez megváltozik és egységes lesz, tranzit és tartós támogatási foglalkoztatást vezetünk be, mindamellett - hozzáteszem, mielőtt bárki félreértené - az intézményi foglalkoztatási forma továbbra is megmarad.

A következő, amit változtattunk, az a bürokratikus és nagyon bonyolult, összetett rendszer, amely a munkáltatói akkreditációval foglalkozik, ez sokkal egyszerűbb lesz a cégeknek, sokkal egyszerűbb lesz a vállalkozóknak, vállalkozásoknak, és egységes lesz mindenkire. Az ön által említett huszonegy védett szervezetnek a külön privilégiuma megszűnik, és azonos támogatást fognak kapni mindazok a cégek, amelyek akkreditáltatják magukat, és a pályázatot úgy adják be, hogy az természetes módon támogatható.

Itt hozzáteszem azt, ami nagyon fontos szempont, hogy legalább havi átlagban 6 órát kell foglalkoztatni valakit, nem játszhatják el azt, hogy lekérik a nagyon nagy támogatásokat a cégek, és eközben pedig mondjuk, 4 órában foglalkoztatják a megváltozott munkaképességűeket, aminek következtében az a bér, amit ők hazavisznek, jóval kevesebb, mint ami támogatást egyébként a magyar állam ezek után a foglalkoztatottak után ad.

(9.20)

Szeretném önnek jelezni azt, hogy ez az új rendszer megfelel annak az igénynek is és annak a kérésnek is, ami a 800/2008/EK rendeletben foglaltakat is kielégíti. Ez egyrészt az európai uniós egyeztetések során is kiderült, másrészt pedig erre törekedtünk, hiszen - még egyszer hangsúlyozom - egységes rendszert fogunk kialakítani.

A támogatási rendszernek egyébként két nagy eleme lesz, az egyik a tranzit foglalkoztatás, a másik pedig a tartós foglalkoztatás. Nyilván az utóbbi vonatkozik azokra, akiket valamilyen módon képtelenség kivinni nyílt munkaerőpiacra, de dolgozni szeretnének, tudnak. Nagyon sokan vannak most is ilyen élet- és munkakörülmények között, ezeket az embereket mindenképpen továbbra is támogatjuk. A másik támogatási forma, a tranzit foglalkoztatás lényege, hogy három éven belül lehetőség szerint a nyílt munkaerőpiacra kijussanak. És szeretném önnek jelezni a rehabilitációs kártya eredményét is, hiszen 6 ezer ember volt az, akit már így foglalkoztatunk 3482 munkavállalónál. Ez azt jelenti, hogy a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók foglalkoztatják ezeket az embereket.

És ha már munkáról beszélünk: önök itt a parlament munkatársainak az akciójukkal elég nagy munkát hagytak, hiszen nem tudtak takarítani. Megkérem önt, hogy menjen fel, és arról a díszről szedje le azt a kék cédulát, amit itt hagytak, hiszen az a szemét, amit önök itt hagytak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), nem méltó erre a Házra.

Egyébként köszönöm a felszólalását. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
234 16 2012.11.06. 3:49  13-16

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. (Dr. Józsa István: Huszáros vágással?)

Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr, én úgy emlékszem, évek óta itt ül a parlamentben. Talán emlékszik arra az időszakra, amikor Magyarországra megérkeztek a Gripenek, és az önök honvédelmi miniszterének, amikor ott volt a Gripenek átadásán, úgy összeakadt a nyelve (Derültség a kormánypártok soraiban.), hogy egy szót nem tudott kimondani normálisan. (Közbeszólások.)

Talán emlékszik, képviselő úr, arra, amikor ott, azon a pulpituson az önök partnere, volt pártfőnöke, Gyurcsány Ferenc, olyan beszédet írt, amire azt mondta, hogy ez történelmi beszéd lesz, Klára, mindamellett elfogyasztott hozzá egy fél üveg whiskyt - ő maga mondta.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön mögött ül egy olyan képviselő, aki tudomásom szerint a felest sokkal jobban szereti, mint a kétharmados törvényeket. (Derültség az MSZP soraiban. - Taps a kormánypártok soraiban.)

Tisztelt Képviselő Úr! Én úgy tudom, hogy az önök parlamenti képviselőcsoportjában ült egy olyan polgármester asszony, akinek többször összeakadt a nyelve itt a parlamentben, mert annyira nem tudott magáról az italtól.

Kedves Képviselő Úr! Ne humorizáljon ezzel, pláne ne akkor, amikor önöknél ilyen gondok lépnek föl. Arról meg nem is beszélve, tisztelt képviselő úr, amikor felelős kormányzásról beszél szocialistaként, felelős kormányzásról, és arról, amiről ez a mai nap is szólni fog, hogy hol tartunk ebben az országban, amikor önök eladósították az országot, aminek következménye a túlzottdeficit-eljárás. (Dr. Lanczendorfer Erzsébet: Így van!) Önök ezzel nem foglalkoztak évekig, aminek a következménye az, hogy majdnem elvették Magyarországtól az európai uniós támogatás egy részét. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Nem a mi kormányzásunknak a következménye ez (Kovács Tibor: Semmi közötök hozzá!), hanem annak, amit önök tettek! (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) A következő: amit önök műveltek ebben az országban, annak a következménye az önkormányzatok eladósodása.

(9.40)

Semmit nem tettek annak érdekében, hogy az önkormányzatok kikerüljenek ebből az eladósodási csapdából. Ez a kormány felelősen tesz az önkormányzatok érdekében (Tukacs István: Tönkrevágta az egész önkormányzati világot.), és minél kisebb, minél nehezebb helyzetben van egy önkormányzat, annál nagyobb lehetőséget ad arra, hogy kiszabaduljon ebből a csapdából. (Közbeszólások az MSZP padsoraiban. - Tukacs István: Dolgoztál volna önkormányzatban, tudnád!) Tukacs úr, hiába kiabál, hiába van rosszul, önök voltak azok; ön is nagy pénzügyi szakember, csak elfelejtette mondjuk, Veres pénzügyminiszter úrnak mondani, hogy ezeket a lépéseket annak idején meg kellett volna tenni. (Tukacs István: Menj el a városokba és meséld el nekik! Hogy beszélhetsz ilyet?) És ami a legfelelőtlenebb volt, tisztelt képviselő úr - a múltban, önök közül -, az az emberek tönkretétele és eladósítása. Az, hogy ma az emberek ilyen eladósodási csapdában élnek, az, hogy ilyen életkörülmények között élnek az emberek, az, hogy száz- és százezreknek van vagy volt olyan devizacsapdája (Dr. Józsa István: Most nem segítetek rajtuk!),az az önök politikájának a következménye.

Ez az első kérésem, tisztelt szocialisták, hogy először is próbáljanak kijózanodni, próbáljanak egy kicsit úgy gondolkodni, hogy amit önök tettek ebben az országban, nemcsak negyven éven keresztül (Dr. Vadai Ágnes: Milyen negyven éve?), hanem az elmúlt nyolc éven keresztül is, az tette tönkre az országot. A felelős kormányzás pedig az, igenis pénzügyileg is, hogy az embereket pedig megpróbáljuk kihozni abból az élethelyzetből, amibe önök taszították őket.

Köszönöm szépen a hozzászólását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
235 152 2012.11.07. 14:49  151-229

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!

A nemzeti együttműködés programja célul tűzte ki a szociális szolgáltatási rendszer átgondolt, életszerű, a felesleges párhuzamosságokat kiiktató átalakítását. Ennek során olyan intézkedések meghozatala szükséges, amelyek a szolgáltatások igénybe vevőinek szociális bizonytalanságát csökkentik, és lehetővé teszik az intézmények megerősödését. A szociális szolgáltatásoknak a közjót kell szolgálniuk, és mindenfajta döntés mögött a társadalmi hatékonyság, és ezzel az életminőség javításának igénye kell hogy megjelenjen.

Ezen elvek mentén, e folyamat részeként került most a Ház elé a törvényjavaslat, amely átalakítja a fogyatékos, valamint pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek, részben az idősellátás, a szakosított szociális ellátás, továbbá a gyermekvédelmi szakellátásra vonatkozó kötelezettségek rendszerét az egységesítés, az államilag garantált, biztonságos, kiszámítható és hatékony szolgáltatásnyújtás érdekében.

A törvényjavaslat folytatása annak a korábbi intézkedésnek, amelynek során a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő szociális és gyermekvédelmi intézmények kerültek át állami fenntartásba. A javaslat értelmében e célcsoportok vonatkozásában a települési önkormányzatok - köztük a Fővárosi Önkormányzat és a megyei jogú városok - ellátási kötelezettsége 2013. január 1-jével megszűnik. Az ellátási kötelezettség és ezzel az intézményfenntartás kötelezettsége ezen szakellátások vonatkozásában a jövőben teljes egészében az államot terheli.

Ehhez kapcsolódva megtörténik az önkormányzati tulajdonban álló intézmények elhelyezésére szolgáló ingatlanok, tárgyi eszközök és az intézményi dolgozók, valamint külön megállapodás keretében az önkormányzatoknál fenntartói feladatokat ellátó egységek személyi állományának átvétele. Mindezek mellett sor kerül az intézményi vagyonhoz kapcsolódó adósságállomány és az intézményekhez kapcsolódó szállítói tartozások átvállalására is.

Tisztelt Országgyűlés! Az átvételre kerülő intézmények fenntartói feladatait az Emberi Erőforrások Minisztériuma intézményeként létrejövő szociális és gyermekvédelmi főigazgatóság látja el. Szintén e főigazgatóság végzi 2013. január 1-jétől a korábban megyei önkormányzati, jelenleg a megyei intézményfenntartó központok fenntartásában lévő szociális, gyermekvédelmi intézmények fenntartói feladatait is. Ezzel a szociális, gyermekvédelmi területen az állam ellátási kötelezettségébe tartozó intézmények irányítását 2013. január 1-jétől egységesen e központi szerv végzi, megyei, fővárosi szintű kirendeltségei segítségével. Az új fenntartói szervezet az Emberi Erőforrások Minisztériumának háttérintézményei és a megyei intézményfenntartó központok létszámbázisán jön létre, így a jelenlegi létszámkeretek bővítésére nincs szükség.

A szociális és gyermekvédelmi főigazgatóság fenntartásába kerülő intézmények köre tehát 2013. január 1-jétől kiterjed a települési önkormányzatoktól átveendő 42 szociális, 126 gyermekvédelmi intézményre és 328 nevelőszülőre, összesen 6604 férőhellyel. A főigazgatóság feladata kiterjed továbbá a megyei intézményfenntartó központoktól átveendő 261 szociális, 363 gyermekvédelmi intézményre és 3367 nevelőszülőre, összesen 42 359 férőhelyre. A főigazgatóság hatáskörébe kerül még ezen felül négy szociális és nyolc gyermekvédelmi, jelenleg is minisztériumi fenntartású intézmény, összesen 1392 férőhellyel. Így a létrejövő új főigazgatóság mindösszesen 804 szociális és gyermekvédelmi intézmény, valamint 3695 nevelőszülő működésével kapcsolatos fenntartói feladatokat lát el, így összefogja a több mint 50 ezer férőhelyű ellátórendszer irányítását.

Az önkormányzatok ellátási kötelezettségének államra való áttelepítése szükségessé teszi további törvények módosítását is. Ezek a következők: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló '93. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló '97. évi XXXI. törvény, a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló '92. évi LXXXIX. törvény, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szükséges módosításait is.

(14.20)

A tervezet emellett magában foglalja a szociális és a gyermekvédelmi törvénynek a járási rendszer kialakítása kapcsán szükségessé vált módosításait is. 2013-tól a járási hivatalok járnak el az alanyi és a normatív jogcímeken megállapítható közgyógyellátással kapcsolatos ügyekben, ugyanakkor a járások mellett a helyi önkormányzatok rendeleti szabályozása alapján továbbra is lehetősége lesz a jegyzőnek közgyógyellátás megállapítására. A módosítás a párhuzamos igénybevétel lehetőségének kizárása mellett egyfajta hierarchiát állapít meg a közgyógyellátás egyes megállapítási jogcímei között.

A kormány hivatalba lépését követően eddig is több intézkedést tett a nehéz sorsú emberek, illetve a gyermekek érdekében. Az önök előtt lévő javaslat a gyermekvédelmi törvény módosításával a gyermekvédelmi ellátórendszer ésszerű és hatékony működtetése, összességében a családjukból kiemelt gyermekek ellátási színvonalának emelése érdekében a következő jelentős módosításokat tartalmazza. A javaslat egyrészt fokozatosan bevezeti a gyermekvédelmi gyámság jogintézményét, ami által a gyermekvédelmi gyám személyében a gyermekért felelős, érte tenni tudó új szereplője lesz a gyermekvédelmi szakellátásnak. Másrészt a javaslat a 12 év alatti gyermekek esetén általánossá teszi a befogadó szülőnél, így a helyettes szülőnél, nevelőszülőnél, különleges vagy speciális nevelőszülőnél történő elhelyezésüket, intézményes elhelyezésükre csak kivételesen kerülhet sor. Ezzel párhuzamosan - a befogadó szülőnél történő elhelyezés feltételeinek biztosítása érdekében - sor kerül a nevelőszülői jogviszony egységes új foglalkoztatási jogviszonnyá való fokozatos átalakítására, nagyban növelve a nevelőszülők szociális biztonságát.

A gyermekvédelmi gyámságról néhány gondolatot kicsit bővebben is elmondanék önöknek, tisztelt Országgyűlés. A gyermekvédelmi gyámság lényege a gyermek érdekének képviselete, döntések meghozatala a számára gondozási helyet biztosító fenntartótól, működtetőtől függetlenül. A módosítástól rendszerszinten azt várjuk, hogy feloldjuk azokat az érdekütközéseket, amelyek a fenntartói, intézményi, gondozói érdekek és a gyermek érdeke között feszülnek a gyermek sorsának alakulásában, a gondozói és gyámi szerepkörben meglévő szerepdiffúzió miatt, és elérjük, hogy lehetőleg minden gyermek csupán a szükséges, a lehető legrövidebb ideig tartózkodjon a rendszerben.

A gyermekvédelmi törvényben részletesen meghatározásra kerülnek a gyermekvédelmi gyám feladatai is. A gyermekvédelmi gyámság jogintézményének bevezetése nem jár többletmunkaerő-igénnyel, mivel a gyermekvédelmi gyámságról szóló rendelkezések hatálybalépésével egyidejűleg megszűnnek hivatásos gyámi, eseti gondnoki, gyámi, gondozói tanácsadói, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálati és gyermekotthoni családgondozói munkakörök. A jelenleg e munkaköröket betöltő személyek köréből kerülnek ki a gyermekvédelmi gyámok, illetve e munkakörök létszámai biztosítják a gyermekvédelmi gyámi létszámot. A szervezeti háttér adott, és nagy többségében rendelkezésre állnak a tárgyi feltételek is a megyei, fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknál.

A befogadó szülők, nevelőszülői jogviszony átalakításával kapcsolatban a következőket szeretném elmondani. Magyarországon jelenleg is vannak olyan gyermekvédelmi intézmények, amelyek a családjukból kiemelt csecsemőknek és kisgyermekeknek, valamint kisiskoláskorú gyermekeknek nyújtanak ellátást. Szakmailag, gazdaságilag indokolatlan, hogy a 0-12 éves korú gyermekek - kivéve a tartósan beteg, fogyatékos, halmozottan sérült gyermekeket - nem a családoknál kerülnek elhelyezésre. A jelenlegi gyakorlat mind az átmeneti gondozásban, mind a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek esetében ellentétes a nemzetközi gyakorlattal és a szakmai ajánlásokkal, megállapításokkal.

A befogadó szülő fogalmának bevezetése: beleértendő az átmeneti gondozást biztosító helyettes szülő és a gyermekvédelmi szakellátásban élő, gyermekeket ellátó nevelőszülő, ideértve a különleges és speciális nevelőszülőt is. A jövőben a családjukból kiemelt gyermekek 12 éves kor alatt csak befogadói szülőknél kerülnének elhelyezésre. Ez alól kivétel, ha a tartósan beteg, fogyatékos vagy halmozottan sérült gyermek különleges nevelőszülőnél való elhelyezése nem járt sikerrel, illetve ha a testvéreket nem lehet együttesen a befogadó szülőnél elhelyezni. Ezzel a lépéssel megvalósulna a jelenlegi gyermekotthoni struktúra jelentős átalakulása is. Így számottevően kevesebb gyermeket látnának el gyermekotthonokban a gyermekvédelmi szakellátás keretében, egyidejűleg nagyobb hangsúlyt fektetve a kamaszkorú és összetett problémákkal küzdő gyermekek, fiatalok ellátására, önállóságra nevelésére. A befogadó szülők egy egységes, új foglalkoztatási jogviszony keretében látnák el feladataikat, ami nagyobb biztonságot nyújt számukra, és így az általuk ellátott gyermekek és fiatal felnőttek számára is.

Tisztelt Országgyűlés! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2012. szeptember 1-jén hatályba lépett része részlegesen tartalmaz rendelkezést a gyermekvédelemben dolgozó pedagógus munkakörű személyek foglalkoztatására vonatkozóan, eltérően a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvénytől. Ez alapján ugyanis a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusok foglalkoztatására egységesen a kollégiumi nevelőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A gyermekvédelmi szakellátás pedagógus munkakörű dolgozói foglalkoztatására vonatkozó szabályokat indokolt egységesen a gyermekvédelmi törvényben, illetve részletszabályait gyermekvédelmi tárgyú végrehajtási rendeletben kezelni. Erre annak érdekében van szükség, hogy a gyermekvédelmi szakellátás megfelelő szakmai színvonalának megtartásához szükséges pedagógusi kompetenciákkal rendelkező szakemberek továbbra is a pályán maradjanak. A pedagógusjuttatások ugyanis a pályán tartás lényeges eszközeinek számítanak. A módosítással megszűnik a jelenleg a pedagógusok foglalkoztatásával kapcsolatban tapasztalható bizonytalanság is.

Tisztelt Ház! A törvénycsomag része a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása is. A kormány szándékai szerint a fejlesztési célú rehabilitációs foglalkoztatás elsősorban határozott idejű foglalkoztatás formájában valósul majd meg. Ezért a most önök előtt lévő jogszabálytervezet speciális szabályozással biztosítja azt, hogy a foglalkozási rehabilitáció időtartamára a megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonya meghosszabbítható legyen. A jelenleg a támogatási rendszerben foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek esetén - amennyiben komplex minősítésük még nem történt meg - indokolt a továbbfoglalkoztatást a komplex vizsgálatok lefolytatásáig, de legfeljebb 2013 végéig lehetővé tenni.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az eddig elhangzottakat összefoglalva fontosnak tartom megerősíteni, hogy a törvényjavaslat a jelenlegi rendszer átszervezése révén további költségvetési kiadásokat nem generáló módon biztosítja a fogyatékos, szenvedély- vagy pszichiátriai beteg, sérült embertársaink, valamint az állam gondoskodására szoruló gyermekek és idősek hatékonyabb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb ellátását. Azt is hangsúlyoznom kell önöknek, hogy a folyamat azonban ezzel nem ért véget. A törvénycsomag egyúttal lehetőséget teremt a szociális területen dolgozók munkakörülményeinek javítására, a minőségi és hatékony szolgáltatásnyújtást minden intézményben egységesen garantáló ellátás kialakítását célzó és az ehhez szükséges jogszabályi környezetet megteremtő szakmai törekvések kivitelezésére is.

Kérem a törvénycsomag támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
237 20 2012.11.13. 5:16  17-20

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Azt hiszem, az az idézet, amit most idézni fogok, mindenki előtt ismert. "Amit az azt megelőző hónapokban titokban meg lehetett csinálni, úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük, és közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig, semmit. Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk." Azt hiszem, szocialistáknak ismerős ez a néhány mondat, hiszen Őszödön, amit agyonhallgattak, letagadtak, sőt önök az igazságbeszédként aposztrofáltak, ott hangzottak el ezek a mondatok, és talán Gyurcsány Ferencnek valóban ez az igazságrohama, hogy négy évig nem csináltak semmit, valóban belefér a képbe.

De az a baj, tisztelt képviselő asszony, tisztelt Országgyűlés, hogy azért csináltak sajnos valamit, és nem is keveset. Arról, hogy eladták a közvagyont, keveset beszélünk. Arról, hogy a repülőteret eladták, amiből több száz milliárd forint bevétele jött be ugyan az államnak, de utána rá fél évre az a cég, amely megvette, még tovább adta, és közel 100 milliárd forinttal adta tovább, keveset beszélünk.

És arról is keveset beszélünk, hogy míg az első Orbán-kormány '98 és 2002 között megfeszülve 57 százalékról 52 százalékra csökkentette (Gőgös Zoltán közbeszól: Rád ne szakadjon az ég!) az államadósságot, addig a szocialisták, amikor átvették 2002-ben az ország vezetését, első ütemben 70 százalékra vitték föl, majd a nagy csoda, amikor megjelent Bajnai miniszterelnökként - aki egyébként, azért tegyük hozzá, gazdasági minisztere volt annak a kormánynak, amit Gyurcsány vezetett -, fölvitték 82 százalékra az államadósságot.

Tehát még talán az sem igaz, hogy négy évig nem csináltak semmit a szocialisták (Gőgös Zoltán közbeszól.), hanem tovább rontották az ország helyzetét, tovább rontották az ország állapotát és ezzel természetes módon az emberek élethelyzetét is, hiszen hogyha megnézzük, mondjuk, Bajnai Gordon válságkezelő intézkedéseit, azt sajnos Hajdúságban, Szabolcs-Szatmárban nagyon jól ismerik a libatenyésztők (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Mennyiből lehet megélni szerinted?), tehát ha őket megkérdezzük, tudjuk, hogy mit művelt.

De az a válságkezelés, amikor ő a következőket nyilatkozta még gazdasági miniszterként, miniszterelnöksége előtt nem sokkal, 2009. február 13-án, miszerint "a pénzügyi válság megérkezett Magyarországra, és a reálgazdasági válság három területen üti meg keményen a gazdaságot: kevesebb pénz, beszűkülnek a piacok, és tömegével szűnnek meg a munkahelyek" - ők ezt hogy kezelték, ez a nagy kérdés, és hogy tudnák-e bármikor is kezelni. Úgy kezelték, hogy gyorsan elrohantak az IMF-hez és az EU-hoz, és fölvettek olyan mértékű hitelt, amit persze nagyon okosan, nagyon ügyesen, "utánam az özönvíz" módszerrel a következő kormányra hagytak. Így történhetett meg az, hogy csak 2011-ben 600 milliárd forintnyi összeget kell nagyságrendileg visszafizetnünk csak ebből a hitelből, 2012-ben 1000 milliárd forintnyit, 2013-ban, azaz jövőre közel 1100 milliárdnyit, és 2014-ben, még a választás évében 700 milliárd forintnyit. Összehasonlításképpen, csak hogy érzékeljék ezt a számot azok is, akik hallgatnak és a képviselőtársaim is, a nyugdíjkassza nagysága 2500 milliárd forint. Tehát két évben kifizetünk közel nyugdíjkassza mértékű összeget, és ez Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc és a szocialisták munkájának a következménye.

Ezért van az, hogy ha bármikor, mondjuk, szocialista képviselő akár egészségügyben vagy bármiben kérdést tesz föl, interpellál, hozzászól, akkor ezt elfelejtik, hogy ez a teher mind a tízmillió állampolgár vállát nyomja, és ezeket a terheket nem lehet vissza nem fizetni, hisz azzal tönkremenne az ország.

Tisztelt Országgyűlés! A válságmegoldásokhoz hozzátartozik az is, hogy se munkahelyeket nem teremtettek vagy tudtak megőrizni, sőt sokkal rosszabb volt a helyzet, mint mielőtt elkezdődött a válság, sem a pazarló rendszerek átalakításához nem mertek hozzányúlni, pedig mindenhol azt nyilatkozták, hogy erre szükség van, és ezt az Orbán-kormány megtette. Ezért érik ezek a nemtelen és hazug támadások az országot, ezért hazudoznak mindenfelé, és ezért van az, hogy egy olyan szocialista pártelnök és a szocialisták, akik egyébként szemlehunyva meg sem szólaltak akkor, amikor 2006-ban kitört az őszödi beszéd utáni tüntetések és tiltakozó akciók sorozata, akkor szemeket lőttek ki, és nem kiabáltak fasizmusért, akkor agyonvertek embereket, és nem kiabáltak, hogy fasizmus van, akkor fiatal embereket és idősebbeket zárkába vittek el, lecsuktak, és nem kiabáltak fasizmusért. Most pedig elmennek külföldre, és megint kezdik a 23 millió románozást és mindenféle hazudozást. (Az elnök csenget.)

Azt kell mondanom, hogy az emberek józanul gondolkoznak, és biztos, hogy ilyen (Az elnök csenget. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Lejárt az idő - általában is.) emberekre, ilyen vezetőkre nem bízzák rá az országot. Köszönöm a felvetését. (Taps a kormánypárti sorokból.)

(9.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 130 2012.11.19. 2:06  127-134

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által felvetett kérdésekre a következőt tudom mondani.

(15.50)

Miután elkészült a 2013. évi költségvetés-tervezet, sokan nem vetették össze az előző évi pénzügyi sorokat, támogatási sorokat, ezért néhányan vagy sokan félre is értették a támogatás mértékét, és gondolják azt, hogy nem lesz meg akár a civil szervezetek, akár más fenntartók támogatása. Persze sajnos sokan szándékosan próbálták félrevezetni azokat a civil szervezeteket, amelyek, ahogyan ön is elmondta, nagyszerű munkát végeznek, és olyan munkát végeznek, amely akár a fogyatékosellátás, akár a pszichiátriai sérültek ellátása vagy bármilyen más területen is fontos és hiánypótló tevékenység. Éppen ezért szeretném őket megnyugtatni önön keresztül is és az Országgyűlésen keresztül is, hogy 2013-ban is biztosítja nemcsak a kormány, hanem - remélhetőleg, ha a végleges költségvetést megszavazzuk - az Országgyűlés is a jövő évben a civil szervezetek támogatását. Ez azt jelenti, hogy 2013-ban is közel 21 milliárd forint, sőt inkább azt mondom, több mint 21 milliárd forint áll rendelkezésre, mint ebben az évben is, a civil fenntartók részére.

Mindamellett még szeretném kiemelni, hogy mint a tavalyi évben is és ebben az évben pedig még magasabb összeggel az egyik nagyon súlyos fogyatékossági formát, az autistákat támogató civil szervezeteket külön költségvetési soron támogatta az Országgyűlés többsége, mármint a kormánypárti többsége. Ilyen egyébként sohasem volt a támogatási sorok között, és ennek köszönhetően közel 100 millió forintból közel 30 szervezet a napokban is megkap egy külön támogatást, ami, azt gondolom, eddig sajnos nem volt, de ezzel is elismerjük azt, hogy óriási tevékenységet végeznek a civilek.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
238 134 2012.11.19. 1:09  127-134

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném jelezni, hogy ebben az évben azok a civil szervezetek, amelyek egy közösségbe szerveződtek a CÉHálózaton keresztül, külön támogatást kaptak, közel 400 millió forintot. És az az érdekes, hogy pont ezt a civil szervezetet próbálták most egyesek fölheccelni, fölhergelni, hogy a jövő évben nem kapnak állami normatívát vagy állami támogatást. Tehát kissé furcsa, hogy mindazok mellett, miközben külön költségvetési soron kívül is megkaptak támogatást, pont őróluk gondolják azt, hogy a jövő évben nem kapnak semmiféle támogatást.

Még egyszer hangsúlyozom: nemcsak a 21 milliárd forintos támogatás áll rendelkezésükre, hanem, ahogyan ön is említette, az Új Széchenyi-terven keresztül olyan támogatások, amelyek akár az autistaellátásban, akár az értelmi fogyatékosok, akár a mozgássérültek ellátásában, de más fogyatékossággal élők ellátásában nyújtanak segítséget mind a civil szervezeteknek (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) és mindazoknak, akik fenntartóként ilyen intézményeket tartanak fönt.

Köszönöm szépen a kérdést.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 112 2012.11.20. 2:19  27-182

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! Mirkóczki Ádám képviselő úrnak szeretném jelezni, hogy ha ön büszke a kereszténységére, az nem szégyen, sőt jó, hála istennek, most már meg lehet vallani az országban nyíltan. Ahogy egyébként szerintem az sem baj, ha valaki megvallhatja azt is, hogy cigány emberként a cigányok közül pedig melyik törzshöz, melyik népcsoporthoz tartozik (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Törzshöz?!); de viszont az semmiképp sem megy, képviselő úr, hogy olyan stílusban beszélnek önök a cigány emberekről, amelyre nem méltóak, és ez méltatlan nemcsak az Országgyűléshez, hanem méltatlan ahhoz is, hogy itt élünk tízmillióan ebben az országban, és együtt kell élnünk.

Ha gondolja, én nagyon szívesen azokra a területekre elviszem, amely az én munkaterületem. Nagyon szívesen elviszem önt a gyermekvédelembe, ahol egyik oldalon tapasztalom a cigány emberek családszeretetét, másrészt pedig azt tapasztalom, hogy mégiscsak tömegével vannak ott gyermekek. De megmutatom azoknak a gyerekeknek a tragédiáját, életét, amelyben ők benne vannak, és hogy próbálnak onnan kitörni. Nem lehet ezekről az emberekről ilyen méltatlanul és ilyen hangnemben beszélni. Az, hogy minket, KDNP-eseket, kereszténydemokratákat provokál, én ezt megértem, hiszen nem tudják ezt a területet lefedni, és ilyen gondolkodásmóddal és ilyen mentalitással, ahogy ezt teszik, nem is fogják.

Az LMP-s képviselőknek szeretném jelezni a következőt. Ne haragudjanak, ha önök oly mértékben állnak ki a cigányság mellett, ami nagyon helyes és nagyon tiszteletreméltó, akkor liberális pártként, liberális gondolkodóként miért nem állnak ki azok mellett a lányok és asszonyok mellett, akiket liberális országokban úgy, mint egy kiló krumplit, úgy, mint egy kiló kenyeret kitesznek a kirakatokba, és százával, ezrével ott vannak Magyarországról elszármazott vagy kiszöktetett lányok, és őket prostituáltnak vagy bárminek másnak tartják. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Miért nem állnak ki ez ügyben az ország mellett? Miért nem állnak ki ezek mellett a hölgyek és lányok mellett? (Osztolykán Ágnes: Vannak erre szervezetek!) És ne a kereszténydemokratákat provokálják, vagy pedig a parlamentben itt lévő cigány képviselőket.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
239 132 2012.11.20. 2:22  27-182

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tukacs képviselőnek szeretném jelezni a következőt: az önök politikája miről szólt az elmúlt nyolc évben? Arról, hogy segélyezés, segélyezés, segélyezés, és ezzel vásárolják meg a szavazatokat.

Önök azok egyébként, akik nagyon sokszor hivatkoznak az Európai Unióra. Hadd olvassak föl önöknek egy olyan javaslatot, amelyet az Európai Unió fejlesztési programja - egyébként 2002-ben, amikor önök kormányra kerültek - mondott ki az európai cigányság felzárkóztatásának érdekében: "A szociális juttatások jelentős részét ne készpénzben, hanem más formában adják a rászorulóknak". Képviselő úr, miért nem akkor hozta az ötleteit, és miért most próbálja provokálni a cigány származású képviselőinket?

A következő: "A szociális juttatásokat kössék munkához." Önök mikor kezdték el? 2009-ben kezdtek el kaparászni, hogy valamit tegyenek, és semmit nem tettek ennek érdekében. Akkor ne most provokálja a cigány származású képviselőtársainkat. "Az iskolai integráció segítése, de nem kényszerítése, a kisgyermekek iskolára való felkészítése, jóléti munkaprogramok a közigazgatásban és a magánszektorban." Csináltak önök ilyet? Nem csináltak semmit, képviselő úr.

Gyurcsány Ferenc, akit önök nagymértékben támogattak, elment egyszer egy cigány faluba, és a következőt mondta ott egy cigányasszonyra: "Miért nem dolgozik? Menjen dolgozni! Én is dolgozok." - mondta a cigányasszonynak a legnagyobb szegénységben. Ez az önök politikája.

Majd amikor utána elbuktak a választáson, miután nem csináltak ezen a területen semmit, miután az áfát pontosan azokra a karitatív támogatásokra bevezették önök, azért, mert a haverjaik elcsalták az áfát az adományok során, utána pedig bevezették, és ezért nem kapták meg a legszegényebb emberek, így mondjuk, a cigány emberek sem a karitatív szervezetektől a támogatásokat. Ne most ossza az észt, kedves képviselőtársam, és kérjen bocsánatot azoktól a cigány származású képviselőktől, akiket ön provokált csak azért, mert szatmári emberként itt van! (Az elnök csenget.)

Egyébként szeretném jelezni, hogy amikor árvíz volt a Beregben, a kormány rendbe tette az ottani házakat, amikor árvíz volt a Hernád völgyében és cigány falvakat tett tönkre, önök nem csináltak semmit, képviselő úr. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Elnök úr, nem járt még le az ideje az államtitkár úrnak?)Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 4 2012.11.26. 5:14  1-4

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egy-két dologban lehet, hogy egyetértünk. Az egyik dolog az, hogy valóban nem követhető az az időszak, amelyet remélem, végleg magunk mögött hagytunk, miszerint a cigányság vagy általában a felzárkóztatásra szoruló emberek csak a szavazatszerzés szempontjából fontosak, csak a segélyezésen keresztül fontosak, csak azért lényegesek négyévente egy-egy baloldali pártnak, hogy rájuk szavazzanak, majd utána nem foglalkoznak velük. Ebben egyetértünk.

Azt hiszem, abban is egyetértünk, hogy az sem normális, amit egy vadliberális párt, amelyik kiesett a parlamentből, bár az utódai még most is itt vannak, csak a jogok felől közelíti meg az emberek felzárkóztatását, csak jogaik vannak mindazoknak, akik támogatást, segélyt kapnak a közösségtől, a többségtől, de kötelességeik nincsenek. Azt hiszem, ezekben egyetértünk.

Talán abban is egyetértünk, és a vita egy szakaszában egy kicsit erre is terelődött a hangsúly, hogy nem oldható meg ez a kérdés semmiféle erőszakszervezeten keresztül. Az más kérdés, hogy vannak rendőrségi ügyek, vannak bíróságra tartozó ügyek, de külön az erőszak csak erőszakot szül. Azt gondolom, hogy ebben is egyetértünk, és önmagában nem lehet megoldani bármiféle felvonulással vagy bármiféle külső segítséggel, ami nem az állami jogrendbe bekapcsolódó szervezetet jelenti.

Képviselő úr, szeretném önnek elismételi azokat a gondolatokat, amelyeket Balog Zoltán miniszter úr kiemelt néhány pontban. Az egyik, hogy súlyos tévedés, ha kizárólag emberi jogi kérdés felől közelítjük meg ezt a kérdést. Súlyos tévedés az is, ha kizárólag csak a közbiztonság felől közelítjük meg, bár nagyon súlyos és fontos feladat. De ugyanilyen súlyos tévedés, hogyha csak a szociális ellátások oldaláról próbáljuk megközelíteni ezt a kérdést, és az is egy súlyos tévedés, amikor csak a cigányságról beszélünk a felzárkózatás területén, hiszen sajnos vannak nem a cigánytársadalomba tartozó honfitársaink, akiknél ugyanúgy fontos a felzárkóztatás és a segítség annak érdekében, hogy abból az élethelyzetből kitörjenek, amibe beleszülettek vagy amibe belekerültek.

Éppen ezért amit ön felvetett, hogy gyakorlati megoldások szükségesek, én ezzel teljesen egyetértek, és ezeket a gyakorlati megoldásokat részben azzal készítette elő ez a kormány, hogy eleve a képviselőink kiválasztásánál is van roma, cigány származású politikus.

(13.10)

Az európai uniós parlamentben is van magyar, a Fidesz-KDNP-frakcióhoz kapcsolódó roma politikus. Eleve felállítottuk a felzárkóztatási államtitkárságot, amelynek pontosan az volt a feladata, hogy felállítsa azokat a feladatokat, amelyek egyébként sokszor az egész társadalom teljes egyetértését nemcsak hogy igénylik, hanem a támogatását is megkapják.

Nagyon röviden ezeket hadd soroljam fel, hogy a gyakorlatban mik történtek. Nyilván a gyermekesély felől, a gyermekfelzárkóztatás felől - amiben önnek teljesen igaza van, hogy ott kell elkezdeni valamilyen módon a támogatást - nem véletlenül kezdtük el akár a "Biztos kezdet" program kiszélesítését, akár egy sokkal nagyobb támogatási rendszeren keresztül, az önkormányzatokat bevonva, a Gyermekesély-programokat, amelyek összesen több mint 13 milliárd forintot szánnak arra, amit ön is mond, hogy azoknak a gyerekeknek az életlehetősége, az esélye meglegyen a kiemelkedésre, akiknek egyébként sajnos a családi környezet erre nem ad adott esetben lehetőséget.

A másik terület a foglalkoztatás, itt már az idősebbeket kell megszólítanunk. És igenis, azon Start-munkaprogram során, amely elindult az országban - pontos adataink nincsenek, mert elvileg valóban tiltják a felmérést minden szempontból a magyar törvények, de azért számítások szerint mégis -, közel 50 ezer cigány honfitársunk kapott lehetőséget a közmunkaprogram keretében, és ezek kihatnak a gyermekekre is, ezek kihatnak a fiatalokra és kihatnak az oktatásra is.

Harmadik nagy területnek hadd emeljem ki a lakhatás kérdését. Az valóban nem megy, ami a múltban volt, hogy megkapta valaki a támogatást szocpolon vagy bármilyen programon keresztül, utána pedig egy év múlva, két év múlva, tíz év múlva már semmi nem maradt belőle, csak a nyomor. És ugyanezt tettük meg az iskoláztatási támogatásnál, a változtatásnál. Annak eredményeképpen egyébként, hogy kötelező, és nem kapják meg a támogatást a családok, ha nem járatják a gyereket iskolába, közel 20 ezer gyermekkel többen járnak iskolába. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a felvetését, és pontosan ezért volt értelme a vitanapnak (Az elnök ismét csenget.), mert nagyon sok jó javaslat is elhangzott, és sok félreértést is tisztázni tudtunk.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 26-32 2012.11.26. 4:17  23-32

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hallom, a szocialisták örülnek a válasznak már előre, pedig nem is gondolják még, hogy mit mondok, de akkor fogok hozzájuk is szólni néhány mondatot.

Valóban így van, képviselő asszony, hogy 1997-ben az akkor nagyon nagy többségben lévő, kétharmados többségben lévő szocialisták és szabad demokraták döntöttek úgy, hogy megadóztatják a nyugdíjat. A legmegdöbbentőbb a részükről, hogy ezek után, amikor a második Orbán-kormány megalakult, attól kezdve folyamatosan csak azt hangoztatták, hogy 2013-tól a kormány meg fogja adóztatni a nyugdíjakat. (Simon Gábor: Lehet a kétharmadot jól is csinálni.) Kedves volt államtitkár úr, ön nyolc évig képviselte azt a politikát (Közbeszólások.), amelynek következtében itt tart az ország.

Tisztelt volt szocialista képviselők! (Közbeszólások.)

ELNÖK: Tessék, államtitkár úr! (Az elnök csenget.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Elhiszem, hogy nehéz elviselni az igazságot (Felzúdulás, közbeszólások az MSZP padsoraiból.), hiszen önök voltak azok, akik 19 ezer forint ígéretével több százezer ember szavazatát vásárolták meg.

(13.50)

A 19 ezer forint ígéretét úgy mondták az embereknek, hogy be fog épülni a nyugdíjrendszerbe. Egyszer fizették ki, nem épült bele a nyugdíjrendszerbe, egyébként pedig azt a pénzt az előző kormány által a kasszában hagyott pénzből fizették ki.

A második: tisztelt szocialista képviselőtársaim, önök voltak azok, akik megígérték a 13. havi nyugdíjat. (Zaj az MSZP soraiban. - Az elnök csenget.) Heti kifizetésekkel vezették be önök. Heti kifizetésekkel vezették be!

ELNÖK: Képviselő úr, egy kicsit várjon! Tisztelettel kérem a szocialista képviselőket, vegyék tudomásul, hogy amit kiabálnak, az nem hallatszik be a televízión keresztül. (Moraj, közbeszólás az MSZP soraiból: Majd a jegyzőkönyvből!) Kérem szépen Tóbiás frakcióvezető-helyettes urat, segítsen rendet teremteni. (Derültség, folyamatos zaj.) Köszönöm szépen.

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés!

ELNÖK: Várunk még egy kicsikét, képviselő úr! (Csenget.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen, elnök úr. Bármennyire is fáj az igazság, tisztelt szocialista képviselő urak és hölgyek, a 13. havi nyugdíj bevezetését, majd utána a megszüntetését egyrészt önök valóban elkezdték, majd hitelből finanszírozták, majd amikor már hiteleket sem kaptak csak úgy nyakra-főre, akkor megszüntették, majd ezek után önök vádolják azt a kormányt, amelyiknek az első döntése az volt, hogy a nyugdíjak adóztatását megszüntettük, ez legalább olyan hazugság, mint amit bármilyen más területen önök ebben a politikai életben végeztek az elmúlt 20 évben, akár az ingatlanpanamák területén, akár a felzárkóztatás területén, akár a szociális segélyezés területén.

Tisztelt Képviselő Asszony! Én köszönöm szépen a felvetését ebben a kérdésben. A kormány kimondta ebben az évben, és nemcsak a kormány, hanem az Országgyűlés is megszavazta, hogy a nyugdíjakat nem fogjuk megadóztatni, a nyugdíjaknak nem lesz járulékfizetése a jövőben. Éppen ezért az a vállalásunk, amely azt jelenti, hogy minden évben a nyugdíjak vásárlóértékét megtartjuk, mert meg is fogjuk tartani, be is tartottuk ebben az évben is és a jövő évben is; és minden egyéb állítás, amit a baloldal, a radikális baloldal próbál tenni ebben az ügyben, az hazugság, és nem igaz!

Köszönöm szépen a felszólalási lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
241 223 2012.11.26. 2:00  218-224

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Örülök, hogy az LMP képviselői (Az elnök csenget.) most legalább elmondták azokat az észrevételeket, amelyeket egyébként az általános és részletes vitában a nem jelenlétük miatt nem tudtak elmondani. Köszönöm szépen az észrevételüket.

De a szocialista képviselő Pál Tibor úrnak a következőt szeretném mondani.

(18.20)

Először is: az egyik módosító indítvánnyal kapcsolatban, ha ön jobban vagy figyelmesebben elolvasta volna, akkor láthatná, hogy a nevelőszülők foglalkoztatási jogviszonyát külön törvényben fogjuk szabályozni. Önöknek ez eszükbe sem jutott, tisztelt képviselő úr, tehát jobb, ha nem emlegeti föl azt az időszakot, amikor önök nem is foglalkoztak a nevelőszülők életével.

De ami ennél sokkal rosszabb, tisztelt képviselő úr: ön aggódik és mondja azt, hogy ez a gyermekvédelembe beágyazott ingatlanbiznisz, ön szocialista képviselőként, amikor az erzsébetvárosi vagy pedig a terézvárosi ingatlanpanamáknál az egész frakciójuk börtönfrakcióként folytathatja tovább a munkáját? (Taps a kormánypárti padsorokban.) Ön beszél ilyenről?!

Tisztelt képviselő úr, ön beszél olyanról, amikor az OPNI-t, az Országos Pszichiátriai Intézetet (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Orvost! Beteg vagy!), a Lipótmezőt önök bezáratták és próbálták eladni? Ön beszél ingatlanbizniszről? (Közbeszólások az MSZP padsoraiból. - Taps a kormánypárti sorokban.)

Ön beszél ingatlanbizniszről, amikor az MTV, a Magyar Televízió székházának eladásával súlyos, milliárdos károkat okoztak az MTV-nek, és az adófizetőknek kell visszafizetni az önök rossz döntését?

Tisztelt képviselő úr, ön az, aki a Sukoró-ügy, a Posta-székház eladása esetén benne volt abban a döntéshozatalban, amit döntöttek. Ön beszél ingatlanbizniszről?

Szégyelljék magukat, és ne foglalkozzon olyan butaságokkal, amiket hazudott!

Köszönöm az észrevételt. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 122 2012.12.03. 2:14  117-126

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A fogyatékkal élők világnapján, azt gondolom, a kérdése mindenképp teljesen jogos és fontos volt.

Már csak azért is, mert hatalmas nagy összegeket költ az ország - egyébként nagyon helyesen és nagyon fontos célokra - a fogyatékos emberek élethelyzetének javítására, illetve a hozzátartozóik élethelyzetének a javítására is, de nem mindegy, hogy hogyan.

Amit az első kérdésében ön feltett: a 2007-2010-es időszakban 15 milliárd forintot költött el az akkori kormány akadálymentesítésre, és hozzáteszem, vannak pozitív eredményei. Sok olyan épület akadálymentesítése valósult meg, amire szükség volt. De hozzáteszem, hogy sok olyan is megtörtént, amiket később bezárásra ítéltek, de mégiscsak ráköltöttek pénzt; vagy sok olyan vasútvonal mellett történt az előző időszakban olyan felesleges akadálymentesítés, amelynek összegéből talán az ország jó részén be lehetett volna fejezni az akadálymentesítési feladatokat.

Amit még kérdezett, képviselő úr, mindenképp szeretném kihasználni az alkalmat, hogy elmondjam, miszerint az Új Széchenyi-terv keretén belül azokban a kormányhivatalokban, ahol a legtöbb fogyatékossággal élő honfitársunk jelenik meg vagy a legtöbben veszik igénybe, több mint 5 milliárd forint értékű akadálymentesítési feladatot fogunk végrehajtani az elkövetkezendő hónapokban, illetve évben. És mindenképp fontos kiemelni azt, hogy itt komplex akadálymentesítésről beszélünk, tehát nemcsak fizikai, hanem infokommunikációs akadálymentesítésre is sor kerül, amely mindenképp segíti akár a látássérült, akár az értelmi fogyatékossággal élő, akár pedig a hallássérült honfitársainkat.

Szeretném azt is jelezni önnek a kérdésére válaszként, miszerint a 2010-es 265 millió forintos jelnyelvi tolmácsszolgálati támogatáshoz képest mind az előző évben, mind pedig idén 400 millió forintot meghaladó (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) összeggel támogatjuk őket. Mindenképp emelkedett a tolmácsszolgálat színvonala.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
245 126 2012.12.03. 1:12  117-126

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! A Fidesz-KDNP-frakciószövetség politikájához hozzátartozott az elmúlt évek során az, hogy nemcsak beszéltünk az akadálymentesítésről vagy általában a fogyatékossággal élők helyzetéről, hanem, mint ahogy ön is mozgássérült képviselőként, vagy akár Tapolczai Gergely hallássérült képviselőként vagy pedig Kósa Ádám európai parlamenti hallássérült képviselőként itt van közöttünk, és nemcsak ülnek itt képviselőként, hanem tevőlegesen is hozzátesznek a munkához.

Ennek köszönhető az, hogy a jelnyelvi tolmácsszolgálat az országot teljes mértékben lefedi, és minden tekintetben igénybe lehet venni ezt a szolgálatot. És annak köszönhetően, hogy hallássérült képviselőink jelezték, milyen feladatokat kell még megoldani, néhány hónappal ezelőtt írtunk ki az Új Széchenyi-terven keresztül egy olyan 540 millió forintos támogatást, amely a videotolmácsolás segítségét adja meg hallássérült honfitársainknak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Hatalmas nagy előrelépés lesz ez a közszolgáltatások igénybevételénél.

Köszönöm szépen a kérdést. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 4 2012.12.04. 5:07  1-4

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ne haragudjon, képviselő úr, amilyen zavaros volt a hozzászólása, olyan zavaros volt az önök kormányzása is. Beszélt mindenről, kezdve a bányásznyugdíjakról, a korhatár előttiről, korkedvezményről, húsipari dolgozókról, mindenről.

Hadd olvassak föl önnek egy idézetet, jó barátjáról van szó, Veres Jánosról, aki ezt a következő gondolatot elmondta: nem kerülhetők meg ezek a bizonyos strukturális átalakítások, azaz hozzá kell nyúlni mindazokhoz a területekhez, amit ön felsorolt, egyébként részben amit ön felsorolt, a nyugdíjrendszert illetően, a rokkantnyugdíjrendszert illetően, a munkanélküli-ellátást illetően, sok minden más területét is az életnek. És ismét önnek szól, amit most folytatásként mondok. "Meg vagyok arról győződve - mondta Veres János -, hogy a következő időszakban, amikor ilyen döntésekre sor fog kerülni Magyarországon, akkor bizonyosan mindazok, akik immáron belátják, hogy az elmúlt időszak elhalasztott döntései károsak az országnak, támogatni fogják ezeket a javaslatokat." 2009 márciusáról van szó.

Tisztelt Kovács Képviselő Úr! Ne haragudjon, amit ön elmondott, hogy nálunk adott esetben csak alelnök úr mint KDNP-s képviselő vagy pedig Fónagy János mint fideszes képviselő úr értik adott esetben a munkások, a dolgozó emberek gondolatait. Visszautasítom ezt sok-sok olyan képviselőnk nevében, akik akár a mezőgazdaság, akár az ipar, de akár pedig bármilyen más területen dolgoznak, és sokat dolgoznak.

Visszautasítom azt is, hogy szakértelem-nélküliséggel vádolja ezt a kormányt. Ne haragudjon, nem mi küldtünk olyan biztost az Európai Unióba Kovács László személyében, mint önök, aki először megpróbálta az energetikai biztosságot, és majd utána, mikor kiderült, hogy tulajdonképpen gázkészüléken kívül nem bír mást begyújtani (Kovács Tibor: Te zagyválsz összevissza! Miről beszélsz?), akkor utána lett belőle jó adóbiztos, képviselő úr. Visszautasítom azokat a vádakat, amelyekkel ön több száz képviselőnket illet, miszerint nincs szakértelme az itt élő képviselőknek (Kovács Tibor: Válaszolj a kérdésre, amit föltettem!), sem pedig a kormánytagoknak.Képviselő úr (Az elnök csenget.), hogyha gondolja, máskor is szóljon hozzá, addig is egy vizet kérnék szépen a teremszolgálattól, hogy lenyugodjon. (Kovács Tibor: Válaszoljon a kérdésemre!)

Tisztelt Kovács Képviselő Úr! Az ön által felvetett kérdéseket egyébként önök is meg akarták valósítani. Itt az adott idézet. Gyávák voltak hozzá, nem merték, és nagyon is tudták azt, hogy mindaz, ami a korai nyugdíjazások területén zajlott az elmúlt két évtizedben, hosszú távon fönntarthatatlan, azt mind hitelből tartotta fönn az ország. (Kovács Tibor: Ez nem igaz, ez hazugság! Hazugság!) Azt ön is tudja, hogy az a 70-80 százalék fölé fölfutó hitelállomány, ami az országot most sújtja, az önök kormányzásának elmúlt nyolc évében 30 százalékos emelkedést mutatott, és az ennek a következménye, ennek a felelőtlen gondolkodásnak a következménye. Amikor mondjuk, bevezették vagy tovább folytatták a korkedvezmény felülvizsgálatát, ahelyett, hogy konkrétan megjelölték volna, hogy melyek azok a valóban veszélyek munkahelyekre, amelyekre szükség van a korkedvezménynél, és melyek azok, amelyek már rég elavultak, önök nem foglalkoztak ezzel, megtartották a listát, csak azt mondták... (Kovács Tibor: Két és fél év alatt mit csináltatok? - Wittner Mária: Ne dumálj bele! - Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Őrség!) Elnök úr! (Az elnök csenget.) Köszönöm szépen.

Amikor a korengedményes nyugdíjról beszélünk, korábban úgy is hívták egyébként, hogy foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíj, foglalkoztatáspolitikai célú. Magyarán, önök, miután látták azt, hogy nem lehet azokat az embereket a munkahelyen tartani, nem tudtak új munkalehetőséget biztosítani számukra, ezért elküldték őket 50 évesen, 52 évesen, 55 évesen nyugdíjba. Ön is nagyon jól tudja, legalábbis remélem, hogy tudja, hogy ha egy ember életében a munka megszűnik, ha korán elküldik nyugdíjba, az sajnos ezeknek az embereknek az életében együtt jár a fizikai és szellemi leépüléssel is. Nagyon jól tudja!

Ráadásul minden területen, ha a szolgálati nyugdíjakat nézzük, ön is tudja, hogy fenntarthatatlan volt az, hogy 35-40 éves fiatalemberek elmentek nyugdíjba, majd utána egyébként pedig ugyanúgy valamilyen munkahelyen dolgoztak tovább szolgálati nyugdíjasként vagy pedig nem szolgálati nyugdíjasként. Fönntarthatatlan volt ez a rendszer, önök is tudják.

Amit a bányászokkal kapcsolatban ön elmondott, arra csak annyit szeretnék reagálni, hogy Hoppál Péternek lesz hamarosan egy napirendi előtti felszólalása, ott elmondom részleteiben, hogy a föld alatti bányászoknak milyen támogatása marad meg és milyen támogatását állítjuk vissza.

Köszönöm szépen a felszólalását. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 16 2012.12.04. 3:21  14-16

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban volt ebben a Házban - és azt gondolom, most is van - olyan párt, amely a családok ellen próbált mindent megtenni, a családok szétverése érdekében; az a vadliberalizmus, ami főleg az SZDSZ-t jellemezte és azoknak utódját, mindent megtett az elmúlt húsz évben, hogy a családok rombolását, a családok értékét és a gyermeknevelés értékét a nullával tegye egyenlővé.

Sajnos azt kell mondani, hogy ez a törekvés nem egyedülálló, Európa több országában is olyan intézkedések történtek, olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek számunkra, magyar emberek számára, a többségi társadalom számára teljesen ellentétesek a többség érdekeivel, hiszen a családot mint értéket teljes mértékben meg akarják szüntetni, teljes mértékben szét akarják verni. Sokan olyan társadalmi berendezkedést akarnak elérni, amely szerint mindegy, hogy a gyermek milyen közösségben nevelkedik fel, teljesen mindegy számukra, hogy két férfi vagy két nő neveli fel a gyermeket, és én azt gondolom, hogy ezzel szemben a magyar társadalom nagy többsége szemben áll, és ezt a gondolatot nem tudja elfogadni.

Éppen ezért azok a törekvések, amelyeket a magyar kormány a családok védelmében, a családok érdekében és ezzel az egész nemzet érdekében megtett, egyik oldalról bemutathatóak és egyértelműek azokon a jogszabályokon keresztül, amelyek akár az alaptörvényben, akár az ön által említett törvényben is, akár pedig a polgári törvénykönyvben is remélhetőleg meg fognak jelenni, másrészt pedig a támogatási rendszeren keresztül is kiemelten támogatjuk a családokat. Azok a módosítások, azok a javaslatok, amelyek akár a kereszténydemokratáktól érkeztek az elmúlt években, évtizedekben, most végre kormányzati szerepet is kaptak és kormányzati lehetőséget is kaptak, beépültek a kormánynak a munkájába. Talán egyrészt ennek köszönhető, hogy a társadalmi szemléletformálás megindult, és talán akár a médián keresztül, akár más rendezvényeken keresztül is azt tapasztalhatjuk, hogy a család mint érték újra a társadalom középpontjába került és kerülhet. A másik, talán legalább ilyen fontos és örömteli hír az, hogy az elmúlt tíz hónapnak a születésszámai az előző évi időszakhoz képest több mint 4 százalékkal emelkedtek.

Ezek mind örömteli hírek, és azt gondolom, hogy ha mind az alaptörvény, mind pedig más jogszabályok adott esetben kétharmados jogszabállyal garantálják a családok értékének, együtt maradásának és - hozzáteszem - megmentésének a célját, akkor ez mindenképp támogatandó és mindenképp segítendő törekvés. Éppen ezért köszönöm a kereszténydemokrata frakciónak is és a többi frakciónak is, amelyek támogatják ezt a törekvést, és a képviselőknek is köszönöm, akik támogatják ezt a törekvést.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 20 2012.12.04. 5:20  17-20

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a felszólalását. Ahogy levezető alelnök úr is a napot a bányászok köszöntésével kezdte Szent Borbála napján, önnek is köszönöm, nemcsak a mai hozzászólását, hanem az érdekükben kifejtett tevékenységét. Néhány dolgot ki szeretnék emelni azokról a változtatásokról, amelyek most visszamenőlegesen érintik mindazokat a személyeket, akiket ön is említett.

Egyrészt mindenképp fontos a szénjárandósággal kapcsolatban, hogy jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt van a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet módosítása. A módosítás lehetővé fogja tenni, hogy a társadalombiztosítási ellátások 2011 második félévében történt módosításához alkalmazkodjon, így ne kerüljön kizárásra valamely új ellátásban részesülő, de a nyugdíjkorhatárt még el nem érő bányász a szénjárandóságból.

De talán ennél is sokkal nagyobb mértékű és léptékű az a változtatás, amit valóban közösen, mind a bányászok képviselőivel, mind pedig önökkel, képviselőkkel tettünk meg. Ez a következő gondot okozta, amit pedig megoldottunk, azt mindjárt elmondom. A rokkantsági nyugdíjkedvezmény alapján a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítását megelőzően egészségkárosodottá vált bányász dolgozók 40 százalékos mértékű egészségkárosodásukra tekintettel is a III. rokkantsági csoportba sorolódtak. Éppen ezért jogosultak voltak az 50 százalék elérésével a magasabb juttatásra. Nyilván a felülvizsgálatoknál adott esetben nem ütötte meg ezt a mértéket az egészségi állapotuk, ezért kaphattak kevesebbet.

Hogy ezt orvosoljuk, és ezen változtassunk, megszületett a kormányhatározat, a kormánydöntés, miszerint azok a bányász dolgozók, akik föld alatti munkakörben dolgoztak 2011. december 31-én, rokkantsági nyugdíjban, ezt követően megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülnek vagy részesültek, kérhetik a bányászok egészségkárosodási járadékának megállapítását. Az ellátás összege megegyezik a korábbi rokkantsági nyugdíjrendszerben nyugdíjként kapott összeggel. A már felülvizsgált személyek a két ellátás közötti különbözetet visszamenőleg megkapják. Ebben is kérem az önök segítségét, hogy ezt minél hamarabb megkaphassák.

Keresőtevékenységet a bányászok egészségkárosodási járadékánál alkalmazott szabály szerint végezhetnek, a minimálbér 18-szorosát meghaladó éves kereset elérése esetén az ellátás folyósítását fölfüggesztik. Az özvegyi nyugdíj is kicsit pozitívan változott, hiszen azon egészségkárosodási járadékban részesülő személyek számára is 60 százalékos mértékben jár majd, akik a megváltozott munkaképességű személyek ellátása helyett kérik az egészségkárosodási járadék megállapítását. Tehát a 30 helyett ez 60 százalék lesz.

Abban is történt változás, miszerint a bányászok egészségkárosodási járadéka összegének felső korlátja volt a múltban. 2009 óta nem történt meg ennek emelése. Ugyanúgy, ahogy a nyugdíjrendszeren belül minden évben megtörténik az emelés, ez itt is meg fog történni. Itt kérem az önök segítségét, mert az eljárásrend, a felülvizsgálat és az azzal kapcsolatos munkák nagyon nehezek, már csak azért is, mert közel 200 ezer ember közül kell kiválasztani azt a 3-4 ezer bányászt, akik egyébként nincsenek föltüntetve a nyugdíjrendszeren belül bányászként. Éppen ezért az eljárásrend egyrészt a már felülvizsgáltakról fog rendelkezni, másrészt azokról, akik 2011. december 31-ig bányász rokkantsági nyugdíjban részesültek, hogy ők is az említett ellátásokat mindenképp megkapják.

Ehhez kérem az önök segítségét, és köszönöm mindazoknak az állhatatos munkáját, és itt hadd soroljam föl őket, akik nemcsak hőzöngve nyilatkoztak, mint Kovács Tibor képviselő úr a szocialisták közül, hanem komolyan vették az együttműködést. Így Tatabánya, Oroszlány térségéből Czunyiné Bertalan Judit, Bencsik János, Schmidt Csaba, Michl József, Salgótarján polgármestere, Sztrémi Melinda, az északi országrészből még tovább mondhatnám Riz Gábor, Demeter Zoltán, Daher Pierre, Tamás Barnabás, Hörcsik Richárd, Sebestyén László és Zsiga Marcell képviselő urakat. Az önök térségéből mindenképp köszönöm Polics Józsefnek, Csizi Péternek, Kővári Jánosnak, Nagy Csabának és önnek is azt a tevékenységet, amelyet erre a napra jelenthetünk be.

Köszönöm az együttműködésüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 8 2012.12.11. 5:16  5-8

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, a családoknak a támogatása sokkal összetettebb annál, mint hogy csak egy támogatási rendszert vegyünk figyelembe, és éppen ezért talán az ön által felsoroltakat kiegészítve, talán azokhoz hozzáfűzve engedjen meg még néhány gondolatot.

Ami ugyanilyen fontos lépés volt a kormány részéről az elmúlt években, és ezt persze az előző, szocialista kormány szereti eltagadni, az, hogy amibe belekergették az embereket, a devizahitelezésnek a gyakorlatába és annak a súlyos következményébe, annak a hatását, következményeit nem számították ki... (Kovács Tibor, dr. Veres János és Szűcs Erika közbeszólása.) Máris kiabál, úgy hallom, Kovács képviselő úr (Dr. Józsa István: Járai Zsigmond...),sose bírja elviselni, ha az igazsággal szembesítem őket, de fognak kapni, képviselő úr, még néhány gondolatot, tehát nyugodjon meg, legyen szíves.

(9.20)

Tehát amikor a devizahitelesekkel kapcsolatban megtettük azokat a sorozatlépéseket, amelyek segítik a családok megmaradását, összetartását, megelőzik a szétesést, és adott esetben gyermekeknek a gyermekvédelembe vételét azzal, hogy nem kell kimenniük a házukból, a lakásukból, azt hiszem, ezek nagyon fontos lépések voltak.

Ugyanilyen fontos lépés volt - Kovács Tibor, figyeljen, legyen szíves -, hogy 2012 júniusára önök, szocialisták meg akarták szüntetni a gáz- és távhőtámogatást, ezzel a lakótelepen élő emberek nagy részének teljesen tönkretették volna az életlehetőségeit, és éppen ezért a gáz- és távhőtámogatást a lakásfenntartási támogatással együtt adjuk, és együtt, összevontan lehet igényelni. Egyébként ennek eredményeképpen több mint 378 ezer háztartás 40 milliárd forintos támogatásban részesül. Ezt a szocialisták egyébként nagyrészt meg akarták szüntetni.

Ugyanígy fontos, amit ön említett a nagycsaládosok szempontjából, hogy az ő támogatásukra szükség van, de kiemelném a nagycsaládosok gázártámogatását, amely a gyermekek után járó családi kedvezményhez kapcsolódik, de nyilván nemcsak azok kaphatják meg, akik adót fizetnek, hanem mindenki más. Ennek eredményeképpen több mint 62 ezer család részesül ebben a kedvezményben, támogatásban. Mindenképp fontos segítség a családok számára.

Ez hosszú távú üzenet azoknak a családoknak, akiknek az élethelyzete sok szempontból azért kilátástalan, mert gyermekeik oktatása, képzése az elmúlt időszakban katasztrofális volt, és hozzáteszem egyébként, a szociális segélyezés egész rendszere szétrombolta a munka irányába való elmozdulás lehetőségét. Az itteni átalakítások, akár hogy a pénzbeli segélyek természetbeni juttatásokként jutnak el a rászorultakhoz, akár az, hogy az iskolába járás kötelező és megvonható, és meg is kell vonni az iskoláztatási támogatást a lógós gyerekektől, ezek hosszú távon mind-mind a kitörés lehetőségét segíthetik és segítik is.

Hozzáteszem egyébként, közel 600 ezer hátrányos helyzetű gyermeknek támogatjuk rendszeresen, folyamatosan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményen keresztül akár az iskoláztatását, akár az étkezését, akár pedig kétszer egy évben a mindennapjait.

Nagyon fontos a téli időszakon belüli támogatás is. Most a Belügyminisztérium munkájának az eredményeképpen 1 milliárd forintból 1625 önkormányzat kap a téli tüzelőhöz külön támogatást. Én azt gondolom, hogy ez a segítség azokon a helyeken, ahol a legnagyobb a nyomor, a legnagyobb a szegénység, a legnagyobb a gond, mindenképp fontos ebben az időszakban, és erre a múltban nem volt egyébként példa az előző szocialista kormány alatt.

Amit ön említett, tisztelt képviselő asszony, van még egy olyan fontos észrevétel az elmúlt napokban, ami szóbeszéd tárgya, és nemcsak szóbeszéd, hanem a kormány cselekszik is ebben, ez pedig valóban a gáz és a távhő, illetve a villamos energia árának a csökkentése.

És ez fáj a szocialistáknak, hiszen valóban azt hazudták, hogy nem lesz ezen a területen áremelés, mondhatjuk úgy is, hogy még az inflációt követően sem tartották ezt be, hiszen valóban, a földgáz áránál háromszoros, a villamos energia áránál kétszeres áremelkedés következett be az elmúlt időszakban, és semmi sem indokolta az ilyen mértékű áremelkedést. Ezért döntött úgy a kormány és fog a holnapi kormányülésen úgy dönteni, hogy itt drasztikus lépésre szánja el magát, és a 10 százalékos csökkentést meg fogja tenni, egyébként minden család érdekében.

Én azt gondolom, hogy ezek a lépések, amiket ön is felsorolt, és köszönöm önnek, és a kormány eddigi lépései teszik lehetővé a családok mindennapjainak a megélhetését.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 12 2012.12.11. 5:03  9-12

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Mindig is becsültem az LMP magabiztosságát olyan kérdésekben, amelyekben megkapják valakitől a felkészítő anyagot, majd úgy mondják el, mint szakértők nagy tudását. Arra kérem, tisztelt képviselő asszony, próbáljon egy kicsit körülnézni, hogy mi volt ezen a területen, olvassa el az eddigi parlamenti jegyzőkönyveket, és nézze át, hogy mekkorák azok a statisztikai adatokbéli különbségek, amelyek Magyarországot jellemezték akár a környező országokkal, akár az európai uniós átlaggal szemben. Önök mindig nagyon szívesen hivatkoznak a nemzetközi tapasztalatokra, a nemzetközi számokra, sőt, ha valamilyen bajuk van az országgal, akkor legszívesebben nemzetközi bíróságokhoz vagy nemzetközi szervezetekhez futnak el árulkodni.

Legyen szíves, nézze meg azokat az adatokat, amelyek a múltban jellemezték Magyarországon a rokkantsági rendszert! Két-két és félszerese volt Magyarországon azoknak az embereknek a száma, akik rokkantsági ellátásban, rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági nyugdíjszerű ellátásban részesültek. Ön szerint ez normális? Ön szerint ez elfogadható volt? Fenntartható egy ilyen rendszer? Mindenki belátta, hogy ez képtelenség. Éppen ezért az átalakítás egy hosszú folyamat eredménye, aminek igenis eredményei is mutatkoznak már. Ha ön a nemzetközi tapasztalatokat mindig is figyelembe akarja venni, mint liberális párt képviselője, akkor legyen szíves komolyan venni a betegségek nemzetközi osztályozásának azt a lehetőségét, ami alapján az orvosok dolgoznak. Ne vonja kétségbe azoknak az orvosoknak a munkáját, akik ezt az úgynevezett BNO-kódot használják, és ne vonja kétségbe azoknak a különböző szakmai kollégiumoknak a javaslatát, amelyek felállították azt a rendszert, amit nem a politika kívánt meg tőlük, nem a politika rendelt meg tőlük, hanem egy teljesen jogos, orvosi-egészségügyi szempontrendszer felállítását szolgálják. Egyébként azok a számok, amelyek egy év alatt megjelentek, a rendszer átalakításának a jogosságát és szükségességét is bizonyítják.

Az, hogy 195 ezer embert rendeltek vissza, nem igaz. Ezeknek az embereknek amúgy is vissza kellett volna jönniük, felülvizsgálatra amúgy is újra kellett volna jelentkezniük, hiszen nem volt véglegesítve az ő egészségi állapotuk, a rokkantságuk. Éppen ezért annak a 195 ezer embernek, akikről beszélt, újra kellett jelentkezniük, és őket ütemesen hívja be a Nemzeti Rehabilitációs Szociális Hivatal. Tisztelt Képviselő Asszony! Ön azt minek minősíti, amikor 195 ezer emberből 5 ezer nem jelentkezik vissza? Minek minősíti, mondja meg? Nem tud erre válaszolni, képviselő asszony, s nemcsak azért, mert most nincs lehetősége, hanem máskor sem tud válaszolni erre. Ötezer ember úgy gondolta, hogy az ő eddigi ellátása egyszerűen jogtalan volt. Ötezer ember nem jött vissza!

De mondok más számot is, tisztelt képviselő asszony. Azon változtatás eredményeképpen, hogy felálltak azok a komplex rehabilitációs csoportok, amelyek egy-egy fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű ember életét vizsgálják, három szempontot vesznek figyelembe, az egészségügyit, a munkaügyit és a szociális helyzetét. Ennek a hírére sokan úgy gondolták, hogy hoppá, itt már komolyabb vizsgálat van, és évente több mint 10 ezerrel kevesebben jelentkeznek új vizsgálatra. Új vizsgálatra 2010-ben még 70 ezren jelentkeztek, 2011-ben már csak 60 ezren, ebben az évben meg 50 ezernél is kevesebben fognak jelentkezni. Ez nem eredmény, kedves képviselő asszony? Nem azt mutatja, hogy azok az emberek jelentkeznek, akiknek valóban rászorultsági alapon és egészségügyi szempontból kell jelentkezniük?

Hozzáteszem, a cél nyilván az, tisztelt képviselő asszony, hogy hosszú távon lehetőség szerint mindazoknak, akiknek a megmaradt munkaképessége lehetővé teszi, a rehabilitációs ellátást kapják, azon keresztül pedig részben vagy egészben a munkába való visszatérést. Ezért támogatjuk minden évben közel 22 milliárd forinttal az Új Széchenyi-terven keresztül a költségvetési támogatáson felül is a foglalkoztatásukat, és ezért fogunk ma arról szavazni, hogy a rehabilitációs ellátottak napi négy órában mindenképp foglalkoztathatók legyenek.

Köszönöm szépen a felvetését, képviselő asszony. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 16 2012.12.11. 3:13  13-16

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nincs egységfront a szocialistákkal, nem is volt és nem is lesz. Olyan dolgokban azonban, amelyek elhangzottak itt a parlamentben, amelyek gyűlöletet keltenek honfitársaink irányában, igenis nem egységfrontba, de azonos nézetre kerülünk, és erről nem mi tehetünk, hanem önök tehetnek, tisztelt képviselő úr. Tehát ne minket vádoljon olyannal, amit nem teszünk meg, hanem magukba nézzenek, hogy miért kell az embertársainkat, honfitársainkat az országból kirekeszteni azért, mert más a vallásuk, más a fajuk, vagy bármilyen más oknál fogva nem olyanok, mint a többség.

Amit ön fölvetett, tisztelt képviselő úr, nagyon sajnálom azokat az észrevételeket, amelyeket ennek a kormánynak célzott, hiszen az elején fölsorolta, ami 2002-től 2010-ig egy elhibázott, rossz gazdaságpolitika, és hozzáteszem, egy elhibázott, rossz szociális segélyezési, szociálpolitikai rendszer következtében szenved el most a mai kormány, szenved el ezáltal tízmillió ember. Ön is nagyon jól tudja, hogy amikor 52 százalékról 82 százalékra fölemelte az államadósság mértékét az elmúlt kormány, annak súlyos következményei vannak, olyan súlyos következményei, hogy ha megtartjuk azokat az ellátórendszereket, ahogy működtek a múltban, akkor ma Magyarország Görögország útjára csúszott volna le. Ezt ön sem akarja, ön sem kérheti, ön sem kívánhatja, még akkor sem, ha szeretnének kormányra kerülni.

Pontosan azért voltak azok a lépések, amelyeket fölsoroltam, tisztelt képviselő úr, a szociális segélyezési, támogatási és az egész családtámogatási rendszeren belül, aminek eredményeképpen igenis az a folyamat elindult, annak ellenére, hogy Magyarország nagyon nehéz helyzetben van, annak ellenére, hogy az Európai Unió is nehéz helyzetben van... - mégiscsak meg tudtuk állítani az ország lecsúszását.

Kérem, tisztelt képviselő úr, ezeket a folyamatokat ismerje el. Ismerje el, hogy azt a közműdíjemelést, amit a szocialisták akár a gázár területén háromszorosára vittek föl, a villamos energia területén kétszeresére vittek föl, egyik napról a másikra nem lehet megállítani, de az a lépés, amit most a kormány megtesz, a 10 százalékos csökkentés, egyedülálló, és senki nem tette meg. Az, hogy visszavásároljuk az E.ON gázüzletágát, a hosszú távú biztonság része, a családtámogatások része. Ezek mind összefüggnek, képviselő úr, és minden, amit fölsoroltam az előző felszólalásomban, ugyanúgy érvényes a mostanira is, miszerint minden egyes támogatási rendszer érintse a legszegényebbeket, a legrászorultabbakat, és érintse azokat a családokat, akik gyermekeket vállalnak, és hozzáteszem, föl is nevelnek. Ez igenis elindította Magyarországot egy olyan lehetőség felé, amellyel kilépünk abból a katasztrofális helyzetből, amit az előző, szocialista-szabad demokrata kormány hozott az országnak.

Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 60 2012.12.11. 1:37  53-63

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Ha nem önök terjesztették volna be ezt a javaslatot, akkor is, önök is tudnák, hogy képtelenség az ország mai helyzetében az, amit javasolnak. Amit önök tesznek, tisztelt képviselő asszony, amikor önök szüntették meg 2008-2009-ben az úgynevezett nyugdíjas fogyasztói kosár intézményét, akkor ne álljanak elő ilyen ötletekkel, képviselő asszony; amikor önök oly mértékben adósították el az országot (Moraj az MSZP padsoraiban. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ezért kár volt felállni.), amelynek következtében csak az IMF-hitel kétéves visszafizetése annyiba kerül most az országnak 2012-2013-ban, mint egy évi nyugdíj teljes kifizetése!

Tisztelt Képviselő Asszony! Ön is tudja, hogy képtelenség, amit beterjesztenek, és ön is tudja, hogy önök voltak azok, akik 2008-ban oly mértékben csökkentették reálértékben a nyugdíjak értékét, amellyel nemhogy az akkori törvényeket nem tartották be, hanem minden szempontból átverték és becsapták a nyugdíjasokat. Ne próbáljon most ilyen dolgokkal jelentkezni, és ne próbáljon ilyen dolgokat most támogatni, amikor a kormány egyébként reálértékben minden évben emeli a nyugdíjakat, így a novemberi nyugdíj-kiegészítésnél is megtette mindezt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 127 2013.02.11. 2:12  122-131

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Négy évvel elkésett a kérdésével. Négy évvel elkésett a kérdésével azért, mert azok a számok, amiket most felsorolt, akkor valóban igazak lettek volna, és valóban óriási gondot okoztak az embereknek.

Én nem tudom, hogyan gondolják mégiscsak azokat a felvetéseket, miszerint ha 2002 és 2010 között közel 200 százalékkal emelkedett a gáz lakossági ára, vagy amikor 2002 és 2010 között a villamos áram ára közel 97 százalékkal emelkedett, hogy ez az összeg nem terhelte az akkor Magyarországon élő, középen lévő és legszegényebb családok életét? Akkor miért nem tiltakozott ez ellen? S most, amikor 10 százalékkal csökkentettük a rezsi díját és meg is valósítottuk, akkor január elején azt mondták, hogy ez lehetetlen, először azt mondták, hogy ezzel tönkre fogjuk tenni a költségvetést, mert nem lesz áfabevétel, azt mondták, hogy ezzel tönkretesszük azokat a cégeket, amelyek akármilyen rezsiszolgáltatásban részt vesznek, és ezzel meg fog szűnni a szolgáltatás, majd utána az ön mellett ülő Józsa képviselő úr egy vitában azt mondta: most már olyan a helyzet, hogy az a baj, hogy nem 10 százalékkal kellene csökkenteni az árakat, hanem 20 vagy akár 25 százalékkal. Önök komolyan gondolják ezt a politikát? Komolyan gondolják azt, hogy ezzel a legszegényebb emberek, de bárki más is, akit át akarnak verni és be akarnak csapni, újra az önök politikája mellett fogják letenni a voksukat? (Dr. Józsa István: Igen.) Kérem önöket, hogy ha már kijöttek a szaunából, ha már nem lezuhanyoznak, hanem leszaunáznak, akkor legalább ne hülyítsék az embereket, hanem gondolják át, hogy nyolc évig mit tettek ezzel a szerencsétlen országgal és a szegény emberekkel!

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
251 131 2013.02.11. 1:18  122-131

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő úr, először is engem sose sajnáljon. Bár jólesik, amikor a szocialisták sajnálnak, de az mindig gyanús. Köszönöm szépen, én jól elvagyok ebben a kormányban. A szociális területen ez a kormány annyit tett le szűk három év alatt az asztalra, amennyit önök legfeljebb csak szóban mertek vagy gondoltak. Önök mindig azt mondták, hogy a szegény emberek pártján állnak, majd ezt követően azok mellé a multik és vállalkozások mellé álltak, amelyek minden módon kizsebelték az embereket, legyen az a rezsi, a bank vagy a devizahitelesek területén. Önök belehajszolták az embereket olyan hitelfelvételekbe, amelyekből csak nagyon kevesen tudtak kimászni, nem segítettek rajtuk. Önök végig azt mondták, hogy nem lesz gázáremelés, energiaár-emelés, majd - még egyszer hangsúlyozom - az önök kormányzása alatt ezeket 200 százalékkal megemelték nyolc év alatt. Ne akarjanak minket ilyen értelemben oktatni! Azt kérem, hogy a szociális érzékenységüket ne csak akkor vegyék komolyan, amikor egy hataloméhes menet élén gyalogolnak, hanem vegyék komolyan ezt máskor is. Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
254 8 2013.02.19. 5:24  5-8

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! 1908-ban, Londonban Weisz Richárd szerezte meg Magyarország első birkózó olimpiai aranyérmét. Azért érdekes az ő története, mert néhány évvel később, 1910 táján itt járt Magyarországon Jan Stanisław Zbyszko Cyganiewicz, a galíciai medve, aki egy professzionális birkózóember volt, akit Weisz Richárd kihívott egy mérkőzésre, és ezért őt eltiltották. Eltiltották néhány évre, majd a következő olimpia előtt, 1912-ban ugyan fölmentették a büntetés alól, de többet már nem indult el olimpián.

Amikor erre a történetre rátaláltam, és elolvastam, akkor visszaemlékezve jó néhány olimpiára, amit személy szerint végigdrukkoltam, végigizgultam magyarokért és más sportolókért is, nyomon lehetett követni azt az iszonyatos törekvést, ahol egyrészt a sportágak úgymond látványosabbá tételét célozták, másrészt pedig azt is, hogy sajnos a pénz mennyire dominál. Aki megnézi most a birkózószövetség honlapját, van egy nagyszerű beírás, ahol fölteszi az író azt a kérdést, hogy mitől jobb egy egymást követő olimpia. Mindig azt mondják, hogy a legjobb olimpiát sikerült most megrendezni. Mert több pénzt költöttek el? Mert állítólag látványosabb? Mert állítólag több néző nézheti meg, mint addig? Sosem látott tévéközvetítések jelentek meg? Vagy pedig egy olyan olimpia, ahol magyar birkózó is úgy szerzett érmet birkózásban, hogy több mint két és fél órás meccs volt, de előtte az ellenfele több mint tíz órán keresztül vívott, és próbált továbbjutni; nem voltak még kötött szabályok.

Sajnos azt tapasztalhatjuk szerte a világ sportjában, és ennek súlyos következményei is vannak, és az olimpia eszméjét is szerintem egy bizonyos szempontból ezzel sújtják, hogy a pénz, a látványosság sokkal fontosabbnak tűnik. Csak ki dönti azt el, hogy melyik sport az, ami látványosabb és fontos, és ki dönti azt el egyébként, hogy a nevelés, az ifjúságnevelés, általában a sport területén melyek azok a sportágak, amelyek többet hoznak ki egy-egy nemzetből vagy akár a fiatalokból? Én azt például személy szerint tapasztaltam, hogy olyan birkózással foglalkozó szakemberek, akik az elmúlt években, felbuzdulva az olimpiai sikereken, és nemcsak az olimpiai sikereken, hanem a birkózás erején, tömegeket tudtak megmozdítani, száz és száz fiatalt tudtak bevonni a sportba, és ezek a fiatalok nemcsak hogy erősödtek, hanem, ami talán még fontosabb, lelkileg is és egyébként pedig fegyelemben is sok mindent tettek. Éppen ezért teljesen megdöbbentő számunkra is ez a döntés, amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hozott, és szerintem nekünk, magyaroknak sok mindenben oda kell tenni magunkat érte, hogy valamilyen módon ez megváltozzék.

(8.20)

Oda tudjuk tenni magunkat nyilván a Magyar Olimpiai Bizottság keretén belül, hiszen egyébként azt azért mindenkinek érdemes tudnia, hogy a harmadik legsikeresebb sportágunkról van szó, 19 aranyéremmel. Oda kell tenni a szeptemberben Budapesten rendezendő világbajnokságnak a rendezése során is, bizonyítva azt, hogy igenis népszerű a sportág, fontos a sportág, és nagyon sok üzenete van. Éppen ezért azt kell mondanom, hogy mindaddig, amíg a kormány a sportot kiemeltnek fogja tekinteni, márpedig ezt teszi - ezért nincs itt most Simicskó István államtitkár úr sem, mert a miniszterelnök úrral tárgyal a sport finanszírozásáról, a sportágaknak az egyre szélesebb támogatásáról -, addig meg kell tenni minden egyes területen, akár itt a Parlament falai között is, hogy üzenjünk a világnak, hogy igenis vannak olyan sportágak, amelyeket lehet szeretni, lehet nem szeretni, de beleírták magukat a sporttörténelembe. A Krisztus előtti korszakokban, 600-700-800 évvel azelőtt is már ott volt az olimpiáknak az alapsportágai között.

Még egy nemzetközi vonatkozást hadd mondjak el önöknek: az iráni birkózószövetség elnöke, aki nem vádolható Amerika-barátsággal, azt mondta, hogy igenis, ebben a kérdésben tiszteli az amerikai sportszövetséget is, hogy keményen kiáll ezért a területért, és közösen kell küzdeni, hogy mindannak a sok százezer fiatalnak, akik erre tették fel az életüket, ez a sportáguk megmaradjon.

Köszönöm szépen a felvetését a képviselő úrnak, és köszönöm szépen azt is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az edzőknek, a sportvezetőknek, hogy az elmúlt évszázadban Magyarországnak sikereket hoztak ebben a sportágban. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 38 2013.02.25. 4:05  35-40

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Örülök, hogy a volt LMP-s, SZDSZ-hez húzó képviselőknek is tetszett ez az interpelláció, hiszen ők is azon pártokhoz, illetve politikai tömörülésekhez tartoznak (Osztolykán Ágnes: Így van!), akik a külföldi nyomásgyakorlásnak a részesei voltak a múltban is, a közeljövőben is. A tapsukból, a gúnyos tapsukból talán az is kivehető, hogy a jövőben is ezt szeretnék a politikájukban végrehajtani.

Tisztelt Képviselő Asszony! Néhány konkrét dolgot hadd mondjak önnek, amit a kormány mind az idős emberek érdekében (Nyakó István: Telefonon beszél! - Dr. Józsa István közbeszólása.), mind pedig a nyugdíjas emberek érdekében megtett. Józsa úr, ha gond van, mindjárt önökhöz is szólok, mondok egy-két gondolatot.

Először is, ami nagyon fontos, hogy garantáljuk, és garantáltuk a múltban is és a jövőben is garantáljuk a nyugdíjak reálértékének a megőrzését. Amióta ez a kormány van, a nyugdíj reálértékét végig megőriztük, sőt ebben az évben, 2013-ban (Dr. Józsa István: Ő a nyugdíjvédelem!) az 5,2 százalékos emeléssel reálérték-emelés is jut a nyugdíjasoknak, ami mindenképpen fontos volt. Ugyanígy, ami talán a legnagyobb üzenet, nemcsak a nyugdíjasok számára, hanem a fiatalabb nemzedékek számára is, hogy garantáljuk a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát azokkal az átalakításokkal, amelyeket az előző évben megtettünk, stabillá és kiszámíthatóvá tettük.

Ami nagyon fontos üzenet (Nyakó István: Ez tiszteletlenség az államtitkár úrral szemben! A képviselő asszony telefonál!) azoknak az édesanyáknak, illetve azoknak az asszonyoknak, akik hosszú ideig dolgoztak, hosszú ideig vállalták a munka terheit, emellett a gyermekvállalás terheit, a nők negyvenévnyi munkaviszony után a nyugdíjazás lehetőségével élhetnek. Eddig több mint 85 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. Mindenképp nagyon fontos lépés volt az, hogy tisztán állami nyugdíjrendszert tartottunk fenn (Dr. Józsa István: A kérdezőnek mondja!), külföldi biztosítók, külföldi bankok számára tovább nem kellett befizetniük a magyar embereknek a nyugdíjrendszerből a járulékaikat.

Éppen ezért, ha Józsa úr most figyelni fog, akkor elmondom (Dr. Józsa István: A kérdezőnek! - Nyakó István: Telefonál!), hogy önök mivel foglalkoztak korábban mint szocialista támogatók vagy a szocialista kormány tagjai. Először is önök voltak azok, akik... (Dr. Józsa István: A kérdezőnek!) Csak felidézem önöknek, hogy mégis az emlékezetükben legyen. (Dr. Józsa István: A kérdezőnek mondja!) 2008. január 1-jétől az induló nyugdíjak az önök vezetésének jóvoltából 8 százalékkal csökkentek. Önök voltak azok még a Gyurcsány-kormány idejében, majd a következő időszak partnerei - csak azért, hogy kit válasszanak partnerként -, Bajnai Gordon vezette be azt az intézkedést, amellyel eltörölték a 13. havi nyugdíjat (Dr. Józsa István: És ki vezette be!), és 2009-ben több mint 6 százalékkal, pontosabban 6,4 százalékkal csökkentették a nyugdíjak reálértékét. Akkor nem kiabáltak, nem voltak ennyire hangosak. (Dr. Józsa István: Nem igaz!) Önök voltak azok 2010-ben, akik a nyugdíjkasszát több mint 360 milliárd forintos hiánnyal adták át. Több mint 360 milliárd! (Dr. Józsa István: Ti meg 3000 milliárdot...!) És ne felejtsük el azt sem, amit a képviselő asszony mondott, hogy 1997-ben 2013-as bevezetési időszakkal be szerették volna vezetni a nyugdíjak adóztatását. (Közbekiáltás az MSZP padsoraiból: Ez sem igaz!) Önök voltak azok, akik nyolcévnyi kormányzásuk alatt nem törölték el ezt az intézkedést, sőt tavaly hangosan elkezdtek kiabálni, hogy ez a kormány be akarja vezetni. Érdekes módon akkor is hazudtak, elfelejtettek mindent (Dr. Szakács Imre: Éjjel, nappal, meg este!), majd utána pedig ezt kérik rajtunk most is számon.

Tisztelt Képviselő Asszony! (Az elnök csenget.) Ellenállunk az ilyen nyomásoknak, ellenállunk a nemzetközi nyomásnak. Köszönöm a kérdését. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 131 2013.02.25. 2:08  128-135

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! (Közbeszólások: Úr?) Képviselő asszony, bocsánat. Kedves Édesanya! A feltett kérdésének több része van.

Az egyik része az, hogy a fiataloknál nőtt-e a munkanélküliség avagy sem, illetve milyen általában az a környezet, amelyben a fiataloknak most élniük kell. Általában a környezet változott, és nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban, mert ha kicsit még nyugatabbra megy, és ott nézi meg a munkanélküliség helyzetét, akkor vannak főleg déli országok, ahol sokkal rosszabb a helyzet - tudom persze, hogy ez a magyar fiatalokat nem vigasztalja. Mindemellett a határok kinyitásával is, azt kell mondanom, a fiataloknak a lehetősége nagymértékben megnyílt, választási lehetőségük van, a másik oldalról pedig, nem mondom, hogy ez csapdahelyzet, de egy olyan lehetőség, amellyel lehet úgy is élni, hogy néhány évre kimennek tanulni, néhány évre kimennek dolgozni, és visszajönnek, vagy pedig végleg ott ragadnak. Éppen ezért a kormány azokkal a családpolitikai támogatási rendszereknek a megváltoztatásával, amelyek valós családpolitikát hoztak az elmúlt 2,5-3 év során, igenis a fiatalokat, a családokat és a gyermekvállalókat támogatja.

Azt azért nem tagadhatja el ön sem, hogy az elmúlt két évben, amikor a családi adókedvezményt bevezettük, 324 milliárd forint többletjövedelemhez jutottak azok a családok, amelyek egy, két vagy még több gyermeket vállaltak. Azt azért nem tagadhatja ön sem, nem mindenki él ezzel, hogy az, aki otthon akar maradni gyesen, három évig maradhat otthon. Azt azért ön sem tagadhatja, hogy a bölcsődeépítéseknek a lehetőségét az elmúlt években felgyorsítottuk, és valóban, azt a férőszámhiányt, amit ön is említett, nagymértékben csökkenteni tudjuk.

A következő egy percben folytatom a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(15.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 135 2013.02.25. 1:12  128-135

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Asszony! Az ön felvetésében sok igazság van, de az egy más dolog, hogy 18 éves korú fiatalok azt mondják, hogy hosszú távon akarnak külföldön maradni, vagy csak külföldre elvágynak egy darabig tanulni, dolgozni és utána visszajönnek. Nyilván a társadalmi hangulatot, a társadalmi közvélekedést sok minden befolyásolja. Befolyásolja az anyagi helyzet egy országban, és befolyásolja az is, hogy egyébként akár a média, akár az ellenzék, talán az önök részéről kevésbé, a baloldali ellenzék részéről sokkal inkább azt hangsúlyozza és azt sulykolja, hogy itt kell hagyni ezt az országot.

Ezt egy miniszterelnök úr - egy miniszterelnök inkább - a múltban megtette, azt mondta, hogy el lehet hagyni az országot. Mi pont az ellenkezőjét mondjuk, el lehet menni tanulni, érdemes is. Érdemes máshol akár dolgozni is, de visszavárunk minden fiatalt, mint ahogy egyébként az önök által is tisztelt erdélyiek is ugyanúgy visszavárják azokat a fiatalokat, akik pedig Magyarországra telepedtek (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) vagy jöttek át az elmúlt évek során.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
255 147 2013.02.25. 2:02  144-147

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, képviselő úr, a kérdését. Az az élethelyzet, amit felvetett, valóban az egyik legnehezebb. Így - ahogy ön elmondta - mindazoknak, akik súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelnek, gondoznak ápolási díjon, több szempontból sem megoldott az élethelyzete. Az egyik szempont maga az, hogy nincs munkaviszonyuk. Támogatást, ellátást kapnak, ezt kismértékben tudtuk emelni az elmúlt évben, de munkaviszonyuk nincs. Éppen ezért azt tudom elsőként mondani, hogy most dolgozunk azon, hogy valamilyen bizonyos munkaviszonynak elismerjük a legsúlyosabb helyzetben lévő ápolási díjon lévő édesanyák élethelyzetét. Ez szerintem fontos lépés. Azért mondom, hogy bizonyos, mert nyilván nem lehet azt mondani, hogy nyolcórás munkanap és ötnapos munkahét, mert ez nem így van, hanem teljes hétről beszélünk, teljes napról. Azon gondolkodunk, de ígéretet nem tudok egyelőre tenni, hogy ők is a "nők 40" nyugdíjra jogosultak körébe azonnal bekerüljenek. Szeretnénk, de nagyon nehéz egyrészt megoldani mind anyagilag, mind pedig amiatt, hogy azt a nem befizetett járandóságot betudni valóban, amit ön is említett, nyugdíjszerző időnek.

De azért hozzáteszem, és ezt nem az ön szemére szeretném vetni, képviselő úr, mert tudom az elkötelezettségét ebben a témában, de amikor a szocialista párti képviselők folyamatosan támadták a "nők 40" nyugdíjnak a bevezetését, azért kicsit furcsa feltenni ezt a kérdést, hiszen máris 85 ezer édesanyának, asszonynak segítettünk ezzel. Természetesen az ön által felvetett kérdésre is megpróbálunk választ találni, de ígéretet egyelőre nem tudok tenni.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
256 199 2013.02.26. 20:22  198-226

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti együttműködés programja célul tűzte ki az erős és hatékony állam, közigazgatás kiépítését, amelyhez a törvényjavaslatban foglaltak nagymértékben hozzájárulnak. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásoknak, gyámhatósági eljárásoknak a közjót kell szolgálniuk minél hatékonyabban. E cél megvalósítását elősegíti az ügyfelek és a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése, az eljárások egyszerűsítése.

A Magyary egyszerűsítési program keretében tett javaslatok megfogalmazására a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátások, az egyes gyermekvédelmi ellátások és intézkedések, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális, gyermekvédelmi és fogyatékossághoz kapcsolódó támogatásokat érintő módosítások biztosításának jelenlegi gyakorlatát, jogszabályi környezetét áttekintő vizsgálatot követően került sor.

A törvényjavaslat a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátások vonatkozásában megvalósítja az ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztését, az ügymenet folyamatának átszervezését, az egyes ügyek dokumentációs és információs igényének csökkentését, a szolgáltatásokhoz való gyorsabb hozzáférés, valamint a bürokratikus terhek csökkentése érdekében. Ennek hatására az igénylő a szolgáltatás igénybevételéről szóló megállapodás megkötésével egyidejűleg kap tájékoztatást a fizetendő térítési díj összegéről, ami alapjaiban befolyásolja a megállapodás megkötését és ezzel a jogviszony létrejöttét. Egyszerűsödnek a tájékoztatás megtörténtének ügyfél általi igazolására vonatkozó jelenlegi szabályok, amelyek felesleges terhet róttak az igénybevevőre, így ezen nyilatkozatok megtételére a továbbiakban megállapodás megkötésével egyidejűleg lesz lehetőség. A szociális alapszolgáltatások esetében az igénybevételi folyamat gyorsítása érdekében megszűnik az egyszerűsített előgondozás, bentlakásos ellátások esetében pedig az előgondozás két szakasza összevonásra kerül, a javaslat az ebből fakadó módosítást vezeti át.

Tisztelt Országgyűlés! A második nagy terület a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításával kapcsolatos. Egyszerűsödik az örökbefogadás engedélyezési szabálya a következő módokon és területeken.

Lehetővé válik ugyanis, hogy a terhességet titkolni kívánó, válsághelyzetben lévő várandós anya, aki hozzájárult gyermeke örökbefogadásához, kérelmezhesse azt, hogy a születendő gyermeke lakóhelyét az övétől eltérően állapítsák meg, ezzel a gyermek személyi iratai ne az anya lakcímére érkezzenek, és így megőrizze titkát.

A módosítás egy újabb okkal bővíti a törvényes képviselő meghallgatásának mellőzhetőségét, ha azt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú anya kéri, mert a meghallgatás az ő és a születendő gyermeke érdekét veszélyeztetné, titka kitudódna.

A törvényjavaslat előírja, hogy a gyermek örökbe fogadhatóvá válását követően rövid időn belül készüljön a gyermek egészségi és személyiségállapotáról, fejlődésének üteméről szakszerű összefoglaló vélemény, amely szintén elősegíti az örökbefogadás folyamatát.

Az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás célja a gyermek örökbefogadásának lehetővé tétele, amely eljárást azonban csak azon gyermekek esetében indokolt lefolytatni, akiknek várhatóan realizálódni fog az örökbefogadása. Így nem szükséges például a már kamaszkorban lévő gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánítása érdekében eljárást folytatni, viszont fokozott figyelmet kell fordítani a kisebb életkorban lévő gyermekek örökbefogadásának előmozdítására.

A törvényjavaslathoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek az örökbefogadási eljárást érintően még számos könnyítést tartalmaznak. Így például a házastársa vagy rokona gyermekét örökbe fogadni szándékozó mintegy 150 személy számára a területi gyermekvédelmi szakszolgálat ingyenesen biztosítja a tanácsadást és az előírt vizsgálatok elvégzését, valamint az újszülött gyermek érdekeire tekintettel nyolc napra csökken az örökbe fogadó családhoz történő kihelyezésének eljárási határideje, továbbá megnő az örökbe fogadni szándékozó szülő alkalmasságának megállapításáról rendelkező gyámhivatali határozat érvényességi ideje a jelenlegi két évről három évre, amely további egy évvel meghosszabbítható. Ez alatt nem kell ismételt kérelmet benyújtani, illetve újabb vizsgálatokat, gyámhivatali eljárásokat lefolytatni.

A Magyary egyszerűsítési program eredményein kívül itt kell megemlítenem, hogy az örökbefogadás elősegítését, az élet szentségének védelmét, a nevelőszülői hivatásvállalást kívánjuk előmozdítani azzal a programsorozattal, amelynek keretében húsz helyszínen, Budapesten és a 19 megyeszékhelyen a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek és a lakosság tájékoztatására kerül sor. Ennek során a megfogant élet értékére hívjuk fel a figyelmet, arra, hogy a magzatelhajtás helyett valódi alternatíva a gyermek világrahozatala és azt követő örökbeadása.

(17.20)

A gyermekvédelmi szabályok módosításával összhangban a nemzetközi magánjogi szabályozás módosításának célja azoknak az örökbefogadási eljárásoknak az egyszerűsítése, amelyeknek során magyar állampolgár fogad örökbe külföldi állampolgárságú gyereket, vagy külföldi állampolgár fogad magyar állampolgárságú gyermeket örökbe oly módon, hogy külföldön már lefolytatták az örökbefogadási eljárást, és a joghatósággal rendelkező külföldi hatóság már engedélyezte azt. Évente 15-20 ilyen ügyre kerül sor.

A külföldi állampolgár által magyar állampolgár örökbefogadására, valamint magyar állampolgár által külföldi állampolgár örökbefogadására irányuló eljárásokat alapvetően a 2005. évi LXXX. törvénnyel kihirdetett, a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában 1993. május 29. napján kelt egyezmény szabályozza. Ezekre az eljárásokra nem terjed ki az egyszerűsítés, mert ezeket az örökbefogadásokat jogszabály erejénél fogva el kell ismernie a részes államoknak, így Magyarországnak is.

Az egyszerűsítés a külföldi hatóság által engedélyezett rokoni, házastársi örökbefogadásokat, valamint azokat az eljárásokat célozza, amelyeknél az örökbefogadó vagy az örökbefogadott olyan állam polgára, amely az egyezménynek nem részese. Ezekben az ügyekben az a cél, hogy a jövőben csak a külföldi hatóságok által meghozott döntések jogszerűségét, a magyar joggal való összeegyeztethetőségét vizsgálja a magyar gyámhatóság. Cél, hogy ne folytasson le ismételten egy örökbefogadás engedélyezése iránti eljárást.

Nem kapcsolható az egyes eljárások egyszerűsítéséhez, de a jogszabályok áttekinthetősége, a koherens szabályozás érdekében a gyermekvédelmi törvényben kerül szabályozásra a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, fiatal felnőtt fogalma. Ezen fogalmat 2013. augusztus 31-éig még a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény tartalmazza, azonban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben ennek a fogalomnak a meghatározása már nem szerepel, tekintettel e fogalomnak általánosabb, gyermekvédelmi szempontú jelentőségére. Az új szabályozás célja a gyermek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése kora gyerekkortól fiatalkoráig, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. Ennek megfelelően gyermeki jogként fogalmazza meg a törvényjavaslat a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez nyújtott segítséghez és esélyeinek növeléséhez való jogát.

A szabályozás értelmében a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet szempontjából meghatározó tényezők a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságon kívül a következők: a szülő, a családba fogadó gyám - a továbbiakban a gyám - alacsony iskolai végzettsége, alacsony foglalkoztatottsága, az elégtelen lakáskörülmények, a szegregátumban élés. Amennyiben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságon kívül egy további feltétel fennáll, az a hátrányos helyzet, ha két további feltétel fennáll, az a halmozottan hátrányos helyzet fennállását jelzi, továbbá a nevelésbe vétel, valamint a tanulói, hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt számára nyújtott utógondozói ellátás önmagában megalapozza a halmozottan hátrányos helyzet fennállását.

A fogalom újraértelmezése a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek problémáinak részletesebb, problémaérzékenyebb ismeretét eredményezi, fontosabb személyi és területi célzást tesz lehetővé a meglévő támogatásokban, szolgáltatásokban. Például halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek gyakoribb, kiemelt családgondozása, védőnői látogatása, illetve az új támogatási lehetőségeket generálja, például a "Biztos kezdet" gyerekház igénybevétele, és pontosabbá teheti a jövőbeni hazai és európai uniós fejlesztések célcsoportját.

Tisztelt Országgyűlés! A jogalkalmazói jelzések és a szakmai ellenőrzések tapasztalatai alapján tartalmazza a törvényjavaslat a gyermek családjából történő kiemelését szolgáló átmeneti és tartós nevelésbevételi eljárás egyszerűsítését, e két eljárás összevonását. A két jogintézmény lényegi elemeiben nem különbözik jelentősen. Az érintett gyermekek ugyanis gyámság alatt állnak, számukra otthont nyújtó ellátást szükséges biztosítani, szüleikkel, más hozzátartozóikkal, amennyiben ez nem ellentétes az érdekeikkel, kapcsolatot tartanak. A tartós nevelésben lévő kisebb életkorú gyermekeknél a cél a mielőbbi örökbefogadásuk elérése, így ellátásukat nem tartósan, hanem csak a számukra szükséges indokolt időtartamra kell biztosítani. Ugyanakkor az átmeneti nevelésbe vett gyermekek átlagosan több mint öt évet töltenek a gyermekvédelmi szakellátásban, ez pedig már nem tekinthető átmeneti időnek.

A két jogintézmény összevonása mellett szól az is, hogy ha az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülőjének szülői felügyeleti jogát a bíróság megszünteti vagy az más okból megszűnik, a gyermeket tartós nevelésbe kell venni. Ugyanis sem a gyermek ellátása, sem a gondozási helye, sem a gyámjának személye nem változik ezen intézkedés hatására, ezért ez a lépés a gyermek ügyének intézése során elhagyható.

A gyermekvédelmi törvény módosításával a Magyary Egyszerűsítési Program részeként új kategóriaként jelenik meg az új nevelésbevételi eljárás, amely csökkenti az ügyfelek és a hatóságok adminisztratív terheit, hiszen generális elemeket tartalmaz a gyermek érdekének érvényesülésére. A nevelésbe vétel célját - pótolva az eddigi hiányt - a törvényjavaslat határozza meg. Cél, hogy a gyermeknek otthont nyújtó ellátást és törvényes képviseletet biztosítson a gyermekvédelem addig, amíg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására. Ha ez nem lehetséges, akkor számára családba fogadó gyám rendelésére kerülhet sor, vagy örökbefogadása megtörténik. Ha mindezekre nincs lehetőség, a nevelésbe vétel célja a törvényes képviselet biztosítása mellett az otthont nyújtó ellátás során a gyermek felkészítése az önálló életre.

A gyermek nevelésbe vételének elrendelését követően a felülvizsgálat az úgynevezett hazagondozás vagy az örökbefogadás előkészítése érdekében sűrűbben - félévente -, később, ha a hazagondozás vagy az örökbefogadás már nem lehet reális cél, ritkábban szükséges. Ekkor elsősorban a gyermek gondozási helyének megfelelőségét, a gyermek hozzátartozóival való kapcsolattartást vizsgálja a hatóság. Az új rendelkezések tehát meghatározzák a felülvizsgálat gyakorisága mellett annak célját, szempontot adva ezzel a szakembereknek.

A törvényjavaslat a gyermekvédelmi és családtámogatási törvény módosításával a családokhoz, nevelőszülőkhöz hasonlóan szabadabban felhasználhatóvá teszi a családjából kiemelt, intézményben élő gyermek után járó családi pótlék összegét a gyermek ellátásához. A módosítással csökkennek az intézményvezetők adminisztratív terhei, megnő a döntési lehetőségük, szabadságuk a nevelt gyermekek teljes körű ellátásnak biztosítása érdekében. Összességében nem változik az egy-egy gyermek teljes körű ellátására fordítható összeg nagysága, de a rendelkezésre álló keretet az intézmények vezetői rugalmasabban használhatják fel. Teszik ezt azzal a feltétellel, hogy a zsebpénzt továbbra is biztosítani szükséges a gyermekotthonban elhelyezett gyermek részére, és megmarad a hatályos szabályozásnak az az eleme is, hogy különösen a gyermekruházattal, szabadidő eltöltéséhez, kultúrálódásához, játékhoz, sporthoz szükséges eszközökkel való ellátására, fejlesztésére, tehetségének gondozására kell fordítani a családi pótlék összegét, amely rendelkezés összhangban áll a családi pótlék céljával.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Újragondolásra került a törvényjavaslatban, hogy a gyermekvédelmi szakellátásból kikerült fiatal felnőtt milyen okok fennállása esetén és mely időtartamban részesülhet utógondozói ellátásban. A gyakorlati tapasztalatok megmutatták, hogy vannak olyan ellátottak, akiknek hosszabb időtartamú segítség és ellátás szükséges a biztonságos önálló életkezdéshez, mint amelyet a korábbi szabályozás lehetővé tesz. A módosítás alapján speciális ellátási szükségletűként nagykorúvá vált fiatal felnőtt az eddigieknél hosszabb időtartamban, a 22. életévéig veheti igénybe az ellátást.

(17.30)

Az intézkedést a célcsoport számára egyszerűbbé teszi a létfenntartást biztosító ellátáshoz való hozzájutás. Az utógondozói ellátás elrendelését megállapító határozat azonnali végrehajthatósága az ellátás folyamatosságát biztosítja mind a tényleges ellátás, mind a finanszírozás terén. Így nem fordulhat elő olyan eset, hogy a nevelésbe vétel megszűnését követően a fiatal felnőtt ellátás nélkül marad.

Bevezetésre kerül egy 120 napos, úgynevezett átmeneti idő, amely a tanulmányok folytatása alapján utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek esetében hatékonyan biztosítja, hogy ne kelljen a gyámhatóságnak az utógondozói ellátást elrendelő határozatát egy átmeneti időszakra, például a szünet időtartamára módosítani. Így mind a gyámhatóság, mind a fiatal felnőtt, mind az ellátást nyújtó adminisztratív terhei csökkennek. Ugyanakkor egyértelművé teszi a szabályozás, hogy az utógondozói ellátás keretében a továbbiakban nem teljes körű, hanem szükség szerinti ellátást kell biztosítani a fiatal felnőtt számára. E döntésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy az önálló életre történő nevelés igen fontos eleme az utógondozói ellátásnak.

Tisztelt Ház! Ma Magyarországon a pénzbeli szociális ellátások igénybevételéhez, folyósításához kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek komoly terhet jelentenek az állampolgárok számára. Különösen igaz ez a rossz anyagi, infrastrukturális feltételek között élő, a szervezetrendszert, jogszabályokat nem kellőképpen ismerő emberekre.

A beterjesztett törvénymódosítás a pénzbeli szociális ellátásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítésével, az állampolgárok szélesebb körű tájékoztatásával átláthatóbbá és emberközpontúbbá teszi az ellátórendszert. A javaslat egyszerűsíti a pénzbeli és természetbeni ellátások, egyes szolgáltatások kérelmezését és igénybevételét. Mindezt teszi úgy, hogy a változások nem növelik a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltségét.

Az állampolgárok ügyintézésének megkönnyítése érdekében a pénzbeli ellátások igénylésének valamennyi fázisához kapcsolódóan sor került az egyszerűsítési javaslatok megfogalmazására. Számos eljárás esetében csökken az ügyintézési határidő - a jelenlegi harminc nap helyett a hatóságnak 25 napon belül kell döntenie -, bizonyos ellátások esetében megteremtődik a hivatal ügyindításának lehetősége, így nem az állampolgárnak kell kezdeményeznie az eljárást, több ellátás esetében pedig lehetővé válik a kérelmek kormányablakon keresztül történő benyújtása. Az aktív korúak ellátása iránti kérelmet pedig a munkaügyi központokban is be lehet majd nyújtani.

Csökken az ügyintézéshez szükséges dokumentumok száma, és egyszerűsödik a kérelem-formanyomtatványok tartalma. A javaslat az egyes eljárások egyszerűsítéséhez nem kapcsolható, de a jogszabályi háttér egységesítéséhez, áttekinthetőbbé tételéhez, valamint a jogalkalmazói gyakorlatban tapasztalt ellentmondások kezeléséhez szükséges további jogszabály-módosításokat is tartalmazza.

Tisztelt Ház! Az eddig elhangzottakat összefoglalva fontosnak tartom megerősíteni, hogy a törvényjavaslat további költségvetési kiadásokat nem generáló módon biztosítja a szociális ellátásokra jogosult embertársaink, valamint az állam gondoskodására, védelmére szoruló, és az örökbe fogadható gyermekek és hozzátartozóik ügyeinek hatékonyabb, gyors elintézését. A törvényjavaslat ugyanakkor megtartja és erősíti azokat a garanciális szabályokat, amelyek az ügyfelek jogainak érvényesítéséhez, a tisztességes eljárás biztosításához szükségesek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 18 2013.03.04. 3:08  15-18

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a felvetését. Az "Egy közülünk" európai polgári kezdeményezés célja valóban az, hogy ráirányítsa arra a figyelmet, hogy a fogantatástól kezdve minden embert illessen meg az élethez, a méltósághoz és az integritáshoz való jog. Ilyen előkészített, átgondolt döntés még nem volt az Európai Unióban; ez az első alkalom. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy nem népszavazásról van szó, hanem egy olyan kezdeményezésről, amellyel elérhető lenne, hogy közpénzekből ne támogasson az Európai Unió embrionális életek elpusztításával járó kísérleteket és más tevékenységeket.

Ehhez a kezdeményezéshez kapcsolódott egyébként XVI. Benedek pápa is, Magyarországon pedig több közismert személyiség, így például Lackfi János költő, Pitti Katalin operaénekesnő, Szikora Róbert előadóművész, Óberfrank Pál színész, Hegedűs Endre zongoraművész, Császár Gábor válogatott kézilabdázó. Azt gondolom, hogy mindaz a törekvés, ami az egykozulunk.hu oldalon megtalálható - illetve aláírásunkkal támogathatjuk azt, amit ön is elmondott, képviselő úr -, az összes parlamenti képviselő, illetve az összes parlamenti pártnak remélhetőleg a sajátja, és bízom benne, hogy ezt minél többen alá fogják írni, annak ellenére, hogy az ön napirend előtti felszólalását több frakció nem tapsolta meg. Bízom abban a törekvésben, ami Kopp Mária kezdeményezésével elindult a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom keretében, amelyhez egyébként néhány hete, január második felében mind az öt akkori parlamenti párt csatlakozott, és támogatta, hogy minél több gyermek foganjon meg, minél több gyermek szülessen, minél többen vállalhassanak családot. Éppen ezért egy kicsit az ember részben elszomorodik, másrészt pedig felháborítónak tartom azt, hogy amikor egy ilyen aláírásgyűjtés indul el az országban, akkor egy szocialista képviselőtárshoz kapcsolódó honlapon, vagyis a szocialisták honlapján megjelenhet egy olyan felírás és egy olyan gondolat, ami a következőt tartalmazta: "Tudja ön, hogy melyik európai országban készítenek az ellenzék képviselői abortált magzatokból levest?"

Tisztelt Szocialista Képviselők! Mikor fognak ezért bocsánatot kérni édesanyáktól, egyébként megszületett gyermekektől, mikor fognak önök bocsánatot kérni a magzatoktól, hogy ilyen a szocialisták honlapján megjelenhet? Remélem, képviselő úr, hogy az ön felvetése, amely teljesen támogatható és jogos, az "Egy közülünk" kampány sokkal inkább erősebb lesz, sokkal inkább támogatottabb lesz az üzenete, mint egyes ilyen üzenetek, amelyek csak elítélésre szorulnak.

Köszönöm szépen, hogy hozzászólt ebben a témában. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 48 2013.03.04. 4:10  45-51

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedje meg, hogy néhány pontosítással kezdjem válaszomat. Először is, az valóban igaz, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal az új kérelmezők pontosan 22 százalékát utasítja vissza, és mondja azt, hogy egészségesek, csak azért szeretném hozzátenni, képviselő úr, hogy az önök ideje alatt, 2007-2008-2009-ben ez az arány 54-56 százalék volt. Tehát egy kicsit próbáljon visszanézni, hogy akkor volt-e igazságtalanabb a rendszer vagy most.

Az is igaz, hogy 300 ezer emberről beszél, csak valóban, a társadalmi filozófiánk teljesen más, mert 300 ezer közfoglalkoztatottról beszélünk, 300 ezer ember nem segélyt kap, hanem közfoglalkoztatásban vesz részt, ami teljesen más, és sokkal pozitívabb társadalomképet ad mindannyiuknak.

És abban is téved, képviselő úr, hogy csökken a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatottak száma az elmúlt két és fél év során 160 ezerrel nőtt, induljunk ki ezekből.

S ha megengedi, akkor folytatnám tovább. "A szegénység valóban a legfájóbb társadalmi betegség, ami beköltözik a gondolatainkba, álmainkba, félelmeinkbe, és maró fájdalma olyan, mint egy izzó tüske a köröm alatt. Egyre kevesebb az olyan élettörténet, mint az enyém, hogy valaki a szegénységből indul, és húsz-harminc év alatt hegyeket mászik meg; mindenki belefagy, belezárványosodik a sorsába." Mielőtt azt gondolná, hogy ezek a saját gondolataim, én nem mernék ilyet mondani. (Zaj az MSZP soraiban.) Gyurcsány Ferenc, az önök miniszterelnöke találta ezeket a gondolatokat mondani 2005-ben, amikor rádöbbent, hogy milyen iszonyú nyomor és micsoda szegénység van ebben az országban. Erre kiadott egy feladatot, hogy ezt meg kell oldani, meg kell szüntetni, szegénységellenes politikát kell folytatni - és mik voltak ezek a lépések, amelyeket önök mind megszavaztak? A gyes 2 évre való csökkentése 3 évről - a legszegényebbeket érinti. Áfával terhelték meg, forgalmi adóval terhelték meg az adományokat - a legszegényebbeket érintette és sújtotta.

(14.30)

Megszüntették a gáz és a távhő támogatását 2010 közepére - a legszegényebbeket érintette. A gáz ára az önök kormányzása alatt a háromszorosára, a villany ára a kétszeresére ment fel - a legszegényebbeket érinti. (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Pfúj!) Segélyre rendezkedett be a társadalom nagy része az önök idejében, mert önök szerint egyszerűbb volt segélyeket adni, mintsem foglalkoztatni őket, mintsem visszavezetni őket a munkába.

Ha megengedi, akkor néhány megtett intézkedést azért hadd soroljak fel önnek, hogy mik azok a feladatok, amelyeket végrehajtottunk az elmúlt évek során, pontosan azért, hogy ezt az iszonyatos folyamatot, amit nem akar senki sem csökkenteni, mármint olyan értelemben, hogy ennek a tragédiáját, de magát a tényét viszont szeretnénk megváltoztatni, és változtattunk is rajta. A támogatások és a segélyek átalakításának eredménye, hogy kötelesség lett valamit vállalni, munkát vállalni, vagy pedig kötelesség lett a közmunkarendszer kibővített részében bent lenni. A pénz helyett természetbeni támogatást adunk. Amikor valaki segélyért fordul, akkor vagyonnyilatkozatot kell tennie, ami igenis egy fontos feladat. Az iskolába járás egy fontos feladat, és elvárás, hogy a szegénységből kitörhessenek azok az emberek, hogy a társadalom jogos elvárása alapján a valóban rászorultak kapjanak támogatást. A gyest visszaállítottuk három évre, a karitatív szervezeteket sokkal nagyobb mértékben támogatjuk, mint önök tették, az adományok áfáját eltöröltük. Megszüntettük a játékgépek működtetését, ami nagyon fontos a szegénység eltörlésében (Közbeszólások az MSZP soraiból.), és a rezsiköltségek befagyasztása mellett most, ennek az évnek 10 százalékos rezsicsökkentés lett az eredménye. (Az elnök csenget.) Önök még ez ellen is tiltakoztak, tehát nem tudom, mit küzdenek önök a szegénység ellen. Köszönöm a felvetését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
257 60 2013.03.04. 3:19  57-62

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Elsőként fontos azt hangsúlyozni, hogy az első babamentő inkubátort 1996. május 16-án helyezték el a Schöpf-Merei Kórházban, ami annak idején anyavédelmi kórház volt, abortuszt egyébként abban a kórházban nem végeztek, és zárójelben azért mellékesen hozzáteszem, hogy az előző kormány bezáratta az egyetlen ilyen szülészetet. Azóta, ahogy ön is mondja, közel negyven gyermek "született meg" az inkubátorokban, és én azt gondolom, hogy az elsődleges szempont az élet. Elsődleges szempont az, hogy ezek a gyermekek, akik megszülettek, élnek ma is, sőt közülük már többen a felnőttkor közelében élnek, és nagyobbak is már ennél. Éppen ezért azt kell mondani, hogy mindent felülír az élet, és bármilyen igazságtartalom is van abban a gondolatban, hogy az önazonossághoz való jog sérelmét veti fel az inkubátorban való elhelyezés, összességében, még egyszer hangsúlyozom, az élet a legfontosabb, és ezt senki, dolgozzon bár az ENSZ-ben, dolgozzon az Európai Unió bármely intézményében, nem írhatja felül.

Szeretném azt is jelezni, képviselő asszony, hogy nemzetközi tekintetben is érdemes megnézni, hogy mely országok alkalmaznak inkubátort vagy hasonló jellegű megoldásokat. Így ilyen van Ausztriában, Belgiumban, a Cseh Köztársaságban, Németországban, Olaszországban, Litvániában, Portugáliában, Szlovákiában és a Vatikánban, Európán kívül pedig Kanadában, Indiában, Japánban, Malajziában, Pakisztánban és az Amerikai Egyesült Államokban is. Tehát mindazok, akik ezt az intézményt támadják, azok, azt gondolom, hogy az élettel szembemennek. És éppen ezért indult valóban az a kampánysorozatunk, amelyet tavaly az Európai Unió egy biztosa, illetve Magyarországon néhány civil szervezet megtámadott, amit most idén megtámadtak egyébként a szocialista képviselők is, teljesen érthetetlen módon. Teljesen érthetetlen módon, bár nem szorosan kapcsolódik az inkubátorban elhelyezett kis csecsemőknek az életéhez, de az, hogy megszülethessen egy magzat, és ez a magzat, hogyha nem tudja valaki felnevelni, akkor örökbe adható legyen, ez egy óriási nagy előrelépés és lehetőség. Ennek eredményeképpen egyébként a 2007, 2008 és 2009-ben stagnáló abortuszszámok nagymértékben csökkentek az elmúlt években. 2010-ben közel 6 százalékkal, 2011-ben 5 százalékkal, majd tavaly, 2012-ben ismét közel 6 százalékkal csökkent Magyarországon az abortuszok száma, ami sajnos még most is nagyon magas a környező országokhoz képes, közel másfélszeres a szlovák, szlovén vagy bármilyen más adatokhoz képest.

Én azt gondolom, hogy az emberi élet védelmében, amiről már korábban is volt ma szó a parlamentben, mindent meg kell tennünk, meg kell tennünk a magzati élet védelmében is, de amit ön felvetett, az inkubátorokban elhelyezett életek érdekében is.

Köszönöm szépen a kérdését. (Gyér taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
258 16 2013.03.05. 5:11  11-16

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Képviselő Úr! Köszönöm szépen a felvetését. Mielőtt konkrétan válaszolnék a két gondolatmenetére, hadd mondjak el néhány adatot. Gyermekvédelmi gondoskodásban, legnehezebb sorsban, legnehezebb élethelyzetben ma Magyarországon több mint 21 500 gyermek van. Ők azok, akiket szüleik valamilyen oknál fogva vagy elhagytak, vagy elhunytak - ami még szomorúbb eset -, vagy pedig elhanyagolnak. Ezekért a gyermekekért próbál mindent megtenni egyébként a magyar kormány, és tesz meg az adófizetők pénzéből mindent azért, hogy az ő életük mégiscsak valami kárpótlást kapjon, és felnőttkorba érve kitörjenek abból az élethelyzetből, amibe belekerültek.

Ebből a 21 500 gyermekből 8400 gyermek él gyermekotthonban, és 12 600 gyermek él nevelőszülőknél. Ezt az arányt szeretnénk tovább javítani, ezen szeretnénk változtatni. Ezért fogadta el tavaly év végén az Országgyűlés azt a törvényt, miszerint 2014. január 1-jétől 12 éves korig lehetőség szerint - nagyon kivételes eseteket félretéve - ne lehessen a gyerekeket gyermekotthonba elhelyezni, hanem mindenképp nevelőszülőkhöz kerüljenek. Ezek a gyermekek, akik hatalmas nagy számban kerülnének egyébként gyermekotthonba, sokkal inkább fontos, hogy család közeli ellátást kapjanak, sokkal inkább fontos, hogy olyan szülőknél, olyan embereknél nevelkedhessenek, akik meg tudják adni a családnak a támogatását.

Éppen ezért azt kell mondani, hogy teljesen elfogadhatatlan és érthetetlen az a támadás, amit a szocialisták indítottak ez ellen a kampány ellen. A kampány, amit elindítottunk, az ÁGOTA Alapítvány kampánya 25 millió forint támogatást kapott erre. Egyébként a vezetőjük - csak szeretném hozzátenni, mielőtt a szocialisták tovább sértegetik, és tovább vádolják őket lopással -, ez a fiatalember szintén árvaként nevelkedett, és szívügyeként teszi azt a dolgot, aminek eredményeképpen az ő nevelésükben több ezer gyermek van nevelőszülőknél, több ezer gyermeket hoztak ki nevelőotthonokból.

Egyébként pedig megsértették a szocialisták azt a több száz önkéntest is, akik segítik ezeknek az embereknek a munkáját, ezeknek az embereknek az életét. Olyan gusztustalan módon támadták meg ezt a szervezetet, amely, azt gondolom, hogy teljesen jellemző rájuk. Pont azok, akik a múltban egyébként nokiás dobozokban milliókat és százmilliókat tüntettek el az országból (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Közgép!), akiknek a volt képviselőtársai vagy kerületi képviselő frakciótársaiknak egy jó része már börtönben ül, vagy pedig bírósági perek sorozatát kapták, ezek merik megvádolni azt a szervezetet, akik a gyermekvédelem területén a legkomolyabb munkát végezték. (Dr. Józsa István: Mahir, Simicska!) Mindemellett pedig a kampányunknak, a kampánynak egy része egy olyan plakátmegjelenés is, amely az abortusz helyett a gyermek örökbefogadását próbálja az emberek számára értékként felemelni.

(9.30)

Ezt is megtámadták a szocialisták, ez se tetszik nekik, és erre volt az a véleményük, erre volt az a mondatuk, amely, én azt gondolom, teljességgel elfogadhatatlan, humornak szomorú, elkeserítő, elnézést pedig Mesterházy Attila sem kért és senki más sem kért közülük azért a mondatért: "Tudja ön, hogy melyik európai országban készítenek az ellenzék képviselői abortált magzatokból levest?" Erre, én azt gondolom, hogy senki más nem képes, csak a szocialisták. (Dr. Józsa István: Hazugság! Hazugság! - Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Erre senki más nem képes, csak az a baloldal, amelyik továbbra is csak azt támogatná, csak azt támogatná, hogy minél több abortusz legyen az országban, hogy minél több gyermeket vetessenek el, és minél kevesebb jusson egyébként akár nevelőszülőkhöz, akár örökbefogadó szülőkhöz.

Kedves Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Én azt gondolom, az a kampány, amit már tavaly is elindítottunk, azok a törvények, illetve módosítások, amelyek az elmúlt két-három évet jellemezték, azt mutatják, hogy igenis megérte a küzdelem, hiszen csökkent az abortuszok száma: 2010-ben 6 százalékkal, 2011-ben 5 százalékkal, 2012-ben ismét 6 százalékkal, úgy, hogy az azt megelőző időszakban, 2007-ben, 2008-ban és 2009-ben stagnált, és nőtt az örökbefogadások száma. Ez, én azt gondolom, igenis annak a kormányzati, illetve parlamenti politikának az eredménye, amely a családot és a gyermeket emelte a középpontba. Ettől természetesen a szocialisták maradnak olyanok, amilyenek voltak. (Az elnök csenget.)

Köszönöm szépen a felvetését. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Józsa István: Szégyelld magad, Miki, hazugságokat beszélsz!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 189 2013.03.18. 0:07  186-190

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. A kormány támogatja a módosító indítványt, és köszönöm szépen a vitában való részvételt. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 172 2013.03.25. 2:05  169-172

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr, a kérdésére először is azt tudom válaszolni, hogy igen, veszélyeztette a múltban, és az a baj, hogy hosszú ideig fönn is állt ez a helyzet, amely nemcsak 1300 idős embernek, hanem hozzátartozóik életét is nehezítette, és egyébként nehezítette közel 600 dolgozónak is az életét, teljesen bizonytalanná tette.

Azt gondolom, hogy az a döntéssorozat, amelyben egyébként mind az Országgyűlés, mind a kormány, mind pedig a főváros közösen segítette a megoldást, az végül is a megoldás végéhez vezetett, és ennek eredményeképpen az Arany Alkony jelenleg a fővárosban, illetve Törökbálinton lévő intézményeiben lévők, az ott dolgozók és az idősek is, mondhatom azt, hogy megnyugodhatnak, hiszen tulajdonosváltás történt. Egyrészt a tulajdonosváltás eredménye az, hogy az összes tulajdon cégestül, mindenestül hozzájuk került, másrészt pedig most április 1-jétől megkapják a működési engedélyt is, amely véglegesíti azt a lehetőséget, hogy azok az embertársaink, azok az idősek, akik a legrászorultabb, legelesettebb élethelyzetben vannak, nem tudnak már családi környezetben élni, mégiscsak azt a gondoskodást, ápolást, segítséget megkapják, amit egyébként eddig is megkaptak.

Hozzáteszem, ez azért is fontos, hiszen miután annak idején ez úgynevezett emelt szintű idősotthon volt, sokan lemondtak a lakásukról, eladták, és annak a pénzéből mentek be az otthonba, tehát mondhatnám azt is, hogy fölégették maguk után a hátteret, nem tudtak volna sehova visszamenni, éppen ezért volt ez egy fontos döntés.

Köszönöm mindenkinek, és köszönöm természetesen az új működtetőknek is, akiktől természetesen elvárjuk, hogy tisztességgel, becsülettel végezzék a munkájukat.

Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 48 2013.04.08. 4:05  45-51

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A bányásznyugdíj is az igen kiterjedt, korhatár előtti nyugdíjak egyike volt, bevezetésére egyébként 1991-ban került sor, leginkább a bányabezárások során. A nyugdíj az elmúlt szocialista kormányzások idején nagymértékben elveszítette a tartalmát, mert nem a valódi nyugdíjfunkciót őrizte meg, hanem minden területről korhatár előtti ellátásokat hozott be az ellátás rendszerébe, így mint nyugdíj már nem funkcionált.

Mi ezen változtattunk, és egyedül az úgynevezett "nők 40" nyugdíjszabályozás maradt az, ami korhatár előtti ellátásként nyugdíjként megmaradt, számos más korhatár előtti ellátás pedig átalakult. Így 2012-től a szerzett jogok elismerése mellett átalakultak, illetve megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak. A korhatár előtti nyugdíjak átalakítása során a bányászok helyzetére kiemelt figyelmet fordítottunk, tisztelt képviselő úr, elismerve, hogy a föld alatt végzett munka fokozott fizikai és lelki megterhelést is jelent. A bányásznyugdíj helyett bevezettük az átmeneti bányászjáradékot, amelyet korhatárra való tekintet nélkül vehet igénybe az a bányász, aki 25 évet, illetve meghatározott műszakszámot a föld alatti munkahelyén teljesített. A már folyósított bányásznyugdíj ilyen esetben átmeneti bányászjáradékká alakult át, s az emelése ugyanolyan mértékű, mint a mindenkori nyugdíjemelés.

A szénkülfejtéses bányákban dolgozók nem föld alatti munkahelyen dolgoznak, az ott dolgozók harminc év munka után akár ötvenévesnél fiatalabban is igénybe vehették a bányásznyugdíjat. A nyugdíjkorhatár előtt több mint tizenöt évvel fiatalabban kivonulni a munkaerőpiacról nem lehet. Megnyugtatom képviselő urat, illetve az érintetteket is, hogy vizsgáljuk, a bányásznyugdíj helyett milyen kedvezmény adható a külszíni bányatérségekben dolgozóknak. A nyugdíj az időskori megélhetés alappillére, amelynek arányosnak kell lennie az aktív pálya során nyújtott biztosítási teljesítménnyel, azzal, hogy ki milyen hosszú ideig mekkora összegű kereset után fizetett járulékot. Erre azoknak az ellátásoknak a szabályozásánál is figyelemmel kell lenni, amelyek önmaguk nem minősülnek nyugdíjnak, de a nyugdíjkorhatár betöltésekor az összegük nyugdíjként folyósítható tovább.

Felhívom képviselő úr figyelmét, hogy a bányászoknak számos egyéb kedvezményt is nyújtott a nyugdíjrendszer, s ezek közül megemlíteném önnek, hogy tavaly rendeztük a mélyművelésű bányából legalább tíz év föld alatti munkavégzést követően rokkantsági nyugdíjkedvezménnyel nyugdíjba vonultak helyzetét. Tettük ezt a bányászok egészségkárosodási járulékának a kiegészítésével. E lépéssel egy időben, tisztelt képviselő úr, biztosítottuk valamennyi, a bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő számára - tehát azok számára, akik a múltban szerezték meg ezt a lehetőséget - a járadék értékének megőrzését, 2013-tól ugyanis szintén a nyugdíjemelés mértékével, 5,2 százalékkal emelkedik, amit egyébként önök nem tettek meg.

S még egyet szeretnék önnek, képviselő úr, mondani, illetve majdnemhogy én is feltennék önnek egy kérdést, illetve képviselőtársainak. Önök sokan itt ültek abban a frakcióban 2006 és 2010 között, és szabad utat engedtek egy szocialista nagyvállalkozónak, szabad utat engedtek egy szocialista kormánynak, akik a Vértesi Erőmű tönkretételét, a Vértesi Erőmű bezárását irányozták elő, célozták meg, és hagyták, hogy a csőd szélére jusson. 1200 bányásznak és erőművi dolgozónak adott munkát a Vértesi Erőmű, önök ezért nem tettek semmit. Mi megmentettük ezt a vállalkozást, ezzel több ezer embernek az életét.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
266 179 2013.04.08. 2:23  172-182

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bár a szocialisták kivonultak, azért azok a barátaik, akikkel időnként együtt indulnak a választásokon, illetve együtt is fognak a jövőben, most is itt vannak, és ők ugyanúgy tettestársai voltak annak az időszaknak, amelyről most beszélünk. Ők ugyanúgy részesei voltak annak az időszaknak, amikor is kiszolgálták a magyar emberek nyugdíjbefizetéseit úgy, hogy az állam begyűjtötte, úgy, hogy az állammal tartatták nyilván, és mindezt pedig átadták magánvállalkozásoknak, magánpénztáraknak, magánbiztosítóknak.

Egyértelmű a szocialistáknak az a viselkedése, amit most megtettek, hogy továbbra is ezt a rendszert akarják fönntartani, és nemcsak hogy ezt a rendszert akarják fönntartani, hanem ha egyszer hatalomra kerülnének, akkor visszaállítanák. Éppen ezért egyértelmű és világos az ő döntésük. Nem véletlenül nem akarják támogatni ezt a javaslatot, hiszen nem érdekeltek egy szabályozott rendszerben, nem érdekeltek abban, hogy az állam konkrétan nyilván tudja tartani az egyes számlák méretét, mennyiségét, és ebből meg tudjon állapítani nyugdíjat, és nem érdekeltek abban, hogy egy erős állam biztosítsa mindenkor az elkövetkezendő években - de hozzáteszem, az elkövetkezendő évtizedekben is - a nyugdíjrendszert. (Közbeszólások az MSZP képviselőcsoportja mögött helyet foglaló független képviselők soraiból.)

Önök, tisztelt demokratikus képviselők - ott néhányan, akik most bekiabálnak vagy dödögnek -, legyenek szívesen magukba nézni, hiszen önök részesei voltak annak az időszaknak, amikor évente több száz milliárd forintot juttattak át magánzsebekbe. Önök részesei voltak annak az időszaknak, amelyet most... - amikor a bankrendszerek szerte Európában veszélybe kerültek, akkor bizony bizonytalanná válik az a helyzet, hogy vissza is érkezik-e az a pénz, amit elvittek ebből az országból. Önök erre nem tudtak volna választ adni, és végre egy kormány, amikor megtette ezt a lépést, megerősítette az állami nyugdíjrendszert, önök ezt nem akarják támogatni. Azt hiszem, az emberek nem véletlenül döntenek még most is afelől, hogy az önök politikáját nem kérik vissza, hiszen egyértelmű, hogy kiket akarnak kiszolgálni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
267 84 2013.04.09. 7:36  83-97

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényt az Országgyűlés 2005-ben fogadta el. A törvény megalkotásának célja az volt, hogy az önkéntesség, e jelentős társadalmi erőforrás a közcélok elérése érdekében is mind hatékonyabban mozgósíthatóvá váljon.

A törvény meghatározza a közérdekű önkéntes tevékenység alapvető szabályait, továbbá kedvezmények és garanciák biztosításával ösztönözni kívánja az állampolgárok és szervezeteik részvételét a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a közcélok elérésében. A 2005 óta eltelt nyolc évben egyetlen lényeges tartalmi változás volt a törvényhez kapcsolódóan: a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján 2011. december 22-étől a nem közhasznú civil szervezetek is fogadhatnak önkéntest e törvény hatálya alatt. 2011 az önkéntesség európai éve volt, melynek keretében egész Európában, így Magyarországon is kiemelt figyelem irányult e területre. A rendkívül sikeres év célkitűzésének egyik eredményeként az Emberi Erőforrások Minisztériumának koordinálásával kidolgoztuk, és a kormány 2012 márciusában elfogadta hazánk nemzeti önkéntes stratégiáját.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A nemzeti önkéntes stratégia tűzte ki célul többek között a közérdekű önkéntes tevékenységet szabályozó 2005. évi LXXXVIII. törvény felülvizsgálatát és napjaink igényeihez való igazítását. A felülvizsgálat munkacsoport keretében történt, amelynek munkájában önkéntességgel foglalkozó civil szervezetek is részt vettek. Ennek a közös munkának az eredménye az előterjesztés, amely kisebb pontosítások mellett az önkénteseket fogadó szervezetek bejelentkezésére és nyilvántartására vonatkozó szabályokat javasolja módosítani.

A törvény módosításai így a következők. A törvény alapján a fogadó szervezetek nyilvánossága és az önkéntesek védelme érdekében közérdekű önkéntes tevékenységet végző, önkénteseket fogadni kívánó szervezeteknek ez irányú szándékukat be kell jelenteniük az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Ezt mind ez idáig a törvény mellékletét is képező bejelentési adatlap, valamint a törvény által meghatározott dokumentumok benyújtásával tehették meg a szervezetek, a bejelentési adatlap és a csatolandó mellékletek köre azonban az egyéb módosuló törvényeknek és a jogalkalmazói észrevételeknek köszönhetően újraszabályozásra került. A bejelentési lap tekintetében az utóbbi években alkalmazott szabályozási elveknek megfelelően a módosítás az adatlapot már nem, csak annak adattartalmát szabályozza. Ezzel lehetővé válik a miniszter által rendszeresítendő adatlap rugalmasabb hozzáigazítása a jogalkalmazói igényekhez. A bejelentési lapot a módosítás alapján a meghatározott adattartalommal a minisztérium fogja rendszeresíteni és az interneten közzétenni, ahogyan ez eddig is megtörtént.

A másik módosítás: emellett pontosításra kerül a bejelentéshez csatolandó iratok köre, és ehhez kapcsolódóan a minisztérium adatbeszerzési kötelezettsége is.

A harmadik: a módosítás megteremti az összhangot a közigazgatási hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénynek a hatósági nyilvántartásra vonatkozó, 2013. július 1-jétől hatályos szabályaival, amikor kimondja, hogy a fogadó szervezet által bejelentett adatokról vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak számít.

A negyedik módosítás: mindezek mellett nagyon fontos változás, hogy a módosítás a nemzeti köznevelésről szóló törvényhez igazítja a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény fogalomhasználatát, és elhatárolja az iskolai közösségi szolgálat fogalmától a közérdekű önkéntes tevékenység fogalmát. Az iskolai közösségi szolgálat és a közérdekű önkéntes tevékenység szigorúan elválasztásra kerül. Ez azt jelenti, hogy a közösségi szolgálatot egyáltalán nem lehet az e törvény hatálya alatt végzett közérdekű önkéntes tevékenységgel teljesíteni. Ha tehát a diák közérdekű önkéntes tevékenységet végez, és ugyanott szeretné teljesíteni a közösségi szolgálatot is, akkor a fogadó szervezetnek teljesítenie kell a közösségi szolgálathoz előírt feltételeket is.

2005-2010 között összesen 1612 szervezet regisztrált a minisztérium által vezetett hatósági nyilvántartásban. Az önkéntesség elterjesztését szolgáló kormányzati intézkedések eredményeként az utóbbi két évben ennek majdnem kétszerese, további 2950 szervezet került be az adatbázisba, így a regisztrált szervezetek száma 2013. március 31-én érte el az ötezret. Bár nem tartozik pontosan a törvénymódosítás hatálya alá, érdemes tudni, hogy 2011. január 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatásra is lehetőséget nyújt a törvény annak keretében, hogy aki itt végzi önkéntes tevékenységét, egy évben minimum 30 napot, akkor ő a foglalkoztatást helyettesítő támogatás kiírásainak és előírásainak megfelel.

A másik, amit érdemes tudni, hogy az Új Széchenyi-terven keresztül önkéntes centrumhálózat kiterjesztésének érdekében több mint 1,3 milliárd forintért írtunk ki pályázatot, ennek eredményeképpen 78 olyan pályázat érkezett, amelynek eredményeképpen a megyei önkéntes centrumi hálózatot ki tudtuk terjeszteni és az önkéntességet egyre inkább elterjeszteni. Ennek köszönhetően, és annak köszönhetően is, hogy nagyon sok olyan ember végzi az önkéntes feladatát, ajánl fel önkéntes munkát, egyre több olyan segítség érkezik az ország különböző részeibe, azt gondolom, hogy csak köszönetet érdemel mindenki; azok is, akik bejelentkeznek szervezetként, mindazok, akik e szervezeten keresztül végeznek önkéntes munkát. Azoknak is szeretnék ezúton köszönetet mondani, akik akár az elmúlt hónapokban, márciusi nemzeti ünnepünk alkalmával, akár most a gátakon, akár a belvizek során a védekezésben részt vesznek, de minden más területen mindenkinek, aki önkéntes munkát végez, szeretném megköszönni a tevékenységét. Persze, természetesen hozzáteszem, hogy azon pártoknak kevésbé köszönöm meg a tevékenységét, amelyek - nem önkéntes munkával - székházakat vagy bármilyen más területet foglalnak el.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(13.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
267 96 2013.04.09. 8:15  83-97

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Dr. Staudt Gábor képviselő úrnak szeretném jelezni egyrészt, hogy az ön jogász észrevételeit elismerem és elfogadom, azt a mondatát feljegyeztem, hogy mindent a jogszabályok alapján lehet kivitelezni, de azért ehhez hozzáteszem azt, hogy a jogszabályok a keretet adják meg, és egyébként főleg az önkéntességnél nagyon sokat számít maga az önkéntes gondolat, maga a lemondás, a kitartás, hozzáteszem: a fantázia, az ötletek, hogy milyen önkéntes tevékenységet és feladatot lehet elvégezni. Tehát ilyen értelemben ez a törvény, amit egyébként még az előző kormány hozott meg 2005-ben - szerintem nagyon helyesen -, illetve amivel most kiegészül és a múltban kiegészült, ezt a keretet adja meg. Az való igaz, hogy a jogszabályok kellenek hozzá (Dr. Staudt Gábor: Egyetértek!), de ahhoz, hogy tartalommal megtöltsük, sok embernek a munkája és a fantáziája kell.

Azért annyit hadd tegyek hozzá a visszaélésekhez, ami biztos egy jogos probléma, és ezt mondom a képviselő asszonynak is és önnek is, de amikor arról beszélünk, hogy ötezer szervezet regisztrálja magát, ez már olyan értelemben mindenképp egy pozitív dolog, hogy ha vannak is visszaélések, összességében nyilván az, aki regisztrálja egy ilyen területen magát, nem a visszaélés miatt regisztrálja magát, és nekik csak megköszönni lehet azt a munkát, amit végeznek. Nyilván azt a hibát, azt a - azt gondolom - nagyon súlyos hibát, amit az előző kormány elkövetett annak kapcsán, miszerint volt egy olyan civil szervezet, de talán annak se mondható, amely visszaélt az adományokkal, ennek következtében egyébként az adományozás áfáját visszahozták a szocialisták, egyébként hozzájuk köthető szervezet volt, most már, ha jól tudom, jogerős bírósági ítélet is született az ügyben, nyilván nem lehet azt elkövetni, hogy ha ilyen visszaélések vannak, akkor a többi, egyébként sok-sok jó szándékú civil szervezetet is büntessük.

(14.30)

Ennek ellenére köszönöm szépen azokat az észrevételeket, amelyeket akár az 1 százalékkal kapcsolatban mondtak - erre fel fogom hívni a NAV figyelmét -, de arra kérem a képviselő asszonyt is, hogy ha konkrétat tud ilyen esetekről, akkor a feljelentést vagy a bejelentést tegye meg, mert nem biztos, hogy egyből jogi útra kell terelni az ügyet. De ha egy bejelentés alapján vizsgálatot indít el olyan szervezetekkel szemben, amelyek visszaélnek azoknak a jó szándékú szervezeteknek a nevével, munkájával, amit tesznek, akkor azt hiszem, mindannyiunk közös ügye, hogy ezt megtegyük. Egyébként ezért tettük meg - ezt majdnemhogy csak zárójelként mondom, de idetartozik - a legutóbbi nagy árvíz, illetve a kolontári vörösiszap-katasztrófa és tragédia tanulságai alapján, hogy azokat a civil szervezeteket, karitatív szervezeteket, amelyek a legnagyobb adománygyűjtők voltak a múltban is és a jelenben is, közös vagy pedig egymáshoz közel álló adományvonallal láttuk el annak érdekében, hogy ha mások gyűjtenek, és olyanok gyűjtenek, akik csak vissza akarnak élni ilyenkor a jó szándékú emberek adományozókészségével, akkor azt megakadályozzuk, és egyértelműen csak azok gyűjthessenek, akik az adományozásban részt vesznek.

Arra mindenképpen szeretnék reagálni, hogy a fogadó szervezetek adott esetben miért lehetnek gazdasági társaságok. Nyilván azért, mert mind az egészségügy területén, mind pedig a szociális területen vannak olyan gazdasági társaságok, amelyek olyan közhasznú és közszolgálati tevékenységet végeznek, ahol nyugodtan lehet önkénteseket fogadni. Az nem baj, ha ők bejelentkeznek, mert ha valaki - pontosan az általam említett példa miatt is - a foglalkoztatáshelyettesítési támogatást ilyen szervezetnél végzi, akkor legalább azt a harminc napot meg tudja szerezni és akkor jogosult lesz erre az ellátásra. De képviselő úrnak javaslom - s ez egyben kérés is elnök úr felé -, ha tud olyan gazdasági társasági formát, amit még érdemes lenne a törvényben feltüntetni, akkor a módosító indítványok lezárását halasszuk a mai vitanap végére, ha van rá mód, és ha a képviselő úr benyújt ennek kapcsán ilyen módosítást, akkor azt szívesen és örömmel fogadjuk, mert lehet, hogy elkerülte akár a civil szervezetek - akikkel készítettük ezt a módosítást -, akár a mi figyelmünket is. És akkor én ezt mindenképpen megköszönöm önnek.

Ertsey Katalin képviselő asszonynak szeretném elmondani, hogy a felsőoktatásban a kreditek 5 százaléka ma is megszerezhető az önkéntes tevékenységgel. Tehát ez a dolog nem áll távol attól a javaslattól, ami mindenképp fontos, hogy a fiatalokat az önkéntes tevékenységbe bevonjuk, de az más kérdés, hogy mindent nem válthat ki az önkéntes tevékenység. Éppen ezért volt fontos a kormánynak az a döntése, hogy az iskolai közösségi szolgálat 2002. szeptember 1-jétől, magyarán, ettől az iskolai évfolyamtól már kötelező, és 2006-tól már érettségi nem szerezhető az iskolai közösségi szolgálat nélkül. Én megértem azt, hogy ön, képviselő asszony ennek a közösségi munkának, lehetőségnek a veszélyeire hívja fel a figyelmet, de azt gondolom, hogy sokkal nagyobbak az előnyei, sokkal nagyobbak a lehetőségei.

Egyébként megint csak zárójelben mondom, hogy nem ennek a törvénynek a kereteit szolgálják azok a gondolatok, amiket elmondott, legfeljebb az általános vita egy részéhez hozzátartoznak. De az a feladat és az a munka, amit elvégeznek most már nem egy szociális otthonban, idősotthonban, fogyatékosotthonban vagy bárhol máshol azok a fiatalok, akik eddig ehhez nem jutottak hozzá, ez nemcsak ott segítség, ahol dolgoznak és ahol önkéntes feladatot vállalnak, hanem az ő életükben is segítség. Segítség a kamaszkornak a nagyon nehéz időszakában, hogy lássák mások szenvedését, mások problémáját, és annak a feldolgozásában adott esetben saját maguk is segítséget vállalnak, de ez saját maguknak is segítség. És segítség a jövőre nézve is, hiszen egyik oldalról mind a pályaválasztásukban, a döntésükben lehet egy döntéshozó szerepe ennek a munkának, illetve a későbbi élethelyzetükben bárhol, lehetnek akár döntéshozók, akár vezetők egy cégnél, ha fogyatékossággal élő vagy súlyos betegségben szenvedő emberekkel találkoznak, egész máshogy fognak hozzájuk közelíteni. Ilyen értelemben azt gondolom, hogy úttörő az iskolai közösségi szolgálat, és mindenképpen óriási nagy társadalomformáló szerepe van. De szeretném jelezni, hogy nem ennek a törvénynek a részét képezi.

Befejezésül: köszönöm szépen az észrevételeket. Amennyiben van mód arra, elnök úr, hogy a későbbiekben még érkezzen be módosító indítvány, akkor nyilván meg fogjuk fontolni annak a lehetőségét, és teljesen egyértelmű, ha olyanok, hogy ennek a törvénynek a jobbítását szolgálják, akkor befogadjuk őket.

Köszönöm szépen az észrevételeket és azt, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 12 2013.04.15. 4:30  9-12

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Megadjuk.) Köszönöm szépen, hogy a szocialisták is megadták. Már csak azért is, mert Józsa képviselő úr a következő fölszólítást tette: nézzenek már kicsit vissza a múltba. Hát akkor jön a visszanézés, ha megengedik.(Derültség a kormánypártok padsoraiban.)

Tisztelt Képviselő Úr! Ön itt ült a parlamentben akkor, itt ült 2008-ban, amikor az induló nyugdíjak összege 8 százalékkal csökkent, 2008-ban. (Babák Mihály: Úgy van.) Ön megszavazta, és sokan önök közül mind megszavazták. (Dr. Józsa István: Most meg tízzel.) Ön itt ült a parlamentben akkor, 2009-ben, és ön is megszavazta azt, amikor a nyugdíjak vásárlóértéke 6,4 százalékkal csökkent, az önök kormányzása idején. (Közbeszólások az MSZP soraiból. - Dr. Józsa István: Tavaly.) Ön itt volt akkor a parlamentben, amikor átadták a kormányzást kényszerűségből - nyilván nem szándékosan, kényszerűségből átadták -, és a nyugdíjkasszát 357 milliárd forintos hiánnyal adták át. (Felzúdulás, közbeszólások a kormánypártok padsoraiban. - Közbeszólások az MSZP soraiból.)Ki beszél itt biztonságról? Hogy beszél itt ön biztonságról?

De, tisztelt képviselő úr, csak azért, hogy kicsit megnézzük azokat a gondolatokat, amelyeket ön próbált körüljárni - bár néha követhetetlen volt, amit mondott -, néhány számot hadd mondjak önnek, amihez évről évre önök, szocialisták, a mögöttük ülő majdnem szocialisták (Dr. Vadai Ágnes: DK.) mindig is hozzátették a szavazataikat. Mindig is támogatták, hiszen a költségvetési törvény kapcsán mindig megszavazták a következő távú pénzeket.

Önök 2004-ben baráti biztosító, illetve pénzügyi szervezeteknek 211 milliárd forintot adtak ki, hogy ők gazdálkodjanak vele. (Babák Mihály: Bizony ám!) Az az összeg 2007-re már meghaladta a 300 milliárd forintot. 2010-re meghaladta a 320 milliárdot, és ha folytatódott volna az önök kormányzása, akkor most Magyarországon körülbelül 430 milliárd forint ment volna ki ebben az évben a kötelező magánnyugdíjpénztáron keresztül magánvállalkozásokhoz, egyébként hozzáteszem: teljesen bizonytalan helyre. (Dr. Józsa István: Ez tévedés.) Hiszen önök azt mondták, hogy 75 százalékot megkapnak, akiket oda bekényszerítettek, 75 százalékot megkapnak a nyugdíjrendszerből, 25 százalékot meg majd ezek a kasszák fizetnek ki. De a szabályozást önök nem mondták el, a szabályozást önök nem fektették le. (Dr. Józsa István: Az emberek pénze volt. - Babák Mihály: Hazudtatok éjjel-nappal.) Annyit nem mondtak, hogy ez a pénz hogyan fog visszakerülni azokhoz az emberekhez, akiket - még egyszer mondom - kötelezően kényszerítettek be ebbe a rendszerbe.

Kedves Képviselő Úr! Ön itt volt akkor a parlamentben, amikor a szocialisták úgy döntöttek, hogy 2013. január 1-jétől a nyugdíjak adó alá fognak esni. Nem az újonnan induló nyugdíjak, hanem aki most 75 éves, 80 éves, és nem tudom, hány éve megvan neki a nyugdíja. Önök ezt megszavazták. Önök ezt támogatták, és egy szabályt nem hoztak abba az irányba, hogy ezzel szemben megakadályozzák ezt, és mondjuk, egy idős asszonynak, akinek 60-70 ezer forint a nyugdíja, azt megadóztassák. Semmit nem tettek! Magyarán: ön, képviselő úr, és szocialista barátai meg ellenzéki barátai egy mondatot ne szóljanak arról, hogy mi a bizonytalanság és mi a biztonság a nyugdíjban. (Dr. Józsa István: Az, ami most van, az a bizonytalanság.)

Ezzel szemben eltöröltük a nyugdíjak adóztatásának a lehetőségét, megkapják mindazok a 100 százalékot a támogatásban, akik átléptek a kötelező nyugdíjpénztárból a rendes nyugdíjpénztárba, 100 százalék nyugdíjat kapnak annak ellenére, hogy annak idején önök bekényszerítették őket a bizonytalanságba. Megkapják a 100 százalékos nyugdíjat a rendes nyugdíjszámítás alapján, és ez a biztonság.

És ha még két dolgot hozzátehetek, tisztelt képviselő úr, azt hiszem, a nyugdíjasok és az idős emberek életében két nagyon nagy biztonság van. Az egyik az 5,2 százalékos nyugdíjemelés az idén, amit megtettünk, a másik pedig a rezsicsökkentés, amire önök azt mondják, hogy smafu, amire azt mondják önök, hogy megszüntetnék, amire önök azt mondják, hogy elvennék. (Dr. Józsa István: Nem azt mondjuk, csak azt, hogy igazságtalan.)

Köszönöm szépen a hozzászólását, minden jót kívánok önnek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
268 56 2013.04.15. 3:50  53-58

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Nézve a volt LMP-, SZDSZ-frakciónak az arcait (Derültség a kormánypártok soraiban.), akik gúnyosan mosolyogtak az ön felvetésén, azt gondolom, semmi jóra nem számíthatnak akkor az idős emberek, a nyugdíjas emberek (Közbeszólások az MSZP soraiból, többek között: Mások beszélgettek, és még így is minket szidsz? Hihetetlen! - Álszent!), ha ők kormányra kerülnének. Semmi jóra nem számíthatnak, hiszen meg sem értik, föl sem fogják, hogy milyen jelentősége van annak a döntésnek, amit a kormány hozott, miszerint mindazok az asszonyok (Közbeszólások az MSZP soraiból.), mindazok a hölgyek, akik 40 évet dolgoztak, és plusz az édesanyaság szerepét is vállalták, ezért kapnak egy olyan lehetőséget, hogy korábban menjenek nyugdíjba.

Schiffer képviselő úr most is gúnyosan mosolyog ezen, és nincs kétségem afelől, hogy a bal oldalon kiabáló és óbégató szocialisták ugyanezt a lépést megtennék, azaz eltörölnék a nők 40 év utáni nyugdíjaztatásának a lehetőségét. (Közbeszólások az ellenzéki oldalon. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Ne hazudj!) Éppen ezért, tisztelt képviselő asszony, a következőt tudom válaszolni az ön feltett és felvetett kérdésére.

Teljesen természetes, hogy a kormány nem fogja megszüntetni azokat a lépéseket, amelyeket megtett az elmúlt időszakban, mint például a nyugdíjak megőrzése, a nyugdíjak megtartása, adott esetben emelése, vagy pedig egy új rendszernek a bevezetése, mint a nők 40 év utáni nyugdíjazásának a lehetősége. Muszáj volt meghozni az elmúlt évben azt a döntést, hogy megszüntessük a szocialistáknak azt a döntését, hogy 2013-tól a nyugdíjak megadóztatásra kerüljenek. Ők erről 1997-ben döntöttek, mi tavaly ezt a lépést eltöröltük. Kíváncsi vagyok - és jó lenne feltenni feléjük is egy kérdést -, hogy visszahoznák-e ezt a döntésüket avagy sem. Ugyanígy mindenképp fontos volt az a lépés, amikor megszüntettük a kötelező magánnyugdíjpénztárakat, több vita volt már erről, de azt hiszem, a mostani időszak, a ciprusi bankválság és sok más bankválság jelzi, hogy ha megtartottuk volna a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert, akkor bizony bajba, veszélybe kerültek volna azok a pénzek, amelyeket egyébként kötelezően vontak el egy bizonyos korosztálytól a szocialisták. Ugyanígy fontos volt az is, hogy amikor megígértük azt, hogy reálértéken megtartjuk a nyugdíjaknak a vásárlóértékét, ezt végig betartottuk az elmúlt években, és örömmel mondhatom azt, hogy az idei évben az 5,2 százalékos emelés nemcsak hogy a megtartást jelenti, hanem egy évek óta meg nem történt reálérték-emelést is. Ugyanígy fontos volt a negyedik lépés is, amit ön felvetett: a 40 évet munkával vagy gyermekneveléssel töltő nők nyugdíjazásának lehetősége. Való igaz az, hogy a tavalyi évben, 2012 végén 87 ezer asszony részére állapították meg ezt a nyugdíjat.

Én azt gondolom, hogy ez egy olyan döntés és egy olyan pozitív lehetőség volt, miután lassan el is éri a százezret ez a szám, ami mindenképp fontos mindazoknak, akik tettek valamit az életükben, nem a segélyre rendezkedtek be, nem másoktól várták a boldogulásukat, hanem kora gyermekkoruk vagy fiatalkoruk óta, adott esetben 17-18 éves koruk óta kőkeményen dolgoztak. Én ezt szeretném nekik megköszönni ezen az úton is (Közbeszólások az MSZP soraiból.), és teljesen természetes az, hogy mi továbbra is fenntartjuk ezt a támogatási rendszert, és bármennyire is kiabálnak ott a bal oldalon lévő szocialisták, igenis meg fogjuk tartani ezt a támogatást.

Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 2 2013.04.22. 4:58  1-10

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy a magyar sportolók sikerei mindig is a nemzet szempontjából, az ország szempontjából nagyon fontosak voltak. Így történt ez legutóbb is akár a paralimpiát követően, akár az olimpiát követően Magyarországon, és azt gondolom, ez történt a múlt héten is Budapesten, a jégkorong-világbajnokság divízió I/A csoportjában, amit itt, a Papp László Arénában rendezett meg az ország.

Azt gondolom, hogy a siker elsősorban az ország sikere. Már csak azért is, mert olyan diplomáciai sporttevékenység is zajlott, ami miatt sokszor, vagyis az ellenkezője miatt sokszor szurkolók közvéleménye azzal vádolja a sportvezetőket, adott esetben politikusokat, hogy nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy ilyen területen is diplomáciai munkát végezzünk. Most ez megváltozott, nagyon fontos volt a szervezés, hogy egyáltalán megkaptuk, nagyon fontos volt az, hogy olyan csapatok és játékosok, játékvezetők érkeztek, akik a világ élvonalához tartoznak, és nagyon fontos volt az a sok-sok újságíró, akik Magyarországról pozitív képet mutattak be.

De talán a legnagyobb sikert mégiscsak a sportsiker felől kell nézni. Egyik oldalról nagyon sokan azt várták volna ettől a csapattól, hogy A csoportba jut fel ismét ez a válogatott. Hála istennek, azért sokan hűtötték ezeket a, mondhatnám azt is, hogy álomszerű reményeket, hiszen még az is előfordulhatott volna, hogy kiessen a csapat, annyira erős volt a mezőny.

Itt szeretnék kitérni a sportújságírók együttműködésére is, akik kimondottan mellé álltak a csapatnak, kimondottan szimpatikus, előrelátó módon közvetítettek akár a mérkőzésekről, akár pedig azokról az esélyekről, amelyek valóban a csapatot illették, így mindenképp azt gondolom, hatalmas nagy sportsiker az a bronzérem, amelyet végül szombaton bebiztosított a magyar válogatott. De azt gondolom, ugyanilyen siker a rendezés is. Akár a szövetség, akár a Papp László Arénának a vezetői, munkatársai, a közreműködő állami szervezetek, és hozzátenném, az a több mint kétszáz önkéntes fiatal, akik egy héten keresztül egész nap ott voltak a rendezők között, és végezték azt a munkát, amelyre igazából senki nem kényszerítette őket, saját maguk önkéntesként jelentkeztek.

Ugyanilyen nagy köszönet és dicséret illeti a szurkolókat is, akik joggal érdemelték ki és érdemlik ki a világ jégkorongközössége nevében a világ legjobb szurkolótábora nevet is. Az a több mint nyolcezer ember, aki mindennap, minden magyar mérkőzésen megtöltötte a Papp László Arénát; az a nyolcezer ember, akik sportszerűen tapsolták meg az ellenfelet, akik akkor is elénekelték a magyar himnuszt, amikor vereséggel búcsúztunk egy meccs után; akik akkor is kimentek egy edzésre, amikor a legnagyobb lélektani szakadék volt a csapatban, hogy biztassák őket, azt gondolom, csak követőkre találhatnak, és ez mindenképp azt mutatja, hogy a sport mellett nagyon fontos a szurkolók sportszerűsége. Köszönet, hogy ebben példát mutattak.

Azt gondolom, hogy ebből a mostani sikerből sok minden következik. Következik az egyrészt, hogy a kormánynak az a döntése, amely néhány évvel ezelőtt meghozta a társaságiadó-pénzeken keresztül az öt látványsportág támogatását, ennek az eredménye már meglátszik. A jégkorongon belül is meglátszik, hiszen az elmúlt éveken keresztül fölépült 17 szabvány fedett pálya - az elmúlt években 4 volt. Emellett sok kistelepülés csatlakozott a jégkorongsporthoz. Több mint 40 kihelyezett ideiglenes pályát építettek telente fel a települések, és több mint 3200 fiatal gyermek kezdett el sportolni, és ezáltal a magyar jégkorongsport utánpótlása teljes mértékben biztosítva van.

Azt kell mondanom, hogy köszönet azok számára, akik lehetővé tették ennek a világbajnokságnak a megrendezését, köszönet a csapatnak, és köszönet az ország adófizetőinek is, akik a társasági adón keresztül támogatják nemcsak ezt a csapatsportágat, hanem még négy másikat is.

Éppen ezért befejezésül annyit tudok csak mondani, jó volt magyarnak lenni, jó volt a magyaroknak szurkolni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
270 104 2013.04.22. 4:11  101-106

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót, elnök úr. 2002 előtt, az akkori első Orbán-kormánynál már volt egy olyan szigorítás, miszerint, ha nem járt iskolába a gyermek, akkor a családi pótlék visszavonható volt. Ezt a döntést egyébként - amely abszolút pozitív volt, és támogatták azok a szervezetek is, amelyek akár a cigánysággal foglalkoztak, akár pedig ők maguk közül is vezetőként kikerültek -, ezt a döntést az ezt követő időszakban az akkori szocialista-szabad demokrata kormány teljes mértékben megszüntette.

(15.30)

Súlyos következményei vannak ennek a mai társadalomra nézve. Ezért kellett megváltoztatni azt a szabályt, amit ön is említett. Azért kellett megváltoztatni, mert olyan nincs egy országban, hogy csak jogok vannak, csak támogatások vannak, kötelesség pedig nincs. Olyan nem lehet egy országban, hogy segélyeket osztanak, ráadásul a segélyért adott esetben még szavazatokat is elvárnak, kötelesség pedig nincs. Úgy hallom, Józsa úr továbbra sem bírja elviselni ezeket a tényeket, továbbra sem tudja elviselni szocialistaként, hogy nyolc évig az ő kormányzásuk alatt olyan rossz döntéseket hoztak, amelyek következtében a szegénység, a nyomor tovább mélyült, egyre rosszabb helyzetbe kerültek családok, legfőképpen egyébként cigány származású gyerekek. És azért, mert ezek az emberek, ezek a gyermekek, akik az iskolát nem tudták elvégezni, nem segítette őket a társadalom adott esetben a jogok gyakorlása tekintetében, éppen ezért úgy kerülnek ki az iskolából, hogy esélyük sincs arra, hogy elhelyezkedjenek, munkát vállaljanak, és ennek eredményeképpen saját magukat vagy a családjukat fenntartsák.

Éppen ezért volt rögtön a kormányváltás után, 2010-ben a kormánynak az a döntése, hogy egyrészt kettéválasztottuk a családi pótlékot nevelési ellátássá és iskoláztatási támogatássá, másrészt pedig meghoztunk ennek kapcsán olyan szabályokat, olyan követelményeket támasztottunk mindazoknak, akik támogatásokat kapnak, ami teljesen jogos. Mert egyrészről az nem megy, hogy több milliárd forintot, sőt mondhatom, hogy több tízmilliárd forintot kifizet oktatásra, nevelésre a közösség, a másik oldalról meg ennek semmilyen eredményét nem mutatják fel bizonyos társadalmi csoportok. És az ő érdeküket szolgálta az, hogy az iskoláztatási támogatás több lépcsőben szigorodott, az ő érdeküket szolgálja és segíti az, hogy három éven keresztül különböző változtatásokat hoztunk be.

Első lépésben a 2010-11-es tanévben az ötven órát igazolatlanul mulasztott tanulók esetén az iskoláztatási támogatás felfüggesztésre került. De ha újra elkezdett járni a fiatal ember, a gyermek, akkor visszakapta azt az összeget, amit korábban nem kapott meg, de ez plusz olyan terhet rótt a gyermekvédelmi területre, amit nem lehetett sokáig fenntartani, sőt vissza is jelezték a gyermekvédelmi rendszerből az önkormányzatok, hogy hosszú távon ennek eredménye nem lesz. Éppen ezért szigorítottuk tovább ezt a jogszabályt, és ennek eredményeképpen most már az, aki igazolatlanul hiányzik, nem kapja meg az iskoláztatási támogatást. 2009-2010-ben az ötvenórás hiányzások száma elérte a 29 ezret, ami a tavalyi évben lecsökkent 22 600-ra, azaz 22 százalékos pozitív elmozdulás volt ilyen tekintetben.

S azt kell mondanom, képviselő úr, a kérdésére, hogy igenis meghozta az eredményét, igenis van értelme a támogatásnak is és a követelményeknek is. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
271 32 2013.04.23. 20:56  31-63

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Jó néhány évvel ezelőtt, amikor a fogyatékosügy területén sok civil szervezettel, sok érintettel, és akár mondhatom azt is, hogy jó néhány politikai párttal is közösen elkezdtük a munkát, akkor sok célt tűztünk ki magunk elé. Az egyik cél az volt, hogy az abban a társadalmi beágyazódottságban, abban az élethelyzetben, amelyben vannak a fogyatékossággal élő emberek, az őket gondozók, ápolók, illetve a hozzátartozók, ők valamilyen szinten mégiscsak nagyobb segítséget, támogatást, odafigyelést kapjanak a társadalomtól. Célként tűztük ki, hogy lehetőség szerint életminőségük emelkedjen, célként tűztük ki a társadalmi befogadásuk erősítését és mindenképp a foglalkoztatásban való részvételüket. Ezért is gondolta úgy jó néhány évvel ezelőtt a Fidesz-KDNP-frakciószövetség, pártszövetség, hogy ne csak beszéljünk erről a dologról, ne csak adott esetben terveink legyenek, hanem az érintettek bevonásával együtt készítettük el azokat a döntéseket, programokat, amelyek szükségesek ezen célok eléréséhez, és ezzel egyidejűleg pedig úgy döntöttünk, hogy a részvételüket is valamilyen szintben biztosítjuk az Országgyűlésben. Azt gondolom, hogy egyedülálló volt az a döntés, amelyet meghoztunk jó néhány évvel ezelőtt, és amit siker koronázott, miszerint egy hallássérült jogász fiatalember, Kósa Ádám személyében az Európai Unió parlamentjébe bekerült egy fogyatékossággal élő magyar ember.

(11.20)

Volt már ilyen ugyan az Európai Unióban, de olyan még nem volt, hogy hallássérült fogyatékossággal élő kerül be, ami egyébként, mondhatom azt is, hogy sok zavart okozott még a jóval gazdagabb, sok tekintetben a fogyatékosügy területén jóval előrébb lévő Európai Unióban is, hiszen az a jelnyelvi tolmácsolás, amely szükségessé teszi, hogy a munkáját képviselő úr tudja végezni, bizony a kezdetekben sok-sok nehézségbe ütközött még ott is. Éppen ezért döntöttük el azt is néhány évvel ezelőtt, hogy a Parlament falai között képviselőként legyenek itt fogyatékossággal élők.

Az egy külön fantasztikus dolog, hogy aki itt van közöttünk jelenleg is, Hirt Ferenc országgyűlési képviselő úr, egyéni körzetben tudott nyerni már az előző ciklusban is úgy, hogy kerekes székhez, sőt mondhatom, motoros kerekes székhez van kötve, ami különben is nehezíti az életét, és ennek ellenére egyéni területen, végigjárva sok-sok települést, viseli az ott élő emberek gondját, annak ellenére, hogy neki is a mindennapi küzdelmek óriási nehézséget okoznak.

Külön öröm számomra az is, hogy a szintén hallássérült Tapolczai Gergely is 2010 óta ennek a közösségnek a tagja, és képviseli azt a feladatot, azt a szemléletet és azt a törekvést, amelyről a bevezetőmben beszéltem.

Itt szeretném azt is kiemelni, hogy amikor a kormány felállt, akkor elhatároztuk azt is, hogy nemcsak az európai uniós képviselők között, nemcsak az országgyűlési képviselők között, hanem akár a kormánytisztviselők között is szeretnénk minél több fogyatékossággal élőt foglalkoztatni. Így van itt közöttünk most a páholyban Szőke László, aki főosztályvezetőként, látássérültként és egyébként jogászként viszi azt a nagyon nehéz és azt gondolom, felelősségteljes feladatot, amellyel képviseli ezt a területet, szervezi ezeknek a jogszabályoknak vagy a döntéseknek az előkészítését.

Azért mondtam ezt el önöknek, mert mindazért, hogy a fogyatékosügyi törvény változtatásáról beszéljünk, illetve, ha ezt tényleg komolyan is akarjuk venni, akkor nagyon fontos az, hogy mindazok, akik érintettként és úgy érintettként, hogy bele is tudnak szólni, mert egy szervezet volt vezetői voltak vagy a jövőben is azok lesznek, azok döntéshozó helyzetben is segítsék ezt a munkát.

Ezért indítottuk el a társadalmi szemléletformálás érdekében azt a programunkat, amelynek a címe a "Szolidaritás nagykövete" program, amelynek eredményeképpen egy volt paralimpikon fiatalember, aki fizikailag is és szemléletében is fantasztikus módon tudja megközelíteni a fiatalokat, most már több mint háromszáz oktatási intézményben tartott rendkívüli osztályfőnöki és rendkívüli testnevelési órát csörgőlabda-bemutató keretében, és mintegy tízezer diákkal találkozott. Jó néhány órán ott voltam vele, és bizony azok a találkozók nemcsak a közvetlen munkatársára, kísérőire, sofőrjére hatottak nagymértékben, hanem hála istennek, arra a több mint tízezer diákra is, akik nap mint nap találkoznak vele, és látom azt, hogy a kamaszok, akik nap mint nap küzdenek sok-sok mindennel az életükben, hogyan változnak meg, hogyan kezdik megérteni a fogyatékossággal élők helyzetét, és hogyan kezdik azt átérezni, hogy az ő nagynak tűnő problémájuk mennyire eltörpül ahhoz képest, amivel egy fogyatékossággal élő embernek meg kell küzdenie nap mint nap.

Ugyanilyen fontosnak tartottuk azt is, hogy azokat a termékeket, azokat az előállított tárgyakat, amelyeket fogyatékossággal élő megváltozott munkaképességűek gyártanak, készítenek különböző műhelyekben, üzemekben vagy nagy cégeknél, be is mutassuk. Ezért szerveztük meg már harmadik alkalommal is a segítő vásárlást Budapesten, amelynek a kiterjesztését most folytatjuk, tíz nagyvárosban is meg fog jelenni idén, és azt gondolom, hogy ez is mind-mind azt a társadalmi szolidaritást, odafigyelést segíti, amire szükségünk van mindannyiunknak.

Ugyanilyen fontos a civil szervezetek támogatása. Ha csak azt nézzük, hogy néhány nappal ezelőtt itt járt Nick Vujicsics, aki kéz és láb nélkül keresi fel országok tucatjait, és tart olyan megdöbbentő, fantasztikus előadásokat, amellyel sok-sok fiatalt nemcsak hogy megkönnyeztet, nemcsak hogy rádöbbenti őket, hogy az életnek vannak szépségei és gyönyörűségei, hanem hogy akár a szenvedéseket hittel és boldogsággal is el lehet viselni; ezen az előadáson, amelyet a minisztérium is külön támogatott, közel húszezer fiatal volt ott, Pécsett, Debrecenben, illetve Budapesten.

De ugyanilyen fontos program a Nem Adom Fel Alapítvány munkáján túl, akik Nick Vujicsics látogatását szervezték, a Kézenfogva Alapítvány munkája, s az ő támogatásuk is. Hiszen az a munka, amit ők végeznek, és amin keresztül őket támogatjuk, az arra szolgál, hogy olyan szülőket segítsenek, akik nap mint nap otthon gondozzák, ápolják, segítik és szeretik fogyatékossággal élő gyermekeiket, és hogy néha kapjanak olyan lehetőséget, amikor kimozdulhatnak, hogy kicsit pihenhessenek, lazíthassanak, kikapcsolódhassanak, hogy utána folytathassák azt az embert sokszor nem kímélő munkát, feladatot, amit rájuk rótt a gondviselés, az élet.

Éppen ezért azt gondolom, hogy minden egyes döntés, amit akár a jogszabályok területén meghozunk, minden egyes olyan döntés, amelyet a támogatás területén meghozunk a fogyatékossággal élők érdekében, azt a három célt kell hogy szolgálja, amit legelőször elmondtam. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, hogy ami elindult 2009 és 2010 között az Új Széchenyi-terv részeként még az előző kormány tevékenysége során, miszerint a látássérült elemi rehabilitációt hét központban elindították regionális szervezésben, annak megtartsuk azt a lábát is, és mellé tegyünk olyan feladatokat is, amelyeket egyébként az európai uniós támogatás nem adott: a hosszú távú fenntartást.

Ezért van az, hogy 2011-ben külön költségvetési soron... - bocsánat, 2012-ben már külön költségvetési soron is megjelent ez a támogatás, 140 millió, 142 millió, illetve idén 120 millió forint összegben, ami külön ezt a rehabilitációs tevékenységet viszi tovább és szolgálja. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy 2011-ben, amikor átalakítottuk a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatását, amely évekig, sőt mondhatnám azt is, évtizedekig, majd' másfél évtizeden keresztül a 300 ezer forintos támogatást érte csak el, itt most 600 ezer forintot adunk használt gépjármű vásárlása esetén, és 900 ezer forintot adunk új vásárlása esetén.

De hozzáteszem, kibővítettük a támogatást másokra is. Kibővítettük a mozgássérült emberek mellett az autista, látás- és hallássérült, valamint értelmi fogyatékossággal élők számára is, nyilván úgy, hogy az ő közvetlen hozzátartozóik tudják adott esetben ezt a gépjárművet vezetni. Nagyon fontos, hogy ők is eljussanak iskolába, munkahelyre vagy bármilyen olyan intézménybe, ami a társadalom más részének teljesen természetes, elfogadható, éppen ezért döntöttünk így, és azt hiszem, a sikere ennek a változtatásnak mindenképpen mutatja azt, hogy jó döntés volt.

Ugyanilyen szükséges volt 2011-ben, amikor külön az autistaotthonokat támogattuk, kezdetben 12 millió forinttal azért, hogy fenn tudjanak maradni a normatív támogatás mellett, majd ezt a támogatást 2012-ben és idén is felemeltük közel százmillió forintra, 95 millió forintra. Közös döntése volt az Országgyűlésnek tavaly, amikor is a Williams-szindrómás betegek is jogosultak lettek a fogyatékos személyek támogatására.

Nagyon fontos döntés volt, hogy a hallássérültek mellett a siketvak személyeket is külön támogassuk. Hihetetlenül nehéz élethelyzet! Aki látott már siketvak embert, illetve őket gondozókat, látják a küzdelmeiket. Nem véletlenül az ő szervezetüket külön is támogatjuk 2010 óta, és nem véletlen, hogy a jelnyelvi tolmácsszolgálat országos hálózatának a teljes kiépítésében ők is szerepet vállalnak, és megkapják azt a lehetőséget, amely egy kicsit, nem mondom, hogy megoldja a problémájukat, de segítheti a problémájuk megoldását.

(11.30)

Kiemelt kormányzati támogatással elkezdtük előkészíteni a Vakok Állami Intézete budapesti intézetének - mind a Hungária körúti, mind pedig a Városligetben lévő intézményének - a felújítását, egymilliárd forint összegben.

Nagyon fontosnak tartom a jegyzetelő szolgáltatás bevezetését. Ennek az az üzenete, lényege, hogy öt országos nagy egyetemen külön támogatjuk azokat a diákokat, akik legyenek értelmi fogyatékossággal, hallássérültséggel, látássérültséggel vagy bármilyen más sérültséggel élők, és nem tudnak jegyzetelni, az ő segítésüket jelenti ez a szolgáltatás, és így a tanulmányaik elvégzéséhez talán közelebb kerülnek, nagyobb eséllyel zárják le az egyetemi tanulmányaikat.

Összességében mondhatom azt - néhány dolgot még fölsorolnék -, hogy az a közel 44 milliárd forintos Új Széchenyi-terves támogatási rész, amely kiterjed eszközbeszerzésre, otthonok felújítására, korai fejlesztésre, kormányhivatalok akadálymentesítésére, ügyfélszolgálatoknál munkahelyteremtésre, hallássérülteknél videotolmácsolásra, a korai fejlesztés különböző részeinek a támogatására - legyen az civil szervezetek, legyen az állam fenntartási területén - vagy autistaotthonok munkahelyteremtésére, ezek mind-mind azt szolgálják, hogy a fogyatékossággal élő emberek, illetve az őket gondozók, ápolók és a hozzájuk közel álló akár szülők, testvérek, rokonok életét egy kicsit segítsük, egy kicsit enyhítsük azokat a nehézségeket, amelyek között élnek. Éppen ezért fontos az, hogy most a fogyatékosügyi törvényen keresztül négy olyan változtatást is meglépünk, amelyeket egyrészt az idő kívánt meg tőlünk, másrészt pedig nyilván egy kis támogatás, kis plusz, kis lehetőség a mindennapi megélhetés szempontjából.

A 2007. évi XCII. törvénnyel ratifikálta Magyarország a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, még az előző kormány alatt. Úgy emlékszem, hogy talán elsők voltunk a világon, és száz százalékkal szavazta meg az akkori parlament ezt a ratifikációt. Ennek eredménye egyébként az, hogy sok helyen a világban, ahol fogyatékosságról tárgyalunk, beszélünk, a magyar fogyatékosügyi tevékenységet, törekvéseket nagyon magasra tartják és el is ismerik, és köszönet mindenkinek azért, hogy akár a múltban is, a közelmúltban is és jelenben, a jövőben is ezért tesz, próbál változtatni.

Éppen ezért azt gondolom, hogy mi figyelembe vesszük a záró következtetéseket, 2012. szeptemberben Genfben került sor a magyar országjelentés tárgyalására, azokat a döntéseket, észrevételeket, amelyeket ott megkaptunk, s figyelembe vesszük azokat a javaslatokat, amelyeket az ottani bizottság kért tőlünk. Ennek megfelelően az egyezményből fakadó kötelezettségeink, illetve a záró következtetések alapján három, többségükben szakmai, civil és érdekvédelmi szakértőkből álló munkacsoportot hoztunk létre azzal a céllal, hogy megkezdjük a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény revízióját.

Az egyik ilyen változtatás a fogyatékos személy fogalmának újradefiniálása volt, és ide most a törvényjavaslat alapján bekerülnek a pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek, vagyis azok, akik pszichiátriai kezelés alatt állnak vagy álltak a közelmúltban. Bekerülnek tehát a törvény hatálya alá.

A másik terület az akadálymentesítés. Önök előtt is ismert, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtését érintően a hazai szabályozás több határidőt is tartalmazott, amelyeket a korábbi kormányok több ízben halasztottak, még távolabbi időpontokra. Mindannyian tapasztalhattuk, hogy ezek a határidők idővel már nem ösztönzőként, hanem egyfajta felmentésként, haladékként kezdtek funkcionálni, és így nem tudták betölteni az eredetileg nekik szánt szerepet. További probléma volt, hogy a szabályozás csak a végső, általában kellően távoli határidőket határozta meg, amelyekhez a feladat végrehajtását szolgáló állami kormányzati eszközök és intézkedések meghatározása nem mindig kapcsolódott.

A szakértői munkacsoport ezért konszenzusos javaslatként fogalmazta meg a hozzáférhetőség kötelezettségének új szempontú megközelítését, így százszázalékos hozzáférhetőséget vizionál a véghatáridők meghatározása helyett, a haladék nélküli hozzáférhetőségi kötelezettséget, valamint az ehhez kapcsolódó állami intézkedéseket rögzítette. Mindezek alapján az ENSZ-bizottság ajánlásával is összhangban újabb távoli határidők tűzése helyett arra teszünk javaslatot, hogy a mindenkori országos fogyatékosügyi program kötelező tartalmi eleme legyen a hozzáférhetőség folyamatos biztosítását szolgáló állami, kormányzati eszközök és intézkedések meghatározása. A javaslat elfogadása esetén ez már az idei év végéig megalkotandó új program része lehet.

Fontos hangsúlyozni, hogy a módosítás a hozzáférhetőségre vonatkozó általános kötelezettséget, illetve az érintettek jogérvényesítésére vonatkozó paragrafust nem érinti. A hatályos törvényben szereplő, évek óta lejárt határidők hatályon kívül helyezése tehát pusztán technikai lépés, amely sem a fennálló akadálymentesítési kötelezettségeket, sem az érintettek perindítási és eljáráskezdeményezési lehetőségét nem szűkíti, sőt hangsúlyt ad annak, hogy a korábbi határidők lejártával a kötelezettek számára mindenfajta törvényi haladék megszűnt.

A harmadik terület, amin változtatunk a törvényben, az Országos Fogyatékosügyi Tanács kérdése. A változás kizárólag a tanács kormányzati oldalát érinti, a grémium alapvető státusa nem változik, továbbra is a kormány közvetlen tanácsadó testületeként, az illetékes miniszter és a civilek által választott társelnök vezetésével fog működni. Sőt, a fogyatékos személyek fogalmának változásával összhangban bővül a nevesített civil tagok köre, így a jövőben helyet kapnak a pszichoszociális fogyatékossággal élő, a siketvak, illetve a beszédfogyatékos személyeket képviselő érdekvédelmi szervezetek is.

Tisztelt Országgyűlés! A negyedik változtatás pedig érinti a fogyatékossági támogatást és a vakok személyi járadékának az emelését. A törvényjavaslat hangsúlyos eleme így, hogy a támogatás a súlyosan fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő, a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérséklését célzó, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás változzon. Havi összegét eddig az önkiszolgálási képességtől függően a hatályos törvény az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 százalékában, illetve 80 százalékában jelölte meg. 2013. július 1-jétől az ellátás összege már nem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez igazodik, hanem konkrét összegben kerül meghatározásra a törvényben, amely összeg ezt követően évente a mindenkori nyugdíjemelés mértékével azonosan fog emelkedni. Hozzáteszem, a mostani emelés is az 5,2 százalékos nyugdíjemeléshez kapcsolódik, így az ellátás havi összege a kisebb támogatás esetén 18 525 forintról 19 500-ra, míg a magasabb összeg esetén 22 800 forintról 24 ezer forintra emelkedik. Ezzel 120 ezer súlyos fogyatékossággal élő személynek emeljük 2009 óta változatlan járandóságát.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
271 60-62 2013.04.23. 9:56  31-63

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Megpróbálok a felszólalókra, ha nem is minden egyes felvetésre, de néhány olyan kérdésre válaszolni, amelyre egyrészt a módosító indítványok is majd választ adnak, meg azt gondolom, az élet is.

De mielőtt ebbe belevágnék, egy kicsit ehhez az LMP-s, SZDSZ-es, én nem tudom, álciviles felszólaláshoz néhány gondolatot engedjenek meg. Néhány hónappal ezelőtt, amikor Genfben az úgynevezett országvédésen jártunk az ENSZ keretében, akkor ott feltűnt néhány civil. És érdekes módon, azok a gondolatok, amelyek az ország teljes bemártása, a teljes beárulása szintjén hangzottak el, ezek a szavak most elhangzottak jelenleg most éppen független, magát, én nem tudom, hova soroló képviselő asszony szájából.

Nem szégyellik magukat? Képviselő asszony, nem szégyelli magát? Nem gondolja, hogy ez mégiscsak egy olyan téma, amiben össze kéne fognia az egész országnak, ahogy egyébként megtettük 2007-ben, amikor elsőként fogadtuk el az ENSZ-egyezményt? Nem szégyellik magukat, amikor Brüsszeltől Strasbourgig mindenhol csak a rosszat mondják az országról? Ne haragudjon, ön hova kötődik? Magyarországhoz? Ha meg Magyarországhoz kötődik, akkor legyen szíves elismerni azokat a törekvéseket, amelyeket az igazi civil szervezetek, nem azok, akik semmit nem tesznek a fogyatékosokért, az igazi civil szervezetek tesznek. Ön pedig ez utóbbiakat támogatja, mármint azokat, akik csak az ország bemártásával foglalkoznak.

Ez hosszú távon hova vezet? Van ilyen ország még bárhol, van ilyen képviselő még bárhol, hogy külföldre elviszik a panaszukat? Mondják el itt! De önök felkészítették ugyanezeket az álcivil szervezeteket, és olyan dolgokat állítottunk rólunk, Magyarországról fogyatékosügy területén, hogy az elképesztő. Hogy miért nem lehet Magyarország belterületén belül ingyenesen utaznia a fogyatékos embereknek repülővel. Hát mondjuk, azért, mert nincs repülőgépjárat, vagy ami van, az maszek.

Olyan dolgokat vetettek a szemünkre, amit egyszerűen azok a közalkalmazottak, köztisztviselők, és aki normális emberek hallgatták ezt a vitát, azok nem értették, hogy miről van szó. De most már fölismerem, önök azok, akik folyamatosan együttműködnek ezekkel a szervezetekkel, és önök azok minden területen, Strasbourgban, Brüsszelben, Genfben, akik Magyarország rossz hírét viszik. De higgyék el, amit csinálnak, ez mindenkinek árt! Teljesen mindegy, hogy ki lesz kormányon öt év múlva, tíz év múlva, mindenkinek árt. És árt azoknak az embereknek, akik itt fogyatékosággal élnek, akik küzdenek a fogyatékossággal élő emberekért, hiszen azok a pénzek maradnak el, amelyekre próbálunk pályázni és utána megvalósítani az akadálymentesítést. Azok a támogatások maradnak el, amelyek egyébként mindannyiunknak és nemcsak a fogyatékos embereknek adják meg a segítséget, hanem mindenkinek. Segítenek a kismamán is és segítenek az öregemberen is, segítenek azon is, aki ideiglenesen veszíti el a mozgását.

Képviselő Asszony! Gratulálok önöknek! Nem véletlenül függetlenként, SZDSZ-esként, én nem tudom, LMP-sként, és hol folytatja a pályafutását. Én nagyon bízom benne, hogy önnek sosem lesz arra alkalma, hogy a kormányzati felelősségben bármikor is részt vállalva döntenie kelljen olyan súlyos kérdésekben is, mint például a fogyatékosügy.

Az már tényleg csak nevetséges, hogy ön az expozémat nem hallgatta meg, a végén érkezett be. Az már tényleg csak nevetséges, hogy úgy beszél, úgy olvas fel, hogy közben a jelnyelvi tolmácsok szinte meg se tudnak mozdulni. Ennyit arról, amit ön közvetít, és amit a társadalom felé el akar mondani.

Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban. - Soltész Miklós hangosítás nélkül folytatja a felszólalását.)

ELNÖK: Változatlanul az államtitkár úrnál van a szó! (A mikrofont visszakapcsolják.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr.

Tisztelt Képviselőtársaim! Vágó Sebestyénnek és több képviselőtársamnak is szeretném jelezni, hogy az akadálymentesítési program iszonyatosan nehéz. Annak idején ellenzékben is mi nagyon - hogy mondjam? - csínján bánva bíráltuk ezt a kérdést. Hiszen akár azt nézzük, hogy az iskolarendszer hogyan alakul át, a közigazgatás hogyan alakul át, akár azt nézzük, hogy a műszaki feltételek hogyan alakulnak. Tíz évvel ezelőtt, ha megkérdezi a hallássérült képviselőtársaimat, egészen mások voltak azok a technikai segédeszközök, amelyek százszázalékosan segítették őket, és a mostaniakhoz képest azok elavultak.

Tehát amikor valamit be akarunk építeni a támogatási rendszerükbe, akkor mindig is együtt kell lenni a műszaki fejlődéssel. És ez igaz az akadálymentesítés minden területére, az infokommunikációs akadálymentesítés területén is, és igaz ez egyébként pedig a fizikai akadálymentesítés területén is. És igaz az is, hogy sok rossz megoldás született a múltban. Nem véletlen egyébként, hogy külön támogatást biztosítunk, és külön megállapodásokat kötünk például a műszaki egyetemekkel vagy műszaki területeken, hogy az a képzés, ami elindult a mérnökképzésben és általában ezen a területen, az egyre inkább fejlődjék, és egyre inkább beépüljön a különböző épületek valóságos akadálymentesítésébe is.

(13.00)

Az időpontok kitolása pedig nem azért történik részünkről, mert nem akarjuk megtenni, hanem egyszerűen egyrészt pénzkérdés is, másrészt pedig nem mindenhol születtek ésszerű megoldások, és azért, mert egyszerűen fejlődik a világ ebben, és nagyon bízom benne, hogy a mindenkori vezetés, a mindenkori kórházak, iskolák, közintézmények vezetői a mindenkori legjobb megoldásokat keresik. És azok a pénzek, amikről én egyébként röviden beszéltem, csak összefoglalóan az expozémban, pontosan ezt próbálják szolgálni. Éppen ezért az, hogy az akadálymentesítés időpontját ilyen értelemben nem határozzuk meg konkrétan, nem azt jelenti, hogy nem kötelező megcsinálni. Az nem azt jelenti, hogy egy újonnan felépítendő épületnél nem kötelező. Bárhol most történik az országban bármilyen felújítás - legyen az egy kastély, legyen az bármilyen terület rekonstrukciója -, ott az akadálymentesítés már teljesen természetes, és ezért mondtam azt, hogy az elmúlt húsz évben ilyen értelemben Magyarországon - legyen az a teljes társadalom, legyenek a civil szervezetek, legyen a politikai pártok többsége - azt hiszem, egységes a gondolkodás, és egységesen próbáltunk törekedni a megoldásokra.

Pál Béla képviselőtársamnak szeretném jelezni azt, hogy a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége abban a bizottságban ott volt kétszer is, amit többször is összehívtunk, viszont volt olyan, amikor valóban nem volt ott, és most utólag tisztáztuk, hogy ők is elkövettek ebben egy hibát vagy félreértés történt, és pontosan ezért a módosító indítvány az ő céljukat is szolgálja az időponttal kapcsolatban. Az, hogy magában a FOT-ban, tehát magában a tanácsban a civilek kerülnek többségbe, és nem a kormány, hát azt gondolom, az egy pozitív dolog. De ezt főleg Szél Bernadettnek mondanám, mert ő nem érti ezeket a dolgokat, tehát azért próbálom önnek mondani, hogy ez egy pozitív dolog. Hát nem álcivileket kell behozni, hanem akik ezen a területen dolgoznak, hallássérültséggel, látássérültséggel, mozgássérültséggel vagy bármilyen területen dolgoznak, plusz még be fognak kerülni azok, akik most a törvény hatálya alá esnek, és majd szépen ők is részesei lesznek annak a közös munkának, amiből nem kivonul az állam vagy a kormány, hanem sokkal inkább a civilek szerepét erősíti meg.

Itt azért egy civil szervezetet, ha megengedi - ne haragudjon -, csak azért mondom, hogy nem cél, hogy minden megjelenő civil szervezettel találkozzunk, mert akiket ön említett, nem tudom, mennyire tudja róluk, hogy mint a Szövetségben, Együtt Magyarországért Egyesület civil szervezet, elnöke Árok Kornél, alelnöke az ön által említett Nagy Marianna, politikai szervezet. Politikai szervezetként vannak, ha nem is direktben, mondjuk, így vannak bejegyezve, de hát azért ne ők határozzák meg ilyen értelemben a fogyatékosügy területét, hiszen vannak országos nagy, jól működő, egyébként évtizedek óta a költségvetés által is támogatott vagy 2010 óta, újabban is támogatott, mint amit említettem, a siketvakok országos szervezete, ezek azok, akik meghatározók és döntőek.

Köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólását, azokat a módosító indítványokat, amelyek nyilván nem módosítják oly mértékben - akár pénzügyi szempontból vagy bármilyen szempontból - ezt a törvényt, azt munkatársaimmal megnézzük. Köszönöm szépen azoknak a hozzáállását, akik a fogyatékosügy területén valóban tenni akarnak, valóban a rászorultak, a hozzátartozók és az őértük dolgozókért akarnak tenni.

Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
272 64 2013.04.29. 4:12  61-67

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindig jólesik, amikor a szocialisták nyugdíjügyben, a kötelező magánnyugdíj ügyében kérdeznek és mondanak véleményt, mert ez mindig alkalmat ad nekem arra, hogy egy kicsit elmúltnyolcévezzünk, ha ezt megengedik. (Derültség az MSZP soraiban.) Ezt annyira szeretik, jól is esik önöknek. Másrészt beszéljünk azokról a tényekről, hogy önök hogyan tüntették el magánpénztárakba, magánzsebekbe azokat a kötelező befizetéseket, amelyekkel önök zsarolták bele emberek tíz- és százezreit egy olyan rendszerbe, amelynek nem volt biztosítéka. (Dr. Bárándy Gergely: Addig megvolt a pénz!)

Tisztelt Képviselő Úr! Ön azt mondta, hogy mi zsarolással vettük vissza ezeket a pénzeket. Ne haragudjon már, képviselő úr, hát önök bevezettek egy olyan rendszert, amilyen a világon sehol nincs. Kötelező magánnyugdíjpénztárat hoztak létre. A 9,5 százalék nyugdíjbefizetésből 8 százalékot kötelezően be kellett fizetni a magánpénztárakhoz - hozzáteszem: az ön haverjaihoz (Taps a kormánypártok soraiban.) -, és csak másfél százalék maradt a rendszerben. Ezzel szemben mit csináltak önök? Azt mondták, hogy 75 százalékot adnak azoknak az embereknek, akiket így belekényszerítettek, és a 25 százalékot majd ki fogja pótolni az a rendszer, ahova a haverjaiknak átadták a pénzt. Hol szabtak ennek határt? Hol adtak erre egyáltalán lehetőséget? Biztosították jogszabályban ennek a lehetőségét? Nem biztosították! (Dr. Bárándy Gergely: Aki nem lépett vissza, annak még mindig megvan a pénze.)

Képviselő úr, ne hazudjon, hogy megvolt ennek a rendszere! Nem volt meg a rendszere! Önök átvertek 3 millió embert. És mi, amikor ezt a szabályt meghoztuk, amikor ezt a szabályt megváltoztattuk, akkor annak az lett az eredménye és az lett az útmutatása, hogy ezek az emberek visszatértek a kötelező magánnyugdíjrendszerből a nyugdíjrendszerbe, és 100 százalékra megkapják a nyugdíjukat; szemben önökkel, akik 75 százalékot ígértek. Hogy ki veri át az embereket? Azt javaslom, hogy nézzenek utána. (Folyamatos zaj.)

Tisztelt Képviselő Úr! De beszéljünk még további tényekről is: önök nem biztosították az egyéni számlákat és a számlákat. Nem hoztak erről szabályokat. Hagyták a csudába, hogy majd lesz ezzel valami, húsz vagy huszonöt év múlva majd meghatároznak valamilyen számítási modellt, és az alapján esetleg kifizetik azok a bankok, azok a biztosítók, amelyek ki tudja, hogy lesznek-e még akkor, bármilyen gazdasági válság vagy pénzügyi válság ellenére megmaradnak-e a rendszerben.

De, tisztelt képviselő úr, beszéljünk még egy kicsit a tényekről: nem önök voltak azok, akik 2010-ben úgy adták át a kormányzást, hogy 357 milliárd forint hiányzott a nyugdíjrendszerből? Hárommillió ember nyugdíja volt veszélyben. (Dr. Józsa István: Ez a Bajnai-kormány műve.) De hát önök dolgoztak együtt a Bajnai-kormánnyal, ne beszéljen már összevissza, Józsa képviselő úr! Egyébként pedig a napokban kötöttek velük egyezséget. Ne mondja már! A Bajnai-kormánynak önök is a támogatói voltak mint szocialisták. Ne beszéljen már butaságot! (Nagy zaj. - Taps a kormánypárti oldalon.)

(15.00)

A másik: a nyugdíjak biztonságáról beszél, képviselő úr. (Dr. Bárándy Gergely: Az a helyzet, hogy ellopták!) Önök voltak, képviselő úr, 2009-ben, amikor a nyugdíjak reálértéke közel 6,5 százalékkal csökkent. Azóta ez a kormány minden évben megtartja, ebben az évben pedig reál-nyugdíjemelést hajtott végre. Önök voltak azok, képviselő úr, akik a nyugdíjakat meg akarták adóztatni, és mi ezt eltüntettük. Önök azok, képviselő úr, akik az összes nyugdíjassal szembemennek akkor, amikor a rezsicsökkentést támadják. (Dr. Bárándy Gergely: Egy igaz mondatot mondjál!) Önök voltak a napokban is, az elmúlt hetekben (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), akik végig támadták a rezsicsökkentést. Ezek után, ne haragudjon, nyugdíjügyben ne sokat kérdezzen többet!

Köszönöm szépen a véleményét. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 58 2013.05.06. 4:20  55-61

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azok az irányelvek, amelyek a felülvizsgálatra vonatkoznak, 2008-ban kerültek bevezetésre, de hozzáteszem, hogy az orvosi minősítési szabályrendszert nemzetközi hírű orvoscsoport közreműködésével alakították ki Magyarországon is.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Az orvoscsoport vezetője a SOTE Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének igazgatója volt, illetve részt vettek ebben a munkában az orvosszakmai kollégiumok is, amelyek egyébként a különböző betegségcsoportoknak a vezetőit vagy pedig szakembereit bevonták a rendszer kialakításába. Éppen ezért egyrészt ezt muszáj volt elmondanom, másrészt pedig azt is hozzátenni, hogy mindezek a mérések, amelyek alapján mérnek az orvosok, felülvizsgáló bizottságok, az Egészségügyi Világszervezet ajánlásához igazodva húzzák meg azt a határvonalat, amely alatt az egészségkárosodás nem számít, nem számíthat rokkantságnak.

Tisztelt Képviselő Úr! Éppen ezért Magyarországon is, mint minden tagállamban az Európai Unióban, a funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása alapján, azaz FNO-kód alapján mérik a vizsgálatokat, és döntik el valakiről, hogy ellátásban részesül-e. De hozzáteszem még ehhez, képviselő úr, hogy mindemellett, hogy még van az orvosi felülvizsgálat, Magyarországon bevezettünk egy úgynevezett komplex felülvizsgálatot, amely az orvosihoz kapcsolódik, az úgynevezett foglalkozási, illetve szociális szempontot is, és e három szempont alapján együttesen döntik el valakiről, hogy a felülvizsgálatban a minősítést milyen módon kapja meg, az ellátást milyen minősítésben kapja meg, és egyáltalán kapjon-e ellátást avagy nem. Ennek alapján a következő vizsgálatok történnek és történtek az elmúlt időszakban: egyrészt vannak a felülvizsgálatok, másrészt az újonnan jelentkezők vizsgálatai, és hozzáteszem, hogy mindazok számára, akik adott esetben jogosan sérelmezik a vizsgálatoknak a minőségét, nem értenek a döntéssel egyet, másodfokú vizsgálatra is sor kerülhet. Éppen ezért a következő számokat tudom önnek elmondani, tisztelt képviselő úr.

Felülvizsgálatra eleve 5000 ember nem jelentkezett vissza az elmúlt időszakban, ami egy óriási nagy eredmény, hiszen 5000-en úgy gondolták, hogy nem is érdemes próbálkozniuk, mert a múltban nem volt jogos adott esetben az ő minősítésük, nem volt jogos az ő ellátásuk. Mindemellett tavaly 43 700-nál több felülvizsgálatot végeztek el a felülvizsgáló bizottságok, és a felülvizsgálatra jelentkezők 90 százalékát továbbra is ellátásra jogosultnak minősítették, mindössze 10,8 százalékuk volt olyan, aki nem volt jogosult az elmúlt időszakban a támogatásra.

Tisztelt Képviselő Úr! Ez az arány 2010-ben 12,5 százalék volt, tehát egyáltalán nem változott az aránya az elutasításoknak. És hozzáteszem: az új vizsgálatok esetében 2012-ben 37 500 új vizsgálatot végeztek el, itt az elutasítások aránya 22 százalék volt. 2010-ben még 70 ezer vizsgálatot végeztek, 2011-ben 58 ezer vizsgálatot, és 54 és 60 százalék volt az elutasítás mértéke. Tehát senki sem mondhatja azt, hogy ez a felülvizsgálat, ami most zajlik, egyébként jogtalan, vagy pedig szigorúbb a múltnál. Éppen ezért azt tudom önnek mondani, hogy - nyilván figyelembe véve azoknak a civil szervezeteknek az észrevételeit, amelyek fogyatékossággal foglalkoznak - a felülvizsgálatoknak a lehetőség szerinti minősítését illetően ne mondja azt, hogy negatívabb vagy rosszabb, mint az elmúlt időszakban; igenis a számok azt bizonyítják, hogy kevésbé sem szigorúbbak.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 70 2013.05.06. 4:10  67-73

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Először is néhány számot hadd mondjak el önnek. Állami gondoskodásban ma Magyarországon közel 21 500 gyermeket nevelünk, ezek közül nevelőszülőknél 12 900 gyermeket. Amit érdemes még tudni önnek is és annak is, aki ezzel a területtel foglalkozik, hogy átlagos szükséglet esetén egy gyermek ellátására általában 57 550 forint, míg a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek esetében általában 73 ezer forint támogatást kapnak a nevelőszülők. Ez azt jelenti, hogy egy-egy nevelőszülő ha három-négy gyermeket nevel, 200-250 ezer forintot kap támogatásként a gyermekekért.

(15.00)

Szeretném önnek kiemelni azt, hogy mi az a dolog, ami nem változott az elmúlt időszakban. Nem változott az valóban, hogy 5500 nevelőszülő közül 5200-an gyermeknevelési támogatásra és gyermekgondozási segélyre jogosultak. Nem változott az sem, hogy a gondozott gyermek gyámságát ellátó nevelőszülő évente 16 alkalommal 50 százalékos és további két alkalommal 90 százalékos utazási kedvezményre jogosult.

De ami változott, tisztelt képviselő úr, és ezért nem is értem, hogy ön mi alapján teszi fel ezeket a kérdéseket, hogy nem változott semmi, az első: mindazok, akik nevelőszülőként élik az életüket és saját gyermekeket is nevelnek vagy pedig nevelt gyermekeket, ők családi adókedvezményben részesülhetnek. Tudja, miről beszélek, kedves képviselő úr, amit önök megszüntettek három és több gyermek után, két gyermek, és az alatt pedig lecsökkentették a támogatását.

A gyes három évre való visszaállítását mi hoztuk vissza - tudja, miről beszélek, képviselő úr, amit levittek két évre, a nevelőszülőktől is elvették. A rezsicsökkentés is segíti azokat a szülőket, akik nevelőszülőként élnek - tudja, képviselő úr, amit önök támadnak, nem hajlandók támogatni, minden egyes területen azt mondják, hogy erre nincsen szükség, nem fontos. (Lukács Zoltán: Gyógyszert! Orvost!)

Képviselő úr, szeretném önnek elmondani azokat a döntéseket is, amelyekben önök hol támogatólag szavaztak, hol pedig ellene szavaztak. Az egyik ilyen, hogy 2014. január 1-jétől valamennyi nevelőszülő foglalkoztatási jogviszony keretében fogja ellátni majd a feladatát. Ez azért is jó, mert szolgálati időre lesznek jogosultak, azaz nyugdíjra is lesznek jogosultak.

Kedves képviselő úr, ön miért nem tette meg ezt egyébként az elmúlt években, amikor önök voltak kormányon, hogy ezt a jogszabályt meghozza? Miért nem szavaztatta meg ezt a frakciójával, és a kormánnyal miért nem vetette fel?

Ugyanúgy nem tette fel, amit a nevelőszülők érdekében és a gyermekek érdekében teszünk meg, hogy jövőre 12 éves kor alatt lehetőség szerint nem kerülhet gyermekotthonba gyermek, hanem mindannyiuk nevelőszülőkhöz kell hogy kerüljön. Miért nem tették meg önök ezt a lépést az elmúlt időszakban? Miért nem segítették egyébként a gyermekek nevelését sokkal inkább szolgáló családi jellegű lehetőségeket, szemben azzal, ami volt a múltban? Nem tették meg.

Ugyanúgy nem tették meg, hogy külön pályázattal támogatni fogjuk a nevelőszülőket 90 millió forintért, hogy új eszközöket szerezzenek be a háztartásukba. Miután ön eltért az interpellációjától, de ilyen szempontból mindegy, hogy milyen kérdést nem tett fel, miért vonja el ezektől a gyerekektől a tisztességes nyaralás lehetőségét?

Tisztelt Képviselő Úr! Önök voltak azok, akik az elmúlt időszakban nyaralásról, csak a dicsőséges 180 napról vagy nem tudom (Moraj és derültség a kormánypárti sorokból.), hány napról, 19-ről beszéltek, semmi másról, hogy akkor ingyen mehettek nyaralni a gyerekek, ezzel szemben csak az Erzsébet-táboron keresztül 1460 nevelőszülőnél nevelt gyermek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) mehetett táborozni tavaly 150 kísérővel.

Köszönöm szépen az észrevételét. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 106 2013.05.06. 2:28  99-110

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. A szocialisták már várták a választ. Meg is kapják, bár a kérdező a Fidesz padsoraiból érkezett. (Dr. Józsa István: Az éhezők várják a választ!) Úgy hallom, az éhező szocialisták várják, akik (Dr. Józsa István: Nem! Az éhező gyerekek!) egyébként százkilós emberekkel vonultak végig az országon az éhségmenettel. (Dr. Józsa István: Az éhező gyerekek várják! - Dr. Steiner Pál: Jaj, de gyenge vagy te!) Tehát kicsit objektívebben próbáljanak hozzáállni ehhez a kérdéshez, tisztelt képviselők! Már csak azért is, mert az önök idejében volt az a szégyenletes dolog, amikor a családtámogatási rendszert (Nyakó István: Mikrofonba!) teljes mértékben összekeverték a segélyezési rendszerrel, és a segélyezési rendszernél semmiféle elvárást nem támasztottak (Nyakó István: Nem lehet hallani!) az emberek felé. Semmiféle elvárást! (Dr. Józsa István: Viszont több gyerek született!)

Éppen ezért az elmúlt időszakban, tisztelt képviselő úr, a legfontosabb döntés az volt, hogy a családtámogatási rendszer egy részét igenis elvárásokhoz kössük, így például a nyári gyermekétkeztetésnél is nagyon fontos szempont az, ahol 2,4 milliárd forintért támogatjuk a rászorultakat, hogy azok az önkormányzatok, ahol a gyermekétkeztetést megszervezik, 30 százalékban az étkeztetéshez 40 kilométeres körzeten belül szerezzék be az élelmet. Ezt a gondolatot egyébként nem értik a szocialisták, de a lényege ennek az, hogy igenis rászorítsuk a környezetet, rászorítsuk az embereket azokra a közmunkákra (Dr. Vadai Ágnes: Hát ez az!), közösségi munkákra, amellyel adott esetben saját gyermekeiknek, unokáiknak termelik meg az ételeket. És ugyanígy a követelményrendszer része az is, tisztelt képviselő úr, hogy az idei, egyébként több mint 30 százalékkal megemelt támogatásban, amit az 1-8. osztályban osztunk a gyermekek után, mindazok a szülők, akik bármilyen támogatásra rászorultak, jogosan, azok részt is vegyenek közmunkákban, részt vegyenek abban, hogy a lakókörnyezetüket rendben tartsák. Hiszen ha ezt nem teszik meg, akkor nem tesznek meg mindent a gyermekeikért, akiknek egyébként mind az iskolába járás, mind pedig a támogatásnak bármilyen része felelőssége, kötelessége. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Csak így lehet kijönni abból az élethelyzetből, amibe sajnálatos módon az elmúlt évtizedekben beszorultak.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
274 110 2013.05.06. 1:11  99-110

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! A szocialisták továbbra sem értették meg a kérdésének és a döntések lényegét. Továbbra is csak bekiabálnak, és azt cikizik, azt támadják, amikor egy közösség, egy város, egy település saját környezetében akar termelni. Én elhiszem egyébként, hogy önök, szocialisták nem tudnak másban gondolkodni, mint hogy csak nagy áruházakban szerzik be az élelmet (Lukács Zoltán Csizi Péter felé mutatva: Ott volt a kérdés!), de nevetséges, amit az egész életükben tesznek, hogy csak a segélyt kiosztják, másik oldalról pedig semmi elvárást nem támasztanak. (Lukács Zoltán: Orvost!)

Tisztelt Képviselő Úr! Éppen ezért még hozzátenném a kérdéséhez, hogy olyan célzott programokat is bevettünk a rendszerbe (Dr. Vadai Ágnes: Sok volt a trafik!), amely a szegregált környezetben élők lakhatását is segíti, és ezzel is kiemeli abból a nyomorból, mélyszegénységből (Lukács Zoltán: Arról vagytok híresek!), amit ön említett. És nemcsak ezt segíti, hanem a "Biztos kezdet" gyerekházakon keresztül a nevelésüket, a gondozásukat, a tanításukat is segíti. Megkétszereztük ennek a programnak a támogatását (Lukács Zoltán: Megkétszerezték az éhezőket!) és a létszámát is. Egyébként pedig, ha a szocialisták rosszul vannak a túl jó létben (Lukács Zoltán: Ott hangzott el a kérdés! - Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), akkor forduljanak maguk orvoshoz.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 18 2013.05.07. 17:17  17-113

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A kormány megalakulásától azt vallja: olyan szociálpolitikát kell folytatni, amely úgy kezeli a szociális problémákat, hogy közben megteremti a munka világába való visszatérés feltételeit. E cél következetes megvalósítására nagy szükség van, hiszen a korábbi kormányzati ciklusokban olyan szociális intézkedéseket, olyan segélyezési döntéseket hoztak, amelyek sokszor a munka világának kerülésére ösztönözték az emberek egy részét.

Tisztelt Országgyűlés! A rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások, segélyek célja és feladata, hogy segítséget nyújtsanak a rászoruló személyeknek ahhoz, hogy saját és családjuk létfenntartását biztosítani tudják. Az ellátásokat a szociális törvény, továbbá a gyermekvédelmi törvény szabályozza.

(9.40)

Az elmúlt három évben a szociális ellátórendszer átalakításának fő célja a szociális, valamint a gyermekvédelmi törvényben szabályozott ellátások újragondolása, a rendszer fő irányainak, alapelveinek kijelölése volt. Mindez történt annak érdekében, hogy megszűnjenek a szükségtelen párhuzamosságok, csökkenjen az ellátási rendszer széttagoltsága és ezáltal javuljon annak célzottsága és hatékonysága.

Az eddig végrehajtott intézkedések, elfogadott jogszabály-módosítások irányának meghatározásakor alapvető cél volt az ellátásban részesülők aktivitásának fokozása, illetve együttműködési készségük erősítése, így a következő lépéseket tettük meg.

2011. január 1-jétől a munkavégzésre alkalmas személyek csak akkor részesülhetnek az aktív korúak ellátásában, ha évente legalább 30 nap időtartamban aktívan közreműködnek saját helyzetük javításában, így közfoglalkoztatásban, képzésben, munkaerő-piaci programban vesznek részt, keresőtevékenységet vagy közérdekű önkéntes tevékenységet folytatnak.

A települési önkormányzatok számára 2011 óta nyitva áll a lehetőség arra, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás - korábbi elnevezései szerint rendelkezésre állási támogatás vagy bérpótló juttatás - esetében az ellátás folyósítását a lakókörnyezet rendben tartásától tegyék függővé.

2012-től a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó követelmény már a rendszeres szociális segélyben, valamint a lakásfenntartási támogatásban részesülő személyek részére is előírható.

Minimálisra csökkentettük az állam által biztosított ellátások munkavégzésre gyakorolt ellenösztönző hatását azzal, hogy a segélyek összege már nem éri el a munkával szerezhető legalacsonyabb bér, tehát a közfoglalkoztatási bér összegét.

A mélyszegénységben élőket sújtó uzsorajelenség visszaszorítása érdekében növeltük a természetben nyújtható ellátások körét, így 2011 szeptemberétől a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetben kell nyújtani.

Az önkormányzatok 2012. január 1-jétől felhatalmazást kaptak arra, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatást - a rendszeres szociális segélyre vonatozó szabályozáshoz hasonlóan - részben természetben nyújtsák, ha a családban védelembe vett gyermek van.

2012. augusztus 1-jétől a települési önkormányzatok rendeletükben előírhatják, hogy a 10 ezer forintot elérő összegben folyósított rendszeres szociális segély esetében az ellátás összegéből 5 ezer forintot természetben, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában fizethetnek ki.

2012. október 1-jétől a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó, évente két alkalommal nyújtott pénzbeli támogatás teljes összegét, 5800 forintot természetbeni ellátásként, szintén Erzsébet-utalvány formájában kell biztosítani, amely élelmiszerre, ruhaneműre és tanszerre váltható be.

A nemzeti együttműködés programja célul tűzte ki az erős és hatékony állam, közigazgatás kiépítését. E cél megvalósítását elősegíti az ügyfelek és a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése, az eljárások egyszerűsítése.

A Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési program részeként került elindításra az egyszerűsítési program, amelynek keretében a kormány 2013 közepére összesen több mint kétszáz ügyben kívánja egyszerűsíteni az emberek életét.

Az egyszerűsítési programnak kiemelt jelentősége van a szociális ellátórendszer esetében, hiszen a szociális ellátások igénybevételéhez, az ellátások folyósításához, a jogosultság felülvizsgálatához kapcsolódó adminisztrációs terhek sokszor komoly kihívást jelentenek az önkormányzatok számára. A program keretében az állampolgárok adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében felülvizsgáltuk a családtámogatásokkal, a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokkal, a fogyatékossággal és az egészségkárosodással összefüggő ellátások szabályozását.

A már elfogadott jogszabály-módosítások célja, hogy az ügyintézési határidők lerövidítésével, az eljárások dokumentációs igényének csökkentésével, az állampolgárok szélesebb körű tájékoztatásával átláthatóbbá és emberközpontúbbá tegye az ellátórendszert.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a krízishelyzetben adható ellátások esetében tartalmazza az egyszerűsítésre vonatkozó javaslatokat. A krízishelyzetben nyújtható ellátások célja, hogy azonnali segítséget nyújtsanak a válsághelyzetbe került személyek, családok részére. Az ilyen jellegű ellátásokra vonatkozó szabályozás kialakításakor elsődleges szempont a gyors eljárás lehetővé tétele, illetve az, hogy az egyéni ellátás az egyéni, sokszor speciális élethelyzetekre megfelelően tudjon reagálni.

A krízishelyzetek esetén biztosítandó ellátásoknál a törvény jelenleg is csak a keretszabályozást tartalmazza. A települési önkormányzatok rendeleteikben rögzítik - a helyi sajátosságoknak megfelelően - az ellátások szabályait. Ezzel teszik lehetővé a krízishelyzetben az azonnali, pontos segítséget, a környezet, a személyes körülmények értékelését.

Jelen javaslat három ellátás összevonását célozza. Az átmeneti segélyre és a temetési segélyre vonatkozó szabályokat a szociális törvény, míg a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra vonatkozó szabályozást a gyermekvédelmi törvény tartalmazza.

Az ellátások összevonását rendeltetésük, működési mechanizmusuk, szabályozásuk hasonlósága teszi indokolttá. Így mindhárom ellátás kérelemre állapítható meg; a kérelmező, illetve családja krízishelyzetének kezelésére szolgál; az ellátásokat a helyi önkormányzatok nyújtják a törvényi keretszabályozás alapján alkotott önkormányzati rendeleteikben meghatározott jogosultsági feltételek alapján.

Az ellátások hasonlóságára tekintettel nem indokolt külön támogatási formaként való fenntartásuk. Az ellátórendszer átláthatóbbá tétele érdekében javasolt a válsághelyzetek kezelésére szolgáló ellátások összevonása. Az összevonást követően kialakítandó önkormányzati segély célja az lesz, hogy a települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére segítséget nyújtson.

Az összevonás előnyei. A szabályozási háttér áttekinthetőbbé válik, és hatékonyabban nyomon követhető az egy családnak nyújtott ellátások összege is.

Csökkennek az ügyfelek adminisztrációs terhei, nem lesznek külön-külön igénylési nyomtatványok az egyes támogatási formákra.

Az állampolgárnak csak egyszer kell kérelmet benyújtania, és egy eljárásban születhet meg a döntés.

Az intézkedés az adminisztrációs terhek csökkentése és a gyorsabb segítségnyújtás mellett lehetőséget nyújt az önkormányzatok számára a krízissegélyekre biztosított források racionalizálására.

Az összevonással érintett ellátások 2013. évi fedezete - a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan - egy forrásból kerül biztosításra. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok ugyanabból a forrásból biztosíthatják 2014. január 1-jétől a kialakítandó önkormányzati segélyt, mint jelenleg a három különböző ellátást, így az ellátások összevonása a finanszírozás összmértékét nem befolyásolja. Ugyanakkor az önkormányzatoknak lehetőségük lesz a rendelkezésükre álló pénzügyi keretet a helyi viszonyoknak megfelelően hatékonyabban felhasználni.

A kialakítandó önkormányzati segély odaítélése a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően a települési önkormányzat képviselő-testületének hatásköre marad, az ügyfél egyéni körülményei alapján. Az új önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozás a három korábbi ellátás sajátosságait figyelembe véve, az átmeneti segély törvényi szabályainak alapulvételével került kidolgozásra. Az újonnan kialakítandó ellátás szabályait a szociális törvény tartalmazza majd.

Az ellátások összevonása - bár a támogatási jogcímek száma csökken - önmagában nem érinti hátrányosan az érintett jogosultsági kört. Egyrészt mivel a módosítás nem szabályozza a támogatási alkalmak, illetve a támogatási összeg maximumát, így a szükséges forrás rendelkezésre állása esetén a jövőbeli keretek között is nyújthat az önkormányzat a jelenlegi gyakorlatnak megfelelő mértékű pluszjuttatást.

(9.50)

Másrészt továbbra is a képviselő-testületek mérlegelési jogkörébe tartozik majd annak szabályozása, hogy milyen feltételekkel nyújthatók az egyes ellátások, és az önkormányzatok döntése az is, hogy az ellátás biztosítására mekkora összeget terveznek a rendelkezésükre álló kereteken belül.

Tisztelt Ház! Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha a kialakítandó segély részletszabályait az önkormányzatok rendeleteikben szabályozzák majd, miért szükséges az ellátásra vonatkozó szabályok törvénybe iktatása. Az önkormányzati segély biztosításának kötelezettségét törvényben szükséges rögzíteni annak érdekében, hogy a szociális ellátások ezen utolsó láncszeme minden településen elérhető legyen a válsághelyzetbe kerülő személyek számára. A szociális biztonság garantálása érdekében szükséges annak törvényi előírása is, hogy az önkormányzat a rendeletében jövedelemhatárként mely összegnél nem határozhat meg alacsonyabbat. Ilyen jellegű előírás hiányában lehetőség nyílna irreálisan alacsony jövedelemhatárok meghatározására az önkormányzati rendeletekben, amellyel a támogatás célja kiüresedne, hiszen egyetlen kérelmező sem lenne képes megfelelni a jogosultsági feltételeknek. Ezért a javaslat úgy rendelkezik, hogy az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az önkormányzat rendeletében nem lehet alacsonyabb a nyugdíjminimum 130 százalékánál, azaz 30 050 forintnál.

A javasolt módosítás szerint egységesítésre kerül a család szerkezete alapján differenciált jövedelemhatár, és a törvény egységesen határozza meg az ellátás megállapításánál figyelembe vehető, egy főre számított havi családi jövedelemhatár önkormányzati rendeletben szabályozott legalacsonyabb mértékét. Az általános öregségi nyugdíjminimum 130 százalékban rögzített minimum jövedelmi értékhatár meghatározása során áttekintettük az összevonásra kerülő segélyek funkcióját, jogosulti körét és az önkormányzatok ellátásokra vonatkozó hatályos szabályozását is. Ennek során megállapítást nyert, hogy a gyermekes családok részére nyújtható egyéb ellátások esetében általános a 130 és a 150 százalékos jövedelmi küszöb alkalmazása. E szint biztosítása a hátrányosabb helyzetű, rendszerint gyermeket nevelő családok esetében az egyedi élethelyzetek kezelése érdekében továbbra is feltétlenül indokolt, így a családos segélyezettek esetében a jövedelemhatár az öregségi nyugdíjminimum 130 százalékára emelkedett, a korábbi szabályozás szerinti 100 százaléka helyett.

Az egyedül élő személyek esetében az egy főre jutó jövedelemhatár szintén az öregségi nyugdíjminimum 130 százalékában kerül rögzítésre. Korábban az egyedül élő kérelmezőkre vonatkozó jövedelemhatár mértéke az öregségi nyugdíjminimum 150 százaléka volt. Az új érték meghatározása semmiképpen nem jelenti azonban automatikusan e személyi kör esetében sem a jogosultsági feltételek szigorítását, mivel a törvényben meghatározott jövedelemhatár csak az önkormányzatok számára szab korlátot rendeletalkotásuk során. Azt jelenti tehát, hogy ennél alacsonyabb jövedelemhatárt nem szabhatnak meg. Azonban az öregségi nyugdíjminimum 130 százalékánál magasabb jövedelemhatár rögzítésére bármely önkormányzatnak lehetősége van, tehát továbbra is biztosítható az ellátás a korábbi jogosultsági feltételeknek megfelelően.

Tekintettel arra, hogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a gyermek érdekeire tekintettel a nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekének védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére is megállapítható volt, az önkormányzati segély esetében is lehetőséget biztosít a törvényjavaslat az ellátás hivatalból történő megállapítására.

Mivel a kialakítandó ellátás a kérelmező, illetve családjának válsághelyzetét hivatott mérsékelni, ezért a mielőbbi segítségnyújtás érdekében a hatósági eljárások lefolytatására általánosan irányadó 30 napos határidő 15 napra csökken.

Rögzítésre kerül, hogy a korábban természetben is nyújtható átmeneti segély, temetési segély és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ellátások összevonásával létrejövő önkormányzati segély is biztosítható természetbeni ellátásként. A természetbeni ellátások formáinak felsorolását kiegészítettük a tanszervásárlás támogatásával, illetve a tandíj kifizetéséhez nyújtott támogatással. Ezek a támogatási formák a gyermekvédelmi törvényből kerültek átemelésre, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önkormányzati segélybe olvasztása következtében.

Tisztelt Országgyűlés! Az eddig elhangzottakat összefoglalva fontosnak tartom megerősíteni, hogy a törvényjavaslat további költségvetési kiadásokat nem generáló módon biztosítja a szociális ellátásokra rászoruló embertársaink ügyeinek hatékonyabb, gyorsabb elintézését, a szociális ellátórendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá tételét. A törvényjavaslat ugyanakkor megtartja azokat a garanciális szabályokat, amelyek az ügyfelek jogainak érvényesítéséhez, a tisztességes eljárás biztosításához szükségesek.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. Elnök úr, köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 34 2013.05.07. 2:06  17-113

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Először is: köszönöm a méltányos hangot, de azért egy-két dolgot hadd javítsak ki. Az egyik, amit mindenképp szeretnék hangsúlyozni, hogy ez a nagyságrendileg 6 milliárd forint, ami erre a három segélyformára eddig megadható volt, továbbra is meglesz, és továbbra is rendelkezésre fog állni, tehát nem fog csökkenni sem ezen a területen, sem egyébként a nagyon széles szociális segélyezési területen a támogatási összeg. Amit én hangsúlyoztam a beszédemben, az az volt, hogy ezeknek az átalakítása történt meg az elmúlt években, pontosan azért, hogy meglegyen az elvárások és a támogatások jogos összhangja, amit a társadalom jogosan várt el mindenkitől; önöktől is annak idején.

Önkormányzati forráselvonásról beszélt, képviselő úr. Ez igaz, ez volt - csak az önök idejében, és azért történt meg az önkormányzatok konszolidációja az elmúlt néhány hónapban, illetve történik meg most is több száz milliárd forint értékben. A családoknál mindenképp egy lehetőség, egy emelkedő összeghatár a 130 százalék, az egyedülállóknál pedig egy olyan határ, amit eddig is megszabhatott magasabbra az önkormányzat; nem mi fogjuk eldönteni, hogy most 150 százalékban vagy még magasabban fogja meghatározni ezt a határt.

Tisztelt Képviselő Úr! Mindenképpen szeretnék a névrokonának, Pál Tibornak reagálni, aki a méltányossági ápolási díjról beszélt Miskolcon. A méltányossági ápolási díj sosem volt kötelező az elmúlt időszakban sem... (Pál Tibor jelzésére:) Akkor bocsánat, nem Pál Tibor mondta, de szocialista képviselőktől hangzott el. Sosem volt kötelező a méltányossági ápolási díj, tehát ilyen értelemben ezt nem mondhatta el sem a miskolci önkormányzat, sem más önkormányzat; ez egy félreértés volt az önök részéről.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 38 2013.05.07. 2:15  17-113

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Hadd vitatkozzak a szocialistákkal, már csak azért is, mert a múltban azért van egy-két adósságuk; már csak azért is, mert az önkormányzatok eladósítását az elmúlt időszakokban, a 2002-2010-ig terjedő időszakokban önök végigélték, illetve végigszavazták azokat a költségvetési végszavazásokat, amelyek mind-mind az önkormányzatoktól vontak el.

Amikor az önkormányzatok ezek után támogatásokat adtak bármely területen, vagy fenntartottak iskolákat, kórházakat, szociális intézményeket, ennek egy jó részét sajnos adósságból kellett nekik fenntartaniuk, adósságot halmoztak fel. Ez a kormány 2012 végén egy döntéssel, illetve ebben az évben a végrehajtással lezárta ezt az időszakot, megszünteti az önkormányzatok adósságállományát. Ettől kezdve az a támogatás, amit megkapnak az önkormányzatok szociális területen is, más területen is, igenis lehetőséget biztosít arra, hogy saját maguk döntsék el a szociális segélyezés - egyébként hozzáteszem, több száz milliárd forintos - szétosztását. Ez óriási nagy felelősség, ezt tudom, de nyilván helyben sokkal jobban tudják az önkormányzatok, hogy kinek milyen rászorultsága van, milyen segítséget kell adni. Van ugyanis olyan falu, ahol egyébként az idősödés a legnagyobb gond, és ott teljesen más területen kell segélyezni és támogatni, és van olyan falu, ahol pedig hatalmas nagy a gyermeklétszám, és sokkal nagyobb nyomorban vannak benne.

Mi nem fogjuk azt a gyakorlatot folytatni, és sose folytatnánk, amit önök csináltak, hogy csak úgy nyakló nélkül adtak segélyeket, úgy adtak, hogy nem volt elvárás, a segélyezetteknek egy nagy része pedig erre berendezkedett. Azt a gyakorlatot nem fogjuk folytatni, amit önök csináltak a múltban, hogy nem volt elvárás, és nemcsak hogy nem volt elvárás, hanem határa sem volt a segélyeknek, hiszen segélyekből több pénzt is össze lehetett szedni, mint azoknak, akik adott esetben közmunkával vagy minimális bérrel rendelkeztek, és csak azt kaptak a munkahelyükön.

Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 42 2013.05.07. 2:09  17-113

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Apáti Képviselő Úr! Egy dolgot biztos, hogy visszautasítok: a közös felelősséget. Ezt felejtse el, több szempontból is, hiszen 2002 előtt, az első Orbán-kormány alatt megszülettek azok a szociális döntések, amelyek a segélyezéseket sok tekintetben elvárásokhoz kötötték. Most több erőnk és több időnk is volt arra, hogy ezt sokkal erősebben végrehajtsuk.

Nézze meg az iskoláztatási támogatást, nézze meg a közmunka feltételeit, nézze meg a szociális segélyek bármelyik rendszerének akár természetbeni juttatáshoz való kötését, akár a környezet rendben tartásának kötését; nézze meg, hogy munkába kell járnia vagy sem, és megkaphatja-e ezt a segélyt! Mondhat bármit, tisztelt képviselő úr, az elmúlt két és fél évben olyan döntéseket hoztunk, amelyeket egyik oldalról a baloldal, sőt a szélsőbaloldal még inkább támad, például amikor ön azt javasolta, hogy a helyben termelt élelmiszert egyre inkább vonjuk be az élelmiszer-ellátásba.

(10.40)

Amikor ezt behozzuk 2,4 milliárd forint nyári étkeztetéstámogatással, akkor a volt LMP vagy az LMP-sek kiabálnak és hisztiznek legjobban, hogy ezt nem lehet megcsinálni. Én értem, hogy Budapestről ezt nem fogják fel sokan, de mégiscsak való igaz az, hogy vidéki embereknek akkor adunk segítséget, ha megtanítjuk őket - azokat is, akik segélyezettek - a helyi termelésre és a helyi fogyasztás növelésére.

Azt a vádat legyen szíves, képviselő úr, visszavonni, hogy mi együttműködünk vagy azonos a felelősségünk. Ez mert már csak azért sem igaz, mert ha ez igaz lenne, akkor nem hoztuk volna meg azt a törvényt, illetve nem hoztuk volna meg azt a döntést tavaly év végén, hogy az önkormányzatokat konszolidáljuk. Ez volt a legfontosabb döntés, mert mindenki tiszta lappal indulhatott, és ennek megfelelően az önkormányzatok most már egy sor olyan döntést tudnak meghozni, amelyek sokkal inkább az ő fejlesztéseiket, illetve adott esetben a szociális támogatási rendszerüknek az átalakítását szolgálják.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 54 2013.05.07. 2:21  17-113

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Ha provokációnak vette, ám legyen, képviselő asszony, én nem arra gondoltam; az egy más kérdés, hogy rendszeresen úgy szokott hozzászólni témákhoz, hogy beszáguld, beviharzik az Országgyűlésbe, mondjuk, az előterjesztői expozét meg sem hallgatja, hogy mi van abban, majd utána kritizálja, és elmondja a véleményét - ezt is lehet, nincs ezzel gond.

Én annak is örülök, hogy önök országot járnak, sok sikert kívánok hozzá, de jó lenne, hogyha a gyakorlatban is lennének olyan szakembereik, lennének olyan polgármestereik adott esetben - bár annak már kevésbé örülnék, hogyha LMP-s polgármesterek lepnék el az országot (Közbeszólások, derültség a Jobbik soraiban.) -, de hogyha éreznék azt egyszer, hogy a segélyezést, a támogatást milyen módon várja el az ország, hogy emellé feltételeket is támasszunk. És iszonyatos nehéz dolog, nagyon nehéz dolog ez, mert nyilván nem arról van szó - és ebben Pál képviselő úrnak igaza van -, hogy mindenkitől elvonjuk azonnal a segélyt, és nem is tesszük meg, nem is tehetjük, hiszen vannak elesett emberek, vannak magatehetetlen, egészségükben károsodott emberek, nem erről van szó, de az életerős fiatalemberek, amikor ott várták eddig a segélyeket, nagy merdzsókkal bementek a segélyekért, ilyen vastag fukszokkal bementek a segélyekért, az nem megy.

Az nem megy! És ezen a gyakorlaton változtattunk az elmúlt két és fél évben. Nem könnyű, és még azt is hozzáteszem, hogy ennek vannak olyan következményei, hogy adott esetben talán még azok is sérülnek, akik nem érdemlik meg, de összességében az a folyamat, amit a képviselő úr, polgármester úr elmondott, miszerint megpróbálják rávezetni azokat az embereket, akiknek az elmúlt 10-15-20 évben nem volt lehetőségük termelésre, közös munkára, a mindennapos felkelésre, ami a gyerekeiknek is fontos, ez egy folyamat része, hosszú folyamat, és ezt nem gátolni kell, hanem támogatni kell. És minden egyes segélyezési, minden egyes támogatási, hozzáteszem, iskoláztatási rendszerben, ha ezt a folyamatot át tudjuk vinni, meg fog változni az a helyzet (Az elnök csenget.), amiről egyébként ön jogosan beszél, hogy nagyon sok embernek az élete katasztrofális, és valóban a nyomor közelében van, vagy maguk is nyomorban élnek.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 68 2013.05.07. 2:18  17-113

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Természetesen személy szerint én is támogatom a képviselő úr kérését a módosító indítványokkal kapcsolatban, azonban egy-két dolgot hadd jegyezzek meg, tisztelt képviselő úr. Egyrészt Tiszabőn én jártam egyébként, és a környéken is jártam, tudom, hogy milyen élethelyzetek vannak. Jártam sok olyan helyen az országban, ahol egyébként már roma vagy cigány származású polgármester van vagy volt a múltban.

(11.20)

Azoknak az embereknek a törekvését azonban el nem ismerni, akik az ország egy-egy részén a cigány lakosság felemelését saját maguk közül megpróbálják megtenni, szerintem botorság, és nemcsak azért, mert ezzel azt mondjuk ki róluk, hogy szinte lehetetlen őket megváltoztatni, hanem a nevelésnek nem is jó része. Ha gyereket nevelünk, sokkal jobb az, ha dicsérjük, ha megköszönjük neki, amit tesz és biztatjuk, mintsem mindig letromfoljuk őket, mindig lenyomjuk őket, és ez igaz ennél a területnél is, tisztelt képviselő úr.

Így én inkább arra kérem önt, hogy ha vannak jó példái is adott esetben egy-egy településen, és azokat idehozza, megosztja velünk - mint ahogy polgármester asszony, polgármester úr is tette -, akkor azt nagyon megköszönöm. Mert nyilván ezeket a példákat lehet fölemelni és mintaként odaállítani azok elé, akik adott esetben valóban nem akarnak változást, vagy nem tudják, hogy a változásban hogyan kell részt venniük. Ez mindannyiunk érdeke. Higgye el, képviselő úr, hogyha nem tesszük meg, mindannyiunknak rosszabb és még rosszabb lesz. Tehát ebben kérem a segítségét.

A szociális kártyával kapcsolatban pedig annyit szeretnék mondani, hogy dolgozunk ezen, az adatok földolgozásán. A döntések egy része már megvan a szociális kártya irányában, sőt egy bizonyos szintű felmérés és számítástechnikai rendszer már kialakult, és ennek a folytatását pedig nyilván ki fogjuk alakítani; pontosan azért, hogy átlátható legyen minden egyes szociális és családtámogatási juttatás, amit az emberek megkapnak.

Köszönöm szépen egyébként a hozzászólását.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 78 2013.05.07. 2:15  17-113

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Nem szeretném képviselő asszonyt elszigetelni, hiszen úgy látom, a szigetelés egy fő problémája önöknek.

Egy: ha a "szubszidiaritás" szót lassabban mondaná ki, akkor elsőre sikerülne, másrészt pedig akkor a jelnyelvi tolmácsok is tudnák fordítani. Ez már a múltkori vitában is előfordult. Ha kicsit lassabban mondja el a dolgokat, akkor könnyebben fordítanak.

De ennek ellenére azt szeretném önnek jelezni, hogy amit ön felvázolt segélyezési, támogatási rendszert, ma is így létezik bizonyos szempontból. Hiszen ha csak az nézzük, hogy a jövedelempótló ellátások, amelyek akár az aktív korúakat, akár az időskorúakat támogatják, az az első láb, amit ön mondott. Vannak a kiegészítő ellátások. Ebben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény vagy a lakhatási támogatások ott vannak. És a harmadik, amiről ma egyébként ez a törvénymódosító javaslat szól, a krízissegélyek, amibe három segély tartozik bele, támogatási forma, amit most összevonunk eggyé.

Egyébként szeretném önnek jelezni és úgy általában az Országgyűlés felé, hogy ez, amiről most beszéltem, ez a három nagy láb 140 milliárd forintnyi támogatást jelent, és ennek töredéke csak ez az önkormányzati segély, 6 milliárd forintot ölel át; tehát töredéke annak az ellátásnak, annak a segélyezésnek, annak a támogatásnak, amit egyébként országosan önkormányzatok, jegyzők vagy pedig járási hivatalok kiosztanak. És efelett persze vannak más rokkantsági, fogyatékosságra járó és más súlyos betegségekre járó ellátások is, de ezeket elkülönítjük ettől.

Tisztelt Képviselő Asszony! Azt szeretném jelezni, hogy különbség közöttünk annyiban van, hogy mi most már az utóbbi években kőkeményen megköveteljük, hogy ha valaki kap, jogai vannak, akkor jogos a társadalom elvárása, akik az adójukból, járulékaikból fizetik az ellátásukat, hogy mindazok az emberek, akik kapnak, azok valamit tegyenek is érte. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezen biztos nem fogunk változtatni, de ez a mostani javaslat nem erről szól.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 82 2013.05.07. 2:22  17-113

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A kamatmentes hitellel kapcsolatban még Szél Bernadettnek szeretném jelezni, hogy húsz éve benne van ez a szociális segélyezési rendszer lehetőségében. Húsz éve. Egyébként tavaly körülbelül 105 ezren éltek vele. Az önkormányzat nyújthatja, itt pontosításokat teszünk. Semmiféle változtatás, semmiféle kiváltás, a segélyezés kiváltása nem történik. Ez azért is szerettem volna elmondani, mert Szűcs Erika képviselő asszony is ezt vetette föl a bizottságban. Ezt pontosításként fűzném hozzá, az ön kérdésére.

Tisztelt Hegedűs Lorántné Képviselő Asszony! Föltette a kérdést szociális kártya vagy valamilyen más nyilvántartás szempontjából, hogy mit tervezünk. Egységes nyilvántartást tervezünk a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli ellátásokkal kapcsolatban. Remélhetőleg január 1-jére már végleg feláll az a rendszer, amelyet iszonyú nehéz volt egyébként informatikailag és minden szempontból összehozni. De remélem, hogy addigra meglesz. Egy nagyon fontos üzenete lesz ez a segélyezési-támogatási rendszernek a jövőben.

Az önkormányzatokkal kapcsolatban jogosan vetett föl olyan problémákat, észrevételeket, amelyek valóban a magyar társadalom egyik legnehezebb kérdései. De nem véletlen az például, hogy az eddigi szociális segélyek egy részét, amelyek kvázi normatív alapon kerültek az önkormányzatokhoz egy bonyolult számítás eredményeként, megváltoztattuk az elmúlt években. Pontosan olyan mértékben változtattuk meg, hogy a legszegényebb önkormányzatok sokkal nagyobb mértékben kapnak most már a szociális segélyekhez támogatást, mint mondjuk, egy budapesti belvárosi önkormányzat, vagy egy nagyváros, ahol ez a probléma sokkal kisebb. Ezt megváltoztattuk az elmúlt két évben, és ilyen értelemben a számítás sokkal igazságosabb.

Abban sok igazság van, hogy a földprogram nagymértékben segítheti azokat az embereket, akik vidéken, falvakban élnek. De egyik napról a másikra fölborítani azt a rendszert, amit ön elmondott, szinte lehetetlen. Sokkal nagyobb problémákat okozna. De a törekvés, hogy kisemberek, önkormányzatok kapjanak földet, mindenképpen megvan a kormányzat részéről.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 88 2013.05.07. 2:19  17-113

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Nem így gondolkodunk, hanem így teszünk, tehát amit én felsoroltam, a segélyezési, támogatási rendszernek a három lába, ami egyébként jól elkülöníthető a családtámogatási rendszertől, ezt így tesszük, és ez most így működik. Tehát nem csak így gondolkodunk.

Apáti István képviselő úr néhány gondolatára szeretnék reagálni. Közmunkacsőd - én el tudom képzelni, hogy vannak olyan helyzetek, ahol valóban nem a legjobb megoldás, de összességében bárhol járok az országban, olyan emberekkel találkozom, akik egyrészt a közmunkát újra és újra fel akarják venni, a Start-munkát, a másik oldalról pedig igenis egy sor olyan munkát végeznek el, végeztetnek el a Start-munka keretében az önkormányzatok, amelyek hasznosak. Láttam bölcsődefelújítást, iskolafelújítást, templomfelújítást, láttam ároktisztítást, a falvak rendbetételét, települések rendbetételét, közparkok rendbetételét. Biztos, hogy vannak olyan helyzetek, mint ahogy egy cég és egy másik cég is összehasonlíthatatlan egymással, hiszen van, amelyiket tehetségesebb, rátermettebb ember vezeti, a másikat meg kevésbé, de összességében ez mégis egy kitörési lehetőség, egy első lépés.

A nulladik lépés pedig, abban igaza van, rászoktatni az egész munkastílusra azokat az embereket, akik évtizedekig nem dolgoztak, miközben évtizedekkel ezelőtt, mondjuk, Budapestet építették vagy sok minden mást építettek az országban. Ez egy iszonyatosan nehéz feladat, és ezért kell elkezdeni nulladik lépésként az iskolánál, és nem véletlen, hogy megpróbáljuk rákényszeríteni őket, ha már több száz milliárd forintot fordít az ország a közös pénzünkből a közoktatásra, akkor annak mindenki legyen része, és ezt egyik napról a másikra nem lehet megvalósítani, és nemcsak hogy része legyen, hanem lehetőség szerint valamilyen módon mégiscsak egy tudással kerüljön ki.

Hosszú távon biztos hogy csak ez vezet el olyan élethelyzetbe, olyan állapotokhoz, amelyek után ön is azt tudja mondani akár foglalkoztatóként is (Az elnök csenget.), hogy azok, akiket foglalkoztat, megérik a pénzüket, és érdemes holnap, holnapután is visszahívni őket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 92 2013.05.07. 1:13  17-113

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Asszony! Nekem valóban nem tisztem minősíteni vagy felülbírálni azt, amit a képviselő úr mondott, illetve amit most az alelnök úr, levezető elnök úr elmondott, én nem mondtam volna el, de valóban többszörös idézőjelbe tette a képviselő úr.

Egy dolgot szeretnék önnek javasolni, hogyha ennyire érzékeny, és egyébként jogos az érzékenysége, hogy nézze meg az egyik hírportálnak a május 1-jei beszámolóját, amikor az önök úgymond együttlétén kinn a Városligetben oly mértékben minősítették a miniszterelnököt, hogy az valami elképesztő, és önök ezért sem bocsánatot nem kértek, sem ettől az embertől, úgymond a szavazóbázisuk egy részétől elhatárolódni nem határolódtak el. Mindamellett abban igaza van, hogy lehetőség szerint ilyen kifejezések ne hangozzanak el az Országgyűlésben, de azt is hozzá kell tenni, hogy amit Apáti képviselő úr mondott, azt sokszoros idézőjelbe tette, és előre is jelezte, hogy ez nem az ő saját gondolata.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 98 2013.05.07. 2:13  17-113

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Asszony! Én nem akartam ebbe az irányba elvinni ezt a vitát, de ha már megpróbálja kiforgatni a szavaimat, illetve megpróbálja kiforgatni a képviselőtársaim eddigi működését, és amikor ön politikai centrumról beszél az Országgyűlésben, akkor mutassa már be azt az időszakot, amikor a Fidesz-KDNP képviselőinek a szájából bármikor elhangozhatott olyan, hogy az öregecskedő feleségeket le kell cserélni. Mutasson már be bármikor egy olyan mondatot, amikor a mi képviselőink részéről elhangzott olyan gondolat, hogy nem a szépségükért szeretjük a majdan Európai Unióba kiküldendő képviselőjelöltjeinket (Dr. Lamperth Mónika: Az is elég szégyen volt!), hanem másért, a tudásukért. És ne haragudjon, nem a mi politikai környezetünkből szivárogtak ki, és nemcsak hogy nem szivároghat ilyen ki, mert nincs is, olyan mondatok, amikor "kanyarországról" beszél a miniszterelnök, amikor az egész magyar nemzetet lealázza, és olyan mocskolódó hangon beszél az emberekről, hogy az elképesztő. Ön annak a kormánynak tagja volt, és nem tiltakozott ez ellen.

Még egyszer akkor most már, ha konkrétan nem is akar erre válaszolni nekem: mikor fog a Szocialista Párt elhatárolódni azon kijelentéstől, amelyet a miniszterelnökről mondott az önök úgymond ünnepségén egy szavazójelöltjük vagy szimpatizánsjelöltjük? Nézzenek utána, keressék ki, majd utána pedig, ha nem határolódnak el ettől, hogy nem az önök szavazója, nem az önök támogatója, akkor egyszer se merjék számon kérni rajtunk azokat a mondatokat, amelyeket egyébként nem is mondtunk el, és csak a szánkba akar adni, tisztelt képviselő asszony. Egyébként a vita nem erről szól.

Én úgy gondolom, hogy Apáti Istvánnak a hozzászólása sok tekintetben vitatható volt, sok tekintetben én nem is fogadom el, de voltak olyan észrevételei, amelyeket igenis a kormánynak figyelembe kell venni, mert a kistelepülések mindennapi életében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) segítséget nyújthatnak.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
275 112 2013.05.07. 4:42  17-113

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, és köszönöm a pihenés lehetőségét is abban a másfél percben, elnök úr. (Elnök felé:) Nem most, korábban a kisebb szünet lehetőségét.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A rászorultságtól függő támogatások, segélyek, illetve az egyéb támogatások, amelyek akár az iskoláztatás, családtámogatás vagy bármilyen területen megjelentek és megjelennek az ország életében, amely mögött egyrészt van egy hatalmas nagy tömeg, akik adófizetőként, járulékbefizetőként fenntartják ezt a rendszert, a másik oldalról meg van egy hatalmas nagy tömeg, akik ezeket igénybe veszik, mindenképp fontos hangsúlyozni mind a befizetők érdekében és jogos elvárása érdekében is, mind pedig a támogatottak érdekében is, hogy vannak jogok és vannak kötelezettségek. Azt gondolom, ebben a vitában nem volt senki, aki ezt megcáfolta, és nemcsak hogy nem volt olyan, hanem sokkal inkább majdnem minden párttól vagy akár a független képviselő asszony részéről is ebben egyetérthettünk. Ilyen értelemben az az elmúlt három évnek a döntéssorozata, amely ezt a célt szolgálta, mindenképp fontos volt, hiszen célul tűztük ki, hogy a munkából szerzett jövedelmek mindig is magasabbak legyenek a segélyből szerezhető jövedelmeknél. Ezt a célt elértük. Az, hogy növekedjen a természetbeni ellátások száma a pénzbeli ellátásokhoz képest, és sokkal inkább a gyermekre, a valóban rászorultra, a valóban rossz élet- és szociális helyzetben lévő emberre fordítódjék, ezt a célt is elindítottuk, de nem mondom, hogy minden területen elvégeztük itt a munkát, de nagyrészt befejeztük.

A harmadik, ami nagyon fontos terület, hogy a segélyek és a támogatások csak együttműködés esetén járjanak. Azt gondolom, ebben is nagyon nagy előrelépés volt, és ezért köszönet egyébként akár a Belügyminisztériumnak, köszönhető egyébként akár az önkormányzatoknak is, és mindazoknak, akik megértették ennek az üzenetét, hiszen ez nemcsak azoknak fontos, akik a támogatásokat kiadják, nemcsak azoknak, akik előteremtik, hanem azok életében is egy nagyon fontos döntés, hogy a mindennapi munkájukkal ők is részt vállaljanak egy-egy közösség fejlesztésében, fejlődésében és ezzel persze saját maguk fenntartásában is. Éppen ezért azt gondolom, ez a támogatási rendszer, segélyezési rendszer, amely Magyarországon ma működik, amely részben magában foglalja a jövedelempótló ellátásokat, részben magában foglalja a kiegészítő ellátásokat, és egyébként magában foglalja a krízis esetén adható támogatásokat, azaz az önkormányzati segélyt, amelyről ma már ez a törvényjavaslat szól, jól szolgálja mindazoknak az elesett, rászorult emberek életének a segítését, akiknek szükségük van a társadalom támogatására.

Éppen ezért azt gondolom, és köszönöm szépen, hogy annak ellenére, hogy stílusbeli különbségek voltak a vitában, nem is kicsi, voltak a vitának olyan részei, amelyek adott esetben nem kapcsolódtak szorosan ehhez a törvényjavaslathoz, de összességében köszönetemet szeretném kifejezni minden képviselő asszonynak, illetve úrnak, akik hozzászóltak ehhez a vitához, hiszen ez hosszú távon egy kicsit mégiscsak azt mutatja, hogy a magyar politikai vezetés - és itt ilyen értelemben mindegy, hogy bal- vagy jobboldal - arra ráébredt, hogy szükség van arra, még egyszer hangsúlyozva, hogy a kötelességek és a jogok egyszerre jelenjenek meg a támogatások, a segélyezések rendszerében. Ha ez hosszú távon megmarad a politikai közéletben, akkor mindenképp jó értelemben közösen elszámolhatunk azzal a törekvéssel, hogy igenis, a segélyezés nem lehet életforma, de a segélyezésre meg sajnos bármilyen társadalmi rendszerben, bármilyen gazdag országban szükség van. Ha ehhez mérten az ország kifeszíti magát, a legmagasabb támogatási lehetőséget megadja, de a kötelességeket is megköveteli, akkor, azt gondolom, jó irányban indult el, és jó döntéseket hozott. Ebben kérem a közös együttműködésüket, és köszönöm szépen a hozzászólásokat, a vitában való részvételt.

Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 58 2013.05.13. 4:16  55-60

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! Mondhatnám egyből, hogy nem, és akkor le is ülhetnék, annak a szocialisták örülnének a leginkább. De azért érdemes elismételni egy-két olyan dolgot (Közbeszólás az ellenzéki oldalon: Nem hallani! - Nem halljuk, Miklós!), ami egyrészt a jogszabályi hátteret öleli föl, másrészt pedig amit ön is felsorolt változásokat (Dr. Ujhelyi István: A Vitorlás Szövetségről beszél?), amelyeket az elmúlt, 2010 előtti időszak jelentett, és ami valóban olyan terheket tett a nyugdíjas, idős- és hozzáteszem, a nyugdíjba menő társadalomra is, ami teljesen elfogadhatatlan számunkra, és azt a politikát mi nem folytatjuk. Éppen ezért, ha megengedi, első lépésként a nyugdíjak értékmegőrzéséről, a nyugdíjtörvényről beszélnék néhány gondolatot.

A törvény azt tartalmazza, hogy minden év januárjában a Magyarország tárgyévi költségvetéséről szóló törvényben tervezett fogyasztói árnövekedéssel megegyező mértékű nyugdíjemelés jár a nyugdíjasoknak. A törvény azt is garantálja, hogy ha az évközi gazdasági adatok azt igazolják, hogy a tervezettnél magasabb mértékű lenne az évre tervezett infláció, a nyugdíjasoknak a különbözetet is meg kell állapítani. Az év első nyolc hónapjának tényadatai alapján meg kell állapítani, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosárra tekintettel várhatóan mennyi lesz az infláció mértéke az adott évben.

A különbség kiegyenlítésére - az eltérés mértékétől függően - két módszert tartalmaz a törvény: amennyiben a januári emeléshez képest és az egész évre - hangsúlyozni kell - a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számított várható infláció mértéke meghaladja az 1 százalékot, magasabb annál, akkor novemberben nyugdíjemelés jár a nyugdíjasoknak, és az év első tíz hónapjára járó különböztet egy összegben kell kifizetni nekik. Amennyiben a különbözet az 1 százalékot nem éri el, a teljes évi különbséget november hónapban egy összegben ki kell fizetni, és a következő évi januári emelés előtt a különbözet egyhavi összege beépül a nyugdíj összegébe.

A nyugdíjemelési szabályok módosítására 2011-ben került sor, tehát már ennek a kormánynak a vezetése alatt változtak, akkor tettünk erre javaslatot az Országgyűlésnek, és a 2012. évi nyugdíjemelés már ennek megfelelően történt. Ezt a nyugdíjemelési szabályt nem kívánjuk módosítani sem az Európai Unió bármiféle nyomására, sem a baloldal kívánalmaira sem. E szabály biztosítja, hogy valamennyi nyugdíjas nyugdíjának értéke azonos módon kerüljön megállapításra és megőrzésre.

Néhány adatot szeretnék önnek, képviselő úr, illetve az Országgyűlésnek elmondani: a nyugdíjak értéke 2012-ben 0,2 százalékkal emelkedett a szabálynak megfelelően, tehát kicsi, bár nagyon halvány emelés volt; azonban a 2013. évről még csak azt lehet elmondani, hogy a nyugdíjemelés mértéke 5,2 százalék volt, ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a nyugdíjas fogyasztói kosár alapján számított infláció mértéke 2 százalék volt.

Tisztelt Képviselő Úr! Ez nem volt mindig így, ezt érdemes mindig elismételni, mert sokan ezt elfelejtik, vagy el akarják felejtetni az idős emberekkel, el akarják felejtetni a nyugdíjasokkal. Való igaz az, hogy az előző szocialista kormány Gyurcsány Ferenc vezetésével a 2008-as nyugdíjba menőknek - vannak ilyenek talán közöttünk is - 6-8 százalékkal csökkentette a nyugdíjak induló értékét. A szocialisták Bajnai Gordonnal 2009-ben 6,4 százalékkal csökkentették az összes nyugdíjat, és való igaz az, hogy 2010-ben több (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) mint 350 milliárd mínusszal adták át a nyugdíjkasszát, ezzel veszélyeztetve sok millió nyugdíjas nyugdíját.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
276 209 2013.05.13. 3:24  202-210

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szél Bernadett független képviselő asszonynak csak annyit szeretnék mondani, hogy azokat a kritikákat, amelyeket egyrészt önök lediktáltak az ENSZ-jelentéstevőknek, barátaikkal lediktáltatták, amellyel átverték az ENSZ-jelentéstevőknek egy jó részét, azt nem nekünk kellett volna célozni, hanem a szocialistáknak és az SZDSZ-es barátaiknak (Moraj a függetlenek soraiból. - Ertsey Katalin: Bravó! - Ertsey Katalin tapsol.), már csak azért is - tapsikoljon, kedves képviselő asszony! -, mert az ENSZ-jelentés a 2007 és 2011 közötti időszakot öleli fel, azaz ennek a kormánynak egyéves tevékenységét. Tehát az önök barátai voltak azok, akik ezek szerint, ha az ENSZ-jelentésben negatívumokat fogalmaztak meg, azt önöknek célozták nagyrészt, és nem nekünk. Tehát kérem szépen képviselő asszonyt, beszéljék meg barátaikkal, beszéljék meg azokkal, akik súgnak önöknek, és egyébként még egyszer kérem, hogy legyen szíves a vitán úgy részt venni, hogy ne csak akkor viharozzon be, amikor elmondja a beszédét, ne csak addig üljön be, amíg a beszéde tart, és utána elmegy (Moraj a függetlenek soraiból.), hanem hallgassa meg az előterjesztőt, hallgassa meg a vitában részt vevő képviselőket (Ertsey Katalin közbeszól.), majd utána hallgassa meg a záróvita részét is. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ne hazudj!) Köszönöm szépen a figyelmét. (Taps a Fidesz soraiból.)

Tisztelt szocialista képviselőtársaim, sok minden igazság van (Zaj. - Az elnök csenget.) abban, amit a képviselő úr elmondott. Jó lenne sokkal nagyobb mértékben, akár visszamenőlegesen is emelni az összeget. Annak is örülök, hogy július 1-jétől a fogyatékossági támogatás, illetve a vakok személyi járadéka 5,8 százalékkal emelkedik. Én ennek is örülök, és annak is örülök (Lukács Zoltán: Te örülhetsz, mert nem vagy vak! - Nyakó István: A Tárkit olvastátok már, hogy minden második ember szegény?!), hogy azt is sikerült a kormánynak eldöntenie, illetve remélem, szavazunk is erről hamarosan, hogy jövő évtől a mindenkori nyugdíjemelés mértékében meglesz az emelés. Eddig nem volt ez így, és azt gondolom, hogy ez egy óriási nagy előrelépés.

Az akadálymentesítés határidejével kapcsolatban pedig csak azt szeretném önöknek elmondani, hogy ne haragudjon, képviselő úr, de önök voltak azok, akik alatt kétszer kellett kitolni a határidőket, mert nem tudták megvalósítani a határidőket, nem tudták véghezvinni azt a törvényt, amit egyébként önök elfogadtattak az Országgyűléssel. Tehát azt ne rajtunk kérje számon!

S még egy, képviselő úr: a 2007-2013-as európai uniós költségvetésben az a legnagyobb baj, hogy önök nem tudtak kiírni olyan pályázatokat, amely sok-sok milliárd forint értékben megjelent volna a közszolgáltatások terén és más területen is az akadálymentesítés végrehajtásában. Óriási nagy hiba volt! Képviselő úr, ezt megint csak ne rajtunk kérje számon! Mi ezeket a pályázatokat most kiírtuk, és nagyon bízom benne, hogy néhány hónap múlva, fél éven belül ezeknek eredménye is lesz. Ez mindenképpen azt a célt fogja szolgálni, amit egyébként ön a módosító indítványai közt el akart érni, de a valóságban, a gyakorlatban a Szocialista Párt ezt nem tudta végrehajtani a múltban. (Moraj az MSZP soraiból. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Ti megcsináltátok ezek szerint!)

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
277 4 2013.05.14. 5:14  1-4

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnos nem tudom cáfolni szavait és gondolatait; azért mondom, hogy sajnos, mert ha egy országban normálisan működik a társadalmi kiegyezés, akkor - politikai vezetéstől függetlenül - a családpolitika lehetőség szerint azonos, és egy irányba húz. Ez azért is fontos, mert ha megnézzük Franciaországot, megnézünk más olyan országokat, ahol nemcsak a tervezett, hanem a vállalt gyermekszám is sokkal magasabb, mint az európai átlag, ott általában nem történnek túl nagy változások a családpolitikában. Minden kutatás azt mutatja, hogy ha megtörténik egy-egy drasztikus csökkentés, mint amit ön is felsorolt, akár a szocialista Horn-kormány idejében, akár a szocialista Bajnai-, Gyurcsány-kormány idejében, akkor ezek mindig sokkal nagyobb kárt okoznak, és sokkal nehezebb helyre tenni azokat a károkat, amelyeket ezek a lépések okoztak.

Hadd soroljam fel csak tényleg címszavakban azokat az anyagi lépéseket, amelyeket a Fidesz-KDNP vezette kormány megtett az elmúlt hónapokban, illetve években, másrészt pedig hadd térjek ki azért néhány olyan, szimbolikusnak vagy erkölcsinek mondható kérdésre is, ami szerintem fontos, és amiről tudni kell.

2011. január 1-jétől bevezettük, illetve kibővítettük már az egy- és kétgyermekesekre is sokkal nagyobb mértékben a családi adókedvezményt. 2010 szeptemberétől ismét hároméves korig jár a gyes, ami egyébként a legszegényebb családoknak segít, leginkább a gyermeknevelésben. 2011. január 1-jétől bevezettük az örökbefogadói gyest, ami eddig nem volt. 2011. január 1-jétől három vagy több ikergyermeket nevelő szülők minden egyes gyermekük után megkapják a gyest. 2010 szeptemberétől a korábban egységes családi pótlék két ellátásra bomlik szét: az egyik a nevelési ellátás, a másik pedig az iskoláztatási ellátás. Ennek nevelési célja is van, szociális szempontból is nagyon fontos, és amikor a családtámogatásokról beszélünk, akkor igenis fontos azt mondani, hogy a szociális segélyezés nem direkt a családtámogatás része, tehát jól el kell különíteni a kettőt. Pontosan ez volt talán az egyik legnagyobb bűne az elmúlt időszak szocialista vezetésének, hogy ezt teljesen összekavarta, és nem tudta szétválasztani. A gyermekgondozási díj összege emelkedett 2010-2013 között 30 százalékkal, ami igenis hatalmas nagy előrelépés. 2011. január 1-jétől bevezettük a kismamák részmunkaidős foglalkoztatása utáni járulékkedvezményt. 2012-től újra lehetőség van a kismamák után adókedvezményt igényelni. A kormány 2011-ben lejárt adókedvezmény igénybevételét a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel tette lehetővé, így 2012. január 1-jétől az addigi átlagosan mintegy 50 százalékos kedvezmény helyett egy évig teljes mentességet kap a kismamát foglalkoztató munkáltató a szociális adóból. Azt gondolom, hogy ez is egy nagy előrelépés volt.

(9.10)

Mindenképp fontos kiemelni, hogy a nagycsaládosok 2013-ban, a három és több gyermeket nevelő nagycsaládosok gáz- és távhőár-támogatást kapnak, ami a gáz- és távhő-kompenzáció fölötti támogatás, amit a szocialisták szintén meg akartak volna szüntetni 2010 júniusától, de mind a két kedvezményben részesülhetnek a családosok. Azt gondolom, nem kell külön kiemelni azt a rezsicsökkentési szándékunkat, amit itt meg is tettünk az elmúlt, most már több mint negyedévben, ami megint csak a nagycsaládosokat érintette, és ilyen értelemben mindegy az, hogy jobb módú, középosztályba, felső középosztályba vagy a szegényebb néprétegek közé tartozó családosokról beszélünk, mindegyiküket segítette.

De van egy dolog, azt kell mondanom, amiről mindenképp beszélni kell, hogy az anyagi helyzet mellett vannak vagy voltak erkölcsi problémák is, és az biztos, hogy olyan családtámogatást nem fogunk vinni, és nem része a családpolitikánknak, ami az azonos neműek együttlétét házasságként ismeri el, ők örökbe fogadhatnának gyereket; és azt sem, amit egyébként Hiller István bevezetett 2009-ben, vagyis rendeletet hozott, hogy a bölcsődékben, óvodákban az óvodai nevelési programokban az óvónőknek tudatosan kerülniük kell a nemi sztereotípiákat, magyarán, a fiút nem kell fiúnak, a lányt nem kell lánynak nevelni, és ha ők maradtak volna kormányon, akkor ez 2010. szeptember 1-jétől már része lett volna az óvodák programjának. Ez sem része a családpolitikánknak (Az elnök csenget.), viszont minden, amit fölsoroltam, igen.

Köszönöm szépen a felvetését. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
279 22 2013.05.21. 3:31  19-22

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretnék köszönetet mondani a házigazdáknak, a csíksomlyói ferences atyáknak, akik évről évre hatalmas nagy energiával megszervezik a magyarságnak talán az egyik legnagyobb összünnepét, még akkor is, ha katolikus ünnep, mégis összünnepről beszélünk.

Köszönetet szeretnék mondani az egyházi vezetőknek is, akik részt vettek mind az előkészületekben, mind pedig magában a szentmise celebrálásában és az egésznek a levezénylésében. De köszönetet kell mondanunk mind a csíkszeredai, mind a székelyföldi házigazdáinknak is, hiszen az a fogadtatás, amellyel évről évre Székelyföldön magyarokat és nem magyarokat fogadnak, azt gondolom, hogy egyedülálló. Egyedülálló, és aki ezt még nem élte át, még ha nem is hívő, még ha nem is kereső, akkor is egyszer érdemes az életében átélni, mert ennél nagyobb élményt keveset tud adni szerintem egy közösségnek az, amit ők tesznek.

Mindenképp köszönetet szeretnék mondani azoknak a szervezőknek is, akik Magyarországról a zarándok csoportokat szervezték, hiszen annyi tábla jelezte, hogy egy-egy kisfaluból, egy-egy nagyvárosból, a Kárpát-medence különböző területeiről, de akár Kanadából, Ausztráliából és különböző helyszínekről érkeztek zarándokok, ami megint csak a magyarság közös útkeresését és az összetartozását jelzi.

És ilyen talán ritkán hangzik el a magyar parlamentben, a magyar Országgyűlésben, de mindenképpen szeretném megköszönni a román hatóságoknak is azt az együttműködését, amely mindenképp üzenetértékű volt. Bár sokszor azok a rendőrök vagy csendőrök, akik kísérték a tömegeket, nem értették azt a sok-sok magyar zászlót, Árpád-sávos zászlót, a székely zászlókat, összekeveredve az egyházi zászlókkal, de sosem volt olyan érzésünk, hogy ők bármilyen módon is negatívan állnának ehhez a tömeghez, ehhez a búcsúhoz, és még egyszer, nagyon fontos az, hogy ők is pozitívan álltak akár Csíksomlyón, akár a Gyimesekben vagy bárhol máshol, ahol több tízezer vagy több százezer ember megjelent.

Éppen ezért azt kell mondanom, hogy a csíksomlyói búcsúnak ez a több napja - bár maga a búcsú néhány óra - mind katolikusoknak, mind reformátusoknak, más Krisztus-hívőknek vagy kereső embereknek is egyrészt hitélményt, másrészt lelki élményt, de ami legalább ilyen fontos sokak számára, a magyarság összetartozásának az élményét is jelentette. Éppen ezért azt gondolom, hogy ez kihat az ott élőkre, kihat a Partiumban élőkre, kihat Erdélyre, kihat Erdélyen belül a Székelyföldön élőkre, és kihat a gyimesiekre vagy a Csángóföldön élő magyarokra is. Éppen ezért köszönet még egyszer mindazoknak, akik ebben a közös magyar élményben, a megerősítésben részt vettek, és lehetőséget nyújtottak mindannyiunk számára.

Köszönöm, képviselő úr, a felvetését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 84 2013.05.27. 4:08  81-87

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egyáltalán nem szeretném a kérdését és az abban felvetett nagyon súlyos és jogos kérdést bagatellizálni, hiszen az, amit ön fölvetett, évtizedek óta megvan sajnos a magyar közgondolkodásban is, és egyébként megvan a támogatási rendszer ezen területén is az a különbözőség, ami a szociális, gyermekvédelmi ágazat, illetve az egészségügyi ágazatot illeti.

De mielőtt konkrét lépésekről és további lépésekről beszámolnék, néhány pontosítást azért hadd tegyek önnek, mert azok a számok, amiket ön fölolvasott, nem összehasonlításra jogot adó vagy lehetőséget nyújtó számok, mégpedig a következő okok miatt.

(15.10)

A különböző besorolások változása következtében a szociális ellátásban kerülnek feltüntetésre a közfoglalkoztatottak adatai is. Ennek eredményeként a KSH adatait áttekintve látható, hogy a szociális szektorban ugrásszerű növekedés volt a foglalkoztatottak adataiban 2009 és 2010 között - míg a 2009. évben a foglalkoztatottak létszáma 94,5 ezer volt, addig a szám 2010-re 143 400 főre növekedett. A közfoglalkoztatottak alacsonyabb bére az oka annak, hogy a statisztika és az egész szociális szektor a valódinál alacsonyabb összeget, az ön által mondott 81 ezer forintot határoz meg. Mindezek mellett nyilván ez nem reális összeg, a KSH 2012. évi adatai közül ugyanis rendelkezésre állnak az úgynevezett szűrt adatok, melyek a közfoglalkoztatottak adatait nem tartalmazzák. Eszerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó bére 138 159 forint volt a 2012. januári és februári időszakra tekintetve, a nettó átlagbér pedig így 90 500 forint átlagosan. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a szociális ágazatot több olyan döntés is sújtotta 2010 előtt, amely a 13. havi bérnek a visszavételével valóban rontotta az ágazatban élők keresetét és életszínvonalát is. Éppen ezért néhány olyan intézkedést, amelyet meg tudtunk tenni az elmúlt években, hadd soroljak fel önnek, amelyek ezen a megromlott vagy nehéz állapoton egy kicsit mégiscsak enyhíteni tudtak.

Az Országgyűlés 2012 novemberében elfogadta a gyermekvédelmi törvény módosítását, amelynek értelmében 2014. január 1-jétől valamennyi nevelőszülő foglalkoztatási jogviszony keretében látja majd el a feladatait. Jelenleg csak mintegy 300 főről beszélünk, több mint 5200 ember nem kapja meg ezt a főállású lehetőséget, és így minden valószínűség szerint jövő évtől 3200 főnek a foglalkoztatási jogviszonya megoldódik, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban ellátott tevékenységért járó új, háromelemű díjazás következtében a nevelőszülők döntő többségének díjazása emelkedni fog.

A másik lépés volt az, hogy a kormány 2012 decemberében döntött a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény változtatásáról, így a speciális otthoni pótlékra jogosultak köre kibővült, illetve bevezettük a különleges otthoni pótlékot is, amelyek közül az egyik a súlyos magatartászavarral, a másik pedig a súlyos fogyatékossággal élők nevelésének a pótlékára vonatkozik. Itt a pótlékemelés mértéke 25 százalék lehet.

Mindemellett, tisztelt képviselő úr, miután rövid az idő, még annyit szeretnék önnek mondani, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság összevonásának eredményeképpen igenis meglesz az a lehetőségünk, hogy idén azokat az elmaradásokat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amelyeket ön is említett, pótolni fogjuk.

Köszönöm szépen a jogos fölvetést. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
282 204 2013.05.27. 2:17  201-205

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Azt gondolom, hogy ezt a vitát lefolytattuk most már a törvénynek az általános, részletes vitájában, illetve azt gondolom, hogy az a változtatás, ami megtörtént, olyan szükséges volt, ami az elmúlt időszakra visszautalva mutatja be, hogy hiába voltak különböző időpontok, hiába voltak szankciók, nem teljesültek, vagy ha valamit teljesítettek, az sokszor rosszul, alkalmatlanul teljesült.

Annyit azért még engedjen meg, képviselő úr, az elmúlt években elég sok helyen jártam a világban Nyugat-Európa irányába és más irányokba is. Az az igazság, hogy az akadálymentesítés, esélyegyenlőség - sokkal jobban szeretem egyébként hozzátenni: esélyteremtés - lehetősége a világ különböző pontjain teljesen más, de sehol sincsen százszázalékosan megoldva, hiszen ez egy olyan folyamat, amit nem lehet abbahagyni. Már csak azért sem, mert a technikai eszközök folyamatosan fejlődnek.

Én elmondtam önöknek a vitában, hogy ami öt, nyolc vagy tizenöt évvel ezelőtt megfelelő jó eszköz volt, akár a látássérültek, akár a hallássérültek számára, az már sok esetben elavult, és sokkal jobb megoldásokat lehet találni. Éppen azért mi arra fektettük a hangsúlyt az elmúlt években, hogy az Új Széchenyi-terven keresztül egy olyan lehetőséget biztosítsunk akár a mozgás-, látás-, hallássérültek számára, az értelmi fogyatékossággal élők vagy pedig az autisták számára, amely kimondottan célzottan számukra is segítséget nyújt.

Persze nem akarom megkerülni azt a választ sem, amit ön kérdezett. Nem véletlen, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal több mint 5,2 milliárd forintért fogjuk info- és fizikaiakadály-mentesíteni azokat a helyiségeket, ahol a legtöbb, mozgásában vagy bármilyen másban korlátozott ember megfordul. De az mégsem megy, hogy tízmilliárdok elmennek úgy, hogy szinte nem is látszik az akadálymentesítés, ami a múltban volt, és sokkal inkább a szakszerű megoldások, a jó képzés, ez segítheti ezeknek az embereknek az életét, illetve hozzátéve persze a legjobb technikai megoldásokat.

Köszönöm, hogy mindezt elmondhattam.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
285 4 2013.06.03. 5:10  1-4

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Valóban, szó szerint elég súlyos kijelentések voltak azok, amiket ön tett, kicsit túl sok maffiafilmet nézett, úgy látom, a hétvégén, keresztapákról álmodik, holott a saját maguk körében kellene körülnézni. Nem tudom, mikor fognak már végre fölébredni, és észrevenni azt a működést, amelyen keresztül önöket megítélte az ország, és nemcsak megítélte, hanem még most is megítéli az ország. Éppen ezért, hogy mindezekről ne feledkezzünk el, ön se feledkezzen el, mert ön is itt volt, tisztelt képviselő úr, illetve a Szocialista Pártot sokan képviselték annak idején, jobb lenne, ha egy kicsit figyelne, és ezekre a dolgokra, a tényekre reagálna majd egyszer.

Először is: támogatott lakáshitelekről volt szó a kétezres évek közepén. Önök úgy döntöttek, hogy meg fogják szüntetni a kamattámogatást. Az utolsó hetekben, mondhatni úgy is, bennfentes információk alapján, önökhöz közel álló és az önök soraiban ülő szocialista és szabad demokrata képviselők felvették az utolsó pillanatokban azokat a pénzeket és támogatásokat, amelyekhez mások már nem jutottak hozzá, viszont ezzel szemben önök tíz- és százezreket devizahitel-adós csapdába kergettek. Utána önöktől annyi tellett egyébként segítségképpen, hogy úgynevezett banki etikai kódexet hoztak létre; már ez a kifejezés is, hogy banki meg etikai kódex, nevetséges, de amit önök tettek ebben a témában, az nem nevetséges, hanem elképesztő és szomorú.

Miközben az önök egyik volt gazdasági minisztere, majd később miniszterelnöke libatenyésztők tucatjait tette tönkre, tönkrementek családok úgy, hogy öngyilkosságba is kergettek embereket, addig ennek a volt gazdasági miniszternek és miniszterelnöknek a cége attól a cégtől, amit tönkretett, a Hajdú-Béttől 125 millió forint kölcsönt és 180 millió forint hitelt vett át. Én nem tudom, hogy akkor prüszköltek-e önök vagy kiabáltak-e, tisztelt képviselő úr, nem emlékszem rá. Miközben Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnökük arról magyarázott, hogy tulajdonképpen az áfát hogyan térítette vissza a céges vállalkozásával a saját, illetve családi körének a házépítésénél, addig önök fogták és megszüntették a középosztálybeli családok szocpolját, a gyermekek után járó családi kedvezményt.

(13.10)

Önök akkor nem tiltakoztak, nem emelték fel a szavukat. (Dr. Lamperth Mónika: Miklós, tudja, mit beszél összevissza?) Miközben ingatlanpanamáktól volt teli nemcsak a sajtó, hanem már a rendőrség is, az ügyészség, sőt önök közül elég sokan a börtönfrakció tagjaiként kerültek tovább az életbe, és ott folytatták a pályafutásukat, aközben önök egy szót nem szóltak azért, hogy például a nokiás dobozok miatt meggazdagodott barátaik emellett a gyest és a gyedet, mondjuk, megszüntették, megkurtították vagy adott esetben egy évvel csökkentették.

Miközben önök családokról beszéltek, családok támogatásáról beszéltek, eközben előkészítettek egy olyan rendelettervezetet - amelyet szerencsére 2010-ben már az új kormány meg tudott szüntetni -, miszerint az óvodákban megszűnik a nevelés részeként a férfi és a női szerep, és ezeket át kell alakítani egyes-kettessé, és át kell venni azt az elképesztő megoldást, amelyet egyes európai országokban már teljesen normálisnak gondolnak (Lukács Zoltán: Most az étkeztetés szűnik meg!), és úgy gondolják, hogy a magyaroknak tulajdonképp ez a legnagyobb problémája az életben. Önök ezzel foglalkoztak, és miközben lecserélhető feleségekről beszélt az önök miniszterelnökre, és "nem a szépségükért szeretünk bizonyos képviselő asszonyokat" kijelentéseket tett az önök miniszterelnöke, egy szóval nem tiltakoztak az ellen, hogy ez családpolitika révén, egyáltalán az embertisztelet, a nők tisztelete iránti felelősségből nem vállalható.

Tisztelt Képviselő Úr! Amit itt ön hétről hétre elmond és összehord, az egyszerűen nevetséges, azt kell mondanom, hogy lassan már narkomán módon függővé teszi ez a téma önt és a pártját is. Azt gondolom (Lukács Zoltán: Téged ki delegált? Melyik család?), egy kicsit nézzenek vissza a múltba (Lukács Zoltán: Benne vagy a nyolcban,), és ha a múltba visszanéznek, akkor rájönnek (Lukács Zoltán: Benne vagy a nyolcban?), hogy olyan dolgokban voltak önök partnerek, olyan dolgokban voltak önök társszerzők és társtettesek, amelyeket egyszerűen egy normális és tisztességes ország nem tud felvállalni. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Éppen ezért, képviselő úr, köszönöm a felvetését, hogy ezt elmondhattam, és igyon egy kis vizet, hogy jobban legyen, mert úgy látom, rosszul lett közben. (Taps a kormánypártok soraiban. - Lukács Zoltán: Ez gyenge volt!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 20 2013.06.10. 4:56  17-20

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Valóban, a korábbi veszélyhelyzetek, korábbi árvizek vagy a vörösiszap-katasztrófa tapasztalatainak a fölmérése után döntött úgy a kormány, és döntöttek úgy közösen a civil szervezetek, akik a karitatív tanács tagjai, hogy ne csak a védekezés irányításában, ne csak a helyreállítás szervezettségében, hanem a karitatív feladatok összehangolásában is egy sokkal szervezettebb, sokkal összefogottabb munka jelenjen meg. Hiszen az a feladat, ami ilyenkor megjelenik, az nemcsak a védekezés mindennapjait segíti, segíti a helyszínen, segíti a háttérben háttérmunkaként, sokszor nem is látható, tapasztalható, de nem látható háttérmunkaként, de segíti később a helyreállításban azokat a feladatokat, illetve munkákat, amelyeket adott esetben az állami szervek vagy az önkormányzatok kevésbé látnak meg mint feladatot.

Éppen ezért valóban nagyon fontos lépés volt, hogy létrehoztuk a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanácsot. Ennek első ülésén múlt héten megalapítottuk a nemzeti adományvonalat, illetve a nemzeti számlaszámot, amely azonnal el is indult. Ennek eredményeképpen, mondhatom örömmel önnek is, és nemcsak önnek, hanem a képviselőknek is és mindenkinek, akik eddig támogatták ezt a számlaszámot és támogatták ezt az adományvonalat, hogy ma délben több mint 79 millió forint érkezett a számlaszámra. Az adományvonalat eddig több mint 225 ezren hívták föl, és ennek eredményeképpen ma délig több mint 133 millió forintot adományoztak mindazok, akik eddig nem tudtak részt venni, vagy nem is tehetik meg, hogy részt vegyenek a mindennapi munkában.

Ezúton egyben persze kérem képviselőtársaimat is, hogy mindenkinél ott van az a telefonkészülék, amivel elég egyszerű egy SMS-t küldeni az 1357-es számra, vagy pedig megcsörgetni egy pillanatra; 250 forinttal vagy sokszor 250 forinttal mindenki tud segíteni. Ennek igenis az az eredménye, hogy azok a civil szervezetek, karitatív szervezetek azt a munkát, amelyet őrájuk bíztunk, illetve ők maguk fölvállaltak, végre tudják hajtani.

Mindemellett engedje meg még, tisztelt frakcióvezető úr, hogy arra a felvetésére is reagáljak, hogy más területeken milyen munkákat végeztek el nemcsak civil szervezetek, hanem egyénileg is, közösségekben összefogva akár önkormányzatok vagy pedig mások is. Éppen ezért szeretném megköszönni mindazoknak a munkáját, akik az elmúlt napokban, illetve azoknak a munkáját, akik a következő időszakokban is ki fognak állnak az árvízkárosultakért, a segítségükre.

Hadd emeljek ki néhány olyan gondolatot vagy olyan helyet: Győrújbarát. Győrújbaráton, egy közel 7000 fős településen Kara Ákos képviselő úrék segítségével fölállítottak egy olyan otthont, egy olyan tornatermet, sportcsarnokot rendeztek be, amely teljes mértékben be tudta volna fogadni mindazokat, akiket Győrújfaluból kellett kitelepíteni. Igen ám, de az volt a szerencsés, ez a fantasztikus az összefogásban, hogy a győrújfalui embereknek egy jó részét befogadták már családoknál, jó részét már máshol elszállásolták, így az adódott elő, ami megint csak egy szép dolog, hogy sokkal többen voltak a segítők, mint azok, akiket végül is segíteni kellett. De akkor is az a figyelem, ahogy odafordultak hozzájuk, mindenképp fontos volt. Ugyanez igaz, hogy akik ételt, italt osztottak vagy akik a konyhákon dolgoztak, azoknak a munkája sokszor láthatatlan, de mégis nélkülük a gátakon dolgozók, a gátakon segítők munkáját nem tudtuk volna segíteni.

Éppen ezért, tisztelt frakcióvezető úr, köszönöm szépen a felvetését. Köszönöm szépen az észrevételét, és köszönöm mindenkinek a munkáját, legyenek azok civilek, legyenek azok hivatásosok, és mindenkinek, akik az összefogásban gondolkodtak a múltban is és a jövőben is ilyen katasztrófahelyzetben, köszönöm a tevékenységüket.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 40 2013.06.10. 4:11  37-43

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is visszautasítom, hogy a kormányt hamis és hazug propagandával vádolja. Az egész interpellációjában, mondhatnám azt is, hogy a nyelvbotlása volt a legigazabb, amikor ugye Gyulai Budát emlegetett; valóban Budai Gyula volt az, aki a Gyulai Húskombinát megmentéséért sokat küzdött, de gondolom, ez véletlen volt az ön részéről, hogy elismeri egyszer valakinek a tevékenységét és valakiknek a tevékenységét.

(14.10)

És ha már ilyen kérdéseket vetett fel, amit ön elmondott, akkor néhány számot, illetve helyreigazítást hadd tegyek önnek, mert egyszerűen én nem tudom, hogy milyen számokból dolgozik ön. Az átalakítást követően, amit megelőzően átláthatatlan volt a rendszer, fenntarthatatlan volt a rendszer, azt követően minden akkreditált munkáltató minden megváltozott munkaképességű foglalkoztatott után azonos támogatási összeget kap, függetlenül a cég nagyságától. Az új szabályozás semmilyen kivételt nem tesz, sem azért, mert állami tulajdonú a cég, sem másért.

Állításával ellentétben nincsen olyan, hogy a legtöbb pénzt kérő cég, mert nem lehet és nem is kell kérni. Korábban a cégeknek likviditási problémáik voltak, melyeket hitelfelvétellel tudtak csak orvosolni. Most az egyszerű és az átlátható finanszírozás eredményeképpen minden hónap 8-án megkapják a támogatást. Az új támogatási rendszer jól ellenőrizhető és kiszámítható. A támogatott cégeknek világos szabályok alapján, teljesen azonos feltételek mentén kell végezniük a foglalkozási rehabilitációt, mégpedig eredményességi kritériumok alapján.

Az ön által említett 2400 akkreditált cég nem is létezik, nem is tudom, honnan vette ezt a számot, mert a 2012. évi új szabályok szerint akkreditációja csak a rehabilitációs támogatásban részesülő, pályázaton nyertes 324 cégnek van. A korábban bértámogatásban részesülő munkáltatók jelenleg a rehabilitációs kártya nyújtotta kedvezményeket veszik igénybe. Számukra bürokráciamentessé tettük a foglalkoztatást, nekik nincs szükségük akkreditációra, mint ahogy megtette, még egyszer emlékeztetem önt, 324 cég, és nincs 2400 akkreditált cég.

Tájékoztatásul elmondom önnek, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint rehabilitációs kártyával 2013. március végéig több mint 16 ezer embert foglalkoztatott 4427 vállalkozás. Az intézményi foglalkoztatás támogatása pedig semmivel sem változott, ugyanolyan mértékben kapják meg a foglalkoztatók, akik a szociális otthonokban foglalkoztatják a fogyatékossággal élő embereket.

Az ön által sugalmazottakkal szemben a tények a következők. 2011-ben elkészült a foglalkozási rehabilitáció átfogó koncepciója, valamint az a törvény, amely alapján 2012-ben elkészültek a végrehajtási rendeletek, így például a komplex minősítésről, a rehabilitációs szakigazgatási szervekről, és 2013-ban bevezetésre került az új foglalkoztatási támogatási rendszer. Ennek eredményeképpen, tisztelt képviselő asszony, a szabályozás előtt még 43 ezer fő foglalkoztatottal szemben idén már 54 ezer embert foglalkoztatnak. Tehát nem igazak az ön számai, valaki önnek rosszat súgott, vagy direkt akarta átverni önt.

Nem véletlenül semmilyen konkrétumot nem említett arról, hogy mitől igazságtalan az új támogatási rendszer, mert nincs ilyen. Az Állami Számvevőszék vizsgálata megerősítette azokat a megállapításokat, amely változtatásokat a minisztérium megtett, és ahhoz meg az a mondat hangzik még el önnek, amely elsősorban az előző kormányzatra vonatkozik, miszerint a felelősség megállapítását még tovább vizsgálják, és meg is lesznek a felelősök.

Köszönöm szépen a felvetését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 58 2013.06.10. 4:09  55-61

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mint azt már a korábbi válaszomban is elmondtam, egyáltalán nem szeretném ezt a témát, amit a képviselő úr most is a kérdésében, múlt héten is felvetett, mely nagyon súlyos és jogos kérdés, bagatellizálni, hiszen amint azt ön is korábban felszólalásában elmondta, évtizedek óta megvan a magyar közgondolkodásban, megvan a támogatási rendszer területén is a különbözőség a szociális, gyermekvédelmi ágazat, illetve az egészségügyi ágazatok között.

Ugyanakkor hangsúlyozom képviselő úrnak, hogy a korábbi interpellációban adott válaszomban tényadatok szerepeltek. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma rendelkezik a KSH munkaerő-felméréséből olyan adatokkal, amelyek nemcsak egyben kezelik a humán-egészségügyi és szociális ellátást, hanem külön az egyes ágazatokra vonatkozóan is.

A Központi Statisztikai Hivatal 2012. évi adatai közül rendelkezésre állnak az úgynevezett szűrt adatok, amelyek a közfoglalkoztatottak adatait nem tartalmazzák. Eszerint a teljes munkaidőben foglalkoztattak bruttó bére 138 159 forint volt 2012-ben, a január és április közötti időszakban, a nettó átlagbér pedig 90 500 forintnál volt.

Felhívom a figyelmét, képviselő úr, arra, amit ön az interpellációjában nem említett meg, pedig lényeges a szociális ágazat egészét tekintve, hogy a szociális ágazat finanszírozása összességét tekintve a kormány elmúlt három évében nem csökkent. Ön is nagyon jól tudja, hogy minden nemzetközi nyomás ellenére sikerült megvédenünk az ágazat forrásait. A nemzetközi szervezetek, akár az IMF-re, akár az Európai Unióra gondolunk, a szociális kiadások drasztikus csökkentését javasolták a válság megoldásának egyik eszközeként. A kormány nem engedett ebben a kérdésben, és kiállt amellett, hogy nem az emberektől kell elvonni a forrásokat. Mi ez, ha nem eredmény, tisztelt képviselő úr?

Az előző felszólalásomban elmondtam, és most is elmondom azokat a lépéseket, amelyeket az Országgyűlés, illetve a kormány megtett. Az Országgyűlés 2012 novemberében elfogadta a gyermekvédelmi törvény módosítását, amelynek értelmében 2014. január 1-jétől valamennyi nevelőszülő foglalkoztatási jogviszony keretében látja majd el feladatait. Jelenleg csak mintegy 300 fő nevelőszülő tevékenykedik foglalkoztatási jogviszonyban, több mint 5200-an nem, akik közül mintegy 3200 főnek semmilyen foglalkoztatási jogviszonya nincsen.

A kormány 2012 decemberében döntött a közalkalmazottak jogállásáról szóló '92. évi törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet módosításáról. Ennek következtében 2013. január 1-jétől a speciális otthoni pótlékra jogosultak köre kibővül a speciális lakásotthonokban és gyermekotthonok speciális csoportjában a súlyos pszichés tüneteket mutató, súlyos disszociális magatartással és szenvedélybetegségekkel küzdő gyermekekkel közvetlenül foglalkozók munkakörében is, valamint a javítóintézetben meghatározott munkakörben dolgozókkal. Bevezettük a különleges otthoni pótlékot. Ennek mértéke legalább a pótlékalap 25 százaléka. Bevezettük a többcélú gyermekvédelmi intézmény köznevelési feladatot ellátó intézményegységében dolgozó pedagógusok számára a gyermekvédelmi pótlékot, ennek mértéke legalább 50 százaléka a pótlékalapnak. A minimálbért három lépcsőben emeltük az elmúlt évek során, 73 500-ról 98 ezer forintra jutottunk el. A garantált bérminimum, amely mindenkit érint, 89 500 forintról 111 400 forintra jutott el, és ugyanúgy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az ágazatban dolgozókat is érinti a családi adókedvezmény.

Képviselő úr, köszönöm a felvetését. (Taps a Fidesz soraiból.)

(14.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 96 2013.06.10. 2:15  91-100

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, sokan és rengetegen dolgoztak az előző napokban, és sokan is fognak még a következő napokban is azért, hogy megvédjük az ország Duna menti részét.

A napirend előtti hozzászólásokban a legtöbb hozzászóló egyébként az összefogást hangsúlyozta, és nem voltak olyan gúnyos tapsok, mint ami most a szocialistáktól érkezett (Dr. Józsa István: Őszinte taps volt!), és nem volt olyan gúnyos kiszólás, mint amit egyébként a szocialisták szónoka, vagyis frakcióvezető-helyettese mondott napirend előtti beszédében. (Dr. Lamperth Mónika: Tudsz úgy válaszolni, hogy nem gyalázod közben a szocialistákat?)

Azt szeretném önnek jelezni, tisztelt képviselő asszony, hogy mindazok a szervezetek, akik részt vesznek a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács munkájában (Dr. Józsa István: Esetleg nemzetközi?), azok mind a terepen kint vannak a legnagyobb létszámmal, segítik a háttérországot, segítik étellel, itallal és minden szükséges eszközzel a védekezést, így érdemes is őket felsorolni: Katolikus Karitász, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat (Dr. Józsa István: Mindegyik nemzetközi!), és ehhez kapcsolódik még egyébként a Református Szeretetszolgálat munkája is.

Ennek a közös munkának az eredményeképpen sokkal inkább összehangolt a védekezésnek az a része, amely a humanitárius részt érinti, sokkal inkább tapasztalható az, hogy mindazok, akik jó szándékkal segíteni akarnak, nem akadályozzák sokszor a védekezést, nem feltartják azokat, akik a védekezésben kell hogy részt vegyenek, hanem átlátható módon, sokkal szervezettebben történik a segítés. (Dr. Józsa István: Nem úgy, mint a miniszterelnök.) Ennek eredményeképpen a nemzeti összefogás számlaszámára ma délig több mint 79 millió forint érkezett, és a nemzeti összefogás vonalára, az 1357-re pedig több mint 224 ezer telefonszám érkezett. Remélem, hogy azok is, akik adott esetben gúnnyal illetik ezeket az embereket (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), akik tesznek másokért, ezt a telefonszámot felhívják, és ezzel segíteni fogják munkánkat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
287 100 2013.06.10. 1:12  91-100

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Egy-egy ilyen árvíznek és tragédiának vannak egyébként emberileg fantasztikusan szép és sokszor megható oldalai is, és vannak nagyon kemény élethelyzetek. Ilyen a sződligeti szociális otthon kitelepítése. Önön keresztül, illetve az ott dolgozókon keresztül is szeretném egyrészt megnyugtatni azt a több mint 130 fogyatékossággal élő, értelmi fogyatékos embert, akiket egyébként a hozzátartozóik vagy nem tudtak elvinni, vagy sajnos - hozzáteszem zárójelben - nem akarták. És mindazon ápolók, gondozók, igazgató asszony, illetve az őket befogadó sződligeti iskola, illetve a váci kórház munkája külön méltatást érdemel, hiszen nagyon nehéz helyzetben lévő embereket fogadtak be, és az ő kimenekítésük nagyon szükséges volt sajnos a Duna áradása miatt.

Köszönöm mindenkinek a munkáját, és nyilván minden segítséget a visszatelepülésükkor meg fogunk adni, hiszen nagyon nagy bajban van az az intézmény, nagyon nehéz gondokkal kell majd szembesülniük.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
288 12-14 2013.06.11. 5:20  9-14

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt képviselő úr, köszönöm szépen a felszólalását, mert nem elég elismételni egyszer-kétszer, sokszor el kell mondani, hogy mi volt a helyzet, milyen lépéseket tettünk meg. S annak, amit a Lanczendorfer Erzsébet szervezésében megrendezett nagyszerű konferencián a miniszterelnök úr bejelentett, valóban folytatása kell legyen.

De azért érdemes a múltra egy kicsit visszatérni és mindenkit figyelmeztetni arra, hogy a kiszámíthatóság, a biztonság mennyire fontos a családalapítás, a családtervezés és a gyermek vállalása szempontjából. Ennek a megtörése, a tönkretétele volt jellemző az előző szocialista-szabad demokrata kormányra. (Zaj az MSZP soraiban.) Nyolc évig mindent szétvertek a családtámogatási rendszerben, és már hallom, hogy kezdenek óbégatni a szocialista csatolt részek és ők maguk is, de azért szeretném elmondani, az ő családtámogatásuk modellje az volt, hogy az egy- és kétgyermekesektől elvették az adókedvezményt, a három- és többgyermekeseknél pedig lecsökkentették. Az ő családmodelljük az volt, hogy a hároméves gyest két évre lecsökkentették. Amikor megszüntették a támogatott hitelkamatot, az utolsó pillanatban az ő szocialista nagycsaládjuk azért gyorsan felvette azt, és sorolhatnám azokat a lépéseket, amelyeket ők megtettek, aminek következtében a családtámogatási rendszer teljes mértékben szétment.

Érdekes volt itt hallgatni Veres János képviselő urat az elején, aki etikai meg erkölcsi kérdésekről beszélt. Ez majdnem olyan fából vaskarika, mint a szocialistáknak meg a Bajnai-csoportnak az etikai bizottsága a párton belül. (Dr. Vadai Ágnes: KDNP és erkölcs, micsoda párosítás!) Egyszerűen elképesztő, hogy kezd kinyílni a csipájuk, és kezdik a családi támogatási rendszerben is azokat a támogatási dolgokat, amiket eddig szétromboltak, most újra előhozni, hogy ők azok, akik majd helyre teszik a családtámogatási rendszert, nekik lesz majd köszönhető az, hogy a népszaporulatnak leáll a lassulása és újra elindul felfelé. (Zaj az MSZP soraiban.) Miközben nem támogatták azokat a lépéseket, amelyeket 13 pontban tudok önnek, képviselő úr, felsorolni; egyébként Veres János is pénzügyminiszter volt, és az ő áldásos tevékenysége által tönkretették. Ennek ellenére meg tudtunk tenni olyan lépéseket, amelyek a családalapítás, a gyermekvállalás érdekében nagyon fontosak. Örülök, hogy bólogat Vadai Ágnes, és végre valamiben egyetértünk. (Folyamatos moraj az MSZP és az MSZP mögött ülő függetlenek soraiban.) Visszaállítottuk az egy- és kétgyermekesek után a családi adókedvezményt, a háromgyermekeseknek pedig többet adtunk.

Elnök úr, kérem, ha lehet, kérje a teremszolgálatot, hogy hozzon nekik valami gyógyszert, nyugtatót, mert úgy látszik, hogy nem bírják a törődést. (Burány Sándor: Álszent képmutató vagy!)

ELNÖK: Államtitkár úr, tisztelettel arra kérem, hogy az ilyen megjegyzéstől tartóztassa magát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az MSZP mögött ülő függetlenek soraiban.)

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Egy másik lépésben két évről visszaállítottuk a gyest három évre. 2011. január 1-jétől bevezettük az örökbefogadói gyest, ami tízéves kor alatt fél évre fölvehető.

(9.30)

4. pontként: 2011. január 1-jétől a három vagy több ikergyermeket nevelő szülők minden egyes gyermekük után megkapják a gyes összegét.

5. pontként: 2010 szeptemberétől a korábban egységes családi pótlék kettévált, és ennek eredményeképpen az iskoláztatási támogatás megszűnik akkor, ha valaki lóg az iskolából, és sokkal több gyermek jár rendszeresen iskolába.

6. pontként: a gyermekgondozási díj összege emelkedett 2010 és 2013 között több mint egyharmadával, 102 900 forintról 137 200 forintra.

7. pontként: 2011. január 1-jétől bevezettük a kismamák részmunkaidős foglalkoztatása után járó járulékkedvezményt.

8. pontként: 2012-től újra lehetőség van a kismamák után adókedvezményt igényelni, ami korábban nem volt.

9. pontként: 2012. január 1-jétől a gyermekek után járó pótszabadságot mindkét szülő fölveheti, így az édesapa is.

10. pontként: 2012. július 1-jétől az új munka törvénykönyve a magánszférára is kiterjeszti azt a közszférában 2010 óta meglévő lehetőséget, miszerint a munkáltató a gyermekes munkavállaló kérésére köteles részmunkaidőben alkalmazni gyermeke harmadik életévének betöltéséig.

11. pontként: 2013-ban a nagycsaládosok esetében a kormány lehetővé tette a gáz- és távhőtámogatás igénybevételét év közben is.

A rezsicsökkentés a családokat támogatja, és a devizahitelesek megsegítését pedig, amit egyébként az MSZP-seknek, a szocialistáknak a rossz gazdasági lépései következményeként kellett megtennünk, szintén megtettük.

Tisztelt Képviselő Úr! Folytatni fogjuk azokat a lépéseket, amelyeket ön fölvetett. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 37 2013.07.04. 4:14  34-40

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Interpellációjának az eredeti kérdése az volt, hogy történt-e változás a gyógyulás esélyeiben. Tisztelt Képviselő Úr! Már azzal, hogy 2010 óta nem önök vezetik az országot, esélyt kaptak a betegek, a kórházak és az orvosok arra, hogy javuljon a helyzet ebben az országban, hiszen aki ismeri az önök kormányzásának az időszakát, az tudja, hogy a gazdasági és erkölcsi rombolás mellett a legnagyobb rombolást az egészségügyben tették.

A konkrét kérdéseire pedig a következőket válaszolom önnek, tisztelt képviselő úr. A kórházak adósságállományát a kormány továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri. A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók kötelezettségállománya 114,8 milliárd forintról 107,8 milliárd forintra csökkent, elsősorban a kórházak részére tavaly biztosított forrásnak köszönhetően. Ezen belül a lejárt kötelezettség is csökkent, az előző negyedévi állományhoz képest 4 milliárd forinttal. A gyógyszer-nagykereskedések a szerződéseiknek megfelelően jelenleg is szállítják a gyógyszert, a kórházak folyamatos gyógyszerellátása biztosított, a betegellátás továbbra is fennakadás nélkül zajlik.

A kormány igyekszik mindent megtenni az egészségügyi szolgáltatók finanszírozási helyzetének további javítása érdekében. Az egészségügyi ágazatban fennálló humánerőforrás-krízis kezelése érdekében első lépésként 2012-ben 30,55 milliárd forint összegű ágazati bérfejlesztésre került sor. Ebből közel 90 ezer egészségügyi szakember részesült. Ez a dolgozói kör 2013 szeptemberétől januárra visszamenőleges hatállyal egy újabb béremelésben részesül. Az egészségügyi ágazatban a minimálbér emelésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint más ágazatokban. A tavalyi ágazati béremelés hatására az egészségügyi dolgozók jelentős rétegének az illetménye a béremeléssel együtt meghaladta a minimálbért, illetve a garantált bérminimum összegét. Ezek a dolgozók részesülnek a 2013. évi béremelésben is.

A rendelkezésre álló pénzügyi forrás adta lehetőségeknek megfelelően a 2012. évi egészségügyi ágazati béremelés nem érintette az ügyeleti díjat. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvény az ügyeleti díj minimális mértékét határozza meg. Ettől a szolgáltatók eltérő magasabb ügyeleti díjat is adhatnak.

2012 novemberétől a háziorvosi praxisok úgynevezett kártyapénze 14 százalékkal emelkedett, amit a háziorvosi praxisok béremelésre is fordíthatnak. A béremelésből az alapellátás 2013-ban sem maradt ki, elkülönítésre került egy több mint 6 milliárd forintos forrás, amelynek a felhasználása az alapellátásban dolgozók anyagi helyzetét hivatott segíteni.

A külföldi munkavállalással kapcsolatban a ténylegesen távozók számáról nem állnak rendelkezésre pontos adatok, csak a külföldi munkavállalási szándékról. Az ehhez szükséges hatósági bizonyítvány kiállítására kizárólag az egészségügyi engedélyezéssel rendelkező közigazgatási hivatal jogosult. A Magyar Orvosi Kamara adatai ennek megfelelően nem adhatnak pontos tájékoztatást a hivatalos kérelmekről.

Tisztelt Képviselő Úr! A nyugdíjrendszer közelmúltbeli reformjának a lépései azt a célt szolgálják, hogy a nyugdíj az eredeti funkcióját töltse be, így az egészségügyi ellátásban fennálló emberi erőforráshiány miatt az egészségügyi dolgozók több vonatkozásban is kivételt képeztek.

Képviselő Úr! Köszönöm szépen a feltett kérdését. Egy olyan nyolc év után, amit önök végeztek az egészségügyi területen, nem sok kérdeznivalója lenne.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 55 2013.07.04. 4:09  52-60

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. Túl azon, hogy ön eltért az interpellációban beadott kérdésében és az egész szövegében, az egy dolog, hiszen látom, hogy május 8-án nyújtotta be, és a szocialisták most adtak ennek lehetőséget, hogy egyáltalán megszólaljon. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból.)

Azért érdekes azt meghallgatni, hogy hogyan tette föl képviselő úr az utolsó kérdését írásban.

(16.50)

Miért váltja fel a szegényellenes politikát a szegénységellenes politika? Azért, tisztelt képviselő úr, mert önök valóban szegényellenes politikát hajtottak végre itt az elmúlt nyolc évben, amit önök végigvittek, és próbálunk a szegénység ellen küzdeni, és azok ellen a lépések ellen teszünk, amelyeket önök egyébként valóban véghezvittek, és nemcsak hogy véghezvittek, hanem valóban sújtották napról napra, hétről hétre és évről évre az embereket.

Tisztelt Képviselő Úr! Ne haragudjon, az eredeti interpellációjában felvetett egy olyan kérdést, hogy miért szüntettük meg például a gázártámogatást. Legalább ne hazudjanak már ekkorát! 2010. július 1-jével az önök rendelete alapján szűnt volna meg a gáz- és távhőtámogatás, és ha nincsen 2010-ben kormányváltás, önök valóban elvették volna a legszegényebb emberek elől a gáz- és távhőtámogatást. Önök voltak ezek! Benne van itt az interpellációs kérdésében, csak most elfelejtette felolvasni, tisztelt képviselő úr. (Dr. Varga László: Óriási kamu!) De folytathatom a sort. Önök voltak azok, képviselő úr, akik az egész országot eladósították. Ne magyarázzon már senkinek, amikor 52 százalékról felvitték 80 százalék fölé az ország eladósodását, miközben nemcsak az egyéni embereket, nemcsak az országot, az önkormányzatokat is eladósították! (Dr. Varga László: Tönkretettétek az önkormányzatokat! - Dr. Nemény András: Szólj a trafikokról, öreg! Trafikkirály!) Akkor miről beszél ön egyáltalán szegénységről, és miről beszél egyáltalán olyan adatokról, amiket egyébként, még egyszer hangsúlyozom: előtte nem írt le?

Önöknek a szociálpolitikai gondolkodásuk, mentalitásuk nem terjedt tovább, csak odáig, hogy kézből etették az embereket, kézből próbálták segélyezni mindazokat az embereket, akiket utána persze a szavazófülkébe próbáltak bevonszolni a saját maguk érdekében. (Dr. Nemény András: Hány trafikod van?) Az önök szociálpolitikája nem terjedt tovább azon, hogy amikor karitatív szervezetek jó célú adományának felajánlása odaért volna az emberekhez, önök voltak azok, akik áfát tettek rá ezekre a karitatív támogatásokra, nem véletlenül, hiszen a saját brancsukhoz tartozó társaság, akiket most jogerősen el is ítéltek, azok csalták és azok térítették vissza annak az áfáját, amit nem lehetett volna.

Értem én az önök törekvéseit, de hogy ezért miért kellett másokat megbüntetni, azt viszont kevésbé értem. Önök voltak azok, akik azt hazudták, hogy a nyugdíjasoknak mindent megadnak, majd egyik pillanatról a másikra a tizenharmadik havi nyugdíjat megszüntették. (Dr. Józsa István: Miattuk!) Önök voltak azok, akik egyébként azt hazudták, hogy nem lesz rezsiemelkedés, gázáremelkedés, semmi nem lesz, és mégis önök voltak azok, akik a valóságban háromszorosára emelték a gáz árát a nyolc év alatt, és kétszeresére, két és félszeresére a villany árát. (Dr. Varga László: Összevissza kamuzol! Az egykulcsos adó az micsoda? Szégyelld magad! Beszélsz összevissza!) Mi ez, ha nem a szegény emberek elleni támadás és az ellenükben lévő politizálás?

Önök voltak azok most, a napokban, az önök szocialista barátai egyrészt az Európai Unióban, másrészt pedig a saját képviselőik, akik Magyarország ellen szavaztak (Dr. Józsa István: Mellébeszélés!), amellett léptek fel; mindazon emberek ellen léptek fel, akik a rezsicsökkentés mellett kiálltak. Lehet ezen mosolyogni, tisztelt Lendvai képviselő asszony, de ön hazudta azt 12 évvel ezelőtt, hogy nem lesz gázáremelés (Dr. Varga László: Szégyelld magad!), és mégis megtették!

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 133 2013.07.04. 2:23  130-137

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselő Úr! Ha nem ült volna itt ön parlamentben most már lassan évtizedek óta, ha ön nem lett volna annak a szocialista-szabad demokrata gépezetnek a tagja, egyébként folyamatos támogatója, szavazója, néha szóvivője, akkor egyszerűen azt gondolnám, hogy ön nem ismeri a politikát, nem ismeri a politikai döntéseket, nem ismeri azokat a döntéseket, amelyeket önök folyamatosan meghoztak a családok ellenében.

Tisztelt Képviselő Úr! Önök voltak azok, akik 2002-ben, még mielőtt Medgyessy Pétert megbuktatták volna, azt mondták, hogy a családi adórendszer jó, csak továbbfejlesztik. Most ezt önök úgy értették, nem csak úgy értették, úgy értelmezték, hogy néhány év múlva majdnem teljesen megszüntették. Az egy- és kétgyermekesektől, akikért ön most aggódik, képviselő úr, teljesen elvették a családi adókedvezményt. Teljes mértékben! (Babák Mihály: Úgy van.) A három- és többgyermekeseknél pedig a 12 ezer forint kedvezményt 4 ezerre csökkentették le. Egyszerűen nem is értem az ön aggodalmát, de egyáltalán a hozzászólását sem.

Tényleg, hogy van önöknek bátorságuk családtámogatási rendszerben kérdezni, egyáltalán hozzászólni?! Amikor 2002 előtt felemeltük a minimálbért, önök voltak azok, akik a saját szakszervezeteiken keresztül tiltakoztak, hogy ez tönkreteszi a magyar családokat - egy minimálbér-emelés. Önök voltak azok, akik a gyest meg akarták szüntetni, végül két évben húzták meg a határt három év helyett.

Önök voltak azok, akik a gyedet korlátozták. Önök voltak azok, akik az otthonteremtési támogatást elvették az emberektől.

Ezek után ön aggódik ezekért a családokért? Abszolút hiteltelen, amit mondott, képviselő úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 137 2013.07.04. 1:12  130-137

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Még egyszer azt tudom mondani Göndör úr, képviselő úr, hogy bájos, bájos, amit ön mond. Tehát egyszerűen nevetséges és siralmas, hogy egyáltalán családok ügyében önök meg mernek szólalni. Az önök családpolitikája addig terjedt, hogy nokiás dobozokat osztogattak egyeseknek, akik önök között ülnek.

(18.10)

Az önök családpolitikája odáig terjedt, képviselő úr, hogy amikor megszüntették az otthonteremtési támogatást, akkor az önök képviselői közül jó néhányan az utolsó pillanatban - mondhatnám úgy is, bennfentes információként - fölvették az utolsó lehetőséget, miközben családok tíz- és százezreitől elvették, majd őket belekergették a devizahitelekbe.

(A jegyzői széket Göndör István foglalja el.)

Tisztelt Képviselő Úr! Ön, amit mond és állít, az egyszerűen képtelenség. Abba meg végképp ne kapaszkodjon bele, legyen szíves, hogy mi behozunk egy törvényt a családok érdekében, egy támogatási rendszert kialakítunk a családok érdekében, majd amikor látjuk, hogy a gazdasági helyzet még többet enged meg, és ezt majd be fogjuk terjeszteni a parlament elé, akkor ön ne akarja itt osztani az észt nekünk, hogy hogyan kellene megoldani ezt a kérdést! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét. - Göndör István közbeszólása.) Önök voltak, mindent elvettek, ne hazudozzon, képviselő úr!

Köszönöm szépen a kérdést. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 149 2013.07.04. 2:04  146-153

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm, hogy felvetette ezt a témát, mert itt is egy kis összehasonlítást tudunk tenni a múlt és a jelen intézkedései között.

Volt itt egy pénzügyminisztériumi vezető néhány évvel ezelőtt, dr. Veres János, aki azt mondta, hogy nem kerülhetőek meg azok a bizonyos strukturális átalakítások, amelyek a rokkantnyugdíj-rendszer átalakítását is érintik. A következőt mondta: "Meg vagyok arról győződve, hogy a következő időszakban, amikor ilyen döntésekre sor fog kerülni Magyarországon, akkor bizonyosan mindazok, akik immáron belátják, hogy az elmúlt időszak elhalasztott döntései károsak az országnak, támogatni fogják ezeket a javaslatokat." Tehát ők maguk is kimondták, a baloldal is kimondta, hogy nagyon nagy baj van a rokkantnyugdíj-rendszer és a rokkantosított emberek foglalkoztatásával.

Éppen ezért valóban hozzá kellett nyúlni nagyon keményen és nagyon határozottan azokhoz a jogszabályokhoz, amelyek az előző időszakban iszonyatos pénzkiáramlást eredményeztek. Annak a következménye az volt, hogy az adófizetők pénze, legalábbis egy része nem oda ment, akik valóban rászorultak voltak.

Az átalakítás eredményeképpen egyébként mindenképp fontos kiemelni azt, hogy a foglalkoztatás nőtt. Azok a cégek, vállalkozások, amelyek akkreditálták tavaly magukat, azok 320-an egységesen kapják meg a támogatást, egységes összegben, és fontos kiemelni, hogy nem negyedévente és félévente, hanem havi bontásban. Ugyanígy fontos az is, hogy miközben az akkreditált vállalkozásokat segítjük, emellett a nyílt munkaerőpiacon lévő foglalkoztatókat is támogatjuk, mégpedig a rehabilitációs kártyával. Ennek eredményeképpen is nőtt a foglalkoztatás.

Mindezt segíti az Új Széchenyi-terven keresztül olyan plusz közel 20 milliárd forintos támogatás, amelyről ön is beszélt, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 153 2013.07.04. 1:05  146-153

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. A foglalkoztatás átalakításának eredményeképpen egyébként, tisztelt képviselő úr, több mint tízezerrel több megváltozott munkaképességű dolgozik ma már, mint három évvel ezelőtt. Ez az egyik eredmény.

Az is eredmény egyébként, hogy nemcsak pénzügyi támogatást kapnak a vállalkozások, hanem a piacra jutás lehetőségét is megteremtjük, akár a közszolgáltatásokon keresztül, akár az önkormányzatok segítségével, de hozzáteszem: egyre több olyan piaci, kereskedelmi vállalkozás és cég létezik most már, amelyek önmaguk is rájöttek arra, hogy érdemes ezt a területet támogatni, hiszen minden egyes megváltozott munkaképességű ember által legyártott terméket ha ők vásárolnak, akkor munkahelyeket mentenek, illetve teremtenek meg.

Az a közgondolkodás, ami az országban elindult jó pár évvel ezelőtt most már, hogy a magyar termék magyar munkahelyet jelent, ez igaz ezen a területen is. Ezért fontos az, hogy ne csak pénzügyi támogatást, hanem piacot is kapjanak ezek a cégek.

Köszönöm szépen a felvetését és a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 181 2013.07.04. 2:04  178-181

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem szeretném most már fölolvasni harmadszor is azokat az idézeteket, amelyekre egyébként önök vastapssal válaszoltak annak idején, ehelyett azért most néhány konkrétumot még hozzáteszek.

A bányásznyugdíjat a bányabezárások miatt vezették be az 1990-es évek elején, hogy ezzel is mérsékeljék a bányászok foglalkoztatási gondjait. Az érintettek így korhatárra tekintet nélkül 30 év szénkülfejtéses bányában töltött idő alapján kaphatnak nyugdíjat, akár 50 évesnél fiatalabb életkorban is.

A nyugdíj az elmúlt szocialista kormányzások idején nagymértékben elveszítette eredeti tartalmát, mert a korhatár előtti ellátások széles rendszerével, amelyek általában foglalkoztatási feszültséget kezeltek, gyengítette a valódi nyugdíjfunkciót. Mi ezen változtattunk - önök is akartak, csak nem mertek -, így 2012-től a szerzett jogok elismerése mellett átalakultak, illetve megszűntek bizonyos korhatár előtti nyugdíjak.

A korhatár előtti nyugdíjak átalakítása során a bányászok helyzetére kiemelt figyelmet fordítottunk, hiszen tudjuk, hogy a föld alatt végzett munka fokozott fizikai és lelki megterhelést is jelent. A bányásznyugdíj helyett bevezettük az átmeneti bányászjáradékot, amelyet korhatárra való tekintet nélkül vehet igénybe az a bányász, aki 25 évet, illetve meghatározott műszakszámot a föld alatti munkahelyén teljesített. A már folyósított bányásznyugdíj ilyen esetben átmeneti bányászjáradékká alakult át, és ennek emelése ugyanolyan mértékű, mint a mindenkori nyugdíjemelés, amit önök nem tettek meg egyébként.

Felvetése kapcsán a társadalombiztosítási nyugdíjrendszernek arra az alapelvére szeretném még fölhívni a figyelmét, amely szerint a nyugdíj összegének arányosnak kell lennie az aktív pálya alatt nyújtott nyugdíj-biztosítási befizetéssel.

Köszönöm szépen megtisztelő kérdését.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
295 226 2013.07.04. 4:37  197-238

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kovács László képviselő úr, illetve a többi szocialista képviselő is kimondta, hogy nem fogja támogatni ezt a határozati javaslatot. Önök őszintén beszéltek most végre egyszer. (Dr. Józsa István: Ti még most sem.) Önök, akik egyébként az elmúlt tíz év során minden külpolitikai mozgásteret és lehetőséget megindítottak abba az irányba, hogy a magyarországi jobboldalt, magyar embereket, és hozzáteszem, a határon túli embereket teljes mértékben ellehetetlenítsék. Önök voltak azok, tisztelt Kovács László képviselő úr, akik 23 millió románnal fenyegették Magyarországot (Nagy felzúdulás, közbekiáltások a kormánypárti padsorokból: Szégyen!) egyébként az uniós belépésünk során.

Önök voltak azok, tisztelt képviselő urak, én emlékszem rá, amikor hazug beszámolót készítettek, pénzügyi beszámolót készítettek az Uniónak, át akarták verni az Uniónak mindenféle statisztikáját, csak azért, hogy színezzék és szebbé tegyék az önök kormányzásának a hazugságait.

Tisztelt Szocialista Képviselő Urak! Önök voltak azok, egyébként, akik miatt 2004 óta, uniós tagságunk óta, 9 éve óta túlzottdeficit-eljárás alatt tartják az országot. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Így van.) Önök voltak azok, tisztelt képviselőtársaim, akik amikor az Európai Unióba beléptünk, ennek ellenére megtagadták honfitársainkat, nemzettársainkat, akiket egy igazságtalan békediktátum választott le rólunk. Önök voltak azok, akik nem voltak hajlandók őket bevenni a magyar közéletbe és a magyarok közé idefogadni. Önök voltak, akik letagadták. Nincs olyan nemzet ebben az Európai Unióban, nincs olyan nemzet, akiknek képviselői, ha a saját nemzetüket elítélnék mások, akkor velük szavaznak az elítélő határozat mellett. Nincs ilyen nemzet! (Dr. Józsa István: Nem az országról, a kormányról van szó.) Csak önök csinálják ezt meg, szocialisták! (Felzúdulás, közbekiáltások a kormánypártok soraiból.)

És még egy, tisztelt képviselőtársaim, önök mernek minket kiosztogatni demokráciáról?! Önök mernek demokráciáról beszélni, akik amikor kiderült 2006-ban a hazugságbeszédük, amit persze azt is igazságbeszédnek próbáltak átfordítani, szemeket lövettek ki, embereket verettek meg, fiatalokat csukattak börtönbe, rúgattak ki az egyetemről? (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Önök ne osszák nekünk az észt ebben a kérdésben, se demokrácia-, se más kérdésben ne osszák nekünk az észt! (Dr. Józsa István: Csak nekünk van hangunk.)

Arról nem is beszélve, tisztelt képviselőtársaim, önök ezt a bűnlajstromot, amit most itt fölsoroltam, és ez csepp a tengerben, amit önök megtettek ezzel a nemzettel szemben, most végre valamilyen módon helyre tehetnék. Most végre azt mondhatnák, hogy saját nemzetük, saját országuk mellett állnak ki. De nem teszik, mert hatalomvágyból azok mellé a képviselők, illetve azok mellé a politikusok mellé fordulnak (Dr. Józsa István: Az embereket védjük.), mint Bajnai Gordon és csapata, akiknek az itt lévő csatlósai a következő módosító indítványt nyújtották be. A legmocskosabb módosító indítvány, ami ebben a Házban előfordult ebben az időszakban. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van.) "Mi, magyarok szabad akaratunkból léptünk be az Európai Unióba." - mondja Szilágyi László és Karácsony Gergely (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem igaz.) "Tettük ezt abban a reményben, hogy a jog, az igazságosság és a szabadság alapján álló közösséghez csatlakozunk." Majd így folytatják az önök partnerei: "Akkor még nem sejtettük, hogy egy paksi csőszkunyhóban Viviane Reding és Bajnai Gordon a Szent Koronát ürgebőrbe kötve átadta a Bilderberg-csoportnak."

Az előbb képviselő úr arról beszélt, hogy Horn Gyuláról vegyünk példát, illetve Horn Gyula kétharmados többségéről. Horn Gyula tiszteletét megőrizzük most, nem erről van szó, de amit ön mondott, az képtelenség. A Horn-Kuncze-kormány volt az, aki elárulta ezt az országot, akik eladták az összes vagyonunkat, ami miatt most történik ez a büntetés Magyarország ellen, mert visszavesszük azt a jogos jussunkat, ami a mienk. Önök voltak azok, akik kiárusították úgy az országot abban az időszakban, ami miatt szenved ez az ország most. És önök ezek után most sem szavaznak meg egy ilyen határozati javaslatot. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Maradtak, akik voltak, hazudtak éjjel-nappal és folyamatosan.

Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps és közbekiáltások a kormánypártok soraiból: Így van.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
296 12 2013.07.05. 5:18  9-12

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Képviselő Úr! Azt gondoltam, hogy amikor elkezdi a beszédét, akkor végre visszatér abba a normális mederbe, amitől önök eltértek néhány héttel ezelőtt, és ott fent a pulpituson magukból kikelve ordítottak, hazugságokat állítottak. Sajnos a mondanivalója, a napirend előtti hozzászólása végén oly mértékben rúgott bele és oly mértékben szidta azt az orvostársadalmat, amely megpróbál kitörni abból az élethelyzetből, ami igenis nagyon nehéz körülmények közé hozta őket az elmúlt évtizedekben... - pontosan azért, mert nem ismerték el őket. Ön oly mértékben alázta meg most a mondanivalójában a rehabilitációs orvosokat, amit én nem orvosként, de a területet felügyelő államtitkárként kikérek magamnak, kikérem az ő nevükben is ezt a hozzászólást. (Taps a kormánypártok soraiban.) Azt kell mondanom, hogy ön, amit mond, annak teljes mértékben alátámasztják az ellenkezőjét a számok, az adatok. Még az elején mondom ezt önnek: amennyiben ön valóban tud visszaélésekről, ön valóban tud megaláztatásokról, akkor legyen szíves ezeket konkrétan eléjuttatni, ugyanis többféle olyan fórum is létezik, direkt létrehoztunk olyan fórumokat, ahol ezeket az eseteket kivizsgáljuk, felülvizsgáljuk, és igenis szankciókkal látjuk el.

Egyébként jobb, ha tudja, tisztelt képviselő úr, hogy pontosan ez volt az a kormány, amelyik titkosszolgálati eszközökkel lebuktatott olyan rehabilitációs orvosokat, akik visszaéltek a hatalmukkal.

(8.30)

Ez volt az a kormány, amelyik bíróság elé állította ezeket az orvosokat, és azóta ezek nincsenek ezekben a rehabilitációs intézményekben. Hiába csóválják a fejüket, kitisztítottuk a rendszert. Igenis, azok az emberek, akik ilyen felelősségteljes munkát végeznek, olyan emberekkel kell nap mint nap találkozniuk, olyan felméréseket kell nap mint nap elvégezniük, ami nemcsak orvosi szempontból iszonyatosan nehéz, hanem a lelküket is rombolja, hiszen nap mint nap rokkantsággal ellátott embereket kell így vagy úgy, valamilyen módon minősíteniük, éppen ezért igenis, megérdemlik a megbecsülést. Én büszke vagyok arra, hogy két és fél év után egy ilyen emelést tudunk nekik adni, büszke vagyok arra, hogy július 1-jétől 150 ezer forint bruttó összeggel tudjuk emelni egyébként a fizetésüket.

Tisztelt Képviselő Úr! Hogyha önnek igaza lenne, akkor a számok visszaigazolnák azt, amit mond. Ha önnek igaza lenne, akkor a magyar társadalom nem tiltakozott volna az elmúlt időszak nagyon katasztrofális, és tényleg nem mondom, hogy semmit nem érő, de nagyon rossz gyakorlatával szemben, miszerint körülbelül 600 ezer ember volt a rokkantsági ellátásban, és mindenki nagyon jól tudja, hogy ez kétszerese azoknak a számoknak, amelyek a környező országokban tapasztalhatók. Mindenki nagyon jól tudja, hogy valamilyen módon vagy munkaügyi feladatokat próbáltak ezzel leplezni, vagy pedig sumákolással rokkantosítottak le embereket. Ez sérti azokat is, akiknek jogos volt egyébként a rokkantosítása, bántja azokat is, akiknek mondjuk, az egészségi állapota valóban olyan mértékben romlott, hogy megérdemelték a rokkantosítást.

Tisztelt Képviselő Úr! Éppen ezért megkérem önt, hogy tájékozódjék a pontos adatokról. Tehát keresse meg azokat a számokat, amelyek 2010 előtt, 2010-ben, majd az átalakítást követően megtörténtek. Ön nagyon jól tudja, mert most már annyiszor elmondtam önnek, hogy lassan tanul egy-két dolgot, hogy az egész átalakítás olyan mértékben történt meg, amely három irányból végzi el a felülvizsgálatot. Az egyik az orvosi, a másik szociális szempontból vizsgálja a jelentkező állapotát, a harmadik pedig a gazdasági helyzetet nézi. E három alapján döntik el, hogy valaki rehabilitációs ellátást kap, rokkantsági ellátást kap, avagy pedig felmentést kap.

Tisztelt Képviselő Úr! A számok egyértelműek. 2008-2010 között az új vizsgálatokra jelentkezőknél még 54-55 százalék között volt az elutasítottak aránya. Tavaly ez a szám 22,2 százalékra ment le. Ezt állítja ön csalásnak? Ezt állítja ön az orvosok szempontjából megalázónak? Az egy más kérdés, hogy már azok mennek el végre, akik valóban úgy érzik, hogy nem csalással akarnak ellátást szerezni, hanem tényleg a betegségük vagy a rokkantságuk folytán jogosnak ítélik azt, hogy jelentkezzenek. (Az elnök a csengő kocogtatásával figyelmeztet az időkeret leteltére.) Azt tartja ön egyébként ellehetetlenített élethelyzetnek, amikor a felülvizsgálatok száma semmivel sem romlott az elmúlt időszakhoz képest?

Köszönöm szépen, hogy felvetette ezt a kérdést. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
297 36 2013.08.26. 4:08  33-38

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azért is köszönöm a kérdését, mert ön is olyan területen képviselő, ahol a leghátrányosabb helyzetben lévő településeket fognak össze, azokért dolgoznak. És valóban, nem elég a településekért csak úgy lobbizni, őket támogatni, hogy megkapják a pályázati támogatást, hanem nagyon fontos abba is bevonni őket, hogy pályázni tudjanak azzal, hogy ők valóban részt vesznek közmunkával vagy bármilyen más módon a kistermelők, helyi termelők támogatásában azzal, hogy bevonják az ő termékeiket a közétkeztetésbe.

Éppen ezért köszönöm önnek is, illetve mindazoknak a képviselőknek, polgármestereknek is a munkáját, akik ezt az elmúlt kétéves időszakot velünk együtt közösen elvégezték, és bebizonyították azt, hogy hiába akár a liberális, akár a szocialista ellenzéki vélemény, hogy csak úgy kell odaadni a pénzt, hogy azért nem vár el semmit a kormány, nem vár el semmit a közösség, nem vár el semmit az adófizetők tömege, mi úgy gondoltuk, hogy igenis, ha valamit adunk szociális támogatásként, még ha az jogos is, azért igenis elvárásokat is támasztunk. Éppen ezért az elmúlt évek tapasztalatai után a következőket tudom elmondani önnek.

A 2,4 milliárd forintos támogatásból a szabályváltozások után, azt követően 2013-ban a tavalyi 1064 önkormányzathoz képest az idén 10 százalékkal több, 1170 önkormányzat nyújtott be igénylést.

(14.30)

Ennyivel több önkormányzat, azaz 10 százalékkal több önkormányzat ismerte fel annak a szükségességét, hogy igenis szükséges a termelést erősíteni, és természetesen szükséges a legrászorultabb családokat, gyermekeket támogatni. Tavaly az önkormányzatoktól beérkezett támogatási igény összesen 2 milliárd 372 millió forint volt, azaz nem érte el a teljes támogatási igényt, míg ezzel szemben idén 10 százalékkal túlpályáztak az önkormányzatok, 2 milliárd 638 millió forintra pályáztak az elmúlt hónapokban azért, hogy a közétkeztetést meg tudják oldani.

Ennek eredményeképpen a leghátrányosabb és hátrányos helyzetű települések támogatási igénylését idén sem érintette a túligénylés, ebben a körben minden önkormányzat az általa igényelt összeg 100 százalékát megkapta. Tehát még egyszer hangsúlyozom, hogy a leghátrányosabb és hátrányos helyzetű településeken 100 százalékosan megkapták az igényelt összeget az önkormányzatok. A többi önkormányzat, azon átlagos helyzetű települések, amelyek gyermekfelügyeletet, szabadidős programot vagy nagyobb arányú önerő biztosítását vállalták, a benyújtott igényük 90 százalékát megkapták. A többi átlagos helyzetű település pedig igénye mintegy 47 százalékára kapott támogatást, ez több mint kétszerese egyébként a rendeletben meglévő 24 százaléknak, tehát így is az önkormányzatok, az átlagos önkormányzatok is megkapták azt a támogatást, amire szükség van.

Így a fenti adatokat figyelembe véve 2013-ban 109 656 rászoruló gyermeknek tudtunk melegétkeztetést biztosítani a nyár folyamán, még egyszer hangsúlyozom: az önkormányzatok, az önkormányzati vezetők, a helyi gazdák és gazdálkodók segítségével. S ezúton köszönöm meg mindannyiuknak, illetve az étkeztetésvezetőknek a segítségét is, hiszen nélkülük ezt a pályázati rendszert nem tudtuk volna átalakítani, ami mindenképp egy lépés a szociális rászorultság segítése, de az elvárások irányában is.

Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
297 54 2013.08.26. 4:14  51-56

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a kérdéseire válaszolok, engedje meg, képviselő úr, hogy miután a feledékenység nagy úr, és sokan elfelejtik azokat a lépéseket, illetve mondatokat, amelyeket az előző kormány tagjai, szocialista képviselők, jelenlegi szocialista vagy baloldali képviselők mondtak, egy idézetet hadd mondjak önnek el Szűcs Erikától, aki jelenleg is támogatója és a múltban is támogatója volt Gyurcsány Ferencnek: "Egyébként a rokkantság megállapítása helyett a munkavégző képesség és a foglalkoztatás helyreállítása európai trend, amit nem csupán a gazdaság igényei, hanem mindannyiunk napi tapasztalatai is visszaigazolnak, hogy mi is a társadalom valós elvárása a több mint 400 ezer munkaképes korú rokkantnyugdíjas esetén. Ez az elvárás világos, aki munkaképes, az dolgozhasson és dolgozzon is."

Tisztelt Képviselő Úr! A szavakat tettek nem követték az előző kormány részéről, de nemcsak hogy nem követték, hanem most, amikor átalakítottuk a rendszert - amelynek a pontos számairól néhány percen belül beszámolok önnek -, még mindig támadják az átalakítást, most is támadják azokat az embereket, akik ilyen területen dolgoznak, mind a cégeket, mind pedig az egész támogatási rendszert.

Tisztelt Képviselő Úr! Az előző korszak rendszere átláthatatlan, igazságtalan és hozzáteszem, fenntarthatatlan volt, fenntarthatatlan, mert annyi pénzt tettek bele a rendszerbe, amely messze nem jött ki a támogatási rendszer, az egyes emberek támogatási területén. Éppen ezért öt területen változtattunk. Az első terület: új minősítési, szakigazgatási és foglalkoztatási rendszert építettünk ki; a második: bevezettük a rehabilitációs kártyát; a harmadik: kidolgoztuk az egységes pályázati, támogatási rendszert a magukat akkreditált cégeknek; a negyedik: az ágazati civil szervezeteknek jól átlátható és minden évben megjelenő pályázatot írunk ki; az ötödik: bevezettük a tranzitfoglalkoztatást, ami mindenképp azt szolgálja, hogy mindazok, akik ezen a területen dolgoznak, továbbmehessenek akár a nyílt munkaerőpiacra, ne ragadjanak folyton abba a támogatási rendszerbe, amely egyébként ilyen szempontból - még egyszer hangsúlyozom - fenntarthatatlan volt.

Az eredményt a számok igazolják, amelyek magukért beszélnek. Az átalakítás előtti támogatott foglalkoztatás létszáma kerekítve 43 500 fő volt az elmúlt időszakban, ebből bértámogatott 11 500 fő, költségtámogatás és költségkompenzáció 24 ezer fő, szociális foglalkoztatással pedig 8 ezer főt foglalkoztattak. Az átalakítást követően pedig 57 ezer főre emelkedett a támogatott munkahelyek és foglalkoztatottak száma. Rehabilitációs kártyával, ami talán az egyik legnagyobb ugrás, a júniusi adatok szerint több mint 19 ezer munkavállalót foglalkoztatunk 4800 cégnél. 30 500 dolgozó kapja a bér- és költségkompenzációt, és továbbra is 8 ezer főt foglalkoztatunk szociális foglalkoztatásban. Az ön által említett támogatási rendszert egyébként kiegészítettük az Új Széchenyi-terven keresztüli támogatással, amelynek eredményeképpen az ön által említett számokhoz képest tovább növelhető a foglalkoztatottak száma az elkövetkező időszakban.

Befejezésül még egy idézet, tisztelt képviselő úr: "Meg vagyok arról győződve, hogy a következő időszakban, amikor ilyen döntésekre sor fog kerülni Magyarországon, akkor bizonyosan mindazok, akik immáron belátják, hogy az elmúlt időszak elhalasztott döntései károsak az országnak, támogatni fogják ezt a javaslatot." Ők elhalasztották, mi végrehajtottuk, és azt hiszem, hogy sikerrel.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
299 134 2013.09.09. 2:05  129-138

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Érdemes azért azt is látni, képviselő asszony, hogy honnan indultunk. Amikor szétverte a családtámogatási rendszert, az otthonteremtési támogatást az előző kormány szocialista-liberális, baloldali társasága, akkor eközben elszalasztottak egy olyan időszakot és tönkretettek egy olyan lehetőséget, amikor is az úgynevezett Ratkó-korszakban születettek unokáinak kellett volna megszületniük. Az a szülőképes korosztály már kifele menőben van abból a nagyon magas létszámból, akik szülőképes korúak voltak, és az elmúlt nyolc-tíz évben a demográfiai boomhoz részben hozzájárulhattak volna.

Éppen ezért volt még nagyobb bűn a szocialisták és az SZDSZ részéről az, hogy a gyest két évre akarták csökkenteni - meg is tették egyébként -, a családi adókedvezményt szinte teljesen szétszedték, csak a háromgyerekeseknél és a többgyerekeseknél hagytak meg néhány ezer forintnyit, az egy- és kétgyerekesektől teljesen elvették, az úgynevezett szociálpolitikai lakástámogatási kedvezményt pedig teljes mértékben megszüntették. Ezért fontos az a lépéssorozat, amelyet 2010-ben elindítottunk. S azért is érthetetlen a Jobbik képviselőjének az a támadása, amit az előbb indított, mert hiszen visszahoztuk a családi adókedvezményt és a szociálpolitikai kedvezményt, a gyest visszaállítottuk három évre.

A következőkben pedig két nagy területen kell lépnünk. Az egyik a családi adókedvezmény kibővítése mindazok számára, akik alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, a másik pedig a gyed extra bevezetése, amely több szempontból is nagymértékben segítheti akár az egyetemista korosztály, akár a már most gyermekekkel rendelkezők további gyermekvállalását vagy adott esetben a családtámogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
299 138 2013.09.09. 1:12  129-138

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, képviselő asszony. 30 milliárd forintnyi összeg áll a rendelkezésünkre úgy, hogy egyrészt mindazok, akik korábban szeretnének visszatérni a munkaerőpiacra, a gyermek egyéves kora után minden korlát nélkül visszamehessenek, és ugyanúgy megkapják az addigi családtámogatást, amit addig is megkaptak, így a gyedet is. Ebben az összegben benne van az a lehetőség is, hogy mindazok, akik a gyermekük után jelenleg is részesülnek gyedben, de újabb gyermek születik, az első gyermek után továbbra is megkapják a gyedet, nyilván addig, amíg jár nekik. De ugyanez igaz a gyesre is, ott 50 százalékban maradhat meg ez az összeg. És további olyan döntések is születnek, remélhetőleg néhány héten belül, amelyek az egyetemista korosztályt is támogatják, és arra biztatják, hogy mind a felsőoktatási képzés alatt, mind pedig azt követően bátran vállaljanak gyermeket, hiszen mind az úgynevezett tgyás, mind pedig a gyed összege sokkal magasabb lesz, s ezáltal családot merhetnek és talán mernek is vállalni.

Köszönöm szépen a kérdését és a felvetését is. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
303 54 2013.09.17. 6:46  53-91

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Sokak családjában vannak idős vagy valamilyen más okból segítségre szoruló emberek. Ők azok, akik több odafigyelést, több gondoskodást igényelnek, de nincs szükségük arra, hogy gondnokság alá kerüljenek. Nekik teremt lehetőséget az előttünk álló törvényjavaslat, amely a cselekvőképesség korlátozása nélkül nyújt lehetőséget arra, hogy hozzátartozóik támogatást vegyenek igénybe. Ez a segítség mind a bírósági, mind a hatósági ügyeik intézésében fontos lehet, ugyanis a támogató jelenlétével, tanácsaival a törvényben szabályozott módon előmozdítja az arra rászorultak ügyeinek intézését.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15-én lép hatályba. Az új polgári törvénykönyv a döntéshozatalukban akadályozott nagykorú személyek számára a cselekvőképesség korlátozásán túl egyéb jogintézményekről is rendelkezik, így - a nemzetközi jogi normákkal összhangban, a szükségesség és arányosság elvére figyelemmel - utal a támogatott döntéshozatal lehetőségére is. A támogató kirendelése nem érinti a támogatott személy cselekvőképességét, ezért az új polgári törvénykönyv a támogatott döntéshozatal részletes szabályait nem tartalmazza.

A támogatott döntéshozatal új jogintézményként való bevezetése érdekében önálló törvény megalkotása szükséges, amelynek célja a cselekvőképesség korlátozása nélkül az ítélőképességében korlátozott személy számára döntési segítség biztosítása. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 1999. évi 4. számú ajánlása, valamint a cselekvőképtelen nagykorúak jogi védelméről, valamint a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény is hangsúlyozza, hogy a cselekvőképesség korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy jogainak védelme a cselekvőképesség érintése nélkül más módon nem biztosítható. Az új polgári törvénykönyv ennek megfelelően alakítja át a gondnokság alá helyezés jogintézményét, és ezzel összhangban, e rögzített elvek mentén, e folyamat részeként került most a Ház elé a törvényjavaslat, amely tartalmazza a támogatott döntéshozatalról szóló rendelkezéseket.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat szerint a támogató kirendelésére a támogatott személy kérelmére vagy a bíróság megkeresése alapján kerülhet sor, mindig a támogatott személlyel egyetértésben. A támogató kirendelésére irányuló eljárásban a gyámhatóság személyesen meghallgatja a támogatásra szoruló személyt és a támogatót. Támogatóként elsősorban a támogatott személy által megjelölt személyt kell kirendelni, aki vállalja a feladat ellátását. A támogatói tisztség viselésére vonatkozó kizáró okok hasonlóak a gondnokság viselésére vonatkozó kizáró okokkal, hiszen biztosítani szükséges a támogatásra szoruló személy véleményének, érdekeinek érvényesülését, a támogató személy alkalmasságát feladatának ellátására.

A támogató jelen lehet azoknál a közigazgatási, polgári és büntetőeljárási cselekményeknél, amelyekben a támogatott személy érintett, és vele az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon egyeztethet. Jelen lehet a támogatott személy jognyilatkozatának megtételekor, és tanácsaival, tájékoztatásával a támogatott személy jognyilatkozatának megtételét elősegítheti, azonban nem veheti át a döntést támogatottjától. A gyámhatóság a támogatót határozatlan időre rendeli ki, azonban a kirendelés szükségességét ötévenként felülvizsgálja. A támogatott érdekében rendkívüli felülvizsgálatnak van helye, ha akár a támogatott személy, akár a támogató kéri azt, valamint ha olyan tény vagy körülmény - például gondnokság alá helyezés - bekövetkezik, amely azt indokolttá teszi.

Annak érdekében, hogy olyan személyek támogatott döntéshozatalára is lehetőség legyen, akiknek nincs támogatóként kirendelhető bizalmi személy a környezetében, a törvényjavaslat tartalmazza - a hivatásos gondnokhoz hasonlóan - a hivatásos támogató kirendelésének lehetőségét is. Hivatásos támogató a fővárosi és megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatalával hivatásos támogatói feladatok ellátásra kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személy, hivatásos gondnok vagy mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személy képviselője lehet. A törvényjavaslat rendelkezik a támogató feladatköréről, továbbá a hivatásos támogató jelentéstételi kötelezettségéről.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításáról és ezzel összefüggésben a következőt szeretném önöknek még jelezni: a támogatott döntéshozatallal összefüggésben módosítani szükséges a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt is. A módosítás révén a gyermekvédelmi törvény meghatározza a gyámhatósági eljárásban a támogató részvételére vonatkozó alapvető rendelkezéseket. A gyámhatóság a támogatók és a támogatott személyek meghatározott adatairól nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nem hatósági és nem közhiteles nyilvántartás, a gyámhatóság a támogató kirendelésének felülvizsgálata és tevékenységének felügyelete céljából vezeti azt.

Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartom megerősíteni, hogy a törvényjavaslat elősegíti a támogatásra szoruló embertársaink cselekvőképességének megtartását, döntéseik meghozatalát és esetenként kiválthatja a gondnokság alá helyezés szükségességét, éppen ezért kérem ennek a törvényjavaslatnak a támogatását.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
303 64 2013.09.17. 2:11  53-91

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! Ne haragudjon, hogy önnek mondom, és már néhányszor öntől elnézést kértem, de hogy szocialista oldalról hallunk olyat, vagy kapunk olyat, hogy valamilyen törvénynek, döntésnek nincs lelke, én ezen a gondolaton azért elcsodálkozom egyrészt, másrészt pedig siralmasnak tartom.

Tehát hogy az eddigi elmúlt időszakokban önök milyen lelketlen dolgokat műveltek ezzel az országgal, én ezt nem szeretném hangsúlyozni, de azért mielőtt itt a számok mögé mennénk, és az idők, hogy mikorról szólt ez a jelentés, amiről ön beszélt, azért jó lenne, hogyha tájékozódnának erről. Hiszen maga az ENSZ-egyezmény a 2008-2011-es időszakról szólt, mert '12-re már el kellett készítenünk, és tavaly volt az országvédés.

Tehát majdnem három év, sőt mondhatom, három év szocialista döntéssorozatról szólt az ENSZ-egyezménynek az országvédése, ahol egyébként annak ellenére, hogy az önök időszakáról volt szó, mi mindent megtettünk annak érdekében, hogy megvédjük az országot. Mert úgy gondoljuk, hogy külföldön, bárhol is vagyunk, nem azt nézik, hogy kinek a múltbeli döntése volt, múltbeli hiányossága volt valaminek az elmaradása, hanem sokkal inkább az irányban próbáltunk tenni, szemben az önök eddigi brüsszeli és egyéb lépéseivel, hogy megvédjük az országot.

Önök pont az ellenkezőjét csinálják mindenhol. Azokat a támadásokat, azokat a sokszor nemtelen és érthetetlen döntéseket, kérdéseket, amit az ENSZ-egyezménynek a vizsgálatánál kaptunk, egyébként baloldali civil szervezetek készítették elő az ottani döntéshozóknak, tanácsban lévő embereknek, és azt kell mondani, hogy ennek ellenére megálltuk a helyünket, megálltuk a helyünket abban is, hogy meg tudtuk védeni az országot minden szempontból és abban is, hogy egyébként azokat a jogszabályokat, amelyeket elvárt tőlünk ez a testület, most meghoztuk.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
303 68 2013.09.17. 2:03  53-91

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Köszönöm a figyelmeztetést, nyilván nem személyeskedésről van szó, én ezt mondtam is képviselő úrnak, de önöknek volt idejük, hogy megcsinálják ezt a törvényt, nem tették. Önöknek volt elég idejük arra, hogy végrehajtsák az ENSZ-egyezménnyel kapcsolatos feladatokat, nem tették. Még egyszer hangsúlyozom, mi, amikor kimentünk az országvédésre - fura ez a szó, de mégis így hívják -, akkor nem azt néztük, hogy ennek az időszaknak több mint kétharmadát önök töltötték el, és az önök rossz döntéseitől kellett megvédenünk az ország ellen támadókat és visszautasítanunk olyan dolgokat, amelyek abszolút nemtelenek és igaztalanok voltak, hanem úgy kellett nekünk ezt az országvédést megtennünk, hogy közben tudtuk, hogy idehaza rossz döntések születtek. De a másik oldalról azt is tudtuk, hogy a fogyatékossággal élő és a rászorult emberekért kellett sok mindent, lépéseket megtenni.

Ne haragudjon, képviselő úr, mi ezt megtettük az utóbbi időkben, az uniós pénzeknek egy nagy részét vagy rá tudtuk fordítani erre a területre, vagy nem. Amikor 2010-ben elkezdtem ezzel a területtel államtitkárként foglalkozni, alig fordítottak önök uniós pénzeket arra a területre, amiről most beszélünk. Hát nehogy már a mi bűnünk legyen az, hogy valami elmaradt! Nehogy már a mi bűnünk legyen az, hogy önök nem tudták ezt a törvényt se beterjeszteni! Tehát én arra kérem önt, hogy amikor visszautal ilyen időszakokra, amikor ön visszautal ezekre az évekre, akkor azért vegye figyelembe, hogy önök 8 évig itt voltak, és 8 évig nem foglalkoztak ezzel a területtel, csak minimálisan. És ehhez képest ez igenis hiánypótló.

Egyébként nagyon örülnék, ha megnevezné konkrétan, melyek azok a civil szervezetek, amelyekre utal, mert nem mindegy. Civil szervezet és civil szervezet között is nagy különbség van, és nagyon nagy mértékben tudnák segíteni a munkákat, hogy akkor talán azokkal is beszélnénk. Nem biztos egyébként, hogy minden civil szervezetnek a javaslata az abszolút jogintézménybe beilleszthető.

Köszönöm a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
303 90 2013.09.17. 0:38  53-91

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak röviden.

Először is köszönöm szépen a hozzászólásokat. Természetes az a kérés, hogy a napirend lezárása, a mai nap lezárása utánig lehessen beadni a módosító indítványokat, amelyeket figyelembe veszünk.

Staudt Gábor kérdésére pedig utánanézek, mert amit ön feltett kérdést, úgy érzem, sokkal inkább jogi, mintsem a törvényjavaslat egészét érintő kérdés, és megkérdezem a munkatársaimtól, hogy lehet-e vagy érdemes-e ezen változtatni.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
303 92 2013.09.17. 10:25  91-111

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány megalakulásától vallja: olyan szociálpolitikát kell folytatni, amely úgy kezeli a szociális problémákat, hogy közben megteremti a munka világába való visszatérés feltételeit. E cél következetes megvalósítására nagy szükség van, hiszen a korábbi kormányzati ciklusokban olyan szociális intézkedéseket hoztak, amelyek a munka világának kerülésére ösztönözték az embereket. Emiatt olyan szociálpolitikai szabályozó rendszer kialakításán dolgoztunk az elmúlt közel három és fél évben és dolgozunk jelenleg is, amely a rászorulóknak minden lehetséges segítséget megad a munkába való visszatéréshez, az emberhez méltó életre. Ugyanakkor fontos kormányzati cél, hogy felelősen bánjunk az adófizető állampolgárok által a köz javára teljesített befizetésekkel. E kényes egyensúly megteremtése nehéz és felelősségteljes feladat.

Az eddigi legfontosabb döntésekről, engedjék meg, hogy néhány szót mondjak. 2011. január 1-jétől a munkavégzésre alkalmas személyek csak akkor részesülhetnek az aktívkorúak ellátásában, ha évente legalább 30 nap időtartamban aktívan közreműködnek saját helyzetük javításában. Így közfoglalkoztatásban, képzésben, munkaerő-piaci programban vesznek részt, keresőtevékenységet vagy közérdekű önkéntes tevékenységet folytatnak. A települési önkormányzatok számára 2011 óta van lehetőség arra, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetében az ellátás folyósítását a lakókörnyezet rendben tartásától tegyék függővé. 2012-től a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó követelmény már a rendszeres szociális segélyben, valamint a lakásfenntartási támogatásban részesülő személyek részére is előírható. Minimálisra csökkentettük az állam által biztosított ellátások munkavégzésre gyakorolt ellenösztönző hatását azáltal, hogy a segélyek összege már a munkával szerezhető legalacsonyabb bér, tehát a közfoglalkoztatási bér összegéhez igazodik. A mélyszegénységben élőket sújtó uzsorajelenség visszaszorítása érdekében növeltük a természetben nyújtható ellátások körét, e cél megvalósításában van fontos szerepe az Erzsébet-utalványnak is.

Az eddigi intézkedések, elfogadott jogszabály-módosítások irányából látható, hogy alapvető célunk volt az ellátásban részesülők aktivitásának fokozása, illetve együttműködési készségük erősítése. Mindemellett szükséges az ellátórendszer tervezhetőségének elősegítése, átláthatóságának, hatékonyságának, célzottságának javítása, valamint az adminisztrációs terhek csökkentése.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat kapcsolódik a kormány elmúlt években megtett lépéseihez. E javaslattal célunk az egységes szociális nyilvántartás jogi-igazgatási feltételrendszerének megteremtése. A jelenlegi fejlesztés kizárólag két törvény, a szociális és a gyermekvédelmi törvények alapján nyújtható, a szűk értelemben vett szociális ellátásokra terjed ki. A nyilvántartás kialakításának első fázisában a legtöbb jogosultat érintő jegyzői, illetve járási hatáskörbe tartozó, rászorultságtól függő pénzbeni és természetbeni szociális ellátások kerülnek be a rendszerbe.

Ma a szociális, illetve a gyermekvédelmi törvény által szabályozott ellátások megállapítására több hatóság is jogosult. Az egyes ellátások, segélyek áttekinthetőségét segítő, országosan egységes nyilvántartás nem létezik. Az ellátásokkal kapcsolatos adatok jelenleg az elkülönült jegyzői, járási, valamint a járási gyámhivatali nyilvántartásokban szerepelnek. A program indulásakor a rendszer öt szociális ellátás, így az aktívkorúak ellátása, az időskorúak járadéka, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, valamint a közgyógyellátás és egy gyermekvédelmi ellátás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági adatait tartalmazza majd.

Az új rendszer nem fogja tartalmazni az egyéb, rászorultságtól nem függő, tehát univerzálisan bárki számára hozzáférhető vagy biztosítási alapon nyújtott társadalmi juttatások, családtámogatási, egészségbiztosítási, nyugdíj-biztosítási ellátások jogosultsági adatait. Ez utóbbi ellátások az illetékes főhatóságok, így a Magyar Államkincstár, Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár által vezetett egyéb országos nyilvántartásokban szerepelnek. A kialakítandó nyilvántartás célja, hogy egy rendszerben láthatóak legyenek az állampolgárok részére a szociális és gyermekvédelmi törvény alapján nyújtott ellátások.

Az egységes adatkezelés mellett a kialakítandó rendszer a támogatások felhasználásának jogszerűségét is hivatott biztosítani azáltal, hogy lehetővé teszi az esetleges jogszerűtlen igénybevételek kiszűrését a jelenleg hatályos jogszabályokban rögzített jogosultsági feltételek ellenőrzésével.

(15.30)

A szociális és gyermekvédelmi törvény szerinti ellátások jogosultsági feltételei szorosan összefüggenek egymással, így például az egyes ellátások a később megállapított ellátások jövedelmi feltételeinek vizsgálatánál - a törvényben meghatározott kivételekkel - jövedelemként beszámítanak, emellett egyes ellátások igénybevétele pedig kizárja más, hasonló célú ellátások folyósítását.

A nyilvántartás bevezetésével érintett ellátások esetében a hatóság illetékességét a lakóhely és a tartózkodási hely is megalapozhatja, egy-egy igénylő esetében így két hatóság is jogosult lehet ellátás megállapítására. Az egységes szociális nyilvántartás bevezetése lehetővé teszi annak ellenőrzését, hogy az ügyfél vagy családtagja az ország valamely más településén, illetve más járásában nem igényelt-e jogszabályban kizárt szociális ellátást. Mindezekre tekintettel a nyilvántartás bevezetése segítséget jelent majd az ellátásokat megállapító hatóságoknak is, és elősegíti azt, hogy az ellátások megállapításához szükséges időtartam a mainál rövidebb legyen. Az egységes országos nyilvántartás teremt továbbá alapot a társhatóságok - az előbb említett Országos Egészségbiztosítási Pénztár vagy a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság - rendszereihez való kapcsolódáshoz is. Az ilyen jellegű kapcsolat kiépítése gyorsítja a jelenleg túlnyomórészt papír alapon folyó hatóságok közötti kommunikációt, így az ügyintézés gyorsabb lesz, az ügyfelek adminisztrációs terhei csökkennek.

Tisztelt Ház! Az egységes nyilvántartás bevezetésére ütemezetten, fokozatosan kerül sor. Fontos számunkra, hogy az ellátások megállapítását új alapokra helyező rendszer bevezetése ne érintse a már megállapított ellátások folyósítását, és ne jelentsen többletterhet az érintett hatóságok számára. Ezért azon ellátások vonatkozásában, amelyeket az országos nyilvántartás tartalmaz, az elsőfokú hatóságoknak a továbbiakban nem szükséges a saját nyilvántartásaikat vezetni, hiszen a helyi nyilvántartásokat az országos adatbázis kiváltja. Lesznek azonban olyan ellátások - így például az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, az önkormányzati segély vagy a gyermektartásdíj megelőlegezése -, amelyek egyelőre nem kerülnek be az országos nyilvántartásba; ezek az ellátások továbbra is a helyi nyilvántartásokban szerepelnek, amelyek így még tovább működnek. A cél - amint az már korábban elhangzott - az, hogy középtávon ezek az ellátások is bekerüljenek az adatbázisba, de az országos nyilvántartás indulásakor erre még nem lesz lehetőség.

Annak érdekében, hogy az eljáró hatóságok számára az első időszakban a nagy mennyiségű adatrögzítés gördülékenyen biztosítható legyen, a nyilvántartási rendszer kialakításakor lehetővé válik a már meglévő nyilvántartásokban szereplő adatok egyszerű feltöltése. Tehát a helyi igazgatási informatikai rendszerből az adatok félautomatikusan vagy akár teljesen automatikusan bekerülhetnek a központi nyilvántartásba, az önkormányzatokra, járási hivatalokra háruló terhek érdemi növekedése nélkül.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy a fejlesztés keretében egy nyilvántartási rendszer kerül kialakításra, amely hasonlóan például a nyugdíjakkal, családtámogatásokkal kapcsolatos nyilvántartásokhoz, országosan egységesen tartalmazza majd az ellátásban részesülők adatait. Ki kell emelni, hogy a módosítás nem terjed ki a támogatási rendszer strukturális átalakítására, a jogosultsági feltételek módosítására, és a jogosultak továbbra is az eddig megszokott módon jutnak hozzá ellátásaikhoz. A nyilvántartás kialakításának célja kizárólag az ellátórendszer célzottságának, hatékonyságának, átláthatóságának javítása, az adminisztrációs terhek csökkentése, az ellátórendszer tervezésének segítése. Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
303 110 2013.09.17. 8:31  91-111

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Teljesen érthető, hogy minden parlamenti frakció a saját gondolatait ehhez a valóban egyébként nagyrészt adminisztratív törvényjavaslathoz hozzátette. Teljesen érthető, hogy azokat az állásfoglalásokat, amelyeket eddig megismerhettünk akár a baloldalról, a liberális baloldalról vagy pedig a Jobbik részéről, beleszőtték a gondolataikba.

(16.20)

Éppen ezért néhány gondolatra és felvetésre azért hadd válaszoljak önöknek. Remélem, hogy néhány kétkedést eloszlatok, vagy néhány ténybeli dolgot eloszlatok.

Varga László képviselő úrnak szeretném jelezni, amikor ön azt mondja, hogy itt négymillió ember éhezik, nyomorog, és egyre nagyobb a szakadék, egy kicsit gondolkodjon már el, képviselő úr, hogy jutott ide az ország. Kicsit gondolkodjon már el azon, hogy ha önök 2002-2010 között nem adósították volna el az országot, 52 százalékról fölment - (Az MSZP sorai felé:) hiába integetnek, hogy nem így van - 82 százalékra az adósság, akkor például most nem lenne 800 milliárd forint plusz kamatteher - nem visszafizetés, nem a tőkét törlesztjük, plusz kamatteher -, amit évente tettek az emberekre és az országra. Ne haragudjon, képviselő úr, ezzel önök sose foglalkoznak. Az már csak hab a tortán, hogy minden mozdíthatót eladtak, amit lehetett privatizációnak színlelt tevékenység során, nem maradt semmi az országban önök után. Itt kellett felállni, és ahhoz képest igenis a szociális támogatási rendszer működik, bármennyire is úgy gondolják, hogy önök máshogy csinálnák. Csak ahogy önök csinálnák, meg az LMP csinálná, akik azonosak ilyen értelemben, Szél Bernadett felszólalásával, teljesen kiviláglik és kivilágosodik az, hogy továbbra is az SZDSZ-es politikát folytatnák, osztogatnak, és nem azt nézik, hogy a középosztály fenn tudja-e tartani a szociális hálót avagy sem.

Az nem szociálpolitika, ne haragudjon, hogy hitelből eladósítják az országot, és abból belenyomnak még 50-100 milliárd forintot adott esetben a szociális segélyezési rendszerbe. Hát ez nem szociálpolitika, ez egy osztogatás, ami egyébként odáig vezetett, hogy mind az oktatási rendszerben visszaüt, hiszen nem látják értelmét a tanulásnak ezek a gyerekek; nem látják értelmét a fölkelésnek sokáig azok a családtagok, akik nagyobb pénzt kaptak szociális segélyből, mint amit megkereshettek volna máshogy. Ez nem szociálpolitika, amit önök gondoltak, ez egy osztogatás, és kész, utána pedig eladósítja az országot, ami megint csak nagyobb gondot okoz, hiszen a középosztálynak sokkal nagyobb terhet kell viselnie ennek következtében, és pont a középosztálynak, akik dolgoznak, azoknak az adójából, járulékfizetéséből nem lehet fenntartani az igazán rászorultaknak, az igazán segélyezetteknek a szociálpolitikai támogatásokat. Kár ebben szerintem vitát nyitni, mert úgysem lesz igazuk, hiszen ami pénzt innen elvittek, nem tudják megmondani, hogy az hol van, mire költötték. Én körülbelül azért meg tudom önöknek mondani.

Kedves Szél Bernadett Képviselő Asszony! Én adatbázis meg ilyen területen megértem az ön aggodalmát, és itt a többieknek is szeretném azért jelezni, hogy mind az alapvető jogok biztosa, mind a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság nemcsak hogy megkapta, hanem támogatja is az előterjesztést. És ha úgy gondolja ön, hogy ez most nem tetszik önöknek, szaladjon el Nyugatra, szaladjon el mindenfelé, amerre szoktak, eddig is megtették. Érdekes lenne azért a mai világban, amikor arról beszélünk, hogy milyen adatbázisokat ki hogyan gyűjt, és azt mire használja fel, ehhez képest, ne haragudjon, képviselő asszony, hogy egy államnak joga van-e arra, hogy kifizet sok százmilliárd forintot segélyre, támogatásra minden területen, és hogy ezt lássa, hogy az egyes kifizetőhelyekhez bejelentkezik-e valaki kétszer-háromszor-négyszer, avagy nem, hát hogyne lenne joga!

Én nem tudom, hogy ön milyen gondolatokkal jött ide vagy gondolkozik ezen a területen, hát nem is értem a felvetését. Nem mondhatja ki egy kormány, egy ország, egy Országgyűlés, hogy ezeket az adatokat tudnunk kell? Nem is értem az ön felvetését. Mindamellett pedig az a helyzet, hogy amit ön kérdezett kérdésben is, és meg fogja hamarosan kapni a választ, csak a KENYSZI-rendszerrel, ami a szolgáltatók adatszolgáltatását, a taj-alapú nyilvántartását jelenti, negyedmilliárd forintos visszaélésre derült fény. És mi lett volna akkor, ha nincs KENYSZI-rendszer? Akkor még nagyobb lett volna ezzel kapcsolatban a visszaélés.

Csak ebből kiderült, hogy jogosulatlanul felvettek több mind negyedmilliárd forintot. Azért az nem kevés. Tudom, hogy nem ez váltja meg az ország pénzügyi helyzetét, nem ez teszi rendbe, de mégis jelez valamit. És az ön szerint nem normális, hogy egy önkormányzat által kiadott támogatás, egy járás által kiadott támogatás adott esetben ne kerüljön egy nyilvántartásba? Ne tudjunk róla? És ne tudja egy adott ügyintéző, akihez odafordul valaki, hogy adott esetben X. Y. nem vette-e már fel ezt a támogatást máshol? Én megértem az önök politikáját, folyamatosan ezt csinálják, mindig csak rombolni akartak. Ugyanazt folytatják egyébként, mint az SZDSZ csinálta a múltban, igazából túl sok újat nem hoztak mint más politika.

Szeretném megnyugtatni képviselőtársaimat, itt a képviselő urak vetették azt fel - talán Varga László képviselő úr mondta -, hogy viszont más rendszerek miért nem kerültek be ide. Én jeleztem az expozéban is, hogy nyilván a nyugdíjrendszer, egészségbiztosítási rendszer, ezek külön már működnek, ezeket nem érdemes most idevenni. Azért, hogy miért hat segély vagy támogatás kerül ide, egyszerűen azért, mert ezek a legnagyobbak, és több mint 1,6 millió forintnyi... - 1,6 számú (sic!) kifizetést jelentenek. Ezeket valahogy össze kell vetni, másrészt pedig föl kell vinni adatbázisba, ami igenis egy kemény munka lesz. De hogy az előző, még egyszer említett KENYSZI-rendszer mutatja, igenis ennek van értelme, és előbb-utóbb ennek az összevetése más adatbázisokkal meglehet, aminek nem ennek a kormánynak, a mindenkori kormánynak a döntéshozatalában, de még egyszer hangsúlyozom, akár a végrehajtás területén is nagyon fontos szerepe van.

Éppen ezért azt gondolom, hogy ez az előterjesztés, amire régóta vártak, amire próbálja azt mondani Szél Bernadett, hogy szociális kártya... - bár ettől nem félek, és akkor mi van? Miért baj az, ha tudunk valami ilyet? De nem szociális kártya egyébként, mert a szociális kártyáról a Jobbik képviselői elmondták egyébként, hogy mit gondolnak az alatt, mi meg mást értünk ez alatt a felvetés alatt. De a lényeg az, hogy információkkal kell rendelkeznünk, már csak azért is, mert vannak ugye, adófizetők, akik azért befizetik rendesen, tisztességesen az adójukat, és nem mindegy az ő szempontjukból sem, hogy az az adófizető forint, millió forint, százmillió forint és milliárdok hova mennek, és valóban azokhoz jut el, akik rászorultak, és akik segítségre szorulnak.

Mindemellett pedig az önök rászoruló emberek érdekében tett gondolkodását, még egyszer hangsúlyozom, bár tiszteletben tartom, de elfogadni nem tudom. Hála istennek, a magyar választók nagyon nagy többsége pontosan az SZDSZ kibuktatásával, az önök mért támogatottságával bizonyítja, hogy nem kérnek ebből a felfogásból, amit önök visznek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszönöm szépen az észrevételeket. Ha olyan módosító indítványok vannak, amelyeket, gondolom, a nap lezárásáig - nem tudom, hogy volt-e ilyen felvetés... (Jelzésre:) Ha nem volt, akkor köszönöm szépen, nyilván figyelembe fogjuk venni, amit benyújtanak. Köszönöm szépen az eddigi hozzászólásokat, illetve a sok-sok támogató véleményt is.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
304 30 2013.09.23. 5:12  27-30

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. Valóban, ahogy ön is elmondta, képviselő úr, baloldali gyakorlat minden területen, így sajnos a fogyatékosügy, az egészségügy területén is, három területre vonatkozhat. Egyrészt a lepusztítás és a tönkretétel, azt követően a bezárás, és ha van idejük éppen, akkor a privatizáció az ingatlanspekulációval együtt. Mindez a lepusztítás, bezárás valóban megtörtént 2008-ban, egyrészt az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárásával, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet bezárásával vagy a Szabolcs utcai kórház bezárásával. (Wittner Mária: Lehet röhögni!)

Ők voltak azok, akik teljesen figyelmen kívül hagyták azt, hogy a gyógyításban részt vevő embereknek van-e valamilyen törekvésük, van-e egyáltalán valami érdekük; ők voltak azok, akik egyébként végül is befejezni nem tudták a művüket, hiszen a 2010-es kormányváltás megakadályozta őket az ingatlanspekulációban.

És hozzáteszem, a szocialista képviselők, illetve politika és a baloldal volt az, amely képtelen volt kiírni egy olyan pályázatot, amely a fogyatékosintézmények felújítását, karbantartását, rendbetételét szolgálta volna (Tukacs István: Hazugság!), illetve az úgynevezett támogatott lakhatást szolgálta volna. Képtelenek voltak kiírni, sem hazai szinten, sem európai uniós szinten ezt ők nem tudták megvalósítani. (Gúr Nándor: Szilvásvárad!)

Ahogy ön is mondta, képviselő úr, valóban így van, hogy az a szocialista társadalomkép, amely ötven évig uralta Magyarországot is és szerte ezt a kelet-közép-európai környezetet, nem bírta elfogadni azt, hogy fogyatékossággal élő emberek élnek közöttünk. Nem tudta azt elfogadni, hogy ebben a társadalomképben ezek az emberek itt legyenek közöttünk, éppen ezért távol, általában lepusztult kastélyokban vagy lepusztult téesz- vagy bármilyen más mezőgazdasági épületekben helyezték el őket.

Éppen ezért azt kell mondanom, hogy az a konkrét eset, vagyis kettő, ami most fölmerült, teljesen képtelenség ott, amit a baloldal végez, mert a Pető Intézetet nem mi akartuk bezárni, mint ahogy hazudják most, hanem ők akarták azt is privatizálni. A Pető Intézetet nem mi nem támogatjuk, hanem ők sodorták egyébként a teljes szétesés szélére. És a kormányváltás mentette meg több tekintetben is, és most, amikor a döntés megszületett, kiegészítő támogatásként a Pető Intézet 210 millió forint plusztámogatást kapott.

Ehhez képest továbbra is azt hazudják, hogy a Pető Intézetet be akarja valaki zárni. Továbbra is azt hazudják azokkal az emberekkel szemben, akiknél a legfontosabb terület a nyugalom, a legfontosabb terület a megbízhatóság és a kiszámíthatóság, őket bizonytalanságban tartják. (Nyakó István: Mint Szilvásváradon, államtitkár úr!) És ugyanezt nem tudták elérni a szocialisták sem és a baloldal sem azt a dolgot (Nyakó István: Tudja-e, merre van Szilvásvárad?), miszerint a kitagolást, a támogatott lakhatást megoldják. Nem tudnak mást csinálni, csak föllázítják az ott élő embereket. Nem tudnak mást csinálni, csak fellázítják azoknak a szerencsétlen embereknek az életét segíteni akarókat, akik egyébként azokból a lepusztult intézményekből ki akarják vinni őket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! 5,9 milliárd forintból írtunk ki pályázatot és valósul is meg az a pályázat, aminek eredményeképpen hat nagy intézményből tudjuk a fogyatékossággal élő embereket egy kisebb közösségbe helyezni. Mindamellett pedig megmarad a központi ellátás, megmarad a központi tudás, pontosan azért, hogy azokat az embereket továbbra is segítse, ápolja és gondozza, akikről most beszélünk.

Éppen ezért, tisztelt hölgyeim és uraim, azt kell mondanom, hogy mindaz a hazugságsorozat, ami itt elindult a napokban, akár a Pető Intézettel szemben vagy bármilyen más területen a fogyatékosügy területén, teljesen hiteltelen, hisz olyan emberek végzik ezt, olyan emberek állnak mögé, akik valóban semmit nem tettek, vagy ha tettek is, az is csak a rombolás volt és a tönkretétel. És nagyon kérem önöket, hagyják ezt abba, fejezzék be (Közbeszólás az MSZP soraiból: Te is! - Gúr Nándor: Neked már rég be kellett volna fejezni!), mert elbizonytalanítják az ott élőket, tönkreteszik az ápolás és a gondozás lehetőségét, és egy jó hírű intézmény lehetőségét teszik tönkre.

Hadd idézzem, bár nem szoktam (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), egy baloldali politikus mondatát: ne akarjanak önök a gyerekek hátán bejönni a parlamentbe!

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
304 58 2013.09.23. 4:05  55-61

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ha megengedi azt a sarkos választ: a baloldaltól a legkésőbb fogok bármiféle tanácsot kérni a családpolitika szempontjából. Az önök, illetve a baloldalhoz csatlakozó társaságnak a családpolitikája az elmúlt nyolc év során megbukott (Dr. Ujhelyi István: De hát ebből három évig ti kormányoztatok!), önök pedig elvi örökösei azoknak a politikusoknak, akik a szocialistákkal részt vettek abban a munkában (Közbeszólások az MSZP és az LMP soraiban.), amelynek következtében itt tartanak a magyar családok, amelynek következtében romokon kellett újrakezdeni a családpolitikát.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Az önök politikai szövetségesei, mondhatom azt is, tettestársai voltak azok, akik a családpolitikát a szociálpolitikával teljes mértékben összekeverték, a segélyezést teljes mértékben összekeverték a családtámogatási rendszerrel. Ennek volt az eredménye és sokkal inkább sajnos a következménye az a sor lépés, amelyet megtettek az önök barátai az elmúlt kormány során.

A Gyurcsány-kormány 2006. január 1-jétől az egy- és kétgyermekesektől teljes mértékben megvonta a családi adókedvezményt, a többgyermekeseknél pedig 10 ezer forintról levitte 4 ezer forintra. 2009-ben Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter - megint csak a partnerük - a gyes, illetve a gyed feltételeit szigorította, a gyest teljes mértékben levitte 3 évről 2 évre, az összes többi feltételt pedig szigorította. 2009. április 19-én Bajnai Gordon már miniszterelnökként csökkentette a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díjként adható támogatást.

A baloldalon kérje számon, tisztelt képviselő asszony, azt az időszakot, amikor a Ratkó-korszak gyermekei unokáinak kellett volna megszületniük. A Ratkó-korszak gyermekei unokáinak szülei pont a 2000-2010-es években voltak olyan szülőképes korban, amikor megszülethettek volna ezek a gyerekek. Ne kérjen számon, képviselő asszony, olyan lépéseket, amelyeket a baloldal rontott el a múltban!

Ennek ellenére azt kell mondanom önnek, hogy a kormány 2010-től a következő lépéseket tette meg. Visszaállítottuk a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekesek számára is. Hozzáteszem egyébként, hogy ez az 1 millió 100 ezer igénybevevőnek a kétharmada. Tisztelt képviselő asszony, kétharmadnyi embert szid most azzal, hogy azt mondja, nem jó a családi adókedvezmény. Amikor ön azt mondja, hogy nem jó a családi adókedvezmény, akkor azzal azt is mondja, hogy nem érdemes kiterjeszteni azokra a családokra, akik nem tudják teljes mértékben levonni az adójukból, nem tudják teljes mértékben igénybe venni. Ön ezzel azt is állítja, hogy nem érdemlik meg ezt ezek a családok.

Tisztelt Képviselő Asszony! A szociálpolitikai lakásépítési kedvezményt visszaállítottuk. A devizahitelesek érdekében, amit lehetett, eddig megtettünk, és folytatni fogjuk. A rezsicsökkentéssel a családok életét segítjük. És valóban, amit fölvetett, a gyed extrának a bevezetése újabb segítséget fog jelenteni a családoknak, hiszen ezáltal azok az édesanyák, akik vissza akarnak menni dolgozni, teljes mértékben meg fogják kapni az ellátást, azok az édesanyák, akik még egy gyermeket szültek, az előző gyermek után is megkapják teljes mértékben az ellátást, az egyetemisták pedig a gyed kiszámolásánál arra számíthatnak, hogy egyrészt a minimálbér, másrészt pedig a bérminimum alapján kapják meg, akár egyetem közben, akár azt követően vállalnak gyermeket.

Nem tudom, miről beszél, képviselő asszony. Ha összeveti ezeket a döntéseket, akkor igenis ez a kormány megtett mindent a családokért.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
306 8 2013.09.30. 5:04  5-8

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni személy szerint önnek is azt a küzdelmet, amelyet a siket, hallássérült honfitársainkért, illetve hozzáteszem, hogy nemcsak magyarországi, hanem határon túli, például az erdélyi, a kolozsvári siketiskoláért vagy a marosvásárhelyiekért is tesznek. Köszönöm szépen azt a küzdelmet, amellyel ön is és még sokan a siket közösségből bemutatják azt, hogy a fogyatékossággal élés, adott esetben az azzal született, vagy pedig később szerzett fogyatékosság nem jelenti azt, hogy teljesen le kell valakinek épülnie, sőt sokkal inkább bizonyítható az, amit ön is bemutatott, hogy egyetemet, jogot végezhet valaki súlyos hallássérültséggel is, és ezzel utána a társadalomnak teljes értékű tagjává válik. Teljesen természetes, hogy köszönet mindazoknak, akik ezt közvetítik felénk, a jelnyelvi tolmácsoknak is, hiszen az ő munkájuk nélkül azt a kifejezést, azt a tudást, amit ön megszerzett, illetve önök megszereztek, nem tudtuk volna megkapni, nem tudta volna a társadalom megismerni.

Mindemellett meg valóban igaz az, amit elmondott, miszerint egy sor olyan lépést kellett megtenni az elmúlt években, amelyeket mind a fogyatékossággal élők, azon belül pedig a siket, hallássérült honfitársaink felé meg kellett tenni. Ezek közé tartozott egyébként az a közös küzdelem, amelyet együtt indítottunk el még az előző kormány idején, hogy a jelnyelv hivatalos nyelvvé váljon. Ennek igenis nagy kihatása van, több szempontból is. Amikor minket Európából különböző módon támadnak, akkor azért sokszor érdemes felhívni a figyelmüket, hogy Európában szinte egyedülálló az, hogy az alaptörvényben a jelnyelv deklarálva van. Európában egyedülálló, hogy Kósa Ádám képviselő kint van az Európai Unió képviselői között, és siket honfitársunk képviselőként képviseli az összes fogyatékos ember érdekét. Más európai országnak ez nem jutott eszébe; nemcsak hallássérült embert nem küldtek, nem delegáltak az Európai Unióba, hanem mást sem.

És hozzáteszem, a közös küzdelemnek az is eredménye, hogy egy nagyon szomorú, egy nagyon nehéz élethelyzetre is felhívjuk a figyelmet közösen, ez pedig a siketvakok közössége. Bár kevesen vannak, bár nem annyira ismert az ő tevékenységük és élethelyzetük, de az biztos, ha a siketség, a hallássérültség is nehéz állapot, nagyon komoly odafigyelést, nagyon sok munkát kíván, akkor mindazok, akik siketvakon élik az életüket, ott mind a hozzátartozóknak, mind az őket gondozóknak, és természetesen azoknak, akik benne élnek ebben az élethelyzetben, hatalmas nagy összefogásra van ahhoz szükségünk és szükségük, hogy egyáltalán amennyire lehet, teljesebb életet éljenek. Éppen ezért köszönöm ebben is az Országgyűlésnek is a támogatását, hiszen ez volt az a közösség, amelyet külön is támogattunk az elmúlt két, két és fél évben kiemelten ahhoz képest, hogy eddig még nem voltak a támogatottak sorában.

Hozzáteszem azt is, tisztelt képviselő úr, amit ön nem említett, és szeretném mindenképpen fontos tényként kiemelni, hogy az Új Széchenyi-terven keresztül, európai uniós támogatáson keresztül a 2007-2013-as időszakra ki tudtuk írni azokat a pályázatokat, amelyek megint csak a hallássérült és a siket közösséget segítik. Nagyon fontos döntés volt az, hogy több mint 500 millió forintból olyan szolgálatokat támogatunk, aminek a lényege a videotolmácsolás elősegítése, bevezetése. És azt kell mondanom, hogy ezzel is ha nem is az élen, de az elsők között legyünk Európában. Ennek a szerepét, azt hiszem, önök tudják a legjobban, a jelnyelvi tolmácsok tudják a legjobban, hogy milyen lesz a kihatása ez a siket közösségre, akármilyen ügyüket intézik, akárhova mennek a világban. És ugyanilyen fontos egyébként az önök küzdelmének a támogatása a másik Új Széchenyi-terves pályázaton keresztül a bilingvális oktatás irányába. Ennek az előkészítésére szintén egy pályázatot indítottunk el augusztus 27-én, több mint 330 millió forintért.

Azt gondolom, hogy ezek a lépések és azok is, amelyeket ön felsorolt, mind-mind fontosak, mind-mind üzennek a világnak, és nem véletlen az, hogy a siketek nemzetközi szervezetének a vezetői is sok helyen Magyarországot az élre helyezik a döntéseinkben, a végrehajtásban és abban a közösségben, amelyet közösen alkotunk. Innen köszöntöm önt is, önöket is és mindazokat, akik ezzel a fogyatékossággal élnek.

Köszönöm szépen a felszólalását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
306 12 2013.09.30. 5:12  9-12

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Frakcióvezető Úr! Én nem hallottam egyébként most sem a szocialistáktól, hogy attól a gyalázattól, amelyet szövetséges partnerük tett az előző napon, elhatárolódtak volna. (Gúr Nándor: Tőletek határolódunk el.) Mint ahogy nem hallottam azt sem, hogy visszavonták volna Gyurcsány Ferenc azon kifejezését, vagy bocsánatot kértek volna azon kifejezésekért, amelyekkel a nőket, édesanyákat gyalázták. Volt ilyen bőven az elmúlt időszakban, ezzel szemben pedig azok a lépések, amelyeket mi tettünk a gyakorlatban, az igenis abba az irányba nyitott, abba az irányba mutatott, amire szükség van, amit át kell adni az egész társadalomnak.

Ők nem kértek azért bocsánatot, amikor Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy az öregecskedő feleségeket le kell cserélni. Ők nem kértek akkor bocsánatot, amikor nők napja "tiszteletére", idézőjelben mondom ezt a baloldali megoldást, azt mondta Gyurcsány Ferenc, hogy nem a szépségükért visszük őket az Európai Unióba képviselőnek. Ezzel szemben a gyakorlat, amit ők tettek, vagy nem is szemben, emellett a gyakorlatuk ugyanez volt. Ugyanígy álltak ehhez a témához. És mindenki, aki rájuk akar szavazni a jövőben, ugyanerre a felfogásra számíthat.

Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ezzel szemben, ha megengedi, három területet mindenképp kiemelnék azokból a döntésekből, illetve azokról a területekről, ahol akár nőket, édesanyákat és fiatalokat is tiszteletben tartunk és a gyakorlatban is támogatunk. Az egyik, holnap lesz az idősek világnapja, a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése, és mindenképp fontos az ez évi 5,2 százalékos nyugdíjemelés. És ugyanilyen fontos döntés volt a nők "40" nyugdíjának a bevezetése. Örömmel mondhatom önnek, hogy 95 ezernél több nő tudott már így elmenni nyugdíjba, ami annak köszönhető, hogy bevezette ez a kormány ezt az intézkedést. És azért jogos azok számára, akik kapják, mert egyrészt az anyaságot, másrészt a munkát köthették össze ezekkel az évekkel, amelyeket megszereztek.

Ugyanilyen fontos az aktív korú szülők, édesanyák, asszonyok, nők támogatása. Az ön által említett családi adókedvezmény, a foglalkoztatás bővítése, ez nagyon fontos, és itt konkrét számokat hadd mondjak. 2009-2012 között 57 ezerrel nőtt a nők foglalkoztatása, és 2011-2012-ben kiugró eredmény volt, bármennyire is próbálják a szocialisták ezt negligálni és azt mondani, hogy ez nem eredmény, 42 ezerrel nőtt a nők foglalkoztatása. És bármennyire is hurrogja azt a baloldali média, hogy a nők a foglalkoztatásban nem vesznek részt, illetve vezető pozícióban nem vesznek részt, Magyarország az Európai Unióban a második helyen áll a nők vezetői beosztását tekintve, mégpedig 41 százalékkal. Ez igenis azt mutatja, hogy a magyar kormány, illetve a magyar társadalom is kiáll a nők és az asszonyok mellett.

Ugyanilyen fontos, tisztelt képviselőtársaim, az extra gyed bevezetése. Az extra gyed egyrészt támogatni fogja azokat az édesanyákat, akik már vállaltak szülői szerepet, vállaltak gyermeket, de ugyanígy támogatni fogja azokat a fiatalokat is, akik most egyetemista korúak, vagy most fognak végezni. Hiszen az ő gyedüket máshogy fogjuk számítani a jövőben, mindenképpen magasabb gyedet fognak kapni a jelenlegihez vagy a múlthoz képest.

Tisztelt Képviselő Úr! Kérdezik itt a szocialisták, mi lesz a jövőben. Az lesz, tisztelt képviselő úr, tisztelt szocialista képviselő urak, hogy az a politika, amit önök gyakoroltak a hölgyekkel és a családokkal szemben, nem fog szerepet kapni. Az a politika, amit tegnap is bemutatott az ön szövetséges partnere, és amitől önök nem határolódtak el, nem kiabáltak külföldre, hogy na, most itt mekkora fasizmus meg mi van ebben az országban. Önök azok, akik meg sem szólalnak ebben az ügyben, és ugyanezt tették az elmúlt évtizedekben. Ebből a politikából senki nem fog kérni a következő időszakban. (Lukács Zoltán: Menjél, etesd meg a komondort!)

Befejezésül, tisztelt frakcióvezető úr, a következőt szeretném önnek még jelezni. Volt egy olyan felmérés, ami mindenképp azt mutatja, hogy Magyarországon a nők is úgy gondolják, hogy az anyai szerep fontos. Ők is úgy gondolják, hogy a gyermekvállalás fontos, hiszen a magyar nők több mint 75 százaléka mondja, hogy szüksége van a gyerekre a teljes élethez. Azt gondolom, ez mindent elárul, már csak azért is, mert Európában átlagosan ennél sokkal alacsonyabb az ezt megjelölők száma. Tehát azt gondolom, igenis olyan társadalomban élünk, ahol a nőket megbecsüljük.

Köszönöm felvetését. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
306 72 2013.09.30. 1:59  69-76

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Ne haragudjon, ön ott folytatja, ahol 2002-ben abbahagyták a választási kampányban. Elkezdenek már most hazudozni a nyugdíjasoknak? Most elkezdik azt a módszert, amivel 2001-2002 között azt hazudták a nyugdíjasoknak, hogy 19 ezer forintot elvett tőlük az akkori Orbán-kormány? (Dr. Józsa István: Ez így van!) Azt mondták, hogy visszaadják önök, szocialisták, havonta visszaadnak 19 ezer forintot (Dr. Józsa István: Vissza is adtuk!), majd abból a pénzből adtak 19 ezer forintot, amit ez a kormány otthagyott a kasszában.

Ne haragudjon már, képviselő úr, ha ugyanez lesz a választási kampányban, akkor, azt gondolom, az önök kampánya a nullával lesz egyenlő, mert az emberek nagy része megértette és felismerte azt, hogy bármit hazudoztak önök 2001 és 2002 között, az hosszú távon fenntarthatatlan, nem igaz és csak átverés. És azért mondom ezt, tisztelt képviselő úr, mert önök voltak azok, akik egyébként 2009-ben 7 százalékkal csökkentették a nyugdíjak reálértékét. Nem önök voltak? Ön is megszavazta egyébként, mert itt volt képviselőként, ön szóvivője volt annak a pártnak, amely ezt megtette! És ezek után azt mondani, hogy idén nem lesz nyugdíjemelés, ez egyszerűen egy hazugság - hazugság, mert év elején 5,2 százalékkal emelkedett a nyugdíj, míg az infláció alig haladja meg az 1,2 százalékot. (Szűcs Erika: Micsoda? 1,2? Az rég volt!) Akkor ne mondjon már olyat, képviselő úr, hogy miért nem emelkedik a nyugdíjak reálértéke; ne hazudjon olyat, hogy a nyugdíjasok nem kapják meg azt a támogatást, amire szükség van!

Tisztelt Országgyűlés! Jól nyomon követhető a szocialistáknak ez az újabb riogatása, amit egyébként (Dr. Vadai Ágnes közbeszólása.) még egyszer vissza kell utasítani, el is fogjuk utasítani, és hála istennek, az idős emberek azt veszik észre (Dr. Vadai Ágnes: Hogy rosszabbul élnek, mint négy éve, azt veszik észre!), hogy akár a rezsicsökkentés, akár bármilyen más intézkedés kapcsán megkapják a támogatásukat.

Köszönöm szépen a felvetést. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
306 76 2013.09.30. 1:09  69-76

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Képviselő úr, ne haragudjon, kissé megmosolyogtató, amit ön mond. Néhány nappal ezelőtt itt az Országházban, a Felsőházi teremben köszöntöttük az időseket (Dr. Vadai Ágnes: És?), tüntettük ki azokat az önkormányzatokat, amelyek az idősekért külön tesznek, és tüntettük ki azokat az embereket, akik sokat tesznek olyan idős emberekért (Dr. Vadai Ágnes közbeszólása.), akik akár intézményben, akár máshol élnek az országban.

Kitüntettük ma és köszöntöttük ma is az időseket egyébként a Művészetek Palotájában, 1200 idős ember volt ott, és az egész nap róluk szól, hiszen október 1-je van, az idősek világnapja. De azt hiszem, azt senki nem kéri önöktől, hogy önök szóljanak bármit is a nyugdíjasok, az idősek érdekében, mert - még egyszer hangsúlyozom - önök voltak azok, akik átverték őket, önök voltak azok, akik a 13. havi nyugdíjat elvették, önök voltak azok, akik 2009-ben 7 százalékkal csökkentették a nyugdíjak reálértékét. (Dr. Józsa István: Ti nem adtátok vissza!)

Köszönöm szépen a felvetését, és hogy elmondhattam a véleményemet. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)