Készült: 2020.07.04.23:39:32 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 18 2011.11.15. 5:09  15-18

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Polgármester Úr! Először is önnek is és mindenkinek, aki fenntartóként, polgármesterként, akár pedig civil, egyházi, önkormányzati fenntartó vezetőként... - ezúton szeretném megköszönni én is személyesen azt a munkát, amit ezen a területen végeznek, hiszen nagyon sokan az országban, hála istennek, nap mint nap nem kell hogy szembesüljenek azzal a hatalmas nagy feladattal, azzal a hatalmas nagy vállalással, amelyet egyrészt a fenntartók, de többnyire pedig maguk a szociális területen dolgozók, a szociális munkások végeznek. Hála istennek, sokak csak akkor szembesülnek ezzel, ha a családjukban valamilyen tragédia, valamilyen betegség következtében rászorulnak erre az ellátási formára. Éppen ezért a kormány és az Országgyűlés is sok mindent tehet ezért a területért, és nem mindig csak anyagiakban mérhető az, amit tehetünk.

Az első az, hogy a jogszabályi hátteret, amennyire lehet, egyszerűsítjük, amennyire lehet, őértük próbáljuk meghozni, és ez meg is történt az elmúlt évben, másfél évben egyszerűsítések, jogszabályoknak az eltörlése vagy pedig az átalakítása során. Ugyanezt folytatjuk egyébként a most benyújtandó szociális törvény módosítása során is. De ugyanilyen fontos, és akkor itt egy kicsit a szocialista képviselőknek - hátha megint elkezdenek kiabálni - a felelősségét ezen a területen is felhívnám, hiszen az az élethelyzet, az a nyomor, amely kialakult az elmúlt években, igenis az ő rossz gazdasági országvezetésük következménye is. Emiatt azoknak az embereknek, akiket ápolni, gondozni kell, sokkal nehezebb az élethelyzete, és sokkal nehezebb az élethelyzete azoknak is, akik őket ápolják, gondozzák.

Erről persze a szocialisták szeretnek elfelejtkezni. Mindarról is elfelejtkeznek folyamatosan (Moraj az MSZP soraiból. - Tukacs István: Legalább befognád a pofádat! - Gőgös Zoltán: Mennyi az euró, tudod?), mindarról is elfelejtkeznek folyamatosan, hogy miközben 2007 és 2013 között európai uniós pénzekből óriási nagy lehetőségek álltak rendelkezésükre arra, hogy a szociális területet megerősítsék, azt kell mondanom, hogy az ő időszakukban (Gőgös Zoltán: Minden héten avattok! Miért beszélsz ilyet?), a több mint első három évben alig tudtak lehívni pénzeket a szociális terület megerősítésére, alig tudtak azon a területen segíteni (Gőgös Zoltán: Ez nem igaz!) - lehet, hogy Gőgös képviselő úrnak vizet kellene hozni, mert kezd megint rosszul lenni (Gőgös Zoltán: Miről beszélsz?) -, tehát 30 százaléknyi pénzt sem tudtak lehívni az európai uniós pénzekből erre a területre. Ennek a következménye az, hogy az utóbbi hónapokban minden olyan munkatársamnak, illetve minden olyan szociális területen dolgozó szakembernek az összefogására volt szükség ahhoz, hogy ezeket az európai uniós pénzeket megmozdítsuk, és új Széchenyi-terv keretében pedig egy felújítási program, új épületek építésének a programja indulhat el.

Éppen ezért, tisztelt Országgyűlés, tisztelt képviselő úr, szeretném itt is bejelenteni, hogy több mint 18 milliárd forint értékben fog megújulni nagyon sok intézmény, nagyon sok szociális, fogyatékosokat foglalkoztató, illetve fogyatékos embereket ellátó, időseket ellátó, pszichiátriai sérülteket ellátó épület. Ennek az is a szerepe egyébként, hogy nemcsak az ott gondozottak, hanem a szociális munkások is jobb munkakörülmények közé kerülnek. Köszönet ezért mindazoknak, akik ebben a munkában részt vettek.

Szeretném itt azokra a pályázati lehetőségekre is felhívni a figyelmét a képviselőtársaimnak, a polgármester uraknak, amelyek az elkövetkező időszakban kerülnek kiírásra, és itt, ezen a területen akár a látássérült, a mozgássérült, hallássérült, értelmi fogyatékos, autista, a korai fejlesztések beindítása indulhat el egyes településeken, amelyek megint csak azt segítik, hogy mind az ellátottak, mind pedig az ellátók jobb körülmények közé kerüljenek.

Befejezésül, tisztelt hölgyeim és uraim, mindenképpen ezen a napon meg kell köszönni azoknak a munkáját is, akik önkéntesként, karitatív tevékenységként vagy saját maguk vagy karitatív szervezeteken keresztül végzik ezt a munkát, hiszen őnélkülük az egész szociális támogatási rendszer hiányos lenne, és az ő hatalmas nagy segítségük nélkül, azt hiszem, ezt a munkát sem az önkormányzatok, sem az egyházak, sem a civil szervezetek nem tudnák ellátni.

Köszönöm nekik is a munkájukat. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 4 2011.11.22. 2:17  1-4

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a napirend előtti hozzászólását, hiszen valóban sok-sok évtized telt el, de az akkori bűnök következményeinek még most is sajnos olyan értelemben örökösei vagyunk, hogy akár gazdasági szempontból, akár pedig erkölcsi és politikai szempontból is magán viseli az ország azt az időszakot.

Éppen azért én teljesen egyetértek az ön fölszólalásával, miszerint a kommunistáknak azt a bűnét, amelyet akár politikailag, akár gazdaságilag az országgal szemben elkövettek, elfeledni nem lehet, a bűnösökről beszélni kell, és föl is kell tárni a bűnösöket. Nagyon sajnálom, hogy 20 év után a rendszerváltozást követően még mindig vannak olyan politikai erők, amelyek próbálják még most is tagadni annak az időszaknak a bűneit.

Mindemellett pedig azt kell mondanom, hogy az MSZP-nek mint utódpártnak is megvannak a maga felelősei, és mint párt sem erkölcsileg, sem anyagilag nem tette helyre azt az időszakot, és azt gondolom, hogy ilyen értelemben pontosan az elmúlt nyolcévi kormányzásuk ezt az időszakot valamilyen szinten továbbvitte.

Az más kérdés, hogy személy szerint egy fiatal képviselőt nem lehet felelőssé tenni, nem lehet azt ma kimondani, mondjuk, egy huszonéves, harmincéves képviselőjükről, hogy ők személy szerint felelősek azokért a bűnökért, amiket az elődpártjuk elkövetett. De hogy magukban hordozzák azt az erkölcsi fertőt, ami az elmúlt 40 év bűneit magában hordozta, és magukban hordozták azt a gazdasági mentalitást, gondolkodást, az biztos, az egész Szocialista Párt, és hiába próbálnak egyébként kettéoszlani, hiába próbálnak különböző módon menekülni ettől a felelősségtől, én azt gondolom, hogy erről beszélni kell.

A közelmúlt felelősségére pedig nyilván most szocialista frakcióvezető-helyettes úr napirend előtti fölszólalása után majd kitérek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
139 8 2011.11.22. 5:11  5-8

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! "Aludj el, kisember!" - ez is van ebben az egyébként eredetileg Generál-számban, ha jól emlékszem, de nem is ez az érdekes, hanem az, hogy jó reggelt, ébresztő föl.

Tisztelt Képviselő Úr! Amikor ön politikailag felelőssé akarja tenni akár a mostani Országgyűlés új képviselőit, akár a másfél éve kormányzó Fidesz és KDNP pártokat, akkor én a közelmúlt bűneire azért hadd emlékeztessem önt. Hadd emlékeztessem arra önt, hogy miért is jutottunk ide, miért is okoz nehézséget iskoláknak és sokszor nevelőknek előteremteni azokat a pénzeket, amelyek valóban szükségesek lennének egy gyermek felneveléséhez; miért is okoz az gondot, hogy sok tíz- vagy sok százezer honfitársunk a múltbeli szociális segélyezés teljesen elrontott rendszere miatt teljes mértékben elkerüli a munkát, aminek következtében egyébként a gyermekeik is ebben az életformában élnek és nevelkednek.

De, tisztelt képviselő úr, most arról én nem szeretnék beszélni, hogy az önök gazdaságpolitikájának következtében hol tart ma az ország, hová adósították el, hova vették fel azt a rengeteg hitelt, és miért nem forgott vissza a gazdaságba; miért történt az, hogy autópályákat építettek olyan helyen, ahol nem kellett volna olyan mértékben, hidat építettek olyan helyen, ahol nem kellett volna, olyan drága metrót építenek, amely az egész országot tönkreteszi; olyan drága alagutakat építettek az M6-os autópályán, amire nem lett volna szükség. Miért van az, hogy azok a beruházások, amelyek itt az európai uniós forrásból megjelentek, nem termelő beruházásra kerültek és fektetődtek be, hanem sokkal inkább elfolytak sokfelé?

Tehát, tisztelt képviselő úr, maguknak tegye fel ezt a kérdést, és maguknak mondja el frakcióülésen, illetve a kiszakadt frakciótársainak is ezt a témát, de azért elmondom, hogy miket tettek önök, és miket nem tettek meg. Miért vezették be az adományok áfáját? Miért? Azért, mert volt önökhöz közel egy olyan, kommunisták által üzemeltetett, állítólag adományozó szervezet, amelyik visszaélt ezzel, és több milliárd forintos áfacsalást követett el. És ahelyett, hogy őket, mondjuk, jól helyre tették volna, mit csináltak? Bevezették az adományok áfáját, magyarán: lehetetlenné tették önök az adományozást.

Önök nem támogatták a karitatív szervezetek nagy részét, nem segítették azokat a szervezeteket, akik nap mint nap ott vannak a terepen, és segítenek egyébként azoknak az embereknek, akik rászorultak. Önök a szociális segélyezéssel teljes mértékben leszoktatták emberek tíz- és százezreit a munkáról, mi pedig pontosan az ellenkezőjét tesszük meg: pontosan "valamit valamiért" elven adjuk oda a segélyeket és a támogatásokat, mert anélkül nem megy, hogy ne segítsünk ezeknek az embereknek, de az se megy, hogy miközben mások az adójukkal, a járulékbefizetésükkel támogatják a rászorultakat, azt látják, hogy mások nem tesznek meg mindent a saját boldogulásukért.

Ezen kívül önök mit tettek? Megszüntették a legszegényebbeknek járó gáz- és távhőtámogatást. Ne mondja, hogy nem tették meg, másfél évvel ezelőtt azt a csapdát állították az új kormánynak, hogy szándékosan szeptembertől már nem lett volna gáz- és távhőtámogatás; a legnagyobb politikai támadást kaptuk volna. Mi ezt visszahoztuk, sőt, átalakítottuk lakásfenntartási támogatássá pontosan azért, hogy a legszegényebb rétegek is, a gáz- és más hagyományos fűtéssel rendelkezők is kapjanak és részesüljenek ebből. Az egy más kérdés, hogy itt is bevezettünk egy olyan korlátot, hogy vagyonvizsgálatot kell bemutatni, mert aki Mercedesszel megy mondjuk, segélyért, azért joggal dühöng az ott élők tömege, akik nem fogadják el ezt a felfogást.

(8.20)

Egyébként szeretném önnek jelezni, hogy közel 600 ezer gyermek az 1-8. osztály között kap ingyenes étkeztetést, és most szeretném önnek jelezni azt is, hogy az ingyenes étkeztetésért viszont a településeknek is tenniük kell, hiszen az sem járja egyébként, hogy a környezetükben nem tudják megtermelni azt az élelmiszert. Az nem járja, hogy azok a konyhák, amelyeket ellátunk több mint 30 milliárd forintos támogatással, nem helyben termeltetik meg ezeket az élelmiszereket.

Tisztelt Képviselő Úr! Azt kérem öntől és pártjától továbbra is, hogy kérjenek bocsánatot, tartsanak bűnbánatot, és utána vessenek fel bármiféle ilyen kérdést (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) és hányják ezt bármelyik pártnak a szemére, illetve leginkább a kormány szemére.

Köszönöm szépen a felvetését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 12 2011.11.28. 4:27  9-13

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget. Képviselő úr, nem kerülhetők meg ezek a bizonyos strukturális átalakítások, amiről ön beszélt, a nyugdíjrendszert illetően, a rokkantnyugdíjrendszert illetően, de akár a munkanélküli-ellátást illetően, és sok más területén is az életnek. Meg vagyok győződve arról, hogy a következő időszakban, amikor ilyen döntésekre sor fog kerülni Magyarországon, akkor bizonyosan mindazok, akik immáron belátják, hogy az elmúlt időszak elhalasztott döntései károsak az országnak, támogatni fogják ezeket a javaslatokat.

Tisztelt Képviselő Úr! Nem tudom, ismerősek-e ezek a szavak, ha nem, akkor pedig próbáljon beszélni a megmaradt szocialista sejtecskével és annak is egyik tagjával, Veres Jánossal. Ő mondta ezeket a szavakat, őtőle idéztem most, és tisztelt képviselő úr, amit itt ön felsorolt, az egyszerűen nevetséges és hazugság. (Zaj. - Az elnök csenget.) Ön is nagyon jól tudja, hogy minden évben - ez alatt a két év vagy másfél év alatt, mióta az új kormány kormányoz - megkapták a nyugdíjasok azt a reálértéken számított nyugdíjemelést, amit egyébként - tegyük hozzá - az önök szavazataival még 2009-ben, az előző kormány határozott meg, hogy így kell emelni a nyugdíjakat. Hozzáteszem azt is, hogy legyen szíves, nézzen körül a padsoraiban, hogy hogyan szavaztak annak idején, amikor volt olyan év, amikor nemhogy reálértéken nem kapták meg a nyugdíjasok, hanem jóval alatta kaptak - 2008-ban - nyugdíjat, és ezt önök mindannyian megszavazták.

Legyen szíves megnézni azt is a költségvetési törvényben, hogy jövő évben 4,2 százalékos nyugdíjemelés lesz, úgy, hogy az idei, novemberi kiegészítést először hozzászámoljuk, majd azután emeljük 4,2 százalékkal a nyugdíjakat. De hozzáteszem azt is, tisztelt képviselő úr, aki feledékenységről beszél, legyen szíves fölidézni az elmúlt három hét vitáit, amire önök elfelejtettek bejárni, vagy pedig, ha itt voltak, akkor pedig nem figyeltek ide - ez még rosszabb egyébként, mert a memóriazavart elég erősen mutatja önöknél -, legyen szíves utánanézni annak, hogy valóban igaz az, amit egyébként önök is akartak, hogy nyugdíjkorhatár fölött nyugdíjkasszából fizetünk ellátást, míg nyugdíjkorhatár alatt pedig mindenki megkapja azt az ellátást, amit eddig kapott. (Nyakó István: Propagandalevél.) Sőt, azt a 4,2 százalékos emelést, amit a nyugdíjasok is megkapnak, a nyugdíjkorhatár alatti ellátottak is megkapnak. (Nyakó István: És egyék meg a levelet.)

Tisztelt Országgyűlés! Nem értem egyszerűen a szocialistáknak azt a törekvését, amellyel 2002-ben ugyan nyertek választásokat, azzal a hazugsággal, amit a 19 ezer forinttal kihirdettek a nyugdíjasoknak, hogy ennyit elvett az akkori polgári kormány. Egyébként utána azt elfelejtették önök hozzátenni, hogy azt a 19 ezer forintos pénzt osztották szét, amit az előző kormány, a polgári kormány meghagyott, amit ott hagyott a kasszában. Majd ezek után a sokszorosát vették vissza 8 év után azoktól az emberektől, akiket így becsaptak.

Tisztelt Képviselő Úr! Ez már nem fog menni! Ez nem jön össze önöknek! Nézzék meg a tegnapi választásokat, annak az eredményét, hogyan sikerült változtatni az eredményeken! (Nyakó István: Rontottunk, nagyon.) De szeretném jelezni önnek, képviselő úr, önök egyetlenegy dolgot nem felejtettek el megtenni: a 2010-es költségvetésbe sunyin, 2009 végén - amikor már tudták, hogy bukásra vannak önök ítélve - beletették a törvénybe, hogy korhatár előtt országgyűlési képviselőik elmehessenek úgy nyugdíjba, ami kedvezményes nyugdíjlehetőséget adott minden más ágazathoz, minden munkahelyhez képest. Közel 20-an éltek ezzel a lehetőséggel, amit önök betettek az utolsó pillanatban a költségvetésbe. (Lukács Zoltán: Ti meg 43 ezertől elveszitek. - Folyamatos zaj, közbeszólások.) Tehát önök, amikor bármit ezen a kormányon számon kérnek idős emberekkel kapcsolatban, nyugdíjas emberekkel kapcsolatban vagy akár rokkantsági nyugdíjban vagy szolgálati nyugdíjban lévőkkel kapcsolatban, az egész hiteltelen és hazugság. Tehát megkérem önt, ne próbálkozzon, úgysem fog menni!

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 291 2011.11.28. 0:04  290-291

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Annál szerényebb vagyok, de a kormány támogatja. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
142 347 2011.11.28. 0:48  292-351

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A szocialistáknak egyrészt gratulálni szeretnék, jól küzdöttek. Annyira, hogy mennyire önök mellé állt a társadalom, azt az is mutatja, hogy már csak egy bohócot tudhatnak maguk között ott a padsorok között, tehát igazából senki nem vette önöket komolyan. (Taps a Fidesz padsoraiban. - Közbekiáltások az MSZP padsoraiból: Pfuj!)

Előterjesztőként pedig az ajánlás 1., 2., 4,. 10., 11., 12., 13., 14., 18., 19. pontjait, valamint - jól figyeljenek! - a 21-60. pontjait, továbbá a 62-105. pontjait támogatom.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Semjén Zsolt: Bravó!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 30 2011.11.30. 24:53  29-55

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Mint önök is tudják, a kormány 2010-es hivatalba lépésekor súlyos örökséget vett át elődjétől mind a társadalom állapota, mind a gazdaság helyzete területén. Ez utóbbi örökséget mára az Európában tapasztalható gazdasági, pénzügyi krízis még tovább rontotta. Szembe kell néznünk több olyan megörökölt szerkezeti problémával, amelyek megoldása már nem halasztható tovább, hiszen a meglévő rossz rendszerek finanszírozása fenntarthatatlan.

Az egyik ilyen megörökölt torzulást a rokkantsági ellátórendszerben tapasztalhatjuk. Mondom ezt annak ellenére, hogy nem a mi kormányunk szembesült elsőként azzal, hogy Magyarország számára milyen terhet jelent a rokkantsági ellátórendszerben meglévő igazságtalanságok, aránytalanságok kezelése és finanszírozása. Ennek az ellátórendszernek az átalakítása, igazságosabbá tétele már az elmúlt ciklusokban is gondként jelentkezett az akkori kormány számára. Ezt jelzi, hogy a rokkantrendszer átalakításával kapcsolatban az elmúlt években több korábbi szocialista kormánytag is felszólalt e Ház falai között, jelezve a probléma meglétét. Ugyanakkor korábban a szavakat, a vészcsengő jelzését nem követte tett, csupán esetleges látszatintézkedések történtek. A kormány most magára vállalta az átalakítás súlyos és nehéz, ám elodázhatatlan feladatát, célunk, hogy a meglévő igazságtalan és inaktivitásra ösztönző rendszert átalakítsuk.

Tisztelt Ház! A Széll Kálmán-terv 11. Adósság és akcióterv alcímet viselő fejezetének 6. pontja célul tűzte ki a rokkantsági ellátórendszer átalakítását, a munkaerőpiacon foglalkoztatottak számának, arányának növelését.

Magyarországon ma 936 ezer egészségkárosodott ember részesül valamilyen rokkantsággal összefüggő ellátásban. 1990-ben a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma még alig haladta meg a 230 ezer főt. Hat évvel később a létszám már 350 ezer fölé emelkedett, ami több mint 50 százalékos növekedést jelentett. Ezt az időszakot tekinthetjük a rendszerváltás, az ehhez kapcsolódó gazdasági válság, az erőteljes strukturális átalakítás által előidézett foglalkoztatási sokk időszakának. Ekkor a munkájukat tömegesen elvesztett korábbi foglalkoztatottak igen jelentős része - főként az ötvenes éveikben járók - megélhetését tartósan biztosító megoldásként a rokkantsági nyugdíjba helyezés tűnt kézenfekvőnek, hallgatólagosan a gazdaságpolitika, mind pedig az érintettek beletörődése szempontjából.

Az aktív munkaerő-piaci ellátások nem tudtak tömegeket tartósan a munkaerőpiacra visszavezetni, ez szükségszerűen vezetett a rokkantsági nyugdíjasok létszámának drasztikus emelkedéséhez. A korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok száma a '96. évi mintegy 350 ezer főről 2003-ra már 467 ezer főre nőtt, ami a hét év alatt további 33 százalékos növekedést jelentett.

A rokkantsági nyugdíjasok száma 2011-ben összesen 720 ezer, ezen belül a nyugdíjkorhatárt betöltő személyek 383 ezren vannak, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt álló I. és II. csoportos rokkantsági nyugdíjasok száma 65 ezer fő. Mintegy 272 ezer III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesülő közül 161 ezren érik el öt éven belül a nyugdíjkorhatárt, és 111 ezren vannak azok, akiknek több mint öt év kell ahhoz, hogy elérjék az irányadó nyugdíjkorhatárt. Rendszeres szociális járadékban és átmeneti járadékban összesen 156 ezer fő, rehabilitációs járadékban 25 ezer fő részesül.

A munkaképes korú népességen belül hazánkban kiemelkedően magas a rokkantsági ellátásban részesülők aránya, 2007-ben meghaladta a 12 százalékot, míg Szlovákiában csak 6,3 százalék volt, és ez az arány, az OECD-átlag pedig még kevesebb, 5,8 százalék. Az adatokból is világosan látszik, hogy a helyzet nem az egészségkárosodással, hanem a szakpolitikai intézkedésekkel van inkább összefüggésben. Ezért is fontos, hogy a foglalkozási rehabilitáció szerepének további erősítésével, eszköztárának bővítésével minél több embernek legyen lehetősége újra munkát vállalni, a munkaerőpiacra visszatérni, saját maga és családja eltartását munkajövedelemből biztosítani.

Az új koncepció alapján elkészült, előttünk lévő törvényjavaslat az ellátórendszer átalakításával, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás létrehozásával jelentősen csökkenti a megváltozott munkaképességű személyek számára adható sokféle pénzbeli ellátások számát is. Itt érdemes megjegyezni, hogy milyen ellátások vannak jelenleg: rokkantsági nyugdíj három csoportja, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, amelyek különböző jogosultsági és folyósítási feltételek mellett jelentették a megváltozott munkaképesség miatt kieső jövedelem pótlását. Ezzel átláthatóvá és egyszerűbbé teszi az egészségkárosodás miatt megállapítható támogatás rendszerét mind az ellátottak, mind a jogalkalmazók számára a változtatás.

Nézzük, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt képviselőtársaim, részletesen, hogy kit hogyan érintenek a változások. A most benyújtott törvénytervezet a rokkantsági nyugdíjban részesülők közül a nyugdíjkorhatárt már betöltöttek nyugdíjat kapnak változatlan mértékben. A I. és II. rokkantsági csoportba tartozók, valamint a III. rokkantsági csoportba soroltak közül az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltők esetében nem jelent változást, részükre a törvény a jelenleg folyósított ellátást biztosítja a továbbiakban is rokkantsági ellátás néven. Mindazok a jelenlegi rokkantsági nyugdíjban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülők, akik esetében a felülvizsgálat a foglalkozási rehabilitációt nem javasolja, majd a továbbiakban is felülvizsgálat előtti mértékben kapják az ellátásukat, tehát annak összege nem csökken. Rokkantsági ellátást fognak kapni, az emelés mértéke azonos lesz a nyugdíjemelés mértékével.

Amennyiben a komplex felülvizsgálat során az érintett foglalkoztatási rehabilitációja javasolt, rehabilitációs ellátást kap, amely a rehabilitáció időtartamára, de maximum három évre állapítható meg. A rehabilitációs ellátás időtartama alatt keresőtevékenység folytatható, azonban ezen időtartamra a pénzbeli ellátás folyósítása szünetel majd.

(11.30)

Az ellátás összege az átalakítással érintett ellátásokban jelenleg is részesülők esetén azok számára, akiknek a megtartott egészsége 50-60 százalék közötti - tehát a mai, jelenlegi 40-50 százalékban egészségkárosodott személyek -, egységesen 28 720 forintot, azok számára, akiknek a megtartott egészsége 30 és 50 százalék közötti - a mai 50-80 százalékban egészségkárosodott személyek - 57 440 forintot állapít meg a javaslat.

A rendszerbe 2012. január 1-jétől újként belépők esetében az összeg az egészségkárosodás előtti 3 éven belül szerzett jövedelem összegének a megtartott egészségük mértékétől függő hányada. A rehabilitációs ellátás mértéke az új belépők esetén azok számára, akiknek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a megrokkanás előtti átlagjövedelem 35 százaléka, azok, akik tartós foglalkoztatási rehabilitációra szorulnak, az átlagjövedelmük 45 százalékának megfelelő ellátást kapnak majd.

Az új ellátórendszer célja a munkaerőpiacra való visszavezetés, amely a támogatott foglalkoztatás, a közfoglalkoztatás, illetve a foglalkozási rehabilitáció hangsúlyos alkalmazásán alapul. Ennek érdekében az egyes ellátottakra és szolgáltatásokra való jogosultság kiinduló alapja az egészségkárosodás mértékén túl a foglalkoztathatóság, illetve a foglalkozási rehabilitáció indokoltsága. A támogatások segítségével kívánjuk az érintetteket a munka világába, a versenyszférába, a közszférába, valamint a Start-munka keretén belül a közfoglalkoztatásba visszavezetni.

A támogatási formák a következő foglalkoztatási eszközöknél jelennek meg. A bevezetni javasolt minimális bürokratikus kötelezettséggel megszerezhető új támogatási forma a rehabilitációs kártya. Ez teljes munkaadói járulékmentességet jelent az egészségkárosodott, ám megmaradt munkavégzési képességgel rendelkező munkavállalók foglalkoztatásának teljes időtartamára. Ezzel érdekeltté kívánjuk tenni a munkaadókat is a foglalkoztatásban. A rehabilitációs kártya kedvezményét a rehabilitációs ellátásra jogosultak vehetik igénybe. A rehabilitációs kártya csak egy azok közül a lehetőségek közül, amelyekkel a megváltozott munkaképességű személyek munkába állását támogatjuk. Azok, akik nem tudnak a rehabilitációs kártya nyújtotta lehetőséggel élni és tartósan elhelyezkedni, a munkaerőpiacon lehetnek tranzit- vagy tartós támogatottak.

A tranzitfoglalkoztatás a foglalkoztatás közben készíti fel a megváltozott munkaképességű embereket arra, hogy alkalmasak legyenek az elsődleges piaci foglalkoztatásra, a tartósan támogatott foglalkoztatás eszköze akkor használható, ha az érintett megváltozott munkaképességű ember esetében nem lehet célként kitűzni a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatást.

Az alapelv az, hogy nincsenek fogyatékosspecifikus munkakörök, hanem mindenki számára alkalmas munkakörülményeket szükséges kialakítani. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatókat érintő akkreditációs és támogatási szabályok is változni fognak. A módosítások a jelenleg tapasztalható működési problémák megszüntetésére és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiacra történő mielőbbi visszavezetésére koncentrálnak, továbbá a támogatások jelenleginél hatékonyabb és átláthatóbb felhasználására ösztönöznek. Minden foglalkoztatóra azonos szabályok lesznek érvényesek, a résztvevő személyére szabott lesz a foglalkozási rehabilitáció módja, amit a foglalkoztatónak végre kell hajtania, együttműködve a rehabilitációs szakigazgatási szervvel.

A támogatás pályázati úton fog a továbbiakban is történni, amelyben az elért eredmények határozzák meg, hogy mely foglalkoztatók vehetnek részt hosszú távon a foglalkoztatási rehabilitáció rendszereiben. A célok eléréséhez a rendszer teljes körű átalakítására van szükség.

Tisztelt Országgyűlés! A módosító csomag része a szociális törvény is, illetve a gyermekvédelmi törvények, valamint a családok támogatásáról szóló törvény módosítása is. A szociális törvény változását indokolttá teszi, hogy ma Magyarországon a készpénzes segélyezés aránya döntő a természetben nyújtott segélyekhez viszonyítva. Az uzsorajelenség visszaszorításának egyik eszköze a készpénzes segélyezés arányának csökkentése és a természetben nyújtott segélyek arányának növelése. A szociális törvény módosítása ezért növeli a természetben nyújtott segélyek arányát. Az önkormányzatok felhatalmazást kapnak arra, hogy a foglalkoztatható személyeknek nyújtott foglalkoztatást helyettesítő támogatást a rendszeres szociális segélyhez hasonlóan részben természetben nyújtsák, amennyiben a családban védelembe vett gyermek él.

A módosítás kiterjed a lakásfenntartási támogatás rendszerére is. Ezt a támogatást 2011. szeptember 1-jétől elsősorban természetbeni formában kell nyújtani annak érdekében, hogy biztosított legyen a támogatás megfelelő felhasználása. A nagymértékben eltérő helyi adottságok és a szerteágazó közüzemi szolgáltatói hálózatok miatt azonban az ellátás természetbeni formában történő nyújtásának eljárási részletszabályai ez idáig nem kerültek központi szinten meghatározásra. A módosítás meghatározza a szolgáltató és az önkormányzat közötti, az ügyfél pontos azonosításához szükséges adatcsere tartalmát, gördülékenyebbé téve a lakásfenntartási támogatás természetbeni nyújtását. A természetbeni ellátások arányának növelését szolgálja a gyermekvédelmi törvény azon módosítása is, amely a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jelenleg még pénzben nyújtott elemét kormányrendeletben meghatározandó feltételek szerint természetbeni formában is biztosíthatóvá teszi.

A segélyben részesülő személyek együttműködési kötelezettségének erősítése érdekében a szociális törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzatok - hasonlóan a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz és a rendszeres szociális segélyhez - a lakásfenntartási támogatás esetében is a lakókörnyezet rendezettségének biztosításához kössék a támogatás folyósítását. A lakásfenntartási támogatást érintő módosítás továbbá, hogy az ellátás megállapítása a képviselő-testületi hatáskörből a jegyző hatáskörébe kerül.

A gyermekvédelmi törvény módosítása az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által javasoltakkal összhangban előírja, hogy a gyermektartásdíj megelőlegezésének felfüggesztésére csak akkor kerülhet sor, ha a kötelezett legalább két egymást követő alkalommal minimum a bíróság által megállapított tartásdíj alapösszegének 50 százalékát meghaladó összeget fizet a jogosult részére gyermektartásdíjként, amelyből már alaposan feltételezhető a fizetési szándék a kötelezett részéről.

A családok támogatásáról szóló törvény módosítása pontosítja az ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély szabályait. Egyértelművé teszi, hogy az ikergyermekeket nevelő szülők az ikrekre tekintettel járó magasabb összegű gyermekgondozási segélyre akkor is jogosultak a gyermekek egyéves korát követően, ha 30 órát meg nem haladóan vagy otthon folytatnak keresőtevékenységet. 2012. január 1-jétől általános elvvé válik, hogy a családi pótlékot ott kell fölhasználni, ahol a gyermek él. Ezzel összhangban a családok támogatásáról szóló törvény módosítása kimondja, hogy abban az esetben, ha a gyermek gyámság alatt él és gyermekotthonban vagy szociális intézményben van elhelyezve, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben van, a családi pótlékról - függetlenül az intézmény típusától - az intézmény vezetője dönt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat érintő része elsősorban a meglévő ellátási formák működésének hatékonyabbá tételét és a szolgáltatások fenntarthatóságát célzó változásokat tartalmazza, melyek hosszabb ideje fennálló, a fenntartók által jelzett problémákat igyekeznek orvosolni a működési nehézségek csökkentése érdekében.

A fenntarthatóságot segítő intézkedése a törvényjavaslatnak, hogy a férőhelyszám 15 százalékáig olyan idős személyek is beköltözhetnek idősek otthonába, akik egészségi állapotuknál fogva ápolást, gondozást még nem igényelnek, de vállalják a teljes önköltség megfizetését. Állami támogatás a gondozási szükséglettel nem rendelkező ellátott után nem jár.

A szociális szolgáltatásokat érintően jelentős változás, hogy a házi segítségnyújtást biztosító nem állami fenntartóknak - ide nem értve az egyházi fenntartókat - be kell szerezniük az önkormányzat hozzájáruló nyilatkozatát arról, hogy szolgáltatásaik működése szükséges a település, a kistérség szociálisan rászorultjainak számára. A törvényjavaslat intézkedése továbbá, hogy a gyermekjóléti alapellátások vonatkozásában átalakítja a térítési díjra irányadó szabályozást is, így az átláthatóbbá és egyértelműbbé válik.

(11.40)

Fontos, hogy a bölcsőde esetében a fenntartó számára lehetővé válik az étkezésért fizetendő térítési díjon felül a gondozásért is külön személyi térítési díjat megállapítani. De hangsúlyozom: ez lehetővé válik, nem kötelező.

Ugyanakkor a rászoruló, három- vagy többgyermekes, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok, valamint az átmeneti gondozásban lévő, ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezkedett és az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek esetében nem szedhető térítési díj.

További változás még, hogy mind a szociális, mind a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen az intézmények átadásakor megszűnik az egyházi kiegészítő támogatás megfizetése alóli mentesülés.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat harmadik nagy része a munka világát érintő törvények közül többet is módosít. A módosítások egy része az egyes törvények előírásainak egyszerűsítésére, alkalmazásuk megkönnyítésére, a kis- és középvállalkozások adminisztratív és egyéb terheinek csökkentésére irányul, másrészt összhangot teremt az Európai Unió jogszabályaival, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeivel.

Az előzőeken kívül a javaslat olyan módosításokat is tartalmaz, amelyek a gyakorlati tapasztalatok alapján pontosítják az egyes törvények rendelkezéseit. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi törvény kisebb terjedelmű módosításában az a cél érvényesül, hogy az álláskereső részére ellátás helyett elsősorban munkát kell biztosítani. Ezt az elvet juttatja kifejezésre a javaslatnak az a rendelkezése, amely a hatályos szabályozásnál kedvezőbb mértékben állapítja meg a foglalkoztatás bővítését célzó bértámogatás mértékét, ha a munkaadó szociális szövetkezet.

A munkaerő-piaci képzéshez nyújtható keresetpótló juttatás mértékét a hatályos szabályozással szemben nem a kötelező legkisebb munkabérhez, hanem a közfoglalkoztatási bérhez viszonyítottan állapítja meg. A törvény rendelkezéseinek alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján szükségessé vált kisebb módosítások közül említést érdemel az a módosítás, amelynek célja, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése ne jelentsen hátrányt az álláskeresési járadékra való jogosultsági idő megállapításánál, továbbá, hogy ilyen esetekben az álláskeresési járadék folyósítása ne megszüntetésre, hanem csak szüneteltetésre kerüljön.

A munkavédelemről szóló 1993. évi törvény módosításával a törvény szabályai összhangba kerülnek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a munkavállalók biztonságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről szóló egyezményével, valamint az Európai Unió jogszabályaival. A munkavédelmi törvény alkalmazása során gyakran okoz nehézséget az összehangolási kötelezettség elmulasztása miatt felelősségre vonható személy, illetve szervezet megállapítása. A módosítás fő szabályként a fővállalkozói, generálkivitelezői, bonyolítói feladatokat ellátó személyt vagy szervezetet, illetve építési munkahelyeken a fővállalkozó kivitelezőt teszi felelőssé az összehangolásért. Ezzel kizárja azt a lehetőséget, hogy a felelősséget a láncolat alján lévő kis- és középvállalkozásokra lehessen áthárítani. A munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezeti feltételeit is neki kell biztosítani.

A munkavédelmi bizottság hatásköre kibővül. Lehetővé válik, hogy a munkavédelmi hatóság az ellenőrzési tevékenységét ellenőrzési irányelv alapján végezze. Az irányelv országosan egységesen határozza meg az adott évben végzendő hatósági ellenőrzések céljait és irányait, ezáltal is biztosítja egységes, de a változó munkavédelmi helyzethez alkalmazkodó ellenőrzési gyakorlat kialakítását.

A módosítás meghatározza azokat az elveket, amelyekre a munkavédelmi hatóságnak a bírság kiszabásakor figyelemmel kell lennie. Ezek egyebek mellett a veszélyeztetés mértéke, a veszélyeztetettek száma, a veszélyeztetés időtartama, annak ismétlődő jellege, a megsértett jogszabályi előírások száma, a veszélyeztetés várható következményei, a sérülés és az egészségkárosodás mértéke.

Az előterjesztés számos, önmagában kisebb jelentőségű módosítást is tartalmaz, amelyek összességükben a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek érzékelhető csökkenését eredményezik. Ilyen például, hogy a kockázatértékelés elkészítésére és dokumentálására vonatkozó szabályok egyszerűsödnek, illetve ennek felülvizsgálata csak indokolt esetben, illetve háromévente lesz kötelező.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi törvény módosítását a munkaügyi hatóság hatásköri szabályainak pontosítása, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi, 2011. január 1-jétől hatályos szabályaival való összhang megteremtése tette szükségessé.

A módosítási javaslat hatékonyabbá teszi a főbb tevékenységi körök, szakmák, ágazatok ellenőrzési rendszerét. Az államigazgatás hierarchikus rendszeréből adódóan a munkaügyi hatóság hatékonyabban, gyorsabban és egyszerűbben tud majd reagálni a foglalkoztatásban bekövetkező nemkívánatos folyamatokra is.

A javaslat célja: a munkaügyi hatóság hatáskörének szűkítésével a szabálysértésekre vonatkozó párhuzamos hatáskörök és a párhuzamos bírságolás elkerülése. Ezért megszünteti a munkaügyi hatóság szabálysértési bírság kiszabására vonatkozó hatáskörét. A javaslat megszünteti azt a lehetőséget is, hogy a foglalkoztatót a munkaügyi hatóság és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal is ugyanazon jogsértés, a keresőtevékenység folytatására jogosító engedély hiánya miatt szankcionálja.

Az Alkotmánybíróság 39/2011. számú határozata megállapította, hogy a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet valósított meg azáltal, hogy nem teremtette meg a cselekvőképtelen nagykorú személyek munka- vagy egyéb jogviszonyon alapuló foglalkoztatásának törvényi feltételeit és garanciát, és felhívta az Országgyűlést, hogy a jogalkotó december 31-éig ezt orvosolja. Ezt a javaslat most megteszi.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat az elfogadását követően 2012. január 1-jétől léphet hatályba. Kérem a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat, hogy szavazatukkal, javaslataikkal, módosító indítványukkal támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 556 2011.11.30. 1:18  549-700

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Jó reggelt kívánok mindenkinek, ha szabad már így köszönni. Képviselő úr, csak szeretném jelezni önnek és minden további felszólalónak, hogy az előző tíz-tizenegynéhány órás vita arra is jó volt, hogy beérkeztek a módosító indítványok, bár nyilván nem erről kell most beszélgetnünk vagy vitatkoznunk, de azért mégis szeretném jelezni, hogy az együttes folyósítás szabályainak azt a változtatását, miszerint adott esetben az ápolási díjat együtt lehessen fizetni a rokkantsági ellátással vagy a rehabilitációs ellátással, ezt átgondoljuk, és be fogunk fogadni ilyen módosító indítványokat, amelyek ezt a szabályt visszaállítják, és olyan együttfolyósítási lehetőség meglehessen, amely nyilván a nagyon súlyos helyzetben lévőkön segítsen, illetve megtartsa lehetőség szerint a jelenlegi anyagi helyzetüket. Annyit azért szeretnék kérni öntől is, hogy amikor súlyos fogyatékossággal élőkről beszélünk, akár testiről, akár értelmi fogyatékosságról, akkor nem az én kérésem, hanem általában az ő kérésük, hogy ne szellemi fogyatékost említsünk, hanem értelmi fogyatékost; de az észrevételét köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 568 2011.11.30. 2:17  549-700

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Varga Képviselő Úr! Először is, én önöket sosem szoktam igazából dicsérni, de azt mindig elmondtam, hogy a 2007-2013-as európai költségvetésből elindult egy olyan bölcsődeiférőhely-építés, amelynek eredményeképpen végre az elmúlt években növekedett a bölcsődei férőhelyek száma. Ugyanez a tendencia most folytatódik, mert mi is kiírtunk 8,5 milliárd forintért pályázatot. Ezt fontosnak tartom.

De azt önök is tudják, hogy amikor egy szülő beviszi a gyermekét bölcsődébe, akkor ilyen-olyan-amolyan címen kérnek tőlük pénzt. Kérnek tőlük, senki nem tagadhatja el. A legszebb nyilatkozat az volt egy bölcsődei vezetőtől, hogy ők azért nem örülnek annak, hogy az önkormányzat bevezetheti - feltételes módban -, mert akkor ezentúl nem a bölcsőde közvetlen alapítványa szedi a pénzt, hanem az önkormányzat kapja meg, és ő adja tovább a bölcsőde fenntartására. Tehát azért ez egy érdekes szituáció volt.

Azért azt szeretném jelezni, hogy mi voltunk azok, akik visszaállítottuk azt a gyest három évre, amelyet önök levittek két évre, és a gyes szabálya most azt engedi meg - egyébként azért viszonylag vitatható vagy érdekes módon -, hogy a gyes mellett elmehet valaki dolgozni heti 30 órában, és emellett ő igénybe veheti gyermekével a társadalomnak azt a szolgáltatását, azt a segítségét, amit a bölcsőde nyújt.

Tehát amikor valaki azt mondja, hogy a bölcsődében valamilyen térítési díjat szedhetnek, az egyik oldalról nem kötelező. Vágó képviselő úrnak szeretném jelezni, hogy az egy főre számított nettó jövedelmet kell figyelembe venni, nem pedig az egész család összeszámított jövedelmét. Tehát kérem szépen, hogy erre azért figyeljen jobban oda.

Még egyszer hangsúlyozom, hogy ez szedhető, és eddig is beszedték ezt a pénzt. Most legalább tisztába tesszük azt a rendszert, ami szerintem senkinek sem volt jó, sem szülőnek, sem fenntartónak, sem pedig a bölcsődei dolgozóknak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 588 2011.11.30. 2:26  549-700

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Én azt kérném szépen, miután távolról sem gyógyítani, sem kezelni nem lehet, ugyanígy nem tudom pontosan megmondani azokat az eseteket, amelyeket elmondott, hogy őrájuk ilyen értelemben milyen változtatás várhat. Kérem szépen, hogy jövő hétfőre juttassa el nekem pontosan, hogy miket lehet azokról az emberekről tudni, akiket ön említett.

De azért szeretném jelezni, így, ahogy ön leírta, így, ahogy ön elmondta, pontosan ezeknek az embereknek az érdekében tesszük meg a változtatást. Azt, gondolom, ön is elfogadja, hogy az képtelenség, hogy Magyarországon ma, igaz, hogy ebben benne vannak a korhatár fölötti rokkantnyugdíjasok is, de közel 940 ezer rokkantnyugdíjas vagy rokkantnyugdíjszerű ellátott van. Több mint kétszeres az arány Magyarországon, mint Szlovákiában, és több mint kétszeres az egész európai uniós átlaghoz képest is. Ezt önök is érzik, én nagyon remélem, hogy érzik, hogy ez nem normális. És pontosan a változtatást azoknak az érdekében kell megtennünk ezen a területen, akik valóban valamilyen betegség, valamilyen súlyos élethelyzet következtében tényleg nehéz helyzetbe kerültek, és hogy őnekik megmaradjon az ellátásuk. Egyébként őket senki nem kényszeríti vissza a munkába.

Azért azt szeretném jelezni, hogy négy olyan állami cég van, és több tucat olyan magánvállalkozás, ahol súlyos fogyatékossággal élő embert foglalkoztatnak, illetve ott dolgoznak. Ezek az emberek egyébként szeretnek dolgozni; emellett, ha ők súlyos fogyatékossággal élnek, megkapják az ellátásukat.

Nagyon röviden, ha ön empátiáról beszél, akkor egy dolgot hadd jelezzek. Nagyon jó poénnak tűnt sokaknak a késő éjszakai, hajnali vita, de amikor a Fidesz padsoraiban itt ül, mondjuk, egy súlyosan mozgáskorlátozott Hirt Ferenc, aki most itt lehetne a vitán, de nem bírta, amikor itt van a Fidesz padsorában egy hallássérült fiatalember, Tapolczai Gergely, aki nemcsak hogy figyelemben nem bírta (Az elnök csenget.), hanem nem bírták a jelnyelvi tolmácsok sem, akkor én nagyon szépen kérem, hogy erre is figyeljenek oda, amikor empátiáról beszélnek, hogy a többi embernek milyen az élethelyzete akár itt a Házon belül is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 592 2011.11.30. 1:51  549-700

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Vágó Gábor Képviselő Úr! Szeretném a figyelmébe ajánlani a következőt: a Fidesz-KDNP-pártszövetség volt az, amelyik elsőként juttatott el az Európai Unióba egy olyan képviselőt, aki hallássérült képviselő. Ő viszi egyébként az Európai Unióban a fogyatékosügyet.

Szeretném önnek jelezni, hogy súlyos mozgáskorlátozott képviselőt elsőként a Fidesz-KDNP-frakciószövetség jutatott a parlamentbe, és most már második ciklusában dolgozik itt Hirt Ferenc. Szeretném önnek jelezni, tisztelt képviselő úr, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség volt az, amely hallássérült képviselőt juttatott be a parlamentbe, és itt jelnyelvi tolmácsok segítségével végzi a munkát.

Szeretném önnek jelezni, hogy mi voltunk annak a jelnyelvi törvénynek még az előző, szocialista időszakban a benyújtói, amire egyébként a többségi szocialista kormány is rácsatlakozott, és támogatta ezt a törvényt.

Tehát minket legyen szíves, ne vádoljon olyannal, ami nem igaz, ne hazudjon olyat, ami nem igaz, és ne mondjon olyat, amihez nem ért egyébként, tisztelt képviselő úr. Én nagyon tiszteletben tartom, hogy ön fantasztikus módon az önkormányzatoktól a honvédelmi törvényen át a szociális és fogyatékostörvényig mindenhez ért és mindenhez hozzászól, de akkor, amikor fogyatékosügyről beszél ön, akkor egy kicsit próbáljon nagyobb alázattal beszélni. És amikor az önök soraiban, az LMP soraiban itt fognak ülni adott esetben a fogyatékossággal élő képviselők, akkor vádoljon minket bármilyen nehézséggel vagy bármilyen más szempontból, ami különben, még egyszer mondom, abszolút hazugság és nem igaz.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 634 2011.11.30. 2:30  549-700

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen, hogy a témát visszahozta valamilyen szinten, de azért engedje meg, hogy ne az önökből kiszakadt emberektől idézzek most gondolatot, hanem Korózs Lajostól, aki a következőt mondta. Akinek egészségügyi állapota valamelyest csökkent, akkor az egyetlenegy menekülési útvonal, hogy megyünk rokkantnyugdíjba, és ezt az ügyet kárhoztatta. És ő is 400-500 ezer emberről beszélt, ami irreális szám, mint ahogy ezt tette Szűcs Erika, Gyurcsány Ferenc, Veres János is.

Éppen ezért azt gondolom, nagyon fontos volt, hogy elhangzott az ön részéről, hogy 190 ezer ember az ebből a hatalmas nagy tömegből, akiknek egyáltalán a felülvizsgálatára sor kerülhet. Azért fontos ezt mondani, hogy sor kerülhet, mert az első lépés az, hogy megkapja mindenki azt a levelet, akik nem esnek abba a kategóriába, akiknek egyébként nem is változik a helyzetük, maximum az ellátás elnevezése, de nagyon fontos az, hogy ebben az esetben ők dönthetnek úgy is - és lesznek szerintem olyanok is, biztos ismernek önök is olyanokat, akik nem fognak jelentkezni. Nyilván mindenkinek az ismeretségi, vagy remélem, hogy távoli ismeretségi körében van csak ilyen, akikről nagyon jól tudják, hogy ők most még megkapják az ellátást, de azt, hogy milyen módon szerezték meg, azt elég érdekes homály fedi.

Éppen ezért viszont, miután rendkívüli felülvizsgálat nem lesz, mint amivel egyébként pont a Mozgáskorlátozottak Országos Szövetsége próbálta riogatni az embereket, éppen ezért az apparátus kész erre, hiszen évente most is ezeket a felülvizsgálatokat elvégzik. Csak most azt a kört fogja behívni az NRSZH, a Nemzeti Rehabilitációs Szociális Hivatal, akik egyébként jelentkeznek, hogy igenis az ellátásukat szeretnék továbbra is megkapni.

Éppen ezért fontos ez a változás, mert még egyszer hangsúlyozom, nem rendkívüli felülvizsgálatok lesznek, hanem ugyanígy soros felülvizsgálatok, ami, azt gondolom, hogy mindenképp humánus (Az elnök csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és azt a megoldást fogja segíteni, amit egyébként már rég el akart érni az ország.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 650 2011.11.30. 2:23  549-700

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Képviselő Úr! Amikor önök ennek a törvénynek - mondhatnám így is - az elődjét bevezették 2008-ban, sokat bíráltuk, de volt, amiben abszolút egyetértettünk, ez a rehabilitációs ellátás és járadék bevezetése. És ennek kapcsán, amikor ott kezdtek rendet tenni az ORSZI-nál, tehát az NRSZH elődjénél, akkor jól mérhetően a következő években sokkal nagyobb mértékben már a jelentkezők száma csökkent.

Mivel magyarázza azt, hogy 2008-ban 71 500-ra, 2009-ben is 71 500-ra csökkent egyébként az előző évekhez képest a jelentkezők számára? Nem azoké, akiket azután minősítettek. Mivel magyarázza azt, hogy 2010-től - ami tavalyi szám - 69 700, idén pedig, 2011-ben 10 ezerrel kevesebb jelentkező adta be a felülvizsgálati kérelmét új jelentkezőként? Ez is hatalmas szám, hiszen majdnem 60 ezer ember jelentkezik új jelentkezőként felülvizsgálatra. De mivel magyarázza azt, hogy 10 ezerrel kevesebben jelentkeznek? Mivel magyarázza azt a tényt, hogy vannak olyan megyék sajnos az országban, ahol kimagaslóan, de kimagaslóan, jóval az országos átlag fölött esik a 10 ezer munkavállalóra jutók száma, akik egyébként felmentést kaptak és egészségkárosodottak?

Mivel magyarázza, hogy amíg az országos átlag 40,3 fő 10 ezer munkavállalóra, addig mondjuk, Tolnában 72,3 fő, Nógrádban 55,9 fő még a tavalyi évben is, és tovább sorolhatnám a sort. Egyébként érdekes - csak úgy mondom -, hogy Békés, Somogy, Zala, Vas megyében az országos átlaghoz közel esik a minősítettek száma. Mondja meg nekem ezt a különbséget, és akkor itt nem arról beszélünk; itt fogható igenis kézzel az a helyzet, ami bizonyítható és bizonyított is a múltból, és azt gondolom, pont azért kell megtennünk ezt a változtatást (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), hogy a sokak által emlegetett valóban rokkantak és rászorultak kapják meg az ellátást, és mindazok, akik meg nem odavalók, azok pedig ne.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 699 2011.11.30. 21:40  549-700

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is, miután a vitában hangzott el, ezért kénytelen vagyok visszautalni arra a magatartásukra, aminek során nemcsak árulkodó jelenetek mutatták be a szocialisták, a Gyurcsány-féle sejt, a Jobbik és az LMP kiskoalícióját, nemcsak összemosolygások voltak, cinkos együttműködést mutattak be, hanem ezt be is vallották sokszor a felszólalásukban ebben a vitában.

Éppen ezért az előző több mint tízórás érdemi vita nélkül zajló és abszolút obstrukcióhoz vezető vagy szándékával folytatott vitát most kénytelenek voltunk hajnalban egészen reggeli fél nyolcig tárgyalni. Az az egyértelmű koalíció, ami itt kialakult az elmúlt napokban, a másik oldalról pedig lehetetlenné tette azoknak az embereknek a tisztességes munkáját, akik egyik oldalról a Ház műszaki és bármilyen más területén segítik a feladataikat, teszik tisztességgel és becsülettel a gyorsírók a feladataikat, amit lassan most már három-négy napja folyamatosan tesznek (Taps.), lehetetlenné tette egyébként ebben az igenis összességében fontos vitában, amelyben sokszor az ellenzék részéről is jó javaslatok hangzottak el, azoknak a képviselőtársainknak a jelenlétét, akik maguk nap mint nap kénytelenek átélni azt a fogyatékosságot, amit nekik az élet adott. Egyikük így született, hallássérült, ő Tapolczai Gergely, akinek segítői nap mint nap, óráról órára fordítják jelnyelven a parlament menetét.

Önök mindent elárultak a magatartásukkal, hogy éjfél előtt néhány perccel, maximum fél órával megjelent itt Mesterházy Attila frakcióvezető úr, majd utána az akkori levezető elnökkel kétórás szünetet rendeltek el. Ez ahhoz vezetett egyébként, tisztelt képviselőtársaim - miután a szocialisták jóval kevesebben vettek részt végig a vitában -, hogy a másik képviselőtársunk sem tudott részt venni a vitában, aki pedig egy súlyos közlekedési baleset során vesztette el mozgását, és nagyon súlyosan éli az életét. Ha ők itt lettek volna a vitában, és itt lehettek volna, ha fizikailag bírták volna azt a terhet, amit nyilván nem bírhattak, hiszen... (Gőgös Zoltán közbeszól.) Jó reggelt, Gőgös úr, szeretném egy kicsit szerényebbre venni most ezt a pár percet, amíg befejezem a mondanivalómat. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)

Tehát ha itt lett volna Hirt Ferenc képviselő úr, aki egyébként a súlyos balesete után, a súlyos fogyatékossága ellenére bemutatta azt, bemutatta azt, hogy nemcsak képviselőségre képes ő, nemcsak arra, hogy már második ciklusban nyeri meg körzetében a parlamenti képviselőséget, hanem azt is bemutatta, hogy egy súlyosan fogyatékos ember foglalkoztatható, sőt, ami az ő esetében a legfantasztikusabb, az az, hogy ő foglalkoztat több tucat embert. Talán elmondhatta volna önöknek, elmondhatta volna az ország számára, hogy ugyan mindennap hogyan élik meg a szenvedéseiket, a nehézségeiket, mit jelent nekik, mindkettőjüknek az az állapot, amiben ők élnek, és ennek ellenére mégis az országot szolgálják, egy települést szolgálnak, és sok-sok szegény, illetve rászoruló emberen segítenek. Ha erre ők lehetőséget kaptak volna, azt hiszem, ez a vita még inkább gazdagabb lett volna.

Éppen ezért még egyszer szeretném megköszönni mindazoknak a munkáját és mindazoknak a kitartását, akik akár a teremszolgálat, akár a gyorsírás, de akár az egész műszaki területen segítették a munkánkat. Nekünk ez kötelességünk, ezzel nincsen semmi baj, tehát nekünk különösebben nem fáj, hogy itt kell lennünk; egyébként önök fognak előbb kifáradni, mert jóval kevesebben vannak, és úgy nézem, maradnak is. (Közbeszólások az ellenzéki pártok soraiból.)

Amit a vitával kapcsolatban szeretnék jelezni, mindenképp azt kell mondanom, hogy sok tekintetben meglepően üdítő volt több ellenzéki képviselő úrnak is a felszólalása. Itt hadd említsem meg Szilágyi Péter úrnak a hozzászólásait (Közbeszólások az LMP soraiból: László!), és hadd említsem meg Varga László szocialista képviselő úrnak a hozzászólásait. Rögtön a vita elején jeleztem, hogy miután a módosító indítványok már beérkeztek, ezért lesznek olyan változtatások, amelyeket vagy kapcsolódó módosítóval vagy pedig bármilyen más módon, de be fogunk fogadni pontosan azért, mert a fő szempont a rokkantsági nyugdíjellátás átalakításánál mindenkinek az, hogy akik valóban rászorultak, akik valóban súlyos fogyatékossággal élnek, akik valóban valamilyen súlyos betegség következtében nehezen élik az életüket, őnekik az ellátásuk ne sérüljön, őnekik a munkába állásuk - és ezt hozzáteszem, nagyon fontos - lehetősége ne sérüljön.

Mindazok, akik rehabilitálhatók és valóban rehabilitálhatók, ameddig lehet, a rehabilitációs ellátáson keresztül foglalkoztatásba menjenek el, és amint lehetőség van arra, hogy valóban rehabilitálják őket, akkor pedig nyilván nincs szükség a rehabilitációs ellátás folyósítására.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! - és itt főleg az LMP-seknek és a szocialistáknak szeretném mondani. Önök nagyon sokszor utalnak Nyugat-Európára, Amerikára hivatkoznak. Most miért nem hozták elő a vitában ezt a kérdést? Miért nem hozták elő azt a kérdést, hogy azokban az országokban, ahol valóban jóval előrébb vannak nálunk ezen a területen is, a rehabilitációs foglalkoztatás teljesen természetes dolog. Miért nem hozták elő azt az aránytalanságot ebben a vitában, miszerint Szlovákia is kétszer kevesebb, vagyis feleannyi rokkantsági ellátást és nyugdíjat fizet, mint Magyarország? Miért nem hozták elő a vitában azt, hogy az európai átlag több mint kétszerese a rokkantnyugdíjasok és a rokkantnyugdíjhoz köthető ellátások száma? Nem tűnik önöknek föl az, hogy a társadalomnak egy jó része ezt felháborítónak tartja? És nem tűnik föl önöknek az, hogy a társadalom egy jó része azért mérges és azért bántja sokszor a valóban rászorultakat, mert vannak olyanok, akik visszaélnek ezzel a rendszerrel.

Itt szeretném megvédeni egyébként azokat az orvosokat is, akik a rehabilitációs ellátást és a rehabilitációs vizsgálatokat végzik.

(7.40)

Azért, mert voltak lebukások az elmúlt hónapokban, években, még a szocialista kormányzás alatt is voltak lebukások, attól még nem mondható ki az, hogy bármelyik orvos is, akiről nem derül ki, hogy csaló lenne, nem mondható ki a bizottságokról az, hogy ők nem értik a munkájukat, nem mondható ki az ott szociális, munkaügyi vagy pedig egészségügyi dolgozóként a bizottságokban dolgozókról, hogy ők nem értik a szakmájukat. Igenis őket meg kell tisztességesen védeni, és mindazokat, akiket kivet a rendszer magából, mert csalnak, mert átverték az országot, és hamisan adtak ki véleményeket, azokat pedig ki kell zárni ebből a rendszerből, de a többieket nem lehet megvetni, és azt mondani róluk, hogy nem értenek a munkájukhoz.

(A jegyzői székben Szilágyi Pétert Hegedűs Lorántné váltja fel.)

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatásról néhány gondolatot azért hadd mondjak, mert önöknek az egyik legnagyobb gondjuk az volt, hogy mi lesz ezekkel az emberekkel, és mi lesz azokkal, akiket foglalkoztatásra - sokszor mondták ezt is - kárhoztatunk. Először is, a munka, én azt gondolom, ezeknek az embereknek is nagy többségükben, akiknél lehet, pozitív és fontos. Fontos, egyébként ezt említették is néhányan, a közösség, de fontos nyilván az is, hogy értékteremtő életet élnek, és nem eltartotti, nem segélyezetti körben tartják őket számon. Éppen ezért én ezt mindig is hangsúlyoztam, hogy az elmúlt időszaknak a 2008-as változása már elindított egy kicsit abba az irányba minket és az országot, hogy csökkenjen az új jelentkezők száma, és csökkenjen a rokkantnyugdíjra feljogosítottak száma, de egy sor döntés nem társult ehhez.

Hiába tettek bele önök közel 50 milliárd forintot, igaz, hogy csökkenő mértékben, de hiába tettek bele a szocialisták a múltban a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékosok támogatásába, amikor a másik oldalon nem segítették őket. Mire gondolok? Akár a közbeszerzési törvény keretében, akár a különböző olyan értelmű állami segítségen keresztül, hogy az állam megrendelő legyen ezeknél a cégeknél. Mondok egy példát, szocialista képviselőtársaim: négy állami vállalkozásunk van, önök is vezették ezeket a cégeket, és az nem jutott önöknek eszükbe, miután a négy állami vállalkozásnál két nyomda is szerepel, hogy a harmadik meg a negyedik cég is ettől a másik két cégtől rendelje a nyomdai termékeket. A piacról, a szabadpiacról rendelték a nyomdai termékeket. Ez nem jutott önöknek eszükbe. Folytathatnám azt a sort, ami egyszerűen ugyan beleöntötte a pénzt ezekbe a cégekbe, de a másik oldalról nem adott nekik elég piacot, nem adott nekik elég lehetőséget arra, hogy a termékeiket eladják, adja isten, még piaci áron is adják el. Igenis ebben történt az elmúlt másfél évben változás, hiába próbálják ennek az ellenkezőjét mondani önök.

Azért néhány dolgot hadd mondjak el, hogy mik azok, amik konkrét lépések; és itt főleg Szilágyi képviselő úrnak szeretnék válaszolni a felvetett gondolataira. Még Vágó Gábor is talán forszírozta ezt a kérdést. Magyarországon az első, talán a legnagyobb gond a korai fejlesztés kérdése. A korai fejlesztésben a szakemberek fantasztikus módon dolgoznak Magyarországon. Sokszor Nyugat-Európából hozzák Magyarországra fejlesztésre a kicsi gyermekeket, fogyatékossággal élő, súlyos beteg gyermekeket. De az mind igaz, hogy azok a kis műhelyek, azok a kis iskolák, amelyek Magyarországon szeretnének megmaradni és működni, mind felszereltségben, mind pedig támogatásban sokkal kevesebbet kapnak, mint amit megérdemelnek. Éppen ezért az új Széchenyi-terven keresztül európai uniós pénzekből közel 800 millió forintos támogatást készítünk most elő, hogy a korai fejlesztést megsegítsük. Óriási szerepe van ennek, hiszen aki ért egy kicsit is a fogyatékosügy területéhez, az nagyon tudja, hogy a rehabilitáció, ha nem kezdjük el korai fejlesztéssel, később sokkal nagyobb gondot és nehézséget okoz ez mind a családnak, mind az érintettnek, de az egész társadalomnak is.

Nem tértek ki önök arra sem, hogy a rehabilitációs kártya miért fontos. A rehabilitációs kártya, tisztelt hölgyeim és uraim, azért fontos - hasonlóan egyébként a Start-kártyához, amit nem akar megszüntetni a kormány, a szocialisták újabb hazugsága ellenére -, mert kitisztítja a foglalkoztatást. Önök is tudják, hogy hányan dolgoznak szürke- vagy feketegazdaságban. Önök is tudják, hogy nagyon sokan elmennének dolgozni, be is jelentenék őket, de sajnos azokat a terheket, amelyeket valóban be kell fizetniük a vállalkozóknak, nem bírják mindannyian. A rehabilitációs kártya arra lesz jó, és azokat segíti, akik a jövőben bejelentik a rehabilitációs ellátottakat, és ezáltal a cégeknek nem kell fizetniük a munkaadói járulékokat.

Szeretném jelezni, hogy túl azon, hogy a közbeszerzési törvényt úgy módosítottuk az elmúlt másfél évben, hogy nemcsak a fogvatartottaknak, a börtönben dolgozóknak a termékeit részesíti előnyben, hanem a megváltozott munkaképességű, fogyatékoscégek termékeit is előnyben részesíti, ez igenis beindított egy olyan piaci lehetőséget, amellyel egyre több terméket tudnak eljuttatni a magyar piacokra is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Lehet azt mondani, hogy nincs állás, nincs munkahely, de ne mondják azt, hogy az elmúlt hónapokban és elmúlt években nem történt ebben változás. Aki Hajdúnánásra elmegy, és megnézi, hogy hány embernek adtunk munkát egy hónappal ezelőtt, és hova fog fölfutni az a cég, az azt kell hogy mondja, hogy igenis történt változás. Aki Orosházára elment, és szerte az országban más-más kisebb településekre is elment, látja, hogy igenis megpróbáljuk visszahozni a könnyűipart, ami 1990 előtt a szocialisták bűne miatt elhagyta az országot. Ezt a könnyűipart igenis vissza kell hozni Magyarországra, amennyire lehetséges. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Meg is fogjuk tenni. Lehet ezen hőbörögni, de inkább örülnének annak, hogy több ezer ember kapott most munkát, tisztelt szocialista képviselő urak. Ne hőbörögjenek ennek, hanem inkább köszönjék meg annak a néhány tucat embernek, akik ezen küszködtek (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.), miközben önök semmit nem csináltak a múltban, csak tönkretettek mindent.

A foglalkoztatással kapcsolatban az elkövetkezendő időben megint csak azoknak a képviselőknek szeretném jelezni, akik kérdezik, hogy hogyan akarjuk növelni, hogyan akarjuk a nyílt munkaerőpiacot támogatni, hogyan akarjuk a tranzitfoglalkoztatást támogatni. Három napja jelent meg egy olyan pályázat, aminek a lényege az, hogy megváltozott munkaképességű cégek közel 5 milliárd forintos európai uniós, Új Széchenyi-terves pályázaton indulhatnak el. Néhány hét múlva megint megjelenik egy olyan pályázat, ahol közel 4,7 milliárd forintért pályázhatnak azok a cégek, amelyek megváltozott munkaképességű és fogyatékos embereket foglalkoztatnak, amik magánvállalkozások. Jövő év elején megjelenik mind a Gazdasági Minisztériumnak, mind a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak az a pályázata, amely közel 20 milliárd forinttal segít pontosan ezeknek az embereknek, akiket itt szeretnénk segíteni és támogatni, a foglalkoztatása érdekében újabb pályázattal. Tehát, amikor önök azt mondják, hogy ez nem működik, akkor egy kicsit nézzenek már körül az elmúlt időszak tevékenységében, és nézzenek körül, hogy most mit változtatunk ezen.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Akkor, amikor a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt át fogjuk alakítani, és itt, ebben a törvényben lehetőséget adunk, hogy ne csak pénzben fizessék ki az önkormányzatok, hanem természetben is, ezzel is munkát teremtünk. Én kíváncsian vártam egyébként a jobbikos képviselők véleményét, amikor állandóan ütik az asztalt a természetbeni juttatások erősítése érdekében, hogy ezt föl fogják-e hozni témaként. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Behoztuk.) Tudják önök, mit hoztak föl, meg milyen módosítókat hoztak be? Tudják? Akkor is elvennék a gyerektől, vagyis a családtól a támogatást, az egész családtól, ha az egyik gyerek eléri az ötvenórás hiányzást. Normális önök szerint? (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Persze.)

Az ennél meglepőbb dolog egyébként az volt, amikor burkoltan erről és a kisebbségről elkezdtek beszélni. Az a kiskoalíció, ami önök között kialakult... - az itt ülő LMP-s képviselők nem zúdultak föl. (Vágó Gábor: Dehogynem!) Meg sem szólaltak, direkt figyeltük, képviselő úr. Meg sem szólaltak. (Közbeszólások az LMP padsoraiból.) Annyira jól érzik magukat egymással, most úgy kialakult ez a koalíció, meg se szólaltak. Nagyon érdekes volt figyelni az önök tevékenységét. (Lukács Zsolt: Legyetek megértők!) Ezt is lehet mondani, köszönöm szépen, ez igaz, lehetünk megértőek.

Ugyanez a természetbeni juttatásnál az ingyenes étkeztetés, amit megkapnak közel 600 ezer gyermek után a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, itt is át fogjuk alakítani egyébként az étkeztetés rendszerét.

(7.50)

Pontosan azért, hogy a helyi termelést, a helyi termelőket erősítsük, a helyben vagy a környéken megtermelt árut szállíthassák be iskolákba a közétkeztetéshez. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ezek olyan konkrét lépések, amelyek igenis a foglalkoztatást segítik, igenis adott esetben a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítik.

Szeretném még tovább folytatni a sort, csak azért, hogy ne maradjanak tudatlanok teljes mértékben. Az autista ellátást is említették. Az autista farmok a jövő évben - szintén az Új Széchenyi-terven keresztül - közel 800 millió forintos olyan támogatást fognak kapni, aminek pontosan az a lényege, hogy a farmokon a foglalkoztatás minél inkább erősödjön, és a farmokhoz közvetlenül kapcsolódó falvak is bekapcsolódhassanak abba a termelésbe, amit ott elkezdhetnek. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez nem volt a múltban. Én láttam például Gyöngyös mellett az autista farmon, hogy milyen megoldást szorgalmaztak a szocialisták, milyen bukás lett abból; hogy kellett nekünk átvenni egy állami cégen keresztül az ottani foglalkoztatást azért, hogy ne kerüljön utcára tizenöt autista ember és az őket gondozó és ápoló személyzet.

Folytathatnám a sort. Itt van a segítő vásár. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretettel várom önöket advent harmadik vasárnapján a Millenárison a segítő vásárra. Kíváncsi vagyok, hogy fognak-e vásárolni. Arra is kíváncsi vagyok, hogy észreveszik azt, hogy azok az emberek, akikről önök azt mondták, hogy nem foglalkoztathatóak, micsoda csodálatos termékeket, adott esetben világmárkát, adott esetben csúcsterméket tudnak előállítani. De ha önök azt a gondolatot erősítik, ami a múltban volt, hogy a fogyatékos embereket semmi másra nem foglalkoztatják és használják, mint gombokat válogatnak ide meg oda, akkor rombolják annak a tekintélyét, amit végre ezek a cégek elértek, végre sok tízezer munkaerővel elértünk és bemutattunk, hogy igenis ezek az emberek sok mindenre képesek és megbecsülésre érdemesek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Befejezésül azt kell mondanom, hogy az a változtatás, ami itt, ebben a törvényben történt és történni fog, az egyrészt igazságos, és sokkal világosabb szabályrendszer alakul ki, ami, azt hiszem, önöknek is az érdeke, az egész országnak is az érdeke. Lehet hogy valakik ebben nem érdekeltek, hiszen a múltban sokan szerettek zavarosban halászni, de azt hiszem, mindannyiunk érdeke, hogy letisztuljon a rendszer, a másik oldalról pedig azok kapják az ellátást, azok juthassanak az ellátáshoz, akik valóban rászorultak.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Visszatérve még egy mondat erejéig a benyújtott módosító indítványokra: a hosszú éjszaka - még egyszer mondom - lehetőséget biztosított arra számunkra és munkatársaimnak, hogy átnézzük, és remélem, hogy több olyan módosító indítvány is valamilyen formában elfogadásra kerül, amelyek megint csak a rászorultakat és a nehéz sorsú embereket segítik. De egy dolgot biztosan nem fogunk engedni, azt, hogy továbbra is a sumákolást, a feketemunkába való átmenetet támogassa bármilyen indítvány is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. A kiskoalícióhoz gratulálok önöknek. (Osztolykán Ágnes: Köszönjük szépen. - Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 42-44 2011.12.05. 2:09  32-44

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Aki múlt héten benn lehetett és élvezhette az ellenzéknek azt a műsorát, amit egyébként közösen megegyezve - szocialisták, a függetleneknek a Gyurcsány-féle csoportja, a Jobbik egyébként, amely folyamatosan szemkilövésről beszél a szocialistákkal kapcsolatban, és az LMP - tettek, az tapasztalhatta, hogy mit művelt az ellenzék abban a több órában, amikor próbálták bizonyítani az igazukat az egyik törvényen keresztül.

Például negyvenhatodszor mondta el Lamperth Mónika ugyanazt; például felolvastak regényekből, már nem tudtak mit kezdeni magukkal; például éjjel háromnegyed tizenkettőkor beérkezett Mesterházy Attila az Országgyűlésbe, majd amikor rájöttek, hogy nincs mondanivalójuk, gyorsan két óra szünetet kértek. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Úgy van!) Amikor hajnali négy órakor, tisztelt hölgyeim és uraim, elkezdtük végre azt a vitát, ami egyébként fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberekről szólt, és ami egyébként összességében valóban méltó és - még mondhatom azt is - színvonalas vita volt, önök azt érték el, hogy nemcsak a Háznak a műszaki személyzete dőlt már ki teljes mértékben (Közbeszólás az MSZP soraiból: Meg ti!), hanem, ami ennél sokkal borzalmasabb, és ezért nem tudták az érveket meghallgatni, Hirt Ferenc, aki itt van közöttünk kerekesszékes képviselőként, és Tapolczai Gergely, aki hallássérült képviselőként van itt, nem tudta elmondani azokat az érveket, amelyekre szerintem önöknek óriási nagy szükségük lenne ahhoz, hogy kialakíthassák a véleményüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Nyakó István: Nem szégyelled magad ezzel kiállni? Nem szégyelled magad! - Közbeszólás az MSZP soraiból: Kérjél bocsánatot! - Az elnök csenget.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Aki láthatta azokat az összemosolygásokat, amelyek a Jobbik, a szocialisták...

ELNÖK: Képviselő úr, a kétperces időkerete lejárt.

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): ...még egyszer mondom, a Gyurcsány-féle csapat... (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ezt hívják pofátlanságnak! - Közbeszólások az MSZP soraiból. - Kikapcsolják mikrofonját. - Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 184 2011.12.05. 1:34  181-188

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Asszony! Nem tudom, hogy itt most a nagyobb nyilvánosság előtt is felfigyelt-e arra, hogy a szocialisták megtapsolták a kérdését, tehát folytatódik tulajdonképpen a múlt heti koalíciójuk (Derültség az MSZP soraiban.), amikor is egymásra kacsingatva itt az éjszakában (Moraj az MSZP soraiból.) egymást biztatva, egymást segítve (Nyakó István: A kérdésre válaszoljon, államtitkár úr!) - mindjárt válaszolok a kérdésre is, de egyelőre (Moraj az MSZP soraiból. - Mandur László: Szociális érzékenység!), ja, úgy látom, hogy közös frakcióból tették fel a kérdést, örülök neki, akkor bizonyított is, Mandur képviselő úr, nagyon szépen köszönöm, hogy így reagált. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Szuper! A kérdésre válaszoljon!) Tehát, képviselő asszony, miután múlt héten hajnali 4 órakor kezdtük el annak a törvénynek a vitáját, amelyen belül egyébként pontosan ez a téma is felmerült, és nemcsak felmerült, hanem elég komoly szerepet is kapott, önöknek pontosan négy órájuk volt... - több is lehetett volna, csak reggel 8-ra már kifáradtak. Azt nem tudom, hogy hányan aludtak itt önök közül ebben az időszakban, de hogy ezzel a kérdéssel önök közül senki nem foglalkozott, az biztos, mert én voltam itt államtitkárként, aki ezt a területet vitte. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Mi a válasz?)

Tehát szeretném önnek mondani, hogy igen, a felvetése jogos, a felvetése olyan értelemben jogos, hogy igenis változás lesz ezen a területen, de nem azért, hogy romoljon a hatékonysága, hanem sokkal inkább, hogy hatékonyabb legyen az új szervezet, és a munkaügyi ellenőrzéseket, a felügyeletet pedig sokkal inkább el tudja látni az új szervezet.

Köszönöm szépen a kérdését. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ennyi? Gyenge volt! - Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 188 2011.12.05. 1:04  181-188

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt... (Nyakó István: Nem tapsoltunk! - Derültség az MSZP soraiból.) Igen, Nyakó szocialista képviselő úr jelezte, hogy most vigyáztak arra, hogy nehogy megtapsolják itt a közös koalíciós együttműködésüket. (Nyakó István: Nagyon vissza kellett fognom magam!) Tehát szeretném jelezni önnek, képviselő asszony, hogy négy óra volt arra, hogy erre a most feltett kérdésére konkrét választ kapjon. Ugye, nem gondolja ön komolyan (Dr. Józsa István: Hogy válaszoljak? - Derültség az MSZP soraiból.), hogy most itt egy, illetve két percben ki lehet fejteni a véleményemet vagy a kormány véleményét, hogy miért fontos ennek a szervezetnek (Közbeszólások az MSZP soraiból: Próbáld meg!) az egybeolvasztása.

Ön egyik oldalról sokszor azt kéri számon tőlünk, hogy miért nincs karcsúbb állam, egyszer azt kéri számon rajtunk, hogy miért nincs hatékonyabb közigazgatás. Ha a vitában részt vettek volna rendesen, és nem obstruáltak volna egész héten keresztül, akkor talán jobban odafigyelhettek volna a valóban a törvényekben megjelenő javaslatokra.

Köszönöm szépen a figyelmét és a kérdését is. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból. - Dr. Józsa István: Nincs válasz! - Mandur László: Szavazzunk az ellenzéki kérdések elfogadásáról! Ki az, aki elfogadja az ellenzék kérdését? - Soltész Miklós: Szeressétek csak egymást! - Derültség a Fidesz soraiból. - Zaj.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 8-10 2011.12.06. 5:20  5-10

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr, megpróbálok válaszolni. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Említette december 5-ét mint az önkéntesség világnapját. Azt gondolom, hogy felvezetésében ez a gondolat nagyon helyes és jogos volt, hiszen valóban az önkéntesség óriási nagy feladat az ország életében vagy általában Európa és a világ életében, és való igaz, hogy ez az év egyébként az önkéntesség európai éveként fut be a történelembe. Éppen ezért igenis Magyarország nagyon sok mindent tett ennek a területnek a támogatásáért és a továbbfejlesztéséért, és ezúton is nagyon köszönöm, hogy ezt megemlítette, hiszen ezáltal lehet fölemelni azt a gondolatot, a civil embereknek, akár karitatív embereknek a segítő kezét, illetve megköszönni nekik, hogy mennyi mindennel támogatják a rászorultakat, az elesetteket, de sokszor nemcsak azokat, hanem úgy általában az országot.

Éppen ezért azt kell mondanom, hogy teljesen rossz számokban gondolkodik, illetve nem tudja pontosan, hogy miről beszél, azt kell mondanom, képviselő úr, mert amikor ön a civil szervezetekről beszél, akkor ne csak egyetlenegy sort legyen szíves megnézni a költségvetésben, hanem nézze meg azt is, hogy azok a civil szervezetek, amelyek családi, illetve ifjúsági programokat támogatnak, idén az európai uniós és új Széchenyi-terves támogatásból közel 4 milliárd forintos támogatást kapnak, illetve fognak kapni.

Ugyanígy nemrég hirdettünk ifjúsági pályázatot, illetve azokat a civil szervezeteket is támogatjuk, amelyek a drogmegelőzésben sokat tesznek. Több mint 2 milliárd forintos pályázaton nyertek ezek a szervezetek. Tehát, képviselő úr, kérem szépen, hogy tájékozódjon.

De amikor önkéntesség napjáról, december 5-éről beszél, akkor egyet önök sosem fognak tudni elfelejteni - egyébként érdekes, hogy pont bejött Gyurcsány Ferenc is a terembe -, azt az önkéntes tevékenységet, amit önök annak idején december 5-én megtettek: önként lemondtak határon túli magyarjainkról, ahelyett, hogy kiálltak volna értük, testvéreinkért. (Gőgös Zoltán: Te mit segítettél nekik?)

(8.20)

Látom már, hogy Gőgös elvtárs máris rosszul van (Gőgös Zoltán: Most vettetek el egy csomó pénzt!), de különösebben nem izgat, inkább kérjenek elnézést, ez még mindig nem történt meg azóta se. (Gőgös Zoltán: Te kérjél elnézést!)

A másik világnapról, tehát december 5-éről, azt gondolom, mindaddig, amíg önök bocsánatot nem kértek a nemzettől, bocsánatot nem kértek azoktól a nemzettársainktól, akiket önök önként leszakítottak, szerintem az önkéntesség napjáról ne nagyon beszéljenek önök, szocialisták.

A másik terület, amit ön megemlített, a fogyatékossággal élők világnapja. Valóban december 3-án emlékezünk meg erről a nagyon fontos dologról, de azt gondolom, hogy egész évben, illetve azt is mondom, hogy nyolc év kormányzati cikluson keresztül is erre oda kellene figyelni. Éppen ezért hadd említsem meg önnek, képviselő úr, hogy azt az időszakot, amit itt egy éve, másfél éve megpróbálunk helyrehozni, szinte a lehetetlennel egyenlő, ugyanis önök abban az időszakban, amit nyolc évig úgy mondtak, hogy kormányoznak, nem elég, hogy nem foglalkoztak azokkal az emberekkel, akikkel foglalkozniuk kellett volna - akár a fogyatékossággal élőkkel, akár a súlyos betegekkel -, hanem sokszor még rontottak is a helyzetükön.

Az önök idejében történt meg az, hogy a normatívák évről évre folyamatosan csökkentek, a támogatások folyamatosan csökkentek. Az önök időszakában történt meg, hogy a civil szervezetek támogatása folyamatosan csökkent, és ami ennél talán még inkább katasztrofálisabb: az európai uniós pénzekbe hiába terveztek bele nagyszerű programokat vagy elképzeléseket, képtelenek voltak kiírni ezeket a programokat és ezeket a pályázatokat. Mi ezeket a hibákat rendbe tettük, korrigáltuk, és pontosan ezért a fogyatékossággal élő embereknek a támogatására - ami egyébként az egész közösség, az egész társadalom számára fontos - ezek a pályázatok most meg fognak jelenni; ezek jelentenek akár akadálymentesítési pályázatokat, amelyekben a fizikai és az infokommunikációs akadálymentesítés is benne van, munkahely-teremtési pályázatok és sok minden más terület, ami fontos azoknak az embereknek, akik őket gondozzák, rokonaik, ismerőseik, hozzátartozók vagy maguk az érintettek.

A rokkantnyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban megint csak az önök gondolatát tudom mondani: botrány az, hogy több mint 500 ezer ember az, aki nem dolgozik, pedig dolgozhatna. Ezeket önök mondták (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), itt van most is a teremben Gyurcsány Ferenc, akkor őt nem fütyülték ki, nem mondták, hogy nem igaz, most pedig elkezdenek ezzel szemben támadni, miközben egy igazságos átalakítást indítottunk el.

ELNÖK: Köszönöm szépen.

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Önök ezzel szemben nem tudtak semmi alternatívát mondani. Köszönöm szépen a felszólalását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 18 2011.12.06. 5:13  15-18

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm szépen a felszólalását, bár számomra nyomon követhető volt két szervezetnek és két szervezeti vezetőnek az összes gondolata abban, amit ön elmondott. Kár hogy nem hallgat meg más szervezeteket is; kár, hogy nem figyeli meg azokat a folyamatokat, amelyek - azt kell mondanom - nem ennek a kormánynak az idején indultak el Magyarországon (Gőgös Zoltán: Hanem melyik?), hanem az elmúlt évtizedekben. Teljesen más társadalmi környezet volt Magyarországon húsz évvel ezelőtt a fogyatékossággal élő emberek tekintetében, és azt kell mondanom, hogy most egy folyamat részeként vagyunk itt, amely folyamat részeként eljutottunk egyrészt, hogy a szemlélet nagymértékben megváltozott az országban, és a szemléletváltozással két nagy területet mindenképpen érdemes kiemelni. Érdemes kiemelni az akadálymentesítés területét, és érdemes kiemelni a munkahelyteremtést, amit egyébként ön is kiemelt.

Az akadálymentesítés is egyébként átment egy szemléletváltozáson. A szemléletváltozásnak része az is, hogy most már, hála istennek, nemcsak a fizikai akadálymentesítésről beszélünk, hanem hozzáteszem, nagyon fontos területként az infokommunikációs akadálymentesítésről is. Az eddigi gondolkodásnak az egyik talán útvesztője volt, és amit ön is említett, hogy nem történt meg az akadálymentesítés mindenhol az országban. Ebben önnek teljesen igaza van, de pontosan az útvesztője az, hogy néhány ember akarta meghatározni, és leginkább csak - úgymond - a fizikai akadálymentesítés feladatait, és abszolút elzárkóztak vagy nem segítették a többi területnek az akadálymentesítését sem.

(8.40)

Ráadásul olyan megoldások születtek sok helyen - érdemes körülnézni az országban -, amelyekbe nem segítettek be vagy nem engedték, hogy besegítsenek azok a civil szervezetek, akik egyrészt mindennapjaikban megélik azt a nehézséget, ami nekik adatott, másrészt pedig értenek is hozzá. Ennek a következménye az, hogy sok-sok olyan százmillió forint költetett el ebben az országban, amelyek ugyan megoldást jelentettek, de teljesen fölösleges pazarlást is hoztak, ennek következtében pedig sok területen nem jutott pénz, nem jutott lehetőség, hogy befejezzék az akadálymentesítés minden formáját.

Most, az elkövetkező időszakban, a jövő év első negyedéig írjuk ki azt a több mint 8 milliárd forintos pályázatot, amely ennek a folyamatnak remélhetőleg a végét jelenti. Persze ez nem azt jelenti, hogy véglegesen befejeződik egy akadálymentesítés, hiszen újabb és újabb megoldások születnek, újabb és újabb feladatok állnak előttünk, mert akár a hallássérülteknél új és új eszközök jelennek meg a piacon, amelyek segítségével ők munkahelyet tudnak találni és könnyebben elhelyezkednek, de akár az értelmi fogyatékos emberek életében vagy a látássérültek életében is olyan új műszaki megoldások jönnek elő, amelyek támogatása mindenképpen fontos és kiemelendő.

Éppen ezért megint csak - az Új Széchenyi-terven keresztül - olyan eszközpark-támogatási pályázatot készítünk elő, aminek a lényege az, hogy lehetőség szerint a segédeszközöket ne örökre kapják meg tulajdonba, akik rászorultak, hanem lehetőség szerint arra az időszakra, amikor szükségük van rá. Ez egyrészt azért fontos, mert azok az emberek is kell hogy érezzék, akik megkapják ezt a nagy értékű eszközt, hogy a társadalom ad egy támogatást, segítséget, másrészt pedig azért is fontos, hogy máshoz is eljusson az a segédeszköz, amikor a másik embernek már nincs rá szüksége.

A harmadik terület, amit mindenképp szeretnék kiemelni, a munkahelyteremtés. Lehet támadni a kormányt munkahelyteremtés ügyében, de nem biztos, hogy sikeresen. Pontosan ezen a területen is elmozdulás történt az eddigi felfogásban, mert nem volt elég az, ami a múltban történt, miszerint több tíz milliárd forinttal támogatta az Országgyűlés mindenkinek, az adófizetők pénzéből a megváltozott munkaképességgel és fogyatékossággal élő embereket. Nem elég az, hogy több mint 40 milliárd forintot különített el erre az Országgyűlés, ugyanúgy a piacteremtés is nagyon fontos, és anélkül nincsen lehetőségük. Ez a támogatás a jövőben is meglesz. Kiegészítem azzal, hogy nagyságrendileg 20 milliárd forintnyi, megint csak Új Széchenyi-terven keresztüli támogatást kapnak a munkahelyteremtésre a cégek. És még hozzáteszem azt is, hogy a piacteremtést az elmúlt másfél évben igenis megváltoztattuk, és minél több lehetőséget fogunk biztosítani a jövőben is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a piacteremtésre ezeknek a cégeknek, hogy a rászorult emberek dolgozni is tudjanak, a termékeik pedig eladhatóvá váljanak.

Köszönöm szépen a felszólalását. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 22 2011.12.06. 4:49  19-22

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A "böszme" szót a teremben jelen lévő Gyurcsány Ferenc használta annak idején az őszödi beszédben. Ők voltak azok, akik annak idején, 7 évvel ezelőtt úgy kampányoltak a kettős állampolgárság ellen, hogy azokat a plakátokat, amelyek a "nem"-re buzdító plakátokként megjelentek az utcán, Székelyudvarhelyen nyomtatták. Tehát saját testvéreinket, akiket ki akartak tagadni, arra használták ki, hogy egyébként az ott olcsóbb nyomdai megoldásokat válasszák.

Tisztelt Országgyűlés! Ilyen szégyent, én azt gondolom, nem ért meg az ország Trianon óta. Ilyen szégyent, azt hiszem, nem tapasztaltunk meg abban az időszakban sem, amikor akár a kommunizmus alatt, a szocializmus alatt, akár később, bármelyik szocialista kormány alatt a határon túli magyarokról, illetve az egész nemzetről tárgyaltunk vagy beszéltünk.

(8.50)

Amikor ezt követően bárki Erdélybe, Felvidékre, Délvidékre vagy bárhová utazott, tapasztalhatta azt az undort, azt a gyűlöletet, saját magunk pedig azt a szégyent, amit ez a politika folytatott.

Tisztelt Országgyűlés! A legnagyobb baj ezzel a történettel az (Gőgös Zoltán közbeszól.) - látom, Gőgös elvtárs még mindig dohog ezen, pedig jó lenne, ha egyszer bocsánatot kérnének. (Gőgös Zoltán: Szilágy megyéről beszélünk, ahol nincsen magyar elnök, mert ellenünk kampányoltatok!) Egy kicsit szerényebben, Gőgös úr, a következő miatt, mert én nagyon emlékszem arra, amikor a kettős állampolgársági törvényről vitatkoztunk a parlamentben, ön itt egy üzleti beszédet mondott el, hogy hogyan bizniszelt Szilágy megyével mint nem tudom, milyen képviselő, ahelyett, hogy akkor bocsánatot kértek volna (Gőgös Zoltán közbeszól.) azért a magatartásért, amit tettek. Tehát kérem szépen, egy kicsit még szerényebben!

Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy ezt a szégyent az elmúlt időszak másfél éve valamilyen módon próbálta helyre tenni, és itt a parlamenti pártok többsége, azt kell mondanom, hogy a többsége ebben részt vett. Volt olyan, aki nemmel szavazott, volt olyan, aki sajnos lekésett a szavazásról, de összességében mégiscsak rendbe tettük ezt a szégyent, és mégiscsak a nemzeti összetartozás mellett tett tanúságot az Országgyűlés. Mindenképp nagyon fontos volt az, hogy az alkotmányba belekerült az is, hogy Magyarország felelősséget vállal és felelősséget érez a határon túli magyarokért. Mindenképp fontos volt az, hogy a Magyar Állandó Értekezlet végre megszerezte újra azt a súlyát, amire szüksége volt, és köszönöm szépen most azoknak a parlamenti pártoknak, mindenkinek, akik a múlt héten együtt dolgoztak, és ezt a múlt heti nyilatkozatot aláírták. Nagyon fontos ebben a lépésben a Magyar Diaszpóra Tanács megjelenése, illetve megerősítése is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Annak a külpolitikának, nemzetpolitikának, amely egyik oldalról kemény és határozott, nem megalkuvó, de másik oldalról pedig igenis elismeri a többi nemzetnek, a körülöttünk lévő nemzeteknek is a lehetőségét, a törekvéseiket és az ő érzékenységüket is, ennek azért mégiscsak köszönhető az a tegnapi szerbiai szavazás, amely alapján a rehabilitációs törvényben végre elégtételt kapnak azok a magyarok is, akik nem tehetnek semmiféle atrocitásról a második világháború során vagy azt megelőzően.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én abban bízom, hogy a parlament nemzetpolitikában a jövőben egységes lehet. Én azt remélem, hogy az a politika végleg eltűnik, amikor 23 millió románnal lehet fenyegetni Magyarországot, amire egyébként semmi szükség nem volt, és a kitalálója itt van a teremben. Én remélem, hogy eltűnik az a politika, amely 2004. december 5-én szégyent hozott egész nemzetünkre, vagyis a határon belüli nemzetre, és nem vállalta föl a határon túli testvéreket. Nagyon remélem, hogy el fog tűnni az a politika, amikor a Magyarország elvesztéséről szóló tárgyalásokon koccintások történnek, és megünnepeljük közösen Magyarország földarabolásának az időszakát.

Köszönöm szépen a képviselő úr hozzászólását. (Gőgös Zoltán közbeszól. - Soltész Miklós: Kérjetek bocsánatot! Előbb kérjetek bocsánatot! - Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 6 2011.12.09. 8:54  1-179

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Előterjesztők! Tisztelt Ház! Az igazán fontos dolgok nem tiszavirág-életűek, az alapvető emberi, erkölcsi értékek nem változnak percről percre.

A családban élés férfi és nő szeretetközössége, az ennek gyümölcseként születő gyermekek elfogadása és azok szerető felnevelése, az idős szülőkről való gondoskodás mind-mind az élet alapvető emberi és erkölcsi feladatai és örömforrásai. Ezek az értékek a történelmi korok változásai során is mindvégig megőrizték lényegüket, a családban megélt és megtapasztalt szeretetet és az abból fakadó biztonság állandóságát.

(8.20)

Nem véletlen, hogy a történettudomány manapság igen izgalmas ágával, az életmódtörténettel foglalkozó kutatások is azt támasztják alá, hogy ezek az alapvető családi viszonylatok változnak az idő múlásával leglassabban. A politikai rendszerek, eszmeáramlatok vagy gazdasági szerkezetek sokkalta instabilabbak, nagyobb a hajlandóságuk a gyökeres, akár homlokegyenest ellentétes változásra, mint az emberi létezés lényegét képező, családdal kapcsolatos ügyek. Hadd tegyem hozzá: szerencsére!

A jelenkori válságperiódus egyik tünete - véleményem szerint legfőbb mögöttes okozója is - a ma emberét jellemző elbizakodottság. Ez a korszellem a hamis modernizációt zászlajára tűzve azt sugallja, hogy jogunk van minden alapvetést felülírni, jogunk van a piaci szemléletet követve kidobni a régit, lecserélni az "öregecskedőt", eldobni azt, ami éppen nem kell, legyen szó egy megunt ruhadarabról vagy akár egy születésre készülő életről. Aki pedig ellene merészel mondani ennek a divatnak, arra máris lesújt a liberális cinikus ítélet: poros, avítt, intoleráns mindaz, aki ezt teszi. Pedig, tisztelt Országgyűlés, tisztelt hölgyeim és uraim, erre a néha őrültnek látszó világra is igaz a mondandóm elején említett alapvetés: a családban élés hagyományos viszonylatai még ma is - minden drámaian romló válási statisztika, minden rémisztően magas abortuszszám és fogyó születésszám ellenére - a leginkább elfogadott és leginkább vágyott kapcsolati életforma.

A fiatalok nagy többsége ma sem érezné teljesnek életét gyermekek nélkül, és ma is boldog házasságról, életre szóló párkapcsolatról álmodik. Kutatások bizonyítják, hogy megváltozott világunkban is még mindig a házasság a leginkább preferált társas együttélési forma, a megkérdezettek 80 százaléka a házasságot előnyben részesíti minden más életformához képest.

A tisztelt Ház elé a mai napon benyújtott törvénytervezet nem tesz mást, mint egy régi hiányosságot pótol. Teszi mégpedig mindezt az alaptörvény szellemében, annak felhatalmazása alapján. A rendszerváltást követően ugyanis elmaradt egy kerettörvényben rendezett és a családi élet alapvetéseit hosszú távra meghatározó jogszabály megalkotása. Ezért történhetett meg, hogy kormányok jöttek és mentek, s azok szellemisége szerint hol jobb, hol rosszabb sora volt a magyar családoknak. Holott alapvető tapasztalat, hogy azok a családpolitikák működnek jól, azokban az országokban születhetnek meg a kívánt és tervezett gyermekek, ott állnak jobban a népesedési mutatók, ahol a stabilitás és a kiszámíthatóság jellemzi a családokkal kapcsolatos szabályozást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök jól tudják, hogy a kormány, a Fidesz-KDNP-szövetség számára a családok ügye mindig is prioritásként kezelt kérdés volt, hiszen fundamentuma ez nemzetünk létének és gyarapodásának. Ezért is alakítottuk át a kormányzati ciklus egyik első lépéseként az adószabályokat, elismerve a gyermeknevelés anyagi többletterheit, ezért szüntettük meg a korábbi kormányzat családellenes intézkedéseit, ezért kezeltük uniós elnökként is kiemelten a családok ügyét, s ezért igyekszünk ma is, a mégoly nehéz pénzügyi körülmények között is mindig elsőbbséget adni a családok érdekeinek.

Az év eleji elkeserítő demográfiai adatok után némi reményt adhat az, hogy ez év júniusától már emelkedést tapasztaltunk a születések számában. Idén június és szeptember között 3,5 százalékkal nőtt a megszületett gyermekek száma az előző év azonos időszakához képest, ami mindenképpen bizakodásra adhat okot, és egy pozitív fordulat kezdeteként talán igazolja is azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kormány tett az elmúlt másfél évben a családok és a gyermekvállalás érdekében. Ugyanúgy ebben az időszakban nagymértékben csökkent az abortuszok száma is.

A törvénytervezet elfogadásával a mindenkori családpolitikát meghatározó keretfeltételek végre nem választás és politikai széljárás kérdései lesznek. Végre átfogó, az eddigiekkel ellentétben nem szétaprózott jogszabályi alapokon fognak nyugodni a családpolitika alapelvei, ami kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá fogja tenni a családok és jövendő családok életének tervezését.

E jogszabály vállaltan értékalapú, melynek középpontjában a biztonságot adó családok támogatása, a gyermekvállalás segítése áll. Mindemellett ugyanakkor a jogszabály kinyilvánítja azt is, hogy a család szigorúan magánterület, önálló közösség, egy szélesen értelmezett kapcsolatrendszer. A jogszabály, akárcsak az alaptörvény, támogatandó értékként tekint a leszármazáson alapuló családra és ezen túl a házasságra. Hiszen a házasság az együttélési formák közül a tartósság és állandóság igényével köttetik, s ez jelenti a gyermekek felnevelése tekintetében és az egymásért vállalt felelősség, sőt az egészségvédelem és a társadalom szempontjából leginkább támogatható, férfi és nő közötti, jogilag is szabályozott szeretetkapcsolatot.

Külön üdvözöljük, hogy a családi viszonylatok tekintetében nemcsak a jogokról, hanem a kötelezettségekről is szó esik, hiszen ezek csak egymással összefüggésben értelmezhetőek. Amikor a törvény a Horn-kormány idején elfogadott 1997. évi gyermekvédelmi törvénnyel teljesen megegyező módon úgy fogalmaz, hogy "a kiskorú gyermek kötelezettsége, hogy - korának és fejlettségének megfelelően - tartózkodjék az egészséget károsító életmódtól, valamint gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön", akkor azt gondolom, hogy minden józan ember tudja, hogy itt pontosan miről is van szó. Azoknak az elrettentő adatoknak a fényében pedig különösen, amelyek arról szólnak, hogy a kis- és középiskolások körében milyen magas a drogfogyasztás vagy az addiktológiai okokból bekövetkező fiatalkori halálozások száma.

A családokat, a szülőket és valamennyi gyermeket tehát védeni kell minden olyan területen, ahol az államnak lehetősége és felhatalmazása van erre, így az oktatásban, az egészségügyben, a munka világában vagy a támogatások tekintetében, ami természetesen soha nem jelentheti - ahogy már említettem - a magánszféra megsértését.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az önök előtt fekvő családvédelmi törvény tervezete egy értékalapú, jól összeszerkesztett összefoglaló, keretjellegű jogszabály, melynek elfogadására buzdítom minden képviselőtársamat, aki a családok kiszámítható, biztonságos gyarapodásának elkötelezettje. Elfogadásával konszenzust és kiszámíthatóságot teremthetünk talán legnagyobb horderejű nemzeti ügyünkben, s hozzájárulhatunk ahhoz, hogy minél több fiatal álma valósulhasson meg, s hogy a jövőben az ő gyermekeik is esélyt kapjanak erre.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
151 64 2011.12.09. 1:54  1-179

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Az LMP-s képviselő hölgyeknek szeretném mondani, akik egyébként mint párt jól láthatóan az SZDSZ boldog párkapcsolatában születtek, hiszen ugyanazt viszik tovább, ugyanazt a politikát és gondolkodást a családról, mint amit az SZDSZ itt az elmúlt húsz évben közvetített a parlamentben, és aminek hál' istennek megköszönhették a kiesésüket. Hallgassák meg azt az idézetet, amit az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tanulmányából szeretnék önöknek felolvasni. Nem vitathatják el, hogy ez egy európai tanulmány, nem vitathatják el, hogy ezt elfogadta az Európai Unió egyik bizottsága. Hallgassák meg, legyenek szívesek, hiszen önökre is vonatkozik az a pár mondat, amit felolvasok: "A család sorsától vagy történetétől, vagy az elmúlt évtizedekben a családokkal kapcsolatban végbement változásoktól függetlenül mindenki, minden európai tagja volt vagy jelenleg is tagja egy családnak. Senki sem spontán nemzéssel születik." Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amikor önök értéktelen dolgok mellett állnak ki, akkor gondolják meg ezt. (Ertsey Katalin közbeszólására:) Nem erről beszélünk. Ha nem érti ezt a szöveget, akkor nem tudok mást mondani önnek, képviselő asszony, csak azt, hogy baj van a szövegértéssel. Baj van a szövegértéssel, mert a törvényt félremagyarázzák. Olyat hazudnak bele, ami nem igaz a törvényben. Pontosan azt hozzuk ezzel a törvénnyel, ami érték, és ha önök az értéket nem tudják a magyar nemzet számára szolgálni, akkor a képviseletük a semmivel egyenlő. Egyébként amit Lendvai Ildikó is csinált: ugyanazt csinálja, mint amit nyolc évig, ugyanazt csinálja, mint amit húsz évig. Egészen mást hazudnak bele önök a törvénybe, mint ami olvasható benne.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 28 2011.12.12. 5:08  25-28

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök, hogy 2010-es adatokat idézett. Én kérem szépen, hogy nézze meg a 2011-es adatokat is!

Egyébként, amikor ön 2010-es adatokat idéz, bár a parlamenti műfaj nem olyan, hogy az önöktől most jobbra eső társaságot, a szocialistákat és volt szocialistákat kérdezze, de kérdezze meg tőlük, hogy miért volt ez a hatalmas nagy űr, és miért jutott ide a magyar társadalom. Ön nagyon jól tudja, hogy a Fidesz-KDNP társadalompolitikájának, gazdaság- és szociálpolitikájának egyik legfontosabb része az, hogy munkaalapúra helyezzük a társadalmat, ami annyit jelent, hogy mindazok, akik tehetik és lehetőségük van, munkabérből keressék meg a kenyerüket, és lehetőség szerint az a munkabér segítse a gyermekvállalást, egy, két, három vagy még több gyermek vállalását.

És mindazoknak a segítése, támogatása, akik vagy nem tudnak, vagy adott esetben van olyan is, akik nem akarnak dolgozni, azon rászorultaknál a segélyezés rendszerén, a szociális támogatások rendszerén keresztül kell megtörténnie. Éppen ezért amilyen adatokat ön említett, képviselő úr, valóban megjelentek a Központi Statisztikai Hivatal honlapján, és valóban igaz számok.

(15.00)

De én a figyelmébe ajánlom a következőket is. A családi kedvezményeket figyelembe véve az első féléves nettó átlagkereset 8,3 százalékkal, míg a reálkereset 4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a Statisztikai Hivatal adatai szerint. És akkor most figyeljen, képviselő úr, mert szerintem ez a lényege társadalompolitikánknak és családtámogatási rendszerünknek: a keresetek reálértékének legnagyobb növekedése a két- és sokgyerekes családoknál következett be. A kétgyermekes szülők nettó átlagkeresete 13,8 százalékkal emelkedett, 9,3 százalékkal a reálkeresetük. A három- és többgyermekesek esetében pedig 22 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset, a reálkereset pedig 17,2 százalékkal.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön, amikor azt kéri számon rajtunk, hogy miért nem más a család- és gazdaságpolitikánk, akkor tulajdonképpen egy bizonyos szempontból saját pártjának a gondolkodásával áll szemben, hiszen ön folyamatosan azt követeli, illetve a Jobbik folyamatosan azt követeli, hogy mindazok, akik nem dolgoznak, azokat minél kevesebb illesse meg a támogatási rendszerből. Mi pedig pontosan megtettük azt a fontos, lényeges lépést, miszerint mindazok, akik dolgoznak, gyermekeket vállalnak, és emellett munkát is vállalnak és munkahelyük is van; igenis, ezek az adatok igazolják ezeket a lépéseket.

De mindemellett szerintem a nagy társadalompolitikai kérdésekben a legnagyobb vita közöttünk ott van, hogy viszont azokat sem lehet magukra hagyni, akik valamilyen módon nem tehetnek arról, hogy szegénységben, adott esetben nyomorban, nehéz körülmények között élnek. Éppen ezért az elmúlt hónapokban és az elmúlt másfél évben megtettünk olyan lépéseket, amelyeket egyébként a szocialisták vagy nem léptek meg, vagy pedig félreértelmeztek.

Nem véletlen, hogy el kell indítani a Start-munkát. Nem véletlen, hogy a szociális segélyezés és támogatások rendszerét úgy alakítottuk már eddig is át, hogy ha nyomon követi a szociális törvény változtatását, akkor észreveszi talán azt is, hogy folytatjuk ezt az átalakítást, miszerint minden támogatást lehetőség szerint valamihez kötünk. Ugyanígy kötjük a támogatást, mondjuk, a Start-munka keretében ahhoz, hogy valaki fölvegye a munkát, nyilván, ha egészséges és ha olyan helyzetben van, olyan állapotban van, hogy megteheti, és kötni fogjuk akár a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak az étkezési támogatását is ahhoz, hogy lehetőség szerint az iskolák, és mindazok, akik adják az ingyenes étkeztetést, azok a környékbeli gazdálkodóktól vásároljanak, és lehetőség szerint nagymértékben magyar terméket vásároljanak. És ugyanígy kötni fogjuk azt a következő félévtől kezdve, mármint a második félévtől kezdve azt a támogatást is, az anyagiakat átváltoztatva vagy megfordítva a ruházkodás segítségére, átadására, miszerint magyar üzemekben, magyar kisüzemekben állítják elő azokat a ruhákat, amelyekkel a nagyon rászorult és szegény gyermekeknek mindenképpen segítséget kell adnunk.

Azt gondolom, ha a társadalompolitikában ki akarunk törni abból a helyzetből, ami az alacsony foglalkoztatást jellemzi, amit az jellemzett eddig, hogy nem volt érdemes dolgozni, mert segélyből meg lehetett élni, mi ezen változtattunk és a jövőben is változtatni fogunk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és kérem szépen, az idei statisztikákat olvassa.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 117 2011.12.12. 2:05  114-121

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm a kérdését. Természetesen a magyar kormány mindent megtesz azokért az emberekért, akik rászorultak, elesettek. Én ezt elmondtam a napirend előtti hozzászólásomban is, amit egyébként egy jobbikos képviselő úr kérdezett. A mi társadalompolitikánk lényege az, hogy egyik oldalról igenis azokat a családokat kell támogatni, amelyek jövedelemmel, munkával szerzett jövedelemmel rendelkeznek, és mindazokat a családokat pedig, amelyek valamilyen oknál fogva, azért, mert nem tudnak dolgozni - de köztük vannak sajnos olyanok is, akik nem is akarnak dolgozni -, máshogy, segéllyel, támogatásokkal segítsük.

Éppen ezért átalakítottuk a segélyezés rendszerét az elmúlt időben, átalakítottuk a közmunkarendszert az elmúlt időszakban, és igenis, mindent megteszünk annak érdekében, hogy minél kevesebb gyerek kerüljön egyébként állami gondozásba, és segélyezésre minél kevesebben szoruljanak.

Az biztos, hogy az nem megy, ami volt és történt az elmúlt időszakban Magyarországon, miszerint vidéken a termőföldek és a kertek jó része bevetetlen volt, állatgondozással senki nem foglalkozott. Az biztos, hogy nem megy, hogy ezekről a vidékekről sokan segélyekért, élelmiszersegélyekért álltak sorban, és azt gondolom, ez az egész magyar társadalomnak is egy negatív üzenet volt, hisz mindazok, akik dolgozni akartak és tudtak, sokszor kevés jövedelemmel, de mégiscsak fönntartották magukat, azt látták, hogy mások pedig segélyekre rendezkednek be.

Még egyszer hangsúlyozom, tisztelt képviselő asszony, a segélyrendszer átalakításával, a családi pótlék átalakításával és ennek folytatásával igenis, azokat a családokat is fogjuk segíteni, mert munkával kell őket segítenünk, hogy ne segélyre rendezkedjenek be, vagy pedig ne a segélyt várják, hanem ők is termelni tudjanak, a társadalom hasznos tagjaivá válhassanak, és magukat is annak érezhessék.

Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 121 2011.12.12. 1:08  114-121

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Valóban, tévedni emberi dolog, és ha tévedünk, akkor azt ki szoktuk javítani, ki is javítottuk a múltban is. Ezért mondtuk azt, például amikor az iskoláztatási támogatást átalakítottuk, hogy ha ott a rendszer nem jól működik, vagy pedig korrigálni kell, akkor egy éven belül fölülvizsgáljuk. Itt is, ha olyat észlelünk, ami nem segíti ezeket a családokat és valóban nem kapnak munkát, akkor meg fogják kapni más lehetőségen keresztül a támogatást.

De még egyszer: abba az utcába és arra az útra nem fogunk visszatérni, ami a múltban volt, ami egyszerűen csak arra vezette a főleg vidéken élő embereknek egy jó részét, hogy miközben sokan küszködnek és nagyon nehezen, de mégiscsak eltartják családjaikat, gyerekeiket, azzal szemben pedig mások sokszor a segélyekre rendezkedtek be.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ön is el kell hogy ismerje, hogy azt az alacsony foglalkoztatást, ami Magyarországon van, azt képtelenség volt tovább folytatni, mert sem az adó-, sem a járulékbefizetések nem érkeznek be, és attól kezdve pedig alacsony foglalkoztatás mellett valódi szociális segélypolitikát nem lehet folytatni.

Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 161 2011.12.12. 1:24  158-165

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Képviselő úr, először is azt szeretném jelezni önnek, hogy nyilván az Erzsébet-utalványt a SZÉP-kártyával együtt kell vizsgálni. Tehát az Erzsébet-utalvány étkezési lehetőséget nyújt, a SZÉP-kártya pedig főleg üdülésit, de ahhoz is jár valamilyen szinten étkezési lehetőség. Éppen ezért, hogyha együtt vizsgáljuk a kettőt, akkor igenis megvan az a kedvezmény a dolgozóknak, ami teljesen jogos elvárás. Egyik oldalról lehetőség szerint az egyszeri meleg étkezésnek valamilyen szintű támogatása, másik oldalról pedig az üdültetés támogatása, ami, azt gondolom, hogy mindenképp nagyon fontos.

A harmadik szempont pedig, amit ön is említett, és sajnos azt kell mondanom, ebben az elmúlt évtizedben vagy évtizedekben, de az elmúlt 8 évben sem történt változtatás, miszerint azt a hasznot, azt a bevételt, amely egyébként valamilyen módon mégiscsak az étkezési utalványok kibocsátásakor realizálódott a cégeknél, azt nem Magyarországon költötték el többnyire a cégek. Azt ne firtassuk, hogy mennyi vándorolt ki az elmúlt évtizedben vagy két évtizedben Magyarországról, de ha ennek a jó értelemben vett haszna visszakerül valóban akár a gyermekétkeztetésre, akár pedig üdültetésre, akkor azt mondom, hogy bőven megérte átalakítani ezt a rendszert, és mindenképpen sikeres átalakítás lesz.

Köszönöm szépen a kérdését.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 165 2011.12.12. 0:44  158-165

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Szavazhatunk is róla, de nyilván most itt hiába mondja, hogy nem fogadja el a válaszomat, mert nem interpellációról van szó, képviselő úr. De mégis azt kell mondanom önnek, hogy egyrészt köszönöm, hogy azt önök is fölismerik, hogy fontos volt a változtatásban az, hogy lehetőség szerint az étkezési utalványok haszna itt maradjon az országban és a magyar állam használja fel lehetőség szerint. Másik oldalról pedig azt, remélem, elismeri, hogy a kettő együtt, a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány együttes támogatási lehetősége egy-egy vállalkozásnál egy-egy dolgozónak való juttatásként nem csökkenti, mondjuk, az étkezésre juttatható összeget.

Köszönöm szépen a kérdését.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 150 2011.12.14. 2:02  127-251

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Lendvai Képviselő Asszony! Azt kell mondanom, hogy ön a múlttal vitatkozik. A múlttal vitatkozik, bár nem a régmúlttal, ahol egy bizonyos szakma nyilván lehetőséget adott, hogy mindent áttekintsenek.

Én azt kérem öntől, hogy legyen szíves Göncz Kinga volt miniszter asszonnyal, legyen szíves Kiss Péter volt miniszter úrral, ha jól tudom, még egy pártban ülnek ráadásul, beszélgessenek arról, hogy miért ragaszkodtak ők is ahhoz, hogy ha összeáll élettársi jogviszonyba két ember, és hozzák vagy egyikük hozza a gyerekeket, akkor miért más ott a támogatási rendszer, mint amikor ugyanez a két ember össze is házasodna. Kérdezze meg tőlük, hogy ők miért utasították el ezeket a változtatásokat, miért ragaszkodtak a jelenleg is hatályos jogszabályban lévő megoldáshoz.

Én nem tudok mást mondani önnek, hogy ha az a két ember azt a két gyereket vagy három, vagy nem tudom mennyit, amennyit innen vagy a másik volt házasságából hozott... - hogyha valóban szeretik egymást, mi választja el őket attól, hogy összeházasodjanak, és minden lehetőséget megadjanak a gyerekeknek.

Mindamellett meg ön is tudja, hogy pontosan nagyon sok helyen élnek vissza azzal a lehetőséggel, ön is nagyon jól tudja, hogy azt mondja, hogy itt van két gyerekem, itt van két gyerekem, élettársi viszonyban élünk és kész, mindenféle támogatást szeretnénk megkapni. Ön is nagyon jól tudja ezt.

De még egyszer hangsúlyozom, én nagyon kérem, ne velünk vitatkozzon ebben a kérdésben, nekünk elég világos a családképünk, elég világos a nemzetképünk, de amit a volt miniszterei, Kiss Péter vagy Göncz Kinga, most képviselő úr, illetve európai uniós képviselő asszony annak idején megválaszolt, kérdezze meg tőlük.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 180 2011.12.14. 2:13  127-251

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Lendvai Ildikó képviselő asszonynak szeretném én is felvetni ezt a médiaszolgáltatóval kapcsolatos kérdést, amit önök kivennének.

Önök nagyon sokszor mutogatnak és irányítják a figyelmünket Nyugat-Európa felé, volt idő, amikor nem volt így az önök gondolatmenetében meg soraiban, de most mindegy, az elmúlt húsz évben mindig csak arra kell nézni. Akkor kérem szépen, hogy nézzenek egy viszonylag nagy ország, Anglia felé is, ahol elindult egy olyan mozgalom, hogy a gyerekek gyerekek maradhassanak. Ennek a mozgalomnak a gondolatmenetéhez az angol miniszterelnök is csatlakozott, egyszerűen azért, mert fölismerték, hogy az a pusztítás, ami a gyermekeinkben, az unokákban, a fiatalokban végbemegy most az országban, és nemcsak Magyarországon, hanem szerte Európában és szerte a világban, tovább nem folytatható. Nem folytatható, mert oda visz, ahova a szexuális szabadosság, amit elindítottak és támogattak, oda visz, ahova az erőszak vezet most szerte a világban. Hadd olvassam fel a javaslatukat: szigorítani kell a szexuális és erőszakos tartalmú képeknek, filmeknek a sugárzását a 21 óra előtti időszakban, és ehhez a brit miniszterelnök csatlakozott.

Egyszerűen csodálkozom önökön, hogy nem veszik észre, hogy a társadalom már annyira felborult, pontosan azért, mert olyan dolgokat zúdítanak a kisgyerekekre, a fiatal korosztályra, amiből nincs visszaút. Ha most ezen próbálunk egy kicsit változtatni, ezen tudnánk segíteni, akkor igenis felnőhet végre egy olyan nemzedék, amelynél visszaállhat egy teljesen normális gondolkodás, és nem kavarnák meg a 6-8-10 éves gyerekeket olyanokkal, amikhez még semmi közük nincs, mert a gondolkodásuk nem éri föl azt a szintet.

Köszönöm szépen a figyelmét (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és remélem, hogy kicsit változik az önök gondolkodása is az elkövetkező időszakban ebben a témában. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 184 2011.12.14. 1:58  127-251

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, kedves képviselő asszony, hogy itt van mellettem (Lendvai Ildikó: Már csak ez hiányzott, igaz?), én azért, ha nem haragszik, akkor egy kicsit az udvarias távolságtartást megtartanám.

Felolvasnám, hogy mit akarnak önök kihúzni. Nem azt mondtam, amit ön most próbált a számba adni, tehát egy kicsit megint a csúsztatásnak a mesterei önök, nem ezt mondtam el, éppen ezért felolvasom, hogy pontosan melyik pontot akarják önök teljes mértékben kihúzni: a jelen törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében - azt hiszem, ez független attól, hogy ki milyen családi háttérrel nevelkedik, vagy akár állami gondoskodásban lévő gyerekről beszélünk - a médiaszolgáltatók kötelesek a szolgáltatásaikat a házasság intézményének, valamint a család és a gyermeknevelés értékeinek tiszteletben tartásával nyújtani. Tehát: tiszteletben tartásával nyújtani - azt hiszem, érthető ez a gondolat.

(14.20)

Az állam ösztönzi a család és a gyermeknevelés értékét közvetítő műsorok médiatartalmának bemutatását. Nem kötelezi, ösztönzi.

Szerintem ez a két mondat, amit most felolvastam, tisztelt képviselő asszony, egy értékvilágot közvetít, és mindenkinek hasznos. Én ezt nem tudom önöknél megérteni, hogy miért nem fogadják el, hogy az az erőszak, ami igenis a gyermekeinket körülveszi, az egész világot körülveszi, egyszerűen azért van, mert nem közvetítenek olyan filmeket, amelyek a gyermekeknek hasznosak. Olyan rajzfilmeket közvetítenek, ahol csak az erőszak, a másik tönkretétele, a másik meggyilkolása van, és semmi mást nem üzen. Ha ezt nem lehet megérteni, akkor én nem tudom, miről vitatkozunk, képviselő asszony. És messze nem azt mondtam, amit próbált egyébként a számba adni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 198 2011.12.14. 0:53  127-251

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Ön folyamatosan csúsztat, amikor valakit idéz. (Ékes József: Így van!) Tegnap miniszterelnök úr a következőt mondta, amikor is a részmunkaidős foglalkoztatásról beszélt: nem biztos, hogy ez az egyetlen üdvözítő és ez az egyetlen jó megoldás, de mindenképpen fontosnak tartjuk azoknak az édesanyáknak a szempontjából, akik vissza szeretnének menni dolgozni, de emellett a gyermekeket, a kisgyermekeket is szeretnék nevelni. Tehát én nem értem, hogy miért mond olyanokat, amit nem mondott miniszterelnök úr. Akármennyire ráncolja a homlokát, ezt mondta fél perce vagy öt perccel ezelőtt. Tehát legyen szíves, pontosan idézzen, és ne adjon olyat a szájába másnak, ami nem igaz, képviselő asszony. Én ezt kérem öntől.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 208-212 2011.12.14. 11:25  127-251

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tulajdonképp sajnálom, hogy a szocialistáknak most is elfogyott az idejük, mert tényleg szívesen vitatkoznék önnel (Göndör István: Nem kéne időkeretben tárgyalni!), és mondanám azt, mondom is azt, hogy miniszter úr, mert miniszter úr volt ön, és... (Kiss Péter: Államtitkár úr, van nagyon sok idejük, kínáljon fel, és én élek vele!) Én erre is megkérem Révész Máriusz fideszes képviselő urat.

Tehát a következőt szeretném önnek mondani: egyrészt sok igazsága van az atipikus foglalkoztatással kapcsolatban. Én egyet kérek, hogy lehetőség szerint még egy ideig ezt rajtunk ne kérje számon. Miniszter Úr! Ön volt nem kevés ideig munkaügyi miniszter, nem kevés ideig a kormánynak a második embere (Ertsey Katalin: 8 évig!), az előző szocialista kormányoknak a második embere, megtehették volna ezt. Ne próbálja számon kérni... - vagy próbálhatja, csak nem teljesen hiteles, amit ön tesz.

Ugyanez a másik, amit a romákkal vagy a cigánysággal kapcsolatban mondott. Valóban igaz, hogy alacsony a képzettségük, és óriási nagy a gond emiatt. Valóban, minden igaz, amit ön elmondott. Csak amit önök tettek, azt pontosan most akarják visszacsempészni ebbe a törvénybe, amikor kiveszik azt a passzust, miszerint nem mindegy... (Kiss Péter: Azt nem hagyják, államtitkár úr, ugye?) Ki szeretnék venni pontosabban, azt a passzust, ami teljesen összemossa újra a szociális segélyezést a családtámogatási rendszerrel.

(15.10)

Az előző kormányzásuknak egyik legnagyobb hibája ez volt. 2002 óta azt a hibát követték el, hogy a családtámogatás minden rendszerét összekeverték a szociális segélyezéssel. Ez vezetett oda, hogy azok a valóban nagyon nagy szegénységben, sokszor nyomorban, nehéz körülmények között élő tízezrek, mondhatnám, százezrek egyszerűen nem tudnak kitörni ebből a helyzetből, sőt, azt is kell mondanom, hogy odavezetett, hogy azok a családok, akik pedig szerény körülmények között, de mindent megtettek a munkájukon keresztül, hogy kilábaljanak a nehéz körülményeikből, azoknak is elment a kedvük a munkától, és ők is úgy gondolták, hogy az az életforma elfogadható.

Tehát tisztelt miniszter úr, képviselő úr, én kérem szépen, hogy ezeket vegye figyelembe, hogy igenis azok a múltbeli nagyon rossz döntések, amelyeket önök meghoztak, egyik napról a másikra nem változtathatóak, de igenis, ha ebben a törvényben ezeket változtatjuk, akkor annak hosszú távon eredménye lesz.

Én azért néhány dologra szeretnék itt reagálni, amit ön elmondott, hiszen nagyon fontosnak tartom, hogy a társadalom, illetve azok, akik esetleg értesülnek erről a vitáról, tudják azt, hogy önök megint milyen módosítókkal próbálják ezt a törvényjavaslatot szétszedni, illetve megváltoztatni.

Önök a családi életre való nevelést az iskolában kivennék ebből a törvényből. Miért? Miért fáj ez önöknek? (Kiss Péter: Lehet.) Lehet, de ön is tudja, hogy a "lehet" milyen. Akkor majd azt fogja mondani az igazgatók egy nagy része, és nem azért, mert rossz emberek, hanem azért, mert annyi minden lehet az életben, annyi minden feladatuk lenne, hogy köszönik szépen, ők ezzel nem foglalkoznak.

A családi életre való nevelésben nagyon sok minden benne van, miniszter úr. Benne van olyan is, ami miatt most sok-sok száz, ezer család bajba került, a devizahitelesek, hogy nem készítette őket föl senki arra, hogy hogyan lehet fölvenni hitelt, és amikor fölvesznek, akkor számolják ki, hogy mi a következménye. Ez is a része a családi életre való nevelésnek, ez is a része. Sok-sok tízezer család és sok-sok tízezer gyermek nem lenne bajban, ha ebben segítették volna önök őket.

Az, hogy a magzati életet a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg, én azt gondolom, alapvető emberi jog, és bármennyire is tiltakoznak bizonyos civil szervezetek ez ellen, bármennyire is akarják szembeállítani az anyát a magzattal, ez alapvető emberi jog. Ebből nem következik olyan, amit önök szeretnének kiolvasni ebből a törvényből. Egészen más a keresztény felfogás, ezzel tisztában vagyok, és egészen más az, amit a társadalom el tud fogadni. Nagyon nehéz kérdés ez, de azt, hogy alapvető joga van a magzatnak, én nem vitatnám az önök helyében.

Ugyanúgy a következőt hadd olvassam föl, mert itt kicsit próbálta az önök módosító indítványát összemosni Sneider Tamás és Vágó Sebestyén módosító indítványával itt a 38., 39. ajánlási pontban, ugyanis önök hozzátették azt, hogy érdemtelen a tartásra az a szülő, aki gyermekével vagy annak hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, illetve a gyermekkel szemben fennálló tartási, gondozási és nevelési kötelezettségének nem tett eleget.

Tisztelt Képviselő Úr! Én nagyon szívesen elmennék önnel - és nem csak önnel, másokkal is - olyan gyermekotthonokba, ahol ilyen gyermekek vannak sorra. Ezek a gyerekek ott szenvedik el azt a valóságot, amit ön itt leírt, hogy gondozási és nevelési kötelezettségeiknek a szülők nem tettek eleget.

De bocsánat, ön ezzel azt is kimondja vagy önök ezzel azt is kimondják, hogy az ember nem változhat, az ember nem javulhat meg, nem változhat meg a múltbeli viselkedése. Bocsánat, de ez önökre nézve elég súlyos állítás. (Lendvai Ildikó: Önre is, államtitkár úr!) Sajnálom (Az elnök csenget.), hogy így gondolja, de önökre nézve ez elég súlyos állítás, mert ez azt jelenti, hogy amit a Szocialista Párt a nyolc évben, az elmúlt időszakban tett, elég, ha csak az őszödi beszédet megemlítem (Kiss Péter: Azért ne menjünk olyan távolra, maradjunk a családnál!), vagy elég az, hogy lassan már a barátaik már megtelítik a fogdákat bizonyos szempontból, legalábbis a vádlottak padján ott ülnek, nem azért, mert olyan tisztességesen viselkedtek, hanem mert széthordták az országot. Magyarán, önök ebből az állapotból soha nem fognak tudni kitörni vagy nem törhetnek ki, mert nem változhatnak meg. (Kiss Péter: Most akkor melyik az igaz?) Én meg azért abban hiszek, hogy mindenki megváltozhat.

Tehát ha önök ezt a passzust el akarják fogadtatni, és még egyszer hangsúlyozom, összemosni az alatta levő, Sneider Tamás, Vágó Sebestyén képviselő urak által benyújtottal, teljesen rossz út és elfogadhatatlan.

Tisztelt Országgyűlés! Még egy dolgot azért szeretnék fölvetni, és ez is fontos szempont, mégpedig az, hogy önök be akarják csempészni a házasság intézményébe az egyneműek kérdését. (Lendvai Ildikó: Micsoda? Becsempészni?) A házasságban? (Kiss Péter közbeszól.) Magyarországon? Benne van? (Az elnök csenget.) Nincs idejük a szocialistáknak, azért próbálok egy kicsit interaktív...

ELNÖK: De ha lehet, ezt külön a folyosón vagy konferencián...

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tehát önök be akarják csempészni, és ez nem megy. Tiszteletben kell tartani igenis minden embernek a szexuális hozzáállását, nem ezt vitatjuk. Na de az nem házasság (Kiss Péter: És mi a javaslat?), az nem család, az egy együttélési forma, amit nem lehet elvitatni tőlük, de hát azért ne próbálják belecsempészni, legyenek szívesek, a családokról szóló törvénybe! (Kiss Péter közbeszól.)

ELNÖK: Képviselő úr!

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Higgyék el, képviselő asszony, képviselő úr, amikor a társadalom önöket nagy többségben leszavazta, akkor pontosan azért szavazta le önöket ilyen nagy többségben, nemcsak a korábban említett kótyavetyélés és minden egyéb miatt, hanem amit itt az SZDSZ és önök képviseltek közösen itt az országban. (Kiss Péter és Lendvai Ildikó nevet.) Az SZDSZ-t ki is szavazta, bármilyen viccesen is hangzik, az a társadalmi és világfelfogás, amit a magyar társadalom nem fogad el. Lehet, hogy vannak utódjaik, de tisztelt képviselő asszony, hát azért ön sem gondolhatja komolyan, amit most önök képviselnek.

Tehát kérem szépen, hogy amikor ezt a törvényt nézik, akkor próbálják azt a társadalmi felfogást, ami a magyar társadalom összességében megvan, abból a szemszögből nézni. Senki nem akar ráerőltetni semmilyen életformát azokra az emberekre, akik nem úgy gondolkodnak, mint ahogy egyébként a nagy többség gondolkodik, senki nem akar ráerőltetni. Ez a törvény a családokról szól.

Befejezésül, tisztelt hölgyeim és uraim, szeretnék még egy angliai példát hozni, mert fontosnak tartom. Amikor önök mindig Nyugat-Európára mutogatnak, és a magyarságot mindig próbálják úgy beállítani, hogy nekünk csak akkor van igazunk vagy akkor vagyunk okosak, ha mindenben követjük Nyugat-Európát, akkor most figyeljenek az előbb említett angliai példára. Az oktatási miniszter a következőt ajánlja és javasolja, és ezt az ajánlást tette az iskoláknak: "Olyan oktatási anyagokat használjanak, amelyek a házasság és a család fontosságára hívják fel a figyelmet. A hagyományos családmodelltől eltérő élettársi kapcsolatot, valamint homoszexuális viszonyt ezentúl nem szabad hirdetni a brit iskolákban."

Én utánanéznék ennek pontosan, és nem azt mondom, hogy mindent tiltani kell, félre ne értsék, de amikor csak az egyik kapott szerepet egy időszakban, és a másikról nem lehet beszélni, amikor önök a médiatörvény kapcsán (Kiss Péter: Családról beszélünk!), vagyis az itteni egyik pontban ki akarják venni azt, hogy a médiák ne sugározhassanak direkt családellenes, direkt gyerekellenes adásokat, akkor erről beszélünk. Önöknek is jobb lenne, higgyék el, az egész társadalomnak jobb lenne, hogyha ebben legalább egyet tudnánk érteni, mert igenis bárki, társadalomkutató, emberkutató, emberekkel foglalkozó szakember és kutató azt bizonyítja, hogy ezek oly mértékben rombolják a gyermekek lelkivilágát, oly mértékben károsítják a gyermekek, a fiatalok egész életét, hogy az igenis rombolja az egész társadalom lehetőségeit. Én azt nem hiszem, hogy a parlamenti pártok közül bárki is ebben partner lenne, és ezt szívesen támogatná.

Tehát kérem tisztelt szocialista képviselőtársaimat, hogy legalább azoktól a módosító indítványoktól álljanak el, még ha egyharmadot sem kaptak, amelyek teljes mértékben a társadalom közfelfogásával szembemennek. (Kiss Péter: Nem értünk egyet!)

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
154 250 2011.12.14. 0:59  127-251

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: (Révész Máriuszhoz:) Az nem én vagyok.

Tisztelt Elnök Úr! Én csak annyit szeretnék mondani, mert a záró gondolatokat nyilván az előterjesztők mondják el, hogy egyrészt köszönöm ennek ellenére azokat az észrevételeket, amelyeket képviselőtársaim tettek, illetve azokat a módosítókat is, amelyekről az előterjesztők nevében Harrach Péter már szólt, hogy befogadják, és mindemellett pedig szeretnék gratulálni a vitában részt vett Ékes Ilona képviselő asszonynak, akinek ma született meg az unokája. (Taps.) Mindenképpen fontos, hogy örömteli eseményről is be tudjunk számolni, ne csak a vita hevében egymásnak essünk, hanem legyen olyan pillanata is az Országgyűlésnek, ami azt gondolom, azért mindenkit örömmel tölt el.

Köszönöm szépen az észrevételeiket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 38 2011.12.16. 1:03  27-41

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Tisztelt Országgyűlés! Én a szocialista frakció felé, leginkább Veres képviselő úr, volt miniszter úr felé a következőt szeretném üzenni. Itt ül önök mellett egyébként a páholyban Török Zsolt volt képviselő, aki néhány évvel ezelőtt a következőt mondta a PSZÁF akkor éppen kórházban fekvő volt vagy leváltandó elnökéről, akit egyébként önök néhány napon belül leváltottak: Szász Károllyal és a vele hasonlókkal szemben úgy kéne eljárni, hogy vagyonelkobzás, és onnantól kezdve tárgyalunk arról, hogy meddig fog a börtönben ülni.

Képviselő Úr! Az a kérésem, fogjanak vissza ebben a témában, mert önöknek ezen a területen semmi igazuk nem lehet, semmi lehetőségük nem lehet arra, hogy itt bármit is kritizáljanak, hiszen önök tették meg a múltban azt, amit megtettek. (Zaj az MSZP soraiban. - Dr. Varga László: Hozzatok erről is határozatot!)

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 98 2011.12.19. 2:10  95-102

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Először is köszönöm szépen, hogy ezt a témát felvetette, több szempontból is. Az egyik szempont az, hogy 2007 és 2013 közötti programról beszélt ön is, illetve a kitagolási stratégia első üteme. 2007 és 2010 között az előző szocialista-szabad demokrata kormány semmit nem tudott tenni ennek érdekében. Tehát még a stratégiát sem tudta elfogadtatni, ennek következtében egyébként úgy ragadtak be európai uniós pénzek, ami miatt most az utolsó három évben, ebben a három évben kell felgyorsítanunk a programot. A kitagolási stratégiát éppen ezért az elmúlt egy évben elkészítettük társadalmi vitára, és mindenhova eljuttattuk, ahol egyébként fogyatékossággal élő vagy pedig pszichiátriai beteg vagy bármilyen súlyos betegségben szenvedő embereket ápolnak, gondoznak vagy ez a feladatuk.

Éppen ezért ennek a stratégiának igenis van sikere, mégpedig az, hogy jövő év január elején ki tudjuk írni több mint 7 milliárd forintban. A hiányossága nyilván az ennek az első résznek, hogy miután a központi régióra már nem marad pénz, a központi régióra, így a fővárosi intézményeknek, amelyek valóban sajnos úgy alakultak ki a múltban, hogy ugyan fővárosi intézményi fenntartás alatt álltak, de kikerültek Budapesttől több száz kilométerre... - nem tehetjük be ebbe a pályázatba. De gondolom, azt ön is elfogadja és elismeri, illetve támogatja, hogy sajnos elég probléma van a konvergenciarégiókban is, elég nagy gond sok helyen a megyei vagy volt megyei fenntartású intézményeknek vagy bármelyik más intézménynek a kitagolása. Éppen ezért az a 7 milliárd forint, amely most ebben a körben lehetőséget fog biztosítani a pályázóknak, biztos, hogy 100 százalékosan el fog kelni, és 100 százalékosan oda is fog jutni a rászorultaknak.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 102 2011.12.19. 1:11  95-102

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A válaszában, tisztelt képviselő asszony, benne volt valóban, hogy kiírtunk már két másik pályázatot, amelyek közel 10 milliárd forintban biztosítanak felújításokat, illetve újak építésének lehetőségét. Éppen ezért azt gondolom, hogy annak is örülni kell, hogy az Új Széchenyi-terven keresztül egyáltalán ezen a területen közel 16 milliárd forintnyi összeg érkezik támogatásként.

Mindaz, amit ön elmondott, az a múltnak valóban katasztrofális döntése volt, hogy régi kastélyokban vagy pedig laktanyákban helyezték el a fogyatékossággal élő embereket, de igenis az a döntésünk, miszerint most ebből a pénzből felújítást lehet elérni, az azt szolgálja, hogy az ott élő embereken most kell segíteni. Ön is tudja, hogy az országnak a teherbíró ereje a következő egy-két-öt éven belül biztos, hogy nem fogja tudni megoldani azt, hogy az összes intézményt átalakítsuk és felújítsuk. Éppen ezért tettük meg ezeket a lépéseket, de köszönöm szépen az észrevételét, és köszönöm (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a támogató nyilatkozatát is.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 114-116 2011.12.19. 2:05  111-122

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm, elnök úr. Először is, a nyugdíjasok megkapták idén is azt a kiegészítést (Göndör Isván: Egy részét!), amit jogosan a törvény előír nekik és várnak. Ha önök nem tudnak számolni, tisztelt Göndör képviselő úr (Göndör István: De igen!) akkor kicsit menjenek még el matekozni. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiban.) A nyugdíjasok jövőjében...

ELNÖK: Tisztelt Göndör Képviselő Úr! Nem áll módomban kivonni magam az önök párbeszédéből, tehát most, jelen esetben nem ön az, aki ebben a kérdésben tovább tudja folytatni.

Elnézést, folytassa, államtitkár úr!

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A nyugdíjasok jövőre is meg fogják kapni azt a támogatást, ami teljesen jogosan a törvény szerint jár nekik. Mindazok pedig, akik a nyugdíjkorhatár alatt vannak, hiszen a rendszert úgy kell átalakítani - egyébként önök is így akarták, szeretném önnek jelezni -, azok az emberek pedig olyan ellátást fognak kapni, ami egészségkárosodásuk vagy bármilyen más oknál fogva jelenleg vagy rokkantnyugdíjat, vagy pedig korhatár előtti nyugdíjat biztosít számukra. Éppen ezért nyilván, és ez teljesen természetes, hogy mindazok, akik viszont a rendszerbe úgy kerültek be, hogy valamilyen oknál fogva nem volt jogszerű, vagy jogszerű volt, de mégiscsak volt valamilyen furfang az ellátásukban, azok valószínűleg ki fognak kerülni. De önök ezzel riogatták egyébként az embereket, körülbelül fél éve 600 ezer emberrel számoltak, most 200 ezer emberrel riogatják az országot. Mindez nem igaz, tisztelt képviselő úr.

És szeretném egy kicsit a címben megjelölt utalást visszautasítani olyan értelemben is, hogy egy ember tragédiája, amit önök a múlt héten ki akartak használni a sajtón keresztül, egyszerűen gusztustalan, elfogadhatatlan, ráadásul egy kicsit nézzenek is tükörbe, mert ha valaki tényleg megtette azt a lépést, amit megtett, az még azoknak a jogszabályoknak a következménye, amelyeket önök vezettek be. (Zaj az MSZP soraiban.)

Köszönöm szépen a felvetését és a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 120-122 2011.12.19. 1:36  111-122

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Bár egyrészt a képviselő úr számára nem volt elfogadható a válasz, másrészt pedig szeretném akkor a figyelmébe idézni a következő mondatot, Korózs Lajos mondta: ha a munkaerőpiacon valamilyen ingadozás van, vagy azért, mert nem konvertálható a tudása, vagy azért, mert valamelyest az egészségi állapota csökkent, akkor az az egyetlen menekülési útvonal, hogy megyünk rokkantnyugdíjba. Ez teljességgel elfogadhatatlan. Ezt az önök egyik szóvivője mondta, aki, még egyszer hangsúlyozom, múlt héten, egyébként közösen a Szocialista Párttal, undorító módon egy ember tragédiáját akarta felhasználni (Zaj. - Nyakó István közbeszólása az MSZP soraiban.) a rokkantnyugdíjrendszer megváltoztatására. Képviselő úr, hogyha rosszul érzi magát, nyugodtan igyon egy pohár vizet, és akkor le fog nyugodni!

ELNÖK: Képviselő úr, ha a jövő héten kérdez, akkor ezt házszabályszerűen is el tudja mondani.

Folytassa, államtitkár úr!

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tehát, tisztelt képviselő úr, önök egyébként saját magukkal mentek szemben ezzel a kampánnyal, amit a múlt héten elkezdtek, mert még egyszer hangsúlyozom, az a szerencsétlen ember, akinek a lépésének nyilván nem örül senki, nyilván senki nem kívánja másnak akár ezt a tettét vagy pedig bármilyen sérülését, de önök ezt ki akarták (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) használni. És még egyszer hangsúlyozom: az önök törvénye alapján történt meg az a döntés, amelynek következtében ezt a lépést megtette ez az ember.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 344 2011.12.19. 7:53  301-345

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt ellenzéki Frakciók! Először is szeretném azt jelezni, hogy valóban egy nagyon súlyos kérdésről van szó, ahol egyébként, ha önök kicsit nagyobb létszámban vettek volna részt a korábbi vitákon, akkor a kérdések nagy részére megkapták volna a választ. 4 órán keresztül vitatkoztunk az általános vitában, és közel 3 órán keresztül a részletes vitában azokról a pontokról, amelyeket egyébként önök most előhoztak.

940 ezer emberről beszélünk. 940 ezer ember az, akik rokkantnyugdíjat avagy rokkantnyugdíjszerű ellátást kapnak. Azt hiszem, egyetlenegy ellenzéki frakció sincs olyan, amely azt mondaná, hogy ez normális ebben az országban, hogy ezt akár a mai, de egy bármilyen más gazdasági helyzetben lévő ország elviselné. Éppen ezért az a vita, amit önök most folytattak, illetve kezdeményeztek, azt kell mondani, hogy részben teljesen méltatlan volt az eddigi vitához, másrészt pedig sikertelen. Szeretném önöknek jelezni azt, hogy nagyrészt nem úgy mondom, hogy bejöttek a csőbe, de mégis azt kell mondani, mert nem nézték meg a módosító indítvány lényegét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amit önök is egyébként tudomásul vettek a vitában és nem támadtak, mégpedig az, hogy a III. csoportos rokkantnyugdíjasok esetében, akiknek jelenleg is az átlagnyugdíjuk 57 ezer forint, ugyanennyi lesz a jövőben átlagosan. A képviselő úr idejött és el is mondtam neki, és megmondom, miért. Mert mostanáig, amíg számoltunk, addig 57 ezer forint közfoglalkoztatási bér 100 százalékával számoltunk, de miután a közfoglalkoztatási bér - most figyeljenek ide, Vágó Gábor is jobb, ha figyel egy kicsit - 71 800 forint lesz jövőre, annak a 80 százalékát pedig 57 400 forintban határozza meg ez a módosító indítvány.

A rendszeres szociális járadékosoknál mindazok, akik egyébként most is nagyságrendileg ezt az összeget kapják, 27 500 forintot kapnak, tisztelt képviselőtársaim, és ez már így van évek óta, ahogyan a 71 800 forint 40 százaléka pedig 28 720 forint. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Önök a levegővel kardoztak. Nekünk akartak jönni és ránk akartak húzni egy olyan dolgot, ami egyáltalán nem igaz.

De befejezésül nagyon röviden, mert valóban késő van. (Közbeszólásra:) Nagyon korán van, így van, és körülbelül 12 órával ezelőtt egy azonnali kérdésre egy szocialista képviselő úrnak válaszoltam. Először is méltatlan és elfogadhatatlan az, hogy egy ember öngyilkossági kísérletéből bárki is politikai hasznot akar húzni, és rá akarja másra gombolni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Mesterházy frakcióvezető úr, szeretném jelezni, hogy az a szerencsétlen ember, aki azt a tettét elkövette múlt héten egyébként, annak a rossz szabályozásnak a következtében követte el, amit önök fönntartottak. (Felzúdulás az MSZP padsoraiban.) Föntartották azt a látszatot, hogy egy 50 éves ember nem gyógyulhat meg; egy 50 éves embernek nem javulhat az állapota; egy 50 éves embernél nem javulhat annyira az orvosi ellátás, hogy meggyógyul, vagy olyan gyógyászati segédeszközt kap, aminek segítségével egyébként sokkal jobb ellátásban és munkában tud részesülni. Az önök szabályozása volt az, aminek következtében ez az ember is és sok-sok sorstársa azt hitte a múltban, és most is azt hiszi még, hogy ő már véglegesen nyugdíjas, neki ez az ellátás örökre szól.

De tisztelt szocialista Képviselő Urak! Önök azért vannak kiakadva, azért vannak fölháborodva, mert megnéztem a múltbeli nyilatkozataikat. Először is, néhány hónappal ezelőtt önök azzal riogatták a fogyatékos és megváltozott munkaképességű embereket, hogy 600 ezer embernek fog megváltozni az élete. Nem igaz! Hazudtak akkor is! 190 ezer ember kap maximum fölülvizsgálatot, és a 190 ezer embernek egy töredéke fog - remélhetőleg - rehabilitációs ellátásban és munkában részesülni. Az összes többinek, a 940 ezer ember nagy részének nem fog változni az élete, és önök ezért ilyen idegesek, ezért dühöngenek, mert azt hitték, hogy meg tudják a társadalom nagy részét hülyíteni. De nem sikerült önöknek! (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Befejezésül, tisztelt Országgyűlés, a szocialistáknak, illetve annak a frakciónak, amit nem is tudom, hogy függetleneknek hívjuk-e őket, akiknek Vadai Ágnes próbálta kimondani a nevét (Derültség a kormánypárti padsorokban.), javaslom önöknek, tartsanak újra egy közös frakcióülést, tartsanak egyet, és ott megkérdezhetik Gyurcsány Ferencet - és akkor olvasom: "Ha van botrány, akkor az az, hogy ma minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas, és ez utóbbiak közül minden második még aktív korban van, akár dolgozhatna is, akár a munka adhatna értelmet az életének." Egyébként folytatódik ez a felirat - bocsánat, ezt 2007. II. 12-én mondta Gyurcsány Ferenc, február 12-én. Ők olyan vastapssal köszöntötték utána, hogy zengett az egész Ház. Ne most tiltakozzanak, tisztelt képviselőtársaim!

Folytatom tovább, Veres János: az elmúlt időszak elhalasztott döntései károsak az országnak, támogatni fogják ezeket a javaslatokat, mármint a rokkantnyugdíj-rendszer átalakítására vonatozó javaslatokat.

És akkor Szűcs Erika mit mondott? Még nézzük meg őt is, ha megtalálom. (Felzúdulás a kormánypártok padsoraiban.) A munkavégző képesség és a foglalkoztatás helyreállítása európai trend, amit nem csupán a gazdaság igényei, hanem mindannyiunk napi tapasztalatai is visszaigazolnak, hogy mi is a társadalom valós elvárása a több mint 400 ezer munkaképes rokkantnyugdíjas esetén.

(2.00)

Szűcs Erika 400 ezer emberről beszélt. Akkor miért nem háborodtak fel, szocialista képviselőtársaink? (Zaj az MSZP soraiban. - Miért Szűcs Erikáról beszélsz?) Most mielőtt hátradőlnek a szocialista képviselők, mielőtt önök végleg hátradőlnének, és azt mondanák, ezekkel az urakkal, illetve ezzel a hölggyel mi már nem közösködünk, hiszen otthagyták a szocialista képviselőket... (Moraj az MSZP soraiban. - Lukács Zoltán: Te közösködsz, Miklós!) Akkor kicsit figyeljen, legyen szíves, képviselő úr! Korózs Lajos, aki az önök szóvivője, az önök államtitkára, a következőt mondta: "Hosszú távon nem lehet egy társadalom számára..." Figyeljen egy picit, frakcióvezető-helyettes úr! Halkan mondom és lassan, hogy mindenki megértse! (Derültség a kormánypártok soraiban. - Zaj az MSZP soraiban.) "Hosszú távon nem lehet egy társadalom számára perspektíva az, hogyha a munkaerőpiacon valamilyen ingadozás van, vagy azért, mert nem konvertálható a tudása, vagy azért, mert valamelyest az egészségi állapota csökkent, akkor az az egyetlen menekülési útvonal, hogy megyünk rokkantnyugdíjba."

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 104 2012.02.27. 2:04  101-108

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, később kerültek kifizetésre a tavalyi évi államháztartási törvény megváltoztatása következtében a szolgáltatóknak a pénzek. Önnek ilyen értelemben igaz van, de megtörténtek a kifizetések, és megkapták a szolgáltatók, mindazok, akik szerződéssel rendelkeznek.

Mindamellett egyrészt szeretném megköszönni mindazok munkáját, akik adó- és járulékbefizetéseikből ezeket a szolgáltatásokat fönntartják. Szeretném azt megköszönni, hogy a magyar állampolgárok befizetéseiből több mint 6,4 milliárd forintért el tudunk látni közel százezer embert. Itt a támogató szolgálatoktól kezdve a pszichiátriai betegek közösségi ellátásán keresztül a szenvedélybetegek közösségi ellátására, alacsony küszöbű ellátásra, utcai szociális munkára és krízisközpontok működtetésére gondolok.

Mindemellett pedig annak ellenére, hogy a költségvetésben csökkent a támogatásuk a tavalyi évhez képest, a tavalyi év végén 500 millió forintot átcsoportosítottunk erre a célra, és amit én szeretnék külön kiemelni önnek, mert mindenképp nagyon fontos támogatási sor, ezek az olyan, az Új Széchenyi-terven keresztül megvalósítható pályázatok, amelyek több mint 3 milliárd forinttal támogatják ezt a területet. Azért szükséges ez a támogatás, mert azok az ellátások, amelyek eddig voltak, ugyan nagyon fontosak, de sokszor köztük olyan szolgáltatók is fölléptek, akik nem lettek volna jogosultak, vagy sokan láttak el egy területet.

Éppen ezért az ellátások kiegészítésére, adott esetben pedig átalakítására írtuk ki ezt a 3 milliárd forintos pályázatot, mely már megjelent az elmúlt hónapban, és remélem, hogy azok a szolgáltatók, akik valós szolgáltatást biztosítanak, azok igenis át fogják adni azt a tudást a rászorult embereknek, akiknek szükséges.

Köszönöm kérdését. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 108 2012.02.27. 0:33  101-108

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Teljesen természetes, hogy utánakérdezek a Kincstárnál, hogy mindazoknak, akiknek szerződésük van, aláírt szerződéssel rendelkeznek, ők megkapták-e avagy sem a támogatást. Tudomásom szerint a múlt héten utalásra került, vagy az előzőekben említett időszakban utalásra került, amennyiben nem, nyilván utalni kell ezeket a pénzeket. Az egy más kérdés, hogy azoknak, akiknek nincs aláírt szerződésük, azoknak nem lehet még utalni.

Köszönöm szépen a kérdést.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 112 2012.02.27. 2:16  109-116

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is itt szeretném jelezni, hogy még az előző parlament százszázalékos szavazati aránnyal támogatta a jelnyelvi törvény megszületését. Azt gondolom, hogy ez egyedülálló volt Európában, és óriási előrelépés volt a siketszervezetek, a siket emberek, hallássérült emberek érdekében.

Való igaz, hogy az Országgyűlés idén is 420 millió forinttal támogatja a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működését, és való igaz az is, hogy az elmúlt éveknek egy nagyon nagy hiánya és hibája volt az, hogy ezek a szerződések a tolmácsszolgálatokkal csak egy évre köttettek, ezért mindig bizonytalanná váltak a következő évek tervezései, illetve a munkáltatók és a munkavállalók helyzete ezen a területen. Éppen ezért a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megalkotta azt a rendeletét, amelynek segítségével immáron három éven keresztül kapják meg a támogatást, a szerződésük három évre szól, így sokkal inkább biztos lesz mind anyagi, mind tervezhetőségi szempontból az ő munkájuk.

(15.40)

Képviselő Úr! Ha megengedi, ez úton szeretném a hallássérült embereknek, szervezeteknek jelezni azt a pályázati lehetőséget, amely néhány hónap múlva kiírásra kerül európai uniós pénzekből, mégpedig az egyik 334 millió forint nagyságrendben. Itt ennek a lényege az, hogy hallássérült és siket gyermekek számára a jelnyelvi oktatás lehetőségét minél inkább szélesítsük, illetve megteremthessük. A másik pedig több mint 540 millió forintért a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés érdekében a jelnyelvi tolmácsszolgálatok hatékonyságának fejlesztésére ad majd lehetőséget videótolmácsolás és más új módszerek megteremtésével. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) Ez is segíti a jelnyelvi tolmácsszolgálatok lehetőségét.

Köszönöm a kérdést. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 116 2012.02.27. 1:09  109-116

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, egy hónap csúszás lehetne, de az elmúlt hetekben mind a jelnyelvi tolmácsszolgálatok, mind pedig a minisztérium munkatársai megkötötték azt a szerződést, amely ezt az egy hónapot meghosszabbította a szerződéseken keresztül, így semmiféle kiesést nem jelent ez az egy hónap csúszás.

Én köszönöm szépen mindazok munkáját, akik országosan segítik ezt a feladatot. Itt szeretném azért egy kicsit a baloldal figyelmét felhívni arra, hogy amikor Magyarországot folyamatosan támadják azzal, hogy a fogyatékos embereknek nem nyújtunk elég lehetőséget, Magyarországon nem törődünk velük, önök például mikor állítottak, mikor hoztak a parlamentbe hallássérült képviselőt? Önök mikor hoztak, állítottak hallássérült európai parlamenti képviselőt? Én csak szeretném azt jelezni, amikor igaztalanul vádolják Magyarországot, akkor legalább ebben Göncz Kinga és mások álljanak ki Magyarország mellett!

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 12-14 2012.02.28. 5:28  9-14

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: (Hangosítás nélkül!) Köszönöm a szót, elnök úr. Megpróbálok válaszolni. Tisztelt Elnök Úr!

ELNÖK: Államtitkár Úr! A képviselői kártyáját legyen szíves a megfelelő helyre helyezni, hogy halljuk a válaszát. (Megtörténik.) Igen, tehát öné a szó.

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Annyira megrázott ez a hozzászólás, hogy elfelejtettem betenni.

Tisztelt Országgyűlés! Megpróbálok először is tényeket és sokkoló adatokat a képviselő asszonynak elmondani, majd a végén reagálok az ön vádjaira, hogy egyébként önök milyen módszerekkel áztatják el az országot az Európai Unióban; hogy fordulnak önök a liberális pártokhoz és másokhoz, hogy mindent megtegyenek a magyar emberek ellenében és a saját érdekükben. De megpróbálok először konkrét adatokat is mondani, mert ön ettől egy kicsit eltávolodott, sőt azt mondom: sehol sem volt.

A dohánytermékek bizonyítottan halált okoznak, mégis legálisak. Az Európai Unióban évente mintegy 650 ezer ember hal meg a dohányzással összefüggő betegségekben. Az Európai Parlament 2009. november 26-ai állásfoglalása szerint a dohányzás felelős (Ertsey Katalin: Miről beszél, államtitkár úr?) az EU-ban a rák okozta halálozások 25 százalékáért.

Magyarországon a dohányzási szokásokat tekintve az EU 27 tagállama közül 25.-ek vagyunk a listán, azaz a legrosszabbak között. A lakosság 38 százaléka dohányzik, 15 százaléka korábban dohányzott, de már leszokott, és csupán 47 százaléka nem dohányzott, nemdohányzó életet élt, tehát ezek tények.

(9.30)

Tény az is, hogy 2004-ben Magyarország nemzeti össztermékének 1,7 százaléka veszett el dohányzás miatt. A passzív dohányzás 2004-ben 2300 halálesetet okozott a 37 év feletti korcsoportban, és bár költségei "csak" a GDP 0,1 százalékát teszik ki, a 17 milliárd forintos okozott kár szintén jelentős. 2006-ban majdnem minden harmadik 35 év feletti férfi dohányzás miatt halt meg. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet egyik 2008-as felmérése alapján hazánkban a tanulók több mint fele kipróbálta már a cigarettát élete során. Ezen belül a valaha dohányzóknak 18 százaléka 10 éves kora előtt szívta el az első slukkot.

A dohányzással kapcsolatos szigorú szabályozások bevezetése ennek a kormánynak köszönhető - szeretném önnek jelezni (Ertsey Katalin: Nem erről beszéltem, a korrupcióról beszéltem!), csak azért, mielőtt túlráncolja a homlokát, és túl hamar ez önnek is gondot okozna, kicsit figyeljen ide a tényekre -, az egész magyar lakosság egészségének javítását célozza, a dohányosok és nemdohányosok egészségvédelmét egyaránt szolgálja.

A parlament 2011. április 26-án kiugróan magas, 84 százalékos többséggel döntött a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény módosításáról. Azt kell mondanom, tisztelt képviselő asszony, hogy ez olyan lépés volt, amely sok-sok ezer ember, sok-sok tízezer fiatal életét (Ertsey Katalin közbeszól.) fogja megmenteni és megvédeni. Ön erről beszéljen, ne pedig olyanokat állítson, ami nem igaz, vagy pedig hogy ha igaz, akkor tegyen följelentést, vagy pedig tegye meg azokat a lépéseket, amelyek képviselői munkájához kapcsolódnak. (Ertsey Katalin: Ő maga nyilatkozott így!) 2012. szeptember 1-jétől a dohánytermékek csomagolása csak képes, egészségvédő feliratokkal gyártható, 2013. január 1-jétől pedig csak így hozható forgalomba.

Tisztelt Képviselő Asszony! A dohányzás kipróbálása kapcsán elmondható, hogy tízből csaknem hat tanuló kipróbálta már a cigarettát élete során. A dohányzó diákok zöme hivatalos árusítóhelyen vásárolja meg a cigarettát. A dohányzó tanulók több mint felét nem utasították vissza az eladók a korukra való hivatkozással, amikor cigarettát akartak vásárolni. Ezek az értékek még mindig kiugróan magasak, figyelembe véve, hogy a hatályos jogszabályok szerint tilos bármifajta dohánytermék értékesítése kiskorúak számára.

Ami pedig a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról szóló T/5281. számú törvényjavaslatot illeti, képviselő asszony, több egyeztetésen túl vagyunk, tekintettel arra, hogy a szabályozás több tárcát is érint. A szóban forgó törvényjavaslat képviselői önálló indítvánnyal került a parlament elé, a törvényjavaslatot a műszaki tartalom, illetve a szolgáltatási irányelv miatt szükséges úgynevezett notifikációra küldeni az Európai Bizottsághoz. Éppen ezért megvárjuk ennek a notifikációs eljárásnak az eredményét, és ezután fog csak dönteni az Országgyűlés ennek a törvényjavaslatnak a sorsáról.

Tisztelt Képviselő Asszony! Amikor önök a saját pártcsaládjukon keresztül folyamatosan pocskondiázzák az országot, amikor önök itt fogadják Cohn-Benditet, pacsiznak vele (Dr. Rétvári Bence: Így van, ezek tények ismét!), amikor önök őt fölkészítik az Európai Unióban, hogy utána milyen hazugságot állítsanak az egész magyar nemzetről, nem a Fidesz-KDNP-pártszövetségről, az egész magyar nemzetről, akkor jobb, ha önök nem dumálnak arról, nem beszélnek arról, hogy mi zajlik az Európai Unióban és mi zajlik a magyar törvényhozásban. (Az elnök csenget. - Taps a kormánypárti sorokból.) Önök nem csinálnak mást, csak hazudnak. (Ertsey Katalin tapsol: Szép volt! Szóval ez így nektek megfelel!)

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 18 2012.02.28. 5:13  15-18

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Most már a kártya bent van, viszont az LMP kivonult. Sajnálom, mert szeretnék egy Cohn-Bendit-idézettel kezdeni, miszerint: Cohn-Bendit szerint a hajléktalanok félnek, rettegnek Magyarországon, és a kormány, illetve az ország börtönbe akarja őket zárni.

Tisztelt Országgyűlés és kedves Képviselő Asszony! Én ezen felszólalás kapcsán szeretném megköszönni mindazoknak az áldozatos munkáját, akik megcáfolták az elmúlt hetekben, ebben a nagyon kemény télben, hogy a magyar emberek milyenek, és megcáfolták azt, amit egyébként a liberális pártcsalád súgóemberei innen próbálnak mirólunk magyarokról közvetíteni.

Szeretném megköszönni mindazoknak, a sok ezer vagy sok tízezer embernek a segítségét, támogatását, a mindennapos áldozatos munkáját, aminek eredményeképpen azt kell mondanom, hogy annak ellenére, hogy milyen kemény hetek múltak most el, milyen kemény télen vagyunk túl lassan, az áldozatok száma, bár így is vannak, de sokkal kevesebb, mint a környező országokban, és sokkal kevesebb, mint az elmúlt években.

Mindez igenis visszaigazolja azt a törekvést, azt a rendteremtést, amelyet ezen a területen is elkezdtünk az elmúlt másfél évben. Visszaigazolja, mert egyik oldalról a társadalomtól nem lehet elvárni segítséget, szolidaritást a hajléktalan emberek és a rászorultak irányában, hogyha nincs meg a jogos elvárás, hogy ők is próbáljanak magukért tenni, és a maguk életének a javításáért valamit tenni.

Pontosan ezért köszönöm Kocsis Máté polgármester úrnak, köszönöm az összes olyan szakembernek, hajléktalan embereknek, olyanoknak, akik kitörtek már a hajléktalanságból, hogy ebben a LÉLEK-programban részt vesznek.

(9.40)

Mert valóban, ennek a programnak a lényege nem az, hogy csak a közösség pénzén odaadjuk a szállást, az élelmet, és támogatunk néhány ezer vagy néhány száz embert, hanem megpróbáljuk őket azzal is segíteni, hogy lelki támaszt is adunk, és a szállás, étkezés és lelki támasz mellett, amennyire lehet, megpróbáljuk őket a munka irányával kivezetni abból a tényleg iszonyatosan nehéz és lélekromboló helyzetből, amelybe belekerültek, vagy önhibájukon kívül, vagy pedig saját hibájuk miatt. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy tavaly év végén maradványpénzből három nagy kerület, ahol nagyon nagy probléma a hajléktalanság - így a VIII., a IX. és a X. kerület - kapta meg ezt a támogatást, és élnek nagyon jól vele. Személy szerint két ilyen helyszínen is jártam, és gratulálok mindazoknak, akik mindennap részt vesznek ebben a munkában, és köszönöm azoknak a volt hajléktalanoknak, akik a saját tapasztalataikat beviszik ennek a módszernek a megvalósításába, és ezzel segítik ennek az időszaknak az átvészelését, illetve ezeknek az embereknek a kitörését ebből az élethelyzetből.

Itt teszem hozzá azt a törekvésünket is, és akkor a szocialistákat is kicsit hadd idézzem meg, akik nem tudták kiírni azt a 2 milliárd forintos európai uniós pályázatot, azt a lehetőséget, amely a hajléktalan embereknek a másfajta gondozását, egy ehhez hasonló vagy pontosan ilyen gondozását segítette volna. Nem tudták megtenni ezt 2007 és 2010 között, képtelenek voltak erre; most ez a pályázat elkészült, és nagyszerű pályázatok érkeztek be. Ez azt jelenti, hogy Budapesten félmilliárd forintért fognak megvalósulni a LÉLEK-programhoz hasonló programok, amelyek pontosan azt a célt szolgálják, hogy ne csak a lakhatást segítsék, hanem a kimenetelt a munkahelyteremtés és a munkahelyre való felkészítés segítségével. Ugyanez a pályázati lehetőség, hála istennek, vidéken is megjelent, és 1,5 milliárd forint értékben fogjuk támogatni nagyvárosoknak azokat a jelentkezőit, akik - legyen ez egyházi, civil vagy pedig önkormányzati szervezésben - megvalósítják ezeket a programokat.

Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A hajléktalanság tényleg borzalmas, nagyon nehéz helyzet. Aki találkozott hajléktalan emberrel, az tudja, hogy egy reményvesztett állapot, és ezeknek az embereknek nem elég csak az étel, nem elég csak a szállás, hanem reményt is kell adni, és azt hiszem, ebben változott meg az ország felfogása. Még egyszer szeretném nagyon szépen megköszönni mindazoknak, akik ebben részt vettek, és azt gondolom, hogy példát mutatunk Európának. Nem véletlen, hogy Moszkvából, egy tízmilliós városból Magyarországot keresik meg, hogy a magyarországi hajléktalanellátási program bekerülhessen egy hatalmas nagy ország hatalmas nagy fővárosának az ellátási rendszerébe.

Még egyszer köszönöm önöknek; a liberálisoknak meg lelkük rajta, hogy Magyarországot hogyan áztatják el folyamatosan.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 8 2012.03.06. 5:03  5-8

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Néhány konkrét választ fogok az ön felvetésére mondani, majd utána ismertetem az önök eddig és korábbi álláspontjáról is önt, hogy tisztában legyenek azzal, hogy mi volt a múltjuk, a gondolkodásuk, és azt hiszem, a jelenük is, hiszen sosem határolódtak el attól, amiket majd idézni fogok. (Dr. Harangozó Tamás: A sajátjukkal foglalkozzon!)

Szeretném jelezni önnek, hogy a családi adókedvezmény igenis a nők méltóságát segíti, a nők, az asszonyok méltóságát, hogy a gyermekvállalás óriási felelősséggel jár, nemcsak a születéshez kapcsolódik, hanem a gyermek felneveléséhez is kapcsolódik, és mindazokat a családokat segítjük, akik a gyermekeket felnevelik munkával együtt. A gyes három évre való visszaállítása: talán jól emlékszik, önök szüntették meg, két évre szállították le a szocialisták - csak azért, hogy ezt rögzítsem mindenkiben -, mi visszaállítottuk három évre, mert fontos üzenete a társadalomnak, hogy azok az édesanyák, akik nem tudnak vagy nem akarnak a gyermeknevelésből azonnal visszamenni dolgozni, azoknak meglegyen ez a lehetőségük.

Bevezettük a nők 40 éves nyugdíjaztatásának a lehetőségét. Önök végig támadták, nagyon helyesen az önök politikai gondolkodása szerint. Cáfolja egyébként ezt a gondolkodást az, hogy most már közel 50 ezren kapják meg a nők a 40 éves munkaviszony után járó nyugdíj lehetőségét, amely azt üzeni, hogy azok az édesanyák, akik nagyon korán kényszerültek munkába 17, 18, 19 évesen, majd pedig gyermekeket is neveltek, ezt a két dolgot egybeszámítva, 40 év ilyen értelmű szolgálati idő után elmehetnek nyugdíjba.

Mindenképp igenis fontos lépés volt az, hogy a munkahelyteremtés mellett, ami nagyon nehéz körülmények között történik most ezekben az időszakokban, hiszen a gazdasági világhelyzettől senki sem tud elrugaszkodni, de mégiscsak nő a foglalkoztatás, és ez igenis segíti a családokat, segíti az édesanyákat. Emellett megtettük azt a lépést, hogy ha egy vállalkozás két olyan édesanyát foglalkoztat, akik szülés után érkeznek vissza, akkor ott járulékkedvezményt kap a vállalkozás. És nagyon fontosnak tartom, amit önök teljesen megszüntettek a múltban, azt a táboroztatási, nyaraltatási lehetőséget, amely egyrészt a családok egyben tartását, megsegítését szolgálja, másrészt a családok olyan értelmű pihenését, hogy ha a fiaikat, lányaikat, gyermekeiket elviszik nyaraltatni, az alatt a szülők adott esetben tudnak pihenni vagy a munkájukat végezni. Lehet ezt lesajnálni, már látom az arcán, képviselő úr, hogy ön lesajnálja, de amikor tízezrek tudnak így elmenni nyaralni és pihenni, én ezt nem becsülném le annyira. De azért azt is nézzük, hogy önök milyen politikát folytattak a múltban, illetve a közelmúltban is.

Gurmai Zita a szocialisták úgynevezett nőnapi rendezvényén megfogadta, hogy ő sose fog bocsánatot kérni a magyar nemzettől, a magyar néptől azért, mert áruló, hazaáruló módon a magyarok ellen szavazott néhány héttel ezelőtt; ezt megfogadta. Érdekes nőnapi rendezvény ez egyébként, sajátságos szocialista nőnapi rendezvény, amikor nem azzal foglalkoznak, hogy az édesanyák vagy a hölgyek megkapják azt a megbecsülést, amit valóban megérdemelnek a társadalomtól, hanem egy politikai kirohanást rendeznek, egyébként megint csak a magyar nemzet ellenében, azon emberek ellenében, akiktől több tíz milliárdot, 142 milliárd forintot akarnak az önök segítségével elvonni, aminek következtében tízezrek veszíthetik el a munkájukat.

(9.20)

Ne sugdolózzon, képviselő úr, ha akar valamit mondani, majd szóljon hozzá legközelebb! (Dr. Harangozó Tamás: Olvassa a számról!) Tehát az önök segítségével megszavazta az Európai Unió Bizottsága, és önök voltak mindazok, akik ezt táplálták, szították ezt a hazugságáradatot.

Szeretném megkérdezni, tisztelt képviselő úr, hol voltak önök akkor, amikor a szocialisták szintén egy sajátságos szocialista nőnapi rendezvényen voltak, és Gyurcsány Ferenc a következőt mondta az Európai Unióba készülő három képviselő asszonyukról, név szerint Gurmai Zitáról, Göncz Kingáról és Herczog Editről: "Ez nem szépségverseny, nem Miss Hungaryt keresünk. Ha Miss Hungaryt keresnénk, akkor lehet, hogy lennének más jelöltjeink. Befolyásos európai politikusokat keresünk." Tisztelt Képviselők! Hol voltak önök akkor? Miért nem tiltakoztak ezek ellen a szavak ellen? Miért nem mondták azt, hogy ez a megszólalás, amit Gyurcsány Ferenc a politikusaikról, az önök politikusairól mondott, egyszerűen az összes magyar asszonyt és nőt sérti.

És ugyanígy sértette: hol voltak önök akkor, amikor Gyurcsány Ferenc azt mondta, és azt idézte, hogy öregecskedő feleségeket le kell cserélni? Hol voltak? Hol tartották akkor a szegfűt? Önök mindig csak az év egyik napján tudnak jelentkezni és butaságokat beszélni.

Köszönöm a felszólalását. (Taps a kormánypárti sorokból. - Dr. Harangozó Tamás tapsol: Bravó! Bravó!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 90 2012.03.26. 2:12  87-94

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm a kérdését, és valóban egy olyan problémára mutatott rá, amellyel egyébként már régóta foglalkozunk, és azt is mondhatom sajnos, hogy évtizedes probléma, több mint másfél évtizedes probléma, amit 1998-ban úgy próbált megoldani az a fenntartó néhány társaság, amelyek fenntartják az Arany Alkony-otthonokat, kilenc otthont összesen, hogy valamilyen módon összehoztak egy kisegyházat. Ez a kisegyház érdekes módon egyrészt Kálvin János Presbiteri Misszió néven a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház Magyarországi Missziójaként alakult meg, ami már eleve egy érdekes megoldás volt, hiszen néhány tucatnyi ember hozta létre azért - még egyszer mondom - 1998-ban, hogy megkapja az egyházi normatívát, amit egyébként még jó másfél évtizeddel ezelőtt a vatikáni szerződés kapcsán a Magyar Katolikus Egyház kötött meg.

Azt gondolom, hogy eleve már ez a lépés egy olyan lépés volt, amely az irányba indult el, hogy ellehetetlenítse hosszú távon egyrészt az egyházi kiegészítő normatívát, másrészt pedig rátelepüljön sok-sok olyan bizniszegyház erre a lehetőségre, amely hosszú távon egyszerűen fenntarthatatlan volt. Igen, 2011 júliusával megszűnt az ő egyházi státusuk, erre ők számíthattak, hiszen év elején, 2011. év elején meghoztuk ezt a törvényt, aminek következtében a fenntartó ettől kezdve nem tudott már egyházi normatívát lehívni, és a tulajdonosoknak ebből nem tudott bérleti díjat fizetni.

Érdekes konstrukció alakult ki, hiszen több milliárd forintos bevétellel és több milliárd forintos területen dolgoznak ezek az emberek. A célunk az, tisztelt képviselő asszony, hogy mindenképp az ott élő idős emberek abban az épületben maradjanak továbbra is, ahol eddig lakhattak, hiszen ez a legfontosabb számukra.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(15.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 94 2012.03.26. 1:16  87-94

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Nagyon szívesen válaszolnék, de 3 percben nagyon nehéz, sokkal bonyolultabb ez a kérdés.

Azért azt szeretném jelezni önnek, tisztelt képviselő asszony, hogy nem tisztem és nem is dolgom most itt elemezni, meg nem is tudom, hogy mind a fenntartó, mind pedig a tulajdonosok egymás között hogy állapodtak meg, a pénzek hogy folytak át egymáshoz. De azt azért érdemes elemezni, hogy csak az előző évben, 2011-ben állami hozzájárulásként 750 millió forintot vettek föl, fél évre 619 millió forint felét vették föl egyházi kiegészítő normatívaként, az ellátottak befizetett térítési díjáért 1,3 milliárd forintot vettek be, és a beköltözéskor egészségügyi szolgáltatásként nagyságrendileg 8-10-12 millió forintot vettek be az ellátottaktól. Nem az állam felelőssége, ennek ellenére mindent megteszünk.

Kihoztunk egy olyan határozatot, amelynek eredményeképpen a főváros fölkészülhet adott esetben az átvételre (Az elnök csenget.), de fölkészülhet a tulajdonos is a saját területén, hogy üzemeltesse tovább az Arany Alkony-otthonokat, pontosan az idős (Az elnök csenget.) betegek, idős emberek ellátása érdekében.

Köszönöm a kérdést. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 277 2012.03.26. 0:25  270-278

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni mind az általános vitában, mind a részletes vitában, mind pedig a bizottságban való sokszor közös együttgondolkodást. Próbálunk azokon a dolgokon javítani, amiket képviselő urak vagy képviselőtársaim jeleztek. Nem biztos, hogy mindenen sikerül, de remélem, hogy meg tudjuk tenni.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
178 58 2012.04.10. 4:08  55-61

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is, azzal kezdeném, az önök mentalitása az, hogy itt 5 éves tervekben gondolkodnak, és hogyha nem teljesül véletlenül az 5 éves terv, akkor a túlteljesítés hiánya miatt, mondjuk (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.), nem tüntetnek ki senkit Szocialista Hazáért Érdemrenddel. (Szórványos taps a kormányzó pártok padsoraiból.

Tehát amikor ön azt kérdezi tőlünk, hogy mikor teljesítjük ezt a kérdést, amit ön feltett, akkor semmi mást nem mond el, csak a saját gondolkodását, a saját mentalitását. Ezzel szemben a kormány célja, hogy az eddigi igazságtalan és inaktivitásra ösztönző támogatási rendszert átalakítsa. Elsődleges cél, hogy mindenki lehetőséget kapjon képességeinek és adottságainak megfelelő értékteremtő munkavégzésre. A támogatási rendszer teljes átalakítására kerül éppen ezért sor.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Önök is, amikor kormányon voltak, és önök is, amikor szembesültek azzal a számmal, miszerint közel 940 ezer honfitársunk rokkantnyugdíjas-ellátást kap, vagy rokkantnyugdíjszerű ellátást kapott, akkor egyetértettek miniszterelnöküknek, aki most is itt ül a parlamentben, azzal a gondolatával: ha van botrány, akkor az az, hogy ma minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas, és ez utóbbiak közül minden második még aktív korban van, akár dolgozhatna is, akár a munka adhatna értelmet életének. Emlékszik, ugye, ezekre a sorokra, képviselő úr? Ezt 2007. február 12-én e Ház falai között mondta Gyurcsány Ferenc, és önök ezekhez a szavakhoz, ehhez a gondolathoz tapsoltak.

Ami a gyakorlatot illeti, tisztelt képviselő úr: a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal folyamatosan végzi a vizsgálatra jelentkezett megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek komplex felülvizsgálatát, amivel önök nem készültek el egyébként a múltban, nem is tudták, hogyan kellene ennek nekiállni. Az összes érintett felülvizsgálata legkésőbb 2013. december 31-éig megtörténik. Természetesen senki sem marad ellátás nélkül. Azok, akiknél a komplex felülvizsgálat még nem történt meg, a korábbi ellátásokat kapják meg; az új, komplex felülvizsgálat után pedig, annak eredményétől függően, a jogszabály szerint rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás jár.

A komplex minősítés során, a megtartott egészség mértékének megállapítása mellett, fontos szempontként szerepel a foglalkoztathatóság, a foglalkozási rehabilitáció lehetőségének vizsgálata. A komplex minősítés során azok veszítik el a rehabilitációs ellátásra való jogosultságukat, akik a foglalkozási rehabilitáció eszköztárának igénybevétele nélkül is alkalmasak arra, hogy keresőtevékenységet folytassanak, és ez így van az egész világon mindenhol Európában, csak önök nem akartak ezzel szembesülni. Mindazok, akik foglalkoztathatóak, de elhelyezkedni nem tudnak, az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén az aktív korúak ellátásában részesülhetnek. (Nyakó István: Kérjük a számokat! Hányan?) A fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek felülvizsgálata a korábban megszokott ütemben fog zajlani, ellentétben az ön állításával, nem semmisít meg szakértői bizottság döntéseket sehol.

Már több alkalommal elmondtuk, így önöknek is tudniuk kell, nem a kiadáscsökkentés, az ellátás megszüntetése a cél, hanem az, hogy új alapokra helyezzük az ellátást, a felülvizsgálati rendszert és a foglalkozási rehabilitációt, amely a foglalkoztatás növelésével hozhat az állam és így az állampolgárok számára is megtakarítást. A megváltozott munkaképességű emberek minél nagyobb arányú foglalkoztatása növeli az élet minden területén az esélyegyenlőségüket. Kérem, fogadja el ezt a tényt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), és fogadja el a múltbeli tényeket is.

Köszönöm, képviselő úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 182 2012.04.16. 2:07  179-182

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egyik oldalról mondhatnám azt is, és mondom is, tisztelt képviselő úr, hogy az abszolút tisztességes és jó hangvételű kérdésére azért annyit hadd mondjak el önnek, hogy ha folytattuk volna azt a támogatási rendszert, miszerint önök teljesen megszüntették a gáz- és távhőtámogatást 2010 nyarára, akkor most nem is tudnának mit kérdezni ezzel kapcsolatban, hiszen 40 milliárd forint van most a lakásfenntartási támogatásban, amit ez a kormány visszaállított és megtartott. Szeretném tehát először is azt jelezni, hogy ha az a gyakorlat ment volna tovább, vagyis az önök kormányzása, akkor akár az ön kerületében, a lakótelepen élők, de a vidéken élők sem kapnának lakásfenntartási támogatást.

Mindezeken felül pedig azt szeretném a kérdésére válaszolni, hogy volt egy szociális konzultáció, aminek eredményeképpen a több mint egymillió válaszadó 89 százaléka mondta azt, hogy a szociális segélyek, szociális támogatási vagy akár családtámogatási rendszer egy részét, és itt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy részét, nem árt, ha nem készpénzben, hanem valamilyen más támogatási formában kapnák meg az emberek, valamilyen természetbeni juttatás keretében.

(16.40)

Az, amit ön említett, tisztelt képviselő úr, igenis egy javaslattervezet, amit még a kormány nem tárgyalt, és a kormány még nem döntött efölött. Tehát nem tudom pontosan, hogy ön milyen információkat hallott, inkább, gondolom, a sajtóból értesült erről. Néhány héten belül meg fog jelenni valóban az a javaslattervezet, amelynek a lényege az, hogy egy része, a szociális segélyeknek egy része valóban természetbeni juttatásként sokkal célzottabban jusson el a rászorultakhoz, illetve azokhoz, akik ezt megkapják, hiszen az egész adófizetői társadalom jogosan várja el, hogy ezek a támogatások jól hasznosuljanak.

Köszönöm szépen a kérdését. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
181 12 2012.04.17. 5:12  9-12

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, Kopp Mária váratlan halála egyrészt a családot elszomorította, sokakat megdöbbentett, másrészt sokan érzik úgy, hogy az a tudás, amit egyrészt átadott nap mint nap, másrészt pedig még szeretett volna folytatni a kutatásain keresztül, hiányozni fog a jelenléte nélkül. Éppen ezért azt kell mondanom, hogy köszönöm önnek, hogy megemlékezett róla, köszönöm mindazoknak, akik más pártokból is megemlékeztek róla, és úgy gondolják, hogy az ő tudása, ami felhalmozódott az elmúlt évtizedek során, valóban kihathat a magyarországi családpolitikára, a magyarországi családok életére, és reméljük, hogy üzenetei pozitívan hatnak majd a demográfiai kérdésekre, a demográfiai helyzetre is.

Életútja és kutatásai, azt hiszem, minden szempontból példaértékűek voltak. Ha valaki ismerte könyveiből, illetve személyesen, akkor tudja, hogy nagyon fontos volt számára maga a családja is, gyermekei nevelése és az a lehetőség, ami keveseknek adatik meg: ő mindig örömmel és szépen beszélt arról, hogy férjével, Árpáddal hogyan nevelték közösen a gyerekeket, és hogyan végezték közösen akár otthon, akár pedig a kutatóintézeten keresztül, a SOTE-n keresztül azokat a kutatásokat, amelyek nagymértékben segítették a polgári gondolkodást, nagymértékben segítették egyébként ennek a kormánynak is a mostani lépéseit és azokat a cselekedeteit, amelyekkel megpróbáljuk erősíteni a családokat, próbáljuk erősíteni természetesen nemcsak a középosztálybeli, hanem a bárhova tartozó gyermekek nevelését.

Éppen ezért néhány dolgot, ha megengedik, kiemelnék az életéből, ami nagyon fontos, mármint leginkább azokat, amelyekre utalt. Nagyon fontosnak tartotta a gyermekvállalás mellett a gyermeknevelésnél az érzelmi intelligencia kérdését, és azt, amit sokáig tagadtak, és sokan nem is foglalkoztak ezzel, hogy akár egy munkahelyen, akár egy közösségben vagy egy iskolában a tudás mellett, az intelligencia mellett mennyire fontos az érzelmi intelligencia, és ennek a kialakulása hogyan indul el. Éppen ezért abban a vitában, amely sokszor fellángol liberális vagy pedig kevésbé liberális gondolkozók szájából, miszerint a gyermeknek hol van a helye, bölcsődében vagy pedig az édesanya mellett, ő azt javasolta, hogy lehetőség szerint az, aki teheti - természetesen ha anyagi és egyéb lehetőségei megengedik -, minél tovább a gyermeke mellett legyen, minél tovább adja át azt az érzelmi tudást, amely fontos a későbbi értelmi intelligencia kialakulásában.

Ugyanúgy kutatásaiból érdemes kiemelni azt is, hogy bizonyították azt, hogy ha jó családban tud valaki élni - legyen az egy férfi vagy egy nő -, és ez a család erős, akkor ez igenis az életminőségükre is kihat, sőt az egészségükre is kihat.

(9.30)

Bizonyított tény, hogy mindazok, akik családban éltek vagy élnek, azok inkább megérik az 55-60 év fölötti kort, és utána pedig hosszú életet is élhetnek.

Ugyanígy nagyon fontosnak tartotta - és azt hiszem, ez mérföldkő volt abban a régi gondolkodásban, ami Magyarországot jellemezte - a férfi erős szerepét a nővel szemben, hogy igenis a férfiaknak a szerepe a családban hatalmas nagy, mind az érzelmi intelligenciában, mind pedig abban, hogy az anyáktól olyan szerepeket vállaljanak át, amelyek természetesen nem női szerepek, de igenis segíteni kell őket abban, hogy vissza tudjanak térni a munkahelyükre, ami mindenképp fontos, akár az ő saját életútjuk szempontjából, akár pedig erősíti is mind a gyermekekhez, mind pedig a családhoz fűződő kapcsolatukat is. Tehát az apák szerepe a gyermeknevelésben igenis fontos szerepet játszott az ő kutatásainál.

Ugyanígy fölhívta a fogyatékossággal élő gyermekeket nevelőkre is a figyelmet, miszerint hogyha ott egy apa sokkal nagyobb szerepet vállal, nem hagyja ott a családot, akkor az az édesanya nemhogy nem öregszik jobban, mint az átlagos édesanyák, akik egyedül élnek vagy egyedül nevelik a gyermeküket, hanem sokszor még erősítheti is a családi köteléket.

Éppen azért azt kell kiemelni összefoglalóan, hogy mindenképp ösztönző és segítő volt minden gondolatában, a családot erősíteni, és mindenképp azt üzente, és azt hiszem, a parlamentnek a kötelessége, a politikai pártok kötelessége, hogy megfogadják, hogy a hosszú távú, kiszámítható családpolitika az, amely a demográfiai válságon (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) vagy a demográfiai helyzeten segíthet.

Köszönöm a felszólalását, képviselő asszony. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
181 18 2012.04.17. 0:30  13-18

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A Fidesz-KDNP-frakciószövetség bevezette a családi adókedvezményt a családok támogatása érdekében. Önök valahogy azt a hírt, hogy ezt be fogjuk vezetni, valamilyen módon félreértelmezték, és úgy gondolták, hogy családi vállalkozásként itt fognak ülni a Parlament falai között.

Köszönöm a felszólalását. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Közbeszólás a kormánypárti sorokból: Torgyán!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
185 20 2012.05.07. 5:04  17-20

SOLTÉSZ MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Örülök, hogy a szocialisták örülnek annak, hogy az anyaságról, a családról (Zaj. - Az elnök csenget.) kicsit beszélünk, bár kicsit gúnyosan szóltak be ismét (Dr. Józsa István: Nem!) még egy ilyen alkalommal is, sajnálom. (Dr. Józsa István: A személynek szólt!) De egyben ez mutatja az önök nyolc évének azt a működését (Derültség az MSZP soraiban.), mutatja az egész politikájuknak a felfogását, hogy amikor anyaságról beszél egy képviselő, és erre válaszolni szeretne egy államtitkár, utána önök egyből elkezdenek morogni és egyből beszólnak. (Káli Sándor: De csak miattad!) De azt hiszem, a társadalom felismerte, amit önök műveltek, nem véletlen, hogy helyre tették önöket, és remélem, hogy továbbra is ott fogja tartani a társadalom önöket, ahogy viselkednek. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van! - Taps a kormánypárti padsorokból.)

Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon szépen köszönöm a felszólalását, hiszen valóban az anyaságról, az anyák napjáról egy nap az, amikor valóban megemlékezünk mi hivatalosan vagy a családok, miközben a kormányoknak, az Országgyűlésnek, a politikusoknak valóban az a feladatuk, hogy azt a lehetőséget teremtsék meg, azt a segítséget adják meg a családoknak - és ezen belül leginkább az édesanyáknak -, amely egyrészt a családok összetartását eredményezi, másrészt pedig a gyermeknevelés, gyermek, a szülés lehetőségeit.

Éppen ezért én összefoglalóan annyit tudok hozzátenni az ön felvetett gondolatmenetéhez, hogy mik azok a javaslatok, mik azok a területek, amelyeket az elmúlt két évben politikánkkal érintettünk, és nemcsak hogy érintettünk, hanem meg is tettünk pontosan azért, hogy a demográfiai helyzet javuljon, és a demográfiai helyzet az egész országra pozitívan hasson ki, a változások másik irányba mozduljanak el.

Éppen ezért, tisztelt képviselő úr, csak címszavakban szeretném összefoglalni. 2011-től ismét három évre állítottuk vissza a gyest. Szeretnénk azokat a szülőket is elismerni, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak gyermeket vállalni, de örökbe fogadnak gyermekeket: bevezettük az örökbefogadói gyest, ami egy új intézmény, és mindenképpen üzenet a családok felé. 2011-ben több mint 810 ezren tudták igénybe venni a családtámogatási rendszernek azon részét, amely az adókedvezményben nyilvánul meg, és ez az adókedvezmény ennek a 810 ezer igénybevevőnek, a kétgyermekes családoknál több mint 20 százalékos emelést jelentett, míg a... (Dr. Lamperth Mónika: Teljesen mindegy, mit hazudik!) Bocsánat, elnézést, 20 százalékos emelést jelentett, amelynek eredményeképpen ezek a családok a gyermeknevelésre tudnak többet fordítani.

Mindenképpen fontosnak tartom, hogy gyes mellett a kismamák foglalkoztatásával is egy olyan segítséget adunk, hogy az ő foglalkoztatásuk során a cégek járulékkedvezményt kapnak, amely az ő foglalkoztatásukat segíti. Ugyanilyen fontosnak tartom mindenképp, hogy ettől az évtől kezdve mindkét szülő - függetlenül, hogy édesapa, édesanya - igénybe veheti a hét nap pótszabadságot a gyermekszületés esetén, ami mindenképp egy fontos lépés.

Azt hiszem, az is egy üzenet, hogy azokat a családokat támogatjuk szintén erősebben, akik a gyermekvállalás mellett és a gyermekvállalás előtt foglalkoztatásban is részt vettek. Éppen ezért van az, hogy a gyed 2011-ben bruttó 102 900 forintról közel 110 ezer forintra, ebben az évben pedig több mint 130 ezer forintra növekedett és változott.

És ugyanígy, ha még egy dolgot kiemelhetek, az pedig a nők 40 éves nyugdíjaztatásának a lehetősége. A nők 40 éves nyugdíjaztatásának a lehetőségében egyrészt a munkában eltöltött időt vesszük figyelembe, másrészt pedig az anyaságban eltöltött időszakot. Ezzel ebben az időszakban több mint 50 ezren éltek. Itt elismertük azt, hogy az édesanya amellett, hogy dolgozik, amellett pedig a gyermeket kettő, három, akár tíz évig is neveli, az igenis beleszámít a nők 40 éves nyugdíjaztatásának a lehetőségébe.

Éppen ezért, tisztelt Országgyűlés, bár mi csak részfeladatokat tudunk megoldani egyik évről a másikra, ezek az intézkedések elismerik az anyaság, a család fontos szerepét, és ösztönözhetnek a gyermekvállalásra. De nyilván annak az eredményei, annak a sikerei csak hosszú-hosszú évek után valósulhatnak meg, és remélhetőleg ezt később egy újabb rombolás, mint ahogy történt az elmúlt nyolc évben, nem fogja megakadályozni.

Köszönöm szépen a felvetését. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
189 4 2012.05.15. 5:18  1-4

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is köszönöm, hogy felvetik a családok kérdését itt a Magyar Országgyűlésben, mert talán ön is visszaemlékszik - hiszen képviselő volt az elmúlt időszakban -, hogy a szocialistákra az elmúlt nyolc évben nem volt jellemző, hogy a családügyi témákat egyáltalán felvetették volna. Én annak örülök, és szívből örülök, hogy a fiatalabb korosztály a szocialistáknál már sokkal inkább ezen próbál változtatni.

Az egy más kérdés, hogy óriási nagy szemléletbeli különbség van közöttünk, és talán ez lenne a jó, és ez lenne a legfontosabb, hogy amennyire lehet, ezt össze kellene csiszolni. Megmondom, hogy miért: mert ha nem tudjuk a szemléletbeli különbségeket valamilyen szinten közelíteni, akkor amikor - bármikor, 4 évenként, 8 évenként, 12 évenként - kormányváltás történik, annak az a következménye, hogy rángatják tovább a családtámogatási rendszert. És azt önök is tudják, hogy a családtámogatási rendszer változtatása - egyébként minden kutatás is ezt bizonyítja - bizony azonnal jelentkezik a gyermekvállalásnál, azonnal jelentkezik a házasságkötések számánál, viszont a javuló, illetve támogató intézkedések pedig jóval később jelentkeznek és jelennek meg a családok döntéseiben.

Éppen ezért arra kérem önöket, hogy amennyire lehet, fogadják el azokat a tényeket, amelyeket most én fel fogok sorolni, már csak azért is, mert az a szám, amit ön mondott, hogy milyen mértékben változott az elmúlt időszakban a gyermekek születési száma, több okból adódik össze. Ön is tudja, hogy demográfiai mélyponton vannak most már a szülőkorú emberek vagy fiatalok is. Ön is tudja, hogy a Ratkó-korszak unokáinak már meg kellett volna születnie, és már annak az időszaknak a végén vagyunk, tehát jóval kevesebb a házasságkötések száma már az elmúlt években is, aminek következtében egyébként a gyermekvállalás is csökken.

De azért hozzáteszem azt, hogy az a tendencia, amiről ön beszélt, nem pontos, de érdemes azért a pontos számokat megnézni, miszerint 2008-ban még 99 ezer gyermek született, a következő évben már csak 96 400, és 2010-re - itt volt egy nagyon nagy változás, és ezt próbálja azért ne a mi nyakunkba varrni, hiszen ha tud egy kicsit számolni valaki, akkor tudja, hogy a gyermekvállaláshoz, a gyermek megszüléséhez azért egy kis időszak el kell hogy teljen - ez a 96 400-as szám lement 90 300-ra. Ehhez képest a tavalyi évben, 2011-ben 88 050 gyermek született, azaz lelassult a népességfogyás, hála istennek, lelassult egyébként a születések számának csökkenése, sőt, amit mindenképpen pozitívan lehet jelezni - bár én ezzel mindig óvatosan bánok, direkt ezért nem is mondtam el ezt többször, de azért érdemes odafigyelni arra a tendenciára -, hogy tavaly június óta februárig folytatódott ez az emelkedés, nőtt a születések száma az előző év azonos időszakához képest, tehát mindenképp pozitív az elmozdulás.

Most hogy ez miért történik, arról lehet vitatkozni, de a mi véleményünk az, hogy minden egyes támogatási rendszer, amit a családoknál hagyunk, és nem veszünk el adóban a családoktól, hanem elismerjük a gyermeknek - mondhatni így is, ahogy sokan említik -, a közjószágnak a támogatását, ami adóban ott marad náluk, mind a gyermek felneveléséhez szükséges; önök is tudják, hiszen vannak önöknek is gyermekeik, és ezzel a támogatási rendszerrel 810 ezren éltek.

(9.10)

Nem mondhatja azt, hogy ez nem egy nagy dolog. 810 ezren éltek vele, és azt az üzenetet küldi egyébként a társadalomnak, hogy a gyermekvállalás és a gyermekfelnevelés egy ugyanolyan fontos terület, és itt hangsúlyozom a gyermek felnevelését is. És nem lehet berendezkedni arra, hogy valaki, mondjuk, csak családi pótlékból vagy gyesből próbálja felnevelni a kisgyermekét. Ezt önök is tudják, hogy mekkora nagy probléma.

És akkor néhány dolgot azért megemlítenék, hogy mit tettünk. Az otthonteremtési támogatást, amit önök megszüntettek, bár néhány szocialista politikus az utolsó pillanatban azért még gyorsan felvette, mi visszaállítottuk. Visszaállítottuk a gyest három évre, amit önök két évre lecsökkentettek. Visszaállítottuk a családi adókedvezményt, amit önök egyébként Gyurcsány Ferenc vezetésével 2006-ban teljes mértékben eltöröltek az egygyermekeseknek, kétgyermekeseknek, és nagyon kis mértékben hagytak meg a többgyermekes családoknak.

A nyugdíjemelésről is beszélhetnénk, de erre most nincsen idő. Egyetlenegy pozitívumot ki tudok az önök munkájából emelni, ez a bölcsődei férőhelyek számának a növelése, amit mi egyébként folytatunk. Ezt egy nagyon fontos és nagyon pozitív üzenetnek tartom, hiszen azoknak az édesanyáknak a gyermekeit, akik vissza szeretnének menni dolgozni, fontos, hogy ilyen segítségnyújtás szolgálja.

Éppen ezért talán ebbe az utolsó, egy jó döntésükbe belekapaszkodva, én (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) bízom a hozzászólása azon részében, hogy együttműködnek abban, hogy hosszú távú családpolitikát tudjunk ebben az országban kialakítani.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 106 2012.05.21. 1:46  103-110

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Először is köszönöm szépen, hogy engem már elfogadott válaszadó személynek, de azért szeretném jelezni, képviselő asszony, hogy ahogy ismerem miniszter urat, amilyen elkötelezetten dolgozott az elmúlt két évben általában a romaügy érdekében azért, hogy általában Magyarországon a többségi lakosság és a romák közötti integráció valós legyen, és ne csak látszólagos, mint az elmúlt időszakban történt az elmúlt évek során, biztos vagyok benne, hogy ez a támogatási összeget, amelyet a kormány biztosított, jó helyre fog menni. Már csak azért is, mert nem véletlenül biztosítjuk ezt az összeget, pontosan az ön által említett nyomorban élőknek - vagy mélyszegénységben, nem is jó ez a szó, nyomorban élőknek - a fölzárkóztatása érdekében. De azt is tudjuk, hogy ez nem elég. Nem elég csak a lakhatással foglalkozni, hanem legalább ilyen fontos az oktatás, a nevelés kérdése, és legalább ilyen fontos azoknak az embereknek a képzése, akik az ezeken a telepeken vagy pedig az ebben a környezetben élő fiataloknak, gyermekeknek vagy családoknak segítik az életét.

Azt kérem képviselő asszonytól, hogy konkrétan legyen szíves olyan programot hozni, ahol valóban esetleg az önkormányzat nem arra akarja költeni a pénzt, ami a feladata lenne. Bár legkevésbé hinném ezt, hiszen az önkormányzatoknak mindenképp szükséges, fontos, és az ő életüket is mindenképpen segíti az, ha ezt a pályázatot ott költik el. Egyébként a pályázati szabályzatok mást nem engednek más esetben sem, tehát kétségbe vonnám azt a lehetőséget, hogy bármelyik önkormányzat ezzel a pénzzel visszaélne, és nem arra fordítaná, amire szükséges.

Köszönöm szépen a felvetését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
192 110 2012.05.21. 1:18  103-110

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés és Képviselő Asszony! Szeretném az ön figyelmét felhívni arra, hogy ön egy pályázatot kérdezett konkrétan, és ebben mondjuk, a pályázat mellé igenis odatett a volt államtitkárság, most pedig az EMMI-hez tartozó államtitkárság 7,1 milliárd forintot, ami részben óvodai fejlesztőprogramok támogatását segíti, közel 21 ezer gyermeket segít ezzel, iskolai képesség és integráció felkészítésében kibontakoztató programokkal 74 ezer diáknak segít, és 15 ezer pedagógusnak pedig kiegészítő illetményt ad ebből a pályázatból. A lakhatás, az oktatás, és hozzáteszem egyébként, azok a közmunkaprogramok vagy általában a munkaprogramok, amelyeket bevezetett a kormány, azok egységesen együtt fontosak azoknak az embereknek a kitörésének a segítésére, akik valóban nagyon nagy nehézségben élnek. Ezt az előző időszak nem tette meg, nem tette hozzá ezt a pénzösszeget, nem is ellenőrizték.

Képviselő asszony, ezt ne tőlünk kérje számon, hogy egyáltalán nem történt ilyen a múltban! Mi pedig igenis lépéseket teszünk (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) a helyreállítás érdekében.

Köszönöm a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 94 2012.05.29. 2:11  89-98

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Úr! Nyugodtan feltehette volna ezt a kérdést az öntől jobbra ülőkhöz is, hiszen ha azt a számot nézzük, hogy 2002-ben, amikor az Orbán-kormány átadta a kormányzás lehetőségét a szocialistáknak, akkor a 25 év alattiak munkanélkülisége 12,7 százalék volt. Ez több mint megduplázódott nyolc év alatt, és 2010-ben, amikor a kormányváltás volt, ez 26,6 százalékra ment fel. Mi amit tudtunk, megtettük, egyrészt megállítottuk a rohamos növekedést, sőt egy nagyon kis mértékben, 26,1 százalékra csökkenteni tudtuk a 25 év alatti munkanélküliek számát.

(15.20)

Mindamellett nem szeretném bagatellizálni a kérdést, mert nagyon fontos és nagyon komoly kérdésről van szó, de ha ön egy kicsit körülnéz a világban, körülnéz egy kicsit Európában, akkor Európában is óriási nagy problémával néznek szemben olyan államok is, amelyek felé egyébként a magyar fiatalok egy része törekszik kifelé. Ha megnézzük akár Olaszországot, megnézzük akár Spanyolországot, főleg Spanyolországot vagy a déli államok többségét, óriási nagy a munkanélküliség kérdése ezen a területen. Nem véletlen az, hogy a magyar kormány a következő lépéseket igenis megtette az elmúlt években, megtette az oktatási rendszer átalakítását. Önök is nagyon jól tudják, hogy mind az egyetemekről, mind pedig a középiskolákból olyan képzésekkel kerültek ki az elmúlt években fiatalok, amelyekkel nem tudtak mit kezdeni. Önök is nagyon jól tudják, hogy a családtámogatási rendszer olyan volt a múltban, amely családtámogatási rendszer nem a családalapítást és a gyermekek felnevelését ösztönözte, hanem csak a gyermekvállalást és semmi mást. Tovább sorolhatnám azokat a területeket, amelyeket említett az ifjúság területén, hogy sem a táborozást, sem a közösségi fejlesztéseket (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), a közösségi programokat nem támogatták a múltban, mi pedig ezzel pontosan az ellenkezőjét tettük.

Köszönöm szépen a kérdéseket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 98 2012.05.29. 1:09  89-98

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Asszony! Ha ön figyelt volna a válaszomra, és nem a képviselőtársával egyeztetett volna az előre megírt egyperces válaszára (Derültség a Jobbik soraiban.), akkor talán odafigyelt volna, miket mondtam el, hogy milyen lépéseket tettünk meg, de mindaz, amit ön elmondott, egyszerűen nem igaz. Nem igaz egyszerűen az, hogy a szegényebb családoknak nincsen lehetőségük az egyetemi felsőoktatásban részt venniük, mert több mint 40 ezer olyan ingyenes felsőoktatási részvételi lehetőség van, amelyre bárki jelentkezhet, tehát ön egyszerűen nem mondott igazat. Nemcsak az ösztöndíj segíti őket, hanem igenis ingyenes felsőoktatásban vehetnek részt, ha úgy készülnek fel. De azt önök is tudják, hogy arra nincsen szükség, és lehetetlen Magyarországon olyan tömegben képezni különböző szakokon, amelyek egyszerűen nem eladhatók, amelyek egyszerűen nem versenyképesek, miközben a szakképzésben pedig ott van a hiány, nincsenek felkészülve a fiatalok, és nem tudnak elhelyezkedni. (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.)

Tehát, tisztelt képviselő asszony, ne nálunk keresse a bajt, hanem az előző kormánynál! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 205 2012.05.29. 2:07  194-208

SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP frakciójának csak annyit szeretnék jelezni ezzel a beterjesztéssel, hogy önök méltó követői a liberális politikának, a szabad demokrata politikának. (Derültség és taps az LMP soraiban. - Az elnök csenget.) Ugyanis az önök elődei voltak azok, akik ráerőltettek egy olyan nyugdíjrendszert, kötelező magánnyugdíjrendszert az egész országra (Közbeszólások az LMP soraiból, köztük dr. Schiffer András: Ti szavaztátok meg.), amely évekig nyomasztotta a költségvetést, évente több száz milliárd forintot tüntetett el a költségvetésből, és sehol a világon ilyen rendszer nem volt. Tehát tisztelt képviselőtársaim, nem tudom, hogy miről beszélnek.

A másik: tisztelt szocialista képviselőtársak, illetve a Demokratikus Koalíciónak mondott alakulat képviselői, önök 2002-ben 19 ezer forintos választási ígérettel nyertek választást, miközben ezt követően nyolc éven keresztül mindig átverték a nyugdíjasokat. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból: Nem igaz!) Önök voltak azok egyébként, akik alatt 2008-ban reálértékben csökkent a nyugdíjak támogatottsága. Önök voltak azok, akik arról beszéltek, hogy a rokkantnyugdíjrendszert át kell alakítani, de nem alakították át. Önök voltak azok, akik azt mondták, hogy a nyugdíjrendszert át kell alakítani, de nem mertek hozzányúlni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Igenis azok a lépések, amelyeket ez a kormány megtett az elmúlt két évben, abban az irányban történtek, és nemcsak történtek, hanem meg is valósultak, hogy húsz év múlva fenntartható lesz a nyugdíjrendszer. Tehát önök, amikor azt mondják, hogy a fiataloknak nem érdemes befizetni a járulékot, akkor önök ismételten hazudnak. Olyat próbálnak az emberekkel elhitetni, ami nem igaz. A nyugdíjrendszer átalakításának következtében igenis fenntarthatóvá vált a nyugdíjrendszer, a befizetett járulékok eredményeként húsz év múlva is meglesz a nyugdíja az embereknek (Közbeszólás az MSZP soraiból: Majd kiderül.), illetve minden évben ki tudjuk fizetni a nyugdíjemeléseket. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
196 16 2012.05.30. 5:13  14-16

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Tisztelt Országgyűlés! Önöknek nem ment, azért ezt hadd tegyem hozzá. Az elmúlt 8 év, amit önök kormányoztak, egy olyan helyzetet hoz, és ezen lehet mosolyogni (Tóbiás József: Az a baj, hogy ezt kihagytam a beszédből!), aminek a következményeit minden magyar állampolgárnak el kell viselnie.

Ha csak számokban kifejezhetem azt, amit önök tettek, 2002-ben, amikor önök átvették a kormányzást, akkor a magyar államadósság 9224 milliárd forint - 9224 milliárd! (Gőgös Zoltán: Nem érti senki, hogy nettóban mennyi...) Önök nem megduplázták ezt, hanem több mind duplájára emelték, és rontották ezt a helyzetet (Tóbiás József: Nem tudnak rezsit fizetni a szülők... Ezért fizetnek bölcsődét.) 20 041 milliárdra. Ez azt jelenti, hogy önök (Tóbiás József: Ennél emelkedettebbet vártam!) minden egyes személynek, legyen a legszegényebb embernek, legyen a most született csecsemőnek, és legyen annak az aggastyánnak, idős embernek, aki mondjuk, a százéves kort elérte, több mint 1 millió forint plusz adósságterhet raktak a nyakába.

Tehát amikor önök számon kérik tőlünk, hogy két év alatt miért nem tudtuk rendbe tenni a magyar gazdaságot, hogy két év alatt miért nem tudunk adott esetben több támogatást nyújtani, két év alatt milyen pluszt tudunk még nyújtani az embereknek, akkor először is maguk között keressék a hibát! Arról már nem beszélve egyébként, mert erről sokak elfelejtkeznek, és érdemes felhozni ezeket a tényeket is, hogy önök mennyi mindent privatizáltak az elmúlt 8 évben. Olyan pluszbevételekhez jutottak az elmúlt költségvetési időszakban, amíg önök kormányoztak 8 évig, mint mondjuk a repülőtér eladása, mint mondjuk a bankok eladása, mint mondjuk azoknak a társaságoknak az eladása (Tóbiás József: Egy konkrét nevet tud mondani, államtitkár úr?), hiába csóválják a fejüket, ez így volt, azoknak az állami társaságoknak az eladása, amelyek ilyen, mondjuk, a GYSEV vagy a MÁV egyes részeinek a kiszervezése, amelyek (Gőgös Zoltán: És ennek mi köze van a bölcsődei térítéshez?) igenis pénzt hoztak az államnak, pénzt hoztak. Egyedül a Szerencsejáték Rt.-t nem tudták már eladni a végén (Révész Máriusz közbeszól.), és ezek után önök kérnek bármit is számon rajtunk.

Most arról nem beszélve, hogy nemcsak a pénzügy- és gazdaságpolitikájuk volt (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Istenem!) katasztrofális az elmúlt 8 évben, hanem az egész társadalompolitikájuk, családpolitikájuk is. Önök teljes mértékben összekeverték a családpolitikai támogatási rendszereket a szociális segélyezési rendszerrel, aminek következtében összecsúszott a segélyből megélhető emberek jövedelme, sőt azt kell mondanom, sokszor még magasabb összegre is emelkedett azokéval szemben, akik minimálbért vagy minimálbér közelében kerestek. (Gőgös Zoltán: 47 ezerből vidáman meg lehet élni, persze! Mindenkinek!)

Önök ezt végig tagadták, majd 2009-ben és 2010 elején kezdték el keresni ennek az okát, hogy miért van az, hogy egyre több ember megy ki a feketegazdaságba; miért van az, hogy rengeteg olyan ember van, aki egyszerűen már inkább be se jelenti magát, pontosan azért, mert nem érdemes, hiszen hogyha feketejövedelmet kap, illetve emellett még segélyekre is berendezkedik, akkor ennek sokkal több a családra kivetített jövedelme, mint ha tisztán kifehérített jövedelemmel rendelkezik.

Tisztelt Képviselő Úr! Amit ön felvetett, az egy olyan társadalomfilozófiai különbség, amely jól láthatóan összeegyeztethetetlen. Én a tegnapi vitát, amit Vadai Ágnes provokált, nagyon sajnálom, mert az egy történelmi kérdés, történelmi vita, amiben mi nem értünk egyet. Nagyon sajnálom, hogy 60 év után egy történelmi eseményről nem tudnak egyébként Magyarországon az itt élő pártoknak a vezetői és politikusai megegyezni. (Gőgös Zoltán: És ez most jó?) De hogy társadalompolitikában ekkora nagy a különbség, az, úgy látom, áthidalhatatlan. (Gőgös Zoltán: Mi köze van ennek a nettó bérhez?) És pontosan azért, mert önök továbbra is csak a szociális segélyeket próbálják olyan szintre felemelni, amivel nemcsak a gyermek megszületését kellene támogatni (Tóbiás József: A felső tizedben...), hanem az egész támogatási rendszerrel, és ez a mi családpolitikánk alapja, a gyermek felnevelése is szükséges.

Külön el kell különíteni, el kell különíteni a segélyezési rendszert, és mi el is különítettük. Jól elkülöníthető, valóban, és ezt vállaljuk, mindazoknak a jövedelme, akik tisztességesen dolgoznak, még ha alacsony bérért és kevés bérért, mint azoké, akik esetleg segélyt kapnak. Jól elkülöníthető azoknak a jövedelme, akik nem akarnak még a Start-munkában sem részt venni, és csak a legminimálisabb segélyeket, a létalaphoz szükséges segélyeket kapják meg.

És hogy mennyire igazunk volt ebben az időszakban, az elmúlt 8-9 hónapnak, nem nagymértékben, kismértékben, de megfordultak a statisztikái a gyermekvállalásban. Megfordultak a támogatási összegek a (Derültség az MSZP padsoraiból.) gyermekvállalásban és a gyermekfelnevelésben. És ön hiába dühöng ezen, hiába próbál ezzel szembemenni, akkor is, amivel kezdtem: amit önök elrontottak 8 év alatt, és amit önök (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) nagy összegben elpazaroltak, azt nem lehet 2 év alatt rendbe tenni.

Köszönöm, hogy elmondhattam a véleményemet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Gőgös Zoltán: Miért ígértétek?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 98 2012.06.11. 2:08  91-102

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Igazából nem tudom, mire kell válaszoljak, mert egyrészt túlbeszélte az idejét, másrészt pedig szerintem két évig ön aludt. Nem tudom, hogy mit csinált két évig itt a parlamentben, de az nem tűnt fel, hogy ennek a kormánynak teljesen világos mind a családpolitikája, és a családpolitikája mellett az egész, hölgyekkel, lányokkal, édesanyákkal való viszonya és kapcsolata. Azt gondolom, hogy ezt teljesen világossá tettük az elmúlt években, és csodálkozom, hogy ez önnek és önöknek, LMP-s politikusoknak nem tűnik fel. Sőt, utána még elkezdenek azért is balhézni, hogy ugyan miért akarjuk megkérdezni a nemzeti konzultáció keretében, hogy változott-e a magyar édesanyák, hölgyek felfogása, gondolatvilága az elmúlt években, évtizedekben afelől, hogy a munka és a családi élet teljes összeegyeztethetősége, csak a munka, avagy pedig a családi élet a fontosabb az életükben. Ez igenis számukra fontos, és meg is köszönjük mindazoknak, akik erre a kérdésre is válaszolni fognak, és visszaküldik a kérdőíveket.

Csak azért, hogy ön egy kicsit tisztában legyen, hogy mit aludt túl az elmúlt időszakban. Nem tűnt fel, hogy visszaállítottuk a gyest, amelynek egyébként 177 ezer édesanya élvezi a hasznát? És ebből is több mint 75 ezer olyan édesanya van, aki a két-hároméves korosztályú gyermekét neveli, azaz visszaállítottuk ezt az időszakot, és 75 ezer édesanyának segítettünk az életében.

Nem tűnt fel önnek, hogy 810 ezer olyan család van, ahol családi adókedvezményt kaptak ebben az időszakban, amiből a nők is részesülnek, sőt azok a kisgyermekek, akik lányként élik az életüket, mert azt gondolom, hogy ők is a nők részei. Tehát nem tűnt fel önöknek, kedves képviselő asszony?

Folytatom majd az egyperces válaszomban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), de legyen szíves egy picit más szemmel is figyelni a nők, asszonyok, édesanyák életét.

Köszönöm figyelmét. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 102 2012.06.11. 1:16  91-102

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak azért, hogy tovább folytassam a sort, illetve megcáfoljam, amit ön mondott, képviselő asszony. Kismamáknak, édesanyáknak a Start Bónusz program keretében, akár gyes alatt dolgoznak, akár gyedet követően elmennek dolgozni, olyan támogatásban részesül az őt foglalkoztató, amely igenis megéri neki, hogy gyesről visszatérő édesanyát foglalkoztasson.

(15.30)

Ugyanígy a cégek 7 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezményt kaphatnak akkor, hogyha édesanyákat foglalkoztatnak gyes után.

Ugyanezért indítottuk el 8 milliárd forint értékben azt a pályázatot, Új Széchenyi-terves pályázatot, amelynek célja egyébként pont a gyes alatt lévő édesanyák foglalkoztatási lehetősége. És hogy ne csak ezekről az édesanyákról beszéljünk, mert nagyon fontos, azokról is egy mondat, tisztelt képviselő asszony: a "nők 40" nyugdíja, amit igenis ez a kormány vezetett be (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), most már több mint 59 600 fővel meghaladta azt a létszámot, akik igénybe vehetik ezt. (Az elnök újból csenget.)

Mind-mind a nők és az édesanyák érdekében tettük ezeket a lépéseket. Köszönöm, hogy megtette ezt a lehetőséget, hogy válaszolhattam. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból. - Ertsey Katalin: Egyetlenegy kérdésre nem sikerült válaszolni, államtitkár úr!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 10 2012.06.12. 5:03  7-10

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. (Dr. Józsa István: Várunk vissza!) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! (Dr. Józsa István: Várunk vissza!) Látom, már a szocialista képviselők beindultak, hogy mi lesz a válasz. (Dr. Józsa István: Várunk vissza!) Való igaz - és akkor mondom is -, a szocialista szó egyébként az elmúlt időszakban és sajnos még most is egyenlő volt a Zuschlag névvel (Dr. Józsa István: Várunk vissza a tizenegybe!), vagyis azt is lehetett nyugodtan mondani, hogy az a politika, amit ők vittek, a szocialisták, Zuschlag, a korrupció, és folytatódott talán a börtönfrakció irányába, amivel azért bizonyították, hogy mi volt nemcsak az ifjúságpolitikájuk, hanem általában a gazdaságpolitikájuk, társadalompolitikájuk.

Debreczeni József írta Gyurcsány Ferencről írott könyvében (Nyakó István: Lesz ma minden!), hogy Gyurcsány Ferenc hamar szembesült a szocialisták ifjúságpolitikai világával, a pályázatok egyenlők voltak a mutyizással. Majd később egy másik oldalon ezt írja: hamar intézményesítette ugyanez a miniszterelnök ugyanazon az államtitkárságon, ugyanazon az ifjúságpolitikai szocialista körön belül az együttműködési viszonyt, amit saját politikai céljaira használt ki, intézményesítette a pályázatoknak a mutyizását, intézményesítette, ahogy ön is mondta, képviselő úr, a zuschlagosodását.

Itt az a meglepő, az az elképesztő egyébként most is, amikor most megszólal a szocialisták pártelnöke, Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője meg egyáltalán, aki megszólal a szocialistáktól, hogy ők azok, akik egyébként egyik napról a másikra szétverték az otthonteremtési támogatást annak idején, egyik napról a másikra kényszerítettek bele sok-sok tízezer családot abba, hogy a hitelfelvételeknél az euróhoz forduljanak, svájci frank alapú hitelekhez forduljanak, és most látjuk azt a hatalmas nagy problémát, amit a fiatal családok is megszenvednek, és sok-sok családnak a tragédiáját jelenti az az otthonteremtési és lakáspolitika, amit egyébként a szocialisták műveltek az elmúlt időszakban, és ez mind a fiatalokkal szemben is történt.

De ugyanúgy nézhetjük azt is, hogy az oktatásban mit műveltek. Ugyan sokszor olyan diplomához juthattak a fiatalok, ami fontos, szép és adott esetben annak a fiatalnak a kedvéhez is kapcsolódott, csak az a másik kérdés, hogy ezt az úgymond piacon, kint azon a terepen, ahol meg is kell jelenni azzal a diplomával, föl is tudta-e használni - nem tudják nagyon sokan. A szakképzés a nullára degradálódott le, éppen ezért nincsenek olyan fiatalok, akik szakképesítéssel igazán olyan munkát tudnának elvégezni, amelynek eredményeképpen piacra kerülhetnének, munkahelyekre kerülhetnének, és nem az állástalanoknak a számát növelnék. Éppen ezért itt sincs túl sok eldicsekednivalójuk a szocialistáknak, és amikor azzal jönnek, hogy a fiatalok külföldre akarnak menni, akkor tulajdonképp a saját politikájuknak a kritikáját mondják el, azzal foglalkoznak - persze próbálnak egy másfél-kétéves kormányzásra mutogatni, ami véleményem szerint nem megy.

Ami megdöbbentő egyébként, a sporthoz való hozzáállásuk is, mert aki mondjuk, élt a Kádár-rendszerben, a Kádár-rendszerben legalább a sport fontos volt a szocialisták, a kommunisták számára. (Dr. Józsa István: Diktatúrában?) Az elmúlt nyolc évükben teljesen tönkretették a sportot, a támogatások a minimálisra csökkentek, a támogatásokkal igazából csak az olimpia időszakában tettek valamit, egyébként pedig a tömegsporttal, ifjúsági sporttal, majd pedig a versenysportnak az utánpótlásképzésével semmit nem tettek, és hozzá sem nyúltak. Ugyanígy sorolhatnám mindazokat a tevékenységeket, amiket ön is említett, főleg a pályázatok terén.

Éppen ezért volt mit rendbe tenni az elmúlt években, volt mit rendbe hozni az elmúlt időszakban, és teljesen igaza van önnek, hogy mindezek nem azt jelentik, hogy a fiatalokat két kézzel vagy bármilyen módon itthon lehet tartani. Nem is ez a fontos. A legfontosabb az, hogy visszajöjjenek egy olyan pluszgyakorlattal, egy olyan plusztudással, adott esetben még nagyobb tőkével is, amellyel itthon még inkább meg tudják teremteni a jövőt, és nemcsak a saját jövőjüket, hanem adott munkahelyeken is segíteni tudnak.

Éppen ezért mind az otthonteremtési támogatásnak a visszaállítása, éppen ezért a sport, akár tömegsport, ifjúsági sport vagy a társaságiadó-pénzeken keresztül a sport utánpótlásának a támogatása mind-mind az ifjúságpolitikának a része, és én ezt köszönöm mindazoknak a frakcióknak, amelyek ezt támogatták. A szocialisták meg magukra vessenek, hogyha most is csak kiabálni tudnak, most is csak ellene tudnak szólni az ifjúságpolitikának, és továbbra is csak a mutyiban érdekeltek.

Köszönöm szépen az észrevételeit. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 66 2012.06.12. 19:53  65-149

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Mindenekelőtt szeretnék kiemelni néhány nagyon fontos gondolatot és mondatot.

A törvényjavaslat legfontosabb mondanivalója az, hogy a szocialista kormányok által végig fenntartott nyugdíjtörvény azon szabályát, miszerint 2013-tól a bruttó átlagkereset alapján kell megállapítani a nyugdíjat, amelyhez a nyugdíjak adóztatása is társult volna, megváltoztatjuk. Nem lesznek megadóztatva a nyugdíjak, azaz nem csökken azok összege. Azért ez a bejelentés a legfontosabb, mert álhírek, újabb szocialista hazugságok terjesztése miatt nagyon sokan féltik a nyugdíjukat. Őket szeretném e helyről is megnyugtatni: hiába foglalták törvénybe még 1997-ben, a szocialista-liberális kormány időszakában, nem fogja adó terhelni a nyugdíjakat.

(11.20)

A Fidesz-KDNP-kormányzat eltökélt ebben a kérdésben, s ezt az eltökéltséget önti jogszabályi formába ez a törvényjavaslat. Nem ez az első alkalom, hogy a Fidesz vezette kormányra akarják hárítani a szocialisták cselekedetei következményeit. Mint azt önök is tudják, a kormány az elmúlt két évben megkezdte azokat a jelentős rendszer-átalakító munkákat, amelyeket elődeink, bár tisztában voltak azok szükségességével, mégsem tettek meg.

Állításom igazolására hadd idézzem önöknek egy korábbi pénzügyminiszter e Ház falai között elhangzott mondatait: "Hiba az, hogy Magyarország ebben a periódusban ilyen jellegű szerkezetátalakító reformintézkedéseket a '97-es nyugdíjreformot követően sajnálatos módon nem hajtott végre. Úgy gondolom, hogy éppen ezért kell szembenézni az országnak azzal, hogy ebben a helyzetben nem kerülhetők meg ezek a bizonyos strukturális átalakítások, azaz hozzá kell nyúlni mindazokhoz a területekhez, amit ön felsorolt a holland példa alapján a nyugdíjrendszert illetően, a rokkantnyugdíj-rendszert illetően, a munkanélküli-ellátást illetően és sok minden más területét is az életnek. Meg vagyok arról győződve - hozzáteszem, mielőtt furcsán néznének rám szocialista és baloldali képviselők, nem én, hanem az önök pénzügyminisztere mondta -, hogy a következő időszakban, amikor ilyen döntésekre sor fog kerülni Magyarországon, akkor bizonyosan mindazok, akik immáron belátják, hogy az elmúlt időszak elhalasztott döntései károsak az országnak, támogatni fogják ezeket a javaslatokat."

Bizonyára a szocialista frakcióban, illetve a függetlenek között sokaknak ismerősek ezek a mondatok, hiszen mindezt Veres János képviselőtársuk pénzügyminiszterként mondta nem is olyan rég, 2009 márciusában. Ennek ellenére az említett átalakításokat nem tették meg rövid távú politikai érdekeik okán.

A polgári kormány megalakulását követően, 2010-ben azonnal megkezdte a nyugdíjrendszer átalakításának előkészítését annak érdekében, hogy az mindenki számára megnyugtató legyen, hogy a kiadások és bevételek egyensúlyban lehessenek. Mint önök is tudják, a kormány eddig is számos olyan intézkedést hozott, amelyek célja, hogy több dolgozó s így több járulékfizető legyen, ezzel biztosítva a nyugdíjrendszer fenntartását. Fontos számunkra, hogy idős és fiatal egyaránt tudja: holnap, egy év múlva, 15 év múlva és 20 év múlva is megkapja nyugdíját; hogy mindenki tudja: időskora nyugalomban, biztonságban telik majd; mindenki tudja, hogy a járulékot nemcsak szükséges, hanem fontos is befizetni, és értelme is van. Hangsúlyozzuk: ehhez járulékfizető dolgozók szükségesek.

A nyugdíjrendszer átalakításának fontos része volt a sok vitát, nem mindig építő kritikát kiváltó korhatár előtti ellátások, illetve a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása is. Már a munka kezdetén tudtuk, hogy sok támadásban lesz részünk, ám az ország, az emberek hosszú távú érdekeit szem előtt tartva álltuk azokat. Fontos kiemelnem önöknek, hogy a kormányváltást követően megkezdett átalakításokkal megteremtettük a lehetőségét annak, hogy egy hosszú távon fenntartható rendszer működjön.

A most önök előtt álló, T/7414. számon benyújtott javaslattal újabb fontos lépést teszünk a megkezdett úton, hiszen ezzel a törvénymódosítással a szocialisták által tervezett nyugdíjadóztatást akadályozzuk meg. Tudjuk, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénymódosítás tartalmát sokan figyelemmel kísérik. Ezt a kiemelt figyelmet a szocialisták által a törvényben már '97-ben, de csak 2013-as alkalmazással elhelyezett, ki nem dolgozott nyugdíj-megállapítási szabályok indokolják. Ezt a figyelmet az e szabállyal kapcsolatos sok találgatás, riogatás alapozta meg, amellyel az utóbbi időben a médián keresztül nemcsak a nyugdíj előtt állókat, hanem a már régóta nyugdíjasokat is bombázták.

1997-ben a szocialista és liberális kormányzás alatt a kötelező kétpilléres nyugdíjrendszer bevezetésekor került a nyugdíjtörvénybe az a szabály, amely szerint 2013. január 1-jétől bruttó keresetből bruttó összegben kell megállapítani a nyugdíjakat. A bruttó megállapítás személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettséggel együtt jár. Nem volt tisztázott, hogy a már megállapított nettó összegű nyugdíjak sorsa mi lehetne. Továbbra is nettó összegben folyósítanák, s nem viselne adóterhet? Bruttósítani kellene egy adott évi személyi jövedelemadó-szabály szerint, majd a mindenkori adószabályoknak megfelelően kellene adózni utánuk, esetleg újra kellene számítani őket?

Csak néhány kérdést vetettem föl azok közül, amelyekre nem volt válasz. Ez a bizonytalanság alapot adott rémhírek terjesztésére. Sokan felkészültek arra, hogy még ebben az évben nyugdíjba vonulnak akkor is, ha egyébként lenne munkájuk, és azt folytatni is akarják. Ezt azzal indokolták, hogy biztos helyről tudják: jelentősen csökken a nyugdíjuk összege, ha jövőre vagy azt követően vonulnának vissza. Erre a bruttó nyugdíj-megállapításra az 1997-ben elfogadott két szolgálatiidő-skála adott alapot. Az alacsonyabb összegű nyugdíj vagy korhatár előtti ellátás miatti aggodalmukban a korhatár előtti nyugdíjba vonulást olyanok is tervezték, akiknek csökkentett összegben kellene megállapítani az ellátásuk összegét, s szívesen dolgoznának tovább. E személyek féltek, hogy még a csökkentett összegű korhatár előtti ellátásnál is kevesebb lenne az ellátásuk, illetve később a nyugdíjuk is, ha 2013-ban vagy azt követően állapítanák meg az ellátás összegét. Sietségre azonban most már nincs ok, amennyiben elfogadja a Ház a törvényjavaslatot.

Eszerint a következő területeket emelném ki, amelyeken változtat a törvényjavaslat. Továbbra is a nettó keresetből történik a nyugdíjszámítás az idén alkalmazott szolgálatiidő-skála szerint. A 2013. január 1-jétől előírt nyugdíj-megállapítási szabályok hatályon kívül helyezését javasoljuk. Akik tehát valamilyen ellátás igénybevételére jogosultak, nem kell előbbre hozniuk a tervezett visszavonulás időpontját.

Szeretném megnyugtatni a már nyugdíjasokat és a korhatár előtti ellátásban részesülőket is, hogy nem lesz személyi jövedelemadó-köteles sem a nyugdíj, sem a korhatár előtti ellátás. Arra teszünk javaslatot, hogy a nyugdíj, illetve az ellátások összegét jövőre is ugyanolyan szabályok szerint kelljen megállapítani, mint jelenleg. A nyugdíj összegének kiszámítását tartalmazó, jelenleg alkalmazott rendelkezések közül egyedül az úgynevezett degressziós számítási szabály, amely a magas keresetek csökkentett beszámítását tartalmazza jelenleg, nem marad meg. A nyugdíj összegének megállapításakor figyelembe vehető béridőszakon belül immár túlnyomó részt jelentenek azok az évek, amikor a kiugróan magas keresetek után már csak az aktuális évi járulékfizetési felső határig lehetett nyugdíjjárulékot fizetni, és ezzel automatikusan korlátozott a beszámítható kereset is. A felső korlát eredményeként a degresszív számítási szabály hatályon kívül helyezhető.

A következő fontos lépés: a magán-nyugdíjpénztári tagok 2012. január 1-jétől kötelezően nyugdíjjárulékot fizetnek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A nyugdíjuk összegének kiszámítási szabályait ennek megfelelően szükséges módosítani, vagyis arra az időre, amelyre teljes járulékot fizetnek, az általános szabály szerinti teljes nyugdíj jár nekik.

Tisztelt Országgyűlés! A nyugdíjrendszer alapja a megbízható és pontos nyilvántartás. Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság az Új Széchenyi-tervben elnyert forrásból egységes nyilvántartási rendszert hoz létre. A pályázat eredményeként feldolgozott adatok alapján az egyeztetési eljárás bevezetésére teszünk javaslatot. A nyugdíjbiztosítás elsőként az 1955 és '59 között született korosztályokba tartozó biztosítottakkal kezdeményez adategyeztetést. A továbbiakban fiatalabb korosztályokat is bevonnak az egyeztetésbe, de azt a biztosított is kezdeményezheti a jövő évtől kezdve.

Az egyeztetési eljárás során az igazgatási szerv és a biztosított egyezteti a biztosítási adatokat, szükség esetén elvégzik az adatállomány módosítását.

(11.30)

Ezzel fokozatosan teljes körűvé válik a nyugdíjvárományokról vezetett nyilvántartás. A lezárt egyeztetést követően a szolgálati időről hatósági bizonyítvány adható ki. A pontos nyilvántartás alapján gyorsabb lehet a nyugdíj-megállapítás, és pontosabb is.

A magánnyugdíjpénztárból visszalépő tagok ígéretet kaptak tőlünk arra, hogy hozzátartozóik özvegyi járadékot igényelhetnek. Az özvegyi járadék alapja az elhunyt pénztártag által az állami nyugdíjrendszerbe áthozott összeg. A kormány tartja a szavát, a mostani javaslat szerint a nyugdíjbiztosítás megkapja a járadékszámítás alapjaként nélkülözhetetlen adatot arról, hogy az elhunyt pénztártag mekkora összeget hozott át magánnyugdíjpénztárából a társadalombiztosítási nyugdíjpénztárba. A járadékszámításnak így már nem lesz akadálya.

Az önök előtt lévő javaslat a nyugdíjreform eddig megtett lépéseivel kapcsolatos kisebb módosításokat is tartalmazza. Röviden utalnék ezekre is, tisztelt Országgyűlés.

A rokkantsági nyugdíjasok szolgáltatásként felvehették az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat. A rokkantsági rendszer átalakítása és az önkéntes pénztári elszámolási szabályok következtében azok a pénztártagok, akik tavaly a második félévben lettek rokkantsági nyugdíjasok, számukra a szolgáltatás nyújtása, így a pénzük kifizetése erre az évre áthúzódott. Az idén már nem minősülnek nyugdíjasnak, ezért a felhalmozott befizetéseiket a törvényi szabályozás miatt nem lehetett nekik kifizetni. Ezért most arra teszünk javaslatot, hogy az érintettek megkaphassák a szolgáltatást, azaz felvehessék az egyéni számlájukon felhalmozott összeget. Ezáltal a rokkantsági nyugdíjuk tavalyi megállapításának a dátumától függetlenül azonos helyzetbe kerülnek a tavaly szeptember végéig rokkantsági nyugdíjazottakkal.

A magánnyugdíjpénztár-tagok számának csökkenése miatt több pénztár megszűnhet. A törvényjavaslat azokra is gondol, akik egy végelszámolásra kötelezett pénztár tagjai lehetnek. Ennek érdekében a megszűnő pénztár tagja visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, és a javaslat szerint ebben az esetben jogosult lesz reálhozamának a felvételére is. A hozzátartozói nyugdíjak megállapításához az elhunyt nyugdíjának kiszámításakor figyelembe kell venni a nyugdíjminimumot és a felsőoktatásban nappali tagozaton folytatott tanulmányok idejét, ezzel is növelve a megállapításra kerülő özvegyi nyugdíjak és árvaellátások összegét.

A szolgálati nyugdíjakat a tavaly még hatályos törvények alapján bizonyos esetekben csökkentett összegben kellett folyósítani, de a szolgálati nyugdíjakat szabályozó két törvény azt is tartalmazta, hogy mely életkortól jár a teljes összegű szolgálati nyugdíj a jogosultaknak. A szolgálati nyugdíjak ez évtől szolgálati járandósággá alakultak. Az önök előtt lévő törvénymódosítás három ponton tartalmaz kedvező változást. Így az 50 százalékos mértékben folyósított szolgálati nyugdíjból átalakult járandóság az eredeti életkorban váltson vissza teljes összegű ellátássá. E váltást a 16 százalékos csökkentés nem érinti, de annak alapja természetesen módosul. A második fontos változás: korábban az 50 százalékos mértékben folyósított szolgálati járandóság 16 százalékos csökkentésének nem volt alsó határa. Most javasoljuk az arányos alsó korlát bevezetését. Ez azt jelenti, hogy a tavaly decemberi minimálbér másfélszeresének összege alá nem csökkenhet a járandóság. E két említett szabály kedvező az érintettekre, és a különbözetet január 1-jéig visszamenőleg megkapják.

A rokkantsági rendszer átalakítása érintette a korábbi megváltozott munkaképességűek ellátásainak és az özvegyi nyugdíj együttfolyósításának a szabályait is. A javaslat haladékot ad a rendszeres szociális járadékban vagy átmeneti járadékban részesülők özvegyi nyugdíjának 30 százalékos mértékűre módosítására, amire így csak szeptember 1-jétől kell sort keríteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A törvényjavaslat további része szintén nagy jelentőséggel bír, hisz az Európai Unió tisztviselőinek nyugdíjtranszferéről szóló szabályozással régen esedékes kötelezettségünket teljesítjük. Az új törvény az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjtranszfere, amelynek az uniós csatlakozásunkat követően már meg kellett volna születnie. A nyugdíjtranszferről uniós szinten egy 1968-as európai gazdasági közösségi rendelet, egy úgynevezett személyzeti szabályzat rendelkezik. A nyugdíjtranszfer lényege, hogy hordozhatóvá teszi a megszerzett nyugdíjjogokat a hazai nyugdíjrendszer és az uniós tisztviselők nyugdíjrendszere között. Az uniós tisztviselők nyugdíjrendszerében az jogosult nyugellátásra, aki legalább tíz évig dolgozott az Európai Unió valamely intézményénél. Azok a tisztviselők, akik megszerezték az uniós tisztviselők nyugdíjrendszerében a jogosultságot, a tagállami nyugdíjrendszerekben korábban megszerzett nyugdíjjogaik átutalásával növelhetik azt. Akik kevesebb, mint tíz évet dolgoztak a személyzeti szabály hatálya alatt, az uniós tisztviselői nyugdíjrendszerben megszerzett nyugdíjjogosultságuk biztosításmatematikai ellenértékét az Európai Unió azon tagállamába utalhatják, ahol a pályájukat folytatni fogják. Az új törvény mindkét élethelyzetet szabályozza.

A kidolgozás során az okozta a gondot, hogy amíg a nyugdíjtranszfer egy pénzösszeg utalását jelenti, addig a hazai nyugdíjrendszerben a járulékfizetéssel szerzett szolgálati időből és a nyugdíjjárulék-fizetés alapjául szolgáló keresetből kell kiszámítani a nyugdíjak összegét. A két rendszer alapvető különbsége azt is jelenti, hogy mindazok a szolidaritási elemek, amelyek a hazai nyugdíjrendszernek részei, az uniós tisztviselők nyugdíjrendszerében nem érvényesíthetők. Ilyenek például a járulékfizetés nélkül elismert szolgálati idők. A magyar nyugdíjrendszerbe történt befizetések transzferálásakor a rendelkezésre álló adatokból kell kiszámítani az utalandó összeget. Azokra a biztosításban töltött évekre, amelyekre a kereseti adatok nem igazolhatók, a rendelkezésre álló keresetek átlaga alapján kell megállapítani a számítás alapjául szolgáló összeget. A magánnyugdíjpénztár-tagoknak a pénztári megtakarításukat is át kell utalni.

A nyugdíjjogok Magyarországra hozatala során az uniós tisztviselők nyugdíjrendszeréből visszaérkező összeget szolgálati idővé és a nyugdíj alapjául szolgáló keresetté kell átszámítani, hogy abból a hazai szabályok szerint majd nyugellátást lehessen megállapítani. A visszautalt összeget a Nyugdíj-biztosítási Alap fogadja, azonban csak a nyugdíjjárulék-fizetés felső határáig, hiszen a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer csak ezen összegig vállal kockázatot a jövedelempótlásra. A nyugdíjjárulék-fizetési felső határt meghaladó összeg kizárólag időskori megtakarításként helyezhető el. Erre az önkéntes nyugdíjpénztárban, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatónál vagy nyugdíj-előtakarékossági számlán van lehetőség.

A nyugdíjtranszfer szabályainak megalkotásával együtt szükséges módosítani néhány kapcsolódó törvényt is, amelyeket a törvényjavaslat szintén tartalmaz.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, várom támogató észrevételeiket, és várom azt, hogy ha egyetértenek ezekkel a döntésekkel, támogassák a törvény elfogadását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 78 2012.06.12. 2:00  65-149

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Sós Tamás szocialista képviselő úrnak szeretnék reagálni. Ön azt mondja, szakmai vita legyen. Legyen! Csak amikor kimennek innen, a Parlament falai közül, akkor ne hazudozzanak, ez az első kérésem. Mert amikor önök kimennek, ezt kezdték 2002-ben, 19 ezer forinttal verték át az embereket, ezzel nyertek választást, majd utána körülbelül a sokszorosát visszavették. Ön azt mondja, hogy a magánnyugdíjrendszer hiányzik. A kötelező magánnyugdíjrendszert önök vezették be, sehol nincs ilyen a világon. Az a pénz hiányzik a költségvetésből, azért vannak eladósodva a családok és a költségvetés, mert minden évben több száz milliárd forintot kellett betenni a kötelező magánnyugdíjpénztár miatt az adórendszerből a nyugdíjrendszerbe, hogy egyáltalán ki lehessen fizetni a pénzeket. Tehát, amit ön beszél, az megint csak csúsztatás.

Önök bejelentették, Gyurcsány Ferenc, Veres János, Szűcs Erika, aki itt ül közöttünk, Korózs Lajos, az önök szóvivője, hogy át kell alakítani ezt a rendszert, át kell alakítani a rokkantnyugdíjrendszert, a korai nyugdíj rendszerét. Önök csak dumáltak, szövegeltek, most meg, amikor mi megtettük, kritizálják, holott arra önöknek bátorságuk nem volt, hogy ezt megtegyék. Amikor ön azt mondja, hogy okafogyott ennek a törvénynek a beterjesztése, és hogy nem igaz, hogy ezt meg kell tenni, akkor beszélje meg a szóvivőjükkel, a szocialisták szóvivőjével, Korózs Lajossal, aki a következőt mondta: "Ha nem módosítja a kormány, akkor bruttó jövedelem alapján számítjuk a nyugdíjakat, és ez feltételezi a nyugdíjak adóztatását."

(12.10)

Egy sajtótájékoztatón házon kívül ezt hazudják, ezt mondják, ön pedig házon belül szakmai vitára hívja fel a kormányt és mások képviseletét. Legyenek szívesek abbahagyni a nyugdíjasok riogatását, legyenek szívesek abbahagyni a nyugdíj előtt állók riogatását, mert azokat a lépéseket, amit most megtettünk, pontosan azért tettük meg, hogy fenntartható legyen a nyugdíjrendszer.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 86 2012.06.12. 2:03  65-149

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! Ez a csúsztatás, amit ön mondott, ez az, amit a szocialisták évtizedek óta betanultak, és én nem tudok mást mondani, mint hogy az önök zsigereibe nyugdíjügyben ez teljesen beleívódott. Egyszerűen nem értem, miért állít olyat, ami nem igaz. Nem igaz, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztárak pénzét - és tegyük hozzá ezt a szót, mert ilyen Európában nincsen, nem is volt, hogy kötelező magánnyugdíjpénztár, már a szó is nevetséges egyébként, szocialista találmány - a kormány bárhova is elvette volna. Bocsánat, ugyanúgy megkapják a nyugdíjukat azok a pénztártagok, akik visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe. Ne haragudjon, azt pedig képviselőtársával beszélje meg, aki előbb mondta, hogy az egyik magánnyugdíjpénztár vezetőjeként vagy alkalmazottjaként számolta ki, hogy hogyan kell majd ezt működtetni (Szűcs Erika: Biztosítótársaság! Nem ugyanaz.), majd utána jöttek sorra azok az emberek, hogy nem kaptak semmi hozamot. Ezt hogy számolták ki? Ugyanúgy, ahogy az elmúlt nyolc évet kiszámolták, ahova jutottunk? (Dr. Józsa István: Két év után.) Ne mondjon, ne állítson olyat, képviselő úr, hogy ezt a pénzt eltüntette a kormány. Ez nem igaz, mert ez egyszerűen egy újabb hazugság; ugyanúgy meg fogják kapni a nyugdíjat azok az emberek, akik visszaléptek a kötelező magánnyugdíjrendszerből.

Egyébként magánnyugdíjrendszer van, most is megvan a lehetőségük az embereknek. Ha önöknek annyi pénzük van, mert annyit félretettek az elmúlt nyolc évben, ám tegyék, tegyék be magánnyugdíjrendszerbe, de ne tegyék kötelezővé. Önök nagyon jól tudják, hogy csak 2010-ben és 2011-ben már évi 370-400 milliárd körüli összeget kellett a költségvetésnek az adórendszerből a nyugdíjrendszerbe betennie. Önök is tudják, hogy hiányzott ez a pénz, önök is tudják, hogy az egész egy átverés volt, mégis még mindig ehhez ragaszkodnak, hogy ez fontos. Fejezzék már ezt be, mert nem igaz, amit mondanak!

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 92-94 2012.06.12. 2:09  65-149

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. A mikrofon azért maradhat? (Derültség a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Természetesen. Az ön szavát nyomta volna el ez az ismeretlen zene.

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a lehetőséget. Csak azért, hogy idézetekkel is kicsit emlékeztessem önöket, hogy mit mondtak az önök politikusai, kezdem az ugyan most már távol lévő, de mégiscsak politikai államtitkárként dolgozó Korózs Lajossal, aki önöknek most is szóvivője (Dr. Józsa István: Nem szóvivőnk!): "Természetesen én azt tudom, hogy a rendszerváltás utáni években nagyon sokan belemenekültek a rokkantnyugdíjazásba. De hosszú távon nem lehet egy társadalom számára perspektíva az, hogyha a munkaerőpiacon valamilyen ingadozás van, vagy azért, mert nem konvertálható a tudása, vagy azért, mert ha valamelyest az egészségi állapota csökken, akkor az az egyetlenegy menekülési útvonal, hogy megyünk rokkantnyugdíjba. Sajnos a '70-es években Angliában ezt csinálták a munkavállalók, és az angolok rájöttek arra, hogy ez így nem jó."

De azért ne csak a távollévőket idézzem, itt van önökkel Szűcs Erika képviselő asszony, aki papíron már nem a szocialisták tagja, de lélekben abszolút együtt van önökkel: "Egyébként a rokkantság megállapítása helyett a munkavégző képesség és a foglalkoztatás helyreállítása európai trend - nem tudom, figyel-e Sós képviselő úr -, amit nem csupán a gazdaság igényei, hanem mindannyiunk napi tapasztalatai is visszaigazolnak, hogy mi is a társadalom valós elvárása a több mint 400 ezer munkaképes korú rokkantnyugdíjas esetén. Ez az elvárás világos - folytatódik az idézet -: aki munkaképes, az dolgozhasson - és dolgozzon is -, legyen több adófizető, hogy kevesebb adóból is tisztes megélhetést lehessen azoknak a honfitársainknak is biztosítani, akiknek a rehabilitáció már nem segít."

Nem tudom, hogy figyeli-e a képviselő úr ezeket az idézeteket. Ön ezeket a lépéseket nem támogatta, és nem merték meglépni, mi megtettük, most meg utólag kritizál minket ebben az ügyben, tehát egyszerűen nem is értem az önök felfogását.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 104-106 2012.06.12. 2:21  65-149

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Kedves Kovács Képviselő Úr! Én elhiszem azt, hogy ön a gazdasági bizottságnak évekig tagja volt, és ha jól tudom, most is a pénzügyi... (Dr. Józsa István: Alelnöke!) Alelnöke, pláne! Akkor tisztelt Alelnök Úr! Ha valaki bevitte az elmúlt időszakban a pénzét egy bankba, mondjuk 1 millió forintot, és utána 8 ezer forinttal jött ki, az ön szerint egy gondos számításnak az alapja? Az egy gondos képviselet? Az egy jó megoldás? Hiába csóválja a fejét, ön ezt állította! Volt, aki 8-10 év befizetése után alig kapott hozamot. Hiába nevetgélnek ezeken, kérdezzék meg azokat az embereket, akik alig kaptak hozamot!

És a másik, csak azért, hogy tárgyszerűek legyünk, tisztelt képviselő úr: 35 éves kor alatt önök kötelezővé tették a magánnyugdíjpénztárat. Nem a sima magánnyugdíjpénztárat (Szűcs Erika: 1 millió embernek...), mert az lehet, az önkéntes, a kötelezőt. Még egyszer mondom, annyira nevetséges még a név is: kötelező magánnyugdíjpénztár (Dr. Józsa István: Az az egyharmad.) - önök tették ezt! Tehát ne mondja azt, hogy önkéntesen csatlakoztak az emberek! (Göndör István: 3 hónap alatt 800 ezren, államtitkár úr! Ne tessék már hazudni!) Mindenki, aki 35 éves kora alatt volt, és utána az újonnan belépő fiatalok, évente 80-100 ezer fő, aki foglalkoztatásba bekerült, mind kötelező volt. Tehát legyen szíves, ne csúsztasson! (Kovács Tibor: Nem csúsztatok! Én tényszerűen mondtam el, amit mondtam!)

És ne mondjon olyanokat, amik abszolút nem igazak! Nem igazak! Ott folytatják, ahol 2002-ben abbahagyták. Ott folytatják, ahol a kormányzásuk alatt... (Göndör István: Lemezt kellene már cserélni, államtitkár úr!) Bocsánat, ne haragudjon már, akkor majd ha megnyugszik, akkor küldök át vizet... (Felmutat egy pohár vizet.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Úgy látom, be van jelentkezve kétperces felszólalásra. Kérem, kellő türelemmel várja meg, amikor házszabályszerűen reagálhat!

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tehát politikailag önök azt mondják, hogy itt folytassunk egy tárgyszerű vitát, most itt kacsingatnak egymásra. Itt ilyenkor a szakmát képviselik, önök fantasztikusan a szakmát képviselik, majd kimennek a sajtótájékoztatókra, kimennek a fórumokra, és ott egészen mást mondanak, és hazudoznak az emberek előtt. És ezért mondjuk azt, hogy ezt állítsák le, hagyják abba, és ne riogassák sem a nyugdíjasokat, sem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) az az előtt állókat.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 118 2012.06.12. 2:08  65-149

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Sós Tamásnak és önnek a következőt szeretném válaszolni számokkal, és talán egyértelmű lesz.

Amikor önök kormányoztak, 2007-ben 2,2 százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke. Amikor önök, szocialisták kormányoztak, 2009-ben 6,9 százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke. Miről beszélnek megint? Tehát pont ezt mondtuk, ezt mondtam a vezérszónokiban is, vagyis az expozémban, pont ezt mondtam, hogy ezt fejezzék be, ezt a hazudozást, mert amióta mi kormányon vagyunk, tavaly is megkapták a nyugdíjasok azt, ami teljesen jogos, és a törvényben benne van reálérték szerint. (Göndör István: Igen, át tetszettek verni őket rendesen!) Hát ez az, látja, Göndör István úr, aki nem tudja elviselni a vereséget, inkább menjen kifele, úgy látom, kimegy (Közbeszólások az MSZP soraiból: Jegyző!), és nem tudja elviselni azokat a számokat, amik igazak. Én egyszerűen nem értem, hogy miért csúsztatnak folyamatosan.

Amikor önök azt kérdezik egyébként, hogy hogy lesz fenntartható a nyugdíjrendszer, bármennyire is mosolyog Szűcs Erika képviselő asszony, bármennyire is gúnyosan mosolyog, önök alatt 2,9 millió nyugdíjas volt, önök is elismerték, hogy fenntarthatatlan. Önök is elismerik, hogy lehetetlen kifizetni, hogy az ország nem bírja ezt elviselni. Önök is tudják, hogy meg kellett lépni azokat a változtatásokat, amelyeknek eredményeképpen igenis csökkent a nyugdíjkorban és a nyugdíjban lévőknek a száma, és csökkenni fog a jövőben a korai nyugdíjazottaknak a száma, csökkenni fog azoknak a száma, akik szolgálati nyugdíjba mennek el, és csökkenni fog azoknak is a száma, való igaz, akik rokkantosítással mennek el nyugdíjba. De mindazok, akik megérdemlik, akik rászorultak, azok meg fogják kapni a támogatást a jövőben is, és még egyszer hangsúlyozom, hogy a nyugdíjasok pedig meg fogják kapni azt a reálérték-emelést, amit ez a kormány eddig is megadott nekik.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiban.)

(12.50)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
201 148 2012.06.12. 3:15  65-149

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Bár az utóbbi pár perc vitája abszolút nem tartozott, legalábbis szorosan a törvényjavaslathoz, azért azt szeretném leszögezni zárásképpen, hogy önök, szocialisták semmit nem tettek a családok adóztatásának csökkentése érdekében, főleg a gyermekeket vállalók érdekében. Tehát teljesen fölösleges bármiféle mondatuk, gondolatuk ezen a területen.

A következő megjegyzésem: reálértékben továbbra is megőrizzük a nyugdíjak értékét, szemben a szocialistákkal, akik 2009-ben 6,3 százalékkal csökkentették reálértékben a nyugdíjakat.

Harmadik megjegyzésem: nem lesz adó a nyugdíjakon, sem a jelenlegi nyugdíjakon, sem pedig a jövőben megállapítandó nyugdíjakon. Miközben a szocialisták folyamatosan azt akarják mondani, hogy ők a kisemberekért akarnak föllépni, szeretném jelezni, hogy az a minimálbéres ember, aki 25 év szolgálati időt szerzett, havi 3600 forintot vesztett volna az önök javaslata alapján. Az az átlagkereseten élő ember, aki 25 év szolgálati időt szerzett, közel 9000 forintot veszített volna az önök megállapítása alapján a nyugdíján. Tehát jobb, hogyha azt is elfelejtik, hogy önök a kisemberek védelmében szólnak bármikor is, mert amikor szólnak, akkor másik oldalról a tetteik ezt mind-mind megcáfolják.

A következő, amit szeretnék megjegyezni, amit a szocialisták próbálnak itt belesulykolni az emberekbe, hogy nem tartható fenn a nyugdíj, illetve nincs fedezet. Igenis fenntartható a nyugdíjrendszer, igenis ebben az évben és a következő évben is meg fogják kapni a mindenkori nyugdíjasok a nyugdíjaikat. Sőt, van egy rossz hírem a szocialistáknak, mert úgy látszik, nekik ez rossz hír, az embereknek, fiataloknak, középkorúaknak pedig jó hír, hogy 25 év múlva is fenntartható lesz a rendszer, mert megtettük azokat a lépéseket, bármilyen nehéz is volt, bármilyen küzdelem árán is, amit egyébként ők is szóban meg akartak tenni, most el is mondták a vitában, de a gyakorlatban pedig nem mertek hozzányúlni. Bátorságuk nem volt, most pedig kritizálják ezeket a lépéseket.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Én köszönöm mindazoknak a részvételét a vitában, akik tartalmasan szóltak hozzá, még a baloldali képviselőknek is a részvételét ebben a vitában. Érdekes módon egyébként az SZDSZ utódpártja, az LMP ma sem képviseltette magát ebben a társadalmilag nagyon fontos vitában, nem is érdekelte őket ez a vita. Ezt csak azért jelzem az üres padsoraik felé, hogy ha legközelebb bármikor ők a legszegényebbek meg a legelesettebbek érdekében akarnak fölszólalni, akkor vegyék figyelembe, hogy a legelesettebbek érdekében nekünk is tenni kell, vagy mindenkinek tenni kell, és nemcsak szóban, hanem adott esetben a javaslataikkal is hozzájárulni ehhez a vitához.

Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget, képviselőtársaimnak pedig a megszólalásokat. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 124 2012.06.18. 2:13  121-128

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is Erzsébet nem Mikulás, és nem kosárban hoz csomagokat, hanem olyan támogatási rendszert alakítottunk ki, amire önök képtelenek voltak. Azért voltak képtelenek, mert önök a külföldi nagytőkét képviselték a kafetéria-rendszeren belül, és képtelenek voltak úgy átalakítani egy rendszert, aminek eredményeképpen az itt átadott adólehetőségekből, az abból származó kereskedelmi bevételből ne külföldre menjen a haszon, ne külföldön évente körülbelül 10 milliárd forinttal támogassanak cégeket, hanem Magyarországon maradjon.

Mi ezt a rendszert átalakítottuk, és a rendszer átalakításának a lényege az, hogy itt maradjon az utalvány forgalmazásából származó bevétel, és ezt szociális üdültetésre, szociális táboroztatásra használjuk. Annak kimondottan örülök egyébként, és akkor nem mutogatok túl messze vissza, de 2010-ben az önök miniszterelnök-jelöltje, Mesterházy Attila azt mondta, hogy sokan nem az eredeti szándéknak megfelelően használják fel a szociális segélyeket, éppen ezért önök nem tartják olyan nagy bajnak, ha természetben kapják a rászorulók például a rendszeres szociális segélyt. Tisztelt Képviselő Úr! Néhány héttel ezelőtt önök pont az ellenkezőjét mondták, pont az ellenkezőjével támadtak minket.

De azért, hogy az utolsó kérdésére is válaszoljak önnek: senki nem tervezi azt, hogy a nyugdíjakat, akár egy fillért is Erzsébet-utalványból fizessünk. Tudom azt, és jól játsszák ezt a játékot, hogy a nyugdíjasokat mindennel riogatják. Riogatják az adóval, hogy majd adót vezetünk be, de most van a törvény az Országgyűlés előtt, amivel mi eltöröljük azt az adózási lehetőséget, amit egyébként önök hoztak be 1997-ben, és nem töröltek nyolc éven keresztül el. Tehát ne riogassák se a nyugdíjasokat, se másokat, mert hazugság, amit mondanak, és hazugság az a papír is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amit valaki eljuttatott a patikákba. Erről kiadott egyébként közleményt az alapítvány.

Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 128 2012.06.18. 1:12  121-128

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Azt gondolom, hogy nincs jelentősége, hogy ön nem fogadja el a választ, tehát önök hazudnak. (Felzúdulás az MSZP soraiban.) Hazudnak, mert azt mondta nem nyolc éve meg tíz éve Korózs Lajos, aki az önök párttársa: "felháborító, hogy a kormány a svéd és a német nyugdíjmodellel való kísérletezés után már talán azzal is sújtaná a nyugdíjasokat, hogy utalványban fizetné a nyugdíjak egy részét". Ezt önök most nyilatkozták, tehát hazudoznak összevissza, mert sem adózása nem lesz a nyugdíjaknak, sem pedig Erzsébet-utalványban nem fogjuk fizetni, egyébként a családi pótléknál sem merült ez föl. Ha valahol fölmerült, és az meg is fog valósulni, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménynél kötelező jelleggel, és a rendszeres szociális segélynél pedig adható lesz.

Érdekes módon - még egyszer hangsúlyozom - ez az önök egyébként 2007-ben hozott törvényében is benne volt, illetve a választási programjukban, most meg tiltakoznak, és olyanokat mernek állítani, ami abszolút nem igaz. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Még egyszer hangsúlyozom: nem mondanak önök igazat folyamatosan. (Taps a kormánypártok soraiban. - Pál Béla: Csak kérdeztem, államtitkár úr, és ön nem válaszolt.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 140 2012.06.18. 2:06  137-144

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is, nem babrálunk és nem szúrunk ki velük. De azért azt hiszem, te is... - elnézést a tegezésért! -, ön is jól tudja, képviselő asszony, hogy az a létszám, amely Magyarországon az elmúlt években napvilágot látott, miszerint közel 940 ezer ember kapott rokkantnyugdíjat vagy rokkantnyugdíjszerű ellátást, az egyszerűen elfogadhatatlan és képtelenség. Ezt már az előző kormány is felismerte, és lépni akart ez ügyben, de nem tudott mit tenni.

Gondolom, az önök előtt is elfogadhatatlan, és elismerik azt, hogy a felülvizsgálatok korábbi módszere, illetve az, hogy olyan munkaügyi problémát próbáltak a nyugdíj oldaláról megoldani, ami egyébként fiatal és középkorú embereket küldött el korán nyugdíjba, aminek nemcsak a leépülés, hanem általában a társadalmi teljes kirekesztés is lett a következménye, az teljes mértékben elfogadhatatlan. És azt ön is tudja, hogy mindez a sok-sok százezer ember, ezeknek egy nagy része valóban nagyon súlyos fogyatékos, nagyon súlyos beteg, vagy pedig olyan fogyatékossága van, amivel nem tud dolgozni. De az a rendszer, amit mi átalakítunk, és át is kell alakítanunk, az igenis azt az irányt fogja elindítani - és el is indította -, ami nem csak a segélyezést, nem csak a támogatást, nem csak a cégek támogatását jelenti, hanem a nagyon fontos rehabilitációs munkát, és a rehabilitációs munka segítségével pedig visszatérést abba a környezetbe, ahonnan esetleg ezek az emberek kiestek.

Egyébként annak a változtatásnak az eredményeképpen, amit most megtettünk, azt kell mondanom, hogy például a 200 ezer emberből, akinek vissza kellett jelentkeznie a rokkantnyugdíj-rendszerből, mert olyan korhatárban voltak, olyan helyzetben voltak, tízezren nem is jelentkeztek. Felteszem önnek a kérdést: vajon miért?

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
203 144 2012.06.18. 1:13  137-144

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Képviselő asszony bizonyára jól ismeri a támogatási rendszer jelenlegi formáját, csak talán azt a részt nem ismeri, hogy azok a cégek, amelyek eddig megkapták a támogatást, egy jó részük a rehabilitációban nem vett részt, hanem ugyanazok az emberek maradtak évtizedekig ugyanazoknál a cégeknél. Ez önmagában nem lenne baj, csak akkor ez nem rehabilitációs foglalkoztatás.

De valószínűleg az ön figyelmét az is elkerülte, hogy a jelenlegi támogatási rendszeren felül, ami eddig is megmaradt, ugyanazzal a támogatási összeggel a jövő évi költségvetésben is támogatjuk a cégeket és a nyílt munkaerőpiacon lévő cégeket is, amelyek akkreditálják magukat. Egy rehabilitációs kártyás rendszert is bevezettünk, ami eddig nem volt. Ezzel azok a cégek mentesülnek a munkaadói járulékfizetési kötelezettségtől, amelyek ilyen embereket foglalkoztatnak, megváltozott munkaképességűeket, fogyatékossággal élőket.

Önöknek is és mindenkinek, az egész országnak az az érdeke, hogy azok az emberek, akik valóban több százezren vannak, minél többen munkahelyet találjanak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), minél többen ne segélyből (Az elnök ismét csenget.), ne támogatásból éljenek, hanem saját magukat is el tudják tartani.

Köszönöm a kérdését. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 108 2012.06.19. 14:10  107-132

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim, Hölgyek és Urak! Amint azt önök is tudják, a kormány megalakulásától kezdve azonnal felvállalta az állami ellátórendszereink átalakítását, rendbetételét, amelyek évtizedes problémákat jelentettek. E nagy feladat mellett, ezzel szoros összhangban az első pillanattól kezdve kiemelt célunk a családok megerősítése, a nehéz helyzetben élő emberek, legyen ez fogyatékossággal élő, idős vagy segítségre szorult gyermekeket nevelő családok segítése. Ezen elvek mentén, e folyamat részeként került most a Ház elé az a törvénycsomag, amely tíz törvény módosítását tartalmazza. A szemlélet, a hozzáállás változását kívánjuk elérni a fogyatékossággal élő emberek esetében. Ennek egyik eszköze a lakhatási körülmények és az életfeltételek javítása.

A fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó szociális intézmények átalakításának célja a fogyatékossággal élő emberek jogainak maradéktalan érvényesítése, életminőségük javítása, a szociális szolgáltatói szerkezet fejlesztése és modernizálása. Az intézményi férőhelyek kiváltása közel 12 ezer embert érint, és a teljes ellátórendszer átalakítását jelenti. Hozzá kell tenni azt is, hogy e feladat több évtizedre szól, így fontos, hogy az általunk megkezdett munkát a következő évtizedek kormányai is folytassák.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak is jelzik, hogy a kormány következetesen tartja magát ahhoz az elvhez, amellyel megkezdte munkáját, s amely úgy hangzik: senkit nem hagyunk az út szélén, bárki bárhogy is gondolja ezt a mondatot. Ez az elv érvényesül a törvénycsomag másik, igen jelentős eleménél, az 50 órás iskolai hiányzás szabályozásánál is. A családtámogatási rendszer átalakítását már napokkal a kormány megalakítása után megkezdtük, ezzel is jelezni kívántuk a kormány prioritását, a családok megerősítését, támogatását. A szándékunk az volt és ma is az, hogy a következő nemzedékek minden tagjának élete biztos alapokon nyugodjon, hogy mindenki munka által tudja biztosítani a saját és családja megélhetését. Ennek azonban alapeleme a rendszeres iskolába járás. Ezt kívánjuk elősegíteni az össztársadalmi érdekeket szolgáló intézkedéssel, amely a köznyelvben 50 órás hiányzásként ismert. Önök is tudják, az iskolába járás, legalább egy szakma megszerzése az egyén, az egyes család és a társadalom számára egyaránt nagyon fontos. Ismételten hangsúlyozom önöknek: a kormány kitart alapelve mellett, senkit nem hagyunk az út szélén. E javaslat is ennek jegyében született.

Nézzük a részleteket, tisztelt hölgyeim és uraim: először is a férőhelykiváltás a támogatott lakhatással kapcsolatban. A törvényjavaslat kiemelkedő jelentőségű rendelkezése a szociális szolgáltatások területén a támogatott lakhatás, mint az új szolgáltatás jogszabályi alapjainak megteremtése. A fogyatékos személyek számára ápolást, gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló kormányhatározatot 2011 júliusában fogadta el a kormány. A stratégia végrehajtása érdekében a kormány feladatként írta elő, hogy 2012. június 30-áig kell kidolgozni a támogatott lakhatás szakmai tartalmát, személyi és tárgyi feltételeit.

A stratégia megvalósításának elősegítése érdekében kiírásra került az Új Széchenyi-terv részeként a "Bentlakásos intézmények kiváltása" című pályázat, amelynek keretében 7 milliárd forint áll rendelkezésre. A pályázat lebonyolításához szükséges, hogy a kiváltás jogszabályi háttere biztosított legyen. Ezt szolgálja a törvényjavaslat, amely a támogatott lakhatás alapvető rendelkezéseit tartalmazza, a részletszabályok pedig végrehajtási rendeletben kerülnek szabályozásra. A támogatott lakhatás megfelelő feltételeket teremt ahhoz, hogy a fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybeteg, valamint hajléktalan emberek nyitottabb, természetesebb, családiasabb életmódot alakítsanak ki önmaguk számára, és a helyi lakossággal azonos életkörülmények, életfeltételek között éljenek, részt vegyenek a helyi társadalom életében.

(13.40)

A támogatott lakhatás az ellátott életkorának, egészségi állapotának és önellátási képességének megfelelően biztosít lakhatási, illetve egyéb szociális szolgáltatásokat az ellátott önálló döntése, szükséglete, képességei, készségei maximális figyelembevételével. Az átalakítás legfontosabb újdonsága, hogy a lakhatás és a napközbeni tevékenység szétválnak, biztosítva ezzel a személyre szabott és szükségletekre épülő ellátást. Az eddigi bentlakásos intézmény által nyújtott komplex szolgáltatás lakhatási szolgáltatásra, valamint önálló életvitelt segítő szolgáltatásokra válik szét. Az önálló életvitelt segítő szolgáltatások nyújtására az ellátott komplex szükségletfelmérése alapján kerülhet sor.

Az új szabályok biztosítják azt a lehetőséget, hogy ezeket a szolgáltatásokat a támogatott lakhatást nyújtó fenntartók együttesen, hálózatba szerveződve biztosítsák. A hálózati működés a terhek megoszlását, a hatékonyabb fenntartást, illetve az egyszerűbben megszervezhető rugalmas, szükségleteken alapuló ellátást segíti elő. A lakhatási szolgáltatás három formában biztosítható: legfeljebb 6 fő számára kialakított lakásban vagy házban, 7-12 fő számára kialakított lakásban vagy házban vagy legfeljebb 50 fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében. A fogyatékos, pszichiátriai és szenvedélybetegek, személyek ápolását, gondozását nyújtó intézményi ellátás fokozatosan alakul át az új szabályoknak megfelelően.

A második nagy területi változás a kapacitásfinanszírozás módosítása és pontosítása. A törvényjavaslat kiemelendő intézkedése, hogy mind szociális, mind gyermekjóléti területen pontosítja a finanszírozási rendszerben 2012. január 1-jétől működő befogadásra irányadó szabályozást, a gyakorlatban felmerülő problémák rendezése, az átláthatóbb szabályozás megteremtése érdekében. A jogalkotó automatikussá teszi azon kapacitások befogadását, amelyek esetében a már meglévő és finanszírozott férőhelyek száma nem változik. Valamennyi mentesülési eset törvényi szinten kerül szabályozásra a korábbi végrehajtási rendeleti szintű szabályozás helyett. A mentesülési esetek közé bekerül a szétválás, egyesítés, a fenntartó intézményei, telephelyei közötti férőhelyszám-átcsoportosítás, az egyik telephelyről a másikra történő áthelyezés, továbbá a férőhelyek átminősítése, de kizárólag azzal a feltétellel, hogy a változás nem jár költségvetési többletkiadással. Fenntartóváltás esetén nem beszélhetünk új szolgáltatás, illetve új férőhelyek létrejöttéről, ezért szükséges annak törvényben való rögzítése, hogy ebben az esetben nincs szükség szakhatósági eljárás keretében a befogadás megállapítására.

A gyermekjóléti alapellátásokat tekintve a törvényjavaslat bevezeti a nevelés, gondozás nélküli munkanap intézményét a bölcsődék esetében. Ezzel lehetővé válik, hogy a bölcsődék napja nevelés nélküli munkanappá váljon, amelyet szakmai ünnepségek lebonyolításán túl szakmai fejlesztésre kell fordítani. Ugyanakkor, amennyiben a szülő nem tudja megoldani e napon gyermeke elhelyezését, a gyermek felügyeletéről gondoskodnia kell az intézménynek.

A következő nagy változtatás, úgy gondolom, a baloldali ellenzéket érinti és érdekli a legjobban, ezért talán érdemes erre még jobban odafigyelni. Az iskolai hiányzás, mint azt a bevezetőben említettem, növeli annak kockázatát, hogy a diákok, a jövőbeli felnőttek nem szerzik meg azokat az alapvető ismereteket, azt a képzettséget, amely a későbbi munkába állásukhoz szükséges. Az egész társadalom érdeke, hogy a fiatalok tankötelezettségüket teljesítsék, tanuljanak, szakmát sajátítsanak el és adófizetőkké váljanak. Ezt a célt kívánta szolgálni a kormány, amikor az iskoláztatási támogatás feltételéül szabta az iskolalátogatást. Annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, hogy a rendszeres iskolába járás minden körülmények között az iskoláztatási támogatás folyósításának feltétele, a törvényjavaslat újraszabályozza az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének és szüneteltetésének rendszerét.

Az iskolalátogatási kötelezettség elmulasztása esetén minden gyermekre a gyermek életkorától és a család jövedelmi helyzetéről függetlenül ugyanaz a jogkövetkezmény fog vonatkozni, így abban az esetben, ha az igazolatlan tanórák száma az 50 órát eléri, az iskoláztatási támogatás folyósítása minden esetben szünetel. Megszűnik a felfüggesztés jogintézménye, azaz a családi pótlék visszamenőleges kifizetésére, a felfüggesztéssel érintett támogatási összeg természetben nyújtására ismételt iskolába járás esetén sem kerülhet sor egyetlenegy esetben sem. Fontos kiemelni ugyanakkor azt, hogy a szüneteltetés időtartama alatt a rászoruló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek gyermekvédelmi kedvezményben és az ahhoz kapcsolódó támogatásokban továbbra is részesülhetnek.

A szabályozás ugyanakkor a jelenlegihez képest kedvezőbb feltételeket határoz meg a szüneteltetés megszüntetése esetében. A javasolt szabályozás szerint a jegyző akkor kezdeményezheti a szüneteltetés megszüntetését, ha a gyermek öt kötelező tanórai foglalkozásnál nem mulaszt többet igazolatlanul. A hatályos szabályozás szerint egyetlen igazolatlan óra hiányzás is a szankció fenntartását eredményezi. Tudjuk azt, hogy az iskolalátogatási kötelezettség nem teljesítésének hátterében komoly családi és egyéni problémák állhatnak, amelyek megoldásához a családnak segítségre van szüksége. A hiányzások hátterében álló problémák megoldásának segítése érdekében az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséhez a 16 évesnél fiatalabb gyermekek esetén továbbra is kötelező a védelembe vétel, amelynek keretében mind a család, mind a gyermek segítséget kap.

A megváltozott munkaképességűek ellátására az alábbi változtatások vonatkoznak. Mint már említettem, 2012. január 1-jétől átalakítottuk a megváltozott munkaképességű egészségkárosodott személyek ellátásainak korábban kialakult átláthatatlan rendszerét, amely nem a foglalkozási rehabilitációra, hanem a pénzbeli ellátás igénybevételére ösztönző volt. A rendszer hatékonyabb működésének biztosítása érdekében 2012. július 1-jével megkezdi munkáját a rehabilitációs szakigazgatási szerv, és folyamatban van a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási támogatási rendszere átalakításának előkészítése is.

Az önök előtt lévő törvényjavaslat a rehabilitációs szakigazgatási szerv létrehozásával összefüggésben tartalmazza a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény adatkezelésére, nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseinek pontosítását. A komplex minősítés keretében végzett orvosszakértői munka gördülékeny szervezése érdekében a szakértői bizottság orvos szakértőinek kijelölésére és az orvosszakértői névjegyzék kialakítására tesz javaslatot.

Néhány pontosító jellegű rendelkezést is tartalmaz a törvénymódosítás. A törvényjavaslat egyebekben pontosító technikai jellegű rendelkezéseket a gyermekjóléti alapellátás körében fogalmaz meg. E rendelkezések olyan pontosítások, amelyek a jogalkalmazók által jelzett gyakorlati jellegű problémákat igyekeznek orvosolni az ellátásszervezésre, illetve a térítési díjakra vonatkozó törvényi rendelkezések vonatkozásában. A törvényjavaslat a szolgáltatásnyújtók visszajelzései alapján az irányadó rendelkezések egyértelműbb megfogalmazásával igyekszik segíteni a jogalkalmazók munkáját. A törvényjavaslat része a rokkantsági és rehabilitációs ellátás esetében az ellátás összegének kiszámítására vonatkozó rendelkezések pontosítása is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 132 2012.06.19. 11:33  107-132

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon röviden szeretnék néhány gondolatra válaszolni.

Először is Vágó Sebestyén képviselő úrnak szeretném megköszönni az észrevételeit. Az egyik köszönet azért, mert szakmailag tett hozzá gondolatokat. Mindamellett azért szeretném azt kiemelni, lehet, hogy félreérthető a törvénytervezetben, miszerint 2014. december 31-éig a működő lakóotthonoknak is már az új szabályozási rendszerben kell működniük, ez nyilván nem arra vonatkozik, hogy a létszámukat 50 fő alá kell csökkenteni. Lehetetlen. Lehetetlen ezt megvalósítani ennyi idő alatt, ezt mindenki nagyon jól tudja.

És akkor kicsit kitérnék Sós Tamás képviselő úrnak a felvetésére, amiben sok igazság is volt, és majd azt is elmondom, hogy mit tartok annak. De azért, amikor ön azt kérdezi tőlünk - illetve LMP-s képviselők -, hogy miért ilyen lassú ennek a kiváltásnak a folyamata, és miért csak most kezdtük el, én szeretném önnek jelezni, hogy önök 2007-re már megkapták azt a 7 milliárd forintos lehetőséget európai uniós támogatásból, amivel nem tudtak élni. Nem tudták kiírni a pályázatot. És azért nem tudták kiírni a pályázatot, mert nem volt egy kitagolási koncepció, amit az Európai Uniónak az illetékes szakértői nagy nehezen, de mégiscsak elfogadtak most már ebben az önkormányzati ciklusban, amit mi csináltunk meg és mi készítettünk el.

Nem lehetett miből dolgozni. Éppen ezért az a pályázat, amit nemrég írtunk ki, néhány hónappal ezelőtt, ennek a pályázatnak az eredményei csak most fognak beérkezni. Ezért tolódik. 7 milliárd forint tudom, hogy rengeteg pénz, és azt is tudom, hogy nagyon kevés pénz ahhoz, hogy mindezt a hatalmas, több mint tízezer embert érintő, a főleg fogyatékossággal élő, pszichiátriai sérült vagy pedig súlyos, tartósan beteg, bentlakásos intézményben élő honfitársunknak a sokkal jobb támogatott lakhatása megvalósuljon. De el kell kezdeni ezt a munkát, és azt hiszem, most ilyen értelemben önöknek mégiscsak köszönetet kell mondani, hogy a törvényjavaslatnak ezt a részét, azt hiszem, egyöntetűen támogatták.

Remélem, az csak félreértés és félremagyarázás, vagy inkább hogy nem félremagyarázása a gondolatoknak, miszerint a korábbi I-es és II-es - azért mondom, hogy korábbi, mert ma már nem így hívjuk a rokkantsági fokokat -, tehát a rájuk vonatkozó soros felülvizsgálati kötelezettségben nincsen változás, ez eddig is így volt. Hiszen ha valakit valamilyen oknál fogva a II-es csoportba besoroltak, de lehet az, hogy egyrészt az állapota romlik, ezért más csoportba esik be, de az is lehet, hogy javul, van ilyen, főleg mondjuk, olyan betegségeknél, amelyeknél az orvostudomány már fejlődött, javult, és éppen ezért át lehet minősíteni egy jobb feltételre. De ez a törvényjavaslat nem érinti ezt a feltételt, én ezt szeretném önöknek jelezni. Valamit félreértenek, vagy pedig, még egyszer mondom, remélem, nem félre akarják magyarázni.

A mostani módosítás csak az állapotváltozás esetére teszi lehetővé, hogy az érintett kérhesse a felülvizsgálatot. Kérhesse. Ez egészen más helyzet, mint ha arra kötelezzük. És egyébként a foglalkoztatási rehabilitációval kapcsolatban nem tartalmaz ez a törvényjavaslat semmiféle rendelkezést. Tehát én kérem szépen az LMP-s képviselő asszonyokat, illetve képviselőket, hogy ne magyarázzák félre ezt a törvényt.

Egyébként a rehabilitációs foglalkoztatásra vonatkozó gondolata teljesen más kérdéskörbe tartozik, az magához a foglalkoztatáshoz tartozik, és az azért fontos lehetőség, hogy azok a cégek, amelyek őket foglalkoztatják, az ilyen állapotú honfitársainkat, azok megkaphassák azt a támogatási összeget, ami valóban, a jövő évben átalakuló támogatási összegeknél meg fog valósulni, és mindenkinek a segítését fogja szolgálni.

(15.20)

Tehát kérem szépen, hogy azért ne magyarázzák félre, mert fölöslegesen nem kell riogatni azokat az embereket, akiknek amúgy is nehéz az életük, amúgy is nagyon nehéz a sorsuk.

A következőt szeretném az iskoláztatási támogatással kapcsolatban önöknek mondani, és kicsit erősíteni azt, ami ugyan igaz, hiszen Szabó Timea LMP-s képviselő asszony is mondta, hogy nem szankcionálni kell, illetve Sós Tamás képviselő úr is azt mondta, hogy pedagógiai módszerek is kellenek. Ez igaz, tehát kellenek, de szankciók, szigor nélkül a jogok és a kötelességek nem működnek együtt. Márpedig egyértelműek a számok, egyértelműek a statisztikai adatok, hogy ezek, azt hiszem, mindannyiunk érdekét szolgálják, persze leginkább azon fiatalokét, gyermekekét, akik nagyon nehéz életkörülmények közül érkeznek, és nagyon nehéz nekik egyébként az iskolai évek után is kitörni abból a nyomorból, szegény élethelyzetből, amiben éltek.

Csak szeretném önnek jelezni, hogy a 2010-2011. tanévben 7427 olyan tanuló volt, akiknek a támogatását jogerősen fölfüggesztették. De azt hiszem, ennél sokkal jobban mutatja, és mindennél beszédesebb az a szám, miszerint míg a 2009-2010. tanévben 28 920 olyan tanuló volt, aki több mint 50 órás igazolatlan hiányzást szedett össze, a következő évben, amikor már a szankció megvolt, amikor már lehetett szankcionálni - még nem olyan szigorúan, mint most -, akkor ez a szám 18 393-ra, azaz több mint tízezerrel csökkent. Ez 36 százalékos csökkenés, és amikor önök azt mondják, hogy a legszegényebb emberekért vagy gyerekekért akarnak föllépni, és mellettük küzdenek, akkor hallgassák meg a salgótarjáni polgármester asszony észrevételét, hogy ő mit mond a gyakorlatból. Kérdezzék meg tőle, hogy mikor lehet kitörni ebből a szegénységből!

Csak akkor lehet kitörni, hogyha az általános iskolát elvégzik ezek a gyerekek. Én járom a gyermekvédelmi intézményeket, kedves képviselő asszony, beszélgetek velük, 16 éves gyerekek ott tanulják a betűvetést. Ön szerint ez normális? Miközben egyik oldalról évente több százezer forintot tesz bele az állam - illetve nem az állam, hanem mindannyian - a közösségi pénzből az oktatásba, másik oldalról meg analfabéta gyerekek jönnek ki? És ezeknek a fiataloknak semmi lehetőségük nem lesz az életükben.

Tehát abban önnek teljesen igaza van, és azt hiszem, ezt mindannyian hangoztatjuk és mondjuk is, hogy szükség van az oktatási rendszeren belül az erősítésre. Szükség van arra, hogy ezeknek a fiataloknak adott esetben másfajta módon is megadjuk a lehetőséget az oktatásra. De ha nincsenek a jogokkal ott a kötelességek, akkor semmit nem ér az egész dolog, és szankció nélkül pedig ott tartunk, ahova eljutott ez az ország az elmúlt évek során. Tehát kérem, képviselő asszony, ezeket a számsorokat vizsgálja.

Még egy statisztikát ehhez kapcsolódóan hadd mondjak el önnek, ami látszólag nem mond el mindent, de azért mégiscsak beszédes, hogyha megnézzük azokat a megyéket, ahol a legnagyobb gondok vannak a gyermekvédelemben, a fiatalokkal, ahol nem csak a legtöbb hiányzás van, hanem a legtöbb gyermek nem tud utána elhelyezkedni a fiatalkorát elérve. Nézzék meg az adatokat: míg Budapesten és környékén a hiányzások száma ezer főre vetítve 2 ezrelék, addig mondjuk, Borsod-Abaúj-Zemplénben 6 ezrelék, a háromszorosa. És ugyanígy mondhatom Szabolcs-Szatmárt, ahol 5 ezrelék, ugyanígy mondhatom Heves megyét, ahol 6 ezrelék. Tehát ahol a legnagyobb baj, a legnagyobb gond van, ott vannak a legnagyobb hiányzások, és ez szerintem nem normális.

Tehát nagyon kérem önöket arra, hogy ilyenre figyeljenek oda, mert lehet a szegényeket védeni, és kell is, azt hiszem, mindannyian ezt tesszük; akik polgármesterként dolgoznak a terepen, még inkább ezt teszik. Na de a szegénységből való kitöréshez az oktatási rendszer megerősítésére és a megerősítés mellett pedig igenis a szigorra és a szankciókra is szükség van.

Tisztelt Országgyűlés! Még Sós Tamás képviselő úrnak szeretnék néhány dologra reagálni. Gondolom, csak félreértés volt az a gondolata, hogy miért baj, ha gyakran idekerül ugyanaz az előterjesztés. Hát, ugyanazt az előterjesztést nem hozzuk ide, hanem eleve törvénymódosítást hozunk ide, és nem ugyanazt hozzuk, mert annak tényleg nem lenne értelme. Tehát azokat a változtatásokat hozzuk ide, amit egyébként mi is beismertük és elismertünk, hogy igenis voltak olyan változtatások, amelyek javításra szorulnak. A másik oldalról, amit képviselő asszonyok is mondtak és polgármesterként mondanak: az életből átvett dolgokkal igenis módosítani kell, és azzal nincsen semmi baj.

Még egy dolgot hadd reagáljak az ön felvetésére. Tulajdonképpen ön elmondta az őszi expozémat - és ezt köszönöm szépen - a gyermekvédelem területén. Hogy honnan vette ezeket az adatokat, az engem különösebben nem izgat, ettől még tudok jól aludni. De annak különösen örülök, hogy fölvetette azokat a témákat, amelyeket egyébként a gyermekvédelmi törvény őszi módosítása kapcsán be fogunk hozni az Országgyűlés elé. Ez valóban azokat a törekvéseket tükrözi, amit ön elmondott, amit mi szeretnénk: a gyermekvédelmi gyámság, hogy az otthonteremtési támogatás ne a levegőbe ússzon el, hanem legyen egy olyan alap, amiből utána lesz honnan kitörni ezeknek a fiataloknak, akiknek sokszor semmit talaj nincs a lábuk alatt, semmi háttér nincs mögöttük, amely segíti őket. Tehát pontosan ezért tesszük meg ezeket a változásokat.

Abban igaza van, hogy benne volt az anyagban korábban, de azért vettük ki, mert pontosításokat akarunk még elkészíteni, és valóban a jövő évi költségvetés tervezése - ami most már itt van az Országgyűlés előtt - már tartalmazza ezeket a gondolatokat. Ez ősszel ide fog kerülni a Ház elé, és akkor talán lehet, hogy részben megosztva fogjuk elmondani az államtitkári vagy miniszteri expozét, és ebben köszönöm szépen a segítségét.

Tisztelt Országgyűlés! Azok a javaslatok, amelyek idekerültek az Országgyűlés elé, azt gondolom, részben technikaiak, de amelyek nem technikaiak, nagyon fontosak. Nagyon fontosak abban az irányban, egyrészt a társadalmi igazságosság szempontjából, miszerint azok, akik adót és járulékot fizetnek, lássák, hogy akikért a segítséget, a támogatást, a segélyt adják, azok is mindent megtesznek életük jobbá tétele érdekében. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
204 144 2012.06.19. 3:14  133-145

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is Szanyi képviselő úrnak, kapitány úrnak szeretném jelezni, én azt elhiszem, hogy nagy meleg van, de ilyen badarságot mondani, amit az előbb mondott, egyszerűen nem is értem. (Dr. Szanyi Tibor integet.) Tehát amikor ön..., még integet is, nagyon örülök. (Dr. Szanyi Tibor: Csak, mert nem szólhatok.) Csak azért, mert amikor ilyen butaságokról beszél, hogy az európai uniós képviselőknek, illetve az ottani tisztségviselőknek a nyugdíjtranszferét most azért csináljuk meg, és azért alkotjuk meg ezt a jogszabályt - a kapitányi hasonlathoz kapcsolódóan -, mert egyébként mi a süllyedő hajót el akarjuk hagyni, ez egyszerűen badarság. 2005 óta önöknek kellett volna ezt a törvényt megvalósítani (Talabér Márta tapsol.), és egyébként pontosan ezért Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhettek volna akkor, hogyha ezt a törvényt most azonnal nem csináljuk meg. Tehát badarságot, butaságot még 32 fokos melegben se beszéljen, tisztelt képviselő úr!

Sós Tamás képviselő úrnak pedig azt szeretném jelezni, hogy egyrészt nem félreértésről volt szó az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatos dologban, hanem tudatos félremagyarázásról, amit az önök szakembere is olvas újságot, abban az újságban volt benne, az hozta le. Egyedül a baloldali sajtó közölt egy olyan álhírt, amit egyébként azonnal az MTI is, mindenféle hírforrásokon keresztül az üdülési alapítvány vezetése bejelentett, hogy nem igaz, nem igaz az, hogy az Erzsébet-kártyával kapcsolatban bármiféle olyan elképzelés lenne, ami a nyugdíjakhoz kötődne.

Éppen ezért én arra kérem, hogy fölösleges ezt folytatni, mert ugyanolyan - idézőjelben - rugózás ez, amikor önök mondják azt, hogy mi akarjuk a nyugdíjakat adóztatni, például mondjuk, Korózs Lajos is folyamatosan, hetente, tíznaponta kiáll a porondra, belekiabálja a mikrofonba, hogy a kormány a nyugdíjakat akarja adóztatni, miközben önök hozták meg azt a törvényt '97-ben, amit egyébként mi most eltörlünk. Önök voltak azok, akik 8 évig kormányoztak, és nem törölték el, hát ne próbáljanak ránk olyanokat fogni, ami nem igaz; ilyenek egyébként az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatos terjesztések is. Ennek ellenére az önök módosító indítványát, csak azért, hogy megnyugodjanak önöknél a kedélyek, elfogadjuk, bár egy kicsit úgy érzem, arról törvényt hozni, hogy levegőt veszünk minden néhány másodpercben, ez is elég badarság, de elfogadjuk, csak azért, hogy meg tudjanak nyugodni ebben a kérdésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a módosító indítványokat, azokat is, amelyeket az ellenzékkel közösen a Fidesz képviselői adtak be, azokat is, amelyeket a Fidesz-KDNP képviselői adtak be, és azokat is, amelyeket a szocialisták be. Egyébként azt, amit Kiss Péter képviselő úr mondott, én azt munkatársaimmal megnézetem, és megvizsgáljuk, hogy mit lehet azzal tenni; ez tényleg olyan felvetés, amit jogosan át kellene írni akár kapcsolódó módosító indítvánnyal is.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 122 2012.07.02. 2:07  119-126

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A kérdésére a következőt tudom mondani. Az elmúlt években is, még az előző kormány is elkezdte a nyári ingyenes étkeztetés rendszerét, amit mi nagyon helyesnek és fontosnak tartottunk, és fönn is tartjuk ezt a nyári étkeztetési rendszert. Ugyanúgy tavaly is 2,4 milliárd forinttal támogattuk, mint ebben az évben is. (Gőgös Zoltán közbeszólása.)

A változtatás abban volt, mert hallom, hogy Gőgös Zoltán képviselő úr már megint beleszól a válaszomba, de különösebben nem zavar, mert őrájuk az volt jellemző, hogy a pénzeket így odaadták, és utána semmiféle feltételt nem támasztottak a támogatási rendszeren belül. Az adófizetők pénzéből nyugodtan szétszórták a pénzeket, és semmi elvárás nem volt. (Gőgös Zoltán: És mit esznek a gyerekek?) Ráadásul ő mint mezőgazdasággal foglalkozó államtitkár még arra sem gondolt, hogy ennek kapcsán ne a nagy bevásárlóközpontokat, ne a készételeket támogassák, hanem azokat az embereket támogassák, akik vidéken élnek (Közbeszólások, derültség az MSZP padsoraiban.), akik vidéken termelnek, gazdálkodnak, vagy adott esetben az önök mint polgármesterek jóvoltából meg tudják azt tenni, hogy a Start-munkaprogramon keresztül bevonnak a termelésbe olyan embereket, akiknek semmi más esélyük nincs a kitörésre.

Éppen ezért hoztuk azt a szabályt a mostani nyári étkeztetés kiírása előtt, kedves Gőgös képviselő úr, hogy 40 kilométeres körzetből kell beszerezni legalább az élelem 30 százalékát. És ellentétben egyébként a liberális párt gondolkodásával, akik elkezdtek ezen balhézni, és elkezdtek ez ellen kiabálni, hogy ez egy rossz megoldás, akik egyébként azt gondolják, hogy általában az élelem a nagy bevásárlóközpontokban terem, illetve ott tenyésztik az állatokat, ellentétben ezzel, mi szándékosan írtuk ki ezt a pályázatot, és támogatjuk ezzel azoknak a településeknek a törekvéseit, amelyek szeretnének kiemelkedni és előrébb lépni. Így több mint ezer település kapott támogatást ebben az évben. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 126 2012.07.02. 1:15  119-126

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Megpróbálok elévágni Gőgös képviselő úrnak, aki már mint a versenyre készülő lovak, próbál előrejönni.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ami a tapasztalata eddig ennek a pályázati kiírásnak, az az, hogy a legkisebb településektől egészen nagyvárosokon keresztül meg tudták oldani a polgármesterek, a képviselő-testületek, és azt kell mondanom, teljesen érthetően az az iskolai személyzet, akik biztosítják ezt az étkeztetést, hogy a termelőktől 40 kilométeres körzetben szerezzék be ezt az élelmet.

(17.10)

Itt van például Csepel példája, ahol több mint 7 millió forint támogatást kaptak. Csepel nem a mezőgazdasági termeléséről híres, és mégis meg tudta oldani a polgármester úr, meg tudta oldani a képviselő-testület, és ennek eredményeképpen két területen is, egy táborban, egy iskolai táborban és egy iskolában is ingyenes étkeztetéshez juttatták a gyerekeket. Én azt gondolom, hogy ez a program folytatható (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), sőt jövő évben azt tervezzük, hogy kiterjesztjük az év közbeni iskolaétkeztetésre is.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 146 2012.07.02. 2:12  143-150

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Képviselő Asszony! Gőgös Zoltán nincs a teremben, így talán könnyebb lesz válaszolnom, nem fog mindig belekiabálni a válaszomba.

Viszont amit ön mondott, és azok a jelzők, amelyeket hangsúlyozott és hangoztatott, én azt elfogadom, hogy ellenzéki pártként ilyen jelzőkkel kell illetni a jövő évi költségvetést és támogatási rendszert, de nagyon szívesen megmutatom önnek, két percben is akár, vagy pedig hosszabban is, hogy a fogyatékossággal élők területén milyen költségeket vontunk be pluszba a költségvetés mellé. Nagyon szívesen megmutatom önnek, de most is elmondom nagyon szívesen, hogy közel 50 milliárd forintos pályázatot írtunk ki különböző területekre, akár a foglalkoztatásukra, akár a különböző fogyatékossági ágakban élők élethelyzetének a javítására, legyen az autizmus, legyen látássérült, hallássérült, mozgássérült vagy értelmi sérült emberekre vonatkozó, legyen ez az ő képzésükre, oktatásukra, legyen az őket gondozók képzésére, oktatására vonatkozó, vagy pedig olyan tárgyi feltételekre, illetve intézmények fejlesztésére, amelyek eddig nem voltak az országban.

És ugyanilyen fontos, azt gondolom, ezen belül az 50 milliárd forinton belül az a közel 25 milliárd forintos pályázati lehetőség, amely az ő munkába állásukat, rehabilitációjukat, az őket foglalkoztatóknak a támogatását segíti. Tehát amikor ön kiragad egy-egy kisebb tételt egyébként a költségvetésből - mert összességében a költségvetésnek a főösszege ezen a területen nemhogy nem csökkent, hanem ugyanakkora maradt, emellett sokkal nagyobb támogatásokat teszünk még mellé, és ezek fogják valóban azt a célt elérni, és segíteni ezeknek az embereknek, hogy ne ők legyenek a legnehezebb életkörülmények között, mint ahogy egyébként sajnos a betegségük vagy pedig az a megszerzett fogyatékosságuk, amivel élniük kell, az ebbe az irányba tolja őket sajnos.

Köszönöm figyelmét.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
211 150 2012.07.02. 1:17  143-150

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Azt kérem öntől, képviselő asszony, először is ne szorozzon föl olyan számokat, amelyek nem igazak. 200-300-an tüntettek, és elég szomorú egyébként, hogy annak a szervezetnek az elnöke, aki odatrombitálta az embereket, azokat az embereket is odahívta, súlyos fogyatékossággal élőket, akiknek igazából akár munkaügyi szempontból, akár rehabilitációs, akár támogatási szempontból semmiféle változás nem történik az életében, ugyanazt a támogatást megkapja.

De a felvetésére azt tudom mondani, ősszel, amikor ön interpellált vagy kérdezett valamit, azt követően jeleztem önnek, személyesen is és képviselőtársának is, hogy kiírunk egy olyan pályázatot, amelyben külön fogjuk támogatni azokat a szervezeteket, amelyekre rákérdezett. 400 millió forintot ki is írtunk, meg is kapták a támogatást. Januárban interpelláltak, akkor is azt követően, nem ennek hatására, de kiírtunk 900 millió forintos támogatást foglalkoztatóknak.

(17.30)

Egyébként, amire rákérdezett, az addiktológiára vagy pedig bármilyen más területre, pontosan itt van államtitkár úr mellettem, Szócska államtitkár úr, meg fogják valósítani azt, amit ígértünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és rendbe is fogjuk tenni azt, amit egyébként az elmúlt kormány teljes mértékben szétvert.

Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 8 2012.07.09. 5:07  5-8

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Engedjék meg, hogy egy idézettel kezdjek. "Hosszú távon nem lehet egy társadalom számára perspektíva az, hogy ha a munkaerőpiacon valamilyen ingadozás van, vagy azért, mert nem volt konvertálható a tudása, vagy azért, mert valamelyest az egészségi állapota csökkent, akkor az az egyetlenegy menekülési útvonal, hogy megyünk rokkantnyugdíjba."

Így folytatódik az idézet: "A komplex rehabilitációnak az a lényege, hogy nézzük meg, hogy a munkavállalónak melyek azok a képességei, amik megmaradtak. Nálunk a logika is fordított volt évtizedeken keresztül. Mit szoktak mondani? Mi van a szlengben benne? Leszázalékoltattam magam. Hány százalékot kaptam. Tehát mindig az volt a cél, hogy minél magasabb százalékot kapjon, mert arra kapta a járulékot. Most ebben a rehabilitációs programban a logika fordított. Itt arról van szó, hogy természetesen lehet kapni valamilyen százalékos megállapítást már egy új rendszerben, de az a lényege az egésznek, hogy melyek azok a képességek, amelyeket egy komplex rehabilitációs programba bevonva elő lehet hozni, és ezt a képességet valahogy konvertálni lehet a munkaerőpiacon."

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! Ezeket a szavakat Korózs Lajos mondta 2008-ban az Országgyűlésben. 2008. január 1-jével elindult az úgynevezett komplex minősítési rendszer, amely alatt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt, amely alatt Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter volt, amely alatt Korózs Lajos szociális és munkaügyi államtitkár volt.

Nézzük a tényeket, hogy mi történt azóta: az egészségkárosodásokra vonatkozó ellátások kifizetési összege 2008 és 2009 között 10 milliárd forinttal csökkent a változtatások következtében és eredményeképp. A következő év alatt újabb 10 milliárd, 2010 és '11 között újabb 20 milliárd forinttal csökkentek az összegek. Ezek azért történtek meg, tisztelt hölgyeim és uraim, mert átalakult a rendszer, mert elindult egy olyan, egyébként jogos komplex felülvizsgálati rendszer, amire szükség van.

Tény az is, hogy az úgynevezett elsőfokú jelentkezők, az újonnan jelentkezők száma 2010-ben 69 600 fő volt, 2011-ben 57 800 fő volt. Ez azt jelenti, hogy annak a hírére, miszerint a felülvizsgálatok szigorúak, miszerint megbuktak sajnos orvosok, miszerint megbuktak sajnos olyan emberek, akik jogtalanul kapták meg a felülvizsgálati minősítést, éppen ezért több mint 10 ezer ember egy év alatt nem jelentkezett már új felülvizsgálatra.

Az is tény, hogy mindazok közül, akiknek újra kellett jelentkezniük a felülvizsgálatokra ebben az évben, 3 ezren elfelejtették jelenteni magukat. Talán érdekes elgondolkozni, hogy miért. És az is tény, tisztelt hölgyeim és uraim, és Korózs Lajosnak és a szocialistáknak végképp a figyelmébe ajánlom: 21 ezer idei vizsgálat alapján össze lehet hasonlítani az adatokat, és az adatok 2010, 2011, '12 vagy az azt megelőző években teljesen hasonlóak és azonosak. Miszerint 2010-ben az ellátásra nem jogosultak aránya 19,13 százalék volt, addig tavaly 18,32 százalékra csökkent. Tehát nemhogy tovább nőtt volna, hanem még csökkent 0,5 százalékkal. És a legsúlyosabb, a régi I., régi II. minősítésűek, akik most D és E kategóriába esnek, ott pedig 1 százalékkal 15-ről 16 százalékra nőtt a leminősítettek százaléka.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Korózs Lajos és a szocialisták - akik hallgatnak mostanáig, mert nem szólaltak meg, és a honlapjukon még mindig kinn vannak ezek az inkriminatív kifejezések - 140 orvost, szociális szakértőket, munkaügyi szakértőket sértettek meg. Megsértették egyébként a saját módszerüket is, hiszen önök indították el, mégpedig a nemzetközi egészségügyi szervezet ajánlása és felkészítő pontrendszere alapján.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Önök náciznak? Önök fasisztáznak? Önök mengeléznek? Önök föltennék-e azt a kérdést most, hogy ha a Fidesz-KDNP alatt történt volna 2006. október 23-a, amikor kilőtték embereknek a szemét, meg tönkretettek embereket, mit tennének föl akkor? (Moraj, közbeszólások mindkét oldalról.) Mit tennének akkor föl, amikor 2007 végén önök bezáratták az OPNI-t, és sok-sok száz pszichiátriai sérült került kórházba? Önök merik ezt mondani? Kérjenek bocsánatot! Azt nem tudom mondani, hogy Korózs Lajos mondjon le, mert ez az önök belügye (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), de döntsék el, hogy hogy folytatják ezt a politikájukat.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 20 2012.07.09. 4:40  17-20

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kedves Képviselő Asszony! Azt hiszem, az ön fölszólalásához az is hozzátartozik, hogy a szocialisták hogyan gondolkodnak minden egyes politikai kérdésben. A kettős mérce náluk évtizedek óta teljesen jellemző volt a politikájukban, és ez most is folytatódik.

(13.50)

Hiszen ha bárki a jobboldali képviselők között, és beleértem a Jobbik képviselőit is, olyat mondtak, ami nekik nem tetszett, akkor lemondásra szólították fel, a közéletből való távozásra szólították fel, és mindenképpen a sajtójukon, a médiájukon keresztül azt az embert tönkretették, azt a képviselőt tönkretették.

Amikor ők a kettős mércét egyszerűen nem fogják fel, akkor felolvasok nekik néhány idézetet, amelyre minden évben, minden hónapban, mindennap emlékeztetni fogjuk őket ebben a témában. "Ha van botrány, akkor az az, hogy ma minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas, s ez utóbbiak közül minden második még aktív korban van, akár dolgozhatna is, akár a munka adhatna értelmét életének" - mondta Gyurcsány Ferenc 2007. II. hó 12-én óriási taps közepette. "Egyébként a rokkantság megállapítása helyett a munkavégző képesség és a foglalkoztatás helyreállítása európai trend, amit nem csupán a gazdaság igényei, hanem mindannyiunk napi tapasztalata is visszaigazolnak, hogy mi is a társadalom valós elvárása a több mint 400 ezer munkaképes korú rokkantnyugdíjas felé" - mondta Szűcs Erika 2008. IX. hó 29-én. És végül még egy idézet Veres Jánostól: "Meg vagyok arról győződve, hogy a következő időszakban - és most figyeljenek, szocialista képviselőtársaim -, amikor ilyen döntésekre sor fog kerülni Magyarországon, akkor bizonyosan mindazok, akik immáron belátják, hogy az elmúlt időszak elhalasztott döntései károsak az országnak, támogatni fogják ezeket a javaslatokat."

Tisztelt szocialista képviselők, támogatják ezeket a javaslatokat? Felkészítették az országot erre? Léptek ebben a kérdésben? Elő tudták hívni azokat az európai uniós pénzeket, amelyek 2007 és 2010 között ott maradtak a kasszában, és nem tették bele ahelyett, hogy a munkahelyeket támogatták volna a fogyatékos emberek számára vagy a megváltozott munkaképességűek számára? Elő tudták hívni azokat a pénzeket, amely pénzek támogatták volna rehabilitációs intézmények, rehabilitációs otthonok, idősotthonok és pszichiátriai intézetek felújítását, megújítását? Hiába fogják önök a fejüket, tisztelt frakcióvezető úr, pártelnök úr, hiába fogják önök a fejüket (Közbeszólás az MSZP soraiból: A te fejedet mégsem foghatom!), hiszen amikor megjelent Korózs Lajos nyilatkozata, önök hallgattak. Hallgattak, és folytatták tovább azt a magatartást, amit Korózs Lajos mondott, hiszen tovább tetézték a bajt, azt kell mondanom, mert ezt az idézetet megint csak a szocialisták honlapján lehet olvasni (Közbeszólás az MSZP soraiból: És te mit mondtál?), a következőt. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Végre, legalább olvasol!): "A hazai vagy akár az egyetemes zsidóságot egy, a Fidesz embertelen társadalompolitikája ellen szót emelő ellenzéki nyilatkozat, avagy az elmúlt időben a XX. századi magyar fasizmus XI. századi szellemi örököseinek nyomdokába lépő kormánypártok szélsőséges nézeteket terjesztő politikája sérti-e jobban, azt majd eldöntik a túlélők."

Önök mivel vádolják a Fidesz-KDNP-kormányszövetséget, pártszövetséget? Mivel vádolják? (Közbeszólás az MSZP soraiból: Semmivel!) Hogy a XX. századi fasizmusnak mi vagyunk a nyomon követői? (Moraj az MSZP soraiból. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Így van! Igen! Ülj le!) Köszönöm szépen a válaszokat. Azt hiszem, ez elismerés volt. Elismerése annak a politikának, amit önök végeznek, a kettős mércének, annak, hogy nem tudnak bocsánatot kérni, ha a párttársuk ilyet művel, ha az elnökségi tagjuk ilyet művel, majd pedig megvádolnak több száz képviselőt, megvádolnak több millió embert, akiknek a jóvoltából idekerültek az Országgyűlésbe, és ön, Mesterházy Attila frakcióvezető úr, pártelnök úr, egyetlenegy bocsánatkérést sem mondott. Ön annyit nem mondott, hogy amivel Korózs Lajos orvosok ellen, ápolók ellen, szociális emberek ellen fellépett, az hazugság és rágalom.

Tisztelt szocialista képviselőtársaim, tisztelt Mesterházy Attila, ez a kijelentés, amit önök most itt tettek, azt hiszem, jellemzi a politikájukat, és jellemzi azt is, hogy önök hogyan végzik továbbra is azt a kettős mércét, ami évtizedek óta az önök sajátja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 62 2012.07.09. 3:00  51-63

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes volt hallgatni az LMP-s képviselő asszonyokat, illetve a szocialistákat, akik egyébként a részletes vitán itt sem voltak, nem is vettek részt benne, és egyébként az általános vitában sem tűnt fel nekik, hogy a törvény igazi javaslatai milyen mértékben javítanak igenis a felzárkóztatásban, milyen mértékben segítenek azoknak az embereknek, akiknek más lehetőségük nincs a szociális nyomorukból való kitörésre, vagy akár az oktatást figyelembe vegyük, akár pedig valóban hozzájuk jusson el a támogatás, az a pénz, amit - hozzáteszem - az adófizetők jogosan várnak el mindenkitől.

Ami itt elhangzott a két baloldali párt részéről, amit egyébként az elmúlt nyolc évben, ha nem is ebben a formátumban, de hasonló gondolkodásban védtek a parlamentben, az az, hogy nyugodtan adjunk úgy segélyeket, nyugodtan adjunk úgy támogatásokat, hogy afelé nincsen elvárás. A társadalom pedig és a kormány is ezt követi, igenis elvárja mindazoktól, akik támogatást, segélyt kapnak, hogy valamilyen módon együttműködjenek a támogatással és a támogatásnak legyen ellenértéke. Éppen ezért amit az MSZP-s képviselőtársaim vagy az LMP-s képviselőtársaim mondtak, egyáltalán nem igaz, vagy pedig ha igaz, ez az önök álláspontja, de a nagy többség ezt nem osztja.

Egy dolgot azért szeretnék helyre tenni. Önök belekapaszkodnak egy olyan témába, ami egyszerűen elképesztő, amit egyetlenegy kis civil szervezet nyom folyamatosan, ez pedig nem más, mint a kitagolás, a támogatott lakhatás kérdése.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt LMP-s Képviselők! Mi megoldjuk ezt a kérdést. Hétmilliárd forintot tudtunk úgy az új Széchenyi-terven keresztül a legrászorultabb fogyatékos emberek számára behozni, amit a szocialisták nem tudtak megoldani, önök pedig ezt a formát, ezt a támogatást, ezt a változtatást támadják, szemben az egész szakmával. Önök egy olyan szervezet mellett állnak ki, akik soha életükben egyetlenegy embert nem gondoztak. Soha életükben talán még fogyatékossággal élő ember és családja életét nem látták, de mindent kritizálnak, mindent támadnak.

Befejezésül, tisztelt Országgyűlés, szeretnék reagálni Szűcs Erika képviselő asszony szavaira, akitől - megmondom őszintén - nemcsak szociális területen nem kérnék tanácsot, de banki szektorban sem kérnék tanácsot. (Moraj az MSZP soraiból.) Tudjuk, hogy mit tett ön az elmúlt évtizedekben, és azt is tudjuk, hogy a szociális rendszert hogy verték szét. Viszont szeretném megnyugtatni a képviselő asszonyt, szeretném őt megnyugtatni a következőkben, hogy az Erzsébet-utalvány élelmiszerekre beváltható. Beváltható élelmiszerekre, azaz tejet, kenyeret és akár pogácsát is lehet érte vásárolni (Derültség a kormánypárti padsorokban.), nyugodjon meg.

Köszönöm szépen az észrevételeit. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
214 74 2012.07.09. 10:30  73-93

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A fogyatékosügy biztosítása azt jelenti, hogy az államigazgatás minden területén minél inkább elfogadottá váljon, megerősödjön az a szemlélet, amely a fogyatékossággal élő emberek ügyét nem csupán szociális kérdésként kezeli. Valamennyi ágazat kötelessége és felelőssége, hogy a saját területén érvényesítse a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének szempontjait, és megtegye az ehhez szükséges szakmapolitikai lépéseket is.

Hasonló feladatunk van a társadalom egésze tekintetében: mindenki számára világossá kell tennünk, hogy a fogyatékossággal élő emberek integrációja valamennyiünk közös ügye, és ez nem csupán pénz kérdése. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy alapkövetelménnyé váljon az egyetemes tervezés is, amelynek lényege, hogy a használati tárgyaktól az épületeken át egészen a közszolgáltatásokig mindent úgy kell megtervezni, hogy az már a létrejöttekor eleve megfeleljen az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek, és ne kelljen jelentős idő, energia és pénz ráfordításával azokat utólag átalakítani.

Az akadálymentesítés fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmakat nyert, nem pusztán a rámpák, liftek, vakvezető sávok, azaz a fizikai akadálymentesítés tartozik ebbe a körbe, hanem az úgynevezett infokommunikációs akadálymentesítés, mint például a hangos térkép a hallássérülteknek, az indukciós hurok, a könnyen érthető tájékoztató füzetek is. Emellett ma már nemcsak az épületek akadálymentességéről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét is. Mindez ma már életünk része. Éppen ezért az Országgyűlés is visszatérően foglalkozik e területtel, jogszabályt alkot, korábbi intézkedéseket értékel.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény a kormány számára előírja, hogy az országos fogyatékosügyi program teljesítéséről kétévente tegyen jelentést az Országgyűlésnek. A most előttünk lévő jelentés a 2007 és 2010 közötti időszakban a fogyatékosügy területén történt legfontosabb intézkedéseket mutatja be. Az elkészült beszámoló a megvalósult programok mellett a szakterületet érintő hiányosságokról, megoldásra váró feladatokról, problémákról is igyekszik teljes körű tájékoztatást adni. Ily módon lehetőséget ad, támpontot nyújt az összehasonlításra, a későbbiekben megvalósítandó intézkedések és az elért eredmények bemutatására is.

Az egyes tárcák által megküldött beszámolók alapján összegezhető, hogy a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációjának és komplex rehabilitációjának érdekében jellemzően különféle ellátások, így pénzbeli és természetbeni támogatások, munkaügyi, szociális, képzési és egészségügyi szolgáltatások egymással harmonizáló segítségnyújtási formáinak alkalmazására van szükség. E cél megvalósulása azonban feltételezi az egyes ágazatok és ágazati jellegű szabályok jelenleginél jóval nagyobb összhangját és a különböző ágazatközi határterületekre vonatkozó szabályozási és kormányzati intézkedések, működésmódok hatékonyságának növelését.

A jelentés alapján megállapítható, hogy a 2007. és 2010. év között elsősorban a költségvetési forráshiány, illetve az intézkedési pontokhoz kapcsolódó források tervezésének átgondolatlansága nehezítette meg a feladatok megvalósulását. Az intézkedési pontok végrehajtása kapcsán az időszak legfontosabb hiányosságai a következőkben foglalhatóak össze: A komplex egészségügyi, szociális, oktatási, képzési, foglalkoztatási rehabilitáció megvalósításában az alrendszerek együttműködése rendezetlen volt, nem volt megfelelő koordináció. Másodsorban kevés szakmai protokoll állt rendelkezésre a fogyatékossággal élők egészségügyi ellátásával kapcsolatban.

A segédeszköz-ellátás problémái kapcsán nem történt érdemi előrelépés. Továbbra is igényként merül fel a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetek részéről, hogy az életvitelt segítő, valamint a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájárulás feltételeinek és szabályainak felülvizsgálata és átalakítása a társadalmi szervezetek bevonásával történjék meg.

A felsőoktatás többciklusú, lineáris képzési rendszerében, a sporttudományi képzési terület, sport és testkultúra képzési ág alapszakjaiban, valamint a sportági képzések során a fogyatékossággal élő tanulók iskolai testnevelésére és sportoktatására, valamint a felnőtt fogyatékossággal élő emberek sportjának vezetésére való felkészítés nem volt elég hangsúlyos. Az ehhez szükséges ismeretek a képzésben nem jelentek meg megfelelő óraszámban.

Gyakorlati nehézséget jelent, hogy egyes akadálymentesítési kötelezettséggel érintett közszolgáltatások esetében nem készült és így jelenleg nem áll rendelkezésre semmilyen felmérés vagy más hiteles adat arra vonatkozóan, hogy azok milyen arányban felelnek meg a törvényi előírásoknak. Ahhoz, hogy a következő időszak támogatáspolitikáját, jogalkotási vagy egyéb államigazgatási lépéseit felelősen tervezni lehessen, mind a kormányzati, mind pedig az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatások tekintetében képet kell kapni arról, hogy országosan hol tart az akadálymentesítés, és mely közszolgáltatások felelnek meg az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek.

A vizsgált időszakban történt jogszabály-módosítás, illetve a vizsgáztatást szabályozó új miniszteri rendelet megalkotása fontos lépés volt a segítőkutya-képzés terén, hiszen több képzőhely létesült, és a vizsgák egységes szabályok szerint folynak a jövőben. A megtett intézkedések ellenére azonban továbbra sem kielégítő a segítő kutyák száma.

A megyei munkaügyi központokban 2006-ra alakult ki a rehabilitációs információs centrumok hálózata, amit 2007-től a regionális munkaügyi központok a megyei kirendeltség és szolgáltató központ keretében működtettek tovább, szűkebb kapacitással. Ugyanakkor meg kell állapítani azt is, hogy a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásával kapcsolatos programok sikeres megvalósítását jelentős mértékben megnehezítette 2009-ben a bértámogatás forrásainak, valamint a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészének zárolása és későbbi elvonása. A foglalkoztatási támogatási rendszer nem tudott hozzájárulni a foglalkoztatási szint emeléséhez.

Az intézkedési terv az autista személyek életkörülményeinek javításával kapcsolatos célokat kijelölő V. fejezettel 2010 februárjában egészült ki, így az e fejezetben foglalt feladatok végrehajtására csak a 2010. év állt rendelkezésre. Ezért e terület tekintetében a jelentés is jórészt előkészítő, felmérő jellegű feladatokat tartalmaz, amelyeknél sok esetben nem zárult le a végrehajtás.

Engedjék meg, hogy idő hiányában csak röviden, felsorolásszerűen szóljak a kormányváltást követően megtett legfontosabb fogyatékosságügyi intézkedéseinkről is. Elsősorban azokat a programokat és fejlesztéseket szeretném önöknek bemutatni, amelyek a leginkább szolgálják a fogyatékossággal élő emberek társadalmi integrációját, esélyegyenlőségük megteremtését.

Elindult a jelnyelvi tolmácsszolgálatok kiszámíthatóbb, hároméves pályáztatási és finanszírozási rendszere. A szolgáltatás biztosítására az állam a 2010-es 265 millió forinthoz képest 2012-ben több mint 393 millió forintot különített el.

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosításával a fogyatékossági támogatásra jogosultak körét kibővítettük az autizmushoz hasonló más fejlődési és kromoszóma-rendellenességgel élőkkel, így 2012-től 600-800 emberrel több jogosult igényelheti a támogatást. Az autista emberek és családtagjaik országos ellátásának fejlesztésére a kormány nagyszabású, 800 millió forintos keretösszegű uniós projekt indításáról döntött.

A finanszírozási nehézségek ellenére továbbra is forrást biztosítunk a látássérültek elemi rehabilitációjának országos ellátásához. 2011-ben 132 millió forintos keret biztosította a hálózat működését. 2011-ben több mint 104 millió forintos keretösszeggel hirdettünk pályázatot fogyatékos személyek országos megyei és helyi szervezeteinek a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő szakmai programjainak és szolgáltatásainak támogatására.

(16.00)

2011-ben több mint 104 millió forintos keretösszeggel hirdettünk pályázatot fogyatékos személyek országos, megyei és helyi szervezeteinek, a fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő szakmai programjainak és szolgáltatásainak támogatására. 2011-ben több mint 12 millió forinttal támogattuk az autistafarmok és lakóotthonok működtetését az állami normatíván felül.

A kormány elfogadta a fogyatékos személyeket ellátó nagy létszámú bentlakásos intézmények lakóotthoni és más közösségi lakhatási formákra változtatásának 2011-2041. évre szóló stratégiáját, és létrehozta az ezt koordináló országos testületet. A feladat megvalósítását 7 milliárd forintos uniós fejlesztési forrás támogatja, amely 1500 intézményi férőhely kiváltását célozza.

Tisztelt Országgyűlés! Egyrészt a hosszú távú gondolkodás érdekében, másrészt pedig az egymásra épülő támogatási igények érdekében kérem, hogy a beszámolót fogadják el 2007-2010-re vonatkozóan, és kérem, hogy a határozati javaslatot is fogadják el.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 16 2012.09.17. 4:02  13-16

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy a kormány több területen is és többször is kinyilvánította, hogy elutasítja az erőszak mindenféle formáját. Elutasítja azt a formát, amelyet az elmúlt időszakban sajnos akár ünneplőkkel, akár utcán tüntetőkkel, békés tüntetőkkel szemben folytatott még az előző kormány. Elutasítja azt a formáját is, amikor párton belül kényszerítenek kényszerű eszközökkel valakiket, hogy mást gondoljanak, tegyenek. De elutasítjuk azt is, és nagyon fontos, amikor nemzetközi szinten más országokban történik olyan erőszakcselekmény, erőszakhullám, amely ártatlan emberek, ártatlan életek kioltását okozza. De ugyanígy elutasítjuk azt is, amikor akár nők, gyermekek, elesett és rászorult emberek ellen vagy akár fogyatékossággal élők ellen történik ez az erőszak.

Éppen ezért, tisztelt képviselő úr, néhány gondolatot engedjen meg egyrészt arról, hogy mit tett meg a kormány az elmúlt időszakban, amelyről nem beszélnek azok a szervezetek, amelyek most hangosan kiabálnak, és próbálnak a kormányra olyat ráfogni, ami természetesen nem igaz.

A 2005 óta tartó gyakorlattól eltérően, amely egy-egy évre biztosított költségvetési forrást a krízisközpontok számára, 2012-től hároméves keretszerződésre került sor, ezzel stabilabb és kiszámíthatóbb működési feltételeket adunk a krízisközpontoknak. Ugyanígy a krízisközpontokat érintette az a 2011-es döntés, miszerint két krízisközponttal növeltük ezeknek a számát országosan. Ugyanígy a krízisközpontok és a hozzájuk kapcsolatos félutas kiléptető házak működése a gyermekek védelméről szóló törvény módosításával jogszabályi hátteret és a működéshez biztonságot kapott. S ugyanúgy a miniszteri rendelet alapján 2011-ben bekerültek a hozzátartozók közötti erőszak áldozatainak szolgáltatást nyújtó krízisközpontokra vonatkozó rendelkezések.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Amikor erről a témáról beszélünk, nem lehet megkerülni azt a kérdést sem, hogy miért akarják folyamatosan "csak" a családra hivatkozva mondani az erőszakot, miért családi erőszakról beszélünk vagy családon belüli erőszakról, amikor nagyon jól tudják LMP-s képviselőtársaink is és szocialista képviselőtársaink egy része is, hogy pont az előző kormány alatt a szocialistákkal közösen szavaztuk meg azt a változtatást, hogy ne családon belüli erőszaknak hívjuk ezt a tényállást, hanem kapcsolaton belüli erőszaknak, pontosan, mert a család intézményét rombolja; pontosan azért, mert a családra inkább szükség van, és pozitív a háttere; pontosan azért, mert minden adat és minden felmérés, amit föl lehet lelni ebben a kérdésben, azt mutatja, hogy bár ez az erőszak családon belül is előfordul, de nagy többségében kapcsolatokon belül, nem a hagyományos családi kapcsolatokon belül fordul elő.

Éppen ezért, tisztelt képviselő úr, a kormány - ahogy miniszter úr is elmondta, ahogy a miniszter úr is kifejezte tárgyalási szándékát - igenis fog erről tárgyalni, igenis parlament előtt fogja ezt a kérdést tárgyalni, és igenis nagyon fontos szempont lesz az, hogy kapcsolaton belüli vagy más néven nevezzük el, de ne családi erőszaknak nevezzük el azt a tényállást, amelynek egyébként valóban a lényege nők, gyermekek, rászorultak és elesettek védelme.

Köszönöm szépen a felszólalását. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 102 2012.09.17. 2:06  99-107

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselő Asszony! A válaszom: igen. Okulunk a tapasztalatokból, mégpedig azért is, mert már tavaly is úgy írtuk ki a pályázatot, hogy mindazok a pályázók, akik a nyári étkeztetésben vállalják azt, hogy helyben vagy a környéken termelt élelmiszert adnak a gyermekeknek a konyhára, pluszpontot kaptak, és ez a rendszer bevált. Azt kell mondanom, hogy a mai világban, amikor nem mindegy, hogy a gyerekek milyen élelmet kapnak, nem mindegy egy településnek vagy pedig egy település környezetének - hangsúlyozom, 40 kilométeres körzetben kellett beszerezni az élelmet maximum 30 százalék mértékben -, nem mindegy az ott élőknek sem, hogy helyben termelhetnek, és ha már helyben termelnek, akkor el tudják-e adni a konyhákon azt az élelmet, azokat a termékeket, amelyeket megtermelnek. Tehát igenis a tapasztalatunk az, hogy erre szükség van.

Kedves Képviselő Asszony! Ahhoz, hogy a magyar gazdákat segítsük, ahhoz, hogy a hazai termelőket segítsük, ahhoz, hogy egyébként pedig egészséges helybeli élelmiszer jusson a konyhák asztalára, igenis, ezt a rendszert fönt kell tartani. És hozzáteszem egyébként, csak a tévedést eloszlatva: eddig is úgy volt, az elmúlt 4-5 évben, hogy a nyári étkeztetésre nem jutott annyi az országban, mint amilyen számról ön beszélt, azaz a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, iskolai idő alatt juttatott körülbelül 560-580 ezer étkezési lehetőség nyáron jóval kevesebb, jóval a töredéke az egészéves időszaknak. De szeretném önnek jelezni azt is, hogy egyébként azt az összeget, amit kiírtunk a pályázaton, az önkormányzatok le tudták pályázni, és azt is szeretném önnek mondani, hogy olyan nagyváros itt, mint Miskolc, az is meg tudta oldani, hogy az élelmet ezeknek a gyermekeknek a pályázaton keresztül így szerezze be.

Köszönöm szépen a kérdését, és köszönöm, hogy ezáltal elmondhattam ezt a nagyon fontos törekvésünket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
218 107 2012.09.17. 1:14  99-107

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselő Asszony! Egyrészt én nagyon szívesen együttműködöm önnel abban, hogyha megmutatja azokat a panaszos leveleket, és megmutatja azokat az önkormányzatokat, amelyek nem tudták ezt a feltételt teljesíteni.

Képviselő Asszony! Tudja, mekkora területről beszélünk? Amit mi megadtunk területet, hogy honnan kell beszerezni 30 százaléknyi élelmet, az az ország egyhuszadát lefedi. Ne haragudjon, hogyha ezt egy önkormányzat nem tudja megtenni, ott nagyon nagy baj van, ott akkor tényleg csak segélyért állnak sorba az emberek, tényleg a helyi gazdáknak semmi lehetőségük nincsen, tényleg azok az emberek, akik megpróbálnak a mezőgazdaságból élni, és el akarják piacra juttatni a termésüket, nem tudják eljuttatni, és ez igenis egy állami eszköz ehhez, hogy ezt segítsük.

Válaszolok az első kérdésére is. 2013 szeptemberétől valóban tervezzük, hogy az egész évben erre álljunk rá, hiszen az önkormányzatoktól, mi pedig több tucat önkormányzattól kaptunk visszajelzést (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) és köszönetet, hogy igenis, segítse őket, és ezáltal a helyben lévő termelést is segítse.

Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
219 12 2012.09.18. 5:15  9-12

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint ahogy képviselő úr felszólalása után hallatszott, a taps is az önök koalíciós partnerétől, Gyurcsány Ferencék képviselőjétől érkezett. Éppen ezért bátran visszaidézem önnek azokat a gondolatokat, amelyeket egyébként képviselőtársai, barátai, frakciótársai mondtak, de nem tettek meg az elmúlt időszakban. Ennek az volt a lényege, hogy legyen Gyurcsány Ferenc, Szűcs Erika miniszter asszony vagy akár Veres János pénzügyminiszter úr, mind-mind azt mondták: fenntarthatatlan az a rokkantsági rendszer, az a rokkantsági nyugdíjrendszer, az a támogatási rendszer, amely Magyarországon van.

(9.30)

Fenntarthatatlan és elfogadhatatlan, hogy az európai átlaghoz vagy a környező országokhoz képest is kétszer annyian vannak ilyen ellátásban, és ezt egyszerűen nem bírja elviselni az ország. A nagy különbség az, ahogy ön befejezte az egész beszédét és a hozzászólását, hogy önök szóban mindig kiállnak ezek mellett az emberek mellett, de a tettekben semmit nem tesznek. Amikor önöknek nagy frakciójuk volt, választottak egyáltalán fogyatékossággal élő embert akár a társadalom bármelyik szeletéből, legyen az hallássérült, mozgássérült, maguk közé, akár a munkahelyeken, például a minisztériumokban, akár pedig itt a parlamentben vagy az Európai Parlamentben? (Dr. Hiller István: Igen!) Megtették? (Dr. Hiller István: Igen!) Nem tették meg. Önök mindig csak valamivel vagdalkoznak, de a tettek mezejére sehol sem jutnak el.

Amikor ön bírálja az átalakításnak a formáját és a menetrendjét, én először is szeretném jelezni azt, hogy egyébként ennek az alapjait, legalábbis az orvosi vizsgálatnak az alapjait 2008-ban a mostani NRSZH elődje, az akkori ORSZI-nak a főigazgatója tette le, és egyébként önök ezt elfogadták. És azt kell mondanom, hogy ezt a lépést helyesen fogadták el egy olyan szakembertől, aki összehozta azt a tudást, amellyel nemzetközi tapasztalatok alapján, az orvostudomány módszerével és a felmérések alapján meg tudják állapítani - nem egy '60-as, '70-es és '80-as évekbeli orvostudománynak a módszerével -, hogy ki milyen megmaradt egészségi állapottal mire képes az életében. Mi ezt a munkát felvállaltuk, és a társadalom érdekében vállaltuk fel, valamint annak érdekében, hogy pontosan azoknak, akik a legrászorultabbak, akik a legelesettebbek és a legrosszabb állapotban vannak, az ellátása mindenképpen megmaradjon, és mindazok pedig, akik tehetik, akiknek lehetőségük van és munkát is kapnak természetesen, megkapják azt a lehetőséget, hogy a megmaradt munkaképességük alapján dolgozzanak.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön, amikor említi azt a nyári tüntetést, ami teljesen kudarcba fulladt, akkor azt elfelejti hozzátenni, hogy pont azokat az embereket csapták be és vezényelték ki - egy-egy civil szervezet, nem tucatnyi - a Hősök terére, akik egyébként az ellátást továbbra is ugyanolyan formában megkapják. Azokról beszélnek és azokat az embereket verik át, akik egyébként már vagy korhatár fölötti rokkantnyugdíjasok és megmaradt az ellátásuk, szép számmal vannak, több mint 400 ezren, vagy azokat verik át és csapják be, és azoknak hazudnak a szemébe, akik egyébként megmaradtak rokkantsági ellátásban, magyarán: a támogatásuk ugyanolyan összegben maradt meg. Mi azokhoz az emberekhez nem nyúlunk hozzá, hanem azokkal foglalkozunk, és azoknak a felülvizsgálata kezdődik el, vagy kell újra jelentkezniük, akik az előző időszakban vagy 57 év alattiak voltak, vagy pedig olyan a rokkantsági állapotuk, ami adott esetben lehetőséget nyújt nekik arra, hogy a megmaradt munkaképességük mellett foglalkoztassák őket.

Mindemellett én azt is szeretném hozzátenni, hogy amikor önök azt mondták és azt állítják, hogy a munka területén nem teszünk le emellé elég javaslatot, szeretném önnek jelezni, hogy önök voltak azok, akik ugyan a 2007 és 2013 közötti európai uniós pénzeknek egy nagy részét felosztották, és megmondták, hogy milyen rendszerben kell ezt elosztani, de képtelenek voltak lehívni akár azokat a pénzeket, amelyek a gyakorlati megvalósítást, a cégeknek a támogatását segítik, és képtelenekvoltak lehívni azokat a pénzeket is, amelyek egyébként azokat a pluszmunkahely-teremtéseket valósítják meg akár a rehabilitáció területén, akár pedig a képzések területén, amelyek fontosak ezeknek az embereknek. Önök ezekre képtelenek voltak, így bármilyen kritika, amit ön itt elmond, képtelenség és elfogadhatatlan.

Szeretném jelezni egyébként, hogy az idei első félév felmérései ugyanazokat a számokat, arányokat hozzák, mint a tavalyi évben és az az előtti évben. Ez azt jelenti, hogy semmivel sem szigorúbb a rendszer, viszont átláthatóbb, tisztább, és valóban azok jelentkeznek felülvizsgálatokra, akik valószínűsíthetően tényleg rászorultak, és nem azok, akik egyébként a társadalmat tovább terhelnék.

Köszönöm szépen a felvetését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 249 2012.09.24. 5:37  248-266

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a rokkantsági rendszer tavalyi átalakítása kapcsán a régi és az új rendszer illesztéséből adódó anomália - hozzáteszem: hiba - kezelését szolgálja.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer tavalyi átalakításának egyik lényeges eleme volt a rokkantsági rendszer új alapokra helyezése. A cél a megmaradt munkaképességre építve olyan rehabilitációs lehetőséget nyújtani, amely munkához, munkajövedelemhez segíti az egészségét részben elveszített embert. Az új rendszer 2012 januárjától valamennyi megváltozott munkaképességű személy ellátását átfogja, a jogosultak társadalombiztosítási ellátást kapnak.

A korábbi években szándék nem volt az enyhébb mértékben megváltozott munkaképességűek rehabilitációjára. A rehabilitációs járadék néhány évvel ezelőtti, 2008-as szabályozása azoknak a személyeknek nyújtott a III. rokkantsági csoport szerint járó rokkantsági nyugdíjaknál 20 százalékkal magasabb összegű rehabilitációs járadékot, akiknek kevesebb esélyük volt a munkaerőpiacra visszatérni. Rövid távú ellátás volt, hiszen legfeljebb három évig járt; nyugdíjnak minősült. Megfosztotta az enyhébb mértékben egészségkárosodott, jobb eséllyel rehabilitálható személyeket attól, hogy célzott segítséget kapjanak a munkavállalási esélyük javításához.

A jobb egészségi állapotú emberek ebben az ellátásban nem részesülhettek, nekik maradt a szociális típusú ellátás, az úgynevezett rendszeres szociális járadék, a nyugdíjhoz közel állóknak pedig az átmeneti járadék. Egyik sem volt társadalombiztosítási ellátás. Az özvegyi nyugdíj ezzel szemben a nyugdíjrendszer része, s mint ilyen, társadalombiztosítási ellátás.

A nyugdíjrendszerben mindig egyértelműen szabályozott volt, hogy ha valaki egyidejűleg két ellátásra - például tavaly rokkantsági nyugdíjra és özvegyi nyugdíjra - jogosult, hogyan kell a két ellátást együtt folyósítani. A több mint tíz éve hatályos szabály szerint fő ellátásnak minősül a saját jogon járó ellátás, amely mellett az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a 30 százalékos mértékében jár, amely az elhunytat megillette vagy megillette volna.

Más a helyzet azok esetében, akik özvegyi nyugdíjra jogosultak, de nincs más társadalombiztosítási ellátásuk. Akiknek nincs saját jogú társadalombiztosítási nyugellátása, azok az elhunyt házastársnak járó nyugdíj 60 százalékát kapják özvegyi nyugdíjként. A rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék nem volt része a társadalombiztosítási rendszernek, ezért ezt az ellátást más szabályok szerint kellett egyesíteni az özvegyi nyugdíjjal.

E szabályok az eltelt évtizedek alatt gyakran változtak, attól függően, hogy adott időpontban az özvegyi nyugdíjat vagy a rendszeres szociális járadékot kellett fő ellátásnak tekinteni. A legutóbbi szabály szerint az özvegyi nyugdíj 60 százalékos mértékben járt, mellette a rendszeres szociális járadéknak csak a fele volt folyósítható.

A rokkantsági rendszer átalakításával a megváltozott munkaképességűek egységesen társadalombiztosítási ellátást kapnak.

(18.50)

A megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások a rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátás, amelyek részben a korábbi rokkantsági nyugdíjasokat ölelik fel. Nekik eddig is 30 százalék mértékű özvegyi nyugdíj járt a rokkantsági nyugdíjuk mellett. Az idei évtől hatályos szabályok szerint az említett ellátásokat kapják a korábbi rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülők is. Nekik korábban 60 százalék mértékű özvegyi nyugdíj és a járadék összegének a fele járt. Az egységesen társadalombiztosítási ellátásban részesülő megváltozott munkaképességűeknek, ha özvegyi nyugdíjra is jogosultak, egységes mértékű özvegyi nyugdíjat kell folyósítani, vagyis az azonos rendszerben kezelt korábbi rokkantsági nyugdíjas, akinek eddig is 30 százalékos özvegyi nyugdíj járt és a korábbi járadékos egységesen 30 százalékos özvegyi nyugdíjra lesz jogosult a jövőben. Természetesen a volt járadékosok a korábbi csökkentett összegű rendszeres szociális járadék helyett ezután teljes összegű rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást fognak kapni. E szabály következetes átvezetése jelentette volna, hogy az azonos ellátórendszerből származó ellátások azonos elven kerüljenek szabályozásra.

A végrehajtás során vált láthatóvá, hogy az előzetes szúrópróbaszerű mintavétel eredményeitől eltérően többek ellátásának együttes összege csökkenne az egységes szabályozás következtében. Tekintettel arra, hogy amint azt a kormány többször deklarálta, nem kívánja csökkenteni a nyugdíjakat, azonnali intézkedés történt a törvény módosításának kezdeményezésére. A törvény végrehajtása során 3148 fő kapott határozatot az ellátása összegének változásáról, 2567 esetben az ellátás összege csökkent, 581 esetben emelkedett volna. Valamennyi határozat visszavonása iránt haladéktalanul intézkedtünk.

Hangsúlyozom: olyan tartalmú törvénymódosításra teszünk javaslatot, amely nem vezet az ellátások csökkentéséhez, viszont aki az új, egységes szabályozás alapján magasabb összegű ellátásra lett jogosult, az akár élete végéig megkapja ezt az összeget.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, s kérem, hogy szavazatukkal támogassák e törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.) Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
220 265 2012.09.24. 2:28  248-266

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Először is köszönöm a képviselői hozzászólásokat, azoknak a hangnemét meg a javaslatokat is.

Egyre azért szeretném felhívni a figyelmüket, és főleg Szél Bernadett képviselő asszonyét, hogy aki önnek írta ezt a beszédet, akkor miért nem szólt annak idején. Mert abban igazuk van, hogy jó lett volna, ha ez hamarabb kiderül, de higgyék el, az összes egyeztetésen senki nem jelezte ezt, egyetlenegy civil szervezet sem, egyetlenegy nyugdíjas szervezet, senki nem vette ezt észre. Pontosan azért, mert oly nagy számú egyébként az özvegyi nyugdíjasok száma, és ehhez képest arányosan, aki szociális járadékos, azok száma pedig olyan alacsony, és ebből az összevetésből, a számításból csak akkor derültek ki a pontos számok, amikor a nyugdíjbiztosító elkezdte kiszámolni.

Ezért történhetett meg az, hogy körülbelül 22-23 ezer személynél 8 ezernek javult a pozíciója - egyébként ez a törvénymódosító javaslat, ha önök is támogatják, ennek a 8 ezer embernek meghagyja ezt a javuló pozíciót, tehát többet fognak kapni -,s és mindazoknak, akiknek pedig rosszabb lett volna, körülbelül 15-16 ezer embernek, annak pedig nem fog romlani a helyzete, hanem ugyanúgy, ahogy a tavalyi évi ellátást megkapták, ugyanabban a mértékben fogják megkapni.

Kedves képviselő asszony, elhiszem, hogy az LMP nagyon felkészült sok mindenben, elhiszem, hogy önök fantasztikusan tudnak mindent, de nagyon örülnék, ha ilyen számításokat is esetleg előre tudnának jelezni, mert akkor könnyebb lenne talán az ilyen hibákat elkerülni.

Én pedig azt azért jeleztem mind a felszólalásom elején, mind máskor is - és ezt pedig Varga képviselő úr felé szeretném jelezni, vagy válaszként mondani néhány gondolatra -,s hogy valóban az önök frakcióvezetője, illetve pártelnöke is jelezte ezt a problémát, de addigra mi már azokat a lépéseket megtettük, hogy ne csökkenjenek a nyugdíjak, illetve hogy ezt a változást megtegyük. Az pedig egy kormányzati menetrend, illetve a parlament menetrendjébe került most be ez a módosítás, én azt gondolom, hogy ha ezt mindenki elfogadja, akkor pillanatok alatt odakerül az emberekhez, és ezt a hibát, amit, még egyszer mondom, elkövettünk, helyre tesszük, és senki nem jár rosszabbul.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 8 2012.10.01. 5:12  5-8

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Először is köszönöm szépen a téma felvetését. Én az előző ciklusban itt voltam a parlamentben, ön is, és nemhogy ezt a témát, hanem általában a családról szóló témát is felvetni szinte lehetetlenség volt, hiszen az akkori többség, a szocialista-szabad demokrata többség egyszerűen nem engedte, nem foglalkozott vele, sőt arról beszélt, hogy mindaz, aki ilyen témát felvet, az elmaradott, ósdi nézeteket vall ahelyett, hogy közös gondolkodást folytatnánk erről a témáról.

Tény és valós - és nagyon helyes -, hogy az elmúlt évtizedben fokozatosan csökkent Magyarországon - egyébként a témához kapcsolódóan mondom ezt - az abortuszok száma, ami, azt gondolom, mindannyiunk érdeke és öröme. De ennek ellenére Közép-Kelet-Európában katasztrofális helyen állunk még most is, annak ellenére, hogy az elmúlt két év során több mint hétezer magzatot sikerült megmenteni, hétezer magzatnak adtak pluszban életet azok az édesanyák, akik vállalták a nehézségeket, és vállalták az örömöket, szépségeket is.

De mindezek mellett azért azt el kell mondanom, hogy ez nem csak anyagi kérdés, hiszen olyan államoknál van sokkal jobb statisztikai adat, mint Szlovákia vagy Csehország, amelyekhez közel hasonlóan élünk, és például Svédországban jóval magasabb az abortuszok száma.

(13.30)

Éppen ezért, tisztelt képviselő úr, az ön felvetésére néhány gondolatot hadd mondjak el, hogy milyen lépéseket tett meg a kormány, illetve tervez megtenni annak érdekében, hogy az ön által felvetett kérdés is megoldódjék, vagy valamilyen módon kezeljük.

Először is a felelős szülői gondoskodás és gondolkodás talán az egyik legfontosabb, az egyik legmélyrehatóbb feladat itt az elkövetkezendő időszakban, mert amit ön említett, azt a büntető törvénykönyv szerint, azt gondolom, nagyon nehéz szankcionálni. De hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy ki hogyan vállaljon gyermeket, ki hogyan vállaljon családalapítást, milyen mértékben készüljön föl erre, ott nagyon fontos, és nem véletlenül indítottunk az Új Széchenyi-terven keresztül hatalmas nagy pályázatot 7 milliárd forint értékben a fiataloknak a családi életre való felkészítése és a gyermekvállalás érdekében. De ugyanilyen fontos a családi életre való felkészítés az oktatásban, nevelésben is, hiszen enélkül valóban nagyon súlyos élethelyzetek alakulhatnak ki, aminek a következménye sajnos később, még kisgyermekkorban vagy akár felnőttkorban is még tapasztalható.

A másik, ami mindenképp fontos terület - és ebben az önök segítségét is kérjük -, azoknak az orvosoknak a segítsége, akik várandós édesanyákkal foglalkoznak, vagy pedig a körülöttük dolgozó védőnőknek, hiszen sokszor az is segítés, hogy milyen módon szólítják meg az édesanyákat. Nekem nem egy munkatársam jelezte azt, hogy elmentek az első várandósvizsgálatra, és az volt az első kérdés, hogy megtartja-e a gyermeket, megtartja-e a magzatot. Amíg ez a szemlélet nem szűnik meg Magyarországon, nagyon nehéz lehet a küzdelem és nehéz lesz a küzdelem, hogy az a rossz arány, amiről beszéltünk, csökkenjen, a másik oldalról pedig az egész szemlélet megváltozzon ebben a kérdésben.

Mindenesetre néhány dolgot azért még hadd soroljak fel önnek, hogy mit tett meg ez a kormány; egyébként nemcsak mi, hanem azt hiszem, a társadalomnak egy nagyon jelentős része, mindazok a civil szervezetek, akik ezt a kérdést komolyan veszik, és egyházi szervezetek egyaránt. Egyrészt a magzati élet védelmében az örökbefogadás érdekében tett intézkedések, illetve kampányok sikerrel jártak, igenis van eredmény, és nagyon fontos, hogy ezzel felhívtuk a társadalom figyelmét egy egészen más megoldásra.

A múlt héten tartottunk egy olyan konferenciát, amit nagyon nagy érdeklődés követett. Sokan voltak, telt ház volt itt a Felsőházi teremben, és azt kell mondani, hogy civil szervezetek sokasága jelentkezett, és maradt is ki sajnos, mert annyian jelentkeztek, és támogatják azt a gondolkodást, amiről beszélünk.

Ugyanígy üzenete a kormánynak az, hogy amikor visszaállítottuk a családi adókedvezményt, amit egyébként a szocialisták elvettek, megszüntettek - az egy- és kétgyerekeseknél teljesen megszüntették, a három- és többgyerekeseknél csökkentették -, amikor ezt visszaállítottuk, akkor visszaállítottuk azt a lehetőséget is, hogy már a magzati korban, 12 hetes kor után is ez a családi adókedvezmény figyelembe vehető, igénybe vehető, és ez nagyon fontos üzenet, és szükséges. Éppen ezért azt gondolom, hogy azok a törekvések, amelyeket ön elmondott - és kérem is a konkrét javaslatait -, beépülhetnek abba a gondolkodásba, ami szükséges az egész magyar társadalomnak, és szükséges egyébként, hogy ez az összefogás, ami elindult (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) ennek érdekében, megvalósuljon az országban.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
223 20-22 2012.10.01. 5:08  17-22

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a hozzászólását, már csak azért is, mert szerintem itt a Házban kevesen vannak olyanok, akik nem ismerik el az ön szaktekintélyét, tudását ezen a területen, és azt a sok-sok, az idősek érdekében elhangzott hozzászólását is köszönöm, amelyekkel mindig felhívja a jogszabályalkotók és mindenki másnak a figyelmét ennek a témának a fontosságára.

Tisztelt Országgyűlés! Az idősek világnapja alkalmával néhány gondolatot hadd mondjak el önöknek. Először is mit és hogyan mond egy kormány, illetve mit tesz ebben a kérdésben, felismeri-e azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek a nyugdíjrendszer átalakításához, rövid és hosszú távú fenntartásához szükségesek. Azt hiszem, itt lehet kézen fogni azt a különbözőséget, amely az elmúlt évekre - amelyekre ön is utalt - és a mostani kormányra jellemző és bemutatható.

(14.00)

Azt hiszem, nem kell túlzottan sokáig taglalni azt a kérdést, hogy amikor az előző kormány, a szocialisták behozták a kötelező magánnyugdíjpénztárat ismét a köztudatba, akkor egyértelműen a céljuk az egyéni üzleti érdekek kiszolgálása volt, és ezzel a lépésükkel egyébként veszélyeztették a nyugdíjak kifizetését. Azért azt szeretném hangsúlyozni, hogy nemcsak egy üzleti érdek kihasználása vagy kiszolgálása volt, hanem veszélyeztették is a nyugdíjak kifizetését.

De ugyanilyen fontos és szükséges volt, amit ők is mondtak szóban. Szóban hangoztatták, hogy akár a korai nyugdíjak, akár pedig a rokkantnyugdíjrendszer átalakítása mennyire fontos, hogy a nyugdíjak értékállósága megmaradhasson, a későbbiekben a fenntarthatósága megmaradhasson, szóban ezt sokszor elmondták; tettek nem követték. Mi megtettük ezeket a lépéseket, még ha sokszor nehéz is volt, és nehéz döntéseket kellett hozni. De mi történt? Továbbra is ők azok, akik támadják ezeket a lépéseket ahelyett, hogy elismernék, hogy ezeket nekik is meg kellett volna tenni.

A harmadik, ami szerintem nagyon fontos ezen a területen: ha hiba csúszik a munkába, hogyha hibát vétünk, márpedig vétettünk is az elmúlt években, és ezt felismerjük, akkor egyrészt szerintem az alapvető kérdés az, hogy bocsánatot tudunk-e kérni. Ilyen történt most a rokkantnyugdíjasok egy részének az életében. Az egy más kérdés, hogy a szocialisták szóvivője mit mondott. Több százezer embert kezdett el riogatni, miközben 15 ezer ember életéről volt szó. Ennek ellenére azt gondolom, ez is hiba volt, elnézést kell kérnünk, ezen a napon is még ezt el tudom mondani, és mindenképp fontos viszont, hogy korrigáljuk ezt... (Közbeszólások az ellenzék padsoraiból.)

ELNÖK: Szűcs Erika őrizze meg a méltóságát és a nyugalmát, és legyen szíves csöndben lenni. Parancsoljon!

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Korrigáljuk ezt a hibát, és egyébként az Országgyűlés ma fog erről a korrekcióról szavazni, és mindenképp fontosnak tartom.

De negyedik pontként ugyanilyen fontosnak tartom azt is, hogy amikor arról beszélünk, hogy az országon belül élő, sokszor védtelen helyzetben élő embereket meg tudjuk-e védeni avagy nem - és idetartoznak az idős emberek, idetartoznak a nyugdíjasok -, teljesen természetes, hogy annak a követelésnek, amely az IMF részéről érkezik a nyugdíjak csökkentése érdekében, ellenállunk, mert ezt nem lehet végrehajtani a nyugdíjasok tisztelete és az ő megélhetésük miatt sem.

Még egy, amit fontosnak tartok: az év végi, novemberi nyugdíj-kiegészítések, amik a nyugdíj reálértékét kell hogy biztosítsák, ebben az évben is meglesznek, nem úgy, mint mondjuk, 2009-ben, ahol közel 6 százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke.

A gondolatmenetemet a nyugdíjasok, az idősek tiszteletével kezdtem, hogy mit mondunk, és ki mit tesz, milyen módon áll ki az idősek érdekében. Köszönöm, tisztelt képviselő úr, hogy egyébként jelezte azokat a lépéseket is, amelyek nem igazából anyagiak, de nagyon fontosak olyan szempontból, hogy elismerjük-e az időskor nehézségeit, elismerjük az elmúlt évtizedek tapasztalatait. Azok a pályázatok, akár az Életút, akár a "Hogyan őriztük meg..." című, a 40 éve vagy még több ideje házasok pályázata, óriási sikerrel zárultak, és hatalmas nagy megelégedéssel zárultak az idősek felől is, rengeteg pályázat érkezett, és rengeteg jó irodalmi mű is érkezett, túl azon, hogy azok a történetek, amelyeket leírtak az idősek, kimondottan érdekesek és tanulságosak.

Éppen ezért köszönöm szépen, hogy fölvetette ezt a témát. Köszönöm szépen, hogy lehetőséget adott arra, hogy konkrétan megjelöljünk olyan helyeket (Az elnök csenget.), amelyeket ez a kormány meglépett, és én is ezúttal köszöntöm az időseket ezen a napon. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 20 2012.10.09. 4:55  17-20

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! Tisztelt Képviselő Asszony! Amit ön elmondott, arra egyrészt mondhatjuk azt is, hogy ez egy szokványos dolog a baloldal részéről vagy a szocialisták részéről, ami persze nem jó, és mondhatjuk azt is, hogy felháborító dolog. Hiszen sorra tapasztaljuk akár az elmúlt húsz évben itt, a parlament keretei között azt a kettős mércét, amikor bizonyos szerencsétlen - hozzáteszem, nemcsak szerencsétlen, hanem sokszor elfogadhatatlan - bekiabálások, amelyek mondjuk, a jobboldal, a Fidesz-KDNP képviselői, de még hozzáteszem: a Jobbik képviselői részéről is elhangzanak, azonnal lemondásra kényszerítik, vagy kiabálnak, hogy mondjanak le azok a képviselők. A kettős mérce persze eddig is megvolt a múltban, csak nézzük meg a plagizálás esetét vagy bármi területet, mindent agyonhallgatnak, amit ők csinálnak, azt lehet, mást, aki meg bármi mást tesz, azt azonnal fölszólítják lemondásra, nekimennek. Itt is ez történt.

Az a megdöbbentő ebben az esetben - tisztelettel köszöntöm a képviselő urat, aki most bejött a terembe, és remélem, engem nem fog megrángatni (Dr. Józsa István közbeszól.) -, de azért az a megdöbbentő ebben az esetben, hogy a Szocialista Párt, aki látszólag mindenben az emberek mellé akar állni, emellett tettekben mind a múltban, mind a közelmúltban - és ezek szerint a jelenben is - például az erőszakból nem enged. Történelmi tanulmányainkból, azt hiszem, tudjuk, hogy a szocializmus mit okozott akár 1919-ben (Kovács Tibor közbeszól.), akár 1946-tól kezdve ebben az országban közel negyven éven keresztül. (Kovács Tibor: Te is járhattál egyetemre például.) Jól tudjuk, hogy 2006-ban... (Közbeszólások.) Józsa István kiabál, nem bírja - úgy látszik - most elviselni a dolgokat. (Dr. Józsa István: Nem én kiabálok, bocsánat. Az államtitkár.) - 2006-ban mit műveltek az utcán.

És sajnos valaki elkésik egy bizottsági ülésről, nem tetszik a téma, ami, nem csodálom, hogy nem tetszik, hiszen egy olyan vizsgálóbizottsági ülés volt tudomásom szerint, ami pontosan azt vizsgálta, hogy miért került egy nemzeti vállalat olyan kézbe, amibe került (Dr. Józsa István: Csődbe.), miért kellett olyan mértékben lerontani a teljesítményét, vagy hogyan rontották le a teljesítményét, ahogy lerontották, persze, hogy idegesek erre azok az emberek, akik mindezt elvégezték vagy akik miatt volt ez.

Amire, képviselő asszony, szeretném kérni, és az egész Országgyűlést szeretném kérni, hogy ha már összehasonlítjuk az esetet - ami egyébként jogos -, ne családon belüli erőszakról beszéljünk, hanem kapcsolaton belüli vagy háztartáson belüli erőszakról. Ha már megtiszteljük az édesanyákat, ami egyébként a baloldalra megint csak szavakban fantasztikusan jellemző, hiszen március 8-án mindig hozzák a szegfűket meg sok mindent hoznak, miközben, mondjuk, Gyurcsány Ferenc annak idején az öregecskedő feleségek lecseréléséről beszélt. (Dr. Józsa István: Amit szintén kiforgattatok. Kiforgattátok azt is.) Akkor nem kiabált így a szocialista frakció, nem tapsoltak, nem fütyülték ki, semmit nem szóltak.

Vagy amikor a legutóbbi európai uniós választásokra készültek a szocialisták, akkor talán sokak előtt ismert volt az a mondata megint csak Gyurcsány Ferencnek - az önök volt párttársának, miniszterelnökének, barátjuknak, mostani és jövőbeni koalíciós partnereiknek itt a háttérben -, amikor arról volt szó, hogy kiket jelölt a Szocialista Párt az európai listára, Gurmai Zitáról beszélünk, Herczog Edit képviselő asszonyokról és Göncz Kingáról, akkor azt mondta, hogy nem Miss Hungary versenyen akarjuk őket elindítani. Persze, mindezt mondta március 8-án, az úgynevezett nemzetközi nőnap alkalmával.

Tehát amit ön felvetett, kedves képviselő asszony, az egy hosszú, állandó folyamat, amiben a szocialisták a kettős mércét használják folyamatosan. Aki jobboldali, aki nemzeti érzelmű, attól mindent elvárnak - egyébként jogosan is -, hogy annak következménye legyen, de amit ők tesznek, bármit mondhatnak, bármit tehetnek, tettlegességig is fajulhat valami, hajrángatásig is fajulhat valami, amire persze utána azt mondják, hogy simogatás volt meg kedveskedés volt (Dr. Józsa István: Ha az volt.), őnáluk nincs következménye. Teljesen egyetértek az ön felvetésével, miszerint ilyen képviselőnek itt a Magyar Országgyűlésben nincs helye.

Köszönöm szépen a kérdést vagy a felvetést. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Józsa István közbeszól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
228 198 2012.10.10. 13:56  183-201

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen azoknak az észrevételeit, akik részt vettek a vitában, még azokét is, akiknek a hozzászólása kísértetiesen hasonló azoknak a mondataihoz, azoknak a gondolataihoz, üzenetéhez, akik egyébként egy hasonló jelentést, csak sokkal bővebb jelentést és hasonló időszakról szóló jelentést kint, Genfben egy ENSZ-jelentést ahogy támadtak. Itt gondolok az LMP hozzászólásaira, akiknek nyilván valaki megírta a szövegét, és nagyon köszönöm, hogy ilyen hirtelen, gyors felindulásból, pergő szavakkal elmondták a hozzászólásaikat. Szabó Timea ugye elmondta a hozzászólását, utána innen elment - ennyire érdekli a téma. De olyan dolgokat vetett fel egyébként önnel, Szél Bernadett képviselő asszonnyal közösen, aminek egyrészt semmi köze nincs a 2007-2010-es jelentéshez, másrészt pedig látszik az, hogy az LMP azzal a tizenegynéhány fővel, akik itt ülnek a parlamentben, hátulról nagyszerű jelentéseket kapnak különböző emberektől, de igazából szakmailag a tudásukkal semmit nem értenek az egész dologhoz. Olyan kritikákat fogalmaztak meg, amelyek nevetségesek. Olyan kritikákat fogalmaztak meg, még egyszer hangsúlyozom, a 2007-2010-ről szóló jelentésről, amelyeket legfeljebb az önök elődpártjának, az SZDSZ-nek mondhatnának el, nem pedig nekünk.

(16.50)

Itt pedig arról volt szó, a 2007-2010-es jelentésről. És igenis, én azt vallom, ugyanúgy vallom, ahogy egyébként Genfben is tettük, és amikor Genfben az ENSZ-ben a magyar fogyatékosügyi jelentést megvédtünk, hogy igenis, az ország, ahogy Tapolczai Gergely is mondta, az elmúlt tíz-egynéhány évben nagyon nagyot lépett előre ebben a kérdésben. A 2009-es fogyatékosügyi törvény óta óriási nagyot lépett előre mind az egészségügy, mind a szociális terület, a támogatási rendszerek, az akadálymentesítés és a foglalkoztatás területén.

És azt senki nem mondja, hogy nincs ebben hiba. Mi sem mondtuk azt egyébként, hogy 2007 és 2010 között nincsenek hibák vagy nem történtek hibák. De amit a jelentés megfogalmaz, az pedig annak az időszaknak az összefoglalója, amely valóban beleesett egy 2008-as gazdasági válságba, beleesett egy olyan kormányzásba, amit Gyurcsány Ferencnek köszönhet az MSZP és az SZDSZ, aminek következtében nagyon sok minden dolog sérült, és sérült ezáltal egyébként a fogyatékossággal élő emberek helyzete is. Adott esetben azok az emberek, akik e mellett a terület mellett a baloldalon kiálltak, mondjuk, a Szocialista Pártban kiálltak, ők sem tudták megvalósítani azokat az elképzeléseiket, amelyeket egyébként nem a saját érdekükben, nem az ellenzék ellenében, hanem sokkal inkább közösen a fogyatékossággal élő emberek életében tesznek meg.

Még az LMP-nek szeretném azt jelezni, hogy ha önök annyira nagyszerűen tudnak mindent, akkor miért nem választottak fogyatékossággal élő képviselőt maguk közé. Miért nem? Ne vádolják itt a kormányt azzal a két és fél éves tevékenységgel - mert ezt mondták, semmi mással nem foglalkoztak, csak ezzel foglalkoztak, ami persze nem igaz, és ráadásul nem is ismernek egy csomó mindent, ez benne a legszebb és a legjobb.

Megmondom őszintén, amikor kiment Szűcs Erika a teremből, képviselő asszony, akkor sajnáltam, azt gondoltam, nem jön vissza, mert most én pozitívan szeretnék hozzászólni, amit ön mondott. Egy kritika kivételével, az a foglalkoztatás kritikája, de egyébként, amit akár képviselő asszony is, akár pedig képviselő úr, Varga László képviselő úr is elmondott, én ezeket a dolgokat továbbra is szeretném nemhogy támogatni, hanem tovább is szeretnénk vinni egy jó részét a fogyatékosügy területén. Azok a kritikák, amelyek fölmerültek akár a civil szervezetekkel kapcsolatban, akár pedig mondjuk, a foglalkoztatással kapcsolatban, részben igazak lehetnek, főleg a foglalkoztatás területén, de azért érdemes megnézni a számokat, érdemes megnézni, hogy valóban egy kicsivel kevesebb pénzből többet foglalkoztatunk, és ez fontos.

Valóban azt a törekvést - amelyet önök is elkezdtek, sokszor idéztem már itt a parlamentben -, miszerint át kell alakítani a foglalkoztatás rendszerét, a rokkantnyugdíj rendszerét, ezt mi megvalósítottuk, bármilyen nehéz dolog is. És lehet, hogy sok-sok kritika érinti ezt a dolgot, de meg kellett csinálni, ezt önök is meg akarták csinálni, csak nem volt hozzá bátorságuk. De ennek ellenére azt gondolom, hogy azok a törekvések, amelyeket például közösen elindítottunk a hallássérült honfitársaink érdekében a jelnyelvi törvény kapcsán, amit közösen itt szavaztunk meg, az igenis nagyon nagy siker volt, és annak van eredménye.

Azok a törekvések, amelyeket önök elindítottak 2006-2007 táján az európai uniós pénzek kapcsán a fogyatékosügy területén, legyenek ezek TÁMOP-os, TIOP-os feladatok, azok igenis jó törekvések voltak. Az egy más kérdés, hogy nem minden sikerült, sőt nagyon sok olyan pénz maradt bent, amely valóban, ahogy Varga képviselő úr is mondta, adott esetben veszélyeztetett volt mostanáig, hogy azt nem tudjuk elkölteni. Szeretném önt is megnyugtatni és mindazokat, akik ezért a területért úgy gondolom, hogy közösen szeretnének tenni, hogy az összes pályázati pénz lehetőségét a kormány engedte, engedélyezte.

Ennek az lesz az eredménye, hogy ezek a pályázatok néhány hónapon belül kiíródnak, aminek az eredménye meg mindenképpen a fogyatékosterületet - legyen az hallássérült, értelmi fogyatékos, legyen az látássérült, legyen az autisták, vagy legyen a mozgássérültek területe - érintő, mindegyik terület részesül ebből. Ezekben a programokban nemcsak olyan műszaki megoldások, akadálymentesítések, épületek, rehabilitációs központok valósulnak meg, amelyek elengedhetetlenek és nagyon fontosak, hanem foglalkozunk azzal is, ami szerintem megint csak elengedhetetlen, és elindult az elmúlt időszakban a korai fejlesztés kérdése, mert azt hiszem, ebben volt a legnagyobb hiányosság az elmúlt húsz évet megelőző fogyatékosügyi gondolkodásban.

Ha nem beszélünk arról, és nem nézzük meg azt, hogy azok a szegény családok, akiknek a gyermeke fogyatékosként születik vagy pedig néhány éves korban fogyatékossá válik, és nem találják meg azokat az utakat a fejlesztésekhez, a korai fejlesztésekhez, amelyek szükségesek, hogy legalább valamilyen módon enyhítsék az ő nehézségeiket, enyhüljön valamennyire a fogyatékossággal élő gyermek, fiatal súlyos állapota, akkor sajnos felnőttkorra marad az az őrült nagy probléma, az az iszonyatosan nagy probléma, amit sem ők maguk nem tudnak mint családok megoldani, sem a társadalom, csak részben tud megoldani, és természetesen akiknek persze a legrosszabb, maguknak az érintetteknek is az élete sokkal nehezebb lesz. Ezen a területen is azokat a programokat, amelyek elindultak, továbbfejlesztettük, és most sok-sok olyan támogatás fog megvalósulni, amely remélhetőleg itt is enyhíti a problémákat, és ezeken a területeken enyhíti a súlyos helyzeteket.

Szeretném jelezni azt is, hogy a támogatások nem csökkentek az elmúlt években és a mostani költségvetésben sem, amit megszavaztunk, illetve előttünk áll. Nem csökkentek ezek a támogatások, vannak olyan támogatások, amelyek vagy összevonódtak, de összességében támogatásukban azonos. Van olyan terület, ahol igenis kevesebb a pénz, de nem azért, mert onnan el kellett vonni, hanem azért is, mert évről évre vagy azt a pénzt nem használta föl az a szakterület, vagy pedig azért, mert különböző új megoldásokkal, így például a hallássérülteknél elindult új támogatási rendszerrel nem mindenhol kell például a jelnyelvi tolmácsnak jelen lenni a jövőben, hanem olyan egyedülálló megoldásokat találtunk és indítunk el, amelyek Európa kevés országában valósultak meg eddig, és nem mindenhol kell ott lenni a jelnyelvi tolmácsoknak. Éppen ezért tehát maga ez az összeg, amit arra kellett eddig fordítanunk, hogy jelnyelvi tolmácsokat fizessünk, másra is fordítható.

Csak néhány zavaros gondolatról, amit önök mondtak, LMP-s képviselőtársaim, például a látássérült-rehabilitációs központokról. Az elmúlt időszak itt hagyta nekünk azt az iszonyatos helyzetet, és akkor ez tényleg hiba volt, hogy elindított ugyan egy jó célt, a látássérült-rehabilitációs központok megvalósítását, csak azok, akik pályáztak erre a 8-9 központra, helyszínre, elfelejtették odaírni a pályázatukba, hogy a jövőben ők ezt nem tudják fenntartani, hanem csak a támogatás alatt. Nem tudom, hogy érti-e a helyzetet, képviselő asszony, elvállaltak egy olyan pályázatot, amibe ők beírták, hogy majd ők saját pénzükből vagy saját forrásaikból, vagy valamilyen más forrásból, ami ismeretlen számomra, fönn tudják tartani. És ezt a helyzetet megoldottuk, bármit is mond ön, képviselő asszony. Ezt a helyzetet megoldottuk, és azért kellett a Vakok Állami Intézetének szerepét betenni centrumba, mert ott van a szaktudás. Mert egy sor olyan civil szervezet, akik jó szándékkal álltak ehhez a témához, nem biztos, hogy jót csináltak volna és jót tettek volna a valóban rehabilitálandó emberek részére. Azért kellett egy olyan szaktudást föléjük helyezni, ahonnan egyébként ezt a kiegészítő támogatást megkapják ezek a látássérült-központok. Tehát ne állítson olyat, hogy nem kapják meg ezt a pénzt, külön költségvetési soron már tavaly betettük, idén is betettük, és meg is kapják ezeket a támogatásokat. Egyszerűen nem is értem azt, amit ön mondott, képviselő asszony. (Dr. Szél Bernadett a fejét csóválja.)

A kitagolásról már nem is beszélve egyébként, hogy ott milyen zagyvaságokat hoznak össze néhány civil szervezettel, ez elképesztő. Ön nagyon jól tudja azt, vagy lehet, hogy nem tudja, mert csak fölolvasta a szöveget a képviselőtársával közösen, hogy a kitagolás kérdése sokkal bonyolultabb, és egy sor olyan támogatási összeget kell az adófizetők pénzéből vagy pedig az uniós pénzekből erre a területre hozni, amelyiket egyszerűen nem bír az ország, és egyik napról a másikra 50-60 év lemaradását nem tudja megoldani. Azért hozzáteszem, hogy pont azok, akik különböző országokban a kitagolást a legjobban erősítik vagy szeretnék, ha minél erősebb lenne, már ők is kezdenek visszatérni a nagyobb intézményekhez.

(17.00)

Kezdenek visszatérni a nagyobb intézményekhez, mert nem bírják fenntartani, nálunk jóval gazdagabb országok. Tehát itt azért azt is kell nézni, hogy amit teszünk és lépésenként megteszünk hosszú távra, megoldásokat keresve a fogyatékos emberek érdekében, azon belül is, mondjuk, az értelmi fogyatékossággal élők érdekében vagy bármilyen más fogyatékossággal élő ember érdekében, hogy az fenntartható lesz-e vagy sem. Könnyű azt mondani egyébként egy 12 fős frakcióból, hogy mindent azonnal meg kell oldani. Könnyű, mert sosem lesznek kormányon. Sosem lesznek kormányon, ha így folytatják.

Éppen ezért önök amilyen tevékenységet folytatnak ezen a területen, az nem más egyébként, mint ennek az egész, azt gondolom, hogy hosszú távon működő, együttműködő fogyatékosügyi gondolkodásnak, ami a politikában egy viszonylag ritka terület, amelyben megmaradt, annak önök a lerombolói, semmi mást nem csinálnak. És ezt köszönöm szépen mindazok érdekében, akikért egyébként mások meg rengeteget küzdenek.

Itt azt szeretném megköszönni a parlamenti képviselőtársaimnak, azoknak, akik részt vettek ebben a vitában, a múltban is, akik a fogyatékosügyért tettek, azoknak a képviselőtársaimnak kifejezetten, akik fogyatékossággal élnek itt a parlamentben, Hirt Ferenc és Tapolczai Gergely képviselőknek, akik életükkel és tapasztalatukkal is segítik azt a programot, segítik azt a munkát és azt a feladatot, amely közös ügy, mert most, amikor kiírunk egy pályázatot, az két év múlva fog megvalósulni, vagy három év múlva. Amit kiírtak 2007-ben, az most valósult meg két éve, és ez nem egy-egy kormánynak az akkori gyümölcse lesz meg érdeme lesz, hanem mindannyiunk közös munkájának az érdeme és eredménye lehet a fogyatékos emberek érdekében.

Ezért szólt ez a 2007-2010-es jelentés arról, hogy ugyan voltak hibák, de igenis, vannak olyan elérhető és fontos célok, amelyeket elért az előző kormány, és nem arról szólt ez a jelentés, amit egyébként adott esetben egy előző kormány feladatáról sokak elvárnak.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 4 2012.10.15. 5:08  1-4

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen, hogy ezt a témát a parlament elé idehozta, hiszen azok az emberek, akiknek az élete - akár érintettként, akár gondozóként, ápolóként, szülőként, hozzátartozóként - nagymértékben megváltozik a látás sérültsége, a látás elvesztése esetén, mindenképp a társadalom segítségét igénylik. Ezek az emberek egyébként, amikor megkapják a segítséget, támogatást, vissza is adnak a társadalomnak nagyon sokat. Sokat adnak vissza, amellyel, az ő szenvedésükkel, az ő nehéz életükkel, az ő küzdelmeikkel az egész társadalomra is tudnak hatni, és pozitívan tudnak hatni.

Éppen ezért szeretném önnek is, illetve a tévénézőknek is és az egész parlamentnek jelezni azokat a munkákat, amelyeket az elmúlt időszakban elvégeztünk, amelyek nyilván egy-egy ilyen nap alkalmával esetleg nagyobb figyelmet kapnak, de másrészt pedig fontos az is, hogy ez a figyelem ne terelődjék el ezekről az emberekről, sérült emberekről, jelesül most a látássérült emberekről, hanem egész éven át próbáljunk segítséget nyújtani nekik úgy, hogy persze a saját önálló életüket is meg tudják valósítani, ami talán a legfontosabb számukra.

(13.10)

Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a szervezeteiket is támogatjuk, akár a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét, de ezen felül 2010 óta külön a siketvakok szervezetét is támogatjuk. Aki ismeri a siketvakok életét, az tudja, hogy miért fontos ez, hiszen halmozottan súlyos az ő élethelyzetük, halmozottan éppen ezért segítségre szorulnak. És ezért ugyanilyen fontos volt harmadik területként az elemi rehabilitáció segítése, mégpedig úgy, hogy egy korábban elindult programot kibővítettünk, és szakmai felügyeletként, szakmai segítőként pedig a Vakok Állami Intézetét tettük oda, hogy országosan is ez a program mindenképp segítséget nyújtson a rászorultak részére.

Amikor elkezdtük a munkát néhány évvel ezelőtt, akkor úgy gondoltuk, hogy mindez nem elég, ha csak szervezeti támogatást jelent, hanem munkatársak tekintetében is próbáltunk erre odafigyelni, hogy fogyatékossággal élő embereket is foglalkoztassunk, vonjunk be a politikába. Így ülnek közöttünk itt a parlament falai között hallás- és mozgássérült képviselőtársaink, de az államtitkárságon főosztályvezetőként, jogász végzettséggel dolgozik egy vak ember, illetve egy volt paralimpikon fiatalember pedig a "szolidaritási nagykövet" program keretében, most már több tízezer kilométert utazva, több száz iskolába eljutva, segíti a fiatalokat abban, hogy megismerjék a fogyatékossággal élőket, megismerjék a vakok életét, és egyben pedig - hozzáteszem, ugyanilyen fontos szempontból - a kamasz fiatalokat nehézségeikben átlendítse azon az időszakon, amikor talán a legnehezebb élethelyzetüket élik meg.

Éppen ezért a kormány mind a civil, mind a szakmai szervezetekkel közösen több olyan programot indított, amelynek eredménye most kezd beérni. Ezek közül a programok közül néhányat hadd soroljak fel. Az egyik, hogy a gépjárműszerzési támogatásba - bármily furcsán is hangzik - bevontuk a vakok és gyengénlátók szervezetét, és ők is részesülhetnek, természetesen hozzátartozók, segítők révén abban, hogy akár iskolába, akár munkahelyre el tudjanak jutni, tehát ők is igényelhetnek a gépjárműszerzési támogatáson keresztül támogatást.

A másik három nagy program közel hárommilliárd forint támogatást ölel fel. Egyrészt építési beruházásokról van szó: itt a Vakok Állami Intézetének nyújtunk közel 400 millió forintos támogatást olyan elmaradt, évtizedek óta elmaradt energetikai beruházásokra, amelyek mind az ott élők, mind az ott dolgozók életét nagymértékben fogja segíteni. A másik nagyon nagy beruházás Budapesten és Pest megyén kívül, konvergenciarégióban fog megvalósulni 1,3 milliárd forintért, ami a vakok rehabilitációját és mindazoknak a felkészülését szolgálja a közösségi életre, a munkahelyre, az otthoni életre, akik akár gyermekkorban, akár később, felnőttkorban veszítik el a látásukat, és nemcsak az ő felkészülésüket, hanem a családjaik segítését is.

A harmadik nagy terület: 1,2 milliárd forintért kiterjesztjük azt a programot, amely az elmúlt években elindult, és most már minden megyében a vakok elemi rehabilitációja meg fog valósulni, és minden szakmai segítséget meg fog adni mindazoknak (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), akik rászorultak.

Köszönöm szépen, hogy felvetette ezt a kérdést. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
229 8 2012.10.15. 4:57  5-9

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Egyrészt örültem annak, hogy a szocialisták közül néhányan tapsoltak, mert ez is mutatja azt az összefonódást, ami nemcsak a jelenben, hanem a múltban is megvolt önök között. (Taps az LMP frakciójában. - Közbeszólás ugyanott: Bravó!) Örülök, képviselő úr, hogy így örül annak a dolognak, aminek önök szellemi örökösei. Önök szellemi örökösei annak az SZDSZ-nek, annak a liberális pártnak (Az LMP képviselőnői tapsolnak.), amely itt az Országgyűlésben, túl azon, hogy folyamatosan tapsikoltak, és semmi mást nem csináltak, ezek a képviselők és ez a párt nem tett semmi mást, mint a szegénységet továbbvitte, tovább nyomorította. (Szabó Timea közbeszól.)

Az a liberális gazdaságpolitika, aminek következtében az ország 20 százalékkal jobban adósodott el, mint 2002-ben, köszönhető egyrészt a szocialistáknak, és köszönhető az önök elődeinek. Köszönhető az a 20 százalékos eladósodás, aminek következtében minden magyar állampolgárra 1,1 millió forinttal több adósság jutott, minden magyar állampolgárra, legyen az csecsemő vagy egy idős aggastyán. Ehhez képest önök ezzel nem akarnak szembesülni, csak ugyanazt a gazdaságpolitikát fújják, amit az elődeik mondtak. Szeretném ugyanúgy elmondani önöknek, hogy azt gondolják, azért, mert a szegény emberek nagy részét csak segélyekkel kell támogatni, annak következménye az lett, ami. A következménye az lett, hogy még többen hagyták ott az iskolát, még kevesebben tanultak, illetve több tízezer gyerek nem is látta azt, nem tapasztalta meg mindazt, hogy a szüleik fölkelnek nap mint nap, és munkába mennek. (Szabó Timea folyamatosan közbeszól.)

Önök ennek a gondolatnak a letéteményesei, és gondolom, a programjukban ugyanezt akarják továbbvinni, aminek az értelme a nullával egyenlő. Ugyanúgy, önök nem támogatják azt a törekvésünket sem, miszerint az iskoláztatási támogatás igenis kötött legyen valamihez. Kössük minimum ahhoz, hogy a gyermek legalább 50 óránál kevesebbet hiányozzon az iskolából igazolatlanul. Ennek az eredménye egyébként már most is megvan. Önök ezt a programot támadják. Több mint 20 ezer gyerek többet jár iskolába, mint a múltban, bármennyire is mosolyognak és nevetnek ezen. De önök azok, akiknek a gazdaság- és társadalompolitikája miatt ezek a néprétegek, ezek a támogatott rétegek nem voltak hajlandóak a múltban fölvenni a munkát, vagy pedig a támogatásokat nem úgy kapták meg, hogy amellett elvárás is van.

Egyébként az elmúlt időszak politikájára az is jellemző, és azt is érdemes tudni, amikor segélyekről beszélünk, hogy az előző szocialista-szabad demokrata kormány bevezette a segélyek áfáját. (Szabó Timeához és Ertsey Katalinhoz.) Képviselő asszony lehet ezen mosolyogni, de amikor a szegényeket támogatni akarjuk, akkor, ha ezeket a dolgokat bevezeti egy kormány, annak súlyos következménye van. Visszaesik a karitatív szervezetek tevékenysége, visszaesik a segélyezés, és visszaesik minden más, amire szükség van. Amikor a gyest megszüntette az előző kormány a harmadik évre... (Közbeszólások az LMP soraiból. - Lukács Zoltán: Ő beszél, egy pártonkívüli.) Amikor megszüntette az önök pártelődje (Az LMP képviselőnői tapsolnak.) és a szocialisták a parlamentben a gyest, akkor a legszegényebb rétegeket is sújtották ezzel, hiszen két év gyes után ők nem kaptak támogatást. Az önök családpolitikájába, úgy látszik, ez nem fér bele. (Nagy zaj az LMP és az MSZP padsoraiban.)

Egyébként ugyanúgy az előző kormány volt az, amelyik a gáz- és távhőtámogatást megszüntette. Ők voltak azok, bármennyire is nevetnek ezen a szocialisták, akik a legszegényebb rétegektől vették el a támogatást. A legrászorultabb emberektől akarták megvonni a gáz- és távhőtámogatást. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP-kormány pontosan ezeket a rétegeket szólítja meg két oldalról. Egyrészt ezeket a támogatásokat visszaadta, ezeket a támogatásokat újra beépítette a támogatási rendszerbe, másrészt pedig a segélyezéseket valamilyen elváráshoz kötötte, és erre igenis szükség van a következő időszakban, és továbbra is fönn fogjuk tartani ezt a politikánkat.

Köszönöm szépen a figyelmüket. Köszönöm szépen a liberális pártnak azt az odafigyelését, amivel önök bármikor megszólalnak, hogy ha valaki nem hiszi el az önök mondanivalóját vagy mást mond, akkor megsértődnek, ha pedig valaki az ellenkezőjét mondja, akkor folyamatosan csak bekiabálnak. Köszönöm a viselkedésüket. Úgy látszik, lehet más a politikájuk.

Köszönöm. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban. - Több LMP-s képviselő átad a programjukból egy-egy példányt Soltész Miklósnak és több fideszes képviselőnek.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
230 4 2012.10.16. 5:08  1-4

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a felszólalását. Csak ön egy dologgal nem szembesül, ki fogom mondani: nem az önök 8 évével, hanem az önök 48 évével. És az a helyzet, ahogyan önök tönkretették a magyar gazdaságot, ahogyan szociális területen tönkretették ezt az országot, ahogy szociológiailag tönkretették ezt az országot, azt nemhogy két és fél alatt, hanem sok-sok év alatt sem lehet helyre tenni.

Emlékezzen vissza, tisztelt képviselő úr! És talán ez az egyik legfontosabb, hiszen az emberek ma nagyon jól tudják, hogy mit jelent adósságot törleszteni, mit jelent ez egy családra lebontva, akár lakáshitel, akár bármi másra fölvett hitel adósságát törleszteni, amikor nap mint nap, hónapról hónapra, tíz- és tízezreket, sőt sokan százezreket törlesztenek, és mégis alig csökken az adósságuk. Önök ehhez képest 8 év alatt olyan mértékben növelték meg az egész ország, azaz mindannyiunk adósságát, nem az államét, mert az nem külön működik, mindannyiunk adósságállományát, hogy az egyszerűen már olyan gazdasági helyzetbe hozta az országot, ami kezelhetetlen állapotot hozott létre. (Gúr Nándor közbeszól.) Képviselő úr, öt perce volt, hogy valami értelmeset mondjon, legalább akkor próbálta volna meg, ne most kiabáljon be. (Dr. Budai Gyula: Nem volt gyerekszobája. - Gúr Nándor: Nevetséges.)

Tehát amikor önök megpróbáltak bármit is tenni ebben az országban, mindenhol csak rontottak. És az az élethelyzet, amibe Magyarországot hozták, annyit jelentett, hogy a csecsemőtől az aggastyánig minden egyes személyre ráterheltek 1,2 millió forint pluszadósságot, ami eddig is volt ebben az országban. Tehát ön hiába dödög itt, hiába próbál most itt morogni, mindenféle javaslatot ilyenkor tenni, önök nem tudtak kormányozni. Sőt, amikor bajban voltak az emberek, és fölsorolnék olyan dolgot, amit mondjuk, az LMP-s képviselők, akik nem vidéki képviselők, nem a terepen vannak, nem éreztek annyira, még elnézhető. De ön a terepen volt, képviselő úr, és észre sem vette azt, hogy hogyan hagyták cserben rengeteg esetben a vidéki embereket. Pont az ön környékén például, amikor árvizek voltak, segítettek az embereknek? Új házakat építettek? Segítettek a katasztrófa elhárításában? Ott hagyták őket cserben.

(9.10)

Önök voltak azok, akik a legszegényebb rétegeket az uzsorásokkal szemben hagyták még jobban tönkremenni, önök voltak azok. Semmit nem tettek ennek érdekében. (Dr. Budai Gyula: Így volt! Borsodban volt a legtöbb uzsorás.) Önök voltak azok, akik a munkanélküliek számára olyan közmunkákat szerveztek, aminek értelme semmi nem volt, és nemcsak hogy értelme nem volt, hanem azok az emberek, akiknek a gyerekei a legszegényebb élethelyzetben éltek, így ki sem tudtak törni ebből a helyzetből. (Gúr Nándor közbeszól.) Önök voltak azok, tisztelt Gúr Nándor... Hiába, most nem tudom, rosszul van vagy valami gond van önnel, de folyamatosan mondja a magáét. Önök voltak azok egyébként, akik azokkal a gyermekekkel, akiknek a kitöréséhez a (Gúr Nándor közbeszól.) legfontosabb feladat lett volna, hogy az iskoláztatásukat megszervezzék (Gúr Nándor közbeszól.), hogy valóban iskolába járjanak, hogy az iskolaelhagyóknak a száma ne legyen olyan magas, mint amilyen volt, nem tettek semmit, nem tettek. Szavakban óriási nagy dolgokat tudnak önök szocialisták tenni, tettekben is, csak az általában erőszakba torkollt az elmúlt években, tehát erről ne is beszéljünk.

De ugyanúgy, önök hogy álltak hozzá a rászorultak segítéséhez? Nem foglalkoztak a Karitatív Tanáccsal, a karitatív szervezetekkel. Segítették őket? Nem! Sőt még azt is hozzáteszem, hogy azért, mert önök közül kijött egy olyan szervezet, amely az adományok áfájával játszott, szórakozott, sőt csalt is az önök szimpatizánsai körül. Hála istennek, utána egyébként a rendőrség és az ügyészség tette a dolgát. Mit csináltak? Áfával sújtották az adományokat (Gúr Nándor közbeszól.) ahelyett, hogy azokat az embereket, akik csaltak, elkapták volna, és segítették volna az adományozókat, karitatív szervezeteket (Gúr Nándor közbeszól.), hogy ezeket az embereket elérjék, és támogatást nyújtsanak.

Tisztelt Képviselő Úr! Én sorolhatnám hosszan azokat a tevékenységeket, amelyekkel önök az országot ide hozták. A szegénység elleni küzdelem első kérdése a gazdaság helyretétele, akár Kelet-Magyarországon, akár Budapesten, akár pedig az ország bármely területén. A második kérdés szorosan összefügg ezzel, az pedig a pénzügyi helyzet helyretétele. Ebben Magyarország stabil, bármennyire is vitatkozik, Magyarország ebben stabil. Önök hagyták olyan állapotban ezt az országot, hagyták az embereket cserben, hogy igazából csinálhatnak bármilyen programot, írhatnak bármilyen programot, gúnyosan mosolyoghat most képviselő úr, nem fog menni az, hogy önök fogják kihúzni a slamasztikából, erre a kormányra vár a továbbiakban is ez a feladat. (Gúr Nándor közbeszól.)

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
230 16 2012.10.16. 5:18  13-16

SOLTÉSZ MIKLÓS, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Minden országban a szegénység küszöbe, illetve hogy mit határoznak meg szegénységszintnek, más és más. Minden országban egyébként a szegénységgel kapcsolatos feladatok ellátását más és más módon végzik, éppen ezért, ha megengedi, én a mi kormányunk tevékenységéről szeretnék beszámolni, illetve az előző felszólalásomban elmondtam azt az örökséget, amit az előző kormány, a szocialisták itt hagytak, de azért érinteni fogom őket is egy kicsit.

Az a szolidaritás, amiről ön beszélt és az a szegénység elleni küzdelem, azt gondolom, két területre kell hogy koncentráljon. Az egyik a nevelésen, az oktatáson és a támogatási rendszeren keresztül, a másik meg nyilván a gazdasági-pénzügyi rendszeren keresztül, hogyan lehet a gazdaságot jobb helyzetbe hozni. De hangsúlyozom, a leggazdagabb országokban is találkoztam olyan nyomorral és olyan szegénységgel, amely még nálunk is feltűnő lenne. Éppen ezért a kettőnek mindenképpen együtt kell működnie. És éppen ezért a támogatási rendszer vagy a nevelés-oktatás, amit a szocialisták nem értettek, azokon kellett azonnal változtatni, azonnal olyan lépéseket kellett megtenni, amelyek nemcsak arra ösztönöznek, hogy támogatásokat, segélyeket osztunk ki, hanem egyben pedig az együttműködést, a részvételt is szorgalmazza mindazoknál, akik rászorultak és akik tehetnek is magukért. Éppen ezért néhány pontban összefoglalnám azokat a lépéseket, amelyeket megtettünk az elmúlt években, és amelyeket felsorolok, azokat a teljesség igénye nélkül sorolom fel, mert rengeteg olyan lépést tettünk meg, amelyeket ez ügyben próbáltunk a rászorultak érdekében tenni.

Az egyik a családok erősítése a gyermekvállalás támogatása területén. Célzottak, sokkal célzottabbak most már a támogatási rendszerek. Gondolok itt nagyon fontos támogatásként a gyesnek a három évre való visszaemelésére, a családi adókedvezmény bevezetésére, hogy a segélyeknek egy jó része most már nem pénzen keresztül kerül a támogatottakhoz, hanem természetbeni juttatásként, sőt azt is mondom, például jövőre már az önkormányzatoknak is szerepe lesz az iskoláztatási étkezésben, hiszen több mint 30 milliárd forint sorsa helyben dőlhet el, hogy abból a pénzből lássák el azokat a konyhákat, amelyekben az ingyenes étkeztetéseket megvalósítják.

Ugyanilyen fontosnak tartom a lakásfenntartási támogatás kibővítését. A kedves szocialisták, akiknek előbb egy képviselőjük itt hetet-havat összehordott a felszólalásában, elfelejtette hozzátenni, hogy az utolsó lépésük az volt, hogy a legszegényebb rétegektől megvonták a gáz- és távhőtámogatást, sőt csökkentették, és nem vonták be ebbe a rendszerbe, a fűtési támogatásba azokat az embereket, akik vidéken élnek, ezekkel a fűtési rendszerekkel nem rendelkeznek, hagyományos fűtési rendszerük van, és a legnagyobb gonddal sem tudják megoldani a fűtésüket. Mi kiterjesztettük ezt a támogatási rendszert, pontosan a legszegényebb emberek érdekében.

Emellett van egy gázártámogatás a nagycsaládosok számára. És bármennyire is vádolja a szocialista tábor vagy a szocialista politikusok jó része ezt a kormányt, hogy családellenesek és szegényellenesek vagyunk, a gázártámogatásnak pontosan az a lényege, hogy a legszegényebb családok is kedvezményes kategóriába esnek, és a legszegényebb családoknál is minél több gyermek van, annál kevesebb arányosan a gázár mértéke.

Ugyanígy nagyon fontosnak tartom, és jó lépés volt a segély és munka ellenösztönző hatásának a megszüntetése. Az nem megy tovább, ami történt ebben az országban, hogy csak úgy odaadunk segélyeket; az nem, hogy a támogatási rendszer kifolyik, és annak nincsen ösztönző hatása sem az oktatási rendszerre, sem a munkára, sem pedig arra, hogy valaki tisztességesen a környezetét rendben tartsa, karban tartsa, és önmaga is mutassa azt a gyermekeinek, a környezetének, hogy érdemes törekedni, érdemes előbbre menni.

De ugyanilyen fontosnak tartom az adósságkezelési szolgálatot. Az előző kormány nem védte meg a bankoknak attól a csapdájától az embereket, hogy minél több hitelt vegyenek fel, és amikor bajba kerültek az emberek, ott hagyták őket. Mi az adósságkezelést fontos területnek tartottuk.

És ön is említette a karitatív szervezeteket. Én is ezúton szeretném megköszönni azt az áldozatos munkát, amit az egyes emberek tesznek ennek érdekében. Itt a tagszervezetek közül kettő kimaradt, hadd tegyem hozzá, a görög katolikus egyháznak a Szent Lukács karitatív szervezete, illetve az Élelmiszerbank Egyesület, amelyek hatalmas nagy munkát végeznek. Mindannyiuknak köszönöm a tevékenységét.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)