Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány hónapja mutatta be többéves fejlesztési programcsomagját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, amelyben konkrét javaslatokat fogalmaztunk meg a stabil és versenyképes birtokszerkezet megteremtése, a működési formák átláthatóvá tétele, az önkéntes együttműködések ösztönzése, a modernizáció felgyorsítása, a termés- és jövedelembiztonság javítása, illetve a teljes élelmiszerlánc fejlesztése érdekében.

(11.50)

A programban megfogalmazott célok megvalósítása érdekében két törvénymódosító javaslatcsomagot készítettünk elő. Az egyik javaslatcsomag a mező- és erdőgazdasági földek forgalmának szabályozásával kapcsolatos. A termőföld használatának kérdése nemzetpolitikai fontossággal bír. A hazánk EU-csatlakozásakor biztosított tízéves moratóriumi időszak lejártát követően léptek hatályba az új földforgalmi rendelkezések. Az új rendelkezések hatályosulásával kapcsolatban a kamara az elmúlt négy évben számos gyakorlati tapasztalatra tett szert. Ezek felhasználásával elérkezettnek látjuk az időt a földforgalmi törvény finomhangolására.

A törvényjavaslat a földek forgalmával kapcsolatos következő törvényeket módosítja: a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt, illetve az ezen törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényt, az úgynevezett feles törvényt, valamint a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvényt. A javaslat alapján módosulnak a földbizottságokra vonatkozó szabályok. A 2014-ben hatályba lépett új földforgalmi törvény eredetileg az úgynevezett helyi földbizottságoknak szánta feladatul a termőföld-adásvételek véleményezését. Tekintettel arra, hogy ezek nem alakultak meg, feladatukat a NAK területi szervei látják el. Több mint 12 ezer települési agrárgazdasági bizottsági tag vesz részt az eljárásban. 2014 óta évente 50-70 ezer termőföld-adásvételt véleményeznek a települési agrárgazdasági bizottságok, illetve a NAK megyei elnökségei.

A benyújtott törvénymódosító javaslat célja, hogy megerősítse a NAK és ezáltal a helyben lakó gazdák szerepét a földforgalom ellenőrzésében, és ezáltal segítse a birtokpolitikai célkitűzések megvalósulását, a termőföld magyar kézben tartását. A NAK területi szerveinek állásfoglalásával szemben jelenleg az önkormányzatok képviselő-testületéhez lehet kifogást benyújtani. Ezen testületek döntése ellen a bíróságon lehetett fellebbezni. A perköltségek megfizetése azonban egy vesztes per esetén nagyon sok kistelepülés működését is veszélyeztette, ha azok számossága jelentősen megnőtt.

A benyújtott törvénymódosító javaslat értelmében a képviselő-testületek a jövőben nem vennének részt az eljárásban. Csak hogy teljesen egyértelmű legyen: ezzel együtt a földbizottság döntése ellen továbbra is lesz jogorvoslati lehetőség a kormányhivatal döntésén keresztül, a kormányhivatal döntésével szemben pedig bírósághoz is lehet majd fordulni. A bíróság viszont a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthat. Ennek oka, hogy a földbizottság célja mindig is a helyi gazdálkodói akarat megjelenítése, ami a köztudomású tények és a legjobb ismeretek alapján történt. Amennyiben a bíróság megváltoztathatná a döntést, úgy elvenné a helyi gazdálkodók szerepét, s maga a bíróság alakítaná a birtokpolitikát.

A törvényjavaslat újraszabályozza a vizsgálati szempontokat is az adásvételek vonatkozásában. Kifejezetten a helyben felmerülő, ott értékelhető körülmények vizsgálatát adja feladatul. A földbizottságoknak azt kell vizsgálniuk, hogy egy-egy szerződés helyi szinten veszélyeztetie 1. az életképes gazdaságok kialakulását, 2. a helyi gazdálkodói közösségek kialakulását és fennmaradását, 3. a földpiaci viszonyokat, 4. a helyi gazdálkodók földszerzését. Ezen szempontok egyike sem célozza azonban azt, hogy hatósági árat vezessünk be a földekre, a helyi sajátosságoknak a jövőben is helyt kell adni. A tervezet egyértelműen kimondja: a földbizottságnak azt kell vizsgálni, hogy a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül jelentősen eltére a helyben szokásos piaci értéktől.

A vételárat tehát a helyi viszonyok alapján kell vizsgálni. A célunk az, hogy a földet a jövőben is a valóban gazdálkodni kívánók szerezhessék meg, és ne váltsák fel nyaralók a szőlők helyét, amennyiben a benyújtott törvénymódosító több javaslatot is tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a visszaéléseket, és ezáltal igazságosabbá tegye a földforgalmi szabályozást.

A tervezet módosítaná az állattartók jogosultságát az elővásárlásra és előhaszonbérletre azzal, hogy a földek művelési ágának és méretének igazodnia kellene a tartott állatok takarmányszükségletéhez. Tehát például rétre, legelőre a szarvasmarhát vagy kiskérődzőt tartók jelentkezhetnének. Szigorodnának a következményei annak, ha valaki nem tartja be az elővásárlás során előnyt adó vállalt kötelezettségeit. Ebben az esetben azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatnák a termőföldet.

Amennyiben egyikük sem élne vételi jogával, akkor pedig az állam, vagyis az NFA venné meg a birtokot. A törvénymódosító csomag szerint, elfogadását követően, feles bérletet vagy részesművelési szerződést nem lehetne már kötni, a meglévők pedig legkésőbb tíz év múlva hatályukat veszítenék. Ennek oka, hogy ezekkel nagyon sokan többször is visszaéltek.

Immár földcsere esetében is szükség lenne a helyi földbizottság jóváhagyására, erre szintén a visszaélések miatt volt szükség.

Bevett gyakorlattá vált ugyanis, hogy egy kisebb, akár osztatlan közös tulajdonban álló földterületre becserélte magát a tulajdonos, majd később ezen területre hivatkozással élt elővásárlási jogával.

Az agrárium versenyképességének növelése szempontjából kulcsfontosságú az öntözés fejlesztése. Ennek érdekében a tervezet egyszerűsítené a közös tulajdonban álló területeken a földfelszín felett vezetett vízi létesítmények megvalósulását azzal, hogy az eddigi egyhangú döntés helyett egyszerű többségi döntést írna elő.

Az ismertetett témák különösen fontosak a hazai agrárium fejlődése szempontjából. Emiatt nyújtottuk be ezt a javaslatot Font Sándor és Jakab István képviselőtársaimmal. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)