Készült: 2021.03.06.01:52:31 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 142 2020.03.24. 10:16  141-152

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a törvényjavaslat tartalmának ismertetése előtt  mintegy keretet adva  felidézzem a civil közszolgálat újraszabályozásának eddigi mérföldköveit, amely szabályozások kialakítása a kormány vitathatatlan eredménye.A közszolgálati tisztviselőkről szóló, 2011-ben elfogadott törvény a köz szolgálatában dolgozók három, egymástól elkülönülő csoportjának jogállását rendezte. A kormány a korszerű és hatékony igazgatási szervezetrendszer kialakításával összefüggésben célul tűzte ki e tisztviselők, vagyis a központi és területi kormányzati igazgatásban dolgozók, az önkormányzati igazgatásban dolgozók és az úgynevezett autonóm jogállású szervezeteknél dolgozók jogállásának újraszabályozását, szolgálatuk anyagi elismerését.

A kormány fontos céljának tekintette a kormányzati alkalmazásban álló személyek jogállás-konszolidációját, amelynek eredményeként és az újraszabályozás első lépéseként 2018 végén megszületett a központi és területi kormányzati igazgatási szervek új kódexe: a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény.

A megkezdett szabályozási folyamat következő állomásaként  a kormányzati igazgatási törvény eredményeire építve, annak vívmányait felhasználva  2019 végén megalkotásra került a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény, avagy rövid nevén a Küt., amely az autonóm, az új törvény által használt fogalommal élve különleges jogállású szervekre irányadó jogállási szabályozást helyezte új, koncepcionálisan egységes alapokra. Az új törvény a foglalkoztatás legfontosabb keretszabályait határozza meg, az egységesítésre való törekvés mellett teret adva a különleges jogállású szervek sajátosságaiból eredő indokolt és szükséges eltéréseknek, ezáltal is biztosítva a különleges jogállású szervek önállóságát.

Ezennel el is érkeztünk a legújabb mérföldkőhöz, azaz a jelen törvényjavaslatban foglalt szabályozáshoz. Ezzel összefüggésben fontos kiemelni, hogy a szükséges és indokolt, de a Küt.-höz koncepcionálisan illeszkedő eltéréseket az egyes különleges jogállású szerveket létrehozó törvény, vagyis a szerv statuáló törvénye határozhatja meg, így téve teljessé a két pillérre épülő jogállási szabályozást.

A jelen törvényjavaslat elfogadása elengedhetetlen ahhoz, hogy a különleges jogállású szervek dolgozóit 2020. május 1-jétől a Küt. szabályai alapján lehessen továbbfoglalkoztatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő T/9677. számú törvényjavaslat egyik célja tehát a statuáló törvények, valamint az egyéb kapcsolódó törvények és a Küt. közötti összhang megteremtése valamennyi különleges jogállású szervre kiterjedően, amelyek a következők: a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Alkotmánybíróság Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, az Egyenlő Bánásmód Hatóság és a Közbeszerzési Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő T/9677. számú törvényjavaslat másik célja a különleges jogállású szerv státusszal bíró Gazdasági Versenyhivatal eljárását és ezen keresztül jogállását is érintően a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról szóló 2018. december 11-ei EU 2019/1. európai parlamenti és tanácsi irányelv, rövidített elnevezéssel az ECN+ irányelv átültetése a hazai jogba.

A tisztességes piaci verseny a gazdaság mozgatórugója, ezért annak védelme hazánk érdeke is. A tisztességes piaci verseny őrei a versenyhatóságok. Az Európai Unióban a legnagyobb ügyekben eljáró versenyhatóság, az Európai Bizottság mellett minden tagállam rendelkezik versenyhatósággal. E tagállami versenyhatóságok párhuzamosan alkalmazzák a nemzeti és az európai uniós jogot. A nemzeti jog az Európai Bizottságétól eltérő eljárásmódot és eszköztárat biztosíthat a tagállami versenyhatóságoknak. Ez eddig eltéréseket eredményezett a versenyjogi jogérvényesítésben a tagállamok szintjén. A versenyjogi jogérvényesítés töredezettsége eltérő versenyfeltételeket teremt a tagállamok határain belül, ezáltal rontja az egységes piac hatékonyságát, vagyis az EU és a tagállamok versenyképességének is árt. Ezen eltéréseket hivatott orvosolni az irányelv.

Az irányelv rövidítése a European Competition Networkre, vagyis az Európai Versenyhatóságok Hálózatára utal. Az Európai Versenyhatóságok Hálózata egy olyan, már meglévő együttműködés a tagállami versenyhatóságok között, amelyben a tagállami versenyhatóságok szervezett keretek között jó gyakorlatokokat, tapasztalatot cserélhetnek, és amely tanácsokkal segíti a tagállami versenyhatóságok jogalkalmazását. Ugyanakkor az ECN jogkörei a gyakorlatban nem bizonyultak elegendőnek.

E felismerésből fakadóan született meg az irányelv. Ezen irányelv átültetését a hazai jogba a törvényjavaslat a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, vagyis a versenytörvény módosításával valósítja meg.

Az irányelv célja, hogy minden tagállami versenyhatóság azonos függetlenségi garanciákkal, erőforrásokkal, valamint jogérvényesítési és bírságolási hatáskörökkel rendelkezzen. Az irányelvben megfogalmazottak nagyrészt lekövetik az Európai Versenyhatóságok Hálózatának ajánlásait.

Tisztelt Országgyűlés! Örömmel jelenthetem ki, hogy a magyar szabályozás már eddig is példaértékűen biztosította az egységes jogérvényesítés lehetőségét. A versenytörvény nagymértékben követte az Európai Versenyhatóságok Hálózatának ajánlásait, valamint az Európai Bizottság ajánlásait és joggyakorlatát. Így tehát az ECN+ irányelv átültetése koncepcionális változásokat nem követelt meg. Mindazonáltal az irányelv számos lehetőséget biztosított arra, hogy a magyar versenyhatóság, a Gazdasági Versenyhivatal jogköreit pontosítsuk, és elősegítsük a hatékonyabb jogérvényesítést. E lehetőségekkel éltünk.

Az átültetés nyomán megjelenő legfőbb változások a következők. A versenytörvényben megteremtettük a többi tagállami versenyhatósággal való együttműködés rendszerét az ECN+ irányelvnek megfelelően. Ennek köszönhetően nagyon egyszerűen, egy formanyomtatványhoz hasonló rendszerben tudnak ezentúl a tagállami versenyhatóságok jogsegélyt kérni egymástól. Ezáltal kérhető például más versenyhatóság bírságok behajtására vagy eljárási cselekmények végrehajtására. Ezen intézkedéstől a költségek csökkentése és a jogérvényesítési hatékonyság növekedése remélhető.

Ezenkívül a jogérvényesítés megkönnyítése érdekében az ECN+ irányelvnek megfelelően a következő módosítások kiemelendők. Egyrészt kiszélesítésre került a GVH helyszíni kutatási jogköre, gyorsabbá válik a vállalkozáscsoportok esetében a bírság behajtása az azonnali egyetemleges kötelezés megteremtésével. Másrészt a vállalkozások társulása esetében a bírság behajtásának biztosítása érdekében egy teljesen új, többlépcsős kötelezési rendszer kerül bevezetésre.

Látható tehát, hogy az irányelv által biztosított lehetőségek a jogsértők még szigorúbb felelősségre vonását célozzák. Ezzel párhuzamosan azonban a jogalanyok számára pozitív ösztönzőket is tartalmaz a törvényjavaslat.

E módosítások célja, hogy a vállalkozásokat arra ösztönözze, hogy tárják fel esetleges jogsértéseiket a GVH számára. E változások főleg az engedékenységi programhoz kapcsolódnak.

Az engedékenységi program a GVH-val megosztott bizonyítékokért cserébe a bírság mellőzésére vagy csökkentésére irányul. Az átültetés eredményeképpen a megosztott adatok védelme pontosabbá válik, egy újfajta kérelemtípus bevezetésével még egy módon lehetősége nyílik a vállalatoknak az engedékenységi programba való belépésre, valamint a Bizottsághoz és a tagállami versenyhatósághoz párhuzamosan benyújtott engedékenységi kérelmek rendszerszintű kezelése is létrejön.

(18.20)

Az engedékenységi programon kívül máshol is megjelenik az együttműködés erősítése. Például azáltal, hogy az uniós jogalapon elfogadott kötelezettségvállalások esetében a piaci szereplőkkel való egyeztetés a GVH számára ezentúl kötelezővé válik.

Tisztelt Ház! Az átültetés minden esetben a magyar joggyakorlatnak és az alkotmányossági rendnek megfelelő értelmezést választotta, így biztosítva a magyar joggyakorlat által elért eredmények tiszteletben tartását. Az átültetés ezenkívül egyensúlyt teremt a szigorodó versenyhatósági fellépés és a jogalanyok jogainak tiszteletben tartása között azáltal, hogy több lehetőséget is biztosít a vállalkozások számára a GVH-val való együttműködésre.

Az elhangzottak alapján jól látható az is, hogy a törvényjavaslat a különleges jogállású szervekről szóló törvényhez illeszkedve olyan egységes szemléletű szabályozást alakít ki, amely megnyugtatóan szabályozza az érintettek jogállását, ezáltal folytatva a civil közszolgálatban dolgozók helyzetének rendezése érdekében megtett eddigi lépéseket.

Meggyőződésem, hogy a jogállás-konszolidáció és az ECN+ irányelv nyomán hozott változások a jogállási szabályokat koherensebbé, míg a versenyjogi szabályok kikényszerítését hatékonyabbá teszik, ezáltal pedig jelentős mértékben hozzájárulnak hazánk területén a közszféra alkalmazottainak megfelelő elismeréséhez és a tisztességes verseny védelméhez.

Kérem a tisztelt Házat, támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 152 2020.03.24. 0:36  141-152

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Csak két dolgot, az egyik az, hogy miért van itt a Ház előtt. Május 1-jétől alkalmazni kell a Küt.-öt, és ahhoz természetesen ezeket a kapcsolódó szabályokat meg kell hoznunk. A polgármesteri illetményekkel kapcsolatban annyit, hogy eddig is rögzítve voltak az államtitkári illetmények. Ezek most tulajdonképpen elválasztásra kerültek, de a rögzítés marad.

A másik pedig: az önkormányzatok többségében továbbra is kormánypárti polgármesterek vannak, tehát ez a fajta levezetés, hogy az ellenzéken ütne ezzel a kormány, nem valós. Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 91 2020.03.30. 6:53  59-91

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban sok mindent hallhattunk itt a részletes vita során a kialakult álláspontokról, köszönöm az aktivitást. Aminek viszont nem örültem, hogy nem közeledtek úgy az álláspontok, ahogy azt a törvény szelleme vagy szövege lehetővé tenné.Visszatérő elem volt a felszólalásokban az ellenzéki pártok részéről, hogy itt egy olyan jogkört kapna a kormány, aminek nincs időbeli korlátja. Gyakorlatilag más felszólalásokban is elhangzott, hogy nagyon pontosan benne van, hogy a járványügyi veszélyhelyzet fennállásáig lehet csak ezt a helyzetet fenntartani, tehát ha valaki azt mondja, hogy a járványveszély soha nem fog elmúlni, illetve maga ez a járványügyi helyzet, akkor valóban igaz lenne, hogy nincs korlátja a történetnek, de ahogy a kezdete is egy járványügyi helyzethez igazodott, úgy a vége is ahhoz igazodik, és ha ez a feltétel teljesül, akkor gyakorlatilag összeül a parlament, dönt a hozott rendeletekről, és a törvény ezt követően hatályát veszíti.

Ami szintén problémát jelentett önök szerint, hogy a kormányzat ellenőrzés nélkül végezné ebben az időszakban a tevékenységét. A törvényjavaslatban is szerepel  én is csak újból hivatkoznék rá , hogy a kormány jelentést tesz a parlamentnek, amíg ülésezik, ha nem ülésezik a parlament, akkor pedig a parlamenti pártok vezetőinek tesz beszámolót, jelentést a meghozott intézkedésekről. Tehát azt állítani, hogy a kormány mindenféle kontroll nélkül és beszámoló nélkül folytatná a tevékenységét ebben a nehéz helyzetben, ez így nem valós.

A bizalmatlanság kérdése. Valóban itt van a kulcshelyzet, ahogy önök is fogalmaztak. Gyakorlatilag a bevezetett intézkedéseknél látszik, hogy a lakosság részéről megvan a bizalom az intézkedések iránt, megvan a kormány iránti bizalom, s éppen ez az, amitől önök megrettentek, és egy bizalmatlansági vitát akarnak kirobbantani, hogy ezt a 80 százalék feletti bizalmat erodálják, és úgy állítsák be, mintha itt egy diktatórikus jogrend kerülne bevezetésre, holott az egész intézkedéssorozat csak a védekezés eredményességének a fokozására irányul.

Ami természetesen nem ritkaság…  Balla György képviselőtársam is utalt rá, hogy amikor majd vége lesz ennek a helyzetnek, akkor vajon mivel találjuk szembe magunkat az önök részéről. Én jól emlékszem Schiffer András frakcióvezető úrnak a felszólalására, amikor 2015-ben a migrációs helyzet kapcsán ő is azt mondta, hogy a kormány által előadott helyzet nem valós, majd ezt követően, amikor látszott az őszi időszakban a migrációs áradat, egyedül ő állt fel a parlamentben és revideálta ezeket a nézeteit. Önök előtt is majd nyitva áll ez a lehetőség, ajánlom a figyelmükbe.

Ami a Ház ülésezését illeti: valóban, a járványügyi helyzetben senki nem meri ma kijelenteni, hogy 60 nap múlva, 90 nap múlva vagy akár a Balczó képviselőtársam által említett 120 nap múlva vége lenne ennek a helyzetnek, de az is lehet, hogy ezen belül lesz vége, ami viszont egy rövidebb időszakot tenne lehetővé ahhoz, hogy gyakorlatilag ez az elszámolása ennek az időszaknak megtörténjen. Elhangzott az is, hogy nincs szükség erre az egész történetre, mert gyakorlatilag a kormánynak a rendeletalkotási joga fennáll. Azt önök elhallgatják, hogy ha a kormány folyamatosan 15 naponként meghosszabbítaná ezeket a rendeleteket, akkor önök milyen alkotmányos válságról beszélnének, és visszaélésszerű joggyakorlásról; láthattunk erre azért az elmúlt években példát.

Varga-Damm Andrea képviselőtársam észrevételezte, hogy a katasztrófavédelmi törvénybe foglalt intézkedéseknek nem látja a sorát. Mással állunk szemben. Ilyen járványügyi helyzet gyakorlatilag száz éve nem volt az országban, a spanyolnátha óta, akkor persze minden településen voltak még járványügyi elkülönítők, kórházak, az elmúlt időszak ezt felszámolta, és most jött szembe egy ilyen probléma, ehhez kell igazítanunk a jogalkotást. Éppen hogy a parlament elé hoztuk ezt a törvényt, ez azt fejezi ki, hogy a parlament véleménye nélkül nem akar a kormány ebben továbbhaladni, én arról nem tehetek, ha az ellenzéki pártok ezt nem így értelmezik és nem így fogják fel.

Politikai előnyökről is volt szó. Kijelenthetem, hogy sem a kormány, sem a kormánypártok részéről ilyen áron nekünk politikai előnyre nincs szükségünk. Ezt a járványügyi helyzetet nem mi okoztuk, nekünk kell megoldanunk, ahogy miniszterelnök úr is mondta, erre készen állunk, nagyon sajnáljuk, hogy nem támogatnak ebben bennünket.

Nacsa Lőrinc képviselőtársam említette azt a nemzetközi hecckampányt, amit beindítottak az ország ellen. Erre csak azt tudom mondani, hogy ez egy szégyenletes tény, hogy még mindig vannak olyan erők ebben az országban, akik most nem Moszkvában, hanem Brüsszelben vagy Strasbourgban, Luxemburgban vagy egyéb helyeken próbálják azt a helyzetet megoldani, hogy a választók a kormánytöbbséget tüntették ki a bizalmukkal, és nem önöket. Szerintem rossz úton járnak, ha ez így fog folytatódni tovább.

Arató Gergely képviselőtársam bábszínházról beszélt. Mi is látjuk a bábszínházat, úgy látjuk, Gyurcsány Ferenc mozgatja a bábokat. Nagyon sajnáljuk, hogy erre az emberre bízták az önök politikai jövőjét.

A rendeletalkotási jogról annyit, hogy nem az Országgyűlésnek kell erre a felhatalmazást megadni, ezt az Alaptörvényben már az Alaptörvény elfogadásakor megtette. Balla György képviselőtársam utalt arra, hogy az arányosság kérdését sikerült belefoglalnunk ebbe a törvénytervezetbe. S még egyszer: a parlament ülésezésével kapcsolatban korábban az elektronikus szavazás és egyéb ötletek is elhangzottak. Az Alaptörvény csak arról rendelkezik, hogy a jelen lévő képviselők szavazatával hozza meg az Országgyűlés döntéseit. Van ugyan utalás arra, hogy más helyszínen is ülésezhet az Országgyűlés, de nyilván nem a virtuális térre alkotódott ez a fogalom.

Az ellenzékről szólva: az ellenzék mit tehetne? Az ellenzék gyakorlatilag azt tehetné képviselőként, hogy a parlamentben döntést hoz. A döntési lehetőség fennáll önök előtt, önök is meggondolhatják magukat az elkövetkezendő néhány percben vagy félórában. Köszönöm szépen a figyelmet, és kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 186 2020.03.30. 2:02  183-190

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A kormány eddig is elkötelezetten fellépett a kapcsolati erőszakkal szemben, valamint a gyerekek, nők és családok védelmében. Törekvésünk, hogy a zéró tolerancia jegyében senkinek ne kelljen bántalmazást elszenvednie Magyarországon a veszélyhelyzet fennállása alatt sem. Az állam a veszélyhelyzetben sem hagyja magára a bűncselekmények, szabálysértések áldozatait, a kapcsolati erőszak áldozatai járvány idején is számíthatnak segítségre.A személyes találkozások csökkentése érdekében át kellett alakítani az áldozatvédelemmel összefüggő szolgáltatásokat. A szükséges szabályok betartásával továbbra is működnek a titkos menedékházak, a krízisközpontok és félutas házak. A kríziskezelő ambulanciák is üzemelnek, azok munkatársait telefonon és online lehet elérni, az ambulanciákon pedig tájékoztatókat helyeztek ki arról, hogy hova fordulhatnak az érintettek segítségért.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a kapcsolati erőszak nem magánügy, ezért fontos, hogy mindenki jelezze, aki ismer olyat, aki áldozattá válhat. Az Igazságügyi Minisztérium által működtetett budapesti, miskolci, illetve szombathelyi áldozatsegítő központok a jelenlegi nehéz körülmények dacára is üzemelnek, és támogatásban részesítik a hozzájuk forduló áldozatokat. A kollégák a jelen helyzetre tekintettel kiemelt figyelmet fordítanak az érzelmi segítségnyújtásra. A cél az, hogy az áldozatok ezekben a vészterhes időkben is érezzék, hogy nincsenek egyedül és megkapják a szükséges támogatást.

A hét valamennyi napján továbbra is éjjel-nappal ingyenesen hívható az áldozatsegítő vonal 06 80 225 225 telefonszáma, amelyen keresztül minden áldozat megkapja a szükséges tájékoztatást az állami áldozatsegítés rendszeréről, illetve arról, hogy a konkrét problémájával melyik szervezetet keresheti meg és milyen elérhetőségeken.

A veszélyhelyzet kihirdetése óta a budapesti központot 24, a szombathelyit 6, a miskolci központot 14 fő kereste meg, míg az áldozatsegítő vonalat 417-en hívták az elmúlt időszakban. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 190 2020.03.30. 0:55  183-190

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Ahogy leszögeztük, a munkatársak részére a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek jelenleg is rendelkezésre állnak, így tovább fogadják az erőszak és emberkereskedelem áldozatainak hívását. Tehát ebben a rendkívüli időszakban az egészségügy mellett az áldozatvédelemre is kiemelt figyelmet fordítunk, bízunk továbbá abban, hogy a veszélyhelyzet időszakának rendkívüli körülményeire a bíróságok is kiemelt figyelemmel lesznek. Miniszter asszony és az Igazságügyi Minisztérium elkötelezettsége ebben a témában változatlan, és ezúton is köszönjük az LMP frakciójának, hogy ezekben a nehéz időszakokban is figyelemmel kísérik az áldozatvédelem hazai helyzetét, és ami nagyon szerencsés, hogy az áldozatsegítési program fejlesztése keretében az idén további három áldozatsegítő központot nyitunk. Remélhetőleg, ha a karanténidőszak véget ér, minél szélesebb körben hozzáférhetővé válnak azok a szolgáltatások. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 202 2020.03.30. 2:01  199-206

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A világjárvánnyá vált koronavírus-fertőzés elleni küzdelem során minden ország maga dolgozza ki a védekezési stratégiáját, tekintettel arra, hogy globális megoldás az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem ismert. Sajnos európai megoldás sem született, tehát láthattuk, hogy eléggé elkésve és eléggé határozatlanul lépett fel az Unió, illetve az egészségügyi szervezete pedig nem követte megfelelő ütemben a világban zajló eseményeket, így Magyarország a WHO ajánlásainak megfelelően járt el, sőt azokat megelőzve vezette be az intézkedéseket.

Látszik az is, hogy azok a kapcsolatok, amelyeket az elmúlt időszakban kiépítettünk, valóban gyümölcsözővé váltak, akár a kínai kapcsolatokra, akár a Türk Tanácsra gondolunk, és láthatjuk azt is, hogy az Unió nem készült fel egy ilyen jellegű járványra, sem olyan kapacitások nem léteznek, amelyek az uniós igényeket kielégítenék, sem olyan egészségügyi együttműködés, ami pluszhozadékot jelentene ebben az időszakban.

Az a határozat pedig, amellyel valóban lehetővé tették, hogy a le nem kötött források, illetve a visszatérítendő források terhére egészségügyi és kkv-szektort segítő intézkedéseket foganatosítsanak az országok, Magyarország számára semmiféle előnyt nem jelentettek. Meg lehet ugyan jelölni azt az összeget, ami erre vonatkozna, ha ez rendelkezésünkre állna, de nagyon jól látható az ellenőrzésekből, hogy miután száz százalékban lekötöttük ezeket a forrásokat, így ténylegesen igénybe vehető forrást ezek nem tartalmaznak. Nagyon örülünk, hogy vannak uniós tagállamok, amelyek ezt meg tudják tenni, Magyarország nem tartozik közéjük, és szeretnénk egy olyan egyenlő mércét, ami szerint mi is hozzájuthatnánk olyan forrásokhoz, amelyekből a többiek részesülnek. Remélhetőleg az uniós döntéshozatal majd előbb vagy utóbb eljut ide, és ezt is figyelembe veszi. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 206 2020.03.30. 1:02  199-206

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Sajnos a képviselő úr által előadottakat nem tudjuk cáfolni, és ez egy nagyon rossz precedens, mert a drága pénzen létrehozott és működtetett uniós intézményrendszerekbe vetett bizalmat ássák alá pontosan az ilyen jellegű mulasztások vagy éppen tévedések. Gyakorlatilag az látszik, hogy valóban a saját nemzeti hatáskörben hozott intézkedéseinkre számíthatunk. Több mint 200 milliárd forintot fordítottunk már eddig védekezésre, amit szerencsére a magyar költségvetés helyzete, a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint, lehetővé tett, és további lépéseket fogunk tenni. A miniszterelnök úr bejelentette, hogy gazdaságélénkítő csomagra számíthatunk, amit szintén önerőből kell majd megvalósítanunk.

(16.40)

Az is látszik, hogy az Unió ehelyett különböző jogállamisági és egyéb hisztériákkal foglalkozik, amit egyébként részben az ellenzéki pártok képviselői generálnak például a LIBE-bizottságban. Ez egy szomorú helyzet. Önmagunkban kell bíznunk, és a barátainkban. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
116 54 2020.04.06. 1:57  47-55

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is köszönöm, hogy amennyire tudtunk, szakmai keretek között maradtunk a vitánál, a törvényjavaslatnál, ami az elmúlt hetekben nem volt mindig egyszerű, és nem mindig volt tapasztalható. Varga-Damm Andrea képviselőtársamnak volt néhány kérdése, például a szabadságok tekintetében. Nincs változás, ugyanannyi a szabadság, csak megbontották alap- és pótszabadságra a korábbi helyzethez képest. Ha ezzel kapcsolatban voltak problémák, akkor a Jobbik nyugodtan nyújthatott volna be módosító javaslatokat, a bizottságok nyilván meg tudták volna vitatni az ez irányú igényeket.

A másik, hogy a különleges jogállású szervek függetlenségét garantálni kell. Tehát az nem engedhető meg, hogy bármilyen hátrányt elszenvedjenek az ott dolgozók, és ezeknek a szervezeteknek a vonzereje korlátozódjon.

A gazdasági koncentrációkról is szó volt. Ha belegondolunk, hogy a magyar cégeknek is minél nagyobb esélyt akarunk biztosítani, akkor ahhoz nyilván megfelelő cégnagyság is kell. Ha megnézik a korábbi meghatározó cégeket, a Molhoz vagy az OTP-hez képest szerintem semmiféle olyan koncentráció nem jött még létre, ami a Gazdasági Versenyhivatal ez irányú tevékenységét megkérdőjelezhetővé tenné.

Z. Kárpát Dániel képviselőtársam felvetette, hogy a vírusellenes szereknél vannak visszaélések. Hál’ istennek, megvannak a megfelelő jogszabályok, amennyiben ilyen visszaélésekre kerül sor. Hallhattunk már büntetőeljárásokról, amelyek indultak az internetes csalássorozatokkal kapcsolatban. Ezekre felhívjuk a figyelmet. Remélem  bár nem függ szorosan össze ezzel a kérdéskörrel, tehát nem elsősorban versenyhivatali kérdésekről beszélünk , hogy ezekben is majd megnyugtató eredmények fognak születni.

Még egyszer köszönöm mindenkinek az aktivitását, és kérem a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 154 2020.04.07. 17:48  153-166

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő T/9918. számú törvényjavaslat meglehetősen nagy terjedelmű, 282 paragrafusból áll és 46 törvény módosítását végzi el. Arra a kérdésre, hogy miért is van szükség egy ilyen terjedelmű törvényjavaslat elkészítésére, röviden azt a választ lehet adni, hogy a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok folyamatos és egyre gyorsuló változása, a joggyakorlat visszajelzései, valamint a jogrendszer koherenciájának biztosítása időről időre indokolttá teszik a jogszabályok felülvizsgálatát és kiigazítását. A 2010-től kezdődő igazságügyi reform részeként a büntetőjogi szabályozás három alappillére teljes megújuláson ment át. 2012-ben az új büntető törvénykönyv, 2013-ban az új büntetés-végrehajtási törvény, 2017-ben pedig az új büntetőeljárási törvény elfogadására került sor. Az utóbbi években, különösen az új büntetőeljárási törvény 2018-as hatálybalépése óta, e jogterület felülvizsgálatára azonban nem került sor. Az önök előtt lévő törvényjavaslat tehát az elmúlt közel kétéves időszak során felmerült szabályozási igények feldolgozása alapján állt össze.

Egy ilyen rendkívül átfogó, számos jogszabály kiegészítését és korrekcióját elvégző törvényjavaslat megalkotása komoly feladat. A gyakorlat részéről érkező visszajelzéseket, az uniós és nemzetközi szinten fennálló kötelezettségeket, az alapvető jogok biztosának ajánlásait, valamint az Alkotmánybíróság által kijelölt irányvonalakat is figyelembe véve egy koherens, valamennyi beazonosított problémára és hiányosságra megoldást jelentő jogszabályt kellett elkészíteni. A törvényjavaslat előkészítése során ezért a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint több egyéb szervezet javaslataira és észrevételeire is nagymértékben támaszkodott a kormány.

(18.40)

A törvényjavaslatban szereplő törvények három csoportba oszthatók. Egyrészt szerepelnek benne, sőt a lényegét adják a javaslatnak a kifejezetten büntetőjogi tárgyú törvények, amelyek esetében tartalmi jellegű módosításokról van szó. Ide tartozik a legszélesebb körű módosítással érintett büntetőeljárási törvény, valamint a Btk. és a büntetés-végrehajtási törvény, illetve az európai uniós jogsegélyről és a nemzetközi bűnügyi segélyről szóló törvények. A második csoportba tartoznak azok a törvények, amelyek tartalmi összefüggésben vannak a büntetőjogi tárgyú törvényekkel, és módosításuk ennélfogva vált indokolttá. Ilyen például a rendőrségről, a nemzetbiztonsági szolgálatokról, az ügyészségről szóló törvény vagy a szabálysértési törvény. Végül a törvényjavaslat tartalmazza számos olyan ágazati törvény kifejezetten technikai jellegű módosítását is, amelyekben a módosuló büntetőjogi jogintézményekre, tényállásokra történik utalás.

Közel két év telt el a Be. és a kapcsolódó nagyszámú rendelet 2018-as hatálybalépése óta. Az azóta megjelent statisztikai adatok, jogalkalmazói visszajelzések alapján megállapítható, hogy az érintett szervek proaktívan, az újdonságokra nyitottan, illetve felkészülten kezdték meg a Be. alkalmazását. Emellett számos konferencia és szakmai előadás foglalkozott az új büntetőeljárási törvénnyel, ahol kedvező volt a fogadtatása a kódex legtöbb új vagy megújult jogintézményének. Mint minden jogszabálynál, úgy a büntetőeljárási kódex vonatkozásában is igaz azonban az, hogy bizonyos jogértelmezési kérdések, a következetlenségek csak a jogszabály gyakorlati alkalmazása során kerülnek felszínre. Emellett egyes esetekben, így különösen az előzmény nélküli jogintézmények tekintetében szükségessé vált a kialakuló gyakorlat nyomon követése, az eredeti jogalkotási szándék megvalósulásának vizsgálata, illetve biztosítása. Ennek eredményeként a Be. széles körű felülvizsgálatára került sor, amelynek hatására a javaslat több fontos pontosítást, korrekciót is végrehajt a kódexen. A következőkben  tekintettel a törvényjavaslat terjedelmére  csak a legjelentősebb módosítások főbb tartalmi elemeit szeretném ismertetni.

Tisztelt Ház! A Be. szabályozási koncepciója egyértelművé tette, a terhelti pozíció a gyanúsítás közlésével kezdődik, emellett ugyanakkor indokolttá vált annak tisztázása is, hogy a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően a bűncselekmény elkövetése miatt idézett, előállított, elfogott vagy körözött személy milyen jogokkal, kötelezettségekkel rendelkezik. A Be. jelentős lépést tett annak érdekében, hogy ezt a jogalkalmazás által korábban bizonytalanul kezelt státuszt rendezze. A javaslat a Be. által megkezdett úton végigmenve átfogóan, koherensen és immár teljeskörűen kívánja rendezni a bűncselekmény elkövetése miatt az eljárás résztvevőjévé vált személy helyzetét, jogait, illetve kötelezettségeit.

A javaslat az ügyvédi tevékenység büntetőeljárási szabályain pontosításokat hajt végre. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján védőként, illetve meghatalmazott jogi képviselőként nemcsak ügyvéd, hanem európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi jogász és más, ügyvédi tevékenység folytatására jogosult személy is eljárhat, ezért a büntetőeljárási törvény szabályozását is indokolt ilyen módon kiigazítani. Emellett a gyakorlati tapasztalatokat alapul véve lehetőség nyílt a kirendelt védő kijelölése tekintetében az adminisztratív terhek csökkentésére, valamint a kirendelt védő elérhetetlensége esetén a helyettes védő indokolatlan bevonásával kapcsolatban a szabályok pontosítására, egyszerűsítésére is.

A gyakorlat részéről érkező visszajelzések alapján a javaslat a kézbesítési fikció szabályainak kiterjesztésével kívánja rendezni azt a régóta fennálló bizonytalanságot, amikor a büntetőeljárásban érintett személyek azért válnak elérhetetlenné, mert lakcímük, egyéb elérhetőségük bejelentését elmulasztják. E kérdéskört a büntetőeljárási törvény a terheltek esetében a hirdetményi kézbesítés jogintézményével rendezi, ugyanakkor más érintettek vonatkozásában ez a helyzet mindeddig rendezetlen volt, ez pedig több esetben indokolatlan késedelmet, adminisztratív terhet eredményezett. A szükségesség és arányosság elvének megfelelően a javaslat biztosítja, hogy az idézéssel szembeni mulasztás következményeinek alkalmazására ilyen módon indokolatlanul ne kerülhessen sor. Emellett a javaslat az ellenérdekű személy részére történő kézbesítés korábbi szabályozási pontatlanságát is korrigálja.

Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyértelművé vált, hogy felül kell vizsgálni a jegyzőkönyv hitelesítésének gyakorlatilag több évtizedes szabályozását. A digitális technológiák, az informatikai eszközök és megoldások elterjedése, a széleskörűen alkalmazható távmeghallgatás, illetve az eljárási cselekmények egyre gyakoribb kép- és hangfelvételen történő rögzítése rávilágítottak arra, hogy az eljárási törvény papíralapú, a jegyzőkönyv kézzel történő aláírásán alapuló szabályai a technológiai fejlődés útjában állnak. Különösen igaz ez a jelenlegi kihívások tükrében. A javaslat ennek megfelelően egyrészt olyan átfogó, a technológiai megoldások iránt semleges szabályozás kialakítására törekszik, amely révén biztosíthatók a modern eszközök és módszerek, például az e-szemle alkalmazása, másrészt garantálható emellett, hogy a jegyzőkönyv hitelesen, a résztvevők által sem vitatott módon tartalmazza az eljárási cselekményen történteket, ezáltal biztosítja azok utólagos hiteles rekonstruálhatóságát.

A Be. jelentősen átalakította az egyezség jogintézményét. A gyakorlati tapasztalatok alapján részben a jogbiztonság követelményének maradéktalan érvényesülése, részben a jogintézmény alkalmazhatóságának elősegítése érdekében szükségessé vált egyes tárgykörök törvényi szintű rendezése. Így indokolt annak kategorikus meghatározása, hogy az egyezség jogintézményét a büntetés kiszabása során meghozható minden olyan törvényi rendelkezésre nézve alkalmazni lehet, amelyet maga a Be. nem zár ki.

Az új Be. közismert jogintézménye az érdemi előkészítő ülés, amelynek gyakorlati alkalmazása azonban több kérdést is felvet. Az egységes és jogalkotói szándéknak megfelelő jogalkalmazás biztosítása, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése érdekében a javaslat egyértelművé teszi a vádlott-társak és védőik jelenléti és kérdezési jogát az előkészítő ülésen, valamint a vádlott érdemi, az előkészítő ülés céljához igazodó, elsősorban a beismerés őszinteségének feltárására irányuló kihallgatásának igényét.

A Be. eljárást gyorsító, a jogorvoslati rendszert megreformáló koncepcionális újítása volt a korlátozott fellebbezés jogintézménye, amelynek lényege szerint a másodfokú eljárásban kizárólag a fellebbezéssel támadott elsőfokú rendelkezések érdemi felülvizsgálatára kerül sor. Az új jogintézménynek a vádhatóság és a védelem számára is kiszámítható alkalmazása érdekében határozott jogalkalmazói igény fogalmazódott meg arra nézve, hogy a törvény rendezze a bíróság szóbeli indokolásában megállapított tényállás kötöttségét. Ennek megfelelően a javaslat pontosítja a szóbeli indokolás jegyzőkönyvvezetési kötelezettségének szabályait, és egyértelművé teszi, hogy a tettazonosság keretei között a bíróság kötve van a szóban kihirdetett tényálláshoz. Végezetül e szabályozási rendszer záróköveként a javaslat abszolút hatályon kívül helyezési okként definiálja e rendelkezés megsértését.

A korábbi szabályozás alapján a bíróság elé állítás volt az egyetlen érdemi bírósági tárgyalást gyorsító intézmény. A bírósági statisztikai adatok alapján mára az általános szabályok szerinti vádemelést követően az ügyek közel 60 százaléka fejeződik be az előkészítő ülésen, így az új jogszabályi és jogalkalmazói környezetben indokolttá vált a bíróság elé állítás funkciójának felülvizsgálata. A javaslat ennek megfelelően a bíróság elé állítást  visszatérve annak eredeti formájához  a bűncselekmény elkövetéséhez közeli időpontban kívánja lehetővé tenni. Ezzel egyidejűleg a szabályozás megfelelő időbeli kereteket kíván biztosítani a garanciális szabályok, illetve a terhelt ügyirat-megismerési jogának biztosítására is. Ennek megfelelően a javaslat alapján a bíróság elé állításra tettenérés és beismerés esetén is a bűncselekmény elkövetésétől számított két hónapon belül kerülhet sor. Garanciális jelentősége van, hogy a módosítás értelmében a bíróság elé állítás valamennyi törvényi feltételét érdemben vizsgálhatja a bíróság.

A büntetőeljárási törvény mellett a javaslat szabályozási tárgykörébe tartozik a büntető törvénykönyv módosítása is. Ez részben hazánk uniós és nemzetközi kötelezettségeinek való megfelelést szolgálja, részben pedig a jogszabály-értelmezési nehézségek orvoslását célozza. Előbbi körbe sorolható a készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó büntetési tételek módosítása, valamint a terrorcselekmény tényállásának a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelvvel való teljes összhang megteremtését szolgáló módosítása, a kiterjesztett vagyonelkobzásnak a jogellenes tartózkodás elősegítése bűncselekményre való kiterjesztése, végezetül a külföldi személy fogalmának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet ajánlása szerinti pontosítása.

A Btk. egyértelműen legnagyobb horderejű módosítása azonban a pénzmosás és az orgazdaság tényállásának teljes újraszabályozása. A bűnözés vagyoni hasznának hatékonyabb elvonásától a bűncselekmények számának további visszaszorulása várható. Az új tényállás az elkövetési tárgyak körét egyértelműen kiterjeszti a dologról bármely vagyonelemre, amellyel a modern kor új vagyoni formáival szemben is hatékony fellépést biztosít. A legfontosabb újítás e körben azonban az, hogy a pénzmosás célját, a bűncselekmény eredményének, a bűnös úton szerzett vagyonnak az elfedését és elleplezését a javaslat bármely cselekménnyel megvalósítható, nyitott törvényi tényállássá alakítja, emellett megmarad az eredményhez vezető, arra irányuló részcselekmények, valamint az azt támogató más cselekmények büntethetősége is. Fontos újítás, hogy a javaslat egyszerűsíti, ezért átláthatóbbá is teszi a pénzmosás tényállását. A tényálláson belül ez azt jelenti, hogy a pénzmosás négy alapesete egymáshoz képest jól elkülöníthetővé válik. E közérthető tényállás az egységes jogalkalmazás mellett a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot is biztosítja.

A pénzmosás tényállásának újraszabályozása során fontos törvényi cél volt a változatlan jogvédelem fenntartása, így a korábbi orgazdaság definíciójának megfelelő cselekmények szabálysértésként továbbra is szankcionálhatók. Ennek megfelelően a javaslat a szabálysértési törvény tekintetében elvégzi a szükséges módosításokat.

A büntetőjogi tárgyú törvénymódosítások között röviden szólni kell a büntetés-végrehajtási kódexet érintő változtatásokról is.

(18.50)

A Bv.-törvényt érintő módosítások közül kiemelést érdemel az elítéltek megfelelő helyen tartózkodásának ellenőrzésére, magatartásának figyelemmel kísérésére szolgáló, úgynevezett betekintőnyílással kapcsolatosan az alapvető jogok biztosa és a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészség jelzésének megfelelően kialakított szabályozás.

Rendezi a javaslat a fogvatartotti mobiltelefonnal kapcsolatos óvadékra vonatkozó szabályokat is, valamint megteremti az olyan információszerzés lehetőségét, amely a bv.-intézet elhagyása esetén a fogadó környezetre vonatkozó releváns, nyílt rendőri információgyűjtés útján beszerezhető adatok megismerését biztosíthatja.

A javaslat a nemi élet szabadsága elleni bűncselekményt elkövetők kezelésbe való bevonását az eddigi szabályozástól eltérően abban az esetben is lehetővé teszi, ha a sértett a 18. életévét meghaladta. Ezáltal a kormány egy újabb lépést tesz a szexuális bűncselekmények ismételt elkövetésének megelőzése érdekében.

A bevezetni kívánt módosítások révén az elítélt várható, illetve tényleges szabadulásáról a büntetés-végrehajtási intézet köteles lesz értesíteni a gyermekvédelmi rendszert. Ezzel indokolt esetben lehetőség nyílik a gyermekek mindenekfelett álló érdekét szolgáló, a büntetés-végrehajtástól független védelmi mechanizmusok alkalmazására. E módosítás a kormány gyermek- és áldozatvédelmi intézkedéseinek egy további sarokpontja, amely különösen a hozzátartozók és gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények kapcsán bír kiemelt jelentőséggel, hiszen e bűncselekmények áldozatai fokozottabb védelemre szorulnak.

Szintén a büntetőjogi tárgyú törvények körében több ponton módosítja a javaslat az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényt és a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényt. Ezek hátterében elsősorban az Európai Unió Bírósága által eseti döntésekben kijelölt, végső soron az uniós jogi aktusok megfelelő érvényesülését biztosító módosítások állnak.

E törvény módosítását emellett részben a jogszabályi környezet változása és a jogalkalmazói tapasztalatok indokolták. Ennek megfelelően az elektronikus ügyintézés, az elektronikus kapcsolattartás szabályai a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra specializálva kerültek kidolgozásra, valamint pontosításra kerültek a jogsegélykérelmek teljesítése során szükséges fordítási feladatok ellátásának szabályai is.

A javaslat mindezek mellett egyes ágazati törvények módosítását is elvégzi, melyek módosítása mögött két főbb indok húzódik meg. Egyrészt a Btk. közfeladatot ellátó személyekre vonatkozó értelmező rendelkezésének módosítására, valamint a Kúria Büntető Jogegységi Tanácsának 5/2018. számú BJE-határozatában foglaltakra tekintettel szükségessé vált annak pontosítása, hogy a közfeladatot ellátó személyek nemcsak fokozott védelmet igényelnek, hanem fokozott felelősséggel is járnak el, így a közfeladat ellátása során helyzetükkel nem élhetnek vissza. Ennek megfelelően a javaslat módosítja például a vadászatról, a gyermekek védelméről, az egészségügyről, a fegyveres biztonsági őrségről, az erdőről, illetve a nemzeti köznevelésről és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt.

A javaslat mindezek mellett a jogrendszer egésze tekintetében végrehajtja azokat a pontosításokat, módosításokat, amelyek a pénzmosás, illetve az emberkereskedelem büntetőjogi tényállásának újraszabályozásával összefüggésben szükségessé váltak. Ez közel húsz törvény technikai jellegű módosítását jelenti.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy a fentiekből is látható, egy meglehetősen komplex, számos törvényt érintő és kardinális kérdéseket is rendező törvényjavaslatról kell döntenie az Országgyűlésnek. A javaslat által előirányzott módosítások alapos szakmai egyeztetések eredményeként nyerték el jelen formájukat, a kidolgozott megoldások pedig az érintett közigazgatási szerveknek, a jogalkalmazás résztvevőinek, valamint a végrehajtásért felelős szervezeteknek az egyetértését is bírják.

Tekintettel arra, hogy a javaslatban szereplő szabályozás mögött uniós és nemzetközi elvárások, a jogalkalmazók részéről érkező jelzések, az alapvető jogok biztosának ajánlásai, valamint a korábbi jogi szabályozás gyakorlati megvalósulásából származó tapasztalatok állnak, alappal bízhatunk abban, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat elfogadásával a jogértelmezés egységesebbé, az eljárások gördülékenyebbé, a jogalkalmazás hatékonyabbá tehető.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a T/9918. számú törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
117 166 2020.04.07. 5:35  153-166

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A vitában elhangzottakra majdnem minden felszólalónál fölmerült ellenzéki oldalról, hogy salátatörvényről beszélünk, ezért ha magának a törvénynek a szerkezetét nézzük, ezek a törvénymódosítások elsősorban a büntetőeljárási törvény módosításához kapcsolódó egyéb jogszabályokat foglalják magukban.

(19.40)

Amit Varga László képviselőtársam is említett, az expozéban is elhangzott: egyéves előkészítő munka után hoztuk a tisztelt Ház elé ezt a javaslatot, amelyben mind az ügyvédi kamara, mind a bírósági szervezet, az ügyészség képviselői részt vettek, és a gyakorlati tapasztalatok alapján javasoltak olyan apróbb módosításokat az új büntetőeljárási törvényben, amelyek a még egyértelműbb és még gördülékenyebb alkalmazását lehetővé teszik. Tehát igazából azt kell hogy mondjuk, az új büntetőeljárási törvény minőségének egyfajta elismerése az, hogy alapvető változásra nem volt szükség.

Voltak apróbb észrevételek, például a fémkereskedőkkel kapcsolatos észrevétel. Gyakorlatilag ez a szabályozás korábban is megvolt, csak egy pontosítás miatt vált szükségessé, hogy ez is szerepel az előterjesztésben.

Azt kihangsúlyoznám, hogy ez kimondottan egy szakmai anyag, amely itt van előttünk. Tehát erről nem az utca emberét kell megkérdezni, hanem valóban azokat a jogalkalmazókat, akik nap mint nap használják ezeket a törvényeket, és az ő javaslataik kerültek ide beépítésre.

A hatálybalépéssel kapcsolatban, hogy ráérnénk még tárgyalni ezt a törvényt: egy normál menetrendben a Ház elé kerülő törvényről beszélhetünk. Azt hiszem, a hatálybalépéshez pedig azért kell több időt biztosítanunk, mivel nem elegendő kihirdetni ezt a törvényt, hanem nyilván fel kell készülni a jogalkalmazó szervezeteknek, akár a bíróságról, akár az ügyészségről beszélünk, vagy éppen az ügyvédi karnak is meg kell ismernie azokat a módosításokat, amelyek szerint a hatálybalépést követően el fognak járni.

A jogbiztonság kérdése merült fel. Éppen az elmúlt másfél éves időszak az, ami bizonyítja, hogy kellő jogbiztonságot nyújt az új büntetőeljárási törvény, hamarabb zárulnak le az eljárások, tehát az a fajta várakozás, amit hozzá fűztünk, bevált. Új jogintézményeket vezettünk be, ennek ellenére semmilyen generális vagy nagyobb probléma nem merült fel.

Az ügyészségnél elhangzott az, hogy gyakorlatilag a törvényességi felügyelet most úgy jelenik meg, hogy írásos formában gyakorolható és a büntetőeljárás keretén belül. Tehát ez garanciát jelent, mert csak írásban és csak törvénysértés esetén lehet alkalmazni, szemben egy általános törvényességi felügyelettel, ami gyakorlatilag nem kerül rögzítésre, és nem az adott ügy keretein belül dokumentálható. Tehát ez pont egy korábbi követelés volt, aminek a megjelenítése itt látható előttünk a törvényjavaslatban.

A szabálysértési értékhatárok emelkedése például szintén a jogalkalmazóknál merült fel, éppen az adóigazgatási eljárásban akár bírságok, kamatok és egyéb formában szankcionálhatók azok a fajta jogsértések, amelyek itt vannak, és igazából a súlyosabb bűncselekmények irányába a magasabb értékhatárt tolja el, amikor ténylegesen a büntetőeljárás keményebb szabályait kell alkalmazni.

A vízi közlekedés valóban egy pontosítás volt ebben az ügyben, tehát nem konkrét ügyek generálták ennek a megjelenítését.

A lehallgatással kapcsolatban Sebián-Petrovszki László képviselőtársam említette, éppen a büntetőeljárási törvény elfogadásánál, amikor itt ültünk, az egy vívmány volt, hogy gyakorlatilag csak a büntetőeljárás keretein belül lehet olyan lehallgatást eszközölni bírósági engedéllyel, amelyet aztán a bíróság a büntetőeljárásban fel is használ és alkalmazni tud. Tehát ez a fajta pontosítás éppen a garanciális szabályoknak a magasabb szintre emelését szolgálta az új büntetőeljárási törvény elfogadásánál. Tehát ez nem fog változni a jövőben sem, és minden ilyen bizonyítéknál, az értékelésnél, az eszközöknél, tehát a leplezett eszközök használatánál, ezt kihangsúlyoznám, megjelenik a büntetési bírónak a kontrollja, tehát gyakorlatilag mindez azt biztosítja, hogy nem korlátlanul használhatók nyomozati eszközként ezek.

Volt egy kis észrevétel itt az átadás kapcsán. Elhangzott, de Gruevszki nem átadás keretében került Magyarországra, tehát szerintem ez a párhuzam itt nem állja meg a helyét.

Remélem, hogy majd a vita során akár a bizottságokban, akár a későbbiekben módosítókkal azok az észrevételek megtehetők az ellenzéki frakciók részéről is, amelyeket esetleg nem tartanak elfogadhatónak. Hangsúlyoznám még, hogy kimondottan egy szakmai előterjesztésnek tekintjük a tisztelt Ház előtt lévő javaslatot, és kérjük, hogy ebben a szellemben folytassuk a vitát.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 30 2020.04.21. 1:44  29-40

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás kötelező hatályának elismerése és törvényben való kihirdetése. Az Európai Unió Tanácsának felhatalmazása alapján a megállapodás aláírására 2018. október 19-én, Brüsszelben került sor az Ázsia-Európa találkozó 12. állam- és kormányfői csúcstalálkozója során. A megállapodás hatálybalépéséhez a részes felek általi ratifikáció, valamint a felek annak megtörténtéről szóló értesítése szükséges, amely jelenleg folyamatban van, tehát a megállapodás még nem lépett hatályba.A megállapodás új alapokra helyezi az Európai Unió és Szingapúr együttműködését többek között az egészségügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energiaügy, az adóügy, az oktatás és a kultúra, a munkaügy, a foglalkoztatási és szociális kérdések, a tudomány és technológia, valamint a közlekedésügy területén. Emellett fontos együttműködési pontokat határoz meg a tömegpusztító és kézifegyverek elterjedése, valamint a terrorizmus elleni küzdelemben is.

(10.20)

A megállapodás mind a politikai, mind a gazdasági kapcsolatok szempontjából kiemelkedő jelentőségű az európai uniós tagállamok, így Magyarország számára is, és hozzájárul azok elmélyítéséhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 40 2020.04.21. 0:33  29-40

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is szeretném megköszönni a frakcióknak, hogy támogatták a törvényjavaslatot. Molnár Gyula képviselőtársunk  egy kicsit a témától elkanyarodva  a parlament működésével kapcsolatban tett néhány megjegyzést, hogy ez nyomokban kakaót tartalmaz. Azért a klímavészhelyzet, éghajlatváltozás, környezetvédelem, piacfelügyelet, hogy csak néhányat soroljak fel a mai tárgyalandó témák közül, szerintem azért nem elhanyagolható témák. Tehát ezért ne degradáljuk le a mai működésünket! Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 215 2020.05.04. 0:47  210-215

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Keresztes László Lóránt képviselő úr hozzászólására szeretnék reagálni. Tehát az expozéban és az általános vita során is hangsúlyoztuk, hogy a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint más egyéb szakmai szervezetek javaslatait, észrevételeit, amelyek a büntetőeljárási törvény hatálybalépése óta beérkeztek hozzánk, mind figyelembe vettük, ezekkel a szervezetekkel ezeket kitárgyaltuk, tehát megfelelő szakmai előkészítés előzte meg a benyújtott törvényjavaslat megfogalmazását. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa az előterjesztést. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 8 2020.05.05. 5:00  5-8

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A képviselő asszony felszólalására reagálva, először az isztambuli egyezményről ejtett néhány szót. Ebben a Házban évek óta vitatkozunk az isztambuli egyezmény ratifikációjáról, annak a lehetséges kimeneteléről. Követjük a nemzetközi példákat, hogy az Unió tagállamai közül vagy akár az Európa Tanács tagállamai közül kik ratifikálták, kik nem, és miért nem. Azt is leszögezhetjük, amit sokszor elmondtunk, hogy mindazokat az előnyös részeit az egyezménynek, hiszen ez egy jó szándékú kezdeményezésnek tűnt, amely a nők és a fiatalkorúak védelmével foglalkozik, beemeltük a magyar jogrendbe. 2013-ban életbe lépett a magyar Btk., amely Európa egyik legszigorúbb büntető törvénykönyve. Sajnos sem az akkor itt ülő LMP, MSZP, DK és egyéb törmelékek, de még a Jobbik sem szavazta meg ezt a fajta szigorítást, amely a törvény teljes szigorával fellép az ilyen típusú cselekmények ellen. Éppenséggel ellentmondást látunk abban, hogy önök egyrészről ellenzik a büntető törvénykönyv szigorítását, ragaszkodnak ahhoz, hogy civil szervezetek érzékenyítsék a bíróságokat, hogy minél enyhébb büntetéseket szabjanak ki, majd utána itt álszent módon megjelennek a parlamentben, mint ahogy tegnap Gurmai Zita, és szóvá teszik, hogy bizonyos kapcsolati erőszakban gyakorlatilag csak felfüggesztett szabadságvesztés került kiszabásra. A törvényi háttere megvolt a kellő fellépésnek. Ha letöltendő szabadságvesztést szabtak volna ki, talán az elkövető elgondolkodott volna azon, ha ki is szabadul később, hogy akare még egyszer oda visszakerülni, ahol kellő megtorlást kap egy ilyen súlyú cselekmény után.

Jelenleg is egy családügyi munkacsoport dolgozik az Igazságügyi Minisztérium keretében mintegy ötven szervezet behívásával azon, hogy hogyan lehet még jobban tökéletesíteni a rendszert, még nagyobb védelmet biztosítani, még jobban koordinálni az igazságügyi szervek, a gyámhatóság és egyéb szervezetek munkáját. Jelenleg is a Ház előtt van, pontosan tegnap volt a büntetőeljárási törvénykönyvnek egy olyan vitája, amely a kapcsolattartást szabályozza már az új módosításoknak megfelelően, hogy még jobban ki tudjuk zárni azt, hogy erőszaktevők gyakorlatilag visszaszabaduljanak egy kapcsolati rendszeren keresztül, és bűncselekményeket tudjanak elkövetni. Úgyhogy azt állítani, hogy a kormányzat nem tesz semmit, ez nem valós.

Az Igazságügyi Minisztérium megjelentetett egy megfelelőségi táblázatot is, ahol felsoroltuk az isztambuli egyezmény valamennyi rendelkezését. Látható, hogy mindazok a rendelkezések, amelyek nem a társadalmi nem elismerésére, a menedékkérelem megadására vonatkoznak ennek örvén, azokat mind teljesítettük, sőt szigorúbb szabályokat hoztunk részben, mint amelyek ott előírásra kerültek; gyakorlatilag mondhatjuk azt, hogy jogilag megfeleltünk ennek a feladatnak.

(9.20)

Ennek örvén behozni azt a fajta erőltetett társadalminem-ideológiát, amely a hagyományos nemi szerepek megkérdőjelezésével, oktatásba való bevonásával szét akarja zilálni társadalmunknak az alapjait, ebben nem leszünk partnerek, és nem véletlen, hogy a parlament nyilatkozatot fogad el ennek az ügynek a kapcsán, hogy véglegesen pontot tegyünk ennek a végére.

De képviselő asszony említett néhány más ügyet is a civil szervezetek kapcsán. Magyarországon mintegy 60 ezer civil szervezet működik, teljesen kötöttségektől mentesen. Például a bírósági eljárásokat is lényegesen egyszerűsítettük, pontosan a mi kormányzatunk idején, amelyek egy bürokratizált és teljesen gúzsba kötött formában engedték csak a korábbi nyilvántartásba vételeket és a változások átvezetését. Civil szervezetekkel az államnak állami feladatok ellátására vannak szerződései, ezeket a mai napig finanszírozzuk. Képviselő asszony például a sportot nem sorolja a civil szférába, de éppen a sport területén születtek most is olyan rendelkezések, amelyek a sport túlélését biztosítják arra az időszakra, ameddig a válsághelyzet fennáll.

A szociális területen akár idesorolhatjuk az egyházi szervezetek szerepvállalását is, hiszen ők sem az államrezon részei, és a civil szervezetekkel is ugyanígy megvan a kapcsolattartás akár az áldozatsegítés területén is, ami az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik. Ezeknek a finanszírozása gyakorlatilag a mai napig biztosított, és semmiféle elvonásban nem részesültek, nem úgy, mint az önök szövetségesének, az ózdi polgármesternek, Janiczak úrnak az óvónői, akiknek a bérét 25 százalékkal csökkentették. Tehát először tisztázzák a saját soraikban, hogy hogy állnak hozzá a bérkiegészítések és a pénzügyi ellátás témájához, és utána éljenek kritikával a kormányzat felé.

Azt a felvetést pedig végképp nem értettem, amikor a járványhelyzet kapcsán a fűtési költségekről beszélt. Most május eleje van, és gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy a fűtési szezon véget ért, és remélhetőleg a járványhelyzet lefutása is, mire beköszönt a téli időszak és ez aktuális lehet, megszűnik. De körülbelül ennyire reális a többi felvetés is.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
128 160 2020.05.11. 2:05  155-164

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Több mint két hónapja zajlik már ez a vita itt az ellenzék és a kormánypártok között. Valóban, egy kapitális hazugsággal indították ezt a rágalomhadjáratot, amikor azt mondták, hogy felfüggesztette a kormány a magyar parlament működését. Mi most is itt ülésezünk, tudjuk, hogy törvényeket fogadunk el, a kormány pedig a veszélyhelyzetre való tekintettel normál menetben és veszélyhelyzeti kormányrendeleteket.

Ami a legújabb rágalmakat illeti, látszik, hogy van egy összemosása a dolgoknak, például a rémhírterjesztés törvényi tényállását, amit a parlament fogadott el, úgy próbálják beállítani, minthogyha a kormány rendeleti úton megregulázta volna a sajtót, cenzúrázná és megfélemlítené az újságírókat. Elég bármelyik internetes portált felnyitni, én semmiféle enyhületet nem tapasztalok abban a rágalomhadjáratban, amit korábban is folytattak.

Az is látszik, itt említésre került Sophie in 't Veld megszólalása, vagy akár Matteo Renzinek a megszólalása, hogy az egy nemzetközi kórus része, amit a hazai ellenzéki sajtó és az ellenzéki képviselők produkálnak; olyanok, mintha a Nyílt Társadalom Alapítvány janicsárképzőjéből kapott feladatokat egy-egy vezényszóra beindítanák, és folytatnák a kormányzat ellen.

Ami jó hír, hogy ettől függetlenül a kormányzat a veszélyhelyzettel foglalkozik elsősorban. Amit kifogásolnak, hogy 70 kormányrendelet született ebben az időszakban, és próbálják úgy beállítani, mintha ez az ellenzék és a sajtó korlátozását és a diktatúra kiépítését szolgálná. Megnéztem statisztikai adatként, tavaly március 1-jétől április végéig 72 kormányrendelet került elfogadásra, és mindazoknak az intézkedéseknek a kapcsán, amelyeket próbálnak úgy beállítani, hogy a veszélyhelyzettel visszaélve követi el a kormány, a korábbiakban is a saját jogkörével élve osztotta el a pénzeket és rendelkezett a költségvetési forrásokról. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
128 164 2020.05.11. 1:08  155-164

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A kérdés első részében elhangzott, hogy számíthatunke bocsánatkérésre. Ha csak az elmúlt tíz év történéseire gondolok, amikor bevezettük például az energiaszektor adóit, illetve csökkentettük a rezsiárakat, és arról panaszkodtak, hogy össze fognak omlani a közszolgáltatások, összeomlanak a bankok, de a valóság megcáfolta őket  én bocsánatkérést azóta sem hallottam.Ha a migrációs folyamatokat nézzük, 2015 februárjában, amikor miniszterelnök úr bejelentette, hogy abban az évben nehézségeink lesznek, mert megindult az áradat, kinevették a parlamentben, kétségbe vonták a szavait. Azóta is gyakran vitatják a migráció meglétét. Nem kértek azóta sem bocsánatot ezekért a kritikákért, hazugságokért, amelyeket elkövettek.

És mindazok a rágalmak, amelyeket az Unióban, akár az Európai Parlamentben is ránk zúdítanak nap mint nap, miért változnának meg? Nem kértek bocsánatot az őszödi beszédért, az ’56-os megemlékezésen a szemkilövetésekért. Ettől az ellenzéktől sajnos nem várhatunk ilyet. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 186 2020.06.29. 1:59  183-190

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Ahogy képviselő úr is említette, Czeglédy Csaba ellen tavaly februárban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt vádat emelt az ügyészség. Számszerűen kifejezve több mint hatmilliárd forintról beszélünk. De képviselő úr helyesen tette fel a kérdést, itt nemcsak forintokban kifejezhető kárról beszélhetünk, hanem az az erodálódás, amely a politikai, társadalmi, morális tekintetben folyik ebben az ügyben, az talán még sokkal súlyosabb, hiszen a baloldal és a DK azóta is mentegeti, védelmébe vette ezt az ügyvédet, és gyakorlatilag kitömi pénzzel, akár az újbudai önkormányzatot tekintjük, akár a VII. kerületi önkormányzatot, busás megbízásokkal látják el, pénzelik. Az egyik szerződésről, amelyet Niedermüller Péter polgármester kötött az ügyvéddel, egyébként megállapította a kormányhivatal, hogy a szerződéskötés módja törvénysértő volt, és fel is szólították a polgármestert, hogy szüntesse meg a törvénysértést.

A kérdés valóban az, hogy Gyurcsány Ferenc és pártja miért véd ennyire egy ügyvédet. Hova lett az a több mint hatmilliárd forint, amely eltűnt a költségvetésből, hiszen a károsultaknak nem térítettek meg belőle semmit, azt is az államnak kellett. Miért került sor több tízmilliós baráti kölcsönszerződésre Czeglédyék cége és a Gyurcsány-cégek között, aminek szintén tisztázatlan az eredete és az, hogy miért tették ezt. Ha megkárosították az embereket, akkor talán meg is kellett volna téríteni, de Gyurcsányékról tudjuk, hogy 2010 előtt is csak elvontak, megszorítottak, gumilövedékkel lőtték az embereket, az ártatlan állampolgárokat  nem változtak semmit sajnos. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 190 2020.06.29. 0:49  183-190

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Elég csak arra az esetre utalnunk, amikor a Demokratikus Koalíció az uniós parlamenti listájára képviselőjelöltnek felvette Czeglédy Csabát. Azért azok a képviselőjelöltek, akiket felvállal egy-egy párt, a pártok minőségéről, színvonaláról, erkölcsi hozzáállásáról is tanúskodnak. Azt hiszem, hogy nem választhattak volna méltóbb személyt ebben a tekintetben erre a posztra, hiszen az a fajta 2010 előtti világ, ahol az összefonódások, a korrupció volt a jellemző, amit 2010 után is átmentettek a költségvetési csalások vonalán, mind-mind tanúsítja, hogy madarat tolláról, embert barátjáról, pártot képviselőjelöltjéről. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 194 2020.06.29. 2:09  191-198

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban egy elég furcsa döntés volt, amikor az Emberi Jogok Európai Bírósága, tehát a legavatottabb szervezet megállapítja, hogy ha egy ember a tranzitzónában van a magyar határon, akkor az nem minősül fogva tartásnak, majd a Bizottság vádjaira alapozva a luxembourgi bíróság azt állapítja meg, hogy ez fogva tartásnak minősül. Ilyenkor mit tudunk csinálni? Nézünk kifelé, csodálkozunk azon, hogy a politika felülírhatja azokat az alapvető emberi jogi normákat, nemzetközi egyezményeket, amelyeket a strasbourgi bíróság a mi javunkra ugyan másodfokon, de a nagykamara előtt eldöntött.

(15.30)

Ez nem érdekli Brüsszelt, nem érdekli Luxembourgot, gyakorlatilag az a támadássorozat a lényeg, amit folytatnak a migráció kérdésében Magyarország ellen.

A másik ilyen érdekes dolog  ami valóban ma kerül tárgyalássorozatba  arról szól, hogy a Sargentini-jelentést milyen körülmények között szavazták meg. Felelevenítve az akkori eseményeket: 2018. szeptember 12-én a szavazás során az Európai Parlament tagjai 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodó szavazatot adtak le. Az elfogadáshoz előírt kétharmados támogatottsághoz a 693 leadott szavazat kétharmadára, azaz legalább 462 támogató szavazatra lett volna szükség. Az uniós szerződések, az Európai Parlament eljárási szabályzata és az eddigi gyakorlata is egyértelműen ezt az álláspontot támasztja alá. De ha valaki nem akar elmerülni a jogi szövegek elemzésében, annak elég, ha egy pillantást vet az Európai Parlament szavazógépére. Egy EP-képviselő három gombot nyomhat meg, azaz háromféle szavazatot adhat le: igen, nem és tartózkodó szavazatot. Aki pedig nem akar szavazni, egyik gombot sem nyomja meg, és bizony ilyen EP-képviselő is akadt 2018 szeptemberében.

Ha végigvesszük ezt, és minden formállogika szerint a tartózkodó szavazat is szavazatnak számít, ennek ellenére az a döntés született, hogy nem számít, és így erőszakolták ki, hogy meglegyen a kétharmados arány. Mit mondjunk erre? (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 198 2020.06.29. 0:56  191-198

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban a két bíróság vitája; és azért is elszomorító ez a határőrizettel kapcsolatos keresete a Bizottságnak, mert tudjuk, hogy a magyar Alaptörvény is tartalmazza, hogy mi dönthetjük el, hogy kikkel akarunk egy országban élni. Ha a luxembourgi bíróság úgy döntene, hogy helyt ad a Bizottság keresetének, az azt jelentené, hogy a magyar jogszabályokon át kellene vezetnünk ennek a döntésnek megfelelően a szövegeket, ez azt jelenti, hogy a Bizottság írná a magyar Alaptörvény szövegét. Ez azért egy kicsit érdekes felvetés szuverenitási szempontból, és talán a többi tagállam is megdöbbenne, ha ilyen következményekkel számolhatna.

Úgyhogy ezt a területet szerintem mindenkinek át kellene gondolnia és végig kellene vennie, és az alaptörvények kontra uniós jogszabályok viszonyrendszernek a határvonalait élesen meg kell húzni, és a lopakodó jogalkotásnak egyszer és mindenkorra véget kell majd vetni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 202 2020.06.29. 2:11  199-206

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ha röviden akarnék válaszolni, akkor természetesen a kormány mindent megtesz azért, hogy a magyar emberek akaratának megfelelően kormányozzon, ezt talán 2010 óta több soron tudtuk bizonyítani, felvállaltuk a konfliktusokat Brüsszellel, akár Strasbourggal, akár a többi kérdésben gyakorlatilag, hogy azt a fajta értékrendet, amit a magyar emberek akarnak Magyarországon látni, képviselni tudjuk. Úgy tudjuk, az Unió alapszerződése is biztosítja a nemzeti identitás védelmét, tehát nem  hogy úgy mondjam  jogellenesen, az Unión belül jogellenesen állunk ki ezek mellett az értékek mellett, s valóban meg akarjuk akadályozni azt, hogy megváltoztassák az itt élők etnikai arányait, a kulturális szokásait, akár a bűnözéshez, terrorizmus való viszonyát, vagy a droghasználat vagy a nemi identitás kérdése körében; tehát ezekben szilárd, kialakult társadalmi normáink vannak, s nem hagyjuk senki által felforgatni ezeket.

Az nagyon érdekes, hogy a Bizottság tagjai, akik elvileg a tagállamoktól és a korábbi pártjaiktól és egyebektől függetlenül kellene hogy végezzék a tevékenységüket, milyen vargabetűkre és kígyózásokra képesek  bár ezt egy másik pártelnök is említette, ezt nem szívesen használom , de ha arra gondolunk, hogy Věra Jourová, amikor a veszélyhelyzettel kapcsolatos törvénycsomagot elfogadtuk, azt mondta, hogy Magyarországot nagyon meg kell vizsgálni, itt diktatúrát építenek, majd odahaza nyilatkozott egy halkat, hogy gyakorlatilag nincs probléma a magyar jogalkotással, ez a törvény kiállja a próbát, visszament Brüsszelbe, megtámadták, rögtön mondta, hogy fokozottan figyeli, majd utána kijelentette, hogy a nemzeti konzultációnak hamis, fake news az az állítása, hogy az Alaptörvényt meg kívánná változtatni a Bizottság.

Láthatjuk, hogy ez a támadás a luxembourgi bíróság előtt pontosan arról szól, hogy szeretnék, ha az Alaptörvény rendelkezéseit megváltoztatnánk. Ez egy nyílt politikai harc, amit ők leplezni akarnak pártalapon, elég, ha Timmermansra visszagondolunk, vagy Junckerre, vagy bárkire. Tehát ez folytatódik. Ennek semmi köze a joghoz, a tényekhez, ezt sajnos el kell szenvednünk, de nem adjuk fel.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
143 206 2020.06.29. 1:06  199-206

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban, ezekben a kérdéskörökben most a nemzeti konzultáció körül bontakozik ki az a politikai vita, ami a kormánypártok és az ellenzék között van. Én nagyon sajnálom, hogy az ellenzéknek nemcsak válaszai nincsenek ezekre a helyzetekre, hanem jó kérdései sincsenek, és nem voltak partnerek a járványhelyzet idején. Gyakorlatilag sokkal fontosabb nekik az a cél, hogy a kormány hitelességét, kormányzóképességét akadályozzák, lerombolják, mint az, hogy Magyarország egy prosperáló, virágzó ország legyen, ahol legalább a jó dolgokban együtt tudnánk működni, és járványhelyzet idején, mondjuk, nem a rémhírterjesztés, álhírgyártás irányába lavírozni, mint amit például Korózs Lajos képviselőtársunk nyíltan a szárnyai alá vett, majd utána mindenki hátrább lépett eggyel, mintha nem ezzel akarták volna a kormány hitelességét teljesen aláásni. Én nagyon remélem, hogy azért egy olyan korszakunk is majd elérkezik, amikor  mint miniszterelnök úr mondta  az ellenzékben is államférfiak lesznek (Közbeszólás az LMP soraiból: Juj!  Z. Kárpát Dániel: Kicsit szerényebben…!), akikre majd lehet hivatkozni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 60 2020.07.01. 2:29  51-60

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívánom a 15 percet kimeríteni, de néhány felvetés elhangzott, amikre szeretnék reagálni. Varga-Damm Andrea képviselő asszony említette a rokkantnyugdíjak ügyét, ami ugyan nem kapcsolódik ide. Ott az alkotmánybírósági döntés egy nemzetközi jogalkotási kötelezettséggel kapcsolatban merült fel, és nem a belső szabályozás alkotmányellenességét állapította meg.

Ami a kimutatásokat illeti, hogy hol tartanak a végrehajtás során az éppen befolyó összegek, azzal kapcsolatban létezik a végrehajtó ügyviteli rendszer, tehát az eljárás bármely szakaszában erről felvilágosítást lehet kérni, és azt képes a rendszer megadni.

Gyüre Csaba képviselőtársam az 1 százalékról beszélt. Tudjuk, hogy 35 százalékra való leszállítás után lehet megállapítani azt, hogy ennél a minimálárnál már lefelé lehet menni. A korábbi 1 forintos szabály helyett jött be az 1 százalék, ami egy nagyobb értékű ingatlannál vagy ingóságnál mégiscsak magasabb, mint ami a korábbi időszakban volt. Azt is meg tudom jegyezni, hogy ha az adós érdekét sérti, akkor netán az adósnak is lehet ismerőse vagy akármilyen köre, aki ebben a licitfázisban ugyanúgy be tud lépni, és nem várják meg azt a méltatlanul alacsony összeget, hanem akár egy hirdetés útján tud potenciális vevőket hozni.

Tehát piaci viszonyok között történik meg ez a fajta értékesítés. Nyilvánvalóan az, ami 1 százalékon kel el, valószínűleg nem tartott kereskedelmi forgalomra igényt. A korábbi szabályozáshoz képest pedig még előrelépés is történt, ugyanakkor meg nem maradhat az, hogy évekig nem lehet értékesíteni ingatlanokat és ingóságokat, mert olyan irreális összeget tűzünk ki, mert nem ismerjük az ingóságok pontos állapotát.

Még egy felvetésre szeretnék reagálni. A szükséges egyeztetések természetesen lezajlottak a jogszabály benyújtása előtt, tehát nem történt semmiféle jogalkotással ellentétes lépés. Valóban fontos szempont az, hogy a szakmai szervezetek véleményét figyelembe vegyük, de azért a végrehajtási szabályok alkotásánál gondoljunk csak arra, hogy a végrehajtási moratóriumtól kezdve a százszázalékos becsértékig számos olyan intézkedés történt, ami elsősorban az adósoknak, tehát a szélesebb közönségnek az igényeit vette figyelembe. A minisztériumnak mindig meg kell találnia azt az egyensúlyt, ami az adósok, a hitelezők, a szakmai szervezetek között fennáll, és a jogalkotást így kell előkészíteni. Köszönöm a figyelmet és kérem a javaslat támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 68 2020.07.01. 2:29  61-68

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak hogy ne maradjanak pontatlanságok a jegyzőkönyvben, még ha más felszólalótól származtak is, azért kértem szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ugye, börtönbizniszről beszélünk, börtönbiznisz 2010 előtt nem létezett, azután vetődtek rá azok a bizonyos NGO-k és egyéb ilyen jogvédő szervezetek Strasbourgban erre a fajta bizniszre  tehát ez a ’17-es jogszabály életbelépése előtt már létezett , amely a börtönzsúfoltságra hivatkozott. 2010 előtt nagyobb volt a börtönzsúfoltság egyébként Magyarországon, mint napjainkban, olyan 113-114 százalék volt a legutolsó adat, amelyet láttam, és tudjuk, hogy szeptemberi határidővel ezt is fel kívánja számolni a kormányzat.

A dolog másik része, hogy a megalkotott jogszabály, amint azt képviselőtársaim abban a vitában végighallgatták, gyakorlatilag sokkal kisebb mértékű terhet jelentett a magyar költségvetésnek, amit ki kellett fizetni ennek kapcsán  körülbelül a harmada az az összeg, ami most megállapítható normatív alapon , és már az akkori szabályba is belevettük, hogy elsősorban a sértetteket illeti meg ebből az összegből a kielégítés; az Igazságügyi Minisztérium minden esetben, amikor ilyenről tudomása volt, azt közvetlenül kifizette a sértettek, áldozatok felé. Azt sajnáljuk, hogy ez csak 13 százalékra ment fel, ezért van itt ez a jogszabály a tisztelt Ház előtt, ami azoknak is lehetőséget nyújt a kárigény benyújtására, akik korábban azt nem nyújtották be, vagy más bírói útra utasították őket, ezért van tehát előttünk ez a jogszabály. Éppenséggel a gyakorlat hozta ki tehát azt, hogy magasabb mértékben nem futottak be ezek az igények, és pontosan ezeket akarjuk becsatornázni.

Gyüre képviselőtársam említette az eljárások elhúzódását. Valamennyien tudjuk, hogy az új büntetőeljárási törvény a büntetőeljárások elhúzódását, hogy úgy mondjam, majdhogynem teljes egészében felszámolta, tehát ezeket a félelmeket nem kell tovább hordoznunk magunkkal.

Ami a Pp.-vel kapcsolatos felvetéseket illeti, legutóbb ott ültünk az Igazságügyi bizottság ülésén, ahol a miniszter asszony mondta, hogy gyakorlatilag ősszel kezdődik meg a Pp.-nek egyfajta, a gyakorlati tapasztalatokon alapuló revíziója, amely esetleg, hogyha voltak is anomáliák, ezeknek a felszámolását elősegíti.

Összességében köszönöm egyébként azokat a támogató nyilatkozatokat, amelyek elhangzottak, és kérem, hogy a szavazásnál támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 82 2020.07.01. 3:40  69-82

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni Varga-Damm Andreának, hogy ő a törvényjavaslatról beszélt, és nem tett olyan kitérőket, amelyek leginkább a politikai viharok mezejére visznek bennünket. Összességében, ami előttünk van, az gyakorlatilag arról szól, hogy a cégek reorganizációja végbemehessen, tehát ne egy felszámolásba forduljon a dolog. Hogy a felszámolás hogy indul és hogy nem, az egy külön történet, nyilván a törvénynek egy teljes revíziójánál ezeket a kérdéseket át lehet vezetni, ugyanakkor emlékezhetünk a kilencvenes évekre kialakult viszonyokra, amikor bizony a cégeket nem lehetett utolérni, egy körbetartozási folyamat volt, évekig húzták a pereket, gyakorlatilag nem lehetett tiszta jogi viszonyokat teremteni, és gyakorlatilag tovább folytathatták ezt a fajta tevékenységüket. Nyilván emiatt alakult ki ez a fajta szabályozás. Megjegyzem egyébként, hogy egy komoly cégnek tényleg, ha egy bíróságtól jön átvételi elismervénnyel egy végzése, akkor azt azért illik az adminisztratív hibák köréből kizárni, bár én is láttam már ilyet; bocsánat a kitérőért.

A másik része: Szakács képviselő úrral megbeszéltük, sajnos el kellett mennie, de azt a felvetést, hogy ezek kimondottan egyfajta szektorra, a közműszolgáltatásokra lennének kiélezve, ezt azért egy erős megjegyzésnek tartom. A másik: az is látszott a lezajlott vitában, hogy azért van egy erős törésvonal, bár választási koalíciók kialakulnak, hogy a közszolgáltatásoknak köztulajdonban kell lenniük, a vízkészleteknek nemzeti tulajdonban kell lenniük, vagy a 2010 előtti gyakorlat, amikor ezeket el akarták adni, és a balliberális pártok ennek élénk szószólói voltak.

Ugyanakkor azt is látjuk, hogy elismerten arra vezetik vissza ezt a helyzetet, amit a közműszolgáltatások kapcsán felvetnek, hogy egy bizonyos rezsicsökkentési hullámon vagyunk túl, tehát a forprofit cégekből nonprofit cégek lettek, tehát sikerült gyakorlatilag nemzeti ellenőrzés, önkormányzati, állami ellenőrzés alá bevonni ezeket a gáz, villany, hulladék, vízműszolgáltatókat, aminek köszönhetően a lakosságnál több száz milliárd forint maradt az eltelt évek folyamán, és ezt a fajta gyakorlatot sikerült is fenntartanunk, amit ’14 előtt sikerült még elindítanunk. Ez egy olyan eredmény, amelyről nem szabad lemondani.

A különböző szektorokat terhelő elmaradások a beruházások, karbantartások terén, ha a vasúti szektort, a közlekedésit vagy bármelyiket megkérdezzük, ez gyakorlatilag egy rendszerváltási örökség tulajdonképpen, hiszen azóta sem sikerült ledolgoznunk a hátrányt arra a szintre, ahol mondjuk, Nyugat-Európa tart. Nyilván ebben évről évre komoly feladat van, és a költségvetési keretszámok között nyilván mindent megtesz a kormányzat, természetesen nem eladósítva az országot, hogy ezt a hátrányt évről évre csökkentsük.

Összességében, mondom, az lenne a szerencsés, ha a tisztelt Ház koncentrálni tudna arra, hogy valóban volt egy válsághelyzet, valóban nehéz helyzetbe kerülhettek vagy kerülhetnek cégek, hiszen tudjuk, év végéig hitelmoratórium van, tehát lehet, hogy nem is azonnal derülnek ki a problémák, vagy ha egy olyan helyzet előadódna, hogy egyébként működőképes cégeknek átmenetileg reorganizációra van szükségük, akkor ezt minél könnyebben és minél gyorsabban lehessen végigvinni, hogy sem az adósi, sem pedig a hitelezői érdekek ne sérüljenek a szükségesnél nagyobb mértékben. Úgyhogy kérem a tisztelt Házat a javaslat támogatására. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 18 2020.07.02. 5:05  15-18

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen, hogy felszólalásában azokat az eredményeket is felsorolta, amelyeket 2010 óta a kormányzat és a jelenlegi parlament el tudott érni; tehát hogy a büntető törvénykönyvbe ez a parlament, ez a kormány emeltette be a kapcsolati erőszaknak a tényállását, fokozott védelmet nyújtva az áldozatoknak és súlyosabb büntetést helyezve kilátásba az elkövetőknek.

(8.40)

Ugyancsak megemlítésre került az áldozatsegítés rendszerének a kiépítése. Valóban, a héten adtuk át Pécsett a negyedik áldozatsegítő központot, amely a regionális fejlesztést szolgálja. A miniszter asszony azt is bejelentette, hogy belátható időn belül minden megyeszékhelyen létre kívánunk ilyeneket hozni, hogy ne egy hatósági fórumon kelljen az áldozatoknak előadni a saját sérelmeiket, hanem egy sokkal kötetlenebb formában kaphassanak felvilágosítást, milyen lehetőségeik vannak akár a rendőrség, akár az áldozatsegítés hivatali, kormányhivatali igénybevételére, milyen lehetőségeik vannak akár a gyerekekkel kapcsolatban, a kapcsolattartás szabályozásával kapcsolatban. Itt is jelentős előrelépések történtek tehát az elmúlt időszakban.

Említette a képviselő asszony azokat a sajnálatos, súlyos sérelemmel, akár halálesettel végződő eseteket, amelyek valóban a sajtó nagy nyilvánossága előtt a szélesebb közvéleményt is megrázták. Látható, hogy ezekre is azonnali válaszokat próbáltunk adni, a parlament nemrégiben fogadta el a kapcsolattartás újraszabályozását az ilyen esetekben, hogy hogyan lehet még jobban szűrni, hogy a jelzőrendszer időben érvényesüljön, mire kikerül egy ilyen elkövető, addigra a kapcsolattartás témája vagy akár a távolságtartás kérdése már teljes mértékben szabályozásra kerüljön.

Megalakultak azok a munkacsoportok, amelyek ezeket az eseteket elemezve civil szervezetek széles körű bevonásával, például az emberi jogi munkacsoport keretén belül begyűjtötték azokat a javaslatokat, amelyek ebben az ügyben születtek a szakmai szervezetek részéről. Tudjuk, hogy maga az ülésezés a Covid-járvány miatt ugyan nem tudott folyamatos lenni, de az írásbeli kommunikáció folyamatos volt, a határidőket feloldottuk, tehát mindenki határidő nélkül megtehette a javaslatait. Nagyon remélem, hogy ebből egy olyan anyag tud születni, amely abba az irányba mutat, amit a képviselő asszony is felvetett, hogy hogyan lehet a párhuzamosságokat, az együttműködési zavarokat kiszűrni.

Ugyancsak itt van a tisztelt Ház előtt a feltételes szabadságra bocsátás szigorításának a törvényjavaslata, amelyet az ősz folyamán tudunk majd megtárgyalni és elfogadni, amely szintén ezeknek a helyzeteknek a korlátozását, beszűkítését szolgálja. Sajnos valóban vannak olyan helyzetek, olyan emberi magatartások, amelyek óhatatlanul időről időre magukkal hoznak ilyen cselekményeket, ezeket kell minél jobban beszűkíteni; természetesen én is szívesen beszélnék ezek megszüntetéséről, de sajnos nem lehetünk naivak, sajnos az emberi tényező nem iktatható ki ezekben az esetekben.

Elhangzott néhány korábbi esetre történő utalás, például ami a maró folyadékos elkövetéssel történt. Éppen a héten olvashattuk, hogy a Kúria legfelsőbb szinten is elbírálta ezt az esetet, nem enyhítette a büntetést, tehát a szigorú büntetés, büntetőpolitika érvényesülni tud, minden ilyen esetben megfelelő büntetéssel jár.

A képviselő asszony említette, hogy a rendőrség különbséget tesz, hogy hol kezdődik a kapcsolati erőszak. Azért egy dologban megnyugodhatunk: hogy a magyar büntető törvénykönyv minden erőszakos bűncselekmény esetén kellő védelmet nyújt minden magyar állampolgárnak vagy akár külföldi állampolgárnak, tehát ha a kapcsolati viszony nem is állapítható meg, akkor sem maradhat semmilyen erőszakos cselekmény büntetés nélkül. Ezekbe a szakmai részletekbe azért nem merülnék bele, mert nyilván a bűnüldöző hatóságoknak, az ügyészségnek, a bíróságnak kell ezekben döntenie, és minden eset más.

Nagyon remélem, hogy az a munka, amely jelenleg is folyik, és azt mondom, hogy 2010 óta intenzíven folyt, minél nagyobb eredményekre vezet. Azt is meg tudom erősíteni, hogy mindenféle nemzetközi összehasonlításban álljuk a versenyt, és kibírjuk azokat az összehasonlításokat, minden olyan intézkedést bevezettünk, amely akár az Unió többi tagállamánál van, és a statisztikáink semmivel sem rosszabbak, sőt az látszik, hogy nem látszik szignifikáns összefüggés a különböző nemzetközi egyezményekkel összefüggésben, hanem az, hogy a belső jog hogyan szabályozza ezeket a kérdéseket. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 16 2020.07.13. 4:57  14-17

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon tanulságos percek voltak az elmúltak, mert ön úgy viselkedik, mintha nem ismerné azt a valóságot, amelyben élünk, mintha nem ismerné az Unió keretrendszerét, és nem ismerné a magyar szuverenitás fogalmát. Nagyon megértem azt, hogy önök úgy szocializálódtak  mint szocialisták természetesen , hogy mindig kell egy unió, kell egy Vörös Hadsereg, amely garantálja a rendet. Netán most is kellene egy ilyen, hogy az önök akarata érvényesüljön kisebbségben, ahogy ez negyven éven át történt, de ma más a valóság.Amikor mi az Unióhoz csatlakoztunk, egy virulens, életerős gazdasági közösséghez csatlakoztunk gazdasági alapon, pontosan azért, amiért több éven keresztül feladtuk gazdasági kereteinket, lemondtunk a vámokról, lemondtunk az áfabevételekről, megnyitottuk a piacainkat, egymilliós munkanélküliséggel fizetve ezért a kilencvenes években. Mindarról, amiről lemondtunk, ott mi meg kívánunk állni. Amit önök erőltetnek, az arról szól  kötelezettségszegési eljárás 2010-ben, amit önöktől megörököltünk , ami addig nem volt probléma, majd a liberális baloldali mainstream elkezdte fojtogatni Magyarországot, de kiszabadultunk az adósságcsapdából. Amit önök szerettek volna, amit szintén a liberális baloldali mainstream erőltetett az Unióban  nyissuk meg a migránsok előtt Magyarországot , ez nem sikerült önöknek, nem sikerült feltartóztatni azt a fajta ellenállást, ami nálunk van. Önöknek nem tetszett, hogy megreguláztuk a multicégeket, hogy megadóztattuk őket, bevontuk őket a közteherviselésbe, bevezettük a rezsicsökkentés intézményét, amely a mai napig százmilliárdokat, ezermilliárdokat hagyott a lakosság zsebében. Megértem, hogy ez önöknek egy kudarcos politika, és azt is megértem, hogy miért tartanak ott a választási eredmények tekintetében, ahol jelenleg tartanak. Ez egy nagyon fájó pont.

Majd elérkezett a migrációs kötelezettségszegési eljárások sorozata, ahol azzal szembesülhettünk, hogy az Unió intézményei, beleértve a Bizottságot, a Parlamentet, kiterjesztőleg értelmezik a jogszabályokat, gyakorlatilag olyasmiket akarnak ránk kényszeríteni, amelyeket soha nem vállaltunk. Ebből perek születnek, jogviták, de látható a migráció helyzetének az állásából is, hogy azért valahol a jog  ha egy-egy perben netán elmarasztalnak is bennünket, vagy nem egyértelműen a javunkra döntenek  nem nyújt kellő támogatást a Bizottságnak és a Parlamentnek, hogy ránk kényszerítse az akaratát. És akkor előhúzzák önök ezt a jogállamisági kártyát azért, hogy akkor valami mégis történjen. Találtak egy ilyet az Unió… (Dr. Harangozó Tamás közbeszól.) Akkor az elvbarátaik, teljesen mindegy, hogy hogyan fogalmazunk, ha ön nem érez velük közösséget, akkor ne tiltakozzon a nevükben.

Gyakorlatilag az a helyzet támadt, hogy találtak egy ilyen jogállamisági történetet, aminek egyébként nem tudnak a végére járni, mert már régen le kellett volna zárni ezt az egész történetet, csak lebegtetik. Folyamatosan azt mondják az EP-ben, hogy Magyarország ellen folyamatosan fenn kell tartani ezt az állapotot bizonytalan ideig, ennek önök tapsolnak. Önök örülnek, ha ez az ország kiszolgáltatott, ha ez az ország gyenge. Gyakorlatilag, amikor elérkezünk oda, hogy sehol nincs leírva az Unió dokumentumaiban, hogy egy úgynevezett képlékeny, megfoghatatlan jogállamisági kritériumrendszerhez kössék azoknak az uniós összegeknek a kifizetését, amelyekre egyébként jogosultak vagyunk az alapszerződés szerint, és befizetéseink is vannak ebben az összegben, akkor önök fel vannak háborodva, hogy ezt a magyar parlamentben ma valaki szóvá meri tenni. Mindig hiányolják, hogy a kormányt nem utasítja a parlament. Most ez megtörténhet. Miért nem tapsolnak?

A parlament kinyilváníthatja azt, hogy sárga lapos eljárásoknál és egyéb esetekben is figyelmen kívül hagyták többször a jogainkat, most viszont felhívjuk a figyelmet arra, hogy akkor, amikor Magyarországnak vétójoga van egy olyan ügyben egyébként, hogy nem terjeszkedhet tovább az Unió, és nem hozhat egy ilyen keret nélküli jogállamisági kritériumot, aminek mentén fojtogathatnák a magyar embereket, a magyar gazdaságot, akkor önök szintén Brüsszelhez dörgölőzve ezt itt szóvá teszik, ezt itt felháborítónak tartják.

Az a felháborító, hogy önök a magyar érdekek ellen lépnek fel, és ezt évtizedek óta teszik a jogelődjeikkel együtt, és fel sem tűnik önöknek, hogy ebből a magyar választók többsége nem kér. Majd találkoznak a 4 százalékos eredménnyel meg egyebekkel, nem akarok jövőbe látni, de ez az út, higgye el nekem, odavezet, és meg fogják tapasztalni, de azt hiszem, megérdemlik a sorsukat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 24 2020.07.13. 5:02  18-25

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is, minden céllal egyet kell hogy értsünk, ami az ilyen cselekmények megakadályozását, megnehezítését, büntetését szolgálja. Tehát a céllal egyetértünk. Valóban, a hangvétel, az, hogy hogyan tudunk eljutni odáig a nemzetközi, hazai jogi keretek között abban, hogy kihozzuk azt a maximumot, amit ki lehet hozni az ilyen helyzetekből, ez egy nagyon nagy feladatunk lesz. Kocsis Máté frakcióvezető úr is bejelentette, hogy az ősz folyamán előállunk egy olyan javaslatcsomaggal, amely nemcsak a Btk. szigorítására fog kiterjedni, hanem a gyerekvédelmet mint komplex egészet fogja kezelni.

Ezeknek a javaslatoknak, amelyeket megemlített a beszédében, korábbi előzményei, megbeszélései bizottsági szinten, frakciómegkeresésekben, minisztériumi munkákban megvannak, tehát gyakorlatilag összesítenünk kell azt a fajta tudást, és egy egységes csomagot kell belőle összeállítanunk, hogy ne csak egy látszatintézkedés történjen; hogy ne csak az legyen, hogy megint szigorítottuk a Btk.-t, az ügyészség meg a bíróság meg úgy alkalmazta, ahogy tudta. Hanem konkrétan fel kell mérni az esetek minősítését a gyerekek életkora szerint, netán ezekben az ügyekben a felvételek tartalma szerint, hogy a differenciálás lehetőségét megadjuk; hogy a nagyobb mennyiségű felvételek tárolása egy kiemeltebb alakzat legyen, mert most ebben sincs elhatárolás. Hiszen mielőtt ez az internetes világ itt ránk zúdult volna, a jogi szabályozás gyakorlatilag nem is foglalkozhatott ilyen mélységében ezzel a témával, mert sajnos a gyakorlat szülte meg azt a problémahalmazt, amit a jognak követnie kell. És azt tudjuk ígérni, hogy a felülvizsgálat során a szakmai egyensúlyt meg fogjuk találni, hogy az egyediesítést, a bírói mérlegelést le tudjuk szűkíteni azokban az ügyekben, amelyek a legkirívóbbak, és ne lehessen  netán ilyen esetekben is  letöltendő szabadságvesztés nélkül elvonulni a terepről. Maga az egyedi ügy most szerintem elítélendő, szerintem semmi olyat nem érdemes róla mondani, ami nem elmarasztaló, és nem abba az irányba mutatna, hogy le kell vonnunk a tanulságokat, és ebből általánosítva el kell jutnunk egy olyan szabályozáshoz, hogy mondom, vagy ne legyen ilyen, vagy ha előfordul, akkor pedig nagyon ne érje meg, és akár az egész életre kihatóan egy szankció kövesse.

Az látható, hogy a jelenlegi parlament is lépett már hasonló ügyekben, hiszen például akiket pedofíliával elítéltek, akiknek ilyen ügyük volt, pontosan ez a parlament szavazta meg, ez a kormánypárti többség  remélem, a Jobbik szavazatai súlyozottan ugyanúgy benne voltak ebben az esetben , hogy egész életében ne foglalkozhasson 18 év alatti gyerekekkel olyan személy, akit ilyen ügyben elítéltek.

Összességében az állapítható meg, hogy ennek a szemléletnek a mentén kell továbbhaladnunk. Én azt tudom ígérni, hogy abban az anyagban, ami idekerül a Ház elé, gyakorlatilag el fogunk menni a falig, akár a strasbourgi bíróság leendő döntéseinek a faláig, hiszen ezekben az ügyekben is el tudnak menni majd oda az elítéltek, a luxembourgi bíróságig, hiszen van egy uniós irányelv is egyébként, ami ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. Pontosan az ilyen bűncselekményeknél a minimum egy évet határozta meg büntetésként annak, aki ilyen képet tárol vagy tart a birtokában, ehelyett a magyar Btk. három évet tartalmaz már 2001 óta, az első Orbán-kormány idején került be ez a Btk.-ba.

(14.00)

És azt tudom ígérni, hogy ahogy 2013-ban sem puhítottunk a Btk.-n, és azóta is, amikor kellett, akkor szigorítottunk, vagy gondolhatunk most éppen a másik csomagra, a feltételes szabadságra bocsátásra, tehát minden olyan társadalmi igényt befogadunk, és minden olyan jó javaslatot nyitottan várunk, ami ebben a kérdésben születhet. Gyakorlatilag azt kell elérnünk, hogy látszódjék, hogy a legkeményebb büntetőjog érvényesül ebben az országban, ami mellé legalább olyan hangsúlyozottan a gyerekek előzetes védelmét és az ő megóvásukat ugyanúgy oda kell helyezni a jogállami kereteken belül, vagy netán annak a határait feszegetve, hiszen ebbe a kérdéskörbe ezeknél az ügyeknél megint csak ugyanúgy belebotlunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.  Ander Balázs tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 87 2020.07.13. 1:59  84-91

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! A koronavírus elleni küzdelem elmúlt hónapjaiban a baloldal minden eszközzel arra törekedett, hogy nehezítse a védekezést. Most a nemzeti konzultációt támadják, meg akarják akadályozni, hogy az emberek elmondják a véleményüket. Van, ahol a postaládából veszik ki a kérdőívet, van, ahol a küldeményeket gyűjtik össze, és a konzultációs honlapot is támadják.

Az általános adatvédelmi rendelet, illetve az annak végrehajtását elősegítő információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény az egyén személyes adatok védelméhez való joga messzemenő védelmének eszközeit teremti meg. A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultációs ívek baloldal részéről való begyűjtése, amennyiben a kitöltött konzultációs ívek lehetővé teszik a nemzeti konzultációt kitöltő egyén beazonosítását, az általános adatvédelmi rendelet adatvédelmi szabályozása tekintetében aggályos lehet; ezt a NAIH elnöke is kijelentette a sajtó részére.

Adatvédelmi szempontból így is aggályosnak tekinthető mindenképpen, ha a kitöltött nemzeti konzultációs ív begyűjtésére postai úton kerül sor, hiszen ekkor a konzultációs ívet visszaküldő feladó személye egyértelműen beazonosítható. Úgy tudjuk, hogy ezekben az ügyekben adatkezelőként nem jelentkezett be senki, tehát mindenképpen sértik ezeket a szabályokat.

Amennyiben a postai begyűjtés miatt személyes adatokat is tartalmaz a boríték, akkor a büntető törvénykönyv szerinti személyes adattal visszaélés tényállása első fordulatának alkalmazása merülhet fel. Ennek feltétele, hogy az elkövető a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi vagy uniós kötelező jogi aktusban meghatározott rendelkezések megszegésével, haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva, jogosulatlanul, eltérően kezeli a személyes adatokat.

Tehát a gyanú, megerősíthetem, fennáll. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 91 2020.07.13. 0:56  84-91

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Sajnos megfigyelhető, hogy valóban, a baloldal pártjai gyáva felbújtóként szerepelnek ezekben a történetekben, próbálnak kibújni a jogi felelősség alól, ugyanakkor illegális tevékenységre biztatják a választópolgárok egy részét. Minden esetben, amikor nincs beleegyezés annak a részéről, akinek a konzultációs ív szól, akkor, mint tudhatjuk, adatvédelmi szempontból, levéltitok megsértése szempontjából eljárások indíthatók, de önmagában magának a borítéknak az eltulajdonítása is jogszabályt sért. Ezért arra kérjük a politikai élet szereplőit, különösen a baloldali pártokat, azokkal a függelékekkel együtt, akiket említett a képviselő úr is, hogy ne lépjenek ki a törvényesség zónájából. Ha nem akarnak részt venni a koronavírusról szóló párbeszédben, akkor legalább ne akadályozzák a kormányt, hogy a választópolgárokkal ezt lefolytassa.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 24 2020.07.14. 5:01  21-24

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr, Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni azt a visszafogottságot, amelyet a felszólalásában tanúsított, és ahogyan tűpontosan leválasztotta azokat a közösségeket és azokat az önjelölt csoportokat, amelyek ezeknek a közösségeknek a képviseletében léptek fel. Itt is le kell választanunk a csendes többséget a harsány és provokatív kisebbségtől, amely fő céljának tekinti a többségi társadalomnak a provokálását, a hagyományos család, férfi-nő családfelfogás tagadóit, azokat, akik nem a tiszteletről  amelyről mindig beszélnek  szóló rendezvényeket szerveznek, hanem provokálják a tradicionális, hagyományos többségi társadalmat.

A képviselő úr idézte az Alaptörvényből a Nemzeti hitvallás vonatkozó részét, amely szerint tiszteletben tartjuk történelmi alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és nemzeti egységét. Minden olyan provokáció, amely a megosztásról szól, pontosan ennek a tanításnak, ennek a kinyilvánításnak mond ellent, ezért elfogadhatatlan és a nemzet egységére veszélyes.

Az Alaptörvény IX. cikke kimondja azt is, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, de egyben arról is rendelkezik, hogy a véleménynyilvánítás nem korlátlan, hanem megvannak azok a keretei, amelyek szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Ha a Szent Korona történelmünkben betöltött szerepére, alkotmányban foglalt szerepére, hagyományaira gondolunk, akkor igenis a nemzet méltóságát jeleníti meg, és minden olyan környezetben való felhasználása, amely ezt sérti, az Alaptörvény eme védő cikkelyének mond ellent. Az ilyen közösséghez tartozó személyek a törvényekben meghatározottak szerint jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket akár bíróság előtt is érvényesíteni.

Azok, akik ezt a petíciót megfogalmazták, akik ehhez csatlakoztak, nem jogi elégtételt kívánnak kapni. Azt akarják a társadalom széles rétegei előtt kinyilvánítani, hogy eddig és ne tovább; azt, hogy mindenki tudatában legyen annak, hogy itt nem a jogokkal való élés, hanem a joggal visszaélés esete valósul meg, amely mások jogait sérti. Értjük persze, hogy ezeknek a szervezeteknek, hogy úgy mondjam, útjában áll az Alaptörvénynek az a rendelkezése, amely szerint Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. És itt van leírva, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Mindig folynak ezek a viták ezen a területen, de az nem visz előre, és nem teszi elfogadhatóvá a kisebbség álláspontját, ha a többséget ilyen durva módon provokálja.

Maga a büntető törvénykönyv is rendelkezik egyébként a nemzeti jelképek megsértéséről, hogy aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország Himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. De megint csak azt mondom, ne a büntetőjogról beszéljünk, hanem álljunk vissza az emberi normalitás talajára, és szálljanak magukba azok, akik évről évre provokálnak bennünket.

Ugyanakkor azt is le kell szögezni, hogy önmagában már az is egy jelképnek a  hogy úgy mondjam  kisajátítása, hiszen a szivárvány, ha a keresztény kultúrkörben élünk, akkor tudjuk, hogy az Isten és az ember közötti szövetség jelképe, amely a vízözön után megjelent, ezek után még a Szent Koronát mint a nemzeti egységet is bevonni ebbe a provokációs körbe, azt hiszem, nem fér bele a jogállami keretek közé.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 219 2020.09.21. 13:52  218-249

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A közelmúltban több olyan tragikus és teljes mértékben elfogadhatatlan esemény történt, amely a büntető jogszabályok szigorításának szükségességére hívta fel a figyelmet. 2019 telén egy korábban a felesége sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekményt elkövető, feltételes szabadságon lévő elítélt végzett két kiskorú gyermekével. 2020 tavaszán egy korábban hozzátartozója sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt felfüggesztett szabadságvesztés büntetését töltő személy végzett édesapjával.Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány zéró toleranciát hirdetett az erőszak ellen. A Varga Judit igazságügyi miniszter által a győri kettős gyilkosság körülményeinek feltárására elrendelt átfogó kormányzati vizsgálat és az Igazságügyi Minisztérium által felállított családjogi munkacsoport szakmai munkájának tapasztalatai is alátámasztották, hogy hatékonyabb, szigorúbb fellépés szükséges a személy elleni erőszakos bűncselekményt elkövető személyek ellen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő T/10953. számú törvényjavaslat a büntetőjog területén egy olyan társadalmi problémára igyekszik megoldást találni, amely családokat szakít szét, embereket taszít kilátástalanságba és rettegésbe, miközben az érintettek egymáshoz fűződő kapcsolatai miatt a cselekmény gyakran csak akkor kerül a figyelem középpontjába, amikor már vissza nem fordítható, tragikus következményekkel jár. Bár a probléma minden szegmensét kezelni meglehetősen nehézkes, meglátásom szerint jelen törvényjavaslat a kormány 2010 óta folytatott büntetőpolitikájának újabb állomásaként jelentős lépést tesz annak érdekében, hogy a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények megelőzhetők, illetve a már kialakult veszélyhelyzetek kezelhetők legyenek.

A 2010-től kezdődő igazságügyi reform keretében elvégzett kodifikációs munkálatok során a kormány következetesen törekedett arra, hogy a bűnözéssel, különösen az erőszakos jellegű bűncselekményekkel szemben hatékony, kellően szigorú és visszatartó erejű szabályozást dolgozzon ki, amely megfelelően képes reagálni a kriminalitás új kihívásaira is. E munkafolyamat során kiemelt cél volt az áldozatok fokozott védelme, a bűncselekmény sértettjeinek, károsultjainak minél hathatósabb rehabilitálása, kompenzálása, illetve az újbóli áldozattá válás megelőzése. Ezen célkitűzések megvalósításában fontos állomás volt a kapcsolati erőszak tényállásának megalkotása, amely az egymással párkapcsolatban levő vagy korábban ilyen kapcsolatban volt személyek emberi méltóságát, egzisztenciális biztonságát, önrendelkezését, személyi szabadságát és testi épségét hivatott védeni, erőszaktól való mentességét igyekszik biztosítani.

A bűnügyi statisztikák a bűncselekmények számának folyamatos csökkenését mutatják, ideértve az élet elleni bűncselekményeket is, amelyek szintén szerencsésen csökkenő tendenciát mutatnak. Mindez igazolja, hogy a büntető törvénykönyv szabályai az erőszakos bűncselekmények szigorú büntetésével, a hozzátartozó, így különösen a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmények minősített esetként történő súlyos szankcionálásával, valamint a kapcsolati erőszak cizellált tényállásával helyes irányt szabtak az erőszakkal szembeni fellépéshez. A közelmúlt tragikus eseményei ugyanakkor rávilágítottak, hogy a megkezdett úton kérlelhetetlenül tovább kell haladni, a tapasztalatok tükrében a még hatékonyabb fellépés a jogi környezet felülvizsgálatát teszi szükségessé.

Tisztelt Ház! A 2010 óta formált, mindig is az áldozatok védelmét középpontba állító büntetőjogi rendszert olyan eszköztárral kell szélesíteni, amely az egyéni körülményekre is fogékony módon a súlyos károsodások megelőzését és kiküszöbölését eredményesebben szolgáló struktúrát hoz létre. A megfelelő lépések kidolgozása érdekében átfogó kormányzati felülvizsgálatra került sor, amely a jogi szabályozást és a joggyakorlatot is górcső alá vette. Mindezek alapján a jelen törvényjavaslat egy olyan többrétegű jogszabályi megoldást kíván kialakítani, amely elsősorban a megelőzést szem előtt tartva egy fokozatosságon alapuló rendszert hoz létre.

A kidolgozott törvényjavaslat első pillére a feltételes szabadságra bocsátás szabályozásának szigorítását irányozza elő. A módosítás révén a legsúlyosabb, az emberi életet szándékosan támadó bűncselekmények elkövetőjénél határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a törvény erejénél fogva kizárt a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége. Aki tehát szándékosan más életére tör, nem bocsátható feltételesen szabadságra, és e rendelkezés nem tűr kivételt. Ezen abszolút kizárási körbe tartozik továbbá a felsorolt, kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmények kísérlete is. A felsorolt bűncselekmények, valamint az elkövetők e megmagyarázhatatlan cselekményekben testet öltő kirívó társadalomra veszélyessége miatt ilyen esetekben a büntetőjog teljes szigorával kell fellépni. Nem lehet helye a törvényben előírt jogkövetkezmények mérlegelésen alapuló enyhítésének sem. Az abszolút kizárással érintett kör mellett a közel ilyen tárgyi súlyú személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén is indokolt a szigorítás, annak törvényi rendelkezésekkel történő biztosítása, hogy a feltételes szabadság lehetőségének kizárása főszabályként érvényesüljön.

A törvényjavaslat alapján e bűncselekményi körbe tartoznak az abszolút kizárással érintett bűncselekmények elkövetésében részesként részt vevő vagy az ilyen bűncselekmények előkészületét megvalósító személyek, továbbá a hozzátartozók sérelmére végrehajtott súlyos, legalább 8 évi szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekményt elkövetők. Ugyanakkor e körben már biztosítható az egyéniesítés lehetősége, ezért a bíróság az elkövetés körülményei és az elkövető személyében rejlő veszélyesség értékelését, valamint az ezekkel összefüggő, különös méltánylást érdemlő körülmények vizsgálatát követően szigorú szabályok betartása mellett egyedileg mérlegelheti a feltételes szabadságra bocsátást.

Annak érdekében, hogy ez utóbbi esetkör, azaz a feltételes szabadságra bocsátás kivételes engedélyezése esetén is biztosított legyen a hozzátartozók fokozott védelme, a törvényjavaslat második pilléreként kötelező garanciális szabályok bevezetésére is sor kerül. E körben kiemelten fontos egyrészt a pártfogó felügyelet kötelező elrendelése, amely garantálja az elkövető magatartásának, jogkövetésének ellenőrzését azon időszak teljes időtartama alatt is, amikor az engedélyezett feltételes szabadság révén az elítélt a büntetés-végrehajtás közvetlen felügyelete alól kikerül. Másrészt az áldozatok védelmét, nyugodt, biztonságos életvitelét segíti a távoltartási célú külön magatartási szabály kötelező előírása és ennek az elítélt mozgását nyomon követő technikai eszközzel való felügyelete. E szabályok gondoskodnak arról, hogy a feltételes szabadság ideje alatt se legyen lehetősége az elítéltnek a sértett megközelítésére, vagy vele szemben testi, lelki bántalmazás, veszélyeztető vagy akár csak zaklató jellegű magatartás kifejtésére.

(18.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat harmadik pillére abban az esetben kívánja fokozni a hozzátartozók védelmét, ha a sérelmükre elkövetett, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt szabtak ki végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést. A feltételes szabadságra bocsátáshoz hasonlóan a szabadságvesztés felfüggesztése esetén is hiányzik az elítélt közvetlen büntetés-végrehajtási intézményben történő ellenőrzése, felügyelete. Ezért ebben az esetben is indokolt a hozzátartozóktól történő távoltartás előírása és a pártfogó felügyelet kötelező elrendelése. A törvényjavaslat által bevezetett intézkedésekkel egyrészt biztosított lesz az elítéltek folyamatos szemmel tartása, másrészt a sértettek nyugalma is.

E szabályok megtartását nem csupán az újabb bűncselekmény elkövetése esetén várható szigorú büntetés, hanem annak tudata is fokozza, hogy a magatartási szabályok súlyos megszegése a szabadságvesztés fennmaradó részének, illetve a felfüggesztett szabadságvesztésnek a végrehajtását eredményezheti.

További nagyon fontos része a törvényjavaslatnak a negyedik pillér, amely a korábbinál kiterjedtebb információáramlást, a büntetés egyéniesítését jobban szolgáló döntéshozatali és ellenőrzési rendszert épít ki. Ennek elősegítésére a bíróság a feltételes szabadságról való döntés megalapozása érdekében több szakterület bevonását írhatja elő. Így például a mentális állapot tisztázása érdekében szakorvosi, pszichológusi vélemény, az elítélt kiskorú gyermekével kapcsolatos gyámhatósági vélemény beszerzését is elrendelheti.

A döntést támogató szabályozás tekintetében ki kell emelni, hogy ahhoz szorosan kapcsolódnak a gyermekvédelmi jelzőrendszer részei közötti hatékony információáramlást biztosító új szabályok. A büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény tavasszal elfogadott szabályait vezettük be a büntetés-végrehajtási szabályokba, hogy a fogvatartott szabadulásáról, amennyiben kiskorú gyermeke van, a gyámhatóságot megfelelő időpontokban értesíteni kell.

Végezetül a törvényjavaslat a pszichiátriai betegek büntetőeljárással összefüggő intézeti gyógykezelésének elrendelésére vonatkozó szabályok teljességét is biztosítani kívánja az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításával. A hatályos szabályok alapján az intézeti ellátás szabályozása csupán abban az esetben volt rendezett, ha az elkövető kényszergyógykezelését rendelték el, vagy ha a kényszergyógykezelés elrendelésére csupán azért nem kerülhetett sor, mert az elkövető büntethetősége esetén egyévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést kellene kiszabni. A törvényjavaslat ugyanakkor biztosítja, hogy a személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekmény miatt elítélt terhelt esetében a pszichiátriai intézetben történő ellátás feltételeit akkor is vizsgálják, ha az elítélt korlátozott beszámítási képességű volt.

A szakértői vélemények beszerzése, a pártfogó felügyelők hathatósabb közreműködése, valamint a pszichiátriai intézeti gyógykezelés kötelező esetköreinek kibővítése együttesen alkalmas lehet arra, hogy az elítéltek mentális problémái, jellembeli torzulásai időben, még az esetleges tragikus következményeket megelőzően felismerhetők legyenek. A szabályozással kialakított együttműködési és információáramlási csatornák az eljárási kötelezettségnek megfelelően biztosítják, hogy az illetékes büntetés-végrehajtási, gyermekvédelmi vagy egészségügyi szervek a hatáskörükbe tartozó intézkedéseket, döntéseket hozhassanak, amelyekhez minden szükséges információ rendelkezésükre áll.

Tisztelt Ház! Túlzó optimizmusra vallana annak kijelentése, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat a győri gyermekgyilkossághoz vagy a tavaszi tragédiához hasonló összes eset megakadályozására alkalmas lenne. Sajnos semmilyen büntetés, intézkedés, törvény vagy szabályozás nem képes kiküszöbölni az előre nem látható tragédiákat. Emellett az eljáró szervek közötti együttműködés és információáramlás rendszerszinten válik hatékonyabbá, a szankciórendszer pedig a korábbiakhoz képest lényegesen jobban igazodik majd az elkövető személyiségjegyeihez, mentális állapotához és az elkövetett bűncselekmény súlyához, jellegéhez. A javaslat ugyan nem nagy terjedelmű, mégis koncepcionális újdonságokat vezet be a személy elleni erőszakos, illetve a hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények vonatkozásában. Ezzel pedig biztosítható, hogy nem csupán a két sajnálatos tragédia, de az azokhoz hasonló más esetek is jó eséllyel még szélesebb körben lesznek elkerülhetők, megelőzhetők.

A törvényjavaslat társadalmi egyeztetése során benyújtott állampolgári észrevételek jelentős része egyetértett a javaslattal, annak tervezett intézkedéseivel, irányával. Mindez jól mutatja, hogy a kormány mellett a társadalom is elkötelezett a súlyos bűncselekményt elkövetők szigorú felelősségre vonása és az áldozatvédelem szélesítése mellett. A törvényjavaslat is e követelmények szellemében született. Emellett a választott megoldási irányokat a bírói kar és az ügyészség is támogatta, amely további bizonyossággal szolgál arra, hogy a törvényjavaslat kidolgozásának alapjául szolgáló problémák kezelésére a gyakorlatban is alkalmas lesz.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 249 2020.09.21. 7:52  218-249

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Több képviselőtársam támogatta a javaslatot, ezt köszönöm, és kérem, hogy a szavazás során is majd tegyék meg.Szeretnék reflektálni néhány felvetésre. Gyüre Csaba képviselőtársunk szerint nem elég szigorú a magyar büntetőjog. Elmondhatjuk, hogy Európában az egyik legszigorúbb büntető törvénykönyvünk van. Hogy nem elég eredményes? Csak egy-két statisztikai adatot mondanék, mert Bangóné Borbély Ildikó képviselőtársam is mindenféle emelkedésekről beszélt. Az emberölések száma például 2013 és ’19 között 261-ről 141 főre esett vissza. Tehát bárki, aki azt vizionálja, hogy Magyarországon nő az erőszakos bűnözés, az a statisztika szerint tévedésben van. A visszaesők száma például 2017 és 2019 között 6400-ról 3500 főre csökkent. Azt hiszem, ez is Európában egy egyedülálló adatnak minősíthető.

Elhangzottak olyan kifogások, hogy miért kapcsolati erőszakról beszélünk. Bangóné Borbély Ildikó is említette Orosz Bernadett nevét. Ha nem kapcsolati erőszakról beszélnénk, akkor gyakorlatilag ebbe a büntetőjogi kategóriába nem lenne bevonható az ő esete sem, mivel ott nem állt fenn családi jogi kapcsolat. Tehát látható, hogy az eljárást szigorúbban nem lehetne kezelni, amennyiben ezt a tényállást nem alkotta volna meg ez a parlament.

Különböző felvetések hangzottak el, például Sebián-Petrovszki László képviselőtársam különböző hatástanulmányokat, átfogó vizsgálatokat hiányolt, ugyanakkor pedig azt mondja, hogy elkésve érkezett a Ház elé ez a törvényjavaslat. Azt hiszem, egyrészt azt megvédhetjük, hogy mindenféle szakmai szervezet meg tudta tárgyalni. Magában az expozéban is utaltam rá, hogy akár az ügyészség, akár a bíróság részéről is véleményezésre került, de az egész témakör kapcsán egyébként létezik egy családjogi szakmai munkacsoport, amely folyamatosan működik a tematikus munkacsoportokon, az emberi jogi munkacsoporton belül, ahol az Helsinki Bizottságtól, a NANE-n keresztül a Patenten át, az Anyák a gyermekekért civil csoportig mind-mind véleményt nyilvánítottak a különböző javaslatokban, és nemcsak ebben a témakörben, hanem teljesen a prevenciótól kezdve a távolságtartás szabályaiig mindenféle kérdésben megtették a javaslataikat, és ezzel még most is foglalkozik a munkacsoport. De mondhatnám azt is, hogy a távoltartás szabályait már tavasz folyamán behoztuk a tisztelt Ház elé, mert ez egy még sürgősebb kérdéskör volt, és ott is szigorítottunk és jobban biztosítottuk az áldozatok jogait vagy a potenciális áldozatok védelmét.

Tehát nincs vége, folyamatosan jönnek a Ház elé. Pont azért kell behozni, mert nem eshetünk késedelembe, tehát nem okozhatunk pont azzal most újabb bűnismétlést vagy egy olyan eset bekövetkeztét, amelyért egy késedelem esetén akár felelősnek is érezhetnénk magunkat. De ahogyan a bevezetőben is elhangzott, gyakorlatilag bármilyen jogszabályt hozunk, bármilyen törvényeket hozunk, az a pszichopatákkal szemben természetesen a jövőben sem fog bennünket megvédeni. Mindig lehetnek olyan esetek, amelyeket semmilyen jogi szabályozással nem lehet megelőzni, nem lehet kizárni, egy elborult elmeállapot bekövetkezése gyakorlatilag semmiféle prevencióval nem előzhető meg.

Elhangzott pontosan, hogy a Btk. enyhült 2013-ban. Gondoljunk csak a három csapás bevezetésére. Ha ezt valaki enyhítésnek fogja fel…  vagy a tényleges életfogytiglan bevezetésére, vagy a kötelező középmérték bevezetésére, ezek mind-mind szigorítás irányába mutattak, a szigorítást szolgálták gyakorlatilag. Egyébként eddig is voltak olyan elkövetői csoportok, amelyek a feltételes szabadságra bocsátásból ki voltak zárva, gyakorlatilag a többszörös visszaesők, akik fegyházi fokozatban töltötték a büntetésüket, vagy akik nem vonultak be időben a bv-be. Tehát nem igaz az az állítás, hogy ez egy ilyen korlátlanul megnyitott lehetőség volt a korábbiak során.

(20.50)

Elhangzott az a probléma pontosan Orosz Bernadett kapcsán, hogy ő egy becsületsértési ügyben hamarabb került a bíróság elé. Bangóné képviselőtársam elmondta, hogy ő nem jogász, de csak egy apróság: egy ilyen ügyben nincs előtte nyomozati szakasz, nincsen vádirat-összeállítás, hanem egyszerűen a bíróságon kezdődik el maga a bizonyítási eljárás is, tehát semmiféle előkészítő időszak nincs. A másik oldalról pedig a nyomozati szakasz és a vádirat összeállítása: ahhoz, hogy az a vád megüljön, tényleg elítéljék az elkövetőt, azt egy nagyon alapos munkának és nagyon alapos bizonyításnak kell megelőznie. Ilyenkor lehet tehát számonkérni az idő múlását, ugyanakkor lehet, hogy ez az eredményességet szolgálja. A büntetőjog egy sokkal összetettebb terület annál, hogy sommásan ítéletet mondjunk az azokban eljáró hatóságok ténykedése fölött.

A másik, hogy maga ez a törvényjavaslat mennyire fontos vagy mennyire nem, kérném is képviselőtársamat, Bangónét, hogy Harangozó Tamással váltson néhány szót, mert mai nap is napirend előtt azt mondta, hogy a tisztelt Ház előtt a mai napon nincsen egyetlen fontos törvényjavaslat, itt a semmiről beszélünk, ugyan mondhatjuk, hogy ülésezik a parlament. Tehát ha egy képviselőtársa azon a véleményen van, hogy ez a törvényjavaslat nem fontos, és ennek nincs értelme, és miért ülésezünk, akkor önök nagy tévedésben vannak. Egymást világosítsák fel legalább ebben a kérdésben, vagy pedig csak üres politikai pufogtatásról beszélhetünk akár egy ilyen érdemi vita helyett. Például Szilágyi György képviselőtársam is ha azt az intellektuális küszöböt megugrotta volna, hogy a témához szól hozzá, és nem egy politikai vagdalkozásba kezd egy olyan ügyben, amely gyakorlatilag a hatóság feladata, és az alapján lehet majd kiérlelt véleményt alkotni, akkor az is sokat tett volna a vita színvonalának az emeléséhez.

Az isztambuli egyezmény is elhangzott mint kifogás. Ezt többször hangoztattuk a Ház előtt. Arra, hogy többtucatnyi kreált társadalmi nemnek a privilegizált helyzetét bevezessük a magyar jogrendszerbe, ez a kormánytöbbség erre nem hajlandó, ami elősegítené egyébként a migrációs hullám erősödését is, hiszen e mögé bújva, az egyezmény alapján gyakorlatilag vizsgálat és ellenőrzés nélkül kellene tömegeket beeresztenünk Magyarországra.

Egy ilyen játékban mi nem veszünk részt. Lehet, hogy a képviselő úrnak ez nem tetszik, de gyakorlatilag az összes olyan szabályozás egyébként, amely a nők védelmét szolgálja, az a magyar jogrendszerbe beépült. Mondjon egy olyat, ami nem! Az összehasonlító táblát kitettük, gyakorlatilag semmilyen szakmai érdemi kifogás azzal kapcsolatban nem érkezett a mai napig a minisztériumhoz. Ezt a mantrát el kellene engedni. Önök mást akarnak. Mi tudjuk, önök mit akarnak gyakorlatilag, és ebben nem értünk egyet. Ezt az ügyet itt lezárta a magyar parlament, amikor ebben határozatot hozott.

Az áldozatokról. A miniszter asszony 2020-ra meghirdette az áldozatvédelem évét. Köszönöm képviselőtársamnak, Dunai Mónikának, aki ezt részletesen ismertette, hogy mi minden történt, és még mi mindent fogunk ebben az ügyben tenni. Ha gyakorlatilag nem a koronavírusról szólt volna ez az év, akkor az áldozatvédelem még nagyobb reflektorfényt kaphatott volna ennek köszönhetően.

Összességében azt szeretném elmondani, hogy ez a törvényjavaslat jó. Azt a célt szolgálja, amiért íródott. Attól függetlenül, hogy itt milyen viták zajlottak le, kérem mindenkinek a támogatását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 186 2020.09.28. 2:00  183-190

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Tisztelt Ház! Valóban, a brüsszeli szómágia egy újabb produktumával állhatunk szemben, ha átnézzük a dokumentumot, hiszen onnan indultunk el 2015-ben, hogy nyers egyszerűséggel kvótának nevezték azt a fajta kötelezettséget, amit a tagállamokra akartak róni. Emlékszünk a Juncker-képlet kibogozhatatlan, teljes papírlapot betöltő, joganyagban megjelenő határozati formájára, amelyet Magyarország nem fogadott el, megtámadott az Unió Bírósága előtt, azt követően pedig eltelt ez a két év, amikor is kimondták, hogy nem a jogalkotás része volt, tehát csak ideiglenesen lett volna alkalmazható. Ez a dolog elmúlt fölülünk.

Most előjöttek egy új dologgal, ahol a felelősségvállalás, szolidaritás köntösébe öltöztetve az megint csak szómágia, ami menekültügynek nevezte a migrációt, a gazdasági bevándorlást, most pedig szolidaritásnak nevezzük a kvótákat, vagy éppen hazajuttatási kötelezettségnek, ami azért érdekes jelenség, mert ha az adott tagállamok nem tudják az elutasított menedékkérőket visszajuttatni a származási helyükre, akkor egy másik tagállamból majd oldjuk meg mi a kiosztott kvóta alapján  és akkor már megint a kvóta szót használom , és hogyha ez nem lehetséges, akkor pedig vegyük át őket.

Most akkor elérkeztünk ugyanoda, ahonnan elindultunk. Tehát ez egy teljesen elfogadhatatlan bűvészkedés, azzal a jelenséggel, hogy hogyan lehet körbeírni, megmagyarázni ugyanazt, ami elfogadhatatlan a térségben élő államok számára. Ez ellen eddig is felléptünk, és ezután, ezt követően is fel fogunk lépni.

Valóban, ahogy a képviselő asszony említette, azokat a megoldási javaslatokat favorizálnánk továbbra is, tehát a határvédelmet, a helyszínen való segítést helyezve a középpontba. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 190 2020.09.28. 1:01  183-190

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Meg tudom ígérni a képviselő asszonynak, hogy ezen az úton tovább fogunk menni. Örülünk annak, hogy másoknak is bátorítást adhattunk arról, hogy egyenesen és őszintén beszéljenek erről a kérdésről, és netán kiálljanak az igazuk mellett, nem pedig különböző anyagi és egyéb előnyök mentén vagy éppen elosztási vagy hozzájárulási kérdések mentén dőljenek el ezek a dolgok, amelyek nagyon fontosak Európa vagy akár a szuverén nemzetállamok jövőjének a szempontjából.Tehát továbbra is tartanunk kell magunkat ahhoz az állásponthoz, hogy aki akarja, valóban kezelje ezt a kérdést, aki pedig azt mondja, hogy védjük meg magunkat, azok pedig hadd védjék meg magukat, hogy ne is keletkezzen ilyen probléma. És valóban, a szolidaritásnak a határvédelemben, és mondom, a távoli országokban való segítés formájában való megjelenítése az, ami eredményre vezethet elsősorban ebben a kérdésben. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 16 2020.10.05. 4:59  13-16

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Rossz hírem van az ön számára, önök egyre kevesebben lesznek ebben a harcban, mert épp a legutóbbi elnökválasztás előtt a tagságnak egy jó részét kizárták, hogy ön és a társa nyerhessék meg az elnökválasztást. (Derültség a kormánypárti sorokban.) Kicsit érdekes, hogy ezek után jogállamisági kérdésekről nyilatkozik, amikor a saját szervezetükön belül is megkérdőjelezhetők azok a jelenségek, amelyek vannak. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.)De hogy rátérjünk arra is, ami a mondandója lényegét alkotta: jogállamisági jelentés. Olvassák el a lisszaboni szerződést, mutassák meg nekem azt a passzust, amely szerint a Bizottságnak van olyan jogköre, mint a luxembourgi bíróságnak, hogy jogi szempontból minősítheti valamely tagállamnak bármilyen jogszabályát vagy bármilyen intézkedését! Kérem, hogy küldjék ezt majd el a részemre.

Gyakorlatilag egy olyan zsarolóeszközzel állunk szemben, amikor erről a bizottsági jogállamisági jelentésről beszélünk, ahol azokat az ügyeket, amelyeket nem sikerül jogi úton, jogi keretek, jogállami keretek között rendezni, politikai jelentés formájában, jogi köntösben jelenítik meg, s ez már 2010 óta így van. 2010 óta, amióta a balliberális többség által uralt Európai Bizottság, az Európai Unió Parlamentje gyakorlatilag nem viseli el, hogy ebben az országban ki tudtunk jönni a kötelezettségszegési eljárás alól, hogy különadókkal be tudtuk vonni a közteherviselésbe a multinacionális cégeket, hogy rezsicsökkentéssel meg tudtuk védeni a legelesettebb rétegeket, amelyeket egyébként a baloldalnak is illene időnként megvédeni és nem áremelésekkel sújtania, valamint sikerült rendbe tennünk azokat a jogi kereteket, amelyek hihetővé teszik azt, hogy Magyarország meg tudja védeni ma a határait a migránsinvázióval szemben, amit egyébként a schengeni szerződés is előír.

Gyakorlatilag egy olyan játéknak lettünk a részesei, ahol mi tartottuk be a szabályokat, és a hátunk mögött folyamatosan mindenki mást játszott, részben az önök felbujtására, bár az önök szerepét azért nem értékelem túl, mert a teljesítményük idehaza látszik elsősorban. De gyakorlatilag van egy ilyen nemzetközi nyomás, amelyet részben az a fajta liberális vagy baloldali ideológia, amit kész nemzetközi hálózat a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül képvisel, amelynek a szerepét a jogállamiság szempontjából igenis meg kellene vizsgálni, hogy egy amerikai milliárdos ki-be mászkál az európai biztosok irodáiba; gyakorlatilag ezt követően az itteni szervezetei megkapják a Bizottságtól azokat a finanszírozási forrásokat, amelyekből jól fizetett zsoldosaikkal legyártják azokat a háttéranyagokat, amelyeket benyújtanak egy jogállamisági jelentéshez a Bizottságnál. Majd ez megjelenik egy hivatalos formában, és attól eltekintve, hogy Magyarország ezekre megadta a kellő választ, amire nem hajlandók reagálni, és gyakorlatilag egy kórusként üvöltenek ebben a történetben, ahol az EP alelnöke legutóbb azt engedte meg magának, hogy Magyarországot és Lengyelországot akarta kiéheztetni, ami mondom, egy német szájából kicsit furcsán hangzik, amikor lengyeleket akar éheztetni. Szerintem egy ilyen kijelentés után normál esetben gyakorlatilag egy német képviselőnek le kellene mondania, függetlenül attól, hogy az EP alelnöke és szociáldemokratae vagy sem, és milyen többség áll mögötte.

Tehát ezek tarthatatlan, minősíthetetlen dolgok. S önök ezeken lovagolva próbálják itt, Magyarországon ezt a jogállamisági ügyet elővenni.

Ugyanakkor, ha megnézzük a többi tagállamot, bár nem divat a részünkről mutogatni a többi tagállam különböző anomáliáira, de sajnos most már eljutottunk tíz év után oda, hogy ezekre is rákényszerülünk, hogy a jogállamiság barátai, mondjuk, hogyan viselkednek, és miért nincs meg ez a jelentésekben. Legutóbb: egy szlovák állampolgár évekkel ezelőtt meghalt egy brutális rendőri intézkedés következtében Belgiumban, és elégtelenül vizsgálták ki az ügyet, szó nincs róla a jelentésben. Az a rendőrségi vezető egyébként, aki akkor ezt a vizsgálatot folytatta, ma az Europol vezetője. De folytathatnám a sort, amilyen ügyeket elővesznek a jogállamisági jelentésben, amiket mondjuk, ’14 előtt lezártunk a Bizottsággal folytatott egyeztetések során. Épp a minap idéztem, ez olyan, mintha Jourová biztos asszonynak felidéznénk azt, hogy 2006-ban korrupciós vádakkal letartóztatták a prágai repülőtéren, és csak azért engedték szabadon, mert az a titkos lehallgatású telefonbeszélgetés, amit az ügyészség benyújtott, a bíróság szerint elégtelen volt. Vagy mondhatnánk a belga biztos esetét, aki ellen szintén korrupciós vádak miatt folyt eljárás, majd a biztosi meghallgatása során ejtették ellene a vádakat, és gyorsan kinevezték.

Kik ezek, ha nem fogott emberek? Kik ezek, akik nem azt mondják, amit elvárnak tőlük, akiket a baloldali sajtó bármikor öt perc alatt kinyír, ellehetetlenít, és gyakorlatilag azt kell mondaniuk, amit önök elvárnak tőlük? Szégyelljék magukat! Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 26 2020.10.05. 5:00  23-26

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Ha visszagondolunk a tavaszra, amikor felbukkant a járvány, és a kormányzatnak el kellett döntenie, hogy hogyan lehet minimalizálni ennek a veszteségeit, akkor, jól emlékszünk rá, valamennyien itt voltunk ebben a Házban, amikor kértük a baloldali ellenzéktől, járuljanak hozzá, hogy a kormány minél hamarabb megkapja azokat a jogköröket, amelyek lehetővé teszik a hatékony, gyors, operatív intézkedést, de ebben a pillanatban ők elárultak bennünket. Nem adták meg ezt a jóváhagyást, és gyakorlatilag egy hetet csúsztak ezek az intézkedések. Hál’ istennek, ennek nem lettek komolyabb következményei. De már akkor sikerült felállítani azt a szervezetrendszert  az operatív törzset, a kórházak, az egészségügyi dolgozók vagy a rendvédelmi szervek részéről , amely a hatékony védekezést lehetővé tette. Most, a járvány második hulláma idején valóban a működőképességet is biztosítani kell, tehát súlyosabb áldozatokkal jár ennek a védekezésnek a végigvitele. De azokat az együttérző hangokat legalább, ha már a segítséget nem is, nem tapasztaljuk a baloldal részéről, amely legalább azt elősegítené, hogy az emberek minél inkább elfogadják azokat az intézkedéseket, amelyek az életek védelmét és a munkahelyek védelmét tartalmazzák és biztosítják.

Ehhez járul még hozzá az a nemzetközi hisztériakeltés, ami a jogállamisági jelentés keretében jelentkezik, amelyre felülve próbálják gyakorlatilag szétzilálni a stabilnak mondható társadalmi viszonyainkat, és annak a kormányzatnak a legitimációját, amely már harmadszor nyert kétharmaddal a választásokon. Tehát az az intézkedéssorozat, az a gazdasági fellendülés, az a fajta családtámogatási rendszer, amit sikerült elérnünk, biztosította mindvégig azt, hogy stabil alapokon folyhatott a kormányzás. S ha nem megy idehaza ennek a megkérdőjelezése, akkor nyilván a külföldi elvbarátaikhoz futnak.

Ha megnézzük ezeket a jelentéseket, vagy akár belemehetünk a kötelezettségszegési eljárások sorába is  mikor mivel találkozunk, mi az, ami sérelmes nekik , sérelmes nekik a migráció megállítása, sérelmes nekik az a fajta adórendszer, ami a kisemberek megélhetését biztosítja, sérelmes az a fajta hatósági áras rendszer, amely a rezsiköltségeket szinten tartja. S mindezt-mindezt tagadva jelentkezik egy olyan meseország  elhangzott itt a Trónok harca, de itt ezek szerint van egy jogállamisági harc is, amit néha szintén ilyen fantasztikus elemekkel bővítve próbálnak ránk zúdítani , hogy itt nem szabad a sajtó. Megnézném én azt, hogy Európában melyik országban gyalázzák ilyen minősíthetetlen hangnemben a sajtóban a kormányzatot vagy akár az egyházakat vagy más társadalmi szervezeteket, és ehhez hogyan társul hozzá a baloldali ellenzék vezénylő kórusa. Gyakorlatilag teljesen légből kapott állításokkal kell küzdeni.

S mindehhez, amit már az előbbi napirend előtti felszólalásra adott válaszomban is jeleztem, a muníciót gyakorlatilag a Soros György által finanszírozott úgynevezett civil szervezetek biztosítják. Tizenkét jelentésbedolgozó volt ebben a részben, amelyek közül gyakorlatilag 11 Soros György által finanszírozott. Csak az arányok kedvéért említettem a pontos számot. Emellett persze szerepelnek más NGO-k is, olyanok, mint a Velencei Bizottság vagy az Országos Bírói Tanács, de azoknál a külföldi szervezeteknél is a véleményalkotás megint csak ugyanezeknek a külföldről finanszírozott hazai szervezeteknek a véleményén alapul.

S azt is láthatjuk, hogy nem véletlen, hogy olyan nagy harc van például a külföldről finanszírozott szervezetek megítélésében is. Ez egy nagyon sérelmes megbélyegzés az ő részükről, mert kiderül, hogy ők nem karitatív tevékenységgel foglalkoznak, mint a Máltai Szeretetszolgálat, hanem kőkemény politikai tevékenységgel, amelyek részéről elvárás az, hogy ebben az országban ne keresztény, ne konzervatív és ne hagyományos európai értékrend uralkodjon, hanem a mindenhonnan összehordott Nyílt Társadalom Alapítványok nézetei, és ha ezt a kormány megbuktatása árán tudják elérni, akkor ők ezzel foglalkoznak elsődlegesen, amit az elmúlt tíz év is bizonyított. Csak a Helsinki Bizottság majdnem 1 milliárd forintnyi támogatásban részesült a Soros-szervezetek részéről, de emellett, mint már említettem, a Bizottság is lelkes támogatója ezeknek a szervezeteknek, sőt néha az ENSZ is megnyitja a pénztárat a részükre. Tehát ezeknek a szervezeteknek a belső finanszírozása ma szinte a nullával egyenlő, s külföldi ügynökként működnek, amit egy amerikai jogrendszerben akár jogszabályilag meg lehetne jeleníteni, de az általuk kreált európai valóságban nem. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 88 2020.10.05. 2:00  83-92

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ha nem tisztelném az Unió állampolgárait, ahogy Věra Jourová nem tisztelte a magyar állampolgárokat, akkor azt is mondhatnám, hogy az Unió demokráciája beteg. Nem tekinthető elfogadhatónak egy olyan jelentés, amelyet egy amerikai milliárdos által pénzelt szervezetekkel írattak, még azokat a részeket is, amelyek látszólag máshonnan származnak. Magyarország mindent megtett azért, hogy a jogállamisági jelentés legalább az objektivitás és a kiegyensúlyozottság minimális követelményeinek megfeleljen, az év folyamán részletes elemzéseket juttattunk el a Bizottsághoz, hogy segítsük a munkáját a jelentés előkészítése során; sajnos, ezt nem értékelték.

Tisztelt Ház! A fellelhető adatok szerint a jelentéshez háttéranyagot nyújtó tizenkét szervezetből, ahogy ön is említette, tizenegyet Soros-szervezetek támogatnak, irányultságuk pedig az elmúlt időszakban folyamatosan kormányellenes volt, például a migráció vagy a börtönbiznisz kérdésében is. A Helsinki Bizottságot az Orbán-kormány 2010-es megalakulása óta csaknem egymilliárd forint támogatással látta el a Soros-alapítványok hálózata.

A jelentés másik sajátossága a lezárt ügyek felemlegetése. Ezek olyan ügyek, amelyeket már 2014 előtt lezárt Magyarország a Bizottsággal folytatott vitákban. Ez olyan, mint ha újra felhoznánk, hogy a jelentésért felelős Věra Jourovát, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnökét 2006-ban korrupció miatt letartóztatták, és csak a bizonyítottság alacsony foka miatt engedték szabadon.

(15.10)

Ez is ténykérdés. Ahogy az is, hogy Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa ellen éppen megválasztása időszakában folyt korrupciós eljárás Belgiumban, amelyet később utána ejtettek, hogy biztossá lehessen választani.

Tisztelt Ház! Nem meglepő a Vĕra Jourová által használt kifejezés, amikor beteg demokráciának minősítette Magyarországot, mivel az „ill democracy” nem feltétlenül Jourová saját gondolata, hanem a Soros György által finanszírozott civil szervezetek bevett szófordulata. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 92 2020.10.05. 1:05  83-92

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Ha az Európai Unió a jog uralmáról beszél, akkor el kell gondolkodni azon, hogy egy milliárdos amerikai spekuláns miért tud minden korlátozás nélkül akár a Bizottság korábbi elnökével, akár az alelnökeivel, akár a biztosokkal korlátozás nélkül bármikor tárgyalni. És ha arra gondolunk, hogy a hálózatai, a szervezetei, az általa pénzelt magyarországi szervezetek is folyamatosan politikai tevékenységet folytatnak, akkor még inkább visszatetsző ez a helyzet, hiszen az Unió Bizottsága nem politikai szervezet, bár ezt Juncker elnök úr még annak idején viccesen megjegyezte, de az alapszerződés szerint nincs ilyen jogkörük. Mindenhol folyik ez a küzdelem, ahol kormányon keresztény-konzervatív erők vannak Európában. Magyarország sorsfontosságú kérdésekben határozott konzervatív álláspontot képvisel, ezért egyfajta büntetésként próbálják ezt a jogállamisági eszközt felhasználni, amire egyébként a luxembourgi bíróság lenne illetékes. És fenntartjuk, hogy a Bizottságnak ilyen jogköre nincs. Köszönöm a figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 162 2020.10.12. 2:06  159-166

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az idén 30 éves demokráciánk történetének legnagyobb szégyenfoltja Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. Igaz, hogy 14 éve volt, de valami nem változik Őszöd óta: a baloldal ma is használja ezeket az eszközöket. Most nem Gyurcsány Ferenctől szivárgott ki egy újabb szégyenletes felvétel, hanem ezúttal Gyurcsány lelkes őszödi tanítványa, Donáth Anna momentumos európai parlamenti képviselőről közölt exkluzív felvétel bizonyítja, hogy a Soros által pénzelt baloldali ifjúsági szervezet szorosan együttműködik Soros szövetségeseivel, akik folyamatosan támadják Magyarországot.

Varga Judit miniszter asszonnyal folytatott vitában Donáth Anna egy ország előtt jelentette ki, hogy nem egyeztetett Věra Jourovával. A kiszivárgott felvétel azonban teljesen alámossa a momentumos EP-képviselő maradék szavahihetőségét, továbbá bizonyítványt állít ki Věra Jourováról is, aki pénteken tagadta egy cseh napilapnak adott interjújában, hogy a jogállami jelentés kapcsán közvetlenül egyeztetett magyar ellenzéki politikusokkal.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mit is várhatunk egy olyan személytől, aki amíg a kormány a magyar emberekkel együtt közösen azon dolgozott, hogy a koronavírus-járvány következtében minél kevesebb ember élete kerüljön veszélybe és minél kevesebb munkahely vesszen el, addig ők Brüsszelben és Budapesten egy előre megírt forgatókönyv alapján a brüsszeli érdekeket képviselik, álhíreket terjesztenek a magyar kormány veszélyhelyzetben hozott döntései ellen uszítva?

Tisztelt Képviselőtársaim! Korlátlan hatalom, diktatúra  így támadta a hazai ellenzék a márciusban elfogadott koronavírus-törvényt, amely lehetővé tette a kormány számára, hogy a járvány elleni védekezéshez szükséges döntéseket rendeleti úton hozza meg. A tegnapi nap folyamán megjelent a sajtóban, hogy Donáth Anna momentumos EP-képviselő elismerte, hogy hazugság volt, amit terjesztettek, és ténylegesen a magyar parlament működött. Ennek ellenére Nyugaton folyamatosan és ellentétesen a valósággal rágalmaztak bennünket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
155 166 2020.10.12. 1:03  159-166

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakból egyértelmű, hogy milyen eszközökkel működik a magyar baloldal. Felvétel bizonyítja Donáth Annának a tevékenységét és azt is, hogy megtévesztették még a kinti pártcsaládjaikat is, akik egy hazug hadjáratba álltak bele. Megtalálták az új Wunderwaffét, ugye, most a jogállamisági jelentésen lovagolnak. De nem kell messzire menni, Fekete-Győr András, a Momentum elnöke tegnap nyilatkozta, hogy micsoda visszaélés történt, lement Budapestről vidékre, mit látott a szavazókörnél? Emberek jelentek meg, akik azt állították, hogy dolgozni mennek, szüretelni, ősszel. (Dr. Rétvári Bence: Ősszel szüretelni?!) Ez biztos egy választási visszaélés. És kora reggel leszavaztak, ami teljesen hallatlan és érthetetlen. Na, amíg ilyen önöknek a valósághoz való viszonya, azt hiszem, hogy addig nyugodtan lehet a munkát végezni, és az emberek józanságára és józan ítélőképességére hagyatkozni, ahogy a tegnapi nap is bizonyította, és lehet Soros György a háttérben, akkor sem lehetnek eredményesek ezzel szemben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 185 2020.10.19. 2:18  182-189

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Nagyon jó, hogy a képviselő úr utalt erre a romániai választásra a Momentum kapcsán (Z. Kárpát Dániel: Micsoda véletlen!), ugyanis van egy ilyen hamis vita a Momentum részéről, hogy ők nem Magyarországot, hanem a magyar kormányt támadják, és nem a magyar nemzettel van bajuk, de egy nagyon érdekes dolog, hogy mind Szlovákiában, mind Romániában, ahol tudvalevőleg nem magyar kormány van, a magyar pártok ellen kampányoltak. A Momentumnak tehát elsősorban a magyar nemzet tagjaival, a magyar pártokkal van baja, függetlenül attól, hogy Magyarországon vagy külföldön működnek, ezt a tények is igazolják. A másik része a dolognak az a bizonyos jelentés, amely Brüsszelben készült. Tudhatjuk, hogy abból a 12 civil szervezetből, amely bedolgozott, abból 11 Soros György által finanszírozott  bár a mai parlamenti nap után, amikor a Jobbik is lelkes szolgálójává lett ennek a csoportosulásnak, semmi sem meglepő , tehát nyilvánvaló, hogy azok a jelentések, háttéranyagok, amelyek készültek, nem Magyarországot támogatták, hanem mindenféle hamis dolgokkal vádolják akár az igazságszolgáltatás, akár a médiahelyzet kapcsán. Érdekes módon ezeket más államoknak a jelentéseibe, amelyek kapcsán sokkal szigorúbb megállapításokat tettek más jelentések, nem szőtték bele ebbe a bizottsági jelentésbe, országjelentésbe.

A másik része a dolognak, hogy nemcsak a Soros által finanszírozott szervezetek, hanem  visszatérve a Momentumra  a Momentum képviselői is nagyon kétszínű magatartást tanúsítottak ebben az ügyben, hiszen személyesen Donáth Anna egy nyílt színi televíziós vitában jelentette ki, hogy nem egyeztetett Věra Jourovával, majd egy belső videóláncról kikerült felvételen azt állította, hogy háromnaponta tömte a biztosnak a fejét azokkal az adatokkal, amelyeket ki kell adnia. Azt is elismerte egy másik beszélgetésben, hogy a parlament működésével kapcsolatban kiadott információról tudták, hogy hamis, és gyakorlatilag ennek ellenére az egész brüsszeli és nyugati sajtót fellázították ellenünk, azt állítva, hogy a magyar parlament nem ülésezik  de majd folytatom ezeket az eseteket, amelyek ezt bizonyítják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Z. Kárpát Dániel közbeszól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 189 2020.10.19. 1:01  182-189

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Visszatérve, hogy folytassam az előbb elhangzottakat, tehát Cseh Katalin, a Momentum másik képviselője azt állította, hogy a magyar kormány átlépte a vörös vonalat, ezzel szemben van Donáth Annától egy másik felvétel, amelyen ő azt állítja, hogy a magyar kormány nem lépte át a vörös vonalat. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Tehát ez egy nagyon érdekes felvétel, hogy ugyanazon pártnak a tagjai, akik ott ülnek néhány széknyire egymástól az Európai Unió Parlamentjében, homlokegyenest ellenkező dolgot képesek állítani, csak azért, hogy a politikai hasznot bezsebeljék. Nagyon örülök, hogy jobbikos képviselőtársaim is ilyen lelkesen védik ezt a csoportosulást (Z. Kárpát Dániel: Nem! Annyira jól beszélsz!  Derültség a Jobbik soraiban.), mert nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferenc zászlaja alatt valamennyiüknek egyesülniük kell, és az őszödi gyermekeknek ugyanazt a stílust kell vinniük, amit a nagy tanítómester képvisel. Én azt hiszem, hogy ez majd ugyanazt az eredményt fogja eredményezni, amit 2010-ben. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.  Közbeszólás a Jobbik soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 223 2020.10.19. 1:01  214-223

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is szeretném megköszönni a vita során a szakmai hozzáállást, amit tanúsítani tudtunk. Valóban egy kiemelkedő fontosságú területről van szó, és itt fel tudtak nőni a parlamenti pártok ahhoz, hogy arról beszéljünk, ami az előterjesztés tárgya, ezt még egyszer köszönöm.A jegyzőkönyv kedvéért két adatot azért szeretnék itt a Gyüre képviselőtársam által elmondottaknál kijavítani. Egyrészről a feltételes szabadságra bocsátásnál nincs olyan statisztikai adat, amely ezt az 50 százalékos adatot alátámasztaná, mert nincsenek ilyen jellegű kimutatások, és a szexuális bűncselekményeknél a 40 százalékos visszaesési arány sem valós adat.

Zárszóként akkor még egyszer szeretném megköszönni mindenkinek a támogatását, és nagyon kérem, hogy a holnapi napon akkor támogassák a javaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 161 2020.10.26. 2:05  158-165

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a Vas Megyei Ügyvédi Kamara felfüggesztette a büntetőeljárás hatálya alatt álló Czeglédy Csaba ügyvédi kamarai tagságát. Ez azt jelenti, hogy nem folytathat ügyvédi tevékenységet sem önkormányzatnál, sem más területen, mivel az ügyvédi kamarai tagság és annak akadálytalan gyakorlása feltétele az ügyvédi tevékenység gyakorlásának. Valóban, akkor függeszthető fel az ügyvédi tevékenység, illetve a kamarai tagság, amennyiben szándékos bűncselekményt követ el és ennek a büntetőeljárásnak a hatálya alatt áll az ügyvéd. A Vas Megyei Ügyvédi Kamara helyesen járt el ebben az esetben.

Czeglédy egyébként nem kispályás és nem kezdő, hiszen már 2001-ben a Szombathelyi Városi Bíróság folytatólagosan elkövetett, adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás, magánokirat-hamisítás, számviteli fegyelem megsértése és más bűncselekmények miatt nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte, amit két évre felfüggesztettek.

(14.40)

Ezt a Veszprém Megyei Bíróság egy év négy hónapra súlyosbította a későbbiek során, tehát már akkor megalapozott vádak álltak fenn vele szemben.

A jelenleg futó ügy, a Human Operator Zrt. ügye, számtalan alkalommal volt itt a tisztelt Ház előtt is, hiszen több mint 6 milliárd forint értékben követtek el bűnszervezetben költségvetési csalást Czeglédy Csaba és társai, közülük néhányan már a jogerős büntetésüket is megkapták a büntetőeljárás során.

Ezenkívül jellemző az úrra, hogy folyamatosan provokációkat hajt végre a bitcoinpártnak is nevezhető Demokratikus Koalíció segítségével, amely az európai uniós listájára felvette, hogy mentelmi jogával élve kivonja a büntetőeljárás hatálya alól. Az pedig külön történet, hogy az önkormányzatok, mármint a baloldali önkormányzatok, akár az újbudai, akár a VII. kerületi, busás megbízásokkal vásárolják meg a hallgatását vagy az aktivitását. Remélhetőleg ez a lépés átmenetileg megakadályozza az ő tevékenységét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 165 2020.10.26. 1:02  158-165

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Niedermüller Péter DK-s polgármester a VII. kerületben, ha valakik annyira nem tájékozódnának. Megállapította a kormányhivatal, hogy az általa kötött szerződés egyébként törvénysértő volt, ennek ellenére megújították, és a mai napig él. Most a másik oldalról természetesen Czeglédy akadályoztatása miatt egy új helyzet áll elő itt a felfüggesztés kapcsán. Egyébként a polgármester azt mondta a választási kampányban, illetve annak környékén, hogy: soha, de soha nem fogom megengedni, eltűrni, hogy az önkormányzatban, annak környékén bárki is lopjon, vagy bármilyen törvénytelenséget kövessen el  majd ezek után egy elítélt ügyvéddel kötött szerződést. A mostani legújabb botrányban pedig, ahol áramlopás  ami egy köztörvényes bűncselekmény  mellett a bitcoinbányászat témája is felmerül, most már csak az a kérdés, hogy akkor miről beszél Niedermüller Péter, és Czeglédy Csaba mit keres a VII. kerületi önkormányzatnál. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 203 2020.10.26. 2:06  200-207

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban szemtanúi lehettünk a közelmúltban annak, hogy  szervezetein keresztül, de közvetlenül is  Soros György nyíltan Magyarország ellen uszítja Brüsszelt.

(15.10)

A napnál is világosabb, hogy a jogállamisági jelentés az ő megrendelésére, az ő szervezetein keresztül készült, és a bevándorláspolitikánkért folytatott bosszúnak a része. Gyakorlatilag egy olyan zsarolóeszközzel állunk szemben, amely azokat az ügyeket, amelyeket nem sikerül jogi úton, jogállami keretek között, kötelezettségkezelési eljárás formájában rendezniük, politikai jelentés formájában, jogi köntösbe bújtatva jelenítik meg.

2010 óta elviselhetetlen tény számukra, hogy ez az ország ki tudott jönni a túlzottdeficit-eljárás alól, hogy különadókkal be tudtuk vonni a közteherviselésbe a multinacionális cégeket, hogy rezsicsökkentéssel meg tudtuk védeni a legelesettebb rétegeket  amelyeket egyébként a baloldalnak kellene megvédenie elsősorban az ideológiájuk alapján, és nem áremelésekkel sújtani , valamint sikerült rendbe tennünk azokat a jogi kereteket, amelyek hihetővé teszik azt, hogy Magyarország meg tudja védeni határait a migránsokkal szemben, amit egyébként a schengeni szerződés is előír.

Vegyük észre, hogy egy olyan játéknak lettünk a részesei, ahol mi betartjuk a játékszabályokat, és a hátunk mögött mindenki más kijátssza azokat. Úgy tűnik, hiába hangsúlyoztuk a jelentés készítésekor, hogy az objektivitás, a transzparencia és a tagállamok közötti egyenlő bánásmód biztosítását elengedhetetlennek tartjuk, a kettős mérce győzött. Képviselő asszony említette akár a holland, akár a belga példákat, de mondhatnánk a finnországi médiahelyzetet is, amelyek korábbi jelentésekben szerepeltek, amelyeket diszkréten elhallgatnak. Pedig ha a szlovák állampolgár esetét vesszük, gyakorlatilag az amerikaihoz hasonló eset fordult elő, amikor a rendőrök gyakorlatilag megölték azt a férfit.

Ha előretekintünk, akkor azt kell mondjuk, hogy nem adjuk fel a magyar érdekeket, és továbbra is kitartunk a magunk érdekei mellett. Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 207 2020.10.26. 1:01  200-207

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha belegondolunk, azért az ’56-hoz képest annyi módosulás van, hogy ahhoz a közösséghez akkor nem önként csatlakoztunk, hanem katonai megszállás eredménye volt, az Unióhoz pedig önként. Az Unión belül vannak olyan jogkörök, amelyeket a magyar állam, a magyar nemzet átengedett, hogy közösen gyakoroljuk, s vannak olyanok, amelyek a függetlenségünk, szuverenitásunk részét képezik, amelyeket nem engedtünk át. Bármilyen brüsszeli vezetés van, bármilyen Európai Egyesült Államok-vízió a baloldalon a liberálisoknál vagy a zöldeknél, ami megjelenik, ennek mi nem vagyunk a részesei. Mi a nemzetek Európájában hiszünk, és emellett tartunk ki továbbra is, és a függetlenségünket meg kívánjuk őrizni, s minden ilyen lopakodó jogalkotást, jogállamisági jelentést egy ideológiai gyarmatosításnak tekintünk.

Mindegy, hogy migrációról van szó, LMBT-ről van szó, globalizmusról van szó, gyakorlatilag a nemzeti érdekeket továbbra is meg fogjuk védeni. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 160 2020.11.02. 2:05  157-164

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban sokat kellett arra várni, hogy az Ügyvédi Kamara végre felfüggessze Czeglédy Csaba kamarai tagságát. Mindez hivatalosan azt jelenti, hogy sem az önkormányzatnál, sem máshol nem folytathat a jövőben ügyvédi tevékenységet. Persze joggal várhatnánk, hogy egy olyan ügyvédet, akit már korábban adócsalás, magánokirat-hamisítás, számviteli fegyelem megsértése és más bűncselekmények miatt jogerősen elítéltek, jelenleg pedig 6 milliárd forintos, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolnak, ilyet nem alkalmaz senki, főleg nem az önkormányzatok. Nem is alkalmazhatnának, hiszen egy olyan ügyvéd, aki ellen büntetőeljárás folyik, kizárás esetén alapból nem praktizálhat.

A baloldalon azonban mindez nem számít. Ha valaki Gyurcsány Ferenc jóbarátja, akkor mindegy, milyen bűncselekményeket követett el korábban. Mindent be is vetettek, hogy a bukott miniszterelnök cégétől kölcsönöket kapó Czeglédyt megvédjék. Még az európai parlamenti listájukra is felvették, hogy a mentelmi jog mögé bújva kivonhassák a büntetőeljárás alól.

Gyurcsányék erkölcsi mércéjét egyébként jól jellemzi, hogy Niedermüller Péter, a VII. kerület DK-s polgármestere azt mondta, soha, de soha nem fogja megengedni, eltűrni, hogy az önkormányzatban, annak környékén bárki is lopjon vagy bármilyen törvénytelenséget kövessen el, aki pedig mindennek ellenére ezt teszi, attól azonnal elválnak  és utána szerződést köt egy büntetőeljárás alatt álló ügyvédi iroda tagjával. A DK-s polgármester Budai Gyula képviselőtársamnak írt válaszlevelében most azzal a nevetséges érvvel védekezik, hogy nem Czeglédyvel, hanem ügyvédi irodájával kötöttek szerződést, hogy az ügyvédnek nem fizet megbízási díjat. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy nemcsak az erzsébetvárosi, hanem az újbudai önkormányzat  DK-s önkormányzat  is busás megbízásokkal látta el Gyurcsány háziügyvédjét.

Gyakorlatilag összefüggnek a dolgok. Egyik nap egy bűnöző ügyvédet fizetnek, másnap áramot lopnak bitcoinbányászatra hivatkozva. Mit tudhat Czeglédy Csaba, hogy ennyi pénzt fizetnek neki? (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 164 2020.11.02. 0:35  157-164

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon érdekes jelenség, hogy általában egy ügyvédet azért foglalkoztatnak, hogy a jogszerűséget be lehessen tartani, úgy, hogy ezeknél az önkormányzatoknál, melyeket a DK vezet, egy olyan emberre bízzák az önkormányzatnál ezeket az ügyeket, aki bűncselekményeket követett el, illetve büntetőeljárás alatt áll. De hát madarat tolláról, embert barátjáról, pártot ügyvédjéről, ha tovább akarjuk mondani a népi mondást, vagy hát, tovább is mehetnénk, megint csak a baloldal mondásához igazodva: elvtárs, segítsd a lebukottakat! (Derültség és taps a kormánypártok padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
161 8 2020.11.03. 4:58  5-8

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Azt hiszem, hogy a jelenlegi kormányzatnak a büntetőjog területén semmiféle takargatnivalója, szégyellnivalója nincs. Mi voltunk azok, akik a kormányzat 2010-es átvétele után 2013-tól folyamatosan szigorítjuk a büntető törvénykönyvet. Ugyanakkor egy nagyon kettős álláspont az, amit az ellenzék ezekben az ügyekben képvisel, mert minden szigorításnál, talán a Jobbikot kivéve, felemelték a szavukat az ellen, hogy szigorúbban büntessük meg az elkövetőket. Mindenféle eljárásjogi akadályokat támasztottak a bíróságok például azoknak a leplezett eszközöknek a használatánál, amelyekkel az ilyen típusú bűncselekményeket fel lehet deríteni. Ugyanakkor önök is azt mondják, hogy itt egy diktatúra és rendőrállam épül, s minden olyan esetben, amikor az állam eszközöket akar szerezni ahhoz, hogy ezeket az ügyeket minél könnyebben kiderítse, akkor ezeket önök nem támogatják.

Éppen ez a parlament fogadta el az új büntetőeljárási törvényt, amely szilárd alapokra helyezte a leplezett eszközök használatát bírósági engedélyezés alapján, tehát a jövőben a bíróságok minden esetben bizonyítékként kell hogy figyelembe vegyék azokat az eszközöket, azokat a dokumentumokat, amelyek begyűjtésre kerülnek.

Nem akarok eljárásjogi kérdésekbe belemerülni, de éppen az ön által említett esetben is nyilvánvaló, hogy azok a bizonyítékok, amelyek rendelkezésre álltak, nem feleltek meg a magyar büntetőeljárási törvény előírásainak, ezért korlátozottan voltak igénybe vehetők, és az ügyészségnek is ehhez kellett igazítani a vádiratban foglalt büntetési javaslatát, amelyet aztán sikerült büntetésbe átfordítani. Tehát amikor arról beszélünk, hogy milyen a magyar büntetőjog és milyen a fellépés a bűnözés, a pedofilbűnözés ellen, azért ne hagyjuk figyelmen kívül azt a jogi környezetet sem, amelynek a szigorítását önök folyamatosan akadályozzák.

De hogy néhány példát mondjak: ez a kormányzat volt az, amely az egyes törvényeknek a gyermekek fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról szóló 2017. évi CXLIX. törvényt bevezette, amelynek értelmében azonnali hatállyal el kell tiltani mindenkit attól a tevékenységtől, amely a gyerek felügyeletére vonatkozik, a gyerekkel való foglalkozás gyakorlásától, és ezek nem is helyezkedhetnek el ilyen munkakörben a jövőben. Ugyancsak szigorította azokat az elévülési szabályokat, amelyek szerint a nagykorúság után kezdődnek meg az elévülési idők az ilyen bűncselekmények esetében. A 12. életévüket be nem töltött gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekményeknél pedig szigorította a 197. § szerinti szexuális erőszak tényállását. Ugyancsak a gyermekpornográfiára vonatkozó, 2013 júliusa óta hatályos magyar szabályozás szigorúbb, mint a korábbi, alapvetően az uniós elvárásoknál is szigorúbban bünteti ezeket a bűncselekményeket.

A másik aljas felvetés, ami az önök részéről folyamatosan elhangzik: egy külügyi pályán futó szakembert, aki a Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-kormányok alatt is folytatta a pályaívét, sőt külszolgálaton volt Amerikában, össze akarják mosni azzal, mintha egy fideszes bűnelkövető lett volna. Engedtessék már meg, de ha minden minisztériumban dolgozó embernél pártkötődést tételezünk fel, akkor 2010-ben nekünk ki kellett volna rúgnunk mindenkit, és gyakorlatilag egy teljesen új garnitúrával kellett volna kezdeni a működést. Nem tudom, mit szóltak volna ezekhez a lépésekhez, azt mondták volnae, hogy ezek demokratikus viszonyok, és így kell eljárni minden esetben. Tehát vizsgáljuk ezeket az ügyeket.

S akkor nem is akarok utalni Vadai Ágnes képviselőtársuk tegnapi felszólalására, aki miután elkövet egy becsületsértést  amiért elégtételt akar kérni egy volt polgármesterük , felmászik a pulpitusra és a mentelmi jog mögé behúzódva aljas módon megismétli a becsületsértés bűncselekményi tényállását, olyanokkal vádolva őt egy szabályos eljárás esetén is, mintha ő eltitkolt volna bármit is. Ezt kikérjük magunknak.

S emellett még ráadásul a keresztény egyházakat támadják és gyalázzák, ami teljesen elfogadhatatlan.

Tessék visszaszállni a szakmaiság szintjére! Mi minden olyan javaslatra nyitottak vagyunk, amely a pedofília megakadályozását szolgálja és azok megbüntetését, akik ilyen bűncselekményeket követnek el. A politikai hisztériát pedig fejezzék be! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 24 2020.11.09. 5:05  21-24

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban valamennyien emlékszünk a tavaszi történésekre, amikor egy vadonatúj, ismeretlen veszéllyel, a koronavírus-járvánnyal kellett szembenézni, és a kormány kihirdette a veszélyhelyzetet, majd a parlamenthez fordult, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbításával megkapja azokat a jogköröket, amelyek az azonnali operatív intézkedéseket lehetővé tették. Emlékszünk az akkor történtekre, hogy még a házszabálytól eltérést sem támogatta az ellenzék, tehát, hogy módot adott volna a kormánypártoknak arra, hogy gyakorlatilag a legrövidebb időn belül ez kihirdetésre kerüljön. Majd  ez önmagában is elítélendő dolog  Nyugaton valóban egy rágalomhadjáratba kezdtek. Miközben az egészségügyi dolgozók, a szociális szférában dolgozók, a boltokban dolgozók, tehát sorolhatnám tovább, mindenki tette a dolgát, és küzdött a járvány ellen, próbálta a megszorítások, a korlátozások ellenére működőképesen tartani az országot, ők azzal házaltak odakint, hogy nem működik a parlament, hogy itt diktatúra került bevezetésre; itt a rémhírterjesztés tényállása kapcsán, ami veszélyhelyzet idején súlyosabb büntetéssel fenyeget, elhallgattatják a sajtót.

És arra is emlékszünk, hogy mindenféle vizsgálati próbálkozások voltak akár Věra Jourová részéről, akár a belga biztos részéről, mind-mind, viszont egyetlenegy kötelezettségszegési eljárást nem indítottak ellenünk, ellentétben a CEU-üggyel, a különböző rezsicsökkentési intézkedéseinkkel. Jogilag nem találtak fogást a történéseken, mindenki belátta, hogy azok a szabályok, amelyeket mi alkalmaztunk, nem haladják meg a Nyugat-Európában alkalmazott mértékeket. Tehát, ahogy miniszterelnök úr mondta, gyakorlatilag a francia elnöknek békeidőben nagyobb jogkörei vannak, mint a magyar miniszterelnöknek veszélyhelyzet idején.

Ezt a hazugságot egy darabig még szerintem odakint ápolgatniuk kell, mire ugyanígy árnyékra vetődve majd a Bizottság vagy akár az Európai Parlament  hogy úgy mondjam, nem pillanatnyi érdekek szerint befolyásolható  képviselői csatasorba állíthatók legyenek ebben a helyzetben.

De bízunk benne, hogy ebben az esetben, a holnapi napon győzni fog a józanság. Tehát akik itt ilyen elvakultan belevetődtek ebbe a konfliktusba, és próbálták a kormányt lejáratni, belátják, hogy a magyar emberek egészsége, a gazdaság működőképessége, az egészségügyi védekezés feltételeinek a megteremtése mind-mind fontosabb, mint hogy egy pillanatnyi érdektől vagy ötlettől vezérelve ugyanazt az ámokfutást elkövessék, ami a tavasz folyamán látható volt.

Az is látható, ahogy képviselő úr felsorolta, valóban a magyar védekezés nehézségekkel küzd ugyan, hiszen a tavaszi számokhoz képest súlyosabb helyzetben vagyunk, ezért most mondhatjuk úgy, hogy ugyanazok a korlátozások vagy még nagyobb korlátozások kerülnek bevezetésre, mint a tavasz folyamán, de nem lógunk ki az európai átlagból. Ez azt jelenti, hogy ha Svájcban napi 12 ezer megbetegedett lehet 8,5 millió lakosra, nálunk pedig 5 ezer van, akkor az azt bizonyítja, hogy nem a felkészültségen, nem az egészségügy színvonalán, hanem a járványnak az erősségén múlik sajnos sokszor az, hogy milyen hátrányokat és milyen veszélyeket kell elszenvednünk.

A másik, amire szeretnék rámutatni, ami szintén egy érdekes mechanizmus mind az ellenzéknek, mind pedig a brüsszeli bürokratáknak: most, a járványhelyzet idején tartják a legfontosabbnak, hogy egy zsarolással, politikai, ideológiai zsarolással gyakorlatilag sarokba állítsák Magyarországot. Mindenféle kötelezettségszegési eljárás, túlzottdeficit-eljárás nélkül, pusztán bizottsági döntések alapján meg akarnak tőlünk vonni forrásokat ebbe a jogállamisági köntösbe burkolva  aminek éppen az a lényege, hogy az Unió által biztosított keretek, például az Unió alapszerződése, amely bizonyos kérdésekben vétójogot ad mind a nemzeti kormányoknak, mind pedig a nemzeti parlamenteknek, ezeket , egy zsarolásba átfordulva be akarják Magyarországot, Lengyelországot vagy éppen a hallgató, más államokat kényszeríteni egy olyan helyzetbe, hogy egy árukapcsolással gyakorlatilag a hétéves költségvetés és a Next Generation elfogadásával próbálják zsarolni őket, kockáztatva ezzel azoknak a tagállamoknak a gazdasági stabilitását, munkahelyeit, amelyek sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint a jól védekező államok, vagy akik az elmúlt években a pénzügyi fegyelmet tartották.

Körülbelül itt tartunk ma, úgyhogy remélem, hogy holnap a józanság győz, reméljük, hogy a járvány minél hamarabb elvonul a fejünk fölül, és akkor végre megnyílhat a tér azoknak a politikai vitáknak, amiket az ellenzék olyannyira szeret, akár a tényeket is nélkülözve. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(12.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 103 2020.11.09. 2:00  98-107

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Képviselő úr is itt volt abban a vitában, amikor az Országgyűlés elfogadta a 25/2020. (VII. 14.) számú határozatát, amelyben szerepel, hogy a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése jogállamiság címszó alatt elfogadhatatlan. Az ön által idézett dokumentumban, amely a Tanácsban született, a „jogállamiság” kifejezés nem szerepel. Tehát gyakorlatilag az a vitaanyag, ami a költségvetéshez szükséges, nem tartalmazta ezt a fajta kitételt, nem tette lehetővé a politikai és ideológiai zsarolást, ellentétben azzal a dokumentummal, amely most született, ahol a Tanács, illetve a Tanácsot vezető német elnökség és a Parlament tárgyalódelegációja letett egy tervezetet. Megjegyezném, hogy az a tervezet, ami most született, ellentétes a Parlament határozatával.

S ha a döntési folyamatot is figyelembe vesszük, hogy a magyar parlament ratifikációja is szükséges ennek a jogszabálynak az elfogadásához, akkor láthatjuk, hogy ez kérdéses az országgyűlési határozat függvényében. Tehát amikor adott esetben a miniszterelnök úr vagy a miniszter asszony a vétó lehetőségét felveti, pusztán arra utal, hogy tudomásul kellene venniük Brüsszelben is az illetékes döntéshozóknak, hogy nagyon zsarolásjellege van annak, amikor elfogadunk egy költségvetést, amire hétévente van példa, és gyakorlatilag nem kötjük össze és nem tesszük bele azokat a feltételeket, amelyeket normál jogalkotási folyamatban nem tudnának döntési folyamatig elvinni, akkor látható, hogy a zsarolás éppenséggel a brüsszeli bürokraták részéről áll fenn, akik ezzel a pénzügyi zsarolással akarják belekényszeríteni Magyarországot abba, hogy egy ilyen kényszerfolyamatban egy szuverenitásunkat és identitásunkat sértő elemet befogadjunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 107 2020.11.09. 0:56  98-107

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Ha önnek meghunyászkodás a magyar érdek, akkor önnek igaza van. De hogyha arról beszélünk, hogy mi a magyar érdek valójában, hogy nem adhatjuk fel azt a szuverenitást és azt a keretrendszert, amelyhez csatlakoztunk, akkor nem engedhetjük meg, hogy pénzügyi eszközzel zsaroljanak bennünket.A másik része a dolognak, hogy erre a pénzre vagy ezekre a pénzügyi eszközökre a többi tagállamnak is szüksége van. Kellő bölcsességgel beláthatják, hogy nem ez az a terület, ahol ütközni kell a magyar érdekekkel, és gyakorlatilag kiszolgáltatva a déli államokat esetleg egy gazdasági-pénzügyi krízisnek, erőltetni ideológiai feltételeket.

És csak a Jakab-párttá vált jobbikosoknak mondom: most gyakorlatilag önök azt fogadnák el, hogy jogállamiság címszó alatt a migrációt fogadja el Magyarország, hogy a homoszexuális propaganda vagy az LMBT-propaganda gyakorlatilag rákényszeríthető legyen az országra pénzügyi eszközökkel. (Dr. Rétvári Bence: Így van!) Szégyelljék magukat! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.  Balczó Zoltán közbeszól.  Sebián-Petrovszki László: Szégyelld magad!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 145 2020.11.09. 2:08  142-149

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország kiemelten fontosnak tartja az Európai Unió alapértékeit. Egyes politikai szereplők ugyanakkor politikai nyomásgyakorlásra használják az alapértékeket, és változatos szankciós eszközöket kívánnak erre hivatkozással alkalmazni Magyarországgal szemben. Elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlament a jelenlegi járványhelyzetben és az Európa gazdasága előtt álló súlyos kihívások ellenére nem hagy fel Magyarország politikai és ideológiai zsarolásával. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy minden olyan új mechanizmus, amely pénzügyi szempontból vagy egyéb módon szankcionálná, nyilvánvalóan túlmutatna a szerződéseken.

A jogállamiság mint az Unió értékének absztrakt védelmét szolgáló egyetlen eszköz, a szerződések szerint a 7. cikk szerinti eljárás. Most pedig szemtanúi lettünk annak, hogy hogyan próbálják a Magyarország elleni boszorkányüldözés részeként a szerződéseket megkerülni és az Unió Bírósága nélkül szankcionálni közvetlenül Magyarországot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés júliusban elfogadott országgyűlési határozatában kijelentette, hogy az uniós források politikai és ideológiai feltételekhez kötése elfogadhatatlan. Az Országgyűlés által szabott feltétel a júliusban az Európai Tanács által elfogadott költségvetési megállapodásban maradéktalanul érvényesül. Az állam- és kormányfők által elfogadott következtetések kizárják, hogy az új típusú kondicionalitás jogállamiság-fókuszú legyen.

Tisztelt Ház! Egy új, általános költségvetési kondicionalitás kialakításáról született döntés, amelynek leírásában a jogállamiság kifejezés nem is szerepel. A kondicionalitás célja nem a jogállamiság védelme költségvetési eszközökkel, hanem a költségvetés védelme az európai értékek figyelembevételével. Az Országgyűlés által rögzített irányokra is tekintettel olyan javaslat, amely nem felel meg a júliusi következtetésben foglaltaknak, nem fogadható el a részünkről. Az EP és a Tanács közötti megállapodás fókuszában továbbra is a jogállamisági sérelmek, illetve azok veszélye áll fenn. Ez pedig elfogadhatatlan akkor is, ha egyesek üveggyöngyökért árulják Magyarország érdekeit. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
164 149 2020.11.09. 1:02  142-149

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! A kormány ismeri az országgyűlési határozatot, és annak szellemében fog továbbra is eljárni a tárgyalásokon. Gyakorlatilag tudomásul kell vennie az Unió azon szereplőinek, akik most ezt a pénzügyi helyzetet zsarolásra akarják felhasználni, hogy nem Magyarország az, aki pénzügyi érdekekért feladná akár az identitását, akár azokat az érdekeit, amelyek az itt élők migrációval szembeni védelmét szolgálják.A baloldalnak át kell gondolni az Unión belül is, hogy éppen azokat a mediterrán baloldali kormányokat sodorja veszélybe, kitéve az ott lévő országokat a gazdasági-pénzügyi válságnak, annak súlyosabb következményeinek, veszélyeztetve az ottani munkahelyeket, hogy egy olyan pluszszellemet akar a költségvetés elfogadása során betagolni a hétéves költségvetés és a Next Generation elfogadásába, amely korábban nem szerepelt, és amely célokat az Unió meglévő intézményei eddig is jól szolgálták, és a jövőben is jól szolgálnák. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 34 2020.11.16. 5:08  31-34

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Ha megengedi, nem hallható szavaira nem adok majd választ, tehát amit a végén elmondott, sajnos nem tudtam érteni. De ha jól értettem, akkor a veszélyhelyzettel, a parlament működésével kapcsolatban voltak kifogásai.Szeretnék egy jogi tényt önnek rögzíteni. Azzal, hogy a parlament megadja a kormánynak a felhatalmazást arra, hogy veszélyhelyzet idején eljárhat, a parlament a védekezéssel kapcsolatos operatív ténykedését befejezi. Tehát gyakorlatilag azért adja át a kormánynak a jogosultságokat, hogy naprakészen, a napi változó helyzethez, esetszámokhoz, megbetegedésekhez, halálozásokhoz, akár a beszerzésekhez kapcsolódóan a kormány azonnal intézkedni tudjon.

Az önök hozzáállásától eltekintve, ha belegondolunk, hogy most lélegeztetőgépeket kellene vásárolnunk, és beterjesztenénk a parlamentnek egy ilyen kérdéskört, önök elkezdenék ugyanúgy, mint a vakcinánál, hogy akkor most az kínai legyen, orosz legyen, izraeli legyen, amerikai legyen, brit legyen… Tehát teljesen életszerűtlen az a kifogáshalmaz, amivel ön itt eláraszt bennünket. Bocsánat, hogy ezt itt az elején leszögezem.

A másik része a dolognak: ön azzal vádolja a parlamentet, hogy itt negyven törvényt fog a közeljövőben megtárgyalni, miután a parlament dolgozik.

(14.30)

Ha visszaemlékszünk a tavaszi időszakra, amikor a parlament dolgozott, és önök azt állították, hogy a parlament betiltásra került, a parlament nem ülésezik, akkor talán nem… (Tordai Bence közbeszól.) Hát, nézzék meg a nyugati sajtót, kedves képviselő úr! Éppen az önök táborába tartozók állították azt, és gyakorlatilag elismerték például a momentumosok is, hogy hiba volt egy ilyen állítást elereszteni, mert pillanatok alatt kiderült, hogy önök hazudtak. (Tordai Bence: Ki állította ezt?) A momentumos képviselők. Nézzen utána, még a…  kritika is az ő oldalukon állt! Egy táborba tartoznak, tehát ezt azért ne tessenek már tagadni! Mindennap jelennek meg a hírek, az egy lista, egy akarat, itt mindenféle statisztikákat emlegetett képviselő asszony, hogy ha összelapátolják ezt az egész halmazt, akkor az mi mindenre elegendő; vagy éppen Karácsony Gergely posztjára, ha gondolunk.

Önök most is csak arról ábrándoznak, hogy hogyan tudnak majd választásokat nyerni. Illetve nem is a választásokon nyerni; ha jól értettem, akkor a Trump kapcsán is azt használta képviselő asszony, hogy megverni. Tehát önök mindig verni akarnak, önök mindig gyakorlatilag össze akarnak fogni valami ellen. Egyszer már valamiért kellene összefogni, és tényleg nyerni kellene, és nem vereségre ítélni a többieket. Mert ez az ország ennek az elszenvedője 1944-45 óta, hogy önök mindig így álltak ezekhez a dolgokhoz.

Bocsánat, hogy ilyen messzire kanyarodtam. De az Alaptörvény módosításáról is hadd ejtsek néhány szót, ha már az Igazságügyi Minisztérium ennek a törvénynek az előterjesztője. Ha megnézzük megint csak a közelmúlt történéseit, akár ’94-ben vagy 2002 után, hogy mik történtek, akkor nagyon is jogos elvárás az, hogy vannak olyan értékek, amelyeket meg kell védeni a lehető legmagasabb szinten, lehetőleg akár úgy, hogy kétharmados konszenzussal lehessen csak rajta változtatni.

Ha arra gondolunk, hogy önök 2010 előtt a talpunk alatt lévő ivóvízkészleteket akarták eladni, gyakorlatilag vizitdíjat, kórházi napidíjat akartak bevezetni, ami szintén ezekben a kritikus időkben, azt hiszem, hogy erősen kifogásolható gyakorlat lenne, akkor a másik oldalról pedig az ellátásokat igényelik azoknak, akik gyakorlatilag az elszenvedői ennek a járványhelyzetnek. (Kunhalmi Ágnes közbeszól.)

És ha megnézik a Magyar Közlöny utóbbi számait, akkor folyamatosan azt láthatják, hogy kinek milyen adót nem kell befizetnie, ki milyen térítésmentes juttatásokban részesülhet, kinek a munkahelyét hogyan tudjuk megóvni, milyen támogatásokat kapnak a vállalkozók, akkor kiderül, hogy önök egy másik világban élnek, amikor itt a szemünkre akarják vetni azt, hogy a kormány nem cselekszik, meg elkésett.

A másik kérdéskör, hogy mikor vezetünk be egy intézkedést és az mennyire hatékony: könyörgöm, van olyan, hogy arányosság! Ennek az országnak, amellett, hogy az életeket meg kell mentenünk, működnie kell. A gyerekeknek majd tavasszal érettségizni kell, ugyanúgy, mint ahogy tavasszal történt, bár önök ellenezték, és azt akarják, hogy álljon meg az élet. Hogyan mentek volna egyetemre, hogyan folytatták volna a tanulmányaikat? Önök következmények nélkül kritikákat fogalmaznak meg, tehát egyszerűen nem élnek benne a mai magyar valóságban.

Kiforgatják Gulyás miniszter úr szavait, amikor az idősek védelméről olyan kiemelten beszélt, hogy oda kell rájuk figyelni, mert mi egymásra nem jelentünk akkora veszélyt, mint amennyire az időseket fenyegeti ez a fajta járvány, ön meg úgy állítja be, mintha mi itt a parlamentben fertőzhetnénk egymást, és arra biztatott volna bennünket. Hát, kérem, kikérjük magunknak! Köszönöm. (Kunhalmi Ágnes: Most mondta el! -Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
166 234 2020.11.16. 1:08  229-234

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is szeretném megköszönni mindazoknak a támogatását, akik a szavazás előtt biztosították az előterjesztőt arról, hogy ez a javaslat elfogadható.Gyüre Csaba képviselőtársammal a vitában már megvitattuk ezeket a felvetéseket. Gyakorlatilag egy új kódex bevezetési időszaka alatt mutatkozhatnak olyan változási igények, amelyekre, hogyha a jogalkotó megfelelően reagál, akkor egy módosítás követi másfél-két évvel a kódex megjelenését.

Az is látszik, hogy az a szándék, ami elsődleges volt a törvény benyújtásánál, az elhúzódó pereknek a csökkentése, ezt a célt betöltötte. Az más kérdés, hogy akár a jogalkotás vagy akár a jogalkalmazás szigora folytán valóban előfordultak azok a nehézségek, amelyek miatt a módosítás bekövetkezett. De azt hiszem, hogy mindig az a dolgunk, hogy rugalmasan reagáljunk a fennálló helyzetre, és ezért is számíthatunk arra, hogy egyöntetű lesz a támogatása a törvénynek. Köszönöm szépen a figyelmet.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 12 2020.11.17. 4:55  9-12

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Jogállamiságról beszélünk, amikor a mostani problémákat feszegetjük. Kérdezem én, amikor 2006 őszén önök lövették a tömeget, mint most Belaruszban történik, és sokszor rohangálnak Brüsszelbe, hogy mi történik, mit tett akkor Brüsszel. Tételezzük fel, hogy jogállami keretek vannak az Unión belül a lisszaboni alapszerződésben. Ez mit biztosít számunkra bizonyos esetekben? Amikor bizonyos tagállamokat el lehetne nyomni a nagyoknak, akik uralkodni akarnak a többieken, vétójogot biztosít. Ez egy jogállami intézmény. Ha valaki a jogával él, az az önök számára visszatetsző. Természetesen biztos jó begörbülni, eladni fizetési, visszafizetési garanciák mellett állami vagyont, vízkészletet, privatizálni az egészségügyet vagy bármi mást, amire bárki külföldről igényt tart, a bankszektort, ez önöknek teljesen világos, ez a jogállam; nekünk meg az, amikor a magyar emberek érdekét védjük. Nem fogunk belemenni egy olyan egyezségbe, ahol azt mondjuk, hogy elfogadunk egy gumiparagrafusokból álló, körvonalazatlan feltételrendszert, ami szerint azt mondják, hogy akkor kapunk pénzt, ha elfogadjuk, hogy ők kimondhatják, hogy nem kapunk pénzt. Leegyszerűsítem önnek, hogy megértse.

Az egész egyébként egy ködfelhő, amiben önök lovagolnak, s nem hajlandók tudomásul venni, hogy nem szolgálhatja Magyarország érdekét az, hogy kiszolgáltatjuk magunkat örök időkre, mindenféle ellentételezés nélkül annak az uralkodó mainstreamnek, ami ma jelenleg Brüsszelben van. Ebben sosem fogunk egyetérteni. Mondhatom úgy, mindegy, hogy Moszkva vagy Brüsszel, önök szolgalelkűek. Mindegy, hogy Szovjetunió-ellenes tevékenységet mondunk vagy jogállamisági klauzulát, ugyanolyan gumiparagrafusról beszélünk. Ezt önöknek tudomásul kell venni. S nekünk, ha erre jogunk van, a parlament pedig előírta a kormánynak, hogy egy ilyet nem fogadhat el, akkor mind a miniszterelnöknek, mind a kormánynak kötelessége, hogy ez ellen a jelenség ellen akár uniós szinten fellépjen. S majd akkor hazamehetnek az önök elvtársai Olaszországba és a többi helyre, és mondhatják, hogy azért nem kaptunk pénzt, mert gonosz volt Orbán Viktor. De nem azért, hanem azért, mert egy olyan mechanizmust akarnak beépíteni, ahol azt is örökre ki akarják zárni, hogy  mondjuk  Salvini vagy bárki más más államokban nyerhessen, mert őket is ugyanígy a jogállamisági kritériumokkal be akarják tenni a sarokba, s létre akarnak hozni egy olyan Uniót, ahol egy akarat van, ami körvonalazhatatlan.

Az Európai Parlamentről beszélhetünk, az egy választott testület, beszélhetünk a Bizottságról, amely egy delegált testület, és beszélhetünk az Állam- és Kormányfők Tanácsáról, amely a nyáron hozott egy kompromisszumos döntést. Ezt a Parlament nem tartotta be. A Parlamentnek egyébként nincs jogalkotási jogköre az Unión belül, hanem véleményezési joga van. Egy eltérő javaslatot megfogalmaztak, a német elnökség pedig úgy csinál, mintha nagy harcokat folytatna, de ezt boldogan elfogadta. Ez egy uniós színjáték. Önök nem ismerik fel, hogy kiknek az érdekei és hogyan akarnak érvényesülni, s hogy akarják örök időkre eltörölni a nemzetek függetlenségét, szuverenitását, hogy akarják a nemzeti identitásokat megtörni, s ennek a mechanizmusnak a révén az LMBT-nek mindenféle jogokat adni Magyarországon, ami teljesen ellentétes az Alaptörvényünkkel, a családok helyzetével, vagy hogyan akarják majd a migrációt ránk kényszeríteni, mondván, ha nem fogadjuk el a migrációs szabályokat, akkor ez is egy jogállammal való szembenállás.

Önök, hogy úgy mondjam, kétszínű játékot játszanak. A felszínen arról beszélnek, hogy itt mindenféle szabályokról van szó, meg hogy Magyarország mit tart be és mit nem tart be. Azok a kifogások, amiket ön is említett az igazságszolgáltatással kapcsolatban: nálunk egy belső bírósági rendszer van OBT-vel, az Országos Bírói Tanáccsal, az Országos Bírósági Hivatallal, Luxemburgban meg, ahol az önök kedvenc külügyminisztere állandóan nyomul, aki egy kommunista külügyminiszter, kiderül, hogy a mai napig a nagyherceg nevezi ki a bírákat. Semmiféle bírósági önigazgatási mechanizmus nem létezik. Az ügyészség fölött az igazságügy-miniszter gyakorol hatalmat, ő nevezi ki az ügyészeket. Ezek az államok akarnak bennünket kioktatni, amikor a jogi szerkezetet tekintve mi gyakorlatilag minden előírást a csatlakozáskor és azt követően is teljesítettünk. S akkor most bele akarnak menni egy ilyen játékba!

Az egész a pénzről szól. Mindegy, hogy a fukar államok vannak mögötte, mindegy, hogy az NGO-k vannak mögötte, mindegy, hogy a baloldali dominanciának az érvényesítése, ez teljesen elfogadhatatlan, bármennyire fáj önöknek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 188 2020.11.17. 20:25  187-214

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirend pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat, amelyet kezükben tartanak, több igazságügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza. Ezeket a törvénymódosításokat jellemzően összekapcsolja az a közös cél, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai hasznosuljanak és a jogalkalmazást segítsék, valamint hogy a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti, technikai viszonyokhoz és a jogrendszeri koherencia is érvényesüljön. Engedjék meg, hogy részletesebben is szóljak az egyes törvényeket érintő tervezett változtatásokról! Elsőként a közjegyzőkről szóló törvény módosítására hívom fel a figyelmüket. A tervezett változtatásokat egyrészről a közjegyzői törvény gyakorlati alkalmazási tapasztalatai indokolják, másrészről a közhatalmat gyakorló közjegyzőkkel szemben fennálló közbizalom megőrzése és megerősítése.

A törvényjavaslat új alapokra helyezi a pályázati eljárás szabályait annak érdekében, hogy a közjegyzői álláshelyek hatékony, átlátható eljárás keretében, szakmai szempontokon nyugvó értékelési rendszer alapján kerüljenek betöltésre. A törvényjavaslat megerősíti a közjegyzői szolgálat létesítésével kapcsolatos igazságügyi miniszteri hatásköröket, így a jövőben a területi kamara helyett a miniszter írja ki a közjegyzői pályázatokat a megüresedő vagy megüresedett közjegyzői álláshelyekre. Nem csorbulnak azonban a területi kamarák jogosítványai sem, hiszen mind a pályázati eljárás lefolytatása, mind a kinevezési javaslat elkészítése a kamarák hatáskörében marad.

A pályázati eljárás részletes szabályait igazságügyi miniszteri rendelet fogja meghatározni, amely a pályázó tevékenységének szakmai értékelési szempontjait a jelenlegi kamarai iránymutatás szintjéről jogszabályi szintre emeli. A törvényjavaslat célja, hogy a közjegyzői álláshelyeket az arra legalkalmasabb jelölt a lehető legrövidebb időn belül be tudja tölteni.

A közjegyzői székhelyek, álláshelyek közötti mobilitást szolgálja továbbá az a módosítás, amely lehetővé teszi, hogy a már működő közjegyző másik megüresedő vagy megüresedett álláshelyre kérhesse az áthelyezését. Erről úgyszintén a területi kamara véleménye alapján a miniszter dönt. Az áthelyezés kiváltja a pályázati eljárást, és elősegíti, hogy tartós helyettes kirendelése helyett az adott székhelyre véglegesen kinevezett közjegyző biztosítsa az állampolgárok számára a közjegyzői eljárások teljes körű, folyamatos intézését.

A professzionális működés biztosítása érdekében a törvényjavaslat jelentős elmozdulást tartalmaz az egyéni közjegyzői működés irányából a közjegyzői irodák alapítása felé, jelenleg ugyanis 313 közjegyzői székhelyen mindössze 103 közjegyzői iroda működik, ezért az átláthatóságot biztosító cégszerű formába történő átalakulás a közjegyzők több mint felével szemben elvárásként fogalmazódik meg. Az egyszerűsített átalakulás lefolytatására a törvényjavaslat 2021. december 31-éig ad lehetőséget, mentesítve ez alól azokat a közjegyzőket, akik közeli nyugdíjazásuk miatt egyéni tevékenységi formában fejezhetik be szakmai pályafutásukat.

A törvényjavaslat megerősíti a miniszter törvényességi felügyeleti jogosítványait is: a jelenlegi kamarai iránymutatásokat felváltó kamarai szabályzatokkal kapcsolatban kiemelt szabályzat esetén előzetes jóváhagyási jogkört, nem kiemelt szabályzatok esetén utólagos ellenőrzési jogkört gyakorol majd.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat módosítja az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény és a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvényt is. A módosítás a korábban a bíróságokon, az Országos Bírósági Hivatalban és az igazságügyi szakértői intézményben foglalkoztatott, de már nyugdíjas igazságügyi alkalmazottakat, valamint az alkalmazottak és nyugdíjas alkalmazottak közeli hozzátartozóit, illetve a korábban az ügyészségeken foglalkoztatott, de már nyugdíjas, nem ügyész ügyészségi alkalmazottakat, valamint az alkalmazottak és a nyugdíjas alkalmazottak közeli hozzátartozóit érinti.

A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy az igazságügyi szerv, illetve az ügyészség a nyugdíjas alkalmazottak számára, a költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően szociális és temetési segélyt, míg a közeli hozzátartozók számára temetési segélyt folyósítson.

Az igazságügyi szakértői intézményben igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban dolgozó jogi munkatársak foglalkoztatását érinti az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosítása, mely szerint a jogi munkatársak szükség esetén kamarai jogtanácsosként vagy ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadóként is elláthatják a feladataikat a jövőben. Ez a módosítás az igazságügyi szakértői intézmény munkaerő-gazdálkodását és így a feladatellátás hatékonyságának növelését szolgálja.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat módosítja a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényt is. Az áldozatsegítés és az áldozatvédelem elsődleges feladata a bűncselekmény miatt felmerült egyéni hatások és költségek mérséklése, ami optimális esetben másodlagosan, össztársadalmi szinten is költségmegtakarítást jelent, javítja a társadalom mentális állapotát és humán erőforrásokat szabadít fel. A fentieknek megfelelően a kormány elkötelezett az áldozati jogok szélesebb körű érvényesülése mellett, az áldozatsegítés hatékonyabb megvalósítása és elősegítése kiemelt cél.

Az állami áldozatsegítés rendszere kiterjedt, és folyamatosan bővül a rendszer kapacitása és az elérhető áldozatsegítési támogatások köre. A rendszert tovább erősíti a kiváló együttműködés más állami szervekkel, valamint az áldozatsegítésben érintett civil és egyházi szervezetekkel mind országos, mind pedig helyi szinten.

Az áldozatok számára az állam által felkínált, személyre szabott támogatások széles köre áll rendelkezésre a természetbeni segítségtől  például lelki támogatás, pszichológiai segítség  a pénzügyi segítségen át a jogi segítségnyújtásig. Mindenki számára van segítség. Ezzel együtt azonban továbbra is kihívás elé állítja az áldozatsegítőket az áldozatok minél szélesebb körének elérése.

A törvénymódosítás a már meglévő rendszer megtartása mellett bevezeti az áldozatok önkéntes alapú, közvetlen elérésének lehetőségét. Ily módon a rendőrség előtt ismertté vált áldozatokat hozzájárulásuk esetén az áldozatsegítő szakember minden esetben közvetlenül megkeresi, és számukra személyre szabott segítséget ajánl fel.

(19.40)

Természetesen az áldozat dönti el, hogy élni kíváne a felajánlott támogatások valamelyikével vagy akár mindegyikével. Ezen nagy jelentőségű módosítás ismertetését követően engedjék meg, hogy felhívjam figyelmüket a törvényjavaslatnak a jogalkotásról szóló törvényre vonatkozó módosítására.

A Nemzeti Jogszabálytár mint elektronikus jogszabálygyűjtemény az állampolgárok joghoz való hozzáférésének hatékony biztosítása érdekében lehetővé teszi a már kihirdetett jogszabályok szövegének, továbbá azok időállapot szerint egységes szerkezetű szövegének közzétételét.

Az elmúlt években az elektronikus jogszabálygyűjtemény és az ahhoz kapcsolódó informatikai infrastruktúra jelentős technikai fejlesztése következett be, és a minőségi jogalkotás folyamatának magasabb szintű kiszolgálása és a kormányzati döntés-előkészítési és döntéshozó folyamatok, valamint egyes kapcsolódó hatósági tevékenységek egységes és kizárólagos informatikai támogatása érdekében bevezetésre került az integrált jogalkotási rendszer.

A törvényjavaslat célja a megújult infrastruktúra miatt szükséges technikai változtatások átvezetése a jogrendszeren, különös figyelmet fordítva arra, hogy az önkormányzati autonómia változatlan tiszteletben tartása mellett a megjelenő jogszabályszövegek megfelelősége továbbra is biztosított legyen.

Az integrált jogalkotási rendszer jegyzők általi alkalmazása jelentős adminisztratívteher-, illetve bürokráciacsökkentést eredményez a közvetlen elektronikus feladatellátás és dokumentumtovábbítás lehetőségének biztosításával.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat része az alapvető jogok biztosáról szóló törvény módosítása is. Fontos kiemelni, hogy a módosítás az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére került bele a törvényjavaslatba, és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát érinti elsődlegesen.

A törvényjavaslat alapján módosul a hivatal vezetésére, valamint a fejezetet irányító szerv vezetőjének jogosítványára vonatkozó rendelkezése. Ezen jogkörök a főtitkár helyett az Országgyűlés által megválasztott alapvető jogok biztosát illetik meg. Emellett a törvényjavaslat rögzíti, hogy a főtitkár az alapvető jogok biztosa vezetése alatt a hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatokat látja el.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat fontos elemét képezi továbbá a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosítása. E két törvény szabályozása mindig is egymásra épült, és fontos, hogy e két törvény tartalma összhangban álljon egymással, ezért azok most is együttesen kerülnek módosításra.

Az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdése szerint a Kúria, amellett, hogy bíróságként dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, a közigazgatási határozatok törvényességéről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, vagyis ítélkező tevékenységet folytat, biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. Vagyis ítélkező tevékenységét úgy gyakorolja, hogy nem jogszabály, hanem maga az Alaptörvény ruházza rá a bíróságok jogalkalmazásának egysége biztosításának feladatát. Az Alaptörvény szerint ez a feladat, ami minden más bíróságtól megkülönbözteti, ez teszi a Kúriát Kúriává.

Másképp szólva, a Kúria attól Kúria, hogy az Alaptörvényen alapuló formális, normatív jogegységesítő szerepe van, egyedi döntései is kötelezőek, a jogegységi és jogegységi panasz határozatai megkerülhetetlenek. Ez egy olyan feladat és felelősség, amelyet nem lehet átruházni, megosztani, szétteríteni.

A jogegység minden polgárt, minden jogi személyt, minden jogalanyt érintő, alapvető és teljesen konkrét követelmény. Biztosítása alapvető jogállami parancs. Az új szabályozás ennek az alapvető alkotmányos értéknek az érvényesülését kívánja megerősíteni; ennek a megerősítésnek az érdekében tovább kívánja fejleszteni a jogegységi panaszokra vonatkozó szabályozást, melyben az eljárási feltételek és az egyes eljárási kérdések jelenleginél pontosabb rendezése valósul meg.

Az országosan egységes ítélkezés, ami röviden annyit jelent, hogy a hasonló ügyeket az ország különböző bíróságai hasonlóan ítéljék meg, részben a törvény előtti egyenlőség feltétlen alkotmányos követelményét garantálja, de egyben biztosítja a jog kiszámíthatóságát is. Mindkettő olyan érték, melyek eléréséért és fenntartásáért az államhatalom valamennyi gyakorlójának, a törvényhozónak, a bíróságoknak és a végrehajtó hatalomnak folyamatosan tennie és cselekednie kell. Ezért is készítettük el a mostani módosításokat. A magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában a jogalkalmazás kiszámíthatósága a jogbiztonság része. A jogbiztonság ugyanakkor a jogállamelv egyik fő alkotóeleme.

Mint ahogyan az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejtette, a jogbiztonság lényege egy oldalról az, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott szervezeti keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki a tevékenységüket. Másrészt a jogbiztonság az állam, elsősorban a jogalkotó kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára.

Ez szintén több alkotmánybírósági határozatban rögzítésre került. A jogbiztonság az alkotmánybírósági értelmezés szerint tehát nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is. Mindezeket az Alkotmánybíróság működésének első, a jogrendszert formáló időszakában fektette le, de ezt a gyakorlatát az Alaptörvény hatálybalépését követően is megerősítette.

A törvényjavaslat bírósági szervezetet érintő módosításainak fontos tárgyköre a Kúria főtitkárának és főtitkárhelyettesének jogállása. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szabályozása szerint a Kúria főtitkárának és főtitkárhelyettesének nincsenek eredeti, a jogszabály által biztosított hatáskörei. A Kúria elnökére ruházott egyes hatásköröket gyakorolhatják a Kúria szervezeti és működési szabályzatában meghatározott terjedelemben és mértékben. Az elnökhelyettesek és kollégiumvezetők elsősorban ítélkezési feladatot látnak el, és csak kivételesen kaphatnak igazgatási feladatokat, ezért esetükben nem feltétlenül szükséges, hogy a megbízási idejük összhangban álljon a Kúria elnökének megbízási idejével. Ezzel szemben a főtitkár és a főtitkárhelyettes esetén ez az összehangolás a zavartalan együttműködés, végső soron a Kúria elnökére ruházott felelősség viselése szempontjából elkerülhetetlen.

A törvényjavaslat ezért gondoskodik arról, hogy ennek az összhangnak a kialakítása ne a jogszabályon múljon: a két, kifejezetten delegált igazgatási feladatokat ellátó vezető megbízási idejét a Kúria elnökének megbízatásához igazítja. Gondoskodik arról is, hogy a Kúria elnöke megbízatási idejének lejártakor az új, megválasztott elnökkel összhangban lehessen gondoskodni a működés folyamatosságáról.

A törvényjavaslat várható elfogadása, kihirdetése és a 2021. január 1-jei hatálybalépése kizárja, hogy a szintén január első napjaiban esedékes elnökváltás során a szabályait alkalmazni lehessen, ezért erre az esetre átmeneti szabályt kellett alkotni: a főtitkári és főtitkárhelyettesi álláshelyek a kiírt pályázatok elbírálásáig megbízással is betölthetők.

Tisztelt Országgyűlés! A bírósági szervezeti törvény és a bírák jogállásáról szóló törvény módosításának következő csomópontjai az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba és az érintett szervhez beosztott bíró beosztására, jogállására vonatkozó szabályozás.

A bírák igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történő beosztásának több évtizedes hagyománya van. Ezenfelül az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvény szerinti módosításnak köszönhetően az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történő beosztás mellett a közigazgatási ügyszakban ítélkező bíró beosztható az úgynevezett érintett szervhez is.

Ezek az érintett szervek: az Alkotmánybíróság Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az Állami Számvevőszék, ügyészség, központi államigazgatási szerv, amelyek közé tartozik például az igazságügyért felelős minisztérium is , valamint fővárosi és megyei kormányhivatal.

Tekintettel arra, hogy mind az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba való bírói beosztás, mind az érintett szervhez történő, a közigazgatási ügyszakban eljáró bíró beosztása megegyezik abban, hogy a beosztásra kerülő bíró az ítélkezés során szerzett tapasztalataival segítheti a felsorolt szervek munkáját, ugyanakkor emellett a bíró pedig fontos munkatapasztalatot szerezhet az érintett szervnél, nem indokolt a bírák között a beosztás szempontjából különbséget tenni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A választottbíráskodásról szóló törvényt érintő módosításokra is indokolt kitérni. Ezek a módosítások a hatékony és a felek igényeihez jobban alkalmazkodó vitarendezési lehetőségek kiteljesítését szolgálják.

A módosító javaslat egyértelművé teszi, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel összefüggő bármely jogviszony vonatkozásában helye van választottbírósági kikötésnek. Az adott esetben nemzetközi elemeket is tartalmazó bizalmi vagyonkezelési szerződések vonatkozásában ugyanis a választottbírósági eljárás kifejezetten előnyös alternatív vitarendezési mechanizmust jelent, például a joghatósági kérdések leegyszerűsödése vagy az eljárás nyelvének szabad megválasztása miatt.

A módosító javaslat azt is lehetővé teszi, hogy a választott bíróság elnökségi tagját a felek saját akaratukból választott bírónak jelölhessék, ami a felek rendelkezési jogának kiszélesítését eredményezi.

(19.50)

Tisztelt Ház! Ha fellapozzák az önök előtt fekvő törvényjavaslatot, láthatják, hogy módosulnak az örökbefogadással kapcsolatos szabályok is. A javaslat egyértelmű szándéka, hogy egy gyermek számára legmegfelelőbb, legnagyobb jogi és érzelmi biztonságot nyújtó gondoskodási formaként a házastársak általi örökbefogadást részesítse előnyben. Figyelemmel arra, hogy az örökbefogadás egy családpótló intézmény, a hatályos jogszabályok a gyermek érdekében jelenleg is megfogalmazzák azt a zsinórmértékül szolgáló szabályt, hogy elsősorban a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást kell a gyámhivatalnak engedélyezni.

Ezt a szabályozási irányt erősíti az önök előtt lévő törvényjavaslat, amely szerint úgy módosulna a törvény, hogy a főszabály szerint a gyermek családban történő nevelkedése érdekében, a rokonok vagy szülő házastársa általi örökbefogadás kivételével, gyermeket csak házaspárok fogadhatnak örökbe, vagyis örökbe fogadó szülő csak egy házasságban élő nő és férfi lehet. Ugyanakkor kivételes esetben továbbra is mód van arra, hogy valaki gyermeket egyedül örökbe fogadjon, de az örökbefogadás előtti eljárásban az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmassága megállapításához a családpolitikáért felelős személy, miniszter előzetes hozzájárulására van szükség.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat a fenti módosítások mellett kisebb, de fontos korrekciókat is elvégez egyes törvények esetében. Ezek jelentősége ugyanakkor abban áll, hogy reagálnunk kell egyes élethelyzetekre, vagy például egyes fejlesztések megvalósulási ütemére. Engedjék meg, hogy ezek közül a módosítások közül kiemeljek néhányat.

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény módosításának célja a jogalkalmazás során felmerült egyes kérdések rendezése, valamint pontosító szabályok megalkotása. Ezek a módosítások a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodást, a bírósági adósságrendezést, az adós csődvédelmét és a sikeres adósságrendezést lezáró bírósági mentesítést érintik.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény kapcsán a törvényjavaslat a cégeljárásban érvényesülő elektronikus kapcsolattartás fejlesztése, valamint a cégkapu-regisztrációnak a cégalapítás folyamatába való integrálása érdekében szükséges fejlesztések elvégzésének határidejét későbbi időpontban határozza meg. Ennek oka, hogy a fejlesztések nagy volumenűek, és azok elvégzésére most nincs lehetőség.

Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvény elfogadásával a tisztelt Országgyűlés megteremtette annak lehetőségét, hogy Csornán járásbíróság, Balatonfüreden pedig törvénykezési hely létesüljön. Egy település számára mindig nagy jelentőséggel bír, hogy ott ítélkezés is folyhasson, és az ítélkezés méltó körülmények között történjen. Ehhez megfelelő épületek, infrastruktúra szükséges, ezért a törvényjavaslat a járásbírósági és a törvénykezési hely működése megkezdéséhez további egyéves felkészülési időt biztosít.

Tisztelt Ház! Zárásként engedjék meg, hogy ismételten kiemeljem a következőt: a törvényjavaslat a gyakorlatban felmerült igényeket kívánja az érintett törvények rendelkezéseibe beépíteni. A módosítások emellett hozzájárulnak ahhoz, hogy a törvények a változó technikai, gazdasági és társadalmi viszonyokhoz igazodjanak, és a különböző törvények összhangja fennmaradjon. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogató szavazatával járuljon hozzá a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
167 214 2020.11.17. 4:51  187-214

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Szerencsére a vitában a képviselőtársaim egymásnak nagyon sok mindenre meg is feleltek, úgyhogy talán nem kell hosszúra fognom a zárszót. A vitában elhangzottakra: Gyüre Csaba képviselőtársam a közjegyzőkkel kapcsolatban tett  valóban szakmai talajon maradva  észrevételeket. Egyrészt a közjegyzői pályázatoknak az elbírálása, a helyeknek a betöltése ebben a formában sokkal átláthatóbb lesz, mint a korábbi időszakban. (21.50)

Azok a szabályzatok, amelyek pedig elkészülnek, az Ügyvédi Kamarához hasonló formában kerülnek. Ezek megint csak azt biztosítják, hogy egy egységesebb, átláthatóbb rendszer alapján fognak működni a közjegyzői kamarák, a területi és az országos is a korábbiakhoz képest, tehát sokkal áttekinthetőbb lesz.

Bangóné képviselőtársam már nincs itt. Ő kifogásolta, hogy az élettársak nem fogadhatnak örökbe. A korábbi szabályozás szerint sem volt örökbefogadási lehetősége az élettársaknak. Az egyedülállók örökbefogadásában van változás, de képviselőtársaim ezt is szerencsére kellően kitárgyalták. A jövőben is megfelelő hatósági eljárások után miniszteri hatáskörben erről történhet döntés, a rokoni kapcsolatoknál pedig nincs is erre szükség.

Említette Bangóné képviselőtársam azt is, hogy nagyon sok családtól elveszik a gyerekeket, de ezt azzal azért kiegészíteném, hogy nem a szegénység miatt szokták elvenni a gyerekeket, hanem a gyerekek nevelésében mutatkozó hiányosságok miatt, például hogy nem gondozzák őket, vagy pedig veszélyeztetve van a nevelésük. Ekkor emelik ki és teszik védett környezetbe őket. Ez tehát egyfajta csúsztatás volt.

Sebián-Petrovszki László a járványhelyzetre hivatkozva említett kifogásokat. Képviselőtársaim ezeket is megválaszolták. Tehát azzal, hogy a parlament a kormánynak 90 napra átadta a védekezést, gyakorlatilag a parlament a normál menetben tudja a törvényeket tárgyalni. Jelenleg is ez folyik a Ház falain belül.

A százalékos arányokra is történtek utalások, hogy az élettársi viszonyok egyharmada bomlik fel öt éven belül, és ez 10 százalék alatti a házasságok esetében. Annyit még az örökbefogadási adatokról, hogy 2019-ben 93,2 százalék volt a házaspárok által örökbe fogadott gyerekek aránya, és 6,7 százalék volt egyedülálló, ebből 0,4 százalék volt férfi. Ezt azért említem, mert képviselő úr is említette, hogy neki is voltak ilyen próbálkozásai, illetve gondolata.

Az új rendszerben egy országos rendszer jön létre, így nagy területi eltéréssel is a házaspárok örökbe tudnak fogadni. Először nyilván ezt a rendszert futtatják végig, s nem csak területi alapon.

A családdal kapcsolatban Mesterházy Attilának voltak észrevételei. Szerintem az Alaptörvényt elég régóta ismerhetné a képviselő úr. Az mutatja, hogy nemcsak a házasság, hanem a szülő-gyerek viszony is meghatározza a családi kapcsolatokat. Eszerint az élettársak is ilyen értelemben családban élhetnek, ha van közös gyerekük. Azt pedig jegyezzük meg, hogy az élettársi formánál általában a saját gyereket nevelik, tehát a családi összetartozás ott ugyanúgy megvan.

Az apai elismerő nyilatkozattal kapcsolatban azért Varga-Damm Andrea képviselőtársamat figyelmeztetném, hogy a Ptk.-ban benne van, hogy ha ezt a jog megkerülésével akarják elérni, az egy megtámadható nyilatkozat, amit mind az ügyészség, mind a gyámhatóság megtámadhat.

Összességében köszönöm, hogy a törvény nagy részét nem érte kritika. Úgy látom, hogy ennél a pontnál valóban kitört, nyilván a szemléletmódból eredően egy kis polémia vagy élénkebb vita. De azt azért leszögezném, nem igaz az, amivel a kormányt vádolják, hogy konzervatív oldalról mi megtámadnánk ezeket a haladó, progresszív és egyéb eszméket akár az egyneműek házassága  bár érthetetlen, hogy miért akarnak házasodni, ha a házasságot meghaladott formának tekintik , akár pedig az örökbefogadás tekintetében.

Azt le kell szögezni, hogy ezeknek az úgynevezett progresszív erőknek az irányából éri folyamatos támadás a konzervatív és hagyományos értékrendeket. S az a fajta tevékenység, amit a jogalkotás terén a kormány végez, ezeknek a védelmét szolgálja. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 154 2020.11.18. 10:37  153-216

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A benyújtott javaslat a 2018. évi országgyűlési képviselők választása, a 2019. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása gyakorlati tapasztalatai és az Alkotmánybíróság 22/2020. határozata nyomán szükségessé vált módosításokat tartalmazza, melynek gerincét a Nemzeti Választási Iroda által megfogalmazott  a parlamenti pártok részére is jelzett  jogalkotási javaslatok képezik. Így módosul a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, a nemzetiségek jogairól, az országgyűlési képviselők választásáról, az Országgyűlésről, a választási eljárásról, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról és az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló törvény.Legelőször is indokolt kitérni a javaslatnak a baloldal részéről leginkább kritizált elemére, amely ugyanakkor pont a részükről érkezett jelzésekre is figyelemmel került bele a javaslatba. A kormány szerint a kampányfinanszírozás intézményrendszerével kapcsolatos visszaélések visszaszorítása érdekében fontos módosítás, hogy a javaslat alapján 27 helyett 50 egyéni jelöltre lenne szükség az országos lista állításához. Tekintve, hogy egy egyéni jelölt állításához 500 érvényes ajánlás összegyűjtése szükséges, ez azt jelenti, hogy listaállításhoz 25 ezer érvényes ajánlás szükséges, ami a közel 8 millió választópolgárra vetítve a valós társadalmi támogatottságú pártok számára nem jelenthet akadályt, ugyanakkor kiszűri azokat a formációkat, amelyek indulásának csupán az a célja, hogy a választási szabályokkal visszaélve, a választási támogatások megszerzése érdekében indítsanak jelölteket.

A társadalmi támogatottsággal nem rendelkező törpepártok kapcsán az Állami Számvevőszék jelentése is megállapította, hogy egyes jelölő szervezeteknek a listaállítás után járó állami támogatása nem kizárólag választási kampányidószak alatti kiadások finanszírozására irányult. Ez azért is lényeges, mert a kampányfinanszírozás következtében vissza nem fizetett összegek mértéke jelentős, az ezzel szembeni fellépést több párt is kérte a korábbiakban. A szabályozás garanciája azon hatályos szabály, hogy amennyiben egy listával rendelkező jelölő szervezet egyéni képviselőjelöltjeinek száma 50 fő alá csökken, akkor a listát törölni kell.

Emellett a javaslat részletesebben szabályozza, hogy az átjelentkezés esetén megnövekedett létszámú szavazókörök szavazatszámláló bizottságai nagyobb létszámmal, akár albizottságokra bontva, egy helyszínen, de több helyiségben működjenek. Erre azért van szükség, mert mint emlékeznek, 2018-ban egyes szavazóköröknél hosszú sorok alakultak ki az átjelentkezések miatt.

A javaslat az ezzel kapcsolatban a gyakorlatban felmerült problémák és jogos kritikák kezelését a kijelölt szavazókörök kialakítására vonatkozó szabályozás rugalmasabbá tételével, és a választásiiroda-vezető számára minél több lehetőség biztosításával valósítja meg a fennakadásmentes szavazás megszervezése érdekében. Így, ha a választópolgárok száma több mint 1500 fő egy szavazókörben, akkor lehetséges, ha pedig több mint 2000, akkor kötelező a szavazást az alábbi két megoldás egyike szerint lebonyolítani: a szavazatszámláló bizottság a szavazást egy helyiségben, de több asztalnál bonyolítja le  ez a jelenlegi bevett megoldás , vagy pedig a választópolgárokat ugyanazon épületen belül több, akár 10-20 külön helyiségben kell szavaztatni.

Kiemelendő a tervezet azon rendelkezése is, amely az átjelentkezés határidejét a szavazást megelőző negyedik napról a szavazást megelőző kilencedik napra módosítja, ezáltal hosszabb felkészülési időt biztosít a választási irodák számára a szavazás problémamentes lebonyolítása érdekében. Így a helyi választási iroda vezetőjének van ideje arra is, hogy legkésőbb a szavazást megelőző ötödik napon döntsön, hogy a szavazóköri névjegyzéket több részre osztja.

Fontos kiemelni, hogy a javaslat a Nemzeti Választási Bizottság határozatképességének elősegítése érdekében a megemelt tiszteletdíj teljes összegét részvételi feltételhez köti, továbbá megteremti annak lehetőségét, hogy a Nemzeti Választási Bizottság elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is tartson ülést, amely könnyítés egyben garancia a bizottság működésének érdekében.

Itt kell kiemelni, hogy a javaslat a Nemzeti Választási Bizottság ügyrendjének stabilitását védi az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választásának évében akként, hogy az országgyűlési képviselők általános választása és az Európai Parlament tagjai választása kitűzését követően a választás országos listás eredményét megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az ügyrend nem módosítható, ilyenkor ugyanis a testület létszáma jelentősen megnő az országos listát állító jelölő szervezetek képviselőivel.

(13.10)

Ezzel összefüggésben megemlíthető, hogy a javaslat megerősítené a Választási Bizottság elnökének szerepét a bizottsági döntések szakmai előkészítésében, és garanciát tartalmaz arra, hogy az előkészített döntési javaslatok elutasítását követően az elnök és a titkárság számára megfelelő időkeret álljon rendelkezésre a többségi álláspontnak megfelelő döntési javaslat pontos megszövegezésére.

Tisztelt Ház! A választási eljárás további szabályaira rátérve a javaslat egyértelművé teszi, hogy a megismételt szavazás esetén mely rendelkezéseket kell alkalmazni, a gyakorlatban ugyanis jelenleg nincs erről konszenzus. A javaslat kimondja, hogy a szavazás megismételtetése esetén a szavazatszámláló bizottságot le lehet cserélni, és a delegálásra jogosult jelöltek, szervezetek is megbízhatnak tagot olyan szavazatszámláló bizottságba is, amelyben a megismételtetett szavazáson egyáltalán nem volt delegáltjuk, vagy kevesebb volt, mint amennyi delegált tagra jogosultak voltak.

A javaslat biztosítja a kampányolás lehetőségét a két szavazás között is, és ennek keretében egyértelművé teszi, hogy a jelöltek, jelölő szervezetek igényelhetnek névjegyzéki adatszolgáltatást.

A javaslat emellett az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Magyar Kétfarkú Kutya Párt kontra Magyarország ügyben hozott ítéletében meghatározottakra figyelemmel rögzíti, hogy nem sérti a szavazás titkosságát, ha a választópolgár a szavazólapról magáncélra képfelvételt készít.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat módosítja továbbá a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényben az önkormányzati jelölésre vonatkozó szabályokat. A törvényi szabályozás szövegét pusztán nyelvtani, szó szerinti értelmezéssel jelenleg úgy is lehetne magyarázni, hogy annak alapján egy jelölt több megyében is indulhat párhuzamosan. Ez azonban többes megválasztása esetén azt eredményezné, hogy akár érdekellentétben álló választópolgárokat is képviselhetne egyszerre, illetve úgy lenne két helyen képviselő, hogy a földrajzi távolságból adódóan nyilvánvalóan nem tudná feladatait mindkét helyen megfelelően ellátni. Ezért a módosítás célja, hogy az eddigi helyes, a rendszertani értelmezést is figyelembe vevő jelentés, hogy csak egy megyében lehet képviselőjelölt valaki, immár nyelvtani értelmezéssel is egyértelműen kitűnjön a jogszabály szövegéből.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény módosítása kapcsán a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének határozathozatali kötelezettsége a lemondással kapcsolatban megszűnt, így szükséges rendelkezni a megüresedett képviselői helyre vonatkozóan a Választási Bizottság tájékoztatásáról.

Továbbá ki kell emelni, hogy ha a nemzetiségi önkormányzat a feloszlatása vagy feloszlatásának kimondása esetén tartott időközi választás előkészítésének és lebonyolításának költségeihez szükséges fedezettel nem rendelkezik, a költségeket a jövőben a központi költségvetés előlegezi meg, figyelemmel arra, hogy a nemzetiségi önkormányzat támogatásban részesül a központi költségvetésből.

Tisztelt Ház! Fontos emellett, hogy Országgyűlésről szóló törvényben pontosításra kerül a képviselőjelöltek mentelmi joga. A hatályos törvényi szabályozás azt rögzíti, hogy az országgyűlésiképviselő-jelölteket mentelmi jog illeti meg és a jelölti minőség a megválasztással megszűnik.

A meg nem választott jelöltek vonatkozásában azonban nem teljes a szabályozás, ugyanis ahogy elhangzott, míg az egyéni képviselőjelöltek tekintetében a jelölti minőség a választással megszűnik, addig a listás jelölteké nem. A mandátumot nem szerzett listás jelöltek a listán maradnak, és később, egy-egy listás mandátum megüresedésekor még mandátumot szerezhetnek, tehát jelölti minőségük tulajdonképpen nem szűnik meg. A mentelmi jog fenntartása azonban erre az időszakra nem indokolt, a jelöltek nagy száma miatt a listás jelölés alkalmas lehet a visszaélésszerű alkalmazásra. A javaslat ezért egyértelműen, a hatályos joggyakorlattal összhangban a választási eredmény jogerőre emelkedését határozza meg mint a képviselőjelölti mentelmi jog véghatáridejét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság 22/2020. határozatában 2021. június 30-ai hatállyal megsemmisítette a népszavazási törvény aláírásgyűjtő ívek miatt kiszabott bírságra vonatkozó rendelkezéseit. A javaslat akként orvosolja e problémát, hogy az ívenkénti bírság összege 1000 forintról 800 forintra csökken, továbbá felső korlát kerül megállapításra. Rögzíti, hogy a határidőt követő 15 napon belül visszavitt, aláírást nem tartalmazó ív esetén nem kell megfizetni a bírságot, illetve lehetőség nyílik a bírság 24 havi részletben történő megfizetésére is.

Szintén a népszavazási törvényt érinti, hogy a hatályos szabályozás szerint a Nemzeti Választási Bizottság 30 napon belül bírálja el az ügyeket, de adott esetben az effektív elbírálási idő mindössze 10-15 nap a párhuzamosan futó ügyek miatt. Ugyanakkor a kialakult joggyakorlat alapján a Nemzeti Választási Bizottságnak valamennyi lehetséges elutasítási okot meg kell vizsgálnia, ezért a javaslat 30-ról 60 napra növeli a Nemzeti Választási Bizottság számára nyitva álló határidőt.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 216 2020.11.18. 11:15  153-216

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Ilyen élénk vita után, azt hiszem, illik összefoglalni azt, hogy mit hallhattunk.Gyüre Csaba megszólalása az elején egy üde színfolt volt, mert kiderült, hogy a Jobbik egy regionális párt, mert ő annak a képviseletében van jelen, és hogy a jövőben ezt kizárja majd ez a fajta szabályozás; valóban megmosolyognivaló. Tehát gyakorlatilag ugyanúgy a pártok be tudnak jutni a parlamentbe. Azok, amelyek 2018-ban, ’14-ben, ’10-ben bejutottak, szerintem ugyanezt a küszöböt meg tudták ugrani, és képesek voltak rá, amelyek nem, azok pedig ugyanúgy nem tudtak bejutni, mint ahogy most sem.

A pandémia többeknél előkerült, hogy miért most van a Ház előtt. Azért van itt a Ház előtt, mert most ülésezik a parlament, és ezt már többször tisztáztuk, akár napirend előtti vitákban, vagy más, tárgysorozatba vett vitáknál. Azzal, hogy a parlament 90 napra a kormányt megbízta azzal, hogy saját hatáskörben rendeleteket alkotva, operatív, gyors módon kezelje a járványt, gyakorlatilag elérte, hogy miután ezzel a kérdéskörrel operatív módon úgysem tudna foglalkozni, nem kell foglalkoznia, ugyanakkor pedig nem lenne egy helyes álláspont, hogy ezek után a parlament, mint aki jól végezte dolgát, mindenki hazamenne a saját otthonába, és nézné, hogy az ország többsége hogyan küzd, akár az egészségügyben dolgozók, akár a rendvédelmi szerveknél, szociális otthonokban, akiknek a munkáját nagyon örülök, hogy több képviselőtársam folyamatosan megdicséri. Mi is csak ehhez a körhöz tudunk csatlakozni innen is. Azért is jó, hogy itt vagyunk, mert ezt meg tudjuk tenni a nagy nyilvánosság előtt is.

Többen kifogásolták a levélszavazatok rendszerét. Köszönöm, hogy képviselőtársam itt megválaszolta részben helyettem ezeket az ügyeket. De Varga Lászlónak is mondanám, hogy 2010 előtt önök, hogyha ennyire égető lett volna ez a kérdés, amikor, jól emlékezünk, hogy Gyurcsány Ferenc azt mondta azoknak, akiknek ilyen kényszerük volt főleg a gazdasági válság idején, hogy el kellett menniük külföldre, hogy el lehet menni. Ez a mondat beivódott a magyar emberek tudatába. Tehát kicsit álszent dolog utána azt mondani, hogy mi üldöztük el ezeket az embereket.

A másik része, hogy valóban a szavazati lehetőségük biztosított, és az alkotmánybírósági döntés egyértelműen azt mondta, hogy a homogén szavazócsoportoknak kell azonos szabályozást adni. Az pedig nagyon furcsa, hogy, mondjuk, a belföldön tartózkodó magyar állampolgár nem szavazhat levélben, miközben a külföldön tartózkodó magyar állampolgár, akinek van belföldi lakhelye, az meg szavazhat levélben. Vagy gondoljunk arra, hogy ha azt mondanánk, hogy a belföldön szavazók is levélben szavazhatnak, akkor valóban egy ilyen amerikai helyzetet előidézhetnénk, ami felborzolja a kedélyeket éppen a napjainkban is. A világ vezető hatalma nem tudja kezelni azt a kérdéskört, hogy a postai szavazatokat hogyan kell beszámolni, mikor érkeznek, hol sikkadnak el, hova teszik őket. Hogyha önök egy ilyen káoszt akarnak előidézni, akkor mondják ki nyíltan. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Tehát nyilvánvaló, hogy ez valószínűleg az önök érdekét szolgálná.

Ugyancsak többen érintették a szavazólap fotózásának a kérdését. Miután valóban az Emberi Jogi Bíróság kimondta Strasbourgban, hogy ezt nem lehet szankcionálni, nem lehet tiltani, ezek után egyetlen lehetőségünk van, hogy ezt a törvényből kivesszük. Egyébként elhangzott olyan kritika is a jobbikos oldalról talán, ha nem, akkor elnézést kérek, hogy miért vesszük figyelembe, amikor nem fogadjuk el a strasbourgi bíróság döntését. Éppen a hivatkozott ügyben, ami az „Ahmed és Ilias”-ügy volt, ott is úgy emlékszem, hogy éppenséggel a Nagykamara nekünk adott igazat, amikor azt mondta, hogy a tranzitzónában való tartózkodás nem jelent fogva tartást. Tehát ab ovo nem lehet kijelenteni, hogy egy strasbourgi bírósági döntést nem lehet figyelembe venni, és ne kellene betartani, mint ahogy minden esetben ezeknek eleget is teszünk.

Vejkey képviselőtársam mondta, hogy két listát is tud az ellenzék állítani. Húszat is tud, tehát gyakorlatilag nincsenek korlátozva. Amely irányba pedig éppen tartanak, hogy egy listát emlegetnek, és akkor azt hiszik egy csodafegyvernek, arra pedig kiválóan alkalmas, és semmiféle korlátozást nem jelenthet.

Bár megjegyzem, hogy 2019-ben volt egy megye, legalább egy megye, ahonnan én is képviselő vagyok, Komárom-Esztergom megye, ahol az ellenzék, tehát mind a Jobbik, mind az MSZP, DK, Momentum, Párbeszéd, mindenki összeállt, és két lista volt, volt egy Fidesz-KDNP-s, és volt egy ilyen. És az arány: 57 százaléknál többet kapott a kormánypárti lista, és 43 százalék alatt kapott a másik lista. Tehát valóban állunk elébe egy ilyen megmérettetésnek is. Ez egy demokratikus joga mindenkinek, hogy milyen formában, hogyan mérkőzik meg. Szerintem mi ezt nem korlátozzuk ezzel a fajta módosítással.

Az alapprobléma pedig, amiről beszéltünk, hogy a kamupártok hogyan álltak össze: a 2018-as 16, kamupártnak nevezhető alakulatból 13 nem tudta megugrani ezt a küszöböt, 3 akkor is meg tudta. Tehát teljes egészében nem lehet kizárni ezt a fajta jelenséget, de azt hiszem, hogy a prevencióra nagyszerűen alkalmas, hogy gyakorlatilag ne tudják megugrani ezt a fajta küszöböt.

(17.20)

Hátratett kézzel pedig nem üldögélhetünk egy ilyen esetben, hiszen éppen tudnám sorolni, hogyha akarnám a többiek idejét húzni, hogy a baloldali pártokból Molnár Csabától kezdve Szél Bernadetten át ki mindenki kifogásolta a kamupártoknak a jelenlétét a választásoknál. Bár, mondom, a baloldaliaknak azért megmondanám, hogy Zuschlag Jánossal is beszéljék meg ezt a dolgot mint ifjú szocialistával, tehát ezt ne tartsák egy kormánypárti jelenségnek (Nacsa Lőrinc közbeszól.), mert  hogy úgy mondjam  az ilyen nevesíthető figurákat azért inkább az ő oldalukon lehet felfedezni.

A határon túli szavazatok. Arató Gergely szintén a DK-nak ezt a zsigeri gyűlöletét vonultatta be a vitába, amely a határon túli magyarok ellenében nyilvánult meg.

Úgy akarják feltüntetni, minthogyha a magyar országgyűlési választások sorsa ezen múlna. Én úgy emlékszem, hogy ’18-ban és ’14-ben is egy mandátum múlott a határon túli szavazatokon. Hát, hogy önök nem szerepelnek ott jól, és nincsen respektjük, az akár a kettős állampolgárságról szóló népszavazás idejéig visszavetíthető, tehát nagy bűnnek hosszú az árnyéka. Tessék talán vezekelni, és akkor ez a probléma nem jelentkezik. De nem ez a magyar választási rendszernek a döntő eleme, tehát aki ezt úgy állítja be, hogy ezért tudnak a kormánypártok nyerni, az matematikailag nem igaz.

Az is elhangzott, hogy a Nemzeti Választási Iroda javaslatai nem köszönnek vissza ebben a javaslatban. Én csak azt mondom, hogy nézzük meg azokat az átjelentkezések vagy a szavazóköröknek a bővítése, albizottságok létrehozatala kapcsán, ezek mind-mind abba a körbe tartoznak, amilyen javaslatokat Pálffy Ilonáék letettek. A népszavazási döntésnél is az, hogy 30-ról 60 napra növekedik a népszavazási döntésnek az időtartama, miután több ügyet bírálnak el egyszerre, inkább éppen a minőségét szolgálja a döntésnek, és nem fogja megakadályozni semmifajta népszavazási kezdeményezésnek az elindítását vagy éppenséggel az engedélyezését.

Hogy 2010-ben…  ugye, itt emlegettek választási csalásokat, és éppen, mondom, a baloldali meg a DKs képviselők részéről. Én egyre emlékszem: amikor Gyurcsány Ferenc bejelentette a 2006-os választások után, hogy tulajdonképpen becsapták a választókat (Nacsa Lőrinc: Úgy van!), mert gyakorlatilag valótlan adatokat közöltek, és hazudtak reggel, éjjel meg este  a déli időpontot mindig ki kell hagynunk (Derültség a kormánypártok soraiban.), ha pontosan akarom őt idézni, mert azt nem mondta.

Az is elhangzott, hogy a kamupártoknál nem történt semmiféle szankció. Csak úgy érdekességképpen megnéztem az internetet, és van olyan férfi, aki felfüggesztett büntetést kapott, volt, aki pénzbüntetést kapott. Volt, aki a PKKB-n pénzbüntetést kapott, ott csepeli esetet hoztak, zalaegerszegi volt, ahol gyakorlatilag elzárásra ítéltek egy nőt. Vannak tehát futó ügyek, vannak lezárult ügyek, tehát a személyi következményei megvannak. Az Új Dimenzió Pártot nevesítették például mint az egyiket, amellyel kapcsolatban fellelhetők az adatok. De ha több időm lett volna, nyilván többet is elő tudtam volna önöknek keríteni ezen a területen.

Gulyás Gergellyel kapcsolatban hangzott el, hogy 2019-ben olyan kijelentést tett, hogy nincs tervben a választási törvény meg a választási eljárásról szóló törvénynek a módosítása. Ha jól emlékszünk, akkor Pálffy Ilona 2020 augusztusában tette meg a javaslatait, tehát azt hiszem, hogy a három időpont, a mostani és az általam említett kettő szinkronját meg tudjuk teremteni, és a kijelentés, hogy abban az időpontban valóban így állt a dolog, nem kérdőjelezhető meg, csak utána a Nemzeti Választási Iroda vezetője megtette a maga javaslatait, amelyek nem maradtak visszhang nélkül.

Szabó Timea kijelentéseit, mikor ilyeneket mondott, hogy a falvak oligarchái, meg ilyenek, nem is tudom értelmezni. Én gyakorlatilag nagyon örülnék, ha vidéken olyan jól menne, hogy oligarchákkal lennénk tele a falvaknál, és annyi gazdag embert köszönthetnénk a sorainkban. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Lehet, hogy Budapestről nézve így látszik, sajnos elszomorítóbb a vidéki helyzet, de ebből látszik, hogy a Párbeszédnek a támogatottsága hogy alakul, tehát gyakorlatilag a realitáshoz való viszonya, valószínűleg ebből eredhetett az egész.

Varga Szimeon nemzetiségi szószóló felszólalása valóban egy nagyon üde színfolt volt. Ő megengedheti magának azt a luxust, hogy a politikán felülemelkedve gyakorlatilag valóban arról beszélt, ami itt áll a tisztelt Ház előtt, és nagyon örülök, hogy a nemzetiségi kérdésekben sikerült egy olyan javaslatot letennünk, amely nem sérelmes az ő részükről.

Nem akarok mindenre kitérni, elnézést. Szerintem összességében megállapítható… Igen, még egy ilyen érdemi dolog, hogy Szilágyi György képviselő úr talán figyelmesebben tanulmányozhatná a magyar szabályozást. 90 nap után máskor, korábban is megsemmisítésre kerültek a szavazócédulák. Ő aggódott az elhúzódó jogi eljárások miatt. Még az Alkotmánybíróságnak is 3+3 napja van ezeknek az ügyeknek az elbírálásához, tehát hogy befogadja, és utána három nap alatt döntsön róla. A 90 napos határidőbe minden belefér.

Remélem, hogy sikerült válaszolnom azokra a fennmaradó kérdésekre, amelyek a vita során nem tisztázódtak. Köszönöm a figyelmet, és kérem, hogy támogassák a javaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 308 2020.11.18. 13:51  217-308

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Sok minden elhangzott ezen a mai estén, talán több, ami nem az Alaptörvényről szólt. Nagyon örültem, hogy néhány képviselőtársam azért higgadtan a törvényről is tudott tárgyilagosan beszélni. Köszönöm nemzetiségi szószóló asszonynak a felszólalását, aki a politikán kívüli mezőket is meg tudta érinteni. Volner János képviselő úr az uniós összefüggéseket összefoglalta, úgyhogy ezzel nem fárasztom a jelenlévőket.

Bányai Gábor képviselőtársam fel tudta vonultatni azt a fajta elkötelezettséget, amely ennek a módosításnak a megalapozottságát alátámasztja, és azt az elkötelezettséget, hogy a kormánypártok mindenképpen szeretnék a hagyományos értékrendet megvédeni az új progresszívnek, haladónak és nem tudom, minek feltüntetett olyan törekvésekkel szemben, amelyek a hagyományos kultúrkör lerombolására törekednek. Tehát szó sincs arról, hogy a konzervatív értékrend megtámadná a különböző kisebbségeket.

Harangozó képviselőtársam említette, hogy homofób és rasszista az előterjesztés. Egy dologgal adós maradt, hogy hol homofób és hol rasszista.

Gyüre Csaba képviselőtársam is érintette az Alaptörvény főbb pontjait. A közcélokat ellátó közérdekű vagyonkezelő volt az egyik olyan téma, amit sarkalatos törvény fog szabályozni, amely körül kibontakozott egyfajta vita. Érdekes megközelítés volt egyébként az, amikor a baloldali képviselők kifogásolták, hogy éppenséggel MOL- és egyéb részvények adják a bázisát annak a függetlenségnek, amik ezeknek a lehetőleg autonóm oktatási intézményeknek a jövőjét biztosítják. Biztosan az fáj nekik, hogy ha a MOL-vagyon kikerül ebbe a körbe, akkor nem tudják ismét eladni azokat a részvényeket, mint korábban, amit aztán busás áron az oroszoktól kellett 2010 után visszavásárolnunk. Ezen azért el kellene gondolkodniuk.

A dolog másik része, amikor szintén a közpénzekkel kapcsolatos bánásmódról beszéltek, hogy abban a nyolc évben, amikor kormányoztak, vagy akár a megelőző négy évben, a Horn-kormány idején is, amikor az energiaszektort eladták, meg a szolgáltató ágazatokat, amelyek monopolhelyzetben voltak, a PPP-szerződésekkel sok száz milliárdos kötelezettségeket hagytak örökül, s emellett aztán az adósságállományt is emelték; el akarták adni a lábunk alól az ivóvizünket, a termőföldet, be akarták engedni a GMO-t, az egészségügyet privatizálni akarták. Ha pedig az erőszakról beszélnek, akkor 2006 mindig felvillog a szemünk előtt, hogy ők hogyan kezelték ezt a kérdést. A válságkezelésről papolnak nekünk, amikor 2008-2009-ben a válság idején éppen a legelesettebb nyugdíjasoktól és közalkalmazottaktól vették el a 13. havi juttatásukat. Nekik ez a válságkezelés, és keveslik, hogy 200 milliárd forint az, ami a tavaszi időszakban jutott bérkiegészítésekre. Összemossák a magyar vállalkozók által gyakorlatilag szerződéses alapon elvégzett munka ellenében kapott vállalkozói díjakat az ingyenes juttatásokkal. Tehát csúsztatások sorozatával találkozhattunk, akár anélkül, hogy érdemben érintették volna az Alaptörvénynek ezeket a fajta módosításait.

Arra nem is térnék ki, hogy a fogalmakkal is alapvető problémák vannak, hiszen az Alaptörvényt rendszeresen törvény néven emlegették, ami a törvényfolyamban lehet, hogy érthető, de azért egy kicsit nagyobb szakmaiságot kívánna meg az Alaptörvény tisztelete, amikor erről vitatkozunk.

Néhányan a miniszter asszony távollétét kifogásolták. Miniszter asszony az egész napi munkájából kiszakadva jött be, megadva a tiszteletet a Háznak, hogy legalább az expozét el tudja előttünk mondani. Szerintem a tények ismeretének a hiánya nem ment fel a rosszindulat vádja alól, az, ha nem is kérdeznek utána, hanem egyszerűen csak kijelentéseket tesznek.

Pandémia. Több képviselőtől elhangzott, hogy miért most van a Ház előtt. Mindig meg kell ismételnünk, mert ezek szerint nem tudják, mert ugyanannál a képviselőnél többször is előfordulnak ezek a felszólalások. Gyakorlatilag azzal, hogy a védekezés terhét a kormányra áttette a parlament a veszélyhelyzet kihirdetésével, az operatív intézkedések ott vannak. Elhangzott a kérdés, hogy a parlament hány ember életét mentette meg a mai napon, vagy mi, képviselők. Nem, az emberek életét az orvosok, az ott dolgozó ápolók, a mentőszolgálat dolgozói mentik meg. Tehát ne keverjük össze a fogalmakat! Nekünk az a dolgunk, hogy a kormánynak megadtuk a szükséges kereteket, a kormány biztosítja az anyagi erőforrásokat, védőeszközöket, a lélegeztetőgépeket, amelyeket annyira hiányoltak a tavasszal, majd utána kijelentették, hogy sok. Úgy látom, hogy ez a vita most egy kicsit áll, nem tudjuk, hogy most éppen mi az ellenzék véleménye ezekről.

Itt van Arató képviselőtársam, aki egyfajta vallási kötelezettségként akarta feltüntetni azt, hogy a keresztény kultúrkörnek megfelelő nevelést kell a fiatalságnak, a gyerekeknek biztosítani. Ez nem azt jelenti. Ez azt jelenti, hogy egy kultúrkörben élünk, és az ennek a kultúrkörnek megfelelő oktatást és nevelést az államnak biztosítania kell.

(23.10)

Ez nem a tilalma annak, hogy mások másképp neveljék a gyerekeiket; éppen, azt hiszem, talán a hindukat emlegette. Tehát senkit nem, egyszerűen nem egy térítésről van szó, egyszerűen arról, hogy mi ezt a kultúrkört meg akarjuk védeni.

Kaptunk onnan is kritikát a jelenlegi helyzet kezelésével kapcsolatban. Azért felhívnám arra a figyelmet, hogy a 2008-as válság után 3,6 millió ember dolgozott Magyarországon, most, a válság ellenére is 4,5 millióan dolgoznak. Elég markáns a különbség, csak ha összevetjük a 12 százalékos munkanélküliségi adatot a 4 százalékossal. Szerintem ezt a vitát addig, amíg nem érjük utol az önök negatív csúcsait, önöknek nem illene megkezdeni.

Az igazságügyi tárgyú törvényekkel kapcsolatban tett megjegyzéseket Szabó Timea képviselő asszony, úgy, hogy nem is volt itt a tegnapi parlamenti vitán. Tehát ez nekem egy kicsit szintén furcsa, hogy ha annyira érdeklődik a dolog iránt, és ott kitárgyaltuk, akkor miért másnap hozza elő, egy másik javaslatnak a vitájánál.

Dúró Dóra képviselő asszonnyal nagyon sok dologban egyet lehet érteni azzal kapcsolatban, amikor itt a gyerekek védelméről, a családok védelméről beszélt. Bár ő is mondta, hogy az NKA-nak volt egy támogatott könyve, nyilván a szerzőt kifogásolta. Azért Magyarországon nincsen cenzúra és nincsen index, tehát azt azért tudomásul kell venni, hogy van egyfajta pluralizmus. Ebből is látszik, ha mondjuk, személy szerint képviselőtársaimtól is elhangzott, hogy ezt helytelenítik, hogy egy ilyen támogatás megszülethetett, de ez is igaz, hogy nem a politikusok döntenek ezeknek a kérdéseknek a tekintetében. Nyilvánvaló, hogy bár nem örülünk neki, de ugyanakkor ez igazolja azt, hogy önmaga a támogatási rendszer gyakorlatilag más hangokat is hagy megszólalni.

Z. Kárpát Dániel úr megint előjött az örök vesszőparipájával, a banki végrehajtásoknak a kérdésével. Korábban is említettük, hogy van önöknek Vácott egy jobbikos elnöke, akit Fehér Zsoltnak hívnak, aki az ottani önkormányzati bizottságnak az élén kilakoltatásokat vezényel az önkormányzati lakásokban lakó bérlők ellen. Talán egy kicsit meg kellene vele beszélni ezt a dolgot, mert jelenleg nem értjük ezt a jelenséget. Ugyanis nálunk nem a politikusok rendelik el a végrehajtásokat, azok az ügyek, amelyek zajlanak, a bíróságok döntése alapján vagy éppenséggel közjegyzői okiratok alapján, a bíróságok rendelkezésre folytán, jogorvoslati lehetőségekkel bővítve kerülnek abba a fázisba, hogy akkor esetleg az ingatlanok kiürítésére kerül sor.

És akkor még egy csúsztatás, ami talán Mesterházy Attila volt, de ha nem ő, akkor megkövetem, tehát négyezer kilakoltatásról beszélt, hogy azt rendőri segédlettel hajtják végre  nem, Szakács László lehetett, bocsánat, a kettőjük közül.

Tehát a kilakoltatásoknak a számáról külön statisztikát vezetünk, évente néhány darab fordul elő, amikor karhatalom igénybevételére kerül sor. Ezek általában lehet, hogy céges lakások, tehát a „lakás”-ban benne van minden, az is benne van, amibe gyakorlatilag még esetleg be sem költöztek, nem készült el, kiköltöztek belőle önként, cserelakást kaptak, van, akinek több lakása van, és úgy kerül végrehajtásra a dolog. Önök pedig mindig össze akarják mosni, minthogyha éppen a rendőrök állandóan a nagycsaládosokat vegzálnák, és kiraknák őket az utcára, megspékelve azzal, hogy nem vesznek tudomást arról a szociális hálóról, ami működik egyébként, hogy ezeknek a gyerekeknek adott esetben a védelme, lakhatása akkor is biztosított legyen, ha ilyen helyzetbe kerül a család.

Kifogásolták a 800 ezer eurós támogatást. Én a választókerületemben láttam, hogy gyakorlatilag azok a cégek, amelyek kapták, azok ott működő, komoly vállalkozások, amelyeknek az alkalmazottaikat így sikerül megtartani, beruházásokat végrehajtani, hogy amikor vége van a pandémiának, akkor még erősebben tudjanak jelen lenni a piacon. Hozzátenném, hogy a másik 50 százalékot ezeknek a cégeknek kell kitermelnie és befektetnie, tehát ez egy komoly gazdaságfejlesztési program.

Itt Bangóné Borbély Ildikó is az elmúlt tíz évnek a szörnyűségeiről beszélt, meg hogy hova jut a nemzet. Részben Nacsa Lőrinc képviselőtársam is válaszolt ezekre, tehát hogy a szegénységet az egyharmadára sikerült csökkenteni. De hogyha az ő ténykedését is nézzük, 2002 és 2010 között például a kettős állampolgárság kapcsán kifejtett intézkedéseiket, vagy éppen gyakorlatilag azt a gazdasági zuhanást, amibe taszították az országot, akkor én is csak azt mondom, hogy ezek a kritikák egy az egyben visszautasíthatók.

Mesterházy Attila a jelenlétet kifogásolta. Tegnap pont az ő részükről hangzott el az, hogy egyébként a parlamenti előírások is azt írják elő, hogy a felszólaló lehet a teremben, egyébként pedig minél ritkább jelenlétet biztosítsanak a frakciók, pontosan azért, merthogy járványhelyzet van.

Z. Kárpát Dániel szintén a migráció kérdéseiről beszélt, amit Varga-Damm Andrea is szóba hozott. Gyakorlatilag annál az alaptörvény-módosításnál, ahogy Nacsa Lőrinc képviselőtársam is említette, a Jobbikkal leegyeztettünk egy szöveget, kitárgyaltuk, és az utolsó pillanatban kihátráltak belőle, amikor nem volt a kormánypártoknak kétharmada. 2018-ban, amikor ismét kétharmadunk lett, akkor pedig begörbültek és megszavazták, holott a helyzet semmit nem változott. Azért az elvszerűséget ne kérjék rajtunk számon, amikor ilyen esetekkel találkozunk!

Arról nem is beszélve, hogy mondjanak egyetlen esetet, amikor mondjuk, a Magyarországon letelepedési kötvénnyel beutazható emberek terrorcselekményt követtek el, bűncselekményt követtek el (Dr. Gyüre Csaba: Várjuk ki a végét!), vagy bármilyen olyan… És a másik pedig, hogy azt visszautasítjuk, tehát azoknak az elbírálásánál egyrészt van nemzetbiztonsági vizsgálat, ezt önök is nagyon jól tudják. A másik része a dolognak pedig az, hogy úgy állítják be, mintha valami muszlim tömegnek a befogadásáról lett volna szó, holott nem vallási alapon történt a kiválasztás, hanem gyakorlatilag tehetős emberek, akik itt fektették be a pénzüket, kaphattak ilyenfajta elbírálást.

Mesterházy Attilánál itt szintén a kormánypártok részéről legaktívabb tag, Nacsa Lőrinc mondta, hogy minden választás sokesélyes. Tehát mi mindig úgy megyünk neki, amikor itt az ellenzék egy olyan narratívát állít föl, hogy ha a kormánypártok nyernek, akkor csaltak, de ha az önkormányzati választásokon értek el eredményeket, akkor ez fel sem merült, hogy esetleg ők csaltak volna, hogy ők nyertek. Tehát ez kicsit furcsa megközelítése a dolgoknak.

Hogy mi minden kerülhet veszélybe, amiről beszélnek, hogy a választások után itt a normalitást és egyebeket követeli Mesterházy Attila. Gondoljunk csak bele, hogy 2002 után hogyan pörgették fel a privatizációt, hogyan szüntették meg a családtámogatási rendszert, az otthonteremtési támogatásokat. Tehát gyakorlatilag ezeken kellene nekik elgondolkodniuk, amikor a jelenlegi helyzetben kritizálnak bennünket.

Összességében ennyit szerettem volna elmondani, mert nagyon sok minden elhangzott a vitában. Köszönöm szépen a figyelmet, és kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa az alaptörvény-módosítást. Köszönöm. (Nacsa Lőrinc tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 26 2020.11.23. 5:12  23-26

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Közpénzekről, közvagyonról beszélt. Abban a kevésbé szerencsés helyzetben vagyok, hogy idősebb vagyok önnél, és vissza tudok tekinteni elvbarátainak a működésére is. Ön is az MSZP padsoraiból indult, úgyhogy néhány felvetéssel kapcsolatban tennék összevetéseket (Demeter Márta: Ezek szerint nincsen válasz!), pontosan azért, hogy mi az, amit önök képviseltek, mi az, amit ténylegesen végeztek ezeken a területeken, amiben szerencsére felsorolta, mintha egy felhozó meccset akart volna nekem biztosítani, hogy össze tudjam hasonlítani a tevékenységeket, tükröt tudjak mutatni önöknek arról, hogy hogyan néz ki az, amit önök műveltek, amit önök elkövettek.Említette az alapítványok kérdését. A MOL esete jut az eszembe, amelynek egy jelentős részvénypakettjét egy sötét éjszakán a londoni tőzsdén – vagy inkább lehet, hogy a nappali órákban – egy csomagban 11 ezer forintért Draskovics pénzügyminisztersége idején sutyiban értékesítettek. Majd ez a részvénycsomag valahogy körözött, körözött a világban, de volt egy osztrák kísérlet, ahol az ellenséges felvásárlást az OMV részéről próbálták meg, majd valahogy furcsa módon az orosz térfélen kötött ki, és súlyos milliárdokért, több mint 500 milliárd forintért kellett az Orbán-kormánynak 2010 után visszavásárolnia. Önök beszélnek közpénz elherdálásáról, közvagyon elherdálásáról, amikor mi visszavásároljuk azt az állami vagyont, amit önök éppen elherdáltak.

Említette a posta szerepét. Éppen a postánál önök indítottak el egy olyan leépítési folyamatot, ahol a vidéki településeken bezárták a postahivatalokat, mi pedig mindent megteszünk azért, hogy a kispostákat is megmentsük, hogy a munkahelyeket megvédjük, amelyek a postán vannak. A postások biztosan össze tudják vetni az önök ténykedését a mostani történésekkel.

Említette az ivóvíz kérdését, hogy nem megfelelő minőségű az ivóvíz, holott pont most törekszünk arra, hogy egységes legyen a szolgáltatás, hogy mindenhol ugyanannyiért tudjanak egészséges ivóvízhez jutni a magyar emberek. Önök el akarták adni, részben el is adták az ivóvíz-szolgáltatókat – gondoljunk csak a budapesti cégre – a franciáknak. Emlékszünk a pécsi problémákra. Emlékszünk arra is, hogy Brnóban is problémák voltak egyébként, nem csak a Magyarországon. (Közbeszólások az LMP soraiból.) Látom, hogy élénkül az emlékezetük (Derültség.), tehát érdemes ezeket az ügyeket felemlegetnem. Tehát eszükbe jutnak ezek a momentumok, hogy úgy mondjam, a múltból, amelyek az összevetést lehetővé teszik. (Zaj. – Az elnök csenget.)

Említette az óvodákat, bölcsődéket. Ha a bölcsődebezárásokról ’90-től beszélni akarnék, akkor megint csak megállapíthatjuk, hogy pont ez volt az a terület, amelyet a legjobban elhanyagoltak, a népességpolitikát elhanyagolták, a családi adókedvezményt megszüntették 2002 után, a lakástámogatási rendszert felszámolták, devizahitelekbe kergetve magyar családok százezreit. Tehát nagyon furcsa nekem, hogy miért pont önök hozzák fel ezeket a témákat, amikor semmi dicsekednivalójuk nincs ezen a területen.

A vidéki utak kérdését említette. Ha megnézzük a „Magyar falu” programot, akkor láthatjuk, hogy a következő évben is hatalmas összegek állnak rendelkezésre pontosan azoknak a kistelepüléseknek az útjaira, a 3-4-5 számjegyű utakra, ahova – hogy úgy mondjam – kátyúról kátyúra döcögve lehetett csak eljutni az elmúlt évtizedekben. Végre elindult az a folyamat, amellyel fel tudunk majd zárkózni Nyugat-Európához, hogy vidéken is élhető legyen az élet közlekedési szempontból is. 250 milliárd forintot szavaztunk meg a jövő évi költségvetésben ezekre a falufejlesztési programokra, megjegyzem, önök nem szavazták meg, amelyek nagyobb összeget jelentenek, mint az idei évben.

Hát, a másik, hogy a Bourbonokat emlegette, nekem Gyurcsány Ferenc jutott eszembe (Derültség az LMP és a DK soraiból.), bár semmi arisztokrata vonalat nem látok. Ugyanazt tolja, amit ’90 előtt, amit a Horn-kormány idején csináltak, amit 2002-2010 között tettek. Az, hogy ő ilyen színváltoztató, és majd megint el tud majd mondani egy őszödi beszédet, hogy nem teljesen úgy gondolták, nem teljesen úgy tették, hazudtak reggel, éjjel, este, ha jól idézem a mondatokat, ugye, ezt a délt megpróbálom mindig kihagyni, nehogy pontatlansággal vádoljanak.

Szakképzésről beszél nekünk. Önök úgy leépítették a szakképzést, hogy amikor végeztek a gyerekek, nem kaptak szakmát az iskolában. Egy OKJ-s tanfolyamon kellett megszerezniük a szakképzési papírt, hogy miután éveket jártak iskolába, legyen egy olyan papír a kezükben, amivel majd el tudnak helyezkedni.

Munkanélküliség, gyakorlatilag ön beszél itt a bérekről. A béreket mi emeltük, az adókat mi csökkentettük, és a munkanélküliséget mi számoltuk fel, a korábbi 3 millió 600 ezer munkahely helyett 4 millió 500 ezer munkahely működik ebben az országban. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 58 2020.11.23. 2:05  55-62

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon örülök, hogy most már az Igazságügyi Minisztérium költségvetési kérdésekben is kompetenssé válhatott, és tudok választ adni az ön kérdésére. De ha visszaemlékszünk a 2010-ben induló helyzetre, akkor ön is nagyon jól tudja, hogy legalább 50 százalékos volt az államadósság devizaaránya. (Varga Mihály széttárja a karjait.) Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter úr nagy munkával, jegybankkal, mindenkivel karöltve 20 százalék körüli összegre le tudta vinni. Az is látszik, hogy ideológiai-politikai zsarolás áldozatai vagyunk Brüsszelben. Talán nem tűnt föl önnek, de van kint önöknek egy képviselőjük, akivel néha konzultálhatnának – önök is támadnak egyébként bennünket ezen a területen , ahol a nekünk járó források kérdését össze akarják kötni ezekkel az ideológiai-politikai zsarolásokkal. És nagyon jól emlékszünk, amikor nyáron a magyar parlament hozott egy olyan határozatot, hogy a kormány nem fogadhat el olyan költségvetést, amelybe ezt a zsarolási eszközt beépítik. Lehet, hogy nem emlékszik rá, majd megküldjük egyébként, ha kívánja. Ebből levezethető, hogy a magyar kormány pozíciója kötött.

Az is látszik ugyanakkor, hogy mint említettem, még egy 20 százalék körüli devizaadósság-arányunk van, ami megkívánja azt, hogy kellő tartalékokkal rendelkezzünk, és ha a szövetségeseikkel megbeszélik ott, a baloldalon, akkor látható, hogy 2015-től általában rövid lejáratú devizahiteleket kaptak.

A magyar gazdaságnak, a költségvetésnek nagy elismerése, hogy hosszú távú devizahitelekkel sikerül majd ezeket kiváltanunk a jövőben, és az is látszik, hogy annak a zsarolásnak, ha önök így vezetik le, nem válhatunk az áldozataivá, hogy nem veszünk fel közös európai uniós hitelt, amennyiben gyakorlatilag még utána azt is ki akarják kötni, hogy utána nem kaphatjuk meg azokat az egyébként nekünk járó kohéziós forrásokat, amelyekkel más engedményeket tettünk, többek között, hogy a piacainkat megnyitottuk egy védtelen gazdaságként az Unió tőkeerős államai előtt. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 62 2020.11.23. 1:04  55-62

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Nem gondoltam volna tíz évvel ezelőtt, hogy a Jobbik majd felszólal egy napon a parlamentben, és azt fájlalja, hogy a magyar közbeszerzéseken magyar vállalkozások is nyerhetnek (Felzúdulás a Jobbik padsoraiban. – Közbeszólások ugyanott, köztük: Szégyelld magad! – Z. Kárpát Dániel: Magyarok lophatnak?), és a magyar vállalkozók is juthatnak olyan megbízásokhoz, amelyekből például infrastruktúra-beruházások létesülhetnek. (Dr. Varga-Damm Andrea folyamatosan közbeszól.)Ez lehet, hogy önöknek fáj. Ha önök szerint a közbeszerzés lopás, akkor menjenek ki Brüsszelbe, magyaráztassák el maguknak, hogy mit jelent a közbeszerzés, és hogy milyen a versenyeztetés, mi a tender. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Induljanak el önök is tenderen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), vagy a barátaik vagy a vállalkozóik, és ahogy sérelmet tapasztalnak, utána…

A másik egyébként, ahonnan elindult, mert bár rövid az idő, de arra is választ adnék, hogy ha a jogi tanulmányait ön is elvégezte volna vagy elvégzi a közeljövőben, akkor jogtörténetet is tanítanak, szerepel abban olyan, hogy gumiparagrafus. Amivel az Unió operál, az egy gumiparagrafus. Gyakorlatilag úgy dughatnánk hurokba a nyakunkat, hogy abban a pillanatban meghúznák azt a pórázt, amitől meg is fulladhatnánk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 267 2020.11.30. 0:04  242-269

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. A kormány támogatja az előterjesztést. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 16 2020.12.01. 5:07  14-17

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Sokkal komolyabb témát érintett annál, mint hogy elbagatellizáljuk, és csak arra reflektáljak, ami disszonáns volt az ön hozzászólásában. De azért engedje meg, hogy néhány olyan dologra is reflektáljak, amikor például olyan kifejezéseket használ, hogy nyakunkon a karácsony. Mi, a polgári oldalhoz tartozók a karácsonyt egy szent ünnepnek tekintjük. Lehet, hogy a fővárosiak tekintetében értelmezhető ez a kijelentés, de összességében a magyar családok életében ez az egyik legfontosabb családi ünnep. (Dr. Rétvári Bence: Úgy van!) Tehát ezt úgy feltüntetni, hogy ez valami krízisidőszaka a családoknak, ez a valóságtól való teljes elrugaszkodást jelenti, ezt vissza kell hogy utasítsam!

Ön támadta a mi pártcsaládunkat is a nőkhöz való hozzáállásunkat illetően. Én úgy emlékszem, hogy önöknek volt egy pártelnöke, aki most épp a DK pártelnöke, aki az öregecskedő feleségek lecseréléséről álmodozott. (Dr. Rétvári Bence: Így van!) Nem tudom, hogy ezt a tervét még fenntartjae (Dr. Rétvári Bence: Szeretetkampány!), de mindenképpen a legmélyebb tiszteletlenségről szól.

A másik, amit említett Varga Judit igazságügyi miniszter asszonnyal kapcsolatban, hogy őt is támadások érték. Elfelejtette hozzáfűzni a képviselő asszony, hogy ezek részben az ön Facebook-bejegyzései alatt szerepeltek kommentként, és ezek, csak miután jeleztük, azután kerültek törlésre, ha egyáltalán törlésre kerültek. Kicsit farizeus magatartás ezt így behozni ide a Ház elé. Bocsánat, hogy ezeket megemlítettem.

Rátérnék akkor arra ténylegesen, hogy mi az, amit ez a kormány tett ezen a területen, és mi az, amit önök elmulasztottak, illetve nem tettek meg, és ahhoz kellett hozzátenni.

Egy dolgot azért még szeretnék tisztázni, hogy mindig a családon belüli erőszakról beszélnek, minthogyha a család egy olyan műhely lenne, ahol verik a nőket meg a gyerekeket, és semmi másra nem lenne alkalmas. A magyar jogrendszerben kapcsolati erőszakról van szó, pontosan azért, mert nagyon sokan nem élnek családokban, vagy éppen olyan családokban élnek, amelyek nem teljesek vagy mozaikcsaládok, és ezeket is védi a jog, akkor is, hogyha a jog szerint ezek nem minősülnek családoknak. Tehát sokkal szélesebb körű védelmet biztosítunk, mint az ön általános kijelentései vagy éppen a családot illető degradáló kijelentései tennék.

De hogy azért néhány tényadat is itt legyen, hogy 2010 és 2020 között honnan hova jutottunk el. Gyakorlatilag léteztek olyanok, hogy krízisközpontok, 2010-ben 12 volt, ez a mai napon már 20-as darabszámmal rendelkezik. A titkos menedékházaknak a számát 1-ről 8-ra tudtuk felemelni az elmúlt tíz évben. Ezeknek a támogatása száz százalékkal emelkedett az elmúlt időszakban a korábbiakhoz képest.

(9.40)

Létezik a félutas kiléptető házak rendszere, amelyeknek a számát az elmúlt időszakban 4-ről 21-re növeltük. Azt hiszem, hogy ezek a számok markánsan kifejezik azt a tendenciát, amellyel a kormányzat ehhez a problémához viszonyul.

2016 végén 126 millió forintos keretösszeggel menekítő autó, tárgyi informatikai eszközök kerültek beszerzésre, amelyek szintén segítik ezt a célt. 1 milliárd 850 millió keretösszeggel „Biztos menedék” pályázatot hirdettünk meg, amely szintén az ellátórendszer komplex fejlesztésére irányul; az 5 krízisközpont, 7 menedékház, 15 félutas kiléptető ház és a 7 kríziskezelő ambulancia ennek a keretéből részesül. „Védőháló a családokért” prevenciós pályázat indult, amelyben 17 pályázó szervezet végzi most is ezt a munkát. Tehát nemcsak a bajok orvoslásáról van szó, hanem arról is szó van, hogy megpróbáljuk megelőzni ezeket a jelenségeket.

Működik a hívószám népszerűsítése, amely már öt kampányban ismétlődött, 2020-ban 9367 telefonnal sikerült elérnünk azokat, akik segítségre szorulnak. Sorozatosan szigorítottuk a Btk.-t, amit egyébként, megjegyezném, nem is támogattak az elmúlt időszakban. És hogyha a magyar és a külföldi állapotoknak az összevetéséről akarunk megemlékezni, ha jól emlékszem, a képviselő asszonynak is volt olyan megjegyzése, hogy Brüsszelben önt is zaklatták; remélem, amióta hazaérkezett, ilyen jelenségre nem került sor, és ez is összevethető, a két országnak a viszonya és az a jelenség, hogy amikor önök beszélnek, akkor teljesen álszent módon nyilatkoznak meg ezekben a kérdésekben; a saját tapasztalatai ellen szól, képviselő asszony.

Természetesen minden segítséget megérdemelnek azok, akik ilyen nehéz helyzetben vannak, de ezzel vádolni a kormányzatot, azokat a szakembereket, azokat a szervezeteket, krízisközpontokat, amelyek ezen a területen működnek, az szerintem nem állja meg a helyét, tehát mélységesen elítélendő. És ezenkívül működik a családjogi munkacsoport a minisztérium keretén belül, amely egy 170 oldalas anyagban feldolgozta az egész jelenséget, és ez a munka folyik, és a képviselő asszony nagyon jól tudja az írásbeli kérdéseikre adott válaszokból (Az elnök csenget.), hogy ez hol tart. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 28 2020.12.01. 4:56  26-28

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Minden választás a demokrácia ünnepe, és nagyon érdekes jelenség, hogy nekünk a szomszédos országokban zajló választásokhoz is mindig van egy speciális viszonyunk az ottani magyarság révén. (Folyamatos zaj.  Az elnök csenget.) Ugyanakkor itt a parlamenten belül is mindig kimutatja azokat a törésvonalakat, amelyek az elkötelezett nemzeti-polgári pártok és azok között húzódnak, akik a globalizmus és az internacionalizmus pártján állnak.Hogy csak néhány példát hozzak a múltból, emlékszünk, amikor 2002 után Medgyessy Péter, volt D-209-es ügynök, exminiszterelnök a Kempinski Hotelben december 1-jén, tehát éppen a mai nap évfordulóján, ami egyben a gyulafehérvári nap is, amelyik Románia megalakulásáról szól, egy román nemzeti ünnepen koccintott a román miniszterelnökkel Erdély elvesztésének évfordulója alkalmából. Ez önmagában lehet egy egyéni hiba, de ha arra gondolunk, hogy a 2004-es népszavazáson, amikor a külhoni magyarok magyar állampolgárságáról szavazhattunk, a baloldal valóban egységesen fellépett ez ellen a lehetőség ellen, Gyurcsány Ferenc kőkeményen beleállt ebbe a kampányba, és Bangóné Borbély Ildikó volt az a képviselő asszony, aki plakátarcként képviselte ezt az ellenkampányt, amikor megszolgálta már azt a helyét, amit mind a mai napig biztosítanak a számára. Ez egy szégyenletes emlék, ez egy szégyenletes alkalom, amelytől azóta sem tudtak elszakadni, hiszen a DK minden alkalmat megragad azóta is, mióta megszavaztuk a lehetőséget (Arató Gergely közbeszól.  Dr. Vadai Ágnes: Demeter Szilárd!  Az elnök csenget.) a kettős állampolgárságra, hogy a külhoni magyarok szavazhassanak a magyarok képviseletéről, és ez ellen mindig felkelnek, ez ellen felszólalnak, és gyűlöletet szítanak a külhoni magyarokkal szemben.

Azt hiszem, hogy ez a legfontosabb törésvonal, ami ma a magyar parlamentben itt van, és minden bajunk és vitánk forrása; és a nemzeti konszenzust nehezíti, hogy nem hajlandók más államok állampolgáraihoz hasonlóan a külhoni állampolgárokat ugyanúgy a nemzet részének tekinteni, mint akik Magyarországon belül élnek. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.)

A másik példa az újhullám, a Momentum esete, hogy nem számíthatunk jóra az újaktól sem, akik a friss erőt képviselik, akik fellépnek a régi baloldal ellen a saját szlogenjük szerint. Sőt, Fekete-Győr András még azt is hazudta, hogy ő jobboldali egyébként, amit azóta sem bizonyított ugyan be, aki konkrétan a romániai választások kapcsán korábban liberális párt mellett lépett fel az RMDSZ-szel, a magyar jelöltekkel szemben; ugyanezt megtette az államfőválasztás kapcsán is, és nem egy elszigetelt jelenségről van szó.

De legalább ennyire szégyenletes egy régi elszólás a jobbikos volt szolnoki elnök részéről, amikor Szotyori-Lázár Zoltán azt nyilatkozta az erdélyi magyarságról, hogy elbutulásra hajlamos masszának tekinti őket, akik az észak-amerikai indiánokhoz hasonlóan üveggyöngyökért adják a szavazataikat. Azért az is érdekes, hogy milyen jobboldali párt… Talán már akkor megkezdődött ez a baloldali közeledés, amikor itt végre a Demokratikus Koalíció neve elnyeri az értelmét, és tényleg ott lesz egy koalíció. Gyurcsány Ferenc látta a jövőt, és gyakorlatilag ez az a massza, ez az a talapzat, ami önöket összeköti, mindegy, hogy a külhoni magyarok gyengítéséről van szó, mindegy, hogy Brüsszelben a teljes magyarság gyengítéséről van szó, önök mindig oda sorakoznak be, minden vitánk erről szól vagy bújtatottan, vagy nyíltan.

De a lényegre visszatérve valóban az a legfontosabb, hogy akár Erdélyben, Kárpátalján, Vajdaságban vagy Szlovákiában, amikor választások vannak, az ottani magyarok álljanak ki a saját érdekükért, válasszanak saját képviselőket, akik a saját érdekeiket érvényesíteni tudják akár a parlamenten belül, akár a helyhatósági választásokon, mert csak egy erős képviselet az, ami egyenjogú állampolgárságot tud biztosítani ezekben az országokban. Természetesen nekünk kötelességünk, hogy buzdítsuk őket, segítsük és támogassuk őket a megmaradásukban, de ezekben a napokban elsősorban őket kell kérnünk, hogy álljanak ki ők is magukért. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 168 2020.12.01. 22:24  167-190

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az országgyűlési elfogadást követően 2017. január 1. napján lépett hatályba a „kártalanítás az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt” elnevezésű jogintézmény, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvénybe történt beiktatásával. Ez a kártalanítási forma az Emberi Jogok Európai Bírósága által kialakított gyakorlatra reflektált, amely a büntetés-végrehajtási intézmények túlzsúfoltsága miatti kompenzációs rendszer volt. Az Országgyűlés ezen eljárás bevezetésével kívánta ellensúlyozni a büntetés-végrehajtási intézetekben a zsúfolt elhelyezési körülményekből eredő sérelmeket. A kormányzati koncepció a szabályozás felülvizsgálata során az volt, hogy a kártalanítás jogintézményének a megtartása, de jelentős átalakítása mellett az új szabályozásnak el kell érnie, hogy az elítélt valamennyi fennálló végrehajtható tartozása esetén biztosítani tudja az eljárásrend a kártalanításból való megtérülést.

Az elérendő cél tehát az volt, hogy az elítéltnek kifizetendő kártalanítás minél nagyobb hányada kerüljön a bűncselekmények áldozataihoz, az ezenfelül fennmaradó részt pedig az elítéltet terhelő más tartozások, fizetési kötelezettségek kiegyenlítésére lehessen fordítani. A fentiek elérése érdekében a kormányzat több lépcsőben már eddig is számos lépést tett, amelyek célja a kialakult helyzet azonnali kezelése, az elérni kívánt célok fokozatos megvalósítása volt.

A megvalósítás első lépéseként az Országgyűlés 2020. február 25. napján elfogadta a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló 2020. évi IV. törvényt. A törvény legfontosabb rendelkezése az volt, hogy a visszaélések azonnali megszüntetése érdekében a kártalanítással kapcsolatos ügyekben a kifizetést azonnali hatállyal felfüggesztette. A kártalanításként megítélt összegek kifizetésének felfüggesztésére azért került sor, mert a kártalanítással összefüggésben kialakult visszaélésszerű joggyakorlat azonnali megszüntetésének ez volt az egyedüli hatékony eszköze.

Ugyancsak a visszaélésszerű gyakorlat felszámolása céljából módosította a büntetés-végrehajtási kódex idevágó rendelkezését, előírva, hogy a kártalanításként megítélt összeg kifizetése a fogva tartott elítélt esetén a büntetés-végrehajtási intézet által kezelt letéti számlára, szabadlábra helyezését követően pedig kizárólag az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogva tartott rendelkezése alatt álló fizetési számlára való kiutalással történhet. Ezzel vált ugyanis biztosíthatóvá, hogy a kártalanításként megítélt összeg, amely az adott személy által elszenvedett sérelem kompenzációja, ténylegesen és közvetlenül az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogva tartott kezéhez kerüljön.

A veszélyhelyzet tavaszi kihirdetésére és ennek következtében a megnövekedett jogalkotói munkára tekintettel a kifizetések felfüggesztésének eredetileg június 15-éig meghatározott határideje 2020. december 31-ére módosult. Ugyanakkor ezzel egyidejűleg a szabályozás úgy változott meg, hogy közben a sértetteknek, illetve a gyermektartásdíj jogosultjainak történő kifizetés lehetővé vált, tehát azóta a megítélt kártalanításokból a sértettek zavartalanul hozzájuthattak az őket megillető összeghez.

Az Országgyűlés további jelentős lépésként elfogadta a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvényt, amely kifejezetten a polgári perjog területén kívánt egy sokkal egyszerűbb igényérvényesítési lehetőséget kialakítani a sértettek számára. A célja ennek a törvénynek az volt, hogy a sértettek egy, az addigiaknál sokkal egyszerűbb, kevesebb teherrel járó eljárásban érvényesíthessék a kártérítési vagy egyéb polgári jogi igényüket.

Végül ki kell emelni, hogy a kormányzat a jogalkotási lépések mellett a börtönzsúfoltság felszámolása érdekében is jelentős előrehaladást ért el a börtönférőhelyek bővítésével, amelyet a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága rekordidő alatt, augusztus végére teljesített is. Ennek megfelelően 2750 férőhelyet hoztak létre úgynevezett konténerbörtönök, szerkezeti szempontból könnyűszerkezetes építmények formájában. Az új épületegyüttesekben elhelyezhető fogvatartottak átszállítására kidolgozott ütemterv alapján került sor, ezzel a börtönök 113 százalékos telítettsége 96 százalékosra csökkent.

Tisztelt Ház! A fenti, önmagában is nagy horderejű intézkedéseket követően érkeztünk el a most a Ház előtt fekvő törvényjavaslathoz, amely a fentiekben ismertetett lépéssorozatot teljesíti be. Meg kívánom jegyezni, hogy a törvényjavaslat benyújtását hosszas előkészítő munka előzte meg, amelynek során a kormányzat részletesen felülvizsgálta a hatályos szabályozás problémáit, a gyakorlatban jelentkező nehézségeket, mindazon pontokat, amelyek javításával, megváltoztatásával a jogalkotói célok elérhetőek, és a hatályos szabályozás hatékonysága növelhető. A törvényjavaslatban szereplő módosítások alapvetően két nagy körre oszthatóak fel: az egyik a törvényjavaslat hangsúlyosabb eleme magának a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárásnak az újraszabályozása, a másik pedig a sértettek fellépési lehetőségeinek bővítése.

A börtönzsúfoltsági kártalanítás intézményrendszerével szemben felmerült aggályok tehát olyan új szabályozás kidolgozását tették szükségessé, ami amellett, hogy megfelelő lehetőséget ad az áldozati igények érvényesítésére, biztosítja azt is, hogy a kártalanításként kapott összeg, ha az elítéltnek egyéb kielégítésre köteles kötelezettségei vannak, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a megtérülés alapjául szolgálhasson.

A másik, jelentőségében legalább ilyen fontos, a gyakorlatban a jogalkotói várakozások szerint nagyobb változást hozó rész a sértettek fellépési lehetőségeinek a bővítése, igényérvényesítésének a megkönnyítése, az eljárási szabályok sértettközpontú újragondolása. A sértettek ugyanis sokszor azért nem kérik semmilyen formában a káruk megtérítését, mert nincs reményük a megtérülésre, illetve a pereskedéssel járó hosszadalmas eljárást nem kívánják vállalni, tehát feleslegesnek és energiaigényesnek tartják az eljárás megindítását és az azzal járó bürokratikus terheket.

A sértettek fellépési lehetőségeinek a bővítése a kormányzat kiemelt jogpolitikai célja, hiszen a bűncselekmények áldozatainak a támogatása érdekében az államnak minden lehetséges eszközt meg kell ragadnia. Abban az esetben ugyanis, ha a bűncselekmények áldozatait támogató jogszabályi környezet segíti, a szabályozás pedig a lehetőségekhez képest a legkönnyebb, legköltségmentesebb igényérvényesítési megoldásokat teszi lehetővé a sértettek számára, akkor az a jelenlegi helyzethez képest lényegesen nagyobb számú és mértékű sértetti fellépést és több, a sértettek számára jogerősen megítélt kártérítést, illetve sérelemdíjat eredményez. Mindez egyébként közvetve növeli annak az összegnek is a nagyságát, amelynek levonására sor kerülhet a börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítási összegből. Ennek a szabályozási megfontolásnak volt egyébként az előfutára a fentebb már említett, a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló 2020. évi LXX. törvény elfogadása is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárás újraszabályozásával kapcsolatban az alábbi módosításokat kívánom kiemelni. Az új szabályozás egyrészt bővíti a kártalanításból közvetlenül levonható követelések körét a terhelttel szemben fennálló és végrehajtás alatt álló valamennyi magánjogi jogviszonyból eredő tartozás esetében. Ezzel az a cél, hogy bármilyen adóssága is van az elítéltnek, akár egy meg nem fizetett kölcsön, akár egy közműszolgáltatóval szemben fennálló tartozás, az levonható legyen a kártalanítás összegéből.

(18.10)

Ki kell emelni, hogy a módosítás révén megnyílik annak a lehetősége is, hogy az elítélt által korábban elkövetett bűncselekménnyel okozott sértetti igények is kielégítést nyerhessenek. A jelenlegi szabályozás ugyanis csak és kizárólag abban az esetben tette lehetővé a sértetti követelés levonását, ha az azzal a bűncselekménnyel összefüggésben állt fenn, amely miatt a kiszabott szabadságvesztést vagy más szabadságkorlátozó szankciót végrehajtották az elítélttel szemben, és amelyre tekintettel a kártalanítást benyújtotta az elítélt. A törvényjavaslat által megnyílik az esély arra, hogy a korábban elkövetett és már letöltött bűncselekmények sértettjei, illetve a nem szabadságvesztéssel büntetett bűncselekmények sértettjei is hozzájuthassanak a kártalanításból a nekik jogerősen megítélt és végrehajtás alatt álló követelésükhöz.

A törvényjavaslat további jelentős változtatása, hogy a kártalanításként kifizetésre kerülő összegeket hozzáférhetővé teszi a végrehajtás számára az igazságszolgáltatás gyakorlása során megállapított vagy az eljárási cselekmények kikényszeríthetőségéhez kapcsolódó vagyoni jellegű joghátrányok alkalmazása során fennálló tartozások megtérülése érdekében, azaz az elítélttel szemben folytatott büntetőeljárásban felmerült bűnügyi költség vagy az elítélttel szemben kiszabott vagyonelkobzás is érvényesíthető lesz a jövőben a kártalanításból. Ugyanígy a rendbírság vagy a fiatalkorúak esetében a pénzbüntetés is behajthatóvá válik. Ehhez hasonlóan szintén hozzáférhető lesz a kifizetett kártalanítási összeg bármely más köztartozás esetében, amelyre az adóhatóság végrehajtást folytat, így az adótartozás esetében is.

Fontos kiemelni, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának a gyakorlatára tekintettel ezen követelések nem válnak közvetlenül levonhatóvá a kártalanításból, azonban a szabályozás lehetővé teszi, hogy az adóhatóság értesüljön arról, hogy az elítélt adós számára mikor kerül kifizetésre a kártalanítási összeg. Ezt követően pedig az általános és egyébként is érvényesülő végrehajtási szabályok alapján nyílik mód a fennálló köztartozások behajtására.

A börtönzsúfoltsággal kapcsolatos további jelentős változtatás, hogy a törvényjavaslat hatékonyabbá teszi a kártalanítási eljárást is. Ezzel jelentősen csökkenthetők az eljáró szervek terhei, az állami erőforrás-ráfordítás sokkal racionálisabbá válik, egyúttal a gyorsabb ügyintézés lehetővé teszi, hogy mind a jogosult elítéltek, mind a sértettek vagy a hitelezők rövidebb idő alatt juthassanak hozzá az őket megillető összegekhez. Az ilyen jellegű módosítások közül ki kell emelni, hogy a törvényjavaslat a kártalanítási igény benyújtását időbeli korlátok felállításával racionalizálja, illetve bevezeti a kérelmek egyszerűsített elbírálásának a lehetőségét, amelyet nem a büntetés-végrehajtási bíró, hanem a büntetés-végrehajtási szervezet végez a mérlegelést nem igénylő esetekben. Ezzel az eljárási idő jelentősen lecsökken, hiszen azokban az esetekben, amikor a kártalanítás egyszerű megítélésű, nem áll fenn olyan mérlegelendő szempont, amit a kártalanítás megállapításakor figyelembe kellene venni, nem lesz szükség az egyébként hosszadalmasabb bírói eljárásra, hanem rövid idő alatt megállapíthatóvá válik a kártalanítás.

A törvényjavaslat továbbá jelentősen egyszerűsíti a kártalanítási folyamatot azzal, hogy a hatályos szabályozástól eltérően megszünteti a kérelem benyújtásának előfeltételeként az elhelyezési körülmények miatt benyújtott panasz kötelező előterjesztését. Ez a jogintézmény eddig igazából feleslegesen terhelte a büntetés-végrehajtási szervezetet, hiszen nem eredményezte a kártalanítási felelősség alóli mentesülést, továbbá számos esetben vezetett jogértelmezési problémákhoz.

A törvényjavaslat további célkitűzése, hogy az elítéltnek ténylegesen kifizetett összeggel való rendelkezés a fogva tartása ideje alatt korlátozott legyen. Ennek a szabályozásnak egyrészt az elítéltek reintegrációját támogató aspektusa is van, tekintettel arra, hogy az így kifizetett összeg felhasználásának korlátozásával biztosítható, hogy ha az elítéltnek nincsen semmilyen tartozása, illetve ilyen a fogva tartása során sem merül fel, akkor a kártalanításként kapott összeg rendelkezésére álljon a szabadulásakor, így hozzájárulva ahhoz, hogy törvénytisztelő életet élhessen, és vissza tudjon illeszkedni a társadalomba.

Másrészt a törvényjavaslat reagál arra is, hogy a jogalkalmazási tapasztalatok alapján a kártalanításként kapott összeg jelenleg úgynevezett védett pénznek minősül, azt a büntetés-végrehajtási intézet az elítélt számlalapján külön kezeli, amelyre végrehajtás nem kérhető. Ezzel kapcsolatban a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a kártalanításként kapott összegnek ilyen védett jellege nincs, az a kártalanítás kifizetését követően végrehajtás alá vonható. Ennek az az előnye, hogy így a kártalanításként kifizetett összeg a fogva tartás alatt elérhető legyen az elítélttel szemben felmerülő esetleges további követelések fedezeteként is.

Végül meg kell említeni, hogy a törvényjavaslat megteremti annak a jogszabályban meghatározott lehetőségét is, hogy az elítélt a kártalanításként kapott összeget a köz javára felajánlja, és az ilyen típusú, a köz érdekében tett felajánlást a feltételes szabadságra bocsátás engedélyezése körében a büntetés-végrehajtási bíró által vizsgálandó szempontként szabályozza. Ez azonban azon bűncselekmények esetében jöhet szóba, amikor annak nincs büntetőjogi értelemben vett sértettje.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat másik csapásirányáról, a sértetti jogérvényesítés megkönnyítéséről is szeretnék részletesen szólni, mivel ezek az újítások széles körben jelenthetnek a jövőben jelentős könnyítést, és járulhatnak egy sokkal támogatóbb állami szabályozási környezet kialakításához. Az új szabályozás jelentős könnyítéseket alakít ki a büntető eljárásjog, a végrehajtás, illetve az áldozatsegítés területén, teljessé téve az áldozatok támogatását célzó jogpolitikai törekvéseket.

Az első, amit szeretnék kiemelni, az a sértetti igényérvényesítés büntetőeljárási szabályainak jelentős átalakítása. A bűncselekményből származó sértetti igényérvényesítések számszerű bővítéséhez szorosan kapcsolódik a sértett büntetőeljárásban elfoglalt pozíciója. Ezért minden lehetőséget meg kell ragadni annak érdekében, hogy a jogi szabályozás a sértett helyzetét könnyítő feltételeket teremtsen, hiszen csak emellett várható el, hogy a sértett a kárának megtérítése érdekében is közreműködjön. Ennek érdekében a törvényjavaslat alapján a jövőben a sértett elfogadhatná a bíróság által a bűncselekménnyel kapcsolatban megállapított összeget kártérítési összegként. Ezzel a megoldással oldani lehetne a büntetőeljárásnak azt a koncepcionális modelljét, amely a polgári perekhez hasonlóan azt várja el, hogy a sértett pontosan jelölje meg, hogy milyen követeléssel lép fel a terhelttel szemben, miközben a részére ténylegesen okozott kár összegszerű mértékéről nem is rendelkezhet pontos ismeretekkel.

Továbbá a jövőben a sértett elfogadhatná a bíróság által elítélt személyt kötelezettként. Ezzel a fenti megoldáshoz hasonlóan azt is meg lehetne oldani, hogy a sértettnek ne kelljen még a büntetőjogi felelősség megállapítása előtt megjelölnie azt a terheltet, akivel szemben a polgári jogi igényét érvényesíteni kívánja. Ennek elvárása különösen a nyomozás fázisában nehézkes, amikor a sértett ismeretlen elkövetővel szemben kezdeményezi az eljárást, de az esetek egy jelentős részében akár még a bírósági eljárás során is változhat a terhelt, illetve terheltek személye, eljárási pozíciója.

A törvényjavaslat annak a lehetőségét is megteremti, hogy a terhelt elfogadhassa a sértetti követelést kvázi egyezség formájában. Jelenleg ezt nem szabályozza a büntetőeljárási kódex. Ennek a megoldásnak az a lényege, hogy a terhelt is nyilatkozhatna úgy, hogy felelősségének megállapítása esetén elfogadja a sértett által követelt igény megállapítását. Ez lehetővé tenné a bíróság számára, hogy a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő tényleges vizsgálata és mérlegelése nélkül, adott esetben erre vonatkozó bizonyítás elkerülésével dönthessen az eljárásban a polgári jogi igényről végérvényesen. Ezzel továbbá azok az esetek is könnyen kezelhetővé válnának, amikor a sértett a neki okozott tényleges kárnál kisebb összegű kártérítést is elfogadna. Ezen megoldás következtében a büntetőeljárás keretei között akár a sértett által követelt sérelemdíj megítélésére is sor kerülhet, amelyre jelenleg nincs lehetőség.

Végül jelentős előrelépést jelent az a módosítás, amely alapján azokban az esetekben, amikor a büntetőbíróság úgy ítéli meg, hogy a sértett által előterjesztett polgári jogi igény büntetőeljárásban történő elbírálása a kérdés bonyolultsága, bizonyítási nehézségei miatt a büntetőeljárás indokolatlan elhúzódását eredményezné, és erre tekintettel annak egyéb törvényes útra utasításáról rendelkezik, az ilyen igényérvényesítés a sértett közreműködése nélkül, automatikusan átkerüljön a polgári bírósághoz. Ez jelentősen egyszerűsítené a sértett feladatát, hiszen nem neki kellene, sok esetben ügyvédi segítséggel a polgári per megindításáról gondoskodnia, hanem ez a büntetőbíróság feladata lenne. Ez alapján az ilyen polgári jogi igényről a gyorsított per szabályai alapján a polgári bíróság döntene a sértettre nézve könnyített eljárási szabályok alapján.

Tisztelt Ház! Különösen jelentősnek tekinthetőek a törvényjavaslatnak a végrehajtási eljárással kapcsolatos díjak természetes személy sértett által történő előlegezése eltörlése érdekében tett módosításai. Jelenleg ugyanis a sértetteknek a többi végrehajtást kérővel azonosak azok az anyagi terhei, amelyeket a végrehajtási eljárás megindítása során kell viselniük.

(18.20)

Meg kell jegyezni, hogy sikertelen behajtás esetén jelenleg a végrehajtást kérőnek az összes költséget meg kell térítenie a végrehajtónak. Ennek érdekében a törvényjavaslat megszünteti a sértetti igények behajtására vonatkozóan a végrehajtási eljárás megindítása során a költségek előlegezésének a kötelezettségét, amely révén elérhető, hogy a sértettnek a végrehajtás elrendelésének kérelmezése kapcsán a végrehajtási eljárás során ne merüljön fel költsége, azaz a végrehajtási díjakat a sértettnek ne kelljen előre megfizetni, illetve a sikertelen végrehajtás költségeinek viselésével kapcsolatos kockázat ne a sértettet terhelje.

Mindez annak előmozdítására alkalmas, hogy a sértettek a bűncselekménnyel nekik okozott kár megtérítése érdekében számukra anyagi terhet még előlegezés szintjén sem jelentő közreműködéssel egyúttal a jelenleginél lényegesen gyakrabban és aktívabban lépjenek fel. Ezen szabályok általánosságban minden természetes személy sértett által indítandó végrehajtási eljárásban alkalmazandók, azaz ezek a könnyítések nemcsak a börtönzsúfoltság miatti kártalanításokkal összefüggő végrehajtási eljárásokra terjednének ki.

Végül meg kell említeni a törvényjavaslatnak az áldozatsegítés keretében eddig is nyújtható kárenyhítés feltételeinek, igénylésének áldozatokat támogató módosítását. A törvényjavaslat a kárenyhítés esetében eltörli a rászorultsági feltétel vizsgálatát, amely eddig egy bonyolult jogszabályi feltételrendszer vizsgálatát és igazolását tette szükségessé, úgy, hogy a gyakorlatban alig-alig került sor a rászorultsági feltétel nemteljesítése miatt a kárenyhítés megtagadására. A törvényjavaslat eltörli továbbá azt a bonyolult szabályozást is, amely az elszenvedett vagyoni kár mértéke alapján egy sávos rendszerben állapította meg a kárenyhítés összegét. A törvényjavaslat emellett jelentősen, az eddigi három hónapról egy évre emeli azt a határidőt, amelyen belül az áldozat a bűncselekmény elkövetését követően igényelheti a kárenyhítést.

Végül az igénylési eljárás is több ponton ügyfélbarát módon egyszerűsödik, így például megteremtődik annak a lehetősége, hogy a felmerült kiadás kifizetését megelőzően igazolni lehessen annak várható összegét. Az áldozatsegítő szolgálatok az anyagi támogatásokkal kapcsolatos eljárások során, továbbá számtalan esetben tapasztalják, hogy az ügyfél nem rendelkezik meghatározott dokumentumokkal, vagyis bizonyítékkal. Ezért a törvényjavaslat eltörli azt a jogszabályi rendelkezést, amely eddig tiltotta, hogy az ügyfél nyilatkozatát is elfogadhassák a bíróságok.

A fenti módosítások egyértelműen növelhetik azon sértettek számát, akik a bűncselekmény folytán elszenvedett káraik állam általi részleges megtérítésével élhetnek, továbbá lényegesen egyszerűbbé tehetik az igénylés menetét.

Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy a fentiekben ismertetett törvényjavaslat egyértelműen társadalmilag hasznos és igazságos szabályozási lépés. A jogalkotás előkészítése során kiemelt hangsúlyt kapott, hogy egy átfogó, komplex kormányzati intézkedési csomag álljon össze, amely nem egyes elemek kiigazításával, hanem a probléma teljes körű és értő kezelésével járul hozzá ahhoz, hogy a börtönzsúfoltsággal, illetve az emiatt járó kártalanításokkal kapcsolatban fennálló problémahalmazt a kormányzat jogpolitikai célkitűzéseinek megfelelően és a társadalmi elvárásokkal összhangban egyszer és mindenkorra megoldjuk.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
173 190 2020.12.01. 5:33  167-190

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egyrészt köszönöm mindenkinek a támogatást, hogy jelezték, meg kívánják szavazni a Ház előtt lévő tervezetet, de több felvetés elhangzott itt az előzményekkel kapcsolatban. Köszönöm Nagy Csaba képviselőtársamnak, hogy azért felidézte, hogy 2010 előtt is voltak börtönök, és semmivel nem voltak jobb állapotban, tehát gyakorlatilag nem ez a kormányzat alakította ki ezt a helyzetet, hogy ezzel a kérdéssel szembe kellett néznünk. Azt is köszönöm, hogy a 2016-os vita során valóban volt olyan ellenzéki módosító javaslat, amely éppenséggel arról szólt, hogy emeljük fel duplájára ezeknek a kártalanítási összegeknek az átalánydíját.

Gyüre Csaba képviselőtársam is említette, hogy nem volt jó a jogszabály. Én nem emlékszem olyan jobbikos javaslatokra, amelyek, mondjuk, a mostani tervezetnek megfelelő módosításokat tartalmazták volna az önök részéről, előre látták volna a jövőt, és ezzel akár ezeket a kiskapukat le tudták volna ilyen formában zárni, ahogy megpróbáljuk ezzel a mostani tervezettel. Nyitva volt a lehetőség.

Arra emlékszem, hogy a Jobbik egyáltalán nem akart semmiféle kártalanítást fizetni, ami teljesen szembement volna a nemzetközi környezettel, hiszen a strasbourgi bíróságon több ezer ügy halmozódott fel, amely ott várta azt, hogy ha nem döntünk ebben a kérdésben, akkor minimum 10 ezer eurós átalánykártalanításokat ítéltek volna meg, aminek az anyagi kihatása háromszorosa-négyszerese lett volna a jelenleginek. Tehát szerintem ön sem várhatta volna el a kormányzattól, hogy ilyen kockázatba belemenjen, hogy ezzel éljen.

A másik az, hogy hogyan alakult ki ez a helyzet. Láthattuk, ha a lopakodó jogalkotásról beszélünk napjainkban akár az Unió, akár a nemzetközi fórumok alapján  gondoljunk csak a migrációs package-ra, amit nem fogadtunk el, és milyen felháborodás volt , hogy ez is abból indult ki, hogy volt egy nemzetközi ajánlás, amit aztán egy idő után elkezdett a strasbourgi bíróság normaként alkalmazni, és beszorítani az államokat abba a körbe az Unióval karöltve, hogy hozzák meg azt a fajta belső szabályozást, ami elősegíti az elítélteknek ezt a fajta anyagi juttatását.

Volt egy konkrét kérdés, hogy a fogvatartási költségeket miért nem lehet felfüggeszteni. Ha a strasbourgi bírói gyakorlatot megnézik, ez teljesen elfogadhatatlan, ha ilyen szabályozás születne, akkor mindenki figyelmen kívül hagyná, és mehetnének közvetlenül Strasbourgba az elítéltek, ugyanúgy, mint a korábbi szabályozás alapján, és ez magában rejtené azt a veszélyt, hogy az állam úgymond lenullázhatná azokat a kártalanítási összegeket, amelyeket a jogszabály alapján meg kell állapítani. Remélem, hogy megfelelő választ tudtam ezzel adni.

Néhány adatot azért idéznék: 2016-ban, mondjuk, Szlovénia 114 százalékon, Franciaország majdnem 114 százalékon, Portugália 112 százalék fölött, Ciprus 112 százalékon, Belgium, az Egyesült Királyság 111 százalékon, Olaszország 108 százalékon állt. Gyakorlatilag annak ellenére, hogy megalkották ezt a fajta belső szabályozást, sehol nem robbant rá egy ilyen biznisz, mint amilyen nálunk, holott Strasbourgban nekik is előtte ott sorakoztak az ügyek.

Az is látható, hogy ebben az egész strasbourgi történetben az Európa Tanács Miniszteri Bizottságánál a Helsinki Bizottság egy napi partner, tehát most is, amikor felfüggesztettük a kifizetéseket, akkor gyakorlatilag azt kifogásolták legélesebben, hogy az ügyvédi letétre nem lehet utalni a pénzeket, ahol teljesen nyomon követhetetlen és behajthatatlan útra kerülnének. Mondhatnám Karsai Dániel ügyvéd urat is, aki az Alkotmánybíróságot bombázza egy hasonló beadvánnyal, aki, nagyon jól tudjuk, hogy ezekkel a hálózatokkal napi kapcsolatban áll, és nagyon sok ügyet visz nekik. Tehát azt állítani, hogy nincs összefüggés…

Azt is láthatjuk, hogy a Helsinki Bizottságnak mindig megvan a maga javaslata: engedjük ki a börtönből az elítélteket, és akkor nincs börtönzsúfoltság. Emlékszünk, a járvány idején is az volt a járványügyi intézkedés egy belső javaslatra, hogy akkor engedjük ki őket, nehogy a börtönökben a járványnak kitegyük őket, mintha kint a külvilágban nagyobb biztonságban lennének a kint lévők. Részben ezzel Arató Gergely képviselő úrnak is megadtam a választ.

Hogy itt nagyon jelentős kifizetések történtek az áldozati oldalra, az pontosan az, hogy az eredeti szándéknak megfelelően az eredeti szabályozás azt biztosította, hogy az áldozatok sérelmére ki lehessen fizetni, gyerektartásdíjra, tehát ezek az összegek elkülöníthetők voltak, csak kiderült, hogy a 10 százalékot alig haladta meg az az összeg, ami kifizetésre került. Tehát képviselő urat csak szeretném felvilágosítani, bár nincs itt, hogy jó lenne, ha úgy lett volna, ahogy ő itt előadta, csak akkor lehet, hogy ma nem kellene itt lennünk és erről vitatkoznunk.

Az egyeztetéseket természetesen a nyár folyamán egy három hónapos időtartamban az összes érintett szervezettel feszes munkában a minisztérium munkatársai lefolytatták.

(19.30)

Tehát mind a végrehajtási oldala, mind a büntetés-végrehajtási intézetek, bíróságok részéről, akik ebben részt kell hogy vegyenek a jövőben, ott megtörténtek az egyeztetések, megvannak azok a technikai, informatikai és egyéb kapcsolódási pontok, amelyek szükségesek.

De természetesen én is azt mondom, ha a jogszabályt a gyakorlathoz kell igazítani, akkor lehet, hogy jövőre ugyanúgy be kell jönnünk vele, és megint egy kicsit igazítani kell rajta ahhoz, hogy még tökéletesebben működhessen a rendszer.

Nagyjából ennyit szerettem volna mondani, elnök úr, köszönöm a türelmet. Kérek mindenkit, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 100 2020.12.07. 2:01  95-104

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Magyarország annak a ma élő szabálynak a fenntartását követeli, amely szerint nem lehet többségi döntéssel egyetlen tagállamot sem rákényszeríteni olyasmire, amit nem akar. Ilyen a 2020 decemberében, a világjárvány második hullámának talán legkeményebb időszakában az Európai Bizottság részéről egyszer csak előkerült bevándorlási javaslat, amely leplezetlenül szembesít minket azzal, hogy mit is akar az Európai Unió, mit akar Brüsszel.A Soros-tervnek megfelelően be akar hozni valóban 34 millió migránst, vagyis legalább 34 millió migránsnak akar lakást adni, segélyt adni, állampolgárságot is adni.

(13.00)

Tehát mi tudunk összefüggést teremteni aközött, hogy van egy javaslat, amely általános elvi kérdésekkel foglalkozik, elveszi tőlünk az ellenállás jogát, majd behoznak egy olyan javaslatot, amelyet mi mindig is elleneztünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Láthatjuk, hogy mire megy ki a játék. Azt akarják elérni, hogy a migrációval kapcsolatos elutasító magyar és lengyel álláspontot le lehessen verni egyszerű többségű szavazással. Erről szól a történet. Persze, nyelvileg jogállamról, pénzről, támogatásról van szó, de valójában zsarolásról beszélünk. Ennek az egész történetnek a mozgatórugója pedig nem más, mint hogy rá tudják kényszeríteni Lengyelországra és Magyarországra a bevándorlókat és más olyan szabályokat, amelyek nem egyeztethetők össze a kultúránkkal, identitásunkkal. Ennek a történetnek az lehet a vége, hogy hiába küzdöttünk éveken át az ellen, hogy bevándorlóországgá ne tegyék Magyarországot, hiába küzdöttünk azért, hogy mi mondjuk meg, hogy kikkel élünk együtt Magyarországon, hiába mondtuk, hogy nem akarunk migránsországgá válni, most kitalálnak egy jogi eszközt, egy gumiparagrafust, amit erre használnának.

Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a költségvetés és a helyreállítási alap gazdasági kérdését külön kell választani a politikai vitákat eredményező, zsaroló jogállamisági rendelettől. Erre egyébként a magyar Országgyűlés is kötelezte a kormányt. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 104 2020.12.07. 0:51  95-104

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A magyar emberek többször kinyilvánították, hogy nem kérnek a tömeges bevándorlásból, nem kérnek a hagyományos családfogalom felbomlásából, a nemzetek feletti kormányzásból. (Zaj, közbeszólások a Jobbik soraiból.) A magyar baloldal azon töri a fejét, hogy a Soros-tervet Magyarországon is végrehajtsa, vagyis behozná a migránsokat, akik aztán rájuk szavaznának. Ez, amit az Európai Unió most velünk akar művelni, nem más, mint jogi köntösbe bújtatott zsarolás. Mi, magyarok viszont jól ismerjük, és felismerjük az ilyen zsarolási kísérleteket, hiszen olyan sokszor volt már benne részünk. Nagyon érdekes ugyanakkor, hogy a magyar baloldal soha nem támogatja a magyar szuverenitást, nagyon érdekes jelenség, hogy a Jobbik új gazdát talált, Soros-zsoldba állt. Megkérdezhetnénk tőlük úgy, mint annak idején Fazekas Sándor miniszter úr kérdezte: „Hogy ízlik a zsoldoskoszt?” (Derültség a Jobbik soraiban.  Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 144 2020.12.14. 2:07  141-148

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Önnek van egy pártelnöke, akit Gyurcsány Ferencnek hívnak, és éppen a közelmúltban adott egy Telex nevű hírportálnak egy interjút, amiben Szájer József kapcsán, amikor megkérdezték, azt nyilatkozta: „Szájer már lemondott, talán már a Fideszből is kilépett, onnantól kezdve nekem ő magánember, nem politikus. Nem akarom, hogy bántsák Szájer Józsefet magánemberként, politikusként pedig már nincs dolgom vele.”S van egy önnek való mondat ezután, amit a főnöke mondott: „A csahos kutyák ilyenkor elindulnak, de én nem leszek a falka tagja.” (Közbeszólás a KDNP soraiból: Hoppá!) Ezek szerint önök egy falka, akiket Gyurcsány Ferenc eleresztett az útjára csahos kutyaként, hogy gyakorlatilag egy politikai ellenfelüket  aki felmérte azt, amit miniszterelnök úr is egyébként egy hasonló kérdésre nemrégen elmondott, hogy a mi értékrendünkbe nem fér bele az a viselkedés, az a cselekedet, amit ő elkövetett (Dr. Gyüre Csaba: Harminc évig belefért?), levonta a konzekvenciákat, és lemondott, kilépett a Fideszből.

Kérdezem, hogy mit akarnak még tőle. Gyakorlatilag ő bocsánatot kért, és nemcsak a Fidesztől, hanem a választóitól is, a családjától is, akitől csak lehetett, ha kell, akár, gondolom, önöktől is, magukat is beleérthetik ebbe a körbe, és utána elégtételt adott annak a politikai közösségnek, amelyhez tartozott, azzal, hogy minden tisztségéről lemondott, kiiratkozott a politikai közösségből. Mondhatnék most példákat az önök oldaláról, hogy ki mindenki meg hogyan felel meg ennek a kívánalomnak hasonló helyzetben. Itt is elhangzott, hogy úgy látszik, az MSZP a dohányért felel, a DK a bitcoinbányászatért, ön mint volt BIT-es ezt talán jobban tudja, vagy közelebb áll önhöz. (Derültség.) Tehát folytathatnám a poénkodást. Szálljanak le Szájer Józsefről! Én azt kívánom magánemberként, hogy valahogy dolgozza fel ezt a történetet, és boldoguljon, ahogy tud. Ha önöknek más a véleménye, megértem. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 148 2020.12.14. 1:00  141-148

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Megint csak azt mondom, hogy sajnálom, hogy az előző perceket nem töltötte kellő figyelemmel, amikor miniszterelnök úr kifejtette, hogy a magyar Alaptörvényben mindenkinek garantált a magánélethez való joga. Ha valaki ezen túlmenően törvénybe vagy jogszabályba ütköző cselekedetet követ el, azért felelősséggel tartozik. Ebben az esetben is ez megtörtént, anélkül, hogy felelősségre vonták volna, már levonta a konzekvenciákat az elkövető. Ha az ön gondolatmenetét követnénk, akkor eljuthatnánk akár a homofóbiáig is. Akkor azt mondhatnák, hogy Pasolini nem forgathatta volna le a Máté evangéliumát, vagy mondhatnánk, hogy Oscar Wilde irodalmi munkásságát meg kell kérdőjelezni, vagy akár bármilyen más művészeti területen, mivel ők is egy olyan korban éltek, amikor mások voltak a normák, az erkölcsök. Tehát, ha ezt a gondolatmenetet követjük, akkor gyakorlatilag ön nem fogta fel, hogy az Alaptörvény micsoda szabadságot és milyen garanciákat nyújt a magyar embereknek ahhoz, hogy úgy éljék az életüket, ahogyan szeretnék. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 169 2020.12.14. 2:02  166-173

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! El kell mondanom, hogy nincs új a nap alatt: a baloldal járványidőszakban sem segíti a magyar embereket. Sőt, láthattuk, milyen trükkökkel próbálják befolyásolni az európai közvéleményt, az uniós döntéshozatalt, amivel saját hazájuknak ártanak.Az a körülmény, hogy Dobrev Klára úgy támadja a magyar kormányt, hogy a hirdetést nem Magyarországon, nem a Demokratikus Koalíció, hanem külföldi pártcsaládjuk fizeti, pontosan azt bizonyítja, hogy nincs olyan, Magyarország Kormányát érő nemzetközi támadás, amelyhez a magyar baloldali pártok ne csatlakoznának. Olyan napokat élünk, hogy ha bárki megtámadja Magyarországot külföldről, akkor azonnal partnerre talál a gyurcsányista baloldalon. Ez pedig egyrészt valóban elkeserítő, másrészt rendkívül ártalmas.

Baloldali képviselőtársainkkal az a baj, hogy még mindig ugyanazon az állásponton vannak: mindegy, hogy Moszkvához kell igazodni, mindegy, hogy Brüsszelhez kell igazodni, mindegy az, hogy a proletár internacionalizmust kell szolgálni vagy a globalizmust, ők mindig szembefordulnak a nemzeti érdekekkel a mai napig. Brüsszelben, az Európai Parlamentben, bármely nemzetközi fórumon mindig arról igyekeznek meggyőzni mindenkit, hogy Magyarországot el kell nyomni, a magyar érdekeket nem szabad érvényesülni hagyni. Mind a bábjátékos Soros György figurái. Azért támadják a magyar kormányt, mert ragaszkodik a nemzeti szuverenitáshoz, a keresztény gyökerekhez és a hagyományos családmodellhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy tűnik, ismét emlékeztetnem kell önöket arra, hogy amikor nyáron a magyar parlament hozott egy határozatot, hogy a kormány nem fogadhat el olyan költségvetést, amelybe ezt a zsarolási eszközt beépítik, ehhez a döntéshez híven a múlt heti EU-csúcson a magyar kormány megvédte a magyaroknak járó juttatásokat; Brüsszel nem tudta rákényszeríteni politikai-ideológiai akaratát Magyarországra. Ez mindaddig így marad, amíg a magyar emberek így akarják, és ilyen kormánynak szavaznak bizalmat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 173 2020.12.14. 1:05  166-173

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ha igaz, hogy Gyurcsány Ferenc, ahogy állította, hazudott reggel, éjjel meg este, sok jóra nem számíthatunk Dobrev Klárától sem. Jól tudjuk, hogy az a hirdetés, amit feladott, azt állította, hogy ha Orbán Viktor és kormánya nem vétózna, akkor ugyanúgy, mint Lengyelországban, 100 eurónyi juttatást kapnának a magyar családok havonta. Ezt lengyel barátaink azóta cáfolták, semmi köze az Uniónak ehhez a juttatáshoz. Az ottani családvédelmi, családtámogató intézkedésekhez tartozik, és a lengyel költségvetés biztosítja ezt a forrást.

Ha az őszinteségnek ezzel a fokával kell továbbra is szembenéznünk, akkor a választókat erről mindig tájékoztatni kell, hogy ne legyünk egy olyan ideológiai-politikai zsarolás áldozataivá, amivel Brüsszel akar sújtani bennünket, és a baloldal pártjai Magyarországon, beleértve új szövetségeseiket is, még a Jobbiknak nevezett alakulatot is, ebben partnerek.

Magyarország szuverenitása nem lehet zsarolás tárgya. Jó lenne, ha mindenki ehhez tartaná magát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 311 2020.12.14. 0:41  306-311

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak a hozzászólásra szeretnék annyit mondani, hogy köszönöm szépen a tárgyszerű hozzászólást, és sajnálom, ha nem tudják támogatni az előterjesztést. Egy dolgot pontosítanék, hogy a Kúria elnökét nem az ellenzéki pártokkal szemben nevezte ki a parlament, hanem éppenséggel azért, hogy a Kúriának legyen elnöke. Hogy önök nem tudták támogatni, az egy másik kérdéskörbe tartozik, de önmagában szerintem a jogegységi panaszok kezelését vagy a jogegység kialakítását nem befolyásolja ez a kérdés. Köszönöm még egyszer a hozzászólást. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 331 2020.12.14. 5:11  312-331

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nacsa Lőrinc képviselőtársam elég sok mindenre kitért az önök által felvetett kérdések közül, de az egyik párt részéről sem hangzott el az ellenzéki oldalról, hogy ne lennének képesek 71 választókerületben önálló jelöltet állítani. Bár azt sem állították, hogy képesek rá, tehát lehet, hogy a mai állapotukban ez valóban egy nagy feladatot jelent, de nem hiszem, hogy ez a legnagyobb problémája ennek az előterjesztésnek. S akkor, amikor a kamupártok elleni folyamatos fellépés szükségességét az elmúlt időszakban hangsúlyozták, az egy érdekes fordulat, hogy amikor itt van a konkrét lehetőség, akkor, ha jól értettem, egyikük sem nyilatkozott pozitívan az előterjesztés támogathatósága felől.

Nacsa Lőrinc képviselőtársam kiválóan rávilágított arra, hogy az Alkotmánybíróság döntésének is megfelelően kétféle külföldi magyar szavazat létezik. Ezek homogén csoportot képeznek attól függően, hogy van belföldi lakóhelyük vagy nincs. Bármelyik magyar állampolgárt, aki belföldi lakóhellyel rendelkezik, megilleti a jog, hogy külföldön lakcímet létesítsen és levélben szavazzon. Tehát ez egy csúsztatás, hogy őket ez a jog nem illeti meg, tudnak élni vele, sőt ebben az esetben ebben a formában tudnak vele élni. Ha meg akarják tartani a kettős szavazatukat, akkor valóban azt az áldozatot vállalniuk kell, hogy vagy hazajönnek, vagy pedig valamelyik külképviseleten tudják ezt a jogukat gyakorolni.

Ami a finanszírozás kérdését illeti, gyakorlatilag akik már belovagoltak a parlamentbe, és van állandó finanszírozásuk, nyilván nekik lehet ez egy fájó pont, hogy akik elindulnak a demokrácia jegyében önálló kezdő alakulatként, hogy bekerüljenek a tisztelt Házba, ehhez a magyar költségvetés finanszírozást biztosít. Nem mindenki van abban a helyzetben, mint Dobrev Klára, hogy mondjuk, külföldről finanszírozzák a kampányát (Nacsa Lőrinc: Bizony!), tehát vannak, akik erre szorulnak, hogy gyakorlatilag a költségvetésnek kell (Arató Gergely közbeszól.) egyenlő esélyt biztosítania a többi párttal együtt.

Varga László nyilatkozott, hogy nem javítható a benyújtási határidőre, és Nacsa Lőrinc is nyilatkozott, hogy ez itt egybeesés volt, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése (Az elnök csenget.) és a benyújtási határidő egybeesett. Ez valóban a tényeknek megfelelő.

A másik része a dolognak, hogy a levélszavazatokkal kapcsolatban mi értjük a határon túli magyarok szavazatával kapcsolatos averziókat is, hiszen a pártok viszonyulása a határon túli magyarokhoz orientálja a szavazatukat, ez kétségtelen, de azt hiszem, erről nem a kormánypártok tehetnek, hanem az a múlt, amit az ellenzék cipel magával, és ami 2004-ben december 5-én csúcsosodott ki.

(21.40)

Valóban, a politikában is vannak következményei az elkövetett dolgoknak. Annak is van következménye, hogy ki kivel barátkozik természetesen. Ebben az esetben, hogyha a Jobbiknak van ilyen felvetése, akkor ezt is felvethetjük.

Regionális pártok szerintem eddig sem voltak Magyarországon, tehát a területi listák nem a regionális pártokról szóltak. Az egy másik választási rendszer volt, másik választási szisztéma.

Arató képviselő úr említette, hogy van olyan Pest megyei választókerület, ahol 50 perc elérni az egyik végéből a másikba a választókerületnek. Jelentem, hogy vidéken is vannak ilyenek, nekem is ilyen van, sőt, a korábbi, kisebb választókerületem, ami volt 2014 előtt, ahol csak tizenhárom településem volt a harminccal szemben (Arató Gergely közbeszól.), ott is 60 kilométer volt a távolság gyakorlatilag a két végpontja között. Tehát önmagában ilyenfajta aránytalanságok nem születnek.

Ami a Pest megyei aránytalanságokat és az egyeztetéseket illeti, ez egy nagyon jó felvetés, csak akkor azt kell hogy mondjuk, hogy ha az egyeztetésről beszélünk, akkor lehet, hogy azt is észrevételezni kellene, hogy Pest megyében van olyan választókerület, amelyben több mint 90 ezer választópolgár van, Budapesten pedig van olyan, amely a 60 ezret alig éri el vagy alig haladja meg. Tehát lehet, hogy ezt valóban egy egyeztetésen vagy komplex keretben szerencsésebb lett volna rendezni. Nem tudom, hogy önök ezeket miért nem vetették föl, ha ott voltak azon az egyeztetésen, amit Pálffy Ilona hívott össze, amelyre önök is hivatkoznak. Bár ha ott van mind a hét párt, hogy ez nem a pártok közötti találkozó lett volna, azért a magyar nyelv szabályai szerint ez nehezen értelmezhető, és valószínűleg ugyanilyen szándékkal hívta össze akkor a Nemzeti Választási Iroda vezetője ezt a találkozót.

Köszönöm a nemzetiségek bizottságának az állásfoglalását, akik, hála istennek, megint kívül tudnak maradni ezen a pártok közötti vitán, és korrektül, tárgyszerűen tudják ezeket az ügyeket kitárgyalni. (Arató Gergely közbeszól.)

Azt hiszem, hogy minden olyan témát talán sikerült érintenem, ami a felvetésekben szerepelt. Még egyszer gondolják át a törvényjavaslat támogatását, azt kérem önöktől. Köszönöm. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
175 351 2020.12.14. 8:10  332-351

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is köszönöm Dunai Mónika képviselőtársamnak, aki próbálta összefoglalni tárgyszerűen az elhangzottakat; a nemzetiségek bizottságának, hogy szintén magáról az alaptörvény-módosításról nyilvánítottak véleményt.Bencsik János képviselőtársam feltett egy kérdést. Nagyon örülök, hogy a gyerekek önazonosságával kapcsolatos megállapításokat, a gyerekek védelmét ön is támogatja.

Úgy látom, a „közpénz” definíciója okoz problémát. A közpénznek gyakorlatilag ez a fajta tömör megfogalmazása a magyar jogrendszerben így nem szerepel. Miről szól? Arról, hogy a közpénz az állam bevétele, kiadása, követelése.

Gyakorlatilag, ha arra gondolunk, hogy nekünk milyen pénzünk van akár magánemberként, ha így közelítjük meg, tehát az a pénz a miénk, ami a bevételünk, ami a kiadásunk és ami a követelésünk, ami fennállhat, akkor azt hiszem, lefedjük azt a teljes kört, és ugyanígy az állam is: ahol a pénzügyekkel az állam kapcsolatba kerül, az közpénz. Tehát amikor az államnak van egy kiadása is  egyébként például pályázatoknál, juttatásoknál , az egy szerződési formában jelenik meg, és mindaddig, amíg az szabályszerűen felhasználásra nem kerül, az államnak az követelésként él, tehát visszakövetelhető azoktól, akik nem az adott törvények, jogszabályok, szerződések alapján használják fel.

Tehát véleményünk szerint ez teljes körű lefedését szolgálja az államháztartásnak, ahol ebben a három formában mozoghatnak a pénzek. Lehet, hogy ez így önöket nem győzi meg, de gyakorlatilag arra, hogy az állam közpénznek tekintse azokat a pénzeket, amelyek az államháztartás rendszerében, alrendszereiben megfordulnak, teljes mértékben lehetőséget nyújt.

(22.30)

Lehet, hogy olyan pénzekre, amelyek nem válnak az állam bevételévé, adókedvezményekre, alapítványoknak nyújtott pénzekre ez így nem vonatkozik. De például a családi adózásnál soha nem mondta senki, hogy azok az adókedvezmények állami bevételként szerepelnének, azok közpénzek lennének. Tehát gyakorlatilag koherens gondolkodást tartalmaz ez a fajta definíció. Nem kell hogy egyetértsünk benne, csak azért mondom, hogy van ennek egy jogi alapja, ami az Alaptörvényben megfogalmazásra került.

Gyüre Csaba képviselőtársam a nemzeti vagyon kiárusításáról beszélt. Szerintem ott a szomszédban vannak néhányan, a baloldali pártok közül… Hallottam, volt ez a kis listavita. Arató Gergely képviselőtársamat szeretném megnyugtatni, hogy a mi frakciónkban senki nem akar arra a vonatra felülni, ahol Gyurcsány Ferenc a masiniszta, tehát arra a listára nem kell nekünk helyeket biztosítani. Én magam inkább befejezném a politikai pályafutásomat, mint hogy valaha is azonosuljak azzal a fajta szemlélettel, amit ők képviselnek, elnézést kérek. A Jobbiknak lelke rajta, tehát tegyék, vigyék (Nacsa Lőrinc: Már nincs, eladták.), kormozzák össze magukat, tehát ha ez önöknek jó, akkor tegyék.

Ezek az általános megfogalmazások a közpénzzel kapcsolatban, amiket önök megfogalmaznak: nézzenek körül a szomszédban! Nacsa képviselőtársam elsorolta, hogy mi mindent herdáltak el, itt a reptértől, a MOL-részvényeken keresztül az energiaszektor, a hulladékszállítás. Tehát mindazok a területek, amelyeknek egy jó részét az elmúlt tíz évben sikerült ismét közösségi tulajdonná tennünk. Nézzenek meg egy mérleget egyébként, ha közpénzről, közvagyonról beszélünk, hogy mennyivel gyarapodott a közvagyon az elmúlt tíz évben, és mi mindent herdáltak el abban a nyolc évben vagy akár a Horn-éra időszakában, hogyan nyirbálták meg a családok juttatásait. Szerintem önök is ismerik a tényeket, csak behunyják a szemüket és egy vakrepülésbe kezdenek. Nem mondom, hogy sok sikert hozzá, mert azt kívánom, hogy ne sikerüljön önöknek ez a mutatvány meg a szövetségeseiknek se, ugyanoda jutnánk  remélem, hogy legalább rendőrattakok nem rémlenek fel a háttérben és a jövőben. Ha önöknek ez szimpatikus, ha önök ezt választják… Épp ebből látszik, hogy gyakorlatilag szabad országban élünk, tehát az embernek szabad akarata van akár a bűnre, akár a rosszra, akár a jóra hajtja magát. Tegyék! És akkor itt erkölcsi alapokról meg egyebekről beszélünk.

Hogy hogyan éljenek az emberek? Ma is miniszterelnök úr elmondta az Alaptörvényre hivatkozva, hogy Magyarországon mindenki úgy él, ahogy az neki jólesik. Nyilván a törvényeket, jogszabályokat be kell tartani, nem lehet sérteni mások szabadságát, az érdekét, de ezenkívül az, hogy a magánéletében ki hogyan viselkedik, az az ő dolga. Az egy másik kérdés, hogy ennek milyen morális megítélései lehetnek, hogy ki hogy viszonyul hozzá, de nem az a jó mód, hogy akkor azt mondjuk, hogy nincs bűn és nincsenek bűnös emberek, hanem azt kell mondani, hogy van, aki elbukik. És mindig a bűnt kell elítélni és nem az embert. Önöknél pont fordítva van, önök a bűnt szabadítanák fel és az embert ítélnék el (Nacsa Lőrinc: Így van!), mint ahogy ezek az esetek is bizonyítják.

Lengyelországra történt hivatkozás, gyűlöletkeltésre. Könyörgöm, ha itt valaha volt gyűlölet, próbálkozás, például a határon túli magyarok ellen, vagy melyik időszakban volt, amikor itt a gárda masírozott, amikor cigánygyilkosságok történtek, melyik kormány alatt? Ki hagyta elszabadulni? Ki engedte ki a szellemet a palackból? Ki volt az, aki meg tudta ezt szüntetni? Ez mind-mind egy tükör, amelybe bele kellene nézni, és utána kellene beszélni ezekről a kérdésekről.

Gyüre Csaba kapcsán felmerült a migráció kérdése. Gyakorlatilag a migrációt és a menekültügyet önök következetesen keverik. Nagyon jól tudják, hogy a menekültügyben nemzetközi kötelezettségei állnak fenn Magyarországnak, amelynek eddig is eleget tettünk és a jövőben is eleget fogunk tenni. Miniszterelnök úr a mai felszólalásában is tisztázta, hogy azok, akik megint csak közpénzjelleggel az államnak adnak hitelt és ezért tartózkodási engedélyt kapnak, nem letelepedési engedélyt kapnak, hanem arra az időszakra, amíg finanszírozzák a magyar költségvetést, addig ebben a kedvezményben részesülnek. Ez nem ugyanaz, ezt nem lehet egy kalap alá venni.

És mondhatjuk azt, hogy önök nem támogatták a migrációt, de megakadályozták a migráció elleni fellépését a kormányzatnak (Nacsa Lőrinc: Így van!  Dr. Gyüre Csaba: Mivel? Idevezényeltük a katonaságot?), a jogi bebetonozását ebbe az alaptörvényformában. És akkor álltak mellénk  és abban a formában szavazták meg egyébként, amit eredetileg előterjesztettünk , amikor az önök szavazataira már nem volt szükség, mert megvolt a kormánypártoknak is a kétharmada. De amikor bajban voltunk, kritikus helyzetben voltunk, önök cserben hagytak bennünket. Ez tény, és ez vitathatatlan. (Nacsa Lőrinc: Így van!  Dr. Gyüre Csaba: Önök hagyták cserben a magyar állampolgárokat!)

Varga Lászlónak volt az Alaptörvénnyel kapcsolatban, hogy hányadik módosításnál tartunk. Azért nézzék meg azt is, hogy ott az elején, amikor az Alaptörvényt módosítanunk kellett, milyen aknamunkát fejtettek ki önök Brüsszelben, a luxembourgi bíróságon, a Bizottságnál, ami miatt ott több olyan módosítás is volt, ahol gyakorlatilag az eredeti szándéknak megfelelő megfogalmazást nem tudtuk átvinni, és vissza kellett módosítani azért, hogy azt a fajta jogállamisági mechanizmust, 7. cikkely szerinti eljárást, mindegy, hogy minek nevezzük, ne tudják beindítani ellenünk. Bár, mondjuk, a próbálkozás most is zajlik.

A gránitszilárdságról annyit, hogy ha van egy gránittömb és abba véssük a betűket, attól az még gránit marad. Az más kérdés, hogy az élet kihívásai mit diktálnak, és mikor hány sorral és szóval kell ezt bővíteni, hogy mindenki számára világos legyen, hogy itt egy szilárd értékrendű állam, egy szilárd értékrendű nemzet van. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
176 62 2020.12.15. 3:30  53-62

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak néhány emléket felidéznék, mert néhányan rosszul emlékeznek a ’16-os eseményekre. Tehát nagyon jól emlékszünk, hogy a strasbourgi bíróságon sok-sok ezer ügy halmozódott fel, egyébként a kifizetés nagyságából is adódik, hogy azokat az ügyeket is ki kellett fizetni. És azt is valamennyien tudtuk akkor, hogy nagyságrendileg nagyobb összeget kellett volna kifizetni, hogyha nem belső jogalkotás útján oldottuk volna meg ezt a kérdést.A másik: én a Jobbik részéről arra emlékszem, hogy nem akarták elfogadni ezt a javaslatot, azokat a módosítókat, amelyeket most tartalmaz a törvény. Ha visszanézzük a parlamenti jegyzőkönyveket és a módosító javaslatokat, biztos, hogy nincs benne, ami a kártérítések érvényesítésének a felgyorsításával kapcsolatos. Vagy arról is elfeledkezünk, hogy ez egy komplett csomag volt, például a reintegrációs őrizet kiterjesztése is jelentősen csökkentette a börtönzsúfoltságot, ami szintén ezt a célt szolgálta.

Vagy a másik része, Varga László képviselő úr is a börtönök építéséről beszélt. Én emlékszem, ők is építettek börtönöket annak idején PPP-ben, amiket aztán nem győztünk kifizetni utána, hogy ezeket a konstrukciókat megszüntessük. És ha azt is megnézzük, hogy most, pandémia idején, amikor a büntetés-végrehajtás bővítette a helyeket, és 100 százalék alá csökkentette a férőhelyek számát, szerintem társadalmilag nehezebb lett volna elfogadtatni azt, hogy a bővítések kisebb, költséghatékonyabb módját válasszuk, hanem az új börtönökre, hogy így mondjam, tízmilliárdokat fizettünk volna ki.

Nyilvánvaló, hogy a börtönfejlesztési program, mert volt ilyen kérdés Keresztes László Lóránt képviselő úr részéről, amennyiben szükséges, majd nyilván a Belügyminisztérium ezt folytatni fogja. Jelenleg ez a helyzet, úgy tűnik, hogy megoldottnak tekinthető a mostani számokat tekintve.

A levonások lehetővé tétele: Gyüre Csaba képviselőtársam, ha figyelmesen elolvassa a törvényt, akkor látszik, hogy nem levonásokról beszélünk, tehát továbbra is ugyanazokban a kategóriákban lehet levonásokat eszközölni, gyerektartásdíj, az áldozati sérelmek körében. De egyéb követelések tekintetében a végrehajtók a börtöni letéti számláról utalt összegből tudják végrehajtás útján a hitelezőknek vagy éppenséggel a károsultaknak megszerezni azokat az összegeket, amelyekkel az elítéltek tartoznak. Tehát ez egy kétlépcsős folyamat, és ezért is kellett ezt külön jogilag kidolgozni, hogy a strasbourgi bíróság joggyakorlatát és ítéleteit se sértse, és az ottani követelményeknek is megfeleljen az a jogi megoldás, amit találtunk. Én csak gratulálni szeretnék a kollegáknak, akik egy nagyon hosszas előkészítő munka után ezt ki tudták dolgozni.

Visszautalnék megint csak ’16-ra vagy ’17-re, hogy más országokban ugyanígy volt börtönzsúfoltság, viszont nem volt meg az a Helsinki Bizottság meg egyéb, Soros-szervezetek által foglalkoztatott ügyvédi réteg, amely iparszerűen rátelepedett erre a lehetőségre, és milliárdokat perelt ki a magyar államból, sokszor valóban itt a benapozottság és egyéb, kívülről nézve nevetségesnek tekinthető okokra hivatkozva.

Úgyhogy összességében azt köszönöm a képviselőtársaimnak, hogy tényleg meg tudtunk tárgyszerűen maradni azért az előterjesztés tényleges tartalmánál; kár, hogy itt ilyen rezümék még hozzájöttek a végén, ezért gondoltam, hogy ezeket el kell hogy varrjuk, és kérem, hogy támogassák majd a törvényjavaslatot a szavazásnál. Köszönöm. (Taps a kormánypárti sorokból.)