Készült: 2024.03.29.10:46:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

261. ülésnap (2017.11.27.), 307. felszólalás
Felszólaló Dr. Lukács László György (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:16


Felszólalások:  Előző  307  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszö­nöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy olyan téma, ami nemcsak a Nagykunságot, hanem Heves déli részét, illetve áttételesen az egész északkelet-magyarországi régiót érinti. Ez pedig nem más, mint a Tisza-tó kérdése. A Tisza-tóról talán annyit érdemes tudni, hogy Ma­gyar­ország második legnagyobb tava természetesen a Balaton után, viszont legnagyobb abban, hogy ez a mes­terséges tavak közül Magyarországon a leg­na­gyobb területtel rendelkezik. 127 négyzet­kilo­mé­tert foglal el, és egyébként a legmélyebb pontján 20 méter körül van a mélysége, de átlagmélysége nem haladja meg a másfél métert, tehát egy rendkívül sokcélú és egyébként családoknak, turizmus- és más, horgászcélokra is igénybe vehető terület.

Maga a tó 1973-ban formálódott azzá, amivé lett a kiskörei vízi erőmű, a duzzasztóobjektum meg­építésével, és gyakorlatilag 1990-re érte el azt a szin­tet és azt az állapotot, amelyben jelenleg is ismert. Lényegében az egyik legfontosabb adottsága ennek az új képződménynek és a Nagykunság, illetve Heves déli része új kincsének az lenne, hogy egyrészt a turizmust, a sporthorgászatot, a sportcélú kikap­csolódást szolgálja, de szolgálhatja a természetjárást is, hiszen van benne olyan terület, amely a UNESCO világörökségének része, ez a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatótere. Számos olyan madár fészkel itt, számos olyan madár szállja meg ezt a területet, amely nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Kelet-Európában is kuriózumnak számít a ter­mé­szet­járók és egyébként a szabadidejüket töltő em­be­rek legnagyobb örömére.

Azonban meg kell vizsgálni, hogy amikor egy ilyen képződményünk van, egy ilyen lehetősége van a kelet-magyarországi megyéknek, településeknek, akkor mit tudnak belőle kihozni. Nos, a kitörési pon­tokat, mint előbb említettem, a turizmusnál, a spor­tolásnál, természetjárásnál kell keresni. Azt látjuk, hogy az elmúlt időszakban talán a Tisza-tó volt az egyik olyan turisztikai célpont, amely nem azzal az ütemmel fejlődött, ahogy a helyben lakók, illetve a környékben élők szerették volna. Talán elég, ha azt mondjuk ‑ én több nyáron keresztül láttam, hogy miként élik meg a nyarat Abádszalókon, Kiskörén, Tiszafüreden ‑, a régi fénye, amelyben az 1990-es évek előtt meg a kilencvenes évek elején ragyogott, egy kicsit megkopott. A kempingek kiüresedtek, le­lakottá váltak, abban az időben felújításra nem ke­rült sor, a nyaralók egy része sajnos lakatlanná vált vagy nem használják a nyári időszakokban. Ezt megsínyli a vendéglátás, a vendégéjszakák száma is. Amennyiben azt mondhatjuk, hogy bizonyos szem­pontból a turizmusban a vendégéjszakák számában növekedés van, talán még ez az önálló terület, a Tisza-tó és a Tisza-tavi régió nem hozza azokat a számokat, amit várnánk tőle.

(20.00)

Ezek egyrészt nemcsak a külföldi turizmusnak a kisebb számai, hanem a belföldi turizmusnak az elmaradása miatt is vannak. Vannak persze jó példák is, de sajnos ebből van kevesebb a Tisza-tónál. Az egyik Poroszlónak, illetve Sarud községnek a példája, amelyek megpróbálták a lehető legtöbbet kihozni a helyzetükből, talán azok a területei most a Tisza-tónak, amelyek kellő fejlettséggel vannak és kellő fejlettséggel állnak.

Meg kell tehát jegyezni, hogy mi az, amilyen lépéseket tenni kell, és melyek azok a lépések, amelyek irányába el lehet mozdulni. Teljesen nyilvánvaló, hogy a Tisza-tónak, a Tisza-tavi régiónak egy négy évszakos turizmus felé kell elindulnia, amely a téli-őszi-tavaszi időszakban természetjárási, sporthorgászati célokat szolgálhat, míg nyáron a szabadidős tevékenységet, illetve a strandolást szolgálhatja. Nagyon fontos, hogy meg kell születnie, ahogy a Balatonnál talán már megszületett a megyék közötti együttműködés, hogy minden megye a magáénak érzi a Balatonnak a megfelelő szakaszát, nos, ugyanez kell a Tisza-tónál is: mindkét megyének, illetve egy kis részén Borsod-Abaúj-Zemplén megyének, ahol határos vele, a magáénak kell éreznie, tehát Jász-Nagykun-Szolnok megyének és Heves megyének különös figyelmet kell erre fordítania.

Másrészről talán hátat kell fordítani, vagy valamilyen módon el kell fordulni attól a jelenlegi forráselosztási rendszertől, amely most Debrecennel, a Hortobággyal és Hajdúszoboszlóval együtt kezeli a fejlesztési forrásokat. Ebben rendre azt látjuk, hogy Debrecen és Hajdúszoboszló, tekintettel arra, hogy országos szinten is az egyik legnagyobb turisztikai vonzerővel és vendégéjszakaszámmal rendelkeznek, rendre maga alá gyűri a Tisza-tónak a fejlesztési forrásait. Így, hogy csak egy példát mondjak, például pusztafejlesztésre 3 milliárd forint, míg a Tisza-tavi horgászati célú fejlesztésekre 300 millió forint jut, tehát egy nagyfokú aránytalanság van, amelyen javítani kell. Sőt, azt is meg kell fogalmazni mindezek mellé, hogy egy teljesen komplex és egy teljesen jól koordinált, a megyéken átívelő Tisza-tó-programra van szükség.

A Jobbik azon dolgozik, és azon fog a jövőben is dolgozni, egymás között is összehangolva, hogy Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megye (Az elnök csenget.) megtalálja a Tisza-tó valódi helyét, és hogy az éjszakákat, vendégéjszakákat és a gazdasági teljesítményt (Az elnök csenget.) ezáltal növelni lehessen. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  307  Következő    Ülésnap adatai