Készült: 2024.04.19.21:46:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

261. ülésnap (2017.11.27.), 12. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:05


Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ahogy itt hallgattam önt, amit elmondott a nők szerepével, a férfiak-nők egyensúlyával, együttműködésével kapcsolatban, az Alaptörvény sorai jöttek bennem elő, amely ugyanezeket az elveket és célkitűzéseket határozza meg, amikor az emberi méltóságról, a családról, az emberi kapcsolatokról beszél mind a Nemzeti hitvallás részben, mind a rendelkező részében. Ezt a részét szerintem önök is és minden jóérzésű ember szívesen támogathatta volna az Alaptörvényen belül.

Abban viszont egyetértek, lehet, hogy a Jobbiknak különböző ilyen hasonló rendezvényekre szüksége van, s talán nem is a nők szerepével kapcsolatban, hanem azért, mert az emberek szemében a Jobbik és az erőszak fogalma a Jobbik keletkezési története folytán annyira összefonódott, hogy önöknek bizony itt még nagy munkájuk van a Gárda-mel­lénytől egészen idáig eljutni.

Ami az ön által a családi szerepekről, a férfi-női szerepekről elmondottakat illeti: a kormány nemcsak beszélt ilyenekről, hanem ez ügyben hathatós döntéseket is hozott. Ma Magyarországon például a nők foglalkoztatása rekordmagas. Soha a rendszerváltás óta ennyi nő nem tudott dolgozni, mint ahányan most tudnak dolgozni, és ez nem önmagától lett így, hanem azoknak a gazdaságpolitikai döntéseknek és azoknak a törvényeknek a következményeként, amelyeket itt a Házban meghoztunk, alakulhatott ki ez a nagyon pozitív helyzet. Ezeket önök nem támogatták, egytől egyig ellene szavaztak itt a parlamentben, de a Fidesz-KDNP többség szerencsére elfogadta, és így tudtuk rekordmagasra emelni Magyarországon a női foglalkoztatást.

A Nemzeti alaptantervnek, amelyet önök persze számos irányból támadnak, nagyon fontos része a családi életre nevelés, pontosan a családi szerepeknek a sztereotípiamentes, az egyenlőségre, egymás kiegészítésére épülő anyaga. Bízunk benne, hogy a későbbiekben majd ezt is támogatni fogják, amikor éppen a NAT-ot kritizálják.

(13.30)

És bízunk benne, hogy ez segíti a gyerekeket, sokszor úgy, hogy anya- és apaszerepek közül csak az egyiket tapasztalják meg otthon napról napra, hétköznaponként a gyerekek. Bízunk benne, hogy ebben is segíthet az iskola.

Az is fontos, hogy a magyar családtámogatási rendszer nemcsak sokkal bővebb keretű, mint ezelőtt, mondjuk, hat évvel, hanem sokkal rugalmasabb és biztonságosabb is. Hiszen mindamellett, hogy, ahogy mondtam is, a kereteket kétszeresére emeltük ahhoz képest, mint ahogy azt a magyar költségvetésben megkaptuk 2010-ben, és most már a GDP 4,8 százaléka családtámogatásokra fordítódik Magyarországon, sokkal rugalmasabb a rendszer. Hiszen aki édesanyaként hamarabb akar visszamenni dolgozni, az már a gyerek hat hónapos korától megkapja a családtámogatást, a gyedet vagy a gyest úgy, hogy mellette dolgozik, és aki tovább akar otthon lenni a gyerekkel, annak is bővítettük a lehetőségét, hiszen nemcsak két, hanem három évig tud szintén gyes mellett otthon maradni. Tehát aki akár korábban, akár később választja a munkát, mind a két irányban sokkal bővebb ma a lehetősége, mint ahogy ez volt korábban.

A bérkülönbségekről pedig fontosnak tartom elmondani, hogy valóban, ebben voltak különbségek, de az elmúlt időszak statisztikái azt mutatják, hogy végre Magyarországon ez az olló kezd záródni (Dúró Dóra: Elég lassan.), és végre pozitív irányban változnak ezek a számok. Nyilván, amiket ön mond, azok valamelyest megörökölt helyzetből is származnak, de az elmúlt időszak igencsak segített abban, hogy a férfi és női bérkülönbségek kisebbek legyenek, mint korábban. Ebben persze segít az is, ha az állam kevesebb adót vet ki, segít az is, ha a házastársak igénybe vehetik a családi adókedvezményt közösen is; tehát amit az egyikük nem tud igénybe venni a saját béréből, azt a másikuk veheti igénybe a saját béréből.

Az is fontos, és a nők helyzetét javítja, hogy igénybe vehetik a „Nők 40” kedvezményt, 40 év munkaviszony és gyermekneveléssel eltöltött idő után nyugdíjba tudnak vonulni. Ezzel mintegy a nagymamai szerepben tudjuk őket segíteni, ha az unokájukkal akarnak foglalkozni. De ellenzéki pártként a Jobbik ezt sem támogatta az elmúlt években, pedig a nők számára nagyon fontos, az egyik legtöbbször emlegetett pozitív intézkedés.

És azt is elmondhatjuk, hogy akik viszont, ahogy ön is mondta az emléknap kapcsán, valóban valamilyen erőszak áldozatává válnak, őket ma már védi a büntető törvénykönyv, hiszen 2013-ban fogadtuk el az új Btk.-t, és abban önálló büntetőjogi tényállás a kapcsolati erőszak. 2015 óta a gyermekvédelmi törvényben is nevesítettük a titkos menedékházat, pontosan az erőszakot elszenvedő nők védelmében. Nemzeti stratégiai célokat határoztunk meg 2015-ben. 2011 és ’12-ben két új kríziskezelő központot hoztunk létre, és növeltük a férőhelyeket, a titkos menedékházaknál is 2012-ben biztosítottuk a lehetőséget azoknak, akik életveszélyben vannak, hogy segítséget kapjanak. Szakmai protokollok kidolgozásával, 50 százalékos krízisközponti és 100 százalékos titkos menedékházi normatív államitámogatás-emeléssel, új félutas házak kialakításával, amelyek segítenek a visszailleszkedésben, illetőleg különböző jogi és pszichológiai segítségnyújtással hat intézményben igyekeztünk azoknak a nőknek a segítségére lenni, akik valamilyen erőszakot szenvedtek el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  12  Következő    Ülésnap adatai