1922 május végén és júniusban országgyűlési választásokat tartottak. Ezt megelőzte egyrészt az új kormánypárt, az Egységes Párt létrehozása, másrészt a választójogot módosító miniszterelnöki rendelet elfogadása, melynek értelmében a 24 éven felüli, négy elemi osztályt végzett férfiak, továbbá a 30. életévüket betöltött, hat elemit végzett nők szavazhattak.

A titkos szavazás csak Budapesten és a törvényhatósági jogú városokban maradt meg, egyéb helyeken – ahol a mandátumok 80%-ának sorsa dőlt el – nyíltan lehetett szavazni az egyéni indulókra. Az Egységes Párt a parlamenti helyek 58 százalékát szerezte meg, 133 mandátumot a nyílt választókerületekben, míg hetet a titkosan szavazó kerületekben. Ez a kormánypárt számára abszolút többséget jelentett. A második helyen végzett Magyarországi Szociáldemokrata Párt 25 mandátumhoz jutott: ekkor jutott először mandátumhoz Kéthly Anna, aki a második női képviselő volt az országgyűlés történetében. A liberális pártok 16 mandátumot szereztek. A Bethlen-kormány jobboldali ellenzéke a következő eredményeket érte el: a legitimista Andrássy–Friedrich-párt 11, a Keresztényszocialista párt pedig 6 mandátumhoz jutott. A pártonkívüliek aránya 10% volt.

A budapesti plakátharc
Forrás: reprodukció

Az Évfordulók sorozat korábbi cikkei itt érhetők el.