Készült: 2019.06.25.23:04:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

71. ülésnap (2003.05.12.),  229-232. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 7:58


Felszólalások:   225-228   229-232   233-240      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Weszelovszky Zoltán képviselő úr, Fidesz. Megadom a szót.

 

DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Hogy a gyerek életkora, tapasztalata és tudása, társadalmi státusa okán kiszolgáltatott, védtelen és sérülékeny, csak a szellemi vagy az érzelmi fogyatékos számára nem evidencia, ezért e tényt értelmezés nélkül is alaptételnek tekinthetjük. Ebből logikusan következik, hogy a társadalomnak, a környezetnek, a családnak minden erejével és minden lehetősége szerint védenie kell őt. Hogy melyik társadalmi erő hogyan vélekedik e feladatról, és mit tesz az érdekében, érdekes módon az ma mégis merő politika.

Ezért kell az elmúlt napok tömegkommunikációjában eluralkodó, az anyák napját is letenyerelő, a közszolgálati televízióban a vasárnapi politikai műsorban is előre reklámozva lefolytatott úgymond vita után legalább néhány ténnyel válaszolni a kérdésre, hogy mit is tesznek ma kábítószerügyben a védtelen gyermek védelmében.

Jó reményt adott, hogy a társadalom elfogadta az intézkedést, hogy oktatási, nevelési, közművelődési intézményekben és azok környékén dohányárut és alkoholt kínálni, árulni és fogyasztani tilos. Nem természetes-e, hogy akkor ugyanez vonatkoztatható bármilyen fajta kábítószerre is? Sajnos, nem. Ez egyáltalán nem vált természetessé, sőt két oldalról is támadás érte a gyerekek életének legvédettebb és legvédhetőbb keretét, az iskolát. Egyrészt az oktatásügy felől, ott ugyanis azt állítják, hogy a diák-tanár viszony akkor lesz bizalomteli, ha a pedagógus vállalja a titoktartást akkor is, ha tudomást szerez az ő felelősségére bízott gyerek drogfogyasztásáról. Egészen meghökkentő, hogy a most szervezett szülői bizottság is helyesli a - jellemző módon régi szóval élve: gyerekanyagra vonatkozó - pedagógusi titoktartást.

Így lett ma az a fejtetőre állított és egyben veszélyes helyzet, hogy a gyerekért minden módon felelős szülő előtt kell titkolni gyermeke drogozását, és ezt az úgynevezett szülői bizottság hangosan támogatja. De hát vállalhatja-e a pedagógus e titkolózással járó felelősséget, és elfogadhatja-e a szülő, hogy éppen előtte titkolják el, ha gyermeke bajba kerül és segítségre szorul? Ez a titkolózási rendelkezés és szándék természetesen egészen életidegen felfogás. A drogfogyasztás ugyanis magatartás- és tudatváltozást hoz létre, amit nem lehet eltitkolni, és ráadásul ez a pedagógus munkalehetőségét semmisíti meg, a szülő számára pedig a legkorábbi jelzés ad talán lehetőséget gyermeke megmentésére. Arról pedig, hogy egy marihuánás cigaretta ma 1000-1500 forint, és e pénz megszerzése a gyereket előbb-utóbb súlyos helyzetbe, erkölcsi nihilizmusba, bűnözésbe sodorja, érdekes módon nem esik szó.

Másrészt lazult vagy fel is oldódott az iskola, a gyerek védelme a jog oldaláról is. Az oktatási intézményekben együttes fogyasztásra kínált spangli, bár drog, nem élvez jogi védelmet. Ez a kínálgatás pedig nem más, mint a beetetés, a rászoktatás.

A rászoktatás ellen az iskolai felvilágosítás semmit nem ér. Hogy hogyan élnek vissza a gyerekek helyzetével a dílerek, arról 1986-ban egy kirgiz író, Ajtmatov Vesztőhely című regényében adott megdöbbentő képet. Két év múlva, 1988-ban a gyerekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény hangsúlyozza a törvényhozók felelősségét az iskolák és a gyermekek kábítószer-terjesztőktől való védelmében. Ezt az egyezményt Magyarország 1996-ban elfogadta.

Érdekes helyzet és súlyos ellentmondás, hogy Magyarország csatlakozott a prostitúcióról szóló nemzetközi egyezményhez is, és azt, bár nem jó, bár súlyos gondokat okoz, mégis ma is érvényesíti, hivatkozási alapként használja. Ugyanakkor a gyermek jogairól elfogadott és valóban a gyerekek védelmét szolgáló nemzetközi egyezményt ma a Btk. módosításával felülírta, és általa a gyerek az iskola falai között is célszeméllyé válhat, rászokás esetén a drog vagy a rá való pénz megszerzése érdekében már illegális drogterjesztésre vagy bármely más bűnelkövetésre alkalmassá és képessé válik. Ha pedig az iskola a kínálgatás és a titkolózás színhelye, legfeljebb vegetáló felnőtteket nevel, és akkor nem kell ide kendermag se. Védjük tehát a gyermekeinket, legalább addig, amíg lehet!

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

 

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót a kormány nevében Szanyi Tibor államtitkár úrnak.

 

DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy az előbbi felszólalásban ön nagyon valós hozzáállási problémákat feszegetett, és talán hadd kapcsolódjak egy picit az előző témához, és hadd kössem össze ezzel.

Azért az tény, hogy senki ebben az országban nem lehet toleráns azzal, hogy bármilyen halvány kísérlet is történjen a fasizmus tisztára mosására. Ugyanúgy, ugyanezzel a mércével nem lehet senki ebben az országban toleráns az ügyben, hogy oldjunk a gyermekeink ez ügyben való védelmén. Tehát amikor úgymond feszegetünk bizonyos kereteket, akkor, azt gondolom, ebből a szempontból mind a fasizmus kérdése, mind a kábítószer kérdése rokon, hogy tudniillik azért ebben a kérdéskörben nincs pardon. Én, mint szintén két tinédzser gyereknek az apja, azt gondolom, hogy különösen a mi napjainkban sokkal izgalmasabb és sokkal több embert érintő kérdés, a drogkérdés tekintetében - és az azzal kapcsolatos iskolai, erkölcsi, a gyerekek egymás közti erkölcsi ügyeire, a tanár-diák viszonyból fakadó erkölcsi ügyekre is tekintettel -, hogy itt túl nagy helye nincs a bűnös szándékok védelmének.

Úgyhogy egyébként a kormány nevében csak meg tudom erősíteni azt az elkötelezett szándékot, hogy igen, fel fogunk lépni, felléptünk, és fel is kell lépnünk a drogok használata ellen, és különösen amennyiben ez a gyerekeket éri, mindamellett ez nem lehet indok arra, hogy mindenféle zavaros boszorkányüldözésekbe és egyebekbe torkolljon a dolog. Én azt hiszem, ami az ön felszólalásában a lényeg, hogy az ezzel kapcsolatos társadalmi vitát életben tartsuk, hogy így az egyes szereplők saját maguk is tudják mérlegelni a maguk helyzetét.

Köszönöm szépen.

 

(19.40)

 




Felszólalások:   225-228   229-232   233-240      Ülésnap adatai