Készült: 2019.06.20.22:49:00 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
13 6 2014.07.04. 5:11  5-10

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Huszonöt évvel ezelőtt, 1989. augusztus 19-én került sor Sopron közelében a páneurópai piknikre, amely a XX. század végi magyar történelem egyik kiemelkedő eseményeként alakult határáttöréssé. A határáttörés része a berlini fal leomlása és az európai újraegyesítés történelmének; amint azt Kohl kancellár is megfogalmazta: itt verték ki az első téglát a berlini falból.

A 20. évfordulóra méltó emlékparkká alakította Sopron városa az esemény helyszínét. Ma már zarándokhellyé vált Sopronpuszta, ahol talán különböző szándékkal, de egy akarattal a korabeli politikai vezetés és a frissen szerveződő ellenzéki pártok, a civilek, de még a határőrség tagjai is a szabadság felé menekülők sorsát segítették, azokét, akiknek akkor itt életük egyetlen megoldása, életkérdése a kapun való átjutás volt.

(9.20)

Ismertek a megrázó erejű felvételek, a keletnémet nők, férfiak, apák és gyermekeiket karukon ölelő anyák, amint szabadságvágyuk minden félelmét legyőzve egy pillanat alatt szétfeszítették, áttörték a két világrendszert elválasztó kaput. Amint azt az egyik szervező megfogalmazta: ezzel a tettükkel a közeljövő európai történelem első mondatát írták le.

Tisztelt Ház! Körülmények, szándékok, lehetőségek konstellációja állt úgy '89 augusztusában, hogy egy, a vasfüggöny lebontását, a határok nélküli közös Európa-eszmét hirdető közösségi esemény, a páneurópai piknik, a szabadság beteljesítésének tettévé válhatott. Az akkori ellenzéki pártok, a debreceni és a soproni fiatalok "Bontsd és vidd" akciója több száz NDK-s állampolgár határáttörése révén a XX. század végi európai történelem egyik legjelentősebb eseményévé vált. Szervezői közül még ma is sokan köztünk vannak, akiknek ma is köszönetet kell mondanunk a szabadság melletti elszántságukért, bátorságukért, kiállásukért.

A határáttörés a vasfüggöny múlandóságán túl az emberek szabadságát, alapvető jogait korlátozó diktatúrák által emelt falak múlandóságára, a zárt határok, a posztsztálini korszak múlandóságára mutatott rá; az emberek szabadságvágyának elemi megnyilvánulása volt a nagypolitika taktikus lépései, olykor kényszercselekvései sorában és az egyre jobban recsegő-ropogó, tarthatatlan rendszerben. A csak néhány órára megnyitott határt az esemény után újból lezárták, de az évtizedekig ránk kényszerített kommunizmus embertelen rendszeréből való megszabadulás lehetőségének, a szabadságjogok érvényesíthetőségének élménye visszafordíthatatlan teret nyert, és a beteljesedett szabadságélmény erejéből tovább táplálkozott. Ezért is mondhatjuk, hogy az esemény történelmi jelentősége '56-hoz mérhető.

A páneurópai piknik és határáttörés felgyorsította az azt követő folyamatokat. Az NDK-soknak hamarosan megnyíltak a határai - mert nem ugyanakkor nyíltak meg, tisztelt képviselőtársaim -, és mindez a német újraegyesítéshez, Európa egyesüléséhez, majd a határok végleges eltűnéséhez vezetett. Sopron, a leghűségesebb város így lett aztán a szabadság városává.

Tisztelt Képviselőtársaim! A történelmet egyes emberek bátor lépései írják, mondta Angela Merkel a 20. évfordulón a helyszínen tartott ünnepi beszédében. Az idei 25. évforduló erősítsen meg minket, magyarokat minden olyan bátor ország- és nemzeterősítő lépésünkben, amely további megerősödésünket és felemelkedésünket szolgálja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy megtisztelik Sopront, a leghűségesebb várost és a szabadság városát azzal, hogy a 25 éves évfordulón részt vesznek. És, tisztelt Ház, bízom abban is, hogy a kormány maga is magas szinten képviselteti magát a 25 éves évfordulón.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 162 2014.09.15. 2:10  161-168

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ismertette azt az elképzelést, hogy a térség, térségünk vonzerejének erősítése céljából egy szervezeti egységbe egyesíti a fertőrákosi püspöki palotát, a nagycenki Széchenyi-kastélyt, a soproni Esterházy-palotát és a fertődi Esterházy-kastélyt.

Az államtitkári bejelentésnek a Széchenyi-kastély és -örökség jövőbeli sorsát érintő része különösen is fontos. Azt a felismerést jelzi, hogy gyors és határozott lépésre van szükség a legnagyobb magyar örökségének méltó megjelenítésére egykori lakhelyén, Nagycenken.

Mi, Sopron vármegyeiek külön is büszkék vagyunk Széchenyi Istvánra; a reformkor vezéralakja, az egyik legnagyobb formátumú valaha élt politikus gyermekkorát, élete fontos, meghatározó alkotóéveit Cenken és Sopronban töltötte. Ezért is tartjuk kötelességünknek a nagycenki Széchenyi-emlékhely, a Széchenyi-kastély felújítását, a Széchenyi-örökség és -szellemiség rangjához méltó megjelenítését.

Jelenleg a Széchenyi-emlékhelyet hat, egymástól független fenntartó működteti. A Széchenyi-kastélyon az 1970-es évek eleji felújítás óta csak karbantartás történt, a kastély Széchenyi szellemiségéhez méltatlan állapotban van.

Gróf Széchenyi István egykori lakhelyének felújítása - akár együtt a környékbeli volt Széchenyi-kastélyokkal, -birtokokkal, -emlékhelyekkel való közös funkció kialakításával - mint támogatandó, nemes célt szolgálna az, hogy méltó nemzeti zarándokhelyként erősítse a nemzettudatot, a nemzetszeretetet az odalátogatókban.

Tisztelt Miniszter Úr! Az Esterházy-kastélyegyüttes fejlesztései mellett, amelyet nagyon köszönünk, megvalósulhat-e a Széchenyi-örökség rangjához méltó felújítása? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
14 166 2014.09.15. 1:05  161-168

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a válaszát, amely valóban rávilágított arra a problémakörre, ami a Széchenyi emlékét őrző kastéllyal és a Széchenyi-emlékhellyel kapcsolatos.

Amikor feltettem a kérdést, tulajdonképpen abból indultam ki, hogy az Esterházy-kastély felújítása kapcsán létrehoztunk egy szervezeti egységet, és azt tudom mondani, hogy ez a szervezeti egység az elmúlt időszakban valóban olyan munkát végzett, amely arra predesztinál, hogy az egész Eszterháza, Széchenyi-kastély komplexumot együtt kezelve az elkövetkező időben, Sopron és a Fertő-táj térségét összevonva egy kiemelten magas turisztikai programmá tudjuk alakítani, természetesen leginkább a magyar zarándokok számára Nagycenk vonatkozásában. Egyetértünk abban, hogy ez a szervezeti egység közösen fogja kezelni Nagycenket, illetve az Esterházy-örökséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 176 2014.10.13. 2:13  175-180

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fertőrákos és Balf települések közötti kerékpáros közlekedés megoldása több mint két évtizedes probléma, aminek rendezését a magyar kormány magára vállalta. Első körben, még 2012-ben 450 millió forint kormányzati támogatást kapott a térség ahhoz, hogy a meglévő kerékpárutak rekonstrukciója megtörténhessen a XXI. századi minőségi elvárásoknak megfelelően; másrészt pedig, hogy a hiányzó Fertőrákos és Balf közti szakasz engedélyezési és kiviteli tervdokumentációi elkészülhessenek, megalapozva további ? elsősorban uniós ? források bevonását a feladat megoldása érdekében.

Jelenleg a Balf és Fertőrákos közötti kerékpáros közlekedés a közúton történik, a Fertő tó körbe-kerékpározhatósága ezen az egyetlen szakaszon szakad meg. Ráadásul a Balf és Fertőrákos közti 8526-os útszakasz állapotáról tudni kell, hogy közlekedésbiztonság szempontjából elfogadhatatlanul rossz minőségű, balesetveszélyes, a hiányzó láncszem pedig akadálya a többmilliárdos fejlesztésű turisztikai célpontok gyors, biztonságos és kényelmes megközelíthetőségének. Rendkívüli balesetveszélynek vannak kitéve a kerékpáros turisták, akiknek száma egyre növekszik. A turistákon kívül a helyben lakók, a szőlősgazdák, a helyi vállalkozások érdekét egyaránt szolgálja a megépülő út.

Az elkészült tervek birtokában a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közös konzorciuma tavaly ősszel sikeresen pályázott a nyugat-dunántúli operatív program rendelkezésére álló EU-s forrásokra. A szükséges pénzeszközök rendelkezésre állnak a kerékpárút kivitelezésére, a megvalósítás során a konzorcium mindent megtett, hogy a tényleges munkák megkezdődjenek. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

Kérdezem az államtitkár urat, mikorra várható, hogy elkészül a Balf és Fertőrákos közti kerékpárút, pontosabban a kerékpározható (Az elnök ismét csenget.), három méter széles mezőgazdasági út a szőlők között teljes hosszában. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
18 180 2014.10.13. 1:10  175-180

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát. A kérdést valóban azért kellett feltennem mint a térség országgyűlési képviselője, hogy egyrészt megköszönjük azt a 450 millió kormányzati támogatást, amivel a meglévő kerékpárút fejlesztése megtörtént, másrészt a térségben végrehajtandó nagyfokú fejlesztések ? amelyek történetesen a fertődi Esterházy-kastély, a fertőrákosi fejlesztések ? mind azt indokolják, hogy ez az út mielőbb megvalósuljon. Ebben a szándékot köszönjük, és azt is köszönjük, hogy az elkövetkező időben erre nagyobb hangsúlyt fognak fordítani.

Azért fontos ez ? még egyszer szeretném hangsúlyozni ?, mert az itt élő kis- és középvállalkozóknak, akik a turizmusból, az idegenforgalomból élnek, nagyon fontos, hogy valóban európai mintájú kerékpárúton körbe-kerékpározható legyen a Fertő. Amit pedig az államtitkár úr mondott, valóban egy három méteres mezőgazdasági utat is igénybe lehet venni, az pedig valóban az ott élő gazdáknak, mezőgazdaságból élőknek a létét segíti elő.

Köszönöm megtisztelő válaszát, és bízunk benne, hogy akkor tavasszal elkészül az út. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
22 6 2014.10.28. 5:16  5-8

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! „Az isteni Gondviselés osztotta el nagyjainkat hazánk különböző tájain. Felső-Magyar­országnak megvan a maga Rákóczi Ference és Kossuth Lajosa, Erdélynek Bethlen Gábora és Teleki Mihálya, Zala vármegyének Deák Ference, Bihar­országnak Tisza Istvánja ? hogy csak az államférfiaknál maradjunk. Így van meg nekünk, Sopron vármegyének ezer esztendő legnagyobb magyarja: gróf Széchenyi István. (…) Elmondhatjuk, hogy Széchenyi István az egész országé ugyan, de reá mi sopron­megyeiek különös just formálunk. (…) Ha a kereszténység hőskorában élnénk, azt hiszem, hogy őt választotta volna Sopron vármegye védőpatrónusának” ? írja Östör József, Sopron vármegye nemzetgyűlési képviselője a múlt századelő húszas éveiben, aki egyébként Széchenyi-kutatóként is ismert.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! Mi, Sopron vármegyeiek büszkék vagyunk a legnagyobb magyarra. Korszerű államférfi és követendő példakép, akinek tanítása, elvei teljes összhangban állnak dolgos életével, maradandó alkotásaival. Életműve, cselekvő haza- és nemzetszeretete időszerű és követendő példa, ahogyan az értékteremtő szellem erejével az egész nemzet érdekeit, javát és jövőjét szolgálta.

A reformkor vezéralakja, az egyik legnagyobb formátumú valaha élt politikus gyermekkorát, élete fontos, meghatározó, alkotó éveit Cenken és Sopronban töltötte. Az egész haza sorsát átfogó munkásságának nemcsak Sopron és az egykori Sopron vármegye lehetett boldog részese, hanem az egész nemzet jövője. Ezért is tölt el örömmel az, hogy az utóbbi időszakban a magyar kormány fokozott figyelmet szán a Széchenyi-emlékhelyek és a Széchenyi-örökség rangjához méltó helyreállítása és fejlesztése előkészítésére.

Tisztelt Ház! Miután kötelességemnek tartottam az Országházban a nagycenki Széchenyi-emlékhely, a Széchenyi-kastély felújítása, a Széchenyi-örökség és ?szellemiség rangjához méltó helyreállítása szükségességére ráirányítani a figyelmet, ezt követően a legrövidebb időn belül tettek is követték a kormányzati ígéretet, amit ezúttal is köszönök. Így egy közelmúltbeli bejárás alkalmával konstatáltuk a helyszínen L. Simon államtitkár úrral, hogy a Széchenyiek valamikori kápolnája elfogadhatatlanul méltatlan állapotban van. Az egyházellenes állampárti időszakban a hatalom számára semmi sem számított szentnek ? még a felszentelt kápolna sem ?, így aztán asztalosműhelynek és más mellékhelyiségnek használják a mai napig is. A mai állapot a legnagyobb magyar örökségének méltatlanul elhanyagolt részeként szégyenfolt jelen pillanatban.

A kápolna eredeti funkciójának mielőbbi visszaállítása Széchenyi igaz hitét, rendíthetetlen hazafiságát, a magyar hazát szolgáló életpéldáját tisztelve nekünk hitbéli és hazafias kötelességünk. Nemzetépítő munkájához, szolgálatához talán ezen a helyen is kérhetett, kaphatott erőt a legnagyobb magyar. Ezért ő és a nemzet iránti megbecsülés jele, önbecsülésünk jele is lenne a kápolna mielőbbi helyreállítása. Mi több, az igaz keresztény hitet szolgáló kötelességünk, amelynek teljesítése erőt adhat további közös építőmunkánkhoz a Széchenyi-örökség méltó helyreállításában és Magyarország felemelésében, kiteljesítésében.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kápolna felújítása a legméltóbb kezdete lehet a Széchenyi-örökség felújításának. A kápolna helyreállításánál méltóbb, szimbolikusabb és egyben valódi cselekedetet aligha lehetne véghez vinni a nagyszabású felújítási folyamatok elindításakor, annak nyitányaként.

Gróf Széchenyi István egykori lakhelye felújításának elkezdésében a kápolna helyreállítása és eredeti funkciójának visszaadása első lépésként mint tettben megnyilvánuló imádság jelezné az értékrendiséget, amelyre az elkezdett munkánkat építeni szándékozunk, azt az erőt, amely Széchenyi Istvánt is vezérelte és bátorította a nemzet szolgálatában. Ehhez kérem a kormányzat támogatását, hogy a kápolna a hit erejének üzenetét is hordozva, a Széchenyi-emlékhelyek részeként (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), méltó nemzeti zarándokhelyként erősíthesse a nemzettudatot, a nemzetszeretetet az odalátogatókban.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok, az LMP és a Jobbik padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
23 255 2014.11.03. 3:17  248-261

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: (Firtl Mátyás mikrofonja nem működik, ezért kézi mikrofont helyeznek elé.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttem szóló vezérszónokok már részletesen szóltak azokról a kérdéskörökről, amelyekről az európai területi társulásról szóló jelenlegi törvényjavaslat szól, ami tulajdonképpen egy, már elhangzott módon az európai jogharmonizáció részeként került a magyar parlament elé, és most amit az államtitkár úr mondott, azt a Kereszténydemokrata Néppárt részéről is fontosnak tartjuk, hogy egyfajta hatékonysági előrelépés is meg tud valósulni jelen pillanatban.

Az is elhangzott itt már az államtitkár úr részéről és az előttem szóló képviselő úr részéről, hogy a határmentiség lehetőségében, a határ menti települések, régiók kapcsolatában milyen jelentős előrelépést tudunk ezzel megvalósítani. Jómagam valóban egy határ menti régióban hosszú évek óta tevékenykedem, és el is hangzott az a kérdéskör is, hogy államtitkár úr jelezte, hogy Burgenland tartománnyal is egyfajta jó kapcsolat kiépítésére kerül sor. Itt szeretnék csak egy rövid utalást tenni az előttem szólóra, hogy amikor a területi együttműködésben attól félti a régió szereplőit, hogy nem tudnak saját hatáskörben megfelelő módon eljárni, vannak olyan határon átnyúló kapcsolatrendszerek, mint például az államtitkár úr által említett burgenlandi kapcsolatrendszer is, amely egyébként az ottani tartományfőnök álláspontja szerint csak kormányzati tényezőkkel valósítja meg azokat az együttműködési megállapodásokat, amelyeket egyébként a megyei elnökökkel nem tudott az elmúlt időszakban megvalósítani. Úgyhogy mi üdvözöljük azt a lehetőséget, pontosan azt, hogy a Külügyminisztériumon keresztül ezek a kapcsolatok a mi régiónkban messzemenőkig meg tudnak valósulni.

Amit pedig szintén az előttem szóló is mondott, jómagam is azt mondom, hogy ez a területi kohéziót és a társadalmi kiegyenlítést szolgálja. Ő példaként hozta a dél-magyarországi kérdéskört, én a nyugati határrégióból azt tudom mondani, hogy nálunk ugyanolyan fontos, és nálunk is a különbségek ugyanolyan nagyok. Tehát amikor mi egy burgenlandi tartományhoz viszonyítjuk magunkat, mi ugyanúgy próbálunk azért tevékenykedni, hogy azok a határátkelők azért valósuljanak meg, merthogy az ott élőknek szintén a lehetőségeit biztosítja leginkább, az ott élő vállalkozások lehetőségeit teremti meg azáltal, hogy az elkövetkező időkben is ezekre nagyobb lehetőség nyílik.

A Kereszténydemokrata Néppárt részéről mi a törvényjavaslat elfogadását javasoljuk, és azokat a félelmeket, amelyek arra utaltak, arra tettek utalást, hogy most egy központi helyen, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban nyernek hatáskört, mi azt tulajdonképpen csak üdvözölni tudjuk, hiszen végre van egy hely, egy fontos hely, ahol ezek a kérdések kezelésre kerülnek.

Úgyhogy mi a területi társulásról szóló törvényjavaslat elfogadását támogatjuk és javasoljuk is elfogadásra. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 64 2014.11.17. 2:53  63-68

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-KDNP-szövetség számára különösen fontos a gyermekek és a családok támogatása. Amellett, hogy a kormány az elmúlt években számos családbarát intézkedést hozott, megkülönböztetett figyelmet fordított a gyermekek jövőjéről való gondoskodásra, ezért ösztönzi és anyagilag is támogatja a szülőket abban, hogy gyermekük jövőjéről már a születésüktől fogva gondoskodjanak. 2006 januárja óta minden magyar állampolgárságú, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező gyermeket megillet az életkezdési támogatás. Ez jelenleg minden újszülött számára 42 500 forint állami támogatást jelent, amit az állam a gyermekek részére jóváír a Kincstár letéti számláján.

Ezenfelül a szülőknek 2013. december 1-je óta lehetőségük van az úgynevezett babakötvény vásárlására is, amelyhez a Kincstárnál Start-értékpapír­számla nyitása szükséges. A babakötvény 1 forint alapcímletű, változó kamatozású, 19 év futamidejű állampapír, amelyet a magyar állam évente bocsát ki. A Start-értékpapírszámlával rendelkező gyermekek részére a tárgyévben a számlájukra történő befizetés 10 százalékának megfelelő, de maximum 6 ezer forint összegű támogatás is jóváírásra kerül. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy nevelésbe vett gyermekek esetén az állami támogatás 20 százalék, maximum 12 ezer forint. Az életkezdési támogatással, saját megtakarításokkal, a babakötvény után járó állami támogatással és kamatokkal együtt az összegyűlt megtakarítást a 18. életévet betöltött gyermek veheti fel, és a jogszabályban meghatározott célokra használhatja fel, többek között tanulmányokra, lakhatásra, pályakezdésre, gyermekvállalásra fordíthatja.

Tisztelt Államtitkár Úr! Korábban hallani lehetett, hogy a szülők túlnyomó többsége nem élt a Start-számlanyitás lehetőségével, a Kincstár által vezetett letéti számla létezéséről gyakran meg is feledkeztek. Látni-e a Magyar Államkincstár adataiból, hogy a babakötvény 2013-ban bevezetett szabályai eredményesen ösztönözték a szülőket, hogy éljenek az állam által felkínált támogatási lehetőséggel, nyissanak Start-számlát a gyermeküknek, és ezáltal gondoskodjanak gyermekük jövőjének megalapozásáról?

Tisztelt Államtitkár Úr! Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
26 68 2014.11.17. 1:05  63-68

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy államtitkár úr is fogalmazott, a népességfogyás kérdése nagyon nagy probléma ma Magyarországon. Ma egy napirend előtti kérdésre is elhangzott az a válasz, hogy 33 éve fogy a népesség Magyarországon. Éppen ezért a magam részéről is fontosnak tartom azt, hogy a magyar kormány nemzetpolitikai kérdést csinál abból, hogy a családtámogatási rendszert hangsúlyosan kezeli, kezelte az elmúlt évek során, és az elkövetkező években is a családpolitika központi elemként, s még egyszer hangsúlyozom, konkrétan nemzetpolitikai kérdésként kezelendő, hiszen így tudjuk megállítani a népesség fogyását.

Az én interpellációm is arról szól, hogy mi itt a parlamentben közösen, függetlenül attól, hogy a patkó melyik oldalán állunk, abban legyünk érdekeltek, hogy az ilyen lehetőségre hívjuk fel a családok figyelmét, hogy ezzel tudják elősegíteni gyerekeiknek a 19. évük betöltése után azt a lehetőséget, hogy megfelelően tudjanak indulni az életbe. Köszönöm szépen, a válaszát elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
29 8 2014.11.20. 7:06  1-211

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb Korózs képviselő urat hallgatva abból indulok ki, amit Kálmán Olgának mondott, hogy nagyon veretes hozzászólással készült a mai parlamenti felszólalására. Ezt lenyilatkozta a tévében. (Korózs Lajos: Klasszikusokat csak pontosan érdemes idézni.)

A veretes hozzászólását azzal tudta kezdeni, hogy azzal foglalkozott, hogy hol van Kósa Lajos ? ugyan nem a feleségével, mint ahogy ön mondta. Orbán Viktorral foglalkozott, hogy hol van. Jelenleg a MÁÉRT-en van, tegnap pedig a diaszpórával találkozott. (Korózs Lajos: Itt a helye a miniszterelnöknek!) Tisztelt Képviselő Úr! A magyarsággal, a magyar nemzettel való gondoskodással foglalkozik a miniszterelnök úr, amivel önök soha nem mertek foglalkozni, sőt szégyenteljes népszavazáson butították az országot. (Közbekiáltások az MSZP padsoraiból. ? Gőgös Zoltán: Nem igaz! Nem igaz! Nem igaz!)

De a mai hozzászólásomban, amivel szeretnék foglalkozni, az a honvédelmi kiadások fejezete. Én is majd a holnapi nap folyamán fogok foglalkozni azokkal a kérdéskörökkel, amelyekkel egyébként Korózs Lajos foglalkozott, a családpolitikával, a népességfogyás, illetve a népesség kérdéskörével, az óvodások étkeztetésével, ami mind olyan eredmény, tisztelt képviselőtársam, amit önök, amikor kormányon voltak, nem tudtak még szinten sem tartani, hiszen önök sanyargatták a lakosságot. (Zaj, közbeszólások az MSZP padsoraiban.)

Önök olyan terveket tudtak az ország elé állítani, amivel a csőd szélére vitték az országot, elvették a nyugdíjakat. Tehát holnap, legközelebb találkozunk a nyugdíjak dolgával is, tisztelt képviselőtársam.

(9.30)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány elkötelezett a honvédelmi kiadásoknak a nemzetgazdaság teherbíró képességének figyelembevételével kialakított, ütemezett növelése mellett. Miért fontos ezt hangsúlyozni? Azért, mert számos támadás ért minket abból a szempontból is, hogy a NATO-kiadásainkat nem növeljük. A magyar kormány soha nem mondta, hogy ezt nem akarja, hanem mindig azt vette figyelembe, hogy mire képes a magyar nemzetgazdaság. A kormány 2012-ben határozatban vállalta, hogy a védelmi költségvetést 2013-15. években a 2012. évi szint minimálértékén tartja, majd 2016-tól kezdődően a GDP-részarányának évi 1 százalékpontos növelésével a támogatási főösszeget 2022-re a GDP 1,4 százalékára növeli.

A szeptemberi walesi NATO-csúcson, tekintettel az ukrán válság fejleményeire, a tagországok megállapodtak, hogy visszafordítják a védelmi kiadások csökkentésének folyamatát. Mert itt szeretném jelezni, hogy nemcsak Magyarországra volt jellemző a védelmi kiadások csökkentése, hanem gyakorlatilag a NATO valamennyi tagállamára, kivéve az USA-t. A megállapodás szerint egy évtizeden belül a NATO-tagok közelítik katonai kiadásaik mértékét a saját nemzeti össztermékük 2 százalékának megfelelő értékhez. Ezen belül a védelmi költségvetés 20 százalékát haderőfejlesztésre kell fordítani.

A benyújtott költségvetési javaslat az ideihez képest mintegy 9 milliárddal, azaz több mint 200 milliárd forintra emelné a jövő évi honvédelmi kiadások keretét. Ezen belül a Honvédelmi Minisztérium jövőre 4 milliárd forinttal járul hozzá a NATO költségvetéséhez. A NATO- és az EU-felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásainak kiadásaira 100 millió forint, míg az EU védelmi célú, közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 350 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.

Itt kívánom megköszönni a honvédségnek és a katonáknak azt, hogy részt vesznek ezekben a nemzetközi szervezetekben, azokkal közösen. Ahogy a teljesítőképességünk bírja, aszerint tudunk részt venni az együttműködésben, de mint ahogy a példa is bizonyítja, a Magyar Honvédség mindenhol igyekszik részt venni, amit a lehetősége biztosít, és nagyon kiváló teljesítményt nyújtanak ezekben az együttműködésekben.

A törvényjavaslat a 2014. évihez hasonlóan a nemzetközi szerepvállalásból adódó feladatok végrehajtása, valamint a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési célkitűzések érdekében átcsoportosítási jogot biztosít a honvédelmi miniszternek. A NATO- és az EU-felajánlás alapján kialakításra kerülő készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira jóváhagyott előirányzat pedig a kormány jóváhagyásával túlléphető. Ez is elősegíti a nemzetközi szerepvállalásunk megvalósítását.

A költségvetési javaslat rögzíti, hogy 2015-ben is folytatódnak a közszolgálati dolgozók megbecsülése érdekében tett intézkedések. Ennek nyomán elindul a fegyveres és a rendvédelmi dolgozók életpályamodellje. Itt kell megjegyezni, hogy amikor az ország teherbíró képessége olyan volt, ugyanúgy, ahogy a pedagógusoknak megígértük az életpályamodell bevezetését, és folyamatosan visszük tovább ebben a költségvetési évben is, úgy idén a rendvédelmi dolgozók életpályamodellje is beindul, és természetesen folyamatában helyre teszi az életpályamodell kérdését és a rendvédelmi dolgozók bérezését is.

Továbbra is biztosítva van annak lehetősége, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a miniszter 2015-ben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, a képesség és hadfelszerelés fejlesztésére, illetve az értékesítési eljárások során felmerült kiadások fedezetére használja fel.

A már említett walesi NATO-csúcson meghatározott biztonsági intézkedések keretében Magyarország vállalta, hogy a pápai bázisrepülőteret jelentős beruházással úgy fejleszti, hogy akár nagyobb csapattestet is fogadni tudjon. Így a kiadási főösszeg további növelése várható, mivel a keretszámban nem került figyelembevételre a pápai repülőtér fejlesztési munkálataihoz szükséges forrás összege.

Mindemellett fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Magyar Honvédség 2014 októbere óta Szlovénia légterét is védi, jövőre pedig a balti országok légterének védelméhez is hozzá fog járulni. Ez is ékesen bizonyítja mindazt, hogy a Magyar Honvédség az elmúlt években a szűkös keretei ellenére is mindent megtett, hogy a honvédség iránti tiszteletet, megbecsülést nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is biztosítani tudja, és biztosítani is volt képes.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk álló költségvetésben a honvédelmi fejezetben leírt összegek elfogadását javaslom képviselőtársaimnak azzal, hogy az elkövetkező évben, valóban, a NATO-elvárásoknak megfelelően a haderő költségvetésének további növelésére lesz szükség. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
30 70 2014.11.21. 12:37  65-176

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2015. évi költségvetés tárgyalását megelőzően fogadtuk el az adótörvényeket, ellenzéki oldalról erős kritikával. De kérdezem: mi az alapja annak, hogy fenntartsuk a nagy alrendszereket, ha nem az adóbevételek? A 2010 óta elindított adópolitikánk véleményem szerint meghozta az eredményét, lehetőség szerint mindenkit igyekeztünk bevonni az igazságos közteherviselésbe.

Tisztelt Ház! Az előttünk lévő költségvetés a makrogazdasági adatokat figyelembe véve 2015-ben is folytatja azt a növekedési folyamatot, amelyen elindultunk, amelyet az Európai Unió és az IMF is elismer. Az Eurostatnak megfelelően számoljuk az adatainkat, és a közös összefogásunk eredménye, hogy a játékszabályokat betartva kénytelenek voltak kiengedni bennünket a túlzottdeficit-eljárás alól 2013-ban. Ezt azért hangsúlyozom, tisztelt képviselőtársaim, mert voltak ellendrukkerek, hogy egyáltalán ki fogunk-e valaha is kerülni a túlzottdeficit-eljárásból. És csak halkan kérdezem meg: kik voltak 2004-től kormányon, kik nem tudták kivezetni ezt az országot a túlzottdeficit-eljárásból? Ezért van annak jelentősége, hogy a magyar kormány megfelelő módon, megfelelő költségvetésekkel ki tudta hozni az országot a túlzottdeficit-eljárásból.

A kormány fenntartható költségvetési pályát biztosító gazdaságpolitikáját a pénzügyi piacok is elismerik. A 2014. év egészére 3,2 százalékos GDP-növekedés valószínűsíthető. A kormány továbbra is elkötelezett a költségvetési hiány, valamint az államadósság csökkenő pályájának biztosításában. A GDP-arányos hiánycél jövőre 2,4 százalék. 2015 egészében 2,5 százalékos GDP-növekedés prognosztizálható. A háztartások fogyasztása 2,6 százalékkal növekszik, köszönhetően az eddig bevezetett intézkedéseknek: pedagógusbér-emelés, életpályamodellek, rezsicsökkentés, a foglalkoztatottság bővülése. Az inflációt 1,8 százalékra várjuk, arra várható.

Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! Tegnap Turi-Kovács Béla képviselőtársamat hallgatva, aki kisgazda megközelítésben szólalt meg, jutottam arra az elhatározásra, hogy jómagam a német CDU-CSU-hoz hasonló Fidesz-KDNP-szövetség kereszténydemokrata-keresztényszociális megközelítéséből elemzem a költségvetést. Éppen ezért szeretném leszögezni, hogy az ország sorsában döntő fontossága volt a KDNP és a Fidesz szövetségének a megkötése. Ez az együttműködés Magyarország és az Unió legsikeresebb konstrukciója. Meggyőződésem, hogy az elvek, az értékrendek érvényesülése, gyakorlatba való átültetése nagy arányban benne van Magyarország eddigi eredményeiben. Eszmerendszerünk alapjai a létező legszilárdabbak, ezért egy stabil pénzügyi hátteret és kiszámítható jogrendet feltételező költségvetés meghatározásánál ezeknek az elveknek érvényt szerez. Ezért jó és szilárd mindaz, ami a családok megerősítését, a gazdasági növekedést elősegítő költségvetés megalkotásához szükséges.

A három legfontosabb cél, amit a jövő költségvetésének elő kell segítenie: a családok megerősítése, a munkahelyteremtés és a gazdaság növekedése. Ezek nemcsak támogatandók, hanem abszolút egybeesnek a legalapvetőbb kereszténydemokrata gondolatrendszerrel: a családok támogatása, az értékek védelme, a szociális igazságosság gondolata, a közjó megteremtése, a nemzeti identitás megteremtése. XVI. Benedek pápa a Caritas in Veritate című enciklikájában hangsúlyozza, hogy Európában a jólétek ma jellemző foka elképzelhetetlen a vállalkozó dinamikus alakja nélkül. A gazdaságnak az embert kell szolgálnia, gazdaságot pedig csak a vállalkozók tudnak teremteni, sikeres gazdaságot sikeres vállalkozók. Ebben a gondolatrendszerben a gazdasági növekedés szolgálja a közjót. Ezért fontos a gazdasági önrendelkezés, a gazdaságfejlesztés.

Tisztelt Ház! Kereszténypolitikánk számos aspektusa közül egyetlent szeretnék kiemelni, ez a fontos aspektus pedig a nemzeti elkötelezettség. Ez másmilyen perspektívából láttatja a költségvetést. Az erős nemzet erős közösségeket jelent, erős családokat, erős gazdaságot és a jövőre hittel tekintő magyarságot. Mindabban a döntésben, ami a magyar családokat helyezi első helyre, a gyermekvállalás ösztönzését, hogy a demográfiai mutatók javuljanak, hogy gyarapodjon a nemzet, a nevelést, amelyen a jövőnk múlik, az adópolitikánk, a gazdasági önrendelkezés, minden idők legnagyobb gazdaságfejlesztési programja; ezek mind a nemzetben való gondolkodást, a nemzeti érdekek melletti leghatározottabb kiállást jelentik. Mi mindannyian felelősek vagyunk a magyar nemzetnek térben és időben minden döntésünkért, amikor a magyar emberek, a családok, a gyermekek, az idősek, a vállalkozók életét befolyásoló döntéseket meghozzuk. Ezért támogatjuk, segítjük és a magyar emberek érdekében megvalósítjuk a költségvetésben megfogalmazottakat.

Néhány területet kiragadva: első a család. Jövőre is családi adórendszerben adózunk, és a dolgozó családok zsebében 240 milliárd forint marad. A kis keresetű, többgyermekes családok zsebében marad a teljes bruttó fizetés. A házasságkötést is új adókedvezménnyel ösztönözzük. Új otthontámogatási program indul. A banki elszámoltatásnak köszönhetően 1000 milliárd forint járhat vissza a magyar családoknak, a törlesztőrészletek akár 25-30 százalékkal is csökkenhetnek. Még több ember számára lesz elérhető a közfoglalkoztatás, folytatódik a munkahelyvédelmi akcióterv, és a kisgyermekes szülők részmunkaidős foglalkoztatása után is jár az adókedvezmény. Ingyenes tankönyvellátás, pedagógusbér-emelés, hároméves kortól kötelező óvoda. Több pénz jut a sport támogatására és fejlesztésére ? ezt csak egy mondattal jellemezném ?, de több pénz jut az egészségügyben is fejlesztésre, adósságrendezésre, a háziorvosok juttatásának növelésére. A sportba fektetett támogatást annyian szokták kritizálni, ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, ez az egyik legjobb befektetés annak érdekében, hogy az egészségügyben ne jelenjen meg annyi ellátott ember.

A rendvédelmi dolgozókról az előttem szóló Harangozó Tamás képviselőtársam úgy fogalmazott, mintha nem lenne elégséges az, amit a kormány ebben a költségvetési évben tervezett, holott minden ágazatában, a belügyben, a bv-ben, a honvédelem területén a költségvetés maga is növekedett, s ezen felül természetesen jön a 30 százalékos illetménynövekedés, amit bár sokan kritizáltak, de mégiscsak el kell ismerni, hogy ez megvalósul, és egy hosszú ideje meglévő igényt fogunk kielégíteni. S itt is megjegyezném, hogy ezen túlmenően a honvédelem területén új lakástámogatási program is elindul.

Aztán külön meg kell említeni azt, hogy a mezőgazdasági értékesítő szövetkezetek nem fizetnek a jövőben helyi iparűzési adót. A sokak által sokat kritizált áfacsökkentéssel kapcsolatban is azért mégiscsak történt előrelépés, hiszen a vágott sertés 5 százalékos áfája mellett megjelent a vágott marha, illetve a juh 5 százalékos áfalehetősége, és természetesen szó van még a fordított áfa bevezetéséről is bizonyos területeken. Ezen az úton is elindultunk. És a mezőgazdaságnál azt is meg kell jegyeznem, hogy több forrás jut az iskolatejprogramra, több forrás jut a gyermekek egészséges gyümölcsellátására, és államtitkár úr éppen tegnap jelentette be a mézzel kapcsolatos javaslatát, amellyel szintén az egészséges gyermekétkeztetés irányába mozdulunk el.

(14.00)

A tegnapi nap folyamán, tisztelt Ház, foglalkoztam jómagam is a Honvédelmi és rendészeti bizottság tagjaként a honvédelmi fejezettel, de most egy másik bizottság tagjaként, az Európai ügyek bizottságának tagjaként szeretném felhívni a tisztelt képviselőház figyelmét, és nyomatékkal, mert ezt is, ha úgy tetszik, egyfajta kárörvendéssel fogadták, hogy mi is lesz Magyarország 2014-2020-as költségvetési forrásainak elnyerésével kapcsolatban. Hát, a kormány, tisztelt képviselőtársaim, olyan sikeres tárgyalást tudott lefolytatni, természetesen nem könnyű tárgyalások révén, hogy soha nem látott, 12 000 milliárd forintos uniós forrás érkezik ebbe az országba, több, mint valaha. Ez pedig mégiscsak a kormány tárgyalásának megfelelő eredmény. Ebből természetesen kiemelt gazdaságfejlesztést tudunk megvalósítani az elkövetkező időszakban, hangsúlyozottan gazdaságfejlesztést, munkahelyteremtést.

Itt egy kis kitérőt engedjenek meg nekem, mert a 2007-2013-as költségvetési időszakban, amikor a Szocialista Párt határozta meg a regionális operatív programokat, már akkor lehetősége lett volna gazdaságfejlesztésre sokkal többet fordítani. Talán nem itt tartana az ország gazdasága, ha ők is egy kicsivel többet szántak volna a gazdasági szféra fejlesztésére, és ezáltal a válság idején nem olyan helyzetbe került volna az ország, amilyen helyzetbe került.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2015. évi költségvetési törvényjavaslatban az előre nem várt kockázatok kivédése érdekében ismételten lesz Országvédelmi Alap, továbbá a központi költségvetési szervek pénzügyi problémáinak kezelésére a céltartalékok között 60 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évben, ami a kormány döntését követően használható fel. Az előirányzat lehetőséget biztosít az év közben a tartozásállománnyal összefüggő gazdálkodási nehézségek rendezésére a leginkább érintett ágazatokban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint azt már az előzőekben is mondtam, a KDNP frakciója támogatja a 2015. évi költségvetésben megfogalmazottakat, és azon lesz, hogy lehetőség szerint a legnagyobb mértékben meg is valósuljon mindaz, ami itt megfogalmazásra került. Köszönöm, hogy meghallgattak, köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
31 262 2014.11.24. 2:03  255-263

FIRTL MÁTYÁS, az Európai ügyek bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Európai ügyek bizottsága az európai területi társulásról szóló törvényjavaslat részletes vitáját kijelölt bizottságként 2014. november 11-ei ülésén lefolytatta. A törvényjavaslathoz módosító indítvány nem érkezett, így a részletes vitában elfogadott bizottsági jelentés megállapításai a határozati házszabályi rendelkezések 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek való megfelelésre térnek ki.

E helyütt azért érdemes azonban felidézni a törvényjavaslat néhány főbb elemét, amelyek a múlt heti bizottsági vitában felmerültek. Kiemelendő, hogy a törvényjavaslat az 1302/2013. EU-rende­letnek való megfelelést szolgálja elsősorban, tehát európai uniós tagságunkból fakadó kötelezettség a törvény megalkotása. A törvényjavaslat az elmúlt évek gyakorlata alapján az európai területi társulások működését egyszerűbbé, hatékonyabbá kívánja tenni. A határ menti fejlesztések előmozdítása, a határok elválasztó szerepének felszámolása stratégiai célkitűzés hazánk számára. Ezek megvalósítását szolgálják az európai területi társulások révén koordinált közlekedésfejlesztési, oktatási, turisztikai célú beruházások. A társulások nemcsak az érintett régiók fejlődését segítik elő, de megkívánják a régiók közti szorosabb együttműködést a tervezésben, a projektek lebonyolításában egyaránt.

(18.50)

Végül tájékoztatom a képviselőtársaimat, hogy az Európai ügyek bizottsága a törvényjavaslat részletes vitáját november 11-ei ülésén lezárta. És mint már az előzőekben a kisebbségi véleményt képviselőtársam, Tóth Bertalan már elmondta, úgyhogy ez a többségi vélemény.

Köszönöm figyelmüket. Kérem a törvényjavaslat további támogatását. (Taps a Fidesz soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 138 2014.12.08. 2:08  137-144

FIRTL MÁTYÁS (KDNP):Tisztelt Elnök Úr!Tisztelt Államtitkár Úr! Sopron városa és térsége örömmel vette tudomásul néhány hónappal ezelőtt azt a miniszteri bejelentést, miszerint az M85-ös Csorna-Sopron közötti útszakaszt 2018-ig kétszer kétsávos gyorsforgalmi úttá fejlesztik.

Az M85-ös gyorsforgalmi úttá bővítése, felújítása nemcsak Sopron városának és térségének fontos, de nemzeti érdek is. A gazdasági növekedés egyik motorja a főváros ugyan, de a másik, nem kevésbé fontos hajtóerő azonban a megyei jogú városokban van. Ezért is bíztak a soproniak és Sopron környékiek a kormány és a szakminisztérium korábbi bejelentéseinek alapján abban, hogy 2018-ig az autópályák országhatárig tartó kiépítésével a ciklus végéig végre megvalósul az évtizedek óta várt és ígért biztonságos, balesetmentes útfejlesztés, amelynek köszönhetően a térség évtizedes elszigeteltsége megszűnik. Mindezek ellenére a korábbi terveknek ellentmondó információk és hírek láttak napvilágot arról, hogy a tervezettel ellentétben első ütemben takarékossági okokból kétszer egysávos autóút épülne meg.

Ez a megoldás nem szolgálja az eredetileg tervezett fejlesztés egyetlen célját sem maradéktalanul, ezért a térségben lakók és a vállalkozóik joggal fogalmazták meg azt az igényt, hogy az eredeti elképzelések szerint valósuljon meg a Csorna-Sopron-országhatár útfejlesztés. Az M85-ös kétszer kétsávos gyorsforgalmi úttá való fejlesztése a biztonságon túl ezért elengedhetetlenül fontos, mivel a térség további fejlődésének üteme fog azon múlni, hogyan tudnak kapcsolódni beruházásaikkal a gazdaság szereplői.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ezért kérdezem tisztelettel, hogy a korábbi bejelentéseknek megfelelően megvalósulhat-e az M85-ös Csorna-Sopron-ország­határ közti szakasz még a ciklus végéig, azaz 2018-ig. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
37 142 2014.12.08. 1:06  137-144

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Államtitkár Úr! Trianon után Sopron egy teljesen elzárt zsáktelepüléssé vált. A Rongyos Gárda azért küzdött, hogy az országhatárainkat úgy tudjuk megvédeni, ahogy megvédtük. Ezek után 40 évig szintén elzárt település volt Sopron és környéke. 1937-ben már arról cikkeztek, hogy Sopronnak létfontosságú egy autópálya-összeköttetés Sopron és Budapest között. Ez eddig nem valósult meg. Államtitkár úr, Sopron ‑ Liszt, Haydn városa, a hűség városa, a szabadság városa ‑ feltétlenül fontosnak és szükségesnek tartja, hogy az autópálya 2018-ig, mint ahogy az ígéretek elhangzottak, valóban megvalósuljon.

Ez az egy lehetőség az, hogy Sopron a szomszédos területekhez mérten megfelelő infrastruktúrával bírjon. Azok a fejlesztések, amelyeket ebben a térségben végrehajtott, csak ezek tudják ‑ és az autópálya megvalósítása ‑ ezt szolgálni. Úgyhogy arra kérem a kormányzatot, hogy 2018-ig (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) valósítsa meg az autópálya-építést. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(Gúr Nándor helyét a jegyzői székben
Hiszékeny Dezső foglalja el.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
40 2 2014.12.15. 5:18  1-4

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A hét végén ünnepeltük Sopronban a hűség napját. 1921. december 14-én Sopron és a környező nyolc település népszavazásban döntött arról, hogy a trianoni békediktátum ellenére Magyar­országhoz kíván tartozni. A népszavazás lehetőségét „Ágfalva hősei, Sopron megmentői”, a Rongyos Gárda néven ismert felkelők véráldozata teremtette meg, a tárgyalások sikere nagyrészt gróf Bánffy Miklós külügyminiszter diplomáciai zsenialitásának köszön­hető. A szavazattöbbség pedig a hűséges polgároknak: magyaroknak, németeknek és horvátoknak a döntése volt. A Nemzetgyűlés Sopronnak a magyar hazához való tántoríthatatlan ragaszkodásáért a Civitas Fidelissima címet adományozta.

Nagy nemzeti ünnepeink mellett Sopron legnagyobb ünnepe a hűség napja. Ezen a napon adjuk át a leghűségesebb város legrangosabb kitüntetéseit, és büszkén mondhatjuk, hogy kitüntetettjeink a nemzet leghűségesebbjei közül valók. Hűségük a közösséget szolgálja. Hűségük alapja a hazaszeretet, a nemzetszeretet. Amint azt Melocco Miklós, Sopron idei díszpolgára egy interjúban mondta: „Semmi más nem fontos, csak az: szolgálja-e a nemzetet.”

Melocco Miklóst alkotóként Sopronhoz az 1989. évi páneurópai piknik és határáttörés helyszínén felállított, Áttörés című szoborkompozíciója kapcsolja. A szoboregyüttes a határáttörés, a rabságból a szabadságra jutás és egyben a rendszerváltás kőbe vésett emlékműve. A negyedszázaddal ezelőtti kelet-európai kommunista rendszerek bukása 25. évfordulós évében látnunk kell azt, hogy a nagypolitika megegyezésén és akaratán túl a rendszerváltás nem jöhetett volna létre a hazaszerető és a nemzet iránt elkötelezett polgárok nélkül. Másrészt azt, hogy 25 évvel ezelőtt, mint ahogy 1956-ban és 1921-ben is, a magyarok erkölcsi parancsnak engedelmeskedve vihették végbe a XX. századi történelem legkiemelkedőbb eseményeit. Ennek az erkölcsi parancsnak ereje pedig a hazaszeretet, a nemzetszeretet – „Semmi más nem fontos, csak az: szolgálja-e a nemzetet.”

Tisztelt Ház! Sopron legnagyobb ünnepében a hűség és a szabadság összeér. Nemcsak azért, mert négy évtizednyi kommunista diktatúra után 1989-nek kellett eljönnie ahhoz, hogy a soproni hűséget ünnepelni lehessen, de azért is, mert a rendszerváltozás évében Sopron a nemzetszeretet és a hűség szilárd erkölcsi alapján állva tett tanúbizonyságot cselekvő szabadságvágyáról. Rést bontott a vasfüggönyön, kinyitotta a határait, és kiverte az első téglát a berlini falból. Sopron, a leghűségesebb város 1989-ben a rendszerváltozás évében a szabadság városává is vált. Erkölcsi erővel a hűséget szolgálta, amikor kiállt a nemzet mellett 1921-ben, és erkölcsi tartással, bátorsággal a szabadságot szolgálta, amikor 1989-ben kiállt az európaiság mellett. Melocco Miklós szobra mintegy oltárként őrzi magában a berlini fal egy tégláját. Legyen minden szabadságszerető magyarnak és európainak is zarándokhelye!

Tisztelt Ház! Az ünnep nemzetszeretettel, hazaszeretettel mér, ezért az ünnep a küldetéses emberekre irányítja a fényt minden közösségben. Így dr. Szilágyi Lászlóra, a mecénás lelkű művészetpártolóra is, aki nemcsak a kultúrában, de a ’89-es határáttörés eseményeinek elevenen tartásában is fáradhatatlanul szolgálja a várost és ezért ő a mi Pro Urbe-díjasunk. Mert kulturális gazdagság nélkül nincs gazdaságban sikeres, erős város, mint ahogy ország sem.

Tisztelt Ház! A kommunista hatalom ugyanazzal a szándékkal igyekezett eltüntetni az 1921. évi nemzethűséget, mint ahogy a hűségzászlónkat, a Rongyos Gárdát, Bánffy Miklós emlékezetét, ugyanúgy, mint 1956-ot, mint minden olyan értéket, amelyre igaz volt: „szolgálja a nemzetet”. A negyedszázaddal ezelőtti rendszerváltás újrateremtette a legnemesebb értékek és eszmék érvényesítése lehetőségét önbecsülésünk, nemzettudatunk erősítésére.

Ezeknek az értékeknek és eszméknek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) egyetlen minőségi kritériuma van: „Semmi más nem fontos, csak az: szolgálja-e a nemzetet.” Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
47 82 2015.02.20. 15:12  69-181

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Harangozó képviselőtársam után, aki alelnöktársam is a Honvédelmi és rendészeti bizottságban, ahol ezekről a kérdésekről már beszéltünk, nehéz úgy megnyilatkozni, hogy az ember ne utasítsa vissza, hogy az egész beszéde egy Orbán Viktor-ellenes hisztériakeltés volt. Ő beszél hisztériakeltésről (Közbekiáltások a kormánypártok padsoraiból: Így van! ‑ Taps.), amikor ezt megtette már ma a napirend előtti felszólalásában is, ahol a váci püspököt idézte.

A mai felszólalásomban, hogy nehogy véletlenül ő idézze nekem, II. János Pál pápát idézném. 2001-ben a vándorok és menekültek világnapja alkalmából II. János Pál pápa üzenetében azt hangsúlyozta, hogy a közjó egyetemessége átöleli a népek egész családját, felülemelkedik az önző nemzeti érdekeken. Ebben az összefüggésben kell szemlélnünk a migrációhoz való jogot is, az egyház minden ember számára elismeri azt a jogot, hogy elhagyja saját országát, és más országba menjen, ahol jobb megélhetési körülményeket talál. Erre talán azt mondják, hogy ez illik. De aztán van ennek folytatása is, amikor II. János Pál azt mondja: azonban az államoknak joguk van ahhoz, hogy szabályozzák a migráció mértékét, hogy védjék saját határaikat. Tehát így fejezi be II. János Pál pápa, és most itt tartunk mi, kedves Harangozó képviselőtársam, hogy a saját határainkat kell védeni azon a bizonyos szerb határszakaszon, amelyikért most mi vagyunk felelősek. Kétszeresen is hangsúlyoznám azt, hogy az államoknak joguk van ahhoz, hogy szabályozzák a migráció mértékét.

Azokból a számokból indulok ki, amelyek már többször elhangzottak, és még többször el fognak hangozni, amelyek, akárhogy is vesszük, tisztelt képviselőtársaim, tények. Tény, hogy 2150-en voltak még csak 2012-ben. Tény az, hogy ’13-ban már 18 900-an. Tény az, hogy 2014-ben már 42 700-an, és tény az is, hogy már több mint 26 ezren, sőt közelítjük a 30 ezres számot jelen pillanatban, 2015-ben. Ezek a számok, tisztelt képviselőtársaim, önmagukért beszélnek. Ezek idézik azt, hogy ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kell, mert különben, ha nem foglalkozunk vele, lehet olyan irányba menni, olyan irányba venni a szóhasználatot, mint ahogy az előbb hallottuk, hogy a Fidesz ezzel hisztériát kelt. Nem hisztériát kelt, tisztelt hölgyeim és uraim, hanem pontosan arra világít rá, hogy mi van jelen pillanatban az ország déli határain.

Tisztelt Ház! A személyek szabad mozgása az Európai Unió polgárai számára szerződések által garantált alapvető jog, amely a szabadságról, a biztonságról és a jog érvényesülésén alapuló tevékenységen keresztül valósul meg. A belső határok megszüntetése az Unió külső határainak megerősített ellenőrzését, valamint az EU-n kívüli országok állampolgárainak az EU területére való belépésének és tartózkodásának szabályozását igényli, aminek egyik eszköze a közös menekültügyi és bevándorlás­politika. A személyek szabad mozgásának elve az 1985-ös schengeni egyezmény, illetve az azt követő 1990-es schengeni szerződés aláírásával valósult meg, amellyel megkezdődött a részt vevő országok közötti határellenőrzés megszüntetésének folyamata, az EU jogintézményi kereteinek részeként a schengeni együttműködést fokozatosan kiterjesztették, így ma már magában foglalja a legtöbb uniós tagállamot és egyes nem tagállamokat.

A genfi egyezmény egy sor európai uniós irányelvvel együtt marad az alapja a menekültstátus meghatározásának, annak ellenére, hogy az egyezmény már eléggé elavult, és ezáltal nem foglalkozik egy sor olyan témával, mint az országon belüli és a környezeti menekültek helyzetével, vagy azokkal az emberekkel, akik társadalmi-gazdasági okokból vagy a szegénység miatt kénytelenek elhagyni otthonukat, hiszen ezek a problémák nagy részben a globális, neoliberális gazdaságpolitika eredményei. Annak az eredménye az, hogy az emberek kénytelenek elhagyni országaikat, menekülni a jobb megélhetés reményében.

A dublini eljárás a harmadik ország állampolgára vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 2013. június 20-án kelt 604/2013. EU parlamenti és tanácsi rendelet, az úgynevezett dublini III. rendelet 4. cikke szerinti tájékoztató: amennyiben elismerés iránti kérelmet benyújt Magyarországon, még feltétlenül nem jelenti azt, hogy a menekültügyi eljárás lefolytatására Magyarországon fog sor kerülni. A dublini rendeletek alapján ugyanis bizonyos jogi előfeltételek fennállása esetén a menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért a rendeletekben részes valamely más állam, az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein is felelős lehet.

Tisztelt Képviselőtársaim! 1998-ig Magyarország egyfajta földrajzi határt szabott a genfi egyezménynek, ami azt jelentette, hogy a nemzeti hatóságok csak európai menekültekért voltak felelősek, amikor arról döntöttek, hogy ki kapjon menekültstátust Magyarországon. A nem európai menekültekért az ENSZ menekültügyi főbiztosa volt a felelős. Nem sokkal azután, hogy a földrajzi korlátozást eltörölték, 2000-ben létrehozták a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt a Belügyminisztériumnak alárendelve. A BÁH dönt Magyarországon a menedékkérelmekről, de ők döntenek arról is, hogy kit tartanak fogva, és kit nem. A BÁH által meghozott döntés ellen később a bíróságokhoz fordulhatnak. Azoknak a menekülteknek, akik elutasító választ kapnak, mindössze 8 nap áll rendelkezésükre. Engedjék meg, hogy itt megköszönjük a BÁH munkatársainak azt az emberfeletti munkát, amit ilyen hatalmas tömegű ügy kezelése kapcsán kell hogy végezzenek.

Sok magyarországi menekülttábor vagy őrzött központ a szocializmus alatt a szovjet hadsereg laktanyája vagy munkásszálló volt. A menekültáradat az 1990-es években kezdődött, tisztelt képviselőtársaim, csak akkor a balkáni háború elől menekültek Magyarországra, és a balkáni háború menekültáradatát kezelte Magyarország. És tisztességgel kezelte! Tisztességgel kezelte, mert háború elől menekültek azok az emberek, akik elhagyták akkor az országukat. Azoknak egy része vagy letelepedett, vagy visszament valamelyik országba, Szerbiába, Horvátországba, Boszniába. Sok menekült számára, mint ahogy már elhangzott, valóban, Magyarország tranzitország, nem akarnak Magyarországon maradni a menekültek, el akarnak menni nyugatabbra, a családjaik után, és megpróbálnak ott olyan integrációs megállapodást elérni, hogy ott tudjanak maradni. De ez nem olyan egyszerű, hiszen az Európai Unió éppen ezen kínlódik, hogyan fogja megoldani ezt az integrációs szerződést, hogyan tudja megváltoztatni, hiszen ez valóban előbb-utóbb az Európai Unióban is nagy gondot fog okozni.

Magyarország 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, vagyis ekkor igazította jogszabályait az EU menekültügyi szabályozásához. Az EU szabályaival való harmonizáció pedig egészen azóta tart. Magyarország 2013-ra dolgozta ki első migrációs politikáját, ami a dublini rendelet egy nagy lépése révén a schengeni övezet tagjaként tudta ezt integrálni a jogszabályaiba. A tranzitország jellege változatlanul megmarad, az ENSZ főbiztosa is ezt mondja, hogy változatlanul megmarad. Ez a hatalmas számnövekedés, amit az előbb többen is felsoroltak, jómagam is, valóban a tranzitország jellegét mutatja, de ha vitanapot tartunk, akkor jó, ha a közvélemény, a tévénézők valóban tisztában vannak azzal, hogy a menekültek ebből az országból mint tranzitországból elmennek tovább, de ‑ mint már elhangzott ‑ miután ott sem kapják meg a státust, ugyanúgy visszakerülnek Magyarországra. Ugyanúgy itt jelentkeznek továbbra is problémaként Magyarországon, és Magyarországon kell lefolytatni változatlanul azt az eljárást, amely során egy hosszú időszak után a kitoloncolás meg tud történni. Zárójelesen jegyzem meg, hogy jelenleg a koszovóiak, mint már elhangzott, tisztában vannak azzal, hogy ha erről igazolást kapnak, a lehető leggyorsabban elmennek ebből az országból, és szabadon mozoghatnak az Unió területén, amíg valahol valóban egy hivatalos eljárás alá nem kerülnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyetértek Nógrádi Zoltánnal, Mórahalom polgármesterével, akivel nyolc évig együtt dolgoztunk a magyar parlament európai bizottságában, miszerint Európa jogilag túl könnyen kezeli a menekültkérdést, mert a zöldhatáron való átlépés jogsérelme felett elsiklik azzal, hogy az illető politikai menekültstátusért folyamodik. A szabályozás fellazításával Európa magára szabadít egy olyan migrációs nyomást, amit elsősorban Magyarország szenved el, és itt is kell kezelni.

(12.10)

Mi ezt ideiglenes állapotnak tartjuk, nem kívánunk erre hosszú távon berendezkedni, és nem véletlenül a vitanapon is kezdeményezzük a bevándorlás szigorítását, mert úgy gondoljuk, hogy mindenképpen szigorítani kell ezen a felpuhított rendszeren.

Erről sokkal többet tudna Ásotthalom és Mórahalom polgármestere még részletesen szólni, de ha hozzáteszem, jómagam, aki a nyugati határszélen lakom, látom, mi történik a Railjeten, amikor leszállítják őket Győrben a vonatról, de azt is látom, amikor Sopronban szállítják le ezeket a migrációs bevándorlókat. Mint már említettem, Ausztriából és Németországból hozzánk toloncolják vissza őket, és nem szeretnénk, ha itt rekednének, ezért olyan törvényt kell hoznunk Magyarországon, hogy a lehető legrövidebb időn belül kitoloncolhassuk őket Magyarországról, mert nem szeretnénk, hogy Magyarország menekülttáborrá váljon.

Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez a nagyfokú migráció magában hordoz biztonságpolitikai kérdéseket is ‑ hiszen a tömeges megjelenésen keresztül nem minden kerül a rendőrség és a Bevándorlási Hivatal látókörébe, és akár különböző terroristasejtek létrejöttét is elősegítheti ‑, nem beszélve az egészségügyi kérdésekről, ahol szintén Mórahalom polgármesterét lehetne idézni: mindenki, aki a hulladékgazdálkodásban dolgozik, rendszeresen kapja a védőoltásokat, hetente jár orvosi vizsgálatra, és steril védőruhában gyűjti össze azt a heti több konténernyi hulladékot, amelynek rendkívül magas közegészségügyi kockázata van. Naponta több kilométernyi eldobott ruházatot szednek össze, a menekültek ugyanis levetik az átázott, elhasznált kabátot, pulóvert, használati tárgyat, amelyet azonnal össze kell gyűjteni, nehogy egy helyi lakos vegye magához, mert nem tudni, hogy esetleg milyen kórt hordoz magában. Ez csak egy példa arról, ami Ásotthalom és Mórahalom környékén történik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország stabilizálja pénzügyi és gazdasági helyzetét, ezáltal minél több munkahelyet teremt a magyar emberek számára. Ezt az elért eredményt kell megvédenünk, és nem engedhetjük meg magunknak azt ‑ példaként már elmondták ‑, hogy mondjuk, 2012-ben 1,1 milliárdot, 2013-ban 1,8 milliárdot, 2014-ben pedig 2,6 milliárd forintot fordítottunk a megnövekedett migráció költségeire, hiszen az itt rekedtek végleges visszafordításáig, a határozatok elkészültéig Magyarországnak kell gondoskodni a napi ellátásukról, orvosi, egészségügyi és további szociális ellátásukról, de például még a zsebpénzükről is. Ez mind a mi adófizetőink pénzéből van rájuk fordítva.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársak! Szolidárisak, humánusak vagyunk, de van egy határ, amit ez az ország elbír, van, amit már nem. Nyugat-Európában is bebizonyosodott, hogy nemcsak gazdasági, terror- vagy biztonságpolitikai, de akár kulturális téren is különböző problémák jelentek meg. Minekünk kötelességünk ezt megakadályozni. Amit lehet, azt próbáljuk meg minél előbb meghatározni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bevándorlással kapcsolatban a hazai jogszabályok szigorítása most a vitanapon keresztül is napirendre került. A Kereszténydemokrata Néppárt részéről kijelenthetem, hogy a szigorúbb szabályozás hívei vagyunk. Az államoknak joguk van ahhoz, hogy szabályozzák a migráció mértékét, védjék saját határaikat.

Még a hátralévő rövid időben arról ‑ mert Harangozó képviselőtársam 1956-ot emlegette ‑, hogy 1956-ban, tisztelt képviselőtársam, pont az akkori kommunista-szocialista rezsim elől menekültek innen ki, mert háborús helyzet volt, és a háborús helyzetből fakadóan valóban befogadták az országok. De szeretném elmondani önnek, mert én megéltem, hogy akkor is kontingensek voltak meghatározva, hogy melyik ország mennyi menekültet fogad be, és nem mindenkit fogadtak be a különböző országok. Aki már a kontingensen felül volt, az mehetett Ausztráliába, Amerikába vagy Argentínába. Tehát nem egészen úgy volt, hogy csak úgy gyertek, és itt mi mindenkit ellátunk és mindenkit befogadunk.

De ha már itt vagyok, akkor még egy gondolatot, mert a háborús helyzetet említettem. Amikor ezt a törvényt létrehozzuk, nem szabad megfeledkeznünk annak figyelembevételéről, hogy jelenleg is háborús helyzet van Ukrajnában. Számtalan, háború elől menekülő magyar honfitársunknak egy olyan megoldást kell kitalálnunk, hogy számukra biztosítani tudjuk azt a lehetőséget, hogy valóban, a bevándorlási szigorításuk rájuk ne vonatkozzanak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(A jegyzői székben Gúr Nándort Schmuck Erzsébet váltja fel.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
50 6 2015.03.02. 5:12  5-8

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont létrehozásával Magyarország kormánya lehetővé tette, hogy a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes a közép-európai régió, Európa egyik kulturális-szellemi központjává és Magyarország egyik meghatározó kulturális, turisztikai helyszínévé váljon.

A térségben Magyarország két történelmi családja, az Esterházyak és a Széchenyiek szellemi, kulturális öröksége megtartó-, identitást erősítő erőként van jelen. Ez az erő a térség és a nemzet szolgálatába állítható, mint ahogyan ezek a családok - ugyan különböző módon, de - életükkel a gyarapodást és a fejlődést szolgálták. A kormány azt is felismerte, hogy az Eszterháza Központ a legkomplexebb szervezeti egységként újrafogalmazott küldetéstudatából következően kiváló szakmai háttérrel arra hivatott, hogy az Esterházy- mellett a Széchenyi-örökséget is sikeressé tegye a jövő szolgálatának érdekében.

Ami térségi szinten, földrajzi elhelyezkedésében a közös történelem során egységet alkotott, az újra összetartozóvá tehető a régió, az ország jövője szempontjából. Ez a feladat - bátran mondhatjuk - nem kevésbé fontos a jelenben, mint amit a Széchenyiek és az Esterházyak a maguk korában már megtettek; örökség és örökölt felelősségünk is egyben. Gyakorlatilag egy örökségvédelmi, tudományos alapon nyugvó irányrendszert jelent, amely turisztikai, művészeti, történelmi, gazdasági, közösségi vonatkozásban jövőképet ad, és amit most így, nemzeti ünnepünk előtt fontos hangsúlyozni: nemzeti identitástudatunkban is megerősít.

Az Eszterháza Központ fejlesztése teremti meg gyakorlatilag annak a lehetőségét, hogy a jelenleg méltatlanul szétdarabolt állapotú Széchenyi-örökség teljes objektumrendszerének rangjához méltó megjelenítése és fejlesztése elindulhasson. Az Eszterháza Központ keretében a Széchenyi-kastély épületegyüttese és összességében a Széchenyi-környezet egységesíthető fejlesztése a történelmi család és név szellemiségéhez, nemzeti jelentőségéhez méltó lesz.

A Széchenyiek nemzetszeretete a jövő generációja számára örök példa kell hogy legyen. Tetteik, amelyekkel az ország javát, gyarapodását szolgálták, a sikeres, identitás- és nemzettudatban egyre erősödő magyarság jövőjének egyik biztos szellemi alapja. „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn.” - mondta Széchenyi István.

Tisztelt Ház! 1848 ünnepe közeledik. Széchenyi március 17-én a következőket írta: „Az én politikám biztos volt, de lassú. Kossuth egy kártyára tett mindent és legalább idáig annyit nyert a hazának, mint a mennyit az én politikám tán 20 év alatt sem birhatott volna előállítni! Ha reactió nem történik és több lesz bennünk a hazafiság, mint az irigység, s több a polgári erény, mint a dicsvágy, én biz azt hiszem: lesz még a magyarbúl valami’s pedig sok!”

Tisztelt Ház! Nemzeti ünnepünkön 1848-as, a mindenkori forradalmi ifjúság fiatal márciusához méltó törekvés lehet, hogy elsősorban az ifjúság számára nemzeti zarándokhellyé kell tenni Nagycenket, a Széchenyi-örökség helyszíneit. Ugyan Széchenyi az átalakulást Kossuthhoz képest máshogyan szolgálta, de - amint az előbbi szavai is bizonyítják - szándékai és tettei ugyanabból a nemzettudatból és nemzetszeretetből táplálkoztak. Ezért is fontos, hogy a határon túli osztálykirándulások mintájára induljon be egy, a Széchenyi-emlékhelyeket felkereső nemzeti osztálykirándulás-program, hogy minden magyar középiskolás legalább egyszer eljusson a legnagyobb magyar valamikori lakhelyére, jelenlegi nyughelyére, a térségbe, és átélje a hely szelleme erejét.

Igen, az ünnep legyen alkalom arra is, hogy újból és hangsúlyosan nyilvánvalóvá váljon az, hogy a kastélyfelújítások nem önmagukért valók. Nemcsak kövek, falak, berendezési tárgyak megmentését jelentik, hanem olyan erőket is újjáélesztenek és munkába fognak, amelyek a nemzetünk múltjából, értékeiből építkezve a jövőnket teremtik meg.

Így az ünnephez méltóan egyik legjelentősebb kastélyfejlesztésünknek ezt, a hazaszeretetet is erősítő funkcióját tudatosíthatjuk, bebizonyítva az Eszterháza Központ egyik alapelvének gyakorlati érvényesülését, hogy a kulturális örökség a nemzeti öntudat része. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
51 38 2015.03.03. 5:48  31-46

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Az előttem szóló Harangozó Tamást követően mégiscsak azt kell mondanom, hogy a rendészeti és a határrendészeti szervek, intézkedések pont azt a célt szolgálják, amit az előttünk lévő szövegtervezet megfogalmaz.

Tisztelt képviselőtársaim! Valóban, rendészetileg, biztonságilag, biztonságpolitikailag egy újfajta megközelítésben, de mégiscsak a nemzet biztonságát szolgáló előterjesztés van előttünk. És nemcsak azért, mert a közelmúltban a párizsi, a koppenhágai terrortámadások állnak előttünk, hanem pontosan azért, amivel Harangozó Tamás is elkezdett foglalkozni az előbb, hogy a Magyarországra tömegével bevándorlók milyen veszéllyel járnak, illetve, ahogy fogalmazott, semmilyen veszéllyel nem járnak. (Dr. Harangozó Tamás Attila: Repülővel.) Véleményem szerint és a Kereszténydemokrata Néppárt véleménye szerint, tisztelt képviselőtársam, ha nagy tömegével ellenőrizetlenül tudnak megjelenni ebben az országban a bevándorlók, teljesen mindegy, hogy milyen bevándorlók, tisztelt képviselőtársam, az azt jelenti, hogy mindenféle szűrés és sokkal szigorúbb elbírálás nélkül nem lehet megfelelő módon, az országnak biztonságot jelentő módon szabályozni az itt-tartózkodásukat. Hiszen ön is nagyon jól tudja, hogy ha nem szabályozzuk szigorúan az itt-tartózkodásukat, akkor kötelezettségszegési eljárást indítanak velünk szemben Európában.

Az Európai Bizottság felhívására a Belügyminisztérium 2013-ban benyújtotta a pályázatát, mint már az itt elhangzott, Magyarország utasadat-információs egységének felállítása érdekében. Az is nyilvánvaló önök előtt is, hogy a Bizottság a pályázatot sikeresnek ítélte, és több mint 5 milliós eurós költségvetést biztosított számunkra, ami egyébként 90 százalékban fedezi is a költségeket. A légi fuvarozók által eredetileg kereskedelmi célokkal gyűjtött utas-nyilvántartási adatállomány rendészeti célú felhasználását uniós szinten már az uniós bel- és igazságügyi együttműködésre vonatkozó hágai program is előirányozza.

Az utasadatok gyűjtésének célja a terrorizmus, a súlyos bűncselekmények és a szervezett bűnözés megelőzése, valamint a velük szemben folytatott küzdelem hatékonyságának növelése. Itt is hangsúlyoznám, hogy a hatékonyság növelése a cél, annak elősegítése. Miért fontos ez az együttműködés, az ezzel kapcsolatos törvények módosítása? A szervezett bűnözésben, a terrorizmusban érintettek utazási szokásaik alapján bizonyos minták azonosíthatók. Ezeknek a mintáknak az utasok adataival való összevetése révén rendkívül hasznos és operatív információkhoz lehet jutni, felderíthetők az elkövetők, az előkészületben lévő cselekmények, sőt akár a levegőben megnyilvánuló terrortámadások is megelőzhetővé válnak.

A schengeni övezeten kívülről érkező vagy oda irányuló légi járatok utasadatainak kezelése eredményesebbé teszi az európai hatóság bűnmegelőző és felderítő munkáját, fokozza Magyarország és az Unió biztonságát. A nemzeti utasadat-információs egység felállítása során egyértelművé vált, hogy a 2013-ban elfogadott szabályozás alapján végzett kockázatelemzés önmagában nem képes arra, hogy kiszűrje a gyanús személyeket. A szükséges módosítások által lehetőség nyílik arra, hogy a központ a rendőrségtől egyedi adatkérés alapján a sikeres kockázatelemzés érdekében az előzetes utasadatokat is megkapja, a gyanús személyek beazonosítását is elvégezhesse.

Jelenleg számos országban, csak néhányat említek, Szaúd-Arábiában, Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban, Svédországban, Belgiumban látható, hogy ezeket a jogszabályokat elfogadták, és az ottani bűnüldözés lehetőségét elősegítik. Így egyértelműen látható az az elköteleződés, hogy az együttműködésre kell törekedniük, amely kiszűri a gyanús személyeket és fokozza a biztonságot, lehetőséget teremtve természetesen egy európai szintű összefogás megvalósulására is.

2013-ban elfogadásra került a PNR-törvény, az idén januárban lépett hatályba, azonban egyes rendelkezéseit pontosítani kell, hogy a működés maradéktalanul megfeleljen a törvényben elvárt céloknak. A tárgykört szabályozó hazai törvények kis terjedelmű módosítása szükséges, hogy a bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében megvalósuló információcsere a közösségi normáknak megfeleljen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegezve azt tudom mondani, hogy az utasadat-információs rendszer hatékony működéséhez szükségesek a módosítások, amelyek révén a nemzeti utasadat-információs egység képessé válik arra, hogy hatékonyan elemezze és értékelje a beérkező adatokat, továbbá, hogy megfeleljen az uniós normáknak. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciója támogatja ezt a törvénymódosítást, és kérem, hogy önök is támogassák.

Még egyszer szeretném elmondani, hogy amikor a bevándorlásról szót ejtünk, akkor nem azokat a bevándorlókat akarjuk kitiltani ebből az országból, akik megfelelnek a genfi egyezménynek vagy a dublini III. egyezménynek, hanem valóban a gazdasági menekülteknek próbálunk valamilyen gátat szabni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

(11.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
57 4 2015.03.18. 11:58  1-26

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt üdvözli a belügyminiszter úr által beterjesztett törvényjavaslatot. Az előttünk fekvő T/3783. számú törvényjavaslat előkészítése során, mint ahogy elhangzott, részletes szakmai egyeztetés történt a szakmai szervezetekkel, a szakszervezetekkel és mondhatom azt is, hogy a frakciókkal.

A rendvédelmi szervek hivatásos állományú dolgozóinak jogállását rendező új szabályozás megalkotásával 2015. július 1-jétől megkezdődik az ezeken a területeken foglalkoztatottak többlépcsős bérfejlesztése is: Magyarország 2015. évi központi költségvetése tartalmazza a fegyveres és rendvédelmi életpályarendszerek bevezetéséhez kapcsolódó többlet személyzeti juttatások, valamint az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adók fedezetét.

Az életpályamodell mintegy 64 ezer fő hivatásos állományú tagot érint, akik részére rendszerszintű, összesen 50 százalékos bérfejlesztésre kerül sor öt évre elosztva, mint elhangzott. Ebből 2015. július 1-jei hatállyal átlag 30 százalékos mértékű illetményemelés valósul meg, ezt követően pedig az állomány tagjai 2016-tól 5-5 százalékos mértékű emelésben részesülnek 2019. január 1-jéig.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy ezt a törvényjavaslatot régóta vártuk, és pártállástól függetlenül azon vagyunk, hogy a rendvédelmi dolgozók megbecsülése, életpályarendszere megvalósuljon, és valóban az a megbecsülés, ami őket illeti, megtörténjen.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek feladatkörében kiemelt szerep hárul a hivatásos állományra, amelynek szolgálati jogviszonya a vele szemben támasztott fokozott követelmények miatt más közszolgálatban állók foglalkoztatási viszonyához képest önálló szabályozást igényel.

A szervezeti rendszerében modern és átlátható, eszközrendszerében erős és hatékony államszervezet kialakítása a XXI. század egyik legnagyobb kihívásai közé tartozik. A 2010-es országgyűlési választásokat követő évek kiemelt közjogi feladatai közé tartozott a közhatalmi eszközrendszerben erős, de mindennapi tevékenységében szolgáltató állam megteremtése, egy olyan államé, amely ‑ szakítva a korábbi gyakorlattal ‑ az egyén helyett a közjó, a nemzetközösség érdekeinek szolgálatát tartja szem előtt.

A nemzeti közösségi érdekek szolgálata azonban csak egy szilárd közjogi alapokon nyugvó jogrenden alapulhat. E szilárd jogrend alapja az Alaptörvény, amely többek között a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek alkotmányos helyzetét, működésük alapvető szabályait is rendezte. Az Alaptörvény szabta keretek között a szolgáltató állam szervezeti és intézményi oldala már kiépült, az államszervezet hatékony működését szolgáló személyzeti, közszolgálati rendszer kialakítása és rendszerszintű működtetési feltételeinek biztosítása ennek a kormányzati ciklusnak a feladata.

(9.20)

Amikor a frakciónkkal egyeztetett miniszter úr, akkor feketén fehéren megfogalmazta, hogy a rendvédelmi szervezet minden egyes tagja a magyar Alaptörvényre teszi le az esküt, és ebből fakadóan pártállástól függetlenül kell hogy tevékenykedjen. Éppen ezért tudom azt mondani, hogy a jelenleg beterjesztett törvény szerint ‑ mint ahogy az előbb is mondtuk ‑ pártállástól függetlenül mindannyiunk felelőssége és kötelessége a rendvédelmi szerveknek a lehetőséget megteremteni.

A Hszt. 1996. szeptember 1-jei hatálybalépését követően 86 alkalommal változott, illetve módosították, ami a szerkezet belső koherenciáját, egyúttal az alkalmazhatóságát is jogerősen megbontotta, gyengítette; különösen az elmúlt négy év döntéseiből fakadóan, hiszen ekkor hoztuk meg azokat a döntéseket, amelyek alapján a szolgálati nyugdíj megszüntetése és új jogintézmények bevezetése került sorra. Mindez azt eredményezte, hogy egy új törvény létrehozása szükséges, ami jelentős kihívás. Úgy látjuk, hogy ez a törvénytervezet támaszkodik az előző fogalomrendszerére, a hivatásos szolgálati jogviszony sajátosságaiból fakadó jogintézményekre, ugyanakkor új szemlélettel, szerkezeti, társadalmi és tartalmi újításokkal kíván az elvárásoknak eleget tenni, a civil foglalkoztatási törvényekben újraszabályozott elemek tekintetében megpróbál összhangot teremteni, az alapvető jogok korlátozása tekintetében ‑ mint mondottam ‑ az Alaptörvényhez igyekszik igazodni, a jogviszony-létesítés, -módosítás és -megszüntetés szabályozását, továbbá az előmeneteli rendszert átláthatóbb rendben szabályozza, és a már nem alkalmazott jogintézményeket megszünteti.

Szó volt az új illetményrendszerről. Még egyszer mondom, a Kereszténydemokrata Néppárt természetesen támogatja és üdvözli, hogy az új illetményrendszer létrehozása megtörténik, hiszen ezzel ‑ mint már elhangzott ‑ a jelenlegi bonyolult illetményrendszer megváltozik, és elismeri a munkakörök értékét. Ennek megfelelően három fő elemből áll az illetmény: a beosztási illetmény, a szolgálatiidő-pótlék és a hivatásos pótlék. Ezeken az illetményelemeken felül a szolgálatteljesítés speciális követelményeihez igazodóan a pótlékok száma, a korábbi közel harminc pótlék ‑ mint az már szintén elhangzott - csökken­tésre kerül. Az idegen nyelvi pótlék megmarad, és a törvény foglalkozik azokkal a veszélyességi területekkel, ahol meg kell tartani a pótlékrendszert. Ilyen a nagyfrekvenciális és ionizáló sugárzásnak, mérgezésnek, valamint a biológiai kórokozásnak kitett munkahelyek védelme. Az itt dolgozók kiemelt védelmének a biztosítása érdekében természetesen külön pótlék jár. És külön pótlék jár a preferált településeken szolgálatot teljesítőknek. De természetesen hozni kell az éjszakai pótlékot, valamint a készenléti pótlékot.

A teljesítmény elismerése évi egyszeri teljesítményértékelés alapján évi két alkalommal kifizethető. A törvény bevezeti a rendvédelmi illetményalap fogalmát, amit a központi költségvetésről szóló törvényben állapít meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi rendvédelmi illetményalap. Az illetményrendszert érintő további változás, hogy megszűnik az illetménykiegészítés, a szervezeti hierarchia magasabb szintjén betöltött szolgálatirend-beosztás nem lesz önálló illetménnyel elismerve, miután a szervezeti hierarchiából fakadó különböző elvárások, munkaköri követelmények beosztási illetményben kerülnek elismerésre.

Az új illetményrendszer magasabb illetményt biztosít a hivatásos állomány tagjai részére. A kormány döntésének megfelelően új besorolás szükséges, amely szerint további egyéni korrekciós intézkedésekkel a hivatásos állomány valamennyi tagja részére biztosított lesz az átlagos 30 százalékos mértékű illetményemelés. A részletekre nem térnék ki, mert azokat miniszter úr már megfogalmazta, de fontosnak tartjuk, hogy az illetményemelés mértéke a hivatásos állomány tagjának rendszeres illetménye alapján kerül meghatározásra. A javaslat tételesen meghatározza, hogy mit kell a rendszeres illetményalap szempontjából figyelembe venni.

Nagyon fontos az új előmeneteli rendszer is, amire miniszter úr az expozéjában is utalt. Az automatikus előremenetel ezzel párhuzamosan megszűnik.

A rendfokozat szerepéről is szó volt már. A rendfokozatnak a beosztási hierarchiával való összekapcsolását nagyon fontosnak tartjuk az elkövetkező időben. Elhangzott és mi is fontosnak tartjuk, hogy a törvény foglalkozik a becsületbíróság intézményével.

A Kereszténydemokrata Néppárt részéről fontosnak tartjuk a tartalékos állomány képzését. Itt már megfogalmazásra került és külön üdvözöljük, hogy azok, akik részt vesznek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapképzésén, hallgatói jogviszonyban álló ösztöndíjasként a rendvédelmi szervezet tisztjelölti állományába kerülnek ‑ ezt tehát nagyon fontosnak tartjuk ‑, a szolgálatteljesítés során önálló intézkedésre nem jogosultak, ellenben jogosultságot szereznek ösztöndíjra, kollégiumi elhelyezésre, térítésmentes élelmezésre, ruházati ellátásra, tanszertámogatásra, egyes költségtérítésekre és szociális juttatásokra. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a rendvédelmi pálya, a közszolgálati pálya egyfajta előnyt tudjon élvezni, illetve egyfajta olyan lehetőséget jelentsen a fiataljaink számára, hogy minél többen jelentkezzenek erre a pályára.

Aztán fontosnak tartjuk azt is, amivel a törvény foglalkozik, hogy az Alaptörvénnyel összhangban megjelenik az arányosság és a szükségesség elvének érvényesítése a szolgálatteljesítések kapcsán, ami a tulajdonjog gyakorlásának a korlátozására is vonatkozhat, valamint az interneten való véleménynyilvánítás pontosítását a technikai ellenőrzés vonatkozásában. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert aki a rendvédelmi pályára jelentkezik, annak tudnia kell, hogy parancsfüggelmi viszonyban teljesít szolgálatot, itt pedig azokat kell végrehajtani, teljesíteni, és azoknak az elvárásoknak megfelelően kell a későbbiekben eljárni. Mint már elhangzott, külön foglalkozik a szakmai köztestület, a szakszervezet és az érdekvédelmi szervezetek különválasztásával. Ezt is fontosnak tartjuk a Kereszténydemokrata Néppárt részéről, és üdvözöljük, hogy ezzel külön foglalkozik.

Végezetül azt is fontosnak tartjuk megállapítani, hogy a törvény foglalkozik a hivatásos életpályával összefüggő egyéb jogosultságokkal, a jubileumi jutalommal, az egészségügyi szabadsággal, a felmentési idők mértékével, a nyugdíj előtti rendelkezési állománnyal, a könnyített szolgálattal, a tartalékállománnyal, a szeniorállománnyal, valamint az előnyben részesítéssel és a kölcsönösség biztosításával a három hivatásrend közti átjárásban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Mint ahogy a felszólalásom elején is elmondtam, most is azt tudom mondani, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója nevében üdvözöljük a beterjesztett törvényjavaslatot, és arra kérem a parlament többi frakcióját, valamint képviselőtársaimat, hogy támogassuk és jó szívvel ajánljuk valamennyi képviselőnek ezt elfogadásra és megvitatásra. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a KDNP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
59 2 2015.03.23. 4:55  1-4

FIRTL MÁTYÁS (KDNP):Tisztelt Elnök Úr!Tisztelt Ház!Tisztelt Képviselőtársaim!Magyarországon elsőként a Sopron közeli Páneurópai Piknik emlékpark kapta meg az „Európai örökség” címet az Európai Bizottságtól. A rangos nemzetközi elismerés olyan helyszíneknek jár, amelyek az európai történelemben, kultúrában és integrációban fontos szerepet töltenek be. A Páneurópai Piknik emlékpark az 1989-es páneurópai piknik és határáttörés helyszíne, ahol 1989. augusztus 19-én a soproni és debreceni akkori ellenzéki szervezők határ menti pikniket szerveztek a vasfüggöny két oldalára „Bontsd és vidd!” jelszóval. Az eseményen mintegy 600 NDK-s állampolgár áttörte a Magyarországot és Ausztriát, a két világrendet elválasztó határt, és menekült Ausztrián át a szabad világba. Így vált a világrendeket elválasztó határok elleni békés piknik határáttöréssé és egyben történelmi jelentőségű eseménnyé.

Az esemény hatásában túlnőtte Magyarország határait, mert egyértelműen megfordíthatatlanná tette azt a folyamatot, amely a berlini fal leomlásához és Európa újraegyesüléséhez vezetett. Amint azt Kohl kancellár is megfogalmazta: „Ne feledjük, a Brandenburgi kapu alatti föld magyar föld! A berlini fal lebontása Magyarországon kezdődött, a német újraegyesítéshez felé vezető első lépés a páneurópai pikniken történt.”

Tisztelt Ház! Sopron, a leghűségesebb város 1277-ben hűséges volt a királyhoz, 1921-ben a nemzethez, és 1989-ben pedig szabadságot adott azoknak, akik akkor ugyanúgy nem voltak szabadok, mint mi, de kinyitottuk határainkat az akkori szabad világ felé. Sopron azt üzente a világnak és a helyszín azt üzeni a világnak: hűséget igazán megélni csak szabadságban lehet. Sopron, a hűség városa a szabadság városává is vált 1989-ben. A Páneurópai Piknik emlékparkban több emlékmű, létesítmény emlékeztet az eseményre, ezek között Melocco Miklós „Áttörés” szobra, a szabadságba jutás emlékműve egyszersmind a rendszerváltás egyedüli magyarországi emlékműve is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tizenhárom tagállam összesen 36 helyszínnel pályázhatott az „Európai örökség” címre, és ebből 16 helyszínt támogattak a szakértők. Magyarország először jelölhetett helyszínt. Ezúton köszönöm Sopron és térsége nevében a kormánynak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy Sopron jelölését támogatta, felismerve és elismerve azt a világtörténelmi jelentőségű tettet, amit a szabadság érdekében a soproni és debreceni szervezők 1989-ben véghezvittek, mindazokkal, akik annak sikerét elősegítették vagy legalábbis nem akadályozták meg. És köszönöm, hogy a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány máig megőrizte a történelmi tett hitelességét.

Az „Európai örökség” címmel, amelynek átvételére április 15-én kerül sor, Sopronpuszta olyan előkelő körbe kerül, mint az Akropolisz vagy a gdanski hajógyár. A cím azt is üzeni, hogy a történelem hitelesíti a szabadságot szolgálók tetteit, és meggyőződésem szerint egy újabb jelentős lépés arra, hogy a szabadságnak ismert és emblematikus zarándokhelyévé váljon a páneurópai piknik és határáttörés helyszíne.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy nemcsak Sopronhoz kötődő országgyűlési képviselők, hanem valamennyien büszkék vagyunk arra, hogy a páneurópai piknik helyszíne az „Európai örökség” címet elnyerte. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az MSZP padsoraiból. ‑ Közbekiáltások az MSZP padsoraiból: Így van!)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 100 2015.03.31. 7:37  91-143

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az MSZP vezérszónoka után megszólalni kicsit furcsa, amikor beszédének első negyedében csak azzal foglalkozott, hogy mi módon tudják támogatni a missziókban való részvételeket, de természetesen a végére eljutott oda, hogy hogyan nem tudják támogatni a missziókban való részvételt.

De úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy pártállástól függetlenül leszögezhetjük: Magyarország elkötelezett a nemzetközi béke és a biztonság iránt. Az is tény, hogy a nemzeti katonai stratégia alapján Magyarország békeambíciós létszáma ezer fő. A kormány H/4027. számú előterjesztése, a Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való részvétel kapcsán kijelenthetjük, hogy a 2012-ben életbe lépett nemzeti katonai stratégia szerint Magyarországnak az ENSZ, a NATO, az EU, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tagságával járó felelőssége a szövetségi és egyéb nemzetközi kötelezettségek, különösen a kollektív védelmi válságkezelési és biztonságerősítési feladatok teljesítésében való részvétel.

Amikor az Iszlám Állam elleni szerepvállalásról beszélünk, elmondhatjuk, hogy az iszlám nem azonos a terrorizmussal, mert az iszlám évszázadok óta meghatározója a muzulmán közösség mindennapi életének, így a politikának is. Az iszlám országai megőrizték a korábbi társadalmi struktúrákat, a vallás és az állam nem került szétválasztásra, kivéve Törökországot. Az iszlám arab országok kevésbé érintettek a demokráciákban bekövetkezett társadalmi fejlődésben, amely úgy is jellemezhető, hogy az iszlám társadalmának fejlődése a társadalmi fejlődés alacsonyabb fokán megrekedt. Az iszlám radikalizmus és az iszlám ideológiára alapozott közel-keleti és afrikai radikális szervezetek jelentik napjainkban a legnagyobb fenyegetést a nemzetközi biztonságra.

A nyugati országok számára az iszlám átpolitizálódása viszont biztonsági kockázatot jelenthet, mert az energiahordozókhoz való szabad hozzájutást fenyegeti, a világ kőolaj- és földgázkészleteinek jelentős része a térségben található, illetve a fő szállítási útvonalak ezeken az államokon vagy az érintett tengereken haladnak át. Problémát jelent viszont, hogy az európai országokban 20 milliós lélekszámban élnek iszlám vallású arabok, jelentős részük már itt is született. Az iszlám jelszavaival fellépő, esetenként radikális terrorcselekményeket is végrehajtó csoportok ezekre befolyással lehetnek-vannak, sőt a származási országokban kibontakozott konfliktusok az Európában élő közösségre is hatással vannak, potenciálisan magukban hordozzák az iszlám szélsőségesekkel való együttműködés lehetőségét. Látható példája volt ennek Franciaország.

A befogadó országoktól különösen nagy érzékenységet igényel a második és a harmadik generációs „menekültekkel” való foglalkozás, akik már saját iszlám vallású állampolgáraik, mivel ezek a legbefolyásolhatóbbak. Sőt, az Iszlám Állam soraiban kapják a kiképzést, illetve vettek vagy vesznek rész Közel-Keleten a gyilkosságokban, a keresztények üldözésében. Az észak-iraki Moszul városából a keresztényeknek távozniuk kellett. A szélsőséges iszlamisták fegyveresen fenyegették őket, és olyan élethelyzet elé állították őket, hogy vagy áttérnek az iszlám hitre, vagy olyan adósarcot fizettetnek velük, ami megfizethetetlen, vagy elűzik őket a lakhelyeikről, amit ultimátumszerűen fogalmaztak meg számukra, és a szélsőséges katonai csoportosulás tagjai természetesen ezeket végre is hajtották. Sőt, házaikat, tulajdonaikat, üzleteiket egy arab „n”, azaz nun betűvel jelölték meg, ami azt jelenti, hogy nazarénus, a Názáreti Jézus követője, keresztény.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kik következnek, kiket jelölnek meg legközelebb? A kegyetlenkedés nyilvánvaló. A módszerek, hogy eleven embereket égetnek, vágják el torkukat, vérükkel megfestve a tenger vizét, ez nemcsak a kereszténység ellen, hanem az egész emberiség ellen elkövetett bűn, tisztelt képviselőtársaim! Rombolják az évezredes kultúra értékeit. Ez megerősít bennünket abban, hogy ott, helyben kell a leghatékonyabban megfékezni az Iszlám Állam terroristáit. A XX. századi Európa a szörnyűségek után igenis felelősséggel tartozik, mi magunk is felelősséggel tartozunk azért, hogy a XXI. században ezek a rémségek megszűnjenek, és ebben tevékenyen is vegyünk részt. Most, hogy az ottani iraki, kurd, szír katonai offenzíva elindult, fontosnak tartjuk, hogy a harcoló alakulatokat őrző-védő támogatással biztosítsuk.

Éppen ezért támogatnunk kell a nemzetközi szervezetekben vállalt kötelezettségünk szerint az emberi értékek, értékrendek, kultúrák védelmét. Támogatjuk, hogy 100 plusz 50 fős nem harcoló, őrzés-védelmi feladatokat lássunk el, ráadásul, mint az elhangzott, abban a térségben, ahol magyar érdekek is jelen vannak. Az is elhangzott, hogy ez a térség jelenleg a legbiztonságosabb terület.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Honvédség számos helyen bebizonyította, hogy képes a feladatok ellátására, például Afganisztánban, a balkáni térségben, vagy éppen Irakban is részt vettünk már. Mint a miniszter úr is fogalmazott, széles nemzetközi összefogás részesei leszünk. Széles nemzetközi összefogás részeseiként kell megtennünk mindent annak érdekében, hogy az emberiség ellen elkövetett bűnök ne valósuljanak meg a továbbiakban.

Éppen ezért a Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a kormány előterjesztését, és támogatásra javasolja a többi frakciónak, az ellenzéki frakcióknak is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
61 151 2015.03.31. 5:07  144-169

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Az állam által foglalkoztatott személyi állomány jogállásának, foglalkoztatási rendszerének átalakítása, megreformálása a kormány személyzeti stratégiájának és az államreformprogram keretei között történik. Ennek a reformnak elsődleges célja a hatékony állami feladat-végrehajtás személyi felté­teleinek megteremtése érdekében, hosszú távú és kiszámítható életpályák felvázolásával rendezni a rendvédelmi, a közigazgatási és a honvédelem személyi állományának helyzetét.

Ez a törvényjavaslat a Magyar Honvédség hivatásos állományának szolgálati jogviszonyát hivatott rendezni. A Kereszténydemokrata Néppárt üdvözli a honvédelmi miniszter úr által benyújtott törvényjavaslatot, amely a korábban oly sokszor emlegetett problémákat hivatott orvosolni. A jelenlegi szolgálati törvényt leváltó jogszabály új előmeneteli és illetményrendszert vezet be. A Kereszténydemokrata Néppárt fontosnak tartja a honvédségi személyi állomány bérének rendezését, amely hosszú évek óta húzódik, és ennek a megoldása most miniszter úr által mégiscsak beterjesztésre kerül.

A törvényjavaslat új illetményrendszere egy olyan pénzbeli elismerést vázol fel a jövőre vonatkozóan, ami a hivatásos állomány tagjai számára jelentős fizetésemelkedést jelent, ezáltal biztosítja számukra a nyugodt és biztos megélhetést. Az új illetményrendszer létrehozásának célja, hogy egyidejűleg ismerje el a teljesítményt, a tudást és a szolgálati teljesítményt. Ennek megfelelően az illetmény az alapilletményből, a szolgálati díjból és az illetménypótlékból fog állni. Ezeken felül a jelenlegi pótlékrendszer helyett kizárólag az alábbi pótlékok kifizetésére nyílik majd lehetőség: az átlagosnál nagyobb veszélyt elismerő pótlék, a fokozott igénybevétel utáni pótlék, az idegennyelv-tudás elismerése után járó pótlék, a munkaerő-piaci pótlék, a területi pótlék, a kockázatvállalás, illetve a titkosszolgálati tevékenység elismeréséért járó pótlék. Ezek mellett a katonai állomány tagjai számára kimagasló teljesítmény alapján vagy többletfeladatok elvégzése után teljesítményjuttatás is folyósítható.

Összességben a hivatásos állomány valamennyi tagja részére biztosított lesz az átlagosan 30 százalékos mértékű illetményemelkedés, és mint ahogy el is hangzott, 2015. július 1-jétől fog életbe lépni. Az idei illetményemelkedést a következő években a jelenlegi szinthez képest további átlagosan 5-5 százalékos emelkedés fogja követni. Így 2019. január 1-jére átlagosan 50 százalékkal emelkedik a honvédek fizetése a jelenlegihez képest.

A törvényjavaslat második kiemelkedő eleme a katonai életpályák megújítása. Az új katonai életpálya bevezetése: nemcsak magasabb beosztásba való kerülés lehetősége nyújt karriert a honvédek számára, hanem megjelenik az oldalirányú karrier lehetősége is. Az oldalirányú karrier ugyanabban vagy azonos beosztásban bizonyos fokozatok megszerzésével biztosít az állomány tagjai számára fejlődési lehetőséget, így elismeri a megszerzett tudás és tapasztalat értékét. A javaslat bevezeti a fokozati vizsgák rendszerét, amelyeknek célja fenntartani a motivációt, valamint az állomány tagja tudásának további bővítését. A fokozati vizsga letételével a katona magasabb összegű honvédelmi szolgálati díjra válik jogosulttá.

Az új katonai életpálya és illetményrendszer kidolgozása során egyértelműen láthatjuk, hogy a telje­sít­ményt, a tudást, a tapasztalatot értékelő rendszer került kidolgozásra, melyek célja a magyar katonák számára egy versenyképes kereset biztosítása és elő­menetelük minden irányú biztosítása.

Tisztelt Miniszter Úr! A Kereszténydemokrata Néppárt köszöni ezt a törvényjavaslatot, és képviselő­társaimnak is jó szívvel ajánljuk a törvény elfogadását. Bízunk benne, hogy ez a törvényjavaslat valóban megteremti a Magyar Honvédségben szolgálóknak azt a lehetőséget, hogy az elkövetkező életpályájuk során a most megszavazott béremelésekkel egy új korszak nyílik számukra a Magyar Honvédségen belül, ezzel szolgálva a magyar nemzetet.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 155 2015.04.07. 2:25  154-161

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! 1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet, a WHO. Erre az eseményre emlékezünk az egészségügyi világnapon.

A világszervezet célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása, összehangolása. A WHO definíciója szerint az egészség annak foka, amennyire az egyének, a közösségek képesek önmaguk kiteljesítésére és szükségleteik kielégítésére, valamint megbirkózni a környezet kihívásaival, és megfelelő egyensúlyt alakítanak ki.

Az egészséget befolyásoló tényezők közül a leghangsúlyosabb elem az életmód. Ezt követik a genetikai tényezők, majd a környezeti hatások, az egészségügyi ellátás. A lakosság jó egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása, fejlesztése egyéni és társadalmi felelősség. Minden magyar állampolgárnak alapvető emberi joga az elérhető legkedvezőbb egészségi állapot. A jó egészség önmagában is jelentős egyéni és társadalmi érték, ugyanakkor egyéni és társadalmi erőforrás. A lakosság jó egészsége a fenntartható gazdasági növekedés záloga.

A WHO minden évben az egészségügy világnapján kiemel egy részterületet, ami kiemelten fontos az egészségügy területén. Ez idén az élelmiszer-biz­tonság. Mint tudjuk, az élelmiszer-ellátás szerteágazó és bonyolult folyamat, a termőföldtől az asztalig számos helyen veszélyforrással bír. A nem biztonságos élelmiszerek számos egészségügyi problémához vezethetnek. Az élelmiszer által közvetített megbetegedések döntő része az ételek helytelen, nem biztonságos módon történő előkészítésére vezethető vissza, az élelmiszer-előállító vállalkozásoknál, a magánháztartásokban egyaránt. Ezért a megbetegedéseket és számos más betegséget meg lehet előzni helyes neveléssel, megfelelő intézkedéssel. Mint ahogy a WHO is említi, az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki, szociális jólét állapota.

Mindezek alapján kérdezem államtitkár urat, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a jelen és a jövő nemzedéke ép testben ép lélekkel nézhessen szembe a rá váró kihívásokkal. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
63 159 2015.04.07. 1:04  154-161

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát, és köszönöm azt is, hogy amit az ágazati stratégiában megfogalmaztak, azt próbálják megvalósítani, mint ahogy az az elmúlt időszakban valóban bebizonyosodott, amire államtitkár úr példákat is sorolt. De mint az elmúlt időszakban is számos területen megtapasztalhattuk, az élelmiszer-biztonsági kérdésekben tovább kell haladni ezen az úton, pontosabban azon a részén is, hogy a hatósági ellenőrzések fokozását is meg kell tenni, hiszen a teljes területen ezeket a biztonsági ellenőrzéseket el kell végezni, hiszen számos alkalommal értesülünk arról, hogy milyen hústermékek, egyebek fordulnak meg az élelmiszerláncban.

De ugyanilyen fontos nemcsak az ön tárcájához tartozóan, de az egyéb, FM-tárcához tartozó génmanipulált dolgoknak is a teljes mértékű tilalma és visszaszorítása. Úgyhogy továbbra is azt támogatjuk, amit a kormány (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a stratégiában megfogalmazott. Köszönöm megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
64 6 2015.04.13. 5:09  5-8

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A vidéki Magyarország fejlesztésének, megerősítésének szándékával a „Modern városok” programmal Magyarország Kormánya a vidéki városokat történelmi helyzetbe juttatja.

Sopron és térsége országgyűlési képviselőjeként a soproniak és a térségben élők nevében külön megköszönöm Magyarország Kormányának, személy szerint Orbán Viktor miniszterelnök úrnak és Lázár János miniszter úrnak, hogy Sopron első lehetett a megyei jogú városok sorában, amellyel a sikeres jövőről, a további fejlődéséről és a helyben élők érdekét szolgáló megújulásáról megköthettük a szerződést.

Sopron számára több mint jelképes jelentőségű a szerződés aláírása, azért, mert Sopron hosszú évtizedeken át valóságosan elzárt város volt. A trianoni döntést követően, a nemzet leghűségesebb városaként ugyan, de elhelyezkedése miatt elszigetelődött, majd a második világháborút követő időszak a kommunista rendszer természete és a határzóna miatt még szigorúbb elzártságot, kirekesztést, a gazdaság vérkeringéséből való kikerülését jelentette. Sopron nemcsak a fejlesztések előtt volt elzárt, hanem ténylegesen zárt város, hiszen vagyunk itt még néhányan, akik emlékszünk arra, hogy már Győrben, Csornán, Kapuváron a határőrök felszálltak a vonatra, és mindenkit leszállítottak, akinek nem volt megfelelő papírja ahhoz, hogy Sopronba mehessen. Természetesen ez a közúton is így volt.

(13.20)

Ilyen előzmények mellett nem túlzás azt mondani, hogy ez Sopron életében történelmi esély, történelmi lehetőség, mert olyan nagy korszak kezdődik az Orbán-kormánynak köszönhetően, amelyben hosszú évtizedek után először soha nem látott fejlődési lehetőségekhez jut a város és környéke. Sopron visszakerül a történelem főutcájára.

Tisztelt Ház! Sopron nagy történelmi pillanataiban, 1277-ben hűséges volt a magyarsághoz, 1921-ben a nemzethez, 1989-ben a szabadsághoz. A 23 megyei jogú város közül elsőként Sopronnal kötötte meg a szerződést a kormány. Ez a hűség és a szabadság érdemeinek tiszteletén túl annak az eredménye, hogy Sopron megfelelő előkészítettségű fejlesztési tervekkel és programokkal rendelkezik és rendelkezett. És elsősorban ez a harmadik ciklusát megkezdett Fidesz-KDNP-s városvezetés érdeme, a folyamatos, város iránti elkötelezett munka eredménye. Sopron város le tudott tenni a kormány asztalára a kormányzat által is elfogadható, legfőképpen a helyiek érdekeit szolgáló, megfelelően kidolgozott terveket, amelyekben minden, a város ügyeit fontosnak tartó soproni és térségbeli polgár közös munkájának eredménye is benne van. Köszönet ezért Sopron város vezetésének.

És köszönettel tartozunk Magyarország Kormányának, hogy egyeztetéseink során a város és a térségben élők érdekeinek képviselőiként dr. Molnár Ágnes képviselőtársam és jómagam a választóink érdekeinek képviseletében, az ő felhatalmazásukkal eredményesek lehettünk ezeken a tárgyalásokon. Meggyőződésem, hogy az elért eredményeink közösségeink, az ország közös eredményességét és megerősödését szolgálják.

Tisztelt Ház! A 2010-es országmentés, majd talpra állás és megerősödés időszakát követően elérkezhetett a modern városok programjának ideje. Olyan nagy korszak kezdetét élhetjük, amely az egész ország számára történelmi esélyek és lehetőségek korának számít. Mint ahogy Sopron és térsége esetében a szerződésben foglalt konkrét fejlesztések a felemelkedést, a megerősödést szolgálják, úgy Magyarország egészének fejlődését és megerősödését is szolgálják. Az M85-ös út, a történelmi belváros rekonstrukciója, a Fertő tó turisztikai fejlesztése mellett köszönjük miniszterelnök úr további felvetéseit, amiket a kormány által még fontosnak tartanak, és magunk is mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez megvalósuljon, nevezetesen: a Lővérek turisztikai fejlesztését, valamint hogy Sopronban és térségében egy innovációs industrial park létrehozása is megvalósuljon.

A kormány elkötelezett támogatásának köszönhetően az előttünk álló fejlesztési ciklusban elkezdődhet a városaink, térségeink és az ország felemelkedését érdemben szolgáló fejlesztések nagy történelmi köre.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
65 28 2015.04.14. 2:07  23-40

FIRTL MÁTYÁS, a Honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága 2015. április 8-ai ülésén megvitatta a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/4030. számú törvényjavaslatot. A Honvédelmi és rendészeti bizottság ülését megelőzően ‑ mint már elhangzott ‑ Kósa Lajos elnök úr ötpárti egyeztetést tartott, ahol a frakciók és a minisztérium képviselői részletesen megvitatták a törvényjavaslatot és a hozzá érkezett ellenzéki módosító javaslatokat. Ezt követően a bizottsági ülésen is részletesen ismertette a törvényjavaslatot a Honvédelmi Minisztérium államtitkára.

A Honvédelmi és rendészeti bizottság mint első helyen kijelölt bizottság tárgyalta a törvényjavaslatot, és az ülés során az ellenzék és a kormánypártok között igazán konstruktív vita alakult ki, ami több mint öt órán keresztül tartott. A bizottság a törvényjavaslatot megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. A bizottság a képviselői módosító javaslatokat nem támogatta, de saját módosítási szándékot fogalmazott meg, ezért a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nyújtott be, amely az ellenzéki módosító javaslatot is magában foglalja. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2015. április 8-án lezárta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák a T/4030. számú törvényjavaslatot, amely rendezi a magyar katonák helyzetét, új életpályákat vázol fel, és jelentős bérfejlesztést eredményez az állomány tagjai számára.

Tisztelettel köszönöm, hogy meghallgattak, és még egyszer kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
65 47 2015.04.14. 4:13  42-57

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Évszázados hagyomány, hogy a váro­sok, települések a biztonságuk vagy esetleges veszélyhelyzetük kezelésére polgárőrséget szerveztek, amely a lakosság biztonságát, az értékek megvédését szolgálta. Már az 1808-as törvénybe belefoglalták a szabad királyi városok belső biztonságának védelmére a polgárőrség megalakítását. Ezt követően folyamatosan erősödött a települések közbiztonsági feladatainak ellátására önkéntes alapon szerveződött polgárőrség szervezete.

Tisztelt Képviselőtársaim! A polgárőrség fejlődése és pozitív megítélése egyértelműen mutatja, hogy igény van a helyi érdekek és a közbiztonság védelmét szolgáló helyi polgárőrök tevékenységére, akik a rendőrséggel szorosan együttműködve látják el feladataikat.

A közbiztonság civil összefogással való megvalósítása és az állami szervek segítése érdekében folyó polgárőr-tevékenység törvényi kereteit hivatott a jelenlegi javaslat megújítani. A törvényjavaslat fenntartja a polgárőrség társadalmi szervezeti jellegét, ennek megfelelően lényegi eleme a polgárőrség szervezeti rendszerének meghatározása, illetve tevékenységük rendészeti jellege következtében a szükséges feltételeket határozza meg.

Az elmúlt években az Országos Polgárőr Szövetségre túlzott mértékű koordinálási és adminisztrációs feladat hárult. Így a hatékony működés érdekében indokolttá vált, hogy a területi polgárőr szövetségek is kivegyék részüket az egyes feladatelemekből. A törvényjavaslat értelmében a területi polgárőr szövetségek vennének át bizonyos koordinatív, adminisztratív feladatokat, ezzel tehermentesítenék az Országos Polgárőr Szövetséget. Továbbá a javaslat biztosítja a polgárőrszervezetek autonómiáját és önszabályozó képességük erősödését. Új elemként jelenik meg a törvényjavaslatban az ifjú polgárőr fogalma, amely rendezi azoknak a 14-18 év közötti fiataloknak a helyzetét, akik szeretnének bekapcsolódni a polgárőrség tevékenységébe. A javaslat továbbá egyszerűbb és gyorsabb döntésimechanizmus-rendszert hozna létre, illetve megújítaná az etikai szabályszegés esetén alkalmazandó rendszert.

Összességében elmondható, hogy a polgárőrség kiteljesíti a rendészeti tevékenységet és jelentős szerepe van a közbiztonság megszilárdításában. Napjainkra a szervezet megújult és stabilizálódott, létszáma pedig meghaladja az 50 ezret. Hazánkban társadalmilag elfogadottá és megbecsültté váltak a polgárőrök. A magyar állampolgárok felismerték, hogy szükség van a közbiztonság fenntartására és ehhez tevékenyen hozzá kell járulniuk, illetve meg kell azt óvniuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP-pártszövetség támogatja, hogy a polgárőrség szervezete további fejlődésen menjen keresztül, így támogatjuk a két képviselőtársunk előterjesztését. Amikor támogatjuk, akkor meg is köszönjük dr. Hörcsik Richárdnak és Bíró Márknak az előterjesztést, a javaslatot. Mindketten nagy tapasztalattal rendelkeznek a polgárőrség szerepéről és jelentőségéről. De itt szeretnénk megköszönni az Országos Polgárőr Szövetségnek is az eddig végzett munkáját, és bízunk abban, hogy az eddig társadalmi megbecsülést szerzett munkájukat a jövőben is tudják folytatni a magyar közbiztonság érdekében.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 60 2015.04.27. 3:10  59-64

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Idén május 15. és 17. között lesz a háromnapos „TeSzedd! - ön­kéntesen a tiszta Magyarországért” szemétgyűjtési akció, amit ebben az évben is az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Intézete szervez. A „TeSzedd! ‑ önkéntesen a tiszta Magyarországért” akció hazánk legnagyobb önkéntes mozgalma. Az idén immár ötödik alkalommal valósul meg, a szemétgyűjtési akció keretében szerte az országban tavaszi nagytakarítanak a TeSzedd! önkéntesei. A mozgalom célja, hogy minden évben közösen megtisztítsuk szűkebb-tágabb környezetünket. A program nem titkolt célja az is, hogy minél többen ráérezzenek az önkéntesség ízére. A környezetünk védelmében tett erőfeszítések minden embernek lehetőséget adnak arra, hogy bebizonyítsák, milyen jelentős munkát lehet elvégezni önkéntesen, egy közösséggel összefogva.

A természet védelme hívó szó legtöbbünk számára, ezért kap helyet a naptárban immár ötödik éve a TeSzedd! program. Az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy jó cél érdekében lehetséges mozgósítani a magyar lakosságot. A kezdeti 50 ezerről ugyanis jelentősen nőtt azok száma, akik az akció keretében önkéntes munkát vállalnak, ami az elmúlt évben mintegy 2200 tonna szemét összegyűjtését jelentette. Ők a kisebb-nagyobb baráti, munkahelyi közösségek, családok és ‑ nagyon fontos ‑ évről évre egyre több fiatal. Fontos, hogy az aktív részvétellel elvégzett munkával a résztvevőkben tudatosul, hogy lehet és szükséges a magunk idejét, energiáját a közösség érdekében hasznos tettre fordítani. A felelősség tudatosításával a környezettudatosság, a természetvédelem így válik egyben személyes és közösségi ügyünkké.

Ezért a TeSzedd! közösségi hozadékát tekintve sokkal több, mint szemétszedési akció, mert ráirányítja a figyelmet a környezet- és természetvédelem, az energiatakarékosság, a hulladékgazdálkodás és a vidékfejlesztés összefüggéseire. Így válik a jövő szolgálatát betöltő küldetéssé nemcsak elméletben, de gyakorlatban is. A TeSzedd! a környezettudatosság, a természettel való legközvetlenebb kapcsolatteremtés cselekvő napja. A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára ‑ írja Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas.

Mindezek alapján kérdezem államtitkár urat, várható-e az akcióban részt vevők számának további növekedése, az ország mely részein lehet bekapcsolódni a programokba, milyen hatást gyakorolhat az akció az átalakulóban lévő hulladékgazdálkodási rendszerre. Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
67 64 2015.04.27. 1:03  59-64

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Igen. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát. Tulajdonképpen interpellációm lényege is az volt, hogy rávilágítsunk ennek az akciónak a fontosságára.

(15.10)

És mint ahogy államtitkár úr is fogalmazott, számomra is az lenne a legnagyobb haszna a TeSzedd! akcióknak, hogy ezeknek a közösségeknek, amelyek ezt a munkát elvégzik, a munkája az illegális szemétrakókkal szembeni fellépésre is ösztönözzön mindannyiunkat, mert az a 2200 tonna szemét, amit összegyűjtenek, annak nagyobb hányadát azok teszik le, akik maguk egy-két tonnát itt-ott, bokrokban, árokpartokon leraknak. Erre kellene összefognunk a lehető legszélesebb összefogással, hogy ezeket valami úton-módon szankcionálni tudjuk, mert azokat valóban egy hulladékszedési akció keretében sem tudjuk összegyűjteni. Úgyhogy ennek a közösségi összefogásnak a jelentőségét tartom fontosnak a jövőben is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 244 2015.05.11. 1:04  239-254

FIRTL MÁTYÁS, a Honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Honvédelmi és rendészeti bizottság 2015. április 22-ei ülésén megvitatta a polgárőrség és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosításáról szóló T/3495. számú törvényjavaslatot. A részletes vitában a bizottság tagjai mellett jelen volt az előterjesztő, képviseltette magát az Országos Polgárőr Szövetség és a Belügyminisztérium is.

A törvényjavaslathoz beérkezett módosító javaslatokat részletesen megvitatta a bizottság, a szakmai meghívottakkal közösen, bizottsági ülés keretében végigvitattuk a módosító gondolatokat is.

(19.00)

A részletes vitát egyhangú szavazással zárta le a bizottság, ezt követően módosító javaslatot, illetve bizottsági jelentést nyújtottunk be, mint arról a Törvényalkotási bizottság most már részletesen szólt, ezekre nem térnék ki.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti oldalról.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
71 248 2015.05.11. 5:20  239-254

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai polgárőrség jogelődje 1991-ben jött létre, akkor 223 egyesületet tömörített mintegy 10 ezer taggal. Ez a szervezet napjainkra nagyjából 2 ezer egyesületre bővült, több mint 50 ezer taggal. Ez a fejlődés is jól mutatja, hogy a magyarországi polgárőrség negyed évszázad alatt meghatározó tényezővé vált a közterületi bűnmegelőzésben. A polgárőrség kiteljesíti a rendészeti tevékenységet, és jelentős szerepe van a közbiztonság megszilárdításában. Áldozatos és önkéntes tevékenységük a települések mindeneseivé tették őket, akikben bízik a helyi lakosság, hálásak a munkájukért. A Fidesz-KDNP-pártszövetség ne­vében én is szeretném megköszönni önkéntes munkájukat, és kívánok sok sikert további tevékenységükhöz.

Tisztelt Képviselőtársaim! A minőségi polgárőrség kialakulása, megújulása és megszilárdulása történt meg az elmúlt években, mert stabilizálódtak az egyesületek, a polgárőrség tagrevíziója befejeződött, a tagság megújult, és a polgárőr-igazolvánnyal rendelkezők száma meghaladja az 50 ezret napjainkban. A polgárőrség fejlődése és pozitív megítélése egyértelműen mutatja, hogy igény van a helyi érdekek és a közbiztonság védelmét szolgáló helyi polgárőrök tevékenységére, akik a rendőrséggel szorosan együttműködve látják el feladataikat.

A jelenlegi törvényjavaslat a polgárőr-tevé­kenység törvényi kereteit hivatott megújítani. A törvényjavaslat fenntartja a polgárőrség társadalmi szervezeti jellegét, ennek megfelelően lényegi eleme a polgárőrség szervezeti rendszerének meghatározása, illetve a tevékenységük rendészeti jellege következtében szükséges feltételeket határozza meg.

Az elmúlt években az Országos Polgárőr Szövetségre túlzott mértékű koordinálási és adminisztrációs feladatok hárultak, így a hatékony működés érdekében indokolttá vált, hogy a területi polgárőrszövetségek is kivegyék részüket az egyes feladatelemekből. A törvényjavaslat értelmében a területi polgárőrszövetségek vennének át bizonyos koordinatív, adminisztratív feladatokat, ezzel tehermentesítenék az Országos Polgárőr Szövetséget; továbbá a javaslat biztosítja a polgárőrszervezetek autonómiáját és önszabályozó képességük erősítését.

Új elemként jelenik meg a törvényjavaslatban az ifjú polgárőr fogalma, amely rendezi azoknak a 14-18 év közötti fiataloknak a helyzetét, akik szeretnének bekapcsolódni a polgárőrség tevékenységébe. A törvényjavaslat továbbá egyszerűbb és gyorsabb döntési mechanizmust hozna létre, illetve megújítaná az etikai szabályszegés esetén alkalmazható rendszert.

A polgárőrség 2014-ben 1,2 milliárd forint költségvetési támogatást kapott a kormánytól, ami szintén mutatja, hogy a kormány elégedett a polgárőrség munkájával, és további fejlődésre sarkallja őket. Folyamatosan megújul a polgárőrség gépjárműparkja, és további támogatásokkal fejleszti kormányunk a polgárőrség feladataihoz szükséges eszközrendszert. Összességében elmondható, hogy a kormány kiemelten támogatja a települések közbiztonsági feladatainak ellátására önkéntes alapon szerveződő polgárőrséget.

A szövetség tevékenységének célja hazánk közrendjének és közbiztonságának segítése, a lakossági részvétel a határőrizetben, a környezet- és természetvédelemben, a veszélyhelyzetek megelőzésében és kezelésében, a társadalmi bűnmegelőzésben, illetve az önkormányzatok és a lakosság közti bizalom erősítése, továbbá a helyi közbiztonság közösségi védelme. Tagjai olyan civil személyek, akik a polgárőrmozgalom alapelveivel egyetértve, a törvényességre, az emberi jogok tiszteletben tartására törekedve, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik munkájukat a közösség érdekében, önként tevékenykedve, közös célért munkálkodva, hiszen a közbiztonság javítása mindannyiunk érdeke.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, támogassák a törvényjavaslatot, mely további fejlődést vetít előre a polgárőrség szervezetében, és kérem mind­annyiunkat, hogy valóban, ennek a törvénymódosításnak a támogatásával köszönjük meg azt a munkát még egyszer, amelyet ez idáig végeztek a polgárőreink.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalról. ‑ Szabó Sándor tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 154 2015.05.26. 2:21  153-160

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A Magyarország biztonsági fenyegetettségét meghatározó biztonsági környezet az elmúlt időszakban folyamatosan és gyorsan változó ütemben ment végbe. Biztonsági környezetünk olyan irányban változott, amelyre felkészültségünknek köszönhetően képesek vagyunk megfelelően reagálni, tekintettel arra, hogy birtokában vagyunk a helyzetfelismerésnek és az értékelésnek, a fokozottabb figyelemnek s az azonnali cselekvőkészségnek, így azonnali megoldásoknak is. Ez azért fontos, mert az elmúlt időszakban az előzőekhez képest jelentősen romlott a nemzetközi biztonsági környezet.

A Közel-Kelet és Észak-Afrika felől érkező menekültáradat miatt óriási migrációs nyomás nehezedik Európa keleti és déli országaira, s ez a nyugati országok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Magyarország déli falvaiban idén januárban hirtelen ezrek lépték át illegálisan az országhatárt, a keleti határvidéken lakók pedig közvetlen közelről látják, hogy milyen nehézségekkel küzdenek a határ ukrán oldalán élők. Az arab tavasz nyomán bekövetkezett instabilitás kedvezett a szélsőséges előretörésnek, s az iszlám radikalizmus eszméit hirdető terroristák saját államot hoztak létre. A Közel-Keleten, de mindenekelőtt Irakban és Szíriában a megerősödött ISIS közvetlen biztonsági és emberi jogi válsághelyzetet idézett elő, terjeszkedése fenyegetést jelent a nemzetközi közösségre. Az Országgyűlés 2015. április 15-én határozatot hozott arról, hogy Magyarország legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépéshez az iraki Erbílben levő kiképzőközpontba.

Tisztelt Miniszter Úr! A múlt héten emlékeztünk a Magyar Honvédség születésére, ünnepeltük a honvédelem napját, arra emlékezve, hogy 1849. május 21-én, a tavaszi hadjárat végén a magyar katonáknak három hétig tartó ostrom után sikerült visszaszerezni a budai várat.

Tisztelettel kérdezem miniszter urat: mit tesz a magyar kormány hazánk biztonsága érdekében, és ez megnyilvánul-e a honvédség jövő évi tervezett költségvetésében? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
75 158 2015.05.26. 1:14  153-160

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a válaszát, miniszter úr. Teljes mértékben fontosnak tartom és a magunk részéről örömmel is nyugtázzuk azt, hogy a katonai költségvetés kiadásai ilyen mértékben növekednek, hiszen számunkra is, számomra is nagyon fontos, hogy azokban a katonai missziókban, amelyekben eddig is részt vettünk, és a Magyar Honvédség elismertségét növelték az elmúlt időszakban, annál is fontosabb az, hogy most ebben a bizonyos iraki misszióban is részt veszünk, és az is fontos, hogy ennek a fedezetét is biztosítani tudja az elkövetkező időszakban úgy a kormányzat és a katonai hadvezetés ‑ miniszter úrral az élen ‑, azonban, hogy valóban ezekben a katonai szerepvállalásokban a megfelelő háttérrel bíró, költségvetéssel bíró katonák vegyenek részt; a missziókban pedig, mi csak azt tudjuk mondani, olyan katonák vegyenek részt, akik ez idáig is nagy elismerést váltottak ki a NATO közösségén belül.

Bízunk benne, hogy a jövőben a katonai költségvetés kiadásaiból egyrészt a NATO-ban vállalt kötelezettségeinket is teljesítjük, másrészt pedig valóban a nemzetközi szerepvállalásban végzett tevékenységünk tovább öregbíti katonáink hírnevét. Köszönöm válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
76 83 2015.05.27. 9:18  54-122

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ország sorsának alakításában a 2010-es választás óta döntő fontossága volt a KDNP és a Fidesz szövetségének megkötése. Ez az együttműködés Magyarország és az Unió legsikeresebb konstrukciója. Meggyőződésem, hogy az elvek, az értékrendek érvényesülése, gyakorlatba ültetése nagy arányban benne van Magyarország eddigi eredményeiben, és mindez a 2016. évi költségvetésben tovább kiteljesedhet. Eszmerendszerünk alapjai a létező legszilárdabbak, ezért egy stabil pénzügyi hátteret és kiszámítható jogrendet feltételező költségvetés meghatározásánál ezeknek az elveknek érvényt szerzünk. Ezért jó és szilárd alap mindaz, ami a családok megerősítését, a gazdasági növekedést eredményező költségvetés megalkotásához és folytatásához szükségesek.

(16.30)

Az elmúlt öt év sikeres Fidesz-KDNP szövetségi politikájához sikeresen adtuk hozzá az értéktöbbletet, ami eszméink alapja; a biztos alapot jelentő keresztény értékeket, hogy az egyéni felelősségre építve, a munkára alapozva kell megerősödnünk, igazságos szociális érzékenységgel, a nemzetépítés céljával. A nemzeti érzést fontosnak tartjuk és pozitívnak úgy, hogy az erős családot tekintjük a jövő alapjának. Ez az európai és magyar álláspont küldetés is, mint ahogyan azt az európai egység fáradhatatlan úttörői, a kereszténydemokrácia és az egységes Európa kereszténydemokrata szellemiségei is megfogalmazták. Ez az európai és magyar álláspont küldetés is, mint ahogyan az európai egység fáradhatatlan úttörője, Robert Schuman azt tartotta: az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Ezért a KDNP határozottan a családok mellett áll.

A 2016-os költségvetés a családok költségvetése is lesz. Az MSZP-kormányzás alatt hátat fordítottak a családoknak, mindig a gyermekeket nevelő családok húzták a rövidebbet, elszegényítették, eladósították őket. Akkor a jelenlegi duplája volt a személyi jövedelemadó, elvették az egy vagy két gyerek után járó családi adókedvezményt, megszüntették a kedvezményes otthonteremtési hiteleket. Több ellenzéki párt ma is inkább adóztatná a családokat, mint az extranyereséges szektorokat. Mindezzel szemben a Fidesszel együtt a KDNP arra törekszik, hogy több pénz maradjon a családok kasszájában. Jövőre 2010-hez képest már csaknem 40 százalékkal többet fordítunk családtámogatásra, ami összességében mintegy ezermilliárd forintos többletet jelent a családoknak. Kiemelést érdemel a munkaalapú családtámogatások jelentős mértékű emelkedése, a családi adókedvezmény bővülése és a házassági adókedvezmény.

Ezek a KDNP számára nemcsak támogatandók, hanem abszolút egybeesnek a legalapvetőbb kereszténydemokrata gondolatrendszerrel: a családok támogatása, az értékek védelme, a szociális igazságosság gondolata, a közjó megteremtése, a nemzeti identitás megerősítése. A költségvetés a családok megerősödését, a közösségek megerősödését, Magyarország további erősödését és felemelkedését szolgálja. Az erős nemzet erős közösségeket jelent, erős családokat, erős gazdaságot és a jövőre hittel tekintő magyarságot. Ezért támogatjuk, segítjük és a magyar emberek érdekében megvalósítjuk a költségvetésben megfogalmazottakat.

A Fidesz-KDNP továbbra is a családok mellett áll. Az elmúlt években az egykulcsos jövedelemadónak és a családi adókedvezményeknek köszönhetően a jövő évi adóváltozásokkal együtt összesen 3600 milliárd forint marad a családoknál. Meg kell becsülni azokat az édesanyákat és édesapákat, akik munka mellett gyermekeket nevelnek. Ezért vezettük be a családi adórendszert, amely alacsony adókulcsot és adókedvezményt biztosít számukra. Jövőre emelkedik a kétgyermekes családok családi adókedvezménye, így 350 ezer családnál marad több pénz. 2016-tól négy év alatt a kétszeresére, 20 ezer forintra fog nőni a két gyermeket nevelő szülők adókedvezménye, jövőre 12 500 forint lesz havonta gyermekenként. Jövőre 16-ról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó kulcsa, ez 4 millió embernek jelent adócsökkentést, összesen 120 milliárd forint értékben.

Itt szeretném megjegyezni, hogy az előttem szóló képviselő úr éppen azt fájlalja, hogy ez a 120 milliárd hiányzik majd a költségvetésből, és nem azt veszi észre, hogy ez valóban a családoknál marad. Az szja csökkentésével és a családi adókedvezmény növekedésével egy olyan családnál, ahol két minimálbért kereső, két gyermeket nevelő szülő van, akár havi 7100, egy két átlagkeresős, szintén kétgyermekes családnál havi 9500 forinttal több marad jövőre. A kiskeresetűek adócsökkentésével a legalacsonyabb jövedelmű körülbelül 110 ezer családnak garantált, hogy gyakorlatilag a bruttó fizetésük marad a zsebükben. Folytatódik a házasságkötési adókedvezmény, a gyed extra, júliustól elérhető a családi otthonteremtési kedvezmény, valamint 58-ról 70 milliárd forintra nő az ingyenes gyermekétkeztetésre fordított támogatás. A családokat érintő, a jövő évi költségvetésben szereplő intézkedések és tervek összegezve: biztonságot, stabilitást és kiszámíthatóságot jelentenek minden magyar embernek, és kiemelten a családoknak.

A becsületes munkából élők terheit csökkenti a kormány. A személyi jövedelemadó 16 százalékról 15 százalékra való mérséklése a terhek egyik legfontosabb csökkentése. A kabinet szándéka, hogy a jövedelmet egyre kevesebb adó sújtsa, és hosszú távon elérhetővé váljon a személyi jövedelemadó egyszámjegyűre való csökkentése. A fogyasztás adójának fenntartására jelenleg még szükség van. Ez a modell véleményünk szerint azért igazságosabb, mert a jövedelem adóztatása mindenkit érint, de a fogyasztás egyénileg változik. A kormány ugyanakkor ezen a területen is segíteni akar, elsősorban az élelmiszerek terheinek csökkentésében. Ez a folyamat a félsertés áfájának csökkentésével kezdődött, most pedig a sertéshús forgalmi adójának 27 százalékról 5 százalékra való mérséklésével folytatódik. A családok összesen 130 milliárd forintot fordítanak sertéshúsra, vagyis a kormány mostani intézkedése 20-25 milliárd forintos segítséget jelent az embereknek. Át kell gondolni, hogy a későbbiekben milyen élelmiszerekre lehet kiterjeszteni az 5 százalékos áfakulcsot.

Fontos könnyítés az emberek kiadásainak a kisebb adók és illetékek megszüntetéséből származó 10 milliárd forintos mérséklése is, ami a kabinet hosszú távú közigazgatási rezsicsökkentési programjának része. A Fidesz-KDNP a családok pártján áll, és a korábbi szocialista kormányokkal ellentétben nem gondolkozik megszorító csomagokban.

Tisztelt Képviselőtársaim! 2016 Széchenyi-emlékév lesz. Nem lehet ennek kapcsán megkerülni Széchenyi nagy gondolatát ‑ aki a választókerületemet tekintette otthonának -: „Sokan azt gondolják, Magyarország volt, én azt szeretném hinni, lesz.” Amikor a „modern városok” program keretében városainkkal a kormány egymás után írja alá a városok legújabb kori történelmeinek legjobb szerződéseit fejlesztésekre, gyarapodásra, akkor ezt a meggyőződést is tükrözi a közös politikánk. A meggyőződésünk, hogy Magyarországnak a jövőjét segítjük elő, szolgáljuk és azt teremtjük meg. A 2016-os költségvetésben a nagyformátumú államférfi és elkötelezetten keresztény politikus Széchenyi István szellemisége vezéreljen: igen, hinnünk kell abban, hogy Magyarország igenis lesz.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt frakciója támogatja a 2016. évi költségvetésben megfogalmazottakat, és azon lesz, hogy a lehetőségek szerint a legnagyobb mértékben meg is valósuljon mindaz, ami ebben megfogalmazásra került. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
78 34 2015.05.29. 8:04  1-144

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szerdán hallgattam a német nemzetiségi önkormányzat szószólóját és most hallottam a szlovák szószólót. Én mint egy nemzetiséghez tartozó országgyűlési képviselő, kénytelen vagyok itt a parlamentben is kifejezni azt az örömömet, hogy végre elérkeztünk abba az állapotba, amikor a nemzetiségi szószólók valóban a saját nemzetiségüket, a nemzetiségi önkormányzataikat tudták megfelelő módon képviselni a költségvetési tárgyalás során, és azt a megállapítást tudták megtenni, hogy valóban, ez a költségvetés teljesíti mindazt az elvárást, amit az elmúlt - ha szabad mondani - másfél évtized hátrahagyott, és a jövőre mutatóan nagy reményekre ad lehetőséget.

Köszönöm szépen ezeket a megszólalásokat, mert ez is bizonyítja azt, hogy a szószólói rendszer mégiscsak működik és hasznos, mert a benyújtandó javaslataikat a kormányzat figyelembe veszi.

Egy zárójeles megjegyzést engedjenek meg nekem. Tegnap Kópházán Soltész államtitkár úrral egy nemzetiségi óvodát adtunk át, több mint 120 millió forintos felújítás után. Amikor szóvá tettem ott a köszöntőm során, hogy most nemzetiségiként azt tudom önöknek itt mondani, a szülőknek, a pedagógusoknak, a jelen lévő önkormányzati képviselőknek, illetve polgármestereknek, hogy az elkövetkező 2016. évi költségvetés milyen arányban támogatja a nemzetiségeket, akkor nagy tapsra fakadtak, hiszen az ott élő gyerekek sorsáról, az utánuk következő generáció sorsáról volt szó akkor, amikor egy ilyen gyönyörű óvodát átadtunk.

De a mai hozzászólásom további részében a honvédelmi területtel szeretnék foglalkozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetgazdaság vártnál is jobb teljesítménye következményeként elérkeztünk arra a pontra, hogy a szükséges törvényi változások és a honvédelem rendszerének alapvető átalakítása után kormányunk dinamikusan növelni tudja a honvédelemre szánt forrásokat. A kormány még 2012-ben vállalta, hogy a védelmi költségvetést a 2013-2015. években a 2012. évi nominálértéken tartja, majd 2016-tól kezdődően a fejezetet a GDP részarányának évi 0,1 százalékpontos növelésével, a támogatási főösszeget pedig 2022-re a GDP 1,4 százalékáig növeli. Ennek a vállalásnak a teljesítését tartalmazza a jövő évi költségvetés.

Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi fejezet támogatási főösszege tartalmazza az említett kormányhatározatban foglaltakat, amely szerint 2016-tól úgy kerül növelésre a honvédelmi költségvetés, hogy ez a vállalás teljesüljön. A 0,1 százalékpontos GDP-részaránynövelés elérése érdekében a 2015. évi támogatási főösszeghez képest mintegy 48,1 milliárd forinttal bővül a fejezet.

Ez az előző évi előirányzathoz képest 22 százalékos mértékű növekedést jelent, így a fejezet jövő évi támogatási főösszege a becsült GDP-nek a 0,77 százalékát teszi ki, a kiadási főösszeg pedig a 0,85 százalékát.

A 22 százalékos mértékű növekedés továbbá azt jelenti, hogy az ideihez képest mintegy 50 milliárd forinttal csaknem 300 milliárd forintra emelkedik a jövő évi honvédelmi kiadás. A védelmi kiadások növelését a 2014 szeptemberében megtartott walesi NATO-csúcsértekezleten miniszterelnök úr jelentette be, ezzel Magyarország megkezdte a védelmi kiadásainak a NATO-átlaghoz történő közelítését.

A megállapodás szerint a NATO-tagországok visszafordítják a védelmi kiadásaik csökkentését, továbbá egy évtizeden belül minden NATO-tag közelíti a katonai kiadásai mértékét a saját nemzeti összterméke 2 százalékának megfelelő mértékhez. Csak zárójelben jegyezném meg, hogy nemcsak Magyarország nem teljesítette ezeket a követelményeket, hanem számos más ország sem. Ezért volt kiemelten szó erről a walesi csúcsértekezleten.

Kormányunk ez irányú szándéka világos, mert a költségvetés számai már a NATO-vállalások teljesítése felé mutatnak. A költségvetés honvédségre vonatkozó fejezete többek között fedezetet biztosít a katonai életpályamodell bevezetése részeként megvalósuló illetményfejlesztésre.

Fedezetet biztosít a pápai bázisrepülőtér fejlesztési munkálatainak érdemi megindítására, az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépéshez történő magyar csatlakozásra, a visegrádi 4-ek tagországai által közösen kialakított európai uniós harccsoport készenlétben tartására, a haditechnikai programok végrehajtására és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ kiegyensúlyozottabb működéséhez szükséges források biztosítására.

A tárca által nem használt inkurrens anyagok és felesleges ingatlanok értékesítése további forrásokat biztosíthat a meglévő védelmi képességek fenntartásához, az új haderő-fejlesztési célkitűzések eléréséhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kormányunk a 2010-es választásokat követő évek egyik kiemelt feladatának tekintette, hogy egy olyan államot teremtsen meg, amely az egyén helyett a közjó, a nemzet és a közösség érdekeinek szolgálatát tartja szem előtt. Az új közszolgálati életpályamodell kialakításának keretében a kormány döntése alapján idén bevezetésre kerül az új katonai életpálya, valamint ezzel összefüggésben a honvédek illetményrendszerének átalakítása.

A kormány szándékának megfelelően a hivatásos állomány valamennyi tagja részére biztosított lesz az átlagos 30 százalékos béremelkedés, majd 2019 januárjáig évenként 5-5 százalék emelésével összességében 50 százalékos béremelésben részesülnek.

Itt szeretném megjegyezni, hogy a költségvetés vitája során az ellenzék padsoraiból azok a vádak hangzottak el, hogy a rendvédelmi és a katonai illetményemelés nem fog megvalósulni, de ezzel szemben a költségvetés tartalmazza ezeket a tételeket, ezeknek a vállalásoknak a fedezetét.

Az új illetményrendszer minden magyar katona számára nagyarányú illetménynövekedést eredményez, ami a teljes katonai életpályára vonatkozik. Magyarország 2016. évi központi költségvetése tartalmazza a béremeléseket.

A költségvetési javaslat több mint 25 ezer katona, közalkalmazott és kormánytisztviselő foglalkoztatásának fedezetét tartalmazza, amely lehetőséget teremthet a jelenleg meglévő létszám bővítésére, és az illetményfejlesztés hatásaként, elsősorban a szerződéses állománycsoportra vonatkozóan a feltöltetlen beosztások mérséklésére is lehetőséget teremt.

Magyarország gazdasági helyzete évről évre erősödik, így - a vállalásunknak is eleget téve - a honvédelemre is egyre több jut. Bízom benne, hogy ez a gazdasági teljesítmény, amit eddig elértünk, továbbra is valóban a Magyar Honvédségnek azt a pályáját, amit egyébként a NATO-ban, a nemzetközi szerepvállalásokban elvállalt, azokat megfelelő módon teljesíteni tudja.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Magyar Honvédség érdekében ezt a költségvetést támogatni szíveskedjenek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 94 2015.06.08. 2:50  93-98

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kereszténydemokrataként, képviselőként hisszük és valljuk, hogy társadalmunk egyik legfontosabb értéke, jövőnk záloga nem más, mint gyerekeink, ezért minden eszközzel arra kell törekednünk, hogy biztosítsuk számukra az egészséges életmódhoz való feltételeket, hogy egészséges nemzedékek nőjenek fel, egészséges fizikummal és szellemiséggel.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Ország­gyűlés alelnöke foglalja el.)

Amikor 2010-ben átvettük a kormányzást, megismertük a népegészségügyi helyzetre vonatkozó adatokat, szembesülnünk kellett azzal a ténnyel, hogy sereghajtók vagyunk a sportolói szokásokat illetően az Európai Unióban, Magyarországon a népesség mindössze 5 százaléka sportol. A tanköteles korú fiatalok mintegy 75 százaléka kizárólag testnevelési órák keretében végzett bármilyen sportjellegű testmozgást, ami önmagában az akkori óraszámban nem volt alkalmas a korosztály egészséges mozgásigényének biztosítására. Ezért is döntöttünk úgy, hogy felmenő rendszerben bevezetjük a mindennapos testnevelést, amelynek eredménye, hogy 889 ezer diák immár minden nap mozog, ezáltal egészségesebben él. Idén szeptembertől pedig már 1 millió 170 ezer gyermek fog minden nap testnevelési órán részt venni. Az idei évtől tehát elérjük azt, hogy a gyermekek 12 évfolyamon keresztül sportoljanak minden tanítási napon. Igen szép eredmény ez, de nem állhatunk itt meg.

Az elmúlt hetek folyamán országszerte óriásplakátok hirdették, hogy a kormányzat egy újabb programot hirdet meg, amellyel gyermekeinket az egészséges életmód, az aktív sportolás útjára próbálja irányítani. A központi koordinációval megvalósuló program egyedi módon segíti a gyerekek sportágválasztását azzal, hogy a sportágak bemutatása a köznevelési intézményekben történik a helyi sportági kínálat és kereslet összekapcsolásával. A program egy komplex, modellértékű kezdeményezés, mely a szövetségek és az ágazatok széles együttműködésével jelentős fejlesztéseket eredményez. A sportoláshoz a helyszín mellett biztosítja az eszközöket, az azok használatához szükséges tudást, s olyan sportágakat fogad be az iskola falai közé, amelyek eddig csak egyesületi keretek között léteztek.

Mindezek alapján kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogy milyen eredményt értek el „A sport legyen a tiéd!” programmal. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
81 98 2015.06.08. 1:05  93-98

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát, amit adott. Valóban, azt kell hogy mondjam a magam részéről, hogy a sportra való toborzásnál nemcsak ez a fő cél részemről, hanem, mint amikor arra utaltam, hogy a gyermekeink a legfontosabbak számunkra, akkor azt is, hogy egy olyan egészséges nemzedék nőjön fel, amelyik a sporton keresztül nevelődik, közösségben formálódik, és valóban, egy egészséges nemzedék nő fel, hiszen a mai magyar társadalmunknak egy másik nagy problémája az, hogy egészségileg olyan állapotba kell hozni a gyermekeinket, hogy valóban meg tudjanak felelni a jövő kihívásainak, akár legyen az a sport terén, de akár legyen az, hogy a saját magánéletükben is valóban egészséges környezetben tudjanak felnőni.

A másik része pedig az, hogy ezek a gyerekek, amint a plakátokról is láttuk, nemcsak a saját gyerekeinkről van szó, hanem ráutaló hatással a saját szüleiket, családjaikat is arra ösztönzik, hogy valóban egészséges nemzetben legyen részünk az elkövetkező időben.

Köszönöm megtisztelő válaszát még egyszer, elfogadom. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 57 2015.06.09. 11:44  52-75

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban szeretném elmondani, hogy a Fidesz-KDNP nevében mondom el a vezérszónoki felszólalásomat.

Kezdeném azzal, tisztelt képviselőtársaim, hogy ahhoz a generációhoz tartozom, amely még ismert hadiárvát és hadiözvegyet is. És ha személyes gondolatomat is megfogalmazhatom: apám hazajött a Donból, és történetesen keresztanyám van, de keresztapám nincs, mert az ottmaradt, csak azt hittük, hogy haza fog érkezni.

Feladatunknak tartom, hogy a nemzet tiszteletét, együttérzését az előttünk álló T/4972. számú törvényjavaslatban foglaltak szerint anyagi támogatásban is kifejezzük. Fontosnak tartom leszögezni, hogy a törvényalkotó ezzel a törvénnyel nem kívánja minősíteni a második világháború történéseit, de a leghatározottabban ki óhajtja fejezni együttérzését mindazokkal és támogatását mindazoknak, akiknek az elmúlt hét évtized során ez nem adatott meg. Ők valamennyien a mi elődeink voltak, akik a kötelességüket tették, az életüket sem kímélve. Amikor elmentek a háborúba, azzal a becsülettel és hazaszeretettel harcoltak, azzal az identitással, hogy a hazájukat, a családjukat védelmezik, az addig felépített, megteremtett létet; azzal a szent meggyőződéssel, hogy katonai kötelességük teljesítésében nem rendítheti meg őket sem félelem, sem halál, mert Magyarországért kell harcolni. Kötelességtudatból, magyarságtudatból, erkölcsi tartásból és bajtársiasságból ma is példák lennének. Áldozatvállalásuk, tisztességük és ez a tartásuk a legnemesebb formájában a mai nemzedékeknek is példa lehet és példa kell hogy legyen.

A tisztelet szóljon mindannak a tengernyi fájdalomnak és szenvedésnek is, ami férjeiket, fiaikat, fivéreiket elsirató anyák, feleségek, kedvesek lelkéből tört fel évtizedeken keresztül.

Hőseink dicsőségét és tisztességét is visszaadhatjuk, ha csak részben is ebben a formában, mert nekik a sírjaikban is igaztalanul bélyeget kellett viselniük.

A második világháború utáni diktatúra idején a megemlékezéseket, politikai és jelképes tartalmuk miatt tilalommal sújtották, eszmei üzenetüket elferdítették és lejáratták. Pedig a hazájáért harcoló katona mindenkor alkotmányos kötelességét teljesíti, és alkotmányos kötelessége teljesítése közben egyénileg nem mérlegelheti, ő a hazáját szolgálja esküje szerint.

A sírban nincsenek győztesek és vesztesek, ott hősi halottak vannak, akik emberi nagyságukat megtartva, a legnehezebb sorsok és körülmények között is életüket áldozták mindazért, amire esküt tettek: a hazájukért, a hazáért, mindhalálig. Az ő özvegyeik, árváik azok, akiknek a hadigondozás jár, nem pótolva az elvesztettet.

Amikor a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítását megtesszük; amikor a hadigondozottak körét, az ellátás nemeit és annak finanszírozását érdemben módosítjuk, akkor erkölcsi kötelességünknek teszünk eleget abban az értelemben is, hogy az elmúlt rendszerben hőseinkre igaztalanul ragasztott bűnösséget sugalló bélyeget egyszer és mindenkorra eltüntetjük, és ennek a szándéknak e gyakorlati kifejeződését tesszük meg a törvénymódosítással.

Hangsúlyozom, egyetlen más úgynevezett szocialista országban nem tették földönfutóvá a hadigondozottakat, a hadiözvegyeket, a hadiárvákat, csak Magyarországon történt ez meg. Rendkívüli méltánytalanság volt ez, amit ’49-ben ellenük elkövettek. Ugyanakkor a Fidesz-KDNP nevében külön keresztényi szolidaritásból, együttérzésből és kötelességből is fontosnak tartom, hogy a Magyar Országgyűlés ezzel a törvénnyel azt a határozott akaratot is kinyilvánítja, hogy elutasítja az 1949-ben meghozott politikai döntést, amely ellátásuktól fosztotta meg a második világháborúban elesett, eltűnt, hadifogságban elhunyt katonák özvegyeit, árváit, ezzel nem egy esetben elvéve tőlük a méltó emberi élet lehetőségét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény az anyagi támogatáson túl az elmúlt rendszer bűnei miatt elnehezült életek erkölcsi jóvátételét is megcélozza akkor, amikor meghatározza mindazok körét, akiket anyagi támogatás megillet. Itt jegyzem meg, hogy a döntés súlyát és döntéshozói felelősségünket meghatározza az is, hogy a hadigondozottak részletes számadatait ismerve, az idő múlásával számuk egyre csökken, a gondozási körbe tartozók száma 2010 óta több mint 3700 fővel csökkent.

A keresztény embernek kötelessége tudatosan, cselekvő módon fordulni a szegények, a társadalom peremére szorult emberek felé, akik között számos egyházi dokumentum külön is említi az özvegyeket és az árvákat. Csak egy példát említek: a második vatikáni zsinat Presbyterorum ordinis kezdetű dekrétuma pedig így fogalmaz: ne hanyagoljátok el az özvegyeket, az árvákat és a szegényeket!

Az emberi méltóság egyetemes, sérthetetlen, jogaiban és kötelességeiben mutatkozik meg. Hozzáférhetővé kell tenni számára mindazt, ami a tisztes emberi élethez szükséges. Ez az, amivel a hadigondozottakat, akiknek létszáma 2014-ben 6056 volt, a juttatásokon túl is kárpótolni tudjuk. Közgazdászok mondják, hogy a gazdaság működőképessége az ország morális állapotával szoros összefüggésben van.

A Fidesz-KDNP szövetségi politika eredményességét mutatja, hogy a magyar gazdaság teljesítőképességének, teherbíró képességének arra a szintjére jutott, hogy az 1945 utáni politikai diszkrimináció folytán juttatásoktól elesett hadigondozottakról e formában is gondoskodni tud.

Alapvető keresztényi értékről szólva, az „érték” szó önmagában valami olyat sugall, ami nem mérhető gazdasági paraméterekkel. A keresztény értékek felvállalása egyet jelent a legigazabb emberi értékek felvállalásával. Nem csupán egyházi vagy vallásos értékekről van szó, hanem egyetemes emberi értékekről, ezek között az életáldozat, a hősiesség, a hazafiasság, és részünkről ma ennek elismerése, a szolidaritás, az emberi méltóság körülményeinek megteremtése, mindezek kifejeződése ez a törvénytervezet.

Tisztelt Ház! A tárgyalt jogszabály ugyanakkor kifejezésre juttatja a határokon átívelő nemzetegyesítés jelentőségét is, egyenrangúként kezelve mindazokat, akik magyar állampolgárként kötelességüket teljesítve életüket adták a hazáért. Ők azok, akik az elszakított országrészekben külön is hátrányos helyzetbe kerültek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Alaptörvényünk, jogrendünk alapja: szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. A hadiesemények során példás helytállás következtében hősi halált halt katonáink ehhez a szövetséghez az életüket adták a múltban, ezért minket, hátrahagyottakat a sors kötelez az elkövetkező időben is még. És szintén az Alaptörvény szerint büszkék vagyunk az országunk megmaradásért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő hőseinkre.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A hadigondozotti ellátásra jogosultak körének kiterjesztésére irányuló törvényjavaslat olyan képviselői kezdeményezés, amellyel a Magyar Országgyűlés méltón kifejezheti tiszteletét, együttérzését azok előtt, akiknek hozzátartozói a második világháború során a hazáért és az itt élőkért helytállva hunytak el, estek hadifogságba vagy hurcolták el kényszermunkára. Bár az Országgyűlés eleget tett a magyar nemzethez tartozók világháborúban, hadifogságban elszenvedett súlyos sérelmének méltó orvoslásával egyes érintett személyek kárpótlásban, életjáradékban történő részesítésében fennálló kötelezettségének, a törvényalkotás során 1992-ben, majd ’94-ben, illetve a kárpótlási törvény ismételt, ’97-es és 2006-os megnyitását követően is vannak még olyan honfitársaink, akik sajnos nem részesültek ezen állami gondoskodásban.

A hatályos rendelkezések szerint hadiözvegy az, akinek néhai férje a katonai szolgálatra történő bevonulás időpontját figyelembe véve az akkori Magyarország területéről vonult be, azonban lakhelyváltozás nélkül jelenleg más állam polgára, nem részesülhetett hadiözvegyi járadékban.

(12.40)

Ugyanígy nem jogosult hadigondozotti ellátásra a jelenleg hatályos törvényi rendelkezések szerint az a volt hadigyámolt vagy hadiárva és volt hadigondozott családtag sem, akit hadiárvaként, hadigyámoltként, hadigondozott családtagként 1949. január 1-je előtt hadigondozotti ellátásra jogosultként nyilvántartásba vettek, azonban pénzellátását nagykorúvá válása miatt vagy politikai okból megszüntették vagy szüneteltették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították; továbbá aki ez irányú kérelmét politikai okból elő sem terjesztette, valamint külföldön élő magyar állampolgár. A hadigondozotti ellátásra jogosultak körének kibővítésével most megteremthetjük annak lehetőségét, hogy e személyek is a hatályos rendelkezésekkel azonos mértékű juttatást kaphassanak.

Megvizsgálva a jelenlegi hadigondozotti ellátásban részesülők számát, sajnos megállapíthatjuk, hogy a 2004-es adatokhoz képest 2014-ben már csak jóval kevesebben, a korábbi ellátottak egyharmada részesülhetett ezen járadékokban. A törvényjavaslattal olyan ‑ eddigi jutatási formából kimaradt ‑ új ellátotti kör is részesülhet a jelenlegi havi 8550 forintos járadékban, akiknek családtagja elvesztése iránti fájdalmában osztoznunk kell, és a hazáért hozott áldozatáért megbecsülésünket kifejezni szintén kötelességünk.

Kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
82 115 2015.06.09. 4:13  110-125

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Jelezném, hogy a Fidesz-KDNP közös álláspontját fogom most itt elmondani. Ezt megelőzően én csak az alelnöktársamnak, tehát Harangozó Tamásnak mondom, hogy ugyanezeket a kérdéseket természetesen a belügyminiszternek is feltette, a belügyminiszter úr adta meg a választ azon a honvédelmi és rendészeti bizottsági ülésen (Dr. Harangozó Tamás: Nem kaptam rá választ! Lehet, hogy nem ugyanaz a bizottsági ülés volt.), ahol a belügyminiszter beszámolója elhangzott. Természetesen azt a részét is tudom, amikor a honvédelmi miniszter úrnak is feltette a kérdést, hiszen egy bizottságban ülünk (Dr. Harangozó Tamás: És ellentmondott a kettő, igen.), tehát én erre ennyit tudok mondani. És ezt megelőzően egyébként mind a ketten részt vettünk azokon az ötpárti előkészítéseken is, amit a belügyminiszter ebben a tárgykörben összehívott.

(17.50)

Tehát, tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársaim, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi törvény módosításáról szóló javaslat technikai jellegű módosításokat tartalmaz. Már korábban előttem is elhangzott, hogy a magas támogatottsággal elfogadott törvényjavaslat szövegét szükséges pontosítani, hogy minden tekintetben megfelelő legyen. A jelenlegi javaslat pontosítja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek országos parancsnoknak minősülő vezetőinek körét azzal, hogy a jelenlegi felsorolást kiegészíti a már elhangzott Országgyűlési Őrség parancsnokával. A módosítás a jelenlegi szabályokhoz képest érdemi változást nem eredményez.

A másik pontosítás már eredményezett félreértéseket. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi törvény megalkotásakor az új illetményrendszer úgy került kialakításra, hogy az ne csak a 2015 második féléve vonatkozásában meghatározott átlagos 30 százalékos emelkedést biztosítson, hanem hosszabb, négyéves időtávra tervezett illetményemelésre is lehetőséget adjon. (Dr. Harangozó Tamás: Mellébeszélés.)

Alapelvként került ugyanakkor megfogalmazásra, hogy a Hszt. nem határoz meg átmeneti táblázatokat az illetmény kiszámításának módjára vonatkozóan, mindössze átmeneti rendelkezések révén biztosítja az átállást az új illetményrendszerre. A Hszt. ezen átmeneti rendelkezései egy rövid, mindössze féléves átmeneti időszakot követően már 2016. január 1-jétől az új illetményrendszernek teljes egészében történő alkalmazását rendelte el, így ennek korrekciója szükséges. (Mirkóczki Ádám: Felesleges felolvasni! ‑ Kontrát Károly: Türelem!)

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi törvény illetménynövekedéséről szóló rendelkezései megkérdőjelezhetetlenek ‑ ezt a Belügyminisztérium is leszögezte -: a hivatásos állomány részére rendszerszintű, összesen 50 százalékos bérfejlesztésre kerül sor, öt évre elosztva. Ebből 2015. július 1-jei hatállyal állománykategóriánként eltérően átlag 30 százalékos mértékű illetményemelés fog megvalósulni. Ezt követően az állomány tagjai 2016. január 1-jétől évente átlagosan 5 százalékos mértékű emelésben részesülnek 2019. január 1-jéig. Magyarország 2015. évi központi költségvetése tartalmazza a fegyveres és rendvédelmi életpályarendszerek bevezetéséhez kapcsolódó többletkiadások fedezetét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-KDNP támogatja a törvényjavaslatot. (Dr. Harangozó Tamás: Az van ideírva neki! ‑ Kontrát Károly: Türelem!) Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Mi azért bízunk abban, amit a belügyminiszter kijelentett, illetve a Belügyminisztérium ezzel kapcsolatban az elmúlt időszakban megfogalmazott akár a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén, akár itt az előbb Kontrát államtitkár úr is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 10 2015.06.16. 5:02  9-12

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójának egy újabb fontos mérföldkövéhez érkeztünk, amikor a múlt héten Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter úr részvételével került sor az épületegyütteshez tartozó, megújult kertrészek átadására, a Rózsakert, az Angolkert és az Északi park helyreállítására, továbbá a Lés-erdő megújítására. Magam a térség országgyűlési képviselőjeként az átadó ünnepségen nem vehettem részt, mert a parlamentben fogadtam Bosznia-Hercegovina küldöttségét.

Egyrészt ezért is tartom fontosnak, hogy a parlament nyilvánossága előtt most a rekonstrukció folytatásának fontosságát külön is kiemeljem. Az eddigi felújítás kapcsán és az épületegyütteshez tartozó kertrészek átadása kapcsán fontosnak tartom azt tudatosítani, hogy mi, magyarok a fertődi Esterházy-kastélyegyüttesben és környezetében a világ egyik legértékesebb táj- és épületegységének lehetünk birtokosai. Európában nagyon kevés olyan hely van, ahol ilyen grandiózus kiállásban nyilvánul meg a XVIII. század kultúrája, szemlélete, gondolatvilága.

A helyreállítás az értékek bemutatásán túl azt szolgálja, hogy ezt az értéket a jelen és a jövő, a régióra kiható fejlődés szolgálatába állítsuk. Az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont létrehozásával mindaz az érték, kultúrtörténeti örökség, ami a történelem ebből a térségből nemzetünk gyarapítására megszületett, olyan gondozót kapott, aki hiteles szakmaisággal hangolja össze az értékmentést, a felújítást, a fejlesztést, XXI. századi igények szerint. Teszi ezt úgy, hogy a térség fejlődésére kihatóan erősíti fel kultúrtörténeti értékeink vonzerejét, és tölti meg azt újabb, korszerű, XXI. századi funkciókkal.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2009 óta zajló kastélyrekonstrukció eredménye mára már szemmel látható, és a térségben élők számára is érzékelhető. Az Eszterháza Központ összefogja a térségbeli településeket, együttműködik a rekonstrukcióban és a működtetésben partner szervezetekkel. Nyitottá és megismerhetővé teszi a kastélyegyüttest a helyiek és a turisták számára. Különösen fontos, hogy egyre nagyobb számmal érkeznek az ország minden részéből diákcsoportok, akik számára a személyes tapasztalatszerzés lehetősége is biztosított.

A konkrét eredmények során fontos, hogy a térségbeli kulturális örökség gondozójaként az Eszterháza Központ komplex és kompetens módon az Esterházy- mellett a térségbeli Széchenyi-örökség rangjához méltó helyreállításának feladatát és küldetését is felvállalta és betölti. Mindezekkel együtt a térségbeli települések, a Fertő-táj egésze számára a fejlődés újabb, eddig kihasználatlan lehetőségeit nyitja meg az Eszterháza Központ tevékenysége, ami elősegíti az idegenforgalom, a turisztika egységben és összehangoltan történő fejlesztését.

Ez a települések, a térség vonzerejének erősödését, a vállalkozások ösztönzését, a gazdaságélénkítést, az itt élők gyarapodását szolgálja. Így például a Fertő tó turisztikai, idegenforgalmi célú fejlesztése, hasznosítása is új dimenziót kaphat a jövőben.

Tisztelt Ház! Köszönettel tartozunk elsősorban Magyarország Kormányának, miniszterelnök úrnak, hogy felismerte azt, hogy mindazzal, amivel a térség nagy történelmi családjai, az Esterházyiak, a Széchenyiek a maguk környezetét, életét kiteljesítették, a hazájukat szolgálták. Ez a szolgálat a jelenre is kihat, hiszen a magyarok számára a mai épített örökség egyik legértékesebbje az Esterházy-kastély és környezete, mint ahogyan a legmeghatározóbb szellemi örökségünk helyei a térségbeli Széchenyi-emlék­helyek. Olyan értékeink ezek, amelyekért felelősek vagyunk, amelyeket közkinccsé kell tennünk helyben, európai és világviszonylatban is.

A fejlesztés jelenlegi mérföldköve annak biztos jele, hogy megvalósítható a cél, hogy az Eszterháza Központ Európa egyik legkiemelkedőbb kulturális, szellemi központjaként legyen a régió fejlődésének motorja. Ezért tartom fontosnak, hogy az Esterházy-kastély és környéke fejlesztéseinek sora folytatódjon, amely a térségbeli értékeken alapulva az egész ország, a nemzet érdekét szolgálja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 127 2015.06.16. 4:18  124-165

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/5138. számú előterjesztés, törvényjavaslat, mint ahogy azt már az előbb az államtitkár úr is elmondta, az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország elkötelezte magát, hogy részt vesz az Európai Unió költségvetésének finanszírozásában. Az uniós költségvetéshez való tagállami befizetések fajtáit, illetve számításukra, teljesítésükre vonatkozó szabályokat a tanácsi határozat rögzíti, amely minden hétéves uniós költségvetési időszakra vonatkozóan újra elfogadásra kerül. Ezeket én nem részletezném, hiszen az előbb az államtitkár úr nagyjából elmondta, hogy miként is történnek és milyen alapon történnek ezek a befizetések, és honnan származnak ezek a befizetések.

Mindenesetre a 2014-2020-as időszakra elfogadott pénzügyi kerethez kapcsolódó tanácsi határozat 2014. július 7-én jelent meg az EU hivatalos lapjában, s minden tagállamnak kötelező azt saját alkotmányos követelményeinek megfelelően is elfogadnia. Sajátos jogállása miatt a tanácsi határozatszöveget törvényben kell kihirdetni, ily módon teszünk eleget az uniós jogharmonizációs kötelezettségünknek, a jogalkotási kötelezettség teljesítése minden alternatívájának, tehát ezért szerepel a parlament előtt ennek a törvényjavaslatnak a megvitatása és elfogadása. A törvényjavaslat elfogadásával lehetővé válik, hogy miután a többi tagállam is alkotmányos követelményeinek megfelelően elfogadja, vagyis ratifikálja a tanácsi határozatot, és életbe léphessen, megkezdődjön a tényleges alkalmazás visszamenőleg 2014. január 1-jétől.

Tekintettel arra, hogy a saját források rendszerének működését érintő tartalmú kérdéseket Magyarország az Európai Tanácsban elfogadta a 2014-2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás részeként, ezért a tanácsi határozat szövegében módosítást végezni ‑ mint az már szintén elhangzott ‑ ebben a fázisban már nem lehet.

A 2014-2020-as időszakban a tagállamok közül ‑ nem kis büszkeségünkre, de mégiscsak el kell mondani itt a parlamentben ‑ a második legtöbb pénzt visszük haza lakosonként, minden magyar emberre majdnem 712 ezer forint jut EU-forrásból hét éven keresztül. Az egy főre jutó uniós forrás Magyarországon most 50 ezer forinttal magasabb, mint az előző időszakban volt. Ami a teljes lehívható összeget illeti, a 2007-2013-as időszakban a tagállamok között a hetedikek voltunk, éppen ezért nagyon fontos hangsúlyozni, hogy most egy nagy előrelépés ez, mert a harmadik legtöbb uniós forrást sikerült elérnie Magyarországnak a tárgyalások során a nettó pozícióban, nagyságrendileg 7301 milliárd forintot a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan, tehát egyértelműen nettó kedvezményezettjei vagyunk az uniós költségvetésnek.

A törvénytervezet el nem fogadásának veszélye, hogy a törvényben való kihirdetés nélkül Magyarország nem teljesíti az Európai Tanács keretében vállalt kötelezettségeit, ami végső soron az Európai Unió költségvetésének finanszírozását, így a Magyarország által a 2014-2020 között igénybe vehető források elérhetőségét is akadályozhatja. Lehívni csak azokat a pénzeket tudjuk, amelyeket a tagállamok befizetnek, a befizetéshez pedig a tanácsi határozat ratifikációja szükséges.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszakban és az elkövetkező ciklusban is Magyarországnak a legfőbb fejlesztési forrásai mégiscsak az Európai Unióból származnak, éppen ezért én arra kérem képviselőtársaimat, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Ezt most a KDNP frakciója nevében itt megteszem, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója támogatja a törvényjavaslat elfogadását, és még egyszer arra kérem képviselőtársaimat, hogy ezt is tegyük meg, hiszen ez a jövő fejlesztési forrásaink záloga. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
87 151 2015.06.16. 2:09  124-165

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Önöket hallgatva itt, tulajdonképpen a vitanapot akarják már most lefolytatni, akkor, amikor jelen pillanatban a T/5138-as törvényről beszélünk. Erről a törvényről beszéltünk, ezzel szemben egy vitanapot generáltak itt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor Bana Tibor azt mondja nekem, hogy eufórikus hangulatban tettem meg a vezérszónoki hozzászólásomat, akkor azt mégiscsak el kell ismerni ‑ mert elismerte a következő mondataival tisztelt képviselőtársam ‑, hogy a lehető legjobb pozíciókat tudtuk a tárgyaló delegációnk révén kibrusztolni az Európai Unión belül a támogatási pénzek elnyerésében.

Ha már ezt elértük, akkor mégiscsak azt tudom mondani, amit az előbb tetszett mondani, tisztelt képviselőtársam, hogy az európai színtéren való fellépés. Ez az európai színtéren való fellépés jellemezte, hogy hogyan tudtuk a nemzeti érdekeinket megtalálni azokon a tárgyalásokon, ahol ezt a pozíciót el tudtuk érni.

Aztán a következő, amikor azt mondjuk, hogy az Európai Unióban a nemzeti szuverenitásunkat miként védjük vagy miként nem védjük.

Tisztelt Képviselőtársaim! Lehet vitatni, lehet sok mindenen vitatkozni, de azon, hogy eddig az Európai Parlamentben, az Európai Tanácsban Magyarországnak a nemzeti érdekei melletti felszólalásban senki más, csak egyedül Orbán Viktor védte a magyar érdekeket, nemcsak most, nem először, akkor én nem tudom, hogy milyen jogon mondják azokat önök, hogy a nemzeti érdekeinket nem próbáljuk védeni, a nemzeti szuverenitásunkat nem próbáljuk védeni, természetesen azok között a keretek között, azok között a játékszabályok között, ahová tartozunk. Hát az Európai Unióba beléptünk!

(16.20)

A mai előterjesztés is úgy kezdődik, tisztelt képviselőtársaim, hogy a vállalt kötelezettségeinknek megfelelően szükséges ennek a ratifikációs eljárásnak, illetve törvényjavaslat elfogadásának a folyamatát lefolytatni. Ezért azt kérem tisztelettel, hogy majd a vitanapon folytassák le ezt a vitát, most pedig ehhez a törvényjavaslathoz tegyék meg ‑ ha még van ‑ a javaslatukat. Én pedig változatlanul azt mondom, hogy támogassuk ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
88 58 2015.06.17. 9:38  29,31-94

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a hozzászólásomat megkezdeném, előtte most éppen Szabó Timea említette, hogy a koszovóiaknak miként és mikor csökkent le a létszámuk. Hát, tisztelettel szeretném felhívni a figyelmét, szintén a rendészeti bizottsági ülésen belügyminiszter úr megfogalmazta azt is, még azt megelőzően, hogy bizony a német belügyminiszter, osztrák belügyminiszter elment Koszovóba, és elmagyarázta a koszovóiaknak, hogy az a menekültáradat, ami alapján ők elindulnak, az nem működik. Tehát maradjanak helyben, mert az alapján nem fognak bekerülni. Tehát ennek ez volt az oka, hogy már volt előzménye, hogy egyáltalán megfogalmazták velük szemben azt, hogy aki úgy indul el onnan, hogy gazdasági menekültként akar bejutni Németországba, illetve Ausztriába, azt nem fogják megengedni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon a menekültügyi kérdéseket a menedékjogról szóló 2007. évi törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet, illetve a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény szabályozza. Mikor ezek a törvények elfogadásra kerültek, hazánk még megközelítőleg sem volt a jelenlegi helyzetben, hogy mindennap átlagosan 500 illegális bevándorló érkezik Magyarország területére, és mint ahogy államtitkár úr bevezetőjében elmondta, ez a hétvégén az 1500 főt is meghaladta. És azt is meg kell jegyezni azért, hogy ezek az illegális határsértők nem mindig vetik magukat alá a belügyi szervekkel való kapcsolattartásnak, hiszen az elmúlt időszakban közokirat-hamisítás, aztán embercsempészés miatt is néhány embert bizony mégiscsak elő kellett állítani és ellenük büntetőeljárást kell lefolytatni. Ebből is látszik, hogy ezeknek az embereknek a megérkezése hazánkba eleve jogsértő, és az egész menekültügyi eljárás során nem működnek együtt a hatóságainkkal, napokon belül eltűnnek, mert tudják, tisztában vannak azzal, hogy nem jogosultak a menekültstátusra.

Aztán itt az európai dimenzió. Egész Európa szembenéz az illegális bevándorlás politikájával, vasárnap négy olasz tartomány vezetősége közölte hivatalosan, hogy nem fogadnak be több illegális bevándorlót, Olaszország időzített bombaként jellemezte a kialakult állapotokat. Akkor Magyarországon miért támadja az ellenzék a kormányunkat idegengyűlölettel, és miért kritizálja a tenni akarást?

Az idegengyűlölettel kapcsolatban csak szeretném megjegyezni, amikor a határaink mellett a délszláv háború dúlt, Magyarország példásan helytállt azokban az esetekben, amikor valóban a háború elől menekültek ide a szerbek, a horvátok és a bosnyákok. Ezt a kérdést is tudtuk kezelni, és ezért nem is lehet azt mondani, hogy idegengyűlölettel állunk szemben. Amikor háborús helyzet van, akkor valóban meg tudjuk érteni azt a problémát, és akkor segíteni is tudunk.

Más európai országokban is jelentős problémát jelentenek a bevándorlók, például Görögországban, Olaszországban, és nehéz helyzetben van, egyre fokozódó nehezebb helyzetben. Ha a migráció mértéke nem csökken, akkor, mint már többen hangoztatták, 120-130 ezer illegális bevándorló érkezhet Magyarországra az év végéig. Jelentősen emelkedett már ez idáig is a Németországból kitoloncolt menedékkérők száma, több tartományból idén eddig több migránst utasítottak ki, mint tavaly egész évben. A kitoloncolások döntően a nyugat-balkáni országokból érkezetteket érintik, esetükben csaknem 100 százalékos az elutasított menedékkérelmek aránya.

A hatóságok megítélése szerint az utóbbiak a szegénység elől menekülnek Németországba és nem politikai vagy vallási üldöztetés elől. Ezért nem lehet megadni számukra a menedékjogot. A német szövetségi belügyminiszter a napokban közölte, hogy tovább gyorsítják a menekültügyi eljárást a Nyugat-Balkánról érkezők ügyében. Akkor mi miért ne változtassunk törvényi szabályozásunkon? Ha Németország, Olaszország és Franciaország tagállami szinten szigorítja a menekültügyi szabályozási eljárást, akkor mi miért ne tennénk mindezt? Nem véletlen, hogy az egyik legfontosabb kérdés volt éppen a G7-ek tanácskozásán is a bevándorlás.

A probléma másik része az, hogy Nyugat-Európából előbb-utóbb vissza fogják küldeni a gazdasági menekülteket oda, ahol először beléptek az Unió területére, és mivel jelentős részük Magyarországnál lépi át a schengeni határokat, ezeket az illegális bevándorlókat Magyarországra fogják visszairányítani, ha tetszik nekünk, ha nem. Akkor is szembesülni kell majd ezzel a problémával, és akkor is komoly kihívást jelent Magyarországnak. Miért kell várni ez idáig? Miért kell ezt a pontot megvárni? Miért ne cselekednénk a látható és egyértelmű probléma ellen? Szerintem ezt mindenki látja Magyarországon, hogy ez nagyon nagy probléma. Egy felelősségteljes kormány érzékeli a problémát, és tesz a megoldásért. Felmerült itt a kérdés, hogy eddig miért nem. Hát most érkezett el az az időpillanat, hogy már nem lehet tovább tartani, valóban meg kell tenni azokat a lépéseket, amivel korlátozni tudjuk ezt a súlyos válságot.

A két képviselőtársunk által benyújtott javaslat szerint azok a bevándorlók, akik egy biztonságos tranzitországból lépnek Magyarország területére, semmiképp sem jogosultak politikai menedékjogra. A biztonságos származás és biztonságos harmadik ország listájának elfogadásával az ezekből az országokból érkezők menedékjogi kérelmét könnyebben, gyorsabban lehet megalapozottan minősíteni, mert a jelenleg adatok is ezt támasztják alá, hogy ezek a kérelmek megalapozatlanok.

Most itt felmerült sorozatosan Szerbia kérdése, hogy biztonságos vagy nem biztonságos. Tisztelettel hívom fel a képviselőtársaim figyelmét: Szerbia európai uniós csatlakozásra vár, tehát Szerbiának, ha az Európai Unióba be akar lépni, valóban, azokat a biztonsági követelményeket ugyanúgy elő kell teremteni, mint minden más uniós államnak.

Így jogos felvetés az, hogy aki biztonságos tranzitországból lépne Magyarország területére, semmiképp se igényeljen politikai menedékjogot. Ezt tartalmazza a jelenlegi javaslat is, amely természetesen az illegális bevándorlókra vonatkozik, míg aki ténylegesen jogosult a menekültstátusra, azokat nem zárja ki a menekültügyi eljárás sem. Világossá kell tenni törvényi szinten is, hogy aki nem jogosult menekültstátusra, az nem is fogja megkapni, és nem utazhat tovább az Európai Unió területére hazánkon keresztül, mert az az illegális bevándorlók esetében a magyar és a többi európai tagállam jogszabályainak megsértésével jár. A jelenlegi javaslat elfogadásával átláthatóbbá és gyorsabbá tehetők a menekültügyi eljárások, ami hazánk érdeke.

(10.50)

Mint már mondtam, mint a Honvédelmi és rendészeti bizottság tagja több alkalommal hallgattam a Belügyminisztérium beszámolóját az illegális bevándorlókkal kapcsolatban, és ezeknek a száma drasztikusan és folyamatosan növekszik.

Amikor itt arról beszélünk, és könnyű úgy beszélni, hogy felmenni a vezérszónoki pulpitusra, és kiosztani a kormányt, kiosztani mindenkit, aki esetlegesen nem ért egyet a Szocialista Párt gondolatvilágával, és utána fogja magát, kivonul, és fölteszi azt a hatalmas nagy kérdést, hogy az ő ajtaja nyitva áll ebben a kérdésben, úgy gondolom, ez egyfajta olyan magatartás, amely egyszerűen nem néz szembe azzal a valósággal, ami Magyarországon van, ami a magyar embereket érdekli.

Mondja, hogy hergelik a magyarokat. Tisztelettel kérdezem azokat, akik most figyelik a politikai környezetünkben zajló eseményeket: Burgenland szociáldemokrata tartományfőnöke hogyan nyert választásokat? Hogyan kötött a Szabadságpárttal koalíciót? Vagy hogyan nyert gyakorlatilag a Szabadságpárt Ausztriában? Vagy a felső-ausztriai tartományfőnök miként kampányol jelenleg a határok lezárásával kapcsolatban? Tessenek csak belegondolni, ők is európai uniós tagállamok, és őket a belső ellenzékük nem támadja azért, mert szigorítani akarnak ezeken a kérdéseken.

Szoros európai együttműködés, európai fellépés – természetesen. Tegyék meg! A franciák visszaküldik az olaszoknak a menekültjeiket. Milyen szoros együttműködésben vagyunk? Nem tudjuk megvalósítani ezt a szoros együttműködést, hiszen valóban az lenne az érdek, hogyha az Európai Unió a megfelelő forrásokat ott alkalmazná, ahonnan a menekültáradat elindul.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt tudom mondani, hogy ez a javaslat, ami most önök előtt fekszik és előttünk is fekszik, alkalmas arra, hogy a jelenlegi helyzetben azt a menekültáradatot, ami irányunkba indul, megállítsa, másképp pedig nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy egy közös európai fellépésben Magyarország a későbbiek során megfelelő módon részt tud venni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
96 84-86 2015.09.04. 15:15  77-126

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A személyek szabad mozgása az Európai Unió polgárai számára szerződések által garantált alapvető jog, amely a szabadságon, a biztonságon, a jog érvényesülésén alapul. A belső határok megszűnése az Unió külső határainak megerősített ellenőrzését, valamint az EU-n kívüli országok állampolgárainak EU területére való belépésének, tartózkodásának a szabályozását igényli, aminek egyik eszköze a közös menekültügyi és bevándor­láspolitika. A személyek szabad mozgásának elve az 1985-ös schengeni egyezmény, illetve az azt követő 1990-es schengeni szerződés aláírásával valósul meg, amellyel megkezdődött a résztvevő országok közötti határellenőrzések megszüntetésének folyamata, az EU jogi intézményi kereteinek részeként a schengeni együttműködést fokozatosan kiterjesztették, így ma már magába foglalja a legtöbb EU-tagállamot és egyes nem tagországokat is. Meg kell említeni, hogy a genfi egyezményből fakadóan - ami itt már többször elhangzott - menekült az a személy, aki faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, politikai meggyőződése miatti üldöztetése vagy az üldöztetéstől való megalapozott félelme miatt a származási országán kívül tartózkodik, és nem tudja vagy az üldöztetéstől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.

(14.00)

Az üldözéstől való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi származási országot elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki.

Tisztelt Képviselőtársaim! A genfi egyezményt Magyarország természetesen mindig is tiszteletben tartotta, és ennek megfelelően járt el akkor is, amikor a délszláv háború folytán egy hatalmas migrációs hullám nehezedett Magyarországra. Akkor is példaértékűen kezeltük ezt a kérdést és álltunk helyt. Természetesen 2004-ben Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, és ekkor kezdte igazítani jogszabályait, így a menekültügyi szabályozást is az Európai Unió szabályaihoz a jogharmonizáció alapján. 2013-ra kidolgoztuk az első migrációs politikánkat, amelynek egyik alapismérve az volt, hogy aki Magyarországra bejött, azt a megfelelő menekültügyi eljárásban részesítve táborokba tudtuk bevezényelni. Ez természetesen nem felelt meg az Európai Unió Dublin III. egyezményének, mert akit nyilvántartásba vettünk, azonnal ki tud jönni ezekről a helyekről, és szabadon mehet az ország területén, azt viszont már ellenőrizni nem tudjuk, hogyan, miként kerülnek aztán egyébként az Európai Unióba.

Ennek kapcsán merül fel az a kérdés, tisztelt képviselőtársam, hogy Magyarország felelőssége miként növekedett meg azzal, hogy földrajzi helyzeténél fogva valóban egy tranzitországnak minősül, és ennek az Európai Uniónak a schengeni határát kell hogy védje. Ha az elmúlt időszakot megnézzük, azt látjuk, hogy 2011-ben 1693 menedékkérő volt Magyar­országon, 2012-ben 2157 menedékkérő volt. 2013-ban már egy ugrásszerű növekedés volt: 18 900, 2014-ben 42 777. Nos, képviselőtársaim, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal mintegy 140 ezer menedékjog iránti kérelmet rögzített, és a szeptember 2-ai ORFK-adatok szerint ez a szám most 163 297 fő; ez 2-ai adat.

Ebből a hatalmas növekedésből fakadóan megállapítható, hogy a nagyfokú migráció magában hordozza biztonságpolitikai kérdések felvetését is, hiszen a tömeges megjelenésen keresztül nem mindenki kerül a rendőrség látókörébe, a Bevándorlási Hivatal látókörébe sem. Így akár különböző terrorista sejtek is létre tudnak jönni és elősegíthető ezeknek a létrejötte. Nem beszélve arról, tisztelt képviselőtársaim, aki ismeri Ásotthalom, Mórahalom vagy Röszke környékét, akkor látja, hogy milyen egészségügyi problémákat is felvethet ez a hatalmas migráció, amely az országra hárul. (Zaj a Jobbik padsoraiból.)

Az is egy nagyon-nagyon szomorú tény, hogy nap mint nap megfigyelhető, hogy a bevándorlók egyre agresszívabbakká válnak, mivel az Európai Unió egyre felelőtlenebbül arra bátorítja a bevándorlókat, hogy hagyják el hazájukat, és vegyék Európa felé az irányt. Nem is csoda, hogy a bevándorlók ebben egyre következetesebbek, és egyre követelőzőbbek, agresszívabbak lesznek, ha ilyen biztatást kapnak.

Tisztelt Képviselőtársaim!Magyarország stabilizálja pénzügyi és gazdasági helyzetét (Folyamatos zaj a Jobbik padsoraiból. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.), ezáltal minél több munkahelyet teremt a magyar emberek számára. Ezt az elért eredményt védenünk kell, mert nem engedhetjük meg magunknak - csak ezt az egy példát említem meg -, hogy 2012-ben 1,1 milliárdot, 2013-ban 1,8 milliárdot, 2014-ben 2,6 milliárd forintot fordítunk a megnövekedett migrációra. Az itt rekedt és a végleges visszafordításig, a határozatok elkészültéig Magyarországnak kell gondoskodnia a napi ellátásról, az orvosi, egészségügyi ellátásról, a szociális ellátásukról, de például a zsebpénz biztosításáról is. Ez mind a mi adófizetőink pénzéből van rájuk fordítva, szolidárisak, humánusak vagyunk, de van egy határ, amit ez az ország elbír, és van, amit már nem. Nyugat-Európában is bebizonyosodott, hogy kulturális téren is adódnak nagyon nagy problémák.

Nekünk meg kell védenünk határainkat, közép-európai országok, amelyek csak nemrég lábaltak ki a gazdasági válságból, nem engedhetik meg, hogy Brüsszel elhibázott politikájának kárvallottjai legyenek. Folytatni akarjuk a gazdaság fejlesztését a nélkül a teher nélkül, amit a Magyarországra érkező illegális bevándorlók elviselhetetlen áradata jelent (Folyamatos zaj a Jobbik padsoraiból. - Az elnök megkocogtatja a csengőt.), nem engedhetjük meg, hogy az illegális bevándorlók veszélyeztessék a magyar emberek munkahelyét, szociális biztonságát.

ELNÖK: Egy kis türelmet kérek, képviselő úr! Tisztelettel emlékeztetem a képviselőtársaimat, hogy televíziós közvetítés is van, és én szégyellem, ha nevetgélő képviselőket látnak a képernyőn egy drámai plenáris ülés kellős közepette. Bocsánatot kérek, hogy erre emlékeztetek. Folytassa, képviselő úr!

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Én eddig mindenkit tisztességgel meghallgattam. Abban bíztam, hogy képviselőtársaim vannak azon a szinten, hogy a másikat is meghallgatják. De az elnök úrnak muszáj volt felszólítani őket. Jogunk van, tisztelt képviselőtársaim, megvédeni kultúránkat, nyelvünket. (Dr. Staudt Gábor: Úgy van!) Úgy van, köszönöm, Staudt képviselő úr.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sopron és környéke, ahol a határnyitás történt, országgyűlési képviselőjeként muszáj szólnom arról, és fontos emlékeztetnem arra a tényre ma, hogy Magyarország ugyanannak az Európának a védelmére tesz lépéseket most, mint annak idején, amikor megnyitotta határait az Európai Unió felé a németek előtt. Minden jelenbeli álságos és demagóg megnyilvánulás ellenére ugyanazon alapvető közös értékekhez való tartozás, közös megerősödésünk és hitünk volt a célja a diktatúra által emelt vasfüggöny lebontásának, mint ahogy a mostani határvédelmi rendszer felépítésének is. Olyan időket élünk most, amikor veszélybe kerültek értékeink, minden, ami európaiságunkban érték, ami biztos és maradandó alapja a fejlődésnek és a gyarapodásnak.

Most a törvénytelen bevándorlás Magyarországot és Európát egyaránt fenyegeti. Veszélyt jelent közös értékeinkre, kultúránkra, de megélhetésünkre is. Ezért tisztességtelen összemosni az európai egység melletti, az európai népek és kultúrák, az összetartozás közös európai értékei melletti vasfüggönybontás és a veszélyt elhárító határvédelmünk megerősítését. A különbség, tisztelt képviselőtársaim, hogy a vasfüggönyt a diktatúra építette a saját népe és a magyarok ellen megfélemlítésünkre, kiszolgáltatottságunkra. Csak emlékeztetni szeretnék: még attól sem riadtak vissza, hogy aknazárat is létesítsenek a határ megőrzése érdekében a saját nemzetük terrorizálására. A határkerítést pedig, tisztelt képviselőtársaim, családjaink, településeink és mindennapjaink biztonsága iránti felelősség építteti, az életünk védelmére. Számunkra a tét ma már az európai életmód és életvitel, a biztonságunk, az európai értékek és a nemzetek megmaradása vagy eltűnése, illetve felismerhetetlenségig történő megváltozása, de ami annál még fontosabb, ma a tét Magyarország biztonsága, mindennapjaink biztonsága, otthonaink, gyermekeink biztonsága.

Tisztelt Ház! Tizenegy éve vagyunk az Európai Unió tagjai. Azért legyünk annak tudatában, hogy az Unión belüli szabad mozgás uniós vívmány és jog. Minekünk ezt kell megvédeni, mert ezáltal tudunk mi, magyarok szabadon mozogni az Európai Unióban, és ezt használva mozognak a magyarok a határok ellenőrzése nélküli átlépéskor, amikor bárhova el tudnak menni az Európai Unióban. Nézzék meg, egy pillanat alatt az osztrák milyen káoszt tudott okozni, amikor bevezetett egyfajta határellenőrzést. Ezért kell nekünk ezt a schengeni határellenőrzést oly módon végezni, hogy ne tudjon az Európai Unió belénk kötni, mert az Európai Unió megteszi azt a kettős mércét, hogy amit ők gondolnak Franciaországban, illetve az alagútnál, azt szabad tenni, vagy szabad tenni Spanyolországban, vagy szabad tenni Bulgáriában, de Magyarországnak nem szabad tenni.

(14.10)

Ha a ’80-as évek végi magyar megnyilvánulások Európa javát szolgálták, tisztelt képviselőtársaim, akkor bízva hihetünk abban, hogy most, 2015-ben is tudunk hasonlóan dönteni, cselekedni Magyarország és Európa érdekében.

Tisztelt Ház! Az Országgyűlésnek benyújtott T/5985. számú, egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlások kezelésével összefüggő módosításáról… - az volt az indítványunk alapvető szándéka, hogy a honvédségnek szánt őrzés-védelmi feladatokkal egyúttal kimondja, hogy a rendőrséggel történő közreműködés során nem vonhatja el annak feladatát és hatáskörét, a honvédség által védendő létesítményeket a kormány rendeletben határozhatja meg. A honvédség új jogosítványa lehet például a gépjárművek közúti megállítása, továbbá a katonák, a rendőrök jogaihoz hasonló felhatalmazást kapnak a helyszínbiztosításra, területzárásra, valamint kényszerítő eszközök alkalmazására, illetve személyi szabadságot is korlátozó intézkedésekre.

Az előterjesztésben kezdeményezzük, hogy a rendőrök és az illegális bevándorlók felkutatása érdekében bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül is behatolhassanak magánlakásokba a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején. A rendőrségi törvényt úgy is módosítanánk, hogy a hatóság külföldi felderítő tevékenységet is folytathasson az embercsempészek elleni küzdelemben. A rendőrség emellett egy másik változtatással bevonhatóvá válna a válsághelyzet alatti járványügyi intézkedésekbe.

Tisztelt Ház! Amikor a honvédség bevonását javasoljuk és a baloldali ellenzék - mondhatnám azt is, hogy törpe ellenzék - már odáig fajul, hogy a hágai bíróságon akarja megtámadni Magyarországot, erre azt tudom mondani, most miniszter úr éppen említette, hogy Ausztria honvédelmi minisztere miként vélekedett a miniszteri értekezleten. De szeretném emlékeztetni tisztelt képviselőtársaimat, hogy amikor Ausztria csatlakozott a schengeni zónához, valóban az osztrák határt, a Bundesheert őrizte és építette föl, és ugyanúgy gépkarabélyokkal szolgálatot teljesítő katonákat láttunk a magyar-osztrák határon, akik ugyanazt a célt szolgálták, amit Magyar­ország akar bevezetni.

Azért szeretném ezt felhívni, hogy amikor a baloldali képviselők ilyennel foglalkoznak, akkor azt kérdezzék meg, hogy Ausztria azt hogyan tehette meg, és ne azt, amikor Magyarország egy válsághelyzetben, egy minősített helyzetben megpróbálja a határai védelmét ellátni. Szeretném azt is elmondani, akkor az osztrák rendőrség, az osztrák katonaság, ha valaki nem azon a bizonyos átkelőponton haladt át, azt bizony előállították, pedig európai, schengeni állampolgárok voltunk már akkor is, sőt meg is büntették 30-40 euróra azt, aki nem azon az útvonalon közlekedett.

Úgyhogy amikor ezt a javaslatot letettük, azt kérem tisztelt képviselőtársaimtól, hogy valóban adjuk meg a felhatalmazást ezen a törvényen keresztül a honvédségnek, hogy segítse Magyarország védelmét. És ezek után köszönetet kell mondani a migrációs hullám ideje alatt a rendőrségnek, a Bevándorlási Hivatalnak, a TEK-nek, az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és természetesen a honvédségnek, hogy erejét megfeszítve próbálta a határidőket teljesíteni és próbálja teljesíteni az elkövetkező időben.

Éppen ezért arra kérem képviselőtársaimat, hogy most helyzet van, olyan helyzet van, amikor össze kell fogni, amikor mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Magyarország határait megfelelő módon védjük, ezzel természetesen Európa határait és a schengeni határok védelmét látjuk el.

Kérem, hogy ebben támogassák az előterjesztésünket és szavazzák meg, ezzel segítve Magyarország biztonságát, családjaink, gyerekeink biztonságát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
98 6 2015.09.22. 5:01  5-8

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 224 éve, 1791. szeptember 21-én született gróf Széchenyi István. Az évforduló alkalmával fontosnak tartom a magyar Országgyűlésben is felidézni a modern, új Magyarország megteremtőjének, a legnagyobb magyarnak életművét és személyiségét. Ma is időszerűek Széchenyi István korszakformáló eszméi, tevékenysége, mindaz, amit örökségül hagyott a nemzetnek.

A magyar közélet, politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, példaképe a közösségért tenni akaró minden magyarnak. Politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika, a közösségi egyesületi élet, a sport reformjainak megvalósítója, számos jelentős intézmény alapítója, de mindenekelőtt hitben élő, igaz hazafi. Ő úgy tartotta: „Minden becsületes szívnek legszentebb a hon.”

Életműve fő jellemzője hite és hazaszeretete. Ezért Széchenyi István életműve, világ- és életszemlélete mindig időszerű, korszerű; korszerű ez ma is. Mi, Sopron vármegyeiek büszkék vagyunk arra, hogy Széchenyi István élete fontos, meghatározó éveit Cenken és Sopronban töltötte. És büszkék vagyunk az egész haza sorsát átfogó, nemzeti jövőnket meghatározó munkásságára, mint ahogyan az egész magyar nemzet méltán büszke a ma is korszerű, időszerű államférfira; követendő példaképe, akinek elvei teljes összhangban állnak tetteivel.

Tisztelt Képviselőtársaim! És fontosnak tartottam ma itt szólni azért is, mert a Széchenyi-évforduló mindenképpen örömteli alkalom arra, hogy Sopron és térsége országgyűlési képviselőjeként köszönetet mondjak a térségben élők nevében a magyar kormánynak, miniszterelnök úrnak, L. Simon László államtitkár úrnak, hogy meghallva kérésünket, a nagycenki Széchenyi-örökség értékéhez és rangjához méltó helyreállítása megkezdődhetett. Köszönet, hogy a kormányzati ígéretet tettek követik, hogy a Széchenyi-örökségnek, mint a magyar nemzeti műemlékvagyon egyik kiemelt elemének helyreállítását, megőrzését, az utókornak való bemutatását a köz szolgálata fontos részeként Magyarország kormánya kiemelten fontos ügyként támogatja.

Ennek a kormányzati szándéknak konkrét ered­ményei vannak. Többek között, hogy a Nagycenken található Széchenyi-emlékek vagyonkezelői joga az Eszterháza Központhoz került; hogy a kormányzat jelentős forrásokat csoportosított át a nagycenki emlékegyüttes fejlesztésére; hogy a többéves munka nyitányaként sor kerülhetett a Széchenyi-kastély homlokzatának felújítására, továbbá 120 millió forintos támogatásból helyreállította a Széchenyi-mauzóleumot.

Mindezek megerősíthetik bennünk azt a bizakodást, hogy a jövő évi, 225 éves Széchenyi-évfordulóig további fejlesztésekre sor kerülhet, amelyek változatlanul azt a célt szolgálják, hogy rangjához méltó zarándokhellyé válhassék a Széchenyi-emlékhely. Ehhez továbbra is tisztelettel kérem a kormány támogatását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Széchenyi Istvánnak a cselekvéshez az irányt, az erőt a gondviselésbe vetett hite, tántoríthatatlan hazaszeretete adta. A maga korában nemzete szolgálatában nem kevesebb nehézséggel kellett megküzdeni, mint amivel mi magunknak is most, magyaroknak.

Ma, amikor hazánk és Európa védelme a tét, amikor értékeinket veszély fenyegeti, meggyőződésem, hogy a helyes cselekvéshez az irányt és az erőt változatlanul a gondviselésbe vetett hit és a hazaszeretet jelentheti, amelynek példáját a mindig időszerű Széchenyi István élete adja, mert minden becsületes szívnek legszentebb a hon. A nagycenki mauzóleumhoz vezető sétány egyik járólapjában egy régről beépített kőben olvasható a Széchenyi-idézet: „Tőlünk függ minden, csak akarjuk!”

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 46 2015.10.20. 9:07  39-54

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló T/6623. törvényjavaslat az okmánybiztonság adminisztratív védelméhez, a bűnmegelőzéshez, továbbá az ismeretlen bűnelkövetők korszerű technológián alapuló, minél rövidebb időn belül történő azonosításához fűződő társadalmi érdek teszi indokolttá és szükségessé a jelenlegi személyazonosítási módszerek és eljárások kiegészítését. Mindezt az okmányhamisítás új elkövetési alakzatai, számos bűncselekmény határon átnyúló jellege is szükségessé teszi. Csak egy tegnapi példa: a híradásokból ismerhettük meg, hogy magyar megrendelésre szlovákok beszerzik az autót, a szerbek pedig okmánnyal látják el, tehát teljesen indokolt az, hogy valóban ezek az okmányellenőrzések meg tudjanak történni. A törvényjavaslat célja egy olyan arcképprofilokat nyilvántartó rendszer törvényi feltételeinek megteremtése, amely a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jog tiszteletben tartása mellett támogatja az adatigénylésre jogosult szervek személyazonosításra irányuló tevékenységét.

A törvény alapelvei a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jog elsődlegességéből indulnak ki, és megfogalmazzák az érvényesülésének alapvető feltételeit. Rögzítésre kerül, hogy csak a központi szerv kezelheti az arcképprofilok összességét, amely tevékenységet minden más adatkezeléstől elkülönítetten, a törvényben meghatározott célból és kizárólag az igénybevételre jogosult szerv végezheti. A törvény által létrehozni és szabályozni kívánt rendszer olyan országos hatósági nyilvántartás, amely a hatálya alá tartozó polgároknak kizárólag e törvényben meghatározott arcképprofiladatait, illetve az azokhoz rendelt technikai kapcsoló számokat tartalmazza. Az arcképmás az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény - a továbbiakban infotörvény - meghatározása alapján személyes adatnak minősül, amelyet az Alkotmánybíróság több határozatban kimondott. Az Ab-határozat szerint a képi megfigyelés nyomán nyert, valamilyen hordozón rögzített felvétel személyes adatnak minősül. Mivel az arcképmás ezt a minőségét nem veszíti el az átalakítást követően sem, ezért az arcképmásból képzett arcképprofil is személyes adat.

A tervezett szabályozás körében az infotörvény 5. § (1) bekezdés b) pontja szerint kötelező adatkezelésről beszélhetünk.

Az infotörvény 5. § (3) bekezdése alapján a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit és az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény határozza meg.

A fentebb ismertetett érvek alapján - figyelembe véve az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltakat - a biometrikus arckép-azonosítás törvényi szintű szabályozása indokolt.

A nyilvántartásban kezelt adatok köre: az arcképprofilok, illetve az azokhoz rendelt technikai kapcsoló számok. A nyilvántartás vezetése a központi szerv feladatát képezi, amely szerv az adatközlésre kötelezett szerv értesítése alapján gondoskodik az egyes nyilvántartási elemek bejegyzéséről, valamint törléséről. A technikai kapcsoló szám képzése úgy történik, hogy abból semmilyen ágazati azonosító kód vagy egyéb azonosító adat nem nyerhető vissza. Minden technikai kapcsoló szám egyedi, nem általánosan használt, ezért nem alkalmas adatkezelések összekapcsolására.

A törvényjavaslat megfelel a személyes adatok védelméhez fűződő jogból fakadó alkotmányossági, úgynevezett osztott információs rendszerek követelményének, amely alapján az ugyanazon érintettről egy adatkezelő által kezelt személyes adatok köre csak a lehető legszükségesebb mértékre korlátozódhat, és ez nem eredményezheti azt, hogy az adatke­zelő a személyiségprofil kialakítására alkalmas adatok széles köréhez rendelkezzen hozzáféréssel. A nyilvántartások az adatkezelés törvényben meghatározott céljainak keretei között, e célokra korlátozódóan kezelik az érintettek személyes adatait.

A törvény hatálybalépését követően egy úgynevezett ősfeltöltés történik annak érdekében, hogy a központi szervnél rendelkezésre álljanak a törvényben meghatározott nyilvántartásokban kezelt arcképek. Ennek érdekében a központi útiokmány-nyíl­vántartást és a közúti közlekedési nyilvántartást ve­zető szerv a polgár általa kezelt arcképmását és természetes személyazonosító adatait a személyi­adat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv részére átadja. Ezek olyan polgárok arcképmásai, akik szerepelnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban. A nyilvántartás ezekhez az arcképmásokhoz technikai kap­csoló számot képez, és együtt átadja az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szervnek. Az ősfeltöltés része továbbá olyan arcképmások feltöltése is, amelyek a nyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal rendelkező magyar állampolgároké.

A törvényjavaslat taxatíve meghatározza, hogy mely szervek milyen célból jogosultak az arcképelemzői tevékenység igénybevételére. Tehát nem hozzáférésre, hanem adatigénylésre jogosultak azok a szervek, amelyeket már Bárándy képviselő úr részletesen felsorolt.

A tárolt arcképprofilokban történő keresés minden esetben ügyhöz kötötten történik. A központi szerv az igénybevételre jogosult szerv kérelmére arcképelemzési tevékenységet akkor folytathat, ha az igénybevételre jogosult szerv pontosan megjelöli annak célját, az igénybevétel célját megalapozó ügy azonosítását szolgáló adatokat, és azt az igénybevételre jogosult szerv által írásban felhatalmazott személy kezdeményezi.

Mint ahogy már elhangzott, az arcképelemző tevékenységnek két típusa van: az egyik az ismeretlen személy azonosítása, a másik pedig a személyazonosság ellenőrzésére történik.

Az ismeretlen személyek azonosítása esetén az adatigénylésre jogosult szervektől - például a nyomozó hatóságtól - érkező arcképmásból képzett arcképprofilok kerülnek összehasonlításra az arcképprofil-nyilvántartásban kezelt összes arcképprofillal. A személyazonosság ellenőrzése esetén viszont az adott személyhez tartozó arcképmásból képzett arcképprofil kerül összehasonlításra az arcképprofil-nyilvántartásban szereplő profillal.

(12.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az adatszolgáltatás keretében kiértékelési tevékenység elvégzését követően csak a releváns arcképprofilhoz hozzárendelt kapcsolati kód átadása történik meg az adatigénylésre jogosult részére. Az adatigénylésre jogosult az integrált portálalapú lekérdező rendszer felületén keresztül, jogosultságának megfelelően egy, az általa indított külön eljárás keretében kapja meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban kezelt, az átadott kapcsolati kódhoz tartozó személyes adatokat. Az adatszolgáltatás keretében a kapcsolati kód átadása az adatigénylésre jogosult részére folyamatos, mindenre kiterjedő naplózás mellett történik. Az adatvédelmi és az adatbiztonsági elvárások maximális betartásával történik meg mindez. Az adatigénylésre jogosult szervek, valamint e szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott személyek egy külön nyilvántartásban, a jogosultsági nyilvántartásban kerülnek rögzítésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel az elhangzottakra, a Kereszténydemokrata Néppárt nevében a törvényjavaslat elfogadását, támogatását javaslom, különösképpen a jelenlegi helyzetekre, ami Magyarországon, illetve a határainkon, a határokon átnyúló rendszerek miatt szükséges. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 62 2015.10.20. 9:55  55-68

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a T/6625. számon benyújtotta a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát. A módosítás célja a jogalkalmazó szervek tapasztalatainak beépítése a szabálysértési kódexbe és az uniós jogi kötelezettségeknek a teljesítése. A szabálysértések olyan kriminális cselekmények, amelyek a társadalmi együttélés általánosan elfo­gadott szabályait sértik, vagy veszélyeztetik, de a bűn­cselekmény büntetni rendeléséhez szükséges koc­kázatokkal és veszélyességekkel nem rendelkeznek. A szabálysértés és szabálysértési jog, a szabálysér­tések általában nem érik el a társadalom erkölcsi rosszallását, az ilyen cselekményeknél alacsonyabb fokú és mérhető materiális károkozást. Ezért a jogalkotó nem rendel hozzá büntetőjogi következményt.

A szabálysértések két nagy csoportja: a kriminális jellegű szabálysértések olyan tényállások, amelyek megfelelnek egy büntetőjogi tényállás kisebb súlyú alakzatának általában a közigazgatáshoz nem kötődő részéhez; a közigazgatás elleni szabálysértések olyan magatartásformák, amelyek nem kriminális jellegűek, nincs büntetőjogi összefüggésük.

A szabálysértési jog felöleli egyrészt a társadalomra kevéssé veszélyes cselekményeket, másrészt a közigazgatás rendjét sértő magatartásformákat. Ez a jogterület két jogág között áll, a fogalom- és az eljárásrendszere mindkettőre támaszkodik. A jogirodalomban eltérő vélemények vannak arról, hogy a szabálysértési jog mennyire közelítsen a büntetőjoghoz, és szükséges-e a közigazgatási büntetőhatalom egységes kodifikációja.

(13.00)

Egy társadalom életében a legfontosabb közös érték az a rend, amely megadja a hétköznapok biztonságát, amely a boldogulás alapfeltételét jelenti. Rend és rendezettség hiányában lehetetlen egy ország, egy közösség építése, növekedése, fejlődése. Csak zárójelben jegyzem meg: rend hiányában a külpolitika bátor kiállása is lehetetlenné válik. Nemzeti érdek, hogy Magyarországon rend legyen, olyan rend, amely igazságot szolgáltat, megfelelően szigorú törvényeket alkot, és mindenkinek védelmet garantál, egyben a megelőzést is szolgálja.

A törvénymódosítás a 2012. évi II. törvény tekintetében a jogalkotás mögötti gyakorlati okokat is megvilágítja, és amikor ezeket keressük, rá kell irányítanunk a figyelmet arra, hogy a mindennapok során felmerülő problémák megoldásának hatékonnyá tétele az egyik legfontosabb szempont. Ilyen, mindennapokban jelentkező probléma az a helyzet, amikor a rend betartása maga sérül, s amivel kapcsolatban a vonatkozó jogszabályok is rendszertelenek. Ezért volt a 2012. évi II. törvény, amely ezt rendezte. Most a finomhangolásnak teszünk eleget, a tapasztalatok alapján tesszük ezt, továbbá az EU-s jogi kötelezettségeket is betartjuk. Ezzel a társadalom rend iránti igényét igyekszünk kielégíteni. A rend, a törvények, a szabályok betartása egy közösség, az ország, az intézményeink működőképességét, az élet rendes mederben történő folyásának biztosítását, azaz a fejlődést szolgálja.

A jogalkotó szándékának érvényesítését minden esetben eszközének, a jognak a mindennapi gyakorlathoz való igazítása jelenti úgy, hogy az elveknek, a rend fenntartásának, a törvény betartása elvének, a társadalom tagjai védelmének biztosítottnak kell lennie. E jogpolitikai célt akkor tudja a jogalkotó elérni, ha világosan látjuk a rendet és biztonságot veszélyeztető kiváltó okokat, és azok megszüntetésére is megfelelő eszközöket találunk, olyanokat, amelyek a gyakorlatban működőképesek.

Ez az az aspektus, amely tágabb összefüggésrendszerbe helyezi a jogalkotói munkát és visszavezethető minden olyan törvényünkre, amelyek tárgyi területe összefüggésbe hozható az egész Alaptörvényünkkel. E tágabb összefüggésben jelenti a társadalomnak azt a morális állapotát, amely a családok állapotával, a nevelés, a köznevelés minőségével is összefüggésbe hozható.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szabálysértési törvény megalkotásának célja egy hatékony, gyors és költségkímélő rendszer bevezetése volt, az adminisztrációs terhek csökkentése. Szigorodott és kibővült a szankciórendszer, megszűnt az eljárások párhuzamossága, és egyszerűsödött az eredetileg szerteágazó szabálysértési hatósági rendszer. Megszüntettük az alapvető jogi anomáliákat, és az európai irányelvekhez igazítottuk a törvényt. A jelenlegi módosításokra a gyakorlati tapasztalatok birtokában kerül sor, mindarra, ami tovább erősíti azt a bevezetés óta helyesnek bizonyult szemléletváltást, amelynek célja, hogy védjük a törvénytisztelő embereket.

A gyakorlati tapasztalatok már bebizonyították, hogy valóban egy finomhangolásra szükségünk van. A KDNP egy szolidáris társadalom felépítéséért kíván tevékenykedni, számára fontosak az egyének és kisközösségek, a családok. Egy olyan társadalom felépítésén dolgozunk, amelynek erős morális, erkölcsi tartása van, olyan, amelyre alapozva a törvény visszatartó ereje működik adott esetben a szabálysértések vonatkozásában is. Hisszük, hogy az ember erkölcsi lény, kultúrája és a szempontjai alapján mérlegelés után, szabad akaratából hozza meg döntéseit. Ezek értelmi rend szerint történnek, ami többek között függ a neveléstől, a betartandó szabályoktól, azok elfogadásának készségétől, a szűkebb és tágabb közösségtől. Másrészt a KDNP alapvető meggyőződése az is, hogy minden ember méltó az emberi létre, minden embernek joga van arra, hogy biztonságban élhessen, szabadon gyarapíthassa értékeit, tevékenykedhessen családjáért.

A szabálysértési törvény módosítása mindezekkel a kereszténydemokrata alapelvekkel is összhangban van. Még hatékonyabb módon biztosíthatja a közrendet, a köznyugalmat az emberek jogos elvárása szerint. Egy-egy település lakosainak szubjektív biztonságérzetét a nagy számban előforduló, gyakran csekély súlyúnak számító események nagyban meghatározzák. Továbbá a választópolgárok által joggal elvárt szigorítás mellett fontos, hogy a szabálysértések eljárásainak területén is rend legyen, hogy működőképes és megelőző funkciót betöltő törvényünk legyen.

Tisztelt Ház! A törvénymódosítás következtében a gyakorlati tapasztalat alapján a településeken élők biztonsága tovább növekedhet. Az emberek lakókörnyezetükben a legnagyobb nyugalomban szeretnének élni, szeretnék élni mindennapjaikat. Biztonságos közlekedést, köztereket szeretnének, és azt, hogy a legkisebb rendzavarást se kelljen elviselniük. Ezért fontos elvünk, hogy a törvénynek a megelőzést kell szolgálnia a lehető leghatékonyabban. Ez áttekinthető szabályokat, egyszerű és gyors eljárást, hatékony végrehajtást feltételez.

A módosítások a felsorolt szempontoknak hivatottak megfelelni és ezeket erősítik. Szintén a már felsorolt célokat szem előtt tartva egyes területeken szigorítottuk a szankciórendszert, hangsúlyozom, hogy mindez lehetőség, mert nem a büntetés, hanem a megelőzés a cél. Ezeknek az elveknek az érvényesítését tartjuk szem előtt a további módosításokkal, tudatosítva azt a közgondolkodásban, hogy a szabályok azért vannak, hogy betartsák őket. Meggyőződésem, hogy újabb lépést teszünk ezzel afelé, hogy a jogkövetés erősödjön Magyar­országon. Egy olyan új szabálysértési eljárási rendszer kialakítása történik, amely hatékony és gyors eljárási lehetőséget biztosít az egyes szabálysértési hatóságok számára, mindemellett költséghatékony eljárás, amelyben a szabálysértés elkövetőjének már nem fűződik érdeke az eljárási cselekmények indokolatlan elhúzásához. A jogharmonizáció szükségessé tesz olyan módosításokat, amelyeket az Európai Parlament, az Európai Tanács irányelvei fogalmaznak meg. Meggyőződésem, hogy az új szabálysértési törvény módosítása megvalósítja azokat a célokat, amelyek érdekében megszületett, és amelyeket a most előterjesztett módosítások hatékonyabbá tesznek, továbbá az uniós jogi kötelezettséggel összhangba hoznak. A Kereszténydemokrata Néppárt a törvény módosítását támogatja, és erre kérem a képviselőtársaimat is. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
107 76 2015.10.20. 7:20  69-80

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által benyújtott törvényjavaslat az egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges és más célból történő módosítására tesz javaslatot. A módosítások egy része technikai jellegű, és az európai uniós szabályozási eljárásoknak való megfelelést szolgálják. Már előttem is többen megfogalmazták, hogy például a 2015. február 1-jei hatállyal módosult a SIRENE kézikönyv, és ezzel összefüggésben a második generációs schengeni információs rendszerben - SIS II. - központilag új kódok, elvárt intézkedések ke­rül­tek bevezetésre a vonatkozó kódtábla-mó­dosítással együttesen, ezért szükséges a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény, valamint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Vas Imre képviselőtársam tételesen végigment azokon a pontokon, amiket itt részletesen már jómagam nem akarok kifejteni, de az egyik pont konkrétan az Interpol FIND-rendszer magyarországi megvalósításával fog­lalkozik, és erről a rendszerről néhány gondolatot szeretnék mindenképp megosztani képviselőtársaimmal. Ez egy olyan online alkalmazás, amelynek segítségével a tagállamok bűnügyi és határrendészeti szolgálati állománya, illetve ügyeleti szolgálati állománya közvetlenül hozzáférhet három meghatározó Interpol-körözési modul, a személyi körözések, az elveszett, eltulajdonított úti okmányok, SLTD, valamint az eltulajdonított gépjárművek adatállományához. Az Interpol-körözésekhez jelenleg hazai szinten kizárólag a NEBEK kijelölt állományának van hozzáférési jogosultsága. A hazai és nemzetközi bűnüldözés hatékonyságának elősegítése és bűncselekmények eredményesebb felderítése, illetve az Európai Unió elvárásainak teljesítése érdekében indokolt, hogy a felhatalmazással rendelkező állomány közvetlenül hozzáférjen az Interpol FIND-rendszer körözési adatállományához. Az Interpol, felismerve a változó tagállami igényeket, egy speciális online alkalmazás rendelkezésre bocsátásával lehetővé tudja tenni a meghatározott Interpol-körözési nyilvántartások vég­pontjainak kiterjesztését. Az Interpol FIND-rend­szert a hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a Robotzsarun keresztül fogják elérni, hozzáférési jogosultsággal pedig azon szervek és személyek rendelkeznek majd, akik hozzáférnek a hazai körözési nyilvántartási rendszerhez, illetve a határellenőrző regisztrációs rendszerhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! A körözési nyilvántartási rendszerről már szóltak, a büntető törvénykönyvről már szóltak, tehát erre részletesen nem térek ki. A fegyveres biztonsági őrségről szintén szóltak, amit fontosnak tartok valóban, hogy rendesen szabályozzuk a fegyveres biztonsági őrökről és a mezei őrszolgálatról szóló törvényt, mert ez meghatározóan befolyásolja a szakmai képesítések meglétét. Ugyanúgy szóltak már a menedékjogról szóló 2007. évi törvénynek a megfelelő kiegészítéséről, hiszen napjainkban ez nagyon szükségessé vált.

A tűz elleni védekezéssel valóban kell foglalkozni, ennek részleteit azonban részletesebben ki kell még munkálni, de mindenképp szükséges a vonatkozó rendelkezéseket is megfelelő módon átalakítani. A közúti forgalom-ellenőrzésről is szóltak már természetesen.

A hozzászólásom végén röviden arra szeretnék a rendészeti bizottság tagjaként kitérni, hogy nagyon fontos, hogy a rendészeti feladatok ellátására létrehozott szerv jogosult legyen, még egyszer hangsúlyozom, az Interpol nyilvántartásából származó automatizált rendszerhez közvetlenül hozzáférni, és ehhez a törvényi felhatalmazást meg kell adni. Ezért indokolt a törvénybe iktatása.

(A jegyzői székben Mirkóczki Ádámot
Ikotity István váltja fel.)

A határokon átnyúló szervezett bűnözés egyes megjelenési formáinak, a kábítószer-, az embercsempészet, az illegális migráció elősegítése, illetve a kiberbűnözés megerősödése mellett az Iszlám Állam által képviselt barbár terrorizmus olyan típusú közbiztonsági kihívás elé állítja mind Európát, mind Magyarországot és a világot, ami egységes, összehangolt erőfeszítést kíván mindannyiunktól, az európai rendvédelmi szervektől is. Tekintettel arra, hogy az említett szervezett bűnözői körök tagjaira, valamint az Iszlám Állam szimpatizánsaira nagyfokú mobilitás jellemző, kellő időben történő azonosításukhoz feltétlenül indokolt a schengeni térségbe, illetve az Európába irányuló utasforgalom fokozottabb, következetesebb adattári ellenőrzése, illetve mindehhez szükséges a nemzeti jogszabályi háttér megerősítése és átláthatóbbá tétele.

(14.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! A hozzászólásom végén változatlanul csak meg szeretném erősíteni, hogy az Interpol FIND-rendszerhez a hozzáférést megfelelő módon biztosítani kell, és ehhez a megfelelő szabályozást, mint ahogy a rendőrségi törvényben a határforgalom ellenőrzése során történő adatkezelést, az idevonatkozó paragrafusban rögzíteni kell. A rendőrségről szóló törvény 91/K. §-ában történő nevesítése nyomán a rendőrség jogosulttá válik a határforgalom ellenőrzése során az államhatáron átlépő harmadik ország állampolgára által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait összevetni az említett nyilvántartásban rögzített adattartalommal.

Figyelemmel arra, hogy a rendőrségi törvény az egyes adatoknak az Interpollal történő cseréjéről szóló 2005. január 24-ei tanácsi közös álláspontban foglalt, európai uniós kötelezettségnek való megfelelést szolgáló előírásokat is rögzíti, a szóban forgó uniós normát a törvény jogharmonizációs záradékában is szükséges megjeleníteni.

Véleményem szerint, tisztelt képviselőtársaim, a tervezett módosítások - amelyekhez várnánk az előttem szóló ellenzéki képviselőnek is a támogatását - alkalmasak hazánk és az Európai Unió védelmére az illegális gazdasági bevándorlással és az ahhoz kapcsolódó bűnözőkkel szemben.

Tekintettel az elhangzottakra a Kereszténydemokrata Néppárt nevében a törvényjavaslat elfogadását javasolom, támogatni kívánom, és támogatni kérem a képviselőtársamtól is az elkövetkező időben is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 10 2015.11.03. 5:05  9-12

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt héten emlékeztünk meg 1956. október 23-áról, amikor a magyarok példát mutattak Európának, az egész világnak, hogy miként kell harcolni az emberhez méltó értelmes életért, a létet megsemmisítő, a lelket megnyomorító, Istent és az emberi életet nem tisztelő kommunista ideológiát megvalósítók ellen. Akkor a nemzet máig ható önbecsülésére és erejére talált. Magyarország erkölcsi és politikai példát mutatott az egész világnak.

A héten pedig a nemzeti gyász emléknapján emlékezünk arra, hogy miként tiporták el a szabadságharcunkat, amelyet kegyetlen megtorlás követett, ami elől százezreknek kellett menekülni. Igen, mi magyarok tudjuk, hogy mit jelent igazán menekültnek lenni, mert menekültként érkeztünk az osztrák táborokba. Itt engedtessék meg a családunk példáját bemutatnom, hogy az akkori helyzetet összevessem a mostanival. Sógorom a soproni vasöntöde épületéről a vörös csillag levételében tevékenyen részt vett, és nem volt más választása, menekülnie kellett a családjával, együtt a nővéremmel, a 3 éves unokaöcsémmel, a 4 hónapos unokahúgommal, jómagam 7 évesen az édesanyámmal. Tehát tudom, mit jelent, amikor egy család menekül, és a traiskircheni táborban jogkövető módon várja, hogy valamely ország befogadja. A magyar menekültek azonos kultúrkör­nyezetből érkezve tudtak integrálódni úgy, hogy második otthonukban megbecsült polgárok lettek. A mostani invázióban ránk zúduló tömegre mindez nem érvényes. A törvénytelenül érkezőknek többnyire az integrációval alapvető gondjaik vannak, lásd Stockholm vagy Berlin példáját.

Tisztelt Ház! A kormány mindent megtesz, hogy megvédje a magyar családokat, országunkat, mindazt, amit felépítettünk, munkával létrehoztunk. A jog szerint is menekültek menedéket találnak, de jogos elvárásunk, hogy betartsák a törvényeinket, mindazokat az előírásokat, amelyek az ő itt-tartóz­kodásukat szabályozzák. Elvárásunk, hogy az eddigi munkánk közös eredményeit ne tegyék tönkre ‑ ezt kívánja a rend, a befogadó ország iránti tisztelet ‑, mint ezt valamennyi magyar menekült megtette 1956-ban. Magyarország betartja a genfi egyezményt, a dublini III.-at és a schengeni egyezményt egyaránt. Határaink nyitva vannak, a határátkelési pontokon menekültként bárki beléphet az országba, és számára védelmet biztosítunk. De egyetlen gazdasági bevándorlót sem kívánunk befogadni.

A magyar emberek iránti közös felelősségünk, hogy az Országgyűlés olyan felhatalmazást adjon, amely a betelepítési kvótáról szóló uniós döntést nem támogatja. Az európai értékek védelmében számunkra Magyarország az első, a magyar családok az elsők, minden magyar település az első, és minden más csak utána következik. Csak erős nemzetállamok tudják olyan erőssé tenni Európát, hogy az identitását megőrizze, hogy Európa ne veszítse el mindazt, amit a közjó megteremtése területén elértünk. Ma Európa egy anarchikus állapot felé sodródik. Meggyőződésünk, hogy az egyetlen magyar és európai esélyünk a polgári, keresztény, erős Magyarország és az identitását megőrző Európa.

Az évezredes zsidó-keresztény kultúra értékeire, az európai értékrendünkre alapozott meggyőződésünk, hogy a nemzetállam biztosítja a demokrácia alapértékének, a közjónak a legjobb védelmét. Ezért Európának össze kell fognia, mint ahogy a visegrádi 4-ek is bebizonyították, hogy csak közös összefogással lehet megfékezni a migránsválságot, és helyreállítani az európai határok védelmét. A közös célunk az lehet ‑ amiben az Európai Uniónak is részt kell vállalnia ‑, hogy a migránsok a saját hazájuk boldogulásáért tegyenek meg mindent.

Tisztelt Ház! Köszönettel tartozunk a magyar rendőrségnek, a honvédségnek, a Bevándorlási Hivatal munkatársainak a helytállás emberfeletti teljesítményéért, és minden civilnek, aki segített. Erősítse őket és minden magyart a kormány helytállása és határozottsága a migránsinvázió kezelésében. Az elismerést kiváltó erkölcsi politika példája, hogy az emberektől kapott felhatalmazás szerint felelősséggel védi meg határainkat, családjainkat, értékeinket, eredményeinket és egyben Európát. Közös felelősségünk, hogy egy erős, keresztény Európa kerüljön ki a migránsválságból, a schumani eszmékre alapozódva, mert Európa vagy keresztény lesz vagy nem lesz. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(9.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 36 2015.11.03. 5:39  29-46

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány az új közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló 2014. (XII. 30.) kormányhatározattal a közszolgálati rendszerek átalakítása, rendészeti, honvédelmi és közigazgatási életpályák megteremtése érdekében elfogadta az új közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló koncepciót, amelynek részeként a hivatásos szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak tekintetében az Országgyűlés elfogadta a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényt, a Hszt.-t.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényjavaslat történelmi léptékű. Olyan jogszabály megalkotását tűztük ki célul a 2015. évi XLII. törvény megalkotásakor, amelynek alapelve az volt, hogy a hivatásos állomány megbecsülését, a közbiztonság javítását szolgálja. Nemzeti érdekünk, hogy olyan törvényben rögzítsük a hivatásos állomány szolgálati jogviszonyát, amely a pálya vonzerejét növeli, ugyanakkor megteremti azokat az optimális feltételeket, amelyek között úgy teljesíthetik szolgálatukat a hivatásos állomány tagjai, hogy az a rend, a közbiztonság betartatását és betartását maradéktalanul biztosítsa és biztosíthatjuk. Ez az állampolgárok jogos elvárása, ez szolgálja a lakosság biztonságérzetét.

Általánosságban az új közszolgálati életpálya alapelvei között az elvi megalapozottság, a jogi megalapozottság és a komplexitás szerepel. Kiszámítható és motiváló előmeneteli és új illetményrendszer kialakítása volt az egyik célja a rendvédelmi feladatot ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyát újraszabályozó törvénynek. És azt tapasztaljuk, hogy ezt a célt a törvény betölti. Arra is szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy a javaslat előkészítésébe bevontuk a hivatásos állomány és az érintett érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezeteket, a Magyar Rendvédelmi Kart.

Az állomány tagjai kérdőívet töltöttek ki, javaslatot tettek a törvényalkotói munka során. A megfogalmazott javaslatok beépültek az új törvénybe. Amint az köztudott, a legfontosabb változások között megszűnt az automatikus előmeneteli rendszer, a vezetői beosztások meghatározott időre szólnak, a hivatásos állomány volt tagjaiból létrejött a tartalékos állomány. Egyébként a törvénymódosítást megelőzően az állomány tagjai közül szinte mindenki az új illetményrendszer kidolgozását kérte. Mint már említettem, 2015. július 1-jén az új szolgálati törvény hatálybalépésével történelmi léptékű változás következett be a rendvédelem hivatásos állományú tagjainak életében.

Hosszú évek várakozását követően az új, 2002 óta nem tapasztalt illetményemelés jelentős változást hozott a hivatásos állomány anyagi megbecsülése érdekében, amely mellett egy új elveken nyugvó előmeneteli rendszer is bevezetésre került. Az új illetményrendszer kialakításával a többi között az volt a célunk, hogy az illetmény tükrözze a szolgálati beosztás értékét, a szolgálati tapasztalat értékét, a hivatásos állományhoz tartozó megbecsülését és az adott időszakban nyújtott teljesítményt. Ez utóbbi azonban nem épült be a bérbe. 2019. január 1-ig többlépcsős, összességében 50 százalékos béremelés valósul meg. A javaslat elindítja a közigazgatási reform egyik alapgondolata, a közszolgálati hivatásrendek közötti foglalkoztatási összhang és az átjárhatóság megteremtését is.

A törvény hatálya kiterjed a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, a hivatásos katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományára. A bérfejlesztés több lépcsőben valósul meg. Ennek első üteme már megtörtént 2015. július 1-jével. Az új előmeneteli rendszer szerinti besorolással és szükség szerinti további egyéni korrekciós intézkedéssel a hivatásos állomány valamennyi tagja részére állománykategóriánként differenciált mértékű, 30-25, illetve 15 százalékos illetményemelésre kerül sor, amit az elkövetkező négy évben további, átlagosan 5-5 százalékos béremelés fog követni.

A Hszt. módosításának fő célja, hogy a 2016. január 1-jei illetményfejlesztés szabályainak meghatározása megtörténjen. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó hivatásosok szolgálata iránti megbecsülésünk és elismerésünk jeléül, továbbá az ország, az állampolgárok biztonsága iránti kellő felelősséggel döntve támogassák a törvénymódosítást, mint ahogy azt a KDNP-frakció támogatja az elkövetkező időben.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 150 2015.11.09. 1:53  149-156

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Július 1-jétől nyújthatták be a pályázataikat azok, akik az „Otthon melege” program mosógépcserét támogató alprogramjában kívántak részt venni. A programnak ez már az ötödik alprogramja, amit a korábbiakhoz hasonlóan komoly érdeklődés kísér, amit az is jól mutat, hogy a félmilliárd forintos pályázati keret négyszeresére érkezett igénylés.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a beérkező igényeknek megfelelően bővítette a programra szánt keretet, ezzel biztosítva, hogy minél többen részesülhessenek támogatásban. Ahogyan a program korábbi pontjai, úgy a mosógépcsere-program is azt a célt szolgálja, hogy a háztartások energiahatékonyságát növelje és ezzel egy időben csökkentse a kibocsátott szén-dioxid-mennyiséget. A mostani programot meg­előző időszakban pályázni lehetett homlokzatszigetelésre, kazáncserére, hűtő- és fagyasztó­gép­cserére, valamint társasház-felújításra. A korábbi évek programjai a mostani csereprogramhoz ha­sonló­an sokak érdeklődését váltotta ki, feltehetően azért is, mert a megvalósult projektek a kormány által bevezetett rezsicsökkentésen felül további megtakarításokat eredményeztek a családoknak. Ezek a megtakarítások segítik a családok életkörülményeinek javítását, és azt is mondhatnánk, hogy egyfajta zöldítést is véghezvisznek a családok energia-háztar­tásában.

Ezek alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat, sikeresnek mondható‑e az „Otthon melege” program mosógépcsere-alprogramja. Erre várom államtitkár úr válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
115 154 2015.11.09. 0:54  149-156

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm az államtitkár úr válaszát, mert valóban, a lakossági visszajelzések mind azt támasztják alá, hogy nagyon nagy sikere volt ezeknek a programoknak, mind a háztartások korszerűbb felszerelését célzó pályázat fogadtatása, mind ‑ amint ön is most elmondta a számokat ‑ hogy milyen nagy mértékben pályáztak erre a lakosság köréből. Mi úgy gondoljuk, hogy az energiatakarékosságot, a környezetvédelmet, a környezettudatos gazdálkodást, gondoskodást a háztartásokon belül is szolgálta ez a pályázat, továbbá ahogy ön is fogalmazott, a rezsicsökkentést is nagyban segítette. Úgy gondolom, hogy ezzel egy családpolitikai támogatási rendszert is kiegészített még ez a pályázati lehetőség.

Mindenképp célszerűnek tartjuk, hogy hasonló pályázatok a jövőben ‑ ha lehetőség nyílik ‑ valóban segítsék továbbra is a magyar családok boldogulását. Köszönöm megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 73 2015.11.30. 2:18  72-77

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ismert, az év augusztusában csődbe jutott a romániai székhelyű Astra Biztosítótársaság. A tár­saságnak közel 200 ezer magyar ügyfele volt, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piacon pedig mintegy 4 százalékos részesedéssel bírt. Szeptem­ber­ben a Magyar Nemzeti Bank felügyeletével elin­dul­hatott a csődbe jutott cég ügyfeleinek átszerződése, amelyet össze kellett hangolni a piacon működő más biztosítóknál történő új szerződések megkötésével is. A probléma gyors rendezését hátráltatta, hogy nincs egységes uniós szabályozás a biztosítási kártalanítási alapokat illetően, tehát mindenképpen azonnali hazai jogszabály-módosításra volt szükség.

A szeptember végén szinte teljes egyetértésben elfogadott törvénymódosítás alapján a Magyar Bizto­sítók Szövetsége által kezelt kártalanítási számla elő­le­gezi meg az Astra-ügyfelek okozta károk kifizetését, valamint rendezi az ügyfelek új szerződéskötését is. Mint köztudott, a Nemzetgazdasági Minisztérium a kártalanítási folyamat lezárásaként a baleseti adó visszaigénylését kívánja rendezni az adóhivatal bevonásával.

A napjainkban is zajló kötelező gépjármű-biz­tosítási évfordulós szerződéskötések kapcsán, vala­mint az astrás biztosítottak ügyének minél gyorsabb elrendezése miatt kérdezem a tisztelt államtitkár urat: rendelkezésünkre állnak-e már adatok az át­szer­ződött ügyfelek számáról, valamint a kártalanítás mértékéről? Megtörténtek-e azok a pénzügyi, fo­gyasz­tóvédelmet erősítő lépések, amelyek segí­tenek abban, hogy a jövőben ne kerülhessen több ezer biztosított hasonló helyzetbe az országban? Hiszen a biztosítási piac egyik alapvető értéke a bizalom, az egymásba vetett bizalom. Várom tisztelt államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 77 2015.11.30. 0:43  72-77

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm államtitkár úrnak a választ, és jelentem, hogy a válaszát elfogadom, különösképpen azért, mert a kormány valóban megtett mindent annak érdekében, hogy az európai uniós szabályozások is valahogy megoldásra kerüljenek, hiszen ez volt a kiváltó ok. Az is fontos, hogy a kárfizetési számla is beindult, és valóban a kártalanítások meg tudtak történni. Bízom benne, hogy amit a kormány tett és a lépések, amelyeket megtettünk, a bizalom helyreállítása érdekében történtek, és bízom abban, hogy az elkövetkezőkben ilyenek nem tudnak majd előfordulni. Köszönöm megtisztelő válaszát, elfogadom. (Taps a kormány­pártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 54 2015.12.01. 4:30  53-80

FIRTL MÁTYÁS, a Honvédelmi és rendészeti bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának 2015. július 4-ei és szeptember 30-ai napirendjén szerepelt az egyes biztonsági kockázatokkal összefüggő szabályozások áttekintése az első osztályú labdarúgó-bajnokság mérkőzéseinek szervezése kapcsán.

A bizottsági ülések keretében létrejövő szakmai konzultációban a szakbizottság tagjai mellett részt vettek a kormányzat illetékesei, továbbá a Magyar Labdarúgó Szövetség és egyes szurkolói csoportok képviselői is.

A törvényjavaslat egyértelmű célja, hogy békés, biztonságos, családbarát és gyerekbarát sportélményben részesülhessenek mindazok, akik jegyet vesznek egy sportrendezvényre, sőt a jelenlegi szabályozáshoz képest könnyebb legyen jegyet venni és ellátogatni a hazai sportrendezvényekre. A módosítási szándék abból indult ki, hogy a jelenlegi szabályozás nem nézőbarát, és ennek következményeként racionalizálni kell.

A bizottsági ülés keretében a szurkolói csoportok vezetői részletesen elmondták, milyen kifogásaik vannak a jelenlegi mérkőzések biztonsági intézkedéseivel kapcsolatban, továbbá hogy milyen anomáliák tartják távol a szurkolókat a futballmérkőzésektől.

A bizottsági üléseken egyértelmű megállapodás született arról, hogy a jövőben megrendezendő sporteseményeket szurkolóbarát eseményeknek kell tekinteni, és a hatályos szabályozást ebbe az irányba kell elmozdítani.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat szerint a sportrendezvények minősítési rendszere egyszerűsödne, mert a háromfokozatú minősítési szint kétfokozatúra csökkenne. Így normál és kiemelt biztonsági kockázatú minősítésekre kerülhet sor. A minősítést végző minősítő bizottság összetétele is észszerűsödne a korábbi tapasztalatoknak megfe­lelően.

A sportrendezvények biztosítása a jövőben is a rendőrség közreműködésével történne, továbbá a normál és a kiemelt biztonsági fokozatú mérkőzések esetében a szervező és a rendőrség együttműködésének kereteit is meghatározza az új szabályozás. A törvényjavaslat szerint a rendezők feladatait csak hozzáértő, professzionális szakembergárda végezhetné a jövőben, amely rendelkezik a szakirányú képesítéssel.

A szurkolók utaztatását ‑ amit a szurkolói képviselet hangsúlyosan elutasított ‑ kivezeti a jelenlegi javaslat. Ez minden szempontból nézve szerintem pozitív rendelkezés.

A törvényjavaslat elfogadásával a névre szóló jegyértékesítés, vagyis a beléptetőrendszer alkalmazása nem lesz kötelező a normál kockázatú mérkőzések esetében. Viszont a kiemelt kockázatúaknál kötelező marad, de ez meg érthető, mert a sportrendezvények biztonsága kiemelt szempont.

A törvénymódosítás által a szurkolói kártya kiváltása sem lesz kötelező a jövőben, annak használatáról a szervező vagy a vendég sportszervezet rendelkezik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatot röviden így foglalom össze: a szándék egyértelmű, a parlament Honvédelmi és rendészeti bizottsága azt a célt tűzte ki, hogy áttekinti az összes olyan jogszabályt és rendeletet, ami a sportrendezvények és főleg a labdarúgó-események rendezésére vonatkozik, majd az elmúlt évek tapasztalatai alapján egy új, szurkolóbarát szabályozásra tesz javaslatot. Ebben a folyamatban a szurkolóktól kezdve a képviselőkön át a szakembergárdáig mindenki részt vett, és véleményem szerint egy olyan szabályozási rendszerre tettünk javaslatot, amely a sportpályák biztonságát nem csökkenti, de újra nézőbaráttá teszi a hazai sportmérkőzéseket. A sport a magyar kultúra része, és egy sportrendezvény is lehet szurkolóbarát és családbarát is.

Kérem tisztelettel, támogassák a Honvédelmi és rendészeti bizottság javaslatát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 62 2015.12.01. 7:01  53-80

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának a gondolatait szeretném megfogalmazni a T/7832. számú törvénymódosítás kapcsán. Ahogy elhangzott, a Honvédelmi és rendészeti bizottság július 4-én és szeptember 30-án is részletesen tárgyalta. A konzultációkon jelen voltak az EMMI sportért felelős államtitkársága képviselői, az MLSZ képviselői, a szurkolók képviselői. Többkörös egyeztetésben az NB I-es szurkolói csoportok vezetői részletesen elmondták, milyen kifogásaik vannak a jelenlegi mérkőzések biztonsági intézkedéseivel, azt, hogy szerintük milyen intézkedések tartják távol a szurkolókat a futballmérkőzésektől. A bizottsági üléseken egyértelmű megállapodás született arról, hogy a jövőben megrendezésre kerülő sporteseményeknek az eddigiekhez képest inkább szurkolóbarát eseményekké kell lenniük. Ezt követően szintén több ízben történt szakmai egyeztetés, amelyek során a szakmai szempontok mellett szurkolói csoportok javaslatait is figyelembe vette a bizottság. A többkörös egyeztetéseknek az volt a célja és szerepe, hogy az egyeztetett javaslatot tudjuk a parlament elé benyújtani a kiemelt sportesemények biztonságát szabályozó törvényekhez.

Megjegyzem, a jogi helyzet is bonyolult volt a kérdés kapcsán, mert vannak törvények, amiket tudunk módosítani saját hatáskörben, azonban nemcsak törvények, hanem kormányrendelet, miniszteri rendeletek is szabályozzák az érintett kérdéseket, amelyek módosítása szintén összefügg a törvényekkel. Ezt azért is meg kell oldani, hogy a szükséges módosításokat a rendszert egyben kezelve lehessen megtenni. A szándékunk mindenképpen az volt, hogy a konzultációt követően a résztvevőkkel valamifajta közös bizottsági álláspontra jussunk, amelyet követően kerülhetett sor a kormány képviselőivel annak tisztázására, hogy milyen jogi eszközöket vehetünk igénybe annak érdekében, hogy az általunk eszközölni kívánt változtatásokat végigvigyük. A konzultáció eredményeként konszenzus született abban, hogy felül kell vizsgálni a hatályos jogi szabályozást és a vonatkozó alacsonyabb szintű, normatív tartalmú szabályozókat egyaránt.

(15.30)

Majd a szurkolók által benyújtott írásbeli javaslatokra is figyelemmel, javaslatot kell tenni a hatályos szabályok módosítására. Az indítvány kidolgozása során a szurkolók által benyújtott írásbeli javaslatokat figyelembe vettük. A törvény normaszövegének kidolgozója az Emberi Erőforrások Minisztériuma sportért felelős államtitkárságának sportszakmai főosztálya volt.

A törvénymódosítás nem helyettesítheti azokat a vezetésszervezeti, kereskedelmi lépéseket, amelyeket a sportesemények tulajdonosainak, szervezőinek, rendezőinek meg kell tenniük azért, hogy a hivatásos csapatsportokban a nézőszámok emelkedjenek, az államtól független üzleti bevételek pedig növekedjenek. A jelen törvénymódosítás célja az ‑ az elmondottakkal összhangban ‑, hogy a szabályozás eszközeivel elősegítse ezeket a törekvéseket.

Célja a törvénymódosítás keretei között a kiemelt csapatsportágak sportrendészeti szempontból minősítő bizottság által minősített mérkőzések minősítési szintjének racionalizálása, továbbá annak egyértelművé tétele, hogy a klubkártya kiváltásáról a mérkőzést szervező sportszervezet saját hatáskörben dönt ‑ annak kiváltása a törvény alapján automatikusan nem kötelező ‑, valamint a beléptetési rendszerre vonatkozó rendelkezések észszerűsítése.

Meggyőződésem, hogy a törvénymódosítással eszközölt változások olyan célokat szolgálnak, amelyek könnyebbé tehetik az NB I-es mérkőzések látogatását a nézők számára.

Néhányat a támogatandónak tartott célok közül fontosnak tartok külön is megemlíteni. A törvénymódosítás értelmében a sportrendezvények szolgáltatásnak, rendezvényeknek minősülhetnek. A szurkolói kártya eltörlése a futballklubok döntése a jövőben, hogy alkalmazzák-e a szurkolói kártyát vagy esetleg nem alkalmazzák, ha alkalmazzák, milyen kedvezményeket is biztosítanak használójának. Nem lesz szurkolói utaztatás a jövőben. Legyenek UEFA-kompatibilisek a futballmérkőzések. Nem lesz a jövőben névre szóló jegyértékesítés a normál kategóriájú mérkőzéseknél, mert visszatartja a szurkolókat a futballmérkőzésekről, a futballmérkőzésre járástól. Csak kiemelt kockázatú mérkőzéseken kell névre szóló jegyértékesítést alkalmazni. Normál esetben a futballklubok döntik el, hogy szeretnének-e névre szóló jegyértékesítést.

A rendezők személyére vonatkozó szabályok szerint a rendezők csak vagyonőri képesítéssel rendelkező biztonsági őrök lehetnek, ezt ellenőrzik, így elkerülve az eddigi problémákat. A felelősség a futballklub biztonsági szolgálatáé.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Honvédelmi és rendészeti bizottság javaslatában olyan módosítások szerepelnek, amelyek azzal, hogy megkönnyítik a szurkolók számára a mérkőzésre járást, egyben növelhetik a meccsek nézettségét, támogatják a sport ügyét, a sportszerűséget, a sportszerű szurkolást, a rendet, a sportlétesítmények és környezete, valamint a szurkolók biztonságát.

A sport a kultúra része, közösségi esemény, a közösséget formálja is, és erősíti a pozitív életszemléletet. A sportteljesítményeknek nevelő hatásuk van, a megfelelő körülmények pedig a sportlétesítményre is hatnak.

Engedjék meg, hogy itt Simicskó miniszter urat idézzem, aki a sportért felelős államtitkár volt, a közelmúltban mondta ezt a mondatot: „A sport kulcs a társadalom kapujához. Ezért fontos, hogy a sportrendezvények látogatása könnyű legyen, s egyben biztonságos. Hogy vonzóak legyenek a sportrendezvények, vagyis biztosítottak legyenek a szurkolóbarát és családbarát körülmények, hogy a sport minőségi szórakozás is lehessen, és a leghatékonyabb és legpozitívabb természete szerint fejthesse ki hatását a sporttársadalomban, a sport iránt érdeklődők körében és a társadalom egészében egyaránt.”

Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek figyelembevételével a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója támogatandónak tartja a Honvédelmi és rendészeti bizottság által benyújtott T/7832. számú törvénymódosítást, és erre kérem tisztelt képviselőtársaimat is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
122 80 2015.12.01. 6:24  53-80

FIRTL MÁTYÁS, a Honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon hosszú általános vita után szeretném elmondani képviselőtársaimnak, hogy ezt a bizottsági üléseken ugyanígy végigtapasztaltam, végigültem. Ugyanúgy Varga képviselő urat, Szilágyi úr érvrendszerét végighallgattam.

Amit Varga László képviselő úr mondott, gyakorlatilag az elején a politikai elmélkedésével én most különösebben nem vitatkoznék, nem foglalkoznék, azért azok a megállapításai mégiscsak elfogadhatóak, hogy valami előremutatás ebben a módosító javaslatban történik. Ő megfogalmazta, hogy megfelelő módosító indítványt nyújt be. Kérem tisztelettel, hogy ezt tegye meg.

Ami pedig Szilágyi képviselő úr közel félórás hozzászólását illeti, arra csak azt tudom mondani, képviselő úr, hogy néha ellentmondásban van azzal, hogy a mérkőzések látogatottsága csak attól függ, hogy van ez a bizonyos szurkolói kártya, volt az utaztatási rendszer. Ami idáig volt. Ez most mind megszűnik, amiről ön beszélt. De úgy gondolom, hogy a mérkőzésekre nemcsak azért nem mennek ki az emberek, mert ez volt, tisztelt képviselő úr. Talán valahol máshol is körül kellene nézni, de ebben most nem mélyednék el, hogy miért nem mennek még ki az emberek.

Amikor ön azt mondja, hogy mennyi egy belépő, az a klub dolga, hogy mennyiért ad egy belépőjegyet. Ne tessék már azt mondani, hogy azt a parlament döntse el, hogy egy klubnak mennyi lesz a belépődíja! Tovább nem akarom ezt így ragozni.

Aztán jön a következő problémával. Ön nagyon szereti a sportot, a futballt, már sokszor hallottam, nemcsak itt, hanem a bizottsági üléseken is. Hát nem fontos, amikor azt mondja, hogy egy stadionba hogy kell kimenni, milyen környezetet kell biztosítani? Lehet kritizálni a stadionprogramot. De ennél a törvénynél, amikor ezzel foglalkozunk, pontosan a nézőknek megfelelő kulturált lehetőséget biztosítunk a szurkolásra. Ebben az esetben éppenséggel nem volt szerencsés ezt megjegyezni, hiszen ön is, úgy érzem, él-hal a labdarúgásért, akkor alapvető érdeke lenne az, hogy valóban megfelelő stadionok álljanak rendelkezésre. És éppen úgy kellene felszólalni, Varga Lászlót idézném, amikor ősszel egy azonnali kérdésben éppen a miniszterelnöknek jegyezte meg, hogy DVTK-stadiont is kellene építeni. Az a cél, hogy megfelelő stadionok álljanak rendelkezésre, hogy ön ki tudjon menni.

Az pedig, hogy amikor a stadionokban az erkölcsi bizonyítványokról beszélünk, tisztelt képviselő úr, ön a módosító javaslatában nem említi meg. Amikor Mirkóczki képviselőtársa is legfőbb pontként jegyzi meg ezt, akkor arra azt tudom mondani az előterjesztő részéről, hogy nyújtsák be, és akkor az előterjesztő megvizsgálja, hogy miként tud ebben eljárni, befogadni vagy nem befogadni a módosító javaslatot.

Amit pedig biztonsági vegzálásnak tekint Mirkóczki képviselőtársam, arra azt tudom mondani, csak halkan megjegyezve, amikor bárhová repülővel utazunk, nem a saját biztonságunk miatt fogadunk el némi vegzálást, amikor be kell csekkolni? Egy kicsit toleránsabban kell ezt a helyzetet megközelíteni. Itt igazat kell adni Mesterházy képviselő úrnak, amikor azt mondja, hogy ötvözni kell a biztonságot és a látogatottság lehetőségét.

Ott is azért elhangzik a szó, hogy a biztonságot valami úton-módon mégiscsak megfelelő módon meg kell teremteni éppenséggel a jelen helyzetben. Hiszen utalás történt a párizsi eseményre, a német eseményekre. Párizsban pont a biztonsági őr tudta megakadályozni a robbantásos merényletet. Tehát ezeket a pontokat, úgy gondolom, el kell tudjuk fogadni.

Azt a kritikát pedig, hogy 2009 után kik hozták meg ezt a törvényt: meghozták, eljutottunk oda, hogy a közös munka alapján ezeket a módosításokat mégiscsak végre kell hajtani. Hogy ez megtörténhetett, szeretném kijelenteni, az valóban Kósa Lajos elnök úr érdeme. Hiszen ő vette föl az egészet, és tűzte napirendre a Honvédelmi és rendészeti bizottságban, és ezáltal jutottunk el addig egyáltalán, hogy ez a törvénymódosítás ma itt általános vitára került, tulajdonképpen a módosító javaslatokkal, amiket önöknek is javaslok, és kérem, hogy tegyék is meg.

Zárszóként azt tudom mondani, hogy a kritikák ellenére is kérem, támogassák, hogy ez a sporttörvény ezekkel a módosításokkal megtörténjen. Mert mégiscsak nem lesz szurkolói utaztatás a jövőben, mégsem lesz kötelező szurkolói kártya, azzal szemben, amit állít. Mert pontosan ezt akarjuk megszüntetni. Ami pedig azt az egyetlen klubot érinti, amit példaként hoz fel, ellentétes, hiszen mindennek ellenére ott a legmagasabb a nézőszám, ott 20 ezres a nézőszám akkor is, amikor Norvégia nyert egy meccset vagy nem nyert, abban a stadionban bizony azoknak az intézkedéseknek az ellenére is a legmagasabb a nézőszám. Na, ennyit erről a megközelítésről, amit mondott.

(16.50)

A többi stadionban pedig olyan lehetőségek vannak, hogy a szurkolóknak meg kell adni azt a körülményt, azokat a lehetőségeket és azokat a belépési díjakat, hogy megfelelően látogassák, és a hangnemet meg a rendet meg kell tartani, hogy valóban a családok is azért menjenek ki, hogy egy kulturált futballmérkőzésen vehessenek részt.

Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslataikat tegyék meg, és természetesen a végszavazásnál támogassák a törvénymódosítás véghezvitelét.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 6 2015.12.07. 4:58  5-8

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A közelmúltban egy olyan kerékpárút átadására kerülhetett sor a Fertő-tájon, amellyel teljessé vált a Fertő tavat megkerülő kerékpárút-hálózat magyarországi szakasza.

A Fertő tó körüli kerékpárút-hálózat fejlesztésére első ütemben a magyar kormány biztosított 450 millió forintot, amelyhez a második ütemben 805 millió forint uniós forrás állt rendelkezésre. A Fertő tó körbe-kerékpározhatóságának megteremtése korszakos jelentőségű. A Balatonhoz hasonlóan körbekerekezéssel immár birtokba vehető a Fertő tó, az országhatár által 1920 óta kettészelt, de geológiailag, történelmileg egységes sokarcú táj, természeti, tájképi, építészeti és települési adottságai egyedülállóak; nem csak azért, mert az én generációm számára a Fertő tóra tulajdonképpen lemenni se lehetett, és megéltük ezt, ez a mai fiatalok számára is korszakos, és ezt azért jelentem ki, mert hangsúlyos, hogy új lehetőségét vetíti előre a térségbeli fejlesztéseknek. Ezek a vízi és az ökoturizmusra épülő, még kiaknázatlan lehetőségek, amelyek szervesen és egymást erősítő módon, az eddigi korszakos, nagy volumenű, kulturális, művészeti, szellemi értékeink térségbeli fejlesztéséhez kapcsolhatók, amelyeket az Eszterháza Központ fémjelez, így az élővilág, a természeti környezet értékei, a Fertő-táj, de a régió egészének fejlődési lehetőséget jelentenek.

Amint azt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterrel az átadás alkalmával hangsúlyoztuk, szó szerinti vidékfejlesztés valósult meg. A jelenlegi 1,3 milliárdos fejlesztésnek gazdaságélénkítő, idegenforgalmat erősítő hatása van; mezőgazdasági útként is működik; segíti a szőlőművelést, borútként a borturizmust; új turisztikai vonzerőként a világörökségi táj legszebb panorámáját kínálja, és a közlekedésbiztonságot is szolgálja. A Fertő-táj érintett települései: Balf, Fertőboz, Fertőd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszéplak, Hegykő, Hidegség és Sarród, amelyeknek például, mint Hegykőnek, további, az idegenforgalomhoz kapcsolódó fejlődési perspektívái is adottak, de így ez Sopron számára is nagy jelentőségű.

Minden érintett település nevében is ezúton szeretnék köszönetet mondani a magyar kormánynak azért a kezdeti támogatásáért, amely lehetővé tette, elindította és lendületet adott a fejlesztésnek. Továbbá külön azért, hogy Magyarország miniszterelnöke megkülönböztetett figyelmet szentelt a Fertő-part magyar oldali körbe-kerékpározhatóságának.

A vidék környezetbarát módon biztosító elérhetőségét megteremtő fejlesztés korszakos, mert a jövőbeli jelentősége messze túlmutat önmagán a környékbeli adottságok egymást erősítő fejlesztési sorában. Ezt példázza, hogy októberben sikeresen fejeződött be a Fertő tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak csaknem 1 milliárd forintos rekonstrukciója. A fejlesztések együtt jelzik mindazokat a ma még kihasználatlan lehetőségeket, amelyeket a Fertő-táj és a Fertő tó élővilága, természeti sajátossága, környezete és értékei mind egyedi megismerésre és felfedezésre méltó látványosságként kínálnak a kontinentális, mediterrán és atlantikus klímahatások által a növény- és állatföldrajzi határok találkozásánál az Alpok lábánál lévő tóvidéken, amely ritka növény- és állatfajok egyedülálló élőhelye.

Ez a térségnek további lehetőségeket jelent: a vízi és az ökoturizmus ma még kihasználatlan lehetőségeit. Az eddigi környékbeli fejlesztésekhez és turisztikai kínálathoz kapcsolódóan ez egy kizárólag csak erre a térségre jellemző karaktert adhat, a kizárólagos kínálatot jelentheti a jövőben.

(11.20)

A térség országgyűlési képviselőjeként, megköszönve a kormány eddigi támogatását, továbbra is fontosnak tartom, hogy a térséget gyarapító fejlesztések tovább folytatódjanak. Ez mindannyiunk közös érdeke. A természetikörnyezet- és természetvédelem, a helyben működő vállalkozások, a gazdaságélénkítés, a telepítések, a turizmusélénkítés mind a helyben lakók és az ország gyarapodását, a közjót szolgálják. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 218 2015.12.15. 2:10  217-220

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A XX. századot megelőző idők háborúi földi pokollá változtatták az abban érintettek életét, de olyan mélységű és társadalmi érintettségű, gyilkos erejű háború, mint az 1914-ben kezdődő első világháború, korábban nem volt elképzelhető. A háborús centenárium négy éven át tartó megemlékezései között adódik a lehetőség, hogy méltó emléket állítsunk a harctéren elesett, elfeledett katonáink előtt. 661 ezer elesett katonára emlékezünk az első világháború kapcsán. Ezek a katonák a hazáért estek el, azért, hogy mi, elesett hősök fiai, unokái, dédunokái száz évvel a háború után Magyarországon élhessünk és boldogulhassunk. Ez a szám hozzávetőlegesen annyi élet, ahány Magyarországon összesen született 2009-től napjainkig.

Magyarországon az első világháború előtt nem létezett intézményesült és szabályozott hadisír­gon­do­zás. A hősi halottak örök nyugalomra helyezésének szabályozását és az elesettek sírjai gondozásának szükségességét pont a modern, gépesített háború tömeges embervesztesége tette elkerülhetetlenné. A magyar Országgyűlés által 1917-ben hozott, a most dúló háborúból hazatért küzdő hősök emlékének megörökítéséről szóló 8. törvénycikk elrendelte, hogy a késő utókor hálás kegyelettel őrizze meg azok áldott emlékét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelméért, és kimondta, hogy minden város, község anyagi erejének megfelelően méltó emlékművön örökítse meg hősi halottainak nevét. A hősök emlékét mindig fel kell frissíteni.

Tisztelettel kérdezem államtitkár urat, tervez‑e a kormány a centenárium alkalmával emléket állítani a hősi halottaknak. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 230 2015.12.15. 5:05  229-230

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! December 14‑e az 1921‑es soproni és Sopron környéki népszavazás évfordulója, 2001 óta kormányrendelet szerint is a hűség napja, Sopron legrangosabb ünnepe.

Felszólalásomnak ez az évforduló adja az alkalmat, és az, hogy advent második vasárnapján telt házas megnyitóval nyílt meg a Soproni Képzőművészeti Társaság idei adventi tárlata, amelyen a Soproni Füzetek 2015. évi számát is kézbe vehette Sopron közönsége. A két eseményt a soproni hűség kapcsolja egybe.

Sopron a leghűségesebb város, mondhatnánk így is: a leghűségesebb polgárok közössége. Hűségük már 1277-től eredeztethető, amikor IV. László királyunk szabad királyi várossá nyilvánította Sopront a magyar királyhoz való hűségéért. Ez a város polgári létének és hagyományainak meghatározójaként évszázadokon keresztül formálta a város szellemiségét és kulturális életét.

A leghűségesebb polgárok közössége minden területen az állhatatosság és következetesség szellemében alkotott, így az irodalmi életben, a zenében, a képzőművészetekben is. A hűség napja és így advent kapcsán is ezért szeretném ma méltatni Sopron hűséges irodalmárait és a jelenlegi Soproni Irodalmi Társaság jeles személyiségeit is.

A maiak méltó utódai Frankenburg Adolfnak, a XIX. század reformévei tevékeny emberének, aki német névvel, de magyar szívvel Sopronban Irodalmi Kört alapított, a magyar irodalom felvirágoztatásának melegágyát.

Mindennek kiemelkedő példája a soproni irodalmi élet máig tartó története, így nagyjai között a közelmúltban elhunyt Sarkady Sándor író, költő, műfordító, szerkesztő, tanár, Sopron díszpolgára, és Bősze Balázs író, költő tevékenysége, akik évtizedeken keresztül életben tartották a Soproni Füzeteket, amelyet éppen Sopron szabad királyi várossá válása 700. évfordulóján, 1977-ben indítottak.

Az 1897-ben alakult Soproni Képzőművészeti Kör utódjának, a mai Képzőművészeti Társaságnak évről évre megrendezett adventi tárlatán mindig a sorozat értékes, értékmegőrző példányát adta a kezünkbe a két alkotó.

Sarkady Sándor szerkesztésében és Bősze Balázs kiadói munkájának köszönhetően értéket és egy hiteles kulturális keresztmetszetet kapott évtizedeken keresztül a város. A soproni és egyben egyetemes értékek szellemi-kulturális erőteréből táplálkozott irodalomszolgálatuk. Irodalomtörténet, kultúrtörténet, művelődéstörténet ez, az évkönyv komolyságával, de az irodalom igényességével.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sopron idei adventi tárlatán bebizonyosodott, hogy az említett szellemi erőtér ma is működik, és cselekvésre készteti a küldetést folytatókat. A soproni és egyetemes irodalmi életnek vannak folytatói Sopronban, így ebben a körben is jól ismert és elismert Zentai László, aki Sopronban elsősorban évtizedek óta költőként számon tartott irodalmi egyéniség, továbbá Hegyi Ferenc író, akiket szerkesztőként T. Horváth József segített: így jelenhetett meg a Soproni Füzetek 2015. évi kiadványa. A soproni irodalom hűségeseinek köszönhetően így folytatódhat a magyar irodalomtörténetnek a Sopronban eddig írt fényes fejezete, ami érték, de erőt is ad a mindennapok küzdelmeire, és mindannyiunkat lélekben is megerősítő kincse.

A soproni megnyitó zárómondataiban Bősze Balázs költő egy évekkel ezelőtti megnyitó beszédéből idéztem: „Alkotó lelkű, természetű emberként a teremtett meglévőből alkotunk ugyan, ám ezzel mégiscsak mi közelítjük meg leginkább a Hatalmasat, a mindenség Teremtőjét.” Így kívánok áldott adventet e Ház falai között. Boldog karácsonyt és boldog új évet!

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
128 14 2016.02.16. 5:08  13-16

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulóját ünnepeljük 2016. szeptember 21-én. A nagycenki egyházközség és Nagycenk nagyközség önkormányzata közös szervezésében a Széchenyi-örökséghez méltó szellemiségben és összefogásban 2016. január 2-án ünnepi főpapi szentmise nyitotta meg Nagycenken az emlékév helyi eseményeinek sorát a Szent István plébániatemplomban. Örömmel tölt el, hogy a Széchenyi-jubileumi évet úgy indíthattuk el Nagycenken, hogy az előző évtizedekhez képest a jelenlegi Orbán-kormánynak köszönhetően, konkrét eredményei vannak annak a kormányzati kiemelt figyelemnek, amely Nagycenkre és a Széchenyi-emlékhelyekre irányul.

A 2014 óta Nagycenken elkezdődött fejlesztések azt a célt szolgálják, hogy a legnagyobb magyar szellemi örökségéhez méltó zarándokhellyé válhassanak az életművéhez kapcsolódó emlékhelyek, létesítmények. A fejlesztések között megtörtént a Széchenyi-emlékmúzeum tetőszerkezetének és külső északi homlokzatának felújítása, a nagycenki Széchenyi-mauzóleum felújítása. Mindezekért a térségben lakók nevében köszönetet mondok Magyarország Kormányának. Továbbá köszönet az Eszterháza Központnak, a Széchenyi-emlékhelyek kezelőjének, amely a Széchenyi-örökség és -emlékhelyek bemutatásának, fejlesztésének lehetőségét megteremti és azt elvégzi.

És ahogyan a helyi emlékévet hitbeli értékrendünk jegyében szentmisével indíthattuk Nagycenken, úgy bízom abban, hogy az idén végre Széchenyi István kápolnája is visszakerülhet abba a méltóságba, amely ezt az értékrendet megilleti, ami Széchenyi egész életét, pályáját, nemzetszolgálatát megalapozta. Széchenyi saját kápolnája ez, amely a Döblingből hazahozott földi maradványainak is helyt adott, míg végső nyughelyére talált. Ezért bízom abban, hogy ismét az imádság helye lehet, bízom abban, hogy méltóságban visszaállíthatjuk a szent helyet azzal az elkötelezettséggel, tisztelettel, amivel e hitbeli értékrendnek és Széchenyi nagyságának is tartozik az utókor.

Tisztelt Ház! Mindehhez az Eszterháza Központ léte, működése, szakmai munkája és háttere elengedhetetlen, hogy a nagycenki fejlesztések megvalósulhassanak. Ezt segíti az, hogy a térségbeli települések, civilek, intézmények között kialakult együttműködés eredményes, ami további térségbeli fejlesztések sikerének zálogát jelenti. Ugyanakkor az eddigi nagyvonalú fejlesztéseknek köszönhetően az Eszterháza Központ a térség meghatározó intézményeként a régió egészére kiterjedően generálja az idegenforgalom és a turizmus mint a térség húzóágazatának erősödését és a régió fejlődését segíti elő. Az Eszterháza Központ jelképesen szólva a jelen eredményévé teszi a Dunántúl két főúri családja, az Esterházyak és a Széchenyiek fejlődésben betöltött szerepének lehetőségeit, a gyakorlatban pedig rendelkezik az ehhez szükséges szakmai tudással és eszközrendszerrel. Feladata és küldetése túlmutat Fertődön, kihat Sopronra, Nagycenkre, a Fertő mentére és a tágabb régióra, azaz a térségbeli fejlődés és gyarapodás egyik garanciája. Ezt két múlt heti esemény is megerősíti: az Eszterháza Központnak a Nyugat-magyarországi Egyetemmel kötött együttműködése, amelynek részben középiskolai bázisát a Fertődön az elkövetkező időszakban újjáépülő Porpáczy Aladár iskola turisztikai képzése is adhatja.

Tisztelt Ház! Széchenyi szellemi hagyatéka, életművének mozgatóereje, éltető eszméje a hazaszeretet. Ezért időszerű Széchenyi életműve 2016-ban. Amint Illyés Gyula fogalmaz: Széchenyi István szellemi hagyatéka olyan örökség, amely a nemzet életének sorsfordító pillanataiban a közösség számára mindig spirituális erőforrást jelentett, bizonyságul annak, hogy életműve hatott olyan mértékben a magyar közgondolkodásra, hogy kiutat kereső szándék útmutatást meríthessen belőle. Meggyőződésem, hogy a most kezdődő parlamenti ülésszakban elvégzendő munkánk, mint ahogy közös közéleti tevékenységünk alapja kell legyen Széchenyi életszemlélete, amiben a Széchenyi-jubileumi év is megerősíthet mindannyiunkat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 192 2016.02.22. 2:12  191-198

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A közelmúlt, különösen az elmúlt hónapok eseményei, a tömeges migráció okozta válsághelyzet, az embertelenül elkövetett párizsi terrortámadás újfent megerősítették azt az egyre inkább alaptétellé váló nézetet, mely szerint a biztonsági környezetünkben csak az biztos, hogy minden bizonytalan.

Ez sajnos nem jó hír számunkra, hiszen rendkívül nehéz feladat egy folyton változó, kiszámíthatatlan világban megfelelni az újabb és újabb kihívásoknak. Ráadásul olyan világban élünk, ahol a fenyegetések és a kihívások széles skálájával kell egyszerre megküzdenünk, azaz új típusú kihívásokkal kell szembenéznünk. Szükségünk van a Magyar Honvédség képességeire, tartalékaira, azok megújítására és kibővítésére.

Mindemellett, ahogy a miniszter úr is fogalmazott a januári értékelő és feladatszabó értekezletén, szükség van a társadalom támogatására, hogy közös értékeink és érdekeink mentén óvjuk és védjük hazánkat. Miniszter urat idézve: „Európában a biztonság lett a legfontosabb érték, és láttuk, tapasztaltuk, hogy a Magyar Honvédség kiválóan felkészített állománya az elmúlt időszakban bizonyította, képes a határok megvédésére, az emberek biztonságának garantálására. Látjuk a veszélyeket és a tendenciákat. A politikai és morális felelősség a miénk, kötelességünk tehát cselekedni.” Ezért is figyeltünk a miniszter úr korábbi nyilatkozataira, mert több ízben is megerősítette, hogy a jelen biztonsági kihívásai közepette fontos a Magyar Honvédség katonai és emberközpontú fejlesztése, illetve átszervezése, a rendelkezésre álló források ésszerű felhasználása. Szolnokon egy sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy megalakult a Magyar Honvédség 2. Különleges Rendeltetésű Ezrede.

Tisztelt Államtitkár Úr! Nemzetközi viszonylatban eddig is kimagasló eredményeket értek el a különleges alakulatok. Miért volt szükség azok összevonására? Illetve rendeltetése tekintetében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), a feladatait tekintve, hol helyezkedik el a Különleges Rendeltetésű Ezred a Magyar Honvédség keretében? Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
129 196 2016.02.22. 1:05  191-198

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát, és tulajdonképpen, amikor a válaszát köszönjük meg, akkor frakcióm nevében köszönjük azt a tevékenységet, amit a különleges honvéd ezred megtett ez idáig is, és természetesen amit a határaink védelmében is megtett.

Ahogy előzőleg szóltam arról, hogy nekünk, parlamenti képviselőknek meg morális felelősségünk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a Magyar Honvédség számára mint nemzeti közös ügynek azt a környezetet valóban megteremtsük, hogy Magyarország biztonságát megfelelő módon tudja szavatolni.

Éppen ezért keresni kell azokat a megoldásokat, amelyeket egyébként Európa számos országában a honvédség számára már biztosítottak az elmúlt időszakban. Bízom abban, hogy itt a parlamenti frakciók, ha valamilyen módon is, de érdekeltek abban, hogy a Magyar Honvédség szerepvállalása hazánk, határaink védelmében megfelelő módon szavatolva legyen az elkövetkezendő időben. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 162 2016.03.07. 2:05  161-168

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A tej és a tejtermékek világpiaci kereslete az utóbbi években folyamatosan csökken. A fő tejtermékimportőrök közül Kína és Oroszország vásárlásai egyaránt elmaradtak a korábban tapasztalt mértéktől. Kínában a gazdasági növekedés lassulása, a magas készletszint, míg Oroszország esetében a továbbra is életben lévő, a mezőgazdasági termékekre kivetett, széles körű embargó jelenti a problémát. A tejtermékek így az Európai Unió piacán maradnak, ami tovább csökkenti a felvásárlási árakat az Unió területén és a külkereskedelmi folyamatokon keresztül Magyarországon is. Míg 2014 februárjában a nyers tej termelői ára 109 forint volt tejkilogrammonként, addig jelenleg a nyers tej átvételi ára a kistermelőknél 60-65 forint, míg a nagyobb volument előállítóknál 80 forint.

A kormány döntése értelmében a Földművelésügyi Minisztérium a tejtermelő gazdák megsegítése érdekében 11,4 milliárd forint többlettámogatást biztosít 2016-ban, valamint az ágazat jelentős nehézségére tekintettel a minisztérium megkezdte a tejstratégia összeállítását, amely piaci és ágazati helyzetelemzés, illetve a rendelkezésre álló pénzügyi és jogszabályi keretek mentén konkrét intézkedéseket tartalmaz.

Tisztelt Államtitkár Úr! A tejstratégia összeállításának a keretében milyen konkrét intézkedésre lehet számítani? Mikorra valósulhatnak meg ezek az intézkedések? Illetve: milyen egyéb eszközöket tervez a kormány, hogy a tejtermelés hosszú távon újra nyereséges lehessen? Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 166 2016.03.07. 1:04  161-168

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban elismerés jár a tejtermelőknek. Nagyon fontos nekünk, akik már egypár évtizedet megéltünk, hogy az a helyzet még egyszer ne tudjon kialakulni Magyarországon, hogy egy egész állatállomány kivágásra kerül olyan problémák miatt, hogy valamit nem megfelelő módon kezelünk. Éppen ezért fontos az, amit jelzett a kormányzat, illetve amit a mezőgazdasági tárca tesz ennek érdekében. Én nagyobb hangsúlyt helyeznék, mint ahogy ön is fogalmazott, arra, hogy a fogyasztás emelése érdekében bármilyen rendszereken keresztül - isko­la­tejrendszer, szociális ágazat ‑ minél több tejet el tudjunk adni, és a gazdáknak a lehetőséget biztosítani tudjuk. De ugyanilyen fontos számomra ‑ bár már elment a külügyminiszter úr ‑ a külgazdasági területen is azoknak a piacoknak a felkutatása, amelyek lehetőséget tudnak teremteni a magyar tej elhelyezésére a továbbiakban. Ezek azok a pontok, amelyekben előre kellene tudnunk jutni.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 188-190 2016.03.16. 2:27  187-196

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Elfogadom.

ELNÖK: A képviselő úr jelzi, hogy elfogadja. Firtl Mátyás képviselő úré a szó. Parancsoljon!

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! A napokban jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, hogy több mint 38 milliárd forintból összesen 24 tanterem, 25 tornaterem, 24 tanuszoda és 5 komplett iskolaépület épülhet meg a következő tanév végéig.

A nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programban a felsoroltak között kezdődhet meg Fertődön a Porpáczy Aladár Szakközépiskola fejlesztése is. A Nemzeti Sportközpontok és Fertőd város önkormányzata a kormány támogatásának köszönhetően valósítja meg a hiánypótló fejlesztést, amelyet az tett szükségessé, hogy az eddigi Esterházy-kas­télyban működő intézménynek a nagyszabású kastélyfelújítást követően egy új oktatási-nevelési tevékenységre alkalmas ingatlant kellett találni. A fejlesztéssel az iskola magas színvonalú, minden korszerű elvárásnak megfelelő ingatlant kap, amely a minőségi oktatás minden feltételét biztosítja. Mindezekkel együtt az új iskolaépítés jelentős azért is, mert a fertődi Esterházy-kastély eddigi 10 milliárdos nagyságrendű fejlesztése, az Eszterháza Központ létrehozása és működése Fertőd város és az egész térség turizmusélénkítésére pozitív hatással van, miközben a szakközépiskola képzései között turisztikai szervező, értékesítő szakmenedzser képzés is szerepel. A Porpáczy iskola egy olyan, egymásra épülő oktatási rendszer alapja lehet tehát, amely az Eszterháza Központtal együttműködésben tovább tágítja az oktatási intézmény rendszerét, részben mert az Eszterháza Központ turisztikai szakemberek képzésére együttműködik a Nyugat-magyarországi Egyetemmel. Másrészt meghatározó a helyszín is, a természeti értékekben gazdag Fertő-Hanság Nemzeti Park világörökség maga is.

(17.20)

Tisztelt Államtitkár Úr! Egy régről szükségszerű iskolaépítésről van szó. Kérdezem tisztelettel, hogy a Porpáczy Aladár Középiskola diákjai és tanárai a beruházásnak köszönhetően az idén birtokukba vehetik-e az új iskolát. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 194 2016.03.16. 0:59  187-196

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót, és köszönöm a választ államtitkár úrnak. De ezúttal szeretnék köszönetet mondani a kormánynak is, hogy valóban biztosította azokat a forrásokat, amelyekből az iskola megépült. Ugyanitt köszönetet kell mondani Fertőd önkormányzatának is, hogy valóban a telket biztosította, és megtett mindent azért, hogy a középiskoláját Fertődön megtarthassa.

Itt a parlament nyilvánossága előtt természetesen köszönetet kell mondani a porpáczys diákoknak, a tanároknak, akik türelemmel viselték azt az állapotot, amíg nem tudtak megfelelő iskolába járni; és bizony a szülőknek és a tanároknak is azért, hogy hittek abban, amit a kormányzat ígért, hogy valóban egy új iskolát fognak felépíteni. Ezáltal az ő nevükben is köszönetet mondok a kormánynak, hogy betartotta a szavát, és valóban egy új iskola felépül Fertődön, a Porpáczy Középiskola.

Nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 264 2016.03.16. 14:15  257-283

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban engedjenek meg nekem egy személyes gondolatot. Én a Széchenyiek földjéről érkeztem, ott élek, ezért különösen is fontosnak tartom a gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulójáról való megemlékezést és az országgyűlési határozat kapcsán erről szólni.

Én onnan érkeztem, ahol nap mint nap érzékeljük a Széchenyiek múltbeli jelenlétének erejét és tevékenységének, munkálkodásának maradandó, jelenbéli eredményeit, Nagycenken, Fertőszéplakon, Sopronhorpácson, Fertőbodon, Sopronban, ahol első díszpolgára lehetett a városnak, vagy Kópházán, Nagylózson, Bánfalván, ahol mind láthatjuk a Széchenyiek által épített kastélyokat, templomokat, a kápolnáját, a hársfasort, a temetőt, a lovardát, a borospincét, a kegytemplomot, ahol szülei esküdtek, és számos egyéb létesítményt is, vasutat, mi több, személyes tárgyait az emlékmúzeumban, utoljára viselt öltözetét és végső nyughelyét a családi sírboltban.

Ezért naponta megéljük azt az örökséget, amelyért felelősek vagyunk. Több értelemben is felelősek vagyunk. Egyrészt ez a felelősségérzet több a Széchenyieknek kijáró tiszteletnél, azért több, mert cselekvésre kötelez mindabban, ami Széchenyi tárgyi és szellemi örökségének megőrzését, fejlesztését, közkinccsé tételét jelenti. Másrészt ez a felelősség cselekvésre kötelez abban is, hogy a polgári Magyarország kiteljesítésén és megerősítésén dolgozzunk azzal a lelkülettel, elszántsággal, amivel Széchenyi István példát mutatott a közéletben, politikusként, államférfiként és hitben élő magánemberként egyaránt.

Mindenekelőtt köszönetet szeretnék mondani Magyarország Kormányának, személy szerint Orbán Viktor miniszterelnök úrnak, hogy az Orbán-kormány elsőként a rendszerváltás utáni időszakban fontosnak tartja, hogy a Széchenyiek örökségének méltó helyreállítása és fejlesztése megtörténjen ahhoz a szellemiséghez méltóan, aminek köszönhetően a XIX. században a polgári Magyarország megszülethetett. Igen, mi, akik Széchenyi örökségében élünk, ezért sajátos módon örökösei vagyunk a Széchenyieknek, szellemi értelemben mindenképpen. Ezért a Fertő menti, Cenk környéki, Sopron vármegyei embereknek a közélethez való viszonyulásában is ez a szellemiség nyilvánul meg, ami a Széchenyiek haza- és nemzetszeretetéből eredeztethető.

Igen, mi Sopron vármegyeiek büszkék vagyunk a legnagyobb magyarra. Amint azt Östör József, Sopron vármegye nemzetgyűlési képviselője, aki egyébként Széchenyi-kutatóként is ismert, a múlt század 20-as éveiben ezt írta: „Az isteni gondviselés osztotta el nagyjainkat hazánk különböző tájain. Felső-Magyarországnak megvan a maga Rákóczi Ference és Kossuth Lajosa, Erdélynek Bethlen Gábora és Teleki Mihálya, Zala vármegyének Deák Ference, Biharországnak Tisza Istvánja, hogy csak az államférfiaknál maradjunk, így van meg nekünk, Sopron vármegyeieknek ezer esztendő legnagyobb magyarja, gróf Széchenyi István.”

(19.40)

Elmondhatjuk, hogy Széchenyi István az egész országé ugyan, de reá mi, Sopron vármegyeiek különös jusst formálunk. Ha a kereszténység hőskorában élnénk, azt hiszem, hogy őt választotta volna Sopron vármegye a védő patrónusának. És fordítva: az a Széchenyi István, aki élete meghatározó éveit Cenken és Sopronban töltötte, a magyar haza és a nemzet szolgálatára tette fel életét. A reformkor vezéralak­jaként az egyik legnagyobb formátumú valaha élt politikus. A nemzetével azonosuló főúr az egész magyar­ságot kívánta a saját maga által kialakított eszmé­nyek alapján újraformálni. A polgári viszonyok megteremtésére európai összehasonlításban is egyedül­álló koncepciót dolgozott ki, amelynek az egész közösség a nyertesévé válhatott. Amint ő fogalmazott: „Egyes csak úgy lehet nyertes, ha nyertes a község.”

Tisztelt Képviselőtársaim! Gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulóját ünnepeljük 2016. szeptember 21-én. Méltó szellemiségben és összefogással a Széchenyi-örökséghez kapcsolódva a nagycenki egyházközség és Nagycenk nagyközség önkormányzata közös szervezésében 2016. január 2-án ünnepi főpapi szentmise nyitotta meg Nagycenken az emlékév helyi eseményeinek sorát, a Szent István plébániatemplomban. A Széchenyi jubileumi évet úgy indíthattuk el Nagycenken, hogy az előző évtizedekhez képest - amint azt már említettem, a jelenlegi Orbán-kormánynak köszönhetően - konkrét eredményei vannak a kormányzati kiemelt figyelemnek, amely a nagycenki Széchenyi-emlékhelyekre irányul. A fejlesztések keretében megtörtént a Széchenyi Emlékmúzeum tetőszerkezetének és külső, északi homlokzatának felújítása, a Széchenyi Mauzóleum felújítása.

A hitbéli értékrendet tükrözi, hogy a jubileumi évben a Széchenyi-kápolna is visszakerülhet abba a méltóságba, amely azt az értékrendet illeti, ami Széchenyi egész életét, életpályáját, nemzetszolgálatát megalapozta. Széchenyi saját kápolnája az a hely, amely a Döblingből hazahozott földi maradványainak is helyt adott, amíg végső nyughelyére nem talált. A 225 éves évforduló ismét az imádság helye lehet, hogy így, méltóságában visszaállíthatjuk a szent helyet, azzal az elkötelezettséggel és tisztelettel, amivel a keresztény hitbéli értékrendnek és Széchenyi nagyságának is tartozik az utókor.

Tisztelt Képviselőtársaim! Széchenyi szellemi hagyatéka, életművének mozgatóereje, éltető eszméje a hazaszeretet. Ezért időszerű Széchenyi életműve 2016-ban. Amint Illyés Gyula fogalmaz: „Széchenyi István szellemi hagyatéka olyan örökség, amely a nemzet életének sorsfordító pillanataiban a közösség számára mindig spirituális erőforrást jelentett, bizonyságául annak, hogy életműve hatott olyan mértékben a magyar közgondolkodásra, hogy a kiutat kereső szándék útmutatást meríthessen belőle.”

A legnagyobb magyar születésének 225. évfordulójáról az országgyűlési határozattal való megemlékezés azt a célt szolgálja, hogy a jelenlegi teendőink, feladataink teljesítésének példájaként tekintsünk Széchenyi életművére, továbbá, hogy azt maradéktalanul a jövő nemzedékek számára spirituális erőforrásként is követendő példaként a tettrekészségben is átörökítsük.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014 óta Nagycenken elkezdődött fejlesztések azt a célt szolgálják, hogy a legnagyobb magyar szellemi örökségéhez méltó zarándokhellyé válhassanak az életművéhez kapcsolódó emlékhelyek, létesítmények. Tegnap ünne­peltük az 1848-as forradalom évfordulóját. Széc­henyi az átalakulást 1848-ban Kossuthhoz képest máshogy szolgálta, de amint azt a történelemtu­do­mány is elismeri, szándékai és tettei ugyanabból a nemzettudatból és nemzetszeretetből táplálkoztak, és voltak közös pontjaik. Nemzeti ünnepünkön a ’48-as, a mindenkori forradalmi ifjúság fiataljainak márciusához is méltó törekvésnek tarthatjuk, hogy az ifjúság számára nemzeti zarándokhellyé kell tenni Nagycenket és a Széchenyi-örökség színhelyeit, azért, hogy életében minden fiatal, beleértve a külhoniakat is, legalább egyszer eljuthasson Széchenyi nyughelyéhez és mindazokra a helyekre, amelyek a Széchenyiek jelenlétének lenyomatát idézik.

A XXI. század eleji átalakulás folyamatát átélő magyar nemzetnek szüksége van Széchenyi István életszemléletére, a spirituális erőforrásra ugyanúgy, mint gyakorlati útmutatására. Széchenyi hitelességét tettei, máig maradandó alkotásai bizonyítják, amelyek állnak szilárdan, hatalmasan, hasznosan, értékesen; máig hatnak, formálnak. Áll a Lánchíd és az alagút, a Tudományos Akadémia; élnek és hatnak művei, a lótenyésztés, a lóverseny, a társas egyletek, a civil szervezetek, az Al-Duna és a Tisza szabályozása, a gőzhajózás a Dunán, a Balatonon, a malmok és a vasúti közlekedés, a takarékpénztárak, a kereskedelem. Máig tartó mozgásba és fejlődésbe ő lendítette mindezekkel a por és sár Magyarországot; ő indította meg az iparosodást, a polgári fejlődést. Hihetetlen erőfeszítéseinek eredményei azóta is, továbbfejlesztve, újabb eredményeket hoznak. „Egyes csak úgy lehet nyertes, ha nyertes a község.” - mondta, és minden területen nyertessé tette a közösséget.

Ez a nyertesség a forradalom értelmét adta. Ugyan leverték a szabadságharcot, de Széchenyi műve által egy új korszak köszöntött Magyarországra. A kiegyezést követően, ötven év alatt aztán ezért tehettünk csodát mi, magyarok. Az ipar szárnyalt, a mezőgazdaság a virágkorát élte, önazonosságában erősödött a nemzet, erősekké, műveltekké, gyarapodóvá váltunk.

A jelen Magyarországának szüksége van ebben az értelemben az értékrend felmutatására, tudatosítására és Széchenyihez hasonlóan a konkrét cselekvésre, hogy az erős és polgárosult Magyarország a közösségeinkben kiteljesedjen, és védelmet nyújtson közösségnek, egyénnek. Minekünk az ő befoghatatlan örökségét kötelességünk a község, azaz a közösség közkincsévé tenni, minden lehetséges eszközzel és módon.

A jelen országgyűlési határozat és a megkezdett jubileumi év legyen annak is alkalma, hogy gondolatait, tevékenységét alaposabban és mélyebben megismerjük, és mindenki tudatosan, Széchenyi szellemében keresse küldetését és végezze mindennapi feladatát. „Munka, munka a nemzeti gazdaság talpköve!”- írja Széchenyi a Hitelben. Fedezzük fel azt, amiben a korszerű államférfi és követendő példakép, akinek tanítása, elvei teljes összhangban állnak dolgos életével, maradandó alkotásaival - küldetéstudat, bátorság, a cselekvésre erkölcsi szilárdság.

Életműve, cselekvő haza- és nemzetszeretete időszerű és követendő példa, ahogyan az értékteremtő szellem erejével az egész nemzet érdekeit, javát és jövőjét szolgálta. „Minden becsületes szívnek legszentebb a hon.” Milyen egyszerű, érthető és következetesen végigvihető útmutatás a gazdaságpolitikára, a társadalompolitikára, a kultúrára, a külpolitikára, vagy akár a népvándorlók inváziójának kezelésére: „Minden becsületes szívnek legszentebb a hon.”

Tisztelt Ház! Széchenyi igaz, szilárd erkölcsi alapokra helyezett keresztény élete, Széchenyi alkotó és értékteremtő élete ma kötelez. Mindannyiunkat cselekvésre kötelez a hon érdekében; a családunk, a kisebb közösségeink, a város és a haza érdekében, hitünk, kultúránk védelme érdekében. Úgy is mondhatnánk: a hazaszeretet kötelesség.

A parlament előtt egy határozat áll, amelynek jelentőségét gróf Széchenyi István életműve adja, és sokkal inkább mindaz, ami a magyar nemzetet ezáltal formálta, évszázadokat határozott meg a magyar közgondolkodásban és a fejlődésben. Széchenyi életét sokféle minőségben méltatják majd, de a legfontosabb, hogy életművének éltető eszméje a haza szeretete. Ez egy olyan közös nevező, ami alapja a fejlődésnek, összefogásnak, jövőépítésnek, nyugodt építkezésnek és a nemzet megerősítésének.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetnek pedig ki kell fejeznie speciális erőit, fel kell ismernie misszióját, be kell töltenie küldetését!

(19.50)

Mindezt nem azért, hogy ereje, virágzása öncél legyen, hanem nemzeti létével, munkálkodásával az egyént és a nemzet fejlődését, jólétét és Isten dicsőségét szolgálja. Széchenyi születésének 225. évében ennek az eszmeiségnek a jegyében kívánom Magyarország kiteljesítését Széchenyi szavaival: „A tett első, a szó a második; s éppen úgy: az ember, a hazafi elöl áll.”

Tisztelt Ház! Széchenyi életművének, emberi és politikai nagyságának ismeretében bízom abban, hogy a tisztelt Ház egyhangúlag fogadja el az országgyűlési határozati javaslatot akkor, amikor ennek szavazására sor kerül. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 282 2016.03.16. 4:50  257-283

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm mind­annyiuk hozzászólását. Ander Balázzsal, a történelemtanárral nem akarok vitatkozni, valóban, a Nemzeti összetartozás bizottságában is elmondta a gondolatait.

Ami pedig visszafelé menve, az ötpártira vonatkozik, arra azt tudom mondani, a kialakult kormánykritika ellenére is mindenkinek az volt a véleménye, és ezt is kérem önöktől, hogy a szavazáskor természetesen egyhangúlag támogassák ezt a javaslatot. Kérem ezt úgy is, mint a térség országgyűlési képviselője, és amikor esetlegesen a kormány dolgairól itt beszélgetünk, szeretném mégiscsak elmondani, hogy hosszú évtizedek óta ismerem, láttam azt, hogy mi történt ott, Nagycenken, vagy mi nem történt. Éppen ezért tudom azt mondani, hogy az elmúlt időszakban ami történt, mégiscsak a legnagyobb magyarnak a méltóképpeni megemlékezésére törekvés megtörtént azzal is, hogy az Eszterháza Központ kezelésébe vette a Széchenyi-kastély dolgait, azzal is csak az indult el, hogy valóban megfelelő gazdája került ezáltal a Széchenyi-kastély és a Széchenyi-kultusz ápolásának.

Az pedig, amit az elmúlt időszakban L. Simon államtitkár úr is mondott, és Hoppál Péter állam­titkár is, az engem mint a térség országgyűlési képviselőjét és előterjesztőt abban nyugtat meg, hogy valóban itt a szándék, valóban az a szándék is megvan, hogy további lehetőségeket nyitunk ki, hogy ez a megfelelő forrás, amit biztosítunk vagy amit európai uniós forrásokból tudunk biztosítani, mégiscsak a Széchenyi-emlékhelynek a zarándokhellyé való fejlesztését teszi lehetővé; és valóban, az ifjúságnak az elkövetkező időben egy olyan lehetőséget biztosítunk, hogy a legnagyobb magyarnak a legméltóbb környezetben tudjuk biztosítani a lehetőséget.

Mint ahogy a mauzóleum felújítása is ezt tükrözi, tisztelt képviselőtársaim, mert aki ott járt, láthatta, hogy milyen állapotban volt az. Ez is azt tükrözi, hogy valóban elkötelezett a kormány és a képviselők, akik itt megszólaltak - egyébként önök is, akik megszólaltak - amellett, hogy ezt a Széchenyiről, a legnagyobb magyarról való megemlékezést a 225 éves évfordulóján támogatni tudják.

Azt pedig, hogy a kritikát megfogalmazták, annak tudom be, hogy az ellenzéknek az a dolga, mint ahogy itt el is hangzott, hogy próbálják a saját gondolataikat akkor, amikor lehetőség van, kritikaként megfogalmazni. De azt nem lehet elvitatni, tisztelt képviselőtársaim, hogy amit a Széchenyi-örökség kapcsán a kormány meg akar valósítani, azt valóban véghez is viszi, azokhoz a megfelelő támogatásokat biztosítani tudja, mint amit az elmúlt időszakban nem tett meg egyetlen kormány sem, csak azért, mert mégis, mondom, évtizedek óta ott élek, látom, hogy mi történt azokban az időkben.

Éppen ezért ahogy a hozzászólásomban, a vezérszónoki hozzászólásomban is mondtam, ezért csak köszönetet tudunk mondani az elmúlt időszakban elvégzett munkáért, és azért is, amit az elkövetkező időben egyrészt ebben az évben tesznek meg, másrészt amint államtitkár úrtól is elhangzott, valóban olyanfajta kialakítását a továbbképzésnek, a fiatalok képzésének lehetőségét úgy kitárni, hogy megfelelő módon tudjanak képet kapni arról, hogy mi is az, mi az a Széchenyi-örökség, amiről mindenki beszél. És mindenki beszélt arról is, hogy mi mindent kellene a kormánnyal összehasonlításképpen a kormánynak tennie, de azt, ahogy Gúr Nándor képviselő úr is megfogalmazta, más is megfogalmazta, azért Széchenyi a saját vagyonából tette mindazt, elsőképpen, és nem a kormány. Ő ugyanúgy akkoriban a magyar nemzetgyűlésben felszólalt, és példaképpen megtette mindazt, amit meg kellett tenni. De nem a kormánytól várta el, hanem ha nem tudta megtenni a kormány, akkor megtette.

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az, hogy amiket megfogalmaztak, még egyszer mondom, az valóban egy ellenzéki képviselőnek az a dolga, hogy megfogalmazza, de köszönöm minden egyes frakciónak azt a megszólalást, hogy a határozati javaslatot támogatni tudják, és erre is kérem az elkövetkező szavazáskor, hogy valóban tegyék meg, és ha egyhangúlag a frakciók támogatni tudják, az tulajdonképpen fel fog érni egy ötpárti támogatással is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
137 225 2016.03.29. 5:23  216-228

FIRTL MÁTYÁS (KNDP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Gróf Széchenyi István születésének 225. évében az előttünk álló országgyűlési határozattal kifejezzük minden magyar tiszteletét a modern polgári Magyarország megteremtője, a legnagyobb magyar iránt, ráirányítva a figyelmet korszakformáló eszméire, életművére, tevékenységére és arra a cselekvő hazaszeretetre, amely mindezeknek a mozgatóereje. Mi, Sopron vármegyeiek különösen büszkék vagyunk arra, hogy Széchenyi István élete meghatározó éveit Cenken és Sopronban töltötte. Ezért a térség országgyűlési képviselőjeként fontosnak tartom egykori elődömet, Östör József Sopron vármegye országgyűlési képviselőjét idézni, aki Széchenyi-kutatóként Széchenyi és vármegyéje című művében így ír: „Az isteni gondviselés osztotta el nagyjainkat hazánk különböző tájain, így van meg nekünk Sopron vármegyének ezer esztendő legnagyobb magyarja, gróf Széchenyi István. Elmondhatjuk, hogy Széchenyi István az egész országé ugyan, de reá mi Sopron vármegyeiek különös jusst formálunk. Ha a kereszténység hőskorában élnénk, azt hiszem, hogy őt választotta volna Sopron vármegye védőpatrónusának.” ‑ írja Östör. Ezer esztendő legnagyobb magyarjaként Széchenyi István minden magyar legnagyobb magyarja, aki Nagycenkről indult, de a közjó szolgálatát a nemzet egészére kiterjesztette. Ezért fontos, hogy nemzeti zarándokhellyé váljon nagycenki nyughelye a Széchenyi-örökség többi helyszínével, aminek jelentőségét a jelenlegi magyar kormány elkötelezettsége és támogatása teremtette meg.

A kormány támogatásának köszönhetően ünnepelhetünk idén egy olyan jubileumi évet közösen a nemzet egészével, amelyben a Széchenyi-örökség, a Széchenyi‑emlékhelyek és a szellemiség rangjához és értékrendiségéhez méltó helyreállítás folyamatosan zajlik. Mindezekért a térségben élők és minden jó szándékú magyar hazafi nevében mondok ismételten köszönetet Magyarország Kormányának, hogy minden támogatást megad ahhoz, hogy Széchenyi szellemiségéhez méltó nemzeti zarándokhellyé, a nemzet egymásra találásának és összetartozásának kultikus helyévé váljon, ahová minden magyar életében legalább egyszer személyesen is eljuthasson.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az a figyelem, ami a Széchenyi-örökségre irányul, újból és hangsúlyosan nyilvánvalóvá teszi azt a tényt, hogy a kastélyfelújítások nem önmagukért valók. Az örökség helyreállítása nemcsak a kövek, falak, berendezési tárgyak megmentését jelenti, hanem olyan erőket is újjáéleszt és munkába fog, amelyek a nemzetünk múltjából, értékeiből építkezve jövőnk fejlődését, kiteljesítését teremtik meg.

Ezért a műemléki helyreállítás az értékek megmentésén és bemutatásán túl szó szerinti értelemben vett jövőfejlesztés is. Ennek példája az Esterházy-kastély felújítása, az, ahogyan a Széchenyi-örökség rangjához méltó helyreállítását az az Eszterháza Központ végzi, ahogy szerteágazó kapcsolatrendszere és tevékenysége messze túlterjed a kulturális örökség gondozásán, idegenforgalmi, gazdaságélénkítő, területfejlesztő, oktatási és minden más területre kiható sugárzása magában hordozza további regionális fejlesztések sikerének zálogát is, méltóan Széchenyi eszméihez.

Tisztelt Ház! Jövő héten, április 8-án, Széchenyi halálának évfordulóján tartunk megemlékezést Nagy­cenken; ott, ahol Széchenyi teljes alakos szobra talapzatának felirata az ismert idézet szállóigévé vált változata: „Magyarország nem volt, hanem lesz.” Ez a Széchenyi által 1830-ban vizionált jövőbeli lesz, amiben megfogalmazása szerint hisz, hisz is, tulajdonképpen Széchenyinek magának szóló parancsa nekünk szóló felszólítás. A Széchenyitől kapott teljesítendő feladat a jelenben a mi feladatunk és kötelességünk. Az eredeti idézet: „Sokan azt gondolják, Ma­gyarország volt; én azt szeretném hin­ni: lesz.” ‑ 1830-ból, a Hitelből.

(17.50)

Széchenyi hitt a magyar jövőben, azaz hitt bennünk. Legyünk hát méltóak ehhez a bizalomhoz, és tegyük úgy a dolgunkat, minden dolgunkat, hogy az Magyarország javát szolgálja! Széchenyivel szólva: tőlünk függ minden, csak akarjuk!

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az általános vitában, most is arra kérem a frakciókat, hogy egyhangúlag támogassák a gróf Széchenyiről szóló országgyűlési határozatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 156 2016.03.30. 8:44  147-176

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Az előttem szóló képviselőtársamnak én betudom, neki joga úgy fogalmazni, ahogy ő akar fogalmazni, de annak tudom be, hogy végül is mégiscsak az MSZP elnöki posztjáért indul, tehát muszáj a pulpitusról is mindezt elmondani. Ezzel szemben jómagam másként látom ezt a kérdést, mert a legfontosabbnak azt látom, hogy ennek a módosításnak az elsődleges célja az, hogy a Magyarországra érkezett bevándorlók nem kaphatnak nagyobb támogatást, mint a magyar állampolgárok, tisztelt képviselőtársam, ez a fő alapvetés, amikor erről a gondolatról próbálunk bármit is megfogalmazni.

A szabályozásban tett javaslat szerint a jövőben minden visszaadás esetén lehet alkalmazni a menekültügyi őrizet elrendelését. (Dr. Schiffer András: A kajmán-szigetekieknél?) Az idegenrendészeti szabályok módosítását a gyakorlati tapasztalatok indokolják. A törvényjavaslat emellett az uniós jogharmonizációs kötelezettségeinkből fakadó jogszabály-módosításokat is kezeli: a szezonális irányelv, az ICT-irányelv, az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv nemzeti szabályozásának pontosítását is megteszi.

A migrációs tárgyú törvények módosítása annak a felelős folyamatnak a része, amellyel a Fidesz-KDNP-kormányzatnak a magyar emberek biztonsága az első, ezért minden intézkedést megteszünk, hogy a magyar emberek mindennapjainak a biztonságát erősítsük. Meggyőződésünk, hogy a magyar embereknek joguk van eldönteni, hogy kikkel akarnak együtt élni, és az is, hogy milyen módon, milyen törvényekkel szabályozzuk, és ez különösen így van a brüsszeli, a párizsi és a törökországi merényletek után. Az illegális migráció miatt nőtt a terrorfenyegetettség, ez ma már tény ‑ önök egyébként ezt is másként fogalmazták meg idáig. A kontinensre napi rendszerességgel ezrek érkeztek és érkeznek illegálisan, ellenőrzés nélkül, úgy, hogy közben nem tudjuk róluk, kik ők, miért jönnek. Ez egyértelműen együtt jár a terrorfenyegetettség növekedésével.

(18.00)

Az a folyamat, hogy az illegális bevándorlók ellenőrizetlenül, regisztrálatlanul, tömegével áramlanak be az Európai Unió területére a világ százegynéhány országából, fokozza a terrorveszélyt. Lehet ezzel vitatkozni, ezek tények, tisztelt képviselőtársaim. Az elmúlt időszak terrorcselekményei sajnos emberéletek árán bizonyították. Rontja az európai emberek biztonságát, az európai életminőséget veszélyezteti, azt a mindennapi átlagéletet, amelyet az európai polgárok szeretnének élni.

A magyar kormány a magyar emberek biztonságát szavatolja, a kabinet valamennyi intézkedése ebbe az irányba mutatott az elmúlt időszakban, és az előttünk álló migrációs tárgyú törvények módosítása is ezt a célt szolgálja.

Azt, hogy az életminőségünk egyébként minden területét befolyásolja a migránshelyzet, mutatja az, hogy a foglalkoztatás, a munkanélküliek ellátása, a fogyatékossággal élő személyek jog- és esélyegyenlősége, a családok támogatása, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerése, a szabad mozgás és tartózkodás joga, a harmadik országbeli állampolgárok beutazása és tartózkodása, menedékjoga, a felsőoktatásról szóló törvények mind érintik ezeket a módosításokat.

A magyar emberek életkörülményei az elsők, mint ahogyan a biztonságuk érdekében fogunk továbbra is mindent megtenni, beleértve a mindennapi biztonságot és a jogbiztonságot. (Dr. Schiffer András: És a letelepedésikötvény-biznisz? Kajmán-szigetek?) Ha a magyar emberek érdeke úgy kívánja, tisztelt Schiffer képviselőtársam, akkor megfelelő irányú törvényi változtatásokkal, ha szükséges, szigorításokkal kívánjuk elérni, a menedékkérők ne legyenek olyan juttatásokra jogosultak, amelyek az adófizető magyar állampolgárt sem illetik meg. Ezt kell tudomásul venni, tisztelt képviselőtársaim, ezért kellene ténykedni, és nem pedig mással foglalkozni! (Dr. Szakács László: Ezt kellett volna írni.)

A menedékkérőket és a nemzetközi védelemben részesítetteket megillető szociális ellátások tekintetében így elkerülhető, hogy úgynevezett gazdasági migránsok kizárólag a jobb élet reményében Magyarországon terjesszenek be menedékjogot, illetve itt-tartózkodási lehetőséget. (Dr. Harangozó Tamás: Tömegével.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Csak zárójelben jegyzem meg, amikor az ország gazdasági teljesítménye, a gazdasági növekedést eredményező kormányzati munkáknak köszönhetően lehetővé teszi, hogy soha nem tapasztalt módon támogassuk az otthonteremtést, a családokat, elsődleges kötelesség, hogy minden erőnkkel a dolgozókat, a gyermekeket nevelőket, otthonteremtőket és az időseket segítsük ebben az értelemben. (Z. Kárpát Dániel: Nem ez van benne.) Ugyanakkor többedszer hangsúlyozom, és kiemelten jegyzem meg, hogy akik hazánkban menedéket kérnek jogszerűen, azoknak a menedékjogot eddig is és ezentúl is biztosítottuk. De azt hangsúlyozottan szeretném kijelenteni (Dr. Harangozó Tamás: Most veszitek el tőle!), akik itt vannak, sem kaphatnak nagyobb ellátási lehetőséget, mint minden egyes magyar állampolgár. Ezért fontos számunkra ezekkel a törvénymódosításokkal foglalkozni.

Persze, természetesen, ahogy az államtitkár úr jelezte, meg kell felelnünk a törvénymódosítással az európai uniós irányelveknek is, és ennek a megfelelésnek természetesen a jelenlegi törvénymódosítás megpróbál eleget tenni.

Úgyhogy amikor azt a kérdést vitatjuk, hogy milyen módon próbálunk megfelelni az európai uniós elvárásoknak, akkor annak teszünk eleget, azoknak a kötelességeknek teszünk eleget, hogy az irányelveknek megfelelően, például a 2014. február 26-án elfogadott harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014/36/EU irányelvet is módosítsuk. Ez az úgynevezett szezonális irányelv.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Ugyanígy, 2014. május 15-én fogadta el az Európai Parlament és a Tanács a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014/66/EU irányelvnek ‑ a továbbiakban ICT irányelvnek ‑ a megfeleltetését a magyar törvényekben, illetve az Európai Uniónak való megfelelést.

Szintén jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget a törvényjavaslat a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosításával. A törvényjavaslatban javasolt törvénymódosítások az uniós jognak való megfelelés mellett javítják a magyar migrációs joganyag koherenciáját, növelve ezzel a jogbiztonságot, erősítik a gazdasági és társadalmi kohéziót, valamint a visszaélések elleni hatékonyabb fellépéssel hozzájárulnak az állampolgárok biztonságérzetének növeléséhez.

A menedékjogi törvény módosítása a menedékjog intézményével tömegesen visszaélőkkel szemben hatékony fellépést tesz lehetővé. A menekültügyi őrizet elrendelésére eddig csak a dublini eljárás szerinti átvétel esetén volt lehetőség, a módosítással a dublini eljárás biztosítása érdekében visszaadás esetén is őrizetbe lehet venni a külföldit. Ezáltal biztosított, hogy a dublini eljárás keretében átvett, az átadó tagállamban menedékkérő, Magyarországon azonban nem menedékkérő ügyében is őrizet elrendelése révén lehessen biztosítani az idegenrendészeti eljárásban történő jelenlétet.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen az ellenzéknek szíve joga, hogy megfogalmazzák azt, amit megfogalmaznak, de szerintem, amikor a Fidesz-KDNP a javaslatot támogatja, akkor tulajdonképpen azt támogatja, hogy a magyar emberek biztonságát, a magyar emberek eddig elért eredményét védi. Természetesen a jogharmonizáció folytán pedig eleget teszünk az európai uniós jogharmonizációnak.

Ezzel együtt tisztelettel kérem a képviselőtársaimat, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Amennyiben nem teszik, a Kereszténydemokrata Néppárt ezt fogja tenni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Dr. Schiffer András: A letelepedési kötvényekről nem hallottunk semmit! ‑ Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
141 90 2016.04.12. 13:46  83-98

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország fejlődése és az ország gyarapodása fő célunk. Ezért fontos, hogy az Országgyűlés 2014-2020 programozási időszakra meg­fogalmazott társadalom- és gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében különösen is figyelmet fordít az európai uniós források felhasználására. Az uniós források leghatékonyabb felhasználása nemcsak lehetőség, hanem feladat, amelynek a gazdaságfejlesztést, vagyis gyakorlatilag a magyar emberek mindennapjainak jobbá tételét, érvényesülését, a gyarapodást kell szolgálnia. A felhasználás hatékonysága és célravezető eredményessége pedig felelősség, közös felelősségünk. Magyarország számára kiemelkedően fontos, hogy a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban olyan beruházások kapjanak támogatást, amelyek hosszú távon biztosan segítik a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.

Ezért az egyes projektek objektív, átlátható és piaci szereplők érdekeitől független értékelése céljából alkotja meg a kormány a T/10092. számú törvényt, amely javaslat formájában itt van a tisztelt Ház előtt, s amelynek célja, hogy garantálható legyen az uniós források munkahelyteremtésre, illetve gazdaságnövekedést előmozdító beruházásokra való fel­használása.

Magyarország a „Széchenyi 2020” fejlesztési program keretében jelentős fejlesztési forrást használhat fel az európai uniós, valamint a magyar költségvetésre támaszkodva. A kormány számára kiemelten fontos, hogy az így támogatott beruházások által megvalósuljanak az ország társadalmi és gazdaságpolitikai céljai. Miközben az Európai Bizottság részéről elvárások fogalmazódnak meg ‑ és kritikák is ‑ a kohéziós forrásokat felhasználó tagállamok irányába a támogatott pályázatok kiválasztásával, átláthatóságával kapcsolatban, eközben Magyarország Kormánya már eddig is jelentős lépéseket tett e célok elérésére.

A törvénytervezet olyan szükséges elemeket tartalmaz, amelyek a törvény alkalmazásával lehetővé teszi, hogy a pályázók számára egyértelműen átlátható döntések születhessenek. A kormány olyan újjászervezett értékelési keretrendszerre tesz a törvénytervezetben javaslatot, amely garantálja, hogy az értékelés kizárólagosan szakpolitikai szempontok alapján történjen, továbbá biztosítja a bármely külső piaci szereplő érdekeitől való függetlenséget, a fokozott objektivitást és az átláthatóságot.

Ugyanakkor az új pályázatértékelési rendszer kidolgozása törvényi szabályozásra alapulva érvényesítheti mindazokat az elveket, amelyek alapja a munkahelyteremtő, gazdaságélénkítő fejlesztések sikeressége. Az előttünk álló törvénytervezet több vonatkozásban is garanciát jelent. Egyrészt a kormány számára jelent garanciát arra, hogy milyen módon és milyen területeken használják fel a fejlesztési forrásokat abban az értelemben is, hogy azokat kizárólag csak a legszigorúbban vett szakmaiság szempontjait érvényesítve, annak egyértelmű és biztos alapján tehessék meg. Másrészt a pályázók számára is garanciát jelent a törvényi változás abban az értelemben, hogy a forrásokat igénylők számára biztosítja a törvény az igazságos és objektív döntést, amelyekre minden esetben kizárólag egységes szempontrendszer alapján kerülhet sor.

Így annak a garanciája is biztosított, hogy az elbírálásában a legjobb koncepciójú, legjobb minőségű, a gazdaságfejlesztési célok teljesítését legkomplexebb módon előmozdító pályázatok fognak támogatásra találni. Tehát fontos, hogy kizárólag a pályázatok érdemi tartalma lehet bírálati szempont szigorú szakmaiság alapján, ezért fontos döntése a kormánynak, amely egy pályázatértékelői szaknévsor létrehozásnak szükségességét jelenti.

Harmadrészt tehát, az előző szempontokhoz kapcsolódóan az új rendszer az Európai Bizottság részére is garanciát adhat a források felhasználásáról, azok átláthatóságáról. Ezért az Európai Unió programozási időszakához kapcsolódó támogatási kérelmek tartalmi értékelése közfeladat, ezért észszerű, sőt szükségszerű, hogy az állami projektértékelői jogviszonyban állók lássák el a közjó előmozdítását a fejlődés érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Az európai uniós, valamint a magyar költségvetési források fejlesztési célokra való felhasználása nem tekinthető a jelenlegi gazdasági konjunktúrától független kérdésnek, ezért fontos ezek egymásra hatásával összefüggésben is szemlélni az új, tárgyalandó koncepciót, törvénytervezetet, tekintettel azokra a célokra, amelyekre ez szolgál.

2016-ban leszögezhetjük, hogy ma Magyarország a „Széchenyi 2020” fejlesztési program keretében úgy használhat fel jelentős fejlesztési forrást európai uniós, valamint magyar költségvetésre támaszkodva, hogy a költségvetési politikánk sikeres, egyértelműen kiszámítható, és felelősségteljes a kormányzati gazdálkodás; a jelenlegi törvénytervezet mindezeket a jellemzőket tovább erősíti, erősítheti.

A kérdéskör tárgyalásakor nem függetleníthetjük magunkat attól a ténytől sem, hogy a várakozásokat igazolja a GDP-növekedés.

(13.30)

Az európai uniós élmezőnybe tartozik Magyarország gazdasági növekedése, amely az uniós átlag felett teljesít. Csak egy példa, hogy az államadósság szintje a GDP-hez viszonyítva 75,3 százalék, és az idén is folytatódik ez a tendencia, és valóban csökkenés várható a GDP-hez viszonyítva. Ami pedig a 2007-2013-as időszakra vonatkozik, azok így alakultak az elmúlt időszakban: Magyarország 108 százalékban használta fel a 2007-2013-as időszakban az uniós forrásokat, 9600 milliárd forintra vállaltak kötelezettséget, és várhatóan 9200 milliárd forintnál áll majd meg az Európai Bizottság által is jóváhagyott kifizetés. A 2007-2013-as időszakban 70 560 projekt részesült uniós támogatásban, 9536 milliárd forint értékben szerződtek. Csak tavaly az uniós forráslehívásunk területén összességében mintegy 2800 milliárd forint kifizetése teljesült úgy, ami 286 milliárd forinttal haladta meg a tervezetet.

Az uniós források beáramlásának még intenzívebbé tétele az elkövetkező időszak célja. Ennek eszközeit az előző ciklus tapasztalatai alapján a mi felelősségünk hatékonyabbá tenni, ha úgy tetszik, tökéletesíteni. Az új ciklusban a lehívás még nem kezdődött el, ugyanis a projektek olyan szakaszban tartanak, hogy teljesítési alapú számlákat még nem tudnak hozni. Most 23 milliárd forint kifizetésnél tartunk, amelyet a hazai költségvetésből előfinanszírozunk, de ez nem gond, mint ahogy egyesek vizionálják, hiszen évek óta stabil a hazai büdzsé, ehhez a pénzügyi mozgástér adott.

Tisztelt Ház! 2007-ben születtek hibás döntések, a jelenlegi kormány teljesítménye ennél inkább értékelendő, mert amit csak el lehetett érni, azt elértük a támogatásoknál, de úgy gondoljuk, hogy érdemes erről beszélni, mert ezekkel az ügyekkel szembesíteni kell az ellenzéket, mert próbál felépíteni egy korrupciós narratívát, aki az előző ciklusban a legelőnytelenebb feltételeket elfogadta, miközben a kormányra a korrupciót szeretné hárítani.

A szabálytalanul felhasznált források aránya 2 százalék alatt van. Elengedhetetlen, hogy tisztázzuk ezt. Ezekkel a számokkal kellene vitatkozniuk az ellenzékieknek, akik az uniós területen is gyakorlatilag Magyarország ellen drukkoltak mindig. Mindezek ellenére most a ciklus végére végül is mi tettük eredményessé az előző kormányok előnytelen elkötelezettségeit, miközben több helyen is feljelentettek bennünket. A kormány túlvállalásának köszönhetően mindent teljesített. A 2007-2013-as uniós források felhasználásának tartalmi tanulságait le kell vonni, és ezért fontos, hogy az Országgyűlés vegye napirendre a tanulságok megvitatását. Kijelenthetjük: minden, hazánknak járó eurót hazahoztunk Brüsszelből. Hazánk kormánya tehát a fejlesztési ígéretéhez kapcsolódóan az összes kiaknázható uniós forrásra tett vállalását teljesítette, és több pénzt fizetett ki, mint gondoltuk. Az előző ciklus fejlesztési rendszerével kapcsolatban úgy gondoljuk, hogy az nem volt jó. A 2020-ig tartó időszak alatt sokkal több pénzt tudunk a vállalkozásokhoz eljuttatni, ráadásul a bürokráciacsökkentés jegyében is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014-2020 közti forrásokat Magyarországnak a gazdasági versenyképesség erősítésére kell fordítania. Bizonytalan az EU 2020 utáni költségvetése, közvetlen gazdaságfejlesztésre várhatóan nem lesz forrás, ez kedvezőtlen érintheti egyebek között az infrastruktúra-fejlesztést, az agrártámogatást, ezért például a V4-ekkel is összefogva kívánunk jó pozíciót elérni a 2020 utáni költségvetésről kezdődő tárgyalásokon. A 2014-2020-as időszak uniós pályázatait 2017. június végéig kiírják. 2018 végére a ciklus forrásának jelentős részét ki is fizetnék. Magyarországon a kis- és középvállalkozói szektorban nemcsak hitel-, hanem tőkehiány is van, ezért szükség lenne nemzeti tőkeprogram indítására az érdemi változtatások között. Ezért fontos, hogy a forráslehívás hatékonysága érdekében hozzuk meg a szükséges megfelelő lépéseket, intézkedéseket, amelyek közt előttünk van megvitatásra a 10092. számú törvényjavaslat az állami projektértékelő jogviszonyról, valamint az egyes kapcsolódó törvények módosításáról.

Ez egy olyan újjászervezett értékelési keretrendszerre tesz javaslatot, amely garantálja, hogy az értékelés kizárólagosan szakpolitikai szempontok alapján történjen, továbbá biztosítja bármely külső piaci szereplő érdekeitől való függetlenséget, fokozott objektivitást és az átláthatóságot. A 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszakra úgy is tekinthetünk, mint öt olyan rendelkezésünkre álló esztendőre, amelyben még rendelkezésre állnak uniós források, miközben azt még nem lehet tudni, hogy azt követően mi következik. A 2020-at követő időszakra vonatkozóan másmilyen időszámítás következik az EU-s források szempontjából, ezért nagy felelősségünk van. Az Unió nettó befizető tagállamai nyomást gyakorolnak Brüsszelre, hogy a 2004-ben csatlakozott országok 2020 után már ne legyenek jogosultak fejlesztési forrásokra. Ezért mindenkiben tudatosítani kell, aki az ország fejlődéséért felelősséget érez, hogy a 2020-ig hátralévő időszak az utolsó lehetőség arra, hogy olyan beruházások legyenek finanszírozhatók, amelyek a gazdasági növekedést tartósan is fenntartható pályán tartják.

Mint ahogyan a jelenlegi törvénytervezet egy hatékony és működő eszköz abban, hogy a forráslehívás maximális hatékonyságát, egyben átláthatóságát és célszerűségét biztosítsa, annak is biztos eszköze lehet, hogy 2020-ra hozzuk olyan helyzetbe a magyar gazdaságot, hogy a gazdasági növekedés nem külső forrásoknak és annak beáramlásának, hanem a gazdasági belső teljesítmények függvényeként legyen meghatározó és egyben fenntartható. Közös felelősségünk, hogy a 2014-2020-as ciklusban a forrásokat a leghatékonyabban használjuk fel, tudatosítva és használva ennek az előző, 2014-es ciklus minden tanulságát. Ezt szolgálja az új pályázatértékelési rendszer, aminek kidolgozását a kormányzat kezdeményezte annak érdekében, hogy garantálható legyen az uniós források munkahelyteremtésre, illetve gazdasági növekedést előmozdító beruházásokra való felhasználásra.

A pályázatok értékelési rendszerének átalakításában teljesül az az elv, hogy csak állami tisztviselő értékeljen, a pályázat értékelésére nem lehet kiszervezés. A pályázatot értékelők újra kiválasztása azt is eredményezi, hogy ez nyilvános, mindenki számára hozzáférhető értékelő-szaknévsor összeállítását jelenti, objektív, az irányító hatóságok és a társminisztériumok által meghatározott szempontok alapján. Cél, hogy az értékelés sokkal átláthatóbb, számon­kérhetőbb, felelősséget vállalható legyen. A legvégső cél pedig mindezzel az, hogy az így támogatott beruházások által megvalósuljanak az ország társadalmi és gazdaságpolitikai céljai. Mindezek a közjót szolgálják, hiszen mint köztudott, az erős, jól működő, dinamikusan fejlődő gazdaság alapja az eddigi eredményeink megőrzésének és továbbvitelének garanciája.

Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója támogatandónak és az ország jövője érdekében felelős döntésnek tartja a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
145 261 2016.04.26. 9:25  252-277

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Bizottság ez évi munkaprogramja prioritásai között szerepel az úgynevezett munkavállalói mobilitási javaslatcsomag, amelynek része a kiküldött munkavállalókról szóló javaslat is. Az Európai Bizottság 2016. március 8-án terjesztette elő a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvtervezetet, amelyet a felszólalásomban röviden javaslatként fogok a későbbiekben említeni.

Ez a javaslat 4 pontból áll, amelynek főbb tartalmi elemeinek ismertetése előtt fontosnak tartom leszögezni, hogy mint az az Európai ügyek bizottságának március 30-án megtartott ülésén a napirend előterjesztője részéről is megerősítést nyert, a 4 pont egyikét sem tartja elfogadhatónak a magyar kormány.

A javaslat főbb tartalmi elemei között szerepel fő célkitűzése, hogy a kiküldött munkavállalók esetén az ugyanazon a helyen végzett ugyanazon munkát ugyanúgy javadalmazzák. Ennek érdekében a helyi munkavállalókra vonatkozó jogszabályból vagy az általánosan alkalmazandó kollektív megállapodásokból eredő javadalmazási szabályokat kiterjesztené a kiküldött munkavállalókra is, az eddigi minimális bérszint fogalma helyébe a javadalmazás fogalma lépne.

Egy másik eleme a javaslatnak, hogy a hosszabb távú, 24 hónapot meghaladó kiküldetés esetén a kiküldött munkavállalóra a fogadó állam munkajoga lenne érvényes. Harmadik elemként említendő, hogy a tagállamoknak egységes hivatalos nemzeti weboldalon közzé kellene tenni a javadalmazás alkotóelemeit. A javaslat tartalmazza még, hogy az általánosan alkalmazandó kollektív megállapodásokat alkalmazandóvá tenné a kiküldött munkavállalókra az összes gazdasági ágazatban.

Fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy a magyar parlament Európai ügyek bizottsága két ülésen is alaposan és részletesen megtárgyalta eme javaslatot, és annak a véleménynek adott hangot, hogy az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentést kell tennünk, mert ez a javaslat több ponton is sérti a szubszidiaritás elvét.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági jelentés részletesen kitér a szubszidiaritásvizsgálat jogszabályi hátterére, annak tárgyára. A bizottsági jelentés része továbbá a bizottságban lefolytatott szubszidiaritásvizsgálat részletes elemzése, amelynek következtében az Európai ügyek bizottsága a javaslat vonatkozásában több aggályát is megfogalmazta, így teljesen megalapozottnak tartjuk a szubszidiaritás elve érvényesülésével kapcsolatos, az előzőekben már említett álláspontot.

A javaslat indoklása a 2. jegyzőkönyv 5. cikkével ellentétes módon egyáltalán nem utal a szubszidiaritás elvével való összhangra, és a hatástanulmány sem foglalkozik a javadalmazás fogalom bevezetésének lényeges hatásával. A szükségesség és az arányosság elvével ellentétes módon az irányelvhez képest olyan mértékű beavatkozást eredményezne a szolgáltatásnyújtás szabadságába, és a kialakult versenyfeltételeket mesterségesen és oly mértékben torzítaná, amit nem indokolhat a munkabérköltségek kiegyenlítése. Hozzáadott értéket nem teremt a minimális bérszint helyett javasolt javadalmazás fogalmának bevezetésével, mivel a javadalmazás fogalma kevésbé egyértelmű és bizonytalan. Olyan fogalom bevezetése, amely minden érdekelt számára nem egyértelmű, ellentétes a jogbiztonság és a szubszidiaritás elvével.

Előterjesztését a 2. jegyzőkönyv 2. cikkével ellentétes módon nem előzte meg széles körű konzultáció, és az Európai Bizottság nem vette figyelembe a tervezett intézkedés regionális és helyi vonatkozásait. Szociálpolitikai területet érintve, mint ahogy már elhangzott, a javadalmazás fogalmának bevezetése a tagállamok közötti gazdasági fejlettségbeli különbségekből fakadó és nem versenykorlátozó bérszintkülönbségek mesterséges kiegyenlítésére törekszik, ami ellentétes az Unió számára a szociálpolitikai kérdések területén biztosított támogató, kiegészítő hatáskörrel.

Tisztelt Ház! Tekintettel arra, hogy az irányelvtervezet egyértelműen sérti a szubszidiaritás elvét, ezért azt a KDNP sem tartja egyetlen pontjában sem elfogadhatónak. A Kereszténydemokrata Néppárt alapelvei között a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás mellett a szubszidiaritás is az egyik alapelemnek számít. A szubszidiaritás elvének egyrészt a társadalom felépítésében maradéktalanul érvényesülni kell, de ugyanúgy az európai uniós ügyek politikájában is. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy az uniós intézmények túllépik átruházott hatásköreiket.

Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben meghatározottak szerint alkalmazzák. A nemzeti parlamentek az említett jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak megfelelően gondoskodnak a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáról. Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az irányelvtervezettel kapcsolatban felmerült aggályok annak is szólnak, hogy az ideiglenesen kiküldött munkavállalók jogállására vonatkozó rendelkezéseket a szubszidiaritás elvével teljesen ellenkező módon kívánja módosítani, ami az Európai Unióban kialakult versenyfeltételekbe való mesterséges és elfogadhatatlan beavatkozást is jelent. Továbbá ugyanúgy kérdéses a tervezet megfogalmazásának transzparenciája, ami jogbizonytalanságot teremthet az érdekelt felek számára. Az sem kikerülhetetlen, és a KDNP frakciója számára is megfontolás tárgyává tette az irányelvtervezet megalapozottságát, hogy mint kiderült, 9 tagállam is kérte Thyssen uniós biztos asszonytól a hatályos szabályozás felülvizsgálatának elhalasztását.

Továbbá a tagállamok aggodalmuknak adtak hangot azzal kapcsolatban is, hogy az ugyanazon a helyen foglalkoztatott ugyanazon munkáért egyenlő díjazás elve összeegyeztethetetlen lehet az egységes piaccal, mivel a tagállamok közötti bérszintkülönbségek a szolgáltatók versenyelőnyének egyik elemét képezik. A KDNP számára tehát elfogadhatatlan, ami a felsoroltakból és a jelentésből is kiolvasható, hogy az anyag nem tér ki arra, hogy a minimális bérszint helyett javasolt javadalmazás milyen hatással jár a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében, hogy milyen módon korlátja a versenyfeltételeknek, és mennyire nehezíti adott esetben az uniós állampolgárok, munkavállalók, vállalkozók eltérő tagállamba irányuló kiküldetését, továbbá ennek gazdasági következményeit.

Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy olyan nagy munkáltatók ideiglenes munkavállalási esélyeiről van szó, akiknek ez az uniós jog adta lehetőség, amit biztosítani kell. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a nemzeti parlamentben minden esetben a magyar munkavállalók érdekeit szem előtt tartva kell döntenünk. Amennyiben az új irányelv elfogadásra kerülne, éppen a munkabérkülönbségből adódóan kerülne veszélybe a magyar, a cseh, de akár a lengyel és a többi munkavállaló esélye, mert ez eredményezheti azt, hogy ezek a lehetőségek meg is szűnhetnek.

Tisztelt Ház! Elkötelezettségünkből adódóan fontosnak tartjuk az elhangzottak alapján, hogy az új irányelvvel kapcsolatban Magyarország kifogást nyújtson be. De az is érdekünk, hogy további uniós tagállamok parlamentjei is ezt megtegyék. Kötelességünk rávilágítani arra, hogy az Európai Bizottság, ellentétben a lisszaboni szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyvvel, nem is indokolja meg a javaslatnak a szubszidiaritás elvével való összhangját. Előterjesztését nem előzte meg széles körű konzultáció, és nem vette figyelembe a tervezett intézkedés regionális, helyi vonatkozásait.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadását a KDNP frakciója támogatja, és erre kérem képviselőtársaimat is. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

(22.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
150 42 2016.05.11. 16:45  1-206

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2017. évi költségvetési tervezetről kijelenthetjük, hogy az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetése. Ennek a megállapításnak azért van súlya, mert érdemes felidéznünk azt, amit egy évvel ezelőtt a 2016-os költségvetésről állítottunk.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

2016 az adócsökkentés éve lesz, állítottuk egy évvel ezelőtt, mint ahogy azt is, hogy a magyar családok ismét előrébb léphetnek. Igen, tisztelt képviselőtársaim, 2016 az adócsökkentés, az otthonteremtés és a családtámogatás költségvetéseként működött. 2017-re pedig, folytatva Magyarország megerősítését, újból egy, az adócsökkentést, az otthonteremtést támogató költségvetést nyújtott be a kormány. A folytonosságnak ez a ténye is hitelesíti azt az utat, amit Magyarország választott.

(13.00)

Azt, hogy helyes úton járunk akkor, amikor az otthonteremtés, a családok támogatása gazdaságpolitikai útját választottuk a magyar emberek nagy többségének felhatalmazásával. Ez biztonságot, kiszámíthatóságot, tervezhetőséget jelent a családoknak, a gazdasági élet szereplőinek, munkavállalóknak, a településeknek, az önkormányzatoknak, a gazdaság, a társadalom csaknem minden területén és minden szegmensben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az egymást követő költségvetések folyamatosságáról szólva mindenképpen arra is ki kell térnünk, hogy a költségvetésben rögzített gazdasági-pénzügyi folyamatok kiin­dulópontja az a 2010-es esztendő volt, amikor Magyarország gyakorlatilag csődben volt. Csak emlékeztetem tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy a baloldali kormányok által felvett 14 milliárd dollárnyi IMF-hitelt a hivatalba lépett Orbán-kormánynak kellett kezelni, mint ahogy a katasztrófával fenyegető GDP-adatokat, a jövedelmi adatokat, az égbe szökő rezsiárakat, a foglalkoztatottság elkeserítő adatait is úgy, hogy a magyar gazdaság minden szegmensében az összeomlás szélén állt.

Ezért az említett biztonságot és kiszámíthatóságot, tervezhetőséget nyújtó, 2010-ben elindított és következetesen véghez vitt, pozitív fordulatot biztosító gazdaságpolitikánk, annak az így kijelölt elmozdulási iránya is mutatja, hogy a kormány gazdaságpolitikájának nemcsak az a fő célja, hogy elsősorban a közjót, a családokat, az otthonteremtést és az embereket szolgálja, hanem immár az eredményességet is. Ennek az eredményességnek következtében folytatható az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetési politikája ’17-ben is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mögöttünk álló időszak eredményében, abban a tényben, hogy növekvő pályára állhatott a gazdaság, hogy az államadósság elleni küzdelmünk eredményes volt, hogy visszafizettük az IMF-hitelt, hogy a magyar reformok működnek és a magyar út sikeres, meggyőződésem, hogy az elvek, az értékrendek érvényesülése, a gyakorlatba való átültetése nagy arányban benne van Magyarország 2010 óta elért eredményeiben.

Tisztelt Ház! A keresztény világszemlélet igenli a gazdaság alapkategóriáit, jónak tartja a magántulajdont, a profitot, a kamatot, az anyagi jólét ugyanakkor sajátos megvilágításba, összefüggésbe helyezi azt, olyan szemléletben, ami az embert, az értékeket, az emberi kiteljesedést állítja középpontba, az erkölcsi szempontok figyelembevételével. Ez a megközelítés közelebb viszi az embert a jelen problémáinak tisztázásához és megoldásához, egy emberileg, közösségileg, szociális szempontból és környezetileg fenntarthatóbb világ építéséhez. XXIII. János pápa, elődeit, továbbá Arisztotelészt és Aquinói Szent Tamást követve kijelenti: a gazdaságpolitika, a pénzügyek valójában eszközök más, az erkölcs által keretezett célok eléréséhez, s mint ilyenek jelentenek értéket, az anyagi jólét a valóságos értékek közé sorolandó.

A gazdasági tényezők nem önmagukban célok, hanem mint eszközök elősegítik más értékek létrejöttét, végső soron a közjót, vagyis az embert, annak kiteljesedését szolgálják. Ha most ebből a szempontból vizsgáljuk a ’17-es költségvetésünket, akkor kijelenthetjük, hogy eszmeiségében, eszközeiben egyaránt a stabil pénzügyi hátteret és kiszámítható jogrendet feltételező, a gyakorlatban is megvalósítható költségvetés. A felsorolt értékalapú elveknek szerez érvényt. Ez a folyamatos fejlődés garanciáját jelenti az országnak, az embereknek és a családoknak, és azt, hogy mindenki a saját területén előbbre léphet újból.

Tisztelt Ház! A ’17. évi költségvetésnek a közjót, a felemelkedést szolgáló alapfunkcióját, értékalapúságát még egy fontos törvénybeli megfelelőség is biztosítja, amit a KDNP részéről szükségesnek tartok hangsúlyozni. Az értékalapúság meghatározó ismérve az a tény, hogy Alaptörvényünk minden törvényünk alapja, így a költségvetési törvénynek is. Ezért azok az elvek és az az eszmeiség, továbbá az a gyakorlat, amit az Alaptörvény meghatároz, visszaköszön a költségvetési törvény számaiban és hatásaiban egyaránt. Ezt azért is tartom fontosnak megemlíteni, mert a napokban emlékeztünk meg Alaptörvényünk elfogadásának ötéves évfordulójáról, így az említett, 2010 óta tartó töretlen folyamatosság egyik meghatározó eleme mindaz, ami az Alaptörvényben rögzített eszme és cél.

Hogy jön ide ez a költségvetési vitába? ‑ kér­dez­hetik. Úgy, hogy az Alaptörvény hosszú távlatokat lát és jelöl ki a magyarságnak, céljai megvalósításának eszmei alapjait, de ez az az út, ami az évenkénti költségvetések mérföldkövei által jelzett, mert az évenkénti költségvetések azok, amelyek lépésenként visznek előre, visznek előbbre. Másodsorban a jelenlegi zilált állapotú, gyakorlatilag megszállással fenyegetett Európa számára éppen a keresztény értékrend alapján való működtetés biztosítaná azt a megerősödést, ami a megmaradását jelentheti. Így nekünk, magyaroknak, akik a népáradat által veszélyeztetett Európának csaknem a szívében vagyunk, egyáltalán nem közömbös a jövőnk szempontjából, hogy az erős családok, erős közösségek, erős települések állnak a jövőépítés feladata elé, gyakorlatilag milyen mértékben jut forrás, milyen mértékben számíthatunk a forrásokra és azok megerősítésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A ’17. évi költségvetésre konkrét szakmai vélemények, illetve megállapítások is érvényesek, amelyekben nem elvi szinten, hanem szakmai szempontok szerint is visszaköszön a folyamatosság, azaz a tervezhetőség, a kiszámíthatóság biztonsága. Így az ÁSZ megállapítása szerint a költségvetés közvetlen bevételi és kiadási fejezet ellenőrzött bevételei összességében megalapozottak, alátámasztottak, kockázatot nem hordoznak. Az Országgyűlésnek átadott véleményében az ÁSZ megállapította, hogy a törvényjavaslat előkészítése, összeállítása, szerkezete és tartalma megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A törvényjavaslatban új a költségvetési átláthatóságot növelő elem, a bevételek és kiadások hármas csoportosítása, mutat rá az ÁSZ a véleményében.

Tisztelt Ház! A Költségvetési Tanács megállapította, hogy a stabilitási törvény alapján a 2016. évi adósságmutatónk, a GDP 73,5 százaléka, a ’17. évi adósságmutatónk, a GDP 71,9 százaléka, a törvényjavaslat tervezetében bemutatott alakulása összhangban van a 2016. évi várható és a ’17. évi tervezett gazdasági és költségvetési folyamatokkal, tehát teljesül az Alaptörvényben foglalt adósságszabály. Az adósságráta csökkentésének tervezett és várható mértéke megfelel az Európai Unió államadósságra vonatkozó követelményének is. A bevételi és kiadási előirányzatok alapvetően összhangban vannak a makrogazdasági előrejelzéssel, a 2015. évi előzetes teljesítéssel, a ’16. évi várható folyamatokkal, valamint a korábbi és tervezetben szereplő kormányzati intézkedésekkel.

A tanács az adóbevételek tervezését reálisnak, míg az egyéb bevételek előirányzatainak prognosztizálását konzervatívnak ítélte. A kiadási előirányzatok esetében kiemelte, hogy némileg magasabb infláció mellett is tarthatóak. A tanács a makrogazdasági előrejelzés és a költségvetési előirányzat számai alapján megállapította, hogy a ’17. évi, európai uniós módszertan szerint számított 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél összhangban van a költségvetési törvényjavaslat tervezetében bemutatott gazdasági folyamatokkal és a tervezett bevételi, valamint kiadási előirányzatokkal. Az államháztartási hiánycél megfelel az Európai Unió fiskális szabályai korrekciós ágának és a stabilitási törvénynek. A tanács pozitívan értékelte, hogy a költségvetésben elkülönül a működési, a felhasználási és az uniós fejlesztéseket tartalmazó költségvetés, ami segíti a folyamatok átláthatóságát, a hosszú távú növekedést megalapozó kiadások elkülönítését a folyó kiadásoktól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a költségvetés-tervezet részletes, alapos ismertetése immár több ízben is megtörtént, ezért röviden szólnék a ’17. évi költségvetés néhány, a családok támogatását, az otthonteremtést célzó fontos eleméről, amelyeket mint fő célokat a KDNP támogat, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy azok megvalósulása sikeres legyen.

(13.10)

Így a költségvetésben egyik fő elemként jelenik meg az adócsökkentés a folyamatosság jegyében. Az adóterhek csökkentésével az szja kulcsa, amely a legalacsonyabb Európában, az élelmiszerek áfa­csök­ken­tésével egy-egy magyar családnál átlagosan 35-40 ezer forinttal több pénz maradhat. A kormány tovább növeli a gyermekeket nevelő családok támogatását. A családi adókedvezmény összege kétgyermekes családok esetében 15 ezer forintra nő gyermekenként. A fiatal házasoknak továbbra is jár az adókedvezmény. A családokat segítő adócsökkentések érdemben hozzájárulhatnak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállításához. Már elhangzott itt az OECD-összehasonlítás, de szeretném elmondani, hogy Magyarország OECD-viszonylatban az átlagos szinten van, tehát az OECD viszonylatában is többet fordítunk a családok támogatására, mint sok más OECD-tagállam.

2017 az otthonteremtés éve is lesz. A kormány álláspontja szerint és a véleményünk szerint is a saját otthon megléte a polgári berendezkedés egyik legfontosabb előfeltétele. Ezért a jövő évi költségvetésben 211 milliárd forintot fordítunk a magyar családok otthonteremtésének támogatására. Ennek legfontosabb elemei az új és használt lakás vásárlására is felhasználható családi otthonteremtési kedvezmény, a CSOK, az államilag támogatott kedvezményes hitel, valamint az áfacsökkentés. A kormány továbbra is támogatja a lakástakarékokat, és ’17-ben már működni fognak a nemzeti otthonteremtési közösségek. A cél, hogy minden magyar ember saját lakáshoz vagy házhoz juthasson elérhető áron.

17-ben is folytatódnak az életpályaprogramok, ennek keretében tovább nő a rendvédelmi dolgozók, a felsőoktatásban dolgozók és a pedagógusok fizetése. A kormányhivatalok dolgozói számára elindul az új életpályaprogram. Mindezeken túl, korábbi vállalásunknak megfelelően, ’17-ben is megőrizzük a nyug­díjak reálértékét. Jövőre jelentős többletforrások állnak majd rendelkezésre az egészségügyi, szociális területen. Azt szeretnénk elérni, hogy tovább javuljon az ellátás színvonala, az egészségügyi dolgozók megbecsülést kapjanak mindennapi munkájukhoz. Egy többéves program keretében folytatódhat az egészségügyi dolgozók bérrendezése. A ’17-es költségvetés a közoktatás, a kulturális szféra számára is többletforrásokat biztosít. A jövő évi költségvetés tervezete minden szakterület számára többletforrást juttat. Oktatásra 270 milliárd, egészségügyre 160 milliárd, társadalombiztosítási, jóléti szférára 150 milliárd forint, kulturális tevékenységre 66 milliárd forint, sport- és szabadidős ágazatokra pedig 22 milliárd forint többletforrás jut 2017-ben.

A rendvédelem 114 milliárd forinttal, az önkormányzati szektor 6 milliárd forinttal magasabb keretösszegre számíthat. Igazságszolgáltatásra 23 milliárd forinttal, külügyekre 10 milliárd forinttal juthat több jövőre. A 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül további 1600 milliárd forintot tervez a 2017-es költségvetés fejlesztésekre. A fentieken túlmenően a kormány minden szükséges intézkedést megtesz, hogy megvédje az országot a külső fenyegetésekkel szemben. Ennek érdekében a költségvetésben a honvédelem számára 51 milliárd forinttal több pénzt biztosítottunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A felsoroltak bizonyítják, hogy a 2017. évi költségvetéssel valóban mindenki előbbre léphet egyet. Ha fejezetenként viszonyítanánk a költségvetési tervezet alapszámait és sorait az Alaptörvényünkben foglalt elvekhez, akkor csaknem minden területen megtalálnánk az azokhoz tételenként társítható költségvetési vonatkozásokat, legyen szó családtámogatásról, adópolitikáról, otthonteremtésről, rászorultak, elesettek védelméről, gazdaságfejlesztésről, kultúráról vagy akár a nemzetiségek támogatásáról, külhoni magyarok támogatásáról, civil szervezetekről, önkormányzatokról, „Modern város” programokról vagy akár a sportról. Egy ilyen összehasonlításban jutna igazán érvényre az a tény, hogy Alaptörvényünk megalkotása miként is volt történelmi jelentőségű abban, ahogyan meghatározta és kijelölte a nemzet fejlődésének útját a keresztény értékrenddel felvállaltan és deklaráltan megalapozva, ami meggyőződésünk szerint megmaradásunk, fejlődésünk egyetlen lehetősége és esélye. Ezt tiszteletben tartani, ennek lehetőségeit használni, a közjó javára gyarapítani kötelességünk és felelősségünk.

Ezért jó és szilárd alap a családok megerősítését, a gazdasági növekedést elősegítő, az elkötelezett nemzetpolitika alapján álló költségvetés. Mindezek fényében az elmondottak alapján a KDNP nevében támogatandónak tartom az ország, a nemzet jövőjét, annak fejlődési pályáját továbbra is biztosító költségvetési tervezetet, amelynek támogatását kérem nagy tisztelettel képviselőtársaimtól is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 158 2016.05.17. 2:13  157-164

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Államtitkár Úr! A legsikeresebb sportágaink között tartjuk számon a vizes sportokat, és mint tudjuk, jövőre, július második felében Budapest és Balatonfüred rendezi meg a FINA vizes világbajnokságát, amely egyfelől a sportág népszerűsítése miatt, másfelől az olimpiai pályázatunk megítélése miatt is rendkívül fontos.

Tisztelt Államtitkár Úr! A híradásokból halljuk, hogy a létesítmények fejlesztése jó ütemben halad, és remény van arra, hogy határidő előtt elkészülhessenek minden igényt kielégítően a helyszínek, amelyek várják a vizes sportágak magyar és külföldi versenyzőit. Itt hívnám fel a tisztelt képviselőtársaim figyelmét a balatoni helyszín fontosságára. Budapest mellett az egész balatoni régió profitálhat a rendezvényből, nemcsak az idelátogató szurkolókra kell itt gondolnunk, hanem arra a reklámértékre, amelyhez azáltal jut a tó, hogy a sport mellett megmutathatjuk természeti, kulturális és turisztikai értékeinket is. Budapesten pedig komoly városfejlesztést igényel a rendezvény megfelelő szintű megrendezése, az építési programokat hibátlanul kell megvalósítani, a versenyeket pedig profi módon lebonyolítani.

Nagyon fontos, hogy ezek a beruházások ne csak önmagukért, ne csak a versenyek helyszíneként, hanem később is jól hasznosulhassanak, hosszú távon profitálhasson belőle a sportot megismerő gyerek, sportszerető felnőtt és testi-szellemi frissességét megtartani vágyó idős ember is. Mivel ekkora nemzetközi esemény több százezer vendéget fog vonzani, számolnunk kell a turizmus megmérettetésével is, a szálláshelyek, a megfelelő kiegészítő programok biztosítása hosszú távon megtérülő beruházása lesz nemcsak a két városnak, hanem az egész országnak.

Mindezek alapján kérdezem államtitkár urat, milyen lépéseket tett eddig és tesz a kormány a jövőben e nagyszabású rendezvény sikeres lebonyolítása érdekében, milyen különleges fejlesztések, sajátos helyszínek és reklámelemek fokozhatják az esemény még nagyobb nemzetközi sikerét. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 162 2016.05.17. 1:08  157-164

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a válaszát, államtitkár úr. Ahogy ön is mondta, valóban nemcsak a sportszerető lakosság gyarapodik majd ezzel, hanem a turizmus is, hiszen legfőbb célként a turizmus is húzóágazat lehet az elkövetkező időben. Ráadásul az olimpiára való felkészülés jegyében ez a sikeres lebonyolítás, ez a sikeres, gyors ütemű fejlesztés valóban rávilágít arra is, hogy a magyar gazdaság, a magyar építőipar képes megvalósítani mindazokat az elképzeléseket, amelyeket ilyen rövid idő alatt célkitűzésként megfogalmazott.

Úgy gondolom, amit az elmúlt időszakban a sport területén tettünk, rávilágít arra, hogy valóban Magyarország nemcsak az eddig elért sportsikerei, hanem a jövőbeni fejlesztések alapján is méltó arra, hogy az olimpiai rendezvény sikeres házigazdája legyen, mint ahogy ennek a vizes világbajnokságnak is a házigazdája lesz. Abban is bízom, hogy ezek a fejlesztések valóban fogják szolgálni mind a Balaton-régiónak, mind pedig Budapestnek és az országnak az érdekeit is. Köszönöm megtisztelő válaszát még egyszer. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
153 246 2016.05.17. 5:19  239-252

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja ‑ ahogy azt államtitkár úr is említette ‑ az energetikai ágazati jogszabályok kisebb terjedelmű, túlnyomórészt pontosító, technikai jellegű módosítása. Államtitkár úr már részletesen ismertette a törvényjavaslat tartalmi elemeit, így engedjék meg, hogy ezek közül az egyes törvények vonatkozásában néhány fontosabb elemet kiemeljek.

Az atomenergiáról szóló törvényt, az 1996. évi CXVI. törvényt érintő javaslat a felügyeleti díj mértékére vonatkozó meglévő rendelkezések módosítására irányul. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. által az Országos Atomenergia Hivatal részére fizetendő és a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot terhelő felügyeleti díj mértékét a jelenleg hatályos szabályozás alapján az átmeneti vagy végleges tárolóban elhelyezett radioaktív hulladék mennyisége határozza meg.

Ugyanakkor a felügyeleti tevékenység ellátásának gyakorlati tapasztalatai alapján szükségtelen az elhelyezett hulladék mennyiségéhez kötni a felügyeleti díj mértékét, hiszen e tevékenység ellátása a tárolólétesítményekhez köthető. Ezért a módosítás szerint a felügyeleti díj az egyes tárolólétesítmények vonatkozásában összegszerűen kerül meghatározásra annak érdekében, hogy a díj mértéke megfelelően szolgálja a tevékenység ellátásával összefüggő feladatok finanszírozását.

A javaslatnak a távhőszolgáltatásról szóló törvény, a 2005. évi XVIII. törvény módosítására irányuló rendelkezései közül fontos megemlíteni a távhőár-szabályozási szabályok módosítását. A gázév kezdetének július 1-jéről október 1-jére történő módosulásához kapcsolódóan ugyanis ‑ a távhő hatósági árszabályozása működtetése érdekében ‑ szükséges annak előírása, hogy a földgáztüzelésen alapuló hőtermelési technológiát alkalmazó távhőtermelők és távhőszolgáltatók továbbra is kötelesek minden év július 1-jéig megkötni a földgázbeszerzési szerződéseiket.

A villamos energiáról szóló törvény, a 2007. évi LXXXVI. törvény módosítására irányuló javaslat tekintetében elsőként az elektromos gépjárművekre vonatkozó szabályozás pontosítását, továbbá a végső menedékesre vonatkozó szabályozás módosítását emelném ki.

A javaslattal egyértelműsítésre kerül, hogy végső menedékes kijelölése esetén speciális szabályok alkalmazhatók a mérés és elszámolás tekintetében, valamint az is, hogy ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a végsőmenedékes-szolgáltatás időtartama alatt nem köt villa­mos­energia-vásárlási szerződést, akkor a szerződés a végső­menedékes-szolgáltatás időtartamát követő nap­pal a törvény erejénél fogva létrejön a területileg illetékes egyetemes szolgáltatóval.

A földgázellátásról szóló törvénynek, a 2008. évi XL. törvénynek a törvényjavaslat szerinti módosítása révén egyebek között lehetőség nyílik a tárolói engedélyesnél rendelkezésre álló, mobilgázzá átminősített párnagázkészlet felhasználására. A törvény már 2013 óta elvi lehetőséget biztosított ezen földgázkészlet földgáztároló általi értékesítésére. A módosítás pusztán ezen értékesítés részletszabályait teremti meg azzal, hogy a tároló az ebből saját és technológiai célra fel nem használt földgázt könyv szerinti értéken köteles értékesíteni az egyetemes szolgáltatók földgázforrásainak biztosítására, azaz végső soron a lakosság ellátása és a rezsicsökkentések fenntartása érdekében. A tároló ezen készletet csak abban az esetben értékesítheti szabadon, ha az az egyetemes szolgáltatási célra nem került igénybevételre.

Végül az energiahatékonyságról szóló törvény, a 2015. évi LVII. törvény módosításával a hazai energetikai szabályozásban is szükséges megteremteni a távfűtési szolgáltatásra vonatkozó alapvető előírásokat.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalataira, valamint az energiahatékonyságról szóló törvény esetében európai uniós kötelezettségre is tekintettel tehát az említett energetikai tárgyú törvények vonatkozásában több kisebb terjedelmű, de a hazai energiaszabályozás egyes eseteiben kiemelt jelentőséggel bíró módosítás vált szükségessé.

A Kereszténydemokrata Néppárt a törvényjavaslatot támogatja, s erre kérem tisztelettel a képviselőtársaimat, hogy a kormány által benyújtott T/10538. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
156 52 2016.05.24. 5:59  43-102

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményekről szóló H/9798. számú határozati javaslat, mint ahogy már Hörcsik elnök úr fogalmazott is, a bizottságunkban több vitát is kiváltott. Ezekre ő már a vezérszónokiban részletesen kitért, úgyhogy én a felszólalásomban csak néhány lényegi kérdésre szeretnék kitérni, amelyek rendkívül fontosak Magyarország számára, és Magyarország számára az Európai Unióval és Ka­na­dával, de általában a harmadik országokkal kötött kereskedelmi, beruházási megállapodások megkötése során is fontos.

Ez a legfontosabb, ami itt már sokszor elhangzott, a GMO-mentesség. Magyarország Alaptörvényének XX. cikke jó fogódzkodót ad a GMO-mentességgel kapcsolatban az azokkal kapcsolatos aggodalmakra: mindenkinek joga van a testi-lelki egészséghez. A (2) bekezdés: „Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”

(12.00)

Több mint négyéves tárgyalási folyamat eredményeként 2015 januárjában megszületett a genetikailag módosított növények köztermesztésének tagállami tiltását lehetővé tevő uniós jogszabály-módosítás. Ennek az irányelvnek a magyar jogrendbe történő átültetését szolgálta az Országgyűlés által 2015 májusában elfogadott törvény. A törvény hatálybalépését követően Magyarország már nemcsak környezeti és egészségügyi kockázatokra, hanem tár­sa­dalmi és gazdasági hatásokra hivatkozva is megtilthatja a GMO-növények termesztését.

A génmódosított növények termesztésének tiltásában hazánk vezető szerepet játszik Európában: az uniós irányelvek és az európai uniós országok közül elsőként ültettük hazai jogrendünkbe, így elsőként is éltünk a tiltási lehetőséggel. Ezzel egy újabb fontos lépést tettünk a GMO-mentes magyar mezőgazdaság megőrzéséért. De úgy gondolom, rendkívül fontos, hogy az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni minden olyan technológia kapcsán, amelynek hatásá­ról nincsenek kielégítő adatok. Néhány nappal ez­előtt megjelent az amerikai tudományos akadémia GMO‑k hatásairól szóló elemzése, amelyről a magyar és a külföldi sajtó is beszámolt. A tanulmány több helyen utal a bizonytalansági tényezőkre és a nem várt hatások megjelenésére. Készítői megjegyzik, hogy a jelenleg használt OECD állatkísérletes módszerek nem kellően alkalmasak a különbségek kimutatására. Az előírt vizsgálatok hossza pedig mindössze 90 nap, ami nem elegendő a krónikus hatások kifejeződésére. Ezt Magyarország is kifogásolta az uniós tárgyalások során. A tanulmány szerzői sürgetik a megfelelő tesztelési módszerek kidolgozását, amelyekkel a mellékhatásokat mérni lehet.

Az amerikai szántóföldi kísérletek adatait összegezve megállapították, hogy a génmódosított technológia nem növelte szignifikánsan a terméshozamot sem kukorica, sem gyapot, sem szója esetében a hagyományos termesztésekhez viszonyítva.

Kiemelt érdek, hogy a szigorúnak minősülő uniós humánegészségügyi, állat- és növényegészségügyi, élelmiszer-biztonsági, állatjóléti, fogyasztó- és környezetvédelmi szabályok maradjanak meg, és ne gyengüljenek.

Itt szó volt már ratifikációról. A kormány Külgazdasági és Külügyminisztériumának álláspontja szerint a tárgyalások jelenlegi helyzete alapján ezek a megállapodások az EU és a tagállamok hatáskörébe tartozó elemeket is tartalmaznak. Így értelemszerűen az EU-tagállamok nemzeti parlamentjei saját alkotmányos szabályaikkal összhangban a ratifikációs eljárásban fogadják el az érintett megállapodásokat.

Ami a vitarendezést illeti: szó volt itt is róla, véleményem és véleményünk szerint a tárgyalások során minimális követelményként el kellene azért azt érni ‑ nem véletlenül foglalkoztam itt a génmódosításokkal oly sokat ‑, hogy a legérzékenyebb területek, amelyek Magyarországot különösképpen is érintik a mezőgazdaság, a humán-, a növény- és állategészségügy és a környezet- vagy a fogyasztóvédelem és az élelmiszer-biztonság területén, ne kerüljenek bírósági tárgyalási szakaszba, mert valóban előfordulhat az az eset, hogy a bíróság fogja eldönteni, bármennyire is mi úgy gondoljuk, hogy ez a terület már teljesen levédett.

Ami pedig a piacra jutás segítését illeti: mint minden kereskedelmi megállapodás, így a vita tárgyát képező kereskedelmi és beruházási megállapodások is akkor előnyösek hazánk számára, ha segítik a magyar vállalkozások piacra jutását, a kereskedelmi szabályok összhangba hozatalát, a nem vám jellegű kereskedelmi korlátok, technikai jellegű kereskedelmi akadályok leépítését.

Tisztelettel kérjük a kormányt, hogy a tárgyalások során tegyen meg minden szükséges lépést, hogy a fenti, magyar részről elvárható feltételek teljesüljenek, és ezáltal a kereskedelmi és beruházási megállapodás a hazai érdek mind nagyobb előnyére váljon. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból. ‑ Szórványos taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
159 14 2016.06.06. 4:43  13-16

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Június 4-e, a trianoni békeszerződés aláírásának napja 2010 óta törvénybe foglaltan a nemzeti összetartozás napja. Sopron és környéke országgyűlési képviselője vagyok, ahol elődeink népszavazáson választ adhattak a trianoni döntésre, szemben mindazokkal, akiket erről nem kérdeztek meg. A legnagyobb nemzeti tragédiánk összetettségét részben megvilágítja, hogy a Sopron környékiek sem tudhatták, hogy újabb véres háború következik, kitelepítés, kommunista uralom, határzár, vasfüggöny. Tudjuk, és még megéljük azt, hogy nemcsak az elcsatolás volt önmagmában tragédia, hanem a Kelet-Közép-Európára ereszkedő diktatúrák, az elhallgatás következményei, mindaz, ami az elcsatolás tényén, a területi veszteségen túl minden nemzetrészben és az anyaországban a nemzeti öntudat szétrombolását eredményezte.

Igen, június 4-e az emlékezés napja. De immár a megoldásra vezető emlékezésé, a megismerésé, a megértésé azért, hogy nemzeti önbecsülésünkben megerősödhessünk. Történelmi jelentőségű a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényünk, mert a magyarság legnagyobb tragédiájából a nemzettudat, önazonosságunk, önbecsülésünk megerősítésével ad erőt összetartozásunk valódi megéléséhez. Magyar nemzeti összetartozásunk alapja keresztény szellemi gyökereink és hitünk, magyar nyelvünk és kultúránk, történelmünk, hagyományaink.

A törvénnyel megerősítettük azt a folyamatot és fejlődési irányt, amelyet a magyarságnak végig kellett és kell járnia. Át és meg kell élnie az egymásra találást nemzeten és nemzetrészeken belül, amely által a szétszakítottság rossz érzetét felváltja az egymásra találás öröme, az összetartozás tudata, azonosságtudatunk ereje, nemzeti létünk értelme és küldetése, megmaradásunk jövőbe vetett hite és biztonsága, közös teendőink; az a tudat, hogy a külhoniak és az anyaországiak számíthatnak egymásra.

Június 4-e így válhat közös szándékkal és akarattal gyásznapból a gondviselés iránti hála napjává azért, hogy mi, magyarok minden tragédia ellenére és közepette itt, a Kárpát-medencében bebizonyíthattuk, hogy nemzeti összetartozásunk erősebb azoknál az erőknél, amelyek szétszakításunkra szövetkeztek. Hogy a gondviselés erőt, bölcsességet adott a magyarnak, hogy megtalálja a jelenvaló történelmi helyzetben a legalkalmasabb eszközöket nemzetünk újraegyesítésére mind szellemi, mind kulturális, mind közjogi értelemben, és mindezt a Szent István-i szellemiségben és a visszaállított folytonosságban, Alaptörvényünk szerint.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti összetartozás közösségként is megerősít emberi és közösségi élő kapcsolatainkban, gazdaságilag is minket, azaz fejlődésben és gyarapodásban. Meggyőződésem, hogy az összetartozás érzésében való megerősödésünk gazdasági fejlődésünk egyik motorja is. A szilárd értékrenddel, világos célokkal és jövőképpel rendelkező közösség erős, ezért képes megvívni a jelenkori küzdelmeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt héten jelen voltam Vukováron, ahol Kövér László, az Országgyűlés elnöke Zeljko Reiner horvát házelnökkel felavatta a vukovári magyar házat annak bizonyosságára, hogy van újjászületés. A nemzeti összetartozás napjának értelmet, minekünk erőt adnak a vukovárihoz hasonló magyar közösségeink, bárhol is legyenek a világon, akiknek az anyaországhoz, az anyanyelvhez, a magyarságukhoz való hűsége nemcsak őket tartja meg, de nekünk is erőforrás a nemzet építésében, megerősítésében. Tisztelettel köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 59 2016.06.07. 9:44  50-69

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló javaslatot, továbbá annak a megállapításnak az elfogadását, hogy a rendelettervezet sérti a szubszidiaritás elvét, a magyar emberek biztonságának védelme teszi elsősorban indokolttá. A szubszidiaritás elvének vizsgálata során az Európai ügyek bizottsága erre a következtetésre jutott, az úgynevezett korrekciós elosztási mechanizmus és a jogalap megalapozottságának vizsgálata során.

A Magyarországra nehezedő migrációs nyomás jelentős. A déli határszakaszon 13 ezer fölé emelkedett a határsértők száma, nő az erőszakos határátlépési kísérletek száma, és már több mint 17 ezren nyújtottak be menedékkérelmet. A tranzitzónákban menedékkérelmet beadók többsége olyan bevándorló, aki biztonságos országból érkezik, tehát gazdasági bevándorló.

A Kereszténydemokrata Néppárt a migránskérdéssel kapcsolatban minden alkalommal igyekezett hiteles keresztény véleményt és egyidejűleg felelős politikai álláspontot megfogalmazni. A kettős felelősség elve szerint a tényleges üldözöttnek segítséget kell adni, elsősorban saját hazájukban, az elüldözötteknek pedig leginkább saját kultúrkörhöz tartozó szomszédos országokban átmeneti menedéket kell nyújtani. De nekünk mindenekelőtt elsődleges kötelességünk családjaink biztonságát, hazánkat, szülőföldünket megvédeni. Továbbá Európát is meg kell védeni az integrálódni képtelen tömegektől, hogy ne alakuljanak ki veszélyeket hordozó párhuzamos társadalmak.

A tömeges bevándorlás miatt Európában nőtt a terrorveszély, romlott a közbiztonság, nő a kulturális-gazdasági-szociális feszültség. A migránsáradat, a nem kellőképpen ellenőrzött migráció közvetlen és közvetett veszélyeket hordoz, ezért közös európai megoldásra van szükség a bevándorlási válság megoldására. Magyarország a kezdetektől következetes bevándorláspolitikát folytat: megvédi Európa schengeni határait, elválasztja a menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, elutasítja a kényszerbetelepítést, és Schengen 2.0 néven akciótervet dolgozott ki a brüsszeli bevándorláspolitika irányváltásának ösztönzésére.

Mindezekkel összhangban az Európai ügyek bizottsága jelentése és elfogadott határozata szorosan összefügg az ismertetett helyzettel, és következetesen képviseli a magyar bevándorláspolitikát, amely a magyar emberek védelmét tartja a legfontosabbnak, értékeink, eredményeink, jövőnk védelmét, biztonságát. Ugyanakkor az eddigi tapasztalatok, az uniós megoldáskeresések kudarca és működésképtelensége jelzi számunkra, hogy a probléma világméretű megoldására csak azok az országok képesek hiteles, hatékony működő választ adni, akik ismerik, tisztelik a hagyományos európai értékeket, és azok, akik közös értékrend alapján és akarattal össze tudnak fogni érdekük képviseletében.

A hosszú és összetett cím gyakorlatilag a dublini rendelet módosítása, illetve egyfajta kodifikációs technika révén gyakorlatilag egy új rendelet megalkotása lenne. Ezzel kapcsolatban az Európai ügyek bizottsága az átdolgozott rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény feltételeinek fennállásáról szóló jelentését megtette, továbbá megállapította azt, hogy a szubszidiaritás elvének vizsgálata jogilag lehetséges. Így az Európai ügyek bizottsága két ülésén is részletesen és érdemben tárgyalta a kérdést, alakította ki álláspontját, illetve fogalmazta meg a jelentését és fogadta el azt határozattal. A jelentés tartalmazza a szubszidiaritásvizsgálat jogszabályi hátterét, annak tárgyát, az Európai Bizottság javaslatát. Ez utóbbi jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés, amelynek alapján az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, beleértve a menedékjog vagy a kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok, eljárások szabályait. A migránsválságra adott EP-válaszok eddigi hatékonyságára jellemző, hogy az említett tanácsi határozatok végrehajtása gyakorlatilag ered­ménytelennek tekinthető.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján is, de a tapasztalataink szerint is ismételten meggyőződhettünk arról, hogy Magyarország migránsválságra adott válasza és javasolt megoldásai voltak kezdetektől fogva működésképesek és megfelelőek. A jelenlegi jelentésben foglaltakat ismerve, véleményünk szerint alapvetően rossz a kiindulási pontja az Európai Parlamentnek, amikor a megoldást abban látja, hogy az Európai Unióra háruló migrációs tehernek szerintük igazságosabb, hatékonyabb vagy bármilyen egyéb szempontú elosztására vagy továbbosztására tesznek kísérletet a rendeletmódosítással.

Megfelelő és működőképes megoldást Orbán Viktor miniszterelnök tízpontos Schengen 2.0 akcióterve kínál. Elsődleges és meghatározó a megoldás kezelésében, külkapcsolati dimenzióban kellene hogy legyen, azaz a migrációt kiváltó okokat kellene kezelni, megszüntetni, minimalizálni. Az Európai Unió külső határait kellene biztosítani, és a menekültügyi szabályok bármilyen módosításának csak ezután kellene következnie.

Másrészről a hatályos dublini rendszer szerinti kötelezettségek kapcsán az is része a magyar álláspontnak, hogy a hatályos jogszabályok betartását kellene elsősorban minden érintett tagállamtól elvárni, és a jog eszközeivel kikényszeríteni, mert ha az eddigi jogszabályokat sem tartották be, akkor az sem hoz megoldást, hogy új szabályokat alkotunk. Jelenleg még a migránsok és a menedékkérők regisztrációjának sem tesznek eleget.

További, az EP-s tanácsi rendelettervezet létjogosultságával kapcsolatban általánosságban megfontolandó kérdésként még felmerül, hogy a bizottsági javaslat nem terjeszkedik-e túl a dublini rendszer jogalapján, tekintettel arra, hogy az a szerződéses rendelkezés, amit a Bizottság felhívott, kifejezetten a menekültkérelem elbírálásáért való felelősség meghatározására szolgál, ami valóban a dublini rendszer alapja, ugyanakkor az automatikus és mind mennyiségileg, mind időben korlátlan elosztási mechanizmus beépítését is tartalmazza.

Az általános aggályokon túl néhány kidolgozatlan és szerintünk működésképtelen, abszurdnak tűnő elképzelés is szerepel a javaslatban. Például az automatizált folyamatos monitorozó rendszer, ami naprakész nyilvántartás lenne arról, hogy egy adott időpontban az Unióban hol és hány menedékkérelmet nyújtottak be, előre meghatározott referenciaértékek lennének, hogy egy tagállamnak egy adott tárgyévben hány menedékkérelmet kell elbírálnia vagy befogadnia. Amennyiben ezt a referenciaértéket 150 százalékban elérné a tagállam, akkor a rendszer gyakorlatilag automatizáltan működésbe lépne, hozna egy bizonyos kiegészítő elosztási mechanizmust vagy egy kisegítő elosztási mechanizmust. A véletlenszerű elosztásban egyetlen szabály érvényesülne, nem tudni egyébként még, hogy a családtagokra vonatkozóan hogyan kezelné a szervergép, hogyan kapcsolná össze a családtagjaikat is az embereknek. Ebben a tagállamok felelősségi körei még minden egyéb fontos részletben is kidolgozatlanok.

Aránytalan, észszerűtlen, aggályos és elfogadhatatlan a gyakorlatilag büntetéspénzként fizetendő, menedékkérelmenkénti 250 ezer eurós hozzájárulás abban az esetben, amikor egy tagállam 12 hónapos időtartamra jelezné, hogy nem kíván vagy nem tud részt venni ebben a mechanizmusban. Csak összehasonlításképpen, a tavalyi, általunk az Európai Bíróságon megtámadott relokációs határozatnál a relokálandó személyek után 6 ezer eurós támogatást fizet a Bizottság, tehát ez abszolút nincs arányban a 250 ezer eurós tétellel. Amúgy a jelzések szerint még nem is adna az EP mentességet vagy megváltással való mentesítést.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója támogatja és az Országgyűlésnek elfogadásra javasolja az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról szóló jelentést és a jelentés elfogadásáról szóló határozat elfogadásáról szóló országgyűlési határozatot.

Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP véleményének ismertetése után köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.30)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 14 2016.09.19. 5:04  13-16

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeptember 21-én ünnepeljük gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulóját. Széchenyi ma is korszerű államférfi, erkölcsi tartásában, személyes hitében és közéleti felelősségvállalásában egyaránt követendő példakép: keresztény, magyar és európai. Olyan rendszeres és gyökeres szellemi átalakítást indított, amely csak kettő volt ezer esztendő alatt, az egyik Szent István korában, a másik az újkor kezdetén, Széchenyinek köszönhetően. Ezért öröm a Széchenyi-jubileumra készülve, hogy a magyar kormány elkötelezettségének köszönhetően, hosszú évtizedek után megkezdődött a Széchenyi-emlékhelyeknek és a Széchenyi-örökségnek nemcsak rangjához, de értékrendjéhez is méltó helyreállítása és a további fejlesztések lehetőségeinek megteremtése is. Külön öröm, hogy ez a keresztény értékrend és világnézet folyamatos és következetes érvényre juttatásával történik. A Széchenyire jellemző keresztény erkölcsiség és felelősség mindig erőforrása volt a Magyarországot a hatalmasok közé emelő munkának. Ezért üzenetértékű, hogy elsőként a kormány támogatásával a Széchenyi-mauzóleum helyreállítása történt meg, jeleként a méltó kegyeletnek, ami a családi nyughely, a hithű elődök tiszteletét illeti.

Tisztelt Ház! Ami példaértékű, az, ahogyan a nagycenki egyházközség, Nagycenk nagyközség önkormányzata egy közösségben, főpapi szentmisével nyitotta meg január 2-án az emlékév helyi eseményeinek sorát. Ugyanígy a keresztény értékrendiség adja a jubileumi ünnepség sziklaszilárd alapját és emelkedett méltóságát. Így dr. Veres András, a frissen kinevezett győri megyés püspökünk ünnepi főpapi szentmiséje méltó bevezetője lesz a jubileum előestéjén az azt követő ünnepeknek.

Amint a helyi emlékévet hitbéli értékrendünk jegyében szentmisével indíthattuk, úgy legyen az évforduló hitvallása és látható jele az, hogy a Széchenyi-kastélykápolna visszakerül keresztény hitbéli méltóságába. Annak a kápolnának adjuk vissza eredeti rendeltetését, amely a Döblingből hazahozott földi maradványainak is helyet adott, míg végső nyughelyére nem lelt, és amelyet ’45 után egy hitehagyott, értékválságos rendszer évtizedekig gyalázatosan megfosztott szent rendeltetésétől.

Köszönet a magyar kormánynak és az itt ülő L. Simon László képviselőtársamnak, hogy a Széchenyi-kápolna ismét az imádság helye lehet, így a legméltóbban ünnepelhetünk. (Dr. Józsa István tapsol.) Ezzel olyan erkölcsi adósságot törlesztettünk, amivel elsősorban a Mindenhatónak tartozunk, Széchenyi megrendíthetetlen istenhitének, majd lelkiismeretünknek és önbecsülésünknek. Köszönet az Eszterháza Központnak, a Széchenyi-emlékhelyek kezelőinek, hogy az örökség bemutatásának, fejlesztésének lehetőségét megteremtik és folyamatosan végzik.

Tisztelt Ház! A 2014 óta Nagycenken megkezdődött fejlesztések célja, hogy a legnagyobb magyar szellemi örökségéhez méltó zarándokhellyé válhassanak az életművéhez kapcsolódó emlékhelyek, létesítmények. A 225. évfordulón a kormány támogatásával, a Széchenyi-emlékmúzeumban megújul és korszerű állandó kiállítás nyílik a modern Magyarországot megteremtő államférfi, polihisztor, közgazdász, nemzetépítő életművéről, és megtörténik a Széchenyi-kastélyegyüttes nemzeti emlékhellyé nyilvánítása is.

Amikor az Országgyűlésben egyhangúlag döntöttünk a gróf Széchenyi István születésének 225. évfordulójáról való megemlékezésről, egy nemzeterősítő közös eszme érdekében itt mindannyian összefogásról tettünk tanúságot, most, hogy sorsfordító időket élünk, a nemzet érdekében hasonlóképpen kell összefognunk. Széchenyi szelleme, hagyatéka olyan ránk hagyott örökség, ami a nemzet sorsfordító pillanataiban a közgondolkodás számára mindig spirituális erőforrás volt, és példa.

Széchenyi életművét az előttünk álló időknek, a jövő nemzedéke számára most tettrekészségben felmutatni, átörökíteni becsületbeli, hazafias kötelességünk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 82 2016.09.26. 3:11  81-86

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A 2014. szeptemberi walesi NATO-csúcs fő témája a megváltozott európai biztonsági környezet kihívásaira adandó hatékony válaszlépések keresése volt. A találkozó zárásaként kiadott deklarációban a nemzetek megerősítették határozott szándékukat a szövetség területi integritásának és a tagállamok biztonságának szavatolására. Ezt a célt szolgálja a készenléti akcióterv, illetve a készenléti akcióterv részeként az ezen időszak feladatainak összehangolása, támogatása érdekében hozták létre az úgynevezett NATO-erőket integráló elemeket, a NATO Force Integration Unitsot - a későbbiekben NFIU-t -, amelyek az első hul­lámban Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lett­ország, Litvánia és Románia területén kerültek felállításra.

A 2015. februári NATO védelmi miniszterek találkozóján Magyarország honvédelmi minisztere és a szlovák védelmi miniszter együtt jelentették be, hogy a két országban kérik az NFIU felállítását. Az Észak-atlanti Tanácshoz delegált állandó képviselők 2015. február 17-én közös levélben erősítették meg az NFIU felállítását célzó indítványt. A 2015. októberi NATO védelmi miniszterek tanácskozásán a szövetség védelmi miniszterei döntöttek arról, hogy a Baltikumban, Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában már létrehozott, kisméretű NATO-pa­rancs­noksághoz hasonlóan Magyarországon és Szlovákiában is létrejön egy előretolt, mintegy 40 fős vezetésirányítási elem.

2015 novemberében meghatározásra kerültek az NFIU felállításához szükséges elsődleges feladatok. 2016. január 15-ével kijelölésre került az NFIU parancsnoka, és előzetes válogatásokat követően 2016. február 1-től megkezdődött az NFIU személyi állománnyal történő feltöltése. A Székesfehérváron ideiglenesen az Alba Regia laktanyába települő NATO-pa­rancsnokság megalapításának legfontosabb dátumai: 2016. július 1. a nemzeti készenlét elérése, 2016. szeptember 1. az NFIU aktivizálása, 2017. január 1. a NATO kezdeti készenlét elérése, 2017. július 1. pedig a NATO teljes készenlét elérése.

Tisztelt Államtitkár Úr! A fentiekhez kapcsolódóan kérdezem államtitkár urat, megtörtént-e az NFIU szeptember 1-jei aktivizálása, illetve mik az első tapasztalatok. A későbbi határidők tarthatók-e, és mi a jelentősége Magyarország számára az NFIU-hoz való csatlakozásnak? Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(15.10)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 86 2016.09.26. 1:04  81-86

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm államtitkár úr válaszát. Ebből is kiderül, hogy a kormány mennyire fontosnak tartja azt a szövetségi politikát, azt a szövetségi politikából való feladatot, amit a NATO-kötelezettség ránk ró. De engedje meg, államtitkár úr, hogy itt a frakcióm nevében is köszönetet mondjak a Magyar Honvédség helytállásának azért, amit Magyarország biztonsága érdekében az elmúlt időszakban tett.

Ugyanígy nagyon fontos, hogy megemlékezzünk arról is, hogy a NATO-kötelezettségen belül vagy azon túlmenően különböző szerepvállalásokban, amikor missziós feladatokat látnak el a katonáink a különböző országokban, akkor is azt tudjuk hangsúlyozni itt, hogy köszönetet kell mondanunk mindazért, hogy valóban azokon a területeken is, mint ahogy Magyarországon is, az ott élők biztonságát pró­bálják szavatolni. Ezért még egyszer csak azt tudom mondani a parlamentben, úgy gondolom, mindannyiunk nevében is azt kell mondanom, hogy köszönet azért a missziós tevékenységért, amit a Magyar Honvédség vállal és tesz.

Köszönöm a válaszát, elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 248 2016.09.26. 5:34  235-249

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Szószóló Hölgy! Szószóló Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar-bolgár barátság napja újabb erős kapocs, a közös értékrendűségen alapuló kötelék, amely összeköt, egyben hidat képes kötni a két nemzet között. Ezért is példaértékű, hogy a bolgár nemzetiségi szószóló úr indítványát pártállástól függetlenül minden frakció egyaránt támogatta.

A kezdeményezés fontos eleme, amire emlékeztet is, hogy idén ünnepli a bolgár közösség, a bolgár ortodox egyház magyarországi működésének a 100. évfordulóját. Identitásérzésükkel azt az értékrendet erősítik, amely a magyarok megtartó, évezredes értékrendje. Munkájukkal, szorgalmukkal gyarapították, gazdagították mindig azt a közösséget, amely befogadta őket. Egymást erősítő, egymás közös értékeire alapozott együttműködés, igazi közösséggé kovácsolódás jellemezte az évszázadokat.

Kapcsolatunk alapja a közös értékrend, a kölcsönös tisztelet, megbecsülés és barátság, szorgalom és a közösségeinkért való tenni akarás. Mondom ezt úgy is, mint jómagam is nemzetiséghez tartozó képviselő.

Az Országgyűlés a magyar és bolgár miniszterelnök találkozójának alkalmával megfogalmazódott kívánalmaknak és a kétoldalú akaratnak megfelelően határoz október 19-ének a magyar-bolgár barátság napjává nyilvánításáról. Fontos eleme ez a kétoldalú kapcsolatrendszernek. Üzenetértékű, hogy a határozati javaslat szerint a bolgár törvényhozás ugyanezt megtette. A bolgár nemzetgyűlés, mint ahogy elhangzott, 130 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el, hogy október 19-e legyen a bolgár-magyar barátság napja. Fontosnak tartom, hogy éppen ezekben a válságos helyzeteket mutató történelmi időkben a Magyar Országgyűlés is elfogadja az erről szóló határozatot, hogy idén már együtt ünnepelhessük ezt a jeles napot.

A két ország közti baráti kapcsolat elmélyítését, a bolgár-magyar keresztény kapcsolatok építését, a gyökereinkre való emlékezést és hitünk megőrzését ösztönzi a határozati javaslat is. Az október 19-ei időpont Bulgária védőszentjének, Csodatevő Rilai Szent Jánosnak a nevéhez köthető.

Tisztelt Képviselőtársaim! A néhány ezres bolgár közösség színesebbé, erősebbé teszi Magyarországot. Az erős Magyarország pedig minden állampolgár, közösségünk és közösségeink minden tagjának érdeke. Ezért is nőtt tavaly jelentősen a nemzetiségeknek jutott forrás, ezen belül emelkedett a magyarországi bolgár közösségek költségvetési támogatása is. Az idei 2 milliárdos növekedésből is sok, korábban elmaradt beruházás valósulhatott meg, a bolgárság esetében például az önkormányzati székház felújítása, a kutatóintézetek és a színjátszás támogatása. Így egy olyan időszakban, amikor Magyarország és Európa identitásának megőrzése a cél, amikor a keresztény nemzeti létünk megmaradásáért folytatjuk küzdelmünket, elengedhetetlenül szükség van a bolgár közösséghez hasonló értéktartó, értékközvetítő, -teremtő közösségre, mert kevés nemzet mondhatja el magáról, hogy fél évezredes - mint ahogy már elhangzott - oszmán, muzulmán megszállás után is meg tudott maradni, és ebben jelentős szerepe volt a nyelvet, a kultúrát és a hagyományokat védő egyháznak is.

A nemzetiségek, így a bolgár nemzetiségünk is mindig küldetéstudatot vitt, hogy nemzet és nemzet között meglegyen a jó kapcsolat, annak szolgálata, hogy ezek a lelki erőforrást adó értékrendre épülő szálak erősödjenek. A bolgár közösségek iránti felelősségünket átérezve, fontos hangsúlyozni, hogy közösségük Magyarországon második hazára lelt, a kettős identitás kialakulásának pedig garanciája volt a magyar nemzetre jellemző, Szent István-i befogadó tolerancia mindazokkal szemben, akik jó szándékkal érkeznek hozzánk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Jó látnunk, megtapasztalnunk, tanulnunk abból, hogy a magyarországi bolgárok összetartó és igen állhatatos közösséget alkotnak, amelynek példája bizonyítja, hogy érdemes jól élni és túlélni a történelem viharait, példát mutatva ezzel a többi nemzeti közösség számára, a többségi társadalom számára is.

Végezetül: bízom benne, mint horvát nemzetiségű - most ki kell mondanom -, hogy ha a horvát kormány megalakul, akkor ugyanez a magyar-horvát barátság napja valóban a magyar parlamentben is megvalósulhat az elkövetkező időben, és így lesz magyar-horvát barátság napja is. Én kívánom, hogy valóban október 19-ét már ennek szellemében, a magyar-bolgár barátság szellemében tudjuk ünnepelni, összetartozó nemzettestvérekként. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 123 2016.09.27. 8:36  118-137

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szólók már részletesen ismertették a törvényjavaslatot az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról. A törvénymódosítás 95 törvényben esz­közöl változásokat, az én felszólalásomban most magára a kerettörvényre, az elektronikus ügyintézési és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényre, a továbbiakban az e‑ügy­intézési törvényre, illetve változásaira fókuszálnék.

A keretjogszabály általánosságban fogalmazza meg, az egyes elektronikus ügyintézésre kötelezett szerveknek az elektronikus eljárásaik során mily módon kell egymással és az ügyfelekkel kapcsolatot tartaniuk, valamint az ehhez szükséges informatikai-technikai fejlesztések jogi alapját is biztosítja.

Az e‑ügyintézési törvény meghatároz elektronikus ügyintézésre kötelezett szerveket, és szabályozza azokat a folyamatokat, amelyek az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek külső és egymás közötti vagy ügyfelek irányába történő kapcsolatai tekintetében értelmezhetők. A törvény hatálya nemcsak hatósági eljárásokra, hanem valamennyi ügyre, mint ahogy elhangzott, peres ügyekre, panaszügyekre, pályáztatásokra s a többire is kiterjed.

A biztosítandó funkciók a törvényben az e‑ügy­intézésre kötelezett szerv kötelezettségeiként jelennek meg, amelyeket az e‑ügyintézési törvény 25. § (3) bekezdése tételesen nevesít. Ezek teljesítése 2018. január 1-jétől kötelező, 2017. január 1-jétől pedig opcionális. A szabályozás jelentős része egyébként akkor lép hatályba.

A főbb kötelezettségek: az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles olyan elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetésére, amely biztosítja többek közt a hiteles elektronikus azonosítást, üzenetek biztonságos kézbesítését és fogadását, a kézbesítés visszaigazolását, az elektronikusan aláírt dokumentumok feldolgozását, így a dokumentumok hiteles elkészítését, az eljárásért fizetendő terhek elektronikus fizetését és az elektronikus űrlapok kezelését.

Ahhoz, hogy e‑ügyintézési törvényben meghatározott követelményeket az elektronikus ügyintézésre kötelezett szervek valóban teljesíteni tudják, az e‑ügyintézési törvény bevezette a kormány által kötelezően biztosítandó központi szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások körét. Az elektronikus ügyintézés általánossá tételére vonatkozó szabályt az e‑ügyintézési törvény 8. §‑a tartalmazza. A szabályozás lényege, hogy alapértelmezésben az ügyfél jogosult az ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni. Ezt csak a törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet zárhatja ki, mint ez is már elhangzott.

Viszont nincs elektronikus ügyintézési kötelezettség azokban az ügyekben, ahol a törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az ügyfél személyes megjelenését vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha ez tényleg elengedhetetlen. Az e‑ügy­intézési törvény e rendelkezésének végrehajtásához a jogrendszerből ki kell gyomlálni minden olyan szabályt, amely a törvény gyakorlati érvényesülésének gátat szab, azaz a fenti alapvető szabállyal ellentétes. Ezzel a törvénymódosítással valósul meg ez a cél.

(15.00)

Az e‑ügyintézési törvény tavalyi elfogadása óta a törvény felülvizsgálata kapcsán felmerült, hogy egyes kérdésekben maga az e‑ügyintézési törvény módosítása indokolt, ennek főbb elemei az alábbiak.

Ha nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa alapján valamely, egyébként e‑ügy­intézési törvény hatálya alá tartozó eljárás vagy eljárási cselekmény kizárólag papír alapon zajlik, akkor ezek tekintetében nincs helye az elektronikus ügyintézésnek. Nincs helye elektronikus kapcsolattartásnak akkor sem, ha az irat minősített adatot tartalmaz. A törvény kimondja, hogy ugyancsak nincs helye elektronikus ügyintézésnek olyan eljárási cselekmény esetében, ahol ez nem értelmezhető, például gépjármű eredetiségvizsgálat esetében is. A fogva tartott személy elektronikus ügyintézéshez való jogát a büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés végrehajtása során a végrehajtás rendjének és a fogva­tartás biztonságának megtartása, valamint a büntetőeljárás eredményessége érdekében törvény korlátozhatja.

Lehetőséget biztosít a törvény arra, hogy 2019. december 31-ig az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a benyújtható elektronikus dokumentumok tekintetében méretkorlátot határozzanak meg, ennek meghaladása esetén tartós adathordozón kell az iratokat benyújtani. Ugyanígy lehetőség nyílik arra, hogy a sajátos méretű, alakú iratokat, ha digitalizálásuk aránytalan lenne, papír alapon is be lehet nyújtani. Kiemelt fontosságú, hogy a törvény deklarálja, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet kifejezetten eltérő rendelkezése hiányában, ha valamely jogszabály eredeti okiratot, dokumentumot, iratot követel meg az ügyféltől, akkor elektronikus ügyintézés esetén annak hiteles elektronikus másolata is elégséges. E rendelkezés nem alkalmazható olyan igazolvány, okirat esetében, amelynek bevonását vagy visszaszolgáltatását jogszabály vagy elektronikus ügyintézést biztosító szerv elrendelte.

Az előző pontra figyelemmel, ha a jogszabály az ügyféltől egy beadvány több példányban történő benyújtását követeli meg, elektronikus ügyintézés esetén egy elektronikus dokumentum is elég. A jogszabály lehetőséget adhat arra, hogy egyes ügyekben az ügyfél az iratát saját maga hitelesítse, ilyen esetben az ügyfél köteles vállalni az eredeti beadvány jogszabályban meghatározott ideig történő megőrzését és felhívásra történő bemutatását.

Ha a gazdálkodó szervezet hiteles elektronikus elérhetőséggel nem rendelkezik, az eljárás papír alapon lefolytatható, de az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kezdeményezheti a gazdálkodó szervezettel kapcsolatban ezen kötelezettség nem­tel­jesítése miatt törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását. Erre figyelemmel az egyes ágazati nyilvántartási törvényekben a hiteles elérhetőség mint nyilvántartó adat előírásra kerül.

Pontosításra kerül az elektronikus ügyintézést biztosító szervek, az elektronikus ügyintézésre kötelezettek köre, a központi ügyfél-regisztrációs nyilvántartással kapcsolatos szabályozás, valamint az, hogy mikortól illeti meg az elektronikus ügyintézést biztosító szervet az ügyfél azonosító adatai tekintetében az adatkezelés, az adatigénylés jogosultsága.

Új szolgáltatásként kerül nevesítésre a törvényben az általános célú elektronikuskérelem-űrlap, amely e-papírnak, e-szolgáltatásnak a célja az, hogy azokban az eljárásokban vagy egyszerű ügyekben is legyen lehetősége az ügyfeleknek beadványt elektronikus úton továbbítani a hatóság felé, amelyeket gyakoriságuk vagy egyéb ok miatt nem indokolt elektronizálni, szakrendszeri ügyintézéssel támogatni. Sajátos építményfajták esetén a jogszabály dönthet úgy, hogy mely iratokat kell elektronikus kapcsolattartás esetén is papíron benyújtani.

Bízom abban, hogy ezt a javaslatot - az e‑ügy­intézés 2017. januári hatálybalépését alapozza meg ennek a törvénynek a módosítása, és úgy gondolom, hogy a többi parlamenti párt is ebben érdekelt - támogatni fogják. A KDNP részéről azt tudjuk mondani, hogy az elfogadását javasoljuk az elkövetkező időben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 145 2016.09.27. 8:06  138-151

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 25 törvényben eszközöl változásokat, felszólalásomban csak néhány törvényre, illetve változásaira fókuszálnék.

Nagy általánosságban elmondható, hogy a jelen törvényjavaslatban foglalt módosítások hátterében három darab EU-jogszabály, illetve azok hatálybalépése áll. Ugyanis a hatálybalépésük következtében fennálló jogharmonizációs kötelezettségünk teljesítésével összefüggésben szükségessé vált egyes rendészeti és az államhatárral összefüggő tárgyú törvények módosítása is. Mik is ezek a bizonyos EU-s normák?

Az utasnyilvántartási adatállománynak - a PNR-nek - a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról szóló 2016. április 27-i 2016/681/EU irányelv, a továbbiakban: PNR-irányelv. A másik a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről, a schengeni határellenőrzési kódexről szóló, 2016. március 9‑ei EU 2016/399. európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá a Bűnüldözési Együtt­működés Európai Uniós Ügynökségéről szóló rendelet.

A PNR-irányelvvel, illetve a PNR-adatokkal kapcsolatban elsősorban két törvény kapcsán válik szükségessé a módosítás. Ezek közül az egyik a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény.

A légi közlekedésről szóló törvény módosítása olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek az utas­nyil­ván­tartási adatállománynak a terrorista bűncselekmé­nyek és súlyos bűncselekmények megelőzése, fel­derítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érde­kében történő felhasználása érdekében szükségesek.

A tagállamok belügyminiszterei korábban politikai kötelezettségvállalást, nyilatkozatot tettek arra vonatkozóan, hogy az irányelv adta lehetőségnek megfelelően a légi fuvarozókról történő PNR-adat­kérést kiterjesztik az európai uniós belső járatokra is. A törvényjavaslat tehát ennek a nyilatkozatnak megfelelően módosítja a légi közlekedésről szóló törvényt.

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítása az utasnyilvántartási adatállomány vonatkozásában a PNR-irányelvvel történő megfelelés érdekében szükséges. Fontos, hogy a PNR-adatokat kizárólag terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából lehet kezelni. Az utasadat átvételét követő hat hónap lejártával a PNR-adatokat személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni a jelzett adatelemek elrejtésével, ugyanakkor a személyazonosításra alkalmatlanná tett PNR-adatok személyazonosításra való újból alkalmassá tételének garanciális elemeit is meg kell állapítani, ellenben lehetővé kell tenni, hogy az ügyészség engedélyével újra felhasználhatók legyenek. A PNR-adatok, valamint a ke­zelésükből származó eredmények kapcsán fontos kit­étel, hogy azokat más tagállamok utasadat-in­for­mációs egységeivel és az Europollal is össze lehessen vetni, valamint cseréjük és a harmadik országoktól történő utasadatok átvétele, adattovábbítása lehetővé váljon.

A módosítás lehetővé teszi a Tibek, a Terror­elhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ utasadat-információs egységével együttműködő hatóságok számára PNR-adatok kérését, megszerzését vagy a hatóságok elemzési eredményeinek megosztását. Előírás a PNR-adatokkal kapcsolatban, hogy azokat a légi fuvarozó által nemzeti utasadat-információs egységhez történő továbbítását követő hat hónap lejártával személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni az utasok közvetlen beazonosítására alkalmas adatelemek elrejtésével.

A rendőrségről szóló törvény módosítása nyomán elhárulnak a további jogértelmezési és jogalkalmazási nehézségek, mindenekelőtt abban az esetben, ha a büntető törvénykönyv irányadó rendelkezéseinek értelmében el nem évülő cselekmény miatt megindult büntetőeljárás a büntetőjogi felelősség megállapítása nélkül zárul le. További újítás, hogy a rendőrségről szóló törvény jelen módosítása az idegenrendészeti hatóság számára lehetővé teszi a huzamos tartózkodás ellenőrzését közvetlen hozzáférés biztosításával a rendőrségi nyilvántartásból.

A törvényjavaslat a kábítószerekkel és pszicho­trop anyagokkal kapcsolatban is tartalmaz módosítást. A kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos tevékenységeket 2012-ben engedély, majd 2013. január 1-jétől bejelentés alapján lehet vé­gezni. A rendőrség az engedélyezési eljárásban szakhatósági hatáskört látott el, jelenleg a bejelentést tevő szervezetek esetében ellenőrzési hatáskört lát el. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatalának engedélyezésével kapcsolatos eljárásban az Országos Rendőr-főkapitányság szakhatóságként van kijelölve. A rendőrség közigazgatási tárgyú adatkezelése a jelen jogszabály-módosítás nyomán a jövőben immár az új pszichoaktív anyagokkal, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökkel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokra is ki fog terjedni.

A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló törvény módosítása véleményem szerint fontos, hogy az új lehetőségeket adjunk meg számukra az új technikai eszközökkel. Ugyanígy fontos a törvényjavaslatban, ami a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvény tekintetében az a módosítás, miszerint az elsődleges munkaerőpiacra való elhelyezkedésnél a szükséges három nap időtartamot toljuk ki, hiszen vannak olyan munkalehetőségek, ahol ez körülbelül 15 napot is igénybe vesz.

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény módosításának hátterében több sajnálatos múltbeli esemény is áll. Mint ismert, az elmúlt években többször előfordult, hogy a veszélyesáru-szállítás ellenőrzése során a szolgálatot teljesítő hatósági ellenőröket az ellenőrzések lefolytatása alatt atrocitások érték, amelyek közül egy esetben az ellenőri állomány személyi szabadságának korlátozására is sor került. Indokolt ezért a veszélyesáru-szállítási hatósági ellenőri munkát végző hivatásos állományt önvédelmi eszközökkel ellátni, és szükséges a kényszerítő eszközök alkalmazására vonatkozó törvényi rendelkezések megalkotása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom abban, hogy a törvényjavaslatban foglalt módosításokat, amelyek egy részét a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, illetve felderítése indokol, más részét pedig egyéb jogharmonizációs kötelezettségek tesznek szükségessé, illetve egyéb szakmai indokok támasztanak alá, a képviselőtársaim is támogatni fogják. A KDNP-frakció részéről a törvényjavaslat elfogadását és támogatását javaslom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 68 2016.10.10. 3:13  67-72

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A rendszerváltásig a Fertő tó vidéke az elzártsága következtében ugyan megőrizte természeti értékeinek érintetlenségét, azonban a térség megközelíthetetlensége a fejlesztéseknek is akadálya volt. A Fertő-táj fejlesztésére érdemben csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A legjelentősebb a források nagyságrendje, de a térségre gyakorolt hatását illetően is az Esterházy-kastélyegyüttes 10 milliárdos fejlesztése. Újabb korszakos fejlesztésként tavaly ősszel adtuk át a Fertő tavat megkerülő kerékpárút-hálózat magyarországi szakaszát. Ehhez a magyar kormány 450 millió forint támogatása megteremtette a lehetőséget további 805 millió forintos uniós forrás elnyeréséhez. A Fertő tó körbekerékpározhatósága további térségbeli fejlesztési lehetőségeknek nyit utat.

Egy éve közel 1 milliárd forint összértékű projekt keretében megtörtént a Fertő tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak a rekonstrukciója, így 76 kilométer hosszú szakaszon vált járhatóvá a Fertő víziút-csatornarendszere, ami Európában egyedülálló élőhely, természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű. Ez megteremti a vízi ökoturizmus meghonosításának egyedülálló lehetőségét is, de egyidejűleg szükségessé teszi a Fertő tó jelenlegi egyetlen megközelíthetőségének bővítését. A kizárólag csak erre a térségre jellemző ökoturisztikai karakter és kizárólagos látványosság erős és egyedi vonzerővé fejleszthető.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az Esterházy-fej­lesz­té­sekre, a korábbi nádas élőhelyes projekt eredményeire, valamint az elkészült kerékpárutakhoz kapcsolódó idegenforgalom élénkülésére tekintettel megalapozottnak tartjuk a vízi ökoturisztikai tevékenység térségbeli meghonosítását, fejlesztését, az odavezető utak kiépítését a Fertő tó páratlan élővilágának bemutatása céljából. Mindezt annak figyelembevételével, hogy a természeti élőhelyek természetvédelmi oltalom alatt állnak. A térségben élők és a magam meggyőződése is, hogy a természeti érték valódi értékként akkor működik, ha megmutathatóvá és elérhetővé válik. Így szolgálja a természetvédelem és a környezetvédelem a nevelés ügyét és a helyi gazdaságélénkítést, amiben a térségbeli önkormányzatok is lehetőséget látnak és partnerek is, például Hegykő és a többi település a Fertő tó csatornáihoz való lejutás lehetőségét mint környezetbarát infrastruktúra fejlesztését, továbbá az öko-víziturizmus elindítását. A víz megközelíthetőségét nagyon fontosnak tartjuk.

Tisztelt Államtitkár Úr! Számíthat-e a Fertő vidéke arra, hogy a térségbeli milliárdos fejlesztések turisztikai és gazdaságélénkítő hatékonyságának fokozására, a Fertő tó infrastrukturális, ökotu­risz­ti­kai fejlesztésére is sor kerülhet, így a vízhez való le­jutásra is? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
172 72 2016.10.10. 1:10  67-72

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az ön vá­laszában elhangzott gondolatokkal egyetértünk abban a megközelítésben, ahogy a kérdést is feltettem. Hiszen a Fertő tó lehetősége, amit említettem, a 76 kilométer hosszú víziút-hálózat egy új ökoturisztikai lehetőséget biztosít számunkra. Ugyan a településeket nem soroltam föl, de Fertőboz, Fertőhomok, Hegykő, Hidegség, maga Fertőd városa olyan lehetőségek tárházát nyitja meg számukra, amit ön is megfogalmazott, pontosan azt, hogy desztinációs lehetőségben új elemekkel tud bővülni, szolgálva az eddig is megvalósított fejlesztéseket, illetve leginkább az ott élők, az ott élő vállalkozók gazdasági együttműködését. Mert ez mind azt jelenti, hogy az ottani kis- és középvállalkozók lehetőségeit tágítja ki, akik erre alapoznak.

Úgyhogy a válaszát elfogadom azzal, hogy együtt­működve a további Fertő-fejlesztésben vagyunk érdekeltek. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 10 2016.10.12. 3:21  1-13

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A B/11064. számú beszámoló benyújtásával a kormány teljesíti azt az Alaptörvényben foglalt kötelességét, amely az Alaptörvény 47. cikkelye alapján a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépésével járó csapatmozgásaival kapcsolatos, illetve a Magyar Honvédségnek az Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásával kapcsolatos.

A mali haderő műveleti képességei kialakítását, illetve fejlesztését célzó EU kiképző művelet előzményei már részletesen elhangzottak, ezeket nem ismételném meg. A részletes beszámoló szerint a Tanács döntéseinek értelmében a kormány az Alaptörvény 47. cikk (3) bekezdésében foglalt jogkörénél fogva hozzájárult az Európai Unió mali kiképző műveletéhez történő magyar katonai részvétel mandátumának 2018. május 18-ig történő meghosszabbításához.

A döntés és a beszámoló alapját az adja, hogy Magyarország szolidáris szövetségeseivel, ezzel együtt a konfliktus sújtotta térségben is hozzájárulunk a problémák kezeléséhez. Ez az adott térség sta­bi­litását szolgálja. Magyarország külföldi katonai sze­rep­vál­la­lásai ezért kulcsfontosságúak, és a szövetségi kapcsolatrendszerünk szerves részei. A Magyar Hon­védség három földrészen továbbra is mintegy közel ezer katonával vesz részt nemzetközi missziókban.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, engedjék meg, hogy ezt az alkalmat is felhasználjam arra, hogy itt, a tisztelt Ház falai között köszönetet mondjak a Magyar Honvédség katonáinak, akik megváltozott biztonsági környezetben az országon belül és a külföldi missziókban is tisztességesen helytálltak és helytállnak, és köszönetet mondjak mindazoknak is, akik az ország határain szolgálnak, továbbá minden magyar katonának, akik válságövezetekben katonai missziók során vagy katonai és humanitárius segítségnyújtással is példamutató módon helytállnak, Magyarország és a Magyar Honvédség elismerését és rangját öregbítik azzal, hogy hozzájárulnak a biztonság megteremtéséhez, megerősítéséhez vagy akár a tömeges migrációs helyzet kezeléséhez.

Az elismerést a kormány az éppen az ezt követően tárgyalandó törvénymódosításban foglaltakkal is szeretné kifejezni, amelyben a rendvédelemben dolgozó hivatásos állomány és a honvédek megbecsültségének igyekszünk érvényt szerezni.

Tisztelt Ház! A kormányprogramban megfogalmazottak szerint Magyarország támogatja az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája kiteljesítését, és ennek érdekében aktívan részt vállal az EU válságkezelő műveleteiben az európai kontinensen és korlátozott mértékben más földrészeken is.

(9.20)

A mali katonai művelet ezeknek a törekvéseknek a sorába tartozik.

A Kereszténydemokrata Néppárt frakciója a beszámolót és a határozati javaslatot elfogadásra ajánlja és támogatja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
174 20 2016.10.12. 5:21  13-30

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés elfogadta a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényt. A törvényalkotás során többször hangoztatott célunk az volt, hogy olyan jogszabályt alkossunk a 2015. évi XLII. törvénnyel, amelynek alapelve az, hogy a hivatásos állomány megbecsülését, munkájának méltó elismerését, továbbá a közbiztonság folyamatos növelését szolgálja.

(10.00)

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, amely 2015. július 1-jével lépett hatályba, történelmi léptékű pozitív hatású változásokat eredményezett a rendvédelmi hivatásos állomány tagjainak életében. A törvény szolgálja részint a rendvédelem és a honvédelem felelősségteljes szolgálatát ellátók megbecsülését és nem utolsósorban azt a nemzeti érdekünket, amely az ország közösségeinek mindennapi életéhez, működéséhez szükséges közbiztonságot jelenti. Ennek messzemenő biztosítása a jelenben az eddigieknél is fokozottabb kihívásokat jelent a rendvédelmi feladatokat ellátó hivatásosok számára, amelyek szorosan összefüggnek a migrációs válsággal, a népvándorlási hullámmal, a fokozott közveszéllyel, ami a közbiztonság megerősítésének fokozódó igényét, formáit és legösszetettebb módon megvalósítandó feladatát jelenti. Ezért nemzeti érdekünk, és nem közvetetten, hanem nagyon is közvetlen módon településeink, családjaink biztonságát szolgálja, hogy törvényben rögzítsük a hivatásos állomány szolgálati jogviszonyát, amely a pálya vonzerejét növeli, ugyanakkor megteremti azokat az optimális feltételeket, amelyek között úgy teljesíthetik szolgálatukat a hivatásos állomány tagjai, hogy az a rend és a közbiztonság betartását, betartatását maradéktalanul biztosítsa minden területen, minden körülmények között az ország teljes lakossága számára.

Általánosságban az eddigi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy az új közszolgálati életpálya alapelvei között a törvényben az elvi, a jogi megalapozottság és a komplexitás megfelelő módon érvényesül. A törvény jól szolgálja azt az alapvető célt, amelyet a kiszámítható és motiváló előmeneteli és új illetményrendszer kialakítása is jelent. Az új törvény 2002 óta nem tapasztalt illetménynövekedést biztosít, amely a mintegy 60 ezer fős hivatásos állomány anyagi megbecsülését jelenti, továbbá új alapelvekkel működő, bevezetett előmeneteli rendszert is ‑ tehát lehet, hogy 2008-ban volt, de ilyen mértékű nem volt. Az új illetményrendszer tükrözi a szolgálati beosztás értékét, a szolgálati tapasztalat értékét, a hivatásos állományhoz tartozás megbecsülését, a felelősségérzet és az elvégzett munka rangját, megbecsülését és az adott időszakban nyújtott teljesítményt. A Hszt. mostani módosításának egyik fő célja, hogy a 2017. január 1-jei illetményfejlesztés szabályainak meghatározása már az ismertetett elvek szerint történjen.

Ezeken túl, mint ahogy elhangzott, új ellátási rendszer, a rendvédelmi egészségkárosodási ellátás, a rendvédelmi életpálya során bekövetkező rendkívüli események, élethelyzetek, balesetek vagy betegségek miatti, hivatásos szolgálatra vagy adott szolgálati beosztásra való egészségügyi alkalmatlanság hatékony kezelését szolgálja. Továbbá a jelenlegi törvénymódosítási javaslattal a rendvédelmi egészségkárosodási ellátás már ismertetett alapelveivel megegyezően, a honvédelem területén szolgálatot teljesítők iránti elismerés okán is a honvédelmi egészségkárosodási ellátás szabályai is beépítésre kerülnek a honvédség jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvénybe.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a törvénymódosítás támogatására kérem képviselőtársaimat, engedjék meg, hogy ezúton is köszönetet mondjak minden, a haza, a lakosság, családjaink védelmében, a közbiztonság védelmében szolgálatot teljesítőnek, különösen a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományába tartozó honfitársainknak és honvédjeinknek a helytállásért, a szolgálatáért. (Taps a kormánypártok soraiban.) Ezért is kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó hivatásos szolgálat iránti megbecsülésünk és elismerésünk jeléül, továbbá az ország, az állampolgárok biztonsága iránti kellő felelősséggel döntve támogassák a törvény módosítását.

A KDNP-frakció támogatja a törvény módosítását, és ‑ még egyszer ‑ erre kérem képviselőtársaimat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 78 2016.10.24. 3:12  77-82

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, nyugodtan mondhatom, mindannyiunk számára kiemelt felelősség a szenvedélybetegségek visszaszorítása, a betegek komplex kezelése. Ebben a kérdésben, állíthatom, össznemzeti érdekről beszélhetünk.

(15.00)

Az elmúlt években ezért sok mindent tettünk itt a tisztelt Házban vagy a kormányzatban. Lefektettük az elvi alapjait a kábítószer-függőség elleni küzdelemnek, előreléptünk a drogprevenció javításában, emellett fontos döntések születtek a büntetőjog és a rehabilitáció területén is. A KSH adatai alapján a kezelésben megjelent kábítószer-fogyasztók száma mintegy 12-17 ezer fő között mozgott az elmúlt években. A hivatalos adatok alapján ekkora körrel kell számolnunk, de természetesen, ha a megelőzés válik fontossá, akkor ez a kör jóval tágabb, hiszen a potenciális érintettek, főleg a fiatalok bizonyos csoportjainál igen komoly társadalmi problémákról beszélhetünk.

Tisztelt Államtitkár Úr! A 2013-ban elfogadott és 2020-ig szóló nemzeti drogellenes stratégia szerint a kábítószerek keresletének és kínálatának csökkentése kizárólag egységes stratégián alapuló együttműködéssel érhető el. Ehhez pedig a szerhasználat nélküli életmodellt, az egészséget alapértékként közvetítő szemléletmódot állítja középpontba, a kábítószerfüggők ellátását pedig felépülés-központúvá kívánja tenni, összhangban természetesen az Európai Unió idevonatkozó általános célkitűzéseivel. Ez a stratégia nemcsak azokkal foglalkozik, akik már érintettek, hanem azokkal is, akik nem szerhasználók, de veszélyeztetettek, és célként tűzi ki, hogy ne is legyenek drogfüggők.

A stratégiai szakpolitikai feladatokat meghatározó kormányhatározatból kiemelnék néhány fontos elemet. Az oktatási intézményekben egészségfejlesztési továbbképzési programok és pedagógusok támogatása, otthon a családi rendszer megerősítése, a szülői készségek fejlesztése célzott megelőző beavatkozásokkal, a drogrehabilitációs intézmények tevékenységének és működésének áttekintése, javítása, modern műszerek és eszközök beszerzése, a kábítószerügyi egyeztető fórumok erősítése, szakemberek képzése, kutatástámogatás, emellett természetesen részvétel a nemzetközi együttműködésekben.

A felsorolásból is látható, hogy milyen komplex megoldási lehetőségek előtt állunk, ha előre szeretnénk lépni a kábítószer-fogyasztás elleni harcban. Így az élet szinte minden területén van tennivalónk, sokféle feladatot ró ránk a nehéz küzdelem. Éppen ezért kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogy az elmúlt időszakban megvalósult fejlesztéseik mennyiben segítették a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelmet, és milyen lépéseket tervez a kormány a megelőzés, a drogrehabilitáció területén az idei évi többletforrások terhére. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 82 2016.10.24. 0:57  77-82

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót, és tisztelt államtitkár úr, köszönöm a választ. Hiszen, ahogy az előbb említettem, véleményem szerint egy össznemzeti ügyről van szó. És ha össznemzeti ügyről van szó, akkor a kormány ez irányú törekvéseit természetesen maximálisan támogatni kell, és el kell ismerni azt, hogy azok a források, amit erre a célra fordít, az valóban a gyerekeink, az unokáink érdekében történik. Ezért minden erőfeszítésért, amit tesznek, csak köszönet jár, és az elkövetkező időben is valóban ezért mindent meg kell tennünk.

Nagyon fontos, ahogy államtitkár úr is kezdte, hogy a bűnüldöző szervek is tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a drogterjesztők, drogdílerek vonatkozásában is üldözzék ezeket az embereket, ezeket a cselekményeket, mert a terjesztőkön keresztül is veszélyeztettek a gyerekeink. Köszönöm, a válaszát elfogadom. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
180 50 2016.11.02. 1:53  49-52

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Örömmel értesültünk arról, hogy ismételten emelkedik a Magyar Honvédség állományának keresete. A kormány döntésének megfelelően töretlenül folyik tehát az illetményemelés és bérjellegű juttatások rendszerének fejlesztése. Ahogy a miniszter úr a múlt héten bejelentette, a mostani emelés a legénységi állomány minden tagját érinti, ily módon külön megbecsülve a legénységi állomány szolgálatát. A döntés értelmében az érettségivel nem rendelkező katonák körében a közkatonák illetménye bruttó 180 ezerre, az őrvezetők fizetése bruttó 190 ezerre, a tizedeseké bruttó 200 ezerre, míg a szakaszvezetőké pedig havi bruttó 220 ezer forintra nő. Az érintett állomány tagjai valamennyien októberi fizetésükkel, vagyis már november hónapban megkapják emelt illetményüket.

Tisztelt Miniszter Úr! Katonáink az Európát sújtó újkori népvándorlás és terrorveszély közepette több mint egy éve garantálják az ország biztonságát és őrzik határainkat. Köszönet érte. Emellett a magyar haderő több alkalommal is bizonyított, legyen az szakmai feladat ellátása vagy természeti katasztrófák elleni védelem. Gondolom, egyetértünk azzal, hogy az illetményemelés nagy jelentőséggel bír honvédeink megbecsülése és munkájuk elismerése szempontjából.

Kérdezem tisztelt miniszter urat, hogyan illeszkedik a most bevezetett emelés a korábban elfogadott koncepcióba; milyen tényezők állnak az emelés hátterében; milyen emelések és további javító intézkedések várhatók még az állományt érintően. Várom miniszter úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
182 267 2016.11.07. 1:28  262-273

FIRTL MÁTYÁS, a Honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar haditengerészek és a hősi halált halt magyar haditengerészek emléknapjáról szóló országgyűlési határozatról a Honvédelmi és rendészeti bizottság a határozati házszabály 44‑45. §-ai alapján lefolytatta a határozati javaslat részletes vitáját 2016. október 19-én.

A bizottság a határozati javaslatot megvizsgálva megállapította, hogy az megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. A bizottság a részletes vita során megtárgyalta a jelentés mellékletében szereplő módosító javaslatot, megvizsgálva egyben azt is, hogy az megfelel a határozati házszabály 42. §-ában foglalt követelményeknek.

A Honvédelmi és rendészeti bizottság támogatott képviselői módosító javaslatot, valamint az általa megfogalmazott módosítási javaslatot magában foglaló, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot nyújtott be. A bizottság a határozati javaslat részletes vitáját 2016. október 19-én lezárta.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák az országgyűlési határozatot, és ezzel segítsük elő, hogy méltóképpen meg tudjuk ünnepelni a pulai emlékmű felállítását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 60 2016.11.08. 4:20  53-68

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A két törvényt érintő módosítás abba a törvénymódosítási sorba illeszkedik, amely Magyarország, a magyar emberek biztonságát, illetve annak megerősítését szolgálja. A migránsválság megjelenése óta a magyar emberek biztonságát, a magyar családok biztonságát a magyar kormány egyedüliként kezelte felelősséggel, következetességgel és eredményesen. Az Európát évek óta fenyegető szervezett és irányított migrációs betelepítés 2015 óta jelent meg fenyegető módon Magyarországon. Mindannyian láttuk, hogy az illegális bevándorlók százezrei törvényellenesen, erőszakosan, félelmet keltő módon, a magyar hatóságokat és a magyar jogszabályokat semmibe véve gázoltak át hazánk területén.

A magyar törvényes rend helyreállítása és polgárai védelme érdekében hármas védelmi rendszert építettünk ki: fizikai, jogi és fegyveres védelmi rendszert. A rekordgyorsasággal megépített déli határvédelemmel egy időben szigorítottuk a meglévő jogsza­bályainkat, és új védelmi jogszabályokat alkottunk. Ezek között olyan jogszabály-módosításokat tettünk meg, mint amilyen a most tárgyalt is, amelyet a fokozódó terrorfenyegetettség tesz szükségessé.

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítására részint azért van szükség, hogy fokozottabbá válhasson az alkotmányos rend, a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés szempontrendszere szerinti fontos létesítmények biztonsága. A létesítményekre vonatkozó fontos adatok megismerhetőségét, illetve nyilvánosságra kerülését szabályozza a módosítás, amely egyben tartalmazza az alkotmányos garanciát is azzal, hogy a már említett adatokhoz való hozzáférés korlátozását maximális időtartamhoz köti.

Tisztelt Ház! Az egész Európát sújtó terrorveszély miatt növelni kell Magyarország védelmi képességét, amit messzemenően szolgál a törvénymódosítás további részeként a harmadik országbeli személyek ujjlenyomatainak átadásával kapcsolatos paragrafus, amelynek értelmében az a határrendészeti nyilvántartás részeként kezelhetővé és átadhatóvá válik.

Szintén a migránsválsággal összefüggésben jelentkező terrorveszély elleni fellépést, a nemzetbiztonsági, bűnüldözési és -megelőzési célt szolgálja azoknak a hatályos jogszabályoknak a szigorítása, amelyek az előre fizetett díjú előfizetői mobilhálózat-szolgáltatásokkal való visszaélést akadályozzák meg. Gyakorlatilag a törvénymódosítás a szolgáltatást igénybe vevők azonosításával, illetve az előfizetők személyazonosságának ellenőrzési feltételeinek módosításával biztosítja a visszaélések megelőzését. Az elektronikus hírközlés óriási léptékben fejlődő korában kötelességünk és felelősségünk számolni azzal, hogy a bűnelkövetésben, a terrorcselekmények előkészítésében, az embercsempészetben és további, közösségi biztonságot fenyegető veszélyhelyzet előidézésében fontos szerepet kapnak az elektronikus digitális eszközök. Ezért a bűnmegelőzésnek, a terrorelhárításnak e területen mindent meg kell tenni a törvényes rend, a közbiztonság érdekében.

Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP frakciója a felsoroltak miatt támogatja a törvénymódosítást, amire tisztelettel kérem képviselőtársaimat, a parlament többi frakcióját is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
184 88 2016.11.09. 5:57  81-96

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Én szorítkoznék az előttünk álló törvényre, és a honvédség fejlesztésével kapcsolatban még a mai napon legalább két törvénnyel fogunk foglalkozni, úgyhogy előttem szóló képviselőtársam koncepcióját már hosszú ideje ismerem, de úgy gondolom, éppenséggel nem a Honvédelmi Sportszövetség létrehozásával kapcsolatosan tette meg a hozzászólását, csak részben érintette.

A Honvédelmi Sportszövetség létrehozására megalkotott törvényjavaslat megteremti azt a szervezeti formát, amely keretet, lehetőséget, fejlődési pályát biztosít olyan honvédelmi sporttevékenységeknek, aktív sportra alapozott elméleti és gyakorlati ismereteket adó nevelési programnak, amely a haza védelme iránti hazafias elkötelezettséget erősíti, a civil szervezetekre jellemző önkéntességre építve, Magyarország nemzeti védelmi képességei erősítésének céljával, tisztelt képviselő asszony. A Honvédelmi Sportszövetség megalakítása és tevékenysége élő és erős kapcsolatot teremt a társadalom és a honvédelem között arra a nélkülözhetetlen állampolgári aktivitásra alapozva, amelynek alapja a honvédelem ügye iránti elkötelezettség, a szűkebb és tágabb közösség, a haza és a nemzet szolgálata, adott esetben is megelőző védelmi helyzetben vagy rendkívüli állapotban akár katonai szolgálatra alkalmas erőnléttel és felkészültséggel tudjanak rendelkezni az ebben részt vevők.

Tisztelt Ház! A Honvédelmi Sportszövetség létrehozása olyan, a KDNP által is fontosnak tartott, meghatározó értékekre alapozódik, mint a hazafiasság, a közösségi értékek, javak és eredmények védelme, erre elkötelezettség, áldozatkészség, önkéntesség, civil kurázsi, nemzetvédelem. Mindezek alapvető értékekként az egyén és a közösség viszonylatában egyaránt szilárd alapjai annak a jövőt szolgáló nemzetépítésnek, amely iránt a magyar kormány elkötelezett. Elsődleges eszközként a sport, nevezetesen a honvédelmi sportok, amelyeknek katonai szakmai jelentőségük van, a legalkalmasabbak arra, hogy minél szélesebb rétegeknek megteremtsük a lehetőséget arra, hogy aktív részvétellel, rendszeres sporttevékenységgel és az arra épített honvédelmi nevelési programon keresztül nemcsak kellő edzettséget, de használható honvédelmi tudást, ismereteket szerezzenek a célok elérésére.

Tisztelt Ház! A már említett értékekre is hivatkozva fontos ideidézni egyrészt azt a sportszakmai véleményt, amely szerint a sport általában is a legalkalmasabb színtere és eszköze a hazafias nevelésnek, a kötelességtudatnak, az egymásért küzdeni tudásnak, a helytállásnak a nehéz küzdelmekben, az önfeláldozó segítőkészségnek, a nehéz élethelyzeteken keresztüli átjutásnak. Tehát a sport a hazafias viselkedés gyakorlásának mikrokörnyezete is. Mindez a törvényben meghatározott honvédelmi sportok esetében hatványozottan is érvényes.

Másrészt, ahogy már miniszter úr is érintette, a civil szervezeti forma a legalkalmasabb kerete és a ga­ranciája annak az eredményességnek és sikerességnek, amelyek alapja a civil közösségben felhalmozott tudás, tapasztalat és felkészültség. Vagyis a civil szer­vezetekre jellemző megalapozott szakmaiság, közösségi összetartozás, amihez céltudatosság társul, to­vábbá az önkéntességből következő erős hivatástu­dat, amely éppen a civil közösségek természete, s egy­ben energiatartaléka is. Köztudott, hogy ezek az erő­tartalékok kellő támogatással meghatványozhatóak.

Harmadrészt, a jelenlegi kormány sportpolitikájának köszönhetően Magyarországon a sport nemzeti ügy, és azt is megtapasztalhattuk, hogy a sport területén mindenhol növekedést értünk el, tehát gyakorlatilag a nemzeti növekedés szolgálatába állíthatjuk ezt is. Meggyőződésem, hogy az eddig megtapasztalt sport általi növekedés, fejlődés a honvédelem területén is hasonlóan eredményessé tehető, és további sikerek érhetők el. A Honvédelmi Sportszövetséget illetően erre a küldetésre hozta létre a minisztérium szakmai háttere a köztestület formát, amelyek törvényben meghatározott feladatokat, továbbá koordináló, együttműködő szerepet töltenek be azzal, hogy a hazaszeretet, a nemzetvédelem ügye iránt elkötelezettek fejlődését kiteljesítsék, és természetesen a közszolgálatban ezt érvényre is juttassák.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy most, amikor újra életre hívjuk a Honvédelmi Sportszövetséget, valóban azt a célt tudjuk szolgálni, amit egyébként képviselő asszony is érintett, hogy igenis az ifjúságnak olyan irányt kell adni, hogy az utánpótlás-nevelésben… ‑ tehát egyáltalán a honvédelem iránt elkötelezettek, hiszen ön is megemlítette azt, hogy hányan hiányoznak a honvédelmi területről, na ezt a területet a sportszövetség messzemenőkig tudja szolgálni, ezért a képviselőtársaimat arra kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot, a Kereszténydemokrata Néppárt természetesen ezt teszi. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
184 104 2016.11.09. 4:38  97-110

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslatot az a megváltozott biztonsági környezet teszi szükségessé, amely a tömeges bevándorlás által okozott válsághelyzettel, valamint a terrorveszély fokozott megjelenésével állt elő, és amelyet a megváltozott, illetve folyamatában változó feladatrendszer teljesítése, az akadályoktól mentes végrehajtás biztosítása, a hatékony, működőképes kezelés tesz szükségessé.

Köztudott a tisztelt Ház előtt, hogy a migráció által veszélyeztetett magyar törvényes rend helyreállítása és polgárai védelme érdekében a kormány által eddig eredményesen alkalmazott hármas védelmi rendszer egyik eleme a jogi szabályozás a fizikai és a fegyveres védelmi rendszer mellett. A jogi szabályozás keretében szigorítottuk az eddigi jogszabályainkat, új védelmi jogszabályokat alkottunk. A gyors, hatékony megoldás érdekében több olyan, a honvédelem és a Magyar Honvédség eddigi gyakorlati ta­pasz­talatát figyelembe véve a hatékonyabb, a konkrét feladatteljesítést érdemben segítő, a folyamatosan változó körülményekhez igazodó jogszabály-mó­do­sításokat tet­tünk meg, mint amilyen a most tárgyalt is, amelyeket a fokozódó terrorfenyegetettség tesz szükségessé a ma­gyar állampolgárok védelmében.

Tisztelt Ház! A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében betöltött honvédségi szerepvállalás, továbbá az ezzel összefüggő fokozódó terrorfenyegetettség elleni hatékony fellépés megfelelő jogi környezetének megteremtése, továbbá az eredményes feladat-végrehajtás körülményeinek biztosítása részint olyan feladat, amely a kormány felelőssége. Másrészt mindez megteremti az alapvető feltételeket a honvédelem feladatellátása számára, amely­nek során a jogállami követelményeknek a szö­vet­ségi kötelezettséggel feltétlenül összhangban kell lenniük, továbbá a szükséges képességfejlesztési mód­szereket és szervezeti átalakításokat is azokkal összhangban kell megtenni.

A törvénymódosítások, illetve -alkotások közepette szükséges azt is hangsúlyozni, hogy a tényleges védelem és biztonság eredményes biztosításán túl, a kötelezettségteljesítésen túl mindezek hatékonyságához ‑ azaz a törvényalkotási munkához is ‑ nagy­ban hozzájárul honvédjeink eddigi helytállása, helyzetértékelése, tapasztalata, amiért ezúton is köszönetet mondok mindannyiuknak a Magyar Országgyűlésből.

Az eddigi gyakorlati tapasztalathoz való igazítás, finomítás mellett természetesen Magyarország szövetségi és nemzetközi katonai vállalásaival összefüggően, azok sajátosságaihoz igazítva kell megtenni a szükséges módosításokat, amint azok a legmegfelelőbb jogi környezetet biztosítják. Továbbá a jogszabálytervezet érinti a honvédelmi felkészültségben vállalható önkéntes részvételt, továbbá különböző atipikus feladatokkal összefüggő törvényi szabályozást. További jogtechnikai pontosító, egyértelműsítő szabályozást, illetve átvezetést is tartalmaz a törvényjavaslat Magyarországnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében való tagságával összefüggésben, azzal kapcsolatos feladatvállalások maradéktalan teljesítését biztosítva.

Az elmondottak értelmében, mindarra való figyelemmel, hogy a T/12694. számú törvényjavaslat a honvédelem és a Magyar Honvédség működését, tehát az ország biztonságát hatékonyan és eredményesen szolgálja, a törvényjavaslatot a KDNP-frakció nevében tisztelettel elfogadásra ajánlom.

A tisztelt Házzal együtt pedig köszönetet kell mondanunk miniszter úrnak, államtitkár úrnak és a Hon­védelmi Minisztériumnak azért, hogy megteremtette a törvényi lehetőséget a 2. §-ban, amelyben a sze­mélyi állomány honvédséggel fennálló jogviszonyával összefüggésben a kártalanításra a lehetőséget meg­teremtette. Úgy érzem, mint ahogy elhangzott, ezzel valóban tartozunk a Magyar Honvédség személyi állományának, amely ebben az esetben kárt szenvedett.

Tisztelt Ház! Köszönöm a figyelmüket, és még egyszer támogatásra kérem a törvényjavaslatot mindannyiuktól. (Taps a kormánypártok soraiból.) Köszönöm.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
184 118 2016.11.09. 4:38  111-124

FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Amint azt a honvédelmi kérdésekkel összefüggő törvényjavaslatok, illetve módosítások eddigi parlamenti vitáiban többször is kifejtettük, messzemenően egyetértünk azzal a kor­mányzati törekvéssel, hogy fejleszteni, erősíteni kell a Magyar Honvédséget, és hogy meg kell becsülni a katonákat, akik a közelmúlt válsághelyzetében is bizonyították, hogy tisztességgel helytállnak, be­csü­lettel szolgálják a hazát.

A honvédség, a honvédelem megerősítését és a katonai pályát választók megbecsülését eddig is számos konkrét kormányzati döntés és intézkedés szol­gálta, amelyeket a szaktárca folytatni kíván. A napi­renden lévő T/12695. számú törvényjavaslat egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról hasonlóképpen a honvédelem ügyét erősítő törekvést támogatja több törvény mó­do­sí­tá­sá­val. Egyrészt a honvédek, a katonák, másrészt általánosságban a honvédelem területét érintő köz­feladatok hatékonyabb, eredményesebb ellátásának céljával, jogalkalmazások során felmerült gyakorlati kérdések tisztázásával.

Tisztelt Ház! Az Országgyűlés előtt ismertek azok a körülmények, amelyek a honvédelemre kü­lö­nö­sen nehéz feladatot helyeztek. Az elmúlt évben több mint egymillió migráns érkezett Európába úgy, hogy 400 ezer Magyarországon keresztül vonult át, ez Magyarországnak és Európa-szerte is nehéz fela­datot jelentett.

(16.30)

Miközben több országban és uniós szinten sem működött megfelelően a biztonsági rendszer, eközben a magyar biztonsági szervek, a magyar katonák és rendőrök példamutatóan helytálltak. Úgy gondolom, hogy ezt minden egyes alkalommal, mint ahogy ezt most is megteszem, amikor a honvédelem ügye kerül napirendre az Országgyűlésben, meg kell köszönni a Magyar Honvédségnek, a katonáknak, a rendőröknek, akiknek köszönhetően a migrációs válsághelyzetben is a magyar biztonsági rendszer jól működött.

Tisztelt Ház! A honvédelem ügyének elkötelezettek megbecsülését szolgáló újabb törvénymódosítási javaslatcsomag kilenc törvény tekintetében a hatékonyabb közfeladat-ellátás érdekében szabályozza ‑ többek között ‑ a közalkalmazottak jutalmazására vonatkozó módosítást, a hadigondozási ellátások rendszerszerű rendezését és gyakorlati kérdések tisztázását, a közszolgálati tisztviselők jubileumi jutalma kérdésében a rendezést, illetve pontosítást, továbbá törvényi szinten rendezi a Magyar Honvédség állományába tartozó elhunytak hozzátartozóiról való gondoskodás területét érintő több kérdést a szükséges pontosításokkal együtt. Ugyanakkor az előttünk álló törvénymódosítás javaslatot tesz több törvény technikai deregulációjára is.

A különleges jogrend kellő mozgásteret és lehetőséget ad arra, hogy a biztonság növelése érdekében honvédelmi funkcióra alkalmas egyes sportcélú létesítmények helyzetét is rendezzük, mint ahogyan szintén a különleges jogrend tesz lehetővé több, a közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyhoz kötötten személyi vonatkozású gondoskodási formát, például a honvédségi követelések elengedése kérdését is érintően az élet által megpróbált családok esetében.

Tisztelt Ház! A magyar állam az Európát megpróbáló népvándorlás közepette stabil pont a kontinensen, és ebben a honvédségnek alapvető szerepe van. A honvédelem mindenkor a családjaink, közösségeink, a magyar emberek védelméről szólt, Magyarország biztonságáról, amelynek érdekében mindent meg kell tennünk a jogalkotás eszközével is. Új körülményekkel, új biztonsági kihívásokkal, így a mig­rációval és a terrorveszéllyel is megküzdve kell garantálnunk az ország és állampolgáraink biztonságát.

Ennek a feladatnak a teljesítéséhez szükséges törvénymódosítások sorában a most napirenden lévőt az elmondottak okán támogatandónak tartjuk, ezért a törvényjavaslatot a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója nevében elfogadásra ajánlom a tisztelt Háznak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 162 2016.11.14. 1:51  161-168

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tavaly az ukrán-orosz helyzet elmérgesedésekor számos kezdeményezés indult útjára, amelyek közös célja, hogy a kárpátaljai és ukrán humanitárius helyzeten javítson. A háború sújtotta kelet-ukrajnai területek viszontagságai hamar továbbgyűrűztek az ország nyugati részeibe is, ahol az ukrán, ruszin, orosz kisebbség mellett jelentős magyar kisebbség él. A családok mindennapi megélhetése nemcsak az általánosan alacsony bérek miatt forog veszélyben, hanem az egész országban tapasztalható infláció miatt is.

A tavalyi páratlan, hazai és más, határon túli magyarlakta területekről érkező összefogás valamelyest enyhíteni tudta a lakosság nélkülözését, és a segélyszállítmányok küldése azóta is rendszeres, de azt gondolom, hogy most a tél közeledtével kiemelkedően szükség van a keleti határainkon túl élő magyar és más nemzetiségű embertársaink megsegítésére.

A múlt héten 56 tonnányi, 5 kamionnyi segélyszállítmány indult útjára, melynek összeállításában a Karitatív Tanács tagjai, így a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat vettek részt, de számos egyéb karitatív és civil szervezet, helyi közösség is közreműködött a segélyek összegyűjtésében.

Tisztelt Államtitkár Úr! Mindezek alapján kérdezem: milyen összefogás valósult meg Ukrajnában a Kárpátaljára eljuttatott segélyszállítmányok sikere érdekében, és milyen egyéb segítséget nyújt a kormányzat az érintett térségben élő rászorulóknak? Várom az államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 166 2016.11.14. 1:25  161-168

FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm a válaszát. Köszönöm az értékelését is, amit ezzel kapcsolatban megfogalmazott a múltra vonatkozóan, mert valóban be kell mutatni azokat a tényeket is, amelyek a múltban ilyen vonatkozásban történtek.

Azt is fontos megállapítanunk, hogy valóban, a kormány a karitatív szervezetekkel, a Karitatív Tanáccsal közösen megfelelő módon gondoskodik a kárpátaljai emberekről, és ‑ ahogy az államtitkár úr is fogalmazott ‑ nemcsak a magyar embereken, a magyar nemzetiségűeken segít, hanem valóban a rászorulókon próbál segíteni Ukrajnában, ami egyébként nemcsak Ukrajnára vonatkozik, hanem az elmúlt időszakban valóban a migránshelyzetben is a valóságképet nagyon-nagyon torzította, hogy mi nem tesszük meg a kötelességünket, pedig megtettük.

És külön szeretném felhívni arra is a figyelmet, amit a választókerületemben, Sopronban a miniszterelnök indított útjára 2015. március 25-én, amikor arra hívta fel a városok, önkormányzatok, cégek figyelmét, hogy szerezzenek maguk mellé egy települést, mentorálják, patronálják őket, ennek kapcsán Sop­ron és a különböző települések ‑ Fertő­szent­mik­lós, Fertőd ‑ és nagyvállalatok is segítik, mentorálják a kárpátaljaiakat.

Köszönöm az államtitkár úr válaszát. A többieknek pedig, akik ebben részt vesznek, szintén köszönet illeti azt a tevékenységet, amit végeznek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)