Készült: 2019.06.20.22:38:55 Dinamikus lap

A felszólalás szövege:

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
97 62 2015.09.21. 3:12  51-94

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, a Honvédelmi és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ismét az előterjesztők részéről előkerült a listázás, előkerült az a mondás, hogy az a 41 ember szégyellheti magát, aki megakadályozta, hogy ez a törvény egy nap alatt elfogadásra kerüljön. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Így van!) Azt továbbra se mondják el az embereknek ‑ hogy most elhallgatják vagy hazudnak, azt mindenkinek a saját belátására bízom -, hogy ma azért tartunk itt és arról fogunk szavazni, hogy önök ennek a törvénynek az elmúlt másfél hétben körülbelül a felét átírták. Önök ezt egy nap alatt el akarták fogadni, miközben ma arról fogunk szavazni, hogy önök beterjesztettek egy csomó módosítót, mert belátták, hogy amiket mondtunk, abban van igazság. Ilyen például az, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság közös előterjesztéssel ki fogja venni a rendőrségnek azt a lehetőségét, hogy házkutatás nélkül (sic!) magyar emberek lakásába bemenjenek. Igaz, hogy külön-külön mind az LMP, mind a Jobbik, mind az MSZP szöveg szerint ezt a javaslatot benyújtotta, nyilvánvaló, hogy a Fidesz ellenzéki módosítót nem fog támogatni, hiszen ez a genezisétől nagyon messze álló gesztus lenne, de végül is bizottsági módosító javaslatként szövegszerűen ugyanezt elfogadják.

Aztán előttünk van az a javaslat, amit önök tették bele ebbe a törvénybe, ami a legnagyobb beismerése annak, hogy mennyire nem gondolták végig ezt a törvényt, ami világossá teszi, hogy a katonának fegyverhasználati kötelezettsége, azaz kötelező, törvény szerinti tűzparancsa nincs ebben a helyzetben. Önök úgy fogadták volna el egy nap alatt ezt a törvényt e nélkül a paragrafus nélkül, mint a huzat, és nézhetett volna ki a fejéből minden katona és annak parancsnoka is, hogy ezt a törvényt hogyan hajtsa végre.

Azonban a legfontosabb kérdésre, hogy ezen eljárás alapján önök az alkotmányt megkerülve hoztak létre egy olyan rendkívüli állapotot, ami nem felel meg a mai alkotmányos viszonyoknak, nem ad választ ez a javaslat. Elmondtuk három hete minden alkalommal, hogy partnerek lennénk abban, hogy alkotmányosan, jogállami módon oldjuk ezt meg, és abban, hogy akár az alkotmányt is módosítsuk, az MSZP partner lenne akár a szavazatával is. Ugyanis, hogy világos legyen mindenkinek, az MSZP támogatja, hogy a honvédség segítséget nyújtson a rendőrségnek a határ őrizetében, ez a javaslat viszont, tisztelt képviselőtársaim, erre alkalmatlan, mert alaptörvény-ellenes, és mert nem világos jogi helyzetet teremt a katonáinknak; annál veszélyesebb viszont, hogy a katonák és a rendőrök jogi bizonytalanságban végezzék ezt a feladatot, nincs, és tisztességes magyar képviselő ilyenhez nem is járulhat hozzá. Ezért az MSZP tartózkodni fog a végszavazásnál.

Azt pedig, tisztelt képviselőtársaim, a Honvédelmi bizottság alelnökeként is mondom önöknek és a miniszter úrnak is, szégyenteljes, hogy a kormány ugyan szavakban és a miniszterelnök itt köszönetet mond az ott szolgálatot teljesítő, emberfeletti teljesítményt nyújtó katonáknak meg a rendőröknek, míg az elmúlt hetekben a kormány képtelen volt garantálni az ő legalapvetőbb ellátásukat. Önöknek kutya kötelessége gondoskodni ezekről az emberekről (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), akik éjt nappallá téve dolgoznak a határon, és azon dolgoznak, hogy a magyar embereket megvédjék! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 26 2015.10.12. 3:27  21-42

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Az MSZP véleménye is világos az első perctől kezdve: ez a törvényjavaslat ismét megmutatja a Fidesz igazi arcát. Miközben az ország számos problémával küzd mind egzisztenciálisan, mind egyéb más kérdésekben, milliók a hónap végén a csekket nem tudják kifizetni, százezrek hagyják el az országot, mert nem találnak munkahelyet és megélhetést, miközben éppen a menekültválság közepén vagyunk, önöknek egyetlenegy fontos van, hogy marakodjanak a koncon.

Világosan látszik, hogy a törvényjavaslat nem szól másról, mint hogy Rogán Antal miniszterré léphessen elő. A törvényjavaslatból még az sem derül ki, hogy mivel fog foglalkozni. Ennek a cinikus és nevetséges helyzetnek a bemutatására mi sem szolgál jobban, mint hogy a magyar Országgyűlésnek, Házbizottságának még azzal is külön foglalkoznia kellett, hogy vajon melyik bizottság hallgassa meg Rogán Antalt, hiszen ez a minisztérium, legalábbis a beterjesztett törvényjavaslat szerint nem foglalkozik semmivel Orbán Viktor személyes teendői és jóléte kivételével. Ilyennel foglalkozó bizottság az Országgyűlésben pedig még jelenleg legalábbis nincs.

Ami a konkrét módosító javaslatot illeti, az MSZP a törvény benyújtásakor ismét egy módosító javaslattal élt, hiszen be kell látnunk, hogy ott tart ma a kormány jogalkotási színvonala, hogy egy egyoldalas törvényjavaslatot sem képesek önök úgy megírni, hogy abban ne legyen szarvashiba. Az eredeti törvényjavaslat szerint önök két egyenrangú kabinetfőnököt neveztek volna ki e minisztérium tevékenységének ellátására. Ezt letagadták. Az Igazságügyi bizottságban Bárándy Gergely képviselőtársamat különböző helyettes államtitkárok győzködték arról, hogy nincs igaza, majd láss csodát, a Törvényalkotási bizottságban maga a Fidesz benyújtott újra egy módosító javaslatot, amely ezt a kérdést rendbe tette. Mégpedig úgy tette rendbe, hogy immár a miniszter és a három államtitkár mellé még egy negyedik államtitkárt is ki fognak nevezni, ha jól értjük a kormányzati megnyilatkozásokat. Így az az új minisztérium, amely önök szerint egy fillérbe nem kerül az adófizetők számára, egy új minisztert és négy államtitkárt, számtalan helyettes államtitkárt, főosztályvezetőt fog majd a jövőben Rogán Antal rendelkezésére bocsátani.

Vérlázító ez a megoldás, vérlázító, hogy önök ezzel foglalkoznak és az ország szeme láttára marakodnak a koncon ahelyett, hogy az emberek ügyeivel, az emberek problémáival foglalkoznának.

(12.20)

Persze, mondhatják önök, és van is igazság abban, hogy a magyar kormánynak a saját működése és a saját feladatai végrehajtása tekintetében szabad keze van, hogy kialakítsa ezt a rendszert, de azért az sokat elmond, hogy a Miniszterelnökség sok száz fős apparátusát most még újabb miniszterrel és államtitkárokkal egészítik ki, miközben az egészségügynek, miközben a szociális ellátórendszernek, miközben az oktatásnak összesen nem adnak ekkora szerepet, és beszuszakolják egy olyan minisztériumba, ahol valószínűleg a miniszter a feljegyzéseket nem tudja elolvasni az üggyel kapcsolatban, nem azt, hogy valóban milyen problémák vannak és arra milyen megoldást kéne adni.

Ezért ezt a törvényjavaslatot támogatni nem lehet. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 155 2015.10.12. 2:00  154-161

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr, múlt héten levélben fordultam Tolna megyei országgyűlési képviselőként Lázár János miniszterhez, aki a kormányhivatalokat is felügyeli, hogy legyen kedves ebben az ügyben most segíteni. Azt is leírtam neki, hogy ebben semmilyen pártpolitikai kérdés nincs.

A helyzet az, hogy a 6-os út építése során nem egészen két héttel ezelőtt előkerült egy középkori gótikus magyar templom romja, ami még valószínűleg a török dúlásakor lett lerombolva valamilyen természeti jelenség segítségével vagy ennek okozójaként, és az elmúlt fél évezredben úgy maradt meg a föld alatt, hogy semmilyen beavatkozás ezen nem történt, tehát ilyen szempontból egyedülálló leletről beszélünk. Azóta ezt csak magyar Pompejiként ismerik az emberek a közvélekedésben.

Amit hivatalos válaszként kaptunk, azt elfogadni nem tudjuk. Kiderült azóta, hogy nem uniós beruházás az útépítés, hanem a magyar kormány saját döntése. Ezért ez nem lehet oka annak, hogy ilyen gyorsan vissza akarják fedni ezt a régészeti leletet. Nincs még meg a feltárása ennek a régészeti leletnek, bárki bármit állít, és azt tudjuk, hogy a hivatalos szervek ezt egyszerűen el akarják takarni, és aszfaltúttal akarják leaszfaltozni, ami, azt gondoljuk, egyszerűen barbárság és nem megengedhető. Nem kérünk egyelőre többet, mint hogy segítsen abban a kormány, hátha nem jut el hozzá minden információ, hogy a szakma legalább arra kapjon esélyt, hogy ennek a régészeti leletnek a teljes feltárása megtörténhessen, az építészszakma pedig arra kapjon esélyt, hogy át tudják tervezni úgy ennek a bekötőútnak a bekötését a 6-os útba, hogy a következő fél évezredre ismét ne kerüljön föld alá ez az egyébként Magyarországon egyedülálló lelet. Várom a megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
105 159 2015.10.12. 1:11  154-161

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Azt hiszem, ön volt kulturális államtitkár is, ugye? Akkor annyit utánaolvashatott volna, hogy azért hívják magyar Pompejinek - amire én is felhívtam a figyelmét önnek -, mert természeti jelenség okán az elmúlt 500 évben olyan elfedés volt ezen a templomon, ami az eredeti állapotában, mindenféle beavatkozás nélkül hagyta meg az utókornak ezt a középkori magyar katolikus, gótikus templomot, államtitkár úr.

Botrány, hogy egyébként a bonyhádi önkormányzat a füle botját nem mozdítja, hiszen valószínűleg a pénzügyi elszámolás fontosabb neki, mint az egyetlen középkori lelet, ami annak a városnak a környékén előkerült. (Moraj a kormánypártok soraiban.) Botrány, államtitkár úr, hogy önnek ez a válasza ahelyett, hogy azt mondaná, hogy köszönjük, az állam saját hatáskörben leállítja az útépítést, fel fogjuk ezt az egyedülálló kincset tárni, és meggondoljuk, hogy hogyan tudjuk akár az utat arrébb vinni, államtitkár úr, mert ez nem probléma, ez egy lehetőség az ott élő embereknek (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), és az egész ország kulturális örökségének egy fontos pontja lehet. Nem probléma.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 6 2015.10.21. 14:01  1-32

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! ‑ legalábbis az a részországgyűlés, aki most éppen ezt a vitát itt megtiszteli a személyes jelenlétével. Tisztelt Elnök Úr! Csakúgy, mint az elmúlt években, a Kúria 2014. évi tevékenységéről is egy szakmailag átfogó, alapos beszámolót kapott az Országgyűlés. A beszámoló részletes tájékoztatást ad a Kúria tevékenységének minden területéről, bemutatja a Büntető Kollégium, a Polgári Kollégium és a Közigazgatási, Munkaügyi Kollégium szakmai munkáját is.

Az írásos anyagból és elnök úr szóbeli kiegészítéséből is kiderült, hogy a Kúria mögött mozgalmas év áll. Az új polgári törvénykönyv 2014. március 15-i hatálybalépése az egész bírói szervezet számára nyilvánvalóan nagy kihívást jelentett. Nagy és jelentős feladatot végzett el a Kúria, amikor az új Ptk. hatálybalépésével összefüggésben elvégezte az összes korábban hozott polgári és gazdasági jogi tárgyú jogegységi eszközök felülvizsgálatát az 1/2014. számú jogegységi határozattal.

A 2014. év kétségtelenül legnagyobb horderejű döntése a 2/2014. PJE. határozat volt, amely a devizakölcsön-szerződések tisztességességének megítélésében foglalt állást. Álláspontunk szerint a fennálló jogi környezetben egy kifejezetten bátor, előremutató döntést hozott a Kúria. Az, hogy a devizahiteles családok jelentős része becsapottnak érzi ma magát, nem ennek a bírósági döntésnek a következménye, hanem annak, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Fidesz, miután a jelentősebb pénzeszközök mozgósítására képes tehetősebb rétegek számára 180 forintos végtörlesztést biztosított, tudatosan leértékelte a forintot.

A Fidesz 2010-14 között folyamatosan azt hazudta a végtörlesztéssel élni nem képes devizahiteleseknek, hogy idővel számukra is kedvező megoldást fog biztosítani. Mindig arra hivatkoztak, hogy valamelyik bíróság ítéletére várnak: hol az Alkotmánybíróság, hol az Európai Unió Bírósága, hol a Kúria döntése volt még feltétlenül szükséges a kormányzati cselekvéshez.

Azonban világosan látni kell, hogy a forintosításról, egyéb lépésekről a Kúria határozata nélkül is dönthetett volna a fideszes többség a Magyar Országgyűlésben. Azonban nem véletlen, hogy a 2014-es választásig inkább kivártak. A devizahiteleket ugyanis 309 forintos euró-, illetve 256,5 forintos svájci­­frank-árfolyamon forintosították. Csak emlékeztetőül: a 2010-es kormányváltáskor az euró kevéssel haladta meg a 260, a frank a 180 forintos árfolyamot.

Amit fontos hangsúlyozni, hogy mindez nem a Kúria vagy bármely más bíróság, hanem a kormány tudatos, a devizahiteleseket feláldozó politikájának eredménye volt. A Kúria az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségének megállapításával és a törlesztés során alkalmazott eltérő devizavételi és devizaeladási árfolyamok alkalmazásának tisztességtelenné nyilvánításával ebben a kérdésben elment addig, ameddig elmehetett. Az Országgyűlés pedig lényegében nem tett mást, mint ezeket a következményeket foglalta törvénybe, és gondoskodott a Kúria döntésének végrehajtásáról.

Az MSZP kifejezetten üdvözli azt a beszámolóban megjelenő törekvést, miszerint a Kúria közérthetőbb formában próbálja könnyebben elérhetővé tenni joggyakorlatának megismerését a jogkereső polgárok számára. A kúriai döntések online változatának elindítása elismerésre méltó fejleménye a 2014. évnek. Egyetlen szakmai jellegű kifogás vethető fel a beszámolóval összefüggésben: a 2014. év komoly kihívása lehetett és ‑ ahogy itt szóbeli kiegészítésében is csak utalt rá elnök úr ‑ volt a választási ügyek kezelése. Ez azonban meglepően kevés hangsúlyt és meglepően kevés konkrétumot tartalmaz a beszá­molóban.

A múlt év decemberében a Kúria 2013. évi beszámolójának parlamenti vitájában az MSZP nevében hosszan méltattam azt a tiszteletre méltó kiállást, amivel a bíróságok védik függetlenségüket. Kifejtettem, hogy sok mindent elrontott a rendszerváltó nemzedék, de egyetlen területen biztosan nincs ok szégyenkezésre: a függetlenségükre és szakmai felkészültségükre méltán büszke bírák nemcsak a magánjog és közjog évszázados jogelveit és szabályait, de a jogállamiság és az alkotmányosság kultúráját is magukba szívták az elmúlt évtizedekben. Ez a többi közhatalmat gyakorló intézményünkre sajnos kevéssé elmondható. Ezért történhetett meg, hogy 2010 után a kétharmados többséggel visszaélve végrehajtott, a mi megítélésünk szerint lényegében alkotmányos puccs az egész államszervezetet egy szűk hatalmi elit önkényének eszközévé tette. A bíróságok azonban megőrizték értékeiket, és továbbra is betöltik funkciójukat. Továbbra is kiállnak a jogállamiság elve, a jog uralma mellett, mindez az öntudatos, fel­készült bíróknak köszönhető.

Az elmúlt év decemberében kifejtett álláspontunkat tartjuk fenn továbbra is, ennek fényében szeretnék köszönetet mondani az MSZP nevében a bírák előző évi munkájáért; azonban, tisztelt elnök úr, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy e kifejezetten pozitív összképre éppen a Kúria vonatkozásában rendkívül sötét árnyat vetnek a tegnapi nap eseményei, a tegnapi nap döntése.

Mint ismeretes, a Kúria elutasította a vasárnapi zárva tartásról szóló népszavazási kezdeményezést. Önmagában természetesen nem a Kúria elutasító döntésének ténye, hanem annak nagyon-nagyon furcsa körülményei vetnek fel nagyon komoly aggályokat az előbb a tavalyi beszámolóból is felolvasott idézetemmel kapcsolatban. Először is érdemes tisztázni néhány dolgot.

Elnök úr, ugye, a bírókat senki, még ön sem utasíthatja semmire. Ez így helyes. Maguk a bírák a törvény szövegén és szellemén túl semmilyen más politikai vagy más érdeket nem érvényesíthetnek a döntésük során, ha jól tudom ‑ ez így helyes ‑, és legjobb szakmai tudásuk szerint kell a munkájukat végezniük.

Ha ezeket tisztáztuk, akkor azért mégiscsak érdemes megvizsgálni azt, hogy tegnap mi történt.

(8.40)

Tegnap ugyanis a Kúria nem a beadványokban foglalt kérdésekről döntött, a beadványokban feltett kérdésekre egyszerűen nem válaszolt. Nyilván nem válaszolt, mert ha a feltett kérdésekre válaszolnia kellett volna, akkor nem hozhatta volna azt a döntést, amit tegnap hozott.

Mondok egy példát: ugye, elnök úr, nincs olyan kúriai bíra, aki a Nemzeti Választási Bizottság magasröptű és nagyon igényes döntését megerősítette volna a tekintetben, hogy egy törvényben előírt érkeztetés fogalmán az ajtón való belépést kell Magyar­országon érteni? Ezt a kérdést természetesen a Kúria megkerülte. Helyette egy olyan elvi jelentőségű döntést hozott, amiről viszont azt gondolom, hogy van helye, és fontos, hogy itt önnel is tisztázzunk és kibeszéljünk, hiszen azt az elvi döntést hozta, és az alapján utasította el ezt a konkrét ügyet, hogy Magyar­országon az állampolgárnak nincs joga népszavazási kezdeményezést kezdeményezni meghatalmazott útján. Ez a két alapvető probléma van, elnök úr. Az egyik a konkrét ügyet érintő, a másik pedig egy ennél sokkal fontosabb és alapvetően ide, a parlament elé tartozó kérdés, és az egy elvi kérdés.

A konkrét ügyben legalább azt megvizsgálhatta volna a bíróság, ha már ezzel a kérdéssel hónapokat bíbelődött, hogy maga a törvény ad egy olyan lehetőséget, amit ismételt benyújtásnak hívunk, a törvény értelmében az ismételt benyújtást úgy kell tekinteni, mintha az eredeti időpontban történt volna. Ebben a konkrét ügyben a benyújtó, személy szerint Lukács Zoltán az ismételt benyújtást személyesen végezte el. Ezt a bíróság teljesen figyelmen kívül hagyta, és egyébként megítélésünk szerint, miután jogerős döntésről van szó, elemezni azért már csak lehet; egyszerűen ezzel nem is foglalkozott. Tegyük ezt zárójelbe, nem akarnék úgy viselkedni, mintha itt panaszdélutánt tartanánk, nyilván mindenki fogja tovább csinálni a dolgát, elnök úr, mi is a lehető összes fórumon ezt a döntést meg fogjuk támadni, nemzetközi és hazai fórumon is.

Sokkal érdekesebb az, elnök úr, hogy a bíróság egy konkrét ügyben elvi érvényű döntést hozott, olyat ráadásul, ami szembemegy a népszavazás intézményének elmúlt 24 éves gyakorlatával. Ha valaki nekem be tudja bizonyítani, nem tudom, de csak feltételezem, hogy például a szociális népszavazás kérdéseit Orbán Viktor és Semjén Zsolt kettesben battyogva be a Nemzeti Választási Bizottságba személyesen adták le, nem tudom, elképzelhető, bár az esélyét kicsit alacsonyra taksálom, akkor elnézést. De az elmúlt időszakban ilyen joggyakorlat, amit önök most kimondtak, nem volt, ennek az ellenkezője volt. Nekünk például az egyetlen hitelesített kérdésünket a Nemzeti Választási Bizottság is úgy hagyta jóvá, hogy azt meghatalmazott útján adtuk le. Az igazi nagy kérdés, elnök úr, tudja, az, hogy egy ilyen elvi döntést úgy meghozni, hogy maga a népszavazási eljárás úgy néz ki, hogy a döntésük utáni következő másodpercben közel nyolcmillió állampolgárnak kellett volna felkészülnie arra, hogy az elvi döntésükkel megváltoztatják az eddigi teljes eljárást, ez nem tudom, hol találkozik a jogállamisággal, a kiszámíthatósággal és az egyéb olyan alapelvekkel, amiket, azt gondolom, hogy mindenféleképpen illene tekintetbe venni.

És azért mondom ezt önnek, elnök úr, mert ön nekem öt hónapja, május 27-én személyesen nekem írt levelében írta azt, hogy ebben a kérdésben jogegységi döntést kezdeményezett. Tehát öt hónapja nem sikerült a Kúriának egy jogegységi döntést hoznia, és valamilyen szinten véget vetni annak a teljesen méltatlan és átlátszó, kifejezetten pártpolitikai érdekeket kiszolgáló cinikus játszmának, amit itt népszavazás címén az állami szervek eljátszanak a néppel egyébként, nem egy párttal, tévedés ne essék, hanem a magyar emberekkel. Ezt a jogegységi határozatot öt hónap alatt nem sikerült meghozni, most pedig egy konkrét ügyben egy olyan döntést hoztak, ami elvi éllel borítja fel az eddigi teljes eljárást, és még egyszer mondom: teljesen kiszámíthatatlanná teszi ezt a jogintézményt, hiszen egy másodperc alatt viszonylag nehéz felkészülni arra, hogy valaki meghatalmazott útján vagy személyesen adhatja be.

Még egy gyors mondás, ami miatt egyébként megtámadásra érdemes akár nemzetközi fórumon is ez a döntés. Elnök úr, ezzel a döntéssel a magyar állampolgárok döntő többségét kizárták a népszavazási kezdeményezés lehetőségéből. Ugye, az már csak egy ‑ szerintem ‑ jogi és tartalmi nonszensz, hogy a Kúria szerint a házasságkötés, a házassági vagyonjogi szerződés megkötése és az apasági elismerő nyilatkozat mellett ‑ ez a három olyan jogintézmény van, amit mindenképpen személyesen kell megtenni ‑ a negyedik most akkor a népszavazási kezdeményezés lesz polgári jogi tekintetben. De itt a legnagyobb probléma az, hogy ezzel a sorban állós rendszerrel a Kúria jelenlegi döntése, amit kimondott, fizikai képtelenség. Fizikai képtelenség, hogy a vidékről, az ország túlsó részéről vagy akár Budapestről például egy fogyatékos ember életében eljusson a Nemzeti Választási Irodába, és érvényes kérdést tudjon leadni a jelenlegi rendszerben.

Úgyhogy azt gondolom, hogy ennek a döntésnek nagyon sok olyan része van, amire várnánk valamilyen szintű választ. Arról nem beszélve, hogy valakinek hogy lehet olyan szerencséje, hogy kizárólag a Kúria által ismert 10 órai időpont előtt hirtelen megjelenik, öt perccel később pedig eltűnik. Mindeközben az ott tisztességesen, a jogait gyakorló, reggel óra sorban álló embereket hirtelen megelőzve, pont abban az időpontban meg tud jelenni az az ember, aki utána cinikusan azt mondja a magyar sajtónak, hogy hát, hívhatjuk szerencsének is, ami történt. Az egy jó kérdés lenne, elnök úr, hogy a szerencsén kívül még akkor minek lehet hívni ezt, amikor egyébként a Kúria az elmúlt egy évben, amióta különösebben figyeljük a döntéseit, délután 2 előtt egyetlenegyszer sem hozta nyilvánosságra a döntését. Tehát azt állítani, hogy valaki erre számított, és reggel úgy kelt fel például Tordason, az ő kis vállalkozása kertjében, hogy elindul, és 10 órakor leadja a kérdését, ugye, azt mindenki érti, hogy nonszensz.

Azért baj ez, elnök úr, mert alapvetően megrengeti azt a bizalmat, nemcsak bennünk, hanem az egész országban, amit az önök munkatársai hosszú évtizedeken keresztül tisztességes, felkészült, szorgalmas és ha kell, sokszor bármelyik hatalommal szemben is a törvények betűjének és szellemének érvényesítésével végeztek. És ez beláthatatlan kár, elnök úr, ezért azt szeretném végezetül az MSZP nevében mondani, hogy szemben az eddigi évek automatikus és jó szívvel való támogatásával, amíg ezekre a kérdésekre öntől vagy valaki mástól nem kapunk választ ebben az évben, korántsem magától értetődő, hogy a beszámolójukat el fogjuk fogadni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
108 79 2015.10.21. 2:19  68-109

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Egy évvel ezelőtt elég kimerítő beszámolója vagy beszámoltatása volt itt a parlamentben, és ön a válaszában akkor azt mondta, hogy néhány, sőt sok konkrét ügyre nem tud itt válaszolni, mert sokról tudomása sincsen, és írásban fog később válaszolni. Ez meg is történt, de hogy tartalmilag mennyire volt kielégítő, az egy másik kérdés.

Én egyetlenegy olyan kérdésre szeretnék önnél visszatérni, ami itt elhangzott ‑ a kollégáim majd a többit meg fogják kérdezni ‑, és ez a trafikügy. Nagy tisztelettel kérdezném a legfőbb ügyész urat arról az ügyről, ami a két és fél évvel ezelőtt, 2013 márciusában készült hangfelvétel nyilvánosságra hozásával robbant, ahol Horváth István fideszes országgyűlési képviselő, akkori polgármester a hangfelvétel tanúsága szerint politikustársaival osztogatta az állami trafikkoncessziót, majd egyébként a vállalkozók meg is kapták, illetve akik elhangzottak, hogy nem kaphatják meg, nem is kapták meg a koncessziót.

(13.40)

Szeretném nagy tisztelettel kérdezni önöket, hogy két és fél év alatt sikerült‑e valamilyen nyomozati cselekménnyel előrébb jutni ebben az ügyben. Sikerült‑e kideríteni, hogy Horváth István szerepel‑e a hangfelvételen? Segítek: ő, merthogy ezt ő nem is tagadta. Sikerült‑e kideríteni, hogy azok kapták‑e meg valóban, akik ott elhangzanak? Segítek: köztudomású, azok kapták meg. Sikerült‑e ki­derí­teni, hogy Horváth Istvántól hogy jutott el az információ a döntéshozókig ‑ ha eljutott ‑, és hogyan lehet az az óriási véletlen, hogy mégis ez a döntés született? Kin keresztül? Egyáltalán mire jutottak két és fél alatt? Jó irányba halad‑e a nyomozás? Tud‑e ne­künk valamit mondani a legfőbb ügyész úr, hogy mikor várható esetlegesen vádemelés vagy valamilyen, közérdeklődésre is számot tartó nyomozati cselekmény?

Akárhogy is lesz, az tény ‑ és az egész ország szeme láttára zajlott ‑, hogy egy hétpróbás gazemberség volt az egész trafikügy, ahogy levezényelték, úgy, ahogy volt, emberek, családok ezreit, tízezreit tették tönkre.

Végezetül személyesen fél percet, pár másodpercet kérek elnök úrtól. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Miután a Honvédelmi és rendészeti bizottságot összehívták két órára, nem önöknek szóló tiszteletlenség, de ha a válaszát nem most mondja el, nem tudom megvárni, legfőbb ügyész úr. A kollégáimon keresztül majd tájékozódni fogok. A parlament mostanában csak így működik. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
109 6-8 2015.10.22. 18:48  1-52

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a konkrét törvényjavaslatról, a határozati javaslatról beszélnék, engedjék meg, hogy röviden, egy-két mondatban Kósa frakcióvezető úrnak reagáljak, de akkor csak távollétében, az elmondottakhoz. (Közbeszólások: Itt van egyébként. Ott van! ‑ Kósa Lajos a szakértői páholy előtt állva: Nézzen már szét!) Ott van, látom. Köszönöm. Azt csinálom, a helyén kerestem. (Kósa Lajos: Azért, mert valakit nem lát, attól még létezik. ‑ Közbeszólások. ‑ Az elnök csenget.)

ELNÖK: Öné a szó.

(8.50)

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Megvártam, amíg Kósa úr eligazít, majd ismét hátat fordít, úgyhogy folytatom. A Kósa úr által elmondottakból két dolgot szeretnék kiemelni, többet szerintem nem is nagyon lehet, hiszen nem feltétlenül az előttünk fekvő javaslatról szólt. Sok véleményt elmondott, még lehet, hogy voltak olyan dolgok, amelyekben egyet is értünk, sok minden meg szerintem egyszerűen alapvető tájékozatlanságról árulkodik, de ebbe most nem szeretnék belemenni.

Az egyik legfontosabb az, hogy Kósa úr elmondta itt nekünk, hogy a Fidesznek igaza van, mert a Fidesz már tegnap is elmondta mindenkinek, hogy igaza van, ezért ebből lehet tudni, hogy a Fidesznek igaza van. Ez volt az érvelése a javaslattal kapcsolatban. És Kósa úr ezen érvelés után kezd el itt sztálinozni jobbra-balra az Európai Unió tekintetében. Hát, elnök úr, ilyen érveléssel szerintem nem illik másokat diktatúrával vádolni.

Kettő. Ön szerint és önök szerint az Uniónak nincs jogosítványa és lehetősége a magyar felségjogot, ahogy ön fogalmazott, korlátozni egy ilyen döntéssel, miközben hosszan arról szónokol, hogy Magyar­ország mennyi ideje arról beszél már, hogy az Európai Uniónak katonákat és rendőröket kell küldeni, és át kell venni Görögország határainak ellenőrzését. Ezt a kettő közötti disszonanciát jó lenne, ha a Fidesz előbb-utóbb tisztázná. Egy közös európai döntéssel egy elosztási mechanizmushoz nincsen joga az Uniónak, de egy tagállam határainak fizikai, fegyveres védelmét tőle elvenni, ahhoz meg nemcsak hogy joga van, hanem kívánatos esemény is. Megnéztem volna Kósa urat és Orbán Viktor urat, ha ezt, amit most a görögöknek kívánnak, mondjuk, egy másik európai tagállam Magyarországgal kapcsolatban csak a szájára merte volna venni, hogy a magyar felségjogba és a magyar önrendelkezésbe való belegázolást hogyan értékelték volna.

De miután ez a határozati javaslat, hála a jóistennek, nem erről szól, és Hörcsik Richárd vezérszónoklata viszont ‑ egyébként nagyon elismerésre méltó módon ‑ a javaslatról szólt, ezért én is inkább ezzel kapcsolatban szeretnék néhány kérdést megfogalmazni, hiszen a Fidesz egy olyan javaslatot, egy olyan határozati javaslatot akar most elfogadni az Országgyűlésben, amely elvi alapon utasítja el a jelenlegi uniós menekültügyi rendszer bármilyen módosítását. Ezzel a Fidesz a hatályos szabályozást, az úgynevezett dublini rendszert veszi védelmébe, ha akarja, ha nem, holott az nyilvánvalóan alkalmatlan a mostani menekülthelyzet kezelésére.

Ezért Orbán Viktor miniszterelnöktől és a Fidesztől azokra a kérdésekre várjuk a választ: valóban a jelenlegi hatályos Dublin III. rendelet fenntartása Magyarország érdeke önök szerint? Tisztában vannak-e azzal, hogy egy olyan szabályozást védelmeznek, amely alapján az idén hazánkban regisztrált mind a 176 ezer menedékkérőt bármikor visszaküldhetik Magyarország területére? Az Orbán-kormány hónapok óta azzal kérkedik, hogy egyedül Magyar­ország tartja be a dublini szabályokat. Mostanra talán el is hitték ezt még saját maguk is. Talán tényleg nincsenek tisztában vele, hogy a Dublin III. rendelet alapján csak ebben az évben ‑ még egyszer mondom ‑ 176 ezer menedékkérő kérelmének elbírálására lehetne kötelezni hazánkat? Jelenleg csak a nyugat-európai országok vezetőinek jóindulatán múlik, hogy a dublini rendelet alapján nem szállítja vissza Magyarországra tízezerszámra a hazánkon átutazó menedékkérőket.

Mindez alatt látható, hogy Orbán Viktor lelkesen közreműködik az Angela Merkel német kancellár megbuktatására irányuló kísérletben. De tisztában vannak-e vele, tisztelt képviselőtársaim, hogy amennyiben az Orbán Viktorral nagy barátságban lévő bajor miniszterelnök által képviselt irányvonal kerekedik felül Németországban, akkor akár holnap megkezdődhet a menedékkérők visszaszállítása Magyarországra? Milyen következménye lesz annak, ha a Fidesz mostani javaslatának megfelelően győz az az álláspont, hogy a menekültváltság kezelése a tagállamok dolga és felelőssége? Ha a szubszidiaritás elve miatt nem lehetséges szorosabb uniós együttműködés a menekültkérdés kezelésében, akkor miként gondolja Orbán Viktor a görög határ közös uniós védelmét, az Unió által külföldön működtetett hotspotok felállítását? Ezek alapvető kérdések, tisztelt képviselőtársaim. A magyar Országgyűlés csak úgy dönthet felelősen, ha világosan látható, milyen álláspontot képvisel a magyar kormány ezekben a kérdésekben.

Az MSZP frakciója a Fidesz és a kormány válaszai fényében fogja eldönteni, miként fog szavazni az előttünk fekvő határozati javaslatról. Az előkérdések tisztázása azért rendkívül lényeges, mert a Fidesz egészen másról beszél, mint amit írásban előterjesztett. Hányszor hallottuk önöktől, hogy Brüsszel menekültpolitikája megbukott? Még a rádiókban is ezt harsogták a kormány adófizetők pénzéből fizetett hirdetéseiben. Most pedig előállnak azzal, hogy az uniós menekültpolitika lényegét jelentő Dublin III. rendelet önök szerint nem módosítható. Orbán Viktor Brüsszelben számon kéri, miért nem kezeli az Unió a válságot, eközben éppen határozatot készülnek elfogadni arról, hogy nem uniós, hanem tagállami szinten kell kezelni ezt a problémát.

A kormány és a fideszes vezérszónok végig arról beszél, mintha ma arról kéne döntenünk, jó megoldás-e a menekültek kvóták szerinti elosztása vagy sem, holott ez a javaslat nem erről szól, a beterjesztett határozati javaslat sem erről szól. A magyar Országgyűlésnek jelenleg nem arról kell döntenie, hogy az Európai Bizottság által megküldött rendelettervezet jó vagy rossz javaslatokat tartalmaz-e a menekültválság európai kezeléséről. Ezt egyébként vezérszónoklatában valóban Hörcsik Richárd is világosan elmondta itt önöknek. Ezt hosszú és bonyolult eljárásban az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa fogja eldönteni. A Fidesznek számos képviselője ül az Európai Parlamentben, az Európai Parlament legnagyobb frakciójának tagjaként. A magyar kormány képviselőjeként személyesen Orbán Viktor pedig ott ül a Tanácsban, ahol valójában a döntés meg fog születni, tisztelt képviselőtársaim. Tehát számos alkalma lesz a Fidesznek, hogy kifejtsék a Bizottság javaslatával kapcsolatos fenntartásaikat. Így fognak tenni a mi európai parlamenti képviselőink is, mert a mi határozott álláspontunk szerint is egy alapvetően elhibázott rendelettervezet áll a Bizottság előtt.

Azonban most a magyar Országgyűlésnek nem erről kell döntenie, hanem arról kell állást foglalnunk, hogy tagállami szinten önállóan, vagy pedig közösen cselekedve, uniós szinten lehet-e eredményesebben kezelni a menekültválságot. Ma az úgynevezett Dublin III. rendelet rendkívül igazságtalan módon mind a határvédelem, mind a menekültek tekintetében minden jogi felelősséget az Unió külső határain fekvő országokra hárít. A Bizottság rendelettervezete ezen akar változtatni. Az a cél, hogy a rendkívüli menekülthullámok idején ne csak a határ menti államok, hanem az egész Unió vállaljon szerepet a válság megoldásában. A szubszidiaritás elvének vizsgálata során csupán arról kell döntenünk, hogy helyes-e, ha az Unió a válságkezelésben nagyobb szerepet vállal, vagy a hatályos Dublin III. rendelet alapján oldjanak meg mindent a jelenlegi geopolitikai helyzetet tekintve peches földrajzi fekvéssel rendelkező tagállamok, teszem hozzá, Magyarország is.

Szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét arra a szerencsétlen körülményre, hogy Magyarország sem az Európai Unió szívében, hanem annak határán fekszik. Még egyszer mondom, csak idén 176 ezer menedékkérőt regisztráltak a magyar hatóságok, akiknek a kérelmét Magyarországon kellett volna elbírálniuk, akiket ez alatt Magyarországon kellett volna elhelyezni. A 176 ezerből több tízezer Koszovóból és Albániából érkező személy is van, akikről biztosan nem állíthatjuk, hogy Görögországon vagy Bulgárián keresztül érkeztek hazánkba. Mindenki pontosan tudja, hogy nem 176 ezer, hanem csupán néhány száz menekült van jelenleg Magyarországon. Mindenki más eleinte a magyar hatóságok hallgatólagos, szeptember 15-től egészen múlt péntekig pedig tevőleges segítségével Nyugat-Európába távozott. Itt jegyeznék meg Kósa Lajos azon állításával kapcsolatban egy fél mondatot, hogy például az osztrák taxis vagy magánember, aki az autójával szállította néhány hónappal ezelőtt a menekülőket, az bűncselekményt ‑ hiszen azt mondja a képviselőtársam, hogy ezzel embercsempészést ‑ követett el. Én azért nem indulnék el ebbe az irányba, Kósa úr, mert szeptember 15-e óta közel 200 ezer embert a magyar hatóságok ugyanilyen eszközzel, mindenféle törvényes alapot nélkülözve, buszokkal és vonatokkal szállítottak a déli határtól a nyugati határig, anélkül, hogy a magyar törvényeknek megfelelő eljárásokat lefolytatták volna velük szemben. Tehát szintén, ahogy szokta mondani, a napnál világosabb, hogy ha az osztrák taxis embercsempész, akkor a Magyar Köztársaság teljes államapparátusa is ebben a minőségben vett részt a munkában. Szerintünk egyik sem igaz.

(9.00)

A hatályos Dublin III. rendelet védelmében Orbán Viktor ezt kockáztatja, tisztelt képviselőtársaim. Azt kockáztatja, hogy ide közel 200 ezer embert, akár egy jól szervezett Németországból néhány hét vagy néhány hónap alatt visszatoloncoljanak. Ezzel szemben az MSZP hónapok óta a Dublin III. rendelet felfüggesztését és egy méltányos tehermegosztási rendszer bevezetését követeli. Az Unió külső határain fekvő országként Magyarországnak sem most, sem hosszabb távon nem érdeke egy olyan szabályozás fenntartása, amely minden terhet a határon fekvő országokra hárít. Ne csábítson el senkit a térségbeli szövetségeseink szirénhangja sem.

Csehország és Szlovákia könnyen képviseli a „minden tagállam oldja meg a problémát, ahogy tudja” álláspontot. Ezek az országok ugyanis sem menekülthullámmal érintett külső határral nem rendelkeznek, sem pedig nem célországok. Így persze könnyű; ugyan önző, de legalább a nemzeti érdekeik szempontjából racionális magatartás ez. De Magyarországnak, ahová 176 ezer embert vissza lehet küldeni a jelenleg hatályos rendeletek szerint, ez az álláspont felér egy öngyilkossággal.

És még egy gondolatot engedjenek meg a cseh, a szlovák és lengyel visegrádi együttműködéssel kapcsolatban. Ez a javaslat, amit az Unió letett, nyilvánvalóan a menekültekről szól, függetlenül attól, hogy milyen térségből származnak. Mondja már meg nekem valaki, ha Ukrajnában valóban elszabadul a pokol és valódi háborús helyzet lesz, vagy csak egyébként a várható módon humanitárius katasztrófa lesz és százezrek vagy milliók indulnak el szintén Nyugat-Európa felé, mit fog mondani Lengyelország, mit fog mondani Csehország, Szlovákia és Magyarország, Kósa úr?! Azokat a milliókat is majd saját hatáskörben, saját pénzünkön, saját erőforrásokon fogjuk itt, ebben a térségben ellátni? Az orránál tovább egyébként senki nem lát ebben a parlamentben és ebben a térségben? Nemcsak a közel-keleti térségről szóló menekültkérdésről szól a Bizottság javaslata, hanem sajnos bizonyosan arról az ukrán válságról is, aminek a bekövetkezése ma inkább valószínűbb, mint hogy nem. Hogy Magyarországnak hol érdeke, a határvédelem és a menekültügy kezelése egy tagállami felelősség legyen, amihez az Uniónak semmi köze nincsen; hogy a kormány saját bevallása szerint, képviselőtársaim, forinttízmilliárdokat költöttünk a kerítésre és annak élőerős őrzésére? Szinte minden katona a határon őrzi a kerítést, és ami rosszabb, alig marad rendőr a falvakban és a városokban, mert szinte mindenkit a határra vezényelnek. Önök szerint meddig tartható fenn ez az állapot? Valóban Európa végvárának szerepét akarjuk betölteni saját erőnkből, saját pénzünkből, a saját adófizető állampolgáraink pénzéből? Nem lenne jobb azt elérni, hogy az Unió közös határőrséggel, közös finanszírozással védje meg a határait? Tényleg kurucos büszkeségből egyedül, saját költségen akarjuk vállalni évtizedeken keresztül ezt a terhet? Azt, hogy a Balkán-félszigettől távoli Csehországban ez rendben lévőnek látszik, azt értem. Azt, hogy a magyar embereknek ez miért lenne jó, azt már kevésbé értjük.

Ezért felszólítjuk a Fideszt, hogy ne a dublini rendszer fenntartásáért, hanem annak eltörléséért és egy méltányos tehermegosztást biztosító szabályrendszer kialakításáért küzdjön. Miközben láthatóan képtelenek eldönteni, hogy a tagállami vagy az uniós szintű megoldást tartanák kívánatosnak, addig az MSZP év eleje óta határozottan és következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy a menekülthelyzetet csak közös európai fellépéssel lehet hatékonyan kezelni. Az önálló nemzetállami kísérletek akár hónapokon belül a schengeni övezet széteséséhez, ezzel az Unió és köztük a magyar polgárok utazási szabadságának megszűnésével járhatnak, ami egy olyan országban, mint hazánk, ahol több mint félmillió polgárunk Nyugat-Európában van életvitelszerűen, ez szintén nemzeti katasztrófához vezethet.

Tehát még egyszer hangsúlyozom: itt és most nem a kvótarendszerről, hanem a menekültválság kezelése érdekében történő közös európai fellépés szükségességéről és jogosságáról kell döntenünk. Ma jelenleg nem ez az eldöntendő kérdés, nem akarom megkerülni a kvóta kérdését sem.

Szeretném egyértelművé tenni az MSZP régóta hangoztatott, nagyon világos álláspontját. Az európai szintű kvóták meghatározását önmagában nem tartjuk jó megoldásnak. A kvóta csupán az általunk szorgalmazott közös európai határőrizeti és menekültügyi rendszer egyik eszköze lehet, méghozzá annak is csak a záróköve, azaz az utolsó eszköze. A kvóta működtetésének ugyanis előfeltétele az Európai Unió hatékony segítségnyújtása a válságövezetben, a közös határvédelem megteremtése, a menedékkérelmek közös uniós menekültügyi hatóság általi elbírálása az Unió külső határain, illetve lehetőség szerint azon kívül, és csak mindezeket követően jöhet szóba a védelemben részesített menedékkérők rendezett beengedése az Európai Unió területére. Az MSZP álláspontja szerint rendszerszintű megoldásként közös uniós szintű határvédelemre, közös uniós menekültügyi szervezet felállítására, valamint a közös kül- és biztonságpolitika megerősítésére van szükség, a válságövezetekben való aktív szerepvállalással együtt. Ne csak a görög, az olasz vagy a magyar rendőr és bevándorlási hatóság feladata legyen az, hogy ki jöhet be az Unióba és ki nem. Vállaljanak ebben felelősséget a nyugat-európai országok is!

A közös szervezetek keretén belül uniós szinten kell megszervezni a menedékkérelmek elbírálását, a kérelmezők ideiglenes elhelyezését és a védelemben részesített személyek befogadását, továbbá amiről keveset hallunk mostanában, de az egyik legnagyobb probléma: közösen kell gondoskodni mindazoknak a hazajuttatásáról, akik nem jogosultak a menedékjogra.

Mindezek fényében az Európai Bizottság rendelettervezetét is elhibázottnak tartjuk. Az Európai Bizottság tervezetében szereplő kvótajavaslat ugyanis az MSZP által megfogalmazott célokhoz nem visz közelebb, hanem a rendkívül igazságtalan, minden jogi felelősséget az Unió külső határain fekvő országokra hárító Dublin III. rendelet toldozgatását jelenti csupán. Az MSZP ezzel szemben a Dublin III. rendelet felfüggesztését, méltányos tehermegosztási rendszer azonnali bevezetését követeli, és ezt képviseli az Európai Unió szerveinél is. Az MSZP ennél sokkal jelentősebb, közös európai szerepvállalást követel, mert csak így őrizhető meg a belső határok nélküli Európai Unió, és az igazi tét, tisztelt képviselőtársaim, a saját állampolgáraink tekintetében ez.

Ha a Fidesz is egyetért ezekkel az elvi tételekkel, ha egyetért az uniós szintű fellépés szükségességével, csupán csak a Bizottság elhibázott rendelettervezetét ellenzi, akkor ebben az ügyben akár nemzeti konszenzus is kialakítható. Ha a Fidesz célul tűzte ki a Magyarország érdekeit sértő szabályozás megváltoztatását, egy új hatékonyabb és méltányosabb uniós határvédelmi és menekültpolitika melletti európai lobbizást, akkor abban az MSZP is partner lesz. Azonban a leghatározottabban elutasítunk bármilyen együttműködést, ha ezúttal is csupán az Unió elleni orbáni szabadságharcot akarják folytatni, és valódi céljuk minden egyes európai fellépésre irányuló javaslat megtorpedózása.

Ha egységes uniós fellépés helyett a megosztó fideszes politika győzedelmeskedik Európában, akkor hamarosan az Európai Unió mai tagállamait is drótkerítések fogják elválasztani egymástól. Ez esetben félő, hogy nemcsak a magyar-horvát, hanem a magyar-osztrák határon is ismét vasfüggöny fog állni.

A döntés az önök kezében van, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim. Várjuk a válaszaikat. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
112 34 2015.11.03. 13:27  29-46

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP 2015 áprilisában megszavazta az új szolgálati törvényt. Ugyan a kormány által előterjesztett javaslatnak több súlyos hibája is volt, azonban fizetésemelést, kiszámítható, folyamatos előrelépést biztosító életpályát ígért a rendvédelmi dolgozóknak. Az MSZP erre az új előmeneteli és illetményrendszerre mondott igent szavazatával.

Szomorú, hogy ugyan még fél éve sem fogadtuk el az új törvényt, azonban már másodszorra nyújt be hozzá módosítást a kormány. A most benyújtott módosítás egyaránt tartalmaz előremutató, támogatható elemeket, és sajnos található benne számos súlyosan aggályos rendelkezés is. Több módosítás kifejezetten a rendvédelmi dolgozók kötelezettségeinek további növelését célozza. Szeretném határozottan leszögezni, hogy az MSZP semmilyen módosítást nem támogat, ami a rendvédelmi dolgozók terheit tovább növeli, a hosszas, intenzív egyeztetések eredményeként kialakított új szolgálati törvény a munkavállalói jogok tekintetében már így is meglehetősen sok, talán túlságosan is sok kompromisszumot tartalmazott.

(10.50)

Ezért a rendvédelmi dolgozók terheit növelő rendelkezések elhagyására ma már délelőtt benyújtottunk módosító javaslatokat. Az MSZP a törvényjavaslatot csak abban az esetben fogja támogatni, ha a munkavállalókat sújtó rendelkezések kikerülnek belőle, illetve ha a felvetett kérdéseinkre megnyugtató válaszokat kapunk.

Ami a törvényjavaslat részleteit illeti: először az előremutató, általunk is támogatható elemekre szeretném felhívni a figyelmet. Először is elismerés illeti a Belügyminisztériumot, hogy csakúgy, mint tavasszal a szolgálati törvény esetében, ezúttal is még a törvényjavaslat benyújtását megelőzően érdemi ötpárti egyeztetést hívtak össze. Előremutató, hogy a rendvédelmi dolgozók élet- és munkakörülményeit alapjaiban meghatározó szabályok elfogadásakor a Belügyminisztérium az ellenzéki pártok érdemi bevonásával a lehető legszélesebb körű parlamenti támogatás biztosítására törekszik.

Üdvözöljük, hogy folytatódik a rendvédelmi dolgozók illetményfejlesztése. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az emlegetett 5 százalék nem a jövő évi emelés átlagos, hanem annak maximális mértéke lesz. A július 1-je óta hatályos új illetménytábla szerinti besorolástól függően többen lesznek olyanok is, akik nem részesülnek majd fizetésemelésben.

Úgyszintén üdvözöljük, hogy a törvényjavaslat visszaállítja a szolgálati törvény eredeti, áprilisi szövegét, amely szerint már a jövő évtől lehetővé válik a teljesítményjuttatás fizetése az állománynak. Ezt a rendelkezést a szolgálati törvény júniusban elfogadott első módosításával változtatták meg akként, hogy teljesítményjuttatásra először csak 2017-ben kerü­lhetett volna sor. Akkor ezt a módosítást az MSZP élesen kritizálta. Örömmel látjuk, hogy a kormány most e tekintetben visszakozik.

Mindezek mellett a törvényjavaslat több olyan módosítást is tartalmaz, ami a szolgálati törvény jelenlegi szövegének hibáit korrigálja, alkalmazhatóságát javítja. Ezek a módosítások úgyszintén támogathatók.

Ugyanakkor ezen előremutató elemek mellett ‑ mint azt már jeleztem ‑ a törvényjavaslat számos, a hivatásos állomány jogait tovább korlátozó és kötelezettségeit tovább növelő rendelkezéseket tartalmaz. Nem támogatható az elrendelhető túlszol­gálat maximális időtartamának további emelése. A túlszolgálat lehetséges mértékét a szolgálati törvény már most is rendkívül magasan állapítja meg. Eszerint évente akár 350 óra túlóra is elrendelhető. Továbbá a hivatásos állomány tagjai önkéntes vállalással további 60 óra túlszolgálatot teljesíthetnek. Az előttünk fekvő törvényjavaslat csupán egyetlen korlátot szab a túlóra elrendelésére: a heti szolgálati idő mértéke nem haladhatja meg a vonatkozó európai uniós irányelvben foglaltakat, azaz a heti szolgálatteljesítési idő nem haladhatja meg a 48 órát. Azonban a heti maximális túlórát akár az év minden hetében elrendelhetik, vagyis az éves szinten elrendelhető túlórák száma akár a 400 órát is meghaladhatja. Ennél már csak a készenlét havi maximális időtartamának megemelése elképesztőbb, ennek mértéke a törvényjavaslat szerint 168 óráról 260 órára növekszik, ami teljességgel elfogadhatatlan.

Itt szeretnék reagálni a Fidesz vezérszónokának azokra a mondataira, amelyek elismerően szóltak a magyar rendvédelmi szervek legutóbbi időben történő helytállásáért, amit természetesen mi is szeretnénk itt megerősíteni és megismételni. Azonban elég furcsa köszönet a kormány és a Fidesz részéről irányukban, hogy az elmúlt időszakban bizonyított teljesítményüket úgy kívánják meghálálni, hogy mind a készenlétük, mind pedig a túlórájuk időtartamát gyakorlatilag az elfogadhatatlan szintig emelik, és ha így nézzük, további ingyenmunkára kívánják kötelezni az állományt.

Sajnálatos, hogy a kormány kitart a mellett az elképzelése mellett, miszerint a szolgálati törvényben meghatározott új illetményrendszer teljes egészében csak 2019. január 1-jétől lesz alkalmazandó. Emlékeztetőül jelzem, hogy az áprilisban óriási többséggel elfogadott törvény eredeti szövege szerint az új illetményrendszert már 2016. január 1-jétől alkalmazni kellett volna. A törvény csupán a 2015. július 1. és december 31. közti időszakra állapított meg átmeneti szabályokat. Ezek az átmeneti szabályok voltak hivatottak biztosítani a beígért 30 százalékos illetményemelést. Azonban óriási megdöbbenésre a hosszú hónapok tárgyalása eredményeként megalkotott szolgálati törvényt még a hatálybalépése előtt, júniusban módosították. Ebben rendelkeztek úgy, hogy az új illetményrendszer a maga teljességében csak 2019. január 1-jétől fog érvényesülni.

Az előttünk fekvő törvényjavaslatot többek között éppen azért kell benyújtaniuk, hogy a 2016. évre is megállapítsák az illetmények kifizetésére vonatkozó átmeneti szabályokat. Eszerint lesznek olyanok, akiknek ugyan az új illetményrendszer szerint magasabb illetmény járna, mégsem kapnak jövőre 5 százaléknál nagyobb emelést. Szomorú, hogy az illetményemelés módját és a további átmeneti szabályokat 2017-ben és 2018-ban is hasonlóképpen eseti jelleggel akarják majd megoldani. Véleményünk szerint ez az évről évre történő eseti törvényalkotás igen messze van attól, amit egy kiszámíthatóságot, stabilitást nyújtó életpályamodellnek kínálnia kéne. Nem vitatjuk, hogy a több tízezer rendvédelmi dolgozó életpályájának kialakítása és bevezetése rendkívül összetett, nehéz feladat. Ugyanakkor az is tény, hogy a katonai életpályamodell esetében képesek voltak már 2015. július 1-jétől az új illetményrendszer maradéktalan bevezetésére. Sajnálatos, hogy a rendvédelmi dolgozók esetében ennek a feltételeit nem biztosítja a kormány.

Az állomány munkaterhei növelésének elutasítása és az új illetményrendszer bevezetésének általános kritikája mellett a törvényjavaslat számos, a szolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezésével nem értünk egyet. Az MSZP eddig képviselt álláspontja alapján nem támogatható a Magyar Rendvédelmi Kar jogkörét bővítő rendelkezés. Eszerint a Magyar Rendvédelmi Kar jogosult lesz arra, hogy eti­kai eljárás eredménye alapján a hivatásos állomány tagjaival szemben figyelmeztetést vagy megrovást alkalmazzon. Álláspontunk szerint fenn kell tartani azt a szabályozást, miszerint a hivatásos állománnyal szembeni szankciót csak és kizárólag fegyelmi eljárás keretében a fegyelmi jogkör gya­korlója szabhat ki. A rendvédelmi ágazat szakmai köztestületét ilyen jogkörrel nem indokolt felhatalmazni, hiszen a rendészeti ágazat nem önkormányzati önigazgatás alapján, hanem kormányzati irányítás mellett, szigorú függelmi viszonyok mellett működik.

Ellenezzük, hogy a törvényjavaslat lehetővé tenné a fegyelmi fenyítésekkel szembeni panaszjogról való lemondást. A jogorvoslati jogról való lemondás lehetővé tétele gyakori az eljárási törvényekben. Ugyanakkor figyelemmel a rendvédelmi szervek jellemző szigorú parancsuralmi rendjére, a szolgálati törvény esetében indokolt kizárni annak kockázatát, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személyt a fenyítés kiszabásával egyidejűleg akár ott helyben lemondassák a panaszjogáról.

A törvényjavaslat szerint írásbelinek kell tekinteni azokat a nyilatkozatokat is, amelyek közlésére elektronikus dokumentumban kerül sor. Az MSZP álláspontja szerint garanciális okokból fontos rendelkezés, hogy a szolgálati viszonyra vonatkozó egyes jognyilatkozatok megtételét a hatályos törvény írásbeli formához köti. A nagy jelentőségű és gyakran jogvitákra okot adó nyilatkozatok esetében ‑ mint a szolgálati jogviszony létesítése, módosítása és megszüntetése, valamint a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési ügyekben hozott határozatok - állás­pon­tunk szerint továbbra is indokolt, hogy a kiadmányozásra ne elektronikus formában, hanem papír alapon kerüljön sor. Annál is inkább, tisztelt képviselőtársaim, mert az önök által elfogadott új munka törvénykönyvének a hatálybalépése után számtalan olyan ügy került napvilágra, ahol az elektronikus formához kötés alapján a munkáltatók, igaz, piaci alapon, de egyszerűen visszaélve ezzel a lehetőséggel gyakorlatilag egy e-mail formájában rúgtak ki embereket. Ezek az ügyek napvilágra kerültek, ezek az ügyek óriási botrányt okoztak. Képzeljék el azt az állapotot, ha ilyen fenyegetettség mellett kéne egy rendvédelmi szervezetben, egy parancsuralmi rendszerben dolgozó, hivatásos szolgálati jogviszonyát töltő munkatársnak a munkáját végeznie. Szerintünk ez elfogadhatatlan, még akkor is, ha a jelen módosítási javaslat nem feltétlenül ebből a célból született, de lehetőséget ad akár visszaélésekre is. Azt gondoljuk, hogy valakinek a kirúgását, munkaviszonyának a megszüntetését és a legalapvetőbb fegyelmi és méltatlansági eljárásokat továbbra is indokolt írásbeli formához kötni.

Fel kell hívjam a figyelmet arra a fontos tényre, hogy a törvényjavaslat nem csupán a rendvédelmi dolgozók szolgálati jogviszonyára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A törvényjavaslat leginkább kérdéses eleme a kétharmados nemzetbiztonsági törvény módosítása. A módosítás szerint kiegészül azon szervek köre, amelyeknek a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóinak kérésére kötelező fedő állásban alkalmazniuk a szolgálatok munkatársait. Ilyen kötelezettség fogja terhelni „a külön jogszabályban meghatározott infrastruktúra-, alkalmazás- és tartalomszolgáltatókat, a postai szolgáltatókat és a kormányhatározatban kijelölt nemzetbiztonsági védelem alá eső szerveket és létesítményeket”. Ez a felsorolás számos kérdést vet fel. Az „infrastruktúra-, alkalmazás- és tartalomszolgáltatók” meghatározása a magyar jogrendszerben sehol nincs definiálva.

(11.00)

Hasonló fogalmat a sajtótörvény tartalmaz, nevezetesen a médiatartalom-szolgáltató fogalmát. Eszerint médiatartalom-szolgáltató a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója. Nagyon reméljük, hogy az előterjesztő nem erre gondolt. A lényeg, pontos definíció nélkül félő, hogy a nemzetbiztonsági törvény javasolt módosítása akár olyan rendkívül tág értelmezést is megnyithat, ami alapján hírportálokat, rádiókat, televíziókat üzemeltető cégek is ebbe a kategóriába eshetnek. Teljesen elfogadhatatlan lenne, ha például az internetes hírportálok mint tartalomszolgáltatók szerkesztőségeibe kötelező lenne felvenni a nemzetbiztonsági szolgálatok fedett munkatársait.

Aggályosnak tűnik továbbá, hogy a törvényjavaslat szerint a jövőben kormányhatározattal is korlátlanul bővíthető lesz azon szervek köre, amelyek felkérés esetén kötelesek lesznek alkalmazni a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait. A hivatkozott kormányhatározat alapján már most is ebbe a körbe tartozik többek között az összes polgármesteri hivatal. Szeretném emlékezetükbe idézni, hogy 2008-ban Kósa Lajos és Demeter Ervin akkor még ellenzéki képviselőkként már azt a demokrácia elleni hallatlan támadásként értékelték, amikor az akkori kormány az önkormányzatok nemzetbiztonsági védelem alá helyezéséről döntött. Most furcsa mód egyikük sem emeli fel a szavát, holott a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársainak kötelező önkormányzati foglalkoztatása jóval több lehetőséget ad a nemzetbiztonsági szolgálatoknak annál, mint amit 2008-ban még hevesen bíráltak.

Mindezek fényében az MSZP álláspontja összegezve: a törvényjavaslat több előremutató rendelkezése ellenére jelenlegi formájában nem támogatható. A rendvédelmi szervek állományának további terhelése az MSZP számára elfogadhatatlan, miközben a nemzetbiztonsági törvény módosítása több problémát vet fel, mint amennyit megold. Reméljük, a részletes vitaszakasz alkalmas lesz a fennmaradt nyitott kérdések tisztázására és egy, a rendvédelmi állomány számára is elfogadható törvény megalkotására. Utób­bi esetben az MSZP támogatni fogja a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
114 6 2015.11.05. 8:12  1-14

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomat a törvényjavaslat azon elemével szeretném kezdeni, ami kétségkívül előremutató és támogatható. Álláspontunk szerint az Európai Unió Bíróságához való forduláshoz, azaz az úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére vonatkozó új rendelkezések mindenképpen ilyenek. Mi is fontosnak tartjuk, hogy a bíróság köteles legyen megindokolni, ha a peres félnek az Európai Bíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelmét elutasítja. Az indoklás azért is nélkülözhetetlen, hogy a peres fél maradéktalanul élni tudjon a jogorvoslatához való jogával, hiszen az Európai Bíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása az érdemi döntés ellen előterjesztett fellebbezésben támadható.

Fontos megjegyezni persze, hogy ez a módosítás nem a kormány jogállami, no pláne uniós elkötelezettsége miatt került be a törvényjavaslatba, ez esetben ugyanis az előterjesztő, de maga az Országgyűlés is végrehajtó szerepben van, hiszen a rendelkezések hiánya miatt az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg, és az idén december 31-ig kötelezte az Országgyűlést a szükséges rendelkezések megalkotására. Reméljük, hogy a Fidesz által felduzzasztott Alkotmánybíróság majd akkor is ilyen határozottan fog kiállni a tisztességes eljáráshoz való jog védelmében, amikor a döntésnek esetleg politikai összefüggése vagy kihatása is lehet; most erről szó nincs.

Mint ahogy az az előterjesztői expozéból is világosan kitűnt, az előttünk fekvő törvényjavaslat rendelkezéseinek többsége nem az Alkotmánybíróság határozatának végrehajtásáról szól, hanem a peres eljárásokban történő elektronikus kapcsolattartás szabályainak megállapításáról. Az elektronikus ügyintézés és az elektronikus kapcsolattartás kiterjesztése önmagában kifejezetten támogatható célkitűzés, amivel az MSZP is egyetért. A digitalizált ügykezelés érdekében már 2010 előtt is jelentős lépések történtek, különösen a közigazgatás területén.

Sajnálatos, hogy a 2010-es kormányváltás után ez a folyamat évekre megakadt. Elég itt a közigazgatási eljárási törvény elektronikus ügyintézésére vonatkozó rendelkezései hatályba léptetésének elmaradására, majd átírására, az elektronikus anyakönyvezési rendszer bevezetésének éveken át történő halogatására gondolnunk. E tekintetben a korábban megkezdett munka csak az utóbbi időkben kapott újra lendületet. Azonban az információs társadalom korában ezek az elvesztegetett idők nagyon nagy hátrányt okoznak mind a közigazgatásnak, mind az állampolgároknak.

Habár az MSZP mind kormányon, mind most ellenzékben kifejezetten szószólója a modern technológiák bevezetésének az állami szervek működésében, azonban sajnos a kormány által benyújtott konkrét javaslatok szakmai kidolgozottsága és megalapozottsága az esetek többségében igen sok kívánnivalót hagy maga után. A jogalkotás színvonala sajnos évről évre látványosan romlik. A Házszabály szerint például saját törvényjavaslataihoz az előterjesztő nem is adhatna be módosítást, ennek ellenére mára döbbenetes mértékben elharapózott az a jelenség, hogy a kormány saját javaslatait még a parlamenti vitában is többször átírja. Ez önmagában a kisebbik baj lenne, az viszont semmivel sem indokolható, hogy még az így elfogadott törvényeket is sokszor már néhány héttel a hatálybalépésük után vagy már az előtt módosítani kell, hogy alkalmazni lehessen. Mindez nemcsak az Országgyűlés tekintélyét, hanem a jogbiztonságot is aláássa.

Sajnos, ugyanez mondható el a peres eljárások felgyorsítása és az elektronikus kapcsolattartás kiterjesztése érdekében most benyújtott törvénymódosításra is. Miközben a célok kifejezetten helyeselhetők, addig a benyújtott konkrét szabályozás számos kételyt ébreszt, különösen ha figyelembe vesszük a módosítás előzményeit is. Ugyanis még nincs fél éve, hogy ugyanezen célokat kitűző törvényjavaslatot tárgyalt és fogadott el az Országgyűlés. Ha már elfelejtették volna képviselőtársaim, ez volt a T/4648. szám alatt futó, egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló salátatörvényük, amit június 9-én fogadott el az Országgyűlés. Ebben a törvényben egy sor új szabállyal egészítették ki a polgári perrendtartás elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit, holott már elfogadott törvényi szabályok alapján az elektronikus útra terelt ügyek körét már 2015. július 1-jén bővíteni kellett volna. Eszerint csupán csak néhány héttel a július 1-jei határidő előtt döbbentek rá, hogy a meglévő szabályokkal probléma lehet. Ráadásul nem csupán módosították a szabályokat, hanem a szövegcserés módosítások között elrejtve mindenféle indok nélkül fél évvel, 2016. január 1-jére halasztották az elektronikus útra terelt ügyek körének bővítését. Ezt a májusi vezérszónoki felszólalásában dr. Bárándy Gergely képviselőtársam kifejezetten kifogásolta, kiemelte, hogy a módosítások elfogadhatatlanok és, idézem: felvetik bizony az OBH elnökének, Handó Tündének a személyes felelősségét is ezért.

(9.30)

Most, tisztelt képviselőtársaim, ismét közeleg a határidő. Immár két hónap sincs hátra a kijelölt január 1-jei időpontig. Lám, erre menetrendszerűen megérkezett az újabb módosítás. Vagy déjà vu érzés lenne ez, tisztelt képviselőtársaim? Eszerint tehát a júniusi módosítással is még csak félkész törvény volt a törvény? Nem feltétlenül az a baj, hogy a felkészülés közben jönnek rá arra, hogy változtatásra van szükség. A nagyobb baj az, hogy ezeket a korrekciókat is rendszerint végiggondolatlanul, újabb és újabb módosítási szükséglet látható jelével terjesztik elő. Sajnos ezt az állítást a parlamenti indítványok rendre igazolják, nem csak ennél a törvényjavaslatnál.

Mire ez a törvényjavaslat végigmegy a jogalkotás szokásos menetén, már bőven december lesz. Vagyis a bíróságoknak, közigazgatási szerveknek, az ügyvédeknek, de ami a legrosszabb, az ügyfeleknek, a magyar állampolgároknak is csupán néhány hetük lesz megismerkedni az új szabályokkal, mielőtt azok hatályba lépnének. Még a törvénytervezet hivatalosan közzétett hatásvizsgálati lapján is szerepel, hogy valamennyi szereplő, azaz piaci szereplők és a lakosság, valamint a közigazgatás adminisztratív terhei növekedni fognak ennek köszönhetően. Különösen az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett gazdálkodó szervezetek esetében kérdés, hogy miként fognak tudni felkészülni az új szabályokra, főleg akkor, ha szokásukhoz híven még a zárószavazás előtt néhány nappal a Törvényalkotási bizottsággal át is írattatják a törvényjavaslatot. Végül már azon sem lepődnénk meg, ha egy szövegcserés bizottsági módosító elfogadásával ismét további halasztás mellett döntenének. Ha a szabályozás ezúttal sem lesz teljes, akkor még az sem kizárt, hogy a peres felek is a halasztással járnának jobban.

Az előzmények ismeretében tehát az MSZP-nek súlyos fenntartásai vannak a most beterjesztett törvénymódosítást illetően. Csak remélni lehet, hogy ezúttal már valóban egy kiforrott szabályozást sikerült a kormánynak előterjesztenie, és a következő hetek bizottsági tárgyalásai során nem állítják ezt is a feje tetejére. Nyomatékosan szeretném felhívni a figyelmet még egyszer: január 1-je már nagyon közel van. A javasolt új szabályok alkalmazása pedig nem kis kihívást fog jelenteni az érintetteknek.

Végezetül, tisztelt államtitkár asszony, az önök dolga átgondolt, szakmailag megalapozott törvényeket kidolgozni és a Ház elé terjeszteni. Ez, lássuk be, nem nagyon ment eddig önöknek. Kevesebb szöveg, kevesebb pártpolitika, több munka és szakmaiság kéne. Nagyon ráférne már az Igazságügyi Minisztériumra, és lássuk be, az országra is, mert minden egyes törvényük a nap végén a polgárok életét fogja megkeseríteni, ha nem képesek hiba nélkül előterjeszteni és elfogadtatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 346 2015.11.30. 6:35  343-358

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Mindjárt szeretném megjegyezni, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottsági kisebbségi véleményt is most mondanám el, mert akkor nem kell megismételni. Ugyanaz a vita zajlott le a két bizottságban. A vita lényege a kisebbségi álláspont szerint az, hogy ez a törvényjavaslat a Magyar Honvédség közalkalmazotti és hivatásos állományának munkaidejével, illetve szolgálati idejével kapcsolatos szabályozást alakítaná át gyökeresen. Elsősorban a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel kapcsolatban vannak nagyon komoly aggályaink, a javaslat értelmében ugyanis a közalkalmazottaknál az éves maximálisan elrendelhető túlmunka 832 órára növekszik.

Ez 104 munkanap, egy kis fejszámolással pontosan láthatjuk, hogy ez azt jelenti, hogy minden egyes hétvégén, minden egyes szombaton és vasárnap, az év minden hétvégéjén a törvény értelmében ők ilyen túl munkára berendelhetőek. Természetesen a törvényjavaslat egyébként hozzáteszi, hogy az ő beleegyezésükkel. De azért egy katonai szervezetnél érdeklődéssel figyelnénk, mi lenne a következménye, ha valaki azt mondaná, hogy nem egyezik bele. Egyébként is pontosan ismerjük a mai világ működését, körülbelül másnap keresnének helyette másik munkavállalót, és ő az utcára kerülne. Szerintünk ez nem normális.

(21.00)

A másik, ami ennél még súlyosabb, hogy a hivatásos állomány tekintetében egyszerűen a szolgálatszervezésért felelős parancsnok parancsával pótolható az a törvényi korlát, miszerint ma természetesen a törvényben is meghatározott óraszám fölött nem lehet túlszolgálatot elrendelni. Ezzel a szabályozással kapcsolatban szeretnénk világossá tenni, hogy nemcsak az állomány tekintetében elképesztő, és azt gondoljuk, kontraproduktív is lesz, de erre majd külön kitérek, hanem megítélésünk szerint egyszerűen alkotmányellenes is ez a megoldás így.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet ugyanis ‑ a magyar parlament, a magyar kormány, a fideszes többség úgy hozta meg a törvényjavaslatot, egy feles törvényjavaslattal itt a parlamentben ‑ a kormány fél évre rendelheti el, és fél év után bármikor bármeddig meghosszabbíthatja. Tehát ez a válsághelyzet akár éveken keresztül is fenntartható. Ehhez képest a magyar alkotmányban a rendkívüli állapot esetére is azt írja elő az Alaptörvény szövegszerűen, illetve a kétharmados honvédelmi törvény, hogy ilyen esetben is csak külön rendelettel lehet korlátozni az emberek túlszolgálatát. Tehát az a helyzet most, hogy egy hadiállapotban, egy háború esetén is nagyobb jogi garanciájuk van a katonáknak arra, hogy ki és milyen indokok alapján rendelhet el nekik túlszolgálatot, mint ebben az egyébként feles törvénnyel meghatározott migrációs helyzetben.

(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Elhangzott a vitában a minisztérium részéről, hogy na de hát ez területileg és időben is korlátozott, meg az állomány tekintetében is. Csakhogy ez így nem igaz. Már az előbb elmondtam, az időkorlát a jelenlegi törvények szerint akár évekig is tarthat. A területi és állománykorlát szintén nem állja meg a helyét, mert ha jól tudjuk, és jól látjuk, a mozgósítható állomány döntő többsége ma le van vezényelve azokra a határ menti szakaszokra, a kerítés őrzésére, tehát a területi és személyi hatályában is a hadra fogható állomány döntő többségére ma ez kihatással van.

És még egy mondat, ami legalább ennyire fontos. Ma a honvédség 5500 fős léthiánnyal küszködik. Ezt maga a vezérkari főnök jelentette be a Honvédelmi és rendészeti bizottság e hónap eleji ülésén. Ha önök szerint nem az a megoldás, hogy feltöltik ezt a létszámot, hiányt, hogy azonnali intézkedéseket tesznek, hogy ezt a létszámhiányt kezeljék, hanem a meglévő állományból akarják kipréselni az utolsó szuszt is, akkor, tisztelt képviselőtársaim, az a helyzet, hogy már megint a tűzzel játszanak. Nemcsak azért, mert ezeknek az embereknek fegyver van a kezében, és mások és saját életük, testi épségük veszélyeztetése az, ha őket ilyen túlszolgálatra kötelezik korlátlanul, hanem azért is, tisztelt képviselőtársaim, mert ennek eredményeként nemhogy a létszámhiány megoldása lesz várható, hanem további tömeges leszereléseket is veszélyeztetnek abban a helyzetben, amikor egy szerződéses állományú legénységi katonának 70-80 ezer forint nettó a kezdő fizetése. Hogy 70-80 ezer forint nettó kezdő fizetés mellett önök még azt üzenik ennek az állománynak, hogy mindenféle törvényi garancia nélkül a közvetlen főnökük fogja majd nekik megmondani, hogy mennyi túlszolgálatot kell teljesíteniük, akár korlátlanul, az, azt gondolom, további tömeges leszerelést is eredményezhet, ami teljesen abszurd és egyértelműen kijelenthető, hogy veszélyezteti Magyarország közbiztonságát, biztonságát a jelenlegi helyzetben.

Ha önök a határ védelmét szeretnék megoldani, akkor legyenek kedvesek a Belügyminisztérium részéről olyan programot és tervet letenni, amelyik a rendvédelmi szervek által biztosítani tudja a határ védelmét, és a honvédséget minél előbb ki tudja vonni ennek a feladatnak az átmeneti ellátásából. És ha önök garantálni akarják a magyar emberek biztonságát, akkor legyenek kedvesek feltölteni a létszámot, és a Magyar Honvédség személyi és technikai felszerelésével foglalkozni, nem azzal, hogy a még egyáltalán bent lévő állományt törvényi korlátok nélkül próbálják a jövőben kizsigerelni. Szerintünk nemzetbiztonsági kockázatot is és biztonsági kockázatot is jelent ennek a törvénynek az elfogadása, ezért nagyon-nagyon erőteljesen javasoljuk a kormánypárti többségnek is, hogy ne támogassa ezt. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 362 2015.11.30. 7:03  359-372

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat is egy olyan saláta, amelynek olyan részei vannak, amelyeknek semmi közük nincs egymáshoz. Ráadásul ennek a második része, a nemzetbiztonsági törvény kétharmados módosítása kifejezetten alattomos módon került ide a Ház elé, és elég komoly sajtóvisszhangot és botrányt is keltett annak tartalma.

Először nézzük a hivatásosokat, a rendvédelmi állományt érintő alapvető részét a javaslatnak! Ennek vannak előremutató részei, ezt elmondtuk a vitában, ez nem is változott. Az, hogy az állomány béremelésének folytatása ezen törvény keretei között biztosított lesz, végül is támogatható, bár itt kell megjegyezni újra ennek a módját, amit már az előző törvénymódosításkor is elmondtunk, hogy az új Hszt. egymagában nem garantálja azt az 50 százalékos béremelést, amit a kormány bejelentett, hanem azt az eszközt választották, hogy évről évre, alkalomról alkalomra hozzá kell nyúlniuk a törvényhez, hogy a további beígért béremelést tartani tudják. Ennek egy lépését látjuk itt a plusz 5 százalékkal.

Ezen túlmenően viszont az állományt kifejezetten negatívan érintő szabályokat is sikerült ismét becsempészniük a törvénybe, amit egyszerűen nem is értünk, hogy miért használnak ki minden egyes alkalmat arra, hogy további megszorításokat hozzanak az állomány tekintetében. Ilyen például a túlszolgálat és a készenléti idő gyakorlatilag az Európai Unió keretszabályain belüli maximumra való emelése, egyébként paralel az előbb tárgyalt honvédelmi törvénnyel, bár azon belül kétségtelen minőségi különbség, hogy itt legalább a törvényes szabályokon belüli maximumot írják csak elő, amíg az előzőnél teljesen korlátlan és parttalan túlszolgálatot tesznek lehetővé.

Ilyen egyébként a panaszjogról való lemondás lehetősége a törvényben, amiről pontosan tudjuk, hogy egy parancsuralmi rendszerrel működő hierarchikus szervezetben nem azt jelenti, mint a civil világban. Tehát ez kevésbé értelmezhető a panaszjogról való lemondás lehetőségeként, mint inkább egy olyan veszélyként, ami akár zsarolási potenciált is jelenthet az eljárás alá vont személlyel szemben, ezért semmi ilyet nem tudunk támogatni.

Ilyen a rendvédelmi kar további fegyelmi jogkörökkel való felruházása, ami szintén teljesen abszurd és ellentmond mindenféle demokratikus szabályoknak, de azt gondoljuk, hogy az állomány egészséges lelkületének is, hiszen az, hogy egy kvázi önrendelkezésen alapuló szervezet kezébe adjuk azt, hogy egymást vagy saját magukat büntessék vagy ítéljék el belső szabályozók alapján, szerintünk ez teljesen beteges hozzáállás, és nem tartjuk elfogadható megoldásnak.

De ami igazán furcsa, az a nemzetbiztonsági törvény módosítása, amelynek egy olyan pontja van, amit lehet támogatni, és ezt mind az ötpárti megbeszéléseken, mind azóta elmondtuk, ez a postai szolgáltatások tekintetében lehetővé tenné a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, hogy a saját főállású, úgymond beépített emberüket foglalkoztassák a postai szolgáltatások keretében. Ennek az az indokolása, amit a Belügyminisztérium a szabályozás mellé tett, teljesen indokolt és elfogadható számunkra is, hiszen ha a postai szolgáltatások liberalizációja megtörténik, és akár magán-, no pláne külföldi magántulajdonban vagy külföldi államok tulajdonában lévő postai szolgáltatók Magyarországon megjelennek, és ők a magyar állampolgárok magánlevéltitkait, illetve akár az államigazgatás levelezését kezelni fogják, akkor igenis minden magyar állampolgár érdeke, hogy legyen ennél a cégnél olyan ember, aki odafigyel arra, hogy azon a cégen belül milyen, akár bűnszövetség, bűnszervezet vagy külföldi titkosszolgálatok mozgása még csak informálisan is lelhető fel, és megfelelő időben tudjanak lépést tenni.

Ezen túlmenően az a teljesen furcsa megfogalmazás, ami a BM saját bevallása szerint sem arra irányult, amire később egyébként többen gondoltak, hogy a szabad magyar sajtóhoz is ilyen lehetőség legyen embereket beültetni, ha jól emlékszem, ez Vas Imre képviselőtársunk egyéni módosítójának benyújtásával végül is tisztázásra került, hogy nem a kormány szándéka, és ki is kívánják venni a törvényből.

Azonban még egy nagyon fontos részre szeretném felhívni a figyelmet, amit szintén módosító javaslat formájában és politikai üzenet formájában is megüzentünk a kormánynak, hogy az a rész sem támogatható, és a kétharmados többséghez való szavazatunkat nem tudjuk addig biztosítani, amíg a törvényjavaslat gyakorlatilag szintén korlátlan felhatalmazást ad ebben a kérdésben, azzal, hogy a kormány által határozatban nemzetbiztonsági védelem alatt álló szervek tekintetében is lehetővé teszi ezt. Miért mondom? Ez ma egyébként az önkormányzatokra is kiterjed. Innentől kezdve az önkormányzatokhoz is bármikor be lehet ültetni főállású, egyébként fedett állományban lévő kvázi téglákat, akik majd ott jelenteni fognak az önkormányzat működéséről. De a legnagyobb problémánk nemcsak ez, hanem az, hogy ezzel a konstrukcióval a későbbiek során a kormányhatározat működésével egy előre adott kétharmados biankó csekket tud beváltani a kormány, és gyakorlatilag az élet bármely területére ki tudja ezt terjeszteni.

Ami igazán megijesztett minket, hogy a Törvényalkotási bizottság ülésén ezzel kapcsolatban a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára nemhogy megnyugtató választ adott volna, hanem még meg is erősítette, hogy ezen kormányhatározat éppen felülvizsgálat alatt áll a BM-ben. Hogy annak mi a tartalma, vagy milyen további területekre akarják ezt kiterjeszteni vagy esetleg meglévőktől megválni, arra nem adott választ.

Tehát továbbra is az a legfontosabb problémánk és a legnagyobb oka annak, hogy nem lehet ezt a törvényjavaslatot támogatni, hogy innentől kedve egy kétharmados biankó csekkje lenne a mindenkori kormánynak, és egy egyszerű kormányhatározattal bármilyen szervezethez ezt az egyébként nagyon-nagyon kemény titkosszolgálati eszközt, hogy beépített embert főállásban foglalkoztatni lehessen, kiterjeszthetné. Azért nem vagyunk ma azon a bizalmi szinten, hogy ehhez a kétharmados felhatalmazást biztosítani tudjuk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Demeter Márta tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
121 376 2015.11.30. 3:49  373-386

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az első félévben, több mint fél évvel ezelőtt nyújtották be ezt a törvényjavaslatot, és miután óriási felháborodást keltett, önök levették a napirendről. Fél év alatt a szakmával és az érintettekkel való egyeztetésnek semmilyen nyomát nem láttuk, majd puccsszerűen, hirtelen megjelent újra a javaslat, aminek, mint később kiderült ‑ a kormány már úgy döntött ‑, egy jó részét egyébként a Honvédelmi és rendészeti bizottság saját javaslatként nyújtotta be. Ez egy külön érdekes jelenség lehet, hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság saját módosító javaslata hogyan kerülhetett egy kormányülésre, amit elvileg mi fogalmaztunk meg és mi nyújtottunk be.

De sok más érdekessége van ennek a javaslatnak, hiszen a lényege az, hogy államosítani kívánják a kéményseprő-szolgáltatást. Úgy kívánják ráadásául államosítani, hogy a meglévő piaci szereplőket egyszerűen ‑ déjà vu élménye van az embernek Magyarországon ‑ egy törvényjavaslattal tönkreteszik, kicsavarják a kezükből ezt a piacot, ezt a lehetőséget, és a következő, a törvény hatálybalépése utáni időszaktól mással kívánják ellátni.

Egyetlenegy probléma van például a trafiküggyel szemben: itt maga a tevékenység, amiről beszélünk, alapvetően érinti a magyar emberek élet- és vagyonbiztonságát. Itt ugyanis arról van szó, hogy ha nem valami jól sikerül az átállás, vagy még sincsenek válaszok azokra a kérdésekre, amelyekre nem kaptunk választ egyetlenegy bizottsági ülésen sem ‑ mi lesz a szakemberekkel, akik ma elvégzik, átveszi-e a katasztrófavédelem, mi lesz a technikai eszközökkel, hogyan tud a katasztrófavédelem mindenféle előzmény nélkül erre felkészülni és megcsinálni, a közfoglalkoztatottakkal akarják-e majd esetleg ezt a munkát is elvégezni, és több mint gyanús, hogy az ilyen típusú módosító javaslatunkat, ami ezt kizárná, önök egyszerűen leszavazták ‑, amíg ezekre a kérdésekre nincs válasz, addig ez nemcsak politikai kérdés, hanem alapvető biztonsági kérdés, a szén-monoxid-mérgezésbe ugyanis pártállástól függetlenül, kedves képviselőtársaim, mindenki belehal, ez nem játék. És a mai napig azonkívül, hogy erőszakkal ezt végig akarják verni, ezekre a kérdésekre senki egy egyenes mondatot nem tudott mondani sem a Belügyminisztériumból, sem a Fidesz részéről.

Miután ezen okokból az ellenzéki képviselők, az ellenzéki frakciók világossá tették, hogy nem fogják támogatni, önök húztak egy nagyot, és közölték, hogy ja, akkor nem is kétharmados a törvény. Egyszerűen döbbenetes és cinikus, és Balla képviselőtársam még azt is elmondta, hogy majd lesz később az önkormányzati törvénynek egy módosítása, ahol majd ezt esetleg el tudják varrni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kötelező önkormányzati feladat marad ‑ ha a törvényből nem fogják a kétharmados részt behozni a szavazásra holnap ‑ a kéményseprő-ipari szolgáltatás, önök mégis egy feles törvényben akarják ezt most felülírni, teljesen alkotmányellenesen. Az a baj csak, tudják, hogy mindeközben elkezdik a törvényt végrehajtani, szétverik azokat az önkormányzati vagy akár éppen részben magántulajdonban lévő cégeket, akiknél ott van a tudás, a felszerelés és a tapasztalat, majd esetlegesen ‑ mint ahogy az a bizottsági ülésen is elhangzott ‑ utólag kiderül, hogy alkotmányellenes a javaslat ‑ és akkor megint mi lesz, tisztelt képviselőtársaim? Akkor mi lesz az emberek vagyon- és életbiztonságával? Teljesen felelőtlen, amit csinálnak, és azt gondoljuk, egyetlenegy jó megoldás van: ha ezt a törvényt visszavonják, és normálisan a parlament elé terjesztik. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
124 108 2015.12.07. 0:12  107-108

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Én még bízom benne, hogy a miniszterelnök úr lesz olyan bátor, kilibben a függöny mögül, és válaszolni fog a kérdésemre, mert a kérdésem személy szerint neki szól.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 62 2015.12.14. 4:29  61-68

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igyekszem, igyekszem, de esélyem sincsen. Demeter Márta képviselőtársammal azt kö­vetően nyújtottuk be a határozati javaslatunkat, miután egyértelművé vált, hogy a Magyar Honvédség huzamosabb ideig egyszerűen nem tud nagyobb létszámú erőt rendelkezésre bocsátani az alapfeladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül.

A kormány csak a jelenlegi állomány folyamatos, drasztikus túlóráztatásával képes biztosítani a Magyar Honvédség fokozott jelenlétét a déli határnál. Ennek világos bizonyítéka, hogy a kormány olyan törvényjavaslatot fogadtatott el az elmúlt hetekben az Országgyűléssel, amely a jelenlegi helyzetben felfüggeszthetővé tette a szolgálati törvények vezénylésre, szolgálatteljesítési időre, pihenőidőre, túlszolgálatra, őr-, ügyeleti és készenléti szolgálatra vonatkozó szabályait. E felfüggesztett törvényi rendelkezések helyett a szolgálat megszervezéséért felelős elöljáró állapíthatja meg az alkalmazandó szabályokat. A létszámhiány súlyosságát jól mutatja, hogy a törvényi rendelkezések ilyen felülírását még háború, azaz rendkívüli állapot esetén sem teszi lehetővé a kétharmados honvédelmi törvény, csak az önök most létrehozott szabályai tesznek ilyet lehetővé.

Miközben a feladatok sokasodnak, a honvédség döbbenetes mértékű létszámhiánnyal küzd, és a helyzet évről évre rosszabb. A zárszámadási törvények tanúsága szerint 2009-ben még 5950 fő volt a szerződéses katonák statisztikai létszáma, ami 2014-re 5042 főre, azaz majdnem ezer fővel csökkent az ötéves kormányzásuknak köszönhetően.

(15.00)

Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke novemberben elhangzott tájékoztatása szerint a Magyar Honvédség 29 700 fős rendszeresített létszámából összesen 5500 katona hiányzik a mai napon. A döbbenetes létszámhiány ellenére a kormány a létszám növelése helyett alkotmányellenes szabályozással inkább a meglévő állomány agyondolgoztatásával próbálja meg kezelni a helyzetet. Persze arra hivatkoznak, hogy csupán átmeneti nehézségek miatt van szükség a rendkívüli intézkedésekre.

Miközben a Magyar Honvédség létszámát tekintve évről évre sorvad, addig az elmúlt években Magyarország és az egész Unió biztonsági környezetében rendkívül kedvezőtlen változások zajlottak le. A megváltozott körülményekre figyelemmel a Magyar Honvédség óriási létszámhiánya immár jelentős biztonsági kockázatot jelent az egész ország számára. Előreláthatólag mind rövid, mind hosszú távon a Magyar Honvédség által ellátandó feladatok nem csökkenni, hanem növekedni fognak, az egyre veszélyesebbé váló világban ugyanis egyértelműen felértékelődik a fegyveres erők szerepe. E megnövekedett feladatok ellátása már rövid távon is elképzelhetetlen a jelenlegi létszámhiány mellett.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Honvédség hatalmas békeidejű létszámhiánya ugyanis nem orvosolható huzamosabb időn keresztül extrém terheléssel. Ezért a határozati javaslatunk arra kötelezné a kormányt, hogy tegyen intézkedéseket a Magyar Honvédség létszámhiányának megszüntetése érdekében. Nem a már elfogadott létszám‑előirányzatok növelésére, nem egy tömeghadsereg létrehozására, hanem a már elfogadott országgyűlési döntések végrehajtására, a már előírt és ezért nyilvánvalóan szükséges létszám mihamarabbi biztosítására teszünk javaslatot.

Ez csak a nulladik lépés, tisztelt képviselőtársaim. Ha ez megvan, akkor lehet azon gondolkozni, hogy a korábban megtervezett struktúra, az ahhoz előírt létszám, az állomány képzése és felszereltsége egyáltalán alkalmas‑e arra, hogy a mai kihívásoknak megfeleljen. S hogy mennyire az Országgyűlésen, annak fideszes és KDNP-s többségén múlik ez az ügy, szeretném önöknek idézni a Honvédelmi Minisztérium államtitkárának a Honvédelmi és rendészeti bizottságban az előterjesztéssel összefüggésben elmondott néhány mondatát. Úgy tűnik, a kormány teljesen egyetért a javaslattal, csak az Országgyűlésen és annak a fideszes-KDNP-s többségén fog múlni ez a kérdés. Idézem Dankó urat: egyetértek a képviselő úrral, a létszámhiányokat amilyen gyorsan csak lehet, fel kell számolni. Az ilyen törekvéseket természetesen nemcsak támogatandónak tartjuk, hanem alapvető kötelességünknek tartjuk.

Nagyon reméljük, hogy önök, fideszes és KDNP-s képviselők is alapvető kötelességüknek fogják tartani. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
125 68 2015.12.14. 2:11  61-68

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Köszönöm a hozzászólásokat. A Jobbik tekintetében csak annyit jegyeznék meg, hogy jobban járt volna maga az ügy, ha valamelyik hozzáértő szakpolitikusuk szólalt volna meg itt az Országgyűlésben, és nem pártpolitikai durrogtatásokat hallottunk volna.

A fideszes Vas képviselőtársamnak meg azt tudnám mondani, hogy azokra a kérdésekre egyetlenegy szót sem tudott mondani, s nem véletlenül, hiszen nem tud rá mit mondani, ami az előterjesztés lényegét illeti. Vas úr, 5500 katona hiányzik a békeidőben kötelezően előírt létszámból. Erre nem válaszolt, erre nem mondott semmit. Ne mutogasson rám, mert az elmúlt öt évben csak a szerződéses legénységi állományban sikerült önöknek további ezer főt letornászniuk, hogy így fogalmazzak, a nagy dicshimnuszok meg a nagy Hende Csaba-i csodapolitika eredményeképpen.

Arról beszélt az államtitkár szintén kifogásként a bizottsági ülésen ‑ és most a Jobbiktól is ezt hallottuk ‑, hogy nem lehet a népet parancsszóra katonának küldeni. Ez tény és való, parancsszóra biztos nem; meg úgy sem, hogy 90 ezer nettót kap egy legénységi állományban szolgáló szerződéses katona kezdő fizetésként, még a 30 százalékos béremelés után is, egyébként pedig hoznak egy törvényt, hogy annyi túlórát és túlszolgálatot rendelhetnek el nekik, amennyit csak akarnak. Ha ez így megy tovább, nemhogy felvétel nem lesz, képviselőtársaim, hanem még tömeges leszerelés is elképzelhető, ha önök ezeket a körülményeket nem teszik rendbe.

Végezetül értsék meg, hogy a tűzzel játszanak, képviselőtársaim. Ez nem pártpolitikai kérdés! Nem lehet egy ilyen időszakban a Magyar Honvédség ilyen létszámhiányával az emberek életét veszélyeztetni.

(15.10)

Egy példát mondok. Az állomány nagy része most a határt őrzi. Mondják már meg, mi fog történni, ha tavasszal jön még egy árvíz! Mihez fognak nyúlni, kit fognak még odaküldeni? Kérem szépen, hogy fontolják meg, és lépjünk ebben az ügyben. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 144 2015.12.15. 2:02  143-150

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszterelnök Úr! Ön sok elképesztő dolgot állított mostanában a beszédeiben. A Diaszpóra Tanácson elmondott beszédében például ismét a hanyatló Nyugat gazdasági és katonai összeomlását vizionálta. Mondjuk, ezt szerintem betudhatjuk annak, hogy Habony Árpád egyik ibizai útján írt beszédét olvasta ott fel. (Derültség az MSZP soraiban.)

Annak is van némi szolid bája, amikor ön olyan miniszterelnökként mutat utat a határon túl élő magyarjainknak, akinek a kormányzása alatt három szegednyi honfitársunk hagyta el az országot. De kétségtelenül a személyes kedvencem ebből a beszédéből az ‑ idézem ‑, hogy ön szerint „javul az alsó középosztály helyzete Magyarországon”.

Miniszterelnök Úr! Ön melyik filmet nézi, mondja meg őszintén? Az elmúlt öt évben a szegények helyzete és a szegénység százalékos aránya Magyarországon évről évre nőtt. Ma 32,4 százalékon áll, azaz minden harmadik ember vagy szegény, vagy a szegénységnek kitett. Több mint félmillió határainkon kívül él és dolgozik. Szerintem nincs mire büszkének lenni, miniszterelnök úr. A magyar emberek szerintünk azonban nem saját hibájukból szegények, a magyar emberek azért szegények, mert Magyar­országot szegényre lopják.

Mert például olyan gyáva és korrupt vezetői vannak, miniszterelnök úr, akik Iránban 140 üzletemberrel tárgyalnak, mutyiznak, üzleteket kötnek, miközben itt, a parlamentben a kormány által beterjesztett törvényben megszavazzák, hogy a kedves rokonaik újra a közbeszerzési húsosfazékhoz ülhessenek.

A konkrét személyes kérdésem miniszterelnök úrhoz a következő. Az ön tudtával, beleegyezésével vagy konkrét utasítására fogadták el azt a törvényt, ami alapján a kormánytagok rokonai újra a közbeszerzéseken hizlalhatják a bankszámlájukat?

(15.10)

Kérem, tisztázza miniszterelnök úr, hogy önnek személyesen volt‑e fontos ez a módosítás, vagy valaki másnak. Ha másnak, legyen kedves név szerint megjelölni, hogy melyik kormánytag volt az, akinek ez a módosítás olyan fontos volt. Várom válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
126 148 2015.12.15. 1:09  143-150

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Valószínűleg azért (Közbeszólás a Fidesz soraiból.), miniszterelnök úr, mert közülünk ön ül itt 26 éve, és szerintem az önt minősíti, hogy egy ilyen kérdésre nem válaszol nekem, hanem gyurcsányferencezik. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Válaszolt!) Szerintem beszéljük meg egymás között, szerintem eltévesztette a házszámot. (Dr. Semjén Zsolt: A ti miniszterelnökötök volt!) Ez az egyik és elég komoly oka ennek, miniszterelnök úr, hogy én csöndben voltam, nem voltam itt, a Ház falai között, ön itt volt. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Közös lista!)

De akkor nézzük konkrétan, ha már személyeskedik a válaszadás helyett! Az én hétvégi házam végén áll egy stadion 4 milliárd forintért vagy az öné mögött, miniszterelnök úr? Az én fogorvosom kapott 2,2 milliárd forint támogatást vagy az öné, miniszterelnök úr? (Lázár János: A tied is kaphatott volna!) Az én gázszerelőm lett néhány év alatt az egyik leggazdagabb magyar, és jelentette be múlt héten, hogy 1,3 milliárd forintért fog földeket vásárolni, aki öt-hat évvel ezelőtt még egy gázszerelő volt és egy falu polgármestere, vagy az öné, miniszterelnök úr? Szerintem az öné, tehát mindenképpen önnek kéne válaszolni az eredeti kérdésemre is meg ezekre is. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 54 2016.02.29. 2:52  53-59

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Orbán Viktor 2007 márciusában, még ellenzéki képviselőként a következőképpen méltatta a népszavazás alkotmányos intézményét: „Egy demokráciában nem képzelhető el, hogy egy kormány a saját programját az egyetlen lehetséges útnak minősítse. Egy demokráciában mindig van más út, ha az emberek úgy döntenek. Akkor leszünk erősebbek, ha Magyarország polgárai nem lesznek kiszolgáltatva a hatalom önkényének. Közös döntést várunk, azt, hogy a legfontosabb kérdésekben végre a nép döntsön.” Emellett még azt is kifejtette, hogy nem érdemes az állami szerveknek ravaszkodni, és egyszerűbb, ha szabad folyást engednek a népszavazásnak, a népakaratnak.

Akkor, amikor Orbán Viktor ezeket a mondatokat elmondta, a Magyar Köztársaság valódi demokrácia volt, ahol lehetőség volt arra, hogy az emberek nép­szavazáson mondják el véleményüket. Ezzel szem­ben ma azt a világot éljük, amikor felbérelt verő­legényekkel akadályozzák meg a népszavazáshoz való jog gyakorlását. Mindehhez pedig az állami szervek asszisztálnak.

Orbán Viktor vajon még demokratának tartja-e magát? Ha igen, akkor adjanak magyarázatot, hogy a több mint ötéves kormányzásuk után, óriási parlamenti többséggel a hátuk mögött, a párttársaik által tollba mondott új alkotmány elfogadása után miként juthatott oda Magyarország, hogy bőrfejűek erőszakkal akadályozzák meg a magyar népet legalapvetőbb politikai jogainak gyakorlásában.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Önök szerint rendben van ez így, államtitkár úr? Ilyen jövőt képzeltek el Magyarország számára? Arra lennénk kíváncsiak, hogy személy szerint Orbán Viktornak miniszterelnökként és a legnagyobb kormányzó párt, a Fidesz vezetőjeként mi a személyes felelőssége a február 23-án történtekért, a népszavazás alkotmányos intézményének kiürítéséért és lejáratásáért.

(15.20)

Ezért kérdezem most öntől: adott-e utasítást Orbán Viktor a népszavazási kezdeményezés benyújtásának fizikai megakadályozására, verőlegények ki­ren­delésére? Ha nem adott ilyen utasítást, akkor párt­elnökként és miniszterelnökként kérdezem tőle: kivizs­gáltatja-e, milyen szerepe lehetett ebben Kuba­tov Gábornak, a Fidesz alelnökének, a Fradi vezetőjének? Miért nem csinált semmit a rendőrség, és miért nem tettek semmit az állami szervek a nyilvánvaló törvénysértések láttán?

Végezetül: miért nem kezdeményezték a nyíl­vánvalóan rossz népszavazási szabályok módosítását az elmúlt egy évben? Miért nem tett semmit a kor­mány azt követően, hogy még a Nemzeti Választási Iroda is jelezte a jelenlegi rendszer tarthatatlanságát több mint fél évvel ezelőtt? Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
130 58 2016.02.29. 1:11  53-59

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Először is az első mondatom az, hogy Orbán Viktor gyávaságát vagy érintettségét jelzi, hogy nem mert ma személyesen válaszolni (Fel­zú­du­lás a kormánypárti padsorokban.), és önnek ezt a szuper produkcióját kellett Magyarországnak végig­hallgatnia.

Egyébként érthető, hiszen Orbán Viktor a hét vé­gén elmondta, hogy a magyarok közül 4,8 millió em­bernek már nincs közvetlen tapasztalata az előző rend­szerrel, hát most adnak nekik ilyen tapasz­talatot. Adnak nekik a verőlegényekkel, adnak nekik azzal, hogy a rendőrség és a hatóságok ehhez asszisz­tálnak, adnak azzal a cinikus, hazudozó Igazságügyi Minisztériummal, aki egyébként és önök mint Fi­desz, semmit nem tettek ennek az ügynek a meg­változtatásáért. És magának még van képe ilyeneket nekünk itt elmondani!

Ebben ön az élen szerepel, tisztelt képvi­selő­társam, ez nem a polgári Magyarország - nem tu­dom, figyeltek-e vasárnap -, amit itt csinálnak. Ez nem az, tisztelt képviselőtársaim. Ez egy gyáva, kor­rupt, önkényuralmi rendszernek a bemutatkozása. (Zaj és felzúdulás a kormánypárti padsorokban.) Ezt pedig a magyar emberek - gondolom, látták itt az előző pillanatokat is - nem tűrik. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Legalább ebből tanulhatnának.

A válasza elfogadhatatlan és szégyenteljes. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
131 112 2016.03.01. 6:57  75-235

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én abban hiszek, hogy országgyűlési képviselőként mégiscsak dolgunk megjeleníteni, elmondani az emberek véleményét, az érintettek véleményét, akikről ezen ház falai között mi döntünk.

Úgy tűnhet Rétvári Bencének, hogy ez egy vita, úgy tűnhet, hogy ez csak egy egymásodperces gombnyomás, csak amit mi itt csinálunk, annak a végén, tudják, ezek az emberek vannak és az ő életük. És itt egy gombnyomás, ott pedig egy élet van. Ezért azt gondolom, hogy ha Rétvári Bence szerint semmi értelme ennek a vitanapnak, az sajnos önt minősíti, az ön pártját, az ön frakcióját és a kormányzó pártok frakcióit. (Taps az MSZP soraiban. ‑ Dr. Rétvári Bence: Bravó, Tamás! Csak így tovább! Keményebben!)

Tudják, szerintünk szintén kifejezetten tisztességtelen, hogy képviselők gyáván úgy minősítenek itt ülő szakszervezeti vezetőket, hogy pontosan tudják, hogy ők erre nem tudnak reagálni. Ha válaszolni nem is tudnak, tisztelt képviselőtársaim, írásban átadták a véleményüket, ezért most a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének írásos véleményét fogom változtatás és kommentár nélkül tolmácsolni itt az Országgyűlés soraiban.

Tisztelt Országgyűlési Képviselők! Honanyák és Honatyák! A mai vitanap megrendezésének kezdeményezésekor még csak kevesen reméltük, hogy összefog az ország. S lám megtörtént. Igaz, ehhez kellett pártunk és kormányunk hosszú évek óta tartó, áldozatos, időt és energiát nem kímélő, éjt nappallá tevő, az ország közoktatását a még mérhető szint legalsó traktusába taszító szerencsétlenkedése. Hiszen teljesen feleslegesnek bizonyult a szakemberek és szakmai szervezetek meg-megújuló felhorgadása, mert az EMMI úrasszonyai és urai minden lehetséges hibát elkövetve verték át a magyar társadalom egészén azt a párját ritkítóan retrográd izét (Dr. Rétvári Bence: Izét?), amit mindannyiunk legnagyobb örömére nemzeti köznevelési törvénynek nevezünk.

Verték át. Átverték a társadalmat, átverték a szülőket, mert európai szintű intézményműködtetést és -fenntartást, egyenlő esélyeket biztosító, magas színvonalú képzést ígérve vettek ki a szó szoros értelmében minden eszközt a kezükből, amellyel beleszólhatnának gyermekeik iskolában eltöltött idejének felhasználásába. Annak az időnek a hasznos eltöltésére gondolok, amely több, mint azon órák száma, amit egy, a közoktatásban tanuló diák a családjával egy adott napon eltölt, elvéve tőlük így a valódi gyermekkor megélhetésének élményét, belekényszerítve őket egy olyan robotba, amely mindennek nevezhető, csak boldog, kiegyensúlyozott iskolakornak nem. A szülők hiába fordulnak panaszukkal az igazgatóhoz, a tankerület vezetőjéhez, választ nem kapnak, mert az igazgató és a tankerületi vezető nem illetékes. A KLIK meg nem válaszol. Miért? Mert nem illetékes. Akkor ki az illetékes? Tudjuk, ki.

Átverték a diákokat, mert ahelyett, hogy bővítenék lehetőségeiket, inkább csak szűkítik azokat. Mert még „tudjuk ki” is azt mondta, hogy nem kell büfészak a felsőoktatásban, nem kell a sok érettségi a gimnáziumokban, egyáltalán nem kell annyi gimnázium sem, csak azt nem mondja ki, ámbár határozottan sejteti, hogy nincs szüksége a sok vitatkozni, érvelni, érdekeit képviselni tudó őszinte és tiszta tekintetű fiatal felnőttre. Annál inkább szüksége van arra az iskolából kikerülő arctalan tömegre, akiknek épp a jelenlegi oktatási rendszer veszi el a jövőjét, akikre mindig lehet számítani némi rezsiharc, közmunka vagy az éppen aktuális honmentés és a boldog szép jövő ígéretének újabb és újabb beígérésével. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: …szakmai hozzászólás!)

És azok, akik köszönik, de ebből nem kérnek, mert mást akarnak? Nos, ők Cambridge-ből, Oxfordból, az ELTE-ről, a BME-ről, a SOTE-ről küldenek kockásinges képet, sorra nyerik a diákolimpiákat, és őszintén köszönik tanáraiknak azt a tudást, aminek segítségével magas szinten teljesítik akár a világ legjobb egyetemeinek is az elvárásait. És átverték a pedagógusokat is, őket a legjobban. Őket, akik annyira várták, hogy végre emberszámba vegyék, megbecsüljék őket, megfizessék a munkájukat. Akik még azzal sem törődtek, hogy mennyi veszélyt jelent az a hoffmanni mondat, hogy „innentől kezdve az oktatás nem szolgáltatás, hanem szolgálat”. (Dr. Rétvári Bence: Közszolgálat, azt mondta!) Ma már tudják, hiszen a bőrükön érzik.

(15.30)

És nem az a legnagyobb baj, hogy sokkal, nagyon sokkal többet dolgoznak annál, mint amennyit a törvény előír, hanem az, hogy munkájuk hatékonyságát így jelentősen csökkentve válnak a társadalom legnagyobb értelmiségi rétegeként csalódottá, rezignálttá, közömbössé, kiégetté. Igen, kiégetté, mert azt látják, hogy az oktatás irányítóit nem az érdekli, hogy ők valójában milyen pedagógusok, mennyi az úgynevezett hozzáadott érték, honnan hová jutnak el Marikával, Pistikével, nem számít az, hogy mennyit feccöltek bele a pályán eltöltött évtizedeik alatt szakmai fejlődésükbe, és nem számít az sem, hogy ők mit gondolnak; egy dolgot várnak el tőlük: feleljenek meg a mindenható állam elvárásainak a minősítésnek hazudott vegzatúrán. És ha ez megtörtént, akkor nem emelkedik a bérük annyival, mint egy közepesen olcsónak mondható ügyvéd munkadíja óránként. És ha nem szól szájuk, nem fáj majd a fejük.

Tudjuk ki” számításai eddig beváltak, mindeddig sikeresen osztott meg és uralkodott. Arra a fizikai törvényszerűségre ‑ ki lehetett vajon a tanára? ‑ azon­ban nem figyelt, hogy egyszer minden pohár megtelik, és alkalomadtán bizony túl is csordul. És talán arra sem gondolt, hogy a kör egyszer csak bezárul ‑ ugye a geometria -, és hogy egyszer minden türelem elfogy. Mára elfogyott. A szülők, a diákok, a pedagógusok tiltakozása összeért, elegük lett az álságos kormányzati ígérgetésekből, az álegyeztetések időt és energiát pazarló folyamatából, állam bácsi mindenbe beleszóló, minden pénzt elnyelő, mindenütt jelen lévő agresszív jelenlétéből. Ezért hozták és hozzák létre a tanszabadság egyre bővülő köreit, ezért áldoznak pénzt, időt és energiát, mert azt akarják, hogy gyermekeinknek jobb legyen, és hogy versenyképes tudással boldoguljanak majd itt, Magyarországon. Nem vitatom, „tudjuk ki” is ezt akarja. Az ő Magyarországán. Amiről én beszélek, az a mi Magyarországunk. Mendrei László, a PDSZ elnöke”

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból. ‑ Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Jézus! ‑ Ez egy politikai kiáltvány?)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
133 10 2016.03.07. 5:14  9-12

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Tisztelt Országgyűlés! Orbán Viktor szerint a Választási Irodánál méltatlan helyzet alakult ki. Méltatlan az a helyzet, amikor is bőrfejű verőlegények akadályozzák meg, hogy Nyakó István népszavazási kezdeményezéssel éljen a vasárnapi boltzárással kapcsolatban. Még szerencse, hogy Orbán Viktor nem „sajnálatos keddi eseményeknek” nevezte az ott történteket.

A kérdés persze az, hogy hogyan is alakult ki ez a méltatlan helyzet. A történet úgy kezdődött, hogy 2012-ben a Fidesz eltörölte az addig meglévő népszavazási törvényt, és elfogadta ezt a szintén a miniszterelnök által csak „szerencsétlennek” titulált szabályozást. Az elmúlt egy évben egy ország nézte bénultan, hogyan játsszák ki a törvényt, hogyan csapják be az embereket álcivilek, a választási szervek tevőleges asszisztálásával. Aztán amikor világossá vált az embereknek, hogy nem az MSZP tehetetlenkedik, hanem itt bizony egy egész rendszer azon mesterkedik, hogy ne lehessen népszavazást tartani, a Nemzeti Választási Iroda vezetője és maga Patyi András is hivatalosan kezdeményezte a törvény megváltoztatását. És láss csodát: újra semmi nem történt fél éven keresztül.

Legutóbb, azon a bizonyos fekete kedden pedig bekövetkezett az, amit senki nem akart volna elhinni Magyarországon: bőrfejű verőlegények elfoglalták a Nemzeti Választási Iroda épületét, és erővel megakadályozták, hogy Nyakó István jogszerűen benyújtsa kérdését. Ezt azóta a bíróság jogerős döntése is kimondta.

És mit tesz eközben a kormány? Mit tett a rendőrség, az ügyészség? Semmit, tisztelt képviselőtársaim. Hol van ilyenkor Pintér Sándor? Hol van ilyenkor Polt Péter és Keresztes Imre? A magyar államot támadás érte, és ők nézik tétlenül? Azt akarják elhitetni egy országgal, hogy két hét alatt nem képesek beazonosítani és megtalálni egy tucat bőrfejűt, akikről a teljes magyar sajtó és a választási szervek kamerarendszere is felvételeket készített? Azt akarják elhitetni velünk, hogy képesek megvédeni a magyar embereket akár terrorista támadással szemben is, miközben a sajtó által név szerint beazonosított embereket meg nem találnak meg? Vagy nem is keresik? Az hogyan van, hogy Gulyás Mártonnal és társaival szemben, akik plakátokat helyeztek el az NVI épületén, hogy így tiltakozzanak az ott történtek miatt, mindjárt egy fél alosztálynyi rendőr intézkedett, és bűncselekmény miatt már folyik is ellenük az eljárás? Tibikééket meg azóta sem látta senki?

Tisztelt Országgyűlés! Az a helyzet, hogy ameddig a felelősöket nem kerítik kézre és nem büntetik meg, amíg Kubatov Gábor szerepét nem tisztázzák és őt el nem távolítják a Fidesz alelnöki és pártigazgatói posztjáról, addig teljesen jogosan gondolja úgy egy ország, hogy itt bizony nem történt más, mint hogy Orbán Viktor személyes utasítására meg kellett akadályozni a vasárnapi boltzár eltörléséről szóló népszavazást. (Lukács Zoltán: Szégyen!) Ezt az utasítást pedig Kubatov Gábor, a Fradi Securityhez köthető verőlegényekkel hajtatta végre. Ez a látszat, és ezt eddig senki nem cáfolta.

Orbán Viktor a keddi támadás után néhány nappal a szokásos évértékelőjében az alábbiakat mondta: „Mert most épül, most épülhet az, amit polgári Magyarországnak, polgári berendezkedésnek, nemzeti keresztény korszaknak, magyar országnak gondolunk.” Így épül tehát a polgári Magyarország? Ez a nemzeti keresztény magyar ország? Bőrfejű verőlegényeket küldeni egy népszavazás megakadályozására, aztán cinkosan eltussolni azt? Ez polgári önöknek? Az a tucatnyi bőrfejű képviselheti az önök nemzeti keresztény irányvonalát? Hol van ilyenkor Balog Zoltán? Hol van ilyenkor Gulyás Gergely? Hol vannak a szabadságkörösök? Mi ez a nagy hallgatás, uraim? Tán önök is nyakig benne vannak?

Ezt az ügyet sunnyogással, eltussolással nem fogják megoldani. Itt egy olyan határt léptek át, amely nemcsak az ellenzék, de bizony a kormányzó pártok támogatói körében is megbotránkozást és félelmet keltett. Ezért ki kell mondanunk: ugyan szükség van egy normális és igazságos új népszavazási törvényre, de erről csak azt követően lehet beszélni, ha végre kiderül, mi is történt azon a bizonyos fekete kedden a Nemzeti Választási Iroda épületében. Demokrata és hazai nem lehet cinkosa még hallgatólag sem azoknak, akik el akarják tussolni mindazt, ami történt. Orbán Viktornak és kormányának pedig nincs morális tőkéje tárgyalni a jövőben népszavazási törvényről mindaddig, amíg nem tisztázódik az esetleges érintettségük.

Végezetül, tisztelt képviselőtársaim, addig is, amíg Balog Zoltán és Gulyás Gergely tisztességét és igazságérzetét gúzsba köti a pártlojalitás, helyettük ma én adom át Orbán Viktornak a „Jogtipró-díjat”. Ez emlékeztesse önöket, hogy mihez is adják a nevüket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Dr. Harangozó Tamás egy fekete bakancsot tesz le Orbán Viktor miniszterelnök asztalára. ‑ Közbeszólás a kormánypártok soraiból: ÁVH… ‑ Zaj. ‑ Dr. Harangozó Tamás Soltész Miklóshoz megy és beszélgetnek.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 30 2016.03.16. 2:02  29-35

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár úr, alig egy éve még önök egy három pillérből álló életpályamodellt ígértek a rendvédelmi dolgozóknak. Az új előmeneteli és illetményrendszer bevezetése mellett új lakhatási támogatási rendszer és egy megtakarítási célú állami biztosítási rendszer kialakításáról szónokoltak. Azzal hitegették az állományt, hogy ez az új biztosítási rendszer jelent majd anyagi védelmet azok számára, akik több évtizedes szolgálatuk után, de még az öregséginyugdíj-korhatár betöltése előtt válnak egészségügyileg alkalmatlanná, azaz már nem tudják teljesíteni a hivatásosoktól elvárt fizikai alkalmassági követelményeket.

Ezt az élethelyzetet korábban a szolgálati nyugdíj kezelte, egészen addig, amíg az Orbán-kormány el nem törölte azt. Az ígéretek szerint az ebből eredő problémák kezelésére, a hivatásosokat érő méltánytalan helyzetek enyhítésére lenne hivatott az új biztosítási rendszer. Azonban közvetlenül karácsony előtt, december 23-án a kormány azzal lepte meg a rendvédelmi dolgozókat, hogy hatályon kívül helyezte azt a 2014 végén hozott határozatát, amely a lakhatási támogatás megújításáról és ezen új biztosítási rendszer kidolgozásáról szólt. Az ehelyett kiadott új kormányhatározatban már nyoma sincs a korábbi ígéreteknek.

Kérdezem hát államtitkár urat, adjon magyarázatot arra, miért nem szerepel az új kormányhatározatban az új lakhatási támogatási és biztosítási rendszer kialakítása. Kérem, konkrétan válaszoljon a kérdésemre: a Belügyminisztérium tett-e észrevételt e pontok eltörlése miatt, vagy éppen támogatta azt a kormányülésen? Mindez azt jelenti-e végezetül, hogy a kormány feladta az új lakhatási támogatási és biztosítási rendszer kialakításának tervét? Egyszerűbben fogalmazva: a kormány megszegte-e a rendvédelmi dolgozóknak tett ígéretét? Kérem, válaszoljon. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
134 34 2016.03.16. 1:17  29-35

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr, nagyon szépen kö­szön­jük a történelmi kitekintését. Biztos vagyok ben­ne, nagyon nagy hasznára lesz minden rendvédelmi dolgozónak. Csak arra nem válaszolt már megint, amit kérdeztem. A kormányhatározat eltűnt, ezeket a feladatokat a kormány visszavonta. Ön mondhatja nekem, hogy a Belügyminisztériumban önök miről tárgyalnak vagy miről nem, a magyar kormány hivatalosan eltörölte azt a két ígéretét, ami eddig hatá­rozatban volt, most nincs ott.

Van-e rá pénz, államtitkár úr? Az, hogy ön el­mond­ja itt nekünk a parlamentben, hogy milyen bér­eme­lést kaptak a rendőrök, ez rendben van, nem kell nekünk elmondani, mert itt voltunk, megtárgyaltuk, megszavaztuk. A kérdésem arra vonatkozott, hogy a másik két üggyel mi van, a lakhatási támogatással és a biztosítási rendszerrel. És erre továbbra sem tudott nekem semmit mondani. Még mindig úgy néz ki, hogy ilyen szempontból sajnos a magyar kormány be­csapta ezeket az embereket (Dr. Rétvári Bence: Erős szavak ezek egy szocialista politikustól.), és értsék meg, itt nem csak pénzről van szó. Amióta önök a nyugdíjat elvették ezektől az emberektől, a nyugdíjrendszert a lesérült rendőröktől, tűzoltóktól, egyszerűen utcára kerülnek, ami elfogadhatatlan. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

A válaszát nem tudom elfogadni, és azt sze­ret­ném látni, hogy valamilyen írásos garanciát adjon a kormány arra, hogy ezt valóban meg fogja valósítani. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
135 26 2016.03.17. 4:04  21-72

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Csak önnek is mondjuk mint levezető elnöknek, hogy azt mertük csak szóvá tenni képviselőtársunknak, hogy olyanokról beszélt, ami tegnap még nem jutott eszébe a bizottsági ülésen, így az nem is hangzott el, ezért nem is volt házszabályszerű ez a hozzászólás, de nyilván ennél a törvénynél ez a legkevesebb probléma, elnök úr.

Szóval, Rogán miniszter úr, az, hogy egy kormány meg egy kormány részéről egy kormánytag idejön, és hatévnyi kormányzás után arról papol, hogy micsoda dolog, hogy Csehországban - ha jól emlékszem - kétszer, Lengyelországban háromszor annyi lakás épül, mint Magyarországon, sőt a bizottsági ülésen elhangzott, hogy még Ukrajnában, ahol félig-meddig háborús állapotok vannak, ott is többször annyi lakás épül, mint Magyarországon, és ez az indoka annak, hogy egy kormány 24 óra alatt akar áterőszakolni, vagy fog áterőszakolni egy olyan törvényt a parlamenten, aminek semmilyen előzménye egyébként Magyarországon nem volt, sem a társadalomban, sem a jogalkotásban, azt gondoljuk, hogy ez skandalum.

Nézze, miniszter úr, itt egy bejelentésnek lett volna helye ilyen 24 órás időtartam alatt, annak, hogy Varga miniszter úr, aki a lakásügyekért felel, idejön, elnézést kér Magyarországtól, hogy hat év alatt egyébként teljes csődöt mondott az önök lakáspolitikája, és beadja lemondását, és távozik a politikából. Ennek kellett volna megtörténnie 24 óra alatt, és nem ennek a törvényjavaslatnak. És ha esetleg elgondolkoznának azon, miniszter úr, hogy az elmúlt hat évben hány százmilliárd forintot költöttek önök stadionokra, ahol - talán már észrevették - fiatal családok nem tudnak gyermeket sem nemzeni, sem felnevelni, nem erre való, akkor pontosan tudnák, hogy mit kellett volna tenni az elmúlt években.

Akkor elmondom, miniszter úr, az ön expozéját, azt, amit ön itt nem mondott el direkt, vagy ferdített, vagy konkrétan elhallgatott. Először is, a törvényről azt tudtuk meg elolvasva, hogy ismét konkrétan, név szerint tudjuk, hogy kire van kiírva. A törvény feltételei, amíg ön csak azt mondja, hogy milyen szigorúak, azok annyira szigorúak, hogy ma Magyarországon egyetlen cégcsoport, egyetlen tulajdonosi körhöz tartozó cég tud megfelelni neki (Dr. Varga László: Szívességet tenni…), ismét, ugye, megbízható szervező néven, egyszer már csináltak ilyet, akkor is pontosan tudtuk, az a szerencsejátékról szóló törvény volt, ott Andy Vajnára írtak törvényt, itt most egy másik magántársaságra. Így hát azt is fontos leszögezni, hogy ez nem egy állami rendszer, miniszter úr. Itt magáncégeknek fognak önök állami pénzt, közpénzt adni, és egyébként a saját felelősségi körükben fognak eljárni. Szeretném mondani mindenkinek, aki majd végiggondolja, hogy ebbe beszálljon-e vagy ne állampolgárként, hogy semmilyen állami garanciát önök nem adnak nekik. Tehát egy Quaestor-botrány után a legmegnyugtatóbb, amit önök tudnak mondani a magyar embereknek, hogy az a Matolcsy György és az a Magyar Nemzeti Bank a garancia arra, hogy nem fog valaki lelépni több százmilliárd forinttal megint, és nem fogják az út szélén hagyni családok tízezreit, az az, hogy Matolcsy György és az ő Nemzeti Bankja fog figyelni erre a pénzre, akik alatt egyébként személy szerint és ezzel a hatósági jogkörrel 220 milliárd forintot loptak ki a rendszerváltás óta legnagyobb brókerbotrányban Magyarországon az önök kormányzása alatt. Ez az egyetlen garancia, amit fel tudnak mutatni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat így, 24 óra alatt felelőtlenség, átgondolhatatlan, és azt gondoljuk, hogy felelős országgyűlési képviselő ennek a döntésnek a meghozatalában nem vehet részt. Pontosan tudjuk, hogy a magyar emberek döntő többsége, legalábbis mi tudjuk, szerintem államtitkár úrnak vagy miniszter úrnak is lenne lehetősége elolvasni a statisztikát, nem rendelkezik megtakarítással, hónapról hónapra él, az emberek döntő többsége ebben a programban nem fog tudni részt venni.

(10.20)

Ha valódi megoldást akarnának, akkor beszéljünk arról, például arról, hogy egy fiatal családnak lakbértámogatással, állami bérlakásprogrammal vagy egyéb más eszközökkel hogyan lehet az életét segíteni. Ez egyelőre biztos, hogy nem arról szól. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 116 2016.03.21. 2:01  115-122

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter úr, ön a kormányhivatalokat irányító kormánytagként felelős az önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért. A fideszes önkormányzatok botrányait látva bőven akadna dolga miniszter úrnak, de rendszerint mégsem történik semmi. Az egyik legkirívóbb példa a kecskeméti önkormányzat, amelynek cégéből, a kecskeméti KSE Kft.-ből 450 millió forintot lapátoltak ki fiktív számlákat felhasználva. Az azóta felszámolás alatt álló cég, rengeteg kecskeméti vállalkozást megkárosítva, további 335 millió forint adósságot hagyott maga után. Az okozott kár így megközelíti a 800 millió forintot.

A hatóságoknak négy év kellett ahhoz - némi parlamenti noszogatással ‑, hogy befejezzék az egyéb­ként nem túl bonyolult ügy nyomozását, és megtörténjen a vádemelés.

(13.30)

De legyünk megértőek, a hatóságoknak nehéz és időigényes feladat volt úgy alakítani az eljárást, hogy végül a fideszes önkormányzati vezetők érintetlenek maradjanak ebben az eljárásban.

Lázár úr, ugye ön sem gondolja azt, hogy az akkori alpolgármesternek, Szemereyné Pataki Klaudiának semmi felelőssége nincsen az általa felügyelt cég botrányáért? Mit gondol arról az önkormányzati vezetőről, akinek a felügyelete alatt működő cégből 450 millió forintot egyszerűen ki lehet lopni? Ugye, miniszter úr sem gondolja, hogy el lehet menni szó nélkül amellett, hogy Zombor Gábor, aki akkor polgármester volt, 2011-ben 54 millió forint önkormányzati támogatásban részesítette ezt a kft.-t, majd az önkormányzat elszámolás gyanánt szó nélkül elfogadta a céltól eltérő felhasználásról szóló fiktív számlákat? A legarcpirítóbb azonban, hogy Fejér Zoltán, a KSE Kft. korábbi ügyvezetője, akivel szemben már a vádemelés is megtörtént, a kecskeméti önkormányzat egyik iskolájának továbbra is vezető beosztott munkatársa és dolgozója.

Miniszter úr, mi folyik a Fidesz vezette önkormányzatoknál? Felelős miniszterként, a Fidesz felelős vezető politikusaként nem érzi-e úgy, hogy valamit tenni kéne ezekben az ügyekben? Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
136 120 2016.03.21. 1:13  115-122

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Tisztelt Miniszter Úr! Hogy az ötvenes években ez hogy működött, és ahhoz képest ma milyen ügyek vannak Magyarországon (Balla György: Azt te nagyon jól tudod! - Németh Szilárd István: A családi almáriumban biztos benne van!), azért arról biztos, hogy nem ön tud beszámolni. (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.) Néhány volt képviselőtársam és nagyon sok ember a 2010-es kormányváltás után nagyon sokszor beszámolt arról, hogy milyen módszereket használnak önök. De miniszter úr, döntse már el: most az a baj, hogy elloptak 450 millió forintot, és azt az alpolgármestert, aki felelt ezért a pénzért, egyébként miért bántjuk? Azért, miniszter úr, mert szerintünk felelőssége van.

Ez olyan kérdés, tudja - ezek szerint az ön minisztériumában lehet fiktív számlákkal elszámolni úgy, és százmilliókat kilapátolni, hogy önnek ezért nincsen felelőssége? Egy polgármester adhat önkormányzati támogatást úgy ifjúsági és utánpótláscélra, hogy arculattervezésre befogadja azt a számlát 54 millió forintért, amit gyakorlatilag elloptak? És annak az embernek ön szerint semmilyen felelőssége nincsen?

Ön egyszerűen pártpolitikai alapon védi azokat az embereket, akiknek igenis a felelősségre vonását meg kellett volna látni, és továbbra is azt követeljük, hogy ha már büntetőjogi alapon nem is, legalább erkölcsi alapon a Fideszen belül tegyenek rendet. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 26 2016.03.30. 3:29  21-48

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Valószínűleg nem ugyanarról a törvényjavaslatról beszélünk, mint amit Vas Imre ismertetett. Úgy tudnánk összefoglalni első körben ezt a javaslatot, hogy szemmel láthatóan a Fidesz nem vette magára az elnök úr bírálatait, és nem különösebben érintette meg önöket az a javaslatcsomag, amit az államfő önöknek megküldött.

A 17 pontjuk még csak nem is karcolja érdemben azokat a kifogásokat, amelyeket az államfő támasztott a legutóbbi alkalommal 24 óra alatt sebtében elfogadott mutyitörvényükkel. Ne szépítsük a dolgot, ez továbbra is egy a jogalkotással elkövetett korrupciós ügy lesz már megint, képviselőtársaim. Önök egyetlenegy dolgot betonoztak be garanciába ebbe a törvénybe, hogy név szerint lehet tudni ismét, hogy melyik az a tulajdonosi kör, és melyik az a két cég, amely ezzel a törvényjavaslattal élni tud egész Magyarországon, tehát körülbelül ennyi az a garancia, amit látunk a törvényben.

De mi az, amit továbbra sem? A legnagyobb prob­léma, amit minden ellenzéki párt egyhangúlag állított, és szerintünk ez a lényege, ami miatt nem lehet támogatni semmiféleképpen ezt a törvényt, hogy továbbra sincs a befektetővédelem tekintetében semmilyen garancia ebben a törvényben.

Hiába mondják önök, hogy milyen tartalékot kell képezni, hiába mondják, hogy elkülönül majd a szervező cég és a közösség vagyona, arra a kérdésre egyszerűen nincs válaszuk, ami nem olyan régen ebben az országban az önök kormányzása alatt megtörtént a Quaestor-botrány idején: semmilyen törvényben nem volt ugyanis benne az, hogy fiktív kötvényekkel el lehet lopni több száz milliárd forintot.

(10.00)

De mégis, legalább a betétbiztosítási alapok adtak valamilyen lehetőséget a kisbefektetőknek arra, hogy minden pénzüket ne veszítsék el. Ebben a játék­ban, és ezért mondjuk, hogy pilótajáték, semmilyen garancia nincsen a befektetőknek arra, hogy a pénzükhöz jutnak egy ilyen esetben. Egyetlen garancia továbbra is az, hogy az a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank fogja a felügyeleti jogkört gyakorolni, aki alatt tavaly el lehetett lopni több száz milliárd forintot fiktív kötvényeken keresztül a Quaes­tor-ügyben és a hozzá kapcsolódó brókerbot­rány­ügyben úgy, hogy a jelenlegi, állítólag rettenetesen erős és mindent garantáló felügyeleti jogkörei akkor is megvoltak már Matolcsy Györgynek és a Magyar Nemzeti Banknak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a javaslat ezen túlmenően továbbra is azt vetíti előre, hogy mint minden fogyasztói közösségben, a kispénzűek, a kevésbé informáltak, az egyszerű kisemberek, akik szeretnének lakáshoz jutni, na ők lesznek a vesztesei ennek az ügynek, és a jól szituált, gazdagabb emberek tudnak ebből a lehetőségből profitálni. Ez a valóság, és ez olyan messze áll a mi értékrendünktől, amilyen messze csak lehet, ezért semmiképpen nem tudjuk támogatni.

Az pedig, hogy ismét egy nap alatt, a kritikák érdemi megfogalmazása nélkül önök megint szolga módon megszavazzák ezt a törvényjavaslatot, és ez most már a fideszes képviselőtársaimnak szól, azt gondoljuk, hogy eljöhet az a pillanat, amikor nagyon fogják szégyellni ezért magukat, ezért azt tanácsoljuk, hogy önök ne szavazzák meg ezt a törvényjavaslatot ebben a formában. Az állampolgároknak pedig azt tudjuk csak jó szívvel ajánlani, hogy olyan messziről kerüljék el ezt a lehetőséget, amilyen messzire csak tudják.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
138 154 2016.03.30. 10:30  147-176

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Eddig nem sok mindent hallottunk erről a törvényjavaslatról, ezért megpróbálom a nyilvánosság előtt megvilágítani, hogy valójában miről is szól ez a törvényjavaslat.

Ez a törvényjavaslat ugyanis kiválóan magába sűríti az Orbán-kormány politikájának és jogalkotási gyakorlatának minden jellemzőjét: kétszínűség, hazugság, gyűlöletkeltés és gátlástalan mutyi. Mindez egyetlen salátatörvénybe foglalva. Kétszínű és alattomos a kormány, mert úgy tesz, mint ha tisztelné az uniós jogot, az EU alapértékeit, miközben lábbal tiporja azokat. E törvényjavaslat nagyrészt uniós irány­elvek magyar jogba történő átültetéséről szól. Az előterjesztő hosszan és szépen indokolja, hogy mennyi szabályt szeretnének módosítani azért, hogy azok mindenben megfeleljenek az uniós jognak. Nyilván ezt az Európa-barát képet akarja a kormány Brüsszel felé mutatni.

Eközben ugyanezen törvényjavaslatban az uniós szabályokat lábbal tiporva, otromba és értelmetlen szigorításokat vezetnek be azokkal szemben, akiket Magyarország a menedékjog alapján védelemben részesített. A hazai közvélemény számára mindezt már az idegenellenes gyűlöletkampány egy újabb elemeként mutatja a kormánypropagandává züllesztett közmédia, egy olyan kormánypárti javaslatként, amivel megakadályozható az illegális bevándorlók magyarországi rohama.

Azonban mindez szemfényvesztés, tisztelt képviselőtársaim. Már önmagában is átverés a kormánypárti képviselők részéről, hogy e törvényjavaslat kapcsán az illegális migrációról szónokolnak, mert ez a törvényjavaslat nem az Európai Unióról, nem a menekültekről és a menekültválságról szól, sőt még csak nem is a Fidesz hatalmi érdekeiről, hanem csupán a gátlástalan mutyiról, arról, hogy a Rogán Antal-féle letelepedési kötvényekből még nagyobb hasznot kaszáljanak a Fidesz által kiválasztott szerencsés közvetítők. Arról ugyanis elfelejtett beszámolni a törvényjavaslat, a kormánypárti expozé és vezérszónoklat, a törvényjavaslat iránt oly nagy érdeklődést mutató közmédiával együtt, hogy a haveri cégek ügyfelei igazi VIP‑ellátásban fognak mostantól részesülni. A kötvény megvásárlásával bárki azonnal letelepedési engedélyt kaphat, ráadásul lerövidített határidőkkel, kevesebb adminisztráció mellett. Eddig a kötvény megvásárlásával első lépésként csak tartózkodási engedélyhez juthattak a kötvénybirtokosok és családtagjaik, most azonban egyből letelepedési engedélyt kapnak, és ezzel korlátlan beutazási és tartózkodási jogot az egész Európai Unióba.

(17.50)

Az új szabályokkal a magyar állampolgárság megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítése is még könnyebb lesz, tehát a Rogán Antal által kitalált biznisz pörög tovább, amihez fideszes képviselőtársaim éppen most biztosítanak még kedvezőbb feltételeket. Hiszen Rogán Antal és barátai tudják, hogy a jó üzlethez szükséges a barátságos üzleti környezet és az ügyfelek magas szintű kiszolgálása, ráadásul mindezt kedvező áron. Sehol az Európai Unióban nem adják ilyen olcsón a befektetésekhez kötött letelepedési engedélyt, mint amiért önök itt elkótyavetyélik. Nem kell működő beruházásokat létesíteni, magyar munkaerőt alkalmazni, magyar hozzáadott értéket előállítani, de még Magyarországon sem kell tartózkodni; egyet kell tennie a korlátlan európai beutazásra és tartózkodásra vágyó vagyonos külföldinek: néhány évre kölcsön kell adnia a magyar államnak, ezt a kölcsönt pedig kamatostul visszakapja, ráadásul a kamatot a magyar adófizetők fizetik meg.

Az üzletnek tehát két nyertese van: a vagyonos, európai letelepedési engedélyhez másként nem jutó külföldi, valamint azok a cégek, amelyek évi több milliárdos jutalékért szervezik az üzletet. (Dr. Schiffer András: Gazdasági bevándorlók!) E törvényjavaslat valódi célja, hogy e közvetítő cégek mögött álló offshore-ozó haverok még nagyobb hasznot kaszáljanak azzal, hogy a vagyonos külföldi ügyfeleik valódi VIP-szolgáltatásokat kapnak a magyar államtól. Persze, az üzlet, az üzlet, önök üzletet csinálnak abból, hogy pénzért árulják az Európai Unióba történő letelepedési lehetőséget. Nem vitatható, hogy ez hatalmas biznisz, ami szemlátomást a Fidesznek némi politikai kellemetlenséget is megér. A török és líbiai partoknál is sokan abból próbálnak meggazdagodni, hogy az EU-ba történő belépés és letelepedés lehetőségének megszervezését adják el áruként a jobb és biztonságosabb életre vágyóknak; őket embercsempészeknek hívják ‑ persze az ő ügyfeleik az ázsiai és afrikai országok kispénzű polgárai. A Fidesz által kitalált üzleti modell a vagyonos ázsiai polgároknak kínálja ugyanezt, természetesen összehasonlíthatatlanul magasabb színvonalon. Ráadásul a Fidesz üzleti modelljét igénybe vevők még a befektetett pénzüket is vissza fogják kapni, ráadásul kamatostul, míg a Földközi-tengert és az Égei-tengert csónakokkal átszelők soha egy fillért nem látnak viszont az utazásszervezőktől.

Végtelenül álságos, hogy a Fidesz az idegengyűlölet felkorbácsolásából igyekszik politikai tőkét kovácsolni, miközben pénzért árulják a letelepedési jogot. Nemzetinek vallják magukat, miközben a magyar állampolgársággal kufárkodnak. Aki fizetni tud, annál nem számít, hogy keresztény vagy sem, a kulturális különbségektől való félelmet is elnyomja a pénz szaga. A gátlástalanság csúcsa, hogy képesek a letelepedési bizniszüket felpörgető szabályokat ugyanabban a törvényben beterjeszteni, amiben az elismert, valóban háború elől menekülő, védelemben részesített emberektől vonják meg a segítséget. Ez lenne a keresztény könyörületesség, kereszténydemokrata képviselőtársaim? Aki tud a magyar államnak néhány évre milliókat kölcsönadni, azt befogadjuk, aki pedig az üldöztetés vagy a nyomor elől menekül, attól megvonunk minden segítséget?

Az idegenellenes propaganda tekintetében ráadásul sikerült újabb mélypontot elérniük: a törvényjavaslatban ugyanis nem a határokat illegálisan átlépő, jellemzően Észak- és Nyugat‑európa felé tartó emberekkel szemben vezetnek be szigorításokat. Nem a gazdasági bevándorlóktól, hanem az úgynevezett elismert menekültektől veszik el a segítséget, azoktól az emberektől, akikről a magyar állam és a magyar hatóságok állapították meg, hogy valóban üldöztetés elől menekülnek, azoktól az emberektől, akik megvárták a menekültügyi eljárás befejezését, akik valóban számítottak Magyarország védelmére, nem csupán a Nyugatra történő továbbutazás reményében nyújtották be a kérelmüket. Azoktól az emberektől akarják megvonni a beilleszkedést segítő szolgáltatásokat, akiknek valóban szándékukban áll Magyarországon élni, és erre a magyar hatóságoktól engedélyt is kaptak; például a jövőben akár az Ukrajnából menekülő kárpátaljaiak tekintetében is ugyanezt a sorsot szánják.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, alaposan gondolják végig a következményeket. Megéri‑e a kukába dobni a társadalmi beilleszkedést segítő teljes intézményrendszert, pusztán azért, hogy két-három hétig továbbgördíthessék a menekültválságra alapozott propagandájukat? Ha már érdemi kormányzás helyett erre a propagandára alapozzák a politikájukat, akkor legalább tessék valami olyat kitalálni, ami nem darál be működő intézményeket! A beilleszkedést segítő teljes intézményrendszer felszámolása ugyanis nem csupán embertelen, hanem össztársadalmi szempontból is rettenetesen rövidlátó lépés. (Dr. Schiffer András közbeszól.) Ha az állam segíti az elismert menekültek, oltalmazottak beilleszkedését, munkába állását, akkor ezek az emberek rövid idő után semmilyen költséget nem jelentenek az állam, a magyar emberek számára. Ha viszont segítség nélkül az utcára lökjük az elismert menekülteket, akkor arra kárhoztatjuk őket, hogy a szociális ellátórendszer révén tartsák fenn magukat ‑ ezt önök sem akarhatják, képviselőtársaim!

A törvényjavaslat még egy hazug elemére mindenképpen fel kell hívnom képviselőtársaim figyelmét: az úgynevezett befogadottakra vonatkozó szabályokat az idegenrendészeti törvényből átteszik a menekültügyi törvénybe. Ez első hallásra csupán egy jogtechnikai változásnak tűnhet, azonban hatásait tekintve korántsem biztos, hogy az lesz. A befoga­dotti státusz ugyanis nem menekültjogi kategória, azok az emberek számítanak befogadottnak, akiket ugyan ki kellene utasítani, de nincs olyan biztonságos ország, ahová ez megtörténhetne, vagyis lényegében ez egy megtűrt státusz, aminek semmi keresnivalója a menekültügyi szabályozásban. Akkor vajon mi célt szolgálhat ez a módosítás? Alighanem így próbálják majd a menekültügyi eljárási statisztikákat torzítani, mintegy citrompótlóként alkalmazva a befogadotti kategóriát a menekült helyett.

Összességében tehát egy hazug, a gyűlöletkeltést és a gátlástalan mutyi céljait szolgáló törvényjavaslatot terjesztett a kormány az Országgyűlés elé. Ez a törvényjavaslat a Fidesz politikájának lényegét mutatja be: az idegenellenes, nacionalista indulatok felkorbácsolása, és miközben az ország lakosságának figyelmét leköti az egész világgal folytatott permanens szabadságharc, addig szabadon folyhat a gátlástalan mutyi, az ország vagyonának átjátszása a fideszes haveroknak. Aki pedig a lopást szóvá meri tenni, az áruló, nemzetellenes és az aktuális ellenség, az USA, az EU vagy éppen az illegális bevándorlók ügynöke.

Jobb lesz, ha észreveszik, kedves képviselőtársaim, hogy napról napra egyre több magyar ember lát át ezeken a visszataszító praktikákon. Ma még csak a parlamenti ellenzék, néhány hét és hónap múlva talán már a társadalom többsége fog nemet mondani a mutyikat kiszolgáló, szemfényvesztő törvényeikre. Az emberek előbb-utóbb számon fogják önökön kérni az oktatás és az egészségügyi rendszer kiszipolyozását, a befagyasztott illetményeket, egyre többen fogják hangosan megkérdezni: miként lettek milliárdosok a fideszes haverok, miként épül a fideszes nagybirtokos arisztokrácia? Előbb-utóbb minden képviselőnek számot kell adnia, aki az ilyen és ehhez hasonló törvényeket megszavazza és támogatja.

Az MSZP mélyen elítéli és megveti ezt a törvényjavaslatot, a leghatározottabban elutasítjuk azt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 52 2016.04.25. 2:18  51-57

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! A vagyonvédelmi cégek dolgozói a munkavállalók egyik leginkább kizsigerelt, legkiszolgáltatottabb csoportja; bérminimum alatti fizetések, ki nem adott szabadságok, kifizetetlen túlórák és a bejelentés nélküli foglalkoztatás nagy aránya jellemzi ezt a szektort ma is. Ezen a helyzeten az alvállalkozói láncok egyébként indokolt betiltása sem sokat változtatott. E tiltó rendelkezés kijátszásának módját szinte azonnal megtalálták a fekete- és szürkefoglalkoztatásból busás hasznot bezsebelő piaci szereplők: alvállalkozói szerződések helyett a munkaerő-kölcsönzés intézményével visszaélve tartják továbbra is kiszolgáltatott helyzetben a munkavállalókat. A színjáték tehát változatlanul folytatódik, a teljes szektorban továbbra is dübörög a feketegazdaság, munkaerő-kölcsönző cégek alakulnak és szűnnek meg, pörögnek a számlagyárak. A legtöbb vagyonőrnek egy év alatt papíron több munkáltatója is van, miközben ugyanott dolgozik, ugyanazt a formaruhát viseli, és ugyanattól a személytől kapja az utasításokat.

A hatóságok látszólag eljárások tömegeit folytatják le a vagyonőröket papíron foglalkoztató kamucégekkel szemben, miközben a hatalmas profitot bezsebelő fővállalkozók érintetlenek maradnak. Sőt, mi több, az állami szervek megrendelőként még elő is segítik a munkavállalók kizsigerelésén alapuló pénzszivattyú fenntartását. Legutóbb egy internetes hírportál közölt részletes cikket egy olyan cégről, amely a jól ismert módszerekkel, alvállalkozók közbeiktatásával látja el számos állami és önkormányzati épület őrzés-védelmét. Korábban még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is magyarázkodni kényszerült az objektumait védő vagyonőrök munkajogi helyzetét illetően.

Kérdezem tehát államtitkár urat, hogy a kormányzati szervek meddig asszisztálnak még a vagyonőrök kizsákmányolásához. Legalább az állami szervek miért nem követelik meg a nekik dolgozó őrző-védő cégektől a munkajogi szabályok maradéktalan betartását? Mikor lesznek végre hajlandók a törvény szigorával véget vetni ennek a munkavál­lalók megnyomorítására alapozott üzleti modellnek? Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 56 2016.04.25. 1:18  51-57

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Tisztelt Államtitkár Úr! Nyilván nem lehet elfogadni az ön válaszát. Ha az ön válasza egy percig is igaz lenne, és önök ezt a kérdést komolyan vennék, akkor nem születnének olyan cégek, amelyek konkrétan leírják, hogy ma is hogyan működik ez. Tíz- és százezreket a mai napig bejelentés nélkül kizsigerelnek, ellopják a pénzüket, államtitkár úr, de önök semmit nem csinálnak. (Kontrát Károly: Tegyen feljelentést!) Értem, hogy személyében vannak összefüggések a Fidesz meg akár a belügyminiszter úr és ezen terület között, de ez akkor is skandalum. Tízezreket rabszolgasorban tartanak, és önök páholyból nézik ezt! Kétezer forintos elnyert fővállalkozói díjból 400-500 forintot visz haza a nap végén a melós, a többit a munkaerő-kölcsönző cég és az egyszeres alvállalkozói szinten kilopják ebből.

Egyébként nem kell feljelentést tennem, mert Ba­ranya megyében nem is olyan régen egy fél várost elvittek számlagyártás és ilyen ügyek miatt, állam­titkár úr. De a rendszer továbbra is azon alapul, hogy a nap végén a melós éhezik, nincs bejelentve, s végül se nyugdíja, se egészségügyi ellátása nem lesz. Nem lehet elfogadni a válaszát, amíg ezen nem változtatnak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 114 2016.04.25. 2:14  113-120

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Legfőbb ügyész úr, ön március elején, március 10-én, csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank elnökével, Matolcsy Györggyel töltött egy kelle­mes éttermi találkozót, amelyről aztán kép is készült, és az önök hivatalos kommunikációja szerint az MNB által tett feljelentésekről ejtettek szót. Állítólag.

Utólag azonban a találkozó körülményei és az időzítése egész más megvilágításba teszik a helyzetet. Azok után találkoztak önök ugyanis, hogy az Alkotmánybírósághoz került az a szégyenletes MNB-tör­vény, amelyet a Fidesz megpróbált a Házon áterőszakolni, amely minden idők egyik legnagyobb Barba-trükkjével eltüntette volna a több mint 200 milliárd forintos MNB-s pénzeknek a közpénz jellegét. Önök ezek után kedélyesen, barátilag, mondhatni, családias környezetben beszélgettek a Magyar Nemzeti Bank elnökével.

Két kérdés adódik, hiszen azóta kiderült még valami: az, hogy a legfőbb ügyész úr legközvetlenebb hozzátartozója, felesége nemcsak az MNB egyik vezetője, de jelesül ezen cégek felügyelőbizottságai közül többnek elnöke és tagja. Ezeket most nem sorolom fel, de ilyen minőségében az itteni pénzköltésekkel kapcsolatban konkrétan büntetőjogi felelősséggel rendelkező tagja és vezetője ezeknek az alapítványoknak.

A másik kérdés, ami adódik természetesen, hogy azóta szintén világossá vált, legfőbb ügyész úr, hogy a Quaestor-ügyben önök képtelenek voltak még csak vádat emelni is normálisan. Azóta is vitában állnak a bírósággal, mégpedig egy olyan ügyben, amelyben szintén a Magyar Nemzeti Bank érintett, hiszen az ő felelősségi és felügyeleti jogkörébe tartozó ügyben sikerült Magyarország minden idők legnagyobb brókerbotrányát végrehajtani.

Kérdezem tehát legfőbb ügyész urat, hogy miről beszéltek ezen a megbeszélésen, és személyes érintettsége miatt milyen következményei lesznek ezeknek a kérdéseknek. Várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
144 118 2016.04.25. 1:18  113-120

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Legfőbb ügyész úr, akkor beszéljünk csak a legfontosabb kérdésről! Ön most azt akarja mondani ‑ illetve nem is mondott semmit ‑ a teljes magyar nyilvánosságnak, hogy önnek mint a törvényesség legfőbb őrének nincs mondanivalója és nincs kötelezettsége abban az ügyben, hogy az ön felesége konkrétan, személyesen érintett a Magyar Nemzeti Bank alapítványai körüli ügyekben, és büntetőjogi felelősséggel tartozik azért, hogy ott mi történt, s ezzel önnek nincs teendője, nincs még egy mondata sem.

Legfőbb Ügyész Úr! Szerintünk, szerintem az lenne az egyetlen tisztességes dolog, amivel megmentheti az egyébként az ön személye által már évek óta terhelt ügyészséget, valamint a tisztességes ügyészek munkáját és feddhetetlenségét, ha lemond a legfőbb ügyészi pozíciójáról, addig ‑ de nem is addig ‑, amíg a Magyar Nemzeti Bank ügyeit tisztességesen kivizsgálják.

Quaestor-ügyben Kovács Zoltán kormányszóvivőt megkérdezheti, milyen a népharag. Szerintem nem kéne megvárnia az ügyészségnek, amíg ez a népharag eléri önöket abban az ügyben, amiben még csak vádat emelni sem képesek.

Harmadrészt, és ez a személyes megjegyzésem (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ‑ tíz másodpercet kérek szépen ‑, szerintem egy normális országban, legfőbb ügyész úr, Hiszékeny Dezső felmentése után önnek már egyébként is be kellett volna adni a lemondását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
146 18 2016.04.27. 11:50  1-30

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves fideszes, KDNP-s Képvi­selőtársaim! Mielőtt a törvényjavaslat részleteibe belemegyünk, itt többen szóba hozták a párizsi és brüsszeli terrortámadásokat önök közül, ezért szerintem egy picit érdemes megállni és erről ejteni néhány szót.

Ugyanis szerintem az jogos kérdés nemcsak az ellenzék, hanem a magyar állampolgárok részéről is, hogy vajon mi történt Párizs óta Magyarországon, vajon mi történt a Fidesz-frakcióban, mi történt a KDNP-frakcióban, mi történt a magyar kormányban, hogy a párizsi terrortámadások után lassan hat hónappal vagyunk, és most kerül a parlament elé ez a csomag.

Mondom ezt azért, szerintem teljesen jogosan, mert decemberben nyújtottuk be azt a Btk.-ja­vas­latunkat, amelyet a BM által levezényelt megbeszélés végén, ma már maga a BM is a javaslata részévé tett. Én emlékszem rá, decemberben ország-világ előtt az önök frakcióvezetője konkrétan annyit mondott a mi javaslatunkra, amit most az önök kormánya is benyújtott, hogy ez egy orwelli javaslat és tárgyalni sem lehet róla; mondta Kósa Lajos nyilván szakmailag megalapozottan, és ahogy őtőle elvárjuk a Honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként ebben az ügyben.

Aztán január 25-én mi minden egyes frakciónak megküldtünk egy többoldalas javaslatcsomagot arról, hogy szerintünk mit kéne tenni, és amelyben egyébként többek között a nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervek anyagi megerősítése, többek között a TEK jogállásának rendezése, többek között ismét a Btk.-javaslatunk és számos olyan dolog volt, ami akár még a mostani javaslatban is fellelhető. Csakhogy ezt követően önök a parlamentben konkrétan leszavazták azt a javaslatunkat, amely tízmilliárd forintot csoportosított volna át azoknak a rendvédelmi és titkosszolgálati szerveknek, akiknek egyébként a nap végén valójában garantálnia kell a magyar emberek biztonságát.

Önök leszavazták kétszer azt a javaslatunkat, amit, mondjuk, pártpolitikai elfogultsággal szerintem nehéz vádolni, hogy egy ilyen időszakban legyen már kedves a kormány, és legalább azt a létszámot töltse fel a honvédségnél, ami a törvényben elő van írva, hogy annyi katonának kéne lenni Magyarországon. Nonszensz, hogy kerítés őrzésére és minden más feladatra is felhasználjuk ma úgy a katonákat, hogy maga a vezérkari főnök beismeri, hogy majdnem egynegyednyi, majdnem egyharmadnyi létszám hiányzik a Magyar Honvédségből az alapfeladatai ellátásához. És kétszer leszavazzák a parlamentben, szóba se állnak ezekben az ügyekben.

Ezt csak azért mondom el, mert szerintem ez nem pártpolitikai kérdés. Szerintem világossá vált, hogy amikről mi hónapok óta beszélünk, azok nem ellenzék-kormány viták. Szakmai javaslatokat tettünk le, amelyeket önök pártpolitikai megfontolásból egyszerűen napirendre se vettek, és szóba se voltak hajlandóak állni ebben az ügyben. És szerintem ez azért óriási felelőtlenség, még egyszer mondom, mert önöknek Párizs után a brüsszeli terrortámadásokat kellett megvárniuk, hogy ebben az ügyben ér­dem­ben lépjenek.

Azt gondolom, itt a vezérszónoki körben illett volna például személy szerint Kósa Lajosnak annyit mondania, hogy elnézést kér ezért a hozzáállásért, elnézést kér azokért a mondatokért, amelyeket az elmúlt hónapban ebben az ügyben ő személyesen is tett, különben elég skizofrén pillanat lesz, amikor megszavazza az általa néhány hónappal ezelőtt még orwellinek titulált Btk.-módosítást például, de lehet, hogy neki ez nem okoz gondot, nem tudom; szerintem így lett volna jó. És szerintem, államtitkár úr, illett volna megtisztelnie a miniszter úrnak a Magyar Országgyűlést egy ilyen kétharmados, kifejezetten és kizárólag parlamenti konszenzussal elfogadható törvényjavaslat miniszteri expozéja idejére.

Ami egyébként a javaslatot illeti: azt, hogy a Ter­ror­elhárítási Központ koncepciója és a Terror­elhárítási Központ jelen formájában megbukott, azt gondolom, ennek a törvényjavaslatnak a BM által előterjesztett része teszi a legvilágosabbá, és felér egy beismerő vallomással a kormány részéről. A Tibek létrehozása azt mondja, sőt voltak olyan kormányzati megszólalások, ahol ezt konkrétan el is mondták, azt mutatja nekünk, hogy a kormány elégedetlen a Terrorelhárítási Központ tevékenységével, belátta, hogy a TEK mai felállásában nem tudja garantálni az emberek biztonságát.

A koncepció része az volt, államtitkár úr, ön is pontosan tudja, hogy a titkosszolgálatoktól elvették azokat a jogosítványokat és feladatokat, amelyek a terrorelemzéssel, a terrorhelyzet információgyűjtésével és ‑elemzésével kapcsolatos feladatok voltak, elsősorban az Alkotmányvédelmi Hivataltól, odaadták a Terrorelhárítási Központnak, ma pedig a Tibek létrehozását is azzal indokolják, hogy bizony-bizony ezen a területen nagyon-nagyon nagy a hiányosság, és hogy a kormányt az elmúlt hónapokban összevissza informálták ezek a titkosszolgálati szervek, illetve maga a TEK is, és ez nem lehetséges.

Ezzel egyetértünk, csak az a helyzet, csatlakozva egyébként mind a közjogi szerepéhez a TEK-nek, mind pedig a szakmai szerepéhez a TEK-nek, hogy szerintem felülvizsgálatra szorul ez a kérdés. A továbbiakban is azt mondjuk, ez egy nagyon jó kis kommandó, nagyon jó, hogy vannak felszerelt nagy terepjárói meg páncélozott harcjárművei és jól kiképzett kommandósai a TEK-nek, de ez a szerv abban a koncepcióban, hogy ő majd a terrorelhárítás minden fázisát a kezébe veszi, és az információkat is begyűjti, elemzi, és tudja például, hogy mi a különbség egy beöltözött jedi lovag és egy terrorista között, ebben a részben szemmel láthatóan a Terror­el­hárítási Központ továbbra sem működik úgy, ahogy kellene.

(10.30)

Remélhetőleg a Tibek létrehozása ezen a területen valóban megalapozott és jól elemzett információkhoz tudja juttatni a döntéshozókat, és én elsősorban nem is a politikai döntéshozókat szeretném ilyen információkhoz juttatni, mert ezen a területen a politikának szerintem semmi keresnivalója nincsen, de mondjuk, azoknak a rendészeti vezetőknek, akiknek el kell döntenie, hogy milyen reakciót tesz egy-egy támadás, fenyegetettség esetén, azoknak nagyon fontos, hogy pontos információkkal rendelkezzenek.

Azt gondoljuk a továbbiakban, hogy a jelenleg benyújtott törvényjavaslat, ahogy azt képviselőtársam, Molnár Zsolt is elmondta, például a tömegrendezvények betiltása tekintetében egyáltalán nem jó. A szándékot értjük, a felelősséget értjük, tehát, hogy kell valaki legyen az országban, aki felelősen meg tud hozni egy döntést más emberek életének megóvása érdekében, de nem tudják nekem se jogilag, se praktikusan elmondani, hogy ennek mi köze van például a katasztrófavédelmi törvényhez. Mi köze van a terrorhelyzet fenyegetettsége esetén lévő tömegrendezvények betiltásának a katasztrófavédelmi törvényhez, amely egyébként az elemi és ipari katasztrófák kezeléséről szól elsősorban? Nem tudják megindokolni, hogy rendeleti szabályozásban hogyan lehetne egyébként tömegesen jogkorlátozó tevékenységet vagy döntéseket hozni.

Teszem hozzá, nemcsak a gyülekezési törvény az érdekes, nem tudom, erre kitért-e képviselőtársam, de ebben a megfogalmazásban, ahogy önök most beterjesztették, például a vallás és hit szabadságát is érinti, hiszen ha belegondolnak, egy rendeleti úton történő mindenféle tömegrendezvény betiltása valójában érinti és érinteni fogja akár a hitéleti tevékenységet, akár a vasárnapi templomba járást is.

Tehát ezen a dolgon az látszik, hogy nincs végiggondolva, és nincs jól megtalálva a helye a jogrendszerben, ezért mi ehhez módosító javaslatot fogunk benyújtani, megítélésünk szerint szakmailag megalapozott helyen, szerintünk a rendőrségi törvényben van ennek a helye, és megítélésünk szerint megfelelő jogállami garanciával fogunk tudni megfelelni annak a célnak, hogy legyen Magyarországon felelőse annak, hogy az emberek életét meg lehessen védeni. De az biztos, hogy nem ez a megoldás, és mi kérjük cserébe, inkább most megfordítanám, önöket, főleg a Fidesz-KDNP-frakciót, hogy ezt érdemben nézzék meg, vizsgálják meg; legalábbis, ha a nap végén is konszenzust szeretnének, és szeretnék, ha ezt a törvényt a mi frakciónk megszavazná. Nyilván ez egy eldöntendő kérdés az önök részéről.

Végezetül maga a törvényjavaslat és a HM-s javaslat viszonyáról két mondatot. Szóval, szerintem világosan látszik, és abszolút alátámasztotta a mi eddigi hozzáállásunkat az, hogy a tegnapi napon ismét egy alaptörvény-módosítást fideszes egyéni képviselők nyújtottak be ide az Országgyűlésbe. Világossá teszi, hogy politikai játszma, politikai, nem is tudom, minek nevezzem azt, amit a Honvédelmi Minisztérium az elmúlt időszakban csinált, nyilván feladatot hajtott végre.

Ez az ő lelkiismeretét terheli, hogy ilyenben részt vesz, de ez egy játék volt; amiben egyébként sze­rintem, ez az én magánvéleményem, majd reagálnak rá kollégáink, abban is hiba volt részt venni, hogy egy ilyen bohózatba elmenjenek ötpárti egyeztetésre. Ötpárti egyeztetésekre, ahol az ellenzék még ki sem jön, már a kormánypárt elmondja, hogy mi történt ott bent, ráadásul nem volt igaz, a következő héten elmennek egy egyeztetésre, majd tíz perc múlva kiáll a kormánypárt, és közli, hogy ja, ő így benyújtja a javaslatot. Jó napot kívánok!

Most pedig egyébként látjuk, hogy fogja magát, és néhány fideszes képviselő úgy gondolja, hogy majd ő személy szerint az, akinek dolga egy alaptörvény-módosítást benyújtani. Kérdezem önöket, akkor minek tartjuk a kormányt. Akkor minek ül ott Simicskó úr ötpártikat tartani? Hát milyen bohózat ez, képviselőtársaim?!

Tökéletesen látszik, hogy ez egy politikai játék része, és tökéletesen látszik az, ami a BM-ben történt, az meg még a mi megítélésünk szerint is a kormánytól elvárható módon egy problémára való reakció volt, amire a kormány a szöveg benyújtása előtt érdemi egyeztetéseket tartott a parlament többi pártjával. Nyilván nem azért, mert szeretjük egymást vagy nem, hanem azért, mert a kétharmados többség miatt ez normáliséknál így kell hogy működjön.

Ezt csak azért mondtam el, mert szeretném továbbra is nagyon világossá tenni, hogy azzal, hogy tegnap fideszes képviselők nyújtották be ezt a javaslatot, még inkább alátámasztja, és megkönnyíti azt a döntésünket, hogy ebben nem lehet részt venni. És még inkább világosan megmutatja Magyarország polgárainak, hogy ha a módosító javaslatainkat és akár az LMP-sekét is támogatni fogják itt a parlamentben, akkor a BM javaslatát pedig meg lehet szavazni, mert az egy szakmai javaslat annak érdekében, hogy a kormány meg tudja védeni polgárait. Óriási különbség van a kettő között, és ezért óriási különbség van a mi részvételünkben és politikai hozzáállásunkban is a két törvényjavaslat tekintetében.

Mi kérnénk szépen, hogy a fennmaradó jogi- és jogállamigarancia-hiányokról szóló javaslatainkat érdemben fontolják meg, és nyilvánvalóan, ahogy mondtuk, mi ettől tesszük függővé a végszavazásnál való viselkedésünket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
147 107 2016.05.02. 0:17  106-107

HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szerintem a kérdésemből is kiderül, hogy személyesen Orbán Viktort tartom felelősnek azért, ami a Magyar Nemzeti Bank környékén és a Legfőbb Ügyészség környékén az utóbbi években történik, ezért személyesen fogom tőle várni a választ. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 116 2016.05.09. 1:59  115-122

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszterelnök úr, ön 2010 októberében itt, a Ház falai között az alábbiakat mondta: „A nemzeti együttműködés rendszerében az a világ nem jöhet vissza, amikor nem tudjuk a közérdeket érvényesíteni a magánérdekkel szemben.”

Mekkorát fordult a világ azóta, ugye, miniszterelnök úr! Azóta a nemzeti együttműködés rendszere átalakult a nemzeti együttbűnözés rendszerévé, ahol a Fidesz parlamenti többségét felhasználva egyszerűen kifosztja ezt a jobb sorsra érdemes országot. A rendszer pedig működik. Az agyonadóztatott népnek rezsicsökkentéssel és különböző szabadságharcokkal betömik a száját, miközben a háttérben folyik a szabad rablás. Százmilliárdokat spórolnak a nyugdíjasokon, az egészségügyön, az oktatáson, miközben, láss csodát, százmilliárdok mennek stadionokra, alapítványokon és irányított közbeszerzéseken keresztül haverok, rokonok magánérdekeltségébe.

Mégis a legkirívóbb, az egész országot méltán felháborító, ipari méretű lopás és károkozás az ön jobbkezéhez, Matolcsy Györgyhöz, az MNB elnökéhez fűződik. Előbb az Quaestor-botrány 230 milliárdjának eltüntetéséhez asszisztált, majd a devizahitelesektől elvett 260 milliárd forintról derült ki, hogy közpénzjellegét elveszítve a saját pereputtyuk, haverjaik, rokonaik magánzsebét tömték belőle. Miközben a másik kedvenc közjogi méltósága, a volt fideszes országgyűlésiképviselő-jelölt, Polt Péter legfőbb ügyész évek óta asszisztál a gazemberségek eltussolásában.

Kérem, miniszterelnök úr, most az egyszer válaszoljon egyenesen a kérdésekre! Mégis hogyan történhetett meg az a szégyen, hogy a legfőbb ügyész családtagjain keresztül személyesen érintett a Quaes­tor-ügyben és az MNB alapítványainak ügyében, és még mindig a helyén van? Meddig tűri még, hogy ez a két ember meghazudtoljon mindent, amit maga miniszterelnökként kijelentett és vállalt? Vagy ismerje be végre, hogy ez az ön személyes érdeke, és büszkén vállalja, hogy az egész egy előre megtervezett országkifosztási akció része. Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
148 120 2016.05.09. 0:59  115-122

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót. Miniszterelnök úr, ne haragudjon, hogy ezt mondom, de mit gondol, ki maga. Teljhatalmú kormányzó vagy király? Maga ennek az országnak a felelős miniszterelnöke. Ha az ön által jelölt és az ön pártja által megválasztott olyan emberek, akik kőkemény korrupciós ügybe keverednek százmilliárdokkal, akkor önnek kutya kötelessége érdemi választ adni ebben a parlamentben és ennek a Háznak a falai között. Mindenki tudja, hogy ők az ön személyes kinevezettei! Miniszterelnök úr, előbb-utóbb ön vállalni fogja a felelősséget! Az elődje, akivel ‑ tegyük hozzá, őszintén mondom ‑ ez az ország akkor járna a legjobban, ha mind a kettőjüket kilőnénk valahova a Holdra, akkor lenne béke és nyugalom végre ebben az országban, de ez nem menti fel magát az alól, hogy ma érdemben válaszoljon a kérdésekre.

Ami pedig a személyes megtámadásomat illeti, miniszterelnök úr: a múltkor is nagyon csúnyán hazudott velem kapcsolatban. A bíróságon fogok elégtételt venni emiatt! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
152 96 2016.05.13. 6:26  73-118

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én a törvényjavaslat olyan részéhez szeretnék hozzászólni, amely alapján bizton kijelenthetjük, hogy ez nem a 2017. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat, hanem egyszerűen hívhatjuk a közpénzek zavartalan hazahordásának vagy hazalopásának megalapozásáról szóló törvényjavaslatnak.

A törvényjavaslat minden bizonnyal legpofátlanabb eleme a köztulajdonban, vagyis a magyar adófizetők tulajdonában álló cégek adatainak lényegében teljes körű titkosítása. Persze van itt mindenféle piaci versenyfeltételekre vonatkozó hangzatos érv, hallhattunk már államtitkár úrtól is ilyet, de már nem azokat az időket éljük, tisztelt államtitkár úr, amikor a Fidesz ezzel bárkit meg tud győzni, és külön érdeklődéssel hallgatnám az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy a Magyar Villamos Műveknek milyen piaci hátrányt okozott az, hogy a közpénzekkel el kellett számolnia.

Ezt megelőzően évekig hallgattuk Matolcsy György jegybankelnököt, aki hangzatosan azzal kérkedett, hogy a Magyar Nemzeti Bank pénze nem közpénz. Orbán Viktor jobbkeze nyilvánvalóan azt képzelte magáról, hogy ő maga a magyar nemzet, így magánvagyonként rendelkezhet annak pénzével. Amikor azonban a nemzeti együttműködés rendszerének szellemiségét még nem kellően átérző bíróságok nem osztották ezt a furcsa jogértelmezést, akkor egy ugyanilyen pofátlan törvényjavaslatot nyújtottak be önök az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásának titkosításával kapcsolatban. Ez a kétségbeesés szülte politikai húzás olyan vállalhatatlan és átlátszó volt, amihez már Áder János és a Fideszt igen megértő Alkotmánybíróság sem asszisztált.

Ma már pontosan érthető a kétségbeesésük oka. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Nemzeti Bank százmilliárdjait klientúraépítésre, a haverok kifizetésére használták. Ha akkor a titkosításra vonatkozó törvényük hatályba lépett volna, akkor továbbra is akadálytalanul szivattyúzhatnák ki a közpénzt, épülhetnének továbbra is a kastélyok a fideszes új arisztokráciának. Döbbenetes módon a lebukás után nemhogy bocsánatot kértek volna a magyar néptől, és felhagynának a lopással, hanem újabb pénzcsapot keresnek, mindezt pedig nem is rejtik véka alá, sőt még büszkék is rá, mint Orbán Viktor a felcsúti kisvasútjára.

Ezúttal az állami tulajdonú cégek vannak soron. Belenevetnek a választók szemébe, és idehozzák ezt a törvényt, amiben ugyanazzal a módszerrel akarják titkosítani a közpénzek ellopását, mint azt a Nemzeti Bank alapítványai esetében megkísérelték. Legalább már arra rájöttek, hogy az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek ugyan, de biztosan. Hiába próbálkoznak mindenféle jogi csűrcsavarral, most már sorra születnek az ítéletek a hónapokkal, évekkel ezelőtt indított adatkiadási ügyekben. A kiperelt adatok pedig kétséget kizáróan bizonyítják azt, amit korábban mindenki csak sejtett: a háttérben igenis folyik a gátlástalan lopás.

Ezért akarnak a törvényalkotás eszközével visszaélve egyszer s mindenkorra titkosítani minden adatot. Azért, hogy biztosítsák a közpénzek háborítatlan lenyúlásának kialakított gyakorlatát, képesek törvénybe foglalni, hogy a közpénznek nincs köze az adófizetőkhöz? Mi lesz a következő lépés, államtitkár úr? Törvénybe fogják foglalni, hogy az nem lopás, ha valaki a Fidesz párttagkönyvével rendelkezve nyúlja le a közvagyont?

Az pedig egyenesen nevetséges, hogy jogi érvekkel próbálják bizonygatni, hogy a törvényjavaslatuk nem a visszaélést szolgálja. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke ‑ amit ön is hivatkozott ‑ maga is leírja, hogy a törvényjavaslat aránytalanul korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjogot. Hasonlóképpen foglalt állást a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is.

Engedje meg, hogy szó szerint idézzem az OBH elnökének megírt írásos véleményét, amit ehhez a törvényjavaslathoz küldött meg. A módosítás korlátozza a köztulajdonban álló gazdasági társaság, valamint az általa irányított vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos adatok megismerhetőségét. A szabályozás indokául a tisztességes piaci verseny szempontjából okozott hátrány potenciális lehetősége, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy az általa irányított vállalkozás jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekének védelme szolgál. A javaslat azonban aránytalanul korlátozza a közérdekű adatok megismeréséhez való alapvető jogot az említett alanyi kör esetén. A Kúria töretlen gyakorlata szerint az állami pénzt kezelő gazdasági társaságok mindenképpen ‑ még egyszer mondom: mindenképpen ‑ kötelesek kiadni a javaslat által is érintett adatokat. Ez a korlátozás nem minősül az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy devizapolitikai, illetve külügyi kapcsolatokhoz, nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő érdek mentén szükségszerű korlátozásnak, ekként kétséges, hogy egyáltalán van-e jogszabályi alapja annak, amit önök most beterjesztettek a parlament elé. Ezt az Országos Bírósági Hivatal elnöke írja a Magyar Országgyűlésnek, nagyon-nagyon világossá téve, hogy a jogi alapja is megkérdőjelezhető, s teljesen pontosan és világosan leírva, hogy akármilyen törvényt hoznak önök, ezeket az adatokat mindenképpen kötelesek lesznek kiadni ezek a cégek.

Hazugság az az állítás is, hogy jelenleg az állami cégek versenyhátrányban lennének a túlzott átláthatóság miatt. Egyébként már maga az állítás is annyira nonszensz, hogy az ember nem tudja, sírjon vagy nevessen. Valójában most is az a kikristályosodott bírósági gyakorlat, hogy nem köteles az adatkezelő teljesíteni az adatkérést, ha valóban bizonyítja, hogy az adat kiadása aránytalan sérelemmel járna. Ennyit az önök úgymond jogi érveiről.

Ez a javaslat ugyanolyan átlátszó, mint a Nemzeti Bank esetében volt. Fideszes képviselőtársaim is jobban teszik, ha tanulnak abból az esetből, Áder János korábbi vétójából, az Alkotmánybíróság döntéséből, ha hallgatnak az Országos Bírósági Hivatal és a NAIH elnökének intő szavaira. Inkább az ő aggódó figyelmeztetésükre hallgatva vonják vissza ezt a javaslatot, mintsem később a népharag kényszerítse ki ezt önökből. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
160 57 2016.06.07. 10:19  50-69

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Bizottság rendelettervezetéről és az azt támadó, most előttünk fekvő határozati javaslatról röviden összefoglalva az MSZP álláspontja következő.

(14.10)

1. Meggyőződésünk, hogy a menekültválságot csak közös európai fellépéssel lehet hatékonyan kezelni. Ehhez közös európai határvédelemre és menekültügyi rendszerre van szükség. Ennek terhei és felelőssége nem háríthatók kizárólag a határ menti tagállamokra.

2. Ezért elvi éllel elutasítjuk azt a fideszes álláspontot, miszerint a tagállamok egyedül hatékonyabban képesek kezelni a válságot, mint egy erős Európai Unió, ez a rövidlátó politika belső határok nélküli schengeni övezet teljes szétesésének veszélyét hordozza magában.

3. Az Európai Bizottság vitatott rendelettervezete viszont alkalmatlan a menekültválság kezelésére, mert nem visz közelebb a rendszerszintű megoldást jelentő, égetően szükséges európai intézményrendszer megteremtéséhez. Ráadásul az Európai Bizottság rendelettervezete 250 ezer euró/fő fizetési kötelezettséget ró azon tagállamokra, amelyek átmenetileg kimaradnak a menedékkérelmek elosztására kidolgozott mechanizmusból. Ez az összeg meghaladja a menedékkérelem elbírálását átvevő tagállamok költségeit, így ez a fizetési kötelezettség egyértelműen sérti az Európai Unió alapszerződésének 5. cikke szerinti arányosság elvét. Az arányosság elvének sérelme miatt az MSZP is meg fogja szavazni a sárga lapos eljárás megindításáról szóló határozati javaslatot.

A továbbiakban az MSZP e pontokba szedett álláspontját kívánom részletesebben ismertetni. Először is, meggyőződésünk, hogy a menekültválságot csak közös európai fellépéssel lehet hatékonyan kezelni. Egyetlen hosszú távú, működőképes, rendszerszintű megoldás a közös, uniós szintű határvédelem megteremtése, az uniós szinten megszervezett közös menekültügyi rendszer kialakítása, valamint a közös kül- és biztonságpolitika megerősítése és a válságövezetekben való aktívabb szerepvállalás. Az Unió külső határán kell megszervezni a menedékkérelmek elbírálását és a kérelmezők ideiglenes elhelyezését. Ugyancsak uniós szinten kell megszervezni a védelemben részesített személyek befogadását, továbbá közösen kell gondoskodni mindazoknak a hazajuttatásáról, kitoloncolásáról, akik nem jogosultak menedékjogra. Mindehhez uniós határvédelmi szervre, menekültügyi szervezetre és a menekültpolitikára vonatkozó uniós szabályok teljes megújítására van szükség. A hatályos uniós szabályozás, az úgynevezett Dublin III. rendelet ugyanis teljesen és javíthatatlanul alkalmatlan a kialakult helyzet kezelésére. A Dublin III. rendelet rendkívül igazságtalan módon mind a határvédelem, mind a menekültek tekintetében minden jogi felelősséget az Unió külső határain fekvő országokra hárít. Ezen alapvetően a Bizottság mostani rendelettervezete sem akar változtatni.

Az MSZP a közös európai szabályozás koncepciójára vonatkozó javaslatát múlt év szeptemberében benyújtotta az Országgyűlésnek. Az általunk kidolgozott határozati javaslat ennek a hatékony, egységes európai megoldásnak a képviseletére kötelezte volna a magyar kormányt. A múlt év szeptembere óta több alkalommal megfogalmazott MSZP-s javaslat visszaköszönt az európai politikában is. A közös uniós határ- és parti őrség kialakítása már az Európai Bizottság javaslatai között is szerepel, és a hétvégén az osztrák külügyminiszter fogalmazott meg a miénkhez hasonló javaslatokat.

Sajnos azonban az Európai Bizottság kellő muníciót szolgáltat az euroszkeptikus érvelésekhez is. Az Európai Bizottság javaslata alkalmatlan a menekültválság rendszerszintű, hatékony kezelésére, ugyanis az nem visz közelebb az uniós szinten megszervezett határvédelemhez, nem teremti meg a menedékkérelmek külső határokon történő elbírálásának feltételeit. Ehelyett az alapvetően elhibázott dublini rendeletet toldozgatja tovább, ami minden jogi felelősséget, mint ahogy mondtam, a külső országokra hárít. Az Unió külső határai védelme igenis minden uniós tagállam közös felelőssége kell hogy legyen, vállaljanak ebben felelősséget a nyugat-európai államok is. Ma talán úgy tűnhet, ez Görögország és Olaszország problémája, azonban az őszi parlamenti vitához hasonlóan ezúttal is szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét arra a szerencsétlen körülményre, hogy Magyarország sem az Unió szívében, hanem annak határán fekszik. Ez pedig nem puszta elméleti kockázat. Alig egy éve, hogy lecsengett a Koszovóból kiinduló menekülthullám, amit az útba eső legelső schengeni államként éppen Magyarországnak kellett volna kezelnie. Akkor a most oly dölyfös Orbán-kormány tudományából is csak annyira futotta, hogy egy regisztrációt követően mindenkit hagytak Nyugatra távozni. Ez is egyértelmű figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy az Unió külső határán fekvő országként Magyarországnak sem most, sem hosszabb távon nem érdeke egy olyan szabályozás fenntartása, amely minden terhet a határon fekvő országokra hárít. Éppen ezért összeurópai szempontból és a magyar nemzeti érdek szempontjából is elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság továbbra is ragaszkodik a dublini rendszerhez.

Elfogadhatatlan továbbá, hogy nem a menekülteljárások hatékonyabbá tétele, hanem a menedékkérők Európán belüli mozgatása áll az Európai Bizottság erőfeszítésének központjában. Nem annak kellene ugyanis a központi kérdésnek lennie, hogy hol bírálják el a menedékkérelmet, hanem annak, hogy a kérelmező jogosult-e egyáltalán menedékjogi védelemre vagy sem. Erről azonban az európai fórumokon alig esik szó. Ez a megközelítés nemcsak ész­sze­rűtlen és biztonsági szempontból aggályos, sőt kockázatos, de a menedékkérőkkel szemben is méltánytalan helyzeteket eredményezhet. Ugyanis az a menedékkérő, akit beengedtek az Európai Unió területére, és eljutott, mondjuk, Németországba vagy Svéd­országba, már azt hiheti, elérte célját, a csalódás annál nagyobb lesz, ha az eljárás végén kiderül, hogy visszatoloncolják hazájába.

Mindenkinek, azaz a menekülteknek, az Európai Unió tagállamainak és nem utolsósorban minden európai polgárnak az az érdeke, hogy minél gyorsabban, lehetőleg még az Unió külső határainál tisztázzák: ki az, aki valóban háború és üldöztetés elől menekül és ki nem. Láthatóan azonban ezt a lényegi kérdést az Európai Bizottság sokadlagosnak tekinti, és ez tükröződik ebben az alapvetően elhibázott rendelettervezetben is. Szemben a Bizottság ősszel ismertetett rendelettervezetével, ez az újabb javaslat nemcsak célszerűtlen, ésszerűtlen és koncepcionálisan hibás, de egyes rendelkezései az Unió alapszerződését is sértik, ugyanis nyilvánvalóan aránytalan 250 ezer euró/fő fizetésére kötelezni azokat a tagállamokat, amelyek átmenetileg nem vesznek részt a menedékkérelmek elosztására vonatkozó mechanizmusban. Ez az összeg meghaladja, mint mondtam, a menedékkérelem elbírálását átvevő tagállam feltételezhető költségeit. Emellett a rendelettervezet hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, miszerint a határ menti államok a menedékkérő határátlépésétől számított egy év után mentesülnek a menekültügyi eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól. Így az úgynevezett dublini átadási eljárás keretében a menedékkérőket akár évek múltán is vissza lehetne toloncolni a határ menti országokba. A határ menti országokra vonatkozó időkorlátozás nélküli kötelezettség szintén aránytalan terhet jelent.

Mindezekre figyelemmel az Európai Bizottság rendelettervezete megítélésünk szerint sérti az Európai Unió alapszerződésének 5. cikke szerinti arányosság elvét. Ezért az MSZP a Bizottság javaslatát nem támogatja, a határozati javaslatot, a sárga lapos eljárást pedig igen szavazatával támogatni fogja, és meg fogja szavazni. Azt szeretnénk elérni, hogyha a magyar kormány, a magyar parlament és egyébként az Unió tagállamainak döntő többsége rá tudná bírni az Európai Bizottságot, hogy értse meg: az európai menekültválságot mindaddig nem lehet kezelni, amíg világosan el nem választjuk a valódi üldöztetés, háborús övezetből vagy politikai okokból menekülő embereket az egyébként bevándorlási céllal, munkavállalási céllal érkező migránsoktól, bevándorlóktól. Ez a bizottsági javaslat erre egyetlen mondatot nem szán. Ez a bizottsági javaslat csak arról szól, hogy a már ideérkező embereket hogy osztjuk szét egymás között.

Ennek a javaslatnak hiányzik az eleje és hiányzik a legvége. Az eleje az, hogy amint az előbb mondtam, legyen világos, hogy ki a menekült és ki nem, és azt gondolom, nincsen fideszes képviselő, maga Orbán Viktor is világossá tette, hogy valódi háborús menekülteknek és politikai menekülteknek egyetlenegy európai ország sem fordíthat hátat. És derüljön ki, hogy ki nem az, azokkal kapcsolatban pedig minden tagállamnak megvan a saját szuverén joga, hogy eldöntse, hogy kívánja-e a saját munkaerőpiacán alkalmazni őket vagy nem, de az nem az európai menekültügyi eljárás része.

Ha ezt végre tudjuk tisztázni, akkor az európai menekültproblémának a legnagyobb kérdésére választ tudunk adni. És akkor, azt gondolom, lehet méltányos egy európai akár elosztási mechanizmus, ami nyilvánvalóan nem milliókról és százezrekről, hanem maximum tízezrekről szólhatna évente, aminek a szétosztása, azt gondolom, hogy egyetlenegy európai ország szempontjából sem lehet más, mint alapvető erkölcsi kérdés, sem anyagi, sem más problémát nem okozhat.

Végezetül arról is szólni kellene majd egy bizottsági javaslatnak, hogy mit tud tenni Európa azokkal az ideérkezőkkel, akiknek semmilyen valódi jogalapja nincsen arra, hogy Európában tartózkodjanak, és itt maradjanak. Tehát sem nem menekültek, sem nem kaptak letelepedési, bevándorlási vagy munkavállalási engedélyt. Az ő hazajuttatásuk szintén olyan ügy, amit egyetlen tagállam sem tud ‑ és ezt Magyarország már kipróbálta ‑ önerőből megoldani.

Amíg ezekre a kérdésekre nem kapunk választ, addig az Európai Bizottság javaslata számunkra sem támogatható. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az LMP soraiból. ‑ Szór­vá­nyos taps a Fidesz padsoraiból.)

(14.20)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 144-146 2016.09.12. 0:22  143-146

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Elnök úr, miután a miniszterelnök úr itt hosszú éveken keresztül az offshore elleni fellépés Grál-lovagjaként mutatkozott…

ELNÖK: Képviselő úr, kérem szépen, igennel és nemmel válaszoljon.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): …örülnék neki, ha ő személyesen tudna válaszolni erre, ezért meg fogom várni, amíg bejön. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 154-158 2016.09.12. 1:35  153-164

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Én nem olvastam a házszabályban, hogy igennel vagy nemmel kell válaszolni a feltett kérdésre…

ELNÖK: Képviselő úr, igen…

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): …de szerintem majd a házbizottsági ülésen ezt meg lehetne beszélni. Egyébként a rövid válaszom most az, hogy igen. (Derültség az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Képviselő úr, öné a szó. (Közbeszólások és derültség.) Képviselő úr, öné a szó.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Pontosan nem értem, hogy esetleg a naptáraik egyeztetésén túl miért önt jelölte ki a miniszterelnök úr ennek a kérdésnek a megválaszolására, hiszen a kérdésből világosan kiderül, hogy minden adat hivatalosan és törvény szerint Rogán Antal miniszternél van meg.

De azért megpróbálom, és próbálom mindenféle politikai sallangtól mentesen, egyszerűen megkérdezni öntől, és ilyen típusú választ várnék én nagy tisztelettel öntől is: mennyit költ a magyar kormány közpénzből az augusztus 14-től október 2-ig tartó kampányidőszakban a népszavazási kampányra, a miniszterelnöki levélre, a plakátokra, a 4,1 millió háztartásba elkerülő szóróanyagokra, az elefántfülnek hívott köztéri, egyéb más hirdetésekre, televíziós, rádiós és nyomtatott sajtóban megjelenő, egyéb hirdetésekre, reklámokra? Kérném szépen, hogy egy pontos összeget jelöljön meg, ha teheti. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
165 162 2016.09.12. 1:11  153-164

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Erre szokták azt mondani, miniszter úr, hogy egyetemi szintű süketelés. Két perce lett volna arra, hogy mondjon egy számot. Igen, jól tudja, törvény adta kötelessége, ez is a házszabályban meg más törvényekben is. Kettő: miniszter úr, ebben az országban nem mindenki tud ám népszavazást kiírni. Van, akinek egy nyilvános intézmény kapujában kopasz verőlegényeken kell átvernie magát, és ezek után semmilyen következménye ebben az országban ennek nincsen. (Közbeszólások az MSZP soraiban.) Mondja meg, hogy miért titkolózik Rogán miniszter úr! És igen, neki kellett volna itt lennie, mert ő tudja a számokat. Én bent voltam, miniszter úr, vettem a fáradságot, és képviselői jogommal élve bementem a minisztériumba, kértem a pontos adatokat kimásolni. Ma reggel ott voltam, a szemembe hazudtak a kollégái. Letagadták azt is, amiben maradtunk. Egyetlenegy darab papírt ki nem adtak. Mit titkolnak, miniszter úr? 3,9 milliárd forintot írnak a válaszukban, miközben az általam megnézett papírokból 3,1 milliárd jött csak ki. Hol a maradék 900 millió? (Bangóné Borbély Ildikó: Ellopták!) Kire, mire költik? Hol van a pénz, miniszter úr? Ezt is tudniuk kell a magyar választópolgároknak! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
168 112 2016.09.19. 0:03  111-112

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Nem fogadom el a miniszter úr személyét.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
169 144-146 2016.09.26. 0:21  143-146

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Nem tudom, melyik lesz előbb, Varga Mihály miniszterelnök, vagy hogy Orbán Viktor bejön válaszolni a kérdésre, de mindenképpen…

ELNÖK: Képviselő úr, a válaszát várom.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Mindenképpen megvárom a vasárnapi népszavazást; biztos, hogy közelebb hoz az eredményhez minket. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
170 143 2016.09.27. 9:56  138-151

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a kormányzati és jogalkotási inkompetencia egy újabb látványos bizonyítéka. A 74 oldalas, mindenféle összefüggést nélkülöző sa­látatörvény nagy része nem több az Orbán-kor­mány által benyújtott törvények utólagos hibajavításánál. Például módosul, immár harmadik alkalommal a 2012-ben elfogadott új szabálysértési törvény. De olyan törvényeket is módosítani akarnak, amelyeket alig egy éve fogadtak még csak el. Így az előterjesztés tartalmazza például az arcképelemzési nyilvántartásról szóló törvény, valamint a kémény­sep­rőipari tevékenységről szóló törvény módosításait is.

E tekintetben a legkirívóbb a tavaszi ülésszakon, több hónapos kodifikációs munka és számos egyeztetés eredményeként ötpárti konszenzussal elfogadott terror elleni törvénycsomag módosítása. Mint kiderült, a Belügyminisztérium úgy készítette elő a Ter­ror­elhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, rövidített nevén a Tibek adatkezelési szabályait, hogy teljesen figyelmen kívül hagyta a légi­utas­adatok kezeléséről szóló, áprilisban elfogadott uniós irányelvet. A Tibekről szóló törvény csak júliusban lépett hatályba, a főigazgatóját néhány hete nevezték ki, de máris ott tartunk, hogy a Tibek adatkezelési szabályait módosítani kell.

Persze lehet, sokan csak legyintenek, hogy csupán jogtechnikai jellegű rendelkezésekről van szó. Ne tegyék! A Tibek működésének lényege ugyanis éppen az, hogy szinte az összes rendészeti és nemzetbiztonsági adatbázishoz, valamint egyéb állami adatbázisokhoz közvetlenül hozzáfér, és azok adatállományát összekötheti. Ezért a Tibek esetében pont az adatkezelési szabályoknak hallatlan jelentőségük van. Ezen a területen elavult, uniós joggal össze nem egyeztethető rendelkezéseket törvénybe iktatni súlyos jogalkotási mulasztás.

Ami igazán elképesztő, hogy az egyik olyan rendelkezés hatályon kívül helyezését is javasolja a Belügyminisztérium, aminek törvénybe iktatásához ta­vasszal még foggal-körömmel ragaszkodtak. A megfogalmazott ellenzéki aggályok ellenére tavasszal törvénybe foglalták, hogy terrortámadás esetén a hírközlési szolgáltatók kötelesek úgymond elsőbbséget biztosítani a rendészeti szervek kommunikációjának. Ennek végrehajtási szabályait a kormánynak kellett volna rendeletben meghatároznia. Az ötpárti egyeztetéseken az ellenzék sem vitatta a kormánypárti célkitűzés létjogosultságát, azonban megkérdőjeleztük annak megvalósíthatóságát.

Ez a törvényjavaslat a bizonyosság rá, ismét igazunk volt. Egészen megdöbbentő módon most maga a Belügyminisztérium írja le, idézem az indoklásból: „A terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel történt módosítás folytán a beépített rendelkezések időközben aktualitásukat vesztették. Ezért hatályon kívül helyezésük szükséges.” Aktualitásukat vesztették. A július 17-én hatályba lépett törvény rendelkezései szeptember közepén aktualitásukat vesztik. Két hónappal ezelőtt bezzeg még aktuális és nemzetmentő volt ez a javaslat.

Az igazán őszinte vallomás azonban még csak ezután következik. Az indoklás további részében ugyanis a BM kifejti, hogy a szóban forgó rendelkezés indokolatlan terhet jelentene az érintett hírközlési szolgáltatók számára. De a BM mindenkit igyekszik megnyugtatni, hogy nincs itt semmi probléma, mert időközben a rendészeti szervek kommunikációjának zavartalansága a kormányzati hálózaton keresztül is biztosítottá vált. Azt mindenki döntse el maga, hogy ez a két hónap alatt végbement páratlan fordulat megnyugtatja‑e vagy sem. Persze, üdvözlen­dő, ha valóban csodálatos technológiai előrelépés történt e téren, azonban sokkal valószínűbb, hogy eleve feleslegesen vegzálták a hírközlési szolgáltatókat.

A másik, ennél sokkal rosszabb, de egyáltalán nem elképzelhetetlen forgatókönyv, hogy az új szabályra ugyan szükség lenne, de annak részletes szabályait és érvényesítésének módját képtelen volt ki­dol­gozni a kormány. Akármelyik forgatókönyv szerint is alakultak az események, a Belügyminisztérium ebben is súlyos hibát vétett, ami több, mint nyugtalanító.

A döbbenetes mennyiségű és több helyütt meglepő hibajavítások során túl a törvényjavaslat több, tartalmi szempontból elfogadhatatlan elemet is tartalmaz. Az egyik ilyen az úgynevezett ASP rendszer kiépítéséről szóló rendelkezés kiegészítése az önkormányzati törvényben. Az ASP rendszer egy olyan informatikai rendszer, amelynek révén a kormány nyomon követheti az önkormányzatok gazdálkodását. Egy korábban a sajtóban kiszivárgott tanulmány szerint az ASP rendszer bevezetésének végső célja, hogy elvonják, központosítsák a polgármesteri hivatalok gazdálkodási feladatait, és kormányzati gyámság alá helyezzék az önkormányzatokat. Csakúgy, mint az Orbán-kormány az iskolák és a KLIK viszonyában már megtette.

Az ennek első lépését jelentő törvényjavaslatot a Fidesz már a tavaszi ülésszakon megszavazta. Ráadásul ebben a törvényben kijátszották a kétharmados önkormányzati törvényt, és feles többséggel hatalmazták fel a kormányt az önkormányzati autonómiát erőteljesen sértő rendszer kiépítésére. Az MSZP élesen ellenezte ennek az önkormányzati jogokat lábbal tipró rendszernek a kiépítését. A most benyújtott törvényjavaslat ezt az eleve alkotmányellenes felhatalmazást bővíti ki. Eszerint a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg az ASP rendszer elemeit és működésének szabályait. Csakúgy, mint tavasszal, az MSZP most is elfogadhatatlannak tartja ezt a javaslatot.

Szintén tartalmi szempontból elfogadhatatlan, hogy a kormány a szabálysértési ügyek bírósági felülvizsgálatát már nemhogy bírósági titkárokkal, hanem bírósági ügyintézőkkel akarja elbíráltatni. Várjuk a következő törvényjavaslatot, hogy a portások mikor kerülnek sorra. A törvényjavaslat szerint ugyanis szabálysértési ügyekben tárgyaláson kívül, a bíróság hatáskörében bírósági ügyintéző is eljárhatna. Vagyis tárgyaláson kívül dönthetne a szabálysértési hatóságok döntéseivel szembeni kifogásról, valamint az elzárással sújtható szabálysértési ügyekben. Az MSZP már az ellen is tiltakozott, amikor ’10 nyarán az Orbán-kormány egyik első intézkedéseként lényegében a bírósági titkárokat jogosította fel szabálysértési ügyben a bírói jogkörök gyakorlására. A most benyújtott törvényjavaslat ennél még jóval tovább megy: nem jogász végzettségű ügyintézőktől várja el az érdemi ítélkezési tevékenység ellátását. Mindezt úgy próbálják szalonképessé tenni, hogy a bírósági ügyintéző csak bírói vagy bírósági titkár felügyelete mellett láthatja el ezt a tevékenységet. Azt persze majd a gyakorlat fogja kialakítani, hogy ez milyen intenzitású és mélységű felügyeletet jelent. A bíróságok leterheltségét ismerve e tekintetben azonban különösebb illúzióink nem lehetnek.

Ez a módosítás különösen elfogadhatatlan annak fényében, hogy a 2012-ben elfogadott szabálysértési törvény a szigorú, büntetőjogot idéző fogalomrendszerével és szankcióival jobban hasonlít egy kihágási büntető törvénykönyvre, mintsem a korábbi szabálysértési jogra. Ilyen törvényi keretek között alkotmányos szempontból szerintünk elfogadhatatlan, ha az ítélkezési tevékenységet nem bíró látja el.

Úgyszintén tartalmi szempontból elfogadhatatlan az arcképelemzési nyilvántartásról szóló törvény módosítása. Jelenleg az arcképelemzési nyilvántartást a Központi Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, a KEKKH vezeti és működteti. Ezt a feladatot a törvényjavaslat indoklása szerint 2017. január 1-től két másik szerv fogja ellátni. Az arcképelemzési nyilvántartás vezetését közvetlenül a Belügyminisztérium, miközben az arcképelemző tevékenység működtetését a Nemzeti Szakértő és Kutató Intézet fogja végezni. Ez a rendelkezés több aggályt vet fel. Egyfelől rámutat arra, hogy az eddig legalább némi szakmai önállósággal rendelkező központi hivatalok teljes beolvadása és szétverése milyen következménnyel jár. Ugyanis korántsem megnyugtató, hogy az arcképelemzési nyilvántartást maga a Belügyminisztérium fogja kezelni.

Különösen érthetetlen ez annak fényében, hogy magának a rendszernek a működtetését más szerv végzi majd. Érthetetlen, miért kell ketté választani az arcképprofil nyilvántartásáért felelős szervet és az elemzést végző szervet. Az MSZP már az arcképprofil nyilvántartásról szóló törvény vitájában számos aggályt vetett fel a szabályozás módjával összefüggésben. Az akkor megfogalmazott aggályokat a mostani törvényjavaslat nemhogy enyhítené, hanem még súlyosabb színben tüntetni fel.

Ezek az elfogadhatatlan tartalmi elemek önmagukban sem teszik lehetővé a benyújtott törvényjavaslat támogatását. Azonban a 74 oldalas salátatörvény mindezektől függetlenül is elfogadhatatlan.

(16.10)

Az MSZP sem most, sem a jövőben nem fog asszisztálni az Orbán-kormány dilettáns jogalkotási gyakorlatából fakadó hibák javítgatásához. Arra kérjük önöket, hogy fejezzék be végre, hogy hatástanulmányok és megalapozott előkészítő munka nélkül fogadnak el elképesztő mennyiségű törvényt. Fejezzék be, hogy kísérleti egérként kezelik a magyar polgárokat és vállalkozásokat, akiknek csak a szerencséjükön múlik, hogy belerokkannak‑e egy‑egy elhibázott törvénymódosításukba! Itt lenne az ideje, hogy a Fidesz végre visszaállítsa a szakmailag megalapozott jogszabály‑előkészítést és a normális mederben zajló, érdemi parlamenti munka feltételeit. Ne néhány héttel az elfogadásuk után javítgassák törvények tucatjait, mindez ugyanis aláássa a jogbiztonságot, és a lezüllesztett jogalkotás komoly versenyhátránnyá válik Magyarország számára, megkeserítve leginkább az önök által állandóan hivatkozott magyar emberek életét. Szerintem, képviselőtársaim, nem erre esküdtek fel. Az MSZP a törvényjavaslatot nem támogatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 136 2016.10.03. 2:04  135-142

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Hogy van mindig, miniszterelnök úr, így felhatalmazás nélkül, a minden idők legdrágább bukott kampánya utáni másnap? (Moraj a kormány­pártok soraiban.) Megérteném, ha ideges lenne, mert azt végül is kimondhatjuk, hogy a népszavazáson egyedül a helikopteres Rogán Antal szomszédja, a Gucci táskás Habony úr, illetve a kaszinós Andy Vajna nyert vagy nyerészkedett, akik között szétszórták azt a nem kevés, szerény, ámbár nem sértő tizenmilliárd forintot a kampányban. Erről is jó lenne majd hallani néhány szót.

De visszatérve az eredeti témához, a letelepedési kötvényhez: önt mint az offshore elleni harc Grál-lovagját kérdezem, hogyan nézheti szó nélkül, hogy százmilliárdokat lapátolnak ki offshore cégek a magyar állam köztulajdonából. Nem gondolja-e, hogy az emberek többsége többek között azért nem ment el szavazni, mert elegük van abból a hazugságból, amit önök közpénzen folytatnak? Elegük van abból, hogy óriásplakáton hirdetik, hogy Brüsszel egy városnyi migránst akar betelepíteni Magyarországra, miközben kiderül, hogy önök Rogán Antal vezetésével az elmúlt években egy városnyi gazdasági bevándorlót telepítettek le Magyarországon, méghozzá úgy, hogy ezek az emberek egy darab új munkahelyet létre nem hoztak. Hogy elegük van abból, hogy most már körülbelül 300 milliárd forintra becsülik azt az összeget, amit az orruk előtt, offshore cégeken keresztül, a magyar államkasszát megkárosítva hazahordtak ezek a cégek, és nincs felelős.

Kérdezem, miniszterelnök úr, hol van a pénz. A Fidesz pártkasszájába jutott-e ezekből a százmilliárdokból? A Fidesz vezető politikusaihoz jutott-e ezekből a százmilliárdokból? Önhöz jutott-e pénz ezekből a százmilliárdokból? És ha nem, miniszterelnök úr, akkor támogatja-e az MSZP-nek azt a javaslatát, hogy azonnal legyen leállítva a letelepedésikötvény-üzlet, nyilvánosan számoltassuk el ezeknek a cégeknek a vezetőit, és 75 százalékos különadóval szerezzük vissza azt a pénzt, ami a magyar embereket illeti? Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
171 140 2016.10.03. 1:04  135-142

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen. Miniszterelnök úr, alulmúlta önmagát. Nem tudom, hogy miért menekül egyfolytában a felelősség elől. Miért menekül? Miért nem tudja világosan azt mondani, hogy rendben van ez így, ön támogatja azt, hogy százmilliárdokat lapátoljanak ki?

Mind az adóhivatal, mind az itt ülő fideszes politikusok többször megállapították és bevallották, hogy ezeknek a cégeknek nincs magyarországi adózása. Ezek bizony pontosan azt csinálják, ami ellen önök elvileg harcoltak, és százmilliárdokat visznek el a magyar költségvetésből. Egyetlen új munkahelyet sem teremtenek, nem hoznak hasznot a magyar emberek számára; semmi más értelmüket nem látjuk, mint hogy valamilyen pénzügyi köröknek vagy akár politikai köröknek a közpénzből hasznot hozzanak. Ön miért asszisztál ehhez, miniszterelnök úr? És ha nem asszisztál, akkor kérem szépen, ne meneküljön tovább. Legyen kedves egyenesen válaszolni: támogatja, hogy leállítsuk ezt, elszámoltatjuk-e a cégeket, és visszaszerezzük-e az adózatlan pénzt? Várom a válaszát újra. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 162 2016.10.24. 2:00  161-168

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszterelnök Úr! Az ön vezetésével állítólag Magyarország elkötelezett a terrorizmus elleni harcban, az ön vezetésével Magyarország állítólag elkötelezett a korrupció elleni harcban. Magyarországon az ön utcájában a magyar választópolgárok nem tüntethetnek biztonsági kockázatok miatt, erről a Terrorelhárítási Központ maga gondoskodik.

Ehhez képest kiderült, hogy Ghaith Pharaon szaúdi üzletember, akit az FBI és az Europol is köröz, fegyverkereskedelem finanszírozásában érdekelt, pénzintézetek bedöntése miatt és a hírek szerint terrorizmus finanszírozásával is összefügg a tevékenysége, simán bevásárolta magát az ön szomszédjának cégein keresztül. Az már tény, hogy az ön szűkebb családjával, vején, Tiborcz Istvánon keresztül cége üzleti kapcsolatban áll. És ha ez még nem lenne elég, az ön kormányával, a Külügyminisztérium Kereskedőház-programján keresztül még közös céget is működtet Pharaon érdekeltségével.

Nemcsak egy átlagemberben merül fel a kérdés, miniszterelnök úr, ezek után, hogy a seftelésen kívül van‑e még bármi, ami számít önöknek; mert ezzel az üggyel a Nemzetbiztonsági bizottság is kiemelten foglalkozik. Nagyon súlyos kérdés ez, miniszterelnök úr, mert ha igaz, az alapjaiban kérdőjelezi meg azt, hogy ön a jövőben betöltheti‑e a miniszterelnöki posztot. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban.)

Ezért kérem, hogy a helyzet súlyosságának figyelembevételével konkrétan és komolyan válaszolja meg az alábbi kérdést. Ön találkozott‑e személyesen a nemzetközi körözés alatt álló Ghaith Pharaonnal? Kettő: lát‑e ön nemzetbiztonsági kockázatot abban, hogy egy, a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatba hozott személy cége a hírek szerint az ön családjával üzletel, a Külügyminisztériumnak közös cége van ezzel a cégcsoporttal, és már az önével szembeni házat is megvette a hírek szerint?

Kérem, konkrétan és a helyzet súlyának megfelelően válaszoljon. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
177 166 2016.10.24. 0:57  161-168

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Tudja, miniszterelnök úr, valóban napvilágra került az a levél, ahol a belügyminiszter az ottani nagykövethez fordult, és tisztázta, hogy ez az az ember, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van nagyon súlyos vádakkal. Ha az ön kormánya megvizsgálta és ön szerint a magyarországi tevékenysége ennek az embernek rendben van, akkor az a nagy helyzet, miniszterelnök úr, hogy ön és az ön kormánya jelent nemzetbiztonsági kockázatot ebben az országban. (Felzúdulás és derültség a kormánypárti padsorokban.)

Ha ön szerint egy terrorizmus vádjával kapcsolatba hozható, fegyverkereskedelem vádjával kapcsolatba hozható szaúdi üzletember Magyarország polgáraira, a magyar kormányra és Magyarország tevékenységére nincs hatással, és nincs nemzetbiztonsági kockázat, miniszterelnök úr, akkor, még egyszer mondom, önök jelentik a nemzetbiztonsági kockázatot, és méltatlanok arra, hogy vezessék ezt az országot. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
183 58 2016.11.08. 6:43  53-68

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP fontosnak tartja az anonim SIM-kártyák jelentette biztonsági kockázat megszüntetését szolgáló valódi szabályozás kidolgozását és kész abban együttműködni. Azonban a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot a jelenlegi formájában szemfényvesztésnek, sőt, átverésnek tartjuk, szakmailag minősíthetetlen, erkölcsileg vállalhatatlan, a magyar emberek biztonságát, akár életét veszélyeztető, a korrupciót tovább mélyítő javaslatnak tartjuk.

Mint emlékezetes, a kormánypárti Magyar Idők október elején számolt be arról a korábban csak zárt bizottsági üléseken elhangzott információról, hogy „egyetlen hajléktalan személy nevére hozzávetőlegesen 200 ezer feltöltős telefonkártyát vásároltak magyarországi szervezett bűnözői körök a Magyar Telekomtól”.

Majd a Fidesz vezetői úgy háborogtak a 200 ezer SIM-kártyán, mintha hat éve nem is ők kormányoznának. Igen, valóban a szolgáltatók felelőssége is, hogy ezrével adtak el ugyanannak a személynek SIM-kártyákat anélkül, hogy erről a hatóságok felé jelzéssel éltek volna. De tegyük fel a kérdést: hol voltak éveken keresztül a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi szervek? Ha ezeket az anonim SIM-kártyákat valóban a szervezett bűnözés használta, akkor az hogy nem tűnt fel a szervezett bűnözői köröket elvileg megfigyelés alatt tartó szerveknek? Vajon kiket figyelnek a magyar hatóságok, ha nem azokat a köröket, amelyeknek szüksége lehet az úgynevezett anonim SIM-kártyák nyújtotta védelemre?

Orbán Viktor rádióinterjújában azt mondta: „Fel kell tenni azt a kérdést, lehet‑e Magyarországon úgy telefonkártyákat használni, hogy azoknak nemzetbiztonsági célból történő megfigyelése lehetetlen.” A miniszterelnök szerint erről egyenesen és nyíltan kell beszélni a parlamentben.

Tehát beszéljünk nyíltan és egyenesen itt a parlamentben, képviselőtársaim! Amit a kormány most e probléma kezelésére előterjesztett, az egyszerűen szemfényvesztés. A hatalmas újítás az lesz, hogy a szolgáltató köteles lesz a SIM-kártyát megvásárló személyazonosságát leellenőrizni. Az a rossz hírem van, hogy a bűnözők által használt és kihasznált 200 ezer SIM-kártyát megvásárló hajléktalan személy adatai mind a 200 ezer esetben meg fognak egyezni a hatósági nyilvántartási adatokkal. Tehát ugyanazokkal a résztvevőkkel az üzlet pörög tovább, ahogyan eddig is. Ezen a kormány törvényjavaslata mit sem változtat.

Ugyan azt is beleírták a törvényjavaslatba, hogy a SIM-kártya bejelentés nélkül nem adható át más személynek, nyilván ettől össze is rezzent minden szervezett bűnözői kör és terrorista. És mi történik, ha a bűnözők által behálózott SIM-kártyákat száz­ezerszámra vásárló személyek fittyet hánynak erre a szabályra? Semmi.

Ha egyáltalán kibukik, hogy továbbadta a SIM-kártyát, akkor a szolgáltató 15 napos határidővel felmondja a szerződést ‑ ennyi a szankció. Miközben az anonim kártyát néhány hívás erejéig felhasználó bűnöző vagy terrorista 15 nappal később már arra sem emlékszik, hogy volt ilyen telefonja. Ilyen szabályok mellett, mint amiket ez a törvényjavaslat tartalmaz, 2015 nyarán a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet terroristái ugyanúgy zavartalanul lebonyolíthatták volna a telefonhívásaikat itt, Budapesten, mint ahogy az szégyenletes módon meg is történt.

A Fidesz és a kormány az anonim SIM-kártyák problémájának megoldását ígérte. Amit azonban az Országgyűlés elé terjesztettek, egy nagy nulla; teljes fegyverletétel a távközlési multinacionális cégek előtt. Ordít a javaslatból, hogy nem merik vagy nem akarják korlátozni a telefontársaságoknak jól jövedelmező SIM-kártya bizniszét. Ezzel azonban a magyar emberek biztonságát teszik kockára. Holott, ha a kormány akarná, fel tudná számolni az anonim SIM-kártyák feketepiacát, hiszen erre többféle megoldás is elképzelhető.

Az MSZP azt javasolja, hogy a telefonszolgáltatókat hasonló bejelentési kötelezettség terhelje, mint a pénzmosás elleni törvények alapján a bankokat. Azaz hasonlóképpen, ahogyan a bankoknak jelenteniük kell a gyanús pénzmozgásokat, úgy a telefonszolgáltatókat is kötelezni kell a törvény erejénél fogva a gyanús, tömeges SIM-kártya-vásárlások jelzésére.

Javaslatunk szerint a szolgáltatóknak jelezniük kellene, ha ugyanaz a személy egy éven belül több mint 20 feltöltőkártyás SIM-kártyát vásárol. Ezt a jelzést a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, ismertebb mozaiknevén a Tibek felé lehetne megtenniük a szolgáltatóknak. Ilyen szabályozás mellett a hatóságoknak valóban rálátásuk lenne a SIM-kártyákkal való visszaélésre utaló gyanús jelekre, és meg tudnák tenni a nemzetbiztonsági szempontból szükséges intézkedéseket.

(13.10)

Ha valóban a SIM-kártyákkal való visszaélések felszámolása a cél, akkor a kormány vonja vissza a törvényjavaslatát, és például a mi javaslataink mentén új törvényt terjesszen elő. Persze az sem elképzelhetetlen, hogy a SIM-kártyákra vonatkozó súlytalan, mondhatni, kamujavaslat csupán a figyelemelterelést szolgálja. Talán így akarják elterelni a figyelmet az előterjesztés azon rendelkezéséről, ami nem nyilvánossá minősíti az összes fontosabb állami intézmény működésére vonatkozó adatot.

Persze, bizonyos körben szükség lehet a fontos állami létesítményekre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának korlátozására, ahogy eddig is volt. Azonban a törvényjavaslat szerint a szabályozás látványosan és nyilván szándékosan elnagyolt. Ez alapján könnyedén eltitkolhatóvá válnak az állami szervek épületeinek építésére, felújítására, működtetésére vonatkozó adatok. Mindez egy újabb átláthatatlan csatornát teremt a közpénzek kiszivattyúzására. E tekintetben a gyanakvásra még inkább okot ad, hogy e nyilvánosságot korlátozó rendelkezéseket ismét a már folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni rendelik.

Emlékeznek még rá, milyen ügyekben kísérletezett ilyen korlátozó rendelkezésekkel a Fidesz, ugye? Például a Magyar Nemzeti Bank alapítványai esetében akarták így megakadályozni, hogy kiderüljön, miként veszti el a Magyar Nemzeti Bank vagyona közpénzjellegét, és gazdagítja a fideszes haverokat és rokonokat.

Tisztelt Országgyűlés! Ez a javaslat vállalhatatlan. Vonják vissza, aztán kezdjenek el gondolkodni azon, hogyan lehetne ezt az óriási nemzetbiztonsági rést valójában befedni! Kezdetnek itt van a mi javaslatunk. Kérem, gondolják át vagy hozzanak jobbat! Jó munkát kívánunk!

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 146 2016.11.14. 1:51  145-152

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszterelnök úr, akármit is mond vagy gondol ön, Rogán Antal neve mára egyet jelent az urizálással, a folyamatos botrányokkal, korrupciógyanús ügyekkel, a hazudozással.

Elsőként érkezett a vagyonnyilatkozati botránya, majd a Luis Vuitton táska, aztán a belvárosi ingat­lan­panama, aztán a Pasa parki lakóparki barátja, aki milliárdos megbízásokat kap a minisztériumától, majd kiderült, hogy feltalálóként is igen tehetséges ember; aztán vádolta őt Magyarország két legnagyobb alvilági figurája, nem is akármivel: Portik azzal, hogy 10 millió forintot szatyorban kellett vinni euróban, Vizoviczki jobbkeze pedig azzal, hogy 4 milliót alkalmanként. Most pedig a belvárosi triumvirátusról jelent meg egy komolyabb összefoglaló cikk ‑ amint azt már idézték is ‑ az Indexen grúz erőművekről, ingatlanmutyikról, amellyel kapcsolatban egy biztosan állítható, hogy már hazugságba keveredett a miniszter.

De politikailag szerintem önnek is és az ön pártjának is a legkínosabb és legvállalhatatlanabb akciója a miniszternek az volt, amin már képviselőtársai és párttársai is háborogtak, ez pedig a helikopteres ügy volt. A nemzet jövőjét évtizedekre meghatározó népszavazás napján sikerült a miniszter úrnak luxusautóval és helikopterrel egy vidéki celebesküvőről jönnie-mennie az országban, miközben párttársai pedig a szent ügyért harcoltak kinn a terepen. Aztán ez az ügy is elbukott.

Azt szeretném kérdezni én is miniszterelnök úrtól, hogy meddig védi még ezt a fiút. Minek kell még kiderülnie és minek kell még történnie, hogy elhatárolódjon Rogán Antaltól, és hogy leváltsa őt a miniszteri pozíciójáról? Várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
187 150 2016.11.14. 1:06  145-152

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Miniszterelnök Úr! Szerintem meg ön ül fordítva a lovon. Pontosan abból a gondolatmenetből, amit ön levezetett, szerintem ön ezt nagyon rosszul látja, és meg is fogja bánni. Az a helyzet, hogy minden nap, minden nap, amit Rogán Antal a miniszteri székében tölt, az önnek vállalhatatlan, az ön frakciójának vállalhatatlan, és szégyen ennek az országnak. És ha így nézzük, akár mondhatnánk azt is, hogy az ellenzéknek ajándék minden nap, amíg Rogán Antal botrányairól lehet beszélni. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.)

Csak tudja, az a probléma, hogy ezzel a kiállással, miniszterelnök úr, ön azt teszi világossá, hogy ön ezekkel a botrányokkal és hazugságokkal azonosul, ön ezeket támogatja, és ön ezt védi meg. És ez szintén szégyen az egész országra, mert ön a miniszterelnöke, szégyen a maga pártjára, mert ön a pártelnöke, és szégyen erre az Országgyűlésre is, mert itt ül képviselőként. Ez az ön felelőssége, és azt gondolom, miniszterelnök úr, hogy rosszul dönt, amikor ilyen választ ad. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 76 2016.12.05. 2:02  75-82

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Talán nem is kellene tovább kommentálni, de azért aki esetleg nem tudja, hogy miről van szó: Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére Áder János köztársasági elnök augusztus 20-án a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét adományozta Bayer Zsoltnak. (Boldog István: Nagyon helyes! ‑ Balla György tapsol.) Figyelemmel Bayer Zsolt társadalmat megosztó, a keresztény szellemiséggel és erkölccsel élesen szemben álló nyilatkozatainak sokaságára, részletesebb magyarázatot várt volna a magyar közvélemény, ezért írásbeli kérdéssel próbáltam ezt kideríteni.

Számtalan, sértegető hangnemben megfogalmazott, törvényellenes módon érdemi válasz nélkül hagyott kérdés után végül egy közérdekű adatigénylésre adott válaszból derült ki, hogy nem Rogán Antal és nem is Lázár János, hanem ön volt az, aki e botrányos javaslatot megtette. Eléggé érdekes ez, tekintve, hogy Bayer Zsolt milyen vállalhatatlan megnyilvánulásokat tett az elmúlt időszakban. Idézek is még egyszer egy-kettőt: tehát a cigány gyerekek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba; a pesti zsidósággal kapcsolatban azt mondja, hogy ők azok az indok-zsidók, akik létükkel igazolják az antiszemitizmust, és Ferenc pápáról pedig nem kevesebbet állított nyilvános publicisztikájában, mint hogy a pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember.

Fentiek tükrében szeretném kérdezni, hogy ön szerint ez az otromba hangnemben valóban példa értékű újságírói tevékenysége, ön szerint ez lenne‑e az egyetemes emberi értékek gyarapítása, ami alapján egy ilyen kitüntetésre érdemessé lehet válni. És kérdezem önt, mert nemcsak a kormány miniszterelnök-helyettese, hanem a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke is: ön a Kereszténydemokrata Néppárt elnökeként felterjeszt egy olyan embert, aki nyilvánosan a katolikus pápáról ilyeneket ír? Várom válaszát, miniszterelnök-helyettes úr. (Taps az MSZP soraiban. ‑ Boldog István közbeszól.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 80 2016.12.05. 1:04  75-82

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én nagyon remélem, nagyon remélem, hogy egyszer sem kell szégyenkeznem (Balla György: Már most is kell!), hogy ilyen szöveget egyáltalán előadó vezető politikus (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) mellett kelljen ülnöm bármikor, mint amit ön itt most előadott gyalázatos módon. Egyetlenegy gyűlölködő, antiszemita, cigányellenes vagy éppen a katolikus pápát ócsároló embert nem lehet ennek a nemzetnek a nevében (Zaj. ‑ Közbeszólások az MSZP soraiból: Így van! Így van!) közös kitüntetésre felterjeszteni, akkor sem, ha a maga haverja! (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Szégyellje magát! (Zaj. ‑ Az elnök csenget.)

Tudja, mi a különbség még mindig Bayer Zsolt és ön között? Hogy ezek szerint állítólag Bayer Zsolt bocsánatot kért. Én nem hallottam. Tegyük fel, hogy most nem hazudott. Ön bocsánatot kért ezek után, hogy felterjesztette a magyar nemzet nevében közös kitüntetésre? (Boldog István: Bocsánatot kértél a határon túli magyaroktól?) Miniszterelnök-helyettes úr, ha ön ezt most nem teszi meg a következő egy percben, akkor ön szégyene ennek az országnak! (Felzúdulás a kormánypárti sorokban.) Szégyene ennek az országnak, és szégyene (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) a kereszténydemokráciának is úgy, ahogy van. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
193 228 2016.12.05. 2:04  225-234

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az offshore cégek a világ minden részén az adóelkerülésre jönnek létre. Az offshore helyszínei a világon mindenhol adóelkerülésként, adóparadicsomként jelennek meg. S bár a 2010-es kormányváltás előtt itt offshore-lovagozott Orbán Viktor és a fél Fidesz, de ne felejtsük el, hogy 2010 után az akkor még meghozott és meglévő, az offshore cégekkel kötendő állami szerződéseket szigorúan tiltó, illetve ellehetetlenítő szabályokat a Fidesz már 2010 első félévében eltörölte.

Nagyon-nagyon fontosnak tartjuk mi is, hogy közpénz közelébe offshore cégek ne kerüljenek. S csak egy picit, a teljesség igénye nélkül: a letelepedési kötvény 100 milliárd forintos hasznáról beszélünk, az MNB-alapítványok 200 milliárdos összege körül tűnnek fel offshore cégek, a Quaestor-vagyon eltüntetésének legalább 200 milliárdos összege körül tűnnek fel ezek a cégek, és ne felejtsük el a MET nevezetű gázkereskedő céget, ahol szintén 100 milliárdos nagyságrendű nem forgalom, hanem nyereség van offshore cégek környékén.

Amit elmondtam, az minimum laza 600 milliárd forint, és ha valaki keresné azt az összeget, amivel a magyar egészségügyet rendbe lehetne tenni, akkor hoppá, itt van, megtaláltuk. Csakhogy ez a 600 milliárd forint offshore cégeken keresztül nagy valószínűséggel adózatlan magánvagyonná válik, és ahogy látjuk, a nap végén szintén nagy valószínűséggel különböző televíziók, rádiók, állami földek és más állami tulajdonok felvásárlásaként jelenik meg magánemberek zsebében, legalábbis a kép igen erősen ezt mutatja.

Természetesen minden olyan javaslatot, akár ezt a nagyon szigorú büntető törvénykönyvi tényállást is tudjuk javasolni, támogatni, legalábbis a tárgysorozatba vételét mindenféleképpen. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 32 2016.12.07. 10:58  23-56

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Azt a lesújtó összképet, amit Bárándy képviselőtársam az imént ismertetett, sajnálatos módon 2015-ben is hosszú ügyek hosszú sora támasztja alá. Persze, ezek nyomát hiába is keresnénk a legfőbb ügyész írásos vagy szóbeli beszámolójában. Érdemes legalább említés szintjén felidézni néhányat ebből a hosszú listából, hogy képviselőtársaim valóban megalapozott döntést tudjanak hozni a legfőbb ügyész tevékenységéről szóló beszámoló szavazásakor.

A 2015. év eleje a brókerbotránytól volt hangos. Ennek ellenére Tarsoly Csaba még hetekkel a Quaestor bedőlése után is szabadon tevékenykedhetett, sőt még egy strómant is tehetett a cége élére, mindezt a teljes nyilvánosság, az esti híradók nyilvánossága előtt heteken keresztül. A vádemelés ugyancsak botrányosra sikeredett. Talán emlékeznek rá, az ügyészség és a bíróság üzengetéseitől volt hangos a sajtó. Majdnem odáig jutottunk, hogy maga a vádemelés is meghiúsult, a bíróság feltételeit ugyanis az ügyészség nem volt hajlandó teljesíteni. Aztán a Földművelésügyi Minisztérium alá tartozó Tartalékgazdálkodási Kft., ismertebb nevén a TIG Kft., a vonatkozó törvényeket egyértelműen és világosan megszegve 410 millió forintot tartott a szintén bedőlt Hungária Értékpapír cégnél. A közpénz eltűnt, a céget azóta fel is számolják, a nyomozás eredményéről pedig immár másfél éve semmit nem hallani.

Szintén több mint egy éve nyomoznak az Eszosz ügyében, bármilyen közzétett eredmény nélkül. Az Eszoszhoz hasonlóan ugyanilyen pályázati forrásokon akart nyerészkedni Mengyi Roland, a fideszes Voldemort, amiről lesz még szó a mai napon. A nyilvánosságra került adatok alapján érzékelhető, hogy a NAV nyomozói már 2015-ben felgöngyölítették volna az ügyet, ha hagyták volna nekik. A legfőbb ügyész csak azután kezdeményezte Mengyi Roland mentelmi jogának felfüggesztését, miután a botrányosan szabotált nyomozásról leleplező újságcikkek jelentek meg, addig az ügyészségnek ez rendben volt. Egyébként is látványos érdektelenséget tanúsít az ügyészség, ha valamely büntetőügyben fideszes politikus neve is felvetődik.

Így nem váltott ki különösebb érdeklődést az ügyészség részéről, amikor tudomására jutott, hogy Vizoviczki László levélben kér segítséget Kubatov Gábortól. A levél tartalma az ügyészségi feljegyzés szerint a következő volt: „A kampányban nyújtott támogatásért és fideszes politikusokat nem érintő bűnügyi információkért cserébe K. G. nyújtson segítséget abban, hogy Vizoviczki László szabadlábon védekezhessen.” Ezek után azon sincs miért meglepődni, hogy az ügyészség szerint az sem bír büntetőjogi relevanciával, ha egy ismert bűnöző, jelen esetben Portik Tamás a bíróság előtti tanúvallomásában beszél a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal korábbi konkrét megvesztegetési ügyéről, összeggel, számmal, mindennel. Nem foglalkozik vele az ügyészség.

Az ügyészség abban sem látott semmi kivetnivalót, hogy az MSZP által nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján feltételezhető, hogy az állami tulajdonban lévő Villamos Művek összejátszott a kormányközeli személyekhez köthető MET Zrt.-vel, hogy a MET piaci ár felett adhassa el saját gázát ‑ százmilliárdos nyereségekről beszélünk.

Az is csak az ellenzéki parlamenti képviselőknek, valamint az újságíróknak és nem a törvényességi ellenőrzési jogkört gyakorló ügyészeknek szúrt szemet, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványai törvényellenesen szórják a közpénzt. Erről ma már hivatalos papírok is vannak. Mindez csak a jéghegy csúcsa, képviselőtársaim. Szerintem mindenki tudna olyan, a jelenlegi hatalomnak kényelmetlen ügyről beszámolni saját választókerületéből, amelyek esetében érezhetően nem cél a büntetőeljárás sikeres lefolytatása. Ilyen ügyekre fognak példát hozni képviselőtársaim a további felszólalásaikban. Évek óta félresiklott, pontosabban inkább félresiklatott ügyek tömegére hívjuk fel a figyelmet, legfőbb ügyész úr figyelmét folyamatosan.

Ismét végigsorolhatnánk ugyanazokat a botrányos ügyeket is, amelyeket múlt évben és azt megelőzően elmondtunk, hiszen azok nagy részében máig nem történt érdemi előrelépés. Hosszú évek tapasztalata alapján egyértelmű az ügyészség politikai motivációja. Az ügyészség érezhetően politikai megfontolások alapján indít meg és nyilvánvaló megalapozatlansága ellenére is tart fenn vádakat, illetve más esetekben, a legnyilvánvalóbb gyanú esetében sem hajlandó nyomozást elrendelni.

Az egyik legfrissebb példája, amin talán csak azért nem nevet az ország, mert sírni kell rajta, legfőbb ügyész úr, az a Pharaon-ügyben tett feljelentés elutasítása.

(11.30)

Ennek indoklásában ugyanis kifejtették, hogy bár a kormány tájékoztatásai ellentmondásosak, és ennek lehetséges magyarázataként felmerül a hatóságok szándékos mulasztása, azaz bűncselekmény, de ez csak egy lehetséges következtetés, nem a megismert adatokból logikai úton levezethető egyetlen eredmény. Ez a duma volt leírva, legfőbb ügyész úr.

Mondja meg nekem, legfőbb ügyész úr, ha a feljelentés nem az egyetlen lehetséges, logikailag levezetett állításokat tartalmazza, de ha maga az ügyészség is beismeri, hogy van ilyen többek között, akkor minek tartjuk önöket? Tehát ha azzal tesznek folyamatosan, sorjában feljelentéseket, a feljelentő nem igazolta, tényt írt le, eltűnt a pénz ‑ volt egy ilyen másik ügy is ‑, megállapítják, hogy valóban eltűnt a pénz, egyébként azért tűnt el, ami le van írva, de a feljelentő nem tudja bizonyítani az egyértelmű logikai összefüggést a két esemény között, akkor minek tartjuk önöket? Minek van önöknek a lehető legszélesebb nyomozati jogkörük, titkosszolgálati eszközük, szervezetük, utasítási joguk a többi nyomozó hatóság felé? Tehát ha ma egy feljelentést egy állampolgár nem tud vádemelési szinten benyújtani, akkor önöknek az a válasza rá, hogy elutasítják, mert nincs itt semmi látnivaló? Én úgy tudtam, hogy a független ügyészséget pont azért tartjuk, a rendőrséget is, hogy az ilyen ügyeket ‑ ha jól emlékszem, Keresztes úr valami hasonlóért kapott még kitüntetést is ‑, hogy a bonyolult megítélésű ügyeket milyen szépen fel tudják göngyölíteni; nyilván azok a bonyolult megítélésű ügyek kizárólag MSZP-s politikusokkal szemben történhettek meg.

Ha az ellentmondásos kormányzati tájékoztatásból ‑ visszatérve a konkrét ügyhöz ‑, magyarra for­dítva, a kormányzati hazudozásból lehetséges magyarázatként logikailag levezethető a hivatali visszaélés gyanúja, hiszen ezt írták önök, akkor nem az lenne a dolguk, hogy elindítsák a nyomozást és tisztázzák azt a saját maguk által felvetett problémát is, akár azt, hogy valóban nem történt ilyen, akár azt, hogy történt? Bár ebben az ügyben is valószínűleg csak a vak nem látja, hogy mi zajlik és mi zajlott az elmúlt időszakban, és ahogy az ellenzéki jogköröket gyakorolva újabb és újabb információkat és papírokat tudunk kicsikarni a kormányból, mi, elvégezve az önök munkáját, legfőbb ügyész úr, annál világosabb, a napnál világosabb, dokumentumok által is világosan látható már, hogy számos hazai törvényt sértettek meg ebben az ügyben a hatóságok, és például azt már csak önök tudnák kideríteni, hogy ezek egyes hivatalnokoknak a visszaélései netalántán politikai utasításra elkövetett törvénysértések vagy bűncselekmények voltak.

Az, hogy az ügyészség tevékenysége politikailag motivált, a legfőbb ügyész személyéből és az ügyészi szervezetet szabályozó, a Fidesz által kreált törvényekből ered. Ezt a Velencei Bizottság és az Európa Tanács korrupcióellenes államok csoportja GRECO-jelentése is egyértelműen megállapították, ezért az MSZP komplex törvénymódosítást dolgozott ki ennek letörése érdekében. Persze, nem sok reményt fűzünk ahhoz, hogy a Fidesz támogatni fogja az ügyészség depolitizálását elősegítő javaslatunkat, azonban fontosnak tartjuk annak bemutatását, miként alakítható ki egy szakmailag független ügyészi működés.

Az MSZP javaslata a legfőbb ügyész megbízatási idejére és a megbízatásának keletkeztetésére vonatkozó új szabályokat fogalmaz meg, eszerint a legfőbb ügyészi mandátum a jelenleginél nyitottabb, átláthatóbb és demokratikusabb keletkeztetést tesz lehetővé. Az MSZP javaslata emellett a fegyelmi jogkör gyakorlását ‑ ugyancsak garanciális indokok miatt ‑ az ügyészi tanácsok feladat- és hatáskörébe utalja, ami ugyancsak jelentősen növeli az ügyészi szervezet működésének átláthatóságát.

Továbbá javaslatunk az ügyelvonás esetére teremt olyan szabályokat, amelyek biztosítják e hatáskör jogszerű, bármilyen önkénytől mentes gyakorlását. Az ügy elvonására csak írásban, az egyenlő bánásmód követelményeinek megtartásával kerülhet sor. Az ügy saját hatáskörbe vonását és a kijelölést tényszerűen meg kell indokolni. Ha az ügy elvonására önkényesen kerül sor, mert nem áll fenn az ügyészség feladat- és hatáskörének ellátását veszélyeztető helyzet, ez a magatartás törvény alapján megalapozza a felettes ügyész fegyelmi felelősségét.

A Fidesz által meghatározott jelenlegi törvényi feltételek megváltoztatása és a legfőbb ügyész személyében bekövetkező váltás előtt sajnos semmi reményt nem látunk a pártatlan, szakmailag független ügyészi működésre. A valódi problémákra a beszámoló ráadásul még csak nem is reflektál. Mindezekre figyelemmel az MSZP határozottan elutasítja és nemmel fog szavazni a legfőbb ügyész beszámolójára.

Végezetül egy aktualitás, tisztelt képviselőtársaim: arról, hogy ma Magyarország hol tart a korrupció elleni harcban, mindent elmond Orbán Viktor tegnap megjelent utasítása, miszerint Magyarország kilép a Nyílt Kormányzati Együttműködés nevű korrupcióellenes nemzetközi szervezetből. Ezzel mára a kormány nyíltan vállalja korruptságát, kiáll a nemzeti együttműködés rendszerének csúfolt lopásalapú kormányzás mellett. Tehetik ezt zavartalanul, mert bár számos konferencián papolnak a kormány és az ügyészség vezetői hatalmas korrupcióellenes fellépésekről, a valóság mégiscsak az, hogy épp a legfőbb ügyész személye garantálja Orbán Viktornak, hogy egyszerűen hűbérbirtokként tekintsen az ország közvagyonára, legalábbis ezt támasztja alá a vita során bemutatandó ügyek sokasága.

Ez valóban szomorú minden magyar polgár számára, és szerintünk szégyene a csak papíron független ügyészségnek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
195 46 2016.12.07. 6:35  23-56

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Felettébb érdekes büntetőpert tűzött ki a Szegedi Járásbíróság. Egy Zombor Gábor polgármestersége alatt irányított kecskeméti sportcég vagyonát lopták szét példátlan módon. Az ügyészség négy év nyomozás után hat személy ellen emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében, köztük van Vörösmarty Attila, a Fidesz volt kecskeméti elnöke és frakcióvezetője, Zombor egykori kampányfőnöke. Az önkormányzati cégből összesen 452 millió forintot utaltak ki fiktív számlákon keresztül, és további több mint 335 millió forint a beszállítói ki nem fizetett követelés. Ez a meg nem térült kár összesen több mint tízszerese a Zuschlag-ügynek.

Az ügyészség szerint annak ellenére, hogy Zombor bizalmasa, Vörösmarty szervezte meg az egész sportcég gazdálkodását, vagyis a szándékos járulék- és adócsalást, fiktív cégek számláztak be az önkormányzati sportcégbe marketingtevékenység címén, majd a pénz egy részét a játékosoknak adták zsebbe, Zombor és alpolgármesterei, valamint az önkormányzati pénzügyi osztálya minderről éveken keresztül persze semmit nem tudott.

Pedig épp Zombor Gábor állította azt 2009-ben, amikor a kecskeméti sportegyesületeket működtető KSE Kft. megalakulását bejelentette, hogy példaértékű modellt sikerült létrehozni az önkormányzatnak. Az is egyértelműen nyomon követhető volt az ügyben, hogy aki önkormányzati munkát, megrendelést akart Kecskeméten, annak bizony utalnia kellett a KSE Kft. számlájára. Rangos cégek szerepelnek a szponzorok között, mint a Vegyépszer tulajdonában álló Mahíd 2000 Kft., a Saubermacher Magyarország Kft., a Mega-Sped Kft. vagy a Duna Aszfalt, az utóbbi időben igen sok munkát elnyerő, Mészáros úrhoz köthető Duna Aszfalt Kft., hogy csak a jelentősebb városmegrendelésekkel bíró cégeket említsem.

Ezeket az egyértelmű összefüggéseket az ügyészség a nyomozás során nem is vizsgálta, mármint hogy történt-e például befolyással üzérkedés a városvezetés részéről. A rendszer jól prosperált, a sportcég számláján csaknem egymilliárd forint haladt át, miközben a költségek 200-300 millió forintot tettek ki, ráadásul a kézilabdások meg a röplabdások alig kaptak fizetést, pert is indítottak elmaradt járandóságaikért. A pénz kézen-közön, fiktív számlákon keresztül elfolyt úgy, hogy ez csak egyetlen felügyelőbizottsági tagnak tűnt fel, aki hónapokon keresztül szeretett volna betekinteni az önkormányzati sportcég gazdálkodásába, de mind a cég ügyvezetője, mind pedig Zombor kitért előle. Ugyan miért, ha tiszta volt a lelkiismeretük?

A botrány elkerülhetetlen volt, a játékosok nem kaptak fizetést, a beszámlázó marketingcégekről pedig kiderült, hogy az egyik egy fűrészárugyártással foglalkozó pécsi cég, a másik pedig, egy építőipari cég, Kocsér településen van bejelentve egy düledező kis házba.

Zombor ezért sebtében összehozott egy önkormányzati vizsgálóbizottságot, amely megpróbálta elkenni az ügyet annak ellenére, hogy volt olyan számla, amelyből mindkettőnek ugyanaz volt a sorszáma. Végül büntetőeljárás indult az ügyben, de a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség nem hajtott végre haladéktalan nyomozati cselekményeket, vagyis hogy például lefoglalja a KSE Kft. könyvelését, elkerülve a későbbi kozmetikázásokat, irateltüntetéseket, hanem elfogultságot jelentett be, majd a nyomozást Szegeden ugyanaz a Kopasz Zsolt járási vezető ügyész végezte, aki az elfogultság idején még Kecskeméten regnált, ő volt ugyanis a megyei főügyész helyettese. Miután pedig nagy kegyesen elvégezte a KSE Kft. nyomozását, Csongrád megyei főügyész lett. Mi ez, ha nem összeférhetetlenség? Hogy sikerült így aztán feloldani az összeférhetetlenséget ‑ kérdezhetnénk ‑, hogy bár a megyét lecserélték, a személy ugyanaz lett a másik megyében is?

Igaz, így fel sem merült Zombor Gábor polgármester, Szemereyné Pataki Klaudia akkori alpolgármestere, jelenleg Kecskemét polgármestere, valamint a pénzügyi osztályvezető felelőssége, aki nem más, mint jelenleg a Matolcsy-féle alapítványi birodalom kancellári tisztjét betöltő személy. Levizsgázott, végül is jól dolgozott, ez látszik.

De a vádlottakhoz is kegyes volt az ügyészség, hiszen ennek a 800 millió forint értékű hűtlen kezelésnek a terheltjei egyetlenegy percig sem voltak előzetes letartóztatásban, amely ekkora összegnél, a büntetési tételnél felettébb egyedülálló.

Ennek a három embernek a tisztára mosásáért az ügyészség arra is képes volt, hogy egy egyértelmű, az ügyhöz kapcsolódó feljelentésből ne indítson büntetőügyet. Ez az ügy pedig egy Zombor Gábor és a KSE Kft. között létrejött ifjúságisport-támogatási szerződés volt, amelynek összege 54 millió forint. A kiírás szerint ezt csak meghatározott, a kiírásban felsorolt célokra lehetett volna felhasználni és elszámolni. Ennek ellenére ennek a pénznek az elszámolása során is feltűntek a fiktív marketingszámlák, amely egyértelműen szabályellenes volt a kiírással szemben. A Legfőbb Ügyészség nyomozást rendelt el az ügyben, és elfogultság okán újólag a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészségnek küldte meg az iratokat.

(13.10)

Az ügyészség azonban ‑ látván a szereplőket ‑ meg­küldte azt a már bírósági szakban lévő KSE Kft.-per bírájának, mondván, ez a büntetőügy része, miközben a két eljárás büntető minősítése és a főbb szereplői is mások. Az ügyet így sikerült körmönfont módon benyelni, hiszen egyetlen sor nincs a vádiratban erről az ifjúságisport-támogatásról, nem része a pernek az indoklás ellenére sem. Ez a bűncselekmény eltűnt. Nem is lehet, hiszen mind a büntető minősítése, mind a szereplői, még egyszer mondom, mások, mint annak az ügynek, amelyiknél a büntetőeljárás, illetve már a bírói szak folyik. Ezek a tények azonban az ügyészséget nem érdeklik, a fideszes vezető politikusokat kell mindenáron kimosni.

Egyértelműen tetten érhető az elfogultság ebben az ügyben is, tisztelt legfőbb ügyész úr, ékes bizonyítéka és alátámasztása mindannak, amit Bárándy képviselőtársammal elvi éllel a vezérszónoklatunkban elmondtunk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 184 2017.02.20. 2:04  183-190

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Legfőbb­ügyész-helyettes Úr! Márciusban lehallgató készüléket találtak az MTVA megbízott vezérigazgatójának tárgyalójában. Az eszköz egy véletlenből kifolyólag vétette észre magát: egy heves esőzés után beázott a tárgyaló, az üzemeltetők leszedték a kábelcsatorna fedelét, ahonnan leesett a mikrofon.

Nem sokkal később ki is derült, hogy Enyedi Csaba, az MTVA vezérigazgató-helyettesénél és Vas Imre üzemeltetési igazgatónál is találtak lehallgató készüléket, olyanokat, amik fotók készítésére is alkalmasak. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokban.) A biztonsági videofelvételek alapján a rendőrök azonosították Vas Imrét, akinek az engedélye nélkül (Derültség.) lehetetlen lett volna bejutni a tárgyalóba.

Vas a 168 Óra által megszerzett nyomozati anyagok szerint a helyszínen azt mondta a rendőröknek, hogy az eszközök ‑ idézem ‑ telepítése magasabb célokat szolgált. A rendőrség pedig megerősítette, hogy Vast és Enyedit gyanúsítottként hallgatták ki az ügyben.

A legújabb fejlemény az, tisztelt főügyész-he­lyet­tes úr, hogy az ügyészség valami elképesztő módon egyébként megszüntette a nyomozást tiltott adatszerzés bűncselekménye miatt, mondván, hogy joghézag van a magyar jogrendszerben, és erre most jöttek pont rá. Tehát ma önök szerint a legfőbb ügyészt, a miniszterelnököt vagy épp a titkosszolgálatok vezetőjét is le lehet hallgatni jogszerűen Magyarországon bármelyikük irodájában, hiszen önök szerint csak a magánlakás területén érvényes az a Btk.-tényállás, amely nyilvánvalóan egyébként némi analógiával és jogértelmezéssel nem így értelmezhető.

(18.20)

És önök sem így értelmezték, hiszen 2011-ben már vádat emeltek egy olyan ügyben, ahol egy magáncég mosdójába szereltek fel ilyen eszközt, és természetesen akkor még úgy látták, hogy ez társadalmilag veszélyes és üldözendő bűncselekmény ‑ ma már nem.

Arra kérném legfőbbügyész-helyettes urat, hogy árulja el, mi a valódi oka ennek a teljesen nonszensz jogértelmezésnek. Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
199 188 2017.02.20. 1:11  183-190

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót. Az a helyzet, hogy szerintem a jogértelmezésük egy vicc. Segítek a megfejtésben. Felismeri-e ön (Felmutat egy fényképet.), hogy a képen szereplők közül ki a gyanúsítottja az ügynek? Segítek. Itt Orbán Viktor mellett ez az ember Paks fideszes politikusa, volt képviselőjelöltje, a polgármesterjelöltjük kampányfőnöke. Ő az egyik gyanúsítottja az ügynek. Úgyhogy már csak arra kéne válaszolni, hogy valójában milyen magasabb célokat szolgál egyébként ennek az ügynek az ilyen típusú kezelése. Mert azt nem tudja elmagyarázni senkinek, legfőbb ügyész úr, hogy egy ilyen jogértelmezés tekintetében önök kiszolgáltathatják ezt az egész országot annak, hogy maguk leírják, hogy ma bárkit bárhol le lehet hallgatni, és ezt rezzenéstelen arccal el tudja itt mondani a parlamentben is. Ez egy vicc! És ha kell keresni jogszabály-értelmezési támpontot, akkor egyébként a titkosszolgálati eszközök egyéb szabályozásában találna is.

Kérdésem már csak az: meddig alázzák meg magukat, és meddig alázzák még a saját kollégáikat, hogy nyilvánvaló politikai okokból tesznek lépéseket az ügyészségnek? Köszönöm. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 54 2017.02.21. 14:55  49-88

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP a menekültválság tetőpontján, 2015 augusztusában, azaz immár több mint másfél éve javasolta, hogy a menedékkérelmeket ne az ország különböző szegleteiben, hanem a déli határ közelében bírálják el. Javasoltuk, hogy az ország déli határának közelében alakítsanak ki normálisan felszerelt, megfelelő kapacitásokkal rendelkező, minden érintett hatóság közreműködésével működő befogadóállomásokat. Azt is javasoltuk, hogy az európai szövetségeseinkkel szoros együttműködésben alakítsuk ki az elutasított menedékkérők hazatoloncolásának rendszerét.

Javaslataink süket fülekre találtak. Ehelyett maradt a hazug, kétszínű kormányzati politika, ugyanis miközben a schengeni határok védelméről papoltak, aközben a menekülteket hagyták szépen csendesen Nyugat-Európába szivárogni. Többször bemutattuk, hogy ezen a határkerítés és az olykor nagyon büszkén emlegetett, úgynevezett jogi határzár érdemben mit sem változtatott.

Az írásbeli kérdéseimre megküldött belügyminiszteri válaszokból egyértelműen kiolvasható, hogy a tranzitzónákba jelentkező menedékkérők jelentős részét beléptették az országba, majd hagyták Nyugatra távozni. 2016-ban közel 50 ezer menekültügyi eljárást szüntettek meg. Jelentős részben nyilván azért, mert a kérelmezők, a bevett szófordulattal élve, ismeretlen helyre távoztak. Aligha kétséges, hogy az ismeretlen hely szinte minden esetben Nyugat-Európát jelenti.

Ennek a kormányzati politikának egyik ikonikus eleme a körmendi sátortábor. Nemcsak az országba újonnan beléptetett vagy az ország belsejében elfogott menedékkérőket, de az összes korábban működő létesítmény lakóját is e nyugati határszéli, téli szállásra nyilvánvalóan alkalmatlan sátortáborba szállították, a legzordabb téli időjárás közepette is. Majd álszent módon rácsodálkoztak, hogy milyen csúnya normaszegők ezek a migránsok, hogy mindenki Ausztriába szökik. Tényleg, milyen meglepő! Vajon hogyan jut eszébe ilyen galád gondolat az osztrák-magyar határtól néhány kilométerre didergő menekülteknek? Tehát ugyan határkerítéssel nehezített terepen, de végső soron Magyarországon keresztül is nyitott az út Nyugat felé. Persze, ebben nincsen semmi egyedülálló, hiszen az úgynevezett balkáni migrációs útvonal összes kormánya a menekültek Nyugatra továbbításában látja a kiutat.

Azonban azt a pofátlanságot egyedül Orbán Viktor engedte meg magának, hogy mindeközben mind a magyar, mind az európai közvélemény felé a schengeni határok legnagyobb védelmezőjeként állítsa be magát. Akárhányszor számon kértük önöktől a Magyarországon nyom nélkül eltűnt menedékkérők ezreit, sőt tízezreit, rendre az volt a válasz, hogy az EU nem engedi a menedékkérők mozgásszabadságának korlátozását. Ennél cinikusabb válasz aligha létezik egy olyan kormánytól, amelyik éppen maga szállította a nyugati határszélre felállított sátortáborokba a menedékkérőket.

Ráadásul a válasz még objektíven sem állja meg a helyét. A menekültügyi őrizet intézményét ismeri ugyanis mind az uniós, mind a magyar jog, sőt az uniós dokumentumok rendszeresen fel is szólítják a tagállamokat annak alkalmazására. A magyar hatóságok azonban a menekültválság csúcspontján, 2015-ben és 2016-ban annyi őrizetet sem rendeltek el, mint az azt megelőző években. Míg 2014-ben 4829 esetben rendeltek el menekültügyi őrizetet, addig ez a szám 2015-ben 2393, 2016-ban 2621, vagyis fele volt annak az időszaknak, amikor nem volt még menekültválság. Annak a szabálynak pedig ugyancsak nem szereztek érvényt, hogy a menekültkérők a befogadóállomást az eljárás ideje alatt csak engedéllyel hagyhatják el.

Ilyen előzmények után Orbán Viktor valami hatalmas innovációként adja elő itt az Országgyűlésben, hogy most aztán tényleg őrizetbe veszik a menedékkérőket. E törvényjavaslatot olvasva azonban nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor tegnap itt, a parlament ülésén hazudott. Ez a törvényjavaslat ugyanis nem a menedékkérők őrizetbe vételéről szól, amit egyébként ma itt a Belügyminisztérium és a Fidesz vezérszónoka is megerősített. Az a szó, hogy őrizet, ebben a törvényben nem szerepel, kizárólag csak az indoklásában olvasható, ott is csak politikai PR-szövegként.

A törvényszöveg valójában arról rendelkezik, hogy a menedékkérők kötelező tartózkodási helye nem az ország belsejében található valamely befoga­dó­állomás, hanem a tranzitzóna lesz. Teljes egészében itt kell lefolytatni a menekültügyi eljárást. A menedékkérő azonban nem lesz bezárva, nem lesz őrizetben tartva. A tranzitzónát bármikor elhagyhatja, azonban Magyarországra nem léphet be, azaz csak a határos szomszédos ország felé hagyhatja el a tranzitzónát.

Tehát minden ellenkező handabandázással szemben az előttünk fekvő törvényjavaslat lényege nem a menedékkérők fogva tartása, hanem a rátolása a szomszédos országokra. A különbség talán csak annyi lesz, hogy ezúttal nem az osztrák határra, hanem a szerb határra szállítanak mindenkit, legalábbis egyelőre. Ha azonban ismét nagy lesz a nyomás, akkor felteszem, gyorsan használatba veszik a horvát határon felállított tranzitzónákat, vagy az eddigi gyakorlat szellemében akár az osztrák-magyar határra is kerülhet már tranzitzóna.

Orbán Viktor mintaadó európai modellként hivatkozik kormánya gyakorlatára, azonban nincsen ebben semmi mintaadó. Csak a menekültek tologatásának eddigi gyakorlatát folytatja, egyre rafináltabb jogi köntösbe öltöztetve. Ez az őrült, felelőtlen játék, amit egész Európa játszott és ami végül az egész kontinens biztonságát megrengette, nem példaértékű és nem is mintaadó. Ezt a politikát minél többen folytatják, a végén annál keservesebb dráma lesz belőle.

Persze, a nemzeti önzés politikája ideig-óráig hozhat látszólagos eredményeket. Tény, hogy a határkerítés megépítése után valóban kevesebb menekült lépett be Magyarország területére, azonban a kerítés és a határzár csak ideiglenesen terelte el a jobb és biztonságos életre vágyók útját, az Európára nehezedő nyomást nem csökkentette. Amint a többi ország is hasonló intézkedéseket foganatosított, a menedékkérők ismét Magyarország felé vették az irányt. Ezért nyújtanak be újabb és újabb javaslatokat, mert meg akarják nyerni a „ki tolja hatékonyabban a szomszédjára a problémákat” versenyt.

A nemzeti önzés politikájából, az „oldjuk meg kétoldalú megállapodással, okosban” mentalitásból csak katasztrófa lehet. Érdemi megoldást eddig is és a jövőben is az egymás érdekeire tekintettel lévő erőteljes, egységes uniós fellépéstől várhatunk. Ugyanis legyen világos: nem Orbán Viktor kardcsörtetése miatt érkezik ma kevesebb menedékkérő a balkáni migrációs útvonalon, mint 2015-ben, hanem az Európai Unió és Törökország megállapodásának és a balkáni országok szoros együttműködésében fokozatosan végrehajtott határzárásának köszönhetően.

(12.50)

Amíg nem tudjuk enyhíteni azokat a válsággócokat, amelyek otthonuk elhagyására kényszerítik az embereket, addig nem alakíthatjuk ki a védelemre nem jogosultak hazatoloncolásának feltételeit, addig a menekültválság valódi kezelésére esélyünk sincs.

Kérdem én, milyen úton lehet hatékonyabban ezeket a célokat elérni. Ha Szijjártó Péter hoz tető alá kétoldalú megállapodást Líbiától Afganisztánig, vagy ha az Európai Unió egységesen fellépve ösztökéli együttműködésre a vonakodó származási országokat? Legyen bármennyire széthúzó és nehézkes is az európai politika, mégis inkább ez utóbbi hatékonyságában hiszünk. Meg kell érteniük végre, hogy amíg nem találunk megoldást arra, miként juttatjuk haza a határainknál kopogtatókat, addig nincs megoldása ennek a feladványnak. A most benyújtott törvényjavaslatuk ezekről a legfontosabb kérdésekről ismételten nem mond semmit, csak folytatódik a szomszédos országokkal játszott csiki-csuki.

Ajánlom figyelmükbe, tisztelt képviselőtársaim, hogy milyen megoldást ad a törvényjavaslat a tranzitzónákban elutasított kérelmeket követő eljárásra. Mindössze annyit mond a menekültügyi törvény most beiktatandó új paragrafusa a (10) bekezdésében, idézem: „Az elismerését kérő a további jogorvoslattal nem támadható döntés közlését követően a tranzitzónát elhagyja.” De vajon mi lesz, ha az elutasított kérelmező nem hagyja el a tranzitzónát? Vajon mire gondolt az előterjesztő, amikor ezt a szabályt beleírta a javaslatba? Kiutasítják? Miként? Be sincs léptetve az országba. Vagy beléptetik, aztán kiutasítják, majd őrizetbe veszik? Vagy ha beléptetik, akkor mi értelme van az egész tranzitzónás eljárásnak? Vagy egyszerűen a rendőrök és a katonák majd kilökdösik az egyébként elutasított menedékkérőket, gyermekeikkel együtt? A fiatal anyákat fogják kilökdösni fizikailag az országból?

Államtitkár Úr! És ha a szemközti oldalon a szerbek ezt megunják, és ők is felállnak, akkor milyen helyzeteket fog ez a törvényjavaslat önök szerint teremteni, azzal az egy mondattal, hogy a menedékkérő majd elhagyja magától az országot? A szerb hatóságok válaszreakciója annak fényében különösen éles lehet, hogy feltehetően a szerb-magyar határra kerülnek a bizonyítottan nem Szerbián keresztül érkező menekültek a javaslat értelmében, sőt még az idegenrendészeti eljárás alatt állók is, márpedig a szerb hatóságok aligha fogják tétlenül szemlélni, hogy Magyarország minden, a területén jogszerűtlenül tartózkodó külföldit egyszerűen hagy átsétálni vagy éppen kilökdös Szerbia területére. Kérdéses továbbá, hogy mi lesz a menedékkérőkkel, ha az eljárás meghaladja a négy hetet, ami az uniós jog szerint kötelező a kérelmezők beléptetésének engedélyezésére. Beengedik őket az országba vagy nyíltan uniós jogot sértenek?

Láthatják, a törvényjavaslat éppen a legfontosabb kérdésekre nem ad szerintünk választ, így aztán az előttünk fekvő törvényjavaslat nem ad választ a két legégetőbb menekültpolitikai kihívásra sem. Mi lesz akkor, ha nem heti néhány száz, hanem 2015-höz hasonlóan ismét menekültek tömegei indulnak útnak? Mi lesz akkor, ha az orosz-ukrán konfliktus intenzitása nő, és menekültek ezrei, tízezrei vagy százezrei jelennek meg az északkeleti határainknál? Mert ugye önök sem gondolják komolyan, hogy a határvonal mindössze 60 méteres sávjában kialakított tranzitzónában elhelyezhető több ezer, esetleg több tíz- vagy több százezer ember a kérelmük elbírálásáig? A mostani kérelmezői létszám mellett ez még megoldható, de mi lesz később, hiszen éppen a kormányzati illetékesek szokták hosszan fejtegetni, hogy milyen hatalmas tömegek állnak készen arra a Balkánon és Törökországban, hogy nyugat felé induljanak. Ami egy Ukrajna felől érkező esetleges menekülthullám veszélyét illeti, kormánypárti képviselőtársaim a kárpátaljai magyarokat és más, Ukrajna felől menekülő embereket is a 60 méteres sávban kialakított tranzitzónákba zárnák? Önök szerint ez velük szemben is elfogadható megoldás lenne?

Ami a határvonal 60 méteres sávjában kialakítható tranzitzónákat illeti, feltehetően még a kormány is érzi, hogy ebből baj lehet, ezért kerülhetett bele a törvényjavaslatba „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben tranzitzónák céljára eltérő helyen található létesítmény is kijelölhető” bekezdés. Kérdés persze, hogy hol kívánják ezeket megvalósítani. Ha nem is a határsávban kívánják megvalósítani, mondjuk, teszem fel, például Debrecenben akarják kijelölni ezt a helyet, mert nyilván Kósa Lajos ennek nagyon örülne, ott hogy fogják betartani ezt a szabályt, hogy a tranzitzóna nem Magyarország területe felé elhagyható? Ezekre a kérdésekre a törvényjavaslat mit sem mond.

Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP vezérszónokaként már a 2015 februárjában megtartott politikai vitanapon rögzítettem elvi álláspontunkat a menekültügyi szabályozással szemben támasztott elvi követelményekről. Eszerint, idézem: „Az MSZP minden, a menekülthullám kezelése érdekében előterjesztett észszerű, szakmai javaslatról kész tárgyalni, amely a magyar emberek biztonságát erősíti, és a menedékjogot kérőket emberként kezeli, azaz humánus és tisztességes elbánást biztosít számukra.” A most benyújtott törvényjavaslat célja nyilvánvalóan nem a humánus és tisztességes elbánás biztosítása, de a rengeteg aggály és kérdőjel, valamint az átfogó megoldáskeresés teljes hiánya miatt az is több mint kétséges, hogy a magyar emberek biztonságát egyáltalán szolgálja-e a javaslat. Ez ma egyáltalán nem látható, ezért a törvényjavaslatot jó szívvel ebben a formájában támogatni nem tudjuk, az MSZP várhatóan a zárószavazáson tartózkodni fog.

Tisztelt Képviselőtársaim! Reagálva egy kicsit leginkább a fideszes vezérszónoklatra is. Szóval, önök védik meg Magyarország határait? Önök védik meg Európa határait, a schengeni határokat, a magyar embereket, amikor 15 ezer gazdasági beván­dorlót hoztak ide letelepedési kötvényeken keresztül? Amikor 4 ezer orosz kapott a moszkvai vízumgyáron keresztül úgy magyarországi és európai uniós beutazási engedélyt, hogy azt sem tudják önök sem, hogy kik voltak azok? És ezek után, amikor ez lebukott, kiderül, hogy valószínűleg évi 400 milliós bizniszt pörgetve, a külügy beleegyezésével és segedelmével még jobban felpörgették a moszkvai vízumgyárat, és még azt sem tudjuk, hogy hányan és milyen engedéllyel jöttek be Magyarországra? Orbán Viktor megengedheti magának ebben az országban, hogy egy arab milliárdos, akit egyébként terrorizmus finanszírozásával vádolnak, az ő személyes kérésére a találkozásuk miatt, minden szabályt felrúgva bejöhessen ebbe az országba? Amikor ma meg kiderül, hogy egyébként Ukrajna tekintetében a honosítási eljárással visszaélve ezrek kaphattak magyar és ezzel együtt európai uniós útlevelet, teljesen törvénytelenül? Világosan látszik, hogy ezek nem mások, mint ukrán szervezett bűnözői körök, bűnözők, és lehet, hogy terroristák ezrei. Önök védik meg Magyarországot, a magyar állampolgárokat és az Unió határait? Nevetséges, képviselőtársaim!

Ezek a legutóbbi ügyek, amelyeket felsoroltam itt a felszólalásom végén, világosan mutatják azt, amit egyszer már Orbán Viktornak itt a parlamentben a szemébe mondtam: az, hogy megengedhetőek ezek az ügyek Magyarországon, azt mutatja, hogy itt a magyar kormány, Orbán Viktor és saját kormánya jelenti az igazi nemzetbiztonsági kockázatot, és közvetlenül veszélyeztetik az itt élő emberek biztonságát ezekkel az egyébként általában, minden esetben korrupcióra visszavezethető ügyekkel. Szégyelljék magukat!

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
200 74 2017.02.21. 2:16  49-88

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Vesszük, értjük a kritikát, hogy nem eleget beszélünk magáról a javaslatról, azért halkan hadd jegyezzem meg, hogy a miniszteri expozét előadó államtitkár úr 5 perc 30 másodpercet volt képes beszélni erről a javaslatról, a fideszes vezérszónok meg még ennyit sem, hiszen ő olyan 15 percet beszélt, de 13,5 percnél kezdett el bármit mondani, ami a javaslatot érintette volna. Mondjuk, nem is zavart össze minket azzal, hogy részleteiben ismertette volna a javaslatot.

Megvédték a katonák és a rendőrök a határokat, ezért köszönet illeti őket. Így van. És őket ki védi meg? Ki védi meg? Szedett-vedett sátrak vannak felállítva mínusz 20 fokban? Lent voltam. Nem tudom, hogy ön lent volt-e, én lent voltam. Tákolmányokban ácsorognak a mínusz 20 fokban, ilyen erdőből kivágott fákból összetákolt magasleseken? Látta ön, hogy Ausztriában hogy oldották meg ezt a kollégák? Hogy képesek voltak lerakni egy nyamvadt konténert az állománynak, ami hűtött, fűtött, és emberi körülmények között láthatják el ezt a nehéz szolgálatot? Hogyan van az, hogy a 100 milliárd forintba, amit eddig elköltöttek a határzárra, pont az nem fér bele, hogy az itt, Magyarországon szolgálatot teljesítő fiúk és lányok, hölgyek és urak tisztességgel láthassák el ezt a szolgálatot? Én többször lent voltam. Nem normális az, ami lent van, képviselőtársam, szégyene ennek az országnak, de leginkább szégyene ennek a kormánynak.

És miért kerülik a témát? Én is elmondtam a vezérszónoklatom végén, a többi ellenzéki képviselőtársam, most legutóbb Mesterházy Attila kérdezett rá újra ‑ miért kerülik a témát?

(14.10)

Ma itt Schengenről, Magyarország határának biztonságáról meg a magyar emberek biztonságáról szóló javaslatot tárgyalunk önök szerint is. Mikor lesz már felelőse annak, ami itt zajlik? Mikor hullanak fejek, képviselőtársaim? Meddig ülnek még ‑ elnézést, hogy így fogalmazom ‑, mint a tök, amikor arról beszélünk, hogy egyébként az európai és a magyar emberek biztonságát pénzért árulják, és komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek ennek az országnak? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Egy mondat, köszönöm szépen, elnök úr. A párizsi terrormerénylet elkövetői Budapesten tanyáztak napokig egyébként Magyarországon ‑ még mielőtt a dicshimnuszt hallgathatnánk tovább. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 166-168 2017.04.03. 2:12  165-174

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Igen.

ELNÖK: Elfogadja. Harangozó Tamás képviselő urat illeti a szó.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Botka László megjelenésével nyilvánvalóan megváltozott a helyzet a hazai belpolitikában, és ez világosan látszik, a fideszes kommunikációs gépezet is beindult, a hazugsággyár gyakorlatilag csúcsra járatódott, ma már Botka László és a Szeviép neve gyakrabban hangzik el a fideszes médiabirodalomban, mint ‑ ahogy mondani szokták ‑ a vízállásjelentés, azzal vádolják, vagy arról beszélnek, hogy szegedi cégként a Szeviép Szegedtől kapott megbízásokat, és hogy politikai kapcsolatai voltak ennek a cégnek.

Nézzük, akkor ehhez képest mi a valóság! Tudja-e azt cáfolni, miniszter úr, hogy egyébként a Szeviép Bartha László fideszes polgármester idején kapott egyedül közvetlen megbízást, méghozzá több milliárd forintnyi megbízást, ’99-ben és 2001-ben Szeged megyei jogú várostól?

Tudja-e a cáfolni, hogy az első Orbán-kormány alatt ez a Szeviép nevezetű cég több mint 28 megbízást kapott több tíz milliárd forint értékben a magyar kormánytól, fideszes polgármesterektől és önkormányzatoktól, többek között Hódmezővásárhelytől is? Tudja-e cáfolni, ha a politikai kapcsolatokról beszélünk, miniszter úr, hogy Pistrui László, aki az egyik vádlottja az ügynek, korábban közös cégben dolgozott és tulajdonostársa volt Tímár Lászlónak, Szeged fideszes alpolgármesterének?

És kérem, cáfolja, ha tudja, hogy Baranyi Sándor, az ügy másik vádlottja, aki ellen már a vádemelés is megtörtént, a 2010-es kormányváltás után a Fidesz akkori kedvenc oligarchájának, Orbán Viktor volt kollégiumi szobatársának a főtanácsadója lett, miután ezt a céget bedöntötte.

Kérem, miniszter úr, hogy ezeket vagy cáfolja, vagy ismerje el, hogy a Szeviép-ügyben a Fidesz van nyakig benne, és kérjenek bocsánatot Botka Lászlótól azért a lejárató kampányért, amit vele szemben művelnek. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 172 2017.04.03. 1:05  165-174

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Nézze, miniszter úr, ha az ön által előbb elmondottakat sugározná éjjel-nappal a fideszes média, akkor ma valószínűleg nem kérdeztem volna öntől semmit. Csakhogy orrba-szájba hazudoznak, emberek életét teszik tönkre, rágalmaznak, mocskolódnak, ez a tényállás, miközben a vádlottak padján ülő embernek kizárólag a Fidesz volt alpolgármestere volt a cégtársa, a másik vádlott meg Simicska Lajosnak volt a főtanácsadója 2010 után, amíg még egyébként nagy számban és egyértelműen Orbán Viktor háttérbirodalmát és lóvéját talicskázta jobbra-balra ez az ember.

(16.40)

Értem, hogy bajba kerültek emberek. Én is azt gondolom, hogy kell nekik segíteni, miniszter úr. De akkor nem hazudozni kellene Botka László szerepével kapcsolatban, mert körülbelül annyi köze van hozzá, hogy Szegeden volt bejegyezve az a cég! Az összes többi disznósággal meg, nagyon úgy tűnik, hogy önöknek kell elszámolni.

És ha a megoldást keresik, akkor azt legyenek kedvesek, ne úgy keressék, hogy lejáratnak egy embert, és hazudoznak ebben az ügyben összevissza! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 210 2017.04.03. 5:15  209-216

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az újra benyújtott törvényjavaslat része annak a csomagnak, amit még decemberben az antikorrupciós világnapon nyújtottunk be, öt különböző törvényjavaslatból, illetve határozati javaslatból álló csomag része, annak is az egyik kiemelt és nagyon fontos része, hiszen a közpénzek elköltésének újraszabályozására és új megoldások törvénybe iktatására tesz javaslatot. Engedjék meg, hogy előtte a csomag többi részéről is néhány gondolatot mondjak önöknek, hiszen szorosan összefüggenek, és mint tudjuk, a korrupció ellen csak egy széles eszköztárral lehet fellépni.

Ez a törvényjavaslat, amiről ma fogunk itt tárgyalni ‑ és nagyon remélem, hogy a fideszes képviselők a holnapi napon mégiscsak napirendre fogják venni ezt a törvényjavaslatot, hiszen szerintem az ő érdekük is, hogy a közpénzek elköltése a lehető legátláthatóbban és a szabályok megsértése után megfelelő következményekkel történjen ‑, ez az állami és európai uniós források elköltésének egy olyan új megoldását teszi az asztalra, ami meggyőződésünk szerint valódi változást hozhat a korrupció visszaszorításában. Miért mondom ezt?

A jelenlegi tapasztalat az, hogy ha valamilyen korrupciós cselekményre fény is derül, akkor mire az bíróságra kerül, mire éppen a rendőrség vagy az ügyészség megfelelő vagy kevésbé megfelelő színvonalú munkával bíróság elé viszi az ügyet, addigra általában hosszú évek pereskedése és bírósági tárgyalások végén valódi igazságtétel szinte sehol nincs, és ami még fontosabb, ahol eltűnt közpénzt vissza tudunk szerezni a közös kasszába, ami, azt gondolom, hogy a magyar állampolgárok egyik legfontosabb érdeke, szinte példa nélküli Magyarországon.

Ezért mi azt javasoljuk, hogy nagyon szigorú összeférhetetlenségi és nagyon szigorú eljárásjogi szabályok legyenek egyrészt rögzítve a törvényben, másrészt pedig azt mondjuk ki a törvény erejénél fogva, hogy aki ezt megsérti ‑ például azt, hogy nem teszi nyilvánossá, hogy egyébként az elbírálási folyamatok minden egyes fázisa a döntés után hogyan zajlott, hogy ki és milyen körülmények között nyert, ki és milyen körülmények között bírálta el a pályázatokat, hogy az ő összeférhetetlenségük egyébként teljesen rendben van ‑, akkor a törvény erejénél fogva az a közbeszerzés, az a támogatási szerződés semmis legyen. Magyarul, ha még nem fizették ki a pénzt, nem is fizethetik ki a vállalkozónak, ha pedig kifizették a pénzt a vállalkozónak, és kiderül, hogy a törvény megsértésével nyerte el a pályázatot, akkor annak vissza kelljen fizetnie a pénzt.

Miért mondjuk ezt? Azért, mert még egyszer mondom, biztos, hogy az igazsághoz tartozik és a társadalmi igazságosság egy fontos megnyilvánulása, ha a bűncselekményt elkövetőket néhány év múlva, egyébként szintén közpénzből, különböző zárt intézményekben etetjük és itatjuk, és nem engedjük ki őket a szabad levegőre. Nagyon fontos ügy! De sokkal fontosabb, hogy ne tűnjön el a közpénz, ha pedig a közpénzt nem tisztességesen ítélték oda valakinek, akkor azt vissza tudjuk szerezni. Hiszen abból tud valós beruházás megvalósulni, vagy ha a jelenkor és a jelen hetek-hónapok ügyeit nézzük, akkor abból lehetne egyébként az egészségügyre, az oktatásra vagy épp a nyugdíjasok tisztes nyugdíjemelésére és megélhetésére pénzt költeni, amikor éppen ezekben az években, hónapokban és napokban naponta milliárdok, tízmilliárdok és százmilliárdok röpködnek az ország minden részén, szinte ugyanahhoz a vállalkozói körhöz, teljesen átlátszó módon.

A javaslat többi része ‑ és kérnénk, hogy ezt a fideszes képviselők is támogassák, hiszen még egyszer mondom, szerintünk nekik is érdekük, hogy olyan rendszer legyen, ami megakadályozza a korrupciót és a lopást, nem pedig olyan rendszer, ami ezt lehetővé teszi, és talán esetleg utólag majd megbünteti azokat, ha egyáltalán fény derül bármilyen gazemberségre, kormányoktól függetlenül.

A javaslatcsomag többi része az volt, hogy tegyük rendbe a vagyonnyilatkozati rendszert, hogy tegyük rendbe a bíróságokon és az ügyészségeken azokat a korrupcióra lehetőséget adó szabályokat, amire már az Európai Tanács is felhívta a figyelmet, és legutóbb maguk a bírák is az Alkotmánybírósághoz és Strasbourghoz fordultak, mert egyértelmű befolyásra törekedik az új Országos Bírósági Hivatal vezetője, illetve végezetül az összefonódások, a politikai álláshalmozások elkerülése érdekében is van egy javaslatunk.

A nagy tiszteletteljes kérésünk az, hogy ezt a közpénzelköltési csomagot vegyük napirendre, és ha van még javaslata a kormányzó pártoknak, tegyük bele azt is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
210 216 2017.04.03. 2:13  209-216

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Hát szánalmas, vitának nem nevezhető pampogás volt ez itt, amit a tisztelt Ház falai között hallhattunk. Nem sok jó vár erre az országra a következő pár hónapban még, amíg önök kormányoznak, az biztos.

Szilágyi képviselőtársamnak annyit mondanék, hogy azért az üvegzsebtörvényt mi fogadtuk el, jóval ezt megelőzőleg, ami garantálta azt, hogy minden önkormányzatnak, minden minisztériumnak minden szerződést napvilágra kell hoznia. Ezt a 2009. évi törvényt a tisztességes eljárás védelméről valóban még a kormányzásunk alatt, ha a végén is, fogadtuk el, és mondom, Répássy volt államtitkár úrnak, hogy a Fidesz viszont 2013-ban szinte az elsők között törölte el ezt a törvényjavaslatot is, és azóta semmi mást nem csinálnak… (Dr. Répássy Róbert dr. Aradszki Andrással beszélget.) Nézzen már ide, Répássy úr, hát maguk buktak bele majdnem teljesen abba, hogy a Magyar Nemzeti Bank százmilliárdjait itt egy egy nap alatt elfogadott törvénnyel… (Dr. Völner Pálnak:) Ne mosolyogjon az igazságügyi államtitkár úr (Kucsák László: Miért fenyegetőzöl?), mert a maga disznósága többek között az, ami itt ment a parlamentben. Egy nap alatt el akartak tüntetni több száz milliárd forintot ilyen szöveggel, hogy elvesztette közpénzjellegét?! És maguk oktatnak ki minket?! Hát, ha azok a törvények lennének hatályban, amik az MSZP kormányzása alatt voltak, tisztelt képviselőtársaim, akkor az egy Kánaán lenne a korrupció elleni küzdelem tekintetében. És szeretném önöknek mondani, hogy valóban óriási különbség, hogy Zuschlag János bármilyen disznóságot csinált, az MSZP kormányzása alatt lett felelősségre vonva, és az MSZP kormányzása alatt indult ellene a büntetőeljárás, míg önök védik az összes egyes gazembert, akik egyébként ebben az országban éppen most talicskázzák haza a pénzt.

Úgyhogy azt gondolom, hogy semmilyen joguk és alapjuk arra nincsen, hogy ilyen vitákat kezdjünk el itt folytatni. Arról beszéljenek már végre, és maradt még 15 másodpercem a lényegre, hogy ezzel a törvényjavaslattal, Répássy úr, mi a problémájuk. Mi a problémájuk azzal, hogy csinálunk végre egy olyan rendszert, amelyik eleve megakadályozza, hogy ezeket a közpénzeket nem tisztességes módon használják fel? Hiszen rendszerszerűen azt mondja, hogy ki sem lehet fizetni ezeket a pénzeket, hogyha ilyen szabálytalanságokat látunk. Erre mondjon valamit végre a Fidesz, és ne csak dobálózzon, meg mocskolódjon! Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 57 2017.05.02. 2:41  56-62

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr, több sajtóorgánum is beszámolt a figyelemre méltó üzleti kapcsolatokról, amelyekkel rendelkezik, ugyanis olyan gazdasági társaságban, a Gastland Flight Catering Kft.-ben volt tulajdonos, amiben egy liechtensteini offshore cég is érintett volt. Ez az offshore cég furcsa mód ugyanarra a címre van bejegyezve Liechtensteinben, mint a letelepedési kötvény kibocsátásával foglalkozó VolDan Kft.

A furcsa egybeesések itt még nem érnek véget. Pogácsás Tibor államtitkár cégnyilvántartási adatok alapján beazonosítható másik volt üzlettársa igazi offshore lovag, teljes átláthatatlanságot biztosító liechtensteini alapítványokat vezet, és ezeken keresztül vesz részt a magyar üzleti életben. Pogácsás Tibor volt üzlettársa ráadásul érintett abban a cégben, amely éppen Monor város ingatlanügyein tett szert tekintélyes bevételre.

A cégnek még 2009-ben, Pogácsás Tibor polgármestersége idején adta el a monori önkormányzat azt a telket, amit később a monori sportcsarnok építésére szemeltek ki. Így az önkormányzat ingatlanfejlesztő cége ’16-ban 158 millió forintért vette vissza azt a telket a cégtől, amit korábban 100 millió forintért értékesítettek. A különbözet 58 millió forint, amivel a szerencsés cég, így Pogácsás Tibor volt üzlettársának köre gazdagodott. Az pedig már csupán a jéghegy csúcsa, hogy e gyanús társasággal folytatott közös bizniszt Pogácsás Tibor államtitkári minőségében is nyíltan patronálta; 2015 áprilisában ünnepélyes keretek között, államtitkári minőségében adta át saját cégük, a Gastland Flight Catering Kft. vecsési üzemét. Hadd fogalmazzak így, tisztelt miniszter úr, hiszen szerintem már az is szánalmas, hogy ön ül itt és nem a minisztere válaszol egy olyan kérdésre, amit neki szántam, hiszen ebben a kérdésben neki kéne válaszolnia.

Ön szerint rendben van-e, hogy államtitkára a saját tulajdonában álló cége üzemének megnyitóján vesz részt közjogi tisztségben? Rendben van-e, hogy éppen az önkormányzati ügyekért felelős állam­titkárnak üzlettársa egy olyan ügyletben érintett, ami a korábban általa vezetett önkormányzathoz kötődik? Rendben van-e, hogy államtitkára egy offshore céggel együtt tulajdonolt egy gazdasági társaságot? Nem tartja-e furcsának azt az offshore hálózatot, ami­vel államtitkára korábban polgármesterként, majd később magánemberként is üzletelt? Lehet-e véletlen egybeesés, hogy a letelepedési kötvény értékesítését végző cég neve is felbukkan ezen üzleti kör közelében? Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
217 61 2017.05.02. 1:06  56-62

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót. Államtitkár úr, nem nyugtatott meg egy kicsit sem. Nem nyugtatott meg, mert nem is válaszolt rá, de akkor ezek szerint ön szerint rendben van az, hogy polgármestersége idején az ön városa százmillió forintért elad egy telket, majd 158 millió forintért visszavásárol, ezzel egy magánkört, jelesül egyébként az üzlettársa körét gazdagítva. Ez elég durva haszon és elég komoly közpénzherdálásnak tűnik. De ön szerint ez rendben van.

Ön szerint az is rendben van, hogy ön nem tudja, ki milyen céget jegyez be, de ezek szerint évekig vagy legalábbis hosszú ideig tulajdonostársa volt egy offshore cégnek, amely egyébként érintett, vagy legalábbis ugyanazon a címen van bejegyezve valamilyen csoda folytán Liechtensteinben, mint a letelepedési kötvénnyel csencselő cég. Ha ön szerint ez rendben van, államtitkár úr, akkor szerintünk meg az nincs rendben, hogy ön államtitkár, és hogy önre rá vannak bízva az önkormányzati ügyek Magyarországon. Szerintünk le kellene mondania. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
219 6 2017.05.04. 10:09  1-16

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy nagyon-nagyon röviden az ön megemlékezését is megerősítve azzal kezdjem felszólalásomat, hogy Szent Flórián napján mi is köszöntjük a tűzoltókat, és köszönjük, hogy egész évben készen állnak a bajba került polgártársaink megsegítésére, köszönjük, hogy esküjükkel ezt a nemes hivatást választották ma. Talán még különösebben fájó a tűzoltó-egyenruha elvesztése, száműzése magának a „tűzoltó” elnevezésnek is. Fontosnak tartjuk ezen a napon nyomatékosan kijelenteni, hogy ez az önfeláldozó munka elképzelhetetlen egy méltányos szolgálati nyugdíjrendszer bevezetése nélkül, ami programunk kiemelten fontos része ma is. Külön köszönet végezetül a tűzoltást főállásuk mellett önkéntesen vállaló egyesületben szolgáló polgártársainknak.

Tisztelt Országgyűlés! Picit döbbenten hallgattam államtitkár úr és a Fidesz vezérszónoklatát. Arra nem számítottam, hogy a törvény érdemi részéről nekem ellenzéki politikusként kell először beszélnem itt a parlamentben, de akkor csináljuk így. Az mégiscsak furcsa, hogy egy nagyon-nagyon terjedelmes salátatörvény konkrét részletszabályairól sem az előterjesztő, sem az azt támogató kormánypártok nem tartják fontosnak, hogy a nyilvánosság előtt valamiről beszámoljanak.

Két héttel azt követően, hogy az Országgyűlés szavazott a Belügyminisztérium salátatörvényéről, menetrendszerűen a mai napon megérkezett a Honvédelmi Minisztérium szokásos féléves korrekciós, hibajavítós törvényjavaslata. Ezúttal is egy tipikus salátatörvényről van szó, és nevezhetjük bárhogy máshogy, a tény az, hogy egy salátatörvényről van szó, amely össze nem tartozó tárgykörök sokaságát érinti. A törvényjavaslat elemeit csupán az kapcsolja össze, hogy mindegyik szabályozási tárgykör gondozása a Honvédelmi Minisztérium felelősségi körébe tartozik. Jellemző, hogy meg sem próbáltak valami elvi vagy kodifikációs magyarázatot adni, miért zsúfoltak bele ezerféle, össze nem tartozó témát egyetlen törvényjavaslatba. Az általános indoklása ugyanis gyakorlatilag csak a módosuló törvények felsorolását tartalmazza.

Mint az ilyen salátatörvényekkel lenni szokott, a most benyújtott törvényjavaslat is tartalmaz számos nyilvánvalóan szükséges kodifikációs pontosítást, másfelől a Magyar Honvédség állománya szempontjából fontos és hasznos új rendelkezéseket is. Így például kifejezetten üdvözölhetők a hiányszakmának számító szakképesítéssel rendelkező szakemberek megtartására tett erőfeszítések vagy a szabadságmegváltásra vonatkozó szabályok módosítása. Bár az önkéntes tartalékos rendszer mai formájával szemben számos kritika hozható fel, ugyanakkor az önkéntes tartalékos szolgálat vállalásának ösztönzése különböző támogatásokkal, kedvezményekkel szintén előremutató.

Azonban e pozitívumok ellenére is elszomorító az összkép, ugyanis a Honvédelmi Minisztérium által félévenként benyújtott salátatörvények közös vonása, hogy visszatükrözik az Orbán-kormány honvédelmi politikáját jellemző súlyos anomáliákat, amelyeket az MSZP az elmúlt években kritizált. Így például ez a törvényjavaslat is érinti a meghurcolt szolgálati nyugdíjasokat, még rugalmasabbá teszi a túlszolgálat szabályait, még több eltérést enged a miniszternek a törvényi szabályoktól, és még lehet folytatni a sort. E körből is kiemelkedők a túl­szol­gálatra vonatkozó szabályok.

Mint emlékezetes, 2015 őszén a Fidesz által elfogadott honvédelmi salátatörvény tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén felülírhatóvá tette a szolgálati törvény pihenőidőre és szolgálati időre vonatkozó szabályait. A honvédségnél foglalkoztatott közalkalmazottak esetében pedig brutálisan megemelte a maximálisan elrendelhető rendkívüli munkavégzés idejét, ami így már éves szinten akár 832 órányi, azaz 104 munkanap is lehet. A most benyújtott törvényjavaslat tovább farigcsálja a túlszol­gá­latra vonatkozó szabályokat. Eszerint a jövőben az őrszolgálatban töltött idő nem minősül majd túl­szolgálatnak. Ez a rendelkezés további lehetőséget ad a katonák túlhajszolására, kihasználására.

Sajnos, rendkívül súlyos oka van annak, hogy a félévente elénk kerülő salátatörvényekben rendre elbújtatnak egy-egy olyan szabályt, amely a katonák és a honvédségi alkalmazottak többletmunkára kötelezését érinti. E kormányzati törekvés mögött sajnos nagyon komoly valós probléma húzódik meg: a Magyar Honvédség évről évre egyre súlyosbodó létszámhiánnyal küzd. A feltöltetlen beosztások számának 2010 óta bekövetkezett drámai emelkedése világít rá a leginkább arra, hogy az Orbán-kormány milyen meredek lejtőre tette a honvédséget.

(9.20)

A létszámhiány miatt immár a napi működési feladatok ellátása is komoly nehézségekbe ütközik, miközben a Magyar Honvédségnek egyre veszélyesebb külföldi műveletekben is helyt kell állnia, és 2015 óta a határőrizeti feladatokban is közre kell működnie.

A 2015-ig tartó illetménybefagyasztás és a védelmi költségvetés radikális csökkentése pusztító csapás volt a Magyar Honvédség számára. A 2015-ben megkezdődött illetményemelés az utolsó pillanatban dobott mentőöv volt a honvédség számára. A védelmi költségvetés tavaly megkezdett emelése is évekig legfeljebb csak arra lesz elegendő, hogy orvosolja az elmúlt évek forráskivonásának pusztító hatását, érdemi képességnövelésről, régóta esedékes haditechnikai modernizációról hosszú ideig még csak nem is álmodhatnak a Magyar Honvédség katonái.

Az MSZP már évek óta kongatja a vészharangot, hogy azonnali és hathatós intézkedéseket kell tenni a létszámhiány csökkentésére, az erre vonatkozó határozati javaslatainkat azonban rendre leszavazta a Fidesz. Könnyű belátni, hogy még nagyobb fluktuációhoz fog vezetni, ha a létszámhiányból eredő problémákat a létszámemelés helyett a jelenlegi szolgálatot teljesítő katonák további terhelésével, kizsigerelésével akarják orvosolni.

Mindezek fényében különösen elképesztő, hogy két hete még a Fidesz oktatta ki az ellenzéki pártokat arról, mit jelent a honvédelmi politikáért viselt felelősség. Miközben kormányra kerülésük óta semmilyen komolyabb haditechnikai fejlesztést nem tudtak fel­mutatni, fontos képességektől esett el a Magyar Hon­védség, és a létszámhiány soha nem látott méreteket öltött. Valódi előrelépést talán csak a hadisírok ápo­lása és gondozása terén tud felmutatni a honvédelmi vezetés. A Magyar Honvédség érdemi fejlesztése helyett csak félévente benyújtott salátatörvények gyártására futja a Honvédelmi Minisztériumnak.

Az MSZP és a Fidesz között évek óta heves elvi vitát okoz a szolgálati nyugdíjasok helyzetének megítélése. Ezt a kérdést ugyancsak érinti a törvényjavaslat. Határozottan elleneztük a korábban jogszerűen megállapított szolgálati nyugdíjak eltörlését, szolgálati járandósággá alakítását és az szja mértékével történő csökkentését. Eddig legalább az mentesülhetett a csökkenés alól, aki jelentkezett önkéntes tartalékos katonának. Ezt a mentesülést a törvényjavaslat nem teszi lehetővé területvédelmi önkéntes tartalékosok esetében. Az MSZP természetesen nem ért egyet ezzel az új megszorító szabállyal, és nagyon kíváncsian várnánk államtitkár úr vagy a Fidesz bármely politikusának magyarázatát, hogy mi okozza ezt az új szabályozást, hiszen a törvényjavaslatban hiába fürkésznénk ennek bármilyen indoklását, azt gyakorlatilag saját magával indokolja a javaslat ‑ tehát bevezetjük, így van. A rendelkezés kapcsán szeretném határozottan ismét leszögezni, hogy az MSZP határozottan ellenzi a korábbi jogszerűen megítélt ellátások csökkentését, és kormányra kerülve meg fogja szüntetni ezt az igazságtalan sarcot, vissza fogja adni a nyugdíjas státuszt azoknak, akiktől ezt elvették, és egy méltányos, új szolgálati nyugdíjrendszert kíván bevezetni.

A törvényjavaslat mindezeken túlmenően is számos vitatható rendelkezést tartalmaz. Így nem értünk egyet azzal a módosítással, amely a teljesítményjuttatással egy meghatározott időszakban kifejtett kiemelkedő munka elismerése helyett a szakmai életutat jutalmazná. Természetesen vitán felül áll, hogy a hosszú évtizedeken keresztül kifejtett kimagasló szakmai életutat el kell ismerni ‑ erre volt egyébként lehetőség és mód, amíg önök azt meg nem szüntették ‑, azonban ezt nem a teljesítményjuttatás révén, hanem más illetményelemekkel kell biztosítani. A kettőt nem lehet és nem szabad összekeverni.

Nem értünk egyet azzal az iránnyal sem, hogy a honvédségi dolgozók esetében egyre több tekintetben zárják ki a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény rendelkezéseinek alkalmazását, és helyette a honvédelmi miniszternek biztosítanak rendeletalkotási jogkört. Különösen érdekes ez a helyzet akkor, amikor épp a Belügyminisztériumot a közalkalmazottak tömegesen, ezrével, tízezrével perelik, és nem kevés sikerrel. Valószínűleg ezt szeretnék megelőzni, és valószínűleg ismét olyan jogszabályt kívánnak alkotni, amely a törvény erejével teszi teljesen kiszolgáltatottá azokat a közalkalmazottakat, akik a honvédség munkáját segítik.

Már az új szolgálati törvény 2012-es vitájakor is elleneztük, hogy lehetővé tették katonák társadalmi szervezetekhez vezénylését. A most benyújtott törvényjavaslat szerint erre már az állományba vétel pillanatában is lehetőség lesz, azaz olyan úgynevezett katonákat is ki lehet majd vezényelni társadalmi szervezetekhez, akiket még soha nem neveztek ki semmilyen szolgálati beosztásba. Valószínűleg a sportállás valamilyen újabb fajtáját kívánják meghonosítani vagy újra bevezetni 27 év után.

Tehát a törvényjavaslat a benne szereplő több pozitív módosítás ellenére is az Orbán-kormány alapvetően elhibázott honvédelmi politikájának lenyomata, sok koncepcionálisan elhibázott rendelkezés hibajavítása, ezért az MSZP a törvényjavaslatot nem tudja támogatni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Kónya Péter tapsol.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
219 22 2017.05.04. 4:11  17-40

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Biztos, hogy nincs köztünk vita nagyon sok kérdésben. Nincs köztünk vita abban, hogy hogy ítéljük meg a terrorizmust vagy éppen az Iszlám Állam elleni fellépés fontosságát, szükségességét. Nincs köztünk vita, velem biztos nincs, hogy segíteni ott kell, ahol a baj keletkezett, és abban maximálisan egyetértek Kósa Lajossal, hogy valóban ezeket a konfliktusokat megoldani a konfliktusok gyökerénél, a konfliktusok keletkezésénél lehet időben és térben is. Ennek több eszköze van. Sajnos, ki kell mondanunk és be kell látnunk, hogy az egyik ilyen eszköz a katonai eszköz. Nyilván háborús konfliktusokat más eszközökkel nem sikerül megoldani.

De van más eszköz is. Van eszköz humanitárius segítségnyújtásra. És azért, ha egy percet tudunk beszélni a jövőről, mit sem fog segíteni bármilyen katonai megoldás, ha utána olyan gazdasági segítséget nem nyújtunk ennek a térségnek, amely garantálni tudja, hogy az ott született emberek ott is akarjanak és tudjanak élni, megélni és normális életkörülmények között a saját országukat építeni.

Miután személyesen volt nekem is szerencsém a kint szolgáló alakulatainkat meglátogatni, a másik, amit világossá kell tenni, és csak megerősíteni tudom, hogy minden társország és a helyiek legnagyobb elismerésére és köszönetére fejtik ki tevékenységüket az ott szolgáló katonáink. Ennek értelmében természetesen én is szeretném itt, a Parlament falai között is újra megköszönni nekik az áldozatos szolgálatvállalásukat, és azt, hogy az ország hírnevét ezekben a körökben nagyon erőteljesen növelik, és természetesen tapasztalatokat szereznek.

Végezetül, azért nem mindenben van konszenzus, és pláne nem volt, hiszen ez a múltkori döntésen látszott. Igaz, hogy 70 százalékkal ment át a döntés, de ha azt nézzük, hogy a parlamentben lévő politikai erők hány százaléka támogatta ezt, akkor azt kell látnunk, hogy ez közel sem volt konszenzusos. Többek között azért nem volt konszenzusos, mert mellébeszélés volt az előző körben is. Nagyon sok olyan mondatot mondott az akkori honvédelmi miniszter, aki azóta már lemondásra kényszerült, amik objektíve kiderültek, hogy nem igazak a misszióval kapcsolatban. A misszió szerepvállalásával, az ott kifejtett tevékenységgel, a felkéréssel kapcsolatban napokig, hetekig hazudozás ment minden szinten.

Azért mondom ezt el önöknek, mert a Magyar Szocialista Párt nem döntött még a támogatásról, jövő héten fogunk dönteni, és egyébként több olyan kérdés van, amire még szakmai szempontból sem tudok én sem megnyugtató választ adni a saját képviselőtársaimnak sem, mert ma sem hangzott el ismét egyetlenegy szó sem az államtitkártól, sem a Fidesz vezérszónokától lényeges kérdésekről. Önök ugyanis csak két dolgot érintettek: a misszió meghosszabbításának időpontját és a létszámot. Csakhogy a szövegben két nagyon fontos pont is módosul még: „katonai segítségnyújtás” kifejezés és „katonai tanácsadás” kifejezés került bele. Világosan szeretnénk elmondani, hogy anélkül, hogy önök nyilvánosság előtt elmondanák pontosan, hogy ez mit jelent, hogy ez jelentheti-e azt, hogy a magyar katonák valódi fegyveres konfliktusban fognak részt venni, és erre adunk felhatalmazást, vagy nem jelentheti, például felelős döntést nem lehet ebben hozni.

Végezetül és nagyon rövidre fogva: a Honvédelmi és rendészeti bizottság nem látta eddig fontosnak, hogy az általános vita előtt összeüljön és akár zárt ülésen ezeket a kérdéseket tisztázza. Ezért én is azzal zárom a felszólalásomat, hogy amíg ez nem történik meg, én még szakmailag sem tudok önöknek igent vagy nemet mondani, politikai döntést pedig nyilván ezen információk tudatában némileg egyszerűbben fog tudni meghozni a frakciónk is és a pártunk. Reméljük, hogy lesz rá alkalom, hogy ezeket a kérdéseket tisztázhassuk. Köszönöm, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 132-134 2017.05.15. 2:02  131-140

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Igen, elfogadom.

ELNÖK: Elfogadja. Harangozó Tamás képviselő urat illeti a szó.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mint emlékezetes, először a 168 Óra című lap adott hírt arról ‑ rendőrségi iratokra és lehallgatási jegyzőkönyvekre hivatkozva ‑, hogy a magát általában Volde­mortnak hívató Mengyi Roland fideszes képviselő 100 millió forintos uniós támogatás lenyúlására szőtt tervnek volt a részese. Eszerint szociális szövetkezetekre szerettek volna uniós pénzre pályázni, és az ügy­ben eddig meggyanúsított szereplők szerint Men­gyi a megnyert pénz először 50, aztán 90 százaléka fejében segített volna nekik, hogy kifejezetten rájuk írjanak ki egy 500 milliós pályázatot. 2015 október végén ‑ láss csodát! ‑ ki is írták a „modellprogram a szociális szövetkezetek hálózatosodása…” elnevezésű pályázatot.

Az újságcikk szerint az ügyben eljáró nyomozók már 2015 nyarán előkészítették a rajtaütést, amelynek eredményeként tetten érhették volna Mengyi Rolandot és társait, azonban az akciót nem engedélyezték. A sajtóértesülések helytállónak bizonyultak, és a napokban vádat emeltek Mengyi Roland ellen bűnsegédként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletével és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettje vádjával.

A fentiekkel összefüggésben kérdezem Tállai urat mint a NAV elnökét: az újságcikkben olvasható információk alapján indult-e belső vizsgálat az ügyben, tudniillik hogy a nyomozók a helyszínen voltak, amikor is telefonon kértek engedélyt a rajtaütésre, de nem kapták meg ezt az engedélyt? Kinek kellett volna döntést hoznia a rajtaütés engedélyezéséről, azaz ki fogta a telefont a vonal túlsó végén, állam­titkár úr, és miért nem engedélyezték ezt a rajtaütést? Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
222 138 2017.05.15. 1:14  131-140

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tállai úr, arra, hogy a törvényeket be kell tartani, legyen kedves legközelebb fideszes képviselőtársai figyelmét felhívni. Azt gondolom, az, hogy a vádlottak padján ül bűnelkövető társaival egy bűnszövetségben elkövetett ügyben, az mindennél többet elmond. Kettő: államtitkár úr, az önt nem zavarta NAV-elnökként, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint már 2015 őszén az összes gyanúsított arról beszél, hogy önök a minisztériumban már jelezték egy titkos iratban, hogy itt baj van? Az nem zavarta, hogy az a nyomozás érdekeire való hivatkozásra hogyan került ki a minisztériumból? Az nem okozott önnek problémát, hogy a gyanúsítottakat valaki tájékoztatta a minisztériumból, hogy nyomozás zajlik ellenük, és hogy titkosszolgálati eszközzel megfigyelik őket? Az nem zavarta önt, ugye?!

Az, hogy én megkérdezem és szembesítem azzal, ami megjelent a nyilvánosság előtt, hogy valaki politikai indokból leállította a rajtaütést, amikor meglátták, hogy egy fideszes országgyűlési képviselő ül ott, arra önnek nincs válasza. Volt már a magyar történelemben ilyen, a rajtaütés után a képviselőt azonnal vitték is, talán emlékeznek rá. Most úgy tűnik, önök ahhoz asszisztáltak, hogy ezt megakadályozzák, ami szégyen. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
226 6 2017.05.19. 10:26  1-78

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnökeként most erről a két területről, a Belügy- és a Honvédelmi Minisztérium területéről kívánok szólni. S engedjék meg, hogy annyit megjegyezzek, hogy tudom, hogy mindenki rendkívül elfoglalt, bár hegyekben állnak az államtitkárok, helyettes államtitkárok, különböző biztosok és mindenfélék a magyar kormány környékén, szerintem megtisztelő lett volna az országgyűlési képviselőknek ‑ szerintem nemcsak az ellenzékieknek, a kormánypártiaknak is ‑, hogy ha már egyszer minden minisztériumban van parlamenti államtitkár, talán ezt a néhány napot kibírja, míg a költségvetés vitája zajlik, és esetleg odafigyel arra, hátha valami érdemi dolog is elhangzik itt a Házban. Úgy tűnik, hogy erre nem számítanak, sem a Belügy-, sem a Honvédelmi Minisztériumban legalábbis biztos nem.

A Belügyminisztérium költségvetéséről röviden annyit el lehet mondani, hogy szerény módon növekszik a költségvetés, ami a rendőrség és az egyéb szervek mindennapos működését illeti, és megjelenik egy horribilisen nagy, 50 milliárdos összeg a migrációs helyzet kezelésével összefüggésben. Ezzel kapcsolatban nyilván az az egyetlenegy kétségünk van, hogy szövegszerűen annyit lehet róla tudni, hogy a háromezer fő új rendőr, illetve határrendész felvételével kapcsolatos költségek vannak ezen az absztrakciós szinten megjelölve. Azért ez 50 000 millió forint elköltése tekintetében egy elég halovány körülírása annak, hogy mire lesz ez a pénz elköltve. Mondok önöknek példát: úgy egyébként a BM költségvetéséből azt tudjuk, hogy felújítás tekintetében egyetlenegy van megjelölve, a Gárdonyi Rendőrkapitányság a maga 200 millió forintjával, majd egy másik soron megjelenik 50 milliárd forint, amiről fogalmunk nincs, hogy pontosan ki és mire fogja elkölteni. Azt gondolom, ez is megcsúfolása a magyar parlamentnek, akkor is, ha egyébként abszolút üdvözlendő, hogy a belügyi terület kap pluszpénzt.

Ami vérlázító itt is és a HM-nél is ‑ itt mondom el mind a két fejezet helyett ‑, hogy a közalkalmazotti bértábla 10 éve nem emelkedik, mind a rendészeti, mind a honvédelmi egyébként igen, de a közalkalmazotti tíz éve nem emelkedik, és ez ebből a költségvetésből is látszik. Az pedig, hogy a mai napig beleírják önök a törvénybe, hogy 69 ezer forint a legalacsonyabb közalkalmazotti bér, amit önök törvény szerint kifizetnek, szerintem szégyene ennek az országnak. Önöknek biztos. Tehát nagyjából a közmunkabérrel versenyez most már a közalkalmazotti bér, és ebből a tíz évből azért mégiscsak lassan az elmúlt nyolc év tekintetében az önök felelőssége ez.

Ami a büntetés-végrehajtást illeti, vannak pluszforrások, ez remek. Azt szerettem volna megkérdezni az itt ülő belügyminisztériumi államtitkártól, hogy vajon annak a hírnek, hogy talán jól emlékszem, hat új börtönből négy közbeszerzését érvénytelenítették, leállították és a hírek szerint ‑ legalábbis a hírek szerint ‑ nem is tervezik megcsinálni, annak mi az oka. Az-e az oka, hogy egyébként nincs meg a tervezett fedezete ezen intézmények felállításának? Ezek a hírek is járják. A tény biztos, hogy az, hogy a közbeszerzéseket érvénytelenítették, mégpedig azért, merthogy minden ajánlat túl magas volt. A kérdés csak az, hogy a szándék is elmúlt-e, de ha nem, mikor várhatóak ezek. Ezt szakmailag kérdezem szintén ‑ vagy kérdezném ‑, merthogy közben önök fölvettek több száz embert, kiképeztek több száz embert Kelet-Magyarországon bv-snek, akik most ott állnak, hogy az az intézet, ahová fölvették volna őket, el se kezdődött megépülni, és a hírek szerint egyébként elkezdik ezeket az embereket az ország más területére küldözgetni. Nem ezért szerződtek, nem ezért szereltek föl; halkan fölhívjuk a figyelmet előre, hogy ebből megint leszerelési hullám lesz, ha ezt az ügyet így kezelik, tehát erre jó lenne mindenkinek választ kapni, hogy ezek az intézetek megépülnek-e vagy nem épülnek meg.

Ami a Honvédelmi Minisztérium fejezetét illeti, én többször a médiában is elmondtam a héten, hogy döbbenten hallgatom azt a sikerpropagandát, amit Simicskó miniszter úr és a kormánypárti szóvivők ezen a területen folytatnak. Óriási szerénységre lenne szükségük. Óriási szerénységre! Először is fölhívnám a figyelmet, hogy a 100 milliárd forint meg a 73 milliárd forint nem ugyanannyi. S ha valaki nem tudja, hogy mennyi a kettő közti különbség, akkor javasolom Simicskó úrnak ‑ éppen a Magyar Időkben jelent meg a cikk ‑ vagy a Magyar Idők tulajdonosának, főszerkesztőjének, hogy fizesse be a kettő közti különbséget zsebből, tehát azt a laza 27 milliárd forintot, ami a 100 és a 73 milliárd forint között van. Egy.

Kettő: a 73 milliárdból mindjárt 25 milliárdot szintén megcímkéztek migrációs helyzet kezelésére, amiből még annyi sem derül ki, mint a belügyi költségvetésben, hogy ez a pénz mire fog menni. Fogalmunk sincs, hogy mire fog menni, de hogy a honvédelem legégetőbb problémájára, a napi működés rendezésére, vagy ahogy képviselőtársam is mondta, az elhelyezésre, az állomány körülményeinek javítására vagy éppen technikai beszerzésre, azt erősen kétlem; valószínűleg a túlórákat fogják tudni ebből kifizetni, amit a katonák a határon töltenek.

Azért mondom, hogy nagy szerénységre lenne szükség, mert ugyan büszkén mondják, hogy elérte az 1 százalékot a Honvédelmi Minisztérium költségvetése GDP-arányosan, de akkor most önöknek fölolvasom, hogy ez az óriási eredmény mit jelent. Ez azt jelenti, hölgyek, urak, hogy a kormányzásuk utolsó évére, tehát 8 évvel a 2010-es kormányváltás után, majdnem elérik azt az arányt, ahogy átvették a megelőző szocialista kormánytól, amelyik ‑ mint tudjuk ‑ romba döntött mindent, leginkább a honvédséget. Ehhez képest önök a következőt művelték az elmúlt 8 évben. 2010-ben 1,06 százalék volt, 2011-ben 0,97, 2012-ben 0,81, 2013-ban 0,77, 2014-ben 0,79. A mélypont 2015-ben volt, tehát már ebben a kormányzati ciklusban, 0,75-re csökkentették, és onnantól kezdve emelkedik: 0,85, majd 0,95 és 1,06. Még egyszer mondom, a kormányzásuk utolsó évére, 8 év alatt föltornázták oda az arányt, mint ahol átvették 2010-ben. Ez a honvédség állapotán, felszereltségén, képességein, morálján és mindenén jelentkezik nap mint nap.

(8.20)

Én szoktam mondani, tudják, hogy a szerénység azért is indokolt lenne ebben az ügyben, mert bár a béremelést meg is szavaztuk, támogattuk, maga a miniszter is beismerte, hogy a jövő évi költségvetésben ennek a pénznek a döntő többsége kizárólag a béremelés és annak közterhei, illetve a túlórák finanszírozására lesz elég. Ezt a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén a miniszter személyesen is elismerte. Ebből különösebb technikai fejlesztések nem lesznek.

Márpedig az a hadsereg ‑ és ez a kormánynak szól és nyilván nem a szerencsétlen honvédeknek (Soltész Miklós: Miért szerencsétlenek! Nem szerencsétlenek ők!) ‑ egy Patyomkin-hadsereg, tisztelt képviselőtársaim, amelyiknek nincs például egyetlenegy olyan szállító repülőgépe sem, amelyik föl tudna szállni. Ez döbbenet! Döbbenet, hogy önök sikerpropagandát folytatnak akkor, amikor 2014-ben Hende Csaba a nagyesküt letette ötpárti egyetértéssel, hogy a helikopterügyet rendbe teszik majd, de nem tettek semmit, illetve közbeszerzés nélkül valahonnan Oroszországból leakasztottak három használt öreg szovjet helikoptert. Azóta semmi nem történik. Nincs repülőképessége, szállító repülőképessége ennek az országnak. Se a köztársasági elnököt, mint a hadsereg főparancsnokát nem sikerült A-ból B-be elvinni, se az Irakban szolgáló katonáinkat nem sikerült váltásidőben hazahozni.

Ezt csak azért teszem szóvá, mert nem mondhatják, hogy nincs pénz. El kell dönteni végre, hogy kisvasutazni akarnak, vagy a katonáknak szeretnének repülőgépet. A kettő körülbelül ugyanannyiba kerül. Tehát költik önök a pénzt mindenféle nagyon fontos dologra, stadionokra vagy kisvasútra, miközben a Magyar Honvédség a legalapvetőbb feladatait sem tudja ellátni, arról nem is beszélve, hogy a határon milyen körülmények között teljesítenek szolgálatot.

S ezzel fejezem be: hölgyek, urak, több mint százmilliárd forintot elköltöttünk a kerítésre. Több mint százmilliárd forintot! A százmilliárd forintból nem tellett arra ‑ minden alkalommal elmondom, tessenek lemenni, ha nekem nem hisznek, nézzék meg a saját szemükkel ‑, hogy a szolgálatot teljesítő rendőrök és katonák a kerítés mentén tisztességes körülmények között tudjanak szolgálatot teljesíteni. Azok a szovjet időből itt maradt vászonsátrak, amelyek közepére beraknak egy kályhát, ez a XXI. században egyszerűen elfogadhatatlan, a mínusz 20 fokban meg ajánlom tisztelt képviselőtársaimnak, hogy töltsenek ott el néhány órát; nem kell napot, csak néhány órát. Azok az összeeszkábált magaslesek, amiket ott látunk, hulladék fából összekalapált magaslesek méltatlanok ahhoz, hogy a magyar katonák és rendőrök ott folyamatos szolgálatot teljesítsenek, miközben tőlük néhány méterre útra, kerítésre, kamerákra, mindenféle technikai felszereltségre százezer millió forint fölötti pénz elment.

Követeljük továbbra is: keressenek már meg néhány száz millió forintot arra a százezer millió mellett, hogy legalább ötszáz méterenként, kilométerenként az állománynak megfelelő elhelyezést szolgáló konténereket szociális helyiséggel, mosdóval, pihenőhellyel legyenek kedvesek kialakítani. Önök is tudják, mi is, hogy egy darabig ez a feladatteljesítés lesz, és szeretnénk, ha ezt tisztességes körülmények között tudnák ellátni az ott szolgálatot teljesítő katonák és rendőrök. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 108 2017.05.22. 0:12  107-108

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! A kezemben tartott központi nyomozó főügyészségi papírok alapján a miniszter úrnak személyesen kell válaszolnia az általam feltett kérdésekre, az érintettsége nem megkerülhető. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
227 246 2017.05.22. 2:13  205-308

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is először Rétvári államtitkár úrra szeretnék reagálni, mert szerintem, ha valaki figyelmesen hallgatta a milliárdjait, akkor is nagyon világosan látszik, hogy miről beszélünk. Államtitkár úr azt mondta, hogy 13 milliárd forintot költöttek a sürgősségi ellátás fejlesztésére, és mintegy 84 milliárd forintot fognak a ’14-20-as, azaz hétéves fejlesztési ciklusban az egészségügy fejlesztésére fordítani. Igen, államtitkár úr, meg 220 milliárdot Orbán Viktornak a Várba költözésére. Minden benne van ebben a két számban, ami miatt ebben az országban feszültség van, és ami miatt azt mondjuk, hogy ez így nem mehet tovább.

Lázár miniszter úr beszélt itt arról, hogy az erdészetek ott vannak, az embereknek mégis milyen sanyarú helyzetük van, és nem is érti, ezzel miért nem tudunk valamit kezdeni. Mindaddig biztosan nem fogunk tudni mit kezdeni, amíg bejön hozzám egy választópolgár a fogadóórámra, és elmeséli nyolcvanvalahány évesen, hogy idén télen kivágatta a pici kis saját területéről a földet (Közbeszólások a Fidesz soraiban: A fát!), mert az unokája majdnem megfagyott ‑ ez Harc település, és a nevet is szívesen elmondom ‑, ami miatt egyébként rendőrségi eljárás indult ellene, és ami miatt 300 ezer forintos bírságot kapott ez a bácsi, aki lehet, hogy életében Harc települést se nagyon hagyta el, és nem tudta, hogy mi az eljárás lényege.

Hát, ha ezeket a „bűnözőket” kergetjük, akkor értjük, hogy miért itt tart az ország.

Kettő: rendőrségi statisztikákkal kár vigéckedni, hiszen azzal kezdték, tisztelt képviselőtársaim, hogy az 50 ezer forintos értékhatárt megemelték, és az összes olyan bűncselekmény, ami eddig az volt, és a kistelepülési embereket naponta bosszantotta, az ma nem is az, és egyszerűen nem jelenik meg a statisztikában, és a rendőrség el se jár ezekben az ügyekben. Pontosan tudják ezt, csak a latencia nőtt, nem a bűnelkövetés csökkent.

(18.00)

És ha már bűnelkövetés, a legnagyobb bűnük, hogy azt a szociális szövetkezeti rendszert, ami valóban kitörési pont lehetne a magyar vidéken, azt Mengyi Rolandok, Voldemortok, Simonkák és akár még a teremben tartózkodó más fideszes képviselőtársaik is egyébként bűncselekmények elkövetésével vagy ahhoz való asszisztálással lejáratták. Tudják, az a baj, hogy a szociális szövetkezet ma a bűnügyi információkban jelenik meg, és nem ott, hogy a magyar vidék hogy tudna kitörni ebből a problémakörből. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 54 2017.06.06. 1:52  53-58

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Felháborítónak tartjuk, hogy a minisztériumok és a miniszterek közötti gyerekes egymásra mutogatás miatt képtelen a kormány döntést hozni a büntetés-végrehajtásban dolgozó pártfogó felügyelők fizetésemeléséről.

Pontosan tudja, államtitkár úr, mert több írásbeli kérdésben felhívtuk rá a figyelmét, hogy az önök tárcájához tartozó pártfogó felügyelők esetében egyszerűen elmaradt a régóta esedékes fizetésemelés. Ugyanis az önök által kitalált szervezeti struktúra miatt sem a rendvédelmi életpályába, sem az állami tisztségviselők számára megalkotott életpályába nem tartoztak végül bele, így kimaradtak az ezekkel járó illetményfejlesztésből is.

Teljesen érthetetlen, hogy miért nem hajlandóak kezelni ezt az igazságtalan és méltánytalan helyzetet, ugyanis mindössze néhány tucat emberről van szó, akiknek a bérrendezése költségvetési szempontból elhanyagolható. Ugyanakkor ez a néhány tucat ember rendkívül fontos feladatot lát el, hiszen ők a fogvatartottak reintegrációjával összefüggő munka központi szereplői. A fogvatartottak visszavezetését a társadalomba pedig Pintér miniszter úr is több nyilatkozatában kulcsfontosságúnak nevezte.

A miniszter úr írásbeli válaszaiból nyilvánvaló, hogy a pártfogó felügyelők fizetésemelése szerinte is megoldandó feladat, ugyanakkor a megoldást a Lá­zár János vezette Miniszterelnökségtől várja. Lázár János pedig visszairányított minket önökhöz, amikor az önök által felvetett megoldási javaslat megvalósításáról kérdeztük Lázár miniszter urat.

Államtitkár Úr! Legyenek már képesek eldönteni, kinek a feladata rendezni az elfuserált törvényeik miatt elmaradt fizetésemelést! Kérdezem az államtitkár urat: egymásra mutogatás helyett mikor lesznek végre képesek döntést hozni a pártfogó felügyelők fizetésemeléséről? Várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiból.)

(12.40)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
231 174 2017.06.06. 0:07  173-174

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter úrnak személyesen kell válaszolnia, mert személyesen érintett az ügyben. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 147 2017.06.12. 2:13  146-155

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is, tisztelt miniszter úr, üdvözlöm itt, az Országgyűlés épületében. Gondolom, nem kell újra bemutatni ezt a termet, nagyon régen láttuk itt. Nem lenne olyan nagy baj, ha néha bejárna ide.

Magyarországon példátlan módon a vádhatóság most éppen Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselővel szemben bűnsegédként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletével és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével vádolja. Ezt eddig tudtuk. Arról viszont elfelejtett beszámolni, miniszter úr, hogy az ön minisztériumában ezzel kapcsolatban házkutatást tartott a hatóság, hogy iratokat foglalt le a hatóság, és hogy az ön közvetlen környezetét kihallgatta a hatóság.

Az ügy legsúlyosabb része, hogy az ön kabinetfőnöke és helyettes államtitkára egymást kizáró, egymást meghazudtoló vallomást tett az ügyben, büntetőeljárásban. Valamelyikük hazudott, miniszter úr. Röviden: a NAV 2015. szeptember 3-án minősített iratban jelezte önnek, hogy baj van a pályázattal. A kabinetfőnöke az ön utasítására ezt az iratot megmutatta a helyettes államtitkárának, és arra utasította, hogy ne nyerjen a jelzett pályázat. A helyettes államtitkára a vallomásában azt cáfolta, azt mondta, sosem látta ezt az iratot, és semmire nem utasította ön.

Az már a bűnpártoló ügyészség szégyene, hogy sem tanúszembesítés nem történt, sem önt nem hallgatták meg, hogy akkor mire is adott utasítást és mire nem. Úgyhogy akkor megragadom az alkalmat, miniszter úr, itt, a parlament nyilvánossága előtt válaszoljon ezekre a kérdésekre. Valaki ugyanis hazudott büntetőeljárásban, ami hamis tanúzásnak számít. Tehát Farkas Anikó kabinetfőnöke igazat állított-e az ügyészségen, és ön valóban utasította-e őt arra, hogy az iratot mutassa meg Köpeczi-Bócz Tamás államtitkárnak? Ezen túl rendelt-e el vizsgálatot, miniszter úr, hogy vajon hány, a Voldemort-ügyhöz hasonló visszaélés történhetett az ön tárcájánál az elmúlt időszakban? Mi lett az ügy következménye? Tett-e feljelentést az ügyben? Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
232 151 2017.06.12. 1:08  146-155

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Hát, miniszter úr, fantasztikus választ adott, köszönjük szépen. Kiegészítve azzal, amit a legfőbb ügyész itt két hete mondott, legalább világossá tette, hogy önöknek mi a törvényesség. A legfőbb ügyész itt, a Parlament falai között elmondta, hogy ebben az ügyben az történt a vádirat szerint, hogy Mengyi Roland bebattyogott a minisztériumba, és az ön helyettes államtitkáránál megrendelt egy pályázatot, aki utasította a főosztályvezetőjét, hogy ezt írja ki. Ez magának a törvényes eljárás, miniszter úr?! Ez?! (Közbeszólás az MSZP soraiból: Szégyen!)

Itt bárki bemehet önhöz, és megrendelhet pályázatokat? Miniszter úr, legalább azt bevallotta, hogy Köpeczi-Bócz Tamás hazudott büntetőeljárásban az ügyészség előtt. Ön most megerősítette, hogy ön utasítást adott arra, hogy tájékoztassák erről a kérdésről. Az viszont nem normális szerintem, miniszter úr, hogy ezek után ez az ember el lett távolítva a minisztériumból, és ezzel az önök részéről le van zárva az ügy. Ugyanis a büntető törvénykönyv nem állásvesztést, hanem szabadságvesztést ír elő ebben az esetben, és önnek kutya kötelessége lett volna feljelentést tenni.

Miniszter Úr! Még elintézhetik, hogy az ügyészség ne vizsgálja az ön minisztériumát és önt, de ez nem sokáig lesz így. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 4 2017.06.13. 2:18  1-12

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Két része volt a felszólalásának, és mind a kettőnél szerintem fontos, hogy tisztán lássunk. Először is megy a gyűlöletkampány itt Magyarországon, többek között az ellenzék lejáratásával összevissza hazudoznak, de azért egy dolgot kell tényként kezelni. 2016 februárjában az ön főnöke, Orbán Viktor az Európa Tanács nyilatkozatát saját kézjegyével ellátta. Ebben az alábbi szerepel, idézem szó szerint: „A tavaly decemberi relokációs döntéseket minden elemükben végre kell hajtani. Üdvözlettel Orbán Viktor.”

Ez a mondat az Európai Unió azon döntését jelenti, ami hazánkra ezerkettőszáz-valahány migráns szétosztását jelentené. A magyar miniszterelnök írta alá ezt az egyezményt, ezt a nyilatkozatot, és nem a magyar ellenzék ‑ ez van. Ha Orbán Viktor összevissza hazudik, amerre jár, mikor éppen kinek mit kell mondania, előbb-utóbb lebukik. Ez most egy ilyen minősített eset. A Magyar Szocialista Párt pedig soha nem támogatta és nem szavazta meg itt az Országgyűlésben sem az automatikus betelepítési kvótáról szóló európai uniós javaslatot, azt mi magunk is elhibázottnak tartjuk.

Ami pedig a terrorizmus elleni harcot illeti, abban nagyon egyetértünk, maximálisan támogatjuk egymást szerintem ebben. Volt szerencsém személyesen látni kint katonáinkat az észak-iraki Kurdisztán területén. Valóban a lehető legjobb színvonalon, országunk büszkeségét és a világ büszkeségét is kivíva végzik szolgálatukat. Bennük megbízunk, önökben viszont nem, miniszter úr. És az, hogy az Iszlám Állam elleni fellépés katonai missziójáról a külügyminiszter tart napirend előtt felszólalást, nagyon sok mindent elmond arról, hogy mi is ez a szerepvállalás.

A bizottsági ülésünkön világossá vált, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak fogalma sincs, hogy miért megyünk ki, hányan megyünk pontosan, miért, mennyiből, kinek a felkérésére. Ezért ilyen bizonytalan helyzetben a döntés felelősségében nem tudunk önökkel osztozni. Nemmel fogunk ma szavazni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 14 2017.06.13. 5:13  13-16

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tavaly őszi ülésszakban a kormány javaslatára a szociális munka napját munkaszünetté nyilvánította az Országgyűlés. Mindemellett fideszes sunyi módon ugyanebben a törvényjavaslatban eltörölték a köztisztviselők napját, és eltörölték a köztisztviselők napjának munkaszünetté nyilvánítását.

Ki más is jegyezhette volna ezt a remek törvényjavaslatot, mint Lázár János, az államigazgatásért felelős miniszter és Balog Zoltán, többek között az emberi ‑ emberi! ‑ erőforrások minisztere, hogy mostantól nem köszöntjük és nem ünnepeljük az ország közszolgáit.

Lázár „mindenki annyit ér, amennyije van” János odáig vetemedett, hogy hozzátegyen még egy kedves félmondatot indoklásként, idézem: „azért is kell megszüntetni, mert ez egy perverz kommunista hagyaték, a köztisztviselői nap”. (Dr. Völner Pál: Így van.)

(9.20)

Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy az a sok perverz kommunista a következőképpen hozta ezt a szabályt a Magyar Országgyűlésben. Az első perverz kommunista csapat az MDF volt 1992-ben, amelyik bevezette a köztisztviselői nap munkaszüneti nappá nyilvánítását. A következő perverz kommunista csapat önök voltak az első Orbán-kormány idején 2001-ben, amikor egy átfogó módosítással ezt a napot megtartották a köztisztviselőknek, majd a harmadik Orbán-kormány 2011-ben a kormánytisztviselőkről szóló törvényben szintén benne hagyta és a törvény részeként tartotta meg a közszolgálat ezen ünnepét.

Lázár miniszter úr talán még ma is emlékszik rá ‑ jó lenne, ha emlékezne ‑, hogy polgármesterkorában az ő tisztségviselői, az ő tisztviselői, az ő önkormányzati kollégái mennyit dolgoztak azon, hogy ő sikeres polgármester lehessen. Tudjuk, a fényes tekintetű miniszter úr egyedül is, fél kézzel megold minden problémát, de azért ne becsüljük le a kollégái teljesítményét, sem akkor az önkormányzatban, sem pedig most a minisztériumban dolgozó emberek hadait, akik próbálják megállni a helyüket.

Miniszter úr megszólalásához tudok hasonlatost mondani. Volt egy SZDSZ-es miniszter, aki a Köztisztviselők Szakszervezetének nyilatkozatára, amelyben hiányolták az egyeztetést a minisztérium átalakításakor, úgy reagált, hogy „a békákat sem kérdezik meg, hogy lecsapolják-e a mocsarat”. Ez az a Kóka János, akivel önök most is előszeretettel röpködnek Kínába üzletet kötni. Hiába szidják tehát, hordják az SZDSZ-t, amikor eszükbe jut az önök nyilatkozata vagy Lázár János nyilatkozata, ugyanakkora bunkóság, mint az egykori liberális miniszteré. Ezt sajnos másnak nem lehet nevezni, ugyanis emberekről van szó, tisztelt képviselőtársaim, nem rabszolgákról, és persze nem is békákról.

Az MSZP nevében megsüvegelem a közszolgálati dolgozókat, és a közelgő köztisztviselők napja alkalmából jó egészséget, boldog családi életet, végrehajtható jogszabályokat, tisztességes fizetést és épeszű politikus főnököket kívánunk nekik. Ugyanis ők azok, akik nap mint nap próbálják az Orbán-kormány által cserben hagyott emberek ügyes-bajos dolgait intézni a kormányhivatalokban és az önkormányzati hivatalokban. Ők azok, akik megpróbálják tisztességesen alkalmazni az önök által össze­kókányolt következetlen jogszabályokat, akik a megélhetésük miatt kénytelenek eltűrni a helyi fideszes kiskirályok basáskodását, lelkiismereti válságba taszítva őket, amikor tétlenül, eszköztelenül nézik, hogy oly mohón harácsolnak a helyi önkormányzatokban, fordítják saját hasznukra a közösség pénzét.

A köztisztviselők azok, akiknek a szakszerű és tisztességes munkája nélkül nincs jogállam, megérdemlik tehát a megbecsülést és a tiszteletet. Szerencsére így gondolják ezt több önkormányzatnál is. Amikor ugyanis önök felhatalmazták a helyhatóságokat, hogy ha saját pénzből kifizetik, megtarthatják ezt az ünnepet, szeretném örömmel jelezni, hogy nagyon sok önkormányzat, köztük még jobboldali önkormányzat is úgy gondolta, hogy ezt meg fogja tenni, és nagyon sok önkormányzati rendelet élt ezzel a lehetőséggel. Tudják, azért, mert ők is tudják, hogy ezek az emberek elsősorban emberek, akik szervezik, működtetik és nem utolsósorban megjelenítik a magyar államot. És bizony ezeknek az embereknek jólesik a megbecsülés, az elismerés és az, hogy a napi roboton túl közösségként, akár családjuk, szeretteik társaságában tölthessenek egy napot, megbecsülést kapjanak, hogy a többi maradék 364 napon talán még jobban végezhessék a dolgukat.

Csak a Fidesz nem tudja, hogy nem szolgája neki Magyarország, hogy nem az önök rabszolgáiból áll ez a haza. Hiszem, hogy a kormányváltás után tudunk mintát adni becsületes kormányzásból, és a Botka-kormány köztisztviselőinek nem kell attól tartaniuk, hogy rabszolgaként kezelik majd őket. Köszönet a munkájukért, köszönet a kormánytisztviselőknek, a köztisztviselőknek az egész éves munkájukért. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 117 2017.06.13. 5:06  116-127

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tavaly december 9-én az antikorrupciós világnapon nyújtottunk be egy antikorrupciós csomagot a Magyar Országgyűlésnek, amit akkor egyben, aztán azóta, ebben az elmúlt fél évben lassan darabonként is külön-külön a Fidesz frakciója leszavazott. Ennek a csomagnak a része a jelenleg tárgyalt javaslat is, és nagyon aktuális, egyébként azokban a napokban, amikor éppen az uniós pénzek tekintetében, mondjuk, Mengyi Roland büntetőügyéről kell itt a parlamentben a minisztert vagy épp a legfőbb ügyészt kérdezni.

A csomag tartalmaz nagyon sok olyan kérdést, ami a közélettel foglalkozókat az elmúlt időszakban foglalkoztatta. Egy jelentős része a vagyonnyilatkozati rendszer teljes átalakítása, egy másik nagyon fontos része az összeférhetetlenség és az álláshalmozás megszüntetésére tett javaslatunk. A harmadik része a csomagnak ez a jelen javaslat, amit majd mindjárt részletesebben is ismertetni fogok. És hát a Velencei Bizottság javaslatára, amit egyébként a Fidesz-kormány csak szavakban fogad el és támogat, mind az ügyészség, mind a bíróság tekintetében olyan megoldásokat tartalmaz, amelyet nemzetközi joghoz értő vagy nemzetközi szempontból is tekintélyt parancsoló szakemberek írtak le a magyar kormány számára, hogy kiszűrjék, megakadályozzák a visszaéléseket mind az ügyészség, mind a bíróság szervezetrendszerében. Ezeket tartalmazta a teljes csomag.

Amit most benyújtottunk, ennek a javaslatnak egy nagyon fontos célja van, és ezzel tudnám nagyon röviden összefoglalni. Olyan szabályokat szerettünk volna az asztalra tenni, amelyek rendszerszerűen megakadályozzák a korrupciót. Rendszerszerűen pedig akkor lehet megakadályozni a korrupciót, hogyha olyan jogi megoldást találunk ki, amelyik elfogadás esetén egyszerűen nem éri meg egyik félnek sem, hogy próbálkozzon ilyen mutatványokkal.

Jelen esetben ez úgy valósulna meg a mi javaslatunk szerint, hogy nem elsősorban a büntetőjogi fenyegetettséget növelnénk, az ma is megvan, ettől függetlenül, úgy tűnik, hogy ezek az ügyek elkövetődnek, hanem egyrészt az összeférhetetlenségi szabályokkal, másrészt pedig a nyilvánosság teljes­kö­rű­ségével garantálnánk azt, hogy transzparens legyen minden egyes uniós vagy költségvetési forrás pályázaton való elköltése. Másrészt pedig, ha ezeket a szabályokat megszegik, akkor a törvény erejénél fogva mondanánk ki, hogy semmis a támogatási szerződés. Mindenféle külön jogi eljárás nélkül.

Tehát, ha nem teszik ki… (Moraj a Jobbik soraiból.) Mondok példákat, hátha a jobbikos képviselőtársaim figyelmét is fel tudom egy picit hívni magamra, tehát a trafikügyben például, ahol nagyon-nagyon hosszú időszakon keresztül próbálták az ellenzéki képviselők megtudni, hogy kik nyertek és kik nem és miért, ez főszabályként a törvény része lenne, hogy közzé kell tenni a nyertes pályázatokat, közzé kell tenni a vesztes pályázatokat, és közzé kell bizony tenni azok indoklását is, hogy pontosan lássuk, hogy mi történt a háttérben. Közzé kell tenni, hogy kik bírálták a pályázatot, milyen emberek ezek, és van-e bármilyen összeférhetetlenségük az üggyel kapcsolatban.

(14.50)

És ha csak a közzétételi kötelezettséget megsértik, akkor a szerződés semmis lesz. Ennek két következménye van: ki nem fizetett támogatás esetében a támogatást nem kapja meg a vállalkozó, természetesen kifizetett támogatás esetében vissza kell fizetnie. (Zaj a Jobbik soraiban.)Innentől kezdve sem a vállalkozó, sem az a cég, amelyik az uniós vagy hazai forrás elköltésére bejelentkezik, nem érdekelt benne, hogy az eljárásban ilyen történjen, természetesen a pályázat kiírója vagy éppen a döntés hozója sem lesz érdekelt, mert egy másik, elég spártai megoldás szerint ő a személyes vagyonával felel a törvénytelenségekért. (Zaj a Jobbik soraiban.)

Mind a két oldalon nagyon-nagyon kemény szankciók vannak, egyik sem arról szól, ami a büntetőjogban ma is megvan, hogy majd, ha valaki ilyen gazemberséget követ el, akkor elítélik, lecsukják, és majd még közpénzen 2-2,5 millió forintot költünk rá évente, hogy egyen-igyon, és meleg legyen a cellájában vagy éppen hideg, hanem pontosan arról szól, hogy ott avatkozzon be a törvény, ahol egy ilyen jogviszonyban a legjobban fáj. Ez pedig az, hogy egyszerűen nem kapja meg a vállalkozó a pénzt; ez pedig az, hogy a politikus vagy éppen az államigazgatási munkatárs a saját vagyonával felel, ha disznóságot csinál.

Kérjük, hogy támogassák ezt a megoldást, meggyőződésünk, hogy ezzel lehet hosszú távon Magyarországon a közpénzek elköltése körüli korrupciót megszüntetni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
233 127 2017.06.13. 2:02  116-127

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen. Először is nagyon nagy tisztelettel köszönöm a képviselőtársaimnak, hogy az ügy komolyságához mérten végül is nagyjából elcsendesedtek. Egyébként valóban idegtépő ez a mai nap és ami itt zajlik a parlamentben, de talán ki lehet ezt bírni még egy picit.

Köszönöm szépen az ellenzéki pártok támo­ga­tá­sát. Azt külön köszönöm, hogy jobbikos képvi­selő­társam, úgy tűnik, hogy vagy most, vagy már ko­ráb­ban elolvasta a javaslatot valóban, és tisztában van vele, hogy miről van szó. Ez nem teljesen mondható el kormánypárti képviselőtársamról.

(15.00)

Tudja, Vas képviselő úr, abban igaza van, hogy hasonlít ez a törvény egy csomó másikra. Képzelje el, ugyanolyan betűk is vannak benne meg ugyanolyan szavak is, ehhez képest, amit ön elmondott, az óriási badarság. Pont a törvény lényegét nem akarja vagy nem tudja megérteni. A törvény lényege az, hogy ne kelljen a polgári törvénykönyvre hivatkozva bírósági eljáráson megtámadni egy szerződést, hogy az semmis-e vagy nem, hanem ebben a törvényben kimondjuk, és a törvény szigorával sújt le a rendszer. Ha megsértik ezeket a szabályokat, akkor mindenféle bírósági külön döntés nélkül a törvény értelmében semmis a szerződés, és nem kapja meg a vállalkozó a pénzt, vagy vissza kell fizetnie.

Igen, volt a vitának egy olyan része, ami érdekes kérdést vetett föl, hogy mi van azokkal az ügyekkel, mondjuk, ha félig felépült már valami, és akkor derül ki, hogy disznóság volt. Nekem továbbra is az a véleményem, képviselőtársaim, hogy az első egy-két esetben lehet, hogy lesznek félkész épületek, de hogy utána több vállalkozónak eszébe nem fog jutni ilyet nem csinálni, abban biztos vagyok, és ráférne már erre az országra, hogy néhány példát statuálva kiegyenesedjenek ezek a dolgok; egyszerűen, ahogyan Mesterházy képviselőtársam is mondja, olyan rendszert csináljunk, ahol preventív jelleggel nem is kezdenek bele, nem is kezdenek el töprengeni azon, hogy hogyan lehet voldemortozni vagy éppen akár más ilyen ügyekbe belemenni. Kérjük, hogy támogassák a javaslatunkat. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
244 18 2017.10.04. 8:08  13-36

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Remekül szórakoztam képviselőtársam hozzászólásán; nekem az sem derült ki belőle, hogy képben van-e képviselőtársam (Soltész Miklós közbeszól.), hogy két külön törvény, amiről beszélünk; de akkor mondanám: ez két törvényjavaslat együttes vitája. Miként azt a parlament tárgyalja, jól illusztrálja, hogy mivé degradálták önök a Magyar Országgyűlést. A kormány és a kormánypárti frakciók még színlelni sem próbálják, hogy az Országgyűlésben a közügyek valódi megvitatása folyna. Önök csupán egy törvénygyárként tekintenek a parlamentre, amit már nagyon-nagyon unnak. Hiszen miként is lehetne magyarázni, hogy együttes általános vitában tárgyalunk két olyan salátatörvényt, aminek egymáshoz semmi köze nincsen? Pontosabban csupán annyi a kapcsolódási pont, hogy az előadó mindkét törvényjavaslat esetében a belügyminiszter, így az együttes vita mögött megbúvó, egyetlen pragmatikus szempont, hogy a Belügyminisztérium államtitkára ezt az egész napot megússza egy előterjesztői expozéval és egy zárszóval, ha majd lesz hozzá kedve.

Ráadásul a belügyi salátatörvény már önmagában is a törvényalkotás megcsúfolása, képviselőtársaim, a vízügyi dolgozók életpályamodelljétől a vízhasználat szabályain át, a szabálysértési törvény farigcsálásán keresztül a hivatásos állomány illetményrendezéséig minden, törvényalkotást igényelő problémát belezsúfol a BM; pontosabban szinte mindent, mert feltehetően terjedelmi okokból a migrációs tárgyú törvények ebből kimaradtak. De most az együttes vita elrendelésével részben ezt is korrigálták. Csak az a lényeg, hogy ne kelljen annyit nyűglődni ezzel a parlamenti macerával. Holott igenis lenne mit érdemben megtárgyalni, képviselőtársaim, és lenne mit újragondolni, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim.

Itt van például a családi házak kéményeinek ellenőrzésére vonatkozó szabály módosítása. Minden télen többször okoznak halálos tragédiát a nem megfelelő kémények és tüzelőberendezések. Ennek fényében megdöbbentő, hogy a kormány a családi házak esetében most megszüntetné a kötelező kéményellenőrzéseket. Ehelyett az ingatlantulajdonosok felelősségére bíznák, hogy megrendelik-e az ellenőrzést.

Mindezt a lakosságra háruló adminisztrációs terhek csökkentésével indokolják. A valódi ok azonban alighanem az, hogy miután a magán és az önkormányzati kéményseprő cégeket tönkretették, a katasztrófavédelem képtelen normálisan ellátni az államosított kéményseprési feladatokat, ezért feltehetően így próbálnak megszabadulni a feladatok egy jó részétől, hiszen nyilván azzal számolnak, hogy a családi házak tulajdonosai jelentős részben úgysem fogják megrendelni a szolgáltatást. Ennek veszélyeire hívta fel a figyelmet a kéményseprő-szakszervezet és az alapvető jogok biztosának helyettese is. Engedjék meg, hogy idézzem az alapvető jogok biztosának konkrétan a közleményét: „Kérjük a jogalkotót - ezek önök -, hogy a lakossági adminisztrációs terhek könnyítése érdekében javasolt lépéseivel a lakosság egészségi állapotát, a környezet értékeinek védelmét ne tegye ki veszélynek a folyamatos, kötelező ellenőrzés elhagyása révén.”

Ez a javaslat nyílt beismerése annak a rombolásnak, amit az Orbán-kormány a kéményseprőszakmában művelt. Prognosztizálható, hogy ennek következménye néhány éven belül akár a halálos tragédiák számának ugrásszerű emelkedése is lehet, amiért nemcsak a kormány, hanem minden képvi­selő felelős lesz, aki ezt a törvényt ebben a formában megszavazza.

Talán külön törvényt és parlamenti vitát érdemelt volna a vízügyi dolgozók új életpályamodellje is. Ehelyett ezt is bezsúfolták ebbe a salátatörvénybe. A vízügyi dolgozók esetében a kormány ugyanúgy jár el, mint a közszféra más ágazataiban: hosszú évek bérbefagyasztása után végre jelentősebb illetményemelést biztosít, ezzel egyidejűleg azonban mintegy árukapcsolásként ők is megkapják az orbáni életpályamodellt, annak minden ismert hátrányával együtt.

A régóta esedékes fizetésemelés persze üdvözlendő, ugyanakkor az MSZP-nek továbbra is az az álláspontja, hogy nem ágazatonként kialkudott illetményekre és életpályákra, hanem végre a közalkalmazottak és a közszolgálati dolgozók átfogó bérfejlesztésére, a 2008 óta változatlan illetményalapok megemelésére lenne szükség.

Nem akarom megkerülni a törvényjavaslattal kapcsolatos legfontosabb politikai kérdés megválaszolását sem.

 

 (10.30)

 

Nevezetesen, hogy e salátatörvénynek része az önkormányzati törvény módosítása, amihez kétharmados többség kell, márpedig a kormánypárti frakcióknak nincs kétharmados többsége. Mi is úgy gondoljuk, hogy az önkormányzati törvényben bőven lenne mit módosítani, ennek megfelelően évek óta követeljük, hogy az önkormányzatok kapják vissza elvett intézményeiket, különös tekintettel az általános és középiskolákra; a szociális ellátás a központi forrásokkal együtt kerüljön vissza a települési önkormányzatokhoz; az önkormányzati gazdálkodás önállóságát biztosító törvényi garanciákat erősítsék meg; az önkormányzatok költségvetési támogatásainak elosztása előre meghatározott, objektív mutatókon alapuljon; hogy szűnjön meg a kormánymegbízott felügyeleti bírságolási joga, az aktuspótlás joga pedig kerüljön a bíróságok hatáskörébe; hogy állítsák helyre Budapest teljes körű önkormányzatiságát.

Azonban minderről szó sincsen a beterjesztett törvényjavaslatban, a kormány csupán néhány, jogtechnikai szempontból ugyan fontos, a lényegen azonban mit sem változtató módosítást akar elfogadtatni az Országgyűléssel. Az MSZP nem lesz partner az Orbán-kormány önkormányzatiságot megtépázó törvényeinek csinosítgatásában. Kétharmados támogatást csak olyan törvénymódosításhoz adunk, amely az önkormányzati jogok visszaállításáról, valamint az elvett hatáskörök és intézmények visszaadásáról szól.

Fontos megjegyezni, hogy a kormány által beterjesztett salátatörvény rengeteg elemben eltér a Belügyminisztérium honlapján nyáron közzétett tervezettől. A legfontosabb, hogy kimaradt az a rendelkezés, miszerint egy központi tárhelyen tárolták volna a különböző szervek által működtetett közterületi kamerák felvételeit. A szabályozást a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is határozottan ellenezte.

Közleményemben én magam is egyértelművé tettem a frakcióm álláspontját: minden erővel meg fogjuk akadályozni, hogy ezt a kétharmados módosítást a parlament elfogadja, a Belügyminisztériumot pedig felszólítottuk, hogy a nyilvánvalóan alapjogokat sértő törvénymódosítást be se nyújtsa az Országgyűlésnek. Örömmel látjuk most, hogy végül igazunk lett, a BM a törvényjavaslatból kiszedte ezt az elemet. Azonban sajnos a salátatörvényben így is rengeteg elfogadhatatlan rendelkezés maradt, mint ahogy arról a kémények ellenőrzése és a vízügyi dolgozók életpályamodellje kapcsán már beszéltem.

A migrációs törvényeket módosító javaslatot szintén nem tudjuk támogatni, az ugyanis döntően az új közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépéséhez kapcsolódik. Mint emlékezetes, az MSZP ellenezte, hogy a közigazgatási eljárásokat a teljesség igényével átfogóan szabályozó eljárási kódexszel szemben a jövőben minden egyes ágazatra külön törvények vonatkozzanak, ezzel ugyanis lényegében az 50-es években kialakított és a 2004-ben már a jelenleg hatályos eljárási törvény elfogadásával meghaladott szabályozási logikához tér vissza az Orbán-kormány. Ennek következményeit épp az előttünk fekvő törvényjavaslat teszi érthetővé, hiszen nem történik más, mint hogy 21 oldalnyi normaszöveget épít be az idegenrendészeti törvénybe annak érdekében, hogy pótolja a hatályos eljárási törvényben jelenleg meglévő szabályokat. Ez a szétesett szabályrendszer még a képzett jogászoknak is jelentős kihívás lesz, nemhogy az eljárásokban részt vevő ügyfeleknek.

Mindezekre tekintettel, mindezekre figyelemmel az MSZP képviselőcsoportja mindkét törvény esetében nemmel fog szavazni. Köszönöm, hogy meghallgattak.

 

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
246 254 2017.10.16. 5:26  251-264

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ugyan egy olyan törvényről beszélünk, amely egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szól, az általános vitában ezt ki is veséztük, hogy itt aztán tényleg a szögtől a repülőig minden van ebben a törvényjavaslatban, legkevésbé a belügyi tárgyú törvények, önkormányzati törvény, kéménysepréstől kezdve béremelésen keresztül sok minden más.

Gyakorlatilag jogalkotóként, aztán jogalkalmazóként meg pláne követni sem lehet. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a Honvédelmi és rendészeti bizottság ezzel a törvényjavaslattal nem is foglalkozott. Miért is? Belügyi tárgyú törvények mit keresnének ennél a bizottságnál? Az Igazságügyi bizottságnál volt a törvényjavaslat vitája. Ez sok mindent elmond egyébként szintén az önök hozzáállásáról meg a dolog komolyan vételéről.

Egy olyan pontról szeretnék mégiscsak szólni és a kormánypárti képviselőtársaimnak még egyszer a figyelmét felhívni, amit próbált volna megúszni Vas Imre képviselőtársam ezzel az előre kiosztott mondattal, hogy nyugtassa az embereket, hogy a kéményseprési szabályozás megváltoztatásával semmi látnivaló nincs, és semmi probléma nem lesz. Lesz, képviselőtársam.

Könyörögve kérem önöket, értsék már meg, hogy ezek a gombnyomások az életben valódi változásokat okoznak. Ezek a változások jelen esetben emberhalálokat okozhatnak. Nem most, nem holnap, de néhány hónap múlva, néhány év múlva igen. Tehát amikor önöknek azt mondják - meg nekünk is itt a parlamentben ‑, hogy semmi különbség nem lesz aközött, hogy az állam hatósági erővel, kötelező módon előírja a kémények ellenőrzését, és így egyébként igyekszik megakadályozni azt, hogy - figyelmetlenségből, pénzhiányból vagy hanyagságból, teljesen mindegy - a kedves állampolgárok maguk kerüljenek olyan helyzetbe, hogy őket és akár a családjukat ilyen baleset érhesse, és ezt megszüntetik, és azt állítják, hogy ezt pótolni fogja az, hogy a családi házaknál majd mindenki maga kérhet időpontot, és ez így rendben lesz, akkor önöknek sem mondanak igazat. És talán ha önök is laknak valamilyen típusú házban vagy akár családi házban, pontosan tudják, hogy ez nem így működik.

Nem így működik egyébként a dolog akár a jobb módú családoknál sem, mert valóban, akár figyelmetlenség vagy gondatlanság is okozhatja azt, hogy éveken keresztül nem foglalkoznak ezzel; pláne nem így működik a szegénysorban lévő családoknál, akiknek biztos, hogy nem az lesz az első dolguk, amikor mondjuk, a hónap végén azon izgulnak, hogy egyáltalán tudjanak‑e fűteni vagy tudnak‑e egyáltalán tűzifát venni, hogy a kéményseprés szolgáltatását, illetve a kéményellenőrzés szolgáltatását külön megrendeljék.

És ez nem olyan kérdés, tisztelt képviselőtársaim, hogy kicseréli‑e valaki az autóban az ablakmosó folyadékot vagy nem! Ez nem olyan kérdés, hogy van‑e ehhez valakinek kedve vagy nincs. Kérem, értsék meg, hogy itt emberek halhatnak ebben meg! Gyerekek, ártatlan, egyébként az üggyel semmilyen módon összefüggésbe nem hozható idős emberek, kiskorú gyerekek. Legyen már, könyörgök, annyi eszük, hogy akármit mond maguknak a Belügyminisztérium, amiről egyébként világosan lehet tudni, hogy semmi másért nem javasolják, csak azért, mert a kéményseprés államosítására nem voltak felkészülve, nincs meg az eszközük, nincs meg a személyi állományuk, nem tudják utolérni magukat, és nem tudják az előzetesen, a tervek szerinti kéményseprés-ellenőrzéseket végigcsinálni.

Ezért úgy tényleg, mint az egyszeri hülyegyerek, akkor a kormány nem arra készül fel, hogy megduplázza a költségeket vagy több embert vegyenek föl, hanem a szabályokat módosítják. És mindezzel, ha egy villamos átfestéséről van szó, semmi probléma nincsen. Csak kérem, még egyszer mondom, értsék meg: itt emberéletekről van szó. Garantáltan emberéletekről van szó, hiszen magát a kéményellenőrzést azért találták ki és azért vezették be, hogy megkíméljék, megmentsék azokat az embereket, akiknek egyébként a kémény valamilyen elromlása miatt ebből problémájuk adódhat. És igen, maga az állam azért vezetett be ezen a területen hatósági eszközöket, hogy akkor is elvégeztessék, ha valaki egyébként erre nem kívánna pénzt költeni, vagy egyszerűen elfelejtené, mert ennek a felelősségét senki nem vállalhatja föl, ha ebből tragédia lesz.

A módosító javaslatunkat kikértük. Biztos vagyok benne, hogy a többi ellenzéki párt is beadott ilyen módosítót. Szerintem több lehetőség is lesz a holnapi nap folyamán, hogy a kikért módosító javaslatok tekintetében felülvizsgálják az álláspontjukat, és ne vegyenek a nevükre képviselőként olyan döntést, aminek a vége tragédia lehet, sőt, azt állítom önöknek, hogy ha ez így lesz hosszú évekig, akkor garantáltan csak tragédia tud lenni.

Kérem szépen, hogy változtassák meg legalább ezen a kis ponton, de nagyon lényeges ponton az álláspontjukat. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
248 34 2017.10.18. 2:02  1-66

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban nagyon röviden szeretnék egy-két kérdést feltenni ezzel a területtel kapcsolatban is, hiszen a 2016. évben a közvéleményt eléggé foglalkoztatta, a cikket olvasom, hogy „Saját személyes testőrséget alapított Matolcsy György jegybankelnök, az MNB vezetője. Ebben a rendőrség aktív segítségét is élvezi. A Terrorelhárítási Központ, a Készenléti Rendőrség munkatársaiból verbuvált MNB-Biztonsági Szolgáltatások Zrt. néven személyes testőrcéget saját védelmére alapított Matolcsy György” kezdetű cikk alapján.

(11.30)

Annak idején én megpróbáltam ennek utánajárni, és voltam a cég székhelyénél is. Itt aztán kiderült, hogy nemcsak a TEK és nemcsak a Készenléti Rendőrség, de maga a titkosszolgálat, a korábbi Nemzetbiztonsági Hivatal, most Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársai vagy munkatársa is erősíti ezt a csapatot. Továbbra is szeretnénk megtudni: miért volt erre szükség? Miért nem jó önöknek a Magyar Köztársaság rendőrségének igénybevétele? Miért kell saját céget erre létrehozni? Mi lett azzal a Qualitas Kft.-vel, amelyik egyébként a személyvédelmi tevékenységgel is foglalkozott, és akkor legalábbis arról volt szó, hogy azt felszámolják? Mennyibe kerül az adófizetőknek ennek a cégnek a tevékenysége? Mert az éves beszámolójukból csak annyi derül ki, hogy 2006-ban a tőkét 10 millió forinttal, a tőketartalékot pedig 530 millió forinttal emelték meg egy év alatt. Szerintem illene tudni, és jó lenne, ha tudnák a kedves adófizető választópolgárok, hogy ezen passziójukat, ezen biztonsági céget mennyiért tartják fönn egy évben, és pontosan mit is csinál az a cég, a beszámoló részeként. Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
249 81 2017.10.19. 5:47  72-91

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az imént Mesterházy Attila kép­vi­selőtársam nagyon világosan és egyértelműen le­ve­zette, hogy miért alaptörvény-ellenes konkrétan ez a javaslat, amit, azt gondolom, hogy ez a Ház érdem­ben egyébként, ha tisztességes Országgyűlésként működne, és lenne például elfogulatlan vezetése, akkor egyszerűen nem is engedhetett volna ebben a formában az Országgyűlés elé. Valóban olyan meg­fogalmazás van az országgyűlési határozati javas­lat­ban, olyan tényállítás van, ami egyszerűen nem meg­en­gedhető a Magyar Országgyűlésnek, az Alaptör­vénnyel teljesen ellentétes.

De igazából, ha a javaslat többi részét meg­néz­zük, először akkor én válaszolnék az iménti jobbikos felvetésre, mert úgy látom, hogy a fideszes kép­vi­selőtársunk nem brillírozik ebben a vitában. 2017. július 28-án maga az MTI adott ki egy közleményt, miszerint 11 olyan károsult van, akik teljes mérték­ben tudták igazolni a követelésüket, és ügyvédi meghatalmazást adtak a Fiák Ügyvédi Irodának. Az őket ért kár összege mindösszesen 802 822 forint. Ezt maga az érintett ügyvéden, Kósa úr barátján keresztül az MTI adta hírül. Azóta a hírek szerint ez a 11 fő 18-ra emelkedett.

Nyilván nem lebecsülve azt a problémát, amit valóban akár ezres nagyságrendű károsultról lévén szó, jelent, még egyszer szeretném nagyon világosan leszögezni: ez a káresemény a diákok tekintetében a jelenlegi információk alapján azért következett be, mert a NAV a büntetőeljárás keretében a cég szám­lá­it zárolta, amin a pénz rajta volt, amiről egyébként eze­ket a béreket ki lehetett volna fizetni, és a meg­elő­ző napokban egyébként folyamatosan fizették is ki.

Így hát nagyon nagy tisztelettel szeretném megkérdezni az előterjesztő képviselőtársamat, abban az egyben segítsen nekünk, mert jegyzi ezt a javaslatot, hogy mi a javaslat. Képviselőtársam, mi a javaslat? Mert az, hogy önök ítéletet hirdetnek egy határozati javaslatban, majd felkérik a kormányt, hogy találjon már ki valamit, ez egyszerűen nevet­séges! Hol vannak itt a diákok? Hol vannak itt a károsultak? Hol van itt bármi olyan tetten érhető szándék, hogy önök segíteni akarnak valakin vagy valakiken, és nem csak cirkuszt akarnak és politikai hasznot húzni ezeknek az embereknek a nyomo­rá­ból, kárából?

Világosan két út biztos lenne. Az egyik az, hogy a törvényt olyan módon módosítják, hogy ilyen esetben, amint elmondtuk már, a zárolt számláról a munkabéreket akkor is ki lehessen fizetni. Nem egy bonyolult dolog. Valószínűleg maga a törvényjavaslat sem lenne két sornál több. És nem lenne az első eset, ha ez fontos lenne önöknek, hogy rendkívüli sürgős eljárásban egy nap alatt elfogadnák. Ami maguknak volt fontos, olyan törvényeket párszor itt átnyomtak a Házon.

A másik lehetőség, ami egyébként már máskor megtörtént, hogy a Bérgarancia Alapból akkor kár­talanítsák ezeket a fiatalokat. De ilyen nem szerepel az önök javaslatában. Az önök javaslatában, hatá­ro­zati javaslatában csak egy alaptörvény-ellenes preju­dikáció szerepel, hogy ez a bűnös ember és ezek a bűnös emberek mit tettek és mit nem, és szépen kérik a kormányt, hogy valamit találjanak ki. Azt gondolom, hogy egyszerűen ebből a szempontból ez kifejezetten nevetséges. Jó lenne, ha a fideszes kép­viselőtársaim arról is szólnának pár szót, hogy akkor a többi esetben hol volt ez a nagy segítőkészség. Hol volt az Eszosz-ügyben, ahol több ezer károsult volt bizonyítottan? Ha jól emlékszem, 2800 körül. Ahol uniós pénzeket felhasználtak, a legkiszolgáltatottabb embereknek kel­l­ett volna munkát adni, abban az ügyben szer­ző­dést kötött a cég állami erdészetekkel, hogy majd azon keresztül a munkát megkapják az emberek, te­hát nyakig benne volt a magyar állam is, és úgy hagy­ták az út szélén az embereket, mint a huzat.

Bangóné képviselőtársunk konkrét törvény­ja­vas­latot nyújtott be a parlamentnek, hogy hogyan segítsünk ezeken az embereken, és önök már a bi­zott­sági vitában leszavazták ezeket a kérdéseket. Ter­mé­szetesen ugyanígy meg lehetne kérdezni a Quaes­tor-károsultakat, ugyanígy meg lehetne kérdezni az MNB fantasztikus felügyeleti jogköre mellett tönk­rement brókercégek, bankok károsultjait, hogy ott miért nem volt ilyen fontos önöknek ez a kérdés.

Mi azt gondoljuk továbbra is, hogy ez egy na­gyon-nagyon csúnya politikai ügy, amit csinálnak. Kiált erről az egész kérdésről, az önök nyilván fog­híjas jelenlétében is megmutatkozik, hogy szinte vállalhatatlan, amit ebben a határozati javaslatban önök itt benyújtottak politikailag, egyébként szak­mai­lag meg nem tartalmaz semmilyen megoldást a diákok számára, ezért ebből a szempontból is teljesen elfogadhatatlan szerintünk.

(15.50)

Vissza kellene ezt vonni, képviselőtársaim, és ha meg akarják oldani a károsultak problémáját, akkor hozzanak be vagy akár hozzunk be egy olyan törvényjavaslatot, amelyik a károsult diákoknak a pénzt eljuttatja, mert ez a javaslat nem arról szól. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 158-162 2017.10.24. 2:25  157-168

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Nem hallottam jól, bocsánat. A földművelésügyi miniszter fog…

ELNÖK: Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter urat jelölte ki.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Az iraki katonáink ügyében…

ELNÖK: Így van, így van. Elfogadja-e a személyét?

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Nézzük meg, mire jutunk! A téma fontos, sajnos muszáj megkérdeznem. Köszönöm szépen, elnök úr. Először is döbbentem veszem tudomásul, hogy a miniszterelnöknek annyira nem fontos a magyar katonáink sorsa és élete, hogy a földművelésügyi minisztert jelöli ki a válaszadó személyének. Nyilvánvalóan ezzel a Magyar Országgyűlés tekintélyét is kijelöli. Másrészt egyébként a honvédelmi minisztertől is szégyenteljesnek tartom, hogy nem jön be ide a parlamentbe válaszolni erre a fontos kérdésre.

Ugyanis a magyar kormány felkérésére a Magyar Országgyűlés több mint kétharmados többséggel küldte katonáinkat Irakba, méghozzá az iraki központi kormány felkérésére, az észak-iraki Kurdisztán pesmerga hadseregének kiképzésére, az Iszlám Állam elleni harc érdekében. Azóta Moszul városát ezek az erők elfoglalták, és a legutóbbi híreket talán önök is tudják: ez a két fél, az egyik fél, akitől a felkérést kértük, a másik fél, akinek a katonáit képezzük, egymás ellen fordultak az elmúlt időszakban. Az észak-iraki Kurdisztánban népszavazást tartottak a tartomány függetlenségéről, és 98 százalékos arányban az igenek győztek. Ezek után nem is kellett sokat várni a reakcióra: múlt héten fegyveres konfliktussá fajult a kérdés.

Nagyon nagy kérdés innentől kezdve, tisztelt Országgyűlés, hogy mi fog történni a magyar katonákkal, akik két tűz közé szorulhatnak. Azok a katonák lövik egymást, akiknek a felkérésére ott vagyunk, és akiket képzünk, és jó lenne tudni, hogy a magyar kormány erre a helyzetre felkészült-e. Látnak-e kockázatot abban, akár a közeljövőben, akár a távolabbi jövőben, hogy a magyar katonák ilyen szempontból megoldhatatlan helyzet elé állítódnak? Tervezi-e a kormány a magyar csapatok kivonását ebben az esetben a térségből? Egyáltalán van-e bármilyen készülés, van-e bármilyen válaszuk arra a helyzetre, hogyha a magyar katonák két tűz közé szorulnak abban az országban, ahová egyébként a központi kormány felkérésére mentünk ki segítséget nyújtani iraki területeken? Várom a válaszát, miniszter úr. (Taps az MSZP soraiból.)

(14.00)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
250 166 2017.10.24. 1:14  157-168

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Nehéz lesz, nehéz megőrizni a nyugodtságunkat, és csak nagyon-nagyon remélem, hogy a magyar kint lévő katonáink élete nem Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter tudásától és hozzáértésétől függ, mert akkor szaladjanak, amerre látnak. Miniszter úr, én jártam kint, tudom, hogy mi történik kint. Szégyenteljes a maga válasza! Először, is katonáink nem fegyveres harci cselekményre lettek oda kiküldve, hanem kiképzésre, másodszor: világosan látszik, hogy fogalma nincsen, miről beszél. Még egyszer mondom: az iraki kormány felkérésére vannak ott katonáink, a pesmerga hadsereg kiképzésére. Most éppen az iraki katonák a pesmergákat lövik, a mi katonáink pedig ezekben a táborokban ezeket a katonákat képezik ki.

Szeretném öntől kérdezni: merre lőnek majd, ha ez a fegyveres konfliktus el fogja érni esetleg Erbílt is? Miért nem tud egy tisztességes választ adni arra a kérdésre, hogy gondolkodik-e a kormány azon, hogy mi fog ott történni, és van-e kimenekítési tervük, esetleg kivonják-e a katonáinkat, vagy más valamilyen információja a magyar kormánynak arról, hogy a mintegy 200 katonának a sorsa mi lesz a következő hetekben, hónapokban.

Legyen kedves tisztességes választ adni erre a kérdésre! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
252 56 2017.10.31. 7:47  47-60

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat, annak parlament előtti vitája, menetrendje és sorsa annyira abszurd, hogy Örkény István egyik egyperceséből is előléphetett volna, ez ugyanis az egyes belügyi feladatokról szóló salátatörvény, amiről ma beszélünk, egy olyan egyes belügyi feladatokról szóló salátatörvény, ahol a szögtől a repülőig egyébként minden megtalálható, a kéménysepréstől kezdve a rendvédelmi dolgozók béremelésén át az önkormányzati törvény kétharmados részéig. Azt hiszem, ezt az abszurd helyzetet nagyon jól mutatja, hogy bár belügyi tárgyú törvényről beszélünk, az Igazságügyi bizottság volt kijelölve ennek a törvénynek a megvitatására, a Honvédelmi és rendészeti bizottság mint szakbizottság nem is látta ezt a javaslatot sem most, sem a visszaküldése után.

Az abszurd helyzetet tovább súlyosbította, hogy ugyan az általános vitában minden egyes ellenzéki képviselő elmondta, hogy óriási problémát fog okozni az, amit önök terveznek a kéményseprés területén, elmondták ezt a kéményseprő-szakszervezet tagjai, majd leírta és elmondta ‑ ahogy itt többször szóba került ‑ Bándi Gyula ombudsmanhelyettes, aki a bizottsági ülésre is személyesen elment, és világosan elmondta azt az egyszerű magyar mondatot, amivel önök még itt egyetlenegyszer sem tudtak szembeállítani semmit, de még egy egyenes tekintettel a szemünkbe nézve se tudtak rá bármit mondani, hogy világos és egyértelmű, hogy ezen törvény elfogadásával önök veszélyeztetik a magyar emberek életét és vagyonbiztonságát. Ennél a mondatnál, ha nem Abszurdisztánban élnénk, a Magyar Országgyűlés megállna, és önként és dalolva módosítaná a törvényt, vagy egyszerűen kivenné belőle ezeket a passzusokat. Önök meg röhögcsélnek és közlik mindenkivel, az országgal és az érintettekkel, hogy akkor is végiggázolnak mindenkin.

Ezek után a Magyar Köztársaság elnöke, János visszaküldte a törvényt ide a parlamentnek megfontolásra, méghozzá azzal a legkegyetlenebb érvvel, amire szintén nem tudnak mit mondani, de most sem tud az államtitkár a szemembe sem nézni, ez a legkegyetlenebb érv ugyanis a számok, tisztelt Országgyűlés, azok a számok, amik világosan bizonyítják, hogy azokban az országokban, ahol nincs kötelező kéményseprés, hanem ilyen bejelentés önkéntes alapon, amit önök most kívánnak bevezetni, ott nem kicsit, hanem többszörösen több ember sérül és hal meg.

Hallják, amit mondok?! Hal meg! A köztársasági elnökük írja le ezt maguknak, és a fülük botját sem mozdítják! Szajkózzák, hogy ez milyen jó lesz! Kinek? Árulják már el nekem, kinek lesz ez jó! Kinek lesz az jó, amikor magatehetetlen, idős emberek vagy éppen békésen szundikáló gyermekek fognak meghalni ezen törvény miatt! (Szilágyi György: Így van!)

Kinek lesz ez jó? Hogyan fognak a tükörbe nézni? Mi a tétje, mondják már meg nekem, hogy ezekre az érvekre önök egyáltalán semmit nem reagálnak?! Üzlet? Hatalom? Vagy mi? (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Mind a kettő!) Segítsenek már! Ezekkel az érvekkel nem lehet vitatkozni, és még csak nem is mi mondjuk, hanem a szakma, az erre feljogosított és ezért tartott ombudsmanhelyettes és maga a fideszes köztársasági elnök is. Tessenek már magukba nézni és megérteni, hogy ezt a törvényt nem lehet megszavazni!

S itt nem arról van szó, hogy a fideszes képviselők politikai vereséget fognak szenvedni, ha nem megy át ez a törvény. És igen, arról sincs szó, hogy az ellenzéki képviselők politikai győzelmet aratnak, ha ez a törvény nem megy át. Ez nem arról szól. Józan ésszel egyszerűen nem lehet indokot találni arra, hogy a törvényhozás előreláthatóan, megfontoltan, nem tudok mást mondani, aljas indokból veszélyezteti emberek életét. Előre figyelmeztették önöket rá.

Itt egyetlenegy nyertes lehet annak, ha ezt a törvényt önök visszavonják vagy nem szavazzák ma meg, vagy legalább ezt a részét (Korózs Lajos: Tízmillió magyar.), az a tízmillió magyar ember, igen, aki ebben az országban él.

Ha az a problémájuk, hogy a katasztrófavédelem átgondolatlan és kapkodó államosítása és átalakítása után nem képesek ‑ mert nem képesek ‑ ellátni ezt a feladatot, ha kívánja, államtitkár úr, személyes példát is fogok hozni itt a parlament előtt, hogy hogyan hívta föl valaki telefonon a katasztrófavédelmet, hogy akkor bejelentkezzen egy kéményseprés elvégzésére a következő időszakban, hallván a híreket, ahol kinevették őt, hogy nem is értik, hogy miről beszél, majd január 1-je után, de egyébként sem érnek erre rá. Ez a fantasztikus állami szolgáltatás ingyenes, persze így aztán pláne ingyenes.

Hanem mi lenne a megoldás? Mi lenne az a megoldás, amivel legalább mi, törvényhozók nyugodtan feküdhetnénk le, hogy mindent megtettünk, hogy egyetlen ártatlan áldozata sem legyen akár a kéménytűznek, akár a szén-monoxid-mérgezésnek Magyarországon? És az nem a kötelező kéményseprés megszüntetése, hanem akár a katasztrófavédelem, akár a kéményseprőcégek megerősítése, finanszírozásának megnövelése, létszámának megnövelése, és igen, államtitkár úr, pont az ellenkezője, akár fűtési szezononként, akár évente kétszer is kötelező ellenőrzés végrehajtása, ahogy minden normális országban, ahol szinte nullához közelít az ilyen balesetek, illetve halálesetek száma, ez a megoldás, évente akár többszöri kötelező ellenőrzés.

(11.30)

Nekem ne mondja senki, hogy a magyar állampolgárok úgy kelnek és úgy fekszenek, hogy be van írva a kis naptárukba, hogy mikor kell megrendelni a kéményseprést. Előre borítékolható, hogy természetesen a nehezebb sorban élők, a szegényebbek nagyobb kockázatnak lesznek kitéve nemcsak az anyagi helyzetük miatt, hanem az információhoz hozzáférésük miatt is. De senki ne zárja ki, hogy bármilyen jómódú család fog olyan helyzetbe kerülni, hogy teljesen elfeledvén vagy mit sem tudván erről a fantasztikus törvénymódosításukról, a következő 5-10 évben senki meg nem fogja nézni az ő kéményüket, és tragédia fog bekövetkezni.

Összegezve: azt szeretnénk kérni önöktől, hogy legyenek kedvesek ezt komolyan venni. Ez nem frakciófegyelem kérdése. Ez nem pártpolitikai kérdés. Ez egyszerű ‑ nem tudok mást mondani, lehet, hogy ez a szó nem mond itt már semmit ebben a Házban, ott, a túloldalon ‑ morális, erkölcsi és emberi kérdés. Kérem, ennek megfelelően viselkedjenek fél kettőkor a szavazáskor. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 118-120 2017.11.20. 2:14  117-128

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Elfogadom.

ELNÖK: Elfogadja. Köszönöm szépen. Harangozó Tamás képviselő urat illeti a szó.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Én idén minden minisztertől kikértem a 2010-2016 között a miniszter egyedi döntési jogkörében megítélt pályázatok listáját.

Az ön tárcája, illetve ön, ha elsőre nem is, második kérésre, felszólításra és a közérdekűadat-igénylés elküldése után megküldte számomra ezeket a táblázatokat. Van néhány furcsa dolog ezzel az üggyel kapcsolatban, amit itt szerettem volna a parlament előtt is tisztázni önnel. Kezdjük mindjárt az elején!

Ez az a lista, amit ön elküldött nekem postán is. (Felmutatja a dokumentumot.) Itt lehet látni. Ez minimum több mint 1500 megítélt pályázat, amelyekről ezek szerint ‑ az ön bevallása szerint ‑ ön személyesen döntött minden egyes ügyben.

A másik érdekesség ebben a kérdésben, hogy átbogarászva néhány furcsaságot lehet találni bennük, mint például egy hagyományőrző íjász egyesületnek 3 millió forint a Hadjárat-projekt előkészítésére ‑ remélem, belügyminiszter kollégájával ezt egyeztette előtte -; vagy éppen egy gazdakörnek 1 millió forint, a pályázat megnevezése: három rendezvény. Vagy éppen böllérversenyre 1,5 millió; ugyanazoknak nemzetközi böllérversenyre 3 millió forint. De az sem semmi, hogy a „vidéki közösségfejlesztés, retorikai képességek fejlesztésére” közel 5 millió forintot ítélt meg.

De a legfurcsább az egész ügyben ‑ és nagyon hosszan sorolhatnám még ezeket a furcsaságokat ‑, hogy én tíz pályázatot kikértem öntől, hogy részletesen számoljon el velük, de tíz pályázatból egyről tudott nekem elszámolást adni, a többire a tárcája azt írta, hogy nem rendelkeznek adattal a minisztériumban ezen pályázatok elszámolásával kapcsolatban.

Miniszter Úr! Kérem, hogy ne jogászkodjon! Ön írta le és küldte el nekem, hogy ezt a több mint 1500 pályázatot ön a minisztériumban döntötte el. Elfogadhatatlan számomra, hogy ezek után az ön minisztériumában ezekről a pályázatokról semmilyen elszámolás nincsen. Kérem akkor, mondja el, hogy a maradék kilenc pályázattal ki tud elszámolni, ha ön nem. Várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
260 124 2017.11.20. 1:05  117-128

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Először is, legyen kedves, engem itt ne oktasson ki, jó? Nem ez a felállás! Ön egy miniszter, aki elküldött nekem egy listát, hogy ön erről a mintegy 1500 pályázatról személyesen döntött (Felmutatja a dokumentumot.) és osztott ki több milliárd forint közpénzt.

Majd amikor megkérem, hogy tájékozódhassak, hogy legyen kedves elszámolni és megmondani, hogy tíz pályázatból mire költötte a pénzt az, aki megkapta, tájékoztat engem, hogy a tízből kilenc nem áll rendelkezésére, fogalma nincsen miniszterként, hogy mire költötték azt a pénzt.

Miniszter Úr! Itt egyetlenegy kérdés van. Most vagy elmondja nekem, hogy ezek a pénzek hova kerültek, ki használta fel, ki számolt el vele, és tisztességesen és törvényesen költötték‑e el, vagy más szervezetek, hatóságok fogják ugyanezt megtenni a jövőben, mert a legfőbb ügyészhez fogok fordulni az ön pályázati rendszere miatt. Olyan nincs, hogy egy miniszter idejön és összevissza beszél, ahelyett hogy megmondaná, hogy az általa elköltött pénzzel hogyan tud elszámolni. Ez a válasz elfogadhatatlan öntől. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 92 2017.11.27. 2:42  91-99

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Választókerületemben, Tolna megyében az emberek hétről hétre kénytelenek szembesülni az önök által kreált központosított hulladékgazdálkodási rendszer teljes csődjével. Szekszárdon és környékén hetek óta akadozik, sőt lényegében leállt a hulladékszállítás, mindezt a források és eszközök hiányában az önkormányzatok kénytelenek tétlenül szemlélni. Mielőtt az államtitkár tagadná a helyzet súlyosságát, szó szerint idézek a helyi szolgáltató honlapján olvasható közleményből: „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az elmaradt szállítási feladatainkat pótoljuk, és mihamarabb visszaállítsuk az eddigi, megszokott és jogosan elvárt szolgáltatási színvonalat.”

Számtalan alkalommal figyelmeztettük önöket, hogy katasztrofális következményekkel járhat az a rom­bolás, amit a hulladékgazdálkodásban véghez vittek. Nemcsak mi, ellenzéki politikusok, hanem a települési önkormányzatok vezetői is kétségbeesetten üzentek számtalan alkalommal. Minden érintett szereplő látta, csak valamilyen oknál fogva a kormány nem akarja észrevenni, hogy az államosítás káoszba dönti ezt a közszolgáltatást ‑ teszem hozzá: is.

Amiről beszéltünk, sajnos bekövetkezett: az államosított rendszer összefogására hivatott, az önök szakmai irányítása alatt álló NHKV Zrt. teljes kudarcot vallott, még a díjbeszedésre is alkalmatlannak bizonyult, az egyéb szervezési feladatokról már nem is beszélve. Késve, illetve összevissza számláznak, ez egyfelől rendkívül sok bosszúságot okoz a sokszor több negyedéves összevont számlát kézhez kapó polgároknak, másfelől a hulladékgazdálkodás egész rendszerének finanszírozását aláássa. Nincs elég pénz tankolni és szervizeltetni a szemétszállító autókat sem, nem tudnak időben fizetni a közszolgáltatást ténylegesen nyújtó cégeknek, amelyek mára már a tartalékaikat is felélték, nemegyszer hitelből gazdálkodnak. Önök olyan, érdemi feladatellátásra alkalmatlan, pénznyelő gigaszervezetet hoztak létre, mint az oktatásban a tanárok és szülők által utált KLIK vagy a tűzoltók és kéményseprők esetében az OKF.

Kérdezem az államtitkár urat, mikor vetnek végre véget ezeknek az áldatlan állapotoknak. Mikor látják be, hogy az államosítás és az önök által életre hívott gigaszervezet kudarcot vallott? Hajlandóak‑e korrigálni hibás intézkedésüket, megszüntetni a két éve működésképtelen NHKV Zrt.-t, és újraszervezni a hulladékgazdálkodás rendszerét? Mikor állhat végre helyre a szemétszállítás rendje Tolna megyében és az egész országban? Várom a válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
261 96-98 2017.11.27. 1:12  91-99

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! A lőtéri kutyát nem érdekli a maga személyeskedése és mellébeszélése! Legalábbis azokat az embereket biztos nem, akiknek a háza előtt ott áll napokig és hetekig a szemét! Érti egyáltalán, hogy miről beszél, amikor itt hablatyol? (Moraj a kormányzó pártok padsoraiból, közbeszólások ugyanonnan: Jaj!) Nem arról van szó….

ELNÖK: Képviselő úr, szíveskedjen megválogatni a szavait!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Ez már az, elnök úr! Ez már az! Még egyszer mondom: az emberek háza előtt áll a szemét hetekig, napokig. (Folyamatos, nagy zaj. ‑ Az elnök csenget.)

Mindennek az az oka, hogy önök létrehozták ezt a szervezetet, amelyik nem ad pénzt a cégeknek, hogy ellássák a feladatot. A Szekszárd környéki szolgáltató nem tudja elvinni megszervizeltetni a szemétszállító autóit ‑ miközben ön mosolyog ‑, mert kivéreztetik, tönkreteszik ezeket a cégeket.

És a nap végén azok az állampolgárok fizetik a számlát, akiknek önök heti vagy többhavi vagy több negyedéves számlával kedveskedtek a nyár végén, és kaptak majdnem szívrohamot, mert nem tudták kifizetni. (Folyamatos közbeszólások.) Nincs miért mosolyogni, államtitkár úr!

A válasza pedig elfogadhatatlan, ahogy ez a helyzet is és a válasza is. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
262 224 2017.11.28. 10:29  219-234

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Ezen drámai fideszes vezérszónoklat után, ami nem drámai hangvételű, hanem drámai minőségű volt, egyszerűen nehéz megszólalni. Tényleg nem értem, nem akarok személyeskedni, képviselőtársaim, de 131 képviselő közül nem találnak egyet, aki legalább fel tud olvasni egy papírt, azon túl, hogy nem lenne baj, ha értené, és tudnánk esetleg vitatkozni arról, hogy miről szól ez a törvényjavaslat? De megpróbálom, legalábbis a mi szemszögünkből elmondani Vas képviselőtársamnak.

Ennek a törvényjavaslatnak alapvetően két célja van, ha jól látjuk, és ez az expozéból is kiderült. Az egyik az, hogy az új közigazgatási rendtartáshoz és közigazgatási perrendtartáshoz igazítani szeretnék a katonák szolgálati jogviszonyáról és a védelmi beszerzésekről szóló törvényt. Van azonban egy másik is, amely szerint biztosítani szeretnék annak lehetőségét, hogy teljes körű alkalmassági vizsgálat lefolytatása nélkül is lehessen katonai szolgálati jogviszonyt létesíteni. Az első célt értjük is, hiszen ez az új eljárási törvények hatálybalépése miatt már a számtalanadik törvény, amelyet ideterjesztenek a parlament elé. Az azonban már kevésbé érthető, hogy miért kell módosítani a katonai szolgálati jogviszony létesítésének feltételeit.

(18.20)

Kérjük államtitkár urat, adjon magyarázatot, hogy mi a valódi célja ennek a módosításnak. Csak nem a katonákkal szemben támasztott pszichikai vagy fizikai követelményeken akarnak lazítani? Csak nem arról van szó, hogy mégsem vonzó a katonai pálya a fiataloknak, vagy a toborzó kampányuk végül is nem hozta meg az eredményét?

Számtalan alkalommal felhívtuk a figyelmet arra, hogy katasztrofális következményei lesznek azoknak a durva megszorításoknak, amelyekkel az Orbán-kormány sújtotta a Magyar Honvédséget a 2010-14 közötti ciklusban. A több száz milliárd forintos forráskivonás, a soha nem látott mértékű létszámhiány és az eszközállomány kritikus szintet elérő amortizációja miatt a Magyar Honvédség állapota minden, csak nem vonzó a potenciális jelentkezők számára. Ezen az összképen láthatóan még a 2015 után végrehajtott illetményemelés sem tudott érdemben javítani. Többévnyi bérbefagyasztást követően a százalékos mértékben kifejezve jelentősnek látszó emelés nem tudta elérni a kívánt hatást. A legénységi állomány esetében az illetmények továbbra sem versenyképesek, különösen, ha a szigorú szol­gá­lati kötelmekkel és a jelentős alapjog-korláto­zá­sokkal állítjuk szembe.

Nyilván az sem könnyíti meg a honvédség helyzetét, hogy a rendőrség és a büntetés-végrehajtás is intenzíven toboroz, ráadásul mindegyik toborzási kampány értelemszerűen ugyanazt a célközönséget próbálja megszólítani. Szóval, értjük a nehézségeket, azonban a megoldás biztos nem a követelményszint csökkentése. Éles helyzetben a katonák élete múlhat azon, hogy társaik fizikálisan, mentálisan alkalmasak, felkészültek‑e a szolgálatra. Az egyetlen megoldás a fizetések versenyképességének javítása mellett a Magyar Honvédség fejlesztése lenne. A pénz ugyanis fontos, de nem az egyetlen szempont a valóban tettre kész fiatalok megszólítása és megtartása szempontjából. Ennek érdekében a magyar haderő átfogó modernizációjára, a XXI. századi képességek megteremtésére lenne szükség.

Egy modern, erőt és dinamizmust sugárzó haderő lehet csak valóban vonzó a fiatalok számára. A Magyar Honvédségnek olyan haderővé kéne válnia, amelynek kötelékében menő dolog szolgálatot teljesíteni, amely a legmodernebb technikák működtetésével egyedülálló lehetőséget tud biztosítani a motivált szakemberek számára. Sajnos, a Magyar Honvédség nagyon messze van ettől az ideális helyzettől, államtitkár úr, és kevés jel utal arra, hogy a kormány tudatában lenne e súlyos kihívásnak. A követelmények csökkentése ugyanakkor nem járható út, és ilyen tartalmú módosítást biztos, hogy nem lehet felelősséggel támogatni.

A törvényjavaslat másik deklarált célja, az új közigazgatási eljárási törvénynek való megfelelés tekintetében ugyancsak határozottan elutasító az álláspontunk. Számtalan alkalommal kifejtettük már, hogy eleve nem értünk egyet ezekkel az eljárási törvényekkel. Nem értettünk egyet azzal, hogy az ötvenes években kialakított és a 2004-ben meghozott, jelenleg hatályos eljárási törvény elfogadásával meghaladott szabályozási logikához tért vissza az Orbán-kormány, azaz minden egyes területen külön-külön jogszabályhalmazt hoz létre, amit aztán sem az érintettek, sem az állampolgárok követni bizonyára nem fognak tudni. Ennek az egyik fázisa, ennek az egyik pillanata az, hogy most éppen a honvédelmi területen fogják ezt a munkát, ha úgy tetszik, véghez vinni.

De az elutasító álláspontunk a védelmi beszerzési törvény esetében még nyomatékosabb. A 2016-ban tiltakozásunk ellenére elfogadott védelmi beszerzési törvény ugyanis nem javítgatásra, hanem kidobásra való. Annak ellenére állítjuk ezt, hogy a törvény kínos részletességgel kidolgozott eljárási szabályokat tartalmaz, és első olvasásra a verseny szabadsága és az átláthatóság képét mutatja. Azonban már 2016 tavaszán a parlamenti vitában rámutattunk, hogy ez pusztán illúzió, mondhatni: átverés.

A törvény valójában szélesre nyitja a kiskapukat a számos kivétellel és eltérést engedő szabállyal. Ezek végeredményben az egész szabályozást kiüresítik, és megnyitják az utat a mutyik, a haverok helyzetbe hozása előtt. Az azóta eltelt másfél év sajnos számtalan botrányos döntése igazolta az akkor megfogalmazott kritikáinkat. A kivételek olyan szélesen értelmezhetők, hogy legutóbb a Honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén már éppen a lőszerbeszerzést is azzal indokolták, hogy a védelmi törvény megkerülésével kell beszereznie akkor éppen az egyik nagyon híres rendvédelmi szervünknek. Mindezek miatt a védelmi beszerzési törvény szépészeti módosításához nem fogjuk adni a támogatásunkat, csak egy valóban tisztességes, versenyhelyzetet garantáló új törvény megalkotását vagyunk hajlandók támogatni.

Végezetül még egyszer szeretném államtitkár úrtól ezt a két dolgot világosan megtudni. Komolyan gondolják-e, hogy feltehetőleg azért, mert a toborzás, a honvédség létszámának feltöltése, amit évek óta minden évben határozati javaslatban és törvényjavaslatban is követeltünk önöktől, hogy valami kiszámítható és komoly erőforrásokat megmozgató módon tessenek rendezni, ha jól emlékszem, két évvel ezelőtt tartottunk ott, hogy több mint 20 százalékos létszámhiány volt a honvédségnél… ‑ és ezt most azzal akarják orvosolni, ha jól értjük, hogy fizikai és pszichikai felmérés és vizsgálat nélkül fognak önök katonákat felvenni szolgálati jogviszonyba? Lehet, hogy nem így van, nagyon kíváncsi leszek a válaszára, de ha így van, akkor ez egy életveszélyes út, államtitkár úr, ismét azt tudom mondani, és nemcsak beismerése annak, hogy a dolog nem működik, hanem egy olyan irányba tett lépés, ami ezen a területen egyszerűen elfogadhatatlan. Nem tudom, mit gondolnak, hogy hosszú távon ez a honvédség hogy fog működni, ha már a legalapvetőbb fizikai és pszichikai követelményeknek sem kell majd megfelelniük azoknak a jelentkezőknek, akik jelentkeznek.

Látjuk a rendőrségnél is a problémát, utaltam rá, a büntetés-végrehajtásnál is ugyanezek a problémák a toborzásnál. A rendőrségi, határrendészeti, határvadász századok feltöltésével éppen az okoz ma már gondot, hogy érettségi nélkül jelentkező embereket utasítanak el, mert ez a szabály, egyébként nagyon helyesen. Pontosan látszik, hogy képtelenek a rendőrségi állományt most már lassan másfél éve feltölteni, ami azért vicces, mert én még emlékszem rá, hogy augusztusban azt jelentették be, hogy három hónapon belül 3 ezer határvadász fog szolgálatba állni, ami nyilvánvalóan akkor is nevetséges volt, így másfél év tükrében meg pláne az.

De az isten szerelmére, államtitkár úr, nehogy abba az irányba induljanak már el, hogy ha nem tudnak jó minőségű, felkészült, fizikailag és pszichikailag megfelelő fiatal embereket, lányokat és fiúkat találni, hogy a hazát szolgálják fegyveresen, akkor a követelményrendszeren fognak csökkenteni, és jó lesz az is esetleg, akiről majd később kiderül, hogy adott helyzetben, konkrétan például tűzharcban vagy bármilyen más nyomás alatt azt se fogja tudni, hogy mit kell tennie, és ezzel veszélyezteti nemcsak a saját, hanem akár a társai életét is! Reméljük, hogy ez a javaslat nem erről szól, és nagyon reméljük, hogy meg tudja indokolni, hogy ez a javaslat miért nem erről szól, bár az expozéja után erre sok reményt nem látok.

Még egyszer a másik ügy: ott ülünk a Honvédelmi és rendészeti bizottságban, már nem lehet követni, államtitkár úr, lassan már nem lehet követni, hogy minden egyes ügyet a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium is behoz közbeszerzés alóli mentesítésre. A legutóbbi eset, amit mondtam, a lőszerbeszerzés, már egyszerűen nevetséges. Államtitkár úr, hát mit lehet beszerezni a védelmi törvény alapján, ha például lőszert nem? Mit lehet még beszerezni? Akkor minek van az a törvény, mondják már meg őszintén?! S még egyszer, amikor ez a törvény elfogadásra került, elmondtuk, hogy nagyon szép, gyönyörű szép frázisokat tartalmaz, csak éppen a törvény végén ott van az a hatalmas nagy tátongó lyuk, hogy olyan kivételekkel, és olyan, a törvény szövegét megkerülő eljárásokkal tudják megkerülni a törvény alkalmazását, hogy gyakorlatilag kár a papírért és kár a betűkért, hogy egy törvényben összedobálták őket, és azt írták rá, hogy védelmi beszerzési törvény.

Ezért azt a törvényjavaslatot ebben a formában nem tudjuk támogatni, arra viszont várnék nagy tisztelettel, államtitkár úr, hogy a fizikai és pszichikai alkalmasság tekintetében lévő kétségeinket oszlassa már el, legyen kedves. Köszönöm szépen.

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
263 90 2017.11.30. 10:19  71-100

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Legfőbb Ügyész Úr! Egy olyan témáról kérdezném nagyon konkrétan, és várnám a válaszát ‑ szerintem nem fog meglepődni ‑, amivel valóban 2016 eleje óta foglalkozunk így közösen, ha lehet ezt mondani, mert azóta próbálunk kicsikarni valami érdemi választ a Legfőbb Ügyészségből, ez a kecskeméti KSE-ügy. Hogy a közvélemény is pontosan tudja, hogy miről van szó: ez egy olyan, ma már a bíróság előtt zajló korrupciós ügy, amellyel, ha jól látom, az ügyészség vádja szerint is mintegy közel 800 millió forintos károkozás történt a kecskeméti sportegyesület kft. fiktív számlázásával kapcsolatban, méghozzá egy olyan időszakban keletkezett ez az ügy, amikor egyébként Zombor Gábor fideszes országgyűlési képviselő, volt államtitkár regnált polgármesterként, és a jelenlegi fideszes polgármester, Szemereyné Pataki Klaudia pedig sportért felelős alpolgármesterként vezette ezt a területet.

Most abba ne menjünk bele, hogy milyen módon tudnak ők kimaradni ebből a büntetőeljárásból, ami már ‑ még egyszer mondom ‑ bíróság előtt van, és több gyanúsított, illetve vádlott ül már a padon, méghozzá nem is akárkik. Hét embert vádolt meg a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség, az elsőrendű az önkormányzati cég ügyvezetője, a másodrendű vádlott Vörösmarty Attila, a Fidesz kecskeméti szervezetének akkori elnöke és frakcióvezetője, Zombor Gábor bizalmasa. Valahogy egyébként a két, úgymond nagyvad, azok, akik az önkormányzat oldaláról szerintem minden józan paraszti ésszel belátható módon nem tudtak kimaradni abból, hogy 800 millió forintnyi pénzmozgás megtörténjen egy város és egy önkormányzati cég között, mert ha kimaradtak, akkor meg nyilván az veti fel a komoly kérdéseket. Lényeg az, hogy ez az ügy éppen itt tart.

Ezzel párhuzamosan aztán a későbbiek során kiderül, előkerül még 54 millió forintról két darab fiktív számla, ettől az ügytől egyébként elkülönülve, az utánpótlássportnak juttatandó pénzről, egyébként azóta az újságokban is megjelent számlákon látható módon nem az utánpótlás-sportegyesületek működési költségeként számoltak el ezzel a pénzzel, hanem a számla is konkrétan marketingtevékenységről szól. A számlára valaki az önkormányzat hivatalában kézzel ráírta, hogy bizony egyébként a szóban forgó támogatási szerződésre hivatkozva számolták el, ami, még egyszer mondom, csak működésre adhatott volna pénz, ezek marketingtevékenységről szóló számlák. És ami a legdurvább ‑ azért mondom itt el ilyen egyszerűen, mert talán önök is érezni fogják az egész helyzet teljes tarthatatlanságát ‑, hogy a számla kibocsátója az a Pest megyei Kocséron egy düledező, kis házban bejegyzett építőipari vállalkozás, a GLOBE-ÉP Kft., amelyik, nem fogják elhinni, de felszámolás alatt áll, az ügyvezető tulajdonos ellen pedig büntetőeljárás indult egyébként fiktív számlák kibocsátása miatti költségvetési csalás miatt, okirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt. Azt meg pláne nem fogják elhinni, hogy ez az eljárás vele szemben pont ugyanennek a KSE Kft.-nek több száz millió forint értékben kiállított fiktív számlák miatt zajlik.

Király József, az önkormányzati képviselőnk feljelentést tett az ügyben. Akkor még az ügyészség azt válaszolta ‑ és majd ebben kérném a tanácsát a legfőbb ügyész úrnak, hogy most ki nem mond igazat, vagy hogy fordulhat az elő, hogy másfél év eltéréssel a legfőbb ügyész úr egyszerűen letagadja, illetve meghazudtolja az akkori ügyészségi választ ‑, hogy megvizsgálták az ügyet, ez tartalmában, tényállásában illeszkedik az előttem elmondott nagy, 800 milliós családhoz, egyébként még akár el is fogadhatnánk, ezért ‑ most idézhetném, de nem húzom az időt ‑ az írja az ügyész, aki eljár, hogy a mai napon továbbítottam az ügyet tárgyaló bíróságnak a feljelentés dokumentumait.

Eltelt másfél év azóta, és legutóbb már az én képviselői kérdésemre azt válaszolta a legfőbb ügyész úr, miután Király József önkormányzati képviselőt még csak válaszra sem méltatták legutóbb, hogy nem, nem, nem így van, ez teljes félreértése vagy félremagyarázása az akkori ügyészségi közleménynek. Én nem tudom, ezen mit lehet félreérteni, hogy a mai napon elküldtem a bíróságnak az anyagot, mert illeszkedik ahhoz a perhez. Azt írta ön, legfőbb ügyész úr, hogy önök alaposan kivizsgálták ezt az ügyet, és semmilyen bűncselekményt nem állapítottak meg és találtak abban, hogy ugyanaz az ember, aki több száz millió forintnyi fiktív számlát állított ki ugyanennek a cégnek az ügy másik felében, 54 millió forintnyi számlát kiállít az önkormányzatnak marketingtevékenységről egy olyan támogatásnál, ami működési költségről szól.

Az a helyzet, legfőbb ügyész úr, hogy muszáj hogy érdemi választ kaphassunk. Ön továbbra is azt állítja, hogy nem történt bűncselekmény akkor, amikor működési költség helyett fiktív marketingszámlákkal számoltak el?

(16.00)

Valaki azokra a számlákra, amiket már az egész ország láthat, a 168 Órában megjelentek ezek a számlák fotóval is, a kezével ráírta az elszámolás tekintetében ennek a pályázatnak az iktatószámát az önkormányzatnál.

Ezek a következő személyek lehettek a törvény értelmében. Ki volt az, legfőbb ügyész úr, vagy még csak ezt sem vizsgálták? Zombor Gábor polgármester? Szemereyné Pataki Klaudia sportért felelős akkori alpolgármester? Esetleg Finta Zita akkori pénzügyi osztályvezető? Aki, talán nem fognak nagyon-nagyon meglepődni, jelenleg a Matolcsy-féle épülő kecskeméti egyetem kinevezett kancellárja. Egy eléggé díszes társaságról van itt szó. Melyikük jegyezte ellen ezt a számlát, legfőbb ügyész úr? És ki, mi alapján állapította meg, hogy egyébként ez rendben van?

A cikkben egyébként, ami megjelent, az újságíró utánajárt a kérdésnek kicsit mélyebben is, és elbeszélgetett az ügy egyéb szereplőivel, akik egybehangzóan azt állították, hogy senkit ‑ még egyszer mondom: senkit ‑ még csak tanúként sem hallgattak meg azóta sem ebben az 54 millió forintos ügyben; nyilván az előbb felsorolt nagyon híres embereket sem, de egyébként a cég alkalmazottait, munkatársait és egyéb más szereplőket sem, akik esetleg mondhattak volna valami relevánsat ebben a kérdésben. Másfél év után, nem nagyon bízva abban, hogy ön most egyenes választ fog adni, egyszerűbben teszem fel a kérdést: kit védenek, legfőbb ügyész úr? És ki az a személy ezek közül, aki még azt is megérdemli, hogy a saját nyomozó ügyészségének a másfél ezelőtti közleményét gyakorlatilag meghazudtolva ma azt mondja, hogy ilyen nem is volt?

A másik ügy, amit szeretnék öntől megkérdezni, egy egészen friss dolog, és arra kérem, hogy ha a kollégái itt most tudnak segíteni, akkor konkrétan, vagy ha nem, akkor írásban, ahogy meg szokta ezt tenni, 14 napon belül tegye meg, hogy válaszol, mert nem biztos, hogy fejből fogja tudni. Az ukrán parlament, a rada rendészeti bizottságának alelnöke fordult hozzám levélben, méghozzá azért, mert anti­korrupcióval foglalkozó vizsgálat tárgyaként, részeként azt az információt kapták, hogy Oroszországból Magyarországra 85 ezer tonna gázolajat illegálisan juttattak át Ukrajnán keresztül az elmúlt években, méghozzá a 2016-os évben. Ebből ott nyomozás lett. A nyomozás befejezéséhez szükségeltetik, hogy a magyar fél, a magyar hatóságok a Magyarországon történt esetleges belépés vagy bármilyen más ügyben jogsegélyként segítsenek az ukrán hatóságoknak.

Amit nekem elküldtek, és ezen iktatószám is van, majd oda fogom adni a legfőbb ügyész úrnak, ez a levél arról tanúskodik, hogy már idén júniusban, aztán most októberben másodszorra is személyesen önhöz mint Magyarország legfőbb ügyészéhez fordult az ukrán legfőbb ügyész jogsegélyért. A mellékelt levél legalábbis arról tanúskodik, hogy ön még csak válaszra sem méltatta ebben az ügyben az ukrán partnerét, aki nyilván nemcsak választ várna, hanem ha jól értem, konkrét nyomozati cselekményeket és a magyar hatóságok közreműködését az ügyben.

Én ennél többet ebben az ügyben nyilván nem tudok, és nem is tudom megítélni, hogy mi a tartalma és a mélysége, viszont ha megengedi, legfőbb ügyész úr, majd oda fogom adni ezt a levelet a kollégáinak, és legyen kedves arra válaszolni, hogy megkapta‑e ezt a levelet, érdemben nem kíván rá válaszolni; nem is kapta meg, vagy valami félreértés történt. Mert azt gondolom, hogy ha ez valóban így történt, akkor az minimum egy vizsgálatot megérdemel, már maga az ügyészség szerepe ebben. Maga az ügy meg pláne, azt gondolom, elég érdekes felvetéseket tesz, hogyha 85 ezer tonna gázolajat az oroszok Magyarországra Ukrajnán keresztül valahogy behoztak. (Jelzésre:) Látom, bólogatnak a kollégák. Oda fogom adni, és akkor várom majd mind a két ügyben a válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 158-160 2017.12.04. 2:13  157-166

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Ha a miniszter úr érdemben tud válaszolni, akkor igen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Harangozó Tamás képviselő urat illeti a szó.

(14.20)

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 2016-ban volt egy érvénytelen és eredménytelen országos népszavazás, amelynek már a kampányában elég nagy visszhangja volt, hogy több mint 15 milliárd forintot költött a kormány a kampányra. Csak egy gyors fejszámolás: ez körülbelül 15 éves támogatása az ellenzéki frakciókkal rendelkező ellenzéki pártoknak. Ez jó példa arra, hogy milyen korrekten ment ez a verseny. S akkor még benne sem voltak azok a buszreklámok, amikről most szó van. Az utolsó két hétben elözönlötték a buszokat a reklámok. Ennek jártam utána, s közel egy év alatt sikerült közel féltucatnyi perrel kikényszeríteni a kormányból, hogy mennyibe került, ki és milyen feltételekkel végezte ezt a tevékenységet.

Annál is inkább, mert azóta már lassan betiltott a Magyar Országgyűlés az ellenzék számára minden olyan eszközt, amivel a közterületeken megjelenhet, és még az is vita tárgyát képezi, hogy bűncselekmény‑e kedvezményesen bármelyik pártnak bármilyen politikai hirdetést cégeknek végezni vagy nem.

No, ebből a szempontból egészen érdekes végeredményre jutottunk. Az egyik az, hogy a Rogán Antal-féle miniszterelnökségi szervezet egy offshore céget vett igénybe annak érdekében, hogy a migránskampányban kellően jól tudja hirdetni a kormány álláspontját, és az is kiderült, hogy ez a cég egy 100 százalék állami tulajdonú vállalatnál 50 százalékos kedvezményt kapott ezekre a hirdetésekre.

Azt szeretném kérdezni miniszter úrtól, hogy tudatában volt‑e a magyar kormány ennek, szándékosan és tudatosan kötött‑e szerződést offshore hátterű cégekkel állami feladat megbízására, méghozzá úgy, hogy egy minisztérium egy 100 százalék állami tulajdonú céggel kötött szerződését egy offshore cégre bízta. A másik: az 50 százalékos kedvezmény önök szerint rendben van-e? A legfontosabb kérdésem pedig, miniszter úr: a Miniszterelnökség mennyi pénzt fizetett az ODEX-nak ennek a tevékenységnek az elvégzésére? Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)

Ülésnap Felszólalás Felszólalás dátuma Felsz./videó idő Napirendi pont
264 164 2017.12.04. 1:06  157-166

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Miniszter úr, a kérdésem továbbra is ugyanaz.

Ha érdekli, hogy Puch László hova és milyen pénzét teszi, javaslom, hogy hívja föl telefonon, lehet, hogy előbb eléri, mint én. (Taps az MSZP és az LMP soraiban.)

Itt állami pénzekről van szó, miniszter úr, és egy 100 százalék állami tulajdonú Volán-társaságról, amelyből ez a hét darab van az országban, semmilyen piaci és versenyhelyzet nincs. Hogy e kettő közé, még egyszer kérdezem, miniszter úr, miért kell betenni egy ilyen céget, arra nem kaptam választ.

Azt pedig, hogy offshore cég, miniszter úr, ön tudja a legjobban: nem feltétlenül csak az adóelkerülési részről szól, hanem arról, hogy ki a tulajdonosa ennek a cégnek. Úgyhogy legyen kedves, ha ilyen magabiztos, miniszter úr, hogy ez nem egy offshore cég, tehát átlátható, és tudjuk, hogy kik állnak mögötte, nevezze meg, legyen kedves, hogy ki áll az ODEX Kft. mögött, és akkor ki fog derülni, hogy nem egy offshore cég. A cégnyilvántartásból a kézbesítési megbízottakon kívül mást nem lehet fellelni. Várom a válaszát továbbra is, miniszter úr. (Taps az MSZP soraiban.)