Készült: 2019.06.19.10:23:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

73. ülésnap (2015.05.13.), 16. felszólalás
Felszólaló Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:15


Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, kijelenthető, hogy az elmúlt éveknek a kormányzati politikája stabilabbá tette az egészségügyet, és sokkal stabilabb a 2010-es évhez képest. Többek között egy egységesebb ellátórendszer kialakításával állunk szemben, erősödött az alapellátás, és kiemelkedő jelentőségű népegészségügyi intézkedés jellemezte az elmúlt éveket, miközben valós többletforrásokra alapozott kórházi konszolidációra és egészségügyi dolgozói béremelésekre is sor kerülhetett. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy bőven van még teendő, és vannak problémák, de meggyőződésem, hogy az irány jó. Továbbra is a Semmelweis-terv és az egészséges Magyarországért ágazati stratégia végrehajtását kell célul tűznünk magunk elé.

A most tárgyalt T/4646. számú törvényjavaslat kapcsán államtitkár úr és az előttem szóló képviselőtársaim már több fontos részletet ismertettek. A nemdohányzók védelme érdekében hozott újabb intézkedéseket, az egészségbiztosítási törvény módosításait egyaránt fontosnak tartom, engedjék meg azonban, hogy ezúttal egy területről, a gyógyszerügyről, a gyógyszerpolitikáról beszéljek egy kicsit részletesebben.

A mostani módosítások ismertetéséhez elengedhetetlen a múltbeli események, a korábbi helyzet rövid áttekintése is. Sajnos kimondhatjuk, hogy ha a közvetlen lakossági gyógyszerellátást nézzük, 2010-re a helyzetet egy gazdasági, szakmai és egy morális válság egyaránt jellemezte. Minden negyedik gyógyszertár veszteségesen működött, a patikaliberalizációval kialakult struktúra a népegészségügyi célkitűzések végrehajtására alkalmatlan volt.

2002 és 2010 között az egyes gyógyszer-támogatási kulcsoknak a csökkentésével jelentősen, 60 milliárd forinttal növekedtek a betegterhek a támogatott gyógyszerek körében. Ehhez képest 2010 után ezt a negatív folyamatot sikerült megfordítanunk, az elmúlt években az embereknek összesen 10 milliárd forinttal kevesebbet kellett támogatott gyógyszerekre költeniük a patikákban. Mindez a betegeknek havi ezerforintos nagyságrendű megtakarítást is jelentett. A gyógyszerekhez való hozzáférés tehát javult.

(10.20)

2010-től a kormány egy új gyógyszerellátó modell alapjait rakta le. A lakossági gyógyszerellátás végre újra az egészségügy részévé vált, a patikaliberalizációt leállítottuk, ismét érvényesül a szükségleti elv, és a gyógyszertárak gyógyszerészi többségi tulajdonlására vonatkozó döntések megszülettek, a gyógyszerellátás első számú felelőse pedig a gyógyszerész lett. Mindezek mellett 2010 után három fontos új finanszírozási elem épült be a gyógyszertárak működésének segítésére. A költségvetés jelenleg is tartalmazza a patikák számára az évi 3,6 milliárd forintos úgynevezett generikusösztönzőt, amelynek eredményeként a kedvezőbb árú, preferált generikus gyógyszerek kiadása történhet meg. A költségvetés tartalmazza a betegbiztonságot növelő 4,5 milliárdos tételt, ami egy gyógyszertári szolgáltatási díj, amely elsősorban a gyógyszertárak ellátásban és népegészségügyi mozgósításban vállalt szerepéhez járul hozzá, s ezenkívül egy 700 milliós tételt is tartalmaz a jelenlegi költségvetés is, amely az egy települést egyedül ellátó, kis forgalmú gyógyszertárak működési támogatására fordítható. Ez közel 500 település folyamatos gyógyszerellátását segíti.

A betegbiztonságot erősítve 2014 őszén a kormány további intézkedéseket tett a gyógyszerhamisítással szembeni fellépés területén. A hamis, gyógyszernek mondott termékeket gyakran próbálják illegálisan az interneten terjeszteni, ezzel megtévesztik és az orvosi, gyógyszerészi ellenőrzés hiányában súlyos veszélybe sodorják a tájékozatlan fogyasztókat. Ezért törvénnyel teremtettük meg annak a lehetőségét, hogy a hamis vagy illegális gyógyszereket kínáló internetes honlapok elérhetetlenek legyenek.

A dizájnerdrogok elleni hatékony fellépést a kormány már a 2010-14 közötti ciklusban is prioritásként kezelte, mivel terjedésükben ugrásszerű növekedés volt megfigyelhető. A dizájnerdrogok a lehető legszigorúbb megítélés alá kerülnek a társadalmi kockázatok miatt, ennek érdekében tavaly 39 új pszichoaktív anyag került a gyógyszertörvény szerint a pszichotróp anyagok listájára. A közegészségügyi kockázatok minimalizálása érdekében az új pszichoaktív anyagok szigorú kontroll alá kerülnek. Fontos módosítás az is, hogy ezentúl kormányrendelet helyett miniszteri rendelet szabályozza a jegyzékre kerülő új anyagok listáját.

Itt mindenképpen szeretném megemlíteni, hogy március 1-jével ez évben megtörtént az egészségügyi háttérintézményi rendszer átalakítása, s ennek részeként megalakult az önálló Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, amely ezzel a gyógyszer- és élelmiszer-biztonság ágazati letéteményese is lett.

Összességében elmondható, hogy a deliberali­záció, valamint a jelzett finanszírozási változások eredményeként a veszteséges gyógyszertárak száma 2013-ig az egyharmadára csökkent, a gyógyszer-kiskereskedelmi ágazat adózás előtti eredménye nőtt, a beszállítói tartozások mértéke pedig több mint 30 százalékkal csökkent. A gyógyszerellátás, tehát elmondhatjuk, hogy elindult kifelé egy gazdasági, szakmai és etikai válságból, a stabilizáció jeleit mutatja, és ez az új modell gazdaságilag egy sokkal racionálisabb, szakmailag biztonságosabb és etikailag is érzékenyebb az előzőeknél.

Ha gyógyszer-politikai szempontból megnézzük a T/4646. számú törvényjavaslatot, azt láthatjuk, hogy az elmúlt években megszokott egészségügyi saláta-törvényjavaslatokhoz képest a mostani kevesebb módosító javaslatot tartalmaz, ráadásul ezek már nem a gyógyszerellátás alapvető, strukturális átalakítását célozzák. Ennek az az elsődleges oka, hogy az új gyógyszerellátó modell legfontosabb strukturális átalakítása, ahogy azt már említettem, az elmúlt években megtörtént. Az átalakítás sikeres volt, amit az is igazol, hogy a kormány erről egy részletes tájékoztatást nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyet a Népjóléti bizottság a kormánypárti és ellenzéki képviselők egyöntetű támogatásával néhány héttel ezelőtt el is fogadott.

A mostani módosítások tehát elsősorban a rendszer működőképességét elősegítő finomhangolást segítik, illetve a kialakított új rendszer továbbfejlesztését célozzák. Először egy nagyon fontos módosításra szeretném felhívni a figyelmet, ez pedig az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás, többen szóltak már erről. Vannak olyan kivételes esetek, amikor egy életet veszélyeztető vagy súlyos, krónikus betegségben szenvedő beteg gyógyszeres kezelése a forgalomban lévő gyógyszerek egyikével sem oldható meg, és van olyan fejlesztés alatt álló gyógyszer, amelynek klinikai vizsgálatai alapján az adott beteg valószínűsíthetően eredményesen kezelhető lenne. Ezekben az esetekben az uniós szabályozással összhangban a javaslat értelmében erre egy különleges eljárás keretei között lehetőség is nyílik. A kezelést a beteggel való egyetértésben a kezelőorvos kezdeményezi, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet adja ki, a forgalomba hozónak vállalnia kell a kezeléshez szükséges gyógyszer ingyenes rendelkezésre bocsátását. A módosítás egyértelműen a betegek érdekét szolgálja, és az is remélhető, hogy így a súlyos élethelyzetben lévők kisebb hányada vesz majd igénybe bizonytalan szakmai hátterű egyéb, úgymond csodaszereket. A részletszabályokat miniszteri rendelet fogja szabályozni 2016. január 1-jei hatálybalépéssel.

Fontos módosítást jelent az is, hogy az elkülönült településrészeken fiókgyógyszertár létesíthető, többen szóltak már erről is. Helyes a döntés, szükség van rá, hogy azokon a településeken, ahol részönkormányzat működik, és a településrész földrajzilag elkülönül a település többi részétől, további létesítési szabályok miatt már nem létesülhet új közforgalmi gyógyszertár, a javaslat szerint a legközelebb lévő gyógyszertárak közreműködésével itt új fiókgyógyszertár jöhet létre; ilyen település például Mátrafüred, amely Gyöngyöshöz tartozik. A javaslatban lévő megoldás úgy teszi lehetővé az ilyen településeken a gyógyszerellátás megszervezését, hogy figyelembe veszi a már működő gyógyszertárak egzisztenciális szempontjait, másfelől a településrész definíciója biztosítja, hogy csak a földrajzilag elkülönült településeken létesülhessen ilyen fiókgyógyszertár.

A korábban említett finomhangolásnak része a fiókgyógyszertárak létesítési szabályainak pontosítása. A jelenleg hatályos szabályozás elsősorban a legközelebb működő közforgalmú gyógyszertár működtetőjének teszi lehetővé új fiókgyógyszertár létesítését, ez alapvetően jó szabály, amely egyszerre veszi figyelembe a betegellátás biztonságát. Viszont van olyan eset, amikor más szeretné ezt igénybe venni, ezt a lehetőséget biztosítjuk ezzel a változtatással. Nem akar élni a fiókgyógyszer nyitásának a lehetőségével, a jogával, ezzel egy másik gyógyszertárnak adjuk meg a jogosítványt, ezt kezeli ez a módosítás. A törvényjavaslat előírja azt is, hogy 30 órás heti minimális nyitvatartási időt a közforgalmú gyógyszertáraknak biztosítani kell, ez elsősorban a kistelepüléseken a gyógyszerellátás garanciális elemeként szolgálhat az elérhetőségi minimum meghatározásával.

Az új gyógyszerellátó modell továbbfejlesztését célozza, hogy a gyógyszertárak létesítésére és működtetésére vonatkozó döntésekről a hatóság tájékoztatja a Magyar Gyógyszerészi Kamarát. A módosítástól azt lehet várni, hogy a kamara felelősen jár majd el azokban az etikai ügyekben, amelyekben az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény szerint kompetens.

A gyógyszertár vezetéséhez ezentúl a jogszabály szakgyógyszerészi képesítést ír elő. Ezzel visszatérünk ahhoz a hazai gyakorlathoz, amely az uniós csatlakozást megelőzően előírta, hogy a gyógyszertár vezetőjének megfelelő szakmai gyakorlattal és szakgyógyszerészi képesítéssel kell rendelkeznie. Úgy gondolom, ez is egy helyes lépés, hiszen a gyógyszertárvezetés olyan szakmai és vállalkozásvezetési ismereteket igényel, amelyeket a graduális képzés során nem lehet elsajátítani, erre a szakképzés teremt lehetőséget. A szakgyógyszerészképzés szabályozása már 2012-ben hozzá lett igazítva a jelenlegi elvárásokhoz, a mostani javaslat pedig kellő átmeneti időt biztosít a szükséges szakképesítések megszerzéséhez.

(10.30)

Tehát az új törvényjavaslat gyógyszerügyi vonatkozása az évekkel ezelőtti munka folytatásaként, a rendszer finomhangolásaként és a gyógyszerellátási modell továbbfejlesztéseként értékelhető. Úgy gondolom, mindenképpen mindannyiunk érdeke, hogy az ilyen változásokat és így az egészségügyi tárgyú új törvényjavaslatokat támogassuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  16  Következő    Ülésnap adatai