Készült: 2019.06.25.23:13:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

150. ülésnap (2016.05.11.), 116. felszólalás
Felszólaló Demeter Zoltán (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 16:18


Felszólalások:  Előző  116  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A 2014-es Országgyűlés megalakulásakor az új országgyűlési törvény és a Házszabály értelmében új bizottsági struktúra is kialakításra került. Korábban az Emberi jogi bizottság hatáskörébe tartozott az egyházi, nemzetiségi és civil terület; 2014 tavaszától kezdődően az említett területekkel kapcsolatos jogalkotási feladatokkal már az Igazságügyi bizottság foglalkozik. Ahogyan korábban az Emberi jogi bizottságnak, úgy most az Igazságügyi bizottságnak vagyok a tagja, és meggyőződésem, hogy az érintett szakterületeket kiemelten kell kezelni.

Sokan voltak persze azon a véleményen, különösen az ellenzék, negatív értelemben, hogy a szerkezeti változás minőségi változást nem hoz magával. De ahogyan az előttünk fekvő 2017-es költségvetési javaslat is bizonyítja, ezek a félelmek nem voltak megalapozottak, és a családok támogatása és az otthonteremtés mellett az egyházak, a nemzetiségiek és a civil szektor is nagy hangsúllyal jelenik meg a javaslatban.

Tisztelt Országgyűlés! Ma már úgy érzem, hogy az állam és az egyház viszonyáról szóló vita nyugvópontra jutott. Talán kevesen kérdőjelezik meg ‑ és talán nincs is sok értelme ‑ az állam és az egyház együttműködésének a szükségességét, amit az Alaptörvény is rögzít.

(19.30)

Az egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételére tekintettel az állam sajátos jogosultságokat biztosít. Ezen elv alapján a jogszabályok szerint meghatározott költségvetési támogatás az állam és a bevett egyházak együttműködését elősegítő kormányzati eszköz, amelynek jelentős része törvényileg is determinált. Szeretném hangsúlyozni, hogy ebből a kétoldalú együttműködésből leginkább a harmadik fél, vagyis mi, állampolgárok profitálunk, és itt most nem csak a lelki gondozásra gondolok. Véleményem szerint a szociális, oktatási és számos más egyéb ágazatban megvalósuló együttmunkálkodás minden területen szinte gyümölcsöző és példaértékű.

Az anyagi támogatások jelentőségén túl szeretném hangsúlyozni most itt az egyházaknak a közösségmegtartó erejét, és éppen ezért nagyon fontosnak tartom a kistelepülési és szórvány egyházi támogatásokat, amelyek az 5 ezer lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek számára állnak rendelkezésre. Ugyanezen okból rendkívüli jelentőséggel bír a külhonban szolgálatot teljesítő személyeknek a támogatása, amely a határon túli egyház és annak belső jogi személyére szól, illetve a határon túli egyházi intézmények fejlesztésének támogatása, amely a szórványban élő magyarságnak a megőrzéséhez is hozzájárulhat.

Tisztelt Országgyűlés! Református lelkészként külön öröm számomra, hogy a kormány továbbra is kiemelten kezeli a Reformációi Emlékbizottság programjainak a támogatását, amire 2017-ben 1,1 milliárd forintot biztosít. A reformáció emlékévével kapcsolatos tevékenységek, programok a kormány 1035/2015. számú határozata alapján már a 2015. évben megkezdődtek. A 2017. évre tervezett feladatok a magyarországi protestantizmust bemutató, a re­formációt és annak hatását megjelenítő ismeretterjesztő iskolai programok, kiállítások, médiaalkotások létrehozásának támogatása, továbbá tematikus pályá­zatok meghirdetése, kiadványok megjelenítése, ki­e­melt beruházások megvalósítása és a Kárpát-me­den­cei magyar protestáns tudományos adattár összeállítása.

Fontos a vidéki programok szervezésének az ösztönzése és segítése is, és ezen program megvalósításában is hangsúlyos a 2017. évi jubileummal kapcsolatban, hogy egységes nemzetben gondolkodva a határon túli magyarság továbbra is bekapcsolódhasson a reformációi megemlékezésekbe mind tudományos, mind művészeti, mind pedig hitéleti programokon keresztül. És szintén örülök annak, és a szívemnek kedves a választókerületemben lévő kazincbarcikai szalézi Don Bosco Sportközpont létrehozása. A megkezdett építkezés IV. ütemének a megvalósításához, immáron a beruházás befejezéséhez szükséges az a forrás, amit a 2017-es költségvetés biztosít. Szintén örvendetes a kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola felújításának és korszerűsítésének támogatása, külön soron nevesítése. A nagyszerű kezdeményezések között említhetem még a Regnum-ház vagy a Bakáts téri templom fejlesztését, illetve az esztergomi Vitéz János Kollégium felújítását is, a győri Nagyboldogasszony bazilika rekonstrukciójáról nem is beszélve. Bízom benne, hogy a felsorolt és nevesített beruházásokon kívül képzések, ifjúsági klubok és természetesen nyári táboroztatások, valamint az egyházi iskolák által nyújtott nem iskolarendszerű képzések és szolgáltatások is megvalósulhatnak.

A korábban elhangzottakra is figyelemmel a határon túli, szórványban élő, és ott a magyarság megmaradását szolgáló egyházi közösségek hitéleti tevékenysége, valamint kulturális, oktatási és közösségépítő programjai szintén nagyon-nagyon fontosak; ahogyan az is, hogy a szórványban működő egyházközségek infrastruktúrájuk kiépítéséhez, felújításához, magyar nyelvű liturgikus és egyéb kiadványaik megjelentetéséhez, közösségi programjaik és projektjeik megvalósításához kaphatnak anyagi segítséget.

Ugyancsak a költségvetésből finanszírozható a hátrányos helyzetű kistérségi felzárkózást segítő programok mentén az egyházi kezdeményezések támogatása, illetve ösztönzése, az egyházi karitatív, válságkezelő, valamint több funkciót betöltő létesítmények hitéleti, karitatív, oktató-, képző-, átképzőközpontok működési költségei és az ehhez kapcsolódó beruházásai.

Tisztelt Országgyűlés! Ha már felzárkózásról esett szó, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a költségvetés a társadalmi-gazdasági hátrány kiegyenlítését, területihátrány-kiegyenlítést elősegítő programokról és szakkollégiumokról is rendelkezik. A költségvetés biztosít forrást többek között a modellértékű foglalkoztatási programoknak a támogatására. A modellértékű, komplex programok segítik a személyek és települések felkészítését a szociális gaz­da­ság típusú programokban való részvételre. Fontos cél továbbá a fenntarthatóság és a továbbfejlesztés szempontjából a felzárkózást segítő programok tapasztalatainak a visszacsatolása. Kormányzati kiemelt cél, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevők egyre nagyobb hányada kerüljön ki a szociális gazdaságba, majd pedig a későbbiek folyamán aktív mun­kaerőpiaci eszközökkel segítve az elsődleges munkaerőpiacra, vagy pedig váljék önfenntartóvá.

Az itt megjelenített előirányzat terhére kerül meg­valósításra a szociális földprogram, amely a szociálisan hátrányos helyzetű emberek megélhetését segíti elő. A piacra jutás elősegítése céljából megvalósuló pályázati program keretében támogatható a konyhakerti növények termesztése, továbbá a kisállattartás feltételeinek a biztosítása, közfoglalkoztatással egybekötött szociális földprogram biztosítása, mezőgazdasági termesztést végrehajtó szervezetek eszközbeszerzése is.

A felzárkózás egyik alappillére az oktatás, és ezen területen belül kiemelten a hátrányos helyzetű hallgatók esélyegyenlőségének, tehetséggondozásának előmozdítása. A roma nemzetiségi oktatási intézmények működésének támogatását, szakkollégiumok további létrehozását és működésének támogatását, valamint további innovatív megoldások felkarolását és támogatását szintén fedezi a költségvetés. Az ösztöndíjprogramok közül szeretném kiemelni az Útravaló esélyteremtő programot, amelyre 2017-ben is több mint 1 milliárd forint áll rendelkezésre. A hátrányos helyzetű, elsősorban roma tanulók iskolai sikerességét elősegítő programok az általános iskola 7. évfolyamától egészen a felsőoktatásig nyújtanak ösztöndíjat és mentori támogatást.

(19.40)

A program lényege, hogy a tanulót, hallgatót az általános iskolától a diplomáig folyamatos mentori támogatással kíséri végig. Az Útravaló- ösztöndíjprogram hozzájárul a magyar nemzeti társadalmi fel­zár­kózási stratégia II.-ben, valamint a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégiában foglalt célok eléréséhez. Az Útravaló-ösztön­díj­program több ezer tanulót és hallgatót ‑ akiknek legalább az 50 százaléka roma ‑ támogat évente, és számos stratégiai dokumentum céljainak, indikátorainak a teljesítését és az ország versenyképességét segíti elő.

Természetesen nem szabad elfeledkeznünk a nem­zetiségi önkormányzatok támogatásán túl a különböző nemzetiségi intézmények támogatásáról sem. A nemzetiségi önkormányzatok és társulások fenn­tartásában mindösszesen 114 nemzetiségi intézmény működik, ebből 74 intézmény fenntartója az országos nemzetiségi önkormányzat, 35 intézmény fenntartója a települési, nemzetiségi önkormányzat, amíg egy intézmény fenntartója társulás.

A 2017-es költségvetés megfelelő fedezetet biztosít az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott, átvett intézmények, illetve ezek kapcsán keletkezett feladatbővülés költségeire is.

Aztán röviden szeretnék szólni a civil szervezetek gazdálkodását érintő Nemzeti Együttműködési Alapról is. A törvénytervezetből kiolvasható, hogy 2017-ben 370 millióval több forrás áll az alap és ezen keresztül a civil szektor rendelkezésére is, így összesen közel 5,3 milliárd forint járulhat hozzá a civil szervezetek működési alapjainak megteremtéséhez, társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységük elismeréséhez, közérdekű, illetve közhasznú tevékenységük támogatásához.

Végezetül szintén röviden szeretnék szólni a nemzeti tehetségprogramról. Az idei költségvetéshez hasonlóan a jövő évi költségvetésben is jelentős forrást szán a kormány a nemzeti tehetségprogramra, amelynek alapvető célja a tehetségsegítés fejlesztése, a tehetségek felismerése, folyamatos segítése. A nemzeti tehetségprogram olyan komplex program, amely összefogja az állami, önkormányzati és civil programokat, összehangolja az állami források és az Európai Unió fejlesztési forrásainak a felhasználását.

A tehetségek segítése és fejlesztése az innováció és kreativitás ösztönzését és elterjedését, az esélyteremtést, a hátrányos helyzet leküzdését, az életpálya helyes irányba terelését, sikerességét, a társadalmi mobilitást, a gazdasági növekedést, a versenyképességet, valamint a közösségek és az egész társadalom kohézióját egyaránt szolgálja.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében tehát elmondható az előttünk fekvő költségvetési törvényjavaslatról, hogy a közösségteremtést szolgálja, legyen szó egyházi, nemzetiségi vagy akár civil területről. A megvalósuló beruházások, programok, támogatások pedig a köz javára és hasznára fordítódhatnak.

Ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  116  Következő    Ülésnap adatai