V013-5/2007.
(V013-5/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Az "Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány" működésének nemzetbiztonsági kockázatát vizsgáló bizottságának
2007. december 4-én, 10 órakor
a Képviselői Irodaház III. számú tanácstermében
megtartott üléséről




Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat*

Az ülés résztvevői*

Megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása*

Szilvásy Péter grafológus meghallgatása*

Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatójának meghallgatása*

Dr. Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter meghallgatása*




Napirendi javaslat

  1. Dr. Simon Ibolyának, az "Egymásért, Egy-másért Alapítvány" jogi képviselőjének, Szilvásy Péter grafológusnak, dr. Szilvásy Györgynek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszternek és Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatójának a meghallgatása

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Demeter Ervin (Fidesz), a bizottság elnöke

Tóth Károly (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Dr. Wiener György (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Simicskó István (KDNP)
Dr. Csáky András (MDF)

Helyettesítési megbízást adott

Gulyás József (SZDSZ) dr. Bárándy Gergelynek (MSZP)
Dr. Molnár Zsolt (MSZP) dr. Wiener Györgynek (MSZP)

Meghívottak részéről

Hozzászóló

Szilvásy Péter grafológus
Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója
Dr. Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter




(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)

Megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása

DEMETER ERVIN (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntök mindenkit a vizsgálóbizottságunk ülésén. Tájékoztatom a tisztelt bizottság tagjait, hogy Molnár Zsolt képviselő urat Wiener György helyettesíti, Gulyás József képviselő urat pedig Bárándy Gergely. A többiek jelen vannak, tehát megállapítom, hogy 10 fővel a bizottság megkezdi a munkáját.

A napirend. A napirendet egy csöppet írta át az élet, két elmaradt meghallgatásunk van a múlt hétről, az egyik Simon Ibolya, a másik Szilvásy Péter. Simon Ibolya ma reggel e-mailben arról értesített, hogy bár Budapestre érkezett, de valamilyen balesetet szenvedett, és majd írásban válaszol a kérdéseinkre. Szerintem a következő alkalomra meghívjuk, reméljük, hogy addigra meggyógyul.

Ennek értelmében az a javaslatom, hogy először hallgassuk meg Szilvásy Péter urat nyílt ülésen, ezt követően hallgassuk meg Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatóját zárt ülésen, majd ezt követően Szilvásy György miniszter urat nyílt ülésen. Van-e valakinek észrevétele? Tóth Károly képviselő úr!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Csak nyilvános ülést támogatunk. Teljesen indokolatlannak tartom, hogy zárt ülés után szubjektív élmények alapján olyan információk jelennek meg, amelyek nem hangzottak el, nem úgy hangzottak el, nem abban a szövegkörnyezetben. A sajtónak egy esélye van, hogy azt írja le, ami történt, a nyilvános ülésen, akinek van türelme, végigunatkozza a bizottsági ülést. Laborc úr meghallgatásának nincs akadálya nyilvános ülésen, bármely olyan kérdésre, amely zárt ülést igényelhetett volna - de nem tudok ilyenről -, a múlt héten Galambos úr válaszolt, másrészt a bizottságunk hál' istennek bekérte a nemzetbiztonsági bizottság ülésének jegyzőkönyvét, ott mindenki a legutolsó mély titkos élményeire is megszerezhette a választ.

Tehát szeretném jelezni, elnök úr, hogy csak nyilvános ülés, nem érdekünk, hogy utána mindenki úgy nyilatkozzon az ülésről, ahogy kedve van. Az történt a bizottságban, amelyet mindenki lát. Korrupció ellen szól a vizsgálóbizottság, és hogy voltak-e bármiféle sötét ügyletek a dologban, a nyilvánosságnál nagyobb garanciát arra, hogy nem volt sötét ügylet, én nem látok. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Amennyiben Laborc Sándor nyílt ülésen tud válaszolni a feltett kérdésekre, ami vonatkozhat államtitokra is, hiszen a bizottságnak joga van megismerni államtitkot, akkor nekem semmi kifogásom, ezt Laborc Sándor fogja tudni eldönteni, hogy nyílt ülésen válaszol-e. Én csak egyet szeretnék elkerülni, hogy arra való hivatkozással tagadja meg a választ, hogy államtitok. Tehát ha ez megnyugtatja az alelnök urat, induljunk neki nyílt ülésen, és ha Laborc Sándor mindenre tud válaszolni nyílt ülésen, legyen nyílt az ülés természetesen, csak ez ne korlátozza a bizottság jogosítványait.

Az én kérdéseim között több olyan van, ami megítélésem szerint az államtitok körébe tartozik, de tekintettel arra, hogy Laborc Sándor a titokbirtokos, ő majd el fogja dönteni, és erről érdemben fog dönteni. Tehát akkor annyiban módosítom az indítványomat, hogy mindenkit nyílt ülésen hallgatunk meg, ha szükséges a zárt ülés a válasz érdekében, akkor azt fogjuk elrendelni.

TÓTH KÁROLY (MSZP): Ha lesz hozzá többség. Elnök úr, akkor van zárt ülés, ha az többséget kapott.

ELNÖK: Természetesen. Gondolom, hogy ha a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója azt mondja, hogy csak zárt ülés keretében tud válaszolni, akkor ezt nem fogják megakadályozni a képviselők, hogy válaszoljon. Én ezt nem is feltételezem, nem merem feltételezni, úgyhogy ezért erről szerintem ne nyissunk vitát, mindenki a saját belátása szerint fog szavazni természetesen.

TÓTH KÁROLY (MSZP): Elnök úr, hogy az MSZP képviselői hogyan szavaznak, ha Laborc úr mond valamit, az az MSZP képviselőinek joga és nem Laborc úré. Nyilvános ülés. Laborc úr pedig felelős emberként megtanul nyilvános ülésen pontosan válaszolni minden kérdésre.

ELNÖK: Erről beszéltem, hogy nemcsak az MSZP-s, hanem minden képviselőnek a saját felelőssége, hogy hogyan szavaz, de én azt feltételezem, hogy a képviselők szeretnének a kérdéseikre választ kapni, és ezt mindenki segíteni fogja, úgyhogy erre akkor térünk vissza, hogy ha erre szükség lesz.

Tehát a napirendi javaslat meghallgatás a mai ülésen: Szilvásy Péter, Laborc Sándor és Szilvásy György. Aki ezzel a napirenddel egyetért, kérem, most jelezze szavazatával! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy egyhangú.

Az idővel való gazdálkodás érdekében szeretném a bizottságnak jelezni, hogy Laborc Sándor és Szilvásy György miniszter úr 11 óra körül várható, tehát lehetőség szerint úgy osszuk be az időnket. Úgy gondolom, hogy a rendelkezésünkre álló időben el fogjuk tudni végezni az első meghallgatást.

Szilvásy Péter grafológus meghallgatása

Akkor elindulunk. Köszöntöm Szilvásy Péter urat a bizottság ülésén. Mint bizonyára ön is értesült róla, a parlament egy vizsgálóbizottságot állított fel. A mai ülésen öntől abban kérünk felvilágosítást és tájékoztatást, hogy az "Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány" és az ön közötti kapcsolatról, ha el tudja mondani, hogy hogyan alakult, mikor kezdődött, milyen tartalommal bírt ez a kapcsolat, ezt követően pedig a képviselőknek lehetőségük van önnek kérdéseket feltenni, körülbelül ez a forgatókönyv.

Akkor tisztelettel kérem, hogy ha gondolja, egy rövid vagy önre bízott terjedelmű bevezetőben az alapítvánnyal való kapcsolatáról tájékoztasson minket, és akkor utána lesz lehetőség kérdezni. Parancsoljon, öné a szó!

SZILVÁSY PÉTER: Jó napot kívánok mindenkinek. Üdvözlöm a bizottságot, és köszönöm a meghívást. El szeretnék mondani jó néhány dolgot, ami az alapítvánnyal egy kicsit kapcsolatos, de egy kicsit mással is. Én ezt elkészítettem dián, és nagyon rendesek voltak a szervezők, itt egy rövid diaismertetőt készítettem, tényleg azért, hogy lényegre törő legyen, és legyen benne minden, illetve tapasztaltam azt, hogy a májusi, egy kicsit problematikus sajtókampánnyal kapcsolatban érdemes mindent pontosan megfogalmazni, és úgy tájékoztatni a közvéleményt vagy éppen a szakembereket, ahogyan én azt gondolom.

Tehát összefoglaltam három diában - ez egy nagyon rövid diasorozat - azt, amit mindenképpen szeretnék előre elmondani, közölni vagy tájékoztatni a tisztelt bizottságot. Mind a három érinti a nemzetbiztonsági bizottságot és mást is, és van közvetlen összefüggése pont a kérdésével kapcsolatosan, tehát hogy nekem az alapítvánnyal hogyan jött össze a kapcsolatom, mi a tevékenységem, és így tovább. Nem is húznám az időt, szeretném kérni...

ELNÖK: Bocsásson meg, azt kérném, hogy azért alapvetően az ön és az alapítvány kapcsolatáról beszéljünk, a vizsgálóbizottságnak ez a feladata. A nyilvánosság tájékoztatása, illetve a sajtóban kialakult tévhitek elhárítása, megcáfolása nem tartozik a bizottság feladatkörébe.

Tehát tisztelettel azt kérném, hogy lehetőség szerint koncentráljunk arra a feladatra, ami a bizottság dolga, és az egyéb kérdéseket egy más alkalommal és más keretek között.

SZILVÁSY PÉTER: Akkor ezt a három diát bemutatnám, jó?

ELNÖK: Ha elengedhetetlen az ön és az alapítvány kapcsolatának a vizuális megjelenítése, akkor úgy gondolom, hogy a bizottság a szükséges mértékig hozzájárul.

SZILVÁSY PÉTER: Azt a levelemet, amit a múlt héten írtam, nem tudom, megkapták-e vagy ismerik-e? (Tóth Károly: Igen.) Tehát gondolom, azon felül kell még információval szolgálnom. (Tóth Károly: Ha van. - A bizottság megtekinti a Szilvásy Péter által készített diasorozatot.)

ELNÖK: Szilvásy úr, bocsánatot kérek, ha írásban akar valamit benyújtani a bizottságnak, arra lehetősége van, itt az ön személyes meghallgatása van ma napirenden.

TÓTH KÁROLY (MSZP): Elnök úr, türelem! Te akartad meghívni. (A bizottság megtekinti a diasorozatot.)

SZILVÁSY PÉTER: Van még kettő dia...

ELNÖK: Kérem, ne fenyegesse a bizottságot! (Derültség.)

SZILVÁSY PÉTER: Ez nálam a tárgyalási alap. Ez, amit az előbb a dián bemutattam.

Az alapítvánnyal kapcsolatosan pedig azt tudom elmondani, hogy amit kifejlesztettünk 2002-ben, egy úgynevezett Talentum testcentrum programot, ennek az volt a lényege, hogy az iskolásokat, egy iskolában több osztályt és több éven keresztül vizsgáltam grafológiai alapon, ott fejlesztettem ki a Talentum testcentrum gondolatát. Tehát a lényeg az, hogy a gyerekeknek, tehát az iskoláskorúaknak elsődlegesen hogyan lehet felismerni időben a tehetségét a művészetben, a sportolásban és a tudományok terén. Úgy nézett ki, hogy ez a program nagyon jól működik, nagyon jó a hatásfoka, és én ezt javasoltam az alapítványnak, hogy ezt karolja fel, támogassa ezt a programot.

Az alapítvány elnöke, Földesi-Szabó László úr kapásból átlátta, hogy ennek milyen jelentősége lehet, és teljes mellszélességgel az alapítvány ennek a Talentum testcentrumnak a mentorává, szponzorává vált. Ami azt jelentette, hogy Nyíregyházán - ott dolgozik az alapítvány egyik munkatársa - több iskolát, több önkormányzatot és a gyerekekkel foglalkozó, családvédelemmel foglalkozó szakembert kért meg arra, hogy egyrészt gyűjtsenek iskolásoktól kézírást, akik ebben részt szeretnének venni, másrészt pedig egy ilyen szemináriumra, előadásra hívtuk meg őket. Ez az előadás február 28-án megtörtént Nyíregyházán. Nagyon nagy látogatottsága volt, és nem akarok szerénytelen lenni, de nagy sikere is volt ennek az előadásnak, bemutatónak, ahol tájékoztattam a megjelenteket arról, hogy a nyíregyházi diákoknak - ilyen összesítőt csináltam -, tehát a nyíregyházi iskolásoknak milyen képességei vannak, milyen karaktere van, tehát mennyire optimista, mennyire szociábilis, mennyire együttműködő és így tovább, ami a jelen lévő tanárok többségének is valahol beleillett a koncepciójába, tehát az, hogy a gyerekeket így is megnézzük és vizsgáljuk, és elég jó volt ennek a fogadtatása.

Tehát nekem az alapítvánnyal kapcsolatosan ez volt és most is ez a fő tevékenységem, hogy a Talentum testcentrumban vagy a Talentum tesztelésben segítsek grafológiai alapon elsődlegesen, de mivel sok minden mást is ismerek, ezért ebben a centrumban ezt lehet kamatoztatni.

Ez egy februári program volt, ami azt jelentette, hogy február elején indítottuk, nagyon gyorsan összegyűlt nagyon sok írás, ez engem nagyon meglepett, tehát ilyen sikerre, ilyen várakozásra nem is számítottam. Nem is tudtam rögtön feldolgozni. Nagyon nagy részét igen, de az írásbeli kielemzés elhúzódott még az előadás utánra. Folytattuk a munkát. Megpróbáltuk az egri, debreceni és a miskolci turnét, szemináriumot is, akkor viszont már érezhető volt az alapítvánnyal kapcsolatos mindenféle ilyen ügyek és botrányok miatt, hogy ennek milyen szörnyű hatása tudott lenni. Olyasmit utasítottak el a helybéliek, tehát az ottani emberek, akik nem is tudták, hogy miért, de féltek eljönni. Tehát utána már annyira nem ment ez a program, és most szeptemberben újult fel megint. Ez azt jelentette, hogy egy pátrohai iskolában - Pátroha a Nyírségben, a határ mellett van - elemeztük ugyancsak a gyerekek kézírását. Ezt az igazgató úrnak megküldtem, ő visszajelezte, hogy 90 százalékos a találat, a siker és az elfogadottság, tehát ott a gyerekek is és a tanári kar is nagyon pozitívan fogadta.

Nekem ez volt a szakmai rész az egész alapítványban is, hogy ezt az úgynevezett Talentum testcentrum programot fejlesszem. Terveztük azt még augusztusban, hogy egy úgynevezett kiképző X-tréninget szervezünk szakembereknek, részint grafológusoknak, részint tanároknak, azzal a céllal, hogy az ország több pontjában ilyen centrumot hozzunk létre, ezt is az alapítvány finanszírozta volna vagy indította volna el útjára. Nekem ez nagyon-nagyon tetszett.

El kell mondanom, hogy ők úgy álltak ki az egész ügy mellett, hogy én is csodálkoztam ezen, tehát amikor látható volt, hogy mondjuk Egerben vagy valahol nem is jöttek el emberek, mert féltek eljönni a beszélgetésünkre, ők mégis kitartottak, hogy igenis, csináljuk, és csináljunk ebből egy országos hálózatot. Tehát nekem ilyen szerepem volt az alapítványban, és megmondom őszintén, hogy ennek örülök, és megtiszteltetésnek tartom.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdések? Cser-Palkovics András képviselő úr először, utána megyünk sorban.

DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Szilvásy Úr! Csak néhány rövid kérdés. Amikor ön azt mondta, hogy a Talentum programot ön javasolta az alapítványnak, ez mikor történt, mikor került ön az alapítvánnyal kapcsolatba, és milyen módon? Miért pont ezt az alapítványt választotta, honnan ismerte, és hogyan jött ez a kapcsolat, ami után ön ezt a programot ennek az alapítványnak tudta felajánlani, illetve neki javasolni? Köszönöm szépen.

SZILVÁSY PÉTER: Az alapítvány még januárban megkeresett azzal, hogy bizonyos programjaikhoz szükségük lenne grafológusra. Azt hiszem, a Dobó-kutatást is emlegették, sőt nem hiszem, hanem tudom, és a korabeli hősök kézírásának az elemzése, ez is volt a nagyon fontos célunk. Minden grafológusnak nagyon nagy megtiszteltetés ez. Utána becsatlakozott a képbe egy nyíregyházi kolléganő, aki a családon belüli erőszak ellen tevékenykedett és ott végzett felvilágosító, mindenféle propaganda, tehát ilyen megbeszélő, krízismegoldó munkát. Akkor felvetették azt, hogy ebbe is be tudnék-e csatlakozni a kézírás elemzésével, a gyerekek kézírásából kiszűrni, mert itt az volt a problematika, hogy nem nagyon lehetett tudni azt, hogy hol verik a gyerekeket, tehát hol vannak ilyen erőszakok, viszont a kézírásból ez látszódik, mint ahogyan ez igaz is, tehát grafológiai alapon ezt lehet szűrni.

Ott mondták, hogy akkor ez is a feladatom lenne, én pedig azt mondtam, hogy oké, rendben van. Viszont jobban szeretem az úgynevezett békésebb, polgáribb felhasználását a grafológiának, és ezért javasoltam még február elején - megpróbálok pontosan visszaemlékezni, vagy január végén vagy február elején volt -, hogy ezt a Talentum-kutatást próbáljuk meg felvenni a programok közé. Ez a harmadik megbeszélésünkön volt, és kapásból beleálltak. De maga a Talentum testcentrum programot 2002-ben indítottuk el egy piros iskolában, ahol anyukám tanított. Tehát ott kezdtük el kifejleszteni. Nagyon sok, több ezres tapasztalatom van ez ügyben, és az alapítványban 2007 február elején indítottuk ezt a programot.

Nem tudom, megválaszoltam-e a kérdését.

ELNÖK: Köszönjük. Simicskó István képviselő úr!

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen. Én elég csúnyán írok, szerencsére kimaradtam ebből a felmérésből, tehát lehet, hogy nem jutottam volna idáig, de végül is a vizsgálóbizottság munkája során annyit azért felfedeztem, vagy csak lehet, hogy én érzem rosszul, és lehet, hogy ez a grafológiai felmérés nálam rossz eredménnyel zárulna, mert egy biztos, hogy én ami ellentmondást érzek egy picit az előző bevezető gondolatsorban és a mostani válaszban, számomra nem egyértelmű az, hogy most akkor az alapítvány kereste meg Szilvásy Péter urat vagy fordítva történt? Tehát ennek a kapcsolatépítésnek az első láncszeme nem egyértelmű számomra.

Tehát ha ezt még egyszer pontosítaná, pontosan a vizsgálat sikere és eredményessége érdekében, hogy most hogyan is volt, mert az elején úgy emlékszem, hogy arról beszélt, hogy ők hívták fel, utána pedig a programmal ön kereste meg őket.

A másik dolog pedig, nem tudom, rákérdezhetek-e arra, hogy mekkora összegben történt ez a támogatás?

SZILVÁSY PÉTER: Mind a két kérdést nagyon köszönöm, mert ezekről nem volt szó, és nagyon fontos lenne tudni. Az egyik az, hogy január 17-én délután hívtak fel. Azért emlékszem erre ennyire jól, mert akkor volt az Iris Klubban az Európai Sajtószövetség nyílt napja, amit vezettem, és közben próbáltak hívogatni, de nem nagyon tudtak, mert elfoglalt voltam. Tehát január 17-én kerestek meg ezzel, és mondták, hogy az alapítványnak ilyen jellegű céljai vannak, többek között a magyar hősöknek a felkutatása, azt hiszem, Dobó sírját már meg is találták. Tehát ezzel indítottak, és ehhez kerestek grafológus szakembert. Ők hívtak fel, és ők kerestek meg engem.

A Talentum testcentrum programot viszont én javasoltam nekik februárban, azt hiszem, a második vagy a harmadik ilyen megbeszélésünkön. Az elsőnél inkább tájékozódás volt oda-vissza, tehát egy picit engem is gondolom lecsekkoltak, hogy mennyire vagyok ebben szakértő, vagy bocsánat, nem szakértő, ez nagy szó, de hogy mennyire tudok ebben részt venni, és akkor én is ellenőriztem őket grafológiailag, és így helyén volt a dolog.

A másik az, hogy mennyibe került ez a program, erről hadd mondjak el két dolgot. Az egyik az, hogy ez nagyon kevés volt. Tehát ennek a minimális költsége, az a szervezés, a telefonálási díj, a szállásköltség, az utazás, tehát nemhogy milliók nem voltak, hanem százezres nagyságrend volt. Én meg tudom becsülni nagyjából, hogy mennyi lehetett egy terembérlet, vagy az ottani protokoll.

A másik az, hogy amit én ezért kaptam, az a minimálbér, amit meg is írtam. Nekem nem volt túl sok munkám. Ez az egyik. A másik pedig: én ezt úgy fogtam fel, hogy ez majdnem olyan, hogy ezt ingyen is meg lehetne csinálni. Tehát aki szereti a szakmáját, mint én a grafológiát, gyerekeket tesztelni, jó, mondjuk 200-300 írás elemzése már nagy munka volt, de az elején csak 50-et elemeztem írásban, amit kiosztottak. Tehát ennek nem volt nagy költsége, sem nagy jutaléka, hogy így mondjam.

Maga a Talentum testcentrum - ezt azért hadd mondjam el, lehet, hogy ez itt a reklám lesz - így, ilyen koncepcióval, ahogy mi kifejlesztettük az elmúlt évek során, viszonylag kis üzemelési költséggel működne, de nagyon nagy hatásfokkal. Tehát a módszereink most már olyanok, hogy olyan 90 százalékos megbízhatósággal lehet megállapítani egy gyereknél azt, hogy tényleg ő a tudomány, a tánc, a képzőművészet, az informatika vagy milyen területeken tehetség.

Nem tudom, megválaszoltam-e a kérdését.

ELNÖK: Egy pillanat, megyünk sorban. Tehát mindenki, aki úgy érzi, hogy további kérdése van, az raktározza és gyűjtse össze. Ha nincs a másik oldalon kérdés, akkor Csáky Andrásé a kérdezés lehetősége.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Bár én sem vagyok járatos a grafológiában, de azért az ember az interneten és újságokban találkozik a "piaccal", tehát van jó néhány lehetőség. Miért pont önt keresték meg? (Szilvásy Péter lefényképezi dr. Csáky Andrást.) Most mosolyogjak is? (Derültség, zaj.)

ELNÖK: Nem azt mondom, hogy egy "uff"-ot mondjon mindenki a végén, csak jelezze. Tehát a végére ért a kérdésnek?

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Dehogy értem. Csak meglepetéssel tapasztalom, hogy itt mi történik. Tehát mégis minek tulajdonítja, hogy önt keresték meg ezzel a szakértői munkával?

A másik: szerintem azért kapcsolódik az egész kérdéskörhöz, de mi az ön foglalkozása, miből él?

SZILVÁSY PÉTER: Ó, de aranyos! Nagyon tetszik ez az utolsó kérdés.

ELNÖK: Bocsánat, csináljuk úgy, mert nehéz megtudni, hogy mikor van vége, akkor jelzi nekem a képviselő úr, és akkor én szót adok önnek. Tehát most öné a szó, parancsoljon!

SZILVÁSY PÉTER: Köszönöm szépen. Az első kérdése az volt, hogy miért engem kerestek meg. Bennem is kapásból, mint ahogy gondolom, önökben is, felvetődött az, hogy na, esetleg valami protekció, akár családi körből, bárhol, ezt jelentette volna. Ezt kapásból megkérdeztem az első alkalommal. Megkérdeztem, hogy bátyám miatt? Nem is ismerték. Tehát nem. Erre a két irányvonalra rákérdeztem. A testvéreimet nagyon szeretem, tehát gondoltam, hogy esetleg ők javasoltak engem, és erre ők azt mondták, hogy nem. Tehát nem ők. Utána még talán egyet találgattam, nem, és utána azért nem kérdeztem igazából, mert nekem volt legalább három olyan ismerősöm, akire nem akartam rákérdezni. Mondjuk az egyik lehet egy barátnőm, a másik egy olyan ember, aki nagyon ismerte a tevékenységemet és a munkámat, tehát ajánlhattak ők is. Tényleg nagyon sokáig foglalkoztatott ez a gondolat, és utána áttértem arra a gondolatra, hogy nem az az érdekes, hogy ki ajánlott, hanem az, hogy most mi a helyzet, tehát hogy most mennyire tudunk egymásnak megfelelni ezen a területen, tehát ezen a munkaterületen. Ez fenntartható-e, és oda-vissza korrekt-e? És nagyon gyorsan, már márciusban azt mondtam, hogy inkább ez érdekel, mert úgysem tudom meg, hogy most mi van a háttérben.

Én húsz éve foglalkozom grafológiával, 21 év óta, úgyhogy ez jelent egy bizonyos ilyen bevételt, de az alapítvány hozta meg nekem azt, amire azt mondom, hogy ez így korrekt. Tehát én inkább ingyen szoktam elemezni, és abból nem volt sok pénzem.

ELNÖK: Mielőtt megnyitjuk a kérdések második körét, engedjék meg, hogy én is kérdezzek. (Dr. Csáky András: Alelnök úr is kérdezni akar!) Bocsánat, alelnök úr, parancsoljon!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Nem akarok kérdezni, elnök úr, csak szeretném jelezni, hogy van a bizottságunknak egy témája. Nem biztos, hogy célszerű, nem láttam a témakörök között olyat, hogy a meghallgatott mikor, kitől - ha nem függ össze az alapítvánnyal - kap tiszteletdíjat, jövedelmet. Nem láttam azt a vizsgálóbizottság céljának, hogy nekünk szükséges lenne felmérni bármely magyar állampolgár jövedelmi helyzetét, ha akarja, akkor ezt az APEH vagy bárki más megteheti. Szerintem egy picit eltévedtünk. (Demeter Ervinnek:) Bocsánat, elnök úr, majd szólok, amikor nyomkodd a gombot, türelem! Te akartad ezt a meghallgatást.

ELNÖK: Csak a kérdéseknél tartottunk, arról volt szó, hogy külön vannak a kérdések és a vélemények. Alelnök úr, mondja a véleményét, hallgatjuk!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Nem, elnök úr azt mondta, én visszavontam, a kezemet is levettem, az urak azt mondták, hogy én akarok szólni. Ha most szót adtál, akkor elnök úr, vesztettél. Szóval máskor gondold meg!

Tehát azt szeretném mondani, hogy őszintén örülök, még tegyetek fel húsz kérdést, fiúk, de ha galambászt keresnek majd Magyarországon és a Galambszövetségbe keresnek, akkor nagy eséllyel Simicskót fogják javasolni ebből a bizottságból vagy engem, mert ő törvényt nyújtott be érte, és az édesapja kiváló galambász, de attól nem kérdezem meg, hogy miből vette az első pár galambját, én pedig tartok galambot, és ráadásul időnként egy bizottságban vagyunk. De uraim, attól direktben, hogy ráadásul a békéscsabai kiállítást támogatta egy alapítvány, amit a jövő héten szombaton fogunk megnyitni, ettől még nem biztos, hogy célszerű ezt részleteiben vesézni. Ha van olyan kérdésetek, amely összefügg a vizsgálat tárgyával, akkor tegyétek fel, én még ilyet nem hallottam, kiderült, hogy az alapítvány felkérte az urat, azon az alapon, mert az ország egyik meghatározó névvel bíró grafológusa, ezért dolgozott, kapott érte tiszteletdíjat hál' istennek, mint mindenki. Ha egyébként találtok nemzetbiztonsági kockázatot, szóljatok, de az, hogy miből él az úr, az ugyanolyan személyes joga, mint ahogy Pista vagy én elvállaljuk-e a galambegyesületben mondjuk a tiszteletbeli magyar óriás tenyésztő címet.

SZILVÁSY PÉTER: Szólhatok ehhez?

ELNÖK: Nem, majd ha szót adok, akkor. (Derültség.) Egy pillanat, a kérdéseknél tartunk. Tehát az egy fontos dolog, hogy miről ne beszéljünk, lehet róla 5-10 percet is beszélni, most a kérdések ideje van. Mindenki szabadon felteheti a kérdéseit, majd a meghívott vendégünk eldönti, hogy válaszol rá, vagy nem válaszol rá. Mint ahogy nem is válaszolt erre a kérdésre, amit Tóth Károly kifogásolt.

Nekem is lenne kérdésem. Az a feladata a bizottságnak az országgyűlési határozat szerint, hogy arról szerezzen ismereteket, hogy hogyan, mikor és milyen céllal került kapcsolatba jelen esetben ön az alapítvánnyal. Ha jól értem, és talán az eddigieket összegezve, ez 2007. január 17-én volt. Úgy került kapcsolatba az alapítvánnyal, hogy az alapítvány megkereste önt, a Dobó-kutatással kapcsolatban grafológiai szakvéleményt és grafológiai segítséget kért. Az így kialakult munkakapcsolatban önnek van egy Talentum-tesztelési programja, amit felajánlott az alapítványnak, és az alapítványban támogatóra talált, és önnek ezt a segítő programját, ezt a Talentum-programját támogatta. Én körülbelül ebben tudom az eddigieket összegezni, és ehhez kapcsolódva lennének kérdéseim is.

Ebben a Talentum-programban mi az alapítvány szerepe, tehát mit végez ebben a dologban az alapítvány? Ha esetleg anyagi vagy egyéb támogatást jelent, ez milyen nagyságrendű és miben nyilvánul meg?

Meddig tartott vagy tart-e még az ön és az alapítvány kapcsolata, illetve ez a közös együttműködés, akár a Talentum-programban, akár másban? Tehát meddig tartott, illetve tart-e még? A következő kérdésem, hogy milyen jogviszonyban volt ön az alapítvánnyal? Tehát alkalmazotti viszonyban, szerződéses viszonyban, és ezért milyen ellenszolgáltatást kapott. Parancsoljon, öné a szó!

SZILVÁSY PÉTER: Köszönöm szépen, elnök úr. Az alapítványnak munkatársa vagyok, most is, ami azt jelenti, hogy az ilyen havi bért, járulékokat, egyebeket mind az alapítvány fizeti. A másik kérdése mi is volt?

ELNÖK: Hogy mi az alapítvány szerepe ebben a Talentum-programban, mennyivel támogatja, mit tesz ebben?

SZILVÁSY PÉTER: Az alapítvány az egész Talentum testcentrumnak úgymond a mentora lett volna vagy lenne. Most még nincsen eldöntve, januárban fogják eldönteni, hogy merre tovább, hogyan tovább. Én mondtam, hogy az alapítványi berkeken belül ezt maximális erővel szeretném kifejleszteni, hogy ha lehetséges. De jelenleg, és sajnos, a nagy botrányok miatt ez valamikor júliusban, augusztusban elakadt. Akkor akadt el, amikor az volt az egyik tervünk, hogy ilyen kiképző tréninget szervezzünk, az nem valósult meg. Egyszerűen nem lehetett mozgósítani embereket.

Az alapítványnak az a feladata ebből a szempontból a Talentum-programban, hogy finanszírozza az egyéb költségeket, mint amilyen a bérleti díj, a szervezési költség, ha kell, az informatika, a technika, a szakemberek, ha lesznek, tehát ha majd kiképezzük őket. Nem alakult ki annyira sajnos, ahogyan terveztem, tehát én kigondoltam az egésznek a rendszertervét, hogyan lehetne jól megvalósítani, de ez azért nem valósult meg igazából, mert ismert a dolog, hogy most az alapítványnak milyen a híre, tehát ezt most kezdjük visszaszerezni.

ELNÖK: Tehát ha jól értem, akkor hogy meddig tartott ez a kapcsolat és ez az együttműködés, arra az a válasza, hogy... (Szilvásy Péter: Most is tart.) Az érdemi munka júliusban elakadt, és arra a kérdésre, hogy milyen jogviszonyban áll, ön azt mondja, hogy ön a munkatársa, tehát az alkalmazottja - ha jól értem - az alapítványnak.

SZILVÁSY PÉTER: Igen. Ez a program tulajdonképpen most is tart, tehát én továbbra is csinálom, az alapítvány hátszelét élvezem, bizalmát élvezem. Ez egyébként annyira nem effektualizálódik napi szervezési munkában, mondom: januárban döntenek azzal kapcsolatosan, hogy mi legyen a Talentum-testcentrummal.

ELNÖK: Köszönöm. További kérdések. Cser-Palkovics András!

DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Miután az országgyűlési határozat kijelöli a bizottság hatáskörét, az pedig egyértelműen, mély tiszteletem alelnök úré, de mégiscsak egyértelműen arra irányul, hogy a kapcsolatépítés voltát, tényét és annak pontos tartalmát kell ennek a bizottságnak feltárni, ezért gondolom, hogy ezek a kérdések erre vonatkoznak és bátorkodom azt a kérdést is feltenni, hogy volt-e tudomása arról, hogy időközben az alapítvány, miközben önnel az együttműködés folyt, az előbb ön által elmondott tárgykörben, témában közben felvette a kapcsolatot az ön testvérével és a testvére által vezetett egyik egészségügyi intézménnyel is. Volt-e erről tudomása akár az alapítvány részéről, vagy pedig mondjuk a családon belül ez volt-e bármilyen módon téma, tehát tudott-e ön erről, és ha igen, akkor milyen körülmények között szerzett erről tudomást? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szilvásy Péter úré a szó.

SZILVÁSY PÉTER: Köszönöm. A testvéreim úgy jöttek a képbe, hogy amikor a nyíregyházi - én így nevezem - turné után sajtótájékoztatót tartottunk, mármint az alapítvány, de én is ott voltam, és másnap erről megjelent egy részletes cikk a Napi Ász-ban, a Magyar Hírlapban, amelyek nagyon korrektek voltak, akkor én ezek után újságoltam el nekik, hogy vegyenek Napi Ász-t, nézzék meg, ott van a belső oldalon, csak úgy olvassák el. Tehát őket én a munkámról korábban, tehát a családból senkit nem tájékoztattam. Ez szerintem magánügy ebből a szempontból, de főleg azért is csináltam, mert így nyugodtan nagy erővel tudtam az egészet előkészíteni és fejleszteni, és amikor megvolt az eredménye, akkor - én a bátyámat nagyon tisztelem - megmutattam, hogy tessék, itt van. Az öcsémet is érinti itt a dolog, maga a grafológiai projekt, ezt kórházakban is lehet alkalmazni diagnosztizálásra, de az egy más terület.

Az öcsém az ÁEK főigazgatója, azt, hogy ő kapott jutalmat az alapítványtól, én csak később tudtam meg. Velem azt valahogy nem közölték, nem is vont bele az alapítvány ezekbe a jutalmazásokba, megmondom őszintén, különösebben nem is volt erre ándungom, ez az ő ügyük, ez egyértelmű. Tehát ezt tudom mondani, akár a bátyámat, akár az öcsémet is azután értesítettem az alapítvánnyal kapcsolatos tevékenységemről, hogy megvolt az első nagy siker.

ELNÖK: Csáky András képviselő úr, és ha utána nincs kormánypárti, akkor Simicskó képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS: Köszönöm szépen. Amikor a tevékenységéről beszél, engem nagyon emlékeztet a szcientológiai egyház tevékenységére. Van-e valamilyen kapcsolata önnek velük?

SZILVÁSY PÉTER: Jelenleg azt hiszem, a top 3-ban benne vagyok a feketelistájukon. Tehát én nem mehetek be oda, én annyira utálom őket. Ők is, tehát ők is averzióban vannak velem. Azért köszönöm ezt a kérdést, mert én nagyon sokáig, öt hónapig nagyon dicsértem őket, 1994-ben, és utána rájöttem, hogy mennyire manipulatív, mennyire szemét szekta, elnézést, máshogy neveztem, csak azt itt most nem akarom elmondani. Tételesen leírtam azt, hogy miben téved a dianetika könyv, a dianetikai módszer, amire a szcientológusok is alapoznak. Én ezt elküldtem nekik, tisztességes, korrekt módon, ez nagyon érinti szerintem ezt a bizottságot is, amit most mondok, és nagyon erősen és durván visszatámadtak. Aztán utána abból én győztesen kerültem ki, jelenleg most ott tartok, hogy tudom a helyére tenni, tudom azokat kimenteni, akiket ismerek és akikkel kapcsolatba kerülök, ha mondjuk a szcientológia hálójába kerül.

ELNÖK: Köszönjük. Simicskó István képviselő úr!

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Azt kérdezném meg, hogy Szilvásy Péter eddigi tevékenysége, munkássága időszakában történt-e más alapítványi megkeresés vagy ez most az elsőnek tekinthető? (Szilvásy Péter: Más alapítványtól vagy az alapítványon belül?) Más ilyen típusú támogató megkeresés különböző javaslatokhoz, programokhoz, vagy ez volt az első és egyetlen, az "Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány" részéről?

A másik kérdésem pedig arra vonatkozna, hogy nem tett-e esetleg olyan ellenőrző lépéseket annak érdekében, hogy megnézze, hogy ennek az alapítványnak kik állhatnak vagy állnak a hátterében, kik mondjuk a kuratórium tagjai, nemzetbiztonsági tiszt vagy tisztek, érdeklődött-e és kapott-e erről valamilyen tájékoztatást?

ELNÖK: Szilvásy Péter úré a szó!

SZILVÁSY PÉTER: Köszönöm szépen. Én tájékozódtam rögtön az elején a magam módján, a technikáimnak az egyik részét ismerik, ez mondjuk a grafológia. Leellenőriztem azt, hogy mennyire tiszta, mennyire érdemes az alapítvánnyal nekem együttműködni, főleg azért is, mert a bátyám, az öcsém miatt, tehát éreztem azt, hogy megfelelő kell, hogy legyen nekem is, hogy ha már egyszer egy ilyen jellegű munkaviszonyba lépek. Az eredmény az, hogy Földesi-Szabó László úrnak és még néhány kollégának a kézírását megnéztem, ők megmutatták nekem, tehát kifejezetten ők is kérték, ami nekem mindig szimpatikus, mert akkor van már egy bizalom. Tehát ők megtiszteltek azzal, hogy megnézhettem a kézírásukat, elemeztem, számomra az nagyon megnyugtató volt, tehát nem láttam benne olyan elemet, ami nálam kizáró tényező, és okos, értelmes, egy teljesen normális, jó társaságnak tűnik, és most is az a társaság, mármint az alapítvány.

Elnézést, a másik kérdése mi volt?

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Az, hogy előzőleg más alapítvány nem kereste-e meg támogatási céllal?

SZILVÁSY PÉTER: Támogatási céllal? Tehát az, hogy jönnek hozzám? Korábban ilyenek, hogy most önként felajánlanak nekem pénzt, az inkább a tevékenységünkkel kapcsolatosan volt, tehát ami mondjuk az Iris Klubban van, rendeztünk nagyobb rendezvényeket, például a szépség világnapját, tehát ennek kapcsán jöhetnek vagy jönnek ilyen támogatások, úgyhogy számomra ez annyira nem volt meglepő vagy ismeretlen. De nem volt ez jellemző, tehát ez nem ilyen tízes nagyságrendű, hanem 1-2-3 esetben.

ELNÖK: Köszönjük. Wiener képviselő úr!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tóth Károly gondolatmenetét folytatnám. Megítélésem szerint a 19. számú kérdést kellene alaposabban, több részkérdésre bontva megvizsgálni, nem pedig egyéb témákat felvetni. Simicskó képviselőtársam, egyben nemzetbiztonsági bizottsági elnök úr pontosan tudja, hogy ha valakit megkeresnek, legyen ez alapítvány, legyen vállalat vagy bármilyen más intézmény, vagy a magánéletben valakivel találkozunk, nem tudjuk róla, hogy az érintett személy fedett nyomozó-e, titkosszolgálati tiszt-e és így tovább, és pontosan az a tevékenységük lényege, hogy ez ne derüljön ki. Akárhogy is vizsgálnak valakit grafológiai alapon, szerintem, bár én nem értek a grafológiához, és a tudományos jellegével kapcsolatosan lehet vitatkozni is, de az a megítélésem, hogy valakinek az ilyen jellegű tevékenysége az írása alapján nem derül ki. Tehát nem járunk helyes nyomon, ha azt akarjuk kideríteni, hogy egy megkeresett személy, akit egy alapítvány felkér mondjuk Dobó István kézírásának az elemzésére, az ennek alapján, aki mondjuk grafológiával is foglalkozik, ki tudja deríteni, hogy akikkel kapcsolatban áll, azok netán valamilyen módon kötődnek a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz vagy más nemzetbiztonsági szolgálathoz. Eddigi pályafutásom során én sem tudtam nagyon sok esetben kideríteni, hogy akivel beszélek, az most ügynök-e vagy titkosszolgálati tiszt, lehet, hogy volt közöttük ilyen, lehet, hogy nem volt. Szerintem ezt még egy olyan ember sem tudja kideríteni, aki a nemzetbiztonsági bizottságban tevékenykedik, de nem volt korábban a hivatásos állománynak vagy SZT-tiszti állománynak vagy fedett tevékenységet folytató állománynak a tagja.

Ami a szcientológiai egyházat illeti, erre vonatkozóan megkaptuk a választ, de ez sem tartozott a kérdések közé. Úgy ítélem meg, hogy megtudtuk azt, hogy hol történt a kapcsolatfelvétel, január 17-én, ez egy rendkívül pontos dátum volt, én utána megnéztem, hogy ez melyik napra esett: szerdára. Tehát még csak ez az egy információ nem hangzott el az eddigiek során, hogy hogyan történt, milyen megkeresési úton, erre is megkaptuk a választ. A célzatra is megkaptuk a választ, úgyhogy úgy ítélem meg, hogy a részleteket tisztáztuk. Azért nem tennék fel konkrét kérdést, mert az a véleményem, hogy a 19. pontban megfogalmazott kérdéseket teljes mélységben sikerült kimerítenünk.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Akkor Wiener képviselő úr számára teljes mértékben kiderült. Ha esetleg valakinek még kérdése van, ez nyilván azt nem akadályozza. Nekem van még kérdésem, akkor engedjék meg, hogy én is feltegyem.

Szilvásy úr, mit tud ennek az alapítványnak a tevékenységéről, tehát hogy milyen tevékenységet végez ez az alapítvány? Kivel tartotta ön a kapcsolatot az alapítványnál, ki volt az, akivel ön munkakapcsolatban volt?

Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e más szervezettel is valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonya az alapítványon kívül, illetve hogy 2007 januárja előtt volt-e más szervezettel ilyen munkavégzésre irányuló jogviszonya? Öné a szó!

SZILVÁSY PÉTER: Az alapítvány vezetőjével, Földesi-Szabó László úrral közvetlenül tartom a kapcsolatot. Vannak kollégái, műszakisok, titkárnő, tehát így együtt értendő ez a csapat.

Munkaviszonyom egyelőre még van velük. Nem tiszta, nem egyszerű, de ezt még én is alig értem. Mi volt a másik kérdése?

ELNÖK: Van-e más szervezettel is valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonya?

SZILVÁSY PÉTER: Nincsen.

ELNÖK: Korábban, ezt megelőzően volt-e?

SZILVÁSY PÉTER: Nincsen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még valakinek kérdése? (Nincs jelzés.) Ha nincsen, akkor mi is eljutottunk abba a stádiumba... (Szilvásy Péter: Egy szót még mondhatok?) Természetesen, mindjárt. Akkor még öné a szó, ha valamit összegzésképpen vagy bármilyen idetartozó kérdésről el kíván mondani a bizottság számára, és fontosnak tartja, hogy megismerjük. Öné a szó!

SZILVÁSY PÉTER: Köszönöm szépen, elnök úr. Ismét üdvözlöm a bizottságot a gyerekek nevében, akik megkértek engem arra - általános iskolás, illetve főiskolás diákokról van szó -, hogy mondjam el, hogy mennyire, de mennyire tele van a hócipőjük azzal, hogy itt az ország politikai hadszíntérré vált, és hogy ez nagyon kimeríti őket, és a gyerekek is bíznak a felnőttekben, önökben is, bennünk is, én ezt szerettem volna még elmondani.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Ön abban a kivételes helyzetben van, hogy ezt nemcsak egy parlamenti vizsgálóbizottságnak tudja elmondani, hanem egy vasárnapi ebédnél egy regnáló miniszternek is, akiről az a vélekedés, hogy a miniszterelnök jobb keze és végrehajtó embere, tehát egy befolyásos ember. Ön ezt ott is meg tudja tenni. Köszönjük szépen, hogy eljött.

Most tartunk három perc szünetet.

(Szünet: 10.58 - 11.08 óráig)

Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatójának meghallgatása

ELNÖK: Folytatjuk a bizottsági ülésünket. Köszöntöm Laborc Sándor urat, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatóját. Főigazgató úr, a vizsgálóbizottságunk többek között az "Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány" és a Nemzetbiztonsági Hivatal együttműködését, kapcsolatát és annak nemzetbiztonsági kockázatait vizsgálja. Az Országgyűlés feljogosította a bizottságot államtitok megismerésére is, hiszen nyilvánvaló, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal és az alapítvány, illetve az alapítvány vezető személyiségei között kialakult kapcsolatnak lehetnek államtitokra vonatkozó elemei is. Jelenleg nyílt ülésen vagyunk, de amennyiben szükséges, akkor megteremtjük annak a feltételeit, hogy a kérdésekre válaszolni tudjon.

A kérdéseink nyilván arra fognak irányulni, hogy milyen kapcsolat van az alapítvány, annak irányítói - ez jelen esetben Földesi-Szabó Lászlót és Jakubinyi Róbertet takarja - és a Nemzetbiztonsági Hivatal között, milyen kapcsolat áll fenn. Ez a kapcsolat mióta létezik? Mit tudnak ennek az alapítványnak a tevékenységéről? Ki tartotta a kapcsolatot ezekkel a személyekkel? Milyen információt hoztak ezek a személyek, mi lett azoknak a sorsa, hogyan hasznosultak? Van-e a hivatalnak bármilyen kapcsolata a cégcsoporthoz tartozó egyéb céggel, gazdasági társasággal, a Palota Vámügynökséggel?

Részt vett-e a Nemzetbiztonsági Hivatal bármilyen formában a Palota Vámügynökség létrehozásában? Milyen a hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség kapcsolata?

Az elmúlt alkalommal mind a hivatal egyik munkatársa, mind pedig a volt főigazgató nagyon sok mindent elmondott a Vám- és Pénzügyőrség és a hivatal kapcsolatáról. Úgy értékelték, Gyarmati György például azt mondta, hogy ez a Vám- és Pénzügyőrségnek valamifajta bosszúja. Mi ez az intézményesített kapcsolat a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség között, milyen keretek között szabályozzák ezt? Észlelt-e a Nemzetbiztonsági Hivatal a Vám- és Pénzügyőrség működése során bármilyen rendellenességet? Volt-e a hivatallal kapcsolatos feladata bármelyik kurátornak, tehát akár Gyarmati Györgynek, akár bármelyiknek?

Végül szeretnék megosztani önnel egy információt, amit eljuttattak hozzám, ami egy cégkivonaton alapul, de felvetett számos kérdést, a Nemzetbiztonsági Hivatal hatáskörébe tartozó kérdéseket. Az alapítványnak - megtudtuk a múltkor - volt egy kirendeltsége Pozsonyban, és arról tájékoztattak, hogy terveztek Ukrajnában is egy ilyen kirendeltséget létesíteni. Ha felütjük az alapítvány honlapját, ott pontosan megjelenik egy hölgy az alapítvány képviselői között, egy Hedviga Sajmirova nevezetű hölgy, és ha beütjük a Cégközlönybe, akkor találunk egy céget, egy Talia nevezetű céget, és találunk ott egy másik szereplőt is. A lényeg az, hogy a hozzám eljutott információ szerint az alapítvány ottani képviselője és az ő élettársa a szlovák szolgálat műveleti tisztjei voltak.

Ha felütjük az élettárs nevét a Cégközlönyben, akkor számos, a világ minden pontján bejegyzett East Point Holdings nevezetű cégcsoportot találunk. A cégcsoportról azt feltételezik, hogy a Jugoszlávia elleni embargó kijátszásában létrehozott cégcsoport. Tehát az élettárs által ügyvezetett cégcsoportnak gazdasági társasága van ugyanazon névvel, tehát a cégcsoport tagjaként Cipruson, Kínában, Szerbiában, Romániában, Budapesten, Kijevben, Londonban, Milánóban, Moszkvában és Teheránban.

Ezt azért vetettem fel, mert ezek nyílt, Cégközlönyből nyert információk és a Nemzetbiztonsági Hivatal és az alapítvány kapcsolatait vizsgáljuk, a kormánypárti képviselők kérésére egyelőre nyílt ülésen. Parancsoljon, alelnök úré a szó!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Két dolgot szeretnék mondani. Én úgy ismertem meg elnök urat, mint aki csak olyanra tesz vállalást, amit teljesíteni tud. Nem tudja megteremteni elnök úr a zárt ülés feltételeit, már mondtam önnek. Nyilvános ülés lesz. Másrészt: ha jól értem az elnök úr által a második részben elmondottakat, úgy értsem az elnök úr által elmondottakat, hogy a szlovák titkosszolgálatok vezetőjét javasolja, hogy hallgassuk meg? Merthogy ezt majd akkor mérlegeljük, hogy a szlovák titkosszolgálat és annak cégei vagy érintett munkatársai ügyében kívánunk-e meghallgatást. Ha van ilyen javaslata, elnök úr, tegye meg, nagy élvezettel fogom hallgatni ezt a javaslatot, de ne tegyen ígéretet arra, amit nem tud teljesíteni. Elnök úr, nem lesz zárt ülés, szeretném megnyugtatni önt.

ELNÖK: Zárt ülés kizárólag akkor lesz, ha a bizottság munkájához szükséges, és szükséges ahhoz, hogy a kérdésekre választ kapjunk. Amennyiben ehhez nem szükséges zárt ülés, természetesen nem lesz. Laborc Sándor úré a szó.

LABORC SÁNDOR, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy megszólalhatok. Mindenekelőtt szeretném tisztázni azt, hogy az alapítvánnyal kapcsolatos összes információ akkor keletkezett, amikor én műveleti helyettesként kinevezésre kerültem. Éppen ezért úgy ítéltem meg, hogy az alapítvánnyal kapcsolatos összes részinformációt Galambos főigazgató úr, illetve Gyarmati úr ismeri. Ezért a múlt hét folyamán teljes körű titoktartási nyilatkozat alóli felmentést adtam számunkra, és tudomásom szerint minden egyes olyan kérdésre választ adtak ők az elmúlt heti zárt ülésen, amelyeket ezzel kapcsolatosan feltettek nekik a bizottság tagjai.

Éppen ezért én új információkkal nem tudok szolgálni, azonban szeretném még egyszer aláhúzni, hogy a hivatalunk abban érdekelt, hogy ezt az ügyet a bizottság megfelelőképpen ki tudja vizsgálni, ezért rendelkezésre állnak azok a dokumentációk a hivatal épületében, amelyek esetleges érdeklődésre tarthatnak számot. Abban az esetben, ha önök ezeknek az anyagoknak a megismerésére igényt tartanak, a betekintést természetesen engedélyezni fogom. Amikor én megkaptam önöktől a levelet, az utasítást a kollégáimnak kiadtam, ők összeállították. Érdemileg én ezeket nem tanulmányoztam át, még egyszer szeretném hangsúlyozni, a múlt héten Galambos főigazgató úr, aki ezt az ügyet teljes körűen, áttekintően ismeri, illetve Gyarmati úr, aki szintén ebben a dologban érintett volt, ismertethette az álláspontját, az információkat közölte önökkel. Újabb információkkal én nem rendelkezem.

ELNÖK: Tisztelt Főigazgató Úr! Ön a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója. Ön ebben a minőségében egy parlamenti vizsgálóbizottság ülésén van jelen. Önnek kötelessége minden feltett kérdésre válaszolni. A Nemzetbiztonsági Hivatal és a megnevezett alapítvány és a hozzá tartozó személyek kapcsolatáról érdemben a hivatal főigazgatója tud és jogosult nyilatkozni. Ez nem helyettesíthető mással, tehát nem váltható ki az ön személye és szerepe, ezért tisztelettel kérem, hogy válaszoljon a kérdésekre.

Ami a másik részét illeti az ügynek, november 13-án a bizottság felhatalmazása alapján egy levéllel fordultam önhöz, és azt kértem, hogy a bizottság feladatkörébe kapcsolódó iratokat, amelyek a Nemzetbiztonsági Hivatalban keletkeztek, bocsássa a bizottság rendelkezésére. Erre a levélre a mai napig válasz nem érkezett, a bizottsághoz egyetlen ilyen irat nem érkezett.

Tehát az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy ha akar egy előzetes áttekintő tájékoztatást adni az alapítvány kapcsolatáról és a feltett kérdésekről, azt tegye meg, és utána a képviselőtársaim kérdezni fognak. Kérem, jelezze azt is, ha a válasz államtitkot érint, mert akkor megteremtjük annak a feltételeit is, hogy ez ennek a keretében kerüljön megtárgyalásra. Laborc Sándor úré a szó!

LABORC SÁNDOR, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója: Mint ahogy említettem, ezeket az anyagokat a kollégáim összeállították. A tegnapi nap folyamán postáztak számomra még egy megkeresést, azzal kapcsolatosan, hogy milyen kiegészítő információkra van szükségük. Éppen ezért, mivel arra számítottam, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának, Galambos Lajos úrnak a meghallgatása során felmerülnek olyan kérdések, ezekre teljes körűen választ kapnak. Ő volt az illetékes akkor is, és ő ezt a választ teljes körűen megadta önöknek az elmúlt zárt ülésen.

Azzal kapcsolatosan csak megerősíteni tudom azt, ami a sajtóban elhangzott, hogy az alapítvány nem volt fedőszerve a Nemzetbiztonsági Hivatalnak. Minden más olyan jellegű információval kapcsolatos kérdés, ami felmerülhet a hivatal működésével kapcsolatban, részben tudomásom szerint ezzel kapcsolatban kaptak már tájékoztatást, mind főigazgató úrtól, mind pedig Gyarmati úrtól, tőlünk pedig természetesen rendelkezésre áll az az összeállított információhalmaz, amelynek a tartalmával kapcsolatban én nem tudok jelen pillanatban nyilatkozni. Kérem, fáradjanak el a hivatalunkba és ezt a betekintést bármikor megtehetik.

ELNÖK: Tisztelt Főigazgató Úr! Önnek nem a sajtóban felvetődött kérdésre, hogy most fedőcég vagy nem - itt nem vetődött fel ilyen kérdés - kell válaszolni, hanem az itt megfogalmazott kérdésekre. Ha jól értem, az itt megfogalmazott kérdésekre nem válaszol, vagy nem hajlandó válaszolni.

LABORC SÁNDOR, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója: Tisztelt Elnök Úr! Az ön által feltett kérdések az alapítvánnyal kapcsolatosan merültek fel. A Nemzetbiztonsági Hivatal, illetve az alapítvány közötti tevékenységgel kapcsolatos összes információt ismereteim szerint az elmúlt zárt ülésen teljes körűen mind Gyarmati úr, mind pedig Galambos főigazgató úr elmondta. Az, hogy az alapítványnak esetleg milyen más egyéb üzleti kapcsolatai vannak, az ő üzleti ügymenetével kapcsolatban milyen egyéb kiegészítő, akár nyílt forrásból származó információk állnak rendelkezésre, ez a Nemzetbiztonsági Hivatal kompetenciájába nem tartozott.

Még egyszer szeretném aláhúzni: a hivatal működése során ezek az információk akkor keletkeztek, amikor Galambos főigazgató úr volt a főigazgató, éppen ezért szeretném még egyszer aláhúzni: a hivatal részéről történő tájékoztatást teljes körű titoktartás alóli felmentéssel a múlt hét folyamán én tettem meg, Galambos úrnak és Gyarmati úrnak megvolt a lehetősége, hogy minden egyes kérdésre választ adjon.

ELNÖK: Főigazgató Úr! Ha jól értem, akkor összeállíttatta a bizottság feladatköréhez kapcsolódó anyagokat, és ezt a bizottság tagjai a Nemzetbiztonsági Hivatalban megtekinthetik?

LABORC SÁNDOR, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója: Igen.

ELNÖK: Köszönöm. Szeretném önnek jelezni, hogy Szilvásy miniszter úr meghallgatását követően akkor élni fogok ezzel a lehetőséggel, és el fogok menni a Nemzetbiztonsági Hivatalba, hogy ezeket az iratokat megtekintsem. Akkor az iratok részével tisztában vagyunk, minden képviselőnek lehetősége van, hogy megtekintse ezeket a Nemzetbiztonsági Hivatalban.

A másik, hogy az itt felvetődött kérdésekre akkor nem válaszol, ha jól értem.

TÓTH KÁROLY (MSZP): Válaszolt, legfeljebb neked nem tetszik a válasz elnök úr! Teli van a padlás, hogy csak az a válasz, amit te gondolsz válasznak.

ELNÖK: Egy kis türelmet kérnék alelnök úrtól, ahogy a főigazgató úr válaszolt, akkor megkapja az alelnök úr is a szót. (Tóth Károly: Elég régóta jelentkeztem, elnök úr!)

LABORC SÁNDOR, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója: Az elnök úr által feltett kérdésekkel kapcsolatosan, tehát az "Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány" egyéb jellegű tevékenységét, gazdasági, üzleti kapcsolatrendszerét, az, hogy ki, milyen tulajdonlásban vett részt, ezt a hivatalunk ebben a vonatkozásában igazából nem vizsgálta. Tehát úgy gondolom, hogy az erre vonatkozó információkat nem tudom megadni, erre nem tudok választ adni önnek.

A mi kompetenciánkkal kapcsolatos összes információt Galambos Lajos főigazgató úr tudja, ezt átadta a zárt ülésen, Gyarmati úr ezt kiegészítette, pontosabban fordítva, mert Gyarmati úr kezdte a meghallgatást. Úgy gondolom, hogy minden olyan jellegű információt, ami a Nemzetbiztonsági Hivatal tudomásában van, ezeket átadtuk.

ELNÖK: Alelnök úré a szó!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Köszönöm. Egy dologban megnyugodtam, elnök úr. Azt hittem, fel kell kérnem a megbízott főigazgató urat, hogy adja meg írásban is, hogy elmehetünk elolvasni az anyagot, merthogy először nem akarta megérteni elnök úr, hogy elmehetünk, elolvashatjuk az anyagot. Másodjára megértette, ezért úgy érzem, nem szükséges, hogy írásban is megkapjuk, mert eljutott a tudatunkig.

A második. Szeretném jelezni elnök úrnak, hogy a válasz nem attól válasz, hogy az elnök úrnak tetszik. A válasz attól válasz, hogy válaszoltak. Az előző meghallgatásnál is többször feltették a kérdést, megbeszéltünk a megélhetési viszonytól kezdve mindent, elnök úr, szeretném, ha megértené, hogy ez egy vizsgálóbizottság, az elnök úr nem vizsgálóbíró, nincs Magyarországon ilyen intézmény, ahol azt mondanánk ki, hogy akkor válasz a válasz, ha elnök úrnak az tetszik.

A vizsgálóbizottság szempontjából a legmellékesebb dolog, hogy elnök úrnak a feltett szlovák titkosszolgálatra vonatkozó kérdéseire válaszolnak vagy nem válaszolnak. Mondtam, elnök úr, ha akarja, akkor tegyen ilyen javaslatot, ha köznevetség tárgyává akar válni, akkor hajrá, tegye meg, de elnök úr, szeretném jelezni, hogy a válasz attól válasz, hogy válasz, és nem attól, hogy elnök úrnak tetszik-e. Az egy másik történet, annak semmi köze a levezető elnöki funkcióhoz. Szólok előre, hogy minden olyan megnyilvánulása után automatikusan kérek szót, amikor az elnök úr azt hiszi, hogy az a feladata, hogy minősítse, hogy a válasz az válasz-e, merthogy nagyon hidegen hagy, ezért előre jelentkezem mindig hozzászólásra, és utána megkérek minden jelenlévőt, hogy ők is segítsenek abban, hogy megértessük az elnök úrral, hogy a válasz az válasz.

ELNÖK: A válasz nem helyettesíthető alelnöki mellébeszéléssel. Konkrétan, egyesével fel fogom tenni, hogy alelnök úr számára is megítélhető legyen, hogy született válasz vagy nem. Csáky András, majd Cser-Palkovics András!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Mutatnám alelnök úrnak, hogy nem voltam itt, miután párhuzamos bizottsági ülésen voltam, tehát én nem hallottam a korábbi válaszokat (Tóth Károly: Balszerencse!), és úgy gondolom, hogy az nem válasz, ne haragudjon, főigazgató úr, hogy már korábban valaki ezekre a kérdésekre válaszolt. Az a bizottság rendelkezésére áll. Mi nyilvánvalóan az ön szájából szeretnénk ezekre a kérdésekre a választ hallani. Akkor ezek szerint ön nem kíván ezekre válaszolni, ebből csak ez következik, ha arra utal, hogy korábban erre már a munkatársai válaszoltak. Az egy válasz volt, mi az ön szájából szeretnénk ezekre a kérdésekre a választ hallani.

A másik: az sem elfogadható, hogy amennyiben ön minden titoktartás alól az anyaggal kapcsolatban feloldozást adott, akkor talán nem a bizottságnak kellene befáradni iratokat tanulmányozni, ha a bizottság bekért ilyen iratokat, akkor nincs semmi akadálya annak, hogy a bizottság rendelkezésére bocsássák ezeket az iratokat vagy hiteles másolatait. Ez sem eljárás ebből a szempontból.

Tehát azért ha ezt egy picit részletezné, hogy miért nem bocsátja a bizottság rendelkezésére, mert lehet, hogy elnök úr ráér, és biztosan többen ráérnek, de nem ez az úzus alapvetően, hogy ha bekérünk ilyen iratokat, és különösen annak fényében, hogy ha semmiféle titkolózásra nincs ok, akkor miért nem adják át ezeket az iratokat?

ELNÖK: Szeretném tájékoztatni a főigazgató urat, hogy az Országgyűlés Hivatala megteremtette 1990 óta annak a lehetőségét, hogy minősített iratokat az Országgyűlés és a szakbizottságai fogadni tudjanak. Az a kialakult gyakorlat, hogy ezeket a minősített iratokat az Országgyűlés TÜK-irodáján keresztül megküldik az Országgyűlésnek. Azt javasolnám önnek is, hogy vegye tudomásul, hogy ebben a társadalmi berendezkedésben így működik ez a modell, és kérem, hogy alkalmazkodjon hozzá.

Cser-Palkovics András!

DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Főigazgató Úr! Azért egy kis kronológiát is mondjunk a mai napról. Tehát van egy erőteljes ragaszkodás a nyílt üléshez, utána pedig van egy kitérés a válaszok elől. Persze, a kettő között egészen biztos, hogy semmilyen összefüggés nincsen, pontosabban hogy mennyi van, azt én a nyilvánosság bölcsességére bízom.

Ami a lényeget illeti, hogy ha van egy szervezet, és annak van egy vezetője, akkor az soha nem hivatkozhat arra, hogy neki valamiről nincs információja, és arról majd mások fognak beszámolni. Ettől vezető a vezető ugyanis, hogy ezt ne tehesse meg. Ha pedig időre van ahhoz szüksége, hogy ezt a megbízott főigazgató úr megtudja és megismerje ezeket az információkat, az könnyen megteremthető. Én indítványozom, hogy amennyiben most nem tud vagy nem szeretne a főigazgató úr ezekre a kérdésekre érdemben válaszolni, akkor teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy egy új meghallgatáson, újra megkérve, hogy fáradjon el a vizsgálóbizottság ülésére, addigra az információkat megismerheti, begyűjtheti, és a kérdésekre érdemben válaszolhat. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Wiener képviselő úr, majd Simicskó képviselő úr!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Megítélésem szerint Cser-Palkovics helyettes szóvivő úr már megteremtette a következő sajtótájékoztatójának a tárgyát, hiszen össze nem tartozó dolgokat kapcsolt össze. Egyfelől azt a törekvést, hogy legyen nyílt ülés, másfelől Laborc megbízott főigazgató úr válaszait. Abban Cser-Palkovics úrnak feltétlenül igaza van, hogy egy vezetőnek ismernie kell az általa vezetett szervezet egész tevékenységi körét, azonban megbízott főigazgató úr jelezte, hogy ő, mint műveleti helyettes szerzett tudomást kinevezését követően azokról az információkról, amelyekről Galambos úr, illetőleg Gyarmati úr az előző ülésen már felvilágosítást adtak. Jelezte azt is, hogy megadta a titoktartási kötelezettség alóli felmentést. Jelezte azt is, hogy noha ő most első számú vezetője ennek a nagy jelentőségű intézménynek, de igazán beható információkkal az elődje rendelkezett, az elődje megadta ezeket az információkat. Ezen túlmenően Laborc úr arról is tájékoztatta a bizottságot, hogy a dokumentumok rendelkezésre állnak.

Abban kétségtelenül Demeter elnök úrnak igaza van, hogy a bizottság hozzájuthat az Országgyűlés felhatalmazása alapján államtitkokhoz, azonban a határozat nem mondja ki azt, hogy milyen módon lehet ezekhez az információkhoz hozzájutni. Megítélésem szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal épülete nem esik túl távol sem a parlament épületétől, sem a Képviselői Irodaház épületétől. Technikai lebonyolítás szempontjából egyszerűbb, ha mi, mint bizottsági tagok oda elmegyünk, és ott tekintjük meg a dokumentumokat, mint az, hogy ezeket a megfelelő ügykezelési szabályokat betartva, bocsássák a rendelkezésünkre. Persze, lehet, hogy ez a mi számunkra ez lenne a kényelmesebb.

Tehát ezekből a válaszokból semmiféle prekoncepciót nem kívánnék összehozni. Az kétségtelen, hogy egy zárt ülés kényelmesebb, mert utána azt nyilatkozunk, amit akarunk, hiszen nem lehet kontrollálni, hogy mi hangzott el, és hogy a két politikai oldal ellentétes tényekről számol be, az nem győz meg senkit, mert mindegyik politikai oldalhoz tartozó választói és médiakör azt fogja reálisnak értékelni, amit az ő oldalának az emberei elmondtak.

Megítélésem szerint érdemi munkát kellene végeznünk, nem a prekoncepciókat kellene erősítenünk. Ha úgy ítéljük meg, hogy az áttekintett dokumentumok nyomán Laborc úrnak még valamiről tájékoztatást kellene adnia, akkor persze, felmerülhet ismételt meghallgatásának az igénye, de erről csak akkor tudunk dönteni, ha ezeket a dokumentumokat már megnéztük.

Ezen túlmenően pedig én elnök urat arra kérném fel, hiszen ez régi vita közöttünk, hogy amikor kérdéseket tesz fel, akkor a levezető elnöki jogkört adja át az alelnök úrnak, ez mindenféle súrlódást megakadályozna a bizottsági munkában. Ez házszabályi előírás, és ezt a házszabályi előírást be kellene tartani. Ha ezt betartjuk, sokkal gördülékenyebb és hatékonyabb a bizottság munkája, és nem keletkeznek felesleges konfliktusok. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Egyelőre nem tudunk kérdéseket feltenni, tehát nem vagyok abban a helyzetben, hogy át kelljen adnom. Szeretném a képviselő urat tájékoztatni, hogy az elmúlt alkalommal - talán ön nem volt itt - a nevezett Gyarmati György arról tájékoztatta a bizottságot (Dr. Wiener György: Itt voltam.), hogy nem ő tartotta a kapcsolatot a hivatal részéről. Galambos főigazgató úr megnevezte, hogy ki tartotta a kapcsolatot, ezért bátorkodtam a megbízott főigazgató úrnak cedálni ezeket. Simicskó képviselő úr!

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen. Tényleg csak egy mondat erejéig reagálnék Wiener képviselő úrra, az ő felvetésére. Ilyen alapon a parlament valamennyi bizottságában érdekes lenne a feladatmegosztás, a munkamegosztás, ha mondjuk a kormánypárti bizottságok elnökei rendszeresen átadnák a lehetőséget az ellenzéki pártok alelnökeinek, akkor biztos, hogy jobban mehetne a munka. (Dr. Bárándy Gergely: Át is adják!)

De visszatérve a kérdésekre, és egyáltalán erre az előállt helyzetre. (Dr. Csáky András: Még egyszer sem történt ilyen!) Megmondom őszintén, hogy én azt érzem a kezdetektől fogva, mert alelnök úr javasolta már az elején, eléggé határozottan, meglepő dinamizmussal, lendülettel és szigorúsággal, hogy szó sem lehet arról, hogy itt zárt ülés legyen a mai nap folyamán, azonban azt látom, hogy ez egy előre összehangolt munkának az eredménye, hiszen jól látható, hogy a megbízott főigazgató is ennek szellemében nyilatkozott, és elzárkózott az elnök úr által feltett kérdések megválaszolásától.

Itt most vagy valamilyen fajta időhúzást, vagy valamilyen fajta időnyerést, vagy pedig valamilyen fajta titkolózást vélek felfedezni e mögött a taktikai elem mögött. Nem tudom, hogy mi az oka ennek a titkolózásnak és ennek az időhúzásnak, hiszen az Országgyűlés felhatalmazta ezt a vizsgálóbizottságot, hogy folytassa le a maga vizsgálatát. Tehát ezért ezt az eljárást nem tartom helyesnek, szeretném erre felhívni a figyelmet.

Az pedig számomra eléggé érdekes és számos kérdést vet fel, hogy nem rossz képességű megbízott főigazgató úr, a titkoknak nagy tudója és ismerője, elkészíttet egy anyagot, amelyet nem ismer, és nem tud itt közölni, vagy ismeri, de azt nem tudja itt elmondani. Tehát akkor annak a feltételeit meg kell teremteni, hogy ha ezt zárt ülésen el tudja mondani, akkor a zárt ülést lehetővé kell tenni. Én nagy híve vagyok a nyilvánosságnak és a sajtó igen tisztelt képviselőinek, tehát semmi jónak nem vagyok az elrontója, azonban nyilván elnök úr kérdései már önmagában a vizsgálat célszerű lefolytatása érdekében olyan területekre mentek, amelyek talán szerencsésebbek lettek volna, hogy ha ezek zárt ülés keretében kerülnek megválaszolásra. Akkor meg kell mondani, hogy mi az oka ennek a taktikai időhúzásnak, amit most itt önök a nyilvánosság előtt végrehajtanak. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Bárándy Gergely képviselő úr!

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Lassan tényleg úgy érzem, hogy szinte fölösleges megszólalni, mert ugyanazt ismételgeti mindkét oldal. Úgy gondolom, hogy ellenzéki képviselőtársaimnak meg kellene azt érteni, azt a borzasztó egyszerű dolgot, hogy ne mondjam, evidenciát, amit mint tudjuk, bizonyítani nem kell, ami igaz egyébként mind a bizottsági, mind a bírósági meghallgatásokra, mindkettőre, hogy minden meghallgatásnak az a gyakorlata, hogy azt kérdezzük, aki akkor, a vizsgált időszakban kompetens volt, és akkor, a vizsgált időszakban tudott valamiről, valamilyen tényről. Ezt a bizottság már megtette.

Aki nem volt jelen, de aki jelen volt, mert én például jelen voltam, megteheti azt, amit megtettem én tegnap és a mai nap folyamán is, és lehetséges, hogy még a holnapi nap folyamán is, hogy a többedik órát töltöm el azzal, hogy áttanulmányozom azokat a jegyzőkönyveket, amelyek a zárt ülésről készültek. Minden képviselőnek, a bizottság minden tagjának erre lehetősége van. Ha valaki veszi erre a fáradságot, akkor bátran állítom, hogy a feltett kérdésekre abban a válasz megtalálható, fellelhető.

Tehát ha valaki nem volt jelen, vagy valaki nem emlékszik jól rá, akkor olvassa el, de ettől azt az elvet feladni, hogy azt kérdezzük meg, aki a vizsgált időszakban kompetens volt, és nem azt, aki később került abba a pozícióba, ahová, hogy ha egy ilyen ügy tartozik, most már kompetens lenne, nem érdemes feladni.

Tehát tökéletesen értem és egyetértek azzal, amilyen szellemben megbízott főigazgató úr válaszolt a kérdésekre. Köszönöm szépen.

ELNÖK: A főigazgató urat a szocialista képviselők kezdeményezésére hallgatjuk meg. Tehát azt frakcióülésen vagy munkacsoportülésen kell tisztázni, mert ezek szerint ne kérdezzünk semmit, ugye, az a summázata az ön szemléletének? A Nemzetbiztonsági Hivatalnak jelenleg van egy megbízott főigazgatója. Ha a Nemzetbiztonsági Hivatal és egy alapítvány, illetve természetes személyek kapcsolatát akarjuk vizsgálni, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójához kell fordulni. Galambos úr joggal hivatkozott arra, hogy nincs a fejében, és felvetődhet nagyon sok olyan kérdés, amire nem tud a helyszínen válaszolni, és sem Galambos Lajos, sem Gyarmati György nem volt, és nincs is abban a helyzetben, hogy ezekhez az információkhoz hozzáférjen. Erre egyedül a főigazgatónak van lehetősége.

Végül arra, hogy a válaszok fellelhetők-e az adott dokumentumokban, amelyek a bizottsági ülésen vannak, engedje meg, képviselő úr, hogy ebben minden képviselőnek megtartsuk a szabadságát, és ő döntse el, hogy arra a kérdésre választ kap-e az iratokból, vagy szükségesnek tartja bizottsági ülésen feltenni. Mi, liberális felfogásúként mindig meg fogjuk önöknek ezt engedni, kérem, hogy ezt fogadja el tőlünk is, és ne korlátozzon ebben. Természetesen élcelődve fogalmaztam. (Dr. Bárándy Gergely: Ugyanazok a kérdések, elnök úr!) Tóth Károly!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. A következőt szeretném önnek mondani. Az előbb az elnök úr közölte, hogy szerette volna például megkérdezni, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal részéről ki volt megbízva a kapcsolattartással, merthogy az nem Gyarmati úr volt, és közölte elnök úr, hogy erre azon a bizottsági ülésen, amikor meghallgattuk az illetékeseket, akkor megkaptuk a név szerinti pontos választ. Tehát a bizottság - elnök úr mondta - a válasz birtokában van. Én értem és élvezem az elnök úr szituációját, hogy milyen élmény feltenni még egyszer a kérdést, megkapni ugyanazt a választ, mert minden kérdést sokszor fel szokott tenni elnök úr. Rendben van, de ön mondta el, hogy a kérdést feltettük, a kérdésre a választ megkaptuk, a választ a jegyzőkönyv rögzítette, tudjuk, hogy ki az illető.

Elnök úr mondta, hogy tudjuk, hogy ki az illető. A bizottság munkája szempontjából, hogy hogyan hívják, mellékes, mert nem ez volt a bizottság megbízása, hogy mondjuk meg az illető nevét a nyilvánosságnak, de a választ tudjuk.

Másodszor: Simicskó úrnak mondom, hogy a bizottság - ha jól emlékszem - egyhangúlag fogadta el a mai ülés napirendjét.

Harmadszor: elnök úr, minden meghallgatottat az MSZP képviselőcsoportja támogatott, sőt maga javasolta. Ha jól emlékszem, egyetlenegy esetben - akik bírják türelemmel és mindig itt vannak, azok tudják -, egyetlenegy dokumentumra nem mondtuk, hogy ne kérjük be, egyetlenegy meghallgatottra nem mondtuk, hogy ne hallgassuk meg, mindig csak olyan kérései lehettek az elnök úrnak, amelyet örömmel teljesítettünk, jelen esetben is. Még egyszer mondom: a dokumentumokat megnézzük, elnök úr, a dokumentumokról mindent tudunk az eddigi időszakból. Én értem, hogy elnök úr szeret mindent kétszer megkérdezni, jó szívvel kérdezze meg a főigazgató urat, én biztos vagyok benne, hogy a főigazgató úr válaszolni fog, mint ahogy eddig is valamennyi kérdésére válaszolt, elnök úr. Ha csak az időt akarják húzni, mert nincs kérdésük, az egy másik történet.

ELNÖK: De, nézzük a kérdéseket. (Nincs jelzés.) Ha nincs a kormánypárti oldalon, akkor Csáky András!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Nem tudom, hogy alelnök úr megengedi-e, hogy kérdést tegyek fel a megbízott főigazgató úrnak... (Tóth Károly: Sőt, hajrá!), megszokott-e, hogy egy alapítvánnyal kapcsolatosan dokumentumok keletkeznek a Nemzetbiztonsági Hivatalnál? Úgy általában, vagy most ebben az esetben azt hallottuk, hogy összeállítottak dokumentumokat. Mire kezdték el gyűjteni, tehát mi volt az, amikor elkezdtek ezzel az egésszel foglalkozni, és mi volt a vizsgálatuk iránya ebben az esetben?

ELNÖK: Laborc Sándor úré a szó.

LABORC SÁNDOR, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója: Nem megszokott. A híradásokból áprilisban arra derült fény, hogy kapcsolatba hozható, illetve a főcímek azt mondták, hogy kapcsolatba hozható az alapítvány a hivatalunkkal. Ezzel összefüggésben a miniszter úr elrendelt egy vizsgálatot, és ezzel kapcsolatban keletkeztek adatok.

Még egyszer szeretném aláhúzni, hogy ne vegyék tiszteletlenségnek, de érdemben az információk birtokában lévő személyek teljes körű felhatalmazást kaptak, hogy válaszoljanak minden egyes részletes kérdésekre: Galambos úr is, Gyarmati úr is zárt ülésen bármilyen kérdésre választ adhattak önöknek.

Én ezeket részleteiben nem ismerem, a későbbiekben is csak érintőlegesen kaptam ezekkel kapcsolatosan információt. Azok az adatok, amire ön rákérdezett, azok ez alapján a vizsgálat alapján keletkeztek.

Magyarul: a hivatalunkat bizonyos mértékben - hogy is mondjam - hírbe hozták, illetve az ott dolgozó kollégák megjelentek a sajtóban, éppen ezért szükségesnek tartotta az akkori főigazgató úr, Galambos főigazgató úr, illetve a miniszter úr, hogy a vizsgálatot elrendelje. Ezek az információk eközben keletkeztek, illetve ezek rendelkezésre állnak.

Szeretném még egyszer aláhúzni, hogy ezek rendelkezésre állnak, összeállítottuk, pontosan azért, hogy a bizottság munkáját segíteni tudjuk.

ELNÖK: Főigazgató úr, csak a félreértések elkerülése végett szeretném tisztázni, hogy önnek nem az a dolga, hogy elmagyarázza a bizottságnak, hogy honnan kell beszereznie az információt és legyen azzal elégedett a bizottság, önnek nem ez a dolga. Önnek az a dolga, hogy a bizottság által feltett kérdésekre válaszoljon. Bocsásson meg, ebben a társadalmi berendezkedésben ez a parlamentáris szokás. Tehát nem elmagyarázni kell a bizottságnak, hogy mit, honnan szerezzen be, azt bízzák a képviselőkre, az ő felelősségük. Önnek az a dolga, hogy az itt feltett kérdésekre válaszoljon.

Bárándy Gergelyé a szó.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Még korábban jelentkeztem, mert itt a gondolatmenetem minőségét kifogásolta elnök úr. Én mindössze annyit jegyeztem meg, hogy ugyanazok a kérdések hangoznak el most, amilyen kérdésekre már egyébként mi választ kaptunk, és azért támogattuk megbízott főigazgató úr meghívását, mert úgy gondoljuk, hogy lehetnek olyan kérdések, amiben viszont ő kompetens. Lehetnek az ellenzéki képviselők részéről ilyen kérdések, azokra lehetőséget kell adni, hogy feltegyék.

Egyébként zárójelben mondom, hogy ha és amennyiben felmerültek olyan kérdések, mert elnök úr erre utalt, amit a jegyzőkönyv nem tartalmaz, vagy amit a jegyzőkönyv alapján még a képviselők szükségesnek tartanak feltenni, a jövő heti ülésünknek tudomásom szerint éppen az a napirendje, hogy kiértékeljük azt, hogy esetleg még kiket kell meghívni, vagy esetleg kiket kell visszahívni. Semmi akadálya annak, hogy esetleg a jegyzőkönyv alapján felmerült további kérdések vonatkozásában újra visszahívjuk akár Galambos urat, akár Gyarmati urat. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Képviselő Úr! Adja meg azt a lehetőséget, nemcsak az ellenzéki képviselőknek, hanem minden képviselőnek, hogy eldöntse, hogy elegendő és kielégítő volt számára az a válasz, vagy szeretné megkérdezni egy másik szereplőtől is. Adja meg ezt a lehetőséget. Ezt eddig megadtuk egymásnak, szerintem maradjunk ennél a gyakorlatnál.

Nekem is van kérdésem, és szeretném az alelnök úrnak átadni az ülés vezetését, hogy ha itt van az alelnök úr. (Dr. Wiener György: Van erre házszabályi rendelkezés. - Tóth Károly belép az ülésterembe.)

TÓTH KÁROLY (MSZP): Szeretném jelezni elnök úrnak, hogy én megértem a Házszabály szerint azt, amit Wiener úr elmondott, én továbbra sem tartom szükségesnek, hogy átadja. Én élvezem az elnök úr kérdéseit és a közte lévő zseniális magyarázatait. Én nem szeretném ennek a lehetőségétől elnök urat megfosztani. Bízvást biztatom elnök urat, hogy tegye fel a kérdéseit, kommentálja a kérdéseit, mondja meg, hogy ön előre tudja, hogy a válasz nem lesz válasz, mert ön mindent tud előre. Kérem, hogy hagyjon békén, hogy elszívjam a cigarettámat legközelebb, ön pedig annyiszor kérdez, ahányszor akar, elnök úr, mert a válasszal úgysem lesz megelégedve. Hajrá, elnök úr, kérdezzen, nem kell átadni hozzá, és utána mondja meg, hogy ön nem elégedett a válasszal, mert ezt tudjuk előre. Egyébként, ha pedig huszonhétszer elmondják a választ, akkor elnök úr huszonnyolcadszor is felteszi, hogy csak azt akarom megkérdezni, hogy jól értettem-e az előbb azt a választ, hogy azt válaszolták nekem, hogy.

Elnök úr, kérdezzen, ezen a kicsin eddig se akadtunk fenn, hogy elnök úr kérdezett és válaszolt, sőt szerintem az elnök úr arra is képes a mai nap alapján, hogy felteszi a kérdést és egyúttal válaszol is, majd közli, hogy nincs megelégedve a válasszal.

ELNÖK: Azért fontos lenne, hogy a tisztelt kormánypárti képviselők eldöntsék, hogy mi a baj: ha nem adom át az ülés vezetését, vagy az a baj, ha átadom. Úgy látom, hogy minden szituáció kommentárt és az ügyről való elterelő mellébeszélést eredményez. Ehhez gratulálok Tóth Károlynak!

Szeretném tájékoztatni Tóth Károlyt is, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság ülésén van, tehát amikor zavarja a parlamenti vizsgálóbizottság működése őt a cigaretta elszívásában, akkor valamilyen fogalmi zavar van a fejében egy parlamenti vizsgálóbizottságon. Tudom, hogy önök cirkuszt szeretnének csinálni, nemcsak a parlamenti vizsgálóbizottságból, hanem lehetőség szerint minden demokratikus intézményrendszerből, és nem szeretik, hogy ha zavarja a cigarettázás és egyéb áldásos tevékenységükben, de ez nem helyénvaló.

A kérdéseknél tartunk. Csáky András, utána pedig Wiener György.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Nem kérdés, csak úgy gondolom, hogy egy parlamenti képviselőtől a jogkövető magatartás elvárható. Felhívom alelnök úr figyelmét (Tóth Károly: Dohányzásra kijelölt helyen dohányoztam.), hogy ezt legyen szíves betartani. (Tóth Károly: Azt tettem!)

ELNÖK: Wiener képviselő úr!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én is kizárólag a jogkövető magatartásról beszélnék. Eddig ezzel nem nagyon találkozhattunk, mert a kérdések feltételekor elnök úr az alelnök úrnak nem adta át az elnöklést. (Derültség.)

Ami pedig a cirkuszt illeti, abban az esetben, ha nincs jelen az alelnök, meg kell nézni a Házszabályt, akkor meg kell nézni, hogy ki az a kormánypárti képviselő, aki átmenetileg az elnöklést átveszi. Annyit megjegyeznék még, hogy előfordult már a most működő állandó bizottságok tevékenységének esetében, hogy ha nem volt jelen kormánypárti alelnök, akkor ellenzéki alelnök kapta meg az ülésvezetés jogát a kormánypárti elnöktől.

Végezetül pedig, hogy mit csinálnak a demokratikus intézményekkel a mostani kormánypártiak: a régmúltra ugyan nem szeret soha visszagondolni elnök úr, de önök megoldották a vizsgálóbizottságok demokratikus működését: 1998-2002 között, egyetlenegy létrehozását sem tették lehetővé. Nem kellene ilyen politikai megjegyzéseket tenni, hogy kik csinálnak cirkuszt, kik akarják elterelni a figyelmét, és kik sértik meg a parlament demokratikus működését. Tóth Károly alelnök úrnak pedig megjegyzem, hogy ha jelen van, akkor át kell vennie az elnöklést akkor is, ha erre nincs hangulata, mert ezt írja elő a Házszabály.

ELNÖK: Az ülés vezetését a kérdésem feltevése idejére átadom Tóth Károly alelnök úrnak.

(Az ülés vezetését Tóth Károly, a bizottság alelnöke veszi át.)

ELNÖK: Elnök úré a kérdés joga.

DEMETER ERVIN (Fidesz): Főigazgató Úr! Milyen kapcsolat van az alapítvány, illetve annak irányítói: Földesi-Szabó László, Jakubinyi Róbert és a Nemzetbiztonsági Hivatal között? Jelen időben fogalmazok, tehát annak a szervezetnek, aminek ön a megbízott főigazgatója.

ELNÖK: További kérdés van-e? Elnök úr, nincs további kérdés? Elnök úré a szó!

DEMETER ERVIN (Fidesz): Az a további kérdés, hogy a kialakult rendet alkalmazzuk-e, hogy a kérdésekre válaszok érkeznek, vagy pedig eltérünk ettől? Ez a további kérdésem.

ELNÖK: Elnök urat nem akartam megfosztani annak a lehetőségétől, hogy valamennyi kérdését feltegye. Tehát megkérdezem elnök úrtól, hogy kíván-e további kérdést feltenni, mert egyébként majd csak a kérdéskör végén van esélyem újra elnök úrnak szót adni. Tudom, hogy nemcsak egy kérdése van, kérem, hogy ha van további kérdése, tegye fel, ha nincs, megadom a válaszadás jogát a főigazgató úrnak, és ebben a pillanatban majd visszaadom elnök úrnak a levezető elnök szerepét.

Tehát kérdezem, hogy van-e további kérdése elnök úrnak.

DEMETER ERVIN (Fidesz): Nem szeretném az alelnök urat abba a kellemetlen helyzetbe hozni, hogy azt feltételezze, hogy válasz érkezett egy kérdésre, amikor nem érkezett. Ezért engedje meg nekem, hogy egyértelművé tegyük, hogy kapunk-e választ a kérdésre vagy nem kapunk. Ezt úgy tudom elérni, hogy ha egyesével fogom feltenni a kérdéseket. Eddig így tettünk, és ezután is, amíg erre van lehetőség.

ELNÖK: Ha jól értettem, elnök úr nem kíván tovább kérdezni. Megbízott főigazgató úré a válaszadás joga, és ebben a pillanatban visszaadtam elnök úrnak a levezető elnöki szerepet.

(Az ülés vezetését Demeter Ervin, a bizottság elnöke veszi át.)

ELNÖK: Főigazgató úré a szó.

LABORC SÁNDOR, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója: Az ön által kérdezett személyekkel nincs kapcsolata a hivatalnak jelenleg.

ELNÖK: Jó, átadom az alelnök úrnak az ülés vezetését, mert kérdezni szeretnék.

(Az ülés vezetését Tóth Károly, a bizottság alelnöke veszi át.)

ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. További kérdése van-e?

DEMETER ERVIN (Fidesz): A Vám- és Pénzügyőrséggel való kapcsolat. Észlelte-e a Nemzetbiztonsági Hivatal a Vám- és Pénzügyőrség bármilyen jogellenes működését? Érkezett-e ilyen jelzés vezetői szintre? Találkozott-e ön a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokával, vagy bármelyik felelős vezetőjével az alapítvánnyal kapcsolatos ügyben? Ha igen, mi volt ennek a megbeszélésnek a tárgya?

ELNÖK: Köszönöm, elnök úr, a kérdéseket. Jelzem, hogy most sikerült négyet feltenni egyszerre, nem úgy, mint az előbb. A válaszadásra megadom a jogot megbízott főigazgató úrnak, egyúttal visszaadom a levezető elnök szerepét.

(Az ülés vezetését Demeter Ervin, a bizottság elnöke veszi át.)

ELNÖK: Tessék parancsolni!

LABORC SÁNDOR, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója: A Nemzetbiztonsági Hivatal a törvények adta lehetőségek és keretek között tevékenysége során minden államigazgatási szervvel folytat kapcsolatot. Ezzel kapcsolatban a Vám- és Pénzügyőrséggel is hagyományosan kialakított kapcsolat van. Ez egy jól működő kapcsolat. Ez kétirányú kapcsolat. Az egyik egyfajta védelmi tevékenységet takar, a másik pedig az, hogy azokat az információkat, amelyek a gazdaságbiztonsági területen felmerülnek, ezeket a Pénzügyőrségnek átadjuk.

Összességében azt kell mondanom, hogy a jelzett üggyel kapcsolatosan nincs tudomásom arról, hogy a Vám- és Pénzügyőrségnél bárminemű olyan jellegű, rendeltetésellenes működésre utaló információ keletkezett volna, mondjuk ezt nem rendesen nyomozták ki, nem határidőre, stb.

Nagy János országos parancsnok úrral valamikor a március 15-e előtti napokban találkoztunk, kifejezetten abból a célból, hogy a Galambos főigazgató úr mutasson be engem neki, mint műveleti helyettesét. Ez volt az egyik ok. A második ok pedig a március 15-ei ünnepekkel kapcsolatos olyan kérésünk volt, hogy amennyiben erre lehetőség van, akkor a Vám- és Pénzügyőrség a hatás- és illetékességi körében fokozott figyelemmel kísérje azokat a jelenségeket, amelyek esetleg ezeknek az ünnepi rendezvényeknek a megzavarására utalhatnak.

Ezzel kapcsolatosan ezen a beszélgetésen sem az alapítvánnyal, sem mással kapcsolatban nem tettem fel kérdést. Ott elhangzott a főigazgató úr, illetve Nagy János országos parancsnok között egy pár mondat, ami az alapítvánnyal kapcsolatos ügy tisztázását szolgálta.

ELNÖK: Köszönöm. Átadom a szót az alelnök úrnak.

(Az ülés vezetését Tóth Károly, a bizottság alelnöke veszi át.)

ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Ha jól értem, kérdezni kívánt. Öné a szó!

DEMETER ERVIN (Fidesz): Mikor és hogyan szüntette meg a kapcsolatot a Nemzetbiztonsági Hivatal az alapítvány általam említett irányítóival? Ez az egyik kérdésem.

Ha alelnök úr szó nélkül bírja, akkor fel fogok tenni többet is, a Vám- és Pénzügyőrséggel való együttműködésről. Az elmúlt ülésen számos olyan észrevétel, sőt állítás fogalmazódott meg az ön jelenlegi és volt munkatársai részéről, amelyek azt sejtetik, több esetben kimondják, hogy a Vám- és Pénzügyőrség kvázi bosszút állt a Nemzetbiztonsági Hivatal tisztjein. A hivatal egyik főosztályvezetője azt mondta, hogy a Vám- és Pénzügyőrség a vélt sérelmeit torolja meg, és sajnálja, hogy idáig fajulnak a dolgok.

A másik munkatársa azt mondta, hogy - igyekszem pontosan nézni a jegyzetemből és fogalmazni -, illetve két munkatársa volt itt a múltkor a Nemzetbiztonsági Hivatalnak, a másik azt mondta, hogy magas nemzetbiztonsági kockázatú információkat hoztak ezek a személyek, akikkel ezek szerint már nincsen kapcsolat, és a kínai kereskedelmi tevékenység és a vámszabályok kijátszására irányuló tevékenységben voltak a hivatalnak észrevételei, amikor feszegettük azt, hogy mitől akar bosszút állni a Vám- és Pénzügyőrség. Mit tud ezekről, jelentettek-e önnek, hiszen ön ebben az időszakban műveleti igazgatója volt a hivatalnak, önön keresztül ment minden információ, illetve ismeri-e teljes körűen azokat az információkat, amelyek a nevezett személyektől az ön idején eljutottak vezetői szintre. Mik voltak ezek az információk, a Vám- és Pénzügyőrséggel kapcsolatban milyen információk merültek fel? Köszönöm.

ELNÖK: Annyit kénytelen vagyok Wiener úr útmutatásai alapján legalább megtenni, mert elnök úr azt mondta, hogy ha szó nélkül kibírom, annyit muszáj megtennem, hogy felkérjem a megbízott főigazgató urat, hogy válaszoljon, és egyúttal visszaadom a levezető elnöki feladatokat elnök úrnak. Ezt kénytelen vagyok elmondani, erre Wiener úr figyelmeztetett. Kérem a válaszát.

(Az ülés vezetését Demeter Ervin, a bizottság elnöke veszi át.)

LABORC SÁNDOR, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója: Mindenekelőtt szeretném aláhúzni, hogy az a főosztályvezető úr nem ismerhette átfogóan a Vám- és Pénzügyőrséggel kapcsolatos információkat, ezért ilyen jellegű minősítése a Vám- és Pénzügyőrség munkájának szerintem nem helyénvaló.

A második ilyen pont: a korábban keletkezett információk minősítése, amit a zárt ülésen a két kolléga elmondhatott önöknek, ez az ő értékítéletük lehetett, én nem ismerem azokat az információkat, amelyeket ők így minősítettek.

Szeretném még egyszer aláhúzni: kizártnak tartom azt, hogy két magyar hatóság között akár csak felmerülhetne a bosszú, mint egyfajta államigazgatási elintézési mód. Az én időmben nem keletkeztek ilyen információk.

ELNÖK: Csáky képviselő úré a szó.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Elnézést, elnök úr, lehet, hogy közben a figyelmem elkalandozott, de mikor szűnt meg a személyek munkaviszonya és milyen körülmények között? Volt egy ilyen jellegű kérdés is.

ELNÖK: A kapcsolat mikor szűnt meg?

TÓTH KÁROLY (MSZP): Nem is volt munkaviszony.

LABORC SÁNDOR, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója: Nem volt munkaviszony.

ELNÖK: Olyan kérdés nem volt, hogy munkaviszony.

LABORC SÁNDOR, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója: Akkor a kapcsolata a hivatallal, gondolom, ezzel kapcsolatban Galambos főigazgató úr és Gyarmati úr elmondta az információit. Szeretném aláhúzni, hogy az alapítvánnyal kapcsolatba hozott személyek közül Gyarmati úr jogviszonya a napokban fog megszűnni, a Galambos úrral kapcsolatos információt megerősítem, hiszen december 1-jétől nyugdíjasként dolgozik, és dr. Simon Ibolyával a kapcsolatunk szintén májusban megszűnt.

ELNÖK: Az ülés vezetését átadom az alelnök úrnak, mert kérdezni szeretnék.

(Az ülés vezetését Tóth Károly, a bizottság alelnöke veszi át.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Elnök úré a szó. Kérdezzen!

DEMETER ERVIN (Fidesz): Főigazgató úr félreértett valamit. A kérdés úgy szólt, hogy milyen kapcsolat van az alapítvány, illetve annak irányítói és az ön által vezetett hivatal között, nem Galambos Lajos és Gyarmati György között. Ön erre azt mondta, hogy nincs. Erre irányult az a kérdésem, hogy mikor szűnt meg. Ez volt a kérdésem.

ELNÖK: Egy pillanat, rögtön megadom a szót, csak szeretném kérni elnök urat, hogy a legközelebbi kérdés feltevése közben ne minősítse a válaszadót az elnök úr, ha nem elégedett a kérdésre adott válasszal, akkor felteszi még egyszer, mint ahogy most történt, még egyszer meghallja a választ, de kérem, hogy ne minősítsen, mert kérdezés közben ez nem feladata. A válaszadás lehetőségét megadom a megbízott főigazgató úrnak, és a megkezdés pillanatától a levezető elnöki feladatot visszaadtam az elnök úrnak.

(Az ülés vezetését Demeter Ervin, a bizottság elnöke veszi át.)

ELNÖK: Alelnök úr, nem arról beszéltem, hogy tetszik-e a válasz vagy nem tetszik... (Tóth Károly: A sorrendet el tetszett téveszteni. Mondtam, hogy a választ adom meg, és csak utána van esélye.) Főigazgató úré a szó!

LABORC SÁNDOR, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója: Gyarmati úr a kuratóriumnak volt a tagja. Hogy mikor szűnt meg a kapcsolat a többivel, tehát Földesivel és a többi kollégával, ezzel kapcsolatban nincs információm, hogy mikor szakították meg a kapcsolatot.

ELNÖK: Az ülés vezetését átadom az alelnök úrnak, mert kérdezni szeretnék.

(Az ülés vezetését Tóth Károly, a bizottság alelnöke veszi át.)

ELNÖK: Hálás vagyok, hogy vezethetem néhány másodpercig. Elnök úré a kérdés joga.

DEMETER ERVIN (Fidesz): Főigazgató úr, nem tájékoztatott arról minket Galambos Lajos, sőt az ellenkezőjéről tájékoztatott, hogy megszűnt volna a kapcsolat a nevezett személyek között. Tehát ha ez megszűnt, akkor csak Galambos Lajos főigazgatói lemondása után történhetett. Történt-e az ön idejében ilyen, van-e kapcsolat a nevezett személyek és a Nemzetbiztonsági Hivatal között?

Tudom, vagy azt feltételezem, hogy ez tartalmát tekintve államtitok, de kénytelen vagyok nyílt ülésen feltenni, mert a kormánypárti képviselők nem járulnak hozzá, hogy ez zárt ülésen kerüljön megvitatásra.

ELNÖK: Én biztos vagyok benne, hogy amikor megadom a válaszadás jogát, az elnök úr tisztában van vele, hogy hol kérdez. Öné a válaszadás joga!

LABORC SÁNDOR, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója: Már korábban választ adtam erre a kérdésre. Nincs ilyen kapcsolat a hivatal és ezek között a személyek között. Ön említette azt, hogy Galambos úr nem mindenre emlékezett. Ezzel kapcsolatosan én nem tudok választ adni, tehát javaslom, hogy ezt kérdezzék meg tőle.

ELNÖK: Az ülés vezetését kérdezés miatt átadom az alelnök úrnak.

(Az ülés vezetését Tóth Károly, a bizottság alelnöke veszi át.)

ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Ön kérdez!

DEMETER ERVIN (Fidesz): Főigazgató úr! Tartott-e ön hivatalos kapcsolatot a Nemzetbiztonsági Hivatal nevében és megbízásából Földesi-Szabó Lászlóval és/vagy Jakubinyi Róberttel?

LABORC SÁNDOR, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója: Nem.

DEMETER ERVIN (Fidesz): Tartott-e a Nemzetbiztonsági Hivatal a nevezett személyekkel abban az időszakban kapcsolatot, amikor ön műveleti igazgató volt?

LABORC SÁNDOR, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főigazgatója: Nincs róla tudomásom, ezzel kapcsolatban teljes körű információkkal az akkori főigazgató rendelkezik, nekem nincs róla tudomásom.

(Az ülés vezetését Demeter Ervin, a bizottság elnöke veszi át.)

ELNÖK: Köszönjük. Úgy látom, főigazgató úr jelesre vizsgázott abból, hogy semmi információt ne adjon át a bizottságnak. Ez nem biztos, hogy minden körben a becsületére válik, ahogy mondani szokták, de megerősítette alkalmatlanságáról való vélekedésünket. Van-e még valakinek kérdése. (Tóth Károly: Merthogy most ez volt a bizottság feladata.) Wiener képviselő úr!

DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Nem kérdést tennék fel, de itt minősítések hangzottak el. Szerintem ennek az ülésnek nem tárgya az, hogy megbízott főigazgató úr alkalmasságáról állást foglaljunk. Viszont felhívnám arra a figyelmet, hogy korábban Simicskó úr, aki egyben a nemzetbiztonsági bizottság elnöke is, kiváló, az ügyeket jól ismerő, jól informált nemzetbiztonsági tisztnek nevezte - bár nem ezt a szót használta - Laborc megbízott főigazgató urat. Én az ő értékítéletét ebből a szempontból teljes mértékben elfogadom.

ELNÖK: Bármennyire is hihetetlen, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatóját ebbéli minőségében hallgattuk meg, és az én véleményem szerint - amit talán elmondhatok - ebben a minőségében semmivel nem segítette a bizottság munkáját, és megerősítette korábbi véleményemet, de úgy gondolom, hogy erről most nem érdemes vitát nyitni. Van-e még valakinek kérdése, az eddig tapasztaltak alapján van-e valaki, aki még reménykedik, hogy valamilyen kérdésre választ kap? (Nincs jelzés.) Ha nincsen senki, akkor köszönöm, és az ülést berekesztem.

TÓTH KÁROLY (MSZP): Elnök úr, nem hallgatjuk meg a miniszter urat?

ELNÖK: Miért, itt van?

TÓTH KÁROLY (MSZP): Igen. Eddig Laborc urat akarta meghallgatni. Ha vége az ülésnek, menjünk haza, de te akartad, hogy hallgassuk meg a miniszter urat. Ha nem akarja, kéri, hogy álljunk el a meghallgatástól, meg fogjuk tenni, elnök úr, de eddig csak azt kérte, hogy Laborc urat hallgassuk meg, miért kellett volna itt lennie a miniszter úrnak? Azért, hogy kontrollálja a válaszokat, vagy nem értem? Ha nem akarja meghallgatni, elnök úr, akkor menjünk haza.

ELNÖK: Alelnök úr! A bizottsági ülésre Szilvásy Györgyöt és Laborc Sándort meghívtuk.

TÓTH KÁROLY (MSZP): És bejelentette elnök úr, hogy milyen sorrendben kívánjuk meghallgatni őket. Itt is volt Laborc úr.

ELNÖK: Igen, de szeretném tájékoztatni, hogy nem én akarom meghallgatni, ön pedig dohányzik, hanem egy parlamenti vizsgálóbizottság. De ha itt van Szilvásy miniszter úr, akkor természetesen kérjük, Laborc Sándor megbízott főigazgatónak pedig nem tudom megköszönni a segítségét, amivel hozzájárult a bizottság munkájához, mert nem járult hozzá megítélésem szerint, de köszönjük, hogy itt volt. Viszontlátásra!

Akkor várjuk Szilvásy miniszter urat. (Dr. Szilvásy György helyet foglal az ülésterembe.)

Köszöntöm Szilvásy György miniszter urat. Kérem, hogy mindenki foglaljon helyet!

Dr. Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter meghallgatása

Folytatjuk a bizottsági ülésünket. Miniszter úr, a parlamenti vizsgálóbizottság a Nemzetbiztonsági Hivatal és az "Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány" kapcsolatát vizsgálja, és ennek keretében kerül sor az ön meghallgatására.

Szeretném, ha elmondaná, hogy milyen kapcsolat volt, van a Nemzetbiztonsági Hivatal és a nevezett alapítvány vagy annak képviselői között. Mit észlelt ön, milyen vizsgálatot rendelt el, miért volt elégedetlen az első vizsgálat eredményével, mit hozott a második vizsgálat? Tehát kérem, hogy az ügyben rendelkezésére álló információkat ossza meg a bizottsággal, és utána a képviselők fognak kérdezni előreláthatólag. Öné a szó, parancsoljon!

DR. SZILVÁSY GYÖRGY, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Először megkérhetném elnök urat, hogy egy kis vizet hozasson nekem ide, mert úgy látom, hogy az előző időszak kimerítette a készletet.

ELNÖK: Az enyémet fel tudom ajánlani, más befolyásom nincs a vízhozásra.

DR. SZILVÁSY GYÖRGY, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter: Megköszönöm, mert a várakozás során nem volt módom vizet inni, az elmúlt órákban.

Ahogy azt egyébként elnök úr és a bizottságnak a nemzetbiztonsági bizottságban is helyet foglaló tagjai tudják, hiszen részletes tájékoztatást adtam a bizottsági ülésen júniusban a fejleményekről, május 9-én rendeltem el részletes vizsgálatot az alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal kapcsolatával összefüggésben. Ezt a részletes vizsgálatot az általam vezetett, irányított Nemzetbiztonsági Iroda végezte.

Az iroda a rendelkezésre bocsátott dokumentumok és személyes beszélgetések alapján folytatta le ezt a vizsgálatát.

Május 30-án zárult a vizsgálat, a célja az volt, hogy tisztázza, hogy milyen kapcsolat volt az alapítvány és a hivatal között, illetve hogy a hivatalhoz köthető személyek milyen szerepet játszottak, esetlegesen játszottak az alapítvány ügyeinél.

A vizsgálat feltárta - erről részletes tájékoztatást adtam, egyébként a nyilvánosságot is tájékoztattam ezt követően -, hogy az alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal között szerződéses kapcsolat volt, azonban az alapítvány nem volt fedőcég. A jelentés adatai szerint az alapítványt 2004 júliusában alapították, akkor vették nyilvántartásba. A vizsgálati jelentés kitér az alapítókra, hogy kik, milyen céllal hozták létre ezt az alapítványt, illetve arra, hogy az egyik közülük csalás és magánokirat-hamisítás miatt 1997-ben letöltendő börtönbüntetést kapott, de 1999-ben az akkori igazságügy-miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök kegyelemben részesítette.

A Nemzetbiztonsági Iroda jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy Földesi-Szabó László és a másik alapító kapcsolatépítési törekvéseinek első lépéseként került be a kuratóriumi tagok sorába Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal első vezetője, aki halála előtt néhány hónappal közreműködött a kuratórium kiegészítésében, és támogatást kért ez ügyben Galambos Lajos vezérőrnagytól, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójától.

Ezt követően, 2006-ban a kuratóriumba bekerült Gyarmati György, a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízott főosztályvezetője, és Simon Ibolya, a Nemzetbiztonsági Hivatal nyugdíjas jogásza is.

Ahogy a vizsgálati jelentés megállapította, ismételten megerősítem, hogy erről részletes tájékoztatást adtam a nyáron mind a bizottságnak, mind pedig a sajtónak.

Gyarmati György szerepvállalása önmagában nem kifogásolható, mivel ő a hatályos rendelet szerint szükséges bejelentést a tagság létesítésével kapcsolatban - az 1997-től érvényben lévő gyakorlatot követve - megtette, és azt tudomásul vette az állományilletékes parancsnok. Gyarmati, aki mint tudjuk, a kuratóriumi tagságért honoráriumot nem kapott, tagságáról 2007 májusában mondott le.

Itt megelőlegezek egy későbbi fejleményt, ez már nem a vizsgálat megállapítása, én ekkor elrendeltem az 1997-es tárca nélküli miniszteri rendelet felülvizsgálatát azzal kapcsolatosan, hogy megfelelő-e az előzetes bejelentés helyett az utólagos tudomásulvételi gyakorlat a Nemzetbiztonsági Hivatal tevékenységében, azaz hogy aki nem munkaviszonyt akar létesíteni, kuratóriumi tagságot, stb. vállalni, annak elegendő csak utólag erről bejelentést tennie, és voltaképpen érdemben ezzel az illetékes szervezet nem foglalkozik. Tudniillik 1997 óta ez a gyakorlat, a tárca nélküli miniszteri rendelet 2007-ig érvényben volt, ez alapján a gyakorlat alapján körülbelül százas nagyságrendben vállaltak szerepet a Nemzetbiztonsági Hivatal különböző munkatársai alapítványokban, társadalmi szervezetekben, egyesületekben, de még gazdasági társaságokban is. Nagyjából egyenlő eloszlásban a kormányok között, tehát 1997-et követően még volt egy év, 1998, a Horn-kormány időszakában, majd 1998-2002 között az Orbán-kormány időszakában mintegy 30-an, és az azt követő kormányok időszakában is jelentettek be ilyen szerepvállalást a Nemzetbiztonsági Hivatal tagjai.

Azaz felülvizsgáltattam ezt a kormányrendeletet, és itt is el kell mondanom önöknek, hogy ebben az évben, júliusban jelent meg ismételten nem kormányrendelet, hanem tárca nélküli miniszteri rendelet, amely újraszabályozza a bejelentési kötelezettséget. Nem utólag, hanem előre kell bejelenteni, és a hivatalnak módja van, 30 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy adott esetben ne vegye tudomásul ezt a bejelentést, majd azt követően pedig folyamatosan vizsgálja felül a munkatársainak szerepvállalását a különböző szervezetekben.

De akkor még, amikor ez a vizsgálati jelentés készült, csak azt tudtuk megállapítani, hogy az érintett Gyarmati György szerepvállalása jogilag nem volt kifogásolható, hiszen az akkor érvényben lévő gyakorlatot követve vették tudomásul az ő részvételét az alapítvány kuratóriumában.

Simon Ibolya jogviszonyának létezésekor már nyugállományban volt, így bejelentési kötelezettség sem terhelte, ezzel szemben a vizsgálati jelentés kifogásolta - én magam is ezt tettem, szintén nyilvánosságra hoztuk -, hogy nem tartottuk helyesnek, hogy kurátorként, az alapítvány jogászaként is dolgozott, és dolgozott a Nemzetbiztonsági Hivatal jogi ügyeinek intézőjeként is, akkor mint már említettem, nyugdíjasként. Ezt a kapcsolatot a hivatal 2007 május második felében megszüntette.

A Nemzetbiztonsági Iroda vizsgálati jelentéséből kiderül, hogy a hivatal vezetése a vizsgálat szerint legkésőbb 2006. november 30-án tudomást kellett hogy szerezzen Gyarmati György jelentéséből az alapítványnál indult vizsgálatokról, amelyet a vámhatóság kezdeményezett. Itt a vizsgálati jelentés is megállapított néhány szakszerűtlenséget az ügy kezelésével összefüggésben, de azt is nyilvánosságra tudtuk hozni, akkor 2007 május végén, hogy a hivatal tisztségviselőivel, a hivatalban dolgozók, illetve a hivatalnak dolgozók esetében ilyen vámhatósági vagy más vizsgálat személy szerint nem volt, nem indult és mind a mai napig nem is indult el ilyen.

Azt is megállapította a vizsgálati jelentés, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója az alapítvány ügyében 2007 márciusában tájékozódott a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokánál, illetve második alkalommal Bencze Józsefnél, a parancsnok helyettesénél, azonban a Nemzetbiztonsági Hivatal semmiben nem akadályozta az eljáró szervek munkáját.

Szintén a vizsgálati jelentés azon részéből idézek, amit nyílt ülésen el tudok mondani, hogy tudniillik valószínűsíteni tudta a vizsgálat azt, hogy a politikai szféra felé történő kapcsolatépítést is szolgálhatta Földesi-Szabó László részéről, hogy az alapítvány támogatást nyújtott az egyik testvérem által vezetett belügyminisztériumi kórháznak - akkor még így hívták -, illetve hogy megbízást adott egy másik testvéremnek, aki önök előtt volt, talán előttem, meghallgatáson.

Ez azonban, ha ez is volt a szándéka, hogy szolgálhatta volna ezt a szándékot ez a kapcsolatépítés, nem járt az általa várt eredménnyel. Az ügyben indult eljárásba a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter sem avatkozott be - ez akkor én voltam, elnézést az ilyen semleges fogalmazásért -, tehát meg tudom erősíteni, nemcsak a vizsgálat, hanem én magam is meg tudom erősíteni, hogy semmiféle közbenjárásra nem került sor az ügyben.

Végül pedig ez a vizsgálati jelentés tartalmazza azt a javaslatot, hogy a tárca nélküli miniszteri rendeletet módosítsuk. Erről már beszámoltam a bizottságnak.

Ez az, amit az ügyben ismerek és tudok, ha vannak kérdések, akkor szívesen válaszolok rájuk.

ELNÖK: Köszönjük. Kérdések? Csáky András képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen. Miniszter úr említette, hogy az alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal között - ha jól értettem - szerződéses kapcsolat volt. Mire irányult ez a szerződéses kapcsolat?

ELNÖK: Miniszter úr, öné a válasz lehetősége!

DR. SZILVÁSY GYÖRGY, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Ezt a mozzanatot a bizottságnak június 5-e előtt átadott vizsgálati jelentés részletesen tartalmazza. Ezt a vizsgálati jelentést a nemzetbiztonsági bizottság június 5-én megtárgyalta. Ahhoz képest kiegészítő információt nem tudok az ön rendelkezésére bocsátani. Bizonyára elnök úr ezt a vizsgálati jelentést, ha szükséges, önnek bemutatja, de ha tőlem kérik, akkor természetesen én is meg tudom adni. Tehát június 5-én tárgyalta a nemzetbiztonsági bizottság ezt a jelentést, amiben a kérdéseire a válasz adott. Zárt ülésen kellett tárgyalnunk ezt a vizsgálati jelentést, hiszen minősített információk voltak benne, a minősítést nem én rendeltem el, következésképpen nem is tudom most ezt megváltoztatni.

De hangsúlyozom: részletesen beszámolt róla ez a vizsgálati jelentés, és önöknek rendelkezésükre kell hogy álljon, hiszen a nemzetbiztonsági bizottság elnöke és minden tagja ismerte.

ELNÖK: Csáky András képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Ma már kaptam leszidást, hogy nem tanulmányozom itt más bizottságok jegyzőkönyveit, de az előbb hallgattuk meg Laborc Sándor urat, és ő arról tájékoztatott minket, hogy az üggyel kapcsolatosan minden adatot a titkosítás alól feloldott. Ha ennek fényében sem kaphatunk választ, továbbra is egyéb módon kell beszerezni a választ.

ELNÖK: Ha jól értem, akkor ez nem kérdés volt, hanem egy észrevétel. (Dr. Csáky András: Most kérdezem, hogy fel van-e oldva vagy nincs feloldva.) Jó, miniszter úré a válasz lehetősége.

DR. SZILVÁSY GYÖRGY, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter: Ahogy szokták mondani, a titokgazda nem én vagyok, következésképpen ebben az ügyben nyilván Laborc úrral kell alkudozni, hogy ha ő feloldott a titoktartási kötelezettség alól.

Én még egyszer megerősítem, hogy ezt a mozzanatot tartalmazó jelentést a nemzetbiztonsági bizottság elnöke és minden tagja megkapta, következésképpen rendelkezésre bocsátható. Én is szívesen odaadom, ha kérik tőlem, tehát ha ezt Demeter elnök úr kéri, akkor odaadom, de nem kérte. Köszönöm.

ELNÖK: Tájékoztatom, miniszter úr, hogy a főigazgatótól kértünk minden üggyel kapcsolatos dokumentumot. Alelnök úr!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Csak szeretném jelezni, hogy a bizottságunk első ülésén úgy döntött, hogy a nemzetbiztonsági bizottság aktuális ülésének, előbb említett ülésének anyagát bekérjük. Az elnök úr, aki egyúttal bizottsági tagunk, garanciát vállalt arra, hogy átküldi, tehát az említett jegyzőkönyvi adatokért nem kell a nemzetbiztonsági bizottságnál tájékozódni, mert az már a mi bizottságunk tulajdonát képezi, mert bekértük az anyagokat, megkaptuk. Tehát megismerhetők ennek a bizottságnak a jegyzőkönyvei között, mint bekért dokumentum.

Máshonnan is kaptunk és kértünk be dokumentumokat, ezek is megismerhetők. Tehát már nálunk van, nem kell hozzá sehová menni.

Másrészt azt szeretném jelezni, hogy csak nehogy félreértés legyen: Laborc úr nem azt mondta, hogy minden nyilvános, hanem azt mondta, hogy Galambos úrnak és munkatársának a legutóbbi bizottsági meghallgatásra megadta a titoktartás alóli felmentést, hogy a bizottság tagjainak minden kérdésére válaszolhassanak, és nem azt mondta Laborc úr, hogy mától minden nyilvános. Ő azt mondta, hogy megadta Galambos úrnak az engedélyt, hogy válaszoljon a bizottságnak. Galambos úr válaszolt is a bizottságnak. A bizottságnak zárt ülés keretében válaszolt, úgy, ahogy Demeter úr kérte. A mai napon egyébként szép lassan még egy óra hosszáig tart a meghallgatás, és a zárt ülés jegyzőkönyvét van olyan képviselőtársunk, aki felolvassa, de az már egy másik történet. Csak szeretném jelezni egyértelműen, hogy a nemzetbiztonsági bizottság anyagát bekértük, a bizottság dokumentumainak része, másrészt Laborc úr Galambos úrnak és munkatársának adta meg a titoktartás alóli mentességet, hogy a bizottsági ülésen minden kérdésünkre válaszolhasson. Nehogy félreértés legyen belőle, nem arról szólt, hogy minden dokumentum az övé, harmadszor: Laborc úr egyértelművé tette, hogy valamennyi további anyagot megismerhetünk a Nemzetbiztonsági Hivatalnál, és meg is fogjuk tenni, nemcsak elnök úr, hanem más is. Köszönöm szépen a szót.

ELNÖK: A félreértések tisztázása végett: azt a jegyzőkönyvet kértük el a nemzetbiztonsági bizottságtól és tettük az iratanyag részévé, amikor a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokát és rendészeti helyettesét hallgatta meg a nemzetbiztonsági bizottság.

De én is szeretnék élni a kérdés lehetőségével, ezért átadom az ülés vezetését Tóth Károly alelnök úrnak.

(Az ülés vezetését Tóth Károly, a bizottság alelnöke veszi át.)

ELNÖK: Elnök úré a kérdés joga.

DEMETER ERVIN (Fidesz): Miniszter úr, ha jól értesültem, akkor két vizsgálat volt. Ön csak egyről beszélt, tehát ha elmondaná, hogy az előző vizsgálat mi volt. Milyen következménnyel vagy milyen eredménnyel zárult a vizsgálat, tehát milyen következtetést vont le ezen a '97-es miniszteri rendeleten túlmenően?

Maga a vizsgálat feltárta-e, hogy milyen kapcsolat van az NBH és az alapítvány, illetve azoknak a vezetői között? Én eddig egy eleméről tudok, amikor egy szerződéses kapcsolat született az alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal között. Ennek ellentmondott az előző ülésen Galambos Lajos, ő azt mondta, hogy nem az alapítvánnyal volt kapcsolatban a Nemzetbiztonsági Hivatal, hanem azokkal a személyekkel. Kitér-e a jelentés arra, hogy ezekkel a személyekkel, az alapítvány irányítóival volt-e kapcsolata a Nemzetbiztonsági Hivatalnak, és ha igen, akkor milyen? Tehát kitér-e erre a vizsgálat?

Nagyon hangsúlyosan vetődött fel az elmúlt alkalommal, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal ténykedése során ezek a személyek, akik később egy büntetőügy gyanúsítottjaivá váltak, nagyon sok fontos információt hoztak a Nemzetbiztonsági Hivatalnak, és ezek között az információk között Galambos Lajos szerint VPOP-s személyek érintettsége is felmerült. Ebből és számos apró jelből mind Galambos Lajos, mind pedig Gyarmati György azt a következtetést vonta le, sőt az volt a fő mondanivalója a meghallgatásuknak, hogy itt a Vám- és Pénzügyőrség valamilyen bosszút állt ezeken a személyeken nyilván, és a Nemzetbiztonsági Hivatal ide kötődő személyein. A kérdésem, hogy a vizsgálat kitért-e a VPOP és a Nemzetbiztonsági Hivatal kapcsolatára, illetve érkezett-e önhöz valamilyen szintű jelzés, hogy itt rendellenesség van a két szervezet kapcsolatában, keletkeztek-e olyan információk, amelyek vezetői szintű, tehát akár miniszteri szintű intézkedést igényeltek? Köszönöm szépen. Ezek a kérdéseim.

ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Mielőtt megadom a szót, szeretném kérni, talán ez demokratikus jogait nem korlátozza elnök úrnak, hogy aki a technikai eszközöket kezeli, talán a zöld program keretében, ha kikapcsolná a projektort, mert nem biztos, hogy szükség van még erre a világításra.

Szeretném elmondani a válaszadónak, hogy a kérdésre elhangzott állítások nem mindegyike fedi a valóságot. Öné a válaszadás joga.

(Az ülés vezetését Demeter Ervin, a bizottság elnöke veszi át.)

DR. SZILVÁSY GYÖRGY, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Visszatérnék Csáky úr kérdésére, mert jelentkeztem, csak nem kaptam szót annál. Neki nem kell tudnia természetesen, bár a bevezetőben elmondtam, hogy ha egy picit jobban ismerné a helyzetet, akkor nyilván tudná, hogy nem a Nemzetbiztonsági Hivatal végezte a vizsgálatot és a vizsgálati jelentést sem a Nemzetbiztonsági Hivatal készítette, hanem a Nemzetbiztonsági Iroda. Következésképpen Laborc úrtól hiába kérik a jelentést, ő nem jogosult arra, hogy ezt a jelentést odaadja. Ezt a Nemzetbiztonsági Iroda készítette, a minősítést is az iroda vezetője végezte el, az én utasításomra végezték a vizsgálatot. Tehát én oda tudom önöknek, és a Nemzetbiztonsági Iroda is oda tudja adni önöknek, ha véletlenül mégsem tudják megszerezni egymástól, azaz a nemzetbiztonsági bizottság elnökétől ezt a vizsgálati anyagot. Tehát kérem, hogy ebbe ne keverjük bele Laborc urat, mert nincsen köze hozzá, nem ő végezte a vizsgálatot és nem a hivatal végezte el.

Demeter úr kérdéseire a válasz: ahogy ezt elmondtam a bizottság ülésén, június 5-én, és ahogy ezt ismertettem a sajtóval is szintén júniusban, április végén, április 26-án kértem a Nemzetbiztonsági Hivataltól részletes tájékoztatást az alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal közötti kapcsolatokról. Ez a tájékoztatás, amelyet nem neveznék vizsgálatnak, de mindenképpen dokumentált ügyintézésnek igen, ez a tájékoztatás nem volt kielégítő számomra, mert nem egyértelműen fogalmazott azzal összefüggésben, hogy mi a kapcsolat jellege a hivatal és az alapítvány között. Tényleg csak személyes jellegű kapcsolatok vannak, vagy pedig van szerződéses viszony is. Ezért végeztettem el a vizsgálatot már a rendelkezésemre álló eszközökkel és az iroda segítségével, május 9-én indult ez a vizsgálat és május 30-án zárult. A vizsgálat egyértelműen fogalmazott ebben, a vizsgálati jelentés is, szintén ismerik önök a vizsgálati jelentésnek ezt a részét, és szintén elmondtam a nyilvánosság előtt is azt, amit most megismétlek, hogy volt szerződéses kapcsolat a Nemzetbiztonsági Hivatal és az alapítvány között. Tehát volt szerződéses kapcsolat, és ennek részleteit a jelentés tartalmazza, amit a nemzetbiztonsági bizottság megkapott, június 5-én tárgyalta a bizottság ezt a jelentést.

Kitért ez a vizsgálati jelentés a személyes jellegű kapcsolatokra is, szintén tartalmazza a leírt anyag, amit a nemzetbiztonsági bizottság tagjai megkaptak, és bízom abban, hogy akkor, ha elkérik ezt a jelentést, ebből megállapítják azt, amit én is meg tudtam állapítani. Annál részletesebb, annál kimerítőbb információim nincsenek a személyes jellegű kapcsolatokról, összefüggésekről. Ezt tudnám megerősíteni, hogy ha esetleg ennek a dokumentumnak az elemzésével folytatjuk a munkát.

Nem találtam olyan jellegű megfogalmazást a vizsgálat során, amelyik arra utalna, hogy a Vám- és Pénzügyőrség - ahogy Demeter képviselő úr fogalmazott - valamiféle bosszúja szerepelne az ügyben. Nem is tudnám értelmezni igazán ezt a kérdést. A vizsgálat természetesen foglalkozott a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetése és a VPOP vezetése között kialakult kapcsolattal, azért, abban az értelemben, hogy kiderüljön, hogy volt-e befolyásolási kísérlet az alapítvány ügyében az NBH vezetői részéről a VPOP vezetőinek irányába. Ezért a vizsgálat foglalkozott tehát ezzel a kérdéssel, és azt állapította meg, hogy nem, nem volt befolyásolási kísérlet a Vám- és Pénzügyőrség irányába a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetésének részéről.

Ebben az ügyben még konzultáltam a VPOP-t irányító miniszterrel is, aki szintén megerősítette ezt a vizsgálatban egyébként egyértelműen megfogalmazott megállapítást, hogy tudniillik nem befolyásolta, nem volt olyan befolyásolási kísérlet a VPOP-ra, amely ebből az irányból érkezett volna.

Azt hiszem, hogy válaszoltam elnök úr kérdéseire.

ELNÖK: Köszönöm. Az ülés vezetését átadom az alelnök úrnak, mert szeretnék kérdezni és véleményt mondani.

(Az ülés vezetését Tóth Károly, a bizottság alelnöke veszi át.)

ELNÖK: Elnök úré a lehetőség kérdezni és véleményt mondani.

DEMETER ERVIN (Fidesz): Miniszter úr, én magam is ismerem ezt a jelentést nemzetbiztonsági bizottsági tagságomból adódóan, zárójelben megjegyzem, hogy nem minden jelen bizottsági tag tagja a nemzetbiztonsági bizottságnak, tehát itt a bizottságot kell tájékoztatni, nem engem, bár megtisztelő.

Tehát nem keletkezett olyan, pontosabban a vizsgálat nem terjedt ki arra, hogy milyen kapcsolat van az alapítvány irányítói között, illetve ennek a kapcsolatnak van-e valamilyen köze a kialakult ügyhöz. Ennek ellentmond Galambos Lajosnak a meghallgatásán tett állítása, amit több alkalommal idéztem, de akkor erre az a válasz, hogy erre nemcsak a jelentés nem terjed ki, azt tudom, hanem erre vonatkozó információk nem keletkeztek. Mint ahogy nem keletkeztek a Vám- és Pénzügyőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal közötti rendellenes együttműködésre információk, aminek nem az a fő szelete az elmúlt meghallgatás alapján, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetői igyekeztek-e, és ha igen, hogyan, mi módon befolyásolni a Vám- és Pénzügyőrséget az eljárások során, hanem hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal rendelkezett-e olyan információval, ami a Vám- és Pénzügyőrség rendellenes működését tárta fel, és ez vezethetett a kapcsolat megromlásához. Tehát akkor ilyen jellegű információkat sem tárt fel a jelentés.

Akkor azért összességében az elmondható, hogy nem igaz az az állítás, hogy az alapítványnak az NBH-val semmilyen kapcsolata nincs, sem fedett, sem fedetlen, és ez egy csúsztatási csomag lenne, öntől idéztem, ami a Népszabadságban megjelent, tehát akkor ez az állítása önnek nem igaz.

A vizsgálat azt állapította meg, hogy lehetett kapcsolatépítési szándék az ön irányába. Mire alapozta ezt a vizsgálat? Tehát miből vonta le ezt a következtetést? Mik azok a tények, amiből a vizsgálat ezt a következtetést vonta le?

Kérdezem, hogy találkozott-e ön, ismeri-e ön az alapítvány elnökét, a kuratórium elnökét Földesi-Szabó Lászlót, találkozott-e vele hivatalos minőségben, és ha igen, akkor miről tárgyaltak hivatalos minőségben? Köszönöm szépen.

ELNÖK: A válaszadás joga miniszter úré.

(Az ülés vezetését Demeter Ervin, a bizottság elnöke veszi át.)

DR. SZILVÁSY GYÖRGY, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter: Már csak a jelentéssel összefüggésben most kénytelen vagyok megerősíteni elnök úr számára, hogy amennyiben tőlem kéri, hogy bocsássam rendelkezésre a vizsgálati jelentést, amit hangsúlyozom: Simicskó úrtól, a nemzetbiztonsági bizottságtól, más úton is meg tud szerezni, szívesen megteszem, nem tudtam, hogy önnek nincs meg ez a jelentés és nem tudja odaadni a bizottság tagjainak. Az nem várható el a meghallgatott személytől, hogy kitalálja azt a helyzetet, szituációt, amiből az következik, hogy nekem magammal el kellett volna hoznom a vizsgálati jelentést és kiosztani a bizottság tagjainak, hiszen ezt a jelentést a parlament illetékes bizottságának átadtam, és úgy tudtam, hogy együttműködés van, ki is kérik ezeket a dokumentumokat. Ha nem, én szívesen elhozom magammal vagy átküldöm önnek, hogy ha erre igényt tart. Ebben valóban kompetens vagyok, hiszen az általam irányított Nemzetbiztonsági Iroda...

ELNÖK: Miniszter úr, nem én tartok rá igényt, a bizottságnak szükséges.

DR. SZILVÁSY GYÖRGY, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter: Rendben van, csak szóljon nekem elnök úr, hogy én hozzam ezt el, és ön nem tudja elkérni Simicskó úrtól vagy a nemzetbiztonsági bizottság más tagjától, vagy esetleg ön nem tudja odaadni a többieknek. Nem tudom, mi az eljárási rend, de én készséggel állok rendelkezésre.

A konkrét kérdésekkel kapcsolatosan megerősítem: a vizsgálati jelentés nézte azt, foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy volt-e kapcsolat a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetői és a VPOP vezetői között a befolyásolás céljával. Ez volt voltaképpen a vizsgálatnak is az egyik fő indítéka. Megállapítható, hogy nem volt ilyen kapcsolat, nem volt befolyásolási törekvés, szándék és tényszerűen sem valósult meg ilyesmi az NBH vezetőinek részéről a VPOP felé.

Más összefüggésben a vizsgálat és a vizsgálati jelentés sem foglalkozik a VPOP és az NBH kapcsolataival. Következésképpen nem tudnám megerősíteni azt az állítást, ha a magánvéleményemet kérdezné, akkor inkább cáfolnám - hangsúlyozom: magánvéleményként, mert a vizsgálat nem foglalkozott vele -, hogy tudniillik itt a VPOP oldaláról valamiféle rosszhiszemű eljárás eredményeként jelenne meg az alapítvánnyal kapcsolatos intézkedéssorozat. De ez már - mint hangsúlyozom - nem a vizsgálatra épített megállapítás, hanem az én egyéb, elsősorban a sajtóból szerzett információkon alapuló véleményem.

A VPOP-nak joga és kötelessége, hogy minden ilyen ügynek a végére járjon, és ha jogszabálysértést feltételez, akkor ezt kivizsgálja.

Az első kérdését nem pontosan értettem, hogy mivel nem és mivel foglalkozik a vizsgálati jelentés, ezért arra válaszolok, amit megértettem belőle. Foglalkozik a vizsgálat és a vizsgálati jelentés is azzal, hogy volt-e és milyen kapcsolat a Nemzetbiztonsági Hivatal munkatársai, vezetői és az alapítvány vezetői között, egyáltalán a hivatal és az alapítvány között, és a vizsgálat megállapításai részletesen szerepelnek ebben a jelentésben. Ami nem szerepel a jelentésben és nincs benne, azzal nem foglalkozott, azért nincs benne, nem tudom, hogy pontosan mire vonatkozott a kérdése. Tehát amivel a vizsgálat meg volt bízva és a vizsgálatnak célja volt, azt feltárta, leírta ebben a jelentésben, ön is olvashatta. Olvashatta azokat a neveket, amelyeket a nyilvánosság előtt is az elmúlt napokban és a korábbi időszakban is láttunk, bemutatta a vizsgálat azt, hogy milyen kapcsolat volt a hivatal és az alapítvány között, erre az előző válaszaimban utaltam. Ha esetleg pontosítaná a kérdéseit, akkor lehet, hogy nem a sötétben tapogatódzom a válaszommal.

Földesi-Szabó Lászlóval - azt hiszem, így hívják az alapítvány elnökét - egyszer találkoztam hivatalos és nem hivatalos minőségemben egyaránt. Tehát a hivataloson kívül nem találkoztam vele, úgy emlékszem legalábbis. Egyszer valamikor a tavasz folyamán testvérem mutatta be, a Péter keresztnevű testvérem mutatta be, akkor ő tájékoztatást adott nekem arról, hogy az alapítvány milyen célokat követ, elsősorban karitatív célokat követ, illetve hogy létrehozott egy pártképződményt, már nem emlékszem pontosan, hogy melyik régióban, mert nem országos jellegű volt, ha jól emlékszem, és ezzel kapcsolatosan mondta el azokat az élményeit, amit a választások során szerzett. Nagyjából erre terjedt ki a kettőnk beszélgetése. Köszönöm szépen.

ELNÖK: További kérdések? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor átadom az ülés vezetését az alelnök úrnak, hogy kérdezni, illetve a felvetettekre válaszolni tudjak.

(Az ülés vezetését Tóth Károly, a bizottság alelnöke veszi át.)

ELNÖK: Elnök úré a szó, hogy kérdezzen vagy reagáljon és válaszoljon.

DEMETER ERVIN (Fidesz): Miniszter úr kérte a kérdés pontosítását, hogy mit nem tartalmaz a jelentés. Persze, sok mindent nem tartalmaz. A kérdés arra irányult, hogy arra az állításra kiterjedt-e a vizsgálat, megalapozottnak vagy megalapozatlannak tudjuk tekinteni, amit Galambos Lajos és Gyarmati György szinte egybehangzóan mondott, egy olyan képet vázolt fel, hogy az alapítványhoz köthető személyek sok hasznos nemzetbiztonsági információt adtak a hivatalnak, ez érintette a Vám- és Pénzügyőrség, és ezért valamilyen bosszú folyt velük szemben. Tehát akkor ilyen résszel a vizsgálati jelentés nem foglalkozott. Lehet, hogy ennek az az oka, hogy ez egy valótlan feltételezés, és sok minden lehet az oka, de erre vonatkozó információ nincs a jelentésben, erre kérdeztem rá.

Ami a Földesi-Szabóval való megismerkedést illeti, még csak annyit pontosítson esetleg, hogy melyik testvére, és nem írtam fel, hogy mikor, tehát 2007 márciusa?

ELNÖK: Mondtam, hogy mindig megkérdezi újra és újra.

DEMETER ERVIN (Fidesz): Az lenne még a kérdésem, mert amikor Galambos Lajostól megkérdeztük, hogy az alapítvány ügyének van-e köze az ő lemondásához, ő azt mondta, hogy igen. Amikor önnek indokolta a lemondását, érintette-e ezt a kérdést, tehát volt-e olyan szelete, amiben ő erre hivatkozott, hogy ez is közrejátszott az ő lemondásában? Köszönöm.

ELNÖK: Mielőtt megadom a szót a válaszadásra, ha idézünk a zárt ülés jegyzőkönyvéből, azt szeretném kérni, hogy pontosan tegyük. Nem "igen" volt a válasz, ennél sokkal differenciáltabb volt. A válaszadás joga a miniszter úré.

(Az ülés vezetését Demeter Ervin, a bizottság elnöke veszi át.)

DR. SZILVÁSY GYÖRGY, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen. Elnök úr idézeteihez akkor még egy adalékot, ha az előbb a Népszabadságból olvasott fel egy mondatot, azt hiszem, van annak a mondatnak folytatása is, legalábbis amit én mondtam, annak biztosan van folytatása, ami úgy szólt, hogy nem igaz az az állítás, hogy az alapítvány fedőszerve lett volna a Nemzetbiztonsági Hivatalnak.

ELNÖK: Nem is állítottunk ilyet.

DR. SZILVÁSY GYÖRGY, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter: Ez egyébként a vizsgálati jelentésben, az interpellációra adott válaszomban is benne van, csak ha már a szándékokat egyformán értelmezni akarjuk, akkor ezt elmondom. Tehát ez a tényleges helyzet, hogy azt gondolom, ma is tartható ez az állításom.

A bosszú ügy, úgy emlékszem, erre a kérdésre adtam választ az előbbiekben, nem szerepel a vizsgálati jelentésben és a vizsgálatnak sem volt tárgya. Hangsúlyozom, most akkor harmadszor, hogy az egyéb úton megszerzett, elsősorban a sajtó útján megszerzett információim mondatják velem azt, hogy ilyen motívum nem játszhatott szerepet, hiszen a VPOP-nak törvényi kötelezettsége kivizsgálni minden olyan ügyet, amelyben azt gondolja, hogy törvénysértés, jogszabálysértés történt, márpedig itt nyilvánvalóan erről van szó. Tehát a vizsgálat ilyen aspektussal nem közelíti az ügyet és nem is foglalkozik vele. Ez persze benne van a vizsgálati jelentésben, hogy mivel foglalkozott.

Megismétlem: a Péter nevű testvérem, ezt szintén az előző kérdésre adott válaszomban már említettem, és a tavasz folyamán valamikor, elnézést kérek, hogy a pontos időpontra nem emlékszem, hogy mikor találkoztam Földesi-Szabó úrral, de elég sok találkozót kellett lefolytatnom abban az időszakban is, úgyhogy a tavaszra emlékszem, de annál többre nem.

A lemondás: szintén a bizottság zárt ülésén és a nyilvánosság előtt is elmondtam, és maga Galambos úr az indokoló levelében is leírta, amikor a felmentését kérte, hogy lemondásához van köze az alapítványi ügyeknek. Egészen pontosan úgy fogalmazott - és én ezt így erősítettem meg a miniszterelnök számára is akkor, amikor javasoltam elfogadni a lemondást -, hogy Galambos úr érdemei az elmúlt évek nemzetbiztonsági hivatali munkájának megerősítésében tetten érhetőek és elismerendőek, de az elmúlt időszakban voltak olyan hiányosságok is, amelyek valóban alapot adnak arra, hogy ő úgy fogalmazzon a lemondó levelében, hogy emiatt is kéri a felmentését. Én két esetet említettem meg: az egyik a Magyar Nemzet újságírójánál járt hivatali munkatársak esete, a másik pedig az "Egymásért, egy-másért alapítvány" ügyeinek kezelése.

Ebben az összefüggésben azt erősítem meg, amit szintén elmondtam, hogy számomra a legvitatottabb kérdés ebben az volt, hogy a hivatal vezetése minden kérdésben szakszerűen járt-e el. A vizsgálati jelentés megállapította, hogy törvénytelenséget nem követett el a hivatal és a hivatal vezetése, de szakszerűtlenségeket igen, az alapítványi vezetőkkel összefüggésben is, és ezek a szakszerűtlenségek, belső szabályozatlanságokból következő szabálytalanságok vezettek végül is oda, hogy Galambos úr utalt is a felmentést kérő levelében erre, én pedig a miniszterelnöknek továbbadott indoklásban azt mondtam, hogy igen, ezek létező problémák, és ezért javaslom a felmentés elfogadását.

Még volt egy kérdése képviselő úrnak, köszönöm, hogy utalt rá, hogy nem válaszoltam, hogy miért mondhatta azt a vizsgálati jelentés, hogy ha volt is befolyásolási kísérlet, az nem járt sikerrel, milyen tényekre alapozza ezt? A befolyásolási kísérletet sem alapozzák meg tények. Feltételezés a vizsgálatot végzők részéről, hogy azzal, hogy az alapítvány bizonyos személyektől, így először Nagy Lajostól, aztán a későbbiek során Galambos Lajostól is kért segítséget, illetve azt követően az én két testvéremet is összefüggésbe hozták az alapítvánnyal, járhatott azzal a kísérő szándékkal, hogy befolyásolni kívánják az alapítvány ügyeinek kezelését. Feltételezés volt, nem tényekre alapult. Feltételes módban is fogalmazott a vizsgálati jelentés emiatt. Tehát egyetlenegy olyan dokumentum sem volt, a vizsgálat ilyet nem tárt fel, ami arra utalt volna, hogy ténylegesen befolyásolni akarta volna az alapítvány vezetése az alapítvány ügyeinek kezelését, intézését.

Feltételezés, de ha valóban ilyen szándékkal közelítettek a megnevezett személyekhez, beleértve az én két testvéremet is, akkor ez eredménytelen volt, hiszen semmilyen befolyásolási kísérlet nem volt a hivatalos és nem hivatalos eljárások során, és ezt minden szervezet megerősítette a későbbiek során is. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük szépen a válaszokat, miniszter úr. Ez a fedővállalkozás, nem fedővállalkozás kérdése, ez a sajtóban vetődik fel. Sem itt a bizottság ülésén, sem a nemzetbiztonsági bizottságnál nem vetődött fel, hogy fedővállalkozás volt-e. Tehát az ebbéli vitát a sajtóval kell megvívni.

A dolognak annyi a jelentősége, hogy ha a fedővállalkozások és a Nemzetbiztonsági Hivatal kapcsolata szabályozott, rendezett, míg ha nem fedővállalkozás, alkalomszerű vagy rendszeres a kapcsolat, akkor már kevésbé szabályozott. Ezek a problematikák vetődtek fel.

Van-e valakinek még kérdése? Mert ha nincs, akkor a végére tudunk érni. Alelnök úr!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Kérdésem nincs, de véleményem nekem is van. Lassan a meghallgatások első szakaszának végére jutottunk. A jövő héten arról konzultálunk, hogy szükséges-e további meghallgatás, illetve további dokumentumok bekérése. Két kérdésre azonban ma már tudunk választ adni.

Korrupció nem volt. Nem arra, hogy volt-e gazdasági bűncselekmény, azt az igazság-szolgáltatás elvégzi. Korrupció nem történt, és a politika semmilyen formában, sem a szolgálatokon, sem annál magasabb szinten nem kívánta befolyásolni és leállítani a nyomozást, és minden igazság-szolgáltatásban érintett szerv, beleértve a VPOP-t is, a mai napig teszi a dolgát. Ez már tiszta, és ebben a miniszter úr mai meghallgatása határozott kapaszkodót adott arra, hogy a bizottságunk eredményes munkát végezhessen. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönjük. A vizsgálóbizottságnak az alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal kapcsolatának nemzetbiztonsági kockázatait kell feltárni, illetve hogy az eljárás során voltak-e korrupciógyanúra utaló jelek. Lehet, hogy a képviselő úr elégedett, ezzel azért szerintem még nem kellően foglalkoztunk, hiszen kiderült, hogy 175 alkalommal történt az a vámkezelés, ami felhalmozódott és annak az áttekintése még lehet, hogy előttünk van. De van még a vizsgálóbizottságnak a parlamenttől kapott ideje, talán február 2-3-áig, úgyhogy ha alelnök úr szeretné befejezni a munkát és el szeretne menni dohányozni, akkor ezt megteheti, mert mindjárt bezárom az ülést, de lehet, hogy még jut feladat a bizottságnak és érdemes lesz ülést tartani. Alelnök úr!

TÓTH KÁROLY (MSZP): Elnök úr, egyrészt nem szeretném befejezni a bizottság munkáját, februárig dolgozunk, mi fogadtuk el a javaslatot, még többek között azt is, hogy januárban is több alkalommal részt veszünk a munkában. Eszem ágában sincs. De a tények attól tények, elnök úr.

A másik részével még elszórakozhatunk egy kicsit, de amíg élek, hálás leszek Wiener úrnak, hogy csak azért itt kell ön mellett ülnöm, akkor is, ha teljesen érdektelen, amit mond, hogy időnként azt tudjam mondani, hogy elnök úrnak megadom a szót. Ezt Wiener úrnak nem bocsátom meg, amíg élek.

ELNÖK: Kérdezem, hogy elengedhetjük-e Szilvásy György miniszter urat, vagy még hallgatjuk az alelnöki csillogást? Miniszter úr, öné a szó, úgy látom, hogy több képviselői kérdés nincsen önhöz.

DR. SZILVÁSY GYÖRGY, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter: Elnök úr, szeretném megerősíteni azt, amit Tóth képviselő úr is mondott, már a vizsgálat akkori megállapításai is azt tartalmazták, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal részéről semmiféle befolyásolási kísérlet nem volt az alapítványt érintő vizsgálatok ügyében. Megjegyzem: egy mondatára utalok vissza, kérem, hogy ne pereljen be feltétlenül azonnal a mondatomért, mert lehet, hogy a sajtó interpretálta önt helytelenül. Valamikor április közepén fogalmazta meg ön azt a gyanút, hogy az alapítvány a Nemzetbiztonsági Hivatal fedőszerve lenne, legalábbis a sajtó erre hivatkozott ebben az esetben. Nyilván a sajtó rosszul interpretálta önt, de azért érdemesnek tartom, hogy nézze meg ön is ezt a sajtótájékoztatóját, az ottani interpretációkat, én is meg fogom tenni természetesen, és ha ebben egyetértünk, hogy fel sem vetődik az alapítvánnyal összefüggésben a fedőszervi összefüggés, akkor azt gondolom, hogy ez már önmagában egy jelentős eredménye az elmúlt hónapok politikai csatározásainak. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük, miniszter úr az értékelését. Nyilván az a vizsgálat, amit önnek kellett végezni, az már megszületett. Van egy feladata a vizsgálóbizottságnak is, ami azért nem helyettesíthető az ön véleményével, úgyhogy ezért még valószínűleg a bizottság is fog jelentést készíteni, mert a parlament erre megkérte, ismerve az ön jelentését is, nyilván az nem volt elegendő, azért volt erre szükség.

Amennyiben elfogytak a kérdések, akkor köszönjük szépen a miniszter úrnak, hogy rendelkezésünkre állt, és a bizottság ülését berekesztem.

(Az ülés végének időpontja: 13 óra 00 perc)

Demeter Ervin (Fidesz)

a vizsgálóbizottság elnöke

Tóth Károly (MSZP)

a vizsgálóbizottság alelnöke

Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva