FVEB-3/2009.
(FVEB-24/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottságának
2009. május 20-án, szerdán, 13 óra 5 perckor
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Elnöki bevezető *
A napirendi javaslat ismertetése, a napirend elfogadása *
Az internet mint eszköz és lehetőség a fogyasztóvédelemben: a fogyasztók tájékoztatásában, a tanácsadásban, valamint a fogyasztói panaszok kezelésében *
Hozzászólások, vélemények, felvetések *
Dr. Horváth Sándor *
Dr. Kathi Attila *
Dr. Süth Miklós *
A bizottság 2009. első félévre vonatkozó munkatervének megvitatása *
Egyebek *
A Fogyasztóvédelmi Tanács fogyasztói jogérvényesítésével foglalkozó munkacsoportjába tag delegálása *
A Fogyasztóvédelmi Tanács fogyasztói jogérvényesítésével foglalkozó munkacsoportjába tag delegálása
Elnököl: Alexa György (MSZP), a bizottság elnöke
Koszorús László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Molnár Béla (KDNP), a bizottság alelnöke
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Legény Zsolt (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Borenszki Ervin (MSZP) Dér Zsuzsannának (MSZP)
Török Zsolt (MSZP) dr. Legény Zsoltnak (MSZP)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Dr. Süth Miklós szakállamtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Horváth Sándor főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Kathi Attila főosztályvezető (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)
Dr. Kovácsy Zsombor elnök (Egészségbiztosítási Felügyelet)
Takács Péter, a hírközlési fogyasztói jogok képviselője (Nemzeti Hírközlési Hatóság)
Dr. Balogh Virág irodavezető (Gazdasági Versenyhivatal)
Taksás Katalin főosztályvezető (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)
Dr. Dietz Gusztávné elnök (Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület)
Siklósi Máté szakmai főtanácsadó (panaszfal.hu)
Bányai Péter Mihály programigazgató (panaszfal.hu)
Dr. Hajnal Zsolt elnök (Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete)
Széchenyi László főtitkár (Társadalmi Unió)
Dr. Trunkó Barnabás főtitkár (Magyar Biztosítók Szövetsége)
Dr. Csiszér Gábor főreferens (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Elek Márton fogalmazó (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Selmeczi Balázs elnök (Fogyasztóvédő és Érdekszövetség Alapítvány)
Kardos Katalin munkatárs (Gazdasági Versenyhivatal)
Györki Gizella munkatárs (Gazdasági Versenyhivatal)
Dr. Horváth Henrik főosztályvezető (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete)
György Tibor titkár (Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara)
Bessenyei Gábor osztályvezető (Magyar Energia Hivatal)
Vámos György főtitkár (Országos Kereskedelmi Szövetség)
Flórián Zsolt elnök (Építkezők Fogyasztóvédelmi Egyesülete)
Széplaki Ferenc elnök (Pest Megyei Fogyasztóvédelmi Közhasznú Egyesület)
Mikó Ferenc László alelnök (Pest Megyei Fogyasztóvédelmi Közhasznú Egyesület)
Dr. Czár Anita jogi tanácsadó (Társadalmi Unió)
Bölcskei Imre elnök (Hírközlési Érdekegyeztető Tanács)
Dr. Kiss Brigitta vezető jogtanácsos (Hírközlési Érdekegyeztető Tanács)
Villám István osztályvezető (Hírközlési Érdekegyeztető Tanács)
Somogyi Dóra jogi tanácsadó (Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület)
Cseh Júlia munkatárs (Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal)
Dr. Szakál László alelnök (Amerikai Kereskedelmi Kamara)
Tardi Edgár szakértő (KDNP)
Földes György (Rádió 17)
Rácz Mónika (Országgyűlés Hivatala)
Dr. Pálfalvy Hilda (Gazdasági Versenyhivatal)
Wenczel Richárd (Fidesz)
Nimila Zsolt gyakornok
Kanyó László (Avantgarde Group)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 5 perc)
Elnöki bevezető
ALEXA GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, meghívott vendégeinket. A bizottsági ülést megnyitom.
A napirendi javaslat ismertetése, a napirend elfogadása
A mai napirendi javaslatunk: 1. Az internet mint eszköz és lehetőség a fogyasztóvédelemben: a fogyasztók tájékoztatásában, a tanácsadásban, valamint a fogyasztói panaszok kezelésében, 2. napirendi pontunk lenne a bizottság 2009. első félévre vonatkozó munkatervének megvitatása, 3. pedig Egyebek, az Egyebeken belül a Fogyasztóvédelmi Tanács fogyasztói jogérvényesítéssel foglalkozó munkacsoportjába delegálnánk egy tagot..
Megállapítom, hogy a bizottság a helyettesítésekkel együtt határozatképes. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy elfogadják-e a beterjesztett napirendi javaslatot. (Szavazás.) Elfogadják. Köszönöm szépen. Egyhangú.
Ismét szeretettel köszöntöm a meghívott vendégeinket. A mai témánkról, amit most hosszú címe miatt még egyszer nem mondok el, meg akik a mai ülésünkre jöttek, felkészültek erre a napirendi pontra, tehát nem is igénylik ezt a szolgáltatást, de engedjék meg, hogy bevezetőül mondjak egy-két mondatot.
Az internet igen örvendetesen halad hódító útján Magyarországon is, itt éppen az előkészítés kapcsán készült anyagokból derül ki, hogy majd' 4 millió ember van Magyarországon, aki több-kevesebb, de legalább havi rendszerességgel használja az internetet. Ez egy borzasztó nagy szám. Nyilvánvalóan tudjuk, hogy a napi aktív felhasználók, az internettel dolgozók köre azért ennél sajnos kisebb.
Azt is szoktuk mondani, hogy azért az elmúlt években vagy akár néhány évvel ezelőtt mindenki még nagyobb fejlődést jósolt és remélt az internethasználatnak. Sajnos nem abban az ütemben terjed az internet használata még mindig, mint ahogy ezt kívánatosnak látnánk. Ugyanakkor ebből a nagy számból következik, hogy sokan vannak, akik beillesztették az életükbe ezt a szolgáltatási lehetőséget, ezt a kommunikációs lehetőséget, és ma már internetes kereskedelemtől kezdve internetes szolgáltatásokig egy csomó mindenről beszélhetünk.
Jogos a kérdés, hogy a fogyasztóvédelem kapcsán, amikor is sokszor elmondtuk már, és általában ebben egyet is szoktunk érteni, hogy a fogyasztók tájékoztatása az egyik legfontosabb eleme a jó fogyasztóvédelemnek, mennyire használjuk az internetet, a különböző hatóságaink, szakmai és civil szervezeteink mennyire élnek az internet nyújtotta technikai lehetőségekkel. Köszönöm előre is azoknak, akik írásos anyagokkal segítették ennek a képnek az összerakását. (Dr. Gógl Árpád megérkezik az ülésre.)
Ha nem nagyképű, azt mondom, hogy egy pici diagnózist szeretnénk ma fölállítani itt a mai ülés keretében: hogy áll az internetes világban a fogyasztóvédelem kérdése, ha vannak problémák abban a tekintetben, hogy mik azok a lépések, amelyek talán hiányoznak ahhoz, hogy még inkább használható legyen fogyasztóvédelmi szempontból az internet, akkor derüljenek ki ezek, uram bocsá', ha van olyan, amiben pedig ennek a bizottságnak van dolga, az se baj, ha az is kiderül.
Igen sokan küldtek anyagokat, és persze több szakmai szervezetet, civil szervezetet és a hatóságokat is megmozgatta ez a kérdés, hiszen szinte mindnyájan tartanak fönn honlapokat, és ha ezek, nem bántva senkit, de eltérő informatikai vagy szolgáltatási színvonalon is vannak, lehet mondani, hogy mindenki használja valamilyen szinten ezt az eszközt. Az írásos anyagok majd megtalálhatók lesznek természetesen a bizottság honlapján.
Azért, hogy haladjuk, azt javaslom, hogy rövid szóbeli kiegészítésekre adjunk lehetőséget azoknak, akik ezt igénylik. Próbálok majd valamifajta önkényes sorrendet e tekintetben kialakítani, amennyiben előreveszem először az állami szféra képviselőit. Jól tudják, nyilvánvalóan egy Szociális és Munkaügyi Minisztérium vagy egy Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nemigen ússza meg, hogy szóbeli kiegészítést tegyen, ugyanakkor a többiek számára ezt egyéni, választható lehetőségnek tartom fönn, különös tekintettel azokra, akik egyébként írásos anyaggal is segítették a munkát.
A szóbeli kiegészítéseknél, mint ahogy említettem, rövid, tartalmas szóbeli kiegészítéseket szeretnénk; a röviden is erős hangsúly van. Ahhoz, hogy itt a bizottság határozatképességét az ülés végéig fönn tudjuk tartani, amikor előfordulhat, hogy majdnem minden tagunk fontos közfeladatok ellátása miatt előbb-utóbb el kell hogy menjen, akkor ebben segítsenek nekem, hogy ez maximálisan sikerüljön.
Természetesen utána a civil szervezeteknek és legvégül a szakmai szervezeteknek adnánk szót, szintén jelentkezéses alapon. Úgy vélem, hogy a képviselői hozzászólásokra is az elhangzott tájékoztatók után érdemes sort keríteni, bár ha képviselőtársaim közben kérdezni akarnak, akkor úgyis megteszik.
Azt javaslom, hogy kezdjük is a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal és utána pedig az NFH-val. Horváth úr?
Hozzászólások, vélemények, felvetések
DR. HORVÁTH SÁNDOR főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait és a meghívottakat.
Az idő rövidségére tekintettel akkor az írásos anyagban foglaltakat, még a hangsúlyosakat sem emelném ki, inkább a kormány internetes kereskedelemmel, internettel kapcsolatos kormányzati álláspontját szeretném ismertetni.
Először is azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a fogyasztóvédelemért felelős tárca, a kormányzat egyetért mind a bizottság, mind Meglena Kuneva fogyasztóvédelmi biztos asszony azon álláspontjával, miszerint tovább kell erősíteni a belső piac iránti bizalmat. Hogy ez a belső piac iránti bizalomerősítés hogy is kapcsolódik a fogyasztóvédelemhez, ez egy nagyon egyszerű dolog, ennek nagyon egyszerű prózai oka van: a fogyasztói kiszolgáltatottság okán. A fogyasztói társadalmak piacát elsősorban ez a fogyasztói kiszolgáltatottság jellemzi, és ez a tény vezetett el ahhoz a felismeréshez, hogy különféle jogi eszközökkel a gyengébb pozícióban lévő egyéni fogyasztót védjük meg a kereskedővel, illetve a szolgáltatást nyújtóval szemben.
Az e területen lévő fogyasztóvédelmi jogi szabályozás célja és feladata az kell hogy legyen, hogy egyensúlyi helyzetet teremtsen a piac két szereplője, a fogyasztó és a vállalkozás között. Ennek érdekében születtek akár az Unióban, akár a tagállamban különböző szabályozások, amelyek védik a fogyasztók jogait.
Azt is el kell mondanunk, hogy az uniós szabályozás az utóbbi évek gyakorlatától eltekintve minimumharmonizációval próbálta a különböző területeken a fogyasztók jogait és érdekeit védeni. A minimumharmonizáció azt jelentette, hogy ettől a tagállamok eltérhettek és el is tértek, emiatt pedig egy rendkívül szerteágazó szabályozási rendszer alakult ki az Unión belül. Ennek kettős hátránya is jelentkezik a mostani Unión belüli piacon. Egyrészt azon vállalkozások költségeit növeli, amelyek ilyen határon átnyúló termékértékesítéssel, illetve szolgáltatásnyújtással szeretnének foglalkozni, másrészt pedig csökkenti a fogyasztók bizalmát az ilyen típusú kereskedéssel kapcsolatban. Az eltérő szabályrendszerek ugyanis eltérő szerződéskötési gyakorlatot és eltérő jogérvényesítési módokat is generálnak, emiatt átláthatatlanná tették az Unión belüli szabályozást mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára. Ennek kiküszöbölése érdekében próbáltak az Unióban különféle jogintézményeket létrehozni, ilyen az Európai Fogyasztói Központok Hálózata, amelynek tagja Magyarország is már 2006-tól, és ilyen a FIN-NET hálózat is, ami konkrétan a pénzügyi jogviták kapcsán próbál segítséget nyújtani a fogyasztóknak, ha valamilyen külföld jelen van a jogvitájukban.
Ebből két tény is származik: egyrészt a vállalkozások nem szívesen fognak bele a plusz költségek birtokában ilyen határon átnyúló kereskedelembe, másrészt, ahogy mondtam, a fogyasztók is bizalmatlanok az ilyen kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatban, hisz kiszolgáltatva érzik magukat az adott szerződésükre épp irányadó teljesen új és ismeretlen jogi környezetben. Emiatt a határon átnyúló kereskedelem értékesítési aránya évek óta érdemben nem növekszik. Ennek kiküszöbölésére határoztak úgy a bizottságokban, illetve a tagállamok, hogy a fogyasztóvédelem területén szükség van egy egységes szabályozásra, mégpedig maximumharmonizációval, hogy ne lehessen a tagállamoknak ettől eltérni és hogy egységes jogi környezet alakuljon ki valamennyi tagállamban az Unión belül.
A kezdeményezés hatásaként 2008 októberében elfogadták a fogyasztói jogok egységes szabályozására irányuló irányelvjavaslatot, amelyről a Bizottság múlt ülésén tárgyalt is, és ennek hatására négy, már meglévő, az internetes kereskedelmet is érintő minimumharmonizációs fogyasztói irányelv átdolgozására tettek javaslatot. Ezen irányelvjavaslat kapcsán a kormányzatunk is támogatta a maximumharmonizációt, hiszen ahogy mondtam, mi is szükségét látjuk annak, hogy egységes jogi környezet jöjjön létre az Unión belül, másrészt viszont ügyelni kell a Magyarországon már elért és viszonylag magas fogyasztóvédelmi szint megtartására, ugyanis sajnos lesznek olyan jogintézmények, amelyek a tervezet mai szövege alapján már jól láthatóan áldozatul fognak esni ennek a szabályozásnak. Ilyen például a kötelező jótállás intézménye, amely egyedül Magyarországon védi a fogyasztókat, és ezen okból kifolyólag nagyon kevés a reális esélye ennek, hogy ez bekerül az új szabályozásba. Mindenesetre a tagállami álláspont kialakítása és annak érvényesítése kapcsán törekedni fogunk az úgynevezett veszteségek minimalizálására.
Összegezve azt szeretném mondani, hogy az internet mellett, mint az anyagban is szerepel, pró és kontra érvek fogalmazódtak meg, rengeteg előnnyel jár, de vannak veszélyek is ebben. Mi mindenképp azt az utat támogatjuk, hogy nem szabad lezárni a fogyasztók elől az internet adta lehetőségeket, viszont egy egységes jogi környezetet kell kialakítani az Unión belül.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm, Horváth úr. Kathi úr szól az NFH-tól?
DR. KATHI ATTILA főosztályvezető (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr, Alelnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok, Résztvevők! A borítékban az NFH írásbeli anyaga nincs benne technikai okok miatt, de itt a bizottsági tagok számára kiosztottuk, és meg is fogjuk utólag küldeni. Gyakorlatilag éppen ez okból foglalnám össze az ezzel kapcsolatos gondolatokat.
Egy hatóság szempontjából az interneten történő kommunikáció részben jogszabályi kötelezettség, részben saját érdek. Jogszabályi kötelezettség abból kiindulva, hogy ma már a különböző jogszabályok kötelezővé teszik a transzparencia biztosítása végett a különböző adatok kötelező közzétételét. Tehát mindenekelőtt amikor egy hatósági honlap elkészítése megkezdődik és létrejön, ezeknek az alapvetéseknek kell megfelelni. Ennek a célja természetesen az, hogy amellett, hogy a hatóság legfontosabb elérhetőségeit, az egyéb típusú kommunikációs lehetőséget, a hatósággal való kapcsolatfelvételre vonatkozó opciókat tartalmazza, átlátható legyen a működése. Ezek részben a szervezeti, részben a gazdálkodási adatokra is vonatkoznak.
A Fogyasztóvédelmi Hatóság szempontjából ehhez képest további kötelezettségeket is megfogalmaznak a jogszabályok. Az elmúlt években nagyon sok vita volt arról, hogy a hatóság a konkrét esetekről és ügyekről, a lefolytatott eljárásokról hogyan, mikor és egyáltalán milyen formában kommunikálhat. (Molnár Béla megérkezik az ülésre.) A fogyasztóvédelmi törvény tavalyi módosítása tette azt lehetővé, a hatóság szempontjából pedig kötelezővé, hogy a hatóság által 2008. szeptember 1-je után indított valamennyi eljárásban hozott jogerős határozatot a hatóság honlapján közzétegye. Ez gyakorlatilag lehetővé teszi azt, hogy mind az állampolgárok egy-egy vállalkozásról, amellyel kapcsolatba kerülnek, tájékozódni tudjanak, másrészről pedig lehetővé teszi azt adott esetben, hogy valamifajta összképet és adott esetben a hatóság jogalkalmazási gyakorlatát is fel lehessen térképezni.
Jelen pillanatban 1500 fölötti határozat az, ami közzétételre került, ez a szám természetesen növekedni fog a hatósági munka eredményeképpen. Éppen ezért, mivel a vonatkozó jogszabály a rendszer kialakítására ugyan adott egy határidőt, tehát 2009. szeptember 1-jétől kell a kereshető rendszert biztosítani, ez már részben megvalósult, hiszen az általános keresőfelületen a hatósági határozatok tartalma megtekinthető, viszont ezeknek az ügyeknek az automatizálása éppen most van folyamatban. Jelen pillanatban egy manuális közzétételről van szó, ami elég komoly humánerőforrás-leterheltséget jelent, hogy ilyen szabatosan fogalmazzak. Ezeknek az ügyeknek az automatizálása, mint minden olyan, ami internetes közzétételt igényel, már most folyamatban van, és ennek a működése még inkább a kereshetőséget, a hatósági ügyek megismerhetőségét teszi szükségessé.
Természetes az, hogy a hatósági honlapstruktúrában a Fogyasztóvédelmi Hatóság is igyekszik minél több olyan információt közölni, amely a mindennapok ügyeiben, a jogvitákban és a tájékozódásban segítséget nyújthatna. Ezzel összefüggésben természetesen beleeshet a hatóság is és minden honlapüzemeltető abba a csapdába, hogy túl sokat akar közölni, és ezáltal - mondjam azt - nem feltétlenül lesz áttekinthető a rendszer. Éppen ezért a fent lévő anyagok újrastrukturálása és az egész honlap áttekinthetőbbé tétele érdekében szintén komoly munka folyik a hatóságon belül.
Ami mindenképpen fontos, hogy többek között olyan információs anyagok on-line közzétételét is megoldotta már a hatóság, amelyeket egyébként hagyományos terjesztési eszközökön keresztül, rendezvényeken, a különböző ügyfélszolgálati helyszíneken terjesztett, ezek letölthetők, kinyomtathatók. Tulajdonképpen a fogyasztók számára adjuk ezt a mankót, hogy a különböző típusú szolgáltatások területén, a mindennapi vásárlások során adott esetben egy hatósági információs anyagra tudjanak hivatkozni. Ez az információközlés mindenképpen szükségessé teszi azt is, hogy világossá tegyük, hogy a fogyasztóvédelem nemcsak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szól, hanem biztosítjuk a honlapon keresztül a különböző társhatóságok, civil szervezetek elérhetőségeit, a békéltetőtestületi adatokat, címeket, tehát gyakorlatilag egy helyre próbáltuk összpontosítani ezeket az elérhetőségi információkat. Természetesen a civil szervezetekhez képest, mellett azokat a fontos fogyasztóvédelmi fórumokat is megjelentetjük az oldalon, ahol az interakció biztosított, ahol tulajdonképpen a fogyasztók adnak egymásnak tanácsot.
Az egész napirendi pont címe az internet mint eszköz és lehetőség a fogyasztóvédelemben. Ebből a szempontból szeretném kiemelni azoknak a fogyasztóvédelmi fórumoknak a jelentőségét, amelyeknek az elindításában a hatóság aktív részvételt vállalt, viszont azt tapasztaljuk ma már, hogy tulajdonképpen részben volt hatósági kollegák részvételével, részben tulajdonképpen kiokosodott állampolgárok segítségével, mondjam azt, magára hagyhatók ezek a fórumok. Tehát ma már olyan felkészült szakembergárda áll ezek mögött a honlapok mögött, hogy ez a fajta interakció, amikor egészen konkrét ügynek az összes részletét interaktív formában meg lehet vitatni, azt gondolom, hogy mindenképpen hasznos és fontos abból a szempontból, hogy közelebb jussunk a gyakorlathoz, mert nem biztos, hogy egy bármilyen alapossággal és részletességgel összeállított hatósági információs anyagból mindenki a saját ügyére vonatkoztatva ki tudja silabizálni, hogy akkor most mi is a teendő. Ennek érdekében, hogy mi is a teendő, a hatósági on-line panaszbejelentés rendszere is átalakulóban van.
Jelen pillanatban kétféle lehetőség áll az állampolgárok rendelkezésére. Az egyik a kormányzati portálon szereplő ügyfélkapun keresztüli panasztétel rendszere. Ez egy kicsit bonyolultnak tűnő rendszer, hiszen egy ügyfélkapus azonosítás szükségeltetik, viszont szükséges ez ahhoz, hogy ténylegesen egy on-line bejelentő azonos ügyféli jogokat kaphasson, mint egy papíralapú potenciális ügyfél, hiszen a hitelt érdemlő beazonosíthatóság abból a szempontból, hogy később az ügyféli jogok gyakorolhatók legyenek, mindenképpen szükséges. Az ügyfélkapus rendszer március óta működik a hatósági honlapon, tehát az ott meghatározott ügykörökben már a papíralap kizárásával lehet panaszügyeket intézni.
Nem zárjuk ki természetesen azokat az ügyfeleket sem, akik adott esetben csak egy e-mailcímmel próbálják a szükséges tudást megszerezni. Ezek a felületek is rendelkezésre állnak. Jelen pillanatban munkamegosztási okokból közvetlenül a területi kirendeltségekhez, illetőleg a regionális felügyelőségekhez vannak irányítva ezek az ügyek, pontosan azért, mert a bejelentéseknek egy jelentős része azért konkrét üzlettel, konkrét szolgáltatóval kapcsolatos panasz; a kivizsgálás és a gyorsabb kivizsgálás érdekében jó az, ha a helyszínen történik mindez.
Befejezésül egy projektről szeretnék beszámolni, ami jelen pillanatban egy benyújtott pályázat, még nem tudjuk, hogy elnyertük-e, de függetlenül attól, hogy elnyerjük-e vagy sem, az abban foglalt gondolatokat mindenképpen megvalósítandónak szánjuk, ez pedig az ügyeknek a hatósággal kapcsolatos on-line kapcsolattartásnak egyfajta automatizálását jelenti. Mivel nagyon sok típusügy van, nagyon sok olyan ügy van, amelyben a kérdések és a problémák nagyon hasonlatosak egymáshoz, ezért az internetes on-line kommunikációnak, ügyfél és hatóság közötti kommunikációnak egy részét egy internetes tudásbázis létrehozásával szeretnénk automatizálni. Ez nem arról szólna, hogy egy normál honlapkeresőn keresztül találja meg a szükséges információt az állampolgár, hanem kifejezetten célzatos kérdésekre válaszolva jut el adott esetben személyes ügyfélkapcsolati munkatárs segítsége nélkül a probléma megoldására, természetesen, amennyiben információkérésre van szükség. Ez a pályázati projekt biztosítaná azt, hogy ténylegesen hatékonyabb legyen e tekintetben a munkamegosztás. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a hatósághoz összességében országos szinten 110-120 ezer közötti az ügyfélkapcsolati megkeresés, tehát önmagában már az ügyfélszolgálati munkatársaknak a személyes, írásbeli megkeresések megválaszolása is megfelelő leterheltséget jelent. Ezért szükség van arra, hogy mivel itt az interakciós lehetőséghez az informatikai alapok megvannak, ezért ehhez strukturáljuk az on-line tanácsadó tevékenységet
Ennek a projektnek még része lesz, gondolván azokra is, akik egyébként adott esetben saját internetellátottsággal nem rendelkeznek, hogy már több nagy bevásárlóközpont jelezte, hogy helyet ad olyan érintőképernyős kis kioszknak a létrehozására, aminek segítségével ott a helyszínen, adott esetben bevásárlóközpontban vagy hipermarketben tudják megtenni az on-line bejelentést, és az közvetlenül ezen a felületen eljut a hatósághoz. Várjuk a pályázat elbírálásának az eredményét. Mindenképpen felgyorsítaná és hatékonyabbá tenné az on-line információkérést és a panaszügyintézést. (Elnök: Ez uniós pályázat?) Ez a pályázat az elektronikus közigazgatás operatív programon belül a közigazgatási szolgáltatók elektronizálása címen került kiírásra.
Ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A körünkben van Süth államtitkár úr is. Érdeklődnék, hogy kíván-e az FVM nevében szólni.
DR. SÜTH MIKLÓS szakállamtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Megpróbálok eleget tenni az elnöki kérésnek, és röviden kívánnék szólni.
Tisztelt Elnök Úr, Alelnök Urak! Tisztelt Bizottsági Tagok, és mindenki, aki megtisztel minket ebben a kérdéskörben a mai napon! Nagyon röviden csak arról szeretnék beszámolni, hogy kettős felhasználását szeretném az internetnek megemlíteni a mai napon. Egyrészt az ügyfelek kapcsolattartásának a megkönnyítéséről, valamint az ügyfelek érdeklődésének a kielégítéséről szeretnék egy blokkban szólni, ezt követően pedig szeretném néhány gondolatban azért kifejezni azt is, hogy miként próbálunk a fogyasztóvédelem egy rendkívül speciális területén, az élelmiszerlánc-biztonság területén eleget tenni azoknak a lehetőségeknek, amelyekkel a fogyasztókat kívánjuk védeni.
Mint az előttem szólók is elmondták, vannak alapvetően jogszabályi kötelezettségeink, amiket meg kell jeleníteni. Azt gondolom, hogy ebben a témakörben fel kell hogy említsem azt az élelmiszerlánc felügyeletéről szóló hatósági törvényünket, amely egyértelműen ma már nem lehetőségként, hanem kötelezettségként biztosítja a hatóság számára, hogy a jogsértők listáját nyilvánosságra kell hozni. Értelem szerint ezzel párhuzamosan olyan közérdekű adatok is megjelennek, amelyek egyrészt fontosak lehetnek a vállalkozói oldal számára, másrészt természetesen akár egy-egy fogyasztó számára is, ha egy saját kontrollt kíván működtetni azon termékek felett, amit megvásárol, így az engedélyezett üzemek listája is természetesen nyilvános, mint ahogy ez az Európai Unió több részén elvárt, és minden ország ezt meg is teszi.
Természetszerűleg a különböző tapasztalatokról is tájékoztatjuk folyamatosan a vásárlókat és a fogyasztókat, így az ügyfeleket érdemben. Minden egyes olyan esetben megpróbálunk plusz információt elhelyezni, amely segítheti azoknak a tájékozódását, felkészültségét és a tudatos fogyasztói lehetőségét, akik ma Magyarországon internetet választanak a tudásuk bővítésére.
Ebből a szempontból a tapasztalatunk azért még természetesen vegyes. Különböző korosztályok azok, akik meglátogatják ezeket a honlapokat. Természetesen főként a fiatalabb korosztály veszi igénybe az ilyen jellegű szolgáltatásainkat, bár természetesen széles körben lehet felhasználni az ügyek bejelentésével kapcsolatban is, hiszen az FVM-hez tartozó módon egyrészt magában az FVM-ben, másrészt a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal mind központi, mind megyei egységeinél önálló honlapok is működnek, és természetesen a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal is ugyanebből a tevékenységből rendkívül széles körűen veszi ki a lehetőségét és feladatait.
Különböző fejlesztések vannak folyamatban. A fejlesztések részében azt is el kell hogy mondjam, hogy azt gondolom, hogy nagyon fontos kezdeményezése a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalnak azon internetes tájékoztatók, internetes játékok megjelenítése, magyarországi lehetőségre való adaptálása, amivel egy sokkal felkészültebb, tudatosabb fogyasztói generációt kívánunk az elkövetkezendő időszakban a magyar piacon megjeleníteni.
Az ügyintézés szempontjából el kell hogy mondjam, hogy természetesen fejlesztések vannak folyamatban az FVM és az FVM felügyelete alatt működő szervezeteknél is, kifejezetten az ügyfélkapun történő ügyintézés területében. Azt remélem, hogy azok a pályázatok, amelyek ebben a fejlesztési folyamatban vannak, továbbra is sikeresek lesznek, mint ahogy az elmúlt időszak is ezt mutatta.
Viszont egy új területről szeretnék az előttem szólókhoz képest említést tenni, az pedig kifejezetten a lehetőségek kihasználása az interneten keresztül, hiszen az internet arra is lehetőség, hogy a fogyasztót közvetlenül szólítsák meg maguk a terméküket értékesíteni kívánó cégek. Értelem szerint erre megpróbált szervezetünk is reagálni az elmúlt időszakok célellenőrzésében is, megpróbáltuk kihasználni, hogy nemcsak a fogyasztók, hanem a hatóság is olvassa ezeket az információkat. Azt kell hogy mondjam, hogy hiába van törvényi lehetőségünk rá, nem tud ma jelen pillanatban, legalábbis az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság élni a lehetőségével, hiszen ott bukik meg a folyamat, amikor egy bankkártyaszámot kell megadni, hiszen vagy a munkatársunk bankszámlaszámát tudnánk megadni, vagy a hivatal bankszámlaszámát. Ettől a pillanattól kezdődően nem jön létre ez a folyamat, aminél a hatósági intézkedést tudnánk kezdeményezni. Volt rá példa, és természetesen az utolsó pillanatban bukott el a dolog, akár még csomagküldő szolgálatnál is elbukott a dolog, hiszen a kollegák nem pénzzel kívánták kiegyenlíteni, hanem kifejezetten egy jegyzőkönyvbe szerették volna rögzíteni ezt a tényt. Értelem szerint nem sikerült megvalósítani. (Elnök: Ez nem volt annyira érdekük.) Ez így van.
Ugyancsak ilyen anomáliát jelez jelen pillanatban, amikor megpróbáljuk egyáltalán az interneten lévő szereplőknek a jogi státuszát utolérni, hiszen azért ez egy rendkívül széles kör, az élelmiszer birtokosa nagyon nehezen állapítható meg, hiszen internetfelület szolgáltatójától a kiszállítást végző cégig nagyon sok szereplős, és értelem szerint, amikor a hatóságunk felszólítja a különböző szereplőket, mindenki a közigazgatási eljárásnak megfelelően önmagáról állította, hogy a mi eljárásunkban nem ügyfél, és ettől a pillanattól kezdődően van a problémánk, hogy akkor ki is az, akivel mi kapcsolatban állunk.
Nagyon szépen köszönöm, talán ennyiben szerettem volna összefoglalni a pozitív és egy kicsit azért a negatív olvasatát is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egy későbbi ülésünkre adott témát nyilvánvalóan, mert azt gondolom, hogy magával az internetes kereskedelemmel nekünk muszáj lenne foglalkozni, az erre vonatkozó szabályozással, ezeknek az árnyoldalaival. Ami nem a mai ülésünk témája persze, de úgy vélem, hogy rövid határidőn belül célszerű napirendre venni.
Köszöntöm dr. Kovácsy Zsombor elnök urat az Egészségbiztosítási Felügyelettől. Gondolom, kíván szólni egy pár szót.
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR elnök (Egészségbiztosítási Felügyelet): Igen, Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az időtakarékosság jegyében eltekintenék a tényleges vizuális prezentációtól. Két anyagot bocsátottunk a bizottság rendelkezésére, ezt a háttéranyagot és a prezentáció anyagát az imént a kollégák segítségével sokszorosítottuk.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet abban a szerencsés helyzetben volt friss intézmény lévén, hogy átugorhatta az internetes kultúra kialakulásának számos stációját. Kicsit nehézséget jelentett az első néhány hónapban, hogy ideiglenes elhelyezési körülményeink, ezzel együtt ideiglenes informatikai rendszerünk, gyakorlatilag egy bérelt informatikai rendszer volt, tehát 2007 végére, 2008 elejére volt lehetőségünk a saját véglegesnek szánt rendszerünket kifejleszteni.
Büszkék vagyunk arra, hogy a megalakulásunk napján, 2007. február 5-én már működött egy ideiglenes honlap, amelyet márciusban váltott fel egy esztétikailag is véglegesnek tekintett változat.
A felügyelet az elejétől fogva, és ez nem kis dolog, az egészségügyi, tudományos és közgondolkodási hátteret ismerve, a közérdekű adatok nyilvánosságának a következetes pártfogója, véghezvivője egy forradalmi adat-nyilvánosságrahozatalnak. Ennek keretében nagyon sok olyan adatot találhatunk meg a honlapunkon, amelyeket korábban senki nem hozott nyilvánosságra, senki nem gyűjtött össze, gondolok itt az indikátorrendszerre. Hónapról hónapra a kórházakban és az egyes járóbeteg-szakrendelőkben megtalálható utánanézhető módon ott lévő várakozási időkre, elemzéseinkre, az összes határozatainkra.
Két problémára hívnám fel a figyelmet, az egyikkel az internetes információáramlás sebessége kapcsán szembesültünk. Sokan közülünk más állami szervektől érkeztünk a felügyelethez, és sokan egyfajta bürokratikus alapállásból azt szokták meg, hogy van idő válaszolni az ügyfélnek, de az interneten egész más az időfaktor, amint jogszabályváltozás van, másnap vannak szerencsére olyan aktív fórumozó orvosok, illetve betegjogi aktivisták, akik felhívják a figyelmünket, ha valamit fennfelejtünk az egy nappal azelőtt még élő, azonban ma már kigyomlált jogszabály alapján valamilyen kérdésre adott válaszunkból.
A másik probléma az volt, hogy nem feltétlenül volt még a jogszerűség szintjén sem konzisztens a különböző szervek honlapjainak az összessége. Tehát volt olyan bírságunk, amelyet azért szabtunk ki, mert a szerencsétlen szolgáltató, egészségügyi szolgáltató egy másik állami szerv honlapjáról tévesen tájékozódott, és nem a hatályos jogszabályok szerint járt el. A közigazgatási eljárás viszonylag egyszerű, ezért nem nagyon enged kivételeket meg méltányossági lehetőségeket, de azért enyhítő körülményként vettük figyelembe, hogy egy állami szerv hivatalos honlapjáról szerezte a téves értesülését.
Látogatottságunk eddig szinte 1 971 000 honlaplátogatás történt a jó két és fél év alatt. Az indikátorrendszer ezt nagyon megdobta, húsz-harmincszorosára növekedett a napi látogatottság, amikor nyilvánosságra hoztuk a rendszert, és hosszú hetekig, hónapokig szinte le sem csengő módon egy magasabb szintre állt be később.
Interaktivitást is szeretnénk egyre inkább belevinni a honlapunkba. Ennek jegyében az idei továbbfejlesztett indikátorrendszerünkben azt tervezzük, heteken belül előállunk ezzel, hogy nemcsak passzív módon kikereshető bizonyos szűrőfeltételek szerint az, hogy a biztosítottat érdeklő kórházak, sőt most már majd szakrendelők is milyen ellátást tudnak nyújtani, hanem összeállíthatja a saját szempontjai szerint a top intézményeket, ha neki az fontos, hogy legyen szülésre felkészítő tanfolyam az intézményben, akkor megnézheti, hogy ilyen szempontból az ő régiójában melyik intézmények kapják a legjobb eredményeket, de ha neki az onkológus team szakmai felkészültsége fontos, akkor e tekintetben tudja a legjobb intézményeket egy rangsorba állítani.
Sajnos nem teljes ez az indikátorrendszerünk, mivel nem kötelező az intézmények számára, csak erősen ajánlott, nekünk kötelező nyilvánosságra hozni, így az az intézmény, amely nem kellő aktivitást vagy esetleg amiatt, hogy sportot űzzön abból, hogy a felügyeletet nem látja el adatokkal, hiányosan vagy egyáltalán nem tölti ki ezt az adatlapot, ezt az elektronikus adatlapot, megfosztja a saját lakosságát attól a lehetőségtől, hogy tájékozódjon az ő intézményében elérhető szolgáltatásmennyiségről és -minőségről.
Az e-mailforgalmunkról annyit, hogy érdekes módon ez egy negatív indikátora volt az ismertségünknek, ugyanis az első időkben elsősorban a nagyvárosi fiatal és középkorú értelmiségi réteg fordult hozzánk, ezért az e-mailes hozzánk fordulások aránya még a 40 százalékot is elérte az első időkben, tehát paradox módon örömtelinek tartom, hogy most ez 15 százalékon stabilizálódott, hiszen most már nagyon sokan kisebb településekről, idősebb generáció telefonon, illetve levélben is fordul hozzánk. Abszolút értékben természetesen növekedett az e-mailes megkeresések száma.
További fejlesztéseinkről még ilyen parainternet jelleggel elmondanám, hogy az idén intranethálózatunk is elérhető a munkatársak számára, kialakítottunk egy munkafolyamat-rendszert, tehát teljesen digitalizált már a hatósági eljárás, nem úgy értem, hogy nulla, nincs bírság, egy, van bírság, hanem nincs papíralapú irományforgalom a felügyeleten belül. Ez nagyon sok időt és pénzt és energiát megtakarít, illetve az indikátorrendszer, várólista-jelentéseket egyre inkább internetes kitöltőfelületeken bocsátjuk rendelkezésükre a szolgáltatóknak, tehát a korábbi e-mailforgalom helyett most már egy on-line rendszerben tudnak az aláírás megfelelőségének igazolásával hozzánk adatokat eljuttatni. Távlati terveink között szerepel, ami most egy kicsit a forrásszűke miatt tolódott, hogy egy olyan adattárházat hozunk létre, amelynek segítségével sokkal jobban strukturált és nagyobb mennyiségű, szélesebb spektrumú adatokat tudunk a fogyasztók, a biztosítottak számára nyilvánosságra hozni, hiszen az egészségügyben egyébként nagy problémát jelent azt, hogy a különböző adatbázisok között eltérések vannak, nincs összhang, különböző dimenziókban mozognak ezek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm, elnök úr. A hírközlési fogyasztói jogok képviselője is körünkben van Takács Péter személyében. Gondolom, kíván szólni.
TAKÁCS PÉTER, a hírközlési fogyasztói jogok képviselője (Nemzeti Hírközlési Hatóság): Igen, megpróbálok, bár elnézést kérek a hangomért, aki tudja vagy ismeri, mert nem ez a gyári hangom, kicsit megfáztam. Már ennek okán is megpróbálok akkor rövid lenni, gyors nem tudok.
Két területen is tud tenni a Nemzeti Hírközlési Hatóság a felvetett témáért, tehát egyszer magáért a platformért, magáért az internet könnyebb és gyorsabb és népszerűbb használhatóságáért, és másrészt a házon belüli használásán keresztül olyan fogyasztói felületet hozunk létre az interneten, mely mind a három, itt a témában felvetett kérdésben már úgy gondolom, élen jár. Tehát egyrészt volt a hatóságnak számtalan olyan tevékenysége, amely az internet elterjedését tette lehetővé, a sávszélesség növelését, a hűségnyilatkozatok kérdéskörében is tettünk lépéseket, tehát mind-mind olyan eszközöket vettünk figyelembe és vettünk számba azokért a lehetőségekért, hogy az internet elterjedése és az internet használhatósága nőjön ma Magyarországon, és ilyen például a garantált sávszélesség érdekében tett lépésünk és a gyorsabb szolgáltatóváltásért tett lépésünk. Ez mind-mind olyan, amitől népszerűsödött az internet és használhatóbbá vált.
Amit a házon belül tudunk tenni, tehát tulajdonképpen a Nemzeti Hírközlési Hatóság honlapján a hétfői naptól lett egy olyan felület, amely mind a három olyan programpontot, amit itt Alexa úrék is a meghívóban kiemeltek, üzemelteti. Tehát a tájékoztatást, a panaszkezelést és a tanácsadást mind-mind már tudjuk az interneten keresztül működtetni. Erről beszélnék röviden egy pár szót.
Tehát a fogyasztói jogok képviseletében a HFJK-nak is van egy külön honlapja az aktuális hírekkel, információkkal és interaktív letölthető anyagokkal áll a fogyasztók szolgálatában mint hírközlési területen. Azt azért érdemes elmondani, hogy ma Magyarországon tízmillió ember használ hírközlési szolgáltatásokat, és húszmillió előfizetés van, tehát tulajdonképpen mindenki. Ennek egy nagy része az internet és ebből is látszik, és hoztam egy statisztikát, mert hogy panaszkezeléssel is foglalkozik a hatóság. Sajnos a legnépszerűbb panaszok az internetes panaszok, a Hírközlési Hatósághoz érkező panaszok 37 százaléka, tehát a legtöbb az internetre vonatkozik, ami azt jelenti, hogy ez a piacon egy nagyon népszerű szolgáltatás, fejlődő szolgáltatás, és nemcsak azt jelenti, hogy ebben van a legtöbb gond, hanem a fogyasztók nagyon igénylik és odafigyelnek rá.
A másik, amit tudunk tenni a hatóság honlapján keresztül a fogyasztókért, az a tájékoztatás, aminek egy zászlóshajója tulajdonképpen a Tantusz alkalmazás, ami egy olyan jól működő alkalmazás, amely 1-2-3 éve működő és fejlesztett alkalmazás, több mint ötmillióan látogatták ma már, és mindig megy és halad az újabb és újabb technológiák irányába. Ma működő összes hírközlési platform összes díjcsomagját, lefedettségét meg lehet ezen találni, és tulajdonképpen saját telefonálási szokásainknak vagy akár internetezési szokásainknak az egyszerű bevitelével megmondja a számunkra, hogy mely szolgáltató mely díjcsomagját választhatjuk. Ez egy nagyon népszerű alkalmazás. Tavaly volt egy nemzetközi konferenciánk, ahol majdnem minden uniós ország képviselője jelezte, hogy valamilyen információt szeretne arról tudni, hogy ezt hogy is tudtuk létrehozni, és adjunk nekik segítséget, hogy náluk is ez létrejöjjön, akár uniós keretek között is. Tehát ez a Tantusz-szolgáltatás, ami népszerű, és a fogyasztók szeretik használni.
A panaszkezelés. Eddig is tettük azt, hogy az internetes, illetve e-mailen érkező panaszokat kezeltük, tulajdonképpen a Ket.-nek, a közigazgatási eljárási törvénynek megfelelően, de ezt továbbfejlesztettük olyan módon, hogy azt mindannyian tudjuk, hogy az államigazgatásban azért egy elég bonyolult rendszeren keresztül iktatni kell ezeket a beadványokat, és egy olyan felületet hoztunk létre, amely, ha a fogyasztó fölmegy a honlapunkra, a panaszát beírva tulajdonképpen már iktatva meg is érkezik a hatósághoz, ez terhet von le a panaszkezelő munkatársak válláról, és rögtön el tud jutni a megoldáshoz. Tehát tulajdonképpen egy olyan elektronikus űrlapot hoztunk létre, ami egyszerűsített, és a fogyasztók számára nagyon könnyen érthető struktúrán keresztül végigvíve tulajdonképpen csak egy checkboxot bepipálva már meg is tudja adni, hogy milyen problémája van. Természetesen regisztráción keresztül, de van egy egyszerűsített űrlap, ami azoknak is ad segítséget, ha esetleg idősek fordulnak hozzánk.
Ezen kívül vannak olyan akcióink, tájékoztató anyagaink, amelyek interaktív módon ettől a struktúrától függetlenül is az internetre kerülnek ki, pályázatok, hatósági határozatok, Eht.-ban lévő törvényi megfogalmazásoknak a fogyasztói nyelvre történő lefordítása, amelyeket mind-mind igénylik a fogyasztók, és ezáltal megpróbálunk a fogyasztói tudatosságért ilyen módon is tenni.
Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen., Takács úr. A Gazdasági Versenyhivatal, Balogh Virág irodavezető asszony. Ugyanakkor engedjék meg, hogy egy ilyen kis kasszát csináljunk. Van-e itt még olyan hatóság, amelyik kívánna szólni? Most csak a hatóságokat kérdezem, állami. (Jelentkezés.) Világos, jó.
Virág, parancsoljon!
DR. BALOGH VIRÁG irodavezető (Gazdasági Versenyhivatal): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt bizottsági Tagok! Kedves egyéb Résztvevők! Mint ahogy azt valószínűleg mindannyian tudják, a Gazdasági Versenyhivatal nem egyedi fogyasztói panaszok elintézésére hivatott állami szerv, ettől függetlenül azonban rengeteg panasz és megkeresés érkezik a fogyasztóktól a Versenyhivatal felé, amelyek elintézésében egyrészt használjuk az internetet, másrészt a verseny és a fogyasztóvédelem szempontjából egyaránt fontos a fogyasztói tájékozottság, a fogyasztói tudatosság, amelynek fejlesztésében, magasabb szintre hozatalában az internet egy fontos eszköz.
Még mielőtt egy-két konkrét példán keresztül megvilágítanám, hogy a Versenyhivatal hogyan kommunikál az interneten keresztül, illetve miként használjuk az internetet a mindennapi munkánkban, szeretném csak azt pár általános gondolattal megvilágítani, hogy mit tapasztalatunk a versenyszférában, tehát a gazdasági életben milyen hatásokkal jár az internet, mire használják a vállalkozások, mire használják a fogyasztók. Úgy gondolom, hogy ezek a tapasztalatok felhasználhatóak a közigazgatás munkája során is.
Mi azt tapasztaljuk, hogy a fogyasztók elsősorban információszerzésre használják az internetet. Az internet egy kiváló terep arra, hogy a fogyasztó olcsón, nagy keresési költség nélkül összehasonlíthassa az általa kiválasztott termékeket, szolgáltatásokat. Azt is fontos azonban megjegyezni, hogy az internetes környezetben úgy látjuk, hogy a fogyasztók megtévesztése és a csalás is mintha egy picit könnyebben sikerülne a vállalkozások oldaláról. Nagyon nehéz visszakeresni azt, hogy melyik vállalkozás áll melyik internetes honlap mögött, mint ahogy azt Süth államtitkár úr is jelezte, és azt is fontos kiemelni, hogy a fogyasztó is sokszor elveszettebbnek érzi magát internetes elektronikus környezetben, hisz nem látja azt a vállalkozást, amellyel konkrétan egy tranzakciót fog kötni.
Még egy fontos dologra hívnám fel a figyelmet, ez pedig az, hogy vannak olyan fogyasztói rétegek, kifejezetten sérülékeny fogyasztói rétegek, tehát idősebbek, beteg emberek, akik lehetséges, hogy pont a digitális szakadék másik oldalán állnak, tehát lehetséges, hogy csak úgy érhetők el ők az internet, illetve az elektronikus környezet fejlesztésével, ha az internetpenetráció növekszik. Tehát jelenleg valószínűleg a mi tapasztalatunk szerint nem érhetőek el fogyasztói rétegek elektronikusan, illetve az internet segítségével.
A konkrét GVH-s tevékenységekről, illetve projektekről ejtenék nagyon röviden pár szót. A GVH-nak is természetesen üzemel egy honlapja, a GVH összes határozata és végzése megtalálható a honlapon kereshető formában. Megtalálhatóak ezen kívül olyan tájékoztató anyagok a honlapunkon, amelyek a fogyasztót segítik abban, hogy milyen jellegű panasz esetén milyen hatósághoz forduljon, csak úgy, mint az NFH honlapján, mi is feltüntetjük a honlapunkon a társhatóságaink elérhetőségeit, és tanácsot is adunk a fogyasztónak, hogy amennyiben ezt vagy azt a piaci jelenséget tapasztalja, minket avagy társhatóságainkat keresse meg.
Megtalálják ezen kívül a fogyasztók a honlapunkon a hozzánk tehető bejelentéses űrlapokat, ezeket is kiegészítve magyarázatokkal, segítve őket abban, hogy pontosan és számunkra is jól kezelhető módon tudják leírni problémájukat.
A panaszkezelésben úgy véljük, hogy az internet egy rendkívül hasznos eszköz számunkra, bár mi is természetesen szembesültünk azzal a jelenséggel, amivel az EBF, hogy az interneten beérkezett panaszoknál hiába próbálná az ember tartani a 30 napos, egyszer meghosszabbítható határidőt, aki e-mailben ír egy hatóságnak, az lehetőség szerint rögtön várja a választ, így tehát ez egészen másfajta hatósági jogalkalmazó munkát kíván, ami nyilván minden hatóságnak egy kihívás.
Úgy látjuk, hogy egyre több e-mail érkezik hozzánk. Az első négy hónap alatt 522 e-mailt kaptak az ügyfélszolgálati munkatársaink, ebből az 522 e-mailből egy jelentős rész, tehát körülbelül a háromnegyedét elintéztek elektronikus módon, tehát vagy úgy, hogy másik hatósághoz irányították a panaszost, vagy úgy, hogy tanácsadással, segítséggel mondjuk bírósági útra segítették őt, egynegyede viszont érdemi elintézést kapott.
Ami még fontos lehet, az eljárási szempontból nem közvetlenül, de közvetetten mégiscsak a fogyasztókat segítendő, az a Horváth Sándor úr által is említett, határon átnyúló kereskedelmi gyakorlatok esetében a GVH tagja a határokon átnyúló kereskedelmi gyakorlatok üldözésére hivatott európai rendszernek, társhatóságainkkal folyamatos kapcsolatban állunk egy internet alapú intranet segítségével. Amennyiben egy magyar fogyasztó egy külföldi cég ellen tenne panaszt, vagy egy külföldi fogyasztó magyar cég ellen tenne panaszt, ily módon biztosított, hogy mindenképpen az ügye megfelelő hatóság elé kerüljön.
Az eljárásainkon kívül, tehát a konkrét hatósági jogalkalmazó munkán kívül nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy az interneten keresztül tájékoztatást adjunk a fogyasztók számára. Ezt nemcsak a saját magunk honlapján keresztül tudjuk megtenni, hanem a Gazdasági Versenyhivatal mellett működő Versenykultúra Központ rendelkezésére álló összegekből is. Több olyan pályázatot támogattunk 2008-ban, amelyek vagy civil szervezetek által fönntartott honlapokat támogattak, vagy például egy olyan program, amiben az NFH is részt vett, egy internetes televíziós tízrészes fogyasztóvédelmi és verseny témákat feldolgozó adás kifejezetten középiskolások számára, illetve a 2008-ban befejeződött a bankváltásról szóló ágazati vizsgálat egyik fontos megállapítása is az volt, hogy a pénzügyi szektorban a hatásos verseny és a magas fogyasztói tudatosság eléréséhez egy alapvető eszköz lenne az, ha a piacon transzparens információkat találnának a fogyasztók, ezt a GVH úgy vélte, hogy legmegfelelőbben egy napra kész összehasonlító weboldal segítségével lehet elérni, ami aztán később a Hpt.-módosítás során jogszabályba is került.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha jól láttam, akkor a PSZÁF-tól Taksás Katalin főosztályvezető asszony, tessék parancsolni!
TAKSÁS KATALIN főosztályvezető (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete): Köszönöm szépen. Csak pár gondolatot szeretnék kiemelni az írásos anyagunkból. Ügyfél-tájékoztatási tevékenységünket jelentős mértékben meghatározza a felügyelet honlapján található PSZÁF a fogyasztókért aloldal. E fogyasztóvédelmi honlap teret ad arra, hogy a piac eseményeire reagálva a fogyasztók széles körét elérve tájékoztató anyagokat jelentessünk meg. Internetes oldalunk 2009 elején megújult, a fogyasztóvédelmi aloldal is jelentősen megváltozott. Célunk az volt, hogy a honlapot átláthatóbbá, termékspecifikusabbá tegyük.
Oldalainkon keresőprogram és oldaltérkép is segíti az eligazodást, valamint vakok és gyengénlátók részére is elérhetők az elhelyezett információk.
Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre több fogyasztó tájékozódik szerződéskötés előtt nemcsak a szolgáltatásról, hanem az őt felkereső ügynökről vagy a választani kívánt pénzügyi szervezetről is. Az interneten közzétett nyilvántartásainkban ellenőrzik, hogy az érintettek tevékenysége valóban engedélyezett vagy bejelentett-e. Tudatosabb fogyasztók figyelemmel kísérik a választott szolgáltatókkal kapcsolatos határozatainkat is.
A felügyelet rendszeresen az aktualitásokhoz igazodva fogyasztóvédelmi tájékoztatási akciókat valósít meg, évente átlagosan négy ilyen akciónk van, ennek keretében egyes szolgáltatási kör, termékfajta általános jellemzőit mutatjuk be. Ekkor jelentős szerepet kap internetes oldalunk is, ahol kiemelt témaként jelenítjük meg az akció anyagát.
Jelentős érdeklődés mutatkozik az úgynevezett termék-összehasonlító táblázataink iránt is. A táblázatok az ismertebb lakossági pénzügyi termékek, szolgáltatások főbb kondícióit állítják egymás mellé azzal a céllal, hogy elősegítsék az ügyfelek választását. A táblázatok köre folyamatosan bővül, jelenleg a banki befektetési biztosítási pénztári szektorok tekintetében közel 30 terméktábla érhető el.
A felügyelet státusztörvényének közelmúltban történt módosítása, amire Virág is utalt az előbb, közzé kell majd tennünk a honlapunkon a pénzügyi intézmények hitel- és lízingtermékeinek összehasonlítását. Ez fontos, nagy munkaigényű feladat számunkra, és jelentős fejlesztést igényel. Meg kell határozni a pénzügyi fő intézmények adatszolgáltatásának tartalmát, és automatizálni kell az információk feldolgozását.
A fogyasztói döntés előkészítéséhez újabb eszközt jelentenek internetes oldalunkon a kalkulátorok. A hitelkalkulátor segítségével forint- és devizahitelek modellezhetők, a különböző paraméterek megadása mellett érzékelhetők a kamat- és árfolyamváltozás hatásai a törlesztőrészletre.
Költségvetés-számító programunk van, ami segít átgondolni a családi költségvetést, nyugdíjszámító program segítségével becslést kaphatunk nyugdíjunk várható mértékéről.
Honlapunkon elektronikus formában közzétesszük az eddig megjelentetett fogyasztóvédelmi kiadványainkat, az évek során elkészült cikkek, publikációk, bírságbevételből készített tanulmányok, oktatási anyagok szintén letölthetők a felügyelet honlapjáról.
A közelmúltban a fogyasztóknak szóló oldalunkon a kiemelt tájékoztatások rovatban egy olyan menüpontot alakítottunk ki, ahová a legkeresettebb, a jelenlegi gazdasági helyzet kapcsán előtérbe került információkat is összegyűjtöttük.
Lehetőség van a kérdések, panaszok, bejelentések internetes csatornán történő benyújtására is a felügyeletre. Ez történhet e-mailen és űrlapon is. 2009-ben eddig több mint 2500 megkeresés érkezett az internetes csatornán keresztül a felügyeletre. Ennek körülbelül 50 százaléka fogyasztói panasz vagy bejelentés volt, a másik fele pedig közvetlenül megválaszolandó, ügyfélszolgálati típusú tájékoztatáskérés.
A felügyeletre érkezett panaszbeadványok mintegy 30 százaléka interneten érkezik, és láthatóan ez az arány gyorsan növekszik. Fogyasztóvédelmi oldalunk ismertsége is emelkedik, 2009-ben eddig mintegy 500 ezer alkalommal látogatták. Tendencia alapján is úgy látjuk, hogy mind a fogyasztói tájékoztatásban, mind a panaszkezelésben egyre jelentősebb szerepet tölt be az internet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Jól gondolom, hogy az állami, hatósági részt lezárhatjuk? (Nincs jelentkező.) Más jelentkező nem volt. Akkor, mint mondtam, a civilekkel folytatnánk. Elnézést, kicsit önkényesen fogom csinálni, ahogy nekem itt a listán van. Közben annyit szeretnék mondani a civileknek, de a szólni készülő szakmai szervezeteknek is, hogy tudom, hogy alapvetően a saját ilyen típusú tevékenységük bemutatására készültek, de ha egy pár mondattal utalnak arra, hogy akár az elhangzott hatósági észrevételek kapcsán a különböző hatóságok, az állami szféra ilyen típusú internetes fogyasztóvédelmi tevékenységükről mi a véleményük, annak a magam részéről örülnék.
Szerintem kezdjük azért az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülettel mint egyik legnagyobb, legpatinásabb szervezetünkkel. Dietz Gusztávné elnök asszonyt köszöntöm. A szabad székekre azok a civilek, akik szólni kívánnak, nyugodtan üljenek előre addig, ezt javaslom.
Tessék parancsolni, elnök asszony!
DR. DIETZ GUSZTÁVNÉ elnök (Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület): Nagyon rövid leszek, mert azt gondolom, hogy nagyon széles spektrumát kaptuk annak, hogy mit lehet az interneten elérni. Nagyon sok mindent el lehet érni, ami azt jelenti ebben a pillanatban, hogy akkor nézzük meg a fogadóoldalt, a civil oldalt, hogy ezzel az internetes anyaggal milyen módon tud megbirkózni és tudja-e használni. Úgy gondolom, hogy különböző rétegei vannak a fogyasztói köröknek, akik ezt használni tudják. Vannak egészen jól felkészült emberek, akik főleg a fiatalokból kerülnek ki, bár őket is valamilyen módon irányítani kell arrafelé, hogy inkább keressenek, mint ítéletet alkossanak, de vannak olyan rétegek, akik kevésbé. Ha megnézzük a különböző rétegeket, szeretjük azt mondani, hogy ezek a hátrányos helyzetű rétegek, az idősebbek, vagy a nem felkészültek. Nekik mindenképpen segítség kell ahhoz, hogy ebben eligazodjanak.
Azt gondolom, hogy a civil szervezeteknek túl azon, hogy a saját honlapjaikat működtetik, és nem akarok most arról beszélni, hogy mi mindent csináltunk, abban is szerepük van, hogy össze tudják fogni azokat a klubokat, azokat a mozgalmakat, amelyek segítenek az idősebb generációknak is a különböző keresésekben. Ez az egyik dolog.
A másik dolog, hogy miközben azt mondom, hogy tényleg nagyon sokat el lehet érni, és a szakma hogy úgy mondjam sokat profitál az internetből, ugyanakkor azt mondom, hogy az élőszónak még mindig nagyon nagy az ereje. Tehát az a dolog, hogy mi az internetre felteszünk információkat, azok elérhetők, elolvashatók és kezelhetők, ez önmagában sokszor nem oldja meg azokat a problémákat, amik a fogyasztóvédelemben jelentkeznek, és ezért az internetet valamilyen formában a mi gondolkodásunk szerint össze kell kapcsolni azzal, hogy közelebb kerüljön az élőszóhoz, és személyessé tegye azokat a panaszokat vagy személyessé tegye azokat a kérdéseket, amikre válaszolni kell. Ezért a saját anyagunkból csak azt szeretnénk kiemelni, hogy a TÁMOP-pályázat segítségével pontosan errefelé próbálunk elindulni, hogy legyen egy olyan lehetősége az internetnek, hogy közelebb kerüljenek vele azok az emberek, akik hozzáfordulnak vagy azok a fogyasztók, akik hozzáfordulnak, és egyelőre azt tervezzük, hogy havonta egyszer legalább egy-egy szakértőnk közreműködésével közvetlenül beszélgetéseket folytatunk pont ennek a technikának a segítségével.
A másik dolog, ami az elhangzottak alapján is megerősödött bennem, hogy az előterjesztésünkben azt mondtuk, hogy tematikusan is meg kellene nézni az internetnek tulajdonképpen a tevékenységét, túl azon, hogy tájékoztatást ad, információt ad, hasonlók, de hogy mennyire segíti azt, hogy tudatos fogyasztóvá váljon a fogyasztó, ahhoz azzal is foglalkozni kellene, hogy milyen ismérvei vannak a tudatos fogyasztóvá válásnak. Használjuk ezt a fogalmat, meg szeretjük ezeket a jelzőket alkalmazni, de addig, hogy valaha is végiggondoltuk volna, hogy ez mit jelent ismeretanyagban, mit jelent mentalitásban, mit jelent beidegződésben, mit jelent választásban, satöbbi, satöbbi, nem akarok ismételni, ezért tettük a végére azt, hogy akkor végig kellene gondolni bizonyos dolgokat, hogy ezek hogy tükröződnek le és az internet ebben a környezetben hogy erre alkalmas legyen, mit tud segíteni.
Tulajdonképpen ezekre a gondolatokra vagy arra, hogy ezzel is foglalkozni kell, minket megmondom őszintén, egy nagy kampány, egy határokon átnyúló kampány kényszerített rá vagy figyelmeztetett arra, világosított fel, ami arról szól gyakorlatilag, hogy az Európai Unió segítségével - a fogyasztók segítségére mindenki ismeri ezt a kampányt. A Mézga család volt a kampányban, sajnos, azt kell mondanom, sajnos a kampány hordozója, aminek az az átka, hogy abban a pillanatban, amikor letelt az idő az ő bérletükre, azonnal meg kellett szüntetni a kampány tartalmát. Ezen akkor nem gondolkodott senki. Nem mi döntöttük el, hogy a Mézga család legyen, ezt hozzá kell tegyem.
De arra mindenképpen segített, hogy egy kicsit a fogyasztó másképp kezeli, vagy másképp gondolkodik azokról az információkról, amit mi adunk, és ezért végig kellene gondolni azt, hogy hogyan épül be a személyiségébe vagy a kezelési rendszerébe vagy a tudatos fogyasztóvá válásába ezek a dolgok. Ez az egyik dolog. Ennek az az oka, hogy mi úgy gondoljuk, hogy a problémákat megelőzni kell és nem kezelni. Ha innen indulok ki, akkor a megelőzés oldaláról kell ezt az egész dolgot valamilyen formában kezelni, vagy megoldani, és csak egy nagyon kis részét kezelni.
A következő, és már csak ezt szeretném elmondani, a gondolatom, hogy az egész országban a különböző pályázati pénzek révén és nagyon-nagyon sok pályázatot írnak ki, megszaporodott ezeknek a típusú eléréseknek vagy ezeknek a típusú feldolgozásoknak a száma. Anélkül, hogy ezt valaki valamilyen formában koordinálná, összefogná, megoldaná. Nem is hiszem, hogy külső szervezet kell, amely ezt valamilyen módon akadályozza. De azért azt gondolom, hogy gondot kellene fordítani, hogy a szakmai szervezetek, vagy ha úgy tetszik, a hatóságok meg a civil szervezeteknek a hasonló oldalai vagy hasonló megoldásaiban legyen egyfajta együttműködés, szakmai összefogás egy olyanféle segítség, ami egy kicsit összehangolja az igényeket is, a megjelent anyagokat is, néha ezeknek a valóságtartalmát, a hitelességét is, és azt is, hogy hogy férnek hozzá a fogyasztók egymás után.
Csak ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök asszony. Nagyon rövid idő alatt népszerűvé vált a panaszfal.hu, Bányai Péter programigazgató és Siklósi Máté szakmai főtanácsadó az érintett oldal kapcsán megjelent vendégünk. Siklósi úr szól. Parancsoljon!
SIKLÓSI MÁTÉ szakmai főtanácsadó (panaszfal.hu): Köszönöm szépen a szót. Mivel felhívást kaptunk egy kis reakcióra is, én ezzel az oldallal kezdeném elsősorban. Az előbb hallhattuk az OFE képviseletében azt, hogy mennyire a probléma megelőzése és mennyire a kezelés a feladat. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy már rövid távon a probléma megelőzése kell hogy legyen a feladat. Mivel azonban ezzel párhuzamosan úgy gondolom, hogy a tökéletesen tudatos fogyasztó ugyanúgy utópia, mint sok más, mert azt gondolom, hogy teljes mélységében mobiltelefonos szerződésekhez, falfúrógépekhez, cipőkhöz, szőnyegekhez és házépítéshez nem lehet abban a mélységben érteni, ahogyan ahhoz igazából kellene. A célunk nyilvánvalóan az, hogy egy általános átláthatóságot, általános tudást nyújtsunk, és az élet minél több területén a gazdasági élet és a fogyasztás minél több területén mutassunk példákat arra, hogy mik azok a buktatók, amelyeken keresztül a fogyasztónak problémái akadhatnak.
A panaszfal, nem kérdés, elsősorban és nyilvánosan, amely nem a megelőzést, hanem elsősorban a panaszok kezelését és megoldását tűzte ki célul. 2003-ban vagy korábban a hatóság, Kathi Attila részéről hallottuk, hatósági körben foglalkoztunk először azzal a kérdéssel, hogy egy olyan fórumot kell létrehozni, ahol a fogyasztó kérdésére abban a pillanatban vagy nagyon-nagyon rövid időn belül tud valaki választ adni. Ez konkrétan majdnem hogy egy rendőrségi helyszínelés, hiszen arról van szó, hogy valaki bent van a boltban vagy hazament a boltból, észrevett egy hibát valamelyik termék kapcsán, vagy interneten körülnézett, többfajta terméket összehasonlított, legyen szó mondjuk hírközlési termékekről, banki termékekről, és valamilyen kérdése merült föl, akkor arra még olyan határidőn belül kaphasson választ, amilyen határidőn belül ez még megoldást fog jelenteni az ő esetleges problémájára. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy konkrétan a panaszfalon egy-két órán belül, ha valaki nem éjszaka tette föl a kérdését, hanem reggel 6-tól mondjuk hajnali 1-ig, akkor megoldást, ötletet, javaslatot kapott a problémájára.
Nyilvánvaló, hogy a hatósági együttműködés, amit az imént szintén hallhattunk csak utoljára, de előtte a hatóságok részéről is, nagyon-nagyon fontos. A legfrissebb kutatási jogalkalmazási és egyéb kérdéskörökben a hatóságok vannak napra kész tudás birtokában, amiket a civil szervezetek részben birtokolhatnak, teljes egészében nyilvánvalóan nem láthatnak át. Ezért úgy gondolom, hogy meglévő kapcsolatok, hatóságoktól érkező tanácsadó szerepe erősíthet egy olyan tanácsadó fórumot, mint amilyen a panaszfal, vagy részben mint ami ennek a panaszfalnak lennie kell.
Nagyon-nagyon fontosak talán egy kicsit a mértékek. Egy mondat erejéig hallhattunk nagyon sok ügyfélkezelési adatot. A panaszfalnak egy és háromnegyed év alatt 6 millió oldalletöltése volt, és regisztrált tagok és a nem regisztrált tagok közti különbség egy érdekes kérdés. Konkrét panaszt lehet, hogy kevesebben tettek föl, ez párezres szám, az egy és háromnegyed év alatt, ugyanakkor látható a statisztikákból és a rendszerünkből az, hogy körülbelül tízszer annyian olvassák azokat a feltett kérdéseket és válaszokat, mint amennyien maguk kérdést, illetőleg választ tesznek föl, vagyis bizonyos szintű adatbázisról beszélhetünk, hiszen ha beírom, hogy mobiltelefon, ha beírom azt, hogy tartóskenyér, akkor erre meg fogom találni az interneten kiadott találatok alapján a megfelelő problémákat, amelyekkel a fogyasztók szembesültek és természetesen a megfelelő válaszokat is.
Egy dologra térnék ki, ami nagyon gyakran előjön. Úgy gondolom, nem tudom eldönteni, hogy a sajtó pozitív vagy negatív, hogy ennyire foglalkozik vele, ez a feketelista kérdése. Bár többször is volt rá felkérésünk, többször volt rá felhívás, hogy miért nem hozunk össze többet, bővebbet, nagyobbat. Én szakmailag úgy gondoltam, hogy csakis a webshopokkal kapcsolatos feketelista lehet az, ami igazán objektív lehet a mi nézőpontunkból. Ebben az esetben a panasznak utána tudunk járni, a rendelést a fogyasztó igazolni tudja, a honlapon található jogszabályi elvárásoknak való megfelelés ellenőrizhető, a honlap maga menthető, tehát ebben az esetben tudunk javaslatot tenni, más esetekben úgy gondolom, amikor cipővásárlásról vagy akár mosógépvásárlásról van szó, ez nem lenne korrekt a kereskedőkkel szemben.
Még talán egy nagyon fontos kérdés, ami úgy gondolom, hogy a panaszfal kapcsán felmerülhet, ez a személyazonossági feltételek, a személy azonosítása. Mi szándékosan úgy kezdtük, hogy ne legyen magas ennek a szintje, tehát semmiképpen nem hasonlítható egy az ügyfélkapu rendszeréhez. Itt kifejezetten arról van szó, hogy megelőzzük azt a félelmet, amit a fogyasztó érez, mert naponta tapasztaljuk, hogy ilyen létezik, bármennyire is furcsa, hogy ő, ha itt azonosítja magát, nem is okvetlenül Budapesten merülhet fel ez a probléma, úgy gondolom, hanem elsősorban kisebb településeken, akkor az ő kapcsolatai helyben romolhatnak, tehát nem lesz arra mondjuk lehetősége, hogy emberi körülmények között vásároljon be a sarki ABC-ben, ha azt mondja, hogy ott nem szokták rendesen becsomagolni mondjuk a húskészítményeket. Éppen ezért mondom itt alacsony személyazonossági feltételek vannak, ez azonban sajnos teret ad annak, hogy nagy valószínűség szerint cégek saját konkurenciájuk lejáratására is felhasználják a panaszfalat. Nyilvánvalóan IP-címek és egyebek azonosítása valószínűség alapján el lehet járni ez ellen és meg lehet próbálni küzdeni ez ellen, ugyanakkor egy ilyen kritika jogos lehet, úgy gondolom, a panaszfal irányába.
Zárásképpen pedig a GVH részéről, Balogh Virág részéről elhangzottakat támasztanám alá annyiban, hogy az internetnek és a tudatos fogyasztóknak talán a legerősebb kapcsolata tényleg az, hogy az interneten meglévő termékek, szolgáltatások közül választó fogyasztó lehet a legtudatosabb fogyasztó. Ezt a tudatossági szintet az üzletekben vásárló fogyasztó soha nem fogja tudni megszerezni, hiszen az interneten párhuzamosan tájékozódhat az összes termékről, és ugyanakkor az interneten tájékozódhat azoknak a kritikájáról, az azzal kapcsolatos panaszokról, tudnivalókról, jogszabályokról. Ez úgy gondolom, ha a boltokban körbejárok, nem áll lehetőség.
Köszönöm szépen.
BÁNYAI PÉTER MIHÁLY programigazgató (panaszfal.hu): Elnézést kérek, hogy ketten jöttünk, de nem tudtuk összehangolni a mondanivalót, tekintettel, hogy tegnap este kaptuk meg a meghívót, tehát nem tudtunk arról, hogy itt kell lenni. Ez nem a feladó hibája, hanem a mi szervezőnk hibája, az internet átok meg áldás egyben. Szervert váltottunk, és azóta hol működik, hol nem.
Amiért én gondoltam, hogy Máté után szót kérek... (Elnök: Javasolnám a panaszfalon szerepeltetni ezt a szolgáltatót.) Fönt lesz, természetesen, mindent föl szoktunk tenni.
Amiért Máté után szót kértem, az az, hogy régi elképzelésünk, ami most tulajdonképpen el is hangzott, hogy a hatóságokkal valamiféle együttműködést szeretnénk kialakítani. Pontosan azon az alapon, hogy náluk a tudás, a legfrissebb ismeret, mi meg elég népszerűek vagyunk, és ezt a kettőt lehetne ötvözni. Egyik-másik hatóságot meg is kerestem már, folynak ez ügyben a biztató vagy kevésbé biztató tárgyalások, de úgy gondolom, hogy a mi 6 milliós látogatottságunk, és ha ott megtalálja az illető valakinek a honlapját és rá tud arra klikkelni, akkor az nem rontja a fogyasztók tájékoztatását, sőt javítja. Mindamellett vannak olyan programjaink is, amit szerettünk volna már megvalósítani, de nem tudtuk, reméljük, az idei pályázati évben ez sikerül, mégpedig az, hogy a panaszfalon jelenjen meg egyszerre a fogyasztónak a tájékoztatása és jelenjen meg egy másik részben a csak szakmai rész, ahova csak a szakma mehet be. Tehát nem fogyasztói panaszokat beszélünk meg, hanem egymás közötti ügyeket, ami a civil szervezetek vagy a hatóságok közötti ügyek. Ezen kívül ez megint csak elég távolinak tűnő kérdés, nagyon jó lenne megvalósítani azt a fajta 24 órás szolgálatot, amit jelen pillanatban nem tudunk, ezt egy kicsit lehetne szélesíteni azzal a tudással, hogy mondjuk lehet is látni azt, aki a választ adja. Erre megvan a felajánlás, hogy telepítenek egy ilyen rendszert támogatásként a panaszfalra, ám nincs meg hozzá az a háttér, amivel be tudnánk ültetni három egyforma tudású embert, aki tudja ezeket a készülékeket kezelni is meg tud rá válaszolni is.
Köszönöm. Ha javaslom, ha lehet, a tisztelt hivatalok fogadják el az ajánlatunkat vagy beszéljünk róla, és próbáljuk meg a fogyasztók érdekében egy kicsit élénkebben együttműködni. Köszönöm.
ELNÖK: Én is köszönöm. Hajnal Zsolt elnök úr, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete.
DR. HAJNAL ZSOLT elnök (Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mindenekelőtt természetesen a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete is rendelkezik honlappal, és meglehetősen kiterjedt és széles körűen használja az internetet mind a tájékoztatás, mind a tanácsadás, valamint az oktatási tevékenységének a végzése körében. Úgy gondolom, hogy a hozzánk forduló és a mi internetes felületünket vagy jelenlétünket elérő fogyasztókat alapvetően két csoportba sorolhatnánk. Az egyik fajta fogyasztói csoport az, aki vagy munkahelyén vagy életvitelszerűen, vagy hobbiszinten, de foglalkozik az internettel, azon vásárol, az azon lévő információkat, legyen az bármilyen termékkörrel kapcsolatban, folyamatosan ellenőrzi a vásárlásait megelőzően, avagy az internetes vásárlásokon keresztül, ahogyan azt itt Siklósi Máté kollegám is említette, folyamatosan teszteli az adott termékeket, gyűjti a kritikákat és ismereteket róla. Tehát egy meglehetősen tudatos, magabiztos fogyasztói csoporttal állunk szembe, akinek különösebben nem kell eljuttatni az információkat, mert megtalálja vagy a honlapunkat vagy bármilyen más közösségi portálokat, ha valamire szüksége van.
Van az a fajta fogyasztói csoport, akit lényegében el kell juttatni a honlapunkra, akikhez el kell juttatni azokat az információkat, amely a vásárlásait, a mindennapi életét, a fogyasztói társadalomban való létét megkönnyíti. Az ő szemszögükből nézve egy ideális honlap vagy egy ideális információs tartalom azon túl, hogy a folyó szöveget mint általános tájékoztatási kötelezettségnek eleget téve megjelenítjük, már onnantól kezdve kezdődik, hogy megpróbálunk tematikusan mindennapi problémákra fókuszálva megoldásokat, megoldási javaslatokat, akár praktikus tanácsokat vagy kérdőívek segítségével chatlisták segítségével neki egy olyan mankót adni, amellyel ő magabiztosan tudja intézni akár a pénzügyeit, akár az internetes vásárlását, akár legyen az bármilyen termékkör, amelyet éppen megvásárolni kíván vagy szolgáltatás, amelyet igénybe szeretne venni.
Úgy gondolom, hogy az internet rendkívül sok lehetőséget rejt magában, folyamatosan, dinamikusan fejlődő intézményről van szó, amely folyamatosak reflektál a jogszabályi változásokra, és lényegében mi is a jogszabályok módosításával egy kicsit utána kullogunk. Nem véletlen akkor, amikor az elektronikus kereskedelemről szóló jogi szabályozás az Európai Unióban megszületett, és ennek megfelelően minden egyes tagállam az implementációja során megalkotta a megfelelő jogforrási szinten a szabályozást, senki nem gondolt még akkor arra például, hogy az internetes árveréseknek ilyen jelentősége lesz, és hogy a szolgáltatások piacán ilyen térnyeréssel kell számolni. Jelen pillanatban ott állunk, hogy tanácstalanul fogadják a helyzetet az Európai Unióban is, ugyanis a kérdés nem egyszerű, hanem meglehetősen bonyolult, és jelen pillanatban az ilyen on-line árverésekre sincs egyértelmű szabályozás, hogy itt most egyáltalán egy fogyasztói szerződés létrejön-e egy, a maga személyében beazonosíthatatlan emberek között. Tehát egy megfelelő reagálási szükségletet vagy egy kényszert hordoz mindig magában ez a folyamatosan és dinamikusan fejlődő internet.
A tájékoztatással kapcsolatban szervezetünk vallja és meggyőződése az, hogy folyamatosan kutatnunk kell az ebben rejlő alternatív tájékoztatási lehetőségeket. Tíz évvel ezelőttig maga az internetes honlap adott esetben egy internetes on-line panaszfórum vagy egy ügyfélszolgálat is alternatívnak minősült volna. Úgy gondolom, hogy ez mára egy alapvető funkció, amit el kell látnia egy ilyen honlapnak, különösen, amikor fogyasztói információkat szolgált és tanácsokat ad. Ami a jelen esetben alternatív útvonal lehet, meg kell szólítanunk azokat a rétegeket, amelyek már készség szinten is akár fejlettebb szinten foglalkoznak az internettel, ezek a fiatalok, fiatalabb rétegek. A véleményem az, hogy érdekessé kell tenni azokat az információkat, amelyekre adott esetben szükségük lehet, vagy az információhoz való jutást. Több ötletességet, több ötletet, több interaktivitást kell ezekbe a fórumokba vinni. Személyesíteni kell az információkat akár oly módon, hogy egy meghatározott vásárlási szituációt szimulálva belehelyezkedhet a résztvevő, a látogató egy szubjektív helyzetbe, és ott döntési választások közül éppen eljuthat a neki megfelelő vagy éppen a megfelelő jogszabályhoz, a megfelelő megoldáshoz, legyen ez akár egy pénzügyi termék kiválasztása során, legyen ez akár egy általános minőségi reklamáció.
Úgy gondolom, hogy a közösségi terek, az internetes közösségi tereknek a jelentőségét nem szabad lebecsülnünk. Hallhattunk itt óriási számokat a panaszfal működéséről. Ez valóban egy olyan interaktív, gyors információáramlást tesz lehetővé, amelyre úgy gondolom, hogy egyetlen egy más tájékoztatási forma sem lehet képes. Ebben az esetben megsokszorozódik az adott fórumba bejelentkezők számával az információnyújtási lehetőség, és természetesen visszamenőleg is nagyon sok minden kereshetővé válik egy adott termékkel, szolgáltatással kapcsolatban.
Megfontolandónak tartanám azt, hogy szó esett itt már a határozatok, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság határozatainak a közzétételéről, hogy esetleg a békéltetőtestületi határozatok egységes közzétételére is lehetőség szerint egy egységes honlapot lehetne szentelni, akár oly módon, mint ahogy például egy menetrendet lehet keresni, minden egyes menetrend egy oldalon megtalálható, ami aztán elnavigál a megfelelő részre. Ugyanígy, ugyanezen tárgykörben lehetne a békéltetőtestületi határozatoknak is egy egységes keresési felülete, amely aztán a megfelelő oldalakra vagy akár magához a határozathoz vezetne.
Köszönöm szépen. Röviden ennyit szerettem volna mondani.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. A Társadalmi Unió nevében Széchenyi László főtitkár készül szólni. A civilektől kérdezem, hogy van-e még civil szervezet, aki valamilyen rövid kiegészítéssel készült. (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor Lacival lezárjuk a civil sort, az ő rövid hozzászólásával.
SZÉCHENYI LÁSZLÓ főtitkár (Társadalmi Unió): Köszönöm szépen a szót. Mindenkit üdvözlök. Nem kívánnám tulajdonképpen az internet fontosságát külön jobban ecsetelni, mindnyájan tudjuk, a mai világban milyen fontos, milyen gyors információáramlást lehet azzal létrehozni. A Társadalmi Uniónak is megvoltak a korlátai, mindnyájan tudjuk, hogy a Kontroll újságban egy csomó információt tudtunk szolgáltatni, de időközben annak a fontosságára derült fény, hogy kevés az újság laptartalma, legalábbis a tartalom szempontjából nem tudunk minden információt továbbadni, ezért úgy döntöttünk, hogy múlt hónap közepétől egy saját honlapunk is van, ami tartalmazza a Kontroll újság teljes tartalmát, valamint itt szóba került már olyan is, hogy hatóságokkal való közös együttműködés. Büszkén mondjuk azt, hogy itt három hatósággal is van közös együttműködésünk, és a honlapunkon a hatósági határozatok természetesen már olvashatók, ha bármelyikük ráklikkel a honlapunkra, valamint tévé- és rádióadásunk van kéthetente, fél-fél óra, ezeknek az adása is rajta van a honlapunkon, mozgóképpel is lehet látni. Tehát tulajdonképpen a társadalmi szervezeteknek a legnagyobb fontossága, az információáramlás pró, kontra, oda-vissza alapon, ezt mi megpróbáljuk csinálni, és remélem, hogy sikeres is lesz. Vannak példáink, itt szóba került a panaszfal is, az is egy sikeres, reméljük, hogy mi is annyira sikeresek tudunk lenni. Ennek dacára két hét alatt már ötven jelentkező volt, és büszkén merem mondani, hogy két külföldi is már bejelentkezett, hogy sikeres a honlapunk.
Ennyit talán elöljáróban, ha bemutatjuk a saját honlapunkat, nagyon-nagyon fontos, és tényleg itt szóba kerültek a hatóságoknak a törvényjavaslatai, határozatai, mindenkit meg fogunk keresni természetesen, és azonnal fölkerül a honlapra.
Köszönjük szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Szakmai szervezeti vendégeinket kérdezem, hogy kívánnak-e a témához kiegészítőleg szólni, mert azért például kaptunk tőlük írásos anyagokat. Nem erőltetem, kérdezem. (Jelzésre:) Parancsoljon, Trunkó úr, a MABISZ főtitkára! Igen jó írásos anyaggal segítették a bizottság munkáját, ha megengedi, hogy ezt mondjam.
DR. TRUNKÓ BARNABÁS főtitkár (Magyar Biztosítók Szövetsége): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mi nagyon nagy örömmel hallgattuk, hogy az állami szervek és hatóságok munkáját mennyire megkönnyítette az internet. A piaci szféra számára pedig ma már nélkülözhetetlen ez az eszköz.
Mikor nálunk kezdett elterjedni az internet, ami hosszú távra a jóslatokat készítő, prognózist gyártóink azt mondták, hogy ez a módszer remekül alkalmazható majd a biztosítás intézményének és a biztosítási termékeknek a reklámozására. A legmerészebb jóslat sem ment el odáig, hogy a reklámozáson túl valamilyen jövőt jósolt volna ennek az eszköznek. Úgy is kezdtük el használni, reklámozásra, de természetesen, ha reklámozás van, az már fölveti a tájékoztatás igényét, a tájékoztatás igénye kapcsán hamarosan kiderült, hogy az interneten nyújtható tájékoztatás mind mélységében, mind terjedelmében gyakorlatilag korlátlan, és hamarosan eljutottunk odáig, ameddig a magamfajta konzervatív jogászember soha nem gondolt, hogy gyakorlatilag a biztosítási szerződések létrehozásában, megkötésében és az ehhez kapcsolódó jogok alakításában is szerepet kaphat az internet, sőt azt tudni kell, hogy ma már a létrejövő biztosítási szerződések zöme vagy az interneten vagy az internet támogatásával, közreműködésével jön létre. Versenytényező lett az internethasználat, a biztosítók versenyeznek egymással azon a területen is, hogy ki tud olyan internetes szolgáltatást nyújtani, amely az ügyfelek számára elfogadható, sőt összehasonlíthatatlan, jobb, mint a versenytársé.
Annyira beleivódott ez a szakmai köztudatba már, hogy a tisztelt Ház előtt T/9257. szám alatt lévő, kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényjavaslat bár számolt ezzel az intézménnyel, és az újonnan kialakítandó kárnyilvántartási rendszer természetesen erre alapul.
Még van ennek egy nagyon nagy előnye, befejezésül, amire a fogyasztók figyelmét talán nem hívtuk még fel, vagy a fogyasztók számára nem tudatosodott. Az, hogy az elmúlt 15 esztendőben a hazai piacon a biztosítási díjak az infláció mértékénél szerényebb mértékben, néhány évben jóval szerényebb mértékben emelkedtek. Ebben benne van az internet szerepe is, hiszen az internetről minden jót elmondhatunk, de azt nem mulaszthatjuk el, hogy rámutassunk arra is, hogy jelentős költségmegtakarításra alkalmas. Ezt a biztosítók gyakorlatában lehet tapasztalni, hiszen van már biztosító, amely 10 százalékos díjkedvezményt ad egy internetes kötésnél, és azt jól tudjuk, hogy egy árunál vagy egy szolgáltatásnál 10 százalék már nagyon jelentős.
Ami egy javaslat lenne: szerintem azok az állami szervek, hatóságok, amelyek adatokat kezelnek, ezt az adatkezelési munkájukat európai színvonalon, jó színvonalon látják el. A fogyasztóknak, a lakosságnak az informatika használata iránti igénye pontosan felmérhető és regisztrálható. Azonban nem minden esetben férnek hozzá a fogyasztók az őket érintő közérdekű adatokhoz, és erre egyelőre nincs magyarázat, hogy miért.
Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főtitkár úr. Más meghívott szakmai szervezetünk nem kíván szólni? (Nincs jelentkező.) Kérdezem képviselőtársaimat, hogy a napirend kapcsán kívánnak-e szólni. (Jelzésre:) Gógl képviselő úr!
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Köszönöm szépen. Én magam, mikor ez a téma szóba került, jeleztem, hogy olyan nagyságrendű kérdésről van szó, amit a másik parlamenti eseti bizottság is most tárgyal meg májusban az internet mint társadalmi formáló rendszer, és a korszerű társadalom irányításában betöltött szerepét fogja megtárgyalni, illetve a fejlesztési lehetőségeket és kötelezettségeket tárgyalja. Tulajdonképpen két olyan gondolat volt, amire hangsúlyt tennék, az egyik az ajánlattételi kérdéskörnek az internetes rendszere. Nyilván az ajánlattételtől a teljesítésig és itt végigkísérni az összes csapdát a fogyasztók szempontjából, ez az, amit azt gondolom, hogy a bizottságunknak oly módon is meg kell vizsgálni, hogy az uniós jogszabályok jelenlegi tartalma és az ezekhez illeszkedő magyar szabályozási rendszerben hol tudjuk segíteni a kiszolgáltatott fogyasztókat, hiszen lassan társadalmi fölhasználású az internet.
A másik, amit Kovácsy Zsombor említett, a válaszkötelezettségi idő kérdése, hiszen itt olyan kérdések merülnek föl az adott területet kezelők honlapján, vagy akik egyáltalán vállalják a válaszadást, vagy akiknek kötelező választ adni, hogy meggondolandó, hogy milyen törvényi szabályozással tudjuk ezt ésszerűen rövidíteni. Talán még egy dolog idetartozik a válaszadási kötelezettség idejéhez is, a megbízhatóság kérdése. Ez is szerepelt itt, hogy ellentmondás lehet két hatóság választartalma között azért, mert nem aktualizálódik. Tehát a választartalom aktualitásának az ideje megint egy szabályozási kérdés, mert hiszen elavult vagy már nem hatályos, vagy csak átmenetileg hatályos jogszabály, itt nekünk is vannak furcsaságaink, mert néha a parlament önmagában egy napon belül is tudott már törvényt módosítani kétszer, de azért nem erre gondolok, hanem arra, amikor néhány héten belül változik meg alapvetően egy-egy törvény. Tehát ez a két dolog, az ajánlattétel kérdésköre és a válaszadási kötelezettség ideje és korrektsége, ez volt a két megjegyzésem.
A kérdésem adódik a saját érdeklődési körömből, Kovácsy Zsombortól szeretném megkérdezni, hogy ennek a honlapnak a megkeresése nyilvánvalóan elsősorban betegek részéről történik, mert alapfeladata is az Egészségbiztosítási Felügyeletnek az állampolgárok tájékoztatása. A felügyeleti tevékenységben azonban úgy gondolom, különösen, mivel itt listák szolgálatok tartalma is szerepel, az ellátási hierarchiában igaz, hogy a beteg is megjelenik, és a csúcson van mondjuk az a PET-vizsgálat, ami itt szerepel az anyagban, de az igénybevevők között megjelenhetnek az alapellátás olyan képviselői, mint a védőnők, mint a körzeti ápolónők, mint az önkormányzatok egészségügyi felügyeletét ellátók, de megjelenhetnek tájékozódási céllal még járóbetegszinten dolgozó kollegák is, hiszen valahol keresnek vagy bajmegállapító vagy terápiás segítséget, hiszen egy ilyen minősítési rendszer is szerepel. Földolgozták-e az anyagukat oly módon, hogy betegeken kívül az ellátási rendszer más szereplői hogy fordultak oda?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Elnök úr?
DR. KOVÁCSY ZSOMBOR elnök (Egészségbiztosítási Felügyelet): Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselő úr, Köszönöm szépen a kérdést. Azt nem tudjuk megmondani az IP-címek alapján, hogy pontosan milyen jellegű ügyfél az, aki látogatja a honlapunkat, viszont a hozzánk forduló kérdéssel, panasszal hozzánk fordulóknak a megoszlásából tudunk az érdeklődésre következtetni. Azt láthatjuk, hogy túlnyomó többségében valóban úgy van, hogy biztosítottak, betegek, hozzátartozók fordulnak hozzánk, rajtuk kívül még az egészségügyi személyzeten belül az orvosok, illetve az intézményvezetők azok, akik jelentős számban tesznek fel nekünk kérdéseket, fogalmazzák meg a véleményeiket, aggályaikat. A szakdolgozók részéről jóval szerényebb a felügyelet elérése.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más képviselői hozzászólás nem lévén, engedjék meg, hogy a napirendet lezárjam, és egy-két mondatot ennek kapcsán szóljak.
Még egyszer megköszönve a közreműködésüket, azt gondolom, hogy azt megállapíthatjuk, hogy ha ez az eszköz - az internetre gondolok - mára már egy fontos eszközévé vált a fogyasztóvédelemnek, akkor főtitkár úrnak van igaza a fogyasztóvédelem kapcsán is, bár ő a biztosítási tevékenységre mondta ezt, az egészen közeli jövőben megkerülhetetlen, legfontosabb terepévé fog válni. Oly mértékben meggyorsítja az információáramlást, és azt gondolom, hogy olyan komoly lehetőséget nyújt a különböző együttműködésekre, hogy pár év múlva szerintem még ennél is imponálóbb helyzetről lehet beszámolni.
Ugyanakkor azt azért ösztönözném, ha megengedik, hogy a hatóságok egymással is és a civil szervezetekkel is minél inkább működjenek együtt. A honlapok dolgában még egy cserelinkes megállapodás is sokat lendíthet a dolgokon. Feltételezem, hogy például a hatóságoknál nemigen van arra keret, hogy a saját internetes oldalukat népszerűsítsék különböző helyeken, erre alkalmasak lehetnek viszont azok a civil kiadványok, amelyek mondjuk például pályázati pénzekből megjelennek. Tehát nem magától értetődő az egyszerű állampolgárnak, még annak se, aki internetet használ, hogy a PSZÁF-nak vagy a Gazdasági Versenyhivatalnak honlapja van, és az számára hasznos, ha ő azt megkeresi. Gondolná az ember, hogy magától értetődő; nem az. Mint ahogy azt se mindig tudja az állampolgár, hogy milyen típusú problémájával melyik honlapon tudna ő valamifajta eligazítást szerezni.
Itt úgy vélem, hogy egy erősebb, valódibb együttműködést kell kialakítani. Néhány olyan, egyébként az internetes világban teljesen megszokott megoldást alkalmazva, ami talán a hatósági és civil viszonyokban, vagy akár még a civil-civil viszonyokban vagy - a szakmai szervezeteket ki ne hagyjam - ezekben a hármas viszonyokban még egyelőre szokatlanok. Azt se látnám egyébként egy istenellenes véteknek, ha a különböző szakmai szervezeteink honlapján ott lennének a hatósági vagy akár a civil szervezeteket reklámozó linkek, és képesek lennék ezt egymásnak valami gentleman agreement alapján különösebb térítés nélkül nyújtani.
Köszönöm szépen a javaslataikat, köszönöm szépen a beszámolójukat. Ezt a napirendi pontot lezárom.
A bizottság 2009. első félévre vonatkozó munkatervének megvitatása
A következő napirendünk a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság munkaterve a tavaszi ülésszak hátralevő részére. Képviselőtársaim ezt megkapták. Tulajdonképpen már lehet mondani, hogy meg is beszéltük, mert van olyan a képviselőktől beérkezett javaslatok közül, ami most ebben a hátralevő tervezetten két időpontban nem szerepel napirendre vételre, de elnöki ígéret van rá, hogy a következő időszakban igen, mint ahogy azt gondolom, és csak így a szemeket keresem, abban is talán egyetértés van, hogy az internetet érdemes szolgáltatási oldalról is megnézni, tehát ez mindjárt majd a következő időszakra egy napirendi javaslat.
Kérdezem képviselőtársaimat, hogy van-e észrevétel a tervezett két ülésünkkel kapcsolatban. (Nincs jelzés.) Ki az, aki elfogadja a beterjesztett munkatervet? (Szavazás.) Köszönöm szépen.
A Fogyasztóvédelmi Tanács fogyasztói jogérvényesítésével foglalkozó munkacsoportjába tag delegálása
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium fogyasztóvédelmi osztálya fordult bizottságunkhoz a Fogyasztóvédelmi Tanács hónapok óta igen örvendetesen a törvény szellemének megfelelően működik, és egy fogyasztói jogérvényesítéssel foglalkozó munkacsoport megalakítását tervezi. Azt kéri bizottságunktól, hogy szakértőink közül delegáljunk ebbe a munkacsoportba. Én dr. Nagy József ügyvéd urat, aki jelen pillanatban nincs körünkben, de általában itt van bizottsági üléseken és segít az előkészítésben, javaslom erre a delegálásra. Próbáltam előzetesen egyeztetni azért az oldalak között. Kérdezem, hogy jó lesz-e ez így. (Szavazás.) Jó. Ki az, aki ezzel egyetért. (Szavazás.) Köszönöm.
Kérdezem a bizottság tagjait, ezt a napirendi pontot is lezárva, hogy az Egyebek tárgykörében kíván-e valaki valamit mondani. (Nincs jelentkező.) További jó napot kívánok mindenkinek! A bizottsági ülést lezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 40 perc)
|
Alexa György a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika