FVEB-10/2007.
(FVEB-10/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottságának
2007. október 18-án, csütörtökön, 13 órai kezdettel
a Parlament főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása *
A bizottság tevékenységéről szóló, a 12/2007. (III.7.) országgyűlési határozat 3. pontja alapján benyújtandó jelentés tervezetének megvitatása és döntés a jelentés Országgyűlés elé terjesztéséről *
Határozathozatal a jelentés parlamentnek történő benyújtásáról *
Elnököl: Alexa György (MSZP), a bizottság elnöke
Koszorús László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Molnár Béla (KDNP), a bizottság alelnöke
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) Alexa Györgynek (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Mesterházy Attila (MSZP) Török Zsoltnak (MSZP)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Szatmáry Kristófnak (Fidesz)
Dr. Horváth Sándor főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Süth Miklós országos főállatorvos, főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Baranovszky György ügyvezető elnök (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége)
Dr. Nagy Márta elnökhelyettes (Gazdasági Versenyhivatal)
Vámos György főtitkár (Országos Kereskedelmi Szövetség)
Ikladi Péter ügyvezető titkár (Hírközlési Érdekegyeztető Tanács)
Dr. Bernáth Tibor elnök (Pest Megyei Békéltető Testület)
Dr. Wittich Tamás főigazgató (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 10 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend megállapítása, elfogadása
ALEXA GYÖRGY (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm önöket a fogyasztóvédelmi eseti bizottság ülésén. Szeretettel köszöntöm kedves meghívottjainkat, az érdeklődőket, teljes természetességgel a bizottság tagjait, és azokat a kollégákat, akik a munkánkat segítik.
Úgy vélem, egy fontos állomásához érkezett a bizottság a mai ülésével. Elkészült a bizottság jelentése, amely az ülést megelőző napokban kiosztásra és kiküldésre került. Én a mai ülésünkön két napirendi pontot javaslok: első a bizottság tevékenységéről szóló, nem idézem, hogy milyen számú határozat pontja alapján benyújtandó jelentéstervezet megvitatása, és döntés a jelentés Országgyűlés elé való terjesztéséről, illetve egyebek. Kérdezem, hogy ki az, aki a mai beterjesztett napirendi javaslattal egyetért. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Azt jelzem, hogy bizottságunk természetesen a helyettesítésekkel együtt határozatképes, lehet, hogy anélkül is.
Azt szeretném mondani a jelentés beterjesztése kapcsán, hogy joggal hiányolják azokat a határozati javaslatokat, amelyek a bizottság jelentéséből levezethetőek lesznek tartalmilag. Nem feledkeztünk el róluk, következő ülésünkön tűznénk napirendre, de akkor már majd valamilyen más napirenddel megerősítve. A parlamenti ügymenet szerint azért az nem várható, hogy mondjuk, ha ma elfogadjuk ezt a jelentést, akkor a parlament következő ülésén mindjárt napirendre is tűzik, tehát a határozati javaslatok kialakításához még időben vagyunk.
A másik, amit el szeretnék mondani, hogy nagyon szeretném megköszönni a bizottság tagjainak és a bizottság munkájában részt vevő nem bizottsági tagoknak a tevékenységét, amit az elmúlt hónapokban végeztek. Egy picit az ilyen reklámokhoz hasonlóan mondom, hogy nem jöhetett volna létre ez a jelentés - de mondjuk talán ennyire teljes körű semmiképpen nem lett volna - nagyon sok, a fogyasztóvédelem különböző szakterületeit képviselő szakember, kolléga véleménye, együttműködése nélkül.
A magam részéről igen büszke vagyok arra, hogy kimondhatjuk, hogy 4-500 ember, közvetett, közvetlen formában minimálisan benne van ennek a jelentésnek a kialakításában. Gondoljunk a kihelyezett üléseinkre, gondoljunk aktív tanácskozási jogú meghívottjainkra, külön találkozóinkra, és arra a fogyasztóvédelmi konferenciára, amit lebonyolítottunk.
Maga a jelentés is próbálja ezeket a véleményeket, akár szó szerinti formában megjeleníteni. Úgy gondoltam - és az idézetek, amelyek elég sűrűn fordulnak elő a szövegben, a tartalmi célok mellett azt a célt is szolgálják -, hogy demonstrálódjon, hogy nem kizárólag a bizottsági tagok munkájának eredménye ez a jelentés, hanem sok olyan szakmai szervezetekhez, civil szervezetekhez, békéltető testületekhez, hatóságokhoz tartozó szakember munkája, véleményformálása és tapasztalata megjelenik ebben a jelentésben, aki egyébként nem választott tagja a mi bizottságunknak.
Különösebb szóbeli kiegészítést magához a jelentéshez nem kívánok tenni. Ezzel a jelentésről szóló vitát megnyitom. Koszorús alelnök úr kérdezi, hogy vitatkozunk-e. Természetesen dicsérni is lehet, nem emlékszem, hogy előfordult volna a világtörténelemben, hogy valaki attól fulladt meg, hogy egy dicsérő szót kimondott. Koszorús úrnak megadom a szót.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, hogy a mikrofonon kívüli beszélgetésünket is megosztotta elnök úr a többiekkel. Azért is kérdeztem, mert a jelentést - és ezzel nem árulok el nagy titkot - mi hétfőn átolvastuk és már véleményeztük. Úgy gondoljuk, hogy ez egy szakmai jelentés, mindazok a problémák, amelyeket egyébként nemcsak a sajtó nyilvánossága előtt, de az eseti bizottságon is többször, vagy a civil szervezetekkel egyeztetve észleltünk az elmúlt időszakban, illetve az elmúlt 17 év problémái, benne vannak ebben az anyagban. Bízunk abban, és értelemszerűen így tudjuk elfogadni a jelentést, hogy a kormányzat, illetve a kormányoldal, vagy közösen az Országgyűlés meg fogja tudni hozni azokat a rendelkezéseket, azokat a törvényi garanciákat, amelyek a vásárlókban, a fogyasztókban, azaz mindannyiunkban egyfajta nagyobb biztonságérzetet tudnak majd kiváltani, hiszen a problémákat nagyjából véleményünk szerint is körbejárta a bizottság. Ebben a jelentésben ez benne foglaltatik, most el kell végezni az Országgyűlésben azt a munkát, ami törvényi garanciák, kormányrendeletek formájában biztosítja a fogyasztóknak, a családoknak, nekünk, mindannyiunknak azt az érzést, hogy igenis, nem vagyunk kiszolgáltatottak sem a multinacionális cégek felé, sem pedig különböző más szolgáltatók felé. Ennek a munkának kell most elkezdődnie, tehát mi lényegében a vitatkozást a következő időszakra hagynánk, és ugyanúgy, mint ahogy az elmúlt egy évben, egy szakmai munkát kívánunk folytatni.
Ehhez kérjük egyébként - majd ha olyan stádiumba érünk, hogy rendeletek vagy akár törvények alkotásáról szól a vita - azt a támogatást, ami ténylegesen a politikát és a gazdasági érdekeket háttérbe szorítja, pontosan a fogyasztók érdekében.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más hozzászóló bizottsági tag? Bagi Béla képviselő úr!
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm. Anélkül, hogy megismételném Koszorús úr szavait, az elismerő szavait, egy kicsit talán a hiányérzetemnek adnék hangot. A jelentés megállapítja, hogy jól működő civil szervezeteink vannak. Kétségtelenül azok a civil szervezetek és vezetőik, akiket módunk volt megismerni, azok felkészült és elkötelezett emberek ezen a területen. De ha az ember a másik oldalról, alulról, a fogyasztó, a vásárló, az állampolgár oldaláról kezdi ugyanezt a kérdést feszegetni, akkor az embernek van olyan érzése, hogy nem ér le a lába a földre. Ez most semmiféleképpen nem a civil szervezetek kritikája, különösen akkor, hogy ha mind a kihelyezett ülésen, mind pedig a parlamenti nyílt napon, amit a civil szervezetek megfogalmaztak, azt az - hogy ne fogalmazzak durván - állami gyakorlatot, ahogy az állam, a kormány eleget tesz az ő támogatásuknak, ahhoz képest jószerével túlteljesítettek ezek a civil szervezetek.
A hiányérzetem itt van, hogy talán markánsabban kellene megfogalmaznunk az állam anyagi felelősségét ezen civil szervezetek irányába, és a munkájuk segítését. Ennyivel szerettem volna esetleg ünneprontó lenni. Köszönöm.
ELNÖK: Én is köszönöm. További hozzászóló, esetleg a másik oldalon? (Dr. Józsa István jelentkezik.) Józsa képviselő úr értett a szóból.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Szóból és papírból is, és öt éve itt a parlamentben nyűve az igát, úgy gondolom, hogy egy ilyen etap lezárásakor azért nemcsak a papír számít, ami itt van előttünk, az is fontos persze, és ahogy elnök úr elmondta, köszönet mindenkinek, aki ebben dolgozott, de egy kicsit szélesebb értelemben szeretnék hozzászólni.
Megerősítve látom ennek a kezdeményezésnek a helyességét, ugyanis egy-egy ilyen parlamenti bizottsági munka úgy gondolom, sokkal nagyobb hatású, mint amennyi effektíve egy-egy jelentésben vagy határozati javaslatban le van írva. Tehát mozgásba hozza ezt a területet, alkalmat nyújt arra, hogy nemcsak a képviselők, hanem az ebben részt vevő szakmai, állami, civil szervezetek véleményt nyilváníthassanak, és ebben a tekintetben a közvélemény figyelmét is erre ráirányítsa.
Tehát úgy gondolom, hogy ezt a missziót mindenképpen a bizottság, majdnem azt kell mondani, hogy nélkülem tette, mert én azért nem minden bizottsági ülésen tudtam itt lenni, de az indításnak a támogatói között vagyok, voltam. Azt hiszem, az a döntés, amit most a folytatást illetően az Országgyűlés egyhangú döntéssel hozott, kifejezi azt a megítélést, amit ennek a területnek mint a piaci működés egyik nagyon fontos szegmensének, be kell töltenie, és ilyen értelemben én csatlakozom elnök úrhoz, hogy ezt az összefoglalót követően tegyük meg azokat a szűkebb határozati javaslatokat, és a korábbiak mentén folytassuk ezt a munkát. Köszönöm.
ELNÖK: Én is köszönöm. Más bizottsági tag hozzászóló? Gógl képviselő úr!
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Én egy kicsit késve kapcsolódtam be a bizottságba, mert Spiák Ibolya kolléganőm volt a bizottság tagja. Amióta részese lehettem a bizottságnak, észleltem azt, hogy egy felmerült igény, egy átrendeződő fogyasztói társadalom kialakulásához kell segítséget nyújtanunk, azaz át kell tekintenünk azt, hogy a törvényhozás, a hozott törvények, kormányrendeletek, utasítások rendszere és a meglévő vagy újonnan alakuló civil szerveződések be tudják-e tölteni azt a feladatukat, amire szükség van egy piacgazdaságra épülő társadalomban. Ezért örülök annak, hogy végül úgy döntött a parlament, hogy ezt a munkát folytatni kell, hiszen csak a helyzetfelmérésig jutottunk, sokkal tovább nem, de van egy olyan új eleme a XXI. században kialakuló társadalomnak és az irányításnak, amivel érdemes lenne foglalkozni.
A szétváló döntéshozó, végrehajtást ellenőrző, kikényszerítő államrendszerben mind a 10 millió állampolgár valahol fogyasztója az állami szolgáltatásoknak is, és jelen pillanatban az állam szolgáltatói rendszerének a civil kontrollja nincsen meg. Megvan az államszerkezeten belül a kontrollja, de civil szerveződésben, az egyéni panaszok, a szisztémás hibák kiküszöbölésének nincsen meg a rendszere.
Tehát magam azt fogom javasolni, ha majd újjáalakul ez a régi bizottság és elindítja a munkáját, hogy figyeljünk oda arra is, hogy a szolgáltató állam anomáliájában is valahol védjük az adófizetőt vagy az adót nem fizetőt, de a társadalom részesét.
Tehát ez lenne egy olyan új elem, amit szívesen vennék, ha bekerülne a programrendszerünkbe.
ELNÖK: Ha esetleg nincs képviselői hozzászólás, szívesen adok szót tanácskozási joggal a meghívott vendégeinknek. Itt ül körünkben több nagyon fontos hatóságunk vezetője is, de civil szervezet is. Kérdezem, hogy van-e ilyen típusú felszólalási igény? Parancsoljon, Süth Miklós úr!
DR. SÜTH MIKLÓS országos főállatorvos, főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Engedjék meg, hogy éljek azzal a lehetőségemmel, hogy véleményt formálhatok. Azt gondolom, hogy egy rendkívül fontos bizottsági tevékenységnek voltunk és lehettünk a részesei. A magam részéről ezt nagyon köszönöm. Azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy azok a tevékenységek, amelyek akár több bizottság tevékenységéhez kötődnek, mindenféleképpen, amelynek kapcsolata van a fogyasztóval, így a mi speciális területünk, az élelmiszerbiztonságnak a kérdése és az élelmiszerlánc biztonsága, az megkapja azt a lehetőséget, hogy a fogyasztóvédelemmel foglalkozó területen egy olyan fontos szerepet és lehetőséget kapott, hogy kétszer is volt lehetőségünk tájékoztatást adni a tevékenységünkről, és elmondani egy adott helyzetben lévő válságkezelő megoldásunkat.
Csak azt tudom elmondani, hogy én is nagyon remélem, hogy a bizottságnak lesz lehetősége ezt a munkát folytatni, és arról tudom biztosítani a bizottságot, hogy mindaz, ami az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző szervezetnek a tevékenységében, az élelmiszerlánc biztonságában jelenik meg és közvetlenül fogyasztókhoz kötődik, mindig nagy örömet fogunk érezni, ha bármilyen jellegű megkeresés érkezik és segíthetjük ezt a munkát. Köszönöm szépen, és gratulálok a munkához.
ELNÖK: Én is köszönöm. Wittich úr!
DR. WITTICH TAMÁS főigazgató (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság): Köszönöm szépen. Átnéztük az anyagot, ugyanakkor csak szigorúan szakmai szempontból, és azt tudom mondani, hogy a szakmai színvonala ennek az előterjesztésnek magas, és nagyon jó színvonalú, ugyanakkor, ha a bizottság igényt tart arra, hogy néhány apró szakmai pontosítást szóba hozzunk, akkor ezt szívesen megtesszük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Bernáth úr! De egyetlenegy perc, mielőtt elfoglalja a helyét az asztal mellett, szeretnék valamit mondani, mielőtt megadom a szót. Bernáth Tibor úr a Pest Megyei Békéltető Testület nevében egy kétoldalas észrevételt küldött az anyaghoz. Ez egyébként kiosztásra került a bizottság tagjainak.
Azt szeretném elmondani, hogy a jelentéssel kapcsolatban beérkező összes írásos vélemény, akár egy ilyen kiegészítés, amit Wittich úrék szándékoznak írni, akár később megszülető civil vélemény, a jelentés mellett megtalálható lesz a bizottság honlapján. Hiszen ehhez a jelentéshez még jóval később is érkezhetnek vélemények, mint ahogy a parlament elfogadja. De mikorra ezt elfogadja, az sem lesz hamar, tehát azt gondolom, hogy azt a vitát is fogják ezek az észrevételek segíteni.
Ezt még Tibor bátyámnak nem mondtam, de az ő javaslatait azért nem javaslom a bizottságnak, hogy most egy az egyben beemeljük a jelentésbe, mert vannak benne olyan megállapítások, amelyek szerintem a fogyasztóvédelmi törvény átdolgozásával kapcsolatban tisztázandó kérdések közé tartoznak. Nem szeretném, ha most elkötelezné magát a bizottság, ilyen például mondjuk az illetékek kérdése. Mondjuk engem a békéltető testületekkel folytatott beszélgetések arról győztek meg, hogy közöttük is vita van e tárgykörben is.
Az anyagban éppen ezért a békéltető testületek kapcsán, miközben megjelenítettünk szakmai véleménykülönbségeket is, azt mondtuk, hogy ezt meg kell vitatni, tehát ezt majd el kell dönteni. De nem gondolom, hogy négyhónapos munka után ennek a bizottságnak kellene pontot tenni a végére néhány szakmai vitának. Parancsolj!
DR. BERNÁTH TIBOR elnök (Pest Megyei Békéltető Testület): Köszönöm szépen a lehetőséget. Nem is azért írtam, illetve írtuk - legfeljebb csak én vagyok az egyedüli aláírója - ezt a véleményt, hogy szó szerint a bizottság vegye figyelembe. Azt szeretnénk kérni, hogy a körülmények és a helyzet ismeretében ne kerüljön elfelejtésre ez a témakör.
Az alapvető téma, amit mi szeretnénk elérni, és ezt nagy örömmel vennénk, ha a bizottság figyelembe venné, és örültem, hogy két olyan hozzászólás is volt, ami nagyon hasonló a mi felvetésünkhöz. Mi azt szeretnénk elérni, hogy a fogyasztók egyéni panaszaival való foglalkozást, ami ma kizárólag a polgári peres eljáráson kívül csak a békéltető testületeknél valósulhat meg, a törvény és a jogszabályok ezt így írják elő.
Ezt, a békéltető testületek ez irányú tevékenységét kellene erősíteni azáltal, hogy szűnjön már meg végre az a probléma, négy év óta természetesen ez politikai indok, de mi nem tartozunk politikailag egyik félhez sem, de azt kell látni, hogy a négy év alatt mindig más miniszterhez, minisztériumhoz tartoztunk, mindig más nézőpontban, a működés minimális feltételei alig-alig jöttek össze, szóval így nagyon nehéz dolgozni. Nyolc éve elmúlt már, hogy a békéltető elnöke vagyok Pest megyében, tehát ezalatt nagyon sok olyan személyes tapasztalatra tudtam szert tenni, aminek alapján célszerű lenne ezeket a javaslatokat meggondolni. Ez nem jelenti azt, hogy mert mi leírtuk, azt mindenki fogadja el.
A másik, amit nagyon fontos dolognak tartunk, és most adtam oda az elnök úr kolléganőjének azt a levelet, hogy ma már ott tartunk, hogy a békéltető elszámoltatásába egy projektmenedzser is beleszólhat, holott a békéltető testület törvény alapján működik. Ezeket a visszásságokat is célszerű lenne megvizsgálni, helyre tenni, mert igazából egy idő után azt fogják mondani azok az emberek, akik ezt a munkát végzik, hogy ha ennyi erkölcsi tartást nem adnak nekünk, hogy legalább a megfelelő szerv foglalkozzon az esetleges ügyeinkkel, akkor nem fogjuk csinálni, és tovább még nagyobb lesz az a feszültségpont, ami ma azért egyre nagyobb súllyal jelenik meg.
Benne van az anyagban, hogy nagyon nagy arányú az ajánlás és a megszüntetés vagy a tulajdonképpeni elutasítása az ügyeknek. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor azért nem egy kis dolog, hogy például Pest megyében rendszeresen az 50 százalék körül van az egyezség, és ezt bizonyítani tudjuk. Ez nagyon sok olyan munkát jelent, ami a testület tagjainak az empatikus hozzáállása a dolgokhoz, a fogyasztó érdekét is méltányolva, de a gazdálkodónak is vannak érvei és érdekei, amit össze kell hangolni, és ilyenkor tud egyezség születni, ha mindkét fél érdekét az eljáró tanácsok figyelembe veszik.
Tehát azt kérném, hogy a békéltető testületeket mint szervet ne civil szervezetként tekintsék, mert nem az. A fele a gazdálkodók delegáltja, a másik fele pedig a fogyasztói érdekképviseletek delegáltja. De ha már bekerültek innen-onnan ebbe a testületbe három éven belül, azok mind a békéltető testület tagjaiként, törvényi előírás alapján működnek.
Tehát azt szeretném kérni, hogy elsődlegesen ezt a kérdést tekintse meghatározónak a bizottság, és ha mód van rá, majd a törvény módosításánál - aminek én nagyon örülnék, ha lenne, és minél szélesebb körű véleményt hozzá begyűjtve - lehetne rögzíteni, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik tisztességesek, azoknak is figyelembe kell venni az érdekeit. Számtalan olyan példa volt az elmúlt időszakban, hogy valaki más nevében, e-mailen bejelentést tett, elindítottuk az ügyet, és kiderült, hogy az illető nem is tud róla, hogy neki ilyen panaszügye van. Szóval ezeket is helyre kell tenni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, Bernáth úr! Tessék parancsolni!
DR. NAGY MÁRTA elnökhelyettes (Gazdasági Versenyhivatal): Üdvözlök mindenkit. Nagy Márta vagyok a Gazdasági Versenyhivatalból. Mi már 17 éve dolgozunk fogyasztóvédelmi ügyekben úgy, hogy nem a fogyasztót védjük közvetlenül, hanem a versenyre gyakorolt rossz hatást próbáljuk ezzel kiküszöbölni.
Azt gondoljuk ezekből a tapasztalatokból, hogy hallatlan önértéke és jelentősége van mindenféle nyilvános közbeszédnek és figyelem-ráfordításnak, hiszen a legnagyobb hiányosság abban van, hogy a fogyasztó maga is csak részben van tisztában a jogaival, és abban, hogy általában véve akár jogszabályalkotásnál, akár eseti ügyintézésnél nincs mindig szem előtt az, hogy a fogyasztó érdekét milyen általános és milyen konkrét módokon kell védeni.
Azt gondoljuk, hogy az ilyen figyelemfelhívás, amit ez a bizottság ebben a néhány hónapban elvégzett, nagyon fontos abból a szempontból is, hogy fogadókésszé teszi magát a parlamentet is egy most következő elég széles körű jogszabály-módosításra, ami az európai irányelvek mentén kötelezővé tett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni fellépést célzó törvénymódosítás során kerül majd remélem, felhasználásra. Tehát más szemmel nézik, mintha ez a futam nem lett volna.
De azt gondolom, hogy az önök által tehető határozati javaslatok, ha időben érkeznek, akkor jelentős részben hozzácsomagolhatók ehhez a fogyasztóvédelmi szempontból nagyon fontos új törvényhozási feladathoz.
És hogy a békéltető testületek aggályát is egy kicsit oszlatni lehessen, ez a törvénymódosítás majd az egyéni panaszintézésre egy hatalmasan kiszélesedő jogkört fog adni a fogyasztóvédelmi hatóságnak, és azt hiszem, hogy egyfajta hozzáértéssel, rövid határidőkkel, gyakorlat-megszerzéssel párosulva, nagyon rövid idő alatt hatni fog ez az új rendszer, és pozitívan fog hatni.
Amiben lehet, és ahogy lehet, mi benne maradunk a fogyasztóvédelemben, mert az egy önálló közérdek, hogy a fogyasztói megtévesztés nemcsak a fogyasztóknak okoz károkat, hanem az allokációs mechanizmusban is félreviszi, a fogyasztó nem oda viszi a pénzét, mint ahová vitte volna, ha helyes információi lettek volna a dolgokról.
Tehát nekünk a verseny védelme továbbra is alapvető szempont marad, de a tapasztalatainkból kiindulva, nagyon-nagyon fontosnak érezzük, hogy ez a széles egyéni védelem beüzemelődjék Magyarországon is.
Szegény fogyasztóvédelem olyan 500 ügy átvételére számíthat tőlünk. Mi most már egy éve az UPC szerverére cédulázzuk fel az ügyeinket, úgyhogy nagyon megérdemlik, hogy ehhez eszközöket, lehetőségeket is kapjanak, mert ügyeket kapnak nagyon sokat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Baranovszky úr!
DR. BARANOVSZKY GYÖRGY ügyvezető elnök (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottsági Tagok! Szeretnénk megköszönni a bizottság munkáját, amely az elmúlt időszakban a fogyasztóvédelmet érintette. Ugyanis a bizottság munkájából és az azt követő sajtó- és egyéb visszhangokból egyértelművé vált számunkra és a fogyasztók számára is, hogy az állam kezdi komolyan venni a fogyasztóvédelmet.
Azt szeretném, és abban reménykedem, hogy a parlament ezt tovább fogja vinni, és nekem van egy ilyen titkos reményem, hogy nemcsak eseti bizottság, hanem állandó fogyasztóvédelmi bizottság is jöjjön létre Magyarországon.
A dicsérő szavak mellett ugyanakkor szeretném a bizottság elnökét tájékoztatni arról, hogy természetesen az írásos észrevételeinket el fogjuk juttatni a bizottság tagjaihoz a jelentéssel kapcsolatban. Ugyanakkor engedjék meg, hogy nagyon röviden csak arról beszéljek, hogy a 12/2007-es országgyűlési határozat, amely kijelölte a bizottság munkáját, annak az első két pontja pontosan meghatározta azt, hogy a hatékonyság vizsgálata és az értékelés a bizottság egyik feladata, valamint a jogszabály-módosítások kezdeményezése. A jelentést átolvasva, azért nagyítóval kellett nekem azt megtalálni és keresni, hogy hol vannak konkrét jogszabály-módosítási kezdeményezések, és hol van az a hatékonyságvizsgálat és értékelés. Amennyiben a bizottság határozati javaslatokat konkrétan fog elfogadni, akkor reményeink szerint az előreviheti a fogyasztóvédelmet.
Ugyanakkor, ahogy itt elhangzott a békéltető testületi intézményrendszer vagy elhangzott egyébként valamilyen szinten a civil fogyasztóvédelem is, azért a civil fogyasztóvédelemmel kapcsolatban hiányoljuk - és ezt most kénytelen vagyok itt néhány rövid percben elmondani - a problémák egyértelmű összeállítását és meghatározását, ugyanis tükröt kell állítani a parlamentnek. A tükör pedig az, hogy pontosan le kell írni azt, hogy milyen gondok vannak, nem sakkjátszmaként kell kigondolni a sorokból, hogy milyen problémákkal szembesülnek nemcsak a civil szervezetek, hanem az állami hatóságok is.
Elhangzott a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról való törvényjavaslat, amit majd ez évben a parlamentnek el kell fogadni, de ott van az élelmiszerbiztonsági láncra vonatkozó törvénytervezet is. Olyan súlyos problémák vannak, hogy a hatóságok egyébként egymás között is keményen harcolnak, hogy az egységes fogyasztóvédelem ne menjen át megint egy teljesen szétaprózódott fogyasztóvédelemmé.
Ezért a bizottság jövőbeli feladatául - ha lehet ilyen gondolatokat tenni és ébreszteni - az egységes fogyasztóvédelmet nemcsak szavakban, hanem törvényszövegekben és jogi normákban is meg kell határozni. Most az elképzelések nem ebbe az irányba mennek. Az élelmiszerbiztonság teljes egészében kikerül a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság keze alól, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó elképzelések alapján pedig egy olyan hatáskörmegosztás lesz, hogy a hatóságok egymás között hogyan fogják megoldani ezeket a problémákat, ez egy nagyon nagy kérdés lesz.
Én öt percet gondoltam magamnak, még van egy percem, elnök úr, amennyiben megengedi, de elnök úr nagyon demokratikusan vezeti, úgyhogy nagyon szépen köszönöm.
Hiányoljuk egyébként a következőket - csak címszavakban -: nyilvánosság, oktatás. Konkrét javaslatokra van szükség, hogy mit ért az állam a nyilvánosságon, nem tudjuk most sem. Tehát most sem kerültünk egy kicsit közelebb a probléma megoldásához. Az oktatásban le van írva az, hogy az óvodában el kell kezdeni, de hogyan? Hiába csináljuk, próbáljuk, de nagyon nehéz elindulni. Az állami szerepvállalás tekintetében: tévhit abban hagyni magunkat, hogy egységes fogyasztóvédelmi hatósági rendszer van Magyarországon. Nem így van. Ezt a hatékonyságvizsgálatnál és az értékelésnél a jelentésnek véleményem szerint tartalmaznia kellene, vagy utalnia kellene rá.
A civil szervezetek tekintetében: hiba az, ha azt mondjuk egyébként, hogy szükség van versenyre. A versenyre szükség van, csak a pályáztatást kell úgy kialakítani - most 2007. október 18-a van -, 2007. június 1-jétől kell a civileknek működniük. A pénzügyi forrásokat most sem kapták meg, hiányzik, nincs benne. Az, hogy a jelentés idéz különböző előadók felszólalásaiból, ez nem tükrözi a bizottság véleményét. Ezeket szerintem nyomatékosabban meg kellene határozni, és az utolsó mondat: a fogyasztóvédelemben rendkívüli nagy feladat hárul a gazdasági élet szereplőire, a kamarákra.
Amikor végigírtam és jegyzeteltem, de írásban el fogjuk juttatni a bizottság részére az észrevételeinket, a 45. oldal és az 50. oldal a piac szereplői tekintetében öt oldalban ír. Az öt oldalból csak három bekezdés a bizottság véleménye, a négy oldal és a kétharmad pedig az előadók hozzászólása.
Tehát ha javasolni lehetne, konkrétan utalni az országgyűlési határozatban megfogalmazottakra, hogy vizsgálni és értékelni is nagyon fontos, mert végezetül csak úgy lehet Magyarországon erős fogyasztóvédelem, ha mindenki ezt szeretné, és a javaslatok is úgy fogalmazódnak meg. Köszönöm.
ELNÖK: Én is köszönöm. Ha nincs további hozzászólás, akkor én reagálnék egy-két dologra. Bocsánat, Vámos úr, Kereskedelmi Szövetség.
VÁMOS GYÖRGY főtitkár (Országos Kereskedelmi Szövetség): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egyrészt ezt a jelentést összességében nagyon jónak tartjuk. Egy dolgot hiányoltam benne - most pont Süth úr helyén ülök -, az élelmiszerbiztonság egységes rendszeréről nem esett benne szó.
A második dolog, hogy természetesen mi is köszönettel tartozunk, a kereskedőket általában csak szidni szokták, meghallgatni nem, úgyhogy ezt egy példaértékű együttműködésnek tartjuk, és bízunk benne, hogy ez így lesz a jövőben is.
Előre szeretnék lépni, ugyanis lesz majd egy határozati javaslat, és sok mindent hallunk, látunk. Nekünk van egy olyan gondunk, amit mindig el szoktunk mondani, és végül sohasem történik semmi. Azt szeretném kérni a tisztelt bizottságtól, illetve azt szeretném javasolni, hogy ne féljenek az ázsiai piacoktól. Köszönöm.
ELNÖK: Feltételezem: nem arról szólt ez a javaslat, hogy többet járjunk oda vásárolni, ugye? (Vámos György: Igen.) Ikladi úr, parancsoljon!
IKLADI PÉTER ügyvezető titkár (Hírközlési Érdekegyeztető Tanács): Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a lehetőséget. A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács nevében engedjék meg, hogy egy pár szót szóljak, mégpedig arról, hogy a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács részben a bizottság tevékenységének eredményeképpen, talán az országban először egy ajánlást hozott létre, amelynek éppen az a célja, hogy a hírközlési szolgáltatók megelégedettségét növeljük, fokozzuk, a hűségnyilatkozatokkal kapcsolatos reklamációk csökkentése érdekében. Erről az ajánlásról körülbelül két hete született sajtóközlemény, sajtónyilatkozatot hoztunk létre, a bizottság tagjait is tájékoztattuk erről, és szeretném ismertetni a bizottsággal, hogy az aláírókon túl már több külső, HÉT-en kívüli szervezet jelentkezett és csatlakozott az ajánlásunkhoz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Horváth Sándor!
DR. HORVÁTH SÁNDOR főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót. Szerettem volna megvárni a többi hozzászólót, és azután elmondani néhány véleményt.
Én is nagyon örültem annak, és a minisztérium is, hogy létrejött egy ilyen bizottság, ráadásul ötpárti konszenzussal. Azt gondolom, hogy ez azon túl, hogy valamilyen szinten munkát is ad számunkra, de inkább segíti, és remélem, hogy segíteni fogja a jogszabályalkotás során a munkánkat.
Én csak azt szeretném jelezni, hogy egyetértek azokkal az előttem szólókkal, hogy valóban igazán eredményes munkát majd akkor fogunk tudni végezni, hogy ha ezek a megoldásnak adott javaslatok valóban majd a normaszöveg szintjén is megfogalmazódnak és tudják védeni a fogyasztókat így jogszabály-szinten is.
Még azt szeretném kérni a bizottságtól, hogy fontolja meg, hogy a májusi kormánydöntésben megfogalmazott intézkedési lépések időkeretéhez igazítsa a súlyozásukat, amikor megvizsgál területeket, mert ez a kormányzat számára egy kötelező utasítás, jelentés. Nekünk ezt a munkát amúgy is meg kell tenni az ott meghatározott lépések kapcsán, és szerencsésen segítené, ha ez a két munka összeérne.
Tehát azt gondolom, hogy az időpontok és a feladatok miatt ezt jó lenne összehangolni a minisztériummal. Köszönöm.
ELNÖK: Én is köszönöm. Török Zsolt képviselő úr!
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen. Képviselőtársaim már mondták, hogy köszönet illet minden hatóságot, társszervet, civil szervezetet, akik munkánkat segítették, közreműködtek, illetve valószínűleg a következő időszakban is részesei lesznek közös munkálkodásunknak. Egy területre hadd térjek ki, félig pozitív, félig negatív megjegyzéssel, ez a közszolgálati médiumok vagy általában a médiumok tevékenysége.
Köszönet illeti őket akkor, amikor foglalkoznak bizonyos ügyekkel, azonban magunk is bizonyára valamennyien emlékszünk arra, hogy szerintem történelmi esemény volt a parlament felsőházi termében, amikor ellenérdekelt felek azonos véleményeket fogalmaztak meg, legyenek azok kereskedők, iparkamara, szolgáltatók vagy éppen a fogyasztóvédők vagy éppen a parlament vagy az állam képviselői, és mégis hasonló módon fogalmazták meg véleményüket, miközben ez a médiumokban nem nagyon kapott visszhangot. Szerintem erre is oda kell figyelni, hogy mekkora a fogyasztóvédelemre fordított figyelem a közmédiumokban elsősorban, természetesen a többiben is jó lenne, de ha csak a közmédiumokra tudunk ráhatással lenni vagy tudunk számukra üzenni, akkor az is nagyon fontos.
A jelentéssel kapcsolatban mindenki azt mondja, hogy milyen jó, ami benne van, és valamennyien tudjuk, hogy milyen jó lenne, ha még több dolog lenne benne. Éppen ezért fontos, hogy dolgozzon tovább a fogyasztóvédelmi eseti bizottság. Mik azok, amikben nagyon sok tennivalónk van? Levélben is jeleztem elnök úr felé, hogy a vonalas szolgáltatók esetében, áramszolgáltatók, energiaszolgáltatók esetében, a gázszolgáltatók tevékenységét mindenképpen érdemes lenne figyelembe venni, illetve meghallgatásra került egy, az állami szektor által nyújtott szolgáltatások ellenőrzését hivatott szerv vezetője, Kovácsy Zsombor úr, aki az Egészségbiztosítási Felügyelet vezetője. De itt a szolgáltatások egy jelentős részét az állampolgárok nemcsak a piac szereplőitől veszik igénybe, legyen az - extrém példákat mondok - az oktatástól kezdve a különböző állami, önkormányzati szférában nyújtott szolgáltatások igénybevételén át minden, szóval oda is kell, hogy a figyelmünk kiterjedjen majd, hogy az állami szférában tevékenykedők milyen szolgáltatást nyújtanak, legyen az az okmányirodától kezdve, az oktatáson át, a különböző hivatalok, hatóságok munkája, ahol a bürokrácia a fogyasztók, a szolgáltatást igénybe vevők érdekét szolgálja vagy esetleg annak ellentmond. Éppen ezért szerintem, ha ebben is kormányzati szinttől függetlenül konszenzusra tudunk jutni, akkor megint egy olyan területre tudunk lépni, ami az állampolgárok érdekét szolgálja.
Tehát valószínűleg, ahogy elnök úr felvezetőjében elhangzott, valamint képviselőtársaim is elmondták, az eddigi munka dicséretes, a jelentés tartalma megfelelő, a mennyisége még mindig több és több munkát igényel, hiszen nagyon sok olyan terület van, ahol még a fogyasztók érdekében nekünk is lépni kell, de természetesen ebben kiemelkedő jelentőségű a már működő hatóságoknak, szerveknek, civil szervezeteknek a tevékenysége. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Akkor azt gondolom, hogy a vitát le tudjuk zárni, tehát lezárom.
Egy pár mondatot hadd mondjak. Nagyon szépen köszönöm azokat a szavakat a bizottságunk tagjai nevében, amelyek inkább a bizottság eddigi működését értékelték. Jólesik ezt, emberi értelemben is jólesik ezt országgyűlési képviselőként hallani, és ismerjük el, hogy az elmúlt négy hónap feszített munkamennyiségére büszkék is lehetünk.
Nyilvánvaló, hogy az elmúlt négy hónapról született jelentés ezért aztán mindenre nem tud viszont választ adni, mert csak négy hónap. Ez persze elégedetlenségeket hagy bennünk. De azokkal az észrevételekkel, amelyeket felírtam: nyilvánosság, oktatás, pályáztatás problematikája, amit például Baranovszky úr mondott, vagy ha jól értettem, akkor ez a markánsabb állami viselkedés a civil szféra tekintetében, hangzott el Bagi képviselő úrtól, azért jelentem: ezek nyilvánvalóan benne vannak a jelentésben, akár az elhangzott kritikai tartalmú hozzászólásokban, akár az adott témát összegző összefoglalókban. Vastaggal nincsenek kiszedve, ez ténykérdés, meg bepontozva, de szerintem szerepelnek. De valóban nem vitatom, hogy még kell ezekkel foglalkoznunk, főleg ha megoldási javaslatokat akarunk tenni.
A parlament adott nekünk egy leckét, amit itt magunk között nyugodtan megállapíthatunk, már amennyire magunk közötti egy olyan megállapítás, aminek nyilvános jegyzőkönyv a következménye. Olyan leckét adott, amit talán négy hónap alatt igazán teljes mértékben végrehajtani nem lehetett. Ez gyártja számunkra többek között az elkövetkezendő hónap feladatait, néhány más elképzelésünk mellett, és itt most azokra a javaslatokra utalnék, amelyek már most próbálják a majdani munkatervünk összeállítását segíteni. Hamarosan, várhatóan egy hónapon belül tartunk egy olyan bizottsági ülést, amelyiknek egyik témája a határozati javaslataink lennének, a másik pedig az elkövetkezendő hónapok munkaterve.
Be fogom fogadni általában ezeket a javaslatokat, de azért én valószínűleg azt a munkát fogom javasolni folytatni részben, amit a fogyasztók nagy csoportjait elérő szolgáltatók kapcsán megkezdtünk. Tehát azt gondolom, hogy azt a munkát mindenképpen folytatnunk kell, és ezt kell kiegészíteni majd olyan napirendekkel, amelyek igazából visszamennek a jelentés megállapításaira és javaslatokat próbálnak belőle gyártani. Valahogy így képzelem.
Határozathozatal a jelentés parlamentnek történő benyújtásáról
Köszönöm szépen az elhangzott véleményeket. Aki esetleg valamelyik jelen lévő szervezet képviselőjeként most nem szólalt meg, de később lesz írásos véleménye a szervezetnek, szívesen látjuk. Azt gondolom, hogy a vitát ezzel véglegesen le is zárom, és kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki az, aki a bizottság jelentését elfogadja és a parlament számára való benyújtását javasolja. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Korábbi döntéseinknek megfelelően a döntés egyhangú.
Én egyebekkel nem készültem a bizottság felé. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy valamilyen bejelentésük van-e az egyebek között. (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen a mai részvételüket, további jó napot kívánok.
(Az ülés végének időpontja: 13 óra 54 perc)
Alexa György
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Ipacs Tiborné