KÁB-5/2009.
(KÁB-25/2006-2010.)
az Országgyűlés Kábítószerügyi eseti bizottságának
2009. június 17-én, szerdán, 13.00 órakor
a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben
(Budapest VIII., Mosonyi u. 9. III. épület előadóterem)
megtartott kihelyezett üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki bevezető *
A napirend elfogadása *
Tájékoztató a kábítószer-kínálat csökkentésével kapcsolatos rendvédelmi feladatokról ; tájékoztató a kábítószer-problémával kapcsolatos büntetőjogi szabályozási kérdésekről *
Juhász Gábor államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója *
Dr. Gratzer Gábor r. őrnagy (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója *
Kérdések, észrevételek *
Juhász Gábor államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiói *
Tájékoztató a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet tevékenységéről *
Dr. Lontainé dr. Santora Zsófia főigazgató (Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet) tájékoztatója *
Dr. Kanta Tünde igazgató (Országos Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága) kiegészítő tájékoztatója *
Kérdések válaszadással *
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl:Winkfein Csaba (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Tóth István (MSZP)
Pettkó András (független)
Helyettesítési megbízást adott
Halmai Gáborné (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) Winkfein Csabának (MSZP)
Móring József Attila (Fidesz) Pettkó Andrásnak (független)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Juhász Gábor államtitkár, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Dr. Lontainé dr. Santora Zsófia főigazgató, Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet
Dr. Nagy Gábor osztályvezető, főtanácsos, Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet
Dr.Gratzer Gábor r. őrnagy, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Sárosi Péter szakértő (SZDSZ)
Szomor Katalin szakértő (MDF)
Szabadka Péter szakértő (KDNP)
Megjelent
Dr. Opóczky László főosztályvezető-helyettes, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Dr. Benedek Bulcsu Balázs tanácsos, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Dr. Házi István r. vezérőrnagy, bűnügyi főigazgató, főkapitány-helyettes, Országos Rendőr-főkapitányság
Dr. Kanta Tünde ezredes, igazgató, Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága
Varga Gábor ezredes, igazgató, Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága
Portörő Péter igazgató, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Müller Éva főtanácsos, Egészségügyi Minisztérium
Dr. Marton Sára Edit fogalmazó, Egészségügyi Minisztérium
Dr. Rácz József szakértő (MSZP)
Victorné Erdős Eszter szakértő (Fidesz)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 11 perc.)
WINKFEIN CSABA (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Nagy tisztelettel köszöntök mindenkit a mai kihelyezett bizottsági ülésen.
Mielőtt elkezdenénk mai munkánkat, szeretném megköszönni a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet munkatársainak, amiért lehetővé tették, hogy itt lehetünk. Lehetőségünk lesz arra, hogy tájékoztatást kapjunk, és megismerkedhessünk az intézményben folyó munkával, amit a bizottsági ülés befejeztével fogunk megtekinteni.
A helyettesítéseket szeretném rögzíteni a jegyzőkönyv számára: dr. Tóth István helyettesíti Halmai Gábornét, Winkfein Csaba Gusztos Pétert, Pettkó András pedig Móring József Attilát. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A kiküldött napirenddel kapcsolatban javasolom, hogy a 2. és a 3. napirendi pontot összevonva tárgyaljuk, az utolsó napirendi pont, a tájékoztató a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet tevékenységéről pedig az ülés végére kerülne, végül az Egyebekkel zárnánk a mai munkát. Ezen belül olyan javaslatom lenne, erről szavazunk is, amennyiben elfogadható a bizottság tagjainak, hogy a 2. napirendi pontnak lenne egy nyilvános és egy zárt üléses része, ezt az intézet főigazgatója kérte. Amennyiben a bizottság ezt megszavazza, ennek semmi akadálya nincs.
Kérdezem a bizottság tagjait: ki ért egyet ezekkel a változtatásokkal, illetve a napirenddel? (Szavazás. - Mindenki jelez.) A bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Köszöntöm Juhász Gábor igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár urat, köszönjük, hogy eljött, és megtisztelte a bizottságot. Át is adom a szót, hogy tájékoztassa a bizottságot a napirendi ponttal kapcsolatosan.
Juhász Gábor államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója
JUHÁSZ GÁBOR államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kedves Kollégák! Először is kérem, engedjék meg, hogy elmondjam: emocionális viszonyom van ehhez a bizottsághoz, hiszen sok évvel ezelőtt mégis csak az én kezdeményezésemre jött létre, és az asztal körül ülők jelentős része már akkor is ezen a szakterületen dolgozott, beleértve a kutatóintézet vezetőit is. Soha nem gondoltam, hogy a kezdeményezésem ilyen hosszú életű lesz, mint ahogyan azt sem gondoltam volna, hogy egyáltalán lesz ilyen minisztérium, amelyikben államtitkár leszek. Annyiból mégis csak szerencsés, hogy módom van önökkel találkozni, és a napirendi pontokkal kapcsolatosan rövid előterjesztést tenni.
Bemutatom önöknek dr. Gratzer Gábor őrnagy urat, aki beszél majd ezen a területen arról, hogyan is áll a vietnami térhódítás a marihuana ültetvények dolgában.
Először a büntetőjogi szabályozási kérdésekről szeretnék röviden szólni, bár egy viszonylag rövid mondatban el tudnám mondani a minisztérium álláspontját: a jelenleg hatályos szabályozást, annak minden ismert problémájával együtt támogatni tudjuk, nem kívánunk rajta változtatni.
A kábítószer-kínálat csökkentésével kapcsolatos rendvédelmi feladatokról nagyon vázlatosan szólnék. Egyrészt változott a rendőrség hozzáállása a dologhoz, ez a változás 2007 decemberében történt. Gyakorlatilag az ORFK vezetője úgy döntött, hogy a kifogásolt módszerről - melynél a kifogás tárgya az volt, hogy a rendőrség elsősorban a használókat üldözte - más módszerre tért át.
A jelenlegi helyzetben számot tudunk adni arról, hogy van egy ORFK-utasítástervezet, amelyben a kábítószerrel visszaélés bűncselekmény nyomozása során a rendőrség feladatairól konkrét eljárási menetrendet tartalmaz a szöveg. Ez most éppen az aláírási szakban van. Megváltozott a rendőrség szervezete, benne a kábítószer-bűnözéssel kapcsolatos osztályok is megváltoztak. El tudom önöknek mondani, hogy egyrészt a Nemzeti Nyomozó Iroda Szervezett Bűnözés Elleni Főosztályának Kábítószer-bűnözés Elleni Osztályán huszonketten foglalkoznak ezzel a kérdéssel, illetve a BRFK-ban 2008-ban Kábítószer-bűnözés Elleni Szolgálatot alakítottak ötvenegy fő hivatásos nyomozóval. Ők már nem a tradicionális rendben dolgoznak, hanem anyagok szerint. Ez azt eredményezi, hogy lényegesen hatékonyabbak, hiszen itt egy-egy anyagfajtára specializálódott rendőrök vannak.
Összefoglalóan elmondható, hogy az előző évekhez képest a lefoglalt kábítószer mennyisége növekszik, és az is a koncepcióváltás egyik eleme, hogy nem feltétlenül idehaza kívánjuk lefoglalni ezeket, hanem ott próbáljuk lefoglalni vagy lefoglaltatni, ahol annak fellelhetőségi helye van. Nem véletlen tehát, hogy legutoljára Törökországban, Isztambulban került lefoglalásra nagy mennyiségű kábítószer. Tehát viszonylag sokan vannak a szervezetben, speciálisan az anyagfajtákra szakosodva, illetve a lefoglalás helye szerint más metodikával, ennek eredményeképpen megítélésünk szerint javul a Kábítószer-bűnözés Elleni Szolgálat tevékenysége.
Meg kell említenem, nem csodálkozom azon, ha a rendőrkollégák úgy gondolják, a rekriminalizáció megvalósulhatna úgy, hogy ez egyszerű szabálysértés legyen, ezzel el lenne intézve az ügy. Úgy gondolom, ez egy olyan társadalmi problémakör, amelyet technokrata típusú megközelítéssel nem ajánlatos kezelni. Egyébként ez évente körülbelül 100 millió forint bűnügyi költséget eredményez, de itt figyelni kell a társadalom igazságérzetére is.
Azt, hogy az oktatásban ennek a témának mi a helyzete, a kolléga úr elmondja. A büntetés-végrehajtásról el kell mondanom, hogy megítélésem szerint a dolog súlyának arányában és a megjelenési esetszámnak megfelelően foglalkozunk vele. Ez azt jelenti, hogy alapvetően az a fő célkitűzés, hogy ne jusson be a börtönökbe a kábítószer, illetve, ha már bejutott, akkor találjuk meg. Noha folyik eljárás a börtönökben ilyen bűncselekmények miatt, de alig-alig van, vagy csak elvétve fordul elő, és azt is meg szokták találni. Nem túlzás azt mondani, hogy a rendvédelmi szolgálatok, a kábítószer-kereső kutyák segítségével a magyar börtönökben a kábítószer jelenléte előfordul, de nem jellemző.
A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata egy olyan szerv, amely nem önmagában a kábítószer-kereskedőket, a kábítószer-fogyasztókat üldözi, az a dolguk, hogy a rendészeti szervezetek tagjait védje meg az esetleges csábításoktól. Sajnos, ilyen előfordul, de egyáltalán nem jellemző a rendőrségre, ezt hangsúlyozni szeretném. Tehát nem jellemző, de előfordul, és ilyenkor mindig nagy sajtóhírt kap, ha egy ilyen eset előfordul. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata mintegy tíz esetet derített fel tavaly. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, nagyon leegyszerűsítve: a rendőröket figyelik, nem a kábítószer-kereskedőket. Ha ez a kettő egybeesik, átveszi az ügyészség az eljárást.
Kérem, engedjék meg, hogy a vietnami módszerről, aminek a felderítése komoly magyar sikertörténet, Gratzer Gábor őrnagy úr tájékoztassa önöket.
ELNÖK: Köszönöm. Parancsoljon, öné a szó.
Dr. Gratzer Gábor r. őrnagy (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) tájékoztatója
DR. GRATZER GÁBOR (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Szeretném elmondani, hogy gyakorlatilag 2008-ban erősítették meg a vietnamiak a tevékenységüket Magyarországon a kábítószer-terjesztésben. Ez először az ominózus heroin-túladagolásos halálesetekkel kapcsolatban merült fel. Ezekről az esetekről el lehet mondani, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kábítószer-bűnözés Elleni Szolgálata megtette a szükséges intézkedéseket. Ezek voltak azok a nyomozások, illetve információgyűjtések, amelyek alapján az év végére Magyarországon, illetőleg a környező országokban is igen sok, hatalmas, úgynevezett birtokot találtunk. Jelen pillanatban Magyarország esetében ez körülbelül húsz nagybirtokot jelent. Ezeket minden esetben vietnamiak alakították ki budapesti bérelt házakban. Olyan házakat kerestek, ahol a tulajdonosok hosszú, tartós külföldi kiküldetésben vannak, kiadták a házaikat, ahol a vietnamiak profi kábítószer-ültetvényeket alakítottak ki.
Ezek a kábítószer-ültetvények annyira profik, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kábítószer-bűnözés Elleni Szolgálata vezetőjének tájékoztatása szerint Magyarországon eddig még nem találtak olyan hatóanyag-tartalmú marihuanát, mint amit itt előállítottak. Úgy tűnik, ezekből az ültetvényekből túl sok még nem kerülhetett forgalomba, ugyanis az ültetvények mellett, mintegy húszezer növény mellett több száz kilogramm szárított marihuana lefoglalása is megtörtént. Jelen pillanatban ilyen birtokokat találtak Norvégiában, Hollandiában, Németországban, Csehországban, Szlovákiában és Spanyolországban. Ezek mindegyike szintén vietnami személyekhez kötődik. Határozottan nem tudjuk még kijelenteni, hogy ezek esetében egyetlenegy bűnszervezetről lenne szó, vagy több laza kapcsolatban álló vietnami szervezet lenne, ennek a felderítése folyamatban van.
Hozzá kell tennem: ez egy magyar sikertörténet, mert eddig Európában egyedül a Budapesti Rendőr-főkapitányság Kábítószer-bűnözés Elleni Szolgálatának sikerült ebbe a szervezetbe olyan szinten behatolnia, hogy előzetes letartóztatásba vett két fő vietnami vezető egyént, eljárást folytatnak ellenük, illetve további eljárások, elfogások várhatók ebben az ügyben. Ez nagyon szép eredmény a BRFK részéről.
A jelenség mindenképpen figyelmet érdemel abból a szempontból, hogy a marihuanának nem volt olyan kifejezett terjesztő hálózata, mint a heroinnak. Közismert, hogy a heroin európai exportját gyakorlatilag koszovói albán származású bűnszervezetek tartják kézben. Azért érdemel ez egyébként nagy figyelmet, hogy ne alakulhasson ki ilyen nemzetközi bűnszervezet, és úgy gondolom, itt a magyar rendőrség komoly lépéseket tett.
Az oktatással kapcsolatban, illetve a rendvédelmi oktatással kapcsolatban: a legfontosabb oktatás a Rendőrtiszti Főiskolán folyik, ugyanis a nyomozások a kínálatcsökkentéssel kapcsolatban elsősorban a megyei rendőr-főkapitányságokon folynak, ilyen módon tiszti állományú nyomozók végzik. A szakközépiskolai képzésben ettől függetlenül természetesen megjelenik a kábítószer-anyagismereti oktatás, illetőleg a kábítószerrel kapcsolatosan olyan ismeretek az oktatásban, hogy a közterületi járőrök a kábítószert meg tudják találni, fel tudják ismerni a kábítószer-fogyasztást, fel tudják ismerni az esetleges rejtekhelyeket a gépkocsikban.
A Rendőrtiszti Főiskolának gyakorlatilag minden tanszékén van kábítószer-oktatás. Ezek közül a legfontosabb és kiemelendő az, hogy speciális kollégiumot is létesítettek, ez nem kötelező, de nagyon sokan jelentkeznek erre az ott tanuló fiatalok közül, és gyakorlatilag több éven keresztül a kábítószer és egyéb rendészeti ismeretek mellett speciális kábítószerrel kapcsolatos ismeretek oktatásában részesülnek, főképp a gyakorlatból érkező szakemberek oktatják őket. Ilyen módon a Rendőrtiszti Főiskola meg tudja oldani a kábítószer-nyomozói oktatást.
A Rendőrtiszti Főiskola Bűnügyi és Gazdaságvédelmi Tanszékén a titkos információgyűjtő tevékenységgel kapcsolatos oktatás folyik, természetesen a bűnügyi tantárgy keretében folyik az oktatás. Kiemelt jelentőségű a határrendészettel, a Vám- és Pénzügyőrséggel kapcsolatos ismeretek oktatása a nemzetközi kereskedelem miatt.
Az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztályát felkértük arra, mivel a speciális kábítószer-bűnözés elleni egység csak a Nemzeti Nyomozó Irodánál, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitányságon működik, ezért indokolt, hogy az ezzel kapcsolatos nyomozásokat ilyen módon egységesítsék, és próbáljanak segítséget nyújtani egyrészt a nyomozási cselekmények magas szintű jogszabályoknak megfelelő végzésével, a másik oldalon pedig a bűnjelkezelés egységesítésével, hogy ezzel is eredményesebb munkát tudjanak végezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úré a szó.
JUHÁSZ GÁBOR államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az első, amit mondani szeretnék, bár én is csak a rádióban hallottam: a kábítószer-problémának általában a problémák között betöltött szerepe változott, amióta világválság van, a fiatalok referencialistáján az első helyről a második helyre szorult. Ezt azért tartom fontosnak elmondani, mert a válság is egy fontos tünet abban a kérdéskörben, hogy a kábítószer-probléma a második helyre szorult, de ebben az is benne van, hogy valószínűleg a magyar hatóságok, intézmények, civil szervezetek az elmúlt időszakban olyan kezelési módot próbáltak meg összerakni, amely kapcsán maga a probléma vissza tud szorulni a második helyre. Azt hiszem, ebben konkrétan az asztal körül ülők munkájának sikere is benne van.
A másik, amit szeretnék mondani: ha a számosságot nézzük, akkor 2008-ban mintegy 2500 főt ítéltek el, és a nyomozati szakban 937 főt eltereléssel hoztak ki az eljárásból. Ez azt jelenti, ha összeadjuk ezeket a számokat, ilyen számosságú populációval kell foglalkozni. Tudomásom szerint szabadságvesztésre 150 fő alatt került sor, vagyis a ténylegesen börtönbe kerülők száma 150 alatt van. Ahhoz, hogy jól meg tudjuk ítélni ezt a problémát, ezek a számok is még hozzátartoznak a tájékoztatáshoz.
Amennyiben kérdésük van, természetesen nagyon szívesen a rendelkezésükre állok.
ELNÖK: Köszönöm szépen az államtitkár úrnak és az őrnagy úrnak a tájékoztatást. Most lehetőség van a kérdésekre, észrevételekre a képviselő urak, a szakértők részéről.
(Jelzésre:) Pettkó képviselő úré a szó.
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm szépen.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr, Képviselőtársaim, Vendéglátóink! Néhány gondolatot szeretnék mondani. Először is az államtitkár úr 1. napirendi pontos mondatát üdvözlöm, támogatandónak tartom, de ugyanilyen fontos dolognak tartom a 2. napirendi pontnál elhangzott mondatát, ami tulajdonképpen az előző bizottsági ülésünk napirendjéhez is tartozott, hiszen akkor volt egy vita a büntetés-végrehajtási intézetben történt felmérés kapcsán, hogy egyáltalán tárgyalja-e a bizottság, vagy ne tárgyalja. Azt gondolom, hogyha az egyik jegyzőkönyvet virtuálisan a másikhoz lehetne kapcsolni, akkor ez a fontos mondat, amit az államtitkár úr elmondott, nagyon fontos, hogy mindenki fejében hozzákerüljön az előző ülés anyagához, mert sajnos, a bizottsági ülés után megjelentek olyan újságcikkek, amelyek csak az érem egyik oldalát mutatták meg.
Kérdésem volna a rendőrség képviselőihez. Úgy értettem, hogy a vietnami hálózat Magyarországon még nem adott el marihuánát. Külföldre szállítottak-e? Van-e erről információjuk?
A következő kérdésem az államtitkár úrhoz is, a rendőrség képviselőjéhez is szól - ezt a kérdést már a parlamentben is feltettem. Amikor az utcán van az ellenőrzés, zéró tolerancia van az alkohol kapcsán. A kábítószer kapcsán ezt hogyan lehet megtenni? Az utcai ellenőrzéshez kapnak-e a rendőrök képzést, vagy ezen a területen folyamatos képzést kapnak-e? A technikák tekintetében hogyan áll a rendőrség? Az is érdekel, hogy van-e megfelelő költségvetési támogatás? Fontos feladata a bizottságunknak, hogy a rendvédelmi területekre, a prevencióra, a megelőzéskezelésre is odafigyeljen. Van-e elég személyi állomány? Van-e elég technika? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Sárosi Péter!
SÁROSI PÉTER szakértő: Az ORFK-nak a diszkórazziákkal kapcsolatos tervezetét üdvözlöm. Ugyanakkor, megmondom őszintén, elég nagy csalódással tapasztalom azt, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium még mindig nem hajlandó komoly vitát folytatni a Btk. módosításáról. Többször elmondtuk azt, milyen problémák vannak a jelenlegi büntetőszabályozásban.
Egy aktuális esetet mondok: éppen most délelőtt telefonált be hozzánk egy olyan kliens, akit Szigetszentmiklóson kaptak el csekély mennyiségű marihuánával. A rendőrségen bevallotta, hogy rendszeresen, hosszú éveken keresztül használja, ezért nem is választhatja meg az elterelést, kiesik az elterelésből, mert összegzik az elfogyasztott drog mennyiségét. Ez is egy olyan probléma, ami alátámasztja, hogy igenis, nagy problémák vannak a jelenlegi szabályozással, és a felnőtt fogyasztók kieshetnek az elterelés lehetőségének a választásából, nem beszélve arról, hogy szerintünk nem lehet nagy sikernek elkönyvelni, hogy azt a több ezer embert, akik alkalmi marihuána használók, az állam kezelésre kötelezi, miközben nagyon sok embernél, akiknek igazán szükségük volna a kezelésre, erre nincs forrás. Azt gondolom, itt egy nagyon komoly anomália van. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól elvárnánk azt, hogy itt a Btk. módosításával ezeket az anomáliákat kiküszöbölje. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. (Jelzésre:) Szabadka Péteré a szó.
SZABADKA PÉTER szakértő: Szeretném elmondani, hogy a megyei kapitányságokon nincs megfelelő személyzet a kábítószer felderítésére. Üdvözlöm az államtitkár úrnak azt a bejelentését, hogy technokrata megközelítésnek minősítette a kábítószer-fogyasztás szabálysértéssé minősítését.
Kicsit ellentétben Sárosi Péterrel, azt gondolom, az egyik oldalról a kínálatcsökkentés fontos lenne, de a fogyasztási igényt is csökkenteni kell valamilyen formában, ha kell, büntetőjogi eszközökkel, ha kell, pedagógiai eszközökkel. Ezt nem lehet elmismásolni, mert a kezelők kezelnek, a fogyasztók fogyasztanak, a dílerek pedig jól élnek. Ezt egyensúlyban kell kezelni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Szomor Katalin!
SZOMOR KATALIN szakértő: Szeretném megkérdezni: ebben a bizottságban vita folyt arról, hogy a kábítószer-bűnüldözésre a bűnüldöző szerveknek, illetve azon belül a rendőrségnek mennyi pénze van. Elhangzott az egyik szakértő részéről egy 8 milliárd forintos összeg. Azt szeretném tudni, pontosan mennyi ez az összeg.
Én is maximálisan egyetértek azzal, amit az államtitkár úr az előbb mondott arról, hogy a büntetőjogban e téren változtatásra lenne szükség.
ELNÖK: (Jelzésre:) A második körben Pettkó úré a szó.
PETTKÓ ANDRÁS (független): Köszönöm szépen. Egy kiegészítő kérdésem volna. Úgy tudom, néhány évvel ezelőtt, talán három vagy négy évvel ezelőtt a VPOP és a rendőrség tekintetében összevonásra került sor. Utólag hogyan értékelik ezt a döntést? Jó döntés volt-e? Tudomásom szerint ez akkoriban a szakmán belül vitát váltott ki.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs több hozzászólás, lezárjuk a kérdések, észrevételek részét. Államtitkár úré a szó.
Juhász Gábor államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) reflexiói
JUHÁSZ GÁBOR államtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Azzal a lényeges kérdéssel kezdeném, hogy ilyen a probléma megítélése. Ha jól látom, ebben a pillanatban velem együtt négy-egyre győztünk valamelyik irányban, hogy ez bűncselekménynek számítson-e vagy sem, hiszen ez lapul meg a probléma mögött. Mivel ez jobbára értékválasztás kérdése, ezért a minisztériumnak - bármit gondolnak a tisztségviselők, nem mintha ez eltérne a magánvéleményemtől, amit mondtam - az a dolga, hogy kiegyensúlyozott középálláson helyezkedjen el. Nyilván az is a dolga, hogy a szabályozás olyan szenzibilis legyen, ami érdemben segít, hogy ki tudjanak kerülni abból a helyzetből azok, akik inkább áldozatai a kábítószer-fogyasztásnak.
A konkrét eseten mindig lehet vitatkozni, de nyilván nem kötelezte senki a fiatalembert, hogy önmagára nézve súlyosabban terhelő tanúvallomást tegyen. Másrészt, ha valaki a büntető törvénykönyv által meglehetősen komolyan fenyegetett cselekmény elkövetésére szánja el magát, nem baj, ha ügyvédet fogad. Harmadrészt pedig, ha ő ebben most így járt, és annak a dolognak az elején vagyunk, akkor azt gondolom, azért fordult önökhöz, hogy próbáljanak neki segítséget nyújtani. Meggyőződésem, amennyiben ez az eljárás eleje - valószínűleg az -, akkor a végére akár másfajta eredmény is kikeveredhet ebből.
Szeretném elmondani: azt hiszem, hogy az itteni hozzászólások alapján a minisztérium álláspontja helyes, kiegyensúlyozott, és ezt köszönöm önöknek. A részleteit illetően: ha kétszer ennyien lennének a rendőrök, akkor kétszer ennyien lennének, ez biztos. A beszámolóm része volt, hogy a rendőrség azzal, hogy koncepciót váltott, letett arról, hogy a nagy számokat üldözze, és az összes fogyasztót megpróbálja a szórakozóhelyekről beterelni. Nem ezt csináljuk, itt a lényeget róbáltuk megragadni. Ez a szervezett bűnözés egyik legkomolyabb ága, nem véletlenül vonják össze. A kábítószer-kereskedelem nem hasonlít például a húskereskedelemhez, általában nagyon komoly, jobbára budapesti központú bűnszervezetek által végzett tevékenység. Az az oka, azért vette át a Nemzeti Nyomozó Iroda, mert nagyon sokszor speciális ismereteket igényel, speciális kapcsolatokat, speciális tudást, másfajta módszereket, mint amilyeneket a megyei rendőr-főkapitányságok általában alkalmaznak.
A Nemzeti Nyomozó Irodának vidéki fiókjai is vannak, mert nem arról szólt az átszervezés, hogy vidékről egy központba átszerveztük, hanem arról szólt, hogy egyfajta más megközelítésben, professzionálisabb, jobb körülmények között végezhető ez a munka, hiszen a Nemzeti Nyomozó Irodában a fizetések amúgy magasabbak, mint általában a megyei rendőr-főkapitányságokon. Tehát akik ezzel foglalkoznak, azok így jobb körülmények között teszik mindezt.
A Btk.-ról bármikor hajlandóak vagyunk komoly vitát folytatni. Az álláspont megléte nem jelenti azt, hogy a problémával nem vagyunk hajlandóak foglalkozni. Úgy gondolom, időről időre végig kell gondolni, hogy például az ítélkezési gyakorlat milyen. Tudom, hogy van kollégiumi állásfoglalás, van jogegységi döntés, és önmagában az is egy külön érdekesség, hogy ehhez képest a bíróságok milyen ítélkezési gyakorlatot alakítanak ki. Mivel ez az idő előrehaladtával mutat egyfajta képet, akár kétévente érdemes lenne ezt az egészen részletes szakmai vitával bezárólag tanulmányozni, hiszen ez önmagában is lehetőség lenne a konzekvencia levonására. Megerősítem: bármikor hajlandóak vagyunk a komoly vitára.
Az tény, hogy ez sokba kerül. Ha egyszer úgy döntenénk, hogy például a kábítószert semmilyen vagy kedvezményes, 12 százalékos áfa mellett lehetne a boltokban kapni, ez is nyilván egy álláspont lenne, és akkor mondhatnánk azt, hogy nem pénzt adunk ki, hanem pénzt szedünk be ezzel, és ez milyen jó is lesz. (Derültség.) Látom az arcokon, ezen mindenki mosolyog. Ennek a dolognak az abszurditása azt mutatja, hogy a kérdés nem közelíthető meg pusztán így, ezért utaltam arra, hogy tudom, nálunk sok a majdnem 100 millió forintos bűnügyi költség.
Remélem, önöknek el fogja mondani a főigazgató asszony, hogy 15 éve nem vagyunk rá képesek, talán majd most képesek leszünk megoldani a lefoglalt kábítószerek tárolásának problémakörét. Amikor először jártam itt, akkor is ez volt a probléma, de akkor a helyzet még rosszabb volt, mert kommandósok őrizték a raktárban a 40 tonna marihuanát. A 40 tonna csak vicc volt, de sok marihuanát őriztek, remélhetőleg a jövő hónapban talán ez is megoldódik, de vannak ilyen nehézségeink. Tehát igen sokba kerül, vannak ítélkezési és eljárási anomáliák is, de ezzel együtt is úgy gondolom, erkölcsi értelemben is helyesen járunk el.
Az, hogy a megyei kapitányságokon erre nincs személyzet, nem jelenti azt, hogy nem foglalkoznak vele, hanem azt jelenti, hogy eljön az eljárásnak az a szakasza, amikor a megyei kapitányságokon kívüli professzionális, erre szakosodott személyzet végzi ezt a feladatot. Ha lenne ilyen adatunk, elég jól lehetne látni, hogy vidéken is történik mindenféle eljárás és nyomozati cselekmény.
Kérdés volt, hogy a rendőrségnek mennyi pénze van. Ez nehéz ügy, mert mit számítunk ide. Elmondtam, hány ember foglalkozik vele, elmondtam, hogy körülbelül speciálisan mennyi bűnügyi költség van ezen a területen. Azok az emberek, akik ezzel foglalkoznak, számtalan olyan más rendőrségi szolgáltatást igényelnek a munkájukhoz, amelyek pénzügyileg pontosan nem mutathatók ki. Úgy gondolom, pontos számmal mérni a kábítószer-bűnözés elleni fellépést nagyon nehéz, pontosan ki sem mutatható. A rendőrség az országban egy olyan szervezet, lassan a legnagyobb szervezet lesz, amelyik működik, hiszen a hadsereg és a MÁV együtt nincsen akkora, mint a rendőrség, és bármennyi pénzt képes elkölteni. Ugyanakkor nem lehet önmagában csak pénzzel vizsgálni a hatékonyságot. Tehát becsülettel szeretném elmondani, hogy nem tudok pontos összeget mondani. A rendőrség költségvetését meg tudom mondani, de a rendőrség munkája nem a pénzen múlik, néha a hozzáálláson, egy-egy helyzeten, információn, szituáción, nyomozáson is múlik, néha a gyanúsítotton is múlik, hogy milyen eredményt lehet elérni.
Arról, hogy az összevonás szakmailag visszaigazolható-e, az a véleményem, hogy igen, visszaigazolható, ez egy olyan terület, amely speciális ismereteket feltételez. Mivel a kollégák jobb anyagi körülmények között végzik ezt a munkát, mint eddig végezték, ezt a magam részéről sikerként könyvelem el. Hozzáteszem: aki régen a megyénél ilyennel foglalkozott, és nem került ide, az valószínűleg ezt kudarcként éri meg, hiszen az élet ilyen.
Még egy dolgot megemlítek. Ugyan nem kérdezték, de felmerült a Vám- és Pénzügyőrség, a rendőrség dolga. A Vám- és Pénzügyőrség és a rendőrség most olyan jogosítványokon osztozik, ami az elmúlt 15 évben hol az egyiknél, hol a másiknál volt. A Vám- és Pénzügyőrség is többek között érdemben foglalkozott kábítószer-lefoglalással, sőt, a miénkhez hasonló, bár nem ilyen jó, nem ilyen professzionális intézetük van, de végül is a működési engedélyt megkapták, és az idei évtől nekik is van kutatóintézetük. Kérem, vegyék úgy, hogy ezt inkább az udvariasság, semmint a tárgyszerűség diktálta nekem. A Vám- és Pénzügyőrséggel egyébként nagyon jó és komoly együttműködésben vagyunk. A Vám- és Pénzügyőrség, illetve a rendőrség úgy a stratégiájában, mint a taktikájában ezt a tevékenységet egymással megosztva elég jó együttműködésben végzi.
Azt hiszem, minden kérdésre válaszoltam. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kiegészítés? (Nincs jelzés.) Lezárom a napirendi pontot. Köszönjük szépen a kimerítő válaszokat. Szerencséje a bizottságnak, hogy olyan államtitkára van az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnak, aki régóta szakértője ennek a területnek. Biztos vagyok benne, hogy továbbra is nagyon jó együttműködésben tudjuk folytatni ezt a munkát.
Köszönöm, hogy megtisztelték a bizottsági ülésünket. Úgy tudom, államtitkár úrnak mára még bőven van dolga, úgyhogy elköszönünk, és további szép napot kívánunk. (Juhász Gábor: Köszönöm szépen. Viszontlátásra. - Elhagyja az üléstermet.)
Tájékoztató a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet tevékenységéről
Folytatjuk a munkánkat, rátérünk a következő napirendi pontra. Köszöntöm Lontainé Santora Zsófia főigazgató asszonyt, aki a nyílt ülésen elkezdi ezt a napirendi pontot, majd zárt ülés keretében dr. Nagy Gábor osztályvezető főtanácsos úr folytatja a mai megbeszélést.
A nyílt napirendi pont keretében főigazgató asszony, öné a szó.
Dr. Lontainé dr. Santora Zsófia főigazgató (Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet) tájékoztatója
DR. LONTAINÉ DR. SANTORA ZSÓFIA (Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet): Tisztelettel köszöntöm az elnök urat, a bizottság valamennyi képviselőjét, valamint a meghívott vendégeket.
Nagy megtiszteltetés számunkra az, hogy igénybe vették az intézetünket, és beszámolhatok arról, hogy az intézet régi múltra tekint vissza, és nem hiszem, hogy a jelenlévők - egy pár bizottsági tagon kívül, akik már jártak az intézetünkben - ismernék intézetünk működését.
Ez az intézmény hat épületegyüttesből áll. Az intézet a legnagyobb tudományos ismeretekkel rendelkező, kriminalisztikát művelő intézet, amely a daktiloszkópiától a hemogenetikáig mindent követ. A története 1903-ban kezdődik, és a kontinensen először, Anglia után 1901-ben kezdték a daktiloszkópiai vizsgálatot alkalmazni, azóta egyfolytában működik ez a daktiloszkópiai, vagyis ujjnyomat-azonosító vizsgálat. 1990-ben óriási áttörés következett be, ugyanis először itt bevezettük az amerikai rendszert, majd nyolc évvel ezelőtt bevezettük a holland rendszert, ami úgy működik, hogy a helyszínen biztosított mintát és a gyanúsítotti mintát beküldik, ezt felveszik a rendszerbe, ettől kezdve 800 ezer személy ujjnyomata van a rendszerben. Ha egy ujjnyom lefoglalásra kerül, akkor a szakértő az ujjnyomatot beviszi, majd ezzel a 800 ezerrel összehasonlítva a szakértő ezt kijelöli, és saját maga állapítja meg, hogy kitől származhat. Tehát valamennyi minta össze van hasonlítva a rendszerben lévő mintával. Ez óriási fejlődés.
A másik: A bűnüldözés és a tudomány mindig kergeti egymást, de meg kell mondani, a bűnözés mindig előbbre jár, mint a bűnüldözés, és nekünk tényleg rohanva, futva kell a bűnüldözők nyomába kerekednünk, mind a módszerrel, mind a technikával, mind a tudománnyal. Így volt ez a vérfoltok esetében is. 1951-ben kezdődött el ennek a laboratóriumnak a kiépítése. Az elődeink még csak a vérfoltok színéből, helyzetéből tudtak megállapításokat tenni, és a vércsoport-tulajdonságok felfedezésével most már ott tartunk, hogy DNS-analízist folytatunk, ami lényegesen költségesebb, ezért vád is ér bennünket, hogy igen lassan működik a rendszer, mert tulajdonképpen már mindent DNS-alapra helyeztünk. Ez költséges, bár gyakorlatilag nem mondhatjuk ki, hogy ez X-től, Y-tól vagy Z-től származik, viszont valószínűségszámítással azt tudjuk mondani, hogy a Föld lakosságának háromszorosából lenne található egy ember vérnyomatával azonos személy. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy tökéletes, személyre szóló azonosítást tudunk végezni.
A következő nagy fejlődés volt a fizika, kémia fejlődésével az elemi szálak vizsgálata. A '60-as években alakult ki a módszer, hogy ki vezette a gépkocsit, ki ült mellette, kitől származnak az elemi szálak, a textíliák, hajszálak. Ezt 1962-től a fizikai tudományok bevezetésével és az eszközpark segítségével ma már tökélyre sikerült fejleszteni Fourier-transzformátorral, infravörös spektrofotométerrel - nem egyszerű mikroszkóppal -, amelyekkel az anyagok megsemmisítése nélkül lehet azonosítani a szöveteket, a szabad szemmel nem látható mikro-anyagmaradványokat, festékeket, ismeretlen eredetű anyagokat. Ezzel gyakorlatilag pontos azonosítást lehet végezni, és meg lehet mondani olyan dolgokat, amelyeket pár évvel ezelőtt még elképzelni sem tudtunk.
Ugyanez működik például a Fizikai-kémiai Szakértői Osztály másik részén, ahol elektronmikroszkóppal évekig nem tudtuk megmondani, az utóbbi időben lett kérdés, hogy ki lőtt, lőhetett-e az illető vagy nem lőhetett, idegenkezűség volt-e, vagy saját maga lőtte saját magát. Jöttek azok a technikák, hogy letapogatták, először itatóspapírra, és a szerencsétlen szakértő hónapokig a mikroszkóp előtt ült, hogy egyáltalán talál-e lőporszemcsét vagy sem, majd vagy talált, vagy nem talált, ez olyan volt, mint tűt keresni a kazalban. Most viszont sikerült megvennünk egy lőporszemcse-kereső szoftvert, amely speciálisan letapogatva a lőporszemcséket meg tudja állapítani, hogy miből lőttek. A technika fejlődésével fantasztikusan sok mindent meg lehet oldani.
Tekintettel arra, hogy most nem lehet körbe menni a házon, vannak olyan laboratóriumok, amelyekbe egyáltalán nem lehet bemenni, és nem akarom túlságosan elnyújtani az előadásomat, úgy gondoltam, mintha bejárnánk ezt az intézményt, képeken fogom végigmutogatni, hogy impulzust kapjanak arról, milyen műszerekkel, milyen technikával tudunk dolgozni.
(Előadását vetítéssel illusztrálja.) Nyilván tudják, hogy a bűntettesek nyilvántartásáról szóló 1999 szeptemberében megjelent, 2000-ben életbe lépett törvény az életünket nehézzé teszi, mert a kijelölt gyanúsítottaktól, akik eljárás alá vonhatók, ujjnyomatolni kell, és ezek valamennyien bekerülnek az intézetbe. Ez tulajdonképpen körülbelül havi 10 ezer személy ujjnyomatát jelenti. Ez egy rabszolgamunka, mert be kell tenni a rendszerbe, regisztrálják. Akik ezt végzik, nem szakértők, hanem erre kioktatott emberek, akik ezt a rendszerbe viszik.
ELNÖK: Elnézést kérek, egy pillanatra megállítanám az előadást. Egy technikai hozzászólást tennék. Aki a Lóvásár utcában a baloldalon parkol, veszélyben van, érdemes lenne onnan elállni. Elnézést kérek.
DR. LONTAINÉ DR. SANTORA ZSÓFIA (Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet): Ez természetes.
Tehát havi 10 ezer ujjnyomat érkezik, ezeket regisztrálni kell, de az új nyilvántartási törvény szerint, ami július 1-jén életbe lép, a fényképeket nem mi fogjuk kezelni. Megvan a törvényi szabályozása, hogy mikor kell kivenni a rendszerből: amikor a bíróság, az ügyészség, a rendőrség jelzi ezeknek a büntetését vagy azt, hogy ártatlanok, akkor ki kell venni a rendszerből. Ezeket tehát bevisszük a rendszerbe, viszont minden eredeti lapot őriznünk kell, ezek kartotékolva be vannak téve, erre külön termek vannak a második emeleten. Itt a fényképet szintén be kell vinni a rendszerbe, de július 1-jétől reményeink szerit ez meg fog szűnni.
Ez egy nagyon bonyolult rendszer. A helyszínről biztosított ujjlenyomatokat egy olyan szerkezet veszi fel, ami már egyenesen be tudja vinni az automata rendszerbe, ott rögzíti, ehhez nem kell külön szakértő.
A jobboldalon van a bevitt minta, a baloldalon pedig a rendszerben őrzött minta, amit nem lehet kivenni, viszont a szakértő látja, kinyomtatja, ennek alapján adja meg a szakértői véleményt. Itt ezt a termet szeretném bemutatni, ahol a bűntettesek, a kiutasítottak és a menekültügyesek nyilvántartása van.
A következő nagy osztály a Hemogenetikai Szakértői Osztály. Ez az osztály az, ahol vérfoltok, váladékfoltok, emberi anyagmaradványok vizsgálatával foglalkoznak, a DNS-vizsgálatokat végzi. A DNS-adatbáziscsoport szintén a nyilvántartási törvényből fakadóan az öt éven túli büntetési tételhez rendeli a gyanúsítottak szájnyálkahártya-törletének a levételét, amiből a DNS-profilt készítjük. Teljesen steril körülmények között folyik ennek a feldolgozása.
Megmutatom a laboratóriumi berendezéseket. A mitokondriális DNS-laboratórium tulajdonképpen egyre inkább molekulárisabb szinten dolgozik. A mitokondriumok a sejtmagban vannak. Amikor már nagyon rossz minőségű mintával, roncsolt mintával, hajmintával, csontokkal vagy évszázados csontvázakkal foglalkozunk, akkor a mitokondriális laboratóriumba kerül a minta. Ez hihetetlenül költséges, hihetetlenül munkaigényes, viszont akkor, amikor arról van szó, hogy semmi mást nem találnak, csak egy csontvázat, és az azonosítására van szükség, akkor nem tehetünk mást, mint mitokondriális DNS-vizsgálatot végzünk. Itt látható a mitokondriális DNS-laboratórium műszerparkja, ember nélkül. Ez abszolút sterilitást igényel, itt szkafanderben dolgoznak az emberek.
A nukleáris laboratórium egy közönséges rutin laboratórium. Amint látható, ide kerülnek be a vérrel, nyállal, a legkülönbözőbb biológiai szennyeződésekkel a bűnjeltárgyak, ruházati tárgyak. Itt tudni kell azt, hogy igen lassú a vizsgálat. Tételesen át kell nézni, különösen akkor, amikor szabad szemmel nem látható rajta a biológiai elem. Ha látható, akkor a vért, a nyálat vagy az ondót kivágják, de ha nem látható, akkor tételesen át kell nézni. A minta biztosítását hárman végzik, mert akkor totálisan biztosított az anonimitás. A bűnjel azonosító számot kap, ezzel az azonosító számmal megy végig, addig, amíg a szakértői vélemény meg nem születik a mintáról. Itt senki nem tudja, hogy milyen mintából, milyen anyagból, mit vizsgál, ez anonimitást élvez.
Ebben a helyiségben készülnek el steril körülmények között a preparátumok. Ebben a laboratóriumban sok készülék látható, ezek az antifikátorok, amelyek egy molekulából is képesek felsokszorozni azt a molekulamennyiséget, amelyből a kívánt DNS-vizsgálatok elvégezhetők.
A következő eszközünk a szekvenátor: amikor már bizonyítottan sikerült kiválasztani a DNS-t, és felsokszorozzuk, akkor a molekulanagyság alapján gélelektroforézis történik. Ebben a szekvenátorban például egyszerre tizenhat vizsgálatot tudnak lefuttatni. Nem volna baj, ha több állna rendelkezésre, de reméljük, majd rendelkezésünkre fog állni.
Ez egy amerikai rendszerű laboratórium, ahol láthatóan sok szakértő ül egy szobában. Itt valamennyi szakértő leíró nélkül, saját maga készíti el a szakvéleményt.
Itt az informatikusunk látható, aki a rendszert kezeli.
A Fizikai-kémiai Szakértői Osztály morfológiai csoportjának laboratóriumában leginkább a közlekedési balesetekkel foglalkozó ügyeket végzik. A fizikus szakértő mikroszkópon keresztül vizsgálja a bűnjeltárgyakat, majd a kiválasztott anyagmaradványokat elektronmikroszkópos vizsgálatnak veti alá, ha éppen ilyen vizsgálatra van szükség.
A következő képen - az előbb beszéltem már erről - lőporszemcse-vizsgálat látható. Ha a lőporszemcse rákerül az illető kezére, azt elektronmikroszkóppal megvizsgálják. Ugyanakkor ez a mikroszkóp nemcsak megmondja, hanem ki is vetíti az összetevőket, tulajdonképpen alkotóelemeire bontja, ebből meg tudja mondani a szakértő, hogy mitől származik.
A spektrofotometriai laboratórium szintén érzékeny, ugyanis itt az elemi szálak mikroanyag-vizsgálatáról van szó. Itt keresik és tapogatják le az elemi szálakat, de az elemi szálak keveredése miatt elkülönítetten kell végezni a gyanúsítotti és a sértetti mintákat, ezért térben és időben elkülönül a két egység. Tulajdonképpen itt folyik a rabszolgamunka, amikor letapogatták az elemi szálakat, az anyagmaradványokat, az asszisztencia ott ül a mikroszkóp előtt, és tételesen szedi szét a szabad szemmel azonosnak imponáló anyagszemcséket.
Most két készüléket mutatok be, amelyeket két-három évvel ezelőtt szereztünk be, ezek az analízist végzik. Itt a szakértő látható.
A Szerves Kémiai Analitikai osztályról nem beszélek, mert erről a kollégám részletesen beszélni fog.
A Véralkohol Szakértői Osztály ebben a pillanatban külön egységként szerepel, de terveink szerint a közeljövőben át fog kerülni, illetve Nagy Gábor kollégám irányítása alá kerül. Részben műszerparkilag, részben pedig a személyzet szempontjából könnyebben lehet majd szervezni, organizálni és egymást helyettesíteni.
Azt azért el kell mondanom, hogy a Véralkohol Szakértői Osztály húsz éve működik. Nekem ebben semmiféle jelentős szerepem nem volt, azért merem mondani, hogy ez egy igen jól megszervezett laboratórium. Annak idején nagyon sokba került, nagyon drága volt, de Európában, azzal együtt, hogy most már nagyon korszerűtlenek a műszerek, nagyon jó eredményt produkálunk, ha működik a rendszer, viszont húsz éve működik a rendszer, ezt le kell cserélni. Ez úgy van kitalálva - ez egészen fantasztikus -, hogy beérkezik a vérminta postán, futárpostával vagy személyesen, ezt átveszik, abban a pillanatban azonosító számot kap a minta is, a jegyzőkönyv is, majd utána ezzel az azonosító számmal fut. Az itt látható műszerek automatikusan, párhuzamosan mérnek. Az üzemeltető mérnök, aki egy elkülönített helyiségben ül, ha valamilyen problémát észlel - mert nyilván jelez a rendszer -, akkor azt kiküszöböli, viszont az orvosszakértő csak akkor találkozik a jegyzőkönyvvel, akkor látja az eredményt, a résztvevő orvos anamnézisét, amikor már a vegyészszakértő okézta, hogy minden problémamentes. Tehát amennyiben a vért vevő orvos azt írja, hogy mondjuk nem volt teljesen intakt az illető, és ez megegyezik azzal, hogy mondjuk 2 ezrelékes volt az alkohol, akkor ez rendben van, de ha azt írja a vért vevő orvos, hogy vérvételkor negatívnak, tehát alkoholmentesnek észlelte az illetőt, és mi kapunk egy 3 ezrelékes - ez nem ritka véralkohol-eredmény - eredményt, akkor ez ismétlésre kerül. Sokszor kiderül, hogy a 3 ezrelék igaz.
Hozzánk tartozik a Kriminalisztikai Szakértői Osztály, amelynek nyomszakértői, fegyverszakértői, írás- és okmányszakértői vannak, a klasszikus módszerekkel dolgoznak, összehasonlító mikroszkóppal analizálnak például írásszakértést.
Az Orvosszakértői Osztályunk tulajdonképpen a klasszikus hisztológiát végzi. A boncolás során biztosított szövettani metszetekből megállapítja azt, hogy élőben vagy holtban keletkezett a sérülés. Az igazsághoz tartozik, hogy ez volna igazándiból a nóvum, ez a kriminalisztika, de az orvosszakértők számtalanszor küldenek be boncoláskor biztosított egyéb mintákat is, úgyhogy azokat is kötelességünk megnézni.
Ami viszont tényleg kriminalisztikai jellegű vizsgálat, az a diatoma vizsgálat, ami kovamoszat, amelynek itt van jelentősége, hogy élve vagy holtan került-e az illető a vízbe. Amennyiben élve került a vízbe, akkor aspirálja a vizet, és Magyarország valamennyi folyójában léteznek kovamoszatok, ezer változatuk van. Ilyenkor vízmintát kell küldeni, abban meg kell nézni a kovamoszatot, majd a vizsgálatra küldött vérből, vizeletből, májból vagy szövetekből, ha aspirált az illető, akkor ugyanaz a kovamoszat kimutatható, ha nem, akkor holtan került a vízbe, így a rendőrség tovább nyomozza az ügyet.
Ugyanez a laboratórium végzi a hajvizsgálatokat is. Ennek tulajdonképpen ma szűrőjellege volna, ugyanis amennyiben jó állapotban van a hajgyökér, akkor átkerül DNS-vizsgálatra, viszont nagyon sok esetben éppen elég, ha a hajszín alapján, a kéreg- és velőállomány morfológiája alapján az orvosszakértő ki tudja szűrni, mert akkor a drága vizsgálatokra nem kerül sor.
A háttérben látható a 36 500 kötetes könyvtár. Hét, nyolc, tíz évvel ezelőtt még száz különböző folyóiratot is meg tudtunk rendelni, de a válság miatt pontosan húsz nemzetközileg elismert folyóirat áll rendelkezésünkre, tehát akinek szüksége van rá, a könyvtárunkat tudja használni.
Elnézést, amiért hosszabb voltam, köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
ELNÖK: Nagyon szépen köszönjük. Folytatjuk a munkánkat.
Mielőtt rátérnénk a zárt ülésre, elnézést kérek a VPOP részéről itt lévő dr. Kanta Tünde igazgató asszonytól és kollégáitól, hiszen az előző napirendi pontnál én abban a tudatban voltam, hogy írásban megkaptuk az anyagot (Jelzésre:), de jelzik, ez így is van. Ha lenne pár szóban kiegészíteni valójuk, ezt most meg tudják tenni, hogyha nem, akkor folytatjuk a munkánkat. Nyugodtan el lehet mondani a kiegészítést, és amennyiben lesz kérdés, megköszönjük a válaszukat.
(Jelzésre:) Parancsoljon, öné a szó.
DR. KANTA TÜNDE (Országos Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága): Köszönöm, hogy lehetőségem van a megszólalásra. Az írásos anyagban láttam, hogy lemaradt belőle egy nagyon fontos rész, a statisztika, amit szeretnék önökhöz is eljuttatni, hogy látni lehessen a munkánknak ezt a részét is, hiszen, amint az államtitkár úr is mondta, rendkívül nehéz ennek a mérése. A figyelmüket csak nagyon rövid ideig szeretném igénybe venni.
Ez az anyag nagyon lényeges dolgokat tartalmaz. Ami viszont fontos: a Vám- és Pénzügyőrség szervezetében is nagyon komoly szervezeti átalakításra került sor. Az elmúlt évben a Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény által biztosított valamennyi titkosszolgálati eszköz használata kiteljesedett a Vám- és Pénzügyőrség nyomozószolgálatánál. Ez azt jelenti, hogy a fedővállalkozások is alkalmazásra kerülnek a felderítőmunka során, ahogyan ezt a Vám- és Pénzügyőrségről szóló törvény biztosítja a Vám- és Pénzügyőrség felhatalmazott szerveinek. Ennek hatására ez év január 1-jétől egy új szervezeti egység létesült a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán, a Bűnügyi Igazgatóság mellett a Felderítés-felügyeleti Igazgatóság, amelynek a nevében is benne van, hogy egyrészt a felderítés-felügyelet, vagyis gyakorlatilag az ehhez kapcsolódó titkos információgyűjtés és a szervezett nyomozást megelőző tevékenység központi felügyelete és irányítása van ennél az igazgatóságnál, és a társaságunkban lévő Varga Gábor ezredes úr ennek az igazgatóságnak a vezetője.
Éppen azért is tartottam fontosnak ezt a kiegészítést megtenni, hiszen az államtitkár úr is hangsúlyozta, a rendőrség is kiemelt figyelmet fordít azoknak a szervezeteknek a támogatására, amelyek közvetlenül a kábítószer-felderítéssel foglalkoznak. Ennek az igazgatóságnak az is a feladata, hogy minden egyes új eszközt, módszert eljuttasson azokhoz a személyekhez, akik hosszú évek óta felderítő tevékenységgel foglalkoznak, és a rendőri felderítő egységekkel is nagyon konkrét, a gyakorlatban élő kapcsolatot tudunk tartani, amely országos szinten koordinált, ezenkívül a nemzetközi kapcsolatokat is ez az igazgatóság fogja össze a nyomozás elrendelésére.
Még egy gondolatot szeretnék megemlíteni. Nagyon fontos az Engedélyezési Hivatallal az együttműködésünk, annak érdekében, hogy ezen a területen mindig megjelennek olyan új összetételű anyagok, amelyeket figyelemmel kell kísérnünk, és amelyeknek a listán szerepelniük kell, hiszen ezeket az anyagokat arra is használják, hogy egy kevésbé jó minőségű kábítószert állítsanak elő.
Köszönöm szépen a lehetőséget, és amennyiben kérdésük van, válaszolok.
ELNÖK: Mi köszönjük szépen. Van-e kérdés? (Jelzésre:) Tóth képviselő úré a szó.
DR. TÓTH ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Az főigazgató asszonynak szeretnék egy elég furcsa kérdést feltenni. Néhány évvel ezelőtt az egészségügyben a "Vészhelyzet" típusú sorozatok elindultak, és egy érdekes, ambivalens folyamatot hoztak létre. Egyrészt felértékelődött a sürgősségi ellátás, ennek eredményeképpen a sürgősségi osztályok és ez az egész tevékenység lényegesen javult - ez statisztikailag is kimutatható -, ugyanakkor egy eléggé furcsa, túlzott elvárást is eredményezett azzal, ami a "Vészhelyzet"-ben látható volt, mert az orvos szinte azonnal mondta a vércsoport-eredményeket.
Most esténként a sportcsatornák kivételével nem tudok olyan csatornát kapcsolni, ahol ne a helyszínelők lennének. Ez az önök munkáját pozitívan vagy negatívan mindig befolyásolja-e, mert ez az egész tevékenység felértékelődött. Az előadás roppant érdekes volt, köszönöm szépen ezt a lehetőséget.
Hogyan tapasztalják ezt a jelenséget? Az egészségügyben ez néhány éve már érezteti a hatását.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. LONTAINÉ DR. SANTORA ZSÓFIA (Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet): Köszönöm szépen a kérdést. Őszintén szólva nem szoktam nézni ezeket a sorozatokat.
A DNS-mintákkal kapcsolatosan - most Házi bűnügyi főigazgató úrra nézek - nem ő, hanem a rendőrség szokta kérdezni, hogy miért nincs már készen az anyag. Ezek a sorozatok ránk nézve nem biztos, hogy a lehető legjobbak. Ez nyilván egy felpörgetett dolog, ez egy elvárás, a rendőrök ezt nézik, az ügyész is nézi, és fogalmuk sincs, mi miért nem tudjuk ilyen gyorsan megcsinálni.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogyha ennyire nem is gyorsan, de amikor nagyon sürgős ügyek vannak, és megvannak a feltételek - ezt azért hangsúlyoznom kell -, akkor a kiemelt ügyekben mi is tudunk másnapra eredményt produkálni, de ehhez mindennek össze kell állnia, a friss mintáknak, a jó helyszínelő csapatnak is. Tehát az egész országot megrendítő ügyekben mi is tudunk másnapra, harmadnapra eredményt produkálni, viszont ahhoz, hogy ezt nagy tömegben végezzük, nincs technikánk. Ennek tehát érvényesülnek a negatív hatásai, és csak a negatív hatásai.
A kábítószerre ez másképp vonatkozik, ott ez a jól kialakított rendszer megy.
A DNS-alapú vizsgálatoknál könnyebb is, nehezebb is a helyzetünk, mert amíg nem volt a DNS-vizsgálat, az eső, a hó, az egyebek adottak voltak, de a sejtmagvizsgálatra ezek egyáltalán nincsenek hatással. Tehát alapvetően a megbízhatóság szempontjából a DNS-vizsgálatok messze kimagaslóan hitelesek, megbízhatóak, ugyanakkor költségesebbek és lassabbak.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönjük.
Még egyszer megköszönjük a VPOP munkatársainak megjelenését, ha van idejük, maradjanak, zárt ülés keretében folytatjuk a munkánkat.
A sajtó munkatársait kérem, hagyják el az üléstermet.
(A bizottság 14 óra 35 perckor nyilvános ülését befejezte, munkáját zárt ülés keretében folytatja, melyről külön jegyzőkönyv készül.)
Winkfein Csaba
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Gálné Videk Györgyi