OTB-2/2008.
(OTB-48/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2008. február 27-én, szerdán, 10.10 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
A tudomány- és technológiapolitika legsürgetőbb feladatairól (A bizottság állásfoglalásának kialakítása) *
Elnöki bevezető *
Révész Máriusz (Fidesz) ügyrendi javaslata *
Az állásfoglalás-tervezet megvitatása *
Szavazás az állásfoglalás-tervezet elfogadásáról *
Egyebek *
2. Egyebek
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Sándor Klára (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Botka Lajosné (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rónavölgyi Endre Béláné (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Dr. Pálinkás József (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Zsigó Róbert (Fidesz) Révész Máriusznak (Fidesz)
Szabó Gyula (MSZP) Rónavölgyi Endre Bélánénak (MSZP)
Dr. Pósán László (Fidesz) dr. Pálinkás Józsefnek (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz) Pokorni Zoltánnak (Fidesz)
Kuzma László (KDNP) dr. Hoffmann Rózsának (KDNP)
Hargitai Gábor (Oktatási és Kulturális Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszöntök mindenkit, a bizottság tagjait, meghívottainkat, mindenkit, aki megtiszteli jelenlétével a bizottság ülését. Az Oktatási és tudományos bizottság február 27-ei ülését megnyitom. Az aláírt jelenléti ív szerint a bizottság határozatképes.
A mai napra egy érdemi napirendi pontot javasoltam, ezt a bizottsági meghívóval együtt megkapták. Kérdezem, van-e valakinek ehhez képest más indítványa, módosító indítványa, kiegészítése. (Dr. Hoffmann Rózsa jelentkezik.) Hoffmann Rózsa képviselő asszony!
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy napirend előtti bejelentésem és kérdésem lenne, ezért szóltam, mielőtt megszavazzuk a napirendet. Alkalmas most, vagy később mondjam?
ELNÖK: Alkalmas most is, ha az egyebekben nem ér rá, akkor természetesen alkalmas most is.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Megköszönöm, hogyha szót ad most, mert akkor legalább elhangzik.
ELNÖK: Akkor Hoffmann képviselő asszonyé a szó.
DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): Szeretném bejelenteni az Oktatási és tudományos bizottságnak, hogy elkészült az ellenőrző albizottság beszámolója, és tisztelettel kérem az elnök urat, hogy az oktatási bizottság következő ülésére tűzze napirendre. Még egy aláírás hiányzik róla, de az is meglesz, és akkor át fogja adni az adminisztráció. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amint az adminisztratív módon lehetségessé válik vagy adminisztratív szempontból lehetségessé válik, akkor napirendre fogjuk tűzni.
Tisztelt Bizottság! Akkor tehát a napirend elfogadása következik. Minthogy módosító indítvány a javaslathoz nem érkezett, kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy a kiküldöttek szerint elfogadja-e a napirendet. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság a napirendet elfogadta.
Tisztelt Bizottság! Soron következik tehát a bizottsági állásfoglalás kialakítása a tudomány- és technológiapolitika legsürgetőbb feladatairól. Emlékeztetném a tisztelt bizottságot arra, hogy ez az elképzelés, elgondolás, hogy egy ilyen állásfoglalást fogadjunk el - akkor még nem volt neki a Házszabályban rögzített formája, hogy milyen módon fogadjuk el - az Akadémián tartott ülésen, a magyar tudomány helyzetéről szóló beszámoló megvitatásakor merült fel. A magyar tudomány helyzetéről szóló jelentést egyébként a jövő héten fogja tárgyalni az Országgyűlés, legalábbis az előzetes jelzések szerint, tehát abszolút módon képben vagyunk.
Ami a javaslat formáját illeti, a bizottság titkárságával ezt a Házszabályban szereplő és az adott kérdéshez adekvátnak tűnő formát, jelesül a bizottsági állásfoglalást mint formát találtuk, én tehát arra teszek javaslatot, hogy ebben a formában foglaljuk össze mindazt, ami akkor a magyar tudomány helyzetével kapcsolatos beszámoló vitájában elhangzott. Hogy mik azok, amiket ebbe bele kellene pakolni, erre nézve én az előterjesztésemet megtettem, amely jószerével az ott, a bizottsági ülésen elhangzottakból összeszerkesztett 11 pontból áll - ezt önök mindannyian megkapták a meghívóval együtt. Gondolom, megkapták, mert akit megkérdeztem, mindenki megkapta, Pálinkás képviselő úrnak az ezt kiegészítő, illetőleg módosító indítványát is, amelyről szintén tárgyalnunk; illetőleg Hoffmann Rózsa képviselő asszonynak azt a jelzését, hogy ő Pálinkás képviselő úr indítványaival egyetért. Ennyit röviden, előzetesen a dologról.
Üdvözlöm Hargitai Gábor urat, az OKM főosztályvezetőjét a kormány képviseletében.
Akkor kezdjük meg ennek az anyagnak a tárgyalását!
Amikor a Pálinkás képviselő úr által elküldött módosító indítványok tárgyalására térünk át, akkor szeretném jelezni, hogy én a magam részéről azok közül többet, ha nem is változatlan formában, de némi módosítással, pontosítással jónak és elfogadhatónak tartok. Erre nézve szövegszerű javaslatot is tettem, amelyet rövidesen ki fogunk osztani. Megnyitom az állásfoglalás-tervezet vitáját. (Révész Máriusz jelentkezik.) Révész Máriusz képviselő úr kért szót.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): ...Nincs mikrofonom...
ELNÖK: Sajnos ez a helyzet, az ellenzéki képviselőket így is halljuk... (Derültség.)
Révész Máriusz (Fidesz) ügyrendi javaslata
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Nekem egy egyszerű ügyrendi javaslatom van. Szerintem különösen nagy vita nem várható, kisebb pontosítások vannak a részünkről is, és azt gondolom, a vitát jelentősen felgyorsítaná, hogyha pontonként haladnánk, ha pontonként elhangoznának a javaslatok, és utána szavaznánk. Ha itt most hosszasan vitatkoznák erről, akkor az a vita eszkalálódna, elkeveredne, és nehezen lenne követhető.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e valakinek ezzel kapcsolatban kifogása? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen. Akkor én úgy tekintem, hogy a bizottság magáévá tette ezt az elgondolást.
Az állásfoglalás-tervezet megvitatása
Akkor azt kérem, hogy kezdjük Pálinkás képviselő úr indítványaival, még mielőtt pontonként elkezdenénk haladni, mert ezek megvannak írásos formában, és kérem, hogy osszák ki azt, amit én javaslok ezek helyett, illetőleg ezek csatlakozó módosításaként. Megvárjuk, amíg a kiosztás megtörténik. (Kútvölgyi Mihályné, a bizottság munkatársa kiosztja az említett anyagot.) Köszönöm szépen.
Az 1. pontban Pálinkás képviselő úrnak módosító indítványa, illetve kiegészítése van. Képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Mindenkinek elküldtem ezt a javaslatot. Az én javaslatom az, hogy ebbe az állásfoglalásba kerüljön bele az, hogy javasoljuk megvizsgálni egy természettudományos tárgyból az érettségi vizsga kötelezővé tételét. A javaslatom annál, amit itt kiosztottak, egy kicsit részletesebb volt; lehet, hogy az állásfoglalásban ezt nem kell ilyen részletesen kifejteni. Én azt az álláspontot képviselem, hogy meg kell vizsgálni az iskolában, az 5. és a 8. évfolyamok között - amikor arra a tanárképzés majd lehetőséget nyújt - a természetismeretnek az integrált oktatásának lehetőségét, ezt megelőzően pedig kötelezővé kell tenni az érettségit a természettudományos vagy természetismereti tárgyak valamelyikéből vagy egy természetismeret vizsgatárgyból, amely csak érettségi vizsgatárgy, és méri azt a természettudományos műveltséget, amellyel, azt gondolom, a magyar közoktatásban minden érettségit tettnek rendelkeznie kell. A jelenlegi helyzet riasztó példáit, azt gondolom, mindenki látja a közoktatásban, és biztos, hogy nagy lépést teszünk, ha ezt a javaslatot most javaslatként megfogalmazzuk, és főként hogyha valamelyik javaslatom meghallgatásra talál, és ezt az érettségiről szóló rendeletbe belefoglalják.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én némileg átalakítottam a képviselő úr javaslatát az én javaslatomban, de értem, amit most mondott, hogy anélkül, hogy a természetismeret mint tantárgy létezne, lehetséges volna egy természetismeret érettségi vizsgatárgy bevezetése. Azt javaslom, hogy akkor ezt az én indítványomhoz képest vagylagosan vegyük bele, tehát legyen kötelező érettségi vizsgát tenni vagy természetismeretből vagy egy természettudományos tantárgyból. (Közbeszólások.) Ne zárjuk ki azt, hogy ezt ki lehessen váltani mondjuk fizikával! (Dr. Pálinkás József: Így értettem.) Ez a dolognak az első fele.
A második felére, hogy természetismeret és az mikor, arra még visszatérünk. Most egyelőre arról tárgyaljunk, hogy ebben a formában elfogadható-e, hogy a képviselő úr javaslatából azt a lehetőséget, hogy csak vizsgatárgy legyen, de az legyen, a természetismeret; amennyiben valaki nem tesz egy másik, valamilyen természettudományos tantárgyból vizsgát, ennek a megvizsgálására tegyünk-e javaslatot. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
Tatai-Tóth képviselő úr kért szót.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Lehet, hogy én rosszul értelmezem ezt a dolgot, de ami javaslatot a bizottsági elnök úr kiosztott, amely azt tartalmazza, hogy egy természettudományos tárgyból legyen kötelező érettségi, az én felfogásom szerint, ha lesz majd egy komplex, természetismeret nevű természettudományos tantárgy, beleilleszkedik ebbe a rendszerbe. És hogy itt nincs az 5-8. évfolyam nevesítve...
ELNÖK: Azzal egy kicsit még várjunk, arra mindjárt visszatérünk.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Nem akarok még egyszer szólni, azért mondom el, hogy nemcsak az 5-8. évfolyam, hanem akár a középiskola kapcsán is meg kell vizsgálni ennek a lehetőségét. Köszönöm szépen. (Dr. Sándor Klára jelentkezik.)
ELNÖK: Alelnök asszony!
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Én fontosnak tartom, hogy szerepeljen külön a természetismeret mint komplex egység, mint tantárgy vagy mint lehetséges érettségi vizsgatárgy megnevezése, merthogy az fog afelé vezetni, hogy tantárgyként is megjelenjen. Hogyha csak azt hagyjuk benne, hogy egy természettudományos tárgyból érettségi vizsga, akkor nagyon sok változásra nem számíthatunk, tehát akkor nem mozdítjuk előre a változások beindulását. Úgyhogy én fontosnak tartanám, hogy mind a kettő szerepeljen benne, amit az elnök úr mondott, én fontosnak tartanám, hogy mind a kettő szerepeljen benne. (Deák Istvánné és Rózsa Endre jelentkezik.)
ELNÖK: Deákné képviselő asszony, aztán Rózsa Endre képviselő úr következik.
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm. Én kérdezni szeretnék Pálinkás képviselő úrtól. Most négy tantárgyból kötelező érettségizni, az ötödik tantárgy lenne valamelyik természettudományos tárgy. Ezt most úgy képzeljük el, hogy választhat, tehát ez már kimeríti a választandó tantárgyat, vagy e fölé kerülne, tehát nőne az érettségi tantárgyak száma? Mert van egy csomó gyerek, akinek mondjuk a művészetekből vagy egyéb tantárgyak közül szerepel tantárgy. Azt például el tudnám képzelni a gyakorlatban, hogy egy köre lenne a választható tantárgyaknak a természettudomány, és aki a fölött még művészetből vagy egyébből kíván vizsgázni, az egy második választható körben... Tehát technikailag hogyan gondoljuk ezt, mert a gyerekek szempontjából nem mindegy. Tudom, hogy most van olyan lehetőség is, hogy az öt mellett legyen még egy hatodik is, de ebben az esetben az egy lehetőség, itt meg, hogyha ezt bevesszük ötödiknek mint kötelező választottat, akkor számára már a hatodik lesz kötelező. Csak pontosan szeretném ezt érteni.
ELNÖK: Képviselő asszony, én természetesen nem akarom Pálinkás képviselő úr lehetőségét elvenni, hogy válaszoljon a kérdésre, de azt gondolom, mi most arra teszünk javaslatot, hogy ezt vizsgálják meg. Hogy a dolog hogyan fog illeszkedni a jelenlegi rendszerbe, azt bízzuk a vizsgálatra! Ha ebből lesz valami, az nyilván vissza fog elénk kerülni, azt még tárgyalni fogjuk...
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Csak az érettséginek koncepcionális kérdése, hogy hány tantárgyból vizsgázik a gyerek.
ELNÖK: Jó, ha akar a képviselő úr, válaszoljon, de én azt gondolom, hogy a részletekbe egyelőre nem lenne muszáj belemenni, mert arról van szó, hogy vizsgáljuk meg a lehetőségét.
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Egyébként az alapgondolattal alapvetően egyetértek, tehát nincs vele probléma.
ELNÖK: Pálinkás képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Én is úgy gondolom, hogy a részletekről most nem tudunk vitázni vagy dönteni, hiszen nincs előttünk egy részletes előterjesztés. Én azt gondolom, hogy ötödik, tehát kötelező tárgyként szerepelne a természetismeret mint vizsgatárgy vagy egy természettudományos tárgy, és akkor világos az is, hogy az egyik, a természetismereti egy komplex műveltségi vizsga, a másik pedig egy szakterületi vizsga. Ez azt jelentené, hogy aki mondjuk bölcsész szakra jelentkezik, egy műveltségi vizsgát tesz természetismeretből, tehát nem bántanám meg a bölcsész kollégákat, de tudni fogják, hogy a 220 V és az 50 Hz azt jelenti, hogy 220 volt és 50 hertz. (Közbeszólások. - Derültség.)
ELNÖK: Rózsa képviselő úr kért szót.
RÓZSA ENDRE (MSZP): Tisztelt Bizottság! Én azt tartanám helyesnek, amit az elnök úr korábban szóban megfogalmazott, hogy természetismereti vagy természettudományos tantárgy. Ez sokkal bővebb körű, perspektivikusabb, és megadjuk vele a lehetőséget arra, hogy amikor visszakerül, akkor is tudjuk mérlegelni ezt a szöveget.
ELNÖK: Kérdezem, hogy ebben megnyugodhatunk-e. (Közbeszólások: Igen.) Tehát akkor az 1. pontnak az első fele, amely az érettségi kibővítésének a lehetőségére vonatkozik, egy ilyen alternatív módon azt mondanák, hogy vagy természetismeret vizsgatárgyból vagy valamelyik természettudományos tantárgyból.
Térjünk vissza a javaslat második felére! A képviselő úr azt indítványozta, hogy a természettudományokat az 5-8. évfolyamon nem teljesen, hanem csak részben integrált módon természetismeretként lehessen oktatni. Én a "nem teljesen, csak részlegesen"-t szívesen elfogadom. Az 5-8. évfolyamot ehhez nem írnám elő, tekintettel arra, hogy számtalan jelenleg is működő és számtalan, az elképzelések szerint esetleg majdan belépő iskolaszerkezeti változat él egymás mellett Magyarországon, és nem látnám értelmét annak, hogy ezt az 5-8. évfolyamra korlátozzuk vagy zsúfoljuk bele, vagy hogy az egész 5-8. évfolyamra kiterjesszük. Amikor megvizsgálják ennek a lehetőségét, akkor nyilván annak a körvonalazása is meg fog történni, hogy ezt a nemzeti alaptantervhez, illetőleg az elfogadott kerettanterv-típusokhoz viszonyítva hol, milyen struktúrában érdemes bevenni. Ezt én nem gondolnám egy ilyen állásfoglalásban értelmesnek. (Dr. Sándor Klára jelentkezik.)
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Én nem törölném el a "teljesen"-t, a "vagy teljesen" lehetőséget, merthogy itt annak a lehetőségét vizsgáljuk meg, hogy az iskolai oktatásban meg tud-e jelenni akár teljesen is, persze először választható módon az, hogy teljesen integráltan oktatják-e a természetismeretet vagy külön. Én tehát benne hagynám azt, hogy: "vagy teljesen", és akkor a vizsgálat majd megmutatja, hogy melyiknek van realitása, vagy egyáltalán melyiknek van realitása. Én azért tartanám ezt fontosnak, mert mindannyian tudjuk, hogy a természettudományos tantárgyak egymás nélkül nem léteznek. Tehát az a mesterséges diszciplínafelosztás, ami úgy 200 évvel ezelőtt kialakult, mára gyakorlatilag érvényét vesztette, és nem lenne rossz, hogyha ez megjelenne az oktatási struktúrában is, vagy ha ennek nyoma lenne. Egyébként szerintem maguknak a tanároknak sem tenne rosszat, hogyha egy kicsit nagyobb rálátással rendelkeznének más-más területre. Én tehát visszavenném a "vagy teljesen"-t - csak azért, merthogy itt még csak lehetőségeket vizsgálnak, tehát ne zárjuk ki eleve annak a lehetőségét, hogy esetleg lehetnek olyan iskolák, ahol már be akarják vezetni a természetismeret oktatását. (Tóth Tiborné dr. jelentkezik.)
ELNÖK: Tóth Tiborné képviselő asszony kért szót.
TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP): Mivel egy javaslatról beszélünk, én azt gondolom, olyan megoldásokat kellene választanunk, amelyek a lehető legtágabb teret biztosítják. A "teljesen vagy a részben integrált módon" a lehető legtágabb tér, ahol az iskolák és a pedagógusok érdekei, a pedagógus szakmai felkészültsége jelenik meg egy iskolán belül, tehát a lehetőségek között választhatnák ki az ott éppen megvalósíthatót. Úgyhogy támogatom ezt a kiegészítést, hogy teljes egészében vagy részben integrált módon, mert ez a lehető legtágabb megközelítése a dolognak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. (Dr. Pálinkás József jelentkezik.) Képviselő úr!
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Én az 5-8. évfolyam között szöveghez nem ragaszkodom. Az egy mélyebb szakmai vita, hogy a jelenlegi struktúrában, a jelenlegi iskolaszerkezetben, a jelenlegi tanári képzettségekkel én ezt nem látom lehetségesnek az elkövetkezendő öt évben, de azt egyikünk sem tudja megmondani, hogy 15 év múlva hogy lesz. És valóban azt gondolom, hogy az 5. és a 8. évfolyam között ezzel a dologgal el kell indulni, a részletekbe nem akarok a belemenni.
ELNÖK: Akkor tehát a kérdés az - és nem tudom, szavazzunk-e róla -, hogy visszavegyük-e a "teljesen"-t, vagy az maradjon ki.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Teljesen vagy részlegesen. (Közbeszólások: Elfogadható!)
ELNÖK: Teljesen vagy részlegesen. Mindenkinek elfogadható, senki nem kér szavazást? (Senki nem jelentkezik.) Akkor konszenzus van, kérem szépen.
Tisztelt Bizottság! Ezzel az 1. pontot érdemben megtárgyaltuk. Felhatalmazást kérek arra, hogy a titkárság ezt a jogalkotási törvényben foglalt módon, tehát a magyar nyelv szabályainak a figyelembevételével megfogalmazza. (Általános helyeslés.)
A 2. pontban a képviselő úr a természettudományos területen diplomát szerzők számának, illetőleg a kutatói és fejlesztői szakembergárda létszámának az eddigi emelése helyett annak a növekedését javasolja beírni. (Dr. Pálinkás Józsefnek:) Képviselő úr! (Révész Máriusz jelentkezik.)
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Nem kívánok szólni.
ELNÖK: Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Még az előzőhöz szólnék hozzá. Az 1. pontból az első mondat megmaradhat, és csak a második mondat...
ELNÖK: Világos, persze...
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Rendben. Ez ebből az anyagból nem derült ki.
ELNÖK: Mindig csak azt a mondatot vettem bele, amihez javaslat érkezett.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): De ez a számunkra nem derült ki.
ELNÖK: Világos.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): A 2. pontnál nekünk az volt az észrevételünk, hogy üdvözöljük a műszaki területen diplomát szerzők számának a növekedését vagy eddigi emelését, de ha megnézzük, eddig ez nem nagyon emelkedett, csak a csökkenés nem érintette őket olyan mértékben. Tehát arányaiban változott a helyzet, de nominálisan a műszaki és természettudományos területen diplomát szerzőknek a száma többé-kevésbé ugyanannyi maradt. Úgyhogy én azt javaslom, hogy valahogy olyan legyen a mondat - hogy viszonylag kevés átalakítás legyen benne -, hogy: a bizottság a műszaki és természettudományos területen diplomát szerzők számának, valamint a kutató és fejlesztő szakembergárda létszámának az uniós célkitűzéseknek megfelelő, jelentős növelését szorgalmazza. Ez esetben megspórolhatjuk azt a vitát, hogy üdvözöljük-e az arányváltozást, vagy hogy arról beszéljünk, hogy nominálisan többé-kevésbé ugyanott vagyunk-e. (Pokorni Zoltán jelentkezik.)
ELNÖK: Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Talán most jelentkeznek azok a gyerekek, akiknek a férőhely-kapacitására ezt az átalakítást tavaly megcsinálta a kormány, tehát még korántsem beszélhetünk a diplomások számának a növekedéséről, még a felvettek számának a növekedéséről sem, mert őket majd nyáron veszik fel. Valamikor összeszámoltam: 170-nel nőtt a 43 ezren belül a számuk, Máriusznak tehát igaza van, hogy egy relatív növekedés van. Szerintem tehát a felszólítás legyen, ez az örömteli üdvözlés azonban szerintem még korai, túlzottan elegáns gesztus ez a kormány felé, mert ezzel a 170-nel ezt még nem érdemelte ki szerintem.
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr kért szót...
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Statisztikai adatokkal most nem tudok szolgálni, ezért én azt javaslom, hogy a bizottság támogassa azt a törekvést, hogy ezek növekedjenek, mert a képviselőknek igazuk van abban, hogy itt valóban csak egy szándékról van szó, és ha számokat mondunk, akkor legfeljebb arányt lehetne mondani, de ez még nem ment végbe. Van egy nagyon határozott kormányzati szándék, hogy ebbe az irányba haladjunk. Ha egy ilyen átfogalmazását el tudják fogadni a dolognak, akkor... (Közbeszólások: Ez jó!)
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ezt támogatjuk. Pont ugyanezt mondtuk.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Támogatom.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Nagy szellemek ha találkoznak.
ELNÖK: Most a 8. pontig Pálinkás képviselő úrnak nincs, és ennek megfelelően nekem sincsen módosításom. Menjünk sorban végig a pontokon, és kérem, jelezze valaki, hogyha valamelyik ponthoz van módosító javaslata.
3. pont. (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
4. pont. (Senki nem jelentkezik.) A 4. ponthoz sincsen javaslat.
5. pont...
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): A 4. ponthoz van.
ELNÖK: Akkor tessék!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Mi valahogy úgy fogalmaztuk meg, hogy a "javasolja a felülvizsgálatát" előtt még azt mondjuk, hogy: "a bizottság tájékozódni kíván a K+F+I támogatási rendszer eddigi működéséről, különös tekintettel a kutató-fejlesztő szakemberek észrevételeire, az ÁSZ eddigi megállapításaira és azok következményeire, javasolja a támogatási rendszer felülvizsgálatát", és innentől ugyanaz. Az ÁSZ is jó néhány dolgot megfogalmazott, a professzor urak is tettek célzásokat az Akadémián, hogy azért nem volt itt minden teljesen rendben, úgyhogy azt gondolom, szánjunk egy napirendi pontot arra, hogy megnézzük, mi volt eddig, egyébként meg javasoljuk azt, amit az elnök úr itt megfogalmazott. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
ELNÖK: Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Az innovációs különbizottság ülésén szerepelt ez a pont, illetve beszámolt az innovációs hivatal, kutatási és fejlesztési... (Dr. Pálinkás József: NKTH!) ..., az NKTH, köszönöm szépen...
ELNÖK: Na látja, ez a helyes kifejezés! (Derültség.)
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Tehát szerepelt ez a bizottság előtt, bemutatkozott, és ismertette a koncepciót az új elnök. Azt gondolom, hogy lehet, hogy a korábbi elnökség ideje alatt bekövetkezett ügyeket, amelyekről Révész képviselő úr beszélt, meg kell vizsgálni, de én úgy gondolom, a bizottságnak most az lenne a feladata, hogy azt a törekvést, amit az új elnök képvisel, támogassuk, mert szerintem pontosan azoknak az elveknek az alapján akarja átalakítani az NKTH működését, amelyek hiányát itt a bizottsági ülésen is sokszor kifogásoltuk közösen. Magyarul, nehogy keresztezze valamilyen módon az új elnöknek a törekvéseit a bizottság szándéka. Azt gondolom, azt, hogy itt van tennivaló, és hogy nem látunk mindent teljesen megnyugtatónak, azt ez a pont, az eredeti pont kifejezi, de ennél szigorúbb minősítéseket most nem kellene beletenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Én készséggel elfogadom Révész képviselő úrnak azt az indítványát, hogy a bizottság ezzel foglalkozzon, és tűzzük napirendre, nekem egyszerűen műfaji problémám van ezzel a javaslattal. A bizottság állásfoglalása kifelé szól. Az, hogy a bizottság mivel kíván foglalkozni, az nem tartozik külső...
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Elnök úr, meggyőzött. Ha napirendre veszi, akkor visszavonom a javaslatomat.
ELNÖK: Akkor visszavonja. Akkor, hölgyeim, uraim, ismét konszenzusra sikerült jutnunk - ünnepi nap lesz ez. (Révész Máriusz: De akkor napirenden lesz?!)
Az 5. ponthoz van javaslat? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
6. pont. Az ellenőrzés, gondolom, senkinek nincs ellenére.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Egy félmondatos beszúrásunk lenne.
ELNÖK: Igen!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): "A bizottság úgy ítéli meg, hogy a K+F+I források átláthatóbb odaítélésére, eddiginél sokkal szigorúbb ellenőrzésére van szükség." Tehát az ítéletre is vonatkozó...
ELNÖK: Azt gondolom, hogy a felhasználás az odaítéléstől az elszámolásig tart. Tehát szívesen beleírok még egy szót, ha...
BOTKA LAJOSNÉ (MSZP): Engem már a kiírási tartalom is érdekel, nem csak az odaítélés szempontja.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Az "átlátható odaítélés" egy kicsit más. (Dr. Sándor Klára jelentkezik.)
ELNÖK: Alelnök asszony!
DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): Csak egy nyelvészeti megjegyzés: a felhasználás csak a felhasználás, abban az odaítélés nincs benne. Szerintem nem árt..., tehát ártani nem árthat, ha beletesszük az "átlátható odaítélés"-t.
ELNÖK: Konkrétan az odaítélésről van szó. Nem akarom visszaidézni az ÁSZ jelentését, de ott volt, hogy milyen célokra lehet felhasználni, és utána sorolta az ÁSZ azokat a címeket, amelyek egyébként köszönőviszonyban nem voltak azokkal, amikre a pályázat egyébként ki volt írva. Konkrétan ez az a dolog, amire céloztam.
ELNÖK: Jó. Van-e valakinek kifogása az ellen, hogy ezt beleírjuk? (Közbeszólás: Micsodát? - Derültség.) Az "átlátható odaítélés"-t, bár akkor, gondolom, a "pályázati kiírás"-t és az "elszámolás"-t is bele kellene venni. (Közbeszólások: Az benne van! - Tatai-Tóth András: Az 5. pont erről szól! Az előző pont pont erről szól!) Én úgy látom, hogy itt nincs konszenzus, úgyhogy akkor szavazni kellene.
Kérdezem a tisztelt bizottságot, ki az, aki azt kívánja, hogy az átlátható odaítélés valamilyen formában kerüljön bele a 6. pontba. Aki igen, az, kérem, most szavazzon. (Szavazás.) A bizottság többsége így döntött, megvan.
7. pont. (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
A 8. ponthoz Pálinkás képviselő úrnak volt egy javaslata, miszerint miközben támogatjuk, hogy gyorsabban növekedjék a K+F+I költségvetési támogatása, aközben ne ugyanilyen arányban, hanem ezt meghaladó arányban vagy annál nagyobb arányban növekedjék az OTKA éves költségvetése. Én ezt el tudom fogadni, csak egy megfogalmazási módosítást tettem, tehát érdemi különbség nincs a kettőnk javaslata között. Van-e valakinek ezzel kapcsolatban megjegyzése?
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Konszenzus van.
ELNÖK: Nincsen megjegyzés, akkor ezt elfogadhatjuk.
Van-e más a 8. ponthoz? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
9. pont. (Senki nem jelentkezik.) Nincs javaslat.
10. pont, az utófinanszírozást kiváltó.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): A "megfontolásra ajánlja" helyett egy picit határozottabb, ha azt mondjuk, hogy: "kezdeményezi". Vagy legalább legyen "javasolja"!
ELNÖK: Képviselő úr, én az "megfontolásra ajánlja" szöveget azért gondolnám megtartani, mert ennek a kezdeményezése költségvetési kérdés, vitatható, hogy ennek a bizottságnak a költségvetés ügyében van-e olyan kezdeményezési joga, amely - mint jól tudjuk - a Házszabály szerint csak a költségvetési bizottságnak van, amely bizonyos... (Közbeszólások.)
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Legyen "javasolja"! (Közbeszólások: Javasoljuk!)
ELNÖK: Legyen "javasolja"? (Általános helyeslés.) Jó, akkor legyen "javasolja"! Rendben.
11. pont. (Révész Máriusz jelentkezik.) Révész képviselő úr!
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Ezt érdemes volna kezdeményezni, mert annyira fel van puhítva ez a mondat. Legalább azt mondjuk, hogy: "szorgalmazza annak kezdeményezését", vagy... Az, hogy: "érdemes volna kezdeményezni"... Egy egész kicsit határozottabban fogalmaznék.
ELNÖK: "Javasolja kezdeményezni"?
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): "Szorgalmazza annak kezdeményezését, hogy...". Az, hogy: "érdemes volna kezdeményezni", az már nagyon puha. (Közbeszólások: Jó.) "Szorgalmazza annak kezdeményezését". (Általános helyeslés.)
ELNÖK: A 12. pont teljes egészében Pálinkás képviselő úr javaslata. Ez az EISZ problémájáról szól.
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Örömmel vettem, hogy fogadókész volt a bizottság arra, hogy az elektronikus információszolgáltatásnak teremtsük meg a feltételeit. Szerintem ez az állásfoglalás alkalmas arra, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a következő években ennek az anyagi forrásai külön szerepeljenek. Az én javaslatomban még az is benne volt, hogy ez a Magyar Tudományos Akadémia fejezetében legyen, de természetesen lehet máshol is.
ELNÖK: Az én javaslatom - mint mindenki láthatja - az, hogy nyugtázzuk, hogy a feladat legalábbis visszakerült a költségvetésbe ebben az évben, szorgalmazzuk azt, hogy ne csak a 2009-es, hanem a későbbi költségvetési években is így legyen, és én nem rögzíteném, hogy az Akadémiánál legyen-e vagy másutt...
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Világos, elállok ettől a javaslattól.
ELNÖK: Ez legyen technikai kérdés, de szerepeljen valahol ennek az anyagi fedezete! Elfogadható-e ez a megoldás?
DR. PÁLINKÁS JÓZSEF (Fidesz): Igen.
ELNÖK: Én még azt javaslom, hogy ezt a 12. pontot számozzuk át, és valahova korábbra tegyük.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Elfogadjuk a javaslatát, elnök úr, nem is kell indokolni.
ELNÖK: Van-e további javaslat? (Révész Máriusz és Hargitai Gábor jelentkezik.) Révész képviselő úr és Hargitai főosztályvezető úr.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Egy kérdésem van, mert necces, hogy idetartozik-e vagy sem, ugyanakkor elég hangsúlyosan szerepelt a professzor urak részéről is, részünkről is, és Tatai-Tóth képviselőtársunk is megerősítette, tehát többé-kevésbé konszenzus volt akkor abban, hogy az emelt szintű érettségi legyen a felvételi, a felsőoktatásba való belépésnek az előfeltétele. Ha ebben az ügyben legalábbis valamiféle végiggondolást meg tudnánk itt fogalmazni, akkor az jó lenne. Ez kétségkívül elhangzott ott.
ELNÖK: Kétségkívül elhangzott, de én úgy ítéltem, meg, hogy ez a tudomány- és technológiapolitika sürgető feladataihoz nem tartozik hozzá. A kérdést ugyan napirenden kellene tartani, különösen akkor, hogyha a népszavazás ilyen vagy olyan döntése nyomán bármiféle változás következik be a felsőoktatás finanszírozási rendszerében és ezzel kapcsolatban a hallgatói létszámban, akkor értelemszerűen érdemes hozzávenni ezt a dolgot, csak úgy ítéltem meg, hogy nem ebben az állásfoglalásban van a helye.
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Elfogadom.
ELNÖK: Hargitai főosztályvezető úr!
HARGITAI GÁBOR (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Egy korrekciós javaslattal szeretnék élni utólagosan. Tisztelettel jelentem, hogy a 3. pontban említett kiírt pályázat nem létezik, tehát nem kellene azt írni, mert nem tartunk itt. A kutatóegyetemekre vonatkozó pályázat nincs folyamatban...
ELNÖK: Még nincs kiírva.
HARGITAI GÁBOR (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Nincs. (Tatai-Tóth András: Kiírandó!) A kritériumok rögzítése van folyamatban, háttérmunka van e tekintetben...
ELNÖK: Bocsánat, akkor: "sürgeti a pályázatok mielőbbi kiírását".
HARGITAI GÁBOR (Oktatási és Kulturális Minisztérium): De én e pillanatban nem vagyok biztos abban, hogy a kutatóegyetemi címre majd pályázattal lesz valaki jogosult. Szeretném, ha nyitva hagynánk ezt a dolgot, mert ki kell dolgozni a kritériumokat és a cím odaítélésének a rendszerét. Nem biztos, hogy ez pályázati úton fog megvalósulni. (Közbeszólások: Hanem hogyan?!) Ezért én ezt a "kiírt pályázat" klauzulát javaslom kivenni.
ELNÖK: Én ugyan nehezen tudom elképzelni, hogy hogyan másképp ítélik oda ezt a címet, mint pályázat útján (Dr. Sándor Klára: Én is!), mert ha a minisztérium eldönti, hogy odaítél egy címet egy egyetemnek, az meg azt mondja, hogy köszöni, nem kéri, akkor... (Közbeszólás: Akkor mi van?!) Ez zűrzavaros, de rendben van...
HARGITAI GÁBOR (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Ma még tartja magát az amerikai modell, amely azt mondja, hogy ha egy egyetem bevételeinek az 50-nél nagyobb százaléka kutatási megbízásból származik, akkor jogosan használja a kutatóegyetem címet. Ettől a pillanattól ez már nem pályázat. Ezért mondom, hogy több modell áll előttünk, ezeknek a kidolgozása van folyamatban.
ELNÖK: Ezt én a magam részéről el tudom fogadni, és ahogy nézem, a bizottság sem támaszt akadályokat, tehát akkor ezt is ennek megfelelően fogjuk módosítani.
Van-e még valami? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Szavazás az állásfoglalás-tervezet elfogadásáról
Tisztelt Bizottság! Kell-e szavaznunk, vagy úgy tekinthetjük, hogy konszenzus van? (Közbeszólások: Szavazzunk!) Én azt kérem, hogy a forma kedvéért erősítsük meg egy szavazással, hogy az itt elfogadott módosításokkal ezt mint a bizottság állásfoglalását elfogadjuk-e. Kérem, szavazzanak. (Szavazás. - Botka Lajosné az ajtóban állva szavaz. - Derültség.) Igen, ezt a bizottság egyhangúlag elfogadta, a jegyzőkönyv kedvéért: még Botka Lajos képviselő asszony is. (Dr. Sándor Klára: Botka Lajos képviselő asszony?!) Botka Lajosné, mondom. (Dr. Sándor Klára: Lajost mondtál!) Igen? Bocsánat! Köszönöm szépen.
Egyebek. Van-e valakinek egyebe? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Akkor, tisztelt bizottság, köszönöm szépen a megjelenést és a rendkívül példamutató, kompromisszumkész és hatékony munkát. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 52 perc)
Dr. Szabó Zoltán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese