OTB-25/2007.
(OTB-41/2006-2010.)
az Országgyűlés Oktatási és tudományos bizottságának
2007. november 19-én, hétfőn, 11.33 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 532. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői:*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászóló*
Megnyitó*
A napirend elfogadása*
Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/4304. számú törvényjavaslat (Általános vita)*
Dr. Horváth István (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások, reflexiók*
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról*
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi véleményét ismertető képviselő kijelölése*
Egyebek*
2.Egyebek
Elnököl: Dr. Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke
Zsigó Róbert (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Sándor Klára (SZDSZ), a bizottság alelnöke
Deák Istvánné (MSZP)
Botka Lajosné (MSZP)
Földesi Zoltán (MSZP)
Katanics Sándor (MSZP)
Kormos Dénes (MSZP)
Mohácsi József (MSZP)
Rónavölgyi Endre Béláné (MSZP)
Rózsa Endre (MSZP)
Szabó Gyula (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Tóth Tiborné dr. (MSZP)
Dr. Pálinkás József (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Kuzma László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Pánczél Károly (Fidesz) Pokorni Zoltánnak (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz) megérkezéséig Zsigó Róbertnek (Fidesz)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) megérkezéséig Kuzma Lászlónak (KDNP)
Dr. Horváth István (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 33 perc)
DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszöntöm a megjelenteket, a bizottság tagjait, meghívottainkat! Az Oktatási és tudományos bizottság november 19-ei ülését megnyitom. Az aláírt jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Tisztelt Bizottság! Elsőként a napirendről határozunk. A napirendre tett javaslatomat a bizottsági meghívóval együtt kézhez kapták. Van-e ehhez képest valakinek kiegészítő vagy módosító indítványa? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szavazásra teszem fel a kérdést.
Ki az, aki a napirendet a kiküldöttek szerint elfogadja? Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) A bizottság a napirendet elfogadta.
Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/4304. számú törvényjavaslat (Általános vita)
Tisztelt Bizottság! Soron következik az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája, a törvényjavaslatot T/4304. számon kapták kézhez. Emlékeztetek mindenkit, hogy az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Köszöntöm a kormány képviseletében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről megjelent Horváth István főosztályvezető urat, akinek mindjárt meg is adom a szót.
Dr. Horváth István (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Néhány bevezető gondolatot engedjenek meg a törvényjavaslattal kapcsolatban! A cím érdemében négy törvény módosítására tesz javaslatot. A törvényjavaslat gerince a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt érinti, ezeknek a módosításoknak pedig egy meghatározó része a jogalkalmazás részére szóló pontosítás. Ezen belül érdemi kérdés, hogy bevezetésre került a gyakornoki idő az alaptevékenységbe tartozó magasabb végzettséget igénylő állásoknál. Itt a rövid tapasztalatok alapján arra jutottunk, hogy egy differenciáltabb szabályozás szükséges, tehát hogy egy viszonylag hosszabb szakmai gyakorlat esetén rövidebb, egyéves gyakornoki idő is megállapítható legyen.
A módosítások meghatározó része a jogviszony megszüntetését érinti. Részben ezek is pontosítások, amelyek azt a célt szolgálják, hogy abban az esetben, ahol megoldható, egy felmentés elkerülése érdekében akár az eredeti munkakörben, csak más, a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál, vagy részmunkaidő kikötése esetén a további foglalkoztatás, ott ne kerüljön sor felmentésre, magyarán egy állásmegőrző rendszerről van szó. Itt pontosítások, illetve egy kiegészítés, kiterjesztés szerepel, hogy ha a munkáltató odajut, hogy jogutód nélkül megszűnne, akkor fenntartónak a közalkalmazottak kérésére ebben az esetben is meg kelljen vizsgálnia, hogy a portfóliójában van-e másik, megfelelő, felajánlható munkakör. Ez, ha a munkaadó vagy a költségvetés oldaláról nézzük, egy felmentés elkerülése, ami megtakarítást jelenthet; ha a másik oldalról, a közalkalmazott oldaláról vizsgáljuk, akkor pedig az állás megőrzésével számos költségvetési, társadalmi és személyes problémát lehet megoldani.
Miután jövőre változnak a nyugdíjszabályok, az előrehozott nyugdíj igénybevétele és a munkavégzés lehetséges formáinak az egyidejű alkalmazására egy méltányos átjárási lehetőséget ad a javaslat, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjnál a korhatár betöltése és a szolgálati idő megléte esetén a közalkalmazott kérheti a felmentését a munkáltatójától.
Egy olyan változtatást is tartalmaz a javaslat, hogy a vezetőkre vonatkozó azon szabály esetén, hogy a közalkalmazotti jogálláson belül ez munkakörre és beosztásra bomlik, a hatálybalépés január 1-je helyett július 1-je legyen, ugyanis elég időigényes az önálló munkakörű vezetőkre vonatkozó illetményrendszer kidolgozása, ezt megalapozottabban szeretné a tárca más érintett minisztériumok és a szociális partnerek bevonásával előkészíteni, ezért szerepel ez az időbeli hatályeltolás.
Felhívom a tisztelt bizottság figyelmét, hogy a módosuló törvények közül változik a foglalkoztatási törvény, természetesen ha az Országgyűlés elfogadja. Itt az Országos Rehabilitációs és Szociális Intézet kapna nagyobb hatáskört a foglalkozási rehabilitáció vonatkozásában.
Egy másik módosuló törvény a prémium évek programról szóló törvény. Itt a bizottság portfóliójába tartozó kérdés, hogy a törvény időbeli hatálya 2009 végén járna le az eredeti 2008-as időponttal kapcsolatban, tehát minden olyan esetben, amikor valaki neki nem felróható módon az öregségi, előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül kerülne felmentési helyzetbe, az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséig a bére 70 százaléka és legfeljebb heti 12 órás részmunkaidőben történő foglalkoztatás mellett megmaradna az állásában.
Ezek azok a főbb csapásirányai a törvényjavaslatnak, amelyeket célszerűnek tartottam megismertetni a tisztelt bizottsággal. Kérem szépen, hogy amennyiben általános vitára alkalmasnak tartják a törvényjavaslatot, legyenek kedvesek ezt támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság mindig támogatja, hogyha általános vitára alkalmasnak találja a törvényt, akkor támogatni is szokta. Itt az a kérdés, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk-e.
Megnyitom a napirendi pont fölötti vitát. Van-e valakinek akár magával az írott normaszöveggel, akár az előterjesztéssel kapcsolatban megjegyzése? (Zsigó Róbert jelentkezik.)
Zsigó alelnök úr!
Kérdések, hozzászólások, reflexiók
ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Megjegyzés helyett inkább kérdésem lenne. Néhány jelentős ponton változik a közalkalmazotti törvény, és én szeretném az előterjesztő képviseletében megjelentet megkérni, mondja meg, hogy milyen előnyös és milyen hátrányos változások jelennek meg a módosítások kapcsán a közalkalmazottakra vonatkozólag, mert mi úgy látjuk - én is - röviden áttekintve a törvényjavaslatot, mintha kiszolgáltatottabbá lennének ezután a közalkalmazottak, mint a módosítás előtt voltak. Talán a lényegét is megszünteti ez a módosítás a közalkalmazottiságnak... (Közbeszólások: Nem jól hallani!) Nem lehet hallani, amit mondok? (Dr. Horváth István: Én hallom valamennyire.) Akkor jó.
Azt gondolom, hogy eddig legalábbis közalkalmazottnak lenni mégiscsak egy biztonságot is jelentett a munkavállalónak, mert megvoltak azok a garanciák, amelyek nem engedték, hogy míg más munkavállalók - merthogy mindannyian ismerjük a témát, ha nem is az oktatási bizottsághoz tartozik - kiszolgáltatottabbak voltak, a közalkalmazottaknak mégiscsak megvolt az a biztonságuk, a jog garantálta azt, hogy nyugodtabban végezhették a munkájukat. Ezekben az ügyekben mint hogyha változás lenne, de éppen azért kérdezek rá, hogy ezeket tisztázzuk, hogy milyen előnyöket és milyen hátrányokat jelent ez a módosítás a közalkalmazottnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm. Van-e még esetleg valakinek kérdése? (Kuzma László jelentkezik.) Kuzma képviselő úr!
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Egy nagyon aprócska kérdés. Számomra nem derül ki egyértelműen az a része, és talán segíthetne a törvény fogalmazója vagy aki mélyebben ismeri, hogy való igaz-e - én mint intézményvezető aggódom emiatt -, hogy fel kell ajánlani egy másik munkakört, mert különben nem lehet simán...
ELNÖK: Bocsánat, ezt most nem értettem.
KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): Fel kell-e ajánlani másik álláslehetőséget annak, aki... Tehát ez egy munkáltatói kötelezettség-e a törvény módosítása kapcsán?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha több kérdés nincsen (Senki nem jelentkezik.), akkor most megadom a szót a főosztályvezető úrnak, hogy válaszoljon ezekre.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Szívesen visszakérdeznék, hogy tételesen végighallgassam azokat a rendelkezéseket, amelyek a közalkalmazottiság lényegét szüntetik meg. Én eléggé csodálkoznék, hogyha ilyet ebben a törvényjavaslatban vagy a közalkalmazotti törvényben más közszolgálati törvényekhez képest az alelnök prezentálni tudna. Egyrészt van egy állásfelajánlási rendszer, ami a második kérdésben hangzott el, ami az intézményvezetőnek teher, de a közalkalmazottnak előnyt jelent, és azt hiszem, éppen az a közalkalmazottiság lényege - elnézést a példáért, senkit nem akarok megbántani -, hogy egy pedagógust ne feltétlenül úgy mentsenek fel, mint egy cipőgyári munkást a gyár bezárása esetén. Éppen arról szól a nyári módosítás, amelyet ez a törvényjavaslat finomít, hogy ilyen esetben, ha a közalkalmazott kéri, akkor meg kell vizsgálni, hogy a foglalkoztató munkáltatónál, ha van alárendelt szerv, annál, illetve a fenntartónak az összes, a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatójánál van-e az iskolai végzettségének, képesítésének megfelelő, ha ne adj' isten, egészségügyi alkalmatlanság jelenti a felmentés okát, akkor meg kell vizsgálni, hogy van-e másik, felajánlható munkakör, ha van, akkor azt az illető elé kell tárni, hogy döntsön, hogyha pedig nincs, akkor kerülhet sor a felmentésre. Ezt a nyári módosítás vezette be. Hogyha visszatekintünk a Kjt. 15 éves történetére, ilyen megelőző jellegű szabály a '92-es eredeti törvényben sem volt.
A másik a részmunkaidő lehetősége, hogy ha azonos munkakört betöltőket érint egy létszámleépítés, akkor a kérésükre, hogyha olyan óraszámban módosítják, és együttesen adnak be ilyen irányú kezdeményezést a munkáltatónak, azt a munkáltatónak el kell fogadnia. Az ötlet egyébként a német Volkswagen autógyártól van, ahol úgy spóroltak meg jelentős elbocsátást, hogy felkínálták a német autógyári munkásoknak, hogy munkanélküli helyett maradjanak ott részmunkaidőben.
Tehát ha vannak olyan tételes rendelkezések, amelyek a közszolgálatiságot aknázzák alá, akkor én azt készségesen meghallgatom, legalább tudjuk a minisztériumban a kollégáinkkal, hogy hol lőttünk mellé. De a cél éppen az, hogy ahol lehet, próbáljunk meg nagyobb garanciákat adni a versenyszféra szabályaihoz képest, éppen a jogviszony megszüntetésénél mint a közszféra egyfajta komparatív előnyét beépíteni törvényi garanciaként, hogy ne feltétlenül munkanélküli legyen az, akit a közszolgálat egyébként meg tud őrizni.
A második kérdés éppen erről szól. Elnézést a mondásért, egyszer régen mondta meg valaki, hogy a szék határozza meg a tudatot. Ez a munkáltatók oldalán, ha valaki ezt kéri, kétségtelenül egy adminisztrációs többletet fog megjeleníteni, hiszen meg kell nézni nemcsak a munkáltatónak, hanem a fenntartónak is - hangsúlyozom, hogy ha a közalkalmazott kéri, tehát ez nem a törvény által erőltetett rendszer -, hogy van-e megfelelő másik állás. Miután szeptember 1-jei hatállyal a törvény bevezette, hogy a fenntartónak informatikai alapon nyilván kell tartania az üres, betöltetlen munkaköröket, talán ez a teher mégsem akkora, mint amekkorának első blikkre tűnik. (Kormos Dénes jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor most már tényleg a vitát nyitnám meg. Kormos Dénes képviselő úrnak adom meg elsőként a szót.
KORMOS DÉNES (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Amikor ilyen jellegű törvénytervezet kerül a bizottság vagy a parlament elé, én úgy gondolom, kézzelfoghatóak azok a kérdések, amelyeket az alelnök úr is feltett, hogy az illető csoportot ez milyen mértékben érinti, és hátrányosan érinti-e. A másik kérdés, amit célszerű feltenni egy ilyen dokumentum vizsgálatánál, hogy az elmúlt években történtek-e olyan változások a közszférát érintően, amelyeknek a törvényi szabályozása indokolt. Csak néhányat említek meg ezek közül.
Régóta beszélünk arról, hogy a magyar közoktatási rendszerben az elmúlt időszakban az intézményi integráció következtében többcélú, közös igazgatású intézmények jöttek létre, amelyeknek a nagyságrendje jóval meghaladja azt a korábbit, amely a mi képünkben mondjuk egy iskoláról és másról szól, egy nagyon összetett feladat. Kérdés, hogy mondjuk a vezetői, magasabb vezetői foglalkoztatás feltételei és körülményei azonosak-e a korábbiakkal, kell-e ebben lépnünk valamit. Itt mi úgy gondoljuk, hogy kell, és erre nézve tett lépést az előterjesztés.
Minden példát nyilván nem hozok fel, de talán ide lehetne sorolni azt is, hogy nyilvánvalóan mindannyiunknak érdeke, hogy megnézzük a gyakorlatban, hogy biztonsággal olyan szakemberek kerüljenek a pedagóguspályára, akik valóban életcéljuknak és hosszabb távú feladatuknak tekintik ezt, nem pedig bizonyos okok miatt vannak a pályán, talán mert nem sikerült más felsőoktatási intézményben végzettséget szerezniük. Ehhez nyilvánvalóan munkajogi következményeket, illetve munkajogi kereteket is meg kell határozni. És ami a kiegészítésben is elhangzott, akár a 100 százalékos állami tulajdonú cégek átalakulásánál is egyfajta védelem és lehetőség kiterjesztése ez a prémium éveknél.
Én tehát összességében úgy látom, átolvasva a tervezetet, hogy több olyan, az elmúlt időszakban megindult folyamatra próbál választ adni a jogviszony alakításával kapcsolatban, ami mindenképpen fontos. Tisztelettel javaslom a bizottságnak, hogy engedjük ezt általános vitára. Nyilvánvaló, hogy az elmélyültebb tanulmányozás kapcsán lehetnek olyan finomítások, amelyek szakmai vagy egyéb szempontból szükségesek, illetve azért, hogy mind a két oldalnak, a munkáltatói és a közalkalmazotti oldalnak is meg tudjunk felelni, hogy ezeket kezelni tudjuk. A magam részéről tehát tisztelettel azt ajánlom, hogy engedjük általános vitára. Köszönöm. (Rózsa Endre jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm. Ha ellenzéki hozzászólási igény nincs, akkor Rózsa Endre képviselő úrnak adok szót.
RÓZSA ENDRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Áttekintve a beterjesztett törvényjavaslatot valahogy úgy lehetne fogalmazni, hogy nyilván vannak olyan dolgok, amelyek előnyösek, van olyan, amely bizonyos szempontból hátrányos a munkát vállalónak, ugyanakkor rávilágíthatunk arra, hogy például kiterjed a közalkalmazotti tanácsoknak az együttműködési joga, és ez az átalakuló intézményrendszerben és intézményhálózatban különösen fontos. De ugyancsak ezt lehetne megfogalmazni a próbaidő megállapítása tekintetében is.
Az előterjesztő utalt a részmunkaidő kérdésére is. Különösen fontos ez bizonyos esetekben a pedagóguspályán, akár esetleg nyugdíj előtt, akár segítve a munkavállalónak bizonyos kötelezettségeinek az elvégzésében, idős szülőnek az ápolása vagy történetesen éppen - kor tekintetében egy másik irányt nézve - például egy fiatal, gyermekes édesanya esetében különösen fontos ez. Ugyanakkor a gyakorlati időnek a rangját olyan szempontból erősíti, hogy a szakmai gyakorlatnak a beszámítását is pozitívan kezeli.
Köszönöm a figyelmet, és általános vitára alkalmasnak tartom. (Dr. Pósán László jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Szeretném megkérdezni, hogy az a rész, miszerint a miniszter meghatározhatja azon magasabb vezetői munkaköröket, amelyeket kivesz a közalkalmazotti jogállásról szóló törvényből, pontosan mi lenne, mik lennének ezek. Aztán van egy olyan rész, amely nem teljesen világos, hogy a fenntartó munkáltatót a törvény kötelező másik állás felajánlására. Lehet, hogy én nem voltam kellően figyelmes, de mit kell pontosan ez alatt érteni? Milyen esetekben kell a munkáltatónak másik állást felajánlania? Mert ez értelmezhető akár úgy is, hogy minden esetben, tehát van benne bizonytalanság, és jó lenne erre választ kapni, már csak azért is, mert összességében, ezek ismerete mellett is úgy tűnik, hogy a különböző megfogalmazott javaslatok a közalkalmazottakra nézve nem éppen egy előnyös módosítást tartalmaznak, sokkal inkább annak a hátrányait lehet ezekből kiolvasni. Nyilván jó lenne ismerni ezeket a válaszokat, hogy ennek a mélységét jobban lássuk, de a személyes véleményem az, hogy ez a közalkalmazottakra nézve kifejezetten hátrányos. Mi nem fogjuk támogatni, hogyha ezek a hátrányos tartalmak maradnak benne. Amennyiben ezeket ki lehet ebből gyomlálni, akkor természetesen van mód és lehetőség párbeszédet folytatni. (Tatai-Tóth András jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Mielőtt Tatai-Tóth képviselő úrnak megadnám a szót, jelezném, hogy ez a kérdéskör egyszer már szőnyegen volt, és a kormány képviselője azt válaszolta rá - amivel egyébként én magam is egyet tudok érteni -, hogy nehéz megérteni azt, hogy egy másik állás felajánlásának a kötelezettsége elbocsátás előtt miért volna hátrányos a közalkalmazottra nézve.
Tatai-Tóth képviselő úré a szó.
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Az elnök úr szinte gondolatolvasó, én is hasonlókat szerettem volna mondani. Ha Pósán képviselő úr szeretné a választ meghallgatni, akkor esetleg a napirend megtárgyalása után, ha a kormány képviselője még ráér, akkor hallgassa meg, nekünk ne kelljen még egyszer ugyanarra a kérdésre ugyanazt a választ végighallgatnunk, mert mi már hallottuk egyszer. (Derültség az MSZP-s képviselők soraiban. - Dr. Pósán László: Ismétlés a tudás anyja!) Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A kormánypárti és az ellenzéki képviselők közötti szokásos csipkelődésen túlmenően van-e még hozzászólás? (Pokorni Zoltán jelentkezik.) Pokorni képviselő úr!
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Elnézést, hogy én is a figyelmetlenebb fajtába tartozom! Nem tudom, hogy jól értettem-e... (Közbeszólások: Nem hallani!)
ELNÖK: Képviselő úr, nem hallható. Vagy közelebb a mikrofonhoz, vagy bele kellene beszélni.
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Én aránylag időben jöttem... (Derültség.) A Robi feltett egy kérdést, hogy ez nyilván egy bonyolult jogszabály, amelynek vannak a munkavállalók számára kedvező meg kedvezőtlen pontjai. A kedvezőt érthető módon kifejtették a kormány képviseletében. Van kedvezőtlen része is, gondolom. Beszélhetnénk arról, hogy mi az, ami esetleg a munkavállalók számára szigorítás? Ezek nyilvánvalóan egyensúlyban vannak, hiszen ez a kormány különben nem terjesztené ezt elénk, ha nem lenne egyensúlyban...
ELNÖK: Jaj, istenem! (Derültség.)
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): ..., fel sem tételeznék ilyet, de hogy mik a kedvezőtlen elemek, hadd halljuk már meg! Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én szívesen megadom a szót a kormány képviselőjének, de becsületszavamra elhangzott erre az a válasz, hogy a kormány képviselője úgy látja, hogy ebben nincs olyan, ami a...
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Nekem az is elfogadható, ha becsszóra azt mondják, hogy nincs ilyen... (Derültség.)
ELNÖK: ...a közalkalmazottak számára hátrányos lenne. Ismerve a bizottsági etikettet a főosztályvezető úr nem kérdezett vissza, hogy ugyan melyek azok, de azért jelezte, hogy ha a hátrányos rendelkezésekről akarunk beszélni, akkor említsük talán meg azokat.
Ha most nincs más, akkor a főosztályvezető úré a szó.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tartanám a sorrendet.
Az a két kérdés, amelyet Pósán képviselő úr feltett, az a 2007. évi C. törvényhez kapcsolódik. Elmondtam, hogy a Kjt.-n belül a vezetői státusz két részre oszlik: beosztásra és munkakörre. Miután itt halasztani kell az elmondott okok miatt, ezért azt a kérdést, amikor a munka törvénykönyve hatálya alá kerülhet egy magasabb vezetői beosztás, önállóan kellett szabályozni, tehát ez egy szeptember 1-jén hatályba lépett szabály. Ismereteim szerint a jogalkalmazási vagy jogalkotási felhatalmazással az Egészségügyi Minisztérium élt kórházigazgatók és pénzügyi igazgatók esetén. Egyébként ez egy - mondhatom így: - jogelméleti kérdés, hogy valamennyi, a közszférában dolgozó ember ugyanazt a munkajogi védelmet kell-e hogy élvezze, mondjuk az Operaház főigazgatója vagy a zenekar huszonharmadik balerinája nem feltétlenül szorul ugyanarra a védelemre, amikor az elvárások teljesen mások vele szemben. A törvény pontosan leírja, egyébként hatályos a szabály, hogy nagyobb, összetettebb munkáltató magasabb vezető állású dolgozóinál, ahol olyan a felelősség, élhet a végrehajtási szabály ezzel. Nem igazán éltek vele, talán mondhatom úgy is, hogy a kelleténél alacsonyabb számban éltek vele. Senki se egy iskola igazgatójára vagy egy óvoda vezetőjére gondoljon, mert azt maga a törvény zárja ki.
Fenntartó, másik állás felajánlása. Szintén szeptember 1-jétől hatályos szabályról van szó. Hogy ez hátrányosabb vagy sem? Ha megengedik - nem akarok visszaélni a türelmükkel -, elmondom, hogy egy érdekképviseleti vezető nyilatkozott egy magyar rádióadónak, és annyi hangzott el ebből, hogy mennyire hátrányos a közalkalmazottak számára a törvény, mert elveszik a végkielégítésük fele. A szakszervezeti vezető úr egyet felejtett el elmondani: hogy a rendszer úgy indul, hogy a közalkalmazott kérésére, nem minden esetben, hanem hogyha neki nem felróható ok miatt fel kell menteni, ha átszervezés, létszámleépítés van, a kérésére meg kell nézni a fenntartó összes, a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatójánál, nem csak az iskolákban, nem csak az óvodákban, hogy van-e megfelelő munkakör. Ha nincs, sajnos marad a felmentés, ha van, és az illető elutasítja a számára megfelelő állást - a törvény részletesen leírja, mi az, hogy megfelelő állás, a 37. §-ban van mindez, ha valakit érdekelnek a részletek -, akkor jár a végkielégítés fele. Ezt tehát úgy mondani, hogy ez a közalkalmazottak számára kedvezőtlen - én jogász vagyok, tehát értékelni nem akarok se így, se úgy -, szerintem talán nem a dolog tárgyilagos irányába visz el. Tehát mielőtt egy pedagógust ilyen okok miatt leépítenének, körül kell nézni a településen. Az önkormányzatok egyébként a törvény alapján köthetnek erre megállapodást, különösen kisfalvak esetében van így, hogy azért, mert az egyik faluban van az iskola, és a másik ötből is odajárnak a gyerekek, akkor ha a másik községben van állás, akkor ne kelljen feltétlenül felmenteni azt a pedagógust.
Elhangzott a végén, hogy mi a kedvezőtlen. Ami kedvezőtlen volt - ahonnan nézzük -, az a nyári módosításban került be: a kötelező próbaidő megállapítása, amin ez a javaslat csak finomít. A kötelező gyakornoki idő... A '45 előtti közszolgálatot nézzük egyébként, amikor állítólag a legjobb volt a közszolgálat Magyarországon, a gyakornoki idő kötelező előírás volt, utána kapott valaki véglegesítést. Éppen hogy javít a javaslat a közalkalmazottak szempontjából a dolgon, hiszen ha valakinek két év tíz hónap szakmai gyakorlata van, akkor nem három, hanem csak egy év gyakornoki időt kötnek ki adott esetben. Én tehát örömmel végignézem a tervezetet, pontosabban a törvényjavaslatot bárkivel, de igazán olyan módosítást, amely kedvezőtlen irányba menne el a hatályos szabályokhoz képest, bármennyire is töröm a fejem, nem tudok megemlíteni, és nem a hivatali optimizmus apropóján.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! A kormány képviselője fenntartja azt az állítását, hogy a kormány nézete szerint a közalkalmazottak hátából már elegendő szíjat hasított, és most már csak a kihasított szíjak helyének a begyógyítását kívánja megcélozni.
Kérdezem ezek után a tisztelt bizottságot... (Közbeszólások.) - mostanáig fogalmaztam (Derültség.) -, hogy van-e ehhez képest további kérdés vagy megjegyzés. (Dr. Pósán László jelentkezik.) Pósán képviselő úr!
DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Szeretném megkérdezni, hogy azt a részt, amely a felmentésre vonatkozik, hogy is kell pontosan érteni. Valahogy úgy szól a dolog, hogy fel lehet menteni, illetve a munkáltató egyoldalúan megszüntetheti a jogviszonyt, a munkaviszonyt, amennyiben kifizet a közalkalmazott részére egyévi keresetet, illetve ha a hátralévő idő egy évnél rövidebb... Ez alatt azt kell érteni, hogy ha valaki a nyugdíjkorhatárhoz közel áll, akkor rövidebb, vagy naptári évre számítottan rövidebb, mint egy év? Ez nem teljesen világos a számomra.
És van még egy dolog, amit megint csak nem igazán tudok hova tenni, jogilag egy kicsit aggályosnak is tartom, hogy ha ezzel kapcsolatosan elindul egy ilyen folyamat, hogy meg akarják szüntetni a jogviszonyát, és munkaügyi per tárgyává válik ez a dolog, akkor a törvény egyúttal azt is lehetővé tenné, hogy a jogállásváltozással úgymond az ezzel összefüggő munkaügyi pert is meg kell szüntetni. Én azt gondolom, hogy ez a magyar joggal ellentétes. Hadd mondjak egy másik példát szintén az oktatás területéről! A felsőoktatási törvényben többek között azt foglaltuk bele, azt szavazta meg a parlament, hogy a hallgatónak azon panaszos dolgait, amelyeket akkor kezdett el, amikor még hallgatói státuszban volt, amely hallgatói státuszának már vége van, ugyanúgy végig kell folytatni. Ha ez ott koherens logikának tűnt, akkor itt miért van az, hogy egy munkaügyi pert nem lehet végigvinni? Miért kell eleve kimondani azt, hogy onnantól kezdve, hogyha úgymond a munkáltató megfizeti előre a pénzét, akkor innentől kezdve nincs helye munkaügyi pernek. Szerintem ez valahogy nincsen rendjén, és erre jó lenne választ kapni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Az a kérdés, hogy egyáltalán így van-e. Én nem egészen így értelmeztem azt, amit a törvényben olvastam, de a főosztályvezető úré a szó.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ha tömören akarok válaszolni, akkor azt mondom, hogy nem így van. Ha bővebben akarok válaszolni, akkor azt mondom, hogy ez a szabály azt jelenti, hogy ha határozott idő esetén felmentenek valakit a törvényi indokok alapján, akkor általános szabályként neki egyéves átlagkeresetet ki kell fizetni. Hogyha ennél rövidebb a hátralévő idő - a káronszerzés tilalma mint nem nagy megerőltetéssel itt is érvényesülő elv alapján -, akkor csak a határozott időből hátralévő részt kell kifizetni. Ez nem zárja ki a per indításának a lehetőségét: ha a közalkalmazott úgy érzi, hogy például nem felel meg az indok a valóságnak, 30 napon belül pert indíthat az illetékes munkaügyi bíróságnál.
A másik dolog, amit a képviselő úr említett, a jogállásváltozás. Jogállásváltozásnál az átvevő munkáltató fog eljárni, de az egy teljesen másik eset. A Kjt. 25/A és /B §-a alapján, egyébként egy európai uniós irányelvvel a háttérben, fel kell ajánlani, ha mondjuk egy önkormányzati iskolából magánszférába kerül az iskola - elnézést, ha nem lenne életszerű a példa -, akkor minden pedagógust köteles tovább foglalkoztatni a magánszférában megjelenő átvevő iskola. Ha már per indult az átadónál, akkor az átvevő iskola fog a perbe jogutódként belépni, tehát nincs olyan eset, amikor gyakorlatilag egyfajta fantomként eltűnne a munkáltató, és emiatt meg kellene szüntetni a pert.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs további hozzászólási igény (Senki nem jelentkezik.), akkor gyorsan lezárom a napirendi pont vitáját (Derültség.), mielőtt még valaki meggondolná magát. Már csak az általános vitára való alkalmasságról kell határoznunk.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem tehát a tisztelt bizottságot, hogy mindezek fényében az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról T/4304. számon benyújtott törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja-e. Kérem, szavazzanak. (Szavazás.) Tizenhárom igen. Aki nem? (Szavazás.) Kettő. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Hét.
A bizottság 13 szavazattal, 2 ellenében, 7 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi véleményét ismertető képviselő kijelölése
Kérdezem, hogy kíván-e a bizottság előadókat, tehát bizottsági, illetve kisebbségi előadót állítani. (Tatai-Tóth András jelentkezik.) Tatai-Tóth képviselő úr!
TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): Rózsa Endre képviselő urat javaslom bizottsági előadónak.
ELNÖK: A bizottsági vélemény előadója tehát Rózsa Endre képviselő úr. Ez esetben nyilván a kisebbségi véleményt ismertető képviselő állítására is sor fog kerülni. Ha jelen pillanatban nincsen javaslat...
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Pósán László.
ELNÖK: Pósán képviselő úr, akkor tehát Pósán képviselő úr... (Dr. Pósán László: Ezt majd még megbeszéljük.) Velem nem... (Derültség a kormánypárti képviselők soraiban. - Dr. Pósán László: Mi egymás közt! Még nem biztos!) Az rendben van. Köszönöm szépen. (Zaj.)
Tisztelt Bizottság! A napirendi pont tárgyalásának van vége, nem a bizottsági ülésnek. Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a segítséget.
Pusztán annyi bejelentendőm van, hogy amint nagyon remélem - mert közben már kaptunk jelentéseket az elektronikus rendszer huncutságairól, de amint nagyon remélem -, a szerda, 10 órai bizottsági ülésre szóló meghívót kézhez kapták, tehát szerdán, 10 órakor mindenekelőtt a költségvetéshez első körben benyújtott csatlakozó módosító indítványok megvitatására és szavazására fog sor kerülni, aztán sok minden egyébre is.
Köszönöm szépen a megjelenést, a bizottsági ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 7 perc)
Dr. Szabó Zoltán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese