MÖB-1/2007.
(MÖB/16/2006-2010.)
az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának
2007. február 12-én, hétfőn, 11.30 órakor
a Parlament főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása*
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat*
Szavazás az általános vitára alkalmasságról*
Elnököl: Dr. Géczi József Alajos (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Deutsch-Für Tamás (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP)
Sándor István (MSZP)
Tatai-Tóth András (MSZP)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Móring József Attila (KDNP)
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ)
Dr. Dávid Ibolya (MDF)
Gáspár Ferenc (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 32 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság ülését megnyitom. Az egyebeken túlmenően ma három napirendi pontunk van: egy mandátumigazolás, egy mentelmi ügy, ami még december elején érkezett, és a banki törvény módosítása, amiben az MNB-vezetők vagyonnyilatkozatára vonatkozó módosításról kellene ajánlást tennünk. (Megérkezik dr. Cser-Palkovics András.) Cser-Palkovics úr már meg is érkezett, tehát az ő helyettesítése elenyészett.
Jómagam helyettesítem Tatai-Tóth Andrást, amíg meg nem érkezik, bár híreim szerint jönni fog, Hende Csaba urat pedig helyettesíti Deutsch-Für Tamás alelnök úr. Dávid Ibolya képviselő asszony nem gondoskodott helyettesítésről, de még megérkezhet. Van-e valakinek más bejelentése? (Nincs jelzés.)
(A bizottság 11 óra 34 perctől 11 óra 38 percig zárt ülésen folytatja munkáját. A zárt ülésen elhangzottakat külön jegyzőkönyv tartalmazza.)
A második napirendi pontunk: a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény és ehhez kapcsolódóan a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat T/1916. számon. Üdvözlöm a Pénzügyminisztérium képviseletében megjelent Gáspár Ferenc urat.
A 10. § érint bennünket. Ebben azt javasolják, hogy a Nemzeti Bank elnöke, alelnökei, a Monetáris Tanács tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan tegyenek vagyonnyilatkozatot, azaz minden év december 31-ei állapotnak megfelelően január 31-ig. (Megérkezik dr. Dávid Ibolya.) Üdvözlöm képviselő asszonyt.
Tanácsos úr, ki van osztva a papír? (Dr. Karsai József: A futárpostában benne volt.) Jó. Nekem egyetlenegy észrevételem lenne, és ezt javaslom, hogy a bizottság fontolja meg. Az (1) bekezdésben úgy fogalmaz, hogy "az évenkénti vagyonnyilatkozatot a kötelezettség esedékessé válásának évében január 31-éig kell megtenni az azt megelőző év december 31-ei állapotára vonatkozóan". A (3) bekezdés pedig arról szól, hogy a Nemzeti Banknak ezek a tisztségviselői az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan tesznek vagyonnyilatkozatot. Én az "évenkénti" szó elhagyását javaslom arra az esetre nézve, hogy amennyiben az országgyűlési képviselőknek módosítják a vagyonnyilatkozati kötelezettségét, akkor ne kelljen külön még ebbe a törvénybe belepiszkálni. Véleményem szerint a (3) bekezdés egyértelműsíti, hogy hogyan kell, tehát hogy minden év december 31-ei állapotnak megfelelően január 31-ig, illetve a mandátum kezdetekor és a befejezésekor.
Tehát itt a negyedik sorban van ez az "évenkénti" kifejezés, ha ezt elhagynánk, akkor a jövő nemzedékei, amennyiben módosítják az országgyűlési képviselőét, akkor nem kell külön ebbe a törvénybe belemódosítani. Megkérdezem, hogy így első hallásra mi a véleménye a Pénzügyminisztérium képviselőjének.
GÁSPÁR FERENC (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! A (3) bekezdésben szerepel az, hogy az e paragrafusban meghatározott eltérésekkel az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Tehát ha ezt rugalmasan értelmezzük, akkor ez lehetővé teszi, hogy ha esetleg az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok változnak, attól még az itteni szabályozás maradhat. Köszönöm.
ELNÖK: Erről persze nekem az a véleményem van, hogy nyilván adott történelmi, politikai helyzetben megszületett ez az évenkénti vagyonnyilatkozat, most épp a képviselők harmadszor tettek vagyonnyilatkozatot, tehát nemcsak a mandátum elején, hanem augusztusban is kellett az állami támogatás és az uniós pénzek miatt. Tehát most éppen egy félévnél egy kicsit több telt el, és már három vagyonnyilatkozatnál tartunk, és szemmel láthatóan a nép ettől nem szeret bennünket jobban.
Tehát nekem az a véleményem, hogy ezen érdemes lenne változtatni, de ez nyilván nem jelenti azt, hogy most ezen változtatni fognak. De el tudom képzelni, hogy amennyiben a képviselői jogállásra vonatkozóan valamikor egy párbeszédesebb szakaszban előkerül, akkor ezt az adott politikai helyzetből fakadó sűrű vagyonnyilatkozati kötelezettséget esetleg módosítja az Országgyűlés, és azt gondolom, hogy a Nemzeti Banknál is elegendő, hogy ha mondjuk a mandátum elején és a végén, meg esetleg a közepén tesz.
Ezért gondoltam, hogy ezt kihagyjuk, megkísérelnénk, hogy ezt a szót kihagyjuk. Még egyszer mondom: amennyiben jogalkotási szempontból az országgyűlési képviselőkre vonatkozóan változik, akkor ezt nem kellene változtatni. Tehát fenntartom ezt a véleményemet. Megkérdezem a tisztelt bizottságot, hogy mi erről a vélemény, adjunk-e be bizottsági módosítót vagy ez megmarad az én egyéni véleményem?
Tehát még egyszer: a lényege arról szólna, hogy úgy szabályozódna ez a Nemzeti Bank vezető tisztségviselőinek a vagyonnyilatkozata, hogy az országgyűlési képviselőkre való utaláson kívül ez a részletezés, hogy évenkénti, kimaradna, mert az úgyis benne van az egyéb szabályokban. Tehát most évenként kell nekik is tenni természetesen. Ez nem változtatná meg a mostani helyzetet, csak jogalkotási szempontból lenne indokolt, azt gondolom.
DR. DEUTSCH-FÜR TAMÁS (Fidesz): Én egyetértek egyébként elnök úrral, tehát tisztelettel azt kérem a Pénzügyminisztérium munkatársától, az Ifjúsági Minisztérium volt államtitkárától, hogy gondoljuk ezt végig, mert amit volt kedves elmondani, az épp azt támasztja alá, hogy itt az "évenkénti" kimaradhat. Hiszen ha az szerepel a (3) bekezdésben, hogy az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi eljárására vonatkozó szabályok értelmezendők, akkor azok most évenkénti szabályt tartalmaznak, fölösleges egy ilyen utóbb koherenciazavarként értelmezhető kérdést itt tartani.
Ellenben nekem egy másik kérdésem lenne, ami nem országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, illetve a vagyonnyilatkozat-tételhez kapcsolódó eljárásra vonatkozik. A nem országgyűlési képviselő miniszterek és államtitkárok is ugyanúgy tesznek vagyonnyilatkozatot, mint a parlamenti képviselők. Ha valakinek a vagyonnyilatkozatával kapcsolatban vagyonnyilatkozati eljárás indul, akkor a parlamenti képviselőknél ez egy világosan szabályozott kérdés. A kormány tagjainál is világosan szabályozott kérdés, hogy a kancellária miniszternél kell ezt jelezni és a kancelláriaminiszter jelentkezik a parlament illetékes bizottságánál, jelesül most nálunk.
Ha a Nemzeti Bank vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá tartozó vezetői esetében ilyen eljárás van, akkor kihez kell fordulni? Ez nem derül ki számomra a törvényből. Az Országgyűlés elnöke furcsa lenne, hiszen egy független intézményről van szó, a kancelláriaminiszter még furcsább lenne.
Tehát amennyiben bárkinek ilyen problémája van, akkor ki az, akihez fordulni kell, aki aztán ezt az indítványt átteszi az illetékes parlamenti bizottsághoz?
GÁSPÁR FERENC (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Itt a (3) bekezdés negyedik sorában szerepel az, hogy az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Tehát ebből kiderül az, hogy a mentelmi bizottság, önök az illetékesek ebben a kérdésben.
DR. DEUTSCH-FÜR TAMÁS (Fidesz): Ez rendben van, csak még egyszer mondom: a parlamenti képviselő esetében, ha Hankó Faragó úrnak problémája van az én vagyonnyilatkozatommal, akkor az Országgyűlés elnökéhez fordul, az Országgyűlés elnöke illetékességből a bizottsághoz teszi. Ha Hankó Faragó úrnak kifogása van Petrétei úr vagyonnyilatkozatával, akkor a kancelláriaminiszterhez fordul, átteszi ide. Ha Hankó Faragó úrnak kifogása lesz x,y Nemzeti Bank elnök vagyonnyilatkozatával, kihez kell fordulnia, hogy aztán ő áttegye ide, a mentelmi bizottsághoz? Az Országgyűlés elnökéhez? Furcsa lenne. A kancelláriaminiszterhez? Furcsa lenne. A Legfelsőbb Bíróság elnökéhez? Az ENSZ-főtitkárhoz? Tehát ki az, akihez fordulni kell, aki aztán ezt az eljárást elindítja? Mert hogy aztán mi vagyunk illetékesek, ez világos, szerintem ez önmagában így helyes.
Tehát itt kellene egy szereplő, akinek az esetében, mint címzett elindul ez az eljárás.
ELNÖK: A most hatályos törvény itt van előttem, az 58/A §-ban, a (3) bekezdésben azt fogalmazza, hogy a vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága tartja nyilván és ellenőrzi. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezhet a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságnál. Tehát közvetlenül nálunk, nem az Országgyűlés elnökénél, ami szintén furcsa, de eddig így volt. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény mellékletében meghatározott szabályok szerint jár el.
Tehát ez az eddigi szabály így nézett ki. Szerencsére eddig még nem volt, igaz, nem akarok uszítani, zárt ülésen vagyunk, bár ez lehetne nyílt is... (Dr. Deutsch-Für Tamás: Most nyílt ülés van.) Igen, nyílt ülésen vagyunk. Az a helyzet, hogy a jövedelmük körülbelül négyszerese a képviselőkének, de ettől függetlenül, mivel nem rezzent rá hál'istennek a sajtó erre a témára, tehát nem volt ilyen eljárás eddig. Egy logika van benne, hogy az Országgyűlés választja a Nemzeti Bank elnökét... (Dr. Deutsch-Für Tamás: Nem választja.)... bocsánat, nem is választja.
DR. DEUTSCH-FÜR TAMÁS (Fidesz): A miniszterelnök javaslatára a Köztársaság elnöke kinevezi. Az alelnököket pedig maga a miniszterelnök...
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Gyakorlatilag valóban van itt egy joghézag, amit itt alelnök úr mond, azonban elbírálásra úgyis idekerül a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsághoz. Tehát ha közvetlenül idefordul, akkor azt gondolom, nem kifogásolható ez a szabályozás, nem igényel megváltoztatást, csak komplikálnánk egy másik személlyel.
ELNÖK: De ezek szerint ez nem lesz benne.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): De ennek bele kell kerülnie.
ELNÖK: Most úgy lenne, hogy az Országgyűlés elnökéhez kellene fordulni.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): A hatályos szabályozást kell átemelni a (3) bekezdésbe.
ELNÖK: Hankó Faragó úr!
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Csak arra szeretném figyelmeztetni a tisztelt bizottságot, hogy a barkácsolás ritkán szokott jó eredményre vezetni a jogszabályok esetében. Egyébként mind a két felvetést jogosnak gondolom, tehát mind az "évenkénti" kifejezésre, mind pedig az eljárás megindítására vonatkozóan egy valódi problémát találtak a tisztelt kollégák szerintem, de itt a megoldás nem biztos, hogy helyes, ha rögtön megpróbáljuk megteremteni. Ezért inkább azt javasolnám, hogy mind a kettőre vonatkozóan egy-egy módosító javaslatot kellene benyújtani és annak kapcsán lehetőség nyílik arra, hogy ezt korrekt módon megvizsgáljuk, és utána lehet majd állást foglalni a kérdésben.
Egyébként az imént a költségvetési bizottság egyhangúlag támogatta a javaslatot. A vagyonnyilatkozat-tételi kérdések is felmerültek, de nem ebben az összefüggésben a bizottságon belül, tehát ott egyhangúlag átment. Tehát szerintem egy-egy módosítóval a probléma újra elénk kerülhet és megvizsgálhatjuk.
ELNÖK: Az elsőnél szövegszerűen is javasolhatjuk, hogy az évenkénti kifejezés elhagyására vonatkozóan készítsünk egy bizottsági módosító javaslatot. Akkor ezt meg is szavaztatnám. Aki ezzel egyetért...
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Ha már ennyire gyorsan megyünk, elnézést kérek, de mielőtt szavazásra bocsátaná, akkor érdemben egy dolgot felvetnék. Nem biztos, hogy ez a megoldás, tudniillik azzal, hogy az "évenkénti" kifejezés benne van, azzal válik lex speciálissá ez a rendelkezés, ha kivesszük, akkor lex generálissá válik, azaz minden vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozóan az lesz, hogy január 31-ig kell benyújtani az előző évi állapotnak megfelelően. Lehet más alkalommal is vagyonnyilatkozatot tenni az érintetteknek, ha az évenkéntit kivesszük, akkor ez mindegyik vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozik, ha benne marad, akkor az évenként esedékes vagyonnyilatkozat-tételre.
Tehát annyira nem egyértelmű a dolog, csak nem akartam elkezdeni, mert nem gondoltam, hogy bizottsági módosítót már most megfogalmazunk.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Én se gondoltam, hogy most megfogalmazzuk. Tehát akkor maradjunk abban, hogy két probléma merült fel, erre vonatkozóan a bizottság, és megkérjük az előterjesztőt is, hogy ebben segítsen nekünk, készítünk egy bizottsági javaslatot és a következő héten idehozzuk. Ki az, aki ezzel egyetért? (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Akkor ezzel megvagyunk. Az általános vitára való alkalmasságról még szavazni kellene. Megkérdezem, hogy az általános vitára alkalmasságot ki támogatja? (Szavazás.) Egyetértünk. Akkor a bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.
Felhívom az előterjesztő figyelmét, hogy ez egy paritásos bizottság, tehát ez egy nagyon értékes egyhangú szavazat. Köszönjük szépen a részvételt, és ahogy megbeszéltük, a két jelzett problémára készítünk egy bizottsági javaslatot. Köszönöm szépen.
(A bizottság zárt ülésen folytatja munkáját. A zárt ülésen elhangzottakat külön jegyzőkönyv tartalmazza.)
Az egyebekben azt szeretném mondani, hogy érkezik a jövő héten a lengyel parlamenti delegáció, és tartanánk egy együttes ülést. Az előzetes program már megvan, a jövő héten hétfőn érkeznek. Kedden, fél 12-kor lenne az együttes mentelmi bizottsági ülés és az alelnök urat pedig külön tisztelettel várnánk a fél 1-es ebédre. Kedden már itt lesznek, tehát szerdán felmennek a Várba. (Dr. Deutsch-Für Tamás: Iszonyú jól tudok lengyelül ebédelni. Abban nagyon jó vagyok!)
Lengyelországban most nagyon érdekes politikai helyzet van, ahhoz képest a miénk elég unalmas szerintem. Ennek az előzménye az, hogy jártunk tavaly nyáron a lengyel parlamentben, éppen a választások előtt néhány hónappal, és ennek a viszonzása ez a látogatás. Abból a parlamentből egy képviselő maradt, aki ebben a delegációban részt vesz, tehát megváltozott a helyzet. Ezért ezt az előzetes programot ki fogjuk küldeni a bizottsági tagoknak, a legfőbb ügyész úrhoz is elmegyünk, az Igazságügyi Minisztériumba is, az IPU magyar-lengyel baráti tagozata is találkozik velük, tehát érdekes program lesz. Tehát hétfőn érkeznek. Az Igazságügyi Minisztériumban kezdenek, majd itt a parlamentben, és kedden 10-re van szervezve a legfőbb ügyész úrhoz a látogatás, utána 11.30-kor van a közös bizottsági ülésünk, és utána van egy ebéd. Utána az alkotmányügyi bizottsággal találkoznak és másnap a Jogtudományi Intézetben az igazgató asszony fogadja őket egy szakmai konzultációra.
A bizottság tagjai főként a két bizottságból érkeznek elsősorban a képviselők: Suski úr, aki a lengyel szejmben a házszabály és képviselői jogok bizottságának az elnöke, valamint Czarneczki úr, aki az etikai bizottság elnöke, és a delegáció azt hiszem, 7 képviselőből áll. Ez az egyik.
Erről akkor kiküldjük az anyagot. A külügy ezt most véglegesítette, tehát ezelőtt egy órával még nem volt meg a végleges program, ez a végleges, és ezt mindenki meg fogja kapni.
A másik, amit szeretnék mondani, hogy megjelent a kötet a mentelmi jogról, akinek még nincsen ilyen, nem kapott véletlenül, ha valakinek még kell esetleg ilyen jogi célokra, jelentkezhet érte, mert színvonalas tanulmányok is vannak benne a mentelmi jogról.
A harmadik, amit az egyebekben szeretnék közölni, hogy elég furcsa kampány volt a képviselői tiszteletdíjak ügyében. Január 18-án kezdődött a kampány, érdekes módon nem a bulvársajtó kezdte. Minden eddiginél alantasabb kampány folyt most a képviselői jövedelmek ellen, ugyanis semmilyen új tény nem merült fel, tehát nem volt botrány. Minden adat megvolt, és ezzel kapcsolatban abban már közreműködtünk, mi már korábban készítettünk egy anyagot, tehát ami az Országgyűlés honlapján fenn van, szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, a képviselők címszónál, benne van egy összegzés a képviselői jövedelmekről, és benne van egy összehasonlítás az európai képviselőkkel. Sajnálattal jelentem, hogy nem sikerült az utolsó helyet megszereznünk, a bolgárok mögöttünk vannak, de a románok is messze előttünk vannak alapdíjban, mindenben. Sajnos, a bolgárok a 27. helyen állnak, ezért az Unión belül mi vagyunk a 26.-ok, de egyébként hozzáteszem, hogy Horvátországtól Szerbiáig, Ukrajnáig mindenki megelőzi a magyar Országgyűlést.
Ennek a tanulságait persze le kell vonni. Ezzel kapcsolatban készítettem egy anyagot, de még nem vagyok vele készen, majd a bizottság tagjainak is a rendelkezésére bocsátom, ami furcsa, hogy következetesen üzemanyagköltségről beszélnek, holott ez általános költségtérítés, és mindenféle más. Nem említik meg, hogy a képviselők fizetnek az útiköltségért és másért, tehát tele van csúsztatással az egész, és még nincs vége, mert még a mai újságokban is láttam, ahol olvasói levelek vannak erről. A mostani szociális és lélektani helyzetben és politikai helyzetben egészen minősíthetetlen vulgáris vélemények özönlöttek a bizottsághoz is, e-mailen is és szóban is, faxon és telefonon is, és mindenféle más helyekre.
Tehát ha most feltennék szavazásra, hogy szükség van-e a magyar parlamentre, a "nem" jönne ki. A TV2 meg is szavaztatta, hogy fizessük vissza az óriási költségtérítéseket, 98 százalékban a nép amellé állt. Tehát ebben volna az Országgyűlésnek teendője, hogy ezt a társadalmi vélekedést megváltoztassa, és ezeket a téveszméket, egyszerűen nem hiszik el az emberek, amikor azt hallják, hogy 220 ezer forint az alapdíj, ezt nem hiszik el.
Erről készítettünk sajtóközleményt, folyamatosan gyűjtjük róla a sajtót, tehát akit a dolog mélyebben érdekel, az látogassa meg a bizottságnál rendelkezésre álló adatokat. De azt hiszem, hogy most erre vissza kell térni. Most egy kis időt nyertünk, mert az Országgyűlés elnök asszonya megkérte az Állami Számvevőszéket, hogy készítsen erről egy elemzést, egy összehasonlítást. De hozzáteszem, hogy alkotmányos tényezők sem mutattak szolidaritást az Országgyűléssel kapcsolatban, tehát egészen baromságokat nyilatkoztak, már bocsánat, például a Számvevőszék képviselője azt mondta - nem az elnök, hanem egy szóvivő -, hogy az etikai bizottsághoz kell fordulni. Nincs is etikai bizottság mellesleg.
Tehát ebben az ügyben van miről tanúságot tenni. És nemcsak a bulvársajtó, hanem mértékadó sajtóorgánumok is ráfutottak erre, és ebben egyforma volt, tehát a jobb- és baloldali szimpatizánsai a magyar politikai életnek, egyaránt gyűlölettel viseltettek az országgyűlési képviselők iránt.
Tehát ebben volt egy nagy társadalmi konszenzus, ez volt az első nagy társadalmi konszenzus, hogy az Országgyűlést be kell zárni és minden képviselőt le kell csukni, ebben egyforma vélemény van. Tehát ezt csak azért szeretném mondani, hogy erről készítünk elemzést, és az Országgyűlés honlapján fenn van egy nemzetközi összehasonlítás, lehet használni a politikai munkában, de készítünk más anyagokat is.
Ez nincs előterjesztve, de nem hiszem, hogy ezt meg tudjuk változtatni: Tóth Bertalan képviselőtársunk lemondott február 2-án a mandátumáról, és neki záró-vagyonnyilatkozatot kell tennie. Köszönöm szépen. Ebben nem döntünk, a törvény szerint adja le.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 10 perc)
|
|
Dr. Géczi József Alajos |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva