MB-32/2008.
(MB-86/2006-2010.)
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2008. november 25-én, 13 óra 38 perckor
a Parlament főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6753. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat (T/6686. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
Egyebek*
1. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6753. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
2. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat (T/6686. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
3. Egyebek
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Kékkőti Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Medgyasszay László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Herbály Imre (MSZP) megérkezéséig Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Jakab István (Fidesz) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP) Csontos Jánosnak (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz) Dr. Ángyán Józsefnek (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Czerván Györgynek (Fidesz)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szöllősi Endre főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 38 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Jó napot kívánok. Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait. Külön nagy tisztelettel köszöntöm névnapjukon a Katalinokat, legfőbb támaszainkat a bizottságnak a titkárság részéről. Köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik a munkánkat, köszöntöm a tisztviselőket, akik segítik a bizottság munkáját.
Három napirendi pontra került javaslattétel, amely eljutott a bizottság tagjaihoz.
Kérdezem, hogy a napirendi pontokkal kapcsolatban van-e kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, akkor erről szavazunk.
Ki az, aki egyetért a napirendi pont javaslattal. Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangú. Eszerint fogunk haladni.
Egyes napirendi pont a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításához érkezett módosító javaslatok megvitatása.
Köszöntöm a kormány képviseletében Mikó urat és kollegáját és a bizottságnak javaslom, hogy az ajánlástervezet haladjunk, annak sorrendisége szerint.
Ezért az ajánlás 1. pontjával kezdünk: Kékkői Zoltán képviselőtársunk indítványa.
A kormány álláspontja?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium):Tisztelt elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kérem, engedjék meg, hogy elnök úrnak a Katalin-napi köszöntőjéhez az előterjesztő is csatlakozzon a maga nevében és szeretném megköszönni a magam részéről is az eddigi együttműködést.
Egyébként az 1-es javaslatot nem támogatjuk.
ELNÖK: Hiába minden szép és jó, zord elutasítás.
Kékkői Zoltánnak adok szót.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Rövid indokot szeretnék kérni.
ELNÖK: Igen.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Alapvetően végrehajtási kérdés és a törvényben ezzel nem tudunk mit kezdeni, mert folyamatosan változik az, hogy hol teremtődik meg. Egyébként a végrehajtásnak egy alapvető feladata azoknak a technikai feltételeknek a biztosítása - részben a falugazdász, részben a kamarai tanácsadókon keresztül -, hogy az egységes kérelmeket és általában az elektronikus kérelem benyújtásához szükséges feltételeket megteremtse. Szeretném jelezni, hogy ez a végrehajtásnak elemi érdeke is, mert a rendelkezésre álló költségvetési és létszámhelyzet csak úgy biztosítja ezeknek a feladatoknak a végrehajtását, hogy nagyfokú informatikai háttértámogatást biztosítunk - tehát ez elemi érdeke a végrehajtásnak is. Köszönöm.
ELNÖK: Értjük. Akkor már csak azt nem, hogy miért kértek szeptemberre minden önkormányzattól ingyenes irodát és szélessávú internetet a kormány részéről, hogy ha jól értettem, egyéb úton kötelező lesz a kormány részéről ennek az elektronikus útnak a biztosítása. Mellesleg, ha jól tudom, most olyan 30 százalékos hibahatárral sikerült az elektronikus bevallást tenni és emiatt leállt a teljes kifizetés - éppen a múlt héten történt ez meg - bizonyára tudnak róla a képviselőtársaim. Tehát az elektronikus bevallásnak a sikerpropagandáját, ami júniustól-augusztusig tartott a miniszter úr részéről, ezeket az apró kis hiányosságokat is jó lenne néha megemlíteni, hogy vajon mi az oka, hogy 30 százalékos hibával sikerült az elektronikus bevallást eszközölni, és utána most pedig előírjuk minden szintre, még olyan helyekre is, ahol nem biztos, hogy az informatikai rendszer biztosított. Mert ha jól éreztem, az indítványnak ez a lényege, hogy legalább ott adjunk mentességet, ahol az elektronikai informatikai rendszer nem áll rendelkezésre.
Nem tudom, hogy a kormány részéről van-e vélemény ehhez.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A nullához képest a 30 valóban nagyon sok, de az 50-hez képest a 30 20-al kevesebb, tehát igazából a 30 százalékos - vagy nem tudom hány százalékos - hibahatár esetében azt kell megnézni, hogy az összes kérelemhez képest mekkora és a korábbi hibás benyújtásokhoz képest ez mekkora arányt képvisel.
ELNÖK: Mekkorát, mert eddig kisebb volt, úgy tudom. Jóval kisebb volt.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Szeretném jelezni elnök úr, hogy jelen pillanatban erre a kérdésre azt a választ tudom adni, hogy informatikai támogatás nélkül sokkal nagyobb hibahatárral tudnánk dolgozni és ráadásul a kérelmeknek a feldolgozása is sokkal lassúbb lenne.
Még annyit szeretnék elmondani, hogy itt az elektronikus kérelembenyújtás nem minden esetben kötelező, csak azokban az esetekben, ahol egyébként a végrehajtási feltételeket biztosítani tudjuk, mert jogszabályban meghatározott esetről beszélünk; ahol viszont nincsenek meg ezek a feltételek értelemszerűen, ott még a papíralapú benyújtás is lehetőség.
ELNÖK: Igen. Kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.) Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt, kézfeltartással ezt jelezze! (Szavazás.) (Véletlen jelentkezés a kormányoldal részéről.) Végre egy felelősségteljes szavazást láttam volna a kormányoldal részéről ez esetben, de így azt kell mondanom, hogy kisebbség, de az egyharmadot megkapta az indítvány.
Ha szabad kérdeznem a titkárságtól, Velkey képviselőtársunk tud róla, hogy itt ülés van. (Titkárság jelzése: Igen.) Tud róla, de szabad mandátumát megtartotta most is magának. Már csak azért, mert a számláláshoz akartam ezt kérdezni, hogy egyszerűsítsük.
2. sorszámú indítvány: Kékkői Zoltán és egy rövid indoklást, ahogy a képviselő úr ezt jelezte, kérnénk szépen.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk, de ennek az indoka alapvetően az, hogy az eljárási törvény szerint amúgy is a mezőgazdasági termelő által általában igénybevett támogatásokról jogcímenkénti bontásban megfelelő tájékoztatást fog kapni. Önmagában ez az információ igazából nem teljes körű, mert először is nem minden mezőgazdasági termelőre terjed ki - mint ahogy az őstermelői kör csak önkéntesen vesz részt; a másik oldalról viszont ez a terület, amire vonatkozóan a befizetési kötelezettség fennáll, ez korrigált terület, mert részben csökken, részben növelő tényezők vannak. Ebből következően ez az információ, többletinformáció, többlettájékoztatást nem ad, sőt inkább zavaró lenne, mert vélhetően ellentétes tartalmú információkat hozni ki, mint az adott esetben mondjuk, a földalapú támogatásokból egyébként a termelőre vonatkozna, megállapítható lenne, és éppen ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel. (Jelentkezésre.)
Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Csak azt szeretném megkérdezni, hogy hol hozzáférhetők ezek a névre szóló adatok, tehát hol az az adatbázis, aminek alapján; közérdekből nyilvános adatokról van szó, de hol hozzáférhető ez az adatbázis.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Szeretném idézni az eljárási törvénynek azon rendelkezését, hogy ez az adatbázis az EMVA honlapján kerül közzétételre; és szeretném emlékeztetni a képviselő urat ezen törvényjavaslat egyik olyan tartalmú rendelkezésére, amelyik a közösségi jogszabályokkal összhangban kereső programok alkalmazását is kötelezővé teszi annak érdekében, hogy azok az információk, amelyeket a közösségi jog alapján közzé kell tenni, kellőképpen hozzáférhetőek legyenek.
ELNÖK: Ez már jelenleg is így van, vagy csak ezután lesz így?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A törvény hatálybalépése után fog elkészülni ez a kereső program.
ELNÖK: Értem. Már csak azért, mert szerintem másfél évvel ezelőtt fogadtunk el erre egy törvényt - a nyilvánosság kötelezettségéről, ha jól emlékszem. Ezt szocialista képviselőtársaink is támogatták.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Ötpárti egyeztetés volt róla és én kezdeményeztem, bocsánat, csakhogy világos legyen.
ELNÖK: Így van. Tehát akkor most még nem hozzáférhető.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Miért nem?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Szeretném elnök úr jelezni, tisztelt bizottságnak jelezni, hogy a kormány eddig is és a jövőben is támogatni fogja az adatok teljes körű nyilvánosságra tételét és megfelelő azonosítható módon való kereshetőségét.
ELNÖK: Értem. Tehát nem hozzáférhető.
Ángyán Józsefnek adok szót!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Igen, csakhogy a törvény azt mondta, hogy nyilvánosságra kell hozni ezeket az adatokat, nem lehetőségként szabta ezt és a törvény egy bizonyos ideje - másfél éve - hatályban van, tehát ez nem mentség, amit itt a főosztályvezető úr elmondott ezzel kapcsolatban (dr. Mikó Zoltán: helyettes.), helyettes úr elmondott, ezzel kapcsolatban.
ELNÖK: Igen, megadom a szót!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Most is hozzáférhetők, de nem abban a körben. Pontosabban, most is hozzáférhetők ezek az adatok, csak olyan adatkezelési program nélkül még, amit a törvényjavaslatunk is említ, jelen pillanatban eddig tudtunk eljutni az informatikai fejlesztésben.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.) Szavazunk az indítványról.
Ki az, aki támogatja az indítványt, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
3-as indítvány: Kékkői Zoltán indítványa.
A kormány álláspontja!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Pici indoklást kérnék.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi adatvédelmi jogszabályok is lehetővé teszik, hogy az adatkezelő az adatok feldolgozására adott esetben más adatfeldolgozót, tehát külső adatfeldolgozót is igénybe vehet, semmi nem indokolja; egyébként technikailag nem is tudnánk minden feladatot végrehajtani, ha bizonyos külső adatfeldolgozók nem vennének részt az EMVA és általában az informatikai rendszer működtetésében.
ELNÖK: Igen. Kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.) Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt, kézfeltartással jelezze! Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
4-es indítvány: Kékkői Zoltán indítványa.
Kormányálláspont!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt, kézfeltartással jelezzék. (Szavazás.) Egyhangú.
5-ös indítvány: Herbály Imre és képviselőtársai indítványa.
A kormány álláspontja!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az indokolás. Kizárólag szövegtechnikai pontosítás. időközben megváltozott a jogszabálynak a száma, tehát feleslegesnek tartjuk, hogy a törvényjavaslat szövege hatályon kívül helyezésre kerülő jogszabályra hivatkozzon.
ELNÖK: Igen. Kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.)
Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A többség.
6-os sorszámú indítvány: Herbály Imre és képviselőtársai.
A kormány álláspontja!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk. Alapvetően lehetővé kívánjuk tenni a jövőben is részben a postai úton történő, illetve a faxon történő benyújtást és pontosan ezzel a technikával lehet megoldani azt, hogy az eredeti törvényjavaslatnak az első négy bekezdése, amelyik bizonyos kérelembenyújtási szabályokat tartalmaz, hatályban tudjon maradni.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.) Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) A többség.
7-es sorszámú indítvány: Herbály Imre és képviselőtársai.
A kormány álláspontja!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk, de szeretném jelezni, hogy az egyes kérelemmel kifejezés helyett javasolunk az érintett képviselő uraknak egy olyan csatlakozó módosító indítványt, hogy az egyes szó helyett az egységes kérelem szó szerepeljen. A dolognak a lényege egyébként az, hogy bizonyos EMVA-ból és EMOGA-ból finanszírozott támogatásokat egyszerre az egységes kérelemben fogják majd benyújtani, és ez biztosítja ezeknek az egyszerűsített kezelését, tehát nem az egyes kérelem, hanem az egységes kérelemmel.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.) Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt, kézfeltartással jelezzék! (Szavazás.) A többség.
8-as: Godó Lajos és képviselőtársa.
A kormány álláspontja!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Szeretném jelezni, hogy nem támogatjuk, viszont támogatnánk egy olyan csatlakozó módosító indítványt, amely utalna az ötszázezer forintos összeg változatlan tartása mellett az arányosításra, tehát a bírság összegénél valamilyen formában legyen figyelemmel: az elkövetett cselekmény súlyára, ismétlődésére, stb., - tehát egyfajta arányosítási lehetőségre. Ez a százezer forint nagyon kevés lenne így önmagában.
Demendi Lászlónak adok szót!
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót elnök úr. Hogy a százezer mire elég, meg az ötszázezer mire elég, erről nem szeretnék vitát nyitni, azt mondanám, hogy akkor ezt a módosító indítványt visszavonjuk és kapcsolódóval. (Közbeszólás: Nem kell visszavonni, majd kapcsolódóval.) Akkor csak matematikázzunk, hogy mire elég a százezer, meg az ötszázezer.
Ez a módosító javaslat azért készült el, mert nem csak olyan ügyfelei vannak a kifizetésnek, aki ötszázezer forintra büntethető ahhoz, hogy a szankciónak legyen hatása, hanem olyan ügyfelek is vannak, akinek mondjuk az ötvenezer is sok. Éppen ezért gondoltuk azt, hogy a végrehajtásnak nem kell megadni ezt a lehetőséget, hogy betű szerint alkalmazza a jogszabályt; illetve betű szerint kellene, hogy alkalmazza a jogszabályt, de ha nem mérlegel és ez a lehetősége nincsen benne a végrehajtásban, akkor nem tud differenciálni ezen határokon belül. Tehát úgy gondoljuk, hogy ezzel mindenképpen kell valamit csinálni, mert az, aki kap százezer forint támogatást, egy adott közlési hibáért ötszázezer forintra szerintünk nem büntethető és ezért mindenképpen módosítani kell ezt a tételt. Köszönöm.
ELNÖK: Igen. További kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.) Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangú támogatást kapott.
9-es indítvány: Herbály Imre és képviselőtársai.
A kormány álláspontja!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, támogatjuk, miután ez a felhatalmazó rendelkezések körét bővíti, figyelemmel arra, hogy az elektronikus kérelembenyújtás hatálya alá tartozó támogatás jogcímek köre nem törvényben, nem kormányrendeletben, hanem miniszteri rendeletben kerülnek meghirdetésre - mint ahogy az előbb már jeleztem - fokozatosan, ahogy a feltételek biztosítása megteremthető.
ELNÖK: Igen. Kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.)
Ki az, aki támogatja az indítványt, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez többség.
10-es indítvány: Herbály Imre és képviselőtársai.
A kormány álláspontja!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk, miután a hatályba léptető rendelkezésekkel úgy érzem sikerült egyszerűbben megfogalmazni, mint ahogy az eredeti szövegjavaslatban szerepelt.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.) Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A többség.
Az ajánlástervezet számozott indítványainak a végére értünk. Kezdeményeztek bizottsági módosító indítványt az előterjesztők. Ha jól értem, kizárólag helyesírásra utaló és azt korrigáló indítványok vannak előterjesztésképpen.
Megadom a szót a kormány képviselőinek ezzel kapcsolatosan.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Annyit szeretnék elmondani, hogy az Országgyűlés Hivatalától kaptuk a hivatalos korrektori észrevételeket, és ezeket vezettük át ezeken a javaslatokon, kizárólag csak ilyen tartalmú módosítások vannak; érdemi, ami a dolognak akár szakmapolitikai, vagy eljárásjogi kérdését érintene nincsen.
ELNÖK: Igen. Kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.) szavazunk róla. Arról szavazunk, hogy a bizottság benyújtja-e az írás helyességére vonatkozó módosító indítványát.
Aki igen, kézfeltartással ezt jelezze! (Szavazás.) Ez egyhangú.
Kérdezem, hogy van-e olyan módosító indítvány, amelyről kellene még a bizottságnak az 1-es napirendi ponthoz kapcsolódóan tárgyalni. (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. Az első napirendi pontot lezárom.
Rátérünk a 2-es napirendi pontra: a nemzeti agrár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatok megtárgyalására.
Javaslom, hogy itt is az ajánlástervezet szerint haladjunk, annak is a sorrendisége szerint.
Első sorszámú indítvány: Demendi László és képviselőtársai indítványa.
A kormány álláspontja!
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, támogatjuk. De jelzem, hogy két helyen szükséges csatlakozó módosító indítvány amiatt, hogy a köztársasági elnök úr az SPS-ről szóló törvényt visszautalta alkotmánybírósági felülvizsgálatra és olyan fogalommeghatározást kell itt alkalmaznunk, amelyik közömbös az SPS törvény szempontjából, tehát bármilyen fejlemény is következik be, jó legyen a fogalommeghatározás. Egyébként maga a fogalom nem változik, tehát tartalmi változás nincsen. A területbe benne van: a szántóterület, szőlőültetvény, gyümölcsültetvény és nincsen benne a rét- és a legelő, tehát az SPS törvény miatt kell a fogalmat pontosítani. Tehát a módosító indítványt támogatjuk azzal, hogy két helyen csatlakozó módosító indítvány szükségeltetik.
ELNÖK: Igen. A jegyzőkönyv számára mondom, dr. Szöllősi Endre főosztályvezető úr, aki a mostani a napirendi ponthoz az előadó, illetve a megszólaló volt.
Kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.) Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az 1-es sorszámú indítványt, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez többség.
2-es sorszámú indítvány: Czerván György és képviselőtársai, Demendi László indítványa.
A kormány álláspontja!
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk, mivel a jogalapot képező 1857-es 2006-os EK uniós rendelet kizárólag a kis- és közepes vállalkozásoknak teszi lehetővé az alkalmazást, tehát a nagyvállalkozók ebben nem szerepelhetnek, ez az indoka.
ELNÖK: Ilyenkor nagyon el vagyunk bizonytalanodva, mert az SPS-törvénnyel kapcsolatosan mintegy háromnegyed éves meghallgatás sorozat alatt többször szembesültünk azzal - és nem a jelenlegi előadóról van szó -, hogy az európai uniós jogszabályokra való hivatkozással jelezték, hogy azért lesz ilyen típusú a magyar SPS-törvény - aztán kiderült, hogy ezek az indoklások nem annyira állják meg a helyüket. Ilyenkor aztán rettentő kellemetlen helyzetbe kerül a bizottság, amikor egy uniós jogszabályra való hivatkozással, amit itt most nagyon kevesen tudnánk prezentálni, hogy tényleg mit tartalmaz és értelmezni, és ez alapján, hogy lehet-e ilyen megkülönböztetést alkalmazni - bennünk ez ilyenkor inkább alkotmányos aggályokat vet fel.
Czerván Györgynek adok először szót!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Nem tudom pontosan, mert nem kerestem elő a jegyzőkönyvet. Annyi csak a problémám - és ezt az általános vitában megbeszéltük, meg ez a dolog valamilyen formában felmerült már a bizottsági ülésen, amikor először az általános vitára való alkalmasságot tárgyaltuk -, nem emlékszem arra, hogy ott konkrétan, mint ahogy a plenáris ülésen viszont konkrétan elhangzott az államtitkár úr szájából, hogy valóban van egy ilyen uniós jogszabály. Mert ha van, akkor tudomásul vesszük, nyilván változtatni nem tudunk rajta, de tényleg ez így kellemetlen, amit az elnök úr is elmondott.
Csak annyit szeretnék még megkérdezni hozzá, hogy ez ugyanúgy - tehát ez a nagyvállalat kategória, vagy ahogy a magyarországi kkv-törvény -, tehát ugyanarról beszélünk uniós szinten is, tehát a 250 fölötti, tehát az afölötti értékhatár dologról van szó, és akkor ez hány százalékát érinti a hazai termőföldnek, ami kiesik ebből a dologból, pontosítsunk.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, ugyanaz, ugyanarról van szó. A földterület aránya elenyésző, tehát most százalékban pontosan nem tudnám megmondani, de nagyvállalkozói kategóriába esik a mezőgazdaságban körülbelül egy 10-20 közötti vállalkozás, tehát nem jelent arányában véve sokat, olyan 100-150 ezer hektár földről lehet szó itt.
ELNÖK: Mikó Zoltán is jelezte, hogy szót kér.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Őszintén remélem tisztelt elnök úr, hogy ha felidézem szó szerint a vonatkozó közösségi jogszabálynak a szövegét, akkor az mindenki számára kellően megnyugtatásul tud szolgálni. A 1857/2006-os EK rendelet első cikke, első bekezdése a következőt mondja, amelyik az egésznek a feltételét szabályozza. Ezt a rendeletet a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó kis- és középméretű mezőgazdasági üzemeknek nyújtható átlátható támogatásokra kell alkalmazni - csak a tényszerűség kedvéért szerettem volna mondani.
ELNÖK: Igen. Már azért érdekes ez a megfogalmazás, mert úgy emlékszem, hogy azt nemzeti jogszabályok szabályozzák, hogy kit neveznek mikro- kis és középvállalkozásnak a foglalkoztatottak létszámához viszonyítva - én legalábbis valamiért így tudtam ezt, de ha ebben is kapunk egy kis segítséget, akkor megköszönöm.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnézést, egy kicsit a dolog úgy néz ki, mint az Eötvös cirkuszai, hogy van másik. Sajnos a közösségi jog olyan, hogy mindenre, meg az ellenkezőjére is szokott általában szabály lenni. De ebben az esetben egyértelmű a válasz: a kis- és középvállalkozásoknak a 70/2001-es EK rendelet 1-es mellékletében meghatározottak szerinti kis- és középvállalkozásokat kell tekinteni, amely egyébként a magyarországi jogszabály, ami erről szól, ennek megfelelően készült el - gyakorlatilag a két jogszabály: a közösségi jogszabály és a nemzeti jogszabály ebben a formában összhangban van egymással.
ELNÖK: Igen. Kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk az indítványról.
Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Támogatjuk. Kisebbség, de egyharmadot kapott.
3-as sorszámú indítvány: Demendi László és képviselőtársai.
A kormány álláspontja!
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. Az indoka az, hogy az indítvány ellentétes a jogalkalmazásról szóló törvény rendelkezéseivel, mivel alacsonyabb szintű jogszabályban nem lehet ezeket a kérdéseket szabályozni, tehát értve ezalatt akár miniszteri rendeletet, akár az MGK által kiadott közleményt, jogalkalmazási törvény szükségeltetik.
ELNÖK: Igen. Kérdés, észrevétel. Az előterjesztők részéről nincs kérdés, észrevétel, tudomásul vették, hogy a kormány nem támogatja, így szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja az indítványt? Visszavonták az előterjesztők.
4-es indítványra térünk rá: Bodó Imre, Czerván György indítványai.
A kormány álláspontja!
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez a 4-es indítvány volt. Az 5-ös következik.
ELNÖK: Nem, a 3-ast visszavontátok, mert elnézést, hogy így mondom.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A 3-ast a többség elfogadta, abban volt technikai egyszerűsítés és a 4-es...
ELNÖK: Nem, itt valami tévedés van. Eddig szinkronban voltunk, (Közbeszólások.) hadd kérjem magamhoz a szót. Eddig szinkronban voltunk, az 1-es és a 2-es indítványokról szavaztunk. A 2-es volt az, ami Czerván György indítványa volt, hogy a kis- és középvállalkozások vajon az európai uniós jogszabály szerint szinkronban vannak-e a magyarokkal és kivehető vagy betehető-e az összes vállalkozás.
Ezután tértünk rá a 3-as sorszámú indítványra, amely Demendi László, Csontos János, Herbály Imre és Godó Lajos indítványa. Ezt az indítványt itt a képviselőtársaink visszavonták, miután a kormány bejelentette, hogy nem támogatja.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnézést kérek, akkor énbennem volt a hiba, ez egy technikai egyszerűsítését jelenti a szövegnek, és ezt támogatjuk. (Közbeszólás.)
ELNÖK: Mi adhatunk egy kis gondolkodási időt a kormánynak, de egy kis türelmet kérek, tehát akkor tisztázzuk.
A T/6686/9-es iktatószámon beiktatott módosító indítványról kérdezem a kormányt, amely Demendi László, Csontos János, Herbály Imre és Godó Lajos indítványa és a kárenyhítés kifizetéseinek, illetve a jogalanyainak a feltételeiről szól, ehhez tettek egy módosító indítványt.
A kormány ezt az indítványt támogatja, avagy nem - a kormány álláspontját kérdezem.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egyeztettünk, átvenném ennek az iratnak a kezelését.
A 3-as számú indítványt, ami a T/6686/9-es módosító indítvány, a kormány támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Akkor ennek megfelelően úgy érzem, hogy revideálni kell a benyújtók álláspontját is. Tehát visszavonták a visszavonást, ezzel újra él: mínusz egyszer mínusz állt elő, azaz plusz, azaz él az indítvány.
Kérdés, észrevétel van-e az indítványhoz.
Ángyán József képviselő úr!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Az indokolás is érdekes ehhez képest, mert épp az előbb indokolta a kormány képviselője, hogy ezt csak törvényben lehet szabályozni, tehát akkor az indoklást is szíveskedjetek visszavonni, mert érthetetlen különben a dolog.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnézést, amit mondtam, azt a 4-esre mondtam. Elnézést kértem az előbb, a sorszámot hibásan mondtam, tehát ennél a Mikó úr által elmondott helyzet áll fent: a 3-asnál.
ELNÖK: Jó. Kérdés, észrevétel van-e még? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk az indítványról. Ki az, aki támogatja a 3-as sorszámú indítványt, aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) A többség.
4-es sorszámú indítvány: Bodó Imre és Czerván György indítványa.
A kormány álláspontja!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ezt nem támogatjuk, mert ezek a kérdések azok, amelyeket a jogalkotási törvény alapján - mint ahogy az indítványhoz fűzött indokolásban az MVH közleményre utalt, hogy egyes kérdésekben ott lehetne szabályozni - nem lehet ott szabályozni, a jogalkotási törvény alapján ez jogalkotási, tehát jogszabályban kell megfogalmazni ezeket a kérdéseket.
ELNÖK: Czerván Györgynek adok szót!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Ezt is tudomásul veszem, mert jogtisztelő ember vagyok. De most itt nekem speciel nem ez a lényeg, hanem a tartalma lenne a lényeges. Ha az őstermelőnek nem kötelező részt venni a kárenyhítésben az egy dolog, és ha mégis úgy dönt, hogy belép, akkor viszont ezt a procedúrát itt szabályozza vagy máshol szabályozza, ne kelljen végigjárni - erre célzott a módosítás - aztán, ha nem itt kell, akkor jogszabályban már mindegy.
ELNÖK: Igen. A kormány képviselőinek adok szót.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egyik oldalról a belépés önkéntes. De attól a pillanattól kezdve, hogy valaki eldöntötte, hogy belép a rendszerbe, elő kell állítani olyan dokumentumokat, amelyek után már fizetési kötelezettség van, amit adók módjára fognak végrehajtani. És mindaddig, ameddig a rendszerből ő szabályosan ki nem jelentkezik, mert ennek is megvan az inverse - tehát a bejelentkezésnek az inverse a kijelentkezés -, addig az őstermelő fizetési kötelezettsége fennáll, és azt pedig csak törvényben tudjuk rendezni, hogy milyen feltételek mellett lehet az illető részére. Bár önkéntesen vállalt lényegében egy fizetési kötelezettséget, de utána viszont a fizetési kötelezettség fenntartását nem lehet alacsonyabb szintű jogszabályban rendezni, pláne nem MVH közleményben.
ELNÖK: Igen. További kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
5-ös sorszámú indítvány: Ángyán József és Czerván György indítványa.
A kormány álláspontja!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk és szeretném rögtön meg is indokolni, ugyanis, hogy ha bevisszük a rendszerbe az erdőt és a halastavat, akkor viszont látni kell, hogy ennek az egyik oldalról a bevételnek nagyon komoly növelő hatása van. Viszont ez nem jelenti - az állam jelen pillanatban 2,5 milliárd forintot kíván erre a kárenyhítési rendszer működtetésére támogatásként nyújtani - azt, hogy ha bevisszünk mintegy 2 millió hektár erdőt, az a 2,5 milliárdos forintos támogatási összeg nem feltétlenül jelent növekedést, mert ugyanis akkor viszont a kormány nagy valószínűséggel nem tudná vállalni azt, hogy a befizetett összeg 50 százalékát adja hozzájárulásként. A halastó esetében pedig a közösségi jogszabály - elnézést, de ha akarja elnök úr, nagyon szívesen idézem, de higgye el megnéztem -, az Európai Unió halászati politikája nem része a mezőgazdasági politikának, ebből következően a támogatási és kárenyhítési rendszer is teljesen más struktúrában van. Erdő esetében még egyébként szeretném jelezni, hogy lehetőség van többek között az OMVT keretén belül is bizonyos támogatások nyújtására - ennyi lenne az elutasító válaszunk indoka.
A szántó esetében pedig azért nem szeretném támogatni ezt a megközelítést, miután, hogy ha a rendszer belső logikáját megnézzük, akkor látható, hogy itt mi lényegében a saftokat, vagy netán hogy ha majd bevezetésre kerül az SPS-rendszer logikája szerint, és annak az egységes kérelemben feltüntetett területek logikája szerint építjük fel ezt az egész rendszert. Köszönöm.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel.
Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Annyit azért jegyezzünk meg, hogy olyan, hogy termőföldterület művelési ág nélkül nehezen értelmezhető. Definiálni kell, hogy milyen művelési ágakról van szó, ilyen önmagában, hogy termőföldterület, ilyen kategória nem létezik. Tehát akkor azt kell megmondani, hogy mik azok a művelési ágak, amelyekben egyébként még támogatjuk.
ELNÖK: A kormánynak adok szót!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ángyán képviselő úrnak szeretném felhívni a figyelmét, hogy a művelési ág kategória az az ingatlan-nyilvántartási, azaz kataszteri kategória, tehát így a MePAR mezőgazdasági parcellaterület, mezőgazdasági parcella azonosító rendszer nem művelési ágakat, hanem mezőgazdasági területeket, egyes mezőgazdasági tevékenységeket, növények termesztését tartja nyilván, tehát ebből következően teljesen két eltérő rendszerről van szó.
ELNÖK: De a kérdés mégiscsak az, hogy mi az, hogy termőföldterület, egyéb termőföldterület.
Godó Lajosnak adok szót!
GODÓ LAJOS (MSZP): Pontosítottuk azokat a kifejezéseket, amiben pontosan meg van határozva a termőföld, mint ilyen kategória is.
ELNÖK: Pontosabban az a probléma, hogy mi az, hogy egyéb termőföldterület, tehát itt ez volt a kérdés, hogy "egyéb". Tehát benne van a termőföld, ezt értjük, ez az alapja a támogatásnak. Tessék mondani, akkor mi az egyéb termőföld ezek után - ezt mondja meg valaki? Mert ezek szerint a szántót értették bele, illetve a szőlőt, gyümölcsöt, ha jól értettem - és akkor mi az egyéb termőföld, tehát mi tartozik még a termőföld kategórián kívül a biztosítási rendszerbe behozható területnek, milyen területek azok.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az egyéb termőföldbe tulajdonképpen itt a szántó van. De - mint ahogy a Mikó úr is az előbb mondta - az Unió szempontjából művelési ágakat nem lehet alkalmazni, mert azok nem egy merev fogalommeghatározás, tehát lényegét tekintve a termőföld, ami itt a törvénynek az alapját képezi, az a szántóterület, a szőlőterület, a gyümölcsös terület, és nem tartozik bele a rét- és a legelő. Tehát lényegében: a szántó, a szőlő és a gyümölcs, amiről itt szó van, csak itt azért kellett úgy meghatározni, mert a termőföldből vezetjük le vissza, és ami nem szőlő, meg nem gyümölcs, az egyéb termőföld kategóriába tartozik, de lényegében ez a szántót jelöli.
ELNÖK: Nagyon rafinált. Azt gondoltam, hogy le lehet írni, hogy szőlő, gyümölcs 1000 forint, a szántó meg 800, de ez biztos túl egyszerű logika.
Czerván György képviselő úr!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Most már kezdem nem érteni. Az eredeti jogszabályt nem hoztam el, amit most módosítunk tulajdonképpen azért, mert az nem volt, vagy nem működött, abban szántó volt, úgy emlékszem egyértelműen, hogy szántóterület. Na most, ez 2006-ban készült, tehát akkor is uniósak voltunk, akkor is ütközött az uniós megfogalmazásokkal, de mindegy.
Engem más dolog ihletett meg, ezen kívül a terminológiai dolgon kívül. Az volt az indoklásban, hogy azért nem kell többek között az erdő, mert akkor az nagyobb bevétel és akkor az államnak is nagyobb hozzájárulást kellene hozzátenni és erre nincsen forrás. Megint vissza kell utalnom az általános vitára, ott volt a fő gondunk, mert sok mindenben egyetértettünk, hogy az előző nem működött, tehát változtatni kell, hogy szükség van egy kárenyhítő rendszerre, olyanra, ami gyakorlatilag működik, szükség van az öngondoskodás elvének az erősítésére, tehát ezekben egyetértettünk. Csak a forrásnál mindig megakadtunk, hogy ez nem fog működni, most sem fog működni: ö milliárddal kalkulálunk, kivéve akkor, ha X évig nem lesz semmilyen elemi kárunk. Ha már az első évben ne adj' isten lesz valami kár, akkor nem fog működni és ezt nem csak a Fidesz munkacsoport mondja, nem csak a MAGOSZ mondja, ezt mondja a MOSZ is, ez a legfőbb érv. Úgy tudom, hogy a MOSZ nem támogatja ezt az előterjesztést pont amiatt, hogy nem lesz benne forrás és nem fog működni a dolog, és ha ezért nem kerül bele, mondjuk az erdő, mert nincs hozzátéve, akkor gyakorlatilag nem igazából látom be, hogy hogy fog ez működni.
Ellenben hallottam vagy olvastam valamit, hogy az Unióban volt valami döntés, pont a Helcseg kapcsán, hogy ilyen kárenyhítési dolgokra az uniós támogatásoknak egy meghatározott százalékát lehetne nemzeti kiegészítésre fordítani, ami esetleg pluszforrásokat teremthetne ahhoz képest, amiben mi gondolkodtunk, nem tudom, hogy ez így van-e, illetve mi van ezzel.
ELNÖK: Szöllősi úrnak adok szót!
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Két dolgot szeretnék megemlíteni az elhangzott felvetéssel kapcsolatban.
Tulajdonképpen itt nem csak a pénzügyi forrás korlátozottságáról van szó, amikor az erdőgazdálkodásról beszélünk, hanem arról is szó van, hogy ennek a törvénynek az alapcélja mégiscsak a mezőgazdasági ágazatban bekövetkezett károk vagy természeti csapások hatásának az enyhítése. Az erdészetre külön szabályok vonatkoznak, illetve az erdőgazdálkodásra, az egy teljesen más kategória, teljesen másként működik, és az erdészetre külön vannak az Uniónak támogatási irányelvei és rendelkezései. Uniós rendelkezésen alapszik ez a törvény, amit már többször említettünk - ez a 1857-es EK rendelet - kifejezetten a mezőgazdaságra vonatkozik, tehát nemcsak a pénzügyi forrásról van itt szó, hanem arról is, hogy az alaprendelkezés a mezőgazdasági termelésre értődik.
A felvetésnek a másik részével kapcsolatban elmondanám azt, hogy a közelmúltban állást foglalt a miniszterek tanácsa az időközi felülvizsgálat intézkedéseiről és ott valóban született egy olyan megállapodás, amelynek az a lényege, hogy az SPS-rendszerre áttért tagállamokban lehetővé teszi a bizottság, hogy a 2013. évi, tehát a 100 százalékos támogatási összeg alapján 10 százalékot az egyes tagállamok félre tegyenek, és ebből különböző célokat támogassanak. A 10 százalékot két részre bontották: van egyszer egy 6,5 százalékos hányad és egy 3,5 százalékos hányad.
Ez a 10 százalék azt jelenti Magyarországra nézve, hogy 130 millió euró, tehát a 2013-as területalapú támogatásnak a 10 százaléka ennyi és lehetőség van arra, hogy amennyiben a tagállam úgy dönt, ezt az összeget külön kezelje, és uniós társfinanszírozással felhasználja. A 6,5 százalékos hányadból lehetőség lenne egy állategészségügyi alap képzésére egyrészt, másrészt pedig ilyen termésbiztosítási biztosítási szerződések díjtámogatására; tehát akkor bejön egy új lehetőség, amely ki fogja egészíteni ezt a kárenyhítő rendszert, ha a tagállam úgy dönt és ez egy ilyen társfinanszírozási formában működhet. Tehát akkor majd lesz egy következő döntési faktor, hogy ha Magyarország él ezzel a lehetőséggel, hogy például a mezőgazdaságban milyen jellegű biztosítások díjához adjon az állam támogatást, és ezt hogy illeszti bele ebbe a rendszerbe. Tehát erről ennyit kell tudni. És még egyet, hogy a 3,5 százalékos hányadból pedig lehetőség lesz bizonyos termeléshez kapcsolódó támogatásokra, elsősorban az állattenyésztési ágazatban, de ennek a részletei még nincsenek kidolgozva.
ELNÖK: Igen. Medgyasszay Lászlónak adok szót!
DR. MEDGYASZAY LÁSZLÓ (KDNP): Csak nagyon röviden itt a 2,5 milliárdról, amit a főosztályvezető úr említett. Az általános vitában úgy emlékszem, mintha arról lett volna szó, meg a törvényben is az van, hogy legalább annyit tesz az állam hozzá, mint amennyit befizetnek a gazdálkodók; még hivatkozott is vagy Demendi képviselőtársam, vagy Herbály képviselőtársam - 2007-ben 5,5 milliárdot tett be az állam ebbe a kárenyhítésbe.
Tehát tulajdonképpen az a hivatkozás főosztályvezető-helyettes úr - tessék konzultálni az államtitkár úrral - az nem jó hivatkozás, hogy csak 2,5 milliárd forint van az államnak erre és ezért nem lehet növelni ezt a területet, mert az általános vitában és a törvényben is az van, hogy legalább annyit, de ez nincsen maximálva, hogy 2,5 milliárd legyen. Lehet, hogy persze van egy ilyen háttér-információ, hogy ebben a pillanatban nincs több lehetőség erre, de ez nem hivatkozási alap, hiszen éppen nyitott bizonyos mértékig ez a rendszer, ezt hallottuk az általános vitában, ha jól emlékszem erről volt szó. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mikó Zoltánnak adok szót.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Szeretnék pontosan fogalmazni. Az 5 milliárd forint az állam által kötelezően vállalt 50 százalékos befizetésen túlmenő pénz. Az állam arra vállalt kötelezettséget, hogy amennyit a termelők befizetnek, ugyanakkora összeget tesz hozzá; ez megközelítőleg egy félmilliárd forint körüli, ami jelen pillanatban egyelőre még csak 350 millió forint körüli, ami ténylegesen befizetésre került. Ez a 350 és az 500 millió forint közötti összeg, ami befizetésre kerül idén a termelők részéről, ez azt jelenti, hogy ugyanekkora összeget fog kötelező erővel hozzátenni a kormány 2009-ben és ettől teljesen független, hogy a kormány úgy döntött, hogy 5 milliárd forintot még pluszban ad, azon a kötelezettségvállaláson túlmenően, amit még a törvény kötelezően elő akart írni.
Ez a 2,5 milliárd forint - az előzetes költségvetés és általában minden törvénynél el kell végezni annak a költségvetési hatástanulmányi részét, ami előzetes számításaink szerint ez a költségvetésben körülbelül 2,5 milliárd forint körüli - most nagyságrendeket mondok, körülbelül 2,5 milliárd forint körüli költségvetési előirányzat tervezését teszi szükségessé az a rendszer, ami ide le van írva. Az, hogy ezen túlmenően a kormány még esetleges többletfizetés támogatást ad, az ettől teljesen független.
ELNÖK: Demendi Lászlónak adok szót!
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Elnök úr, azt szeretném kérni, mivel fél háromkor folytatódik a parlament....
ELNÖK: Fél négykor.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): egy kicsit próbáljunk meg szorítkozni akkor is a módosító indítványra, mert ez a módosító indítvány, vagy amiről már most beszélünk, ez nem erről szól.
ELNÖK: Igen, nagyon elkanyarodtunk a témától. Onnan indultunk ki, az indítvány arról szól, hogy az egyéb termőföld mit jelent. Miután kiderült, hogy nem jelent semmi mást, csak szántót - tehát két része van a kárenyhítésben résztvevő termőterületeknek: az egyik a szőlő, gyümölcs, a másik a szántó. A szőlő, gyümölcsre ennyi a tarifa, a szántóra meg ennyi, ezt kellett volna valahol egyértelműen leírni, ha jól értem és ezt kifogásolta meg a két indítványtevő. Közben behozta a szántó mellé az erdőt és a halastavat, ezt hozzáteszem. Mikó Zoltán nem így látja.
Szót adok!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnézést elnök úr, remélem nem baj, ha vitatkozom, de azért szeretném felhívni a figyelmet (Demendi László: Én meg azt szeretném, mivel nálam volt a szó.)
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Pardon.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Elnök úr, most akkor én nem szólok, vagy szóljak?
ELNÖK: Szavazunk a kérdésről, lezárom a vitát. Az 5-ös indítványról szavazunk.
Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványt, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot kapott.
6-os indítvány: Godó Imre és Örvendi László indítványa.
A kormány álláspontja!
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Egy kis indoklást kérnénk szépen hozzá.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Gyakorlatilag az előzőben kétszer mondja ugyanazt, tehát az előző szövegösszefüggésből ez egyértelműen kitűnik.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e. (Nincs jelzés.) Szavazunk róla. Ki az, aki támogatja az indítványt, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
7-es sorszámú indítvány: Demendi László és képviselőtársai.
A kormány álláspontja!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk róla.
Ki az, aki támogatja ezt az indítványt, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez többség.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Jelezni szeretném, hogy ezzel kapcsolatosan kellene majd egy csatlakozó indítványt, de ezt majd pontosítanánk a 7. bekezdéshez, de tartalmában az egész megfelel az előzetes elképzeléseknek.
ELNÖK: Igen. A sorszámos indítványok végére értünk. A Bizottsági főosztály, illetve a kormány képviselői jelezték, hogy egy bizottsági módosító indítványt kérnek, hogy nyújtsunk be, amely, ha jól látom, szintén helyesírási korrekciókat tartalmaz.
Esetleg kiegészíti a kormány képviselője ezt?
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretném jelezni, hogy ez pontosan megegyezik azokkal a javaslatokkal, amelyeket az Országgyűlés korrektúra részlege részünkre megküldött.
ELNÖK: Igen. Kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.) Nincs. Arról szavazunk, hogy benyújtsuk-e a bizottság részéről ezt a módosító indítványt. (Szavazás.) Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangú. A bizottságunk benyújtotta ezt a módosító indítványt.
Kérdezem, hogy a napirendi ponthoz tartozó módosító indítványról tudunk-e, amiről tárgyalni kell a bizottságnak. (Nincs jelzés.) Nem tudunk.
Ezt a napirendi pontot is lezárom. Köszönöm szépen a kormány képviselőinek a jelenlétet.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a segítségüket.
ELNÖK: Igen, köszönjük.
A 3. napirendi pontban, az egyebekben szeretném jelezni, hogy a jövő héten szerdán, ami december 3-a lesz, 9 órakor kezdjük a bizottsági ülést, elég sok napirendi pontunk lesz, alelnök úrral egyeztetve szeretném ezt jelezni - mindenki időben megkapja a meghívót a tartalmakkal kapcsolatosan.
A következő ülésünkre várhatóan december 10-én kerül sor, a félévben az utolsó ülésünk, ha esetleg addig a felsőbb szervek nem rónak ránk további feladatokat.
Az egyebekben van-e valakinek kérdése, észrevétele. (Nincs jelzés.) Nincs. Lezárom, az ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 30 perc)
|
|
Font Sándor |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné