|
MB-29/2008. MB-83/2006-2010. |
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2008. november 12-én, szerdán, 10 órakor
a Képviselői Irodaház 515. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám, új/átdolgozott változat, a T/6380. szám helyett) *
Módosító javaslatok megvitatása *
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6667. szám) *
Módosító javaslatok megvitatása *
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat (T/6686. szám) *
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója *
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) válaszadása *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi véleményét ismertető képviselő kijelölése *
A mezőgazdasági agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6753. szám) *
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója *
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) válaszadása *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi álláspontját ismertető képviselő kijelölése *
1. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám, új/átdolgozott változat a T/6380. szám helyett)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
2. Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat T/6667. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
3. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat (T/6686. szám)
(Általános vita)
4. A hízott kacsából és libából előállított termékek védelméről szóló határozati javaslat (H/6394. szám)
(Font Sándor, Bagi Béla (Fidesz), Herbály Imre (MSZP), Velkey Gábor (SZDSZ), Karsai Péter (MDF) és dr. Medgyasszay László (KDNP) képviselők önálló indítványa)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
5. Egyebek
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke és
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Demendi László (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Örvendi László József (Fidesz) Font Sándornak (Fidesz)
Jakab István (Fidesz) megérkezéséig Bagi Bélának (Fidesz)
Borenszki Ervin (MSZP) Paizs Józsefnek (MSZP)
Csontos János (MSZP) Bedő Tamásnak (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Kis Péter László (MSZP) Frankné dr. Kovács Szilviának (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Bodó Imre (Fidesz) megérkezéséig Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) megérkezéséig Czerván Györgynek (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) megérkezéséig Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Bajánházy László főosztályvezető, Pénzügyminisztérium
Kovács Tamás, Pénzügyminisztérium
Bogdány Ákos, Pénzügyminisztérium
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Fancsali Judit tanácsos, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Katona Mihályné osztályvezető, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Kovács Anna projektvezető, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Kristóf Ákos osztályvezető, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Mostbacherné dr. Besenyei Emília vezető főtanácsos, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Szalai Lidia fogalmazó, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Bajánházy László főosztályvezető, Pénzügyminisztérium
Kovács Tamás, Pénzügyminisztérium
Bogdány Ákos, Pénzügyminisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 5 perc.)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok. Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, a munkánkat segítő tisztviselőket. Köszöntöm a bizottság napirendi pontjaihoz érkezett előadókat, köszöntöm mindazokat, akik nyílt ülés keretében figyelemmel kísérik munkánkat.
Képviselőtársaim írásban megkapták a napirendtervezetet. Kinek van ezzel kapcsolatosan kérdése, észrevétele? (Nincs jelzés.) Kérdezem a bizottságot, ki az, aki elfogadja a napirendtervezetet. (Szavazás.) (Mindenki jelez.) A bizottság egyhangúlag elfogadta, e szerint fogunk haladni.
Az 1. napirendi pont a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványok megvitatása.
Köszöntöm a napirendi ponthoz érkezett főosztályvezető urat és kísérőjét. A tervezett költségvetési törvényhez az ajánlásból kigyűjtésre került a bizottságunkat érintő sor, ezt képviselőtársaim egy vékony jegyzékben kapták meg, e szerint fogunk haladni. Sorrendiségben első a 211. sorszámú indítvány, Veres János képviselőtársunk, álruhában pénzügyminiszter úr által benyújtott indítvány. Kérdezem ennek a házszabályszerűségéről azt, aki ehhez ért: eddig úgy tudtuk, amikor mi, képviselők törvényjavaslatot nyújtunk be előterjesztőként, ahhoz mi nem adhatunk be módosító indítványt. Erről szeretném kérdezni az érintetteket, erről mi a véleményük a Pénzügyminisztérium képviselőinek. Szeretném a Házszabály ide vonatkozó részével is megerősíteni ezt az álláspontját, amit majd kifejt. Ugyanis, ha jól látjuk, a 211., 212., 213., 215., 216., 217. sorszámú indítványokat Veres János képviselőként nyújtotta be, még a későbbiekben is találunk ilyeneket, egyelőre csak ezeket említettem.
Módosító javaslatok megvitatása
Sorrendiségben a 211. sorszámúval kezdünk. Kérdezem a kormány képviselőjét a vélelmezett házszabályszerűségéről, illetve arról, hogy ez az indítvány mit is takar, mert egy összetett indítványsorról van szó, ha jól látom.
(Jelzésre:) Herbály Imre alelnök úr kér szót. Megadom a szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, nagyon nehéz helyzetbe hoznánk a főosztályvezető urat, amikor is arra kellene válaszolnia, hogy a hivatali főnöke benyújthat-e módosító indítványokat. Azt gondolom, ezt a költségvetést a Magyar Köztársaság kormánya nyújtotta be a Háznak megvitatásra, és Veres János országgyűlési képviselő nyújtott be módosító indítványokat, így azután a dolog házszabályszerű. Egyébként abban az esetben, hogyha mi képviselőként adunk be törvénymódosító javaslatot, akkor az szinte természetes, hogy saját magunkhoz módosító indítványt nem nyújtunk be, hanem megkérünk valakit, hogy nyújtsa be.
Azt kérem az elnök úrtól, fogadja el ezt a választ, vagy tekintsen el a kérdés feltevésétől. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen, köszönöm szépen. Én az illetékes főosztályhoz fogok fordulni, mint bizottsági elnök, megtudakolva ezt a kérdést, mert a költségvetés benyújtásánál Veres János neve került nyomtatásra, mint előterjesztő pénzügyminiszter.
Tehát a 211. sorszámú indítványról kérdezem a kormány képviselőjét.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, köszönöm a szót.
Tisztelt Bizottság! Ez az ajánlási pont egy nagyobb módosító javaslat egyik alpontja. Ez a módosító javaslat tulajdonképpen két dologról szól összességében: a köztisztviselők tizenharmadik havi bérkifizetésének felfüggesztését vezeti át a költségvetésen, illetve a nyugdíjasok tizenharmadik havi juttatásának a módosulását vezeti át a költségvetésen. Ez a költségvetés szerkezetéből adódóan úgy jelenik meg, hogy nagyon sok ajánlási pontnál módosul a költségvetés, tekintettel arra, hogy az intézményeknél a köztisztviselők, illetve a közalkalmazottak kerülnek foglalkoztatásra, valamennyiüknél módosításra kerül a személyi juttatás és annak járulékvonzati sora.
Ez a 211. ajánláspont ebben a sorban az első, ami a 12. fejezetet érinti. A kormány támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az alelnök úr jelezte, hogy ne hozzam kellemetlen helyzetbe az előadót, de a kormány hozza kellemetlen helyzetbe, amikor önnek azt kell mondania, hogy igen, az én fizetésem elvonásával itt tulajdonképpen egyet kell értenünk, és mint köztisztviselő, képzeljem bele magam az ön helyzetébe. Kiegészítésképpen csak ennyit szerettem volna hozzátenni.
Engem egyébként az érdekel - persze, erre megint nem lesz illetékes válaszadó -, miután ezek az indítványok mind a tizenharmadik havi elvonást és a nyugdíjasok pénzelvonását jelentik, ezek miért nem összefüggő indítványok? Miért nem egymáshoz kapcsolódó indítványokként kerültek kijelölésre, mint ahogyan ez eddig így volt? Miért kell egyenként a 212-ről, a 213-ról és az összes többiről dönteni? Nem látom egyelőre ennek a logikáját.
Megadom a szót az előterjesztőnek, ha tud erre válaszolni.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, köszönöm a szót. Az egységes ajánlást az Országgyűlés illetékes szakapparátusa állította össze, hogy miért ilyen összefüggésrendszerben, ahhoz nekünk kevés szavunk van. Úgy gondolom, ha a vastagabb előterjesztés 1. pontját fellapozza valaki, ott az összes összefüggésére utalás történik.
ELNÖK: (Tanácskozás.) Az alelnök úrral konzultálva gyorsított eljárásban fogunk menni, egyenként szavazunk mindegyikről. Összefüggés-kijelölés nincsen. Az 1. pontban ez valóban megvan, de nekünk most egyenként ki kellene silabizálni, hogy a feltüntetett indítvány összefüggéseiben feltüntetésre került-e az eredeti javaslatban, és úgy értékeltük, hogy egyenként gyorsan végigmegyünk.
Kérdés, vélemény a 211-ről és a soron következőkről is van-e? Tartalmilag ezek ugyanarról szólnak, csak technikailag kerültek szétbontásra. (Nincs jelzés.) Nekem annyi megjegyzésem van, hogy ezt a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem támogatja, ezt már többször elmondtuk, ehhez az elmélethez kapcsolódó bármely típusú módosító indítványt érthető módon nem támogatjuk.
(Jelzésre:) Alelnök úr!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Mi pedig fájó szívvel támogatjuk.
ELNÖK: Valószínűleg e szerint fogunk szavazni is. Ha nincs kérdés, észrevétel, kérdezem, ki az, aki támogatja Veres János pénzelvonó indítványát, a 211-est? (Szavazás.) 11 igen szavazat. A többség támogatja.
A bizottság elfogadja-e, hogy ne kérjünk újabb indokolást a kormány részéről, és csak a szavazásokra teszem fel a kérdést? (Egyetértő jelzések.)
212. sorszámú indítvány. Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Szavazzunk róla. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 11 igen szavazat, a kormányoldal részéről többséget kapott.
213. sorszámú indítvány. Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A többség támogatja.
214. sorszámú indítvány. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A többség támogatja.
215. sorszámú indítvány. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A többség támogatja.
216. sorszámú indítvány. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A többség támogatja.
217. sorszámú indítvány. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A többség támogatja.
218. sorszámú indítvány, dr. Ángyán József képviselőtársunk indítványa, amely összefüggésbe került a 117. és a 150. sorszámú indítvánnyal. Kérdezem a kormány álláspontját.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, köszönöm a szót. Egy mondattal ismertessem az ajánlás lényegét?
ELNÖK: Igen, kérjük.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A képviselő úr a mezőgazdasági középfokú szakoktatás és szaktanácsadás intézményeinek támogatását 1 milliárd forinttal szeretné megnövelni. Az átcsoportosítás a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatóságának intézményi beruházási kiadásaiból 500 millió forinttal, illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatási Központi Hivatal szintén beruházási kiadásaiból 500 millió forinttal történne. A kormány nem támogatja a módosító indítványt.
Ennek a két hivatalnak a központosított kormányzati ellátásban betöltött szerepe miatt erre a minimális fejlesztési pénzre szüksége van. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóságban összpontosul a HM kivételével a minisztériumok ellátószolgálatából jelentős rész, illetve az Elektronikus Közszolgáltatási Központi Hivatal - régen a BM Központi Nyilvántartó, hogy mindenki többé-kevésbé tisztában legyen az új nevével - az okmányirodai kiépítéshez, illetve a hardver és szoftver ügyekhez szükséges ez a beruházási pénz, ezért nem támogatjuk.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Ángyán Józsefnek megadom a szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Ezt már többször megvitattuk a költségvetésben. Az ember próbálja ennek a feltételeit megteremteni. Nagyon röviden szeretném mondani: baj lesz abból, ha ilyen módon leépül a vidék, az agrárium szellemi infrastruktúrája. Most már ott tartunk, és azért beszélünk szakoktatási intézményről, tanácsadásról ebben a javaslatban, mert gyakorlatilag három ilyen intézmény maradt TISZK-ként, a többi telephelye ennek a három intézménynek. Gyakorlatilag a totális felszámolás irányába mutat ez a folyamat, ha ezt nem tudjuk megállítani, ebből nagyon nagy bajok lesznek.
Most szeretném, ha már szót kaptam, a 221. ponthoz is ugyanezt elmondani. Az agrár-kutatóintézeti hálózat katasztrofális állapotban van. Négy évvel ezelőtt még huszonhárom intézete volt a tárcának, ma összesen hat. A kiosztott intézetek egy része, a szőlészeti, borászati kutatóintézetek az egyetemekhez kerültek, úgy, hogy az állami feladatokat megkapták az egyetemek, de hozzá forrás nincs. Ez egy furcsa helyzet, hasonló persze ahhoz, mint ahogyan az önkormányzatok is feladatokat kapnak, anélkül, hogy a feladatellátáshoz a források rendelkezésre állnának.
A génbanki hálózatunk katasztrofálisan veszélyben van, a négy gyümölcskutatónk gyakorlatilag az ebek harmincadján van, ugyanígy a szőlészeti, borászati kutatóintézetekben is az ültetvények, a törzsültetvények, a génbanki hálózatok. Tápiószele teljes bizonytalanságban, források nélkül van. Elképesztő következményei lehetnek annak, ha mindezek az értékek eltűnnek, tönkremennek, nem lesz az állam kezében semmiféle eszköz, amivel a vidéket, az agráriumot fejleszthetné. Ezért tettem két javaslatot, az egyik a szakoktatási intézmények, a szaktanácsadó hálózat forrásmegerősítésére, a másik, a 221. számú pedig az agrár-kutatóintézetek ugyanilyen típusú megerősítésére vonatkozik.
Még egyszer mondom: baj lesz, nagyon nagy baj lesz, ha ez az intézményrendszer eltűnik. A teljes kiszolgáltatottságunk irányába megy a dolog. Egyébként is erősen ki vagyunk szolgáltatva, látjuk, milyen módon megrendíthet bennünket, ha legyengült állapotban ér bennünket egy valamiféle külső válság. Ha saját intézményeink nincsenek, ez még súlyosabbá válhat, teljes kiszolgáltatottsághoz vezet.
Ezért kérem, támogassák ezt a két mi a két módosító indítványt, tehát az agrár-szakoktatási intézmények megerősítését és az agrár-kutatóintézeti hálózat valamilyen kármentőjellegű forrástámogatását.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Herbály alelnök úré a szó.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az utóbbi időben több alkalommal szólaltunk meg az agrár-kutatóintézetek, a szakoktatás, a felsőoktatás támogatása ügyében, és én gyakorlatilag most is azt mondom, amit eddig mondtam, hogy nagyon fontosak ezek az intézmények a magyar agrárium szempontjából. Nagyon szívesen támogatnék olyan módosító indítványokat, amikor olyan helyről veszünk el pénzt, ahol tényleg felesleg van. Most ilyent ebben a költségvetésben nehezen találunk, úgyhogy bármennyire is fáj a dolog, nem tudom megszavazni ezeket a módosító indítványokat.
Egyébként szeretném jelezni a képviselő úrnak, hogy a borászati kutatóintézeteket annak tudatában vették át az egyetemek, főiskolák, hogy tudták, mit vesznek át, és mit kapnak velük. Úgyhogy valószínűleg megtalálják a finanszírozás módját.
Ami a többi, elsősorban a négy kutatóintézetet illeti, most is az MNV Zrt. keretein belül - nem tudom, mit mondjak - működik vagy sínylődik. Azt mondom, inkább a kettő között van a dolog, mert tényleg nincsenek könnyű helyzetben, de amíg ott vannak, addig biztos, hogy nem jutnak el a legvégső helyzetbe, mert az MNV Zrt. mindig rendelkezik olyan pénzekkel, hogy kisegíti őket. Ennek ellenére azon dolgozunk, hogy ők is kerüljenek agrár-felsőoktatási intézményekhez, őértük is ácsingóznak az agrár-felsőoktatási intézmények, és biztos tudják, hogyan fogják őket működtetni. Azt gondolom, jó helyen is lesznek.,
Egy szónak is száz a vége, azt javasolom, keressük közösen a további finanszírozás javítására az utakat, de ezeket személy szerint, miközben fáj a szívem, ha lehet, egy kicsit jobban - ha nem haragszanak a Pénzügyminisztérium jelen lévő hivatalnokai -, de nem tudom megszavazni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szeretném jelezni, az alelnök úr aggodalmait oszlatva: pénzügyi forrás a 117-es soron a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatóságától javasol 500 millió forintot elvenni 14,7 milliárd forintból, a másik lába pedig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától venne el, ahol 6 milliárd forint van. Meg szeretném jegyezni: ezek azok a területek, ahol rendszerint sajtópolémiák szoktak kialakulni, hogy mire is költik ott a pénzt, és néhány interpelláció is el szokott hangozni, nemcsak tőlünk, az SZDSZ részéről is, ahogy az utóbbi időben figyelem, hogy rendben vannak-e ott a dolgok, tényleg arra költik-e a pénzt, amire esetleg megkapták. Nos, tehát azt merem mondani, itt a forrással most nincs baj.
(Jelzésre:) Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Még tán két mondatot. Miközben nem vitatom a jó szándékát Herbály alelnök úrnak, és azt hiszem, abban egyet is értünk, hogy ezt a szellemi infrastruktúrát meg kellene erősíteni. Tulajdonképpen legalább annyit el kellene érnünk - ahogyan én az intézetek helyzetét látom -, hogy az állami feladathoz, amit az államnak kellene ellátnia, a kapcsolódó költ
ségeket adjuk oda az egyetemeknek, ha odakerülnek ezek az intézmények.
A helyzet ugyanis az, hogy a működtetési költségeket az egyetemek már átvették. Átvették az infrastruktúrát, működtetik az intézetet, de mondjuk a génmegőrzési állami feladatokra sincs forrás. Annyit azért el kellene érni, ha azt akarjuk, hogy megmaradjanak a génbanki hálózathoz tartozó elemek vagy ezek a tevékenységek, amelyeket állami feladatként deklaráltak, sőt nemzetközi megegyezésekben, szerződésekben rögzített állami feladatként szerepelnek, hogy legalább a feladatfinanszírozási keretet teremtsük meg ezeknél az intézeteknél, hogy biztonságban legyenek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.)
Szavazunk. Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot megkapott.
A 219. sorszámú indítvány ugyancsak Veres Jánosé, az előbb említett rendben tárgyalva. Ha nincs kérdés, hozzászólás, akkor szavazunk róla. (Nincs jelzés.)
Ki támogatja a 219. sorszámú indítványt? (Szavazás.) Többséget kapott.
A 220. sorszámú Veres János indítványa. Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.)
Ki támogatja a 220. sorszámú indítványt? (Szavazás.) Szintén többséget kapott.
A 221. pont Ángyán József képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány ezt a módosító indítványt sem támogatja, tekintettel arra, hogy egyrészt a Miniszterelnökség, másrészt a Miniszterelnökség Személyügyi Szolgáltató Központjának személyi kiadásaitól kíván átcsoportosítani. Ez praktikusan azt jelentené, hogy létszámcsökkentés lenne.
ELNÖK: Igen, hallottuk, hogy ilyenek, mint a létszámcsökkentés, lesznek, legalább is minden gazdaságpolitikai szaklap több ezres nagyságrendről ír. Ez nem éri el a Miniszterelnöki Hivatalt? Ezek szerint lehet, hogyha odaadtuk a pénzeket.
Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Ugyanabból a logikából adódik, mint az előző indítvány.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 222. sorszámú indítvány Veres János indítványa, az előzőekben ismertetett módon tárgyalva.
Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Akkor szavazunk.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás. - Herbály Imre felé:) Alelnök úr, te is támogatod? Mert csak úgy lesz többsége.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Persze, természetesen.
ELNÖK: Akkor visszatérhetünk Ángyán József indítványára is. (Derültség.) Tehát többséget kapott a 222. sorszámú indítvány.
A 223. sorszámú indítvány Bodó Imre képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. A képviselő úr az Agrármarketing Centrum, mint szervezet kiadásait szeretné 590 millió forinttal megnövelni. A szervezet kiadásainak megnövelését nem tartjuk indokoltnak. Ez nem marketingkiadás, ez a szervezet költségvetése, a szervezet működése, tehát nem biztos, hogy jó helyre célzott a javaslat. Azt, hogy honnan, a Miniszterelnöki Hivatal személyi kiadásaiból, ezt az előzőekben elmondtam, hogy miért nem támogatjuk.
ELNÖK: (Jelzésre:) Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Azt azért megkérdezném, hol van az agrármarketing pénz, ha nem az Agrármarketing Centrumnál. Nem igazán látom a termékeink piaci bevezetésének a forrásfedezetét a költségvetésben, oly annyira nem, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési programban erre, hogy minőségi piacmarketing, nincs egy fillér sem, nulla van azon a soron.
Ha nem az Agrármarketing Centrumnál, akkor hol szerepel a piaci marketingtevékenységünk forrásfedezete? Ez ugyanis nagyon fontos dolog lenne. Nem lehet a fűnyíróelv alapján mindent csökkenteni. Vannak területek, ahol előre kell menni, és ez a piaci tevékenység éppen, hogy az. A minőségi termékmarketing nagyon fontos dolog lenne.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Parancsoljon!
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnézést, elnök úr. A marketingtevékenységre fordított támogatások a külön kiadások és jövedelemtámogatások soron jelenik meg. A 2007. évi beszámolóban erről a fejezeti beszámolóban részletesen lehetett olvasni. Több mint 1 milliárd forint fordítódott ezen a soron marketingkiadásra. A kht. akkor is külön soron volt, és mint szervezet működése, függetlenül attól, hogy kht.-formában vagy immár költségvetési szerv formájában működik, itt a költségvetési szervről van szó.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Szavazunk.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 224. pont Örvendi László képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. A képviselő úr új sort szeretne nyitni a halgazdálkodás-támogatásra 200 millió forinttal. Erre a Központi Személyügyi Szolgálatoktól és a Közigazgatási Képzési Központ személyügyi kiadásaiból szeretne átcsoportosítani.
Szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy október első napjaiban elfogadták a halászati operatív programot, és a jövőben a halgazdaság támogatása ennek keretében valósul meg ennél a 200 millió forint összegnél vélhetően nagyobb nagyságrenddel, ezért a módosító indítványt nem támogattuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Örvendi képviselő úr!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom, az állattenyésztés támogatásának növelése az egyik prioritás lesz a jövőt illetően, hiszen erről a miniszter úr is több esetben nyilatkozott, ezért gondoltam, hogy a halgazdaság támogatását növelni szükséges. Ezt biztosabb pénzösszegnek láttam, mint egy jövőbeni esetleges támogatási lehetőséget.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Szavazunk.
Ki támogatja a 224. módosító indítványt? (Szavazás.) Kisebbség támogatja, egyharmadot kapott.
A 225. számú Czerván György indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. A képviselő úr a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatóságának dologi kiadásaiból 1,5 milliárd forintot csoportosítana át az FVM költségvetésébe a tanyavillamosítás támogatása új sor megnyitásával. Az indítványt nem támogatjuk, egyrészt a Főigazgatóság feladatainál elmondottak miatt, másrészt az infrastrukturális beruházási sor nem biztos, hogy a szaktárca költségvetésében lenne igazán a helyén.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Czerván György!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Ezzel a problémakörrel elég régóta, legalább 6-7 éve próbálkozom, ugyanis vannak konkrét példák. Én Pest megyében élek, az ország közepén, a legfejlettebb megyében, a legfejlettebb régióban. Nagykáta környékén ez bizony élő probléma, ráadásul ezek az emberek tejtermelő tehenészettel foglalkoznak, villany nélkül egyébként is nehéz lehet az élet, de mondjuk a tejtermelő tehéntartással foglalkozni végképp nem lehet leányálom, nem beszélve az aggregátor és egyéb dolgok költségeiről. Elképesztő egyébként, milyen körülmények között élnek és dolgoznak.
Nekem végül is teljesen mindegy lenne, hogy milyen forrásból és milyen minisztérium infrastrukturális során lenne erre megoldás, de az a baj, hogy nem nagyon látom. Korábban a Bajnai Gordon vezette minisztérium felé is próbálkoztam írásbeli kérdésekkel, hogy milyen uniós forrásból lehetne ezt megoldani. Régebben volt olyan verzió, hogy majd a hármas tengely ad megoldást erre a problémakörre országosan is, mert nyilvánvalóan ezt országosan kellene megoldani, de sajnos, úgy látom, nincs benne ez a lehetőség. A mikrovállalkozásoknál ugyanis nincs rá lehetőség, ráadásul az kizáró ok, ha a mezőgazdasági tevékenység 50 százaléknál nagyobb, illetve magánál az infrastruktúránál pedig csak telken belüli infrastruktúra - azt hiszem, kis léptékűnek nevezik - felújítására, illetve beépítésére van lehetőség.
Nem tudom, hogy a Pénzügyminisztérium jelen lévő képviselői tudnak-e erre válaszolni, de jó lenne, ha a hátralévő kiírásokba valamelyik tengely - ilyen szempontból végül is teljesen mindegy nekem, hogy az egyes tengely vagy a hármas tengely - adna erre megoldást, de a 21. században ez már alapvető dolog, és ezt meg kellene oldani. Lehet, hogy nem ebben a formában, hanem valamilyen más formában, de jó lenne valamilyen megnyugtató választ kapni, illetve látni már.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Ángyán József! (Herbály Imre: Bocsánat, Godó Lajos jelentkezett.) Akkor még nem, amikor megszólítottam a képviselőtársamat. Godó Lajosnak megadom a szót.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót. Úgy gondolom, támogatási lehetőség kínálkozik két lépcsőben is a jövő évtől. Az egyik a gazdasági operatív programoknál a telephely kialakítása, amit holnap fognak bejelenteni Bajnai miniszter úrék a gazdasági csúcson. A telephely kialakítása indul, és elég nagy támogatási mértéket fog kapni ez a lehetőség, másrészt pedig az új operatív program keretében, ami a területfejlesztési operatív programot jelenti a térségekben az innovációs és egyéb eddigi pénzek közös alapja lesz ez a területfejlesztési operatív program. Azt szorgalmazzuk, hogy ide kerüljön be a tanyák villamosítása és egyéb infrastruktúrák kiépítése, mint pályázati lehetőség.
Mi is szeretnénk, ha ez a térség, ahol elmaradott viszonyok vannak, minél előbb lehetőséget kapna.
ELNÖK: Most szót adok Ángyán Józsefnek.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Annyit szeretnék mondani, bár nagyon indokolni nem is kell, hogy itt tulajdonképpen 60 ezer tanyáról van szó, ahol 220 ezer ember él. Nem egy elszigetelt problémáról van szó, hanem egyszerűen arról, hogy 220 ezer honfitársunknak milyen létfeltételeket biztosítunk ma Magyarországon.
Az nagyon jó volna, amit Godó Lajos mond, ha sikerülne olyan játékszabályokat kialakítani ennél a két programnál, amit említettél, hogy beleférjenek a tanyák. Azért vagyok kicsit óvatosabb a fogalmazásnál, mert általában olyanok szoktak lenni a játékszabályok, hogy valamilyen módon épp azok nem férnek bele, akikről beszélünk.
Azt hiszem, a telephely kialakításánál valószínűleg másra gondoltak. Ha a forrás szűkös, akkor bizonyosan más telephelyekről fognak beszélni, és nem tanyákról. Ez csak az én félelmem, ne legyen így. Ha lehet, akkor próbáljuk meg azt, hogy kerüljön bele ezekbe a programokba, mert valóban egy olyan problémáról van szó, amit a 21. század elején valahogyan meg kellene a magyar társadalomnak oldania, nem létezik, hogy a tanyán élők helyzetének a javítására ne legyen forrás.
Egyébiránt hadd mondjam ennél a programpontnál: most, a hétvégén lesz a "Tanyavilág a Parlamentben" címen egy nyílt nap. Azt hiszem, ott szembesülhetünk mindazokkal a problémákkal, amelyek a tanyás térségekben jelentkeznek. Gondolom, ott leszünk testületileg mindannyian, és közvetlenül is szembesülünk azzal, ami itt most csak egy jelzés volt a Czerván képviselő úr által benyújtott módosító indítvány kapcsán.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Medgyasszay László!
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Tulajdonképpen Ángyán képviselő úr elmondta azt, amit én is szerettem volna. Egy mondatot hozzá kell tennem a KDNP és a magam nevében.
Én, mint dunántúli ember, azért járok az Alföldön, és tudom, hogy valójában milyen körülmények között élnek emberek. Azt gondolom, akkor lenne megnyugtató a tanyák jövőbeni sorsa, hogyha akár egy külön soron, külön fejezetben, célzottan - nem úgy, hogy telephely és egyebek - a tanyák problémája, a tanyák villamosítása és az egész alföldi tanyarendszer felmérése után egy komplex, jól előkészített tervezetet kellene a kormánynak készítenie és végrehajtania. Addig is, amíg ez megszületik, támogatom Czerván képviselő úr módosító javaslatát.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e további kérdés? (Nincs jelzés.) Szavazunk.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) A kisebbség. Egyharmadot kapott.
A 226. pont Örvendi László képviselőtársaim indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. A képviselő úr az állati hulladék megsemmisítése címen új sort kíván nyitni, erre 300 millió forintot a külképviseletek dologi kiadásaiból szeretne átcsoportosítani.
Tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy ez év tavaszán elég hosszas brüsszeli vívás után megjelent az 56/2008/FVM rendelet, amelyik az állati hulladék ártalmatlanításához nyújt támogatást. Eltérően a korábbi szisztémától, tulajdonképpen a szolgáltatón keresztül, tehát a szolgáltató állít ki annyival alacsonyabb összegben számlát, mind az ártalmatlanítási díjról, mind a szállítási költségről, minden ilyen típusú támogatást rávesz. Ez a támogatás a folyó kiadások és jövedelemtámogatások sorról van. Az elmúlt időszakban szeptember végéig 372 millió forintot vettek fel a negyedik hónaptól tulajdonképpen az augusztus végi gazdasági eseményekig. Tehát ha ez folytatódik, összességében ez a 300 millió forint önmagában kevés.
Igazából nem ez az elutasítás indoka, hanem az, hogy a külképviseletek dologi kiadásai már vissza lettek véve a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban, és az ottani gáz- és áramszolgáltatókkal történő társalgás nem biztos, hogy ugyanolyan eredményes, mint belföldön.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Örvendi László!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Az állati hulladék megsemmisítése már nagyon régi téma a bizottságon belül is, és a minisztérium is sokat foglalkozott vele, ugyanakkor hallottuk, hogy a pénz nem elegendő, pont ezért akartam növelni ezt az összeget, hogy az állati hulladék megsemmisítése jelentősebb támogatást kaphasson, még ezzel a kevés összeggel is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés van-e? (Nincs jelzés.) Szavazunk.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség. Egyharmadot kapott.
A 227. sorszámú Halász János és képviselőtársai módosító indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Itt kezdenek olyan indítványok megjelenni, amelyek nem az FVM-be, hanem az FVM-ből történő átcsoportosításokról szólnak. Itt több képviselő közös indítványában az örökségvédelemhez kívánna átcsoportosítani, a vízgazdálkodási támogatást felezné meg az FVM költségvetésében, ami 400 millió forint, az általános tartalékból tavaly is ki kellett, hogy egészítődjön 500 millió forinttal. Itt döntően a vízgazdálkodási társulatok támogatásáról van szó, úgyhogy ezt az indítványt nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. A magunk részéről mi sem fogjuk támogatni. Kérdés, észrevétel van-e? (Jelzésre:) Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Rövid megjegyzést tennék. Az, ami az örökségvédelem tekintetében az FVM-et érinti, az Új Magyarország vidékfejlesztési programban a hármas tengelyen lévő vidéki örökség megőrzése. A dolognak azzal a részével, hogy az örökségvédelemre több forrást lenne célszerű a vidéki értékek megőrzésére fordítani, magam egyetértek, de nyilván nem innen, hanem az Új Magyarország vidékfejlesztési programból lenne egyszer, valamikor jó.
Azt mindig mániákusan elmondom: arról kellene vitát folytatni, hogy a forráselosztás vajon megfelel-e annak, ami itt a vidék állapotából következik, de ez nem ide tartozó szerintem sem, tehát nem innen kell ezt a forrást biztosítani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nincs további kérdés. Szavazunk. Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) (Nincs jelzés.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 228. sorszámú módosító indítvány lehet, hogy örömet okoz a kormány képviselőjének, mert az FVM-hez hozandó pénzről szól, ha jól látom. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót.
Itt Bagi Béla és Örvendi László képviselő urak 1 milliárd forint átcsoportosítására tesznek javaslatot. 800 millió forint a Miniszterelnöki Hivatal igazgatásából a személyügyi kiadások, illetve a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Közigazgatási Képzési Központ személyi kiadásaiból 800, illetve 200 millió forint összegben osztatlan földtulajdon kimérésének 200 millió forintos előirányzatát szeretnék megnövelni.
Ezt a kormány a korábban elmondottak miatt - tehát azon a helyen az összeg szükséges - nem támogatja.
ELNÖK: (Jelzésre:) Örvendi László!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Az osztatlan földtulajdon kimérésével kapcsolatos jelenlegi költségvetési összeg olyan kevés, hogy még 25 év alatt sem lesz kimérve az osztatlan földtulajdon, vagy ez még 80 esztendő is lehet. Ezért gondoltuk, hogy nagyobb összeggel kellene támogatni a földtulajdon-kimérést, mert ha jól emlékszem, a 2005. évi gazdademonstrációs megállapodásban a minisztérium több milliárd forintot fogadott el, hogy majd ennyivel fogja évenként támogatni, azért, hogy öt éven belül ki lehessen mérni az osztatlan földtulajdonokat.
Ezzel a költségvetési összeggel ez nem látszik, úgyhogy ezért javasoltuk növelni ezt a költségvetési összeget.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Bagi Béla!
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót.
Az osztatlan közös, ha finom akarok lenni, egy akut problémája a magyar mezőgazdaságnak, köznyelven szólva egyenesen "ciki". Európai léptékkel vizsgálva ezt a kérdést lehet, hogy majd ezt is a hungarikumok közé kell majd felvennünk, mint közigazgatási megoldást, mert nem is tudom, hogy egy kultúrvidéken, ahol a magántulajdon szentségéről szoktak beszélni, ilyen előfordul-e, és főleg ilyen elnyúlóan, illetve ennek megszüntetésére egyre csökkenő kormányzati szándék mutatkozik. Úgy tűnik, mintha ezt nem is akarnák. Ilyen tessék-lássék pénzösszegek vannak itt megnevezve, mi ezt a forráshelyet jelöltük meg.
De szeretném megjegyezni: ha az Európai Unió egyszer elkezdi vizsgálni a földhasználat jogosultságát, ami ezekre a területekre is kiterjed, büntetésként ugyan mennyit fogunk kifizetni, és ebből nem lehetne-e rendezni ezeket a feladatokat?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Járvás István!
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Az én ismereteim szerint ez a 200 millió forint körülbelül 3-400 parcella felmérésére elegendő, attól függ, hogy milyen nagy, mennyibe kerül a keresztmérés, hány személy tulajdonában van. Ez nem olyan túlságosan sok, mert megyénként húsz.
Ha azt is figyelembe vesszük esetleg, hogy ez évben akik saját költségen kimérették, a következő évben jogosultak-e arra, hogy a kiméretés költségét megkapják, nem biztos, hogy ez a 200 millió forint egyébként elégséges annak az igénynek a kielégítésére, akik kimérették ez évben a saját pénzükön, kaptak róla egy blankettát, hogy a következő év januárjában mehetnek a szakigazgatási hivatalhoz, és majd meg fogják kapni a pénzüket Nem tudom, akkor mi jön ki, hogyha többen fogják kérni. (Herbály Imre: Kapnak még egy papírt.) Köszönöm szépen a válaszát, alelnök úr.
ELNÖK: Meg szeretném jegyezni: 2005-ben volt egy addig nem látható méretű traktoros tüntetés, a szervezői, érintettjei itt ülnek a sorainkban, és úgy emlékszem, a békés lezárás érdekében egy akkori miniszterelnök - tiszta véletlen, Gyurcsány Ferencnek hívták - aláírt egy olyan szerződést, amelynek az egyik része, egy nagyon fontos része volt az osztatlan közös tulajdonok kimérése.
Arra tennék javaslatot, mert látszik az indítványból a jó szándék, hogy mentsük meg a miniszterelnök úr becsületét. Mégis csak kellemetlen az, hogy a miniszterelnök a kézjegyével ellát egy szerződést, és ezek után nem tartja be, és ezt nem is veszi észre. Azt gondoltuk, segítünk neki azzal, hogy most már ide berakjuk azt az 1 milliárd forintot, amivel esetlegesen az összes osztatlan területnek még csak a 20-30 százalékát lehetne kimérni, és javasoljuk, mentsék meg a miniszterelnök uruk becsületét. Mi kísérletet teszünk rá nap mint nap, de láthatóan ellenáll. Ez olyan, mint amikor a fuldokló emberhez odamegy a mentőcsónak, és a fuldokló ember lenyomja a fejét a víz alá, nemhogy hagyná, hogy a mentőorvos és a csónakos segítsen neki. Mi most hasonló szituációban kérjük a kormányoldalt, legyen szíves komolyan venni az osztatlan közös tulajdonok szétírására tett javaslatunkat.
Most sajnálom igazán, hogy Velkey Gábor nincs itt, mert mindig elmondja, hogy ezt az indítványt ő támogatná, csak az adott pillanatról sajnos mindig lekésik, de reméljük, hogy a parlamenti szavazáskor lesz lehetősége ezt az indítványt esetlegesen szintén támogatni.
Van-e további kérdés, vélemény? (Jelzésre:) Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Tényleg őszintén szeretném megkérdezni tőletek, a túloldalon: van-e szándék arra, hogy ez az osztatlan közös tulajdon valaha tulajdonba kerüljön ezeknél az embereknél? Az az érzése az embernek, nincs arra szándék, hogy a tulajdonosok birtokba vehessék azt a földet, ami ma osztatlan közös, legalább is ebből a 200 millióból, ha most tényleg komolyan meggondoljátok, csak ez az egy következtetés vonható le, hogy a kormánynak semmiféle szándéka nincs arra, hogy tulajdonba adja az osztatlan közös tulajdonokat. Ez most valóban azért problémás - finoman fogalmazva -, mert nem tud rendelkezni a tulajdonával. Egy magántulajdonon alapuló gazdaságban vagyunk itt, Magyarországon, de a tulajdonos nem tud rendelkezni vele, nem tud pályázatokat beadni, mert nem rendelkezik a tulajdonával.
Ha ez tényleg ilyen ütemben halad, vagy nem halad a kiosztása ezeknek a földeknek, akkor ez 60-80 évet fog igénybe venni, és ez nonszensz, teljesen beláthatatlan, értelmetlen ilyenben utazni.
Egyébiránt én is valóban azt gondolom, hogy Európában bizonyos támogatási rendszerek esetében ez védhetetlen lesz. A probléma már az SPS-sel kapcsolatban is felmerült. Mivel nem a Balkánhoz csatlakoztunk, hanem Európához, akkor az európai rendszer szerint tulajdonba kellene adni azokat a földeket, amelyek ma nincsenek tulajdonba adva. Ez nagyon sok problémát megoldana, és utána ez újrarendeződik, mert Godó Lajos képviselőtársam nyilván attól fél, hogy itt megint kisparcellákat osztunk szét, de ez rendeződik, a birtokok nem úgy alakulnak.
Az az alapja egy magántulajdonon alapuló társadalomnak, hogy a tulajdonos a tulajdonával rendelkezni tudjon, ne korlátozza őt ebben az állam. Itt egy elképesztő korlátozás van. Azért kérdezem őszintén: most hogyan látja ezt az MSZP, hogyan látja ezt a kormányoldal? Ki akarja-e adni a tulajdont a tulajdonosoknak, vagy nem akarja kiadni? Ezt egyszer világosan el kellene mondani, mert ebből a költségvetési tételből az derül ki, hogy nagyon nagy szándék nincs arra, hogy a birtokba helyezzék a tulajdonosokat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Godó Lajosnak adok szót.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen.
Többször, több parlamenti vita során is előjött az osztatlan közös kérdésköre. Azt hiszem, hogy a jelenlegi szabályozás közepette senkit nem zavar az, hogy osztatlan közös tulajdoni forma működik az országban, be vannak jegyezve a földhivatalnál, bérbe vehető a terület. Azt pedig, hogy milyen összeg áll rendelkezésre, az ország teherbíró képessége határozza meg.
2002. február 28-án, amikor az akkori kormány intézkedése során bejelentették nagyon sokan az ingyenes kimérés igényét, kiszámolták, hogy mennyibe kerül ennek az összege. Akkor 28 milliárd forintba került volna a kimérés.
ELNÖK: Mert ekkora az igény, Lajos bátyám.
GODÓ LAJOS (MSZP): Tavaly egy ilyen árverésen ott voltam a földhivatalnál. A földhivatal kiértesíti a részaránnyal bíró tulajdonosokat, de a 28 tulajdonosból egyetlenegy jelenik meg, a bérlőt meghatalmazzák, hogy helyette járjon el, a sorsoláson vegyen részt a földhivatal apparátusával egyetemben, hogy a tábla szélétől honnan kezdjék, és melyik tulajdonossal. Így azt kell mondanom, nincs rá nagy igény, hogy a 6 aranykoronát, a 9 aranykoronát, a 11,2 aranykoronát kimérjék. A természetben vannak olyan területek, amelyeket ki sem lehet mérni, művelhetetlenek ezek a területek.
ELNÖK: Régi vitát nyitunk ki. Jakab István alelnök úrnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nagyon rövid leszek. Nem kívántam hozzászólni, de kénytelen vagyok. Kedves képviselőtársam, csak a föld tulajdonosát zavarja. Igaz, megszoktuk már, még anno a koalíció időszakából, hogyha le akarjuk csapolni a mocsarat, akkor nem a békákat kérdezzük meg. Azt gondoljuk, azért talán a békák, a tulajdonosok is érintettek, tehát először őket kellene megkérdezni.
Azt gondolom, talán Demendi László képviselőtársam is úgy gondolja, valamennyiünk számára fontos, hogy ez a dolog rendeződjön, mert a számlát majd nem a jelenlegi döntéshozók fizetik ki, amikor az Unió visszaköveteli a támogatást, hanem valamennyi magyar gazda terhére lesz kiróva az összeg, és velünk fizettetik ki.
Köszönöm.
ELNÖK: (Jelzésre:) Frankné dr. Kovács Szilviának adok szót.
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm szépen a szót.
Igaza van az elnök úrnak, hogy ismét egy vitát nyitottunk fel, ami már csak az én regnálásom alatt ebben a bizottságban többször előfordult.
Hivatkozhatnék arra, hogy mitől, milyen jogi aktusoktól, milyen társadalmi történésektől eredeztethetőek ezek a problémák. Azt be kell látnunk, hogy a rendszerváltozás után hoztunk ilyen helyzeteket. Az az igazság, hogy nem nagyon láttam a húsz vagy tizennyolc év alatt konkrét kísérletet arra - például az önök kormányzása alatt sem -, hogy ez véglegesen rendeződjék. (Közbeszólás: Akkor nem is volt képviselő!)
Nem voltam akkor képviselő, de engedtessék meg, elnök úr, ha ön a megfelelő jobboldali cinizmusával illette a miniszterelnökünket, én meg hadd mondjam el a véleményemet ezzel kapcsolatosan is. Az tény, hogy teljesen természetellenes volt akkor is a földprivatizációnak az a fajta megoldása, amit ez az ország választott. Azt gondolom, ezt egyértelműen látjuk a közös tulajdon tekintetében. A közös tulajdon tekintetében azt gondolom, vannak a közös tulajdon megszüntetésének különböző jogi eszközei, ami nem teszi lehetetlenné azt a rendelkezési jogot, amit Ángyán képviselő úr mond, hiszen ezek ténylegesen működőképesek.
Az más kérdés, hogy egy teljesen más gazdasági közegről beszélünk az utóbbi időszakban, 2007-től mindenképpen, de ebben közös a parlament felelőssége, és természetesen nemcsak a mostani parlamentről beszélek.
Az teljesen érthetetlen dolog, és nyilvánvalóan mindnyájan tudjuk, hogy a közös tulajdon megszüntetése bizonyos esetekben nagyon fontos kérdés, ezt elő kell segíteni, hiszen a gazdálkodással ez szorosan összefügg, legalább is a hatékony gazdálkodás, de azért ne tegyünk úgy, mintha ebben senki másnak nem lenne felelőssége, mint a jelenlegi kormánynak. Azt gondolom, a költségvetés kapcsán ilyen jellegű szakmai vitát nem érdemes lefolytatni, hiszen mindenkinek megvan a maga szakmai álláspontja, a történeti tényeket ki így értékeli, ki úgy értékeli.
Kérem az elnök urat, próbálja visszaterelni a költségvetéshez a témát, és ne bonyolódjunk olyan szakmai vitába, ami egyébként nem vezet sehová.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A parlament döntéseinek nem ismerete senkit sem jogosít fel arra, hogy az ülésvezető elnököt cinikusnak nevezze. Nem szeretném az ide vonatkozó Házszabályt citálni. (Frankné dr. Kovács Szilvia: Pedig szeretném!)
(Jelzésre:) Járvás Istvánnak adok szót.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr.
Egy kérdésem van. A kérdés abból fakad, amit már egyszer elmondtam, de nem biztos, hogy az előterjesztő ezt regisztrálta. Lényegében én ez évben két földdarabot elkezdtem kiméretni, egy 5 hektáros szántót és egy 3 hektáros gyepterületet. Nem azért mérettem ki, hogy legyen a földnek sarka, hanem azért, mert gazdálkodom. Mind a kettő osztatlan közös területben van. Az egyik hatszázvalahány-ezer forintba került, a másik háromszázvalahány-ezer forintba, tehát kilencszázezer forintba került két föld kimérése, természetesen keresztméréssel, mindennel. A kimérést és az összes eljárást a földhivatalok mellett működő földmérők végzik, tehát a földhivatal földmérőcsoportjai végzik az összes eljárást. Ebből az következik, ha egyébként kétszáz ilyen pacák, mint én, ez évben a saját költségére kiméretett földet, és nekem jogosultságom van a törvénymódosítás szerint ezt a költséget a következő év januárjában a szakigazgatási hivataltól kérni, akkor gyakorlatilag ez a 200 millió forintos keret kimerült.
Mi van akkor, ha több mint kétszáz ilyen személy van, és 250 millió forintra rúg az ez évben jogosultságot szerzett igény, ami januárban meg fog majd jelenni? Ez volt a kérdésem lényege. El fogom egyébként ezt hozni a képviselő uraknak és a képviselő asszonynak, hogy megnézzék, valójában ez az én nevemre szól, és mennyibe került hivatalosan a földhivatali számlák és egyebek alapján.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Herbály Imre alelnök úré a szó.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Bizottság! Előrebocsátom, ezt a módosító indítványt nem fogom támogatni, azonban éppen arra való tekintettel, amit Járvás képviselő úr mondott, és amit Jakab képviselő úr mondott, ezt a témát az FVM-mel meg fogom vitatni. Úgy gondolom, jogos a felvetés, annyiban, hogy gyakorlatilag olyan fizetéshalasztások vannak, amelyek elvehetik annak a lehetőségét azoktól, akik saját maguk akarják művelni a földet, hogy akár két, három évre előre megterhelhetik a költségvetést halasztott kifizetéssel. Tehát ezen a területen valamit tényleg lépni kell.
Azonban azt, hogy most 1 milliárddal, 2 milliárddal, 5 milliárddal növeljük meg ezt a költségvetési pontot, annak nem látom az indokoltságát, de azt, hogy lépni kell valamit, mindenképpen indokoltnak tartom, és javasolni fogom az FVM vezetésének, hogy valamilyen megoldást találjunk ki. Még van rá lehetőségünk, hogy a következő szavazások alkalmával akár kapcsolódó indítvánnyal vagy akár más módon oldjuk meg ezt a problémát.
Köszönöm.
ELNÖK: (Jelzésre:) Kékkői Zoltánnak adok szót.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr.
Itt egy kis történelmi visszatekintést szeretnék Franknénak elmondani. Annak idején, amikor Medgyasszay képviselőtársam államtitkár volt, az osztatlan közösről úgy született meg a döntés, hogy maximum húsz tulajdonos lehet egy közös tulajdonban, és a húszat lehetett volna rendezni.
1995-ben, amikor az MSZP került hatalomra, a Horn-kormány, módosították ezt a törvényt korlátlanná. Akkor alakult ki az, hogy száz vagy kétszáz tulajdon is bekerült az osztatlan közös tulajdonba. Ez tehát nem a mi hibánk, ez a Horn-kormány hibája.
2001-ben született egy olyan törvény, amely értelmében 2004-ig megszüntette volna az osztatlan közös tulajdont. A kormányváltás után a Medgyessy-kormány is átvette ezt a törvényt olyan formában, hogy ők is biztosítottak az akkori költségvetésből több mint 5 milliárd forintot az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére, és tervbe vették, hogy ez 2004-re megvalósul. Nem valósult meg, azóta is húzódik, és 200 meg 300 millió forint van betervezve, amióta a Gyurcsány-kormány van hatalmon. Tehát a Medgyessy-kormány idejében ez még tervbe volt véve, de azt nem tudom, miért nem valósították meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Demendi Lászlónak adok szót.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! Szeretnék ennek a dolognak egy eddig el nem hangzott részére rávilágítani, amit Járvás István képviselőtársam mondott és az én ismereteim alapján.
Azt is problémának látom ennek a feladatnak a végrehajtása kapcsán, hogy gyakorlatilag bizonyos érdekeltségek és ellenérdekeltségek a kezdetektől fogva léteznek, mert természetesen elfogadom, amit Járvás István képviselő úr mondott, hogy ez 900 ezer forint. Évekkel ezelőtt is, amikor még 1 milliárd forint volt betervezve erre a jogcímre, a földmérő szakma olyan kalkulációkat tett, hogy nincs az a költségvetés, ami ezt meg tudná finanszírozni. Én ugyanis azt látom, hogy bizonyos szakmai körök abban érdekeltek, hogy ezt ne az állami földmérők végezzék el, hanem maszekban csinálják majd meg, és akkor lehet - ez most csak becslés vagy prognosztizálás, nem kell szó szerint venni -, hogy a 900 ezer forint 90 ezer forint lesz.
Tehát amit az alelnök úr elmondott, azon túlmenően is nyilván van nekünk ebben feladatunk, hogy a minisztériummal ezt végigtárgyaljuk, arra a szerintem nem helyes gyakorlatra is rámutassunk, és a minisztérium ebben tegyen valamit, hogy azok a költségek, amelyekkel ezeket a földeket kimérik, nem reálisak, le kellene szállni a talajra, ott kellene mérni, és akkor rögtön a kevesebb pénzből is többet lehetne kimérni.
Még egyszer mondom: önmagában a felvetéssel egyetértek, van egy ilyen része is a dolognak, és van tennivaló. Tehát az a helyzet, hogy tudom, a pénz sok mindenhez kellene, de sajnos nincs elegendő, ennyi van.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha ilyen egyeztetésre sor kerül, szeretném a figyelmükbe ajánlani az SPS-törvényhez benyújtott módosító indítványomat, amely egy bizonyos logika alapján fogyasztja el a magyarországi osztatlan közös tulajdonokat, mégpedig úgy, hogy minden év augusztus 31-ig be lehet jelentkezni a következő évi szétírásra, bármelyik területre, bármelyik tulajdonosnak. Akik akkor bejelentkeztek, a következő évben szétírásra kerülnek, akik nem, azok megint a következő év augusztus 31-ig bejelentkezhetnek, és a következő évben szétírásra kerülnek. Várhatóan így el fog fogyni a terület legnagyobb része, és ha majd marad valami elhalálozás, a fel nem lelhetőség, az elköltözés és minden egyéb miatt, ezt a területet az állam tizenötéves fennhatóság után elbirtokolja, majd pedig ha jelentkezik egy jogos örökös, ebből a tartalékalapból bármikor ki tudja elégíteni a fellelhető esetleges örököst.
Szerintem a rendszer működőképes. Ha pénzalapot teremtünk, akkor merem ajánlani azt a logikát, amit benyújtottam a módosító indítványom tekintetében.
(Jelzésre:) Ángyán József kér szót.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Arra szeretnék reagálni, amit Godó Lajos képviselő úr mondott, hogy nincs rá igény. Ez egy olyan típusú megjegyzés szerintem, amiben benne van az is, hogy milyen körülmények veszik ezt az egészet körül. Egyrészt neki kell megelőlegezni. Sokan azok közül, akik az osztatlan közösben vannak, nem tudnak ilyen összegeket előre kifizetni. Eredetileg arról volt szó, hogy egy állami pénzalapot hozunk létre, ami ezt a problémát egy bizonyos időn belül rendezi. Nem a tulajdonos előlegezi meg, és igényli vissza. Ilyen körülmények között eleve sokan kiesnek, akik hozzá sem jutnak ahhoz a lehetőséghez, hogy egyáltalán ezen gondolkodjanak, kiméretik-e maguknak ezt a földet.
Az, hogy nincs pénz, ezt Demendi képviselő úr is mondta, ezt mindannyian tudjuk, a pénz mindig arra van, ahol szándék van. Az valószínűleg nem véletlen - most megint visszatérek az Új Magyarország vidékfejlesztési programhoz, mert azért csak ott van 1400 milliárd forint hét évre, most is 148 milliárd forint - és most melyek az érinthetetlen tételek.
Itt megint visszatérek arra, miért van az, hogy a fizikai tőkéhez kötődő beruházástámogatások, infrastruktúrafejlesztések érinthetetlenek, rögzítettek? Ott nem mozdíthatunk semmit. (Herbály Imre: Mert erre van a legtöbb igény.) Egy bizonyos körben kétségtelenül abszolút elfogadom, viszont mondjuk az osztatlan közös tulajdonban érdekeltek körében valószínűleg nem így néz ki az érdekeltségi kör, tehát ezt kellene mérlegelnünk. Forrás van, ti is tudjátok, sok mindenre van és szándék kérdése. Ezért kérdeztem azt, valóban van-e szándéka a kormányoldalnak, hogy ezt a problémát rendezze, mert ha valóban van szándék, politikai szándék van erre, akarat van erre, a forrást meg lehet rá találni. Erre szerettem volna utalni az Új Magyarország vidékfejlesztési program példáján.
Kovács Szilvia felvetette, hogy kinek milyen felelőssége van, és elindult egy polémia. Azt hiszem, nem ezzel kellene foglalkozni, mert a probléma maga itt van. Évek óta nem tudjuk megoldani azt, hogy birtokba helyezzük a tulajdonosokat, akik ebben az osztatlan közös tulajdonban vannak. Tehát szándék, akarat kellene arra, hogy ezt a problémát megoldjuk.
Végül is még egyszer határozottan muszáj rögzíteni azt, hogy a jelenlegi miniszterelnök úr személyes kötelezettséget vállalt, az aláírásával nyomatékosított kötelezettséget vállalt arra, hogy az osztatlan közös tulajdonokat kiosztja. Ennek most már három és fél éve, és 200 millió forintot látunk erre a tételre a költségvetésben. Mondjátok meg, akkor mit jelent ez a kötelezettségvállalás? (Herbály Imre: Nem érezted a szándékot abból, amit mondtam, professzor úr?)
Kedves Alelnök Úr! Kedves Imre! A lehetőség most itt van. Van egy módosító indítvány, ami azt mondja, emeljük meg ezt a keretet, és most erre te eleve kijelentetted, hogy nem fogod ezt megszavazni. Ha van szándék, erre a miniszterelnök három és fél éve garanciát vállalt, itt a módosító javaslat, ami azt mondja, hogy tegyünk oda erre egy kicsit több pénzt, akkor most itt a lehetőség. (Herbály Imre: Ha kormánypárti képviselő leszel, akkor majd emlékeztetlek erre.) Biztos, de én addig leszek kormánypárti képviselő, kedves Imre, ameddig ezt jó lelkiismerettel meg tudom tenni. Ezt én neked most itt azonnal elmondom, ehhez tartani fogom magam, számon kérheted rajtam, hogyha jó lelkiismerettel nem vállalhatók a dolgok, akkor nem fogom vállalni, ebben biztos lehetsz. Én egyébként csak kalandvágyból vagyok ezen a politikai terepen, ezt könnyen mondhatom neked.
Tényleg itt van a lehetőség, hogy a miniszterelnökötök garanciavállalásának most nyomatékot adjatok azzal, hogy 1 millió forinttal emeljék meg ennek a keretét, és akkor a szándék is világos lesz, hogy tényleg ki akarja osztani a kormány ezeket az osztatlan közös tulajdonokat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herbály alelnök úr abban a speciális helyzetben van, hogy az óhaját meg is tudja valósítani, hogyha esetleg önfeloszlatást kezdeményeznek a parlamentben. (Herbály Imre: Persze! - Derültség.)
(Jelzésre:) Örvendi Lászlónak megadom a szót.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Csak Godó képviselő úr azon kijelentésére, hogy nincs igény a kimérésre, reagálnék.
Emlékezetem szerint 2001-ben több tízezer kérelmet nyújtottak be az osztatlan földtulajdonosok a földhivatal részére egy rendelet alapján, és kérték az osztatlan földtulajdonok kimérését. Ezek a mai napig ott fekszenek a földhivatalban, és egy pár kivételével - de Hajdú-Bihar megyében nagyon minimális volt - a kérelmeket teljesítették és kiosztották. Tehát igény van, igen jelentős igény van az osztatlan földtulajdon kimérésére, csak a földhivatalok amúgy is nagyon le vannak maradva, hisz' pont az osztatlan földtulajdonok tulajdoni bejegyzése a széljegyről négy, öt évet vagy még hat évet is késik. Az igénnyel kapcsolatban ennyit.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Akkor szavazunk.
Ki támogatja a 228. sorszámú indítványt? (Szavazás.) Kisebbség. Egyharmadot megkapott.
A 229. sorszámú indítványt Tímár László és képviselőtársai nyújtották be. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. A képviselők 12,6 millió forintot szeretnének átcsoportosítani az FVM fejezetéből a központosított bevételből finanszírozott intézményi feladatsorról. További indítványok, amelyek az FVM költségvetéséből történő átcsoportosításokra vonatoznak, mindezt a sort érintik, amely sorról el kell mondani, hogy a nevét régről hozta, de igazából ez az előirányzat olyan esetleges intézményi feszültségek rendezésére szolgál, amelyek az eredeti intézményi költségvetésben nem férnek el.
A kormány nem támogatja az átcsoportosítást.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Szavazunk.
Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen. Egyharmadot sem kapott.
A 230. sorszámú módosító indítványt Harrach Péter és képviselőtársa nyújtotta be. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az előzőleg elmondottak alapján a kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Szavazunk.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott, nem támogattuk.
A 231. sorszámú módosító indítványt Aszódi Pál és képviselőtársai nyújtották be. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Szavazunk.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen, nem támogatjuk, egyharmadot sem kapott.
A 232. sorszámú indítványt Czomba Sándor és képviselőtársai nyújtották be. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Szavazunk.
Ki az, aki támogatja a módosító javaslatot? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
A 233. sorszámú Pósán László képviselőtársunk indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Szavazunk.
Ki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) Nincs ilyen. Egyharmadot sem kapott.
A 234. sorszámú Halász János és képviselőtársai indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ 8pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Szavazunk.
Ki támogatja a módosító indítványt? (Szavazás.) (Nincs jelzés.) Egyharmadot sem kapott.
A 235. sorszámú indítvány Font Sándor indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az indítvány a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa kiegészítésére vonatkozik a Személyügyi és Szolgáltató Központ személyügyi kiadásaiból történő átcsoportosítással. Megjegyzem, hogy a hibás adatlapot az Országgyűlés illetékesei az összeállításkor kijavították.
A Személyügyi és Szolgáltató Központnál a csökkentésre nem látunk módot. A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Igen, tehát oda a válság ezek szerint nem fog elérni. Mindenhová máshová igen, ezt már tudjuk. Az, hogy a hegyközségek milyen helyzetben vannak, régóta ismert téma, folyamatos pénzelvonásokat alkalmazott a kormány, elérkeztek néhány évvel ezelőtt a működőképességük határára, most éppen vegetálnak sajnálatos módon.
Minden évben megteszem ezt az indítványt, megjegyzem, soha nem támogatja a kormány.
Hallottuk a kormány álláspontját. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Szavazunk.
Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 236. sorszámú Czerván György és képviselőtársa módosító indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A képviselő urak 1 milliárd forintos önrészét szeretnék az állattenyésztési feladatok előirányzatnak, részben a Miniszterelnöki Hivatal igazgatásának személyügyi kiadásaiból, részben a Központi Személyügyi, Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ személyügyi előirányzataiból.
Megjegyzem, hogy az állattenyésztési feladatok támogatásának 200 millió forintos előirányzata nem az állattenyésztés támogatása, hanem az állattenyésztő szervezetek támogatására szolgál. Itt a 2007. évi zárszámadási beszámolóban részletes elszámolás történt, így még a 200 millió forintos előirányzat sem került felhasználásra, az uniós szabályok figyelembevételével meghozott jogszabály több igénylés kielégítését ott nem tette lehetővé.
A korábban elmondottak miatt az átcsoportosítást nem támogatjuk.
ELNÖK: (Jelzésre:) Czerván Györgynek megadom a szót.
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Csak észrevételt akarok tenni, kérdezni nem szándékozom. Ezenkívül már csak egy olyan módosító indítvány van, ami a mezőgazdasággal kapcsolatos. Nemrégen volt a 2007. évi agrárjelentés. Ott az Agrárgazdasági Tanács tíz pontban foglalta össze azokat a legfontosabb teendőket, amelyeket többé-kevésbé valamennyien látunk, és amelyekkel többé-kevésbé valamennyien egyetértettünk.
A mi módosító javaslataink egy-két kivételtől eltekintve gyakorlatilag ezeket a szempontokat igyekeznek érvényesíteni: az állattenyésztés támogatása, az Agrármarketing Centrum. Lehet, hogy nem jó helyen, ezen lehetne javítani egyébként, hogy a külkereskedelmi szerkezetünk belső szerkezete teljesen rossz, mert a feldolgozatlan termékeket visszük ki, és a feldolgozottakat, a magas hozzáadott értékűt hozzuk be. A K+F téma, amit Ángyán professzor úr mondott, hogy elméletileg kiemelten fontos lenne. Mi csak ezeket próbáltuk helyre tenni, meg majd a top-upot, mert végül is engem csak az érdekel, van-e újabb magyarázat azóta, amióta hallottuk valamelyik miniszter képviselőjét, hogy most miért is tűnt el 2006-ban, de ez most részletkérdés.
Azt tudomásul veszem és elfogadom, hogyha valamelyiket rossz soron hozzuk, de a szándék az egyértelmű. Semmi mást nem akarunk az osztatlan földekkel kapcsolatban, most végigsorolhatnám az egészet. Az Agrárgazdasági Tanács is megállapította, amivel, azt hiszem, nagyrészt a kormánypárti képviselők is egyetértenek. Az persze egy más dolog, amit Herbály alelnök úr mondott, hogy honnan, nincsen rá pénz, de akkor rossz hírem van, mert ahogyan a parlamentben az általános vitát figyelemmel kísértem, ebben a formában sem az SZDSZ, sem az MDF nem fogja támogatni a költségvetést, állítólag persze, mert ez addig még változhat, de tegyük fel, hogy most korrekten járnak el. Akkor pedig mindenféleképpen kell majd új forrást találni ahhoz, hogy a módosítójuk elfogadásra kerüljenek.
Tehát azt gondolom, ezek a módosító indítványok fontosak az agrárgazdaság szempontjából. Nekünk elsősorban a mezőgazdaság érdekeit kell nézni, és hogyha vannak vagy lesznek ilyen források, akkor annak egy részét ide, ezekre a területekre is át lehet csoportosítani véleményem szerint.
Azok a témák, amelyeket most a költségvetés módosítása kapcsán többé-kevésbé megbeszéltünk, nem mindenben egyetértve, azok megérnének egy agrár nyílt vitanapot, amikor ezt az egészet normálisan át tudnánk beszélni, esetleg különösebb időkorlátozás nélkül.
Kérem a módosító indítvány támogatását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Jelzésre:) Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Azt hiszem, ezt mindannyian tudjuk, szeretnék utalni arra, hogy a kormány, illetve az agrárkormányzat kommunikációjában folyamatosan az állattenyésztésről beszélünk, hogy megbomlott az egyensúly, és ez igaz is, ez így is van. De amikor konkrét lépéseket kellene tenni, akkor ez nem nagyon jelenik meg. Mondhatunk erre különböző példákat, nemcsak ezt az egyet, hogy ezen a soron sem lehet emelni a forrásokat, pedig ez arról szól, hogy állattenyésztési feladat, de azután milyen feladatokat dedikál ide, az egy külön történet.
Mondhatok mást is, és szeretném is mondani. Az ökológiai állattartásnak semmiféle támogatása nincs, megszűnt. 2004-2006 között még a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben volt, 2007-től megszűnt, miközben arról beszélünk, hogy többek között egy minőségi szerkezetváltást kellene végrehajtani, vagy az őshonos állatfajták gazdasági célú tartására a támogatás megszűnt. Ezzel hosszú levelezésben voltam én is a minisztériummal, mert nem értem, hogyha éppen egy minőségi szerkezetváltásról beszélünk, akkor miért szűnnek meg ezek a tételek. Vagy mondok egy olyan sort, amin nulla forint van, pedig az Európai Közösség honorálja: szintén állattenyésztés, Új Magyarország vidékfejlesztési program, az EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés támogatása, nulla forinttal hét éven keresztül.
Tehát csak arra szeretnék utalni, és nem húzom az időt: az egy nagyszerű dolog, hogy egyetértünk abban, hogy az állattenyésztésnek segíteni kellene, de igazán akkor lehet segíteni, amikor forrásokat tudunk odatenni, hogy fejlődés induljon el. Nem csak a szakosított telepek rekonstrukciójáról van szó, nem erről szól a magyar állattenyésztés. Azt látom, a beruházástámogatásra ott vannak a pénzek, mert ott van az az érdekeltség, amire Herbály alelnök úr is utalt, de nem ebből áll az állattenyésztés Magyarországon.
Bocsánatot kérek és elnézést, hogy talán úgy tűnik, az időt húztam ezzel, de nem az időt húzom, mert ezek elvi alapkérdések, amik ott vannak e mögött a módosító indítvány mögött, és amiről Czerván képviselőtársam is éppen az imént beszélt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Járvás István!
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Az állattenyésztés megsegítéséről beszélünk. Nem túl sok állatról szól egyébként az első agrár-környezetvédelmi program. Én azt hittem az első kiírásánál is - mert akkor is napirenden volt már az állattenyésztés segítése -, hogy előnyt fognak élvezni azok a gazdálkodók vagy gazdálkodó szervezetek, amelyek állattenyésztéssel foglalkoznak. Egyébként nem élveztek előnyt. Annak ellenére, hogy felfüggesztették a pontozási rendszert, nem élveztek előnyt az állattenyésztők. Nem mindegy az, hogy egy szántóföldi alapba vagy integrált növénytermesztésbe olyan gazdálkodók jutnak be, akik egyébként egyáltalán nem foglalkoznak állattenyésztéssel, vagy olyanok jutnak be, akik állattenyésztéssel is foglalkoznak.
Ha most itt sem tudjuk őket megsegíteni, akkor miért vagyunk itt? Akkor miért beszélünk? Akkor miért van az, hogy szétosztották, egyébként zsebből, felfüggesztett pontozási rendszer mellett az integrált és alaptámogatási lehetőségeket, és aki mondjuk húsmarhával foglalkozott, azt messze kihagyták? Messze kihagyták, mert az nem állattartó!
De mondok másik példát is. Miért volt az 2004 tájékán, amikor a nagy aszály volt, hogy akinek halastava volt, az vízpótlásra támogatást. Nagyon helyes, mert a víz kell a halastóba, különben meg lehetne látni, ha kiszárad, hogy van-e benne hal vagy nincs, mert ha van benne víz, akkor kevésbé látszik, ismerjük ezt a történetet. De az, aki a halastó mellett legeltetéses állattenyésztéssel foglalkozott, és három héttel előtte már kiégett a fű, az nem kapott semmit. Akkor segítjük, vagy csak beszélünk róla?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Szavazunk.
Ki támogatja Czerván György és Örvendi László indítványát? (Szavazás.) Kisebbség, de egyharmadot megkapott.
A 237. pont Jakab István és képviselőtársai indítványa. A kormány álláspontja?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Nagyon sok tételből 24 milliárd 432,8 millió forint átcsoportosítására tesznek javaslatot, praktikusan egy új sor nyitásával, bár itt is javítani kellett az adatlapot, mert valami sántított a végén, nem ez a lényege.
A lényege az, hogy tulajdonképpen a minisztériumok, illetve a miniszteriális szervek döntően dologi működési kiadásaiból javasolja ezt az átcsoportosítást megtenni.
Ezzel kapcsolatban összefoglalóan azt szeretném mondani, hogy mind a minisztériumok, mind az országos hatáskörű szervek dologi kiadásai az elmúlt két évben vagy szinte maradtak, vagy a 2009. évi költségvetési törvényjavaslatban néhánynak még csökkentek is. Ha az ÁSZ véleményét is figyelembe vesszük ezzel kapcsolatban, mely szerint a mostani véleményében azért egy néhánynál ez már a kritikus határhoz közelítő, akkor az is alátámasztja azt, hogy nem látunk módot átcsoportosítani ezekből a tételekből. Csak otthonról beszéljek: a Vám- és Pénzügyőrség dologi kiadásaiban például a kommandós akciók technikai költségeitől kezdve még sok minden van, és most sorolhatnám tételesen, hogy melyik szervezetnél mik vannak a dologi költségekben. Döntőek a közüzemi számlák, amelyeket természetesen ki kell fizetni.
A módosító javaslatot nem támogatjuk.
ELNÖK: (Jelzésre:) Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én értem a választ, de szeretném hozzáfűzni, hogy arra vonatkozóan nem kaptunk választ, hogy a költségvetés tervezése során figyelembe véve a ma is hatályos országgyűlési határozatot, miért nem vette a tárca figyelembe a saját parlamenti határozatát? Országgyűlési határozatot nem vett figyelembe. Mi nem akarjuk csökkenteni egyetlenegy tárca kiadásait sem, mi nem akarjuk csökkenteni. Mi arra kényszerülünk, át nem látva az egész tervezési mechanizmust - és talán joggal várhatnánk el, hogy ezt az adott tárca tegye meg az országgyűlési határozat ismeretében -, hogy a jogszerűen járó támogatást, amiről a magyar parlament határozott az uniós csatlakozást megelőző időszakban, legalább azt az összeget ne vonják el, főleg az ilyen helyzetben lévő agrártermelőktől. Talán érthető, hogy ezt benyújtjuk.
Én nagyon szomorúnak tartom, hogy nekünk kell vájkálnunk az egyes tárcák költségvetésében. Nem szívesen tesszük. Azt gondolom, joggal várhatjuk el, hogy a támogatás legyen végre ott az ÁSZ több évben tett javaslata, észrevétele alapján külön soron, legyen ott a teljes összeg, ami a határozatban van. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e még? (Nincs jelzés.) Szavazunk.
Ki az, aki nem támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) 11 nem szavazat. Tehát tizenegyen nem támogatják. Ki támogatja az indítványt? 10 igen szavazat. Többséget ugyan nem kapott, de egyharmadot viszont igen.
Kérdezem: van-e olyan indítvány, amiről a bizottság tárgyalni szeretne az ajánlási tervezet szerint?
(Jelzésre:) Tessék!
BODÓ IMRE (Fidesz): Elnök úr, két észrevételem lenne, megtehetem-e?
ELNÖK: Tessék!
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Két komoly anyag van előttünk a módosítókkal, és én végiglapoztam minden oldalt. Annyi észrevételem lenne a tisztelt jelenlévőkhöz, hogy összesen 793 darab módosító jött be, és ennek több mint a felét a pénzügyminiszter úr jegyzi.
Szeretném megkérdezni, de ez csak hangos gondolkodás, nem kérek rá választ: a pénzügyminiszter úr ezek szerint a költségvetés készítésénél nem volt ott? Vagy, ha ott volt, akkor nem biztos, hogy ezzel egyetértett, vagy nem értett egyet?
A másik észrevételem a bizottsági munkához azért valahol társulni fog. Gyakorló polgármesterként itt közben az asztal túloldalán éppen vitába is keveredtem polgármester társaimmal; komolyan gondolja-e a tisztelt kormányoldal - és ez a mezőgazdasághoz, a vidékhez csatlakozni fog -, hogy a vidék falvaiban az oktatási intézményeket a többcélú kistérségi társulásokon keresztül ilyen drasztikusan le fogja csökkenteni? Szeretnék beolvasni három adatot: bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás 105 ezerről 77 ezerre, az egy-négy évfolyamos iskoláknál 74 ezer, 54 ezer, de nem akarom ezeket sorolni. Úgy érzem, ez nem éppen a vidék támogatása. (Közbeszólás: A megszüntetése.) A megszüntetése.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Amennyiben nincs kérdés, észrevétel, kérdezem: van-e olyan módosító indítvány, amit a bizottság az elhangzottakon kívül még tárgyalni szeretne? (Nincs jelzés.)
A napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a kormány képviseletét.
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6667. szám)
Rátérünk a 2. napirendi pontra, az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló indítványra. A ránk kijelölt módosító indítványokat szeretnénk megtárgyalni.
Köszöntöm a Pénzügyminisztérium képviselőit.
Módosító javaslatok megvitatása
Az ajánlási tervezetből az ajánlási sorszám szerint az 5. sorszámú indítvánnyal kezdünk. Lakos Imre képviselőtársunk indítványa kapcsolódik a 96. sorszámú indítványhoz.
A kormány álláspontja?
KOVÁCS TAMÁS (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.)
Nyilvánvaló, itt egy olyan szigorítást vezetnének be a mezőgazdasági őstermelőkre is vonatkoztatva, amit egyelőre nem értünk, de nyilvánvaló, hogy ki szeretnék terjeszteni - ha jól érzékelem - a vagyonosodási vizsgálatot az őstermelőkre is. Az a vagyonosodási vizsgálat, amelyről a szocialista frakció neves jogászpolitikusa azt mondta, hogy ez egyelőre hajmeresztő, és úgy tudom, hogy Bárándy úr éppen egy átfogó elemzést készít a vagyonosodási vizsgálat jogszerűségéről.
A magam részéről támogatom Lakos Imrének azt az indítványát, hogy tovább ilyen ésszerűtlen megszorításokat ne tegyünk, különösen a mezőgazdasági őstermelői körben.
Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Szavazunk.
Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség. Úgy látszik, a mezőgazdasági bizottság, legalább is a szocialista többség, továbbra is szeretné sanyargatni az őstermelőket; mi nem szeretnénk, de egyharmadot megkapott ez az indítvány.
A 32. sorszámú indítványra térünk rá, Turi-Kovács Béla és képviselőtársai indítványára, többek között Kékkői Zoltán bizottsági tagtársunk is jegyzi ezt az indítványt. A kormány álláspontja?
BOGDÁNY VIKTOR (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Bogdány Viktor vagyok, a Pénzügyminisztérium forgalmiadók vám- és jövedéki főosztályának jövedéki osztályáról.
A kormány a javaslatot nem támogatja a költségvetési kihatása miatt, ugyanis 2,7 milliárd forint kiadást jelentene.
ELNÖK: Igen, ennyi növekedést jelentett, amikor tavaly módosították az egész rendszert, csak arról elfelejtenek most itt beszámolni, hogy mi lett azzal a pénzzel. Ha jól értem, a 33. sorszámú egy alternatívát mutat fel. Én, legalább a vita egybeni lefolytatása miatt szeretném, hogyha a kormány reagálna a 33. számú módosító indítványra, amelyik a kormánynak egy másik változatot javasol.
BOGDÁNY VIKTOR (Pénzügyminisztérium): Szintén nem támogatja a kormány. Hogyha ez a 33. sorszámú lenne megvalósítva, az 5,1 milliárd forintos költségvetési kiadás lenne, az előbbi pedig 2,7 milliárdos volt, ez még nagyobb.
ELNÖK: Köszönöm. Tehát most lehet látni, mekkora volt ezek szerint a nyereség tavaly, amikor a kétszáz literes felhasználási keretet a szőlő-, gyümölcságazatból elvontak, csak arról persze megint nem kaptunk tájékoztatást, hogy azzal a pénzzel mi lett.
Kérdés, észrevétel van-e az indítványokhoz? Külön fogunk róluk szavazni, de együttes vitát javasolok lefolytatni. Tehát kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Akkor szavazunk a 32. sorszámú módosító indítványról.
Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez kisebbség, de egyharmadot kapott.
A 33. sorszámúról szavazunk. Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Ez is kisebbség, de egyharmadot kapott.
Kérdezem a bizottság tagjait és a kormány képviselőit: van-e olyan indítvány, amelyről a mezőgazdasági bizottságnak tárgyalnia kellene az említetteken kívül? (Nincs jelzés.) Egyik féltől sincs jelzés. Ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a kormány kép viseletét.
A 3. napirendi pontra térünk rá, a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvényjavaslatra.
Megadom a szót a kormány képviseletében dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes úrnak.
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kérem, engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam a T/6686. szám alatt benyújtott törvényjavaslatot, amelyik a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról címet viseli.
Maga a téma nem újszerű az agráriumban és a mezőgazdasági bizottság előtt sem, mert jó két évvel ezelőtt egy önkéntesség elve alapján működő kárenyhítési rendszerben gondolkodtunk, viszont az elmúlt két év gyakorlatai tapasztalatai bebizonyították, hogy az önkéntesség elve alapján praktikusan lehetne sokféle jelzőt mondani, de nem működik a rendszer. Az a fajta befizetési hajlandóság, amit eredetileg elképzeltünk, és ami alapján reálisan egy akkora összeget össze tudtunk volna gyűjteni, ami stabil kárenyhítési fedezetet tudott volna biztosítani, nem jött össze.
Van egy másik összefüggés is, amit reálisan látni kell: különösen az elmúlt időszak igencsak kiélezett költségvetési, pénzügyi helyzetében reálisan és hosszú távon nem lehet arra számítani, hogy a központi költségvetés automatikusan teljes körűen átvállal minden gazdasági kockázatot, ami a kárenyhítés hatálya alá tartozó káresemények miatt fennáll. Ez a mostani javaslat mindenképpen az öngondoskodás elvét szeretné a középpontba állítani.
A törvényjavaslat az egyéni vállalkozók, gazdálkodók és szervezeteik számára kötelezővé teszi a kárenyhítési rendszerben való részvételt. Ezt talán úgy is meg lehetne fogalmazni, hogy aki az agrobizniszben a leginkább érintettek, és potenciálisan leginkább veszélyeztetettek egy ilyen káreseményben, ezek számára a belépés kötelező. Az őstermelők esetében egy opcionális lehetőséget biztosít a javaslat: vagy részt vesznek, vagy nem vesznek részt.
Azért egy valamire szeretném viszont felhívni a figyelmet. Ha azt a kérdést felteszik, kell-e Magyarországnak kárenyhítési rendszert működtetnie, nem elegendő-e csak az üzleti biztosítók irányába vinni az egészet, teljesen logikus ezt a kérdést feltenni, a válaszom egyértelműen az, hogy kell a kárenyhítési rendszer. Azt is megmondom, hogy miért. A kárenyhítési rendszert kötelezővé kell tenni, pontosan azért, hogy képződjenek megfelelő pénzügyi források. Ha csak biztosítási elv alapján működtetnénk a teljes kárenyhítési rendszert, azért tudni kell, hogy bizonyos káreseményekre egyszerűen nem kötnek biztosítást, olyan óriási kockázati felárat számítanának fel, hogy szintén reálisan nem várható el, hogy a termelők széles köre ezt fizetni tudná.
Még egy összefüggésre hadd hívjam fel a figyelmet. Ha nincs olyan kárenyhítési rendszerünk, amelyik az úgynevezett csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozik, tehát lényegében automatikusan elfogadásra kerül ez a bizonyos természeti csapásokhoz, időjárási körülményekhez kötött kárenyhítési rendszer, akkor lényegében nekünk csak két mozgásterünk maradna: az egyik a "de minimis" támogatási rendszer, a másik pedig az, hogy minden támogatást egyedileg kellene az Európai Unióval notifikáltatni. Azt hiszem, mind a kettő esetében számos ellenérv hozható fel.
A "de minimis" támogatásoknál azért hadd hívjam fel a figyelmet, hogy ott egyrészt pénzügyileg korlátozott, tehát három év alatt 7500 euró az az összeg, amit figyelembe lehet venni, tehát ilyen értelemben nem egy akkora összeg, hogy ezzel minden vállalkozói réteget segíteni lehetne. Még egy összefüggésre hadd hívjam fel a figyelmet: a "de minimis" támogatásra kifizetett összeg hároméves kerete nemzeti szinten mintegy 44 millió euró. Az egész támogatási rendszerhez képest ez igencsak elenyésző, tehát itt megvannak a korlátok. Ha pedig egyedi notifikációban gondolkodunk, akkor viszont reálisan számolni kell egy nagyon hosszú, több hónapos procedúrával, ami viszont a gazdák számára kezelhetetlen. Ez lenne tehát az indoka, hogy mindenképpen lennie kell a csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó támogatási rendszerünknek.
Az őstermelők számára az opcionalitás lehetőségét mindenképpen biztosítani szeretnénk. Az opcionalitásba azért beletartozik az is, és ebben a körben azért szeretném felírni azt a kockázati elemet is, hogyha viszont az őstermelők nem lépnek be ebbe a kárenyhítési rendszerbe, akkor bizonyos korlátok vannak a kárenyhítési rendszerben be nem lépett őstermelők részére a későbbiek folyamán nyújtandó támogatásra. Ez teljesen logikusan a társadalom felé is nehezen eladható lenne, hogy amikor működik egy öngondoskodó rendszer, nem vesznek benne részt. Tehát végül is itt nekünk nemcsak az agrár-, hanem az össztársadalmi érdekeket, szempontokat, pénzügyi és adófizetői szempontokat is figyelembe kell vennünk.
Mekkora pénzügyi kerettel számolunk? Erről szeretnék röviden néhány szót szólni. Az összeget, mint látják, csökkentettük. Azért tudtuk csökkenteni a 800, illetve 2000 forintra a kárenyhítési jótállás összegét, miután szélesítettük a befizetők körét. Ebben az évben ez 350 millió forint körüli összeg, ami azt jelenti, hogy a következő évi költségvetésben ezt az összeget rakják hozzá. Most az esetleges késedelmes fizetések miatt ez az összeg, tehát ami a kárenyhítésben jelen pillanatban a rendelkezésünkre állhat, nem fogja elérni az 1 milliárd forintot, 700-800 millió forint körüli összeg az, ami most jelen pillanatban a rendelkezésünkre áll. Azáltal, hogy itt kötelezővé tesszük a jelzett módon ezt a rendszert, jelen pillanatban mintegy 40 ezer piaci szereplővel számolunk, és 40 hektár körüli átlagterület az, ami a mi pénzügyi tervezésünk alapját jelentette. Így viszont 2,5 milliárd forint körüli befizetés lenne a termelők részéről, amihez a kormányzatnak szintén 2,5 milliárd forintot kellene hozzátennie.
Jelezni szeretném, mert itt teljesen logikusan felvetődhet az a kérdés, hogy az így képződött pénzt a kormányzat hogyan fogja elkölteni, milyen garanciák vannak. A törvényjavaslat elég garanciát nyújt arra vonatkozóan, hogy ezt a pénzt alapszerűen kell kezelni. Ez az alapszerű kezelés azt jelenti - ha megnézik, ilyen szigorú garanciákat máshol nem nagyon találnak -, hogy ez semmilyen költségvetési csökkentési rendszerbe nem vonható be, tehát ebből nem lehet elvonni. A másik, hogy mire használják fel ezt a pénzt. Sajátos, önálló, speciális, úgynevezett agrárpolitikai célokra a pénz nem használható fel, hanem csak agrárkár-enyhítési ügyekre. A kormány mozgástere ebben a tekintetben annyiban korlátozott, hogy minden egyes ilyen kárenyhítési programot viszont a bizottsággal jóvá kell hagyatni, tehát gyakorlatilag ez a rendszer teljes körű kontroll alatt működik.
Még egy dolgot szeretnék leszögezni. Ez a bizonyos kárenyhítési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Ez mit jelent a gyakorlatban? A törvényjavaslat értelmében lehetőség van arra, hogy aki nem fizette be netán ezt az összeget valamilyen ok miatt határidőben, akkor ezt az összeget a neki járó támogatásból le lehet vonni. Miután a támogatási összeget azért pontosan be lehet kalibrálni, hogy nagyságrendileg mekkora támogatásból lehet levonni, azért néhány számot hadd mondjak. Itt a gyepterületekre nem vonatkozni, ezt jelezni szeretném, tehát arra vonatkozóan nincs is kell befizetési kötelezettség.
Maradjunk a GOF területeknél, mert ez a legáltalánosabb, ott viszont megközelítőleg 40 ezer forintos hektáronkénti támogatást adnak, és ennek a 40 ezer forintos támogatásnak a 2 százaléka az, ami szerint jelen pillanatban a 800 forint elvonásra kerülne, illetve visszatartásra kerülne, abban az esetben, amikor kifizették az érintettnek a földalapú támogatást. Igazából megvan az a lehetőség, hogy az érintett vagy befizeti, vagy pedig eredendően levonják a neki járó támogatási összegből.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Amennyiben kérdésük van, állunk a rendelkezésükre.
ELNÖK: Igen. Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem öröm az, még az ellenzéki képviselőnek sem, amikor egy ilyen törvénytervezet vitája kapcsán azzal kell kezdenie a hozzászólását, hogy nem öröm, még az ellenzéki képviselőnek sem, amikor egy ilyen törvénytervezet vitája kapcsán azzal kell kezdenie a hozzászólását, hogy igen, az előző törvény, amelyhez nagyon sok észrevételt tettünk, megbukott. Az élet igazolta, működésképtelen, az élet igazolta, hogy sajnos, akkor nem vették az észrevételeinket figyelembe, és bizony, működésképtelenné vált. Az a meggyőződésem, alaposan áttanulmányozva a törvénytervezetet, hogy így, ebben a formájában ez a törvénytervezet nem támogatható.
A következő szempontokra szeretném a tisztelt bizottság figyelmét felhívni. A klímaváltozással összefüggésben, az Európai Unió vonatkozó irányelveivel összefüggésben, mely szerint kiemelt és a healt check keretében is külön szempont, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a termelők biztonságára. Ezt a szempontot is figyelembe véve az a meggyőződésem, hogy ez a hektáronként 800 forint, vagy az ültetvények esetében 2000 forint a problémát változatlanul nem oldja meg, változatlanul szinte a nulláról indulva ugyanazt az elvet követi, mint az a törvény, amelyik működésképtelen volt. Nem látjuk azt az alapot, ami az indulásnál egyfajta stabilitást adna a rendszernek, nem látjuk a pénzügyi alapot, e nélkül pedig ez a rendszer változatlanul működésképtelen lesz, hozzátéve, hogy természetesen szükségük van a termelőknek a biztonságra.
Még egyetlen szempontra szeretném a figyelmet ráirányítani. Változatlanul nem látjuk a hatástanulmányt, nem látjuk annak a rendszernek a bemutatását, amelyet joggal várhatnánk el, hogy hogyan működik Nyugat-Európában, hogyan működnek az Európai Unió régi tagállamaiban az ilyen vagy az ehhez hasonló rendszerek. Hogyan működnek? Azt gondolom, megérne annyi fáradságot, hogy az ott már jól működő rendszereket megismerve, ismerve a hazai viszonyainkat és pénzügyi lehetőségeinket, közösen, közös felelősséggel valóban egy jó rendszert ki tudnánk dolgozni. Jelen pillanatban ebben a formában ezt nem tudjuk támogatni, és az a meggyőződésem, talán figyelembe kellene venni a Magyarországon működő üzleti biztosítók által elmondottakat is. Természetesen eltérő érdekeltségi viszonyok vannak, de figyelmen kívül hagyni nem lehet.
Tehát ebben a formában, amit az előterjesztés tartalmaz, semmiképpen nem tartom elfogadhatónak.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ülés vezetését az alelnök úrnak átadom.
(Az ülés vezetését Herbály Imre veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, az ülés vezetését átveszem.
(Jelzésre:) Megadom a szót Demendi László képviselő úrnak.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! A benyújtott nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot a szocialista frakció általános vitára alkalmasnak tartja, ugyanakkor szeretném ráirányítani a figyelmet arra, hogy azért azt pozitívnak kell értékelni, hogy ebben az ügybe a helyzetértékelés megtörtént, valóban úgy van, hogy a jelenleg hatályos törvény alapján ez a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer, amely a gazdálkodók gazdálkodási biztonságát növelné, nem elégséges, ezért változtatni kell.
Változtatásjavaslat van előttünk, ami több területen lényeges változtatást tartalmaz, de legalább hármat hadd emeljek ki. Az egyik a javasolt hozzájárulási mértékek, amelyeknél az önkéntes rendszerhez képest csökkennek a javasolt mértékek. A másik az, hogy ugyan kötelező, de a javaslat szerint kivételeket is megfogalmaz. Ez bizonyos szakmai körökben és még köztünk is egyfajta mérlegelést, vitát vált ki, mert ha kötelező, akkor nem értjük a kivételeket, és igazából, miközben a költségvetési vitában én magam is sürgettem, hogy a költségvetés az ilyen ki nem számítható dolgokra megfelelő tartalékokkal rendelkezzen, éppen ezért azt gondoljuk, ha olyan komoly kár következik be, ahol kárenyhítési - és nem kártérítési - lehetősége vagy kényszere van az államnak, akkor bizony mélyen a zsebbe kell nyúlni. Tehát ezek a nagyságrendek nem megfelelőek.
Ha emlékszünk - és miért ne emlékeznénk -, gyakorlatilag akik területalapú támogatásra jogosultak voltak, igazából mindenki jogosulttá válhatott a feltételek megléte esetén, kárenyhítési kifizetése volt. Az, hogy ezt innen vagy onnan tudtuk kifizetni, annak a rendszernek a sajátossága.
Több olyan elgondolásunk van, ami miatt azt kell mondanom, a törvényhez a módosító javaslatok elkerülhetetlenek. Azt, hogy a hozzájárulás mértékét a törvényjavaslat - egésze pontosan akarok fogalmazni - adók módjára behajtandó köztartozásnak minősíti. Ezzel nyilván megerősíti azt a szándékát és lehetőségét, hogy ez az összeg befolyjon. Mi nem feltétlenül a nagyságrendeket, tehát a területegységre eső nagyságrendeket szeretnénk növelni, de azt gondoljuk, amit Jakab képviselő úr is említett az előbb, hogy nagyobb összeg nagyobb biztonság lenne, talán a kivételek újragondolásával ez a 32-35 ezer szereplőnél lényegesen több szereplővel, akár 180-190 ezer szereplővel megoldható, és a hozzájárulási mértékek nem olyan nagy terhek, amelyeket ne tudna a gazdálkodó évről évre kifizetni.
Arra külön szeretném felhívni a figyelmet, hogy még egyszer, kétszer végig kellene gondolni az őstermelő kategóriát, mint kivételt, azért, mert ez nemcsak egy adózási forma, hanem egy gazdálkodási forma is, és tudok, személyesen ismerek olyan őstermelői igazolvánnyal működő gazdálkodókat, akik 50, 70 és 200 hektáron is gazdálkodnak, hogy többet ne mondjak, legyen neki 1 hektár gyümölcsöse vagy 0,3 hektár gyümölcsöse, a 0,3 hektár gyümölcsösben is komoly károk keletkezhetnek.
Még felvetődött a mi oldalunkon az akció más szegmenseiben az a kérdés, hogy az erdő és a halastó hogyan kerülhetne ebbe bele. Mi azt látjuk, hogy e tekintetben az üzleti alapú biztosítások esetében - az erdőnél viharkár, tűzkár lehetséges - ez működik, tehát ez igazából nem nevezhető egy nem biztosítható elemi kárnak.
Sokféle vélemény elhangzik a halastavakkal összefüggésben. Talán az aszályt el kell fogadnunk, bizonyos szituációban lehet ilyen; ennek az ellenzői pedig azt mondják, hogyha a halastónak olyan az egész szerkezete, a vízellátása úgy van megoldva, hogy felforr a víz, akkor jobb lenne, ha az nem is lenne halastó. Tehát ennek vannak ellenzői, sürgetői vagy szorgalmazói is, de a benyújtott módosító indítványoknál ez ki fog derülni, ezeket még nyilván megtárgyaljuk, végiggondoljuk, hogyan tudjuk a kárenyhítési törvényt elfogadni.
Még egyszer szeretném mondani: mi azzal egyetértünk, hogy a gazdák, gazdálkodók egy bizonyos szegmensét azért ebbe az irányba kell terelni, mert akkor, amikor baj van, mindenki - egyébként jogosan - tartja a kezét, és ilyenkor kell is segíteni, de ennek a pénzügyi alapja így teremthető meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm a hozzászólást. Czerván György képviselő úrnak adok szót.
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönjük az előterjesztést.
Két évvel ezelőtt valóban sokat foglalkoztunk ezzel a dologgal, és én sem örülök, hogy újra idekerült, de ha valami nem működik, vagy nem jól működik, akkor azt nézzük meg, és ahogyan hallom, a kormánypárti oldalon is lesznek módosító indítványok. Ez nem baj, csak jó lenne, ha tényleg közös nevezőre tudnánk jutni.
Alapvető szituáció, hogy a mezőgazdaságról beszélünk. Itt élelmiszer-alapanyagot állítunk elő, ezenkívül pont az agrártörvény vitájánál elmondtuk a mezőgazdaság multifunkcionális szerepét, a vidéki életminőséget, a vidéki foglalkoztatást, a gazdálkodást, tehát egy speciális iparágról van szó. Éppen ezért nem tartom ördögtől valónak azt, hogyha speciálisan kezeljük ennek a speciális területnek az elemi káraival, káreseményeivel való dolgait, mert azt hiszem, azzal megint csak mindenki egyetért, hogy pontosan a mezőgazdaság természeténél fogva ezt a dolgot, tehát az agrárkárokat, az elemi károkat valamilyen szempontból kezelni kell.
Mint ahogyan most a pénzügyi világban rendkívüli helyzet van, az államok - nemcsak Magyarország - az egész világon beleavatkoznak a bankrendszerbe, azokba a bankokba is, ahol nincs is állami tulajdon, tehát egyáltalán nem tartom lehetetlennek azt, hogy a piaci alapon működő profi biztosító cégek igenis, vállaljanak valamilyen szempontból szerepet a rendszer működtetésében.
Alapvetően itt az aszálykárról van szó, mert az összes többi, legalább is a nagy részük majdnem mindegyike valamilyen formában kezelhető, illetve az aszálykárt ez a nagyságrend, ez a néhány száz millió forint nyilván nem tudja lekezelni. Ha jól emlékszem, 2003-ban 200 milliárd feletti volt az aszálykár, és ott több tízmilliárdos segítségről volt szó. Igazából ez az egy az, amit meg kell fogni, és azt mondom, az üzleti biztosítók, amelyek a piacon vannak, vállaljanak valamilyen szerepet, és az már egy más dolog, hogy valamilyen állami viszontgaranciával. Tehát az állam a háttérben azért legyen ott, és adjon valamilyen biztosítékot, vagy ösztönözze az üzleti biztosítókat arra, hogy az aszálykárban is vegyenek részt valamilyen formában, mint ahogyan most nem vesznek részt, mert túlságosan nagy a kockázatuk.
Ezt a rendszert nyilván végig kell gondolni, és a biztosítók, a biztosítási szövetség vagy ezek a cégek be lettek-e vonva, de szerintem megérne egy misét, hogy valamilyen formában - idézőjelben - "kényszerítsük" őket, hogy működjenek együtt, ha baj van, és olyan nagyságrendű baj van, mint 2003-ban. Így is, úgy is az államnak kell valamilyen formában beavatkoznia, pontosan azért, mert a mezőgazdaság egy különleges iparág, és azt nem lehet, hogy egyik pillanatról a másikra lehúzzuk a rolót, mert élelmiszer-előállításról van szó. Tehát ezt nagyon fontosnak tartom, az egy más dolog, hogy milyen formában.
Én két évvel ezelőtt is elmondtam, azt a rendszert jónak tartottam, hogy a biztosítási díj 30 százaléka volt állami támogatás. Az, hogy akkor notifikálva lett-e vagy nem, vagy azt utólag lehetne-e újra notifikáltatni, nem tudom, de az a rendszer szerintem jó volt, illetve, ha odafigyeltünk rá, akkor jól működött. Az odafigyelés alatt azt értem, hogyha a biztosítók nem érvényesítették a biztosítási díjakban azt, hogy 30 százalékot úgyis visszakap a termelő, eleve ennyivel megemelték a biztosítási díjat. Tehát valami ilyesmi rendszert tudnék elképzelni.
Itt elhangzott, hogy az egészségügyi felülvizsgálat, a healt check keretében ez téma Brüsszelben, hogy a francia elnökség alatt itt valamit a kárenyhítés tekintetében ki kell dolgozni. Nem tudom, nem esünk-e abba a hibába, hogy nem várjuk meg, mi a koncepció, vagy nem tudom, erről van-e információ, az be lett-e építve, érdemes volna.
Magában az előterjesztésben jó néhány olyan dolog van, amit nem értek, megmondom őszintén, ez a két szerv, az agrárkár-enyhítési szerv és a megállapító szerv micsoda, ez új szervezet lesz-e, vagy valami régire lesz átpasszírozva, ugyanolyan működési költségekkel. Nem világos, hogy kire vonatkozik. Az egyéni vállalkozóról és a kis- és középvállalkozásokról beszél, amikor a gazdálkodó szervezetekről beszél. Szerintem ez nem fogja át az összes mezőgazdasági szereplőt, ha csak a KKV-törvényt nézem, egy-két 250 főnél nagyobb foglalkoztató üzem azért van az országban, akkor itt lógnak a levegőben.
Most nem akarok vitába menni, csak a megjelenés szempontjából mondom, hogy az 5. §, ahol az őstermelők speciális dolgait kezelik, nem is értem, miért kell vele külön foglalkozni. Ha egyszer nem kötelező, akkor nem érdekes az 5. §, ha pedig kötelező, akkor miért nem ugyanolyanok a szabályok, mint a többinél, minek kell ide közokirat és ingyen cirkusz - elnézést -, ez véleményem szerint túl van bonyolítva. A változás a díjakban a korábbi rendelethez képest, hogy a szőlő, gyümölcs lemegy 3000-ről 2000-re, jó. Az egyéb termőföldet használ, a korábbi, két évvel ezelőtti törvény pedig szántót használt, most a gyep, rét, legelő, erdő, halastó, teljesen más jellegű az 1 hektár erdőkár, mint mondjuk amilyen kár egy rétnél, legelőnél keletkezhet. Nem teljesen világos, hogy itt mire gondol a törvényalkotó.
Azután azt, hogy ezt hogyan kell teljesíteni, kötelező módon adók módjára behajtva, ezt általában a jegyzők nyakába vagy az APEH nyakába szokták sózni (Demendi László: Vagy az MVH-ra!) vagy az MVH-ra, de pont most vettünk el az intézményektől egy csomó pénzt a költségvetés tárgyalásánál, tehát ennek nem látom a működését. Azt mondja, korábban május 30-a volt a határidő, most június 30-a. Ez rendben van, valószínűleg jobban alkalmazkodik a mezőgazdasági termeléshez, pénzügyileg június 30-ig ott kell lennie, de nem ez a gyakorlat a gazdálkodásban: vagy az, hogy június 25-e a határidő, vagy az, hogy június 30-ig el kell indítani a pénzt, és akkor teljesült a befizetési kötelezettség. A 30 százalék feletti hozamérték-kiesésre vonatkozik a kárenyhítés, de azt még megnyirbálja, az iksz százalékát veszi. Miért nem lehet egy kalap alatt, hogy akkor nem a 30 százalék feletti, hanem a 40 százalék feletti, minek még külön megvagdosni? Nyilván a pénzügyi források erejéig arányosítva szerintem itt is túl van bonyolítva a dolog.
Summa summarum, a dologgal foglalkozni kell, de nem tartjuk valószínűnek, hogy ez a megoldás lesz a jó. Tetszik vagy nem tetszik, kimondom: a mezőgazdaságban nagyon veszélyes az a dolog, hogy most kötelező jelleggel valamit beteszek. Szerintem társasági formával, gazdálkodási formával, tevékenységtől függetlenül ennek a gazdák nagy része nem fog örülni. Aki üzletileg komolyan gondozta a tevékenységét, és megfelelő tőkeerővel rendelkezett, az kibiztosította magát, a többi pedig eddig is és ezután is majd kockáztat, mert részben kénytelen, részben nincs lehetősége, és a markát fogja tartani az állami segítség után. Az államnak viszont - amivel a legelején kezdtem - bizonyos szempontból, bizonyos szituációkban kötelessége gondoskodni valamilyen formában, valamilyen szinten. Még egyszer mondom: itt nem egy autógyárról van szó, ahol szalagon mennek az autók, nem egy koccanásos autóbalesetről van szó, hanem élelmiszer-termelésről, élelmiszer-alapanyag előállításáról.
Tehát mindezek miatt ebben a formában nem tudjuk támogatni ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most nem tudom átadni a szót a mellettem ülő elnök úrnak vagy alelnök úrnak, így engedjétek meg, hogy én szóljak egy pár szót.
Azt mondja Czerván György képviselőtársam, hogy a gazdák nagy része nem fog örülni annak, ha kötelező jelleggel bevezetjük, mint ahogyan persze annak sem örülnek majd, hogyha kár éri. Úgy gondolom, bár jól hangzik, az államnak kötelessége helytállni, de ez nem ebben a rendszerben működik, az egy másik rendszerben működött, amit elvetettünk. Persze, köteles helyt állni, 50 százalékban a befizetett összegek mellé fogja tenni, és annyiban helytáll, úgyhogy inkább a szolidaritásra hivatkoznék, ami egy jelentős polgári tulajdonság. Az lenne a jó, hogyha minden gazda önként fizetne be, de mivel látszik, hogy az nem működött, megpróbálunk egy másik utat, amit persze az ellenzéki oldal elutasít, de valamerre tényleg mozdulni kell, mert a kockázati tényező növekszik. Ez világos, hisz a klímaváltozást évekkel ezelőtt még megkérdőjeleztem, most már látom, hogyha nem is hosszú távon, de átmenetileg biztosan igaz a klímaváltozás, olyan szélsőségek alakulnak ki, ami kiszámíthatatlanná teszi a mezőgazdasági termelést.
A befektetett összegek nagysága is egyre növekszik, bár ebben vannak vitáink, hogy ezt lehetne csökkenteni, akár egy más szemlélet mellett, és valószínűleg akkor nem adódnának elő olyan piaci kockázatok, mint amilyenek előadódnak, de ez egy vitatéma, ez még nem dőlt el, ezen még vitatkozunk. Úgy gondolom, ilyen kockázati tényező és ilyen befektetett összegek mellett tényleg orientálni kellene a termelőket, hogy válasszanak: vagy üzleti biztosítónál biztosítanak, amit meg nem lehet üzleti biztosítónál, ott vállalnak egyfajta befizetési terhet, hogyha mégis előadódik a probléma, akkor legalább a kárenyhítést érék el.
Ilyen szempontból általános vitára alkalmasnak tartom ezt az előterjesztést, de nem értek egyet a díjak csökkentésével. Azt gondolom, 2,5 milliárd vagy másképpen 5 milliárd forint az elképzelhetően keletkező károk enyhítésére nagyon kicsike enyhítést tartalmaz. Azzal kell egyetértenem, amit Demendi képviselő úr mondott, hogyha nem is tudjuk emelni a díjtételeket, legalább a kört próbáljuk meg növelni, és így, mint ahogyan megkülönböztetjük az őstermelőket kisárutermelő őstermelőkre és árutermelő őstermelőkre - emlékeztek a vitáinkra, Örvendi képviselő úr -, akkor legalább az árutermelő őstermelőket is be kellene vonni ebbe a rendszerbe.
Ha örülnek, ha nem örülnek, azt szeretném kérni az ellenzéki képviselőtársaimtól, hogy legalább az általános vitára tartsák alkalmasnak ezt az előterjesztést, azután megpróbálunk tenni valamit annak érdekében, hogy közelítsünk ahhoz az állásponthoz, amit ők is képviselnek, és amit mi is szeretnénk elérni ezzel az új törvénnyel.
Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani, és megadom a szót Örvendi Lászlónak.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! A nemzeti kárenyhítési rendszerről és a kárenyhítés hozzájárulásáról szóló törvényjavaslatnál nagyon jó volna, ha legalább egy vagy két oldalon levezetve látnánk a hatástanulmányt, mert szerintem azoknak a számoknak a végeredménye, amit hallottunk, messze nem éri el az 5 milliárd forintot. Ha ez egy új biztosítási forma, akkor a biztosítási cégnek vagy szervezetnek jelentős anyagi alapjának kellene lenni, hiszen 2006-ban is azért bukott meg, a nagygazdaságok részéről is azért bukott meg, mert nem láttak benne megfelelő tőkealapot, megfelelő kár esetén pedig megfelelő biztosítási kifizetést, mint ahogyan az nem is történt meg, jó, hogy a gazdálkodók éppen azt az összeget kapták vissza, amit befizettek.
Ezzel a kötelező befizetéssel mindenki egy plusz adóterhet fog benne látni, hiszen ezek az adóterhek folyamatosan növekednek, csak egy párat mondok: a víztársulási hozzájárulások már majdnem 1000 forintnál járnak, itt lesz a kárenyhítés, az is 800 forint, megszűnt az önkormányzatok felé az egyik adófizetési moratórium, az iparűzési moratórium az őstermelők részére, tehát folyamatosan és jelentős mértékben növekszik az adóteher. Nagyon jó volna tudni arról a fenyegetésről, amit az előterjesztőtől hallottunk, ami az őstermelőket fenyegeti, ha nem lépnek be a rendszerbe. Akik kimaradnak, milyen szankcióban részesülnek? Nehogy úgy tudjuk már meg, mint ahogyan az SPS-törvénynél, a 2006. évi visszamenőleges bázismegállapításnál volt, tehát előre tudni kell, milyen szankció fogja érni az őstermelőt, azt az őstermelőt, aki nem akar belépni, vagy nem lép be ebbe a rendszerbe. Erre nagy szükség van.
Részleteiben is elég sok problémás kérdés felvetődik, így már Czerván képviselő úr többekről beszélt, de az 5. § (3) bekezdését illetően én nem ismerek olyan lehetőséget sem, hogy a mezőgazdasági őstermelő egyben mezőgazdasági vállalkozó termelő. Ilyen nincs, akkor ott nagy hiba van. Nem lehet, mert ez törvényileg nem engedélyezett, és ugyanazt a termelést nem végezheti, ez biztos.
A kárenyhítés megállapítása, 9. § (1) b) pontja. Itt csak a belvíz- és fagykár van, úgy gondolom, ha aszálykár van, azt is be kell jelenteni.
Az új szervezet új szervezeti vezetést igényel, méghozzá kettőt is. Minek az a kettő? Ha már van egy kárenyhítési szervezet, az végezze el az egészet, ami ehhez tartozik. Megint 20-30-40 vagy ki tudja, hány embernek központilag biztosítunk a megyékben munkahelyet? A biztosítóknál ez a rendszer működik, azt tudom javasolni, a biztosítási rendszer támogatását tartsuk fenn, és aki akar biztosítani, az biztosít, és erre a befizetési összegre kap bizonyos támogatási összeget.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ángyán Józsefé a szó.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr.
Két dolgot szeretnék én is még szóba hozni. Az egyik: nem világos ez a méretkategória-besorolás. Tulajdonképpen kiket érint ez a kötelező érvényű adóként behajtható hozzájárulás? Ha komolyan vesszük a kis- és középvállalkozási kategóriát, márpedig ezt a törvény előírja, ez 250 foglalkoztatott alatti kategóriát jelent, mi van a fölötti kategóriával? És kérem ennek az indokát, hogy mi indokolja - Herbály képviselő úr nagyon helyesen mondta - a szolidaritást, ha mást nem, a szolidaritást nem indokolja-e, hogy különösen a legtőkeerősebb társaságok esetén ezeket kivesszük az ilyen szolidaritásjellegű alapképzési feladatból, és innen is forrásokat teremtünk a kárenyhítéshez. Erre szeretnék magyarázatot kapni. Ez egyébként azokból a számokból is kiderül, amit Mikó Zoltán elmondott. Ha most összeszorozzuk, negyvenezres gazdasági egységgel számol, 40 hektáros mérettel, 1,6 millió hektárt érint, ez körülbelül az egyharmada a potenciálisan érintett területeknek, ami azt jelenti, hogy a kétharmadán gazdálkodókat nem vonja be ebbe a rendszerbe, területeket érintett, a szántó, ültetvényterületek kétharmadát kívül hagyja ezen a rendszeren. Ezt mi indokolja? Ennek az indokát szeretném hallani. A különböző kategóriákban egyáltalán milyen indokokat lehet felhozni?
A másik megjegyzés Czerván képviselő úrnak ahhoz a megjegyzéséhez kapcsolódna, hogy az Európai Unióban egy átalakuló rendszerben a kárenyhítés új tételként jelent meg, nem tudom mennyire ismert ez a bizonyos KAP állapotfelmérés. Modulációról beszél, azt mondja, hogy a legnagyobb gazdaságoktól elveszünk bizonyos forrásokat, ezeket átcsoportosítjuk a vidékfejlesztésre, és a vidékfejlesztésen négy prioritás mellett, biodiverzitás, vízgazdálkodási problémák megoldása, klímaváltozási problémák és az energiaügyek kezelése mellett és azon belül sok intézkedést felsorol, felsorolja a kárenyhítést is, hogy az Európai Közösség alapot képezne az így modulált forrásokból, amelyek nálunk keletkeznek, tehát a mi gazdaságainkat is modulációra fogja kötelezni, ebből alapot képez a vidékfejlesztésben. Most, november 19-én erről döntést fog hozni az Európai Parlament, és e szerint történik a KAP előkészítése, átalakítása, hogy ez a bizonyos modulált forrás és ez a koncepció, ami gyakorlatilag döntési közelben van, érinti-e ezt a törvényt. Azt gondolom, érdemes lenne megtudni, hogyan is fog működni ez a kárenyhítési rendszer ezekből a modulált forrásokból, és azután arra egy nemzeti szabályozást illeszteni. Ezzel talán egy picit elévágunk, én is azt érzem, hogy talán érdemes lenne egyeztetni, mert ott jelentős források keletkezhetnek.
Nem tudom, mennyire ismert, a moduláció terve szerint 5 plusz 8 százalék a modulálás, az alapmoduláció, ez egységesen az 5000 euró felettieket érinti, és e fölött, 100 és 200 euró között további 3 százalék, 200-300 ezer euró támogatási összeg fölött 6 százalék, és a 300 euró fölötti méretű gazdaságok esetén további 9 százalék a progresszív moduláció. Tehát ez gyakorlatilag 22 százaléknyi forrásátcsoportosítást jelent; itt megjelenik a kárenyhítés és az elemi károk kezelése, mint egy fontos prioritás, jogcím. Ezzel is erősíteni szeretném azt, amit Czerván képviselő úr megjegyzett, hogy nem igazán látszik az indokoló részben sem, hogy ennek valami köze lenne ehhez az európai rendszerhez, vagy egyáltalán figyelembe vették volna ennek a lehetőségeit, amikor ezt a nemzeti szabályozást idehozzák.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
December 8-án kezdődik a parlamentben a törvényjavaslat általános vitája, feltehetően abból a meggondolásból is, hogy az Európai Parlament döntését bevárjuk, de ez csak ilyen gondolatkísérlet.
Bagi Béla képviselő úré a szó.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót.
Az elnök úr gondolatához kapcsolódva, apropóból lesz a váltás vitája. Az embernek az az érzése, hogy ott generálisan más koncepcióból fognak megindulni a forrásoldalról, úgyhogy tulajdonképpen az alapelvekkel, a szolidaritás elvével, az öngondoskodás bizonyos fokú felvezetésével a mezőgazdaságban egyetértünk, itt a forrásokkal van a probléma. Talán a magam részéről bizonyos értelemben a kötelező jellegűséggel is egyetértek, mert az más kérdés, hogy lélektanilag éppen ebben a részben kell-e ilyenről említést tenni, gondoljunk vissza a kamarai törvényre vagy más egyéb jellegű dolgokra. Az önként vállalt terhek általában idegenek szoktak lenni, tehát ha itt egy általános szolidaritásról van szó, sőt társadalmi segítségvárásról is szó van, mert egyelőre 50 százalékban a költségvetés teszi hozzá a pénzt, amit keveslek, főleg egy kicsit paradoxon, hogy éppen a mai helyzetben, mert ez nem vonzó, hogy visszautaljak a két évvel ezelőtti beszélgetésünkre. Ezt kizárólag törvényi erővel lehet majd kötelező jelleggel elrendelni, mert még annyira sem lesz ez a konstrukció vonzó, mint az előző. De mégis azt mondom, érdemes ezen gondolkodni, a nagyobb vonzerőt pedig úgy lehet elérni, ha a költségvetés vagy más, nem a gazdálkodótól forrás, történetesen az Európai Uniótól jelentős mennyiségű forrást tudnánk berakni ebbe az alapba.
A magam részéről nem feltétlenül támogatnám azt a gondolatot, hogy a biztosítási díjakat támogassuk meg, mert az a biztosítónak jó, ez biztos. Lehet, hogy itt fakultatív lehetőséget biztosít a gazdálkodó oldalnak, de az állam és a gazdálkodó befizeti azt a pénzt, ha nincs kára, az a pénz elment, itt pedig az elképzelések szerint egy alap képződik és akkumulálódik.
Feltennék egy technikai jellegű kérdést: amikor képződik ez az alap, és ha az egyszámlára be van fizetve, mi történik azzal a pénzzel? Kamat nélkül ott dekkol és inflálódik, vagy pedig a képződött pénzt le lehet kötni, és az értéke emelkedik, és a megemelt mértékhez rakja hozzá mindig az állam az 50 százalékát, vagy annyit, amennyit? Ez ebből a törvényből nem derül ki számomra, bár lehet, hogy ez inkább a részletes vita témaköréhez tartozna, de azért általánosságban ezt jó kérdésnek gondolom.
Ugyanígy nem látok választ arra a kérdésre - talán, ha példát mondok, akkor rövidebb tudok lenni -, hogy én, mint nem gazdálkodó, úgy döntök, hogy veszek 5 hektár almást egy olyan őstermelőtől, aki nem volt számlaadásra kötelezett, akkor mi az én bázisom?
ELNÖK: Számlaadásra kötelezett.
BAGI BÉLA (Fidesz): Akkor 0,3. Tehát olyan őstermelő, hogy 0,3 tized hektár, és én be akarok lépni ebbe az alapba, akkor mi az én bázisom, az a bizonyos kármentes három év, amit számlával kell igazolni?
ELNÖK: Nem kötelező.
BAGI BÉLA (Fidesz): De én akarok. Azután felvetődhet... Fel sem vetem ezt, mert egyelőre elég a tanmeséből.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Járvás képviselő úré a szó.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Benne vagyok ebben a kárenyhítési alapban, elment erre fél millió forintunk, mikrovállalkozás vagyunk. Ez évben akartam kilépni, de már nem léphetek ki. Azért higgyék el, kívánják annál a személynél, aki belépett, a biztosítékot, hogyha egyébként én befizetek, az almások meg nem fizetnek be, és tavaly is, tavalyelőtt is kaptak, az engem nem inspirál arra, hogy belépjek, az arra inspirál, hogy lépjek ki. Elöljáróban ennyit szerettem volna mondani.
A másik dolog: az én véleményem szerint gazdálkodom, bár ezt Magda Sándor úr nem tudja, de majd neki is elmondom. Gazdálkodom. Szerintem, ha ilyet létrehozunk, aki területalapú támogatást kap, és amilyen területre kapja, azután mind kelljen fizetni, kicsinek, nagynak, talán majd egyszer meg lehet állni a szántónál vagy egyéb ilyen dolognál, de aki területalapút kap, szerintem annak fizetnie kell, nem az, hogy 40 ezernek, ha 140 ezer, akkor 140 ezer, ha 240 ezer, akkor 204 ezer.
Ami a régivel problémám van, az alelnök úr azt mondja, hogy szélkár. Ha jól emlékszem, a régi kárenyhítési alapban a szélkár vagy viharkár nincs benne. Elég nagy területen termelünk már Magyarországon repcét. Tudom, hogy lehet biztosítani, de esetenként a szélkár, viharkár jelentős szokott lenni a gabonánál is.
A másik dolog: amit a réginél problémaként vetem fel, az, hogy a gyepterületek nem voltak benne, de nem tudom, miért, és úgy érzem, ez most sem akar menni. Ha az új rendszer szerint a gyepterületek után jár a gázolaj jövedékiadó-támogatás, ha van egy darab tehene, ha nincs, ha van 500 hektárja, akkor 500 hektárszor iksz forint jár neki ez évtől, nem is kell semmit igazolnia, mert a versenysemlegesség miatt nem kell, akkor úgy gondolom, hogy a gyepterület után is tessék ezt befizetni, és azokat az állattenyésztőket, akiknek egyébként káruk van abból, amikor aszály van, mert csak annak van igazán vesztesége, tisztelt előterjesztő, tisztelt elnök úr, aki legeltetéssel állattenyésztéssel foglalkozik, és amikor aszály van, hová lehet küldeni legelni a húsmarhát, tessék nekem megmondani! Hová kell küldeni? Hová? Másik országba? Északabbra? Keletebbre? Ez nagy probléma. Egyébként ezen lehet gúnyolódni, aki nem tart állatot, én állattartó is vagyok, és nagyon nagy gondot okoz, nemcsak nekem, hanem más húsmarhatartónak is, aki legeltetni szeretne, de nincs mit. Tudom, adnak neki hitelt, hogy vegyen helyette szénát, de amikor aszály van, akkor honnan lehet hozni szénát? Tessék nekem megmondani! Kukoricát lehet hozni Keletről, Délről, Nyugatról, de az azért nem működik. Legalább legyen nekik is kárenyhítésük, hogy azzal segítsük őket. Ha egyébként minden gyepterületre lehet jövedékiadó-támogatás, akkor miért ne lehetne ez is? Szándék kérdése vagy nem megértés kérdése.
Én ma már kétszer szólaltam fel, mert azt mondjuk, az állattenyésztést támogatjuk, de akkor támogassuk, és segítsük meg azokat a külterjes állattenyésztéssel foglalkozókat is, akiknek ebből nagy veszteségeik vannak.
Áttérek a másikra. A környezetgazdálkodás mellett pénzek vannak, és azt mondom, hogy aki állattenyésztéssel foglalkozik, annak prioritása van, ez nem pluszforint, hanem elosztási szempont, és ezzel vagy segítem, vagy nem segítem az állattenyésztést. Tessék már ezt végiggondolni! Ezt nem rossz szándékból mondom, benne vagyok, látom.
Azt hiszitek, az jó dolog egy állattenyésztőnek, hogy vet lucernát, ez nem tartozik a GOF-növények közé, és ha lucernát vetek, majd akkor segít az agrár-környezetvédelem. Nem segít, kérem szépen! Az azután egy másik dolog, hogy a történelmi bázisképzésnél ha 2006-ban valakinek lucernaterület-váltása volt, tehát régi lucernása is volt, új is volt, az kapott egy nagy pofont. Tessék, az állattenyésztők ezt szépen köszönik a politikának! Ezek azért gondok, bár most kapásból csak hármat mondtam, amelyek egyébként figyelmetlenségből vannak. A PR-munka tökéletes, a szakmai munka pedig nulla. Nem gondoljuk végig, hogy mit csinálunk.
Nem tudom, hogy mi az érintettek köre, de az 1 millió 600 ezer hektár azt jelenti, hogy azért sokan kimaradnak. Vannak olyan rendszerek, a tisztelt előterjesztő kapcsolt válogatása, vannak olyan tulajdonosi körök, akiknek nem egyszer 2500 hektárjuk van, hanem ötször 2500 hektár, és ez kapcsolt vállalkozásban megy. Ez most kis- és közepes vállalkozó? Ne szórakozzunk már! Ne szórakozzunk már, mert minden 250 fő alatt van, vagy ha összevonom, akkor ezt hogyan kell értelmezni? Itt ezeket a dolgokat az életből hozom, mert látom, hogy vannak ilyenek, és ezek nagy problémát okoznak.
Véleményem szerint aki területalapút kap, annak mindegy, hogy milyen területre, de benne legyen, akkor a támogatotti körbe a gyepterületet is bele illik venni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem akarom befolyásolni képviselőtársaimat, de már egy kicsit túlmentünk az általános vitára való alkalmasságon, de legalább készülünk a részletes vitára, úgyhogy itt fejezzük be a felkészülést. Szerintem az általános vitára való alkalmasságról beszélünk.
Kékkői képviselő úré a szó.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Hivatkozik a törvényjavaslat a 1857/2006. EK rendeletre, ennek a 11. § (8) bekezdésében a következő olvasható, és kérdés, ennek meg fog-e felelni ez a törvény: 2010. január 1-je után a támogatást 50 százalékkal csökkenteni kell, kivéve olyan mezőgazdasági termelők esetében, akik az éves átlagtermésükre vagy a termeléssel összefüggő jövedelmükre, illetve az érintett tagállamban vagy régióban statisztikailag leggyakrabban előforduló időjárási csapások ellen legalább 50 százalékára terjedően biztosítást kötöttek.
Czerván Györgyhöz csatlakoznék ezzel a kérdésemmel. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e ég valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.)
Megadom a szót Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes úrnak, kérem, röviden válaszoljon.
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) válaszadása
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Bevallom őszintén, nagy örömmel hallgattam ezt a vitát, mert nagyon sok új inspirációt is kaptunk a későbbi parlamenti vitát illetően, de azért kérem, engedjék meg, hogy néhány olyan összefüggést az önök figyelmébe ajánljak, amelyek sajnos köztisztviselőként bennünket bizonyos fokig kötnek. Itt elsősorban a közösségi jogszabályokra szeretnék utalni, és bizonyos korlátainkat figyelembe kell vennünk.
Jakab alelnök úr hozzászólása többek között a pénzügyi kérdésekről szólt. Szeretném jelezni: ebben az évben olyan káresemény nem volt, ami után kifizetés lenne, ami azt jelenti, hogy van mintegy 350 millió forintos befizetés a gazdák részéről, a 2009-es költségvetésben ezt az összeget hozzá fogják tenni, tehát ez a pénz 2009-ben ott lesz a számlán.
Volt egy olyan kérdés többek között arra vonatkozóan, hogy ez kamatozik-e. Nem, ez költségvetési előirányzat, és a költségvetési előirányzat nem olyan típusú pénzösszeg, amit beteszünk a bankba, és fialtatunk, ez költségvetési előirányzat, és az államháztartás működési rendje szerint kerül felhasználásra.
A hatástanulmány kérdését többen felvetették. Kollégáimmal egyeztettem. A bizottság elnökének küldendő levélben azokat a tételes számításokat, még részletesebb számításokat a bizottsági tagok rendelkezésére bocsátjuk, amelyek az eddigi konkrét befizetéseket és egyéb más ilyen jellegű ügyeket foglalják magukban, mert még mindig jobb, ha beismerjük, hogy valamilyen tévúton járunk, mintha csak azért is ragaszkodnánk valamihez, mert annak idején mi mondtuk. A számok azt bizonyítják, hogy ez a rendszer működésképtelen, és Magyarország elsivatagosodási és egyéb környezetváltási problémáiról van szó.
Van egy másik összefüggés, amire felhívom a figyelmüket. A kötelező befizetés vagy nem kötelező befizetés, ez gazdasági értékítélet kérdése, és itt azért látni kell, ha azt mondjuk ki, hogy kötelező a befizetés, netán bővítjük a kört, ez azt jelenti, hogy bővítjük az öngondoskodásba bevontak körét.
10
11 mse (Mikó)
Ha azt mondjuk ki, hogy kötelező a befizetés, netán bővítjük a kört, az azt jelenti, hogy bővítjük az öngondoskodásba bevontak körét. Ha azt mondjuk, hogy nincs szükség erre, akkor azt is hozzá kell tenni, hogy nem biztos, hogy tudunk támogatást adni, amikor bajban vagytok. Tehát azért látni kell, elnézést - és ezt Örvendi képviselő úrnak szeretném elmondani -, hogy ez nem holmi fenyegetés vagy nem fenyegetés, ezek egy olyan kőkemény, racionális szituációk, amelyeket nem tudunk sajnos megkerülni. A mostani költségvetési helyzetben semmi realitása nincs annak, hogy az adófizetők a mezőgazdaságba ad limitum, kockázatvállalási hajlandóság nélkül pénzt fognak beleönteni.
Kérem, engedjenek meg még egy nagyon-nagyon rövid megjegyzést - ez nem nagyon engedhető meg. A 2005-ös gazdatüntetés kapcsán végighallgattam a rádióműsorokat, és végighallgattam azokat a betelefonálásokat, hogy egy idő után az egész gazdamegmozdulással kapcsolatban hogyan alakultak át a vélemények. Nekünk reálisan az adófizetői polgárok véleményét, széles körű véleményét is figyelembe kell vennünk, függetlenül attól, hogy mi agrárügyekkel foglalkozunk.
Az üzleti biztosítók problémájára szeretnék utalni. Ez megint egy gazdasági értékítéleti dolog. Magyarországon az üzleti biztosítók árbevételében a mezőgazdasági biztosítások 0,3 százalék alatt vannak, marginális. Ha én most azt mondom, hogy az a 200 ezer magyar gazda, termelő igenis kössön üzleti biztosítást, majd adunk neked valamennyi támogatást, nem tudom, 30-40 vagy nem tudom hány százalékot, számoljuk ki! Az üzleti biztosítók számára egy nagyon komoly profitnövekedés van, ez a dolog egyik része, az üzleti biztosítók számára ez egy nagyon jó ötlet. De azért látni kell, hogy mennyivel többe kerül egy gazdának, hogy biztosítási díjat fizet, és mennyivel kevesebb pénzt tudunk erre igazából fordítani. Ezeket a kérdéseket gazdaságpolitikai értékítélet mentén mind el lehet dönteni.
A kormányzat abban gondolkodik, hogy egy viszonylag alacsony összegű, ebből következően szélesebb körben szétterített biztosítási kockázatvállalást próbál bevinni, és nem tárja ki teljes egészében az üzleti biztosítóknak a részvételét - egyébként ha be akarnának lépni ebbe az ügybe. És nem szabad elfelejteni azt sem azért, hogy a gazdák nem mindegyike rendelkezik azonos gazdasági erővel, hogy biztos tudja fizetni a biztosítási díjat, és amennyiben viszont csak az üzleti biztosítókra építjük ki ezt az egész rendszert, akkor azokat a gazdákat, akik elesettebbek, és nem tudnak kellőképpen jövedelemmel rendelkezni, azokat lényegében kizártuk ebből a rendszerből. Ez is egy értékítéleti váltás. Ezeket, elnézést, fehéren-feketén, élére állítva meg kell fogalmazni.
Dermendi képviselő úrnak szeretném jelezni, hogy itt felvetette... (Közbeszólások: Demendi!)
ELNÖK: Demendi. Nem Dermendi, Demendi.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ezt mondtam. (Derültség.)
ELNÖK: Azt mondtad: Dermendi, de nem érdekes. Demendi.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Szóval a képviselő úr által elmondottakra... (Derültség.) Szóval a Herbály képviselő úr által elhangzottaknak megfelelő kiejtéssel: Demendi képviselő úr által elmondottakat... Szóval a kivételeknek a köre. Nem csak az ő részéről, más részéről is felvetődött, hogy bővítsük ezt a kört. Először is szeretném elmondani - és ezzel részben Ángyán képviselő úrnak is szeretnék válaszolni -, hogy megint részben gazdaságpolitikai értékítélet-váltás van. Ha ebben a rendszerben maradunk, ez a kis- és középvállalkozások támogatását kívánja megoldani. Igenis a magyar kormányzat nem kíván jelen pillanatban a nagyok részére extratámogatást nyújtani. Ez nem zárja ki, hogy az esetileg notifikált támogatási rendszer keretén belül ez lehet, de ezt ebben a rendszerben, miután ez az EU-s rendszer csak a kis- és középvállalkozások számára teszi lehetővé, nem kívánja biztosítani.
A másik, hogy... (Járvás István közbeszól. - Az elnök csenget.) Elnézést, a mandátumom kizárólag ennek a törvényjavaslatnak a megvitatására vonatkozik. (Zaj. - Az elnök csenget.)
ELNÖK: Tessék folytatni, főosztályvezető-helyettes úr!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen. Az őstermelőknek a bevitele megint egy értékítélet, mert sokféle megközelítés lehet. Ha kivisszük ezt az egészet, akkor 1 millió emberre szétterítjük ezt..., elnézést, szóval 200 ezer vállalkozóra, majdnem 200 ezerre, ha a legnagyobbakat kivesszük, de azoknak a darabszáma marginális, szétterítjük a teljes rendszert. De azért látni kell ennek egy olyan összefüggését is, hogy ennek a végrehajthatósága mennyiben biztosított, mert itt nagyon komoly logisztikai feladatot is végre kell hajtani - és itt a kollégáimra szeretnék nézni -, mert itt a korábbi szerződéses rendszer helyébe lényegében egy automatizmust léptetünk.
Teljesen egyetértek Járvás képviselő úrnak azzal a felvetésével, hogy az almások kapnak, a másik nem, és mindenki arra megy, hogy akkor inkább kilépjen. Ez a rendszer elsősorban nem az éppen aktuális lobbierőtől próbálja függővé tenni azt, hogy ki kap, ki nem kap, ki vesz részt, ki nem vesz részt, mert ezek az alkufolyamatok vagy sikeresek lesznek, vagy nem lesznek sikeresek.
Többen felvetették, hogy lényegében hogy melyik terület jogosult erre. Szeretném jelezni, hogy - leegyszerűsítve - a SAPS-jogosult területek, mínusz a gyep. A gyep problematikájára azt szeretném mondani, hogy a vonatkozó közösségi jogszabályok alapján bajban vagyunk a bizonyítással, mert itt, ebben az esetben mondjuk ennek a közösségi jogszabálynak a 11. cikke, amire hivatkoztak, tehát a 1857-es EK rendelet 11. cikk (2) bekezdése az előállított termékek mennyiségében bekövetkezett változásról szól. Tehát szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét arra, hogy technikailag borzasztó nehéz egy gyep esetében egyáltalán bizonyítani azokat a terméskieséseket, amikor valójában nem történik feltétlenül olyan dokumentáció, hogy mi termett, mi nem termett, s a többi. Tehát ennek van egy ilyen végrehajthatósági oka is.
Többen felvetették, többek között Czerván képviselő úr, az állam kötelezettségét. Még egyszer szeretném aláhúzni, hogy az állam ebben a rendszerben egy nagyon komoly kötelezettséget vállal azzal, hogy igenis, gazdák, hogyha ti egy bizonyos összeget áldoztok valamilyen kockázatközösségre a jobb években azért, hogy a rosszabb évekre lehetőség szerint valami pénzforrás legyen, amennyiben ti beszálltok, ugyanannyival szállunk be mi is. Ez egy törvényi kötelezettség. Ettől független, hogy nagyon nagy haváriahelyzetben - mert ilyenek bármikor előfordulhatnak - ez a kassza az állami hozzájárulás tekintetében felülről nyitott. De az állami hozzájárulás kötelezettsége fifty-fifty alapon megy, leegyszerűsítve a dolgot, és, elnézést, nem tudom, milyen alapon várnánk el, hogy mondjuk az állam már helyből, azonnal 80 százalékos kötelezettséget vállaljon. Nem. Ez itt most, úgy érzem, egy kiegyensúlyozott rendszer, amely azonban a gazdaságpolitika és a pénzügypolitika számára megteremti a lehetőséget, hogy többletpénzforrásokat juttasson ebben a rendszerben.
Herbály képviselő úr is felvetette az őstermelői osztást, hogy valódi őstermelő vagy lényegében kisárú-, majdnem őstermelő. Itt nagyon sokféle lehetőség van. Bevallom őszintén, mi magunk egymás között abban is gondolkodtunk, hogy valamilyen hektárban húzzuk meg ezt a bizonyos határt, húzzuk meg 30 hektárban, 40 hektárban, de rögtön az az első kérdés, hogy ha én azt mondtam, hogy 30 hektár, akkor a kollégám azt mondta, hogy miért nem 28 vagy 32. Tehát ha van konszenzus, ez is egy járható út, de valamilyen szinten valamilyen rendezőelvet kellett mondani.
A szervezettel kapcsolatosan - mert a szervezeti ügyek is felvetődtek itt - annyit azért el szeretnék mondani, hogy itt nem új szervezet felállításáról van szó, tehát itt nincs egy új hivatal, titkárnő, kocsi, Audi meg amit szoktak időnként mondogatni, nem erről van szó. Jelen pillanatban is működik az MVH-ban és az MGSZH-ban az a nyilvántartási és adminisztrációs rendszer, amely ezt működteti, csak jogi értelemben véve és a mostani jogi szabályozási technikával a szervezetek nevét nem írjuk ki törvényi szinten, mert a kormány szervezetalakítási jogkörébe ez tartozik bele, hanem lényegében egy elnevezést adunk nekik, de ez nem egy új szervezet, nem jelent feltétlenül új szervezetet.
Ángyán képviselő úr felvetette a pénzeszközök átadását, és szeretnék reagálni erre is. Szeretném felhívni a figyelmet egy pénzügyi összefüggésre. Ez a rendszer, ami önök előtt van, a nemzeti szabályozás és a nemzeti költségvetés keretén belül működik, mert ez egy nemzeti pénz és nemzeti támogatás. Amiről ön beszélt, képviselő úr, az az hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból csoportosítanak át pénzt az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapba.
20
21-30/Gy (Mikó Zoltán)
Tehát itt valójában nem zárja ki a két célrendszer egymást, erősítheti egymást, de ez itt, most nem kíván arra vállalkozni, hogy majd a később megalkotandó moduláció és egyéb szabályoknál milyen egyéb lehetőségek vannak. Természetesen valószínű, az ÚMVP-től kezdve nagyon sok más program további esetleges módosítását is szükségessé teszi. Tehát ilyen értelemben a kettő feltétlenül nem zárja ki egymást, de most nem vállalunk kötelezettséget arra, hogy megelőlegezzük azt, amit igazából még a bizottság sem döntött el.
Mi most azt szeretnénk, hogy 2009-től már ez a rendszer működjön, és pénzügyi értelemben szeretném elmondani, hogyha 2009-ben ez a rendszer működik, beindul, és mintegy 2,5 milliárd forint bevételt tud biztosítani a termelői befizetésekből, most ez az adó formájában való befizetés-e, a törvényjavaslatban ezért szerepel az, hogy az MVH lényegében levonja a gazdának járó támogatásból ezt a pénzt. Tehát nem az, hogy a jegyző fog majd kuncsorogni, ez lényegében pénzügytechnikailag egy nagyon egyszerű adminisztrációt fog jelenteni, nincs szerződés és a többi, ez tehát technikailag sokkal egyszerűbb mechanizmust és átláthatóbb mechanizmust jelent.
Itt felvetődött Bagi képviselő úr részéről az új belépők problémája. Lehetséges, hogy a javaslatba kell, de eddig ezt végrehajtási rendeleti szinten meg tudtuk oldani, hogy új belépők esetén hogyan kell ezeket a számításokat figyelembe venni. Nyitottak vagyunk adott esetben egy ilyen módosítás irányába.
Kapcsolt vállalkozások problémája. Bevallom, ebben az ügyben bele lehetne menni bonyolult elemzésekbe. Mi abból indulunk ki, ez az egész SPS-rendszer, és ha a köztársasági elnök úr és a parlament úgy dönt, akkor az SPS-rendszer keretén belül az SPS-jogosult terület és az SPS-rendszer lényege az, hogy egy mezőgazdasági termelőnek egy regisztrációs száma van, és ehhez az egy regisztrációs számhoz tartozik egy jogosult terület, ami az egységes kérelemben szerepel, ezt a bizonyos jogosult területet fogják korrigálni, és mindig ezt nézik, hogy ez az illető cég ehhez a névhez és regisztrációs számhoz tartozó vállalkozás konkrétan beleesik vagy nem esik bele ebbe a kis- és középvállalkozás kategóriába.
Végezetül szeretném a figyelmet felhívni az Európai Bizottság 2006/C/319/01. számon közzétett iránymutatását, amelyik az agrár-erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokat tartalmazza 2007-2013-ra. Ez ugyanis a következőket mondja ki, ha megengedik, nagyon röviden, és ezzel szeretném zárni a gondolataimat: a Tanács egyetértett azzal, hogy a támogatott kockázatkezelési eszközöknek ennélfogva meg kell felelniük az agrárágazatban nyújtható állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokban megállapított rendelkezéseknek. Az állami finanszírozás alapvető fontosságú lehet, lényeges a mezőgazdasági termelők közös felelőssége, következésképpen pénzügyi hozzájárulása. El kell érni egy, a termelők által veszteségekkel vagy az ilyen intézkedések költségével kapcsolatban fizetendő minimális hozzájárulást vagy más hasonló megfelelő ellentételezés megkövetelését a versenytorzulások kockázatának mérséklésére a kockázat minimálisra való csökkentésére irányuló ösztönzés érdekében.
Igazából ezekkel a gondolatokkal szerettem volna befejezni a válaszadást, és úgy érezzük, ezen alapelvek, amiket részben a közösségi rendeletben és iránymutatásban megfogalmaztunk, az önök előtt lévő javaslatnak megfelel. Természetesen az előterjesztő nyitott a későbbiekben a szükséges módosítások megvitatására.
Mindezek figyelembevételével kérem a tisztelt bizottságot, annak érdekében, hogy ezeket a felvetéseket érdemben meg tudjuk vitatni, az általános vitára való alkalmasságnál pozitívan foglaljon állást.
Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen a kérdésekre adott válaszokat, a reagálást.
Érdeklődöm, hogy szavazhatunk-e? (Igen jelzések.) Kérdezem a tisztelt bizottságot: ki ért egyet az általános vitára való alkalmassággal? (Szavazás.) Tizenegy igen szavazat. Ki nem ért egyet? Kilenc nem szavazat. Tartózkodás van-e? Egy tartózkodás. Megállapítom, hogy a mezőgazdasági bizottság tíz igen, kilenc nem és egy tartózkodó szavazat mellett az agrárkár-enyhítésről szóló T/6686. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja.
Bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi véleményét ismertető képviselő kijelölése
Többségi előadónak javasolom Demendi Lászlót, kisebbségi előadónak Czerván Györgyöt. Kérdezem, egyetért-e ezzel a bizottság? Aki igen, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) (Mindenki jelez.) A bizottság egyhangúlag egyetértett. Köszönöm szépen.
Köszönöm szépen az előterjesztőknek a napirendi ponttal kapcsolatos előterjesztést.
Rátérünk a T/6753. számmal jelzett 4. napirendi pontunkra. A napirend előadója Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes úr. Megadom a szót.
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Több, jegyzőkönyvön kívüli, jegyzőkönyvben nem szereplő felkérést kaptam, hogy legyek rövid. Ahogyan mondani szokták, a kolbász legyen hosszú, a beszéd legyen rövid, a törvényjavaslat címe nagyon hosszú, az én felvezetőm pedig, tőlem szokatlan módon, ígérem, nagyon rövid lesz. (Derültség.)
Ha visszaemlékeznek, jó egy évvel ezelőtt egy nagyon részletes, 20-25 perces prezentációt próbáltam adni, mert az Európai Unióban is egy kicsit újszerű megoldást alkalmaztunk, amikor az állam az összes agrár- és vidékfejlesztési típusú támogatást - leegyszerűsítve fogalmazom meg - egy egységes eljárási rendbe vitte be, ugyanis látni kell, a rendelkezésre álló pénzügyi, személyi és egyéb erőforrások korlátozottak. Jelen pillanatban két ilyen lehetőség van ezek kivédésére: az eljárások sztenderdizálása és a megfelelő informatikai háttér biztosítása.
Az elmúlt egy év tapasztalatai viszont bebizonyították, hogy erre a törvényre szükség van, de az élet nem áll meg, 2009. január 1-jétől viszont a kölcsönös megfeleltetési szabályrendszer működni fog, éppen ezért nekünk számos kérdésben tisztázni kellett többek között olyanokat, mint - most leegyszerűsítve mondom - az MVH és az FVM közötti kapcsolatrendszert az ellenőrzések vonatkozásában.
Nagyon fontos dolognak tartottuk az úgynevezett egységes ügyféltörzs bevezetését, annak érdekében, hogy a hivatalok közötti adat- és információáramlás kellően gyors és operatív legyen, és az ellenőrzések auditált feltételeit mindenképpen biztosítani tudjuk, ezzel a jogi hátteret is meg tudjuk teremteni. Megfelelően biztosítjuk - az Adatvédelmi Biztos Hivatalával is egyeztetett módon - a külföldi adatbázisok közötti adatáramlást, az adatbázisok összekapcsolását. Ezek szintén előfeltételei annak, hogy a kölcsönös megfeleltetési rendszer megfelelően működni tudjon.
A törvényjavaslat teljes körűen lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az egész támogatási rendszerben az elektronikus kérelembenyújtásra sor kerüljön. Azt, hogy ezek konkrétan mely jogcímekre vonatkoznak, miniszteri rendelet fogja szabályozni.
Végezetül egy nagyon fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet a törvényjavaslatban, a szándékosság és a gondatlanság fogalmára. Gyakorló mezőgazdászok ülnek az asztal körül, de azért szeretném most aláhúzni: ez a fogalommeghatározás éppen a kölcsönös megfeleltetés miatt olyan kitételt is tartalmaz, hogy a szándékosságért való felelősség nemcsak az érintett mezőgazdasági termelő személyes közreműködésével, hanem az általa alkalmazott közreműködő, segítő által elkövetett mulasztások miatt is fennáll. Ez ugyanis egyfajta objektív felelősséget is jelent.
Szeretném jelezni és felhívni a figyelmet arra, hogy ez egyébként az úgynevezett top-uppal kapcsolatos problémára is részben válasz, mert ha valaki azt hiszi, hogy csak bérmunkában és csak vállalkozókkal csináltat valamit, akkor fennáll annak a veszélye, hogy mások mulasztásaiért akár két évre is kizárják a támogatásból. (Elnök jelzésére:)
Miután jelzést kaptam, és én sem akartam tovább beszélni, köszönöm szépen az eddigi türelmüket, és amennyiben kérdésük van, állok az önök rendelkezésére.
ELNÖK: Köszönöm szépen a törvényjavaslat ismertetését. Érdeklődöm, hogy kérdés van-e? (Jelzésre:) Kékkői Zoltán képviselő úrnak kérdése van. Parancsoljon!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Ígérem, rövid leszek. (Derültség.)
A beterjesztés indokolásában a beterjesztés alapjául az SPS-hez kapcsolódó kölcsönös megfeleltetés szabályainak terhelése miatt lesz szükség. Én így értelmeztem ezt az egészet.
30
31 mse (Kékkői)
Úgy tudom, hogy az SPS-ről szóló törvényt a köztársasági elnök még nem írta alá, tehát nem tudom, hogy elfogadásra fog-e kerülni addigra, mire mi ezt a törvényt levezényeljük, mert a jövő évben kezdődik meg a törvény általános vitája, utána a részletes vitája, és, azt hiszem, három héten belül már a szavazása is meg fog történni.
A másik ilyen kérdésem azzal kapcsolatos - és tényleg az általános vitában fogom elmondani majd a részleteket, ha módomban áll -, hogy az elektronikus ügyintézést is tárgyalja, nem teszi még egyértelműen kötelezővé, csak javasolja. Egyet is tudnék érteni vele, hogy javasolják ezt, csak épp a hétfői napon szólaltam fel a parlamentben, hogy nagyon sok kistérségben elvonják ezeket a lehetőségeket, most 9600 bit/secundumos lehetőségek lesznek, és tudjuk jól, hogy már a legjobb fax is 14 400-on működik. Tehát ezekben a térségekben, mint az Ormánság vagy a Nyírség, egyszerűen nem is lesz lehetőségük erre még a falugazdászoknak sem. Esetleg a törvénybe bele kellene tenni, hogy kötelezzük az államot, hogy ezt építsék ott ki.
Köszönöm szépen, és majd az általános vitában elmondom a többit.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Érdeklődöm, hogy van-e még hozzászólás. (Bedő Tamás jelentkezik.) Bedő Tamás képviselő úrnak adok szót.
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Én voltam az egyik jegyzőkönyvön kívüli, aki azt mondta, hogy rövid legyen a főosztályvezető-helyettes úr - én még rövidebb leszek. Ez alapvetően valóban a kölcsönös megfelelőség miatt szükséges módosításokat jelenti egy már hatályban lévő törvény kapcsán. Úgy gondolom, alapjában véve jó a szándék, és jók azok a megközelítések, amelyek benne vannak, bár azért ez is egy olyan törvénytervezet lesz, amelynek ügyében szükséges lesz némi egyeztetés akár a mulasztási bírság nagyságát tekintve, akár egyéb, technikai jellegű kérdésekben, amelyekhez lehet, hogy módosító javaslatokat kell benyújtani, hiszen az élet hozhat olyan példákat, amelyek adott esetben túlzott terhet jelentenének egy hibás vagy késve történő beadás kapcsán.
Én megértem mindazokat az aggályokat, amelyek akár az FVM, akár a társtárcák kapcsán ezzel kapcsolatban felmerültek, hiszen néhány olyan új fogalmat is megfogalmaz, illetve szakmájuknál fogva esetleg eltérően értelmez, amely most benne van ebben a törvényben, mégis úgy gondolom, hogy alapvetően jól össze van készítve ez a törvénymódosítás. Így az MSZP-frakció részéről mi általános vitára alkalmasnak találjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Érdeklődőm, hogy van-e még kérdés, vélemény. (Senki nem jelentkezik.) Úgy látom, nincs.
(Dr. Mikó Zoltánnak:) Főosztályvezető-helyettes úr, öné a szó.
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) válaszadása
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ha jól számoljuk, a köztársasági elnök úr elvileg legkésőbb a holnapi nap folyamán meg fogja hozni a döntést, ha jól tudom, a 15. nap valahogy akkor jár le. Mi is érdeklődéssel várjuk a döntését, és természetesen az alkotmányos rendnek megfelelően a kormány és, gondolom, nemcsak a kormány, hanem minden jogalkalmazó is tudomásul veszi a köztársasági elnök úr, illetve az Országgyűlés későbbi vagy mostani döntését.
Az SPS bevezetése. Az SPS-nek valóban az egyik előfeltétele a kölcsönös megfeleltetés, de szeretném felhívni a figyelmet, hogy kölcsönös megfeleltetés viszont SPS nélkül is van. Ebből következően januártól 9 darab közösségi irányelvnek az átvételére sort kell keríteni, és ezek az előírások.... Az indokolásban valóban összehoztuk ezt a kettőt, mert együtt készült, lényegében együtt, párhuzamosan készült a kettő, de hogyha bármi "baleset" - elnézést kérek ezért a kifejezésért, kérem, ne értsen bele senki se többet, mint amennyit én valójában mondtam - lenne az SPS-törvénnyel, ezt a kölcsönös megfeleltetési szabályrendszert akkor is be kell tartani, és működtetni kell ezt a bizonyos rendszert.
Az elektronikus ügyintézésről: az önkéntes alapon működés is már közel 95 százalék fölötti elektronikus kérelembenyújtási lehetőséget biztosított, ehhez a megfelelő feltételeket eddig is biztosítottuk, és a jövőben is biztosítani fogjuk. Értelemszerűen csak azokban az esetekben, azon jogcímet esetében fogjuk ezt bevezetni, ahol a megfelelő technikai és egyéb feltételek biztosítottak.
Végezetül még egy dolgot szeretnék mondani, és ezzel szeretném ismételten a bizottság figyelmében ajánlani ezt a javaslatot. Ez a javaslat - talán nyugodtan állíthatom - azon kevés agrártörvények egyike, amelyek érdemben politikai értékítéletet nem tartalmaz, ez egy semleges technikai, végrehajtási jellegű szabályozás, az agrárpolitikai kérdések más jogszabályokban, alacsonyabb szintű jogszabályokban vagy más törvényekben szerepelnek. Mindezek figyelembevételével kérem a bizottságot, hogy támogassa. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a kérdésekre adott választ. Úgy látom, elérkeztünk ahhoz, hogy szavazzunk.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kérem, hogy aki általános vitára alkalmasnak tartja a T/6753. számon jelzett törvényjavaslatot, az kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Tizenegy. Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Tíz.
Megállapítom, hogy a Mezőgazdasági bizottság 11 igen és 10 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak tartja a jelzett törvénytervezetet.
Bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi álláspontját ismertető képviselő kijelölése
Előadónak többségi részről Bedő Tamás urat javaslom, a kisebbség (Jelzésre:) Kékkői Zoltán urat javasolja. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfeltartással szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
A napirendi pont tárgyalását befejeztük. Köszönöm szépen az előterjesztők, a közreműködők munkáját.
Az egyebek között azt szeretném jelezni, hogy 19-én, szerdán, 12.30 órára bizottsági ülést hívunk össze, ugyanis akkor érünk abba az állapotba, akkor kerülünk abba a helyzetbe, hogy tárgyalni tudunk, és nincs más időpontunk, legfeljebb csak csütörtök lenne, de az még rosszabb. Egyetértetek? (Általános helyeslés.) Köszönöm.
Viszontlátásra! Minden jót!
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 7 perc.)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Gálné Videk Györgyi és Molnár Emese