MB-8/2008.
(MB-62/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2008. április 7-én, hétfőn., 11 óra 13 perckor
a Képviselői Irodaház 515. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása *
A pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló T/5010. számú törvényjavaslat (Módosító javaslatok megtárgyalása) *
A módosító indítványok megvitatása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről - általános vita. A termeléstől elválasztott támogatás jogosultjáról szóló T/5237. számú törvényjavaslat *
Font Sándor (Fidesz) előterjesztő szóbeli indokolása *
A kormány képviselőinek reflexiói *
Képviselők hozzászólása, kérdései *
Dr. Nyújtó Ferenc (FVM) reflexiói *
További képviselői hozzászólások *
Herbály Imre ügyrendi javaslata *
Szavazás az ügyrendi javaslatról *
Egyebek *
Napirendi javaslat
(Font Sándor, Császár Antal (Fidesz), Bedő Tamás, Kis Péter László (MSZP), dr. Simicskó István, dr. Medgyasszay László (KDNP), Velkey Gábor Dániel, dr. Bőhm András (SZDSZ), Karsai Péter és Pettkó András (MDF) képviselők önálló indítványa)
(Döntés bizottsági módosító javaslatok benyújtásáról)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
A termeléstől elválasztott támogatás jogosultjáról szóló törvényjavaslat (T/5237. szám)
(Font Sándor (Fidesz) képviselő önálló indítványa)
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Frankné dr. Kovács Szilvia (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Demendi László (MSZP) Bedő Tamásnak (MSZP)
Járvás István (Fidesz) Czerván Györgynek (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Font Sándornak (Fidesz)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ) Zatykó Jánosnak (MSZP)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Dr. Kis Norbert főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Nyújtó Ferenc főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Megjelentek
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 13 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Elkezdenénk a bizottsági ülést. Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait.
Két napirendi pont tervezetét küldtük ki, első a pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvénytervezethez a bizottság által benyújtani szándékozott módosító indítványok megvitatása, a második napirendi pont képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, a termeléstől elválasztott támogatás jogosultságáról, a harmadik az egyebek.
Kérdezem, kinek van kérdése, véleménye a kiküldött napirendtervezethez. (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, szavazunk a napirendi pontokról. Aki elfogadja a napirendi javaslatot, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Egyhangú.
Az első napirendi pontra térünk rá, a pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvénytervezethez módosító indítványok megvitatása. A képviselőtársaim megkapták a többször egyeztetett módosító indítványok utolsó verzióját, amelyet a bizottságunk be szeretne nyújtani. Csak jelzem, hogy az összetűzött példányban a felsőnél - amely a 6. §-t módosítja, "a pálinka oltalma, minősítése" címszóval kezdődik, azon belül az új 9. §, amely az utolsó a módosítandók sorában - a kiküldött verzióhoz képest a (2) bekezdés módosul, a benyújtott verzió szövegében szóeltéréssel tartalmi részében ugyanaz lesz. Ezt felolvasom, és most kerül kiosztásra a végső, a 9. § (2) bekezdés az abban látottak szerint módosul.
A kívülállók számára talán megfejthetetlen az az apró módosulás, ami ebben van, de a hiteles változat ez lesz, ez kerül benyújtásra, ha a bizottság ezt elfogadja.
Köszönöm a kormány képviselőjét, akit kérdezek erről a 6. §-sal kezdődő, a pálinka oltalma, minősítése című bizottsági módosító indítvány tervezetéről.
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kormányálláspontot nem tudok mondani, de a tárca ezzel a módosítással egyetért.
A módosító indítványok megvitatása
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Jelzem, hogy több soros, a frakciók, a kormány és a négy országos szakmai szervezet vezetői közötti egyeztetés utolsó verzióját szeretnénk most bizottsági módosító indítványként benyújtani.
Amennyiben nincs kérdés, észrevétel, szavazásra teszem fel az indítványt. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú.
A következő bizottsági módosító indítvány tervezetének a címében az olvasható, hogy a pálinkáról, törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szól. Jelzem, itt technikai átvezetések történtek, mert sok helyen csak a pálinka szót használták az előterjesztők, és a törkölypálinkát ugyanilyen rangban végig kell vezetni a különféle megfogalmazásoknál, többek között ezért kerül sor erre a bizottsági módosító indítványra.
A kormány képviselőjét kérdezem erről a módosító indítványról.
DR. KIS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok képviselni, a tárca támogatja. Még annyit jegyeznék meg, hogy valóban a törkölypálinka végigvezetése, és még a régi 8., új 11. pontban van annyi beszúrás, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszter. Tehát tartalmában nem változott, csak a módosítások kapcsán korábban kikerült belőle ez a szó, ezt kellett pótolni.
Illetőleg a felhatalmazó rendelkezésben a 2. § a), b) és c) pontjában expressis verbis indokoltnak látszik berakni a törkölypálinkát külön, mert ott jogtechnikailag úgy lett megoldva, hogy az 1. § (4) bekezdését újólag beraktuk, ami utaló szabályokat tartalmaz arra nézve, hogy ahol nincs megemlítve a pálinka - tehát az 5., 7., 10., 12. és 13. -, ott is kell érteni alatta a törkölypálinkát, de a felhatalmazó rendelkezésnél a jogbiztonság szempontjából célszerű külön megjelölni azt, hogy "és törkölypálinka". Egyébként a tárca ezt a javaslatot is támogatni tudja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Előterjesztőként egyébként - elnézést kérek - az előző módosító indítványt és a jelenlegit is támogatom.
Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs, szavazunk a bizottsági indítványról. Ki támogatja ezt a módosító indítványt? (Szavazás.) Szintén egyhangú.
Szeretném jelezni a képviselőtársaimnak, hogy valószínűleg nincs több módosító indítvány. Szerdán szakmai-technikai egyeztetést fognak tartani az öt frakció benyújtói, az országos érdekképviseleti szervek képviselői és a kormány képviseletében az FVM, Gőgös Zoltán államtitkár úr a módosító indítványok támogathatóságáról, mert várhatóan mához egy hétre kerül sor a kapcsolódó módosító indítványok szavazásáról.
Amennyiben nincs további kérdés, észrevétel, lezárom az első napirendi pontot, köszönöm szépen.
Az ülés vezetését átadom Jakab István alelnök úrnak, mivel előterjesztőként szeretnék hozzászólni ehhez a napirendi ponthoz.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszöntöm a kormány képviselőit, dr. Nyújtó Ferenc főosztályvezető urat és dr. Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes urat.
Font Sándor képviselőtársunk, a bizottságunk elnöke a termeléstől elválasztott támogatás jogosultságáról címmel törvényjavaslatot nyújtott be, a törvényjavaslat megvitatása kerül most sorra. Először az előterjesztőt kérdezem, szíveskedjen indokolást adni. Parancsolj, elnök úr!
Font Sándor (Fidesz) előterjesztő szóbeli indokolása
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt gondolom, az itt ülő bizottsági tagok mindannyian tudják, hogy milyen kérdéskört feszeget a törvénymódosításom. Amióta az FVM ezen típusú rendeletalkotását elkezdte, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a KDNP-vel egyetemben jelezte, hogy farmalapú támogatás, amely az Unióban bizonyos új típusú támogatási rend bevezetését irányozza elő az országoknak, ezzel a módjával nem értünk egyet. Sőt, önmagában a rendeletalkotással sem értettünk egyet, mert állítjuk, hogy olyan súlyú kérdést változtatnak meg, amely minden földtulajdonosra és földhasználóra kihat. Az ilyen súlyú kérdéseket minimum törvényi szinten kellett volna szabályozni.
A megfogalmazásainkban az is szerepel, hogy pontosan értjük, miért nem hozta be a kormány a törvénykezés keretébe az úgynevezett SPS közvetlen farmalapú támogatás rendszerét. Mert rendeleti úton kikerülhette a figyelemfelhívást és az ellenzéki oldal észrevételeit, és nem volt köteles és kényszerű elviselni a kritikát. Rendeleti úton meghozta azt, ami véleményünk szerint - mint említettem - minden gazdálkodót, tulajdonost és földhasználót érint, de különösen sújt, nagyon hátrányos helyzetbe hoz véleményünk szerint legalább 800 ezer földtulajdonost. Azokat a földtulajdonosokat, akik valamikor, akár még az Unióba való belépésünk előtt bérbe adták a termőföldjüket.
Vitát okoz közöttünk az is, hogy miért kell ilyen gyorsan bevezetni az SPS-rendszert, amikor látjuk, hogy kényszerítő erre nincs. Sőt, azt is látjuk, hogy mire bevezetjük, addigra az Unió több tagországa éppen át szeretné alakítani ezt a rendszert. Az alelnök úrral az elmúlt héten Prágában voltunk a V4 országok, Bulgária és Románia mezőgazdasági bizottsági elnöki találkozóján, ahol szintén jelezték, hogy véleményük szerint a legrövidebb időn belül vissza kell térni a hagyományos földalapú támogatási rendszerhez, amely átlátható, világos és érthető az utólag csatlakozott országok gazdálkodói számára. Tehát most megváltoztatunk valamit, amiről már látjuk, hogy 2011-13 felé már nagy valószínűség szerint vissza is állítunk, majdnem arra a típusra, ami jelenleg van. Persze tudom, hogy a pénzalapok kritikus kérdés, nincs elfogadott költségvetés arra az időszakra, de ezt most tegyük félre, itt egy elosztás elvéről van szó.
Mint említettem, az elosztás elve véleményünk szerint súlyos károkat okoz még egész Magyarországnak is, majd ezt is kifejtem, hogy miért gondoljuk ezt. Miért gondoljuk, hogy a 800 ezer földet bérbeadónak okoz komoly kárt? Ezt a következőképpen próbálom indokolni. Amikor olyan földbérbeadási szerződésről tudunk - rengeteg van, erről hozzánk érkezett konkrét bejelentések vannak -, hogy 2004 előtt, tehát még nem is voltunk uniós tagország, a tulajdonos bérbe adott több tíz hektárt abban a reménynek, hogy például a gyermeke elvégzi közben azt a felsőfokú mezőgazdasági egyetemet, amely alapján majd maguk gazdálkodnak. A bérleti szerződés - konkrét eset - 2008-ban lejár, és most döbbentek rá, elolvasva a kormány által meghozott rendeletet, hogy mire visszakapják a termőföldjüket, nekik nincs támogatási jogosultságuk. Tehát termelni - pontosan tudjuk - roppant kevés jövedelmű, vagy legalábbis veszteséges a termelői támogatások nélkül, hiszen az egész Európai Unióban most már azt mondják, hogy igazából a támogatások versengenek egymással, nem is a technológia és az előállított élelmiszer minősége. Ez sajnálatos, de ide jutott ma a mezőgazdaság életképessége, illetve jövedelmezősége.
Az, hogy az ilyen típusú gazdálkodó, aki bérbe adta a földjét, most vissza szeretné venni, és most kisemmizve ott áll, csak az egyik probléma. Természetesen az ő termőföldje ezzel vagyoni értékvesztést is elszenvedett. Miért? Mert a termőföld támogatás nélkül gyakorlatilag piacképtelen. Azaz, ezt a termőföldet, amit egy gazdálkodó most visszakap 2008 végén vagy bármilyen szerződés lejártakor, a támogatási jogosultság hiányában senkinek azt bérbe adni vagy értékesíteni nem tudja. Mert - elnézést - nincs olyan bolond ma, aki támogatási jogosultság nélküli termőföldet vásárolna. Vagyis pontosabban lenne ilyen, de az tizedáron szeretné ezt a termőföldet megvenni. Olyan bérlő sincs, aki úgy válna bérlővé és művelővé, hogy közlik vele előre: nincs a termőföldhöz támogatási jogosultság. Így próbáljon meg gazdálkodni!
Ami nem konkrétan a 800 ezer bérbeadót illeti. Azért mondok 800 ezret, mert mintegy 600 ezer olyan nyilvántartott gazdálkodó van - az őstermelők és a főállású gazdálkodók összességét mondom körülbelül 600 ezer főnek -, és tudjuk, hogy mintegy 1 400 ezer földtulajdonos van Magyarországon. E kettő szám különbözete 800 ezer, tehát minimum 800 ezer bérbeadó van jelenleg Magyarországon. Őket, mint említettem, nemcsak a termelés gazdaságos lehetőségétől fosztja meg ez a rendszer, hanem e rendelet azonnal létrehozott náluk egy vagyoni értékvesztést is.
De milyen további problémát okoz ez a rendelet? Pontosan tudjuk, hogy Magyarországon a becsült adatokon lehet esetleg vitatkozni, mert 850-950 ezer hektár nagyságra becsülik azt a termőföldmennyiséget, amit külföldiek ilyen vagy olyan úton - tehát szabályos vagy zsebszerződéssel, bejelentett módon vagy nem - bérelnek ma, döntő többségében a Nyugat-Dunántúlon. Gondoljuk el! Önök azt a rendeletet hozták meg, hogy a 2006-os bázisév alapján számolva a bérlőt illeti meg a támogatási jogosultság. Ezzel Magyarország a 800 ezer hektárt bérlő külföldiek zsebébe úgy tett bele - körülbelül 40 ezer forintos hektáronkénti támogatással számolva - automatikusan durván 32 milliárd forintot, hogy azt vagyoni értékű jogként definiálta, tehát tőlük ezt vissza nem, vagy nagyon körülményesen vehetjük. Ez a magyar állam költségvetéséből automatikusan vándorol az ő zsebükbe. Nem tudom, tisztában voltak-e akkor, amikor ezt a rendeletet meghozták, ennek a súlyos következményeivel.
A parlamentben történt többszöri szóváltás, az itteni bizottsági meghallgatások és az általam januárban tartott sajtótájékoztató után kellett azt érzékelnünk, hogy az MSZP és a kormány egyetlen ponton vitatja az álláspontunkat. Mégpedig azt, hogy úgymond, a Fidesz elképzelése a tulajdonosokat támogatja, nem pedig a földet művelőt. Ez persze rágalom volt mindvégig, mert mi mindannyiszor elmondtuk, hogy mi az elképzelésünk, és éppen azért, hogy ezen elképzeléseket konkretizáljuk, került sorra e törvénytervezet benyújtása. Ennek a lényege - talán az indokolásban elég világosan olvasható - az, hogy a termeléstől elválasztott támogatás jogosultsága új definícióként kell hogy megjelenjen a 2007. évi XVII. törvényben. Ez kimondja, hogy ez a jogosultság a termőföldhöz kapcsolódó tulajdonost illeti meg.
De természetesen épp az a probléma, amit az MSZP és a kormány vádként a Fidesz felé üzen, ennek az egyértelmű kivédésére, és az általunk is folyamatosan hangoztatott álláspont megvalósítására a földet aktívan művelő kapja meg a mindenkori támogatás jogosultságát. Ennek a logikának a megvalósulása miatt a Polgári törvénykönyv földbérleti rendszeréről szóló szakasz megnyitását is javasoljuk, és külön megemlítjük a Ptk. alapján, hogy termőföld bérlés esetén termeléstől elválasztott támogatási jogosultság a gazdálkodót illeti meg mindazon időtartamra, ameddig ez a szerződés érvényes.
A törvénytervezet további szakaszai pontosítják még a szívességi földhasználatot, ezt kiterjesztendő az összes olyan verzióra, amikor nem a termőföld tulajdonosa műveli meg a földet. Nagyon sok változatot ismerünk, nemcsak a szívességi használatot és a klasszikus bérbeadást, feles használatot, hadd ne mondjam még, hogy melyek lehetnek. A törvénytervezet mindegyik olyan típust lefedi, amikor nem a tulajdonos műveli a termőföldet. Tehát egyértelműsítjük, hogy a mi véleményünk szerint is, igenis a termelő, az aktív gazdálkodó, a föld éppen akkori használója jogosultja a termelési támogatás elnyerésének. De csak addig jogosult, amíg ez a szerződéses időtartam részére a művelést megengedi. Amikor ez a szerződéses időtartam lejár, értelemszerűen akár a termőfölddel, mint tulajdonnal, ez a jogosultság azzal együtt ugyanúgy száll vissza, és a tulajdonos eldöntheti, hogy most maga műveli-e esetleg, mert - mint az előbb említett példában - a gyermeke elvégezte azt a felsőfokú iskolát, aminek birtokában már saját maga szeretné a termőföldet művelni. Egyértelmű, hogy a támogatási jogosultsága megvan neki, a termőföldhöz kapcsolva. Ha pedig újra bérbe szeretné adni, akkor újra előáll az a helyzet, hogy automatikusan kötelező a tulajdonosnak a támogatási jogosultságot a szerződés időtartamára továbbadni.
Ezzel egyértelműen biztosítjuk a tulajdonhoz kapcsolódó legerősebb alkotmányos jogosultságot, de egyértelműen biztosítjuk, hogy - ellentétben Gőgös Zoltán állításával - nem igaz, hogy a budapesti ügyvédeket, a fotelban ülő nagyvárosi úriembereket akarjuk úgy támogatni, hogy közben nem is ők végzik a termelést. Nem igaz, mert törvényi erő rendezné, hogy a művelés időtartamára a támogatást automatikusan tovább kell adni.
Az is talán már ismert az elmúlt hét után, hogy több magánszemély az Alkotmánybírósághoz fordult - hiszen most körülbelül hetente 2-3 telefont kapunk, amelyben azt kérdezik, hogy tényleg igaz-e, amit itt felvetettünk -, hogy neki most nincs támogatási jogosultsága, hogyha bérbe adta a földet, és a bérlő leigényelte, az MVH meg most osztogatja ki ezeket a jogosultságokat. Sőt, ugye most kell bejelentkezni a földalapú támogatásokra, május hónapban. Olyan szerződést íratnak most alá minden gazdálkodóval, hogy ő lemond erről a támogatási jogosultságáról még a top up részről is, amennyiben nem ő a művelője a földnek, és egyelőre csak az uniós támogatási jogosultságot kapja, de azt sem kapja meg, ha nem mond le róla. Megjegyzem, nagyon rafinált a mostani támogatási pályázat kötelezvény része, de ennek egyenes következménye az önök által tavaly meghozott két rendelet.
Tehát mint említetem, több magánszemély az Alkotmánybírósághoz fordult, nagyon erős alkotmánybíróságok beadványok azok, amelyeket mi egyáltalán megismertünk. Jeleztük, hogy a KDNP, a Magosz vezetője és a Fidesz is hasonló alkotmánybírósági beadvánnyal élt az elmúlt héten. Azt gondoljuk, ezt a vagyoni fosztást, amit ez a tavaly megjelent két rendelet elkövetett, Magyarország számára káros - mint említettem, a külföldi bérlők nagy száma miatt -, és a 800 ezer gazdálkodót pedig vagyoni értékétől fosztja, illetve rongálja meg, ezért az alkotmánybírósági beadvány, és remélem a törvénytervezet útmutatása is ezt a képtelen helyzetet helyre tudja állítani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Most azt kérem, hogy az előterjesztő képviselőjét követően hallgassuk meg a kormány álláspontját. Kérdezem, ki válaszol. (Jelzésre.) Nyújtó Ferenc főosztályvezető úr válaszol, megadom a szót.
A kormány képviselőinek reflexiói
DR. NYÚJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt gondolom, bontsuk két dologra a mostani vita anyagát. Az egyikről, az asztalon fekvő törvényjavaslatról Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes úr elmondaná a jogi és a kormány álláspontját, utána arra, amivel a mezőgazdasági bizottság, a bizottság elnöke, Font Sándor úr indította ezt a mostani beszélgetést - ha engedélyt kapunk rá - a megfelelő reflexiókat megtennénk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes úrnak adok szót, parancsoljon.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kormányálláspontot képviselek. Csak azért szeretném ezt kihangsúlyozni, mert a korábbiakban itt bizonyos időponti, egyeztetési nehézségek miatt nem mindig tudtunk kormányálláspontot beszerezni.
A kormány nem támogatja ezt a javaslatot, és alapvetően abból a megfontolásból, hogy ezt a javaslatot egyrészt a 2008-as SAPS, top up kérelmekre már nem lehet alkalmazni, tehát ilyen értelemben ezzel nem tudunk mit kezdeni. 2009-ben pedig az egységes támogatási rendszerről már jeleztük, hogy a támogatás jogosultságára alapuló egységes támogatási rendszerről szeretnénk törvényjavaslatot benyújtani. Ebből a megfontolásból vizsgálva ezt a törvényjavaslati szöveget, az túlterjeszkedik azon a felhatalmazáson, amit az Európai Unió Magyarország számára biztosít.
Az Európai Unió a közösségi jogszabályok nemzeti végrehajtására, nem pedig új értelemmel való megtöltésére adott nekünk felhatalmazást. Ha pedig ez így igaz, akkor viszont megítélésünk, illetve a kormány álláspontja szerint nincs nemzeti jogalkotó hatáskör, hogy ebben a témakörben ilyen tartalommal fogadjunk el szabályokat.
Természetesen a jogalkotó nagyon sokféle szempontot mérlegelhet, amikor adott esetben meghoz vagy nem hoz meg egy jogszabályt. Viszont azért szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy miután a jelzett témakörben az Európai Unió utólagosan finanszíroz, az Európai Uniónak is joga van mérlegelni, hogy azt a 2013-as névérték szintjén 1,3 milliárd eurót átutalja Magyarországnak vagy nem, illetve olyannak ítéli-e meg a mi rendszerünket, amely alkalmas arra, hogy ezt a rendszert fogadja, vagy nem. Javasoljuk, hogy a kezdeményezők, illetve az Országgyűlés fontolja meg ezeket a szempontokat is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Azt javasolom, hogy hallgassuk meg Nyújtó Ferenc főosztályvezető urat, és a vitát, ha lehet komplexen folytassuk le. Kérdezem az elnök urat, mint előterjesztőt, hogy ezt elfogadja-e.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Jó így.
ELNÖK: Nyújtó Ferenc főosztályvezető úr következik, parancsoljon!
DR. NYÚJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Mint ahogy Mikó Zoltán úr említette, ebben az ügyben a jelenleg futó SAPS, top up rendszer jogi keretei között vagyunk, a 1782/2003. tanácsi rendelet az, amely ehhez kellő keretet nyújtott számunkra. Május 15-én van a támogatások igénylésének határideje, mint ismeretes ezt követően még 25 napig be lehet nyújtani a támogatásokat. Ez nem magyar rendelet, ez legkésőbb május 15-e, így szerepel a közösségi rendeletben. A tagállam megállapíthat ettől eltérő határidőt, de csak előbb, ettől későbbi időpontra nem állapíthat meg határidőt.
Ez a SAPS, top up rendszer keretei között létező rendelkezés, amelyről az elnök úr említést tett, a SAPS része változatlanul jár mindenkinek, azt a fent említett tavalyi, szeptember 29-i rendelet nem érinti, a top uppal kapcsolatban kellett rendelkezést hozni, méghozzá azon elvből kiindulóan, hogy a bizottság elkülönítette, elválasztotta a termeléstől a támogatások egy részét. Jellemző példa erre a tejborítékban nyújtott addigi nemzeti kiegészítő támogatás, amelyet 2007-től nem lehetett közvetlen, nem kiegészítő tejtámogatás formájában nyújtani. Ezért a rendszer továbbfejlesztésére, részbeni átalakítására volt szükség, amelyet a hivatalos levelezések tanúsága szerint a bizottság képviselői rendjén valónak találtak. Tehát a 15 top up boríték továbbiakban, e rendelet alapján is történő kiosztását elfogadták. El szeretném mondani, hogy itt tehát csak a nemzeti kiegészítő támogatást érinti az ügy.
A jogosultság megállapítása a bizottsági rendeletek alapján az SPS-rendszerben történhet 2009-től, amennyiben olyan döntés születik, hogy Magyarország áttér erre. A munkadöntés az, hogy az előkészületeket meg kell tenni, és át fogunk térni erre. A végleges döntés nyilván július 31-éig, tehát augusztus 1-jéig bezárólag fog megszületni. Az ebben kiosztott jogosultságok is 2013 végéig értendők, hiszen egy új költségvetési időszak indul 2014-től 2020-ig, és ez nem automatikusan jelenti annak az időszaknak a közvetlen bekövetkezését, már ami a támogatási jogosultságokat illeti.
Két dolgot azonban megfontolásra ajánlok. A javasolt SPS-rendszer az elnök úr által említett örökös kérdését teljesen megnyugtatóan és szabályosan rendezi. Tehát a fiatal gazda, egyáltalán az új belépő, amennyiben az új belépőre vonatkozó definícióknak, jogszabályi helyeknek megfelelő új belépőről van szó, minden további nélkül beléphet a rendszerbe, és jogosultságot szerezhet. A jogosultság pedig a nemzeti tartalékból - amennyiben ilyen döntés születik, az EU-rendelet ezt lehetővé teszi - megadható.
A jogosultságok tekintetében az elnök úrnak a V4-es megbeszélésre hivatkozással volt egy olyan gondolata, hogy ezt a következő öt évben nem célszerű az SPS-rendszerre való átállással kapcsolatos erőfeszítéseket tegyünk, hiszen majd 2013-tól vagy 2014-től úgyis egy flat rate, tehát területalapú támogatási átalányszerű rendszer fog megszületni. Említést tettem a legutóbbi mezőgazdasági bizottsági ülés alkalmával is, hogy a tagállamok többsége nem szeretné, hogy egy ilyen flat rate támogatás alakuljon ki, és arra kérték a Bizottságot, hogy választható opcióként kerüljön ez a rendeletbe.
A számunkra elérhető tervezetben ez ilyen módon, tehát opcióként szerepel; a tagállamok választhatnak a között, hogy a most kialakított SPS-rendszer differenciált jogosultságait tartják érvényben a kedvezményezetteknek, vagy a flat rate rendszer irányában mennek el. Nyilván, ha a jogerőre emelkedik ez a rendelkezés, akkor Magyarország számára is választási lehetőséget fog jelenteni, hogy marad-e a SAPS-rendszerben, áttér-e az SPS-rendszerre, és egy további döntés, hogyha áttért az SPS-rendszerre, megtartja-e a differenciált jogosultságok rendszerét, vagy áttér egy flat rate rendszerre. Ez látszik most a bizottsági dokumentumokból.
A résztvevő tagállamok hozzáállása különböző. Azt tudjuk, hogy a tíz új csatlakozott tagállam közül Szlovénia és Málta és a 15 régi tagállam is már áttért az SPS-re. Ez a 17 tagállam választhatta volna most is a regionális modellt, a flat rate vagy a területalapú átalány rendszerét, mégsem tette, mert ez a mezőgazdasági termelést folytató termelők érdekei ellen való. Tehát ők megmaradtak a differenciált SPS-ben, és vélhetően - amennyiben a bizottsági rendelet ezt lehetővé teszi számukra - 2014 után is, amikor a rendszer kivezetése történik, meg fognak maradni.
Úgy gondolom, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Románia maradhat ennél a flat rate opciónál, minden tagállam önállóan dönthet arról, hogy a flat rate opcióban vagy a differenciált opcióban marad, ha áttérnek az SPS-re.
Köszönöm szépen.
Képviselők hozzászólása, kérdései
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Most a bizottság tagjainak adok szót, elsőként Ángyán József képviselőtársunknak.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Kedves Kollegák! Először talán azt szeretném megkérdezni Mikó Zoltántól, hogyan értelmezzük azt a kijelentését, amikor azt mondja, hogy nincs nemzeti hatáskör az SPS-re vonatkozóan a szabályozásra. A másik szavával viszont azt mondja, hogy a kormány fog épp egy SPS-re vonatkozó törvénytervezetet beterjeszteni. Akkor van vagy nincs törvényi szabályozási jogosultság Magyarországon? De ez csak egy zárójeles kérdés. Tehát van vagy nincs? Mert ő azt mondta, hogy nincs nemzeti hatáskörünk ezeket a kérdéseket firtatni. Én nagyon határozottan azt állítom, hogy van jogosultságunk, hogy firtassuk, de szeretném hallani, hogy a főosztályvezető-helyettes úr ezt hogyan értékeli.
A második megjegyzésem az, legalábbis úgy értelmezem, hogy nem az általános vitáját, és nem is a részletes vitáját folytatjuk most le ennek a törvénytervezetnek. Itt az alapkérdés az, hogy napirendre vegyük-e egyáltalán, hogy erről a kérdésről vitázzunk. Tehát amikor a kormány elutasítja, hogy napirendre vegyük egyáltalán ezt a kérdést, akkor az ember kételyeket fogalmaz meg, hogy valóban akar-e ezekről a kérdésekről érdemi párbeszédet folytatni. A helyzet egy kicsit - bocsánatot kérek - hasonlít arra, mint az Új Magyarország vidékfejlesztési programnál is megtörtént már, 1 400 milliárd forint, hét év költségvetése azért érdemes lett volna arra, hogy itt megvitassuk. Annak a parlamenti napirendre tűzését sem hajlandó támogatni a kormány. Ezek - legalábbis finoman szólva - kérdésessé teszi azt a valóban, akár a napokban is kinyilvánított együttműködési készséget, és az együttműködési készség elvárását a törvényalkotásban, amiről éppen, ha jól emlékszem, vezető politikusok is beszéltek, hogyha adott esetben egy kormányzási konstrukció áll fel.
Tehát nem tudom, mire alapozza akkor a felsőbb politikai elit az együttműködési készség reményét, hogyha nem hajlandó egyáltalán a törvényhozás elé sem hozni azokat a kérdéseket, amelyek hosszú időszakra meghatározzák, hogy hova kerülnek a támogatások, hosszú időszakra meghatározzák azt, hogy kik lesznek a jogosultjai ezeknek a támogatásoknak. Tehát azt szeretném pusztán ebben a pontban hangsúlyozni, hogy támogassák azt, hogy ezekről a kérdésekről, amelyeket ez a törvénytervezet felvet, és amelyek kapcsán egyéb kérdéseket is meg kellene vitatnunk az SPS-sel kapcsolatban, ezek egyáltalán vitára kerülhessenek.
De ha már itt vagyunk, néhány gondolatot azért hadd vessek fel magam is. Szögezzük le, hogy nem kötelező áttérni. Ez nagyon fontos dolog, az egész SPS-rendszerre nem kötelező áttérni, ilyen kötelezettség nincs az európai közösségben. Nyújtó főosztályvezető úr - nagyon helyesen - elmondta, nemzeti hatáskörben eldönthető, hogy melyik irányban akarunk továbbmenni.
A többiek miért nem teszik? Ez érdekes kérdés lenne akkor, amikor döntést hozunk, mert bocsánatot kérek, Máltát és Szlovéniát ne tessenek idehozni példának, mint aki szintén áttért, sőt a tizenötöket se hozzák ide példának, mert egy évtizedek óta beállt birtokszerkezet van, teljesen más viszonyokkal. Szó nincs arról, hogy azt sem tudják, hogy kié a föld, a nyilvántartási rendszerek olyanok, amilyenek, zsebszerződések vannak és egyebek, ilyen viszonyok között életveszélyes bevezetni egy olyan rendszert, amit terveznek, és ebben változatlanul nem hivatkozási alap az, hogy a németek vagy a franciák áttértek erre a rendszerre egy évszázados birtokstruktúra és kialakult földbirtokrendszer esetén.
Óhatatlanul felmerül tehát az emberben a kérdés, hogy mi lehet a sietség oka. Az EU nem sürgeti, a többiek óvatosak és nem akarnak ehhez csatlakozni, ráadásul tudjuk, hogy 2013-tól várhatóan más irányt vesznek az események, mint amit most itt éppen be akarunk vezetni. És olyankor akarjuk bevezetni, amikor három éve épphogy kezdi megszokni a magyar gazdatársadalom azt a rendszert, ami egyébként továbbvihető lenne, és kezdi tudni, hogyan használja, hogyan használja az európai uniós forrásokat.
Mindezek ismeretében józan paraszti ésszel érthetetlen - ráadásul az informatikai rendszere sincs kész, ha jól tudom, még a pályázatot sem írták ki, hogy ki fogja ennek az informatikáját megcsinálni. Tessék mondani, muszáj ekkora pofonba beleszaladni? Ha csak ezt az egy kérdést felteszem. Ez megtörtént tudniillik, amikor az EU-hoz csatlakoztunk, ugyanígy nem volt meg az informatikai rendszere, az egész földnyilvántartási rendszer.
Tehát óhatatlanul felmerült az emberben a kérdés: mi lehet ilyen körülmények között egyáltalán, ami sürgeti ennek a rendszernek a bevezetését? Nem hiszem, hogy rosszhiszemű olvasata ennek a helyzetnek, hogyha mindezt mérlegeljük, hogy milyen körülmények vesznek körül. Valószínűleg azoknak a tőkés társaságoknak az érdeke, amelyeknek lejár a bérleti szerződése - több száz hektárról van szó, pontosan tudom -, amelyek valamikor 2003-ban vagy azt megelőzően vették bérbe a földet. Ezek a tőkés társaságok valószínűleg nagyon sürgősen hozzá szeretnének jutni történelmi bázison ahhoz a jogosítványhoz, ami egyébként a földdel visszakerülne, akár ha az állam adta bérbe. Ebből a szempontból ez teljesen mindegy, mert akkor az államot rabolják ki - bocsánatot kérek -, mert akkor jusson vissza az államhoz, a Nemzeti Földalaphoz ez a jogosultság, és majd ő továbbadja ezt a jogosultságot. Akár az államhoz, akár magánbérlőkhöz vagy magán bérbeadókhoz, de visszajutna ez a jogosultság. Legyenek szívesek megmondani nekem, hogy ez egy valóságtól elrugaszkodott olvasat vagy sem! Vajon, ha mérlegeljük, hogy milyen körülmények vesznek körül, mi a realitása annak, hogy épp ez az, ami mozgatja ezt az egész ügyet?
A 2006-os történelmi bázis pedig nagy valószínűséggel alkotmányos aggályokat vet fel. Érdemes-e belefutni egy alkotmányossági... (Borenszki Ervin közbeszólása.) Nem erről van szó. Meg kellene ezeket a kérdéseket vitatni, hogy hogyan oldjuk meg ezt a helyzetet, ha egyáltalán van problémánk bele, kedves Borenszki Ervin képviselőtársam. Ez nem arról szól, hogy most itt hirtelen döntsük el, hogy akkor nem 2006, hanem 2007 legyen a bázis, hanem ezekről a kérdésekről nem folyt vita a parlamentben. Kedves uraim, ezzel hosszú meghatározzák az agrárium és a vidék jövőjét, és bocsánatot kérek, nem mindegy, hogy kikhez kerülnek ezek a jogosítványok!
Hadd tegyem hozzá, hogy erősíti ezt a bizonyos spekulációt - legyen ez egyelőre csak spekuláció, míg tényszerűen nem majd lehet ezt akár idehozni a bizottság elé -, hogy a három év aktiválási idő tökéletesen elég arra, hogy aki megszerezte a jogosultságot, kivárja azt, amíg tönkremegy az, akinek nincs jogosultsága, és kénytelen lesz neki felajánlani vagy bérbe adni a földet, mert nincs, akinek odaadja támogatási jogosultság nélkül. Kényszerhelyzet azokkal szemben, akik elveszítették a támogatási jogosultságot így, hogy nem is tudtak róla.
Három év aktiválás? Valószínűleg kiszámolták, hogy körülbelül három rossz és támogatás nélküli év kell ahhoz, hogy ennek a 800 ezer embernek a legtöbbje - de akár annak a 600 ezernek egy része is így járhat - tönkremenjen. Nincs más, nekik kell felajánlani. Ezeknek a tőkés társaságoknak kell felajánlja, ahol ott van a külföldi tőke. Hát világos! Ott van a külföldi tőke, hát világos, hogy pont ezt a rendszert akarják ehhez a helyzethez igazítani. Kétségtelen, hogy ez spekuláció, de nagyon szeretném, ha a magyar kormány hivatalosan cáfolná, hogy ő arra törekszik, hogy a tőkés társaságokat akarná ebben a dologban helyzetbe hozni.
A föld művelőjéé legyen a támogatás. Ebben egyetértünk. De az nonszensz helyzet, hogy amikor már nem műveli, akkor is megtartja ezt a jogosítványt, és nem adja vissza a földdel együtt a jogosítványt is annak, akié a föld, és az majd továbbadja megint egy olyannak, aki megműveli. Ugye, azért érezhető, hogy ez nemcsak etikátlan, hogy a tulajdonost megtévesztjük a törvény menet közbeni változtatásával? Mert ő nem tudhatott arról, hogy ilyen játékszabályok lesznek. Aggályos ebből a szempontból is, hogy azé legyen a támogatás, aki megműveli a földet. Mert ez épphogy ellentétes ezzel. Megtartja a jogosultságot akkor is, amikor már nem műveli a földet.
Még egyszer szeretném hangsúlyozni, tisztelettel, szeretettel - és a nyugalmat igyekezném megőrizni -, szeretném arra kérni a kormányoldalt, tűzze napirendre ezt a kérdést, mert ezt a rendszert így valószínűleg nagyobb társadalmi konfliktusok nélkül bevezetni Magyarországon nem lehet. Most esnek le a tantuszok az embereknél, hogy mire is készül ez a rendszer, hogyan viszik el néhányan a jogosultságot a többiek elől, akik bennfentes információval rendelkeztek. A holland barátunk - a klasszikus példa mindig -, aki 5000 félholt marhát vásárolt fel 2006-ban, mert ő véletlenül valahonnan tudta, hogy az lesz a bázis, és ez alapján fogják majd kiosztani a jogosultságokat. Ugyan cáfolta már múltkor a főosztályvezető úr, hogy ez az FVM-ből származott, de mégiscsak van egy kör, aki tudott erről.
Tehát azt javasolom, hogy legalább a kérdés napirendre tűzését ezen a ponton ne akadályozza meg a kormányoldal, vitathassuk meg nyugodt körülmények között, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak ennek a rendszernek, ha akarjuk, akkor milyen körülmények között lehet a társadalmi béke felborítása nélkül bevezetni ezt a rendszert bevezetni. Ha pedig úgy döntünk, hogy be akarjuk vezetni, együtt kell ennek a szabályrendszerét kialakítani. Ez megint olyan kérdés, mint a földkérdés, a vidékfejlesztési forrás elosztásának kérdése. Most éppen az SPS-ről van szó, ami mindig egy irányba mutat, és úgy gondolom, ha valamiféle konszenzusra és együttműködésre törekszik a politikai elit Magyarországon, akkor az a minimális, hogy együtt vitassuk meg ezeket a kérdéseket, és próbáljuk a játékszabályokat közösen kialakítani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Frankné dr. Kovács Szilviának adok szót, parancsoljon.
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP): Köszönöm a szót. Azt gondolom, itt két kérdéskörről is beszélhetünk: egyrészt egy koncepcionális kérdésről, másrészt egy jogi kodifikációs kérdésről.
Azt gondolom, teljességgel egyetérthetünk Mikó Zoltán főosztályvezető-helyettes úr álláspontjával - és egyben a kormány álláspontjával is -, hiszen az uniós rendeletek, közöttük az 1782. számú tanácsi és a 795. bizottsági rendelet szerint alapvetően definiált, hogy ki is a támogatások jogosultja. Azt gondolom, e kérdéskörben felesleges vitatkoznunk egymással. Megnéztem ezeket a rendeleteket, és egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a közösségi szabályok alapján a támogatás címzettje a tényleges földhasználó.
Abban a kérdéskörben is egyet kell értenem - nekem szakmailag mindenféleképpen - a kormány azon álláspontjával, hogy nemzeti jogalkotói hatáskör kizárólag a közösségi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatban áll fenn. Azt gondolom, a végrehajtási szabályok meghatározása nem jelenti a jogosultság megállapítását, tekintettel arra, hogy a közösségi jogszabályok ezt egyértelműen megmondják. Itt a nemzeti jogalkotás kizárólag a végrehajtási szabályokat állapíthatja meg, és azt gondolom, e kérdéskörben nem vitatható az a fajta alapvető jogelv, ami a jogszabályi hierarchiához kapcsolódik nyilvánvalóan, hogy 2004 óta, az uniós csatlakozásunk óta a magyar jogszabályok nem állhatnak ellentétben a közösségi jogszabályokkal, ez szakmai alaptétel. Ha pedig ezt elfogadjuk, akkor koncepcionálisan sem érzem ennek a törvénymódosítási elképzelésnek a realitását a mai jogszabályi közegben.
A másik, amivel nekem személy szerint problémám van, a kodifikációs probléma. Ügyvédként sokat foglalkoztam a Ptk.-val, de sem a szakmai irodalomban, sem pedig a gyakorlatban soha nem találkoztam azzal, hogy a Ptk. bármilyen szinten támogatási eljárási szabályokat tartalmazott volna. Nem tartalmazott eddig sem, és azt gondolom, nincs is helye a Ptk.-nak a támogatási szabályok meghatározásában. Más jogszabályban - mint például a 2007. évi XVII. törvényben - rendben van, hogy ott lehet ezeket a támogatási szabályokat rögzíteni, de egy alapvető kódexben, mint a Ptk., ezt teljesen indokolatlannak tartom.
Egyébként, ahogy elhangzott a kormány képviselőjétől, azt látom, hogy azt a vitát, amelyet Ángyán professzor úr az előbb említett, hogy ebben a kérdésben - az SPS és a farmalapú támogatás - le kell folytatni, azt gondolom, ebben mindannyian egyetértünk. De nem gondolom, hogy e törvényjavaslat keretében kell ezt, hiszen a minisztérium képviselői elmondták, hogy előkészítés alatt áll - és erre már több elképzelés is napvilágot látott - az SPS bevezetése, ami törvényi formában szabályozná ezt az új támogatási rendszert, illetve a megváltozott támogatási rendszert. Azt gondolom, ott lenne a helye e kérdéskör megvitatásának.
A következő kérdéscsoport, amivel nagyon röviden szeretnék foglalkozni - és ezt gyakorló jogászként is mondom -, hogy szerintem azért az nem mondható, hogy bárki ebben az országban nem szerzett tudomást arról, hogy az Unió tagjai közé kerültünk 2004-ben. Úgy gondolom, ez a gazdákra, a földtulajdonosokra és a föld használóira ugyanígy kell hogy vonatkozzon, mint ahogy minden más állampolgár tudomásul vette, hogy a közösségi szabályok bizonyos értelemben megváltoztatják az országban élő emberek életét, és nyilvánvalóan a korábbiaktól eltérő szabályozási módokat tesznek lehetővé. Szerintem aki előrelátó volt és foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, annak nyilvánvalóan érdeke volt - akár földhasználóként, akár pedig földtulajdonosként - a korábban megkötött szerződések tartalmával is foglalkozni. Úgy hiszem, akármilyen szerződésről is beszélünk, azért kétoldalú szerződésekről van szó, ahol mindegyik fél a saját érdekeit próbálja megfogalmazni, és nyilvánvalóan érvényre juttatni, erről szólnak a kétoldalú megállapodások, szerződések.
Ha valakinek tudomása volt erről - márpedig ezt nehezen tudjuk elvitatni -, hogyha a támogatási rendszerek változásáról tudomással bírt, akkor napig is, sőt ezt megelőzően lehetőségük lett volna - vagy lenne a jövőben - ezeknek a szerződéseknek a megfelelő tartalmú módosítására. Úgy gondolom, ez új szemléletet igényel a földtulajdonosoktól, de a gazdálkodóktól úgyszintén. Egyébként közbevetőleg mondanám, hogy a 2007. évi XVII. törvény hatályba léptető rendelkezéseit, vagy akár a fogalmak magyarázatát tartalmazó 9. §-t megnézzük, akkor egyértelmű, hogy az uniós elvárásoknak és a közösségi szabályoknak megfelelő módon készült el ez a törvény, egyértelműen rögzíti, hogy kire vonatkozik, mi a személyi hatálya, és természetesen az uniós elvárásoknak megfelelő szabályok szerint rögzítette a törvény személyi hatályát a jogalkotó.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bagi Bélának adok szót, parancsolj.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. A kormány képviselőjéhez két rövid kérdést szeretnék intézni, hogy történt-e az SPS-sel kapcsolatban modellezés vagy hatásvizsgálat, hogy ez mit eredményez a szereplők - akár a használók, akár a tulajdonosok - életében. (Jelzésre.) Nincs róla tudomásuk.
Még egyszer szeretnék visszakanyarodni a nyugat-magyarországi helyzethez, a zsebszerződések kérdéséhez, ez az ország minden rendes emberét irritálja. Tisztában van-e a kormányzat azzal, hogy tulajdonképpen a második lépcsőben legalizálja ezzel a zsebszerződéseket? Egészen eddig a zsebszerződésekkel nem tudott mit csinálni, nem tudta meghivatkozni a zsebszerződését. De ahogy ez a rendszer be fog lépni, neki már nincs más hátra, egyrészt elteszi a használatért járó pénzt, és ki kell várnia a megfelelő pillanatot, máris megszerezte a zsebszerződéssel lekonzervált földterületet.
Erről az oldalról is erkölcstelennek tartom ezt a fajta megközelítést, arról nem beszélve - amit a kedves kolleganőnk említett -, hogy ebben az országban mindenkinek tudnia kell a hatályos rendeletekről (Frankné dr. Kovács Szilvia: Nem kell.), igen, és ismerjük azt a közhelynek számító, de ugyanakkor igaz mondást, hogy a jogszabály nem ismerete nem mentesít a következményei alól. De azért mindannyian ebben az országban élünk! Azért nem olyan sokan vannak, akik a magyar jogalkotást és rendeletalkotást a napi megélhetésük mellett naprakészen nyomon tudják követni. Pláne - ezt is kijelenthetjük az üggyel kapcsolatban - ezt a lopakodó kormányrendelet-alkotási gyakorlatot kövesse végig valaki! Nagyon sok esetben nekünk sem mindig sikerül, hogy már a kezdet kezdetén információhoz jussunk. Leginkább az a gyakorlat, hogy a kész helyzetet teremtenek, és akkor hátha azt majd erőből át lehet valahogy passzírozni. De ehhez nem adhatjuk a nevünket, a voksunkat, hogy bármilyen ürüggyel a földtulajdonosok egy részét kijátsszuk a vagyonukból. Egészen egyszerűen ez számomra morálisan elképzelhetetlen.
Megint szóba került, hogy ki a támogatások címzettje. Most már unásig elmondtuk, és kérem, hogy akkor többet ne is beszéljünk arról, mert csak az időt pazaroljuk, hogy nem vitatjuk. Szándékunk, hogy a földhasználóé legyen ez a kifizetés. Csak nem feltétlenül olyan módon, ahogy az Európai Unió boldogabbik felében ez gyakorlat, hanem a magyar viszonyokhoz alkalmazkodva, törvényi garanciát beiktatva, hogy az mindig a magyar terület használóját, aki a termelésben használja a földet, azt illesse meg és véletlenül se keveredjünk olyan helyzetbe, hogy ezeket a szelvényvagdosó termelőket alakítsuk ki itt Magyarországon. Ennek az országnak - azt gondolom, ez vitán felüli - az egyik nagyon fontos termelési eszköze, mondhatnám, nemzeti kincsünk a termőföld. Olyan agrárstratégiát Magyarország - mindenféle EU-ösztökélés ellenére sem - nem preferálhat, nem fogadhat el, hogy a mi termőterületünkön ne értéket állítsunk elő, hanem bármilyen oknál fogva vonjuk ki a termelésből, és akkor majd ezért - aki éppen a 2006-os használó volt, vagy más évjáratot is megnevezhetnék - majd kap pénzt. Nekünk használnunk kell a földjeinket, értékteremtésre, és azt akarjuk, hogy ezek kapják meg ezeket a kifizetéseket.
Tehát kérem, hogy többet erről ne is vitatkozzunk, mert ebben egyetértünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Herbály Imre alelnök úrnak adok szót. Parancsolj, alelnök úr!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Megértem az ellenzéki oldal, a kollegák aggodalmait, de azért arról szeretném biztosítani őket, hogy semmiféle hátsó szándék, ilyen nemzetellenes, a tőkés nagyüzemeket előtérbe helyező szándék nem vezérelt bennünket akkor, amikor az SPS-szabályok kidolgozását elkezdtük.
Szándékosan mondom, hogy elkezdtük, mert még nincs vége a dolognak, hiszen ha jól emlékszem rá, akkor áprilisban kellene a jogalkotási program szerint beterjesztenie a kormánynak (Közbeszólás: Május elején.), illetve május elején kellene.
De nincs semmi gond, mert a javaslatom az, hogy több ok miatt is jobb lenne, ha megvárnánk ezt a törvényjavaslatot. Addig nem bánnám, hogyha akár informális bizottsági ülésen próbálnánk egymás szándékait megérteni, és tudomásul venni, hogy ennek a dolognak a jogtechnikai megoldása, mint ahogy Frankné Kovács Szilvia képviselőtársam mondta, nem fér össze a polgári törvénykönyv tartalmával, egyébként most van éppen átdolgozás alatt ez a fordulat, ami a 2. §-ban van javasolva.
Végül is azért szeretném, hogyha jobban megértenénk egymást, hogy van nekünk éppen elég bajunk. Sokkal jobb lenne - (Font Sándorhoz:) nektek is, nem kérdés - (Font Sándor: Az országnak.) Így van, van az országban épp elég baj, jobb lenne, ha mi mélységében megismernénk egymás szándékait. Megértenénk azokat a javaslatokat, amelyekkel a kormány majd előjön, és nem csinálnánk műbalhét azzal, hogy most nem javasoljuk tárgysorozatba venni ezt a kérdést.
Nem hiszem, hogy ez a lényeg, mi hajlandók vagyunk arra, hogy amennyiben ezek a problémák, amelyeket az elnök úr, a képviselő úr elővezettek, reális problémák, akkor megvizsgáljuk, hogyan lehet ezeket kiiktatni. De ha van jó megoldás a javaslatban, akkor próbáljuk meg megvárni ezt a jó megoldást.
Nekem ez a javaslatom, kérem, hogy ezt vegyék figyelembe a képviselőtársaink, amikor majd a döntést meghozzák.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további hozzászólás? (Jelzésre.) Ángyán József képviselőtársam jelentkezett, parancsolj.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem akarok visszaélni a türelemmel, de amiket hallottam, azokra - ha szabad - két-három mondatban csak kellene reagálnom.
Az egyik: egyetértek azzal, amit Herbály alelnök úr mondott, hogy van elég problémánk, és ráadásul az Európai Unió egyáltalán nem kötelez bennünket arra, hogy újabbat vegyünk a nyakunkba ezzel az SPS-rendszerrel. Egyszerűen tényleg kérdezem: mi az indoka annak, amikor a másik működik, ugyanúgy le tudjuk hívni az európai pénzeket, miért kell ezt a rendszert most bevezetni, ha nem azért, amit én itt spekulációként elmondtam? Erre igazából nem adtatok választ, és tulajdonképpen ez az alapkérdés, hogy mi motiválja ezt a dolgot. Mert innen lehet visszafejteni, hogy milyen megoldásokat talál egy törvényi szabályozás.
A második megjegyzésem, hogy még egyszer szeretném mondani, hogy módosítható minden beterjesztett anyag. Tehát ha valamelyik részével nem értetek egyet, mert nem így kellene szabályozni, hanem másképpen, egy általános vitát követően módosítható bármi benne, és korrigálhatók azok az esetleges disszonanciák, amelyek ebből a szempontból felmerülnek.
A harmadik dolog, amit szeretnék elmondani. Kedves Szilvia, az európai szabályozás azt mondja, hogy a támogatás jogosultja a föld használója. De azt nem mondja, hogy az után is, hogyha már nem használja a földet. Itt épp erről beszélünk, kérem szépen. Nem ellentétes az EU joggyakorlatával az, hogyha azt mondjuk, hogy ez a jogosultság természetesen csak addig illeti meg, amíg használja. Utána a következő használóé lesz a jogosultság, abban az esetben, ha a föld tulajdonosa - akié ez a jószág - továbbadja egy következő használónak. Semmi mást nem mond ez az elképzelés. De legalább adják meg a lehetőséget, hogy ezeket a különböző álláspontokat megvitassa a parlament. Nem szól másról ez a történet.
Tehát azért jó lenne magyarázat arra, hogy miért van szükség erre az SPS-re ilyen sürgősen, mert tényleg kételyek merülnek fel. Módosítható a javaslat, merthogy ez a normál menete egy parlamenti törvényjavaslat tárgyalásának, és jó lenne megvitatni, hogy miben ellentétes ez az EU joggyakorlatával vagy a jogszabályi környezettel, ha ennek ilyen interpretációját adjuk, hogy természetesen azé, aki használja, de nem azon túl, hogy használja. Ezt senki nem feltételezi, hogy a használat megszűntével is ez a jogosultsága megmaradna a föld használójának, miután már ő nem földhasználó, tehát nem ő használja.
Egyébiránt még egy utolsó megjegyzést engedjenek meg nekem. Éppen a GMO-ügy mutat rá arra, hogy lehet kezdeményező is valaki, hogyha a viszonyaink mások. Mert Kelet-Európában mások a viszonyok, mint azokban az országokban, ahol - mondom még egyszer - egy kialakult szerkezet van. Ott fel sem merülnek ilyen problémák, mint amiről itt vitatkozunk. Nem lehetetlenség Európában, hogy az európai környezetet változtassuk. Épp Hegyi Gyula ennek a megmondhatója, hogy bizony, raportőrként tudott hatni arra, hogy jogosultságok vagy kerülnek ez ügyben az Európai Parlamenthez. Tehát nem lennék - ha szabad mondani, nem akarok senkit megsérteni - annyira bizonytalan a saját erőnkben, hogy nem lennénk képesek módosítani az európai játékszabályokat, ha a mi saját viszonyaink egészen mást mutatnak, mint amire ezek a szabályok elkészültek. Ezeket a problémákat oda kell vinni és megbeszélni, valószínűleg akár ez is módosítható lenne, de még egyszer hangsúlyozom, nem látom úgy, hogy ellentétes lenne az EU jogelveivel, a szabályozás erre vonatkozó elvével az, hogy annál legyen, de csak addig, ameddig használja, és azon túlterjeszkedve nem lehet jogosultságokat biztosítani a már nem használó számára.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyújtó Ferenc főosztályvezető úr kért egy nagyon rövid reflexióra lehetőséget. Megadom a szót, parancsoljon.
Dr. Nyújtó Ferenc (FVM) reflexiói
DR. NYÚJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. A 1782. számú rendelet 71/B. cikke a támogatási kérelemről a következőt mondja: "a mezőgazdasági termelők az új tagállamok által meghatározandó időpontig, de legkésőbb május 15-ig..." Az egységes támogatási rendszer alkalmazásáról kimondja: "olyan mezőgazdasági termelő részére jár jogosultság, akinek mezőgazdasági üzeme az érintett régióban található." Tehát egyértelműek a szövegek e tekintetben. Úgy gondolom, ezeknek a szövegeknek az alkalmazására, végrehajtására van szükség a magyar végrehajtásban.
Itt felmerült - és ez gyakran felmerül telefonkérdésekben és vidéki fórumokon is -, hogy akkor elveszíti a jogosultságot, ha abbahagyja a termelést. A jogosultságról is rendelkezik az uniós rendelet, méghozzá földnélküli jogosultsággal nem lehet támogatást igényelni. (Dr. Ángyán József: Három évig.) Igen, három évig tarthatja meg a jogosultságot, utána automatikusan bevonja a nemzeti tartalék. Támogatási jogosultság alapján támogatáshoz jutni csak föld megléte esetén lehetséges. Tehát földdel kell rendelkeznie a kedvezményezettnek, a mezőgazdasági termelőnek ahhoz, hogy lehívja a támogatást.
Van még egy szabály, a 80 százalékos szabály, amely azt mondja, hogy a támogatási jogosultságok 80 százalékát aktiválnia kell a mezőgazdasági termelőnek, és csak utána, a fennmaradó 20 százalék erejéig adhatja el a támogatási jogosultságokat. Tehát ez olyan rendszer, ha bevezetésre kerül Magyarországon - márpedig számos előnye van, hogy bevezessék, minden gazdálkodót támogat... (Dr. Ángyán József: Hadd halljuk az előnyeit!) nemre, korra tekintet nélkül. Ez a 30 hektárost ugyanúgy támogatja, mint az 500 hektárost, stabilabb bérleti rendszert fog bevezetni.
A bérleti szerződésekben pedig - önök biztosan láttak számosat - benne van az, hogy mi a bérleti díj. Nagyon sokan leírják, hogy az évről évre emelkedő támogatás összege a bérleti díj. Tehát a földtulajdonos nincs kizárva ebből. A 200 ezer mezőgazdasági termelőt az MVH képes kezelni, bár ez nagyon sok, de az 1,6 millió vagy 2 millió földtulajdonost kezelni félelmetes költség, de nincs is rá jogszabályi lehetőség. (Dr. Ángyán József: Tehát fel kell számolni őket, ezek szerint nem lehet kezelni az MVH-ban.)
További képviselői hozzászólások
ELNÖK: Köszönöm szépen. Arra kérem a kormányzat tisztelt képviselőit, hogy a képviselőtársaim nem fejezték még be a hozzászólásaikat. Ezért mondtam, hogy rövid reflexió, úgy értettem, hogy valamit gyorsan közbe kell szúrni. Van-e még a képviselőtársaim részéről hozzászólás? (Nincs jelzés.) Ha nincs, visszaadnám az ülés vezetését Font Sándor elnök úrnak, és szót kérek.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Jakab Istvánnak adom meg a szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Néhány szempontra szeretném felhívni a szíves figyelmüket, nem vitatva azt, hogy valóban a kiszámíthatóság, az ágazati működés valamennyiünk számára fontos. Azt sem vitatva, hogy Magyarország speciális helyzetben van, és ehhez a helyzethez igazodó módon kell kialakítani a jogszabályokat is.
Van történelmi tapasztalatunk, az elmúlt húsz esztendő során kiváló jogászaink hatalmas felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Kiváló jogászaink tökéletes törvénytervezeteket tudtak készíteni a konkrét, az élethelyzeteket, a tényeket - ha úgy tetszik - bizonyos szempontból másként megvilágítva. Ennek az lett az ára, hogy nagyon komoly termeléscsökkenés és nagyon komoly gondok elé nézett az ágazat, és ez úgy időszakonként ráadásul még változott is. Azt gondolom, egy dolgot tudomásul kellene vennünk. Magyarországnak jelen pillanatban nincs történelmileg kialakult birtokszerkezete, ami volt, azt 1990-ben a rendszerváltással elég rendesen megoldotta az akkori hatalom, átalakította, visszaalakította, és jogos történelmi igény volt. Hogy helyesen-e vagy nem, hogy hogyan jártak el, kiknek az érdekében; azt gondolom, nem véletlenül van az asztalnak most két oldala.
Nincs történelmileg kialakult birtokstruktúra. Ez, akár tetszik nekünk, akár nem, akkor is így van. Nincsenek rendezett földbirtokviszonyok, nincsenek rendezett bérleti viszonyok. Ha ezek hiányoznak, akkor a történelmi bázist - tessék mondani - minek alapján akarjuk először öt évre, majd ha figyelembe vesszük az Európai Unióban a következő, 2013-20 közötti időszakot, gyakorlatilag 12 évre meghatározni. Tehát ha azt gondoljuk, hogy az SPS-rendszer mindenáron és mindenek felett be kell vezetni, akkor meggyőződésünk szerint először is látni kellene, hogy az a 7000 milliárd forint értékű, ma még állami kezelésben lévő földterület kiknek a használatában, hogyan kerül hasznosításra, és kiknek adunk - nem rövidebb időre, mint 13 évre - vagyoni értékű jogot. Azt gondolom, ez is egy része.
A másik része az osztatlan közös tulajdonok ügye teljes mértékben rendezetlen. Közel másfélmillió hektár nemzeti ajándékként. Milyen alapon kívánjuk ezt úgy biztosítani, hogy közben lehetőséget sem adtunk a tulajdonosoknak, hogy ezeket használatba, birtokba vegyék, és van még jó néhány élethelyzet. Az, hogy a nemzeti tartalékba kerül majd három év használat után, amikor három évig még felvette az illető a támogatást. Ha a három év támogatását összeadom, az a föld értékének több mint a fele. (Borenszki Ervin: Nem tudja felvenni.) Azt gondolom, sejtjük, hogy miről beszélünk, kedves képviselőtársam. Befejezem, és remélem, utána az elnök úr szót ad a vitában.
Visszatérve, az SPS bevezetésének a jelen körülmények között nincs realitása Magyarországon. Azt csak egy utolsó kérdésként hadd vessem fel, hogy a SAPS top up-rendeletnek annak idején a megfelelő megvitatásakor, mielőtt a rendelet elkészült ebben az összefüggésrendszerben, hogy mit akarunk, hogy a SAPS top up-rendelettől el akarunk-e jutni az SPS végleges bevezetéséig, így kellett volna ezt az egész rendszert végiggondolni. Ennek az átgondolása, végiggondolása nem történt meg, és az a meggyőződésem - akár szimpatikus most ez a felvetés, akár nem -, ha majd a részletkérdésekkel tisztában leszünk, ha majd érdemben végigtárgyaltuk, kiérleltük az álláspontokat, akkor lehet erről vitatkozni. A jelen formájában, jelen pillanatban nem. A jelen pillanatban viszont van érvényes jogszabály, amit át kell gondolni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Visszaadom az ülés vezetését Jakab Istvánnak.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Bodó Imre képviselőtársunk kért szó, parancsolj.
BODÓ IMRE (Fidesz): Figyeltem az ön szavait, amelyek a földhasználókra vonatkoztak, és értem is, de kérdezem öntől, hogy az a földtulajdonos, aki már nem tud bérleti szerződést kötni, nem veszik ki a földjét, az a földtulajdonos hogyan és miként fog jogosultságot szerezni a későbbiekben. Tehát értem, a földhasználatot veszik figyelembe. De a földtulajdonos, amennyiben már nem veszik bérbe a földjét, akkor a támogatási rendszer tovább megy, ő ott marad, utána ő hogyan tovább?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdezem az elnök urat, mint előterjesztőt, hogy most kíván-e szólni. (Jelzésre.) Font Sándor elnök úrnak adok szót.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Ha jól látom, nincs további hozzászólás. Összességében meg szeretném állapítani, hogy érdemi kifogás nem volt a törvénytervezethez sem a kormány, sem a kormányoldal részéről. Mindjárt meg is indokolom, hogy miért gondolom így.
Azok látszatkifogások voltak - különösen a kormány részéről -, hiszen képviselőtársaim, Ángyán József, Bagi Béla egyértelműen kifejtették, hogy nem hajt a tatár, senki nem kényszerít bennünket bele ebbe a rendszerbe. Pontosan tudjuk a lengyelek álláspontját, távol tartják magukat, ameddig csak lehet - és lehet, hogy ez 2013 - ettől a rendszertől. Tehát jogos az a gondolati felvetés, hogy akkor miért kell ennek mégis ebben a formában bevezetésre kerülni. Erre igazi választ természetesen nem adott a kormány, mert az a gyanú - persze - él, hogy Magyarországon ma az a 200 ezer földhasználó, döntő többségük kft. és részvénytársaság, bizony bérleti rendszerrel foglalkozik, és ezt a tulajdonoshoz kapcsolódó jogosultságot most a bérleti rendszert élvezőknek átadjuk. A rendszer lényege igazából ez.
Rögtön megkérdezem, egyetértve itt a hároméves kritériumok kérdésével, az összes rendeleti szabályozással, meg azzal a törvénytervezettel, amit most be szeretnének nyújtani, de vajon a most általam kezdeményezett törvénymódosítás mellett miért ne lehetne ugyanazokat a jogelveket fenntartani. Miért ne lehetne? Minden működhetne ugyanúgy.
Nyújtó Ferenc azt mondja, hogy nincs üzemszabályozás, majd most kell üzemszabályozás. Eddig mit tetszettek csinálni? 2002 óta mondjuk az üzemszabályozás kérdését. Pontosan tudjuk, hogy miért nem engedték meg az üzemszabályozást. Tanka Endre professzor több könyvet írt erről, talán a legnagyobb ismerője ennek a rendszernek, mi azt a modellt követjük. Mert az üzemszabályozásban az egy üzem által birtokolható termőföld nagyságát is szokták szabályozni. Ez súlyosan érinti azt a kört, ahol most a magánszemélyektől elveszik és átjátsszák a támogatási jogosultságot.
A rendszer lényege ez, hát mondjuk már ki őszintén! Ne ködösítsünk, hogy az uniós szabály ezt nem engedi meg! Ezért nem értek egyet Kovács Szilvia felvetésével. Soha nem mondtuk, hogy ne a művelő kapja meg. Természetesen az a válasz, amit Ángyán József mondott, de csak addig az időtartamig, amíg erre a művelésre jogosultsága van, azaz a szerződéses tartalom él. Utána nem lehet az övé. A mi polgári logikánk szerint nem lehet az övé. Tessék megmondani, hogy milyen jogosultság az, amikor ön bérbe adja a lakását... (Frankné dr. Kovács Szilvia: Nem jó a példa.) Miért? Tulajdonom van, bérbe adom, és kiderül, hogy a bútorzatot egy rendelet a bérlőre hátékázza. A bérlőé lesz az összes bútorzatom, ami a lakásban van, mikor kiköltözik, viszi magával a bútort. Ön elfogadná ezt a rendszert? Valószínűleg azt mondaná, hogy ez képtelenség. Mi az, hogy elviszi a bútort a lakásból? A ház az enyém, persze, de benne a bútor is az enyém; a földtulajdon az enyém, persze, a hozzákapcsolódó támogatás is, és ezt továbbadom mindaddig, amíg bérlik, amíg a lakó benne lakik, persze. De amikor kiköltözik, elviszi a berendezést a lakásból? Most ez történik a földtulajdonosokkal, vagyis a bérlő és a földtulajdonos viszonyában.
Nem hiszem, hogy ezt normális jogérzékkel lehetne támogatni. Erre a képtelenségre próbáljuk felhívni a figyelmet. Erre hívják fel azok is, most öt alkotmánybírósági beadványt magunk mellett tudunk már, akik azt mondják, hogy ez képtelenség, ilyen nem lehet.
Most nézzük meg a Ptk. ön által idézett részét. Először is egy 1959-es törvényről van szó. Nem tudom, hányan vannak itt a képviselőtársaim közül, akik módosítottak már Ptk.-t. Én igen. Nem sok ilyen képviselő van. Módosítottam, egyéni törvénymódosítással a Ptk.-t, olyan részéhez nyúltam hozzá. Mindig azt mondják: ó, a Ptk., ajaj, az egy szent tehén, ahhoz ne nyúljunk hozzá, mert azt már 10 éve akarjuk módosítani. 1990 óta újra akarjuk kodifikálni a Ptk.-t, de ne nyúljunk hozzá, mert rettentő bonyolult.
De tisztázzuk: vannak olyan életszerű helyzetek, amit a Ptk. '59 óta nem tud lekezelni, és ebbe belegebed néhány vállalkozó, vagy éppen elveszt egy pert, mert a Ptk. nem tudta lekezelni. Az én indítványom is egy ilyen volt, és a parlament egyhangúlag elfogadta, mert azt mondták: ja, ezt tényleg meg kell oldani, azonnal. Meg is oldottuk. Ugyanilyennek tartom ezt a kérdéskört is. 1959 óta és az azóta módosított Ptk.-ban beszéltek egyáltalán földalapú támogatásról? Nem, mert az Uniónak később lettünk a tagja. SPS-ről és SAPS-ról? Mit tudott még akkor a földtulajdonos arról, hogy ilyenek lesznek? És mi történt? Tavaly egy vagyoni jogot hoztak létre, a támogatási jogosultságot.
Kedves Képviselőtársaim! Ez vagyoni jogosultság. Tudják, mennyi ma az ára? Ön azt kérdezte, képviselőtársam, hogy miért nem gondoskodott a gazda meg a bérlő arról, hogy módosítsák a szerződés tartalmát annak megfelelően, hogyha ez a rendelet megjelenik, meg uniós tagok leszünk. Tehát kvázi felelősséget állapít meg a tulajdonos és a bérlő között, hogy nem vette időben észre, és módosította volna a bérleti szerződést. Ezt leírtam mondatszerűen, tehát ezt vissza tudjuk idézni.
De kérdezem én: ön szerint akarja ezt most a bérlő módosítani? Nem. Tetszik tudni, hogy mi történt 2007 végén, amikor életbe lépett a rendelet, és lejártak a bérleti szerződések? A bérlő azt mondta, hogy 200 ezer forintért - kialakult az ára, 200 ezer forintért - hajlandó lemondani a támogatási jogosultságról egy hektár esetében. Közben 50 ezer forintért adta neki évente bérbe a tulajdonos a termőföldet. Erre azt mondjuk, hogy ez egy igazságos rendszer innentől kezdve? Vagyoni jogként rendelte odaadni a tavalyi rendelet a bérlőnek ezt a jogosultságot. Ön jogász, ön tudja, mit jelent a vagyoni jog. Szabadon adhatom-vehetem, annak, akinek akarom, és megszabom az árát is, persze piaci viszonyok között. Itt pedig kényszerviszonyok alakultak ki ebbe a pillanatban. 200 ezer forint jelenleg a támogatási jogosultság szabadpiaci ára.
Ezért mertem azt állítani, hogy nem hallottam érdemi kifogást sem a kormány-, sem a kormányzati képviselők részéről az indítványommal szemben. Mert állítom, hogy mindaz, ami mellett Nyújtó Ferenc és Mikó Zoltán érvel, az működhetne amellett is, hogyha ez a törvénytervezetem életbe lépne. Működhetne, ez a helyzet. Valami másért nem akarják ezek szerint, hogy ez a jogosultság mégiscsak a legerősebb jogosultsághoz, a tulajdoni jogosultsághoz kapcsolódjon. Abban nincs vitánk - mint itt sokszor elhangzott -, hogy a támogatás jogosultsága a mindenkori földhasználót illesse meg, ezt többször ki is fejtettük.
Herbály Imre képviselőtársam javaslatot tett egy informális megbeszélésre a vitatott kérdésről. Igen, ilyen informális megbeszélést kezdeményeztünk, már volt is, meg abbahagytuk, de a rendelet életben van. Működik a rendszer. Május 15-éig be fognak jelentkezni, itt elvettek vagyoni jogosultságot emberektől, tessenek már megérteni! Mi beszélgethetünk még egy kicsit, de még jobban belemegyünk a bajba. Nem tudom, ha véletlenül az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy az indítványtevőknek van igaza, hogyan lehet ezt majd visszacsinálni. Elgondolkodtak önök esetleg már ezen? Lehet, hogy nem úgy van, ahogyan mi gondoljuk, de ha netán mégiscsak úgy van? Minél jobban haladunk előre az időben, annál inkább beleőrlik a rendszerbe a tulajdonost, és a jogtalan vagyoni elvonását.
Térjük vissza arra a helyzetre, amit említettem, hogy mi is történt itt Magyarországon! Nem tudom elfogadni azt az álláspontot, amit Nyújtó Ferenc mond, hogy azért, mert van 1 millió 600 ezer földtulajdonos, és ennek bonyolult lenne kezelni a támogatási jogosultságát, valóban egyszerűbb, hogy adjuk oda annak a 200 ezernek, aki bérlő. Azért ne haragudjon, főosztályvezető úr, ezt az elvet nem tudom elfogadni. Ilyen nincs. Franciaországban ön szerint hány tulajdonos van? Ott meg tudták ezt oldani? Nem hiszem, hogy 1 millió 600 ezer van, valószínűleg picit nagyobb ez a szám. Tehát ez nem lehet kérdés, amikor jogelvről van szó. Hogy uraim, az önök földtulajdona létezik? Létezik. Ehhez vannak jogosultságok? Vannak. Akkor az állam, ha nyilvántartást akar létrehozni, majd megoldja az ehhez szükséges nyilvántartást, még ha költséges is. Ezért van az állam, még ha költséges is, ezt a kérdést legyen szíves megoldani!
Nézzük a konkrétum másik részét, hogy mit is okoz most az állam. Felsorolok itt néhány céget - mind külföldi tulajdonos -, akik ma Magyarországon az államtól bérelik a termőföldet: mondjuk a Hubertus 10 ezer hektár, a Csincse Farm - ez skót - 1200 hektár, a Délpusztai - német - 3000 hektár, a Holland Farm - ez egy holland - 2000 hektár, az Inícia Rt. - ez angol - 2000 hektár, a Mariano 3000 hektárt, majd egy osztrák még, 4000 hektár. Amit itt elmondtam, ez 25 ezer hektár, de tudjuk, hogy körülbelül 400 ezer hektárt bérelnek jelenleg összesen az államtól.
Tetszenek tudni, hogy mit okoztak most önök? Az állami vagyon lenullázták. Miért? Mert ezeknek a bérlőknek odaadták a jogosultságot. Tessék mondani, hogyan akarja az állam utána eladni ezt a termőföldet! Kinek akarja eladni az állam ezek után ezt a termőföldet? Az osztráknak, a németnek és a hollandnak. Nekik, mert 2011-13-ban bejelentkeznek, és miután az államnak visszajön ugyan ez a termőföld - támogatási jogosultság nélkül -, majd meghirdetheti akárkinek, nem fogja megvenni senki. Vagyis csak egy jelentkező lesz rá primitív tizedáron: az osztrák - vagy német, holland, skót -, mert az azt mondja, hogy nekem meg van támogatási jogosultságom, kedves állam, önöknek meg termőföldjük van, de semmit nem tudnak vele kezdeni, mert kinek adnák bérbe vagy akár tulajdonba. Nincs az a bolond, aki így venné meg. Ugyanezt a helyzetet okozták természetesen a magántulajdon esetében, de véleményem szerint önök ezzel a lépéssel az állami vagyonvesztéshez is nagyban hozzájárultak, 400 ezer hektárról mondtak le úgy, hogy ennek az értékvesztését ezzel a rendelettel automatikusan létrehozták. Azt gondolom, jó lenne, ha ezt megfontolnák a képviselőtársaim is.
Gőgös Zoltán az interpellációban feltett kérdések közül egyetlen egyre sem válaszolt, ezt nagyon határozottan megnéztem. Négy kérdés volt, egyetlen egyre sem válaszolt. Az egyik kérdés az volt, hogy nem akarják-e esetleg visszavonni ezt a rendeletet. Tartok tőle, hogy ez lehetne csak az egyedüli útja egyelőre, hogy a még további bajt megakadályozzuk. Megakadályozzuk a magántulajdonosoknak okozott vagyonvesztési kárt, és megakadályozzuk az államnak okozott vagyonvesztési kárt, ami ennek a rendeletnek az automatikus következménye. Sőt, mint ahogy itt most már érzékeljük, ahogy a magánszemély kiszolgáltatott lett és a támogatás nélküli termőföldjét senki másnak el nem tudja adni, csak annak a volt bérlőnek, aki megszerezte a feje felett a támogatási jogosultságot, kényszerszerződéssel piaci ár alatt tudja csak eladni.
Tehát érthető módon önök az állami földtulajdont egy az egyben - jogszabályi szinten - most, ebben a pillanatban odaadták a skótnak, a hollandnak, a németnek, az osztráknak, akik hivatalosan bérlik a termőföldet az államtól. De mint említettem, 850-950 ezer hektár termőföldet bérelnek ma külföldiek. Ők ezzel a rendelettel ugyanúgy automatikusan belekerültek ebbe a hihetetlen előnyös helyzetbe. Mondhatnánk azt, hogy a Nyugat-Dunántúl a külföldieké lett ezzel a rendelettel. Megelőzve 2011-et és 2013-at, amikor felszabadul a termőföld külföldiek által való vásárlásának a tiltása. Ezzel a rendelettel végérvényesen bebetonozták a külföldi bérlőket, hogy ők lehetnek csak az egyedüli tulajdonosok.
Ezeket kérem megfontolni, mielőtt azt kérem, hogy a bizottság támogassa a törvénytervezet tárgysorozatba-vételét.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt a kormány képviselőjének megadnám a szót, Herbály Imre alelnök urat illeti a szó, parancsolj.
Herbály Imre ügyrendi javaslata
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ügyrendi javaslatom van. Az a javaslatom, hogy mivel szerda délután úgyis ülésezünk, egy nyúlfarknyi bizottsági ülést kell tartani, tegyük át a döntést és a vitát folytassuk, illetve ezekre a felmerült problémákra egyeztetést folytassunk az FVM vezetésével. azt gondolom sokkal helyesebben járunk el, ha ezt a javaslatot elfogadjuk, és egy megfontoltabb döntést hozunk, mintha most elhamarkodottan hozunk egy döntést, aztán kiállunk a sajtó elé, és sértegetjük egymást.
Köszönöm szépen.
Szavazás az ügyrendi javaslatról
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Bizottság! Az elnök nem tehet mást, mint az ügyrendi javaslatot szavazásra bocsátja. Tehát tisztelt bizottság, aki az ügyrendi javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás. - Egyhangú.) Köszönöm szépen, ezek szerint a szavazás alapján szerdán az egyeztetést követően ugyanebben a körben ismét visszatérünk a vitára.
Tisztelt Bizottság! Visszaadom az ülés vezetését Font Sándor elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. A második napirendi pontot így felfüggesztjük, a szerdai napirendre kérném felvenni.
Az egyebek között van-e bármilyen bejelentés? (Nincs jelzés.) Ha nincs, azt is lezárom, a bizottsági ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 38 perc)
|
Font Sándor |
Jakab István |
Jegyzőkönyvvezető: Ulrich Ferencné