MB-30/2007.
(MB-47/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. október 9-én, kedden, 14 óra 7 perctől
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/3578. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVIII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló T/3895. számú törvényjavaslat (általános vita) *
Korompai András (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Korompai András (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) válaszai, reflexiói *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi álláspontját ismertető képviselő kijelölése *
A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdaságról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló T/3894. számú törvényjavaslat (általános vita első helyen kijelölt bizottságként) *
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi álláspontját ismertető képviselő kijelölése *
Tájékoztató a KAP-reform keretében 2009-től bevezetendő SPS közvetlen támogatási rendszerről és a kölcsönös megfeleltetés (cross-compliance) hazai alkalmazására vonatkozó kormányzati elképzelésekről *
Dr. Nyujtó Ferenc (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója *
Kérdések, hozzászólások *
Dr. Nyujtó Ferenc (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) válaszai, reflexiói *
A termőföldről szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló T/3093. számú törvényjavaslat *
Dr. Kiss Norbert (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli előterjesztése *
Kérdések, hozzászólások, válaszok *
Szavazás *
További kérdések, hozzászólások, válaszok *
Szavazás *
Előadó: az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője
5. Egyebek
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP)
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Paizs József (MSZP) Bedő Tamásnak (MSZP)
Vécsi István (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Járvás István (Fidesz) Czerván Györgynek (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Velkey Dániel Gábor (SZDSZ) megérkezéséig Herbály Imrének (MSZP)
Bajánházy László (Pénzügyminisztérium)
Horváth Csaba (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa)
Dr. Kiss Norbert (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Korompai András (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Nyujtó Ferenc (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szűcs Korinna (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Résztvevő
Kovács László (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 7 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, a munkánkat segítő tisztviselőket, a munkánkat figyelemmel kísérőket és az egyes napirendi pontokhoz már megérkezett előadókat.
A napirendtervezet írásban kiküldésre került, ahhoz képest Herbály Imre alelnök úr napirend-kiegészítési javaslattal él. Az előzetes egyeztetés alapján a 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló T/3093. számú törvényjavaslat újbóli napirendre-vételét kéri, és ehhez benyújtottak egy módosító indítványt, amelyet már csak a bizottság nevében lehet majd módosítani. Ezt a témát 5. napirendi pontként az egyebek elé javaslom felvenni a napirendre. Kérdezem, hogy kinek van kérdése, észrevétele a napirendi pontokhoz, figyelembe véve a módosításokat is. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincsen, akkor kérdezem, hogy ki az, aki egyetért az így módosított napirendtervezettel. Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) A bizottság elfogadta a napirend-módosítást.
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló T/3578. számú törvényjavaslat
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Rátérünk az első napirendi pontra: a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványok megvitatására. Köszöntöm a kormány e napirendi ponthoz érkezett képviselőit.
Az előzetes szűrés alapján az 1. számú kapcsolódó módosító indítványt vitatjuk meg, amely Varga Mihály és Domokos László képviselő urak javaslata. A kormány álláspontját kérdezem erről.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Az előterjesztő a módosító indítvánnyal nem ért egyet. Indoklásként a következőket szeretném elmondani:
Maga az ÁSZ-jelentés is megállapítja, hogy az államháztartásról szóló törvény nem igazít el teljes körűen arra nézve, hogy egy zárszámadásnak, illetve a zárszámadási törvénynek milyen tartalommal, milyen mélységben és milyen részletezettséggel kell bírnia. Az Állami Számvevőszék jelentéséről annyit azonban mond általánosan az államháztartásról szóló törvény, hogy azt minden alkalommal a költségvetési törvényjavaslattal, illetve a zárszámadási törvényjavaslattal együtt kell az Országgyűlésnek megtárgyalnia. Az Állami Számvevőszékről szóló törvény azt mondja, hogy az Állami Számvevőszék minden jelentése nyilvános. Ebből a két gondolatból adódóan megállapítható, hogy az Állami Számvevőszék zárszámadásról szóló jelentése kiegyensúlyozott, tényszerű, arányos jelentés, és abból két vagy három megállapítást kiragadni, és törvényi passzussá átkonvertálni nem lenne indokolt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: A bizottsági tagokat kérdezem, van-e kérdés, észrevétel ehhez az indokláshoz. (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
Tehát ha jól értjük, akkor a kormány nem látja indokoltnak az ÁSZ véleményét, amelyet több év óta megfogalmaz különböző témakörökben beemelni a zárszámadáshoz.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Igen...
ELNÖK: Ez egyenes válasz...
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Nem vitatva az...
ELNÖK: Ez egy egyenes válasz volt a kérdésemre, köszönöm szépen.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az ÁSZ-jelentés tényszerűségét nem vitattuk.
ELNÖK: Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Nincsen.
Szavazunk az indítványról. Ki az, aki támogatja a kapcsolódó módosító indítványt? (Szavazás.) Ki az, aki nem támogatja azt? (Szavazás.) Egyharmadot kapott, a bizottság nem támogatja az indítványt.
Kérdezem a bizottság tagjait, van-e olyan indítvány, amelyet a továbbiakban tárgyalni akar a zárszámadásról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító indítványok tekintetében. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs ilyen, akkor ennek a napirendi pontunknak a tárgyalását befejeztük.
Köszönjük szépen a kormány képviseletét, lezárom ezt a napirendi pontot.
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVIII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló T/3895. számú törvényjavaslat (általános vita)
Rátérünk a következő, második napirendi pontunkra: a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVIII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megvitatására, amely T/3895. számon lett beterjesztve. Köszöntöm a napirendi ponthoz érkezett előadókat, kérem, majd mutatkozzanak be. Megadom a szót önöknek.
DR. SZŰCS KORINNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Szűcs Korinna, a vízgazdálkodási főosztály főosztályvezető-helyettese vagyok.
KOROMPAI ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Korompai András, a víz- és környezetikár-elhárítási főosztály főosztályvezetője.
ELNÖK: Megadom a szót önöknek az előterjesztésre.
Korompai András (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
KOROMPAI ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Néhány kiegészítést tennék a beadott törvénymódosításhoz. Egyrészt röviden elmondanám azt, hogy a koncepció, amely a 2000-es tiszai árvizet követően alakult ki a Tisza-völgy fejlesztésével kapcsolatban, és amely lényegében a lefolyási viszonyok javítását és a szabályozott vízkivezetést biztosító tározók létesítését, tehát a vízelvonást, egy nagy árhullámból a vízelvonást biztosította, természetesen azzal kiegészítve, hogy a térségben lehetővé téve a víz felhasználásával a tájhasználatváltást, a természetközeli állapotoknak a bizonyos rekonstruálását, visszaállítását, ez tett egy feltételt a meginduláskor, mégpedig azt, hogy azt a töltésrendszert, amellyel a Tisza-völgyben rendelkezünk, a saját szabályainknak megfelelő színvonalra már kiépítettnek feltételezte, vagy ezzel párhuzamosan kiépülőnek feltételezte. Ez az elmúlt évek tanúsága szerint sajnos nem következett be, a normál töltésrekonstrukcióknak a menete lelassult.
A következő ok, amely miatt módosítani szükséges a Tisza-völgy fejlesztéséről szóló törvényt, a 2006-os árvíz tapasztalatai. Ez az árvíz megint azt bizonyította számunkra, hogy szükség van az árapasztásra, szükség van a szabályozott kivezetésre, szükség van a nagyvízi meder lefolyási viszonyainak a javítására, de szükség van töltésfejlesztésre, a töltések rekonstrukciójára is.
Szintén új fejlemény az, hogy 2007-től a nemzeti fejlesztési terv és a nemzeti vidékfejlesztési terv az Európai Unió 2007-2013 közötti ciklusához igazodik, emiatt a fejlesztéseinket ennek az ütemezésnek megfelelően kellett átalakítani és sorrendbe állítani.
Ez az indoka annak, hogy ez a program, ez a törvény, amely most módosításként a parlament asztalán van, kibővült a Tisza-völgy árvízi fejlesztéseivel, de megtartotta azt az eredeti célt, amely az agrár-környezetgazdálkodási, klímavédelmi, természetiélőhely-védelmi és -fenntartási, tájhasználat-váltási célokról szólt, tehát továbbra is egy komplex programként képzeljük a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztését. Az előzőekben elmondottaknak megfelelően arról is szól a törvénymódosítás, hogy a jövőben az új, induló fejlesztéseket az európai uniós források, a nagyprojektek keretében kívánjuk megvalósítani, azokat pedig, amelyek már folyamatban vannak, a költségvetés forrásaiból kell befejezni. Ezeken túl a módosítás néhány eljárásrendi szabályt tartalmaz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most a bizottsági tagoknak van lehetőségük kérdezni, véleményt mondani. (Jelentkezések. - Az MSZP-s képviselők felé fordulva:) Innen kezdjük. Jelezze a szocialista frakció, hogy kivel indítsunk a jelentkezők közül! (Jelentkezésre:) Borenszki Ervinnek adok szót.
BORENSZKI ERVIN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A következőt szeretném megkérdezni: a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a tározók megvalósításával együtt kell a helyi önkormányzatoknak, településeknek hat hónapon belül a településrendezési tervükben, az építési szabályzataikban bizonyos változtatásokat végrehajtani, amelyek a térszerkezeti változásokkal összefüggő módosítások. A törvényjavaslat más helyeken rendelkezik arról, hogy milyen pénzügyi forrásokat biztosít a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésével kapcsolatban. Itt, ezen a ponton én nem láttam arra utalást, hogy ezeket a változtatásokat milyen forrásból kívánja megvalósítani... (Zúg a hangosító berendezés. - Közbeszólások: Vedd el a telefonodat a mikrofontól!) Nem csörög. Én úgy érzem, hogy a Tisza-völgyi településeket sem veti fel a pénz, ugyanakkor ezeknek a településrendezési terveknek a módosításai súlyos pénzekbe kerülnek. Megnyugtató lenne számomra, hogyha erre érdemi választ kapnék. Köszönöm. (Godó Lajos jelentkezik.)
ELNÖK: Godó Lajosnak adok szót.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A napirenden lévő T/3895. számú törvényjavaslat két törvényt módosít: részben a vízgazdálkodásról szóló '95. évi LVII. törvényt, részben a 2004. évi LXVII. törvényt. Én úgy ítélem meg, illetve a képviselőcsoportunk tagjai úgy ítélik meg, hogy ez a törvénymódosítás meggyorsítaná a Tisza-mentén tervezett árapasztóknak az építését, alapvetően az elmúlt két év építési munkáinak a hiányosságait, illetve azokat küszöböli ki, amelyek miatt a különböző tározók építésének az ütemét a beruházók nem tudták teljesíteni. Ez részben a földhivatali eljárásokat, részben a kisajátítási, részben pedig az önkormányzati és vízügyi feladatokat pontosítja.
A javaslat rendelkezik arról, hogy a megépült tározókat be kell jegyezni a földhivatalnál, és hogy az új szervezethez - a javaslat itt még a Nemzeti Földalapot hozza, de nyilván majd - a Nemzeti Vagyongazdálkodási Zrt.-hez kell nyilvántartásba venni, és azt értékesíteni nyilvánvalóan nem lehet. Ezt szeretném megjegyezni, mert délelőtt az értékesítés kapcsán sokat beszéltünk a Nemzeti Földalapról.
Mindenképpen általános vitára alkalmasnak találjuk a törvényjavaslatot, és kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogatni szíveskedjen azt. Köszönöm. (Csontos János jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Csontos Jánosnak adok szót.
CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! A minisztérium képviselője a szóbeli kiegészítésben megemlítette, hogy ez a törvény meghatározza a lefolyási viszonyok javítását követő árvizeknél az árapasztást és a kivezetést, valamint a töltések rekonstrukcióját. Ez mind árvízvédelmi feladat. Én azt szeretném megkérdezni, hogy területileg körülbelül meg lehet-e mondani, hogy ha ez a program megvalósul a törvény kapcsán, akkor vajon mennyi vizet tudunk megtartani. Mert amikor ilyen nehéz helyzet van, amikor vízszegénység van, akkor ez az egész komplex fejlesztési terv hogyan szól a vízmegtartásról, és ez területileg körülbelül mit fog jelenteni Magyarországon a következő tíz évben? Köszönöm szépen. (Bedő Tamás jelentkezik.)
ELNÖK: Bedő Tamásnak adok szót.
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Üdvözlöm a minisztérium képviselőit! Az egyik megjegyzésem csatlakozik Csontos képviselő úrnak a megjegyzéséhez, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése eddig alapvetően az árvízi biztonság növeléséről szólt. Az ez évi tapasztalatok - Tisza-menti polgármester vagyok - egyértelműen azt mutatják, hogy a Vásárhelyi-terv keretében előbb-utóbb foglalkozni kell a vízmegtartással is, hiszen mindenki tudja, hogy ha az Alsó-Tiszán a törökbecsei duzzasztót kinyitották volna a zentai híd építése miatt, akkor gyakorlatilag száraz lábbal át lehetett volna kelni a Tiszán, olyan alacsony volt a vízállás.
A másik egy örömteli megjegyzés azzal kapcsolatban - aztán hogy ezt majd a környezetvédőkkel hogy rendezik el, nem tudom -, hogy a 2006-os árvíznek is az volt az alapvető tapasztalata, és erről már több előadást lehetett hallani, hogy az ártéri felnövényesedéssel, az iszaplerakódással a vízszállítás feltételei gyakorlatilag rohamosan romlottak. Először látom leírva, hogy alapvetően az árvízvédelmi szempontok elsőrendű érvényesülése mellett kell javítani az áramlási és vízszállítási képességeket. Ezzel kapcsolatban csak annyit, hogy ha már 2006-ban egy normális állapotú ártér lett volna mondjuk Csongrád térségében, ha jobb lett volna a vízszállító képesség, akkor a 2006-os rekordárvíz akár 40-60 centivel is alacsonyabb lett volna, hiszen a nagyvízi meder szállította el a víz 70 százalékát, ami a teljes keresztmetszetnek alig az egyharmadát adja. Úgy gondolom, hogy ez jó.
A másik: a mértékadó védképesség kiépüléséről szól az anyag. Ez ugye a mindenkori mértékadó árvízszint, tehát a MÁSZ+1 méter, ha jól tudom, legalábbis lakott területen belül ennyi. Ezt miképpen befolyásolja ez? Egy későbbi pontban pedig arról beszél, hogy a tározók tervezésénél, megépítésénél az a cél, hogy egy méterrel tudják csökkenteni ezeket a csúcsvízszinteket. Várható-e tehát, hogy a meglévő töltéseknél, különösen amelyek lakóterületek környékén vannak, továbbra is a mértékadó árvíz plusz 1 méterrel történik a kiépítés, vagy a mostani kiépítési szintet hagyják meg, és rábízzák a tározókra az egyméteres csökkentést? Mert a tározókból jelenleg még egy sem üzemel, aztán hogy milyen telünk és milyen tavaszunk lesz, azt még nem tudjuk. Ezt szeretném kérdezni.
Illetve még annyit, hogy a VTT korábban alapvetően a Felső- és Közép-Tisza-vidéki tározókkal számolt. Azt szeretném megkérdezni, hogy a 2006. évi tapasztalatok alapján milyen besorolása és milyen lehetősége van egy Alsó-Tisza-vidéki tározónak és az előre vételének, illetve a megépítésének, gondolok itt alapvetően Csongrád, Szeged, Szentes és Vásárhely árvízvédelmére. Köszönöm. (Herbály Imre jelentkezik.)
ELNÖK: Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, akkor vagyunk korrektek, hogyha elismerjük, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése első törvényének az elfogadásakor egy kicsit túlléptük a teljesítőképességünk határát, és többet gondoltunk magunkról, mint amit megvalósítottunk. Egyetértek azzal, hogy a gátak kiépítésére nagy figyelmet kell fordítani, mert az árvízvédelmi képességünket ez nagymértékben fokozza. Persze abban nem értek egyet Bedő Tamással, hogy csak itt fordul elő a meder lefolyási képességének a fokozása, mert az az első törvényben is benne volt, legfeljebb nem történtek meg azok a lépések, amelyek egyébként sok-sok munkát biztosítottak volna a Tisza-völgyében élő, nehéz sorsú, munkanélküli embereknek. Úgyhogy rögtön az elején arra szeretném kérni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, hogy nagyon ügyeljenek arra, nehogy valami vízügyi lobbi emlékművévé emelkedjék a Vásárhelyi-terv a megvalósítás során.
Miért mondom ezt? Azért, mert amíg egy nagyon korrekt és mindenre kiterjedő egyeztetés volt a földtulajdonosokkal az árvízi tározó gátrendszere földalapjának a megszerzése során, a mederben érintett tulajdonosokkal való egyeztetés során, addig most nem látom azt az aktivitást a tájhasználat, tájgazdálkodás ismertetése, a lehetőségek ismertetése során. Persze ezt nem akarom a KVVM nyakába varrni, tudom, hogy az FVM-nek is komoly tennivalói vannak. De azt gondolom, hogy az FVM és a környezetvédelmi minisztérium sem maradhat ki ebből a munkából, mert csak akkor tudják a továbbiakban az árapasztó tározókat kanálcsörgés nélkül megvalósítani, ha ezeket az egyeztetéseket, ezeket a tájékoztatókat nem akarják megtakarítani.
Én elfogadom azt is, hogy azokat a vidékfejlesztési, infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek az elmúlt időszakban kapcsolódtak az árvízi tározók megépítéséhez, azok a továbbiakban a regionális operatív programokba legyenek kihelyezve. Azt azonban mindenképpen látni kell, hogy a cél- és címzett támogatások ezeket a feltételeket - akkor még az ÖTM hatáskörében - tisztázták. És én úgy gondolom, hogy ahhoz, hogy az önkormányzatok, a vésztározókkal érintett területek gazdái ne érezzék magukat becsapottnak, ezeket a szabályokat is tisztázni kell, hogy ne mondhassa azt senki, hogy ő nem tudott erről, hogy ő másképp gondolja ezt. Azt gondolom, ez egy olyan fejlesztés, amely nemcsak a tájat, az embert, az ott élő emberek gazdálkodását, az ott élő emberek életvitelét is meg kell hogy változtassa, és nagyon fontosnak tartom, hogy ezt itt most elmondjuk.
Egyébként én a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak tartom, és úgy gondolom, mi is igyekszünk segíteni a miniszter úrnak abban, hogy a Vásárhelyi-terv kivitelezése a lehetőségekhez képest a lehető leggyorsabban megtörténjen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Örvendi László József jelentkezik.) Igen, parancsoljon, képviselő úr!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz) Tisztelt Bizottság! Úgy gondolom és a Hajdú-Bihar megyei Tisza-területeken élő gazdálkodók, valamint az ott élők is úgy gondolják, hogy ezt a Vásárhelyi-tervet végre kellett volna hajtani. Ha már a terület gazdáival megegyeztek a vésztározók kialakításáról, akkor ezeket a vésztározókat használni is kellene, meg kellett volna építeni a vízműveket, úgy, ahogy azt illik, és én úgy gondolom, nem a Vásárhelyi-tervnek a beruházását és értékének a nagyságát kellene törvénymódosítással csökkenteni, mert úgy tűnik, hogy ez a módosítás egy csökkentéssel ér fel.
Még egyszer elmondom: a tározókat meg kellene építeni, az ott élőknek is ez az elsődleges kérése, és nem kellene bizonytalanságban hagyni az ott gazdálkodókat, hogy egyáltalán gazdálkodhatnak-e azon a területen vagy nem, hogy mi lesz a vége ezeknek a területeknek, mert sok esetben bizony jó földeket is sikerült kisajátítani ezeken a területeken. Úgyhogy nekem az volna a javaslatom, hogy a Vásárhelyi-tervet úgy, ahogy van, végre kell hajtani, és nem módosítani kell. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e további kérdés, észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Válaszadásra megadom a szót az előterjesztő képviselőjének.
Korompai András (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) válaszai, reflexiói
KOROMPAI ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Az első kérdés úgy hangzott, hogy a tározótérségben lévő településeknél, ahol valamilyen formában érintettek a települések, rendezési tervet kell módosítani, és hogy ennek a pénzügyi forrásai miből lesznek meg. Annyit tudok mondani, hogy a mai ismereteink szerint ezek a rendezésiterv-módosítások is a VTT-s forrásokból fognak elkészülni.
A második kérdés a vízmegtartásról szólt, egy elég hosszú és elég összetett kérdés volt. Annyit szeretnék elmondani, hogy természetesen nagyon fontos, hogy vizet tartsunk vissza, ebbe nem megyek bele, ebben egyetértünk. Annyit lehet tudni, hogy a VTT-ben tervezett 12-14 tározó mintegy másfél milliárd köbméter víz visszatartására képes. Annyit tudni kell azonban, hogy ezek a tározók nem elsősorban ilyen célból épülnek, hanem a rendkívüli árvizek megcsapolására, bizonyos tájhasználatváltásra, természetközeli állapotok fenntartására és területi adottságokhoz jobban alkalmazkodó gazdálkodás támogatására. Egy-egy tározóban tehát lehet vizet visszatartani, nem egy extra árvíznél is be lehet engedni bizonyos mennyiségű vizet a tározóba, és abból a tározó térségét egy hosszabb időn keresztül, mondjuk egy év során el lehet látni vízzel. Ez természetesen nem azonos egy folyami vízlépcső által lehetővé tett vízvisszatartással, de az nem a Vásárhelyi-terv feladata, az egy külön ügy. Az országnak ezen el kell gondolkodnia, hogyha az éghajlat változása és a területen élők ezt kikényszerítik. Ennek a műszaki megoldásai természetesen megvannak, de ez nem idetartozó kérdés. Ezek az oldaltározók erre egyszerűen a terepadottságok miatt nem alkalmasak. Abból kiindulva, hogy itt nincsenek nagy vízmélységek, ezekben a tározókban a legnagyobb vízmélység általában 2 méter körüli, elképzelhető, hogy egy nyári melegben - gondoljunk az idei, 2007-es kánikulára! - milyen állapotba kerülne a víz egy ilyen tározóban. Nagyon óvnék tehát attól, hogy itt ilyen jellegű remények legyenek. Abban biztosan szerepük lesz ezeknek a tározóknak, hogy talajvízszint-moderálást és kistérségek vízellátását biztosítani tudja majd.
Hogy a hullámtér, tehát a lefolyási viszonyok állapota milyen, azt sajnos tudjuk, és ebből nagyon sok nehézsége adódik az árvízzel foglalkozóknak. Azt kell mondjam, hogy a területeknek a jó része sajnos nincs állami tulajdonban, pláne nincs tárcakezelésben, tehát nem a vízügyi igazgatóságok kezelik azokat az erdőket. Bár az erdőknek a karbantartása kapcsán a vízgazdálkodási törvényben előírás, hogy úgy kell azokat művelni, hogy az a lefolyási viszonyoknak megfelelő legyen, ezt a gazdálkodók sajnos nem igazán tartják be, nagyon sok helyen nagyon elhanyagolt állapotok vannak. Abban bízunk, hogy a Vásárhelyi-terv kapcsán és annak kapcsán, hogy a nagyvízi mederben lévő területek bejegyzésre fognak kerülni, a telekkönyvbe bejegyzésre fognak kerülni azok a területek, amelyek a folyó nagyvízi medrében vannak, ezzel valahol el fogjuk tudni érni, hogy ezeknek a területeknek a kezelése célirányosabb legyen vízgazdálkodási szempontból is.
Hogy milyen a mértékadó árvízszint. A koncepcióban az került leírásra, hogy ez a lefolyásiviszony-javítás és tározórendszer 1 méterrel csökkenti az árvízszinteket. Ez azt jelenti, hogy az extra árvizeket, tehát amelyek a szélsőséges időjárás, illetve a mederállapotok romlása következtében a korábbi mértékadó árvízszintnél magasabb szinten folynak le, azokat szorítjuk vissza reményeink szerint a mértékadó árvízszintre. Körülbelül így kell ezt érteni.
Hogy az Alsó-Tiszán létesül-e tározó, arra azt kell hogy mondjam, hogy a 12-14 tározási hely kapcsán ez is vizsgálatra került, ez még a további mérnöki kalkulációk, modellezések kérdése. Azt hiszem, hogy az Alsó-Tiszán is szükség lesz erre, tekintettel arra, hogy a vízelvonásnak lehetőleg egyenletesnek vagy majdnem egyenletesnek kell lennie a folyó mentén.
Volt egy olyan kérdés, hogy a tájhasználatváltással nem igazán foglalkozik a tárca. Szó került itt arról, hogy ez nem csak a mi tárcánk feladata, de annyit azért elmondhatok erről, hogy a cigándi tározó kapcsán - az első két tározó a cigándi és a tiszaroffi tározó - megépültek azok a létesítmények: zsilipek, kisebb belső csatornák, amelyek arra valók, hogy ezt a tájhasználatváltást támogassák, ezeket tehát majd üzemeltetni kell. Ezen túl pedig a ROP-os forrásokból lehet majd ezeket a fejlesztéseket támogatni.
Még egy megjegyzés volt az utolsók között, hogy az építés lelassult - ez kétségtelen, ennek nem tudunk ellentmondani. Ennek millió oka van, részben pénzügyi, részben előkészítettségi, tekintettel arra, hogy az előkészítés nagyobb időigényű volt, mint amire korábban számítottunk. Nem mondom el újra, biztos többször hallotta már mindenki, hogy tulajdoni problémák, engedélyezési, környezeti hatásvizsgálat-elhúzódási és régészeti problémák merültek fel, amelyek sajnos objektív problémák, de az igazi lassulást azért a pénz hiánya okozta.
Volt még egy felvetés, amit nem egészen értettem, hogy ebben a módosításban most értékcsökkenés van. Ez nem így van. Ez a módosítás egy sokkal nagyobb program. A korábbi program "csak" arról szólt, hogy lefolyási viszonyok javítása, illetve szabályozott vízkivezetés, tározók. Ez a mostani arról szól, hogy az egész Tisza-völgynek az egész árvizes fejlesztése, tehát a mellékfolyók, a Körösök, a Maros, ezeknek az összes mellékfolyóinak, a Szamosnak a töltésfejlesztéseit is most a VTT összehangolt programja fogja tartalmazni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazunk az előterjesztésről.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem, hogy ki az, aki egyetért a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával. Aki igen, az kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás.) Ez a többség. Ki az, aki tartózkodik ettől? (Szavazás.)
A bizottság többségi szavazattal általános vitára alkalmasnak találta az előterjesztést.
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi álláspontját ismertető képviselő kijelölése
Kérdezem a kormányoldalt, hogy ki lesz a bizottsági előadó. (Herbály Imre jelentkezik.) Herbály Imre személyét javasolják. A magunk részéről Járvás Istvánt fogjuk majd megkérni, aki jelenleg nincs itt, de majd felkészül, ő lesz ennek a témának az előadója a részünkről. Ha elfogadja a bizottság a két előadót, kérem, kézfeltartással jelezni. (Szavazás.) Köszönöm szépen, igen.
Lezárjuk ennek a napirendi pontnak a tárgyalását, az előadóknak köszönjük a jelenlétet.
A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdaságról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló T/3894. számú törvényjavaslat (általános vita első helyen kijelölt bizottságként)
Rátérünk a hegyközségekről szóló '94. évi törvény, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdaságról szóló 2004. évi törvény módosítására benyújtott T/3894. számú törvényjavaslatra. Ki van jelen a kormány képviseletében? (Dr. Mikó Zoltán elfoglalja az előadók részére fenntartott széket.) Köszönjük szépen. Mikó úr köszöntésével egyetemben hadd köszöntsem a szakma képviseletét, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa részéről Horváth Csabát és Kovács László urat, akiknek, ha bármilyen szakmai kérdésünk van, esetlegesen a bizottság is szót adhat ezekben a kérdéskörökben.
Megkérem a kormány képviseletében Mikó urat, hogy terjessze elő az indítványt.
Dr. Mikó Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy egy rövid személyes gondolattal kezdjem! Megmondom őszintén, nagy örömömre szolgál, hogy a több mint 13 évvel ezelőtti hegyközségi törvény, amit annak idején elkezdtük csinálni, a mai napig működőképes, viszont nekünk is be kellett látnunk, hogy az elmúlt években bekövetkezett választás..., változások minden körülmény... (Derültség. - Közbeszólások.)
ELNÖK: Azok borzasztóak voltak! (Közbeszólások. - Derültség.)
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Hogy ezt hogy fogom kimagyarázni, nem tudom... (Derültség. - Közbeszólások.) Amikor egy köztisztviselő a már nem tudom hányadik választás meg változás után van, akkor már néha... Mindegy, ne menjünk bele ebbe a dologba, maradjunk a témánál!
Szóval az elmúlt évek gyakorlata egyrészt minden körülmények között bebizonyította, hogy a hegyközségi szervezetrendszer működőképes, másrészt egy csomó gyakorlati kérdés és probléma vetődött fel, amit minden körülmények között törvényi szinten kellett megoldani. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsával messzemenőkig együttműködve készítettük elő ezt a T/3894. szám alatt benyújtott javaslatot, amely egyrészt a hegyközségi törvény, másrészt pedig a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény módosítását tartalmazza.
Melyek volt a módosítások legfontosabb irányai? Engedjék meg, hogy ne menjek bele a részleteibe, csak a legfontosabb irányokat említeném meg. Az egyik, hogy a hegyközségi szervezetrendszer működésében a racionalitást erősítsük, ennek egyik következményeként a minimális hegyközség-alakítási területi határt 50 hektárról 500 hektárra emeltük fel, bizonyos esetekben lehetőséget ad a törvény egy 300 hektáros minimumterület előírására. Előre szeretném bocsátani, hogy itt, ebben az 500 hektáros területi határban többé-kevésbé egyetértés volt és konszenzus alakult ki, aminek elsősorban pénzügyi okai vannak, mert mára kiderült, hogy a hegyközségi szervezetrendszer azokból a bevételekből is nehezen tudja magát fenntartani, amelyekkel rendelkezik, de minél nagyobbak a hegyközségek, a fajlagos költségek annál kisebbek. Viszont az egyes hegyközségek esetében ez a 300 hektáros határ egyfajta szakmai kompromisszum, amely egy középarányt feltételez, mert szeretném jelezni, hogy információim szerint ebben az esetben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsán belül nem volt egy konszenzusos álláspont. Ezt az álláspontot azért szerettem volna a tisztelt bizottsággal megosztani.
A másik, hogy a való élethez igazítva a minimális területi határt 500 négyzetméterről felemeltük ezer négyzetméterre, ami a ténylegesen árutermelő szőlőbirtokosoknak a jogi rendezését próbálja egyértelművé tenni, az igazából kevésbé jelentőseket pedig megpróbálja kivinni a rendszerből. Az előzetes számítások szerint a jelenleg működő mintegy 316 hegyközségi szervezetből a koncentráció következtében mintegy 179 hegyközségi szervezet fog megalakulni.
Nagyon fontosnak tartjuk a hegyközségek működésénél a pénzügyi stabilitást. A pénzügyi stabilitást szolgáló javaslat az úgynevezett hegyközségi járulékminimum bevezetése. Nagy vita volt a kormányzaton belül, meg azt hiszem, a hegyközségi szervezeti rendszeren belül is, hogy ez milyen szinten legyen. Végül is a javaslat azt a szakmai álláspontot képviseli, hogy alapvetően borvidékenként kell a járulékminimumokat meghatározni. Természetesen lehetőség van még a járulékminimumon túlmenően többletbefizetéseket is előírni, viszont ennek a minimális összegnek az előírása biztosítja azt, hogy megközelítőleg 1 milliárd forint körül bevétellel rendelkezzen a hegyközségi szervezetrendszer. Ez az összeg minimálisan szükséges, de inkább még talán alatta is van annak az összegnek, mint ami a működéshez feltétlenül szükséges lenne.
A javaslatainknak egy fontos szempontja volt a fekete- és a szürkegazdaság elleni küzdelem. Abból indultunk ki a javaslataink megfogalmazásánál, hogy még mindig jobb az, hogy ha valamilyen szinten utólag engedélyezzük a telepítéseket, kivágásokat, mintsem hogy engedély nélkül hagynánk ezt az egészet és nem adnánk megfelelő jogi lehetőséget arra, hogy utólag, valamilyen szabályozott keretek között ezeket a korábbi jogsértéseket ne lehessen legalizálni. Ugyanis ha nem adjuk meg a jogi lehetőséget, akkor a nem megfelelő módon telepített szőlő termése nem megfelelő keretek között kerül forgalomba, ebből következően a fekete- és a szürkegazdaságot erősíti, viszont ha van utólagos engedélyezési lehetőség, akkor mód van a megfelelő kontrollra is.
Nagyon fontos, hogy a javaslat egyértelművé teszi, hogy származási bizonyítványt viszont csak engedéllyel rendelkező területekről lehet kiadni.
Nagyon lényegesnek tartjuk a hegybírói státusznak egyrészt megerősítését, másrészt tisztázását. Mit jelent ez? Nem volt egyértelmű, hogy egy hegybíró hány hegyközségben vállalhat tisztséget. Jelen esetben a javaslat háromban maximalizálná ezt a lehetőséget.
Valamint a törvényjavaslat tartalmazza azokat a technikai szövegpontosításokat, amelyek az elmúlt évek gyakorlatából fölmerültek.
Egy dologról szeretnék még beszélni: hogy mi az, amit nem tartalmaz a javaslat, viszont az egyeztetés során a korábbiakban fölvetődött. Amikor 1994-ben megalkottuk a hegyközségi törvényt, hosszas vita volt arról, hogy vagyonarányos, területarányos vagy netán eltérő szavazati aránya legyen a különböző szervezeteknek. Végül is akkor elfogadtuk azt az alapelvet, hogy az, hogy csalni nem szabad, nem vagyonarányos érték, hanem mindenki számára egyforma érték. Az, hogy most a hegyközségnek ki tudjon állítani az eredetvédelemhez szükséges igazolásokat, nem vagyonarányos, hanem minden hegyközségi tagnak azonos érdeke fűződik hozzá. Tehát ez volt az egyik nagyon fontos alapelv, amit 1994-ben a jogalkotó megfogalmazott. Bár fölvetődött a mostani egyeztetéseken is ez a kérdéskör, továbbra is szakmailag azon az állásponton vagyunk, hogy ezt a kérdést ilyen megfontolásokból nem tartottuk szükségesnek a törvényjavaslatba bevenni.
Végezetül pedig szeretném jelezni a bizottság számára, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy ez az átalakulás minden körülmények között többletköltségekkel fog járni. Rendelkezem Gőgös Zoltán államtitkár úr felhatalmazásával annak közlésére, hogy fölkértük a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát, hogy amennyiben az átalakulással kapcsolatos valódi, racionális többletköltségeket össze tudja írni és a minisztérium részére megfelelő módon dokumentálni tudja, akkor a rendelkezésre álló költségvetési forrásaink keretei között megpróbálunk valamilyen többlet anyagi segítséget és juttatást adni ahhoz a mintegy 135 millió forinthoz, amit jelen pillanatban adunk.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Kollegáimmal együtt, amennyiben kérdés van, állunk rendelkezésre.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem a bizottságot, hogy Horváth Csabát is esetleg hallgassuk meg (Nincs ellenvetés.), különösen a 300 hektár, illetve 500 hektár kérdésében és hogy mely területeket, esetleg mely borvidékeket érint ez a különleges szabályozás, mivel ebben, ha jól értettem, a szakmán belül is volt eltérés.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Egyetértünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor kérem szépen Horváth Csabát, a HNT főtitkárát, fáradjon a mikrofonhoz.
HORVÁTH CSABA (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy ennek a szakmai, jogalkotási folyamatnak a jelenlegi stádiumában mi is elmondhatjuk a véleményünket.
Tény és való, hogy a hegyközségi törvény módosítása rengeteg várakozást generál. Ezeknek a várakozásoknak egy része megalapozott, másik része megalapozatlannak tűnt. Melyek a megalapozott várakozások? Nyilvánvaló, hogy a szőlőtermelők és a hegyközségi tagok elvárják a szervezetünktől, hogy egy kicsit hatékonyabban, magasabb színvonalon nyújtsanak számukra szolgáltatást. Ehhez való igaz, hogy lépni kell, tehát a tíz évvel ezelőtti szervezeti-szerkezeti konstrukció alakítása nélkül ez nem oldható meg. Ezt célozza az önálló hegyközségek méretváltozásának a szabálya. Természetesen ez a méretváltoztatás mint olyan számos szakmai vitát gerjesztett, éppen azoknál a hegyközségeknél, illetve borvidékeknél, ahol jelenleg is viszonylag koncentrált tevékenységünk zajlik - itt konkrétan a Kunsági Borvidéket, a Mátrai Borvidéket, a Tokaji Borvidéket és az Egri Borvidéket említhetem -, ott eleve majdnem a működési feltételek között ez benne van, tehát az ottani hegyközségek nagyon sok esetben közelítik ezt az üzemméretet, ezért számukra ez kevésbé megrázó. Ugyanakkor többek között a Balaton-felvidéki és a Dunántúli, Észak-dunántúli, valamint a Pécsi Borvidékről érkezett ellenszavazat és ellenérzés ezzel a szabállyal szemben, ezért került bevezetésre főszabályként az 500 hektár. Abban az esetben, ha szakmailag indokolt a főszabálytól való eltérés, akkor a hegyközségi tanács hatáskörében ettől eltekinthet, de itt is vita volt, hogy 100 hektár legyen, vagy 300. A 100 hektár esetében azt kell mondanom, hogy kár hozzányúlni a szabályozáshoz, mert oly mértékben hígítja föl a szabályozás értelmét. Ezzel együtt szakmai vita volt ebben az ügyben, és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa is megosztott volt, végül is többségi szavazással döntött.
A másik fontos elem, hogy áttekinthetőbbé, illetve kezelhetőbbé kell tenni a hegyközségi tevékenységet. Nagyon sok látens tagunk volt, olyan 500 négyzetmétert elérő ültetvényterülettel rendelkező tag, aki tényleges árutermelő tevékenységet nem folytatott, de miután 501 négyzetméter volt a területe, kénytelen volt regisztráltatni magát, mi kénytelenek voltunk évente megszólítani, ő meg nagyon sok esetben nem is válaszolt, származási bizonyítványt nem kért, de nekünk ezzel költségünk volt, mert ki kellett postázni. Tehát nyilvánvaló, hogy ezeket a pszeudo tagokat valamelyest ki kell iktatni a rendszerből. Természetesen nem úgy, hogy kizárjuk őket, mert ha valaki saját maga kéri és önállóan kíván csatlakozni, a lehetősége megvan rá, de kötelezettsége csak 1000 négyzetméter felett valósul meg. Ez valószínűleg lényegesen csökkenti bizonyos borvidékeken - különösen mondjuk a Zalai Borvidéken és más olyan borvidéken, ahol kisebb területi koncentráció van a tagok számában - a költségeket, számottevő hegyközségijárulék-vesztéssel meg nem jár, mert ezek a tagok minimális járulékbefizetők voltak, és pont a minimumjárulék révén meghúzzuk azt a szintet, ami legalább ahhoz szükséges, hogy az egy taggal kapcsolatos ügymenetet a hegyközség rendezni tudja. Tehát azt hiszem, az a megalapozott várakozás is teljesül, hogy ezeknek az intézkedéseknek a megvalósulása esetén stabilizálni lehet a hegyközségek gazdálkodását és legalábbis kevésbé lesznek kitéve a mindenkori költségvetési törvény alakulásának a működésük szempontjából.
Nyilvánvaló, hogy magának az átalakításnak a lebonyolítása egy nagyon nagy feladat lesz, közel hasonló, mint annak idején a megalakulással kapcsolatos dolgok voltak, hiszen ezeket az információkat el kell vinni, a hegyközségeket ki kell képezni, a tagokat értesíteni kell ezekről, ezeket a közgyűléseket, egyesüléseket le kell folytatni. Ezek tehát nagyon komoly feladatot jelentenek. Reméljük, hogy abban az esetben, ha ütemezetten folyik a törvény elfogadása, akkor a január-februári időszakban lefolyhatnak ezek a változtatások.
Természetesen voltak megalapozatlan várakozások is a törvénnyel kapcsolatban. Ilyen lehetett, hogy most egyszerre, egy varázsütésre minden létező szakmai óhaj teljesül. Ez nyilvánvalóan nem sikerült, hiszen a hegyközségi szervezet és maguk a szőlő- és bortermelők is eléggé adottságúak, nagyon sok eltérő érdek mentén mennek a dolgok, egy picit más az érdek mondjuk egy pécsi borvidéken, és sok tekintetben más az érdek egy tokaji borvidéken. Az összes óhajt tehát nem sikerült teljes konszenzussal megvalósítani, sok esetben szavazás és többségi döntés révén alakult ki a vélemény, amely nem biztos, hogy igazságos, de ezt kellett megtenni. Természetesen voltak olyan megalapozatlan várakozások is, hogy majd az elvtelen kiskapuk révén sikerül úgy felhígítani a rendszert, hogy aztán minden marad a régiben, és a langyos vízben szépen megülünk. Ezek a Mikó úr által említett szabályok valószínűleg ezt a lehetőséget is kizárják. És azok a megalapozatlan várakozások sem teljesültek, amelyek azt feltételezték, hogy egy törvény még a hatálybalépése előtt jelentős költségvetési megtakarítást fog hozni az állam számára. Tehát az, hogy az idén nekünk az állami feladatok ellátására a 40 százaléka van meg annak a pénznek, mint amire szükség van, az nyilvánvalóan nem fog még megtérülni ettől a törvénymódosítástól, azt viszont sikerült ezzel elérni, hogy a szervezeti egységeink gyakorlatilag csődközeli helyzetben vannak. Ez meg fogja nehezíteni az átalakításokat, mert nyilvánvaló, hogy egy olyan szervezeti egység, amely valamilyen szinten a működési feltételeit most még tudja biztosítani, nem várja örömmel azoknak a csatlakozását, amelyek esetleg már köztartozást halmoztak fel az elmúlt időszakban, és nem azért, mert pazarló módon gazdálkodtak, hanem azért, mert azért a feladatért, amelyet el kell nekik látni, idén a pénz 40 százalékát kapják meg.
Nyilvánvaló tehát, hogy amikor az átalakítás költségeit számba vesszük, akkor egyrészt azokat a költségnemeket kell forintosítanunk, amelyek a kiértesítéssel, a jogi tanácsadással, az új alapszabályok létrehozásával, az egész procedúrával járnak, illetve számolni kell azokkal a költségekkel is, amelyek adott esetben egyes hegyközségek konszolidációját kell hogy jelentsék, mert nyilvánvaló, hogy veszteséggel rendelkező esetekben megnehezedik maga a csatlakozás lefolytatása. Márpedig ha a csatlakozást, az összevonásokat nem tudjuk záros határidőn belül lefolytatni, akkor kialakulhat az a helyzet, hogy gyakorlatilag a hegyközségi működés megszűnik bizonyos területeken, az viszont alapvető feltétele jelen pillanatban az európai uniós támogatások igénybevételének. Gyakorlatilag az MVH az összes pályázata kapcsán a hegybírói igazolásokra épít, és ha ezek a nyilvántartási rendszerek sérülnek vagy összeomlanak, az komoly gondot okozhat.
A bortörvénnyel kapcsolatos részekre nem térnék ki, hiszen azok technikai jellegű módosítások, amelyek alapvetően azt szolgálják, hogy például amikor az ellenőrzések kapcsán kiderül, hogy valaki engedély nélkül kivágta az ültetvényfelületét, ez az ültetvényfelület Damoklész kardjaként ne lógjon a semmiben, hanem lehessen ezeket jogi feltételek között megnyugtatóan rendezni, tehát lehetőség szerint minél kevesebb embert kényszerítsünk a szürkegazdaság irányába a megoldások tekintetében. Ezek inkább technikai jellegű feladatok, ezeket én nem részletezném.
Úgy ítéljük meg, hogy ebben a formájában a törvényjavaslat, a hegyközségi törvényre vonatkozó javaslat általános vitára alkalmas. Biztos, hogy vannak olyan kisebbségi ügyek, amelyek továbbra is hangot fognak kapni az általános vita kapcsán. Mikó úr is utalt rá, hogy a képviseleti rend gyakorlatilag a megalakulás óta, 1994 óta vita kérdése, sosem zárult le. (Font Sándor, a bizottság elnöke elhagyja az üléstermet.) Én azt hiszem, hogy a koncepcióba ez a verzió tartozik bele, amelyet az előterjesztő képvisel.
Köszönöm a figyelmet.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen Horváth Csaba főtitkár úrnak a részletes szakmai értékelést.
Tisztelt Bizottság! Ezt követően a bizottság tagjait illeti a szó. (Bedő Tamás jelentkezik.) Parancsolj!
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Tisztelt Bizottság! A Minisztérium tisztelt Képviselője! Átnézve és áttanulmányozva a Hegyközségek Nemzeti Tanácsáról és általában a hegyközségekről szóló törvénynek a módosítását, amely előttünk van, nyugodtan megállapítható, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak találhatja azt. Nem azért, mert itt a bizottságban is többen vagyunk, akik valamilyen szinten hegyközségekhez kötődnek, és mondjuk ennek a törvénynek az összes szakmai részletét teljes mellszélességgel támogatják vagy egyetértenek vele, hanem azért, mert ezt a politikusoknál lényegesen hozzáértőbb és komoly érdekképviseleti szereppel rendelkező Hegyközségek Nemzeti Tanácsa már tárgyalta, és többségi véleménnyel a támogatásáról biztosítja.
De hogy mélyebben megnézzük a részleteket, túl azon, hogy a szakmai szervezet támogatja, és végig együttműködött a minisztériummal abban, hogy egy életképes, az európai uniós csatlakozásnak és a megváltozott - mondjuk ki! - például költségvetési körülményeknek megfelelő szerkezet jöjjön létre, az, úgy gondolom, egyértelműen visszaköszön ebben a törvényben. Az tehát, hogy a hegyközségek nagyságát most már 500 hektárnál húzzuk meg, de nem zárjuk ki a domborzati vagy egyéb táji adottságok miatt mondjuk 300 hektáros hegyközségeknek a létrejöttét, az mindenképpen azt fogja biztosítani, hogy olyan - nyugodtan mondjuk ki! - professzionális hegyközségek fognak működni, amelyeknek minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy azt a feladatot, amelyet egyébként el kell hogy lássanak, el is fognak látni.
Az, hogy a kötelezőséget ezer négyzetméterre emeli a törvény, úgy gondolom, talán a legéletszerűbb dolog ebben a törvényben, hiszen - ahogy a főtitkár úr is mondta - nagyon sok látens tag van minden egyes hegyközség esetében. Én a csongrádi borvidékről jöttem, nincs olyan összejövetele a csongrádi hegyközségnek, ahol mondjuk a tagoknak csak a 10 százaléka jön el, de a 10 százalék képviseli a teljes termőterületnek körülbelül a 70 százalékát. Ily értelemben ez az 500 négyzetméter egy nagy szerencse, annak is egyébként, akinek ezután nem kell mondjuk pár kiló szőlő miatt is származási bizonyítványt vagy hasonlókat beszereznie, kivéve hogyha nem értékesít, mert arra a törvény továbbra is kitér, hogy abban az esetben ezt be kell szereznie. (Dr. Font Sándor, a bizottság elnöke visszatér az ülésterembe.)
Úgy gondolom, fontos, hogy most már a hegybírók szerepét is megpróbálja rendezni ez a törvényjavaslat, és nagyobb hatáskört kíván adni a választmánynak ezzel kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy általában ez a törvény ezzel az átalakítással a valós élethez próbálja igazítani a hegyközségek további működését.
Hogy a 22 borvidéken a korábbi 316 hegyközség helyett 179 lesz, úgy gondolom, hogy valahol ez a reális szám, most 80 ezer hektár körül van az árutermelő ültetvény, és 316 hegyközség van, míg mondjuk amikor a törvény első olvasata született, ennél lényegesen magasabb termőterületről beszéltünk, akkor még jóval 100 ezer hektár felett volt ezeknek a termőültetvényeknek a nagysága. Változik a világ, változtatni kell a hegyközségi törvényt is.
Úgy gondolom, hogy ha kisebb módosításokkal is, de ezt a törvényt a későbbiekben nyugodt szívvel fogadhatja el nemcsak a bizottság, hanem majd maga a parlament is, hiszen ebben minden szakmai és érdekképviseleti többségi vélemény a lehetőség szerint szerepeltetve van. A szocialista oldal ebben az esetben természetesen általános vitára, támogatásra javasolja a hegyközségekről szóló törvény módosítását. Köszönöm. (Font Sándor jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen Bedő Tamás úr értékelését. Font Sándor elnök úr kért szót. Megadom neki a szót, parancsoljon!
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, ha csak a most benyújtott tervezetet nézzük csak, akkor majdnem hogy technikai jellegű javaslatról van szó, amely általános vitára alkalmas, azonban annak, aki ismeri az előzményeket is, egy picit már árnyaltabb a kép. Ha jól emlékszem, 2005 őszén is készen volt, és jó fél évig, egy évig egyeztetés alatt volt egy nagyobb terjedelmű hegyközségitörvény-módosítás, aztán az elmaradt, és nem tudom, kinek milyen várakozása volt a most benyújtott tervezettel kapcsolatban, de az abban szereplő jó néhány kérdést most nem kezd el rendezni a törvénytervezet, például az arányos képviseleti jogosultságot a Hegyközségek Nemzeti Tanácsán belül. Erre majd visszatérek.
De még ami a törvénytervezettel kapcsolatosan megállapításra kell hogy kerüljön, az az, hogy nem értettem tisztán, hogy ennek az 500 ezer forintos büntetési felső határnak a nagyságrendjét mi indokolja, amikor különféle adminisztratív hibákat vét esetleg a szőlőtermelő. Tudom, ebben benne van az is, hogy az engedély nélküli szőlőtelepítés maximális büntetési határa, felső határa 500 ezer forint, de aki látott már ilyen adminisztratív hibát, hogy sokszor teljesen vétlen az alany és majdnem úgy nézünk rá, hogy most már bűnöző is, holott semmi mást nem akar, csak normális körülmények között gazdálkodni. Tehát egy-egy ilyen apróságban azért mindenesetre biztos, hogy korrigálásra szorul a törvényjavaslat.
Ami viszont az egész rendszer átalakítását illeti, az 500 hektáros limit és ennek egy kedvezményes, engedményezett része a 300 hektár tekintetében nagyon ravaszul fogalmaz a törvény, mert az 500 hektárról azt mondja, hogy ez a nagyon jó, aki biztonságosan tud gazdálkodni, aztán a következő bekezdésben meg azt mondja, hogy különben 300 hektár felett is már meg lehet engedni, hogy önálló hegyközség alakuljon. Nagyon érdekes a következtetése, hogy hogy jutott idáig, ebbe a szófordulatba hogyan jutott a törvény szövegezése. Magyarul 300-500 hektár között külön engedélyezési eljárással mégis csak megengedjük a 300 hektáros önálló hegyközség létezését; ez a lényege, bár nem ezzel a leírással került a törvénytervezetbe.
Azonban az anyagiakra utalva az előterjesztés azt mondja, hogy az önálló működése nem garantált, nem biztosított ezeknek a kisebb hegyközségeknek. Régóta ismert azok előtt, akik foglalkoztak ezzel a kérdéssel, hogy hogyan sorvadt el a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a költségvetési támogatása. Ez egy drámai folyamat volt, mert amellett, hogy a költségvetése folyamatosan elsorvasztásra került, nagyon komoly - itt az előterjesztők és főtitkár úr által is említett - szakhatósági feladatokat varrtak időközben a nyakába. Nem különben a 2004-es csatlakozásunk után, amikor különös felelőssége lett, hiszen a szőlőtermesztés egy zártan szabályozott rendszer az Európai Unióban - gondolok a kivágási támogatásra, a telepítési engedélyezésre és minden egyébre -, pontosan a telepítések tiltásával, kvótarendszerrel léptünk be 93 ezer hektárral, ha jól emlékszem, ezt fogadta el az Unió, ez csak csökkenhet a jelenlegi uniós szabályozás szerint, soha nem növekedhet. Hogy mit hoz persze a most folyamatban lévő bor-szőlő reform, az még egy másik kérdés, azt most nem tudjuk ide bekapcsolni, de azért jó arra is esetleg fél szemmel odatekinteni, hogy ebben egy picit vesztésre állunk, tehát még további problémáink lehetnek.
Költségek: 2004-ben, az utolsó szép időszakban, amikor a számítógépes fejlesztést végre sikerült megoldani, akkor volt a 600 millió forintos költségvetési támogatás, onnantól kezdve évről évre folyamatos csökkentéssel értünk el a 2006-2007. évi 135 millió forinthoz és a jövőre beterjesztett szintén 135 millió forinthoz. Bár érzékeltem, hogy a minisztérium is látja, hogy ez így necces lesz, és Mikó úr jelezte, hogy felhatalmazása van jelezni, hogy további költségvetési támogatást esetleg kaphat, megjegyzem, hogy 2006-ban és 2007-ben ezt a vitát már egyszer megjátszottuk. 2006-ban természetesen bármilyen módosító indítványt adunk be ellenzéki képviselők közösen kormánypárti képviselőkkel, végül nem lett megszavazva, maradt a 135 millió, aztán szegény hegyközségnek kellett gazsulálni szó szerint a miniszternél, hogy a saját keretéből adjon már valamit, mert fölborul a hegyközségi rendszerünk. Közben az Unió meg minket figyelt, hogy milyen jól csináljuk, és ideküldték a bolgárokat meg a románokat, hogy tanulmányozzák. Igen, mert előtte jól be lett állítva, csak éppen most már a működőképességének a határához érkezett el a rendszer.
Aztán 2007-ben eljutottunk oda, hogy most már semmi plusz pénzt nem sikerült kikönyörögni, most a létezek-nem létezek határon vannak. Most erre a kormány azt találta ki, hogy úgy néz ki, hogy nehezen működnek a hegyközségek - igen, mert elvonta tőlük a pénzt - ezért emeljük föl a hegyközségek alapítási területét 500 hektárra. Én legalábbis azt olvasom ki ebben a logikában az előterjesztőből, hogy miután elvonta a pénzt innen, azt mondta, hogy van még egy forrása természetesen a hegyközségeknek: a saját tagjainak a megfizettetésével hegyközségi járulék és borforgamazási járulék tekintetében még tehet lépéseket. Szerencsétlenek kénytelenek is voltak, mert ahogy ismerem, közel duplájára emelték néhány év alatt sok hegyközségben ezeket a járulékokat. Csak hát ismerjük az egész ágazatnak, ezen belül a szőlő-bor ágazatnak a jövedelmezőségét. Ez vezetett el odáig, hogy 2006-ban, amikor meghirdették a szőlőkivágási támogatást 5000 hektár kvótával, akkor nagyon nagy mennyiségre beadták a kivágást, 3000 hektárra, most 2007-ben a maradék 2000 hektárra viszont már 4000 hektár kivágási kérelem érkezett, mert azt látják a tagok, hogy még magasabb járulékot fizetni úgy, hogy a jövedelmezősége itt tart, nem éri meg.
Ebben a tekintetben viszont talán helyesebb lenne megnézni, hogy hogyan lehet egy működőképes, olyan adminisztratív feladatok ellátására bármikor képes rendszert létrehozni, aminek nem gond esetleg egy vagy két alkalmazottat is tartani a hegybíró mellett, mert néhány nagy szőlőterülettel rendelkező hegyközség ezt meg tudja tenni - ilyen Soltvadkert, amelyik az ország legnagyobb szőlőterületével rendelkezik, és a másik kettő is ott van egymás mellett, Kiskőrös és Kecel; nálunk 3000 hektár szőlő van mind a három településen, néhány borvidék nem rendelkezik 3000 hektárral, csak úgy megjegyzem, mi a befolyt járulékokból, díjakból még tudunk alkalmazottat tartani -, de máshol nem tudják megtenni. A Gyurcsány-csomag elérkezett idáig is látható módon, olyan mértékben, hogy 600 millió forintra 135 millió forintról jött le három év alatt a támogatás. Ezek a drámai folyamatok. Sajnos nem tudunk - majd a költségvetésben igen, de a hegyközségi törvényben nem, holott ennek mögöttese a pénz - beavatkozni itt érthető módon. Megpróbáljuk majd - remélem, ebben a kormányoldal is társ lesz - a költségvetésben egy kicsit rendezni ezt az állapotot.
Amit említettem még, az, hogy a benyújtásba nem került bele a Hegyközségek Nemzeti Tanácsán belüli arányos képviselet. Hogy ezt miért mondom? Azért, mert aránytalan képviselet van benn, jelenleg 22 borvidéknek az egy-egy küldötte vesz részt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ülésén, mindenki egyenlő szavazati joggal, azaz egy borvidék egy szavazati joggal. A megváltozott 500 hektáros határral gyakorlatilag a 316 hegyközségből 179-180 lesz - majd billeg ez a 300-500 hektár közötti, de nagyjából ennyivel lehet kalkulálni -, és ebből a 179-ből közel 40 a Kunsági Borvidéken található. Az hagyján, hogy ennyi található. Szakmai segítséggel megkértem, hogy nézzük már meg a borforgalmazás mennyiségét. Ez azt mutatja, hogy az egész magyarországi borforgalmazásnak a 49 százalékát adják palackosban - a belföldi forgalom és az export együttes adatát mondom -, 45 százalékát hordósban, azaz átlagosan 47,5 százalékát adják Magyarország borforgalmazásának. Ez a borvidék egy szavazati joggal rendelkezik. Hangsúlyozom, a változás után 40 önálló hegyközsége lesz még mindig. Aztán lesznek olyan borvidékek, amelyek a megváltozott szabályok szerint majd kettő darab hegyközséggel rendelkeznek mindösszesen, például a Móri és a Pannonhalmi, lesznek olyanok, akik összesen három darabbal rendelkeznek - egyébként három ilyen lesz összesen, a Büki, a Pécsi és a Hajósbajai -, aztán lesznek olyanok, akiknek összesen csak négy hegyközségük lesz az egész borvidéken belül, ilyenből még hat darab van. Csak hogy érzékeltessem a különbséget, a Kunságiban közel 40 hegyközségünk lesz még a szigorú feltételek mellett is. Ezeknek az előbb említett kettő-három hegyközséggel rendelkező borvidékeknek is ugyanúgy egy szavazati joguk lesz a Hegyközségek Nemzeti Tanácsában, miközben mondom, a Kunsági Borvidék az ország borforgalmazásának 47 százalékát teszi ki. Tehát ez egy olyan aránytalanság, amit, tartok tőle, sokáig nem lehet szó nélkül hagyni.
A 2005-ös előterjesztésben már benne volt egy hektárarányos képviselet. Hogy ez most mennyi legyen - minden 500 hektár után osszunk ki egy szavazati mandátumot, vagy minden 1000 hektár után -, ezen lehet gondolkodni, ez legyen vita tárgya, de hogy arányosítani kellene, az biztos. Megnéztük bizonyos külföldi hegyközségeknek a működését; természetesen ott négyzetméter, azaz hektár alapú a képviselet, nem pedig azt nézik, hogy hány borvidéket hoztam létre és mindegyik borvidéknek egy szavazata van, mert az előbb említett számok alapján ez egy borzasztó nagy aránytalansághoz vezet. És talán ezt hiányolom, ez nincs benne, erre a kérdésre most valamiért nem mert kitérni az előterjesztő, holott egyszer már végigfuttatta ezt a szakmai szervezeteken, és készen volt az előterjesztés, csak azt az előterjesztést 2005-ben nem nyújtották be, elhalt valahol.
Ezt az aránytalanságot egyébként Gráf József miniszter úrnak személyesen is jeleztem az egyik szakmai együttlétünk alkalmával, és kérem, hogy ezt az aránytalanságot valahogy közös erővel próbáljuk meg kiküszöbölni. Ha kell, akkor igenis a hegyközségek száma alapján tegyük arányossá, ha kell, akkor 500 vagy ezer hektáronként adjunk egy-egy mandátumot az országos hegyközségi tanácsban a küldötteknek, de ez így tovább szerintem tarthatatlan. Remélem, hogy az elmondott arányszámok érzékeltetik, hogy akinek két hegyközsége van, az nem azonos azzal, akinek negyven hegyközsége van, nem azonos a felületük, a gazdálkodók létszáma, az éves borforgalom, mindenben számosan nagyobb a problémaköre, és számosan nagyobb a tapasztalati és az érdekköre arra, hogy a képviseletet is másképp lássa el a Hegyközségek Nemzeti Tanácsában.
Köszönöm szépen, én ezeket szerettem volna elmondani. A frakciónk az általános vitára való alkalmasság szavazásánál tartózkodni fog, és majd meglátjuk, hogy a most is elmondottakat hogyan tudjuk a kormánypártok együttes segítségével módosítani, és egy tényleg szakmai és szó szerint jó szakmai törvényt adni a gazdálkodóknak. Köszönöm szépen. (Herbály Imre jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Herbály alelnök úrnak adok szót, az ülés vezetését pedig visszaadom az elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én jó szívvel merném ajánlani az összes szakmai érdekképviseletnek, köztestületnek azt az egyeztetési módszert, ahogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a tagjai érdekeit képviselve, végigegyeztette a törvénymódosítás javaslatait az FVM-mel, és azt a demokratikus módszert, ahogy döntött az esetleges módosítandó indítványokról a Hegyközségek Nemzeti Tanácsában. Az természetes, hogy az egyes javaslatok elhalnak a többség akaratán keresztül. Mi is, a szocialista frakció is többször rátekintett a hegyközségi törvényről szóló egyeztetési folyamatra, illetve volt, amikor bele is kapcsolódtunk, és magam is érzékeltem bizonyos aránytalanságot a képviselet tekintetében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsában. Felvetésemre olyan válasz érkezett, hogy ez nem egy gazdasági társaság, hanem egy köztestület, ahol nem a gazdasági súlyának megfelelően, hanem az adott témának megfelelő arányban kell hogy részt vegyenek a borvidékek. Megfontolásra javaslom az ügyet én is, de ha ez alaptörvényi akadályba ütközik, akkor nekünk nincs más választásunk, mint azt kérni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsától, hogy az egyeztetések folyamán arányosan kérje ki a véleményt az egyes borvidékek esetében, és igyekezzen szélesebb körben tájékozódni az ottani termelők véleményéről.
Azt gondolom, mindezek után és mindezek figyelembevételével általános vitára alkalmas ez a törvénymódosítás, és egy kicsit nehezményezem, most már többedszer, de most ki is mondom, hogy csak azért, mert az elnök úrnak, a borvidékének érdekei nem jelennek meg megfelelő szinten a hegyközségi törvényben, azért az egész ellenzéki oldalt tartózkodásra sarkallja. Úgy gondolom, hogy ha megnézzük, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsában milyen arányban szavaztak az egyes módosító indítványokról, akkor kiderül, hogy jelentős többségi vélemények jelentek meg, és azt gondolom, hogy a képviselő urak véleménye - persze én nem akarok befolyásolni - nem feltétlen az elnök úr borvidékének a képviseletében kell hogy megnyilvánuljon, hanem a saját érdekükben. Mindettől függetlenül persze én is hajlandó vagyok továbbra is kiállni az alföldi borvidékek érdekei mellett, és megteszem azt a kísérletet... (Dr. Medgyasszay László: Jó bor van ott, gyerekek! - Derültség.) Tudom, mert te állandóan iszod a... (Közbeszólás: A pannonhalmit issza!) ...tehát készek vagyunk mindent megtenni annak érdekében, hogy változtatni tudjunk azokon a pontokon, ahol a kunsági borvidék érdekei azt megkövetelik, de tudomásul kell venni, hogy pillanatnyilag ez a többség véleménye, és így mi általános vitára alkalmasnak tartjuk, és javasoljuk ennek a törvényjavaslatnak a megvitatását. Köszönöm szépen. (Jakab István jelentkezik.)
ELNÖK: Jakab Istvánnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Csupán egyetlen gondolat, amelyet Herbály alelnök úr felé fogalmaznék meg. Alelnök úr, nem hiszem, hogy az itt ülő képviselők ne tudnák esetleg végiggondolni a törvénymódosítással kapcsolatos folyamatot. Van itt még néhány alföldi azon kívül, ahol az elnök úr, vannak itt néhányan talán Bács megyéből is. Maradjunk abban, hogy mi is a legmesszebbmenőkig a szakmai szempontok alapján, jobbító szándékkal próbáljuk meg esetleg hozzátenni azt a keveset. És ha most az elnök úr képvisel egy frakciót, az természetes, hisz azt gondolom, hogy meglehetősen érintett, és igen régóta benne van ebben a folyamatban, részese ennek a folyamatnak. Ezt nem az ő védelmében mondom, hanem mert azt gondolom, valamennyi képviselőtársam nevében és a saját érdekünkben el kellett ezt mondanom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szót kérek, átadom az ülés vezetését Jakab alelnök úrnak.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Átvéve az ülés vezetését Font Sándor elnök úrnak adom meg a szót.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm. Nem akarok ebből polémiát indítani, távol áll tőlem, hogy olyan indítványoknak legyek az élharcosa, amelyek csak azért kerülnek napirendre, merthogy netán az én körzetemet vagy esetleg a személyemet érintenék, ilyenre ugyanis 1998 óta, mióta képviselő vagyok, nem fog példát találni, alelnök úr, most sem ezért emeltem szót. Ennek a kunsági borvidéknek 28 ezer hektár szőleje van a magyarországi 93 ezerből, pontosabban már nincs is 93 ezer, mert 5 ezer hektárt most úgy csendesen kivágtunk. 28 ezer hektár szőleje van tehát csak a kunsági borvidéknek. Innentől kezdve nekem magyarázhatnak, hogy én bármilyen lobbiérdeket testesítek meg, ezek tényszámok: 28 ezer hektár szőlő, a csonkítás után is közel 40 hegyközség és közel 50 százalékos éves borforgalom. És mondok ehhez még egy adatot, amely nagyon fáj az alföldi borászatnak: hogy ez utána a borforgalom után szedik be azt a 8 forintot, amit mi nem szavaztunk meg, és az nem az alföldi borászat érdekében lesz felhasználva. Csak úgy csendesen megjegyzem, hogy az itt bemutatott adatok alapján annak az úgynevezett bor-forgalombahozatali járuléknak, amit marketingcélokra és egyéb borellenőrzési célra majd sikerül talán kosztani, annak közel 50 százalékát az alföldi borvidék folyósítja, merthogy ennyi bort forgalmazunk ott évente 28 ezer hektár után, mert ez a realitás. Azért azt gondolom, hogy miután ekkora adóterhet vagy forgalombahozatali járulékot fizetünk be, ennyivel járulunk hozzá más neves borvidékek marketingszempontjaihoz, mert azok fogják felhasználni ezt az összeget, ezt pontosan tudjuk, miután a 28 ezer hektár mögött a legnagyobb létszámú gazdálkodói hálózat van, azt hiszem, merhetem azt mondani ennek a borvidéknek a képviseletében, hogy ennek a borvidéknek igenis járna az arányos képviselet. Nem tudom összehasonlítani az előbb említett 2-3-4 hegyközségeket számláló borvidékek nagyságrendjével, ez aránytalanság, ez az ott élő emberek arányos képviseletét sérti, nem az enyémet, ne értsen félre, és sajnálom, hogy ez a személyemhez kötődően merült fel polémiaként. (Herbály Imre jelentkezik.)
Köszönöm szépen, ehhez a típusú viszontválaszhoz nem akarok hozzászólni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Herbály alelnök úr következik, és visszaadom az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak egy mondat. Félreértett, elnök úr. Én tulajdonképpen teljes mértékig elfogadom a hozzászólását, amelyet annak a borvidéknek az érdekében tett meg, ahol él. Azt mondtam, hogy azt kifogásolom, hogy rá akarja oktrojálni - most egy kicsit durván fogalmaztam - az egész frakcióra azt, hogy ennek a törvénynek a szakmaiságát... (Közbeszólás a fideszes képviselők soraiból: Csak rontasz a helyzeten! - Derültség.) - nem baj az! - ..., tehát hogy ennek a törvénynek a szakmaiságát kifogásolja, és tartózkodásra készteti képviselőtársait.
Nem akartam megbántani egyébként, sőt ajánlatot is tettem, hogy én is közreműködök. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A szakmai együttműködésre szóló ajánlatot elfogadom, arra szükség lesz. Köszönöm szépen.
Bagi Bélának adok szót.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Mint olyan ember, akinek egy tőke szőlője sincs, de hangsúlyozottan a minőségi bor pártján álló ember szeretnék hozzászólni. Elnézést, hogyha egy kicsit durván fogalmazok. A HNT-nek megalakulása óta ebben a vonatkozásban egy torz szerkezete van. Ettől a torz szerkezetű HNT-től elvárni, hogy egy területarányos vagy bármilyen arányos változtatást véghez vigyen, ami a most sokszor meghivatkozott többségi szavazóknak az ellenérdekeltségébe tartozik, egy hiú ábránd. Tehát úgy gondolom, ebben az esetben a törvényhozási felelősségünk megkerülhetetlen, hogy kiigazítsuk ezt a kezdet kezdetekor is elkövetett hibát, mint ahogy hallottuk és meg is tapasztalhattuk, hogy ilyen összetételű HNT Európában nemigen létezik. Próbáljunk egy kicsit az európai gyakorlathoz igazodni. Ha még durvább akarok lenni, a HNT-t inkább egy lobbiszervezethez tudnám hasonlítani, mint a magyarországi szőlőtermelés és borászkodás reprezentatív képviseletéhez.
Amit még szeretnék mondani, az a következő. Ne egy borvidék melletti vagy mások elleni kardoskodásnak fogják fel a hozzászólásomat, itt mindig embereket, családokat kell e mögött érteni, és azon a területen nagyon sok, sok ezer, lehet, hogy tízezer család sorsa függ ettől. Azokat az igazságtalanságokat, amiket Font Sándor említett, én nem szeretném tovább tupírozni, csak még egyszer szeretném aláhúzni a felelősségünket.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? Parancsolj, Bedő Tamás!
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Csak röviden mint a rendelet vagy a törvény módosítása után négy hegyközségi borvidéket, a Csongrádi Borvidéket képviselő és alföldiként is, természetesen megértve azokat a felvetéseket, amiket elnök úr mondott - hiszen termésmennyiségben valóban nemcsak a Kunsági, hanem általában az Alföldi Borvidék jelentősen előtte van a többi borvidéknek - azt szeretném kérni, hogy ebben az esetben a hegyközségi törvény korszerűsítését, a piachoz és általában az élethez jobban történő igazodását most ettől az egy módosító javaslattól vonatkoztassuk el. Hiszen ezt kezdeményezheti elnök úr vagy bármelyik képviselő, de leginkább a HNT kezdeményezhetné, mert ott belül kell megegyezni abban, hogy a borvidékek száma mennyi legyen, illetve a borvidékek súlya milyen legyen az adott szavazásnál, tehát ez egy másik téma kell, hogy legyen. Ez a törvényjavaslat, ami előttünk van, úgy gondolom, minden szempontnak megfelel, ami a korszerű, hatékony működéshez szükséges.
Arról meg ne nyissunk most polémiát, amit elnök úr megfogalmazott, hogy azért lett 2000 hektár helyett 4000 hektár kivágási kérelem benyújtva, mert nőnek a járulékok. Úgy gondolom, az, aki benyújtja egy 0,5 hektáros vagy 1 hektáros szőlőnek a kivágási kérelmét, nem azért nyújtja be, mert 10 ezer forintról 12 ezer forintra emelkedik a járuléka, hanem általános piaci tényezők miatt így dönt. Tehát ne keverjünk ebbe ilyen mondandókat, mert nem erről szól. Most egy tiszta, egyértelmű, az állami feladatokat valóban átvállaló - csökkenő támogatás mellett, de átvállaló - hegyközségek későbbi, az elkövetkező években történő racionális és gazdaságos működését biztosító törvényjavaslat van előttünk.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Nincs.) Képviselő úrnak most annyit mondanék, hogy attól a szervezettől, ahol a 22 borvidékből 19-20 ellenérdekelt, valószínű nem várhatjuk, hogy azt mondja, hogy tényleg arányos legyen a képviselet. Mivel ez a törvény hozta létre a hegyközségeket, ez a törvény az, amiben jogosultságunk van újraszabályozni ezt a képviseletet.
Ha nincs további kérdés, észrevétel, akkor itt is megragadnám az alkalmat, hogy újra jelezzem a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa felé is, hogy november 7-ére kaptunk a Parlament felsőházi termében lehetőséget az általam régóta tervezett program megtartására: "A bor hatása az egészségre - molekulától a betegágyig" című nyílt napra. Ezt még többször el fogom mondani, és utána még többször el fogjuk mondani. (Dr. Karsai József: Az elvonókúráig?) Nem, a kulturált borfogyasztásról lesz szó reményeim szerint. A bor a mértékletesség kultúrája - ez az európai uniós jelszava a bornak -, tehát ember is kell, aki tudja, mi a mérték. Az előadók hála istennek olyan területről érkeznek, akik ezzel a tudományággal nemcsak borászként, hanem orvosként, kutatóként régebb óta, közel húsz éve foglalkoznak.
Viszontválaszra az előterjesztőnek adom meg a szót. Parancsoljon!
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem véletlenül említettem, hogy mi az a téma, ami nem szerepel a javaslatban, ugyanis a mostani javaslatnál lényegében egy konvoj elv érvényesült, hogy lehetőség szerint azonos sebességű hajókat rakjunk be egy konvojba, az gyorsan át tud menni a folyón, az óceánon vagy bárhol máshol. Ezt a témát, az arányos képviselet, az arányos szavazás kérdését mi olyannak ítéltük meg - és ez a mostani vita is ezt mutatta -, hogy ebben még hosszabb egyeztetés szükséges, viszont azok a módosítások, amelyeket megfogalmaztunk, sürgősen kellenek. Tehát lehetőség szerint olyan javaslatokkal ne terheljük ezt a mostani javaslatot, amelyekben úgy néz ki, hogy egy konszenzus kialakítása hosszabb időt venne igénybe.
A mostani ismereteink szerint megközelítőleg egy éven belül az EU borpiaci reformja, ha minden igaz, be fog következni; ezt bizonyos -tól-ig határral kell érteni. Az az elképzelésünk, hogy megközelítőleg másfél-két éven belül a hegyközségi törvényt és a bortörvényt egybedolgozva egy egységes, átfogó, szőlő- és bortermeléssel összefüggő, nagy törvényjavaslatot fogunk a parlamentnek benyújtani. Ebben lényegében az összes felmerült kérdés - többek között ezt a mostani ügyet is, ami itt fölvetődött, az arányos szavazás kérdése - legalábbis megvitatható. Miután ebben a kérdésben konszenzus van, lesz idő kivitatni ezeket.
Font Sándor elnök úr felvetésére szeretnék még egypár gondolatban reagálni. Fölvetődött, hogy ez az 500 ezer forint sok. Szeretném jelezni, hogy igen, sok, de mérlegelés tárgya, tehát valójában ez nem a mindenki számára azonnal kötelezően fizetendő összeg, hanem egy -tól-ig határ legfelső része és egy szankció, ami akkor éri el a hatását, ha megfelelő visszatartó erővel rendelkezik. Az 500 ezer forintot mi így gondoltuk; lehet ezen vitatkozni, de végül is ez nem egy kötelezően alkalmazandó mérték.
Fölvetődött, hogy a 300 hektáros szöveg nem pontos. Magunk is látjuk, hogy ezt egy kisebb technikai szövegpontosítással, a bekezdések kölcsönös egymásra utalásával egyértelműbbé lehet tenni, tehát a magunk részéről is támogatni fogunk egy ilyen típusú felvetést.
A költségvetési támogatással kapcsolatban pedig szeretném, ha különválasztanánk, hogy egyszeri, nagy összegű támogatást az EU-csatlakozás miatt fölmerülő többletköltségek fedezésére adott a kormányzat, tehát a 600 millió forintot, azzal, hogy van egy olyan elképzelése, hogy lehetőség szerint a szervezetek amennyire lehet, fokozatosan a saját bevételeikből próbálják működtetni magukat. Többek között emiatt meg az általános költségvetési megszorítások miatt is csökkent ez az összeg. Viszont ezért bátorkodtam rögtön az elején jelezni, hogy államtitkár úrtól rendelkezem azzal a felhatalmazással, hogy elmondjam: magunk is érzékeljük, hogy ez a mostani helyzet mindenképpen kormányzati szintű intézkedést tesz szükségessé. Szerettem volna az érintettek számára egy pozitív megközelítéssel kifejezni, hogy a kormányzat nyitott ennek a problémának a rendezésére.
Köszönöm szépen, és egyidejűleg kérném még egyszer a bizottságot, hogy az általános vitára bocsátást támogassa.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egy megjegyzést azért hadd tegyek. A kormány azzal, hogy benyújtotta a törvénytervezetet, a maga részéről elvégezte a feladatát. Az, hogy a benyújtott törvénytervezethez milyen módosító indítványok kerülnek benyújtásra, a mindenkori parlamentnek és a képviselőknek a hatásköre. Természetesen a kormánynak lehet majd véleménye, hogy azokat támogatja-e vagy nem.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Amennyiben nincs további kérdés, észrevétel, akkor szavazásra bocsátom a hegyközségekről és a borgazdaságról szóló törvénytervezetek együttes, T/3894. szám alá sorolt törvénymódosító indítványát. Ki az, aki ezt általános vitára alkalmasnak találja? Aki igen, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Ez többség. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.)
A bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi álláspontját ismertető képviselő kijelölése
Kérdezem, hogy a bizottság többségi képviseletét ki fogja ellátni. (Herbály Imre jelentkezik.) Herbály Imre alelnök úr. Magam a bizottság kisebbségi véleményét szeretném majd tolmácsolni. Köszönöm szépen.
DR. MIKÓ ZOLTÁN (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a segítséget.
ELNÖK: Mi is köszönjük szépen a kormány képviselőjének a részvételét.
Elfogadja a bizottság a két előadót? Ha igen, erősítsük meg kézfeltartással! (Szavazás.) Igen, tehát így döntöttünk az előadók tekintetében.
Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a részvételét és tájékoztatását.
Tájékoztató a KAP-reform keretében 2009-től bevezetendő SPS közvetlen támogatási rendszerről és a kölcsönös megfeleltetés (cross-compliance) hazai alkalmazására vonatkozó kormányzati elképzelésekről
A negyedik napirendi pont következik: tájékoztató a KAP-reform keretében 2009-től bevezetendő SPS közvetlen támogatási rendszerről és a kölcsönös megfeleltetés hazai alkalmazására vonatkozó kormányzati elképzelésekről. A kormány képviseletében Nyujtó Ferenc urat és kollégáit köszöntöm, akinek meg is adom a szót.
Dr. Nyujtó Ferenc (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy bemutassam kollégáimat a minisztériumból: Bögréné Bodrogi Gabriella szakmai főtanácsadó asszonyt és Szentirmai Zoltán főosztályvezető-helyettes urat.
A magyar összevont gazdaságtámogatási rendszer koncepcióját a minisztérium az I. félévben, a tavaszi hónapokban dolgozta ki, azt követően megindult annak a társadalmi egyeztetése, valamint megindult a bizottsággal történő szakmai konzultáció is. Ez utóbbi azért különösen fontos, mert a bizottság a rendszer bevezetésével kapcsolatban fenntart magának bizonyos jogokat - ez nem a jóváhagyás joga, ez a konzultáció joga -, és bizonyos bizottsági végrehajtási rendelet módosítása nyomán bizonyos kommunikációs jogokat is vindikál magának. Különösen izgalmas ez a bizottság számára, mert a 2009. január 1-jei áttérési időpont az első olyan kísérlet lesz a 27 tagállam történetében, amikor egy tagállam, amely az egyszerűsített támogatási rendszert, terület alapú támogatási rendszert alkalmazta, át kíván térni az összevont gazdaságtámogatási rendszerre. A 2003-as luxemburgi reform következménye ez a rendszer, amikor a WTO-tárgyalások következtében a termeléshez való támogatáskötést meg kellett szüntetni, és az üzemek váltak a támogatás fő címzettjeivé.
Úgy gondoljuk, hogy egy szakmai egyeztetés, előkészítés és a bizottsággal való informális egyeztetés fázisában lévő munkáról van szó, ahol a minisztérium, az agrárkormányzat a szakmai érdekképviseletek széles körét megszólította, és novemberben folytatni fogja ezt az egyeztető munkát. A múlt héten jártak itt szakértők a bizottság képviseletében, itt is hasznos konzultációt folytattunk. Ezen konzultációk eredményeként a program szerint nagyjából novemberben jutunk olyan állapotba, hogy a kormány elé terjesztjük állásfoglalásra a modellel kapcsolatos legfontosabb téziseket. A munka koncepcionális befejezésének az utolsó két hónapját indítottuk el tehát most októberrel. Valószínűnek látszik, hogy a 2003-as átállás okán a legfontosabb ügyekben egyezségre kell jutni, a legfontosabb ügyeket véglegesíteni kell ezzel a modellel kapcsolatban, hiszen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak nagyjából egy évre van szüksége a végrehajtás előkészítéséhez, az úgynevezett integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerhez szükséges szoftverek kifejlesztésére.
Mint ismeretes az eddigiekből, ez a modell előnyöket rejt magában az egyszerűsített terület alapú támogatási rendszerrel szemben, hiszen azokat a prioritásokat, amelyeket a magyar agrárpolitika a magáénak vall, itt szabadabban, tehát nem területi alaphoz kötve lehet támogatni. Így, ebben a rendszerben például az állattenyésztés ügyét eredményesebben lehet pénzügyileg is elismerni.
A korábbiakhoz képest olyan változás következik be az elgondolás szerint, amelyben regionális komponensre és kiegészítő, történelmi, objektív adatokon alapuló, üzemi alapokon alapuló kiegészíti támogatási komponensre bontanánk ezt a kasszát, amely a 2013-as évben 1,3 milliárd euró nagyságú lesz. Hozzá kell tenni, hogy egy költségvetési vita is megkezdődik az Európai Unióban, és az agrárpolitika, a közös agrárpolitika, az úgynevezett health check is kezdetét veszi. A legfrissebb információk szerint október utolsó hetében fog a bizottság elkezdeni egy kommunikációt, hogy az ő elgondolása szerint ennek a felülvizsgálatnak mi lesz a tartalma.
Azt is elmondták a konzultáló partnereink a múlt héten, hogy lehetnek olyan összefüggések, amelyek a magyar modell bizonyos változtatását is feltételezik. Egy regionális komponens lenne tehát, a regionális komponens értéke hektár alapon kerülne kiosztásra, és azt az elvet követi az elgondolás, hogy senki, tehát egyetlen kedvezményezett sem... Ezek száma 205 ezer Magyarországon, és érdemes megjegyezni, hogy az alacsonyabb birtokkategóriákban, tehát az 1 hektárnál kisebb, az 1 hektáros, az 1-3 hektáros kategóriában van a kedvezményezettek majdnem fele Magyarországon, tehát a SAPS és a top-up eddigi gyakorlata azt mutatja, hogy bárkinek szabad volt részt venni ebben a rendszerben, és amennyiben a szakmai feltételek teljesülnek, a továbbiakban is ez a felállás, ez a megközelítés lesz alkalmazható.
Három nagy kategóriára bontanánk a támogatásokat. A támogatási kassza mintegy 94-95 százaléka a termeléstől elválasztott módon ezen két komponens révén kerülne a termelőkhöz. A fennmaradó 5 százalék részben kapcsolt támogatás formájában vagy 100 százalékos támogatás formájában kerülne a termelőkhöz. Az elgondolás szerint a vágási támogatás borjú után 100 százalékban, a húshasznú anyatehén révén 100 százalékban, a vágási prémium felnőtt szarvasmarha után 40 százalékban, az anyajuhprémium 50 százalékban, a dohányprémium pedig 2009-ben 60 százalékban kerülne a termeléshez kötötten támogatásra, míg öt esetben: az energianövény, az úgynevezett csonthéjasok, a durumbúza, a rizs és a fehérjenövények esetében 100 százalékos termeléshez kötés lenne.
Az ugaroltatás problémája. Miután Magyarország ezzel visszatérne a sztenderd rendszerbe, úgy tűnik, a felülvizsgálat okán ez a probléma megoldódik a számunkra. Ez egy, a nyilvántartásunkat, az eljárásainkat nagyon bonyolító rendszer lenne, ezt, úgy tűnik, felszabadítja az Európai Unió. Arról már most döntés van, hogy 2008-ban nulla kulcsú lesz, nulla százalék lesz a kötelező ugaroltatásba vont terület, 2009-től pedig azt nagy valószínűséggel feloldják. Ugyanez igaz a 10 hónapos szabályra, amelyben a Bizottság, illetve a Tanács magára veszi ennek az eldöntését, és e tekintetben sem kell dönteni.
A 69. cikkely esetében az előzetes információk azt mondják, hogy itt megnő a szabadságfok az állattenyésztéssel kapcsolatos támogatások, pénzügyi eszközök alkalmazására. Ennek a támogatásnak, miután előnyei vannak és a gazdaságok, a gazdák, tehát az üzemek a címzettjei, Magyarországon a fölhalmozott intézményi tapasztalatok révén nem kerül nehézségbe a bevezetése. Erről nyilatkoztak a Bizottság képviselői a múlt héten, hogy úgy látják, az intézményi adottságaink lehetővé teszik, amennyiben ilyen döntés születik. Úgy gondolom, hogy e tekintetben az egyeztetés még a következő két hónapban vagy a következő hónapokban folyhat.
Ennek a rendszernek a bevezetésétől függetlenül a vonatkozó uniós rendelet okán 2009. január 1-jétől az úgynevezett kölcsönös megfeleltetés intézményét az új tagállamoknak, így Magyarországnak is alkalmaznia kell. Nagy valószínűséggel elfogadják az úgynevezett hároméves átmeneti szabályt. Ez azt jelenti, hogy a 19, elsősorban környezetvédelmi, állatjóléti, állatjelölési, növény-egészségügyi, élelmiszer-higiéniai és a Natura 2000 szakmai dolgaival összefüggő területből csak a környezetvédelmi, az állatjelölési és a Natura 2000 szakmai kérdéseivel kapcsolatos ellenőrzéseket kell elvégezni, és a következő két évben a maradék tíz elem ehhez fog társulni.
Ennek van egy intézményi feltétele és van egy számítástechnikai, informatikai feltétele. Az informatikai feltételekben egy projektet készített el a minisztérium, és ezt elsősorban EU-s források révén szeretné működtetni, amire minden esély megvan.
Az intézményi feltételekben elsősorban az úgynevezett helyszíni ellenőrzések tekintetében kell Magyarországnak erősítenie magát. Ezen a téren tehát a helyszíni ellenőrzés tevékenységének megerősítését fontos feladatnak tekinti a tárca.
Röviden ennyiben szerettem volna a mostani napirendi pont kapcsán szólni. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottsági tagokat kérdezem, hogy van-e kérdés, észrevétel. Czerván György!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Üdvözlök mindenkit. Többek között én voltam az, másokkal együtt, aki javasolta, hogy vegyük napirendre ezt a témát, modellszámításokkal együtt. Úgy tudom, hogy a meghívóhoz nem kaptunk háttéranyagot. Az egy dolog, hogy most valahonnan van előttem kettő, de úgy kellett bányászni ezeket. Azt én értem, hogy van egy előkészítési folyamat, és nyilván addig nem publikus a dolog, vagy nem tudom, meddig, de hát most már - ahogy említette főosztályvezető úr is - két hónap van hátra, aztán kormány elé kerül a dolog, tehát úgy érzem, hogy sokkal több információra lenne szükség. Ezenkívül minden elismerésem azoknak, akik ezzel a nagyon komoly és nagyon zsebbe nyúló, a mezőgazdaság jövedelemviszonyait alapvetően meghatározó dologgal foglalkoznak, és egyfelől harcolnak, küzdenek a Bizottságnál, másfelől meg ha folyik ez a társadalmi egyeztetés - bár én ezt nem nagyon látom, ettől persze folyhat még -, akkor nyilván különböző hazai ágazati érdekeket is figyelembe kell venni valamilyen formában. Tehát az a lényege a dolognak, hogy miután a kassza adott, akkor a különböző variációkat - mert gondolom, több modellszámítást végeztek -, jó lenne látni, hogy ki a nyertese az egyik vagy a másik verziónak, illetve ki a vesztese, mert az embereket meg az ágazat szereplőit ez fogja érdekelni a mostani SPS-rendszerrel szemben. Úgyhogy ezek nagyon-nagyon fontos kérdések.
Azt mondtam, hogy a kassza adott. A parlamentben mi elég sokat vitatkozunk ezen a bizonyos top-upon, 25 milliárdban szoktuk ezt megjelölni. Itt egy bázis dologról van szó, és nem tudom, hogy 2006 vagy 2007 lesz a bázis. Ez is egy külön téma, hogy ha igen, akkor miért az, ha nem, akkor miért nem az. Tehát most ha ez a 78 milliárdos top-up van benne a rendszerben, akkor nem igaz, illetve nem helytálló az az állítás, hogy azért kellett a top-uphoz hozzányúlni, mert az intervenciót finanszírozni kellett, hiszen akkor hosszú távon ez a bázis marad benne az oszthatóságban. Így az az érv, amit a miniszter úr is mondott, véleményem szerint máris megbukott, függetlenül attól, hogy szerintem a top-upnak meg az intervenciónak semmi köze egymáshoz; az más dolog, hogy mind a kettő költségvetési tétel.
Én cukorrépa-termelő is vagyok - most Herbály alelnök úr nincs itt -, és igenis felvállalom a cukorrépa-termelők érdekeit; van nekik elég bajuk, és utoljára termelnek nagyon sokan ebben az évben cukorrépát. Tehát a cukor-árkiegészítés, illetve az úgynevezett cukorboríték - nem tudom, mi a hivatalos neve - sorsa nagyon nem mindegy, hogy mi lesz majd ebben a rendszerben. Elnézést, hogy ilyen részletekbe megyek bele, de hát a részletekben van a lényeg.
A modellszámításnál tételesen arra gondolok, hogy különböző termelő tevékenységet folytató vállalkozásokat - nem tudom, az üzemméret mennyire befolyásolja a különböző dolgokat - fölvázolni, hogy ha mondjuk van 50 hektár gabona meg 30 hektár cukorrépa és így tovább, egy normális vetésszerkezetet feltételezve, esetleg van mellette állat, és így tovább, akkor azt a különböző verziók hogyan érintik. Ez alapján lehet véleményt mondani, ha mi ebben mondhatunk majd véleményt a kormány előterjesztése előtt vagy után.
Azt akarom mondani ezzel, hogy az idő nagyon véges és szerintem nagyon nagy a tájékozatlanság e tekintetben. A bizottság részéről - talán ezzel a kormánypárti képviselők is egyetértenek - mi fölajánljuk a segítségünket, hogy a meglevő szerény szakmai tudásunkkal nagyon szívesen belefolynánk abba, amibe lehet, annak érdekében, hogy tényleg egy olyan rendszert alakítsunk ki, hogy lehetőség szerint ez jól működjön és jövedelmezőséget biztosítson az érintettek számára.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Demendi László!
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden két észrevételem lenne. Az az álláspontom, hogy a magyar kormány tárgyalásai akkor segíthetik az ágazatot, ha a 94-95 százalékos termeléstől történő elválasztást lefelé tudja vinni a tárgyalások során. A termeléstől történő elválasztás azt fogja eredményezni, hogy az élelmiszer-előállításban elég hosszú távon szerintem hiánygazdaság lesz.
Szeretnék egy konkrét dologról szólni, ez pedig dohány ágazat. Ez a részben termeléshez kötött csoportban van. Ezt azért mondom, mert ahol én képviselő vagyok, abban a térségben van az ország dohánytermelésének a 80 százaléka, jelen pillanatban 22-24 ezer ember részben vagy egészben történő megélhetését segíti ez az ágazat. Az a meglátásom, hogy amennyiben legalább ezt a részben termeléshez kötést nem tudjuk legalább 2013-ig kitolni - úgy tudom, hogy jelen pillanatban nem tudjuk -, akkor a dohánytermelés Magyarországon meg fog szűnni, mert nyilvánvaló, hogy az amerikai tulajdonosa a fermentálónak tíz perc alatt el fogja dönteni azt, amiben mi másfél éve nem vagyunk képesek előre haladni. Azt látni kell, hogy bárki bármilyen vezetői szintű beosztásban van Magyarországon, meg bármennyire is a demokrácia, miközben drága, de egy szép dolog is, azért igen nagy aktivitása van a magyar mezőgazdasági termelők egy részének arra, hogy pénzt, támogatást felvegyen és egyébként meg ne csináljon semmit. Ez hosszú távon véleményem szerint nem az ország érdekeit, nem az ágazat érdekeit szolgálja. Tehát akkor tudnak a tárgyaló felek részéről a magyar delegáció szereplői eredményeket elérni, ha ez minél inkább visszafele tolódik. Persze - az Európai Uniónak nem kívülállójaként, hanem tagjaként is mondom - szerintem ez egy elhibázott gazdaságpolitika; ma nem ugyanaz a helyzet az Európai Unióban, mint ami volt tíz évvel ezelőtt, nincsenek sajthegyek, húshegyek, vajhegyek, hanem hiány van, és amiből ez fakad, az egész mezőgazdasági gazdaságpolitika, rossz irányba vezet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e további kérdés, hozzászólás? (Dr. Karsai József jelentkezik.) Karsai József!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Én örülök ennek a témának, annak, hogy Czerván képviselőtársam felvetette. Ez egy rendkívül érdekes dolog a cukorrépa esetében, különösen a termeléstől való elválasztásnak a témája. Azt hiszem, mondhatjuk a bajor példát, ahol a tej ára, ha jól tudom, most már a 40 eurócentet is meghaladta, ami azt jelenti, hogy az átvételi ára jóval 100 forint felett van. Ez egy rendkívül izgalmas téma, mert - mondom a példát - általában az a szokás, hogy ha például a termeléstől elválasztják mondjuk a cukorrépát, esetleg egy kicsit jobban megfizetik, de ha most én azt veszem, amikor a paradicsom esetében megtudták, hogy megkapják azt a 9-10 forintos uniós támogatást, abban a pillanatban 21 forintról 9 forintra tette a konzervgyár az I. osztályú szuper paradicsomot. Egy kiló paradicsomból csinálnak 10 üveg sűrítményt, egyetlen üvegnek az ára 300 forint, 3 ezer forintot csinálnak 9 forintból. Az sem állapot tehát, hogy azt mondom: van uniós támogatásod, felemelem a gép árát.
Hadd ne mondjam azt, hogy egy olyan irányzat indult el, tisztelt képviselőtársaim, hogy gátat kellene vetni ennek a gátlástalanságnak, és nem mondok cégnevet, de biztos tudjátok, melyikről van szó, ha a kukoricát említem vetőmagnak, hogy 10 ezer forint zsákonkénti áremelést terveznek, mert jó volt a kukoricának az idei évi ára. Azt nem nézték, hogy fele termett annak, mint ami kellett volna, a másiknál meg nulla volt. (Közbeszólás: Vagy semmi.) Végül is nulla. Azt hiszem, hogy nulla vagy semmi..., ha két nulla van, az egy másik helyiséget jelöl. (Közbeszólások. - Derültség.) Én tehát azt hiszem, hogy ez egy nagyon érdekes, nagyon izgalmas dolog, és úgy láttam, hogy a minisztériumban a főosztályvezetők és a szakállamtitkárok tárgyalásai egyértelműsítik azt, hogy ha kell valakinek, akár egy konzervgyárnak, akárminek, ne mindig a termelőn verjék el a port azzal, hogy vagy árat emelnek neki, vagy megnöveli az input anyagok árát, ha egy jó év sikerül, vagy pedig nem fizetik meg azt a növényt, amiért azért dolgozni kell, gondoljunk csak bele, mit kell csinálni egy kiló paradicsomért, mire az bekerül, mennyi eső kell hozzá, hányszor kell védeni, s a többi, s a többi.
Érdemes tehát ezzel a témával foglalkozni, mi a főosztályvezető úrral is többször beszéltünk, a szakállamtitkár urakkal is beszéltünk. Igaza van képviselőtársamnak, nézzük meg, de a lehető legjobbat válasszuk, ami valóban a magyar összmezőgazdaság érdeke! Köszönöm szépen. (Közbeszólások: Így van!)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzá szeretnék szólni, az ülés vezetését átadom Jakab István alelnök úrnak.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Font Sándor elnök úrnak adok szót.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Nem tudom, talán az idő rövidsége az oka annak, hogy semmilyen háttéranyagot nem kaptunk a minisztériumtól ehhez a napirendi ponthoz. A parlamenti frakció képviselői eddig nem voltak még bekapcsolva az SPS-modellre való áttérés előzetes okfejtésébe - tudom, hogy az agrár-érdekképviseleteknek erre már volt lehetőségük. Ezért hiányolom, hogy az eddigi tanulmányoknak és annak, hogy végül is milyen logika alapján jutottak el az önök által, ön által most elmondottakhoz, mi volt a háttere. Azért merem ezt mondani, mert a kezemben van egy olyan áprilisi tanulmány, amelynek az egyik beterjesztője éppen ön, Nyujtó Ferenc úr, és ebből már azért érzékelni lehet, hogy nem kicsi a dilemma. Ugyanakkor ma az ötpárti és a kilenc érdekképviseleti szervvel együtt folyó, úgynevezett földügyekkel kapcsolatos tárgyalásra kaptunk egy néhány oldalas összefoglaló tanulmányt, de a kettő összehasonlításából látszik, hogy a kormány úgy döntött, hogy most kiválasztja az egyik modellt, azt terjeszti a bizottság elé, és azt mondja, hogy az a legjobb, holott láthatólag nagyon súlyos dilemmákkal küzdött az előterjesztő is, hogy miért ezt a modellt választja.
Hogy csak egy idézetet mondjak a két tanulmány közti különbségből, a most már a tárgyalófelekhez eljuttatott elképzelésből, a modell alapján mutatja be, hogy hogyan fog alakulni az egyes ágazati szereplők helyzete, és azt mondja, hogy a modell abból indul ki, hogy először az ágazati eltérítésre alkalmas kiegészítő komponenst állapítsuk meg, úgy, hogy a 2009-ben kiosztásra kerülő kiegészíti top-up nélküli SPS-komponens, 255 millió euró kerüljön először kiegészítésre, majd az egészet még top-upoljuk - mondja így röviden. Hogyan is tárgyalja ezt az áprilisi tanulmány? Az áprilisi tanulmány először is nem azt mondja, hogy ez az egy modell létezik, hanem azt, hogy két modell van. Az egyik szerinte a senki ne veszítsen modell, és nagyon részletesen kifejti, mi a modell lényege és hogy miért nem veszít senki: aki a rendszerben benne volt, az maradjon is benne, és aki eddig valamilyen támogatást kapott a SAPS-szal és a top-uppal, ezeknek az együttes összege nagyjából maradjon meg a majdan bevezetésre kerülő SPS-modell alapján, ez tehát a senki se veszítsen modell.
Van azonban itt egy B-modell, az agrárszabályozási főosztály által javasolt modell. Ez a bekezdés ugyanúgy kezdődik, mint az önök által most már tényként közölt adatsor, azt mondja: van egy másik modell, az intervenciós kompenzációs modell, amely abból indul ki, hogy először az ágazati eltérítésre alkalmas kiegészítő komponenst állapítsuk meg, majd ezt a logikát végigvezeti. És van egy elemző mondata is, csak azt már nem írták le ide nekünk, amely elemző mondat így szól: ennek összegzésében ha netán az úgynevezett B-modell kerül bemutatásra - és a javaslat most már viszont a B-modellről szól, ezt is látjuk -, a top-upban részesülő ágazatok, de elsősorban a GOFR-növények, a dohány és az intenzív állattartók javára egy erőteljes forrásátcsoportosítást hajtunk végre a zöldség-gyümölcs, beleértve az ültetvényt, a borszőlő, az energiaültetvény, a cukorrépa, a burgonya, az erdősített terület és a gyep, legelő rovására. Önök e mellett a modell mellett döntöttek, ha jól értettem, mert most már ezt kaptuk meg előterjesztésként.
Tartok tőle, hogy ha tovább lapozgatnánk, még további érdekességeket is találni lehetne. Ezért bántó egy kicsit, hogy az előterjesztés most már egy adott modellről szól, hogy önök szerint az a legjobb. Ezek szerint valaki eldöntötte, hogy az agrárszabályozási főosztály elképzelt változata a jó, és nem a stratégiai főosztályé, holott ez egyértelműen nevesíti, hogy kiknek a javára fog nagyon komoly forrásátcsoportosítás történni, és azt is megmondja, hogy kiknek a rovására történik majd ezt meg. Ha csak ezt a néhány hozzászólást vesszük alapul akár a cukorrépa, akár a burgonya és a zöldség-gyümölcs területére vonatkozóan, akkor már azt mondhatnám, hogy ezek az érintettek valószínűleg sikítani fognak ezen forrásátcsoportosítások miatt. Ezen belül például a borszőlő nemcsak itt kerül nevesítésre, hanem egyáltalán az SPS-rendszerből való kivonásnál is, és akkor kérném szépen, térjenek ki rá, hogy az SPS-rendszerbe az előterjesztés egyelőre nem vonja be a szőlőültetvényeket, arra egy más modellt javasol, illetve egyelőre még nem látjuk, hogy a zöldség-gyümölcs reform most még mozgó változata milyen hatással lesz a magyar hibridmodellre.
Aztán persze felmerülhet kérdésként, és meg is kérdezném, hogy melyik lesz a bázisév. Ez az előterjesztés azt mondja, hogy a 2007. évi top-up forráselosztásra alapozva az SPS-bázisszámok az alábbiakból induljanak ki: a teljes felosztható forrás továbbra is 78 milliárd forint. Ez az a nagyon súlyos sérelmünk, hogy miért nem 203 milliárd forint, miért nem a top-up teljes összege, amennyi eddig volt. Miért? Azért, mert most egy évben jogtalanul elvontak a föld alapú támogatásból, a 103 milliárdból 25 milliárdot, és maradt 78 milliárd? És önök most már egyértelműen azzal terveznek, hogy 78 milliárd forint legyen a kiindulási alapja ennek a rendszernek, és 2013-ig most már minden évben 25 milliárd forinttal kevesebbet adhatunk? Mert azért ott megjegyzik alatta, a következő oldalon - mondom, ez az április gondolkodóanyag, ha szabad így fogalmaznom -, hogy a közösségi szabályozás a SAPS-ról az SPS-re történő áttérés évében nem korlátozza a nemzeti boríték nagyságát, csak azt rögzíti, hogy az elosztást objektív kritériumok alapján kell megvalósítani. Mi meg önmagunk korlátozzuk most magunkat! Nem arról van szó, hogy nem korlátozunk, és akkor nézzük meg, hogy tudjuk helyzetbe hozni az amúgy is csak a nyugatiakhoz képest közel 50 százalékos támogatottsággal rendelkező magyar mezőgazdákat, hanem még egy komoly összeget leveszünk ebből, és így indítjuk el az SPS-modellt.
Tartok tőle, hogy ez súlyos veszteségeket okoz az érintetteknek, ezért tehát kérdezem, hogy mi a logikája annak, hogy a 2007. évben már az eleve csökkentett top-up rendszert veszik bázisnak. Kérdezem, hogy tisztázzuk, kié lesz az a vagyoni jog, ami a támogatási jogosultságot illeti. A föld tulajdonosáé vagy a föld használóé, azaz a bérlőé? És miután tartok tőle, hogy azt a választ fogja adni, hogy a bérlőé lesz a támogatás jogosultsága, azonnal megkérdezem, hogy az a bérlő, aki bérli az ültetvényt és most már örökös tulajdoni jogként, azaz vagyoni jogként fogja megkapni a támogatási jogosultságot, ha másnap bejelenti a tulajdonosnak, akitől 40 hektárt bérel, hogy köszönöm szépen, eddig béreltem az ön földjét, nekem a támogatásom megvan és nem bérlem többé az ön földjét, ezért ez a gazda, tulajdonos onnantól kezdve támogatás nélküli földdel rendelkezik, akkor ki az, aki ilyen tulajdonnal tud valamit csinálni. Szerencsétlen kényszerből majd eladja annak a támogatásra jogosult bérlőnek a földjét, aki azt mondja, hogy úgysem tudsz vele mit csinálni, mert neked nincs támogatásod, nekem meg van, adok egy ajánlatot, negyed áron megveszem a földed, vagy féláron, mert nem tudod eladni senkinek, bérbe sem tudod kiadni, mert támogatási jogosultság nincs hozzá. Ezt hogyan gondolják levezetni?
Számos országban a tulajdonhoz kötve azzal kötik meg a tulajdonos jogosultságát, hogy ha bérbe kiadja, akkor köteles a bérlettel együtt kiadni bérleti jogra a támogatási jogosultságot is. Valóban logikus lenne az az érvelés, hogy a mindenkori művelő kapja meg a különféle támogatásokat, tehát az SPS-támogatást is, de ha ebbe nem teszünk korlátokat és ezzel szabadon üzletelnek majd most mindazok, akik óriási földterületet bérelnek Magyarországon - ne részletezzük, hogy melyik kör ez, de azért nagyjából a szövetkezeti és a téeszrendszer átalakítása után tudjuk, hogy kik bérlik ma a termőföldet -, akkor ők fogják megkapni a támogatási jogosultságot, szabadon gazdálkodva, vagyoni joggá nyilvánítva ezzel üzletelni, az igazi földtulajdonosok pedig vesztesei lesznek ennek a típusú modellnek.
Kérdezem, hogy van-e lehetőségünk arra - amit az egyik gondolkodóanyagból kiolvashatunk -, hogy az MVH, az AKI és az agrárszabályozási és agrárpiaci főosztály által készített nagyon részletes, sok variációt tartalmazó tanulmányokat a bizottság rendelkezésére bocsássák. 2006 őszétől kezdve, amikor is a miniszteri értekezlet döntött ennek a modellnek a kidolgozásáról, milyen háttértanulmányok állnak rendelkezésére a kormánynak, és azon háttértanulmányok következtében milyen modell mellett döntött a kormány? Szeretnénk látni, hogy miért azt a változatot fogadta el, mert az is látszik itt az egyik tanulmányból, hogy az agrárpiaci főosztály és az AKI markáns különvéleményt fogalmaz meg sok esetben, például, hogy az üzemsorosan differenciálni kívánt komponensek köre és mértéke milyen legyen. Ennek a hátterét is nagyon szeretnénk látni, amire Czerván György kérdezett rá, mert nem látjuk, hogy ez az egyik, az úgynevezett senki sem veszít semmit modell vagy a most önök által ide beterjesztett B-modell alapján fog működni, amelyben súlyos átcsoportosításokat szeretnének végrehajtani az egyik társaság rovására. Mi alapján gondolják és miért gondolják, hogy így lesznek a magyar mezőgazdaságban úgymond egyenrangú partnerei egymásnak? Ha itt már megosztásra törekszünk, akkor nem látom azt, hogy ebben egyenjogúság is kialakulhatna.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Visszaadom az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel van-e? Jakab István!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Font elnök úr a 90 százalékát elmondta annak, amit szerettem volna - köszönöm, elnök úr -, ismételni nem akarok. Néhány kérdés fogalmazódott meg tulajdonképpen.
Az az első, hogy az üzem fogalmát megismerhetnénk-e, mert végül is nem tudjuk, hogy mit tekintünk üzemnek. Ezt a definíciót én legalábbis, lehet, hogy tájékozatlan vagyok, de nem ismerem, nem találkoztam vele.
A másik: a klasszikus nemzeti tartalék nagysága kérdésében szeretnék egy pontosítást. Mitől függ ez, mit jelent ennek a változása, nagysága, mennyire vagyunk korlátozva?
Kérdezem, hogy jól érzékelem-e a modell alapján, hogy ez a modell elsősorban az intenzív növénytermesztésre és intenzív állattenyésztésre készült. Én a szőlőterületeknél is elég komoly gondokat érzékelek, de hát ezt gondolom, majd a szőlőültetvény-tulajdonosok még külön megfogalmazzák.
Egy dolgot szeretnék felvetni és ha lehet, akkor kérni is. A healt check nyilván meghatározza néhány döntését a kormánynak. Ha ez így van, akkor az eddigi munkát esetleg alapvetően befolyásolja majd az elkövetkező időben, legalábbis néhány fontos döntés tekintetében. Ezért most nagy tisztelettel kérném elnök urat, ha lehet, hogy amikor megvan a brüsszeli döntés, akkor ismételten, az előzetesen megkapott információk birtokában, a bizottság foglalkozzon ezzel a kérdéssel.
Még egy kérdést nem tettem fel. Van-e annak különös indoka - gazdasági értelemben kérdezem -, hogy erre 2009-ben mindenképpen át kell állnunk? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Engedjenek meg egy mondatot. Az előbb a szőlőültetvényekre utaltam, hogy nem értem, miért kerülnek ki. Csak idézek ebből a gondolkodóanyagból szó szerint: "Regionális komponensre jogosult területnél van lehetőségünk az SPS-sel azonos jogosultsági szabályok megállapítására azzal a különbséggel, hogy a gyümölcsön és komlón kívül állandó kultúrák, vagyis a szőlőültetvények (50 ezer hektár) nem támogathatóak." Én csak azt szeretném, ha kifejtenék, hogy akkor ezek után mi lesz a szőlőültetvényekkel.
Ha nincs további kérdés (Senki sem jelentkezik.), akkor megadom a szót a kormány előterjesztőjének.
Dr. Nyujtó Ferenc (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) válaszai, reflexiói
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a kérdéseket. Hadd mondjam el, hogy az egyik legfontosabb kérdés, amit elnök úr is felvetett és többen kérdeztek, hogy A, B, C, D, vagy milyen modell van most. Igazából ha elnevezéssel szeretnénk illetni, akkor kiderül az önöknél lévő kalkulációkból, hogy a 2008-as SPS-nagyságrend, az úgynevezett B-modell van még, a legutóbbi modellváltozat is biztosított mindenkinek, tehát nincs vesztes a rendszerben.
Az átcsoportosításoknál még a szőlő esetében is, ami a jelenlegi szabályok szerint nem jogosult, ugyanakkor a szőlő-bor reform nyomán bizonyos támogatások földre vetíthetők lesznek, abban gondolkodunk, hogy az SPS-bázisát megkaphassa a szőlőtermelő. Tehát ha van valakinek 2 hektárja és abból 1 hektár vagy 1,5 hektár a szőlő, akkor a szőlőterület után nem igényelhet támogatást e pillanatban - lehet, hogy egy év múlva már igényelhet - az uniós szabályok szerint, de a fennmaradó fél hektárra az SPS-bázisszámot aktiválhassa, igényelhesse. Ez az egyetlen lehetőségünk van, az eddigi konzultációkon ezt nem bántották.
Egy dolgot talán nem mondtunk, de azt hiszem, az itt jelenlevők közül mindenki ismeri: a top-upnak az eddigi, ágazathoz ragasztott jellege megszűnik, az európai pénz társfinanszírozó forrásaként jelenik meg, és a 2009-es átállásnál maximum 30 százalék lehet. Az a mindenkori parlament és kormány döntésétől függ, hogy ezt a 30 százalékot kitölti, vagy 1 százalékkal marad el tőle, vagy egyáltalán nem akar adni, tehát ez parlamenti döntés. Nyilván a következő években, ahogy a phase in-ben haladunk '13 felé, ez 20 százalék vagy 10 százalék maximum korlát lehet.
Ugyanilyen kérdésként merült fel a cukorrépa-termelés ügye. Sajnos az SPS-sel nem tudunk piaci ügyekben segíteni, de egy fix jövedelemtámogatás az üzemeknek, gazdáknak, ilyen értelemben tehát a történelmi bázis, a kiegészítő komponens része lesz, és az az üzem, amelynek cukorrépa-termesztési jogosultsága van, az ezt kapni fogja a rendszerben, hozzá lesz számolva az elsőéves kalkulációban az üzemi kiegészítő komponenshez, benne lesz a teljes cukorrépa-termesztési jogosultság után járó támogatás.
A kérdések vagy a felvetések sorrendjében kaphatok - nem tudom én -7 vagy 8 percet, hogy végigmenjünk ezeken az ügyeken?
ELNÖK: Persze!
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Én úgy gondolom, senki sem kap kevesebbet 2009-ben, mint 2008-ban kapott az európai pénzből, és az a cél, hogy a magyar top-up, amely kiegészítés volt abban a 15 borítékban azokhoz az ágazatokhoz rendelten, amelyeket mindenki ismer, illetve 2007-ben néhány ágazatban már a termeléstől elválasztottá vált - például tejben, például a húsmarhában -, ez a különbség, ez a bázisban lévő pénzügyi összeg a vetítési alapja az európai pénznek. Tehát a 78 milliárd azért szerepel ott, mert 78 milliárd volt 2006-ban és 78 milliárd 2007-ben. De ez nem jelenti azt azon elv ismeretében, hogy a magyar pénz kiegészíti az európai pénzeket, hogy az éppen adott évjáratban egy nagyon jó bevétele lesz a magyar államháztartásnak, hogy a 30 százalékos lehetőséget kitöltse, éppen egy olyan döntést hozhatnak az erre feljogosított döntéshozók. A 78 milliárd tehát számítási alap. Nem mondhatjuk azt, hogy 105 milliárd volt, mert 78 milliárd volt, amikor a bizottsághoz a számítási anyagot beterjesztjük, akkor ezzel kell kalkulálni. Ebből kapta a gabonatermesztő mondjuk az 50 százalékát, ebből megkapta a tejtermelő a 12 milliárdját - csak számokat mondok, nagyságrendileg nagyjából igazak -, a dohánytermelő a 6 milliárdját, és így tovább.
Dohánytermelés-ügyben Demendi képviselő úrnak: több olyan ország van, beleértve Görögországot, ahol már megszűnt a dohánytermelés, mert ők előbb kezdték. Magyarországot, Szlovéniát, még Ausztriát is, Olaszországot, Spanyolországot ez a reform sújtja a dohánytermelés szempontjából. A magyar miniszternek, ilyeténképpen a magyar kormánynak is feltett szándéka, hogy kezdeményező marad ezen a területen, hogy a 2009-es időpontot megpróbálja kitolni, ugyanakkor az egész rendszer logikájával szemben ez ellentétes, de történhetnek csodák. A miniszter úr mandátuma e tekintetben az, hogy nem elfogadni, és javaslatot tenni, hogy túllépjünk ezen. De miután Magyarország szavazati súlya 12 a 340 körüli szavazatból, ehhez toborozni kell annyi tagot, hogy az 50 százalék plusz 1 meglegyen. Tisztában van az agrárkormányzat azzal, hogy mit jelent ez a dohánytermelésben, és rendszeres konzultációban vagyunk a dohánytermelőkkel - nem akarok neveket mondani, mert ismerjük egymást, tehát tudjuk, mi az érdekünk. Arra kérjük önöket is, hogy a saját területükön segítsék ezt az erőfeszítést.
A top-up bázisszámokat a 2006. évi naturáliák alapján számítottuk a modellben, és az az elgondolás, hogy miután a régi tagállamokban, ahol a sztenderdrendszert alkalmazták, a régi 15-ben, a 1698-as jogszabály megnevezte a báziséveket: '90, '91 és '92, az újakra nézve a Bizottság nem talált ki bázisszámot, illetve Szlovéniával és Máltával külön foglalkozott ez a két ország már áttért a cross-compliance-re és az SPS-rendszerre 2007-től, ott a 2005. évi bázis alapján tették ezt lehetővé. Magyarország ezért gondolta azt, hogy a kalkulációihoz, a számításaihoz a 2006. évi bázist tekinti. Igazából ebben a szabadságfoka megvan az országnak. Az egy nagy kérdés, hogy a 2009-ben indítandó rendszerhez a 2009-ben SPS-rendszerre bejelentkező gazdaságok és területtel rendelkező gazdaságok jelentkezhetnek, és a 2009-es jelentkezés után jogosultságot igazol számukra a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, és e jogosultság alapján számítják ki a nekik járó támogatást, amit állattartók esetében vagy egy-egy különleges esetet kivéve mindig területtel lehet aktiválni. Tehát az egy hektárra jutó támogatásjogosultság az, amit 2009-ben ki fognak számolni. Ez a jogosultság a jogszabály szerint forgalomképes, korlátozottan forgalomképes. Itt tanulmányozzuk azokat az országokat, ahol az ilyen rendszert bevezették: általában 50 százalékos elvonást vezettek be akkor, ha valaki a jogosultságot a földterülettől elkülönülten akarja forgalmazni. Természetesen ehhez jön még a jövedelemadóban vagy az szja-ban kivethető elvonás is, nyilván adózott jövedelemről van szó. E tekintetben ez tehát a maximum, ami a jogosultság és a föld különválását... Tehát nem cél, maradjon a jogosultság és a föld együtt!
Az osztrákokkal volt nemrégiben, a múlt héten egy konzultáció, amelyen az a kérdés is felmerült, hogy mennyit jelent ez a spekulációs érték, hogy egyéves támogatási jog, ha valaki ezt megvásárolja - Ausztriában erre nem tudtak példát mondani, német példát tudtak mondani. Valójában a KAP-reform okán senki nem számol azzal, hogy ez hosszú, 10-15-20 éves távlatban így marad. Két és fél éves támogatási összeget mondtak, hogy a jogosultságnak akkor a forgalmi értéke Németországban, ahol valaki esetleg megpróbálta elválasztani.
Ezen túlmenően az a szándék, hogy tehát itt ez a támogatáselvonás, az 50 százalék bevezetésre kerüljön - ez az első három évben 50 százalék lehet a jogszabály szerint -, a következő, a 4-5. évben 30 százalék lehet. Magyarország vagy legalábbis az agrártárca úgy gondolja, hogy ezt alkalmazni kellene.
Az üzem fogalma is felmerült itt, tehát hogy a spekuláció, vagyis amikor városi alapon - vagy nem is tudok mit mondani -, pénzügyi alapon, Brüsszelben úgynevezett szófafarmer, a díványon ülő farmer fogalmát alkalmazzák erre, aki abból akar megélni, hogy a támogatásait összeszedi, összebérel területet, összeszedi a támogatást, amit a bizottság is ért, és nem akarja, hogy Magyarországon ez váljon jellemzővé, a múlt heti konzultáció is arról szólt, hogy e tekintetben minden segítséget megad. Tehát egy ilyen szabályozás, amely a mezőgazdasági üzem szabályozása. A 1698-as tanácsi rendeletben van egy ilyen kitétel, most nem emlékszem a paragrafus számára (Közbeszólás: Fogalommeghatározás!), fogalommeghatározás, a 2. vagy a 3. cikkelyben van, mondja a kolléganőm. Azon túlmenően van a rendelet 29. cikkelye, amely az úgynevezett mesterségesen, tehát támogatás lehívása céljából mesterségesen létesített farmer vagy vállalkozás fogalmát vezeti be. Ez is ad bizonyos jogi lehetőséget arra, hogy Magyarországon a spekulációs ösztönöket levezessük vagy megfékezzük. Ugyanakkor a rendelet azt mondja ki, hogy 2009-ben a jogosultsággal, földterülettel rendelkező beadhatja az igényét az SPS-re.
A következő ilyen kérdés a földhasználóra vagy földtulajdonosra vonatkozik. A földtulajdonos abban az esetben, ha ő a föld használója, tehát ő a gazda, ő a farmer, ő az üzemben tartó vagy ő az üzemvezető. Ez így van, ez a 70-80 százalék fölötti bérleti arány nem Magyarország sajátos állapota, az Egyesült Királyságban, Franciaországban is hasonló bérleti arány van, és az ottani kormányzatnak is az az érdeke, hogy az a mezőgazdasági működő vagyon, amit nemzeti és európai vidékfejlesztési forrásokkal létrehozott, a mai fejlesztési projektekben is minimum öt évig azokat a projekteket benn kell tartani és mezőgazdasági célra kell alkalmazni, hogy valami váratlan földspekuláció okán ne kerüljenek veszélybe. Ez a földhasználót, tehát az üzemet, az üzem vezetőjét tekinti a támogatás kedvezményezettjének. Amennyiben a tulajdonos üzemet akar létesíteni, gazdálkodóvá akar válni, akkor ez a jogosultság számára is megvan. A jelen rendszerben ez a 60 százalékos regionális komponens egy modellszámítás, nyilván újra kell számolnunk, és erre kérünk felhatalmazást a minisztérium vezetésétől a múlt heti konzultációk alapján.
Tej ügyben meg van kötve a kezünk, tehát termeléshez kötött támogatást nem adhatunk. Tudjuk, hogy 45 eurócent körül van a tej, Európában tejhiány van, és a főbiztos asszony a legutóbbi fórumokon többször is hangsúlyozta azt, hogy a Bizottságnak vannak olyan elképzelései - ahogy említettem a bevezető gondolataim között -, hogy a takarmányárból és bizonyos hiányjelenségből adódó ügyeket igyekeznek központi támogatási megoldásokkal kezelni. Nyilván a közvetlen termeléshez köthető támogatás nehezen jöhet szóba a WTO-megfontolások miatt. Többen hangsúlyozták, hogy ez nagyon kézenfekvő lenne, a minisztérium vezetése is a lehető legnagyobb termeléshez kötött támogatási arány mellett van, azonban e pillanatban az európai szabályok ennyit tesznek lehetővé, amit én arányszámként megemlítettem.
A nemzeti tartalék kérdéséről: a régi tagállamok számára 3 százalékos maximált, tehát a támogatási összeg 3 százalékának megfelelő nemzeti tartalék elkülönítését teszi lehetővé a rendelet. A régi tagállamok tapasztalata az, hogy ezt nem használták ki és ebben a tartalékban maradt benn összeg. A jogszabály módosítása folyamatban van, ami arról intézkedik, hogy ezt a fennmaradt, tartalékban maradt összeget vissza lehessen osztani a következő évben és szét lehessen osztani arányosan. Tehát ilyen értelemben nem fenyegeti a magyar leendő forrásokat veszély. Az újonnan a rendszerben lévő tagállamok esetében ezt a klasszikus nemzeti tartalékot lehetővé teszi kiegészíteni egy nagyobb nemzeti tartalékkal vagy egy 2-es számú tartalékkal vagy egy átmeneti tartalékkal a rendelet azzal, hogy a SPS-top-up átállásból adódó veszteségeket kompenzálja. Ezért szerepel az a kalkulációban, hogy mivel a 78 milliárdos top-up bizonyos ágazatokhoz van kötve, azoknak az ágazatoknak a top-up tulajdonosait igyekszik a modellszámítás kompenzálni.
A szőlő ügyről szóltam, tehát e pillanatban nem támogatható. A borreformmal kapcsolatban - itt jeles borászok vannak, pontosan tudják -: nagyjából 5,7-6,5 millió euró nagyságú összeg illetheti a magyar bor ágazatot, és ennek a területi alapon való felhasználására lehetőség nyílik, amennyiben a mostani reformot elfogadják. Ezt nyilvánvalóan mint egy történelmi alapú összeget a szőlőterület gazdái kaphatják meg, ilyen értelemben formálisan nem kerülne a nemzeti tartalékba, de a jogosult gazdákat illetné meg.
MVH, AKI, agrárszabályozási főosztály: itt több variáció van, és ennek a szakmai egyeztetése folyik. Az a körülbelül 400 ezer hektárnyi legelő, ami az SPS-rendszerben támogatást kap és top-up támogatást nem kap, miután a rendelet lehetővé teszi, hogy eltérítsük a szántóföldi növénytermesztés után adható támogatás területi átlagától, vannak többen, akik azt kezdeményezik és vannak rá szakmai érvek, hogy adjunk a legelő után kevesebbet. Vannak olyan állattenyésztő szervezetek, szakmai egyesületek, akik azon vannak, hogy a húsmarha-, tej-, juhtartók esetében miután eltéríthető, ez ne kevesebb, hanem több legyen. Ez a szakmai vita folyik még, a következő napokban zárjuk le, és a javaslat szakmai értelemben akkor születik meg, amit a politikai döntéshozók természetesen még megvitathatnak.
Az üzem fogalmára adtam választ, a nemzeti tartalék nagyságáról beszéltem, a szőlőről beszéltem. Amit Jakab István alelnök úr kért, természetesen a healt check esetében mindenfajta információt nemcsak mi, hanem a Bizottság is nyilvánosságra hoz, és az a célunk, hogy e tekintetben a lehető legjobb nemzeti álláspontot alakítsuk ki.
A 2009. évi átállás tekintetében pedig két dolgot tudok mondani, ami miatt ez fontos. Az állattenyésztés tekintetében és más ágazatok tekintetében is előnyöket jelent az SPS-modellre való áttérés. Ez egy stabil, a jövőben kevésbé változó rendszer lesz, tehát remény van arra, hogy újabb négy-öt évig hasonló rendszer mentén vehetik igénybe a támogatást. Itt az MVH számára, miután a költségvetési forrásokkal, tehát a támogatás adminisztrálásának hatékonyságával is foglalkozni kell és szembe kell néznünk, ennek az adminisztrációs igénye az átállás évét leszámítva a jövőben kisebb lesz. Ez is indokolja, hogy 2009-ben tegyük meg ezt a lépést.
Valamint az, hogy a mértékadó, az agrárpolitikát döntően befolyásoló régi tagállamok mind ebben a rendszerben vannak, és rendkívül méltánytalanul viselkednek. Elmondom itt, és arra kérem a sajtót, hogy erről így ne írjanak. Méltánytalanul viselkednek, mert csak a saját standard ügyeik, tehát az egykor volt standard ügyeik és az abból való átmenet dolgaival foglalkoznak, és aki más rendszerben van, aki a hátsó udvarban van, azoknak az ügyeivel kevésbé. Mi szeretnénk a hátsó udvarból az első udvarba menni, hogy mi is ugyanolyan rendszert alkalmazzunk, mint Németország vagy Ausztria, és a következő változási fordulót már együtt tegyük meg.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát akkor most a borászok egyelőre bukásra állnak - összefoglalom. Tudom, hogy ez megint az én területem speciális érintettségét is jelenti, de hát a mai nap volt külön szó az ő jövőjükről is a hegyközségi törvényen keresztül. (Dr. Nyujtó Ferenc: Két forrást említettem, ami az övék.) Ha jól értettem, csak abban a verzióban működik, hogyha van még egyéb földterülete a szőlőterületen kívül, és arra rátestálja (Dr. Nyujtó Ferenc: Így van!), arra a picire (Dr. Nyujtó Ferenc: Így van!) az addig lehívott, szétterített top-upot, mert gyakorlatilag a szőlészet ehhez kapott egy mintegy 20 ezer forintos hektáros támogatást, ha pedig részt vett az AKG-ban, akkor 100 ezer forintos hektáronkénti támogatást.
Aztán ott vannak az a kérdés - már elnézést, csak magunk közt beszélgettük -, hogy ha így látjuk, hogy Görögországban, most már Magyarországon, Franciaországban, Spanyolországban tönkretettük a dohánytermesztést, akkor, tessék mondani, ezt miért csináljuk? (Közbeszólások.) Szóval lassan meg kell kérdezni, hogy miért is jó ez. Mert ön azt mondta, hogy azért kell előbb bevezetni, mert jobb lesz, összességében jobb lesz, de akkor miért is lesz ez jobb? (Közbeszólások.) De ne nyissunk erről vitát, mert ezt most nem tudjuk megvitatni.
Térjünk vissza az alapokhoz, amit kezdeményeztem, ami, úgy érzem, minden bizottsági tagnak hasznos lenne, aztán majd az ideje eldönti, hogy lesz-e energiája átolvasni azokat a háttéranyagokat, amelyeket önök az egyik tanulmányban megjelöltek, hogy hány szervezet - mint az Akadémia - foglalkozott vagy foglalkozhatott ezzel, tehát ahonnan egyáltalán modellben való gondolkodásról kértek tanulmányt. Az a mozgástér lenne számunkra izgalmas, hogy mi a kötött pálya Magyarország számára, mert azt nyögve-nyelve tudomásul vesszük, és mi ad mozgásteret, és azon a mozgástéren belül mi indokolja az egyik vagy a másik variáció melletti döntést, mert tartok tőle, hogy ez lesz az izgalmas kérdés. Ezeknek a hátterét esetleg ha megvilágítanák, hogyha végeztek ilyen SWOT-analízist, haszon-nyereség-veszteség elvű modellszámítást, igazából azok lennének a beszédes kiegészítések. És én merem javasolni a bizottságnak, hogy ha ezeket az anyagokat megkapjuk, akkor néhány hét után, egy hónap után, amikor egy kicsit jobban képben vagyunk, térjünk vissza a témára, miközben, ahogy hallottuk, folyik bizonyos, még a minisztérium által sem eldöntött kérdések egyeztetése az Unióval és a házon belül is. Addigra is előrébb jutunk már néhány kérdésben, és akkor újra térjünk erre vissza, mert a mai ötpárti egyeztetésen az államtitkár úr jelezte, hogy december környékén ebből rendeletet szeretnének készíteni. Nem sok időnk van tehát arra, hogy egy kicsit mi is tájékozódjunk, hogy mi is fog itt történni. Én persze szívesebben láttam volna ezt törvény formájában, már csak azért, mert akkor részletesebben, még részletesebben ki tudnánk vitatni, mint így, mindig meghívva a minisztériumot, hogy számoljanak már be, hol tartanak a rendelettervezet előkészítésével.
Köszönöm szépen. (Dr. Nyujtó Ferenc jelzésére:) Viszontválaszra adok lehetőséget.
DR. NYUJTÓ FERENC (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Csak két dolgot szeretnék megjegyezni. Dohányügyben, függetlenül attól, hogy az SPS-re átállunk vagy sem, a 2009-es határidő van, azt kell tehát tudni megváltoztatni. Ez nem függ attól, hogy mi SPS-ben vagyunk vagy nem SPS-ben vagyunk. Növekszik azoknak az országoknak a száma, amelyek szeretnének ebben valamit tenni, de talán még nincs közel ahhoz, hogy elég legyen, tehát itt még több mindent kell elérni ebben, hogy esetleg itt megálljunk, és ne következzen be.
A másik dolog, amit el szeretnék mondani, az az, hogy a 2009-es bevezetéshez Magyarországnak hivatalosan egy 2008 július utolsó napján elküldött levélben kell nyilatkoznia, az tehát a végső határidő, ha 2009-ben be akarjuk vezetni - természetesen előbb is lehet.
ELNÖK: Értem. Köszönjük szépen.
Tájékoztatót hallgattunk meg, amihez külön szavazás vagy egyéb procedúra nem tartozik. Köszönjük szépen a minisztérium képviselőinek a megjelenését.
Lezárom ezt a napirendi pontot.
A termőföldről szóló 2003. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló T/3093. számú törvényjavaslat
Rátérünk az újonnan napirendre vett 5. napirendi pontra, amely újra felveszi a T/3093. számú, a termőföldről szóló törvény megnyitását és ehhez az alelnök úr által jegyzett módosító indítvány benyújtását. A héten eddig az Alkotmánybíróság két héttel ezelőtti döntésével került indoklásra, hogy miért kell benyújtani a termőföldhöz kapcsolódó módosító indítványt, illetve ezzel párhuzamosan egy közzétételi díjra vonatkozó módosító indítványt, a hirdetés szabályaira vonatkozó indítványt. A mai napon azonban egy újabb verziót is hallottunk, amely eddig nem volt az Alkotmánybíróság döntéséhez kapcsoltan indokolható. Nem tudom, ki az illetékes. Három indítvány van, amelyből kettő összekapcsolódik, azt értem, hogy ezek az Alkotmánybíróság döntéséhez kapcsolódnak, a harmadik azonban abszolút nem ehhez kapcsolódó, és mélységében változást hozó indítvány, tehát messze nem technikai jellegű. Kérem szépen, hogy az indítványok előterjesztői indokolják meg mind a két helyzetet, tehát az alkotmánybíróságit is és a ma újból előkerült, a termőföldről szóló törvényhez benyújtandó újabb indítványt is. Nem tudom, ki teszi ezt meg? (Dr. Kiss Norbert jelentkezik.) A minisztérium képviselője vállalkozik rá. Megadom a szót Kiss Norbertnek.
Dr. Kiss Norbert (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli előterjesztése
DR. KISS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A három javaslat bizottsági módosító javaslat. Valóban, ahogy az elnök úr is említette, az első kettő az Alkotmánybíróság döntéséből következik. Az Alkotmánybíróság, elismerve a szabályozás ésszerűségét, tartalmi, illetve formai alkotmányellenességre hivatkozva mégis pro futuro megsemmisítette ezt a rendelkezést. A javaslat, a bizottsági módosító javaslat azt célozza, hogy ezt a helyzetet legális formában a jövőben is fenn tudjuk tartani pontosan a termőföldforgalom biztonságának az érdekében. Tehát nem akarjuk, a bizottsági módosító javaslat nem akarja megteremteni azt a helyzetet, hogy 2008. április 1-jétől mindenkit egyenként meg kelljen keresnie annak, aki el szeretné adni a földjét.
ELNÖK: Javaslom, hogy vegyük külön a javaslatokat, mert stílusában és tartalmában teljesen eltérő indítványokról van szó, a vitát érdemesebb lenne így lefolytatni. (Általános helyeslés.) Köszönöm szépen. (Dr. Medgyasszay László jelentkezik.)
Megadom a szót Medgyasszay Lászlónak.
Kérdések, hozzászólások, válaszok
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Egy kérdésem volna. Értem azt, hogy ez egy látszólag technikai jellegű dolog, de a 4. §... (Zaj.)
ELNÖK: Egy kis csendet kérek szépen, nem lehet jegyzőkönyvet vezetni.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): ...arról szól, hogy hirdetményi úton kell az elővásárlási jogot közölni. Itt van egy mondat: "Ez a rendelkezés nem vonatkozik a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében gyakorolható elővásárlási, előhasználati jogra.". Kérdezem, hogy miért került ez a mondat be ide, hiszen az én érzésem szerint a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek értékesítése során ugyanúgy kellene hirdetményben tájékoztatni az elővásárlásra jogosultakat, mert a Földalapról szóló törvény 17. §-ában az van, hogy a törvényben - ez valószínűleg a földtörvényre vonatkozik - megjelölt elővásárlási jogosultakat követően kell előnyben részesíteni az egyéb embereket, és a földtörvénynek éppen a 10. § (1) bekezdése határozza meg az elővásárlás sorrendjét. Hogyha általában ilyen hirdetmény útján kell ezt közölni, akkor nem értem, hogy a Nemzeti Földalapból értékesítendő földeknél ezt miért nem kell megtenni, miért más módon kell ezt megtenni? Lehet hogy rosszul értem ezt a mondatot, de én úgy értem, hogy ez a rendelkezés nem vonatkozik erre, tehát akkor nem kell kitenni a hirdetményre, ahol a föld van. Miért nem? Akkor egyszerűen törvénytelenség fog bekövetkezni, mert ha a két törvényt, a Földalapról szóló törvényt és a termőföldtörvényt összehasonlítom, akkor ezek szerint ugyanúgy kell eljárni, mint minden más föld esetében, ezek szerint a paragrafusok szerint.
ELNÖK: Megadom a szót a kormány képviselőjének.
DR. KISS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. (Dr. Medgyasszay László: Nem tudom, érthető volt-e.) Igen, érthető. Ez a helyzet nem áll fenn a Nemzeti Földalapba tartozó földek tekintetében, van erre egy külön jogszabály. Most van egyrészt a Nemzeti Földalapról szóló törvény, másrészt ez a parlament által nemrégiben elfogadott állami vagyonról szóló törvény, ezek tartalmaznak vonatkozó rendelkezéseket rá. Illetőleg készül a végrehajtási rendelet, ott is a hirdetményi úton történő közzététel az elfogadott, és e szerint történik most is.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): De akkor miért kell innen kivenni? Az előttem lévő kivonat azt mondja, hogy ez 2007. szeptember 24-én hatályos, a Nemzeti Földalapról szóló törvény. Ezt megváltoztattuk azóta? Úgy emlékszem, hogy a vagyontörvény jóváhagyása előtte volt. Ez a szeptember 24-ei. Itt az van a 17. §-ban, hogy: "A Nemzeti Földalapba tartozó termőföld értékesítése során azonos ajánlatok esetén - törvényben megjelölt elővásárlási jogosultakat követően - előnyben kell részesíteni..." satöbbi, satöbbi. Ez szerintem azt jelenti, hogy a másik törvény, amire utal, az a földtörvény - az elővásárlási jog gyakorlása. Ha a földtörvényben leírt elővásárlási rendet figyelembe véve ki kell függeszteni a hirdetményt, nem tudom felfogni, hogy akkor miért nem lehet a Nemzeti Földalapnál, miért kell ezt kivenni belőle. Miért van akkor, hogy ha egy X községben lévő állami földterületet meghirdetnek, pályáztatnak, elővásárlási joga van annak, akire a termőföld utal? Hogy fogja megtudni az a faluban lévő ember, hogy neki van egy ilyen elővásárlási joga, ha nem teszik ki a hirdetményt, nem is értesítik? A pályázatból fogja megtudni? Honnan fogja ezt megtudni? Mert a hirdetmény azért van, hogy lássuk, hogy van egy ajánlat és élhetek az elővásárlási jogommal. Hogy fogja megtudni azt, hogy ha az állami földre akarja esetleg érvényesíteni az elővásárlási jogát? A törvény szerint ezt honnan tudja meg? Tehát ha nem is kell levelezni, nem is kell hirdetni, csak ki van adva a pályázat, aminek az eredményét fogja megtudni az érintett elővásárlási joggal rendelkező, hogy milyen ajánlatot tettek arra a földre. Ennél érthetőbben nem tudom most már elmondani. Vagy én nem értem akkor, vagy nem tudom.
DR. KISS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Képviselő Úr! Az állami vagyontörvény szeptember 25-én lépett hatályba emlékeim szerint. Egyébként pedig ez a szabályozás, amit most beemel a javaslat, nem nóvum, tehát ha a 16/2002-es kormányrendeletnek, amiről most itt szó van, ami az alkotmánybírósági vizsgálat tárgya volt - az indokolás hozza is -, az 1. § (5) bekezdése is ezt már kivette.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Mikor tették be az (5) bekezdést?
DR. KISS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Most az időpontot pontosan nem tudom megmondani.
ELNÖK: Augusztus 14-én tették be, az idén.
DR. KISS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, nagyon szépen köszönöm. De van egy mögöttes jogszabály, ami a hirdetményben történő kihirdetésről gondoskodik, tehát nem marad úgymond bizonytalanságban vagy információhiányban jelenleg sem a Nemzeti Földalapba tartozó földek esetében.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Akkor szeretném azt megkérdezni, hogy a Nemzeti Földalapból értékesítendő földek esetében az elővásárlási jogosultak rendje micsoda. Lehet, hogy rosszul tudom, mert a vagyontörvényben ez nem változott szerintem, én nem tudok erről, vagy lehet, hogy nem vettük észre. Tehát mi az elővásárlási lehetőség, jogosultság, és az elővásárlásra jogosultak hogyan értesülnek róla? Ez akkor a kérdésem, mert ezek szerint én nem vagyok eléggé informált ezekben a dolgokban.
DR. KISS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Hirdetmény útján értesülnek erről.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Most veszik ki belőle, nem kell hirdetmény.
DR. KISS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): De erre van egy külön jogszabály, kormányrendelet. Tehát amikor ezt az (5) bekezdést betették, amikor a kormányrendeletből kivették, ezzel párhuzamosan született egy külön szabályozás a Nemzeti Földalapba tartozó földek értékesítése során történő eljárásról.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm szépen. Utána fogok nézni, hogy ez hol van meg, sőt kérem a segítségét, hogy ezt a törvényt mutassa meg, mert egyszerűen esztelenségnek tartom, hogy kétfajta hirdetést kelljen egy föld eladása esetén érvényesíteni. Lehet, hogy ennek a jogi ésszerűsége megvan, de a gyakorlati ésszerűsége szerintem nincs meg. De elfogadom, biztos információhiányban szenvedek; még van idő, egy hétig tárgyalni fogjuk ezt a törvényt, addigra tájékozódni fogok.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Godó Lajosnak adok szót.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy 2002. július 23-án fogadtuk el a Nemzeti Földalapról szóló törvényt és a földbirtok-politikai irányelveket. Az akkori törvénymódosítás meghatározta az elővásárlási jogokat törvényi szinten. Ez alapján készült egy kormányrendelet, ami a Nemzeti Földalaphoz tartozó termőföldek értékesítésére vonatkozó hirdetményeket, mindent tartalmaz. Azt nem szabad összekeverni a polgári törvénykönyv meg a termőföldről szóló törvény szabályaival, itt arról van szó, hogy ezeket külön kell választani, ne keverjük össze. Ráadásul elfogadtuk a nemzeti vagyon gazdálkodásáról szóló törvényt, annak a végrehajtási rendeletébe gondolom, hogy ezek egy az egyben át lesznek emelve, és azon szabályok szerint kell majd a hirdetményeket kifüggeszteni. De ezt eddig is megtette a Nemzeti Földalap, minden településen kifüggesztette, az interneten meghirdette, satöbbi, satöbbi.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Örvendi László úrnak adok szót.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Csak megismétlem Medgyasszay képviselő úr kérdését. Hogy működik az elővásárlási jog a Nemzeti Földalapba tartozó földek értékesítése és haszonbérbe adása során? Ez a kérdésem.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Megadom a szót a kormány képviselőjének.
DR. KISS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A jogszabályban leírtaknak megfelelően hirdetmény útján történik a közzététel.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Én az elővásárlási jog működését kérdeztem, nem a hirdetményt.
DR. KISS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az pedig a termőföldtörvényben szabályozottak szerint.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): De hát nem úgy működik, mert most van kivéve.
DR. KISS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem most van kivéve.
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): De, itt ezzel a mondattal ki van véve.
DR. KISS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez a rendelkezés, a kivétel a közzététel módjára vonatkozik. Egyébként pedig a mostani hatályos...
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Nem tudom, hogy akkor miért kell kétféleképpen csinálni. Utána fogok nézni.
DR. KISS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Itt nem az elővásárlási jogból vesszük ki a Nemzeti Földalapba tartozókat, hanem a közzététel szabályaira vonatkozik ez, de ott is van egy másik szabály. Tehát nincsen olyan helyzet most sem, hogy nem tudja meg az érintett, hirdetmény útján tudomást szerezhet róla.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Bürokráciamentes Magyarország - ez csak egy megjegyzés volt.
ELNÖK: Hozzá szeretnék szólni.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Font Sándor elnök úrnak adok szót.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Az alkotmánybírósági döntés nem az itt benyújtott módosítást fedi le, ugyanis nem foglalkozott ezzel, a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek esetére semmit nem ír. Azért nem írhatott semmit, mert azt a rendeletet, amit megsemmisített - a 2002. február 16-ait, ha jól emlékszem -, a kormány módosította 2007. augusztus 14-én, és egy 5. pontot helyezett be az 1. §-ba. Mégpedig ezt, hogy a rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanok nyilvános pályázat útján történő haszonbérbe adása vagy eladása, illetve árverezése során. Ezt most az idei nyáron rendezte ide be. Ezért kérdezem, hogy akkor, tessék mondani, eddig miért nem kellett. Ha most ő fontosnak tartja, miért most tartotta ezt fontosnak? Miért nem eddig? Eddig miért működött rendben, és most miért nem működött rendben? Miért kellett neki külön foglalkoznia azzal, hogy a hirdetési, közzétételi eljárást taglaló rendeletet még úgy módosítja augusztus 14-én, hogy a rendeletben foglaltakat egyébként nem kell alkalmazni akkor, hogyha a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanok nyilvános pályáztatás útján, árverés útján történő bérbeadásáról vagy eladásáról van szó.
Ezek után az Alkotmánybíróság megsemmisíti ezt rendeletet, de az Alkotmánybíróság előtt nem volt bent az az (5) bekezdés, amelyet önök utólag, most, augusztus 14-én szúrtak bele, azt értelemszerűen nem is tudta megsemmisíteni az Alkotmánybíróság, azaz nem terjedt ki az Alkotmánybíróság döntése rá. De önök most már úgy terjesztették ide, most már törvénymódosítás formájában, hogy amit eddig a kormány rendeleti úton el tudott érni, azaz a Nemzeti Földalap eladását majdnem hogy láthatatlanná tenni a helyben lakók számára - most összegzem az eddigi tevékenységét, mert erről szólt -, azt most VIII. hó 14-én rendeleti úton megpróbálta elérni. Az Alkotmánybíróság az e szakaszok fölötti rendelkezést megsemmisíti, és most előjönnek azzal, hogy gyorsan módosítsuk a törvényt, mert nyitva van a termőföldtörvény, és az Alkotmánybíróság döntését legyünk szívesek átvezetni a törvénykezés szintjére, mert az Alkotmánybíróság kimondja, hogy rendelettel akarták a polgári törvénykönyv egyes szakaszait értelmezni, márpedig rendelet törvényt nem értelmezhet, vigyük be törvényi szintre. Önök viszont most beemelik a törvénykezés szintjére, törvényi szintre azt, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek tekintetében az elővásárlási jogra e rendelkezések gyakorlatilag nem vonatkoznak.
Nekünk ez a sérelmünk. Ha önök tényleg az Alkotmánybíróság döntését szeretnék most itt sebtében, kicsit fejvesztve módosítani, azzal teljesen egyetértünk, és értettem is Gőgös Zoltán úr előterjesztését és indoklási részét, de abban az alkotmánybírósági döntésben ez a mondat nem volt benne a Nemzeti Földalap tekintetében. Ezért nagyon szépen kérjük, hogy ha tényleg az az indoklás, hogy most van alkalmunk az Alkotmánybíróság döntése szerint módosítani, mert most úgymond nyitva van a termőföldtörvény, akkor e mondat nélkül értelmesnek látjuk, különben pedig minden marad a régiben. Most már rendeletből törvény lesz, az Alkotmánybíróság ezt már nem kifogásolja... Ugyan van egy érdekes dolog, hogy szolgáltatási díjat kell fizetni utána, úgy néz ki, hogy díjfizetésre kötelezetté tették ezeknek a hirdetményeknek a közzétételét... (Godó Lajos: Eddig is kellett fizetni, bocsánat! 1600 forintot kellett fizetnie annak, aki kifüggesztette!) Ez mellékes, mert ez a második indítványsor, nem is erről van szó. A mi észrevételünk az, hogy az Alkotmánybíróságra való hivatkozásra nem fér bele az, hogy a rendelkezés, illetve most már a törvény, mert most már törvényi szintre akarják emelni, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldek esetére ez az egész eljárás nem vonatkozik. Mi ezt kifogásoljuk. E mondat nélkül értelmesnek találjuk a törvénytervezetet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Visszaadom az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Megint előjött a reflex, miszerint minden mögött azt keressük, hogy mi a rossz benne - ez természetes, az ellenzéknek ez a dolga. (Jakab István: Van is benne!) Én meg úgy látom, hogy mivel az Alkotmánybíróság nem a Nemzeti Földalapról szóló törvényt kifogásolta, hanem a kormányrendeletet amely a termőföldről szóló törvényről rendelkezett, ezért az előterjesztő szándéka itt az volt, hogy törvényi úton rendezze a termőföldről szóló törvény útján értékesítendő földek kifüggesztéséről szóló elvárásokat.
ELNÖK: Így van!
HERBÁLY IMRE (MSZP): De mivel a Nemzeti Földalapról szóló törvény külön rendelkezik az eljárási szabályokról, ott rendben van, hogy hogy kell eljárni. Tehát itt csak... (Az elnök közbeszól.) Lehet, hogy nem kellene ezt itt feltétlenül megjegyezni, de lehet, hogy akkor meg az lenne a kérdés, hogy miért nem, miért nincs benne, hogy ez nem vonatkozik a Nemzeti Földalapra... Én úgy gondolom, hogy ez körömaggatás, (A kormány képviselői felé fordulva:) de ott van két jogtudós, szerintem dugják össze a fejüket! Köszönöm. (Dr. Medgyasszay László jelentkezik.)
ELNÖK: Medgyasszay Lászlónak adok szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Herbály Imrének mondom, hogy én ezért mondtam azt, hogy megnézzük, hogy szabályozza a Nemzeti Földalapról szóló kormányrendelet - mert a törvény nem, a törvény nem, a rendelet -, hogy hogyan kell kifüggeszteni, hogy kell tájékoztatni, nézzük meg! De hogyha még meg is van ez korrekten csinálva, akkor minek kell ezt ide betenni?
ELNÖK: Így van, nem kell ide betenni.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Azt mondta, hogy gyanakvóak vagyunk. Nem vagyunk gyanakvóak, hanem szeretnénk tisztán látni. Annyi maszatolás van, hogy szeretnénk tisztán látni, hogy egyáltalán hogy történik. Én ezt most nem tudom, mert nem ismerem. Az előadó úr is azt mondta, hogy nincs itt nála. Meg fogjuk nézni, nézzük meg, és akkor majd kiderül, hogy lehet, hogy nyitott kapukat döngetünk, az is lehet. Én nyitva tartom ezt a kérdést, csak akkor meg nem értem, hogy miért kellett ezt ide betenni. Szóval valami itt azért... Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Köszönöm szépen. (Közbeszólások az MSZP-s képviselők soraiból: Szavazzunk, elnök úr! - Jakab István jelentkezik.)
ELNÖK: Jakab István alelnök úrnak adok szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak a jegyzőkönyv kedvéért - hisz úgyis szavazás következik - kénytelen vagyok rögzíteni: az eddigi földértékesítési gyakorlat a kifüggesztések kapcsán sajnos azt igazolja, hogy az Alkotmánybíróság döntése aktuális, és a polgári törvénykönyv vonatkozó passzusait mindaddig, amíg ez a gyakorlat kulturáltan nem folyik, meg kell tartani. Köszönöm szépen, a magam részéről nem fogom megszavazni.
ELNÖK: Megpróbáltunk ennyi idő alatt utánajárni. Azt sérelmeztük egy picit, hogy... (Jakab István és Demendi László egymással vitatkozik.) Nagyon szépen kérem, hogy a területi vitákat Szabolcsban, helyileg rendezzék le. (Derültség.)
Először is kicsit aggályosnak találtuk, hogy egy alkotmánybírósági döntést most itt nekünk nagyon gyorsan értelmeznünk kell. Nagyon rövid idő állt erre rendelkezésre, megmondom őszintén, nem szeretek alkotmánybírósági döntést olvasgatni, mert az valami komoly dolog úgy általában, amire valahogy válaszolnunk kellene, úgy, hogy értelmezzük az alkotmánybírósági döntést, és úgy, hogy ne sértsünk semmilyen érdeket és hogy megfeleljünk az Alkotmánybíróság elvárásának. Megpróbáltunk utánajárni, értettük és értelmeztük is ezt a Gőgös Zoltánnal folytatott több levélváltáson és az előterjesztésen keresztül, de ez az egy mondat, amely a Nemzeti Földalapra vonatkozik, nem volt benne az Alkotmánybíróság kifogásoló döntésében, nem lehetett benne, mert ez az egy mondat utólag, VIII. hó 14-én került bele a rendeletbe. Az tehát a kérésünk, hogy miután idáig is működött minden a Nemzeti Földalapba tartozó földek eladása kapcsán - ne vitassuk meg, hogy hányszor volt kifüggesztve meg hányszor nem -, magyarul rendezve volt, úgy, ahogy Herbály Imre alelnök úr és a kormány képviselője is elmondta, ezért nem kellene törvényi szintre emelni azt, amit utólag próbáltak meg besuvasztani a rendeletbe, mert e nélkül is működik minden, és teljesen eleget teszünk az Alkotmánybíróság kérésének. Ebben az esetben viszont meg tudjuk szavazni ezt a két bizottsági módosító indítványt, ezeket a földtörvényt módosító indítványokat. Ennyi az összegzésem - lehet, hogy most itt hosszabban és érzelmektől is fűtötten polemizáltunk erről. Annak az egy mondatnak a kivételével állunk elébe. És tisztában vagyunk azzal, hogy ha ezt így nem fogadjuk el, akkor önök meg fogják szavazni. De akkor eljutunk egy másik, súlyosabb kérdéshez, ahhoz, hogy hogyan üljünk le megint jó hangulattal és tényleg egy közös cél érdekében, a magyar gazdálkodók érdekében egy ötpárti egyeztetésre, dolgozni, amikor azt látjuk, hogy megint érdekek sérülhetnek, ha így fogadunk el egy földtörvény-módosítást. Köszönöm szépen.
Megadom a szót a kormány képviselőjének.
DR. KISS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ez a kifogásolt, inkriminált mondat, amely benne van, most is egy élő, elfogadott és hatályos jogszabály szövege, mert ez az (5) bekezdés most része a hatályos joganyagnak. Tehát nem újonnan akarjuk...
ELNÖK: A rendeletnek!
DR. KISS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, de ugyanúgy kötelező az állampolgárokra nézve. Valóban, ez nem nóvum.
ELNÖK: Augusztus 14-e óta nóvum.
DR. KISS NORBERT (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): De ha a bizottsági módosító javaslat ebben a formában nem elfogadható, megfogalmazásbeli finomítások elől nem zárkózunk el mi sem, a segítséget megadjuk. De nincsen semmilyen hátsó szándék amögött, amit egyébként egy hatályos jogszabály most már tartalmaz, nem valami sanda szándéktól vezérelve került be ez a mondat, egyeztetést folytattunk a társminisztériumokkal és ennek eredményeképpen került be. A minisztérium is nyitott egy olyan megfogalmazásbeli finomításra, ami úgy rendelkezne, hogy "a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel". A külön jogszabályt be fogjuk mutatni.
ELNÖK: Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tíz perc tárgyalási szünetet szeretnék kérni, hogy lehetőséget biztosítsunk a minisztérium képviselőjének, hogy a technikai hátteret felhasználva a szükséges szövegpontosítást elvégezze. Kérem, hogy ezt méltányolja a bizottság.
ELNÖK: Tíz perc szünetet rendelek el.
(Szünet: 17.12 - 17.34 óráig.)
ELNÖK: Folytatjuk a bizottsági ülést. Tehát kaptunk egy módosított bizottsági módosító indítványt. Kinek van kérdése, észrevétele ehhez, miután tisztáztuk, hogy mit jelent a külön jogszabályban foglalt eltérés, amit a vagyongazdálkodási törvényhez október 4-én megjelent rendelet gyakorlatilag értelmez, hogy hogyan kell a Nemzeti Földalapba tartozó termőföld esetén az érintetteknek regisztráltatni magukat és jelentkezni, hogy ők is vásárolni szeretnének termőföldet? Abban van egy külön leírási szabály, és arra való utalást jelez ez a mondat, amit most módosítással hoztunk be. Kérdés, észrevétel van-e ehhez? (Senki sem jelentkezik.) Nincsen, akkor szavazunk róla. Ki az, aki egyetért azzal, hogy ezt az indítványt a bizottság nyújtsa be? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez többséget kapott. (Dr. Medgyasszay László: Gesztust gyakoroltunk a kormány felé.)
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Nehogy valaki félreértse, nálam az egyik szavazat Kékkői szavazata volt.
ELNÖK: Ezért is mondtam, hogy többségi szavazattal ment át ez az indítvány.
További kérdések, hozzászólások, válaszok
Van egy társa ennek az indítványnak, amelyik további eljárási szabályokat rendel el a regisztrálás díjairól és minden egyébről. A kormánynak van-e ehhez fűzendő magyarázata? (Dr. Kiss Norbert: Nincsen.)
Kérdés, észrevétel az ehhez a témához kapcsolódó indítványhoz van-e? Kispál Ferenc kérdez.
KISPÁL FERENC (Fidesz): Azt szeretném kérdezni, hogy ez a regisztráció hogy működik, mert olvastam még át. Mikor kell regisztráltatnia magát annak, akinek vásárlási szándéka van?
ELNÖK: Ha jól gondolom - megpróbálom csak ismételni, hogy ne alakulhasson ki újabb polémia -, e szerint, illetve az október 4-én megjelent kormányrendelet szerint a kormány úgy határozott, hogy aki Nemzeti Földalaphoz tartozó termőföldet szeretne vásárolni, hirdetményi úton a Nemzeti Földalap honlapján látja, hogy miket hirdettek meg. És azonnal be kell neki jelentkeznie regisztrálással, hogyha ő érintett, akár kívülálló vásárló, akár elővásárlásra jogosult, a termőföldtörvény által meghatározott elővásárlásra jogosult, akkor is be kell jelentkeznie, ha elővásárlási jogosultsággal rendelkezik. Ennyiben más ez a szabály. Innentől kezdve megteszi a vételi ajánlatot, és a bírálatnál az elővásárlási jogosultsági szabály és minden egyéb szabály együttes figyelembevételével fogják a döntést meghozni. Ez az új szabály.
Akkor a második módosító indítványról kérdezem a bizottságot. Ki az, aki egyetért azzal, hogy a bizottság benyújtsa ezt a második módosító indítványt is. (Szavazás.) Ez is többségi szavazatot kapott.
Rátérünk a harmadik módosító indítványra, kérem szépen, hogy ennek az indoklását tegye meg, aki ezt kezdeményezi. Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mivel erről már lefolytattunk egy vitát, és én akkor is azt mondtam, hogy aki nem ért egyet vele, és úgy érzi, hogy ez alkotmányellenes, nyugodtan forduljon az Alkotmánybírósághoz. Egyébként kérem, hogy szavazzunk róla, mert a mi jogászaink azt mondják, hogy ez... (Dr. Medgyasszay László: Kimegyünk...!) Ne menjetek ki, Laci, ezt nem kellene. Én azt gondolom, hogy nem kellene erről külön vitát folytatni.
ELNÖK: Az ülésvezetés lehetőségét átadom Herbály alelnök úrnak, és hozzá szeretnék szólni.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Átveszem az ülés vezetését, és megadom a szót Font Sándor elnök úrnak.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm. Tényleg nem akarok újra vitát nyitni, szerintem az ötpárti tárgyaláson, illetve a két héttel ezelőtti bizottsági ülésen kiveséztük ezt. Én akkor megemlítettem egy alkotmánybírósági határozatot, igaz, akkor fejből mondtam, most viszont szeretném, ha az indoklási része szó szerint rögzítésre kerülne a jegyzőkönyvben.
Mint említettem, az Alkotmánybíróság elfogadta azt az össztársadalmi érdeket, hogy a magyar termőföld minél tovább maradjon magyar tulajdonban. Hogy ezt a célt elérjünk, annak az egyik eszköze, hogy csak magánszemély legyen, lehessen tulajdonosa a termőföldnek. Ezt a társas vállalkozások érdekképviseleti megkifogásolták, az Alkotmánybíróság azonban elutasította ezt a kifogást, és sok-sok szakaszban indokolja, hogy miért utasította el a különféle kérdéseket. Én most csak erre a konkrét dologra kérdezek rá, mert például megkifogásolták a termőföldszerzés nagyságát is, hogy miért csak 300 hektárt lehet szereznie egy magánszemélynek, de azt is elutasította az Alkotmánybíróság, és helybenhagyta, hogy 300 hektár vagy 6 ezer korona. Tehát sok nagyon izgalmas kérdés volt.
Az idetartozó indoklást még egyszer felolvasnám: azért, mert abban az időben konszenzus volt abban, hogy a magyar termőföldet tartsuk magyar kézben.
ELNÖK: Most is az van!
FONT SÁNDOR (Fidesz): Nem történhet meg ez a konszenzus az Alkotmánybíróság döntése következtében. Idézem az 5. pontot: "Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet kizárása a termőföldre vonatkozó tulajdonszerzésből a szerzési tilalmak kijátszásának megelőzését szolgálja. A jogi személyen és jogi személyiség nélküli más szervezeten keresztül ugyanis a belföldi magánszemély a birtokmaximumot, a külföldi magánszemély és jogi személy pedig a szerzési tilalmat tudná megkerülni.", és ezt utána részletesen kifejti. Tehát a szerzési tilalmat, azaz hogy társas vállalkozások és külföldiek ne juthassanak termőföldhöz. Ezért rendelkezik úgy és fogadja el, hogy csak magánszemély tulajdonolhat termőföldet, azaz tisztán levezeti, hogy abban az esetben, ha társas vállalkozás termőföld tulajdonához jut, akkor onnantól kezdve kijátszhatják az eredeti szándékot, azaz azt, hogy külföldi ne juthasson termőföldhöz. Nagyon tiszta és világos az Alkotmánybíróság többoldalas döntése, amelyet nem akarok felolvasni. Ezt nagyon egyértelműen és részletesen kifejti az Alkotmánybíróság, magyarul hogy ezzel a szándékkal és a döntéssel ellentétes lenne a döntésünk az esetben, hogyha most megengednénk akár a jogutódlás kérdésében is a társas vállalkozások termőföldszerzését. Magyarul másnap eladják az egész társas vállalkozást egy külföldinek - hozzáteszem: azt nem tudjuk megakadályozni, hogy külföldi vegye meg azt a társas vállalkozást -, és máris felrúgtuk azt a konszenzust, amit '90 óta mindenki mondott, hogy igen, ebben értsünk egyet, külföldi ne szerezhessen termőföldet, amíg csak lehet. Hogy 2011 után mi lesz, arról kellene majd az ötpárti egyeztetésen közös nevezőre jutnunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Visszaadom az elnöklést, és szót kérek.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Megadom a szót az alelnök úrnak.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mint mondtam, a vitát erről egyszer már lefolytattuk. Ez az alkotmánybírósági határozat akkor született, amikor már megszületett az új termőföldtörvény, amely megtiltotta a jogi személyiségű társaságok földtulajdonszerzését. Az ezt megelőző időszakban azonban a még a polgári kormány által elfogadott földtörvény egy rövid időszakban biztosította ezt a lehetőséget jogi személyiségű társaságoknak is. Így azok a törvény tiszteletében eljárva szerencsésen tudtak földtulajdont szerezni, tehát tulajdont szereztek. Ezt a szerzett jogot véleményem szerint ez az alkotmánybírósági határozat nem írja felül, és mi sem kérünk mást. Azt kérjük, hogy az abban az időszakban - én egyébként egy kicsit irigy vagyok, de ezt csak úgy mondom - földtulajdont szerzett és most átalakult társaságok tulajdonjogának a bejegyzését tegyük lehetővé. Aztán ha ezt valaki alkotmányellenesnek tekinti, forduljon az Alkotmánybírósághoz. (Közbeszólás: Meg is teszi.) Világos, persze. Az alkotmányos jogokat, a tulajdonhoz való jogot sérti, hogy most egy rossz törvényértelmezés kapcsán - és ez már a mi kormányunk alatt született - a földhivatalok nem jegyezték át a tulajdonjogot az új társaságokra. Egyébként meg - erről beszéltünk délelőtt, most nem is akarok róla beszélni - sajnos most is vannak lehetőségek arra, hogy beférkőzzenek, de ez egy másik dolog. Erről nekünk tárgyalni kell, mindenféle sérelmet tegyünk félre és próbáljunk egy olyan földtörvényt csinálni, ahol ezek a kiskapuk a lehető legszűkebbre vannak zárva. Én azt kérem, hogy ezt figyelembe véve erről a bizottsági módosító indítványról szavazzunk, tehát nem kérek többet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel? (Nincs.) A magunk részéről nem veszünk részt a szavazásban, úgy, ahogy a múltkor is tettük. Azt hiszem, ez nem meglepő. (Bedő Tamás: De nem vonultok ki?) Nem veszünk részt a szavazásban. (Bedő Tamás: Nagy különbség.) Nem nagy különbség, megjegyzem.
Az ülés vezetését átadom Herbály Imre úrnak.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Az ülés vezetését átveszem. Kérdezem, hogy vagyunk-e abban a helyzetben, hogy szavazzunk erről a módosító indítványról. (Bólogatások.) Aki egyetért a most általam szóban külön nem ismertetett módosító indítvánnyal, az kérem, kézfeltartással szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság 12 igen szavazattal elfogadta a módosító indítványt.
Az ülés vezetését visszaadom Font Sándor elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy az SZDSZ-t ki képviselte ebben az esetben.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Én.
ELNÖK: Jó, köszönöm szépen. A napirendi pontot, ha nincs más ehhez a témakörhöz (Nincs jelzés.), lezárom.
Az egyebek napirendi pontban van-e bárkinek bejelentenivalója? (Nincs jelentkező.) Jövő héten csütörtökön, október 18-án lesz ülésünk, mert finn vendégeket
várunk 10 órára, és utána folytatjuk. Köszönöm szépen. Az ülést berekesztem.
(Az ülés végének időpontja: 17 óra 44 perc.)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Herbály Imre
a bizottság alelnöke
Jakab István
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Ferenc Zsuzsa és Molnár Emese