MB-25/2007.
(MB-42/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának
2007. szeptember 19-én, szerdán, 10 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) - általános vita *
Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (3578/1. szám) *
Kérdések, észrevételek *
A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám) - módosító javaslatok megvitatása *
Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetátalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3470. szám) *
A bizottság 2007 második félévi munkatervének elfogadása *
Egyebek *
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (3578/1. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Borenszki Ervin (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Zatykó János (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Bedő Tamás (MSZP) Zatykó Jánosnak (MSZP)
Csontos János (MSZP) Borenszki Ervinnek (MSZP)
Godó Lajos (MSZP) dr. Karsai Józsefnek (MSZP)
Vécsi István (MSZP) Herbály Imrének (MSZP)
Járvás István (Fidesz) Czerván Györgynek (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz) Kispál Ferencnek (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Bajánházy László főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Tolnai Lászlóné osztályvezető (Állami Számvevőszék)
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Turcsán Katalin főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Tóth Ágnes fogalmazó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 13 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Elkezdenénk a bizottsági ülést. Elnézést a párperces késésért; a tegnapi ötpárti megbeszélés hullámai még a mai bizottsági ülésünkre is elértek. (Herbály Imre: És remélem, hogy nem is ülnek el.)
Köszöntöm a bizottság tagjait, köszöntöm a munkánkat segítő tisztviselőket, köszöntöm az 1. napirendi ponthoz érkezett kormányképviselőket és köszöntöm az ülésünket figyelemmel kísérő vendégeket.
Írásban kiküldtük a mai ülés napirendi tervezetét. Kérdezem, hogy van-e ehhez kérdés, észrevétel. (Senki sem jelentkezik.) Nincsen, akkor szavazunk a napirendi pontok és azok sorrendiségének elfogadásáról. Ki az, aki egyetért a napirenddel? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú, e szerint fogunk haladni.
Az 1. napirendi pont kettő alpontból áll: a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása, valamint az Állami Számvevőszék jelentése ugyanerről a törvényjavaslatról, azaz a zárszámadásról. A napirendi ponthoz a kormány képviseletében Bajánházy Lászlót és Göncző Annát köszönthetjük.
Megadom a szót az előadóknak.
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A zárszámadási törvényjavaslatot a kormány az államháztartási törvény előírásainak megfelelő időpontban az Országgyűléshez, valamint az Állami Számvevőszékhez eljuttatta, ezt a feladatát határidőre teljesítette.
A törvényjavaslat alapvető tartalma a központi költségvetés kiadási, bevételi főösszegeinek, hiányának jóváhagyása és az erről elszámoló 1. és 2. számú melléklet elfogadása, a költségvetés finanszírozásával kapcsolatos rendelkezések, az államadósságot, állami követeléseket érintő rendelkezések. Külön foglalkozik a törvényjavaslat a helyi önkormányzatok elszámolásaival, amelyhez a költségvetési törvénynek megfelelően itt is mellékletek kapcsolódnak. Külön foglalkozik az elkülönített állami pénzalapok mérlegének bemutatásával és javaslatot tesz azok jóváhagyására, a társadalombiztosítás két alapjának külön-külön és összevolt kiadási-bevételi főösszegének és hiányának megállapításával, valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársasággal kapcsolatos rendelkezésekkel. Ez adja a törvény normaszövegének, illetve mellékleteinek tartalmát.
Ahhoz, hogy az általános vitára alkalmasságról tárgyalhasson a bizottság, a következőket szeretnénk kiemelni, illetve ajánlani szíves figyelmükbe. Eltelt egy jelentős időszak 2006 óta. Talán emlékeztetőül néhány olyan gazdasági mutató, ami 2006-ban meghatározta azt a gazdasági környezetet, amelyben az ország éves pénzügyi tervét végre kellett hajtani.
Az egyik ilyen jelentős mutató a GDP növekedése, amely 3,9 százalék, tehát 4 százalékosra tervezett mutatóhoz közel alakult. Ez a gazdasági növekedési mutató az Unió növekedésénél jobb volt 2006-ban. A fogyasztáshoz kapcsolódó mutatók közül szeretném kiemelni a bruttó és a nettó bérek tervezettet meghaladó növekedését, amely az inflációnak - főleg a második félév hatásaira - ugyan a tervezettet meghaladó növekedésével még mindig reáljövedelem-növekedést tartalmazott, illetve lehetőséget adott a fogyasztás növekedésére. Ezzel ellentétben azonban a beruházások nem a tervezett szinten, hanem attól mérsékeltebben alakultak, és a GDP-ben elfoglalt beruházási hányad csökkent. Jelentős javulás következett be a külkereskedelmi árumérlegben, illetve a folyó fizetési mérlegben a tervezetthez képest.
Ami a költségvetést illeti, 2006 folyamán három alkalommal került sor a költségvetési törvény módosítására. Ebből a legjelentősebb az, amelyik az eredetileg tervezett bevételi és kiadási előirányzatokat, továbbá a hiány mértékét néhány ponton megváltoztatta, illetve megemelte. Ezek közül szeretném kiemelni, hogy néhány tétel változott alapvetően, amelyekbe az adótörvények tavalyi módosulása került átvezetésre a bevételi oldalon, tehát a különadó mint bevételi előirányzat új soron megjelent, változott az általános forgalmi adó, illetve a jövedéki adó bevételi előirányzata.
A kiadási előirányzatok közül megváltoztak a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok; a gázártámogatás, tehát a világpiaci hatásokra bekövetkezett gázáremelés lakossági kompenzációjának megnövekedése miatt került sor kiadásnövelés átvezetésére a törvény módosításakor.
Az évközi folyamatok alakulása miatt került sor a társadalombiztosítási alapokhoz a központi költségvetés hozzájárulásának átvezetésére. Még egy jelentős tétel, hogy az adósságszolgálat kamatkiadásainál egy 130 milliárdos előirányzat-módosítás következett be. 10 - SF 11 Ennek következtében a szűken vett központi költségvetésnek az 1530 milliárdos hiányterve 1921 milliárdosra módosult. A módosított előirányzathoz képest a teljesítés a hiánymutató tekintetében többé-kevésbé bejött, viszont a kiadásoknál és a bevételeknél egyaránt jelentősebb túllépéssel lehet számolni. A túllépés nem annyira az adóknál jelentkezett, mert ott a bevételi többlet és az alulteljesítések nagyjából kiegyenlítették egymást, hanem elsősorban a költségvetési szervek bevételeinél. A másik oldalon is a költségvetési szervek kiadásainál jelentkezik a túllépés, amely alapvetően két dologból táplálkozik. Az első csoportba az olyan típusú évközi kiadásnövekedések tartoztak, amelyekkel a tervezésnél nem lehetett számolni, mégis bekövetkeztek és szükséges volt őket finanszírozni. Ilyen jelentős tétel az árvízi kiadások, a madárinfluenza miatti intézkedések és még sok egyéb más. Ezek a kiadások mintegy 100 milliárd forinttal egyrészt azoknál az előirányzatoknál következtek be, ahol a törvény az automatikus túllépést megengedi, aztán mintegy 100 milliárd forinttal csökkent az 500 milliárd forintot meghaladó maradvány az egyes költségvetési szervezeteknél, és volt két tartaléka a kormánynak, amelyek felhasználásáról döntenie kellett, az egyik az általános tartalék, a másik pedig a fejezeti államháztartási tartalék. Ez a 80 és 40 milliárdos nagyságrend is praktikusan a költségvetési intézmények kiadásait növelte. Kedvező változásnak volt tekinthető az elmúlt időszakban az, hogy a funkcionális csoportosítás szerint az állami kiadásoknál a korábbi időszakhoz képest csökkentek az arányok, illetve - bár az előbb más összefüggésben volt szó az adósságfejezetről - az adósságtörlesztésre és kamatkiadásra fordított összegek aránya is csökkent. Összességében az államháztartás pénzforgalmi hiánya a GDP 9,3 százaléka lett.
Nemcsak hogy határidőben juttattuk el az Állami Számvevőszéknek az előterjesztést, hanem menet közben is sokat konzultáltunk vele. A Pénzügyminisztérium, illetve a kormány munkakapcsolata az Állami Számvevőszékkel jónak mondható. Vannak olyan megállapítások, amelyeket már átvezettünk, vannak olyanok, amelyekről menet közben még tovább konzultálunk, hogy milyen formában lehet azokat a következő évek költségvetéseiben realizálni, és vannak, amelyekben továbbra is véleménykülönbség áll fenn a kormányzat és az Állami Számvevőszék között.
Néhány gondolatot engedjenek meg az agrárfejezetről is, hiszen a mezőgazdasági bizottság tekintetében ez is fontos része a zárszámadásnak. Itt talán könnyebb a helyzetem, hiszen pár nap vagy hét múlva a mezőgazdasági bizottság egy olyan anyaggal találkozik külön napirendként, amelyik az ágazat előző évi fejlődéséről, a fejlődés folyamatairól szóló részletes jelentést tartalmazza. Tudomásom szerint más bizottság ilyen anyagot a saját fejezetéről nem tárgyal. Ebben a bizottságban minden évben annak a napirendnek a keretében nemcsak a költségvetési folyamatokról, hanem az ágazat reálfolyamatairól is számot lehet adni kormányzati és képviselői oldalról egyaránt.
Az agrárfejezettel kapcsolatban azt is szeretném elmondani, hogy sajátos helyzetben van az agrárköltségvetés a tekintetben, hogy a támogatási előirányzatok itt nemcsak a fejezetben találhatók meg, hanem az Unió agrárpolitikájának végrehajtásaként a fejezet költségvetésén kívül közvetlen kifizetésként jelennek meg, amit a kifizető ügynökség teljesít közvetlenül a gazdáknak. Amikor az ágazat támogatásáról adunk számot, a közvetlen kifizetésként megjelenő adatokat együtt kell nézni, vagy ha tetszik, hozzá kell számítani ahhoz, hogy reális képet kapjunk, hiszen ezeknek a támogatásoknak egy része korábban a fejezet költségvetésében megjelenő nemzeti támogatásokat váltotta ki.
20
21 fzs
Még egy jelentős dolog van, amire az agrárfejezet költségvetésében fel szeretném hívni a figyelmet. Ez az, hogy mint néhány fejezetben, az FVM-fejezetben is megjelenik az operatív program, amiről tavaly meg tavaly előtt emlékeim szerint ebben a bizottságban is folyt némi polémia a tekintetben, hogy azok az operatív programok, amelyek valamely ágazathoz tartoznak, igazából hol szerepeljenek a költségvetésben, legyen-e egy uniós külön költségvetés, amelyik tartalmazza az összes operatív programot, avagy jelenjenek meg az egyes fejezetek költségvetésében az adott operatív programok, hogy a fejezet egészének folyamatait egyben lehessen látni. A 2006. év költségvetésében ez az FVM-fejezetben jelent meg, amiről az ÁSZ-nak talán más a véleménye, ha jól olvastam, és azt ajánlotta a kormánynak, hogy az európai uniós támogatások egy külön európai uniós fejezetben jelenjenek meg, és valahogy másképp adjunk számot arról, hogy egyes ágazatokra ezek az európai uniós támogatások hogyan hatnak. A 2008. évi költségvetés kidolgozásakor már ennek az instrukciónak a keretében történik majd a munka. Nyilván egy általános indoklás valamelyik mellékletében, illetve a fejezeti indoklásban ezekre a külön tételekre is ki kell akkor térni.
Ami még az FVM fejezetét illeti, amiről beszéltem általánosan, és lehet, hogy nem túl pozitív értékelést fog kapni, az az, hogy a fejezetek kiadásai növekedtek még a módosított tervhez képest is. Ugyanakkor szeretném jelezni, hogy az FVM-fejezet kiadásai is növekedtek, illetve növekedni tudtak a módosított előirányzathoz képest is, köszönhetően a bevételi többleteknek, a maradványelszámolási többletnek, a kormányzati hatáskörben történő átcsoportosítások többletének, illetve annak a többletnek, amelyik úgy jelenik meg, hogy bizonyos európai uniós támogatásoknál - nevezetesen a fejezetben 2006-ban a nemzeti vidékfejlesztési tervnél - a tervezetthez képest több uniós támogatás lehívására nyílt lehetőség az adott év ütemében, és ehhez hozzárendelődött értelemszerűen a szabályok szerint a magyar hányad. A SAPARD-nál például fordított volt - nem ugyanilyen összegben, hanem ettől kisebb összegben - ez a tendencia, tehát ott kevesebb uniós támogatás érkezett be az adott évben, vagy pontosabban kevesebb került folyósításra, és ott kevesebb magyar hányad rendelődött hozzá a 2006. év folyamán.
Összességében az FVM-fejezet több pénzzel gazdálkodhatott, akár hozzászámolom az AVOP-ot, akár nem, mintsem az eredeti előirányzata vagy a módosított előirányzata volt, illetve a tavalyi költségvetés elfogadásakor 400 egynéhány milliárd forintos összes agrártámogatással számolhattunk, és ehhez képest 428-429 milliárd forint - attól függ, hogy az árfolyam-kockázati tételt hova számoljuk éppen el, támogatásnak-e, avagy sem, de hát ez az érdemén nem változtat - támogatáshoz juthattak az agrárium szereplői 2006-ban. Azt, hogy ekkora támogatáshoz jutottak, illetve az előzőekben vázolt, többé-kevésbé pozitív gazdasági folyamatok agráriumra történő hatását az is jelzi - és ezzel majd az agrárjelentésben fognak találkozni -, hogy az ágazatban szereplők jövedelmi helyzete a 2006. évben javult mind a társas vállalkozásoknál, mind az egyéni vállalkozásoknál; lehet, hogy egyesével nem, de összességében igen, és ezt konkrét számok is igazolják.
Elnök úr, köszönöm szépen, bevezetőként ennyit szerettem volna elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen én is. A b) szakaszhoz érve köszöntöm Tolnai Lászlónét és Nagy Józsefet az Állami Számvevőszék részéről, és átadom nekik a szót.
TOLNAI LÁSZLÓNÉ (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Néhány gondolattal szeretném összefoglalni a munkánk célját, eredményeit, és utána néhány gondolatban az FVM tárcáról, az ellenőrzés eredményéről szeretnék beszélni.
Az ÁSZ alkotmányos kötelezettsége, hogy minden évben ellenőrizze az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, és mint ez az előbb a PM jelenlévő képviselőjétől már elhangzott, a zárszámadási törvényjavaslatot az Országgyűlés az ÁSZ jelentésével együtt tárgyalja meg. Az ÁSZ ellenőrzésének célja az, hogy megállapítsa, hogy a gazdálkodás során és az ennek eredményeit tükröző zárszámadási törvényjavaslat összeállítása során érvényesültek-e a gazdálkodási jogszabályok, nevezetesen az államháztartási törvény, a költségvetési törvény, az egyéb jogszabályok előírásai, továbbá, hogy az állami költségvetés teljesítését bemutató adatok valósághűen tükrözik-e a 2006. évi gazdálkodási, pénzügyi folyamatokat, a zárszámadási dokumentum előterjesztése megfelel-e a vonatkozó törvényi előírásoknak.
Az ÁSZ ellenőrzése az államháztartás négy alrendszerét fogja le, módszere a financial audit. A 2006. évben ezzel a magyar viszonyokra adaptált módszerrel minősítettük a zárszámadás adatainak megbízhatóságát, a gazdálkodási formák szerinti intézményeknél, így az alkotmányos és egyintézményes fejezeteknél, a PM-, ÖTM-, IRM-, KVVM-, EU-integráció- és KSH-fejezeteknél, a fejezeti jogosítványú költségvetési címeknél, továbbá a fennmaradó fejezeteknél, így az FVM-nél is, a fejezet igazgatási címénél, illetve azok fejezeti kezelésű előirányzatainál.
Az ÁSZ ellenőrzése kiterjed mindenkor az elkülönített állami pénzalapok ellenőrzésére is, de az ellenőrzéskor a kötelező könyvvizsgálat eredményeire támaszkodva úgynevezett egyéb szabályszerűségi ellenőrzést végzünk.
30
SF 31
Említést érdemel még az, hogy az úgynevezett nemzetgazdasági elszámolásokra is kiterjed az ellenzőrés, és egyfajta informatikai rendszervizsgálattal is kiegészül azoknál a szervezeteknél, amelyek az adók beszedésében és kezelésében közreműködnek. Ilyen például az APEH.
A korábbi évekhez hasonlóan a 2006. évről készült ÁSZ-ellenőrzés is két kötetben tartalmaz megállapításokat. Az úgynevezett jelentés tartalmazza az összegző megállapításokat, a javaslatokat és államháztartási alrendszerenként a legfontosabb megállapításokat, a függelék pedig mindezekről részletesebben fejezetenkénti, tárcánkénti összesítésben készült, így az FVM-ről is önálló jelentésrészt tartalmaz.
A megállapítások közül két dolgot emelnék ki. Most nem beszélnék az államháztartás hiányáról, a jelentés ennek alakulását és az ezzel kapcsolatos kormányintézkedéseket tartalmazza, de mivel erről a PM részéről már hangzottak el gondolatok, én erről nem beszélnék. A 2006. év ellenőrzésekor a központi költségvetés 2006. évi kiadási főösszegének 83 százalékáról mondtunk véleményt megbízhatósági szempontból. Azt állapíthattuk meg, hogy a központi költségvetés vonatkozásában a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatok összességében megbízhatók. Fel lehet tenni a kérdést, hogy mi van a fennmaradó 17 százalékkal. Az ÁSZ úgy ítélte meg, hogy az ide tartozó intézményi kör - hiszen a tárcák fejezeti kezeléseit teljes körűen ellenőrizzük - statisztikailag nem jelenthet olyan kockázatot, amely az általános képet, miszerint a központi költségvetés főösszege összességében megbízható, negatívan befolyásolná. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy valamennyi tárca gazdálkodása úgynevezett tiszta minősítést kapott. 2006-ban is voltak tárcák, ahol a tapasztalt hiányosságok miatt korlátozó, illetve elutasító véleményt is meg kellett fogalmazni.
Beszélni kell még a kiadási oldal szerkezetéről, szabályozásáról. Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy ez lényegében az előző évek tendenciáját követte. Nem szolgálták a közpénzek felhasználásának nyomon követhetőségét és átláthatóságát, valamint az évek közötti átláthatóságot a kétévenként ismétlődő évközi kormányzati struktúraváltásból eredő, a költségvetés szerkezetét is jelentősen érintő módosítások. A kormányzati struktúraváltás és a szervezetátalakítások nem kidolgozott koncepció mentén valósultak meg. A fejezetek közötti feladatátrendezések jellemzően 2006 végéig sem fejeződtek be, ennek következtében nem minden tárcánál sikerült teljes körűen az új tárca feladatainak megfelelően összehangolni a szabályozást. Ez is indokolja a jelentésben az erre irányuló javaslatot, amit az Állami Számvevőszék megfogalmazott.
Végezetül az általános rész lezárásaként szeretném elmondani, hogy a realizálás érdekében a korábbi évekhez hasonlóan ismételten kellett javaslatokat megfogalmazni. A jelentésben 53 javaslat szerepel, a függelékben az egyes fejezetekhez rendelve 52. Az úgynevezett általános javaslatok között a földművelésügyi miniszternek nem címeztünk közvetlenül javaslatot, a függelék viszont az FVM-et illetően hat darab javaslatot tartalmaz.
Számok nélkül a tárcáról is szeretnék néhány gondolatot elmondani, hiszen a számok már elhangzottak. A földművelésügyi tárcánál 2006-ban az igazgatás gazdálkodását és a fejezeti kezelésű előirányzatokat minősítettük. Az ellenőrzésünk az intézményhálózatra - amely igen számos - nem terjedt ki, tehát a véleményt ennek megfelelően kell kezelni. Az igazgatás tekintetében korlátozott véleményt kellett megfogalmaznunk. Ez azt jelenti, hogy az igazgatásról készített mérlegbeszámoló egyik sora - a tárgyi eszközök sora - nem tartalmazott számvitelileg helyes adatot, mégpedig annak következtében, hogy az FVM egyik társaságánál - ahol tulajdonos a tárca - olyan értékvesztést írt vissza 2006 folyamán, ahol az értékvesztés visszaírásának nem álltak fenn a feltételei. Döntően ez indokolta a korlátozott vélemény kialakítását. Ugyanakkor a fejezeti kezelésű beszámoló és a fejezeti kezelésű pénzek a fejezet kiadásainak döntő részét képezik. Tiszta záradékot fogalmaztunk meg figyelemfelhívással, amely részletezése a függelékben megtalálható.
Feltétlenül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a fejezetnél nem tartjuk megfelelőnek a belső ellenőrzés helyzetét. A függelékben az erre irányuló megállapítás szerepel. A belső ellenőrzés azzal, hogy egy gazdálkodási főosztály keretén belül működik, sem a jelenleg érvényes szabályoknak nem felel meg, sem a függetlensége nem biztosított.
A végső konklúzió az, hogy a tárca rendelkezésére álló és az agrárium szakmai feladatainak megvalósítását szolgáló pénzek felhasználása 2006-ban megfelelően történt. Úgy ítéltük meg, hogy a fejezet gazdálkodásában, szervezettségében 2006-ban összességében előrelépés történt, a tárca az előirányzatokkal jól gazdálkodott és a rendelkezésére álló lehetőségeket pozitívan használta ki. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót a képviselőknek hozzászólásra, véleményalkotásra. Kékkői Zoltán képviselő úr!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Kérdéseket szeretnék feltenni a minisztérium és az Állami Számvevőszék jelen lévő képviselőinek.
Az ÁSZ-jelentésben az európai uniós támogatások címszó alatt a következő olvasható: kiegészítő területalapú támogatás 3 629 683 hektárra volt, ami visszaosztás után 12 405 forintot tett ki 2006-ban. Ha ezt összeszorzom, az mintegy 44 milliárd forint. Két sorral lejjebb ugyanebben a bekezdésben a következő olvasható: top-up címén 89 milliárd 912 millió forintot fizettek ki, ebből 73 milliárd 643 ezer forintot területalapú támogatásra. Az ÁSZ-jelentésben tehát komoly hiba van. Ugyanakkor a minisztérium fejezetében az olvasható, hogy kiegészítő területalapú támogatásra 89 milliárd 912 forintot fizettek ki. Megint egy ellentmondás! 40 - 41 fzs Itt nagyon fontosnak tartom az ÁSZ véleményét, ami olvasható a minisztérium vezetése számára küldött anyagban, mely szerint kezdeményezzék, hogy a 2008. évi költségvetési tervezés során a top-up önálló törvényi soron jelenjen meg. Akkor nem követte volna el az ÁSZ sem és a minisztérium sem ezt a számítási hibát.
A másik kérdésem a minisztérium felé az osztatlan földtulajdon kimérésének költségeivel kapcsolatos. Több mint 1 milliárd forint állt rendelkezésre, ebből 539 millió forintot használtak föl, tehát a felét. Az indoklásban az van, hogy lényegében átcsoportosításra került egy bizonyos pénzösszeg a kormányhatározat értelmében. Mintegy 345 ezer hektáron végezték el az osztatlan közös tulajdon megszüntetését - mint tudjuk, 1,5 millió hektár osztatlan közös tulajdon van -, ez már egy szép szám. Azt szeretném megkérdezni, hogy mi az oka annak, hogy nem került felhasználásra az 1 milliárd forint; vagy nem érkezett be annyi igény az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére, vagy pedig nem tudtak volna annyi munkát elvégezni, amennyire igény jelentkezett.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Demendi Lászlónak adok szót.
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégek! Mi úgy látjuk, hogy a zárszámadási törvény, valamint ennek FVM-fejezeti kezelésű kiadásokról szóló része hűen és reálisan tükrözi a 2006-ban lezajlott és lejátszódott költségvetési folyamatokat. Én inkább az FVM-fejezetre térnék ki, pedig az egész anyag tényleg hűen tükrözi azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek a 2006. évben jellemezték az ország agrárgazdaságának helyzetét.
Több olyan mutatót állapít meg a beszámoló, amelyek alapján valószínűleg jövő ilyenkor irigykedve fogunk nézni a 2006-os számokra 2007 vonatkozásában, így a mezőgazdaság teljes kibocsátásának 6 százalékos javulása, de az is nagyon fontos, hogy a mezőgazdasági export-import arány a 2006. évben jól alakult és közel 300 milliárd forintos - ami kimondva sem kevés - pozitívumot takar az egyenlege. Ezekkel párhuzamosan javult az ágazat szereplőinek jövedelmi helyzete is. Persze ezzel nem azt akarom hangsúlyozni, hogy a Kánaán jött el az ágazat szereplőinek helyzetében. Az egyéni gazdálkodók a múlt évben az eredményüket 45 százalékkal tudták növelni az előző évhez képest, a társas vállalkozók pedig 33 százalékkal. A mezőgazdaságban a foglalkoztatottak aránya 4,9 százalék átlagosan, viszont itt az ágazat jövedelmi helyzetét más vetületben tünteti fel az, hogy az agráriumban dolgozók átlagos jövedelme 112 ezer forint, ami a nemzetgazdasági átlagnak csak 65 százaléka.
Ezen túlmenően az intézményi költségvetésről néhány dolgot figyelemfelkeltő jelleggel. A fejezek intézményeinek vagyoni helyzetében bekövetkezett változások, illetve a befektetett eszközök szerkezetére vonatkozóan a jövőre előremutató, nagyon figyelemfelhívó számok alakulása másfajta lehetőségeket kíván és másfajta magatartást igényel. Különösen az, hogy a tárgyi eszközöknél a leírt eszközállomány értéke már 50 százalék körül mozog két eszközcsoportban is, de a harmadiknál, az immateriális alapnál is meghaladja a 30 százalékot, azt tükrözi - és ez az elmúlt évekhez képest is egy romló folyamatot jelent -, hogy az intézményeknél folyamatosan gyengülő technikai, műszaki színvonalú feltételek mellett kell a munkát végezni. Ezen az elkövetkezendő években, illetve 2008-ban ezen valamit feltétlenül javítani kellene.
Hadd térjek ki még nagyon röviden az Állami Számvevőszék által tett, a fejezetet érintő javaslatokra. Összességében az előző évi költségvetési beszámolóhoz képest most pozitívabb az Állami Számvevőszék megállapítása az FVM egész fejezetére vonatkozóan, és a nagy költségvetéshez képest is azért ez a hat javaslat, ha csak a számokat nézem, akkor még talán rendben is van. Sőt ezek között van olyan javaslat, amelyre már az FVM reagált is azzal - és itt a szóbeli kiegészítésben is elhangzott -, hogy önálló ellenőrzési főosztály alakult közvetlenül a miniszterhez rendelve. Viszont azért több megállapításból azt lehet látni - és tisztelettel ajánljuk az FVM vezetésének figyelmébe, hogy ezt kövesse -, hogy a belső utalványozási rendben, a pénzügyi elszámolási rendben további szigorítások kellenek, és a számviteli törvény szerinti fegyelmet javítani szükséges, különösen a fejezeti kezelésű pénzeknél.
Ami talán egy kicsit új ebben az ÁSZ-jelentésben a mi számunkra - a top-up önálló törvényi soron szerepeltetése nem új, ez minden évben van; még mielőtt ellenzéki képviselőtársaim mondanák, én mondom -, az, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt érintő intézkedések komoly figyelemfelkeltőek kell, hogy legyenek a tárca vezetése számára, különösen azáltal, hogy az MVH a mezőgazdasági kifizetéseknek egy nagyon nagy hányadát kezeli. Úgy látom, a megállapításokban olyan dolgok vannak, amelyeknek majd a végét is reméljük, meg fogjuk látni, hogy akkor hogyan zárul az intervenciós gabonaelszámolás. Érdekes módon a négy megállapításból kettő erre vonatkozik, amit arányában elég soknak tartok.
Mindezzel együtt a benyújtott anyagot általános vitára az MSZP frakciója alkalmasnak tartja, és azt javasoljuk a bizottságnak is, hogy tartsa általános vitára alkalmasnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, észrevétel van-e a bizottsági tagok részéről? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Szeretném, ha a Pénzügyminisztérium képviselője értelmezné egy picit jobban, amit mondott; lehet, hogy én félreértettem, és ezért kérem, hogy segítsen megérteni. Valami olyasmi hangzott el, hogy az európai forrásokat jó volna közösen kezelni. Ez ugye nem azt jelenti, amire a miniszterelnök úr már korábban is kísérletet tett, hogy a közös agrárpolitikából származó forrásokat is a strukturális alapokkal együtt a Miniszterelnöki Hivatalhoz csoportosítja? A jegyzőkönyv kedvéért szeretném megkérdezni, hogy ugye, nem jól értem, tehát nem merül föl újra, hogy közösen kezeljük a KAP-ból származó forrásokat, mert az Európai Közösség előírja, hogy a közös agrárpolitikából és az ottani alapokból származó forrásokat elkülönítetten kell kezelni, az FVM hatáskörében kell tartani és önálló intézményrendszert kell működtetni ezeknek a kifizetésére. Tehát remélem, hogy csak én értettem félre ezt a megjegyzést, de szeretnék rá egy megerősítő reagálást akkor.
50
SF 51
Két kérdéskörhöz szeretnék hozzászólni. Az egyik a szellemi infrastruktúra leépülése. A 2006. év e tekintetben olyan folyamatot mutat, ami megítélésem szerint rendkívül kedvezőtlen és a minőségi szerkezetváltás állami mozgásterét elképesztően korlátozza. Ez alatt az agrár-kutatóintézeti hálózat súlyos helyzetét értem. Három éve még 25 intézmény tartozott az FVM-hez, amelyek mind-mind a feltétlenül szükséges feladatellátással segítették az állam feladatainak végrehajtását. Ezek nélkül az intézmények nélkül ezek az állami feladatok nagyon nehezen lesznek végrehajthatók. Elképesztőnek tartom azt a folyamatot, ami például a szőlészeti és borászati kutatóintézeteknek a törzsültetvényekkel együtt történő gazdasági társasággá alakítását, majd értékesítését jelenti. Nem marad az állam kezében olyan eszköz, amivel ezt a stratégiai ágazatot meg tudná támogatni, illetve működtetni tudná. A konkurencia fogja felvásárolni ezeket a cégeket, ahogy az az élelmiszeripar esetében is történt. Katasztrofális következményei lesznek annak, ha ezeket az intézményeket a törzsültetvényekkel együtt értékesítjük. De ide tartozik a gyümölcstermesztési kutatóintézeti hálózat, a zöldségkutató és sorolhatnám tovább. Az FVM hatáskörébe tartozó intézmények száma huszonötről hatra csökkent. És láttam egy újabb tervet, amely arról szól, hogy ezt a hatot is össze kellene vonni egybe valaki alá. Ez a szellemi infrastruktúra totális szétverésének az irányába mutat, s amennyit megspórolunk azon, hogy ezt az intézményrendszert csökkentjük és ezzel látszólagosan és időlegesen költségvetési bevételre teszünk szert, annál sokkal nagyobb kárt okozunk a magyar mezőgazdaságnak és kiszolgáltatjuk magunkat olyan köröknek, amelyeknek nem kellene kiszolgáltatni a magyar agráriumot és a vidéket. Én ezt abszolút rossz tendenciának tartom, aminek ellent kellene állnunk. Ennek az intézményrendszernek nem csupán a megőrzését kellene biztosítani, hanem a továbbfejlesztését is.
A másik megjegyzésem az európai források közül a nemzeti vidékfejlesztési terv intézkedésével kapcsolatos. Köztudomású, hogy a tárca másfél évig nem kezdett semmit ezzel a problémával, csak 2005 őszén voltak az első szerződéskötések a nemzeti vidékfejlesztési terv, különösen az agrárkörnyezeti rész keretében, ami a legnagyobb tételt viszi el. Viszont látható a túlvállalás e tekintetben akkor, amikor a tárca a bírálati szempontokat felfüggesztette és gyakorlatilag mindenkit befogadott. Ennek a következménye az, hogy részben nem a célcsoportokhoz tartozó gazdaságok befogadásával másfél millió hektár bekerült az agrárkörnyezeti programba, determinálva 44 milliárd forintos kifizetést öt évre előre. Ennek következtében a tárca 2009-ig képtelen lesz új pályázatokat kiírni - pontosabban nem valószínű, hogy ezt meg tudja tenni -, pedig ezt a programot fejleszteni kéne. Ráadásul 700 ezer hektár olyan célterület van bent olyan programban, ami az agrárkörnyezeti hatásait illetően megkérdőjelezhető. Az alapprogramra gondolok, amit a tárca ugyan korrigált, de sajnos öt évre előre elköltötte rá a pénzt. Itt vannak azok a tőkés társaságok, amelyeknek a pénzhiányát agrárkörnyezeti forrásból próbálja pótolni, ide kerültek be azok a nagy részvénytársaságok, amelyeknek valószínűleg szükségük van az agrárkörnyezeti pénzekre. Határozottan szeretném leszögezni, hogy ezeket a pénzeket nem így kell felhasználni. Nem tudom, mit tud tenni a tárca ez ügyben, miután öt évre előre kötelezettséget vállalt ezek kifizetésére. Ez súlyos helyzetet teremt és szintén rossz folyamatokat indukál, ugyanis az agrárkörnyezeti program célcsoportjai így nem lesznek képesek bekerülni ebbe a programba, és ez feltétlenül kedvezőtlen tendenciákra utal.
Ezt a két dolgot kívántam kiemelni és ezekre valamilyen reakciót várok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Czerván György képviselő úr!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Vendégek! Elhangzott, hogy a beszámoló hűen tükrözi a lezajlott folyamatokat. Mi is örülünk annak, ha ez valóban így van. Nem is ez a kérdés, inkább az, hogy mit tartalmaz a hűen tükrözés. A közeljövőben tárgyaljuk a 2006. évi agrárjelentést, amelyben tartalmi kérdésekről lesz szó. Azt el tudom fogadni, hogy a beszámoló hűen tükrözi a dolgokat, de engem az nem nagyon érdekel, hogy az FVM-fejezetben vagy valamilyen külön uniós fejezetben jönnek elő a támogatások, az a lényeg, hogy ez követhető és érthető legyen. A folyó kiadások sorában van a sokat emlegetett top-up, amelynek 78 milliárd az összege, valamint az úgynevezett determinációk, az előző évről áthozott kötelezettségek lehetnek benne. Ez megint egy érdekes dolog. A költségvetés tárgyalásakor nyilván beszélünk majd arról, hogy a következő évre mennyit viszünk át. Engem tehát igazából a tartalmi kérdések érdekelnek.
Nagyon nehéz megítélni, hogy 2006 jó év volt-e vagy nem volt jó év. Egyébként jó év volt, csak az a kérdés, hogy ehhez mennyi köze van a kormánynak. Az viszont előre látható, hogy a 2007-es év el fogja vinni a 2006-os jó évet. Kérdés az, ha a támogatásokat levesszük, akkor mi marad a tényleges tevékenységből. Azt se szeretem, ha a 2003-as évet használják összehasonlítási alapként, amikor szintén katasztrofális volt az időjárás. Mindent a helyén kell kezelni. Az a kérdés, a kormány mit tud tenni annak érdekében, hogy a különböző objektív dolgokat ki tudja szűrni a folyamatokból, mert esőt nyilván nem tud csinálni.
Ugyanez a helyzet a beruházásoknál. 2006-ban visszaesett a beruházások értéke. Ez nyilvánvaló. Az érintettek 2006 elején vagy 2005 végén hozták meg a gazdasági döntéseket, akik már akkor tudták, hogy 2007-ben lesz majd uniós támogatás. A 2007. évi teljesítmény, akármilyen katasztrofális lesz is a beruházások volumene, biztosan nőni fog. Nagyon nehéz tehát az éveket összehasonlítani. Még egyszer mondom, a formán túl minket elsősorban - még ha ez nem is feltétlenül tartozik most a napirendhez - a dolog tartalmi része érdekel, az, hogy mit tükröz ez a beszámoló. Az, hogy a támogatások volumene valóban növekedett-e, illetve hogy ezen belül a nemzeti támogatások mértéke miért csökken. Hol van az előírva, ha az uniós támogatások nőnek - már ha tényleg nőnek, mert az 5 százalék plusz nem mindig jelenik meg, bár tudom, hogy itt visszaosztás, árfolyam meg sok minden van -, akkor a hazai támogatásnak csökkennie kell, hiszen igazából még mindig versenyhátrányban vagyunk. Ennek a beszámolóban is meg kellene jelennie. Az, hogy a nemzeti támogatásokból mennyi a top-up meg az intervenció és mi ezt elfogadjuk-e - a miniszteri meghallgatás során megbeszéltük, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz -, az egy más kérdés.
Csupán azt szerettem volna mondani, hogy az agrárjelentésnél a tartalmi részeket bővebben kifejtjük, de szeretnénk tisztán látni pont azért, hogy a tartalmi kérdéseket meg tudjuk fogalmazni, ezért egy olyan tétel mellé, amely a felsorolásban a legnagyobb, a 125 milliárdos tétel mellé - bár lehet, hogy számvitelileg ez így is szabályos - legalább egy mellékletben tegyük oda, hogy ez ilyen és ilyen tételekből áll, mert ez mindannyiunk tisztánlátását segíti. És kerüljük az olyan megfogalmazásokat - ezt kormánypárti képviselőtársaimnak mondom -, amikor a 400 milliárdot elosztjuk a 200 ezer regisztrált termelővel, és akkor kijön, hogy egy mezőgazdasági termelőre 22 millió forint támogatás jut. Azt tudjuk, hogy mit jelent az átlag, de azt is tudjuk, az úgy jön ki, hogy van, aki nullát kap, más meg esetleg több száz millió forintot. A tisztánlátás szempontjából ezt is fontos volna tudnunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, megadom a szót az előterjesztőknek.
60
61 fzs
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Azokra a kérdésekre, amelyekre tudok, válaszolok.
Kékkői képviselő úr - és ezt érintette Czerván úr is - a top-uppal kapcsolatban tett fel kérdést. Attól önmagában, hogy a top-up külön soron van, ez a vélt hiba ugyanúgy előfordulhat. Tehát az, hogy külön soron van, a kritikát nem érinti. Ez az egyik.
A másik az - és mind a három szöveg, ha konkrétan nézem, igaz, amit itt felvetett -, hogy a top-up három részből áll. Az egyik az állattenyésztés, és ez az a tizenvalahány milliárd, ami az egyik szövegösszefüggésben külön kiemelésre került. A másik, a növénytermesztésre vagy nem állatra fordítandó top-up is két részből áll: az egyik része a GOF-növények, ahol történik ez a visszaosztás, a másik része pedig az összes többi növény termesztése, amelyben a dohánytól kezdve minden benne van. Tehát így áll össze a három rész. Egy tény: nyilván egy kiegészítő mellékletben ezt lehet vagy kell részletezni. Vélhetően az agrárjelentésben egy ilyen típusú elszámolás is megjelenik. De azért amit itt Czerván képviselő úr hiányol, az a fejezeti indoklás szöveges részének 50. oldalán tételesen megtalálható, tehát a folyó kiadások és jövedelemtámogatások; nem teljes körűen, 100 százalékig elosztva, de szépen fel vannak sorolva a főbb tételek, hogy hogyan került felosztásra.
Ami kritika elhangzott, hogy csökken a hazai meg az uniós, én azt egy másik összefüggésben használtam. Itt van előttem, hogy 2006-ra a költségvetési törvény 150 milliárdot tartalmazott az FVM költségvetésében nemzeti támogatásként, ami 160 milliárd forintra teljesült, tehát nem csökkent a nemzeti támogatás.
Még egy kérdésre kell válaszolnom. Megerősíteném Ángyán képviselő úrnak, hogy én csak arról beszéltem, hogy az első nemzeti fejlesztési terv öt operatív programjának az elszámolása együtt legyen-e a költségvetésben, vagy külön. Ilyen összefüggésben volt szó arról, hogy ez a Számvevőszék javaslata alapján együtt az európai integrációs fejezetbe kerüljön. Arról szó sincs, hogy tartalmilag a közös agrárpolitika szerinti agrártámogatási rész, amelynek letéteményese minden országban a földművelésügyi miniszter, vagy ahol éppen nem így hívják, az ennek megfelelő miniszter, az irányító hatósága is az ennek megfelelő minisztérium, és ez természetesen az ennek megfelelő fejezetben fog szerepelni a jövőben is.
Az osztatlan tulajdonnal kapcsolatban szintén a fejezeti indoklás szöveges részében található kifejtés, hogy a földhivatalokon keresztül nemcsak ennyit, hanem a korábbi évek maradványának felhasználásával együtt még többet is fordítottak 2006-ban földkimérésre. Át lett csoportosítva.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: És Kékkői úr másik kérdése, a területalapú támogatások számszaki kifejtése, amit ellentmondásosnak vélt?
BAJÁNHÁZY LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Arra válaszoltam, az a top-up három része.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kívülállók úgy látják, hogy a mezőgazdasággal nincs olyan nagy baj, és talán Gráf József minisztert a többi miniszterhez képest sikeresebbnek láttatja, hiszen látjuk ezt a közvélemény-kutatások eredményéből. Ha nagyon durva akarok lenni, akkor azt mondom, hogy vakok közt félszemű a király, de talán ebben a színvonalban tényleg egy üde folt miniszter úr tevékenysége, habár sok kritikát fogalmazunk meg mi is a napközbeni tevékenységével kapcsolatosan. Egyet azonban a zárszámadással kapcsolatban le kell szögezni: ezek szerint mégis csak Gráf József miniszter úr nevéhez kapcsolódik az agrár-kutatóbázis szétesése és sajnos az agrár szellemi potenciál szélnek eresztése, mert ezt a zárszámadás sajnos hűen tükrözi.
Kérdezem, hogy van-e további kérdés, észrevétel a napirendi ponthoz. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor a szavazáshoz érkeztünk. Kérdezem, ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja a Magyar Köztársaság 2006. évi zárszámadását, T/3578. számú törvényjavaslatot és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentést. Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (11) Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (10) A bizottság általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen az előadóknak a tájékoztatást, a napirendi pontot ezzel lezárom.
A kisajátításról szóló törvényjavaslat (T/3328. szám) - módosító javaslatok megvitatása
A 2. napirendi pontra térünk rá, a kisajátításról szóló törvénytervezet módosító javaslatainak a megvitatására. A kormány képviseletében a számomra eljuttatott jelzés alapján Turcsán Katalin, Jobbágy Zsuzsa és Tóth Ágnes vannak jelen a napirendi pont megvitatásán. Megkaptuk a részletes vitához a módosító indítványokat. Ezek közül a titkárság kigyűjtötte azokat az indítványokat, amelyek a Mezőgazdasági bizottságra tartoznak, tehát nem tárgyaljuk az összes indítványt. Kérem, hogy ha bárkinek olyan kérése van, hogy az ajánlásban található indítványokon kívül más indítványt is tárgyaljon a bizottság, az külön jelezze.
A kigyűjtés alapján a 4. ajánlási ponttal kezdjük, amely Czerván György indítványa. Erről kérdezem a kormány álláspontját.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Úr! Egy előzetes álláspontot tudunk közölni, idő hiányában a kormány álláspontját kormányülésen még nem tudtuk beszerezni.
ELNÖK: Jó, tudomásul vesszük, hogy a tárca álláspontját képviselik jelenleg. Ha bárkinek ez ellen időközben kifogása van, azt bizottsági ülésen helyre tesszük, mert közben úgyis lesz még ülésünk.
Tehát a 4. pontban Czerván György indítványa szerepel.
TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Indoklást kér-e az indítványtevő?
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Igen.
TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Az indokunk a következő. Katasztrófa esetére egészülne ki a kisajátítási esetkör. Szerintünk katasztrófa esetén épp az a helyzet áll elő, hogy nagyon sürgős intézkedésre van szükség. A kisajátítás egy olyan tulajdonelvonási forma, ami az ingatlant hosszabb távon igénybevevő eljárást feltételez, katasztrófa esetén a Ptk. is rendezi azt, hogy milyen azonnal intézkedésekkel tehetik ezt meg, egyébként jelzem, teljes kártalanítás mellett, ha ez kárt okoz. Tehát egyrészt nem tartjuk ezt olyan esetnek, ami kisajátítási eljárás, egy hosszadalmas eljárás lefolytatását indokolja, hiszen ez szakértői véleménnyel együtt egy nagyon hosszú eljárást eredményezne. Másrészt pedig az alkotmánybírósági határozat, amelynek nyomán született a törvény, kifejezetten hangsúlyt fektet arra, hogy a kisajátítás esetköreit, meghatározott feltételeit is nagyon szigorúan rögzítse a törvény, a lehető legrészletesebben. 70 - SF 71 Itt a katasztrófa mint általános esetkör szerepel anélkül, hogy bármilyen részletezése lenne, ami a törvényjavaslat 3. és 4. §-aiban a többi esetkörnél kifejezetten megtörténik. Szakmailag tehát több szempontból sem tartjuk támogathatónak.
DR. TURCSÁN KATALIN (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A katasztrófahelyzet elhárítása nem is igényli mindig az állami vagy az önkormányzati tulajdon megszerzését, hanem csak egy időleges igénybevételt.
ELNÖK: Czerván Györgynek adok szót.
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Megmondom őszintén, nem vagyok nagy szakértője ennek a témának, de amikor olvastam az előterjesztést, akkor egy konkrét dolog jutott eszembe. Lehet, hogy ezt nem ide kell tenni, de ez egy más dolog, engem a megoldás érdekel. A választókerületem egyik településén gyakori probléma a partfalomlás. Most is ez történt és vis maior támogatást kértek, ami összefügg a katasztrófahelyzettel, de a források szűkössége miatt csak a tényleges helyrehozatali összeg felét kapták meg. A védőrendszer felépítése nem önkormányzati tulajdonú területre, hanem magánterületre esik. Ahhoz, hogy a védőrendszert meg tudják csinálni, hozzá kell járulnia az illetőnek, aki azért nem járul hozzá, mert csak a felét csinálná meg az önkormányzat, hiszen a vis maior összegnek csak a felét kapta meg. Innen jött az ötlet, hogy katasztrófahelyzet esetén meg tudják oldani ezt a dolgot. Tudomásul veszem, ha más jogszabály ezt kezelni tudja, de ez egy konkrét példa volt.
ELNÖK: Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 10. pontban dr. Szabó Éva és Jauernik István tesznek indítványt. Kérdezem a minisztérium álláspontját.
TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A 20. pontban dr. Szabó Éva képviselő asszony indítványa szerepel. Kérdezem a minisztérium álláspontját.
TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel van-e?
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Indoklást kérek.
TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Képviselő asszony egy olyan problémát vet fel, hogy a termőföldről szóló törvény alapján a más célú hasznosítás engedélyezését, illetőleg a művelési ág megváltozását csak a földhasználó jelentheti be. Jelen esetben nyilván nem fogja bejelenteni, hiszen nem ő akarja az ingatlanon a gazdálkodás megváltozását, hanem a kisajátítást kérő. Abban egyetértünk képviselő asszonnyal, hogy ez valóban probléma, azonban a megoldásnak - amely egy kapcsolódó módosító javaslattal talán kezelhető lenne - a Földművelésügyi Minisztériummal való előzetes megvitatás tárgyát kell képeznie, hogy szakmailag teljesen megfelelő álláspont kerüljön kialakításra. Ezenkívül az "elvi engedély" mint fogalom nem szerepel a termőföldtörvényben, de annak a jelenleg országgyűlési szakban járó nagy terjedelmű módosításában sem, amely a termőföld védelméről szól. Tehát egy olyan fogalmat vezetne be a módosítás, amit a szakjogszabály nem ismer és ennek az összhangját kellene megteremteni a két törvényben. Tartalmilag egyetértünk a javaslattal, de a jelenlegi megfogalmazást nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Alelnök úrnak adom meg a szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ebben a formában ez egyébként is értelmetlen, mert úgy szól a szöveg, hogy "a kisajátítást kérő földnek". Innen nyilván hiányzik egy a betű.
ELNÖK: Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
A 25. pontban Kékesi Tibor képviselő úr tesz indítványt. Kérdezem a minisztérium álláspontját.
TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A 32. pontban dr. Szabó Éva és Jauernik István tesznek javaslatot. Kérdezem a minisztérium álláspontját.
TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk, de szeretném jelezni, hogy majd szövegpontosításra kerül sor, mert egy é betű hiányzik a szövegből.
ELNÖK: Ezt majd kapcsolódó módosító indítvánnyal elrendezik, vagy a zárószavazásnál kerül sor helyesírási pontosításra.
A minisztérium támogatja az indítványt. A bizottság tagjai közül ki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A 33. pontban Kékkői Zoltán indítványa található. Kérdezem a minisztérium álláspontját.
TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kinek van kérdése, észrevétele?
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Részletes indoklást kérek!
TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A (2) bekezdés módosításával kapcsolatban szeretném jelezni, azért tettük be a jogosult személyi körülményeit, hogy a közigazgatási hivatal kisajátítás esetén minél részletesebben vizsgálja a haszonélvezeti jog jogosultjának a személyi körülményeit annak érdekében, hogy teljes körű kártalanításra legyen jogosult, ezért ezt a mérlegelési szempontot nem tartjuk indokoltnak kivenni. Minél több mérlegelési szempontot kívántunk megadni annak érdekében, hogy az alkotmánybírósági határozatnak megfelelően ne teljesen tágan hozhassa meg határozatát a közigazgatási hivatal, hanem maga a jogszabály adjon szempontokat a hivatal számára. Számunkra ez fontos mérlegelési szempont.
A (3) bekezdéssel kapcsolatban pedig szeretném jelezni, hogy a 34. pontban található módosító javaslat ugyanezt a bekezdést módosítja, amit viszont szakmailag támogatandónak tartunk, bár úgy látom, a bizottság ennek a tárgyalását nem vette napirendjére. Mi ezt egy másik bizottságban támogatandónak javasoljuk.
ELNÖK: Kinek van kérdése, észrevétele? Kékkői Zoltán képviselő úr!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Ezek szerint a (3) bekezdésre vonatkozó javaslattal részben egyetértenek?
ELNÖK: A 34. pontban lévő indítványt támogatják, Faragó Péterét, amelyik ugyanezt a kérdéskört más formában rendezi.
Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot, de egyharmados támogatást kapott.
Javaslom, hogy a 34. sorszámú indítványt, Faragó Péter javaslatát is vegyük a tárgyalandók közé. Kérdezem a minisztérium álláspontját.
TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a módosító javaslatot.
A 36. pontban Jauernik István és dr. Szabó Éva indítványa szerepel. Kérdezem a minisztérium álláspontját.
TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kinek van kérdése, észrevétele? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a javaslat egyharmados támogatást sem kapott.
A 37. pontban Kékkői Zoltán képviselő úr tesz javaslatot. Kérdezem a minisztérium álláspontját.
TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Indoklást kérek!
TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egyrészt nem tartjuk értelmesnek a szöveget, mert a mezőgazdasági munkának nincs költségarányos része, másrészt sem a költségarányos részt kell megtéríteni, hanem minden elmaradt munkát, tehát a teljes körű kártalanítás érdekében nem lehet csak részlegesen figyelembe venni az elmaradt munkát. (Kékkői Zoltán József: Rosszul értelmezik a kérdést.)
ELNÖK: Megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak.
80
81 fzs
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Itt arról van szó, hogy le kell vonni az elmaradt munkák költségeit, tehát a kártalanításnál a költséget levonnák. Én meg azt mondom, hogy nem kell az egész költséget levonni - önök rosszul értelmezték, hogy mit szerettem volna ezzel a módosítással elérni -, csak a költségarányos részét.
Köszönöm.
ELNÖK: Az elmaradt munka költségarányos részét akarod levonatni.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Igen, és rosszul értelmezték, mert nem az egészet, hanem a költségarányos részét.
ELNÖK: Igen, érthető a szándék. Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Szerintem az elmaradt munkák költsége teljesen egyértelmű. Miért kell ezt költségarányosan levonni? Elmaradt a munka, éppen ezért ez költségarányos. Nem értem, hogy miért akarod ezt módosítani.
ELNÖK: Kékkői Zoltánnak adok szót, ha erre reagálni szeretne.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Vannak olyan munkafolyamatok - és a biztosító is így vette figyelembe annak idején annál, aki ilyen biztosítást kötött -, ahol, ha megkötöttem egy szerződést egy adott munkára, ott nekem az előleget ki kellett fizetnem, arról ő nem tehet, hogy nálam elmaradt a munka. Ha például kombájnolásra kötöttem szerződést, de elmaradt a munka és nem tudott eljönni, akkor nekem azt, amire a szerződést megkötöttem, ki kell fizetnem akkor is, ha fagykár érte a termést. Ugyanez volt a jégkár esetében is. Ezért kell az arányos részét levonni, és nem az egészet, tehát ha elmaradt a kombájnolás költsége, akkor ne az egészet vonják le, hanem csak az arányos részét. Nem tudom, érthető-e így.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? Aki igen, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Kisebbség, de az egyharmadot megkapta.
A 38. ajánlási pontban Kékkői Zoltán indítványa szerepel. A minisztérium álláspontját kérdezem.
TÓTH ÁGNES (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nem látok kérdést, észrevételt. Szavazásra kerül sor. Ki az, aki támogatja ezt az indítványt? (Szavazás.) Egyhangú.
A kiemelt indítványok végére értünk. Kérdezem, hogy az előterjesztésben szereplő egyéb indítványok közül akarja-e a bizottság valamelyiket tárgyalni. (Nincs jelzés.) Nem látok ilyet. Akkor lezárom ezt a napirendi pontot. Köszönöm szépen az előadóknak a jelenlétet.
A 3. napirendi pontra térünk rá, az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetátalakítással összefüggő törvények módosításához benyújtott kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalására. Köszöntöm a kormány képviselőit.
Két kapcsolódó módosító indítvány érkezett. Az 1. számú Vojnik Mária, Herbály Imre, Schvarcz Tibor és Kis Péter képviselőtársaink indítványa. A kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Köszöntöm a tisztelt bizottságot. A kormány támogatja.
ELNÖK: Jakab István alelnök úrnak átadnám az elnöklést, mert hozzá szeretnék szólni.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm. Font Sándor elnök úrnak adok szót.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Nagyon érdekes ez a belső mozgás, amit itt az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatosan látunk. Az általános vitához benyújtott módosító indítványok keretében már egyszer támogatott a kormány és a bizottságunk is egy módosító indítványt, ami akkor a 2. sorszám alatt szerepelt, Herbály Imre és Kis Péter módosító indítványát. Ugyanez az indítvány gyakorlatilag még egyszer megjelenik kapcsolódó módosító indítványként, csak most kettő részre szedték szét, ezért kettő darab lett, 1. és 2. pont alatt. Három apró ponton tér el az első verzió a másodiktól.
Az általános vitában kifejtettük, hogy szerintünk súlyos hiba, hogy a fogyasztóvédelem olyan helyeken kap beleszólási lehetőséget, ami abszolút nem tartozik a hatáskörébe, és súlyos hiba, hogy az egészségügyért felelős miniszter rendszeresen kimarad bizonyos, véleményünk szerint nagyon fontos rendeletalkotási helyekről. Azt látom, hogy ez az indítvány már egy átmenet az ellenzék által kifogásolt formához képest. Átmenet annyiban, hogy jó néhány helyen a fogyasztóvédelemért felelős miniszter rendeletalkotási jogkörét elvonja. Az általános vitában kifogásoltuk és szinte megmosolyognivalónak tartottuk, hogy az élelmiszer-előállítás feltételeihez, az ivóvíz- és ásványvíz-palackozás feltételeihez hogy került ide a fogyasztóvédelem. Ebben már látjuk, hogy ezt a jogosultságát a fogyasztóvédelemnek elveszik és deklarálják az élelmiszer-biztonságért felelős miniszternek, aki alatt innentől kezdve az FVM-minisztert kell, hogy értsük, és ezt a folyamatot nagyon helyénvalónak tartjuk.
Azonban ebben az indítványsorban azt is látjuk, hogy néhány helyre már az egészségügyért felelős miniszter szerepét is beveszik, amit mi szintén nagyon fontosnak tartottunk, csak egyet nem értünk. (Herbály Imre felé fordulva:) Alelnök úr teátrális kézmozdulatára szeretnék válaszolni. Ha azt felismerte az előterjesztők sokasága - mert négy előterjesztő van -, hogy bizony nem helyes, hogy az élelmiszer-előállítás feltételeinél, az ásványvíz- és ivóvíz-palackozásnál, a különféle vizsgálatoknál a fogyasztóvédelemért felelős miniszter rendeletalkotási jogkörrel rendelkezzen, ezért kiveszik, és bizonyos helyeken beteszik az egészségügyért felelős minisztert, például a vendéglátás higiéniai feltételeinek megalkotásánál, a technológiai segédanyagok körénél, nagyon helyesen, akkor vajon miért nem tették be az élelmiszer-előállítás feltételeihez is az ivóvíz- és ásványvíz-palackozás, az élelmiszer-előállítási, forgalomba hozatali feltételekhez, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv kialakításához? Tehát itt most már önmagában is a logikájukat ellentmondásosnak látom, félúton megálltak az ellenzék által ajánlottakhoz képest. Szerintem - mivel szakmai érdekképviseleti szervezetekkel is beszéltünk - az általunk javasoltakkal nagyban egyetértettek, amit mi logikai rendbe felsorakoztattunk. Tehát értem azt és nagy örömmel vettük, hogy a fogyasztóvédelmi rendszernek teljesen máshol van nagyon komoly szerepköre - ezt elmondtuk az általános vitában is -, különösen a civil szervezeteken keresztül, csak bizonyos helyeken abszolút oda nem való, mert szervezete, tudományos háttere, kutató háttere ennek nincs. Ilyen többek között a humánegészségügynek és az állategészségügynek van, eddig is ők adták az alapot, a paraméterezési szintet, hogy mikor minek kell egy élelmiszer tekintetében biztonsági szintnek meghatározásra kerülni. Tehát nagyon örülünk annak a folyamatnak, hogy egy lépéssel megindultak efelé, csak nem értjük, hogy miért álltak meg félúton, illetve felemásra sikeredve, hogy néhol már helyénvalónak tartják az egészségügyi miniszter felelősségét nagyon sok fontos kérdésben, amit kifogásoltunk, hogy miért nincsenek ott, most bekerült, más esetben viszont, ami ugyanolyan súlyú fontos kérdés, nem került be.
Elnézést, most mondanám el - nem akarok utána visszatérni rá és még egyszer szót kérni - a 2. ponttal kapcsolatos véleményemet is. A 2. pontban szereplő kapcsolódó módosító indítványnál ugyanez a logikátlanság szűrhető ki, mint az 1. pontban, hogy egy másik fontos helyen nem engedik meg az egészségügyért felelős miniszter rendeletalkotási jogkörét; a vendéglátó termékek előállításának feltételeibe sem lesz egyelőre beleszólási joga az egészségügyért felelős miniszternek. Azt gondoljuk, hogy ez is egy elég komoly terület.
Véleményem szerint egyébként van egy szövegpontosítási hiányossága az indítványnak, mégpedig az 1. számú kapcsolódó módosító indítvány - ami elég terjedelmes - 8. pontjának (9) bekezdésében. Ez úgy szól, hogy "felhatalmazást kap az élelmiszer-biztonságért felelős miniszter, hogy...", és itt kiveszi a kereskedelemért felelős minisztert, valamint a fogyasztóvédelemért felelős minisztert, és beteszi az egészségügyért felelős minisztert, nagyon helyesen, de kimaradt a "rendelet" szó.
90
SF 91
A "rendelet" szót egyébként az általános vitához benyújtott módosító indítványban helyesen módosította Herbály Imre úr, azt el is fogadtuk, itt viszont sajnos kimaradt a "rendelet" szó. A zárószavazásnál esetleg még lehet módosítani. Véleményem szerint a "rendelet" szót szükséges beletenni, hiszen más helyen is beletettük, hogy rendeletben szabályozza. De ez csak egy technikai jellegű megjegyzés, az elvi megjegyzésemet már megtettem és azt továbbra is fenntartom. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Megadom a szót Herbály Imre alelnök úrnak, az ülés vezetését pedig visszaadom elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kompromisszumokban nem feltétlenül kell logikát keresni, márpedig ez a két kapcsolódó indítvány kompromisszumok árán született. Mivel ellentmondásokat és feszültségeket láttunk, félútig elmentünk a kompromisszumok keresésében. Úgy gondoltuk, eddig járható az út, ezért nem mentünk tovább. Mind az egészségügyért felelős minisztérium képviselője, mind pedig az élelmiszer-biztonságért felelős minisztérium képviselője elfogadta azt a közös álláspontot, amit együtt alakítottunk ki a hozzánk kapcsolódó két egészségügyi bizottsági tag képviselőtársunkkal. Azt gondolom, komoly eredmény az, hogy odafigyeltünk ellenzéki képviselőtársaink véleményére, de az is, hogy odafigyeltünk az egészségügyi munkacsoportban dolgozó képviselőtársaink véleményére, és figyelembe vettük azt a fő érdeket, hogy az élelmiszer-biztonságért felelős miniszter mozgásköre, felelősségi köre ne csökkenjen oly mértékig, ami véleményünk szerint már nem felelne meg az élelmiszer-termelők és -előállítók érdekeinek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Karsai József képviselő úr!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, nincs itt nagy ellentét az ellenzék és a kormánypárt között, egy dologra azonban szeretném felhívni a figyelmet. Aki ismeri az élelmiszer-termelés minden folyamatát, annak tudnia kell, hogy az hol kezdődik. Óriási sikernek tartom, hogy mindennek ellenére itt tudtuk tartani az élelmiszer-biztonságot, mert aki tudja, hogy mi a helyzet a világon és mi Magyarországon, annak azt is tudnia kell, hogy ha rossz az élelmiszer-alapanyag származása, akkor problémák vannak. Már sokszor elmondtam a sajtóban és a televízióban, hogy okozati kezelés az, ha az Egészségügyi Minisztérium a boltban nézi meg az árut. Előre kell tudni, hogy a talaj mivel van fertőtlenítve, az növény mivel van vegyszerezve, honnan származik az élelmiszer alapanyaga. Végre eljutottunk oda, hogy ezt tudhatjuk, mert hiába akarok én biotejet előállítani, ha nem biotakarmányt etetek a tehénnel. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha biztonságos élelmiszert akarunk, akkor többszörös uniós előírásoknak kell megfelelni, ami persze drágítja az élelmiszer-előállításunkat. Itt is elmondom, mi sokkal nemesebb, pozitívabb és ideálisabb körülmények között állítjuk elő az élelmiszert, csak ez sokkal többe kerül, mint az uniós élelmiszer, és nem véletlen, hogy többet tudnak ide hozni, ha mi drágábban állítjuk elő.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, a kormány képviselőjének adom meg a szót.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A képviselő urak már elmondták a minisztérium, illetve a kormány döntésének a legfontosabb szempontjait. El kell fogadni, hogy van egy munkamegosztás a kormányon belül. Határozottan rögzítve van, hogy meddig tart az élelmiszer-biztonságért felelős miniszter hatásköre és honnan kezdődik az egészségügyért felelős miniszter hatásköre. Ebben a kapcsolódó módosító indítványban vannak megfogalmazva azok a pontok, amelyek elfogadhatók mind a két fél számára. Nem titok, hogy komoly egyeztetés volt a tekintetben, hogy mi az, amit még mind a két tárca el tud fogadni. Ez az a félút, ahol az egészségügyi tárcának még van lehetősége rátekinteni olyan területekre, amelyek érintik őt és nem sértik az élelmiszer-biztonságért felelős miniszter hatáskörét. Még egyszer hangsúlyozom, az egészségügyi tárcától átkerültek ezek a területek, illetve azok a személyek, akik korábban végezték ezt a tevékenységet és most már a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter alá tartoznak. Ez a kompromisszum tehát elfogadható a kormány számára, valamint mind a két tárca számára.
A (9) bekezdéssel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy megnéztük a hatályos szöveget, ez abban sem szerepel, de ha szükséges, ezt a pontosítást el tudjuk fogadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: És a "rendelet" szó?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A "rendelet" szó a most hatályos törvényben sincs benne, és mi abból dolgoztunk. Megvitattuk, hogy egy körlevéllel fogunk szabályozni. Természetesen ha ilyen értelmű bizottsági módosító javaslat érkezik, akkor azt tudjuk támogatni. Köszönöm.
ELNÖK: Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, szavazni fogunk a kapcsolódó módosító indítványokról.
Ki ért egyet az első kapcsolódó módosító indítvánnyal? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
Ki ért egyet a második kapcsolódó módosító indítvánnyal? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a módosító javaslatot.
A napirendi pont tárgyalását lezárom. Köszönöm a kormány képviselőjének a részvételt és a segítséget.
A bizottság 2007 második félévi munkatervének elfogadása
4. napirendi pontunk a bizottság 2007 második félévi munkatervének elfogadása. A bizottság tagjai az előterjesztést kézhez kapták, amely döntő mértékben a kormány őszi jogalkotási tervét tükrözi, azzal az egyik szívem vágyával együtt, amit tavasszal nem tudtunk teljesíteni, hogy az Országgyűlés elnökével sikerült egy nyílt napot helyileg és időben is rögzíteni. Ez november 7-én lenne, amely Márton-nap környékén van, az új bor időszakában. Nem véletlen ez az időpont, hiszen "A bor élettani hatása" címmel kezdeményeztem nyílt napot. Szakmai konzulensként dr. Botos Ernő Pétert, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igazgatóját kértem fel. Az előkészületek már megtörténtek. Várhatóan nyolc-tíz előadó lesz, köztük néhány külföldi is, akik a bor élettani hatásáról fognak beszélni. A magyar borászathoz bármilyen területhez kapcsolódó szervezeteket, egyesületeket, kormányhivatalokat és intézményeket hívunk meg a teljes kör befogása végett. Ezt az üléstervünkhöz kapcsolódó pontot mint szívem csücskét kívántam megemlíteni. A többit láthatják a bizottság tagjai.
Kinek van kérdése, észrevétele a munkatervvel kapcsolatban? Kékkői Zoltán képviselő úr!
100
101 fzs
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A következőt szeretném megkérdezni. Úgy látom a tervben, hogy tájékoztatást fogunk kapni a KAP-reform keretében 2009-től bevezetendő SPS közvetlen támogatási rendszerről. Én írásos kérdést nyújtottam be annak idején a miniszter úrnak, amelyre azt válaszolta, ha jól emlékszem, hogy 2008-tól, még nem teljes mértékben, de már be fogják vezetni az SPS-t, 2008-tól kezdve a költségvetést annak megfelelően fogják elkészíteni. Azt szeretném kérni, hogy ha lehetne, ezt a tájékoztatást a költségvetés tárgyalása előtt kapjuk meg.
ELNÖK: A költségvetés tárgyalása a szeptember 30-ai benyújtással kezdődik, tehát nehéz lesz ezt a tájékoztatást addig megkapni. Viszont a tárgyalása közel két hónapig tart - december 14-e a zárószavazás -, ezért csak arra teszek egyelőre ígéretet, hogy menet közben, ha kell, netán a költségvetés tételeit is módosíthassuk a megkapott tájékoztatás függvényében. Bár nekem ez egy picit érdekes, amit most képviselőtársam említett, mert egyértelmű a 2009-től való bevezetés. (Kékkői Zoltán József: Az a teljes bevezetés.) Lehetséges, sőt még ez sem, mert az egyik elméleti variáció szerint úgy, mint például Lengyelországban, aki halasztást kért - bármely ország halasztást kérhet -, a tanakodás azon is folyik, hogy érdemes-e már ezt bevezetni, vagy még hagyjuk a régi, SAPS-alapú kifizetést. Állítólag érdemes az SPS-re - Single Payment System - való áttérést bevezetni.
(Herbály Imre jelzésére:) Kedden, vagyis a tegnapi napon egy ötpárti, szakmai szervezetek részvételével történő megbeszélést tartottunk Herbály Imre alelnök úr kezdeményezésére az úgynevezett földkérdésről. Miután elfogadtunk egy gondolkodási tervet, ennek egyik részeként az SPS is bekerült erre az ötpárti, szakmai szervezetekkel kibővített egyeztetésre egy részletes feltárás okán, hogy hogyan is képzeljük el az SPS magyarországi bevezetését. Ezt csak azért szerettem volna jelezni, mert ebben szeretnénk konszenzusra jutni az érintett gazdálkodói szervekkel és a parlamenti pártokkal is, de ettől függetlenül, mivel a tervünkben benne van, ezt a kezdeményezést megtesszük a tájékoztatásra.
Alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Nem most kellene egyeztetnünk, de szeretném felvetni, hogy az SPS-rendszert és a kölcsönös megfeleltetést érdemes lenne talán együtt megvitatni, nem külön napirendként. Nem tudom, hogy az a felsorolás, ami a munkatervben szerepel, azt jelenti-e, hogy külön kívánjuk ezeket tárgyalni.
ELNÖK: Ez így nincs nevesítve, csak hogy egyáltalán erről kérünk beszámolót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tehát egy ülésen is lehet?
ELNÖK: Így van, összekapcsolhatjuk a kettőt.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Jó, köszönöm szépen. Akkor én kérném, hogy kapcsoljuk össze.
ELNÖK: A keresztmegfeleltetési szabályok megvitatásával tehát összekapcsoljuk az SPS-rendszer megvitatását.
Czerván Györgynek adok szót.
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Az SPS-rendszerre való átállással kapcsolatosan azt szeretném kérni, hogy amikor majd tárgyalni fogjuk és megjön az előterjesztés, vagy szóbeli tájékoztatást fogunk kapni, akkor modellszámításokat mindenféleképpen kérjünk hozzá, nehogy egymás mellett elbeszéljünk.
ELNÖK: Igen, ezt kértem én is tegnap. Tehát az összes kutatóintézetnek vagy bárkiknek a javaslatát, elemzését, ami alapján a minisztérium végül is társadalmi vitára bocsátotta az SPS-rendszer modelljét, kapjuk meg. Ígéretet kaptunk, hogy minden ilyen rendelkezésre áll. Megjegyzem, Gőgös Zoltán államtitkár úr jelezte, hogy az FVM honlapján egész sok anyag fönt van ezzel kapcsolatosan, tehát legyünk szívesek ott azokat megnézni. Nem tudom, hogy milyen mélységű, vagy a teljes kutatói háttéranyagok is fent vannak-e, hiszen az Akadémiától kezdve a minisztérium agrárgazdálkodási főosztályáig több nevesített anyagot láttam én az egyik előterjesztésben, hogy kiknek a véleményét összegezték a társadalmi vitára bocsátott tervezet kapcsán.
További kérdés, észrevétel? Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): A kormányzati munka ellenőrzésével kapcsolatos teendők közt jó lenne hallani, hogy hogy áll az Új Magyarország vidékfejlesztési program. Szinte vesszőparipaszerűen hozom mindig ide, hogy az Országgyűlésnek ezzel a hétéves, 1400 milliárdos költségvetési tervvel feltétlenül foglalkoznia kell. Annál is inkább, mert ismert, hogy a bizottság június elején visszaadta az Új Magyarország vidékfejlesztési programot, egy 32 oldalas listán sorolja a kifogásait, majd a tárca erre készített egy újabb változatot, amit július végén elküldött Brüsszelbe. Ezekről a kérdésekről itt nem volt szó, nyilván ez a nyár folyamán zajlott.
Továbbá az is közismert, hogy több civil szervezet különféle irányokból kifogást emelt Brüsszelben az Új Magyarország vidékfejlesztési program előkészítésével, tartalmával, céljaival kapcsolatban. Olyan híreket is hallani, hogy mintha államtitkár úr arra utalna, hogy bizonyos részelemekben sikerül azért megegyezni ősszel, különösen azokra a tételekre vonatkozóan, ahol meg is hirdette már a pályázatokat. Nem lett volna lehetőség pályázatot hirdetni mindaddig, amíg aláírt terv, pénzügyi fedezet nincs ezekhez a jogcímekhez - ez a magyar államháztartási törvénnyel is ellentétes -, tehát amíg nincs fedezet, addig nem lehet meghirdetni a pályázatokat, mondja a törvény, és amíg alá nem írta a Bizottság az Új Magyarország vidékfejlesztési programot, addig gyakorlatilag nincs fedezet ezekre a támogatásokra. Tehát egy, mondjuk így, egy komplex kérdéskör és egy nagyon nagy tétel, egy nagyon nagy, hétéves program körül zajlanak dolgok. Erről a kormányzati munka ellenőrzése kapcsán jó lenne hallani a Mezőgazdasági bizottságban és eszmét cserélni róla, hogy ténylegesen hogy állnak ezek a dolgok, mi várható, hogyan alakul ez a tárgyalási dolog a Bizottsággal. Azt gondolom, hogy ez ide, a Mezőgazdasági bizottság elé tartozó kérdéskör lenne.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Herbály Imre alelnök úrnak adok szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Támogatjuk ezt a javaslatot azzal, hogy tovább ne bővítsük a kört, mert a bizottság munkája elég sűrű lesz, és ha még tovább bővítjük, akkor az már visszahat a teljesítményünkre is.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tehát akkor egy javaslat született, hogy a II. pontba, "A bizottság kormányzati munka ellenőrzésével kapcsolatos programja, feladatai" közé az Új Magyarország vidékfejlesztési terv helyzetéről, aktualitásairól beszámolót kérjünk a kormány részéről.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tájékoztatót.
ELNÖK: Tájékoztatót. Úgy néz ki, hogy ebben összhangban van. Ha igen, akkor kérem, kézfeltartással erősítsük meg. (Szavazás.) Köszönöm, tehát ez egy módosítás volt.
Kérdezem, hogy további kérdés, észrevétel van-e? Bagi Béla!
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm. Az elmúlt bizottsági ülésen tárgyaltuk Turi-Kovács Béla önálló képviselői indítványát a piacokkal kapcsolatban. Akkor azt elvetettük, de úgy emlékszem, nagyjából egyetértés mutatkozott abban, hogy a magyarországi piaci szabályozással, illetve a piacon uralkodó anomáliákkal viszont foglalkozni kell. Én magam is kaptam javaslatokat, hogy mit kellene változtatni - most nem akarom részletezni -, illetve a bizottsági ülésen fölvetődött ismételten konkrétan a házi baromfik piacon való árusítása. Tehát egy szerteágazó, többféle törvényt és más tárcák rendeleteit is érintő ügyről van szó, de nyugodtan beszélhetünk anomáliákról is a jelenlegi szabályozás tárgykörében, amikor nem engedi meg a rendelet például a hőkezelt növényi eredetű termékek forgalmazását, konkrétan birsalmasajtot piacon árulni nem lehet. Valamint beszélünk a falusi turizmus keretén belül a nagymama lekvárjáról, hogy nem lehet házi szilvalekvárt árusítani a piacon - senki sem tudja megindokolni, hogy ez miféle élelmiszer-biztonsági helyzet -, és így tovább. Tehát, nem tudom, melyik fejezetben, de ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kellene, mert a helyi termelés, helyi feldolgozás, helyi fogyasztás elve mellett - amivel talán gátat lehetne szabni vagy mérsékelni lehetne a nagy üzletláncok egyre elharapódzó túlsúlyát -, a szabályozás átgondolásával helyzetbe tudnánk hozni a helyi termelőket és azokat, akik helyi feldolgozást végeznek.
Köszönöm szépen.
110
SF 111
ELNÖK: Alelnök úrnak adom meg a szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tényleg vannak olyan, az agráriumot és a vidéket foglalkoztató témák, amelyek megvitatása időszerű lenne. Ha elfogadjuk a bizottság munkatervét, lehetőség lesz arra - és szükség is lesz rá -, hogy az albizottságok is elkészítsék a saját munkaterveiket. Ezeket a témákat ott meg lehetne tárgyalni, és amikor sor kerül hasonló napirendek tárgyalására, amelyeket be kell hozni a bizottság elé, akkor azokat be tudjuk ide hozni. Azt gondolom, széles körű egyeztetést igénylő probléma az, amit Bagi képviselőtársam felvetett, mert a kereskedelemért felelős minisztériumtól kezdve a Pénzügyminisztériumon át az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumig komoly munkát igényel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Valamelyik albizottságban ettől függetlenül meg lehet indítani a szakmai egyeztetést az említett minisztériumok bevonásával és meg kell vizsgálni, lehet-e ott olyan anyagot kidolgozni, amit be lehet hozni a bizottságba. Például az agrárpiaci szabályozási albizottság alkalmas egy ilyen feladat elvégzésére.
Bagi Béla képviselő úr!
BAGI BÉLA (Fidesz): Folyamatban van az őstermelői igazolványok módosítása, cseréje. Itt is egyeztetni kellene, nehogy kiadják az új őstermelői igazolványokat, amelyek egy hónap múlva az új szempontoknak már nem felelnek meg. Az ezzel kapcsolatos tárgyalás felgyorsítását szeretnénk kérni.
ELNÖK: Kispál Ferenc képviselő úr!
KISPÁL FERENC (Fidesz): Tavasszal itt jártak a francia nemzetgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagjai, akkor felvetettem, hogy működik Magyarországon az áruházláncokkal kapcsolatban a piacvédelem. A francia képviselők azt mondták, az ottani választások után hajlandók ebben segíteni, mert ők már leszabályozták a piacokat, ami alapján az áruházláncokat is tudják fékezni, és felajánlották a segítségüket. Javaslom, hogy ezt használjuk ki és ezt a kérdést is vegyük be a munkatervbe.
ELNÖK: Ez rendben van, de hova és milyen módon.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Az európai uniós képviselőket kell megkeresni.
KISPÁL FERENC (Fidesz): A Külügyi bizottsággal kell felvenni a kapcsolatot és az ő segítségüket kell kérni. Állítólag van még rá pénz. Ha felhatalmaztok, utána nézek a dolognak.
ELNÖK: Tegyük be az V. fejezetbe a nemzetközi együttműködés és kapcsolatteremtés címszó alá, hogy nemzetközi tapasztalatok az áruházláncok élelmiszer-forgalmazási szabályozásával kapcsolatosan a piacvédelmi szempontok figyelembevételével.
Ángyán József képviselő úr!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Elindult Európában egy folyamat, amit leginkább úgy lehetne definiálni, hogy az "élelmiszer-önrendelkezés helyzete Európában". Ha már vizsgáljuk, hogy az egyes országok hogy állnak ehhez a kérdéshez, akkor az élelmiszer-önrendelkezés mint fogalom is behozható lenne.
ELNÖK: Ez kapcsolható lenne ahhoz a határozati javaslatomhoz, amely azt szorgalmazza, hogy különleges áruként kezeljük az élelmiszert és vegyük ki az áruk szabad áramlásából.
Van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, kérdezem, hogy ki fogadja el a munkatervet. (Egyhangú.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a bizottság 2007 második félévi munkatervét.
Az 5. napirendi pont az egyebek. Előreláthatólag hétfőn 12 órakor bizottsági ülést tartunk, amelyen azt a bizottsági módosító indítványt vitatjuk meg, amit már új változatban tesznek elénk.
További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, a bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés végének időpontja: 12 óra 07 perc.)
Font Sándor
a bizottság elnöke
Jakab István
a bizottság alelnöke
Jegyzőkönyvvezetők: Ferenc Zsuzsa és Soós Ferenc