MB-08/2006.
(MB-08/2006-2010.)
az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának
2006. október 18-án, szerdán, 14 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről: *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Általános bevezető *
A napirend elfogadása *
A mezőgazdasági bizottság 2006. második félévi munkatervének megvitatása *
A nemzeti agrár-kárenyhítési rendszerről szóló T/899. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló T/1002. számú törvényjavaslat (Herbály Imre, dr. Magda Sándor, dr. Karsai József, Zatykó János és Godó Lajos (MSZP) képviselők önálló indítványa) *
Herbály Imre (MSZP) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Szavazás *
Egyebek *
Elnököl: Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Herbály Imre (MSZP), a bizottság alelnöke
Csontos János (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Paizs József (MSZP)
Vécsi István (MSZP)
Bagi Béla (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Font Sándor (Fidesz) Jakab Istvánnak (Fidesz)
Bedő Tamás (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Borenszki Ervin (MSZP) Csontos Jánosnak (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP) Herbály Imrének (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz) Örvendi László Józsefnek (Fidesz)
Czerván György (Fidesz) Bagi Bélának (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) Kispál Ferencnek (Fidesz)
Dr. Szöllősi Endre főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 06 perc.)
JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke (a továbbiakban ELNÖK): Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a mezőgazdasági bizottság tagjait, meghívott vendégeinket. A bizottság megkezdi munkáját.
Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A napirendre teszek javaslatot azzal a módosítással, hogy azt kérem, az 1. napirendi pontot vegyük le a tárgyalandó pontok sorából, ugyanis ehhez a feladatkörünket érintő módosító javaslat nem érkezett, tehát a bizottság ezt a napirendi pontot nem kell, hogy tárgyalja. Van-e más vélemény, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Aki egyetért azzal, hogy az 1. napirendi pont tárgyalásától eltekintsük, levegyük azt a napirendről, az kérem, szavazzon! (Egyhangú egyetértés.) Köszönöm szépen.
A mezőgazdasági bizottság 2006. második félévi munkatervének megvitatása
Ezt követően a 2. napirendi ponttal folytatjuk a munkát. A 2. napirendi pont a mezőgazdasági bizottság 2006. második félévi munkatervének megvitatása. A munkaterv tervezetét valamennyi bizottsági tag megkapta, két hét állt rendelkezésre, hogy az észrevételeket, javaslatokat megtegyék. Akitől érkezett észrevétel, javaslat, az beépítésre került. Megkérdezem, hogy van-e még az eddigieken túl valakinek további észrevétele, javaslata a második félévi munkatervhez. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, észrevétel, javaslat, szavazásra bocsátom. Kérem, aki egyetért a második félévi munkatervvel, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú.
Rátérünk a 3. napirendi pontunkra. Ez pedig a nemzeti agrár-kárenyhítési rendszerről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása. Mindenki előtt ott van a kiegészítő ajánlás. Egyenként megyünk végig a módosító javaslatokon.
Az 1. pontról kérdezem a kormány álláspontját Szöllősi Endre úrtól.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. Farkas Imre urat kérdezem. (Herbály Imre: Nincs jelen.) Nincs jelen. Herbály Imre alelnök urat kérdezem.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A parlamentben a részletes vita során a minisztériumot képviselő államtitkár úr úgy foglalt ebben az ügyben állást, hogy mivel az erdő és a halastavak ügye egy notifikációs eljárás folyamán bevonható lesz majd esetleg egy újabb törvénymódosítás során, ez így most nem támogatható. A viharkárra nem mondta ezt, úgyhogy én a magam részéről úgy gondolom, hogy mivel Jász-Nagykun-Szolnok megyén az elmúlt években többször is végigsepertek erős viharok, és bármelyik részén az országnak ilyen előfordulhat, ez nem lehet része az ezt megelőző notifikációs eljárásnak. Tehát úgy érzem, hogy ez támogatható, és a magam részéről támogatom is, de csak a viharkárra vonatkozó részét, mert megértettem, hogy a másik részét nem lehet támogatni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem, hogy további kérdés, vélemény van-e.
Járvás István!
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Indoklást kérnénk a kormány részéről a nemmel kapcsolatban.
ELNÖK: Kérném szépen a kormány képviselőjét egy részletesebb indoklás elmondására.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az ezt megelőző mezőgazdasági bizottsági ülésen az indoklásról szó esett, de ha igény van rá, akkor természetesen ismét elmondom.
Az új mezőgazdasági kárenyhítési rendszer bevezetése az uniós nomenklatúra szerint mezőgazdasági támogatásnak minősül, és mint ilyet be kellett jelentenünk az Európai Bizottsághoz. Ezt megelőzően egy olyan javaslatot kellett kidolgoznunk, ami megfelel az Európai Unió e témával összefüggő rendelkezéseinek és rendeleteinek, valamint irányelveinek. Ebből a szempontból a 2000/C irányelv a releváns elsősorban, amelyik a mezőgazdasági támogatások irányelveiről szól, valamint az 1/2004-es európai közösségi rendelet. Ez a két jogszabály egyértelműen tartalmazza, hogy itt csak mezőgazdasági károk enyhítéséről lehet szó, az erdészet és a halászat, halgazdálkodás e tekintetben nem jöhet szóba. Tehát ezt először is azért kell rögzíteni, mert ez dönti el a jelen pillanatban érvényes jogi rendelkezések szerint támogatható ágazatok körét. Továbbá ezek az irányelvek szólnak a katasztrófa jellegű vagy elemi csapás jellegű károkról, hogy mely károk jöhetnek itt szóba. Ennek alapul vételével készült a törvénytervezet, miszerint az aszályra, az árvízre, a belvízre és a fagykárra terjed ki, ez így lett bejelentve az Európai Bizottságnak, és az Európai Bizottság így hagyta jóvá. Tehát nem áll most módunkban a kezelhető károk körét kiterjeszteni, mert akkor ezt újra be kellene jelenteni, és újrakezdődne az a 6-8 hónapos időszak, amikor megvizsgálnák. Azért kértük a tisztelt bizottságtól, hogy most ne bővítsük a kört, mert ez azzal járna, hogy a törvénytervezetet vissza kellene vonni, újra be kellene jelenteni, és egy évet vesztenénk vele.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Herbály Imre úrnak, az előterjesztő képviselőjének.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A parlamentben a részletes vitában elmondtam, hogy azért támogattuk az erdővel és a halastavakkal kapcsolatos kárenyhítési javaslatunk beemelését, hogy ezzel is erősítsük a kormányt a további munkájában, és legyen indoka a notifikáció elkezdésének. Azonban ez ennél egy egyszerűbb dolog, hisz' a mezőgazdaságban elemi csapásszerűen jön a fagykár, a belvíz, az árvíz és az aszálykár is. Tehát itt inkább csak arról van szó, hogy nagyon leegyszerűsítsem a dolgot, hogy a viharkár nem jutott eszébe annak, aki ezt a notifikációs eljárást elindította, és azt gondolom, nekünk a mezőgazdasági bizottságban ezt jó lenne támogatni, még akkor is, ha ez a további eljárásokat segítené csak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát ezek szerint az előterjesztő az indítványát fenntartja.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Igen.
ELNÖK: Kérdezem, hogy további hozzászólás van-e. (Nincs jelentkező.) Szavazás következik. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) A bizottság 1 tartózkodás mellett támogatta a módosító javaslatot.
A 2. pont következik. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A 2. pontban lévő javaslatot, amit Herbály Imre, Kis Péter László és Orosz Sándor urak nyújtottak be, nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztő képviseletében Kis Péter képviselő úr kér szót.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Indoklást kérek szépen.
ELNÖK: A kormánytól indoklást kérnénk.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Egyfelől meg kell ismételnem az előbbi indoklást, hiszen ebben is benne van az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás és az erdőgazdasági szolgáltatás. Ezek, mivel az említettek szerint jelen pillanatban az uniós jogrenddel ütközve nem támogathatók, ezért e javaslatot sem tudjuk támogatni.
Másfelől pedig a javaslat a magyar nomenklatúrát alkalmazza a mezőgazdasági tevékenység fogalomkörének meghatározásánál, ami nem lehetséges a mostani helyzetben. Itt az Unió által alkalmazott nomenklatúrát kell, hogy figyelembe vegyük, és ezt is tettük a javaslat során. Ha összevetik a képviselő urak a b) pont szerinti magyar nomenklatúrát az uniós nomenklatúrával, akkor látható, hogy a kettő nem fedi egymást - az uniós mezőgazdasági nomenklatúrában nincsenek benne ilyen tevékenységi körök, mint erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás és ehhez kapcsolódó szolgáltatások -, tehát nem áll módunkban a magyar nomenklatúrára alapozni ezt a szabályozást.
Ez az indoka annak, hogy nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét. Kis Péter úr!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csak egy megjegyzésem van. Érdekes dolog, hogy mi ennyi idő után nem vagyunk szinkronban az Unióval ebben a kérdésben.
ELNÖK: Köszönöm szépen az észrevételt. Én egy nagyon rövid észrevételt tennék. Reméljük, hogy a frakció és a kormány között egy harmonikusabb együttműködésben a céljaink még inkább teljesülnek majd.
Tisztelt Bizottság! Meghallgattuk az álláspontokat, szavazásra teszem föl a módosító javaslatot. (Szavazás.) A bizottság támogatta az előterjesztést.
A 3. pont következik. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A 3. számú javaslatot nem támogatjuk.
ELNÖK: Mielőtt továbbadnám a szót, kérném a részletes indoklást.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A törvény előkészítése során mérlegeltük azt a kérdést, hogy a rendszerbe mikor lehet belépni a termelőnek egy adott évben anélkül, hogy esetleges visszaélések lennének a tekintetben, hogy amikor látja már valaki, hogy kára lesz, akkor gondol a belépésre. Az az egységes álláspont alakult ki, hogy meg kell követelnünk azt, hogy a tárgyév kezdetétől fennálljon a szerződés a termelő és a szervezet között, tehát nem a káresemény előtt meghatározott nappal, hanem a tárgyév első napjától, illetve az indulásnál pedig a végrehajtási rendelettől számított meghatározott időn belül. Ez a magyarázata annak, hogy mindig a tárgyév kezdetére tesszük a belépés időpontját, illetve a törvény előírja, hogy addig fenn kell állnia a szerződésnek. Ezért nem tudjuk ezt az indítványt támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem az előterjesztő képviselőjét.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Egy kérdést szeretnék feltenni Szöllősi úrhoz. Pontosan hogy érti azt, hogy a tárgyév első napjától kell csatlakozni a kárenyhítési szervezethez?
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Úgy értjük és a törvényben úgy van benne, hogy a tárgyév első napján már fenn kell, hogy álljon a szerződés, tehát lennie kell érvényes szerződésnek. Ebbe a rendszerbe nem lehet belépni májusban, áprilisban meg júliusban, tehát a tárgyév első napjától fenn kell, hogy álljon a szerződés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előterjesztőnek egy rövid reflexióra adom meg a szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Belelát a fejembe a levezető elnök úr - köszönöm szépen a szót. Én úgy látom, az nem volt teljesen világos a törvénytervezetből, hogy ahhoz, hogy 2007-ben már működjön a rendszer, ebben az évben el kell indítani. Megértettem egyébként, úgyhogy ennek megfelelően fogok dönteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Szavazás következik. Aki támogatja a javaslatot, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyharmad támogatást sem kapott. Köszönöm.
Következik a 4. pont. A kormány képviselőjétől részletesebb indoklást kérek.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk az indítványt, úgyhogy nem tudom, hogy kell-e indokolni akkor.
ELNÖK: Köszönöm szépen, az indoklástól így eltekintünk. Kis Zoltán képviselő urat illeti a szó.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Értékelem az előterjesztők méltányosságát, de ez így rosszabb lesz a termelő számára, mint az eredeti, mert a bizonyítási teher pontosan a termelőn lesz, nem pedig a biztosítón. Tehát ebből a szempontból az államot jobb helyzetbe hozzátok, de nem hiszem, hogy ez volt a célotok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem az előterjesztőt.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Fenntartom azt az álláspontunkat, hogy támogatjuk...
ELNÖK: Elnézést kérek, a kapcsolódó módosító indítvány előterjesztőjét kérdeztem. Herbály Imre alelnök urat illeti a szó. Bocsánat.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Én kérek bocsánatot. Csak azért szólok, mert azt érzékelem, hogy attól lesz működőképes ez a törvénytervezet, ha a szervezeti-működési szabályzatot elkészítjük, és akkor tényleg ezekre a kapcsolódó módosító indítványokra nincsen szükség, de ehhez látni kell, hogy tényleg milyen szándékai vannak a törvényjavaslat előterjesztőjének.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány részéről van-e reflexió? (Nincs.) Köszönöm szépen. További vélemény? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Szavazásra bocsátom a javaslatot. Kérem, aki egyetért a javaslattal, szavazzon! (Szavazás.) A módosító javaslat az egyharmadot sem kapta meg.
Az 5. pont következik. Kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ha lehet, kérném a részletesebb indoklást is.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Itt azért egy dolgot kiemelnék. Ebben benne van az aszály is a bejelentendők között. A törvényjavaslat annak feltételezésével készült, hogy az aszálykár nem olyan, mint a fagy, az árvíz meg a belvíz, amelyeknél pontosan meghatározható, hogy milyen időponthoz kötődnek. Ezeket a kárnemeket, amelyek itt meg vannak említve, tehát az árvíz, a belvíz és a fagy, a bekövetkezésüktől számított tíz napon belül be kell jelenteni. Az aszálynál ezt nem lehet megtenni, mert nem lehet azt mondani, hogy mondjuk május 15-étől kezdődik - az aszály akkor "kezdődik", amikor a miniszter a vis maior jogkörénél fogva közleményt ad ki, és megállapítja, hogy bizonyos területeken aszály van -, tehát az aszály bejelentési szempontból másként kezelendő, mint a többi, és ezért nem szerepeltettük ebben a pontban.
A viharra nem térek ki, mert arról már volt szó. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A módosító javaslat előterjesztőit kérdezem, van-e hozzászólásuk. (Nincs.) Szavazás következik. Kérem, aki támogatja a javaslatot, kézfelnyújtással jelezze! (Szavazás.) A módosító indítvány az egyharmadot sem kapta meg.
Következik a 6. pont.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A 6. számú módosító indítványt nem támogatjuk.
ELNÖK: Részletesebb indoklást kérnénk.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogattunk egy másik módosító indítványt, ami a befizetés határidejét május 31-re hozta előre. Ebben június 30-a szerepel, és az első évben megint egy másik határidő. A magunk részéről jobbnak éreztük a május 31-ei határidőt, ezért azt a módosító indítványt támogattuk, ez pedig attól eltér. Tehát az indok ez.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a módosító indítvány előterjesztőjét.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Egy pillanat türelmet kérünk. Én úgy emlékszem, hogy az előző bizottsági ülésen a május 31-es módosító indítványomat nem támogatta a minisztérium, de nézzük meg.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogattuk azt a módosító indítványt, és az rendben is van.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e észrevétel, vélemény a módosító indítvánnyal kapcsolatban? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, úgy szavazás következik. Aki támogatja a javaslatot, az kérem, jelezze! (Szavazás.) Az egyharmadot sem kapta meg.
A 7. számú módosító indítvány következik.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja a módosító indítványt. Van-e észrevétel, javaslat? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Szavazunk. Ki támogatja? (Szavazás.) A 7. számú módosító indítványt a bizottság egyhangúlag támogatja.
A 8. számú módosító indítványról kérdezem a kormány képviselőjét.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A 8. számú módosító indítványt támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Észrevétel, vélemény, javaslat van-e? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. A bizottságot kérdezem, támogatja-e. (Szavazás.) A bizottság a 8. számú módosító indítványt egyhangúlag támogatta.
Kérdezem a bizottságot, hogy ezzel a napirendi ponttal kapcsolatban további észrevétel, vélemény, javaslat van-e. (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Ezzel ezen napirendi pont tárgyalását befejeztük.
Következik a 4. számú napirendi pont: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló T/1002. számú törvényjavaslat. Az előterjesztők Herbály Imre, dr. Magda Sándor, dr. Karsai József, Zatykó János és Godó Lajos MSZP-s képviselő urak.
Kérdezem, hogy az előterjesztő képviselőtársaimnak az indokláshoz van-e kiegészítésük. Herbály Imre alelnök úr!
Herbály Imre (MSZP) szóbeli kiegészítése
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Képviselőtársaimmal azért nyújtottuk be ezt a Nemzeti Földalapról szóló törvénymódosítást önálló képviselői indítványként, mert azt kívánjuk elérni, hogy erősödjenek a Földalapról szóló törvénynek azon céljai, amelyek a ténylegesen mezőgazdasági termelést folytatók, a családi gazdálkodók, az állattartó telepek tulajdonszerzési és földhasználati többletjogosítványait biztosítják.
Ezzel kapcsolatban sok félreértés kerekedett az elmúlt időszakban; például olyanok, hogy a földtörvény cikkelyeit kívánjuk módosítani. Szeretném hangsúlyozni, hogy a földtörvénynek azok a sarokpontjai, amelyek csak magyar állampolgárságú személyek számára biztosítanak vásárlási jogot, továbbra is érvényben maradnak, valamint az, hogy jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem vásárolhat földet, és érvényben marad a földtörvénynek azon pontja is, miszerint a maximális birtokméret a 300 hektár. Itt egyszerűen arról van szó, hogy szeretnénk elérni, hogy a helyi birtokhasznosítási bizottságok ne csak az árverésnél, nyilvános pályázatnál tudjanak beleszólni a helyi földértékesítésbe, az állami földértékesítésbe, hanem egyéb hasznosításnál is.
Mindenképpen gyorsítani szeretnénk a sokszor elhúzódó vagyonhasznosítási eljárásokat, és ennek érdekében tettünk bele az önálló képviselői indítványunkba határidő-módosítást.
Annak, hogy a gazdasági társaságok tulajdonosait, részvényeseit és a nem jogi személyiséggel rendelkezők ilyen tulajdonosait helyzetbe hozzuk, az az oka, hogy a nagy állattartó telepeink többsége ilyen formában üzemel, de ez nincs összefüggésben azzal, hogy itt mindenképpen a volt szövetkezeteket meg a volt állami cégeket kívánnánk helyzetbe hozni. Annál is inkább, mert feszül köztünk egy nagy vita, és nem akarok én további vitát gerjeszteni, de volt privatizáció az Orbán-Torgyán-kormány idején, és volt privatizáció a Medgyessy-kormány idején is. (Járvás István: Meg Horn idején, 95 állami gazdaság!) Hát meg Horn idején is, így van. Ezt mondjuk hozzászólásban is elmondhattad volna, de nem baj, hogy bekiabáltál, nem téma. Úgyhogy mi azt gondoljuk, hogy ha a tulajdonosok, a részvényesek, a dolgozók segíteni kívánják az üzemeik biztos működését, akkor vásárolhassanak földet, hogy hosszabb távon biztosítsák ezzel a legfontosabb termelőeszköz, a föld bérleti lehetőségét az általuk tulajdonolt vagy az őket foglalkoztató vállalatnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen az indoklást. Tisztelt Bizottság! A levezető elnök gyakorlatlanságának tudható be minden bizonnyal, hogy a napirendi ponthoz érkezett vendégeket külön nem köszöntötte. Engedjék meg, hogy ezt pótoljam. Dr. Bézi László osztályvezető úr a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől van jelen, dr. Jaczkó József úr úgyszintén ezen szervezettől, dr. Nagy Olga az FVM földügyi-informatikai főosztályáról, és külön köszöntöm dr. Pásztor Tamás urat, az FVM jogi főosztályvezetőjét.
A napirendhez kapcsolódóan kérem a Földalap, illetve a kormány képviselőit - ők döntik el, hogy ki lesz az, aki ebben a vitában részt vesz; gondolom, megállapodtak -, szíveskedjenek elfoglalni a helyüket.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr...
ELNÖK: Köszönöm szépen. Még egyszer elnézést, nem hátra soroltam, csak a téma fontossága annyira elvette a figyelmemet, hogy nem voltam kellőképpen körültekintő.
Ezek után nem fűznék most külön kommentárt alelnök úr felvezetéséhez, csupán megjegyezném halkan, hogy vissza lehetne lépni még néhány évtizedet, tehát ez egy nagyon nehéz téma, és nagyon sok türelmet igényel, hogy nyugodtan végig tudjuk tárgyalni. Ez a jelenlegi módosítás nyilván alapjaiban érinti a földforgalmat, a földtulajdon-szerzés módját, és ezért nyilván nagyon alapos, körültekintő munkát igényel.
Köszönöm, és megadom a szót a kormány jelenlévő képviselőjének.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Egy rövid kiegészítést tennék. A tárca álláspontja az, miután megvizsgáltuk a benyújtott módosító indítványt, hogy alapjaiban egyetértünk az abban foglaltakkal, azonban meg kívánjuk jegyezni, hogy kisebb módosításokat mindenképpen szükségesnek tartunk, és abban a formában tudjuk támogatni a benyújtott törvénymódosító javaslatot.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt javaslom, hogy ugyanazt a módszert kövessük, ami már gyakorlattá vált, hogy egy kormánypárti, egy ellenzéki képviselő következzen a hozzászólásoknál. Mindenesetre mivel Herbály Imre alelnök úr az előterjesztő, így őt illeti a szó, és ezt követően folytatjuk. Herbály Imre következik.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egyetértek egyébként az FVM, illetve a Földalapkezelő Szervezet jelenlévő képviselőivel. Igazából a fogadtatását ennek az önálló képviselői indítványnak egy fontos félelem jelezte, hogy esetleg a 4. §-ban az eredeti törvény 18/A §-át módosító javaslataink közül ez az (1) bekezdésben foglalt - miszerint amennyiben a tag vagy részvényes is jogi személy, annak természetes személy tagját, illetve részvényesét is kedvezményezni akarjuk - egy olyan folyamatot indíthat el, hogy csak azért alakulnak társaságok, hogy helyzetbe hozhassák a tagjaikat. Ezt én el tudom képzelni, hogy valamilyen módon megváltoztassuk; vagy a "helyben lakás" fordulattal, vagy teljesen kiemeljük ebből a javaslatból. Tehát én is azt mondom, hogy ez javítható, és elfogadjuk majd az esetleges módosításokat.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaimat illeti a szó. Örvendi László úr!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Nekünk egy kissé eltér a véleményünk Herbály úr véleményétől a törvénymódosítást illetően. Az 1. §-ban végeredményben össze van szedve a helyi birtokhasznosítási bizottságokról az eredeti törvényben lévő birtokhasznosítási feladatok egy csoportja. Ezzel nem is kívánok tovább foglalkozni.
A 2. §-ban is a helyi birtokhasznosítási bizottságokról van szó, ugyanis a részletes indoklásban az van, hogy a helyi birtokhasznosítási bizottságoknak a vagyonhasznosításba történő bevonásával kapcsolatos lehetőségek kiterjesztése céljából kerül sor ennek a résznek a módosítására. Ugyanakkor ennek pont ellentmond az 5. §, amelyben az van, hogy e törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti Földalapról szóló törvény 16. § (1), (2) bekezdése, ami kimondja, hogy a pályázat elbírálásába véleményezési jogkörrel be kell vonni a birtokhasznosítási bizottságot. A módosításban ez a "be kell vonni" nincs benne. Be lehet vonni, lehetőséget ad rá, de nem muszáj, tehát az ellenőrzés hiánya mutatkozik ennek a paragrafusnak a módosításában.
A 3. §-sal nagyon nagy gondunk van. Felteszem a kérdést, hogy miért kell ennyire sietni. Hova kell ennyire sietni? Eddig 30 nap volt a kihirdetési határidő, most harmadoljuk, lerövidítjük 10 napra. Még annyi idő sincs, hogy megismerjék azok az érintettek, akik esetleg úgy gondolják, hogy ebből a földből talán tudnak majd vásárolni, talán meg tudják pályázni, talán árverés útján a földet meg tudják vásárolni. Az érintettek nem fognak róla tudni; kiteszik pénteken, az utána következő héten vasárnap lejár. Azt javaslom, hogy ne siessünk ennyire, mert ez a 10 nap elfogadhatatlan számunkra. A birtokhasznosítási bizottságnak ideje sem lesz arra, hogy megtárgyalja a kitűzött területekre benyújtott pályázatokat, hiszen 10 nap múlva már kezdődhet a szerződéskötés. Emiatt a 3. §-t elfogadni nem tudjuk.
A 4. § első részében felmerül a kérdés, hogy ez a törvény felülírja a földtörvényt, vagy az állami földekre külön törvényt alkalmazunk. Az állami földekre nem érvényes a termőföldről szóló törvény? Mert itt az van, hogy azzal ellentétben más eljárást kell alkalmazni a jogelőnyöket illetően. Ezt teljes mértékben visszautasítjuk, hiszen kihagyja a "helyben lakó" kifejezést. Ez a legfontosabb, hiszen a Nemzeti Földalapnak az az alaptézise, hogy a helyben lakó, mezőgazdasággal foglalkozókat juttassa előnybe, őnekik juttassa oda megvásárlás vagy egyéb földhasznosítás útján a földet. Ez így helyes, de ebből a törvénymódosításból hiányzik.
Így felmerül még az a kérdés is, hogy egyáltalán magyar állampolgáron kívül más állampolgár is hozzájuthat-e. Hiszen azt mondja, hogy a részvénytársaság tagja is abban az esetben, ha jogi személy, vásárolhat ebből a földből. Tegyük fel, hogy Debrecenben van egy mezőgazdasági részvénytársaság, és annak van egy tagja, egy bécsi holding, amelynek szintén vannak tagjai. Annak a természetes személy tagjai vásárolhatnak-e földet? Nincs odaírva, hogy a magyar állampolgárságú természetes személy vásárolhat földet. Ha már az előzőeknél a földtörvényt felülírhatjuk, és a Nemzeti Földalapba tartozó állami földek eladásánál külön eljárási rendet alkalmazhatunk, akkor alkalmazhatunk ebből a szempontból is másik eljárási rendet? Szerintem ezt sem tudjuk így elfogadni, így nem lehet. Alapvetően az a véleményem, hogy az alaptörvényben megfogalmazottak alapján a helyben lakó természetes személyek juthassanak a termőföldhöz, az állami földekhez.
Összességében az a véleményünk, hogy ez a törvénymódosítás mintha összecsengene egy, az elmúlt időszakban megjelent újságcikkel, amelyik kimondottan ezzel foglalkozik, a Nemzeti Földalapban lévő állami földek célzott értékesítésével. Azt kérem a bizottság tagjaitól és az előterjesztőtől, hogy lehetőleg hagyjuk meg az eredeti alaptörvényt, és ne módosítsuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kis Zoltán képviselő urat illeti a szó.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én is szerencsésebbnek tartottam volna, hogy ha egy ilyen előterjesztéssel mondjuk a kormány jön elő, és nem öt képviselő munkájáról lenne szó, bár feltételezem, hogy valami egyeztetés a minisztériummal azért biztosan volt.
A Nemzeti Földalap további működésének egy átfogó reformjára lenne szükség, két okból. Egyrészt nyilvánvalóan szükséges, hogy az állami földtulajdon a minimumra szűküljön, kivéve az erdőket. Az erdőnél állampárti vagyok, az maradjon állami tulajdonban - a kezelés más kérdés, hogy kinek adja kezelésbe, hasznosításra oda, de maradjon állami tulajdonban -, viszont a földeknél nem. Azonban a földeknél szeretném, ha ahhoz a célhoz, amiben, kedves, jó barátaim, már egyszer megegyeztünk, tartanánk is magunkat, tehát ahhoz, hogy amíg az európai uniós rendszerben nekünk ez a moratóriumunk fennáll, addig hozzuk már helyzetbe a magyarországi termelőket. Ebben megegyezett hat párt még az előző ciklusban, és nem szeretném, ha annullálnánk, tehát ezt a helyzeti előnyüket a helyben lakó, főhivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodóknak biztosítsuk.
Tehát, ha már a helyi birtokhasznosítási bizottságokat nézegetem, akkor nem szerencsés ebben a törvényben a hatáskörüket gyengíteni, főleg nem egy olyan (2) bekezdéssel, amelyben helyesírási hibák is vannak egymás mellett; hogy hogyan kell írni azt, hogy "figyelembe vételével", majd el kellene dönteni. Itt nem figyelembe vétel van; én erősíteném ezt a jogosítványt a mostani szabályozáshoz képest, és egyetértési jogot kötnék ki. A mostaniban nincs, most figyelembe kell ezt venniük. Hogy figyelembe veszi, vagy nem veszi figyelembe, azt csinál, amit akar, egyébként teljesen mindegy: jelentkezzetek a birtokhasznosítási bizottságokba, gyerekek, és aztán ott ellesztek, mi meg majd úgy döntünk, ahogy akarunk. Ez nem jó, mert feszültségeket kelt.
Én értem az előterjesztő szándékát, mindent értek: állattartó telepek, takarmánytermelés, satöbbi. Hosszú távú bérletekkel ezt lehet rendezni: ott tartom ezeket a területeket, nem engedem ki; előbérleti jogviszonyban most is ott van a lehetőség. Azt is értem, hogy ez a természetes személynek milyen jó lenne, ha ő ott a szövetkezet tagja, de akkor tényleg ne írjuk fölül a termőföldtörvényt. Hozzuk olyan helyzetbe, hogy öcsém, bátyám, te ott vagy az rt.-ben, főhivatásszerűen ott dolgozol, nem jogász vagy, nem könyvelő vagy - mert bármikor ügyvédként beszállok valamelyik "buliba", aztán szedegetem föl a földet, meg pénzem is van. Nekem speciel nincsen, de lesznek strómanok, akik majd ezt elintézik, és akkor a szerencsétlen "traktorista" meg "izéista" ott marad, hogy hú, de jól jártunk, megint nem tudtunk venni. Vehetnék, csak nem tudok, mert nincsen miből.
Tehát én nem mennék neki, kedves Herbály Imre, ilyen keményen ezeknek a szabályoknak, főleg amíg nem tudunk egy konszenzust kialakítani annak érdekében, hogy az optimális birtokszerkezetet meg tudjuk határozni. Szükség van birtokkoncentrációra, ebben sincs vita, de ez nem úgy néz ki, hogy mi az optimális birtokméret - amiről szoktak itt dumálni hülyeségeket néha -, hanem úgy, hogy mivel foglalkozunk, tehát az adott üzemméret. Ez lesz a támogatás 2008-tól, áttérünk a Földalapnál az üzemhasznosításra, erre kell koncentrálnunk. Ehhez a koncentrációhoz nem biztos, hogy ezek a jogi eszközök a legjobbak, hanem közgazdasági eszközökkel tudom ösztönözni arra, hogy az optimális birtokméretet tudja kialakítani, de nyilván nem annak a szabálynak a föladásával, hogy a helyben lakó, főhivatásszerűen mezőgazdasági termelőt próbálom helyzetbe hozni. Ezzel ki tudom védeni az állampolgársági bulit, gyerekek, mert az állampolgárságot nem tudjátok fenntartani, az meg fog szűnni. Most miért jó az, hogy egy Sydneyben lakó magyar állampolgár, aki elhúzott innen 50 éve, minden további nélkül vehet 300 hektárt? Minden további nélkül. Itt nem az állampolgársággal kell nekünk foglalkozni, hanem a helyben lakó, főhivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet végzővel. Ezzel nem vagyunk EU-ellenesek, semmilyen diszkriminációt nem hoztunk. Ez évek óta megy, de istenigazából nem tudunk hatékony jogszabályokat alkotni. Ami most van, az egy félmegoldás, de igazán nem jó.
Aztán jogdogmatikailag is érdekes dolog az, hogy a termőföldről szóló törvény bizonyos szakaszaitól egy másik törvény hogy enged eltérést. Ezt meg lehet egyébként csinálni, de akkor meg azt kellene tennünk, hogy módosítjuk a földtörvényt, és azt mondjuk, hogy a földtörvény x. §-a helyébe ez meg az lép.
Aztán van még egy érthetetlen dolog számomra: az árveréssel történő értékesítésnél nincsen elővásárlási jog, a pályáztatásnál meg van. Hát ezt is megnézném egy alkotmánybírósági beadványnál, hogy ha ezt behozzuk, hogy elővásárlási jog az egyiknél miért lehet, a másiknál miért nem, mert a pályáztatásnál is az dönt, az a döntő szempont, hogy ki ad érte többet, ugyanis itt nem vételi jogról beszélünk, barátaim, hanem elővásárlási jogról. Én egy konzervatív disznó vagyok ebből a szempontból, mert a földtörvény-módosításnál is vételi jogról beszélgettem, nem elővásárlási jogról. Arról, hogy vételi jogot biztosítok a helyben lakó, főhivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet végzőknek, és ha a vételi joggal nem tud élni ott senki, mert nincs ilyen, akkor jöhet majd az elővásárlásos szisztéma. De azt mondták, hogy ez versenyellenes, EU-ellenes, ilyen ellenes, olyan ellenes, tehát le lettem söpörve a rendes MIÉP-es stílusommal. Most hülyéskedek persze. Itt elővásárlási jogról van szó. Ha pályázok, és azt mondom, hogy 217 ezer 420 forintot adok négyzetméterenként a földért, akkor megnézem, hogy ki lesz az az elővásárlási joggal bíró, aki majd velem versenyre kel, mert szegénykémnek hiába van elővásárlási joga, akkora a tét, hogy nem tudja megcsinálni. Árverésen meg eleve már ki is zárom őket. Tehát felemás ez a szabályozás.
Azzal megint egyetértek, hogy a hirdetmény kirakásánál ez a 10 napos dolog egy látszatmegoldás; legyen ilyen, de tulajdonképpen ne tudjanak vele élni.
Azt javasolnám tisztelettel az öt előterjesztőnek, hogy szíveskedjenek visszavonni ezt az előterjesztést. Értem a célt, és egyet is értek vele, de próbáljunk meg kidolgozni a kormánnyal a parlamentben egy olyan közgazdasági szabályozórendszert, ami eleget tesz annak, hogy valóban az üzemméret működőképes legyen, és az üzemek meg tudják a megfelelő földterületet szerezni maguknak ahhoz, hogy optimálisan működhessenek, de ez ne nyújtson lehetőséget pénzügyi befektetőknek. Bár erre is szükség van, mert pénz kell a mezőgazdaságba, de mindenféle jogi eszközökkel toljuk ezt a dolgot ahelyett, hogy közgazdaságilag próbálnánk rendezni. Úgyis be fog jönni, előbb-utóbb a birtokkoncentráció megjelenik, már látjuk. Miért ne jelenne meg? Nincs ezzel baj. Ha latifundiumokat akarunk, és ki akarjuk szorítani a helyi embereket, akkor egy ilyen előterjesztéssel ezt elő tudjuk segíteni, az meg nem cél, mert arról dumáltunk, hogy tartsuk már meg a népességet ott helyben, ahol élni akarnak, és ezért dumáltam én két éven keresztül az agrár-környezetgazdálkodásról, hogy vannak olyan birtoktestek, amelyek viszonylag kis tőkeráfordítással is helyben tudják tartani a jóembert. Ezért egyeztünk meg Karsai úrral olyan hangosan a GMO-k ellen, és nemcsak egészségügyi és egyéb problémáit vetettük föl, hanem a gazdasági hatását is, hogy mit jelenthet, ha az a helyzeti előnyünk, ami a hungarikumoknál van, megvan a jelenlegi, viszonylag mentes területünknél is, illetve ezt egy ilyen szabályozással mennyire tudjuk fönntartani, vagy mennyivel megyünk ellene.
Tehát én ezt nem tartom így jónak, vagy akkor a kormány csináljon valamit, arról majd elvitatkozunk, de öt képviselő ilyen léptékű, alapjaiban átrendező módosító indítványa most - főleg konszenzus hiányában - nem lenne szerencsés. (Jakab István felé fordulva:) Nem azért, mert ti, Pista, kimentek megint a traktorokkal emiatt az útra, ez engem abszolút hidegen hagy. Akkor is jöttek, rendben van, látom a szép nagy gépeket, örülök, hogy már nem MTZ-kkel járnak, hanem légkondis John Deere-rel, Toyota mikrobuszokkal meg terepjárókkal. Olyan mezőgazdasági vállalkozót is láttam, aki 35 millió forintos BMW terepjáróval jár; azt mondja, megteheti. Nem baj; bár ha nekem 35 millióm lenne, akkor nem BMW terepjárót vennék belőle, hanem földet vagy valamit, de ez nem az én problémám. Tehát nem ezért mondom, amit mondok, hanem azért mondom, hogy nem kellene most ezt egy ilyen markáns módszerrel elindítani.
Akartam még egy reflexiót mondani arra, amit kedves Járvás Pista barátom jegyzett meg az állami gazdaságokkal kapcsolatban. '93-ban indult el ez a folyamat, úgy hívták, hogy Reorganizációs Alap. Medgyasszay Laciék indították el, nagyon helyesen, mi folytattuk. 40 ezer munkahelyet tudtunk megmenteni, ugyanis azok az állami gazdaságok, amelyeket privatizáltak, az MRP-be mentek át, reorganizációs pénzt kaptak, és mind veszteséges volt. 25-öt tartottunk meg, Lakos Lacival fogtuk azt a 25-öt, mert az a 25 jó volt, nem kellett még azonnal privatizálni. Aztán abból ti elvittetek 12-t, a maradékot meg most vitték el tavalyelőtt az utánatok jövők, tehát most már ez nem probléma, meg van oldva. Én egyiket sem pártoltam. Hát én ilyen kommunista-MIÉP-es beállítottságú ember vagyok, mert valahol ezek a gyökerek találkoznak azért a nagypolitikában.
De barátaim, tényleg, viccet félretéve azt javasolnám, hogy ezt a bizottság ne támogassa, ne vegye napirendre, és ha már van albizottságunk, az albizottság a kormánnyal kezdje el a birtokhasznosítással és az NFA-val kapcsolatos ügyek rendezését. A Nemzeti Földalap felügyelőbizottságába meg mielőbb válasszuk már meg a tagokat, mert mennek most is a civódások; legalább legyen ott a parlament által kinevezett vagy megválasztott csoport mint kontroll, aki bennünket is talán közvetlenül tud tájékoztatni, hogy hogy állnak az ügyek.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? Bagi Béla urat illeti a szó.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tulajdonképpen villámgyorsan rátapintott a javaslattevők, illetve az előterjesztés gyenge pontjaira, ami három: az első, hogy a külföldieket beengedi ezzel a technikával, a második a 10 nap, ami tényleg inkább csak egy fiktív meghirdetése ennek az egésznek, illetve a harmadik, hogy a helyben lakók lényegében kirekesztődnek ezzel a technikával. Úgyhogy én nem "recézném" tovább ezt a témát - mert lehetne még cifrázni egy kicsit -, nekem is az a javaslatom, hogy ezen még gondolkozni kellene, hiszen nagyon szerteágazó problémákat fog fölfeszíteni, esetleg olyat is, amire most még nem is gondolunk. Tehát én is azt javasolnám, hogy vissza kellene vonni ezt a javaslatot továbbgondolásra.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Demendi László képviselő úr!
DEMENDI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Értem én azt, hogy tovább kell gondolkoznunk, meg nem kell csinálnunk semmit, csak közben lejár a moratórium. Évekig gondolkozunk, nem csinálunk semmit, nem jó az NFA-törvény, nem jó a földtörvény, aztán van egy módosítási javaslat, és ez sem jó. Akkor menjünk tovább előre, én is azt mondom, de még mielőtt a moratórium lejárna, szülessenek végrehajtható szabályok, mert a jelenlegi helyzettel sem lehetünk teljesen elégedettek. Igen, ezek az állattenyésztési telepek nem tudnak földet venni. Konkrét példát tudok mondani az én választókerületemből, akinek 10 hektár szántója van, ott van egy ezres szarvasmarhatelep a szaporulatával együtt, és nem tud földet venni. A mai szabályok szerint azt az állami földterületet, ami ott van a telep körül, mert ilyen, nem minősített szakmai privatizáció történt, nem tudja megvásárolni. A mai szabályok szerint biztos, hogy ő abból nem fog vásárolni, tehát ezt a helyzetet is fel kellene oldani.
Ezen túlmenően persze az a véleményünk, hogy az az agrárpolitika, az a földbirtok-politika a legjobb, amelyik azt mondja, hogy a föld, a termőföld a gazdáknál van a legjobb helyen. Ezért viszont tenni kell, tehát ha valamilyen elképzelés születik, akkor ebben előre kell, hogy lépjünk. Természetesen lehet az is a bizottság álláspontja, hogy ez nem jó, lehet az is, hogy megmondjuk, mint ahogy néhány helyen kicizelláltuk, hogy milyen változtatás szükséges, és ezt az előterjesztők sem vitatták, de olyat ne magyarázzunk bele, ami abszolút nincs benne. Ebben most tényleg nincs benne, hogy külföldiek termőföldet vásárolhatnak, viszont ha még sokáig gondolkodunk, meg a másikra várunk, meg nem tudom, kire várunk, akkor a külföldiek meg fogják vásárolni ezt a termőföldet, és azért nem 10-20-30 hektár ez az állami terület, amit értékesíteni kellene.
Vagy a másik megoldás, hogy a bizottságnak esetleg az az álláspontja, hogy az elhangzottak alapján - mert azért ne legyen már ez semmittevés, amennyi időt ezzel eltöltöttünk mind mi előterjesztők, mind itt a bizottság - tényleg szülessen egy kormány-előterjesztés erre. Szent meggyőződésünk, hogy a jelenlegi állapot nem teljesen kielégítő sem a kormány földbirtok-politikáját, sem a gazdák érdekeit illetően.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Járvás István képviselő úr!
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Csak nagyon röviden. Úgy látom, hogy az öt előterjesztő földkörüli pályára állította a mezőgazdasági bizottságot. Szokott ez így előfordulni egyébként. A gyakorlatból vett példa alapján azt látom, hogy tényleg sok állami gazdaságot privatizáltak, és azért van olyan állami gazdaság, amelynek egy az egyben már külföldi tulajdonosa van. Én egy kicsit tudok csak: 826 hektárja van a szellőházi volt állami gazdasági területnek, amit megvásároltak Gergely és Társa Kft. néven Gergely Sándorék, utána közel tízszeres áron eladták egy olasznak, és most az olasz a tulajdonosa a kft.-nek, így minden jogot is megörökölt a kft.-vel, minden bérleti szerződést, vélhetően valamikor ő akar annak a tulajdonosa lenni. Bár ha én igazán vagány mezőgazdasági miniszter lennék, el merném adni a helyben lakóknak azt a területet, mindet; attól bérelheti az olasz egész nyugodtan, meg etetheti a tehenét, nem is lenne rossz pont ott, abban a körzetben. Tehát azért van ilyen is. De azért ha a borsodi részeken járkálunk, nagyon sok állattartó telepnek külföldi tulajdonosa van, mert nem volt túlságosan gazdaságos a szántóföldi gazdálkodás sem azon a részen, meg az állattenyésztés sem. Főleg külföldiek vették meg ezeket, és a gyerek is parancsol már ott a polgármesternek is - mármint a külföldi tulajdonos gyermeke -, úgyhogy ez így működik mindenféleképpen. Az, hogy egy területnek mekkora az eltartó képessége, nem nagyon függ egyébként attól, hogy az részvénytársaság, kft., szövetkezet vagy családi gazdálkodó, az azt bírók tulajdonosi ambíciói, akarata, rátermettsége határozza meg, hogy egy adott területen mit lehet produkálni. Tehát ha 100 hektár vagy 150 hektár kell ahhoz, hogy családot vagy egy személyt eltartson, többé-kevésbé ugyanannyi kell egy részvénytársaságban is, mint egy családi gazdaságban.
Kérem, az indoklásban ne mondjunk már ilyet, hogy ezzel az állattenyésztés helyzete jobb lesz. Én is tartottam állatot. Nem azért hagytam abba, mert nem volt földterület, hanem azért, mert gazdaságtalan volt bizonyos tekintetben. Tehát attól még, hogy valaki saját földön termeli a lucernát, a tehenészet nem lesz sokkal gazdaságosabb, se az egyéb állattartás. Lehet ilyet mondani, de azért ez teljes egészében nem igaz, mert jó nagy számban csökkent az állattenyésztés Magyarországon, és nagyon sok olyan volt szövetkezet van - függetlenül attól, hogy részvénytársaság vagy kft. -, akinek megvannak a földterületei, biztos földterületi szerződésekkel bírnak, de az állattenyésztést mégis sorvasztják elfele, mert a támogatás nem olyan, vagy nem olyan rendszerben megy nálunk, nem prosperál ez a dolog, nem elégséges. Oda lehet adni egyébként, ha azt akarjuk, de ezzel nem fogjuk tudni megoldani az állattenyésztést. Akkor azt kell mondani, hogy valamennyi földet el akarunk adni, mert a Nemzeti Földalapnak a meghirdetett programjainak biztosítása érdekében pénzre van szüksége. Akkor meg kell mondani, hogy pénzre van szüksége; a kampányban elígértünk ennyi meg ennyi dolgot, és most ezt finanszírozni kell. Végül is ez kampánydolgoknak a finanszírozása, a száz lépés programban volt a mezőgazdasággal kapcsolatban is hét lépés, és ha ezt finanszírozni kell, mert nincs annyi pénz a kasszában, akkor ez egy más dolog.
Akkor meg kell mondani azt, amit Kis Zoli barátom mondott, hogy hogyan kell biztosítani mondjuk a helyben lakónak, hogy földhöz jusson. Például ad abszurdum Szellőháton azt a 826 hektárt a környékbeliek biztos, hogy megveszik, az olasz barátunk meg nyugodtan tarthatja a tehenet, mert bérbe adjuk neki még legalább húsz évre. De ez akkor azért mégis csak valamilyen fajta kitörés, viszont egy nagy részvénytársaság alkalmazottainak száma, amit én ismerek, 300, a tulajdonosok száma 1000-1500. Nálunk van ilyen részvénytársaság a Jászságban, nem is egy. Igaz, Zoltán? (Dr. Kis Zoltán: Igen, és nem is kötődik a mezőgazdasághoz.) Ezek nagy része nem kötődik. A világ minden részén a szociális otthontól kezdve a minisztériumig mindenféle tulajdonos van, és ők is jogosultak e szerint. Énszerintem meg nem jogosultak, mert élethivatásszerűen olyan messze vannak a mezőgazdaságtól, mint Makó Jeruzsálemtől, de ha a helyben lakást és az ezzel való foglalkozást erősítjük, az egy más dolog. Az is igaz, amit mondanak, hogy letelik a három év, és akkor még mindig itt állunk görcsösen egy megoldatlan probléma fölött. E tekintetben ezt a javaslatot semmiféleképpen nem tartom jónak, megmondom őszintén. Azt megértem, hogy gyorsítani akarják, de hát attól még lehet jól csinálni, hogy gyorsabban akarjuk csinálni. Nem? Tehát ezt nem javaslom, ez nem jó.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További hozzászólás? Godó Lajos úr következik, utána Kispál Ferenc úr.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az alapvető célunk az volt, hogy a Nemzeti Földalap által fölvásárolt termőföld, amit az 1., 2., 3. életjáradék-program keretében vásárolt föl, minél előbb értékesítésre kerülhessen, mert erre igény van. Az ország különböző részeiről különböző megkeresések jönnek nap mint nap - én legalábbis ezt hallottam a Nemzeti Földalaptól -, és az az eljárás, ami jelenleg érvényben van, megnehezíti az értékesítést. Egyfajta gyorsítást szeretne ez az előterjesztés.
A magam részéről az itt felhozott indokok egy részét el tudom fogadni, de mindenféleképpen azt kérem, hogy a javaslatot módosító javaslatokkal tegyük kerekebbé és ha úgy tetszik, jobbá. A Nemzeti Földalapnak nem célja az, hogy a termőföldet tartsa. Az a célja, hogy odaadja olyan embernek a kezébe, aki abból szeretne megélni, azt művelni akarja. A vidékfejlesztési stratégia a szerkezetátalakítási programban ösztönzi majd a vállalkozásokat, a családi gazdálkodókat, hogy minél eredményesebb szerkezetet hozzanak létre, minél optimálisabb méretű gazdaságokat alakítsanak ki. Ehhez meg kell adni a lehetőséget véleményem szerint, hogy termőföldet tudjanak vásárolni. Hangsúlyozom, hogy ha ez egy-két helyen korrekcióra szorul, azt módosító javaslatokkal tudjuk majd rendezni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kispál Ferenc képviselő úr!
KISPÁL FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen. Pár aggályomról szeretnék szólni. Mi is megalakítottuk a birtokhasznosítási bizottságokat. Nálunk is helyben, Hódmezővásárhelyen ott van a Hódmezőgazda Rt., ezt megvásárolták. A földterületeket, amiket a Nemzeti Földalapnak eladtak, szerettük volna, ha családi gazdaságok vehették volna meg, és javasoltuk is, de a javaslatunkat nem vették figyelembe, és a Hódmezőgazda Rt. új tulajdonosainak adták el a földterületeket. Ebben a törvényjavaslatban sem látom azt, hogy a magángazdák és a jogi személyek, tehát úgymond a nagyüzemek emberei, meg a kisüzemek emberei, vagyis a magángazdák nem jutnak földhöz. Az a problémám, hogy úgy érzem, itt a régi állami földekről van szó, tehát nem azokról, amiket a Nemzeti Földalap fölvásárolt, nem ezekről az egy-két hektáros vagy öthektáros darabokról, hanem amik az állami gazdaságoknál, szövetkezeteknél vannak, több ezer hektáros földekről. Nehogy azt higgyük, hogy az ott lévő traktoros vagy akármilyen szakmunkás ezt a földet meg tudja vásárolni. Majd ezek a jogi személyek adnak neki pénzt, hogy megvásárolhatja, és amikor letelik a hitel, akkor maguk között csinálnak egy olyan szerződést, hogy arra a személyre, tehát a tulajdonosra száll a földterület, tehát ez már ki van gondolva. Egyetértek Örvendi László és Kis Zoltán fölvetésével, hogy ezt újra kell tárgyalni, mert így abszolút elfogadhatatlan.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? Járvás István képviselő urat illeti a szó.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Godó Lajos képviselőtársam azt mondta, hogy a Nemzeti Földalapnak nem érdeke egyébként, hogy földje legyen. Én is egyetértek ezzel a dologgal. Azt nem értem meg a Nemzeti Földalap működésében - eltérek a tárgytól, elnézést kérek -, hogy miért nem úgy vásárol, hogy igazolni kell, hogy valaki nem tudja helyben eladni a földjét egy helyben lakónak, és csak azután vásárolja meg. Ezzel egy fölösleges rendszert tartunk fenn, sok pénzbe kerül, és a többi, és a többi. Ha egy adott településen, mondjuk Jászapátin valaki föl akar ajánlani öt hektár földet, akkor miért nem kell annak a tisztes tulajdonosnak végigfutni azt a kört, hogy helyben megpróbálja eladni? Fölajánlja a Nemzeti Földalapnak, a Nemzeti Földalap meg árulja helyben, hosszadalmas procedúrákon, szabályozásokon keresztül. Nem látom én ennek túlságosan nagy értelmét - biztos, hogy van. Akkor is van annak a földterületnek szomszédja, ha fölajánlom a Nemzeti Földalapnak, meg ugyanabban a dűlőben vannak tulajdonosok, a dűlő másik oldalán is van földterület, nem ér ott véget a világ szerintem. Tehát ez egy teljesen fölösleges, nonszensz dolog. Meg lehetne ezt oldani úgy, hogy szűkítenénk a fölvásárlást, az állami tulajdonú földek eladása meg egy másik kategória.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kis Zoltán képviselő urat illeti a szó.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Csak hogy előre is haladjunk valamit, itt volt egy NFA-módosítás két és fél évvel ezelőtt, még Németh Imre terjesztette be - (Járvás István felé fordulva:) emlékszel, István, tárgyaltuk -, ahol az árverés és az értékesítés szabályairól volt szó. Volt nekem ott egy módosító indítványom a helyben lakók vonatkozásában, hogy kik vehetnek részt az árverésen, és milyen feltételekkel. Ez sajnos nem kapta meg a parlamentben a többséget, le lett szavazva. Vissza kéne menni ide, hogy ezeknél a szabályoknál, az NFA értékesítési szabályainál ez a helyzetbe hozás működjön.
Abba az irányba is szét kéne már nézni, hogy létrehoztuk '95-ben a Földhitel- és Jelzálogbankot, ami most már mindennel foglalkozik, szerintem gépkocsi-hitelezéssel is, csak éppen azzal nem, amivel kellene. Ha valamilyen hitelben nincsen rizikó, a földhitelben nincsen; az autómat összetöröm, ellopatom, a házamat fölgyújtom, de a föld ott marad, rajta van a jelzálog, megvehető. Egy ilyen hitelkonstrukcióhoz hozzá lehet jutni. Ezt elindítottuk, Németh Imrénél is működött. A kormányzásunk alatt 100 hektárig működött, 100 fölött nem adtunk, illetve addig adtunk, amíg el nem érte a 100-at, és egyéni vállalkozónak adtunk, meg helyben lakónak. Tehát a hitelkonstrukciókkal helyzetbe lehetne hozni őket. Ha ott vagyok a faluban, én is az NFA-hoz megyek. Itt főleg idős emberekről van szó, ez az életjáradéki konstrukció nekik marha jó. Ott törekszenek nálam fogadóórán, hogy kit tudok még "benyomorászni" oda hozzájuk, mert már elutasítják az igényüket. Van, akinek márciusban elfogadták, de még nem kötöttek vele szerződést, és jön, hogy intézzem már, mert neki ez a pénz marhára kell. Ez nem egy rossz pénz. Kiszámolja, hogy hektáronként, ha a jó isten élteti mondjuk még tíz évig, a jelenlegi piaci árnál jóval többet fog kapni. Lehet, hogy egy kicsit túl is lőtte magát a kormány az életjáradéknál, de nagyon jó, nehogy csökkentsük már.
Viszont ha földforgalmat akarunk beindítani, a földforgalomhoz két dolog kell. Kell egy olyan jogi garancia, hogy én mint helyben lakó ab start az adott ajánlatnál előnyben vagyok, meg kell pénz, hogy egyáltalán versenyképes legyek azzal a vásárolni szándékozóval, aki kintről jön. Ha ezeket a szabályokat behozzuk, akkor már nincs problémám azzal, hogy tsz-nek vagy rt.-nek a tagja-e az illető. Az a lényeg, hogy az a jóember egy helyben lakó, mezőgazdasági termeléssel foglalkozó jóember legyen.
Egyébként ez nem nyitja ki azt, hogy külföldi földtulajdont szerezhet, mert a földtörvény egyértelműen megmondja, hogy nem lehet, tehát ugyanúgy zsebszerződéssel szerezheti meg, mint ahogy a gyakorlatban, amit nagyon sokan meg akartak állítani, de nem sikerült nekik. Nem is lehet, amíg nincsenek tiszta viszonyok, amíg nincs egy közgazdasági háttér, amíg helyzetbe nem hozzák a helyi mezőgazdasági termelőt. Ha helyzetben van, akkor már törvénykezhetünk, dolgozhatunk úgy, ahogy akarunk, csak agyon ne verjük őt, nem fogja érdekelni, mert a piacon versenyképes lesz. Most az a baja szegénynek, hogy nem versenyképes a többiekkel, és kisemmizve érzi magát.
A haszonbérletnél megint nincs semmi korlát. A jelenlegi előterjesztés nem segít a földértékesítésnek, de a haszonbérleti rendszernél ez nem jelent problémát, mert én mint haszonbérlő meghosszabbíttatom, két pillanat alatt megcsinálják, elő-haszonbérleti jogom is van, és csinálom, de nyilván az a cél, hogy ezek magántulajdonba kerüljenek, jó birtokszerkezet alakuljon ki, mindenki ki tudja szolgálni magát, csak nem úgy, hogy egy bizonyos kör teljesen kiszorul a versenypiacról.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? Parancsolj, Godó Lajos!
GODÓ LAJOS (MSZP): Elnézést, csak az életjáradék programhoz kapcsolódóan szólnék. Én úgy tudom - ezt Járvás képviselő úrnak mondom -, és ha rosszul tudom, akkor szóljanak a Nemzeti Földalap jelenlévő képviselői, hogy amikor fölajánlotta a tulajdonos életjáradékra, a szerződéskötés előtt hirdetőtáblán kihirdetik azt, hogy melyik településen ki ajánlotta föl, mert ha van valakinek észrevétele, véleménye, akkor még a szerződéskötésbe bele tudnak szólni. A gyakorlatban sajnos azt lehet tapasztalni, hogy a településeken nem nagyon informálódnak az emberek a települési önkormányzat hirdetőtáblájáról, sok olyan hirdetmény elmegy, hogy nem kapnak megfelelő információt, sőt a birtokhasznosítási bizottságok sem úgy működnek, ahogy azt elvárta volna tőlük a törvény. Egyébként több olyan gond is van az eredeti törvényben, amit változtatni kell, de mi úgy ítéltük meg, hogy ez lenne a legfontosabb, amivel a földértékesítésben előbbre tudnánk menni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Átadom az ülés vezetését Herbály Imre alelnök úrnak.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Jakab István elnök úrnak.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Azért kértem szót, mert néhány gondolatot szeretnék én is idehozni. Rengeteg vita van arról, hogy mi legyen a föld sorsa, én emlékszem rá, hogy 15 éve vitatkozunk ezen. Azt gondolom, hogy egy önálló képviselői módosító indítvánnyal ezt az ügyet, ezt a 15 éves vitát kezelni nem lehet. Ne legyünk naivak, ez így kezelhetetlen. Emlékezzünk vissza, hogy kormányokon átívelő, ciklusokon átívelő, kerekasztalokon átívelő hatalmas viták sorozata volt már erről eddig is. Az idő, az élet rákényszerít bennünket, hogy a megoldást megtaláljuk, de egy biztos: ezt érdemi módon, nem mondom, hogy konszenzussal, de legalább konszenzus irányába törekedve, így most eldönteni meggyőződésem, hogy képtelenség. Ahhoz, hogy érdemben a földről egy vitát le lehessen folytatni, néhány dologra szükség van.
Van-e egyáltalán egy átfogó felmérés Magyarországon arról - itt vannak a kormány képviselői, az NFA képviselői -, hogy hogyan is állunk a birtokszerkezettel? De nemcsak a birtokszerkezettel, hanem azzal is, hogy az egyes, adott családi birtokokon belül milyen a parcellák száma, aránya. Most tulajdonképpen úgy akarjuk a földet értékesíteni, hogy ez idő alatt elvonjuk a birtokrendezést segítő földalapot. Tehát ahhoz, hogy érdemben, megnyugtatóan, hitelesen, hosszú távra dönteni tudjunk ebben a kérdésben, egy nagyon körültekintő, a konkrét tényeken alapuló anyagnak, tanulmánynak kézben kell lenni. Ha van egy stratégiánk, ha tudjuk, hogy mit akarunk - most itt van a nemzeti vidékfejlesztési stratégiai terv -, milyen birtokstruktúrát, milyen agrárgazdaságot, akkor annak megfelelően, a tényekből kiindulva, igenis egy nagyon átfogó felméréseken alapuló kormány-előterjesztés kapcsán lehet erről hosszabb távon beszélni. Meggyőződésem, hogy ma erről így beszélni képtelenség, nincs sok értelme.
Ráadásul most itt van a közös agrárpolitika reformja, éppen a folyamat közepén vagyunk. Említette az alelnök úr, hogy az SPS-re való átállás időszakában vagyunk. Érinti, uraim a földtulajdont és a földhasználatot az elkövetkező évtizedben a támogatások mértéke. Amíg nem látunk tisztán, amíg még a kutatók sem tudják megmondani, hogy hogyan érint bennünket az SPS, milyen rendszer lesz, milyen módszer szerint kell, hogy felkészüljünk, dolgozzunk, addig most egy önálló képviselői indítvány kapcsán hozzányúlni ilyen neuralgikus kérdésekhez szerintem nem célszerű, és nagyon udvariasan fogalmazok. Tisztelettel arra kérem az előterjesztőket, hogy fontolják meg indokainkat. Azt gondolom, hogy ezen a bizottsági ülésen kellő szakmaisággal, kellő nyugalommal nyúltunk a témához. Fontolják meg, vonják vissza, és erről valóban érdemi társadalmi vitát követően lehet megnyugtatóan dönteni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a hozzászólást. Visszaadom az ülés vezetését Jakab István alelnök úrnak.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy további hozzászólás, vélemény van-e a bizottság tagjai részéről, illetve a kormány képviselői részéről. (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Az előterjesztők képviseletében Herbály Imre alelnök úr kér szót. Neki adom meg a szót.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a hozzászólásokat.
Köszönöm szépen a bókot Járvás képviselő úrnak, miszerint földkörüli pályára indítottunk el egy ügyet, a mezőgazdaság ügyét. Tényleg éreztük, hogy egy olyan témához nyúlunk, ami jelentős változást fog hozni a magyar mezőgazdaságban, hisz' felgyorsulhat a földforgalom, és ha nem is egy ágazat nyereségességét, de legalább a termelő alapjainak a biztonságát megpróbáljuk megteremteni, és versenybe szállunk az idővel.
Többen említették az időt, azonban az idő, ha nem lépünk, akkor túllép rajtunk. Higgyék el, higgyétek el, hogy nincs messze az az idő, amikor már nem lesz lehetőségünk szabályokat módosítani, hanem jönnek, és megveszik előlünk a földet. Úgy gondoltuk, hogy ezt kell megelőzni, és ezért nyújtottuk be ezt az önálló képviselői indítványt. Elnézést kérek a helyesírási hibákért, felületesek voltunk. A felvetések egy részére legalábbis az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentés, ami a közeljövőben kerül elénk, a birtokméret, birtokszerkezet vonatkozásában elegendő tájékoztatást fog adni.
Azt szeretném még jelezni Járvás képviselő úrnak, hogy ezt az olasz ügyet akár meg is lehet oldani, ugyanis bérli az illető olasz úr ezt a földterületet, ezt a 800 hektárt, és semmi nem fogja megtiltani, ha a pályázatot kiírják, és úgy módosítjátok, hogy a helyben lakó, élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozó, hogy ne tudják megvenni. Megoldódik így egy olyan probléma, ami esetleg úgy oldódna meg, ha most nem döntenénk ebben, hogy amikor a külföldiek földvásárlási lehetőséghez jutnának, akkor ő mint bérlő elővásárlási joggal rendelkezne, és megvenné.
Úgyhogy tisztelettel azt kérem a mezőgazdasági bizottság tagjaitól, hogy módosító indítványokkal javítsák ezt az önálló képviselői indítványt. Mi hajlandók vagyunk minden olyan módosító indítvány befogadására, ami az általatok fölvetett hiányosságokat vagy túlkapásokat szünteti meg, illetve javítja, mert nem elsőrendű célunk volt, nem másodrendű célunk volt, hogy nagyüzemeket juttassunk földvásárlási lehetőséghez, hanem az volt a célunk, hogy a földforgalom gyorsuljon, hogy minél több magyar gazda minél gyorsabban jusson földhöz. Az egy másik dolog, hogy természetesen bevételre is szükség van, hisz' a földért életjáradék programot finanszírozni kell, és ha úgy tetszik, folytatni is kell. Kérem a megértését a bizottságnak, és kérem, hogy támogassa az indítvány tárgysorozatba-vételét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Mielőtt szavaznánk a tárgysorozatba-vételről, egyetlen gondolatot, habár nem illik az utolsó szó jogát követően megszólalni. (Herbály Imre: Ezen ne múljon.) Inkább azt mondom, hogy két irányba gondolkodott a bizottság, és szeretném összegezni. Az egyik volt az előterjesztőké, hogy egy gyors, azonnali lépéssel kellene beavatkozni a folyamatokba. A másik pedig az, hogy átgondoltan, lehetőleg az összes, az elkövetkező időszakban is bennünket érintő változásra figyelemmel a helyben lakók érdekeit képviseljük. Nos, tisztelt bizottság, erről szavazunk. (Herbály Imre: Bocsánat, elnök úr...) Megadom a szót, semmi gond, nem kívántam elvonni alelnök úrtól a szót, én egy összegzést tettem. Alelnök urat illeti a szó, tessék.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az lenne a kérésem, hogy az összefoglaló jogán se változtassuk meg a kialakult véleményeket, mert nem volt ilyen markáns ellentét közöttünk, hogy az egyik oldal ezt mondta, a másik oldal meg azt mondta. Azt mondták az előterjesztők képviselői is, hogy a helyben lakó, élethivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel foglalkozókkal kapcsolatban az esetleges módosító indítványokat támogatjuk. Tehát csak azt szerettem volna jelezni, hogy nem volt ilyen markáns köztünk az ellentét.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Én ezt másképp élem meg, de azt gondolom, az elnöknek is van annyi joga, hogy elmondja a saját meggyőződését; a magam meggyőződését mondtam el.
Ezt követően, mivel további hozzászólás nincs, az előterjesztés tárgysorozatba-vételéről döntünk. Aki az előterjesztés tárgysorozatba-vétele mellett szól, kérem, kézfeltartással jelezze. (11) Aki tartózkodik? (1) Aki nemmel szavaz? (10) Köszönöm szépen.
Tisztelt Bizottság! A mai napon a mezőgazdasági bizottság a tárgysorozatba-vételt nem támogatta. Köszönöm szépen.
Az 5. napirendi pont, az "egyebek" következik. Tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy 25-én 14 órakor lesz a következő nagybizottsági ülésünk, amelyen az agrárjelentés kerül napirendre, és az NFA ellenőrző bizottsági tagságáról szóló döntés meghozatala, tehát ez a két napirendi pontunk lesz.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy az egyebekben további bejelentenivalójuk, kérdésük van-e. Tessék parancsolni, Kis Zoltán képviselő úr!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Most már mindig kettőkor tartjuk a bizottsági ülést? Délelőtt nem tudjuk tartani?
ELNÖK: Képviselő Úr! Ez egy egyeztetett időpont, engem így tájékoztattak. Számomra bármilyen időpont megfelelne.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Az előző napirendi pont kapcsán azt javasolom, hogy ennek az ügynek a továbbvitelére alakítsunk egy albizottságot valamennyi párt és a kormány képviselőjének részvételével, ha már olyan fogékony volt az alelnök úr, és itt a helyben lakók és egyéb garanciák okán az ügy megoldására készséggel bírt, de úgy vélem, ez az ellenzék oldaláról is elmondható. Ez az albizottság szerintem egy-két hét alatt elő tudna terjeszteni egy olyan javaslatot, amit bizottsági módosítóként vinnénk az Országgyűlés elé, és ha már bizottságiként megy, akkor nem hiszem, hogy okot adna bármilyen politikai felhangok erősítésére. Ha ez nem megy, akkor viszont más nincs, mint az, hogy a kormánynak kell majd ebben a tárgykörben egy előterjesztést tennie, mert azért van a kormány. Ezt javaslatként tettem, ha a bizottság elfogadja, elfogadja, ha nem, nem. Ez egy ügyrendi javaslat, ha úgy tetszik.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Akkor viszont erről az ügyrendi javaslatról a vitát megnyitom.
Elsőként megadom a szót Herbály Imre alelnök úrnak.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A magam részéről elfogadom Kis Zoltán képviselő úr javaslatát, és azt javaslom, hogy egyszeri alkalomra egy munkacsoportot hozzunk létre. Minden frakció részéről legalább egy ember vegyen részt ebben a munkacsoportban, de akár nyilvános is lehet, tehát nemcsak a munkacsoport tagjai, hanem más egyéb tagok is vegyenek benne részt. Viszont az a három vagy négy ember - mert van egy kereszténydemokrata néppártos tagunk is, ha jól emlékszem...
ELNÖK: Van; Medgyasszay László képviselő úr a KDNP részéről tagja a bizottságnak.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tehát legalább annak a négy embernek legyen a felelőssége az, hogy dolgozik ez a munkacsoport. Én egyetértek a javaslattal. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólás? Tessék parancsolni!
PAIZS JÓZSEF (MSZP): Alelnök Urak! Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégek! Választókerületemben, a Baranya megyei 7. számú választókerületben október 6-án, pénteken a Magosz szervezett tüntetést, amelyen részt vettek helyi fideszes aktivisták is. Országos botrány lett ez az ügy. Gondolom, a Magosz elnöke jól ismeri ezt a problémát. Ha nem, akkor tájékoztatnám róla a bizottságot és téged is, elnök úr. Nem elvitatva azt az alkotmányos jogot, amelyet alkalmaztak a tüntetők, hiszen mindenkinek lehetősége van arra, hogy alkotmányos módon békés demonstrációt szervezzen, de az, ami történt Szigetvár és Becefa térségében, túlmutat mindenen.
Elnök Úr! Mit várhatunk el, ha vidéken is ilyen események történnek manapság? Akkor még nem tudtunk az olaszliszkai és az egyéb más, nagyon súlyos hétvégi eseményekről. A Magosz elnökét tájékoztatták erről a szerencsétlen eseményről. Arról van szó, hogy a helyi tüntetést szervezők egyike a rendőrök és a demonstrálók jelenlétében először a cipőjét lehúzta, és Bánfa polgármester asszonyának az autójához vágta, majd a nyitott ablakon át kétszer megütötte a polgármester asszonyt. (A teremből távozni készülő Örvendi László József felé fordulva:) Itt van előttem ez a tájékoztató, ha Örvendi László kíváncsi rá. Egy hölgyről és egy úrról volt szó, Örvendi úr. (Örvendi László József: Igen, tudom, hallottam az eseményről.) Hallotta - sajnálom, hogy most elmegy. (Örvendi László József: Nem megyek el, jövök vissza.) Jön vissza - jó. Bánfa polgármester asszonya déli tizenkét óra tájékán Szigetvárra igyekezett. Megjegyzem, hogy a lánya a harmadik gyermekét szülte; vajúdott, majd császármetszéssel azon időszak alatt, amíg ez a kellemetlen incidens lejátszódott, meg is szülte a gyermekét.
Az elnök urat arról tájékoztatták - hiszen nyilatkozott a televízióban -, hogy megtörtént ez az esemény. Amit én nagyon sajnálok, az az, hogy az elnök úr nem határolódott el ettől az eseménytől, sőt, mint a Gazdakörök országos elnöke, nemhogy nem győződött meg a valóságos helyzetről, hanem lejáratta ezt a szerencsétlen teremtést. Hiszen olyanokat mondott a televízióban, hogy ez egy népakarat, személyeskedés, rendeződjön helyi szinten.
Elnök Úr! Én önt demokratának ismerem, sőt úriembernek. Ön itt a mai nap folyamán használta azt a kifejezést, hogy udvarias formát alkalmaz. Nagyon-nagyon udvariasan kérem, alaposabban tájékozódjon az ügyről, és kérjenek elnézést ettől a polgármester asszonytól. Szeretném átadni azt a levelet, amelyet 30 polgármester írt alá a bánfai polgármester sérelmére elkövetett cselekmény kapcsán. Nagyon kérem önt, tegye meg ezt a gesztust. Önt úriembernek ismerem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez a kérdés olyan mértékig agrárgazdaság, amilyen mértékig egy agrárdemonstrációhoz kötődik. (Paizs József átadja az elnöknek a levelet.) Köszönöm szépen, átveszem a levelet. Részemre tájékoztatás erről előzetesen nem történt. Pontosan emlékszem, mert egy tévéműsorba bekapcsolták az illető polgármester asszonyt. Valahogy ez az interpretáció most úgy zajlott, hogy a dolog úgy kezdődött, hogy ő visszaütött. Szóval kezdjük ott a dolgot - utólag én is utánajártam természetesen, mert nyilván engem sem hagy egy ilyen eset nyugodni, mivel semmilyen erőszakot eddig sem tudtam, nem tudok és ezután sem fogok tudni támogatni -, én azzal kezdtem a válaszomat, és ezek szerint akkor valószínűleg pontatlan az információ, hogy az eseményt elítélem, de egy választott polgármesternek is tudnia kell, hogy a gazdák alkotmányos jogaikat gyakorolják, tehát ilyen esetben nem illik tovább gerjeszteni a feszültséget, ugyanis aztán már megtudtam, hogy milyen párbeszéd zajlott ott le. Ez azonban nem a bizottság témája; külön állok rendelkezésre, és beszéljük meg.
Hajlandó vagyok találkozni is a polgármester asszonnyal. Ez természetes dolog, nem fogom önmagam megtagadni, sem a szavaimat, sem pedig az elveimet. Egy tény: egy éles, kritikus helyzetben, amikor ott állnak az emberek az úton, és ráadásul ők ismerik is egymást - a hölgy mondta ezt az interjúban, én csak rá tudtam hivatkozni -, nagyon sajnálom, hogy így alakult. Szívesen találkozom a polgármester asszonnyal, beszéljük meg. Átvettem a levelet, és a dolgot a súlyának és a helyzetnek megfelelően fogom kezelni a magam részéről.
Nyilván ahhoz pedig, hogy az ember érdemi véleményt mondjon - egy televíziós műsorban különösen -, talán nem elég csak az egyik félnek a telefonos interjúját meghallgatni. Gondolom, ezt képviselőtársam is elfogadja.
PAIZS JÓZSEF (MSZP): Elnézést, nem akarom az utolsó szó jogát, de hadd mondjam el, hogy nagyon trükkös módszer volt az egész országban, hogy teljes útlezárást hajtottak végre a gazdák ebben az időben, ugyanis a becefai elágazásnál megfordultak. Szigetvár felől haladtak Pécs felé, majd megfordult a traktorok fele a becefai elágazásnál, ezáltal több mint 30 percen keresztül teljes útlezárást hajtottak végre, egyébként nem csak Szigetvár térségében. Az ott lévő rendőrök megpróbálták rendbe rakni ezt a dolgot, nem sikerült.
Azt azonban nagyon sajnálom, hogy ez egy hölggyel szemben megtörténhetett. Ez az úr egy izgága ember, így ismeri az elkövetőt mindenki a térségben. Nagyon sajnálom, hogy Jakab úr nem győződött meg róla. Nem a telefonos interjúról van szó, hiszen Székely Gábor az ön alelnökeként, aki szigetvári lakos, tájékoztatta önt. Valószínűleg félretájékoztatta. Ezért kérem önt, hogy határolódjanak el ezektől az eseményektől, mert nem szülnek jót, ahogy ezt az esemény bizonyítja. Újra kérem önt, mint a mozgalom elnökét, akivel a Fidesz választási szövetséget kötött... (Járvás István: Ők sem határolódtak el Gyurcsánytól!) Járvás úr... (Zaj.)
ELNÖK: Egy pillanat! Egy dolgot kérek mindenkitől: tartsuk be a parlamentáris formát.
PAIZS JÓZSEF (MSZP): Annyit szeretnék hozzátenni, hogy átadom a polgármester asszonynak ezt a nagyon gavallér üzenetet, hogy bármikor találkozhat önnel a polgármester asszony.
ELNÖK: Természetesen.
PAIZS JÓZSEF (MSZP): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyetlen mondatra adom meg a szót Bagi Béla képviselő úrnak, és ezt követően lezárjuk, ugyanis ez nem volt a napirenden, és megkövetek mindenkit, senki idejével nem kívánok gazdálkodni. Egy gondolat, és befejezzük.
BAGI BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót. Azt hiszem, kezdünk már elkúszni az egyebektől is - ez tényleg földkörüli pálya.
A pontosság kedvéért: Székely Gábor engem tájékoztatott, nem Jakab urat. Székely Gábor úgy tájékoztatott engem, hogy valahányadrangú unokatestvérek is a felek, tehát a polgármester és az elkövető. Én is szeretném leszögezni, hogy ez egy helytelen dolog, ilyet nem lehet csinálni, de az életben semmi sem fekete-fehér. A polgármester, akiről megtudtuk, hogy ismeri ezt az embert, az unokatestvérét, és egy izgága alaknak tartja, egy demonstráció közepén vagy közben megáll elhaladás közben, és provokálja a demonstrálót. Hát hogy mondjam? Kiprovokálta. Erre az unokatestvér úgy gondolta, hogy odavágja a papucsot.
PAIZS JÓZSEF (MSZP): Bagi úr, nem akarom fölolvasni, ott van a polgármester asszony nyilatkozata pontosan. Egyébként a feljelentés megtörtént, a rendőrség ki fogja vizsgálni.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Ami ránk tartozik, azt végezzük el mi... (Bagi Béla: Ha lehet, befejezném.) Bocsánat.
BAGI BÉLA (Fidesz): Tehát ez egy tipikus esete annak, hogy egy izgága rokon meg egy polgármester, akik kölcsönösen ismerik egymást, illetve egymás véleményét az ügyről, és egymás világnézetét is, a nyílt színen provokálták egymást, és ez lett a nóta vége. Természetesen ebből lehet kerekíteni egy ilyen történetet, de egy papucs bedobása egy kocsiba nem nagy ügy. Ennyivel szerettem volna hozzájárulni. Jakab úron szíveskedjetek nem számon kérni azt, amiről ő nem volt tájékoztatva. Erről engem Székely Gábor tájékoztatott, és én nem gondoltam olyan mértékűnek a tájékoztatás alapján az ügyet, hogy erről azon nyomban akár Jakab Istvánt tájékoztatnom kellett volna, inkább egy családi perpatvarnak gondolom.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mindenki intézze azt, ami rá tartozik, tisztelt bizottság, itt ne ragadjunk le tovább.
Az egyebekben van-e még további felvetés? Herbály Imre alelnök úr!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az a javaslatom, hogy október 25-én, szerdán, amikorra a bizottsági ülést is tervezzük, 9 órakor ez a munkacsoport jöjjön össze, tehát minden frakcióból legalább egy-egy, a témával foglalkozó ember. Én megpróbálok gondoskodni arról, hogy az NFA-tól és az FVM-től jogász szakember is vegyen részt ezen az első munkacsoportülésen, és próbáljuk megkezdeni azt az egyeztetést, ami a 3. napirendi pontban az NFA-törvény módosításával kapcsolatban előttünk volt, próbáljunk egy bizottsági álláspontot előzetesen kialakítani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Mégis átadom az ülés vezetését Herbály Imre alelnök úrnak.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Átveszem.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Álláspontunk kifejtésénél elég részletesen elmondtuk, hogy így ennek a törvénynek a módosításához hozzáfogni, ilyen előkészületekkel, hogy most az egyes frakciók egy-egy szakértője, képviselője bemegy, és egy nap alatt döntünk, ez nem működik.
ELNÖK: Nem, nem...
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Pillanat. Ha viszont megkezdjük, akkor azt javaslom - mert ennek a kormány szakértőinek mellőzésével, csak parlamenti albizottságként nincs értelme -, hogy forduljon a bizottság a kormányhoz, az NFA-hoz, készítsen átfogó értékelő anyagot a jelen állapotról, hogy tudjunk ezen a területen tovább építkezni. Annak, hogy most egy gyors döntéssel megint megpróbáljuk kikényszeríteni azt, hogy szavazzunk, és onnantól kezdve megint egy belső feszültség maradjon, nem sok értelmét látom. Egy alapos, kellő előkészítéssel tudja megkezdeni a munkát az albizottság, de amíg az albizottság nem kap konkrét háttéranyagokat, konkrét segítséget, addig érdemben a munkáját elvégezni meggyőződésem szerint nem tudja. Azt javaslom, hogy ha kell, akkor a következő bizottsági ülésen azt, hogy hogyan lépjünk tovább, ismét hozzuk napirendként ide, de azt, hogy már a bizottság megalakul, és elkezd dolgozni, mi több, egy napon belül dönt, én nem tudom támogatni a magam részéről.
Köszönöm szépen.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
HERBÁLY IMRE (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Igazából semmi olyan szándék nem volt, hogy egy nap alatt döntsünk. Kezdje meg a munkacsoport a munkáját, beszéljük meg, hogy milyen anyagokat kívánunk bevonni ahhoz, hogy a munkát folytassuk, és majd amikor olyan állapotban lesz ez a törvénytervezet vagy önálló bizottsági indítvány, akkor hozzuk újra ide. Tehát szó nem volt arról, hogy egy nap összeülünk és megcsináljuk, hanem arról volt szó, hogy elkezdjük a munkát.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kis Zoltán képviselő urat illeti a szó.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen. Csak alelnök urat erősítve döntöttünk itt, hogy egy ilyen szakbizottságot vagy albizottságot... (Herbály Imre: Munkacsoportot.), munkacsoportot alakítunk, de arról most nem döntöttünk, hogy az 9 órakor leül, és 11.30-kor leteszi az anyagot, hogy azt 14 órakor már itt a bizottságban tárgyaljuk. Nem erről volt szó. El kell kezdeni a háttéranyagok beszerzését, ami ennek nyilvánvalóan előfeltétele; a kormány kötelessége, hogy amit majd mi kérünk, azt adja ide. Egy ne legyen - látjátok, gyerekek, hogy én abszolút kompromisszumkész ember vagyok, én egy világ békegalambja vagyok (Herbály Imre: Hát azért ezt nem mondanám!) -: ha nem akarjuk, akkor meg kell mondani, hogy nem, mert akkor tényleg fölösleges az időt pocsékolni. Ha meg azokat, amiket itt a jegyzőkönyv rögzít, elfogadjátok - márpedig pozitív hozzászólások voltak, Bagi úr is elmondta, hogy milyen feltételekkel fogadják el -, ha a feltételek teljesülnek, onnantól viszont lehetőleg ne köpködjünk egymásra, mert az roppantul rosszul veszi ki magát, hogy ki csinálta ezt meg, vagy ki nem akarja megcsinálni. Ha ti úgy érzitek, hogy politikailag nektek ez nem megy, mert veszítetek valamit, akkor meg kell mondani, hogy nem csináljuk. De ha leülünk, én ebből szeretnék valamit kihozni.
Ezt csináltam államtitkár koromban is, rohadt nyűgös volt, emlékszel, elnök úr, de haladtunk. Hogy hívtuk ezt? FÉT-nek - Földművelésügyi Érdekegyeztető Tanács -, és minden héten négy órát szórakoztam nyolcszáznegyvenkét szervezettel. Ez azóta nem divat egyébként, de megvolt annyi eredménye, hogy mindent első kézből kaptatok. Nem volt véleményegység nyilván, de nem volt információeltitkolás sem. Egy olyan agrárkerekasztalt tudtunk veletek megcsinálni '96-ban, ami azóta sem volt, amiből a '97. évi törvény is megszületett, és egyetlen kivétellel mindenben megegyeztünk. Az egyetlen kivétel a jogi személyek földtulajdonszerzése, testvérek, mert most már a külföldi nem téma, ezt rendeztük az EU-val. Most ugyanoda jutunk vissza, és változatlanul azt kell megoldani, hogy a természetes személyek helyzetbe hozatala hogyan lehetséges úgy, hogy annak a célnak is eleget tegyünk, amiről itt szó van, hogy az életképes gazdaságok földterületigénye kielégítést nyerjen, meg nyilván a Földalap is valami bevételhez jusson, mert ez is közös célunk, ezért vagyunk itt, a parlament mezőgazdasági bizottságában.
ELNÖK: Átadom az ülés vezetését.
(Az ülés vezetését Herbály Imre, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Átveszem.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Szeretném ismét aláhúzni, hogy jól emlékszem az igen konstruktív álláspontomra, hogy 15 esztendős terhet cipelünk, és 15 esztendő alatt nem sikerült megállapodnunk. Ahhoz, hogy ezt a munkát elkezdjük, nem a módosító indítványról kell tárgyalni a szakbizottságnak, hanem en bloc az egész magyar termőföldkérdésről, és a földhasználat, a tulajdon összefüggéseit kell vizsgálni az elkövetkező időszakban, akár az SPS-re való áttéréssel, akár a KAP-reformmal kapcsolatban. Erre egy most, módosító indítvány kapcsán létrejött bizottság meggyőződésem szerint alkalmatlan.
Köszönöm.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Akkor most visszavontad a szavazatodat, amit az előbb az ügyrendihez adtál?
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Nem.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) (Jelzésre): Nem szavaztunk róla?
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Nem.
ELNÖK: Mivel én vezetem az ülést, engedjétek meg, hogy megállapítsam, hogy az elhangzottak alapján a Fidesz-Magosz-KDNP-oldal nem támogatja a munkacsoport létrehozását, mert ezt tudtam leszűrni a nyilatkozatból.
(Az ülés vezetését Jakab István, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Visszaveszem az ülés vezetését. Hozzá kell tennem, hogy a jegyzőkönyv gyakorlatilag ezzel Herbály Imre alelnök úrnak a saját hozzászólása jogán elmondottakat, illetve az ő saját véleményét tartalmazza. Én azt gondolom, most az eddig elhangzottak alapján kell dönteni arról, hogy alakul-e bizottság, vagy nem. Erről van szó.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Ennek csak akkor van értelme, ha a másik oldal is megszavazza; mert én most megszavazom, de ha ti nem akarjátok, akkor nincs értelme. Csak akkor van értelme, ha valamennyien támogatjuk. Ha nem, akkor teljesen fölösleges.
ELNÖK: Nem számoltunk azzal, hogy könnyű helyzet lesz. Változatlanul tartom, hogy a módosító indítvány kapcsán egy gyors vitalefolytatás, gyors döntés és a földértékesítés kapuinak gyors megnyitása számunkra nem fogadható el.
Kis Péter képviselő úr!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Ügyrendi jellegű a javaslatom. Én mégis fontosnak tartom azt, hogy erről a kérdésről szavazzunk, hogy létrejöjjön-e ez a munkacsoport, vagy ne jöjjön létre.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Erről annál is inkább szavazni kell, mert nekem ez ügyrendi javaslatom volt. Azt hittem, hogy az a közfelkiáltás, amivel mindenki hozzájárult, ezt okafogyottá tette, de ezek szerint nem.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Szavazunk arról a kérdésről, hogy alakuljon-e munkacsoport a termőföldforgalom szabályozásának átgondolására, a feltételek kimunkálására. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (12) Köszönöm szépen. Aki nem támogatja? (8) Aki tartózkodik? (2) Köszönöm szépen, megalakult a munkacsoport.
Tisztelt Bizottság! Megköszönöm az ülésen való részvételt, és további jó munkát kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 58 perc.)
|
Jakab István |
Herbály Imre |
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa