MB-02/2006.
(MB/02/2006-2010.)
az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának
2006. június 15-én, csütörtökön, 11 óra 2 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 515. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Megjelentek/jelen lévők/résztvevők
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kiegészítése
Dr. Süth Miklós szóbeli kiegészítése
Dr. Szieberth István állatorvos
Gőgös Zoltán ügyrendi javaslata
Hozzászólások a képviselőcsoportok részéről
Szavazás az ügyrendi javaslatról
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter válaszadásának folytatása
Dr. Bekényi József szóbeli kiegészítése
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat
Szikszainé Bérczes Anna szóbeli kiegészítése
Herbály Imre ügyrendi javaslata
Válaszok, reflexiók a Pénzügyminisztérium képviselői részéről
Szavazás a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Elnököl: Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke és
Jakab István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Godó Lajos (MSZP)
Gőgös Zoltán (MSZP)
Herbály Imre (MSZP)
Hunvald György (MSZP)
Dr. Karsai József (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Járvás István (Fidesz)
Kispál Ferenc (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP)
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Bedő Tamás (MSZP) 12 óra 15 perctől Herbály Imrének (MSZP)
Csontos János (MSZP) Godó Lajosnak (MSZP)
Herbály Imre (MSZP) 12.00 óráig Bedő Tamásnak (MSZP)
Hunvald György (MSZP) 14 óra 10 perctől Gőgös Zoltánnak (MSZP)
Paizs József (MSZP) Demendi Lászlónak (MSZP)
Zatykó János (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Dr. Ángyán József (Fidesz) megérkezéséig Jakab Istvánnak (Fidesz)
Bagi Béla (Fidesz) Kispál Ferencnek (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz) Járvás Istvánnak (Fidesz)
Örvendi László József (Fidesz) 13 óra 30 perctől Czerván Györgynek (Fidesz)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) 14 óra 10 perctől Jakab Istvánnak (Fidesz)
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
Dr. Süth Miklós főállatorvos, főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szieberth István állatorvos
Szikszainé Bérczes Anna (Pénzügyminisztérium)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Bekényi József főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Megjelentek/jelen lévők/résztvevők
Gárdosi Péter főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Tóth Kecskés László főtanácsos, agrárgazdasági főosztály (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Bujdosó Sándor önkormányzati helyettes államtitkár (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Deli Erika főosztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Pintérné dr. Vig Ilona főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Novák Nóra ügyintéző (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Vass György ügyintéző (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Barabás Zoltán főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szabó Zsanett ügyintéző (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Pletserné dr. Jung Anna főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Hajdú Zsuzsanna ügyintéző (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Deák László ügyintéző (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Sonkoly Gábor ügyintéző (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Peresztegi Gergely főosztályvezető-helyettes (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Hopka Viktória (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Oláh Endre (MOSZ)
Thury Eszter (AKII)
Nyári Gyula (Magyar Agrárkamara)
Piros László (ÉFOSZ)
Dul Údó Endre (Vágóállat és Hús Terméktanács)
Dr. Takács László igazgató (Baromfi Terméktanács)
Luzsi József (MEGOSZ)
Dr. Katona Edit (Magyar Marketing Szövetség)
Ormos Balázs (OEE)
Dr. Jeney Sándorné (Magyar Parasztszövetség)
Szeremley Béla (Hangya Egyesülés)
Dombovári J. Tibor (Magyar Földbirtokosok Szövetsége)
Dögei Imre újságíró
Hajtun György újságíró
Tóth László Levente
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 02 perc)
FONT SÁNDOR (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm meghirdetett ülésünkön a bizottság tagjait, köszöntöm a napirendi pontokhoz érkezett vendégeket, köszöntöm az érdeklődőket és mindazokat, akik a médián keresztül kapják meg majd a híradásokat és az információkat a mai ülésünkről. A formaságoknak próbálunk eleget tenni, mielőtt rátérünk a meghirdetett napirendi pontok tárgyalására.
Írásban kiküldtem a meghívót, szóban értesítettünk minden bizottsági tagot a ma, csütörtökön, 11 órakor tartandó mezőgazdasági bizottsági ülésről. Két fő témakörünk van: az egyik az első napirendi pontban jelzett téma, a madárinfluenza-járvánnyal kapcsolatos hatásokról kérdezzük majd Gráf József miniszter urat, Süth Miklós főállatorvos urat és dr. Szieberth István állatorvos szakértő urat, aki - láttam - közben megérkezett, és akit kérek, hogy dr. Süth Miklós mellett foglaljon helyet az előadói asztalnál. (Megtörténik.) Köszönöm szépen. Ez az első nagy témakör. A második és a harmadik napirendi pont keretében pedig a parlament munkájához szükséges törvényjavaslatok megvitatása került kitűzésre a bizottság részére. A kormány, a minisztériumok részéről ezt a két törvénytervezetet kérték megtárgyalni a bizottságunk által. Annyi változás lenne, hogy a harmadik napirendi pontban jelzett, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény kerüljön második napirendi pontként tárgyalásra, így tudja a kormány biztosítani az előadót, és így a második napirendi pont kerülne a harmadik napirendi pont helyére. A negyedik napirendi pont az egyebek maradna a javaslat szerint.
Kérdezem, hogy az így kiküldött, és most a javaslatom szerint módosított napirendi pontokhoz kapcsolódóan van-e további napirendipont-javaslat, kérdés, észrevétel, kiegészítés. (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor kérem a bizottsági tagokat, hogy akik egyetértenek a módosított sorrendben a napirendi pontokkal és azok témaszámaival, azok ezt kézfeltartással jelezzék - akik helyettesítési megbízással rendelkeznek, azok két kézzel jelezzék ezt a helyettesítést! Tehát aki egyetért a napirendi pontokkal, az kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás.) Ez egyhangú elfogadást jelent.
Rátérünk a napirendi pontok megtárgyalására.
Első napirendi pontunk következik: tájékoztató a madárinfluenza-járvány Bács-Kiskun és Csongrád megyei hatásairól és a kormányzati ellentételezési elképzelésekről. Meghívott előadóink: Gráf József miniszter úr, dr. Süth Miklós főállatorvos úr és dr. Szieberth István állatorvos szakértő úr. Megkérem meghívott vendégeinket - így, ebben a sorrendben -, tehát a miniszter urat, a főállatorvos urat és a szakértő urat, hogy egy rövid tájékoztatást szíveskedjenek adni a bizottság részére a legfrissebb aktualitásokról, az elmúlt közel egy hét összefoglaló hírei alapján. Átadom a szót a miniszter úrnak.
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Menetrendként azt javasolnám, hogy én mondanék egy rövid bevezetőt, aztán rátérnénk a dolog konkrét állategészségügyi részére, amit Süth úr ismertetne a részünkről, mivel én nem állatorvos vagyok, a második részben pedig a kormányzati elképzelésekről, illetve az európai uniós tárgyalásokról, a kártérítésről szólnék.
Először is tehát bevezetőként azt szeretném elmondani, hogy valahol számítottunk a szakmában arra, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a baj, és arra is számítottunk, hogy 40 milliós baromfiállományból a víziszárnyasoknál, ha valahol, akkor ezen a területen fog bekövetkezni, hiszen a tyúkféléknél és más tartási módon tartott állatoknál technikailag teljes egészében megoldható a szétválasztás és a vándormadarakkal való érintkezés elkerülése. Ezeknél az állatoknál, amelyeket tartósan nem lehet zártan tartani, gyakorlatilag előfordulhat valamilyen érintkezési felület a vadmadarakkal. Tartottunk tőle, ezért készült fel a kormányzat technikailag is a helyzet kezelésére: közel 3 milliárd forintos keretet biztosított arra, hogy technikai eszközöket vásároljunk, és 2 milliárd fölött van az az összeg, amelyből az elmúlt egy év során már be is szereztük a szükséges eszközöket. Még folyamatban van - elsősorban a közbeszerzési eljárás miatt - néhány terméknek a beszerzése. Technikailag tehát teljes egészében felkészültünk rá, sőt humánoldalról is, hiszen megfelelő gyakorlatokat és egyebet tartottunk az ország területén arra vonatkozólag, hogy ha a baj bekövetkezik, mit kell tennünk. Erről egy anyagot kiosztottunk a bizottság tagjainak, a részletekről majd a főállatorvos úr beszél. Ez tehát ennek a hónapnak az elején be is következett.
Amit szeretnék kiemelni és amit fontosnak tartok, az az, hogy ezt egy szakmai problémaként kérném a későbbiek folyamán is kezelni, a politika szintjére csak addig emeljük fel, amíg feltétlenül szükséges! Egyetlenegy országban sem emelték politikai síkra a baromfiinfluenza kérdését, és nagyon szeretném, ha Magyarországon mondjuk nem pártpolitikai csatározások színhelye lenne ez ügyben akár a parlament vagy bármi más, mert csak ártunk magunknak, csak ártunk az ágazatnak és azoknak az embereknek, akik minden nehézség ellenére megpróbálnak ebből megélni. Tehát nagyon-nagyon szeretném, ha szakmai problémaként, alapvetően állatorvosi és állategészségügyi kérdésként kezelnénk ezt az ügyet, és ha ez ebben a mederben maradna mindvégig, mint ahogy minden kultúrországban ott maradt ez a kérdés.
A második, amit nagyon fontosnak tartok, az az, hogy a jövőn is gondolkodnunk kell, nemcsak a jelenen, és őszintén meg kell mondanunk, hogy a következő időszakban a víziszárnyasok tartásában el kell mozdulnunk arról a holtpontról és arról a technikai felkészültségről, amivel ez ma folyik Magyarországon - sajtóban mindenki látta. Azok a technikai körülmények, hogy a szárnyasok fólia alatt vannak tartva, ahol az elválasztást más állatoktól és a kimászkálástól gyakorlatilag három deszka jelenti, hosszú távon így, ebben a madárinfluenzás időszakban valószínűleg nem tarthatók. Ezért a 2007 és 2013 közötti fejlesztési elképzelések között - erről a második részben még szólok néhány szót - ezen ágazat tekintetében nagyon komoly fejlesztési elképzelések lesznek, és a teljes egészében zárt tartás lehetőségének a megvalósítása az egyik nagyon fontos célunk. A bevezetőben ennyit szerettem volna elmondani.
A bevezetőben ennyit szerettem volna elmondani. A kiosztott anyag kronológiai sorrendben pontosan tartalmazza minden lépésünket. Süth úr a dolog állategészségügyi helyzetéről most ad egy tájékoztatót, és én utána az ellentételezésekről és a kárenyhítés lehetőségeiről fogok szólni.
Átadnám a szót a főállatorvos úrnak.
Dr. Süth Miklós szóbeli kiegészítése
DR. SÜTH MIKLÓS főállatorvos: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlévők! Ha megengedik, nagyon röviden összefoglalnám azt az elmúlt időszakot, ami sajnos ismételten még aktuálisabbá tette Magyarországon a H5N1-es vírus ismételt megjelenését. Az eddigi időszaktól eltérően sajnos háziszárnyas-állományban jelent meg, ami azt mutatja, hogy nagyon hatékony volt a védekezésünk, és sajnos, amikor már azt hitték és azt hittük, hogy eljutunk odáig, hogy Magyarország ismételten csak ősszel lesz veszélyeztetett helyzetben, egy olyan frekventált területen, ahol a magyarországi baromfitartás és kifejezetten a víziszárnyastartás központja van, jelentkezett a még ma is feltételezett H5N1-es vírus.
Kimondhatjuk, hogy nagyon nagy valószínűséggel H5N1-es vírus, mivel a jelenlegi járványhelyzet ezt indokolja. Még mindig nem kaptuk meg a Weybridge-i laboratórium eredményét, viszont a laboratórium eredménye nem változtat az intézkedéseken. Ugyanezeket az intézkedéseket kellett volna meghozni, és ugyanezeket a szankciókat kellene bevezetnünk abban az esetben is, ha más vírust találnánk, mivel a magyarországi referencialaboratórium, ugyanúgy, mint az Európai Unió többi referencialaboratóriuma mindösszesen annyit mondhat ki, hogy magas patogenitású influenzavírusról van szó, H5-ös vírusról. Ennél tovább kizárólagosan csak a nemzetközi közösségi referencialaboratórium, a Weybridge-i mehet.
Hogy nagyon röviden megvilágítsam, hogy mi történt az elmúlt napokban. Az az állomány, ahol jelentkezett a madárinfluenza vírusa, egy 3300 darabbal induló házilúdállomány volt Kiskunmajsa-Bodogláron. Úgy tűnik, hogy a vírus jó néhány hétig távol volt ezektől az állatoktól, amelyet az elhullási adatok is egyértelműen jól mutatnak. A telepítést követő tíz napban a 3300 állatból mindösszesen 200 darab hullott el kelésgyengeségben. Ez a mai technológiák mellett egy elfogadott érték. Nagyon jól mutatja, hogy igazán itt nem lehetett probléma, mert a 68. napig mindösszesen négy elhullás volt, tehát a 10. és a 68. nap között ebben az állományban mindösszesen 4 elhullás volt. A 68. napon még nem volt elhullás, ez volt a szombati nap, június 3-a; ekkor azt tapasztalta a tulajdonos, hogy az állatok bágyadtak, a takarmányfogyasztásuk csökkent. Értesítette az állatorvost, aki kiment, megvizsgálta az állatokat vasárnap, tehát a követő napon; 46 darab elhullás volt. Kórbonctanilag nem talált semmilyen elváltozást, az állomány jelentős része egészségesnek bizonyult. A követő nap nem más, mint a vasárnap. A vasárnapi napon volt ez a 46 állat, majd ezt követően pünkösdhétfőn, ismételten a 70. napon 66 állattetemet találtak. Ezen a napon, tehát pünkösdhétfőn ügyeletet tart az Országos Állategészségügyi Intézet, és az állatorvos-kollégák mintát hoztak az Országos Állategészségügyi Intézetünkbe. Mi több, a megyei vezető kolléga, az igazgató főállatorvos-kolléga jelezte, hogy úgy tűnik, hogy két egymást követő napon, az eddigiekkel ellentétben emelkedett az elhullás száma; tünetet igazán nem látnak az állományban, mi legyen. A döntésünk nem volt más, minthogy a 71. napon, amikor 636 darab állat elhullott, azt mondtuk, hogy nem várjuk meg a laboratóriumi vizsgálat eredményét. Ahogy azt önök jól ismerik, a vizsgálati eredményre minimum három napot, de általában egy hetet várni kell, ezért úgy döntöttünk, hogy saját hatáskörünkben meghozzuk azt a döntést, hogy függetlenül attól, hogy a laboratóriumi vizsgálat milyen kórokozót mutat ki, legyen az madárinfluenza vírusa, vagy esetleg a néhány héttel korábban jelentkezett baromfipestist okozó kórokozó, meghozzuk azt a döntést, hogy az egész állatállományt le kell ölni, mi több, kijelöljük azokat a körzeteket, amelyekben intézkedéseket kell végrehajtsunk.
Ez június 7-én megtörtént, és június 7-én megtörtént annak a kis létszámú állatállománynak a leölése is, amellyel kapcsolatban a tulajdonos megnevezte, hogy szoros kontaktust tartott, rokoni viszony volt kettőjük között, és egymást látogatták, ennek megfelelően feltételezhettük, hogy esetleg a vírus átkerülhetett, és háztáji állományban 13 darab háziszárnyast öltünk le. Csütörtöki napon - ez volt június 8-a - az országos referencialaboratóriumunk a H5-ös vírus jelenlétét erősítette meg. Ez volt délután öt órakor, amikor is meghoztuk a döntést. Jómagam éppen a főállatorvosok havonta megrendezendő európai uniós ülésén voltam, ott bejelentettem a kollégáknak, hogy úgy tűnik, lehet, hogy Magyarországon ismételten megjelent a H5-ös vírus, és ahogy a bevezető mondataimban is mondtam, sajnos nem vadállományban, hanem háziszárnyas-állományban.
Azonnal rendkívül komoly szakmai segítséget kaptunk a bizottságtól, ami azt jelentette, hogy az általunk javasolt intézkedéseinket másnap, pénteken megvitattuk egymással, hogy megfelelőnek tartják-e azokat a védőkörzeteket és -zónákat, amelyeket kijelöltünk, arra, hogy Magyarországon is az úgynevezett regionalizáció lehetőségét betartsuk. Ez azt jelenti, hogy nem egész Magyarország területét zárják ki a kereskedelmi forgalomból, hanem két megyét, mert sajnos két megyére kellett kiterjesztenünk a B-zónát, azaz a legnagyobb körzetet, ez jelen pillanatban Bács megye és Csongrád megye, és a további 18 megye szabadon értékesítheti termékeit az európai uniós tagországokban.
Mindig felmerül a kérdés, hogy mi történik azokkal az országokkal, amelyek nem az Európai Unió tagjai. A harmadik országok szabadon dönthetnek arról, hogy kívánják-e továbbra is fogadni Magyarországról a termékeket, avagy sem. A jelen pillanatban két ország volt az, amely megerősítette, hogy kéri Magyarországtól a részletesebb információk megküldését, és addig felfüggeszti a Magyarországról származó termékek bevitelét; az egyik Japán, a másik pedig Szingapúr. A távol-keleti országok a legnagyobb felvevői a víziszárnyasoknak, tehát ennek megfelelően a két legnagyobb partnerről van szó. Miniszter úr utasítására megtettük, hogy kiküldtük azt a levelet, amelyben biztosítjuk a japán és a szingapúri állategészségügyi szolgálatot arról, hogy a magyar állategészségügy megfelelő időben intézkedett, megfelelő védekező intézkedéseket hozott meg annak érdekében, hogy Magyarországon lokalizálni tudjuk a betegséget.
Az összefoglaló, amelyet önöknek kiosztottunk, az még a reggel nyolc órakor lévő állapotot tükrözi, viszont mielőtt megérkeztem, még egyszer beszéltem a Bács-Kiskun megyei igazgató főállatorvos-kollégával, aki megerősítette, hogy a mai napon az egy kilométeres körzetekben lévő intézkedés, ami a legerőteljesebb intézkedés, azaz az állatok leölése és megsemmisítése, be fog fejeződni - természetesen, ha nem történik olyan járványügyi esemény, ami miatt ezt tovább kellene folytatnunk. Sajnos nem zárható ki, hogy bármikor ismételten felüsse a fejét a H5N1-es vírus, ha megerősödik a jelenléte, mégpedig azért, mivel ahogy említettem, ez az a terület, ahol a legsűrűbben fordulnak elő háziszárnyasok. Egy-egy állatállományt sok esetben csak egy traktornyomnyi terület választ el egymástól, és nem ritka olyan telep sem, ahol egymás mellett akár 100 ezer állatot tartanak együtt. Ettől a pillanattól kezdődően akár 5 állatról vagy 100 ezer állatról van szó, sajnos ugyanazt a döntést kell meghoznunk, mérlegelés nélkül, hogy mutatnak-e tüneteket, avagy sem.
Nagyon fontosnak érzem elmondani, hogy egy nagyon jó együttműködés alakult ki az állattartókkal, annak ellenére, hogy természetesen feszültségek érződnek az állategészségügyi hatósági intézkedések, valamint az állattartók között. Ennek ellenére a kollégák arról számolnak be, hogy megfelelő az együttműködés, az állattartó tulajdonosok rendkívül fegyelmezetten veszik tudomásul a döntéseket. Pont azért, hogy megfelelő sebességgel tudjuk végrehajtani az intézkedéseinket, az ország más területéről állatorvos-kollégákat rendeltünk át a helyi állatorvos-kollégák mellé, valamint létrehoztunk két járványügyi központot. Az egyik az Országos Járványügyi Központunk, itt a főosztályom egyik munkatársa az, aki a vezetői feladatot ellátja, ő az, aki az európai uniós bizottsági üléseken is képviseli Magyarországot a madárinfluenzában lévő érdekérvényesítésünkben. Az ő vezetésével, valamint még három, más megyéből kirendelt kolléga együttműködésével megtörténik ott a központi koordináció napi gyakorlatra való váltása. Ennek eredményeképpen a tegnapi napon elhelyeztünk egy olyan anyagot, és minden állatorvos igazgató kollégánk részére eljuttattunk, valamint az FVM honlapjára is felhelyeztünk, ami nem másról szól, minthogy hogyan kell egységesen értelmezni az Európai Unió bizottságának határozatát. Kifejezetten azokat a kérdéseket próbálja megválaszolni, és akár az állattartóknak vagy -feldolgozóknak is hasznos segítséget tud nyújtani, hogy az ő tevékenységével milyen kivételre van lehetőség, azaz milyen esetekben tudja hasznosítani, vagy milyen módon tudja hasznosítani a területen lévő állatokat, termékeket.
Amit szintén megtettünk, hogy a megyében is létrehoztuk a Megyei Járványvédelmi Központot. A Megyei Járványvédelmi Központban is természetesen a helyi kollégák mellett a megye több régiójából származó igazgatóhelyettes, járványügyért felelős szakember dolgozik. Ebből a szempontból kiemelném Hercsel György kollégánkat, aki a Győr-Moson-Sopron megyei állomás igazgatóhelyettese, kiváló járványügyes szakember. Ő az, aki a beérkező információkat járványügyi szempontból, a járványügyi nyomozáshoz megfelelően felhasználja.
Ezekre a döntésekre azért van szükség, mert azok a kollégák, akik közvetlenül részt vesznek a munkában, értelemszerűen nem tudják elvégezni még azt a tevékenységet is, hogy értékeljék is a beérkező adatokat. Nekünk és egyáltalán a magyarországi víziszárnyas-tartás szempontjából az a legfontosabb, hogy az állategészségügyi intézkedés gyorsabb legyen, szemben a vírussal, ami azt jelenti, hogy minél hamarabb ki kell venni a góc körüli állatokat egy egészséges állományig, hogy a vírus ne tudjon továbbterjedni az egészséges állatok irányába. Ebből a szempontból - sorolhatom a megyéket is - Csongrád megyéből, Békés megyéből, Hajdú-Bihar megyéből, Fejér megyéből rendeltünk át kollégákat, akik kifejezetten abban segítik a helyi állatorvosokat, hogy megfelelő gyorsasággal tudjuk a munkát véghezvinni.
Az az ismertető, tájékoztató, amit kiosztottunk, 440 788 darab baromfinak a tegnap estig történő leöléséről szól, ami azt jelenti, hogy Magyarországon egy hét alatt hajtottuk végre azt, amit más országok a szomszédokban hónapok óta próbálnak megoldani. Azt gondolom tehát, hogy nagyon nagy erőket fókuszáltunk oda, nemcsak a humánerőforrás szempontjából, hanem a technikai források szempontjából is. A leölés, az állatok ártalmatlanítása úgy történik meg, hogy egy-egy kitelepítendő területen minden technikai feltétel rendelkezésre áll, azaz rendelkezésre állnak a fertőtlenítő autók, az ATEV részéről a megfelelő konténerek, és mindegyiken külön állatorvos van, azaz az állatorvosoknak és a technikának nem kell telep és telep között mozogniuk, tehát a fertőzés, a H5N1-es vírus szempontjából az esetlegesen a más telepre való átvitelre nem kerülhet sor.
Amint említettem, a mai nappal befejeződik ez a munka, ami a leölést jelenti a három pont körül lévő 1 kilométeres zónában, de természetesen az elkövetkező napokban is folyamatos szűrés történik, már csak azért is, mivel az első bizottsági határozat alapján - amely nem kizárólag Magyarországra, hanem Magyarországra és Dániára együttesesen vonatkozik - a két országnak a jelenlegi járványelfojtó tevékenységében a legnagyobb zónának, a B zónának, a pufferzónának a fenntartása a jelenlegi állapotok szerint 60 nap. Ebből a szempontból tehát addig folyamatosan történik a járványügyi monitoring, hogy megtaláljuk, ha valahol esetleg ismételten felmerül, és én azt remélem, hogy nem kell tünetekig várnunk, illetve a tünetekig, csak nem elhullási tünetekig, hanem ha a takarmány-fogyasztás visszaesésének a tünetéig eljut bármelyik állomány, azonnal információnk legyen róla.
Ebben a munkában jelen pillanatban az állatorvosok közül a helyszínen 28-an vesznek részt, ők azok tehát, akik közvetlenül az irtási tevékenységben vesznek részt, és az ő munkájukat 60 fős segédszemélyzet segíti. Talán ennek a megoldása volt az egyik legnehezebb feladat többféle oknál fogva is. Egyrészt mert viszonylag nehéz vagy nehéz volt rávenni az embereket arra, hogy ezt a munkát elősegítsék, viszont egy közös döntéssel - a miniszter úr megtisztelt minket az igazgatói értekezleten, amelyet a hétfői napon tartottam a megyei igazgató főállatorvosok részére - döntés született arról, hogy megemeljük az órabért, és ez az órabéremelés szerencsére meghozta azt az eredményt, hogy a jelentkezők - akik eddigi kevesen voltak - száma hál' istennek felduzzadtak egy olyan nagyságra, hogy egy olyan fontos eredményről is be tudok számolni, hogy volt olyan napunk, amikor egy nap alatt közel százezer állatot tudtunk kiemelni. Ez azt jelenti, hogy ez egy hihetetlen fantasztikus munka abból a szempontból, hogy gyors a munka. Hajnal 2-kor kezdik a munkát a kollégák, és este 10-ig, tehát ameddig látni lehet, addig végzik. Ebből a szempontból a személyes meggyőződésem alapján is azt mondhatom - a szombati napon jártam lenn a helyszínen, több telepet bejártam -, hogy fegyelmezetten történik a munka. Természetesen ahol közel fél millió állatnak az életét kell kioltani, ott mindenféleképpen vannak feszültségek, de alapvető problémáink jelen pillanatban szerencsére nincsenek. Köszönöm szépen.
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Akkor folytatnám a gazdasági részével.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Miniszter úr, parancsoljon!
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kiegészítése
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Annyit szeretnék még elmondani, hogy a baromfiágazat szereplőivel napi kapcsolatban állunk, bár időnként nagyon meglepve állok néhány nyilatkozó véleménye előtt, amikor azt olvasom, hogy nem tudja, mit küldtünk ki az Európai Uniónak, mikor mondjuk ő állította össze annak az anyagnak a jelentős részét, amit kiküldtünk - ilyenkor tehát azért meglepődik az ember. De feszült mindenki, nagyon nehéz ez a munka, és ilyenkor becsúsznak ilyen hibák - én ezt ennek tudom be, úgy gondolom, hogy ezek emiatt történnek.
A feldolgozók közül például ma is kettővel tárgyaltam a reggeli időszakban, és megpróbálunk segíteni azon, hogy az értékesítés menjen, hiszen volt néhány homályos pont ezen a területen, amelyeket sikerült nagyjából tisztázni. Tehát azokról a területekről lehet állatot szállítani, ott semmiféle gondunk és problémánk nincs, az Európai Unióban fogadják ezeket a termékeket. Ahogy a főállatorvos úr említette, néhány ázsiai ország élt a lehetőséggel, és megfelelő tájékoztatást kért, amit megadtunk.
Egy picit részletesebben elmondanám azokat az intézkedéseket, amelyeket megtettünk. Elnézést a sok számért, de azt gondolom, hogy a mezőgazdasági bizottság tagjainak tudniuk kell, hogy milyen intézkedéseket hoztunk, fillérre pontosan, és hogy milyen intézkedéseket fogunk megtenni a következő időszakban. Ezért tehát elnézést kérek, ha ez egy picit részletes és sok számot tartalmazó beszámoló lesz.
Alaptájékoztatóként elmondanám, hogy a baromfiágazatban a 2006. április 1-jei létszámadatok szerint - gyorsan elmondom, hogy mindenki el tudja helyezni, hogy pontosan miről is van szó - a tyúkfélék száma 35,5 millió darab volt, ami 3,6 millióval több, mint amennyi 2005. december 1-jén volt. A tojóállomány 14,9 milliós, a libaállomány több mint 2 milliós, a kacsaállomány pedig 2,8 milliós volt. Azt lehet tehát mondani, hogy durván 40 milliót meghaladó baromfifélék közül ez a kacsa- és libaállomány, amelyről most szó van, amely veszélyeztetett, egy 4,5 milliós nagyságrendet jelent.
A madárinfluenzával kapcsolatosan vannak állategészségügyi intézkedések, amelyekről alapvetően a főállatorvos úr beszélt, de azért néhány dolgot hozzátennék: a kártalanítási oldalát, részét illetően. Az állategészségügyről szóló 2005-ös törvény tartalmazza azt, hogy járványügyi intézkedés esetén a bejelentési kötelezettség alá eső betegség esetén különböző kényszerintézkedések rendelhetők el, amelyek legsúlyosabb része az, amit finoman úgy fogalmazott meg a főállatorvos úr, hogy az állomány kiemelése, de amiről, tudjuk, hogy gyakorlatilag mit jelent, és ilyen esetben 100 százalékos kártérítés illeti meg az állomány tulajdonosát. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy egy hónapon belül gyakorlatilag a megyei főállatorvos vezetésével vagy irányításával a megsemmisítést végző állatorvos igazolásával és az általuk becsült értékeken - hiszen a megsemmisítéskor természetesen többféle állománycsoportról van szó - történik meg a kártalanítás, aminek az átfutási ideje tehát nagyjából egy hónap. A kártalanítás összege tehát az a forgalmi érték, amely az egyes korcsoportok szerint Magyarországon elfogadott. Mivel elhangzott a szám is, hogy gyakorlatilag 400 ezer fölött van a megsemmisített állomány nagyságrendje, ebben az esetben egy olyan 1 milliárdos közvetlen kárral tudunk számolni. Sajnos ezen állategészségügyi törvény alapján a járványügyi intézkedésekhez kapcsolódó károk - még egyszer mondom: az állategészségügyi törvény szerint - nem közvetlen kárnak minősülnek, és ezeknek a kártérítése sincs ezen törvény szerint rendezve. Ilyen kár többek között az elmaradt haszon, a túltartási költség, ezek azok, amelyekre ez a típusú kártalanítás nem terjedhet ki. A kártalanítási igényt, ahogy említettem, a főállatorvossal és a helyi állatorvossal együtt lehet meghatározni.
A tanács állategészségügyi rendelete, tehát az EGK-s, a közös, európai uniós rendelet a madárinfluenza felszámolására közösségi pénzügyi hozzájárulást adhat azon ország részére, ahol ez a probléma bekövetkezett. A felmerült költségek - és itt most még általánosságban beszélek - 50 százaléka, amennyiben vakcináznánk, de a magyar gyakorlat nem ez egyelőre, nem éltünk ezzel a lehetőséggel, pedig a vakcina beszerzési költségeit illetően 100 százalékos, illetve a vakcinázás végrehajtásával kapcsolatos költségeket illetően 50 százalékos. Minden ilyen intézkedésünket és kárunkat be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, és az hagyja jóvá.
Most a kártalanítással kapcsolatos pénzügyi kérdésekről szólnék néhány szót. Itt a költségvetés a mérvadó, és ahhoz kell alkalmazkodnunk. A 2005-ös költségvetésben mi az állat- és növénykártalanítás előirányzatára tettünk egy javaslatot, és 500 millió forint, ami a költségvetésben szerepel. Ehhez 47,9, tehát 48 millió forint egyéb bevétel is csatlakozik, és növeli ezt a tételt. A mostani konkrét madárinfluenza megjelenése előtti időszakban 229 millió forintot használtunk fel eddig ebből a költségvetési fejezetből, tehát nyilvánvaló, hogy a visszalévő közel fele vagy valamivel több mint fele ennek a keretnek, nem fogja rendezni az ezzel kapcsolatos egymilliárdos kárunkat.
Ebben az esetben is, ha igazolni tudjuk - és mindjárt rátérek arra, hogy milyen javaslatot tettünk az Európai Uniónak -, akkor úgy írja elő, hogy a maximált támogatási lehetőség az Unió részéről 50 százalék. De nyilván, ha egy tömeges megjelenés van vagy több országban előfordul, akkor az lehet 30 is, tehát egy felső határ az 50 százalék, és mindig az EU illetékes bizottsága döntése szerint lehet ezt igényelni. Piaci intézkedéseknél - és ez a dolog legkényesebb része - két esetben adható az EU-s jogszabályok szerint különösebb hozzájárulás és engedélyeztetés nélkül támogatás. Ezek a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások, amikor A-, B-zónákat, egy kilométereseket, három kilométereseket, tíz kilométereseket jelölünk ki, de ez abban az esetben hozható meg, ha az érintett tagállam meghozta azokat a közösségi jognak megfelelő állategészségügyi és egészségügyi intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a járványnak gyorsan véget vessenek, valamint kizárólag az érintett piac támogatásához kifejezetten szükséges mértékben és időtartamban - szó szerint idéztem az EU-s rendeletet, mert itt minden szónak nagyon komoly súlya és jelentősége van. A másik esetben pedig a fogyasztói bizalom elvesztésére, tehát alapvetően reklám- és egyéb tevékenységekre adható támogatás. Ezekre vonatkozóan is a költségek 50 százalékát lehet elérni.
A kormány a szükséges intézkedéseket megtette, ugyanis a rendelet 14. cikkelye b) pontja alapján Magyarország benyújtotta a bizottsághoz a madárinfluenza kapcsán a magyar baromfiágazatot ért károk enyhítésére készített intézkedési tervet. Szeretném elmondani, hogy egész év során a magyar és a francia álláspont volt a legkeményebb és a legkövetkezetesebb abban, hogy az Európai Unió tekintse a madárinfluenza megjelenését egy rendkívüli állapotnak a baromfiágazatban, mint ahogy tette ezt a szarvasmarha esetében Angliában a BSE megjelenése idején. Ugyanis ebben az esetben az előbb felsorolt jogcímeken kívül más jogcímekre is, mint például a túltartás költségeire, tojás megsemmisítésére, az elfojtott állomány kártalanítására is vannak lehetőségek. Ezért a bizottság elfogadta, hogy minden tagország készítse el ezzel kapcsolatosan, úgy mondanám én, hogy a kívánságlistáját; ezt mi elkészítettük és elküldtük az Európai Unió illetékes bizottságának, amely áttanulmányozta ezeket a kérelmeket, és értesülésem szerint a mai délután folyamán fogják kiosztani a tagországok számára az erre adandó választ, és a jövő heti bizottsági üléseken, a június 15-ein, illetve a június 21-ein születnek meg a végső döntések ebben.
Azt gondoljuk, hogy amennyiben a javaslataink egy része bekerül a társfinanszírozott uniós intézkedések körébe, akkor én itthon elkészítem a kormány-előterjesztést. Már kértem rendkívüli költségként egy 3 milliárdos magyar társfinanszírozási keretet, mert én a szakértőimmel körülbelül azt gondolom - de még egyszer mondom: azt gondolom -, hogy az uniós jóváhagyásban egy 6 milliárd körüli összeg lesz az, amit erre a célra jóváhagynak és elfogadnak. A magyar kormánynak kell kifizetnie az egész 6 milliárdot, utólagos megtérítés az 50 százalékos lehetőség.
Azért, hogy tudják a bizottság tagjai, hogy mit adtunk be - mert még egyszer hangsúlyozom, nagyon elképesztett, hogy tegnap reggel az egyik újságban olvastam azt, hogy a Baromfi Terméktanács egyik tisztségviselője nem tudja, hogy mit adtunk be, holott ők dolgozták ki, és velük együtt készítettük ezt el. Elnézést, de minden tételt felsorolnék, hogy a bizottság minden tagja tudja, hogy miről van szó.
Az első csoport a tenyésztői és termelői károk támogatása, amit beadtunk, és ebben a tenyésztojás-megsemmisítés, ahol 970 ezer darabos mennyiség van, ezt beáraztuk, hogy ez 74 eurócent, és ennek 718 ezer euró az értéke. Ennél az egynél mondom, hogy csináltuk, gyakorlatilag mi volt a technikánk, amit létrehoztam, a többinél csak az összeget mondom. Tenyésztojás átminősítése árutojássá, hiszen ezzel a lehetőséggel is élnünk kellett, 3 millió 165 ezer eurós kalkuláció a szakma megítélése szerint. Keltető tojás megsemmisítése 1 millió 878 ezer euró. Tenyészszülőpár idő előtti kiselejtezése 156 ezer euró. Végtermék napos megsemmisítése 660 ezer euró. Tenyészállat-eladás végtermékként - hiszen ezzel az eszközzel is élnünk kellett - 90 ezer euró. Tenyésztojás porítása 308 ezer euró. Keltető tojás porítására 283 ezer euró. Tehát ebben a pakkban, amiben termelés visszafogásából keletkezett károk vannak, 7,26 millió eurót fogadtunk el, ami 1,9-2 milliárd forintos csomag.
A második ilyen típusú kár, amit felmértünk és eljuttattunk az Európai Uniónak, a teljes rotáció kihagyása, és a késleltetett betelepítést jelenti. Itt megvan az, hogy teljes rotáció kihagyásban hány üzem vagy hány termelő vett részt, ez 14, késleltetett betelepítésben 203, és ugyanígy levezetve eurócentenként a végösszeget mondom: ide 750 ezer eurót határoztunk meg, ami 0,2 milliárd forintot jelent.
A baromfitermelőket ért exportkiesés kategóriájában is megállapítottuk azt, hogy 2,04 millió euró, azaz félmilliárd forint az, amit a szakemberek és a mi szakembereink erre a célra becsültek.
Az árutermelésnél a bekövetkezett termeléscsökkentés hatása - csak azért, hogy érezze a bizottság, hogy itt nem légből kapott adatokkal dolgoztunk. Vágócsirkénél meghatároztuk a mennyiséget, az istálló négyzetméterét, ahol ténylegesen ennyi elférhet, egy egységre jutó euró/négyzetméter/hét, a kiesett hetet kiszámoltuk és az összes eurót a végén, és fajtánként, ahogy említettem: vágócsirke, vágópulyka, kacsa, lúd, teljes egészében, és ez 6,39 millió euró, ami 1,7 milliárd forintot jelent ebben a kategóriában.
A következő az étkezési tojást termelőket ért kár, ugyanígy tyúkdarabra levezetve - egységár euró/darab/hét, kiesett hét kiszámolva -, és ennek a végeredménye 3,26 millió euró, azaz 0,8 milliárd forint.
A baromfitartók takarmányvásárlásának a támogatása. Úgy döntöttünk, hogy súlyosan érintette a kialakult piaci zavar a baromfitartókat, és a kényszerű túltartásból, a termelés-visszafogásból, illetve ennek többletköltségeiből keletkezett károk részbeni kompenzálására gondoltuk a takarmányvásárlási támogatást, amit mi egy félmilliárd forintban, 1,9 millió euróban, még egyszer mondom, tonnánként, termelőnként kiszámolva állítottunk össze.
A felhalmozott baromfihúskészletek kezelése az egyik legkritikusabb pont, hiszen az adott térségből ebben az időben az Európai Unióba nem lehet kiszállítani. De hangsúlyoznám, hogy csak az adott térségből, a két megyéből, ha nagyon leegyszerűsítem. Még így sem pontosan igaz, mert ha bent van a feldolgozó ezen a területen, és kívülről hozzák az állományt, minden további nélkül exportálható. Tehát úgy pontosítok, hogy a bent lévő állományt nem lehet elvinni exportra. Ez a készlet hűtőházakban tárolandó, komoly költséget okoz a feldolgozóknak. Erre is kiszámoltuk a többletköltségeket, 1,3 millió eurót, ami a félmilliárd forinthoz közeli összeget... Bocsánat! Tizenkétezer tonnát számoltunk így, hogy a mennyiség is érthető legyen.
A felhalmozott baromfihúskészletek tárolási támogatása hathónapos tárolási költségre számítva - tehát nemcsak az, ami eddig volt, hiszen ez egy folyamat -; ezt is kiszámoltuk, és közöltük az Európai Unióval, 1,3 millió euróban. A felhalmozott többlet baromfihús-készletek továbbfeldolgozásának a támogatását is igényeltük, ez gyakorlatilag egy 2 millió eurós nagyságrendet jelent, ez tehát fél milliárd forintnál valamivel több.
A baromfitermelők megsegítése a következő kritikus pont. A bevezetőmben említettem, hogy egy technológiai megújításra van szükség a következő időszakban ahhoz, hogy el tudjuk kerülni ezt a problémát. Itt ugye voltak visszafelé mutogató dolgok, hogy így nem lehet tartani, és micsoda dolog ezért kártalanítást adni. Kérem, visszafelé nem illik mutogatni sem a szakmában, sem máshol, akinek levágtuk az állományát, annak 100 százalékig kifizetjük a kártérítést, a jövőről kell gondoskodnunk. Ahhoz, hogy ott újból lehessen víziszárnyasokat tartani, annak a technikai kérdésein, hogy milyen körülmények között, és milyen támogatást adunk hozzá, azon lehet vitatkozni, de erkölcstelen dolog a múltról visszafelé beszélni és utólag szabni feltételeket, hogy hogy kellett volna tartaniuk az állományt - a szakmában mi nem ismerjük ezt a fogalmat.
Még egy mondat arról, hogy az ellehetetlenült vállalatok egy része ezért felszámolás körüli helyzetben van. Szeretném szakmailag megint kettéválasztani a baromfifeldolgozókat, azoknak azt a részét, amely csődben van, amely óriási hitelekből, megalapozatlan tőkével és nagy költséggel dolgozott, azért válasszuk el attól, ami a baromfiinfluenzával kapcsolatos veszteségeket jelenti, ugyanis nem minden baromfifeldolgozó üzem, amely csődbe ment Magyarországon, a baromfiinfluenza hatása miatt ment csődbe, hanem néhányuk alapvetően más, közgazdasági szabályok miatt ment csődbe - ilyen például a Kornexi-csoport teljes egésze -, és nagyon kérem, hogy a két területet, a Kornexi-csoportot és a többi baromfifeldolgozót a későbbiek folyamán is próbáljuk külön kezelni, mert csak összekeverjük a vonalakat, és mindent rá lehet fogni a baromfiinfluenzára, csak nincs értelme, és kártérítés sem lesz belőle.
Az ellehetetlenült vállalatok egy részének a megsegítését, azokét, akik ténylegesen a baromfiinfluenzával kapcsolatban kerültek nehéz helyzetbe, azért tartjuk nagyon fontosnak, mert ezeknél a cégeknél segíteni kívánjuk a piaci alapon működő reorganizációt. E folyamattal egy további pozitív hatást is szeretnénk elérni azzal, hogy a Fejlesztési Bankon keresztül, a már kidolgozott konstrukcióban alapvetően annak adunk támogatást, amely feldolgozóknál a termelői tulajdon is megvalósul. Ezt a politikánkat következetesen folytatjuk az elmúlt - talán - egy év két hónap óta, és ebben most sem engedünk. Minden esetben, ahol felszámolás zajlik - például a Kornexi-csoport bizonyos részeinél -, ahol működőképes és piacilag fenntartható a termelés, akkor adunk ehhez támogatást, amennyiben a termelői tulajdon megvalósult bennük. Ezt fogjuk létrehozni, és ebben nagyon előrehaladott tárgyalásaink vannak. Természetesen közvetlenül a termelésbe és annak folyamataiba - az európai uniós tagsággal összefüggésben - nemigen folyhatunk bele, hiszen annak nagyon szigorú szabályai vannak, ezért amennyiben az az újraindításhoz, és biztos vagyok benne, hogy szükséges lesz, egy program keretében 4 milliárd forint hosszú lejáratú hitelkeretet biztosítunk első lépcsőként állami kezességvállalással, még egyszer hangsúlyozom, annak a célcsoportnak, amelyről az előbb beszéltem, másoknak nem. A 4 milliárd forint hitelkerethez 50 százalékos kamattámogatást és állami kezességvállalást adunk. A hitelek tízéves futamidőre kerülnének kihelyezésre egyéves tőketörlesztési türelmi idő biztosítása mellett, így, én azt gondolom, ezen intézkedésnek egy tízéves, folyamatos költségvetést terhelő forrásigénye is lesz, amit a kormánnyal természetesen jóvá kell hagyatnom, de nem látok ebben gondot, hiszen az eddigi termelői tulajdonlás mögé is odatettük ezeket a garanciákat. A kamatszint a BUBOR plusz kétéves kamatszint, ezt figyelembe véve a konstrukció költségvetési vonzata 10 évre megközelíti az 1 milliárd forintot, ami, azt gondolom, ebben a konstrukcióban mindenképp megéri.
Az intézkedés a számítások szerint két közepes és hat-tíz kisebb baromfifeldolgozót fog érinteni, és ezen keresztül mintegy 1200-1500 termelőt is érintene. A második körben természetesen az alapanyag-termelők és -előállítók számára is csinálnánk egy hasonló típusú hitelkonstrukciót, tudva azt, hogy ebben az ágazatban és a termelők egy részénél nem igazán a hitel lenne a megfelelő, hiszen eléggé ki voltak véreztetve az elmúlt időszak baromfibotrányai és feldolgozói csődjei után, de, gondolom, a bizottság nem akar engem sem predesztinálni, hogy az európai uniós és a magyar jogszabályokba ütköző cselekedeteket hajtsak végre. Ezért én - mint a kormány felelős tagja - azokat a módozatokat és lehetőségeket nézem meg, amelyeket a törvények, mind az európai uniós, mind a magyar törvények szerint végre lehet hajtani.
Természetesen tovább folytatjuk a baromfihús-fogyasztás visszaesése miatt - amivel kapcsolatban örömmel szeretném konstatálni, hogy jelen pillanatban Magyarországon a méréseink szerint semmilyen visszaesés nincs a baromfifogyasztásban, és remélem, hogy ez így marad a következő időszakban is - a támogatást a Baromfi Terméktanács részére. Eddig 220 millió forint támogatást nyújtottunk a baromfifogyasztás kampányának a javítására, ezt a támogatást tovább fogjuk folytatni a következő időszakban is.
Ami intézkedéscsomagot és -sort felsoroltam, az összesen 31 millió 961 ezer eurót jelent, ez az, amit az Európai Uniónak lejelentettünk. Persze árfolyamfüggő, de ez - vannak itt nálam jobb fejszámolók - 8,6 milliárd forintot jelent gyakorlatilag, amit ebben a csomagban elküldtünk. (Közbeszólások.) Igen, így van.
Nagyjából ezek lennének azok a dolgok, amelyekről szóltam volna, és elnézést kérek, hogy egy kicsit aprólékosabban mentem végig a témán, mint ami az egy bizottsági tájékoztatáson szokás. Amiről a bizottságot meg szerettem volna győzni - és ezt még egyszer hangsúlyozom -, az az, hogy a madárinfluenza a magyar baromfiállomány, a 40 millión felüli állomány egy részét, a kisebb részét érinti, hiszen abból egy 35 milliós állomány teljesen zárt tartásban és a madárinfluenza által nem veszélyeztetett technológiával van tartva. A víziszárnyasok életmódjából következően mindig erre a rétegre, erre a részre volt a legveszélyesebb a madárinfluenza. És még egyszer mondom: a jövőt illetően kell a szakmai tanulságokat és következményeket levonni, és minden kormánynak kötelessége minden olyat megtenni, amit ilyenkor megkövetel tőlünk az ágazat, és amit megkövetelnek tőlünk az ott élők. Olyan természetesen nincs, hogy akinek az állatállományát levágják, az azt kitörő örömmel fogadja, hiszen ezzel a tevékenységgel egész életükben, 30-40 éve élethivatásszerűen foglalkozó emberekről van szó, akikhez az állat bizonyos szempontból jobban hozzánő, mint a családtagjuk, és akik megélhetésének a kizárólagos és egyedi forrása az állat. Ezért egy nagyon-nagyon fontos kérdésről van szó.
Még egyszer szeretném elmondani azt, hogy mindent elkövettünk. Az Európai Unió állategészségügyi szempontból vizsgáztatott bennünket, és minden intézkedésünket teljes egészében jóváhagyta. Bátor, de jó lépéseknek minősítette azt, amit megtettünk, hiszen egy feltételezett helyzetből indultunk ki, de ilyenkor a legrosszabbra kell gondolni, és arra kell beállítani a lépéseket, nem lehet egy alsó szinten kezdeni az intézkedéseket. Másrészről pedig minden olyat megteszünk az Európai Unió "közismert gyorsaságát" figyelembe véve, amivel a támogatási dolgokat rendezni tudjuk. Nem mulasztottunk semmit, teljesen nyugodt az állatorvosi kar és az én lelkiismeretem is ezen a területen, és nagyon-nagyon kérek mindenkit, hogy maradjunk szakmai síkon, mert ez nem politikai kérdés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szieberth Istvánnak adom meg a szót.
Dr. Szieberth István állatorvos
DR. SZIEBERTH ISTVÁN állatorvos: (Mikrofon nélkül:) Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntök mindenkit. Szieberth István vagyok... (Közbeszólások: Mikrofonba! - Gőgös Zoltán: Be kellene kapcsolni a mikrofont, mert a gyorsírók nem tudnak dolgozni! - Hangosítva:) Így jó? (Közbeszólások: Jó!) Köszönöm szépen. Tehát tisztelettel köszöntök mindenkit, Szieberth István vagyok. Természetesen nem azzal a céllal jöttem, hogy egy ellen- vagy egy másik módszerét adjam itt elő a madárinfluenza elleni védekezésnek, hiszen a jogszabályok mindenkire egyaránt vonatkoznak. Én úgy látom, hogy azok az intézkedések, amelyeket a jogszabályok tól-ig lehetővé tesznek, azok - szerintem helyesen - kezdetben a "tól"-tól, az azonnali intézkedéstől indulva, most meg az "ig" felé elmozdulva történtek meg, nem fölöslegesen vagy több gondot okozva az érintetteknek, mint kell.
Amikor Font Sándor elnök úr meginvitált néhány nappal ezelőtti beszélgetésünk során, akkor tulajdonképpen a szakma és a politika kapcsolatrendszeréről beszéltünk, és így jutottunk oda, hogy szükség van a közbeszédben is egy paradigmaváltásra, de tulajdonképpen a második témában, az állattartásban is.
A közbeszédben miért is van szükség? Most jelent meg a vírus Magyarországon, de már eddig több mint 10 milliárdos kár keletkezett csupán a kommunikációból. Innen tisztáznunk kell az élő és az élettelen viszonyát. Ha ezer traktorból egy rossz, akkor azt mondjuk, hogy van egy rossz traktorunk, ha egy országban egy csirke, sertés vagy bármi beteg, akkor azt mondják, hogy az ország fertőzött. Maga a kórokozó láthatatlan, tehát könnyen lehet rémületet, egyebet kelteni, tehát nyilvánvalóan nagyon kell vigyázni, nagy a politikai felelősség is abban, hogy egy-egy esetet ezen a területen hogy is kommunikálunk.
Ha jól olvastam a statisztikákat tulajdonképpen az agrárium és az élelmiszer-előállítás 4000 milliárdos tétel évente Magyarországon. Ennek a forgalomképességét ez a szűk kis szakmai grémium, az állategészségügy adja meg szinte teljes mértékben, és ez nem is a pecsételésen, aláíráson, hanem mindenekelőtt a bizalmon múlik. Tehát a bizalom egy nagyon lényeges kérdés ezen a területen. Emlékezhetünk, csak példának említem, hogy a BSE micsoda nagy kampány volt, hadd ne használjam a "hisztéria" szót ezzel kapcsolatban. Hála istennek, mára már nem igazolta vissza a hírét, viszont igen sokba kerül. Egy kicsit ide jutottunk a baromfiinfluenzával is, hogy képességeit messze meghaladó módon közvetítjük, hiszen szinte nem múlik el híradás, ami nem úgy kezdődik, hogy az emberre is veszélyes a madárinfluenza vírus. Amikor tulajdonképpen a forgalmazásról van szó, akkor is óhatatlanul még a szakhatóság is azt mondja, hogy nyugodtan egyen mindenki, a boltokba nem kerül baromfiinfluenzával fertőzött hús. De ha még mellé tennének még egy mondatot, amit nem szükséges, de ha ilyen lenne a közhangulat, azt is mellétehetnénk, hogy egyébként, ha nyersen megeszi, akkor sem lesz semmi baja. Tehát azok az esetek, amiket a világsajtó felkapott, nagyon extrém körülmények között fordultak elő, és statisztikailag csak gondoljunk bele, hogy 200 milliárd madár biztos érintett volt, abban a térségben, ahol a halálesetek voltak 2 milliárd ember biztos él, és itt a világ számon tart 150 körüli betegséget, 60-70 halálesetet; minden haláleset szomorú, de ezek olyan körülmények között is, tehát együtt élve a madárral, légzőszervi úton és a többi.
Tehát nagyon örülök, hogy a sajtó is itt képviselve van, mindjárt közvetlenül is tovább lehet adni, hogy nagyon sokba kerül az, amikor egy szakmai kérdést nem a szakmai pontossággal és megalapozottsággal adunk tovább. Ezelőtt egy-két évtizeddel, ha száj- és körömfájásról beszéltünk, sose kellett mellétenni, hogy emberre veszélyes, nem veszélyes, mindenki intézte a maga dolgát. Végül is azért örültem, hogy kaptam eme grémiumba meghívást, hiszen a szakma mindig csak annyit tud kivitelezni, amennyit a politika elfogad és továbbvisz. Csak hogy egy mindennapos példát mondjak, a veszettség ellen az ebeket is ugyan szakmai érvek alapján azért oltjuk, mert veszélyes az emberre, de a politika döntötte el és kötelezi az állampolgárokat, hogy bizony ezek az oltások meg is történjenek. Tehát ilyen szempontból mindenképpen szükséges lenne, és ez volna a javaslatom a bizottság felé is - a miniszter úrnak és Süth Miklós országos főállatorvos-kollégámnak nem mondom, hiszen tőlük ezeket nem hallom -, hogy a közbeszédbe ezt át kellene vinni, és nem eleve a félelmet kelteni.
A másik nagyon fontos kérdés az állattartásban. Vannak közelebbi, távolabbi példáink, uniós és nem uniós példák. Most éppen Romániában, a szomszédunkban derült ki, hogy bizony-bizony az is az egyik oka ennek a nagy szélfutásnak, hogy állatorvosok elég régóta nem látták ezeket az állományokat, telepeket, és az angliai száj- és körömfájáskor is, hogy mondjak egy másik példát, kiderült, hogy állattartó telepeken két-három éve nem is járt állatorvos, csak úgy éppen voltak azok a telepek. Tehát részben ennek következményei is az uniós szabályok, amelyek szigorítják az állattartás feltételeit is. Tehát, mint miniszter úr is említette, ha ez a dolog lezajlik, akkor bizony az állattartási körülményeket is felül kell bírálni, meg kell vizsgálni. Hogy valami jót is mondjak a példákban, most olvasható az angol sajtóban, hogy az újratelepítésnél, a farmok megújításánál - ugye több mint 4 millió állatot irtottak ki - az állami támogatáshoz követelmény, hogy az állategészségügy és az állattenyésztés egységben pályázzon, kérje a pénzt, számoljon el. Tehát nem elegendő egy farmtervezési program gazdasági, egyéb számításokkal, mellé kell tenni az állategészségügyi kérdéseket is. Tehát, amikor Magyarországon meghirdetett program az állattenyésztés fejlesztése, semmiképpen nem szabad kihagyni ezt a kérdést. Mint tudjuk, mindig békében kell felkészülni a háborúra, tehát a járványmentes időszakban kell ezeket a kérdéseket tisztázzuk.
Amire még a mezőgazdasági bizottság figyelmét szeretném felhívni az az, hogy, ha jól tudom, többek között van még egy egészségügyi bizottsága is az Országgyűlésnek, hát ott bizony némi egyeztetésre azért szükség volna, hogy igen, kifejlesztettek egy vakcinagyártási technológiát, minden egyebet, de azért annyira nem kellene azt hangsúlyozni, hogy megvédjük a magyar lakosságot, mert meggyőződésem szerint - és ez nem csak az én meggyőződésem - ettől a betegségtől pillanatnyilag annyira nem kell megvédeni, a madárállományt kell megvédeni ettől a betegségtől pillanatnyilag.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A miniszter úrtól kérdezem, hogy mennyi idő áll rendelkezésre, hogy a bizottsági tagok kérdéseket, észrevételeket irányozzanak főállatorvos úr és miniszter úr felé. (Gráf József: Korlátlan az idő!) Köszönjük, ez ritkaságszámba megy. Nem élünk a lehetőséggel... (Gráf József: Helyszínre szeretnénk menni, mert ott hasznosabban tudom majd később tölteni az időmet...!) Hát majd a bizottsági ülés végén összesítjük ennek a hasznosságát. A korlátlan idővel nem élnénk, de természetesen normális időkeretben élni szeretnénk a közvetlen megszólítás lehetőségével.
Átadom a szót a bizottság tagjainak. Parancsoljon!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Azt hiszem, hogy ott, Mezőkovácsháza körzetében nem ilyen veszélyes a helyzet, de veszélyes, ha nem lesz mit feldolgozni, tehát végül is, ahogy a miniszter úr elmondta, természetes, hogy a Carnex csődje nem közvetlenül függ össze a madárinfluenzával. Sokkal nagyobb csődben voltak, még mielőtt influenza volt, csak most lesznek csődben amiatt, hogy nem lesz mit vágni, mert levágják előlük a konténerbe ezeket az állatokat.
Két kérdésem volna. Gondolom, hogy a vámosok segítségével a Miklós tud itt nekem válaszolni, tekintettel arra, hogy a román határ mellett lakom, és nem mondok nevet, mert mindig bíróságra visznek, de közel vagy Dél-Békéshez, hogy bizony román tollakat dolgoznak fel, és javában dúlt az influenza, amikor hozták be a román tollat. Kerülő úton, ahol meg sem állítják a kocsit, azt sem tudjuk, mi van a teherautóban, toll van-e, baromfi van. Van-e ilyen? Én tudok róla, de nem baj, majd akkor megtudjuk, hogy melyikünk tud többet.
A másik dolog az, hogy állítólag - én egyszer szóltam is, jeleztem - úgy néz ki, hogy Franciaországból, ahol már oltják - és jól tudom-e? -, oltások vannak Franciaországban a baromfiinfluenza ellen a szárnyasállománynál, mégis hoztunk be napos kacsát, napos libát éppen egy cég francia kapcsolatai miatt. Igaz-e ez? Ha igen, akkor egyszerű volt behozni ide, erre a területre az influenzát. Mert ma véleményem szerint sokkal gazdaságosabb két évre vagy soha meg nem kapni egy baromfipénzt, mint hogy az állam vagy az Unió, ha fél év alatt is, de kifizeti azt a kipusztult állományt. Én láttam már karón varjút, pestist meg egyebeket, ahol egy rossz sertésárnál gazdaságosabb volt pestisben levágni az összes jószágot, mint soha meg nem kapott pénzt kapni egy olyan baromfiért. Nekem tehát mindig rossz érzéseim vannak ezzel kapcsolatban. Azt hiszem, hogy ismeretes egy olyan dolog, hogy azért a fekete himlőt is megúszták egyes emberek, de meg sem várjuk azt, hogy legalább egy baromfinál kialakuljon az ellenanyag, és megvolna az ellenanyag, mert a nagy számok törvénye alapján - mivel ez a szakmám - ha tízmilliárdból egy marad meg, az biztos ellenálló, és abban biztos benne van, amivel utána meg lehetne védeni az összes állományt. Tehát itt bővítve-szűkítve levágjuk az egészet, nem tudjuk, hogy mi ennek az oltásnak az eredménye, mert azt igazán akkor tudtuk volna megállapítani, ha a jó miniszterünk is megkapta volna a H5N1 vírus emberi változatát, és akkor kiderült volna, hogy megmentette-e a vakcina vagy sem. (Derültség.) Addig ez csak... (Közbeszólások: Javasoljuk! - Derültség.) Addig ez csak olyan reklám, hogy két napig a hasam fogtam, amikor láttam, hogy ott oltogatják magukat, és ráadásul megijesztettek vagy 4 millió embert ezzel az oltással, ami nem ért semmit, mert a puding próbája a megevés... (Közbeszólások. - Derültség. - Megérkezik Herbály Imre.) Véleményem szerint azért ez nem egészen így működik - vannak itt állatorvosok, tudják -, mert aki a brucellát elkapja, az, hadd mondjam el, a szomszédot kell megfogadja, ha szaporodni akar a család. (Közbeszólások: Ha időben el van kapva! - Derültség.)
Én azért szeretnék párhuzamot vonni: emlékezzünk vissza, hogy a régi világban az a betegség, amit nem ismertek, nem létezett. Beírták a rákos betegre, hogy szélütése volt, közben nem is az volt. Nem ismerte az orvostudomány. Kizárt dolognak tartom - és kérem, hogy Süth Miklós válaszoljon nekem -, hogy ez mostani dolog, az én eddigi ismereteim szerint ez a baromfiinfluenza-vírus akár száz éve is létezhetett, ez létezett, ugyanez a változat létezett. Elkönyvelték azzal - nálunk is volt 40 ezer baromfi -, hogy elkezdtek prüszkölni, mindet fejbe vágtuk gyorsan, kivittük onnan, és szépen eladtuk az egész állományt. (Derültség.) Nem volt olyan laboratórium, amely kimutatta - nyugodtan megettük a többit. (Közbeszólások.) Most tökéletesen be vagyunk pánikolva. Ha van egy kis takony, visszaszívjuk a taknyot (Derültség.) - már bocsánat! -, ettől nem lehet... Én csak arra akarok kitérni, hogy ez egy olyan szintű pánik az országban, amit mesterségesen keltünk különböző növényegészség-ügyi... Ne haragudjatok már, ne felejtsük el - és nem akarom bántani, ha itt ül akármelyik multi -, hogy tulajdonképpen millió olyan gyógyszert szedünk be, ami szenteltvíz, igaza van annak, aki a tévében elmondta. Én ismerek olyan orvost, aki izotóniás oldatot adott be, és a beteg úgy meggyógyult, mint a frász - semmi hatóanyag nem volt benne, csak pszichikailag. Tehát nem biztos, hogy ebben nincs egy kis rájátszás, hogy jobban el kellene adni egy kis marhahúst, sok a marhahús, akkor dögöljön meg a csirke, sok a csirke, dögöljön meg a marha! Én tehát azt hiszem, hogy többet kellene tennünk, és örülök annak, hogy ezen a bizottsági ülésen felvetődik ez, és örülnék, ha a sajtóban hangot kapna, hisz már azt is hallottuk itt, hogy nyersen fogyasztva sem csinál semmit. Úgy jártam, mint a miniszter, hogy én azért is minden nap csirkét eszem a legkülönbözőbb formában (Gőgös Zoltán: Csak te szereted, a miniszter meg nem! - Derültség.), és figyelem, hogy (Közbeszólások: Takony...! - Derültség.) egy kicsit szuttyogjon az orrom, de már hideg vizet is ittam, mégsem szuttyog az orrom, tehát semmi bajom nincs... (Közbeszólások. - Derültség.)
Elnézést, de számomra az a tragikus ebben helyzetben, mert nem tudok mit mondani, hogy ezekkel a zárlatokkal, a rendőrökkel, a túlórákkal milliárdokat költünk rá, milliárdokat próbálunk behozni. Én azt hiszem, hogy ennek a legnagyobb hátránya az lesz, hogy bezár még vagy két üzem, utána meg tudják adni hozzá a stratégiát, mert nem lesz mit levágni, nem lesz mit enni, felmegy az ár, ez is kedvező valakinek. Tehát ténylegesen azt kellene mindenképpen megtennünk, mert aki a televízióban látta... Szóval, elnézést kérek, nem igaz az, hogy három éve nem látta az állatorvos, a televízió oda tudott menni megmutatni. Én láttam, Nyírgercse környékén nagyon sok helyen voltam, nagyon sok olyan gazdánál voltam, akinek az apja felakasztotta magát a Hajdúbét-botrány miatt, tehát láttam, hogy hogyan tartják: csinálnak egy fóliát, de direkt olyan magasra teszi csak, hogy a fürgébb kacsa mint egy zerge, úgy ugrálja át azokat a különböző támaszokat vagy elválasztókat, ami pedig azt jelenti, hogy azok nyugodtan érintkezhetnek akár vadkacsával, akármivel, mert ha egy kacsa kimegy, oda leszáll a vadkacsa, nem beszélve arról, hogy sok helyen tenyésztik is a vadászok - most az idén nem merték -, tehát nagyon sok tényező szerepel ebben. Én azt hiszem, hogy a legfontosabb dolog talán az lenne itt, hogy a lakosságot megnyugtassuk, hogy ne szűnjön meg Magyarországon a szárnyas baromfi, a víziszárnyas, mert annak nagyon komoly hátrányai lesznek. Egy nagyon komoly hátrányra még nem tértünk ki: arra, hogy ha itt még vagy másfél millió tonna gabonát be kell tenni az intervenciós raktárba, akkor aztán tényleg elöntjük az Uniót, meg Dunát lehet rekeszteni a gabonafélékkel. Tehát valamilyen formában ésszerűen, okosan, szakmailag gátat kellene ennek vetni, és egy kicsit a pánikot mérsékelni kellene azzal, hogy Magyarországon pünkösd hétvégén többen haltak meg, mint a világon madárinfluenzában. Ez a világ röheje - bocsánat! Nincs még kimutatva, de már egyből azt mondjuk, hogy biztos az emberre veszélyes. Ez valakinek a lobbiérdeke is, nekem mint képviselőnek ez a véleményem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Azt javaslom, mielőtt a jelentkezőkre rákérdeznék, hogy a miniszter úr majd jelezze, amikor úgy gondolja, hogy a kérdésekre, megjegyzésekre szeretnének válaszolni. A további kérdezőket kérem. (Dr. Kis Zoltán jelentkezik.) Kis Zoltánt látom.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Én is szoktam egzakt módon fogalmazni, de Karsai úr most túltett rajtam - megjegyzem: nagyon sok mindenben egyet is értek vele. Ha már a reklámról van szó, az itt jelen lévő médiaképviselőknek ajánlom, hogy ne csak ebédeljenek a képviselői büfében, hanem néha forgassanak is, mert nincs olyan nap, hogy ne lenne baromfikészítmény, és a képviselők tele szájjal eszik, aminek két oka van: egyrészt viszonylag elfogadható ára van (Derültség.), másrészt meg valószínűleg nem hiszik el azt a pánikkeltő hangulatot, amit időnként valóban gazdasági célzattal megenged a világmédia, itt nem a magyar médiáról van szó. Emlékszünk a BSÉ-re, barátaim, hogy indult el a BSE? Sertéspestises állomány volt Hollandiában és Németországban. Azt mondták az angolok: akkor most nem veszünk át tőletek sertést. No, akkor a németek elkezdték nézegetni a szakirodalmat, azt mondta: 1916-ban három darab ember gyanús körülmények között teljesen meghülyült (Derültség.), elsorvadt az agya, mert megkergült marha volt a közelében. És ezt olyan sikeresen csinálták meg, hogy erre gyakorlatilag az egész marhaállomány, húsmarhaállomány ráment, látványos máglyákon égették el a marhákat. Erre az angolok azt mondták, hogy: nem olyan nagy gond az a sertéspestis, jöhetne már Hollandiából, Németországból egy kis sertés - de akkor már késő volt. Honnan jött a madárinfluenza? A legsűrűbben lakott és a baromfiállománnyal leginkább terhelt területekről: Délkelet-Ázsiából, a Távol-Keletről, amely viszonylag nagy konkurenciát jelent a fejlett világban folytatott baromfitenyésztésnek, ezért időnként talán nem probléma, ha bizonyos piacmozgató erők megindulnak az egészségügy és a humánegészségügy vonatkozásában.
Megjegyzem - ha nem igaz, majd erre kérnék a Miklóstól információt -, ha komolyan akarta volna a fejlett világ - mondják -, ezelőtt három évvel körülbelül 200 millió dollárnak megfelelő összeggel az egészet megoldhatta volna, de úgy tűnik, ez nem volt cél. Nem tudom, ezt kérdezem, hogy ennek oka-e. Az viszont kétségtelen tény, hogy hatalmas gazdasági károkat okoz, és ennél a kárnál, amit a minisztérium megtesz az Európai Unió felé, azt nyilván csak értékelni lehet, de itt az Európai Unió bizottságánál annak az egységes monitoring rendszernek a kiépítését is meg kellett tenni, ami valóban a járvány tényleges hatását, tényleges erejét és az állategészségügyi kihatásait hozza, és lekapcsolja nemcsak a politikától, a gazdaságtól is próbálja egy kicsit függetleníteni. Most összefügg. Marha jó gazdasági bulik vannak. Amikor államtitkár voltam, időnként a méhészeknél ezerrel jött az a nyúlós költésrothadás vagy micsoda, hogy ne kelljen túlteleltetni az állományt, mi meg adtuk a százszázalékos kártalanítást. Itt nekünk nem az a célunk, hogy minél több százszázalékos kártalanítás kerüljön kifizetésre, mert esetleg, nem feltételezem, de nem kellően odafigyelő és gondatlan emberek elhurcolászhatják a vírust más állományba is. Ez nem lehet cél. Nagyon örülök annak, hogy azt vetettétek fel, miniszter úr, hogy itt a piacélénkítésre kell odafigyelni, és ehhez kell támogatást adni, hogy az, akinek megvan az állománya, az tényleg őrizze meg épségben, egészségben, és ne legyen egy olyan félelme, hogy most neki beragad a készlete. Ha van egy kimutatható visszaesés, neki van egy szerződött állománya szerződött áron, és a kettő közötti különbözet bizony kimutathatóan most a fogyasztás visszaesése és bizonyos körülmények okán az ő kasszáját csökkenti, ebben legyetek partnerek, hogy ezt próbáljátok kompenzálni.
Annak megint csak nagyon örülök, amit itt fölvetettetek állategészségügyi oldalról: nyista támogatás, barátaim, olyan új fejlesztésekre, amelyek a humán és az állategészségügyi feltételrendszert maximálisan nem elégítik ki. Nézzétek meg, itt voltak az úgynevezett állatjóléti támogatási rendszerek a vidékfejlesztésre, alig jelentkeztek rá. Lehet, hogy volt kiírás, hogy most milyen méretek voltak, ezen most lehetne vitatkozni, de abba az irányba kell mozdítani, édesapám, ha a piacon akarsz maradni, akkor neked ebben a biztonsági rendszerben különböző licencek alapján teljesítened kell.
Még egy kérdésem van, és akkor ezzel befejezem. A miniszteri meghallgatásod óta az élelmiszer-biztonság és élelmiszerminőség-ellenőrzés terén azokkal az egységes intézményre vonatkozó javaslatokkal, amelyeket itt a bizottság tett, és aminek a főállatorvos úr is örült, és én is örültem, hogy ő örül, hol tartunk? Le tudtad-e már szedni a társminisztériumoktól ezt az ellenállást? Jön-e már hozzád ez az egész rendszer? Mikor látjuk, hogy bejelenti a miniszter, hogy itt van egy egységes rendszer, élén van egy übermenschführer, aki ha mond valamit, a többi vigyázzba vágja magát, és hanyatt fekszik, mert nincs mese, ez nem játékbolt, meg mit tudom én miféle picsipacsi játék, ez egy félkatonai, sőt katonai szervezet, aminek egy főnöke van, és az utolsó állatorvosig - most félre ne értsd, Miklós, hogy te itt mondod, hogy meg kellett emelni a díjat. Mi az, hogy megemelni a díjat? Öcsém, nem tetszik, ki vagy rúgva, viszontlátásra! Sőt vészhelyzetben mész a börtönbe, mert aláíratom vele a papírt, kedves barátom, hogy ha ilyen helyzet van, azért vagy abban az apparátusban. Nem kényszer, mert ez nem sorozott hadsereg, de ha beléptél, kis barátom, és neked itt üdülési jegyed volt, azt most ezért nem akarsz jönni, mert be van neked még állítva három macska, aminek nem szedted még ki az ivarszervét, és ezért nem megyek oda... Hát vágom ki az állományból, édesapám, két pillanaton belül, méghozzá hivatalvesztéssel, fegyelmivel...
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Csak egy mondat, hogy ezzel ne menjünk tovább. Itt nem az állatorvosok béréről volt szó, hanem a segédszemélyzet, a fogók bérét kellett... Állatorvos ki van rendelve...
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Van egy olyan fogó, akit napszámba veszel, meg van olyan, hogy állatorvosi szaksegéd, az meg egy másik állomány, aztán már holnaptól nem állatorvosi szaksegéd, hogyha nem hajlandó tyúkot fogni. Érted? Mint ahogy mi is fogdostuk annak idején a napos fácánokat, mikor rakosgattuk kifelé őket az élőhelyre.
Köszönöm szépen. Én is egy kicsit elragadtattam magam, itt a Karsai fölnyomta az alaphangot. (Derültség.)
ELNÖK: Nem is Kis Zoltán lett volna, ha nem így történt volna. Medgyasszay László kért szót.
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Kétségkívül bizonyos állatbetegségek szolgálhatnak lobbiérdekeket, ez egy dolog. De azért, akiknek ez tanult szakmája, az állatbetegségek és a járványtan, azok nem vehetik ezt figyelembe, a szakma szabályai szerint kell hogy eljárjanak. A szakma szabályai szerint, amelyet törvények foglalnak magukba, akár magyar, akár uniós törvények.
Úgy látom, hogy a Magyar Állategészségügyi Szolgálat, most is, mint már annyiszor, helytállt és a szakma szabályai szerint járt el, időben, megfelelő módon. Nem azért mondom ezt, mert én is állatorvos voltam, hanem, mert a tények ezt mutatják. Az állatorvosi szolgálat amellett csinálta ezt a, higgyétek el, heroikus munkát, hogy sok gonddal járó ügyekkel is kell hogy foglalkozzon - sok sebből is vérzik, nem akarok túlozni, de vannak problémák, nem a szolgálat szakmai részével, hanem a körülötte dúló különféle átszervezési, egyéb problémákkal, amit majd egyszer szeretnék külön megemlíteni. A lényeg az, hogy azt hiszem, hogy igaza van a miniszter úrnak, ez nem politikai, ez szakmai kérdés, a betegség az, és az állategészségügy, azt hiszem, hogy itt nagyon helytállt.
Hadd ragadjam meg az alkalmat arra, hogy elmondjam, hogy a miniszter úr, aki hivatalba lépése óta mindig megfelelően értékelte az állategészségügy munkáját, gondolom, most kap egy olyan lélektani lehetőséget a kormányon belül, azt a húsz-harmincéves adósságunkat a szolgálattal szemben talán most megoldhatná, hogy végre ne legyen bevételorientált ez a szolgálat, a fenntartását a költségvetés fedezze. Sajnos ezt sem Kis Zoltán államtitkár úr, sem magam annak idején nem tudtuk elintézni, hogy ne legyen bevételorientált. A szolgálat összes költségét a költségvetés tárgyalása előtt be kell terjeszteni. Más kérdés, hogy a bevételeket meg a kincsárból megkapja, az egy dolog. De ez az eset is mutatja, hogy egy nagyon független, hatékony, költségvetésből finanszírozott szolgálatra szükség van. Kérem, hogy ezt fontolja meg a miniszter úr. Azt hiszem, hogy én csak a magam nevében és a KDNP nevében beszélhetek, de ha kell, ebben a harcban nagyon szívesen segítünk.
A másik pedig az, hogy az átszervezésnél nagyon fontolja meg a miniszter úr, hogy ezeket a megyei állategészségügyi állomásokat, amelyek most is jól vizsgáznak, és amelyek mozgósíthatók, magát az egész felépítést, szabad-e bántani ebben a nagy átszervezésben. A hatékonyság érdekében - most mutatta meg ez a járvány, hogy ez mennyire fontos - ezt így meg kell tartani, véleményem szerint, és nagyon óvatosan, és az érintettek meghallgatásával kell, ha egyáltalán szabad ehhez hozzányúlni. Ezt azért mondom, hogy a fűnyíró nehogy elinduljon, és aztán kárt csináljunk, mert azért a madárinfluenza nem olyasmi, amit a Karsai képviselőtársam mondott, azért ez egy komoly betegség (Dr. Kis Zoltán: Komoly állatbetegség!), amely ne menjünk bele, hogy mit eredményezhet hosszú távon emberi populációban is. Ne menjünk bele, nem tudjuk. A biológia és a vírusok útjai néha nagyon kifürkészhetetlenek. Remélem, hogy nem kell a képviselő urat védőoltásban részesíteni, de ha kell, akkor engem is fognak, de ahhoz megfelelő vakcina kell. Ez csak egy gondolatinda volt.
A másik, amit szeretnék még elmondani, a következő. Ez valóban nem politikai kérdés. Két véleményt hallottam a miniszter úrtól, hogyan lesz a továbbiakban. Azt mondta, hogy 2007-2013 közötti fejlesztések, másik mondatában meg azt mondta, hogy most. Én a "most"-ra szeretném a hangsúlyt fektetni. Ezek az emberek nem tudnak jövő évig várni. Jobban tudják, Karsai úr is meg azok is, akik ott élnek a területen, hogy ezek az emberek tényleg ebből élnek, ezek már holnap akarnak valamit lépni. Nem tudom elfogadni, hogy mindig az uniós szabályokra hivatkozunk. Ezeregy olyan lehetőség van, a "Zöld kosár" vagy akár más keretein belül, amelyben a magyar költségvetésből tudunk támogatást adni. Hosszan lehetne boncolgatni, hogy mivel járjon ez együtt - szövetkezéssel, sok minden egyébbel -, de azt gondolom, hogy nem szabad az uniós pénzekre várni. S nemcsak a hitellel szabad itt sajnos gondolkodni. Mondom ezt akkor, amikor a költségvetés ezer sebből vérzik, itt emberi sorsok vannak, és azt hiszem, hogy a szolidaritás érzése azt kívánja, hogy ezeket elmondjam.
Befejezésül annyit, hogy persze nem kell a múltat emlegetni, de azért egy másik alkalommal majd felvetem annak a felelősségnek a kérdését, hogy az uniós csatlakozás előtt, amikor száz szakmai szervezet elmondta, hogy mit kellene tenni ahhoz, hogy a baromfiállomány 40 százaléka ne menjen tönkre, akkor miért nem történt valami. Nem a miniszter úr volt akkor ott, mondhatnám tán, hogy sajnos, de azért a diagnózishoz mindig kell egy kicsit a kórelőzmény is, hogy jó terápiát tudjunk végrehajtani.
Kívánom a miniszter úrnak, hogy azokat, amiket elmondott, meg is tudja valósítani. De mindig a részletekben lakik az ördög, és azt gondolom, hogy az ott élő emberek érdekében az összes szakmai szervezetet, tehát az érdekképviseleteket, egyebeket is meg kell majd hallgatni a hogyan tovább érdekében. Tehát ez nem egy szlogen a részemről, hogy egy blikkfang, hogy most elmondom; úgy gondolom, hogy ezt így is kell majd csinálni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Jakab Istvánnak adom meg a szót.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Bizottság! Egyetértünk abban, hogy a vírus nem válogat aszerint, hogy milyen párthoz tartozó a tenyésztő vagy hogy éppen hova tartozik a baromfi - az a meggyőződésem, hogy mi sem úgy ültünk az asztalhoz. Hiszem, hogy felelősen és valóban az ágazat érdekében próbálunk megoldásokat keresni. Örülök, hogy a miniszter úr is így látja, mint ahogy eddig is így tette - gondolom, mi is ezt igazoltuk vissza.
Jó volt hallani a miniszter úrtól, hogy 100 százalékos kártalanítás lesz a kiirtott állományok esetében, visszafelé mutogatás nem volt. Csak még egyszer szeretném megerősíteni, hogy ez nem félreértés, ez egyértelmű, és egyértelműsíteni kell mindenki felé, mert ma még nem minden tenyésztő tudja ezt egyértelműen. Jó lenne, ha ebben a sajtó is nagyon sokat segítene.
A másik kérdés, hogy a miniszter úr jelezte: állategészségügyi kérdés ez az egész. Ez igaz, tehát a probléma megoldása az állategészségügy feladatköre, az állategészségügy hatáskörébe tartozik, ez így igaz, de meggyőződésem, hogy - mint ahogy korábban is jeleztük, ahogy korábban is értékeltük a munkájukat - most is mindent megtettek, és határozottan dolgoztak. Ezt ki kell mondani, és ki kell mondani a nyilvánosság felé is, hogy még egyszer ne legyen három tenor a tévében, hogy még egyszer ne oltassa be magát senki, hogy még egyszer ne okozzon milliárdos károkat azért, mert esetleg jól mutat egy kampányban. Azt gondoljuk, hogy mi itt a gazdákkal, a termelők képviselőivel másképp szeretnénk kampányolni, úgy, hogy sikeresek az emberek, sikeresek a tenyésztők.
Én a termelőkre szeretnék fókuszálni. Megnyugtató tehát a 100 százalékos kártalanítás, viszont a védőkörzetben, tehát a zárlat alá vont állományok esetében nem látjuk megnyugtatónak, én legalábbis a tájékoztató alapján nem látom megnyugtatónak a megoldást. Mire gondolok? Arra gondolok, hogy az állatállomány a túltartás miatt minőségében jelentős mértékben károsodik, minőségromlás következik be, ami értékvesztést jelent. Másrészt viszont - talán a túltartás miatt - a költségek is jelentősen megnőnek, gondolom, ezt nem kell tovább ragoznom. A harmadik, ami még tovább nehezíti a helyzetet, hogy itt elsősorban integrátorok közreműködésével történik a termelés, tehát az adott állományhoz, a kihelyezett, a letelepített állományhoz az adott mennyiségű takarmányt rendelik hozzá. Ezek az emberek ma nem tudják megvásárolni a takarmányt sem, kötelezően előírjuk a tartást, és már takarmánybeszerzésre sincs lehetőségük. Nem szeretnék egy nagyon durva hasonlattal élni, mert magam is egyetértek azzal, hogy az állatkínzás büntetendő cselekmény, de most hatósági eszközökkel kényszerítjük invesztícióra, többletköltségek kifizetésére a termelőket, amire azok az emberek képtelenek. Itt tehát mindenképpen megoldás kell, mert nem lehet arra kényszeríteni a gazdát, hogy ne etesse meg az állományt, mert akkor meg majd abban hullik el - kannibalizmus, nem akarom ragozni, tenyésztő voltam néhány évtizeden keresztül. Ebben kérnénk tehát a közreműködést, ebben kérjük a támogatást, a segítséget.
A másik dolog az így keletkezett károk megtérítése a tenyésztők részére. Minőségi romlás van, nagyon komoly veszteség keletkezik, amit kérünk kezelni. Ezt én ma még a beszámolóban nem hallottam. Köszönöm, egyelőre ennyit.
ELNÖK: Járvás Istvánt láttam jelentkezni.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Miniszter Úr! Négy rövid témát szeretnék megemlíteni. Az egyik ahhoz kapcsolódik, amit ön mondott, hogy a víziszárnyasok tekintetében az állattartás fejlesztése, a technológiafejlesztés nagyon fontos feladat. Én azt hiszem, ez nemcsak abban a körzetben, ahol ez a probléma volt, hanem az egész országban fontos természetesen (Gráf József bólogat.), és azért az állattartási technológia fejlesztése talán az egész baromfiágazatban igaz, a tyúkféléknél is, mert van olyan baromfiféle, a tyúkoknál is, amely azért nemcsak az intenzív, hanem a félintenzív vagy biotartáson van, azt a területet is fogja érinteni, mert az esetleg kinn van a szabad területen.
Egyszer már elmondtam bizottsági ülésen, hogy a magánimport, az állatgyógyszer kérdése azért napirenden van Magyarországon, Karsai kolléga mondta a tollbehozatalt, és szerintem sem szabad megfeledkezni arról a dologról, hogy egy betegség nem csak terjed, azt terjesztik is - ez nemcsak az állatoknál igaz, hanem a növényféleségeknél is -, és ez mindig nagy üzlet volt. Úgyhogy nagyon oda kell figyelni a határátkelőknél, hogy mi történik.
A pánikkeltést nem lehet megkerülni, hiszen nemcsak hogy a politika témájává tették ezt, hanem kampánytémává is, szerintem a miniszterelnök is boncolt hattyút, legalábbis úgy tett, a másik oldalon meg a miniszter úr is beoltatta magát. Ha én most Torgyán József lennék, akkor azt mondanám, hogy kik és kik mondjanak le amiatt, hogy hozzájárultak ehhez a hisztériához. Én ezt nem teszem, de attól függetlenül nekik is, a politika elsőszámú szereplőinek is el kell gondolkodniuk azon, hogy mit vállalnak fel, és attól, hogy vérfertőzéses volt az a hattyú, az még nem madárinfluenzás.
Egy közös felelősségünk azért van abban, hogy milyen hangulatot keltünk: hogy mernek-e az állattartók állatokat lerakni az elkövetkező időszakban, mert egy féléves kihagyás is nagy hullámzást okozhat a belföldi piacon, a belföldi termelésben, és - aratás előtt vagyunk - ennek több különböző oka van. Egy biztos: hogy azokat a keltető üzemeket, amelyek háztáji, úgynevezett vegyes hasznosítású baromfit keltettek, azokat is érinti a víziszárnyasok körüli probléma, hiszen ezeknek az állatoknak a kitettsége nagy, szabadban vannak, a Mari néni az állatait kinn tartja, azok még nagyon soká lesznek még hálóval körbevéve. Ezek a keltetők is veszteséget fognak elszenvedni, illetve azok a törzstartók, akik ilyen törzsállománnyal rendelkeznek, szerintem a körbe őket is bele kellene vonni egy reális mértékben. A későbbiekben a szabályozott tartás vagy a vándormadaraktól való elzárás szerintem háztáji körülmények között nehezen oldható meg, ha pedig háztáji állattartás nem lesz, annak is lesznek következményei: tárolókapacitások kellenek hozzá. Nem akarom elmondani azt a mesémet, amit el szoktam mondani, hogy legalább százezer falusi porta hagyta abba az állattartást Magyarországon a közelmúltban, és ha minden falusi portán csak 10 tonna gabona volt, akkor éves szinten 1 millió tonna gabonát etettek fel ezek a háztáji állattartók. Ha ezt a gabonát két évig itt kell tartani, miniszter úr, akkor 2 millió tonna tárolókapacitást kell neki építeni. Gyakorlatilag annak építettünk tárolókapacitást, amit a háztáji nem etet fel. Ha ez továbbmegy, abból további problémák fognak adódni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Örvendi László József jelentkezik.) Van még jelentkező, parancsolj, Örvendi képviselő úr!
ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Miniszter Úr! Én elsősorban a gyorsaságra szeretném felhívni a figyelmet: amilyen gyorsan lecsapott a madárinfluenza erre a környékre, olyan gyorsan kellene eljuttatni az információt az embereknek, azoknak a gazdálkodóknak, akik túltartásban vannak, mert akik megsemmisítik az állományt, azok felvilágosítják az embereket, de a túltartásra kötelezett gazdálkodók nem tudják, milyen kárpótlásban fognak részesülni. Gyors információt kellene eljuttatni hozzájuk, mert az eddigi információim szerint még nem tudják, hogy mi lesz a sorsuk. Egy-egy családnak ez a mindene, ebből él az egész család, és a túltartással tönkremegy az állományuk, aztán ők maguk is tönkremennek.
Móricgátról jöttek észrevételek, ezeket szeretném ismertetni mindnyájunkkal. A védekezés során a fertőtlenítések kapcsán jeleztek bizonyos szervezetlenséget. Nem mindenütt végezték el megfelelően a fertőtlenítéseket. Védőruhát nem kapott minden segítő, csak az odaküldött állatorvosok, és a tetemek elszállítása is sok esetben nyitott kocsikkal, ketreces kocsikkal történt meg. Ezenkívül érdeklődnek a gazdálkodók, hogy azok, akik belekerültek ebbe a sajnálatos helyzetbe, a jövőt illetően számíthatnak-e a kormányzatra, ingyenes szakmai segítséget kaphatnak-e a hivatal részéről és a kormányzat részéről, hogy újra elindulhassanak a termelés útján.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Amennyiben nincs további kérdező, magam tennék hozzá néhány gondolatot az eddig hallottakhoz is, de talán a madárinfluenza megjelenésével és az utána kialakult helyzettel kapcsolatosan is.
A miniszter úr azt kérte, hogy amennyire lehet, a politikát tartsuk távol ettől a szakmai kérdéstől. De épp az a gond, miniszter úr, hogy amikor az első jelzések alapján február 15-én vadmadarakban megjelent - bár úgy tudom, hogy ennél hamarabb jelent meg, csak nyilvánosságra február 15-én került az információ -, utána néhány napon belül miniszter úr és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr, épp önök voltak azok (Felmutat egy dokumentumot.), akik a politika legmagasabb szintjére emelték ezt a szakmai szinten lekezelhető kérdést. Innentől kezdve roppant nehéz volt a választóknak is, de egyben az állattartóknak is elkülöníteni, hogy most milyen súlyú a probléma, és tényleg legmagasabb szinten, miniszterelnöki szinten kell-e egy súlyos, de szakmai szinten megoldható kérdéssel foglalkozni.
A hozzám naponta érkező e-mailek egyikében igenis utalnak a ma Szank környékén és a legsúlyosabban érintett területeken élő gazdálkodók arra, hogy bizony Nagybaracskán - és ezt most idézem -, "...amikor néhány tucat döglött hattyú miatt levonult az egész kormány (habár, mint mondják, már nincs kampányidőszak), akkor most bennünket miért nem tájékoztatnak megfelelően?". Tehát ezt sajnálatos módon érzékelik az állattartók is, hogy nem kellett volna, nem lett volna szabad talán a legmagasabb politikai szintre felemelni ezt a kérdést. Utána a miniszter úrnak kicsit furcsa az a kérése, hogy a politika most tartsa távol tőle magát. A politika olyan értelemben nem tudja, hogy Bács-Kiskun megyében a képviselőket keresik meg az érintettek, hogy legyünk szívesek nekik is információt adni vagy közbenjárni, hogy információt kapjunk a legmagasabb szintű vezetéstől.
Amit elmondott a miniszter úr a kilábalással kapcsolatban, azzal kapcsolatban, hogy hol tartunk, és milyen további intézkedéseket tervez a pénzügyi kártérítés vonatkozásában, mondhatnám azt, hogy jól hangzik. És idézném a február 20-án ön által mondottakat, miniszter úr, a Tolna megyei Népújságból. "További kérdésre, hogy ennek a többletköltségét ki fizeti, a miniszter azt válaszolja: Ezt ebben az esetben megtérítjük, de most még korai lenne a részletekről beszélni. Ha kényszerintézkedést rendelünk el, akkor az államnak kártérítési kötelezettsége van." Nagyon korrekt a nyilatkozat, jelenleg is nagyban hasonlóak miniszter úr, főállatorvos úr nyilatkozatai. Azonban ez február 20-án hangzik el. Négy hónappal ezelőtt ott sok állattartót veszteség ért, és ők beadták a kárigényüket. Van olyan termeltető, akinek 180 millió forintos kárigénye van bent a minisztériumnál. A minisztériumtól a napokban egy roppant meglepő válasz született. Folláth Györgyné helyettes államtitkár asszony válaszolja meg ezt május 16-án. Kerekperec azt mondja, hogy rájuk nem vonatkozik a kártérítési kötelezettség. Félreérti azt az állategészségügyi törvényt, amit 2005 decemberében az ön előterjesztésére fogadott el a parlament. Ebben pedig nagyon egyértelműen leírja a CLXXVI. törvény 7. § q) pontja, hogy a "Járványügyi intézkedés esetén a közreműködésre kötelezettek is a kártérítési körbe vonandóak.". Meglepő módon a főosztályvezető asszony az mondja, hogy félreérti az érintett 180 millió forintos veszteséget elért termelő ezt a kérdést, rá nem vonatkozhat ez a pont, mert az ő esetében nem kellett leölni állatokat. Valóban - most még a nagybaracskai körzetről beszélek, tehát a februári eseményről -, nem kellett leölni állatokat, csak két telephelyén megtiltották, hogy ki-be szállítson, új transzportot vigyen, és ebből óriási kárai keletkeztek ennek az illetőnek, mert a transzportálási láncot szakították meg. Érthető, hogy mi következett be, érthető az is, hogy ez veszteség. Ezek után riadtak meg az emberek, hogy de kérem szépen akkor Bács-Kiskunban és Csongrád megye szélén elrendelik az A- és B-körzetet, az A-körzeten belül kijelölik azokat a településeket, amelyeknél le kell ölni az állatokat. És önök minden nap arról beszélnek, hogy a leölt állatok utáni kártérítés hogy van.
Ezt már ismerik. Mondhatnám, a mai nap a Petőfi Népében megjelent cikk úgy fogalmaz - az állattartók -, hogy úgy néz ki, azok a szerencsésebbek, akiknél nagyobb a baj, mert azoknál leölik az állatállományt, és tiszta, hogy ők százszázalékos kártérítést kapnak. De ez csak elenyésző része a zárlat alá vontaknak. Egész Csongrád megye, egész Bács-Kiskun B-körzetnek lett minősítve, ahogy főállatorvos úr mondta. Megtiltották a szállítmányozást, a takarmánykiszállítást, magyarul: blokkolták az egész rendszert. Erre utaltak a kérdések, hogy vajon akiknél nem következett be kötelező kiemelés, ahogy főállatorvos úr fogalmazott, ott mi történik. Hiszen a tömő állatoknál egy-két nap a várakozási idő, pusztulás következik be.
Hogyan rendelkezik ugyanerről a helyzetről az Európai Unió 135-ös határozata? Gondolom, a szakmában mindenki ismeri, én mostanában tanulmányozom. Egyértelművé teszi a 3. cikk, hogy általános tilalom esetén mit kell tennie a madárinfluenzával fertőzött körzetnek. Magyarul: hogyan kell zárolni, megtiltani, A- és B-területekről harmadik területre nem szállítható ki és a többi. Ezt tette most a szakvezetés. De én nem értem, hogy miért nem olvasta tovább a 4. cikkig, amiben azt mondja, hogy egyedi intézkedéssel védőkörzetből is és a megfigyelési körzetből is engedélyezhető a kiszállítás kijelölt vágóhídra. (Gőgös Zoltán: Ezt csinálják! - Dr. Süth Miklós: Ez történik! - Gráf József: Ez folyik!) Kijelölt vágóhíd... - ez még nem történt meg. (Gőgös Zoltán: Ne mondjad már!) A ma reggeli hír egyike a kijelölt vágóhíd, tehát a mentesítése, a feloldása a zárlatnak a B-körzetben. Aztán jönnek persze a nagy kérdések, hogy kijelölt vágóhidat miért nem nevesített a minisztérium. Ezt nem értették a termelők. Miért nem nevesítették azt a kijelölt vágóhidat, ahova akár körzeten belül el lehet vinni? De a rendelkezés megengedi a körzeten kívüli szállítást is. Erre is lett volna lehetőség, mert úgy tudom, hogy az állam most résztulajdonosa lett egy nyugat-dunántúli vágóhídnak a Bábolnán keresztül. Tehát a termelők egyelőre most abban látják a feszült helyzetet, hogy tiszta a kép előttük, mi történik a leölt állatok esetében a tulajdonosok kárpótlásával - bár ott sem, hogy az újraindítás és minden egyéb hogy történik, bár most erről a miniszter úrtól kaptunk egy előterjesztést, hogy az Unió felé hogyan történt. De a B-körzetben a szállítmányozás megtiltása kapcsán a nem leölésre került állatok tartói esetében hogyan gondolják a kártérítést, mert egyelőre a minisztériumi levél azt mondja, hogy önöknek kérem, nem jár semmiféle kárpótlás, ezt írták önök le.
Az Európai Uniónál, ha az információim pontosak - és ebben nem vagyok biztos, mert naponta kapok újabb és újabb információt. Az Unió eddig még nem térített meg egyetlenegy direkt kárt sem, kizárólag piacvesztést és azon elszenvedett károkat. Azonban miután Franciaországban és Olaszországban nagyon komoly állatvesztés történt meg, az ottani kormányok úgy jártak el, hogy a direkt károkat kifizették a francia és az olasz gazdáknak, és kifizették a piacvesztést is, ami feltételezhetően ezen állatelhullások után járt. Ezek után került az Unió asztalára a francia és az olasz elképzelés (Gőgös Zoltán: Meg a magyar!), hogy kérem szépen, a teljes kártérítésre kérünk igényt, amire eddig még nem kértünk. Ehhez csatlakozott be a magyar, de úgy, hogy semmilyen kártérítés-fizetés ez ideig nem történt, mi a biankót nyújtottuk be, ha jól értettem, hogy ha majd a franciák és az olaszok megkapják esetlegesen, akkor mi is fel szeretnénk szállni ugyanerre a vonatra. Persze ők annyival előrébb járnak, hogy ott megtörtént a kártérítés az állam részéről - itt még egyelőre csak tervezgetés van, és ebben nagyon bizonytalanok a gazdálkodók.
Jellemző eset, hogy az egész ágazat úgynevezett hitelkonstrukcióra alapul, ez azt jelenti, hogy a kihelyezett állatállományokat a tulajdonos, a nevelést elvégző, a tömést elvégző, az állatot felnevelő gazdálkodó hitel felvételével indítja el, azért kell neki hitel, hogy a takarmányt megvegye, hogy a gyógyszereket megvásárolja, és erre hitelt vesz fel. Innentől kezd drámaivá válni a helyzet, félek tőle, amikor ezt a hitelt most nem fogja tudni időre visszafizetni, miközben a saját ingatlanját - ez esetben a házát - adta fedezetül azért az egy-két hónapos hitelért, hogy fel tudjon nevelni egy-egy transzportot, és abból finanszírozza meg a felnevelést. (Járvás István: Ez igaz, sajnos!) Tehát attól tartok, hogy ezzel még nem oldottuk meg a problémát, hogy a miniszter úr egyelőre azt mondja, hogy most fordulunk az Unióhoz, és várjuk meg, hogy az Unió mit dönt, a jövő heti ülés egy fordulópont lehet abban, hogy mit dönt. Ha jól értettem, az Unióban egyelőre, a miniszter úr által is említetten esetleges 50 százalékos támogatásról beszélnek, azt sem tudjuk, hogy melyik területre ad, mert erről még nem döntött az Unió, de elképzelhető, ha jól értettem - és ezt kérdezem is -, hogy ez pályázat úton fog megvalósulni, hogy nemcsak úgy, hogy egyszerűen dönt az Unió, és utána jön a kártalanítás, hanem még netán további pályázati, helyzetfelmérési esetek következnek be. Akkor gondoljuk csak végig, mikor lesz ebből pénz! Február 15-én néhány hattyú elhullásával a baracskai körzet és védőkörzete blokkolásra kerül, az ott lévő érintettek jelenleg még semmilyen szinten nem kapták meg, sőt elutasításra került a kártérítési, veszteségcsökkentési igényük, és ezek után most benne vagyunk egy sokkal súlyosabb helyzetben, és az a kérdésük a termelőknek: te jóisten, akkor lehet, hogy ebből fizikailag kézzelfogható pénz esetleg talán csak jövőre lesz? Önök hogyan képzelik esetleg ütemezni majd ennek a káresemény csökkentésére előirányzott pénzalap megérkezését? Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani.
Elnézést kérek, hogyha a szakma fülét esetleg bántotta egyik-másik kifejezésem, mert nem voltam elég szakmai. Szeretném köszönteni Takács Lászlót a Baromfi Terméktanács részéről, és kérem, hogy amennyiben úgy érzi, hogy szakmai tévedések is elhangzottak, és nem fedi a valóságot mindaz, ami akármelyik oldalról jött - mindannyian a jobbítás szándékaival szeretnénk ezt a tényhelyzetet tisztázni -, akkor szóljon. A magam részéről hangsúlyozom, hogy én a gazdálkodók szemüvegén keresztül szeretném látni most a világot, hogy mibe kerültek, és miben reménykedhetnek. És hogyha ebben netán szakmai hiba is történt, akkor meg tudjuk kérni a Baromfitanács elnökét, Takács László urat, hogy esetleg korrigáljon bennünket a vétlenül elkövetett hibáink miatt. Köszönöm szépen.
Miniszter úr, miután nem láttam több kérdezőt, megadom a szót önnek.
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Megint kettéosztanánk a válaszadást: a kimondottan szakmai kérdésekre - mert ilyenek is elhangzottak - Süth doktor válaszol, a többire én.
DR. SÜTH MIKLÓS főállatorvos: Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a bizottsági tagoknak a kérdéseket. Megpróbálok gyorsan és abban a sorrendiségben válaszolni, ahogy a kérdések elhangzottak.
Karsai képviselő úr több kérdést is feltett, amelyekre megpróbálok pontról pontra válaszolni. Ilyen például a toll kérdése, amely Románia irányából érkezik. Egész pontosan meg kell vizsgálni annak az esetét, hogy milyen Romániából származó tollat dolgoznak fel, mert az Európai Unió bizottsági határozata, amellyel egyetlenegy európai uniós tagország sem mehet szembe, engedte Romániából a feldolgozott toll behozatalát Magyarországra. Tehát hogyha az feldolgozott toll, bár Romániából származik, akkor is legálisan volt magyar területen.
A folytatásban a Franciaországgal kapcsolatos kérdések hangzottak el. Igen, a francia állategészségügyi hatóság benyújtotta a kérését arra vonatkozóan, hogy vészhelyzetben vakcinázzon. Nem használta fel ezt a lehetőségét, csak nagyon korlátozottan, ami azt jelenti, hogy körülbelül fél megyényi területen hajtotta végre a vakcinázást. Inaktivált vakcinát használtak, ami lehetőséget ad arra, hogy az ott lévő tojásoknak továbbra is szabad legyen a forgalma kizárólag az Európai Unióban. Tehát az a probléma, hogy ha valaki a vakcinázást használja, akkor a termékek forgalma korlátozódik, és harmadik országok irányába, amely irány a magyar partnerek legnagyobb partnere is, nem lehet megtenni élő állat és állati termék esetében sem.
Nem tudom, volt-e még olyan kérdés - bocsánat! -, amelyik esetlegesen még Karsai képviselő úrtól érkezett és amely minket érintene.
A következő kérdéseket Kis Zoltán képviselő úrtól kaptuk. Ezekből jó néhány, azt hiszem, a miniszter úrra tartozik. Talán abból a szempontból válaszolnék, hogy az ázsiai kérdés hogyan oldódott meg, okoz-e gondot, és hogy nem oldották meg hamarabb ezt a problémát. Ebből a szempontból többféle úton-módon különböző elhatározások születtek, világviszonylatban is különböző üléseket tartottak, európai uniós szinten is - sajnos valóban nem látom az eredményét még én sem, hogy valóban egy egységes intézkedés történne. Jelen pillanatban az Európai Unió most már megpróbál a saját területére fókuszálni, és azon az említett főállatorvosi ülésen, amely a múlt hét csütörtökön-pénteken volt, pénteken az angol főállatorvos asszony vezetésével összegyűjtöttük az európai információkat, hogy egyáltalán megpróbáljunk egy közös stratégiát képezni, bár emlékszem én arra is, amikor az ősz folyamán arra koncentráltunk, hogy hogyan avatkozzunk be a télen, hogy majd tavasszal ne okozzon problémát. Tehát ebből a szempontból sajnos valóban lehet látni benne egy kis elhúzódást, ami abból a szempontból érthető, hogy magát a problémát kezelni sajnos - éppen a vadmadarakban való jelentkezés okán - nagyon nehéz szakmailag.
Nagyon szépen köszönöm Medgyasszay képviselő úrnak, hogy ő is úgy látja, hogy megfelelő intenzitással és sebességgel hoztuk meg a döntéseinket. Ebből a szempontból valóban nagyon jó lehetőség volt az, hogy át tudtuk irányítani a kollégáinkat, és képzett szakembereket tudtunk a helyre összpontosítani, és így ilyen gyorsan meg tudtuk oldani ennek az intézkedésnek a végrehajtását.
Jakab képviselő úrnak hasonlóképpen köszönöm szépen, hogy hasonlóan látja a helyzetet. Ami ebből a szempontból egy fontos kérdés, az az, hogy a 3 kilométeres körzetben milyen intézkedéseket tudunk megtenni - ez átvezet több kérdésre. A 3 kilométeres körben, valamint a 10 kilométeres megfigyelési zónában, az A és a B zónában különböző lehetőségeik vannak a gazdálkodóknak. Ha megnézzük - és ez egy kicsit részben Font Sándor képviselő úr kérdésére is válaszol -, a 4. § azt írja, hogy adható, viszont attól a pillanattól kezdődően, hogy megadom, és a betegséget továbbviszem, akkor máris felmerül annak a kérdése, hogy miért szórtuk szét Magyarországon magát a vírust. Tehát effektíve mérlegelni kell, hogy minek van nagyobb veszélye: helyben elfojtani a járványt, vagy esetlegesen könnyítést adni, és továbbvinni. Mint ahogy az első napon úgy tűnt, hogy egyetlenegy kontakt gazdaságban lesz 12 darab állat, utána három napon belül kiderült, hogy azért ez nem így van, hanem még két település van, az egyikre háromszor 200-at, a másikra pedig durván 20 ezer állatot szállítottak ki. Ebből a szempontból tehát mindig a járványügyi nyomozás tükrében tudja az állategészségügyi hatóság meghozni azt a döntést, hogy a járvány jelenlegi állapotában fel meri-e vállalni azt, hogy azt mondjuk: akkor ne ekkora legyen ez a terület, hanem jóval nagyobb részről lehessen onnan kiszállításokat végezni. Viszont ma már egyértelműen azt tudom mondani, hogy elkészültek azok az egységes útmutatók, amelyek alapján mindkét igazgató kolléga, mind a Bács-Kiskun megyei kolléga, mind pedig a Csongrád megyei kolléga meg tudja hozni azokat a döntéseket, hogy a kárenyhítés keretében milyen módon lehet akár ezekről a területekről is kivinni az ott lévő állatállományokat.
Ennek van egy olyan része is, miszerint felröppent, mi több, saját magam láttam a sajtóban, hogy az egyik baromfihús-kereskedő arra panaszkodott, hogy nem lesz Magyarországon baromfihús. Éppen ezzel fogjuk tudni elősegíteni Magyarországon, egyrészt a sajtó képviselői is, hogy a baromfihús iránti érdeklődés valóban megmaradjon, és hogy amit csak Magyarországon tudunk forgalmazni a B zónából, annak megfelelő piaci kereslete legyen. Csak példaként említeném, hogy tegnap járt nálam az egyik hipermarketlánc vezetője, aki abban kérte a segítségemet, hogy jó néhány hónappal korábban meghirdettek egy pecsenyekacsa-akciót, és most abban a helyzetben vannak, hogy nincs pecsenyekacsájuk, miközben a másik oldalon, merthogy ők ezt reklámozták, abban a nehéz helyzetben vannak, hogy ezt jogosan lehetne számon kérni rajtuk, hogy ott van az újságokban, közben ők nem tudják eladni, mert nincs kacsájuk. Én annyit kértem tőle, hogy mindenféleképpen vegyék fel a kapcsolatot a partnereikkel, mert a tegnapi naptól kezdődően ezekről a területekről vágásra már kiszállíthatók az állatok, ráadásul kizárólag Magyarországon hozhatók nyers állapotban forgalomba. Tehát ebből a szempontból azt remélem, hogy pont ezek az események kompenzálni fogják egymást.
Ami még egy fontos dolog Jakab István képviselő úr felvetésében, hogy mit lehet tenni azokkal az állományokkal, amelyek jelen esetben ott vannak abban a régióban, és a túltartás miatt probléma, hogy esetleg nem veszik át őket. Ebben is a miniszter úrral együttgondolkodva arra a megoldásra jutottunk, hogy valóban, ahol ilyen jellegű probléma merül fel, azaz állatjóléti kérdés, ha állatjóléti kérdés merül fel, az ugyanúgy jelen pillanatban az Európai Unió számára egy olyan jellegű probléma, ami miatt zárt vágást elrendelhetünk. Tehát ebből a szempontból meglesz a lehetősége annak is, hogy itt a megfelelő módon a zárt vágásban levágott állatok, és természetszerűleg az egyébként lévő állatoknak az értékkülönbözetében a minisztérium döntéseket tudjon hozni. Szerencsére technikailag meglesz ennek a lehetősége.
Az állattartás körülményei. Járvás képviselő úrnak. Az állatgyógyászati készítmények magánimportja és a határátkelőhelyek. Sajnos mi magunk is sok esetben látjuk ezt a problémát. Állattartók saját maguk harmadik országokban vásárolnak készítményeket, és saját maguk alkalmazzák. Nagyon nagy nehézségeket rejt ez abban az esetben, amikor utána a hatósági állatorvosnak kell vállalnia, hogy azok az állatok nem voltak kezelve. Tehát ebből a szempontból mi magunk is küzdünk ezzel a problémával. Amire felhívja a figyelmet, ugyanúgy, mint ahogy Jakab képviselő úr is tette, a határőrizeti szervek tevékenysége. Pozitív és negatív példát is tudok ebből a szempontból említeni. Pozitív példaként említeném meg, hogy más európai uniós tagországból származó vadászok akkor vadásztak Románia területén, amikor a H5N1-es vírus nagy mennyiségben volt jelen a szomszédos országban, és ezt követően Magyarországon keresztül kívánták kicsempészni az anyaországukba ezeket a madarakat. Mi több, most már nem csak fagyasztottan, mint ahogy azzal az előző években találkoztunk, hanem ebben a járványügyi helyzetben élő állatokat is megpróbáltak a magyar határon áthozni. Szerencsére a határátkelőhelyen lévő vám- és pénzügyőrség munkatársai a folyamatos képzésnek megfelelően - félévente együtt vannak képezve az állategészségügynek a határátkelőhelyekkel lévő tevékenységét végző kollégái, valamint a VPOP szakemberei - sikerült megállítani.
Egy kevésbé jó példa is volt, amikor szintén a VPOP, csak nem azon a határszélen, hanem a másik határszélen ért utol egy nagyobb mennyiségű szállítmányt, de azért mindenképpen azt jelzi, hogy van eredménye az ő munkájuknak, sőt nagyon nagyban tudják elősegíteni ezt a problémát, már csak azért is, mert az ő feladatuk a határátkelőhelyeken a járvány közvetítésére alkalmas élelmiszereknek, esetleges élő állatoknak az elkobzása. Tehát abszolút első vonalban vannak a járvány megfékezése szempontjából.
Azokat a kérdéseket illetően, amelyek felmerültek a képviselő úr részéről, hogy Móricgáton milyen hibákat követett el az állategészségügyi hatóság, azt tudom ígérni, hogy mindenképpen még a mai napon, amint visszaérkezem, meg fogom tenni a kérdéseket. Nem nagyon értem, hogy a fertőtlenítésben miért lehet probléma, mert olyan mennyiségű készlettel rendelkezünk, hogy ingyenesen adtuk ezt az állat tartóinak, valamint öt darab fertőtlenítő gépjármű van öt megyéből ezen a területen. Tehát technikai és fertőtlenítőszerrel kapcsolatos akadálya ennek nem lehet, mindenféleképpen meg kell vizsgáljam, hogy mi volt a konkrét esetben.
A védőruhával ugyanez a helyzet. Két megye a védőruhakészleteit odaszállította, ami azt jelenti, hogy védőruhahiány sem fordulhat elő, mi több a fővárosi állategészségügyi állomás ki lett jelölve a folyamatos beszerzésre, éppen azért, hogy ne az ottani kollégáknak kelljen ezzel időt tölteniük, hanem egy másik megyéből szállítjuk le. Azt gondolom, saját szememmel láttam ezt szombaton, több hétre elegendő készlet van, akármekkora segédszemélyzet is próbál ebben együttműködni. Mi több hétfőn vagy kedden hívtam össze a bizottság ülését, ahol az ÁNTSZ munkatársai nem számoltak be ilyen hibáról, miközben ők is ellenőrzik az ilyen jellegű munka- és védőruhák használatát.
Az elszállítással kapcsolatban, hogy nyitott kocsin történt. Igen. Kétféle megsemmisítése történt az állatoknak. Az egyik a helyben való leölés volt, a másik pedig a vágóhídra való szállítás vágásra és kvázi leölésre, éppen azért, hogy nagy mennyiségű állatot tudjunk minél gyorsabban elvéreztetni. Ennek az volt a lényege, ahogy a felvezetőben is említettem, hogy azokat az állatokat is el kellett szállítanunk, amelyek nagy valószínűséggel nem voltak fertőzöttek, tehát a góctól a legtávolabb voltak. Az volt ennek a lényege, hogy a fogékony állatokat mihamarabb kiürítsük, tehát járványügyi kockázata ennek nem volt, élelmiszerláncba nem kerülhetett, mert a levágást követően azonnal megsemmisítésre vitték az ATEV-hez, viszont azt az eredményt hozta, hogy egy nap alatt 120 ezer állatot tudtunk kiemelni.
A másik kérdés, amely még megmaradt, nem más, mint a gépjárművek alkalmassága. Az ATEV két üzemét is kiürítette arra a célra, amikor látta, hogy milyen tempóban tudunk haladni, és a gépjárművei ebből a szempontból többször európai uniós ellenőrzésen estek át, tehát effektíve annak az alkalmassága, amely a megsemmisített állatokat viszi, nem kérdőjelezhető meg. Kívülről úgy tűnhet, hogy csepeg, de nem az csepeg, ami benne van, hanem az autó csak úgy hagyhatja el a telepet, hogy nagy nyomású fertőtlenítőszerrel a fertőtlenítő-gépjármű lefertőtleníti az egész autót, így a konténert is, s aki kívülről látja, azt látja, hogy valami csepeg róla, de az nem belülről, hanem kívülről, az autóról csepeg. Természetesen a szakmai segítségben az állategészségügyi hatóság teljes mértékben megpróbálja megtenni mindazt, amit tud, és természetesen bárminemű kéréssel, amiben az állatorvos-kollégáink tudnak segíteni, mind a magán állatorvosok részéről mind pedig a hatósági állatorvosok részéről, teljes bizalmat tudok biztosítani. Két hét múlva ismételten találkozom az igazgató főállatorvosokkal, akkor szóban is megerősítem, de írásban is fogom kérni, hogy az ott lévőknek szakmai segítséget nyújtsanak, amiben állategészségügyi segítséget lehet tenni.
Köszönöm szépen.
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: A kérdésekre, amelyek rám hárulnak. Először is, mivel többen érintették, a bevezetőben szeretném elmondani, hogy különösen köszönöm azoknak, akik szakmailag pontosan ismerik a helyzetet, Szieberth doktornak is és Medgyasszay Lászlónak is, hogy nagyon szakmailag és a lényeget tekintve foglalták össze az eseményt, és így kiegészítették azt, amit erről tudni kell. Ugyanis le lehet becsülni ezt a helyzetet és ezt a betegséget, úgy is meg lehet közelíteni, hogy ez egy kampánytéma vagy a média által kitalált veszély. Annyit azért szeretnék elmondani, hogy egy létező állatbetegségről van szó, ami rendkívül gyorsan és pillanatok alatt terjed az állatok között - és én nem a humán részéről beszélek -, pillanatok alatt végigmegy egy állományon, és óriási gazdasági károkat okoz mindannyiunk számára. Tehát megfelelően fel kell készülni, és azonnal határozottan lépni kell ennek a betegségnek a leküzdésében.
Magyarország esetében, amikor a madárinfluenza megjelent, azt gondolom, hogy kár visszahozni azt, hogy a média is mutatja, hogy a miniszterelnök vagy én személyesen is részt veszek azokon az akciókon, ahol megpróbálunk tájékozódni, és megpróbálunk segíteni a helyzeten. Azért megválasztott kormányfő és kinevezett miniszter esetében ilyen esetben nem a politikai szereplés a lényeg, hanem az, hogy az ország lakossága meggyőződjön arról, hogy megfelelő szinten és komolyan kezelik ezt a kérdést. A látogatás után a magyar kormány 3 milliárd forintot szavazott meg azonnal a madárinfluenzára való felkészülés technikai eszközeinek a biztosítására, mert ott még csak a vadmadárról volt szó, de meggyőztem a kormány tagjait és a miniszterelnököt arról, hogy valószínűleg lesz ennek következménye. Nem fekete jósnak akartam szegődni erre a kormányülésre, de elmondtam, hogy milyen következményei lehetnek ennek a következő időszakban, és sajnos az is pontosan úgy lett, amikor elmondtam, hogy milyen területen és hogy fog ez bekövetkezni, ha bekövetkezik, és hogy kell felkészülnünk erre.
Akik látták a technikai eszközeinket, a védőruhánkat, a felszereléseinket, azok tudják, hogy európai szinten készült fel Magyarország és a magyar állategészségügy ennek kezelésére. Biztos egy kis félreértés volt, azért mondta, egyetlenegy állatorvos-kollégát sem kellett fél percig sem győzködni arról, hogy oda van rendelve és végezni kell a feladatot. A segédmunkás réteget kellett egy kicsit nagyobb számban mozgósítanunk erre a célra, különösen az első fizetés után, amit kellően elfogyasztottak, ennek hatásaira, hogy újból elkezdjék a munkát (Derültség.), és visszatérjenek az eredeti feladathoz. Tovább nem ragoznám ezt a kérdést, de azt hiszem, akik vidéken és falun élnek, tudják, hogy miről van szó, pontosan értik, amit mondtam. A munka végén kell kifizetni az embereket, nem közben, ez egy nagy tanulság, de ezt majd mindenki megtanulja, aki ezen a területen dolgozik. Utána pedig ténylegesen alacsony volt ez a bér, ezért kért a főállatorvos úr korrekciót, amit nyilvánvalóan nekem volt jogosítványom megadni, neki ezt személyesen nem lehet megítélni.
Nagyon fontos téma, amit Kis képviselő úr felvetett, két oldalról is. Ugyan formailag és szervezetileg ma az országos főállatorvos egy hierarchiában van a minisztériumi rendszerbe beépítve, de a gyakorlatban nem alkalmazzuk, és a mostani új felállásnál sem így lesz. A gyakorlatban közvetlen hozzám van bekötve, és amióta őt megbíztam ezzel a feladattal, ez így működik. Igaz, hogy ha éjjel 2-kor felhív, akkor mindig elnézést szokott kérni a telefonért, de senki mást nem értesít és senki mással nem tartja a kapcsolatot ilyen helyzetben, kizárólag csak velem. Itt rövidre kell zárni az ügyeket, itt nincs olyan, hogy jelentek a helyettes államtitkárnak, aki szól a közigazgatási államtitkárnak, aki szól énnekem, mert egyébként akkor nem 2 órakor keltenek fel, hanem 4 órakor, körülbelül ennyi az átmeneti idő, tehát nincs értelme a dolognak. Ilyen esetekben tehát közvetlenül hozzám van bekötve, és minden intézkedését velem egyezteti és természetesen az Európai Unió állatorvosi bizottságával. Ennek az a rendje és a szabálya.
Talán túlzónak lehet mondani - de én nem tartom annak -, hogy a két megyében megcsináltuk a szigorú körzetet és körletet, de ezt azért tettük, hogy Magyarország többi területéről mindenféle korlátozás nélkül szállíthatók legyenek a baromfitermékek az Európai Unióba, ugyanis ha megtettük, hogy zároltuk a körletet, és nem a mi kitalálásaink szerinti nagyságrendekben, hanem az uniós elvárásoknak megfelelően, akkor egyetlenegy uniós országnak sincs joga megtagadni a magyar baromfi fogadását. És ez itt a kulcskérdés, amiért meg kellett csinálnunk a zárolt készletet.
Minden lehetséges rugalmasságot elkövettünk, én személyesen tárgyaltam a feldolgozók vezetőivel, ma reggel és tegnap reggel például a Hungerit vezérével, azon kívül a legnagyobb koordinátorral vagy libatartóval, Kiss Istvánnal, és a többiekkel is minden nap tárgyalunk azért, hogy hol lehet engedni egy kicsit a szabályokon. A mai tárgyalás, illetve a tegnap kezdődött tárgyalás végeredménye az lett - csak példaként mondom, ezt már érintette az előbb a főállatorvos úr -, hogy a zárt területen lévő vágóhidakon a kívülről behozott állatokat le lehet vágni, és minden korlátozás nélkül forgalomba lehet hozni. Ugyanilyen a kijelölt vágóhíd kérdése, amelyben szintén léptünk. Én erre mondtam, hogy a kérdések egy részét, amelyek erre irányulnak, nem kell tőlünk megkérdezni, mert ez a dolgunk, és csináljuk. Rá lehet csodálkozni meg kérdezni, de higgyék el - és azért örülök a szakmabelieknek, mert mind a két oldalról megerősítették ezt -, hogy ez a magyar állategészségügyi és ilyen értelemben a minisztérium vezetése is európai módon jár el, és mindent megtesz azért, hogy ez a kérdés kézben legyen tartva és normálisan meg legyen valósítva.
A zárt láncért, azért, hogy hozzánk tartozzon, azért együtt harcoltunk, és köszönöm a képviselő úr segítségét is a koalíciós tárgyalások menetében is és most is. Minden törvényjavaslatot elkészítettünk azért, hogy ez így legyen. Hogy mindenki értse, miről van szó: az állategészségügyi rendszer teljes zárásáról és arról a keveredésről, amiben itt a humán egészségügyi szolgálat és a fogyasztóvédelem be-bekeveredik ebbe a körbe, és hogy nem tiszták a határok. Mi úgy gondoljuk, hogy ennek a helye a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban és az állategészségügynél van, és kérem a bizottság jó szándékú támogatását ehhez a menethez a későbbiek folyamán. Mindent elkészítettünk, és úgy gondolom, hogy ez nagyjából rendben lesz.
Medgyasszay úrnak nagyon köszönöm a nagyon reális értékelését. Azt gondolom, hogy a magyar állatorvosok - tényleg mindenféle oldal meg elkötelezettség nélkül - megmutatták most is, hogy vészhelyzetben össze tudnak fogni, és mindent elkövettek azért, hogy a szervezeti átalakítás és az anyagi eszközök ne tudják hátráltatni ezt a szakmai színvonalat, és hogy ez a félkatonai, vagy ahogy fogalmaztál, ilyen helyzetben szinte teljesen katonai szervezet eredményesen és jól tudjon a későbbiekben is működni. (Dr. Medgyasszay László közbeszól.) Vigyázunk, igen.
A kártalanítás kérdésére szeretnék visszatérni. Még egyszer hangsúlyozom, hogy két nagyon fontos dolog van. Az Európai Unió szabályzata szerint a baromfi, a sertés és még néhány más ágazatnál, amely a lágy támogatáshoz hasonlít - többször elmondtam, de még egyszer elmondom -, azoknál termelői támogatást a tagország, így Franciaország és Olaszország is, azoknak adott, és azoknak adhatok én is, illetve nem személy szerint én, hanem az FVM, akiket kivezettek a termelésből, akik befejezik a baromfitartást, akik sóval behintik a területet, a feldolgozót és az összes többit, és soha többé nem foglalkoznak ezzel. Ezzel élt a két ország. Nálunk nem ez a helyzet. Ezek az országok azzal a gazdasági szerkezettel, ami nekik van, ahol ez alapvetően - azt szoktuk mondani, hogy a magyarhoz hasonlóan - a családi gazdálkodásra alapul, elérték a termelési kifutásuk 95-96 százalékát, ott további termelésfelfutással nem számolnak az Európai Unióban. Mi körülbelül ennek az 50-55 százalékos szintjénél vagyunk, nekünk tehát nem lehet célunk az, hogy a termelésből kivonjunk termelői csoportokat és termelőket, ezért ez az út számunkra nem járható. Lehet, hogy szakmailag ezt másként gondolja valaki, de én úgy gondolom, hogy én a mezőgazdaság fejlesztéséért dolgozom, és nem a visszafejlesztéséért, ha a visszafejlesztése lesz a cél, akkor más fogja vezetni ezt a tárcát, mert ez tőlem idegen gondolkodásmódot jelent. Tehát nem élhetünk ezzel a dologgal. A francia és az olasz termelők egy része úgy döntött, hogy befejezte a baromfitartást és -termelést, valami más foglalkozás után néz. Én azt gondolom, hogy itt a termelők nem fogják tömegesen ezt mondani, olyan nagyon sok választási lehetőségük sajnos nemigen van ezen a területen, hogy mivel foglalkozzanak. Ezért mondom azt, hogy csak notifikált és az Unió által elfogadott támogatásokat fizethetünk ki Magyarországon. Nincs önálló agrárpolitika ebben, a magyar részt is csak notifikált támogatásokra fizethetem ki a Földalaptól kezdve, nem találhatok ki olyat, amihez az Európai Unió nem járul hozzá. Ezért kell így csinálni. Ismerjük az Európai Unió gyorsaságát - még egyszer elmondom, bár nagyon sokszor szidnak érte vagy kapok megrovást a minősítésekért -, de mindent elkövettünk, és ezután is el fogunk követni.
Most egy kicsit előrébb menve is mondom: mi nem a franciák és az olaszok farvizén evezünk, mert engem nem érdekel, hogy a franciák és az olaszok mit akarnak, nekem az a fontos, hogy a magyar termelőkért mit tudok tenni, és bárkivel kell, száz százalékban szembemegyek, amikor a mi érdekeink azt követelik meg. Itt azonosak az érdekeink - persze, hogy összefogtunk. De nem ülök fel a farvizükre, mert mi kezdtük el először azt, hogy 100 százalékos támogatást kérünk, és hogy legyen rendkívüli állapot az Európai Unióban. Én azt tudtam, hogy nem lesz 100 százalékos, de valamivel oda kell állni és valamit kérni kell, el kell indulni. Ha 80 lett volna, még jobban jártunk volna, de 50 lett. De azért valahol a másik végleten kell egy tárgyaláson elindulni, mert ha 50-et mondtunk volna, biztos, hogy 25 vagy 30 lett volna a dolognak a vége. Egy kicsit túllőttünk a célon, de mindegy, tudtuk, hogy nem lesz 100 százalékos. A kiesett az állategészségügyi törvényben a megsemmisítésre van szigorú előírás, és azt kötelező megtennünk, és az összes közvetett kárra, az ilyen típusúakra, mint amelyeket felsoroltam, ha jól emlékszem, nyolc jogcímet soroltam fel, amelynél fillérre, tojásra, baromfira ki vannak számolva a magyar termékek. A terméktanács közreműködésével - nem a minisztérium találta ki ezeket a számokat - határoztuk meg, hogy mit kérünk, és a magyar költségvetésben már jó előre zároltattam a 3 milliárd forintot erre a célra, és ahogy megkapjuk az uniós lehetőséget, azt hozzátéve ki tudjuk fizetni a gazdáknak. De tudomásul kell venni, hogy egy nagyobb rendszer egy része vagyunk; feszegetem én a határokat addig, amíg lehet, de mégis azon belül kell dolgoznunk és azon belül kell működnöm. És itt a 100 százalékról nemcsak az uniós 50 százalék miatt nem lehet szó, hanem mert ez közvetett kár. Egyébként is minden kártérítési gyakorlatban úgy van, hogy a közvetett kár lényegesen alacsonyabb kielégítési százalék alá esik, mint a közvetett káré, amit én okozok az intézkedésemmel. Ez tehát gyakorlatilag egy bevett jogszokás vagy jogalkalmazási tevékenység, és ezért kell az Unióval ezeket a vitákat vagy ezt a kemény harcot lefolytatni - gondolom, hétfőn, Luxemburgban folytatódik is a menet, attól függetlenül, hogy a két illetékes bizottság 16-án és 21-én meghozza a maga döntéseit, amelyek, nagyon reméljük, ránk nézve kedvező döntések lesznek.
Igen, én tudom, hogy van, akinél tudunk a hitel lehetőségével élni átmenetileg, van, akinél sajnos nem, de ezek a mozgásterek, és még egyszer azt szeretném hangsúlyozni, hogy gondolom, a bizottság sem meg egyetlenegy országgyűlési képviselő sem kér olyat tőlem, hogy a szabályokat felrúgva vagy törvénytelenül próbáljam meg ezt az ügyet intézni. (Dr. Kis Zoltán: A kiskapuk...!) Azokat keressük, kőkeményen keressük. Ilyen kiskapuk azok, amelyekről az előbb beszéltünk, hogy megnézzük, hogy tudunk zárt vágást és magyarországi értékesítést csinálni. Ilyen kiskapu az, hogy be lehet hozni és ki lehet vinni, mert nem voltak egyértelműek az EU-szabályok, és megkerestük rajtuk a lyukakat, hogy mi az, amivel a magyar érdekeket érvényesíteni lehet, de azért óvatosan kell ezzel bánnunk.
A technológiai fejlesztést többen is említették. Nagyon-nagyon fontos. Amikor azt mondjuk, és vidéken élő emberként Járvás képviselőtársam is mindig érzi ezt a problémát, hogy a magyar állattenyésztés vidéken átstrukturálódik, és gyakorlatilag a klasszikus falusi hagyományokból kimegy valamilyen szinten, ez mondjuk azért, ha jól megnézzük, nemcsak magyar jelenség. Ez azért európai jelenség, és bizony farmokra szorul ki a benti területről, mint ahogy nálunk is volt ez, és lassan iparszerűvé válik, és nem is életmóddá, mint ami nálunk van, mert a fiatal farmer arról is gondoskodik, hogy a három hét nyaralása alatt ki kezeli az állatokat. Ezt csak úgy példának mondtam. Tehát valamilyen módon más gondolkodás- és szemléletmódnak kell nálunk is bekövetkezni a következő időszakban ebben, és ehhez kell megteremteni az anyagi feltételeket, azzal az elmaradt kedvezményes nyugdíjjal, azzal a fiatal gazdák támogatásával, és azzal a technikai megoldással, amit... - itt rákérdezett valaki, hogy 2006-2013, s addig mi lesz. Gyakorlatilag ennek a bizottságnak azért jó érzéssel javasolnám tudomásul venni, hogy ez az egyetlen ágazat, amelynél a fejlesztési pénzek a következő időszakra ott maradtak Magyarországon. Ez az egyetlen ágazat, amely az európai uniós rendszerben saját maga dönthet ezeknek a pénzeknek a felhasználásáról. És ez az az ágazat, amelyben nagyon nagy súlyt kell fektetnünk a következő időszakban a technikai, technológiai megújulásra, amire ezek a példák pontosan rávisznek bennünket. Mert azt gondolom, hogy még egyszer ugyanennek a tragédiának, ha pénzt teszünk az ágazatba, és azt fejlesztjük, ahogy te mondtad, annak bizony nagyon szigorú feltételrendszernek kell megfelelni, hogy megkapja a támogatást, és le tudjuk vezetni.
A betegségről is elhangzott, mondta valaki, hogy lehet, hogy jó üzletnek tűnik, ha nem az egyik zónában van, hanem abban, ahol kiirtják. Azért senkit sem fenyegetve, de tudjuk, hogy ennek nagyon komoly következményei lehetnek, ha valaki, nemcsak így gondolkodik, hanem így tesz is, mert ezt végrehajtható börtönnel bünteti egyébként a jogszabály, úgyhogy gyakorlatilag azért ajánlanám mindenkinek az ilyen típusú cselekvésnél meggondolni azt, hogy megpróbálja vagy nem próbálja meg megtenni. Tehát én nem tudok azért olyan magyar gazdálkodót elképzelni, aki mondjuk szándékosan ezt végrehajtaná, és megbetegítené az állományát.
Nagyon sokszor elhangzott a pánik vagy nem pánik. Nagyon jól tudják, hogy mi az én véleményem, és nagyon komoly vitában is voltam a humán egészségüggyel, ugyanezt használtam én is a beoltással kapcsolatban, nincs ebben semmiféle véleménykülönbség köztünk. Azért nagyon lényegesen változott a megítélése ennek a betegségnek és jó irányba. Tehát ma sokkal szakmaibbak bárhol, akik megközelítik ezt a kérdést, és különösen nagyon sokat és jó irányba változott a sajtó tevékenysége ezen a területen. Sokkal szakmaibbak, sokkal megfoghatóbbak, és nem annyira a pánikkeltés, mint a tényszerű tájékoztatás felé megy. Nagyon jók voltak azok a programok, amelyeket elsősorban a Baromfi Terméktanács az elmúlt háromnegyed évben ennek a problémának a felszámolásáért a Laci bácsitól a tornász kislányig, a fitneszig, nagyon sok ötlettel behozott. És az is, hogy mindenütt mondtuk, hogy a magyar baromfi abszolút és teljes mértékben biztonságos, semmiféle veszélyt nem jelent az emberek számára. Hogy most, amikor állományban is bekövetkezett a baj, nem esett vissza Magyarországon az elmúlt két hétben lényegesen a baromfifogyasztás, azt gondolom, hogy ennek is valamilyen módon az eredménye.
Az információkat köszönjük. Ahogy mondta a főorvos úr, megnézzük, mert nem szükséges, hogy ilyen állapotok legyenek, mert minden technikai eszközzel és emberanyaggal is rendelkezünk ahhoz, hogy ez ne fordulhasson elő. Különösen a fertőtlenítőszerben, hiszen a jövő érdekében ez az egyik legfontosabb tevékenység.
Azon kívül, hogy a technikai megújulás felé elindulunk ebben az ágazatban, természetesen a megfelelő szakmai segítséget és a képzést is meg fogjuk adni. 2006-13; megint utalok erre a programra, 2007. január 1-től a szakképzés egy rendkívül kiemelt és megfelelően támogatott iránya a támogatásoknak. Azt gondolom, hogy ennek a szervezeti megteremtése is nagyon gyorsan meg fog valósulni.
Az elnök úr fölvetéseire. Nagyjából ezért fogalmaztam meg az elején, hogy jó lenne szakmai keretek között tartani a vitát, mert nagyon sok félreértésre adhat okot a későbbiek folyamán az, ha nem kellő ismeretekkel rendelkezve mondunk néhány véleményt, akár kérdésnek is megfogalmazva, és ezt az sem helyettesíti, ha azt mondja, hogy van itt szakértő, aki majd helyre teszi, ha valamit hibásan vagy rosszul közelített meg. Ez annál sokkal súlyosabb kérdés, minthogy ebben szakmai ismeretek nélkül komoly véleményt mondjon valaki, és ezért említettem az elején, hogy azon a vonalon kellene végigmenni, amikor a politikát, amennyire csak lehet, kihagyjuk belőle, mert egy-egy ilyen véleménnyel vagy nem ülő szakmai véleménnyel, amit - elég sokan vannak itt a teremben - valahol leidéznek vagy lehoznak, ismét komoly gondokat és problémákat lehet a későbbiekben okozni. Aztán magyarázhatjuk a magunk módján, ahogy akarjuk ezeket, a rossz hír, az rossz hír, és azt meghallják, utána a magyarázatot annyira már nem.
Erre a politikai kampányra már válaszoltam. Az már nem kampány, ha egy megválasztott miniszterelnök és egy szakminiszter valamiben részt vesz, és bemutatja ténylegesen, hogy komolyan veszi a feszültséget. Hogy ez egy választási időszakban történik és politikusok jelennek meg, ilyenkor nyilván az politikai önmutogatás, de egy felelős miniszterelnöknek és egy miniszternek meg dolga ilyen esetben, hogy ott legyen, ahol a legnagyobb szükség van rá.
Szeretném elmondani, hogy a kártérítés kapcsán is ugyanez volt a helyzet. Többször elmondtuk ennek az érintett cégnek is és másoknak is, akkor tudok uniós notifikáció nélkül a számára segítséget nyújtani, ha gyakorlatilag felszámolja a tevékenységet. Nincs más formáció és mód. Amennyiben nem, akkor meg segíteni segítettem neki, az ATEV ellene indított felszámolását leállíttattam, meg jó néhány dologban próbálunk adminisztratív módon is segíteni, és továbbra is viszik el a hulláját, anélkül, hogy mindenki tudja, hogy nem tudja majd kifizetni. Tehát ilyen technikai megoldásokat adunk. De az igazi megoldás az, ha most már napokon belül meglesz az uniós rendelet, amire nagyon gyorsan, 24 óra alatt el fogjuk készíteni a magyar végrehajtási rendeletet, és eszerint fizetni is fogunk a gazdálkodóknak. De nem tudom kikerülni a törvényi lehetőségeket, csak néhány területen.
A vágóhídról is elmondtuk, a legnagyobb rugalmassággal járunk el. Még egyszer mondom, hogy napi kapcsolatban vagyunk a vágóhidak üzemeltetőivel, a legnagyobb integrátorokkal, és amit lehet, a gazdasági kármentés érdekében, mindent elkövetünk. Már nem is áttételesen hívnak és keresnek a minisztériumban, hanem konkrétan, személyesen a saját magántelefonomon, és úgy intézkedem, és próbáljuk levezényelni ezeket az ügyeket. Reméljük, hogy két-három hét alatt túlesünk ezen. Hogy nem tudják időnként, hogy meddig tart. Azért nem tudják, mert ha a szomszédos telepen is beüt a góc, akkor újrakezdődik az egy hét, újrakezdődik a 30 nap, újrakezdődik a 60 nap. Tehát hiába mondjuk azt, hogy jövő héten felszabadul a zárlat, ha egy másik telepen újból elkezdődik, újból indul minden határidő. Tehát nem félrevezetünk, hanem egyszerűen követjük az eseményeket és a tényeket, és eszerint végezzük a kártérítést.
Az uniós pénzek és kártérítések kifizetésénél a Baromfi Terméktanáccsal rendkívül szoros együttműködésben vagyunk, ők mérték fel a gazdaságonkénti károkat, és mi el fogjuk fogadni az általuk javasolt kártérítési metodikát, nyilvánvalóan azzal a kontrollal, hogy ezek azért megfelelnek-e a valóságnak, nem azért, mert bennük nem bízunk, hanem lehet, hogy az adatszolgáltatásban is vannak aránytalanságok. Gondolom, ezt az állami pénzekkel gazdálkodó minden felelős vezetőnek azért kontrolláltatni kell.
A holnapi nap folyamán közgyűlése van a Baromfi Terméktanácsnak, ahol természetesen részt veszek, és megbeszéljük a még fennálló gondjainkat és problémáinkat, holnap délután pedig a területen a gazdálkodókkal és a feldolgozókkal beszéljük meg, hogy melyek a következő időszak legfontosabb lehetőségei.
Azt gondolom, hogy nagyjából válaszoltam a kérdésre... (Dr. Medgyasszay László jelzésére:) Maradt? (Dr. Medgyasszay László: Az állategészségügy finanszírozásával kapcsolatban is volt egy felvetésem!) Mi a felvetésed, ne haragudj!
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Azt vetettem fel, hogy most van egy lélektani pillanat, hogy most az állategészségügy finanszírozását a költségvetés egy az egyben szavazza meg, a bevételeket meg majd a kincstár kapja meg. Ezt egyszer már meg kellene oldani, és mikor, ha nem most, amikor most a fogyasztóvédelemmel, mindennel kapcsolatban van egy csomag. De ha már szót kértem, akkor azért hadd tegyem hozzá, hogy biztos vagyok benne, hogy mindent elkövettek azért, hogy minél előbb kapjanak pénzt a gazdák, de mégis mikor kapnak pénzt a gazdák? Egy hét, két hét, három hét, fél év? Erre azért valahogy választ kellene adni, mert - és ezt volt Font Sándor egyik legfontosabb felvetése - ezek az emberek azt várják, hogy ne árverezzék fel a fejük felül, mint ahogy annak idején államtitkárként tapasztaltam, hogy elárverezték a házat, nem tudtunk segíteni, ilyen volt. Ne haragudj, de ezt a két kérdést még válaszold meg! Elnézést, elnök úr, és köszönöm.
ELNÖK: Jómagam is csatlakoznék a felvetettekhez. Miniszter úr, tisztázzuk még egyszer, hogy azok a gazdálkodók számíthatnak-e valamilyen kártérítésre, akiknek az esetében nem lett elrendelve kötelezően az állatállomány megsemmisítése, de a zárlatba vonás miatt nagyon súlyos kár érte őket. (Gőgös Zoltán: Ha az Unió elfogadja, igen!) Tisztázzuk ezt! Nem tudok másra hivatkozni, csak az általad beterjesztett és a parlament által elfogadott, az állategészségügyről szóló CLXXVI. törvényre, amely egyértelműen kimondja, hogy akiket közreműködésre köteleztek, azokat az állam kártalanításra jogosulttá tette, így van leírva a törvényben. Én azt nagyon sajnálom, hogy ennek a törvénynek a rendelete még, ha jól tudom, mind a mai napig nem készült el, ezért kérem, hogy tisztázzuk ezt a kérdést. Mert a 2005. februári, nagybaracskai és környéki, a vadmadarak elhullásából fakadó súlyos veszteségek még mind a mai napig nem kerültek tisztázásra, illetve az ön által vezetett minisztérium egyelőre elutasítja az oda benyújtott ellentételezési kérelmet. Kérem szépen, hogy ezt a kérdéskört még egyszer pontosítsuk.
Még egy kérdésem van: nemzetbiztonsági tekintetben, illetve nemzetbiztonsági szolgálat valamilyen oknál fogva vizsgálódik-e ez ügyben, az érdekcsoportok tekintetében, hogy hogyan került be, biztos úgy került-e be a fertőzés, ahogy most esetleg feltételezik? Mert tudjuk, hogy amikor a Kárpátokon belülre, Erdélybe, Romániába bekerült a betegség, egy nagyon érdekes magatartást tanúsított mondjuk a román nemzetbiztonsági szolgálat, amit nem feszegetek...
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Elnök úr, olyan kérdést feszeget, elnézést kérek, amire nem lehet válaszolni...
ELNÖK: Nem adtam szót Gőgös Zoltán alelnök úrnak.
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): De olyan kérdést...
ELNÖK: Nem adtam szót.
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Ügyrendi javaslatom van!
ELNÖK: Ahogy befejeztem, Gőgös Zoltán képviselő úr megkapja a szót az ügyrendi javaslatának az előterjesztésére. Az tehát a kérdésem, hogy a magyar nemzetbiztonsági szolgálat valamelyik ága-boga érdeklődik-e, folytat-e vizsgálatot ezen üggyel kapcsolatosan bármilyen tekintetben.
Ügyrendi kérdésben Gőgös Zoltán úrnak adom meg a szót.
Gőgös Zoltán ügyrendi javaslata
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Elnök úr, a következőt szeretném javasolni: az előbb, mielőtt a miniszter úrnak visszaadta a szót, lezártuk a kérdés kört...
ELNÖK: Nem emlékszem erre, de én vezetem az ülést.
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Én úgy tudom, hogy "miután nincs több kérdés", ezzel adta vissza a szót a miniszter úrnak, és utána újabb kérdéseket nyit fel az elnök úr. Én azt gondolom, illetve a következő javaslatom van: tegye fel szavazásra, hogy további kérdések mellőzése nélkül zárjuk le ezt a vitát, ugyanis olyan kérdést feszegetett az utolsó kérdésében, amivel nyilvánvalóan tudja, hogy a miniszter úr nem fog tudni rá válaszolni, és nem is válaszolhat.
ELNÖK: A kérdezés jogát egyik bizottsági tag sem tagadhatja meg a másiktól. (Gőgös Zoltán: Ügyrendi javaslatom volt!) Ügyrendi javaslat volt, ha jól értettem, olyan megfogalmazásban (Gőgös Zoltán: Zárjuk le!), hogy zárjuk le a vitát. (Dr. Medgyasszay László: De a miniszter úr szót kap még azért, ugye?!) A válaszadási lehetőség benne legyen, vagy ne legyen benne, kérdezem az előterjesztőt.
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): A válaszadási lehetőség fenntartásával.
ELNÖK: Az ügyrendi indítványhoz minden frakció képviselője, képviselőcsoportonként egy fő szólhat hozzá. (Gőgös Zoltán: Kettő percben!) Kérdezem, ki az, aki hozzá akar szólni az ügyrendi indítványhoz. (Herbály Imre jelentkezik.) Herbály Imre képviselő úr!
Hozzászólások a képviselőcsoportok részéről
HERBÁLY IMRE (MSZP): Tisztelt Bizottság! Én támogatom Gőgös képviselő úr, alelnök úr javaslatát, azzal kiegészítve, hogy abban az esetben, ha az elnök úr részt akar venni a vitában és kérdezni akar, célszerű lenne átadnia az elnökséget, az ülésvezetést valamelyik alelnöknek. Ha ez így történik, akkor nem alakul ki ilyen vita, ilyen bekiabálás. Köszönöm szépen. (Dr. Medgyasszay László jelentkezik.)
ELNÖK: Medgyasszay László!
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Én ugyan egyetértek azzal, hogy ezt a témakört lassan fejezzük be, hiszem mindennel kapcsolatban feltettük a kérdéseket, sőt még pótlólag is fel tudtam tenni kérdést, a miniszter úr is választ fog adni, de nem értem Gőgös alelnök úr felvetését. Nem hangzott el itt olyan kérdés, amelyre ne tudna a miniszter úr válaszolni. Azt fogja mondani, amit ő gondol, meg fogja mondani, hogy erre nem tudok vagy nem akarok választ adni. Olyan nincs egy bizottsági ülésen, hogy kényes kérdés, olyan kérdés van, amit nem lehet megválaszolni. Ez a véleményem, ezért nem is szavazom meg az ügyrendi javaslatot, de tulajdonképpen a vitának egyébként is a végére értünk. (Gőgös Zoltán: Én nem úgy érzem, ezért tettem meg a javaslatomat!)
ELNÖK: Nem adtam szót. Minden frakció részéről lehet szólni, Jakab István következik.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz): A Fidesz frakció részéről azt gondolom, hogy ma az érintett gazdák érdekében kértük a bizottság összehívását. Azt gondolom, hogy végig szakmai alapon dolgoztunk. A miniszteri meghallgatáson nem volt visszareagálási lehetőségük a képviselőknek, nem tettük meg, tudomásul vettük, de most megtiltani egy képviselőnek azt, hogy egy kétmondatos visszareagálást vagy egy pontosító kérdést feltegyen, az elfogadhatatlan. Köszönöm. (Gőgös Zoltán: Szavazzunk, elnök úr!)
Szavazás az ügyrendi javaslatról
ELNÖK: Szavazásra teszem fel a kérdést... (Közbeszólások, zaj.) Kérem, a bizottsági tagok is kísérjék figyelemmel a bizottsági ülést menetét. Szavazásra teszem fel a kérdést: ki az, aki egyetért Gőgös Zoltán ügyrendi indítványával, mely szerint a kérdezési lehetőségeket lezártuk, további értékelést képviselő nem tehet, válaszadási jogosultsága maradt a miniszter úrnak. Jól mondtam? (Gőgös Zoltán: Így van, jól mondtad!) Aki ezzel egyetért, kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás.) Tizenegy. Ki az, aki nem ért egyet ezzel? Aki nem ért ezzel egyet, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Tíz. Tartózkodás van? (Szavazás.) Egy tartózkodás van.
Az indítvány nem kapta meg a többséget, tehát folytatjuk a vitát. (Gőgös Zoltán: Valami nem jó, az nem lehet!) Karsai úr jelezte, hogy tartózkodik, a tartózkodásnál szavazott. (Közbeszólások.) Az ülést egyelőre változatlanul én vezetem. Ha a segítők azt jelezték nekem, hogy 11 igen, 10 nem és 1 tartózkodás van, akkor az 11:11, vagyis az indítvány nem kapta meg a többségi szavazatot, az ülést tovább folytatjuk.
Miniszter úr, öné a szó.
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter válaszadásának folytatása
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Elnézést kérek Medgyasszay úrtól, hogy nem adtam neki választ az első körben, és ezért pontosította a kérdését. Egy nagyon fontos dolog és a szívemhez közel álló kérdés volt ez. Azt tudom mondani, hogy az ember csak azt tudja megcsinálni, aminek az eldöntése is a kezében van. Azt tudom ígérni, hogy mindent elkövetek azért, hogy ez így legyen. Ahogy elődeimnek, neked és a Zolinak sem volt ebben túl sok sikerélményetek, lehet, hogy nekem sem lesz, de mindent megteszek érte, hogy így legyen. (Dr. Medgyasszay László: Akkor nem volt madárinfluenza!) Oké, a lélektani helyzet - ebben igazad van - kicsivel jobbnak tűnik, igen.
Úgy fogalmazott az elnök úr, hogy egyértelmű választ adjak. Ha gondolja, még egyszer felsorolhatom azokat az intézkedéseket, amelyeket azért adtunk be, hogy a termelők kártérítéshez jussanak, de, gondolom, eltekint ettől a bizottság. Ez az a 8 milliárd 629 millió 470 ezer forint, amire a magyar igényt összeállítottuk, és azt elküldtük az Európai Uniónak, amely a közeljövőben - a két dátumot, amikor meghozza a döntést, említettem - dönt, a magyar kormány pedig félretett erre a célra 3 milliárd forintot. Nem tudom a törvényeket kikerülni ezen a területen, és itt nem 100 százalékos kártérítésről van szó ezekben a körzetekben, amennyire futja a kártérítésnél, ezek a lehetőségek. Másodsorban pedig szakmai kontrollt gyakorlunk az ügyben, ez pedig a Baromfi Terméktanács, amely, azt hiszem, a legjobban ismeri, mi ennek a szakmának a tényleges igénye és mi nem. A minisztérium csak kontrollálja, és fel fogja használni ezt a lehetőséget.
Tehát van kártérítési igényünk, a közeljövőben az Unió meghozza a döntéseit. Aki abba akarja hagyni, és kivezetni - még egyszer hangsúlyozom: a termelésből ki lehet vezetni --, azokkal közvetlenül meg tudjuk oldani a dolgainkat, és tárgyalni tudunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Viszontreagálásra Karsai József jelentkezett. Parancsoljon!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Hadd legyen már szavam azért, hogy én tartózkodtam. Nem magyarázkodni akarok, de bocsánat, én kettő kérdésemre nem kaptam választ. Kaptam egy átmeneti választ, jó barátom, Miklós, de az nekem nem felel meg. (Gráf József: Kaptál választ, csak nem felel meg, az úgy más!) Igen, kaptam választ, de nem felel meg. Tekintettel arra, hogy én egy olyan útvonalon járok, ahol jönnek a "BV - Brassó", jönnek a "HD - Hunedoara" hét és fél tonnás autók, akik betérnek közben a tollfeldolgozóba, amikor már nálunk kiüt a baromfiinfluenza. Megkérdeztem a vámosokat, hogy megnézték-e, hogy feldolgozott toll van-e benne vagy nyers toll. Honnan tudják ők ezt, könyörgöm? És ha még elvesszük arról a határról a vámosokat, behoznak még onnan annyi mindent, hogy az egész mezőgazdaságunk tönkre mehet. Itt mondom a jegyzőkönyvbe. Ez az egyik.
Mi az, hogy feldolgozott... (Zaj. - Nem érthető.) Elvégezte azt a fertőtlenítést? Hány fokot mondtunk? Nem gyullad meg az a toll, ha hőkezelés alá adja? Mert én láttam már tollat égni. Nem kaptam választ. Én csak ezért kértem, hogy ne függesszük fel. És ne haragudjanak meg rám a szocialista képviselők, nem vagyok híve annak, hogy valakibe belefojtsuk a szót. A miniszter úr azt mondta, korlátlan ideig rendelkezésre áll. Itt ülök estig. (Gőgös Zoltán: De akkor nem mész a végéig sehova, Jóska!) Sehova nem megyek, Zolikám, ne fenyegess, korommal kend be magad, ne fenyegess!
A másik kérdésemre azért nem kaptam választ, mert vannak francia kapcsolatok - nem abban a filmben, a "Francia kapcsolatban"; nem nevezem meg a céget, mert nem megyek megint két évig bíróságra -, aki francia alapanyagot hozott be még az influenza alatt is. Ha már elkezdtek abban a megyében, Miklóskám, oltani, mert náluk egy megye nagyobb, mint nálunk egy ország, akkor ott csak volt valami oka, hogy Franciaországban is van ez a vírus. És behoztuk a napos kacsát. Behoztuk, vagy nem hoztuk? Behoztuk a tojást, vagy nem hoztuk? De nem tudjuk, hogy behoztuk, vagy nem hoztuk, mert a kamion úgy jön keresztül, mint kés a vajon, abban lehet bármi. Azt a tájékoztatást kaptam tegnap a vámparancsnoktól, hogy Romániában nem is lesz vámos Battonyánál, ha az Unióba belép, ott csak határőr lesz. Hát honnan tudjam, hogy mit hoz abban a kocsiban? Vagy megnézi, hogy nem csempész-e, afgánokat hoz vagy pakisztániakat. De nem azt nézi meg, hogy milyen hús van benne, meg hát sok mindenhez nem is ért; nem tudja megkülönböztetni a kanárit a disznótól némelyik vámos.
Tehát nem kaptam pontos választ a kérdésemre, tudom, hogy francia anyagok bejöttek, nem akarom bizonyítani, de már letagadták, úgyis eltüntették a papírokat. Ha erre a kérdésre választ kapok, akkor szavazhatunk, hogy zárjuk le a vitát.
ELNÖK: Jakab István!
JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Egyetlen kérdés, pontosítás végett. A túltartásra kötelezett állattartókkal kapcsolatban nem kaptam érdemi választ, ők pedig a sajtón keresztül is várják a jelzést.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ha nincs további kérdés, akkor lezárom a kérdezést a bizottság tagjai részére. Újra megadom a szót a miniszter úrnak, ha esetleg ezekhez a második körben tett véleményekhez van hozzáfűznivalója.
Parancsoljon!
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: A két szakmai kérdésre, amit Karsai úr felett, az állatorvos úr válaszol először.
DR. SÜTH MIKLÓS főállatorvos: Még egyszer nagyon szépen köszönöm a képviselő úrnak a kérdését, és elnézést kérek a többiektől, hogy pontatlan voltam, és nem válaszoltam rá kellőképpen.
A tollal kapcsolatban még azt tudom elmondani, hogy abban az esetben, ha a hőkezelés megtörtént, arról ki kell állítani egy igazolást, és pont a vámhatóságoknak, a határőrizeti szerveknek a kötelezettsége ellenőrizni. Erről a tájékoztatást megkapták, ha ezt nem tették meg, akkor nem az állategészségügyi hatóság mulasztott, viszont akkor sajnos én nem tudok rá válaszolni, hogy milyen jellegű probléma okozhatta ezt a gondot.
A tojásokkal kapcsolatban, hogy jöhetett-e be Franciaországból. Ahogy elmondtam: igen, jöhetett be Franciaországból, mivel olyan tojás jöhet be Franciaországból, amely jelen pillanatban az Európai Unió szabályozásával nem ellentétes. Tehát Magyarországnak nincs meg a technikai lehetősége arra, hogy Franciaországból a tojást ma ne engedje Magyarországra. Mi több, a technikai feltétel sincs meg, merthogy átjöhet a határon. Ugyanezt várjuk el most a franciáktól is, hogy a magyar baromfira ne mondják, hogy visszautasítják, tehát effektíve ez viszonossági alapon működik, mi több a magyarországi keltetői tojás is kimehet, még akár az A- és B-zónából is abban az esetben, ha megfelelőnek tartják az intézkedéseinket. Ebből a szempontból az sem teljesen nyomon követhetetlen, sőt azt kell mondjam, hogy teljes mértékben nyomon kell tudni követni, hogy melyik tojás honnan érkezik, tehát az eltüntetés csak szándékos, és az pedig már a büntető kategóriát elégíti ki. Tehát mindenegyes tojáskeltetőnek pontos nyilvántartást kell vezetnie, honnan hány darab tojás érkezett, milyen rendszámú kamionnal, tehát effektíve ennek a törvényi lehetőségei megvannak, aki ez ellen vét, az sajnos büntetőjogi felelősséggel tartozik ezért. (Dr. Karsai József: A bankrablást is büntetik, mégis betörtnek rendszeresen, de akkor már megvan a baj!)
Amit tudok még a képviselő úrnak ígérni, hogy az ülés után pontosan felírom azokat az információkat, amelyekkel rendelkezik, és mint országgyűlési képviselőnek a problémáját, haladéktalanul ki fogom vizsgáltatni.
Köszönöm.
GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Én pedig a támogatásokra még egyszer azt tudom mondani - most már többedszer -, hogy mindenegyes felsorolt tételre elküldtük az Európai Uniónak a kárigényünket, ez minden termelési korlátozásra, visszafogásra, tojásmegsemmisítésre, le nem tett rotációs telepítésre vonatkozik, mindegyikre. Azt azért nem tudom megmondani, ha tizenötször megkérdezitek, akkor sem, hogy melyikre lesz európai uniós támogatás, mert nem én döntöm el, és 15-én és 21-én a két szakbizottság dönt benne, és akkor látom, hogy melyikre adhatunk támogatást. Ha elutasítják ebből, mondjuk, három tételünket, és mi mindenképp úgy gondoljuk, hogy akarunk, akkor pedig egy notifikációs eljárást kell lefolytatnunk az Európai Unióval a magyar termelés kifizetése érdekében. Azt értsétek meg, hogy nem én találom ki ezeket a szabályokat. Én mint szakminiszter, kénytelen vagyok betartani ezeket a szabályokat, és tudom azt, hogy akinek az állományát megsemmisítik vagy korlátozzák, azt nem érdeklik az EU-s szabályok és a rendeletek, ez is teljesen természetes dolog. De engem felelősségre vonnak érte, ha nem úgy járok el, és nem úgy végzem a munkámat.
Ezért vagyok nehéz helyzetben, mindig arra tudok igent vagy nemet mondani feketén-fehéren, amit én csinálok, és ami rajtam múlik, és az én kezemben van a döntés sorsa. Ami nem az én kezemben van - én nem tudom megmondani, hogy a kilenc jogcím közül hányat húz ki az Unió, és hányat hagy bent. Még csak az elrendezési elvet sem tudom. Még egyszer azt mondom, hogy a kivezetésre van azonnali módunk és lehetőségünk, és nem notifikáltatni a támogatást, az összes többiben ilyen értelemben az Unió hozzájárulása vagy pedig notifikációja kell.
ELNÖK: Lezártam a vitát. Köszönöm szépen Gráf József miniszter úrnak, dr. Süth Miklós főállatorvos úrnak, dr. Szieberth István állatorvosnak, szakértőnek, hogy rendelkezésünkre állt ebben a több mint két és fél órában. Az első napirendi pontot lezárom, szünetet rendelek el 14 óra 10 percig. Félóra ebédidő.
(Szünet: 13.40 - 14.18.)
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A szünet után folytatnánk az ülésünket. A megszavazott napirend alapján most a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája kerül sorra. Köszöntöm a kormány képviselőit, kérem, mutatkozzanak be a jegyzőkönyv számára, átadom önöknek a szót.
Dr. Bekényi József szóbeli kiegészítése az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium részéről
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Bekényi József, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának a vezetője vagyok. Két kollégám kísért el: Pintérné dr. Vig Ilona és Hopka Viktória, az önkormányzati gazdasági főosztályról. Köszönöm a szót. Nagyon röviden szeretném ezt a törvényjavaslatot önökkel ismertetni, illetve kiegészíteni azt, ami az indoklásból, illetve a törvényjavaslatból kiolvasható.
Az államreform hangsúlyos eleme az ország térszerkezetének az átalakítása, ezzel összefüggésben a közigazgatás megújítása, és ebből a folyamatból természetesen nem maradhattak ki a helyi önkormányzatok. Magából a javaslatból is, amely az alkotmány módosítására épül, az ország térszerkezetének az átalakítása kapcsán elsődleges kérdésként és a legfontosabb elemeként a regionális önkormányzatok kialakítását lehet kiemelni. A regionális önkormányzatok kialakítása nem pusztán a területi önkormányzati szint átalakítása, a megye, a megyei önkormányzat felváltása a regionális önkormányzattal, hanem ennél jóval több, hiszen elsődleges eleme a központi államhatalom ésszerű lebontása, egy olyan decentralizáció, amelynek révén a jelenleg a kormányzatnál lévő döntési hatáskörök jó része, a hozzá tartozó forrásokkal, amelynek a zöméről a jelenlegi rendszerben tárcaközi bizottságok döntöttek, az érdemi decentralizáció révén a regionális önkormányzatokhoz kerüljön át. Ezzel megvalósítható az, hogy a választópolgárok által választott regionális önkormányzatok dönthetnek nagyon fontos területfejlesztési kérdésekben, nagyon fontos, a területi önkormányzat és a lakosság alapvető ellátásaihoz kapcsolódó nagy területekről, mint az utak fenntartásáról, az egészségügyi szakellátás rendszeréről, az oktatás, a középfokú oktatás rendszeréről és számos más, a javaslatban szereplő, megjelölt területről. Ez bemutatja azt, hogy ez az önkormányzat, ez a regionális önkormányzat jóval több, mint a jelenlegi, viszonylag gyenge hatáskörökkel rendelkező megye, megyei önkormányzat. Ez az átalakítás egyik legfontosabb, leghangsúlyosabb eleme.
A másik oldalról arra is szeretném ráirányítani a figyelmet és szeretnék rámutatni arra is, hogy az elaprózódott településszerkezetből következően nagyon sok alacsony lélekszámú, kis teljesítőképességű önkormányzat működik az országban, amelyek javarészének gondot okoz, hogy önállóan elláthassa a kötelező önkormányzati feladatok egy részét. Természetesen az az alapérték, amely 1990-ben teremtődött meg, hogy valamennyi település rendelkezzen a helyi önkormányzás jogával, úgy gondolom, olyan alapérték, amely nem kérdőjeleződött meg az elmúlt 17 év során, és most sem kérdőjelezhető meg. Tehát valamennyi települési önkormányzat rendelkezik a továbbiakban is a helyi önkormányzás jogával, ugyanakkor a településszerkezetből fakadó ellentmondások feloldására az egyik leginkább preferálható terület a térségi összefogás, a kistérségi társulások erősítése.
Én úgy gondolom, hogy az elmúlt négy év kedvező tapasztalatai, a többcélú kistérségi társulások beindult rendszere, ahol a 166 kistérség közül 158-ban többcélú kistérségi társulás működik, és lényegében egyetlenhelyen sem alakult se területfejlesztési célra, se kötelező önkormányzati feladatok ellátására társulás, arra jó alapot ad, hogy ezt a rendszert továbbfejlesszük és hogy ezen az úton továbbmenjünk, hogy a térségi összefogás révén elérhető közelségben magasabb színvonalú szolgáltatásokat lehessen biztosítani az állampolgárok számára mind a közoktatás, mind az egészségügyi alapellátás és a szociális ellátás területén.
Ezeket a frekventált területeket azért emelem ki, hiszen ezek azok, amelyek a települési önkormányzatok költségvetésének a döntő többségét lekötik, és amelyek a pénzforrások legnagyobb részét elviszik.
A harmadik elem, amire szeretnék utalni a törvénymódosítás kapcsán, az a szakmai hatékonyság fokozása érdekében készült, a jól bevált körjegyzőségi intézményrendszer továbbfejlesztése. Ma Magyarországon közel 700 körjegyzőségben, 1700 településen látják el közösen a polgármesteri hivatali feladatokat. Úgy gondolom, hogy döntő többségében a választópolgárok megelégedésére szolgálják ki ezek a körjegyzőségek a hozzájuk tartozó két-három-négy települést. Tehát ezek a képviselő-testületek egy közös hivatalt, egy szakképzett apparátust kaptak. Ma még mindig létezik 500 lélekszám alatti települések közül 62 olyan, amely önálló hivatalt működtet, ahol gazdaságosan, hatékonyan, megfelelő szakmai kívánalmaknak megfelelően nem lehet igazán szakképzett munkát megszervezni, egész egyszerűen nem képezhető annyi feladat, a feladatok mennyisége nem teszi lehetővé, hogy nagy szaktudással rendelkező, ráadásul a rendkívül széles feladat- és hatáskörökhöz igazodva többféle szakterületen jártas szakembereket tudjanak alkalmazni. Tehát ezen a területen a rendszert szeretnénk továbbfejleszteni, és az 500 lélekszám alatti településeken előírni, hogy a polgármesteri hivatalokat körjegyzőség keretében lássák el az önkormányzatok, 500 és 1000 lélekszám között pedig feltételhez kötve működtethető természetesen önálló hivatal. Az átalakítás lényege, hogy ahol kiegészítő állami támogatásra szorulnak a települések, ne polgármesteri hivatal fenntartására, hanem más közösségi feladatok ellátására fordíthassák ezt a pénzt.
A javaslat tartalmazza a fővárosi önkormányzati rendszer átalakítására vonatkozó javaslatot is. Tulajdonképpen a jelenlegi konstrukció lényege, amely szerint a fővárosban kétszintű önkormányzat működik, mind a főváros, mind a kerületi önkormányzatok települési önkormányzatként funkcionálnak; a főváros a főváros nagyobb részét érintő feladatok ellátásáért felelős, a kerület pedig a kerületben lévő közszolgáltatások biztosításáért. Tehát maga az alapkonstrukció nem változna. Az 1994-es Ötv.-módosítás során került be az önálló fővárosi törvény az önkormányzati törvény VII. fejezetébe, lényegében felborítva azt az arányt, ami egyébként az egyes önkormányzati szintekhez kapcsolódó rendelkezések megfogalmazásánál kialakult a törvényben. Felborította ezt az arányt a fővárosi törvény beemelése amiatt is, hogy alapvetően a főváros és a kerületek közötti munkamegosztást, a konkrét hatáskörök telepítését 1994-ben az ágazati törvények helyett az immár önkormányzati törvénybe beépült fővárosi fejezet tartalmazta. Ez azon túl, hogy ezeket az arányokat megváltoztatta, lényegében bemerevítette ezt a rendszert, és az életviszonyok változásával az egyes ágazati törvényekben nem lehetett hozzáigazítani a megváltozott szabályozást a főváros és a kerületek tekintetében az új viszonyokhoz, hiszen a kétharmados törvényt rettentő nehezen lehet módosítani, igazán átfogó módosítására utoljára 1994-ben került sor.
Ezen a helyzeten szeretne változtatni a törvényjavaslat. Egyébként az összes garanciális típusú rendelkezést meghagyja az önkormányzati törvényben, csak a részletszabályok kerülnének a fővárosi törvénybe. Nem pusztán technikai módosításról van szó. Tehát arról, hogy megszabadítsuk az Ötv.-t a felesleges olyan típusú rendelkezésektől, amelyek nem igényelnek kétharmados szabályozást, hanem egy új típusú munkamegosztás alapjait is megfogalmazzuk. Maga a törvény egyébként, összhangban a regionális fejezettel is, nem a konkrét hatáskörök telepítését végezné el, hanem azokat a feladatcsoportokat jelölné meg, amelyekkel a főváros, illetve a kerületek felelősek, ezzel orientálja az ágazati jogalkotást, meghatározza az ágazati jogalkotás számára a kereteket, hogy mely feladatokat kell a fővárosba, mely feladatokat kell a kerületekbe telepíteni. Ugyanez mondható el a regionális önkormányzatnál is, de valóban az adott társadalmi viszony szabályozására hivatott ágazati törvény a teljes viszonyrendszerrel összefüggésben tudja ennek mentén meghatározni, hogy az adott feladat ellátásában milyen szerepe van az államnak, a magánszférának, ezen belül az önkormányzatoknak, és jelesül, ha ez a fővárosban valósul meg, a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzatnak. A munkamegosztás változásának a lényege, hogy a főváros alapvetően a főváros egységes működéséhez szükséges műszaki infrastrukturális feladatok ellátásáért felelős, míg alapvetően a kerületek a lakossághoz közeli humán szolgáltatásokat látnák el.
Alapvetően ezeket a feladatcsoportokat, nagy elemeket szeretném kiemelni, amelyeket a törvény módosítása tartalmaz. Természetesen több helyen változott egyébként a törvény a részletekben, az alkotmánymódosításra irányuló javaslattal összefüggésben, ezeket a változásokat az önkormányzati törvénybe is átvezettük.
Ennyivel kívántam kiegészíteni az előterjesztésben foglaltakat, és kérem a tisztelt bizottságot, hogy az általános vitára való alkalmasságát mondja ki, és támogassa a javaslatot.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A bizottsági tagokat kérdezem, hogy hozzászólnak-e az előterjesztéshez. (Godó Lajos jelentkezik.) Parancsolj, Godó Lajos!
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A magam részéről nagyon örülök ennek a törvénymódosításnak, hiszen régóta beszéltünk már az önkormányzati törvény módosításáról, és ahogy itt a kormány képviselője azt beterjesztette, és a megkapott írásos anyag kapcsán azt mondhatom, hogy egy nagyon szolid előterjesztés, nem direkt módon kötelezi a kistelepüléseket arra, hogy társuljanak, megadja a lehetőséget a települési önkormányzatoknak, hogy állapodjanak meg. Természetesen ezt az ezer fő alatti településekre értem, mi zömmel vidéken vagyunk képviselők, és ismerjük ezeknek a településeknek az önkormányzatait. Én úgy gondolom, hogy ez egy jó törvényjavaslat, amelyet általános vitára mindenképpen alkalmasnak tartok. A vita során természetesen lehet még rajta javítani, mert mondjuk a regionális önkormányzatok feladatkörénél például az is szerepel, hogy a regionális önkormányzat mezőgazdasági támogatásokat nyújt. Mivel mezőgazdasági bizottság vagyunk és az előző napirendi pontnál a miniszter úr többször kifejtette, hogy ez a lehetőség az FVM-nél marad, ezek majd korrekcióra szorulnak.
Ezt a törvényjavaslatot mindenképpen általános vitára alkalmasnak tartom, és kérem képviselőtársaimat, hogy fogadják el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Vannak-e további hozzászólók? (Kis Péter László jelentkezik.) Parancsolj!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Három kérdésem lenne. Az első a 10. oldallal kapcsolatos, ahol a 71/F §-ban a regionális önkormányzat fogyasztóvédelmi feladatköréről szól a törvénytervezet, ez azt jelenti, hogy akkor a fogyasztóvédelem ebben a regionális szervezetben működik tovább. Ehhez kapcsolódik egy kicsit az a kérdés, hogy akkor ezek szerint az állategészségügyi, növényvédelmi szolgálat, illetve az ÁNTSZ nem. Jól értelmezem-e?
A 11. oldalon, a 76. §-ban az szerepel, hogy a regionális önkormányzat székhelyét az Országgyűlés jelöli ki. Nem tudom, benne van-e az, hogy nem feltétlenül biztos, hogy a mostani szervezetben a jelenlegi régióközpontok maradhatnak a régióközpontok, illetve mit takar az, hogy társszékhelyet jelölhetnek ki?
A harmadik kérdés a 13. oldallal kapcsolatos, ahol a 16. § szerint az Országgyűlés dönt az állami területi tagozódásról, régiók összevonása, szétválasztása. Ez jelenti azt, hogy felnyitja ezt a kérdést? Mert jelenleg hét régió van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e további kérdés, észrevétel? (Dr. Ángyán József jelentkezik.)
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): A 17. oldalon lévő indoklásban találunk egy számomra elképesztő mondatot, amely az önkormányzatisággal teljesen ellentétes megfogalmazás és amely azt mondja, hogy 500 lakos alatti település önkormányzatánál nem lehet önálló polgármesteri hivatalt létrehozni. Mi ennek az indoka, és hogy lehet ezt összeegyeztetni azzal az elvvel, amit mondott, hogy az önkormányzatiság joga megilleti, és hogyha forrásokat tud teremteni, miért ne hozhatná ezt létre?
A másik, hogy meghatározza a régiónak a székhelyét - ez már felmerült itt. Ha a megyéket nézzük, ez azt jelenti, hogy annak a megyének, ahova ez a régióközpont kerül, természetesen megvan ebben az érdekeltsége, viszont a másik három megyének az érdekeltsége teljesen ellentétes ezzel. (Közbeszólások: Másik kettőnek!) A másik kettőnek, igen, bocsánat! Hogy fog ez működni? Ki dönt ez ügyben, milyen alapon dönt, és megint csak hogy egyeztethető össze az önkormányzatisággal, hogy egy közösség meghatározza ezeket a jogosítványait, hogy ő mondja meg, hogy hol a közepe a saját egységének, és ő mondja meg, hogy milyen módon működteti?
Ezt a két általánosabb jellegű kérdést szerettem volna előzetesen feltenni. Köszönöm.
ELNÖK: További kérdezőt nem látok. A kormány képviselőjének adom meg a szót.
Dr. Bekényi József válaszai az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium részéről
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Sorban haladnék, és először azt mondanám el, hogy a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban is regionális önkormányzati feladatcsoportot határoz meg a tervezet, tehát nem ez a tervezet tartalmazza az államigazgatás szervezetrendszerének a regionalizációját vagy átalakítását. Jelenleg a fogyasztóvédelmi felügyelőségek a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok keretében működnek önálló igazgatási szervként. Itt arról van szó, hogy a fogyasztóvédelem mint fontos terület, amely az Európai Unió számos országában erős önkormányzati ráhatással bír, a fogyasztóvédelmi feladatkört megjelölte a törvény mint a regionális önkormányzat feladatkörét. Itt szeretnék visszautalni arra a mondatomra, amelyet mondtam, hogy ezeknek a feladatköröknek a tartalmát az ágazati törvények határozzák meg, hiszen ezek nem ragadhatók ki abból az ágazati logikából. Tehát akkor, amikor egy jogszabály meghatározza a fogyasztóvédelmet vagy az egészségügyi ellátás részfeladatait, akkor tudja teljes rendszerében megmondani, hogy ebből a nagy falatból, abból a nagy társadalmi viszonyból, amely jogi szabályozást igényel, mely feladatokat kell állami szervek útján megoldani, mely feladatokban van szerepe a magánszférának, és hol van az önkormányzatoknak feladatuk. A ma, jelenleg működő önkormányzati rendszer is úgy épült fel, hogy az önkormányzati törvény megteremtette a jogi kereteket, megadta azt a szervezeti, államhatalmi lehetőséget, amely a helyi önkormányzásban rejlik, és ezt tartalommal - hogy ezek az önkormányzatok milyen feladat- és hatáskörökkel rendelkeznek - az ágazati törvények töltötték fel.
Azt kell mondani, hogy maga a törvény 1990-ben is egy nagyon liberális törvény volt, amely azt vetítette előre, hogy itt egy széles felelősségű önkormányzati rendszer alakul ki. Egy önkormányzati rendszernek az erősségét-gyengeségét az is megadja, hogy mekkora feladatrendszerrel rendelkezik. Hiszen lehet egy jogilag nagyon jól körülbástyázott, magas fokú önállósággal rendelkező rendszer, amelynek nincsenek valós funkciói, de az, úgy gondolom, jóval kevesebbet érhet a helyi választópolgárok számára, mint egy valós tartalommal megtöltött, feltöltött önkormányzati rendszer. Itt is csak azt kívántuk megtenni a regionális önkormányzat feladatkörének a megjelölésénél, hogy lehetősége nyíljon a jogalkotónak, mégpedig a legmagasabb szintű jogalkotónak, önöknek, az Országgyűlésnek arra, hogy 2009-ig, amikor a tervezet szerint meg lehetne választani a regionális önkormányzatokat, az ágazati jogalkotást ennek mentén megvizsgálva lehessen meghatározni, hogy akár például a fogyasztóvédelem területén hogyan lehet ezeket a félmondatokat tovább kibontani.
A székhely-kijelöléssel kapcsolatban több kérdés is érkezett, ezeket hadd vonjam össze! A módosításnak ez a rendelkezése, amelyre a képviselő úr utalt, hogy az ország területi tagozódását meghatározza az Országgyűlés, tulajdonképpen a jelenlegi önkormányzati törvénynek és az alkotmánynak is a részét képezi, tehát a jelenleg hatályos szabályozás is azt mondja, hogy az Országgyűlés dönt az ország területi tagozódásáról. Ott használja a jelenleg használható fogalmakat tehát a megyék, városok, községek meghatározásáról, és egyébként pedig a megyék összevonásáról a jelenlegi szabályozás, a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint is az Országgyűlés dönt. Itt az alkotmányon is az kerülne átvezetésre, hogy az ország térszerkezetének a meghatározása természetesen ezután is az Országgyűlés joga, hiszen ez nem vihető át az önkormányzati szférába, mert az, hogy milyen területi egységekben gyakorolhatják a választópolgárok az önkormányzás jogát, az az Országgyűlés szerepéből, az Országgyűlés területi tagozódására vonatkozó jogosítványaiból vezethető le.
Ez vonatkozik a székhely kijelölésére is, hiszen jelenleg is az Országgyűlés az, aki meghatározhatja a megyék székhelyét, tehát ezt a szabályozás nem is kívánja megváltoztatni, ez mindenütt, minden modern jogállamban alapvetően az országgyűlés jogosítványa. Itt nem pusztán arról van szó, hogy önkormányzati egységként megjelenik valami székhelyként, tehát ez nem olyan, mint a többcélú kistérségi társulásnak a székhelye, ahol a társulásban részt vevők határozhatják meg, hogy mely települést jelölik meg, mint amely közülük ellátja a székhely feladatot, hiszen itt a regionális önkormányzat nem pusztán önkormányzatként jelenik meg, hanem az állami hatalomgyakorlásnak is egy jeles szereplője lesz.
Ennek mentén az Országgyűlés az, amely meghatározhatja az adott regionális önkormányzat székhelyét. Nyilvánvaló, hogy a székhely kiválasztása nagyon sokféle szempont átvizsgálását igényli, hogy mely település az, amely fejlettsége alapján a legalkalmasabb ennek a funkciónak a betöltésére is, és figyelembe véve a régiók elhelyezkedését.
Amit a képviselő úr említett, hogy vajon ezzel megnyílik-e a lehetőség a regionális önkormányzatok területének a másként történő meghatározásához - nem ez a törvény nyitja meg ennek a lehetőségét. Ez pusztán a jelenlegi szabályozásban a "megyék" szót kicseréli egy másik területi egységre, hiszen, ha nem megyékre, hanem régiókra tagozódik az ország, akkor rendelkezni kell arról, hiszen nincsenek kőbe vésve a régióhatárok, ahogy a megyehatárok sem voltak kőbe vésve, és ezek változtatására is sort lehetett keríteni. Tehát ez csak egy hatáskör-telepítő szabály, amely az Országgyűlés hatáskörét, egyébként alkotmányból levezetett hatáskörét erősíti meg. Tehát nem ez a törvény határozza meg, rendelkezik a régióhatárokról, és még csak azt sem tartalmazza mögöttes szándékként sem, hogy meg van nyitva a kérdés vagy nem. Jelenleg az Európai Unió számára is a jelenlegi régióhatárok vannak lejelentve. Nem ennek az előterjesztésnek a keretében kerül vagy kerülhet sor a régióhatárokkal kapcsolatos vita lefolytatására, ez csak a jogi kereteket tartalmazza, a jogi kereteket határozza meg, és nem a regionális határokról rendelkezik.
Azzal kapcsolatban, hogy az 500 lélekszám alatti települések önálló polgármesteri hivatalt nem tarthatnak fenn. Az alkotmány azt mondja ki, hogy az önkormányzatot szervezetalakítási szabadság illeti meg törvényi keretek között. Tehát ez olyan önkormányzati alapjog egyébként, amit sima feles törvényben is lehetne korlátozni. Itt nem az önkormányzás jogát korlátozza, hiszen ugyanúgy választanak képviselő-testületet, ugyanúgy választanak polgármestert, ugyanaz a költségvetés illeti meg, ugyanazokkal a döntési jogosítványokkal rendelkezik a település egyébként ilyen formában is, mint rendelkezett, pusztán azt a lehetőségét szűkíti és korlátozza a jogalkotó, hogy 500 lélekszám alatti településeken önálló hivatalt ne tarthasson fenn. Ez alapvetően elsődlegesen, legalábbis számunkra, egyáltalán nem gazdasági kérdés. Tehát nem annak az egy-két embernek, akit az adott településen foglalkoztatnak, a fenntartása kerül sokba, és egyébként sem elsősorban az államnak, hanem az önkormányzatnak, az ott élő választópolgároknak. Közel 3000 hatáskört telepítettek a különböző jogszabályok a képviselő-testületre. Nagyjából kétezres nagyságrendben vannak államigazgatási feladatai a jegyzőnek. Több modellkísérletben bemutattuk, Zala megyében körjegyzőségi modellkísérletet is végeztünk, a polgármesteri hivatalok létszámhelyzetét is modelleztük. Körülbelül az mutatható ki, hogy az a fajta szakmai munkamegosztás - hiszen itt nagyon sokféle feladatról van szó az egészségügytől az oktatásig. Ahhoz, hogy egy megfelelően szakosított apparátus álljon a település lakosságának rendelkezésére, a képviselő-testület rendelkezésére, legalább öt fő kell. Öt főt képtelen foglalkoztatni, nincs akkora feladatmennyiség az egyes területeken, ahol egy ilyen szakosított apparátust lehetne foglalkoztatni. Tehát alapvetően az vezérelte a jogalkotót ennek a látszólag kemény szabálynak kimondásánál az 500 lélekszám alatti településeken, hogy itt is valóban szakképzett apparátus álljon rendelkezésre, egyrészt a testületek kiszolgálására, másrészt az állampolgárok kiszolgálására.
Hatvankettő ilyen településről van egyébként szó, tehát pontosan megnéztük, hogy hány ilyen település van. A legkisebb 88 lakosú település, amely ma önálló hivatalt tart fenn. Azt azért tudni kell, hogy akár egyetlen jegyzővel is önálló hivatalt működtetni 88 lakos kiszolgálására, a járulékokkal együtt is több mint 3 millió forintjába kerül az adott településnek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A Fidesz-frakció nem támogatja a benyújtott törvénymódosítást. Kétharmados törvényről van szó, és ha jól értettük, ma reggeli információ szerint még a kormányoldali frakciók között is újabb megbeszélhető kérdések merültek fel. Egyelőre az ilyetén való benyújtás, amit kétharmados törvényeknél egy egyeztetés, alapkoncepcióban való egyetértés szokott megelőzni, ez elmaradt. Arról már nem is beszélve, hogy egy elég komoly változásra, ha jól látom, másfélnapos felkészülési lehetőség adódott, az általunk nem ismert törvények értelmezésére. Meglátjuk, hogy a parlamenti vita során a kormányoldali pártok milyen módosításokat akarnak még egyáltalán eszközölni.
Kérdezem, hogy van-e további kérdés, észrevétel ehhez a törvénytervezethez. (Senki sem jelentkezik.) Az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Kérdezem, ki az, aki egyetért a benyújtott törvénytervezet általános vitára való alkalmasságával. (Szavazás.) Tizenkettő igen. Ki az, aki nem ért egyet vele? (Szavazás.) Tíz nem. Tartózkodás nem volt. Tehát 12 igen szavazattal, 10 nem ellenében a bizottság általános vitára alkalmasnak találja a törvénytervezetet.
Előadót kell állítanunk. (Jelzésre:) A többségi véleményt Godó Lajos képviselő úr ismerteti, a kisebbségi véleményt... - Ángyán professzor úr, kérdezlek. Ez egy rövid összefoglalást jelent, a törvény vitájánál ott illik lenni annak, aki előadó. (Gőgös Zoltán: Szerdán lesz! - Dr. Ángyán József: Szarvasra kell mennem, bizottsági elnök vagyok. - Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt. Nincs kisebbségi előadója a mezőgazdasági bizottságnak. A második napirendi pontot ezzel lezárom.
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat
A harmadik napirendi pont az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés. Köszöntöm a kormány képviselőit. Kérem, mutatkozzanak be a jegyzőkönyv számára.
Szikszainé Bérczes Anna szóbeli kiegészítése
SZIKSZAINÉ BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Szikszainé Bérczes Anna vagyok a Pénzügyminisztérium Társadalmi Közkiadás Főosztályának vezetője, Görözdi Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes asszony, illetve Szatmári László főosztályvezető-helyettes úr képviseli még a Pénzügyminisztériumot.
Azzal kezdeném, hogy egy rendkívül összetett törvényjavaslat van önök előtt, az egyes pénzügyi tárgyú törvények, amely mindössze 30 törvény módosítására vonatkozó javaslatot tartalmaz. Elnézést, természetesen a "mindössze" nem szó szerint értendő, tehát ez tényleg egy nagyon összetett történet. Ez annyiban is eltér az elmúlt évek során kialakult menetrendtől, hiszen a tisztelt bizottság is azt szokta meg igazából, hogy az adó- és járulékmódosítási törvények alapvetően valamikor ősszel szoktak a parlament elé kerülni. Most a kormány megalakulása kapcsán az "Új egyensúly" program egyik legfontosabb programvégrehajtását tartalmazó törvényjavaslatról van itt szó. Hiszen az elfogadott kormányprogram legfontosabb célkitűzéseit próbálja itt megvalósítani a törvényjavaslat. Konkrétan az igazságos közteherviselés, illetve kétségtelenül ennek kapcsán az állami, államháztartási bevételek növelése is megjelenik ebben a javaslatban. Alapvetően mégis az igazságos közteherviselésben történő általános részvételt tudnám kiemelni, mint a törvényjavaslat legfontosabb irányvonalát. Ez azt jelenti, hogy az itt megjelenő törvénymódosítások során ebbe az irányba próbál a kormány lépni mind az adózás rendjéről szóló törvény módosításában, mind a társadalombiztosítási járulékfizetéssel kapcsolatos szabályok változtatásában, mind pedig a személyi jövedelemadó törvény meglévő kedvezményeinek a szűkítésével, illetve a társasági adózásban az elvárt adó fogalom bevezetésével. Tehát ezek az elképzelések jelennek meg végig ezekben a törvénymódosítási javaslatokban.
Talán a szűkebb szakterületemre és a bizottság kompetenciájába tartozó kérdések vonatkozásában kiemelném egy kicsit a törvényjavaslat egyes részeit. Megjelenik itt a mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosítási helyzetének a rendezésére irányuló javaslat, amellyel kapcsolatban azt szeretném elsődlegesen hangsúlyozni, hogy természetesen nem arról van szó, akinek egyébként van biztosítási jogviszonya és a mellett folytat mezőgazdasági tevékenységet, mert annak a mai szabályok szerint is rendezett a társadalombiztosítási helyzete. Igazából azt tudom elmondani, hogy itt egy csaknem tízéves problémának a megoldására próbálunk megoldást találni, hiszen '96-97-ben kerültek ki a mezőgazdasági kistermelők a kötelező társadalombiztosítási rendszerből, és azt gondolom, hogy ezek a szabályok alapvetően ahhoz igazodnak, hogy bizonyos bevételi limitet határoznak meg, hogy egyáltalán mihez igazodik a járulékfizetés. A javaslat szerint az a mezőgazdasági őstermelő, akinél az árbevétel, a megelőző év bevétele elérte a 7 millió forintot, az a minimálbér alapján fizetné a társadalombiztosítási járulékot; ahol a bevételszint nem érte el ezt a 7 millió forintot, az a minimálbér 50 százaléka alapján fizetné a társadalombiztosítási járulékot.
Még arra a szabályozásra hívnám fel a figyelmet, hogy természetesen azzal is tisztában vagyunk, hogy annak éri meg egyáltalán a kötelező társadalombiztosítási rendszerben részt venni, aki legalább húsz év szolgálati időt tud szerezni a rendszerben. Ezért azt is előírjuk feltételként - azokon a feltéteken kívül, amelyeket most elmondtam önöknek - a kötelező társadalombiztosítási rendszerbe való bevonásnál, hogy ez a szabály csak azokra vonatkozik, aki még legalább húsz év szolgálati időt fog tudni szerezni. Tehát nyilvánvaló, hogy akinél ezek a feltételek nem állnak fenn, ott egy rendkívül alacsony ellátási szinttel, résznyugdíjjal - ami jelenleg ugyan létezik, de valószínűleg nem nagyon sokáig - nincs értelme ilyennek terhelni azokat, akik igazából nem tudnak nyugdíjjogosultságot szerezni ezzel az új rendszerrel.
Azt hiszem, alapvetően ezek a fő vonulatok, amelyeket elmondtam önöknek, és természetesen állunk rendelkezésre a kérdések megválaszolása során. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Karsai József képviselő úrnak.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Én azt hiszem, hogy itt nem egy adósságot törlesztenek, hanem egy újabb vámot vetnek ki a parasztokra, a gazdálkodókra, mert ez egy nagyon súlyos kategória, hogy azt mondom, hogy ha nem éri el a 7 milliót, annak a felét, ha valaki eléri az 1 milliót, van mínusz 100 ezer forintja egy ilyen belvizes évben, de mégis elszállítja a terményét az őstermelői igazolványára, akkor fizessen be 180 ezer forintot gyakorlatilag a semmiért. Én tehát azt hiszem, hogy ez egy újabb sarc, amit én mint szocialista képviselő soha meg nem szavazok, ha kizárnak a frakcióból, akkor sem. Én elvtelennek, törvénytelennek, alattomosnak tartom ezt az egész előterjesztést. Ezt velünk nem beszélték meg, mi erről nem tudunk, én nem hallottam róla, én ezt nem tudom elfogadni a gazdatársadalom nevében. Küzdenek éjjel-nappal, dolgoznak a parasztjaink kinn a földeken a saját munkájukkal; aki akar, akinek nyugdíja kell, az fizessen be, amelyik paraszt meg nem tud megélni abból, amit termelt, ne. Régen az én apámnak sem volt nyugdíja; úgy termelt a földön, hogy biztosította magának, hogy megvolt a nyugdíja. Ez tehát egy külön adó, és ezt a külön adót én a magam részéről nem tudom elfogadni. A magyarázatot meg külön nem.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e további kérdés, hozzászólás? (Herbály Imre jelentkezik.) Parancsoljon, Herbály úr!
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mint minden törvénymódosító javaslatnak nyilván ennek is vannak hibái, és mivel elég sok törvényhez hozzányúl módosítás formájában, ezért nyilvánvaló, hogy vannak ellenzések. Ettől függetlenül mivel a szándék, az egész törvényjavaslat szándéka támogatható, ezért én úgy gondolom, hogy ez a javaslat általános vitára alkalmas, és a vita során beadott módosító indítványok után elfogadható lehet a mezőgazdasági bizottság tagjai számára, a szereplők számára. Úgyhogy én a magam részéről általános vitára alkalmasnak tartom, és javaslom a beterjesztését. Köszönöm. (Czerván György jelentkezik.)
ELNÖK: Czerván György jelentkezett. Parancsolj!
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Aki ismer, néhány éve már a bizottság tagja vagyok, az tudja, hogy én nem nagyon szoktam személyeskedni, amikor a kritikát elmondom, és most sem az előterjesztőknek szánom, hiszen ők csak a dolgukat végzik, még csak a kormánypárti képviselőket sem óhajtanám megbántani, hiszen lám, éppen Karsai úr azt mondja, hogy nem is tudtak bizonyos dolgokról. Szóval az szégyellje magát, aki két hónappal ezelőtt teljesen az ellenkezőjéről beszélt, és most idenyomnak egy adócsomagot, amely szerintem egyébként is későn jött meg. Ez egy több száz oldalas előterjesztés, és egy elég nehezen olvasható dolog, tehát igazából nem egy könnyű olvasmány. Szóval nem erről volt szó. Nem erről volt szó, arról volt szó, hogy dübörög a gazdaság, de hétfőn, gondolom, majd a parlamenti vitában megbeszéljük ezt, most erre nem akarok időt pazarolni.
A konkrétumok kapcsán:
Deklaráltan az volt a cél, talán a miniszteri meghallgatáson is elmondta a miniszter úr, hogy négy csoportja osztja a mezőgazdaság szereplőit: a részmunkaidőben dolgozókra, az őstermelőkre, a családi gazdálkodókra és az úgynevezett társas vállalkozásokra, és az a cél, hogy minél magasabb csoportba kerüljenek az adott csoportban lévők, tehát például az őstermelő lehetőség szerint a családi gazdálkodás irányába mozduljon el. Ezek a módosítások az őstermelőket igen keményen érintik és keményen fogják sújtani. Aztán a mezőgazdaságban elvárt - nem jegyeztem még meg - jövedelem, egy ilyen kategória... Persze, az jó lenne, a termelők elvárnák a jövedelmet, csak sajnos nem ez a helyzet. Nem kell messzire menni, ott van a 2003. év, az az aszályos év, most akkor, hogyha hasonló szituáció lesz, akkor azután is fizetni kell majd az elvárt társasági adót vagy valamilyen adót? Biztos több olyan ágazat vagy terület is van, mint a mezőgazdaság, de most mi a mezőgazdasági bizottságban vagyunk, úgyhogy én ebből a szempontból közelítem meg a dolgot, és ez nem korrekt, egyszerűen nem korrekt, nem veszi figyelembe ennek az ágazatnak a sajátosságait. Szintén régi téma, de mindig elmeszelték - már elnézést a kifejezésért! -, a kompenzációs felár. Ez 12 százalék marad, ehhez nem nyúlnak hozzá, de a 15 százalékos áfakulcs 15-ről 20 százalékra emelkedik. Szóval rendben is lenne, ha nem nyílna folyamatosan az agrárolló, de sajnos más a helyzet.
Tehát abszolút nem veszi figyelembe az ágazat sajátosságait ez az előterjesztés, úgyhogy mi a magunk részéről ezt nem fogjuk tudni támogatni. Ez egy egyszerű pénzbehajtási akció - tudjuk, hogy miért, elmagyarázták, elnézést nem kértek érte -, és nem tudjuk támogatni. (Gőgös Zoltán jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm. Gőgös Zoltán alelnök úr jelentkezett.
GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden szólnék. Képviselőtársaim már lefolytatták ezt a vitát részben egymással, részben más módon. Én azt gondolom, hogy alapvetően nem is várható el az ellenzéktől, hogy bármilyen adódolgot támogasson, ez a kormány felelőssége. Én azt hiszem, hogy ahhoz, hogy az országban mondjuk egy-másfél év múlva lehívhatók legyenek az uniós források, ahhoz ennek a törvénynek a megszavazása fontos és szükséges, miután látjuk, hogy bármennyire szeretnénk is, a költségcsökkentéssel, az államigazgatás költségének a csökkentésével, úgy látszik, az ellenzék nem ért egyet, hiszen nem támogat különböző önkormányzati intézkedéseket, amelyekből pedig - lehet, hogy nem azonnal, de hosszabb távon mindenképpen - megtakarítások várhatók.
Többek között ilyen a regionális önkormányzat, többek között az, hogy nem biztos, hogy egy 80 fős faluban hivatalnak kell lennie, hiszen mi is ott élünk, tudjuk, hogy alapvetően miért vannak azok a hivatalok. Jó, biztos okoz ez rövid távon foglalkoztatási problémákat, de nem alapvetően ezen a területen. Azt gondolom, hogy ebből a felelősség annyiban az ellenzéké, hogy legalább a költségcsökkentési oldalát segíthetné. Az, hogy a bevételt növeljük, a mi felelősségünk, ezzel semmi gond nincs.
Egy másik témát szeretnék fölvetni, mert lehet, hogy mindenki még nem ért el odáig, hogy a jövedéki törvény módosításának van egy pontja, ami véleményem szerint egy olyan típusú áttörést hoz a magyar bioenergetikában, amit már régóta akartunk és várunk. Elfogadtunk tavasszal egy kormányhatározatot 2058-as számon, ami egy új üzemanyagszabály bevezetését jelenti, tehát magyarul a 85 százalék alkoholtartalmú üzemanyagok magyarországi elterjedését segítheti, és ezt mindenképpen üdvözöljük, hogy ez a jövedékiadó-törvénybe így bekerült. Reményeink szerint ezen az ágon is segíthetünk valamit az ágazatnak, lehet, hogy többet, mint amit esetleg tb-járulék formájában elveszünk. Azt is gondolom egyébként, és most itt vitatkoznék nyilván mindkét képviselőtársammal, hogy az, hogy valaki majd idősebb korában teljesen az államra szorul-e, vagy megpróbál magáról már 40 vagy 30 évesen gondoskodni, valahol személyes felelősség is. Úgy gondolom, hogy most is megvan ennek a lehetősége, persze senki nem él vele, de amikor odaért, akkor meg majd várja a segítséget, és valamennyiünk adójából fogjuk segíteni ezt a kört. Ezért nem értem ezt. Mert aki nem képes annyit kitermelni egy tevékenységből, akinek ez a főfoglalkozása, még egyszer mondom, mert itt elhangzott, hogy aki nem főfoglalkozású, más jogcímen van ilyen jogosultsága, attól nyilván ilyet senki nem fog beszedni; akkor ott valami nagy hiba van. Abból soha az életben normális megélhetés nem lehet. Tehát ezt mindenkinek saját magának tudomásul kell vennie, vagy pedig tudomásul kell azt is vennie, hogy húsz év múlva egy félév nyugdíja nem lesz. Melyik a jobb megoldás: ha most tényleg megpróbálja ezt hivatalosan és normálisan megcsinálni, vagy pedig úgy, ahogy Amerikában, aki nem fizet, semmiféle jogosultsága nincsen? Ez is egy választási lehetőség, de nyilván nem ebbe az irányba szeretnénk elmenni. Azt gondolom, hogy ezt a járuléktémát szükségesnek érzem, mert nincs még meg Magyarországon az a tudat az emberekben, hogy mi lesz velem 20 meg 30 év múlva. Márpedig nem hiszem, hogy ezen múlik, főleg egy 7 millió környéki árbevételnél. Azért gondoljuk meg, hogy hány kisvállalkozás, egyszemélyes vállalkozás működik, ahol nincs 7 millió forint árbevétel, és annak teljes tb-t kell fizetnie most is, és mégis megél. Szolgáltatók, egyebek, rengeteg ilyet tudnék mondani. Azt hiszem, hogy ez alól ennek a szakmának sem szabad kivonnia magát.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ángyán József jelentkezett.
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Kedves Kollégák! Először is, itt is abszurdnak tartom azt a helyzetet, hogy egy ekkora csomagot ilyen határidővel kellene áttekintenünk, mindenféle hatáselemzés és minden egyéb nélkül. Ha jól tudom, ehhez nem készült semmi ilyen, mi legalábbis nem jutottunk hozzá.
Másodsorban, az is egy abszurd helyzet, és ezt valahogy azért a kormányoldalon is meg kell majd magyarázni, hogy egy ötéves adócsökkentési tervet fogadott el a kormány néhány hónappal ezelőtt, amikor világosan látta ugyanezeket a folyamatokat, amik miatt most úgy tűnik, kénytelen ilyen eszközökhöz fordulni.
Harmadsorban. Valószínűleg nem nagyon érdemes magyarázni a magyarázhatatlant. Tehát itt aztán ennél a csomagnál tényleg az látszik, hogy - és hadd idézzek olyasvalakit, aki a Baloldali Értelmiségiek Társaságának alapító tagja, Tardos Márton professzor úr iskolájához tartozott. Szalai Erzsébetről van szó, ő azt mondja, hogy pénzbehajtásról van szó és semmi másról. Nem érdemes magyarázni. Olyan mértékű a csőd, hogy pénzhez kell jutnia a költségvetésnek bármi áron, és mindenütt, ahol lehetséges, megpróbálja ezt a pénzt behajtani. Ez a puszta és egyenes valóság. Sajnálatosnak gondolom, és szomorúan hallja az ember azokat a magyarázatokat, amelyek próbálják szakmai érvekkel alátámasztani ezt a joganyagot.
Valamiféle előzetes kalkulációkat sebtében közgazdasági iskolák készítettek, hogy hova teszi a terheket. Arról szól itt a történet alapvetően, hogy beszedünk közpénzeket, hogy azután a köz számára hasznos dolgokra költsük el. Eszerint, az iskolák elemzése szerint az összes teher 50 százaléka, amit ebben a paksamétában kaptunk, a lakosságot érinti. Nem sok köze van ennek egy szociáldemokrata elképzeléshez. Harminc százalék, amit maga a kormány megpróbál ezen behozni, és 20 százalék a tőketulajdonosok. És itt árulkodik a dolog. Nem a tőkét próbálja adóztatni, és nem a tőketulajdonosokat próbálja terhelni, hanem azokon próbálja behajtani, akik nem képesek védekezni, akiknek nincs érdekérvényesítő erejük ebben az egész csatában.
Szóval tisztelettel és szeretettel kérem a kormányoldali, baloldali elkötelezettségű szociáldemokrata barátainkat, gondolják meg ezt, hogy valóban azt akarjuk-e, hogy a terheket egyértelműen azokra a csoportokra helyezzük, akik ebben védtelenek, és akiket éppen a szolidaritás és egyéb elvek mentén a szociáldemokráciának védelmeznie kellene. Ezen a ponton szociáldemokrácia és kereszténydemokrácia összekapcsolható lenne. Ez egy tőkés kormány, Magyarország zártkörű részvénytársaság csődeljárásának a törvénycsomagja - bocsánat, hogy ezt mondom! -, és nem egy társadalmi reform vagy a terhek társadalmi újragondolása és az adóterhek áthelyezése.
A magam részéről azt gondolom, hogy a benyújtás módja, a rendelkezésre álló idő és az indokok is meglehetősen sajnálatosak, úgyhogy ilyen alapon természetesen nem támogatható, de azt hiszem, ez a javaslat baloldalról sem támogatható.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Godó Lajos kért szót.
GODÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az őstermelőkkel kapcsolatosan, illetve az őstermelőkre vonatkozó járulékfizetés kapcsán szeretném azon véleményemet kifejteni, hogy szerintem az elmúlt tíz-tizenöt év egyik olyan javaslatához értünk, amivel véleményem szerint az őstermelőknek élni kellene, hiszen itt a javaslatban meg is van fogalmazva, az 5. § (1) bekezdésének i) pontja szerint, hogy az kötelezhető, aki legalább húszéves biztosítással rendelkezik. Tehát előretekintve nyugdíjas korig eléri, a meglévő évei és még a nyugdíjjogosultság eléréséig a húsz évet biztosítottként megfizeti, akkor jogosult lesz nyugdíj-megállapításra. Ez mindenképpen egy pozitív üzenet azok felé, akik semmilyen biztosítással, befizetéssel eddig jelen pillanatban nem rendelkeztek. Ezt kellene tudomásul venni. Akinek egyéb munkája van és biztosított, annak nem kell fizetnie. Aki csak 18 évvel rendelkezik, annak sem kell. Nem választom, mert én már nem tudom elérni azt a nyugdíjkorhatárt. De ezt így kellene felfogni, Karsai képviselő úr. Én is őstermelő vagyok, de nekem van az Országgyűlés Hivatalától megfelelő járulékfizetési kötelezettségem, amit a hivatal teljesít, tehát nekem nem kell fizetni mint őstermelőnek, ezt így kellene érteni.
A másik. Nyilván, hogy amikor adóról beszél bármelyik kormány, nem igazából szívderítő dolog. Lehet, hogy ez a törvény sebtében készült el, sok hibája lehet, de azt hiszem, hogy ahhoz, hogy a második nemzeti fejlesztési tervhez az alapokat megteremtsük, és igazságosabb legyen az adóztatás... Mert azok a kft.-k, amelyek úgy költséglik le az éves könyveikben az árbevételüket és a termelésüket, hogy évek óta nem fizetnek adót, és közben látjuk azt, ha nyitott szemmel járunk a választókörzetben, hogy milyen szépen gyarapodnak, fejlődnek, igénybe veszik a költségvetés támogatásait, az uniós pályázatokat, egyebeket, de nem befizetők. Ezt a folyamatot meg kell állítani, és ebben látom én igazságosabbnak ezt a fajta törvényi előterjesztést.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Járvás István a következő.
JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz): Az egyik kérdésem az lenne, hogy azért mezőgazdasági vállalkozásokat is érint, meg vállalkozókat is a házipénztár adózása, erről azért egy kicsit többet jó volna tudni, ez nemcsak más vállalkozási formákra igaz. Az én anyagomból egyértelműen nem derül ki, hogy az őstermelők mindegyikének egyébként kell-e fizetnie ezt a járulékot, a társadalombiztosítást vagy nem. (Gőgös Zoltán: Nem kell. Benne van.)
A másik dolog, hogy nemcsak ez az adónem érinti egyébként az őstermelőket, hanem azok a megszorítások is, amelyek a piaci kereskedelemhez kötődnek, akár ha elviekben két-három tojást ad el valaki egy évben, akkor is 15 ezer forintért kell egy ilyen engedélyt kiváltania, hogy ő mehessen. Tehát ez csak egy szelete ennek a dolognak, de már azért ezek is nagyon jelentős szabályokat rónak rá, illetve az ott előállított élelmiszerekkel kapcsolatos meg egyéb követelmények is jelentős terhet jelentenek ezeknek a termelőknek. És még ha azt is mondjuk, hogy ezek jók, helyesek, kellenek, ettől még nincs megélhetés a vidéki településeken, és ezt az oldalát nem látom én ebből a csomagból és más intézkedésekből. Tehát meg lehet szorítani, és akkor abbahagyja, nem termel málnát, nem tart baromfit, nem libázik, nem tart húsmarhát, tehát sok mindent nem csinál, nem tejel, mert bezártuk a csarnokokat, a tejátvevőket, ez idáig rendben van, jó, de akkor hogyan van tovább? Ne szülessen meg a gyerek, ezt már hallottuk, de azért ha már megszületett...
Ennek másik lábának is kellene lennie, egy olyan fejlesztési programnak, amelyről lehet, hogy beszélnek, meg új meg új programokról, de azért nincs semmi. Én csak azt látom, hogy munkanélküliség van, eljárnak három műszakba, ahova el tudnak járni, ha van egyáltalán járható út, de azt is halljuk, hogy az utakat eggyel lejjebb minősítik, és akkor már meg is felelnek mindennek. Ezt lehet így csinálni, de megélni nem lehet, ez a legnagyobb gond.
A házipénztárról pedig akkor kérnék azért egy kis tájékoztatást. Köszönöm szépen. (Dr. Karsai József jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm. Karsai Józsefnek adok szót.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Elnézést, nem akartam a vitát bővíteni, de azért egy ilyen, akinek az oviban szalonnabőr volt a jele, egy parasztnak, engedjétek már meg, hogy kikérjem magamnak, amit Godó Lajos mond! Az őstermelő több adót fizet, mint a multi, legyen az Csányi vagy bárki. Adok egy számot, Lajoskám! (Godó Lajos: Jó!) Lehet, hogy őstermelő vagy, de nem ülsz kinn a barázda végén. Itt van a szám, most kértem meg: 25 ezer forint a gázolajköltség, 20 százalék áfa van rajta, az őstermelő 12-t, 7 százalékot kap vissza belőle az állattenyésztő, az állam lenyúlja, mert ő nem áfa-visszaigénylő - a vállalkozó visszaigényli. 30 ezer a vetőmag, semmi áfát nem kapunk belőle vissza. Szerény számítás szerint 25 ezer a vegyszer, nagyon szerényen van számolva 40 ezer forint szolgáltatásra 20 százalék áfával - a kompenzációban 12 érvényesül. 40 ezer a szárítás, tisztítás, amikor van egy olyan 19-es kukorica, az új gázárral ez 50 ezer forint lesz; aztán azt a terményt még be kell szállítani, meg hadd ne mondjak egy pár járulékot! Ez, kérem, 180 ezer forint. Megterem a kukorica, jön a multi, és azt mondja: te nem tudod betenni intervenciós raktárba, adok a 100 mázsa kukoricádért 170 ezer forintot. Tessék már mondani, milyen adót fizessen meg milyen tb-t? Egy: legyünk először tisztában azzal, hogy mit támogatunk, mit nem, mert felrúgjuk azokat, akik megválasztottak, Lajos. Engem zömében parasztok választottak meg, én azokhoz hű leszek, ha kitagadtok, ha hülyének néztek - itt mondom, a bizottsági ülésen is -, én akkor is kitartok mellettük, legfeljebb lelépek innen, de én akkor is hű maradok hozzájuk. Van valakinek 3... (Zaj.) ...hektár dinnyéje. Az egyik évben meghozza a 9 milliót, nem is elég az egyik őstermelői, a másik évben lesz 5 millió vesztesége - ebben a hidegben, nézzétek meg, az 50 százaléka kipusztult. Befizeti keményen a tb-t, mondjuk három évig fizeti a dinnyét veszteségből, nem veszteségből, utána azt mondja, hogy egye meg a fene a jóistent, az egész földet, eladja a földjét - ki fizeti vissza azt a tb-t, amit visszafizetett, tessék már mondani! (Közbeszólás: Senki!)
Ki, mi arra a garancia ma, hogy egy őstermelő 20 éven keresztül befizeti a tb-t? Ez agyament ember volt, pöröljön be a Pénzügyminisztérium, agyament ember, aki támogatja is, meg aki ezt beadta, az is, agyament ember, az a szakmát nem látta, csak papíron, kérem szépen. Ez fölháborító a számomra. Ez elfogadhatatlan és fölháborító, és ha engednek szóhoz jutni, a parlamentben meg a sajtóban is el fogom mondani. Kérem, ez semmire való, semmi nyereséget nem hoz. Újra jön egy pénzügyminisztériumi vízfej, aki kitalálja, hogy adj a parasztnak egyet. Nem elég, hogy belerúgott az áfával, majd rúgjunk bele, amerről érjük, hátha egyszer abbahagyja a paraszt az egészet. Tehát én ezt nem fogadom el, és határozottan tiltakozom, ez elképzelhetetlen a számomra. Aki akar, nem kell, hogy földje legyen, nem kell, hogy őstermelő legyen, az odamegy, azt mondja: fizetek fél tb-t, fizetek egészet, befizeti azt a 20 ezer forintot, és van nyugdíja - miért kell ehhez őstermelőnek lenni? Mindenkinek joga van tb-t váltani magának, sőt kifizetheti a 30 évet együtt is, ha megállapítják. Ez csak adóbevételi forrás, amit a vízfejek kitaláltak, hogy vágjunk már ennek is oda, nehogy valaki kimaradjon abból a présből. Kész, nekem ez a véleményem erről.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kispál Ferenc!
KISPÁL FERENC (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselőtársaim, ez a termelők megsarcolása, és akkor mondanám azokat a negatívumokat, amelyek miatt nem tudják befizetni. A nemzeti támogatás labilis, tehát nincs meg rá a pénz, ezt tudjuk. Belvíz volt, árvíz volt. Az Unióban is másodrendű állampolgárok vagyunk, mert most kapunk 30 százalékos támogatást az Unióhoz képest (Gőgös Zoltán: 35-öt!), és akkor legyünk versenyképesek! Energiaár-emelés úgy a gáznál, mint a villamos energiánál, a szárításnál és az egyéb munkáknál is felvetődik ez a költség. És tudjuk, hogy az intervenció is labilis, tehát nincs kiszámítható piac. Én tehát úgy gondolom, hogy ha ezt be fogja vezetni a Pénzügyminisztérium, akkor az őstermelők be fogják dobni a törölközőt, és ők is munkanélküli segélyért fognak sorba állni - nem tudom, hogy kinek jó ez. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kis Zoltán képviselőtársam jelentkezett? Mert akkor megadom a szót.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Kezdek bizonytalanná válni ezen az oldalon...
ELNÖK: Rád nem jellemző.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): ..., ha Karsai úr kétszer-háromszor megszólal, hogy tulajdonképpen miről is van szó.
ELNÖK: Ja, hogy melyik oldalon ülsz, azt kérdezed. (Derültség.)
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Most már lassan igen. Nos, barátaim, ez az őstermelői adókategória, ismertek, 16 éve mondom, hogy nem jó; nem jó, mert csak arra való, hogy a kistermelőt tényleg átverje, ez egy kész átverés show. Ez jól hangzott 1991-ben, vagy mikor hoztuk ezt létre... (Jakab István: '96!) Nem... (Közbeszólások: '97-ben!) Amit '96-ban hoztunk létre, az az őstermelői igazolvány volt, kedves testvérem. Az őstermelő mind adózási kategória '91-ben került be a törvényhozásba, méghozzá úgy, hogy három parlamenti képviselő - jó szándékkal egyébként, mert ők arra az őstermelőre gondoltak, mint amilyen nagyanyám volt, hogy volt neki négy kacsája meg nyolc mit tudom én mije, abból kettőt megevett, hármat megkopasztott, azt kivitte a piacra. Ezeket valahogy kezelni kellett volna, mert nyilvánvaló, hogy őket nem lehet úgy adóztatni, nem lehet őket bevinni a versenyszférába, mert nem odavalók, egy kis fölösleget termeltek. Akkor az árbevételi határ 1 millió forint vagy..., nem, 700 ezer, 700 ezer forint volt, tehát arra volt kitalálva, hogy ha van egy kis fölösleged, akkor azt eladhasd. Aztán politikai dologgá vált ez az őstermelői dolog: az egyik oldal - és nem is mondom, hogy jobb vagy bal, látjátok - védte foggal-körömmel, mert azt mondta, hogy ez politikailag biztosan jó azoknak a kicsiknek, de részben már nem a kicsikről beszélt. Az őstermelői kategóriába nagyon sokan bementek, összevonható lett a családban, emlékezzetek, gyerekek, hogy én már a 4 milliót sem szavazta meg, hogy 4 millió forint árbevétel legyen, és most már 7-nél tartunk. Hárman vagyunk a családban, de csak az a lényeg, hogy 16 év fölött legyen a gyerek, négyen vagyunk, 28 millió forintig sehol nem vagyunk a szférában. (Dr. Karsai Józsefnek:) Várjál, Józsikám, én végighallgattalak, egy büdös szót nem szóltam; utána kormozhatsz engem is. (Közbeszólások. - Derültség.) Azt mondtuk, hogy kompenzációs felár, épp azért, mert nem piaci szereplő. Most viszont már azt látjuk, hogy az őstermelő mint adózási kategória piaci szereplővé vált, tehát ő most már domináns, főleg olyan ágazatokban, mint a zöldség-gyümölcs ágazat, a húsmarhaágazat, dominánssá vált (Gőgös Zoltán: Négy igazolvánnyal már 28 millió forint!), még sincs egy kimunkált rendszere, ahol ő a rendszerben valami juttatást kaphat - itt látnánk ezt a társadalombiztosítási befizetést -, illetve hogy kompenzációs felár vagy áfa, nyilvánvaló az áfa-visszaigénylés.
Tehát abba az irányba kellene már egyszer elmozdulnunk, de soha nem sikerül, mert mind a két oldalon vannak ennek védelmezői, hogy a valódi őstermelőt, tehát akinek ezt kitalálták, azt hagyjuk békén, azzal nem kell foglalkozni. De akik már árutermelőként vannak ebben a rendszerben, azokat a családi gazdaság és a vállalkozás felé kell ösztönözni olyan szabályokkal, amit '96-ban kitaláltunk, csak jött a tüntetés, visszavontuk. Azt mondtuk, hogy aki kimutatja a kiadást és a bevételt, tehát átmegy vállalkozóba, őstermelői kategóriában marad még - marad, mert adtunk neki egy átmeneti időszakot, hogy eldöntse -, annak 1 millió 400 ezer forintos jövedelemig, akkor, jövedelemig. Tudjátok mit jelentett '96-ban 1 millió 400 ezer forintos jövedelem évente? Addig garantáltuk volna az adómentességet. Csak azt kértük, hogy mutasd ki. Onnan lehet tudni, Józsi, hogy neked veszteséged van. Mondod, hogy vízben állnak az emberek. Most odamegyek neked mint őstermelő, azt mondom, volt 3 millió forint árbevételem, vízben áll mindenem, körülbelül lett volna tizenöt. Mivel dokumentálod? Semmivel, mert egy rohadt számlám nincs, mert nem tartozom abba a körbe, hogy nekem el kelljen számolnom a kiadásokkal meg a bevételekkel. (Dr. Karsai József közbeszólása.) Józsikám, nincsen. Jórészének nincsen... (Dr. Karsai József: Lopta a vetőmagot?) Már azt sem írtuk elő, hogy a támogatás előfeltétele legyen a fémzárolt vetőmag, már az sincs benne. (Dr. Karsai József közbeszólása.) Nincs már benne, Józsi. Valamikor benne volt, most már nincs benne. A feketegazdaságot ezek a szerencsétlen emberek tartják el, akik valóban őstermelők szegények, és az, aki meg őstermelőként a fekete Mercedesével meg az aktatáskával csinálja ezeket a dolgokat... Tudod, mi kell ahhoz, hogy őstermelő legyek? Elmegyek Jászszentandrásra, bérelek két hektár földet most röhögve két percen belül, gyerekek. És itt lesz az augusztus, megyek majd a dinnyével kifelé, amit megveszek tőlük nyolc forintért, azt hetven forintért fogom adni mint őstermelő, barátom. (Gőgös Zoltán közbeszólása.) Igazolványom, persze, lesz nekem minden, van annyi eszem, öregem. Ezen gondolkodom, tényleg, hogy őstermelőként kezdek el játszadozni az adófizetők pénzén, csak akkor ne legyek képviselő, nyilvánvalóan a kettő nem fér össze.
ELNÖK: Pedig azt hittem, hogy belemész ebbe a buliba!
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Így van. Elnök Úr! Emlékszel, amikor voltak ezek a gyümölcsfelvásárlási bulik? Azt mondtuk, hogy lement a gyümölcs ára, és odaadjuk a felvásárlási árkiegészítést, amennyiben a felvásárló iksz forintot fizet érte. Ez úgy működött, hogy odamentek az őstermelők, azt mondták: "Pista bácsi, 8 forintért elvisszük az almát.". Az öreg már örült, hogy 8 forintért elviszik tőle az almát. "De tessék aláírni, hogy mi 12-t fizettünk az almáért, mert az volt a feltétel, hogy legalább 12-t fizet, akkor 4 forintot lehívhat az FV-hivataltól. A kisöreg úgy mondta, hogy neki tök mindegy, neki úgyse lesz olyan árbevétele, aláírja ő a 12 forintot. Ezek a felvásárlók bejöttek, és vitték el a 4 forintot tőlünk. Tehát 8-at fizetett, 4-et kapott, 4 forintért vette meg kilóját az almának. Megint ő járt rosszul, aki a sor végén volt.
Ezért kellene ebben a rendszerben, Józsi, nem megsarcolni, szó nincs róla. Csak ezeket az embereket a legális, kimutatható jövedelmek irányába nem nagy adminisztrációval, nem kettős könyveléssel, csak egyik dobozba teszem a kiadási, a másikba a bevételi számlákat, és akkor utána a 20 százalékos áfát is igényelje vissza, kapja a társadalombiztosítási járulékot, és a tényleges jövedelme után fizessen, ne egy átalányt fizessen. De az sem megoldás, gyerekek, hogy... - tudjátok, hogy hány embert érint egyébként ez a dolog most itt, ami bejön az őstermelői buliba, aki főállásban őstermelő, és legalább 20 évet kellene még fizessen? Ha azt mondom, hogy 10 ezret, akkor most sokat mondtam. Még 10 ezret sem fog érinteni, akinek főállású őstermelőként még 20 éve van a nyugdíjig. Nem fog. Mert a fiatalok hál' istennek már nem őstermelők, azok már vállalkozói kategóriában vannak. Nézd meg a Pistát. Megtehetné, hogy őstermelőként... (Zaj, közbeszólások.) Kiszámolta agyilag, hogy jár jobban. Vagy mondhatnék, most nem nevesítem, Szentandrásról egy-két srácot, abból a korosztályból, aki tudja, hogy miről van szó, hogy hogy tud építkezni, fejleszteni, hogy tud visszaigényelni különböző dolgokat.
Még egy dolog, ami a házipénztárt illeti, az a törvényben az, hogy ha napi készpénzforgalom kétszerese fölötti rész után van adó, és társas vállalkozásoknál van, tehát az egyéni vállalkozásokat ez nem érinti ilyen formában.
Egyszer szánjunk rá, elnök úr, egy hétvégét, az lenne a legjobb, hogyha azt mondaná a mezőgazdasági bizottság, hogy szépen elballagunk egy napra, ott elbeszélgetünk csak az őstermelői dolgokról. Ha ebben egy politikai egyezséget tudnánk létrehozni, higgyétek el, hogy annak a 200 ezer embernek jót tennénk, mert 2007-től ezeknek csattanás lesz, amikor nem a földalapú kifizetések jönnek, hanem a farmtámogatási rendszer, el ne felejtsétek. (Gőgös Zoltán: Kettőezer-kilenc!) Kettőezer-kilenc, bocsánat! Onnantól nagyon érdekes dolgok fognak bekövetkezni.
ELNÖK: Aki termel, azzal nem lesz gond a farmtámogatási dolognál sem.
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Bízzunk benne, Sanyikám, de ha az adózási rendszerbe ezt a kategóriát nem emeljük valahova oda, hogy... Na mindegy. Én nagyon félek tőle. Nem vagyok sem őstermelő, sem vállalkozó, semmiféle mezőgazdasági vállalkozásban nem vagyok. (Dr. Karsai József: Ez a baj!) Ezért mondom, ugye. De legalább megpróbálok elfogulatlanul. (Dr. Karsai József: Jól van, akkor ez a baj! Bocsánat, elnök úr! - Gőgös Zoltán: Sorba megyünk, Jóska! Tudom, hogy most ellenzéki vagy, de akkor is...! - Dr. Karsai József: Nem vagyok én ellenzéki! Az, amelyik a paraszt mellet van, az ellenzéki? Ne vicceljél már!)
ELNÖK: Újból megadom a szót a további jelentkezésnél, de a sorrendiség szerint Jakab Istváné a szó.
JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Szívesen lemondtam volna Karsai képviselőtársam javára, de akkor utánam következik.
Tisztelt Bizottság! A helyzetet minősíti, hogy egy ilyen jogszabálycsomagot tegnap kaptunk meg, és érdemben folytassunk le arról egy olyan vitát, amely már több mint tíz éve nyomaszt bennünket, és megoldásra vár. Lehetetlen. Hatástanulmányok nincsenek, érdemi válaszok, azt gondolom, hogy ebben a kérdéskörben hatástanulmányok nélkül nem is adhatók. Ez az egyik része.
Van egy szerény megjegyzésem. Jó lett volna ezt mondjuk két hónappal ezelőtt hangosan elmondani a nyilvánosság előtt, hogy az őstermelők irányában az adózást újragondoljuk.
A következő kérdés, a megoldásról többen szóltak. Nem tisztem minősíteni, csak csatlakozom hozzájuk. Persze, kell megoldás, 2001-ben azt gondolom, az első lépések megszülettek, a pozitív diszkriminációval a fájdalommentes átvezetés úgy a családi gazdaságok irányába; a föld, a tőke, az eszközök egy családi gazdaságban egyesítve családi mezőgazdasági üzemként működjenek tovább az uniós elvárásoknak megfelelően. Ez akkor derékba tört, nem ragozom tovább. Most úgy akarjuk kezelni a helyzetet, hogy újabb adókat nyomunk ki rájuk, teljesen ellehetetlenítve őket. Az a meggyőződésem, nem ismételve, amit korábban elmondtak a kollégáim, hogy ne sarcoljuk tovább azokat az embereket, akik még ma becsületesen, tisztességgel dolgoznak azért, hogy ne álljanak sorba segélyért az önkormányzatoknál.
Köszönöm.
ELNÖK: Karsai József!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Bocsánatot kérek, lehet, hogy messze esett tőlünk a kapa, de én tegnap vizet engedtem le a földemről, úgyhogy nyugodtak lehettek, hogy én ülök a traktoron is meg dolgozok, pedig van földem, nem volna muszáj, de egyszerűen számomra ez teljesen hallatlan, és ha én ezt hamarabb tudom, el sem indulok képviselőnek. Ha énnekem az én képviselőtársaim azt mondják, hogy az őstermelőt meg kell adóztatni, a Kis Zoli barátom, anélkül, hogy tudná, hogy az a 28 millió, az nem 28 millió. Mert 10 millió támogatást kap, és a támogatást is be kell írni, amikor beleszámít a 7 millióba, Zolikám. (Dr. Kis Zoltán: Persze, hogy be kell írni! Hát nem?) Na látod, akkor ne 28-ról beszélj, csak 18-ról a négytagú családnál! (Dr. Kis Zoltán: Édes öcsém! Én mikor kapok támogatást?)
ELNÖK: Karsai képviselő úrnál van a szó.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Szerintem, Zoli, csak arra válaszolok, hogy a jegyzőkönyv számára téves képet festettél fel. Nem 28 millióig adómentes az, mert kiszámoltam. Ahogy nekünk a kereskedők átveszik a földjeinket, 45 hektár kell legyen, aki 7 millió árbevételt csinál. Négyen vannak a családban, az 180 hektár. Számoljuk ki, ha rendesen kapnánk a támogatást, már tíz milliót kéne kapjunk. Vonjad le a 28 millióból a 10-et! Tizennyolc. (Dr. Kis Zoltán közbeszólása.) Már a 18-at sem tudod... Zoli, jól van, te beszélhetsz, egyedül vagy, igazad van. Én nem szóltam bele, csak intettem. (Dr. Kis Zoltán: Bocsánat!) Tehát én csak tisztességgel, barátsággal intettem, hogy nincs igazad, de nem szóltam bele.
Tehát, amikor én arról beszélek, hogy mi egy árbevétel, és annak sajnos mi a költsége, akkor egy olyan helyzet áll elő, hogy ezeket a kategóriákat azért tettük, azért emelte épp ez a szocialista frakció, amelyikre büszke vagyok, mert tudtuk, hogy évente növekszik az uniós támogatás, és ezért emeltük mindig, mert ezt az adóbevallásnál - jól mondom, hölgyem? - fel kell tüntetni, hogy kaptam 2 millió támogatást. És 5 millióig vihetek el a terményt... (Szatmári László nemet int.) De fel kell benne tüntetni, tisztelt uram, fel kell tüntetni, nézze át az APEH-jogszabályt, nyálazza át egy kicsit, mert nekem átnyálazták az APEH-osok, és úgyis ők döntenek ebben, mert nem ön ellenőriz, hanem az APEH ellenőriz, és azt mondták, hogy a minisztérium őt nem érdekli, majd ő ellenőriz. Úgyhogy nyugodt lehet, hogy bele kell írni, bele kell írni, a támogatással együtt lehet 7 millió. Bele kell írni mindent. ...Nem is érdekes, én csak vitapartnerekkel vitatkozom, tehát bele kell tenni. Ez azt jelenti, hogy igenis határozottan tiltakozom ellene bármilyen fórumon, nem értek vele egyet. Ha át akarjuk vezetni ezeket az embereket, maguktól át fognak menni családi gazdálkodónak, át fognak menni egyéni vállalkozónak, mihelyst túllépték az 5 milliót, mert nem tudják másképp megoldani, át fognak menni, az Unió különben is rá fog bennünket vezetni, hogyha úgy fogja adni a támogatást, hogy egy-egy gazdaságnak adja a támogatást, nem pedig hektáronként.
Ez most egy teljesen fölösleges dolog, és önök minimális pénzért egy országos botrányt és tüntetést fognak előidézni. Mert én sokat tüntettem, én tudom, hogy mi ez (Derültség.), ez biztos azt fogja eredményezni. (Jakab István: Nem vagy egyedül! - Godó Lajos: Égetted a búzát!)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Herbály Imre jelentkezett az előtt, de ha van az ellenzéki oldalról is jelentkező, akkor kénytelen vagyok az ellenzéki képviselőnek szót adni. (Czerván György: Egy mondat!) Egy mondatra akkor.
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Egy mondat. Nem lenne gond ezzel a tb-s dologgal, hogyha egyébként nem lenne probléma az ágazatban. Én azt mondom, hogy ha a kompenzációs felár felmenne 20 százalékra, meg az elvárt adó akkor lenne ténylegesen kivetve, amikor elérjük az uniós támogatottsági szintet, akkor a fene bánná ezt a tb-t. Igazad van, van logika abban, amit mondasz, de ilyen körülmények között most tényleg nem. Nem erről volt szó. (Közbeszólások.) És nem erről volt szó.
ELNÖK: Most adom meg a szót Herbály Imrének.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Hogy általános vitára alkalmas ez a törvénytervezet, azt bizonyítja, hogy itt általánosan vitatkozunk mind a két oldalon.
Az alelnök úrnak szeretném jelezni - nyilván én értettem félre -, hogy azt mondta, hogy ezt nem lehet megvitatni. Nem is itt kell ezt megvitatni, itt csak arról kell dönteni, hogy általános vitára alkalmas-e. Most mi itt egy dologba belekötöttünk, és azt mondjuk, hogy nem. Direkt hangsúlyoztam, hogy vannak benne dolgok, amelyeket el tudunk fogadni, vannak olyanok, amelyeket nem tudunk elfogadni.
Nem szeretnék a professzor úrral vitába bocsátkozni, sőt Szalai Erzsébettel sem, de hogyha mondjuk a tőkét próbálnánk jobban megadóztatni, akkor nyilván azt mondaná a professzor úr, hogy mit akarunk, ha a tőkét még jobban megadóztatjuk, akkor munkahelyek szűnnek meg, s a többi, s a többi. (Közbeszólás a fideszes képviselők soraiból: Próbáljátok ki! - Gőgös Zoltán: A módosítót kérjük leírni, hogy megszavazzuk! Jó lenne!) Én is azt gondolom, hogy most azt mondjuk, hogy ez általános vitára alkalmas, és utána... (Dr. Karsai József közbeszól.) Ne beszélj bele, most én beszélek, én sem beszéltem bele. (Derültség.) ...Tehát általános vitára alkalmasnak tartjuk, és majd lefolytatjuk azt a vitát, amit még le kell folytatni, mert az érződik, hogy van ebben még olyan, amit nekünk meg kell tennünk ezen az oldalon. De most azt, hogy ki mit mondott a kampány során, jó lenne elfelejteni, a kampány lezárult... (Derültség, közbeszólás.) Ti mondhatjátok... (Dr. Karsai József: Én mondtam! - Közbeszólások.) Nem 2000, 3000-3270 milliárdig - én figyeltem, annyi - volt a másik oldalon. (Közbeszólások.) 4 ezer milliárdot, és ennek... (Közbeszólások.) ..., nem ennek az alapjait keressük most. Az alelnök úr elmondta, az uniós források lehívásához és azoknak az ígéreteinknek a megvalósításához, amelyek a nyugdíjakat, a minimálbért, s a többit, s a többit, illetik. Úgyhogy vitatkozhatunk itt reggelig, de én azt gondolom, hogy hétfőn lesz a vitanap, illetve kedd-szerdán lesz az általános vita... (Gőgös Zoltán: Hétfőn lesz!)
ELNÖK: Hétfőn éjszaka lesz, ha jól tudom.
HERBÁLY IMRE (MSZP): Nem, csak a bizottsági ajánlások lesznek hétfőn este, kedden délelőtt... (Közbeszólások.) ...lesznek a vezérszónok, és az expozé délben, kedden délben lesz tehát... (Czerván György: A hatórás vita után lesz a bizottsági?) Igen, másnap reggel folynak az interpellációt, kérdések, azonnali kérdések, 12 óra tájban lesz a miniszteri expozé, és utána kezdődik az általános vita az én eddigi információim szerint, de a házbizottság még dönthet másként. Ennyit akartam mondani, uraim, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Godó Lajos úr! (Godó Lajos: Visszalépek!) Ángyán József!
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Két rövid megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik dolog az, hogy ha az ember tényleg egy ilyen kétszázötven-egynéhány paragrafusos, ekkora nagy területet érintő módosítási csomagot kap, amelyre van egy napja, amely mellett nincs semmiféle hatásvizsgálat, hogy a társadalom különböző csoportjait hogyan érinti, hogy a terhek ténylegesen hova kerülnek, akkor jó lelkiismerettel nem lehet még vitára sem ajánlani, a vitához is az kell, hogy ezek az anyagok a kezünkben legyenek, és hogy részletesen, szakértőkkel konzultálva átnézzük az összes tételt. (Gőgös Zoltán: Hétfőig van idő!) Most egy részéről vitatkozunk, de... Hétfőig egy ekkora csomagot, ugye? (Gőgös Zoltán: Persze!) Szóval azt szeretném a figyelmetekbe ajánlani, hogy egy ekkora csomagot jó szívvel, nyugodt lelkiismerettel még általános vitára sem lehet bocsátani ezek nélkül a kritériumok nélkül.
A másik dolog, hogy mi a célja ennek a dolognak. Én változatlanul kicsit - bocsánatot kérek, hogy így mondom - szánalmasnak tartom, hogy kezdjük magyarázni a bizonyítványt. Nézzétek meg, az általános forgalmi adóról szóló rész általános indoklásában világosan ott van, ami az egész csomagnak a célja, maga a tárca leírja, a kormány leírja, hogy mi a célja. Felolvassam? "Célja az államháztartás egyensúlyának helyreállításához szükséges költségvetési többletbevételek megteremtése.". (Gőgös Zoltán: Ezt mondtátok a kampányban! - Közbeszólás a fideszes képviselők soraiból: Kicsoda?! - Közbeszólás: Az államháztartás rendbetételéről beszéltünk folyamatosan!) Itt nincsen olyan, hogy majd a nyugdíjat ebből fogjuk finanszírozni, meg nem tudom mi, amit mondtál, Imre, szó nincs benne arról, hogy mire fogjuk ezt felhasználni. (Közbeszólások.) Arról van szó, hogy csőd van, és kell egy bizonyos összeg, ami a csődöt elhárítja. (Közbeszólások.) Ilyen alapon nem lehet elfelejteni... (Közbeszólások.) Bocsánatot kérek, nem lehet elfelejteni, hogy két hónapja még nem volt csőd. Tehát bocsássatok meg, hogy én ezt mondom (Gőgös Zoltán: Azt mondtuk, hogy meg kell lépni ezeket!) de valóban itt van, hogy mi a célja, és talán nem kellene szakmai indokokat odatenni, hogy miért kell pontosan most ezeket a reformlépéseket végrehajtani, Zolikám, bocsáss meg! (Gőgös Zoltán: Ezt elmondtam!) Bocsáss meg, amit elmondtál... (Gőgös Zoltán: Ezt én elmondtam!) Lehet, hogy ebben igazad van neked, de a cél nem is ez ezzel az egész csomaggal. Ha ebből indulunk ki, nyugodt lelkiismerettel akkor lehet ilyen komoly döntéseket meghozni, hogyha valóban megvannak az általános vita kellékei. Nincsenek meg a kellékei az általános vitának sem. Ezt szerettem volna még egyszer hozzáfűzni a mai vitához.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Lehet még egy megjegyzésem? Sokadszor...
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Ügyrendi: zárjuk le a vitát!
ELNÖK: Megjegyzés címmel megadom a szót Karsai úrnak.
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Tényleg nem akarom én szidni a kormányt, de figyeljetek már ide: aki volt már házárverésen, amikor a gazda 50 ezret nem fizetett ki, és elvitték a 4 milliós házát 2 millióért, én fizettem ki a végrehajtónak az 50 ezer forintot, én példát mutattam ebben. Ti dumálhattok itt nyugodtan bármilyen ilyen-olyan meg amolyan intézkedésről - szó szerint azt mondom, és kitartok mellette, hogy dumáltuk -, egyet ne felejtsetek el: amikor becsődöl a dinnyével, és behajtanak rajta 200 ezret, aminek két év alatt 600 ezer a kamata, kimegy a végrehajtó, és viszi a parasztok házát, akkor álljatok oda a választóitok elé, mert én nem fogok odaállni a választóim elé, mert én ezt nem fogom megszavazni. (Gőgös Zoltán: Ettől még így lesz, Jóska! - Dr. Kis Zoltán: Ezt nekünk szántad, Jóskám!?) Nektek szántam, igen (Dr. Kis Zoltán: Oké!), mert nektek a választóitokkal szemben is van kötelezettségetek. Mert ha én kimegyek veled Fegyvernekre, gyere, adjuk elő a két nézetünket (Herbály Imre közbeszól.), adjuk elő, Imre, hogy mit fognak ott mondani azok az emberek! (Közbeszólások.) Mert lehet választani szabadon... (Herbály Imre: Nyugodtan, Józsikám, nyugodtan! - Közbeszólás: Álljatok már le! - Kis Péter László: A kisiparos is ott van!) Nem a kisiparosok. A kisiparos tudja, hogy lekötöttek ennyi cipőt, azt legyártotta, ha le van kötve, el tudja adni. (Közbeszólások: Vagy bezárta a boltot!) ...Bezárta a boltot. A mezőgazdaságban nem lehet bezárni a boltot, mert nincs csap a tőgyön, hogy elzárjad, és utána megnyisd, amikor akarod, amikor fejni akarsz. Ez a mezőgazdaság, a kisiparoshoz azért csak ne hasonlítsuk már!
Én azt hiszem, hogy van egy olyan része, amely semmi más - nyugodtan mondom a Pénzügyminisztérium embereinek -, csak egy parasztlázítás. Ennek semmi adóvonzata nincs, semmi különösebb befizetés nem megy, ahova megy a tb. Ez csak fellázít egy csomó embert. Ennek nincs egy félmilliárdos vonzata tulajdonképpen, mert nem mennek el odáig, nem fizetik be, meg indulhat a végrehajtó. Ide felírtam magamnak, 50 ezer, könyvelő. Tudjátok ti, hogy mennyi könyvelő csinálja meg még így is? Mert annak is be kell vallani, aki most 4 millióig ment. A 20 százalék számlával, és a 7 milliósnál könyvelőt kellett fogadni 50 ezer forintért. Mit gondoltok ti, ha még tb-t, APEH-ot kell számítógépen beadni, kedves hölgyem? Tudja, mit írtak nekem meg a fiamnak meg a lányomnak? Hogy számítógépes adóbevallást csináljon, meg havonta jelentsen a tb-ről. Tudja, mennyi a nyomtatvány összege? Több lesz mint az adó. (Gőgös Zoltán: Számítógépnél? Az érdekes, József!) Jó. A számítógépet meg kell venni, Zolikám, és nem minden őstermelőnek van számítógépe, mert akkor nem őstermelő lenne, hanem államtitkár, mint te. Érted. (Gőgös Zoltán: Jóska, hagyd abba a személyeskedést, légy szíves!) Ez nem személyeskedés. (Gőgös Zoltán: Nagyon szépen kérlek, hagyd abba a személyeskedést! - Dr. Karsai József: Te kezdted! - Gőgös Zoltán: Most komolyan mondom, hagyd abba!)
ELNÖK: Megvonom a szót minden hozzászólótól és bekiabálótól. Nagyon kérném az MSZP-frakciótól, hogy Házon belül, bizottsági ülésen kívül értékeljék a benyújtott megszorító csomagot. Átadom az elnöklést, szeretnék hozzászólni.
(Font Sándor, a bizottság elnöke átadja az ülés vezetését Jakab Istvánnak.)
JAKAB ISTVÁN (Fidesz), a bizottság alelnöke: Font Sándor elnök urat illeti a szó.
Megadom a szót.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen, alelnök úr. Véleményem szerint ez a törvénytervezet nem azért nem támogatható, mert megszégyenítő módon itt tizenkét és huszonnégy óránk van arra, hogy átnézzük, belelapozzunk. Véleményem szerint nemcsak azért, mert nincs egy hatáselemzés mögötte, amit Ángyán professzor úr hiányol, és mindannyian szoktuk ezt hiányolni, de egyszerűen meguntuk már, annyiszor hiányoltuk, hogy sosem tettek ilyet mellé. És nemcsak azért nem támogatható, mert olyan kérdésekben, ami érinti például a mi területünket, és ezen belül súlyosan az őstermelőt, hiszen tudjuk, hogy közel 700 ezer azon gazdálkodók száma, akik nem társas formában gazdálkodnak jelenleg a Statisztikai Hivatal szerint, és ezek döntő többsége az őstermelési formába bejelentkezett. Ezen belül egy olyan intézkedés, amikor a 12 százalékos kompenzációs felárat meghagyják, és 20 százalékra emelik fel a középső kulcsot, itt nem kell semmiféle tb-járulékkal még sújtani ezeket a gazdálkodó őstermelőket. Ez eleve tönkreteszi őket, ezt tisztázzuk. Ezt a különbséget nem tudja lenyelni, hiszen a felvásárló azt fogja mondani, hogy kérem szépen, mennyi is a dinnye ára? Ja? Számlával tetszik adni. Abból én 20 százalékot vissza tudok igényelni. Ön őstermelő? Abból csak 12-t tudok visszaigényelni. Az ön termékét csak sokkal olcsóbban tudom megvenni. Ez eleve diszkriminál, és azt a logikát járja végig, amit én végig ostoroztam, hogy a téeszalapú tőkés nagybirtokrendszerek kiépítését fogja eredményezni, mert ez az őstermelő - jó néhány hozzászólóval egyetértve - be fogja dobni a törölközőt.
A termőföld pedig koncentráltan megy a nagybirtok felé, olyan mértékben, hogy Európában nincs ilyen mértékű nagybirtok-koncentráció, mint ami Magyarországon jelenleg már kialakult. (Gőgös Zoltán: Majd lesz!) Családi birtokméret a francia, olasz. Nagyon kérem, nézzék meg a francia és az olasz rendszert, izgalmas, mert velünk egyforma. Harminc hektár alatt termelnek átlag birtokméretben. Ismerjük az uniós átlagot, az meg 19 hektáron termel. Nálunk pedig most már olyan mértékű 500, 1000 és afölötti birtokok vannak, ami arányszámában egyelőre Európában sehol nem jelenik meg. Anglia talán közelít hozzá, ott az angolszász hagyományoknak és az amerikai típusú termelésnek megfelelően nagyobb birtokrendszeren termelnek, de sokkal korlátosabb körülmények között, a legeltetésnek megfelelő nagy területet igénylő gazdálkodásnak megfelelően.
Nem akarok a szakmai mélységekbe belemenni, de mégis azt mondom, nem ezért nem támogatható általános vitára sem ez a törvénytervezet, hanem azon hazugság miatt, amit négy hónapon keresztül az MSZP - és mondanom kell, ne haragudj, Zoltán - az SZDSZ-szel karöltve együtt vitt. Az SZDSZ felelőssége ebben a legsúlyosabb. Egyetlenegy párt nem állította annyiszor, hogy adócsökkentés, adócsökkentés, adócsökkentés, mint az SZDSZ. Egyetlenegy párt nem állította. A mai napra pedig teljesen besimult egy olyan pénzbehajtási programhoz, amely 90 százalékban adóelvonással próbálja a négyéves kormányzati munka hiánya következtében tönkretett gazdaság pénzügyi egyensúlyát rendbe hozni. Tessenek már elolvasni egyetlenegy nemzetközi elemzést, amely azt mondta, hogy kérem itt nem arra törekszenek, hogy versenyképes legyen ez a gazdaság, hanem azonnali helyzetben vegyük el a pénzt attól a rétegtől, amelyről Ángyán József beszélt: a védtelentől. Mert mit is csinált a Biztosító Intézetek Szövetsége, amikor megtudta, hogy rájuk is kiterjesztenék az adónövekményt? Egy délután, szombatról vasárnapra lerendezte, hogy ők kimaradtak belőle. Azt hiszem, 25 milliárd bújt így ki a befizetendő adó mértékéből. Hétfő reggelre már nem voltak benne a biztosítótársaságok a tervezett adóbehajtási rendszerben. Maradtak a bankok. Mit is csináltak a bankok, amikor önök bevezették a kamatkülönbözeti adót, és lehetett választani a nyereségadót? Január 1-jétől olyan mértékben felemelték az ügyintézési költségeket Magyarországon, hogy Európában egyetlenegy országban nincs ilyen magas ügyintézési költség, a bankszámlavezetésnek, a pénzátutalásnak, a bankkártya használatának, és mindennek. Amikor én hozzányúlok a sajátomhoz, ezt a költséget emelték fel olyan mértékben, hogy nagyobb lett a bevételük, mint amit adóbevételben nekik be kellett fizetni. Ezt okozták önök sajnálatos módon, tehát megint csak a kisemberen csattant az ostor.
De mint említettem, az az alapvető probléma, hogy ezzel önök hiába mesélik azt el, hogy az ország stabilitásához és az európai uniós pénzek lehívásához, és a versenyképességhez kell, és majd 2009-ben - megint a távoli jövővel való hitegetés, ez fantasztikusan megy a Szocialista Pártnak. Majd akkor már jó lesz. Egyelőre nem látszik az, hogy mitől lenne jobb. Az az egyetlenegy probléma. Mindenki számára egyértelmű volt, hogy ez nem a versenyképességet növeli. Ezt nem én, nem mi, nem a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség állítja, hanem az összes nemzetközi elemző. Mi történt egy szerencsétlen elszólás után tegnapelőtt? Mi történ, amikor Gyurcsány Ferenc megcélozta a gyengébb forintot? Ilyen mértékű zuhanása a magyar értéktőzsdének nem következett be, csak az orosz válság idején. Mikor volt az? '98 szeptemberében, aki még emlékezik erre. Akkor következett be ekkora válságos zuhanás. A forint most megremegve 270 forintnál megállt, 6 forintot vesztett két nap alatt. Ez a bizonytalansági helyzet igazából: az iszonyú mértékű államadósság 1300 milliárd forint felett, az iszonyú mértékű költségvetési hiány. Mi történt április 9-e és 23-a után három hét alatt a magyar gazdaságban, hogy addig dübörgött és jó volt, és Európa minket irigyelt, és a pannon puma ugrásra készen állt, és három hét után pedig nagy a baj? Nem a jólét nagy, mint ahogy addig hirdették, hanem nagy a baj a gazdaságban, és kezdték szétteríteni a bajt, azt a bajt, amit egyedül ez a kormány okozott a négyéves gazdálkodásával.
2002-ben a tíz csatlakozó ország közül Szlovénia előzött meg minket az Unió által fontosnak tartott gazdasági paraméterekben. Hova jutottunk most a Fitch Ratings elemzése szerint? Elsők vagyunk a GDP-arányos hitelek nagyságában, világelsők. Trinidad, Tobago és a többi. Hol tartunk? Mali. Hol tartunk ezekhez az országokhoz képest? Ezek megelőztek. Szégyen. És ami válságot a kormányoldal önmagának okozott, azt akarja, hogy ennek a válságnak a kezelésében az ellenzék egy adóbehajtási programcsomagban vegyen részt. (Gőgös Zoltán: Ki mondta?) Ezért még általános vitára sem érdemes, és ezt meg is mondtuk a nyilatkozatainkban, hogy még abban sem érdemes ezt a törvénytervezetet megerősíteni. Messze nem, azok mellett a nagyon fontos és igaz szakmai észrevételek mellet, amelyeket képviselőtársaink megemlítettek. Itt az erkölcsi felelősség az elmúlt négy év kormányzásáért és a felelősség is az övék, azért is, hogy mit terveznek.
De akkor ugyanaz a kormány itt valamikor hazudott: vagy most hazudik, amikor azt állítja, hogy ekkora adóelvonást kell véghezvinni a magyar társadalomban, vagy akkor hazudott, amikor azt mondta, hogy dübörög a gazdaság, és szó sincs arról... Áfaemelés? - kérdezett vissza Gyurcsány Ferenc, amikor egy riporter szóvá tette. Miről beszél maga? - kérdezett vissza. Áfaemelés 15-ről 20 százalékra, ha jól veszem észre. Hol van az ötéves adóprogram, amit meg tetszettek hirdetni, amivel 2005. november-decemberétől kampányoltak? Nagy büszkén azt mondták, hogy egyetlenegy része megmarad: a nyugdíjasokat talán nem érinti - ez maradt a nagy tervből. Négy hónap alatt ment tönkre ez a gazdaság? Nem, négy év alatt, négy év kormányzása alatt. Ennek a hazugságnak a következményét természetesen nem vállalhatja magára az ellenzék, tudomásul véve, hogy a kormányoldal ma egy részvénytársasági formában működtetett kormánynak a kérésére mindent megtesz, ezt is meg fogja tenni. Nem értünk vele egyet, a parlamentáris keretek között az ellenvéleményünknek hangot adva jelezzük, hogy súlyos hibát vétett, és a társadalommal szemben erkölcstelen mindaz, amit most tenni szándékoznak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Az ülés vezetését átadom Font Sándor elnök úrnak.
(Az ülés vezetését Font Sándor, a bizottság elnöke veszi át.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem emlékszem, hogy hol hagytuk abba az ellenzéki és a kormánypárti hozzászólásokat, de mivel most ellenzékié volt a szó, Herbály Imre következik a kormányoldalról.
Herbály Imre ügyrendi javaslata
HERBÁLY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Miután mindkét oldal elmondta a véleményét, és elég részletesen kitárgyaltuk, hogy ki hogy tartja ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságát, azt javaslom, hogy zárjuk le a vitát. (Gőgös Zoltán: Ha lehet, a parlamentben folytassuk inkább! - Dr. Kis Zoltán: Ügyrendi volt!) Ügyrendi volt természetesen.
ELNÖK: Magam hajlandó vagyok ezt elfogadni, ha Herbály Imre megengedi, hogy az az egyetlenegy hozzászóló, aki van, szólhasson, és azt hiszem, akkor lezártuk a vitát. Ha ennyi elegancia még van a kormányoldalban... (Közbeszólások. - Herbály Imre: Persze, elmondja, meg hogy nem támogatja, oké!) Így van, és Herbály úrral egyetértve én is úgy érzem, hogy a szavazáshoz értünk.
KISPÁL FERENC (Fidesz): Csak egy példát szeretnék elmondani: egy 20 hektáros gazdatársunkat három éve fagykár érte, tehát abszolút nem volt bevétele. Vásárolt egy traktort, permetezőt hozzá, és kiválóan műveli a szőlőit, de nem tudja fizetni a hitelt. És most már felkerült az adósok listájára, ha nem fizeti ki az 500 ezer forintot, akkor nem kap hitelt, meg elárverezik azt a szőlőt meg azt a kis présházát. Beszéltük a gazdatársakkal, hogy meg kellene segíteni: összedobtunk 500 ezer forintot, odaadtuk neki, hogy be tudja fizetni ezt a hitelt. És akkor kérdeztük tőle, hogy gázolajra van-e pénzed - mert egyébként példásan műveli a területét -, azt mondta: nincs. Annyival többet adtunk neki, hogy őszig legyen pénze gázolajra, és a KITE megelőlegezte neki a növényvédőszereket - így boldogul. Most, úgy néz ki, lesz bevétele, mert nem volt fagy. Azért akarom ilyen személyes példával alátámasztani, hogy ez az ember hogy fizeti ki az adót? Még a törlesztést sem tudja kifizetni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérem akkor a kormány képviselőit, hogy amennyiben úgy érzik, hogy vannak olyan kérdések, amelyekre válaszolni szeretnének, akkor azt tegyék meg. Megadom a szót.
Válaszok, reflexiók a Pénzügyminisztérium képviselői részéről
SZIKSZAINÉ BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Én két vonatkozásban gondolnám, hogy válaszolunk. Az egyik az volt, hogy a hatástanulmányokat keresték. Mi úgy vagyunk informálva, hogy egy tájékoztató elkerült a parlamenthez (Dr. Kis Zoltán: Igen, itt van!), amely a háztartások vonatkozásában tartalmaz hatásvizsgálatokat, tehát van már egy ilyen anyag. (Közbeszólások.) Teljesen jogosan keresik természetesen egy ilyen anyagnak a meglétét, de egy ilyen elkészült. (Jakab István: Ma, ma került ide! Ma!) Köszönöm szépen.
A másik pedig, bár nem ennek a törvényjavaslatnak a részeként került a parlament elé a házipénztári adó, de a kolléga úr vállalja, hogy néhány mondatot mond erről is. Tehát nem ennek a törvényjavaslatnak a része, de mivel igény volt rá, természetesen válaszolunk.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Lényegében ennek a szabályozásnak a lényegét nagyon röviden és tömören, de lényegében helyesen foglalta össze Kis úr. Itt tehát gyakorlatilag a házipénztáradó alanya kizárólag társas vállalkozás lehet, hiszen itt áll fenn az a lehetőség, hogy a forma szerint ki nem vett osztalékot, aminek elvileg az eredménytartalékban kell lennie, azt mintegy a házipénztárban tartja a vállalkozás, és valójában ez a pénz igen gyakran tulajdonképpen nincs meg, tehát gyakorlatilag a sajátjaként használja fel a társas vállalkozás tagja.
Itt arról szól a történet, hogy minden vállalkozásnak van egy olyan szintje, amit készpénzzel természetesen fedezni kell. A napi átlagos készpénzigényének a kétszeresét nem adóztatná ez az új adónem, az ezt meghaladó részre kerülne megállapításra adó. Hangsúlyozom: ez nem érintheti az egyéni vállalkozókat, hiszen az egyéni vállalkozó esetében lényegében hogyha van adóköteles jövedelme, akkor abból az következik, hogy megképződik egyben az osztalékalap is, és azt le kell adózni. Tehát az egyéni vállalkozóknál ez a fajta - hogy is mondjam? - játéklehetőség nem létezik.
Elnézést, van egy részletkérdés, amellyel kapcsolatban Karsai úr a Pénzügyminisztériumhoz intézte a szavait, illetve később ahhoz szeretnék hozzászólni. Az valóban úgy van, hogy a földalapú támogatást az adóbevallásban fel kell tüntetni, azonban az is igaz, hogy a földalapú támogatásnak az értékével például a kistermelés értékhatára, az adómentes bevételi értékhatár vagy pedig az egyszerűsített bevallásadásra vonatkozó értékhatár megemelkedik. (Dr. Kis Zoltán: Így van!) Tehát hogyha valakinek van 7 millió forintja őstermelői bevételből, és kap 2 millió forint földalapú támogatást, abban az esetben az ő kistermelési értékhatára nem 7 millió forint, hanem 9 millió forint... (Dr. Karsai József: Akkor szóljanak az APEH-nek, mind visszadobták!) ..., ez 9 millió forint. Ezt azért tudom, mert tavaly, az évközi módosítással én magam hoztam be ezt a módosítást a tisztelt bizottság elé, és ez a módosítás visszamenőlegesen már 2004-re is hatályba lépett. Tehát gyakorlatilag itt, ebben az esetben a tárca maximálisan figyelembe vette... És ezzel együtt emelkedett meg egyébként 6 millióról 7 millióra (Godó Lajos: Így van!), tehát azzal együtt meg emelkedett meg 6 millióról 7 millióra, hogy még e mellé ez a szabály is bejött. (Godó Lajos: Így van!) Tehát önmagában a támogatás miatt nem lehet kikerülni a kistermelői kategóriából. Ez a szabály gyakorlatilag tavaly bekerült a törvénybe, hangsúlyozom: visszamenőlegesen, a 2004. évre is alkalmazható módon. Köszönöm szépen. (Dr. Karsai József: Ez nem igaz! Jó volna az APEH-ot is értesíteni!)
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Karsai Józsefnek:) Képviselő úr, a bizottsági ülés után lesz lehetősége a személyes észrevételeket megbeszélni a kormány képviselőivel.
Szavazás a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Lezárom a vitát, és szavazást rendelek el. Kérdezem, hogy ki az, aki egyetért az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/232. számú előterjesztés általános vitára való alkalmasságával. Aki igen, az kézfeltartással jelezze ezt! (Szavazás.) Tizenegy. Ki az, aki nem ért vele egyet? (Szavazás.) Tíz. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) Egy.
Az előterjesztés nem kapott többséget. (Dr. Kis Zoltán: A bizottság nem támogatja az általános vitára való alkalmasságot! - Közbeszólások.)
A bizottság előadójának kijelölése
Ilyenkor csak egy előadó van? (Közbeszólások: Igen! Nincs kisebbség meg többség! - Az elnök Horváth Zoltánnéval, a bizottság tanácsadójával egyeztet.) Értem. Akkor elvállalom a mezőgazdasági bizottság véleményének az előadását. Aki ezzel egyetért, az támogatja-e ebben az esetben...
DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Elnök úr, de mind a két oldalt mondd el!
ELNÖK: Ami történt, a jegyzőkönyv alapján. (Közbeszólások: Persze, a bizottság előadója!) Köszönöm szépen.
Ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönöm szépen a kormány képviselőinek a részvételét.
Az egyebek napirendi pontra térünk rá. Kérdezem, hogy az egyebek napirendi pont keretében van-e valakinek bármilyen kérdése, bejelentése. (Senki nem jelentkezik.) Én jelzem az ellenzéki...
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Elnézést, elnök úr!
ELNÖK: Igen!
DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP): Már indulni akartam, de ha lehetne, valami szisztémát tegyünk bele, mert úgy hallom, hogy a jövő héten meg pénteken van a bizottsági ülés. (Közbeszólások.)
ELNÖK: Igen. Nagyon szívesen elmondom: amíg a kormány ezt az ütemet és ezt a rendezetlenséget diktálja, addig sajnos nem tudunk rendezettséget mellérendelni. Abban a pillanatban értelemszerűen nagy szeretettel hajlok a kedd délutáni ülésekre, amikor beállunk a hétfő-keddi ülésezési rendre. Egyelőre hektikus a helyzet: hétfőn vitanap, kedden-szerdán vita, plenáris, csütörtökön külföldről érkezem haza, tehát egyedül a pénteki nap maradt, de egyébként csütörtökön szerintem még nem is lehet bizottsági ülést tartani, hiszen a benyújtott törvényekhez... (Herbály Imre: Szerdán 10 óráig lehet beadni a módosítókat! - Közbeszólások.) Nem biztos, hogy a főosztályon szét tudják szedni, tehát kétlem, hogy valaki csütörtökön tudna. Egyszerűen péntek maradt, mert úgy tudom, hogy a rákövetkező héten megint hétfőn kezdünk.
Jelzem ellenzéki képviselőtársaimnak, hogy a kormányoldal megtette ajánlatát a mezőgazdasági albizottságok leosztására. A következő ülésre, péntekre mi is megtesszük ezt a magunk részéről az egyebek napirendi pont keretében.
Ha az egyebekhez nincs további kérdés, akkor ezt a napirendi pontot is lezárom, és a bizottsági ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 01 perc)
|
|
Font Sándor Jakab István |
Jegyzőkönyvvezetők: Horváth Éva Szilvia és Molnár Emese