KHTB-24/2008.
(KHTB-76/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának
2008. október 28-án, kedden, 15 óra 39 perckor
az Országház főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Résztvevők *
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám; új, átdolgozott változat a T/6380. szám helyett) (Általános vita) *
Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról (T/6571/1. szám) *
Norczen Győzőné bevezetője *
Varga Valéria kiegészítése *
Baranyi Tibor kiegészítése *
Halmai László kiegészítése *
Nagy Imre kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Válaszok *
További hozzászólások *
Határozathozatal *
A Magyar Köztársaság, valamint Montenegró Köztársaság között a társadalombiztosításról és a szociális biztonság egyes kérdéseiről szóló, Budapesten, *
2008. május 20-án aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/6576. szám) *
Dr. Mészáros Árpád kiegészítése *
Határozathozatal *
Elnöki zárszó *
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról (T/6571/1. szám)
Elnököl: Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Vilmos (MSZP), a bizottság alelnöke
Hárs Gábor (MSZP)
Kárpáti Tibor (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Balla Mihály (Fidesz)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz)
Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Dr. Kelemen András (Fidesz)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz)
Dr. Nagy Andor (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kozma József (MSZP) Kárpáti Tibornak (MSZP)
Dr. Gedei József (MSZP) Hárs Gábornak (MSZP)
Mesterházy Attila (MSZP) Kránitz Lászlónak (MSZP)
Dr. Szakács László (MSZP) dr. Varga Lászlónak (MSZP)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz) megérkezéséig dr. Kelemen Andrásnak (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz) Németh Zsoltnak (Fidesz)
Potápi Árpád (Fidesz) dr. Gruber Attilának (Fidesz)
Kovács Kálmán (SZDSZ) Szabó Vilmosnak (MSZP)
Meghívottak részéről
Norczen Győzőné (Állami Számvevőszék)
Varga Valéria (Pénzügyminisztérium)
Baranyi Tibor (Külügyminisztérium)
Halmai László (Miniszterelnöki Hivatal)
Nagy Imre (Szülőföld Alap)
Mészáros Árpád (Egészségügyi Minisztérium)
Sebestyén Éva (Állami Számvevőszék)
Körmendi Gábor (Állami Számvevőszék)
Erdélyi Rudolf (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 39 perc.)
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása
NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntök mindenkit. Bejelentem a helyettesítéseket. Németh Zsolt Horváth Jánost, Szabó Vilmos Kovács Kálmánt, Kárpáti Tibor Kozma Józsefet, Kránitz László Mesterházy Attilát, Gruber Attila Potápi Árpádot, Varga László Szakács Lászlót, Kelemen András Gógl Árpádot, Hárs Gábor Gedei Józsefet helyettesíti.
A napirendet megküldtük. Van-e kérdés a napirenddel kapcsolatban? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, fölteszem szavazásra. A bizottság tagjai közül ki támogatja a napirendet? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. A napirendet elfogadtuk.
Köszöntöm Norczen Győzőnét, Baloghné Sebestyén Évát, Körmendi Gábort az ÁSZ-tól, Varga Valériát, Erdélyi Rudolfot a PM-től, Baranyi Tibort a Külügyminisztériumból, Halmai Lászlót a MEH-ből és Nagy Imrét a Szülőföld Alaptól. Nyugodtan foglalja el Kovács Kálmán helyét, üljön át a másik oldalra, és akkor úgy karéjban vagyunk. (Nagy Imre elfoglalja Kovács Kálmán helyét.)
A sorrend tekintetében azt szeretném kérni, hogy így haladjunk, hogy először az ÁSZ-t hallgatnánk meg, aztán a PM-et, a Külügyminisztériumot, és végül a Miniszterelnöki Hivatalt. Ha ezzel kapcsolatban nincs kifogás, megadnám a szót először az Állami Számvevőszéknek, tessenek parancsolni!
NORCZEN GYŐZŐNÉ (Állami Számvevőszék): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az Állami Számvevőszék az alkotmány és a számvevőszéki törvény alapján véleményezte a 2009. évi költségvetési törvényjavaslatot, annak a megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét. A véleményeket a 2008. szeptember 5-éig tartó helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak alapján, valamint a 2008. szeptember 29-én rendelkezésünkre bocsátott költségvetési törvényjavaslat alapján alakítottuk ki.
Az új körülményekre tekintettel ez a benyújtott törvényjavaslat visszavonásra került és új költségvetési javaslat kidolgozása mellett döntött a kormány. Az új törvényjavaslat vonatkozásában - tekintettel a rövid időre, erre a párnapos időszakra - technikailag nem állt módunkban megismételni a helyszíni ellenőrzést és így a helyszíni ellenőrzés, az ottani tapasztalatok alapján megnyugtató véleményt kialakítani.
Az újra benyújtott törvényjavaslat főszámainak változása és a szerkezet átalakítása végül is csak korlátozottan tükrözi azokat a makrogazdasági feltételeket, amelyekkel a visszavonást indokolták. Ugyanakkor a megváltozott költségvetési dokumentum alapján áttekintettük a véleményünk azon részét, amely összefoglaló megállapításokat tartalmaz, és a lehetőségekhez képest azokat aktualizáltuk. Így a véleményünk első része a benyújtott új költségvetési törvényjavaslaton alapul, míg a függelék, illetve a melléklet, amely a fejezetek helyszíni ellenőrzése során tapasztaltakat tartalmazza a fejezetek vonatkozásában, azok még a korábbi, az első alkalommal benyújtott költségvetési javaslaton alapulnak.
A Külügyminisztérium vonatkozásában elmondhatjuk, hogy a Külügyminisztériumnál a kiadások forrása 91-92 százalékban költségvetési támogatás. Az első alkalommal benyújtott költségvetési javaslathoz képest a kiadási előirányzat minimálisan csökkent a Külügyminisztériumnál. A tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a minisztérium a tervezés előkészítése során felmérte a 2008. évi várható teljesítéseket, és a többletfeladatokat. A többletfeladathoz kapcsolódóan tervezték meg a létszámot, így a változások következtében a létszám 29 fővel bővült, amely 13 fővel érintette az igazgatást, és 16 fővel a külképviseleteknél növekedett a létszám.
A 2010-2012. évekre vonatkozóan a helyszíni ellenőrzés időszakában - mivel a PM nem adott ki keretszámokat - így nem kezdődtek meg a tervezési munkálatok.
A Szülőföld Alap vonatkozásában az alap előirányzatainak kialakításánál nem voltak teljes mértékben tekintettel a 2008. évi kiadási és bevételi előirányzatok időarányos és várható teljesülésére. A tervezés során nem számoltak a Munkaerő-piaci Alap alapképzési alaprészéről a határon túli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése támogatására szolgáló forrással. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Pénzügyminisztérium!
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési törvényjavaslatának általános vitára való alkalmassága támogathatóságával kapcsolatban az alábbi kiemelt összefüggéseket szeretném elmondani.
Az egyik az, hogy a kormány a törvényi előírásoknak megfelelően szeptember 29-én benyújtotta a 2009.évi költségvetési törvényjavaslatot T/6380. számon, de a törvényjavaslat benyújtásához képest megváltozott makrogazdasági feltételrendszer miatt az új körülményekhez igazodóan új költségvetési törvényjavaslatot készítettünk. Ezt a Házszabály 103. § (1) bekezdése alapján a régi javaslat egyidejű visszavonásával együtt T/6571. számon benyújtottuk azzal a kitétellel, hogy az általános előírásoknak megfelelően az október 15-én benyújtott fejezeti kötetek, fejezeti indokolások részét képezik a költségvetési törvényjavaslatnak. Az ÁSZ - mint ahogy a kolléganőm elmondta - mindkét törvényjavaslat megállapításait megtette, ezeket megismertük.
Köszönjük az ÁSZ figyelemfelhívó megállapításait. Ismételten tiszta költségvetésről beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy csak azok a szabályozások szerepelnek a költségvetési törvényjavaslatban, amelyek közvetlenül összefüggésben vannak a tartalmi részével. A szaktörvények módosítását a pénzügyi megalapozó törvénycsomag tartalmazza. A törvényjavaslattal összefüggésben elmondható, hogy fokozottan jelentkezik ebben az új költségvetési törvényjavaslatban a konvergenicaprogramnak megfelelő, az államháztartás tartós egyensúlyának megteremtésére irányuló szándék. Erre igazán két mutatót tudnék kiemelni. Az egyik az államháztartás hiányának mértéke, amelyet 3 százalék alá vittünk ebben a törvényjavaslatban, illetőleg az egyes előirányzatok kiadásainak csökkentése. Ennek révén az elsődleges egyenleg tekintetében mind a központi költségvetés, mind pedig az államháztartás szufficites egyenleget mutat.
Az esetleges kockázatokra tartalékokat képeztünk. A hiány hatásának növelését befolyásoló kockázati tényezőket lehet kompenzálni az általános tartalékkal és a különféle céltartalékokkal, többek között a stabilitási tartalékokkal.
A Külügyminisztérium költségvetésével kapcsolatban elmondta a kolléganőm - ezt nem kívánom ismételni -, ha megnézzük a 2008-2009. évi számokat, akkor egy nagyon minimális csökkenés tapasztalható, tehát gyakorlatilag ugyanazon előirányzatból tud gazdálkodni a Külügyminisztérium 2009-ben, mint 2008-ban is. Összességében azt tudom mondani, hogy a költségvetési törvényjavaslatot általános vitára bocsátásra mi nyilvánvalóan alkalmasnak találjuk. Kérem a tisztelt bizottságot is, hogy az alkalmasságot megszavazni és támogatni szíveskedjen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Külügyminisztérium!
BARANYI TIBOR (Külügyminisztérium): A Külügyminisztérium a 2009. évi költségvetés tervezését végrehajtotta, mind a PM-, mind az egyéb előírásoknak megfelelően. Ezt a megváltozott körülményekhez képest átdolgozta, figyelembe véve a pénzügyminisztériumi, illetve a törvényi előírásokat. Ennek megfelelően itt a Pénzügyminisztérium, illetve az Állami Számvevőszék által elhangzottak alapján javasolja a Külügyminisztérium a törvény általános vitára történő bocsátását.
ELNÖK: Miniszterelnöki Hivatal!
HALMAI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Miniszterelnöki Hivatal állami támogatási előirányzataira térnénk ki, hiszen ez a vita tárgya most ebben a szakaszban. Azt kívánom külön hangsúlyozni, hogy gyakorlatilag a 2008. évi előirányzat, amely közel 1 milliárd forinttal lett több, mint a 2007. évi előirányzat tervezési és teljesítési szinten, a 2009. évi tervezésnél visszaigazolódik az, amit az ÁSZ-jelentés is tartalmaz.
A MEH részéről kiemelt prioritás a határon túli támogatási előirányzat, amely alapján gyakorlatilag nem volt érintve a második átdolgozás után történő csökkentésben sem ez az előirányzat. Tehát a kiemelt előirányzatként történő kezelése a határon túli magyarok programjainak támogatását, úgy érzem, hogy ezzel a ténnyel kapcsolatosan is alá lehet támasztani.
A bizottságban többször is volt téma, tehát nem akarok részleteibe belemenni, hogy a 4 előirányzat tartalmában milyen témákat fedez, csak egy témát szeretnék kiemelni, ami eltért a megelőző évek tervezési és végrehajtási szakaszában, ez a határon túli felsőoktatási előirányzatrész, ami meghatározóan a Sapientia Alapítvány által támogatott két erdélyi magánegyetem, a Partium és az MT finanszírozását biztosítja.
Ez az előirányzat látszólag is és ténylegesen is megegyezik a megelőző év előirányzataival, de a nemzeti intézményi program keretébe történő illesztése gyakorlatilag több mint 1,2-1,3 milliárd közötti összeget jelent. Az újszerűség nem ebben van, hanem abban, hogy a Sapientia Alapítvány kuratóriumával egyhangúság van, és egyhangúlag a két egyetem vezetésével, szenátusával egyezően kialakult egy teljesen új finanszírozási forma a Sapientia által támogatott egyetemi rendszerhez.
Gyakorlatilag szakmai, normatív finanszírozásra és működésre tér át a két egyetem egy kompromisszumon keresztül, olyan momentumok alapján, amelyek megegyeznek a magyarországi felsőoktatási támogatási rendszerrel. A hallgatónként számított normatív támogatás a nem tandíjas, résztandíjas hallgatókra számított normatív támogatás alapján kerül kidolgozásra a 2008-2009-es tanév, és ennek alapján kerül aláírásra hamarosan ezen tanév finanszírozásának fedezetét biztosító költségvetési támogatás, amely rögzíti a teljes mértékben finanszírozható működési forrásait a két egyetemnek. Egyfelől rögzíti a saját bevételhányadát, amelyet saját maguk költségvetési szabályai szerint vállaltak, és a normatív alapon kiszámított hallgatók és tanulmányi számok, fejkvóta szerint kiszámított összeggel rögzíti azt az összeget egy tanévre előre, amely összeg hozzájárul a működés finanszírozásához. Ez 1,3-1,9 milliárd forintot jelent erre a tanévre, és ebből gyakorlatilag most a külön előirányzat keretében tartalékból biztosított, a nemzeti intézményi program tartalékából 160 millió forint ez évben a tanévkezdésre elég. A jövő évben tervezett 1,2 milliárd és az azt lekötő források biztosítják a teljes tanév működési finanszírozásának forrásait. Ez az egyik.
A másik. A fejlesztéssel kapcsolatosan kialakult egy olyan konszenzus, hogy a Sapientia Alapítvány két egyetemének ingatlanfejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat összehangoltan használják föl, egyeztetik, és ennek alapján közösen kialakított rangsorban, összehangoltan lépjük meg az egyetem ingatlanfejlesztéséhez szükséges lépéseket, amelynek a bázisát a tartalékként biztosított kolozsvári telek értékesítéséből származó bevétel fogja képezni.
Erre azért tértem ki, mert gyakorlatilag minden bizottsági ülésen szóba szokott kerülni, hogy mennyire megalapozott és mennyiben garantált a Sapientia Egyetem működése. Úgy érezzük, hogy a két egyetemmel konszenzussal kialakított elvek alapján előre és meghatározott módon szabályozott, jól kiszámítható módon biztosítható az egyetem működés a következő évekre is. Ennyit tennék hozzá kiegészítésként.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Szülőföld Alap!
NAGY IMRE (Szülőföld Alap): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszöntöm a bizottság tagjait. A Szülőföld Alap költségvetése a tavalyi évhez képest a költségvetési törvényben rögzített számokban nem változott, tehát továbbra is 1 milliárd forint szerepel benne. Ez természetesen nem teszi ki a Szülőföld Alap teljes költségvetését, de további két forrásból szoktunk még és a terveink szerint 2009-ben is fogunk majd támogatást kapni. Az egyik a Munkaerő-piaci Alap, ahogy az Állami Számvevőszék is jelezte. Ennek az összege számunkra pontosan még nem ismert. Ebben az összegben 760 millió forint összegben kaptunk onnan forrást. Másrészt a megszüntetett Illyés Közalapítvány forrásait bocsátja rendelkezésünkre a Miniszterelnöki Hivatal szintén támogatás formájában. Ez az idén 450 millió forint volt.
A 2009. évre ezeket a számokat még nem ismerem, mivel hogy támogatásként fogjuk majd megkapni, de összességében remélhetőleg 2 milliárd forint fölött lesz majd a Szülőföld Alap kiosztható támogatásösszege.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Alelnök úr!
SZABÓ VILMOS (MSZP), a bizottság alelnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! El szeretném mondani, hogy a Magyar Szocialista Párt képviselői támogatják a beterjesztett 2009. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasság át, ezen belül a részleteiben vagy részletesebben is az érintettek részéről elmondott, a Külügyminisztérium, illetve a határon túli magyar-magyar kapcsolatok támogatására szánt összegeket.
Nyilvánvaló, hogy mind a többi részben is, de kifejezetten a Külügyminisztérium is és határon túli ügyekben mi is azt gondoljuk, hogy több pénzre lenne szükség. Teljesen világos, hogy a Külügyminisztérium is számos területen fog feszültségekkel találkozni bérleti díjaktól kezdve nemzetközi tagdíjakon keresztül... Azt gondoljuk azonban, hogy a lehetőségeken belül maradva ezek között a keretek között a szükséges feladatokat el fogják tudni látni. A jövő évi költségvetésben ismeretes módon nem szerepelnek a 2011. évi magyar EU-elnökségre való felkészüléssel kapcsolatos előirányzatok, ezt majd a későbbiekben fogják kormány-előterjesztéssel és nyilván az ötpárti egyeztetést is figyelembe véve meghatározni.
Még egyszer szeretném elmondani, hogy támogatjuk a költségvetés általános vitára való alkalmasságát. Köszönöm szépen, elnök úr!
ELNÖK: Gruber Attila!
DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Meghívottak! Azért pontosítsuk, ugye még, ez a hivatalos, tehát erről beszélünk. (Felmutat egy dokumentumot. - Varga Valéria: Igen.) Köszönöm szépen.
Az az igazság, hogy az élet évről évre ismétli önmagát. Sokadik éve, amikor az anyag általános bevezető szakaszát nézzük, szinte olyan érzése van az embernek, mintha oldalak kerültek volna újra és újra vissza az aktuális költségvetési tárgyaláskor, és külön is hadd hivatkozzak a tervezőmunka feltételrendszerénél tett megállapításokra a 12. oldal második bekezdésében. "A tervezőmunka feltételrendszere a 2009. évi költségvetés-tervezésnél sem tette lehetővé a minden szempontból megalapozott költségvetési előirányzatok kialakítását. Sorolhatnám és idézhetném azokat az általános megállapításokat, ami, úgy tűnik, hogy évek jönnek, évek mennek mindenféle válságok érnek bennünket, de úgy tűnik, hogy ez a költségvetés összeállításánál senkit nem zavar. Ugyanazok a hibák, ugyanazok a hiányosságok jelennek meg most már sok-sok éve.
Van egy másik, ami számomra nagyon szomorú. Az pedig a 17. oldalnál egy mondat - sok alkalommal jön ez vissza -, de az áttekinthetőség problémáját a 17. oldal 2. bekezdésében feszegeti ez a vélemény. Úgy tűnik, hogy az áttekinthetőség szempontjából sincs semmiféle érdemi előrelépés, és ezt nagyon sajnálom. Remélem, hogy a következő években talán egyszer megkísérlünk valami áttekinthetőbb megoldást. Én tudom helyi önkormányzati képviselőként is, hogy természetesen lehet nagyon szépen trükközni a költségvetés tervezésekor, de egyáltalán hasznosabb lenne, ha nem egymást próbálnánk meg trükkökkel megnyugtatni vagy a tárcákat próbálnánk megnyugtatni ezekkel.
Szóba került a Szülőföld Alap. Hadd idézzek megintcsak egy évről évre visszatérő és az alapok tekintetében évről évre problémát jelentő kérdést. Ez az 59. oldal 3. bekezdésében szerepel: "Az alap előirányzatainak kialakításánál nem voltak teljes mértékben tekintettel a 2008. évi kiadási és bevételi előirányzatok időarányos és várható teljesülésére."
Ez sajnos általános problémát jelent nemcsak a Szülőföld Alapnál, hanem úgy érzem, valamennyi alapnál, aminek a következményei természetesen évközben egyre súlyosabbak lesznek és az áttekinthetőség ugyanitt... Nem győzöm csodálatomat kifejezni az anyag elkészítőinek választékos magyarságán: "A Szülőföld Alap véleménye szerint a pénzeszközátvételek előző évi, valamint tapasztalati adatok alapján történő elirányzatosítása a valódiság elvének betartása mellett nem lehetséges."
Ugye, azért egyszerű magyar nyelvre lefordítva sokkal súlyosabb, mint ez a gyönyörű veretes kifejezés. Már most ami a Külügyminisztérium tekintetében az anyagban megtalálható, az a 203. oldalon kezdődik, és itt szeretném kérdezni, hogy egyaránt a tervezési munkánál, ami szintén néha-néha ködbe vész, hiszen ha visszalapoznánk a 12. oldalra, ott van egy vastagon kiemelt mondat: "A tárcák támogatási keretszámai a törvényjavaslat Országgyűlésnek történő benyújtásáig folyamatosan módosultak." Tartok tőle és azért kérdeztem meg, hogy ezen természetesen változás nem is történt az elmúlt napokban, sőt, úgy tűnik, hogy még egy darabig ezek módosulgatni fognak. Ettől kezdve persze a tervezőmunka valódisága, realitása és egyáltalán a folyamatossága megkérdőjeleződik.
Hadd kérdezzem meg, hogy a tervezőmunkánál, amikor nyilván a Külügyminisztériumnál hangsúlyozottan szerepelnek devizák, milyen forintárfolyamokkal történt a tervezés? Van-e esetleg azóta valamiféle változás? És hadd kérdezzem meg azt is, hogy a konzuli és vízumdíjat, ami a tervezett előirányzat 30 százalékával csökken, hogy lehet áthidalni? Hiszen gondolom, hogy ennek súlyos következményei lesznek, hiszen ezek a vízumdíjak ráadásul nem is forintban, hanem viszonylag stabilan tervezhető devizában történtek meg.
Illetőleg csak fel szeretném hívni a figyelmet, hogy vissza-visszatérő kérdése a bizottságunknak az uniós elnökségre való felkészülés. Ennek a külügyminisztériumi fejezeti elemzésnek az utolsó bekezdése úgy szól, hogy a 2010-2012. év irányszámainak tervezése a helyszíni ellenőrzések lezártának időpontjáig a PM által megadott keretszámok hiányában nem kezdődött meg. Tehát visszatérünk arra a problémára, hogy beszélünk különféle uniós felkészülésekről, miközben úgy tűnik számomra ebből az egy mondatból, hogy az égvilágon semmiféle pénzügyi kézzelfogható megalapozottsága nincs ennek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Balla képviselő úr!
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Egy-két gondolat Gruber képviselőtársam részéről elhangzott, amit fel szerettem volna vetni, így a gondolataim második felére térnék rá.
Az Állami Számvevőszék jelentéséből az olvasható ki, hogy szinte áttekinthetetlen a jelenlegi költségvetés. Ami azt jelenti, hogy nem követhető, nem áttekinthető a tartalékképzés, egyáltalán az irányszámok, keretszámok is mindenféle problémát és zavart okoznak.
Az én problémám inkább ott kezdődik, hogy a tegnapi nappal egy újabb fejezete nyílik a költségvetés tervezésének. A Pénzügyminisztériumtól kérdezném, hogy mikor várható a harmadik módosított költségvetési tervezet, tehát lesz-e vagy a mostanit elkezdjük tárgyalni és félúton megállunk és egy módosítással továbblépünk. Van-e egyáltalán annak értelme, hogy mi erről ma itt beszélünk, hogy mi is van a költségvetéssel, miközben valószínűleg a számok és keretszámok és az abban lévő arányok aránylag gyors határidőn belül meg fognak változni.
ELNÖK: Kékesi képviselő úr!
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Az biztos, hogy nem egy szokásos költségvetési tárgyalási időszak elején vagyunk, de atekintetben nyilván az eljárás maga nem lehet más, mint eddig volt. Annyiban nem szokásos a tárgyalási menet, hogy már az eddigi lépések is viszonylag újszerűek, tehát, hogy egy költségvetést új változatban beadva tárgyalunk, és minden valószínűség szerint olyan módosító indítványok fognak a költségvetéshez érkezni, amelyek a tulajdonképpen napról napra változó világgazdasági folyamatokhoz próbálják igazítani a mai előterjesztést, a mai költségvetési javaslatot.
Ezzel együtt azt gondolom, nagyon komoly felelősségünk van abban, hogy elsősorban is legyen Magyarországnak költségvetése, de természetesen ugyanolyan fontos, hogy a tartalma is megfelelő legyen, mert mindkettő üzenet a határainkon túl is, és üzenet a tekintetben is, hogy az ország finanszírozása, likviditása kellő stabilitást nyerjen.
Éppen ezért ezeknek a makrogazdsági környezet változásából eredő módosításoknak a fő szempontja az óvatosság lesz. Abban persze továbbra is folyhatnak viták, hogy ezek a számok mondjuk a gazdasági elemzők szempontjából így vagy úgy alakulnak, ugyanakkor azt hiszem, most különösen indokolt, hogy az óvatos tervezés során mindig az óvatosabb, a pesszimistább változatokat próbáljuk meg kezelni, akár növekedésről, inflációról és egyéb tényezőkről van szó.
A szerencse a szerencsétlenségben - lévén, hogy ez egy szakbizottság -, hogy alapvetően azok a területek, amelyek a szakbizottság szűkebb horizontján vannak, nem különösebben érintettek már a további változásokban, kizárni persze nem lehet, de éppen azért, mert már az első azt követően a második változatban az előterjesztő próbálta azokat a tartalékokat feltárva csökkenteni a költségvetési kiadásokat és reálisan megtervezni a költségvetési bevételeket, részben nincs is túl nagy mozgástér, részben az átfogó adatok, a főszámok változásai nem ezekben a rendszerekben keresendők. Nincsenek itt akkora számok, csökkentési, változtatási lehetőségek, amikből az ahhoz szükséges források megteremthetők.
A költségvetési stratégia tehát, azt gondolom, kiolvasható ebből a néhány mondatból. Az eljárás valóban szokatlan lesz. Mivel a Házszabálytól eltérés nem adott a költségvetésnél, a menet azért pontosan ugyanúgy fog működni, tehát módosítók, kapcsolódó módosító indítványok, bizottsági indítványok keretében fognak megjelenni azok a javaslatok, amelyek számunkra kalkulálhatóak, de nyilván nemcsak a szocialista frakció fog beadni módosító indítványokat, hanem nyilván az ellenzéki pártok is gondolkodnak ilyenen. Úgyhogy ezeket majd mind az illetékes, mind a szakbizottságok megvitatják a maguk területét illetően.
Még egyszer hangsúlyozva, hogy a tartalom is nagyon fontos, de most a költségvetés általános vitára való alkalmasságánál lényegében a formáról döntünk. Azt hiszem, kell hogy legyen Magyarországnak 2008-ban elfogadott 2009. évi költségvetése, tehát azt ugyan óvatosan mondom ki, hogy nem is dönthetnénk másképpen, de azt gondolom, hogy a lehetőségünk adott is, hogy így döntsünk, tehát javaslom én is, hogy a költségvetést általános vitára találjuk alkalmasnak, illetve javasoljuk ezt a Háznak. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Gógl képviselő úr!
DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): Most zavarban vagyok, mert ha nem dönthetünk másképp, akkor azért valami árnyalásra talán lesz módunk. Ha ilyen szűk mozgástere van, akkor azt kell tartalmazza, ami a tárca feladatainak ellátását biztosítja minimálisan. De Szabó alelnök úr már érintette, hogy van egy szükséges bővülési feladat is, mert 2011-re föl kell készülni, és ez egy olyan átmeneti feladat, ami most egyszerű, de a személyi állomány biztosítottsága egyáltalán a szerkezet kialakítása, fölkészítés költség, annak valahol benne kell lenni a rendszerben.
Aztán van még valami, a tartalékképzés nagyságrendje, amit érintett Gruber képviselőtársam: átláthatatlan, hogy milyen árfolyammozgások lesznek, és ez egy nagyon szélső intervallumban mozoghat, és ezt csak a tartalékkal lehet korrigálni nagy valószínűséggel.
Van egy negyedik szempontom, ami miatt szóltam, és ha módosító javaslatokat fog beadni majd a kormánypárt és gondolom az ellenzék is, egy dologra talán oda illene figyelni. Vannak olyan egyszeri jelenségek, amelyek költséget jelentenek. Jövőre lesz két húszéves évforduló, ami érinti a külpolitikát. Az egyik a határnyitás huszadik éve, a másik talán kisebb jelentőségű - számomra nagyobb -, ez a koreaiakkal való diplomáciai kapcsolat fölvétele, ami példaadó volt Európában, és legjobb ismereteim szerint - amelyek megalapozottak - a koreaiak külön készülnek erre. Nyilván ennek van egy költsége, és erre fölkészülni a költség biztosítottságával lehet. Ezek nem nagyon költségek, ez utóbbi kettő. A 2011. év már sokkal jelentősebb költség. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Balla képviselő úr!
BALLA MIIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak azért kértem még egyszer szót, mert elhangzott, hogy költségvetésnek kell lennie. Gondolom, hogy egy költségvetést úgy kell megcsinálni, hogy az elfogadható is legyen, tehát nem 100 százalékig kötelező költségvetésnek lennie. Meg lehet csinálni azt, hogy az előző év egytizenketted részével halad tovább hónapról hónapra egy költségvetés.
Igazából ami még beszédre indított, az a világpiaci válság. Jó, persze látjuk, az van. De Magyarországot nem ezért érintette ilyen súlyosan és mélyen, hogy a világban pénzügyi válság van, hanem Magyarországot nagyon rossz állapotban érte ez a válság, ami viszont nem keverendő össze azzal, ami régi retorikai fogás, hogy milyen a világgazdasági folyamatok hatása Magyarországra. Bár még két hete úgy hallottam a miniszterelnök úrtól, hogy semmiféle hatása nem lesz a világpiacnak és a krízishelyzetnek Magyarországra, ahhoz képest elég gyorsan felgyorsult a folyamat, és így már ha akarjuk, ha nem, egyfajta harmadik költségvetésről is beszélünk már, hiszen azok a módosítások ezek szerint olyan mértékűek lesznek, ami fel fog érni egy harmadik költségvetéssel.
Csak azt kérem a kormánypárti képviselőktől, hogy ne azt hangoztassuk, hogy világpiaci válság van. A lényegi probléma - persze, van egy válság -, hogy az összes folyamat, ami ma Magyarországon lejátszódik, arról szól, hogy Magyarországot gazdaságilag és pénzügyileg nagyon-nagyon rossz időszakban és Európában talán a legrosszabb állapotban érte a válság, és ez nem a világpiacnak tulajdonítható. Köszönöm.
ELNÖK: Kelemen képviselő úr!
DR. KELEMEN ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha a válságot tekintetbe vesszük, márpedig nem tehetjük meg, hogy ne vegyük tekintetbe, akkor a válság mindig egy kihívást is jelent, abból tanulni is lehet. Ahogy átnéztem elsősorban a szomszédos országokban élő magyarokat érintő támogatások kérdését, az az érzésem van, hogy a válság sem tudja megváltoztatni azt a mentalitást, amivel a korábbiakban is szembesültünk sokszor. Hadd emeljek ki két olyan szempontot, ami vissza-visszatér, és úgy látszik, hogy a válságnak az az ereje, hogy gondoljuk át tényleg, hogy mire és hogyan költjük el a pénzeket, valahogy nem mutatkozik meg.
Az egyiket abban fogalmaznám meg, ami akár megmutatkozik a határon túli magyarok felsőoktatási programjainak támogatásában, akár a Szülőföld Alapnál, egy bizonyos alulfinanszírozás, ami után kaptunk ugyan biztatatás arra, hogy biztosítva lesz a működés, de ehhez kiegészítő forrásokért kell folyamodni.
A Szülőföld Alapnál a tavalyi évközi előirányzat-átcsoportosítással sikerült megoldani a pénzügyi igényeket, ami viszont eseti döntéshez kötött lehetőség, tehát állandó bizonytalansági faktor van benne. Ha ehhez még azt is tekintetbe vesszük, hogy hogy működik mondjuk a Szülőföld Alap és még a módosítás után is kézi irányításos rendszer működik kinevezett vezetéssel, akkor sajnos ez azt jelenti hogy a pénzről történő döntéseket mindig a politikai megfontolások befolyásolhatják. Tehát van egy bizonytalansági faktor. Alultervezés. Lehet hozzá kérni pénzt. Ha kiérdemli az illető szervezet, akkor megkapja. Ez nagyon szerencsétlen dolog.
A másik. Előttem szóló kormánypárti kollégám említette azt, hogy ilyen helyzetben az óvatos tervezés rendkívül fontos. Teljes mértékben egyetértek. De még fontosabb akkor, hogy átlátható legyen a tervezés, és talán még rosszabb a helyzet ebből a szempontból, mint a korábbiakban volt, bár a korábbiakban is sokszor kifogásoltuk ezt. Úgy látom, hogy például a nemzetpolitikai tevékenység támogatásánál eltűnt a tételes felhasználás belső részletezése, holott például az ezen belül a koordinációs keret, ha jól tudom, 2007-ben még az előirányzat egynegyedét tette ki. Ezenkívül voltak nemzeti jelentőségű intézmények, koordinácós keret, gazdaságfejlesztési, nemzetpolitikai célú média- és kulturális tevékenység, elismerések, kitüntetések, pénzeszközátadás a Szülőföld Alapnak, tehát sok belső tagoltsága volt ennek, ami most nem látszik. Ha nem látszik, akkor még kevésbé fejthető meg, hogy milyen feladatokra és ténylegesen mennyi pénzt szánnak akkor, amikor döntésre kerül a sor.
Ilyen helyzetben az átláthatóság jelenti az igazi óvatosságot és az igazi takarékosságot. Ez a véleményem, köszönöm.
ELNÖK: Hárs képviselő úr!
HÁRS GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen. Nem vagyok egy igazi költségvetési szakértő, úgyhogy általában nem spórolnám azért meg, hogy tegyek egy megjegyzést. Megértem azt, hogy az általános vitához kevés a Fidesz időkerete, ezért most akarja egy részét lebonyolítani, de biztos vagyok benne, hogy lesz erre mód. Évről évre visszatérően nem értem, hogy amikor arról kell dönteni, hogy valamilyen törvénytervezetet vagy határozati javaslatot be akarunk vinni a parlament elé azért, hogy ott majd megvitassuk, akkor miért nem egyszerűbb a vita ilyenkor.
Az, hogy általános vitára alkalmas vagy nem alkalmas valami, számomra elég alacsony küszöböt jelent. Azt jelenti, hogy egyáltalán van-e anyag. Ha van anyag, akkor már lehet róla vitatkozni, ahogy ez itt, a bizottsági ülésen látszik is. Úgyhogy azt javasolnám tisztelt ellenzéki képviselőtársaimnak, hogy adják meg maguknak azt a lehetőséget, hogy az általános vitában is elmondhassák ezt és támogassák a javaslatot.
Van két megjegyzésem és egy kérdésem. (Dr. Kelemen András: Ez ellenzéki érvelés volt.) Amit Gógl képviselő úr vetett föl az évfordulókról, Dél-Koreához még Izraelt is hozzátenném, mert majdnem egy időben történt. Felfedeztem itt egy összeget. Hogy ez sok vagy kevés és belefér-e, nem tudom megítélni, erre utaltam, hogy nem vagyok szakember. Van egy 158,9 milliós dolog az évfordulóhoz. Tudjuk azt, hogy egy évforduló megünneplése mindig annyiba kerül, amennyi pénzünk van rá. (Dr. Gógl Árpád: Az a kínai!) Itt az van csak, hogy évfordulók, nemzetközi kötelezettségek. Az évfordulókban benne van a 20. évforduló. Ha úgy tetszik, megtámogattam a képviselő úr javaslatát még egy konkrétummal, mert emlékeim szerint majdnem ugyanakkor történt a kettő, ugyanabból az indíttatásból is nagyjából.
A másik ilyen az európai uniós elnökségre való felkészülés. Olyan emlékeim vannak, hogy amikor erről beszámolót hallottunk - most nem ugrik be, hogy kitől - két bizottsági üléssel ezelőtt, akkor arról volt szó, hogy ebben az évben a költségek nagyobb része már perfektuálódott, ezért a jövő évi költségvetésben már nem kell erre sokat fordítani, úgyhogy valószínűleg ezért. (Balla Mihály: Ez kicsit bonyolultabb ettől!) De látok 10 millió forintot.
Viszont egy dolgot kérdeznék. Lehet, hogy nincs jövőre olyan terv, hogy külképviseleteket bezárunk, nyitunk, átalakítunk, eladunk, veszünk, akármi, mert egyáltalán nem találom ezt. Lehet, hogy ez az én hibám, de ezt kérdezném elsősorban a Külügyminisztérium képviselőitől, hogy van-e ilyen terv 2009-re. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Amennyiben nincs több kérdés, néhány megjegyzést engedjenek meg. A legutolsó hozzászólásban is fölmerült a 2011-es magyar elnökség. Ezzel kapcsolatban szeretném jelezni, hogy annak ellenére, hogy egy ötpárti egyeztetési fórum egyetértett abban, hogy külön kell szerepeltetni a költségvetésen belül az európai uniós elnökség költségeit, ennek nyomát sem látjuk. Örülnénk annak, ha ezt a problémát a harmadik költségvetésben sikerülne valamilyen módon rendezni. Hangsúlyozom: ötpárti egyetértés van, közös nyilatkozatot fogadtunk el ebben a kérdésben, hogy az európai uniós elnökséget a költségvetésen belül elkülönítjük.
Illetve másik lehetőségként fölmerült tavaly nyáron az, hogy önálló törvényt fogadjunk el az uniós elnökségről. Ezzel kapcsolatban kormánypárti, kormányzati, pénzügyminisztériumi kifogások fogalmazódtak meg. A Külügyminisztérium támogatta volna az elgondolást, a Pénzügyminisztérium nem támogatta az elgondolást. Legalább az, hogy a központi költségvetésben elkülönítetten jelenjen meg az uniós elnökség, azt hiszem, ez egy várható célkitűzés. Szeretnék is csatlakozni Hárs Gábor véleményéhez ebben a kérdésben, mert úgy vélem, hogy Gábor is ezt hiányolta.
A másik kérdés, amit szeretnék érinteni, az a Külügyminisztérium fejezete, ez a sokk-kommunikáció. Lassan az európai uniós csatlakozásunkat követő ötödik évben az EU-vonalra, tájékoztatási feladatokra szánt 150 millió forintról ha egy kis információt kaphatnánk, hogy mire fordíttatnak ezek az összegek.
A nemzetpolitikai tételekkel kapcsolatban pedig én is úgy látom, hogy fokozatosan tűnnek el a Magyar Köztársaság költségvetéséből azok a tájékozódási pontok, amelyek alapján homályosan is ítéletet lehetne alkotni a Magyar Köztársaság nemzetpolitikájáról. Valóban további 4-5 tétel tűnik el a 2009. évi költségvetésből, ami még bontva volt a 2008-asban. Nyilvánvalóan a bontás fölszámolása tendencia, tehát tendencia, hogy nem lehet lassan megtudni, hogy a kormányzat a nemzetpolitikai forrásokat mire kívánja elkölteni, illetve az is figyelmet érdemel, amint már Kelemen András is kérdezte, hogy nyilvánvaló - amit már a Szülőföld Alap jelen lévő képviselője is említette - hogy nem lehet ellátni a kötelezettségeket az erdélyi magyar egyetem irányában 1 milliárd forintból.
Évek óta tesszük föl a kérdést, hogy miért nem a tényleges költségek szerepelnek. Immáron tudományosan ki van számítva, hogy mennyi az erdélyi egyetem költsége, de továbbra is alultervezi a költségvetés. Ha tehát erre valaki kielégítő magyarázatot tudna nekünk adni, azt nagyon megköszönnénk, tehát hogy mi a magyarázata annak, hogy továbbra is 1 milliárdon tartják azt, ami 1,3 milliárd. Ha önök elmondják nekünk, hogy ez 1,3 milliárd lesz, akkor miért 1 milliárdot tervez erre a célra a költségvetés.
Talán csak nem azért, hogy csöpögtessék a forrásokat és ezáltal nyomás alatt tartsák az Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetőit? Ahhoz, hogy nem csökkentették ezt a volument és ezt vívmányként tüntetik fel, azt hiszem, kell egy kis humorérzék, ne haragudjon. Ezeknek az összegeknek a vívmányként való föltüntetése, amit ha a költségvetés százalékában viszonyítjuk, milyen mértékű csökkenésen ment keresztül a határon túli pénzösszeg az elmúlt 5-6 évben a költségvetés százalékában, ezt vívmányként nem lehet föltüntetni, hogy ennyi a volumene ezeknek a tételeknek. Még úgy sem, ahogy itt a Miniszterelnöki Hivatal jelen lévő képviselője ezt próbálta a világválság összefüggésében velünk elfogadtatni. Engedje meg a tisztelt kormányzati képviselő, hogy ezt nagyon határozottan leszögezzem. Ezek a volumenek, amelyekkel ma a külhoni magyarokat a Magyar Köztársaság támogatja, nem megfelelő nagyságrendűek.
Amennyiben nincs több hozzászólás, ugyanabban a sorrendben hadd adjam meg a szót, ha nem veszik rossz néven. Van-e az ÁSZ-nak megjegyzése a kérdésekkel összefüggésben? Tessenek parancsolni.
NORCZEN GYŐZŐNÉ (Állami Számvevőszék): Amit a véleményünkben leírtunk és azt hiszem, hogy a következő bekezdésekben ezt ki is fejtettük például a megalapozó tervezéssel kapcsolatban, nem kívánok ehhez kiegészítést tenni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Pénzügyminisztérium, tessék parancsolni!
VARGA VALÉRIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Szeretnék röviden kiegészítéssel élni a tervezőmunka megalapozatlanságával kapcsolatos kitétellel, az áttekinthetőséggel és néhány dologgal kapcsolatban. Ha a tervezőmunka megalapozottságára vonatkozó ÁSZ-jelentést tovább olvassuk, kiderül, hogy nem minden szempontból megalapozott, tehát a megalapozottság globálisan nem mondható ki, illetve a nem minden szempontból megalapozott, amit hiányol az ÁSZ, az alulról építkező tervezőmunkát jelenti.
Azt kell hogy mondjam, hogy a költségvetés tervezésében kombináltan jelen van az alulról történő építkezés, és természetesen az intézmények működése tekintetében alulról építkezésről nem sok értelme van beszélni. A fejezeti kezelésű előirányzatok mögött konkrét feladatok vannak, ezeket a feladatokat folyamatosan felülvizsgáljuk, értékeljük és annak megfelelően a tárcákkal történő egyeztetés során alakulnak ki ezek az előirányzatok. Azt tudom mondani, hogy a költségvetési tervezőmunka igenis megalapozott, a folyamat az év derekán kezdők el folyamatos egyeztetéssel. A számok nyilvánvalóan alakulnak, ahogy megismerjük a tárcáknál lévő feladatok mögötti szakmai tartalmat és a szakmai tartalomhoz tartozó kiadásszükségleteket és a rendelkezésre álló forrásokat és ennek az összhangnak a megteremtése kombináltan tartalmazza ezt a tervezőmunkát.
Az áttekinthetőség tekintetében az ÁSZ megállapítása a zárolt fejezeti egyensúlyi tartalékra vonatkozik a Pénzügyminisztérium olvasata szerint. Az ÁSZ azt kifogásolja az áttekinthetőség kapcsán, hogy nehezíti az összképet, hogy a fejezeteknél megjelenik a zárolt fejezeti egyensúlyi tartalék. Erre azt tudom mondani, hogy ez részben prezentációs kérdés, technikai is, hiszen ez a zárolt fejezeti egyensúlyi tartalék a tárcákat érintő lehetőség, jövőbeni lehetőség a fehéredéssel és az államháztartás helyzetével összefüggő kiadások teljesítésére.
Ugyanakkor garanciális elem is, tehát ez a tárcáknak való megfelelést is szolgálja, hiszen a tárcák folyamatosan azt a garanciális elemet keresték a költségvetésben, hogy amennyiben a folyamatok úgy alakulnak, ahogy a normaszöveg 50. §-a környékén lehet találni az erre vonatozó szabályozást. Amennyiben a folyamatok úgy alakulnak, akkor ez a zárolt fejezeti egyensúlyi tartalékok, amely a 18. számú mellékletben van tárckánként nevesítve, a tárca rendelkezésére állnak. Amikor ennek a felhasználásáról döntenek, az az összeg, ami a tárcák mellett megjelenik, a tárcák kiadásaira használható föl. Ezért szerepel az 1. számú mellékletben is. Véleményünk szerint nem az áttekinthetőséget rontja, hanem pontosan az áttekinhetőség egyik biztosítéka, illetve ahogy mondtam, garanciális elem.
A konkrét kérdésre, ami a Pénzügyminisztérium felé elhangzott a költségvetési változatok kérdése. Azt tudom erre mondani, mint ahogy a bevezetőmben is nagyon gyorsan elmondtam, hogy ez egy folyamat volt. Tehát látszik az, hogy szeptember 29-én beadtuk az akkor ismert előrejelzések szerint, október 18-án új költségvetés került benyújtásra, hiszen szeptember 29 és október 18 között - mint ahogy elhangzott - napról napra, percről percre változtak a pénzpiac, a reálgazdaság folyamatai. Etekintetben a költségvetést újra kellett számolni.
Tudok számokat is mondani. A két változat összehasonlításának nem sok értelmét látom, de az ÁSZ is összehasonlította a két változatot. A két változatra mondta, hogy van némi eltérés. Nagyon komoly eltérés van, hiszen a két változathoz képest számszerűségében is egyrészt az adócsomag visszavonásával egy 100 milliárdos adókiesés keletkezett, emellett a kiadási előirányzatok újragondolása, újrastrukturálása 180 milliárdos megtakarítást eredményezett a kiadási oldalon. A kettő egyenlegéből egy 80 milliárdos egyenlegjavító helyzet állt elő, ami azt jelentette, hogy a konvergenciaprogramban szereplő 3,2 százalékos hiányt 2,9 százalékra le lehetett vinni.
Október 18-át követően - most október 28-át írunk - mindenki által ismert, hogy milyen folyamatok erősödtek fel a reálszférában. Ennek következményeként a Pénzügyminisztérium munkatársai folyamatosan - nem túlzás - éjjel-nappal számolják, ezeket a folyamatokat kezelik, tehát újraszámolunk mindent; hétvégét, szabadidőt nem kímélve, és holnap nyilvánvalóan a kormány állást fog foglalni ebben a kérdésben az új számok tekintetében. A szándék ahhoz, hogy a benyújtott költségvetést korrigálja, módosítása kormánydöntéstől függően be fog következni.
Végezetül az EU-elnökségről mint a Pénzügyminisztérium képviselője, annyit szeretnék mondani, egyrészt a hároméves keretszámokra vonatkozóan - kicsit az ÁSZ megállapítására is, hogy nem állt rendelkezésére -, hogy létezik a 2032/2007. kormányhatározat, amely rögzíti a hároméves keretszámokat. Ez a kormányhatározat jelenleg is hatályos, nyilvános. Nyilván a hároméves keretszámok újrastrukturálása bekövetkezett, mert az október 15-én benyújtott fejezeti kötetek ezt már tartalmazzák. A hároméves keretszámokban - itt az EU-elnökséggel való összefüggés - 2010-11-ben a Külügyminisztérium költségvetésében nevesítetten szerepel 10-10 milliárd forint, ami a 2011-es EU-elnökséggel összefüggésben van.
Ez a két szám önmagában egy 20 milliárdos tétel 2010-re és 2011-re. 2009-es évre vonatkozóan mint ahogy a törvényjavaslat általános indokolása is tartalmazza, az EU-elnökséggel összefüggésben a MeH-nél céltartalékok között lévő előirányzatoknál van meg a forrás a kiadások fedezetére. Erre azért volt szükség, mert jelen pillanatban az EU-elnökséggel kapcsolatos számvetés, költségvetés készítése még egy folyamatos, képlékeny dolog. Ahhoz, hogy megalapozott számokat tudjunk szerepeltetni - hiszen elvárás, mint ahogy több tisztelt képviselő is elmondta a megalapozottságot -, a megalapozott tervezéshez jelen pillanatban a költségvetés tervezésének fázisában és jelen pillanatban is kontrollált számokkal nem rendelkezünk, mert folyamatosan alakul a költségvetés tervezése.
Ami látszik 2009-re, az egyértelműen az EU-elnökségi tagok felvétele, képzése, illetve az államigazgatásban jelentkező helyettesítő állomány felvétele és beállítása. Ez alapvetően bérjellegű kiadásokat tartalmaz. Ez céltartalékot, általános tartalékot képez, nevesítve konkrétan kiadásforrással rendelkezésre áll erre. Garanciát is vállalt a Pénzügyminisztérium a tervezés időszakában; 2010-11-re pedig a 10-10 milliárd forintot.
Csak egy kis kitérés, hogy a költségvetés tervezésekor a Külügyminisztérium ennek a gazdája, de több tárcát érintve - Miniszterelnöki Hivatalt, Pénzügyminisztériumot is - kutatómunkát folytatva: a szlovén elnökség kiadása 60 millió euró volt, ami 15 milliárd forint. Ez a 10-10 milliárd forint a valóságtól feltehetően nem áll nagyon távol, de a 2010-11 még módosítható. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna kiegészítésképpen elmondani.
ELNÖK: Egy apróságot engedjen meg. A Külügyminisztériumtól az ötpárti egyeztetés egy 38 milliárdos becslést kapott az EU-elnökségre vonatkozóan, ami pont kétszer annyi, mint amit ön most elmondott. Tehát úgy vélem, hogy már a 2009-ben meglevő költségek elkülönített szerepeltetése, illetve ezeknek a nagyságrendeknek a tükröztetése a költségvetésben indokolt lenne. Ha mód van rá, hogy itt harmadik kör lesz, szeretném javasolni, hogy ezt a Pénzügyminisztérium egy kicsit elmélyültebben tanulmányozza a 2011-es elnökség kiadásait. A Külügyminisztériumban az ezzel kapcsolatos kalkulációk megvannak, tehát azt hiszem, hogy ezt meg lehetne egymással osztani.
Külügyminisztérium!
BARANYI TIBOR (Külügyminisztérium): Elnök úr, megpróbálok sorba menni a Külügyminisztériumot érintő kérdéseken. Az első, ami a tervezési árfolyamra vonatkozott, a pénzügyminisztériumi irányelvek alapján 245 forint 50 fillérrel került tervezésre a 2009-es költségvetési évre. Természetesen az előző évek gyakorlatához képest a Pénzügyminisztérium a tartalékok terhére - amennyiben mozgás volt - ezeknek a fedezetét biztosította a Külügyminisztérium részére.
A 2011-es EU-elnökséggel kapcsolatban a Pénzügyminisztérium képviselője elmondta mindazokat a dolgokat, amiket én is el tudnék mondani, illetve szintén csak meg tudom erősíteni, hogy vannak becslései a Külügyminisztériumnak, azonban jelenleg még nem volt annyira a 2009-re vonatkozó rész olyan stádiumban, ami konkrét, számszerűsíthető. Nagyságrendeket tudunk, illetve erre az a döntés született, hogy ez évközben a Miniszterelnöki Hivatal tartalékkeretének terhére kerül biztosításra. Valóban a 2010-12-es kitekintés pedig tartalmazza ezt a 10-10 milliárdról szóló összeget.
Külképviselet-nyitás, -bezárás. A Külügyminisztérium 2009-ben nem tervez újabb nyitást, illetve bezárást. 2008-ról áthúzódni látszik jelenleg 2 ilyen nyitási folyamat, amelynek 2009-ben fog megvalósulni. Ez a bakui nagykövetség, illetve Manilában a laptopdiplomata.
Kommunikációs költségek. Ez a jogcím összesen 3 csoportot takar. Az első az EU-vonal mint telefonos tájékoztatószolgálat.
Egy ingyenesen hívható telefonszám, a honlap 2009. évi működtetése, illetve a telekommunikációs szolgáltatások, elhelyezés, az ismertség fenntartása költségeit fedezi ez a 150 milliós tétel. Erre a Külügyminisztériumnak szerződése van, illetve kötelezettségvállalással rendelkezik.
EU-projektek és programok: a támogatás célja a lakosság uniós tájékozottságának növelése annak érdekében, hogy az állampolgárok a közösség által kínált lehetőségeket jobban kihasználják, például ösztöndíjak, munkalehetőségek esélyegyenlősége.
A harmadik jogcím az Európai Tükör. Ez a folyóirat kiadói jogai. A szakmai irányítását 2007. évtől a Külügyminisztérium látja el, ezt a feladatot a MeH-től vette át a Külügyminisztérium, és ezeknek a fenntartási költségeit fedezi ez a harmadik tétel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A Miniszterelnöki Hivatal képviselője következik.
HALMAI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): (Hozzászólása alig hallható.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Röviden természetesen reagálnék a keretet érintő fölvetésekre. Annyit tennék hozzá, hogy nyilván a jelen körben és a bizottság előtt is ismertek a költségvetési plafonra vonatkozó ötpárti tárgyalások; már nem pontosan emlékszem, hogy a vívmány szót vagy mint tényt használtam-e. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a költségvetési plafonhoz és az ehhez kapcsolódó szigorítási pontokhoz viszonyítottan, és a tervezés által is megkövetelt takarékossági tervezés kapcsán használtam azt a kifejezést, hogy a határon túli előirányzatok Miniszterelnöki Hivatalban meghatározott, előző évről nagyságrendben, közel egymilliárd forinttal ténylegesen növelt előirányzata tervezési szinten, meg szándék szintjén, s ugyanakkor a számok szintjén is látszik, nem került csökkentésre. Ebben az értelemben fogalmaztam meg.
Nyilvánvalóan 2002 és 2008 között a Szülőföld Alap és a Miniszterelnöki Hivatal honlapja tartalmazza, hogy nominálisan mennyi összeg ment határon túlra; összességében a magyar költségvetési forrásokban nominálisan nem tűnik csökkenés, a számok szintjén sem csökkenő. Arányairól és az infláció mértékéről nyilván sokat lehet és kell is majd beszélni, de ezt nyilván abban az összefüggésben lehet vetíteni, hogy milyen nagyságrendű számok vagy költségvetési kiadási plafonok jelennek meg az előirányzaton belül. Amire én itt szakmailag kitértem, az a Miniszterelnöki Hivatal fejezetében az előzőek szerint megfogalmazott célokhoz kapcsolódó nagyságrend változatlansága.
Jelezni szeretném, hogy az előirányzatok megnevezése és tagoltsága évek óta nem változik, ennek a belső bontása nem jelenik meg a költségvetési törvényben. Most nincs előttem, de a fejezeti indokolás tartalmazza ennek a belső bontását, illetőleg a megelőző négy vagy öt év tapasztalatai alapján azt tudom mondani, hogy a fejezet felügyeletét gyakorló miniszter által kiadott utasítás, illetőleg a Miniszterelnöki Hivatalban egy rendelet az, amelyik részletesen tartalmazza ennek a bontását. Ennek a bontása és az előirányzatai a megelőző évekhez képest nem változnak sem a nagyságrendben, sem a funkciójában.
Amire én még ki akarok térni, a Sapientia. Nem véletlenül éreztem, hogy erre valószínűleg kérdés is fog érkezni. Nem tudom, hogy elfogadható magyarázatot tudok-e adni erre a kérdésre. Lényegében úgy fogalmaznám meg, hogy költségvetési technikai kérdésként jelent meg, hogy a négy előirányzat nagyságrendje az előirányzatokkal meghatározott számban kerüljön tervezésre. Augusztus folyamán kerültek ezek a számok megjelenítésre.
Ezen túlmenően a két évvel ezelőtti programok keretében a nemzeti intézményi program meghirdetése - ami teljesen nyilvánosan bemutatva is szerepel szintén a Miniszterelnöki Hivatal honlapján is - egy külön táblázatban, a harmadik előirányzaton belül tartalmazza 650 milliós nagyságrendben azokat a programokat, amelyek finanszírozásra kerülnek a harmadik előirányzatból. Ebben mint nemzeti intézmény - ami önmagában is egy hangsúlyos, garanciális támogatást jelent - jelenik meg 200 millió forinttal a Sapientia Alapítvány és az egyetemek támogatása. Ezeken az ugyanazon fejezeten belüli, ugyanazon kötelezettségvállaló szakállamtitkár irányítása alatt lévő előirányzatokon belül történik tehát ennek a biztosítása, és ezt a nemzeti intézményi program ellenőrizhetősége és számon kérhetősége érdekében nem kívántuk megbontani, mert akkor ezzel az a hároméves program, amely garantáltan fixálja ezeket a programokat, jobban számon kérhető és bemutatható, hogy ez mennyiben, hogyan teljesült, évek óta hogyan nem változik.
Ennek a garanciája - mert érezzük azt, amit az elnök úr is megfogalmazott, hogy ne csöpögtetve, illetőleg ne úgy jelenjen meg a Sapientia Alapítvány részére, hogy ez valamilyen alku, vagy valamilyen külön egyedi döntésekkel történik a finanszírozás -, hogy közel egy éven keresztül folytatott tárgyalások alapján most október 6-án jutott oda a Sapientia Alapítvány, hogy egy elfogadott és a kialakított rend szerint megállapított nagyságrend visszaigazolásra került abban, amit támogatásra biztosított az egyetemek működéséhez. Ez a nagyságrend - erre a bevezetőmben utaltam - kerül ebben rögzítésre. Ilyen értelemben technikainak minősül, hogy két előirányzatból történik ennek a finanszírozása, mert elfogadott, egyhangúlag, egyöntetűen elfogadott normatív számítás visszaigazolásra került a Sapientia Alapítvány részére szerződéses kötelezettségvállalás alapján. Tehát ez egy garanciát jelent. Technikailag lehetséges, hogy módosító indítvánnyal fölemelhető az egyes előirányzat erre a nagyságrendre, de miután ez a garanciális szerződés mögötte van, úgy érezzük, hogy az egyetemek számára a működés garanciái és fedezete ilyen előirányzatból biztosítható.
ELNÖK: (Jelzésre:) Gruber képviselő úr!
DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Csak egyetlenegy mondatot...
ELNÖK: (Jelzésre:) Elnézést, először a Szülőföld Alap képviselőjének adnék szót.
DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Bocsánat.
ELNÖK: Parancsoljon, Nagy úr!
NAGY IMRE (Szülőföld Alap): Köszönöm szépen, bár nem akarom magamhoz ragadni a szót. Két fölvetésre reagálnék. Gruber képviselő úr és Kelemen képviselő úr jelezte azt, amit az Állami Számvevőszék is már észrevételezett, hogy miért nincs betervezve a költségvetésbe a Szülőföld Alap várható teljes költségvetése. Akkor is azt válaszoltuk, ami egy nagyon bonyolult mondatban lett leírva, hogy a valódiság elvének megsértése nélkül nem tudjuk megmondani, hogy mennyi lesz a jövő évi források összege. Nagyjából tudjuk, sejtjük, de mivel ezt támogatásként kapjuk, ezt nem lehet betervezni. Különösen azért sem, mert a Munkaerő-piaci Alaptól származó forrást elszámolási kötelezettség mellett, és csak meghatározott célra kapjuk. Tehát, ha valamiért előfordulna az a helyzet - bár ilyen, remélem, nem lesz -, hogy az előző évi támogatással nem tudunk elszámolni, akkor ez a forrás nem kerül hozzánk át, így betervezni sem lehet egyelőre.
A másik pedig, amit Kelemen képviselő úr felvetésére reagálnék: ez természetesen nem kerül kézi irányítás alá, tehát ugyanabba a nyilvános pályázati rendszerbe kerül be ez a pénz, mint a többi egymilliárd forint, amiről most szó van. Ugyanúgy nyilvánosak, a honlapon hozzáférhetők mind a pályázati felhívások, mind pedig a nyertesek és a vesztesek listája. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Gruber képviselő úr!
DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): Csak egyetlenegy mondat. Nem szeretném, ha a Pénzügyminisztérium képviselőjének esetleg olyan érzése támadna, hogy én bántani merészeltem volna, vagy pedig a Pénzügyminisztérium dolgozóinak a munkájával nem lennék megelégedve. Én elismerem, hogy óriási nagy munkát végeznek, de azt is elismerem, hogy egy esti, zárkörű megbeszélés után átírni bizonyos fejezeteket, valóban nem egyszerű dolog. Tehát én nem a Pénzügyminisztérium szakmai apparátusát próbáltam kellemetlen helyzetbe hozni, de nekem továbbra is átláthatatlan az irányszámai tervezésének a megkezdése vagy meg nem kezdése, mert az vagy megkezdése vagy meg nem kezdése. Tehát ilyen egyszerű fogalmazásban, sajnos, nem tudom felvenni a versenyt önnel. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Én nagyon röviden annyit tennék hozzá, hogy az európai uniós elnökséggel kapcsolatos költségvetés ilyen állapotban való tartása nem érdeke sem a Külügyminisztériumnak, sem pedig a kormánynak. Azt gondolom, nagyon komoly kockázatokat rejt magában, ha a 2009-es költségvetésben világosan, minél jobban azonosítható módon nem szerepel, és adott esetben külön csatározásokat fog igényelni a megfelelő források lehívása. Ez az egyik.
A másik pedig: én továbbra is úgy látom, hogy itt a nemzetpolitikai tételeknél egyre kisebb számot látunk, és arról sem mondható el, hogy lefedné a valóságot. Tehát minden egyes tételnél azt halljuk, hogy majd így fogjuk átcsoportosítani, mert úgy fogjuk, meg így varázsolunk, meg úgy varázsolunk vele. Lehet, hogy indokolt ez, és értik önök, akik ezzel napi szinten foglalkoznak, de azok az elvek, azok az indokok, amelyeket hallunk, hogy bizonyos elvek és a kiszámíthatóság érdekében kell nem a valós számot föltüntetni a költségvetésben, azt gondolom, egy meglehetősen nehezen védhető érvrendszer.
Tehát én azt szeretném javasolni, amit az Állami Számvevőszék több éve folyamatosan javasol. Ha már megszüntették évekkel ezelőtt azt a szerencsétlen Illyés Alapítványt, miért van az, hogy még 2009-ben is, három évvel a megszüntetés után a megszüntetésből származó összegeket át fogja utalni a Szülőföld Alapnak a Miniszterelnöki Hivatal? Miért van a Munkaerő-piaci Alappal ez a varázsolás? Én értem, amit elmondott, csak nem értek vele egyet, hogy van egy ilyenfajta elv, hogy a nemzeti jelentőségű intézményekből is menjen valami, ezért most az erdélyi egyetemre nem azt az összeget adjuk, és tudjuk, hogy a háttérben milyenfajta folyamatos konfliktusok, hogy ne mondjam, zsarolási szituációk jellemzik ennek az intézménynek a finanszírozását.
Én pusztán azt szeretném javasolni a Miniszterelnöki Hivatalnak - és a Szülőföld Alapnak ilyen értelemben nincs mit javasolnom, mert nem ő határozza meg a saját költségvetését -, hogy lehetőség szerint az Állami Számvevőszék évek óta megfogalmazódó javaslatait próbálják már meg lassan érvényesíteni a költségvetésben, mert déja vu élményünk van minden évben: ugyanazokat a kérdéseket megvitatjuk, de ugyanabban az állapotban terjesztik be a költségvetést. Önök itt elmondják, hogy terjesszünk be módosító javaslatot. Minek terjesszünk be ilyen esetben módosító javaslatot? Azt hiszem, hogy a kormányzati szándéknak a generálása ilyen értelemben nem a mi feladatunk, illetőleg nem célravezető ezt ilyen módon megcélozni. Köszönöm szépen a figyelmüket.
Amennyiben nincs több reakció vagy kérdés, föltenném a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat új, átdolgozott változatának az általános vitára való alkalmasságát szavazásra. Ki támogatja? (Szavazás.) Tíz igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc nem. Tehát 10:9 arányban a bizottság megszavazta, támogatja. Köszönjük a megjelenésüket, köszönjük az Állami Számvevőszék véleményét, amit megkaptunk. Lehet, hogy fogunk még ilyen körben találkozni, ne zárjuk ki ennek a lehetőségét. (Derültség.) Jó munkát kívánunk önöknek. Viszontlátásra.
A Magyar Köztársaság, valamint Montenegró Köztársaság között a társadalombiztosításról és a szociális biztonság egyes kérdéseiről szóló, Budapesten, 2008. május 20-án aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat nemzetközi szerződésről (T/6576. szám)
A 2. napirendi pontunk a Magyar Köztársaság, valamint Montenegró Köztársaság közötti, a társadalombiztosításról és a szociális biztonság egyes kérdéseiről szóló egyezmény kihirdetése. Szeretném köszönteni ehhez a napirendi pontunkhoz Mészáros Árpád urat, az Egészségügyi Minisztériumból. Mészáros urat egy rövid kiegészítésre szeretném csak kérni. Parancsoljon, öné a szó.
Dr. Mészáros Árpád kiegészítése
Dr. MÉSZÁROS ÁRPÁD (Egészségügyi Minisztérium): Jó napot kívánok. Nagyon röviden annyit tennék hozzá, hogy ez az egyezmény gyakorlatilag azoknak az egyezményeknek a sorába tartozik, amelyek az európai uniós alapelveken alapulva a környező országokkal újraszabályozzák a szociális biztonsági kapcsolatainkat. Gyakorlatilag a Montenegróval megkötendő egyezmény ezeken az európai uniós alapelveken alapulva az egészségbiztosítás ellátásaival, az öregségi, rokkantsági, valamint halál esetén járó nyugellátásokkal kapcsolatos jogosultságot szerzett személyek részére jogaik megőrzését kívánja biztosítani. Ez az egyezmény lényegében azt biztosítja, hogy ténylegesen a két ország viszonylatában a szabad mozgás jogával az állampolgárok azonos elveken alapulva élhessenek, mint ahogy az Európai Unióban is erre lehetőséget kapunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Amennyiben nincs kérdés, föl is teszem szavazásra. Ki támogatja az előterjesztést? (Szavazás.) Egyhangú.
Köszönjük szépen. Jó munkát kívánunk önnek. Viszontlátásra.
Tisztelt Bizottság! A következő ülésünket remélhetőleg november 4-én délelőtt 10 órakor tartjuk. Az Információs Hivatal tájékoztat bennünket az oroszországi helyzetről. Tehát november 4-én 10 órakor találkozunk.
Egyéb egyéb? (Nincs jelzés.) Nincs.
Az ülést berekesztem. Viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 55 perc.
|
Németh Zsolt a bizottság elnöke |
Jegyzőkönyvvezetők: Barna Beáta és Nánásiné Czapári Judit