KHTB-21/2007.
(KHTB-41/2006-2010.)
az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának
2007. szeptember 18-án, kedden, 11 óra 56 perckor
az Országház főemelet 55. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Erdélyi Rudolf szóbeli kiegészítője
Bacskay József szóbeli kiegészítője
Halmai László szóbeli kiegészítője
A Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/3205. szám)
1. Nagykövetjelölt meghallgatása (Zárt ülés!)
2. Tájékoztató Koszovóról (Zárt ülés!)
A zárt ülésen elhangzottakról külön jegyzőkönyv készült.
3. a) A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (3578/1. szám)
4. A Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/3205. szám) (Általános vita)
5. Egyebek
Elnököl: Németh Zsolt (Fidesz), a bizottság elnöke
Szabó Vilmos (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Gedei József (MSZP)
Hárs Gábor (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Dr. Szakács László (MSZP)
Dr. Varga László (MSZP)
Balla Mihály (Fidesz)
Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz)
Dr. Kelemen András (Fidesz)
Potápi Árpád (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Kozma József (MSZP) dr. Szakács Lászlónak (MSZP)
Kárpáti Tibor (MSZP) Hárs Gábornak (MSZP)
Kránitz László (MSZP) dr. Gedei Józsefnek (MSZP)
Mesterházy Attila (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP)
Dr. Gógl Árpád (Fidesz) Balla Mihálynak (Fidesz)
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) dr. Gruber Attilának (Fidesz)
Geberle Erzsébet (SZDSZ) Szabó Vilmosnak (MSZP)
Nortzen Győzőné (Állami Számvevőszék)
Bacskay József főosztályvezető (Külügyminisztérium)
Halmai László osztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
Erdélyi Rudolf (Pénzügyminisztérium)
Nagy Imre, a Szülőföld Alap Iroda igazgatója
Baloghné Sebestyén Éva (Állami Számvevőszék)
Dravitzky Éva (Állami Számvevőszék)
(A bizottság 9 óra 38 perctől 11 óra 42 percig zárt ülés keretében tanácskozott, amelyről külön jegyzőkönyv készült.
Szünet: 11.42 - 11.56
A nyílt ülés kezdetének időpontja: 11 óra 56 perc.)
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (Általános vita)
Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (3578/1. szám)
NÉMETH ZSOLT (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Elrendelem a nyílt ülést, amelynek keretében köszöntöm Nortzen Győzőné osztályvezető asszonyt, Baloghné Sebestyén Éva számvevőt, Dravitzky Éva számvevőt is, a Számvevőszéktől, ha jön. Illetve Bacskay József főosztályvezetőt a Külügyminisztériumtól, Halmai László osztályvezetőt a MeH-ből, Erdélyi Rudolfot a Pénzügyminisztériumból. Először hadd adjam meg a szót az ÁSZ-nak, aztán a PM, a KÜM, illetve a MeH képviselőjének. Szeretném, ha röviden kiegészítenék az előttünk fekvő előterjesztést. Parancsoljanak!
NORTZEN GYŐZŐNÉ (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az Állami Számvevőszék az alkotmányos kötelezettségének eleget téve ellenőrizte az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást. Az ellenőrzés célja az volt, hogy a 2006. évi költségvetés végrehajtása során érvényesültek-e az államháztartási törvény, a költségvetési törvény, illetve az egyéb vonatkozó jogszabályok előírásai. A végrehajtás során az ÁSZ által a hazai sajátosságok figyelembevételével kidolgozott financial audit módszerrel minősítettük a zárszámadás adatainak megbízhatóságát. Ellenőriztük a fejezeteket, a fejezeti jogosítványú költségvetési címeket, az igazgatási címeket, fejezeti kezelésű előirányzatokat. Az alapok zárszámadásának ellenőrzésénél pedig egyéb szabályszerűségi ellenőrzést végeztünk, ahol figyelembe vettük a könyvvizsgálatok értékelését is.
A nemzetgazdasági elszámolások esetében, amely jelentős nagyságrendet képvisel, az érintett szervezetek - mint az APEH, VPOP, MÁG, ÁKK - informatikai rendszerét is ellenőriztük. A jelentésünk két kötetből áll. Az első kötet tartalmazza a legfontosabb megállapításokat és a javaslatokat, a második kötet a függelék, amely részletes megállapításokat fogalmaz meg, illetve állapított meg a fejezetekre, az állami pénzalapokra, a társadalombiztosítás alapjaira vonatkozóan.
2006. évben jelentősen bővült a fejezeti szintű pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzés. Ez érintette a központi költségvetés 83 százalékát, amelyről megbízhatósági szempontból véleményt mondtunk. A Fennmaradó 17 százalék pedig nem jelent olyan kockázatot, hogy ez a főösszeg megbízhatóságát befolyásolná.
A központi költségvetés kiadási oldalának szerkezete és szabályozása lényegében az előző évek tendenciáját követte, nem szolgálták a közpénzek felhasználásának nyomon követhetőségét, átláthatóságát, valamint az évek közötti összehasonlíthatóságot.
150
151 (Nortzen Györgyné)
A kormányzati struktúraváltás és a szervezetátalakítások nem kidolgozott koncepciók mentén valósultak meg, és a fejezetek közötti feladatátrendeződések 2006 év végén sem fejeződtek be. A Külügyminisztérium fejezetnél is pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzést végeztünk az igazgatási cím és a fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában, s itt megállapítottuk, hogy a beszámolók megbízhatóak, a pénzügyi gazdasági tevékenységet megbízhatóan és a szabályozásnak megfelelően mutatják.
A Szülőföld Alappal kapcsolatban csak annyit szeretnék említeni: észrevételeztük azt, hogy az 1127/2004-es kormányhatározat kitért arra, hogy a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter vizsgálja meg a határon túli magyarok támogatására szolgáló előirányzatok alapba történő átcsoportosításának a lehetőségét. Ebben a vonatkozásban el kell mondanunk, hogy gyakorlatilag nem történt semmi.
Itt meg kell jegyeznem azt is, hogy a KüM fejezeten kívül még az OGY, az OM, az NKÖM, az ICSSZEM, illetve már változott a fölállás, az SZMM és az MTA előirányzatai között is szerepelnek olyan célok, méghozzá elég nagy összegben, tehát összesen 8 milliárd forintos összegben, ugyanakkor az alapból nyújtott támogatás összege 1 milliárd forint, tehát célszerű lenne ezeket az előirányzatokat egy helyen megjeleníteni. Az lenne a cél, hogy hasonló célú forrásokat egy keretbe kellene koncentrálni, de ez a szándék nem valósult meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Parancsoljanak!
Erdélyi Rudolf szóbeli kiegészítője
ERDÉLYI RUDOLF (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A törvényjavaslat az államháztartásról szóló törvény zárszámadással kapcsolatos rendelkezései végrehajtását szolgálja. A vonatkozó rendelkezések szerint a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a kormánynak a költségvetési évet követő 8 hónapon belül kell benyújtani az Országgyűléshez, és a benyújtást megelőzően két hónappal az Állami Számvevőszéknek.
E kötelezettségeket a Pénzügyminisztérium, illetve a kormány határidőre teljesítette. A törvényjavaslat normaszövege rendelkezik a 2006. évi költségvetés finanszírozásáról, a végrehajtás szabályaival összefüggő kérdésekről, tárgyalja az államadósság kezelését. A törvényjavaslat külön foglalkozik a tb-alapok pénzügyi előirányzatainak jóváhagyásával.
A gazdaság fő vonásait illetően a külső konjunktúra 2006 egészében továbbra is kedvezően alakult, a világgazdaság egészében a növekedés elérte a 6 százalékot, az EU GDP-je 2,9 százalékos ütemben növekedett, ami lehetőséget nyújtott a magyar export további bővülésére is. Elsősorban e folyamatoknak köszönhetően a magyar GDP 2006 egészében 3,9 százalékos mértékben emelkedett. Ez megfelel a 2006. évi költségvetés tervezésekor prognosztizáltnak, ami 4 százalék volt. Az éves átlagos fogyasztói áremelkedés üteme 2006-ban 3,9 százalék volt. 2006 egészében a folyó fizetési mérleg hiánya 5,2 milliárd euró, a GDP 5,8 százaléka volt, ami lényegesen alacsonyabb az eredetileg prognosztizált GDP 7,5-7,8 százalékához képest, és a 2005. évi hiányhoz képest a GDP arányában 1 százalékpontos javulást jelent. Ez döntően a külkereskedelmi áruforgalmi hiány mérséklődéséből adódott.
A fiskális folyamatok alakulása tekintetében a 2006. évi költségvetési törvény eredetileg a GDP 6,8 százalékában határozta meg az államháztartás pénzforgalmi hiányát. Az első félévi költségvetési folyamatok azonban a tervezettnél nagyobb hiány kialakulását valószínűsítették. A kormány ezért júniusban azonnali egyenlegjavító intézkedésekről döntött a kiadások visszafogása és a bevételek növelése érdekében. A kiadások visszafogását szolgálta egyes fejezeti kezelésű előirányzatok és költségvetési intézmények működési támogatásának csökkentése, a GDP 0,3 százalékának megfelelő mértékű államháztartási tartalék elvonása, a központi szerveknél megkezdett létszámcsökkentés és szervezeti átalakítások. A bevétel növekedése érdekében pedig emelkedett a kedvezményes áfa-kulcs, az egyszerűsített vállalkozói adó és egyéni járulékok mértéke, megvalósult az adó- és járulékalap szélesítése. Mindezek alapján összességében az államháztartás pénzforgalmi hiánya 2199 milliárd forintot tett ki, mely a GDP 9,3 százaléka.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogatni szíveskedjenek.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Külügyminisztérium?
Bacskay József szóbeli kiegészítője
BACSKAY JÓZSEF (Külügyminisztérium): Az ÁSZ által elmondottakhoz, illetve a jelentésben leírtakhoz érdemi kiegészítésünk nincsen, röviden ennyit szerettem volna csak hozzáfűzni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Miniszterelnöki Hivatal?
Halmai László szóbeli kiegészítője
HALMAI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Egyetlenegy kiegészítést fűznék az ÁSZ által elmondottakhoz, ami egyébként az írásban beadott jelentésben is szerepel. Arra utaltak, a Szülőföld Alap működésével kapcsolatosan egy folyamatot jeleznek, amely szerint a Szülőföld Alap megalakulását és annak tapasztalatait megvárva hozta meg a kormány azt az intézkedését, amelyre az ÁSZ utal is, hogy gyakorlatilag a közalapítványok működésének átszervezésével, a határon túli támogatások Miniszterelnöki Hivatalba történő összpontosításával a 2007. évben ez az ÁSZ által is kifogásolt folyamat realizálódott. Gyakorlatilag már a Szülőföld Alap létrehozatala a megelőző ÁSZ-vizsgálatok javaslatai alapján született.
Ennyi kiegészítenivalóm van, egyébként, ha kérdés van, akkor utalnék arra, hogy Nagy Imre úr, a Szülőföld Alap Iroda igazgatója is jelen van, amennyiben esetleg kérdéseik vannak.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Magam is úgy tudom, a következő napirend keretei között még visszatérünk rá.
HALMAI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Arra is utaltam most, köszönöm.
ELNÖK: Tisztelt bizottság, parancsoljanak! (Jelzésre:) Balla képviselő úr!
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Igyekszem rövid lenni, bár itt még lesz egy másik napirendünk is, ami összefügg ezzel a mostani témával is. A Külügyminisztérium költségvetése, egyáltalán a zárszámadásában foglaltak azt tükrözik, hogy precíz és pontos működtetése zajlik gazdaságilag a Külügyminisztériumnak. Ez szerintem dicséretes, mert minden apróbb kis részletet leszámítva, rendben működik a minisztérium. Bár a jegyzőkönyv kedvéért én mindig szeretem elmondani, hogy lassan a Külügyminisztérium olyan kevés pénzből gazdálkodik, hogy lassan a működési feltételeket is veszélyezteti ez a nagyon lefaragott költségvetés. Másrészt pedig félek attól, hogy a következő évi - most nem a 2007-esről beszélünk, csak már készülünk a 2008-as költségvetésre - egy további lefaragott költségvetésnek fog majd kinézni.
Amiért szót kértem, ehhez a témakörhöz is kapcsolódik, de valószínűleg a következő témánál is el fogjuk mondani. Nekem van egy gondolatom vagy kérdésem. Láttam azt, hogy a Szülőföld Alapnál különböző pályázati pénzek úgy mentek ki, hogy a szerződés aláírása előtt már átutalások történtek. Tehát miközben a szerződés még nem volt meg, már a kiutalások jegyzése megvolt. A mai világban az APEH elég rendesen büntetné egy vállalkozásnál, hogy előbb utalja a pénzt, mielőtt aláírná a szerződést. De itt szeretném felhívni a figyelmét a kormányzat jelen lévő képviselőinek, hogy mi már akkor sem támogattuk ezeknek az intézményeknek a leépítését, illetve a háttérintézmények, különösen a Határon Túli Magyarok Hivatalának leépítését, mert ebből egy olyan zűrzavar támadt, amit az ÁSZ-jelentés is érint. Nem állapítja meg, hogy zűrzavar, de azok a kitételek, amelyek a zárszámadást érintik, arra utalnak, hogy egyfajta gazdátlanság és időzavar volt jelen a 2005-ös 2006-os működésében például a Szülőföld Alapnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kékesi képviselő úr?
DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Előterjesztők! A zárszámadásnak két olyan része van, a külügyi fejezet és a Miniszterelnöki Hivatal, amivel a bizottság foglalkozik és amiben érintett. A külügyminisztériumi fejezethez én is lényegében azt szeretném hozzáfűzni, hogy már szinte unalmas módon évről évre azt ismételgetjük, hogy talán a legfegyelmezettebb gazdálkodás a Külügyminisztériumban van. Bár értem Balla képviselő úr megjegyzését, de valószínűleg minden bizottságban a maguk területét illetően ki-ki elmondja, hogy már olyan kevés a pénz, hogy aggályos, hogy tud-e majd működni tovább az X. meg az Y. minisztérium.
160
161 (Kékesi Tibor)
De azért látjuk, hogy a kormányzat és a minisztérium is valahogy mégiscsak megoldja, hogy ez a terület is működőképes maradjon, és azt remélem, hogy ez 2008-ban, sőt a későbbiekben is így lesz.
A másik fejezettel kapcsolatban pedig, ha jól értettem már, az előadók megemlítették. Alapvetően ugyan a gazdálkodást ott is rendben lévőnek látom, de a minisztériumok közötti - jelesül ha jól emlékszem, a GKM irányából - átcsoportosításra kerülő előirányzatokat, amelyek rendszeresen a kisebbségi ügyek környékén kell hogy kikössenek, felesleges körnek tartom. Ha jól értettem, hogy erre vonatkozik a "2007-ben már léptünk, 2008-ban már valószínűleg úgy tervezünk"-típusú megoldás meg fog valósulni, akkor elégedett vagyok, de fölöslegesnek tartom - nyilván most 2006-ról beszélünk -, hogy egy más minisztériumnál rendszeresen megtervezünk egy előirányzatot, amit aztán az rendszeresen átad egy másik minisztériumnak együtt, egyben, mert a feladat nem nála van. Azt gondolom, hogy a tervezésnél ebben érdemi lépést kell majd 2008-ra tenni.
Ezzel együtt a szocialista képviselőcsoport értelemszerűen támogatja a zárszámadás elfogadását. Most az egészével én sem foglalkoznék, az nyilván inkább a költségvetési bizottság és a plenáris ülés vitájában lesz megtárgyalva, mint itt a külügyi bizottságban. Köszönöm a szót, elnök úr.
ELNÖK: Ahogy a metakommunikációból érzékeltem, nem érti jól Kékesi képviselő úr, tehát a jövő évet, ha jól értem, nem így kívánják tervezni, mint ahogy az Állami Számvevőszék javasolta. Reméljük, hogy majd esetleg a következő napirend keretében erre választ kapunk, hogy miért nem. Ez a célkitűzés még nem teljesült.
Amennyiben nincs több hozzászólás és kérdés, azzal a megjegyzéssel kiegészíteném én is, amit Kékesi képviselő úr elmondott, hogy itt az egész zárszámadásról kell döntenünk. Ezzel kapcsolatban önök előtt, azt hiszem, világos és ismert a Fidesz álláspontja.
Teszem föl a kérdést: Ki támogatja a zárszámadást? (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc nem. A bizottság 11:8 arányban elfogadta a zárszámadást. (Az Állami Számvevőszék munkatársai elhagyják a termet.) Megköszönöm a vendégeink jelenlétét. Jó munkát kívánunk önöknek.
A Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/3205. szám)
Rátérünk a 4. napirendi pontunkra, a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámolóra.
Köszöntöm még egyszer Halmai Lászlót a MeH-től, illetőleg Nagy Imre urat, a Szülőföld Alap Iroda igazgatóját. Rövid kiegészítésre szeretném önöket kérni. Parancsoljanak!
NAGY IMRE, a Szülőföld Alap Iroda igazgatója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Röviden szeretném újra összefoglalni azt, amit az előterjesztésben már leírtunk a Szülőföld Alapnak az elmúlt két évi működésével kapcsolatban. A 2005. évi II. törvény, amely létrehozza a Szülőföld Alapot, arra kötelez bennünket, hogy minden évben eleget tegyünk ennek a beszámolási kötelezettségnek. 2005. évben ez elmaradt, ezért most együtt szeretnénk ezt megtenni.
Maga a Szülőföld Alap 2005 elején a II. törvénnyel jött létre. Akkor az volt a terv, hogy minden évben mintegy 1 milliárd forint összegű költségvetési támogatást biztosítanak a határon túli magyarok oktatási, kulturális és egyéb támogatására. Ezt egészíti, illetve egészítheti ki magyar állampolgárok 1 százalékos felajánlása. Ez 2005-ben 110 millió forintot, 2006-ban pedig 88 millió forintot jelentett. Lehet már látni a 2007. évi felajánlásokat is. Ez mintegy 72 millió forint összeget jelent. Az 1 milliárd forinton felül még ennyivel gazdálkodhatott a Szülőföld Alap.
Ebből a jogszabály szerint 2005-ben és 2006-ban 5 százalék volt felhasználható a működési költségek fedezésére. 2005 csonka év volt, hiszen csak későn indult be a pályázás, emiatt 975 millió forintot lehetett támogatásokra kiosztani, 2006-ban pedig mintegy 950 millió forintot.
Ezt egy hármas felosztású szervezetrendszer alapján osztotta szét a Szülőföld Alap. Létrejött a tanács, amelynek elnöke dr. Kiss Elemér volt, őt a miniszterelnök úr kérte fel a tanács elnökének. Ezenkívül pedig heten magyarországi, elsősorban minisztériumok vezető tisztségviselői, heten pedig a MÁÉRT-ban képviselt szervezetek vezetői voltak jelen. Ők határozták meg az általános prioritásokat az egyes évekre, tehát hogy általánosságban mik azok a legfontosabb célok, amelyeket lehet támogatni. Ők határozták meg az egyes országok közötti felosztást. Ebben mind 2005-ben, mind 2006-ban kiemelt jelentőséget kapott Kárpátalja és Vajdaság támogatása, tekintettel arra, hogy ők e legelmaradottabb régiók. Illetve ők határozták meg az egyes kollégiumok közötti pénzfelosztást is.
Három olyan szakmai kollégium működött, amelynek a feladata lényegében a pályázati kiírások konkrét megfogalmazása, illetve a beérkezett pályázatok elbírálása volt. A kollégiumok összetétele nagyjából megfelelt a tanács összetételének, tehát egyrészt magyarországi, egyrészt határon túli tagjai voltak. Így mindenki képviselve volt ezekben akár szavazati, akár csak tanácskozási joggal.
Ez a három kollégium egyrészt az Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Médiakollégium, a Regionális, Területfejlesztési és Önkormányzati Együttműködési Kollégium, valamint a Gazdasági és Informatikai Kollégium voltak. Köztük a pénzelosztás úgy nézett ki, hogy 2005-ben 800 millió forintot költhetett a Szülőföld Alap oktatási célokra, és 175 millió forintot regionális, területfejlesztési, önkormányzati célokra. A Gazdasági-Informatikai Kollégium pályázatai 2006-os keretből lettek finanszírozva. 2006-ban annyi történt, hogy mivel a 2005. évben túl volt reprezentálva az oktatási kérdés, 2006-ban 600 millió forintot, regionális együttműködésekre 175 millió forintot, gazdasági kérdésekre pedig szintén 175 millió forintot költhetett a kollégium.
2005-ben ebből a pénzből 440 szervezet, 2006. évben pedig 380 szervezet részesült támogatásban. A csökkenésnek igazából nincs különösebb oka. A kollégiumi tagok próbálták elkerülni a támogatási összegek elaprózódását, és igyekeztek a nagyobb projekteket támogatni, amelyek a határon túli magyarság legnagyobb részét érintik. Tekintettel arra, hogy a 2005. évi II. törvényt elfogadták év elején, de a végrehajtási rendelet csak később, júniusban született meg, a tanács - amely az általános elveket határozta meg - is csak júliusban tudott ülésezni. Emiatt a kollégiumok, amelyek a pályázatokat kiírták, csak októberben tudtak ülésezni.
Ekkor születtek meg az első pályázatok, és már ebben az évben meg is születtek a döntések. A pénzek nagy része kiutalásra is került, mintegy 590 millió forint ebből a 975-ből; a fennmaradó 380 millió forint a 2006. évben lett kiutalva. Ezt az államháztartási jogszabályok lehetővé teszik, tehát 2006. június 30-áig ezt jogszabálysértés nélkül megtehette a Szülőföld Alap.
A 2006. évi pénzek, amelyeket abban az évben ítéltek meg, mind ki lettek fizetve. Két olyan szervezet van, amely nem kapta meg a támogatást. Ennek nincs semmiféle különösebb szakmai oka, mindössze annyi, hogy ők korábbi évekről elszámolatlan támogatással rendelkeztek, és így nem kaphatnak államháztartási támogatást, amíg ezt nem rendezték.
Jelezni szeretném még, hogy több kérdés is felmerült nemcsak a 2005-2006. évhez kapcsolódóan, hanem már az idei évhez kötődően is. 2006. év végén születtek meg azok a jogszabály-módosítások, amelyek átalakították a Szülőföld Alap rendszerét. Ez azt jelenti, hogy megmaradt a korábbi hármas felosztás, de a tanács szerepét átvette az úgynevezett regionális egyeztető fórum, amelynek az összetétele nagyjából megfelel a tanácsénak, tehát mind határon túli, mind pedig magyarországi tagok vannak benne. A kollégiumok ugyanúgy hármas felosztásban működnek, viszont létrejött önálló költségvetési szervként a Szülőföld Alap Iroda, amely eddig a Határon Túli Magyarok Hivatalának egy főosztályaként működött lényegében, és ez az az iroda, amely kiírja idén a pályázatokat két pályázati körben. Az első pályázati forduló, amely mintegy 1 milliárd forintot osztott szét, már le is zajlott, és ezeknek a pénzeknek a nagy része már ki is lett utalva. A második pályázati fórum előkészítése most van folyamatban.
170
171 (Nagy Imre)
A Kulturális Kollégium pályázatai már megjelentek, az Oktatási Kollégiuméi pedig, ha jól emlékszem, 19-én lesznek meghirdetve.
Felmerült az Állami Számvevőszék képviselője részéről az előző napirendi pontnál, hogy ők mindig is javasolták a különböző minisztériumoknál lévő előirányzatoknak a Szülőföld Alapba történő átcsoportosítását. Ez némileg meg is valósult, hiszen a kormány 2006 végén úgy döntött, hogy megszüntet több közalapítványt, és két közalapítvány pénzei lényegében a Szülőföld Alapba kerülnek átcsoportosításra. Egyrészt az Apáczai Közalapítvány megszűnéséről döntött a kormány, és az a pénz, ami korábban a Munkaerő-piaci Alapból az Apáczai Közalapítványba lett átutalva, most a Szülőföld Alapba került átcsoportosításra. Ez idén mintegy 666 millió forintra rúg. Másrészt pedig megszűnt az Illyés Közalapítvány idén márciusban. Az a támogatás, amit korábban a Miniszterelnöki Hivataltól kapott, idén 540 millió forint összegben a Szülőföld Alapba került átcsoportosításra. Ez azt jelenti, hogy idén a Szülőföld Alap már nem a korábbi 1 milliárd forinttal, hanem több mint 2,2 milliárd forinttal gazdálkodhat.
Felmerült egy olyan észrevétel is, az Állami Számvevőszék jelentésében is megjelent, hogy a támogatási szerződés aláírása előtt mentek ki bizonyos pénzek. Mi már korábban jeleztük az Állami Számvevőszéknek, hogy ez több okból is fakadt. Egyrészt a Miniszterelnöki Hivatal és a Szülőföld Alap Iroda által használt pénzügyi program egy olyan technikai problémát generált, hogy azon nem lehetett beállítani, hogy mi szerepeljen az átutalás időpontjaként. Ez azt jelentette, hogy gyakran az időpontok nem egyeztek emiatt a támogatási szerződés aláírásával. Másrészt némileg zavart keltett az is, hogy 2006 júniusától már lehetett tudni, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala megszűnik, emiatt minden pénzt minél gyorsabban ki kellett utalni. Emiatt, miután nagyon nagy számú támogatásról van szó, tehát 380 darabról, nem mindig lehetett pontosan összeegyeztetni ezeket az időpontokat, de semmiképpen nem történt olyan, hogy a támogatási szerződés még nem volt aláírva, és már kiment a pénz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mi is köszönjük. (Jelzésre:) Parancsoljon!
HALMAI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Elnézést, csak ehhez az utolsó dologhoz egy pontosító kiegészítést szeretnék tenni, mert akkor a HTMH-ban felelős voltam ezért a területért. Így annyiban egészíteném ki az elhangzottakat, ami teljesen valós, hogy az Állami Számvevőszék a vizsgálatkor az előtte lévő szerződést és az utalási rendelvényt vizsgálta. Amire a kolléga utalt, azt a tényleges kifizetési dátumot nem tekintette meg, nem tudta a program összetettsége folytán megtekinteni, amely azt igazolja, hogy nagy számú szerződést - amely alapvetően nemcsak a Szülőföld Alap, hanem a HTMH, illetőleg majd a későbbiek során a MEH-en keresztül bonyolódott le, ez közel 1000 szerződést jelentett abban az időszakban -, ezért ütemezési előkészítés folytán a szerződés aláírás előkészítésével egyidejűleg el volt készítve a pénzügyi osztálynak lévő feladás, hogy utalható. A pénzügy azonban mindig megvárta, ahogy éppen hozták be az aláírt példányt a határon túlról, azt a dokumentumot, és az aláírt szerződés rendelkezésre állt. A bankba mindig akkor ment el az utalási rendelvény - azt így hívjuk a minisztériumon belül -, a tényleges utalás, amikor minden kompletten együtt volt. Adminisztratíve nagyszámú szerződésnél, amikor ránézett az ÁSZ, azt látta, hogy valamelyik utalási dátum hamarabbi volt, mint a szerződés dátuma, de a költségvetési főosztálytól, a pénzügyi vezetőtől soha nem ment el addig utalás, amíg minden kompletten együtt ott nem volt a pénzügy előtt.
Még egyszer mondom, összességében több száz szerződés közül tizenvalamennyinél észlelte ezt az adminisztrációs eltérést, de soha tényleges mulasztás nem volt. Ennyit tennék hozzá. Köszönöm.
ELNÖK: Kelemen képviselő úr?
DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF): Két kérdésem volna és egy véleményem. Az egyik kérdésem a következőképpen szól. Mint ahogy az iroda részéről a felvezetésben elhangzott, 2005-ben túlreprezentált volt az oktatási kérdés. Szeretném kérdezni: akkor ezzel magyarázható, hogy a Sapientia 2005-ös 1656 millió forintos támogatása 2006-ra 1380-ra csökkent? Annál is inkább, mert tudjuk, hiszen itt meghallgattuk a Sapientia vezetőségét annak idején, hogy ez mekkora gondot jelent a folyamatos működésben. Mivel részt vettem a KMKF múlt szombati megbeszélésén, ott hallottam a Külügyminisztérium részéről egy olyan kijelentést, miszerint azoknak a közfontosságú intézményeknek - a Sapientia is ezek közé tartozik -, amelyeknek a folyamatos működéséhez nemzeti érdek fűződik, ott nem évről évre a költségvetésben, hanem valami módon egy költségvetésen kívüli folyamatos megoldásban gondolkodna a Külügyminisztérium. Nagyon kíváncsi volnék, hogy hol tart ez a gondolkodás, és mit jelent ez a kijelentés.
A másik kérdés számomra az, hogy az oktatási-nevelési támogatásokra 2006-ban mintegy 4,8 milliárd forintot fordított a költségvetés, ami lényegesen kevesebb az előző évinél, holott a pályázók száma, ahogy látom, megnőtt. Hogyan oldható fel ez az ellentmondás?
Végül pedig az előző napirendi ponthoz meg a jelenlegihez is tartozik: úgy találom, bebizonyosodott, hogy a határon túli magyarok ellátmányai, ahogy szeretik gyakran mondani, támogatásai a Szülőföld Alapban nem lettek egységesebbek, áttekinthetőbbek. Ezt már tapasztaltuk annak idején, amikor a költségvetés sorai között nem lehetett megtalálni, hogy mire fordítják és milyen pontos összegekkel a különböző korábbi támogatásokat. Ennek a veszélyeit a továbbiakban is látom, annál is inkább, hiszen itt már több szájból is elhangzott, hogy a széttagoltság olyan szempontból továbbra is megmarad, hogy különböző helyekről bányászhatók még mindig össze az erre a célra fordított pénzek. Köszönöm.
ELNÖK: Balla képviselő úr?
BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Újra visszatérek arra, amit már az előző témánál is érintettem, és itt kaptunk egyfajta félig alibi választ, elnézést, hogy így mondom. Azért rossz a helyzetem, mert önnek köztisztviselőként az a dolga, hogy a kormány álláspontját ebben az ügyben elmondja. Nekem az a véleményem, hogy jó, jó, lehet azt mondani, hogy adminisztratív jellegű meg technikai problémák voltak, csak általában, ha van egy ellenőrzés, akkor abból az derül ki, hogy valakik úgy döntöttek, hogy előbb küldik el a pénzt, mint egyáltalán a szerződést aláírják. Ennek mi látunk egyfajta politikai szemléletét is, és erre sokszor felhívtuk a figyelmet, hogy ez a Szülőföld Alap ebben a formában nem arról szól-e, hogy a különböző támogatásokat majd egymás között lerendezik, és majd kiküldözgetik. Ez az egyik meglátásom.
A másik, amit pedig ön mondott arról, hogy megszűnt az Illyés Közalapítvány, inkább úgy fogalmaznék, és lehet, hogy retorikai dolog, hogy a kormány megszüntette ezeket az alapítványokat. Azért az Illyés Közalapítvány vagy az Új Kézfogás Közalapítvány, illetve az Apáczai Közalapítvány megszűnése, megszüntetése megelőzte a Szülőföld Alap létrehozását. Itt még egy gondolat megfogalmazódik bennem: nem emlékszem olyan ÁSZ-jelentésre, amely ezeknek az alapítványoknak a működését akár csak ilyen technikai szinten is kiemelte volna. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Parancsoljanak, nincs több hozzászólás, így rövid válaszokat szeretnénk kérni.
HALMAI LÁSZLÓ (Miniszterelnöki Hivatal): Röviden, a végéről haladva, az utolsó megjegyzéshez kapcsolódva egy mondat: az Illyés Közalapítványról több esetben volt külön ÁSZ-vizsgálat, amely a működését elemezte, kevés megjegyzéssel. Még egyszer visszatérve, nem voltam pontos ezek szerint, soha nem ment el szerződés aláírása előtt pénz határon túlra. Azt, hogy a vizsgálat folyamán ezt mennyiben tudta regisztrálni az ÁSZ, csak erre utaltam.
A Sapientia, illetve az elhangzott támogatási összegekhez - amire Kelemen képviselő úr utalt, a megelőző napirendhez kapcsolódott persze - hozzá kell tenni, hogy folyamatosan biztosított a Sapientia működési költségvetése. Gyakorlatilag ahhoz a rendszerhez kapcsolódik ez, amire utalt a képviselő úr, hogy valami ki fog alakulni, erre majd a későbbiek során a kormánynak lesz egy nyilatkozata. Erre most nem térek ki, hogy milyen módon. A Sapientia egy tartós szerződést kötött annak idején a Magyar Köztársaság kormányával, és e szerződés szerint egy tartós finanszírozási kötelezettséget vállaltunk.
180
181 (Halmai László)
A működési költségei folyamatosan megegyező nagyságrenddel biztosítottak. Gyakorlatilag amilyen hiányok mutatkoznak - erre a tervezéskor ugyanennek a bizottságnak az ülésén kitértünk -, a fejlesztéshez való hozzájárulás mértéke az, ami csökkenést jelenthet az elmúlt évekhez képest. A működési kiadásaik biztosítottak.
Az oktatási-nevelési támogatás összege, amit ön, képviselő úr idézett, az egy adott költségvetési évben való utalás. Megelőző év őszéről fönnmaradt 500 millió forintnál nagyobb összeg. A tényleges kifizetés az 5,5 milliárdot elérte. Tehát folyamatosan stabilizálódott, tehát ez egy törvényi kötelezettség: amennyi pályázat érkezik, azt a költségvetés állja felülről nyitott előirányzat keretében, tehát ez gyakorlatilag minden évben megegyezik. A tervezés során egy kisebb összeg jelenik meg, a végrehajtásnál a maradványokat is összeszámítva minden tanévben kifizetjük ezt az összeget. Tehát ennyit tennék hozzá.
Még egy megjegyzés ahhoz, hogy a nyilvántartási rendszerben nyomon követhető a határon túli támogatások nyilvántartási rendszere. Az adott évi költségvetésben melyik minisztérium milyen összeget tervezett be, amelynél ahogy jelzem, ez évtől kezdve csökkenő mértékű a szétaprózottság a tárcák között. Ennyit tennék hozzá.
ELNÖK: Parancsoljon!
NAGY IMRE, a Szülőföld Alap Iroda igazgatója: Köszönöm szépen, elnök úr. Egy kérdést hoznék még fel, bár ez sem most merült fel, hanem az előző napirendi pontnál. Azt, hogy mi szükség van a Szülőföld Alap részére átcsoportosításra más előirányzatokból és miért nem lehet rögtön a Szülőföld Alapba magába betervezni.
Konkrétan ez a Munkaerő-piaci Alapnál merül fel, innen kapta idén a Szülőföld Alap azt a 666 millió forintot, amit határon túliak támogatására használhat fel. Ezt szerintem érdemes megvizsgálni, hogy nem lehet-e ezt rögtön közvetlenül a Szülőföld Alapba betervezni. Mindazonáltal ehhez jogszabály-módosítás szükséges. Hiszen egyrészt a Szülőföld Alapról szóló törvény mondja ki azt, hogy a Szülőföld Alap költségvetési támogatása mindig 1 milliárd forint, illetve erre kell kiegészíteni, másrészt pedig a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény mondja azt ki, hogy a Munkaerő-piaci Alap 1,5 százaléka erejéig szükséges ezt az átcsoportosítást teljesíteni. Ezeket érdemes megvizsgálni, ettől függetlenül ezt meg lehet tenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Azt hiszem, hogy erre nagyon nagy szükség lesz, hiszen már itt az idei 2 milliárd forintos támogatás is olyan volumenű támogatás, ami nagyságrendileg haladja meg a Szülőföld Alap 1 milliárdos volumenét. Nincs is kiírva, illetve részben van kiírva. Nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy mi lesz azzal az 1,2 milliárddal és hogy fogják tudni lemenedzselni a hátralévő időszakban.
Ami eleve a Szülőföld Alap koncepciójával nagyon komoly probléma, hogy az 1 százalékos állampolgári felajánlásokra indult a Szülőföld Alap gondolata. Ezzel kapcsolatban itt ön fölvázolta nekünk, hogy 110-ről hogy lett belőle 88, majd hogy lett belőle 72. Ez nagyon messze van az 1 milliárdtól. Azt is mondhatnám, hogy ez a Szülőföld Alap koncepciójának, hogy majd kiegészíti 1 milliárdra a költségvetés az állampolgári felajánlásokat, mintha nem működne.
Ez is, azt hiszem, meglehetősen komoly átgondolást igényel, és ez az 1 milliárd, kontra 2 milliárd, Munkaerő-piaci Alap és az összes többi alapítvány beolvasztása, megszüntetése - Illyés Alapítvány maradványainak beolvasztása - nem beszélve arról, hogy nincs meg az a fajta beágyazottsága a Szülőföld Alapnak, ami az Illyés Alapítvány alkuratóriumi rendszerének megvolt, ami lehetővé tette a tényleg civil társadalmi részvételt a munkában.
Ez is átgondolásra érdemes, azt hiszem, mindenféleképpen, hogy lehet-e Budapestről eldönteni, hogy határon túli magyar kis közösségi támogatások - mert itt azért 2 millió alatt vannak az egy támogatásra jutó összegek átlagosan -, lehet-e ezt innen Budapestről, ilyen okosan, némi aufklérizmussal sikeresen megvalósítani. Azt hiszem, van mit átgondolni, és egy törvénymódosítás keretében megpróbálni rendezni és ezeket a tapasztalatokat ilyen értelemben fölhalmozni.
Hadd kérdezzem meg, hogy bárkinek van-e kérdése vagy kiegészítése, ellenvéleménye. (Senki sem jelentkezik.) Köszönöm szépen.
A határozati javaslatot teszem föl szavazásra, amit a költségvetési bizottság készített elő. Mi vagyunk az első helyen kijelölt bizottság. Ki támogatja a határozati javaslatot? (Szavazás.) Tíz. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc nem. Tíz igen szavazattal, 8 nem ellenében a bizottság elfogadta.
Előadót kell állítanunk, többségit és kisebbségit. Szabó Vilmos alelnök úr vállalta, hogy a bizottság előadója lesz ebben a kérdésben. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Kelemen András képviselő urat javasolnám a kisebbségi vélemény ismertetésére. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönjük szépen.
Önöknek is köszönjük a jelenlétet. Jó munkát kívánunk. A tisztelt bizottságnak tájékoztatásul elmondom, hogy jövő héten kedden délután 2 órakor találkozunk, a szlovák külügyi bizottsággal lesz együttes ülés. Kérném szépen a részvételt, előreláthatólag a Delegációs terem a helyszín. Délelőtt pedig, mivel ez a vita zajlik - Szülőföld Alap, mi vagyunk az előterjesztői -, nem tartunk bizottsági ülést. Tehát délután kettőkor tartjuk.
Bárkinek van-e egyéb kérdése? (Senki sem jelentkezik.) Az ülést berekesztem. Köszönöm a részvételt, viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 37 perc)
|
|
Németh Zsolt |
Jegyzőkönyvvezetők: Baloghné Hegedűs Éva és Barna Beáta