KPSZB/27/2006.
KPSZB/27/2006-2010.

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának
2006. december 6-án, szerdán 14 óra 06 perckor
az Országház főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről


Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat: *

Az ülés megnyitása *

A napirend elfogadása *

Előterjesztői vélemény kialakítása az ORTT 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokról *

A napirendi pont lezárása *

Az illetékekről szóló törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása *

A napirendi pont lezárása *

Az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *

Vita a súlyponti kórházak kijelöléséről *

A napirendi pont tárgyalásának felfüggesztése *

A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *

A napirendi pont lezárása *

A Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *

A napirendi pont lezárása *

A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtandó bizottsági módosító javaslatok tárgyalása *

A napirendi pont lezárása *

Az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok tárgyalásának folytatása - az egészségügyi bizottság módosító javaslatai *

A napirendi pont lezárása *

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása *

A napirendi pont lezárása *

Az ülés bezárása *


Napirendi javaslat:

  1. Az Országos Rádió és Televízió Testület 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1380. szám - előterjesztői vélemény kialakítása a kapcsolódó módosító javaslatokról)
  2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1489. szám - módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként)
  3. Az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslat (T/1375. szám - a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
  4. A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslat (T/1339. szám - az önkormányzati és területfejlesztési bizottság önálló indítványa - kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
  5. A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1301. szám - kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként)
  6. A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló törvényjavaslat (T/1298. szám - kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként)
  7. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1297. szám - kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként)

Az ülés résztvevői:

A bizottság részéről:

Megjelent:

Elnököl: Szabó Lajos (MSZP), a bizottság alelnöke

Varga Mihály (Fidesz), a bizottság elnöke
Domokos László (Fidesz), a bizottság alelnöke
Barabásné Czövek Ágnes (MSZP)
Boldvai László (MSZP)
Burány Sándor (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Kékesi Tibor (MSZP)
Keller László (MSZP)
Kovács Tibor (MSZP)
Molnár Albert (MSZP)
Molnár László (MSZP)
Schwartz Béla (MSZP)
Tukacs István (MSZP)
Végh Tibor (MSZP)
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ)
Balla György (Fidesz)
Lengyel Zoltán (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott:

Boldvai László (MSZP) Farkas Imrének (MSZP),
Burány Sándor (MSZP) dr. Kékesi Tibornak (MSZP),
Keller László (MSZP) Molnár Albertnek (MSZP),
Kovács Tibor (MSZP) Molnár Lászlónak (MSZP),
Szabados József (MSZP) Szabó Lajosnak (MSZP),
Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) Schwartz Bélának (MSZP),
Lakos Imre (SZDSZ) Végh Tibornak (MSZP),
Babák Mihály (Fidesz) Domokos Lászlónak (Fidesz),
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz) Balla Györgynek (Fidesz).

Meghívottak részéről:

Hozzászólók:

Kovács György, az ORTT elnöke
Dr. Pásztor Tamás, az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője
Hopka Viktória, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium osztályvezetője
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke
Dr. Oláh Attila, Miniszterelnöki Hivatal
Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Lutz Zoltánné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője
Papp Adrienn, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese


(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 06 perc)

Az ülés megnyitása

SZABÓ LAJOS (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a mai bizottsági ülésen résztvevőket. Elnök úr jelezte, hogy késni fog, ezért kérte, hogy addig kezdjük el a munkát. Megbízása alapján az ülést megnyitom.

A napirend elfogadása

Az előzetesen írásban kiküldött napirendi javaslathoz nem érkezett módosító indítvány. Ezért ezt a javaslatot teszem fel szavazásra, és ezzel egyidejűleg határozatképesség-ellenőrzést is tartunk. Kérdezem tehát, hogy ki az, aki az eredeti napirendi javaslatot elfogadja. Kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás) Tizennyolc. Ellene? Tartózkodás? Nem volt ilyen. Tehát a bizottság határozatképes, és mai napirendjét egyhangúlag elfogadta.

Előterjesztői vélemény kialakítása az ORTT 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokról

Az 1. napirendi pont az ORTT 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatokról előterjesztői vélemény kialakítása. Kérem az ORTT képviselőjét, foglalja el helyét. Köszöntöm az ülésen az elnök urat.

Elnök úr, az 1380/4. módosító javaslatot tárgyaljuk. Kérdezem, hogy mindenki rendelkezik-e ezzel a javaslattal. (Jelzésre.) Igen, rendelkeznek. Erről az indítványról kérdezem az ORTT képviselőjét, kíván-e hozzá szóbeli kiegészítést fűzni.

KOVÁCS GYÖRGY, az ORTT elnöke: Köszönöm, elnök úr, nem élnék a lehetőséggel.

ELNÖK: Nem. Kérdezem, hogy a benyújtó nevében kívánja-e valaki indokolni a javaslatot.

MOLNÁR ALBERT (MSZP): Nem kívánom indokolni, azt hiszem, a múltkori ülésen az okok fel lettek sorolva.

ELNÖK: Köszönöm. Akkor most van mód képviselői kérdések, észrevételek elmondására. Kérdezem, kíván-e valaki ezzel a lehetőséggel élni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezést nem látok. Akkor az előterjesztői vélemény kialakítására kerül sor a T/1380/4. irományszámú indítványnál, értelemszerűen, a hozzá tartozó kiegészítő ajánlás valamennyi pontjáról együtt döntünk, ha nincs ellenvélemény. (Nincs jelentkező.) Aki támogatja a kapcsolódó módosító javaslatot, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat. Aki nem? Kettő. Aki tartózkodott? Nem volt ilyen. Az előterjesztő tehát támogatja. Kérem a bizottság képviseletében Keller Lászlót, az ORTT-albizottság elnökét, hogy más bizottságok ülésein ennek megfelelően képviselje a bizottság véleményét. Köszönöm.

A napirendi pont lezárása

Felhatalmazást kérek arra, hogy a támogatott sort az előterjesztő képviselőjeként aláírhassam. Ki van ellene? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.

A napirendi pont tárgyalását lezárom. Megköszönöm az ORTT képviselőjének részvételét a munkában.

Az illetékekről szóló törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok tárgyalása

Áttérünk a 2. napirendi pontra, az illetékekről szóló T/1489. szám alatt benyújtott törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatására első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az előterjesztő képviselőjét.

Az 1. pontban Czerván György képviselő úr módosító indítványa. Előterjesztő?

DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszöntöm, elnök úr. Köszöntöm a tisztelt bizottságot. Pásztor Tamás vagyok, az FVM jogi főosztályának vezetője. A kolléganőm Latkóczy Olga osztályvezető asszony. Az 1. pontot a kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.

A 2. pontban dr. Rubovszky György képviselő úr javaslata. Előterjesztő?

DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.

A 3. pontban Czerván György képviselő úr javaslata. Előterjesztő?

DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.

A 4. pontban dr. Rubovszky György képviselő úr javaslata. Előterjesztő?

DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.

Kérdezem, hogy van-e valakinek tudomása olyan indítványról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.

Bizottsági módosító indítvány benyújtására kerül sor, ez technikai jellegű módosítás, nyelvhelyességi pontosítás, amely valójában öt pontot tartalmaz. Kérem a kormány képviselőjét, hogy egyben nyilatkozzon mind az öt pontról.

DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.

ELNÖK: A kormány mind az öt pontot támogatja. Kérdezem a bizottságot, szavazhatunk-e egyben. (Nincs jelentkező.) Ellenvéleményt nem látok. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelentkező.) Nincs. Kérdezem a bizottságot, támogatja-e a bizottsági módosító javaslat benyújtását. (Szavazás) A többség támogatja.

A napirendi pont lezárása

Köszönöm a bizottság munkájában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.

Az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása

Áttérünk a 3. napirendi pontra, az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztéséről szóló, T/1375. számú, a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatására. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit.

A 4. pontban dr. Csáky András képviselő úr javaslata. Előterjesztő?

DR. KONCZ JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Koncz József vagyok, az Egészségügyi Minisztérium jogi főosztályának vezetője. Munkatársam Horváth István, a jogi főosztály munkatársa, illetve a jobbomon Székely Tamás, az OEP főigazgató-helyettese. Elnök úr, a 4. sorszám alatt jelzett módosító indítványt támogatjuk, gyakorlatilag egy definíciót pontosít.

ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.

A 8. pontban dr. Vojnik Mária képviselő asszony és társai javaslata. Előterjesztő?

DR. KONCZ JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.

Egy ügyrendi javaslatom lenne. A 9-33-ig terjedő pontok az 1. és 2. számú mellékletet módosítják. A múltkor a bizottság úgy döntött, hogy a mellékletekhez kapcsolódó módosításokról tömbösen szavazunk, külön a kormány által támogatottakról, a kormány által nem támogatottakról, és ezek közül is külön azokról, amelyekről a képviselők külön szavazást kérnek, a fennmaradókról pedig egyben. Kérdezem a frakciók képviselőit, hogy ehhez a javaslathoz van-e észrevétel. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. De igen, Balla képviselő úr.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Elnök úr, egyetértek az ügyrendi javaslattal. Pusztán azt szeretném kérni, hogy a kormány által támogatott javaslatokhoz kapjunk indoklást, illetve lenne legalább egy módosító javaslat, amelyhez szeretnék külön indoklást kérni.

ELNÖK: Ez teljesen természetes. A múltkor kialakított eljárási rendünk is tartalmazta, hogy bárki bármelyik indítványról kérhet indoklást, vagy külön szavazást. Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Ki az, aki támogatja az ügyrendi javaslatot? (Szavazás) A bizottság egyhangúlag támogatja.

Akkor e döntés értelmében kérdezem, az előterjesztő képviselőit, hogy van-e a 9-33-ig terjedő pontok között olyan, amelyet a kormány támogat.

Vita a súlyponti kórházak kijelöléséről

DR. KONCZ JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Elnök Úr! A jelzett módosító indítványok egyikét sem támogatja a kormány. Ennek pedig az az indoka, hogy a mai nap folyamán az egészségügyi bizottság egy bizottsági módosító indítványt terjesztett be, amit viszont támogattunk. Ez a javaslat részben a melléklethez benyújtott módosítások egy részét már beépítette. Ennek a bizottsági módosító javaslatnak a lényege az, hogy 8 további kórházzal bővült a súlyponti kórházak köre, összesen 39 ilyen kórház került elfogadásra és a kormány által támogatásra, ezek Sopron, Siófok, Karcag, illetőleg öt budapesti kórház, a János, a Dél-pesti, az Uzsoki, a Szent Imre és a Bajcsy. Ezek bekerültek az 1. számú mellékletbe, és ezt a kormány támogatta. Ezért ez gyakorlatilag kizárja, hogy az ajánlásban szereplő és a mellékleteket érintő kérdésekben tudnánk esetleg mást is támogatni.

ELNÖK: Köszönöm. Lenne egy javaslatom, amennyiben azzal egyetértenek képviselőtársaim. Most bekérjük az egészségügyi bizottság által benyújtott módosító javaslatokat, azt meg tudják nézni képviselőtársaim, és utána tudnánk tovább ezzel a napirendi ponttal foglalkozni. Amennyiben a kormány által nem támogatott indítványok közül valamelyikkel kapcsolatban lenne valakinek kérdése, azt tegye fel, és ha a kormány azt mondja, hogy az egészségügyi bizottság indítványában megoldották, térjünk vissza rá akkor, amennyiben nem, tárgyaljuk meg most. Így megfelel? Igen.

Balla képviselő úr, utána Domokos képviselő úr.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Ha jól hallottam a kormány képviselőjét, akkor az egészségügyi bizottság egy problémával nem sok mindent kezdett, ez a szolnoki MÁV-kórház kérdése. Az előterjesztő képviselője meg tudná-e nekem mondani, hogy hol van Szolnok megyében ortopédiai ellátás?

ELNÖK: Köszönöm. Domokos képviselő úr!

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Én messzebbről kezdem, de majd Békés megyére szeretnék kilukadni. A legfőbb mutató önök szerint a kilométer-távolság, a tízezer lakosra jutó ágyszám és annak szerkezete. Ha azt elmagyaráznák, hogy a legalacsonyabb ággyal bíró megyékben miért csökkentik az ágyszámot, illetve, hogy egészen pontos legyek, miért gondolják, hogy egy kórház képest ellátni az egész megyét egy-egy esetben. Ráadásul annak az egy kórháznak kötelező feladata lesz az egész megyére vonatkozóan. Ez a szerkezeti módosítás, amit önök javasolnak, hol veszi figyelembe ezeket a szempontokat? Értem, hogy ilyen lobby, olyan alku, emilyen érdek megjelenik. Ebből a szempontból nem irigylem önöket, nem lehet igazságot tenni ettől a perctől fogva, mert eddig volt három, most lett kilenc, lehet, hogy még három hozzájön, ha újból áttekintik ezt.

Ha jól látom, egy körzővel kijelölték, hol vannak az 50 kilométeres körök. Hogy fogja a miniszter úr, mondjuk, ha lejön Békés megyébe, Orosházán elmagyarázni, hogy ott miért nem kell kórház? Olyan kapacitású kórház, amely aktív ágyas, és eddig minden betegséget ellátott, most nem ott látják el, hanem át kell menni Gyulára. Értem, hogy kórház mindenhol marad, csak legfeljebb emelt szintű szociális ellátó intézmény lesz, de azt ne hívjuk kórháznak, az egy új műfaj, amit önök teremtenek. Lehet, hogy ennek van értelme szakmailag, én most nem azt akarom vitatni. Ma azt mondják, hogy 50 százalékkal nagyobb a tízezer lakosra jutó ágyszám, mint a nyugat-európai példák. Igen ám, de Békés megyében ez alatt van. Hallottam olyan megoldást, hogy menjenek át a szomszéd országba. De talán nem biztos, hogy ez megoldás lesz. Gondolom, az OEP nem román egészségügyi intézményeket akar finanszírozni.

Meg kell mondanom, nem értem, hogy miért toszigálják ki-be a kórházakat. Jó lenne, ha meg tudnák indokolni, hogy milyen elvek alapján teszik ezt, mert addig érdemben a módosító javaslatokról nem is lehet tárgyalni, csak úgy, hogy nekem melyik szimpatikus, melyik nem, melyiket ismerem, melyiket nem. Tehát önök mint a szaktárca képviselői, tudnak-e valami szakmai indokot mondani, hogy mire mondanak igent és mire nem? Köszönöm szépen.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel ezekhez a módosításokhoz? (Nincs jelentkező.) Balla képviselő úr megnevezte konkrétan, hogy melyik kórházról kér indoklást. Domokos képviselő úrnak van-e konkrét pontra vonatkozó kérdése, vagy általánosságban fogalmazott? (Domokos László: Addig nem tudok konkrétan kérdezni, amíg nem tudom az általános választ.) Köszönöm. Több kérdést, észrevételt nem látok. Akkor az előterjesztőnek adom meg válaszadásra a szót.

DR. KONCZ JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Elnök úr, először a szolnoki MÁV kórházról. A mai egészségügyi bizottsági ülésen az ortopédiai ágyszámok megemelésre kerültek, így, ha a módosító javaslat megérkezik, vissza tudjuk ellenőrizni. Gondolom, ez képviselő urat meg fogja nyugtatni.

Az általános kérdésre, hogy milyen metodika, milyen szisztéma, illetőleg milyen szakmai indokok alapján kerültek kijelölésre ezek a kórházak, Székely Tamás, az OEP főigazgató-helyettese fog válaszolni. Azt azonban elöljáróban szeretném elmondani, hogy tény és valóság, az első javaslatban voltak olyan, nem nagy kiterjedésű területek, amelyek, ha a körző hasonlattal élünk, nem fedték le teljes egészében az ország minden pontját. Részben ezt szolgálja a három vidéki kórház behozatala az 1. számú mellékletben a súlyponti kórházak körébe, még ha átfedések is lesznek ezáltal, hogy semmiképpen ne legyenek aránytalanságok. Tehát, hogy minden magyar állampolgár számára hozzávetőlegesen azonos feltételrendszer mellett tudjuk nyújtani az ellátást, a hozzáférést annak eldöntésével többek között, hogy milyen távolságra lehet maximum a lakóhely egy súlyponti kórháztól.

Azt, gondolom, az önök számára nem kell különösebben magyarázni, hogy azt nem tudjuk megoldani, hogy valamennyi településen azonos feltételrendszer mellett lehessen biztosítani az ellátást. Eddig is voltak, ezután is lesznek aránytalanságok, mert biztos, hogy előnytelenebb pozícióban vannak azok a lakosok, akik távolabb laknak ezektől a kórházaktól. De amikor 160 kórház volt a korábbi rendszerben, ugyanígy voltak ilyen települések. Hadd mondjam azt, hogy Északkelet-Magyarország legészakkeletibb csücskében több mint 50 kilométer volt adott esetben az egy kórháztól való távolság. Úgy gondoljuk, hogy a mostani rendszer sokkal igazságosabb, és az esélyegyenlőséget jobban biztosító megoldást fog hozni.

Átadom a szót Székely Tamásnak, hogy bizonyos részletkérdésekre válaszoljon.

DR. SZÉKELY TAMÁS (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Először is a súlyponti kórházak kiválasztásával kapcsolatban szeretném elmondani, hogy az elvrendszer a következő volt. A megyei besorolású kórházak mindenképpen kerüljenek be a rendszerbe, ez megyénként egy-egy intézményt jelent általában, a klasszikus értelemben vett megyei kórházat. Kivételt képez ez alól az a megye, amelyben orvosegyetem is működik, abból kiindulva, hogy az orvosi egyetemek ellátási struktúrája, illetve az ellátási spektruma szélesebb, mint a megyei kórházé. Ezen kívül bekerültek még azok az intézmények, amelyek népegészségügyi szempontból kiemelkedő tevékenységet végeznek, gondolok a haemodinamikára, illetve a kardiológiai betegségekre, illetve az onkológiai betegségekre, tevékenységekre.

Ezen túlmenően volt a következő alapelv, hogy átlagosan 50-55 kilométer távolságra legyenek egymástól. Tehát ott, ahol nem teljesült az a feltételrendszer, hogy a megyei kórházak, illetve az előbb említett módosításokkal, kiegészítőkkel az ellátó rendszer lefedje ezt a távolságot, bekerültek olyan intézmények, amelyek nem feltétlenül feleltek meg az előbb elmondott kritériumrendszernek, de pontosan az egyenlő hozzáférhetőség érdekében szükségesek. Természetesen az, hogy valamelyik megyében és/vagy régióban fel van sorolva általában három, vagy négy súlyponti kórház, nem jelenti azt, hogy ez a 3-4 kórház fogja biztosítani a megye, illetve a régió aktív ellátását. Van az a bizonyos kapacitás, ami a kiemelt, vagy súlyponti intézményekhez kötődik, és van a regionális kapacitás, aminek felosztására - a törvényjavaslat értelmében - egyrészt javaslatot tesz a miniszter, ez elkerül a regionális egyeztető tanácsokhoz, a regionális egyeztető tanácsok ebben módosíthatnak, és végül a miniszter vagy egyetért velük, vagy nem.

Tehát nem arról szól ez a törvényjavaslat, hogy csak a súlyponti kórházak lesznek aktív intézmények, hanem ezen felül még számos aktív intézmény lesz. Békés megye, ha az országos átlagot nézzük különféle szempontrendszer alapján - átlagos ágykihasználtság, egy ágyra jutó betegforgalom, beteg-összetételi index - az országos átlag alatt van. Tehát míg az országos ágykihasználtság 75 százalék fölött van, Békés megyében ez 71 százalék, míg az országos egy ágyra jutó betegforgalom 3,4 százalék fölött van, Békés megyében ennél kisebb. Ez indokolja azt, hogy itt a kapacitások bizonyos fokú szűkítéséről van szó.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Balla képviselő úr!

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tényleg csak azért szeretném 3-4 percre rabolni a tisztelt bizottság idejét, és ezt most komolyan mondom, hogy ne legyetek olyan nyugodtak, hogy ezt a történet jó. A konkrét példát hadd mondjam el, hogy mindenki világosan értse. Szolnokon van két kórház, a Hetényi Géza Megyei Kórház és a MÁV kórház. Egyik sem önkormányzati fenntartású, pontosabban a megyei önkormányzaté a megyei kórház, a MÁV kórház pedig a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumon keresztül működik. A történet még az Orbán-kormány idején kezdődött, hogy mégsem kellene két különálló kórház, vonjuk össze, ne vonjuk össze, ment a szokásos huzavona. Majd 2005-ben megszületett a döntés, és azt mondták, hogy legyen két kórház, de legyen világos, egyértelmű feladatmegosztás.

Ennek megfelelően a MÁV kórház kizárólag mozgásszervi betegségeket gyógyító kórházzá alakult át, értelemszerűen a megyei kórházból és a megye minden kórházából ez a fajta gyógykezelés kimaradt. Tehát Szolnok megyében ma egyetlen egy helyen van mozgásszervi betegségeket gyógyító egészségügyi intézmény, kórház, ez a szolnoki MÁV kórház. A törvényjavaslat szerint ez 0 darab aktív ággyal bírt volna rendelkezni. A törvényjavaslat azt mondta volna, hogy a mozgásszervi betegeket, ha lehet, több száz kilométerre utaztassuk. Ez döbbenet. Ezt nyilvánvalóan senki nem akarja, de a minisztert több hónapja még senki nem tudta meggyőzni arról, hogy ez komplett hülyeség (Sic!). Gondolom, nem ez a cél.

Ezért nem baj, ha mindenki nagyon alaposan megnézni, hogy mi is történik, mert ezek az elvek, amiket hallunk itt folyamatosan a kormány képviselőitől, látszólag nagyon szépek, csak a gyakorlatban kiderül, hogy a törvényjavaslatnak köze nincs ahhoz, mint amiről az elvek szólnak.

ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Domokos alelnök úr!

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Az érdekelne, hogy jelenleg az a rendszer, hogy az ÁNTSZ 130-150 ezer emberre kijelölte a kórházak közötti kereteket. Ez azt jelenti, hogy a súlyponti kórházak hatótávolsága az egész régióra ki lesz terjesztve? Hogy fog ez tartalmilag működni? Azért fontos ez, mert kapacitáskorlátot is meghúznak a finanszírozási oldalon. Melyik beteget kell ellátnia tulajdonképpen, illetve mit kell majd finanszíroznia a betegnek, ha ő ott nincs? Ha megszűnnek ezek a határok, mert ha jól értem, kiradírozzák ezeket a betegellátási határokat, a megyében maradva akkor Gyulára kell járnia Szentandrástól Orosházáig mindenkinek, vagy a kijelölt karcagi, vagy szolnoki kórházba, ha az közelebb van, vagy Szegedre, de egyébként mindegyik majdnem 60 kilométerre van. Tehát szabadon választhat.

Ráadásul önök mesterséges régióhatárokat húztak, miközben Szolnok és Békés között egy senkiföldje van egészségügyi szempontból, még a karcagi kórház segítségével is, mert nem ez a logikája a regionalizációnak. Tehát pontosan mit fog ez jelenti egy beteg, egy orvos, egy kórházviszonylatában? Lehet, hogy ezt már elmondták, de nem értem. Mert akkor a finanszírozónak kell elsősorban tudni, hogy az OEP milyen szerződést akar majd kötni a megyei önkormányzattal mint fenntartóval, illetve a betegekre hogyan vonatkoznak ezek a jogosítványok? És a kapacitástöbbleteket, az igényt hová kell csoportosítani, ha az nem fér a kiemelt elsődleges kórházhoz? Akkor a másodlagos kórházaknak joguk lesz? Nem értem a rendszert, meg kell mondjam, de biztos van ennek egy logikája, amit végiggondoltak. Magyarul hogyan fog ez működni? Balla Györgyhöz kötődöm ezzel a kérdésemmel, mert ő is ezt feszegeti, hogy hogyanfog ez működni. Vagy létrejönnek új osztályok ott, ahol most nincs meg minden feltétel? Áthurcolásszák az osztályokat, műszekeret, orvosokat? Áttelepítik a súlyponti kórházakba?

És mert költségvetési bizottság vagyunk, ez mennyibe fog kerülni? Ezt nem ártana tudni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Akkor az előterjesztőé a szó.

DR. SZÉKELY TAMÁS (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Onnantól kezdve, hogy kialakul az új struktúra, nyilvánvalóan egy új beutalási rendet kell elkészíteni, hiszen a jelenlegi beutalási rend azzal, hogy bizonyos intézmények funkciója megváltozik, módosulni fog. A törvényjavaslat alapvetően, és most csak a fekvőbeteg-ellátásra fókuszálok, a területi kórházakat, illetve a súlyponti kórházakat nevesíti.

A területi kórházak a RET-en kapják meg a kapacitást, illetve a miniszter tesz javaslatot rájuk. Ezek a területi kórházak azok, amelyek az alapszakmák vonatkozásában a területi betegek számára biztosítják az ellátást, a súlyponti kórházak az előbb elmondottak alapján minden olyan szakmában, ami a területi kórházakban nincs, biztosítják az ellátást. Ehhez értelemszerűen fog egy kötelező beutalási rend, amit inkább arról az oldalról fogunk meg, hogy az intézményhez rendelt területi ellátási kötelezettségből adódóan kötelesek fogadni és ellátni a beteget. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy egy interregionális együttműködés keretében pontosan azokon a régióhatáron lévő területeken, ahol ad absurdum a másik régióban közelebb van az ellátó hely, mint a saját régióban, lehetőség van a régiók között kapacitásátcsoportosításra.

Természetesen most a kapacitásokról beszélünk, és ahogy fel is vetette kérdésében, a finanszírozásról is szó van. Terveink szerint ezt a fajta szisztémát, ami jelen pillanatban egy, a 2003. évi teljesítményhez kötődő kvázi bázisszemlélet, a kötelező ellátási területtel abszolút összhangban lévőre cserélnénk fel. Ennek nagyon durván az lenne a lényege, hogy az az intézmény, amelynek egy teljes megye és/vagy egy régió lakosságára van ellátási kötelezettsége, annak nyilvánvalóan az ellátandó szakmák, illetve az ellátandó lakosok számának figyelembe vételével nagyobb lenne az elszámolható teljesítménye, mint annak az intézménynek, amely csak területi feladatot lát el, tehát kisebb létszámú, és szakmailag jóval szűkebb összetételű tevékenységet végez.

ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Domokos László: Hol lehetne megismerni, amit elmondott? - Molnár László: Sehol.)

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): Hol lehet megismerni, az a kérdésem. Elvileg január 1-től mint fenntartó szeretnék szerződést kötni, akkor hol fogok erről időben információt kapni, hogy felkészítsem a rendszeremet?

ELNÖK: Egy kicsit már elvonatkoztattunk a módosító indítványoktól. Csak azért mondom, mert várjuk még az egészségügyi bizottság módosító indítványait.

DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz): A végső kérdésem az lenne, megnevezem, ha kell, a Dél-Alföldről beszélek egyfolytában. De alapvetően nem ez a problémám, hanem az, hogy nem látom a rendszer működésének lényegét. Úgy érzem, hogy ez a törvény egy elem, az összes többi pedig mese per pillanat. A finanszírozás fogja igazából eldönteni. Nekem minden orvos azt mondja, hogy nem az ágyszám a kérdés, hanem a kompetenciák, a betegirányítás és a finanszírozás. Ezekről pedig nincs információ, csak mesélnek nekünk. Az összes többi orvostechnológia, hogy milyen pörgős gyógyítást tud megvalósítani egy betegségtípusra a tudomány mai állása szerint. De az összes többin múlik az egész történet. Akkor tudjuk eldönteni például, hogy kell-e együttműködnie Gyulának Békéscsabával, kell-e valamilyen megállapodást kötnie. Vagy amit önök feszegetnek, hogy Szolnok megye és Békés megye között kell-e gondoskodni a betegek áramlásáról. De nem látjuk a finanszírozás és a működés elvét.

Az a kérdésem, mikor tudnak arra egzakt választ adni, hogy hogyan fog ez működni. A törvény elfogadása előtt vagy után?

ELNÖK: Egy pillanat, még Kovács képviselő úrnak van kérdése, vagy észrevétele.

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Nem akarok, elnök úr, fogadatlan prókátora lenni Balla képviselő úrnak, de azért mégis csak megfogalmazott egy eléggé konkrét kérdést, jó lenne, ha erre valamilyen választ kapna ő is, és kapnánk mi is, hogy meggyőződjünk róla, hogy a dolgok a helyükön vannak.

DR. KONCZ JÓZSEF (Egészségügyi Minisztérium): Balla képviselő úr felvetésére részben már reagáltunk, mégpedig a mai egészségügyi bizottsági ülésen elfogadott módosító indítvánnyal, amely ortopédiai ágyszámot rakott a megyei önkormányzati kórházhoz. Tény és valóság, hogy az ottani MÁV kórház nem került be a súlyponti kórházak közé. Miután a Szolnok megyei Hetényi kórházban nem volt ilyen ellátás, és az súlyponti kórház, ezért a módosító indítvány ezt a problémát kezelte.

Még egy dologra azonban fel szeretném hívni a figyelmet. Székely Tamás részben már utalt arra, hogy ez nem azt jelenti, hogy van 39 súlyponti kórház, és máshol nem lesz egészségügyi fekvőbeteg-ellátás. Azok a kórházak, amelyek nem kerültek be a súlyponti kórházak körébe, a további, a fel nem osztott kapacitások vonatkozásában kell hogy szolgáltatást nyújtsanak. Erre fog szolgálni majd az egyeztetési fórumsorozat, amire Székely Tamás kollégám már utalt, hogy a parlament törvényben meghatározza a kiemelt súlyponti kórházakat, meghatározza az alapkapacitásokat, ezen túlmenően bizonyos mennyiségű kapacitást pedig a regionális egészségügyi tanácsok fognak eldönteni, amelyek döntő többségükben az intézményeket fenntartók, így az önkormányzatok képviselőiből fognak összetevődni.

Természetesen a kormány nem vállalta, és gondolom, a parlament sem vállalja azt a felelősséget, hogy megmondja egészen Csengersimától Csátnagyjánosfáig, hogy melyik település hová tartozik, vagy melyik körzetnek pontosan hány ágyra és milyen szakmai összetételre van szükséges. Gyakorlatilag az 1. melléklet, a súlyponti kórház a progresszivitás viszonylag magas szintje, a nemzetközi standard-ek és a magyar statisztikai adatok alapján azt a kapacitásmennyiséget határozza meg, amely nélkülözhetetlen. Ehhez kapcsolódik még a regionális egyeztető fórumokon kialkudott, átbeszélt, egyeztetett rendszer, ami további kapacitásokat fog az egészségügybe behozni. És lesznek olyan intézmények, amelyekre a képviselő úr is utalt, amelyek lehet, hogy kiemelt szociális intézményekként fognak működni, de meg kell jegyezni, hogy ezekre is nagyon nagy szükség van jelen pillanatban Magyarországon, mert az egészségügyi ellátó hálózatban nagyon sokszor az ápolási otthonok, ápolási osztályok hiánya okoz gondot.

Ami a szolnoki MÁV kórházat illeti, a pontos részleteket akkor tudjuk megnézni, ha a bizottsági módosítások megérkeznek.

Ami a rendszer működését illeti. Az egészségügynek a jelenlegi három szint helyett négy szintje lesz a jövő év közepétől. Lesz az alapellátás, amelyet most ebben a törvényben nem érintünk, lesz a járóbeteg-ellátás, ez továbbra is megmarad értelemszerűen, azzal, hogy egyes fekvőbeteg-gyógyintézetek jelentős része, amelyek ma kisebb jelentőségűek, viszonylag kis beteganyaggal dolgoznak, nagyon kevés osztályt üzemeltetnek, átalakul járóintézménnyé. Lesznek az úgynevezett területi kórházak, amelyek alapvetően az alapszakmás osztályokat fogják működtetni, belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat, gyerekgyógyászat, és lesznek a súlyponti kórházak. Tény és valóság, hogy arra is fel kell készülni, hogy egyes osztályoknál költözések lesznek. Vannak olyan torzulások a mai ellátó rendszerben, hogy pici kórházak egy vagy két szakorvossal üzemelnek, nem tudnak ügyeletet adni, nem tudnak egy komolyabb sebészeti beavatkozást végrehajtani, mert nincs megfelelő asszisztenciájuk, az ügyeletet nem tudják biztosítani.

Őszintén meg kell mondani, hogy ha itt végeznek egy bonyolultabb beavatkozást, még a beteg gyógyulási esélye kisebb, mintha egy másik kórházban végzik el. Nem tudom pontosan megmondani önnek, hogy Orosházán mi a helyzet, de elképzelhető, hogy egyes településeken működő kórházak végeznek beavatkozásokat, de a hatékonyságuk borzasztóan gyenge, bármilyen komplikáció van, továbbutalják a megyei kórházakba, vagy a klinikákra. Tehát istenigazából a súlyponti kórházaknak az lesz a fő funkciójuk, és természetesen idő, amíg ezek teljes egészében és teljes körűen ki fog épülni. Ezért fog az év közepétől valójában beindulni a rendszer. A súlyponti kórházaknak el kell tudni látni a nagyon speciális, nagyon különleges beavatkozások kivételével szinte minden típusú betegség gyógyítását, és emellett megmaradnak az úgynevezett szakkórházak, amelyek jelentős része ma is központi, állami fenntartású, és amelyeket szintén tartalmaz az 1. számú melléklet.

Az egyetemeknek is kiemelt szerepük lesz a jövőben. Tehát az ellátási szint a jelenlegi három fokozatból - alapellátás, járó- és fekvőbeteg-ellátás - négyszintűvé válik: alapellátás, járóbeteg-szakellátás, amit szándékaink szerint megerősítünk, a területi kórházi ellátás, amely az alapszakmákban fogja 25-30 kilométeres körzetben ellátni a betegeket, illetve a súlyponti kórházak. Emellett továbbra is megmaradnak azok a kiemelt intézmények, részben az egyetemek és azok az egységek, amelyek speciális szakismerettel rendelkeznek, hogy mást ne mondjak, az idegsebészet, amire szükség van továbbra is, hiszen előfordul az országban 10-20-30-50- olyan eset, amit nem tudnak még a súlyponti kórházak sem kezelni, ezért erre a szakkórházakat kell üzemeltetni.

Hogyan fog a beteg eljutni az intézményekbe? Ön helyesen utalt arra, hogy ez csak eleme az egész változásrendszernek. Hétfőn volt a módosítványokról szavazás, az egészségügyi reformmal összefüggő törvények módosítása kapcsán, amit a közvélemény inkább csak a vizitdíjtörvény kapcsán ismerhetett meg, hiszen szinte csak erről volt szó benne. Holott az a törvény másról is szól, többek között a várólisták, a beutalás rendszeréről. Hadd hívjam fel a figyelmüket arra, hogy még az előző kormányzati ciklus utolsó évében a száz lépés program keretében már történtek olyan előkészületek, amelyek a beutalási rend átalakítására vonatkoztak, kellő türelmi időt és felkészülést biztosítva az intézmények és az önkormányzatok számára, hogy ezeknek a feladatoknak megfeleljenek.

Tehát, ha az egészet egyberakjuk, akkor jövő év júniusára, amikor már a regionális egyeztető fórumokon is lezajlanak a viták, ki fog alakulni az egészségügy tényleges új struktúrája, szerkezete, és ahhoz fog majd igazodni többek között az új beutalási rend is. A részletszabályokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat munkatársai már készítik, természetesen még nem lehet végleges, ezért nem tudjuk bemutatni önöknek minden elemében, hiszen az majd a regionális egyeztetési fórumok döntései alapján is kiegészítésre, illetőleg változtatásra fog szorulni. Emellett lesznek olyan végrehajtási rendeletek, amelyeket el kell a kormánynak készíteni, és el is fog készíteni.

Önöknek, gondolom, nem újdonság az, hogy minden év végén az egészségügyi joganyag elég nagy számban jelenik meg a Magyar Közlönyben. Két jogszabály mindenképpen meg szokott jelenni, ha visszamennek az elmúlt 8-10 évre, és áttekintik a Magyar Közlönyt, ez pedig az egészségbiztosításból finanszírozott szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabály, az úgynevezett finanszírozási kormányrendelet, ennek száma 43/1999., valamint az egészségbiztosítási törvény végrehajtásához kapcsolódó 217/1997. kormányrendelet. Ezek most vannak előkészítés alatt. Nem tudjuk minden elemét bemutatni önöknek, hiszen még nem véglegesek a szavazás eredményei, hiszen, ahogy említettem, az egészségügyi bizottságban olyan módosító indítványok kerültek elfogadásra, amelyek befolyásolják ezeket. Ezek azonban kiadásra kerülnek ebben a hónapban.

Azokat, amelyek "ráérnek" egy picikét, mert az új kórházi struktúra majd jövő nyár elejére fog kialakulni, a jövő év első 2-3 hónapjában fogjuk kiadni. De mintegy 10 jogszabály-tervezet már szakmapolitikai egyeztetésen van a minisztérium részéről. Várható tehát, hogy a jövő év folyamán jó néhány végrehajtási rendelet meg fog jelenni. Tehát helyesen fogalmazott képviselő úr, amikor azt mondta, hogy ez a törvény csak egy eleme ennek a reformfolyamatnak. Való igaz, mert a már elfogadott, vagy részben, a módosítások szintjén már elfogadott egészségügyi reformhoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a másik nagyon fontos és meghatározó lába, illetőleg az a két kormányrendelet, amire utaltam, a 43/1999. és a 217/1997. kormányrendelet. Ezekkel válik egésszé, vagy teljessé majd a kép. Mint ahogy ezekben kerülnek szabályozásra többek között a várólisták kezelésével kapcsolatos szabályok is, amihez további miniszteri rendeletek társulnak még.

A napirendi pont tárgyalásának felfüggesztése

ELNÖK: Köszönöm. Remélem, hogy ez a kiegészítés megkönnyíti a majdani törvényjavaslatok általános vitáját, amikor bekerülnek a Ház elé. Most az lenne a javaslatom, mivel 66 oldal az egészségügyi bizottság benyújtott módosító indítványa, felfüggesztem ennek a napirendi pontnak a tárgyalását. Az előterjesztő képviselőitől elnézést és türelmet kérek. Amikor megérkezik a módosító indítványtömeg, visszatérünk rá.

A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása

Áttérünk a 4. pontban a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló, T/1339. számon benyújtott törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatására. Köszöntöm a kormány képviselőit és az Állami Számvevőszék elnökét.

Az 1. pontban dr. Fónagy János képviselő úr módosító indítványa.

HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdezem az Állami Számvevőszék elnökét.

DR. KOVÁCS ÁRPÁD (Állami Számvevőszék): Csak és kizárólag a 9. pontban vagyunk érdekeltek.

ELNÖK: Jó, akkor azt kérem, hogy jelezzék, amikor szót kérnek, a 9. pontnál külön meg fogom adni a szót. A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.

A 2. pontban dr. Bőhm András képviselő úr javaslata.

HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.

A 3. pontban dr. Bőhm András javaslata. Kormány?

HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.

A 4. pontban dr. Mester László javaslata. Kormány?

HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.

Az 5. pontban dr. Mester László képviselő úr javaslata. Kormány?

HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Dr. Kékesi Tibor képviselő úr!

DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Azt szeretném megkérdezni, hogy a kiiktatásra kerülő b) pontban az szerepel, hogy a 15 százalékát az önkormányzat területén iparosított technológiával épült lakások darabszám arányában kell meghatározni. Ha jól értem a szöveget, függetlenül attól, hogy itt mekkora önkormányzati teherkötelezettség áll fenn, ezek jó része lehet magántulajdonban, indítványozza, hogy a forrásmegosztás 15 százalékát önkormányzat kapja meg, és ezt a kormányzat támogatja.

HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.

DR. KÉKESI TIBOR (MSZP): Jó, köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Pontosítólag szeretném a kormány képviselőjét megkérdezni, mivel ez a pont összefügg a 11. ponttal, a támogatás a 11. pontra is vonatkozott-e.

HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.

ELNÖK: Tehát a kormány mindkét pontot támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.

A 6. pontban dr. Nagy Gábor Tamás képviselő úr javaslata. Kormány?

HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.

A 7. pontban dr. Fónagy János képviselő úr javaslata. Kormány?

HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.

A 8. pontban dr. Mester László képviselő úr javaslata. Kormány?

HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.

A 9. pontban Hagyó Miklós képviselő úr javaslata. Kormány?

HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.

ELNÖK: Számvevőszék?

DR. KOVÁCS ÁRPÁD (Állami Számvevőszék): Ebben a formájában mi sem tudtuk támogatni a gondolatot, mert ott a tervezett szó szerepel. Az önkormányzati bizottság készített egy módosító javaslatot, és ez valamilyen koherenciával lesz rendezve. Nevezetesen, a forrásmegosztási rendeletét az Állami Számvevőszék felülvizsgálja - szól az új szöveg. Itt a rendelettervezetről volt eredetileg szó, majd volt egy ellentmondás, hogy amennyiben a felülvizsgálat megállapítja, akkor a következő évben kell ezeket a részeket változtatni. Tehát olyan helyzet alakult ki, hogy egy új módosító javaslat van benyújtva, amivel a magunk részéről egyetértünk.

A hátterében két dolog húzódik meg. Az egyik az, hogy az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzése fokozatosan egységes módszertan szerint történjen. Természetesen külső kapacitásként könyvvizsgálót vonhatunk be. És még egy kérdést kell figyelembe venni, nevezetesen azt, hogy a könyvvizsgáló kiválasztásánál figyelemmel kellett lenni - és ez a szöveg erre tekintettel van -, hogy a közbeszerzési törvényt ne sértse. Azokban az esetekben, például az üvegzsebtörvény alapján az MFB, a Nemzeti Bank könyvvizsgálójának kijelölése, az Állami Számvevőszék működésére vonatkozó törvény és a közbeszerzési törvény egymással kollézióban van. Ezt jeleztük a tisztelt bizottsági elnök úrnak is. Most ez például az MNB könyvvizsgálójának kijelölésénél problémát jelent. Az a szövegezési megoldás, ami ebben szerepel, ezt feloldja.

Van még egy, amit figyelembe kell venni. A fővárosnak van 2007. június 30-ig érvényes szerződése erre a feladatra könyvvizsgálóval, de ez nem 2007 forrásmegosztását jelenti, hanem majd a 2008-as év forrásmegosztási igényét. Hozzá kell tenni, a bizottságnak tájékoztatásul megemlítem, hogy a főváros olyan 40 millió forintot költött a forrásmegosztás vizsgálatára. Az Állami Számvevőszék természetesen erre most nem kér külön költségvetési pénzt. Amikor ez majd felmerül, és ennek van valamilyen következménye, akkor tisztelettel jelezzük, hogy az ezzel kapcsolatos költségeket szeretnénk, mivel pluszfeladatról van szó, elszámolni. A kormány is ott volt délelőtt a megbeszélésen, és ebben a formájában rendben van a gondolat. Az a kérésem, hogy az önkormányzati bizottság erre vonatkozó módosító indítványát a költségvetési bizottság támogatni szíveskedjen. Azt hiszem, a rendnek valahogy úgy kell lenni, hogy ez a Házszabálynak megfelelő módon haladjon, az önkormányzati bizottság hétfőn egy nagyon rövid rendkívüli ülést tart, hogy ebben állást foglaljon.

Tisztelt Elnök Úr! Ennyi volt, amit hozzátenni kívántam.

ELNÖK: Köszönöm. A költségvetési bizottság tagjainak az elmondottak alapján a parlamentben lesz módjuk támogatni a módosító indítványt, mert az önkormányzati bizottság koherenciás módosító indítványként tudja beadni, és arról majd a parlamentben fogunk szavazni. Ajánlom mindenkinek megfontolásra az elnök úr által elmondottakat.

Tehát a 9. számú módosító indítványt ilyen formában az előterjesztő nem támogatja. Az Állami Számvevőszék is elmondta a véleményét. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem támogatja. (Dr. Kovács Árpád távozik az ülésről.) Köszönöm az Állami Számvevőszék elnökének a részvételt. További jó munkát kívánok.

A 10. pontban dr. Mester László képviselő úr javaslata. Kormány?

HOPKA VIKTÓRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.

ELNÖK: Nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.

Igen? (Balla György: Ugyanaz, mint a 9. pont, csak más formában, szerintem ezt sem érdemes támogatni.) Igen, ez is hasonló típusú. Igaza van képviselő úrnak. Akkor egyharmad sem támogatja.

A 11. pontról az 5. pontnál tárgyaltunk.

Kérdezem, tud-e valaki olyan módosító indítványról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. Gegesy képviselő úr!

DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Nem újabb javaslatom van, hanem az előző körben volt egy javaslatom, ami itt nem kapott többséget, én is egyetértettem vele, de most itt van a javított változata. Ez itt visszavonható? Nem szeretném, ha 0 szavazatot kapnék.

ELNÖK: Amennyiben tudja a képviselő úr az ajánlási számot.

DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): A 11. pont volt, én voltam az ajánlattevő.

ELNÖK: Amennyiben nem biztos benne képviselő úr, szerencsésebb lenne, ha írásban vonná vissza. De ha felvállalja a kockázatot, akkor jegyzőkönyvbe is mondhatja.

DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Igen, a 11. számú. Köszönöm.

ELNÖK: Nincs visszavonás?

DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Visszavonnám a 11-est.

ELNÖK: A képviselő úr jegyzőkönyvbe mondta, hogy a 11. számú módosító indítványt visszavonja. Ez a módosító indítvány száma?

DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Ajánlási szám.

ELNÖK: Azért kérdezem, hogy mit von vissza, képviselő úr. Az alapajánlás 11-esét?

DR. GEGESY FERENC (SZDSZ): Az alapajánlásban a 11-est.

ELNÖK: Tehát az alapajánlás 11. pontját. Hogy egyértelmű legyen, a T/1339/3. számú módosítást vonja vissza képviselő úr. Köszönöm.

A napirendi pont lezárása

A kérdésemre pozitív választ nem kaptam, tehát a napirendi pont tárgyalását lezárhatjuk. Megköszönöm az előterjesztő képviselőjének a munkában való részvételt.

A Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása

Mivel még nem érkezett meg az egészségügyi bizottság anyaga, áttérünk az 5. napirendi pont alatt a Szülőföld Alapról szóló, T/1301. szám alatt benyújtott törvényjavaslat kapcsolódó módosító javaslatainak tárgyalására első helyen kijelölt bizottságként. Kérdezem, képviseli-e valaki az előterjesztőt. Igen, foglaljon helyet.

DR. OLÁH ATTILA (Miniszterelnöki Hivatal): Elnézést, elnök úr, dr. Oláh Attila vagyok, a Miniszterelnöki Hivatal parlamenti titkársága képviseletében. Tudomásom szerint a napirendi ponthoz nem érkezett kapcsolódó módosító javaslat. Amennyiben bizottsági módosító indítvány beadására kerülne sor, a hivatalos szakértői álláspontot egy képviselőnk tudná megadni, aki néhány perc múlva lesz itt. Köszönöm.

A napirendi pont lezárása

ELNÖK: Tehát nem érkezett módosító indítvány. Kérdezem a bizottságot, kíván-e beadni módosító indítványt. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok, akkor nem kívánunk. Köszönöm. A napirendi pont tárgyalását lezárom.

A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtandó bizottsági módosító javaslatok tárgyalása

Áttérünk a 6. napirendi pont alatt a regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló, T/1298. szám alatti törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalására első helyen kijelölt bizottságként. A jelzések alapján ehhez sem érkezett kapcsolódó módosító javaslat. A bizottságok sem nyújtottak be eddig. Úgyhogy most bizottsági módosító indítványok beadására kerülne sor.

Az első a 12. §-t módosítaná. Az előterjesztőtől egy rövid ismertetést kérnék. Kérdezném a kormány képviselőjét, hogy támogatja-e ezt a bizottság által benyújtani tervezett módosító indítványt.

CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): A törvényjavaslat 12. §-ára irányuló bizottsági módosító javaslattal egyetértünk, támogatjuk. Ismertessem a lényegét is?

ELNÖK: Köszönöm, nem kell, ez egy határidő-módosítás. Amennyiben kérdés, észrevétel van, majd akkor. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelzést. A bizottság benyújtja-e? (Szavazás) A többség benyújtja.

A második a törvényjavaslat 11. §-át kívánja a bizottság módosítani. Az előterjesztő?

CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Egyetértünk.

ELNÖK: Támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A harmadik a törvényjavaslat 6. § (4) bekezdését kívánja módosítani. Az előterjesztő?

CSOBÁNYCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Egyetértünk a módosító indítvánnyal.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A napirendi pont lezárása

Több benyújtandó módosító indítványról nem tudok. Megköszönöm a munkában való részvételt, a napirendi pont tárgyalását lezárom.

Az egészségügyi ellátó rendszer fejlesztéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok tárgyalásának folytatása - az egészségügyi bizottság módosító javaslatai

Végszóra megérkeztek az egészségügyi bizottság módosító javaslatai. Korlátozott számban állnak rendelkezésre, ezért egyet a kormányoldalnak, egyet az ellenzéki oldalnak, egyet a kormánynak adjunk. Kérném, hogy aki meg kíván ismerkedni a módosító indítványok tartalmával, tegye meg. Néhány perces olvasási szünetet tartunk, hogy fel lehessen készülni a kérdésekre. (Rövid szünet.)

Tisztelt Bizottság! Folytatjuk munkánkat. Javasolnám munkamódszernek, hogy a benyújtott módosító indítványokról hallgassuk meg az előterjesztő képviselőinek véleményét, utána pedig szavazzunk az elfogadott módszer szerint a még nem tárgyalt módosító indítványokról.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): A 118. számú módosító indítvány azzal kapcsolatos, hogy az 1. számú melléklet szétbontásra kerül országos feladatkörű speciális intézetekre, illetve a súlyponti kórházakra. Ezt vezeti végig a normaszövegen.

A 119. számú módosító indítvány nyelvhelyességi és egyéb pontosításokat tartalmaz, tartalmi változást nem eredményez. (Varga Mihály megérkezik az ülésre.)

A 120. számú módosító javaslat beépíti a törvénybe, hogy a RET-ek döntéséhez alapul szolgáló felosztási javaslat készítése során előnyben kell részesíteni az aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitások felosztásának tekintetében azokat az egészségügyi szolgáltatókat, akik szakmailag alkalmasak a sürgősségi betegellátásra annak érdekében, hogy ne csak a súlyponti kórházakban legyen megfelelő szintű sürgősségi ellátás.

A 121. számú módosító javaslat előírja, hogy egyrészt a RET-ek, másrészt az egészségügyi miniszter évente vizsgálja felül a törvény következtében létrejövő új ellátó rendszer hatékonyságát, a törvény végrehajtását, és ennek megfelelően a következményekről számoljon be az Országgyűlésnek a miniszter.

A 122. számú módosító javaslat a nemzeti fejlesztési terv részét képező HEFOP-pályázattal létrejövő kapacitások finanszírozásának biztosítására irányul.

A 123. számú módosító javaslat lehetőséget ad arra, hogy a törvényben kihirdetett 1. számú mellékletben szereplő intézményeken belül az egyes szakmacsoportokhoz tartozó kapacitások átpakolhatók legyenek a másik szakmacsoporthoz 10 százalékos mértékig. Ezt lehet kezdeményezni az egészségügyi miniszternél, így törvénymódosítás nem szükséges hozzá.

A 124. számú javaslat felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy meghatározza, hogy azokban a kórházakban, ahol nem lesz aktív fekvőbeteg-kapacitás, a krónikus fekvőbeteg-szakellátási kapacitásban nyújtható aktív belgyógyászati fekvőbeteg-szakellátások mennyiségét meghatározza.

A 125. számú javaslat az előzetes többletkapacitások befogadásával kapcsolatban írja elő, hogy a kormánynak kormányhatározattal kell ezt előzetesen jóváhagyni, tekintettel arra, hogy ez éven átnyúló kötelezettségvállalást jelent.

A 126. számú módosító javaslat egy pontosítás, a 127. számú pedig felhatalmazást ad arra a kormánynak, hogy meghatározza a munkarendre vonatkozó szabályok megalkotását.

A 128. számú javaslat...

ELNÖK: Azt még hagyjuk, mert a mellékletet érinti, ahogy a 117. számú is. Javaslom, hogy most tárgyaljuk meg ezeket a szöveges módosító indítványokat, és utána külön tárgyaljuk a mellékleteket. Ha jól értem, a kormány a felsorolt módosító indítványokat támogatja.

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem. (Derültség.)

ELNÖK: Melyeket támogatja a kormány? A 118. pont?

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen.

ELNÖK: Az ismertetés megtörtént, van-e hozzá kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.

A 119. pont?

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.

A 120. pont?

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.

A 121. pont?

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.

A 122. pont?

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.

A 23. pont?

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.

A 124. pont?

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.

A 125. pont?

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.

A 126. pont?

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.

Elnézést, tévesztettem a sorrendet? A 125. pont megvolt, most pedig a 126.

A 127. pont?

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Igen.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség támogatja.

Az egészségügyi bizottság szöveges javaslatain túljutottunk. Most a 128. és a 117. pontok vannak még előttünk, amelyek a törvényjavaslat 1., illetve 2. számú mellékletét javasolják módosítani. Kérem az előterjesztő álláspontját a 117. számú módosító indítványról.

DR. SZÉKELY TAMÁS (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): Röviden összefoglalja ez a módosító indítvány kezeli az észak-alföldi régióban, Szolnok megyében az ortopédiakapacitás kérdését, legalábbis olyan értelemben, hogy nevesítve eddig nem volt ortopédiakapacitás a súlyponti kórházakban, illetve nem volt a RET által felosztható kapacitások között sem. Most már Szolnokon nevesítve van 30 ágy ortopédiai kapacitás, ami nagyságát tekintve azonos a MÁV kórházban lévő kapacitással.

A módosító indítvány kezeli a súlyponti kórházak körének azt a problematikáját, hogy az ország három területén nem felelt meg az 55 kilométeres közúti elérhetőségnek, ennek megfelelően a soproni, a siófoki és a karcagi kórházak bekerültek a súlyponti kórházak közé. A közép-dunántúli régióban, tekintettel arra, hogy ott az aktivált számok az országos átlagnál alacsonyabbak voltak, a krónikus kapacitás terhére megemelésre kerültek az aktív ágyak. A fővárosi önkormányzat fenntartásában lévő súlyponti kórházak közé bekerült öt. Ennek megfelelően az egyes régiók által felosztható kapacitások ugyanolyan arányban, ahogy emelkedtek a súlyponti kórházak kapacitásai, a felosztható kapacitások csökkentek.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? Balla képviselő úr, Kovács képviselő úr, Lengyel, majd Molnár képviselő úr.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Most nem mással nézünk szembe, mint hogy a butaságot hogyan lehet fokozni. Ami itt zajlik, felháborító. Az teljes katasztrófa, teljes hozzá nem értés, egy koncepció alapján történő őrültködés, csak azért, hogy be ne ismerje valaki, hogy eredetileg butaságot csinált. Ugyanis a következőről van szó. Felfedezte valaki, hogy van ortopédia, súlyponti kórházban nincs ilyen. Ismertettem már a bizottsággal, hogy itt feladatmegosztás volt a két kórház között. Nehogy ott maradjon abban a kórházban, ahol eddig is volt, most átteszik a másikba. De azt elfelejtik, hogy a mozgásszervi betegségnél van reumatológia. Ezért az továbbra sincs sehol, azt majd fel lehet osztani. Hová fogják felosztani? Nagy valószínűséggel a mostani MÁV kórházba, ahol van. De onnan elvesszük a 30 ágy ortopédiát, és áttesszük a másik kórházba, nehogy véletlenül egyben lehessen kezelni a mozgásszervi betegségeket. Még egyszer mondom, ötéves szakmai, szakértői alku keretében alakult ki ez a feladatmegosztás.

Tehát drágább lesz, értelmetlen lesz. Ne haragudjon, de nem lehet erre szavakat találni. Miért csinálják ezt? Miért nem lehet azt mondani, hogy bocsánat, elfelejtettük. Szolnok megye speciális megye, itt tényleg van egy MÁV kórház, ami máshol nincs. Elfelejtettük, hogy ott feladatmegosztás van, ezért, amikor meghatároztuk, hogy a megyei kórház súlyponti kórház lesz, nem tettük mellé, hogy ugyanilyen értelemben súlyponti kórház a MÁV kórház is. Miért jó az bárkinek, hogy felrúg rendszereket, ellátatlanul hagy betegeket, és drágábbá teszi a működést? Miért nem lehet beismerni azt, hogy bocs', tévedtünk? Nagyon szépen kérem a tisztelt bizottságot, hogy az egészségügyi bizottság által benyújtott módosító javaslatok közül ezt ne támogassa, ellenben a kapcsolódó módosító javaslatok közül a 28. pontban lévőt, ami semmi mást nem mond, mint azt, amiről beszéltem önnek, hogy egy megye ellátott legyen mozgásszervi betegségek kezelésében, támogassa. Nem kértünk többet, pusztán azt, amit más megye is megkap. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kovács képviselő úr!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Azt szeretném kérni, magyarázzák el nekünk, hogy ebben a módosító indítványban az 1. számú melléklet, meg az 1/a, meg az 1/b, meg a 2. számú melléklet, és nem tudom, hogy a törvényben egyébként benne vannak-e, ezek mit jelentenek?

ELNÖK: Köszönöm. Lengyel képviselő úr!

LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előttem szólók a kérdésem lényegét feltették. Igazából az elénk tett írásos anyagot nem tudtam ilyen rövid idő alatt oly módon tanulmányozni, hogy felelős döntést lehessen hozni, ezért telefonon felhívtam az egészségügyi bizottság mellett dolgozó munkatársunkat. Döbbenten hallottam, hogy itt semmi más nem történt, mint hogy a táblázaton belül a csíkot egy kicsikét odébb tolták. A helyzet semmivel nem javult, gyakorlatilag a súlyponti kórházak javára a RET-ek mozgástere jelentősen csökkent. Nem tudom, hogy ez miért jó, és miért lesz jobb ettől a betegeknek? Erre szeretnék választ kapni. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Molnár László képviselő úr!

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Költségvetési oldalon a súlyponti kórházak beemelése jelent-e valamilyen többletkiadást? Itt egy soron 400 millió forint van reformra tervezve önöknél. A dél-alföldi régióban, az általános vita után, volt egy javaslat, a sürgősségi betegellátási osztály 15-ről 27-re emelése, amit a kormány támogatott, Tóth Károly adta be, most viszont, úgy látom, nincs a bizottsági módosítások között. A kérdésem az, hogy ez miért van. Tudvalevő, hogy Békéscsaba megyei jogú város nem lett súlyponti kórház. Az októberben átadott, a régióban egyedüli sürgősségi betegellátási osztályt ezek szerint innen szeretnék elvenni a RET-eken keresztül. Ilyen összefüggésben az egész törvényjavaslatot, hiába vagyok kormánypárti oldalon, nem tudom támogatni, mert szakszerűtlenül, végiggondolatlanul hozták ide és módosítják folyamatosan. Azt sem tudják, hogy mi lesz a következő lépés, ezt Domokos képviselőtársam egészen pontosan elmondta. Köszönöm.

ELNÖK: Schwartz képviselő úr!

SCHWARTZ BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kérdezni is, észrevételt tenni szeretnék. Nyilván, a kiemelt kórház szerepköre azt is jelenti, hogy másként alakulhat a finanszírozás egy kiemelt intézménynél, mint egy területi kórháznál, mert mások az adottságai. Azt gondolom, egy normatívával lehet majd kiegyenlíteni. Ez mit jelent? Az, hogy most a kiemelt kórházak száma növekedett, a finanszírozást rontja egyrészt, hiszen másutt oldódik meg az a kapacitás, és nem biztos, hogy ugyanolyan feltételekkel lehet megoldani.

Mi van azzal az elgondolással, hogy a területi kórház a korábbi értelemben megyei feladatokat látott el. Most ajkai példát mondanék, a megyei fertőző Ajkán van, de az ajkai kórház nem került be a kiemelt kórházak körébe, de még 3-4 ilyen szakmaprofilt is lehetne mondani. Gondolom, más kórházak esetében is van ilyen. Akkor nyilván a régióban kell majd megegyezni ezekről a profilokról, de történetesen nem fognak tudni megegyezni. Előállhat olyan helyzet, hogy nem hagyják annál a kórháznál azt a bizonyos kapacitást, amit korábban kiépítettek, hanem az máshová kerül. Ebben az esetben megint finanszírozási problémával állunk szembe, mert rosszabb helyre is kerülhet. Ha nem a kiemelt kórházhoz kerül, hanem egy másik területi kórházhoz, akkor a finanszírozásban az esetszám alapján is rosszabb helyzet is előállhat. Mi van ilyenkor? Tervez-e a tárca ezzel kapcsolatban bizonyos intenciókat? Igazából a finanszírozás módja ezt el fogja dönteni, de nem vagyok benne biztos, hogy ebben az esetben jobb, hatékonyabb lesz a finanszírozás, mint akár a korábbi volt. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Akkor az előterjesztő képviselőjének adom meg válaszra a lehetőséget.

DR. SZÉKELY TAMÁS (Országos Egészségbiztosítási Pénztár): A módosító indítványban a mellékletek számozása, az 1/a, 1/b. azt jelenti, hogy korábban volt az 1. számú melléklet, ami nem volt homogén, mert a súlyponti kórházak között szerepeltek olyan kórházak is, amelyek, ahogy a korábbi hozzászólásomban mondtam, kvázi országos feladatot láttak el, ezek most külön lettek választva. Az 1/a számú melléklet az országos feladatkörű speciális intézményeket tartalmazza. Ide tartozik az Országos Gyógyintézeti Központ, az Országos Onkológiai Intézet, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, a Magyar Honvédség Központi Kórháza. Vannak a súlyponti kórházak, amelyek innentől kezdve annak a kategóriának felelnek meg - megyei kórház, egyetem, illetve az 50-55 kilométeres távolság elérhetőségben.

A következő kérdés az ellátás költségvetési vonzatára, illetve az ellátás megszervezésére vonatkozott. Annak, hogy a kórház a súlyponti körbe tartozik-e, vagy sem, a központi költségvetés szempontjából, tehát az E-alap vonatkozásában nincs jelentősége. Itt az egyes intézmények között jelent ez bizonyos fokban finanszírozási átrendeződést. Az intézet szempontjából, ahol a kapacitás csökken és/vagy a szakmai struktúra megváltozik, a bevételi oldal és a kiadási oldal is változhat. Természetszerűleg a jogszabály, illetve a törvényjavaslat rendelkezése értelmében a miniszter tesz javaslatot a RET-ek felé.

A teljes rendszerre kiterjedően minden egyes intézményre már most elkészült az a bizonyos javaslat, amit nagy valószínűséggel a miniszter úr a regionális egyeztető tanácsok elé terjeszt. Ha a regionális egyeztető tanácsok ezt módosítják, vagy nem módosítják, utána a miniszter ki fogja hirdetni. Ebben a kontextusban az az elv fog teljesülni, hogy lehetőség szerint a minimum feltételrendszernek megfelelő kapacitások legyenek működtetve, tehát a jelenleg érvényes minimum feltételrendszernek megfelelő intézmények, másfelől pedig lehetőség szerint a struktúraváltozás kapcsán telephely-, illetve osztályfunkció kerüljön ki egyben a finanszírozásból. Hiszen azzal tisztában vagyunk, hogy attól, hogy most egy 60 ágyas osztályból lesz egy 55 ágyas osztály, semmiféle érdemi megtakarítás nem várható. Tehát alapvetően telephelynek, illetve osztályoknak kellene megszűnni. Az a háttéranyag, ami a törvény elfogadása után a RET-ekhez kerül, intézményi szinten van meghatározva.

ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Aki a 117. számú módosító javaslatot támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) Ezt többségnek látom. Ellenvélemény? Kettő. Tartózkodás? Kettő. A bizottság tehát támogatta.

A 128. számú javaslat, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság által beadott módosító indítvány. Előterjesztő?

DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Nem támogatja.

ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.

Most visszatérnénk az eredeti ajánlás 9-33-ig terjedő pontjaihoz, amelyek tárgyalását úgy szakítottuk meg, hogy azt mondtuk, először megismerkedünk a kormány által támogatott, illetve nem támogatott más bizottság módosító indítványaival, és utána szavazunk ezekről. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánják-e valamelyik módosító indítványt indokoltatni. Balla képviselő úr!

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem indokoltatni szeretném, tisztelt elnök úr, hanem a 28. számú indítványról szeretnék külön szavazást kérni. Ez az, amit az előbb említettem.

ELNÖK: Köszönöm. Kíván-e még valaki ezen kívül bármelyikről külön szavazást? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.

A 28. számú módosító indítványt külön teszem fel szavazásra. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség támogatja.

A fennmaradó indítványokat ki támogatja? (Szavazás) Egyharmad támogatja.

A napirendi pont lezárása

Kérdezem, van-e valakinek tudomása olyan módosító indítványról, amelyről kellett volna, de nem szavazott a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Akkor ennek a napirendi pontnak a tárgyalását lezárom. Megköszönöm az előterjesztő képviselőinek a munkát.

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása

Áttérünk az utolsó napirendi pontunkra, első helyen kijelölt bizottságként. Köszöntöm az előterjesztő képviselőit.

Az 1. pont, amely összefügg az 5. és a 8. pontokkal. Az előterjesztő?

CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.

A 2. pontban Molnár Albert képviselő úr javaslata, összefügg a 6. és a 9. pontokkal. Kormány?

CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Az előzőekből következően ezt sem támogatjuk.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.

A 3. pontban Molnár Albert képviselő úr javaslata, összefügg a 7. és a 10. pontokkal.

CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Az előzőekből következően szintén nem támogatjuk.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Molnár képviselő úr!

MOLNÁR ALBERT (MSZP): Egy kis időt kérek, hogy áttekintsem, jó?

ELNÖK: Azt szeretném kérni, hogy a 8. pontot támogassa a bizottság, de mivel ez összefüggött az 1. ponttal, arra szeretném kérni a bizottságot, hogy térjünk vissza az 1. pont szavazására.

ELNÖK: Mivel a szavazás megtörtént, a bizottságnak döntenie kell arról, hogy kíván-e újra szavazni az 1. pontról. Az 5. és a 8. pontokról is kér a képviselő úr külön szavazást, vagy csak a 8. pontról?

MOLNÁR ALBERT (MSZP): Mivel mindhárom összefügg, mindegyikről.

ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, egyetértenek-e azzal, hogy az 1. pontról és a vele összefüggő 5. és 8. pontról újra szavazzon a bizottság. Kérem, jelezze! (Szavazás) Aki nem ért egyet? Egy. Tartózkodás? Nincs.

Aki a kormány által nem támogatott 1., 5. és 8. ajánlási pontokat támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás) A többség támogatja.

A 3., 7. és 10. pontokat a kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad sem támogatja.

A 4. pontban Bernáth Ildikó képviselő asszony javaslata. Kormány?

CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.

ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) Egyharmad támogatja.

Több módosító javaslatot nem látok. Kérdezem, tud-e valaki olyan indítványról, amelyet kellett volna, de nem tárgyalt a bizottság. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok.

Bizottsági módosító indítványok beadására kerül sor. Kérem a kormány képviselőit, hogy a kormány által benyújtani tervezett módosító indítványokról legyen szíves rövid tájékoztatást adni, utána képviselőtársaimnak adom meg a lehetőséget, hogy az egyes módosító indítványokról feltegyék kérdéseiket, majd egyenként döntünk.

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): A benyújtandó módosító indítványok három csokorba csoportosíthatók. Az első az Országos Érdekegyeztető Tanácsban elhangzott javaslatok, vélemények alapján készült el. Ez öt módosító indítványt tartalmaz. Ezek közül az első a személyi jövedelemadót érinti, az adómentes étkezési juttatások értékhatárok felemelését illetően, az iskolakezdési támogatással összefüggésben, az üdülési csekkre vonatkozó személyi kör bővítését, illetőleg még egy indítványrész az szja-ból szorosan összekapcsolódik az adózás rendjével, amely szerint választás alapján a munkáltatóknak lehetővé válik a munkáltatói adómegállapítás 2006-ra is. Ezen kívül a jövedéki adót és az illetékszabályozást érintik a módosítások. A jövedéki adóban az üzletbezárással összefüggésben, az illetékszabályozásban az ingyenes eszközátadással kapcsolatos szabályokat érintően, itt elsősorban a 2006. december 31-ig létrejött és teljesített ingyenes eszközátadások alapján történő vagyonszerzési illetékmentesség alóli szabályok szerepelnek.

A második csokor a házipénztáradó alkotmányellenességével összefüggő indítványokat tartalmazza: a számviteli törvény módosítását, a pénzkezelési szabályzat minimális adattartalmának megállapítására vonatkozóan, a jogkövető adózói magatartás elősegítése érdekében a pénzkezelési szabályzat megsértésével kapcsolatos mulasztási bírságot illetően, továbbá a házipénztáradó megszűnésével összefüggésben az ehhez kapcsolódó, de ettől teljesen független szabály az osztalékadó-kedvezmény alkalmazhatóságának időpontját illetően.

A harmadik csokor mintegy 21 indítványt tartalmaz, ezek összességében a törvényalkotás során a szakmai szervezetek, különböző képviseletek véleményei alapján pontosításokat, kiegészítéseket tartalmaznak, illetőleg az Országgyűlésben a törvényalkotás alatt lévő más törvényekhez kapcsolódnak, például a 2007. évi költségvetést megalapozó törvényhez, vagy a gyógyszer-gazdaságossági törvényhez. Nem részletezném, ha igény van rá, ezekről külön lehet szólni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem képviselőtársaimat, kinek van kérdése, véleménye, észrevétele a benyújtani tervezett módosító indítványokhoz. Farkas képviselő úr!

FARKAS IMRE (MSZP): Bár nem egyszerű ezeket az indítványokat így áttekinteni, ezért nyilván semmi garanciát nem tudunk adni arra, hogy bármi rendben lenne, vagy sem. Azért két bizottsági módosító javaslattal kapcsolatban kérdeznék. Az egyik az 1. számú melléklettel kapcsolatos. Ennek tartalmát nem vitatom, de hogy nem házszabályszerű, mert nem derül ki belőle, hogy minek a helyére mi lép itt be, ez formailag semmiképpen nem stimmelhet. Tehát: az 1. számú melléklet a következő két ponttal egészül ki... ezt követően nincs úgy javítva, ahogy szokásos.

ELNÖK: Várjuk meg, hogy be tudják azonosítani az előterjesztő képviselői. Pontosan határozzuk meg a számát! A kötetben hányadik módosítás?

FARKAS IMRE (MSZP): A nyolcadik. Tehát nem látom a módosítás lényegét, nincs beírva, hogy mi helyett mi kerül be. Nem úgy van javítva, ahogy kellene, és ahogy a többi is javítva van.

ELNÖK: Adjuk meg a lehetőséget a válaszadásra.

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Ez is egy olyan rendelkezés, ami más szabályozással függ össze. Az Alkotmánybíróságnak volt egy olyan határozata, amely a lakáscélú támogatásokkal kapcsolatosan megsemmisítette a szabályokat, és rögzítette azt, hogy erről külön törvényi szabályozásra van szükség. Ez kapcsolódik a tárgyalt indítványokhoz. A költségvetési törvény melléklete lesz kiegészítve, hogy amelyik önkormányzat kap lakáscélra támogatást, milyen célokra használható fel. Emiatt kell az szja-törvény 1. számú melléklete 2.1 pontját módosítani. Gyakorlatilag ez a 2.1 pont a benyújtott törvényjavaslatban valóban nincs megnyitva, ez egy új indítványként jelenik meg. Ez pluszban kerül be, azért szerepel a felvezető szövegben, hogy a következő, 2. ponttal egészül ki, egyidejűleg a pontok számozása változik. Szerintünk ez így rendben van.

ELNÖK: Farkas képviselő úrnak két pontra vonatkozott a kérdése. Az egyik arról szólt, ez be is igazolódott, hogy túlterjeszkedő javaslatról van szó, tehát a bizottságnak döntenie kell arról, hogy házszabályszerűnek ítéli-e meg, amennyiben igennel szavaz a benyújtásra. A másik, hogy formailag megfelel-e a módosító indítvány a követelményeknek, tehát alá van-e húzva az új szöveg benne. Erre vonatkozott a kérdés, hogy aláhúzott szöveggel kell-e az új részt szerepeltetni, vagy ha nem, akkor miért nem kell.

Kovács képviselő úr!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Valójában, és ezt nem kérdőjelezzük meg, hogy egy alkotmánybírósági döntést kell helyre tenni, akkor az házszabályszerű, ezzel nincs probléma. Abban viszont teljesen igaza van Farkas Imrének, hogy az új paragrafust aláhúzottan kellett volna benyújtani. Tehát formailag nem megfelelő az indítvány, mert az egészet aláhúzottan, mint egy új javaslatot kellett volna feltüntetni. Ha ezzel a korrekcióval fogadjuk el, akkor, úgy gondolom, benyújtható a javaslat.

ELNÖK: Köszönöm. Amennyiben a bizottság döntése igen lesz, kérem javítani ezek szerint a módosító indítványt, és az elnök nevében egy megfelelőt fogok aláírni. Van-e ehhez még további kérdés, észrevétel? Balla képviselő úr!

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Bocsánat,elnök úr. Az alkotmánybírósági határozat mikori?

ELNÖK: Tud-e rá most válaszolni az előterjesztő képviselője?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Az indokolásban szerepel, hogy ez a 17/2006. (V. 17.) a költségvetési törvény 3. számú mellékletébe kerül be. Ahhoz, hogy adómentes legyen az önkormányzatok részéről a lakástámogatás, mindenképpen szükséges, hogy az új szabályozásnak megfelelően az szja-törvény adómentességi szabálya módosuljon. Való igaz, hogy nincs aláhúzva, az egész 2.1 pont helyébe új másik pont lép, de egyébként egy nagyon fontos módosítás, főleg amiatt, hogy adómentes lehessen az önkormányzatok által adott lakáscélú juttatás.

ELNÖK: További kérdés? Balla képviselő úr, majd Molnár képviselő úr.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Csak egy megjegyzésem van. Talán nem csak bizottsági módosítással lehetett volna kezelni ezt az alkotmánybírósági döntést, ha valaki kellő időben hajlandó odafigyelni.

ELNÖK: Köszönjük a megjegyzést. Molnár képviselő úr!

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, annyit mondhatok...

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Bocsánat, nálam van a szó, elmondom, aztán majd tetszik reagálni. A házipénztárhoz kapcsolódó bírság kérdésével kapcsolatban (Kovács Tibor: Ott még nem tartunk.)... Hogyhogy nem tartunk? (Kovács Tibor: Erről szavazunk.) Az egész csomagról, de nincs száma az egésznek.

ELNÖK: Hadd adjam meg válaszadásra a szót, és utána rátérhetünk, csak zárjunk le egy-egy módosítást.

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Csak annyit szerettem volna hozzá mondani, hogy mivel ez törvényi szabályozást igényel, és csak a 2007. évi költségvetési törvényben lehetett ezt kezelni, ezért, miután ott benyújtották a módosító indítványt, ezt követően tudtuk előkészíteni ezt az indítványt.

ELNÖK: Köszönöm. Mivel úgy látom, nehézségekbe fog a módosító indítványok meghatározása ütközni, javaslom, hogy egyesével menjünk végig. A kormány ismertette a tartalmukat.

Az 1. pont alatt szereplő módosító indítványhoz van-e valakinek kérdése, észrevétele? Az első a 2. §, amely az szja-törvényt a következő, új 12/A §-sal egészíti ki, és ennek öt pontja van, amely az Országos Érdekegyeztető Tanácsban meghatározottakkal függ össze. Van-e kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Az előterjesztő támogatja-e a benyújtását. Igen. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A második, amely a javaslatot új 48. §-sal egészíti ki. Az előterjesztő támogatja-e? Igen. Kérdés, észrevétel? Molnár képviselő úr!

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Azt szeretném megkérdezni, mi indokolja egy bizottsági módosító indítványnál, hogy ilyen nagy terjedelmű, 5 oldalas módosítást hozzunk be.

ELNÖK: Az előterjesztő képviselője!

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Ez a munkáltatói adómegállapítás lehetőségével kapcsolatos szabályok visszaállítását jelenti. Ezt komplexen kellett megtenni, a meglévő törvényjavaslat szövegét ennek megfelelően módosítani. Ez több paragrafust érint az adózás rendjéről szóló törvényben.

ELNÖK: Kovács képviselő úr!

KOVÁCS TIBOR (MSZP): Azt kérem a kormány képviselőjétől, hogy azokat az indítványokat, amelyeket az Érdekegyeztető Tanács kezdeményezésére nyújtottak be, tegyék ezt hozzá.

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Az első öt indítvány ilyen, de majd mondani fogom. A második is ilyen, ez összefügg az elsővel.

ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A harmadik a törvényjavaslatot új 39. §-sal egészíti ki.

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja. Ez is OÉT-javaslat.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A következőben a 182. § a következők szerint módosul. Kormány?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja, ez is OÉT-javaslat.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A következő a 43. §-t módosítja. Kormány?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja, ez is OÉT.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A következő szerint a javaslat új 57. §-sal egészül ki. Kormány?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja. Ez már a házipénztáradó alkotmányellenességével függ össze.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Molnár képviselő úr!

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Mi indokol egy ilyen nagy, 500 ezer forintos bírságot, ami a közigazgatási eljárásban nem szokásos? Hogy ne lehessen megvitatni, utolsó pillanatban ide kerül bizottsági módosítóként, még módosítást sem lehet hozzátenni. Miért ekkora?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): A normál bírság a számviteli fegyelem megsértésével kapcsolatosan 200 ezer forint. Mindenképpen indokolt lenne ennek megkülönböztetett kezelése az ilyen típusú mulasztásokkal összefüggésben. A pénz kezelése megkülönböztetett kategóriát képez, ezzel kapcsolatosan a fegyelem megsértése megkülönböztetett mulasztási bírságként jelenik meg.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Ki az, aki támogatja a módosító indítvány benyújtását? (Szavazás) A többség benyújtja.

A következő a javaslat 1. §-ának (1) és (2) bekezdésének módosítását javasolja. Kormány?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja. Ettől kezdve egyéb pontosító és kiegészítő indítványokról van szó. Van egy kormányrendelet, amely az alkalmi falusi szolgáltató tevékenységet agroturisztika néven jelöli, emiatt módosulna a törvény szövege, hogy a hivatkozások egyformák legyenek.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A következő a javaslat 1. számú mellékletének 2. pontját egészíti ki. Ezt már megvitattuk, ezt kell házszabályszerű formában előállítani. Amennyiben további kérdés, észrevétel nincs, kérem, szavazzunk! (Szavazás) A többség benyújtja.

A következőnél a 132. § (1) bekezdése f) ponttal egészül ki. Kormány?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja. A munkavállalói értékpapír-juttatási programmal kapcsolatosan tartalmaz módosítást, amikor a kiszorítás ténye bekövetkezik, kedvezően módosítja a szabályokat.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A következő szerint a javaslat 1. § (3) bekezdéssel egészül ki. Kormány?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja. Ez az elemi kárral kapcsolatos, az elvárt adóval függ össze, hogy amikor elemi kárról van szó, nem kell megfizetni az elvárt adót. Viszont hiányzott a törvényből, akár az szja-t, akár a társasági adót érintően, az elemi kár fogalma, ezt a hiányt pótolja ez a módosítás.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Farkas képviselő úr!

FARKAS IMRE (MSZP): Ez lett volna az előbb a másik észrevételem. Itt javaslom, az elemi kár esetében, az elemi csapás után van egy zárójeles rész, abba a felsorolásba tegyük bele a viharkárt. Ezt a mezőgazdasági károkkal kapcsolatos törvénynél már elmondtam. Ilyen a megyénkben volt már, ami nem azonosítható belvízzel, széltöréssel és egyéb dolgokkal. Olyan trópusi viharszerű dolgok képesek kialakulni, hogy mindent szétmosnak abban a pillanatba. Ez sem belvízkárként, sem széltörésként nem értelmezhető. Ezt akkor megbeszéltük, de nem került be, mert uniós szabályokat érint, de egy adózásnál ez beépíthető. Javaslom, hogy felsorolásba kerüljön bele.

ELNÖK: Lengyel Zoltán.

LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy gondolom, valóban fontos, amit Farkas képviselő úr mondott, de definiálni kellene, hogy mi tartozik a viharkárba. Szembesülünk vele az élet során nem egyszer, és nagyon komoly károkat tud okozni, de ha nincs pontosan megfogalmazva, akkor nem járnak jól vele azok, akik érdekében ezt a módosítást javasoljuk.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel ehhez a módosító indítványhoz? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Az előterjesztő képviselője?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Ez a felsorolás a legjellemzőbbeket tartalmazza, és bizonyos szempontból példálózó jellegű. Tehát úgy láttuk, hogy nem feltétlenül szükséges ennek bővítése, nem beszélve arról, hogy ennek megfogalmazása nehézséget okoz. Gyakorlatilag ezt az indítványt tudjuk támogatni.

ELNÖK: Nekem is lenne kérdésem. Ha a felsorolásban benne van a vihar, annak van-e anyagi kihatása?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Inkább olyan szempontból, hogy annak beazonosítása okozhat problémát, hogy mi a viharkár, de természetesen van, mert az adó alóli mentesség bővül. Az elvárt adóval kapcsolatosan bővül az a kör, amikor nem kell megfizetni.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? Farkas képviselő úr!

FARKAS IMRE (MSZP): Mégis azt javaslom, hogy ezt vegyük itt figyelembe, akár egy másik bizottsági indítványként is. A viharkár legalább olyan szabatos, képviselőtársaim mondják, hogy nem elég szabatos. Szerintem az, hiszen megmondja, hogy milyen sebességű szélről van szó, milyen kárt tesz a természetben. Ha valaki meg tudja nekem mondani szabatosabban a fagykárnak, a homokverésnek, az aszálynak, a hónak, a jégnek és a széltörésnek a fogalmát, azonnal visszavonom ezt a javaslatomat. Ne tessék haragudni, ezek így nem értelmezhetők. Ezért javaslom, hogy vegyük ezt figyelembe. Nem akarom elrontani senkinek a jókedvét, hogy ez lehet egy bizottsági indítvány, de tegyünk egy másikat, ami ezt tartalmazza. A kormány ennek utánanézhet.

ELNÖK: Köszönöm. Balla képviselő úr!

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Csak egy mondatot szeretnék mondani. Teljesen egyetértek mindazzal, amit Farkas képviselő úr elmondott. Ha most ott van a szövegben, hogy viharkár, senkinek nem tűnik fel, hogy nem elég szabatos. Éppen annyira szabatos, mint az összes többi, ami ott szerepel, szerintem nyugodtan bele lehet tenni, az élet igazolta, hogy szükség van rá. Nem másról van szó, mint arról, hogy egy kvázi pluszadóterhet ne kelljen megfizetni annak, akit ilyen kár ér. Nem gondolom, hogy nagy hibát követnénk el, ha ez benne lenne a javaslatban.

ELNÖK: Köszönöm. Kérem Farkas képviselő urat, legyen szíves, határozza meg pontosan, hogy hová kívánja a viharkár szót betenni.

FARKAS IMRE (MSZP): A jég és a széltörést követően. (Molnár László: A földrengés előtt. - Derültség.) A javaslatom: széltörés, viharkár, földrengés.

ELNÖK: Köszönöm. Az előterjesztő képviselőjét kérdezem, hogy ilyen módosítással egyetért-e.

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Meg kellene vizsgálnunk, mert olyan probléma is felmerülhet, hogy a viharkárt ki fogja igazolni. (Balla György: Aki a széltörést. - Varga Mihály: Az, aki a fagykárt.)

ELNÖK: Egyetért-e az előterjesztő képviselője?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Nem.

ELNÖK: Felteszem szavazásra mind a két módosító indítványt. Az egyiket, amelyet az előterjesztő képviselője támogat, ki támogatja? (Szavazás) A többség támogatja.

Ki az, aki az előterjesztő által nem támogatott, Farkas Imre által javasolt indítvány benyújtását támogatja? Az előterjesztő képviselője szeretne valamit hozzátenni?

CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Hozzátartozik a dologhoz, hogy nem vagyok ennek a törvénynek a gazdája, csak arra hívom fel a figyelmet, hogy a szöveg úgy szól: elemi csapás okozta kár. Zárójelben vannak események. Ha ebbe beépítjük a viharkárt, akkor ugyanazt ugyanazzal kezdjük magyarázni. Így legfeljebb a vihar szót lehetne a zárójelbe tenni.

ELNÖK: Köszönöm a kiegészítést. Ezzel teszem fel szavazásra. Az előterjesztő nem támogatja a benyújtását, ki az, aki támogatja? (Szavazás) A bizottság egyhangúlag támogatja.

A következő a 7. § (1) bekezdésének módosítását javasolja.

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Ez a társasági adóról...

ELNÖK: Csak egy igent, vagy nemet kérek, mert az indoklások elhangzottak.

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Igen.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? Molnár képviselő úr!

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Úgy látom, a 3. pontba, a 7. §-nál a vihar szót be kell írni, nehogy koherencia zavar legyen. Köszönöm.

ELNÖK: Előterjesztő?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Valóban, akkor be kell írni, mert ugyanaz a társasági adóban a szabály, de nem támogatjuk.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Az előterjesztő?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Ezt a módosítást támogatja ebben a formában.

ELNÖK: Ebben a formában támogatja. Van-e további kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. Molnár képviselő úr!

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): Elnök úr, elnézést, az észrevételt az előbb elmondtam, hogy a vihar szót ide is be kell tenni. Ezért a most módosított szöveggel a 3. pontban kell ezt megtenni. Erre mondta a kormány képviselője, hogy ha valóban így van, be kell írni, de ezt nem támogatja. Tehát az általa előterjesztett javaslatot mi most nem támogatjuk, de jön a következő kérdés, hogy a módosított javaslatot támogatjuk-e. Én így gondolom.

ELNÖK: Jól gondolja képviselő úr, csak egy javaslatot vártam, hogy tudjak róla szavaztatni. Tehát az eredeti előterjesztést a kormány támogatja, ki az, aki támogatja? (Szavazás) A többség benyújtja.

Van egy javaslat, amit Molnár képviselő úr fogalmazott meg, hogy a Farkas képviselő úr által előterjesztett módosítással tegyük koherenssé. Ki az, aki támogatja? (Szavazás) A bizottság egyhangúlag támogatja.

Továbbléphetünk. A következő a javaslatot 19. §-sal egészíti ki. Kormány?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A törvényjavaslat 26. §-ának módosítása. Kormány?

CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Molnár képviselő úr!

MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP): A 26. § 23) pontjával kapcsolatban mi tette szükségessé, hogy ezt a részt módosítjuk az áfatörvényben?

ELNÖK: Kormány!

CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): A 23) pontban a nóvum a 3. sor végén szereplő hőenergia. A villamosenergia-termelés során hőenergia is keletkezik, ily módon a hőenergia értékesítésére is indokolt az a megítélés, hogy folyamatosan nyújtott szolgáltatás, illetve értékesítés.

ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel? Balla képviselő úr!

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Bocsánat, és pontosan mi ennek a hatása, ha ezt így elfogadjuk?

ELNÖK: Előterjesztő!

CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Költségvetési kihatása nincs az adózók számára, a villamosenergia-termelők, illetve -kereskedők számára jelent egyértelmű jogi szabályozottságot a tekintetben, hogy fizetési kötelezettségük mikor keletkezik. Ez a tevékenység a folyamatos teljesítéssel azt jelenti, hogy az áfafizetési kötelezettségük keletkezése az esedékességhez kapcsolódik.

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Ez a legtöbb távhőszolgáltatót érinti.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A következő a törvényjavaslat 37. §-ában a jövedéki törvény 98. § (1) bekezdését módosítja. Kormány?

CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A törvényjavaslat 40. §-át módosítja a következő. Kormány?

CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A következő a törvényjavaslat 136. §-ának kiegészítését javasolja. Kormány?

CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A következő a törvényjavaslatot 37. §-sal egészíti ki. Kormány?

CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A következő a törvényjavaslat 38. §-ában a jövedéki törvény 99/A §-át módosítja. Kormány?

CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A következő a törvényjavaslatot 137. §-sal egészíti ki. Kormány?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A következő a javaslatot új 5. számú melléklettel egészíti ki. Kormány?

PAPP ADRIENN (Pénzügyminisztérium): Papp Adrienn vagyok, a Pénzügyminisztérium adóigazgatási főosztályáról, és a kormány támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Elnök úr!

VARGA MIHÁLY (Fidesz): Egy rövid indoklást adjon már ehhez, legyen szíves, mert itt nem elég világos számomra, hogy hogyan fognak bevallani majd járulékot.

PAPP ADRIENN (Pénzügyminisztérium): Az indoka ennek a módosító indítványnak az, hogy jelenleg a parlament előtt van a T/1296. számú törvényjavaslat, ott a tb módosításra kerül, ahol ezek a járulékfizetési kötelezettségek meghatározásra kerülnek. Az Art. ehhez képest az eljárási szabályokat tartalmazza, a befizetési és a bevallási határidőt, ezzel egészül ki a törvény melléklete.

ELNÖK: További kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A következő a javaslat 45. §-ában az Art. 16. §-át új (4) bekezdéssel egészíti ki. Kormány?

PAPP ADRIENN (Pénzügyminisztérium): Támogatja.

ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A javaslat 53. §-ában az Art. 132/A § (10) bekezdése módosul. Kormány?

PAPP ADRIENN (Pénzügyminisztérium): Támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Bocsánat, elnök úr!

VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke: Jól látom, hogy itt a maximált 50 millió forintos összeg került be a javaslatba?

PAPP ADRIENN (Pénzügyminisztérium): Igen.

VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke: Ez az 1 százalékos díj pontosan mi?

PAPP ADRIENN (Pénzügyminisztérium): Ez a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban, amikor az adóhatóság határozattal a szokásos piaci árat, vagy ártartományt határozza meg, akkor a díj mértéke ennek 1 százaléka. Tekintettel az ügyleti értékek nagyon magas összegére, ez óriási összeg lehet, ezért volt indokolt egy maximált díj meghatározása, ezt kapcsoljuk a benyújtott javaslathoz.

VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke: Csak egy mondat, ugyanaz a szöveg van leírva, az 1 százalékos az 1 százalékos maradt, ha jól látom, ez korábban is benne volt a törvényben.

PAPP ADRIENN (Pénzügyminisztérium): Azt hiszem, itt egy elütési hiba volt.

VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke: Bocsánat, nyelvhelyességi módosítás. Jó!

ELNÖK: Köszönöm. További kérdés, észrevétel, (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A javaslat 139. § (1 ) bekezdése módosul. Kormány?

PAPP ADRIENN (Pénzügyminisztérium): Támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A törvényjavaslat 147. §-ának módosítása. Kormány?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A következő a törvényjavaslat 8. címének módosítását javasolja. Kormány?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A következő a javaslat 105. §-ának módosítása. Kormány?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

A következő a törvényjavaslat 11. részének módosítása. Kormány?

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Támogatja.

ELNÖK: Kérdés, észrevétel? Elnök úr!

VARGA MIHÁLY (Fidesz), a bizottság elnöke: Egy kérdésem lenne, bocsánat, az előbb egy módosításnál leragadtam. Meg tudná esetleg mondani, hogy mi a különbség a gyógyüdülés, az egészségügyi üdülés meg a rekreációs üdülés között? Van-e valami tartalmi különbség, ha igen, a finanszírozás, a biztosító pénztár szempontjából van-e? Mert látom, hogy külön kerültek ezek meghatározásra az önkéntes kölcsönös biztosítópénztáraknál.

LUTZ ZOLTÁNNÉ (Pénzügyminisztérium): Tartalmát tekintve nem vagyok szakértője, de a célját tudom pontosan megmagyarázni. A személyi jövedelemadó-törvényben kapcsolódik az önkéntes pénztárak szolgáltatásához adómentességi szabály. A nyári törvénymódosítás alapján az önkéntes egészségpénztárak szolgáltatásai közül mi az, ami adómentes lehet, változott. Ebből a körből, ami kifejezetten az egészségmegőrzéssel összefüggő szolgáltatásokra biztosít adómentességet, kimaradt a gyógyüdülés és az egészségügyi üdülés. De hogy tartalmát tekintve melyik mit jelent, nem tudom pontosan megmondani. Csak azt, hogy ezzel az a kör bővül, ami által a szolgáltatás adómentes lehet. Tehát hiányzott a nyári törvénymódosítás felsorolásából ez.

ELNÖK: Köszönöm. Visszatérünk az utolsó módosító indítványhoz, amely a 11. részt módosítja. A kormány támogatja. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Nincs. A bizottság? (Szavazás) A többség benyújtja.

Kérdezem, tud-e valaki olyan javaslatról, amelyet be kíván bárki nyújtani. Az előterjesztő képviselője?

CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Csak egy kérdésem lenne. A mezőgazdasági bizottság ülésén felmerült az, hogy a most tárgyalt törvényjavaslat jövedéki adóról szóló része módosulna. Azt kérdezném a tisztelt bizottságtól, hogy érkezett-e a mezőgazdasági bizottságtól ilyen módosító indítvány.

ELNÖK: Rögtön utánanézünk.

CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Csak azért, hogy javasoljam annak megtárgyalását is. Még egy dolgot szeretnék, ha lehetséges. A T/1297/34. szám alatt futó ajánlás, ami a részletes vitához készült, a 43. pontja alatt szerepelt dr. Gegesy Ferenc és Kékesi Tibor indítványa. Ebben az indítványban van egy értelemzavaró elütési hiba. Tehát az ajánlás rosszul tartalmazza a benyújtott módosító indítványt. Ezt szeretném jelezni, ha lehetséges, ezt az elütési hibát korrigáljuk.

ELNÖK: A mostani információk alapján a mezőgazdasági bizottság nem nyújtott be olyan módosító indítványt, amelyet tárgyalnunk kellene. Kérdezem, annak van-e akadálya, hogy akár a Pénzügyminisztérium munkatársai most ide tegyék a javított indítványt, vagy az elmondottak alapján döntünk róla, és előállítják ezt a módosító indítványt, ha itt van, vagy ha nincs, koherenciában?

CSOBÁNCZY PÉTER (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Maga az indítvány szövegszerűen jó volt, az ajánlásba került rosszul. Azért hívom fel rá a figyelmet, mert itt "kivételi" eljárás szerepel, miközben a helyes a "kiviteli".

A napirendi pont lezárása

ELNÖK: Köszönöm. Ezzel nem húzzuk tovább az időt. A napirendi pont tárgyalását lezárom.

Az ülés bezárása

Kérdezem, van-e valakinek tudomása olyan módosító javaslatról, amelyet kellett volna, de nem tárgyaltunk bármelyik napirendi pontnál. (Nincs jelentkező.) Jelzést nem látok. Köszönöm szépen. Ezzel mai napirendünkkel végeztünk. Az ülést berekesztem. További jó munkát kívánok mindenkinek. Viszontlátásra!

(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 45 perc.)

 

Szabó Lajos
a bizottság alelnöke

Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit