Halász János (Fidesz), bizottság alelnöke
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)

Helyettesítési megbízást adott

Kubatov Gábor (Fidesz) Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Kiss Attila (Fidesz) Halász Jánosnak (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) Kiss Attilának (Fidesz)

A sport- és turisztikai bizottság részéről

Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Becsó Zsolt (Fidesz)
Lasztovicza Jenő (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)

Meghívottak részéről

Hozzászóló:

Keller László pénzügyminisztériumi államtitkár

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 5 perc)

Elnöki bevezető

DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Tisztelt Jelenlévők! Üdvözlök mindenkit!

A parlament eddigi gyakorlatában azt hiszem, páratlan rendezvényen veszünk részt. Két bizottság egyszerre, egy időben ugyanazt a tevékenységet hirdette meg egy teremben. Ilyenre nem emlékszem, hogy lett volna. Akik itt voltak egy nappal több, mint egy héttel ezelőtt, azok az előzményeket ismerik, vagy a nyilvánosságon keresztül ismerhetik. Az együttes bizottsági ülés, ami múlt szerdára volt hirdetve, ha jól emlékszem, azért nem valósulhatott meg, mert a sport- és turisztikai bizottság határozatképtelen volt. A kulturális bizottság így hiába volt határozatképes, az együttes ülést nem lehetett megtartani, ezért született az az ötlet és javaslat, hogy a két bizottság külön tartson ülést. Most ennek vagyunk a résztvevői.

Az egyéb elemeket most nem mondanám el, hanem ugyanúgy, mint a múltkor, elnök kollégámmal megbeszélve, én kezdtem a köszöntéssel az ülést, én nyitottam meg az ülést, most átadom neki a szót, hogy kezdje meg a sport- és turisztikai bizottság az ülését a határozatképesség megállapításával, majd ugyanezt megteszi a kulturális bizottság is. Átadom Bánki Eriknek a szót.

BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke (a továbbiakban: ELNÖK:) Köszönöm, elnök úr. Valóban rendhagyó ez a mai alkalom. Azért voltunk kénytelenek egy ilyen megoldáshoz folyamodni, mert ahogy sejtettük, ez mára be is igazolódott, bizottságunk szocialista tagjai megfutamodtak a mai bizottsági ülés elől is. Szerettük volna elkerülni azt, hogy abba a szerencsétlen és a parlament méltóságához semmilyen módon nem illeszkedő helyzetbe kerüljünk, hogy az együttes bizottsági ülés a szocialisták szándékos távolmaradása következményeképp ne legyen határozatképes.

Határozatképesség megállapítása, napirend elfogadása

Mai ülésünkön, megállapítom, hogy a helyettesítésekkel együtt bizottságunk létszáma 8 fő. Miután 19 fős a bizottság, a határozatképességhez 10 fő jelenléte volna szükséges, ez nincs meg, így bizottságunk határozatképtelen. Azonban nyilvánvalóan jelen maradunk, mert kíváncsiak vagyunk arra, hogy a parlament kulturális bizottságának ülésén mi történik, és lehetőség szerint kívánunk majd tanácskozási jogunkkal élni, és ilyen módon részt venni a bizottság munkájában.

A sport- és turisztikai bizottság ülését tehát ilyen módon bezárom.

ELNÖK: Most már a kulturális bizottság ülését megnyitva, csak hogy egyértelmű legyen, és azt a feltételezést se hagyjuk ki, hogy nem mindenki volt itt egy héttel ezelőtt, az összejövetel meghirdetett célja: meghallgatás az Advertum Kft. részére nyújtott kormányzati kezességvállalás ügyében. Ez ügyben a kulturális bizottság Fideszes és a kereszténydemokrata képviselői kezdeményezték a bizottsági ülést, a pénzügyminiszter meghallgatását.

Üdvözlöm Keller László államtitkár urat, aki a pénzügyminisztert képviseli, miként egy héttel ezelőtt is.

Először a javasolt napirend elfogadása és egyúttal a bizottság határozatképességének ellenőrzése következik. Kérdezem a kulturális bizottság tagjaitól, hogy ki az, aki a javasolt napirendet elfogadja. Aki igen, azt kérem, kézfelemeléssel jelezze!

Miként a jelenléti ívből is kitűnik, a bizottság határozatképes. A bizottság 19 tagú - hogy a kevésbé tájékozottaknak ezt elmondjam -, és ebből 10 érvényes szavazat van jelen. (Szavazás.)

A bizottság a javasolt napirendet elfogadta.

Elnöki tájékoztató

Tájékoztatom a bizottság tagjait, hogy levelet kaptam Lendvai Ildikó frakcióvezető asszonytól június 24-i dátummal. Néhány sor a levélből, de nem olvasom föl, amelynek lényege az, hogy ők e hét elején kapták meg, ha jól emlékszem, keddi napon a bizottsági ülésre a meghívót. "A bizottság szocialista tagjainak nevében jelzem - ez most már idézet -, hogy az előzetes időpont-egyeztetés elmaradása miatt a bizottsági ülésen nem tudnak részt venni. A nyári időszakra való tekintettel kérem, hogy a rendkívüli ülésről legalább egy héttel az ülés időpontja előtt kapjanak értesítést a képviselők."

Azóta frakcióvezető asszonnyal tisztáztam, hogy valószínűleg pontatlan tájékoztatást kapott. Az MSZP képviselőcsoportjának kulturális bizottsági illetékeseit értesítettem én magam az előző bizottsági ülés elmaradása után rögtön, hogy erre a hétre, a mai napra beszéltük meg a bizottsági ülésen megjelentekkel azt, hogy megpróbálunk újra ülést tartani. Ezt tudomásul vette, azt hangsúlyozta - ezt csak tájékoztatásként mondom -, hogy azt szerette volna egyértelművé tenni, hogy nem politikai megfontolásból nem jöttek el a képviselőik, hanem azért, mert nem tudták mára szabaddá tenni magukat; ezt a kulturális bizottság elnökének írt levélben kívánta jelezni az elnök asszony. Ez csak a körülményekről való tájékoztatást jelenti.

Ha jól értem, az előzetes egyeztetésnek megfelelően a helyzetet, Halász alelnök úrnak ügyrendi javaslata van.

Ügyrendi javaslat

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottságok! Ügyrendi javaslatom a következő: szeretném indítványozni azt, hogy ha már így alakult, akkor a sportbizottság jelenlévő tagjai tanácskozási joggal vehessenek részt a kulturális bizottság ülésén. Kérem tisztelt elnök urat, hogy a kulturális bizottsági hozzászólókkal akár együtt is legyen kedves a jelentkező országgyűlési képviselőknek, a sportbizottság tagjainak is szót adni, lehetőséget adni véleményük kifejtésére, kérdésük elmondására.

Egyébként, ha jól látom itt, a bizottság fideszes tagjairól van szó, mert a szocialisták tényleg megint nem jöttek el, de ahogy elnök úr mondja, nem tudom, mi ez az egy hét a szocialistáknál. A múlt héten, csütörtökön volt bizottsági ülésünk, elnök úr szíves közlése alapján már múlt csütörtökön jelezte a szocialista frakciónak, hogy ezen a héten, pénteken - tehát több mint egy hét múlva - lesz újra ülés, ennek ellenére a szocialisták most egy hetet kérve nem jönnek el. Úgy látom, megint hazudnak, megint menekülnek, megint nincsenek itt, megint látszik, hogy takargatnivalójuk van.

ELNÖK: Az ügyrendi javaslatot kérem!

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): A mi dolgunk az, hogy kiderítsük, hogy itt miről is van szó, és ezért is fontos, hogy hozzászólhassanak a sportbizottság tagjai is. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Az ügyrendi javaslatra visszatérve, az ügyrendi javaslat úgy hangzik, hogy a sport- és turisztikai bizottság tagjai szót kaphassanak. A parlament Házszabálya ügyében kevésbé jártasaknak mondom, hogy a Házszabály ezt lehetővé teszi. Kétfajta mód van erre, egyrészt a jelentkezőknek egyenként megadni, illetve egyenként szavazni a megszólalás lehetőségéről, másrészt a Házszabály azt sem tiltja, hogy csoportosan fogadjuk el. Azt gondolom, hogy ez a legegyszerűbb és a leglogikusabb.

Határozathozatal ügyrendi javaslatról

Tehát kérdezem a kulturális bizottság tagjait, hogy azt az ügyrendi javaslatot, hogy a megjelent sportbizottsági képviselők, ugyanúgy, mint a kulturális bizottsági képviselők szót kapjanak, elfogadják-e. Aki elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)

Ezt elfogadta a bizottság, tehát ettől kezdve egyenrangú tagként van jelen, megszólalási értelemben a sportbizottság itt megjelent összes képviselője.

Én, mint a kulturális bizottság elnöke arra is kénytelen vagyok gondolni, hogy a bizottságban máskor is adódhat ilyen helyzet, és nem szokványos, hogy egyik képviselő egy pártból van jelen egy bizottságban, vagy két pártból, vagy velem együtt három pártból, ezért azt szeretném kérni, illetve javasolni - és ezt nem elfogadásra javaslom, hanem csak betartandó szempontként -, hogy limitált időben szólaljon meg mindenki, hiszen feltehetően egyeztetett álláspontot képviselnek az egy frakcióhoz tartozók. Ezt előzetesen jeleztem Halász alelnök úrnak is, tehát kérek mindenkit, hogy 5-5 percre próbálja redukálni a mondanivalóját.

Dr. Veres János pénzügyminiszter meghallgatása az Advertum Kft. részére nyújtott kormányzati hitelgarancia témájában

Az előzetes egyeztetésnek megfelelően a bizottsági ülés menete a következő lenne: először államtitkár úr mondaná el a tárca álláspontját, utána a képviselők reagálnának, illetve kérdéseket tennének fel, a végén államtitkár úr természetesen viszontreagálási lehetőséggel rendelkezik, és azt követően nyilván javaslat is elhangzik majd. Annyit szeretnék még jelezni, hogy ennyiben könnyítsem államtitkár úr dolgát, államtitkár úr jelezte, hogy hozzávetőlegesen egy óra múlva közfeladatai elszólítják, tehát ez is indokolja azt, hogy redukált időben szólaljanak meg a képviselők. Ez nem elfogadandó ügyrend, hanem tájékoztatás a jelenlévők számára. Ennek megfelelően államtitkár úré a szó. Tessék, parancsoljon!

Keller László tájékoztatása

KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Elöljáróban a napirendi javaslat tárgyalásához annyit szeretnék elmondani, hogy a kormány, a kormány képviselőjének a méltóságát nem sérti az, hogy ha itt a kormánypárti képviselők most nincsenek jelen. Ezzel egyidejűleg a sajtót szeretném arról tájékoztatni, hogy mindazt, amit a múlt héten a sajtó képviselői előtt elmondtam, azt most a bizottság részére, mind a két bizottság tagjainak írásban is eljuttattuk azzal a címmel, hogy a "Labdarúgás szervezeti és infrastrukturális feltételei, állami kezességvállalás" - hiszen erről van szó.

Tehát az a meghallgatási kezdeményezés, amelyik eljutott a Pénzügyminisztériumhoz, annak kiindulópontja gyakorlatilag 2001-ben keresendő, és ezt ismételten szeretném elmondani az ellenzéki képviselőknek. Hogyha ez a téma valóban, mélységében érdekli a képviselőket, akkor bár én a múltról is tudok tájékoztatást adni, de igazából érdemes lett volna a frakcióülésen Varga Mihály egykori pénzügyminisztert meghallgatni, hiszen amivel most mi szembesültünk 2007 végén, 2008 elején, annak gyakorlatilag a kiváltó oka 2001-ben keletkezett.

Nem kívánok hosszan beszélni, hiszen tételesen leírtuk a folyamatot egészen 2001-től kezdődően, amikor egy 8,3 milliárd forintos állami garanciavállalás született a labdarúgás szervezeti és infrastrukturális feltételeit javító hitelfelvételhez. Ez a hitelfelvétel, egyébként eldöntetett, hogy ki fogja a hitelt biztosítani, hiszen ez a kormánydöntés arról is szólt, hogy most első lépésben, mármint 2001-ben a Magyar Fejlesztési Bank, amelyik 100 százalékban állami tulajdonban van, 3,1 milliárd forintot meg is hitelez egyébként annak a cégnek, amelynek egyébként 3 millió forintos törzstőkéje volt. Itt gazdasági szakemberek vannak mind a két oldalon, el tudják képzelni azt, hogy azért egy 3,1 milliárd forintos hitel hogyan viszonyul egy 3 millió forintos törzstőkéjű kft.-hez. De azért, mert már régen volt 2001., én előszedtem néhány újságcikket, amelyeknek csak a címszavait szeretném felolvasni, csak hogy érzékeljék, hogy miről is van szó, milyen miliőben született meg akkor ez a döntés.

Az egyik cikk arról szól, hogy "5 milliárdért épül új, modern beléptető rendszer a stadionokba"; Újpesten be lehet menni, máshol nincs ilyen beléptető rendszer. "Félmilliárdot fektet az Újpestbe az MFB". "A stadionrekonstrukciós program eredeti tervezete szerint 1,2 milliárd forintot szántak a beléptető rendszerre, a Sportfólió Kht. végül 5,2 milliárdért vásárolta meg. Kedden Tállai András, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára és Bozóki Imre, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke aláírta az utánpótlás-nevelési program részére folyósítandó 5,2 milliárd forintos állami támogatásról szóló szerződést." - ez összefüggésben van a 8,3 milliárdos hitelfelvétellel. És már csak egy az akkori sajtóból, MTI-hír: "A már ügyvezető Orbán-kormány április 21. után 39 milliárd forint értékben vállalt kezességet, és 2002-ben összesen 123 milliárd forintot a sportcsarnokok építésére. A közszolgálati média működésére és a mezőgazdasági üzletrészek megvásárlására május nyújtott hitelek utáni több tízmilliárdos garanciákat nagy valószínűséggel elbukja az állam, e kiadásokat az adózóknak kell megfizetniük."

Ez volt, tisztelt képviselőtársak, 2001-ben, és akkor született meg az a döntés, hogy a Magyar Fejlesztési Bank a Profi Liga Kft. 3,1 milliárd forintos kötvénykibocsátása mellé odaáll állami garanciavállalásként, és egyúttal a Magyar Fejlesztési Bank pedig meghitelezi a Profi Liga Kft.-t. Az általam elküldött anyagból világosan kitűnik az, hogy gyakorlatilag a Profi Liga Kft., amelyik kibocsátotta a hitelt, és az állam e mögé a kft. mögé állt, csak a 3 millió forintos törzstőkével rendelkezett, azok a jogok, azok a vagyonértékű jogok, amelyek egyébként a kötvény visszafizetésének fedezetét biztosították volna, az nem volt a Profi Liga Kft.-nél, hanem a Profi Liga Kft. a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga... Pontosabban a Futball Duó Kft. 44,1 százalékos tulajdonosa a Profi Liga Kft. volt, mely cég 100 százalékban a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga tulajdona. A Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga egyébként nyilván semmiféle feltétellel nem rendelkezett, hogy vissza tudja fizetni ezt a 3,1 milliárd forintos kötelezettséget. Tehát tulajdonképpen ekkor indult el a folyamat.

A Magyar Fejlesztési Bank legyezte a kötvényt, a kötvény futamideje öt év volt, és gyakorlatilag ezt a pénzt a magyar labdarúgás felemésztette. Érdemes lenne egyébként azt kezdeményezni, hogy nézzük meg, mire költötték el. 2001-ben az Állami Számvevőszéknek még nem volt olyan jogosítványa, hogy végigkövesse a közpénz útját. 2003-ban elfogadtuk azt az üvegzsebtörvényt, amely most már lehetővé teszi, hogy nézzük meg, a 3,1 milliárd forint, ami cash-ként belement a labdarúgásba, azt melyik klub, hogyan költötte el.

Eljött 2007., de 2006 júniusában kellett volna visszafizetni a kötvényt. A Profi Liga azt mondta, hogy uraim, én nem tudom visszafizetni, mert nekem nincs erre pénzem. Ekkor a Magyar Fejlesztési Bank pert indított a Profi Liga Kft. ellen. Megkapták a képviselőtársaim azt az idézetet, amely az ítélőtábla végzésében olvasható, amelyben a Profi Liga Kft. arra hivatkozik, hogy tulajdonképpen miért kérik tőle a pénzt, hiszen 2001-ben is pontosan tudta mind az állam, mind a Magyar Fejlesztési Bank, hogy ezt a pénzt soha nem fogják visszafizetni. Ez van az indokolásban, erre indította a pert a Profi Liga Kft. Egyébként bevétele valakiknek a jogdíjak értékesítéséből volt, hiszen nagyjából 3 milliárd forint megforgott, csak nem a kötvény visszafizetésére, hanem más célokra lett elköltve. Tehát a feltétele meglett volna adott esetben, hogy visszafizessék ezt a kötvényt; erről is rendelkezünk kimutatással.

Eljött 2007 vége, amikor is 2,6 milliárd forintra a bíróság jogerős végzést hozott, hogy márpedig a Profi Liga Kft.-nek fizetnie kell. A másik perben nyilván ugyanilyen ítélet születik, de az még további 500 millió forint, és még vannak kamattartozásai is a Profi Liga Kft.-nek. Nyilván itt az államnak egy lehetősége maradt, hogy miután nem fizet a Profi Liga Kft., szépen elballag hozzá az APEH, és végrehajtja a 3,1 forintos követelést.

Időközben nyilván a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga is kereste a megoldást feltehetőleg, mert elkezdett tárgyalni az Advertum Kft.-vel. Az Advertum Kft.-t nem a kormány kereste meg, hanem a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga kezdett el tárgyalni vele. Egy emlékeztetőt ezzel kapcsolatban becsatoltam a tisztelt bizottság számára. Jól látható, hogy ott megpróbáltak egyezkedni arról, hogy az Advertum Kft. megkapja a különböző, egyébként meglehetősen átláthatatlan jogokat, médiajogokat. Nyilván úgy számolt az Advertum Kft., akinek a nevében én nem akarok nyilatkozni, de az üzleti terve ezt tartalmazta, hogy őneki ebből lesz bevétele. Ő megveszi azt a követelést, ami az állam részéről fennáll a Profi Liga Kft.-vel szemben, helytáll a Profi Liga Kft. helyett az állam irányában, és utána ő majd azokkal a jogokkal megpróbál a piacon bevételhez jutni.

Ezt követően, hogy itt egy megállapodás létrejött, amelyben úgy tűnik, hogy majdnem mindenki egyetértett, aki érintett volt ebben az ügyben, elballagott az Advertum Kft. a Pénzügyminisztériumhoz, és jelezte, hogy ő kész arra, hogy ezt a 3,1 millárd forintos tartozást a Profi Liga Kft. helyett rendezze. Időközben persze a Profi Liga Kft. tartozását beváltotta a Magyar Fejlesztési Bank. Miután jogerős végzés volt a birtokában, és miután az Orbán-kormány kezességvállalása rendelkezésére állt, ezért beváltotta, és gyakorlatilag elvitt az adófizetők zsebéből 3,1 milliárd forintot azért, mert akkor a sport fejlesztését úgy gondolták el, hogy a Profi Liga Kft.-nek kell odaadni a 3,1 milliárd forintot.

Az Advertum Kft. azt az ajánlatot tette, hogy ő kész visszarakni ezt a pénzt az adófizetők zsebébe abban az esetben, hogyha ő föl tud venni hitelt, ha őt olyannak minősítik a bankok - nem a Magyar Fejlesztési Bank, mert a kormány nem jelölt ki senkit, hogy adjál hitelt az Advertum Kft.-nek -, és ha ő a piacon hitelhez tud jutni, akkor kész megfizetni a 3,1 milliárd forintot, amit egyszer már elbukott az Orbán-kormány jóvoltából az állam. Ő ezt kész visszapótolni, mert megkapja majd a különböző jogokat, ami a Profi Liga Kft. környezetében megtalálható volt, és ő elkezd a piacon még egyéb médiajogosítványokat is megszerezni. Ez az ő üzleti kompetenciájába tartozik. Ő azt kérte, hogy mindezt meg tudja csinálni, egy 5,2 milliárd forintos kezességvállalásra kerüljön sor annak érdekében, hogy ezt az üzletet realizálni tudja.

Eddig semmi más nem történt, mint az, hogy a kormány azt mondta, hogy abban az esetben, hogyha te, Advertum Kft. hitelhez tudsz jutni a piacon, abban az esetben - és nyilvánvaló, hogy a 3,1 milliárd forintot ebből a hitelből nekem megfizeted -, akkor kész vagyok a te üzleti elképzelésedet egy 5,2 milliárd forintos kezességvállalással elősegíteni. A különbség persze az, hogy az Advertum Kft.-nek volt üzleti elgondolása, a Profi Liga Kft.-nek pedig, amikor a 3,1 milliárd forintos kötvénykibocsátás volt, nem volt.

Idáig jutott el egyébként a folyamat. Jelen pillanatban az államnak van egy 5,2 milliárdos - nem 8,3 milliárdos, hanem 5,2 milliárdos - kezességvállalása. Az Advertum Kft. megpróbál hitelhez jutni, és nyilván neki a bankoknál olyan üzleti tervet kell letenni, amire a bankok azt mondják, hogy nagy biztonsággal meg tudlak hitelezni, és ennek a biztosítékaként ott van a kezességvállalás. Ha sikeres lesz az üzlet, abban az esetben még azt is vállalta az Advertum Kft., hogy a bevételeknek bizonyos részét a labdarúgás-utánpótlásba tudja visszaforgatni.

Jelen pillanatban nem történt a kezességvállalást követően semmiféle szerződés megkötése az Advertum Kft.-vel, szeretném mondani, nem úgy, mint a 8,3 milliárdos kezességvállalásnál Varga Mihály és a Profi Liga Kft. vezetője megállapodást kötött arra, hogy ezt a 8,3 milliárdot vissza fogják majd fizetni, csak időben úgy volt csúsztatva, hogy először 2001-ben csak 3,1 milliárd forintot kaptak.

Tehát ilyen megállapodás sincs. Természetesen Varga Mihály pénzügyminiszter megállapodásában egyéb garancia nem volt, hogy most láttuk volna, hogy miből fog megtérülni nekünk ez a 3,1 milliárd forint. Jelen pillanatban mi, a kormányzat azt várjuk, hogy az Advertum Kft. a piacon sikeresen szerepeljen, be tudja mutatni azt, hogy miből tudja megteremteni a hitel visszafizetésének feltételeit, és amennyiben ez sikeres, akkor lehet majd arról szó, hogy nem egy olyan tartalmú szerződést, mint amit Varga Mihály kötött, hanem sokkal alaposabb, körültekintőbb és az államháztartásra is figyelemmel lévő szerződést köthetünk. De ez még messze van, és a bizonytalan ebben az, hogy az Advertum Kft. fel tud-e venni a piacon hitelt. Ez az egyik kimenetele ennek a történetnek.

A másik kimenetele pedig az, hogy ha ezt sérelmezik sokan és azt mondják, hogy rendben van, bebukta a Profi Liga Kft. és rajta keresztül a magyar foci a 3,1 milliárdot plusz a meg nem fizetett kamatot, ne történjen semmi, ne tegyen semmit a kormány, az APEH végezze el a feladatát, induljon el a végrehajtás és amit lehet, próbáljon beszedni a Profi Liga Kft.-től, a Futtballduótól, a Magyar Hivatásos Labdarúgó Ligától, a profi egyesületektől és akitől tud. Szedje össze a 3,1 milliárd forintot. Ez is járható út.

Mi azt mondtuk, hogy ha a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga megállapodik az Advertum Kft.-vel és az Advertum tud hitelt felvenni, nekünk az állam szempontjából sokkal jobb az, ha hozzájutunk - nem végrehajtás útján - a már egyszer elveszített 3,1 milliárdhoz. Természetesen most az ellenzéki képviselők mondhatják azt, hogy ezen az úton ne menjen a kormány. Nem kell megmenteni az elsőosztályt, másodosztályt, lehet ilyen alternatív javaslat is, hogy azt kérik a pénzügyminisztertől, hogy az APEH-et kérje fel arra, hogy nagyon határozottan, a lehető leggyorsabban gyalogoljon végig azon a körön, amelyek úgymond hozzájárultak ennek a 3,1 milliárd forintos tartozásnak az előidézéséhez és szedjük be azt, amit be tudunk szedni. Általában a végrehajtás során nem túl nagy összeg, ami bejön. Még egyszer mondom, nem tudom, hogy a Profi Liga most milyen vagyonnal rendelkezik. 2001-ben sem volt túl nagy vagyona. Azt elmondtam, hogy 3 millió forintos vagyona volt akkor. Nyilvánvaló, hogy a töredéke esetleg megtérül.

Lehet is alternatív javaslat, hogy azt mondják, hogy az Állami Számvevőszék nézze meg, hogy ebben a szinte átláthatatlan körben, amit az Orbán-kormány meghitelezett, mennyi pénz gyűlt össze 2001-től 2006-ig - elmondom: több, mint 3 milliárd forint -, és hova lett az a pénz. Tehát most már kétszer 3 milliárdot is megkereshet az ÁSZ, mert egyszer megkeresheti azt a pénzt, amit közvetlenül a kezességvállalás után beletettek a fociba - az Orbán-kormány - és megkeresheti azt a pénzt, ami 2001-től keletkezett, és nem tették a visszafizetésbe, tehát nem hozták vissza a pénztárba a pénzt. Tehát lehet keresni most az Állami Számvevőszéknél 6 milliárd forintot. Adott esetben ez is lehet járható út, és akkor tudomásul vesszük, hogy Magyarországon adott esetben teljesen újjá kell szervezni a labdarúgást. Én képviselőként örülök ennek, mert akkor például az én választókerületem csapatai elsőosztályba, a Profi Ligába kerülhetnek automatikusan, ha itt újraszerveződik a bajnokság még a jelenleg az NB III-ban focizó Törökbálint is.

Ilyen szempontból tehát ez egy tisztább kép, de nem akarok cinikus lenni! Nagyon sokan vannak, akik most ugyan nem a bizottság tagjai, hanem csak megfigyelői a Kulturális bizottság ülésének, de járatosak a sportban. Annak örülnék, ha világos lenne mindenki számára, hogy a probléma mikor, hogyan és milyen formában keletkezett, és végiggondolnák azt, hogy ér-e egy politikai balhé - amely egyébként látható módon semmiben nem károsította a választópolgárokat, hanem ez egy jó nyári csemege adott esetben az ellenzéki pártnak - ér-e annyit, hogy inkább a teljes magyar foci ellehetetlenülését válasszuk. Ezt el kell dönteni, mert az én megítélésem az, hogy jelen pillanatban inkább azt az utat kellene választani, amit a kormány választott, hogy megpróbál odaállni egy egyébként a Profi Liga Kft.-től lényegesen tőkeerősebb vállalkozás mellé, lehetőséget kínál neki arra, hogy boldoguljon a piacon, és ezek után kapja vissza az állam a pénzét vagy hagyja a magyar focit úgy, ahogy van. Sokan egyébként a magyar társadalomban nyilván ezt az utat választanák, tehát mi egy lájtosabb megoldás irányába mozdultunk el.

Nagyon kérek mindenkit arra, hogy arról beszéljünk, ami ténylegesen történt. Tehát megküldtem a bizottságnak mind a 2001-es, mind a 2008-as kormányhatározatot. Olyanokról értelmetlen beszélni, amit csak feltételezünk, de be sem következett, de lehet, hogy be sem fog következni. Elnök úr, köszönöm szépen. Igyekeztem a teljes spektrumát bemutatni ennek a problémahalmaznak, és nagyon remélem, hogy tárgyszerű vita fog folyni ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Lukács képviselő úr, utána Halász alelnök úr, majd további képviselők.

Kérdések

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Tisztelt Államtitkár Úr! Mindenekelőtt a mai nap alkalmából Isten éltesse! De ez nem jelenti azt, hogy egyben azt is kívánom, hogy a következő pár percben jól érezze magát. Már csak azért sem, mert szeretném a valósággal szembesíteni.

Nyilvánvalóan azért nem a kormányhatározat háttéranyagát vagy az illető Kft. üzleti tervét kaptuk meg, mert vagy ilyen nincs, és úgy hoztak önök kormányhatározatot, vagy egyszerűen megtagadták tőlünk. Az első kérésem arra vonatkozna, hogy ha mégis volna ilyen háttéranyaga vagy üzleti terve ennek a cégnek - mert ön hivatkozott az üzleti tervére, de majd erre visszatérek -, akkor a bizottság részére, ha azt megküldenék... Ha enélkül hoztak döntést, hogy lenne bármiféle háttéranyag, akkor természetesen ezt is tudomásul veszem, és akkor tudomásul veszem ezeket a pontokat, amiket ön itt leírt.

Csak szeretném figyelmeztetni - most megyek azon pontok szerint, hogy tudja követni, amiket ön megküldött. Ez azt jelenti, hogy a 2001-es kormányhatározatnak szemben a mostani általunk ismeretlen fedezetével, megvolt a fedezete, hiszen a 20. és 21. pontban önmaga írja le, hogy megvolt a vagyoni értékű jogok fedezete, csak elköltötték. Szeretném a jogi tévedését a 16. ponttal, az ítélettel kapcsolatban elmondani. Nem végzést, hanem ítéletet hozott az ítélőtábla. Jó lett volna, ha teljes egészében, nem kiragadott részekkel küldi meg nekünk ezt az ítéletet.

A kérdésem a következő. Ha önök tudták 2006-ban, hogy ezt a tartozást az adós nem fizeti meg, ugyanakkor kézen-közön eltűnt valahol a 21. pontban az ön által említett 4 milliárd forint, mit tett a kormány annak érdekében, hogy ennek a 4 milliárd forintnak egyáltalán a nyomára jusson.

Kettő. Ha tudtak erről az ítéletről, a kormánygarancia-vállalás következtében miért nem kérték, hogy beavatkozóként részt vehessenek ebben a perben. Egyáltalán ebben az időszakban 2006-tól mit tettek önök? Ha már ön hivatkozott az üvegzsebtörvényre, én hivatkozok a lobbitörvényre; és sajnálom, hogy nem a miniszter úr van itt.

Tud-e arra válaszolni, hogy Nagy Szabolcs hányszor kereste meg a Parlamentben a miniszter urat, és ezt a lobbitörvény szabályai szerint bárhol jelezték-e. Ha ön 3 millió forintos Kft.-t emleget, akkor vizsgálták-e az Advertum tőkefedezetét? Tud-e erre válaszolni, hogy a cégkivonat szerint az Advertumnak mije van, és tud-e arról, hogy APEH-végrehajtás folyt az Advertum Kft. ellen. 2006-ban alakult, és sikerült azt a csúcsot elérni, hogy már 2006-ban az Advertum Kft. ellen végrehajtás folyt. Zárójelben jegyzem meg, hogy ha megnézzük a tulajdonosi szerkezetet, a szocialistákhoz közeli kapcsolódása dr. Cár Csabán keresztül is bizonyítható, de sok minden mással is. De Varga Zoltán Bolland Kft.-je ellen is APEH-végrehajtás folyik a cégjegyzék szerint.

Nem tudom, hogy ezeket egyáltalán vizsgálták-e, mielőtt a garanciavállalásról bármit döntöttek volna.

A most elmondottakban meg azért érdekes, amit ön mond, mert azt mondja, nem tudni, hogy mi lehet, az ön által készített feljegyzés is tartalmazza, hogy a 2001-es döntésnek megvolt a fedezete, csak elköltötték, önök meg nem tettek semmit. Most meg azt mondja, hogy "megközelítően átláthatatlanok a médiajogok", és azt mondja, a kft. üzleti terve ezt tartalmazza. Nagy Szabolcs több nyilatkozatában azt mondta, hogy még nincs üzleti terve. Tehát vagy ön téved, vagy pedig félre akar minket vezetni, mert olyan üzleti tervről beszél, amit vagy ön soha nem látott, ezzel szemben Nagy Szabolcs ilyen kijelentést tesz, hogy majd, amikor a garanciát megkapják, utána csinálnak üzleti tervet.

Másrészt jogilag is lehetetlen a kormányhatározatnak az a része, amelyik országos elérésű médiarendszer kiépítésére és működtetésére vonatkozik, hiszen ezzel már az ORTT-döntéseket is megelőlegezték volna ennek a cégnek. Nem beszélve arról az apró, kis momentumról, hogy a cég által birtokolt média-műsorszolgáltatók egyébként az ORTT-nek tartoznak, tehát szintén köztartozással rendelkeznek.

Ilyen körülmények között - én csak a pénzügyi részét kérdezem, mert a jogi részében a tévedéseit elnézem -, csak a pénzügyi részét kérdezem nagyon egyszerűen: milyen módon választották ki ezt a kft.-t, kinél jelentkezett? Hiszen a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga határozatára nem hivatkozhat, mert olyanról tárgyaltak, amely jogok egyébként nincsenek nála. Ennek következtében önök milyen fedezetet látnak ennek a kormányhatározatnak? És zárójelben megjegyzem, ha mégis erről a 3,1 milliárd forintról volt szó, mégiscsak ajánlom a kormány figyelmébe az APEH-végrehajtást, mert az APEH-végrehajtásnál lehet licitálni erre, és lehet, hogy többet ér 3,1 milliárdnál, hogy hátha akad más, aki többet adna érte, bár nem szocialistaközeli cég. Tehát lehet, hogy valakinek megérné, akinek már kiépített médiabirodalma van, és tényleg van országos médiahálózata.

Ezen körülmények között én egyszerűen csak a pénzügyi, szakmai hátteret szeretném megkérdezni, hogy mi volt a fedezete ennek a kormányhatározatnak. Nem a 2001-esnek, mert ön írta le, hogy annak volt, a 2008-asnak milyen fedezete volt? Köszönöm.

ELNÖK: Halász alelnök úr!

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én úgy látom, itt egy nagy ívű fedőtörténetet hallottunk Keller László államtitkár úrtól, 2001-ről beszél 2008. helyett, el akar menni egy óra múlva, de 20 percet beszél a semmiről össze-vissza. Úgy látszik, államtitkár úrnak csak akkor kell sietnie, amikor mi kérdezünk, de igyekszik erre minél kevesebb lehetőséget adni.

Azt látom, nemcsak az példátlan, ahogy elnök úr mondta, hogy két bizottság egyszerre, egy helyre ülést hirdet, hanem igazából az példátlan, ami ebben a kormányhatározatban van. A foci itt igazából, úgy látom, fedőtörténet, és államtitkár úr beállt ebbe a sorba az iménti nagy ívű bevezetőjével.

Véleményem szerint itt sokkal inkább állami pénzen történő lehetséges szocialista médiabirodalom kiépítése indulhat el, ugyanis államtitkár úr is elhallgatja, pedig a kulturális és sajtóbizottság ülésén ül, elhallgatja a kormányhatározatnak azt a részét, amely semmiben nem kapcsolódik semmilyen 2001-hez meg egyéb kérdésekhez, hanem most, 2008. május 20-án hozta a szocialista - ha jól sejtem a dátumból, immár kisebbségi - kormány ezt a határozatot.

Miről is szól ez a mondat, ami a médiát érinti, államtitkár úr? Egyrészt az egész bevezető arról szól, hogy az Advertum Kft.-nek adnak kezességvállalást, másrészt a nyilvános pályázat kiírásától eltekintenek, ahogy a kormányhatározatban szerepel. És a kormányhatározat 3. C pontja mit mond? "A hitelösszegből 2,1 milliárd forintot országos elérésű médiarendszer kiépítésére és működtetésére kell fordítani." Ez az önök kormányhatározatában benne van. A kulturális és sajtóbizottság ülésén mégiscsak elvárható lenne egy államtitkártól, hogy erről a momentumról is ejtsen már néhány szót! A kulturális és sajtóbizottság kérte önt, én magam is kezdeményeztem ezt, hogy küldjenek egy háttéranyagot a kormányhatározattal kapcsolatosan a bizottságunk részére.

Ön nagy mellénnyel beszélt itt arról, hogy elküldték, itt van. Van egy 30 pontból álló, Pénzügyminisztérium feliratú, nem tudom, nyomtatvány vagy valami, hiszen aláírás és semmi hivatalos nincsen rajta, nem számít, de mindenesetre önök küldték nekünk, tehát elfogadjuk hivatalos pénzügyminisztériumi közlésnek. Ebből a 30 pontból egyetlenegy pont nem foglalkozik ezzel a 2,1 milliárd forintos kezességvállalással, amiből úgy látszik számomra, hogy egy médiarendszer kiépítése indulhat el. Sőt ez nemcsak számomra kell, hogy így látszódjék, a kormányhatározat tartalmazza ezt, önök előírják ezt, és egy magáncégnek adják ezt a több mint 2 ezer millió forintos garanciát. Ez teljesen példátlan!

Szeretném megkérdezni államtitkár urat, hogy vajon mire költik majd ezt a 2,1 milliárd forintot, és mit jelent ebben a kormányhatározatban, hogy országos elérésű médiarendszer kiépítése és működtetése valósuljon meg? Mit jelent ez a kormányhatározatban? Ön a Pénzügyminisztérium államtitkára, ennek a minisztériumnak ehhez a kormányhatározathoz igencsak van köze, önnek tudnia kell, hogy mit jelent ez. Kik fognak vajon csatlakozni ehhez a médiahálózathoz? Elektronikus médiák, nyomtatottak, ügynökségek? Mit lehet erről tudni?

Árnyalja a képet, vagy legalábbis érdekessé teszi az a momentum is például, hogy az Advertum Kft.-hez köthető, az itt kezességvállalást kapó céghez köthető egy másik cég, amelyik például pályázott - információk szerint - a Magyar Televízió debreceni körzeti stúdiójának működtetésére. Már az országos médiát ilyen tulajdonosi oldalról is szeretnék megszerezni a szocialisták? Miről van itt szó, államtitkár úr? Kérem, hogy a kulturális és sajtóbizottság ülésén legalább erről a kérdésről is beszéljen, ne csak a foci fedőtörténetet erőltesse, hanem magyarázza ezt meg! Ez ugyanis megmagyarázhatatlan, és azt gondoljuk, hogy ezt a kormányhatározatot emiatt mindenképpen vissza kell vonni. Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: Parancsoljon, képviselő úr.

TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Abból, amit Halász képviselő úr itt elmondott, eléggé nyilvánvaló, hogy nagyjából két külön anyagi-pénzügyi konstrukcióról is beszélhetünk, amelyik kettő összefonódik, illetve elfedi egymást. A kérdéseim részben megkísérlik széjjelválasztani ezt a két dolgot.

Fölvetődött már az a kérdés, hogy miért éppen az Advertum Kft. lett a hitelgarancia megítélésének a kedvezményezettje. Ezt a kérdést annál is inkább fel lehet tenni, mert a 1031/2008. kormányhatározat (2) bekezdése úgy végződik, hogy "A kormány a nyilvános pályázat kiírásától eltekint, és előírja legalább három ajánlat bekérését." Tisztelettel kérdezem, hol van a három ajánlat? - beleértve az Advertum Kft. ajánlatát is. Hogyan viszonylanak ezek egymáshoz? Milyen konstrukciókat tartalmaznak, milyen kockázatokat egymáshoz képest?

A második nagyon fontos kérdésem - ez egyébként elhangzott már, de muszáj újra feltenni ebben az összefüggésben is -, hogy a kormány milyen előterjesztés, milyen előzetes számítási anyagok alapján hozta meg ezt a bizonyos kormányhatározatot? Ha én jól értettem egy bizonyos mozzanatát annak, amit az államtitkár úr mondott, abból valami olyasmi tűnik ki, hogy megadjuk a kormánygaranciát, ez egy keret, aztán megvárjuk, hogy milyen üzleti terv érkezik be ezen a kereten belül, és annak alapján kötjük meg a tényleges szerződést a garanciára, hogy ítéljük oda a garanciát.

Tisztelettel jelentem, hogy maga a kormányhatározat ennek az eljárásnak pontosan a fordítottját követeli meg. A logikája pontosan fordított, hogy először be kell nyújtani az ajánlatokat, az ajánlatokban rejlő lehetőségeket, pozitív és negatív lehetőségeket, kockázatokat mérlegeli valaki, például az államtitkár úr, és aztán ezeknek a mérlegeléseknek az alapján készíti el azt az előterjesztést, amit benyújt a kormányhoz, a kormány megtárgyalja, és utána megtagadja vagy megadja a garanciát. Tehát pontosan fordított a helyzet. Tisztelettel kérem, hogy mutassák be a dokumentumokat, mutassák be az ajánlatokat, másodszor mutassák be az ajánlatok alapján azt az elemzést, amelyik kiválasztotta az Advertumot az ajánlattevők közül, és ennek az indokait. Annál is inkább, mert szerintem itt röviden a következőről van szó.

Arról van szó, hogy az Advertum számára valóságosan rendelkezésre álló 2,1 milliárd forintos hitelből, amit a garancia alapján fölvehet, mindössze - idézőjelbe teszem ezt a szót -, mindössze a következőket kell produkálnia: 15 év alatt vissza kell fizetnie az 5,2 milliárd forintot, ezenkívül az összes bevételének a 20 százalékát a futball fejlesztésére kell fordítania. És ehhez milyen forrás áll rendelkezésre? Azon a bizonyos 2,1 milliárd forinton kívül a futballegyesületek anyagi jogai állnak rendelkezésre, illetve az a meglévő, valamekkora médiainfrastruktúra, médiabirodalom, -kezdemény, amelyik az Advertum névvel neveződik meg.

Nem tudjuk azonban, hogy volt-e számítás, amelyik megvizsgálta, hogy lehetséges-e, hogy ezek a feltételek lehetségesek-e. Lehetséges 2,1 milliárd forintból, plusz az Advertum meglévő infrastruktúrájából kitermelni 15 év alatt az 5,2 milliárdot ebből és a futball ligák anyagi jogaiból? Hozzá kell tenni, hogy itt nagyon súlyos kockázatok kell, hogy felmerüljenek. Különösen érdekelne az, hogy a kormány a döntése meghozatala előtt milyen kockázatokkal számolt vagy nem számolt.

Végül, ez egy mellékes megjegyzés, biztos lesz, aki helyettem ezt világosabban kifejti, hogy ha egyszer elvesszük a futball ligáktól a megélhetésüket biztosító anyagi jogokat, a hirdetések feladását, a közvetítési díjakat, a belépődíjakat, a különböző megnyilatkozásokkal kapcsolatos jogosítványokat, akkor miből fog élni az a bizonyos futballcsapat? Kire lőcsöli rá a kormány indirekt módon a futballcsapatok fenntartásának a költségeit, ha egyszer hozzájárult ahhoz, hogy minden forrásukat beadják valamilyen közösbe a kormánygarancia alapján fölvett hitel fedezetéül.

Lukács képviselő úr már említette, úgyhogy én csak csatlakozom ahhoz, vajon vizsgálták-e az Advertum-cégcsoport gazdasági helyzetét? Rövid kérdésem, hogy vajon az Európai Unió versenypolitikai előírásainak és támogatási előírásainak megfelel-e ez a fajta médiatámogatás, amelyik ebben a kormányhatározatban foglaltatik? Végül ahhoz is csatlakozom, amit Lukács képviselő úr utoljára mondott, hogy tudniillik volt-e itt valamilyen nyilvánvaló lobbizás, mint háttér a mögött a kiválasztás mögött, hogy a három bekért ajánlat közül miért az Advertumé győzött. Járt-e a parlamentben, esetleg netán többször is Nagy Szabolcs, az Advertum Kft. korábbi ügyvivője?

A kérdés lényege tehát, hogy miért van szükség a médiabirodalom létrehozására? A médiabirodalom létrehozása mennyiben tud hozzájárulni valamilyen többlettel a hitel-visszafizetés esélyeihez? És miért nem volna egyszerűbb létrehozni egy olyan kft.-t, vagy olyan gazdasági társaságot, amelyik a futballklubok rendelkezésére álló erőforrásokat szervezi meg saját kezelésben, és ha ezek alkalmasak rá, vagy elégségesek rá, hogy a fedezetet megteremtsék a még fennálló hiteltartozásra, akkor ez alapján ők visszafizetik. Feleslegesnek látszik ebben az esetben a médiabirodalomnak ehhez a dologhoz való hozzákapcsolása. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönjük. Bánki elnök úr jelentkezett, Szalay képviselő úr és Cser-Palkovics képviselő úr. Azt javaslom, hogy utána államtitkár úr válaszoljon, hiszen akarva akaratlanul is ismétlődnek bizonyos témák, és lehet, hogy a válasz ezt feleslegessé teszi, illetve, ha jól értem, félreértések is adódnak a liga és az egyesületek viszonyát illetően, de majd a válasz nyilván ez ügyben is tájékoztatást ad.

Bánki képviselő úr következik.

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy már megszokhattuk, államtitkár úr nem volt túl sportszerű, hiszen amikor beszélni kezdett, onnantól kezdve, saját állítása szerint 45 percet tölt el az ülésen, és ebből az idő több mint felét, 24 percet önmaga beszélt. Nem tudom, hogy a sajtón keresztül a tisztelt választópolgárok hogy tudják követni az eseményeket, de én, aki magam kifejezetten bizottsági elnökként foglalkozom sportügyekkel, én sem értettem időnként, hogy miről beszél az államtitkár úr, de nyilván ez szándékos volt a részéről.

Az, hogy a beszédének körülbelül 90 százalékát az Orbán-kormány időszakával töltötte, az sem meglepő Keller államtitkár úrtól, hiszen hozzászokhattunk ehhez. Úgy látom, olyan fóbiája van a sikeres polgári kormányzással kapcsolatban, amit egyébként megértek, hiszen meg sem tudják közelíteni azt a teljesítményt azóta sem, és a későbbiekben sem kerül erre sor most már, hál' Istennek, ami miatt nem tud tényszerű tájékoztatást adni, hanem folyamatosan vagdalkozik és visszafelé mutogat.

Felhívnám a figyelmét államtitkár úrnak, gondolom, elolvasta, mielőtt eljött a mai ülésre, a meghívót, abban az szerepel, hogy az Advertum Kft. részére nyújtott kormányzati kezességvállalás a mai ülés témája. Nem az Orbán-kormányról beszélünk, bármily fájdalmas önnek, hanem az önök által, az önök kormánya által hozott kormányhatározatról, arról az 5,2 milliárd forintos állami garanciavállalásról, amelyet egy magáncégnek adnak. Ön a bevezetőjében itt mindenféle kesze-kusza dolgok között azt is említette, hogy milyen garancia van arra, vagy milyen garancia volt egyáltalán, hogy a Profi Liga Kft. valaha is visszafizeti azt a 3,1 milliárdot, ugyanis 3 millió forintos törzstőkével rendelkező cégről volt szó.

Államtitkár úr, ön állítólag ért a pénzügyekhez, mennyivel nagyobb az esélye egy olyan kft.-nek, amely ugyan 103 millió forintos törzstőkével rendelkezik - a 103 jól hangzik -, de 5,2 milliárd forintnyi hitelfelvételről van szó. Nyilván ön is tudja, hogy nem a törzstőke vagy a jegyzett tőke az, ami garancia a visszafizetésre, hanem maga a cég működése. Nos, nem tudom, megnézte-e a cég legutóbbi mérlegét. Felhívnám a figyelmét, hogy 3,6 millió forintnyi adózás előtti eredményt tudott produkálni 2006-ban ez az Advertum Kft., 3,6 millió forintot. Mi a garancia a visszafizetésre, államtitkár úr? Mi ez, hogyha nem hazárdjáték? Miért az Advertum Kft. jött egyedül szóba egy ilyen esetben? Miért nem tárgyaltak a Profi Liga Kft.-vel, a Magyar Hivatásos Labdarúgó Ligával? Államtitkár úr, az, hogy az ügy idáig jutott, tudja, kinek a felelőssége? Az önök felelőssége! A miniszterének a felelőssége.

Nézze meg azt a 2001-es kormányhatározatot, ha már ennyit hivatkozik rá! Tudja, ki a felelős annak a végrehajtásáért és a felügyeléséért? Éppen a pénzügyminiszter, illetve az ifjúsági és sportminiszter, ami nyilván menet közben megváltozott. Veres János és Lamperth Mónika voltak azok, akiknek figyelemmel kellett volna lenniük arra, hogy 2006 márciusában és júniusában lejárt az a határidő, amire vissza kellett volna fizetni a kötvénykibocsátás értékét, pontosabban vissza kellett volna vásárolni a kötvényeket. 2006-ról beszélünk, államtitkár úr. Miért kellett 2008 májusáig várni? Hozzászokhattunk már, hogy a szocialista kormány ügymenete rendkívül lassú és nehézkes, de kérem szépen, amikor arról beszél, hogy az ellenzék felelőtlen magatartása az, hogy nyáron mi mindenféle üléseket kezdeményezünk, és ezzel veszélyeztetjük a magyar labdarúgás jövőjét vagy jelenét, ezt sem értem, hogy mire célzott ezzel, mert semmi köze egyébként a magyar labdarúgásnak sem a jelenéhez, sem a jövőjéhez.

Azt gondolom, hogy felelős politikusi magatartás az, hogy 5,2 milliárdnyi kezességvállalásról legalább megkérdezi a kormányt a parlament két illetékes szakbizottsága.

Államtitkár Úr! Miért nem tárgyaltak? Amikor látták, hogy lejár a határidő, miért nem ültek le? A magyar államot addig semmiféle kár nem érte, hiszen a Profi Liga Kft. rendben fizette a kamatokat. Önök sodorták abba a lehetetlen helyzetbe a Profi Liga Kft.-t, hogy most felszámolás előtt áll, mert 800 millió forintnyi adósságot és kamattartozást halmozott fel a tőkeösszeg visszafizetésének lejáratát követően, tehát 2006-ot követően. Ha akkor leülnek és megállapodnak vele az adósság átütemezéséről és megállapodnak velük arról, hogy a kormányzati kezességvállalást nem váltják be, nem váltja be az MFB 2006-ban, hanem kitolják 5 évre... Nem 15 évre, államtitkár úr, amennyire most vállalnak kezességet, csak 5 évre! Tudja, mi a szokás Európában, államtitkár úr? Ha foglalkozna egy kicsit a futballal, nyilván ön is tudná.

Az a szokás, hogy marketingjogokat, reklámjogokat, közvetítési jogokat világcégeknek adnak el, nem a piacon ismeretlen cégeknek, mint az Advertum Kft. Arról nem beszélve, hogy nem olyan társaságokat válogatnak ki Európában, amelyek éppen a kormányzó párthoz kötődnek. Mert ha majd megnézi a céglistát - nyilván jártas az adatbázisban -, akkor jól láthatja, hogy számtalan fronton kötődik szocialista politikusokhoz.

Államtitkár Úr! Miért nem kezdeményeztek tárgyalásokat? Nézze meg a lengyel példát! Nem kell messze menni Európában. Nézze meg a lengyel példát! Lengyelországban a Sport 5 nevű világcéggel kötöttek megállapodás az összes klub reklámjogának, közvetítési jogának értékesítéséről. Nézze meg: nem hasonlítom össze magunkat mondjuk a Bundesligával vagy a Premier Shippel. Hihetetlen mértékű értéknövekedés van évről évre ezen a területen. Ezeknek a jogoknak az értéke, államtitkár úr, öt év alatt három- négyszereződik. Tehát bőséggel van garancia a visszafizetés feltételeire, és ezt nagyon jól tudta 2001-ben is nyilván a kormány, amikor ezt a kezességvállalást felvállalta. Csak éppen közben kormányváltás volt, és a szocialista kormány számára nem volt fontos az, hogy felelősen gondolkodjon a magyar futball életéről, felelősen gondolkodjon a Profi Liga Kft. sorsáról, hanem magára hagyta, gondolom, direkt azért, hogy aztán más típusú megoldás szülessék.

Államtitkár Úr! Ha a felelősséget keressük, nézzen már tükörbe, kérem! Ezek tények. Nem kell messze menni, elég Közép-Európában végignézni. És olyan cégek vannak, mint az ING Londonban, az UFA, amely német cég vagy az Octogon - angol-amerikai cég -, velük kellett volna tárgyalni ezekről a marketing- és reklámjogokról. Sokkal többet tettek volna a magyar futballnak. Nem kell bevonni közvetítőt! Teljesen fölösleges, és csak a kockázatot növeli. Emlékezzen vissza arra a botrányos időszakra, amikor a Szaknévsornak adták el ezeket a jogokat! Kis híján tönkrement bele a magyar futball. Most ugyanitt állunk, csak éppen Advertumnak hívják a céget.

A következő kérdésekre várom a választ. Miért hagyta figyelmen kívül a 2001-es kormányhatározatot a pénzügyminiszter, illetve az akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter? Miért nem avatkozott be akkor, amikor lejárt a kötvény-visszavásárlási határidő? Miért engedték még 2 évig húzódni ezt a történetet? Miért nem folytattak tárgyalásokat a megoldás érdekében, esetlegesen a garanciaátütemezés érdekében a Magyar Hivatásos Labdarúgó Ligával vagy a Profi Liga Kft.-vel? Miért éppen az Advertumot választották ki? Miért nem törekedtek arra, hogy mondjuk más, világcéggel tárgyaljanak a marketing- és reklámjogok, közvetítési jogok értékesítéséről?

Végül, államtitkár úr: mit gondol ön, mi a jó megoldás ebben a szituációban? Jó-e az, ha egy olyan céggel tárgyalnak, amelynek az egyik tulajdonosa bizonyos Czár Csaba, a Magyar Szocialista Párt külső szakértője a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatban. Jó-e az, ha az Advertum Kft. tulajdonában lévő más társaságok felszámolás alatt vannak, több mint 100 millió forinttal tartoznak mondjuk az Országos Rádió- és Televízió Testületnek. Komolyan várható-e egy ilyen cégtől az, hogy egy 5,2 milliárdos garanciavállalást valaha is nem fog lehívni? És miért kell 15 év ahhoz, hogy bizonytalan körülmények között kapja vissza a pénzét a magyar állam, ha egyáltalán reális esély van arra, hogy nem kerül lehívásra ez az opció, és miért nem egyszerűbb az, ha megállapodunk a Magyar Hivatásos Labdarúgó Ligával? Köszönöm.

ELNÖK: Szalay képviselő úr!

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Bizottság! Sok minden elhangzott. Államtitkár úr elmondta, hogy politikai hercehurcát gerjeszt majd az ellenzék. Elmondta, hogy a nyári uborkaszezonban végre lesz hír. Szeretném elmondani, hogy ezt önök gerjesztik, önök csinálják, és ha nem mondják ki, akkor én most elmondom, hogy egy olyan politikai végjátéknak vagyunk szemtanúi, amiben önök készülnek arra, hogy ha nem kormányoznak, mi lesz. Építenek egy médiabirodalmat, amelyen keresztül azt csinálnak, amit gondolnak.

Ehhez fölhasználják a futballt eszközként, és ráadásul úgy állítják be, mintha a futball megmentéséről lenne szó. Ez egy elég galád megoldás, ráadásul azt a magyar futballt, aminek eléggé komoly problémái vannak egyébként is. Ön körülbelül három mondatonként az Orbán-kormányt, négy mondatonként Varga Mihályt emlegette, és mondjuk úgy 10 mondatonként sem említette az önök kormányának felelősségét.

Valóban fóbia lehet, és biztos rosszul alszik, amikor ez nem jut az eszébe, de hadd mondjam el, hogy az Orbán-kormány néhány dolgot tett önökkel ellentétben. Volt egy Sportminisztérium, sportfejlesztések, beruházásások, Bozsik-program, diáksport-normatíva, uszodák, sportcsarnokok, sportlétesítmények. Önök mindent megállítottak, mindent, ami létezik. 2000-ben pályáztunk egy Európa-bajnokság - lehet, hogy feltűnő, de nem mindenkinek -, ez a mostani Európa-bajnokság a mi pályázatunkat is élvezhette volna. Mi is rendezhettük volna, de nem sikerült. Most is pályáztunk egyre, közösen, ha jól emlékszem, a horvátokkal, de azt is elbuktuk azért, mert semmi nem történik, mióta önök vezetik a kormányt sportügyekben sem, de egyébként sem igazából.

És ön azt meri mondani, hogy az Orbán-kormány ezt tette, meg azt tette. Annyi pozitívumot, mint az Orbán-kormány tett, mondjuk 300 milliárd forintos sporttámogatással 2002-ben, a mostani 13,5-del szemben, amit össze sem lehet hasonlítani, nem is tudom, hogy hogy gondolja összehozni.

Egészen egyszerűen elképesztő, hogy ön még mindig abban a demagógiában tobzódik, hogy az önök felelősségét hogyan lehet rányomni az előző, egyébként 6 évvel ezelőtti kormányra. Félelmetes. Bízom benne, hogy ebben az országban erre már nem nagyon vevők az emberek. Főleg úgy nem, hogy ön, nem tudom, hány ügyet kellett, hogy kivizsgáljon. Mondjon egyet, amiben sikeres volt! Mondjon egyet, amiben a bíróság, az ügyészség vagy bárki ön mellé állt! Semmilyen önkritikát nem képes gyakorolni, csak támadni, csak támadni.

Ahelyett, hogy két mondatban azt mondta volna, hogy kérem szépen - mondta is -, nincs aláírva a szerződés, gondoljuk végig közösen, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy megoldjuk a helyzetet, rendben van, elfogadjuk az önök véleményét is!

A mi meglátásunk az, hogy ezt a 3,1 milliárd forintot ütemezzék odébb - 5 évre, 10 évre -, adják meg a lehetőséget a Hivatásos Labdarúgó Ligának, hogy hirdesse meg a reklámjogait. Ezen jogok bevételéből finanszírozza ezt az átütemezett lehetőséget, és megoldódik a probléma. Ne pedig abban tobzódjanak, hogy hogyan lehet megkerülni mindig mindent, hogyan lehet kavarni az egész országban, és hogyan lehet egyébként az ellenzékre mindent rátenni. Hihetetlen, államtitkár úr!

Én önnel egészen normális kapcsolatban vagyok egészen odáig, míg gyerekek között vagyunk. De ilyenkor nincs önben az az érzés, hogy meghasonult saját magával? Nincs? Jó lenne! Jó lenne, ha ilyenkor belenézne mindenki szemébe, és elmondaná, hogy kérem szépen, hibát követtünk el, nem ez a jó megoldás, hallgassuk meg a másik oldalt is, hátha tudunk valami normálisat ez ügyben kitalálni. Nem tudom.

Még egyet hadd mondjak, ami engem nagyon-nagyon zavar és bánt. Ön azt mondta, hogy az Orbán-kormány támogatta 3,1 milliárd forinttal a labdarúgást és másik 5,2-vel a beléptetőrendszert, de nem mondta el a többit. Önök egy céget támogatnának, messze nem a sportot, megkerülve mindent, és hivatkozik a sportra. Hogy tudja ezt megtenni? Hogy tud ilyen összehasonlításokat tenni?

Összességében azt mondanám, hogy ha az a cél, hogy médiabirodalmat építsenek, mondják meg itt, a bizottságban. Mondják meg: ez a céljuk, igazából így akarnak pénzeket biztosítani a Nyírségben egy elégé érdekes tulajdonosi szerkezetben lévő cégnek. Nem fogjuk elfogadni, de legalább tisztán végre egyszer odaáll a nyilvánosság elé. Mondják ki azt, hogy igazából készülnek a jövőjükre, ami már nem sokáig tart, bízunk benne. Egy.

Kettő. A sportmegoldás meg legyen az - még egyszer szeretném elmondani - átütemezve 3,1 milliárd forint, a marketingjogok meghirdetve, és abból fizesse vissza a megfelelő törlesztőrészleteket a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga. Ez utóbbi normális és elfogadható. Az előző kevésbé, csak igazából vállalják föl. Köszönöm szépen.

DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Bizottság! Lendvai Ildikó leveleihez csak annyit fűznék hozzá, hogy ezek szerint hiába - ugyan nem lassan, de határozottan -mondta néhány héttel ezelőtt, hogy az MSZP-frakció, a szocialisták egész nyáron dolgozni fognak.

Ezek szerint ez egy volt Lendvai Ildikó nem lassan, hanem gyorsan, határozottan mondott olyan mondatainak, amit ő maga sem gondolt komolyan, amikor elmondta, hiszen mi mással tudnánk azt magyarázni, hogy egyetlenegy szocialista képviselő számára nem volt tudott, ismert az, hogy ma itt meg kellene jelennie? Mi magyarázat van arra, hogy véletlenül sem tévedt erre egy szocialista képviselő sem, egyébként munkavégzés közben? Egyet még esetleg tudok feltételezni, lehet, hogy már ők maguk sem akarták vagy tudják ebben az ügyben a pénzügyminiszterüket megvédeni, de ez érdekes következtetésekhez vezethet.

Államtitkár úr, egy kérdést szeretnék mindösszesen feltenni, illetve egy nyilatkozatot, felelősségteljes, hivatalos nyilatkozatot várok öntől. Tellér képviselőtársam már utalt rá, csak akkor éppen a papírjait nézegette, és lehet, hogy nem volt egyértelmű ön számára. Szeretném, ha itt, hivatalosan nyilatkozna arról, hogy ez az egész ügy és a támogatás megfelel-e az Európai Unió támogatási és versenypolitikai előírásainak, valamint a médiatörvény médiatámogatásra vonatkozó rendelkezéseinek, a 85/2004. kormányrendelet EK-szerződés 87. cikkének, az EK-szerződés 88. cikkének, ami a kezességvállalásra vonatkozik, és a Bizottság 70/2001/EK-rendeletének? Azt gondolom, államtitkár úr, hogy ez egy mondattal elmondható. Ön felelőssége teljes tudatában kijelenti, hogy ez megfelel ezeknek az irányelveknek és a médiatörvény rendelkezéseinek, vagy sem? Köszönöm szépen.

ELNÖK: Államtitkár úré a szó.

Keller László válaszadása, reagálása

KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Azzal szeretném kezdeni, nem illik, de visszakérdezek, hogy miért gondolják azt, hogy mi ugyanúgy viselkedünk kormányon, mint ahogy önök viselkedtek kormányon? Miért gondolják? Miért gondolják? Mi nem úgy viselkedünk. Az a feltételezésük, hogy mi ugyanazt tesszük, mint amit önök tettek 1998-2002 között. Akkor, amikor ki lett jelölve egyetlenegy kivitelező, és a Magyar Fejlesztési Bank megfinanszírozta, és ennek a kivitelezőnek az alvállalkozója látható módon kegyetlenül megerősödik... Járok Felcsútra néha meccsre, és ennek az alvállalkozónak a reklámja van a felcsúti csapat mezén. Nem így viselkedünk, szeretném hangsúlyozni. Vegyék tudomásul, hogy nem ez a módszerünk. Az egész mai meghallgatás arra alapult, mint hogyha visszamentek volna a '98-2002-es időszakba, és azt feltételezik, hogy a 2002-től regnáló kormány hasonlóan viselkedik. Nem így van! (Bánki Erik: Az Advertum Kft. a téma. Ad-ver-tum.) Nem úgy van.

Elnök úr, lehet folytatni?

Szeretném rögzíteni, hogy tiszta, átlátható viszonyok között hozzuk meg a döntéseinket. (Bánki Erik: Végre valami humor is volt benne!)

Visszatérve az elejére: én azt mondtam, hogy a 2001-es kormányhatározatra alapuló megállapodásból nem derül ki az, hogy mi a fedezete a Magyar Fejlesztési Bank által lejegyzett kötvény visszaváltásának. Akkor, hogy pontosan fogalmazzunk, ez a helyzet. Azt mondtam, föltehetőleg megvolt a fedezete, föltehetőleg megvolt a fedezete a visszafizetésnek, csak erre nem került sor. Nem az államnak kellett, nem az állam irányában kellett volna beváltani a hitelt, hanem a Magyar Fejlesztési Bank jegyezte le a kötvényt, és a Magyar Fejlesztési Bank felé kellett volna teljesíteni a Profi Liga Kft.-nek, ezt ne felejtsük el! Valószínű, hogy bár leírtam a történéseket, ez elkerülte az önök figyelmét.

Azt is elmondtam, hogy öt évre került kibocsátásra ez a kötvény, és 2006-ban volt cselekvési lehetősége nem a kormánynak, hanem a Magyar Fejlesztési Banknak. De megint a '98-2002-es időszakot éljük, amikor is azt gondolták, hogy a kormány megmondja egy Fejlesztési Banknak, hogy mit kell csinálnod, és akkor az úgy van. Hiába, hogy 100 százalékban a Magyar Fejlesztési Bank az állam tulajdona, de az üzleti döntéseket neki kell meghoznia. Tehát üzleti ügyekben az állam nem teheti azt, amit az Orbán-kormány idején megcsináltak a Magyar Fejlesztési Bankkal, ezt tudomásul kellene venni. Ez egy más gondolkodás, más értékrend, ez egy más logika, mint amit most önök követnek. Persze, hogyha visszahelyezzük magunkat a múltba, akkor természetesen abból az következik, hogy nekünk úgy kellett volna cselekedni, hogy a Magyar Fejlesztési Bankot rángatjuk madzagon, és az azt csinálja, amit a kormány üzleti ügyekben is.

Tehát gyakorlatilag 2006-ban a Profi Liga Kft. nem azt mondta, hogy akkor tárgyaljuk újra, hanem azt mondta, hogy nem fizetek, és a perből kiderült az - ezt beidéztem önöknek -, hogy azzal védekezik, úgyis tudtuk, hogy nem fogjuk visszafizetni. Ezt ti tudtátok, Fejlesztési Bank, kormány, ti tudtátok, miért akarjátok most tőlünk kérni ezt? - ez volt a hivatkozása 2007 végén. Képviselő úr, ha valakinek fizetési kötelezettsége van, ha ön felvesz hitelt, és nem tudja visszafizetni, akkor nem a bank fog önhöz menni, kilincselni, hogy ugyan, legyen olyan kedves, Bánki úr, fizesse vissza, hanem önnek még időben el kell mennie a bankhoz, hogy nem tudok eleget tenni a fizetési kötelezettségemnek, és akkor a bank mérlegeli, hogy ehhez hogyan viszonyul, de nem ez történt. Nem ez történt, hanem a Profi Liga Kft. elkezdett védekezni, olyan okokat hozott fel, az ítéletből világosan kiolvashatóan, amely okok világosan mutatták azt, hogy nincs fizetési szándéka sem 2007-ben, sem az azt követő időszakban, hiszen még az elsőfokú ítéletet is megfellebbezte.

Én a Nagy Szabolcsot, megmondom őszintén, hogy nem ismerem, és egyáltalán az a problémakör, hogy ki, milyen párttagsággal van a vállalkozói piacon, valóban ez is megint a múltat idézi, amikor az előző kormány, a '98-2002-es abból indult ki, hogy kinek adjunk pénzt, aki hozzánk közel áll, vagy aki nem áll hozzánk közel, és nézték a párttagságot ezek szerint. Önöknek van fóbiája, amikor azt gondolják, hogy most ugyanaz a rendszer van. Egy vállalkozásnál azt, hogy ki, milyen pártnak a tagja, ez a kormány nem vizsgálja, nem kutatja és nem keresi.

Azt, hogy az Advertum Kft.-nek milyen APEH-vizsgálata volt, az az igazság, világosan elmondtam, hogy semmiféle megállapodás az Advertum Kft.-vel nem történt. A kormányhatározat egy lehetőséget kínál fel neki, amit még nyilvánvaló, hogy szerződésben rögzíteni kell. Hogy ha te a piacon tudsz szerezni hitelt, és előírta, hogy versenyeztetéssel próbálj hitelhez jutni - és itt tévedés volt a határozat értelmezésében -, abban az esetben én kész vagyok arra, hogy 5,2 milliárd forintos kezességet vállaljak, de ez a kezességvállalás nem a kormányhatározattal lép érvénybe, hanem, ha megkötjük a megállapodást. Most önök olyat kérnek számon, amit akkor kérhetnének számon, hogyha létrejött volna valamilyen megállapodás, amelyet vizsgálatok sokasága után lehetett volna aláírni. Ami nem történt meg adott esetben a Profi Liga Kft. szerződése kapcsán, most meg nincsen olyan szerződés, most csak egy lehetőség van.

Azt mondja Bánki képviselő úr, hogy ez a magánszférának biztosított kezességvállalás. Számos esetben a magánszféra érdekében kezességvállalásra kerül sor. Csak egy példa most eszembe jut: nagy kiállításokat rendezünk Magyarországon a múzeumokban, magáncégek a közreműködők, és a magáncégek irányában is egyfajta kezességet vállalunk, hogy az a kiállítás megrendezésre tudjon kerülni. De még tudnék számtalan példát, az Orbán-kormány idejéből is. Csak azért, mert a 8,3 milliárd forint vajon állami cég felé nyújtott kezességvállalás volt-e? Világosan bemutattam, hogy nem. Tehát abba belekötni, hogy most miért egy magánszemély vagy magánszemélyek alkotta társaságért vállal kezességet... (Bánki Erik: Figyeljen a kérdéseimre, én ilyet nem mondtam) Az volt a kérdése, képviselő úr, hogy micsoda dolog az, hogy az állam magánszemély társasága irányában kezességet vállal. (Bánki Erik: Figyeljen a kérdéseimre, hogy mit beszélek.) Megítélésem szerint piacgazdasági viszonyok között... Ez volt, felírtam, képviselő úr.

ELNÖK: Kérem a képviselő urakat, hogy tartózkodjanak az ilyen megjegyzésektől!

KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: A cégkapcsolatokat vizsgálni akkor kell, amikor szerződést akarunk kötni. Itt egy olyan kötelezettségvállalásra került sor, amelyik nem testesült meg semmiféle szerződésben, hiszen a kezességvállalás egy hitelhez kapcsolódik, a hitelfelvétel pedig még nem történt meg. Akkor, hogyha az Advertum Kft. megszerzi a hitelt, akkor lehet beszélni arról, hogy akkor most tessék, ballagjon el, és nézzük meg, hogy a kezességvállalást azon az elvi alapon, amit meghozott a kormány, milyen módon lehet realizálni.

Úgy gondolom, meg lehet érteni, hogy van egy folyamat ebben a körben, amit nem lehet átlépni. Valahol a folyamatot el kell indítani! Nem tárgyal a Profi Liga Kft., nem kéri az átütemezést a Magyar Fejlesztési Banktól, valamilyen módon megjelenik a Magyar Hivatásos Labdarúgó Ligánál ez az Advertum Kft., elkezdenek tárgyalni, kirajzolódik számukra egy üzlet, és akkor azt kérdezi az Advertum Kft., hogy kész vagy-e kormány, magyar állam egy kezességet vállalni. Éppen ezért ez a vállalás ebben a vonatkozásban, Cser-Palkovics képviselő úrnak mondom, hogy az, amit ön beolvasott, egy szerződés alapján értelmezhető lenne, lehetne rá válaszolni, de egy ilyen kezességvállalásnál, amit nem követ semmiféle szerződés, nem. Tehát magyarul, nem kapott támogatást. Az európai uniós irányelvek támogatásra vonatkoznak, ez pedig nem támogatás. (Beszélgetés, zaj.)

Ezzel a kezességvállalással, képviselő urak, ezzel a kezességvállalással az Advertum Kft. csak azt tudja elérni, hogy elmegy, és megpróbál a piacon hitelt szerezni, ha tud. Ha nem tud, ez alapján az államhoz nem jöhet vissza senki. Ki fog visszajönni, adjanak már választ arra maguknak, hogy ki fog visszajönni adott esetben úgy, ahogy a Magyar Fejlesztési Bank visszajött az államhoz, hogy állj helyt 3,1 milliárd forintért? Senki nem tud visszajönni, mert gyakorlatilag az Advertum Kft. nem rendelkezik jelen pillanatban hitellel. Tehát gyakorlatilag semmiféle hitelhez kapcsolódó támogatás sem társul hozzá, ezért értelmezhetetlen az a kérdésfeltevése, még egyszer mondom, ami az európai uniós dolgokat mondja. Ha realizálódott volna a hitelfelvétel, akkor egy más helyzet van, és éppen ezért a cégkapcsolatok vizsgálata sem releváns ilyen szempontból.

Az ORTT-döntéseket pedig nem előlegezte meg senki. Ma is rendelkezik az Advertum Kft. bizonyos médiajogosítványokkal. Az ő üzleti elképzelése az volt, hogy ehhez még megszerzi azzal a megállapodással, amit a Magyar Hivatásos Labdarúgó Ligánál próbáltak összehozni, ezen kívül kiterjeszti a hitelből még további, piacon megszerzett jogosítványokkal az üzleti vállalkozását. Erre szól az a 2,1 milliárd forintos kezességvállalás, illetve az nem kezességvállalás, mert 5,2 milliárd forint a kezességvállalás, hogy 3,1 milliárd forintot mindenképpen fizessen vissza, és 2,1 milliárd forintból pedig, ha talál ehhez hitelező bankot üzleti alapon, akkor fejlesszen.

Tehát lehetővé teszi a kormány azt, hogy a médiapiacon, miután ez az egész ügylet a médiához kapcsolódik, és ez a fedezete gyakorlatilag a 3,1 milliárd forintnak is valamilyen módon lehetővé váljon ezeknek a médiajogosítványoknak az értékesítése. Tehát valamilyen módon neki nyilván piacot kell bővítenie, erre szolgált ez. De miután ezt konkrétan nem szerződtük le, ez egy lehetőség őfelé, és semmi köze az ORTT-nek ehhez a történethez. Neki a piacon kell az ORTT-vel megbirkóznia. Fogalmam sincs, hogy milyen engedélyeket és mást kell adott esetben beszerezni, de ez nem is tartozik a garanciavállalás tárgykörébe.

Kérdezték, hogy milyen fedezete van a kormányhatározatnak. Nem kell, hogy fedezete legyen, mert ez semmiféle olyan kötelezettségvállalást a kormány részéről nem jelent, ami alapján az államháztartásnak egyetlenegy fillér kifizetése is származna. Ez, kérem szépen, hogy értsék meg, bár nem nagyon akarják ezt megérteni, de meg kellene érteni, hogy akkor származik csak kifizetési kötelezettség, ha megvan a hitel, és a hitelfizetésnek nem tesz eleget. Akkor követnénk el felelőtlen magatartást, hogyha úgy szerződnénk, ahogy 2001-ben szerződtek, hogy gyakorlatilag megteheti azt a Profi Liga Kft., hogy 7 évvel a szerződéskötés után arra hivatkozik, hogy te tudtad, hogy én nem fogom visszafizetni neked. Tehát mi ilyen szerződést nem kötünk.

Halász képviselő úrnak szeretném világossá tenni, hogy semmiféle fedőtörténetet nem kreáltunk. Az a feltételezés, amit ön megfogalmazott, visszanyúlik a '98-2002-es időszakba. (Derültség az ellenzéki képviselők körében.) Egyébként pedig, ha valakinek van egy kicsi fogalma arról, hogy médiabirodalmat lehet-e 2 milliárd forintból építeni... Kérdezzék meg a Hír tévéseket, hogy mennyiből épült ki az a médiabirodalom! Nevetséges már csak ezért is az a megfogalmazás, hogy itt médiabirodalom kiépítéséről hozott döntést a kormány, egyszerűen szakmailag is. Bár én nem vagyok médiaszakértő, de el tudom képzelni azt, hogy akár a Hír Tévé, amit most így látunk felnövekedni az elmúlt években - Hír Tévé, Echo Tévé - az nem 1-2 milliárd forintból tudott megizmosodni föltehetőleg. De semmilyen ilyen szándék nincs, világosan benne van, hogy 3,1 milliárd forintot szeretnénk visszakapni, és ehhez egy pici levegőt adnánk annak a vállalkozásnak, ha a piac is értékeli, hogy ezt megcsinálja.

Tisztelt Képviselőtársaim! A 30 pontból azért nem foglalkoztam lényegét tekintve túlságosan ezzel az Advertum Kft.-s kérdéssel, mert a kérés is egyébként az volt, hogy a kormányhatározatot adjuk le. Leadtuk, megkapták. Nem volt több kérés, és nincs is értelme addig beszélni erről, ameddig a kezességvállaláshoz nem kapcsolódik egy hitelfelvétel, és ahhoz nem kapcsolódik egy szerződés. Az, hogy mire költik majd a pénzt, az a vállalkozónak a feladata. Tehát nem az állam veszi fel a hitelt, az Advertum Kft. veszi fel a hitelt, és hogy mire költi? Mi egyet kötünk ki, hogy az államnak a 3,1 milliárdos követelését fizesse vissza, a többi az üzleti szférára tartozik. Nyilván ezt is nehezen értik meg, hogy hogy van az, hogy az állam nem akar mindenhová beférni. Mi ezt követjük.

Miért az Advertum lett a hitel kedvezményezettje? Itt még hitelfelvételre nem került sor. (Beszélgetés, zaj az ellenzéki képviselők körében.) 2007 végén, ezt sokszor el kell mondani, mert nehezen akarják megérteni. (Bánki Erik: Akkor miért vagyunk itt?)

ELNÖK: Államtitkár úré a szó.

KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Ez jó kérdés, hogy miért vagyunk itt, persze, mert azt gondolták, hogy van hitelfelvétel, de nincsen hitelfelvétel. (Zaj, vita.) Az Advertum, még egyszer mondom....

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Urak! Kérem szépen, a gyorsíróra is gondoljanak, nem tudja az egymás szavába vágó megszólalásokat rögzíteni.

KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Az Advertum Kft. - ezt a jegyzőkönyvet is odatettem önök elé - tárgyalt a Ligával, és látható módon mások nem tárgyaltak, mások nem keresték meg. Tehát a Pénzügyminisztérium számára ez nem közbeszerzés, nem pályáztatás kérdése. A Profi Liga Kft. hogyan kereste meg a kormányt annak idején? Mondják már meg, hogy kereste meg? A kormány magától kitalálta, hogy van egy 3 milliós kft., én szeretnék neki a kötvény kibocsátásához állami kezességet vállalni? (Szalay Ferenc: Benne volt a Pénzügyminisztériumban.) Ez úgy történt valószínűleg, hadd mondjam el, úgy történt föltehetőleg, hogy a Profi Liga Kft.-nek volt egy üzleti elgondolása, megkereste az Orbán-kormányt, és azt mondta, hogy kellene nekem 8,3 milliárd forint. (Bánki Erik: Advertum! Advertum, erről beszéljen!) Most mondom, képviselő urak, válaszolok a kérdésekre. Éppen ezért ajánlatot sem kellett bekérni, mert az állam 2007 végén, amikor a Magyar Fejlesztési Bank beváltotta a kezességet, akkor károsodott 3,1 milliárd forinttal. Az állam, az állam károsodott, ön, ön (Körbemutatva.), mindnyájan, az adófizetők 3,1 milliárd forinttal. Ezt nem szabad elfelejteni!

Mi ezt a pénzt vissza akartuk szerezni, tehát nekünk nem ajánlatot kell kérni. Azt írtuk elő, hogy kérjen be ajánlatot, kérjen be több ajánlatot, ami alapján majd vissza tudja nekünk fizetni a 3,1 milliárd forintot. Éppen ezért, ami az ajánlatokkal kapcsolatos, a piacon kell neki ajánlatokat összegyűjteni, de a mai napig még nem sikerült.

Éppen ezért miután nem kötöttünk szerződést az Advertum Kft.-vel, ezért az a kérdés sem aktuális, hogy volt-e számítás ezzel kapcsolatban, hiszen annak kell a számítást elkérni, aki képes lesz meghitelezni. Nem úgy, hogy a kormány utasítja az MFB-t, hogy adjon hitelt az Advertumnak, hanem nyilvánvaló, hogy a bankok, amelyek adott esetben meghitelezik - nem tudom, hogy meghitelezik-e -, azoknak kell adott esetben minősíteni az Advertum Kft. tevékenységét. Ennek birtokában, ha a bankok minősítették, ha hozzánk visszajön, hogy kössük meg a megállapodást a kezességvállalásra, akkor kell nekünk a minősítést elvégezni és nem most.

Ez egy jó kérdés, hogy elvesszük a Ligától a jogokat? Ő világosan elvállalta azt, hogy ő 3,1 milliárdot vissza fog fizetni. Ez általában úgy szokott lenni, hogy ha valaki fölvesz hitelt és nem tudja visszafizetni, akkor elbukta a házát, elbukta az autóját, elbukott mindent. Tehát nehogy már azt mutassuk most a társadalom felé, hogy ez a csúnya kormány elveszi azt a jogot adott esetben, amit egyébként ő meg kellett volna, hogy őrizzen úgy, hogy ha volt bevétele, akkor abból vissza kellett volna fizetnie neki 5 év múlva azt a kötvényt, amit egyébként nem akart visszafizetni.

Tehát nekünk nem kell feltenni azt a kérdést, hogy miből fog élni a liga. Egyébként föltettük, mert éppen azért mondtuk, hogy keressünk, próbáljunk másik utat keresni, és nézzük meg, hogy hogy lehet mégiscsak valahogy levegőhöz juttatni a ligát meg a labdarúgást. Azt gondolom, hogy nem a kormány feladata azon gondolkodni, hogy ha egyszer nem tettek eleget a fizetési kötelezettségüknek - azért mondom így, többes számban, mert nem tudom, hogy kik igazából, mert a Profi Liga meg a körülötte lévők és a tulajdonosok még egy másik téma, ebbe nem akarok belemenni -, de ha nem tettek eleget a fizetési kötelezettségüknek, akkor nehogy az adófizetők pénzén kelljen gondoskodni, hogy miből lesz a megélhetési költségük a csapatoknak.

Nincs semmiféle fóbiám, Bánki képviselő úr. Jól ismerem azt a magatartást, amit négy éven keresztül kormányzatban tanúsítottak, és most az összes támadásuk abból a feltételezésből indul ki, hogy a jelenlegi kormány ugyanezt követi, márpedig ez nem így van. (Egy operatőr közvetlenül a felszólaló mögé áll.) - Legalább a jegyzeteim televíziós közvetítésétől meg lehetne kímélni, mert ennyi udvariasság talán kijár. (Közbeszólások a Sport- és turisztikai bizottság fideszes képviselői közül: Nincs fóbiája!) Nincs fóbiám, csak megjegyeztem.

ELNÖK: Ne haragudjon (A operatőr felé fordulva:), nem szokás! Magániratokról van szó, tehát nem szokás, ha valaki nem tárja a nyilvánosság elé. Ez parlamenti bizottsági ülés. Kénytelen vagyok a magam normái szerint... Valakinek a jegyzeteibe nem szokás belenézni kamerával, ha az illető kéri. (Közbeszólások.)

KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr.

Tehát Bánki Erik kérdésére, hogy milyen garancia lesz a visszafizetésre. Erre azt tudom mondani, hogy a kérdése idő előtti, mert akkor, amikor megkötjük a megállapodást, ha egyáltalán sor kerül rá azok után, hogy kap-e hitelt, akkor lehet majd a szerződésben rendelkezni a visszafizetés garanciáiról. Egyébként pedig csak megismételni tudom, hogy a bankok fogják minősíteni.

Azt mondja, ön, Bánki képviselő úr, hogy legalább ezt a bizottságot meg kellett volna kérdezni a kezességvállalás előtt. Azt vetette föl, hogy illett volna ilyen nagy súlyú ügynél, ami a magyar labdarúgást érinti... (Bánki Erik: Szó sem volt róla! A jegyzőkönyvet olvassa el!) Jó, akkor nem válaszolok rá. (Bánki Erik: Nem is kell!)

A következő, szintén Bánki képviselő úr felvetésére - remélem, ezt nem tagadja meg -, hogy miért nem alkalmaztuk az adósságátütemezést a Profi Liga Kft. esetében. Erre tudom mondani, hogy azért nem, mert ilyen kezdeményezés nem is jött. Az ítélőtábla ítéletéből világosan kiderül, hogy a felelősséget a Profi Liga Kft. arra vonatkozóan, hogy nem fizetett, azokra akarta hárítani, akik a kezességet, illetve a hitel vagy a kötvény lejegyzését megtették.

Éppen ezért a jogok eladására sem köthetünk megállapodást. Azt meg lehet csinálni, hogy az APEH végrehajt mindenkinél, aki kapcsolatban van ezzel a körrel, és ebben az esetben a jogok az APEH-hez kerülnek, utána értékesítjük. Ezt meg lehet tenni. De akkor ne tessék azt kérdezni, hogy akkor miből élnek meg az egyesületek.

Ha önök most összefoglalóként azt mondják, hogy azt javasoljuk, hogy a kormány tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a 2001-ben kibocsátott kötvény visszafizetésének fedezetét biztosító jogok a kormányhoz kerüljenek, illetve nem a kormányhoz, hanem a Magyar Fejlesztési Bankhoz - de miután a Magyar Fejlesztési Bank kiszállt a körből, mert hozzájutott a pénzéhez, ezért gyakorlatilag az APEH-hez, tegyen meg mindent, hogy ez idekerüljön, utána nyilvános pályázattal értékesítse a jogokat, és tudomásul vesszük, hogy innentől kezdve senkinek nincs semmiféle médiajoga, akinek volt annak érdekében, hogy ez a visszafizetés... Ez világos beszéd! Mondják, hogy kövessük ezt az utat!

De mi egyébként csak végrehajtás útján szerezhetjük meg ezeket a jogokat, tehát most mi nem mondhattuk azt - nagyon kérem, hogy képviselő úr értse meg -, hogy majd el akarjuk adni ezeket a jogokat. A Profi Ligáról nem a kormánynak kell gondoskodni, hanem annak a jó néhány egyesületnek, hanem akik... Nem is tudom, hogy kik tartják fenn. A Magyar Hivatásos Labdarúgó Ligának. Hogy ez egyesületi formában működik-e? Valószínűleg abban.

Éppen ezért a kormánynak semmiféle tárgyalási pozíciója nem volt arról, hogy a marketingjogokkal mit kezdjünk. Gyakorlatilag 2007 végéig a Magyar Fejlesztési Bank várta, hogy visszafizetésre kerül a 3,1 milliárd. Nem történt meg. Perben voltak.

Utána a Magyar Fejlesztési Banknak nem volt érdeke, hogy bíbelődjön a marketingjogokkal. Miután ott volt a kezességvállalás, beváltotta. Ő már teljesen rendben van üzletileg. Most nálunk van a labda. De még így is csak akkor tudunk a marketingjogokkal rendelkezni, ha a végrehajtási úton végigmegyünk. A 2001-es kormányhatározatot tehát senki nem hagyta figyelmen kívül, mert elmondtam a folyamatot, hogy mikor volt fizetési kötelezettség, és ezt hogyan kerülte ki a Profi Liga Kft. Ebben most nekünk egy lépésünk van: az APEH-nek azt mondjuk, hogy tessék szíves lenni kőkeményen behajtani ezt a követelést, mert más módon nem látjuk annak biztosítékát, hogy hozzájut az állam. De erről is tessék világos álláspontot mondani most, itt a bizottság előtt! Ezért nem folyt tárgyalás a Profi Liga Kft.-vel.

Mi a jó megoldás? - Tette föl a kérdést Bánki Erik képviselő úr. A jó megoldást nem látom. A jó megoldás az lenne, ha abban a bizonytalan helyzetben nem lett volna meghitelezve a Profi Liga Kft. a kötvénykibocsátáson keresztül.

zse61-70 (Keller)

Gyakorlatilag nincs jó megoldás ebben a szituációban, mert a folyamat eljutott oda, hogy valakik nem fizettek. Gondolom, azt nem lehetne fölvállalni, hogy engedjük el a tartozását a Profi Liga Kft.-nek, ezt nem lehetne. Innentől kezdve, miután fizetési kötelezettsége nincs, akkor két út van: vagy az, hogy a Profi Liga Kft. eladja a jogait, illetve a hozzá kapcsolódó szervezetek eladják a jogaikat, és az állami fizetési kötelezettségüknek eleget tesznek, vagy a végrehajtás, vagy jön valaki, és azt mondja, hogy én valamilyen konstrukcióban talán meg tudom menteni az államnak ezt a 3,1 milliárd forintos követelését.

Szalay képviselő úrnak szeretném világosan mondani, hogy semmiféle politikai végjáték nem folyik, hiszen világossá tettem, a célunk az, hogy ne dőljön be a magyar foci, egy lehetőséget adunk annak, aki ebben közreműködni akar. Ha tud élni a lehetőséggel, akkor él, ha nem tud élni a lehetőséggel, akkor megyünk a végrehajtás útján, és úgy rendezzük. Tehát nagyon határozottan szeretném azt cáfolni, hogy abból a kormányhatározatból és a hozzá kapcsolódó bármilyen egyéb, nem tudom milyen információból az a következtetés nem vonható le, hogy itt bárki is médiabirodalmat akar építeni.

A marketingjogokat, Szalay képviselő úrnak is szeretném mondani, nem tudjuk meghirdetni, csak akkor tudjuk, ha végrehajtottuk a folyamatot, ha a végrehajtáson végigmentünk. Cser-Palkovics úrnak pedig nyilatkoztam egyértelműen, ezt nem akarom már megismételni.

Köszönöm szépen az érdeklődését a bizottságnak és a bizottságba nem tartozó képviselőknek. Azt hiszem, sok minden nagyon világossá válhatott mindenki számára akkor, hogyha valójában meg akarják érteni ezt az egész problémát, hogy mi az, amit nekünk 2007 végétől kezelni kellett, miért kellett ezt kezelni. Látják azt a meglehetősen lehetetlen helyzetet, amiben próbáltunk találni egy olyan megoldást, ami nem a legdrasztikusabb a futballklubok és a hozzájuk kapcsolódó Liga számára. Köszönöm szépen, elnök úr.

További képviselői észrevételek, megjegyzések

ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Úgy fogalmazok, ráutaló magatartás alapján úgy tűnik, hogy a meghallgatást kezdeményező képviselőket nem elégítette ki a válasz. Ezt most nyilván sokféle módon meg fogják vagy meg tudják fogalmazni, csak jelzem, hogy Halász alelnök úrtól kaptam egy kezdeményezést, egy írásba foglalt kezdeményezést. Ennek jegyében azt gondolom, hogy rövidre foghatjuk az ülés hátra lévő részét, de természetesen a bizottsági ülés addig tart, ameddig a képviselők szeretnék, hogy tartson, államtitkár úr pedig úgy jár el, ahogy helyesnek tartja.

Halász alelnök úr jelentkezett, és utána mások is kapnak szót, ha szólni szeretnének.

További képviselői észrevételek, megjegyzések

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az előző ülésen is jeleztük, nem tartjuk kizártnak az Állami Számvevőszék vizsgálatának szükségességét. Államtitkár úr itt a mai ülésen gyakorlatilag semmilyen kérdésünkre nem válaszolt érdemben, ezért szeretnénk egy kezdeményezéssel élni. Államtitkár úr itt a fedőtörténetét folytatta, mellébeszélt, megbukott tulajdonképpen a bizottság előtt, hiszen alapvető feladatának sem tett eleget, nem válaszolt a bizottság kérdéseire, nem tájékoztatta a parlamenti bizottságot, megakadályozta a parlamenti bizottság ellenőrzési munkáját, és az embereket sem tájékoztatta a valóságról, csak a saját fóbiáit ismételgette. Ez nem helyes.

Úgy gondoljuk, hogy szükséges a kérdést teljes körűen tisztázni, azaz az Advertum Kft.-nek adott kormányzati garanciavállalás dolgait. Hogy csak egy példát mondjak, a fedőtörténet miatt is, államtitkár úr. Itt megkérdeztem öntől, hogy mit jelent az országos elérésű médiarendszer kiépítése, működtetése, ez benne van az önök által megfogalmazott kormányhatározatban, és ön erre nem válaszolt, elkente a választ. Mit képzel? Hogy lehet így 2,1 milliárd forintos garanciát adni valamihez, amikor nem is tudja, hogy mi az? Tellér képviselőtársam, de a többiek is kérték, hogy az ügylet megtérüléséről beszéljen, hogy egyáltalán miért pont az Advertumot választották ki, milyen volt a pályáztatás formája. Mellébeszélt! Gazdasági számításokat semmilyen értelemben nem tárt elénk, még azt a fáradságot sem vette pénzügyminisztériumi államtitkárként, hogy itt szóban mondjon valamit. Írásban, amit elküldött, az meg éppen a lényegi részt nem érinti.

Ezért azt kezdeményezzük, azt kérem a tisztelt elnök úrtól, szavazzunk róla, hogy a kulturális bizottság hozzon egy határozatot, miszerint a kulturális bizottság kéri, hogy az Advertum Kft. részére történt kormányzati kezességvállalás ügyét az Állami Számvevőszék vizsgálja meg célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontból is. Ennek a kezességvállalásnak a körülményeit célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontból vizsgálja meg az Állami Számvevőszék. Kérjük elnök urat, hogy egy ilyen tartalmú levelet írjon. Egy javaslatot elnök úrnak írásban is átnyújtottam. Javaslom, elnök úr, szavazzunk arról, hogy a bizottság határozatában elfogadja-e vagy sem; bízom benne, hogy igen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Mindjárt reagálok, de Lukács képviselő úr jelentkezik. A gyorsírásos jegyzőkönyv kedvéért mondom, hogy közben a megvilágosodásra mégiscsak sor került egyfajta értelemben, fölgyújtották a villanyt, és lehet látni. Lukács képviselő úré a szó.

DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Kizárólag az államtitkár úr figyelmét felhívva és a jegyzőkönyv számára, hogy teljesen fölösleges kérdezni, amikor ön nem hajlandó válaszolni. Itt szeretném akkor rögzíteni a jegyzőkönyv számára, hogy a határozat úgy született, hogy vagy háttéranyaga, vagy üzleti terve nem volt. Ön szerint nem is kellett, majd az Állami Számvevőszék eldönti. Kettő: írni és olvasni tudó magyar állampolgárok számára, magyar nyelven ön hivatkozik egy Liga-határozatra, amely úgy szól, hogy "tárgyalja tovább a végső megállapodás érdekében". Szeretném arra is fölhívni a figyelmét, a jó gazda gondosságával, hogy félti a magyar államot, hogy megkapja ezeket a vagyoni értékű jogokat x időre, miközben ez a Liga-határozat úgy szól, hogy egy magáncég kapná meg ugyanezeket 15 évre. Tessék elolvasni a határozatot, ha már hivatkozik rá.

Végül pedig megint csak a magyar nyelv védelme érdekében, ha önök egy határozatban - szó szerint olvasom - "Országos elérésű médiarendszer kiépítésére és működtetésére kell fordítani." Ön 2,1 milliárd forintot kevésnek tart erre a kiépítésre, akkor külön föl kell tenni a kérdést, hogy ez hogyan került a határozatba? Jó, én elfogadom azt is, hogy nem ért a médiaügyekhez. Ezek szerint ma tanúbizonyságát adta arról is, hogy máshoz sem.

ELNÖK: Államtitkár úré a szó, ez természetesen így szokott lenni, ha a minősítések, megjegyzések reagálást váltanak ki.

Kérném a bizottság tagjait, hogy most Halász képviselő úr ügyrendi jellegű javaslata előttünk van, de mielőtt szavazunk, államtitkár urat még hallgassuk meg, hogy reagáljon az elhangzottakra lehetőleg röviden, és utána akkor, ha nincs további hozzászólás, akkor zárjuk le az ülésnek ezt a részét. (Bánki Erik jelentkezik.) De van, akkor Bánki elnök úr, és utána államtitkár úr.

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Úgy látom, kettő olyan kérdésem volt az ötből, amit értelmezni tudott, vagy amire választ akart adni. Az viszont látható, hogy a végére, amikor elkezdett az üggyel érdemben foglalkozni, és megszabadult az Orbán-kormány fóbiájától, akkor kezdte tisztán látni a helyzetet, hogy mi is van, és mi lenne a megoldás. Kifejezetten arra kérném, hogy próbáljon erre koncentrálni felelős állami vezetőként a későbbiekben, és felejtse el azt a vizsgálóbírói minősítését, amiben próbált magának kétes népszerűséget szerezni a 2002-2003-as időszakban, vajmi kevés sikerrel. Azért bíztatnám erre, mert hátha ebben legalább sikert tud elérni.

Nos, elhangzott itt, hogy három megoldást lát a helyzet rendezésére, amely talán előremutató. Értelemszerű, hogy senki nem gondolja azt, hogy az adósság elengedése jelentené a probléma megoldását, azonban bármennyire is nem akart választ adni arra, hogy hogy került képbe az Advertum, most már tudjuk. De arra a mai napig nem kaptunk választ, illetve eddig az időpillanatig, hogy miért nem került szóba más cég, vagy miért nem gondolkodott a kormány azon, hogy esetleg pályázat útján keressen valamilyen megoldást például a marketingjogok értékesítésére a Magyar Hivatásos Labdarúgó Ligával együttesen.

Éppen ezért azt kérném, a bizottság tagjaitól értelemszerűen, mert mi nem vagyunk határozatképesek, hogy ha ennek a rendezetlen helyzetnek a megoldása érdekében a képviselők is szándékoznak érdemi lépéseket tenni, akkor kezdeményezzünk ötpárti egyeztetést. Az ötpárti egyeztetés lényege az lenne, lássuk, hogy ebben a viszonylag kaotikus helyzetben mely típusú jogok, kinél vannak. Mi az, ami a Magyar Hivatásos Labdarúgó Ligánál van, mi az, ami a Labdarúgó Szövetségnél van, és mi az, ami a kluboknál van. Illetve más európai példák alapján nézzük meg azt, vagy próbáljuk valamilyen módon, szakértők bevonásával értelmezni, hogy ezek a bizonyos jogok körülbelül milyen értéket képviselhetnek, és hogyan lehetne nyilvános pályázat útján, nemzetközi tender keretében ezeket értékesíteni, hogy az a 3,1 milliárd forint, ami lehívásra került, az valamilyen módon visszafizetésre kerülhessen.

Én továbbra is azt állítom egyébként, hogy egy kormány felelősen úgy jár el, ha kellő körültekintéssel és kellő alapossággal vizsgál meg minden szituációt, és abban a helyzetben, ha már önök hitelgaranciáról döntöttek az Advertum Kft. esetében, 15 éves időtartamra, ugyanilyen döntést hozhattak volna a Magyar Hivatásos Labdarúgó Ligának is. Erre gondoltam, amikor adósság-átütemezésről beszéltem, illetve arról, hogy kerüljük el azt, hogy az államot bármilyen módon is veszteség érje. Most már értem, hogy miért maradtak távol egyébként szocialista képviselőtársaink, nyilvánvalóan látják ők is, vagy lehet, hogy információik voltak nekik, több mint nekünk, arról, hogy az államtitkár úrnak nem az a célja, hogy a mostani szituációról beszéljen, hanem az a célja továbbra is, hogy az Orbán-kormány négyéves regnálásáról beszéljen, amikor csak teheti.

Azt gondolom, nem ez a helyes megoldás, felelős politikusként az embernek elsősorban előre kell tekintenie, és az adott szituáció megoldásán kell dolgoznia. Látom, hogy erre nincs túl nagy szándéka államtitkár úrnak. Azt gondolom, hogy a parlamenti képviselők felelős gondolkodását viszont abban ki tudjuk fejezni, hogyha egy ötpárti egyeztetést kezdeményezünk ebben a tárgykörben. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Parancsoljon, képviselő úr.

SZALAY FERENC (Fidesz): Egy mondattal kiegészíteném: javaslom, hogy vonja vissza a kormány ezt a határozatot, és utána kezdjük el ezt az egyeztetést, ahogy elnök úr elmondta, hiszen akkor van értelme az ötpárti egyeztetésnek. Így, ahogy most van, így nem gondolom.

ELNÖK: Itt a megszólalási joggal rendelkező képviselők felvetése az volt, hogy ötpárti kezdeményezést lehetne indítani, nyilván egymás javaslatát kiegészítve. Ezt már képviselőként, és nem levezető elnökként mondom, hogy Bánki képviselő úr logikáját én nem osztom, mert ha megjelent volna a bizottsági ülésen a két bizottság hozzávetőlegesen 20 szocialista tagja, és ha az Orbán-kormányról beszélt volna, mármint az Orbán-kormány ez ügyben folytatott politikájáról beszélt volna a maga aspektusából, akkor máshogy alakul a bizottsági ülés. Én ebből az aspektusból sem tartom szerencsésnek, ha a bizottsági ülésre nem jönnek a képviselők, de ez a személyes véleményem, ennek nincs ebben a pillanatban különösebb relevanciája.

Államtitkár úré a szó.

Keller László reagálása

KELLER LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném rögzíteni, nem húzva az időt, hogy a legnagyobb jóindulattal és legnagyobb elszántsággal válaszoltam a kérdésekre. Azokat az utólagos megjegyzéseket, hogy nem adtam választ a felmerült kérdésekre, szeretném visszautasítani. Vannak olyan kérdések, amelyeket éppen azért nem lehet érdemben megválaszolni, mert azok az események, amelyekkel kapcsolatban a kérdések megfogalmazódtak, nem következtek be.

Ami pedig a személyes, rosszindulatú megjegyzéseket illeti, ezzel kapcsolatban csak annyit szeretnék mondani, nem magyarázkodásképpen, de mindenképpen szükséges hozzátennem, hogy attól, hogy valami az ügyészség eljárása után a bíróságok döntése okán - vagy adott esetben még bíróságig sem jut el az ügy -, hogy nem minősítenek valamit végső soron bűncselekménynek, ez nem jelenti azt, hogy a közélet tisztasága szempontjából kedvező döntések születtek. Utalok itt az én tevékenységemre és az Orbán-kormány közpénzekkel kapcsolatos döntéseire.

Egy példával szeretném önöknek ezt világosan megmutatni, amire már utaltam is, hogy 5 milliárd forint ment el a stadion beléptető rendszerre, és Újpesten kívül egyetlenegy stadionban nincs (Közbeszólások: De van.), de lehet, hogy még valahol van. (Közbeszólás: Máshol is van.) Akkor meg kell keresni, hogy hol. De az 5 milliárdos... (Közbeszólások.) Akkor két helyen van, de az sem ennek a rendszernek a keretén belül valósult meg, szeretném mondani. Meg kell nézni, hogy mit szereztek be 5 milliárdért, és miért 5 milliárdért.

Azt mondom, attól, hogy a bíróságig nem jutott el a történet, attól még ezt nem lehet a dicsőségtáblára tenni. Hogyha ezt egy ellenzéki képviselő szóvá teszi, vagy adott esetben azt mondja, hogy tessék, úgy, ahogy önök most, az Állami Számvevőszék vizsgálja, ha egy ellenzéki vagy akár kormánypárti képviselő azt mondja, hogy tessék, vizsgálja meg az igazságszolgáltatás, ez úgy gondolom, hogy a felelős képviselői magatartás körébe tartozik. Mindamellett az önök megjegyzéseire is tekintettel, 2006-ban, ezt már el kell, hogy mondjam, mert elég sok személyes megjegyzés jutott el hozzám, 2006-ban is a választókörzetem jóvoltából lettem képviselő, nem a pártlistán, hanem egyéni képviselőként harmadszor. Mindazokkal a megjegyzésekkel nyilván, amit önök elmondtak, hogy 2006 előtt mi volt, és nyilván a bizottság úgy dönt, ahogy akar ebben a kérdéskörben.

Még egyszer mondom, és szeretném ezzel zárni a mondanivalómat, semmiféle olyan kötelezettségvállalás nem történt a kormányhatározattal, amely következtében adott esetben az államot egyetlenegy fillér kár is érné. Ez a kormányhatározat azért született, mert megoldást szerettünk volna találni arra, hogy egy 2001-es, meglehetősen felelőtlen döntés következtében az állam 3,1 milliárd forinttal károsodott; ezzel szeretném zárni.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Halász alelnök úr jelezte, hogy ügyrendi kérdésben kíván szólni még.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ügyrendi javaslattal szeretném pontosítani az előbb elmondott indítványomat, és kérem, hogy erről szavazzunk.

Szeretném kérni, hogy a kulturális bizottság hozzon határozatot 3 pontban, miszerint:

1.) Kérjük, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálja meg az Advertum Kft.-nek adott kormányzati kezességvállalás körülményeit célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontból.

2.) Felszólítja a kulturális bizottság a kormányt, hogy vonja vissza az 1031/2008-as kormányhatározatot.

3.) Indítványozza a kulturális bizottság, látva a helyzetet, hogy a Labdarúgó Liga tartozásainak rendezéséről a kormány kezdeményezzen olyan ötpárti tárgyalást, amelybe vonja be a sport- és turisztikai bizottságot is.

Ezt az indítványt teszem. Indokom: az itteni bizottsági ülésen nem jutottunk eredményre. Nem szeretnék olyat mondani, hogy folytatódjon az ülés, ezért kérem, hogy szavazzunk a javaslatomról.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Most már képviselőként megszólalva, az eredeti javaslatot, hogy forduljon a bizottság az Állami Számvevőszékhez, megszavazom. Kaptam egy szöveget az alelnök úrtól. Ez nem azt jelenti, hogy a szöveget módosítás nélkül elfogadom, de a dolog érdemi része, ahogy itt alelnök úr itt informálisan megjegyezte azt, hogy forduljon a bizottság a Számvevőszékhez, megjelölve pontosan a feladatot, ebben egyetértünk. Stilárisnak is nevezhetőek a módosítások, amelyekkel ezt a levelet a magam részéről elküldöm.

A másik két javaslatot én nem fogom támogatni, mert nem érzem a kulturális bizottság hatáskörébe tartozónak. Jobban mondva, a vizsgálat előtt - ez a 2.) pontra áll -, hogy szólítsuk föl a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatát, az Állami Számvevőszék vizsgálata előtt ez szerintem indokolatlan lenne. A kettő ellentmond az én logikám szerint egymásnak. Vélemények hangzottak el ebben a pillanatban pro és kontra, kinek-kinek megvan természetesen a magánálláspontja, vagy, ha tetszik, politikai álláspontja arra, hogy melyik vélemény volt a meggyőzőbb, de azért fordulunk az Állami Számvevőszékhez, hogy mindenki által hitelesnek tartott intézmény vonja le a konzekvenciát. Ezután tartom indokoltnak azt, hogy ha a vizsgálat ezt megalapozza, akkor akár olyan határozatot is hozzon a bizottság, hogy a kormány vonja vissza a rendelkezését.

A 3.) ponthoz pedig annyit, hogy Liga-ügyekben én nem érzem megfelelően tájékozottnak magamat, nem érzem a kulturális bizottság hatáskörébe tartozónak azt a kérdést, hogy a tartozások rendezését milyen módon intézzék. Én laikusként, megvallom őszintén, de ezt csak nagyon csendben merem mondani, a magyar labdarúgás állapotával és színvonalával tulajdonképpen szinkronban lévőnek látom, hogy egy nyíregyházi cég kapja meg a médiaértékesítési jogokat, de ezt csak, mint kulturális bizottsági tag merem mondani, és természetesen senkinek a hivatalos álláspontjaként ezt nem szeretném tolmácsolni.

Komolyabbra fordítva a szót, a három kérdést külön teszem fel szavazásra, bár ismerve a jelenlévőket, világos, hogy az én szavazatom ebben az esetben teszi a határozatképessé a bizottságot. Nyilván mindenki másra is áll ez, de egy szavazat hiányában nem lehet határozatot hozni, ezért gondoltam... (Rövid egyeztetés.) Bocsánat, azt a Házszabályhoz tartozó állásfoglalást nem kalkuláltam be, ami hasonló esetben született, és most a kollégám az emlékezetembe idézte, hogy hiába szavazok én ellene, amikor a bizottság tagjainak a többsége, a jelenlévők bármilyen határozatot el tudnak fogadni. Én tehát maradok az ülésteremben, és most akkor a szavazatomat, és nem a döntést indokoltam.

Határozathozatalok

A három kérdést egyenként fölteszem: ki az a kulturális bizottság tagjai közül, aki egyetért azzal, hogy a bizottság nevében forduljunk a Számvevőszékhez a Halász képviselő úr által megfogalmazott tárgyban, vagyis hogy az Advertum Kft.-nek adott kormányzati kezességvállalás indokoltságát, célszerűségét vizsgálja meg. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság jelenlévő tagjai egyhangúlag egyetértenek a javaslattal.

A következő javaslat az, hogy szólítsa föl a bizottság a kormányt, hogy vonja vissza az itt előttünk másolatban lévő határozatát. Aki egyetért ezzel, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) A bizottság kilenc szavazattal támogatja. Ki az, aki nem ért egyet? (Szavazás.)

Kilenc szavazattal egy szavazat ellenében a bizottság ezt a javaslatot is támogatta.

Végül a harmadik: a bizottság foglaljon állást, hogy a Liga tartozásainak rendezéséről a kormány kezdeményezzen a parlament megfelelő bizottságainak bevonásával és más érintettek bevonásával tárgyalást. Aki egyetért ezzel a javaslattal, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Kilenc igen. Aki nem ért egyet? (Szavazás.) Egy nem.

A bizottság ezt a javaslatot is elfogadta.

Köszönjük szépen az érdeklődést, a tájékoztatást, a bizottsági ülést bezárom.

(Az ülés befejezésének időpontja 12 óra 6 perc)

Dr. Pető Iván

a kulturális és sajtóbizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezetők: Bihariné Zsebők Erika és Barna Beáta