KSB-2/2006.
(KSB-2/2006-2010.)
az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának
2006. június 19-én, kedden, 11.00 órára
az Országgyűlés Irodaháza 569. számú tanácstermébe
összehívott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám)
Szatmári László (Pénzügyminisztérium) előterjesztése
Képviselői kérdések, hozzászólások
Szatmári László válaszai, reflexiói
Szavazás általános vitára való alkalmasságról
Képviselői kérdések, hozzászólások
Deli Erika válaszai, reflexiói
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
1. Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám) (Általános vita)
2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/240. szám) (Általános vita)
2. A média közalapítványok kuratóriumi elnökségeinek, illetőleg az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testületének kiegészítésével kapcsolatos állásfoglalás - az Országgyűlés elnökének OE/38-1/2006. sz. levelében foglalt felkérés alapján
Elnököl: Pető Iván (SZDSZ), a bizottság elnöke
Dr. Jánosi György (MSZP)
Halász János (Fidesz)
Alexa György (MSZP)
Alföldi Albert (MSZP)
Bókay Endre (MSZP)
Fedor Vilmos (MSZP)
Halmai Gáborné (MSZP)
Lukács Zoltán (MSZP)
Dr. Vitányi Iván (MSZP)
Ékes Ilona (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz)
Kiss Attila (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Tellér Gyula (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) Halmai Gábornénak (MSZP)
Kiss Attila (Fidesz) távolléte idejére Gulyás Dénesnek (Fidesz)
Tatai-Tóth András (MSZP) dr. Jánosi Györgynek (MSZP)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Deli Erika (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 00 perc)
PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke - a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlévők! A bizottsági ülést elkezdjük. Üdvözlöm a megjelent képviselőket, a bizottsági ülésen hivatalból megjelenteket és az érdeklődőket. A képviselőtársak megkapták a napirendi javaslatot. Kérdezem, hogy a napirendi javaslathoz van-e valakinek észrevétele? (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nincs, akkor szóban hozzá tenném, hogy részben a következő bizottsági ülés időpontjának megtárgyalása érdekében, részben pedig Halász alelnök úr távolból hozzánk intézett üzenetének megfelelően késik, egy egyebek napirendi pont tudomásulvételét is kérem.
Aki így el tudja fogadni a napirendi javaslatot, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság határozatképes, egyhangúlag elfogadta a napirendi javaslatot.
Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/231. szám)
A képviselőtársak megkapták a különböző napirendi pontok címét pontosan, és ennek megfelelően fogadtuk el a javaslatot. Ennek megfelelően a hivatalos címén egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalásával kezdjük a mai ülést. Üdvözlöm a Pénzügyminisztérium képviselőjét. Arra kérném a kormány képviselőjét, hogy a kultúrát érintő, a bizottság érdeklődési körébe eső elemekre összpontosítson, ha egyáltalán ilyesmi kiemelhető, és röviden ismertesse a javaslat lényegét.
Köszönöm szépen.
Szatmári László (Pénzügyminisztérium) előterjesztése
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Bizottság! Szatmári László vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. A tisztelt bizottság előtt fekvő módosító csomag számos adótörvényt, illetve járulékfizetési kötelezettséget szabályozó törvényt módosít. Összességében egy költségvetési egyensúlyjavító célzatú törvénymódosításról van szó, tehát alapvetően a hangsúlyt a bevételek növelésére helyezi ez a törvénycsomag. A törvénycsomagon belül viszonylag kevés az olyan intézkedés, amely közvetlenül, direkt módon érintené a sajtó, illetve a kultúra területét. Természetesen mint minden terület ez is szorosan összefügg az általános intézkedésekkel. Valójában nem lehet azt mondani, hogy például egy 2006. szeptember 1-jétől belépő egyéni egészségbiztosítási járulékot emelő szabály valamilyen módon ezen a területen ne hasson, nyilván nem lehet azt állítani, hogy ez a hatás ezen a területen ne következne be. De az ilyen típusú általános intézkedések hatása természetesen a kultúra területén tevékenykedő intézményeket, illetve magánszemélyeket is érinti.
Talán ami a legközvetlenebbül jelentkezik - és mondhatni, hogy közvetlen kapcsolatba hozható - a személyi jövedelemadóztatás területén a kedvezmények átalakításánál egy módosítás, ami kedvezmény megszűnését jelenti, ez a szellemi kedvezmény megszűnését érinti. Ez 2007-től szűnik meg. A szellemi tevékenység kedvezményének mértéke az e tevékenységből származó jövedelem 25 százaléka, de legfeljebb adóévenként 50 ezer forint volt, ez a kedvezmény szűnne meg. Ehhez azt hozzá tenném, hogy az érintettek esetében ennek a kedvezménynek a megszűnését részben ellensúlyozza a 2006-tól választható ekho szerinti adózás, ez a választási lehetőség 2007-ben is fennmarad. Amennyiben a tisztelt bizottság kívánja, természetesen ezeket a viszonylag általánosabb jellegű hatásokat áttekinthetnénk, hiszen ez befolyásolhatja a kultúra területén tevékenykedő intézményeket is.
Mint említettem, ezek közül a leglényegesebb a foglalkoztatáshoz kapcsolódó változások. Ilyen - mint volt róla szó - az egyéni egészségbiztosítási járuléknak a 2006. szeptember 1-jétől két százalékkal, azt követően egy százalékkal történő emelkedése.
Ezenkívül meg kell említenem a személyi jövedelemadóztatás területén az adótáblát érintően bekövetkezett módosulást. A 2007-re tervezett adótábla változatlan feltételekkel hatályba lép, tehát az alsó adókulcs 18 százalék, 1 millió 700 ezer forintos sávhatárig, és ezt meghaladóan lép be a 36 százalékos adókulcs. Ami azonban változás, hogy 2007-re az adójóváírás szabályozott változatlanul. Eddig azt szokhattuk meg, hogy a minimálbért - illetve 2006-2007. tekintetében némileg azt meghaladó bért - mentesítette az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás. 2007-re az adójóváírás gyakorlatilag "befagy", tehát változatlanul havi 63 ezer forintot meg nem haladó bérjövedelem adómentességét biztosítja, egyébként változatlan feltételekkel. A kiegészítő jogosultsági határ kötötten vehető igénybe, ezeknek a jogosultsági határoknak a nagysága változatlan. A kiegészítő jogosultsági határ változatlanul egymillió forint, az alapösszegű adójóváíráshoz kapcsolódó jogosultsági határ pedig változatlanul 1 millió 500 ezer forint. Ezek a jövedelmek éves összes jövedelmet jelentenek, tehát nemcsak a bérből származó, hanem az egyéb más jogcímen megszerzett, bevallási kötelezettség alá eső jövedelmeket is jelentik.
Úgy tűnik, hogy kissé talán túlzottan is igénybe veszem a tisztelt bizottság figyelmét. Ha megengedik, a továbbiakra inkább kérdésekre térnék ki.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A bizottság tagjaié a szó. Általános vitára való alkalmasságról van szó. Kérdéseket és észrevételeket vegyesen lehet megfogalmazni, nem választjuk külön.
Tessék, Gulyás képviselő úr!
Képviselői kérdések, hozzászólások
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Jó reggelt kívánok! Kezét csókolom! Azt szeretném kérdezni, egyben felolvashatom-e, vagy pedig kérdésenként? Van néhány összeírt...
ELNÖK: Saját belátástól függ. Ahogy a drámai hatást jobbnak érzi, képviselő úr! (Derültség.)
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Nagyon drámai lesz! (Derültség.) Nagyon röviden azt szeretném kérdezni, hogy az áfák egykulcsossá tétele valóban egyszerűbbé és igazságosabbá teszi-e az adórendszert.
Az evával kapcsolatban - miután ez bennünket közelről érint, nagyon sok művész vagy kulturális életben tevékenykedő ember dolgozik evás vállalkozási formában -, lehet-e év közben módosítani az éves adózási szabályokat, ez a másik kérdés. Az eva bevezetésekor a szocialista kormány azt mondta, hogy ezzel az adózási formával jelentős bevétel-növekedést lehet elérni. Ez így is volt. Mekkora adóbevétel-csökkenéssel lehet számolni az eva felemelésekor? Hány evás vállalkozás megszűnésével kalkulálnak önök, illetve készült-e hatástanulmány ezzel kapcsolatban?
A személyi jövedelemadóval kapcsolatban pedig: Ön szerint az adókedvezmény megszüntetése segíti-e a kormány azon törekvését, hogy a magántőkét bevonja a kultúra támogatásába? Ön milyen pénzügyi adópolitikai eszközöket lát a magántőke bevonására? Készültek-e hatástanulmányok ezzel kapcsolatban? Ezt egyébként egy adalékkal, egy szemléltető kiadvánnyal szeretném szemléltetni. (Mutatja a kiadványt.) Ez a New York-i Metropolitan Opera szponzorainak a listáját tartalmazza, több ezer adakozó van, akik sok százmillió dollárral támogatják a kultúrát. Ezt csak annak bizonyítására hoztam el, hogy van már ország, ahol kitalálták azt a fajta adótörvényt, amelyik támogatja azt az adózót, aki a kultúrába fektet.
Az állami ösztöndíjak megadóztatására a kormány szerint miért van szükség? Hogyan változnak az alapítványnak adott támogatások utáni adókedvezmények, és az alapítványi támogatások mekkora csökkenésével számol a kormány a 6 milliós jövedelemkorlát 3,4 millióra csökkenésekor? És a szellemi tevékenység adókedvezménye miért és hogyan változik?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Kérdéssel szeretném kiegészíteni ezt. Miután köztudomású, hogy számos értelmiségi nem egyszerűen szerződésen keresztül kapcsolódik ahhoz a szerződést és jövedelmet kínáló szervezethez, ahonnét jövedelmet szerez, hanem vállalkozóként, ezt a társaságot minden bizonnyal igen súlyosan fogja érinteni az itt beharangozott több módosítás is. Van-e a Pénzügyminisztériumnak valamilyen adata, ismerete arra nézve, hogy a kimondottan kulturális területen tevékenykedő ilyen - az eva-módosítás révén érintett - személyek, illetve vállalkozások száma mekkora? Sőt lehet, hogy már túlzás ezt a kérdést feltenni vagy kívánságot elmondani, még az is érdekes volna, hogy milyen kultúraterületeken működnek ezek?
Köszönöm.
ELNÖK: Lukács képviselő úr!
LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): Azt gondolom, én egy általánosabb kérdést szeretnék feltenni, nagyon egyszerű! Kifejezetten a kultúra területén ezeknek a módosításoknak a következményére hatástanulmány készült-e? Ezek a bevezetendő intézmények a kulturális intézményekre - különösen a költségvetési intézményekre - milyen hatással vannak? Egyáltalán ezen a területen a bevezetett intézkedések - hiszen nem termelői szféra - milyen következményei lehetnek? Erre nézve készült-e bármiféle tanulmány a Pénzügyminisztérium vagy a Kulturális Minisztérium részéről?
ELNÖK: Köszönöm szépen. Miután most több hozzászólásra jelentkezőt nem látok, megkérem Szatmári urat, válaszoljon, annak ismeretében, hogy a Pénzügyminisztérium ismereteiből tud csak kiindulni. A kulturális ügyekben illetékes minisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselői is itt vannak, tehát ha szükséges, nyilván kiegészítik, ha tudják.
Tessék parancsolni!
Szatmári László válaszai, reflexiói
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Az evát érintő felvetés, kérdés. Lehet-e év közben módosítani az evát? A módosítás alkotmányos kritériuma az, hogy ebben az esetben biztosítani kell azt, hogy ez ne legyen visszamenőleges hatályú. Erre pedig a benyújtott törvényjavaslat lehetőséget biztosít. Tehát eldöntheti az evás vállalkozás, hogy vagy olyan módon választja az adóalapnak az év hátralévő részében - ez a változás, az eva esetében a 25 százalékos kulcs október 1-jén lép hatályba - az éves adóalapnak az adott időszakra arányosan jutó részét veszi figyelembe, vagy pedig természetesen elkülönítheti tételesen is az adóalapját az év hátralévő részére, és ez alapján állapíthatja meg, mekkora összeg után fizeti a magasabb összegű adót.
Természetesen éppen azért, mert változnak a feltételek, arra is lehetőséget teremt a törvény - ha elfogadják, a javaslat arról is szól -, hogy az eva hatálya alá tartozó vállalkozás vagy magánszemély szeptember 15-éig el is döntheti, kiléphet az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól, áttérhet a tételes költségelszámolás hatálya alá, vagy pedig alkalmazhatja - ha annak feltételei fennállnak - egyéni vállalkozóként az átalányadózás szabályait. Vagy ha éppen a kultúra területén vagyunk és annak a feltételei fennállnak, a külön törvényben szabályozott feltételei fennállnak, akkor ebben az esetben választható az ekho szerinti adózás. Természetesen olyan jellegű tevékenységekről van szó, amelyet a külön törvény az ekho választásra jogosító tevékenységként, foglalkozásként nevesít.
Egyebekben a benyújtott javaslathoz kapcsolódó számítások nem számolnak az eva esetén bevétel-csökkenéssel, mégpedig olyan módon, hogy az eva esetében többlet-bevétel várható, mégpedig a 2006. évre mintegy 10 milliárd, a 2007. évre mintegy 53 milliárd forint mértékben. Természetesen adókedvezmény-csökkentés semmiféle módon nem lehet ösztönző egy tevékenység gyakorlásának a folytatására vagy pedig egy mecenatúra fokozott támogatására. Tehát ebből a szempontból nem mondható az, hogy valamiféleképpen ez lenne mögötte. Tény, hogy az adókedvezményeknél a közcélú adományok kedvezménye is beletartozik abba az értékbeli - és időbeli - korlátozás alá vont kedvezményi körbe, ahol a kedvezményezés feltételei 2007-től szigorodnak. Valóban a szigorodás alapvetően a jövedelmi korlát változásával függ össze. Az eddigi 6 millió forint 3,4 millió forintra csökkenne, ez valóban szigorúbb feltételt jelent. Jelen pillanatban nekem olyan hatástanulmány, amely kifejezetten a kultúra területét érintő változásokról szólna, nem áll rendelkezésemre, ilyenről nem tudok beszámolni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ha jól láttam a kommunikáció szó nélküli formájában, az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak sincs ilyen tanulmánya, akkor ezt a kérdést nem teszem fel. Csak jelzem a bizottság új tagjainak, hogy van olyan - úgy tűnik -, hogy nem válaszoltak a feltett kérdésre. Ez is a kommunikáció egy formája, a jegyzőkönyvből bárki kiolvashatja, hogy milyen kérdés hangzott el, és mire hangzott el válasz. De ha valaki nyomatékosítani akarja újra a már egyszer feltett kérdést, erre is van lehetőség.
Tessék parancsolni!
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnézést, figyelmetlen voltam, egy dolgot felírtam magamnak. Az állami ösztöndíjak adóztatása hangzott el felvetésként képviselő úrtól. Itt arra szeretnék kitérni, hogy itt az Eötvös- és a Deák-ösztöndíjakról van szó, ez a jövőben adóterhet nem viselő járandóság. Ez azt jelenti, hogy önmagában a rájutó adót nem kell megfizetni, de egyebekben az összevont adóalap része, ezzel ezek az ösztöndíjak is bekerültek abba a körbe, mint például a felsőoktatási intézmények hallgatóinak ösztöndíjai vagy például a hallgatói munkadíjak is ebben a körben vannak, vagy amiben 2007-ben a nyugdíj lesz, jelenleg a gyes is van. Tehát ebben a körben van, nem adózik, de a mellette megszerzett jövedelmek adókötelezettségét befolyásolja.
ELNÖK: Gulyás Dénes képviselő úr!
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Még szeretnék visszakérdezni, ha megengedi, a mecenatúrával kapcsolatban. Az adókedvezmények megszüntetése segíti-e azt a törekvést, hogy a magántőke, a mecenatúra bevonuljon a kultúrába? Természetesen nem segíti. Ön is azt mondta, hogy ez egy megszorítás. Viszont az önök kormányprogramjában az olvasható, abban a két oldalban, ami a kultúráról szól, hogy szélesíteni kívánják a privát tőke jelentőségét a kultúra támogatásában. Valahol számomra ez a szándék, ami ebben a szándéknyilatkozatban, a kormányprogramban megjelenik, ott szerintem antagonizmus van a között meg e között, hogy önök megszüntetik az adókedvezményeket. Ha erre volna egy-két mondat válasza, azt megköszönném.
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársak! Miután "betanuló" képviselők vagyunk többségünkben, csak jelezni szeretném, hogy akik itt ülnek az asztalnál a kormány képviseletében, az esetek jelentős részében köztisztviselők, tehát politikai jellegű kérdésekre nem kötelesek válaszolni. Amit a képviselő úr most elmondott, az ténymegállapításként vagy véleményként elhangzik, a jegyzőkönyv rögzíti. A kormány képviselője elmondta, hogy a változások nem segítik a magánmecenatúrát, ebben az értelemben ez a kör - legalábbis a kormány képviselőinek jelenlétében - zárt. Tehát újra ez a kérdés - azért mondom, mert nem mindig egyértelmű ez a szereposztás -, aki tehát egy minisztériumot képvisel, hacsak nem politikai tisztséget tölt be, mint a miniszter, akkor ilyen természetű állásfoglalást szerencsés esetben nem tesz. (Gulyás Dénes: És szerencsétlenben?) Akkor amiatt érheti szó, hogy politikai jellegű állásfoglalást tett vagy politikai jellegű nyilatkozatot tesz, ami a köztisztviselői státusszal nem egyeztethető össze. Itt tehát a pozitív értelemben - mármint tartalmi értelemben, kifejtő értelemben - a kormány képviselője elmondja a választ, de értékelő megjegyzést ebben az értelemben nem kell, hogy tegyen. Sőt jó is, hogy nem tesz.
Köszönöm szépen. Elnézést, hogy ezt mondtam, de nyilván a következő kérdésekben ez már egyértelmű lesz.
Tessék parancsolni!
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Valóban csak egy apró megjegyzést, amit a kedvezményekkel kapcsolatban mondtam. Nyilván ha szűkül a kedvezményesítés, az szűkülés, nem bővülés. Ezen túl nem is kívánok megjegyzést tenni.
Tisztelt képviselő úr felvetésével kapcsolatban megjegyezném, hogy a kortárs képzőművészeti alkotások esetében a társasági adóban, illetve a személyi jövedelemadóban az a kedvezmény, hogy a bekerülési értéket hat év alatt le lehet írni, a képzőművészeti alkotások esetében nem szokásos, nem újratermelhető jószágról van szó, amortizáció van, és emellett a beruházási értékhez kapcsolódó adókedvezmény is megmarad. Ilyen jellegű, ezt a szférát érintő kedvező szabályozás változatlanul megmaradt a törvényben. itt nincs ilyen értelemben szigorítás, valamiféle kedvezménymegvonás.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdezem, más észrevétel van-e? Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Nekem egy további kérdésem volna. A tájékoztatóban, amelyik az adókedvezmények módosításával kapcsolatban elkészült, és amit megkaptunk, ennek a legvégén van egy bizonyos hatástanulmány, amely a jövedelmek makroelosztásának módosulását vizsgálja elsősorban. Ahhoz képest néhány ezen belüli tagolódást, a háztartások jövedelmének a megoszlását, változását, illetve a gyermekek és a jövedelemcsökkenés kérdését érintik.
Az én kérdésem a következő. Röstellem, ha olyat kérdezek, amit nekem tudnom kellene, de talán kijön ebből is valami. A jogalkotásról szóló törvény előír-e valamit az újonnan készülő jogszabályokkal kapcsolatos hatástanulmány tartalmára, részletességére, mélységére vonatkozóan? Ez a kérdésem.
ELNÖK: Tessék parancsolni!
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Ismereteim szerint a szóban forgó törvény rendelkezése igen tömör és velős, tehát ebből messzemenő következtetést én a magam részéről nem tudok levonni.
ELNÖK: Tellér képviselő úr?
TELLÉR GYULA (Fidesz): Mindezt csak azért mondom, mert akárhogy is vesszük, mondjuk a fotográfusok, a grafikusok, a színészek és előadóművészek, fordítók, írók, publicisták, táncművészek, zenészek, cirkuszi artisták és művészek, sőt bizonyos olyan tevékenységek, amelyeket az alkalmazási területük szerint nem is, de a tevékenység tartalma szerint ide kellene sorolni. Mondjuk nem tudom én, valaki gazdasági szervezőként vagy elemzőként dolgozik, de nem intézményi keretek között, hanem a saját vállalkozásán keresztül, ez bizony azt jelenti, hogy az értelmiségi foglalkozások igen jelentős része van érintve vagy lesz érintve, amennyiben ezek a törvényjavaslatok törvényerőre emelkednek. Keserülöm, hogy ezeknek a sorsára nézve a hatástanulmányban nem tudtunk meg semmit.
ELNÖK: Tessék parancsolni!
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Valóban ebben a pillanatban nem foglalkozásonkénti vagy foglalkozáscsoportonkénti begyűjtésben, de foglalkoztatási jogviszony szerinti begyűjtésben különböző jövedelemnagysághoz rendelten áll rendelkezésünkre olyan kimutatás, hogy az egyes intézkedések miként érintik a jövedelmet szerző magánszemélyt. Olyan módon, hogy evázik, munkaviszonyból származó jövedelmet szerez, illetve az ekho szabályai szerint állapítja meg az adóját. Ilyen típusú összeállítás rendelkezésre áll, és természetesen az ön által említett foglalkozási körök közül jó néhány olyan, amelyik űzhető munkaviszonyban, választható rá az ekho szerinti adózás, illetve az eva szerinti adózás. Ilyen szempontból összehasonlítható, hogy egy adott jövedelmi szint mellett a terhek hogyan alakulnak. Ilyen típusú elemzés természetesen készült, ezek rendelkezésre állnak. Ezeket meg tudjuk küldeni képviselő úrnak!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor Tellér képviselő úr kívánsága lehet, hogy mások kívánsága is. Akkor kérhetnénk-e, hogy a bizottság ebből kapjon, és akkor eljuttatjuk képviselőtársainknak? (Szatmári László: Igen, természetesen.) Köszönjük szépen.
Több felszólalót nem látok. Határozathozatal következik.
Szavazás általános vitára való alkalmasságról
Kérdezem a tisztelt képviselőtársaimat, ki az, aki általános vitára alkalmasnak találja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, az kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tíz. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Megállapítom, a bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot. Ma este kezdődik a javaslat általános vitája. Feltételezem, hogy az ellenzék is szeretné kifejteni a véleményét mint bizottsági kisebbségi vélemény. Ha most meg tudják nevezni a kisebbségi vélemény előadóját, könnyít a dolgon. A többségi véleményt Bókai képviselő úr, a kisebbségi véleményt pedig Gulyás képviselő úr fogja előadni. Ez ma este egy hatórás politikai vita után hangzik el. Köszönjük szépen a segítséget és a tájékoztatást.
Az első napirendi pontot befejeztük.
Rátérnénk a második napirendi pontra, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítására, az általános vitára való alkalmasságról kell döntenünk. Miután jelen voltak az előző napirendi pontnál, gondolom, az a megállapítás, amit főosztályvezető-helyettes úr tett, hogy nincs kultúraspecifikus eleme a javaslatnak, az áll itt is alapjában véve. De az általános szabályok nyilván a kultúrát is érintik. Most is azt szeretném kérni, hogy lehetőleg a kultúrát érintő elemek kiemelésére koncentrálva hangozzék el a rövid ismertetés.
A kormányt itt - az általam még meg nem tanult, de papírból felolvasni tudó - az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium képviseli, a minisztérium képviselőjéé a szó.
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Deli Erika vagyok, a minisztérium főosztályvezetője, kollégám pedig Deák László.
Mielőtt a törvényjavaslat lényegi elemeit röviden ismertetném, szeretném jelezni, hogy önkormányzati rendszerünk elmúlt 15 éves, és ennek a több mint másfél évtizednek a tapasztalatai egyértelműen azt támasztják alá, hogy megérett a változásra. Ezeket a tapasztalatokat próbáltuk meg összefoglalni ebben a javaslatban. Emellett fontos azt is megemlíteni, hogy az Európai Unió gyakorlatát - és itt különösen a regionális rendszerre, illetve az önkormányzatok, települési önkormányzatok társulásainak a rendszerére gondolok -, ezeket az európai uniós tapasztalatokat, hagyományokat, ajánlásokat is figyelembe veszi a törvényjavaslat. Fontosnak tartanám elöljáróban azt is hangsúlyozni, hogy az önkormányzati érdekszövetségekkel szinte teljes körben tartalmas, részletes egyeztetést folytatott miniszter asszony, és az önkormányzati érdekszövetségek közül heten teljes körben és egyhangúlag támogatják a törvényjavaslatban foglaltakat.
Négy lényeges eleme van a törvényjavaslatnak. Az első a regionális önkormányzati rendszer létrehozása, a másik a kistérségi rendszer módosítása, továbbfejlesztése, a harmadik a körjegyzőségek rendszere az ezer fő alatti településeken, végezetül a fővárosi önkormányzati rendszert érintő módosítás.
Az első, a regionális kérdéseket illetően. Itt most regionális önkormányzati rendszerről beszélünk, de nyilván látjuk az eseményeket, ez nemcsak az önkormányzati rendszer, hanem az egész állam rendszerének újragondolását jelenti a régiós rendszer. Ha az önkormányzati területet emeljük ki, akkor azt látjuk, hogy 1990-ben létrejött egy megyei rendszer, amely - fogalmazhatunk úgy, hogy - egy gyenge területi szintet jelent, bizonyos intézményfenntartó funkciókkal, kezdetben erősebb és mára - éppen az európai uniós gyakorlat miatt - gyenge területfejlesztési rendszerrel, hiszen tudjuk jól, hogy ez utóbbi feladat már egyértelműen a regionális fejlesztési tanácsoknál jelenik meg, főként az utóbbi két évben.
A törvényjavaslat 2009-től egy erős regionális önkormányzati rendszert javasol létrehozni, ami a decentralizáció elvén alapul. Ez azt jelenti, hogy az államtól kapna a regionális önkormányzat nagyon komoly feladatokat, nagyon komoly forrásokkal, ezt szeretném mindenképpen hozzátenni. Emellett nyilvánvalóan a megyei önkormányzatok bizonyos feladatait is a regionális önkormányzati rendszer látná el. És hogy ez egy egységes regionális keretet jelentsen az önkormányzatok életében és a lakossági szolgáltatások ellátásában, ez egy erős területfejlesztési feladatot is jelentene nyilvánvalóan.
Ha megnézzük, hogy milyen kulturális feladatai lehetnek e regionális önkormányzatoknak, akkor ebben a törvényjavaslatban tételesen még nem találjuk meg, fontos feladata természetesen a nemzeti kulturális örökség védelme, ez a törvényjavaslat viszont csak a főbb feladatköröket, a fő csapásvonalakat tartalmazza. Az, hogy konkrétan milyen szakmai feladatokat látnak el, látnának el a jövőben a regionális önkormányzatok, az majd az ágazati törvényekben jelenne meg.
A következő terület a kistérségek rendszere. A jelenlegi kistérségi rendszerünk két éve működik. Az eredmények alapján és a tapasztalatok alapján azt lehet mondani, hogy az önkormányzatok hamar az önkéntesség elve alapján is belátták ennek előnyeit, és ma 166 kistérségből közel 160 működik, és ebben a 157 vagy 158 kistérségben közel háromezer önkormányzat vesz részt bizonyos feladatellátásban, még egyszer hangsúlyozom, az önkéntesség alapján.
Ezt a rendszert javasolja a törvényjavaslat valamelyest továbbfejleszteni. Vannak ugyanis olyan közszolgáltatások - gondolok itt például egy szennyvízrendszer üzemeltetésére, utak karbantartására, bocsánat, hogy nem kulturális példát hozok -, amelyekben célszerű, ha a kistérség valamennyi települése részt vesz, mert nélküle a többség feladatellátása ütközik akadályba. A törvényjavaslat szerint amennyiben a kistérség társulási tanácsa bizonyos feltételekkel úgy dönt, hogy a kistérségből "kilógó" településeket is be kívánja vonni ebbe a rendszerbe, abban az esetben - még egyszer hangsúlyozom - a kistérség saját döntése alapján és csak azokban a feladatokban, amelyeket a kistérség társulási tanácsa indokoltnak tart, bevonásra kerülnének az eddig kilógó települések is.
A harmadik terület a körjegyzőségek rendszere. Ma Magyarországon több mint háromszáz olyan ezer fő alatti település van, amely önálló polgármesteri hivatalt működtet. Ez részben gazdaságtalan, de nem is ezt szeretném hangsúlyozni, sokkal inkább azt, hogy itt komoly gondok jelennek meg a szakmai ellátásban. Ha csak arra utalok - én magam gazdász vagyok -, nagyon sok esetben előfordul, pont a szakmai hiányosságok miatt, hogy jogtalanul igényelnek állami támogatásokat, vissza kell fizetni. Ha ez megfelelő szervezeti keretek között működik, abban az esetben ezek megakadályozhatók, nem kerül az önkormányzat nagyon komoly működési problémák közé. Ezért a javaslat azt tartalmazza főszabályként, hogy ezer fő alatt csak abban az esetben működhetnek önálló polgármesteri hivatalok, ha annak fenntartásáért állami támogatásért nem folyamodik az önkormányzat. Bocsánat, ez igaz az ötszáz és ezer fő közötti településekre, ötszáz fő alatt pedig nincs erre lehetőség.
Végezetül a fővárosi önkormányzati szintet érintő szabályozás jelenik meg a törvényjavaslatban. Ha visszaemlékszünk, akkor az 1990-ben elfogadott önkormányzati törvényben a fővárosra nézve csak a keretszabályok jelentek meg, a részletszabályok akkor egy külön fővárosi törvénybe kerültek be. Majd az 1994-es önkormányzati törvénymódosítás elég sok részletszabályt visszahozott az önkormányzati törvénybe, és ez bizony működési zavarokat is okozott, nagyon komoly kötöttségeket jelentett az életben. Ezért a benyújtott törvényjavaslat visszatérne az 1990-es rendszerhez. Az önkormányzati törvényben a főváros életében valóban csak a keretszabályok jelennének meg, a részletszabályok - beleértve a mindennapos működést érintő részletszabályok, forrásmegosztást érintő részletszabályok - külön fővárosi törvényben jelennének meg. A benyújtott önkormányzati törvénymódosítás rendezné a főváros és a kerületek közötti feladatellátásban a munkamegosztást. A fővárosi önkormányzat lenne a felelőse a főváros egészét érintő feladatoknak, a vonalas létesítmények fejlesztésének és fenntartásának például, míg a kerületi önkormányzatok azokért a feladatokért felelnének, amelyek a települési kerületek életében mindennapos feladatellátásként jelennek meg, amelyeket az állampolgárok a mindennapjaikban érzékelnek.
Én röviden ennyit szerettem volna a törvényjavaslat lényegi elemeként ismertetni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A képviselőké a szó!
Fedor Vilmos képviselő úr!
Képviselői kérdések, hozzászólások
FEDOR VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Két kérdést szeretnék feltenni. Az egyik a megyék működésére vonatkozik. Beszélgetések során, illetőleg hallható viták vannak arra vonatkozóan, hogy ma a megyei államigazgatás jelentős ingatlanvagyonnal is rendelkezik. Az ingatlanvagyon egy része az ma nem olyan módon működik, hogy a korábbi cél - a kulturális célról beszélnék most, hiszen ez a bizottság célja - nem ekképpen hasznosítja. Van-e elképzelésük arra vonatkozóan, hogy ezek visszakerülnek a területileg illetékes önkormányzatokhoz, vagy szabályozni fogjuk, hogy a megyék ebben az átállási időszakban nem értékesíthetik az ingatlanvagyonukat. Ezek nagyon komoly gazdasági kérdések egy önkormányzat életében.
A másik kérdésem az ötszáz és ezer fő közötti kistelepülésekre vonatkozik. Nagyon helyesen állapítja meg a javaslat, hogy csak ott lehet polgármesteri hivatalt működtetni, ahol bizonyos három indok fennáll, ugye, a), b) és c) pontban rögzíti. Nekem az az érzésem, hogy ez a három nem felel egymásnak. Nevezetesen: az első pont arról szól, hogy ahol a feladatok nagysága, illetőleg különleges földrajzi elhelyezkedése indokolttá teszi. A második: személyhez köti, tehát megfelelő jegyzőt találnak. A harmadik az érdekes, nevezetesen, hogy amennyiben az önkormányzat ezt központi támogatás nélkül képes fenntartani és működtetni. Ha az a) és a c) pontot egymással szembefordítom, akkor érdekes, hogy egyfelől megállapíthatjuk egy adott önkormányzat esetében, hogy indokolt polgármesteri hivatalt működtetni, mert a feladat nagysága és a földrajzi elhelyezkedés, ugyanakkor az önkormányzat nem képes - nyilván szerény költségvetése miatt - fenntartani. Ezeket hogyan oldja föl ez a javaslat?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Kontrát képviselő úré a szó!
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Főosztályvezető Asszony! Tisztelt Bizottság! Én azt kérdezném először is, hogy az önkormányzati finanszírozási rendszer hogyan alakul ennek a törvényjavaslatnak a tükrében, hiszen ez úgy gondolom, lényeges kérdés. Gondolok itt elsősorban a működési költségekre, de a fejlesztési forrásokra, cél-, címzett támogatási rendszerre, hogyan fog alakulni. Úgy gondolom, ez nagymértékben meghatározza az önkormányzati működés kereteit. Persze nagyon fontos, hogy milyen törvényeket fogad el a parlament, de a források elérhetősége nagyjából meghatározza azt, hogy javul vagy romlik egyébként azoknak a közszolgáltatásoknak a színvonala, amelyeket az önkormányzatok nyújtanak.
A második kérdésem a hivatal fenntartását szabályozó 39. szakaszhoz kapcsolódik. Én sem találom egzaktnak ezt a meghatározást, ezt a hármas rendszert. Ha csúnya lennék azt mondanám, az jut eszembe, hogy a '70-es években egy időben meghatározták, hogy 9 óráig szesztilalom van általában Magyarországon, de kivételes helyeken vagy idegenforgalmi helyeken megengedik a fogyasztást. Azt szokták mondani, mi az idegenforgalmi hely? Ahol rajtunk kívül idegenek is megfordulnak. Körülbelül így szólt a vicc, de lehet, hogy nem adtam elő elég jól... Nem tartom elég helyesnek ezt a meghatározást. A kérdésem a következő. Ebben a javaslatban nincs benne, de ez implicite azt jelenti, hogy ezer fő alatti településen főállású polgármester nem választható, illetőleg nem biztosítja a költségvetés az ehhez szükséges forrásokat? A hivatalhoz kapcsolódik a tisztségviselő is egy adott önkormányzatnál.
Még egy kérdésem van. Ez pedig arról szól: hogyan alakulna az önök elképzelései szerint a regionális területfejlesztési tanácsok sorsa, ha ezt a parlament elfogadja?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Halmai Zsuzsa következik!
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Én nem kérdést szeretnék megfogalmazni, hanem azt a gondolatomat, amely szerint a kereteket határozza meg ez a mostani módosítás, és minden szinten vannak ennek előzményei. A régiós szinten a kulturális területen jelen pillanatban is működnek az úgynevezett közkincs bizottságok, amelyeknek elsőrendű feladatuk az, hogy a térségbe, a régióba kerülő ilyen jellegű források elosztásánál szerepeljenek. De én azt gondolom, a szerepük most még ennél is sokkal fontosabb, ez pedig az, hogy a tervezésben részt vegyenek. Most van az a szakasz, amikor a regionális tervezés folyik az NFT II. keretében. Ott lehet megfogalmazni azokat a közös célokat, amelyeket később közösen is kívánnak ellátni a régión belül a területi egységek.
Ugyanígy a kistérségben is van előzménye annak az együttműködésnek, hiszen jelen pillanatban például a könyvtári területen nevesítve van a kulturális közös feladat ellátásának lehetősége és ehhez kiegészítő normatíva is biztosítva van. Ha a kistérségeken fog múlni, hogy ezt továbbfejlesztik-e, más feladatokat is bevisznek-e a rendszerbe. Úgy gondolom, ennek az egész javaslatnak az igazi lényege az, ami benne van ebben a tervezetben is, és a részleteket majd a kistérségekkel kapcsolatosan a területfejlesztési törvény ezen szakaszának a kidolgozása jelenti majd. Tehát ott kell nagyon arra figyelni, hogy ezek jelen legyenek. A legkisebb szinten, a nulla és ezer fő közötti települések szintjén látom azt, hogy ha ezt a törvényjavaslatot elfogadjuk, akkor nagyon fontos feladat az, hogy nevesítsük, azokon a településeken, ahol másfajta közösségi, információs hozzáférési pontok, a kulturális esélyegyenlőséget megteremtő pontok nincsenek, és ott hivatal sincs, akkor ott egy igazi űr keletkezik. Mi erre az előző ciklusban már többször megfogalmaztunk javaslatokat az úgynevezett többfunkciós közösségi terekkel kapcsolatban, amelyek pontosan ennek az esélyegyenlőségnek a megtestesítői lehetnek majd. A kérdés igazándiból az, hogy ezzel a törvénnyel párhuzamosan ezen dolgozik-e most a törvényhozás, hogy ezeknek mi legyen a módozata. Másrészt pedig én azt gondolom, a kettő együtt tudja igazán teljesíteni azt, hogy helyben az esélyteremtés megmarad általában is és kiemelten a kultúra, az élethosszig tartó tanulás területén. Nagyon fontosnak tartom, hogy a bizottságunk ebben a szakaszban ezen a területen aktívan tudjon majd dolgozni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Gyimesi képviselő úr, utána Lukács képviselő úr, Tellér képviselő úr következik.
DR. GYIMESI ENDRE (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Ott folytatnám, ahol Kontrát Károly úr befejezte. Érdeklődéssel hallgattam az ezer fő alatti települések jegyzői hivatalának megszüntetésével kapcsolatos érvelést, és el kell mondjam, abszolút nem tudott meggyőzni. Hiszen pontosan ellentétes folyamatok játszódnak le az országban. Dunát lehet rekeszteni a jogászokkal most már lassan. A felkészült szakember a kistelepüléseken is rendelkezésre állhat, főállásban is, mellékállásban is mindenképpen. Nagy veszély az, hogy sok minden egyéb mellett, amit most nem részletezek, ami elmegy a kistelepülésről, ha még a jegyzői hivatalt is megszüntetem, nem marad főállású közigazgatási szakember, aki adott esetben pont a munkát elvégezhesse. Zala megye esetén 257 település nagy részét fogja érinteni, hiszen aprófalvas megyéről van szó. Úgy érzem, további érvekkel kellene ezt alátámasztani, mert a megtakarítás oly csekély, hogy ezzel szemben a veszély lényegesen nagyobb. Természetesen a tervezet - ahogy láttam - meghagyná a lehetőséget ötszáz és ezer fő között települések megtarthassák, ha van rá pénzük. Ezek a települések önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települések, tehát erre esély sincs, hiába van meg a törvényi lehetőség. Természetesen tudjuk, hogy alkotmánymódosításra van szükség ahhoz, hogy egyáltalán regionális önkormányzatokról beszéljünk.
De ha már ez a tervezet elég részletesen szól erről, akkor szeretném megkérdezni azt, hogy mi lesz a megyei közgyűjteményi rendszerrel e tekintetben, amely eléggé kiépült, legyen az múzeumi szervezet, legyen az levéltári szervezet, legyen az megyei könyvtári szervezet... Még a legkönnyebb a művelődési házi szervezetben megteremteni azt az integrált rendszert, amelyről szól. Jelen pillanatban pont a példaként említett és a szövegben is megjelenő Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jó példa arra, hogy abszolút nem regionális elvek alapján szerveződik jelen pillanatban. De nyilván az is átalakításra szorulna, ha erről lenne szó. Nem érzem jelen pillanatban a törvénytervezettel kapcsolatban azt, hogy hogyan illeszkedik a többcélú kistérségi társulások szervezete, illetve fővárosi törvény fog születni, úgy tűnik, ez hogyan illeszkedik ehhez a törvényhez. Jelen pillanatban bizonytalan a többcélú kistérségi társulás szervezete, úgy érzem, indokolni kellene az áttérés szükségességét. Számos európai uniós ország példája mutatja, hogy nem a közigazgatás felépítése a döntő abban, hogy hogyan tudunk európai uniós pénzekhez jutni. Az ezeréves megyerendszer megszüntetéséhez kevés érvet mutat fel ez a törvénytervezet, úgy érzem, ezt is meg kell erősíteni. Amíg az közlekedési infrastruktúránk olyan, hogy előbb el lehet jutni a fővárosba, mint a tervezett regionális központokba, addig olyan tervezettel találkozni, hogy a helyközi személyszállítást regionális szinten fogják megszervezni, azt hiszem, messze elrugaszkodás a jelenlegi magyar viszonyoktól.
Amit szeretnék még megkérdezni, ha összességében a regionalizmus rendszere kialakult, a törvénytervezet miért úgy foglalkozik a regionális központok helyével, hogy ezt majd az Országgyűlés fogja kijelölni. Miért nem lehet az adott régió választott székhelyével foglalkozni? Azt hiszem, ez lenne e tekintetben a törvényhez illeszkedő demokratikus eljárás.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm.
Lukács Tamás képviselő úr!
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Elnézést kérek, jól értettem, ami a bizottság hatáskörébe tartozó kérdések, majd egyszer egy ágazati törvény készül, biankóba kérnének ennek a rendszernek anélkül, hogy tudnánk, erre a területre, amivel a bizottság foglalkozik, milyen hatással vannak. Ezt azért szeretném rögzíteni, hogy a felesleges kérdéseket el lehessen kerülni. A kultúra területén viszont nagyon lényeges, a régió és a megyerendszer kérdésében, sem a Magyary-iskolával, se a Bibó-iskolával nem kívánok foglalkozni, a régi regionális rendszerekkel, de még az európai uniós régió rendszerével sem. Egy alapvető különbségre szeretnék rámutatni. A régió kialakításában van egy közösségi és történelemtudat, ami talán a kultúra szempontjából nem elhanyagolható. Számoltak-e ezzel a régiós rendszer kialakításánál, hogy régiótudat Magyarországon nincs, nem is lehet, mert teljesen kulturális és tudati szempontból össze nem illő dolgokat kívánnak. Ön azt mondta, hogy ezt a régiót úgy kívánják kitölteni, hogy az államtól kap majd feladatokat, és miután azért szükséges ez a rendszer-átalakítás - az önök álláspontja szerint -, mert 15 éves önkormányzati tapasztalat feldolgozásából... Feldolgozták-e azt, hogy 15 év alatt az állam - direkt 15 évről beszélek, az önkormányzati törvény meglététől, 1990-től - milyen feladatokat adott át az önkormányzatoknak forrás nélkül? Gazdasági szempontból ezt a folyamatot, ami zajlott? Ha gazdasági kérdésekről beszélünk, vissza kell kérdeznem, meg van-e becsülve pontosan az, de miután a miniszterelnök úr azt mondta, a Fehér Könyvben lévő számokat és elemzéseket ő elfogadja, ezért az önkormányzatoknak ma nagyjából - a PPP-programok miatt csak becsült adat áll rendelkezésre - 300 milliárd forint az adósságállományuk. Ráadásul 2001-től megháromszorozódott, és 2002-től megfigyelhető tendencia, hogy működési költségekre vesznek fel. Amennyiben - akár kistérség, akár régió - létrehoznák, ezt az adósságállományt hogyan fogják megosztani, erre milyen elképzeléseik vannak? Nem hiszem, hogy az állam abban a helyzetben van... Persze akkor azt is elemezni kellene, hogy milyen irányban, kik felé vannak eladósodva, ebből mennyi a magánadósság, mennyi az állam felé való adósság, mennyi a köztartozásokon fennálló adósság... Számoltak-e ezzel a lehetőséggel, amikor azt mondták, most feladatokat fogunk adni, de majd forrást is bocsátunk rendelkezésre, amit még nem látunk, a Pénzügyminisztérium miből fog rendelkezésre bocsátani. Persze lehet azt mondani, hogy ezt is majd később törvényben rendezzük, de nem hiszem, hogy korrekt volna, mint ahogy a 15 év alatt is a feladatok leadása forrás nélkül nem biztos, hogy az önkormányzati rendszer hibájából adódik, hanem abból a magatartásból, hogy nem teremtettük meg az önkormányzatiság feltételeit. Itt nyilvánvaló, hogy a négy felsorolt között - most azért nem beszélek a kulturális területről, mert felesleges beszélni, nincs miről beszélni, ezt nem tudjuk, nem ismerjük - bizonyos dolgok között össze nem függő dolgok vannak. Az önkormányzatiság kérdése és a körjegyzőség kérdése nem biztos, hogy egymással összefügg.
Az előttem szóló véleményét alátámasztva én azt gondolom, hogy ahol egy faluban - és ez megint a kultúra területét érinti - az élhető értelmiség feltételrendszerét nem teremtjük meg, az a település el fog pusztulni. Egy település létéhez ez hozzá tartozik. Az iparizációs folyamatok egészét kellene figyelembe venni, és területi tájegységenként is egészen nagy eltérések vannak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Sőt háromszorosan vagy négyszeresen is, mert az előzőekben elmulasztottam megköszönni. Az én számomra ebből a törvényjavaslatból valami olyasmi hiányzik, ami az egész törvényjavaslat megértését vagy értelmezését teszi lehetetlenné. Ez pedig a finanszírozási viszonyok Kontrát képviselő úr, Gyimesi képviselő úr és Lukács képviselő úr által is említett kérdésköre. Ahogyan az előbb a pénzügyi törvények módosításával kapcsolatban a hatástanulmánynak legalább olyan formája vagy része elkészült, amely megmutatja, hogy a makro elosztási viszonyokban milyen változást eredményeznek azok a törvények. Én várnám, hogy ennek az egész átszervezésnek és a hozzá kapcsolódó finanszírozási változtatásoknak - amelyeknek egy része következménye az előbb tárgyalt törvényjavaslatnak - ezek együttes hatása mi lesz. És akkor ez a hatás ugyancsak több dimenzióban ragadandó meg. Egyrészt mennyi forrást vonnak ki az egész önkormányzati rendszerből, miközben ez az átszervezés zajlik. Jóhiszeműen még azt is megkérdezhetem vagy egy olyan bontást is fölvethetek, hogy a forráskivonásnak egy része a racionálisabb működés következtében majdnem természetes, hogy kivonható. Csak éppen az önkormányzatok el vannak adósodva, minden kivonás egyszersmind teher, akármennyire racionalizálódik az egész rendszer. E nélkül az egész változás vagy változtatás egy üres szervezeti séma az én számomra, még akkor is, ha esetleg vannak benne olyan mozzanatok, amelyek szimpatikusak. Ha nem látjuk azt, hogy az önkormányzatok számára végül is milyen források fognak rendelkezésre állni - ez az egyik kérdés -, akkor semmit sem fogunk tudni arról, hogy ez a kultúra helyi intézményeit és helyi folyamatait hogyan befolyásolja. A kultúra helyi folyamatait és helyi intézményeit alapvetően nem - vagy legalábbis az én megítélésem szerint nagyrészt nem - a piacról termelik meg saját maguknak a forrásaikat, hanem újraelosztás révén jutnak hozzá. Vagy is-is, mert egy helyi televízió vagy helyi rádió, amelyik az önkormányzattal közcélúsági szerződést kötött, az a jövedelmének egy kis részét a helyi hirdetésekből és nagy részét a helyi önkormányzat támogatásából szerzi meg. Ha az önkormányzatok forrásai szűkülnek - mint ahogy én ezt, talán megbocsátja, hogy feltételezem -, akkor nyilvánvaló, ezek a kultúrahordozó intézmények, folyamatok, személyek ugyancsak szűkülni fognak. Ha így van, ahogy mondom - még egyszer mondom, az a gyanúm, hogy nagyon is így van -, akkor a kultúra alapjai, a kultúra helyi bázisai szűkülni fognak. Ez ugyan nem az oktatási bizottság, de gondoljuk meg, hogy az iskola-finanszírozás csak egy része normatív és egy másik részét szabad forrásaikból az önkormányzatok biztosítják, ha ezek szűkülnek ezek a szabad források, milyen küzdelem fog megindulni a helyi különböző igények és a mögöttük álló nyomásgyakorló erők között azért a szűkülő forrásért. A szocializmusban meg az azóta is szerzett tapasztalataim azt mondják, mindig a kultúra húzza a rövidebbet az ilyen esetekben.
Erre szeretnék valamilyen módon választ kapni, hogy az egész rendszerben meglévő források szűkülni fognak-e vagy sem. És ha vélelmezhető, hogy szűkülni fognak, mi lesz ennek a következménye a kultúrára?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alexa képviselő úr!
ALEXA GYÖRGY (MSZP): Szeretném mondani, egy keretszabályozás esetén természetesen jobbára csak találgatunk. Persze valóban az ágazati törvényjavaslatok előttünk vannak, egy csomó dolog konkrétabbá válik. De Tellér úr azt találgatja, hogy egyébként pedig szűkülni fognak a források azáltal, hogy a regionális önkormányzatok létrejönnek. Én meg mondjuk mást találgatok, mert én meg egy másik szisztémát is el tudok képzelni. Azt tudom elképzelni, hogy ha egyébként regionális önkormányzatok léteznek, akkor lehet, hogy éppen nagyobb források koncentrálódnak egy helyre. Nyilvánvalóan a pályázati szisztémák, amelyek ezen intézmények, szervezetek számára mindennaposak, ezekben a pályázati alapokban több pénz lehet. Az, hogy ez versennyel fog együtt járni? Versennyel fog együtt járni! Mint ahogy ma is van verseny egyébként. Egyébként egy régióban meglehet, több pénzre fognak pályázni. Meglehet egyébként olyan kisebb szervezetek, intézmények, amelyek egyébként inkább csak valamifajta szokásjog jogán maradtak talpon és élveztek helyi, megyei szintű támogatásokat, esetleg életképtelenné válnak ezekben a szisztémákban. Mások meg egyébként esetleg sokkal erőteljesebben, sokkal több szolgáltatást indítva jönnek ki belőle. De végül is ezek csak találgatások.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ebben a pillanatban több hozzászólót nem látok. A reagálásokat kérném szépen!
Deli Erika válaszai, reflexiói
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a szót. Megpróbálok sorrendben válaszolni a kérdésekre, de azokban a témákban, amelyekben többen kérdeztek, megpróbálom egy csokorba foglalni. Az első, hogy mi lesz a megyék vagyonával? Ha jól értettem, képviselő úr a megyei önkormányzatok vagyonára gondol. Én úgy gondolom, nem lenne szerencsés megoldás erre a három évre egy moratóriumot hirdetni, és azt mondani, hogy a megyék tulajdonosi jogait korlátozz az Országgyűlés. Egyrészt jogi anomáliákat vetne fel, másrészt nem gondolnám, hogy ebben a hátralévő három évben a megyék elkezdenének felelőtlenül gazdálkodni. Az, hogy mi lesz ennek a jelenleg megyei önkormányzati vagyonnak a sorsa? Nyilván attól függően, ahová a feladat kerül. Ha a regionális önkormányzat kerül a feladat, abban az esetben a regionális önkormányzaté lesz a vagyon, ha mondjuk egy városhoz, kistérséghez kerül a feladat, akkor oda mozog ez az önkormányzati vagyon. Nyilvánvaló, ha esetleg állami vagyonról beszélünk, ami a megye területén található, de később az szükséges lesz mondjuk a regionális feladatellátáshoz, akkor nyilván annak a tulajdonjogát is megkaphatják egy másik eljárásban, nyilván e törvény erejénél fogva, a regionális önkormányzatok.
A körjegyzőségek esetében. Valóban az ötszáz és ezer fő közötti településeknél ez a három feltétele a törvényjavaslatban együttes feltétel, ami úgy gondolom, nem teljesíthetetlen feltétel. Úgy gondolom, különösen a harmadik feltétel az, ami a leghevesebb ellenállást váltja ki a kistelepülések részéről. Viszont szeretném azt is jelezni, hogy jelenleg az ötszáz és ezer fő közötti települések durván kétharmada jelenleg is körjegyzőségben működik, tehát 438 azoknak a településeknek a száma ebben a lakossági körben, ebben a kategóriában, akik most is tudják vállalni a körjegyzőségi formát, és 238-an vannak azok, akik önálló polgármesteri hivatalt működtetnek.
Én szeretném megerősíteni azt, amit a bevezetőmben elmondtam. Az a tapasztalatunk - és az Állami Számvevőszék is több alkalommal megerősítette jelentéseiben is -, hogy ezeknél a településeknél a megfelelő, elsősorban gazdasági szakember hiánya, illetve az európai uniós jogalkalmazás, pályázatírás területén nagyon komoly szakmai hiányosságok vannak. Ennek a vesztesei ezek a lakosok, akik ezeken a településeken élnek. Másrészt pedig úgy gondoljuk, nem szenvednek csorbát az itt élő lakosok, hiszen a körjegyző vagy az ő megbízottja a törvény erejénél fogva hetente x alkalommal köteles azon a településen megjelenni, tehát nem kerül távolabb ez a szolgáltatás a lakosoktól.
A következő Kontrát úr kérdése, hogyan alakul a finanszírozás kérdése - és itt a többi elhangzott kérdésre is szeretném egyúttal megadni a választ. Arra nyilván nem lehet pontos és egzakt választ adni, hogy kerül-e forrás kivonásra a rendszerből, illetve ha igen, akkor mennyi ez a forrás. Azt talán mondhatom, nem az elsődleges cél az, hogy az önkormányzati rendszerből fűnyíró-elv alapján ki kell vonni a forrásokat. Az elsődleges cél, hogy a meglévő forrásokat hatékonyabban tudjuk felhasználni a településeknél és a területi önkormányzatoknál. Ma az önkormányzati rendszerünk - tudjuk jól - elaprózott, 3200 önkormányzattal, és 15 évvel ezelőtt az akkori viszonyoknak megfelelően egy olyan feladat-ellátási rend alakult ki, hogy ma Magyarországon a legkisebb településnek is szinte ugyanazokat a feladatokat kell ellátni, mint a nagyobb városoknak.
Ezen a feladat-telepítés rendszerén szeretne egyrészt a kormány módosítani, másrészt pedig a feladat-ellátás szervezeti kereteit szeretné optimalizálni. Mit jelent ez? Ma az állami támogatások rendszere olyan, ami - hozzátenném ezzel a széttagolt feladattelepítéssel együttesen - a legkisebb települést is arra ösztönzi, hogy neki saját intézménye legyen, saját gyermekjóléti szolgálattal, nem sorolom tovább, milyen intézményekkel. Azt támogatja a kormány, hogy ezeket együttesen lássák el ezek az önkormányzatok. Valóban, ha a rendszerben racionalizálás révén megtakarítás eszközölhető, akkor lehet azon gondolkodni, hogy ezt a megtakarított forrást az önkormányzati rendszerben hagyja-e a jogalkotó vagy pedig más, egyébként fontos célra használja-e fel. De elsődleges a feladatellátás optimalizálása.
Hogy általában hogyan alakul az önkormányzatok finanszírozási rendszere a működés és a fejlesztés területén? Utalást tartalmaz az önkormányzati törvény módosításának a javaslata, de csak az alapelvek szintjén, hiszen az önkormányzati törvény mindig csak alapelveket rögzít. Ez rögzíti, ha létrejönnek a regionális önkormányzatok, abban az esetben ők is helyi adót vethetnek ki, állami bevételekből részesedhetnek, nemcsak személyi jövedelemadóból, hanem minden másból, illetékekből is, tehát a javaslat alapvetően szabadabb kezet adna az önkormányzatoknak, és nem pántlikázná olyan részleteiben az állami pénzeket, mint ahogyan most megpántlikázza.
Kontrát úr kérdése volt, hogy hogyan alakul az ezer fő alatti településeken a polgármester státusza? Nem változik, tehát ott marad a jelenlegi rendszer. Ez nem azt jelenti, hogy ha körjegyzőség létrejön, abban az esetben ott a polgármester és az önkormányzat, maga a testület ugyanúgy működik, mint ahogy eddig.
Hogy hogyan alakul a regionális fejlesztési tanácsok sorsa? Amennyiben a regionális önkormányzatok létrejönnek, akkor a regionális fejlesztési tanács feladatait is értelemszerűen ez a grémium látja el, tehát nem lenne duplikált regionális rendszer.
Halmai képviselő asszony kérdésére, a kistérségekre, kistelepülésekre figyeljünk oda. Azon dolgozunk, mióta a kistérségi rendszer létrejött, hogy a kistérségekben lévő kistelepülésekre oda vigyük azokat a szolgáltatásokat, amelyek valóban a lakosság számára fontosak. Ha én most a kultúra területénél maradnék, akkor - a bevezetőmben nem említettem - jelenleg 43 többcélú kistérségi társulásban összesen közel hatszáz településen megjelent a mozgókönyvtári ellátás. Ez azt jelenti, hogy ahol nincs könyvtár, nagyon dicsérik egyébként az aprófalvas megyékben ezeket a funkciókat. Ehhez hasonló konstrukciókban gondolkodunk természetesen a jövőben is, hogy ezek még inkább jelen legyenek. Ennek eszköze lehet egyébként az elektronikus szolgáltatások terjedése is.
Elhangzott konkrét kérdés is, hogy mi lesz a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő múzeumok, levéltárak sorsa. Itt azt tudnám megerősíteni, amit a bevezetőmben is mondtam, itt a későbbi ágazati jogszabályok lennének azok, amelyek konkrétan a hatásköröket telepítenék. Tudniillik az élet viszonyaival párhuzamosan maga a jogalkotás is állandóan változik, és nem lenne szerencsés, ha a konkrét hatáskörök is az önkormányzati törvényben jelennének meg, bár elismerem, hogy jogos a képviselő uraknak ez az igénye.
Elhangzott a régióval kapcsolatban a régiótudat, Gyimesi képviselő úr a helyközi közlekedés példáját említette konkrétan. Itt nem ismételném többedszer magamat. Az ágazati jogszabályok gyakorlatilag a regionalizmus rendszerén nagyobb változásokon mennének keresztül. Konkrétan vannak elképzelések a közlekedés területén is, akár a vonalas létesítményekre gondolok, akár a Volán-buszok szervezésével kapcsolatos feladatok újragondolására is, ami regionális keretek között optimálisabban menne. Nem a mostani problémákat szeretné a rendszer bebetonozni.
A régiótudathoz még csak annyit, itt azért a megyeszékhelyeken - mint ahogy a törvény is utal rá, azt hiszem a "társszékhely" kifejezést használja a törvény -, a mostani megyeszékhelyeken bizonyos intézmények már a földrajzi elhelyezkedésüknél fogva is megmaradnának. De azért szeretnék egy-két példát mondani más területekről. Mondjuk a szakképzés rendszere olyan, hogy ma a megyei önkormányzatok gyakran egymással párhuzamosan tartanak fenn olyan szakképző intézményeket, ahol az ott végzetteknek nincs meg a piaci elhelyezkedési lehetőségük, ennek optimálisabb kerete például a regionális szint, ahol ezeket az igényeket jobban össze tudják hozni a lehetőségekkel. De példaként szeretném említeni még az egészségügyi fekvőbeteg-ellátást is.
Elhangzott még egy konkrét kérdés - és azt hiszem, ezzel talán le is zárom a válaszok sorát -, képviselő úr említette, jelenleg 300 milliárd forint az önkormányzatok hiánya, és ez többségében működési célú eladósodást jelent. Ezt annyiban szeretném megcáfolni, hogy ennek a döntő többsége fejlesztési hitel, és ezt akár az önkormányzati beszámolókból, akár a Magyar Nemzeti Bank jelentéseiből meg tudjuk erősíteni. Ez a teljes hitelállomány, ami döntő többségében 20-25 éves lejáratú hiteleket jelent, tehát ennek mindig csak az adott évi törlesztő részletét kell figyelembe venni... Mi azt szoktuk mondani, talán nem kell nagyon bánkódni, hogy az önkormányzatok mernek fejleszteni, neki mernek vágni akár egy hitel felvételével is ezeknek a beruházásoknak. Mi úgy látjuk, nem jelent olyan terhet az önkormányzatoknak, és európai viszonylatban az önkormányzati adósságállomány az össz-önkormányzati bevételeken belül nem mondható semmiképpen magasnak.
Én igyekeztem minden kérdésre válaszolni. Amennyiben maradt kérdés nyitva, akkor természetesen arra is nagyon szívesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kiss képviselő úr!
KISS ATTILA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kedves Főosztályvezető Asszony! Köszönöm a lehetőséget. Néhány kérdést szeretnék feltenni az anyaggal kapcsolatban. A 76. paragrafus szerint a 11. oldalon az anyagban azt olvashatjuk, hogy a regionális önkormányzat székhelyét az Országgyűlés jelöli ki. Ez milyen formában fog történni? Kérem szépen, majd válaszoljon! Illetve társszékhelyeket is említ, ez hogyan fog kinézni, ha erre adna valamilyen magyarázatot, azt tisztelettel megköszönném.
A 13. oldalon, ha jól értelmezhetem, az olvasható ki a 16. paragrafusból, hogy a megyei jogú városok helyett úgynevezett nagyvárosok jönnek létre. Ezt mi indokolja? Biztos megvan ennek a logikája, de nem teljesen világos, ezt is kérem, magyarázzák majd el... (Közbeszólás: Nincs megye...) Igen, nincs megye, de olyan van, hogy "nagy"? Ez is furcsa nekem, hogy nagyváros, kisváros... Egészen más jelzőt, gondolatot társít az emberben.
A 16. oldalon a 85. paragrafusban olvasható, hogy az Országgyűlés egyes nagyobb beruházások megvalósítása esetén az önkormányzatokat egyedi támogatásban részesítheti. Ez a címzett és céltámogatások jövője lesz? (Deli Erika bólint.) Akkor ez világos. Köszönöm szépen.
Lenne itt egy valami, számomra ellentmondásnak tűnő vonatkozásba kérdést szeretnék feltenni. A 19. oldalon középtájon 1. pontban azt mondja, "A magyar közigazgatás több évszázados hagyományait tükrözi a megyerendszer. A helyi önkormányzatok intézményeinek csaknem másfél évtizedes kialakítása óta vitatott a megyei önkormányzatok szerepe." Nem vagyok megyepárti, félreértés ne essék, innentől kezdve nekem kicsit ellentmondás az indokolás, illetve a következtetés.
A következő bekezdés utolsó mondata azt írja, hogy "Egyértelműnek tűnik, hogy az érdekérvényesítés és a forrásmegosztásban való részvétel a jelenleginél nagyobb egységekben eredményesebb lehet, mint a közgyűléssel bíró mai megyékben." A következő oldalon a második pontban: "A javaslat célja: a helyi önkormányzati szinteket meghaladó és mégis közösségi funkciókat ellátó önkormányzati rendszer reformja keretében létre kell hozni az erős önkormányzati középszintet, ez pedig a régió választott önkormányzata, a közgyűlés legyen." Pont azt írja a következő mondatban, azért nem jó a megye, mert ott közgyűlés, tehát választott emberek vannak. Azért lesz jó ezzel szemben a régió. A következő sorban pedig "...a régió választott önkormányzata közgyűlése" meg jobb lesz. Én nem tudom megmondani most, 2006. június 19-én, hogy melyik a jobb, de önök ezt honnan tudják esetleg, erre kíváncsi lennék, hiszen ebből egyértelműnek tűnik, hogy önök jobbnak tartják az uniós lebontást. Még egyszer hangsúlyozom, nem vagyok megyepárti, senki ne értse félre, csak nem világos és nem logikus a következtetés, egyik mondatból a másikba való átfűzés egyáltalán nem logikus.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha több jelentkező nincs, akkor tessék parancsolni!
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm. Legjobb emlékezetem szerint minden egyes területrendezési, területszervezési ügyben az Országgyűlés határozattal szokta szabályozni ezeket a kérdéseket. Akár a megyék határainak a rögzítését és egyebeket, ez az oka ennek a szabályozásnak.
Valóban megjelenik a megyei jogú város helyett a nagyváros kifejezés. A megyei jogú városok helyébe lépő nagyvárosoknak vélhetően a továbbiakban is jogos igényük lesz, hogy ők elláthassanak olyan feladatokat, mint amelyeket most megyei önkormányzati feladatként ellátnak a megyei jogú városok. A későbbiekben is - nyilván a nagyváros méretéből adódóan is - meglegyen ez a lehetőség, tudniillik hogy ne csak a hétköznapi, legalapvetőbb szükségleteket biztosítsák.
Az egyedi döntésnél ott utaltam rá, nem szerettük volna kizárni a címzett és céltámogatás lehetőségét a későbbiekben is, ha ez indokolt lesz 2007 után.
A megye szerepe valóban érdekes kérdés is lehet, hogy nyitva is maradt egy-két területen az indokolásban. Ha megnézzük, az általam gyenge középszintként minősített megyék jelenleg egy intézményfenntartó szerepet töltenek be, és mellettük működik a megyei területfejlesztési tanács. Nem túl sok, de bizonyos fejlesztési források fölött még diszponálnak. Mellettük működnek a regionális fejlesztési tanácsok, amelyek részben - őket az európai uniós tervezési, fejlesztési ügyekben nem szabad elfelejtenünk. Azt talán ki lehet nyilvánítani, hogy az európai uniós támogatások tervezésénél, felhasználásánál optimális méreteket, kereteket a régiók jelentenek. Emellett még bizonyos hazai fejlesztési források elosztása felett is diszponálnak, tehát amelyek korábban minisztériumoknál voltak, régiókhoz kerültek, illetve bizonyos megyei területfejlesztési források is felkerültek a régiókhoz.
Párhuzamosan működik kvázi két területi szint. Hangsúlyoznám, hogy a megyéknek jelenleg nincs helyi adóbeszedési joguk. Gyakorlatilag az állami pénzek - remélem, nem sértek meg senkit - allokálásával foglalkoznak. Ha szabad azt mondani - többször felmerült is kérdésként a hatástanulmányok kérdése -, teszik mindezt a megyei önkormányzatok, ha csak a személyi juttatások rendszerét nézzük, az egy főre jutó személyi juttatások összege 5,2 millió forint/fő/év. Ugyanez a megyei jogú városoknál 3,9 millió forint. Talán ezek a számok magukért beszélnek. Mi úgy látjuk, nagyon magas a megyei önkormányzatoknak ez a lecsupaszított működési kiadásuk is. Ezt még szemléltethetném, de a tisztelt bizottság tagjait nem szeretném további példákkal untatni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tellér képviselő úr!
TELLÉR GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Csak egy megjegyzést szeretnék tenni. Abból, ami itt a közigazgatás, államigazgatás, illetve az önkormányzati rendszer átalakításából kitűnik, az nem kevesebb, mint egy olyan változás kontúrjai és sok ponton a tartalma bontakozik ki, amelyek énszerintem a rendszerváltozás méretű befolyásolás vagy beavatkozás a magyar társadalomba és a magyar életbe. Ehhez képest úgy érzem, túl hamar született meg ez a törvényjavaslat, túl kevés eszmecsere és túl kevés vita alapozta meg ahhoz, hogy jó szívvel akár elfogadhassa, akár elvethesse az ember. Túlságosan hirtelennek tartom. Tudom, hogy a nagy társadalmi változásokat szeretik az ellenérdekeltek elhúzni, megkontrázni, és minél több idő áll rendelkezésre, annál nagyobb a valószínűsége, ez sikerül is. Mégis úgy gondolom, ilyen óriási változásra rábólintani egy három vagy négy napra megkapott szöveg alapján ez nem elfogadható.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Alexa képviselő úr!
ALEXA GYÖRGY (MSZP): Csak annyit szeretnék mondani - eltekintve persze attól, hogy ilyen törvényjavaslathoz ki hogyan viszonyul, az attól is függ, hogy hol ül. Esetleg nagyobb benne a bizalom, ha ezen az oldalon ül, és kevesebb, ha a másik oldalon ül. Talán arról is lehet vitatkozni, hogy mennyi idő van a törvény megtárgyalására, vélemények kifejtésére. Én csak azt szeretném mondani, eltelt több mint 15 év. Aki önkormányzattal foglalkozik ebben az országban, az legalább hat-nyolc éve tudja, hogy tarthatatlan az a jó szándékkal létrehozott önkormányzati törvény és önkormányzatiság, amelyik 1990-ben megszületett. Tarthatatlan, mert ez az ország képtelen egy önkormányzati törvényt finanszírozni. És egyébként nem is célszerű, hogy párhuzamos szerveződések sokasága jellemezze az egész szisztémát.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Halmai Zsuzsa!
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Én is csupán egyetlen mondatot szeretnék - és tényleg a jó szándék miatt - mondani. Rengeteg elemzés és anyag készült az IDEA Munkacsoporttól, amelyek megtalálhatók a honlapjukon. Az érvek mellett lehet találni nagyon sok olyan anyagot, amelyet meg tudunk nézni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kiss Attila!
KISS ATTILA (Fidesz): Éppen Halmai Zsuzsa képviselőtársunk által említett IDEA Munkacsoportra akartam célozni. Tudjuk, hogy talán még a Medgyessy-kormány idején - vagy még korábban, mindegy - alakult meg, néhány éve működik az IDEA Munkacsoport, emlékeim szerint Ágh Attila vezetésével. Ők dolgoztak ki egy ilyen közigazgatási reformelképzelésre vonatkozó javaslatot. Nem tudom, hogy ez annak-e az eredménye vagy ezt tovább dolgozva egészen más dolog, amiről most beszélgetünk vagy vitatkozunk. De azt is tudjuk, hogy 2007-től az Unióban más támogatási rendszerek fognak működni, tehát nem feltétlenül az úgynevezett régiós szinteket, egészen más, ez a NUTS-rendszer. Három szintre emelték a támogatási formát, ebben nem feltétlenül a régiókat emeli ki az Európai Unió mint támogatandó terület. Ezt figyelembe vették-e, vagy hogyan gondolkodnak ezzel kapcsolatban?
ELNÖK: Azt hiszem, az utolsó megjegyzés volt az, ami kérdés volt. Illetve Halász képviselő úrnak is kérdezhetnékje támadt vagy észrevételt szeretne tenni?
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr, hogy így előre kitalálja, éppen kérdezek vagy észrevételt teszek. Megpróbálok megfelelni önnek is. Kedves Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Jelenlévők! Már csak azért se menjünk el szó nélkül egy ügy mellett, mert itt órákig foglalkoztunk vele korábban. Emlékeznek arra a névre, hogy Vadász János? Emlékeznek arra, hogy Vadász János milyen megbízást kapott az önök kormányától? Emlékeznek arra, hogy itt órákig beszéltünk arról, hogy micsoda nagy reformelképzelései vannak neki? Megkaptuk az anyagokat, elbeszélgettünk a dologról. Valóban olyan elképzelései voltak, amelyeket önök - akik itt ültnek, többen itt ültek korábban is - védtek körömszakadtukig itt, ezen az ülésen is.
Én most azt szeretném megkérdezni, azok az elképzelések, illetve ez az egész program, ami persze a hírek szerint talán több százmillió forintba is került a magyar adófizetőknek, abból a Vadász János által elkészített elképzelésekből mit emeltek át ezekbe a programokba. Egyáltalán volt-e a kezükben önöknek, amikor ezt megszövegezték? Hol köszön vissza a Vadász János elképzelt idea - hogy ezzel a fordulattal éljek - ebben az anyagban?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ahogy jeleztem írásban is, a bizottsági ülést háromnegyed egykor - akárhol tartunk - félbe szakítjuk. Ennek ismeretében kérem a képviselőket, gazdálkodjanak a felszólalási lehetőségükkel.
Tessék parancsolni, amire reagálni kívánnak!
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden. Valóban, az IDEA javaslatainak figyelembevételével készült ez a javaslat is nyilván. Nem változik a régiókon alapuló támogatáspolitika, ebben nincs alapvető változás. Végezetül: úgy tudom, Vadász úr egészen más ügyekkel foglalkozott, mint ami most az önkormányzati törvény módosításában szerepel. Egyéb kérdésekre nem szeretnék kitérni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, állást foglalhatunk-e az általános vitára való alkalmasság ügyében?
Halász alelnök úr!
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Egyet azért mondjunk ki. Ha jól értettem, kedves előadónk nem cáfolta azt, hogy az önkormányzati rendszer támogatása ez után az átalakítás után csökkenhet. Ez egy elképesztő helyzet, hogy még csak a kísérletet sem teszik meg arra, szinte kézzelfogható, itt semmi másra nem megy ki ez az egész, csak hogy pénzt vegyenek el egy ilyen intézkedéssorozaton keresztül is az emberektől, azon szolgáltatásoktól, amelyek az emberek ellátását segítik helyi szinten. Már csak ezért is, az előkészítetlensége miatt, az átgondolatlansága miatt is teljesen elfogadhatatlan ez a javaslat, amit önök ide terjesztettek, és ezért mi ezt nem tudjuk támogatni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Csak az indokoláshoz tennék a magam nevében egy megjegyzést. A kormány képviselőjének itt elhangzott szavaiból nem következett az, amit Halász képviselő úr mondott, ettől még lehet ezt a véleményt kialakítani az egész ügyről. Azt sem mondta, hogy arra van garancia, hogy nem lesz többletpénz. Azt sem mondta, hogy pénzt vonnak ki a rendszerből. Azt mondta, hogy bizonyos területeken - én legalábbis így értelmeztem - a működést olcsóbbá lehet tenni, de nem ez a változtatás mögött álló legfőbb motívum. Aztán ki-ki úgy értékeli az írott paragrafusokat, ahogy akarja, sokféle következtetést lehet levonni az írottakból.
Ha már szabad, még egy megjegyzést tennék, ezt nem tettem volna meg önmagában, amit Tellér képviselő úr mondott. Úgy emlékszem, az 1990-es önkormányzati törvény eredeti tervezetében az a szándék szerepelt, hogy - miután alapjában véve új rendszerről van szó - két év múlva automatikusan generálisan felülvizsgálja az Országgyűlés ezt az egész rendszert. Ez végül is kimaradt a végleges törvénytervezetből. Ehhez képest én nem érzem elhamarkodottnak a változtatást. Természetesen az, hogy a képviselők mikor ismerték meg a törvénytervezetet, más kérdés. Nyilván Tellér képviselő úr sem azt mondta, hogy maga a változtatási szándék elhamarkodott, csak talán - én legalábbis úgy értettem - a törvénytervezet tételes megismeréséhez képest tárgyaljuk viszonylag gyorsan ezt a javaslatot.
Halász alelnök úr?
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Itt vagyunk, és még nem késő akkor megtudni a választ. Itt ültem én is, hallottam azt az eszmefuttatást, ami arról szólt, hogy az átalakítás után, ha lesz egyfajta pénzügyi mérleg, arról esetleg majd az arra hivatott hogyan dönt, ha lesz valamilyen megtakarítás. Én ebből levontam azt a következtetést, hogy a kormány előterjesztője nem cáfolta azt, hogy az átalakítás után az önkormányzatoknak jutó támogatás csökkenhet.
Szeretném megkérdezni akkor, hogy ön szerint az új rendszerben, amire ezzel a törvénnyel átállnak, az önkormányzatoknak jutó állami támogatás csökkenhet ön szerint?
ELNÖK: Kiss Attila képviselő úr!
KISS ATTILA (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egyetlenegy kérdésem van még. Tudjuk, hogy mindig minden átalakítás többletköltségekkel jár. Rövid távon egy új rendszer kialakítása mindig sokkal többe kerül, mint a korábban működő. Egyetlenegy esetben van értelme átalakítani jól vagy rosszul működő rendszereket - mondjuk megyét -, ha hosszú távon valóban egyértelműen kimutathatóan előnyösebb lesz a régiós közgyűlés vagy a régiós rendszer működtetése a megyével szemben. Nem, hogy nem egyértelműen, de egyértelműen nem lehet kiolvasni sem a törvényből, sem az indokolásból, sem az elhangzott válaszokból, hogy a régiók kialakítása a jelenlegi megyerendszerhez - harmadjára hangsúlyozom, nem vagyok megyepárti, semmi közöm a megyei közgyűlések és egyéb szervezeti dolgokhoz -, de nem látom, hogy hosszú távon miért lehet esetleg jó. Semmilyen indokolásból nem derül ki, miért lehet esetleg jó a régió működtetése a megyével szemben. Ahogy említettem, tele van a törvény indokolása ellentmondással.
ELNÖK: Fedor képviselő úr!
FEDOR VILMOS (MSZP): Elnézést kérek, elnök úr, nem szeretném elhúzni a vitát. Csak az az érzésem, olyan kérdésekről beszélünk, ami ennek az előterjesztésnek egyszerűen nem tárgya. Kinyithatjuk a vitát és hosszasan győzködhetjük egymást. Engem nagyon meglepett Halász alelnök úr véleménye, hiszen egy nagyvárost képvisel Budapesten, ahogy én is egy nagyvárost képviselek. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy én is nyomon követem, és figyelem, hogy az ellenzéki párt vezérszónokai ebben a kérdésben milyen véleményt formálnak. (Halász Jánoshoz:) Az ön polgármestere nagyon keményen fogalmazott, aki azt mondta, hogy ez egy nagyon régről várt javaslat, és ő a három évet is problémásnak tartja, ő annak örülne, ha ez a megyei dolog egyik napról a másikra bekövetkezne.
A többi kérdéshez nem szeretnék hozzátenni semmit, mert olyan vitát nyitunk föl, amelyet az elmúlt időszakban legalább két kormány ígért meg. Valamennyien pontosan tudjuk - legalábbis akik az önkormányzatokban dolgozunk -, hogy valóban a megye mint középszint egész egyszerűen kiürült. Ezt egyszerűen tudomásul kell venni. Ezt cipelte magán több kormány. Végre ebben konszenzusra kellene jutnunk.
ELNÖK: Halász alelnök úr következne, utána Vitányi képviselő úr! Mielőtt a képviselőtársak megszólalnak, jelzem a bizottság előtt álló alternatív lehetőségeket. A bizottsági ülés többi napirendi pontját nem kell feltétlenül ma megtárgyalnunk. A következő bizottsági ülésen, amit e héten meg kell tartanunk, mert az előzőleg tárgyalt törvényjavaslathoz érkezett módosító indítványokat meg kell tárgyalnia a bizottságnak, akkor tárgyalhatnánk meg a harmadik napirendi pontot. Ha ez a vita elhúzódik, csak a döntésre vagy esetleg a vita folytatására délután össze kell ülnünk, hiszen szerdán ezt a javaslatot a parlament tárgyalja. Háromnegyed egykor én a bizottsági ülést mindenképpen lezárom. Ha nem zártuk le a napirendet, újra össze kell ülnünk a folytatás érdekében. Ennek ismeretében kérem a képviselőtársakat, hogy az önkormányzati változtatások alapkérdéseiről a vitát most folytassák vagy ne folytassák, ezt döntsék el
Halász alelnök úr, utána Vitányi képviselő úr!
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elnök úr megjegyzésére is reagálva, nyilvánvaló, most is biztosítja a kormányoldal a többséget, ezt délután meg csütörtökön is sikerül majd neki, bízunk benne, hogy nem határozatképtelen kulturális bizottsági ülésre kerül sor majd akkor. Kívánunk nagyon jó munkát önöknek meg magunknak is arra az időszakra, amikor bizottsági ülés van és lesz.
Én csak egy apróságra szeretnék reagálni. Biztos emlékeznek arra a helyzetre, amikor a Fidesz képviselői véleményt mondanak, és esetleg még bizonyos ügyben következetesen hasonló véleményt fogalmaznak meg az ügyekről. Akkor mindig azt halljuk a baloldali véleményvezérektől - akár még bizottsági ülésen is -, hogy micsoda papagájkommandó működik, mindenki ugyanazt mondja, nem is gondolkodnak, ez egy egyszínű, egyhangú párt, mégiscsak veszélyben a demokrácia, mindenki aggódik. Akkor, amikor vélemények fogalmazódnak meg és esetleg azok nem éppen ugyanazokat a szavakat használják egy-egy téma kifejtésére, akkor pedig azt vetik fel, micsoda dolog, hogy más vélemény fogalmazódik meg önök szerint az egyik képviselő szájából, mint a másikéból. Én javaslom mindnyájunknak, mindenki foglalkozzon magával meg a saját pártjával, önöknek is lenne elég teendőjük, jó lenne, ha azzal foglalkoznának, erejükhöz mérten.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Vitányi Iváné a szó!
DR. VITÁNYI IVÁN (MSZP): Én csak a feltett kérdést szeretném pontosítani. Ikerkérdésről van szó. Az egyik: a régiók, általában az önkormányzatok adminisztrációjára, intézmények bürokráciájára való költség, a másik a régiókra mint élő egységre. A felelet a következő ezzel a törvénnyel. A régiók bürokráciájára fordított költségek csökkennek, a régiók életére vonatkozó költségek nőhetnek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány képviselője, ha kíván még szólni az utóbbi időben elhangzott észrevételekre?
DELI ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Egy mondatot! Köszönöm szépen. Halász képviselő úr ismételt kérdésére szeretnék egyértelmű választ adni, és elnézést, ha félreérthető voltam. Én próbáltam úgy fogalmazni, hogy az elsődleges cél nyilvánvalóan nem a forráskivonás, hanem a meglévő források optimális felhasználása, és ahhoz keretet teremteni régió, kistérség szintjén. Ha jól emlékszem, úgy fogalmaztam, hogy utána kell megnézni, hogy ebből lehet-e nyilvánvalóan valamit racionalizálni, és ha igen, akkor mi legyen annak a sorsa. Valahogy úgy zártam, hogy meg lehet nézni más, fontos feladatokra fel lehet-e használni. Engedjenek meg egy párhuzamos példát! Amikor a kistérségi rendszer 2004-ben megalakult, nem történt forráskivonás a rendszerből e jogcímen azóta sem. De megjelentek új feladatok a kistelepüléseken, utaltam a mozgókönyvtárakra, ami korábban nem volt. Ha nem voltam egyértelmű, akkor erre gondoltam. Más, korábban el nem látott feladatokra lehet esetleg ezeket a forrásokat átcsoportosítani.
ELNÖK: Miután újabb jelentkező van, délután négy órára a bizottsági ülést a napirendi pont további tárgyalására a főemelet 61. számú terembe összehívom. Akkor döntünk az általános vitára való alkalmasságról.
Köszönöm szépen. Délután négy órakor folytatjuk a munkát!
(Szünet: 12 óra 45 perctől 16 óra 00 percig)
(A bizottság 16 óra 07 perckor az Országház főemelet 61. számú termében
folytatja a munkát.)
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Megkérem a kormány képviselőjét, hogy a forma kedvéért foglaljon helyet. A bizottság határozatképes. A délelőtti ülést folytatjuk. Az ülést ott szakítottuk félbe, hogy Halász alelnök úr felszólalásra jelentkezett. A jegyzőkönyv kedvéért mondom, hogy ebben a pillanatban csak kormánypárti képviselők vannak jelen, tehát Halász képviselő úrnak nem tudok szót adni. Miután kormánypárti oldalról nem láttam jelentkezést és megszólalási szándékot, ha jól értem, akkor már tényleg csak az általános vitára való alkalmasság van hátra, mármint az erről való döntés.
Szavazás az általános vitára alkalmasságról
Akkor kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki ért egyet a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításáról szóló törvény általános vitára való alkalmasságával. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ez 10 szavazat. A bizottság egyhangúlag egyetért.
Miután egyhangúlag egyetértünk az általános vitára való alkalmassággal, kisebbségi véleménynek nincs helye. Tehát a bizottság álláspontját Alexa képviselő úr - mint az előzetes tájékoztatásból tudom - fogja szerdán előadni. Elnézést kérünk a kormány képviselőitől, de ez az öröm gondolom, a köztisztviselők tevékenységben, hogy a képviselőkhöz alkalmazkodni kell. Köszönjük szépen, még praktikus dolgokat a bizottság jelen lévő tagjaival megtárgyalnánk.
Szerepel még egy harmadik napirendi pont, ez a bizonyos médiaügy. Köszönjük szépen, viszontlátásra! (A kormány képviselői távoznak az ülésteremből.) Délelőtt, amikor még abban reménykedtem, hogy ezt az ügyet, amit az imént lezártunk, lezárhatjuk háromnegyed egyig, akkor azt mondtam, hogy legfeljebb a harmadik napirendi pontot csütörtökre halasztjuk, a következő bizottsági ülésre. Most az a helyzet, hogy ez nem a kormánypártok ügye, az ellenzéki pártok vagy azon belül is a Kereszténydemokrata Párt igénye - ha tetszik. Azt javaslom, hogy legyünk annyira nagyvonalúak, hogy ne az ellenzéki pártok távollétében tárgyaljuk meg ezt az ügyet, függetlenül attól, hogy nem rajtunk múlik, hogy nincsenek itt, tehát halasszuk csütörtökre, mert nem ér senkit semmi veszteség. Ne legyen olyan látszat - ez a javaslatom -, mintha ellenzék nélkül kényelmesebb lenne ezt a javaslatot vagy ezt az ügyet megtárgyalni.
Kérdezem akkor, hogy ki ért egyet ezzel a javaslattal. Alexa képviselő úr kérdezni kíván még előtte.
ALEXA GYÖRGY (MSZP): Kérdezni szeretném elnök úr, hogy csütörtökön amúgy is lenne bizottsági ülés?
ELNÖK: Igen. Nem ezért tartjuk, különben ezért nem tartanánk. Tehát ahogy délelőtt mondtam, ennek a ma este kezdődő tárgyalásnak, a pénzügyi tárgyú törvénymódosításnak a módosító indítványait szerdáig lehet benyújtani, és a jövő héten tárgyalja a parlament magát a módosító indítványokat. Tehát mindenképpen a módosító indítványokat meg kell tárgyalni. Majd meglátjuk, hogy mennyi lesz. Most azt mondja Ági, hogy még egy ügy tárgyalására kijelölték a bizottságot, ez az államháztartásról szóló 1992-es törvény módosítása, a közalapítványok, tehát ennek az általános vitára való alkalmasságát is meg kell tárgyalni. A csütörtök, nincs nagyon más lehetőség, gondolom, csütörtök kellemesebb, mint a péntek ilyesminek a tárgyalására. A hétfő végszükség esetén szokott csak alkalmas lenni, akkor többnyire frakcióülések vannak, és az kimondottan a Ház elnökének kérése vagy javaslata - és többszöri állásfoglalásban is megerősítették ezt -, hogy hétfő délelőtt ne legyenek bizottsági ülések.
Tehát hivatalosan - ezt elsősorban az új képviselőknek mondom - a parlament munkarendje hétfőn, kedden plenáris ülés, szerdán, csütörtökön bizottsági ülés. Most szerdán nem tudunk bizottsági ülést tartani, mert akkor zárul le a módosító indítványok benyújtásának határideje, tehát a csütörtök a kézenfekvő. Ez a nem túl rövid válasz.
Bókay képviselő úr szintén jelentkezett.
BÓKAY ENDRE (MSZP): Köszönöm. Én is csak azt szerettem volna felvetni, amit Alexa György képviselőtársam, hogy ezt nem tudjuk-e esetleg más napra tenni, akár szerda délutánra vagy bármikorra, mert a csütörtöki nap nekem is egy olyan elfoglaltság, Pécsett közgyűlésem van, de természetesen ha nem megy, akkor tudomásul veszem.
ELNÖK: Csak praktikus okok miatt csütörtök. Szerdán 10-ig lehet - úgy emlékszem - a módosító indítványokat leadni, tehát nem tudunk szerdán olyan időpontban bizottsági ülést tartani, hogy a parlament összeállítsa az úgynevezett forgatókönyvet, tehát ajánlási listát, amiből áttekinthetőek a módosító indítványok. Annak van valami minimális átfutási ideje. Lehet, hogy nem lesz sok módosító indítvány, ezt nem tudom, nyilván ha csak néhány van, akkor egyszerűbb a helyzet, de ezt előre nem lehet tudni.
Most már ha úgy tetszik, informális már egy kicsit az összejövetel, ilyenkor az ellenzék kétfajta módon szokott reagálni. Elmondják a politikai jellegű szövegeket a parlament plénumán és módosító indítványt esetleg nem adnak be, mert tokkal-vonóval elutasítják az egész javaslatot. Egy másik technika pedig, hogy az adóemelés helyett, mondjuk mindenhol, ahol adóemelés szerepel a javaslatban, ők adócsökkentést adnak be, hogy demonstrálják, hogy a kormánypártok nem akarják csökkenteni az adókat, hanem emelni akarják. Ha ezt az utóbbi megoldást választják, akkor a határ a csillagos ég, hogy hány módosító indítványt lehet beadni, és ha mondjuk 100-200 módosító indítvány érkezik, azt nem lehet szerda délutánra áttekinteni.
Tehát ha azt szeretnénk, hogy ne bizonytalanságban hagyjuk egymást, hanem fix időpontot próbáljunk megbeszélni, akkor nem nagyon van más lehetőség, mint egy viszonylag semleges időpont, a csütörtök.
Jánosi képviselő úr!
DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Mindannyian tudjuk, hogy egy eléggé zűrzavaros időt élünk, tehát nagyon gyorsan kell alkalmazkodni a kormány előterjesztéseihez. De ezen kívül nagyon fontos dolog, hogy pontosan tudjuk, valahogy állapodjunk meg, hogy stabilan mikor próbáljuk a bizottsági üléseket tartani, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a házbizottság elfogadta, hogy ötször lehet helyettesítést kérni bizottsági tagoknak. Ha ezt a keretet valaki kitölti, utána ez a lehetőség már nincs meg. Egy kiegyensúlyozott bizottságban, ahol mindössze egy fő a különbség, azt gondolom, hogy ez eléggé nehéz helyzeteket képes teremteni.
Tehát ebben valahogy meg kellene állapodnunk, hogy amennyire lehet, tartsuk magunkat, legyen egy fix bizottsági ülés, és legyen a hét második felében egy tartaléknap, amikorra lehetőség szerint ne tegyen senki semmit, mindenki készüljön úgy, hogy akkor bármikor bizottsági ülésre kerülhet sor. Tehát ezt magunknak javaslom, mert akkor tudunk egy normális működésre majd beállni.
ELNÖK: Ahogy a múltkor jeleztem, ez se nagyon felel meg a hivatalos parlamenti normáknak, hogy kedden legyen a bizottsági ülés, de ismerve a képviselők szokását, és azt, hogy a bizottságban is majdnem a bizottsági tagok fele vidéki képviselő, sőt a fővárostól viszonylag távoli székhelyű vidéki képviselő, a kedd fix bizottsági nap, kedd délelőtt, hacsak nem olyan ülés van, ahol a bizottság által tárgyalt ügyeket, mármint érdemben a bizottságunk érdeklődési körébe tartozó ügyeket tárgyal a parlament, akkor a fix napnak én a kedd délelőttöt tekintem. Az előző négy évben olyan nagyon sokszor extra megoldásra nem volt szükség, most tényleg kiszámíthatatlanabb ez a mostani időszak. Ezért remélem, hogy ez az utolsó alkalom, amikor ilyen nem előre megbeszélt időben, mármint tervezhető időben kell bizottsági ülést tartani.
A hétfővel tényleg az a probléma, hogy a vidékiek feltehetően nem tudnak mondjuk reggel 8-ra vagy 9-re itt lenni, mert elvben 9-10 óra között még meg lehetne tartani, ha kiszámítható lenne, hogy ebben az időszakban megtartható a bizottsági ülés. De a jövő héten folytatódik ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása, addigra a módosító indítványokat meg kell mindenképpen tárgyalni.
Ha hétfőn tárgyalnánk, ha mondjuk ez a kedvezőbb, akkor ennek az az ára, hogy ebben az összesítésben, amit mindenki ismer, hogy milyen bizottság támogatja, milyen bizottság nem támogatja a javaslatot, nem kerül be. Ezt csak csendben jegyzem meg, hogy ha a többségnek ez felel meg, mármint a hétfői időpont, akkor ez nem nagy ár, mert ennek nincs különösebb jelentősége.
FEDOR VILMOS (MSZP): Én is azt szerettem volna felvetni, elnök úr, hogy tekintettel arra, hogy kettőnknek, Halmai képviselő asszonynak és jómagamnak is közös programunk van csütörtökön, tehát egyszerűen nem tudunk már... (Zaj, közbeszólások: Magánügy! - Derültség.) Bocsánat, annyiban magánügy, hogy két körzetből 50 polgármester szakmai tanácskozása lesz a kistérségek működésével kapcsolatban, tehát ennyiben tehát kapcsolódik az előterjesztéshez.
Tehát én is azt szerettem volna javasolni, hogy ha van lehetőség - nyilván majd a többiek is elmondják a véleményüket -, akkor hétfő reggel találkozzunk.
A második egy kérdés, ami arra vonatkozna, hogy ez a mostani délutáni ülés önálló bizottsági ülés?
ELNÖK: Nem, ez az előzőnek a folytatása.
FEDOR VILMOS (MSZP): Pont ezt akartam volna mondani, hogy de jó, most akkor a szemközti emberek egy hiányzást beszedtek maguknak, de ezek szerint, ha egy bizottsági ülést ilyen ütemszakaszokra bontva tartunk, akár négy szakaszban is, akkor az egynek számít.
ELNÖK: Ne legyen félreértés: hiányozni bármennyit lehet, tehát az ellenzék ebben nem érdekelt. Annak nincs hátrányos következménye, ha valaki hiányzik, csak a kormánypártokat sújtja a dolog, mert nekünk a határozatképességet vagy a többséget biztosítani kell. Tehát ha közülünk hiányzik valaki, akkor helyettesíteni kell, mert különben esetleg határozatképtelenek leszünk. (Fedor Vilmos: Akkor a fizetésmegvonás is csak ránk vonatkozik?) Fizetésmegvonás nincs, ilyen következmény nincs. (Dr. Jánosi György: Az frakcióügy, ez viszont házszabályi ügy.)
Akkor éljünk azzal az előnnyel, hogy akik itt vannak, azoknak többletjoguk van, akkor azt kérdezem, hogy ha hétfőn tartunk bizottsági ülést, akkor 9 órás kezdést lehet-e vállalni? (Többen jelzik, hogy igen.) Jó, akkor hétfőn 9-kor tartunk bizottsági ülést, és akkor nem kell csütörtökön tartani. Akkor időben megtudják az ellenzéki képviselők is. Ma is lehetett volna korábban kezdeni, de frakcióülések vannak.
Akkor úgy veszem, hogy a bizottság jelen lévő tagjai tudomásul vették, hogy ezt a médiaügyet a következő bizottsági ülésen tárgyaljuk. Köszönöm szépen a megjelenést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 20 perc)
|
|
Pető Iván |
Jegyzőkönyvvezetők: Egriné Ambrus Andrea és Ipacs Tiborné