KORB-1/2010.
(KORB-124/2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2010. február 15-én, hétfőn 9 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Bizottság titkársága részéről*
A bizottság 2010. évi tavaszi ülésszakra szóló munkatervének jóváhagyása*
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11517. szám)*
Dr. Erdey György szakállamtitkár (KVVM) szóbeli kiegészítése*
Dr. Erdey György szakállamtitkár (KVVM) válaszai*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: Az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat (T/11716. szám)*
Láng István (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács) szóbeli kiegészítője*
Döntés a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról*
Elnököl: Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Császár Antal (független)
Katona Kálmán (független)
Helyettesítési megbízást adott
Fetser János (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Kránitz László (MSZP) Velkey Gábornak (SZDSZ)
Winkfein Csaba (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz) dr. Nagy Andornak (KDNP)
Fehérvári Tamás (Fidesz) Balogh Józsefnek (Fidesz)
Dr. Szalóki Gyula parlamenti főtanácsadó
Dr. Erdey György szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Gosztonyi Ádám főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Bársony Balázs tanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Láng István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke, akadémikus (Magyar Tudományos Akadémia)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 10 perc)
DR. NAGY ANDOR (KDNP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! A mai bizottsági ülésünkön képviselőtársaimat külön tisztelettel köszöntöm, ez az első bizottsági ülésünk ebben az évben. Szeretném elkezdeni a bizottsági ülést, mert tíz órakor frakcióülés van, és remélem, sikerül legalábbis egy órán vagy ötven percen belül talán ezt a bizottsági ülésünket lezárni.
Előzetesen a napirendi pontokat kiküldtük, a bizottsági ülésünk egyébként helyettesítésekkel határozatképes. A jelenlévő képviselőtársaimtól kérem, hogy aki egyetért a napirendi pontokkal, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Ez egyhangú, a bizottsági ülésünk határozatképes és a napirendi pontokat elfogadtuk.
A bizottság 2010. évi tavaszi ülésszakra szóló munkatervének jóváhagyása
Az első napirendi pont tárgyalásával kezdjük a bizottsági ülést. Kiosztottuk először a bizottság 2010. évi tavaszi ülésszakára vonatkozó munkatervet. Ez ugyebár gyakorlatilag két ülést jelent, hiszen február 22-én ülésezik utoljára a parlament. Olyan nagyon sok teendője a bizottságnak nincs már ebben a politikai ciklusban, de van egy-két teendőnk, amit el kellene végezni. Van-e az első napirendi ponttal kapcsolatban bárkinek észrevétele? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor felteszem szavazásra a kérdést, aki elfogadja ezt a munkatervet, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangú.
Rátérünk a második napirendünk megtárgyalására, ez a környezetvédelmi törvény módosításával kapcsolatos napirend. Erre a napirendi pontra érkeztek vendégeink is, akiket tisztelettel köszöntök. Ki lesz az előterjesztő? (Közbeszólások.) Erdey úr? Tisztelettel köszöntöm szakállamtitkár urat és munkatársait. Arra szeretném kérni önöket, hogy a jegyzőkönyvbe mondják be, kinek mi a neve, illetve milyen titulusa van. Parancsoljanak, szakállamtitkár úr!
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Dr. Erdey György szakállamtitkár.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Gosztonyi Ádám, jogi főosztályvezető.
DR. BÁRSONY BALÁZS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Bársony Balázs, szakmai tanácsadó.
ELNÖK: Itt van-e Pénzes Zsuzsanna, mert ő még a listámon szerepel? (Jelzésre:) Nincs itt. Akkor megadom Erdey szakállamtitkár úrnak a szót. Tessék, Gyuri, tiéd a lehetőség.
Dr. Erdey György szakállamtitkár (KVVM) szóbeli kiegészítése
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! A környezetvédelmi törvény utolsó módosítására 2008-ban került sor. Akkor egy jogharmonizációs feladat állt az ország előtt, térinformatikai infrastruktúra átültetése a magyar jogba. 2010-et írunk. A jelenlegi törvénymódosítás indoka három pontban foglalható össze.
Az első ilyen kérdés tavaly nyárra datálódik, amikor egy kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. Ennek a lényege abban foglalható össze, hogy az Unió úgy ítélte meg, hogy egyes környezetvédelmi eljárásokban, hatásvizsgálati eljárásokban a magyar hatóságok nem megfelelően alkalmazták a hatásvizsgálati irányelv rendelkezéseit, magyarul szétbontottak olyan eljárásokat, amelyeket egyébként az irányelv céljai és szelleme szerint egy menetben kellene vizsgálni.
A probléma orvoslására nyújt lehetőséget a benyújtott törvényjavaslat. Nevezetesen belenyúl a környezetvédelmi törvény felülvizsgálatra vonatkozó szabályaiba, ugyanis jelenleg a felülvizsgálat folyó tevékenységek esetében rendelhető el a hatóság részéről. Ez a módosítás olyan beavatkozási lehetőséget teremt, amely építési fázisban lévő, de még nem működő létesítmények esetében is a hatóság számára lehetővé teszi, hogy bizonyos korrekciók érdekében környezeti felülvizsgálatot rendeljen el. Ez a megoldás alkalmas a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások utólagos korrekciójára. Ez az egyik lényeges csomópontja a törvényjavaslatnak.
A másik lényeges momentum, ami tulajdonképpen két ágra bontható az a különböző környezetvédelmi eljárások egyszerűsítése, könnyítése, amely a parlament által jól ismerten a tárca kifejezett törekvése volt az elmúlt két esztendőben, különös tekintettel a gazdasági válság következményeire. Két helyen avatkozunk be a törvény struktúrájába. Az egyik, amit a szakzsargon "kis IPPC-engedély"-nek nevezett el, legalábbis a munka előkészítésének fázisában, ez az úgynevezett összevont, összefoglalt környezetvédelmi engedélyezés, amikor is a hatóság két-három környezetvédelmi tárgyú engedélyt egy eljárásban, egy határozatban, időt, pénzt megtakarítva a beruházó számára fog kiadni, amennyiben ezt a törvényjavaslatot a parlament támogatja.
Ugyanebbe a körbe tartozik egy harmadik megoldás, ami lehetővé teszi olyan tevékenységeknél, amelyeknek a potenciális környezeti hatása nem túl jelentős, a kérelmező számára, hogy bejelentéssel éljen az adott tevékenység megkezdésével kapcsolatban, tehát nem kell engedélyezési dokumentációt benyújtani, nem kell a Ket. szerinti eljárás relatíve időigényes szabályait lefolytatni. Természetesen ebben az esetben is a környezeti hatóságnak az ellenőrzési lehetősége fennáll, tehát itt a veszély nem fenyeget, hogy ebben az esetben nincs beavatkozási lehetőség.
Köszönöm szépen a bizottság figyelmét, felvezetőnek ennyi, és nyilván ha lesznek kérdések, megpróbálunk válaszolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kíván-e valaki észrevételt vagy kérdést feltenni. (Jelzésre:) Orosz Sándor alelnök úré a szó.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm. Címe szerint a környezetvédelmi törvényt módosítja, ugyanakkor a 16. paragrafusában ugyancsak módosítja a vízgazdálkodási törvényt is. Kérdezem, hogy miért nem sikerült beleírni a címébe, végül is két törvényt lehet e törvényben módosítani, úgy veszem észre, csak ez a két törvény az, amit módosít. Bár itt se vagy nem figyeltem vagy nem hallottam utalást, megjegyzést arra, hogy mi volt az oka, hogy a vízgazdálkodásit is módosítani kellett. E tárgyban tehát kiegészítést szeretnék kérni.
A következő. Szeretném megkérdezni, hogy van-e bejelentés nélküli környezethasználati lehetőség? Ezzel összefüggésben a kérdésem az, hogy ez a törvény számtalan ponton külön jogszabályról, vagy nevesítetten kormányrendeletről vagy külön jogszabályról szól, és ez lényeges kérdéseket érint, nevesen bizonyos ügycsoportoknak a körét határozza meg, aminek nyilván következménye van fizetendő díjban, eljárási rendben, eljárási határidőkben. A kérdésem az, hogy ezek az úgynevezett "külön jogszabályok" előkészítésüket tekintve hogy állnak, mikor láthatók, mikor tekinthetők meg, mert legnagyobb tisztelet mellett is ennyi külön jogszabályra utalás egyben azt is jelenti, hogy amit a Ház elé beterjesztettek, elfogadása esetén egy biankó csekk elfogadását is jelenti, amit nyilván lényegi tartalmát illetően alacsonyabb szintű jogszabályok úgymint kormányrendelet, esetenként miniszteri rendelet fog kitölteni.
Kérdezem, hogy megítélésük szerint egyszerűsödik-e az eljárásrend ezeknek a szabályoknak az elfogadásával. Azért kérdem, mert jómagam megpróbáltam számba venni, hogy ha az első kérdésemre azt mondják, hogy van olyan területhasználat, ami bejelentés nélkül folytatható, akkor az mondjuk az első esetkör. A második a bejelentés alapján folytatható. A harmadik esetkör az általam egészen pontosan nem értett környezetvédelmi hatósági határozat vagy szakhatósági határozat állásfoglalás figyelembevételével folytatható. Aztán következik az egybefoglalt környezethasználati engedély, majd a környezeti hatásvizsgálat alapján kiadható környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély, amely az ezt megelőzőket tekintve előzetes hatásvizsgálati vagy előzetes vizsgálati eljárás vagy előzetes konzultáció alapján kicsit soknak, bonyolultnak tűnik, de nyugtassanak meg, hogy ha ezt rosszul látom és egészen precízen elhatárolódnak egymástól az egyes eljárások olyan szabályai, ami a jogkövetést az engedélykérő számára lehetővé teszi. Ennyi lenne a kérdésem, köszönöm.
ELNÖK: (Jelzésre:) Katona Kálmán is jelentkezett. Katona Kálmáné a szó.
KATONA KÁLMÁN (független): Köszönöm a szót. Az első kérdésem az lenne, hogy jól értem, hogy az eddigi engedélyezési eljárások maradnak és lesz egy összevont is. Ez azt jelenti, hogy plusz munkát kell végezni vagy átkerül ebbe a csoportba? Mindegy, majd válaszolnak.
A második, hogy a nem túl jelentős ez nekem felhasználónak, engedélykérőnek megadja azt a mozgásteret, hogy én eldöntöm, hogy ez nem túl jelentős és akkor valaki rákérdez, hogy miért nem jelentettem be, akkor azt mondom, hogy az asszonnyal megbeszéltük, hogy ez nem túl jelentős. Ez egy nagyon rossz meghatározás a nem túl jelentős.
A harmadik kérdésem, hogy főleg nagyságától függetlenül, magyarul az ezzel kapcsolatos feladattól függetlenül van a 200 ezer forintos kategória, akármilyen értékű a beruházás, egységesen egy 2 ezer forintos kvázi adó, és akkor van a 25 ezer forintos a nem túl jelentősre, és akkor van a küszöb alatti, amit magam fogok eldönteni.
Aztán azt kérdezném meg, hogy államtitkár úr EU-s kötelezettségre hivatkozott, az indokolásban én ezt nem találtam, tehát hogy EU ezt vagy azt mondta volna és ezt így kell elvégezni. A fejekben biztos benne van.
És csak elismételni tudom, hogy ma is kell igazgatási díjat fizetni a vízügyi hatósági eljárásnál. Most akkor módosítom a törvényt, akkor eddig nem volt alapja és eddig törvényi alap nélkül szedtem, vagy nem kellene módosítani a vízügyi törvényt? Ezeket kérdezném.
ELNÖK: Van-e egyéb kérdés? (Nincs jelzés.) Ha nincs, én is szeretnék észrevételt tenni, illetve kérdést feltenni. Az előző hozzászólásokból is látszik, hogy tekintettel arra, hogy a ciklus végén vagyunk, nem olyan egyszerű ezt a törvényt jó lelkiismerettel elengedni. Egyetértek Orosz Sándor alelnök úrnak a címmel kapcsolatos megjegyzéseire. Egy decemberi kormányrendelet, amely a jogalkotásról szól, az előírja, hogy legyen rövid a cím, de utaljon a tartalomra. Én határozottabb lennék, mint Orosz Sándor és azt mondanám, hogy módosítani kell, fogunk is benyújtani módosító indítványt a címre vonatkozóan, mert nem fejezi ki teljesen a törvénynek a tartalmát, hiszen a vízre nincs is egyáltalán utalás, jóllehet a vízjogi engedéllyel kapcsolatos módosítások is vannak.
Nincs a törvényhez csatolva egyfajta fogalommeghatározás, és ezt javasolnám, hogy ilyen legyen, hiszen teljesesen új fogalmakat vezetnek be, és az én számomra nem egészen világos az - és erre szeretnék választ kérni -, hogy mi a különbség egy egybefoglalt vagy egységes környezethasználati engedély között? Van-e egyáltalán különbség?
A másik kérdésem az, hogy a bejelentési kötelezettség alá eső környezethasználat esetén milyen jogcímen szedhetünk igazgatásszolgálati díjat, hiszen ez egy egyoldalú jognyilatkozat? Mi itt a hatósági plusz hozzájárulás, amiért díjat lehet szedni?
Azt hiszem, én ennyit szerettem volna mondani és jelezném, hogy módosító indítványokat fogunk benyújtani, ezeket egyébként holnap meg tudjuk tárgyalni még a részletes vita előtt, hogy ha befogadásra kerülnek, akkor tudjuk támogatni a törvényt, de amennyiben nem, akkor nem fogunk sietni és nem tudjuk jó lelkiismerettel megszavazni ezt a törvénymódosítást.
Ha nincs egyéb kérdés, akkor megkérem önöket, hogy válaszoljanak a feltett kérdésekre.
Dr. Erdey György szakállamtitkár (KVVM) válaszai
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Akkor elkezdeném. Valószínűleg a címet illetően a felvetés igaz. Nyilván a tervezet korábban készült, de gondolom, hogy ez korrigálható. Abban a rendszerben, ami ennek a szabályozásnak a filozófiája, a vízgazdálkodási törvény bizonyos paragrafusaiból is hozzá kellett nyúlni, tehát logikailag teljesen védhető, a címet illetően azt hiszem, hogy ez a fajta korrekció elvégezhető.
Amit elnök úr kérdezett, az egybefoglalt és egységes környezethasználati engedély, erre próbáltam a felvezetőben utalni. Az egységes környezethasználati engedély azon létesítményekkel kapcsolatban élő jogintézmény, amelyek az IPPC irányelv hatálya alá tartoznak, tehát potenciális hatásukat tekintve komoly szennyezést gyakorolhatnak a környezetre. Ennek van egy tételes listája. Ezt a listát jogszabály képezi ki, és mindenki tudja, hogy ezekben az esetekben az engedélyezési eljárás végén egységes környezethasználati engedély kerül kiadásra. Ennek az analógiája, amit szintén említettem, hogy találtuk ki, hogy "kis IPPC engedély", az egybefoglalt környezetvédelmi engedély olyan beruházások esetén, amelyek nem szerepelnek az IPPC listában, ennélfogva többféle engedély beszerzése szükséges. Vízjogi engedély, levegőtisztaság-védelmi engedély, adott esetben zajkibocsátási engedély, és ezeknek az egybefoglalását kísérli meg ez a tervezet.
A bejelentéssel kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a hatóságnak két-két reakciója lehet ezzel kapcsolatban. Szó nélkül tudomásul veszi, azonban ekkor is meg kell néznie a feljelentéssel érintett tevékenység helyszínét, annak körülményeit, azt, hogy milyen tevékenységre vonatkozik, tehát a hatóság nem ezt pipálja ki, hogy érkezett ilyen bejelentés, hanem érdemben foglalkozik a dologgal. Ezért egy természetesen csökkentett igazgatási szolgáltatási díjat célzott meg a tervezet.
Ha már ez szóba került és több képviselő úr is kérdezte, hogy a bejelentéssel érintett tevékenységek hol találhatóak, melyik szabályozásban. Van egy kormányrendelet, a tárca honlapján megtekinthető. Párhuzamosan folyt az egyeztetése a törvényjavaslattal, de nyilvánvalóan a törvény elfogadása előfeltétele a kormányrendelet megjelenésének. Az sorolja fel tételesen, hogy milyen tevékenység együttesre gondoltunk. Elvileg szoktunk ilyet csinálni. Talán megelőzte volna a kérdéseket, ha tájékoztatásul csatoljuk a bizottság számára, de a tárca honlapján még egyszer mondom, fellelhető.
Amit Katona Kálmán képviselő úr kérdezett, nem jogharmonizációs okokra hivatkoztunk, hanem arra, hogy folyamatban van tavaly nyár óta egy kötelezettségszegési eljárás, és ahhoz, hogy ezt a kötelezettségszegési eljárást az Unió megszüntesse, a törvény ilyen tartalmú módosítására van szükség, nevezetesen ez a törvény beiktatna a hatóság számára egy olyan eljárásjogi megoldást, hogy rég nem működő, de építési fázisban lévő beruházások esetében is módja és lehetősége legyen bizonyos környezetvédelmi érdekű dolgokat előírni a beruházó számára.
Amit még Orosz alelnök úr felvetett, hogy van-e olyan tevékenység, ami nem engedélyköteles, nem bejelentésköteles. Természetesen van, ami a környezetbe való beavatkozással nem jár, vagy olyan típusú beavatkozással jár, amit más jogi környezet lefed, például belterületen lévő családi ház építése, ami a rendezési terv, szabályozási terv, szerkezeti terv által körülhatárolt, nyilván nem igényel környezetvédelmi célú megközelítést.
Akkor átadnám a szót kollégáimnak, ha még kiegészítenivalójuk van.
GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm a szót. Gosztonyi Ádám vagyok és a címével kapcsolatban kiegészítésként jelzem, hogy a kormányzati munkamegosztás szerint ez a törvényjavaslat természetesen volt egyeztetve az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal, amely által jelzett kodifikációs iránymutatás szerint a csekély módosítású törvények esetében nem szükséges feltüntetni a címben annak ellenére, hogy logikus lenne. Tehát mi ehhez a gondolathoz tartottuk magunkat.
Egyébként a március 1-jétől hatályba lépő új IRM rendelet szerint viszont már kötelező lesz. Ismerjük ezt a dilemmát és logikusnak tartjuk, úgyhogy mellékágként ennyi.
A felügyeleti díj, amiről szó volt, hogy 200 ezer forint, illetve 25 ezer forintos felügyeleti díjról van szó. A 200 ezer forintos felügyeleti díj az a rendkívül jelentős környezethasználatok esetében van az IPPC engedélyköteles, illetve hatásvizsgálatiengedély-köteles, ezt mutatja be a törvény. A bejelentésköteles engedélyek esetén pedig azért lehet szükséges a felügyeleti díjnak a meghatározása ilyen csekély összegben, mert nyilván az igazgatási szolgáltatási díja elhanyagolható lesz. Itt ezeknél a tevékenységeknél a hatóság ellenőrzési aspektusa a domináns, nem pedig az előzetes cselekvés az engedély benyújtásakor, annak megvizsgálásakor. Akkor minimális energiaráfordítással él a hatóság, a felügyelet esetén pedig évente ki kell menni és ránézni a tevékenységre, hiszen előzetesen nem kapott engedélyt.
A felhatalmazás. Az igazgatási szolgáltatási díj esetében eddig a környezetvédelmi törvény felhatalmazása alapján adtuk ki a vízjogi ágazatban is az igazgatási szolgáltatási díjról szóló miniszteri rendeletet, azonban mivel a környezetvédelmi törvény háttérszabálya a számos egyéb ágazati törvénynek, így a vízgazdálkodási törvénynek is, de úgy láttuk, hogy ennek a pontosítása szükséges, hogy ezzel kapcsolatos kritika ne érhesse a későbbiekben a tárcát. Köszönöm szépen, ennyi.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs egyéb kérdés vagy észrevétel, akkor szavazásra teszem fel a kérdést. Aki ezt a törvénymódosítást támogatja, kérem, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Nyolc igen. Aki nem támogatja, kérem, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Hét nem. Tartózkodás? (Szavazás.) Egy tartózkodás. A bizottság ezt nem támogatta.
Előadót kell-e állítani? Javaslom, hogy legyen Orosz Sándor a bizottság előadója. Aki ezt támogatja, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Orosz Sándor lesz a bizottság előadója. Holnap reggel vagy délelőtt lesz? (Dr. Szalóki Gyula: Délelőtt.) (Velkey Gábor: A klímatörvény vitája holnap van.)
Van-e még kérdés? (Nincs jelzés.)
Akkor rátérünk a harmadik napirendi pontunkra, ez az éghajlatvédelmi kerettörvény. Következő javaslattal szeretnék élni. Mivel jómagam és Velkey Gábor is előterjesztőként szerepelünk az éghajlatvédelmi kerettörvénnyel kapcsolatban, azt javasolnám, hogy a bizottság járuljon hozzá ahhoz, hogy az itt jelenlévő Láng István professzor szólaljon meg az előterjesztők nevében kvázi előterjesztőként. Láng István professzor úr oroszlánrészt vállalt abban, hogy ez a törvény megszülessen, ugyanis társelnöke a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának, én indokoltnak látnám, hogy egy ilyen jelentős törvény kapcsán a már - ha már jelen is van, amit nagyon köszönünk neki - adjuk meg a lehetőséget. (Jelzésre:) Ügyrendi javaslat, Józsa István.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Én egyetértek elnök úr javaslatával, de házszabályszerűbb, hogy valamelyiküknek fel kell vállalniuk a napirend képviseletét. Azt követően elnök úr felvállalja a napirend képviseletét, azt követően én természetesen én támogatom, hogy a szóbeli kiegészítést akadémikus úr tegye meg.
ELNÖK: Köszönöm a kiegészítést. (Jelzésre:) Velkey Gábor elvállalja, és kérem társelnök urat, professzor urat, foglaljon helyet. Azt kérem, hogy a fenntartható fejlődési tanács igazgatója, titkára - Erzsi, nem is tudom, mi a titulusod - köszöntünk téged is, akkor ülj oda, professzor úrnak megadom a szót.
Láng István (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács) szóbeli kiegészítője
LÁNG ISTVÁN (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács): Tisztelt Bizottság! Ilyen feladatot még soha életemben nem teljesítettem, de most megpróbálom azt, hogy ezt önöknek úgy terjesszem elő, hogy a szimpátiájukat és egyetértésüket megszerezzük hozzá.
Először is, ha Koppenhágában nem kudarc lett volna, hanem siker, akkor is ugyanígy itt lennénk. A koppenhágai kudarc nem akadályoz meg egyetlenegy nemzeti államot, hogy a maga szabályozási keretein belül elébe menjen azoknak, amelyek valószínűleg maximum két év múlva Koppenhágában is határozattá emelkednek. Magyaroknak ez mindenképpen szükséges és előnyös azért, mert előretekintünk és a jövőt illetően nagyon sok a bizonytalanság, de van két olyan tényező, amely teljesen biztos.
Egyik az, hogy 2050-ig - mert addig terjed ennek a törvénynek a végső határideje és Koppenhága is így gondolkodik -, az emberiség létszáma plusz kettő milliárddal meg fog növekedni. Ez a bizonyos kettő milliárd a következőt jelenti. Krisztus idején volt körülbelül 300 millió ember a földön, József Attila 1937-ben a Flóra című versében azt mondta, hogy már kétmilliárdan vagyunk a Földön. Közben eltelt 1900 esztendő. Most negyven év alatt a jelenlegi héthez jön hozzá plusz kettőmilliárd, ami alapvetőn fel fogja borítani az egész bolygónak az egyensúlyát, hiszen egy túlnépesedett és túlfogyasztó bolygóról van szó. Alapvető gazdasági szerkezeti, társadalmi változásokra van szükség.
A második tény, ami egyértelmű, hogy a fosszilis tüzelőanyagok készlete a világon véges. Más-más esetében az idősáv más, de egy biztos. Néhány év múlva elkezdődik az elfogyó olaj hiánya a Földön. Ehhez el kell kezdeni a hozzáidomulást, és azt hiszem, hogy Magyarországnak hosszabb távon is kell gondolkodni, mert ez a klímatörvény nemcsak klíma, hanem erőforrás-gazdálkodást és társadalmi-gazdaságpolitikai változásokat megindító esemény is.
Magáról a törvényről nagyon röviden. Komplex módon közelít a kérdéshez. Megállapít sarokszámokat a kibocsátás-csökkentést illetően, ezenkívül foglalkozik azzal, hogy az ország felszíni borítottságának átalakítása szükséges, ez elsősorban a mezőgazdaság területét érinti. Összhangban van egyébként a mezőgazdasági környezetvédelmi elképzelésekkel. Szorgalmazni fogja azt, hogy egy speciális pénzalap jöjjön létre elősegítendő energiahatékonysági és egyéb munkákat. Ilyenek egyébként máris vannak, de ezeket össze kellene hangolni. A védekezésre, alkalmazkodásra kíván előirányozni nagyobb figyelmet. Igényli a tudományos kutatás-, technológiafejlesztést és igényli a társadalomtudat további alakítását, és itt jegyzem meg, hogy a törvény iránt nagy a társadalmi érdeklődés. Két nappal ezelőtt 430 társadalmi szervezet képviselői voltak a Parlament előtt és kérték ennek az elfogadását. Az eddigi viták alapján a legkritikusabbnak látszik ez a bizonyos 40 százalékos csökkentése az 1992-höz viszonyítva 2020-ig. Azt szeretném mondani, hogy ebből a 40 százalékból 2008-ig 30 százalékot már teljesítettünk. Itt tulajdonképpen nem 40-ről van szó, hanem 10-ről, és ez a 10 mindenképpen belefér az energiahatékonysági és energiatakarékossági tartalékpotenciálba. Itt szó sincs arról, hogy nagyipari vállalatokat 2020-ig fel kellene számolni. Hogy utána mi lesz, az egy más kérdés, de most csak erről beszélünk.
Az előnyt az is elősegíti, ha időben lépünk, hogy a kvótakereskedelmi piacokon előnyökhöz jutunk, mert jelenleg lehetséges eladni kvótákat és ebből pénzt lehet szerezni. Tavaly 28 milliárd forint jött be az országba, ezt lehet ráfordítani energiahatékonyságra és egyéb feladatokra, amik ezzel kapcsolatosak.
Ezek figyelembevételével még hadd hívjam fel a figyelmet, hogy a fenntartható fejlődési titkárság elkészített egy válaszlevelet, amely a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének beadványára ad választ. Ha elnök úr hozzájárul, akkor a titkárság munkatársai ezt a levelet a bizottság tagjainak ki fogják osztani.
Összegezve: tisztelettel javasoljuk és kérjük, és úgy érezzük, hogy az ország hosszú távú érdekeit fogja szolgálni, de rövid távon is megfelelő, de a bizottság alakítson ki egy olyan álláspontot, hogy a törvény tervezetét alkalmasnak tartja a plenáris ülés napirendre tűzésére.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, professzor úr. Kérdezem a bizottság tagjait, illetve Velkey Gábort mint hivatalos előterjesztőt, hogy kívánnak-e kiegészítést tenni, kérdéseket feltenni vagy észrevételeket tenni? (Jelzésekre:) Akkor összegyűjtjük a jelentkezéseket. Ki az, aki kérdést szeretne feltenni? (Jelzésre:) Turi-Kovács Béla jelentkezett, Katona Kálmán is. Akkor először megadom a szót Turi-Kovács Béla alelnök úrnak, utána Katona Kálmánnak.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): köszönöm a szót, elnök úr. A célok helyességét és annak szükségességét nem kétségbe vonva mégis néhány olyan észrevételt kell tennem, ami alapján azt remélem, hogy az összes előterjesztő, mindenki megfontolja, hogy nem lenne-e sokkal célszerűbb ezt megtárgyalni akkor, amikor már egy választáson túl vagyunk. Bármilyen kormány következik, de egy új kormány következik, amelynek új pénzügyi feltételei, új lehetőségei, új vállalási lehetőségei vannak. Helyes-e úgy vállalni - teszem fel a kérdést -, hogy ez a vállalás nem terjedhet túl a jelenlegi ismereteink szerint mondjuk május végén. Ezt követően egy teljesen új helyzet, nemcsak politikai, hanem sok szempontból teljesen új helyzet alakul ki. Nem szokás - ki kell mondanom -, hogy ilyen horderejű, ekkora terjedelmű, bármilyen vékonyka is ez az előterjesztés, amiket érint, az egy roppant széles kör a társadalmi kérdésektől, az energiaforrásokig, a földig, a vízig. A legkülönbözőbb területeket érintő kérdésekről van itt szó. Nem helyesebb-e, ha mindezekről a döntés már úgy születik meg, hogy az hosszú távon is megalapozott lehet?
Néhány konkrét észrevétel. A törvény azt kell mondanom, hogy a preambulumában egy mondatot tartalmaz, amely így kezdődik: illeszkedve az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmények célkitűzéséhez és az Európai Unió éghajlatvédelemre irányuló programjához és jogalkotási intézkedéseihez. Ezek most éppen cseppfolyós állapotban vannak, nagyon erőteljesen. Éppenséggel úgy gondolom, itt is az a helyzet és jónak tartom, ha megpróbálunk a magunk keretei között valamiféle irányba elmozdulni és talán még ez lehetne valamiféle serkentője is ezeknek az ügyeknek, csak azt nem látom, hogy ennek valamiféle ilyen széles körű és megfelelő háttere lenne.
Vagy amire már utaltam. A törvény alapelveinek a d) pontjához. Társadalmi igazságosság nagyon fontos kérdés, azt kell mondanom, jó, hogy ez itt van. Mégis helyesbítenem kell magam, mert ennek nem ebben a törvényben kellene feltétlenül szerepelnie, hanem egy sokkal szélesebb körű törvényben, amely egy sokkal szélesebb körben határozza meg, garantálja és biztosítja azokat a célokat, amelyeket egyébként a törvény helyesen maga elé szeretne tűzni. Az ugyanis ezt mondja, sem az egyéni, sem a csoportérdekek ne kapjanak indokolatlan elsőbbséget más egyének vagy csoportok érdekeinek vagy a társadalmi érdekek hátrányára. Ez az általános meghatározás rendkívül fontos, azt kell mondanom, az egész társadalmat érinti, csak az az alapvető kérdés, vajon ennek egy éghajlatvédelmi törvényben kell megjelenni vagy egy olyan törvényben, ami már-már alaptörvény.
Vagy. Ne javasolja, hanem előírja egy alap létrehozását, és ezt az alapot majd valakinek létre kell hozni. Az alapot nem elég megszavazni, annak a fedezetét is biztosítani kell. Ennek a fedezetnek a biztosítása - amely lehet több is, kevesebb is, mint amire itt utalás történik - és garantálása már szinte biztos, hogy csak egy következő törvényhozás lehetősége. Következésképpen ez is azt indokolja, hogy egy garanciákat tartalmazó, szélesebb körben mozgó és a mostaninál nagyobb biztonságot adó törvényjavaslatra lenne meggyőződésem szerint szükség.
Vagy. A csökkentés, amiről professzor úr már beszélt, a kibocsátás-csökkentés. Ez most elégséges vagy nem elégséges? Mennyiben kapcsolódhat ez és mennyiben illeszkedhet az egyébként majd az Európai Unión belül a jövőben elfogadásra kerülő valamiféle lehetőségekhez? Hiszen, amire már utaltam, az Európai Unión belül több irányzat küzd egymással, és nem látszik ezeknek még a hova való fejlődése.
Nagy előnyének tartom ennek a törvényjavaslatnak, hogy ma már az éghajlatváltozásról úgy beszél és ez a tudományos, azt kell mondanom, mindannyiunknak el kell fogadni, hogy az éghajlatváltozás mint olyan ténykérdés. De nem az indokaival és okaival kell alapvetően foglalkoznunk, hanem alapvetően azokkal a kérdésekkel, amelyekkel a törvény egyébként foglalkozik. Azaz, hogy lehet-e az energiafelhasználást oly módon változtatni, ahogyan ezt így kilátásba helyezi ugyan ez a törvény, csak garanciákat nem tud hozzá adni? Lehet-e olyan módon megváltoztatni majd a Föld javainak a felhasználását, ahogyan erre professzor úr is célzott, amely egy olyan felhasználást jelenthet a jövőben, amely a fenntartható fejlődést szolgálja?
Én azt tudom mondani, hogy én a magam részéről azért nem tudom támogatni ezt a javaslatot, mert én sokkal többet gondolok erről az ügyről és ennél sokkal szélesebb körben gondolom ennek a megfogalmazását. Erre az a szervezet, amely most ezt előterjesztette, úgy gondolom, hogy alkalmas. Következésképpen ha egy olyan felhatalmazás van és egy olyan kormányzati felhatalmazás van, amely ennek a garanciáit is biztosítja, akkor lehet valami olyasmit létrehozni, amely nem februártól május végéig, hanem netalántán évtizedekre szóló megállapításokat tartalmaz. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésekre:) Először Katona Kálmán kapja meg a szót, utána Józsa István alelnök úr következik, majd alelnök úr.
KATONA KÁLMÁN (független): Köszönöm szépen a szót. Kérdeztem volna, de nem tudom, kitől, hogy mi a kormány álláspontja, mert azért egy szakmai álláspontra kíváncsi lettem volna. Másik mondatom úgy szól, hogy minden gondolatával egyetértek ennek az anyagnak, sok jó gondolat alkalmatlan formában. Ugyanis ez nem felel meg a jogalkotási törvény szerint a törvény fogalmának. Ha elővesszük és megnézzük, meg fogjuk látni.
Kezdhetném a preambulummal, ami tulajdonképpen egy OGY határozat jellegű kiáltvány, amivel egyetértek, ami benne van, csak azt nem tudom, hogy törvényként hogy használható. Folyamatosan azt írtam mellé, hogy kinek a feladata. Egy törvényben meg kell határozni, hogy mondjuk az oktatási miniszter feladata, hogy az oktatáson belül beépüljön... Akkor számonkérhető valahogy. De az, hogy én "szeretném", "egyetértek", "kívánom", az is szerepel benne, hogy "törekedjen arra". Ezek nem törvényi fogalmak, hogy törekedjen.
Rögtön a végén kezdem, az EU-nak is feladatot adok, hogy csináljon alapot. Én egyébként messzemenően egyetértek az alapokkal általában, nemcsak ez ügyben. Nagyon fontos lenne, és aki itt a bizottságra jár, tudja, hogy a pénzek külön kezelésével messzemenően egyetértek, de ez nem törvényi formában van meghatározva.
Itt van az útiterv fogalma. Ez egy olyan kedves, szimpatikus kifejezés, ez a zöldmozgalmakból eredhet, törvényben nem útiterv van. A törvényben van egy program, egy koncepció, mégpedig a kormánynak van, lehet ilyen irányú koncepciója és nem OGY határozatban. Nem tudom, észrevették-e az előterjesztők, hogy OGY határozatban akarnak törvényre meghatározni feladatokat. Az van írva, hogy az útitervet meg kell csinálni, de nem írja oda, hogy mi az. Kormányrendelet? Mi az? OGY határozatnak lehet érteni egyértelműen.
És akkor ugyanígy, ha végigmegyek, a konkrétumok hiányoznak ebből a sok jó gondolatból. Én nem vitatom a 40 százalékos célokat, el kell érni, de az, hogy nem mondom meg sehol, hogy mit csináljak, nem beszélve arról, hogy a fogalommeghatározás a végén van, mikor az elején kell lenni mindig, különben nem fogom érteni. Azt végig hivatkozok a 26. paragrafusra, ami az egyéb rendelkezések. A legfontosabb ez az útiterv szerintem. (Dr. Orosz Sándor: Záró rendelkezések.) A záró rendelkezések között van. Ez így nincsen rendjén. Nem sikerült olyan embert találni, aki ezeket a gondolatokat törvényi formába öntse? Nem könnyű dolog, ez egy nagyon komoly jogi munka, ugyanis az a törvény, ami nem számonkérhető, az nem törvény. S ha nincs megnevezve, és ha önök előveszik a törvényt, és sorba lapoznak, próbálják megkeresni, hogy ki csinálja. Biztosítani kell az egyes tervek tervezési.... Kinek kell biztosítani? Kormánynak kell biztosítani? A parlamentnek kell biztosítani? Vagy környezetvédelmi információs rendszert kell telepíteni? Nem mondom meg, kinek a dolga, csak azt tudom, hogy ez meg az legyen benne.
Ez egy országgyűlési határozat típusú, törvénynek nevezett alkotás, de szerintem árt a zöldkérdésnek, mert nem lehet betartani. Ebben a formában én nem tudom támogatni, természetesen mindenféle, húszéves tapasztalatomat felajánlom annak érdekében, hogy csináljunk törvénytervezetet, amely konkrétumokat, felelősöket és határidőket tartalmaz, mert különben csak egy szétfolyó nem is tudom, deklaráció vagy valami ilyesminek tudom felfogni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Józsa István kért szót.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én meglehetősen el vagyok képedve, mert egy ilyen előterjesztésre azt felvetni, hogy árt vagy használ, vagy Turi-Kovács Béla alelnök úr, aki korábban tisztában volt, hogy mik lehetnek közös nemzeti ügyek és a mellé hogyan lehet felzárkózni, most különböző felhatalmazási problémákról beszél. Itt van harminc civil szervezet a kezdeményezés elindítóiként, 442 csatlakozott civil szervezet. És a támogató levelet gondolom, alelnök úr is megkapta, a Magyar Természetvédők Szövetsége részéről. Ezt most azon szétverni, hogy itt most lesznek választások, ki lesz képviselő, ki nem lesz képviselő, alelnök úr képviselői mandátumhoz jut-e, mit tud utána kifejteni, ezt én annyira méltatlannak érzem ehhez az ügyhöz, hogy engedelmükkel szigorúan vissza is utasítom az előterjesztők nevében. Azoknak a nevében, akik komoly szakmai, érdemi munkát végeztek ezen a területen és segítettek abban, hogy egy ilyen széles támogatásra számító közös ügyek idehozzanak ebben az előterjesztési formában. Tehát én messzemenően azt kérem, hogy vegyük komolyan magunkat, vegyük komolyan ezt az ügyet, és egyhangúlag támogassuk, ez egy olyan cél. Köszönöm.
ELNÖK: (Jelzésre:) Turi-Kovács Bélának meg fogom adni a szót, de előtte még Orosz Sándor alelnök úré a szó.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Jóval később derül ki, hogy valami történelmi vagy nem történelmi, akkor, amikor csinálják a dolgot az emberek, legtöbbször csak teszik a dolgukat. Én úgy gondolom, egy ilyen szituációban vagyunk jelen pillanatban. Szimbolikus jelentőségűnek tartanám azt, hogy amit nagyon keményen ugyan, de tartalmát tekintve velem egyetértve fogalmazott meg Józsa István úr, hogy ezt a törvényt fogadja el az Országgyűlés. Azért tartanám ezt kiemelkedő fontosságúnak, mert ez valóban nem időzítés, akár pártpolitikai, akár nem pártpolitikai taktikázásnak az ügye, hanem ennél fontosabb és ennél jóval több, és hogy ha a saját tevékenységet megelőző tevékenységünket komolyan vesszük, akkor egész egyszerűen nem térhetünk ki ennek a döntésnek a felelősségétől, nem térhetünk ki ettől, hogy ezt támogatjuk.
Mire gondolok? Arra gondolok, hogy azt a fórumrendszert és azokat a felhatalmazásokat, amikre utal is maga a törvényjavaslat, amelyeknek az eredményeként ma itt van ez a törvényjavaslat, ezt ez a Ház rendkívül nagy konszenzussal hozta létre, de engedtessék meg egy jóval egyszerűbb észrevétel.
Itt nem egy egyszerű képviselői önálló indítványról van szó. Velkey Gábor úr, aki vállalta ennek az előadói szerepét a mai ülésen, nem Velkey Gáborként, hanem egy párt frakciója delegátusaként ül a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsban. Hasonlóképpen az aláíró valamennyi képviselő. Azt gondolom tehát, okkal-joggal feltételezhetjük, hogy aláírásuk az adott frakciók, ha nem is minden egyes tagjának, de döntő többségének a támogatását jelenti egyidejűleg. Azt mondtam, szimbolikus jelentőségű volna, ha ezt elfogadnánk. Nem szeretem ezeket a versengéseket, hogy azzal tündököljünk, hogy hanyadikok is vagyunk itt a világban, de abban biztos vagyok, hogy amit Láng akadémikus úr megfogalmazott, nevesen, hogy a magyar nemzetnek, a Magyar Köztársaságnak elemi érdeke, hogy Koppenhága kudarca ellenére is élén járjon ezeknek az ügyeknek, ebben teljes mértékben egyetértek. Ezért is van jelentősége, hogy függetlenül a politikai csatározások aktuális állapotától, el tudjuk ezt fogadni.
Azt gondolom, hogy ha már ilyen vita kialakult, engedtessék meg megjegyeznem, hogy egyidejűleg ugyanazon a törvény nem lehet túlzó kötelezettségvállalás, meg egy semmilyen kötelezettségvállalást nem jelentő, bizonytalan dokumentum. Turi-Kovács Béla szerint elkötelezettség, Katona Kálmán szerint inkább a konkrétumok vállalásának a hiánya derült ki. Én azt hiszem, hogy ez jól a helyén van, és nincs annál több elkötelezettség, mint amennyi egy ilyen ügyhöz elengedhetetlenül szükséges akár az alapot, akár az útitervet és ezeknek a törvényben rögzített végrehajtási rendjét illetően.
A kormány álláspontját kérdezte valaki, ugyancsak képviselteti magát a kormány a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsban, én okkal azt kell, hogy feltételezzem, hogy mivel a tanács erről szavazott, döntött, ennek a döntésnek megfelelően a kormány is támogatja. Azt gondolom, hogy többlet-kötelezettségvállalás nincsen, már abban az értelemben, hogy semmi olyat nagyítóval sem lehet találni, amit akár a megelőző hasonló programok vitájában vagy hiányként vagy vállalt elkötelezettségként már korábban is megfogalmazott akár itt ez a bizottság is. Utalok itt a legutóbbi két dokumentumra, a jövőkeresővel kapcsolatos vita, illetőleg a IV. környezetvédelmi programnak a vitájára. Az ott elhatározottak, hozzátéve, hogy az éghajlatváltozási stratégiában is meghatározott energiahatékonyság, energiatakarékossági elképzelések, és ezek összhangban vannak. Én azt gondolom tehát, hogy minden okunk megvan arra, hogy ne féljünk, fogadjuk el ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Még két jelentkezés van, meg fogom adni Turi-Kovács Bélának a szót, meg Velkey Gábornak, és a végén én is szeretnék hozzászólni. Mindenkit arra szeretnék kérni, hogy nagyon rövid hozzászólások legyenek. Először Turi-Kovács Béláé a szó.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Bár érzek bizonyos hajlamot arra, hogy Józsa képviselő úr azt kell, mondjam, meglehetősen egyszerű - ennél keményebb szavakat nem szeretnék használni - politikai kirohanásával szemben elmondjam, hogy valószínűleg ő azzal vitatkozik, amit nem hallott. Magam részéről nem azt kifogásoltam és nem azt kifogásolom, hogy ezzel megállapítások vannak. Még csak azt se mondtam, hogy helyesek vagy nem helyesek, nem ezzel foglalkoztam, hanem mennyiben végrehajthatók vagy nem végrehajthatók ezek. Egy.
Kettő. Ha ez az egész, amely most így megjelent, egy jól megfogalmazott országgyűlési határozati javaslatban lenne, akkor azt mondanám, hogy nemcsak támogatom, még egy kicsit tán bővíthetnénk is néhány fejezeten, ahol talán lehetne egy kicsit szélesebb kört is meghatározni és biztosítani.
Az azonban már azt kell mondanom, valóban arról szól, hogy vegyük magunkat és a zöldszervezeteket is elsősorban kellően komolyan. Ez azt jelenti, hogy ha kérem tisztelettel nagyon jó szándékú, nagyon jó indulatú és azt kell mondanom előremutató zöldszervezeti indítványok vannak, akkor már bocsánat, Józsa képviselő úr, ez idő szerint ön is azért veszi fel a fizetését, hogy megmondja, hogy azt, amelyet előterjesztettek, olyan formában próbáljuk elfogadni, hogy az utóbb ne lehessen kétségbe vonható. Márpedig mindaz, amiről most beszélgetünk, ennek a legsúlyosabb hibája az, amit itt egyébként mástól is hallottunk, hogy az elkövetkezendő időben bizony kétségbe vonható lesz, mert ebben a formában meg kell mondanom, nagyon nehezen képzelhető el, hogy ezt törvényi jelleggel tudjuk meghatározni, elfogadni.
Ha egy országgyűlés egy olyan határozati javaslatot fogad el, amely minden pontját akár úgy tartalmazza, még egyszer mondom, kibővített formában, és van néhány, amit hosszan tudnék sorolni, amit lehetne talán merészebben is - Láng professzor úrnak voltak korábban olyan megnyilvánulásai, amelyek azt gondolom -, még bőven beleférnének ebbe, akkor azt mondom, hogy igen, ennek van értelme, mert az elkövetkezendő időre olyan döntést hoztunk, amely végrehajtható, elfogadható.
Magam részéről még egyszer mondom, azt tudnám javasolni, hogy kíséreljünk meg egy olyan helyzetet teremteni, amelyet mindenki jó szívvel megszavazhat, és amely megfelelhet a zöldszervezetek igényeinek is, de nemcsak a zöldszervezeteknek, mert nem róluk van szó, nemcsak róluk van szó, hanem az egész társadalomról. Mert az hogy most én aláíratok akárhány szervezettel bármit is, már bocsánatot kérek, ez egy dolog. Megvan a szándék nyilván, önöknek meg az lenne a feladata velünk együtt, hogy ezt a feladatot olyan törvény formájában tudjuk előterjeszteni, ami aztán időtálló és helytálló.
ELNÖK: (Jelzésre:) Velkey Gáboré a szó.
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Megismételve az érveket azzal szeretném kezdeni, hogy ha operativitásával közelítünk az ügyhöz és arról az oldalról, hogy milyen társadalmi konszenzus van az itt felvetett és megfogalmazott kérdések között, akkor szerintem el fogunk vagy el kell tudni jutnunk oda, hogy arra a kérdésre, amit most képviselőtársam megfogalmazott, azt mondjuk, hogy ez az a kísérlet, amiben meg lehet egyezni. Nem gondolom, hogy ez egy jó kísérlet. Én is kritikus vagyok a tartalommal, mert osztom Katona Kálmánnak azt a véleményét, hogy ez a törvény nem törvény a megfogalmazásában, stílusában, összeállításában, ugyanakkor klímavédelmi ügyekben itt a parlamentben és nemcsak a bizottságban mindig széles konszenzus, teljes megegyezés és egyetértés volt. Ha most a határozatban is teljes konszenzus és egyetértés volt, a civilek mögötte vannak. Úgy gondolom, hogy úgy segítünk a legtöbbet az ügynek, ha széles konszenzussal elfogadjuk ezt a kerettörvényt, ami az én igényeimhez képest is sokkal kevesebb konkrétumot tartalmaz, mint amennyit kellett volna, de lényegesen több konkrétum lett volna benne.
Ha konkrét dolgokról szeretnék most beszélni, úgy gondolom, itt nem volt más alternatíva ebben a helyzetben, mint egy ilyen előremutató, általánosságban fogalmazó, de a jövőre nézve a konkrét döntések előkészítéséhez is kellő alapot nyújtó törvénytervezet elfogadásáig azt gondolom tehát, hogy az indokolt és jogos kritikák mellett is fogadjuk el ezt a tervezetet, támogassuk, fogadja el a parlament is széles együttműködéssel. A következő kormánynak, parlamenti többségnek lehetősége lesz arra, hogy már konkrét tartalommal, törvényszerűvé átalakítva újradolgozza, természetesen a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács előkészítésében és vele együttműködve. Ez valószínűleg Turi-Kovács képviselőtársam igényeit is kielégítheti majd a jövőben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre:) Kiss Péter, te is kívánsz szólni? (Kiss Péter László bólint.) tessék!
KISS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tényleg ehhez nem volt szándékomban szólni, de azt gondolom, hogy ennek a törvénynek az elfogadása egy üzenet, visszaigazolása annak a társadalmi igénynek, hogy szülessen meg végre egy ilyen törvény. Erre azt mondani, hogy három hónapra ne készítsünk törvényt egy olyan konszenzus alapján, itt akár én is hivatkozhatok a levélre, arra a hihetetlen előkészítő, szakmai munkára. Úgy gondolom, hogy akik ebben iszonyatos energiákat fektettek és dolgoznak, - ha ezt a törvényt most nem tudjuk elfogadni -, az azoknak az embereknek a megalázása, lenézése, mert olyan társadalmi konszenzust látok én is mögötte, ami indíttatást csak sejtheti az ember. Látszik a szándék azok részéről, akik nem akarják, hogy ez a törvény most elfogadásra kerüljön. Látszik a trükk benne, hogy akár egy módosító indítvánnyal már ne lehessen lehetőség arra, hogy az a széles konszenzus alapján az a törvény el legyen fogadva és nyilván az előterjesztők nevében én nem szólhatok. Nagy Andornak is a megalázását tartom és Velkey Gábornak, és hadd ne soroljam, akik aláírták. Elnézést, próbáltam indulatmentesen elmondani a mondandómat, de több indulat van bennem, mint ami kilátszik, hogy természetesen én is azt mondom, hogy fogadjuk el.
ELNÖK: Szeretném a vitát lezárni, és azt javaslom, hogy az előterjesztők ne is szóljanak már, mert dönteni fogunk. A bizottság még egyszer mondom, két dologról dönt, a tárgysorozatba-vételről. Ha nem támogatnánk ezt a javaslatot, akkor nem kerül a parlament elé, tehát itt a döntésünknek jelentősége van, a másik pedig, hogy általános vitára való alkalmasságról is döntünk.
Azzal zárnám le ezt a vitát, hogy én a tanács társelnökeként és előterjesztőként hasonló dilemmák között vergődtem sokáig, és el kell, hogy mondjam, egy ideig úgy gondoltam, hogy nem is írom alá ezt a törvénytervezetet, mert egyetértek azokkal a szakmai kifogásokkal, amelyek itt megszülettek, és nem voltam meggyőződve, hogy helyesen járok el. A végén azért úgy döntöttem, hogy mégis csak támogatom az ügyet, mert azt gondolom, hogy itt ez egy politikai ügy, és azt javaslom a bizottságnak is, hogy ne hozzák magukat abba a helyzetbe, hogy pont a környezetvédelmi bizottság nem tud támogatni egy ilyen ügyet. Lehetnek itt szakmai kifogások, amikkel még egyet is lehet érteni, de azt gondolom, hogy mi magunk, akik ennél az asztalnál ülünk ebben a bizottságban, nem tehetjük meg, hogy ezt az ügyet ne támogassuk.
A Fidesz-KDNP frakcióülésén egyébként azt kértem a frakciótól, hogy támogassa ezt a kerettörvényt. Egyébként Turi-Kovács Béla akkor is elmondta kifogásait. Azt mondanám, hogy ezeknek a kifogásoknak helye van. Ez egy konszenzusos ügy, de nem azt jelenti, hogy mindenkinek mindenben egyet kell értenie. Nem egyhangúlag kell döntéseket meghozni, lehet kisebbségi álláspontot elfoglalni. Összességében azt mondanám, hogy a Fidesz-KDNP jelenlévő képviselőiből Turi-Kovács Bélát leszámítva, akinek tiszteletben tartom a véleményét... (Dr. Turi-Kovács Béla: Én megszavazom, csak az észrevételeimet mondtam el.) Teljesen egyetértek ezekkel az észrevételekkel, de azt gondolom, hogy ennek az ügynek előre kell mennie. Nem látok okot azokra a félelmekre, amelyek a következő kormány mozgásterét ebben beszűkítenék. Ezt az alapot létre lehet hozni, a 40 százalékot lehet kezelni, meg kell hallgatni a gazdaságot, ez meg is történik, és nem szabad olyan helyzetbe manőverezni magunkat, hogy a nemzet vagy akár a gazdaság érdekei ellen való törvényt fogadjunk el. Egy nagy lehetőség előtt állunk, Európában a második klímatörvényt tudja Magyarország elfogadni. Azt gondolom, ezt jó lelkiismerettel most már lehet támogatni, és erre kérem és szólítom fel képviselőtársaimat is, úgyhogy akkor szavazás következik és ezzel le is zárnám ezt a napirendi pontot.
Nem adom meg a szót az előterjesztőknek, mert azt gondolom, nincs rá szükség, befolyásolásra sem adok lehetőséget.
Döntés a tárgysorozatba-vételről és az általános vitára való alkalmasságról
Aki ezt a kerettörvényt tárgysorozatba-vételre és általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, tegye fel a kezét. (Szavazás.) Tizennyolc. Ellene? (Nincs szavazat.) Tartózkodás? (Szavazás.) A bizottság egy tartózkodással ezt az ügyet támogatja.
Bizottsági előadót kell választanunk és szeretném elvállalni a bizottsági előadó szerepet, a bizottság elnökeként szeretnék beszélni. A kisebbségi előadót egy személyben Katona Kálmán mint egyszemélyes tartózkodó, akarsz-e? Vagy úgyis nyomsz gombot. (Dr. Orosz Sándor: A szavazás egy dolog, de kisebbségi előadó ne legyen.)
Egy kis figyelmet kérek, mindjárt bezárjuk az ülést. Úgy is el lehet jönni a vitára, hozzá lehet szólni. Kisebbségi előadót nem választunk, és a bizottság támogatta, én vagyok az előadó.
Egy bizottsági ülést még mindenképp tartanunk kell, ennek az időpontját hamarosan eldöntjük és időben tájékoztatunk benneteket. Még egy technikai észrevételem van. Szeretnénk egy ilyen hasonló tablót készíteni a bizottság tagjairól, és akinek nem lenne fényképe, azt Zsuzsi fogja keresni, hogy minél hamarabb elkészüljön. Ha sikerül, akkor a következő ülésünkön, ha az jövő héten lesz, akkor ki is osztanánk egy kisméretű tablót is, valamint egy ilyen nagyméretű tabló is előbb-utóbb el fog készülni, hogy örökítsük meg a mi bizottsági tevékenységünket is ilyen formában az elmúlt négy évben. Ezzel be is zárom az ülést, köszönöm szépen a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 16 perc)
|
|
Dr. Nagy Andor |
Jegyzőkönyvvezető: Dancsecs Dóra