1. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:

2. A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11028. szám, új/átdolgozott változat a T/10867. szám helyett)

   (Dr. Szekeres Imre, Herbály Imre, Godó Lajos, Botka Lajosné és Kárpáti Tibor (MSZP) képviselők önálló indítványa)

3. Tájékoztató az EU Víz Keretirányelv végrehajtásáról, a vízgyűjtő gazdálkodási tervek készítéséről és a társadalmi konzultáció eddigi eredményeiről

4. Tájékoztatást ad:

   Kóthay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára

5. A vízitársulatokról szóló törvényjavaslat (T/6669. szám)

6. (Kuncze Gábor (SZDSZ), Herbály Imre (MSZP), Katona Kálmán (MDF) és Nógrádi László (KDNP) képviselők önálló indítványa)

   (Általános vita)

7. A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló határozati javaslat (H/10931. szám)

8. (Általános vita)

   (Első helyen kijelölt bizottságként)

9. a) A 2003-2008 közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásáról szóló jelentés (J/10932. szám)

10. (Általános vita)

    (Első helyen kijelölt bizottságként)

    b) A 2003-2008 közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)

11. Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11068. szám)

12. (Általános vita)

13. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi .... törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/11074. szám)

14. (Általános vita)

15. Egyebek

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) a bizottság alelnöke
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (MSZP)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Katona Kálmán (független képviselő)

Helyettesítési megbízást adott

Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) távozása után dr. Nagy Andornak (KDNP)
Fetser János (MSZP) Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP) távozása után dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Kis Péter László (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Kránitz László (MSZP) távozása után Gyula Ferencnének (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Balogh József (Fidesz) érkezéséig dr. Nagy Andornak (KNDP)
Bányai Gábor (Fidesz) dr. Rétvári Bencének (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ) távozása után Katona Kálmánnak (független képviselő)

A bizottság titkársága részéről

Dr. Szalóki Gyula parlamenti főtanácsadó

 

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Kárpáti Tibor képviselő (MSZP)
Kóthay László szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Kajner Péter tudományos munkatárs (Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája)
Jelinek Gabriella osztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Faragó Tibor szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Dabóczi Kálmán főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Tóthné dr. Jászai Mária szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)

Megjelentek

Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Szűts Korinna főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Kéri Szilvia fogalmazó (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Gergely Erzsébet főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Prém Krisztina osztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Horváth Lászlóné főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Murányiné Krempels Gabriella főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Tóth László Menyhért szakmai tanácsadó (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Bese Emese megbízott osztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Takács András Attila főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Rodics Katalin főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Csanády András Richard szakmai főtanácsadó (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Borsányi-Bognár Levente főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Miklánné Szávai Kitti vezető tanácsos (Környezetévelmi és Vízügyi Minisztérium)
Schmidt Anita szakmai referens (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Boros Zsuzsanna vezető-tanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Dósa Ágnes főtanácsos (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Kerékgyártó János főosztályvezető-helyettes (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)

 

(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 12 perc)

Elnöki megnyitó

DR. NAGY ANDOR (KDNP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Szép jó napot kívánok mindenkinek ezen a szépnek nem nagyon nevezhető esős délutánon. Szeretnénk elkezdeni a bizottsági ülést, mert 7 napirendi pontunk van, és ahhoz, hogy ne legyünk túlságosan sokat együtt, és ne utáljuk meg egymást kellőképpen, igyekszem belátható időn belül lezavarni vagy lezárni a bizottsági ülést.

A napirend elfogadása

Jelzem, hogy határozatképesek vagyunk a helyettesítésekkel, és azt szeretném kérdezni képviselőtársaimtól, hogy miután a napirendi pontokat megkapták, aki egyetért az előzetesen kiküldött napirendi pontokkal, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Egyhangú. Akkor megállapítom, hogy van elfogadott napirendi pontunk, és szeretném bejelenteni, hogy a 4. és 5. napirendi pontokat együttesen tárgyalnánk, mert egymással összefüggenek vagyunk. Korábban azt terveztük, hogy esetleg megcseréljük a napirendi pontokat, de így, hogy egyben tárgyaljuk Faragó Tibor szakállamtitkár úr kérésére, ezért nincs szükség a cserére. Külön fogunk dönteni, de egyben fogunk tárgyalni, amennyiben ezzel mindenki egyetért. Akkor el is kezdenénk a bizottság érdemi ülését.

Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:

A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11028. szám, új/átdolgozott változat a T/10867. szám helyett)

Rátérünk az első napirendi pontra. Tisztelettel köszöntöm Kárpáti Tibor képviselőtársunkat, te képviseled, gondolom a tisza-völgyieket. A képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, valamint általános vitáról döntünk. Kóthay László államtitkár urat is nagy tisztelettel köszöntöm. Mivel egyszer megtárgyaltuk ezt az indítványt, de azt információm szerint visszavontátok és átdolgoztátok, azért kerül sor újra a tárgysorozatba-vételről való döntésre, valamint az általános vitára való alkalmasságról döntésre. Megadom a szót Kárpáti Tibor képviselőtársamnak.

KÁRPÁTI TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Az elmúlt ülésen részletesen megtárgyaltuk ezt a törvénymódosítási javaslatot, és részben az itt elhangzott észrevételekre, részben arra, hogy lemaradt a részletes indoklás a benyújtott javaslatról, valamint egy jogi, technikai módosítás miatt úgy gondoltuk, hogy sokkal jobb, hogy ha visszajövünk újra ezzel a kiegészítéssel, amely szellemében, tartalmában nemcsak megváltoztatta, hanem egyértelművé és komplexebbé tette az előterjesztést. Benyújtottuk újra és visszahoztuk ide. Egyebeket nem is kívánok elmondani, hiszen ugyanaz az érvrendszerünk, ugyanaz a javaslatunk, ugyanaz a törvénymódosítás, mint amit akkor megtárgyaltunk.

ELNÖK: Kérdezem államtitkár urat, hogy kíván-e ehhez a napirendi ponthoz hozzászólni?

KÓTHAY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Kérdések esetén állok rendelkezésre.

ELNÖK: Jó. Azt szeretném kérdezni, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát képviseli-e valaki? (Kajner Péter jelentkezik.) Akkor légy szíves te is ülj az asztalhoz, mert neked is szeretném megadni neked a szót. Kajner Péter. Jól mondom? (Kajner Péter bólint.) Jó. Az történt, hogy Fülöp Sándor levelet intézett a bizottság elnökéhez, és ebben a következő javaslatot tette. Egyrészt megfontolásra érdemesnek tartja azt, hogy a törvényjavaslat 5. paragrafusát módosítsuk, valamint szintén azt javasolta, hogy a 6. paragrafus 2-es bekezdését töröljük a törvényjavaslatból. Szeretném megadni a lehetőséget Kajner Péternek, hogy ezt röviden fejtse ki.

Kajner Péter (Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztos Irodája) szóbeli kiegészítője

KAJNER PÉTER (Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztos Irodája): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen, hogy hozzászólhatok az országgyűlési biztos úr nevében. Röviden szeretném ismertetni ennek a törvénytervezetnek az indoklását. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa panaszra kezdte vizsgálni ezt a törvényjavaslatot, amit a legutóbbi ülésén a bizottság is tárgyalt és általános vitára alkalmasnak talált. Áttekintettük a törvényjavaslatot, a törvénymódosító javaslatot, és annak van egy rövid, illetve hosszú távú vonatkozása, az észrevételünk is ilyen módon felosztható. Rövid távon elemeztük azt a javaslatot, amely a bizottság előtt fekszik, és ezzel kapcsolatban tettük azt a két észrevételt, amire röviden utalt is.

Az egyik az 5. paragrafusban található szövegre vonatkozik, mely szerint a módosítás azt mondja, hogy a törvény 4. paragrafusának árvízi tározók és a nagyvízi mederben lévő szöveg helyébe árvízvédelmi célú, a 8. paragrafus 3. bekezdésének földhasználati szövegrészének helyébe 7. paragrafus szerinti, a 9. paragrafus 2. bekezdésének nyilvántartott szövegrésze helyébe az ingatlan-nyilvántartás szerinti, a 6000 szövegrész helyébe 8000 szövegrész lép. Itt apróbb technikai módosításokról van szó, mégis két szövegrész törlését tekinti a biztos megfontolandónak, és ez pedig az árvízi tározók és nagyvízi mederben történő szövegrész helyébe az árvízvédelmi célú rész lépne. Ezt az indokolásban azért tekintettük megfontolásra érdemesnek, mert így úgy látjuk, hogy a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztésének a komplex célrendszere sérülne, tehát amennyiben csak az árvízvédelmi célú beruházásokról gondoskodna a törvény, abban az esetben a tájgazdálkodási infrastruktúra kiépítésének a felelőse megnevezetlen maradna. Tehát a törvény szellemében, illetve a Vásárhelyi Terv komplex szellemiségének megfelelően azt tartjuk megfontolásra érdemesnek, hogy ez ne kerüljön módosításra, illetve a 8. paragrafusra vonatkozó kitételt pedig azzal indokoljuk, hogy a 7. paragrafus változatlanul hagyását javasoljuk. Azért, mert ez a 7. paragrafus 1. bekezdése jelenleg olyan, a mezőgazdasági művelések állami támogatását zárja ki, illetve a kártalanítást zárja ki ezek esetében, amelyek szintén a törvény szellemiségéből, illetve az előkészítő anyagokból adódóan nem kívánatosak a tározóterületen. Nevezetesen olyan intenzív kultúrákról van itt szó, amelyek érzékenyek az elöntésre, tehát komoly kárt tehet bennük egy esetleges elöntés, illetve ami környezetvédelmi szempontból fontos, hogy amennyiben a tározó feltöltésre kerül előre nem látható időpontban, abban az esetben a kimosott műtrágyák, vegyszerek a tározó vizében ellenőrizetlenül elkeveredhetnek, és ilyen formában környezetvédelmi károsodást vethetnek fel. Ezt ilyen módon egyetértve a törvény korábbi változatával, azt javasoljuk, hogy ezeket a korlátozásokat ne oldják fel, ezért tartjuk a 7. paragrafus 1. bekezdésének törlését nem elfogadhatónak. Nem mellesleg abban az esetben, ha ilyen a tározó területen nemkívánatosnak tekinthető kultúrákat támogat az állam, abban az esetben a részletes indoklásban is olvasható módon mintegy 30 százalékkal magasabb kártalanítási összeg várható minden egyes tározófeltöltés esetén. Ez egy olyan költségvetési kockázat is, ami nem tűnik ésszerűnek és tarthatónak.

Ez a törvényjavaslathoz fűzött észrevételünk. Azt szeretném megjegyezni, hogy nyilvánvalóan az a probléma, amire ez a törvénymódosító javaslat megoldást keres, nevezetesen, hogy mi történjen a tározón belüli földekkel, hosszabb távon abban az esetben oldható meg, ha a gazdálkodók megfelelő módon tájékoztatva vannak, illetve anyagilag ösztönözve arra, hogy ezekkel a művelési módokkal felhagyjanak és más, a tározó funkciójához jobban illeszkedő művelési módokra térjenek át.

A vizsgálatunk hosszabb lesz a jelenleginél nyilvánvalóan, tehát a környezetvédelmi tárcát, illetve a földművelésügy tárcát is szeretnénk megkeresni azzal kapcsolatban, hogy mennyire indokoltak az abban leírtak, és megpróbálunk megoldásokat keresni arra nézve, hogy a gazdálkodók számára egy ösztönző rendszer hogyan lehetne életbe léptethető, hogyan lehetne jobban kihasználni az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokat, illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak az egyéb intézkedéseit ez irányba. Tehát a mostani javaslatunkkal nem lezárt ez a vizsgálat, hanem további egyeztetések és lépések következnek. Köszönöm szépen a lehetőséget.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretném megkérdezni képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni? (Jelzésre:) Egyelőre Turi-Kovács Béla úr jelentkezik. Mi az előző ülésen érdemben tárgyaltuk ezt az ügyet és akkor általános vitára alkalmasságról döntöttünk. Most új helyzet van. Megadom a szót Turi-Kovács Béla alelnök úrnak.

Hozzászólások, észrevételek

DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm. Annak figyelembevételével kértem szót, hogy már érdemben tárgyaltuk az ügyet. Úgy gondolom, hogy az előterjesztések az általános vitára való döntést egyáltalán nem befolyásolják, mert majd módosító indítványt lehet benyújtani, tehát a magam részéről azt javaslom, hogy hozzunk döntést.

ELNÖK: Alelnök úr?

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Egyetértek Turi-Kovács Bélával.

ELNÖK: Igen. Azt gondolom, hogy ezek a szempontok, amelyeket ismertetett, ezek jogos szempontok, de ennek ellenére én is azt javaslom, hogy ne változtassuk meg a korábbi döntésünket. Újra fogunk szavazni, de én is azt javaslom, hogy valamennyien egyhangúlag tartsuk általános vitára alkalmasnak az előterjesztést, és vegyük is tárgysorozatba az indítványt. Én személyesen be fogok nyújtani egy módosító indítványt, mert azt gondolom, amit az ombudsman megfogalmazott, az megfontolásra érdemes. Aztán majd arról megint döntünk. (Jelzésre:) Velkey Gábor, majd utána Katona Kálmáné a szó.

VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen. Miután a múltkori bizottsági ülésen valóban tárgyaltunk róla és ott azok a felvetések vagy gondolatok vagy bizonytalanságok, amelyek most az ombudsman véleményében konkrétan is megjelentek, itt konkrétan elhangzottak a bizottsági ülésen, azt gondolom, miután megkaptuk mindannyian az ombudsman véleményét, talán úgy tudnánk - ha egyetértünk vele - megfelelő támogatást biztosítani, ha megint nem versenyeznénk abban, hogy ki fogja benyújtani, hanem bizottsági módosításként nyújtanánk be. Tehát én azt javaslom, hogy a közös bizottsági módosítás. Mellesleg azt gondolom, hogy az ombudsman véleményének megfelelő alátámasztottságot vagy erőt vagy támogatást is tudunk adni, erre vonatkozóan megvan a szándék. Én a magam részéről ezzel egyetértek, tehát támogatnám, és azt gondolom, hogy így lenne a korrekt és így lenne az erősebb és ezzel Katona képviselő úr múltkori bizottsági ülésen megfogalmazott észrevételeit is megerősítenénk. Nekem - nem szaporítva a szót - egyetlen dologra szeretnék csak rákérdezni, mert erről a múltkor nem volt szó, és nyilvánvaló az előterjesztést is megismerhették a jövő nemzedékek biztosának véleményét, hanem akkor nyilván el kellene juttatni nekik. Nem tudom, hogy az itt elhangzottak alapján lehet-e reagálni. Nagyon kíváncsi lennék, hogy hogyan ítélik meg ezt. Elgondolkodásra alkalmas javaslat, pozitívan viszonyulnak hozzá, lehetséges-e kompromisszum, mert én ettől teszem függővé a szavazatomat. Ha úgy látom, hogy van esély arra, hogy ebbe az irányba a javaslat módosul mondjuk az előterjesztők által elfogadottan is, akkor támogatni fogom a továbbfolytatását az ügynek. Ha meg úgy látom, hogy ezt mereven elutasítják, akkor azt gondolom, hogy nem fogom támogatni. (Közbeszólásra:) Tudom, hogy nem lehet, de nyilatkozhat majd a tisztelt előterjesztő, hogy hogyan áll a kérdéshez. Én ezt szeretném kikényszeríteni, hogy nyilatkozzon.

ELNÖK: Nem szeretnék érdemi vitát nyitni. Azt gondolom, hogy tudunk dönteni az általános vitára való alkalmasságról. Ezt a megfontolást később is tudjuk kezelni, ha be lesz nyújtva. (Velkey Gábor közbeszólására.) Te mit szeretnél Gábor? Az rendben van, hogy lesz egy bizottsági módosító indítvány, de annak a tartalmát még nem látták, tehát erről még nem tudnak nyilatkozni. Az, hogy most meghallgatjuk az előterjesztőt arról, amit az ombudsman mondott, megtehetjük ha nagyon akarjuk, ha ragaszkodtok hozzá, húzzuk vele az időt.

Kálmán megadom neked még a szót.

KATONA KÁLMÁN (független képviselő): Nagyon rövid leszek. Először az előterjesztő precízségét szeretném megdicsérni, hogy most már rendesen előkészített anyagot hoztak, és a többit elmondta a Gábor, hogy legyen bizottsági módosító, ezt akartam mondani.

ELNÖK: Azzal, hogy bizottsági módosítóként adjuk be a módosítót, akkor az egyhangú, mert Orosz Sándor is támogatja, tehát ebben nincs vita. Ha nagyon ragaszkodsz hozzá, megadhatom a szót természetesen Kárpáti Tibornak. Rendben van.

Kárpáti Tibor képviselő (MSZP), az előterjesztők képviselőjének szóbeli kiegészítése

KÁRPÁTI TIBOR (MSZP): Tisztelt Bizottság! Az árvizi tározó építésének három szereplője van. Az egyik a vízügy vagy ezen keresztül az állami intézményrendszer, a másik a térségben lévő önkormányzatok, a harmadik pedig azok a gazdák, akiknek a földterületét ezzel a beavatkozással elvesszük, illetve rendkívüli mértékben korlátozzuk a földhasználatát. Szeretném mindenképpen ezt az aspektust annyiban felerősíteni, hogy azok a térségek, ahol általában ezek a tározók vannak, nincsenek munkahelyek, a lakosság döntő része ezekből a földekből él. Ha az állam egy ilyen létesítménynél nem sajátítja ki a területet, hanem egy jelképes összegű és úgynevezett egyszeri térítést ad számukra, és nem biztosítja számukra a munkahelyhez meg jövedelemhez való jogot, nem biztosítja számukra, mert ma még talán a tájgazdálkodáson kívül sehol nem bizonyították ezeken a területeken semmilyen formában, hogy ez megélhetést vagy egyebet biztosít, és azt mondják, hogy 30-40 évente egyszer el lesz majd ez öntve, akkor ezeknek az embereknek nem lehet megmagyarázni azt, hogy tűrjék ezt a korlátozást, éljenek esetleg nehezebben mert nem használhatnak sem ezt, sem azt, sem amazt, erősen bekorlátozzák a létüket és támogassák ezt a beruházást, amely nem is az ő térségüket, hanem a Tisza más területein lévő lakosság életvédelmét biztosítja, tehát árvízi biztonságát szolgálja.

Én azt hiszem, hogy ha így közelítjük meg, akkor nagyon nehéz lesz megszerezni azoknak a támogatását, egyetértését, akiknek tulajdonképpen a saját földterületét használjuk fel erre a területre. Az a javaslat, ami ide előterjesztésre került, egy több minisztériumból álló tárcaközi bizottság féléves munkájának eredménye, elvégezve mindazok a számítások, hogy milyen károkozás, többletköltségek keletkezhetnek, milyen következményei lehetnek. Ennek a tárcaközi bizottságnak a végső javaslata volt, sokkal több módosító javaslat érkezett be, sokkal több vélemény volt, sokkal több elképzelés kristályosodott ki, hogy ez az a kompromisszumos megoldás, amely az eddigi tapasztalatokat is felhasználva az ott élők, a leginkább támogatásra szoruló ott élő lakosság földtulajdonosi érdekeit is képviselve semmilyen mértékben nem korlátozza azt a szándékot, hogy ezt a biztonságot megteremtsük.

Úgy gondolom, ha mi erősen befolyásolni akarjuk egy térségben az ott élők megélhetését, jövőjét, akkor garantálni kell számukra, hogy ha valamit elveszünk tőlük, egy másik dolgot garantálnunk kell és meg kell teremteni, vagy pedig ki kell sajátítani a területet, és utána meghatározhatjuk, hogy ott mit, hogyan és milyen formában fogunk végezni.

Úgy gondolom, ez a javaslat, ez a törvénymódosító javaslat, amit beterjesztettünk, ennek több pontja is van, a közmunka alkalmazása, az inflációkövető egyszeri térítés, jelképes összeg, a földjáradék éves bevezetése, valamint azoknak a feltételeknek a megteremtése, hogy ezek az emberek holnap is megéljenek meg holnapután is úgy, hogy most is nagyon nehéz körülmények között vannak és nagyon nehezen tudják létfenntartásukat biztosítani. Más lehetőségük nincs a térségben. Köszönöm, én ennyivel szerettem volna kiegészíteni, és azt kérem a bizottságtól, hogy értsen egyet az általános vitára való előterjesztéssel és különböző vélemények igazából ott ütközzenek majd, amikor meghozzuk a döntést.

ELNÖK: Köszönöm szépen, nem akarom megnyitni a vitát, mert semmi értelme nincs. Nem közelednek az álláspontok, majd a módosító indítvánnyal megpróbáljuk ezt orvosolni, tárgyalni kell még, beszélni kell róla. Azt javaslom, hogy döntsünk.

Döntés az általános vitára való alkalmasságról, valamint a tárgysorozatba-vételről

Aki általános vitára alkalmasnak tartja az indítványt, az tegye fel a kezét és egyidejűleg döntünk a tárgysorozatba-vételről is. (Szavazás.) Hét igen. Ellene? (Szavazás.) Kettő ellene. Tartózkodás? (Nincs jelentkező.) Nincs.

Bizottsági előadók állítása

A múltkor Orosz Sándort kértük meg, hogy vállalja el. El tudod vállalni, Sándor? (Dr. Orosz Sándor: Természetesen.) Jó. A bizottság állít előadót, Orosz Sándor személyében. (Közbeszólásra.) A kisebbségit Katona Kálmán el akarja mondani, rendben van.

Tájékoztató az EU Víz Keretirányelv végrehajtásáról, a vízgyűjtő gazdálkodási tervek készítéséről és a társadalmi konzultáció eddigi eredményeiről

Áttérünk a második napirendi pontunkra, amely az EU víz-keretirányelvének végrehajtásáról, a vízgazdálkodási tervek készítéséről, valamint a társadalmi konzultáció eddigi eredményeiről szól. Kóthay Lászlót az előbb köszöntöttük már. Államtitkár úr, más kollégáinak a segítségére szükség van ennél a napirendi pontnál vagy marad egyedül? (Kóthay László: Próbálkozom vele egyedül.) Akkor államtitkár úré a szó. Bocsánat, csak tájékoztatásul mondom, hogy itt a bizottságnak dönteni nem szükséges, egy tájékoztatót fogunk meghallgatni és természetesen kérdéseket lehet feltenni.

Kóthay László szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítője

KÓTHAY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az Európai Unió Víz-keretirányelve 2000-ben született és 15 éves időszakra jelölte ki azt a határt, amiben gondolkodunk. 15 év alatt el kell érni a jó állapotot. Ezt integrált módon, a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezési eszközeivel kell végrehajtani a csatlakozott országok területén. Ez egy olyan dokumentum, ami részletesen meghatározza az időrendet és a tartalmat is a tervezés során. Jelen pillanatban az aktuális feladatunk a vízgyűjtő-gazdálkodási terv elkészítése. Ebben a tervben szükséges rögzítenünk azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével biztosíthatjuk a célállapot elérését, nevezetesen a vizek jó állapotának 2015-ben történő elérését. Szeretném aláhúzni, hogy a nevétől eltérően ez nem egy konkrét terv, hanem ez koncepciók gyűjteménye, egy olyan koncepcionális dokumentum, amely bemutatja az elérhető célokat és meghatározza azokat az eszközöket, amelyekkel ezt a célt el lehet érni. Tehát a beavatkozások konkrét, részlet szintű részletezését ez most még nem jelenti. Európai uniós, illetve hazai forrásból végezzük a tervezését, egy 13 tagból álló konzorcium 2,5 milliárd forintos költségvetési és európai uniós forrással végzi a tervezést. A 12 vízügyi igazgatóság és a központi igazgatóság megbízta az Öko Zrt. vezette konzorciumot, aki a tervezést végzi.

Három szintet különböztetünk meg. Magyarországnak majd az ország egészére kell egy jelentést készítenie, de ahhoz, hogy ezt meg tudjuk csinálni, alulról építkezve kell a tervezési folyamatot elvégezni. 42 tervezési alegységre és 4 részvízgyűjtőre, a Duna közvetlen vízgyűjtőjére, Balatonra, a Dráva, illetve a Tisza közvetlen vízgyűjtőjére kell ezeket elkészíteni. Ezek egységes módszertannal készülnek. Maga a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza a vízgyűjtő jellemzőinek általános leírását, a terheléseket, az emberi tevékenységnek a vizek állapotára gyakorolt hatásainak összefoglalását, a környezeti célkitűzéseket, ezt az úgynevezett célállapotot, az odavezető utat, vagyis az intézkedések programjának az összefoglalását is. A víz-keretirányelv előírásai alapján a vízgyűjtő tervezés tartalmazza a védett területeket, a monitoring hálózatot és a víztestek állapotának térképeit, értékelését, valamint nagyon fontos elemként a vízhasználatok gazdasági elemzését.

A vízgyűjtő tervezésnek a központi eleme az intézkedési program. Ez nemzeti, illetve közösségi szabályozáson alapul. Ha ez az intézkedési program nem elégséges a jó állapot eléréséhez, akkor az alapintézkedéseken kívül úgynevezett kiegészítő intézkedéseket kell végezni. Ezeket az intézkedéseket 2012-ig kell megtervezni. Néhány adatot szeretnék önöknek ezzel kapcsolatban elmondani, néhány időpontot. Az egyik időpont, amikor a Magyarországon felismert vízgazdálkodást érintő jelentős feladatok megjelenítése volt szükséges, ez 2007. december 22. Ez a december 22. visszatérő dátum lesz az életünkben vízgazdálkodást illetően, hiszen 2000. december 22-én fogadták el az Európai Unió víz-keretirányelvét, tehát 2015. december 22-ére kell elérnünk a jó állapotot. 2009-ben az aktuális feladatunk az, hogy 2009. december 22-éig elkészítsük ezt a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet, előtte társadalmi egyeztetést kell lefolytatni. Azért, hogy a társadalmi egyeztetést teljes körűen el tudjuk végezni, az előzetes időpontjainkhoz képest módosítottunk az írásbeli és szóbeli konzultációs lehetőségeken, nevezetesen a szeptember 18-i dátumot november 18-ra módosítottuk. December 22-ére így lesz elég időnk, hogy elkészítsük a véglegesnek tűnő vízgyűjtő tervezést, majd ezt követően 2010. január 18-án szeretnénk az Országos Vízgazdálkodási Tanács elé terjeszteni ezt a dokumentumot. Ezt a dokumentumot aztán, ha a tanács jóváhagyta, akkor a környezetvédelmi és vízügyi miniszter fogja jóváhagyni, terveink szerint a tárcaegyeztetést követően. Február 15-ét követően február 22-én Magyarországot terhelő jelentési kötelezettség határideje március 22. Ezeket az időpontokat ha így nézzük, akkor mi úgy ítéljük meg, hogy lehetővé válik, hogy Magyarország az európai uniós jelentést időben el tudja küldeni.

Magyarország egy nagy nemzetközi határokkal osztott vízgyűjtőn fekszik, a Duna vízgyűjtőjén, ezért a magyarországi elemzésből és a 18 Duna-medencében lévő további országok országjelentéseiből egy egységes, Duna vízgyűjtőre vonatkozó jelentést készít majd a nemzetközi Duna-védelmi egyezmény végrehajtására létrejött Bécsben dolgozó szervezet, az ICPDR, és mi egy közös Duna-jelentést fogunk majd az Európai Unió felé is benyújtani.

Maga a dokumentum körülbelül hat kiló, amikor készen lesz, különböző fejezetekből áll. Ezeket én tételesen nem szeretném bemutatni, de a legfontosabb eleme az intézkedési program, és ezt azért szeretném kiemelni. Az intézkedési program megtervezése az előttünk álló három év, tehát a 2010-2012 időszak legfontosabb feladata. Ezek alapján 2015-ig az intézkedési programok teljes körének mintegy 8-10 százalékát lesz esélyünk költségvetési okok miatt, illetve időbeli ütemezés miatt is végrehajtani. Mondhatják önök azt, hogy ez a 8-10 százalék kevés. Én úgy gondolom, hogy nincs miért szégyenkeznie Magyarországnak az európai társak között, hiszen ha megnézzük az európai gyakorlatot, mindenki valami hasonló ütemezést vállalt, és a víz-keretirányelv végrehajtásából fakadó határidőket figyelembe véve minden országnak lehetősége van további hat évre kitolni, illetve még egyszer hat évre kitolni ennek a végrehajtását.

Úgy ítéljük meg, hogy a teljes körű intézkedési csomagot Magyarország 2027-re lesz képes végrehajtani. Ez általános európai gyakorlatnak tűnik, minden tagállam valami hasonló időbeli ütemezéssel rendelkezik. Köszönöm szépen, ha kérdésük van, akkor természetesen kollégáimmal közösen válaszolunk rá.

Kérdések, észrevételek

ELNÖK: Köszönjük szépen államtitkár úrnak. Akkor most lehet kérdezni. Mindjárt el is kezdeném, szeretnék néhány kérdést feltenni államtitkár úrnak. Mielőtt azonban ezt megteszem, szeretném röviden elmondani azt, hogy miért most tárgyaljuk ezt az ügyet. Tárgyalhattuk volna akkor is, amikor mondjuk elkészül a jelentés. Alapvetően két oka van. A beszámolóból is látszik, hogy jó, ha a bizottság tud arról, hogy egy ilyen munka elkezdődött, milyen határidők vannak, illetve eljutott hozzánk több forrásból is olyan észrevétel, többek között ha jól látom, dr. Hajóssy Adrienn is írt egy levelet, hogy a társadalmi részvétel kapcsán kifogások merültek fel. Szeretném megkérdezni államtitkár urat, hogy ez most rendben van-e. Ez lenne az első kérdésem.

A második kérdésem a következő. Érdekelne, hogy ennek a hat kiló dokumentumnak mi a közigazgatási státusza? Tehát például, ha ez meglesz, akkor az hogy lesz kötelező mondjuk a vízgyűjtő területen gazdálkodó személyekre? Szeretnék erre egy választ kapni.

A másik kérdésem az, hogy van három olyan irányelv is, ilyen maga a víz-keretirányelv, aztán az árvízkockázati irányelv, a most készülő aszálykockázat-kezelési irányelv is, ami vízgazdálkodási kérdésekkel foglalkozik, és az integrált vízgazdálkodásról hogy lehet gondoskodni, ezek az irányelvek összhangban vannak-e. Ha erről kaphatnánk rövid tájékoztatást, államtitkár úr, azt is megköszönném.

Következő kérdésem azzal kapcsolatos, hogy mivel ez valamennyi EU-tagországot érinti a március 22-i határidő, Szlovákiát, Ausztriát, Romániát is, érdekelne, hogy volt-e valamilyen együttműködés olyan vízgyűjtő területeken, amelyek átnyúlnak a határon. Mondhatnám így akár az Ipolyt, ami engem személyesen is érint, hiszen Nógrád megyében vagyok parlamenti képviselő, de mondhatnék mást is, Körösöket mondhatnám, akár a Rábát is.

Aztán belenéztem abba a jelentésbe, amelyet dr. Ijjas István írt, és ennek a 3.1.4. bekezdésében találtam olyan fejezetet, hogy a használt termálvizek által okozott szennyezésekről is nyilatkoznak. Érdekelne, ha erre valaki választ tudna adni, hogy ez milyen mértékű. Ugyanis nem olyan régen ugyan a Környezetvédelmi bizottság nem támogatta a termálvizek energetikai hasznosítása kapcsán a visszasajtolási kötelezettség alóli felmentést, de ez sajnos a parlamentben átment és érdekelne, hogy milyen mértékű ez a fajta szennyezés, ha ezzel kapcsolatban is tájékoztatást kaphatnánk, azt megköszönném.

Én ennyi kérdést szerettem volna feltenni és kérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e államtitkár úrhoz kérdést intézni. (Jelzésre:) Orosz Sándor alelnök úré a szó.

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Kemény tempót diktál elnök úr. Tájékoztató napirendre készültem, de ha mélyen belemegyünk, akkor nem ülhetünk mint sült hal a tepsiben. Jeleztem is, hogy miről fogok kérdezni. Egyrészt személyes élményeim is vannak a víz-keretirányelvvel kapcsolatos vitában, mert jómagam több helyen, több alkalommal is részt vettem. Ennek alapján is kérdezem, hogy több alkalommal olvastam és személyesen is hallottam értekezleten, hogy reális alternatívája az intézkedésnek mindenféle intézkedés hiánya. Ez egy érdekes felvetés, ez praktikusan azt jelenti, hogy időnként nem kellene újabb és újabb, nem feltétlenül bizonyított beavatkozásokkal megpróbálni valamit csinálni, hanem egyszerűen szólva bízzuk a természetre, aztán rendbe hozza a dolgot. Mi ezzel kapcsolatosan az észrevétel?

A másik. Nem titkos a történet, hogy a halgazdálkodókat meglehetősen rigorózusan és kifejezetten rosszul kezeli az eredeti javaslat. Nagyon határozottan tudom mondani, hogy a felvetések termékeny talajra találtak, és az a jó viszony, ami például a természet tényleges védelme és a halgazdálkodás között kialakult már az elmúlt években, nevesen, hogy védett és nem védett vizes élőhelyhez köthető értékeink jelentős része tulajdonképpen annak köszönheti létét Magyarországon, hogy van okszerű halgazdálkodás. Ez és ez a gondolat teret nyert már - úgy tapasztalom - az újabb egyeztetések folyamatában az újabb szövegben.

Ezzel meg azt szeretném példázni, hogy ugyan vannak bizonytalanságok atekintetben, hogy a társadalmi vita hogy is nézzen ki, keressük mi is a megfelelő technikákat. Ezt azért személyesen is tapasztaltam, hogy keressük, és ebben időnként félreértések is vannak, de igazából a vitaanyag készítőiben van egy abszolút affinitás a felvetések kezelése iránt. Tehát miután én a korábbiakhoz képest némileg optimistábban nézek a jövő elé, nevesen ezek a határidők, amiket szakállamtitkár úr is elmondott, szerintem tarthatók lesznek és mivel ez egy folyamatos tervezési folyamat... Nem, rosszul fogalmaztam, visszavonom. Tehát ez egy gördülő tervezési folyamat is egyben, ezért már arra is jó példa volt, hogy hogyan is tervezzük át majdan a következő szakaszában az ilyen irányú munkánkat. Nagyon örülnék neki egyébként, ha a víz-keretirányelvvel kapcsolatos magyarországi ügyek ismét visszahelyezhetnék a vizet és a vízzel foglalkozó embereket arra a társadalmi presztízsre, ami őket megilleti, illetőleg egészen pontosan kit vissza, kit pedig oda. Ha ehhez is hozzájárul, akkor annak is örülni fogok, köszönöm.

ELNÖK: Egyéb kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor kérem államtitkár urat, hogy ha lehet, akkor ezekre a kérdésekre válaszoljon.

Kóthay László szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) válaszai

KÓTHAY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Régen voltam az egyetemen. Megpróbálunk megfelelni, puskázni fogok, kolléganőm segítségével.

Társadalmi részvétel kérdése. Ezek az információk eljutottak hozzánk is, és sikerült ennek hatására saját magunkat is legyőzni és bizonyos döntéshozókat, miniszter urat is rávenni arra, hogy az eredeti szeptember 18-i határidőt módosítsuk. Ebben a vitában moderátorként részt vett az ombudsman képviselője is, Péter itt ül a körünkben. Neki most is szeretném megköszönni azt a hozzáállást, amivel segítette ezt a dolgot. Úgy gondolom, hogy ezzel az a hat hónapos határidő, ami nyitott kell, hogy legyen a társadalmi részvétel és az információk megszerzésére, teljesül.

Azért szeretném hozzátenni, hogy ez nemcsak erre a hat hónapra vonatkozik ez a társadalmi részvétel és a véleménynyilvánítás. Ahogy Orosz úr említette, ez egy gördülő tervezés, egy nyílt tervezési eljárás. Az alapadatok elérhetők a vizeink.hu honlapon, és ott regisztráció útján bárki észrevételt tehet. Ezt meg is tették a résztvevők, és az első információk világhálóra tételét követően számtalan olyan észrevételt kaptunk, amelyet beépítettünk az anyagba. Ezt a civil szervezetek és akár az ombudsman képviselője is akár cáfolhatja, megerősítheti, de az igyekezetünk erre vonatkozott.

Közigazgatási státusza az anyagnak. Az 1995. évi LIII. törvény, ami a környezetvédelemről szól, az ad felhatalmazást arra, hogy a miniszter rendeletben hirdesse ki a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet. Ugyanakkor itt egy miniszteri rendelet van. A mostani ütemezésünk szerint miniszter úr február 22-én ki fogja hirdetni ezt a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet.

Amit említettem önöknek, hogy az intézkedések tervezése folyamatban van, tehát három év áll rendelkezésünkre, onnan a közhatalmi jogosítvány pedig a vízgazdálkodásról szóló LVII. törvényben került meghatározásra, és hogy pontosan idézzem, ott pedig kormányrendelet szintű kihirdetésre nyílik lehetőség. Akkor, amikor az érdemi intézkedéseket meg fogjuk határozni, ami közvetlenül hatással lesz a gazdasági élet és a társadalmi élet szereplőire, azt kormányrendeleti jogosítvánnyal tudjuk megtenni. Ez a közigazgatási státusz. Úgy gondolom, hogy kormányrendelet hatására a kötelezettséget fogja jelezni Magyarország.

Harmadik kérdés a stratégiák közötti összhang. Éppen ma van egy holland-magyar 25 éves jubileumi emlékülés a holland-magyar vízgazdálkodási együttműködésre vonatkozóan. Az ottani, egyik holland előadó, aki tizenegynéhány éven keresztül ennek a bizottságnak a vezetője volt, felvázolta nekünk, hogy a holland vízgazdálkodás történetében az utóbbi száz évben milyen események és milyen válaszok születtek erre. Bemutatta ezen a slide-on, hogy a holland-magyar együttműködés 25 évére pontosan az az időszak látható, ahol az Európai Unió vízpolitikái megjelentek. A holland kolléga azt mondta, hogy az egyik legnagyobb kockázatot és veszélyt is magában hordozó esemény az európai vízpolitikák megjelenése, merthogy ezeknek eleget kell tenni. Mi úgy ítéljük meg, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés árvízi kockázatkezelés és az elnök úr által említett aszálystratégia is ebbe a rendszerbe, ebbe az irányba, ebbe a vonulatba beépíthető. Ugyanúgy, ahogy a 4. és 5. napirendi pontban az NKP-t fogják önök tárgyalni, ugyanígy szeretnénk mi is felépíteni a vízgazdálkodást mint a klímaváltozásra választ adó egyik legfontosabb stratégiai dokumentumot. Ezeknek az összhangját meg kívánjuk teremteni.

Negyedik kérdés, itt a kolléganőm segítségét szeretném kérni, ennek ő a szakértője.

Jelinek Gabriella (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) válasza

JELINEK GABRIELLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. (Elnök: Elnézést, a nevét legyen olyan kedves a jegyzőkönyvnek.) Engedjék meg, hogy bemutatkozzam, Jelinek Gabriella vagyok a Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály osztályvezetője a KVVM képviseletében.

Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Urak! A felszíni víz, termálvíz használt termálvízzel történő szennyezése elég régóta napirenden van, és az, hogy mennyire szennyez, mennyire nem szennyez, ennek az eldöntésével a műszaki egyetemet bízta meg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium azzal, hogy próbáljanak meg a meglévő adatok alapján valamire jutni ebben a kérdésben. Maga az eredménye a tanulmánynak az lett, hogy a meglévő adatok igazából nem elegek arra, hogy el tudjuk dönteni, hogy mennyire szennyezi a felszíni vizeket a felszín alól kerülő termálvíz. Ezt elsősorban azért van, mert az úgynevezett veszélyes kémiai anyagoknál nem nagyon készültek eddig vizsgálatok, illetve az viszont, hogy a sókoncentráció igencsak megnőtt a használt termálvizek kiengedésével, ez meg már eléggé ismert eredmény. Azt tudjuk követni az elkövetkezőkben, hogy megpróbálunk még valamilyen pénzből a szennyezőanyagok mérésére egy újabb vizsgálatot indítani, amire jelen pillanatban a költségvetési tervezés miatt igazából nem látok nagy esélyt. De szeretnénk folytatni a monitoringot és szennyezésmérést is.

KÓTHAY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Mennék tovább, kiegészítem a kolléganőnek a tájékoztatását. A víz-keretirányelv a felmérések során megállapította, hogy vannak olyan víztesteink, ahol adathiányban szenvedünk. Ezt az adathiányt jelenítette meg önöknek Gabika. Egyik intézkedésünk az lehet, hogy ezt az adathiányt leküzdjük, és amit Orosz alelnök úr elmondott az előbbiekben, hogy addig, amíg az adathiány számunkra érdemi beavatkozást nem tesz lehetővé, addig azt a víztestet úgy hagyjuk, ahogy van, és amint az adathiányt leküzdöttük és tudjuk, hogy hogyan kell a víztestbe beavatkozni adott esetben, akkor megtesszük erre az intézkedési javaslatot.

Példaként hadd mondjam önöknek, hogy az állóvizek integrált ökológiai minősítésénél, a magyarországi állóvizeket ahogy minősítettük, 71 százalékos az adathiány. Ezt az adathiányt le kell küzdenünk. Ez intézkedéseket igényel, pénzt is igényel és szervezeti intézkedéseket is igényel.

Elnök úr kérdése, hogy a határon túli ügyeket hogyan tudtuk kezelni. A határon túli ügyeket a magyar vízgazdálkodás úgynevezett bilaterális együttműködésekben, határvidéki egyezményekben szabályozza. Ezekbe a határvidéki egyezményekbe belefért az is, hogy a víz-keretirányelv végrehajtására vonatkozóan munkabizottságokat hoztunk ki a határvidék munkabizottságokon belül, az egyezményen belül és ezekkel foglalkoznak a kollégáink. De jön a következő fázis, amit még az Európai Uniónak sem sikerült megoldania, hogy a határokkal osztott vízgyűjtők esetében közös jelentéseket kell majd adni. Adott esetben nekünk a románokkal, szlovákokkal, osztrákokkal közös jelentést kell készítenünk. A Duna-medencére vonatkozó közös jelentésre vállalkozott az ICPDR segítségével ez a 19 ország. Ez kizárólag a nagy vízfolyásokra vonatkozik. Tehát nem tudtunk belemenni olyan mélységig, amilyen mélységig maga a magyar és nemzeti jelentés az alulról építkezés kapcsán tudott vállalkozni. Ez a mélység a következő lépés lesz.

Orosz alelnök úr kérdésére, igen is van reális alternatíva, hogy úgy hagyjuk a vizeket, ahogy vannak most, és addig semmiféle intézkedés nem történik, amíg reálisan nem tudjuk megítélni az intézkedéseinknek a hatásait. Amúgy pedig a reális alternatíva azért is elérhető számunkra, mert 8-10 százalékát tudjuk a tervezett intézkedéseinknek végrehajtani 2015-ig, tehát ez a reális alternatíva költségvetési tervezési okok miatt megkerülhetetlen és számunkra elfogadható tényező. Arra pedig örülök, hogy azt látja, hogy a halgazdálkodók természetvédelem, környezetvédelem, vízgazdálkodás közelít egymáshoz. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr. Döntenünk nem kell, megköszönjük a tájékoztatást, tudomásul vesszük és jó munkát kívánunk. Ezt a napirendi pontot így be is tudjuk fejezni.

A vízitársulatokról szóló törvényjavaslat (T/6669. szám) (Általános vita)

Áttérünk a harmadik napirendi pontunkra, amely a víztársulatokról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos. Itt az általános vitára való alkalmasságról döntünk. Tisztelettel köszöntöm Kuncze Gábort, aki az előterjesztőket képviseli. Megadom a szót az előterjesztők nevében Kuncze Gábornak, ha felkészült a hozzászólásra.

Kuncze Gábor (SZDSZ) szóbeli kiegészítése

KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! A vízitársulatokról az 1995. évi LVII. törvény rendelkezett, vagy is 14 éve van tapasztalat a törvény működéséről. Azóta a törvényt magát is körülbelül húszszor módosítottuk már, és egyébként pedig az egész környezet módosult, változott ez alatt a 15 év alatt. Azért gondoljuk, hogy szükséges egy önálló vízitársulati törvény megalkotása, mert a működési zavarok jellemzik ma a vízitársulatok tevékenységét. Nagyon sok konfliktus, rendezetlen kérdés miatt szükségessé vált az önálló törvény megalkotása. A törvény maga erről szól, ezt tartalmazza, és a kérdések kapcsán ha szükséges, akkor a későbbiekben természetesen részletesebben is ki fogom fejezni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Az FVM részéről van-e itt képviselő? (Nincs jelzés.) Nincs? Szeretném megkérdezni akkor, hogy a tárcának van-e álláspontja ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban?

Kóthay László szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése

KÓTHAY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Én kormányálláspontot tudok önök számára bemutatni. Március 11-én a kormány megtárgyalta ezt a törvényjavaslatot és akkor nem támogatta. Részletesen elmondom, hogy az okok mik, melyek voltak.

A kormány álláspontja szerint a vízitársulatokról szóló törvény megalkotását meg kell előznie a vízgazdálkodásról szóló törvény koncepcionális jellegű felülvizsgálatának. A vízgazdálkodási törvény - Kuncze elnök úr jelezte - az elmúlt hosszú évek alatt egy kevert törvénnyé változott, sok részletelemet tartalmaz és a koncepcionális jelleget is tartalmazza. Ezt kellene rendbe raknunk, és a mi véleményünk az, hogy akkor lehet hozzányúlni egy részelemnek a kivételéhez, ha ezt a koncepciót magunkban és a jogszabályalkotókon keresztül meghatároztuk.

A másik véleményünk az, hogy a törvénytervezet a jelenleg hatályos szabályozási rendszerbe nehezen illeszthető be.

Harmadik, hogy a kodifikációs előírásoknak sem felel meg, és mi úgy ítéljük meg, hogy a törvénytervezet módosítása esetén sem lehet ezeket jól kodifikáltan benyújtani.

A negyedik elem, hogy a most érvényben lévő vízgazdálkodási törvénnyel ez a törvényjavaslat nincs összhangban, hiszen a felhatalmazásokkal ellentétes az előkészített törvényjavaslat. Ezen túlmenően ez a törvényjavaslat a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szabályaival is néhány passzusban ellentétes, ugyanakkor természetesen ez a normaszöveg háttérszabályként megjeleníti ezt is. Itt van egy ellenvéleményünk.

A következő fontos és szerintünk súlyos kérdés, hogy a benyújtott törvénytervezet, törvényjavaslat 41. paragrafusa olyan szabályozást határoz meg, amelynek jelentős a költségvetési kihatása, nevezetesen azt mondja, hogy minden egyes társulati beszedett forinthoz állami forintot rendel hozzá, ennek a költségvetési kihatását mi aggályosnak látjuk.

Ahogy az első gondolatot említettem önöknek, addig, amíg a vízitársulati törvény csak a vízitársulatokkal foglalkozik, véleményünk szerint vízgazdálkodási társulatokkal foglalkozó törvénytervezet megalkotására lehet mód, ugyanakkor víziközmű törvény megalkotására is lehet mód, de csak akkor, ha a vízgazdálkodási törvényt koncepcionálisan a helyére raktuk.

Úgy gondoljuk, hogy nemcsak vízitársulatokra, hanem a vízgazdálkodási társulatok egészére, így benne foglalva a víziközmű társulatokra vonatkozó törvény megszületését is.

ELNÖK: Némi zavar volt a végén, államtitkár úr, én nem hallottam semmit. Lekevertük a hangot. (Derültség.)

KÓTHAY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Annyit mondtam még a végén, hogy nemcsak a vízitársulatokra, hanem a víziközmű társulatokra vonatkozó egységes, vízgazdálkodási társulati törvény megalkotását szeretnénk mi javasolni.

ELNÖK: Köszönöm szépen mindkettőjüknek a bevezetést. Megadom a lehetőséget arra, hogy kérdéseket lehessen feltenni vagy akár észrevételeket. Szeretném is majd kezdeni, (Jelzésre:) de Farkas Sándort látom jelentkezni. Sándor, akkor kezdd el te, mert mégis csak hozzáértőbb ember vagy, mint én.

Kérdések, észrevételek

FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Ez nem biztos, de tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait és az előadókat. Nagyon röviden csak szeretnék kérdezni és nagyon rövid véleményem is lesz.

A kérdésem az, hogy ez a vízgazdálkodásról szóló törvény mikor kerül beterjesztésre, mert elnök úr tett arra említést, hogy mint gyakorló gazda, naponta szembesülök az összes ilyen problémával, ami a vízgazdálkodás - nemcsak a társulatok -, maga a vízgazdálkodás, különböző vízügyi igazgatóságok és egyéb vonatkozásban, termálvíztől kezdve mindenféleképpen felmerülnek. Ezek rendkívül sok nehézséget okoznak és rendkívül sok - hogy mondjam - problémát, illetve a társadalmi megítélése ennek rendszernek nagyon kétséges. Ez abból adódik, hogy a vízgazdálkodási társulatok társulati díja címén az adók módjára behajtható társulati díjat kénytelenek a földtulajdonosok elviselni, holott tudjuk, hogy számtalan olyan földtulajdonos van, akinek a környékén sincs sem befogadó, sem csatorna vagy bármilyen vízi műtárgy. Ezt a kérdést majd rendezni kell, éppen ezért nagyon fontosnak tartom, hogy ez a vízgazdálkodási törvény minél hamarabb megszülessen. Azzal teljesen egyetértek, hogy egy teljes vízgazdálkodásról szóló törvényen belülre kerüljenek a rendelkezések, akár a vízgazdálkodási társulatokról vagy víziközmű társulatokról szóló rendelkezések. Akkor, amikor az előző napirendi pontban elhangzott, hogy nem tudjuk még összehangolni a saját vízgyűjtő területeinken lévő adatokat sem, illetve nincsenek információink jelentős részben, én azt hiszem, hogy ez olyan komoly gond, ami a végponti felhasználónál is komoly gondot jelent. Arról már ne is beszéljünk, hogy milyen költségei vannak, ha most ezt az aszályperiódust látjuk, márpedig úgy tűnik, hogy ez nem fog megszakadni, a pár napi eső nem erről szól. Akkor viszont az öntözővízre mint éltető erőre irgalmatlanul szüksége van a mezőgazdasági termelőknek természetesen csak olyan áron, ami a termelési költségekbe belefér. Ezt csak azért említettem meg és ez egy kicsit kitérő az első gondolatkörről, mert inkább csak a helyzet fontosságára szerettem volna felhívni ezzel a figyelmet, és kérem, hogy ezt minél hamarabb próbáljuk rendezni, mert nagyon komoly gondok vannak ezen a területen. Köszönöm szépen.

ELNÖK: (Jelzésre:) Katona Kálmán, majd utána Velkey Gábor.

KATONA KÁLMÁN (független képviselő): Nyilván aki elolvassa a törvényt, az tudja, hogy ez egy pótcselekvés. Az érintettek próbáltak a vidéki társulatoknak valami olyan szabályozást - elsősorban szervezeti viszonyokra - elkészíteni, amely legalább a működésüket biztosítaná.

Én ott voltam néhány hónapja, amikor a Gazdasági bizottság tárgyalta, ott elhangzott a kormány részéről, hogy már tárgyalja, már egyeztetés alatt van, már mindjárt itt lesz a megfelelő törvény, és akkor az a döntés született, hogy várunk egy pár hónapot. A kormány nyilván nagyobb apparátussal jobb törvényt tud készíteni, de a kormány nem készítette el, ahogy nem készítette el a víziközmű törvényt, ezt se készítette el, és államtitkár úr nyilván nem tudja ezt megoldani, de világosan tudomásunkra hozta, hogy nem is fogja, tehát akkor azt gondolom, hogy legalább a szervezeti formát rendezni kellene.

Ha ezt a törvényt végignézik, ő nem foglalkozik azzal, hogy mit kell csinálni a vízzel, nem avatkozik a törvény egyéb rendelkezéseibe, hanem azt szeretné, hogy a vízitársulatoknál amit Farkas képviselő úr mondott, lehetőség legyen a hozzájárulás differenciálására. Ez is benne van a törvényben, mert ma az is fizet, ahol semmiféle pocséta nincs, és az fizet, akinél sok munka folyik. Gyakorlatilag ez az indítvány - és én azért kérem a bizottságot, hogy támogassa - a vízitársulatok szervezeti rendjét szeretné gatyába rázni, és eközben a kormánynak lesz lehetősége kitűnő, összehangolt vízgazdálkodási politikát és jogszabályszöveget biztosítani, de az elég gyenge érv, hogy pénzbe kerülne, mert hiszen bármit lehet csinálni. Ne egy forint legyen, hanem csak ötven fillér, de hogy valamit a parlamentnek kezdeni kellene ezzel, merthogy a vízitársulatok közül nincs rend, nincs megfelelő szabályozás, ez pedig azt gondolom, hogy a jelenleginél sokkal jobb.

ELNÖK: (Jelzésre:) Velkey Gábor.

VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen. Bizonyára nemcsak nekem tűnnek fel a dátumok, én csak röviden erre szeretném felhívni a figyelmet, és a kérdésem Sándoréhoz kísértetiesen hasonló. Én 2007 ősze óta vagyok itt a bizottságban, már akkor beszéltünk róla, hogy ezt a dolgot rendbe kellene rakni. 2008 októberében benyújtották az előttünk fekvő törvénytervezetet. Ha jól hallom, 2009 márciusában már ezzel kapcsolatban van egy kormányálláspont, most meg itt vagyunk 2009 végén, és a mindenki által várt és ígért, komplexen átgondolt törvényjavaslatnak se híre, se hamva. Akkor legalább itt a bizottság előtt államtitkár úr nyilván megalapozottan tud állást foglalni arról, hogy mikor fogjuk ezt a törvényt látni, amelyet önök szakszerűnek, körültekintően végiggondoltnak, tárgyszerűen megfogalmazottnak gondolnak, vagy ugyanúgy egy, kettő, három, négy évet kell várni, mire ez bekövetkezhet, és elénk kerülhet? Köszönöm szépen.

ELNÖK: (Jelzésre:) Orosz Sándor alelnök úré a szó.

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azzal szeretném kezdeni, hogy a rendszerváltozás utáni parlamentek, országgyűlések egyik legnagyobb hibája az, hogy jellemzi egy úgynevezett törvényhozási düh. Ha kialakul valamilyen élethelyzetben valamilyen probléma, akkor adj Uram, de azonnal törvényt alkossunk vagy törvényt módosítsunk. Miért kezdem ezzel a mondandóm elején? Mert valóban nagyon sok gyakorlati probléma van a vízitársulatok működésében, nota bene más vízgazdálkodási társulatok esetében is, de most a törvényjavaslat, amiről beszélünk, a vízitársulatokat érinti. Erre akar megoldást kínálni, és nem mindig biztos, hogy a legjobb megoldás a törvényhozás, hiszen ennél a javaslatnál az azonnali már talán kevéssé izgalmas. Például az egyik elem nevesen, hogy adók módjára behajtható - aki régebb óta a parlamentben van, pontosan tudja, hogy - azért került bele, mert az érintett, a társulatok működése szempontjából felelősen gondolkodó vezetői a társulatoknak ezt követelték, kérték.

Egy másik kérdés, hogy a vízitársulatoknál nagyon pontosan tudjuk - és Farkas Sándorra nézek -, hogy a vízitársulatok tagjai, a földtulajdonosok, az ott érdekelt mezőgazdasági, halászati és sok más vállalkozás magára a társulatra mint egy tőle idegen valamire tekint az esetek 99 százalékában. Kérem, ez a legnagyobb probléma, nem feltétlenül a szabályozás, hanem ez a szituáció. Ezen ez a törvényjavaslat nem fog változtatni, ezt nagyon határozottan szeretném rögzíteni, ennek megfelelően, és Katona Kálmán mint az egyik aláírója ennek a javaslatnak nagyon pontosan fogalmazott, jogászként teljesen egyetértek vele.

Aki országgyűlési képviselő, fogadóórát tart és nem feltétlenül csak egy élethelyzetbe lát, azt is tudja, hogy vannak hasonló élethelyzetek, ilyen a társasház, lakásszövetkezet, ahol pontosan ugyanez a szituáció van nap mint nap, hogy a tagság elégedetlen a saját intézményének a működésével, ami rendszerint nem más, mint a vezetőséggel való egyet nem értés. Azon az élethelyzeten hiába mondjuk mi a fogadóórán, hogy barátaim, ott vannak a demokratikus fórumok, meg lehet ezt a dolgot oldani, ezt az eszközt nem használja. Ezen a helyzeten ez a törvényjavaslat, ahogy én olvastam, nem változtat.

Azért is ezzel kezdtem, mert szakállamtitkár úr, amit elmondott, az a mi álláspontunkkal is egyezik tényszerűen, nevesen, hogy valóban úgy tűnik, hogy ez megbontja a vízgazdálkodási törvénnyel megcélzott dolgokat még tovább, ellentétben a mostani gt.-vel, mostani vízgazdálkodási törvénnyel, nincs meg a költségvetési fedezete. A kodifikációs hibák nyilván kiegyenesíthetők, szumma szummárum mi aktívan nem fogjuk támogatni ennek az indítványnak a továbbvitelét, ami a Magyar Szocialista Párt frakciója szavazatainak a megoszlását jelenti. Nem támogatja, tartózkodik és értelemszerűen aki olyan bizottságban van, ahol támogatták, az is elképzelhető, hogy támogatja ezt az indítványt. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Van-e még kérdés? A jövő nemzedékek ombudsmanja szeretne hozzászólni? (Jelzésre:) Ülj oda az asztalhoz, mert nem fogjuk hallani.

Kajner Péter (Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztos Irodája) szóbeli kiegészítése

KAJNER PÉTER (Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztos Irodája): Köszönöm szépen a lehetőséget, csak nagyon röviden. Egyrészt egyetértve azzal, hogy - és itt szeretném az ombudsmani iroda észrevételét tolmácsolni - egy komplex szabályozás keretében látnánk ezeket az igenis aktuális problémákat rendezhetőnek tartani, egy apró részletre szeretném felhívni a figyelmet, nevezetesen a törvényjavaslat 64. § (2) bekezdése gyakorlatilag kiveszi az önkormányzat törzsvagyonából az önkormányzat tulajdonában lévő vizeket és vízi létesítményeket, ideértve a víziközműveket is, amelyekkel eladhatóvá válnak. Azt gondolom, hogy ez egy hibás döntés lenne, tehát ilyen formában a döntéshozóknak ezt mérlegelni kell, hogy a paragrafus itt megtartható-e vagy sem. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Ha egyéb kérdés nincs, mindjárt meg fogom adni részben az előterjesztő képviselő Kuncze Gábornak és majd államtitkár úrnak is a szót. Nagyon röviden csak annyit szeretnék mondani, hogy ebből a vitából is látszik, hogy itt komoly problémákról van szó, viszont az is körvonalazódik számomra, hogy nehéz lesz megtalálni most a megoldást, és elég ritkán van olyan helyzet, hogy a kormány nem támogat egy egyébként ilyen jelentős dolgot. Én itt a bizottsági ülésen nem nagyon találkoztam még olyan képviselői indítvánnyal, amit több pártból is aláírtak és a kormány nem támogatta, érdekesen szemlélem majd a fejleményeket, hogy ez hogy fog megoldódni.

Tudomásom szerint Nógrádi László visszalépett, szeretnék erre kérni valamilyen információt, hogy igaz-e. Nekem hétfőn azt mondta. (Közbeszólások.) Tehát ő visszalépett. A meghívóban még úgy ment ki az eredeti, hogy az ő neve is itt szerepelt. A Fidesz és KDNP nem fogja tudni támogatni az elhangzott érvek miatt ezt a törvényjavaslatot, egyetértünk azonban azzal, hogy itt a problémát meg kell oldani, meg kellett volna már régen oldani. Furcsa, hogy öt hónappal a választások előtt kerül erre sor. Ugyan mi decemberben már majdnem döntöttünk erről, Kuncze Gábor akkor el is jött az utolsó bizottsági ülésünkre és akkor levettük a napirendről, ha jól emlékszem, ezt az ügyet, ugyanis a kormány részéről érkezett egy olyan felkérés, hogy várjunk egy kicsit, mert itt viták vannak. Hát itt tartunk. Megadom a szót talán először Kuncze Gábornak, aki nemcsak mint képviselőtársunk van itt, hanem ha jól tudom, te voltál, illetve vagy is a az elnöke a vízitársulatok szövetségének. Tőle jobban nem ismeri senki a problémát, esetleg Farkas Sándor.

Válaszok az elhangzottakra

KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Igen, egyébként a vízitársulatok és a gazdálkodók sokkal jobban ismerik a problémát, mert naponta találkoznak egymással. Sőt, tulajdonképpen a vízitársulatot a gazda küldi, csak aztán egy része Frankensteinné változik a szemükben, de ettől még ez a dolog így függ össze.

Orosz képviselő úr, alelnök úr említette ez a törvényalkotási dühöt. Én magam 2006 óta egyeztetek ebben a kérdésben. (Derültség.) Most 2009 van, szóval azt gondolom, ha már maradunk itt az egészségügyi megjelöléseknél, akkor depressziónak jobb lenne nevezni. Törvényalkotási depresszió. Három éve dolgozunk valamin és semmilyen előrelépés nincs.

December 5-én a Gazdasági bizottság ülésén az hangzott el a kormány részéről, hogy az, hogy külön törvény legyen, elfogadható. Egész pontosan úgy fogalmazott egyébként a minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselője, hogy "az önálló vízitársulati törvény gondolatát elfogadhatónak tartjuk". Aztán elmondta, hogy a víziközmű társulat meg vízgazdálkodás, és akkor a kormány már tárgyalja is és áprilisban benyújtja a parlament elé. Ezért döntött úgy a Gazdasági bizottság, hogy ha májusig nem jön be, május 1-jén elengedik. Akkor én megpróbáltam napirendre vetetni velük, de akkor ők megkérdezték a minisztériumot és miniszter úr írt egy levelet, amiben azt mondta, hogy teljesen indokolt, hogy egy önálló törvény legyen, és a törvényjavaslat által elérni kívánt célt, hogy önálló törvény szabályozza, önmagában elfogadható, de egyébként máris túlment akkor február 11-én, mert a kormány megtárgyalta és elfogadta az előterjesztéseket, és már jön is a parlament elé. A Gazdasági bizottság ezért aztán nem tárgyalta, azt mondták, hogy jó, ha nem jön be nyáron, akkor szeptember. Szeptemberben megint ott voltam a bizottság előtt, akkor már tárgyalta és akkor azt mondta a minisztérium képviselője, hogy nagyon nagy örömhírrel tud szolgálni, mert máris a kormány annyira megtárgyalta a törvényt, hogy szeptember végéig benyújtják. Ezért úgy döntött a bizottság, hogy akkor, ha nem jön be, akkor október 15-én elengedik. Ez az a törvényalkotási düh, amiben én itt éppen vagyok tulajdonképpen. (Derültség.) Ráadásul ismerem a minisztérium előterjesztését, ami a vízgazdálkodási törvényt egyben hagyja és ott próbál módosítgatni, de az szerintem nem oldja meg a problémákat és nem elégséges.

A vízitársulatok a szolidaritás elvén szerveződnek és Farkas Sándor képviselő úr által elmondott az jogos, mert van, akinek abszolút nem érinti a kár a földjét, semmi köze nincs hozzá, míg a másiknak meg ott áll az a víz, ami lefolyt arról a földről, aki azt mondja, hogy engem nem érintenek a dolgok. Ha egy olyan szabályozást csinálnánk, hogy a kár-haszon elvén próbáljuk meg, akkor az egészet újra kellene gondolni. Akkor nem lenne elegendő a mostani hozzájárulás mértéke, mert akkor a szolidaritási elem kiesik, és egy csomó díjfizető gazda is kiesik, de ez egy döntés kérdése. Az 1885-ös törvény, ami erről határozott, az kár-haszon elvén működött, de az azt mondta, hogy az egy haszon, hogy neki nem áll víz a földjén, ezért aztán ő is fizet. Ilyen értelemben ez a dolog akkor meg volt oldva.

Ami a költségvetéssel kapcsolatos kifogást illeti, valóban, ebbe a törvénybe most bekerült, hogy a hozzájárulást figyelembe véve annak 50 százalékos mértékéig a költségvetés járuljon hozzá a társulatok működéséhez. Ennek az az indoka, hogy a társulatok az önkormányzatok, az állam és a gazdák tulajdonán fejtik ki tevékenységüket. Az állam pedig évek óta semmilyen támogatást a társulatoknak nem ad arra, hogy az állami tulajdonú műveket, szivattyútelepeket fenntartsa és működtesse. 1998 és 2002 között 1-3 milliárd körüli összeget kaptak a társulatok állami támogatásként az állami vagyon karbantartására, aztán ez 2002-től elkezdett fogyatkozni, ahogy jöttek a gazdasági nehézségek. Amióta én vagyok a Vízitársulatok Országos Szövetségének az elnöke, ahol hozzá kell tennem, tiszteletdíjat, jövedelmet, fizetést, költségtérítést nem kapok, nem veszek fel, és külföldre se utaztam még a társulat nevében. Azért bocsátom előre vagy utólag, mert előzőleg a Mezőgazdasági bizottság ülésén elhangzott, hogy ha nem utazgatnék külföldre, akkor nem lenne. (Derültség.)

Az elmúlt három évben 2006 óta is a társulatok az FVM költségvetésében lévő vízkár-elhárítási keretből vagy pedig megelőző feladatok ellátására, védekezésre 500 millió és 1 milliárd közötti összeget minden évben kaptak a költségvetésből, csak ezzel az összeggel nem lehetett soha számolni, mert év végén derült ki, hogy a tartalék lehetővé teszi számukra, hogy kapjanak ilyen támogatást, és az a jövő évi felkészülést segítette. De az a jövő év megint azzal kezdődött, hogy akkor se tudták. Mi azt gondoljuk és ez teljesen rendben van, hogy az államnak ahol tulajdona van, ott feladata is van. Ezt a feladatot a társulatok látják el, az állam nem teheti meg, hogy a finanszírozásába nem száll be.

Azok a kérdések, hogy jön a törvény, nem jön a törvény, de szerintem a törvény, ami jön, nem fogja megoldani a problémákat. A víziközmű társulatokra vonatkozó szabályozással kapcsolatban is letettük a véleményünket, amiket előzetesen kialakítottunk szintén a működési tapasztalatok alapján. Rögtön hozzá kell tennem, hogy a vízitársulatok 200 éve léteznek, éppen jövőre lesz a megalakulásaiknak a 200 éves évfordulója, és működnek a szolidaritás elvén és lehet, hogy még 200 év múlva is lesznek, mert ha ezeket most tönkretesszük, megszűnnek, akkor a gazdák öt év múlva létre fogják hozni a vízgazdálkodási társulatokat majd, mert a víz ellen nem tudnak egyenként védekezni, csak egymással társulva. A víziközmű társulat létrejön, megvalósítja a feladatát, aztán nagy valószínűséggel megszűnik és majd lesz a helyén egy vízmű vagy valami hasonló, ami a feladatot ellátja és a kár-haszon elvén működik. Egészen más, a kettőt nyugodtan lehet külön szabályozni, nem szabad szerintünk összekötni egymással.

Ami a társulat és gazdák viszonyát illeti, az nagyon változó, mert a gazdák az érdekeltségi hozzájárulás 90-95 százalékát befizetik. Ez egyébként 3-3,5 milliárd forint körüli összeg évente, de való igaz, hogy vannak olyan társulatok, ahol a társulatokat létrehozó gazdák és a társulat gazdák által megválasztott intézőbizottsága, felügyelő bizottsága között jó az együttműködés, ott harmonikus a viszony. Konfliktusok ott is vannak, mert amikor jön a víz és nem vezetik el elég gyorsan, mert beleütköznek abba a problémába, hogy az állami csatornán nem tudják elvinni, akkor a gazda azt mondja, hogy miért fizetlek, ha nem csinálod meg azt, amire létrejöttünk. Van olyan terület, ahol a gazdák se fizetnek, az általuk megválasztott vezetők se jók és a víztársulat kritikán alul működik, és ott meg nagy konfliktusok vannak egymással. Abban az esetben, ha a társulatok finanszírozása kiszámíthatóvá válik, a törvényes viszonyok rendezettebbek, akkor ez a működés feltehetően rendeződni fog.

Az átfogó vízgazdálkodásra vonatkozó koncepcionális szabályozásnak én nagyon idejét látom, az elkövetkező 15-20 évben szerintem érdemes lesz végiggondolni, pontosabban 1-2 éven belül lesz érdemes végiggondolni és 15-20 év alatt végrehajtani. Ha igaz a felmelegedés és elsivatagosodás, akkor mit tudunk tenni, milyen rendszereket tudunk kialakítani, hogy amikor sok a víz összegyűjtsük, és amikor kevés, akkor meg lehetővé tegyük, hogy szétlocsolják, mert az élelmiszeri stratégiai termékek, Magyarország adottságai jók, ezeket hosszú távon úgy lehet kihasználni, ha a vízgazdálkodásunkat, vízháztartásunkat megoldjuk és rendbe tesszük, de ez a törvény nem erről szól. Ez a törvény a társulatokról szól, létrejöttéről, működéséről, megszűnéséről.

A minisztérium által jelzett kodifikációs problémák - főosztályvezető asszony felsorolt néhányat az előző bizottsági ülésen - nem olyanok, amelyeket módosító indítvány formájában, ha egyáltalán megállnak, ne lehetne a törvényben végig javítani. Azt kérem a bizottságtól, hogy támogassuk általános vitára való alkalmasságát, vitassa meg a parlament, döntse el a parlament, hogy akarja ezt vagy nem. Köszönöm szépen.

ELNÖK: (Jelzésre:) Államtitkár úr.

KÓTHAY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nagyon röviden szeretnék reflektálni Farkas, Katona és Velkey képviselő urak kérdésére, hogy mikor lesz törvény. December 3-án államtitkári értekezletre megy, december 7-én a kormány tárgyalja. (Közbeszólásra.) Tényleg. 2009-et jelölném meg, és ha.... (Derültség.) Erre is szeretnék válaszolni.

ELNÖK: Egy kis csöndet szeretnék kérni, mert vicces nagyon a dolog, de azért itt komoly dolgokról van szó. Engedjük államtitkár urat beszélni.

KÓTHAY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ha Kuncze elnök urat a törvényalkotási depresszió jellemzi, akkor engem a munkavállalói depresszió tud adott esetben jellemezni nemcsak ebben az ügyben, hanem más ügyekben. Nem olyan egyszerű ez, szeretném, ha érzékelnék ezt képviselő urak, nem olyan könnyű jogszabályt módosítani vagy alkotni. Ez az előterjesztésünk megjárta az szakmapolitikai egyeztetést, most pedig közigazgatási egyeztetésen van, és ez a vízgazdálkodási törvényre vonatkozó módosítás sem az az átfogó vízgazdálkodási törvénytervezet-módosítás, amit akár elnök úr, akár képviselő urak jeleztek. Úgy gondolom, ez a következő időszak feladata kell, hogy legyen, ennek ellenére ez a törvénytervezet-módosítás a 34. paragrafustól kezdődően a vízitársulat, a vízitársulat megalakulása, társulat működése, a társulat vagyona, víziközmű társulat működése, tevékenysége, megszűnése pontokkal foglalkozik, ez is tűzoltás, ahogy Katona képviselő úr jelezte. Igaz, amit kollégám mondott, hogy a minisztérium támogatja, hogy egy önálló törvény szülessen ilyen fontos és nagy társadalmi súlyt képező ügyben, mint a vízgazdálkodási társulatok, csak mi azt az egységet szeretnénk megteremteni, hogy először koncepcióalkotás és utána a még meglévő törvényünk lebontása és módosítása következzék be.

Még annyit, hogy Farkas képviselő úr mondta - valószínű félreérthető volt, amit mondtam -, hogy nincs adatunk a vizek biológiai értékelésére. Nincs teljes körű adatsorunk, amúgy elég komoly adatsorokkal rendelkezünk, Európában helytálló. Katona képviselő úrnak pedig azt szeretném mondani, hogy a vízgazdálkodási társulatok, a vízitársulatok jelen pillanatban teljes szabadságot élveznek a differenciált érdekeltségi hozzájárulás kivetésére és annak beszedésére. Semmi nem akadályozza meg a földtulajdonosokat, önkormányzatokat, képviselőket abban, hogy azokon a helyeken, ahol képviselő úr szavaival élve "semmiféle feladatellátás nincs", ott alacsonyabb érdekeltségi hozzájárulást, ahol pedig komolyabb beavatkozások vannak, magasabb érdekeltségi hozzájárulást vessenek ki. Ezt a mostani jogszabályaink is tudják. Köszönöm szépen.

Döntés az általános vitára való alkalmasságról

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor most a döntés következik. Aki a vízitársulatokról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, hogy kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Három igen. Ellene? (Szavazás.) Nyolc. Tartózkodás? (Szavazás.) Öt. Tehát a bizottság 3:8:6 szavazattal nem támogatta. Sajnos bizottságunk ezt a törvényjavaslatot nem támogatta.

Bizottsági előadó kijelölése

Előadót viszont választanunk kell. Aki egyetért azzal, hogy Balogh József legyen az előadó, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Ez egyhangú. Az előterjesztők úgyis hozzá fognak szólni. Köszönöm szépen a részvételt.

(Szünet: 14.37 - 14.42 óráig,

Elnök: dr. Nagy Andor)

ELNÖK: Folytatjuk a bizottsági ülést, közben visszaszivárgott majdnem mindenki, aki korábban itt volt. Farkas Sándor kérésére felpörgetjük a bizottsági ülést, már amennyire fel lehet pörgetni.

A 2009-2014 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló H/10931. számú határozati javaslat (általános vita); a 2003-2008. közötti időszakra szóló második nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló J/10932. számú jelentés (általános vita); a 2003-2008 közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)

Azt javasoltam, hogy a 4. és az 5. napirendi pontot vonjuk össze, és együtt tárgyaljuk meg a 2009-2014 közötti időszakra vonatkozó NKP-t, tehát a nemzeti környezetvédelmi programot, valamint a korábbi, a II. számú nemzeti környezetvédelmi programnak a végrehajtásáról szóló jelentést, ahol majd egy határozatot is kell hoznunk. Tisztelettel köszöntöm Faragó Tibor államtitkár urat, valamint kolléganőit, Gergely Erzsébet asszonyt és kolléganőjét, akinek, elnézést, nem tudom kívülről a nevét. (Közbeszólás: Prém Krisztina, osztályvezető.) Prém Krisztina. Így hárman vannak itt... Nekem le van adva vagy tizenkét név, de a többiek háttérbe vonultak.

Megadom a szót Faragó Tibor államtitkár úrnak.

Dr. Faragó Tibor szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése

DR. FARAGÓ TIBOR szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egyrészt egy szimbólum is, hogy ennyien jöttünk, nem heten, mint a gonoszok, hanem tizenketten, de ha már az elnök úr célzott arra, hogy sok név van - én most megkímélem önöket, hogy mindenkiét felsoroljam, tulajdonképpen minden kollégám, aki nincs itt, az is megérdemelné -, ez szimbolizálja is azt, hogy egy rendkívül széles körű megközelítés volt a stratégiai tervezés az NKP II. vonatkozásában a hat évre szóló beszámoló vagy értékelő jelentés ügyében.

Vettem azt az adást is, hogy fel kell pörgetni, tehát nem fogok két akadémiai előadást tartani sem a II., sem a III. programról, egy nagyon rövid felvezetőt fogok tartani, és tényleg önökön múlik. Pontosan tudom: a tét az, hogy az általános vitára való alkalmasságról szól a mai döntés mind a beszámoló, mind a harmadik program ügyében.

A minimális emlékeztető 1995-re és 1996-ra szól: '95 a nemzeti környezetvédelmi törvény évszáma, és 1996-ban született meg a természetvédelem alaptörvénye. Ez a két törvény írja elő, hogy hatéves programokat kell készíteni, és a '96-os törvény egyértelműen utal arra is, hogy ezt a bizonyos természetvédelmi programot, amelyet nemzeti természetvédelmi alaptervnek nevezünk, együtt kell benyújtani a nemzeti környezetvédelmi programmal. Ennek megfelelően 1996 és '97 az első programalkotás jegyében telt el, egy kísérleti időszak volt. Délelőtt a Mezőgazdasági bizottságban voltunk, ahol már utaltam rá, hogy néhányunknak megadatott abban is, a másodikban és a harmadikban is részt venni - még nem untunk bele, tisztelettel jelentem, úgyhogy ebben a szellemben próbáltunk tanulni az első és a második programból is.

A felépítés viszont nagyon sokat változott az első és a második programhoz képest. Ennek alapjait maga a törvény írja elő, tehát hogy például egy helyzetértékeléssel kell kezdeni - a józan ész is ezt kívánná -, hiszen egy kiindulási helyzet értékeléséből lehet kitalálni azt, hogy milyen jellegű környezetpolitikákra, milyen minőségi vagy mennyiségi típusú célkitűzésekre lehet egyáltalán módot találni. A szerkezet ezen túlmenően jelentősen változott az első és a második program között, és ezt most azért bocsátom előre a harmadik program kapcsán, mert a harmadik programnál lényegében megőriztük ugyanazt a szerkezetet, és ez a szerkezet jelen pillanatban igencsak hasonlít, ha nem is időszerűségében vagy az időbeli beosztásában, az EU-s környezetpolitikai tervezési megközelítésre. Itt most már sokkal egyértelműbben elkülönítettük az átfogó vagy a horizontális, mindenre kiterjedő célterületeket, ezeket önök egy külön fejezetben találják meg - tíz ilyen területet azonosítottunk -, és elkülönítetten mondtuk azt, amit régen prioritásként emeltünk ki, most tematizáltuk, ezeket a tematikus megközelítéseket megtartottuk, és kilenc ilyen, lényegében önálló alprogramnak tekinthető alfejezet is található. Ezek az V. fejezetben vannak eldugva.

Amit itt is ki kell emelnem, az az, hogy nem lehet jó környezetvédelmi stratégiai tervezést csinálni abban az értelemben véve, hogy ezen a téren is minden mindennel összefügg. Tehát olyan mértékben kell kereszthivatkozásokat tenni akár a környezetterhelés átfogó volta vagy átterhelhetősége miatt, akár a kezelés módja miatt, és a környezetvédelem csak úgy tud megélni, azt hiszem, ha integrált saját magán belül, tehát együttesen szemléli a talajt, a vízkörzést, a levegőkörnyezet állapotát és a különféle szakpolitikákat, és ugyanezt teszi a végrehajtás ellenőrzésénél. Ebben az értelemben az tehát egy feltételes dolog, hogy mi hogyan különítjük el, ugyanakkor egyszerűen így válik követhetővé egy stratégiai tervezés.

A második és a harmadik program közötti kapcsolatra nézve pedig, azt hiszem, valószínűleg több mint evidencia, amit mondani fogok, hogy saját érdekünk is, akik a stratégiai programtervezésben, ha úgy tetszik, a mélyben átfogóan foglalkozunk, hogy őszintén értékeljük azt, ami egy megelőző időszakban történt - ez most a II. program hatéves, átfogó értékelése, amelynek egyébként köztes stációi is voltak, hiszen évente, illetve kétévente eleve kellett értékelni, ezt is előírja a törvény -, hogy tárjuk fel azokat, amelyekben lehetett előrehaladni, tárjuk fel azt, amelyben részlegesen lehetett előrehaladni, és azt is tárjuk fel, ahol nem kellőképpen vagy finoman azt mondjuk, hogy még annyira sem sikerült előrehaladni.

A hat év arra is utalt - és csak egyetlenegy momentumot fogok kiemelni -, ahol új problémák is keletkeztek, vagy régiek voltak, de a hat év alatt azonosultak. Én most nem problémát szeretnék kiemelni az előző hat évből, hanem azt, hogy ez az a hat év, amikor az EU-csatlakozásunk megtörtént, több mint öt évvel ezelőtt lettünk az EU tagjai, és igen egyértelművé vált, ami a program készítésekor még csak egy program alapvető célkitűzés-alkotó eleme volt, nevezetesen hogy fel kell készülni az EU-tagságra. A környezetvédelem, a környezetpolitika az egyik legcizelláltabban szabályozott és legrészletesebben programozott eleme az Európai Unió tagállamai közötti együttműködésnek. És hogyha már a második program ilyen típusú értékelését meg kell tenni, tehát mindennek eleget kellett tenni, a harmadik program kapcsán lehetetlen, hogy kihagyjam, hogy ez a hat év meg arról szól, hogy közeledik a hármas EU-elnökség, azon belül egy féléves magyar elnökség, amelynek kapcsán a környezetvédők is úgy gondolják, hogy ennek szintén jelentős mértékben eleget kell tenni, és ezért is fontos, hogy az országnak legyen egy átfogó nemzeti környezetvédelmi programja.

Ahogy megígértem önöknek, egyetlenegy horizontális vagy tematikus program részleteibe nem fogok belemenni. Amire utalnom kell, az az, hogy egy nagyon hosszú egyeztetési folyamatot követően készült el mind a beszámoló, mind a program.

Azt is hozzá kell tennem, hogy fejfájást okoz a dolog. Mi örömmel vesszük, a korábbi programok, programkészítés kapcsán is rengeteg észrevételt, tanácsot kaptunk, ez igaz a tárcaköziségre, hiszen végül is egy kormányzati program fekszik önök előtt. Nagyon sok tárcaszempontot kell figyelembe venni, és egyúttal mégis elérni azt, érvényesíteni, hogy az egészséges környezetügy elérése érdekében mit kell más ágazatoknak, legyen szó iparról, mezőgazdaságról, közlekedésről, tudomásul venniük. Nekünk figyelembe kell venni, hogy más stratégiai programok vannak, és nyilván arra kell törekedni, hogy a lehető legnagyobb mértékű összhang keletkezhessen. Zárójelbe mondom, mi magunk is tudjuk, hogy ez nem mindig kellő sikerrel érhető el. Úgy gondolom, hogy egy nagyon hosszú egyeztetési folyamat után vagyunk, ahol a civil szervezetekkel, az üzleti szféra képviselőivel és a tudomány képviselőivel számos egyeztetés született és észrevételeik jelentős részét tükrözi a jelenlegi anyag.

Az utolsó mondanivalóm, amire már egyszer utaltam, magánál egy hatéves programnál is ez egyfajta keretprogram. Ennek a keretprogramnak is jelentős mértékben utalnia kell arra, hogy öt évvel ezelőttől biztos, hogy a jelentős önállósága - ha úgy tetszik - a környezetpolitika-alkotásnak megszűnt. A környezetpolitika jelentős mértékben ebben az országban is úgy folyhat, úgy folyik, ha az EU-27-ek közötti egyeztetési folyamatban nagyon aktívan részt vesz az ország. Már nem kívülről jön az instrukció, a Magyar Köztársaság képviselői ugyanis ott kell üljenek és ott ülnek az EU-27-ek egyeztetőin. Az EU-27-ek egyeztetője, ami a belső program- és belső jogszabály-alkotást, irányelveket vagy rendeleteket foglal magában, egyúttal azt is jelenti, hogy öt évvel ezelőttől kezdve Magyarország a sokoldalú vagy multilaterális nemzeti vitában, legyenek páneurópaiak, legyenek úgy tetszik kárpát-medenceiek vagy akár globálisak is, jelentős mértékben az EU-n keresztül vesz részt. Ezt a környezetvédő rettenetesen érzi, és azt is tudja, hogy számos ilyen ügyet, ami a környezetre vonatkozik, legyen szó a vizek jó állapotáról, a határvizek ügyéről - az előző témakörök vonatkoztak erre - a levegő vagy szelek szárnyán érkező környezetszennyező anyagokról mindegy, hogy klímáról beszélek vagy savasodást kiváltó szennyezőanyagokról, de akár környezeti technológiákat érintő szabványosítási kérdésekről is, ez mind az EU-ban folyó egyeztetéseknek a következménye.

Mi tehát egy átfogó jelentést teszünk önök elé, amely reményeink szerint mindent tartalmaz. Tartalmaz olyat, amire előbb utaltam, ahol úgy látjuk, hogy nem volt elégséges a végrehajtás. Utaltam arra, hogy azért tartalmazza kritikus elemzéssel, mert csak erre építve lehet egy újabb hatéves programot megtenni, és maga a hatéves programnak - aminek ha úgy tetszik, az induló évében is vagyunk egyúttal - pedig minden olyan területet kell, hogy tartalmazzon, amelyet nem hagyhat figyelmen kívül a környezetvédelemmel foglalkozó kormányzati program, és az önök számára általános vitára való elfogadását kérjük, illetve javasoljuk. Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A kollégái kívánnak ehhez valamit hozzátenni? Vagy majd a kérdések után?

DR. FARAGÓ TIBOR szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Elnök úr, igazából úgy fair, hogy ezeket hallgatjuk meg, és ha konkrét kérdések lennének szakterületre, mert őszintén megmondom, nem tudhatom az összes sorát ennek a 160 oldalas anyagnak sem, ezért jöttünk ilyen szép számmal, levegő, biológiai sokféleség. Két melléklete is van az NKP III-nak, a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv és a Biológiai Sokféleség Stratégiája. Azt hiszem, hogy az a fair, ha kollégáim segítségét kérem, ha specifikus kérdésük van. Köszönöm.

Kérdések, észrevételek

ELNÖK: Ha jól értem, akkor államtitkár úr a kettőt együtt így intézte el ilyen módon, mind a kettővel kapcsolatban nyilváníthatunk véleményt is meg kérdezhetünk is. (Dr. Faragó Tibor: Úgy gondolom, mélységesen összefügg a kettő.)

Akkor én elkezdeném. Felpörgettem ugyan a dolgokat, de ez eléggé komoly ügy, nem tudom azért megállni, hogy ne mondjak néhány észrevételt. Kezdeném először a jelentéssel. Szeretnék három általános észrevételt tenni, meg majd egy részletesebbet is.

Ez most már a harmadik jelentés volt? (Dr. Faragó Tibor: Második jelentés és harmadik program.) Második jelentés, harmadik program. Egyszer már itt hallgattunk meg a bizottsági ülésen ilyen jelentést. (Dr. Faragó Tibor: Kétszer volt itt jelentés, erre utaltam, és erre a jelentésre emlékszik elnök úr.)

Az utóbbi időben abban a szerencsében volt részünk, hogy elég sok stratégiát tárgyaltunk, és engedjék meg, hogy én azt az észrevételt tegyem, hogy általánosságban azt tapasztalom parlamenti képviselőként, és ezt különösen azóta érzem, amióta a fenntartható fejlődés nemzeti tanácsában is részt veszek, hogy a stratégiakészítés, önmagában a stratégiák jelentősége az én megítélésem szerint csökkent és a politikai döntéshozatalban nincs jelen. Ez nem feltétlenül persze az önök munkájának a kritikája, de általánosságban azt gondolom, hogy ezzel érdemes indítani. Ezen szerintem változtatni kellene, mert ez nem helyes így, mert akkor mire szolgálnak a stratégiák, ha azok nem jelennek meg a döntéshozatalban, sőt példát tudnék arra is mondani, amikor stratégiák egymással ellentétes dolgokról szólnak, például energia stratégia vagy NÉS.

Látható az is az ön beszámolójából - ugyan ez nem tűnik talán annyira ki -, hogy amikor készítik a nemzeti környezetvédelmi programokat, akkor minden alkalommal kimarad egy-egy rész a tervezésből, mert ütközések vannak, és ezt persze különböző módon lehet értelmezni. Hadd értelmezzem úgy, hogy itt a stratégiai meg tartalmi elemek egymásra épülése nem feltétlenül megoldott. Emiatt - fogalmazzunk úgy, diszkrepancia, nem tudom magyarul a szót rá - nem felelnek meg egymásnak, értik, amiről beszélni akarok. Azt szeretném kérdezni, hogy ezt nem lehetne-e orvosolni? Ez mindig így van, ez egy adottsága vagy ezen lehetne változtatni?

A harmadik általános észrevételem, hogy gyakorta nehéz ellenőrizni a programban foglaltakat a táblázatok alapján. Egyrészt nem mindegyik programhoz készült táblázat, másrészt nem mindig egyértelműek a táblázatok, és megnehezítik annak a dolgát, aki próbál összefüggéseket megállapítani a jelentés alapján az egyes környezetvédelmi programokhoz. Ha megnézem azt a táblázatot, amit kaptunk, amit én így megtettem, körülbelül így néz ki. Ebben a táblázatban egyébként elég sok adat van, és tulajdonképpen nem segít abban, hogy mondjuk lényeges összefüggéseket megértsen az ember. Nincsenek benne prioritások, kiemelések. Nem akarok durván fogalmazni, de mondhatnám azt is, hogy ami mindent tartalmaz, van egy olyan érzése az embernek, hogy semmit nem tartalmaz, mert nem tűnik fel számára, hogy mi az, ami jelentős, mi az, ami kevésbé jelentős.

Egyetlen dolgot emelnék ki a részletes észrevételek közül. Ez kicsit kapcsolódik ahhoz, amit kérdeztem a vízgyűjtő-gazdálkodási terv kapcsán. Nagyon nehezen tudom megemészteni, hogy a visszasajtolás kötelezettsége alóli mentesség átment a parlamenten. Önök se szerették ezt az ügyet, és én azt látom a jelentésben, hogy így van megfogalmazva: az energetikai célú termálvíz-hasznosítást követően a visszatáplálás szabályainak érvényesítése. Itt vannak különböző mutatók. Itt az egyik a tényállapot, a másik a célállapot, és ha ezeket az adatokat összevetem, akkor pont ellentétes dolgok történnek, mint amiről döntöttünk. Ha kimutatja a jelentés azt, hogy nem szabad a visszasajtolás alóli kötelezettség alól felmentést adni, akkor miért döntenek így? Világosan kiderül az önök által adott táblázatból, hogy ez szakmailag teljesen indokolható, hogy ezt meg kellene tartani, de másképpen döntenek.

Itt erre utaltam annak kapcsán, hogy ha készülnek ilyen operatív vagy ilyen környezetvédelmi programok, stratégiák, akkor ne döntsünk azzal ellentétesen. Mi helyesen jártunk el, mert mi nem támogattuk ezt az ügyet, de sajnos a parlament igen.

Mivel önök is egyben kezelték a jelentést, illetve magát a programot, így most áttérnék a nemzeti környezetvédelmi programra, mármint a harmadikra. Sajátos a helyzet, mert alig öt hónap választ el bennünket a választásoktól, és ezt a jelentést 2008. szeptember - hányadikáig - 31-éig kellett volna, azt hiszem, benyújtani, ami nem történt meg. Ha megtörtént volna, akkor nem lenne az az érzése az embernek, hogy miért most tárgyalunk egy ilyen jelentést, ami ebben le van írva, az már valószínűleg a következő kormányra marad. Én azt is tudom, hogy hatévesek a programok, tehát ez nem követi a kormányzati ciklusok logikáját, de nagyon közel kerültünk a következő év áprilisi választásokhoz. Ezért nekem sokszor volt az az érzésem, hogy mivel az, aki ezt írta, valószínűleg kalkulált ezzel, valószínűleg nem is nagyon mert belemenni dolgokba, mondván hogy lehet, hogy azt úgyis másképp fogják csinálni, mert lehet, hogy más lesz a politikai megrendelés, hiszen más lesz a miniszter, mások lesznek a politikai elvárások. Ezt csak azért említem meg, mert ez lehet, hogy természetes volt annak, aki írta, hogy ha a határidőt betartja az ember, akkor nem kerül feltétlenül ilyen helyzetekbe.

Többször felvetettük bizottsági üléseken, különösen akkor, amikor az ÁSZ is jelen volt, hogy ezeknek a jelentéseknek meg a programoknak a módszertanával probléma van, hogy nem lehetne-e ezeket másképp csinálni. Mire gondolok? Látszik ezen a környezetvédelmi programon is, hogy nagyon sok helyről vesz részanyagokat, de a szintetizálás, a prioritások kijelölése nem követhető nyomon a nemzeti környezetvédelmi programokban, miközben ezekre szerintem szükség lenne, hogy világosabban tudjunk tájékozódni.

A következő megjegyzésem, hogy az európai környezetpolitikának az egyik legfontosabb alapelve az úgynevezett integrált környezetvédelem. Ha megnézzük ezt a környezetvédelmi programot, amelynek ráadásul az a neve, hogy nemzeti környezetvédelmi program, akkor én majdnem hogy azt mondanám, hogy ebben nagyon nehezen lehet nyomon követni vagy látni a nemzeti jelleget, abban az értelemben, és nem ideológiai értelemben mondom, hanem hogy szinte kizárólag a KvVM tevékenységi körével foglalkozik a program, és nem foglalkozik olyan dolgokkal, amelyek a tárca hatáskörén túlmutatnak, de mégis környezetvédelemmel kapcsolatosak. Mondhatnám itt akár azt, hogy most már van egy jövő nemzedékek ombudsmanja, van egy nemzeti fenntartható fejlődési tanácsunk, azért az Országgyűlésnek is van teendője a környezetvédelmi programokkal, a gazdaság is foglalkozik ilyenekkel, tehát itt az integrált környezetvédelem kapcsán valami olyasmire gondolok, hogy ne csak a tárcával kapcsolatos programokról beszéljünk, hanem merjünk ezen túllépni.

Az utolsó észrevételem azzal kapcsolatos, amit az államtitkár úr egyébként szóba hozott: hogy 2011-ben mi adjuk az EU soros elnökségét. Nagy a valószínűsége annak, hogy a fenntartható európai vízhasználat lesz az egyik magyar prioritás. Miért nem írják ezt bele ebbe a programba? Nem derül ki a programból, hogy ha ez egy fontos ügy lesz, márpedig mi azért szeretnénk ezt ott felvetni témaként, mert azt gondoljuk, hogy a víz stratégiai eszköz lesz, a magyarok ebben jók, és el tudunk indítani olyan folyamatokat, amelyek esetleg az európai szinten is megnyilvánulnak. Én hiányolom ebből a programból az ezzel kapcsolatos elemeket. Köszönöm szépen.

Kíván-e még valaki észrevételt tenni vagy kérdezni? (Senki nem jelentkezik.) Úgy látom, a felpörgetést mindenki komolyan vette - engem kivéve. (Derültség.) Akkor megadom a lehetőséget az államtitkár úrnak, hogy reagáljon arra, amit mondtam, és utána döntünk.

Dr. Faragó Tibor szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) válaszai

DR. FARAGÓ TIBOR szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Hadd mondjam meg őszintén, hogy a stratégiai tervezők egyikeként ennél jóval több kérdésnek is örültünk volna vagy örülünk, mint bármilyen olyan tanácsnak is, amely segíti, ha úgy tetszik, az össznemzeti környezetvédelmi stratégiaközlés ügyét. Nagyon sokaktól tanultunk az elmúlt hosszabb időszakban is, és úgy gondolom, hogy akik ilyennel foglalkoznak, azoknak az az érdeke, hogy érzékeljék, hol van hiány, vagy hol van összefüggésre nem kellően mutató kitét vagy cselekvési útmutatás.

A konkrét kérdésekre akkor azért fogok válaszolni, hiszen ezek nem csak a nagyon konkrét elemeit - mondjuk az utolsót leszámítva - érintik, de úgy gondolom, hogy fontosak.

Más stratégiák ügye, illetve a környezet politikájának a súlya. Azért emeltük ki a horizontális vagy átfogó célterületek között a legelején a stratégiák közötti összhangot, amelyet, ha úgy tetszik, a tárcaközi együttműködés is ezen a holisztikus szinten elfogad, mert mi magunk is tudjuk, hogy nem lehet úgy energiapolitikát, közlekedéspolitikát vagy bármilyen más, mezőgazdasági politikát alkotni, hogy tudja, hogy van egy környezeti megközelítés, valamilyen mértékben integrálja, ezeket az ellentmondásokat magunk is látjuk. Ezért utalunk az egyik legelsőnek kiemelt horizontális vagy összefüggésekre utaló részben arra, hogy erre szükség van. Az már a magas politika természete - és most nem kifejezetten a kormányzatiról beszélek csak -, hogy egy adott országban a tágan értelmezett környezet ügye mennyire integrálódik akár a közismeretekbe, akár a helyi döntéshozatalba, akár a kormányzati szintűbe. Annyit megmondhatok, bár kormányzati képviselő vagyok, de nyilván a KvVM első helyi felelőssége volt ennek a koordinálása, előkészítése, hogy mi szeretnénk, hogyha ez egy sokkal nagyobb súlyt kapna általában a közgondolkodásban és a közpolitika-csinálásban. Tehát pontosan értjük.

Az elnök úr utalt az éghajlatváltozás és az energiastratégia közötti ellentmondásra. Megint nyilván azt szeretnénk, ha erre visszatérhetnénk a továbbiakban.

Egy-egy év kimarad. Amikor 1995-ben kitalálódott, hogy legyen középtávú nemzeti környezetvédelmi stratégia - programnak mondjuk, de gyakorlatilag stratégiai jellegű programtervezésről van szó -, akkor könnyű volt, mert nem volt megelőző program, akkor meg volt álmodva, majd lett '97-től, az előző évben be tetszenek nyújtani. Az az ütközés, amelyre az elnök úr jogosan rámutat, azt a furcsa állapotot idézte elő, hogy amikor befejeztük az első NKP-t, az NKP I-et, akkor úgy kellett volna az NKP II-t, ha úgy tetszik, benyújtani a megelőző év végén, hogy nem tudtuk lezárni az előző hat évet, a megelőző évről átfogó értékelésünk nem volt, márpedig évente egyfajta előrehaladási vagy értékelési jelentésnek kell lennie. Ott sem tudtuk ezt feloldani, pontosan emlékszem az időszakra, hogy akkor mi történt ezzel a dologgal. Ugyanebbe a problémakörbe most is belekerültünk. Lehet, hogy van megoldás, tehát most már egy fokkal tanultabbak vagyunk, az is elképzelhető, hogy egyfajta átfedő vagy gördülőtervezés legyen, tehát egy évvel azelőtt egyfajta koncepcionális előterjesztése, vitája történjen meg a rákövetkezőnek, de nem alakul ki. Tehát ugyanaz a törvény előírja, hogy mit kell tenni az előző hat évvel. Erre valószínűleg a politika és az adminisztráció praktikus észjárásra volna szükség.

Csak azt tudom mondani, hogy abszolút egyetértek az elnök úrral, ez legalábbis formálisan egy lehetetlen helyzetet hoz elő. Az más kérdés - ha már Kóthay államtitkár úr ült ezen a széken az előbb -, hogy ez egy hihetetlen átfogó program, önök is látják, nagyon hosszadalmas az a tárcaközi és társadalmi egyeztetési folyamat, ahol végül is egy konszenzussal önök elé eljöhetünk egy programmal. Mi a tavaszi ülésszak végére jutottunk el oda, hogy a hat évről egy áttekintést tudtunk adni - a jelenlegi évről beszélek -, és ugyanezen időszak május-júniusa az, amikorra lényegében elkészülünk a mostani hat évvel. Közben van a nyár, és így jutunk el az őszi ülésszakra. De valóban ki kellene rá valamit találni, nem tesz jót a környezetpolitikának az egy év kimaradás.

Ellenőrizni a végrehajtást - az elnök úr utal rá -, és ott is előjön, hogy prioritások, kiemelések, és ugyanez előjött később, amikor a jelentés módszertanát említi az elnök úr. Ez egy rendkívül ellentmondásos helyzet a számunkra is. Próbálkoztunk azzal, hogy bizonyos dolgokat kiemelünk az egész környezetpolitikai vonulatból. Nem az a probléma, hogy akkor mások sírnak, hogy ők nem kerültek a kiemeltek közé - mindegy, hogy a természetvédelemről, a biodiverzitásról, a vízpolitikáról, energia és környezet kapcsolatáról beszél-e -, ezért mi maximálisan odajutottunk el, és ezt tetszenek látni a kilenc tematikus programnál, hogy kilenc tematikus prioritást mint csomópontot találtunk ki. Ezt kitaláltuk a második környezetvédelmi program kertében, megőriztük, nem volt okunk módosítani. Ez egy kicsit ugyanolyan tematizálás, mint az EU-ban készülő környezetvédelmi akcióprogram. Azok a típusú prioritások, amik lesznek, azok ezek keretében tudnak megvalósulni. Ha a politika összhangban mást rendel, hogy csak néhány dolgot emeljünk ki, akkor viszont azzal is számolni kell, hogy a környezetvédelem számára bizonyos összefüggések hátrébb kerülnek. Számunkra stratégiakészítési szempontból egy borzasztó nehéz ügy. A politikának valószínűleg jó lenne, ha néhány, jól azonosítható ügy lenne, amivel az integrált megközelítés van, amire elnök úr utal a környezeti rendszer oldaláról, akkor nagyon-nagyon óvatosak vagyunk, hogy melyiket tegyük hátrébb. Az egyes programokon belül csináltunk prioritásokat. Késésre utaltam, módszertanra utaltam.

A nemzeti jelleg és a KVVM, környezetügyi tárca, ahogy mi szeretjük hívni. Én úgy gondolom, hogy a környezet ügyével foglalkozóknak kulcsfontosságú volt, hogy minden, ami környezeti szempontból fontos, megjelenjen, viszont ügyet csináltunk belőle, hogy minden más környezetet érintő program is megjelenjen ebben a hatéves beszámolóban is meg a tervezésben. Ugyanúgy az összes, akár a nemzetközi biztonsággal összefüggő ügyet is említjük a maga helyén a mezőgazdasággal, a közlekedéssel, az energiával. Az elképzelhető, hogy ezek nem kapnak egyenszilárdságú súlyt benne, de már a tárcákkal közötti együttműködés is szükségessé teszi, hogy mindegyikre utaljunk. Lehet, hogy nem egyenlő súlyban vannak, azért a stratégiai tervezésben résztvevőként vállalunk felelősséget, hogy minden ilyen program valamilyen szinten muszáj, hogy említésre kerüljön. Azzal meg, ha rejtett üzenete ez, hogy a környezetügy néha magára marad, hogy hogy kell tekinteni a környezetvédelmi programot...(Elnök jelzésére.) Mindjárt befejezem, elnök úr. Tehát lehet, hogy akkor egyenszilárdságúnak kellene lenni, de akkor eljutunk oda, hogy a fenntarthatósági stratégia lenne az, amelyiknek ennek a fél- vagy stratégiai piramisnak a tetején egy egyértelműbb állapotba kell kerülni. Tudom, hogy elnök úr is társelnökként sokat tett, de jelenleg nincs meg a nemzeti fenntarthatósági stratégia. Mi is örülnénk, ha meglenne, és azzal szerves egységben születhetne meg maga a környezetügyi stratégia is.

Az utolsó dolog az EU-elnökség, ami hármas elnökség, háromszor fél év, illetve azon belül az EU magyar elnökség. Amikor ez a program kezdett készülni - több mint egy éve készül ez a program -, maga a vízpolitika ügye stratégiai szinten megjelent benne. Nemcsak tematizáltan, hanem a nemzetközi vetületeknél is. Ennek a jelentőségére van utalás. Azzal egyetértek, elnök úr, hogy tételesen úgy kiemelve, hogy megerősödött az , lényegében négy-öt hónap van. A parlamenti pártok akaratából is, de a kormányzati képviselők akaratából is a vízpolitika, azon belül egy európai Duna-stratégia ügye valóban egy rendkívül fontos eleme legyen a magyar elnökségnek, ez ilyen explicit módon nem létezik benne. Maga a vízpolitika jelentősége benne van. Köszönöm, hogy meghallgattak.

Döntés az általános vitára való alkalmasságról, illetve határozathozatal

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Akkor most döntünk. Három különböző döntést fogunk hozni. Először döntünk az előző, tehát a kettes Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásáról készült jelentésnek az általános vitára való alkalmasságáról. Aki ezt a jelentést általános vitára alkalmasnak tartja, az kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Tíz. Ellene? (Szavazás) Nyolc.

Akkor a bizottságunknak egy határozatot is kell hoznia, amely gyakorlatilag, mivel a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a jelentést, úgy fog szólni, hogy a bizottság tudomásul veszi a 2003-2008. közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásáról szóló jelentést, és felkéri a kormányt, hogy terjessze a parlament elé. Elég egyszerű. Aki ezt a határozatot elfogadja, és ezzel egyébként döntünk a bizottsági önálló indítvány benyújtásáról is, az kérem, hogy ezt kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez ugyanúgy tíz, és ellene pedig? (Szavazás.) Nyolc.

Az utolsó döntésünk pedig magának a hármas Nemzeti Környezetvédelmi Programnak az általános vitára való alkalmasságáról döntünk. Itt is első helyen kijelölt bizottság vagyunk. Aki ezt általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Ez is tíz. Ugye jól számoltuk? (Dr. Szalóki Gyula: Igen.) Ellene? (Szavazás.) Nyolc. A bizottság ezt általános vitára alkalmasnak tartotta.

Bizottsági előadó kijelölése

Előadót kell jelölnünk. Én szívesen elvállalom a kisebbségit. (Derültség.) A többségit pedig Orosz Sándor. Köszönjük szépen államtitkár úrnak is és kolléganőinek is a részvételüket. Mivel ilyen hogy ilyen sokáig vártak, érdemes volt, átment. Jó utat, Tamás.

Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11068. szám) (Általános vita)

Áttérünk a hatodik napirendi pontunkra, egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Megkérem a napirendi ponthoz érkezett vendégeinket, hogy foglaljanak helyet az asztalnál. Keresem közben.

Nekem a listámon dr. Dabóczi Kálmán főosztályvezető szerepel, valamint Kerékgyártó János. Ő is jött. Önök lesznek ketten, ugye? (Dr. Dabóczi Kálmán bólint.) Majd ha a kollégája bejön, be is jött már. Szeretném megkérni önt vagy a kollégáját, majd eldöntik, hogy nagyon röviden tájékoztassanak arról, hogy miért tárgyalja a bizottságunk ezt a törvényjavaslatot, hol vannak érintkezési pontok és mi a lényege ennek a törvényjavaslatnak, a módosításnak?

Dr. Dabóczi Kálmán (Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium) szóbeli kiegészítése

DR. DABÓCZI KÁLMÁN (Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium): Köszönöm szépen. Dabóczi Kálmán vagyok, a minisztérium közlekedési szolgáltatások főosztályának a vezetője.

Az előterjesztés alapvetően összhangban azzal a kormányprogrammal, amelyben a vasút és a közösségi közlekedés átalakítását célozza meg. Abban számos olyan feladat van, amit kormánybiztos úr irányításával az egész ágazat fogalmi rendszerét, a vasútüzemmel kapcsolatos hasznosítási lehetőséget kívánja feltérképezni, illetve olyan lehetőségeket megalapozni, amely ezeknek a végrehajtását lehetővé teszi. Ennek egy fontos eleme, hogy a vasúti törvénynek például a jelenlegi melléklete tételesen felsorolja a teljes hálózatot egy adott tipizálási rendben, és ez megítélésünk szerint nem ad akkora szabadságfokot, hogy azokat a szakmai elképzeléseket, amelyeket végig kívánnak vinni, azokat meg lehessen valósítani. Nevesen itt a vasúti törvény mellékletéből a teljes felsorolás kikerülne és egy kormányrendeleti szinten, tehát nem országgyűlési, hanem kormány hatáskörben lehetne a vasútvonal különböző kategóriái, típusai közötti átjárhatóság, kifejezetten a vasútüzemi hasznosítási lehetőségeit kezelni. Ennek a kapcsolódási pontja pedig ott érhető tetten, hogy például ami az új végrehajtási rendeletben egyéb vasúti pályák között szerepelne, ott értelemszerűen lenne olyan kimenete, végeredménye a történetnek, ami hogy ha a közlekedési miniszter a rátestált jogokkal élve megpróbálja annak a vasútüzemi hasznosítását valamilyen módon elérni, de több körben minden hasznosítási lehetőséget végignézve nem találja meg a módját, akkor azt a vagyonelemet a vasúti közlekedésből kivonva, kvázi visszaajánlja, visszaadja a vagyontörvény alapszabályai alapján az MNV Zrt.-nek, hogy próbáljon valami hasznosítási lehetőséget találni.

Amikor eddig a pontig elérne a történet, akkor bizonyosan van annak kapcsolódási pontja, hogy mindezen intézkedéseknek a környezeti hatása mivel jár. Gondolok esetleges rekultivációs lehetőségre és egyéb dolgokra, illetve hogy a rekultivációs kötelezettséget hogyan kell teljesíteni, hogyan kell értelmezni ezekben az esetekben. Időben nehéz azt megmondani, hogy ez a kötelezettség mikor jut el oda, hiszen most ott tartunk, hogy a törvénytervezet elkészült, de a végrehajtási rendeletei még nincsenek teljes körűen megalkotva, ezek is folyamatban vannak. Ez alapján amennyiben az országgyűlés ezt ilyen módon támogatja, illetve a kormány meghozza azokat a végrehajtási rendeleteket és ez alapján beindul egy olyan - remélhetőleg regionális szinten is egyeztetett - munka, ennek a végeredménye hány hónap, hány éves időtávban ér el olyan döntési pontot, amelynek már konkrétan például rekultivációs kötelezettsége tekintetében lenne konkrét kapcsolódása, erre most nem tudok pontosan választ adni.

A másik ilyen kapcsolódási pont lehet, ami azért fontos, mert itt közlekedési tárca, azon belül mi, bár nem mindig látszik, ennek az eredménye, de folyamatosan törekszünk arra, hogy a lehető legkörnyezetbarátabb és a lehető legjobb közösségi közlekedési módot tudjuk felkínálni a lakosságnak. Ennek keretében egy nagyon fontos elem az, hogy azok a döntések, amelyek adott régiónak a közösségi hálózatát, illetve közösségi közlekedési szolgáltatási csomagját meghatározzák, lehetőleg az érintettekhez minél közelebb próbáljuk vinni. Ennek egy első lépése volt a 2007 folyamán létrehozott regionális közlekedésszervezési irodahálózat a Közlekedéstudományi Intézet keretén belül. Ez egyfajta szakmai háttérintézete a minisztériumnak. Ennek, a regionalizációnak most egy következő fázisa jelenleg még önálló közjogi státusszal nem rendelkező regionális közlekedési szakbizottságok felállítása, amelynek a koncepciója a minisztérium honlapján elérhető, publikus, tehát mindenki hozzáfér. Viszont ez egy szakmai testület lenne, ennek közjogi alapjai ilyen módon még nincsenek, tehát nem egy önálló hatóságként vagy bármiféle ellátásáért felelős testületként működne. Értelemszerűen ha ilyen jogokat kíván a miniszter delegálni, azt saját hatáskörben nem tudja megtenni, az ellátásért felelősséget a helyközi közlekedés tekintetében a jelenlegi jogszabályi környezet a minisztériumra testálja, ez alól nem tud egy ilyen bizottságon keresztül megszabadulni a miniszter. De ezek a bizottságok, azért, hogy megtalálják ezt az optimálisabb, mint az utasok, mind a környezet szempontjából optimálisabb szolgáltatási csomagot, ezért kerül be a mostani jogszabályi módosításba ennek a megalapozása, azzal, hogy egy egységes egyeztetési eljárási folyamatot rögzít a jogszabálytervezet, illetve annak a végrehajtási rendelet, amely szintén kialakítás alatt van, az ennek a részletes szabályaival próbál garanciális elemeket behozni a rendszerbe.

Körülbelül ezek a főbb kapcsolódási pontok. Az előterjesztés ezen kívül még mintegy csatolt részként egy Eurofima, egy hitelkonstrukció kormányzati garanciavállalásával kapcsolatos szabályrendszert is tartalmaz, ami gyakorlatilag azt teszi lehetővé, hogy állami kezességvállalással ilyen eszközfedezetű hiteleket lehessen igénybe venniük az érintett szolgáltató társaságoknak. Ennek közvetlen kapcsolódási pontja a bizottsághoz nagy valószínűséggel nincsen, az előző részben van kapcsolódási pont a regionális egyeztetéseken keresztül, illetve az új terminológia szerint egy végrehajtási rendeletbe kitolt vasúti pályahálózati besoroláson keresztül az állami vagyon védelme, illetve a környezetvédelmi szempontok érvényesítése, érvényesülése révén kapcsolódik.

ELNÖK: Köszönöm. Kérdezni szeretne-e valaki? (Senki nem jelentkezik.) Az elgyötört arcokon nem látom a lelkesedést. (Derültség. - Katona Kálmán és dr. Orosz Sándor jelzésére:) Katona Kálmán... (Katona Kálmán: Az alelnök úr először!) Akkor először az alelnök úré a szó, utána Katona Kálmáné.

Kérdések, észrevételek

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem könnyű a helyzet, bár jelen pillanatban csak az általános vitára való alkalmasságról kell állást foglalnunk. Azt tudom mondani, hogy e tekintetben a mi álláspontunk az, hogy támogatjuk, de nem tartom valószínűnek, hogy a változatlan formában, teljesen változatlan formában való elfogadást is tudnánk támogatni, különösen akkor nem, hogyha - amint az itt is elhangzott - lényeges kérdéseket jelentő végrehajtási rendeletek kapcsán még ott tartunk, ahol tartunk. Azt gondolom ugyanakkor, hogy nem pusztán csak a végrehajtási rendeletekkel, hanem még számos más egyéb stratégiákkal való egyeztetése sem érdekelten ennek az ügynek, hiszen én az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely két törvényt - kettőt, jól mondom, ugye? (Közbeszólások: Igen.) Kettőt, de ki is lehetett volna írni ennek a kettőnek a nevét. -, a vasutat meg a buszt... (Derültség.)

ELNÖK: Így már értjük. (Derültség. - Közbeszólás az ellenzéki képviselők soraiból: És a halak!)

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem, ebben hal nincs, lett lévén a vízi közlekedés nincsen benne (Derültség.), és a repülő halak sincsenek benne, tehát maradjunk az előbbi kettőnél! Ebben környezeti megfontolásoknak is szerepet kell tehát kapniuk. Én azt gondolom, hogy ebből a szempontból érdemes lesz még ennek a törvényjavaslatnak az általános és a részletes vitája is. Figyelemmel azonban arra a célra, ami egyébként a kormányt vezérli, hiszen egy határozatot is hozott a közösségi közlekedés fejlesztéséről, én annak a célkitűzésével nagyon-nagyon egyet tudok érteni, és hogy az mielőbb elindulhasson, ezért most támogatni fogjuk ezt a bizonyos általános vitára való alkalmasságát, hogy az a folyamat tényleg úgy induljon el. Nem szeretném, hogyha - hogy mondjam? - úgy vonulhatna be a későbbi megítélés szerint, ha úgy tetszik, a történelembe ez a működés, hogy itt rombolás volt. Nem, itt egy jó célú újraépítkezés megkezdéséhez szükséges megalapozás kell, ami bizonyos elemek bontását, más elemek megerősítését, harmadik elemek átalakítását jelenti. Mi ezt a folyamatot akarnánk támogatni, ezért támogatjuk most ezt a javaslatot. Köszönöm.

ELNÖK: Katona Kálmánt illeti a szó.

KATONA KÁLMÁN (független): Az alelnök úr olyan szépen fejezte be (Derültség.), hogy ezek után zavarban vagyok, hogy egy olyan egyszerű kérdést teszek fel, hogy ha jól értem, kivesszük a törvényből azt a táblázatot, hogy fővonal, mellékvonal, honnan hova, és azt majd elintézi a kormány, és akkor ezentúl nem kell a parlamentben ezzel bajlódni. Jól értem?

ELNÖK: Majd megválaszolják. (Dr. Orosz Sándor: Praktikus, és ez így stimmel.) Ez egy kérdés volt, majd válaszolnak rá. Más képviselőtársam nem kíván szólni? (Senki nem jelentkezik.) Akkor az önöké a szó, kérem, hogy válaszolják meg a felmerült kérdéseket.

Dr. Dabóczi Kálmán (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) válasza

DR. DABÓCZI KÁLMÁN (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Ha jól számoltam, egyetlen kérdés jött össze. (Derültség.) A válasz: igen. (Katona Kálmán: Igen! Figyeljetek!) Ez tehát gyakorlatilag a parlament hatáskörének a kormányra delegálását jelenti. Ez részben a rendszer rugalmasságát, részben a hatáskörök átrendezését jelenti a való életben.

ELNÖK: (Katona Kálmán jelzésére:) Tessék, Kálmán!

KATONA KÁLMÁN (független): Ha én vagyok a kormány, akkor ezzel természetesen egyetértek, de pillanatnyilag nem. (Derültség.) Úgyhogy ezt fellazításnak érzem. (Derültség.)

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem látjátok azt az óriási bizalmat, amivel egy ciklus végén, amikor nem lehet tudni, hogy ki lesz a kormányon, ezt megtesszük? (Derültség.)

ELNÖK: Az egyéb megjegyzéseket majd a bizottsági ülés után begyűjtjük. (Derültség.) Most szavazzunk!

Döntés az általános vitára való alkalmasságról

Aki általános vitára alkalmasnak tartja ezt a törvényjavaslatot, az, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Hét igen. Ellene? (Szavazás.) Kilenc. Akkor ezt a bizottság nem támogatta, az egyharmad viszont megvolt.

A bizottsági előadó és a bizottság kisebbségi véleményét ismertető képviselő kijelölése

Előadó. Válasszunk-e előadót? Kálmán? Nem támogattuk, úgyhogy te akkor a - hogy mondtad? - a fellazításról (Derültség.) nem kívánsz esetleg szólni?

KATONA KÁLMÁN (független): Én szólok, de nem tudom, hogy a kisebbségi...

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem, nyertetek, Kálmán! (Derültség.)

ELNÖK: (Katona Kálmánnak:) A te briliáns hozzászólásodnak köszönhetően nem támogatta a bizottság.

KATONA KÁLMÁN (független): Kibontom ezt még én...

ELNÖK: Szerintem is. Akkor javaslom, hogy Katona Kálmán legyen a bizottsági előadó. A kisebbségi ki lenne? Orosz Sándor?

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ha más jelentkező nincs...

ELNÖK: Nincs valaki, akit esetleg megcsapott a mozdony füstje? (Derültség. - Senki nem jelentkezik.) Akkor Orosz Sándor.

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): De rendesek vagytok! Természetesen elvállalom. (Derültség.)

ELNÖK: Köszönjük szépen a tárca képviselőinek a megjelenést.

A polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi ... törvény végrehajtásáról szóló T/11074. számú törvényjavaslat (általános vita)

Rátérünk az utolsó napirendi pontunkra, amely a polgári törvénykönyvről szóló... Nincs ideírva, hogy hányas számú törvényjavaslat, azt le kell nekem nézni... Na mindegy, ennek nincs jelentősége. (Közbeszólások.) Nincs odaírva, jó. A törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslatnak az általános vitájáról döntünk. Megvan a száma? (Közbeszólások: Nincs száma! - Közbeszólások.) Némi zavar keletkezett azáltal, hogy nem tudtam leolvasni a számot, de mindenki tudja, miről tárgyalunk. (Közbeszólások.)

Az általunk megkapott listán Sáriné dr. Simkó Ágnes neve szerepel. (Jelzésre:) Akkor legyen olyan kedves, mutatkozzon be.

TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Sáriné dr. Simkó Ágnes főosztályvezető asszony a bizottsági ülések párhuzamosságára tekintettel nem tud részt venni ezen az ülésen, illetőleg el kellett mennie. Őt helyettesítem, Tóthné dr. Jászai Mária vagyok a főosztályáról.

ELNÖK: Köszönjük szépen.

Tóthné dr. Jászai Mária (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése

TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem kívánok hosszan beszélni erről a törvényjavaslatról, csupán annyit, hogy a parlament tegnap fogadta el a polgári törvénykönyvet, amely a jelenleg hatályos törvénnyel egyező módon önmaga nem rendelkezik a hatálybalépéséről és a végrehajtásához szükséges egyéb rendelkezésekről. Ezt teszi meg ez az önök előtt fekvő törvényjavaslat. A törvényjavaslat természetes módon építkezik mindarra, ami a polgári törvénykönyvben új szabályként megtalálható, tehát ha úgy tetszik, ennek a tartalmát egyszersmind kiemeli a polgári törvénykönyv tartalma.

A szerkezete a törvényjavaslatnak igen felhasználóbarát, a jogalkalmazók munkáját elősegítő módon készült. Nevezetesen a polgári törvénykönyv egy-egy tematikus egységéhez kapcsolódik mindaz a végrehajtási jellegű rendelkezés - ezek között a végrehajtási jellegű felhatalmazásadás, illetőleg átmeneti rendelkezések sora, továbbá azoknak a törvényeknek a módosítása -, amelyeknek a módosítása a törvénykönyv, a polgári törvénykönyv alkalmazása szempontjából elengedhetetlen. Tehát a polgári törvénykönyv alkalmazásához a jogrendszer egységessége érdekében feltétlenül szükséges mindazoknak a kapcsolódó törvényeknek a módosítása, amelyek tartalma pillanatnyilag nem illeszkedik az új polgári törvénykönyv tartalmához. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy terjessze ezt, tehát tekintse ezt általános vitára alkalmas törvényjavaslatnak azzal, hogy a tisztelt bizottságot kötelezően érintő rendelkezések megvitatására a részletes vita során majd alkalom nyílik. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Van-e kérdés vagy észrevétel? (Jelzésre:) Orosz Sándor alelnök úr.

Kérdések, észrevételek

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Farkas Sándor úr azt mondta, hogy fél négykor menni akar, ezt szeretném figyelembe venni. Magyarán röviden az általános vitára alkalmasságát támogatjuk. Kérdem, hogy mitől felhasználóbarát az a törvény, amely egy törvényt több helyen módosít? Ez egy áttekintés, az egyik leglényegesebb kérdés, hogy akkor most a természet védelméről ebben a törvényben három helyen, öt helyen avagy egy helyen kellene rendelkezni? Köszönöm.

ELNÖK: Mivel már fél négy úgyis elmúlt, akkor én is kérdezek. (Derültség.) Az 52. paragrafus (2) bekezdésében rendelkezik a törvény a korábban megszüntetett KAC-ról. Ez a környezetvédelmi alap célfeladat. Azt szeretném kérdezni, hogy összhangban van-e ez a költségvetéssel? Nem látjuk a költségvetési törvényben azt a rovatot, ahol a KAC-ot beírták volna, és ez az összhanghiány a törvényben több helyen is fellelhető, erre utalt előbb Orosz Sándor is. A bányatörvényt is több helyen módosítják információink szerint úgy, hogy ráadásul most fogunk benyújtani többen - én is érintett vagyok - a ciántechnológia betiltásával kapcsolatosan egy törvényt Podolák György elnök úrral többek között közösen. Itt is, ott is módosítják a bányatörvényt, tehát ez se olyan felhasználóbarát, így fogalmazott Orosz Sándor. És ha megesküdnie nem is kell, de azt azért megkérdezném, hogy ebből a 200 paragrafusból, amit ez a törvényjavaslat tartalmaz, valamennyit a Ptk-ból le lehet vezetni vagy van esetleg olyan egyéb is közte, ami nem a Ptk-ból ered?

Tóthné dr. Jászai Mária (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszai

TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A felhasználóbarátság azt jelenti, hogy amikor a jogalkalmazó olvassa a polgári törvénykönyv egy-egy rendelkezését, egy-egy címét, fejezetét, egy-egy tematikus egységét és kiváncsi arra, hogy ezek az alkalmazások mely más törvények módosítását teszik szükségessé, illetőleg hogy alakul ki az az egysége a vonatkozó szabályrendszernek, amihez önmagában kevés a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezése, hiszen hozzátartozik a jogrendszer más törvényének idevonatkozó rendelkezése, akkor előveszi a Ptk-ét, ami most törvényjavaslat címen fut, és megnézi, hogy ahhoz a Ptk. paragrafus egységhez mondjuk 47-68. paragrafusig mely rendelkezések kapcsolódnak.

Tehát az önök által említett, több helyen előforduló törvénymódosítások azt jelentik, hogy a természetvédelemről szóló törvény, a bányatörvénynek mindig az a paragrafusa módosul annál a résznél, amelyiknek a rendelkezése ahhoz a részhez tartozik. Így egyértelműen eligazodik a jogalkalmazó abban, hogy ami módosítást talál, az melyik polgári törvénykönyvi rendelkezéshez kapcsolódik. Ez volt a dolog lényege, míg hogy ha ezt így, egy törvénymódosítás keretében ismeri meg, akkor sokkal nehezebb kibogarásznia azt, hogy pontosan mely polgári törvénykönyvbéli rendelkezés vagy rendelkezések tették szükségessé az adott törvény öt, hat, hét helyen való módosítását.

Ami a konkrét rendelkezést illeti, kiindulópontunk az volt, és ezt alkalmaztuk a tárcaközi bizottság ülésein is, hogy a törvénymódosítások egybegyűjtése során nem kívánjuk és nem is vehetjük el az adott törvény előkészítéséért felelős tárca kompetenciáját. Ebből következően azok a módosítási javaslatok, amelyek itt megjelennek ebben az összeállításban, az adott felelős tárca javaslata alapján készültek. Azonban sem az adott felelős tárca, sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem volt abban a helyzetben és most sincs abban a helyzetben, hogy párhuzamosan tekintetbe tudja venni azoknak a törvénymódosításoknak a sorát, amelyek előkészület alatt állnak vagy akár már benn vannak a parlamentben, tárgysorozatban vannak véve vagy esetleg bizottságok kezelésbe vették őket, hiszen abból a szövegből tudtunk csak kiindulni, abból a hatályos szövegből, amely pillanatnyilag kihirdetett állapotban rendelkezésre áll. Magunk is tudjuk, hogy számtalan törvénymódosítás fogja - nem akarom ezt a csúnya szót használni, de - keresztbe vágni azt a szöveget, ami pillanatnyilag itt önök előtt fekszik, de ezt meg kell oldanunk, méghozzá koherenciavizsgálat keretében kell megoldanunk, de nem tudtuk azt megtenni, nem is tehetjük meg, hogy egy olyan szövegből induljunk ki, ami pillanatnyilag nem elfogadott, nem kihirdetett. Ez tehát a magyarázata annak, hogy az önök által is tudott vagy tervezett módosítással természetes módon nincsen szinkronban a szöveg. A folyamatos figyelőszolgálatot természetesen biztosítottuk.

Ami az utolsó kérdést illeti, végig az volt a vezérelv, hogy ebből a törvényjavaslatból ne válhassék salátatörvény. Tehát csak olyan módosítások jelenhetnek meg benne, és jelentek meg benne, amelyek a polgári törvénykönyvvel összefüggésben vannak, akár még olyan áron is, hogy az egyébként tervezett módosítás az előkészítésért felelős tárcának külön kell bevinnie egy legközelebbi előterjesztésében a kormány után a parlament elé, tehát végigvezet ez bennünket, és ehhez szeretnénk tartani magunkat a törvényjavaslat előkészítésének, illetőleg tárgyalásának, elfogadásának további fázisaiban is. Köszönöm szépen.

Döntés az általános vitára való alkalmasságról

ELNÖK: Döntsünk. Aki általános vitára alkalmasnak tartja ezt a törvényjavaslatot, kérem, kézfeltartással jelezze. (Szavazás.) Nyolc. Ellene? (Szavazás.) Kilenc. Akkor a bizottság nem támogatta.

Előadót kell választanunk... Kell vagy nem kell? (Dr. Szalóki Gyula: Nem muszáj.) Nem kell szerintem, annyira nem a mi területünk, hogy ehhez ne válasszunk előadót! Köszönjük szépen, hogy eljött.

Egyebek

Bizottsági ülésünk utolsó napirendi pontja az egyebek. Itt közlöm a bizottság tagjaival, hogy hétfőn muszáj bizottsági ülést tartanunk, mert a bányatörvény hétfőn döntésre bekerül a parlament elé, és kénytelenek vagyunk a... (Dr. Orosz Sándor közbeszólására:) A gazdasági bizottság megtárgyalta. Itt a koncesszióba adásról van szó, ami egy fontos ügy. És akkor a költségvetési módosítókat is megtárgyaljuk, ha lesznek, meg a vízitársulatokkal kapcsolatosat is. Viszont kedden nem kell ülést tartani. Tehát hétfőn 9 órakor lenne a bizottsági ülés. (Dr. Orosz Sándornak:) Nektek 10 órakor frakcióülésetek van, ugye? (Dr. Orosz Sándor: Igen.) 9-től 10-ig szerintem megtárgyalhatjuk. (Közbeszólások: Legyen fél 10!) Számít, hogy fél 10 legyen? (Jelzésre:) Rendben van, akkor fél 10, és fél óra alatt megpróbáljuk megtárgyalni. Akkor hétfőn fél 10 kor találkozunk, és akkor a keddi nap délutánja felszabadul.

Mindenkinek köszönöm szépen a türelmet és a részvételt. Szép napot kívánok!

(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 42 perc)

 

Dr. Nagy Andor a bizottság elnöke

Jegyzőkönyvvezető: Dancsecs Dóra és Molnár Emese