KORB-11/2009.
(KORB-100/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2009. április 28-án, kedden, 13 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről, általános vita: *
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9233. szám) (Font Sándor és Kerényi János (Fidesz) képviselők önálló indítványa) *
Döntés a tárgysorozatba vételről, valamint az általános vitára való alkalmasságról *
Bizottsági vélemény előkészítése: *
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az épületek energiateljesítményéről (átdolgozás) [ COM(2008)780; 2008/0223/COD] *
Fegyverneky Sándor (NFGM) szóbeli kiegészítése *
Fegyverneky Sándor (NFGM) válaszai az elhangzottakra *
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről (átdolgozás) [ COM(2008)778; 2008/0222/COD] *
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről [ COM(2008)779; 2008/0221/COD] *
Dr. Szoboszlai Miklós (KHEM) szóbeli kiegészítése *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9354. szám) (Általános vita) *
Dr. Baranyi Bertold (IRM) szóbeli kiegészítése *
Dr. Baranyi Bertold (IRM) válaszai az elhangzottakra *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
Döntés bizottsági előadók állításáról *
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9233. szám)
(Font Sándor és Kerényi János (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
Tájékoztatást ad: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium képviselője
Tájékoztatást ad: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium képviselője
Tájékoztatást ad: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium képviselője
Elnököl: Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Fülöp István (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Császár Antal (független)
Katona Kálmán (független)
Helyettesítési megbízást adott
Kránitz László (MSZP) távozása után dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Balogh József (Fidesz) Fülöp Istvánnak (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz) dr. Rétvári Bencének (KDNP)
Farkas Sándor (Fidesz) dr. Nagy Andornak (KDNP)
Font Sándor országgyűlési képviselő (Fidesz)
Borsányi-Bognár Levente főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Fegyverneky Sándor főosztályvezető, országos főépítész (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Soltész Ilona osztályvezető (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Szoboszlai Miklós főosztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium)
Dr. Baranyi Bertold főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 10 perc)
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, hölgyeim és uraim! Szeretettel köszöntök mindenkit, aki a környezetvédelmi bizottság mai ülésén megjelent. Kérnék mindenkit, hogy a telefonok lenémításával is segítse az ülés mielőbbi tartalmas lefolytatását. A képviseletek, illetve a jelenléti ív alapján megállapítom, hogy az ülésünk határozatképes, összesen 18 fő van jelen.
Indítványozom, hogy az írásban előre kiküldött napirendet az ott közölt sorrendben tárgyaljuk. Kérdezem, hogy ezzel összefüggésben van-e észrevétel, javaslat? (Nincs jelzés.) Ha nincs, kérem, szavazzunk. Aki egyetért, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Ellene, tartózkodás nem volt. A bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendjét.
Engedjék meg, hogy a napirend megtartása előtt egy nagyon szomorú ügyben, ha tetszik, napirend előtt szóljak. Mindannyian ismertük, többségünk tisztelte és becsülte is Harnos Zsolt akadémikus urat, aki április 10-én 69 évesen elhunyt. Azt gondolom, hogy a környezetvédelem ügyével foglalkozó magyar tudás egyik olyan alakja volt közülünk, aki úgy távozott, hogy mindent itt hagyott, ha úgy tetszik, félben. Mert dolgozott, és azt a hagyatékot, amit rendezni kell tudományosan és politikailag is, adott esetben jogalkotásilag, azt mi máskor ígérhetnénk meg, hogy rendezni fogjuk, mint akkor, amikor az üléssel párhuzamosan éppen végső búcsút vesznek tőle a temetőben. Amikor az ülés összehívásra került, ez a temetési időpont legalábbis számunkra nem volt tudott, nem tudunk tehát ott lenni, hogy végső búcsút vegyünk tőle, ezért indítványozom, hogy rövid felállással emlékezzünk róla. (Jelenlévők felállással emlékeztek meg.) Köszönöm.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről, általános vita:
Elfogadott napirendünk értelmében Font Sándor és Kerényi János képviselőtársaink által beterjesztett, a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló T/9233. számú törvényjavaslat általános vitájáról fogunk dönteni. Az előterjesztő képviseletében itt látom Font Sándor urat, megkérlek, Sándor, foglalj helyet, és a környezetvédelmi tárcától is látom Borsányi-Bognár Levente urat. Megkérem őt is, hogy foglaljon helyet, mert természetesen egy adott ponton a tárca álláspontját, véleményét is ki fogjuk kérni. Az előterjesztő Font Sándor és Kerényi János úr. Kérném Font urat, hogy ajánlja fel a bizottságnak a beterjesztett javaslatot.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Néhány héttel ezelőtt nagy gyorsasággal, de nagy egyetértésben elfogadta a Parlament ennek a törvénytervezetnek a testvérét - ha szabad így fogalmazni -, Orosz Sándor képviselőtársunknak 9307-es számon benyújtott törvénymódosítását a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvényhez, amelyet házszabálytól való eltéréssel hétfői napon elfogadtunk. A törvénytervezet előzménye, hogy a 2009 januárjában életbe lépett termékdíjról szóló törvény a gazdasági életben olyan helyzeteket produkált, amire a törvényalkotó nem számított. Ennek a helyzetnek a tisztázására szakemberekkel kétszer tartottunk megbeszélést képviselői kezdeményezésre. A második nagyobb összejövetelre Orosz Sándor elnök urat is meghívtuk. Ezen a megbeszélésen jelen volt Borsányi-Bognár Levente úr is, jelen volt a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, annak vezetője, aki a termékdíj törvény betartatásáért, ellenőrzéséért felelős. Jelen voltak a műanyagiparban érintettek szövetségi vezetői, csomagolóipari szövetség, műanyagipari szövetség. Jelen volt az országból mintegy 150 gazdálkodó szervezet képviselője, akik a műanyagiparban, illetve a termékdíj törvény által is érintettek. Jelen voltak olyan könyvvizsgálók, akik precizitással tudták elmondani, hogy mit jelent ez ma a vállalkozásnak a rendszer értelmezése, belépés, működtetése, netán a díjfizetés.
Azon a megbeszélésen két álláspont alakult ki. Az egyik, hogy azonnali beavatkozással még a tavaszi időszakban módosítani érdemes két helyen a termékdíj törvényt. Az egyik, mint említettem, Orosz Sándor kezdeményezésével megtörtént. A másik, általunk kezdeményezett törvénytervezet, amelynek rövid tartalmát ismertetem, és várhatóan a termékdíj törvény kaotikus mivolta miatt az érintett szakemberek azt javasolták, hogy a termékdíj törvény teljes újragondolása jó lenne, ha elkezdődne. Tudom, hogy ez már valamilyen szinten megindult, és az őszi ülésszakon esetleg beterjeszthető lenne.
Az a törvénytervezet, amelyet most képviselőtársammal beterjesztettünk, a következő problémát próbálja orvosolni. Mint sokak által ismert, 2009. január 1-jétől egy olyan érintett is bekerül a rendszerbe, akit úgy hívnak, hogy az első továbbforgalmazó vevője, E2-es díjtétellel köteles termékdíjat fizetni. Ez azt jelenti, hogy nemcsak kibocsátója, hanem annak első vásárlója is most már termékdíj fizetésére kötelezett. Az egy dolog, hogy ezekről ezek az érintettek döntő mértékben nem tudnak, és nem is gondolták, hogy egy olyan termék, ami után már valaki megfizette a termékdíjat, most egy új gondolat révén új termékdíj-fizetési kötelezettségük adódik, de ezt megelőzően határidőre be kellett volna jelenteniük a Vám- és Pénzügyőrséghez. Akik viszont könyvelőik által értesültek erről az új helyzetről, azok azt érezték, hogy ha netán első továbbforgalmazó vevőjeként bejelentkezek a termékdíj törvény hatálya alá, akkor innentől kezdve a Vám- és Pénzügyőrség engem ellenőriz.
Milyen vállalkozásokra terjed ki az ellenőrzés? Könyvesboltra vagy egy virágüzletre, de nevesíthetném azt a nénit, aki hetente a piacon tojást értékesít, az ismert fészkes tojástartó dobozban. Ezeknek is be kellene jelentkezni, mert ez már úgynevezett visszutas csomagolóanyagként termékdíj törvény alapján kötelező. De ugyanígy akik gyümölcsös rekeszekkel rendelkeznek, akár műanyag- vagy farekeszekkel, és ebben terméket, gyümölcsöt szednek le, eladják és cserébe megkapják az üres rekeszeket, nekik is be kell jelentkezni és termékdíjat kell fizetni. A képtelenségek netovábbját lehetne sorolni.
Egy konkrét példa, amely felvetette, hogy itt most már módosítani kellene az azonnali beavatkozással a fizetési feltételeket, a következő. Például borászatoknál, és mondhatnék több termék-előállító vállalkozást, az első vevő lehetett egy étterem, presszó, egy másik borkimérő, minden olyan vendéglátóhely, amely közvetlenül vásárolta meg a terméket a borászattól. Ezen vállalkozásoknak most a termékdíj törvény értelmében be kellene jelentkezniük. Nem teszik, hanem helyette nagykereskedőtől vásárolnak, mert ha közvetlenül a termék kibocsátójától vásárolnának, akkor bekerülnének az E2-es kategóriába, az első továbbforgalmazó vevője címszó alá. Ezért gyakorlatilag a közvetlen termékkibocsátóktól elmentek a vevők, inkább elmentek egy nagykereskedésbe, ahol már emelt áron jutottak a termékhez, de még így is azt mondják, hogy inkább ezt teszem, minthogy bejelentkezzek a termékdíj-fizetési kötelezettség alá a hihetetlen adminisztrációs kötelezettség miatt. Nem azért, mert nem akarja megfizetni a termékdíjat, hiszen a termék árában benne van a termékdíj, amit ő utána meg fog venni.
A törvénymódosításunk arra irányul, hogy tegyük lehetővé, hogy a termék gyártója és kibocsátója fizethesse meg az első vásárló helyett is a termékdíjat. A termékdíj nem vész el, csak más fizetné meg, azaz a gyártó, az első forgalomba hozó fizetné meg. Ezzel mentesülnének azok a vásárlói egységek, amelyek közvetlenül a gyártótól vagy első kibocsátótól vásárolnának bármilyen terméket. Nyilván mentesülnének a bejelentkezési, adminisztrációs kötelezettség alól. Nem is akarom részletezni, de ez igen nagy odafigyelést és papírhalmazt igénylő rendszer.
Azt gondolom, hogy - mint említettem - egy borászaton keresztül próbáltam érzékeltetni, de itt nemcsak a borászatokról van szó, hanem minden olyan vállalkozásról, aki eddig közvetlenül a gyártótól vásárolt terméket, és a gyártónak nincs nagykereskedelmi egysége, hozzáteszem, a nagykereskedelmi egységük lenne, akkor már megoldódna az első vásárló részére is ez a probléma, csakhogy nagykereskedelmi egységet nagyon szigorú feltételek mellett lehet nyitni. Négyzetméter kötelezettségek vannak, új céget kell alapítani, hadd ne soroljam. Olyan zsákutcába viszi be a gyártót, ami teljesen értelmetlen. Úgy gondolom, hogy a magyar gazdaságot és a világgazdasági válságot nem kell külön ecsetelni senkinek, de értelmetlennek látjuk, hogy egy ilyen törvénnyel még tovább csorbítsuk a vállalkozások esélyeit, hogy még talpon maradjanak.
Befejezésképpen, hogy hogy működik a törvény. Mint említettem, nagyon sokan nem tudnak róla, hogy ők érintettjei a termékdíj törvénynek. Kezemben van egy olyan határozat, amit a Vám- és Pénzügyőrség a jelenleg hivatalos törvények alapján jogosan vetett ki. Arról szól, hogy ez a vásárló egy kis büfé, amely forgalmaz többféle alkoholos italt, így például bort. Vásárolt teljesen szabályos körülmények között egy első kibocsátótól, terméket előállító kisborászattól terméket. A borászat mindenben eleget tett a feltételeknek, sőt bejelentette, befizette a termékdíjat, és továbbította meghatározott szervekhez. A szervek megnézték, hogy ennek a befizetésnek, amit a termék kibocsátója eszközölt, megvan-e az ellenoldali érkeztető partnernél a bejelentkezés. Ott nem volt meg. A tulajdonos mit sem tudott róla. Egyrészt magánvállalkozó, akire azonnal 20 ezer forintos bírságot szabtak ki. Részletesen leírja a büntetés indoklásában a Vám- és Pénzügyőrség, hogy ezt azért kell kifizetni, mert ön kereskedelmi csomagolás esetében első továbbforgalmazó vevőjének számít, E2-es díjtétellel még további díjfizetési kötelezettsége lett volna, amiről szerencsétlen vevő mit sem tudott. A vevő ezek után jelezte ennek a borászatnak, hogy többet innen nem vásárol, elmegy a nagykereskedésbe vásárolni, mert az már helyette megteszi mindazt a bejelentkezést és papírmunkát, amit most a szerencsétlen kisbüfés vásárlónak kellett volna megtenni. Mint említettem, törvénymódosításunk lényege, hogy az első forgalomba hozó, kibocsátó vehesse át a termékdíj-fizetési kötelezettséget a forgalomba hozók első belföldi vásárlójától. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Személyes élményünkre is hivatkozott az előterjesztő Font Sándor úr. Szeretném azért tájékoztatni a bizottság tagjait, hogy annak a törvénymódosításnak a fogadtatása tényleg nagyon kedvező volt. Elsősorban is azt találták rendkívül szimpatikusnak az érintettek - mint ahogy nem egyazon párthoz tartozunk -, hogy képesek voltak az emberek dolgaiban leülni, értelmesen beszélni, és utána még akár az ígéretnek megfelelően lépéseket is tenni. Megjegyzem, én abban a hitben voltam az utolsó pillanatig, hogy az a két összevonása a két javaslatnak megtörténik, de valamilyen adminisztratív technikai probléma miatt nem valósult meg. Így került arra sor, hogy az ilyen értelemben vett két indítvány különvált egymástól. Jelen volt Borsányi-Bognár Levente is, de neki viszont a konkrét előterjesztésről kell nyilatkozni. Erről egyébként ott külön, emlékeim szerint nem nyilatkozott, több ízben beszéltünk a zacskó kérdésköréről. Kérdezem, a környezetvédelmi tárcának mi az értékelése az előterjesztés kapcsán?
BORSÁNYI-BOGNÁR LEVENTE (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Előterjesztő Úr! Ha megengedik, első nekifutásra néhány háttérinformációt mondanék a szabályozással kapcsolatban.
A kereskedelmi csomagolási termékdíj szabályozás 2004-ben került elfogadásra a Magyar Országgyűlés által, és 2004 óta érvényes a kereskedelem területén, hogy nemcsak a gyártó, hanem az első továbbforgalmazó is díjfizetésre kötelezett. Tehát 2009. január 1-jével semmiféle változás nem következett be, a kötelezettség már 2004. január 1-jétől érvényes.
2004-ben a szabályozás kialakítása során felmerült az a kérdéskör, hogy a kereskedelmi csomagolás területén a felelősség kérdése miként kerüljön meghatározásra, és az előzetes egyeztetések alapján került kialakításra az osztott felelősség, ahol a gyártó és az első továbbforgalmazó között került megosztva a termékdíj-fizetési kötelezettség, illetve a felelősség, illetve a termékből keletkező hulladék visszagyűjtése, illetve hasznosítása érdekében. A célkitűzés alapvetően az volt, hogy a kereskedelem vegyen részt a hulladék visszagyűjtésében egyik oldalról, másrészt generálja az újrahasználható termékek megvásárlásával az újrahasználható csomagolóeszközök piacának a fejlődését.
A képviselő úr által beterjesztett javaslat ezen elképzelés, logikai elgondolás, amelyre az egész jogszabály felépült, veszélyeztetné, és azt gondolja a tárca, hogy mivel az a gondolat, jogszabályi gondolat került végigvezetésre a szabályozásban, hogy a kereskedő is vegyen részt a hulladék visszagyűjtésében és hasznosításában, a gyártó mellett ő is felelősséget vállaljon ebben, akkor ez a módosítás. Amit képviselő úr Kerényi képviselő úrral előterjesztett, ezt a megosztott felelősséget bontaná meg, és a hulladékgazdálkodás területén a visszagyűjtés és hasznosítás ösztönzését nem segítené. Ezért a környezetvédelmi tárca a javaslatot nem támogatja. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Igen. Képviselőtársaim? Szeretném tolmácsolni alelnök úr gondolatait, ami egyébként mintha az én magyar hangom lett volna. Engem ez meglep. (Jelzésre:) Nagy Andor úré a szó.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Nem kell tolmácsolni. Amikor Font Sándor szavait hallgattam, akkor azt mondtam, hogy ez teljesen érthető, kerek, és mivel a törvényhozásnak az a célja, hogy ne megnehezítsük az emberek életét, hanem leegyszerűsítsük. Ami érvet felhozott főosztályvezető úr, az is érthető, de az nem az emberekről szól, hanem valami olyan téma, amit valaki valahol megfogalmazott a hulladékhasznosítással kapcsolatba. Ilyenkor, amikor ilyen konfliktushelyzetek vannak, mindig az emberek irányába döntök. Ezért lep meg az érvelése, nem tudom, hogy ez mennyire helytálló. Az egész termékdíj rendszerrel baj van, ezt valamennyien tudjuk, és most pont azon dolgoznak, hogy valahogy orvosolják, és nagyon sokan mondják, hogy teljesen újra kell gombolni a kabátot. Számomra ez a példa is ezt erősíti. Nem húzom az időt, mi ezt a javaslatot logikusnak tartjuk, a vállalkozók érdekeit szolgálónak, és mivel termékdíj-fizetés megkerüléséről nincs szó, azt gondolom, a költségvetés nem kerülne ezzel hátrányba, nehezen tudom akceptálni azt az érvet, amelyet elmondott, úgyhogy az ellenzék ezt támogatni fogja. Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Egyéb vélemény? (Jelzésre:) Rétvári Bence!
DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Csak egy mondatot mondanék, hogy a javaslat nem borítja fel a logikai rendszert, nem egy kötelező dolgot ír elő, hanem egy lehetőséget. Megmarad annak a logikának a lehetősége, ami az eredeti koncepcióban a törvényhozó kigondolt, meg annak is, ami az emberek számára is megfelelő. Szerintem ilyesfajta dogmatikai érvet fel lehet hozni ezzel kapcsolatban, de nem változtatja meg a rendszert, csak egyszerűbb utat is lehetővé tett volna annak, aki vállalja, hogy ezt fizeti.
ELNÖK: (Jelzésre:) Velkey úr.
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): A minisztérium érvelésével értek egyet. Nagyon leegyszerűsítő és sematikus az a megközelítés, amely ezt a konfliktust az emberek és a nem is tudom, ki lenne a másik. Mindkét helyen emberek vannak, úgy gondolom, hogy sokkal inkább a rövid távú közvetlen érdek és a hosszú távú érdek konfliktusa jelenik meg. A változatlanságban való érdekeltség vagy változás irányába való ellépéssel szembeni ellenérdekeltség, de ez mellékes, mert abban bizonyosan nincs közöttünk vita, hogy ezt a konfliktust sem ezzel a módosítással, sem egyéb apró módosításokkal nem tudjuk megoldani.
Ezért azt gondolom, hogy valóban az a megoldás, hogy májusra a minisztérium az ígéretéhez híven elkészíti azt az újragondolási ötletet az egész szabályozással kapcsolatban, amiről beszéltünk a múlt évi módosításkor, és immár komplexen, egészben tudjuk végigtekinteni azzal a szemléleti elemmel, hogy a gyártó és a forgalmazó is részt vegyen a termékdíj-fizetési kötelezettségben azért, mert így lehet a visszagyűjtés és az emberek elé kerülő áru hulladékgyártó vagy teremtő mennyiségét csökkenteni.
Ezt továbbra is helyesnek és jogosnak tartom, én ezzel a módosítási javaslattal nem értek egyet csak azért, hogy az is kiderüljön, az Orosz Sándor által benyújtott módosító javaslattal sem értettem egyet, nem is szavaztam meg. Úgy gondolom, az is jelentősen csorbította azt a tudatos célt, hogy a hulladék mennyisége csökkenjen, a visszagyűjtés aránya növekedjen. Szerintem az a módosító javaslat - és ezzel nem akarom a vitát kinyitni -, nagyon könnyen kijátszhatóvá tette a szabályozást, de ez magánvélemény. Csak szeretném jelezni, hogy nem értettünk vele egyet, ezt sem fogom támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igazából magánvélemény is lehet, de Velkey Gábor országgyűlési képviselő véleményét hallottuk. (Velkey Gábor: Az nem magánvélemény?) Igen. A bizottság tagjainak néhány dolgot én is hadd fűzzek ehhez a dologhoz.
Egyrészt azt gondolom, hogy a rendkívüli idők rendkívüli megoldást is igényelnek. Őszintén szólva, ha egy törvény, aminek ráadásul a fő elvéről van szó, a hatályba lépését követő ötödik esztendőben derül ki, hogy kinek kellett volna vele csinálni, és úgy egyébként az egész rendszer felülvizsgálata folyamatban van, akkor praktikusan szeretnék fogalmazni, mit számít az a fél év, ha eddig öt éven keresztül nem hajtották végre. Akkor az a szabály nem jól működött. Bizonyára lehet hozzá ragaszkodni, de igazából vagy nem hiányzott, vagy nem jól sikerült szabályozásuk. Ez a dolog egyik fele.
A másik fele, hogy én azon lepődtem meg, és azért fogalmaztam úgy, hogy magyar hangon Nagy Andor, ne érje szó a ház elejét, mert nem látom a kieső kötelezettet. Praktikusan egy másik kötelezett léphet a helyébe, ennek megfelelően azt gondolom, hogy adott esetben ezt a gondolatot, véleményt érdemes volna végiggondolni. Én személyesen azon az állásponton voltam, ez kiderült, hogy azt a bizonyos termékdíjtörvény-módosítást, ami egyébként a Ház előtt bement, ami egyébként a tárca bizonyos törekvéseit is tartalmazta, nem kizárólag a saját elképzeléseimet, azzal együtt tökéletesen elrendezhető lett volna ez is. A praktikum, a válság és az egyébként létező felülvizsgálat erre kellő alapot szolgáltathatott volna. Hogy ez nem így történt, ezen most már kár bánkódni. Én személyesen azon az állásponton vagyok és erről próbáltam győzködni saját frakciótársaimat is, hogy ezt a törvényjavaslatot indokolt átengednünk, és ha csak nem terjeszkedik olymértékben túl azokon a szempontokon, amikről egyébként Font Sándor is beszélt, akkor ebben a szituációban ezt helyénvaló elfogadnunk. Ennyi az én hozzászólásom. Más vélemény? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor Font Sándor urat szeretném megkérni, hogy részben a felmerült kérdésekre ha tud és úgy gondolja, legyen kedves, válaszoljon. Ezt követően pedig szavazunk a tárgysorozatba-vétel általános vitára való alkalmasságáról.
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy az a minisztérium általi felvetés, ami úgymond egy logikát bontana meg, ez cáfolja a jelenleg érvényes törvényt. Önöknek pontosan tudni kell, hogy a jelenlegi törvény szerint, ahová én egy mondatot szúrtam be - és majd mindjárt konkretizálom, hogy mire gondolok -, hogy már jelenleg is, törvénymódosítás nélkül kettő esetben megengedi, hogy az első vásárlótól a gyártó átvegye a fizetési kötelezettséget, mégpedig az első esetben ezt önök terjesztették elő. A csomagolás esetében a csomagolás összetevőit kötelezett számára gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó átvállalhatja, ha a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez. Ez az egyik eset.
A másik pedig, hogy termékdíjköteles egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó vállalja át a kötelezettséget. Tehát önök nyitották ki ezt a lehetőséget. Semmi mást nem tettem, mint ehhez a kettő, már létező átvállalási jogosultsági keretbe beillesztettem még egyet, ez pedig a lényegi része a törvénymódosításnak, mégpedig a kereskedelmi csomagolás esetén a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vállalhatná át a kötelezettséget. A már létező kettőhöz egy harmadikat illesztettem hozzá. Nem értem, hogy akkor milyen logikát bont meg az indítványom, ha a létező jogszabályban is már lehetőségként ez adva volt. Köszönöm szépen az elhangzott véleményeket, ennyit szerettem volna.
ELNÖK: Az, amit Borsányi-Bognár Levente főosztályvezető-helyettes úr mondott, csak a kereskedelmi csomagolásokról szólt, azok, amiket képviselő úr mondott, nem kereskedelmi csomagolások, bár kétségtelen, hogy a termékdíj törvény hatálya alá tartozik, de csak a tényszerűség okán tettem ezt a megjegyzést.
Döntés a tárgysorozatba vételről, valamint az általános vitára való alkalmasságról
Ahogy jeleztem, szavazunk. Kérdezem a bizottságot, hogy tárgysorozatba vételre alkalmasnak ítéli-e a törvényjavaslatot? Jelzem, ha igen, akkor ez igen, akkor ez egyidejűleg az általános vitára való alkalmasság is értelemszerűen. Ha nem tartja tárgysorozatba vételre alkalmasnak, akkor arról egyébként se kell dönteni. Ki van amellett, hogy tárgysorozatba vegyük, és egyébként általános vitára alkalmasnak tekintsük? (Szavazás.) 14. Ellene? (Szavazás.) 2. Tartózkodás? (Szavazás.) 2.
Így az általam látott 18-as létszám összejött. Megállapítom, hogy a bizottság 14 igen, 2 nem, 2 tartózkodás mellett egyetért a tárgysorozatba vétellel, és általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönjük a közreműködést.
Bizottsági vélemény előkészítése:
ELNÖK: Köszönjük a közreműködést. Javaslom, térjünk át a 2-es napirendre. Ez egy kicsit összetettebb, bonyolultabb. Már most szeretném jelezni, hogy az ilyenkor szokott eljárásrendnek megfelelően most egy előkészítő tájékozódást tartunk. Elsősorban szeretnénk tudni, hogy miben is kérik ki a véleményünket, és majdan a bizottsági álláspont kialakítására a ma hallottak és ennek kapcsán itt tapasztaltak figyelembevételével egy későbbi - reményeink szerint -, vagy a következő, vagy az utáni ülésen kerül sor, akkor már valami bizottsági állásponttervezet előzetes kiküldésével vagy kiosztásával.
Az előkészítő anyaghoz kérném Fegyverneky Sándor főosztályvezető, országos főépítész urat, Udvari János vezető főtanácsos urat, amennyiben jelen van. Nincs? Egyedül? (Fegyverneky Sándor: Soltész Ilona kolléganőm van itt.) Mivel van némi zavar a rendszerben, akkor arra szeretném kérni, hogy az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvtervezettel összefüggően, aki érkezett, foglaljon helyet és mutatkozzon be. Ha más nincs, akkor öné a szó, főépítész úr.
Fegyverneky Sándor (NFGM) szóbeli kiegészítése
FEGYVERNEKY SÁNDOR (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Néhány szót az előzményekről. Önök pontosan tudják, hogy az épületeknek mekkora a felelőssége az Unió összenergia felhasználásában, de ez Magyarország tekintetében szinte teljesen megegyezik. Az energiának mintegy 40 százalékát használják az épületeink, és ezt nem termelésre, helyváltoztatásra, hanem komfortra használják. Ezért minden olyan törekvés, amely a klímaproblémáink, az energiafüggetlenségünk, környezeti állapot tekintetében az energiamegtakarításra vonatkozik, ezen problémákat leghatékonyabban az épületek, az építés világában lehet elérni. Ezért 2006-ban már miniszteri rendelet formájában meghatározódtak azok a követelmények az épületek energetikai követelményével kapcsolatosan, amely követelményeket már a rendelet hatályba lépése óta minden új épület engedélyezésénél az engedélyezési hatóságok számon kérik, tehát ki lehet jelenteni, hogy a 2006-os kormányrendelet óta az épülő vagy azóta engedélyezett épületek már az uniós direktívával összhangban, a kormányrendelet alapján az uniós direktívában rögzített követelmények szerint épülnek energetikai szempontból.
2008. évben ezen követelmények teljesülését igazoló tanúsítás rendszeréről született kormányrendelet, és ez a kormányrendelet január 1-től életbe is lépett, tehát a tanúsítások időszaka elkövetkezett. Az új épületeknél az épületenergetikai tanúsítás elkészíttetése kötelező. Ugyancsak 2008-ban a kazánok, klímaberendezések és fűtésrendszerek rendszeres felülvizsgálatáról kormányrendelet született, és 2008-ban a dokumentumok központi nyilvántartásáról szóló rendelet határoz arról, hogy milyen módon kell ezeket a tanúsítványokat leadni, nyilvántartani. Kidolgoztunk az állami tulajdonú VÁTI nevezetű szervezetnél egy olyan elérhető, diszkrét szoftvert, amely középületeknél fogyasztás alapú önellenőrző rendszert működtet, illetve ugyanezen a dokumentációs központi adattárolási rendszerben letölthető szoftvereket működtetünk önellenőrző, illetve tanúsítást segítő elektronikus mankóként.
A szakmagyakorlásról szóló kormányrendeletet 2007-ben úgy módosítottuk, hogy az a tanúsítók személyével, szakmagyakorlásával kapcsolatban vizsgakötelezettségeket, vizsgák tartalmi követelményeit, illetve a vizsgázott tanúsítók nyilvántartásáról szóló rendelkezéseket is tartalmaz. A kamaráknál, az építészkamaráknál nyilvántartott listán már több mint 300 államilag vizsgázott tanúsító szakember található. A szemléletváltoztatás, felvilágosítás érdekében konferenciákat szervezünk az építészmérnökök és építőmérnökök szakmai továbbképzési rendszerébe épületenergetikai követelmények bemutatását bevezettük. Lakossági tájékoztatás érdekében az önöknek most átadott Lakcímke füzet már a második módosított, javított kiadvány, amely a lakosság tájékoztatását szolgálja. Megmondom büszkén, hogy nagyon nagy sikere van a füzetnek. Komoly szakemberek is ezen fizetnek az egyszerű ábráiból is tudnak a lakókörnyezetükben épületenergetikából felvilágosítást szerezni. Megkezdtük a paneles épületek meglévő tervtárából az épületenergetikai előtanúsítást a panel épülettípusoknak szakszerű tanúsításának munkálatait, ez az egyes konkrét esetekben fogja segíteni a paneles társasházak, illetve ezek tanúsítására vállalkozó szakemberek munkáját. Az Európai Unió felismerve a klímaváltozás és az energetika globális és komplex problémarendszerét, elhatározta, hogy azt a direktívát, amely eddig, illetve ma is érvényben van, szigorításáról, illetve a tanúsítás eseteiről új direktívát kezdeményez, és ennek az új direktíva-kezdeményezésnek természetesen a hatékonyságnövelése, illetve az épületek energiafelhasználásának további csökkentésének a célja.
Az Európai Unió Bizottsága mint előterjesztő 2008. november 12-én fogadta el azt a szöveges javaslatot, amelyet annak rendje szerint majd a Tanács energetikai munkacsoportja majd a Tanács elé fog terjeszteni. Az Unió Tanácsának szakmai tervezete az, hogy a svéd elnökség idejének végére, tehát ez év végére már egy olyan szöveget, elfogadott szöveget tudjon az Unió polgárai felé felmutatni, amely az együttdöntési eljárásban az Európai Parlamentnek is a jóváhagyása, tehát egyeztetett szövegként tud érvényre jutni. Ez a döntési ütem, amely az Unióban a szokásosnál jóval gyorsabb, mutatja, hogy az Uniónak milyen erős a szándéka az épületek energetikai tulajdonságainak javításával kapcsolatban.
Az előterjesztő európai uniós bizottság a tagállami kormányokhoz eljuttatta a konkrét javaslatát. Ezeket én felsorolnám összefoglalóan és mindjárt meg is jegyezném, hogy a kormány, amely tárgyalta ezt a bizottsági előterjesztést, milyen módon foglalt állást. Az EU Bizottság mint előterjesztő javasolta, hogy minden tagállamnak nemzeti célprogramot kell kiírna, hogy mely évre gondolja a passzív, illetve alacsony energiájú épületek építését kizárólagossá tenni. Ez azt jelenti, hogy bizonyos évben bizonyos országok ezt már meghatározták. Például Anglia. 2020-ra el akarják érni Nagy-Britanniában, hogy az összes épülő épület mind passzív, tehát alacsony energiájú házként épüljön meg.
Az Unió Bizottsága javasolja, hogy olyan költség- és energiahatékonyság növelését összehasonlító módszertan készüljön, amely megmutatja, hogy az adott épület felújításakor vagy felépítésekor az adott költségnövekmény mekkora energiahatékonyság növekménnyel jár. Ugyanis a különböző beavatkozások különböző költséghatékonysággal járnak. Ennek a célja az, hogy a különböző országok módszertanai összehasonlíthatóak legyenek uniós szinten egymással. Az előterjesztő uniós bizottság javasolja, hogy az új épületek engedélyezése során, tehát az építési engedélyek kiadása során már vizsgálni kelljen a megújuló energiák alkalmazását. Tehát ha valaki építési engedélyt kér, akkor be kell mutassa, hogy az adott területen, ha fúj a szél, akkor szélmotorral, ha földhő szivattyút lehet alkalmazni, akkor azzal, vagy napkollektorral. Milyen megújuló energia alkalmazását tervezték az adott épületnek.
Ugyancsak a javaslatok között szerepel, hogy a meglévő épületek felújítása során az eddigi 1000 négyzetméteres korlátot kötelezően számítsák be a tagországok. Tehát ma minden 1000 négyzetméternél nagyobb felújítási terület esetén, ha ekkora volumenű egy-egy épület felújítása, akkor ott el kell végezni az energiatanúsítást, illetve a felújítás során épületenergetikai felújítást is kell végezni nemcsak homlokzatjavítást, illetve csőcseréket, egyebeket. Az Unió azt tervezte, hogy minden épületfelújításnál legyen kötelező az épület energetikai felújításának egyidejű elvégzése.
A magyar kormány álláspontja ezt túlzásnak tekinti, tehát azt javasolja, hogy ez legyen tagállami hatáskörben eldönthető. Ha a megújuló energiák építési engedélyezés során való vizsgálatát a kormány támogatja, a költség- és energiahatékonyság növekedésének összehasonlító módszertanát túlságosan adminisztratívnak tartja a kormányálláspont, és azt, hogy nemzeti program legyen a passzív, illetve alacsony energiájú épületek építésének a céldátumára, ezt a kormány támogatta.
További javaslatai az uniós bizottságnak a középületeknél javasolja, hogy a tanúsítás elvégzését és annak jól látható helyen való kifüggesztését az 1000 négyzetméteres, tömeges látogatásra, tömeges használatra szolgáló épületeknél már 250 négyzetméter alapterületű közös használatú épületeknél is a tanúsítás, illetve ennek a kifüggesztése történjék meg. Ezt a kormány támogatja, mivel a közös használatú épületeknél a példamutató magatartás mindenképpen fontos. Nyilván a tanúsítás azt kell bemutassa, hogy a középület gazdája jól használja a közpénzt az épület energetikai rendszerében, fűtésénél, tehát nyilván el fogja végeztetni azokat az energetikai felújításokat, amely a kifüggesztésnél kiderülne, ha az épület pazarló lenne.
Ugyancsak javasolja a Bizottság a tanúsítványok ellenőrzését, tehát kontrollmérnökkel a belső ellenőrzést elvégezteti, illetve a szankcionálását, amennyiben nem készül tanúsítvány vagy az nem felel meg az ellenőrzésnél. A magyar kormány álláspontja túlságosan adminisztratívnak és költségesnek ítéli a független tanúsítványok független ellenőrzését, a szankcionálást pedig nem támogatja, mert a szemléletváltás, illetve a közérdek megismertetése az, amit a kormány fontosabbnak tart, mint a büntetéssel való fenyegetést. Támogatja a kormány a lakosság felvilágosítását és annak a fokozását célzó uniós bizottsági javaslatot. A kazánoknál a javaslat szerint az eddigi 100 kilowattról 20 kilowattra csökkentené azt az időszaki felülvizsgálati kötelezettséget, amely a direktívában eddig szerepelt. Ezt Magyarország, a kormány azért nem támogatja, mert a 20 kilowattos egyedi fűtőberendezés már a lakás, illetve családi házak világában is olyan nagyszámú és olyan sok adminisztrációval, költséggel és bonyodalommal járó rendszeres felülvizsgálati kötelezettséget írna elő, amelynél szintén inkább a felvilágosítás vagy az önérdek felismerése irányát támogatja a kormány.
A bevezetni szándékozott intézkedéseknél az egyik leggyakrabban előkerülő kérdés, hogy miből lehet ezt az energetikai felújítási rendszert vagy épületeink energiapazarlásának megakadályozását, az épületek ilyen szempontú tervezését, engedélyezését és megépítését támogatni. A kormány álláspontja az, hogy a Strukturális Alapokból, különösen az EFA forrásból egy rendeletmódosítással váljék lehetővé a lakóépületek energetikai felújítása is, arra is lehessen ezt a forrást használni. Amúgy a nem lakóépületek tekintetében az önök által jól ismert KEOP pályázati rendszerek sokmilliárdos pályázati lehetőséget nyújtanak a pályázóknak, és a lakossági pályázóknak a lakóépületek felújításánál a nemzeti energiatakarékossági programban a regionális operatív programok, városrehabilitációs akcióinál, de az ökoprogramban, illetve az évek óta sikeresen működő panel programnál is lehetséges közpénzek pályázati úton való elnyerése és energetikai felújításra lehet fordítani.
Ugyancsak elérhető hitelforrások, tehát energiatakarékossági hitelalap nyújt kedvezményes hiteleket. A Magyar Fejlesztési Bank finanszírozásának is működnek épületek energetikai felújítását szolgáló hitelrendszerek, és az ESPO együttműködésben pedig elérhetők olyan hitelek, amelyek törlesztése nem növeli a családi kiadásokat a szokásos fűtési kiadásokból megtakarított számla törleszti az elsősorban a társasházak megújítására szóló részletet. Ennyi röviden összefoglalva. Ez az az uniós bizottsági előterjesztés, amellyel az Unió Bizottsága a tagállamokhoz fordult. Az uniós bizottság munkájával párhuzamosan az Európai Parlament is tárgyal épületenergetikai ügyekről. A Parlament ipari, kutatási és energiaügyi bizottságának előterjesztésében április 21-én tárgyalt épületenergetikai témában. Az uniós Parlament szándéka az uniós bizottság javaslataihoz képest jóval ambíciózusabb, jóval nagyobb és szigorúbb lépéseket kíván tenni a Parlament, mint amit a Bizottság javasol. Az együttdöntési eljárás ezért aztán valamiféle literációban, közelítésben kell az Unió szándékai szerint ez év végére az együttdöntési eljárásban létrejöjjön. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm az összefoglalást. Érthető volt. Kérdés? (Jelzésre:) Nagy Andor úr! Parancsolj!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Valóban érthető volt és köszönöm szépen a tájékoztatást. Átfogó képet adott, hogy hogy néz ki ez az egész Magyarországon jogszabályi szinten. Én most az életre szeretnék rákérdezni, mert az egy dolog, hogy vannak uniós előírások, és azt átvesszük a nemzeti jogalkotásba és próbáljuk ezeket érvényesíteni, de hogy reagál ezekre az elvárásokra az élet? Azt szeretném megkérdezni, hogy a piac, mondjuk a lakóépületet építők hogy reagáltak a 2006-os, de akár a 2008-as jogszabály-módosításra? Ha jól emlékszem, említette főépítész úr, hogy 2006-ban vezettük be Magyarországon, 2006 óta az EU-s irányelvek alapján adnak ki építési engedélyt, és 2009. január 1-je óta pedig az energia tanúsítvány is kötelező. Hogy reagált erre a piac, ez lenne az első kérdésem
A másik, hogy ha megvizsgálom az Európai Bizottságnak a 2020-ra vonatkozó célkitűzéseit, a háromszor 20 százalékot, a 20 százalék megújuló, 20 százalék CO2-csökkentés, 20 százalék energiahatékonyság. Most a 10 százalékot tegyük félre a bioüzemanyagok esetét. Azt érzem, hogy a három 20 közül talán az energiahatékonyságból a legnehezebb elérni ezt az elvárást. Különös tekintettel a kelet-európai tagállamokra, a volt Szovjetunióra, a volt szovjet érdekszféra tagországaira, elsősorban a panelépítési programok miatt. Nyugat-Európában az én információim szerint... Amennyire én ismerem a magyarországi lakásállományt, úgy tudom, körülbelül négymillió háztartás van. Ebből ha jól emlékszem, Felgyőn talán 80 0 ezer a panellakás. (Soltész Ilona: 750.) Mondjuk 750 ezer. Ha a négymillióból levonom a 750 ezret, még mindig marad 3 millió 300 ezer. Energetikai szempontból logikus dolog-e külön kezelni? A régiekről beszélek természetesen, mert az új épületek egyszerűbb történet, mint a régi épületek energetikailag hatékonyabbá tétele az érdekes dolog. Említette, hogy sikeresek a panelprogramok, ez mit jelent? A 700 ezer panelból hányat sikerült energiahatékonnyá tenni, olyan rendszereket támogatni, elképzeléseket megvalósítani, hogy megközelítőleg energiahatékony módon működjön?
Mennyire tudnak élni az emberek ezekkel a lehetőségekkel? Én inkább olyan példákat mondok, hogy társasházi közös képviselőt, de magánszemélyt is mondhatnék, aki nekiáll, hogy a saját házát, társasházát energiahatékonyabbá tegye, és amikor szembesül a pályázati feltételekkel, akkor azt mondja, hogy amennyi pénzt kapok és amekkora adminisztrációval jár ez, inkább hagyom az egészet, mert nem érdemes belevágni. Meg tudja-e ezt erősíteni, életszerű-e ez, amit én most mondok?
Ha mondjuk egy viszonyítási számot tudna mondani, hogy 2006 óta - most írunk 2009-et - vagy az EU-s csatlakozásunkat figyelembe véve, 5 év alatt mennyit értünk el? Hol tartunk most energiahatékonyságban, ha százalékos szinten kellene megfogalmazni? Említette, hogy az angolok el akarnak jutni 2020-ra oda, hogy csak olyan építési engedélyt adnak ki, hogy passzív ház legyen, vagy plusz energiát termeljenek a házak. Mi most lakóépületek, nem lakóépületek tekintetében hol állunk? Megújuló energiában 13 százalékot célzunk meg, energiahatékonyságban mit reális megcélozni?
Szeretném kihasználni, ha már főépítész úr itt van, hogy az én korosztályomban lévő építészeket megkérdeztem, hogy tudnának-e nekem energiahatékony házat tervezni, egyik se tudna, mert még nem tanulták, honnan tudnák. Mennyire van felkészülve a társadalom arra, hogy ha Magyarország egy merész célkitűzésnek akarna eleget tenni, akkor hogy tudnak az építész kollégák ennek megfelelni, mennyire bonyolult ez?
Tartottam egyszer egy előadást, ahol szóvá tették, hogy rosszul használtam egy adatot. Most kísérletet tennék arra, hátha ön ki tud engem javítani, hogy mennyi egy átlag magyar lakás energiaszükséglete? Nemzetközi összehasonlítást mondtam, és egy cikkben azt olvastam, hogy Ausztriában a fele. Meg tudnák nekem mondani, hogy mennyit fogyaszt mondjuk egy 80 négyzetméteres, átlag lakás fűtésben, villamos energiában akár?
Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna kérdezni.
ELNÖK: Nem igazán szeretnék udvariatlan lenni, mert nagyon fontos kérdések voltak, de gyaníthatóan túlterjeszkedik azon az információigényen, ami éppen előttünk van, ezért a további hozzászólók figyelmét arra szeretném felhívni, hogy talán ne az építésenergetika összes gondját-baját itt hozzuk elő. Aztán ha mégis ez az igény, akkor elnöklőként vissza fogok vonulni. Tompa Sándor úré a szó.
DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Köszönöm. Megértettem elnök úr figyelmeztetését. Az előterjesztő említette előadása vége felé, hogy a források honnan kerülnének elő. Ennek kapcsán csak azt szeretném felvetni, hogy azokat a forrásokat, amiket volt szíves említeni, borzasztó körülményes, ha egy komplett fejlesztést akar végrehajtani egy panelépületen, de akár nem panelépületen is, hiszen maradjunk a panelnél. Vannak a panelprogramok, vannak KEOP-os pályázatok, de ha szeretné, hogy megújuló energiával is kombináljuk például a panelépületet, az egy másfajta pályázati eljárás. Azt gondolom, és ebben összhangban vagyunk alelnök úrral is, hogy jó lenne, ha ezek a pályázatok egyszerűbb és összevonhatóbb pályázatok lennének, már akinek erre van energiája és szándéka. Így talán az a fajta mutató is könnyebben elérhető lenne, hogy a megújuló energiákat ezeknél a szerkezeteknél hasznosítsa. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy egyetért a két hozzászóló mind a bizottság törekvésével, mind pedig a magyar kormány törekvésével, nevesen, hogy a Strukturális Alapok célzottak is lehessenek. Van-e más érdeklődés? Bence, parancsolj!
DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm. Pontosan a panelházak korszerűsítésével kapcsolatban a XXI. kerületben jó pár meg is valósult, kívül-belül megújult, nyílászárókat beszerelték, átfestették az egészet, ráhúztak szigetelő rétegeket, de ettől függetlenül csak 14 százalékkal csökkent a fűtési energiafelhasználása az épületnek ahhoz képest, hogy az egész házat kívülről leburkolták, meg a nyílászárót kicserélték. Mondták, hogy szabályozók beiktatásával jóval nagyobb energiahatékonyságot lehetne elérni. Ezzel csak arra kívánok célozni, hogy már jó pár százmillió forintot elköltöttünk, de folyamatosan fölmerül, hogy módosítani kell rajta, ami az eddigi nagyberuházásokon kívül vagy ahhoz mégse nagyságrendileg, de mégis fokozni tudja a hatékonyságát az energiahatékonyságnak. Köszönöm.
ELNÖK: Katona úr!
KATONA KÁLMÁN (független): Én az anyaghoz térnék vissza egy gondolat erejéig. Jól értettem, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya nem támogatja azt, hogy a független tanúsítványt ellenőrizzék? Nem támogatja, hogy legyen egy ellenőrzési rendszer, mert úgy emlékszem, hogy fél százalékonként ellenőrzést ír elő az anyag, és azt mondta, hogy a kormány ezt nem támogatja. Másik, hogy itt a kazánok felülvizsgálatának a bevezetését sem támogatja a kormány? (Fegyverneky Sándor: A kilowatt 3-ról 20-ra. Hogy leszállítsák központi fűtés kazánra, egyedi fűtésre.) Harmadik, hogy nem támogatja még, hogy az új épületek felújításánál kelljen. (Fegyverneky Sándor: Meglévő felújításánál.) De ha már beszereli, akkor már meg kell, hogy legyen a korlát. (Fegyverneky Sándor: Most van egy korlát. Ha csak kisebb felújítást csinál, és nem az egész ház...)
ELNÖK: Nehezen érthető így, interaktívan. (Derültség.) Akkor legalább mindenki nyomja be a gombot, hogy a jegyzőkönyvvezető is hallja. Ha lehet, a mikrofonba mondd.
KATONA KÁLMÁN (független): Csak azért teszem fel a kérdéseket, mert azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy az általános gondolatokkal egyetértek. Ilyenkor beindul a fantázia, mert mindenkinek van közös képviselője, hogy mi várható, amiről nekünk dönteni kell. Az egyik változás, hogy leszállítjuk a kazánteljesítményt felülvizsgálati kötelezettség szempontjából. Ez az egyik, ezt a kormány nem támogatja. Én támogatom. Mindenkinek ellenőriznie kell. Felhívom kedves figyelmeteket, most van az ideje, nem ősszel, most kell ellenőriztetni. (Derültség.)
A másik, hogy a régi épületek felújításánál legyen kötelező az új energetikai felújítás. Ezt a kormány még nem támogatja. Ne legyen ellenőrzés, még ezt mondja. Itt mi a változás? Legyen, ne legyen? Mi változik?
ELNÖK: Ha Katona úr gondolatfüzéréhez fontos, akkor válaszoljon, de ezt Katona úr tudja megmondani.
KATONA KÁLMÁN (független): Ahhoz, hogy ezt a részét megértsük, hogy mi fog változni, fontos. Interaktív módon ti is meg fogjátok érteni. Ha erre kapok választ, utána én befejezem, és akkor fogom tudni, hogy egyetértek vagy sem.
ELNÖK: Mivel itt nálam új jelentkező nincs, ezért lehetőséget adok a reagálásra, és akár, ha ezzel a kérdéssel kezdi, akkor mindenki igénye szerint folytatódik az ülés. Parancsoljon.
Fegyverneky Sándor (NFGM) válaszai az elhangzottakra
FEGYVERNEKY SÁNDOR (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A nagyon konkrét és összetettnek mondható kérdéssel kezdeném. Minden tanúsítvány vagy tanúsítás ellenőrzése azért nem látszik indokoltnak, mert egyrészt az, aki tanúsít, mégis van lehetősége arra, hogy akitől bérel vagy megvásárol egy házat vagy lakást, a vásárláskor ha megkapja a tanúsítást, akkor kérhet egy saját szakértővel egy próbát, tanúsítást. Aki eladja, lehet, hogy olyan tanúsítást készíttet, ami esetleg nem pontos. Tehát az ellenőrzésnek most is megvan a lehetősége, csak ezt minden egyes tanúsításnál elvégeztetni nem tartjuk most még reálisnak, mert kétszer annyi tanúsító kell, kétszer annyi költséggel jár, és a dologban van egy olyan mértékű bizalmatlanság, mivel még nincs a tanúsítások menetéről nagyszámú gyakorlat, nem mondjuk azt szívesen, hogy olyan sok a pontatlan tanúsítás, hogy egy ellentanúsítással kell minden egyes esetben ellenőrizni. Amúgy a tagállamok eddigi reagálásai is azt mutatják, hogy az elveket és tennivalókat a tagállamok többsége támogatja, de minden olyan lépést, ami túladminisztrációval jár vagy költségeket nem az energetikára, hanem annak a működtetésére fordítja, azt tekintet nélkül a tagállamok méretére még nagyobb tagállamok is opponálták. Ezzel a túladminisztrációval, illetve a pénzek tanúsítás körében való elköltését és nem az épületekre való elköltését e tekintetben általában más tagállamok is ellenezték vagy további pontosítást kértek.
A kazánok tekintetében azt tudom mondani, hogy az a fajta felülvizsgálat, amit képviselő úr említett, fontos elvégezni az üzembiztonság tekintetében, hogy az energetikai megfelelőség és hatékonyság tekintetében is most már odáig eljussunk, hogy minden lakásba, minden kazánhoz menjenek ki rendszeresen az energetikai szempontú felülvizsgálók. Ezt Magyarország, a magyar kormány hasonlóan a plusz adminisztráció és bonyodalom kategóriájába sorolta.
Felújítások méretcsökkenése nem ilyen típusú javaslat. Ott az az uniós bizottság szándéka, hogy minden épületfelújításnál legyen kötelező az energetikai típusú felújítás is, és ezek elvégzése után a tanúsítás. Mi úgy érezzük, hogy Magyarországon nem jött még el annak az ideje, hogy ezt a méretkorlátot megszüntessük, és minden egyes épületfelújításnál ezeket az energetikai kötelezettségeket számon kérjük. Általában a kormányzatnak az álláspontja és kihangsúlyoznám, hogy hasonlóan más uniós országhoz a felvilágosítással és érdekeltté tétellel, esetleg anyagi forrás biztosításával érjen el az épületek világában energiatakarékosságot, és nem kötelezési rendszerek és adminisztrációs szigorítás, ellenőrzés eszközével, amely ezen javaslatsorozat néhány eleme. Mindent meg kell tenni az ügyért, de az az álláspont, amely ezeket nem támogatja, inkább a meggyőzés, a támogatás, illetve a szemléletváltás körében tartja ezt a dolgot kivitelezhetőnek. Meg szoktuk kérdezni az embereket, amikor lakossági beszélgetés van. Mert azt mondják, adjon az állam többet. Megkérdezzük, hogy ha kimennek télen az utcára, és felvesznek egy kabátot, miért vesznek fel kabátot. Mert különben megfázunk. Az embereknek az épületeikről is jusson eszükbe, hogy önérdek az, hogy kevesebb károsanyag-kibocsátás, kevesebb energiaszámla legyen. Ezt az önérdeket nagyon sokan nem ismerik.
Visszatérve egyéb kérdésekre. A panelházak felújításával kapcsolatban, amiből a tömeges tapasztalatok összeálltak, történt egy jogszabályváltozás olyan formában, hogy olyan épületek hőszigetelésére és ablakcseréjére pályázhatnak, ahol már a szabályozás, a fűtésszabályozás és mérhetővé tétel megtörtént. Egyfajta sorrendet ír elő a pályázat, tehát ha nem szabályozható a fűtés, és továbbra is ömlik a meleg a fűtőtestekből, és a felső emeleteken kénytelenek kinyitni a vadonatúj ablakokat, mert nem tudják szabályozni, akkor elmarad természetesen a hatékonyság. A mai pályázati rendszerek arról szólnak, hogy a fűtés szabályozhatóvá tétele már meg kell történjen lakásonként, és ezt ugyancsak támogatja szobánként is. Ugyancsak támogatja a pályázati rendszer ökoprogram nevezetű rendszerben, és szabályozhatóvá tételére is lehet pályázni. Múlt héten volt a Föld Napja, és Újbudán elhelyezték az első olyan ház tetején a megújuló energiát használó vízmelegítő rendszert, amelynek országosan is bemutató jellege kell legyen.
A források tekintetében képviselő úrnak igaza van, hogy egyszerűbb és összevonhatóbb pályázati feltételek kellenek, hogy az épületenergetikai megtakarítás, a kevesebb energiafelhasználás megújuló forrásaival kombinált pályázatok kellenek az épületenergetikai és megújuló energia pénzügyi források koordinációja, ez most ÖM tárcához tartozik, a KöHEM illetékes szakállamtitkára már megkezdte a forráskoordinációs munkát.
A panelprogrammal kapcsolatos egy-két kérdésre, különösen Nagy Andor úr tett fel számos kérdést, a tapasztalat az, hogy a panelprogram már negyedik éve működik, és olyan szakmai cégek álltak már fel, amelyek kész csomagokat ajánlanak a társasházaknak. A bonyodalmakat átvállalják. A paneles társasházak pedig egyre nagyobb számban és egyre rutinosabban pályáznak, tehát alig volt idén olyan pályázat, amelyet adathiány vagy pályázati szakmai követelményeknek nem megfelelés miatt kellett elutasítani. A 4 millió lakás teljesen pontos szám.
Hol tartunk energiatakarékosságban, energiahatékonyságban? Átlag lakás energiafelhasználását valaki olajegyenértékben, petajoulban, CO2-ben adja meg. Mi az egyszerűség kedvéért - mert a hajszárítót mindenki használja - hét hajszárító energiáját használja fel egy átlagos lakás, és a passzívház, amely bizonyos felújítási lépcsőkön már átmegy, egy hajszárító energiájával fűthető. Ezek a műszaki lépések, mint a már említett külső ablakcsere, külső hőszigetelés, és fontos a passzívháznál az a légcserélő, mosógép nagyságú berendezés beépítése, amely a kimenő, kiszellőző levegő hőjét átadja a bejövő friss levegőnek. Amennyiben ezeket a beavatkozásokat elvégezzük a lakáson, akkor az átlagos hét hajszárító energia helyett egy hajszárítónyi energiával elmegy egy lakás, és akkor érdemes eldönteni, hogy az egy hajszárítónyi energiát megújuló energiaforrásból szerezzük be, vagy pedig a hálózatról.
Energiahatékony házat tervezni nem bonyolult dolog, tehát hozzáférhetők mindazon módszerek, amelyeket a tervezésnél figyelembe kell venni mint a különböző építőanyagok, amelyeket használni kell. Amúgy nem igaz, hogy a tervezők nincsenek ennek a tudásnak a birtokában, mert mint ahogy ma már erről szó volt, minden ház építési engedélyezési tervét úgy kell beadni, hogy ezen követelményeknek megfeleljenek, és a tervezők már, amikor a falak rétegrendjét bemutatják, és számítással igazolják, hogy a 2006-ban nyilvánosságra hozott követelményeknek megfelelnek a tervezett házak, akkor már az ő megszerzett épületenergetikai tudásuk segítségével állítják elő az építési engedélyezésre a terveket.
Nem volt szó róla, de az energiahatékonyságnak a felmelegedés elleni védelem is része. A minisztérium kibocsátotta az épületek felmelegedés elleni védelmére vonatkozó tervezői segédletet, ezzel is a tervezőknek ad segítséget, hogy hogy lehet úgy tervezni az épületeket, hogy nyáron ne melegedjenek túl, ugyanis ma egyre inkább terjed a légkondícionáló általi felhasználással járó hűtés, és ezt mindenképpen meg kell előzni.
Hol tartunk energiahatékonyságban, erre egy szakértői véleményt idéznék, aki azt mondta, hogy önök építészek egy aranybányán ülnek, mert Magyarországon annyi széndioxid-kibocsátási tartalék van, amelyet a kvótakereskedelemnek piacra lehet bocsátani, hogy Magyarországnak az egyik legfontosabb exportcikke lehet a jövőben, tehát energiahatékonyságnak még van mit tenni, nem állunk túl jó, viszont ez a piacon eladható. Realizálni lehet, és a kiotói egyezmény szerint az ebből befolyó pénzeket csak épületenergetikai akciókra, épületenergetikailag hatékonnyá tételre lehet fordítani. Ha jól sáfárkodunk a széndioxid-kvóta bevételekkel, akkor jelentős forrással fog rendelkezni akár még egy uniós szigorítás is az épületenergetika irányába.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Katona úr, úgy látom, jelentkezik.
KATONA KÁLMÁN (független): Nagyon rövid leszek. Nem szeretném, hogy így maradna a jegyzőkönyvben, esetleg a fejekben. A kazánok ellenőrzése időszakos, az anyag szerint 4 évenkénti ellenőrzésről beszél, egy ciklus alatt maximum háromszor, de fontos, hogy nem évente.
A másik még nagyobb, abszolút félreérthető volt. Ezerből egyet akar ellenőrizni, nem ugyanaz, hogy minden bizonylatot, hanem egytized százalékát javasolja független szakértővel ellenőrizni. Ez azt gondolom, hogy teljesen jogos igény bármilyen tevékenységgel kapcsolatosan. Ez van az anyagban, a jegyzőkönyv miatt mondom.
ELNÖK: Kérjük Katona úr tudását, mert a bizottságnak valamiféle véleményt kell kialakítani, amelyet a jegyzőkönyvvel is megosztott. Köszönöm a tájékoztatást. Most döntés nem születik.
A következő két irányelvvel kapcsolatos előterjesztés kapcsán is számítunk segítségükre. Technikája kialakításának dolgában Szalóki úr fogja keresni önöket. Köszönöm. Kérném Szoboszlai Miklós főosztályvezető urat. Kegyetlen a sors, Szoboszlai úr. Nagyon elmélyültünk, és tartok tőle, hogy a bizottság tagjainak türelmet nem ilyen nagy meg az idő is halad előre, úgyhogy a tolerancia csökken. Kérem, hogy picit rövidebben, de azért minden szükséges információt a bizottságnak megadva legyen kedves szólni. Energiával vagy gumiabronccsal kezdünk? (Dr. Szoboszlai Miklós: Az energiával kezdenénk.)
Dr. Szoboszlai Miklós (KHEM) szóbeli kiegészítése
DR. SZOBOSZLAI MIKLÓS (Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium): Engedjék meg, hogy bemutassam kolléganőmet, Hibbeyné Joó Márta szakmai főtanácsadó asszonyt, aki a munkacsoport üléseire járva kijut, általában szerencsére ki tud jutni, és kimentem Gordos Péter szakállamtitkár urat, aki az EMFESZ gázellátási problémáival kapcsolatos tárgyalások miatt nem tud részt venni az ülésen, ezért én helyettesítem, érjék be velem, tisztelettel kérem.
Onnan kezdeném, hogy az energiacímkézés, és általában az erőforrás-használat címkézése nem újdonság, ezt a 92/75 EK irányelv már rendezte a háztartási nagygépek, mosógép, hűtőgép, fűtők és fényforrásokra, mely mindegy oldalága ennek. Megadta ezt a keretet, amely mentén leányirányelvek írták elő a címkézéssel kapcsolatos követelményeket, az energiaosztályozást és egyebeket. Tulajdonképpen ennek a módosításáról, újrafogalmazásáról van szó, és az az előrelépés, hogy az eddigi háztartási gép gondolatvilág helyett az energiával kapcsolatos berendezésekre kiterjeszti ezt az energiacímkézési kötelezettséget, magyarul felülről kinyitja tulajdonképpen azon termékek körét, amelyekre kiterjed ez az irányelv. Kiterjeszti továbbá azon alkatrészekre, a berendezések alkatrészeire is, amelyek befolyásolják az energiafelhasználást. Amikor energiát mondok, akkor mindig az erőforrásra kell gondolni, tehát vízfelhasználás vagy egyebek, amit érint, arra is kiterjed ez a szabályozás. Újrafogalmazza a tagállami kötelezettségeket a piacfelügyelet szigorúságát illetően, újrafogalmazza a kölcsönös együttműködést és tájékoztatást a Bizottságnak való beszámolás területén. Meghatározza a követelményeket a szállítókkal, gyártókkal szemben a címkézést és a hozzá kapcsolódó dokumentációt illetően, a kiskereskedők felelősségét, a címke feltüntetése, jól látható helyen való szerepeltetése, a szükséges tájékoztatást. Nem mennék végig azokon az apró részleteken, amelyek még megjelennek benne. Ez egy keretirányelv, amelyhez fognak továbbra is csatlakozni olyan irányelvek, amelyek a konkrét energiaosztályozást és egyéb követelményeket meghatározzák.
Még egy nagyon fontos dolog. Közel áll vagy hasonló az ökodesign irányelv, amely termékekre vonatkozó követelményszinteket határoz meg mint a piacra jutás feltétele, a címkézési irányelv, amely közvetlenül nem jelent kötelezettséget a termékre vonatkozóan, nem korlátozza a forgalomba hozatalt, hanem csak egy információt szolgáltat egyrészt a vevő számára, hogy mit vásárol, és bizonyos értelemben a gyártó számára is ad információt, hogy az ő terméke a piacon hol helyezkedik el ebben az energiaszegény világban.
Ha megengedik, én rögtön átmennék a másik irányelvre, a gumiabroncsra. A gumiabroncs irányelv is része az Európai Unió energiahatékonyság-növelési stratégiájának, és különösen része a CO2-kibocsátás korlátozása érdekében végzett munkának. Emlékeznek rá, hogy az a 130g/kilométer, amelyet járműtechnikai eszközökkel kell csinálni, az volt az első lépés, és el kell érni a 120-a kiegészítő intézkedésekkel. Ennek egyik eleme az energiahatékony gumiabroncsok használata. Ez az irányelv, hasonlóan az előzőhöz, egy kritériumot, osztályozási kritériumot vezet be a gumiabroncsokra, méghozzá a személygépkocsi abroncsokra, a 2 és fél tonnánál nehezebb személygépkocsi abroncsokra és a 3 és fél tonnát meg nem haladó könnyű-tehergépjármű abroncsokra. Három paraméter szerepel ebben a címkézésben, amely közül a személykocsi abroncsoknál mindhármat meg kell adni, sok kategóriánál legalább kettőt kell megadni, hasonlóképpen a tehergépkocsiknál. Név szerint a görbülési ellenállás szerinti energetikai besorolás, a nedves tapadás szerinti besorolás és a gördülési zaj decibel A-ban. A megadás módja erősen vitatott történet, hogy egy címkét kellene felragasztani a futófelületre, amelyet garantáltan soha nem fog látni az ügyfél, mert a gumi azonnal letépi róla. De ha nem tépi le róla, annál rosszabb, mert ez a használat során problémákat okozhat a gumiabroncsnál. Ekörül vannak némi bizonytalanságok. (Közbeszólás.) Parancsolsz? A ragasztófelület nem fog lekopni, az egy eléggé tartós történet, és melegedés és egyéb dolgokat tud befolyásolni, csúszást például.
Annyit kell elmondani a magyar álláspontról, hogy ezekben az égvilágon semmi olyan követelmények nincs, amelyet Magyarország ne tudna fenntartás nélkül támogatni. A háztartási gépeknél semmi jellegű probléma nincs, a Háztartási Gépgyártók Szövetsége is támogatja ezt a történetet. A gumiabroncsoknál is a Magyarországon jelenlévő Bridgestone, Continental, Michelin, Good Year és Hankook, amelyek hol gyártóként, hol forgalmazóként vannak jelen a magyar piacon. Velük egyeztettünk, nem jelent számukra problémát.
Egy érdekes fejleménye az energiacímkézésnek, tehát az energiafogyasztó berendezések címkézésének, hogy az Európai Parlamentnek az ipari, kutatási és energiaügyi bizottsága számos kifogást fogalmazott meg a bizottság ajánlásával szemben, és némileg bizonytalanná teszi a napokban ennek az irányelvnek az időbeli elfogadását. Ennyit szerettem volna röviden mondani. Köszönöm.
ELNÖK: Ahogy hallom, a címkézésre bátrabban vállalkozunk, mint a követelmények teljesítésére. Az előző a követelmények teljesítése, ez meg a címkézés volt. Másrészt összhangot is vélek felfedezni, hiszen bizonyos ügyekben a kormány álláspontja az volt, hogy direkt kötelezés helyett a meggyőzés, az érdekeltség megteremtése, és abban viszont teljesen nyilvánvaló, hogy egy korrekt címkézésnek adott esetben szerepe is van. De nem élcelődni akartam ezzel, remélem, nem így vette. (Jelzésre:) Nagy Andor úr.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Egy rövid 15 perces hozzászólást szeretnék mondani. (Derültség.- Elnök: Önmérsékletét kérem alelnök úrnak.) Meg akartam kérdezni, hogy hogy lehet az energiahatékonyságot a gumiabroncsoknál, mert elmondta, de nem tudom megismételni, mert jogász vagyok. (Dr. Szoboszlai Miklós: A tartomány függvényében kilogrammra meghatározva...) Az irányelvet, azt mondta, csak címkézni kell, nem ösztönzi ezeket a cégeket, hogy energiahatékonyak legyenek, csak fel kell tüntetni.
DR. SZOBOSZLAI MIKLÓS (Közlekedési, Hírközlési és Energetikai Minisztérium): Ha megengedi képviselő úr, az ösztönzés a gyártó számára, aki első gumiabroncs-felszerelő, az adott, hiszen neki a 120 vagy 130 grammos kibocsátási határértéket meg kell ugrani. Ő fel fogja tenni. A gumiabroncs cseréjénél jelenik meg az a dilemma, hogy a vevő belenéz a pénztárcájába, ránéz a termékre, és utána elmereng azon, hogy most mi történjen.
ELNÖK: Jól elkülönült a háromból ez a két blokk. Köszönöm a tájékoztatást, és ugyanazt kérem, bár itt vélhetőleg sokkal egyszerűbb lesz a helyzetünk, hiszen nem fogalmazódtak meg igazából az egységes kormányálláspontot markánsan más irányba befolyásolni szándékozó gondolatot, de természetesen kérném majd a segítségüket a bizottsági álláspont kialakításához. Köszönettel a 2-es napirendet lezárom.
Áttérünk a 3-as napirendre. Mindenkinek a megértését, türelmét és együttműködését kérem abban, hogy határozatképesen, tárgyalóképesen a következő napirenden is túl tudjunk lenni. 3-as napirend közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának bizottsági megítélése. Üdvözlöm dr. Baranyi Bertold főosztályvezető urat és segítőtársait. Amennyiben szükséges lesz, akkor kérném, mutatkozzanak be. Most azonban Baranyi úré a szó, kérném, hogy a meglehetősen vastag, sok törvényt érintő törvényt - ha lehetséges - legrövidebb idő alatt ajánlja nekünk.
Dr. Baranyi Bertold (IRM) szóbeli kiegészítése
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az Országgyűlés tavaly december 15-én fogadta el a Ket. átfogó módosítását. Az Európai Bizottság 2006-ban hozott egy átfogó változást eredményező irányelvet. A belső piacon a határon átnyúló szolgáltatások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében, akadálymentesítése értelmében.
A két téma nemcsak azért függ össze, mert ugyanazokat a törvényeket kell módosítani annak érdekében, hogy az irányelv átvezetése, illetve a Ket. hatályba lépése minél zökkenőmentesebb legyen, hanem azért is, mert a célok közösek, az ügyfélbarát, népszerű, gyors és hatékony eljárás megteremtése, amely az ügyfél számára kiszámítható, és ugyanúgy igénylik a hatóság együttműködését az ügyféllel, a saját, jól felfogott érdekében való felelősségvállalására azért az ügyért, amiben részt vesz.
Annak érdekében, hogy ez megtörténhessen, a belső piaci irányelv tekintetében már tavaly év eleje óta, a Ket. tekintetében pedig az elfogadás óta folyamatosan felülvizsgáljuk az egész jogrendszert. A törvényi felülvizsgálat eredményeit 2100 oldalban foglaltuk össze, amelynek annak érdekében, hogy közérthető és olvasható legyen, de ne a mozaikos módosításokkal és hatályon kívül helyezésekkel tarkított, áttekinthetetlen szöveget lehessen látni, az IRM honlapján közzétettük a hatályos szövegekkel egységes szerkezetbe foglalt változatát is, és azt az elektronikus információszabadságról szóló törvény értelmében véleményezésre is bocsátottuk.
Az anyag nagyon sok olyan törvényt érint, ami közvetlenül a bizottság hatáskörébe, feladatkörébe tartozik, és számos olyat, amely áttételesen, bizonyos rendelkezések tekintetében tartozik a bizottság feladatkörébe. Itt kiemelném a hatósági közreműködésre vonatkozó, látszólag a természetvédelmi, környezetvédelmi szakhatóság közreműködéseit csökkentő, de valójában a kormány szervezetalakítási szabadságát biztosító rendelkezéseket, hiszen ezek a közreműködések kormányrendeleti szinten már amúgy is rögzítve vannak, csak abban a megfelelő formában, ahogy a hatósági eljárásban ez érvényesülni tud. Bizonyos tekintetben a tervezet bővít a környezeti adatokhoz való hozzáférés tekintetében, a határozatok nyilvánossága, bizonyos adatok interneten való megjelenítése tekintetében. Felesleges párhuzamosságokat szüntet meg, illetve olyan eljárásokat von össze egy eljárásba, amely több hatósággal való közreműködés során jut el egyazon eredményre. Ennek kifejezetten a belső piaci irányelv átvezetése mellett is elkötelezett a kormány, hogy ezeket megtegye. Így foglalnám össze röviden, és kérem, hogy támogatni szíveskedjenek a javaslatot.
(Dr. Nagy Andor átveszi az ülés vezetését.)
DR. NAGY ANDOR (KDNP), a bizottság alelnöke, továbbiakban: ELNÖK: Átveszem az ülés vezetését átmenetileg. Azt szeretném megkérdezni, hogy képviselőtársaimnak van-e kérdésük, észrevételük? Katona Kálmán úr.
KATONA KÁLMÁN (független): Az induló kérdésem az lenne, hogy a kamarákkal kapcsolatos hatáskör gyengítése az tudatos, vagy csak én olvasom ki az anyagból. Olvasom, hogy tulajdonképpen a miniszter meghatározhatja, de eddig mindig a kamarai törvényben volt rögzítve. Most számos helyen látom az anyagban, hogy tulajdonképpen a kamarák szerepének a visszaértékelése történik.
A másik az lett volna, hogy így nem tudom igazából értelmezni. Lehet, hogy fent van a honlapon, de legközelebb írja meg a bizottságnak, hogy fent van. Mindig kifogásolni szoktam, amikor ilyen sok anyag van. Az van írva, hogy az eredeti helyébe, és akkor próbálom kikeresgélni. Például nem tudom azt megmondani, hogy korábban az hogy volt, hogy a környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálatok alapján hozott határozatát annak jogerőre emelkedésénél tekintet nélkül nyilvánosan közzéteszi. Itt erős aggályaim vannak a félreértéseket illetően, mert feltételeztem, hogy a jogerőre emelkedésig még történhet egy s más, és azt gondolom, utána kellene kifüggeszteni, de nem tudom. Úgy tűnik, hogy ez itt egy változás. Több helyen megjelenik egyébként.
Bízom abban, hogy a 164. paragrafust elnök úr részletesen átolvasta, nehogy valami baj történjen a halászokkal, horgászokkal, és hát egyébként is mindig elmondom azt, hogy ilyen halmot összehányni képviselő számára kezelhetetlen. Önöknek se lehet gyerekjáték, de hogy egy képviselő ezzel... És akkor még egy, a 130-asra kérdeznék rá. Kártalanítási igény jogalapjáról és mértékéről természetvédelmi hatóság dönt, mely ellen nincs helye fellebbezésnek. Ebben mi az új? Első nekifutásra ezeket kérdezném.
(Dr. Orosz Sándor alelnök visszaveszi az ülés vezetését.)
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP), a bizottság alelnöke, továbbiakban: ELNÖK: (Jelzésre:) Dr. Nagy Andor!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): A törvényjavaslat terjedelme 450 oldal, lehetetlen befogadni még akkor is, ha a bizottságokat csak bizonyos részben érinti. Miért választották ezt a megoldást, hogy egy ilyen terjedelmes törvényjavaslatot adnak be? Az a cél nem kérdőjelezhető meg, hogy a közigazgatás i határidőket le kell rövidíteni, az egész rendszert le kell egyszerűsíteni, ez egy teljesen elfogadható célkitűzés. Számomra azt üzeni a 450 oldalas előterjesztés, mintha az elmúlt időszakban egy csomó mindent elmulasztottak volna, és most egyszerre megpróbálnának mindent átvinni, amit csak lehet. Ahogy Katona Kálmán is érzékeltette, mi ezzel gyakorlatilag nem tudunk mit kezdeni, mert annyira sok, hogy nagyon nehéz értelmezni.
Szeretném megkérdezni, hogy az előző ülésünkön levettük a napirendről ezt az előterjesztést. A Mezőgazdasági bizottság már tárgyalta ezt? (Jelzésre:) Tárgyalták. Azt mondták még, hogy az EU-s normáknak való megfelelés is indokolja részben a módosítást, és igaz-e az az állítás, hogy csak az eljárási határidők egyszerűsítése ez a törvénymódosítás, nem ad-e felhatalmazást a törvénymódosítás mondjuk más dolgokra is egyes tárcavezetőknek? Nem nyit-e meg olyan kapukat, amelyek korábban zárva voltak? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Katona úr jelezte, hogy van egy kiegészítése.
KATONA KÁLMÁN (független): Hivatkozik a belső piaci szolgáltatásról szóló EU-irányelvre. Az államigazgatás belső piaci szolgáltatási kategória?
ELNÖK: lehetőség lesz válaszolni, de még előtte engedjék meg, hogy utolsó hozzászólóként én magam is röviden szóljak. Egyidejűleg jelzem, hogy meghatalmazást kaptam Velkey úr képviseletére is, és majd mint látni fogják, egyezően fogunk szavazni az általános vitára való alkalmasság vonatkozásában.
Válság idején az is fontos, hogy azok az eljárásrendek, amelyek a mindennapi ügyeinket akár fogyasztóként, akár állampolgárként, akár vállalkozóként meghatározzák, abban is hát - ha tetszik - rend legyen. Ezen az alapon el tudom fogadni, hogy a közigazgatási eljárásról szóló törvény novellisztikus módosítását követően ezeket a szabályokat az egyes eljárások vonatkozásában át kell vezetni. Ez egy indok. Emellett is persze számos felvetéssel tudok azonosulni, akik úgy fogalmaznak, hogy lehetne elegánsabban és érthetőbben is. Nem teljesen lehetetlen, de nem egyszerű lekövetni, végigvezetni, hogy pontosan mikor, mi hogyan változik.
De hogy Katona úr is pontosan érzékelje, megnéztem itt ezt a halas ügyet. (Derültség.) A halászatról és a horgászatról szóló törvény módosítását. Csak illusztrációként szeretném mondani, hogy az azért még külön önálló törvényben is picit nehézkes volna, ahogy például a 18. paragrafus első bekezdésében jár el, amelyet a 164. paragrafusban az engedéllyel szövegrész helyébe az igazolvánnyal lép, majd a 165. paragrafus első bekezdésében az érvényes szövegrészt hatályon kívül helyezi. Bizonyára a számítástechnika korában ez már nem jelenthet gondot, de hát egyszer leírja, akkor ezt is fogja tartalmazni a 18. paragrafus első bekezdése.
Az egyik indok ez a bizonyos Ket., a másik a szolgáltatási irányelv. Szeretném megkérdezni, hogy a javasolt változtatások milyen arányban vannak, mennyi a Ket. miatt, az eredeti ágazati eljárásrendek átírása, összhangba hozása a Ket.-tel, és milyen nagyságrendet képez... Talán van valami számuk erre, mennyiségi vagy mennyiségi, ami a szolgáltatási irányelv miatt vált szükségessé.
Van egy udvariatlannak tetsző kérdésem. Van-e ezen kívül, mert feltételezem, hogy van a halászatról és horgászatról szóló törvény módosításában találtam ilyet, hogy vajon az előttünk lévő módosításra váró 150 néhány törvényben két fontos indokon kívül körülbelül mekkora hányada, aminek nem tudunk pontosan nyomára jutni, hogy miért ebben a törvényben kívánják megváltoztatni. Konkrétan arra gondolok, hogy a halászati törvény 19. szakasz harmadik bekezdéséből a kiadásra jogosult hatóságot, illetve szervezetet a miniszter jelöli ki szövegrész helyébe: kiadás céljából a halászati hatóság megbízási szerződést köthet, a szerződéskötés feltételeit a miniszter rendeletben határozza meg. Ezt én tudom, hogy miről van szó, de szerintem rajtam és önökön kívül ebben a teremben senki nem tudja, hogy ez pontosan mit is jelent. Praktikusan ez szabályozza a döntési kompetenciaszint jelentős megváltoztatását ebben az ügyben, nem árulom el, melyik témában. Ez szerintem se a Ket.-tel, se a szolgáltatási irányelvvel nincs összefüggésben.
Ennek ellenére azt gondolom, hogy amikor különleges teljesítményeket várunk másoktól, akkor magunk részéről is meg kell erőltetni magunkat, meg kell próbálni megérteni, kinek-kinek a saját törvényjavaslatát végigrágva ezeket az instrukciókat tenni, és a szükséges módosításokat el kellene fogadni. Egyéb hozzászólás, észrevétel? (Nincs jelzés.) Bertold, parancsolj!
Dr. Baranyi Bertold (IRM) válaszai az elhangzottakra
DR. BARANYI BERTOLD (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A belső piaci irányelvvel kapcsolatos kérdésekben Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes úrnak fogom átadni a szót, de előtte a Ket.-módosítással összefüggő kérdések.
Elég jó kérdés volt, hogy mi az aránya a kettőnek. Betűre és sorra nem számoltam meg, de alapvetően a megállapító rendelkezéseknek 30-40 százaléka a belső piaci irányelvvel kapcsolatos. Onnan lehet megismerni, hogy sajátos megfogalmazást, sillabuszt használ, amellyel a változások az, hogy bejelentés- vagy engedélyköteles lesz-e, leszámítva a kereskedelmi törvényt vagy az elismerési törvényt. A mozaikok nagy része a hatósági eljáráshoz kapcsolódik, kifejezetten ezért tettük fel az egységes szerkezetű szöveget, hogy áttekinthető legyen. Ha megállapítottuk volna ezeket a rendelkezéseket, nem ennyi oldalas lett volna, hanem háromszor ennyi oldalas, és olyan kérdések nyíltak volna meg, amelyek nem feltétlenül a Ket.-tel és a belső piaci irányelvvel összefüggők lettek volna.
Katona úr kérdésére. Jogerőre emelkedés nélkül is közzéteheti. Ez valóban egy változás, a Ket. szabályai szerint ezt azonban mindenféle adminisztrációnak kell alárendelni a közzétételt megelőzően, kifejezetten a környezeti információhoz való jog érvényesülése a cél, tehát a fellebbezési jog gyakorlásának tud segítséget nyújtani, és egyébként kifejezetten a szakmai szervezetek kérése volt, hogy megismerhessék ezeket az adatokat.
A halászati eljárás áttekintése tekintetében, a halászjegy kiadása, és akkor összekapcsolnám a kettőt. Az igazság az, hogy a jelenlegi helyzet az és ez a törvény nem ezt mutatja, hogy bizonyos nem hatósági jogkörrel felruházott szervezetek adják ki a horgász- és halászjegyeket, ami nagyon is rendben van, hiszen nem kell bemenni a hatósághoz, hanem konkrétan el lehet menni bizonyos helyre. Itt azonban a törvényben foglalt szabályozás azt a látszatot keltette, mintha ő adná ki maga a halászjegy kiadója a hatósági határozatot, miközben ez nem így van. A módosítás ezt szolgálja.
A kártalanítási igény tekintetében a változás annyi, hogy a kártalanítási igény hatályos szabályozása határozatról beszél, míg a Ket. értelmében kártalanítási igény tárgyában végzéssel jelezni kell, ha érdemi vizsgálat nélkül elutasítják a kérelmet vagy abban az esetben, ha megszüntetik az eljárást. Ez a határozat szó került ki belőle, és a mondat pedig a jogalkalmazó számára is egyértelműbbé, érthetőbbé teheti.
Miért választottuk ezt a megoldást, hogy egy egységes törvényben szabályozzuk? Egyrészt azért, mert pont a bizottság feladatköre mutatja legjobban, hogy nincsenek lehatárolható területek, nem mondhatom azt, hogy a környezetvédelmi tárgyú törvények Ket.-tel összefüggő módosítása, a közlekedéssel összefüggő törvények Ket. szerinti módosítása. Ugyanezeket a módosításokat, akár ha öt darabban is, de meg kellett volna kapnia a Háznak, ez önmagában nem segítette volna álláspontom szerint az anyag feldolgozását, ha 10 darab 50-70 oldalas anyag érkezett volna be, és éppen ezért választottuk a megoldást. A feladatunk adott volt, tehát hogy elejétől a végéig olvassuk el a jogrendszert, és nézzük meg, hogy ellentétes-e a Ket.-tel vagy párhuzamos vele. Ezt a felülvizsgálatot annál is inkább meg kellett valósítani, mert bizonytalanságok vannak a tekintetben, hogy amely szabályok benne vannak egy ágazati törvényben, azokkal szemben a Ket.-et alkalmazni kell-e, mikor kell alkalmazni, az egyes fogalmak miért nem megfelelőek, miért megfelelőek. Az említett érvényes kifejezés deregulációjára is volt olyan bírósági határozat, amely kimondta, hogy mivel a határozat jogszabály alapján nem volt érvényes, így azt nem létezőnek kell tekinteni, és meg kell szüntetni az eljárást. Négy jogi fogalom olyan szintű összekeverése, amit dogmatikailag helyre kellett tenni. A cél a teljes körű felülvizsgálat volt, ezt próbáltuk elvégezni.
A mezőgazdasági bizottság a délelőtt folyamán tárgyalta, támogatta az általános vitára való alkalmasságát.
Az EU-s normák átültetése és a határidő-szűkítésen túli módosításokkal kapcsolatban. A törvényjavaslat második felében a társadalombiztosítási nyugellátással kapcsolatos módosításokat is és a rehabilitációs járadékkal kapcsolatos törvénymódosítást is tartalmazza. Ennek egyszerűen az volt az oka, hogy annyira összefüggött a Ket.-tel összefüggő módosításuk és az egyébként tartalmilag nem összefüggő módosításuk, hogy ezt össze kellett vonni. Azért mert ez egy kiemelkedő vagy úgy fogalmazok, ennek a törvénynek a tárgyától is eltérő tárgyú szabályozást is tartalmaz, az indokolásban erre kitértünk, mint ahogy a közlevéltári törvény módosításával kapcsolatban is.
Ezen kívül arányaiban természetesen, ahogy a jogszabályokat olvastuk, bizonyos alkotmányossági követelmények érvényesülését, illetve bizonyos eljáráshoz csak közvetetten kapcsolódó, elrontott, nem egyértelmű, pontatlan szabályozást természetesen javít az anyag. Ezek közül azokat, amelyek érdemibbek, átfogóbbak, illetve amelyek tartalmi változást jelentenek, tehát nem szövegezés vagy helyesírási hiba javítását, azokat az indokolásban megjelenítettük, ide sorolnám például a jogalkotásban közreműködő, egyetértési jogot gyakorló, de nem jogalkotásra jogosult szervek együttdöntési jogának megszüntetését, amely alapvetően bírósági határozatból ered. Illetve kiemelném itt a közigazgatási hatósági eljárással közvetetten kapcsolatban lévő, a személyazonosítási módokról szóló törvény módosítását, amelyben egyértelművé tesszük, hogy állampolgártól, ügyféltől, bárkitől milyen adatokat lehet elkérni annak érdekében, hogy őt azonosítsák, és ezen a ponton lezártuk. Nem lehet elkérni a természetes személyazonosító adatait, adóazonosítóját és TAJ-kártyáját együtt egy eljárásban, mert a hatóság ezek közül jó esetben kettőt nem használ. Ilyen jellegű pontosítások, módosítások benne vannak az indokolásban természetesen.
Köszönöm szépen.
SZÁMADÓ TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Számadó Tamás vagyok, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Európai Uniós Jogi Főosztályának főosztályvezető-helyettese.
Az anyag másik indokaként szolgáló első kérdésre a szolgáltatás világának kapcsán már válaszolt kollégám. Valóban nehezen szétválogatható mennyiségileg is, és kettős ok volt amellett, hogy ezek egy anyagban kerültek rögzítésre a szabályozási igények. Egyrészt - Katona képviselő úr kérdésére is reagálva - a belső piaci irányelv több változtatást követel meg a tagállamoktól. Az egyik az engedélyezési, általában szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó eljárások egyszerűsítése, ide értendő még az eljárások elektronikus úton való folytatásának engedélyezésének biztosítása.
Ezen irányelvi követelmények jó részét a Ket.-novella fejezi ki kerettörvényi szinten, ezért a kapcsolódó törvények eljárási kérdésekkel ilyen szinten, amit a Ket. elvégez, nem foglalkozik. Mind az irányelv, mind a Ket. kapcsán az ágazati törvényekben át kell vezetni a szabályokat. Emellett pedig szintén a jogi felülvizsgálatát igényelte a jogi szabályrendszere az irányelvnek, ami egyrészt követelményekhez köti, hogy egyáltalán mikor lehet egyáltalán egy tevékenység folytatását engedélyezni előzetes vagy határidőn belüli hatósági határozathoz kötni, meghatározott indokoknak kell fennállni, és ezen túl is indokolni, hogy ez a szükséges és arányos korlátozás, mert más módon a tevékenység ellenőrzése nem biztosítható. Ennek egyik része törvényi szinten átvezethető, és adott esetben bejelentési eljárásra tér át az adott ágazat szabályozása. Itt kvázi az e törvényjavaslattal benyújtott, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és közvetetten a szabályozásról szóló törvényjavaslatra. Ezzel való illeszkedést jogrendszeri szinten biztosítani kellett, és azért is kell utalnom a törvényjavaslatra, mivel az keretjelleggel határoz meg a tevékenység akár letelepedettként, akár határon átnyúló tevékenységként való folytatás szabadsága kapcsán rendelkezéseket. Egy olyan előírást tartalmaz, hogy a szolgáltatási tevékenység megkezdését csak más törvény vagy kormányrendelet korlátozhatja éppen annak érdekében, hogy a keretjellegű szabályok minél szélesebb körben érvényesülni tudjanak. Ez azt is jelentette, hogy olyan esetekben, ahol megállapításra is került, hogy fenntartható az engedélyezési rendszer, de mivel miniszteri rendeletben van rendezve hatályos jogszabályok szerint, ezeket törvényi szintre kellett emelni, és ez indukált további törvénymódosításokat.
Köszönöm.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Én körbetekintve javaslom, hogy foglaljunk állást, hogy mi legyen. Hozzuk meg döntésünket. Egyszerű kérdést teszek fel, ki támogatja a T/9354. számú törvényjavaslatot a tekintetben, hogy általános vitára alkalmas? Aki igen, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy 10 igen és 6 nem szavazattal a bizottság támogatja.
Döntés bizottsági előadók állításáról
Előadót állítsunk-e? Ez a feltétele a kisebbségi véleménynek, mert ha van többségi, akkor van kisebbségi is. Képviselőtársaimra nézve arra következtetek, hogy engem szeretnének javasolni. Dr. Orosz Sándor. Kisebbségi vélemény? (Közbeszólásra.) Katona Kálmán. Köszönettel a 3-as napirendet lezárom, megköszönöm az előterjesztő képviselőinek a közreműködését.
Mielőtt az ülést lezárnám, dilemmámmal osztom meg a bizottság tagjainak az ismereteit, nevesen, hogy Fülöp Sándor, a jövő nemzedékeinek országgyűlési biztosa beszámolási lehetőséget kér, és erre adott esetben május 5-én, tehát egy hét múlva lehet sort keríteni. Vannak elmaradásaink, ezzel összefüggésben én azon az állásponton vagyok, már úgy érve, hogy 2006-2007-es jelentés megtárgyalása, hasonlók. Ezekkel nem nagyon foglalkoznék addig, amíg a bizottságnak lesz elnöke. Akkor majd ezeket előveszi. Erre a mai napon megtárgyalt EU-s vélemények végső kialakítására pedig előkészítés függvényében tudunk visszatérni. Ha ez utóbbi nem készülne el, akkor jelen ismereteim szerint jövő hét kedden, egy óra magasságában az ombudsmani beszámoló tűzhető napirendre és beszélhető meg. Ezzel szemben, ha nem változtat a Házbizottság az álláspontján a Ket.-tel összefüggő törvény tárgyalását illetően, ami ekkortájt lesz, pont 5-ére tervezik. Ezt követően akkor még egy ülést kellene tartanunk, mert ha lezárják az általános vitát, akkor a benyújtott módosítványok bennünket érintő részét meg kell tárgyalnunk. Erre pedig vagy a hét második részében, vagy rákövetkező hét hétfőn reggel kerülhet sor. Itt a vélekedések egyik hangos fele azt mondja, hogy jövő héten ne tartsunk bizottsági ülést, és rákövetkező hét hétfőn üljünk össze. (Dr. Nagy Andor: Az hányadika?) 11-ike. (Közbeszólások.) (Dr. Nagy Andor: EU-elnökségi ülésünk van hétfőn 8.30-tól.) 5-ikén legfeljebb az ombudsman, és ha elkészül a ma tárgyalt EU-s napirendek. Ötödikén mást nem nagyon tudunk tárgyalni. (Közbeszólások.) Köszönöm az együttműködést.
Ezek szerint jövő héten hétfőn, tehát május 11-én hétfőn lesz a következő bizottsági ülés időpontja várhatóan azokkal a napirendekkel, amikről az előbb beszéltünk. Amennyiben a további beszélgetés már nem feltétlenül a bizottsági ülés kereteit kívánja, az ülést bezárom. Köszönöm a részvételt és a türelmeteket.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 18 perc)
|
Dr. Nagy Andor |
Dr. Orosz Sándor |
Jegyzőkönyvvezető: Dancsecs Dóra