KORB-4/2009.
(KORB-93/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2009. február 24-én, 13 óra 35 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet II. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934. számú törvényjavaslat általános vitáját megalapozó tájékoztatások *
Dr. Fülöp Sándor a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szóbeli tájékoztatója *
Dr. Nagy Dániel (FVM) szóbeli kiegészítése *
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. erdővagyona és erdőgazdálkodási tevékenysége *
Horgosi Zsolt (MNV Zrt.) szóbeli tájékoztatója *
A honvédelmi célokat/érdekeket szolgáló erdőgazdálkodás helyzete *
Oláh János (HM) szóbeli tájékoztatója *
A magánerdő-gazdálkodás helyzete *
Luzsi József (MEGOSZ) szóbeli tájékoztatója *
Az erdőgazdálkodás a Natura 2000 területeken, a WWF Magyarországi Irodájának véleménye *
Dr. Magyar Gábor (WWF) szóbeli kiegészítése *
Gálhidy László (WWF) szóbeli kiegészítése *
1. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934. számú törvényjavaslat általános vitáját megalapozó tájékoztatások:
a) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. erdővagyon és erdőgazdálkodási tevékenysége
(Előadó: Tátrai Miklós vezérigazgató)
b) A honvédelmi célokat/érdekeket szolgáló erdőgazdálkodás helyzete
(Előadó: A Honvédelmi Minisztérium képviselője)
c) A magánerdő-gazdálkodás helyzete
(Előadó: Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége)
d) Az erdőgazdálkodás a Natura 2000 területeken, a WWF Magyarország Irodájának véleménye
(Előadó: a WWF képviselője)
2. Tájékoztató a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervről
(Előadó: Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára)
3. Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Császár Antal (független)
Helyettesítési megbízást adott
Fetser János (MSZP) Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Kránitz László (MSZP) Dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP) Gyula Ferencnének (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz) Balogh Józsefnek (Fidesz)
Dr. Fülöp Sándor a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
Dr. Nagy Dániel főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Sódor Márton főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Horgosi Zsolt igazgató (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.)
Luzsi József elnök (Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége)
Oláh János dandártábornok, főosztályvezető (Honvédelmi Minisztérium)
Dr. Magyar Gábor igazgató (WWF Magyarországi Iroda)
Gálhidy László erdészeti programvezető (WWF Magyarországi Iroda)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 35 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntöm a bizottság megjelent tagjait, vendégeket. Tisztelt Környezetvédelmi Bizottság! Az ülésünket megkezdjük.
A kiküldött napirendhez annyi módosítást javaslok, hogy az első napirendben tájékoztatót kapunk az erdőtörvénnyel kapcsolatban. Itt a felsorolt intézményeken túlmenően ahhoz kérem a hozzájárulást, hogy elsőként dr. Fülöp Sándort, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát hallgassuk meg egy rövid tájékoztató erejéig, és ezt követően lesz a kiküldött sorrend. A második napirend tájékoztató a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervről. Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára fog tájékoztatót tartani, és ha van egyéb, akkor most szóljatok. (Nincs jelzés.) Aki ezzel a módosítással a kiküldött napirendet támogatja, elfogadja, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Annyit mondanék az ügy elé, hogy az erdőtörvény, mint látjuk, bonyolultabb első rátekintésre. Az lenne a cél, hogy a természetvédelmi és erdőgazdálkodási szempontok összhangját meg tudjuk a tervezeten belül teremteni, ennek érdekében gondoltam, hogy az érintetteket hallgassuk meg. Felkérem dr. Fülöp Sándor biztos urat, hogy üljön az asztalhoz, és a mondandóját adja elő, figyelünk.
Dr. Fülöp Sándor a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szóbeli tájékoztatója
DR. FÜLÖP SÁNDOR országgyűlési biztos: Köszönöm, elnök úr. Röviden csak, hiszen beadtunk egy írásbeli állásfoglalást is, és ez a képviselő urak rendelkezésére áll. Az erdőtörvény tervezetével kapcsolatban általánosságban az az irodánk véleménye, hogy jó szakmai színvonalú, gondos munka, ugyanakkor bizonyos egyoldalúság tapasztalható benne, amire már 2008. október 2-i állásfoglalásában a kormány tanácsadó testülete, az Országos Környezetvédelmi Tanács is felhívta a figyelmet. Nem látjuk ugyanakkor ennek a felhívásnak az eredményét a parlament elé került anyagban, és ezért is jelentünk meg mi is egy állásfoglalással. Köszönöm a lehetőséget, hogy ezt szóban is kiegészíthetem.
Igazából két témakör köré csoportosítható a véleményünk, illetve a kifogásolható része az erdőtörvénynek. A természetvédelmi szempontokat nem megfelelően veszi figyelembe, és a közösségi részvétel lehetőségeit nem megfelelően, nem a nemzetközi jogi és hazai alkotmányos követelményeknek megfelelően szabályozza. A természetvédelem területén a legfontosabb probléma az, hogy a Natura 2000 területekről lényegében nem is vesz tudomást a szabályozás. Azon kívül a természetvédelmi és környezetvédelmi szakhatóságok jogkörét sem biztosítja megfelelően. Ez a két témakör persze összefügg, hiszen a szakhatósági jogkörrel együtt jár bizonyos közösségi részvétel is.
Hogy egy témát kiemeljek: a tarvágásnál különösen problémásnak tartjuk, hogy a Natura 2000 területek szempontja és a természetvédelmi területek szempontja nem megfelelően jelenik meg. A Natura 2000 alatt, illetve európai természeti védettség alatt nem azt kell érteni, hogy semmilyen gazdasági jellegű tevékenységre nem kerülhet sor, de az meg a másik szélsőség, hogy semmilyen tekintetben nem veszik figyelembe, hogy az élőhelyek irányelv 6. § (1) bekezdése mindenképpen előírja, hogy ilyen esetekben legalább vizsgálni kell a Natura 2000 területek érintettségét és a tevékenység hatását. Ennek a biztosítékai hiányoznak a javaslatból. Ami pedig a közösségi részvételt illeti, olyan jogintézmények jelennek meg a tervezetben, amelyekben nincs eljárásjogi garancia arra, hogy éppen az érintett közösségek vagy a környezetvédő, akár természetvédelmi szakmai szervezetek megfelelő módon értesülhessenek az eljárásról, illetőleg abban a véleményüket elmondhassák. Ezzel hosszú távú, évekig húzódó konfliktusok magvát hinti el a jogalkotó, amit mi nagyon célszerűtlennek és alkotmányos szabályokkal szembenállónak tartunk.
Két jogintézményre gondolok, a körzeti erdőtervnek a nem hatósági formában való megjelenése, illetőleg a bejelentési kötelezettség, ahol fel sem merül, hogy hatósági eljárások vegyenek helyt. Ehhez képest a hatósági eljárásokban a közösségi részvételre sem kerülhetett sor. Mindezek alapján úgy látjuk munkatársaimmal, hogy elsősorban a Natura 2000 területek miatt európai bizottsági jogsértési eljárások sorával kell szembenéznünk, ha ez a jogszabály így keresztülmegy. A közösségi részvétellel kapcsolatban pedig az Aarhusi Egyezményt végrehajtó európai jogszabályok, illetőleg azokkal kapcsolatos szankciók elé kell néznünk. A hazai jogban a környezetvédelem alkotmánybírósági alapdöntése a 28/1994. számú határozat, amely alapján a védettség szintjének a csökkenése miatt komoly alkotmánybírósági eljárások is várhatók. Ezeket jó lenne megelőzni, remélem, hogy mód lesz rá.
Köszönöm szépen a figyelmet!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Biztos urat arra kértem, hogy úgy fogalmazza meg írásban a javaslatait, hogy a törvényben el tudjuk ezt helyezni. Ezt megtette, azt lehet mondani, hogy szinte módosító indítvány formájában. Nyilván a fejléce nincs meg, biztos úr nem nyújtott be eddig módosító indítványokat, de majd a bizottság eldönti, hogy melyeket tudja sajátjaként támogatni. Mi köszönjük szépen a munkát. Nem tudom, a minisztérium részéről van-e, aki tud vagy akar megszólalni? A demokrácia jegyében, ha úgy érzi, akkor természetesen lehet reflektálni, de nem kell. Elég jegyzetelni, és úgy megemészteni a dolgokat. (Dr. Nagy Dániel: Szeretnék élni a lehetőséggel.) Jó, én is azt gondoltam, hogy úgy okosodunk, ha halljuk az ellen- vagy támogató véleményeket. Majd kiderül. A nevet kérjük bemondani.
Dr. Nagy Dániel (FVM) szóbeli kiegészítése
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nagy Dániel, FVM természeti erőforrások főosztálya. Köszönöm szépen a szót. Mi is megismertük biztos úrnak a nagyon részletes, mindenre kiterjedő és alapvetően konstruktív véleményét. Mi is készítettünk egy anyagot a képviselő urak részére, és digitálisan megpróbáltuk a titkárságon keresztül éjszaka eljuttatni. Nem mindenhová érkezett meg, ezt tudjuk. Ebben mind a hat, külön-külön javaslattal kapcsolatban a jogi és erdészeti szakmai álláspontunkat is leírtuk.
Az első témakör, hogy miért nem szerepel szakhatósági jogkör az erdőtörvényben. Ennek egyszerű jogtechnikai oka van. 2006 óta egy - nem tudom pontosan hányas számú - törvény határozta meg, hogy alkotmányjogi szempontból a kormány jogköre, hogy meghatározza a szakhatósági jogosultságokat. Akkor valamennyi törvényből eltávolításra kerültek a szakhatósági felhatalmazó rendelkezések, és természetesen ezt a jogelvet az erdőtörvénynek is követni kellett. Így nem látjuk annak a lehetőségét, hogy szakhatósági jogkör alapítása akár Natura 2000 területekre vonatkozóan, akár más vonatkozásban az erdőtörvénybe bekerüljön. Ez az első része.
Alkotmányjogi szempontból többször is kértük a korábbi szakaszban az alkotmányjogászokat, megvizsgáltattuk az IRM alkotmányjogi főosztályával, hogy ha egy eljárás egyszerűsödik az erdészeti igazgatás területén. Tehát a jelenlegi duplikált engedélyezési rendszert frakcionalizáljuk, és egyszerűsítjük a gazdálkodók dolgát azzal, hogy megfelelő garanciarendszert építünk be arra, hogy a természetvédelmi hatóság és az erdészeti hatóság is be tudjon avatkozni. Ne felejtsük el, hogy erre a Tvt., tehát a természetvédelmi törvény is megfelelő garanciákat állít, tehát a természetvédelmi hatóság bármikor bármit felfüggeszthet, ehhez nem kell az erdőtörvényben a gazdálkodó számára bonyolult szabályozást létrehozni. Úgy gondoljuk, hogy önmagában egy komplikált és indokolatlanul duplikált szabályozás egyszerűsítése nem jelenti a védelmi szint csökkentését. Jogi szempontból az anyagi jogi szabályok azok, amelyek a védelmet megalapozzák.
Az Aarhusi Egyezmény vonatkozásában is vitatnánk biztos úr álláspontját. Nem ismerünk az Aarhusi Egyezményen belül olyan pontot, ami az erdőgazdálkodásra kiterjesztené az Aarhusi Egyezmény hatályát. Az egyezmény melléklete valóban kiterjeszti az egyezmény hatályát azokra az eljárásokra, amelyekre környezeti hatásvizsgálat kötelező. Ezzel kapcsolatban is csatolunk majd a bizottság részére egy anyagot, amiben kifejtjük, hogy valóban olyan eljárásokban indokolt vagy lehetséges a szélesebb kör bevonása, ahol az erdő megszűnik, de egyébként az erdőtörvény szerepe pont az, hogy mindenütt Magyarországon, ahol erdő volt, ott erdő is maradt. Ezt az erdőtörvény jelenleg biztosítja. Úgy gondoljuk, hogy a társadalmi részvétel téves értelmezése és az ügyféli jogállás biztosítása az erdőgazdálkodási eljárásokban egyszerűen ellehetetleníti az erdőgazdálkodást. Gondoljunk bele abba, hogy más területeken is, amikor széles ügyféli jogállást biztosítunk, két-három év múlva végződnek ezek a közigazgatási perek bíróságokon, addig nem tudom, hogy lehet ott fakitermelést végezni vagy valamilyen erdővédelmi tevékenységet megtenni. Míg a bíróságon pereskedünk, hogy ezek kivitelezhetőek-e, vajon ez az erdők javát fogja-e szolgálni.
Találtunk olyan felvetést is biztos úr anyagában, amire vonatkozóan mi is szeretnénk javasolni majd módosító indítványt. A szankciórendszernek valóban olyan két gyengeségére mutatott rá, amelynek orvoslása mindenképpen indokolt. Az erdőgazdálkodás engedélyezési eljárásainál - azt hiszem, ez biztos úr hármas számú javaslata - nem tartjuk indokoltnak, hogy védett területeken visszaállítsuk a korábbi duplikált engedélyezési rendszert. Ehhez minden képviselő részére egy tagolt és nem erdésznyelven írt anyagot fogunk csatolni, ahol bemutatjuk, hogy hol vannak beépítve a természetvédelmi garanciális elemek a jelenlegi engedélyezési rendszerbe. Úgy gondoljuk, ha egyszer engedélyez valamit a hatóság 10 évre, és utána ennek végrehajtását be kell jelenteni az erdőgazdálkodónak, és utána még a hatóságnak 30-45 napja van arra, hogy reagáljon, akkor felesleges még egyszer azt az engedélyt kiadni. Erre az erdészeti hatóság létszáma nem elég, és hangsúlyoznám, hogy nemcsak az erdészeti hatóság, hanem a természetvédelmi, illetve zöldhatóság kapacitásai is korlátozottak. Nagyon sokszor a terület bejárása nélküli határozatok születnek. Az új erdőtörvény azt szeretné elérni, hogy ne pecsétet nyomogasson mindkét hatóság, hanem ahol szükséges, legyen időnk, és tudjunk ellenőrizni.
Köszönjük szépen, és akkor a tisztelt képviselő hölgyek, urak részére ezt a tájékoztató anyagot az email címükre csatolni fogja majd a minisztérium. Köszönöm elnök úrnak a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm. Azt kérném, hogy a bizottsági email-re is küldje el, mert akkor biztos, hogy eljuttatjuk mindenkinek. (Dr. Nagy Dániel: Köszönöm szépen.) Mindig tanítom államtitkár urat arra, hogy a képviselők nem mindig nyitják ki a parlamenti email címüket, mert arra nagyon sok minden jön, és nem tudnak válogatni. Sokuknak van olyan email címe, amit ténylegesen használnak, de ha a bizottságnak elküldi, akkor mi biztosítani fogjuk.
(Jelzésre.) Orosz Sándor alelnök úr kért szót.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr! Elnézésüket kérem, udvariatlan nem kívánok lenni, de párhuzamosan a plenáris ülésen bejelentett hozzászólóként néhány törvényben vagyok érdekelt, és mindjárt fel kell állni, és el kell menni.
Néhány dolgot akartam mondani itt az eddig hallottak alapján. Egyik az, hogy én viszont nyitom az email-emet. Rendelkezésemre is állt Fülöp úr összeállítása, így figyelemmel arra, hogy Nagy Dániel úr széleskörű vitafelületet jelenített meg e tárgyban, gondolom, hogy a bizottságnak minderről érdemben akkor van lehetősége beszélni, ha ez ott van. Tájékoztatom elnök urat, hogy ombudsman úr által felvetetteket módosító indítvány formájában beterjesztettem, tehát lesz alkalma a bizottságnak megtárgyalni. A bizottságnak lehetősége lesz érdemben vizsgálni pro és kontra mindent.
A másik mondandóm, hogy elnézést kérek minden jelenlévőtől, nem a mondandójuk iránti érdektelenség, hanem az előbb említettek miatt nekem át kell mennem. Nem leszek itt, amikor elmondják tájékoztatóikat. Igyekszem majd a jegyzőkönyvből mind a HM, mind a civil szervezetek, tehát a napirenden jelzett személyek előadását meghallgatni és a majdan érkező államtitkár úr természetvédelmi alaptervéhez is hasonló kimentést kérek. Viszontlátásra! (Dr. Orosz Sándor alelnök távozik az ülésről.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre.) Nagy Andor!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr! Szeretnék egy olyan kérdést feltenni, amelyre mindkettőjüktől szeretnék választ kapni. Fülöp Sándor írásos anyagában a 6-os pont alatt szerepel az, amit szóba hoznék. Nem szakmai, hanem ha úgy tetszik üzleti, gazdasági, politikai szempontokra szeretnék rávilágítani, és a válaszokban szeretnék kérni garanciát arra, hogy amit én itt feltételezek, az nem történik meg.
Az ombudsman úr által küldött anyagban a 6-os pont a forgalomképességre, illetve a vagyonkezelésre vonatkozik. A következőt szeretném megkérdezni. Ebben a módosító indítványban gyakorlatilag azt mondja ki, hogy az állami tulajdonú erdők haszonbérbe adását tiltsa meg ez az erdőtörvény. Ezzel azért értenék egyet, mert amikor először a kezünkbe kaptuk az erdőtörvényt, akkor bennem és másokban is felmerült egy rejtett privatizáció lehetősége. Azt gondolom, hogy ezt a magyarországi nemzeti vagyont már olyan mértékben értékesítettük, hogy nem szeretném, ha az erdőknél ez megtörténne. Azt szeretném mind a kettőjüktől megkérdezni, hogy lehet-e olyan módosító indítványokat beadni, és ez a 6-os pont alatt szereplő vajon kielégíti-e ezt a szempontot, hogy a rejtett privatizációnak még a gyanúja se tudjon felmerülni? Ehhez kapcsolódik a következő kérdésem. Nem tudom, hogy ezt a 6-os pont taglalja-e, hogy abban az esetben, ha állami tulajdonban lévő erdőről beszélünk, annak a vagyonkezelését lehetőség van kizárólag állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyonkezelőre bízni? Ez a lehetőség összefügg azzal a feltételezéssel, amit az előbb említettem.
A korábbi bizottsági ülésen is elmondtam azt a véleményemet, hogy ez egy szakmailag jól előkészített törvény. Az erdésztársadalom örülne annak, ha ezt a törvényt a parlament lehetőleg ötpárti jóváhagyással elfogadná. Ahhoz, hogy jó lelkiismerettel tudjuk ezt támogatni, megfelelő garanciákat kell többek között azokra a felvetésekre is kapni, amelyeket én próbáltam rövid hozzászólásomban érinteni. Célszerű lenne, ha mindketten kommentálnák, amit mondtam.
ELNÖK: Lehet jelentkezni kommentálásra. (Jelzésre.) Biztos úr!
DR. FÜLÖP SÁNDOR országgyűlési biztos: Köszönöm a szót. Úgy gondoljuk, hogy az a javaslat, amit tényleg rendhagyó módon és igazából az állásfoglalásunk illusztrálására - hiszen az ombudsmanok nem jogalkotó szervek -, az idő szűkössége miatt fogalmaztunk így meg. Azt gondolom, hogy itt a tiszta beszéd az, ha a törvény azt feketén-fehéren kizárja, mi ezért javasoltuk ezt a haszonbérbe adással kapcsolatban. A forgalomképességgel kapcsolatban a természetvédelmi szempontból értékes erdőknél véleményünk szerint ki kellene zárni a forgalomképességet. A többi erdőnél a vagyontörvény adta lehetőségeken belül azt is rögzíteni kell, hogy az erdőtörvénynek itt ebből a szempontból elég gondosan megfogalmazott garanciális szabályaival a bevételt új erdő vásárlására kell fordítani, illetve több egyéb garanciális szabály is van. Azt gondolom, hogy ezzel együtt megnyugtató szabályozáshoz jutnánk.
ELNÖK: (Jelzésre.) Parancsolj, Dániel!
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Alelnök úr kérésére azt szeretnénk elmondani, hogy az állami tulajdonban álló erdők tulajdoni viszonyait a jelenleg beterjesztett tervezet 8. § (1)-(4) bekezdése megnyugtatóan szabályozza figyelembe véve azokat a nyugat-európai tapasztalatokat is, hogy csak bizonyos keretek között érdemes bemerevíteni az állami tulajdonlást. Nem véletlenül szerepel már most is a tervezetben, hogy a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőknél ez a tulajdonlási szabály szigorú. Mi azért nem írtuk azt, hogy forgalomképtelen, mert a gyakorlatban és az állami tulajdonok alapján, amikor kisebb tulajdoni hányadok, nagyon pici területek is lehetnek, vannak olyan esetek, amikor annyira kiesik az állami vagyonkezelő számára az az erdő, hogy érdemes elcserélni egy adott esetben állami tömbbe beékelődő magántulajdonú erdőre. A szakmai követelmények és a birtokoptimalizálás követelményeit is javasoljuk figyelembe venni a tisztelt törvényhozásnak. Úgy látjuk, bár néhány módosító indítvány beérkezett tárcánkhoz, hogy minden párt részéről fognak érkezni az állami tulajdonban maradó erdő hasznosítására vonatkozó javaslatok, de ezek - erdész szívvel ennek örülve - egy irányba mutatnak. Mindegyik jogalkotónak, képviselőnek az a célja, hogy az állami tulajdonú erdő vagyonkezelési szabályait valamilyen módon rendezze. Kaptunk olyan javaslatot, amely a biztos úr javaslatához képest jóval cizelláltabban és jogtechnikailag részletesebben rendezi a kérdést. Ugyanúgy arra törekszik, hogy az állami tulajdonú erdőt állami tulajdonban álló költségvetési szerv kezelhesse. Ombudsman úr által tett javaslat álláspontunk szerint a szabályozási célt nem éri el, mert a haszonbérbe adást kizárjuk javaslat szinten, ahogy a törvény számos más jogcímet is megállapít, ami alapján használatba lehet adni egy állami vagyonelemet. Önmagában a haszonbérbe adás tiltásával ez a cél nem valósulhat meg. Mint említettem, már láttunk több olyan javaslatot is, ami ebbe az irányba mutat, ezzel ez elérhető.
Azt a kérdést, hogy önkormányzat kezelhet-e állami tulajdonú erdőt, szakmai szempontból meg kell vizsgálni. Kisebb egységekben erdőt kezelni valószínűleg sokkal költségesebb. Jelenleg is kezelnek önkormányzatok akár Pécs, akár Nyíregyháza, és számos más város is, erdőterületet. Támogatási szempontból, ha az állam úgy dönt, hogy bizonyos erdőterületeket a közösségek, önkormányzatok tulajdonába adna, az az előny is előfordulhatna abban az esetben, hogy más támogatás is igénybe vehető részükre, de úgy gondoljuk, hogy állami erdőt állami tulajdonú gazdasági társaságnak vagy költségvetési szervnek érdemes kezelni. A különböző szféráknak, az állami és önkormányzati tulajdonnak nem jó, hogy összekeveredik egy ilyen vagyonkezelési szerződésen keresztül. Ez a kérdés szerintem módosító indítványok keretében megnyugtatóan szabályozható lehet.
Köszönöm.
ELNÖK: Képviselő urak, folyamatosan lehet kérdezni. Mielőtt Józsa képviselő úrnak megadom a szót, kérdezem, hogy a környezetvédelmi tárcától erdő ügyben ki van itt? (Jelentkezésre.) Akkor arra kérem, üljön oda ki, hogy igazságos legyek a tárcák között. A tárca képviselője visszahúzódó. Oldalt üljön egy mikrofonhoz, és nyugodtan csápoljon, amikor szólni akar, én figyelek. Józsa képviselő úré a szó!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kellően restellem, hogy én igazából csak annyit tudok erről az erdőtörvényről, hogy nagyon bonyolult, és hogy tárcaközi viták is megfogalmazódnak ebben. Viszont a klímavédelem, illetve környezetvédelem, megújuló energiák által nagyon elkötelezett emberként lenne egy nagyon konkrét szakmai kérdésem, és szerintem ezt valamilyen módon kezelni kellene az erdőtörvényben. A problémát ismertetem, aztán majd a végén megpróbálom megfogalmazni a kérdést is.
Jelenleg ahhoz, hogy például a szélkerekek, szélenergia termelését felfuttassuk, a szabályozási rendszerben klímavédelmi okokból is elengedhetetlenül szükséges egy tározós vízierőmű építése. Ezt úgy gondolom, ismerve a jelenlegi engedélyeztetési folyamatot, hogy az első erdőkezelő kihúzza a listából, noha uniós vállalásunkban élen jár az Európai Unió a klímavédelem tekintetében, mi pedig nem tudjuk megtenni egy 10 éves suhaerdő kivágásának problémája miatt azt, ami az alternatív energiatermelés bővítéséhez elengedhetetlenül szükséges lenne.
Az a kérdésem itt az erdőtörvény előkészítőihez, hogy el tudnak-e képzelni, vagy szakmailag megoldható-e egy olyan zöldegyenérték, erdőegyenérték törvénybe foglalása, amely révén azt lehet mondani jó szívvel az erdőgazdálkodás, környezetvédelem iránt elkötelezett megközelítésben, hogy ez a 80-100 hektár, 10 év óta magától növő erdő ennyi zöldegyenértéket ér. Itt klímavédelmi okokból szükséges lenne építeni egy nagyteljesítményű tározós erőművet, hogy szélpark, egyebek bővíthetők legyenek, és annak ez meg ez az erdőtelepítés legyen az előfeltétele. Tehát valami zöldegyenérték kellene ahhoz, hogy ha van szintén egy környezetvédelmi célunk, aminek a megoldásához bele kell nyúlnunk egy kb. 100 hektáros erdőterületbe, akkor legyen lehetővé téve törvény keretei között, hogy ne kelljen évekig pereskedni, bunyózni, hanem azt lehet mondani, hogy ennek a 100 hektárnak ez most jelenleg az erdőegyenértéke, ennyi ilyen minőségű erdőt kell telepíteni, hogy a kettő kiváltható legyen. Messzemenően egyetértek azzal, hogy védjük erdőinket, bővítsük, egyre több legyen, egyre gazdagabb legyen az ország, és ez semmiképpen se szenvedjen csorbát, de a konkrét problémát hogyan tudjuk kezelni az erdőtörvény keretében?
ELNÖK: Melyik minisztériumtól kérdezted? (Dr. Józsa István: Aki meg tudja oldani.) Dániel?
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Megpróbálok válaszolni, de csak részválaszt tudok adni a konkrét ügyek tárgyszerű ismerete nélkül.
Több ilyen létesítmény engedélyezése is folyt a korábbi időszakban. Ezekkel a legnagyobb probléma az, hogy egy ilyen - nem tudok pontos terminus technicust - víztározó létrejöjjön, és hatékonyan működjön, viszonylag nagy magasságkülönbségre van szükség. Tehát minél nagyobb a magasságkülönbség, annál hatékonyabb lehet ez a beruházás. Ez azt jelenti, hogy Magyarország a jelenlegi helyzetben viszonylag kevés ilyen területtel rendelkezik. Ezen beruházások helye néhány tucat ilyen helyszínre szűkül le, és a nehézségük ott jön, hogy ezen helyszínek nagy része védett természeti területnek minősül, illetve olyan őshonos és idősebb erdőállományok vannak rajta, ahol az erdészeti hatóság vagy természetvédelmi szakhatóság, vagy a kettő együtt úgy ítélte meg konkrét közigazgatási ügyben, hogy az erdő igénybevétele nincs összhangban a közérdekkel. Itt a törvény azt a szabályozást mondja ki, hogy erdőt igénybe venni csak a közérdekkel összhangban lehet. Ez egy több évtizedes norma, aminél jobbat nem sikerült találni a jogalkotás során, mert nagyon diverz indokai lehetnek ennek. Ha ilyen javaslat van, akkor szakmailag várjuk, hogy ha ez mérhetővé válik. Maga az erdőtörvény, a csereerdősítés, ha a képviselő úr arra gondol, hogy ha ilyen beruházás valósul meg, valószínűleg nem védett természeti területen valósulna meg, bár ez a társtárcának a hatásköre, hogy ott mit enged meg. Tegyük fel, hogy gazdasági erdőben már az új tervezet is engedi, hogy ha valamilyen gazdasági rendeltetésű erdő és alacsonyabb természetessségi kategóriában van, és ott szeretne valaki beruházást végrehajtani, akkor csereerdősítés végrehajtása mellett, a közérdek vizsgálata nélkül teheti. Egy szigorítást tesz a törvény, hogy abban a körzetben kell végrehajtani azt a csereerdősítést, hogy az ott élő társadalom tagjainak a környezete ne romoljon. Itt természetességi kategóriához kötjük, illetve gazdasági rendeltetéshez. Az, hogy egy ilyen, mindenki érdekében álló környezetvédelmi beruházásra külön engedélyezési feltétel létrejöjjön, ez azt hiszem, a tisztelt jogalkotókon múlik, illetve az igazságügyi tárcán is, hogy ezt jogtechnikailag hogy látja. Erdészetileg, amit lehetett, azt lehetővé teszi.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): A válasz előtt nehezíteném a kérdést. Natura 2000 területbe esik.
SÓDOR MÁRTON (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Először is bemutatkoznék. Sódor Márton vagyok, a KVVM nemzeti park és tájvédelmi főosztályáról. Az erdőkérdések is hozzám tartoznak.
Konkrétan mi kaptunk ilyen helyszíneket, és elég sokat megvizsgáltunk. Valóban voltak ilyen energiatározós lehetőségek, és így van, ahogy a társtárcánál is mondták, hogy ezek döntően védett természeti területekre esnek. Ahol ilyen eséskülönbségeket ki lehet alakítani, azok általában olyan védett természeti területekre esnek, ahol ennek a kialakítása természetvédelmi szempontból nem volt támogatható. Egy-két olyan helyszín volt, és konkrétan kaptunk ilyen javaslatokat, ahol természetvédelmi szempontból ezt meg lehetett oldani.
A Natura 2000 és a védett terület ilyen szempontból összevág. A védett természeti terület értékében, természetvédelmi szempontból értékesebb területek, mint a Natura 2000. Szigorú védelem van rajta. Ha védetten lehetne, akkor Natura 2000-en is lehetne, de mondom, ezek döntően védettek. Konkrét javaslatokat vizsgáltunk, azok közül talán három volt, amire akkor azt tudta mondani a tárca, hogy ott meg lehet valósítani. Az az igazság, hogy nem volt egyértelmű az sem, amikor ennek a gazdasági részét mértük, hogy mennyire szükségesek hazánkban ezek az ilyen típusú energiatározók, illetve alkalmas-e erre az ország. Nyilván, ha egyértelműen eldöntjük, hogy ez prioritás, akkor nyilván talál az ember helyszínt, de amíg kérdéses, hogy megéri-e nálunk egy ilyet létesíteni és tényleg tudunk ezzel energetikai előnyt nyerni, akkor nyilván szigorúbban nézi a természetvédős is, hogy azokon a területeken lehet-e vagy nem. Köszönöm.
ELNÖK: (Dr. Józsa István jelentkezik.) Parancsolj, képviselő úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Az a gondom, hogy nem kaptam elvi választ. Azt mondták, hogy konkrétan így vizsgálhatjuk, úgy vizsgálhatjuk. Visszadobta előadó úr a labdát azzal, hogy vizsgáljuk az energetikai értékét. Ennek zöldenergetikai értéke van, tehát bővíteni kellene az alternatív energiatermelést, és annak ez egy közbenső eleme. Ugyanakkor visszakérdezek, hogy mondják már meg, hogy ami értékes, védett, annak mennyi az értéke, hogy egy ugyanolyan természeti értéket vagy nagyobbat lehessen vele szembeállítani. Úgy érzem, hogy süketek párbeszéde folyik ugyanarról a témáról. Mindenki elkötelezett szavakban az alternatív energia felkutatásában, ugyanakkor van egy 100 hektáros suhaerdő, és nem vagyunk képesek tovább jutni, hogy ennek mi az erdőegyenértéke, mi lenne az értéke, mi ennél értékesebb? Az értékes mellé oda kell tenni egy értékesebbet, ehhez viszont valamiféle mérőszámokat ki kellene találni.
SÓDOR MÁRTON (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Próbáljak meg válaszolni rá? (Elnök: Igen, kérnénk szépen.) Az a gond, hogy mit jelent, hogy értékes, és milyen szempontból értékes? Az, ha egy Pilis-tetőn vagy a Zemplénben levágunk egy idős őshonos állományt, nyilván csereerdősítéssel az Alföldön vagy erdőszélen nem fogunk tudni ugyanolyat létrehozni. Ez egyrészt nem lehetséges vagy nagyon-nagyon hosszú idő kell, hogy ugyanolyan erdő kialakuljon, még ha olyan termőhelyet fel is tudunk ajánlani, ami hasonló minőségű.
A természeti értékekkel az a gond, amit nehéz elfogadni, hogy azok egyszer kialakulók, tehát nem megújítható erőforrások. Azt vagy tönkreteszem, vagy nem teszem tönkre. Úgy gondolom, hogy a biológiai életfeltételeinknek az alapja, hogy ami már van ilyen természeti érték, azt akármilyen célra ne áldozzuk fel. Itt tényleg nagyon meg kell nézni, hogy mi a gazdasági haszna egy ilyen tározónak, és meg kell nézni, hogy ez valóban egyenértékű-e azzal, amit ott "károsítunk", mert a természet szempontjából ez károsításnak számít. Ott tározót kell építeni, le kell venni az erdőt, ott betonozni kell, csomó dolgot meg kell oldani, hogy lejöjjön a víz, alsótározót kell építeni. Ennek elég nagy műszaki beruházási lehetőségei vannak, és amíg ezt nem látjuk tisztán, hogy ennek valóban olyan a gazdasági értéke, addig a természetvédelem ebből a szempontból nem szívesen támogatja. Nyilván ez magasabb szintű döntés. Ha egyszer az ország úgy dönt, hogy valóban szükség van ilyen tározóra, akkor meg fogjuk találni a helyét, hogy hol kell csinálni, de nyilván nem biztos, hogy ott kell csinálni, egy védett természeti terület tetején. Tudjuk, hogy hol voltak azok a lehetőségek, ahol ezt ajánlották.
ELNÖK: (Jelzésre.) Nagy Andor ihletet kapott, parancsolj!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Rendkívül érdekes vita, ami most kezd kibontakozni, és ma tárgyalni fogjuk a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv 3-at, és azt végigolvasva látszik a konfliktus, amelyet most jelzett képviselőtársam és a tárca képviselője is, hogy a klímavédelem érdekében felvállaljuk-e a természetvédelmi érdekekkel való konfliktust. Ez olyan dilemma, amit képviselőtársam nem várhat el az itt lévőktől, hogy megoldják. Finoman jelezte is a KVVM képviselője, hogy ez politikai döntés. Nevezetesen, és Józsa képviselőtársam nem is említette a paksi atomerőműt, ugyanis ha Magyarország úgy dönt, hogy felépít egy új, 1600 megawattos új erőműblokkot Pakson, akkor abból is következik logikusan az a kérdés, hogy vajon az ott keletkezett csúcsáramot, ami felesleges, nem logikus-e egy szivattyús tározós vízierőműbe bevinnünk, és akkor nem a szélerőművek problémáját hoztam fel, hanem az atomenergiáét. Ez egy olyan dilemma lesz, amit a Magyar Országgyűlésnek valamikor meg kell oldania. Ugyanakkor a természetvédelemtől nem elvárható - az a dolga, hogy a természetet védje -, hogy mindenféle racionális gazdasági érdekre hivatkozva belemenjen abba az utcába, hogy jó, engedek. Ha enged, akkor elvileg engedett, és akkor bármi lehetséges. Itt most olyan dilemmák vannak, amelyek izgalmasak, de előbb-utóbb politikai döntést is igényelnek. Én valamennyire ismerem ezeket a vitákat, sajnos a helyszíneket nem. Tudom a prédikálószéket, mint lehetséges variációt, tudom, ami megbukott a Zemplénben, hogy ott próbálkoztak egy ilyen döntéssel. Azt gondolom, hogy mi politikusok akkor fogunk helyes döntést hozni, ha nemcsak a megújuló energia érdekeit és nemcsak a természet érdekeit, hanem a fenntarthatóság érdekeit is nézzük. Megpróbáljuk a gazdasági, társadalmi és természetvédelmi érdekeket valamilyen módon egységben kezelni, és olyan döntést hozni, hogy mind a három szempontot valamilyen módon ki tudjuk elégíteni. Ez marha nehéz dolog.
A világ abba az irányba megy, és ez nagyon jól látszik a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv 3-ban is, hogy a biomassza-energia vagy bioetanol hasznosítása kapcsán felmerülnek az energiamérleggel kapcsolatos problémák, hogy például logikus dolog-e a kukoricát, ami használható élelmiszerként is, bioetanol-gyártásra használni úgy, hogy hosszú kilométereket utaztatjuk a gabonát azért, hogy bioetanolt állítsunk belőle elő. Ebbe az irányba megy a világ. Az Európai Bizottság ebben már döntött, mert bevezette azt a kategóriát, hogy csak akkor szabad megújuló energiát preferálni, ilyen prioritásokat kitűzni, ha az energiamérleg pozitív, és fenntartható ez az egész.
Azt gondolom, Józsa István kérdését a fenntarthatóság szempontjából kell vizsgálni, és ezeket nekünk előbb-utóbb el kell dönteni, de még egyszer mondom, ez politikai döntés lesz, akár így, akár úgy döntünk. Ezek szerint még az is értelmes kérdés, hogy egyáltalán Magyarországon kell-e keresni a helyszínt, ugyanis Magyarország egy régió része, és lehet, hogy a természetvédelmi érdekek azt fogják velünk mondatni, hogy azt nem itt kell megépíteni, hanem - és most a hasamra ütök - lehet, hogy Szlovákiában. Ott lehet, hogy van rá lehetőség, nem ütközik olyan mértékben természetvédelmi érdekekbe, és hajlandók a szlovákok velünk együttműködni. Ezzel a kérdéssel nekünk még ebben az évben foglalkozni kell, egyébként meghalad bennünket az idő.
ELNÖK: Az erdőtörvénnyel kapcsolatban jöttünk össze, és azt szeretném mondani, hogy MVM elnök koromban bejártam Kárpátalja hegyeit, még repültem is. Nagyon jó tározók vannak, de nem sikerült megegyezni, mert nem volt elég stabil az ukrán hatalom ahhoz, hogy - és ezt ők mondták - a Kárpátokon túlra elérjen a kezük. Van ott fizikai lehetőség, de az a kérdés, amit most boncolgatunk erdő kapcsán, ez a bánáti bazsarózsa, csiga kapcsán sok mindennel még kapcsolatba hozható.
A környezetvédelmi minisztériumból Sódor úr nagyon jól megfogalmazta szerintem, hogy akkor lesz erőmű az erdő helyén, ha megerőszakolja a politika a környezetvédelmet. Körülbelül ez volt, nem ilyen szépen kimondva, sokkal finomabban. Azt szeretném, ha úgy oldódna meg ez a probléma, hogy nem lenne erőszak, hanem talán azt hiszem, hogy a határon túli megoldások az igazán jók, de itt most ne ragadjunk le. Fülöp Sándor munkája hasznos lesz az erdőtörvénnyel kapcsolatban. Mint megtudtam Orosz Sándor alelnök úr részéről, ő a biztonság kedvéért, nehogy lezárják a vitát, ezt beterjesztette, és a bizottságnak módja lesz arra, hogy megvitassuk, a tárca megfelelően fel tud készülni, és azt a döntést fogja hozni a parlament, ami a természet és az erdő közös érdeke. Most ezt az első pontot lezárnám. Köszönöm biztos úrnak a részvételt. A két minisztériumi úr maradjon ott, mert ők lesznek a továbbiakban is a fontos szereplők.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. erdővagyona és erdőgazdálkodási tevékenysége
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részéről kérném szépen, hogy szintén szépen, hangosan mutatkozzanak be.
HORGOSI ZSOLT (MNV Zrt.): Horgosi Zsolt, erdőgazdasági igazgatóság.
ELNÖK: Akkor igazgató úr, vezesse fel a szempontjait.
Horgosi Zsolt (MNV Zrt.) szóbeli tájékoztatója
HORGOSI ZSOLT (MNV Zrt.): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Környezetvédelmi Bizottság! Az MNV Zrt.-nél lévő erdővagyon, és erdőgazdálkodási tevékenység rövid ismertetése a feladatom.
Bizonyára mindannyian tudják, hogy az elmúlt 60 évben 12 százalékről közel 20 százalékra nőtt hazánk erdősültsége, közel 2 millió hektárt jelent, amiből 1 millió 150 ezer hektárra, tehát 52 százalékra tehető az állami területek nagysága, amelyeknél tulajdonosi jog gyakorlása a vagyontörvény hatályba lépése óta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez került. Ugyanekkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. rá bízott vagyonába került besorolásra 22 tartós, 100 százalékban állami kézben tartandó erdészeti társaság. Ezek közül 19 normál körülmények közötti gazdálkodó, akik mintegy 970 ezer hektáron gazdálkodnak, 3 honvédelmi célokat szolgáló erdőgazdaság, amelyek mintegy 97 ezer hektáron gazdálkodnak, de az MNV Zrt.-hez sorolt erdővagyonon végzik a természetvédelmi erdőkezelést a nemzeti parkok mintegy 35 ezer hektáron. 14 ezer hektárt a vízügyi igazgatóságok kezelnek, és 30-40 ezer hektárt állami, vagy esetlegesen magántársaságok kezelnek még. Jelenleg ez a helyzet.
Mondandómban a gazdálkodást érintően 19, MNV-hez sorolt erdőgazdaságról beszélnék, mert gondolom, a következő hozzászóló feladata lesz majd, hogy az elmúlt év során a honvédelmi minisztérium vagyonkezelésébe tartozó 3, speciális erdészeti társaság feladatairól, illetve azok gazdálkodásáról számot adjon.
Az erdészeti társaságok kezelésénél alapvető szempontnak tekinti a vagyonkezelő az 1997. évi közgyűlésén elfogadott, a közérdekű célokról és fenntartható erdőgazdálkodásról szóló elveket, amely szerint a fenntartható erdőgazdálkodás során olyan közérdekű célokat kell megvalósítani, mint a klímaváltozás hatásainak mérséklése, a biológiai sokféleség védelme, ivóvízbázisok védelme, és sorolhatnám, de mindenki előtt ismert, hogy az erdőtörvény preambulumában szokott ez szerepelni. Magunk részéről a nemzeti erdőprogramhoz illeszkedve innen származtatjuk a vagyonkezelés során elvégzendő feladatainkat.
Az állami erdészeti társaságok vagyonkezelésénél kiemelt szempontként és elvárásként fogalmazzuk meg, hogy a hagyományos erdőgazdálkodásban megszokott haszonvételek mellett az állami erdőterületeken a törvényi előírásokból eredeztethetően kiemelten fontos, hogy ezek jelentős hányadán prioritást kell, hogy élvezzenek a természetvédelmi és közjóléti szempontok. Jelenleg az állami erdőterületeknek mintegy 54 százaléka az, ami gazdálkodási célt szolgál, 45 százalék körülire tehető a különböző védelmi, elsődleges rendeltetésre, és mintegy másfél százalék oktatási és közjóléti, parkerdei szolgáltatást nyújt. Ebből is látható, hogy mindenképpen indokolt az ilyen irányú prioritások megfogalmazása az erdőkezelőinkkel szemben.
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, amely a tulajdonosi jogokat gyakorolja az MNV Zrt. erdészeti társaságai felett, azt a célt fogalmazta meg a vagyontörvényből eredően, hogy piaci körülmények közötti gazdálkodásuk során megtermelt hozamokból kell ellátniuk a társaságoknak azokat a feladatokat döntően, amelyeket az egyéb, természetvédelmi és közjóléti jogszabályokból, az erdőtörvényből eredeztethetünk, és a vagyonkezelési tevékenységük során kiemelt szempontként kell kezelniük az erdő természeti értékének megőrzését, bemutatását és hasznosítását.
Ehhez illeszkedően a társaságok irányába négy fő szempontot bontottunk le a vagyonkezelési feladatok körében. Az első, hogy gyarapodjon a társaságok vagyonkezelésében lévő erdővagyon értéke. Második kiemelt szempont, hogy a társaságok biztosítsanak munkalehetőséget és megélhetési lehetőséget a vidéki lakosságnak. Harmadik szempont, hogy az állami erdő és az ott folyó erdőkezelési tevékenység feleljen meg a társadalom sokrétű elvárásainak, tehát az erdőből származó, úgynevezett anyagi javak mellett egyre nagyobb hangsúlyt helyezzünk az immateriális szolgáltatások nyújtására a társadalom irányába. Mindezt úgy tegyék meg a társaságaink - ez a negyedik szempont -, hogy egyre átláthatóbb, transzparensebb legyen a gazdálkodásuk, és az erdővagyont kezelő társaságcsoportnak is növekedjék a vagyona.
Ehhez illeszkedően megfogalmazódott több elvárás ezekből eredeztethetően. Itt nyitni kell a magánerdő és nemzetközi szervezetek felé például. Tehermentesíteni kell lehetőség szerint a költségvetést, és csak nagyon indokolt esetben szabad a közcélú feladatok ellátásához lehetőség szerint a céltámogatások igénybevétele.
Legújabb szempont, ami az elmúlt év során is kiemeltté vált, hogy azt kértük és javasoljuk, hogy az állami erdészeti társaságok biztosítsák az adott térségekben a lakosság részére a tüzifaellátást, hiszen az elmúlt időszakban egészen komoly tragédiákat lehetett hallani ezzel kapcsolatban.
Az egységes állami erdőkezelés során a legfőbb feladatok, amelyek most az MNV Zrt. előtt állnak, illetve ezek egy része már megoldásra is került. Az első lépés, hogy erős koordinációt kell megvalósítani, hogy mindegyik társaságnál ugyanazokat az elveket lehessen érvényesíteni, amikről már beszéltem.
Kiemelt feladat az MNV Zrt.-nél a vagyon-nyilvántartási rendszer megteremtése, és ehhez illeszkedően természetesen az erdőkkel kapcsolatos vagyon-nyilvántartási rendszer kialakítása. Nagyon fontos a végleges vagyonkezelői szerződések megkötése azoknál a társaságoknál, ahol ez még nem történhetett meg az erdőkezelés során. Nagyon fontos a közcélú, közérdekű, közjóléti feladatok körének a meghatározása, hogy egyértelművé válhasson, hogy mi az elvárása a társadalomnak, illetve az országnak az állami erdők kezelőivel szemben.
Egységes elszámolási és informatikai rendszer megteremtése, ezzel együtt egységes kontrolling rendszer bevezetése, ami biztosítja, hogy valamennyi állami erdőkezelőnél ugyanazok a költségek, ráfordítások, bevételek egyformán mérhetővé váljanak, és összehasonlíthatók legyenek. Nemcsak a 19-re gondolok itt, hanem a kapcsolódó szervezetekre is szeretnénk ezt bevezetni.
A vagyongazdálkodás során kiemelt cél az erdészeti célcsoporton belül az állami erdőkezelő szervezetek közötti együttműködés fokozása. Sok esetben látható, hogy az elaprózott, különböző érdekeket képviselő szervezeteknél nem mindig érvényesülhetnek megfelelően azok az érdekek, amelyek az állami erdőkezelés során indokoltak. Nagyon fontos szempont még a vagyonvédelem erősítése, itt örömmel vettük az erdőőri hálózat bevezetésével kapcsolatos tevékenységeket, illetve feladatunknak tartjuk még az erdőterületek lehetőség szerinti bővítését üres állami területeken, földterületeken erdőtelepítés kivitelezésével.
Röviden szeretnék néhány szót szólni az erdészeti társaságokról, azok gazdálkodásáról. Az erdészeti társaságok az elmúlt 5 évben, köszönhetően az ott folyó magas színvonalú munkának, kedvező piaci környezeteknek, folyamatosan növekvő hatékonysággal és eredményességgel gazdálkodhattak, és ezt az eredményt rendre a kezelt erdőkre és az erdőkben elvárt közcélú, közjóléti feladatok elvégzésére fordíthatták vissza. Jelenleg elmondható, hogy valamennyi, MNV-hez sorolt erdészeti társaság pénzügyileg, gazdaságilag stabil, és képes ellátni azon feladatokat, amelyeket megfogalmazott irányunkba a tulajdonos.
A szakmai munka, ami itt érdekesebb lehet. Sokszor érte már bizonyos támadás különféle szervezetektől. Mi azt tudjuk mondani elsődlegesen az MgSZH erdészeti hatóságára támaszkodva, hogy az elmúlt években és jelenleg is rendre jónak vagy kiválónak minősíti az erdőgazdálkodási tevékenységét ezeknek a társaságoknak, és igazából más szakhatóságok irányából sem kaptunk jelentősebb negatív jelzést a munkánkat illetően. Látni kell, hogy a szakmai munkánál egyre inkább előtérbe kerülnek az olyan megoldások, mint a pro silva erdőkezelés vagy a folyamatos borítást biztosító erdőkezelés, amelyben élen járnak az erdészeti társaságok, hiszen például a szálaló és átalakító üzemmódban úgy tudom, 90 százaléka az ilyen kezelésben lévő erdőknek ezeknél a társaságoknál található.
Emellett kiemelten fontos a gazdálkodás értékelésénél a védett természeti területeken folyó erdőkezelés, erdőgazdálkodás. Erdészeti társaságaink országosan a védett erdők közel 90 százalékát kezelik, és ez az általuk kezelt erdőterületek egyharmada. Itt elmondható, hogy ezen társaságok mind alkalmasak és képesek ezeknek a feladatoknak az ellátására, és az elmúlt évtizedekhez hasonlóan a jövőben is nagyon jó színvonalon képesek megtenni. Itt érdemes azt megjegyezni, hogy ez általában olyan jelentős ráfordításokat is igényel a társaságoktól, amelyek fedezete nem áll rendelkezésre az adott társaságnál, és bizonyos átcsoportosításokkal oldható meg.
Másik kiemelt területe a gazdálkodásnak a közjóléti tevékenység. Ez évtizedek óta szintén az erdészeteknek és valamennyi erdésznek az iskolapadtól kezdve az egyik legkedvesebb, legkiemeltebb feladata. Ennek során közel 100 ezer hektár olyan területet kezelünk, ahol kiemelt a turisztikai, természetjárói látogatottság. Ezen belül is 20 ezer hektár az olyan parkerdő, ami tervezett. Néhány számot ismertetnék, hogy az erdészeti társaságok 29 erdei iskolát üzemeltetnek, 14 erdei vasutat, 27 kiállítást, múzeumot, 27 arborétumot és a kezelésükben, fenntartásukban közel 1600 kilométer erdészeti sétaút található.
A harmadik kiemelt szempont még az értékelésnél a foglalkoztatás. Az erdészeti társaságoknál munkaviszonyban 6000 főnek adnak munkát, de több 10 ezerre tehető azoknak a vállalkozóknak a száma, akik valamilyen formában ezen a területen dolgoznak. Az elmúlt években, 2004 óta rendre folyik az erdészeti társaságoknál is az erdőművelési közmunka program, aminek keretében az elmúlt 5 évben több mint 9000 fő kapott 5-7 hónapra munkalehetőséget. Tájékoztathatom a bizottságot, hogy jelenleg is folyik az erdészeti társaságoknál téli közmunka program, aminek a keretében 850 fő 3 hónapos foglalkoztatása valósul meg, illetve reményeink szerint tavasszal elindulhat az évi szokásos nagy erdőművelési közmunka program, amelyben az előzetes felmérések szerint mintegy 2700 fő venne részt, amennyiben elindul.
Röviden ennyit szerettem volna tájékoztatásul elmondani a munkánkról és köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen a nagyon részletes beszámolót. Egy kérdést tennék fel. Most egy új törvénytervezet van előttünk. Ez egyeztetve volt-e önökkel, és milyennek találja, nyilván saját feladataihoz mérten?
HORGOSI ZSOLT (MNV Zrt.):Természetesen bevont minket a tárca a jogalkotási folyamatba, az előkészítési munkákba, sőt, azt is elmondhatom, hogy két vonalon, hiszen megkerestek minket mint MNV Zrt.-t, de gyakorlatilag minden társasági portfóliónkba sorolt erdészeti társaság is az érdekképviseletek révén részt vehetett, így gyakorlatilag két fronton is lehetett érvényesíteni az állami erdőkezeléssel kapcsolatos elvárásokat vagy igényeket, érdekeket. Azt gondolom, hogy a legtöbb javaslat, amivel mi éltünk az FVM irányába, az beépítésre került. Természetesen tudomásul vesszük azt, hogy vannak olyan kompromisszumok, amelyek nem minden esetben működhetnek, és nem minden esetben szolgálják az erdőgazdálkodók érdekeit, de én azt hiszem, hogy ez a törvény lényegesen megkönnyíthetné a jövőben a társaságaink működését. Gondolok itt arra, amiről korábban is szó volt, hogy egyszerűbbé válhatnak olyan ügyintézési folyamatok, amelyek sok esetben kiszámíthatatlanná tették a feladatok tervezését, elvégzését. Mi a magunk részéről, amikor a végleges lezárására került sor, támogatásra javasoltuk a törvényt.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselő hölgy, urak? Nincs kérdés? (Jelzésre.) Van kérdés. Parancsolj!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem tudtam, hogy végül ki hogy foglalkozott ezzel a kérdéssel. Már korábbi szakaszban is felvetettem ezt a dolgot még begyújtás előtt, és azokat a feszültségeket, amiről szó volt a szakmák között, de volt egy jelentős érv, hogy igazán mi baja van ennek az erdőtörvény-tervezetnek. Ez a dolog pedig a védettségi szint csökkenése. Többször, több szervezet felé feltettem a kérdést vagy kértem, hogy az erdőtörvény kapcsán, ami most a parlament előtt szerepel, tételesen melyek azok a pontok a tervezetben, ahol a védettségi szint csökken.
Horgosi úrnak nem akarom ezt a kérdést feltenni, de azt kell, hogy mondjam, hogy hosszú előkészítési szakaszban korrekt választ, tételes érvelést arra vonatkozóan, hogy ezzel az erdőtörvénnyel, hogy, milyen formában csökken a védettségi szint, nem láttam. Nem is várom, mert nem abban a szakaszban vagyunk. Ha az előkészítési szakaszban nem született válasz, csak általában fogalmazódott meg, hogy a védettségi szint, így aggodalom szintjén maradt ez a kérdés. Mai napig a képviselők, törvényhozók előtt nincs tisztázva ez a dolog azok részéről, akik ezt felvetették vagy állították, hogy ezzel a törvénnyel csökken a védettségi szint. Ha Horgosi úr erre a kérdésre akar válaszolni, hogy ő mint szakmabeli hogy látja a kérdést, az erdőtörvénnyel kapcsolatban miről van szó, kérem, tegye meg. A napirendnek az lenne a szerepe, hogy segítsen nekünk, hogy az általános vita hogy folyjon le, de hát gyakorlatilag párhuzamosan megy lassan a parlamenti vitával, egy-két órán belül lezárul a módosító indítványok általános vitája, de ez nem zárja ki, hogy bizottságban ne lehessen még módosító indítványokat tenni. Tényleg szeretném azonban látni a választ mint egy gombnyomogató a parlamentben, hogy a két éve készülő erdőtörvény, amely az egyik legjobb törvény lesz, valóban ezt a védettségi szintet veszélyezteti vagy nem veszélyezteti?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Azt gondolom, hogy azért terveztem ezt az ülést, hogy válaszokat kapjunk, bár nem lehet minden tökéletes. Még van a c) pont, ahol választ kaphatunk, továbbá van a magánerdő-gazdálkodók szempontja, tehát azt gondolom, összecsipegetjük mi ahhoz, hogy ezt rendbe tudjuk tenni. A másik része pedig az, hogy egy esély van, hogy módosítsunk, ha a bizottság egésze elfogad valamit, és azt visszük tovább. A kérdés nem hiábavaló. Nem hiszem, hogy Horgosi Zsolt fog erre válaszolni, hiszen az előbb mondta, hogy velük az egyeztetés megtörtént, és a vagyonkezelő szempontjából ők ezt a törvényt támogatták. Nem tudom, hogy ilyen helyzetben akar-e válaszolni. Szerintem nem igazgató úrnak kell erre válaszolni, de bízom benne, hogy lesznek még, akik válaszolnak. Azért a lehetőséget adom, ha kíván szólni.
HORGOSI ZSOLT (MNV Zrt.): Annyit szeretnék elmondani, hogy nekem és kollégáimnak, akik ezzel a törvénnyel foglalkoztunk; nem láttunk ilyen veszélyt, amit Kis Péter képviselő úr felvetett.
ELNÖK: A jegyzőkönyv kedvéért mondom, hogy Kis Péter ne próbálja magát leértékelni, mert ő pontosan az a képviselő, aki nemcsak úgy nyomogat, hanem kérdez, meg még olvas is előtte. Azért maradjon meg a jegyzőkönyvnek, ha már ilyen rosszat szóltál magadról. Én megköszönöm a beszámolót.
A honvédelmi célokat/érdekeket szolgáló erdőgazdálkodás helyzete
Ami engem nagyon izgat, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak mi végből is vannak az erdejei, erre fogunk választ kapni. Dandártábornok úr!
Oláh János (HM) szóbeli tájékoztatója
OLÁH JÁNOS (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Környezetvédelmi Bizottság! Engedjék meg, hogy bemutatkozzam, Oláh János dandártábornok vagyok, a Honvédelmi Minisztérium védelemgazdasági főosztályát vezetem. Engedjék meg, hogy bemutassam kollégáimat, akik elkísértek. Csák Gábor dandártábornok a Honvédelmi Minisztérium infrastrukturális ügynökségét vezeti, és a honvédelmi célú erdőgazdálkodás végrehajtását három részvénytársaság végzi. A vezérigazgató urak megjelentek. A Budapest Erdőgazdasági Zrt. vezérigazgatója Lukács Sándor úr, a Kaszó vezérigazgatója Tamás János úr, valamint a VERGA vezérigazgatója Kulcsár Zsolt úr.
Mint ahogy az egyenruhánk is mutatja, könnyű kitalálni, hogy mire vállalkozunk. Először is szeretnénk megköszönni a lehetőséget, hogy a honvédelmi célú erdőgazdálkodást bemutathatjuk az önök részére.
A mai értelmezésnek megfelelő katonai erdőgazdálkodásnak hagyománya és történelme van. Ez a kiegyezés utáni időszakra vezethető vissza. Mint ahogy Horgosi Zsolt igazgató úr elmondta, nagyságrendileg mintegy 100 ezer hektár erdőt kezelnek katonai, honvédelmi célból jelenleg. Ezt a honvédelmi törvényből eredő kötelezettségeink miatt hajtjuk végre. Ezen az erdőterületen hadszíntér-előkészítés keretében végrehajtunk békefeladatokat, minősített időszaki feladatokat hajtunk végre, és a honvédelmi érdekeket kell összehangolnunk a gazdálkodással, a közjóléti funkciókkal, valamint a természetvédelem érdekeivel. A gazdálkodást, erdőművelést olyan módon kell folytatni, hogy folyamatosan biztosított legyen a Magyar Honvédség béke- és minősített időszaki igényeinek kielégítése. Elmondhatom, hogy a Honvédelmi Minisztérium az előbb említett kötelezettségeknek teljes mértékben eleget tett.
Megszerveztük a Magyar Honvédség feladatrendszerének végrehajtásához szükséges területek nagyságát, ezen belül a fedett erdőterületek nagyságát. Meghatároztuk továbbá ezen erdőterületeknek a Magyar Honvédség feladatrendszerében elfoglalt helyét és szerepét.
A Magyar Honvédségről és a honvédelemről szóló 2004. évi törvényben megfogalmazott honvédelmi, honvédségi feladatrendszer, amely eltér más szervezetekétől, meghatározza az ország területi sérthetetlenségének, a légtér szuverenitásának védelmét. Ezt szolgálják részben, mint ahogy említettem, az általunk használt erdőterületek békés, minősített időszakban egyaránt.
Természetesen az elsődleges honvédelmi rendeltetésű erdőknek is megvannak a közjóléti funkciói, amelyek elsődleges rendeltetés mellett valósulnak meg. Ennek megfelelően többek között tanösvényeket, erdei iskolákat, kisvasutat alakítunk ki, üzemeltetünk. Sikeresen bekapcsolódtunk a közmunka programba is. Uniós környezetvédelmi céllal pályáztunk sikerrel a LIFE+ program keretében a területeinken folyó természetvédelem és biodiverzitás fokozottabb eredményessége érdekében. Mindezeken túl természetesen vadgazdálkodás is folyik területünkön. Előfordul még horgásztó üzemeltetése is. Ebből is látszik, hogy a szabadidő tartalmas eltöltésére is van lehetőség az általunk kezelt erdőkben.
Nyilván nekem kötelességem is, amikor honvédségi rendeltetésű erdőhasználatról beszélek, katonai kifejezéseket is használnom. Kérem, engedjék meg ezt nekem. Amennyiben esetlegesen számomra nagyon egyértelmű fogalmakat használva nem teljesen világosan fogalmazok, kérem, kérdezzenek nyugodtan.
A feladataink részletesen, hogy a honvédség mire is használja ezen területeket: készenlét fogadása, hadiállománnyal való feltöltés, kollektív védelem, nemzetközi kötelezettségeink teljesítése, az állami vagyon honvédelmi célú igénybevételének békeidejű, honvédelmi célú előkészítése valósul meg.
Ezen feladatokban jelentős szerepet játszanak a honvédelmi kezelésben lévő fedett erdőterületek, gyakorló- és lőterek. A tárca felügyelete alá tartozó erdőgazdaságok által kezelt erdőterületek egy része védelmi feladatokat békeidőben is közvetlenül ellátó gyakorlótereken, lőtereken, bázisokon helyezkedik el, amelyek a környező települések zajvédelmét, belövés elleni védelmét, a felkészítés, kiképzés céljait szolgálja részben nyíltan, részben fedetten.
Másik részük a katonai objektum közvetlen környezetében a területek fedését, rejtését, környezeti károk elleni védelmét látja el.
A további honvédségi kezelésű erdőterületek a Magyar Honvédség alkotmányos feladatainak végrehajtására nemzeti területen kirendelhető erők békeidőben tervezett összpontosítási körletei, azaz a csapatok összpontosítási körletei megelőző védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban feltöltő, megalakuló katonai szervezetek megalakulási körletei, a feltöltést követően kitelepülő, illetve a befogadó nemzeti támogatás keretében a beérkező szövetséges erők fedett gyülekezési, összpontosítási körletei szükségleteinek kielégítésére vannak tervesítve. A harckészültség elérése, a katonai szervezetek minősített időszaki kiképzési feladatai fedett területekre támaszkodó, békében is tervezett ideiglenes gyakorló- és lőtereket igényelnek, melyeknek előkészítését, kezelését speciális szabályok szerint kell végezni. Mindezeken túl tábori elhelyezést szolgáló, fedett gyülekezési, nyugvási körletek is kijelölésre kerültek.
A Magyar Honvédség feladatrendszerére meghatározott területigény magába foglalja az országvédelem, a szövetséges csapatok támogatásának befogadó nemzeti támogatását, állandó és tervezett ideiglenes gyakorló- és lőtereket, valamint egyéb állami feladatokat. Természetesen ezeken a területeken a szakkezelést végző HM alapítású erdőgazdaságok békeidőben a minisztérium elvárásainak figyelembevételével a vonatkozó jogszabályok, az erdőről, az erdő védelméről szóló, a vadászatról szóló, a természetvédelemről szóló törvények betartása mellett végzik tevékenységeiket. A szakmai munkát az illetékes megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok erdészeti igazgatóságai folyamatosan ellenőrzik kollégáinkkal együttműködve.
Azt gondolom, hogy mindezen feladatok talán jól mutatják, hogy katonai célú igénybevétel, közjóléti, természetvédelmi funkció, valamint a gazdálkodás szempontjait összhangban valósítjuk meg azon erdőterületeken, amelyek a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében vannak.
A törvény előkészítő munkájába korábban a minisztérium szakembereit bevonták, vitás kérdéseket rendeztük. Azt gondolom, hogy jó szakmai alapot teremt a későbbi munkára, így ezen alapelveket, amelyek a törvényben meg lettek fogalmazva, a Honvédelmi Minisztérium támogatja.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő asszony, urak? Akkor én egyet hadd kérdezzek. Hány katona vagy honvéd van most? Úgy kérdezték tőlem ismerősök kicsit tréfásan, hogy hány hektár jut egy katonára? Hány hektár erdő, amiben már biztonsággal el tud bújni? (Derültség.)
OLÁH JÁNOS (Honvédelmi Minisztérium): Engedje meg, tisztelt elnök úr, hogy úgy adjam meg a választ, hogy egy kiegészítést is tegyek. Az ország területének nagysága nem változott az elmúlt évtizedekben, de természetesen amikor azt mondtam, hogy az ország védelmét, területi integritását biztosítaná mint honvédségi alapfeladat, ami az alkotmányból is ered, akkor mi ehhez is terveztük az erdőszükségletet. Kiegészítem itt azzal, hogy a fogadó nemzeti támogatás keretében itt nekünk a szövetséges csapatok fogadására is fel kell készülni, emellett természetesen folyik a békekiképzés, amely jelen pillanatban nagyságrendileg 29 ezer fős, mely a Honvédelmi Minisztérium és a hozzá tartozó, általa felügyelt szervezetek nagysága.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az eredeti beszámolójából is megértettem ezeket a fogalmakat annak ellenére, hogy szakszavakat is használ. Azt a célt, amit én gondoltam elérni, hogy legyen valami konkrét fogalmunk arról, hogy mi célból, mi végből, miért is van erdő a tárca birtokában, arra választ kaptunk. Az nem a mi dolgunk, hogy terület dolgában döntsünk, az katonai, szakmai kérdés, hogy mennyi kell. Kiszámoltam, ezek szerint egy magyar katonára 3 hektár jut. Nyilván a NATO méreteket nem tudom kiszámolni, de tisztában vagyok azzal, hogy miután egy szövetségi rendszer részei vagyunk, az egészet úgy kell kalkulálni. Emellett vannak a gazdasági tevékenységek, már ami az erdőgazdálkodást illeti. Arról pedig volt már beszámoló, hogy a tárcának van környezetvédelmi politikája, arra nem is kell kitérni. Azt gondoltam, ha már végigvesszük az erdőtulajdonosokat, akkor ebben mindenképpen önök ott kell, hogy legyenek.
Ha a képviselőknek nincs több kérdése, akkor köszönöm a beszámolót és a részvételt.
OLÁH JÁNOS (Honvédelmi Minisztérium): Köszönjük szépen, elnök úr, és engedje meg, hogy katonásan zárjam le, jelentem, igen, így van. Köszönjük.
A magánerdő-gazdálkodás helyzete
A magánerdő-gazdálkodók részéről dr. Sárvári János ügyvezető elnök, MEGOSZ.
LUZSI JÓZSEF (MEGOSZ): Tisztelt Elnök Úr! Helyesbítenék, Sárvári úr helyett Luzsi József elnök.
ELNÖK: Látja, elnök úr, mindig úgy csinálom, hogy nem mondok nevet, ne tévedjek. Most akartam vagánykodni, és mellélőttem, mert most ide van írva. Köszönöm szépen.
Luzsi József (MEGOSZ) szóbeli tájékoztatója
LUZSI JÓZSEF (MEGOSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Amikor megkaptam a felkérést a mai napra, akkor - most jöttem rá, hogy helyesen készültem, mert - készültem úgy, hogy a jelenlegi erdőtörvény tervezetének természetvédelmi hatásait is elemezni tudjuk, illetve készültem úgy is, hogy a magánerdőt megmutassam egy picit, és már látom, hogy én leszek az a kakukktojás, aki konfliktushelyzeteket is fog felvázolni.
Az 1978. évi erdőtörvény annak idején külön tárgyalta az állami és magánerdő viszonyát, tehát törvényi szinten külön szabályozott. Csak mellesleg jegyezném meg, hogy 15 évig készítették elő ezt a törvényt, tehát ez a 2 év most egy nagyon jó átlag.
Most újra elérkezett az idő, hogy a magyar erdők csaknem felét kitévő magánerdők specifikumait is figyelembe vevő erdőtörvény szülessen. A jelenleg is érvényben lévő 1996. évi erdőtörvényben ez még csak nyomokban volt felfedezhető. Az akkor még gyerekcipőben járó magyar magánerdő-tulajdonosi kör a törvényalkotáskor nem tudta érdekeit érvényesíteni, kitapintható, érthető volt az a kormányzati szándék, hogy új tulajdonosok közé ne dobják oda gyeplőt, hogy a privatizáció utáni időszakban egy nagyon keményen szabályozott és ellenőrzött gazdálkodást tegyen csak lehetővé a hatályos jogszabály.
A magánerdő-tulajdonosok a magánosítás óta eltelt két évtized óta bizonyítottak. Szervezettségünk növekedett, képviseleti formáink kialakultak, gazdálkodásunk színvonala, szakhatósági adatok szerint is ugrásszerűen javult. Környezettudatos gazdálkodásunk eredményei ismertek, elismertek. Elérkezett az idő az érettségire, a nagykorúsításra, aminek lehetőségeit éppen ez a törvény teremti meg.
Hazánkban a privatizáció során az erdők mintegy 40 százalékát magánosították, ami azóta az erdőtulajdonosok telepítésének köszönhetően közel 45 százalékra, 900 ezer hektárra növekedett. Csak itt szeretném megkérdezni, hogy a képviselő urak tisztában vannak-e azzal, hogy az országban a rendszerváltás óta szinte kizárólag magántulajdonos telepített erdőt, és ez 100 ezer hektárnál jóval nagyobb terület, tehát ennyivel növekedett az ország zöldfelülete, ennyivel nőtt az ország erdősültsége, amit kizárólag magántulajdonosok végeztek el.
Az erdőterületeket, magánerdő-területeket jelenleg 300 ezer fő körüli létszám birtokolja. A kialakuló magánerdő-gazdálkodást a mai napig sok hátrány terheli. A rossz privatizációs gyakorlat, alacsony értékű állományok, az elaprózottság, tőkeszegénység, az alacsony jövedelmezőség, az osztatlan közös tulajdonból adódó nehézségek, és az ellentételezés nélküli természetvédelmi korlátozások, és sorolhatnám még, hogy mi minden hátrány érint bennünket.
Azt bizonyára önök is tudják, hogy az 1996. évi természetvédelmi törvénynek 9 év késéssel született meg a végrehajtási utasítása, de ez alapján a mai napig nem sikerül senkinek kompenzációt és kártérítést igényelnie a magánerdő-tulajdonosok közül. Továbbá súlyosan érinti a magánerdő-tulajdonosokat, hogy az ÚMVP 14 erdészeti jogcíme közül néhány indult el, melynek működése véleményünk szerint alacsony hatásfokú, ennek oka a túlszabályozottság és az MVH igen szigorú feltételei és késedelmes határozatai.
Mindezek ellenére a magánerdő-gazdálkodás fejlődésnek indult, köszönhetően a tulajdonosi szemléletnek, a felkészült szakembereknek, és természetesen érdekképviseletünknek, szövetségünknek. A jelenlegi erdőtörvény-tervezet előkészítésében és az egyeztetési folyamatok sorában a magánerdő-tulajdonosok a kezdetektől fogva részt vettek. Mi tehát az új tervezet megvitatásait, annak alakulását folyamatosan szemmel kísértük. Előre kell bocsátanom, hogy a tervezet, ami önök előtt fekszik, a magánerdő részéről súlyos kompromisszumok eredménye, de véleményünk szerint az erdőtörvény-tervezet az előrehaladást segíti.
Megállapíthatjuk azonban, hogy a tervezet még mindig nem eléggé tulajdonos- és gazdálkodóbarát, túlzottan szigorú és talán túlzottan zöld is. Bárki megtapasztalja, aki veszi a fáradtságot, és rákeres a szövegben olyan szavakra és kifejezésekre, mint természetes, természetszerű, őshonos, folyamatos erdőborítás, szálalás vagy éppen védett természeti terület. Kitapintható a hivatásos és civil természetvédelem dominanciája, magában hordja a túlzott mértékű korlátozásokat, a gazdálkodásba történő beavatkozás számos lehetőségét, ugyanakkor semmilyen garanciát nem tartalmaz azok ellentételezésére, kivéve az üzemmód megváltoztatását.
Sok, a magyar magánerdő-gazdálkodás szempontjából fontos változást igénylő területen engedtünk az egyeztetések során. Tettük ezt azért, mert mi valóban a megegyezésre törekedtünk. A törvénytervezet kompromisszumok eredménye, valamennyi fél érdekeit figyelembe veszi, meglátásaink szerint a természetvédelem érdekeit is.
Ennek bizonyítására engedjenek meg néhány példát a teljesség igénye nélkül. Természetvédelmi területen lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a természetvédelemről szóló törvényben foglalt eltérésekre kell alkalmazni annak ellenére, hogy vélhetően a természetvédelmi törvény megalkotásába megint nem fogják bevonni a hivatásos és civil erdészek képviselőit.
A magánerdő-gazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az erdők természetességi állapota ne romoljon. Rendkívül szigorú előírás, hatalmas terheket rak az állami és magánerdő-gazdálkodás vállára. A globális felmelegedés hatásai olyan gyorsan jelentkeznek, mint ahogy sok szakember vallja, akkor az előírás teljesítése rendkívül nehéz vagy lehetetlen lesz. Ezzel kapcsolatban szeretném jelezni, hogy a klímaváltozás következményeit végre figyelembe kellene venni a fafajpolitika felülvizsgálatában, az őshonosság sematikus, tudatos ismételgetése helyett. Ismereteim szerint a világban már nagyon sok helyen alkalmazkodó természetvédelemről beszélnek. Az Országos Erdő Tanácsban az erdőtulajdonosok és gazdálkodást végzők érdekképviseleti szervével egyenlő arányban vesznek részt a környezet- és természetvédő civil szervezetek, ugyanakkor a környezetvédelmi tanácsban nincs egyetlen erdészeti képviselet sem. Az erdészeket alapvetően érintő jogszabályok, tervek egyeztetéseibe soha nem von be, soha nem hív meg a hivatásos természetvédelem. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem személyes egyeztetésekre, párbeszédekre gondolunk, és nem minisztériumi honlapon fent lévő szervezetekkel kapcsolatban kialakuló eredménytelen levelezésre. Meg kell azt is vizsgálni, hogy vajon hány civil szervezetnek van tényleges tömegbázisa, és támogatottsága ahhoz, hogy tényleges társadalmi igények szószólójaként lépjen fel.
Az erdő rendeltetése felsorolásánál beleegyeztünk, hogy a gazdasági funkció az utolsó legyen, pedig azon - és ezt mindenki tudja itt a teremben - sok ember megélhetése, túlélése múlik, hogy az országban lemondunk-e a fáról mint megújuló erőforrásról, nyersanyagról. Ne felejtsük el, ez olyan megújuló energiaforrás, amivel gazdálkodik az ember.
Védett természeti területeken lévő erdő elsődleges rendeltetése nem változtatható meg, további rendeltetések itt nem adhatók. Ez a lehető legszigorúbb garancia, ami több százezer hektár állami és magánerdőt érint. Ezért itt nem képzelhető el, hogy a természetvédelem szándékai szerint bemossák a Natura 2000 területeket a védett természeti területek közé. Véleményünk a Natura 2000 területek esetében az, hogy itt állapotot kell fenntartani. Itt a Natura-val kapcsolatos előző beszélgetés kapcsán nem természetvédelemről van szó, hanem állapotfenntartásról, ami jelen pillanatban azon a területen adott. Az efölötti természetességi fokozat növelésére szóló intézkedések környezetvédelmi kifizetések jogkörébe tartoznak. A mindenki által jól ismert anomáliákkal kijelölt Natura 2000 hálózatba tartozó több mint 200 ezer hektár magánerdő esetében éppen ezért csak minimális elvárásokért adható maximális területalapú támogatás. Egyszerűsített eljárással kifizethető területalapú támogatás fogadható el. A jelenlegi helyzetben különösen bizonytalannak érezzük a támogatások 2013. év utáni meglétét, ezért a korlátozások hatályosságát csak a támogatás meglétéig tudjuk elfogadni. Végre Magyarországon is el kellene fogadni azt a Lajtán túli alapelvet, hogy aki rendel, az fizet. Természetvédelmi eljárások érvényesítése fontos, de nem írhatja felül a tulajdonhoz kapcsolódó alkotmányos jogokat. Szigorú szabály például az idegen honos fajok tervezett erdőtelepítések megtiltásának lehetősége a természetes és természetszerű erdők 200 méteres körzetében is.
Az erdőszerkezet átalakítása. A törvény nemcsak szigorúan megtiltja a meglévő erdők természetes szintjének romlását, de azok természetességi állapotának, erdőgazdálkodási beavatkozással történő javításának lehetőségét is rögzíti. Fontosnak tartjuk az erdőtalaj védelmét, szigorú, bár sok költséggel járó tűzvédelmi előírásokat vagy a vízbázisok, a védett élő szervezetek élőhelyének, az élettelen természeti vagy tájképi értékek környezetének a jóléti objektumok védelme érdekében egyes fák, facsoportok kitermelésének megtiltását.
Meg kell jegyeznünk mindezek ellenére, hogy ezekhez sehol semmilyen kompenzáció nem párosul, ezt a törvény szigoránál fogva saját költségen kell a tulajdonosoknak elvégezni. Tarvágások alkalmazásának szigorú térbeli és időbeli megkötéseit szintén elfogadtuk.
Persze a magánerdő-gazdálkodás szempontjából komoly előrelépések is történtek. Megjelenik a szabad rendelkezésű erdő kategória, az illegális fakitermelések ellen teendő intézkedések, beleértve az erdőőrzést vagy tervezési, nyilvántartási, bejelentési rendszer egyszerűsítését is. Ellentétben ezekkel azonban szigorúan nőtt a bírságtételek száma és mértéke, továbbá a tulajdonosi és erdészeti szakszemélyzet felelőssége. Ebből is látható, hogy az új törvénytervezet továbbra is ott tesz engedményeket, ahol a felelősségrevonás szigorú feltétele is megteremti. A tulajdonos a gazdálkodót vonja felelősségre számtalan esetben, nem a valós elkövetőt, lásd az erdővel kapcsolatos szabálysértések, bűncselekmények, falopások, szemetelések kérdése.
Magyarország erdőterületeinek magánkézben lévő földeken zajló erdőtelepítések eredményeként folyamatosan nő. Élőkészletet adó fakészlete messze felülmúlja a kitermelés mértékét. 6 és félmillió köbméter fát termel ki az ágazat évente, és 13 millió köbméterrel növekedik erdeink fakészlete. Magánerdőben a fakitermelési lehetőségeink 65 százalékát merítik ki, amely tartalmas gazdálkodást messze lehetővé teszi. Erdeinkben ugrásszerűen növekszik az alkalmazott őshonos fafajok aránya, és a folyamatos erdőborítást biztosító szálalás. Az új erdőtörvény-tervezet éppen ezen folyamatok megerősítését és továbbvitelét szolgálja. Ezért számunkra teljesen érthetetlenek azok a civil természetvédelmi alapvetések, amelyek az erdőtörvény-tervezet elutasítását kezdeményezik.
Összességében számunkra az önök előtt fekvő és a parlament elé kerülő erdőtörvény-tervezet elfogadható, megfelelő biztosítékot ad a környezetvédelmi, valamint gazdasági szempontok érvényesítésére, és kiegyensúlyozott megjelenítésére a XXI. század kihívásainak megfelelően. Ezen véleményünket ajánljuk a tisztelt bizottságnak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, kíván-e valaki kérdezni? (Nincs jelzés.) Köszönjük szépen.
Az erdőgazdálkodás a Natura 2000 területeken, a WWF Magyarországi Irodájának véleménye
A WWF Magyarországi Irodájának véleményére lennénk kíváncsiak. Óvatosan mondom, hogy dr. Magyar Gábor.
Dr. Magyar Gábor (WWF) szóbeli kiegészítése
DR. MAGYAR GÁBOR (WWF): Köszönöm szépen, elnök úr! Én csak pár szót szeretnék szólni bevezetőképpen, utána átadom a szót Gálhidy László kollégámnak, aki az erdészeti programvezetőnk, és ő fog röviden tájékoztatni erdőtörvény kapcsán. Nem akarjuk a képviselő asszony és urak idejét leterhelni, és nagyon sok minden már előttünk elhangzott, úgyhogy valamire csak rá kell erősítenünk. Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk, köszönjük szépen a meghívást. A WWF a világ legnagyobb természetvédelmi szervezeteként az erdők védelmét fontos céljának tekinti. Ezen belül a magyarországi szervezet is három fő célja egyikének tartja az erdők védelmét Magyarországon.
Hozzászólásunkat az erdőtörvényre terjesztjük ki. A Natura 2000 hálózat maga megérne egy teljes tárgyalást, egész délutánt el lehetne róla beszélni, de olyan dolgokra nem szeretnénk kitérni, ami nem az erdőtörvénnyel kapcsolatos. Most is az erdőtörvénnyel kapcsolatban a Natura 2000-re koncentrálunk, de szeretnénk a törvény tervezetének egész vertikumát gyorsan áttekinteni. Át is adom a szót Gálhidy László kollégámnak.
Gálhidy László (WWF) szóbeli kiegészítése
GÁLHIDY LÁSZLÓ (WWF Magyarország): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy bevezetőben egy mondattal körvonalazzam, hogy mi az álláspontunk az erdőtörvény-tervezettel kapcsolatban. Úgy véljük, hogy számos előremutató, természetvédelmi szempontból is előrelépést jelentő elemet tartalmaz, így utalnék például az erdőtermészetességi kategóriákra, olyan üzemmódok definiálására, amelyek ezt a célt szolgálják, illetve az illegális tevékenységek elleni intézkedésekre. Ezekre mi is úgy tekintünk, mint természetvédelmi szempontból fontos előrelépésekre. Ennek ellenére úgy véljük, hogy a tervezet természetvédelmi szempontú kockázatokat is jelenthet az erdőkre nézve, itt igyekszem majd válaszolni képviselő úr felvetett kérdésére, hogy ezek mik. Nemcsak valami aggodalom ez, hanem mik azok a pontok konkrétan. Ezek kiküszöbölését mi elsőrendű fontosságúnak tartanánk. Hangsúlyoznám külön azt, hogy a magas természetességű, jelentős részben állami védett természeti területen álló, illetve a Natura 2000 erdők természetvédelmi helyzetének javítása különösen fontos cél.
Az erdők tekintetében tehát mi szeretnénk mint természetvédő civil szervezet elsősorban ezekre a nagy értéket képviselő természetes erdőkre koncentrálni, és ezek helyzetét javítani, ha lehetséges, az erdőtörvényen belül. Horgosi Zsolt is utalt rá, hogy Magyarország erdőterületének milyen nagy hányada számít papíron ebbe a körbe, ahol elsősorban közjóléti és természetvédelmi céloknak kell érvényesülnie. Úgy véljük, hogy ezek mögé egy picivel több garanciát érdemes lenne tenni. Még egy dolog, hogy mi is támogatjuk az ombudsmani hivatal által elsorolt pontokat, és valójában ezek mentén mondanám el észrevételeinket, ha nem haragszanak meg érte, pontonként.
Az állami erdő forgalomképtelen, haszonbérbe nem adható, az állami tulajdonú állami szervezet vagy meghatározó állami befolyással működő gazdasági társaság vagyonkezelésében lévő erdő esetében az erdőben elrendelt hatósági korlátozások, tilalmak kártalanítási igényt nem keletkeztetnek. Ebben nincs igazi vita, ahogy elhangzott az FVM részéről is, illetve Nagy Andor képviselő úr is említést tett róla, hogy ez egy olyan pont, ami mindenki számára majdhogynem nyilvánvaló, hogy az állami erdőkben tudjuk leginkább érvényesíteni a természetvédelmi szempontokat.
A következő pont elsősorban a Natura 2000 erdőkre vonatkozik. A körzeti erdőterv készítésében a természeti oltalom alatt álló terület vagy Natura 2000 terület érintettsége esetén a természetvédelmi hatóság szakhatóságként vegyen részt, illetve a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő erdő természetvédelmi elsődleges rendeltetésű legyen. Ez a két pont elsősorban arra utal, hogy bár a Natura 2000 erdők valóban nem szorosan vett természetvédelmi területen állnak sok esetben, ugyanakkor mégis az Unió irányelvei alapján a természeti értékek megőrzése a cél. Ha nem akarunk a sajóládi példákhoz hasonló további esetekkel szembesülni, illetve az Európai Bizottságnak az illető kritikáit elszenvedni, akkor bizony garanciákat kell tenni a Natura 2000 erdők kezelésével kapcsolatban, és a természetvédelmi szakhatóság egy megfelelő garancia lehet erre.
Következő pont a már korábban is említett üzemmódokkal kapcsolatos, elsősorban a folyamatos erdőborítással történő erdőgazdálkodásról szól. Ez úgy hangzana, hogy a védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, magas természetességű, állami tulajdonú erdőben a tarvágás tilos, illetve az ilyen erdők meghatározott részén folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódokat kell alkalmazni. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert ezek azok az üzemmódok, amelyek nem állnak konfliktusban az esetek legnagyobb részében a természetvédelmi célokkal. Tehát ilyen közjóléti és védelmi erdőkben igenis indokolt a vágásos gazdálkodástól eltérni, és ezeket a ma már számos területen kipróbált, sok esetben gazdasági hátrányt egyáltalán nem okozó módszereket bevezetni, amelyek örökerdőket hoznának létre. Ennek nagyon komoly klímavédelmi, tájképvédelmi, turisztikai jelentősége van, és nem utolsó sorban a biodiverzitás védelmét is az ilyen folyamatos borítás melletti gazdálkodás jelenti. Mi azt szeretnénk, hogy az erdők meghatározott körében erre legyenek garanciák a törvényben.
A következő két ponton gyorsan átmennék. A természetes, természetszerű erdőkben, illetve védett természeti területen vagy Natura 2000 területen lévő erdőben szervezett erdőgazdálkodási tevékenység csak az erdészeti hatósághoz benyújtott éves terv alapján kiadott engedéllyel kezdhető meg. Sok vita volt ezzel kapcsolatban is. Ahogy Nagy Dániel az FVM részéről fogalmazott itt, egy indokolatlan duplikáció jelenségével állunk szemben. Amennyiben itt a körzeti erdőtervben már lefektetésre kerülnek bizonyos elvek, akkor ezt nem szükséges évente újabb megerősítésekkel körbebástyázni. Ugyanakkor mégis csak jelentenek akkora természetvédelmi értéket, hogy akár ezt az indokolatlan duplikációt is érdemes bevállalni, hozzátéve, hogy ezzel valószínűleg a jelenlegi MgSZH leterheltsége nem növekszik olyan mértékben. Itt elismerjük, hogy a tehermentesítés fontos szempont, de itt az erdők kisebb részéről van szó, és a fokozatosság elvét is figyelembe véve úgy gondolom, egy átmeneti időszakban mindenképpen érdemes ezt a duplikációt bevállalni és évente engedélyeztetni ezeket a beavatkozásokat.
Végül az utolsó pont. A törvény hatálya alá tartozó eljárásokban a környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek ügyfélként vehetnek részt a közjóléti vagy védelmi rendeltetésű erdők érintettsége esetén. Elsősorban itt is a közjóléti és védelmi erdőkről lenne szó. Úgy gondoljuk, hogy az itt folyó gazdálkodás igenis befolyásolja azoknak az embereknek az életminőségét, akik ennek a környezetében élnek, odajárnak sportolni, illetve minden embert megillet ezeknek a biodiverzitásból, tájképvédelemből, klímavédelemből stb. fakadó előnyei. Itt igenis valamilyen lehetőséget kell teremteni arra, hogy az érintettek az érdekeiket képviselhessék.
Köszönöm szépen a figyelmet!
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Andor képviselő úr, parancsolj!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Szeretnék egy értelmezési kérdést feltenni, hogy a tarvágást illetően megismételné, mi volt az álláspontjuk?
GÁLHIDY LÁSZLÓ (WWF): A közjóléti, elsődleges rendeltetésű, magas természetességű állami tulajdonú erdőkben a tarvágás tilos. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen lehatároljuk az erdők körét. Leválasztjuk a gazdasági rendeltetésű erdőket, a magántulajdonú erdőket, és itt maradna tulajdonképpen az az állami erdőterület, amely ezt a két rendeltetést elsősorban képviseli. Ezek közül is a magas természetességűek, tehát amelyek őshonos faállománnyal bírnak, és ahol valóban indokolatlan a tarvágás. Ez szakmai szempontból mindenképpen elfogadható álláspont.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm.
ELNÖK: Amíg előkerül Kis Péter... (Közbeszólás: Elment már.) Nem kerül elő? Akkor én szeretném megkérdezni. Biztos mindenki tudja rajtam kívül, hogy mit jelent a vágásos módszerektől eltérő. Én egyet ismerek, a szálalást, de mi az, hogy vágásos... Mert tetszik nekem az örökerdő fogalom, csak egy kicsit többet tudjak, hogy ha átszaladok az általános vitába, akkor azt az érzést tudjam kelteni, hogy én tudom, hogy mi ez, mert nekem ez egy vágy, hogy tudjam, technikailag hogy működik. Gazdaságos lehet, és mégis valami más. Ritkítás? Szóval erről egy picit okítson ki engem.
GÁLHIDY LÁSZLÓ (WWF): Ökológusként lehet, hogy nem a legszakszerűbb választ fogom adni, de szerencsére ülnek itt a teremben szép számmal erdészek. A vágásos üzemmódhoz köznapi értelemben tudjuk sorolni a tarvágást, illetve a fokozatos felújító vágást. Ez azt jelenti lényegében, hogy akkor, amikor az állomány eléri az úgynevezett vágásérettségi kort, akkor egy vagy néhány lépésben letermelésre kerül, és ami ott marad a helyén, az tulajdonképpen egy vágásterület. Ezt látjuk a túrázásaink során, országútról, stb. Amikor a hegyoldalon látunk egy ilyen vágásterületet, az a vágásos erdőgazdálkodás nyoma. Ezzel szemben azok a módszerek, amelyek nem ilyenek - itt a folyamatos borítást biztosító módszerekről beszélek -, ahogy mondta, ezek közül a szálalás a legismertebb. Arról van szó, hogy nem egy lépésben történik meg az állomány eltávolítása, hanem kis csoportokban vagy szálanként veszik ki a faanyagot nagyobb területről, ennek következtében a folyamatos erdőborítás megmarad. Ezeket a módszereket eddig elsősorban Közép-Európa más részein alkalmazták, elsősorban az Alpok országaiban, Svájcban, Ausztriában, Szlovéniában. Az utóbbi 10 évben terjedtek el Magyarországon elsősorban a Pilisben, Bakonyban, a nyugati országrészben. Most már elmondható, hogy körülbelül 20 ezer hektár olyan erdőterület van, amelyet ilyen módon kezelnek, és elsősorban gazdasági szempontokat is figyelembe véve tértek át ezekre a módszerekre.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Dániel, ha egy kicsit hozzátenne, úgy látom, hogy szeretne ugye? (Dr. Nagy Dániel: Ha lehetőséget biztosít elnök úr.) Ráutaló magatartásából láttam.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a lehetőséget, tekintettel arra a legtöbb kérdéssel kapcsolatban ombudsman úr előterjesztését követően is nyilatkoztam. Ilyen volt a szakhatósággal, éves tervezés fenntartásával kapcsolatos aggályaink kifejtése, illetve az, hogy úgy gondoljuk, hogy a rendszer megfelelő garanciákat biztosít a természetvédelem szempontjából is, és a beavatkozásra is felesleges a már kiadott engedélyt még egyszer engedélyezni, ha egyébként az információ rendelkezésre áll, és az információ lenne az a szó, amit én itt kiemelnék. Nem véletlen talán az, hogy a társadalmi részvételt egész Európában az erdészeti eljárásokban információval biztosítják. Ezt mi is meg szeretnénk tenni. A körzeti erdőtervezésbe is szeretnénk nemcsak az önkormányzatokat, társhatóságokat, hanem civil szervezeteket is bevonni. Nincs olyan európai erdőtörvény vagy gazdálkodási szabályozás, ahol az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó eljárásokba a társadalomnak ügyféli, tehát fellebbezési jogot biztosító jogállása van. Mindenhol megkapják az információkat, természetesen mindenhol olyan körzeti erdőterveket kell készíteni és olyan erdőgazdálkodást kell folytatni, hogy az a társadalmi igényeket is kielégítse. Ezt biztosítja az erdőtörvény, de itt az információn van a hangsúly, és nem az ügyféli jogálláson.
Üzemmóddal kapcsolatban azt szeretném elmondani, nem titok, mi erről nagyon sokat beszélgettünk a WWF-el és az erdőgazdálkodókkal is, hogy az erdészet, maga az erdőgazdálkodási elindult ebbe az irányba. Mi erdészek kicsit óvatosabbak vagyunk már bizonyos tendenciákkal. Látjuk azt, hogy egyes területeken valóban ezek az elnyújtott vágásmódok - akár szálalás is, ami folyamatosan fenntartja az erdőt - működhetnek, de ahogy Laci is elmondta, erre a nálunk jóval csapadékosabb közép- és nyugat-európai országokban van tapasztalat. Nem ugornánk bele a magyar erdőterületek egynegyedével ezekbe az üzemmódokba, hanem valóban az állami erdőnek van egy fokozott olyan jellegű feladata, amit jelenleg is teljesít, és elkezdték üzemi szinten is a szálalás alkalmazását, vagy más módszereket. Itt tapasztalatot kell szerezni az erdőgazdálkodásnak. Nem szabad elfelejtenünk, hogy mi gondolhatunk itt bármit, előírhatjuk az üzemmódot 4-500 ezer hektáron, de ezt a favágónak is tudni kell, mert nem ugyanazok a módszerek. Azoknak az embereknek, akik ezzel dolgoznak nap mint nap, bele kell tanulni. Nekünk erdészeknek is bele kell tanulni. Úgy gondolom, hogy bizonyos módosító indítványokkal a megfelelő irány kijelölhető az erdőgazdálkodás számára. Nagyon fontos, hogy az állami erdőnek példát kell mutatni, de sehol a világon nem kényszerítenek rá üzemmódot erdőgazdálkodóra. Az állami tulajdonos dönthet úgy, hogy egyes területein ezt igenis bemutatja, és növekvő mértékben alkalmazza, de a magánerdő-tulajdonosnak a tulajdonosi szuverenitását meg kell hagyni az üzemmóddal kapcsolatos döntés vonatkozásában. Egy élő példa: a saját erdőmet, amit eltelepítettem tölgyes elegy fafajokkal, és én vágásos üzemmódban szeretném levágni. Van egy hathónapos lányom, amikor körülbelül 25 éves lesz, férjhez szeretném adni, remélem sikerül, és akkor szeretném úgy meggyéríteni, vágásos üzemmódban bevallom, hogy abból jó kis hozományt tudjak mellérendelni. Kaptam hozzá támogatást, kukorica helyére őshonos erdőt telepítettem, de én mint tulajdonos úgy döntöttem, hogy vágásos üzemmódban szeretném használni. Az ember ezt is befolyásolhatja támogatási eszközökkel, de éljünk a nyugat-európai példákkal, támogatással ösztönözzük a magánerdő-tulajdonosokat ebbe az irányba.
A Natura 2000 területek azt hiszem, ahogy korábban is elhangzott, külön misét érnének meg. A Natura 2000 területek védelmi céljának megvalósításánál én arra hívnám fel a figyelmet, hogy nem egy vagy több, akár 10 szakhatóság hozzájárulásával lehet elérni. Legfontosabb az, ha az erdészeti hatóságnak, sőt, azt mondom, hogy a gazdálkodóknak is legyen információjuk arról - és ez az, ami hiányosan történt meg -, hogy mi ott a védelmi cél. Nem kell azt hinni, hogy a gazdálkodó ezt nem szeretné betartani, de tudnia kell. Ha az erdészeti hatóságnak megvan az információja, hogy mi az a védelmi cél, akkor lehet, hogy kell belföldi jogsegélyt kérni a nemzeti parktól, mert ott van olyan biológus, aki tudja, hogy ezt hogy lehet megvalósítani, de ez nem szakhatóságok hozzárendelésének kérdése, amit az erdőtörvényben kellene eltudni, mert jogtechnikailag nem is lehet. Egyszerűen - és megint visszatértünk - információ kérdése, és akkor úgy érzem, hogy a Natura 2000 területek védelmét is meg tudjuk valósítani, és összességében olyan törvényt tudunk alkotni, amely az erdők javát szolgálja úgy, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás feltételrendszerét is úgy hagyják, hogy ott lehessen erdőgazdálkodást végezni és védelmi célokat megvalósítani.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én is köszönöm szépen. Kíván valaki még szólni? (Sódor Márton jelentkezik.) Parancsoljon!
SÓDOR MÁRTON (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Röviden szeretnék kapcsolódni a természetvédelem részéről. Először is a gazdálkodás. Nekünk nagyon fontos és ezt szerettük volna kicsit határozottabban látni az erdőtörvény-tervezetben, hogy a gazdálkodás és kezelés, valamint a természetvédelmi területeken lévő erdőkben a természetvédelmi célt egyértelműen a rendeltetés határozta meg. Véleményünk szerint ezekben az erdőkben nem alapvetően gazdálkodni kell, hanem kezelni kell az erdőket a természetvédelmi céloknak megfelelően, aminek nyilván lehetnek gazdasági eredményei is. Tehát itt az ilyen gazdálkodást, erdőkezelést jobban el lehetett volna különíteni a tervezetben. Egyáltalán a különleges rendeltetésű erdőkben az a klasszikus, hogy amit mi gazdálkodásnak nevezünk, abba megpróbáljuk belemagyarázni, hogy az erdőkezelés is. Az erdőgazdálkodás azért alapvetően az erdő gazdasági funkciójának kihasználását célozza meg, így van a köztudatban és így használjuk. Ezért nagyon szeretnénk, ha itt meghonosodna, hogy bizonyos területeken kezelni kell az erdőket.
Az állami erdők kérdése nagyon fontos. Azokat a természetvédelmi és közcélú szolgáltatásokat, rendeltetéseket az állami erdő tudja biztosítani számunkra, amit nyilván magánerdőtől soha nem fogunk tudni megkövetelni. Nagyon fontos ezért - amiről ma beszéltünk - az állami erdők állami kézben tartása, és annak a biztosítása, hogy valóban ne legyenek kiprivatizálhatók ezek az erdők. Úgy gondoljuk, hogy ezek a további garanciák, amelyek itt megjelentek, még szükségesek ahhoz, hogy valóban ne csak a vagyonkezelőnek ne, hanem a vagyonkezelésen túl se lehessen további hasznosítással magánkézbe adni ezeket, a területeket.
Nyilván az állami erdőgazdálkodásnál nagyon fontos kérdés, hogy ennek az állami erdőgazdálkodónak úgy kell kezelni ezeket az erdőket, hogy a közcélú állami feladatoknak megfeleljen. Itt nagyon fontos egy olyan számítás vagy felmérés elkészítése, hogy valóban milyen közcélú funkciói is vannak ezeknek az állami erdőknek. Nemcsak gazdasági, hanem immateriális értékek, illetve milyen szolgáltatásokat ad a társadalomnak az állami erdő, és teljes körűen felmérni, hogy milyen formában tudja igazából ezt az állami erdő szolgáltatni a társadalom részére. Ma úgy látjuk, hogy van ellentmondás, tehát ma azért még az állami erdőgazdaságok a természetvédelmi célokat nem céloknak, inkább korlátozásoknak tekintik. Nem egyértelmű az, hogy ez közcélú feladat, amit meg kell csinálni, hanem ez egy korlátozás számukra, ami a gazdasági funkciójukban korlátoz. Sajnos ez néha a védett területnél is így jön elő, és ez így nem jó. Szerintem másik megközelítést kell alkalmazni, és igen, ki kell számolni ezeket a közcélú feladatokat. Ki kell számolni, hogy valóban eredményesen tudja-e a gazdálkodó a jelenlegi formában, adott esetben ilyen követelményrendszer mellett ezeket a közcélú funkciókat teljesíteni. Nem biztos, hogy tudja. Utána mondjuk meg, hogy tulajdonképpen milyen formában kell kezelni úgy az állami erdőt, hogy egyértelműen ezeknek a közcélú funkcióknak meg tudjon felelni.
A folyamatos erdőborítás nagyon fontos kérdés számunkra. Mi is úgy gondoljuk, és egyértelműen természetvédelmi és ma már társadalmi elvárás is, hogy azt akarják az emberek látni, hogy amikor kimennek egy hegyoldalba, ott mindig ugyanaz az erdő legyen, nem lesz se tarvágás, se olyan végvágás, hogy csak egy fiatalos állomány áll rajta. Úgy gondolom, efelé el kell kanyarodnunk. Nyilván a természetvédelem úgy gondolja, hogy ez a biológiai sokféleséget is szolgálja, mert nem alakul ki az erdőterületen stressz. Minden végvágás stressz az erdő részére, mert fiatalos állomány alakul ki, akkor azok a fajok, amelyek az öregerdőben megvoltak, védett fajok és értékek nem maradnak meg ebben a fiatalosban. Ha a folyamatos erdőborítást biztosítani tudjuk, akkor ezekben az erdőkben ezek a fajok folyamatosan fennmaradnak, és a társadalom elvárását is kielégítjük, mert nem mondja azt, hogy a Mátrában micsoda tarolások vannak. Ez nagyon fontos. Emiatt gondolja a természetvédelem, hogy legalább is a védett területeken ezt kicsit jobban lehetne erőltetni, már csak azért is, mert főleg állami erdőben nem a gazdálkodási szempontokat kell elsődlegesen figyelembe venni, hanem a természetvédelmi célokat.
Nagyon fontos, hogy ezek meglegyenek, legyen holtfa abban az erdőben, megfelelő idős állományok legyenek, és folyamatosan borítsa az erdőt. Ugyanitt az állami erdőknél nagyon fontos, hogy a kártalanítás kérdéséről úgy gondoljuk, hogy valóban állami erdőknél nem így kell az állam és állam között rendezni a kérdést. Van egy csomó egyéb lehetőség a vagyonkezelési szerződéseken, mindenen keresztül, hogy elintézzük, hogy az állam olyan elvárásokat támasszon az állami erdőgazdálkodóval szemben, hogy ne kelljen külön forrásokból kártalanítást kérnie.
A másik: ennek megfelelően nyilván a magánerdő-gazdálkodásnál kevesebbet tudunk megkövetelni, tehát egyértelmű, hogy az állami erdőgazdálkodásnál látni kell a közcélú feladatokat, de azért nagyon fontos az erdő védelme. Előjött, hogy a természetességét megőrizzük, ez mindenkinek közérdeke. Ma már az erdő - ha úgy nézzük - a saját életfeltételeinket biztosítja. Ebben teljesen egyetértek a magángazdálkodókkal, hogy oly módon kell biztosítani, olyan támogatást kell mellé tenni, hogy a magánerdő-gazdálkodóknak is megérje, illetve az állami erdőgazdálkodó is tudja teljesíteni azt, hogy igen, ebben a természetességi állapotban tartsa azt a területet. Az nem megoldás, hogy most engedek, hogy gyengébb legyen az erdő természetességi állapota, mert lehet, hogy most x ember megélhetését biztosítja, de az erdők léte sokkal több millió ember létét biztosítja. Ezt is figyelembe kell venni.
Natura 2000. A Natura 2000-nek végül is valóban van természetvédelmi rendeltetése. Bizonyos természeti értékeket meg kell őrizni. Mindenki mondta, és mi is mondjuk, hogy ez nem védett természeti terület, tehát soha nem lesz olyan erő, és nem kell olyan védelmet biztosítani rajta, mint a saját hazai védett természeti területeken, de meg kell jegyezni, hogy az európai természetvédelmi értékeket kell fenntartania ennek az erdőnek. Az, hogy milyen módon biztosítjuk a természetvédelem beleszólását, az egy érdekes kérdés. Látjuk a gyakorlatból, hogy bizonyos helyeken még nincs szakhatósági hozzájárulás, elcsúsznak bizonyos ügyek, tehát nem mindig veszi a természetvédelmi hatóság azokat a természetvédelmi szempontokat, információ ide, információ oda. Valamilyen módon meg kell kapni ezt az információt, és úgy látjuk, hogy ma, a jelenlegi helyzetben ezt biztosítja. Nyilván, ha bejelentési rendszer lesz, akkor nincs szakhatósági előírás, abban az esetben már nem működik.
Natura 2000-ben viszont úgy gondoljuk, hogy ott viszont ezekkel az európai uniós és hazai támogatásokkal kell elérni, hogy az a természeti állapot, ami ott szükséges, megmaradjon. Itt kell kompenzációt biztosítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt kérdezném még most a WWF Magyarországtól, hogy amiket a törvénnyel kapcsolatban elmondtak, jól értettem-e, hogy fő vonalaiban a biztos úr indítványai között megjelenik, illetve van-e olyan konkrét javaslat a törvényszöveggel kapcsolatban, amit esetleg láthatunk, vállalhatunk? Azt gondolom, hogy már kellően látható, hogy a bizottság a témát jó alaposan körüljárta. Ha van szövegszerű gondolat, azt megnézzük, illetve biztos úrét pedig már tegnap óta ismerjük.
DR. MAGYAR GÁBOR (WWF): Csak annyit szeretnék jelezni, hogy sem a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, sem a WWF remélem nem felesleges, amellett, hogy nagyon nagymértékben átfed az, ami ma elhangzott. A WWF által javasolt módosítások nagy része pedig az ombudsman úr javaslata, amiről úgy értesültünk, hogy indítványként bekerült. Egy korábbi indítvány szintén bekerült, amit az ombudsman úr javaslata nem tartalmaz, és a WWF támogatott, illetve FVM-el egyeztetve kidolgozott. Azok, amiket változtatni szeretnénk a törvénytervezetben, benyújtásra kerültek vagy fognak.
ELNÖK: Tehát a lényeg az, hogy körülbelül elmúlt másfél hónapja tárgyaltuk először, most akár egy mindkét oldal részéről elfogadható törvényre is van lehetőség, és akkor nem beszéltünk erről hiába, közelednek az álláspontok.
Köszönöm szépen a részvételt, hogy készültek, hogy foglalkoznak az erdővel. Azt a nagy bölcsességet megeresztem a végén, hogy szeretem az erdészeket, szeretem a szép ruhájukat, és azt, hogy a fenntarthatóság dolgában messze megelőztek mindenkit, hiszen az erdő fenntartása sokkal régebbi, mint amióta mi bizottságként ezzel foglalkozunk. Az erdészekre támaszkodva, környezet- és természetvédőkkel összekapaszkodva, ombudsmannal megerősítve szerintem Közép-Európa legjobb erdőtörvénye megszülethet, és ezen leszünk a jövőben. Köszönöm a részvételt.
A bizottság tagjainak azt szeretném mondani, hogy saját hatáskörben az utolsó napirendet áttettem a jövő hétre. Köszönöm szépen a részvételt, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 41 perc)
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Dancsecs Dóra