KORB-1/2009.
(KORB-90/2206-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2009. február 11-án, szerdán, 13.00 órakor
a Képviselői Irodaház 562 számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
A nagyvízi medrek használatáról, a lakosság védelmében, szóló határozati javaslat (H/8597. szám)*
Harrach Péter (KDNP) országgyűlési képviselő tájékoztatója*
Képviselői hozzászólások*
Döntés a képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről*
Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7042. szám)*
Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója*
Kérdések, vélemények*
Döntés az általános vitára való alkalmasságról*
A bizottság 2009. I. félévi munkatervének megvitatása*
Tájékoztató az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló T/6934. számú törvényjavaslattal kapcsolatban a napirendre vétel óta végzett egyeztetések eredményeiről az erdőgazdálkodás és a természetvédelem harmonizálása érdekében*
Dr. Nagy Dániel főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója*
Kérdések válaszadással*
Egyebek*
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP, a bizottság alelnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Kis Péter László (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Dr.Tompa Sáfndor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Winkfein Csaba (MSZP) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Fetser János (MSZP) Kránitz Lászlónak (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz) dr. Rétvári Bencének (KDNP)
Farkas Sándor (Fidesz) Balogh Józsefnek (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz) dr. Nagy Andornak (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ) Katona Kálmánnak (MDF)
Császár Antal (független) Fehérvári Tamásnak (Fidesz)
Meghívottak
Harrach Péter (KDNP) országgyűlési képviselő
Dr. Szüts Korina főosztályvezető, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Göncz Benedek főosztályvezető-helyettes, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Szalay Sándor vezető főtanácsos, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Ugron Ákos vezető tanácsos, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Birck Ernő szakmai tanácsadó
Dr. Nagy Dániel főosztályvezető, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Lapos Tamás főosztályvezető-helyettes, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Pintér István főosztályvezető-helyettes, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Feldman Zsolt főosztályvezető-helyettes, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Bézi-Farkas Barbara osztályvezető, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Velez Tamás osztályvezető, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Latkóczy Olga osztályvezető, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Huri Zsolt vezető főtanácsos, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Ripka János szakmai főtanácsadó, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Buzás Istvánné szakreferens, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Bónis Krisztina tanácsos, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Fülöp Zsófia gyakornok, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Kiss János, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Gulyás Mihály szakértő
Dr. Bán István szakértő
Hozzászóló meghívottak
Harrach Péter (KDNP) országgyűlési képviselő
Dr. Andréka Tamás főosztályvezető-helyettes, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Nagy Dániel főosztályvezető, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Ugron Ákos vezető tanácsos, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Dr. Bán István szakértő
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 14 perc.)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait, vendégeinket, Harrach Péter alelnök urat.
A kiküldött napirendhez képest az lenne a kérésem a bizottság tagjaihoz, járuljanak hozzá ahhoz, hogy a 2. napirendi pontot, a nagy vízi medrek használatáról, a lakosság védelmében című országgyűlési határozati javaslatot tárgyaljuk 1. napirendi pontként, utána a kiküldött napirendnek megfelelően folytassuk az ülést. Aki a javaslattal egyetért, kérem, szavazzon! (Szavazás.) (Mindenki jelez.) Köszönöm szépen.
Szavaznunk kell az így átalakított napirendről. Aki a napirenddel egyetért, kérem, szavazzon! (Szavazás.) (Mindenki jelez.) Köszönöm szépen.
A nagyvízi medrek használatáról, a lakosság védelmében, szóló határozati javaslat (H/8597. szám)
Az 1. napirendi pont előadója Harrach Péter képviselő úr. Kérem, hogy a felvezetését tartsa meg.
Harrach Péter (KDNP) országgyűlési képviselő tájékoztatója
HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Én egyéni képviselő vagyok, ami azt jelenti, hogy a területemen lakó polgárok érdekeit kell képviselnem.
Mit tapasztaltak ezek a polgárok? Azt, hogy megkaptak egy értesítőt, amely szerint a földhivatali ingatlanlapjukra be fogják jegyezni, hogy nagyvízi meder területén van az ingatlan. Ez sokakban meglepetést keltett, hiszen évek óta áll a házuk a Duna partján, és eddig még árvizet a kertjükben nem láttak. Miután ez nagy számú polgárt érintett - ha jól emlékszem a számokra, 117 ezer ingatlanról van szó -, ebben a kérdésben lépnünk kellett. Olyan lakossági fórumon is részt vettem, amelyen 500 érintett volt jelen, és igen nagy felháborodást keltett ez a bejelentett intézkedés.
Tudom azt, hogy az állampolgári jogokkal, igényekkel, érdekekkel szemben néha szakmai érdekek megszólalhatnak, és a kettő között van a politikai szempont, de azt gondolom, ebben az esetben szakmailag is indokolt annak a kormányrendeletnek az újrafogalmazása, amelynek végrehajtása ilyen következményekkel jár. Csak néhány példát említenék. Úgy tűnik, az íróasztal mögött kijelölt, a térképeken berajzolt nagyvízi meder olyan területeket érint, ahol eddig még soha nem járt árvíz, illetve olyan önkormányzati területeket, amelyek fejlesztését ez megakasztaná.
Nem tudom, mennyire felel meg a valóságnak, de olvastam Szob város polgármesterének a hatósághoz írt levelét, amelyben azt olvastam, hogy a város egyharmad része érintett ebben a kérdésben. Ha ez így van, és belegondolunk abba, ez Szob fejlődési lehetőségeit meggátolja, hiszen nem csupán értékvesztés történik az ingatlanoknál, hanem az önkormányzati területek beruházásai, fejlesztései megakadnak, mert nem valószínű, hogy ott építési engedélyt kap az önkormányzat. Arról nem is beszélek, hogy az egyes ingatlanokra a biztosító ezek után nem fog biztosítást kötni, nehezebb lesz azt az ingatlant eladni, és aki húsz éve ott lakik, de fogalma sem volt arról, hogy árvízzel veszélyeztetett területen lakik, az bizonyára joggal háborodik fel ezen.
Ha önök azt mondják, a szakmai szempont azt diktálja, hogy minél szélesebb kört jelöljünk meg az árvizek védelmével kapcsolatban, akkor azt tudom mondani, hogyha ilyen nagy mértékben érinti ez az intézkedés a lakosságot, akkor ez a rendelet valamiképpen elhibázott. Tudom, hogy az 1956. évi jeges árvíz határvonalát próbálták sok helyen meghúzni, de az is igaz, hogy azóta már történtek olyan intézkedések, amelyek ebből védetté tettek sok területet, sok olyan ingatlan van, ahol a telek alsó részét éri a víz, de a házat soha nem éri, tehát a végrehajtás során is lehet változtatásokat elérni, és akkor még nem beszéltem a kártalanítás szükségéről. Megítélésem szerint tehát mindenképpen hozzá kell nyúlni a jogszabályhoz is, nem beszélve arról, hogy átgondoltabb és figyelmesebb végrehajtásra van szükség. Talán nem véletlen, hogy a hatóság felfüggesztette a jogszabály végrehajtását.
Arra kérem a bizottságot, hogy - nyilván első lépésként - tárgyalásra alkalmas anyagnak nyilvánítsa ezt, aztán majd meglátjuk, hogy mit lehet elérni az Országgyűlésben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a képviselőket - csak urak vannak most -, ki kíván szólni. (Jelzésre:)
Orosz Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ugye, nem új keletű a dolog, hiszen alelnök úr tartott január hónap folyamán sajtótájékoztatót, amikor ennek a véleményének hangot adott, és most tett olyan határozott kijelentéseket is, amelyeket, ha tényként fogadunk el, akkor nem biztos, hogy minden esetben a tényekhez ragaszkodunk.
A probléma felvetése: egyébként én is víz melletti egyéni választókerületben (Dr. Harrach Péter: Szerencsés ember.), nevesen Óbudán vagyok immáron sokadik alkalommal országgyűlési képviselő, és nálunk is vannak gondok és problémák. A gond, illetőleg ez a határozati javaslat részben külön is kezelhető, és javasolnám is ezt, hiszen iszonyatosan nagy számot mondott a képviselő úr, ezt a 117 ezret. Nem tudom, az én információim ennél kevesebbről szólnak, hiszen nemcsak a Duna, hanem a Tisza, a Körösök vidékén is ugyanilyen szabályok alapján, ugyanilyen eljárások folynak, és jómagam ilyen jellegű problémát csak a Duna mentén tapasztaltam. Ettől még persze nem kizárt, hogy máshol is lehet, de nem hallottam, hogy egészen precízen fogalmazzak. Arról nem is beszélve, hogy a Duna mentén is leginkább ott jelentkezik ez a probléma, ahol a védművek kiépítettsége olyan, amilyen - van, vagy éppen nincs. Tehát a kérdés nem egyszerűen egy jogi eljárás, nem egyszerűen egy jogszabály-végrehajtás kérdése, hanem az adott tényhelyzetek ismerete is.
Ennek megfelelően az biztos, hogy azt a konkrét szituációt, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy állampolgárok vagyoni viszonyaiba avatkozik be az állam úgy, hogy egyébként negatív hatással van, mindenképp meg kell vizsgálni. Mert első ránézésre is azt mondja az ember, hogy ez így nem helyénvaló dolog - hogy az állam beavatkozik a vagyoni viszonyaiba, és ezzel kárt okoz -, de az a kérdés, hogy erről van-e szó. Megmondom őszintén, ezt nem tudom, különösen nem tudom - és itt saját választókerületi tapasztalatokról beszélek - olyan esetekben, amikor évtizedek óta kifejezetten tudottan hullámtér, és évtizedek óta tudunk építkezések tényéről is, és teljesen nyilvánvaló, hogy ez nem választókerületi sajátosság, hogy csak nálunk van ilyen. Tehát valószínűsítem, hogy máshol is van ilyen.
Tehát azt gondolom, a képviselő úrnak azt a javaslatát, miszerint ezt az egyébként helyénvaló eljárást - nevesen, ha egy ingatlannak van egy ilyen ténye, ami mind a tulajdoni, mind a használati viszonyokat befolyásolja, az helyes, ha feljegyzésre kerül -, hogy ezt a dolgot ne akasszuk, ugyanakkor mégis úgy tegyük, hogy ezzel ne okozzunk kárt az állampolgároknak, ezt így tudom elfogadni. Erre viszont ez a határozati javaslat nem jó.
Azért nem jó ez a határozati javaslat, képviselő úr, mert bizonytalan - itt vannak egyébként a KvVM képviselői, tehát adott esetben megkérdezhető -, hogy az ország egész területén jelenlévő problémáról van-e szó. Ha mindenhol ilyen jellegű problémát vet fel, akkor a jogszabály bizonyára nem jó. De ha nem, sőt sok helyen - ha úgy tetszik, ahogy mondani szokták, csont nélkül -, gond nélkül zajlik a végrehajtás, akkor azokban a helyzetekben és esetekben egy mostani jogszabály-visszavonás, ahogy azt a javaslatban hozza, adott esetben ott is károkhoz vezethet.
Tehát az esetcsoport az itt elmondottakhoz képest gazdagabb, e gazdagabb esetcsoportra ez a fajta megoldás nem jó. Az biztos, hogy azt a kérdéskört, ahol egyébként valós és nem vélt vagyoni hátrányok keletkeznek, el kell kerülni, fel kell tárni, és ha elkerülhetetlen, akkor meg orvosolni kell. Az meg megint nem a jogszabály visszavonásával, hanem az ennek megfelelő szabályok - szerintem ilyenek léteznek, de ha mégsem volnának - megalkotásával és betartásával lehetne megoldható.
Ezen oknál fogva, nem pedig a képviselő úr által is hivatkozott, érintett ingatlantulajdonosok iránti nemtörődömségből vagy oda nem figyelésből gondolom azt, hogy ezt az országgyűlési határozati javaslatot az Országgyűlésnek így, ebben a formájában - mint célszerűtlent - nem kellene tárgyalni. Ezért mi ennek megfelelően fogunk a kérdésfeltevés után szavazni.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, most magamnak adok szót.
Háromszor voltam árvízvédelmi kormánybiztos, és szembesültem azzal, hogy a folyók nagyvízi medre nincs közhitelesen kijelölve. Nagyon sok probléma adódott abból, hogy ingatlanok voltak, vannak azon a folyosón, az árvíz medrében, amelyek akadályozzák a lefolyást, ugyanakkor azt sem tudta megmondani senki pontosan, hogy hol is van ennek a határa. Az a megfogalmazás, amit Harrach képviselő úr mondott, hogy "sosem láttak ott vizet", vagy "nem járt ott víz", ezt azért kezelném óvatosan, mert az ember emlékezetét befolyásolni tudja a tulajdona. Tehát hajlamos arra, hogy ne emlékezzen, ne nézzen utána, hogy mikor járt ott valójában víz, Gödön a fél kertjét öntötte el - vagy az egészet -, a váci vár felét, az udvarát elöntötte-e vagy sem. Erre vannak dokumentumok, tehát ez egy kezelendő feladat, ezt a mederkijelölést el kell végezni, és tisztába kell tenni a dolgot.
Kinek az érdeke, hogy ez meglegyen? Az egyik: az árvízvédelmi hatóság alapvető érdeke, hogy ez tisztába legyen téve; a másik: úgy gondolom, a tulajdonosok és a potenciális tulajdonosok érdeke. Hiszen a képviselő úr is, meg általában a sajtó is az eladókról beszél, hogy a potenciális eladó ingatlana az értékét veszti, mintha mindenki el akarná adni a házát, de a vevőnek is tudnia kell, hogy mit vesz. Tehát, ha nincs beírva a telekkönyvbe, hogy hol fekszik, hogyan van minősítve, akkor a vevő nincs kellően informálva, és megveszi teljes áron ezt az egyébként - ebből az okból - értékvesztett ingatlant.
Mi ilyenkor a megoldás? Azt gondolom, nagyon korrekt eljárás a lakosság tájékoztatása, nyilván a polgármesterek és a lakosság egyedi tájékoztatása. Itt a tárca egy alapvető hibát követett el, és meg kell említenem, hogy tanulhatott volna, hiszen a jelenlegi miniszter úr még a bizottságunkban ült, amikor azzal szembesültünk, hogy a Natura 2000 esetében sem értesítették egyenként az érintetteket. Ezt pótolni kell. Szerintem itt ez most egy kapitális hiba, hogy nem értesítették előre, egyenként a tulajdonosokat, akik nem is tudtak élni a fellebbezési jogukkal, hiszen nem kaptak értesítést. A Naturában volt olyan, aki akkor szembesült vele, amikor el akarta adni az ingatlant, és jött a vevő a kivonattal, oda volt írva.
A másik: a finomhangolást nem végezték el. Van egy kormányrendelet, amely nem azonosan fogalmaz a törvénnyel, tehát ez megint egy hiba. Azt gondolom, mind a kettő alatt ugyanazt lehet érteni, de ezt pontosítani kell, és erre kellett volna megszületnie egy miniszteri rendeletnek. Ezt durván két héttel ezelőtt meginterpelláltam, akkor a Ház valamiért elfogadta a választ, azért, mert az ellenzék nem eléggé volt figyelmes, nem voltunk bent elegen. A lényeg az, hogy hiányzik a rendelet, mert azon keresztül lehetne azokat a kivételeket kezelni, amire a képviselő úr is gondolt.
A harmadik pedig az, hogy ez a helyzet addig áll fenn bizonyos területeken, amíg meg nem oldják a védelmet. Ha megépül a védmű, abban a pillanatban az ingatlan - mondjuk egy Római-parti ingatlan - felértékelődik. Az, hogy a Római-parton szerintem konkrétan sokan át lettek ejtve, mert amikor lakáskölcsönből társasházat vásároltak, nekik ezt nem mondták, azt mondták, hogy itt majd lesz gát. Amíg nincs, addig ez vízjárta területnek számít. Ezt azért mondtam el, mert így, kereken kellene nézni a dolgot.
A jegyzőkönyv miatt mondom: ha ezt a határozatot szó szerint így fogadjuk el, nem éri el ezt a célt, de arra mindenképpen alkalmas, hogy napirendre vegyük, és a tárca, illetve a szakma segítségével megfogalmazzunk egy olyan határozatot, amit hoznunk kell. Tehát azt a célt eléri, hogy figyeljünk rá, beszéljünk róla, kerüljön napirendre, és amikor napirendre került, akkor jó szakmai háttérmunkával ezt a határozatot pontosítani tudjuk.
Én magam, illetve a Magyar Demokrata Fórum ezt az indítványt támogatjuk, a Szabad Demokraták Szövetsége nevében is támogatjuk az indítványt, miután felhatalmazást kaptam ellenzéki képviselőtársamtól, Velkey képviselő úrtól, úgyhogy tulajdonképpen nem állunk rosszul.
Döntés a képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről
Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) Tehát döntenünk kell. Aki egyetért azzal, hogy napirendre vegye az Országgyűlés Harrach képviselő úr országgyűlési határozati javaslatát, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Tíz igen szavazat. Ki van ellene? Hat ellenszavazat. Ki tartózkodik? Két tartózkodó szavazat. Tehát a bizottság javasolja a tárgysorozata vételt. Gratulálok, képviselő úr, a jó előkészítéshez.
(Harrach Péter jelzésére:) Parancsoljon!
HARRACH PÉTER (KDNP): Azt szeretném, ha az Országgyűlés meggondolná, és a szakma segítségével nyilván meg tudná húzni azt a mindnyájunk számára elfogadható, reális vonalat, amely a nagyvízi meder határát jelenti, mert úgy érzem, itt az alapvető probléma az, hogy ezt egy kicsit szélesre vettük. Tehát nem az a gond, hogy egyáltalán ilyen van, hanem reálisnak kellene lennünk, most pedig a feladat az, hogy ezt megtegyük.
Úgy érzem, mind a kezdeményezőben, mind pedig a kérdést megvitatókban a kompromisszum szándéka megvan, és ennek örülök.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát ezt tárgysorozatba vettük, általános vitára alkalmasnak tartottuk, ez a mostani döntésünk.
Az általános vitában előadónak jelentkezik-e valaki rajtam kívül? (Nincs jelzés.) (Közbeszólás: Kisebbségi előadó? - Jelzésre:) A kisebbségi előadó Orosz Sándor alelnök úr lesz, a többségi előadó pedig én leszek. Köszönöm szépen.
Nem volt szükség a vízügyes kollégák segítségére, de azt gondolom, hogy nem bánják.
Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7042. szám)
Most az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról tárgyalunk. Köszöntöm a kormány képviselőjét, kérem, a jegyzőkönyv számára a nevét, titulusát mondja meg, ezt megköszönöm.
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Dr. Andréka Tamás vagyok, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője.
ELNÖK: Öné a szó.
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról címet viselő törvényjavaslat egy tipikus, úgynevezett salátatörvény. Tizenhat agrártárgyú törvény módosítását tartalmazza, az összetartó koherenciáját azonban három szempont szerint lehetne csoportosítani. Ezek közül az első a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának 77/2008. számú határozata, amelyik megsemmisítette a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalról szóló 274/2006. számú kormányrendelet azon rendelkezését, amelyik kimondta, hogy az MgSZH Központ közigazgatási ügyben hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye.
Azt Alkotmánybíróság arra hivatkozással semmisítette meg a rendelkezést, hogy a fellebbezéshez való jog, mint jogorvoslathoz való jog, mint alkotmányos jog, csak törvényben korlátozható, az ominózus rendelkezés pedig kormányrendeleti szinten került kimondásra, ezért formai okokból alkotmányellenes volt. Mindazonáltal bizonyos ügycsoportok vonatkozásában indokolt az, hogy a közigazgatási fellebbezés kizárásra kerüljön. Indokolja ezt, hogy adott esetben a döntés meghozatalához szükséges szakmai ismeret vagy infrastruktúra laborhálózata a hivatal központjában áll rendelkezésre, vagy pedig országos kiterjedtségű az adott ügy, illetve egyes kivételes kérdéseknél pedig a miniszter jár el elsőfokú közigazgatási hatósági jogkörben, tehát a fellebbezés lehetősége gyakorlatilag kizárt.
Hangsúlyozandó, hogy a fellebbezéshez való jog korlátozása nem jelenti a jogorvoslattól való teljes elzárást, hiszen a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata ezen esetekben lehetséges.
A második szempont, ami a törvényjavaslat koherenciáját biztosítja, szintén egy alkotmánybírósági határozatra vezethető vissza, ez a 41/2008. számú határozat volt, amely a vadászatról szóló törvény miniszter számára rendeletalkotási felhatalmazást biztosító rendelkezését semmisítette meg.
A '90-es évekig bevált kodifikációs gyakorlat volt, hogy a miniszter számára a törvény végrehajtásával kapcsolatban felhatalmazás került kimondásra. Azonban az Alkotmánybíróság határozatában kifejti, hogy ez túlságosan tág megfogalmazás volt; a felhatalmazásnak kifejezettnek és konkrét ügyekre vonatkozónak kell lennie. Márpedig az a szövegezés, hogy "a törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezések", nem valósítja meg ezt a konkrétságra vonatkozó elvárást, ezért alkotmányellenesnek ítélte meg. Ennek alapján - elébe menve az Alkotmánybíróság esetleg további hasonló döntéseinek - valamennyi agrártárgyú törvényen elvégezzük ezt a korrekciót. Tehát ahol korábban nem volt kellően részletezve a rendeletalkotási felhatalmazás, azt most megtettük.
Ezzel kapcsolatban meg kívánom jegyezni, hogy adott esetben, például a vadászatról szóló törvényben 32 felhatalmazás szerepel, de ez nem jelenti azt, hogy 32 rendelet születne. A vadászati törvénynek egy végrehajtási rendelete van, ez pusztán csak azokat a tárgyköröket jelöli meg, amely kérdésekben a miniszter rendeletet alkothat.
A harmadik szempont, ami indokolta a törvényjavaslat elkészítését, az európai uniós tagságunkból eredő kötelezettségünk. Nevezetesen a vadon élő madarak védelméről szóló 79/490/EGK tanácsi irányelv maradéktalan átültetése. Ezzel kapcsolatban ugyanis az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a Magyar Köztársasággal szemben, és az ennek való megfelelés miatt indokolt a vadászatról szóló törvény módosítása. Szintén kötelezettségszegési eljárás indokolja a géntörvény módosítását, ezt a 90/219/EGK irányelv átültetése kapcsán szükséges megtenni.
Ugyanakkor a jelen módosítással, a jelen törvényjavaslattal - tekintettel arra, hogy gyakorlatilag ezek az érintett törvények módosításra megnyíltak - elvégezzük azokat a szükséges korrekciókat is, amelyek a jogalkalmazás során felmerültek. Ezek egy-két rendelkezést érintő apró, párszavas módosítások.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadom a szót, egyet hadd kérdezzek! Hányszor mondta, mert nem figyeltem, a kötelezettségszegési eljárást? Csupán kétszer?
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Jó. Alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elöljáróban szeretném rögzíteni, hogy a beterjesztett agrár-salátatörvény általános indoklásban szereplő okok miatt általános vitára alkalmasnak ítéljük a törvényjavaslatot, és ekként is kívánunk szavazni, de azért néhány - részben ezt az álláspontot erősítő, de lehet, hogy talán nem feltétlenül így kategorizálható - megjegyzést is tennék.
16 törvényt érint, ebből kettő olyan is szerepel, amely úgy egyébként is benne van a 2009. évi tavaszi ülésszak jogalkotási programjában. Előzetes tájékozódás alapján ezek olyanok, amelyek - pont az előbb említett kötelességszegési eljárásokat vagy esetleg újabb ilyenek indulását megelőzendő - már nem igazán viselnék el, hogy megvárják az adott törvény törvényhozási kezelését. Tehát ez egy sajátos gyorsítási igényt is jelent.
A másik megjegyzés, igazából inkább kérdés az kívánna lenni, hogy természetesen a részletes indokolás az egyéb okokat is - hogy miért is nyúlnak hozzá egyik-másik passzushoz - felhozza, de nem találtam, hogy a géntechnológiai törvény módosítását - és nyilván nem is lehetett ott, ez egy napi történés, amely szerint a mi kis moratóriumunkat ismételten górcső alá veszik - mennyiben érinti. Van-e erről információnk, illetőleg van-e bármilyen összefüggés a most, a géntechnológiai törvénynek ebben a salátatörvényben javasolt módosítása és a folyamatban lévő, a magyar moratóriumot érintő eljárás között?
Említette, hogy megérett egyéb jogszabályváltozások vagy azok igénye is van a beterjesztés mögött. Jómagam - ezt nagyon sokan tudják - a halászati szövetség elnöke is vagyok, ilyen formában tudomásom van róla - és erről egyébként a horgászokkal és képviselőtársaimmal közösen 2006-ban megtartott parlamenti nyílt nap is megerősített -, hogy a halászati törvény megérett egy átfogó felülvizsgálatra. Ezt is kezdeményezték az érintettek, és ez, ami itt bent van, ennek az igénynek nem felel meg. Kérdezem: azzal, hogy ha most néhány ponton - amelyek közül néhány erősen vitatható, tehát a végső elfogadáshoz számomra az is szükséges, hogy néhány passzus ebből kikerüljön - elfogadjuk, zavarja-e az érintettek igényét, miszerint a halászati törvény átfogó felülvizsgálatára a közeljövőben sor kerüljön?
Ugye, ebben őrszolgálati törvény, állatvédelmi törvény, sok-sok minden benne van, lehetne itt csemegézni, úgyhogy jó lesz ennek az általános és a részletes vitája. Tekintettel azonban arra, hogy ne szaporodjanak ezek a bizonyos ellenünk folyó eljárások, és hogy az Alkotmánybíróság igényeihez is jobban igazodjék a magyar törvényes előírásrend, ezért azt gondolom, ezt a vitát mielőbb le kell folytatni, magyarán bocsássuk általános vitára, folytassuk le a vitát, korrigáljuk a törvényeket, és erre kerüljön sor lehetőség szerint mielőbb.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én csak a salátatörvény ellen tiltakozom minden fórumon, még akkor is, ha ez illik a mezőgazdasági tárcához, mert egyszerűen képtelen az ember ezt rendesen elolvasni; keresgél, guberál, és mint képviselőtársam, alelnök úr elmondta, van, ahol teljes törvénymódosítás várat magára. Tehát ez a toldozás-foldozás nem jó, ez rossz gyakorlat, és nem kérem a tárca képviselőjét, hogy erre válaszoljon, mert ez a jegyzőkönyvnek szólt, meg a kormánypárti képviselőtársaimnak, hogy erről le kellene szokni, mert ez így nehezen kezelhető.
Egyébként ennek ellenére támogatni fogjuk az általános vitára vételt, mert az ember azért tudja, hogy néhány dolgot - például a két mulasztást - korrigálni kell.
Kérdezem a képviselő urakat. (Nincs jelzés.) Ha nincs kérdés, akkor lehet válaszolni.
DR. ANDRÉKA TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Ami a törvény salátajellegét illeti, az előterjesztők a parlament tehermentesítése céljából is készítették ilyen salátajellegűre, mert ha most 16 önálló kis, rövid terjedelmű törvényt kellene tárgyalnia a parlamentnek, vélhetően nagyobb kapacitásokat kötne le.
Orosz Sándor képviselő úr felvetette, hogy két olyan törvény is szerepel a jelen előterjesztésben, amely az Országgyűlés törvényalkotási tervében is szerepel: a bortörvény, illetve az élelmiszerlánc-törvény módosítása. A bortörvény módosítására a közösségi jogi szabályozási környezet megváltozása miatt lesz szükség, és augusztus elsejei hatálybalépéssel kell az új rendelkezéseknek elkészülnie, a jelen törvényjavaslatban található módosítás pedig olyan jellegű szabályokat tartalmaz, amelyeknek augusztus elseje előtt hatályba kell lépniük, ezért szerepel benne.
Ami pedig az élelmiszertörvényt illeti, ott szintén olyan apró, a törvény elfogadása óta eltelt lassan fél év tapasztalata nyomán felmerült fontos korrekciók szerepelnek, amelyek szintén mielőbbi elfogadást tesznek indokolttá.
A törvényjavaslatban szereplő géntörvény-módosítás semmilyen formában sem kapcsolódik a MON 810-es moratóriumhoz, pusztán egy eljárási határidőt korrigál, ami eltért az irányelvben megadott határidőtől, ezért indult kötelezettségszegési eljárás, ez tehát tisztán egy technikai korrekció.
A halászatról szóló törvény átfogó felülvizsgálata valóban több fórumon is felmerült, és ezzel kapcsolatban a közeljövőben a Környezetvédelmi Minisztérium tart egy kerekasztal-egyeztetést a szakma és a közigazgatás valamennyi képviseletének bevonásával.
Azt még szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az állattenyésztésről szóló törvényt is felülvizsgálja, egy új törvényt kíván készíteni, amelynek a szakmai előkészítése többé-kevésbé lezárult. Körülbelül az őszi ülésszak második felére várható, hogy ez beterjesztésre kerül az Országgyűléshez, de ez nagy mértékben függ a lefolytatásra kerülő notifikációs eljárástól, ugyanis a törvényjavaslatot előzetesen az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal is egyeztetni kell, tehát lehetséges, hogy ez csúszni fog. Ez az egyeztetési folyamat körülbelül hathónapos időszakot igényel. Terveink szerint az őszi ülésszakra tudjuk beterjeszteni.
Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a képviselő urakat, ki ért egyet az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával. (Szavazás. - Mindenki jelez.) A bizottság egyhangúlag egyetértett.
Állítsunk előadót? (Igen jelzések.) Van jelentkező? (Dr. Orosz Sándor: Miért néztek rám?) Tehát dr. Orosz Sándor az előadónk. (Dr. Orosz Sándor igen jelzése.)
Tisztelt Bizottság! Mielőtt a következő napirendi pontot tárgyalnánk, szeretném felhívni a figyelmet, hogy a jövő heti ülés napirendjét, illetve az előzetes napirendi javaslatát is kiosztottuk, mégpedig azért, mert az ülés a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tárgyalótermében lesz, a II. kerület, Keleti Károly utca 11. szám alatt, és nem 1 órakor, hanem 2 órakor. Ezt azért gondoltuk így, mert ha 1 órakor eszetekbe jut, hogy mégsem itt van, akkor még átérjetek. (Derültség.)
A másik: a költségvetési keret tavalyi elszámolását is kiküldtük. Ezt azért mondom, mert a végére az Egyebek közé raktuk, és ha nem kell határozni, akkor el szoktatok menni.
Még egy fontos bejelentés: az asztalomon lévő kancsó víz nem a megszorító intézkedések része, hanem környezettudatosságra utal. A Vízművektől kaptuk a kancsókat, poharakat, cserében tőlük vesszük a vizet a csapból. (Derültség.) Tehát mindenki annyit iszik, amennyit akar.
A bizottság 2009. I. félévi munkatervének megvitatása
A bizottság 2009. I. félévi munkatervével kapcsolatban kérdezem, van-e észrevétel, kérdés. Menet közben bármilyen javaslatot lehet tenni.
(Dr. Orosz Sándor jelzésére:) Alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Lényegében egyetlenegy, és inkább formai észrevételem van. A 38. § a bizottság által már megtárgyalt indítványai hasonlatosak az egyébként ugyanilyen státuszban lévő 36. és 37. §-hoz, a mellékletben legyenek benne.
ELNÖK: Tegyük mellé?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Persze.
ELNÖK: Így lesz. (Kis Péter László: Ez korábbi igényünk.)
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Én arról beszélek, amit már megtárgyaltunk, legyen a mellékletben.
ELNÖK: Megoldjuk. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazzon! (Szavazás.) (Mindenki jelez.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Az erdőtörvényt elkezdtük tárgyalni, abban a reményben, hogy a másfél hónap elegendő lesz arra, hogy a két tárca egyeztessen. Remélem, volt egyeztetés. Erről szeretnénk tájékoztatást kapni.
Ki képviseli a két tárcát? (Ugron Ákos és dr. Nagy Dániel jelzésére:) A két "erős ember" üljön egymás mellé, a késeket kérem az asztalra rakni. (Derültség.) Itt nem lesz párbaj, azt szeretnénk hallani, hogy történt-e előrelépés.
A képviselőknek elmondom: mind a két miniszter úrnak írtam egy levelet, amelyben kértem, küldjék meg az álláspontjukat. Ezt mindenki megkapta, nyilván el is olvasta.
Mivel ez a környezetvédelmi bizottság, mit szólnának ahhoz, ha a Környezetvédelmi Minisztérium képviselője szólna először? Most nem fogunk határozni, most csak megokosodunk. Legutóbb nagyon bölcsen a környezetvédelmi tárca nem szólalt meg a bizottsági meghallgatáson, mert a kormányálláspontot az FVM képviselte, ezért javasolnám, most először a Környezetvédelmi Minisztérium képviselője szóljon, hogy jutottak-e valamire, közeledtek-e az álláspontok, egyáltalán vannak-e még különbségek, bár lehetséges, hogy már nincsenek.
Parancsoljon!
UGRON ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Egymondatos mandátumom van a szakállamtitkár úrtól. A két tárca között nem történt egyeztetés, viszont az előterjesztő fogja az előrehaladást és az egyéb kérdéseket elmondani.
ELNÖK: Ha jól értem, egyeztetésmentes előrehaladás történt.
UGRON ÁKOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A tárcák között, mert egységes kormányálláspontot képvisel az előterjesztő. Köszönöm.
ELNÖK: Parancsoljon!
Dr. Nagy Dániel főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) tájékoztatója
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Nagy Dániel vagyok, az FVM természeti erőforrások főosztálya részéről.
A törvénytervezettel kapcsolatban a két tárca további egyeztetést nem folytatott, tekintettel arra, hogy ezt a kormány benyújtotta az Országgyűlés részére. Ez a formaszöveg-tervezet, amelyik egyébként benyújtásra került a kormányhoz, illetve később az Országgyűléshez, mindkét tárca vezető jogállású embere aláírta, oldalanként a kézjegyével látta el, tehát ez a törvényjavaslat, amely az Országgyűléshez benyújtásra került, a két tárca közötti konszenzus eredménye.
A törvényjavaslattal kapcsolatban a két minisztérium további egyeztetést nem folytatott, úgy gondoltuk, ez a tisztelt országgyűlési képviselő hölgyek és urak döntési kompetenciája, azt követően, hogy a kormány ezt benyújtotta. Természetesen a két tárca között más jellegű egyeztetések az erdészet és a természetvédelem szakterületén voltak, már csak azért is, mert már most megpróbálunk felkészülni arra, hogy ezt a törvényt megfelelő végrehajtási jogszabályokkal lássuk el.
Az ördög mindig a részletekben bújik meg, és ebben igenis egyeztettünk, más vonatkozásban, de több más tárcával is.
A kérdésre röviden ez lenne, köszönöm szépen.
ELNÖK: Orosz Sándor alelnök úr, parancsoljon!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Azért is kérdeztem az előbb kicsit udvariatlanul, hogy miről is nyilatkozzon, mert nem kizárólagosan tárcaegyeztetések igénye fogalmazódott meg, hanem létező problémás kérdésekben további egyeztetés igénye merült fel. Ezért tehát szeretném kiegészítésként megkérdezni azt, hogy - és ez költői, mert tudom, hogy történtek - így értelmezve a kérdést milyen előrehaladásról tud számot adni a főosztályvezető úr, amennyiben elnök úr lehetőséget ad erre a kiegészítésre.
ELNÖK: Hálás vagyok.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a kérdést, alelnök úr.
Tisztelt Bizottság! Így feltéve a kérdést: igen, történtek egyeztetések. Tehát mi is érzékeltük, hogy vannak olyan részei a törvénynek, amelyek talán első olvasatra nem tükrözik azt a jogalkotási szándékot, ahogyan mi ezt a törvénytervezetet elkészítettük. Voltak tisztázandó kérdések, az elmúlt hét folyamán több mint tíz zöldszervezettel egyeztettünk ezekről a kérdésekről, illetve később további munkacsoport-jellegű egyeztetések is folytak.
De ha a konkrétumokról is be kell számolnom, nekem úgy tűnik, hogy három kérdéskör köré csoportosulnak a zöldszervezetek kérdései. Az egyik az ügyféli jogállás kérdése az erdészeti eljárásokban. Ezzel kapcsolatban a mi szakmai álláspontunk az, hogy az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó közigazgatási eljárásokban indokolatlan a társadalmi szervezeteknek ügyféli jogállást biztosítani. Ez nagyon sok erdőgazdálkodási eljárásnak olyan jellegű elhúzódását eredményezné, amelynek az erdő látná a kárát.
A másik kérdéskör az, hogy bizonyos erdőtípusokban, védelmi és közjóléti erdőknél, főleg őshonos fafajok esetén vissza kívánjuk-e állítani a korábbi duplikált, illetve triplikált engedélyezési rendszert. Ezzel kapcsolatban az az álláspontunk, hogy a jelenlegi koncepció szerint az egyszeres engedélyezés - kiegészítve a kötelező bejelentési rendszerrel, illetve az erdészeti szakszemélyzet felelősségi rendszerével - megfelelő garanciát teremthet arra, hogy az erdőkben továbbra is magas szintű erdőgazdálkodás fog folyni.
A harmadik kérdéskör talán az, amiben még további egyeztetésekben állapodtunk meg a zöldszervezetek, illetve más szervezetek képviselőivel is, hogy melyek azok az erdőállományok, ahol a szakma álláspontja szerint is lehetséges - az óvatosság elvét követve - a folyamatos erdőborítás módszereit elterjeszteni. Itt a mi álláspontunk az, hogy ilyet kötelezővé tenni kizárólag az állam - mint tulajdonos állam - tehet bizonyos állományaiban. Európa egyik országában sincs arra példa, hogy az erdőtörvény egy üzemmódot minden gazdálkodóra kötelezően előírjon. Úgy gondolom, megvan ennek a maga oka. Tehát itt a folyamatos erdőborítás elterjesztésében bizonyos szakmailag is indokolt kompromisszumokat még keressük a zöldszervezetekkel.
Ez volt az a három kérdéskör, amiről egyeztettünk több szervezettel és több alkalommal.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ha már itt vannak - látom, hátul is vannak elegáns urak -, akkor azért kérdeznék.
Az egyik kérdésem az, hogy ebben a törvénytervezetben szerepel a lokális hozamszabályozás. Az országos hozamszabályozás miért maradt ki? Mi az oka annak, hogy azt gondoljuk, hogy elég lokálisan szabályozni? A véleményemet majd utána mondom, mert lehet, hogy jó választ kapok.
A másik kérdésem, hogy nem tudom, miért van a honvédség kezelésében annyi erdő, amennyi van, és hogy mennyi, arra úgy kérdeznék rá, hogy: több hektár erdő a honvédség kezelésében, mint ahány katona van, vagy kevesebb? Tehát jut-e minden hektárra legalább egy katona? Ez lenne a kérdésem.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Először is a hozamszabályozással kezdeném, nem a katonákkal, elnézést kérek a tiszteletlenségért.
Tehát a korábbi erdőtörvény valóban előírta az országos szintű hozamszabályozást, emellett korábban is körzeti szintű hozamszabályozás is volt. Most el kell mondanom, hogy a hozamszabályozás az erdészeten belül is nagyon speciális szakterület, azok a szakemberek, akik jelenleg az erdőtervezés irányításával és a hozamszabályozások készítésével foglakoznak, azon a szakmai véleményen voltak, hogy az országos hozamszabályozás több adatproblémája miatt nehézkes.
Erdőtervezési körzet szintjén meg tudjuk valósítani ezt a hozamszabályozást, ami más gazdasági ágazatokban talán így nem is jelenik meg. Mit jelent ez? Azt, hogy kiegyenlítjük az erdőből nyerhető hozamokat, tartamosságra törekszünk, ez már így van több száz éve. Korábban is egyébként erdészeti üzemben történt a hozamszabályozás, Nyugat-Európában ma is sok helyen így történik, hogy annak az üzemnek a hozama folytonos, kiszámítható legyen. Az erdészeti ágazatban ez szinte azt is eredményezi, hogy a fatermékek piacán egy-egy viharkár kivételével nem jelentkeznek olyan nagyon nagy anomáliák, mert ki vannak egyenlítve a hozamok. De az a szakmai álláspont alakult ki, hogy a hozamszabályozás elegendő körzetszinten, abban a térségben egyenlítsük ki a hozamokat. Úgysem rentábilis és környezetvédelmi szempontból sem kívánatos az, hogy ha adott esetben többet termelnek tűzifából Zalában, azt átszállítsák Szabolcsba. Ott, abban a körzetben kell állandó hozamszabályozás, és ez biztosítani fogja azt a szerepet, hogy az erdők tartamos használata megvalósulhasson.
Nem tudom, az első kérdés után mehetek-e tovább, mert az elnök úr felfüggesztő feltételként szabta.
ELNÖK: Természetesen.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A katonaság létszáma sajnos nem ismert előttem pontosan, és a Honvédelmi Minisztérium által vagyonkezelt terület sem. Az, hogy a Honvédelmi Minisztérium mekkora területet kezel, az a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium, illetve az MNV Zrt. döntési kompetenciájába tartozik. Tehát amennyiben erre vonatkozó kérdés van, akkor ezt a Pénzügyminisztériumnak, illetve az MNV Zrt.-nek kellene feltenni.
Sajnos a szakigazgatás az új honvédelmi vagyonkezelési szerződések alapján még nem minden erdőrészletet vezetett át, tehát itt a legfontosabb adat a Pénzügyminisztériumnál lelhető fel, a kérdés másik fele pedig a Honvédelmi Minisztériumnál. Nem tudok egzakt választ adni arra, hogy több erdő van-e honvédelmi vagyonkezelésben, mint amennyi katonánk van.
ELNÖK: Ez azt jelenti, hogy a "mi végből van" kérdést nem is forszírozom.
Visszatérnék ehhez a hozamszabályozáshoz. Ugye, nem gondolja, hogy a lokális összeadódva kiadja az országos optimumot. Tehát ha évszázadokon volt ilyen - ugye, azt mondta, hogy volt egy országos... (Dr. Nagy Dániel: Országos hozamszabályozás nem volt évszázadokon át. Ez a tájgazdálkodáshoz kapcsolódó hozamszabályozás volt.) Akkor arra kérnék lehetőséget, mivel hoztam magammal egy "adu ász"-t, egy szakértőt, adtok-e neki öt percet, hogy ebben megvilágosítson benneteket? Dr. Bán Istvánt szeretném megkérni. (Nincs jelzés.) Három percet? (Kis Péter László: Három percet.) Erről szavazni kell! Kérem, szavazzátok meg! (Szavazás. - Egyhangú.) István, hármat mondanak, de mondd el, amit akarsz! (Derültség.) Kérlek, ülj az asztalhoz.
DR. BÁN ISTVÁN szakértő: A most érvényben lévő erdőtörvénybe, a 32. §-ba az előírt országos hozamszabályozás nem véletlenül került be.
Ugyanis az össznemzeti érdek érvényesítésére leginkább az országos hozamszabályozás alkalmas. Maga a hozamszabályozás gyakorlatilag már egy évszázad óta úgy definiálható, hogy hol, mikor, mennyit kell termelni. Az elnök úr is mondta, a lokális hozamok véletlenül eshetnek egybe a globáloptimummal, ugyanis az össznemzeti érdek és a helyi körzeti érdek nem mindig esik egybe. Miután az elmúlt három évtizedben olyan vizsgálatokat végeztünk, amelyek során nagyon sok örvendetes jelenség mellett - ez az erdőterület gyarapodása és a többi - intő jelek is felmerültek a meglévő állomány értékére és állapotára vonatkozóan, ezért jogosan aggódhat a közvélemény és a szakma is az össznemzeti érdek érvényesítése érdekében. Tehát akkor, amikor az országos hozamszabályozás feltételrendszere egyértelműen az össznemzeti érdeket képviseli, különösen a mai világban félő, hogy az az emberi tényező, amely érzékeny úgymond a potenciális tőkére, esetleg a körzeti hozamszabályozásnál egyéb érdekeket is képvisel. Tehát ha ebből a szempontból tekintjük a meglévő erdők elmúlt évtizedekben kialakult állapotának néhány kritikus jelét, illetve a körzeti optimum, a körzeti érdekek és a globáloptimum, azaz az össznemzeti érdek érvényesítésének a problémakörét, akkor az erdő állapota értékének növelése szempontjából rendkívül lényeges mind a fatömeghozam, a közjóléti és a védelmi hozam tekintetében is ennek a globális érdeknek az érvényesítése.
Úgy gondolom tehát, hogy szakmai szempontból úgy az erdő oldaláról, mint a társadalmi igény szempontjából elengedhetetlen az országos hozamszabályozás elkészítése, valamint ugyancsak ezzel párhuzamosan a pillanatnyilag érvényben lévő előírásnak, az éves miniszteri jelentésnek az előkészítése, amely a meglévő erdőállapot elemzésén keresztül mindig bemutatja az adott év erdőállapotának alakulását. Tehát az országos hozamszabályozás meghatározza az össznemzeti érdek szempontjából a jövőben végrehajtható erdőgazdálkodási tevékenységet, a miniszteri jelentés pedig az így kialakult állapot elemzésén keresztül hű képet ad az adott erdőállapotról, így gyakorlatilag két oldalról megbízhatóan és megnyugtatóan figyelni tudjuk, gondoskodni tudunk az erdő jelenéről, jövőjéről, és úgy gondolom, ez törvényileg megnyugtató módon biztosított. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Öné a szó.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr.
Bár az ember erdészként ilyenkor nehéz helyzetben van, hiszen bennünket az idősebb kollégák véleményének a tiszteletére neveltek, de engedjék meg, hogy ennek ellenére egy-két pontra rávilágítsak.
A kolléga úr említette a közjóléti hozamok, a védelmi hozamok hozamszabályozását. Ezek az országos szintű hozamszabályozások azért a közjóléti hozamokkal, védelmi hozamokkal nem foglalkoztak. A hozamszabályozás az erdőből kikerülő faanyag hozamának a szabályozása, tehát ha egy adott körzetben valahol esetleg mégis túl sokat lehet vágni, vagy túl sokat vágnak az ország egy részén, akkor a másik részén kell korlátozni. A jelenlegi jogállami struktúra alapján abba is bele kell gondolni, és mi még a körzeti hozamszabályozásnál is előírtuk azt, hogyha az állam körzetben szeretne hozamszabályozni, akkor is elsődlegesen az állami tulajdonú erdőre korlátozzon, ha az a hozamszabályozás miatt szükséges. Itt ugyanis alkotmányjogi kérdések is felmerülnek, hogy össznemzeti vagy népgazdasági érdek érdekében mondhatom-e azt a magántulajdonosnak, hogy azért, mert ott valaki vágott, de egyébként az erdőtörvény alapján jogszerűen kitermelt fatömeget nem veheti ki.
Tudom, a kolléga úr évekig foglalkozott az országos hozamszabályozással az erdészeti hatóság berkein belül, és azt is tudom, hogy a maga idejében ennek nagyon nagy jelentősége van, de ha belenéznek a tisztelt képviselő urak az FVM által összeállított és adatokat tartalmazó anyagba, hogy hogyan nőtt az ország élőfakészlete akár 1997 és 2007 között, illetve hány százalékát használják ki a gazdálkodók a rendelkezésre álló és a körzeti erdőtervek szerint kitermelhető fatömegnek, ami például 2007-ben 76 százalék, de egyébként is 70-80 százalék között mozog, úgy gondolom, az erdészet igazgatása a jelenlegi szabályozási rendszerrel is biztosítani tudja, biztosítani is fogja a fenntartható gazdálkodást, illetve az erdőállomány szerkezetének, állapotának javítását.
A miniszteri jelentéssel kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy ez jogtechnikai okokból került ki a törvényből. Jogtechnikai szempontból azt, hogy a miniszter készítsen egy jelentést, nem feltétlenül a törvénynek kell előírnia, adott esetben előírhatja a statútum rendelete is, egyébként pedig az országos erdőállapotról az erdészeti hatóság ettől a kötelezettségtől függetlenül is minden évben közzétesz egy részletes jelentést. Ezzel a jelentéssel kapcsolatban a képviselő hölgyek és urak láthatják a garanciát, hogy a jogászok által felvetett más technikai megoldás alapján a társadalom és a döntéshozók is elegendő információval rendelkezzenek az erdők állapotát illetően. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Azt gondolom, ha egyébként közzéteszik, akkor benne kellene lenni. Ez az utolsó rész szerintem azt igazolja, hogy kellene, de a célom az volt, hogy a képviselő urak ezt megismerjék, azután pedig megfelelő formában döntsünk arról, hogy ez jó vagy sem. Engem nem győzött meg, hogy nem kell az ország egészére tekinteni.
Némi iróniát éreztem a "népgazdasági" kifejezésben. A nemzetgazdaságira gondolva azt mondja Bölcsházai Belházy Emil 1895-ben - ezt az erdészek biztosan ismerik, alapkönyvnek kell lennie -, hogy "azon mennyiséget, amely bizonyos idő alatt kihasználtatik hozamnak, éspedig a területre vonatkoztatik hozamterületnek, ha pedig fatömegre vonatkozik, fahozamnak vagy fatermelésnek nevezzük". Az, ami elhangzott a közjóléti fakitermelésnél, azt gondolom, pont arról szól, hogy a két tárcának valahol e körül kellene egyezségre jutnia, mert az erdőnek nemcsak fahozambeli, hanem más közjóléti feladatai is vannak, tulajdonképpen a törvénynek ezt kellene elősegítenie, ez a feladata, nekünk ezt kell megoldanunk. Megértettem, hogyha kormányzástechnikai okokból a kormány elfogadott egy törvényt, akkor a másik tárca azt utána nem kritizálhatja, de azt gondolom, a megfelelő kormánypárti képviselők remélem, majd megjelennek egy módosítócsomaggal a hónuk alatt, ami jobban fog közelíteni a környezetvédelmi szempontokhoz, mint a jelenlegi tervezet. Én tehát ezt így értem, ez más technikával lesz megoldva.
Megadom a szót az alelnök úrnak.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Semmiképpen sem szabad tiszteletlenségnek tekinteni, hogyha megalapozottan, felkészülten véleményem van valamiről, és azt elmondom. Ez nem tiszteletlenség, nem is gondolom, hogy ez így felvethető.
Azonban nem a kor okán, hanem a kor okán, merthogy változik a kor, azokat a gondolatokat, amelyek itt elhangzottak, azt gondolom, nagyon-nagyon érdemes ismételten górcső alá venni. Annál is inkább, mert akarva-akaratlan, de használja a szakma. Hogy aztán pont az-e a legjobb kifejezés, hogy hozamszabályozás, avagy sem, ezen én most nem is igazán akarnék vitatkozni. De hogy nem lenne értéke a közjólétnek? Nem lenne értéke annak, hogy nyeli a szén-dioxidot, hogy ezáltal oxigént termel? Hát az egyik nagy baja a magyar gazdaságnak - nem feltétlenül csak az erdőgazdaságnak - éppen az, hogy ezek a tudottan költségképző, ugyanakkor mégsem költségben megjelenő, és a piac által nem vagy rosszul elismert ügyek nincsenek a helyükön.
Ezért ezt teljesen elvetni, hogy erre nincs szükség, azt gondolom...! Nem is így fogalmazott Nagy úr, hiszen tudattalanul egyébként használja ő is, az Országgyűlés is, mindenki, mert beszélünk arról, hogy támogatás nyerhető a szén-dioxidnyelők technikai fejlesztésére, bővítésére, stb. Ez egy anyagi érték, ha tetszik, számszerűsíthető hozam. Egy olyan érték, ami az erdőhöz tapad, semmi máshoz - most a konkrét vonatkozásban. Nyilván nyelő más is lehet, csak itt, ebben az összefüggésben ezt mondtam.
A másik: maga az erdész szakma. Az kétségtelen persze, hogy a magánerdő és az állami erdő ugyan nem átjárhatatlan egymás között, de szabályozástechnikailag nem biztos, hogy minden szempontból azonosan kezelhető - bár, a magam részéről e tekintetben az erdőt fontosabbnak érzem, mint a tulajdont, és ha majd nem lesz elég oxigén, rájövünk, miért is mondtam én ezt az előbb -, de tudattalanul az állami erdészet, az egyébként nem létező, de árnyékként folyamatosan velünk itt lévő állami erdészet, az erdőgazdaságok, a vagyonkezelők, a szakma együtt, használja. Agrártámogatási kiegyenlítő mechanizmusok működtek, hogy jobb erdők, rosszabb erdők fenntartása - már nem is emlékszem a pontos szakkifejezésre -, tehát működik is egyfajta értelemben.
Tehát azt ugyan nem tudtam megítélni a mostani előterjesztés alapján - ha nem haragszik, valószínűleg nem figyeltem eléggé -, hogy konkrétan milyen hozamszabályozásra gondolt, de abban biztos vagyok, hogy az erdő szerepének, és legalább az állami erdők vonatkozásában az ilyen típusú gondolkodás, hogy ezek jelenjenek meg a regionális, üzemi és egyéb tervekben is, hogy ezeknek legyen egy ilyen típusú összehangolása, feltétlenül szükséges. Ettől tud erdő lenni, mégpedig olyanok tudnak lenni az erdőállományok Magyarországon, amilyenek.
Ezért azt gondolom, hogy a hozamszabályozás kérdését ne a régi törvény vagy új törvény vitájaként, a felesleges vagy nem felesleges alapján, hanem a dolog érdeménél fogva kellene kezelni. Magam azt gondolom, hogy azért is lenne indokolt törvényben szabályozni, mert bár kétségtelen tény, hogy az erdőgazdálkodásért felelős miniszter ma a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, őszintén szólva jobban örülnék annak, ha az éves jelentéstételi kötelezettsége nem neki lenne, hanem a kormánynak. Merthogy teljességgel nyilvánvaló, hogy többről van szó, mint egy akármilyen gazdagon, plasztikusan gondolkodó, de ágazati minisztérium feladat- és felelősségi köréről. Ennél többről van szó az erdő vonatkozásában.
Tehát, ha arról van szó, hogy legyen vagy ne legyen éves jelentés, mindenképpen azt mondom, hogy igen, és - nyilván ez Orosz Sándornak, egyébként Óbuda országgyűlési képviselőjének, a környezetvédelmi bizottság alelnökének a különvéleménye - ezt nem egy miniszter, hanem a kormány éves jelentésének szeretném látni és tudni. Valahol akkor érezném a helyén az erdő kezelését Magyarországon, és akkor látnám ilyen értelemben is garanciáját annak, hogy egységként kezelik az erdőt, és nem egyik esetben erdőként, másik esetben madártáplálkozó-helyként, harmadik esetben vadmenedékhelyként, és a többi, hanem mindig, minden egyes időpillanatban így egyben, egységként.
Köszönöm.
ELNÖK: Én már nem éltem hiába. (Kis Péter László jelez.) Parancsolj!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azért kértem szót, hogy elmondjam: végül is örülök annak, hogy még egy körre idekerült ez a törvénytervezet, még akkor is, ha ez már benne van egy törvényalkotási folyamatban, illetve gyakorlatilag egy menet már lement a parlamentben, és a tervek szerint a jövő héten az általános vita le lesz zárva, és tudomásom szerint talán egy héttel később még lesz lehetőség módosító indítványok beadására.
Örülök annak, hogy meghallhattuk azt, amit itt a minisztérium képviselője elmondott, mert emlékezzünk rá, hogy a törvénynek még nem ebben a fázisában elhangzott, hogy gyakorlatilag az erdészeti szervezetek vagy az érdekképviseletek nagy többségének megvolt az egyetértése, a benyújtás előtt már az IRM-nek sem volt gondja ezzel a törvénnyel, ami a törvény jogszerűségét illeti. Itt pedig elhangzott, hogy a földművelési és vidékfejlesztési tárca részéről pedig több mint 10 szervezettel és munkacsoportok keretében történt egyeztetés, és rávilágított arra, hogy milyen témakörökben csoportosítható az, ami ebben a fázisában még tárgyalásra került.
Azt gondolom, nyugvópontra jutott ez a kérdés, még akkor is, ha nyilván lehetnek, és valószínű, hogy kellenek is módosító indítványok. Azt gondolom, az egyeztetési eljárás során - most elsősorban a zöldszervezetekre gondolok - lehet tízzel, hússzal, negyvennel egyeztetni, de olyan egyeztetési eljárás - nyilván ez nemcsak erre a szakmára, hanem másra is igaz -, ahol teljes egyetértés alakul ki, nem lehet; nyilván mindenki más szemszögből közelít meg egy kérdést.
Annak örülök - emlékezzünk rá, amikor a törvény-előkészítésről volt szó, és az általános vitára való alkalmasságról tárgyalt a bizottság, akkor itt feljött egy olyan aggodalom, ami a törvény elfogadása esetén a védettségi szint csökkenését eredményezné -, hogy ma már ez a dolog nem vetődik fel. Tehát gyakorlatilag a különböző szervezetek sem képviselik azt az álláspontot, hogy a törvény elfogadása esetén itt valami szörnyű dolog következne be, és a védettségi szint megszűnne. Örülök, hogy ebben azért - ha nem is teljesen - konszenzuskörüli állapot van.
Ami a hozamszabályozást illeti - ugyan nem vagyok hozzáértő ebben a dologban, nem is akarok ebben így vagy úgy állást foglalni -, egyetértek az előterjesztőnek azzal a reagálásával, hogy nem biztos, hogy a mai vállalkozó világban ezt nagyon keményen be kellene szabályozni, milyen legyen a hozam, hogyan történjen a hozamnyerés. Azt gondolom, abban senki nem vitatkozik ma Magyarországon, hogy azt a 20,3 százalékos erdősültséget minimum 27-re kell növelni. Én erdőpárti vagyok, és mondjuk 35-öt is el tudnék képzelni, de nyilván ennek sok oka van, és talán később, évtizedek múlva lehet ezt az állapotot elérni. Itt a törvény gyakorlatilag ugyan foglalkozik a szabad rendeltetésű erdők kérdésével, de erről most nem akarok vitát nyitni.
Tehát a vállalkozás szabadságába az is belefér, ha valaki úgy dönt - ez nyilván nehéz döntés -, hogy a művelési ág változásából adódóan mondjuk 15 hektárt betelepít, és állami támogatás nélkül majd csak 15-20 év múlva lesz ebből hozama, de így gondolkodik, és beleteszi a forrását, közben pedig javítja a légköri állapotokat. Ez talán kérdés is lehetett volna, de nem kérdezem meg, hogyan illik bele ez a történet a hozamszabályozási kérdésekbe. Ha reagálna rá a minisztérium képviselője, akkor nagyon szívesen venném.
Amikor azt a 7 százalékos erdősítésnövelést tűzzük ki célul, akkor nyilván benne van sok szereplő az állami erdőknél, a magánerdőknél, illetve úgymond a szabad felhasználású erdőknél a vállalkozóként megjelenő társaság is. Néhány módosító indítvánnyal már biztosan olyan állapotban lenne ez a törvény, ami nyugodtan elfogadható. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre:) Megadom a szót.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Először is azt szeretném elmondani, hogy álláspontunk szerint ez az erdőtörvény a korábbi, az 1996. évi erdőtörvényhez képest a természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokból is bizonyos előrelépést jelent. Hangsúlyozni kell azt, hogy az 1996. évi erdőtörvény olyan jogszociológiai viszonyok között született, ami Európában egyedülálló módon őrizte meg a magyar erdővagyont. Tehát ha egy kicsit keletebbre tekintünk, bármelyik szomszédunk felé, akkor az 1996. évi erdőtörvény azok között a viszonyok között egy nagyon jó törvény volt. Ez az erdőtörvény számos olyan jogintézményt tartalmaz, ami segíti azt, hogy természetközeli módon lehessen erdőgazdálkodni. Konkrétan a normaszöveg szerinti javaslatokból, amelyek bejöttek, amit lehetett, megpróbáltunk ebbe az irányba beépíteni, de az 1996. évi erdőtörvény rendeltetési jogintézménye hivatott arra, hogy az erdő különböző funkcióit és az erdőkezelés hosszú távú céljait összehangolja, illetve erre hivatott az erdőtervezés jogintézménye is, ami már valóban több száz éves Magyarországon. Azt hiszem, az agrárigazgatáson belül is egyedülálló, hogy tízéves kerettervek alapján folynak a munkálatok.
A hozamszabályozás konkrét kérdésére: amit alelnök úr javaslatként felvetett, azt mindenképpen meg kell fontolni, de én a hozamszabályozás szakmai jelentésével foglalkoztam, tehát az erdőrendezéstanban a hozamszabályozás nem foglalkozik a közjóléti és védelmi rendeltetésekkel, konkrétan a faanyagtermelés hozamszabályozásáról van szó. A CO2-nyeléssel az erdészeti igazgatás már elkezdett foglalkozni. Nem véletlen, hogy a Kyotói Jelentéshez is az erdők széndioxid mérlegével, illetve a gázmérleggel kapcsolatban az Erdészeti Adattár szolgáltatja az adatokat. Ehhez a jelenlegi létszámunkkal speciális felvételi módszereket is elkezdtünk fejleszteni. Mindenképpen indokolt az, hogy az erdő hármas funkciója ezek szerint még erőteljesebben megjelenjen az erdőtörvényben, és erről a társadalom még több információt kapjon. Úgy gondoljuk, hogy a közjóléti nyilvántartásunkkal, amit szintén az erdészeti hatóság vezet minden egyes erdei közjóléti objektumról, megpróbáljuk ezeket nyilvántartani és fejleszteni is. Nagyon sok ilyen jellegű FVM-pályázat van, magánerdő-gazdálkodó, állami egyaránt. Mindez abba az irányba mutat, hogy szeretnénk az erdőnek ezt a hármas funkcióját minél jobban kiterjeszteni.
Itt kapcsolódnék a közjóléti felvetéshez. Valóban felmerült, hogy a párhuzamos fejlesztések elkerülése érdekében lehetne nemcsak erdőgazdálkodási körzeti terveket, hanem közjóléti fejlesztési terveket és ezek elveit is meghatározni. Ezzel azt is elérhetnénk, hogy lehetőleg nem egymással szomszédosan épülnének erdei iskolák és esőbeállók. Ezt a feladatot megkezdtük. Előfordulhat, hogy ezt egy végrehajtási szintű szabályozásban még jobban meg kell majd erősíteni, és ehhez esetleg külön felhatalmazás is szükséges a törvényben. Úgy gondolom, hogy ezt a hármas összhangot már a jelenlegi erdőtörvény is jól szabályozza.
Az országos hozamszabályozással van még egy beavatkozási lehetőség. Az új erdőtörvény-tervezet körzeti erdőtervrendelet kiadását teszi lehetővé. Amennyiben a miniszter ennek a rendeletnek a kiadása során anomáliákat talál az egyes körzetek között, illetve körzetkörszint-kiegyenlítés szükséges, akkor a körzeti erdőtervrendelet keretében ezt is el tudja végezni, tehát a jogi lehetőség meglesz.
Még egy nagyon fontos, de lehet, hogy ezt csak én értettem félre. A jelenlegi erdőtörvény-tervezetben nincs különbség az államerdőre és a magánerdőre vonatkozó szabályozás között, tehát mind az anyagi jogi normák, mind az eljárásügyi normák teljesen ugyanazok az államerdőre és a magánerdőre vonatkozóan, nem is tartjuk indokoltnak az ilyen szabályozási jellegű különbséget. Bizonyos tulajdonosi döntéseket speciálisan meghozhat az állam, de azok nem igazgatási jellegű normák, hanem kvázi tulajdonosi normák lehetnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ugye, jól értettem, hogy arra az 1996. évi erdőtörvényre gondol, amely idején Orosz Sándor volt a mezőgazdasági bizottság elnöke. Nyilván ennek köszönhető, hogy az olyan jól sikerült. A következőkben is igényt tartunk az ő szakmai tudására.
Nagy Dániel főosztályvezető úrnak azt szeretném javasolni, ha lehet házi feladatot adni egy ilyen viszonyban, ami kettőnk közt van, hogy barátkozzon meg a hozamszabályozás új fogalmával, tehát próbálja kibővíteni, átgondolni, hogy ez egy kicsit több, és az országos hozamszabályozás fogalmát is forgassa egy kicsit, hátha a következő ülésre már azzal jön, hogy megszerette, belátta, mert azok a magyarázatok, hogy egyenként megvannak, toldozom, foldozom, nem tudom, miért gondolja, hogy ez nélkülözheti az egységes összeállítást.
Egyébként Orosz Sándorral abban messzemenően egyetértek, hogy ő azt mondta, a kormány terjeszti elő. A fejemben az volt, hogy a két miniszter, a földművelésügyi és a környezetvédelmi miniszter évente vagy kétévente együttes jelentést tesznek, de szerintem az lenne a jó út, ha a kormány tenné.
A többiek nevében is mondhatom, hogy ezt az időt azért nem töltöttük feleslegesen. A bizottságban megvolt a bizalom, amikor általános vitára alkalmasnak tartottuk a törvényjavaslatot, lehet ebből törvényt alkotni, de azért a szándék az lenne, hogy a környezetvédelmi szempontok kicsit jobban legyenek figyelembe véve a végső törvénytervezetnél.
Köszönöm szépen a segítséget, a közreműködést. Erről nem kell határoznunk, csak úgy éreztem, nem lehet erről eleget beszélni. Dr. Bán Istvánnak külön köszönöm, hogy segített ezt egy kicsit megfordítani és átbeszélni.
Képviselőtársaimnak mondom: az Országgyűlés Kutatószolgálatának van egy összeállítása az erdőről, az erdő védelméről, az erdőgazdálkodásról. Ez a bizottsági honlapon is ott van, nem kell máshol keresni. Jó összehasonlítás, hogy hol, hogyan csinálják, sok országba tekint ki, érdemes ezt az anyagot megnézni.
A szakértői felhasználásról szóló beszámolót szétosztottuk, ez egy tájékoztató.
A jövő héten kedden 14 órakor kihelyezett ülés lesz.
Mindenkinek köszönöm a megjelenését.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 40 perc.)
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezetők: Gálné Videk Györgyi, Szoltsányi V. Katalin