KORB-32/2008.
(KORB-89/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2008. december 9-én, kedden, 15 óra 08 perckor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
A fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslat (T/6770. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokról (Állásfoglalás kialakítása) *
Szavazás az állásfoglalásról *
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat (T/6934. szám) (Általános vita) *
Lapos Tamás (FVM) tájékoztatója *
Kérdések, vélemények *
Lapos Tamás (FVM) válaszadása *
Dr. Nagy Dániel (FVM) válaszadása *
Szavazás *
Tájékoztató a "2008: a Béka Éve" című akciósorozatról Dr. Puky Miklós, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, a Varangy Akciócsoport Egyesület elnökének vetítéssel egybekötött tájékoztatója. *
1. A fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslat (T/6770. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokról (Állásfoglalás kialakítása)
3. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényjavaslat (T/6934. szám) (Általános vita)
4. Tájékoztató a "2008: a Béka Éve" című akciósorozatról [1]
Tájékoztatást ad:
Dr. Puky Miklós, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, a Varangy Akciócsoport Egyesület elnöke
5. Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Fülöp István (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Császár Antal (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Fetser János (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP) Dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP) megérkezéséig Kránitz Lászlónak (MSZP)
Balogh József (Fidesz) Dr. Nagy Andornak (KDNP)
Bányai Gábor (Fidesz) Fülöp Istvánnak (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz) Dr. Rétvári Bencének (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ) Katona Kálmánnak (MDF)
Dr. Komáromi Márta szakmai főtanácsadó (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Rábai Mónika (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Sepsi Tibor (Miniszterelnöki Hivatal):
Lapos Tamás főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Nagy Dániel tanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Velez Tamás osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Puky Miklós, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, a Varangy Akciócsoport Egyesület elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 08 perc.)
KATONA KÁLMÁN (MDF) a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Üdvözlöm a bizottság tagjait, munkatársakat, megjelenteket, mindenkit. A bizottsági ülésünket megkezdjük.
Az utolsó kiküldött napirend érvényes, amiben az erdő is benne van. Kérem, hogy aki egyetért a napirenddel, az szavazzon! (Szavazás.) Egyhangúlag elfogadta a bizottság.
Az első napirend a fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló T/6770. számú törvényjavaslat.
Kérem szépen, hogy a kormány képviselője mutatkozzon be.
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Jó napot kívánok, Komáromi Márta vagyok a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakmai főtanácsadója.
ELNÖK: A kiegészítő ajánlás alapján fogunk dolgozni, amelynek 17 pontja van.
1-es számú módosító indítvány, dr. Józsa István indítványa.
A kormány álláspontja!
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság, aki támogatja? (Szavazás.) 11 szavazat. Egyhangúlag.
2-es számú: dr. Józsa István, dr. Orosz Sándor módosító indítványa.
A kormány álláspontja!
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Támogatja. Köszönöm szépen.
3-as: Bencsik János, Fónagy János, Molnár Béla képviselő urak indítványa.
A kormány!
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja?
Orosz Sándor úr kérdez.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Egyrészt indoklást szeretnék kérni, másrészt arra is kérném, hogy azt az esetet is vizsgáljuk meg, hogy ha ez a szöveg ne adj' isten bekerülne, akkor az, mit is jelentene. Erre azért kérem, mert a mai részletes vita kapcsán, ha minden igaz, Molnár Béla képviselőtársunk ezt a kérdést kvázi harci kérdésként kezelte, tehát jó lenne azt pontosan tudni, hogy ezáltal lesz-e több, ennek hiányában lesz-e kevesebb a javaslat. Én ott megpróbáltam a vitában egyfajta észrevételt tenni, hogy én hogy látom; nyilván, ha odakerül a sor, akkor ezt itt is el fogom ismételni, de szeretném az előterjesztő véleményét ismerni ebben a kérdésben. Köszönöm.
ELNÖK: A fő érv az, hogy gyakorlatilag az egész fémkereskedelem területén a törvény értelmében a fémkereskedelmet az átvételkor nyilvántartással lehetne csak végezni, tehát nyilvántartásba kell venni a személyt, akitől átveszi. Ennek megfelelően feleslegesnek érezzük azt, hogy gyakorlatilag egy külön regisztrációhoz kötött legyen a tevékenység végzése. Tehát a begyűjtőkről az átvételkor részletes nyilvántartást vezetnek. Bocsánat, a 16. életévét betöltő személyre vonatkozóan pedig a más kapcsolódó indítvány értelmében a begyűjtő nem vehet át 16. életévét be nem töltött személytől, kettős irány volna gyakorlatilag ez a javaslat.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm. Egy: a 16. életévét be nem töltött személy, mint begyűjtőnek az ilyen-olyan alkalmazását más kapcsán kezeli az előterjesztő, bízunk benne, hogy legalább az a rész rendben van.
Magam is azt mondtam, hogy amennyire én látom, a regisztrált fémbegyűjtő abban a tekintetben nem tud újat a beterjesztett javaslathoz képest, hogy itt is az az előírás, hogy bárkitől veszi át, abban a pillanatban, ha ez magánszemély, akkor annak a magánszemélynek az összes adatát neki regisztrálnia kell, mert pont ez adja az értelmét ennek az egész történetnek, nevesen: visszafele nyomon követhető lehessen az eredet. Ráadásul ez a személy kell hogy nyilatkozzon a tekintetben, hogy honnan származik ez a bizonyos fém. Tehát igazából ez a javaslat, meg aközött az a különbség, hogy elvileg ez alapján eleve, aki ilyennel egyáltalán akar bármikor foglalkozni, annak el kell menni a hatósághoz és a hatósághoz. Tehát egy: ez a nyilvántartás alapvetően, ami a törvényjavaslatban van, ez a fémkereskedőnél keletkezik, amibe betekint a VPOP; másik: az a hatóságnál keletkezik, amely hatóságnak ezt a nyilvántartást nyilván akkor rendelkezésre kellene bocsátani az összes fémkereskedőnek, hogy ezek azok a regisztráltak, akik egyébként az úgynevezett külön engedélyhez nem kötött tevékenységet folytathatják. Mert ez a külön engedélyhez nem kötött tevékenység szűkebb, mint a fémkereskedelmi tevékenység, hiszen maga egyébként a fémkereskedő is gyűjthet, ezt tegyük hozzá. Tehát igazából egy burkolt engedélyezés ez a bizonyos regisztráció a tekintetben, ami a fő célja a javaslatnak, többet nem tud.
Azt is elmondtam, szerintem még az is tisztázatlan, hogy most jó, rendben van, regisztráltattam magam, kötődik-e ehhez bármilyen más jogkövetkezmény? Mert nyilván, ha valaki regisztrált begyűjtő, akkor előbb-utóbb bárkinek az eszébe juthat - nem mindig mi vagyunk kormányon -, hogy egy regisztrált begyűjtőnek rendezzük a társadalombiztosítási kapcsolatait, fizessen utána - na most akarnak, nem akarnak ilyen következményt neki. De erre a kérdésre, ha most itt bevesszük, hogy regisztrált fémbegyűjtők vannak, erre a kérdésre nekünk most kellene válaszolni és erre biztos, hogy nem tudunk, mert ilyen jellegű többlet következményeket igazából nem szándékozott jelen pillanatban ehhez a tevékenységhez fűzni vagy kötni senki.
Éppen ezért arra szeretném kérni még ezen a fórumon is az érintett frakciót, hogy gondolja végig, hogy valóban helyénvaló-e konszenzustörésnek tekinteni, ha ez az úgynevezett regisztrált begyűjtői fogalom és meghatározás nem kerül be a törvényjavaslatba. Vagy ha az elhangzottak alapján vannak kezelhető válaszok, akkor azt most beszéljük meg, mert a jövő héten már szavazni kell erről az egész törvényjavaslatról, és nagyon nem szeretném, hogy ha ilyen okokra visszavezethetően nem lenne nagyobb támogatottsága ennek a törvényjavaslatnak. Köszönöm.
ELNÖK: Erre a sok okosságra tud valamit mondani?
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Először is köszönöm, hogy kiegészített. Igazából még talán annyit tudnék hozzáfűzni, hogy a regisztrálást, ha most nem tudjuk meghatározni azt, hogy milyen feltételekhez kötnénk ezt a regisztrálást, azaz gyakorlatilag bárki kaphatja, tehát bárkit regisztrálni lehet, akkor meg gyakorlatilag felesleges az előírása; ugyanakkor meg a regisztrálásnak a feltételeit jelen pillanatban nem lehet meghatározni, gyakorlatilag bárki begyűjthet.
ELNÖK: Szavazzunk. Megkérdezem, hogy a bizottság részéről, aki támogatja a 3-as számú módosító indítványt, az szavazzon. (Szavazás.) 6 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 9. Ellene? (Szavazás.) 2. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
4-es számú: Bencsik János képviselő úr, Fónagy János, Molnár Béla.
A kormány álláspontja!
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja az előzővel összefüggésben.
ELNÖK: A bizottság részéről aki támogatja, kérem szavazzon! (Szavazás.) 6 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 9. Ellene? (Szavazás.) 2. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
5-ös számú módosító indítvány: Józsa Istvánnal kezdődik.
A kormány!
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság részéről, aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 11 igen. Tartózkodás! (Szavazás.) 6. A bizottság támogatja.
6-os: Bencsik János, Fónagy János, Molnár Béla módosító indítványa.
A kormány!
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja.
Orosz Sándor úr kérdez.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Indoklást szeretnénk kérni.
ELNÖK: Mutatkozzon be a jegyzőkönyv kedvéért.
SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Elnök úr! Tisztelt Bizottság! Sepsi Tibor vagyok, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője.
A kapcsolódó módosító indítvány lényegében a kormány által szintén elutasított alapajánlásban is szereplő módosító indítványnak a tartalmi megismétlése ennek a rendelkezésnek az elhagyása. Az a problémánk, hogy bár a javaslatnak nem célja, hogy erre a tárgykörre szabályozzon, tehát érdemi szabályokat állapítson meg a lomtalanítás során történő gyűjtés tekintetében, de valahogy az, hogy ténylegesen ilyen forrásból és papírral dokumentálatlan eredettel jönnek fémtermékkel és azokat felvenni valahogy a rendszernek, ezt kezelnünk kell. Az előző támogatott módosító indítványban egyértelművé teszi a módosító javaslat azt, hogy e törvény szerinti engedélykötelezettség alá nem esik ez az egész szakasz - tehát a 3. szakasz szerinti gyűjtés -, mi erre tekintettel úgy érezzük, hogy összességében a támogatott módosító indítványok kezelik ezt a problémát, és nem kell elhagynunk ezt a rendelkezést.
ELNÖK: Kérdezz nyugodtan.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem feltétlen kérdezni akarok. Annak idején más-más indítványokhoz kapcsolódóan mind a kormányoldali, mind pedig az ellenzéki képviselők bármely frakcióból is nyújtottak be módosító indítványt, ezt olybá minősítették, mintha rést ütne, nem is kicsit, a rendszeren - volt, amelyik indítvány direktben rendelte elhagyni, volt, aki csak úgy egyéb szabályok mellett. Én ezt a rést változatlanul ott érzem. Most azzal nem akarok vitatkozni, hogy mennyire házszabályszerű, nem házszabályszerű ez a kapcsolódó módosító, de azzal viszont igen, hogy ezeket az indítványokat, vagy ezek egy részét a Környezetvédelmi bizottság támogatta, mert nem gondolta azt, hogy helyénvaló az a rés.
Tehát sokkal inkább arra szeretném felhívni önmagunk és az előterjesztő figyelmét is, hogy ezt az álláspontot még a végleges indítvány, vagy támogatotti sor meghatározása előtt expressis verbis még egyszer végig kell beszélni, aztán nyilván kialakul és majd lesz egy szavazás is erről, de magam személyesen úgy gondolom, hogy a lomtalanítás nem legitimálhat dolgokat. Ráadásul itt van egy nem elhanyagolható dolog is, nevesen: hogy az aztán végképp nem lehet a fémkereskedő feladata, hogy precízen tudja, hogy tényleg 15 napon belüli átvételről van-e szó, avagy sem. Tehát ha bárminemű ilyen szabály marad, akkor legalábbis azt - de talán ilyen indítvány van is -, hogy nem az ő kötelessége, hanem a begyűjtő kötelessége a 15 nap és neki kell helytállnia érte és nem fordítva, de ezt a részét mindenképpen rendezni kell - pusztán csak ezt szerettem volna elmondani. Köszönöm.
ELNÖK: Nagy Andor!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Bencsik János Tatabánya polgármestere, ennek a javaslatnak az elhagyását az indokolta véleménye szerint, hogy lomtalanításkor, amikor kitesszük a nem használt tárgyainkat, abban van rengeteg olyan dolog, ami értékes fém és akkor ezeket valakik elviszik, aztán annak lesz valamilyen sorsa. Ő azzal érvel, hogy ha ezek a fémtárgyak ott maradnának, és a közterület fenntartó tulajdona lenne, akkor olcsóbb lenne a szemétdíj, ő valahol így gondolkozik, hogy így próbálja a lakosság érdekeit védeni. Lehet, hogy nem feltétlenül jó az eszköz, de a gondolat, ami mögötte van, azt gondolom, hogy elfogadható.
ELNÖK: Válaszoljon!
SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Egyrészt Orosz képviselő úr jelzésére igen, tehát van még egy pontosítás, ami ennek a rendelkezésnek a második felét érinti, és ezt támogatni fogja a kormány.
Az előterjesztői indoklás jelzését köszönöm, mi is konzultáltunk közvetlenül Bencsik képviselő úrral ebben a kérdésben, tudjuk, hogy milyen mögöttes szempontok vannak e mögött. Csak azt szeretném jelezni, hogy sem ennek a kivételi szabálynak a benne hagyása, sem ennek a elhagyása nem érinti azt a tulajdoni helyzetet, ami ténylegesen ebben az esetben - az ön által leírt esetben - fennáll, tehát praktikusan elvileg a jelenlegi jogszabályi keretek között meg lehet úgy szervezni egy lomtalanítást, hogy egyértelmű legyen minden pillanatban a tulajdoni helyzete ezeknek a tárgyaknak. Viszont, ha kiszedjük ezt a kivételt, akkor azt a lomtalanításon kívül közterületen elől hagyott, már elnézést, de rothadó fémtárgyak begyűjtését - a törvény szigorú rendszerére tekintettel - ellehetetlenítjük. Vannak ténylegesen ilyen fémtárgyak, most a szervezett lomtalanítástól függetlenül, vagy rosszul szervezett lomtalanítások tekintetében; egész egyszerűen, ha végig megkövetelem az írásos igazolást és a tulajdonjognak a visszavezetését egy dokumentálható tulajdonosig, akkor itt arra bukkanunk a törvényi rendszerben, hogy ezeket a tárgyakat fizikailag nem lehet majd bevinni ezekre az ócskavas telepekre. Nem gondolom, hogy feltétlenül ez lenne a cél; de mondom, további konzultációra abszolút nyitottak vagyunk a probléma kezelésében és elismerjük, hogy ezt a kérdést a törvényjavaslat tartalmi szabályozással nem kezeli valóban.
ELNÖK: Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm. Valamikor délelőtt ebben az általános vitában ez is előkerült, ez volt a másik, ha úgy tetszik: harci kérdés. Őszintén szólva akkor elmondtam, hogy persze abban van fém is, de azért az egy egészen más káposzta, nevesen: lomtalanításkor mindenféle hulladék van kint. Ezért is jó a demokrácia, meg a parlament, mert olyan dolgok is elő tudnak kerülni a nyilvános vitában, amire nem biztos, hogy gondol az ember, amikor csak úgy magában ül és olvasgat. Ugyanis praktikusan meg kellene gondolni, hogy a guberálás joga mettől-meddig terjed és hogy ha van ez a bizonyos szituáció, amiről egyébként Bencsik úr is és itt alelnöktársam is beszélt, Nagy Andor úr, akkor felmerül a kérdés, hogy adott esetben egy olyan célzottan egy célt szolgáló törvény, mint ami előttünk van, amelyik tervezi módosítani a Btk.-t is, valóban minden olyan törvényt megcélzott-e, amiben némi kis igazítás szükséges ahhoz, hogy a célja teljesüljön.
Ez a törvény, ami itt szóba kerülhet, az a hulladékgazdálkodásról szóló törvény, amelyik kimondja, hogy mi tekinthető hulladéknak. Mert itt, amit Sepsi úr mondott, azzal egyetértek, mihelyt kirakja, abban a pillanatban hulladék. Na most a hulladékban, hogy ki turkál, ki nem turkál, azt ugyan a törvény szabályozta, de az mondjuk kevéssé tekinthető lopásnak, ha ott guberálva elviszi. Más oldalról valóban van egy ilyen érdekeltségi, bár szerintem, úgy csökkenne a szemétdíj, mint amennyire csökkennek az energiaárak, az élelmiszerárak, de most ez egy mellékkörülmény, nem is ez a lényeges.
Holnap lesz Gazdasági bizottsági ülés, Józsa úr itt van közöttünk, aki a Gazdasági bizottságnak is tagja, arra kérném önöket, mert erre most biztos nem tudnak válaszolni, hogy egy gyors áttekintéssel vajon a hulladékgazdálkodási törvény egy picinyke, a konkrét élethelyzettel kapcsolatos módosítása tudna-e segíteni ezen a helyzeten. Erre, ha nem itt, hanem ott legalább egy választ kellene adni, ha pedig úgy szól a válasz, hogy dehogyis, akkor úgy kellene módosítani, és akkor nem lenne baj, ha ezt a módosítást holnap a Gazdasági bizottság meg is tudná tenni. Elnézést kérek, mert korábban is egyeztettünk mi, ez így ilyen formában higgyék el tényleg a mai vita alapján alakult ki bennem, egészen pontosan, most ahogy Andor itt mondta a dolgokat. Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Erre lehet válaszolni.
SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen. Szép feladatot ad a bizottság, azért azt látni kell, hogy itt egy harmadik tárcának a kompetenciájába kerülő módosítás kerül hírtelenjében elő. Amit emberileg, meg köztisztviselőként lehetséges, megteszünk annak érdekében, hogy a holnapi főbizottsági ülést megelőzően ebben érdemi választ adjunk. Jelezném, ha ez nem sikerül mindenki számára megnyugtatóan, akkor még nyitva a lehetőség számunkra, hiszen elvileg egy jogrendszeri pontosítás klasszikus záró témakör lehet és tekintettel arra, hogy a zárószavazásra jövő év elején kerül sor a notifikációt követően, reálisabb határidő lenne ennek a kérdésnek a teljes felgöngyölítésére. Ugyanakkor a kérésnek megfelelően egy érdemi választ holnap a Gazdasági bizottságban a felvetésre mindenképpen adunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ebből az erősödött meg bennem - csak az utókor számára mondom -, hogy ezt az egész kérdést a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben kellett volna megoldani, nem egy külön törvényben, de ez a politika része.
Aki a 6-os számú módosító indítvánnyal egyetért, kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) 5 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 11. Ellene? (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
7-es: Császár Antal képviselő úr indítványa.
A kormány álláspontja!
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdezzük, hogy miért nem támogatja.
SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): A célt támogatjuk, csak az álláspontunk az, hogy részben az alapjavaslat és a támogatott módosítók előrébb visznek minket ennek a célnak az irányába, mint önmagában az, hogy kimondjuk a normaszövegben azt, hogy objektív legyen a felelősség. Önmagában abból, hogy rögzítjük, hogy objektív felelősség, abból nem nagyon következik semmi, ami jogilag megfogható, ugyanakkor viszont a szankciórendszer úgy igyekezett kialakítani magát, hogy adott személyre vonatkozó jogkövetkezmények legyenek. Itt utalnék az engedély kiadásának a feltételeinél a személyi feltételek, az engedély visszavonásának feltételeinél, ezt szintén átvezettük a rendszeren; tehát azt gondoljuk, hogy a célnak a javaslat a módosított formában meg fog felelni, és azt meg külön nem feltétlenül muszáj kimondanunk, hogy objektív felelősség legyen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Orosz képviselő úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Kedves képviselőtársamnak mondom, hogy amikor nem fogjuk támogatni, az nem azt jelenti, hogy nem a gondolatát támogatjuk. Jogrendszer is van, meg jogtudomány is van. A kettő hasonló, de nem száz százalékig azonos fogalmakkal dolgozik. Az, hogy valamely felelősség objektív, ez a felelősség rendszeren belül egy jogtudományi fogalom - hasonlót mondott el Sepsi úr is. Önmagában ilyen, mint jogrendszeri - így, hogy objektív felelősség, legalábbis ilyenről eleddig nem tudok. Ráadásul, ha megfigyeled képviselő úr, az, hogy objektív felelősség vállalása mellett; az objektív felelősségnek pont az a lényege, hogy a vállalástól függetlenül érvényesül, tehát egy picit belső ellentmondás is van, de arról meg szeretnélek biztosítani - és ebben osztom az előterjesztő képviselőnek az álláspontját -, hogy praktikusan erről van szó.
Tehát olyan dolgokért is helyt kell állni adott esetben egy fémkereskedőnek, amiért ő úgy egyébként, hogy ha más jellegű a felelősség alakzat, forma, nem kellene elviselnie a szankciót. Praktikusan azért azt is mondanám, hogy persze nem ennyire szigorú ez a történet, mert ha ő mindent betart, akkor ő felelőssé nem tehető, tehát magyarán épp az a célunk, hogy tartsa be a szabályokat, és abban tudjon közreműködni a lehető leghatékonyabban, hogy aki egyébként jogon kívül próbál gazdagodni, ezt ne tehesse, és ezért el is lehessen kapni. Tehát nem őt akarjuk mi megpurgálni, hanem aki a fémet tolvajolja, lopja, azt akarjuk elkapni. Köszönöm.
ELNÖK: Nem tudom figyeltétek-e, két kormánypárti beszélgetett, így kell finoman azt mondani, hogy nem jó - nagyon elegáns volt és tanulságos, úgyhogy aki nem támogatja Császár Antal képviselő úr indítványát, nem azért nem támogatja, mert nem szeretjük az Antalt. Aki nem támogatja, szavazzon! (Szavazás.) 14 nem. Aki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem.
Szerintem vissza kéne vonni, most komolyan, gondold át, de szerintem ezt ne vidd tovább.
CSÁSZÁR ANTAL (független): Szerettem volna elmondani, hogy mire volt ez a javaslatom. Szerettem volna azt a lehetőséget kizárni, hogy a kft., vagy bt. vezetői nagyon gyakran változtatják a vezető posztokat; ezen belül is arra gondoltam, hogy ha egy hibás lépést követett el, átadja a kft. igazgatóságát egy másik személynek, akkor már nem ő a felelős érte, és ezen keresztül nyomon lehetett volna követni, erre gondoltam és ezért szerettem volna, ha ezt támogatjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most én is mondhatnám Antal, hogy ez szakmailag hibás, tehát nem a szándékot illetően - és ha rám hallgatnál, akkor ezzel nem égetnéd tovább magad, mert ez holnap is előjön. Tehát javaslom, hogy vond vissza, nem jól lett megfogalmazva, csinálj egy másikat, szerintem ez nem vet rád jó fényt.
CSÁSZÁR ANTAL (független): Rendben van, visszavonom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Császár Antal visszavonta a 7-es módosító indítványt.
8-as: Bencsik János, Fónagy János, Molnár Béla indítványa.
Kormányálláspont!
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A 8-assal van összefüggésben. Aki támogatja, szavazzon! 6 igen. Tartózkodás! (Szavazás.) 11. Ellene? (Szavazás.) Nincs. A bizottság egyharmada támogatja.
A 9-es: Bencsik János indítványa.
A kormány álláspontja!
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 6 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 12. Egyharmadot kapott.
10-es számú indítvány.
Kormányálláspont!
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 6. Tartózkodás? (Szavazás.) 12. Egyharmadot kapott.
11-es: Józsa István, Molnár Albert indítványa.
Kormányálláspont!
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Orosz képviselő úr kérdez.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem azért, mert kihagytak, nem kihagytak, ezt nem írtam alá.
Azt szeretném kérdezni, hogy akkor hányféle fémkereskedelmi engedély lesz.
SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): A válasz röviden annyi lenne, hogy egyféle. A főszövegből eddig se következett szerintünk egyértelműen az, hogy mindenképpen kell, hogy legyen telephely; annyit mondott ki a törvényjavaslat mindösszesen, hogy ha valaki tárol és raktároz, akkor kell, hogy legyen az engedélyben meghatározott telephelye. Tehát ergo, ha valaki nem tárol, és nem raktároz ilyen termékeket, ilyen anyagokat, akkor annak ugyanúgy ki kell váltani az engedélyt. Végignéztük, a nyilvántartási kötelezettségei ugyanúgy állnak, ugyanúgy van a napi standolás, az online bejelentkezés, minden más, a bizonylatolási rendszer, teljesen függetlenül attól, hogy egy telephelye van, kettő, ötszáz vagy egy sincs - tehát ezek egyértelműek.
Ennek a kapcsolódó módosító javaslatnak az előkészítése kapcsán a konzultáció során az merült fel, hogy mi van azokkal a vállalkozásokkal, amelyek fizikai telephelyet nem is tartanak fenn, úgy lépnek be ebbe a rendszerbe. Úgy gondoltuk, hogy ez egyértelműbb, ha a szövegből látszik, hogy így is végezhető ez a tevékenység és a visszautalás azt biztosítja, hogy ott, ahol nincsen tárolási kötelezettség, illetve nem történik fizikai tárolás, raktározás, ott akkor ők is engedélykötelesek egyértelműen, telephelyük nincsen.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök úr, köszönöm. Azért kérdezem, mert a tárolási szabályokra vonatkozóan mi magunk is nyújtottunk be és úgy tudom, hogy az támogatást is kapott. Praktikusan tehát azt kell tárolni - és ezt jegyezzük meg -, tehát nem arról van szó, hogy bárhonnan bármiféle fém érkezik az engedélyeshez, őneki raktároznia és tárolnia kellene. Tehát raktározási kötelezettsége és ráadásul törvényben rögzített ideig szóló raktározási kötelezettsége - az üzleti szituáció külön történet - 5 vagy 6 napra szóló; tehát eredetileg 15-ös javaslat volt, de ettől már mindenféle indítványok kapcsán biztos, hogy elmozdult a kormány is, tehát egy rövidebb időszakra szólóan, a természetes személyektől, illetőleg a nem üzletszerűen, mondjuk így: fémforgácsolással foglalkozó gazdálkodóktól való származás, eredet esetén van. És akkor ez a szabály úgyis értendő, hogy ha egyébként a fémkereskedő egyáltalán nem foglalkozik raktározással, akkor praktikusan csak ilyen üzletszerűen fémforgácsolással is foglalkozó fémmel foglalkozhat. A kérdésem az, hogy mi erre a biztosíték?
SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): A törvény egész rendszere. Tételesen végignéztük a rendelkezéseket: székhelyet, telephelyet kell bejelenteni. Ő a székhelyén elérhető, neki az egyéb feltételeket: bizonylatolást, eredetet, nap végi tájékoztatási kötelezettséget ugyanúgy teljesíteni kell, mint annak, akinek egy telephelye, három telephelye, ezerötszáz telephelye van, tehát érdemben nem lazítunk a történeten, ahogy képviselő úr mondta, ez a lényeg nagyjából. Szűkülni látszik - valószínűleg bizottsági módosító javaslat útján - az a kör, ahol kötelező a tárolás; ahol kötelező a tárolás, ott az csak telephelyen történhet, viszont aki nem tárol, annak ilyet nem feltétlenül muszáj fenntartania, ő közvetítőként jár el voltaképpen.
ELNÖK: Tehát aki kimegy a napra, ne csodálkozzon, hogy a fején megolvad a vaj, nem akartam most más hasonlattal élni.
Még gondolkodnék azon, hogy aláírnám-e, még lehet, hogy egy kicsit elvitatkozgatnék, de nem akarom feltartani a bizottság tagjait - de most az elhangzottak alapján támogatni fogom.
ELNÖK: A kormány támogatja. Aki a bizottság részéről támogatja, kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú a támogatás. Köszönöm szépen.
12-es: dr. Józsa István indítványa.
Kormányálláspont!
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság részéről aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
13-as: Józsa István védjegyű indítvány.
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság részéről, aki támogatja, szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
14-es: dr. Józsa István indítványa.
Kormányálláspont!
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A bizottság részéről, aki támogatja, szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
15-ös: dr. Józsa István indítványa.
A kormány álláspontja!
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság részéről, aki támogatja, szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
16-os: dr. Józsa István indítványa.
Kormányálláspont!
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság részéről, aki támogatja, szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
17-es: Bárándy Gergely indítványa.
A kormány álláspontja!
DR. KOMÁROMI MÁRTA (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság részéről, aki támogatja, szavazzon! (Szavazás.) Ez is egyhangú. Köszönöm szépen.
Köszönjük szépen a segítséget.
Tisztelt Bizottság! Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtásán belüli feladatokkal kapcsolatban készítettünk egy tájékoztatót. Ehhez azt tenném hozzá a bizottság tagjainak, hogy a 2-es számú ponttal kapcsolatban, miszerint a költségvetési törvény 63. §-a hivatkozik a költségvetés 10-es cím 2-es alcím jogcímcsoportra, hogy ott van az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével összefüggő feladatokra egy sort. Ezt én nem találtam, Szalóki úr sem találta a költségvetésben, ezért írtam egy levelet az Alkotmányügyi bizottságnak, hogy nézze meg, hogy ez a költségvetési törvényen belül konzisztencia zavar - ezt a magam nevében írtam, mert nem akartam várni arra, hogy bizottsági ülésen döntsünk, tehát ezt fontosnak tartom, hogy tudjuk. Az egész széndioxid-kereskedelemmel kapcsolatban számomra az a fontos, hogy lássuk, hogy hova kerül a bevétel, és csak arra lehessen költeni, amire való.
Megkérdezem, hogy a kormány részéről, a jegyzőkönyvnek mondja a nevét.
RÁBAI MÓNIKA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Rábai Mónika vagyok, szakmai tanácsadó a klímavédelmi és energia osztályról.
ELNÖK: Ezzel a tájékoztatóval kapcsolatban kérdezem a képviselő urakat, hogy van-e valakinek észrevétele.
Orosz Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Igen. A 2-es ponttal van egyedül és kizárólag problémám nekem is. Egyrészt az egy számomra is új dimenzió volt, amit most elnök úr mondott, miszerint keresték, de nem találták. Megmondom őszintén, ezt én még nem tettem meg, tehát ez ügyben nem tudok én sem megnyugtatót mondani. Azt azonban tudom mondani, hogy a költségvetési törvény tárgyalásában és parlamenti kezelésében már jóval ezelőtt vagyunk.
Tehát a tájékozódási igényt, a lássunk tisztán igényt teljes mértékben osztom, de ha ez igaz, akkor a zárószavazás előtti módosítóknál az Alkotmányügyi bizottságnak adott esetben kutya kötelessége, hogy ennek utánanézzen. De azt gondolom, mivel ha ez igaz, van bennem továbbra is - ha ez igaznak az a logikus megfelelője, hogy én ezt nem tudom így ebben a formában támogatni, mert nem tudom, hogy igaz-e. Tehát helyénvaló, ha ki-ki a saját csatornáján keresztül erre rákérdez, de eleve minősíteni szerintem, elnök úrtól is idegen, tehát ha nem tudunk valamit, akkor fogalmazzuk meg azt, hogy nem tudunk, de szeretnénk tudni, de itt ebben expressis verbis az van benne, hogy rossz, tehát korrigálandó.
ELNÖK: Mindenre hajlandó vagyok, ugyanis ez tény, ezen nem vitatkoznék, hogy tény, vagy nem tény, mert a másik tárca sora megvan, tehát két hivatkozás van. Az egyik minisztériumét megtaláltuk, a környezetvédelmiét nem. De miután én is hétfőn úgy gondoltam, hogy az idő közben nagyon megy, ezért írtam egy levelet a saját nevemben, tehát semmi akadálya annak, hogy a 2-es pontot elhagyjuk, hiszen én a saját hatáskörömben intézkedtem - tehát az Alkotmányügyi bizottság tudja, hogy van ez a helyzet, majd ő megoldja. De miután ez előbb született, ezt is szétküldtük, ez most itt van - de én közben megírtam ezt a levelet. Tehát ha az a javaslat, hogy hagyjuk ki, akkor kihagyjuk.
Megkérdezem a kormány képviselőjét, hogy egyetért-e. Megnézte, hogy ez így van?
RÁBAI MÓNIKA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Én sem találtam jelenleg a mostani költségvetési törvény tervezetében. Van egy másik sor, ami a NÉS végrehajtásához kapcsolódik. De egyetértek azzal, amit az Orosz Sándor alelnök úr mond, hogy ki lehet hagyni és akkor a zárószavazásnál ezt koherenciás módosítóként lehet kezelni, vagy még előbb.
ELNÖK: Jó, akkor azt kérem, hogy ezt ön is mindenkinek mondja, hogy ön se találta - és akkor, ha mi sem találtuk, ön sem, akkor nincs.
A módosító javaslat úgy szólt, hogy a 2-es pontot hagyjuk el és akkor nyilván 1-es pont se lesz, tehát nem kell számozni, formailag elrendezzük.
Aki a tartalmával egyetért, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Köszönöm szépen a segítséget is.
ELNÖK: Kérem szépen az erdőtörvényhez a kormány képviselőit. Kérem szépen a bemutatkozást.
LAPOS TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Lapos Tamás FVM Természeti erőforrások főosztálya.
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nagy Dániel Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Természeti erőforrások főosztálya Erdészeti osztály.
DR. VELEZ TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Jogi főosztály).
ELNÖK: Gondolom, hogy a Tamás fogja elmondani a lényegét. Valaki mondja el, hogy miért kell ez a törvény, és aztán majd utána kérdezünk.
LAPOS TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönjük a meghívást, örülünk a lehetőségnek, hogy itt lehetünk. Az örömünk többes.
ELNÖK: Kérem a kormányt, hogy erőt sugározzon, hangerőt is, mert nem halljuk.
Lapos Tamás (FVM) tájékoztatója
LAPOS TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tehát egy 2005-től elkezdődött folyamat egyik nagyon fontos, reméljük a közel végső állomásához érkeztünk, méghozzá azért, mert 2005-ben látott napvilágot az első erdőtörvény módosításra vonatkozó szövegszerű javaslatunk, akkor kezdődött meg ennek a közigazgatási egyeztetése. Ez azt bizonyítja, hogy már 2005-ben többé-kevésbé ugyanezek az indokok fennálltak, amelyek a törvénymódosítást szerintünk jelen pillanatban szükségessé teszik.
Ezek közül két legfontosabbat emelnék ki rögtön az elején. 2005-ben is fennállt már az a helyzet, hogy a kárpótlási, kárrendezési folyamatok lezárultak és magánerdő tulajdonosok száma jelentősen megnőtt és az addigi rendezetlenségből inkább a rendezett állapotba közelített ez a tulajdonosi erdőgazdálkodói struktúra, új szabályok váltak szükségessé. Illetve 2005-ben vált világossá, hogy 2007-'13-tól egy új vidékfejlesztési támogatási rendszer kezdi meg a működését, amelyben az erdészeti támogatások is nagy szerepet kapnak és ismerve az előzményeket, ekkor láttuk már, hogy új erdészeti szabályozórendszerre lesz szükség a normál erdőgazdálkodás keretén belül is.
A 2005-ben elkezdődött folyamat elég hosszas szakmai egyeztetések után végül is 2007 közepén jutott abba a fázisba, hogy a minisztérium vezetése elfogadott egy koncepciót; gyakorlatilag el lehet mondani, hogy ez a koncepció, illetve az ebben megfogalmazott elképzelések, fő irányvonalak megjelentek a mostani törvénytervezetben is. Ezt követően 2008 januárjától kezdődött meg a szakértő egyeztetés több minisztérium képviselőjével, majd ebben a folyamatban az erdőtörvény alkotás, egyeztetés, tervezés folyamatába az év elejétől fogva párhuzamosan bekapcsolódott és hatással volt a folyamatra az egységes állami erdő vagyonkezelés szabályzórendszerének kialakítása is. Illetve a közfeladatok felülvizsgálata kapcsán a kormány arra a döntésre jutott, hogy a körzeti erdőtervezést, az állami erdőtervezést fent kell tartani, és állami feladatként kell ellátni, ez a törvény egyik alapillére.
2008. év augusztus közepére érkeztünk el ahhoz a fázishoz, hogy a minisztériumunk honlapján közzétételre került az erdőtörvény-tervezet, ekkor kezdődött meg a közigazgatási egyeztetés. Ezt követően szeptember közepén, illetve október 2-án két alkalommal tárgyalta az erdőtörvény-tervezetet az Országos Környezetvédelmi Tanács és gyakorlatilag ehhez elkészítettük a szükséges munkarészeket.
Eddigi tapasztalataink szerint gyakorlatilag azon kevés törvény közé tartozott ez, amelyekkel a környezetvédelmi törvény előírásainak megfelelően a Tanács foglalkozott és az ehhez szükséges munkaanyagok elkészültek. Ezt követően pedig november végére jutott olyan állapotba ez a törvény, hogy benyújtásra kerülhetett az Országgyűléshez. Az előkészítő munka során az összes erdészeti szakmai érdekképviseleti szervvel többkörös egyeztetést folytattunk, aminek eredményeképpen az Országgyűléshez benyújtott törvénytervezetet egyhangúlag támogatták. Ezzel párhuzamosan folyt civil, illetve társadalmi szervezetekkel is egy egyeztetés. Augusztus folyamán - augusztus 25. és 27 között - öt vidéki helyszínen tartottunk egész napos fórumot, amelyen a társadalmi érdekképviseleti szervek kifejthették véleményüket, illetve a beérkezett írásbeli véleményeket folyamatosan feldolgoztuk.
A Miniszterelnöki Hivatal külön felhívta a figyelmünket, hogy e törvény, e szakmai törvénytervezetnek akkor van támogatási esélye, lehetősége, hogy ha egy széles körű társadalmi támogatás is áll e mögött. Tehát úgy gondolom, hogy ennek megfelelően a rendelkezésre álló idő és eszközráfordítást megtettük, ennek megfelelően készült el ez a törvénytervezet és tartunk itt, ahol most tartunk.
Felsorolnám röviden, hogy gyakorlatilag miért is van szükség új erdőtörvényre, illetve ezekhez a kiváltó okokhoz kapcsolódóan néhány nagyon fontos, alapvetően fontos új jogintézményt, eszközt is a törvénytervezetben megemlíteni.
Mindenekelőtt szükséges kiemelni, hogy az Európai Unióban közös agrárpolitika ugyan létezik, de közös erdőpolitika nincs. Tehát kötelező joghatással bíró eszköz, jogi eszköz az erdészetpolitikában jelenleg nincs, jogharmonizációs kötelezettségünk nincs, ugyanakkor tudjuk, hogy Magyarországon több évszázadra visszamenőleg az erdőgazdálkodás rendszere rendkívül szabályozott keretek között folyik. Tehát lehet mondani, úgy gondolom, hogy e tekintetben Magyarország az Unió előtt jár.
Ugyanakkor szükségesnek tartottuk, hogy az erdőtörvényben figyelembe vegyük azokat az uniós vagy páneurópai szinten született megállapodásokat, határozatokat, dokumentumokat, amelyek az erdőgazdálkodásra előremutató irányokat, illetve a jövőbeni erdészetpolitikát megalapozó irányvonalakat vázoltak fel; ennek megfelelően a meglévő, az erdészeti ágazaton és az erdő védelmén is sokszor túlmutató nagyobb egyezményekre is tekintettel voltunk. Gondolok itt a klímavédelem területén született egyezményekre, illetve víz-keretirányelvre, biológiai sokféleség védelméről szóló egyezményre, és a többi, és a többi.
Ezeket a nemzetközi és uniós célokat rögtön a törvény bevezetőjében jogszabályi szinten fogalmaztuk meg, illetve a törvény elején kapott az is megfogalmazást, megerősítést, hogy gyakorlatilag Magyarországon a nemzeti erdőprogram végrehajtását törvényi és jogszabályi eszközökkel garantálni kell és gyakorlatilag a nemzeti erdőprogram ilyetén való végrehajtásával felelünk meg a páneurópai erdők védelme miniszteri konferencián elfogadott határozatoknak, illetve az erdészeti cselekvési tervnek, amit az Unióban fogadtak el az elmúlt évben.
Ezt követően rátérnék a már említett legfontosabb egyik indok: a nagy számú ügyfél, illetve az ehhez kapcsolódó agráregyszerűsítési irányvonalra a minisztérium részéről. Bizonyára ismert önök előtt a minisztériumunk gondozásában megjelent Zöld könyv, amely az agráregyszerűsítéssel kapcsolatban, a bürokratikus elemek egyszerűsítésével kapcsolatban kiemelt szerepet szánt az erdőtörvénynek. Ennek a feladatnak a törvényben kiemelten kívántunk megfelelni, illetve az 1058/2008-as kormányhatározat is a piaci és nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentését írja elő.
Ennek az egyszerűsítésnek legfontosabb eleme az, hogy a korábbi háromlépcsős engedélyezési rendszerből gyakorlatilag egy egylépcsős engedélyezési rendszer lett az erdőgazdálkodási tevékenység engedélyezése során. Így tehát a korábban miniszteri határozattal jóváhagyott körzeti erdőterv helyébe egy kereteket meghatározó, egyénre vonatkozóan kötelezettséget nem megállapító jogszabály került nevesítésre, ez az úgynevezett körzeti erdőterv rendelet. Ezt követően a körzeti erdőterv se nem jogszabály, se pedig államigazgatási aktus, egy tervezési folyamat keretében, végeredményeként meghatározott dokumentum lesz, amely gyakorlatilag a későbbi hatósági döntéseket alapozza meg. Nevezetesen: az egyedi erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodói lehetőséget megállapítva erdőterv hatósági határozattal történő jóváhagyását segíti elő; ezt követően jön az említett erdőterv hatósági jóváhagyása, majd az éves erdőgazdálkodási tevékenységet az erdőtervben, határozottan megállapított erdőtervben foglalt lehetőségek végrehajtását az erdőgazdálkodó bejelentése alapján gyakorolhatja.
Ezzel azt gondoltuk, hogy sikerül egy felesleges adminisztrációs lépcsőt kiiktatni. Nevezetesen: korábban kétszer engedélyeztük gyakorlatilag ugyanazt, 10 évre megterveztük a körzeti erdőtervi lehetőségeket az erdőgazdálkodó egyedi erdőrészleteire vonatkozó haszonvételi lehetőségeket, majd minden évben újra éves szinten - erdőrészlet szinten - engedélyeztük ugyanezeket. Úgy gondoljuk, hogy mindaddig, amíg a természeti állapotokban, amelyek a tervezéskor fennálltak, változás nem áll be, illetve a gazdálkodási viszonyokban jelentős változás nem áll fenn, szükségtelen a már 10 évre jóváhagyott előírásokat újra felülvizsgálni és még egyszer engedélyeztetni, ezzel nyilván a gazdálkodás kiszámíthatósága is sérül, illetve azt sugalljuk, hogy ez egy hosszú távú gazdálkodási tevékenység, amelyhez egy hosszú távra tekintő hatósági engedélyezési rendszer kapcsolódik.
A másik nagyon fontos változás az erdőtörvényben, illetve nem is változás, hanem egy nagyon érzékeny kihívásra kívántunk reagálni. Nevezetesen az 1016/2007-es kormányhatározat az illegális fakitermelés visszaszorításával kapcsolatban határozott meg számunkra egy nagyon fontos feladatot, amely során a kormány azt rótta feladatunkul, hogy az erdőgazdálkodók, az erdészeti hatóság, a természetvédelmi őrszolgálat, a rendőrség, a polgárőrség, tehát a terepen mozgó és már meglévő erőforrásokkal rendelkező és az erdő védelmével így-úgy valamilyen szinten közreműködő szervezetek működését hangoljuk össze. Erre vonatkozóan egy komplex előíráscsomagot készítettünk elő, ez külön kormány-előterjesztésben fog nemsokára napvilágot látni, de két legfontosabb eleme az erdőtörvényben is helyet kapott már. Az egyik az erdővédelmi szolgálat felállítása, ez gyakorlatilag az erdészeti hatóságon belül lévő szervezeti egység, tehát gyakorlatilag létszámilag az erdészeti hatóságot erősítjük meg, intézkedési jogkörei eszközellátottsága tekintetében lesz egy kicsikét modernebb és szélesebb körű, mint az erdőfelügyelők hatásköre és eszközlehetőségei.
Tehát hangsúlyozni kívánjuk, hogy itt nem egy új szervezetről, hanem az erdészeti hatóság megerősítéséről, egy szerény mértékű megerősítéséről van szó és ez nem egy önálló őrzési tevékenységet ellátó szervezet lesz, hanem egy koordináció; az említett terepi őrzési felügyeleti, ellenőrzési tevékenységet ellátó szervek: rendőrség, polgárőrség, természetvédelmi őrszolgálat, erdőgazdálkodók, erdőőrök tevékenységének hatékony összehangolását fogja végezni és egy 24 órás információfogadási, kezelési tevékenységet fog biztosítani. Tehát a koordinációt emelném ki e szolgálat legfontosabb jellemzőjeként.
Ehhez a csomaghoz tartozik a faanyag, az erdőből kitermelt faanyag eredetigazolási rendszerének bevezetése is. Tehát ugyanúgy, mint a színesfém-kereskedelemben - bár távol áll a párhuzam -, de mindenképpen szükség van arra, hogy az erdőből kitermelt faanyag nyomon követését egy szigorú számadási bizonylatrendszerrel megoldjuk - ez tehát a másik nagyon fontos dolog. Ha már az erdőn, az illegális kitermelés pillanatában nem tudjuk tetten érni az elkövetőket, illetve nem tudjuk megakadályozni az engedély nélküli fakitermelést, akkor ezt követően a közúti szállítás, illetve a telephelyeken történő szállítás közben is fel lehet deríteni olyan faanyag tételeket, amelyek ilyen tevékenységből származnak és meg lehet ezek növekedését akadályozni.
Az erdészeti támogatási rendszer működtetését említettem. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program elfogadását követően világossá vált, hogy nagyon sok erdészeti, új erdészeti támogatás nyílik meg hazánk számára, ezeket azonban akkor lehet csak igénybe venni, ha megfelelő szakmai szabályzórendszer, új szakmai nomenklatúra kerül bevezetésre - ezt is megteremtettük a törvényben.
Nagyon fontos ugyanakkor látni, hogy az erdőkkel kapcsolatos társadalmi igények egyre nőnek. A civil társadalom egyre aktívabbá válik a közügyek gyakorlásában, tehát mindenféleképpen biztosítani kell az információhoz való hozzáférést szélesebb körben, mint eddig, ezért tehát az erdőállomány adatainak szélesebb körű hozzáférésének lehetőségét részletesen szabályoztuk a törvényben.
Nagyon fontos a területen, úgy gondoljuk, hogy az Országos Erdő Tanács szerepe, résztvevőinek köre, feladatköre szabályozásra kerül. Korábban az Országos Erdészeti Tanács a jelenleg hatályos erdőtörvényben egy kvázi államigazgatáson belüli miniszteri tanácsadó testületként volt nevesítve, amit nagy eséllyel megszüntettek volna a közeljövőben, azonban felfedeztük, hogy ennek a fórumnak lehet egy sokkal fontosabb feladata, nevezetesen: a társadalom és az államigazgatás közti közvetítő szerepet felvállalhatja. Ennek tagjai között a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, tudományos tanácsadó testületek képviselői is részt vennének, és nem csak az államigazgatás vezetői hívhatnák össze, hanem úgymond alulról jövő kezdeményezésként a társadalom képviselői is el tudnák érni az ágazati vezetőket ezen a fórumon keresztül.
Nagyon fontos ugyancsak a szabadrendelkezésű erdő fogalmának a bevezetése. Úgy gondolom, hogy ez már a 2005-ös javaslatban is megjelent, de nagyon-nagyon nagy vitákat váltott ki, mindazonáltal mi a többkörös egyeztetés után is ragaszkodtunk e fogalomhoz méghozzá azért, mert úgy gondoljuk, hogy ez egy olyan intézmény, amelyen keresztül az erdőgazdálkodók önrendelkezési jogosultsága, illetve környezettudatossága fejleszthető. Arról van tehát szó, hogy állami támogatás igénybevétele nélkül telepített erdők esetében az erdőgazdálkodás, az erdei haszonvételekre vonatkozó szabályokat, illetve az erdő igénybevételének szabályait nem alkalmaznánk, viszont minden más, az erdő védelmével kapcsolatos, nyilvántartásával kapcsolatos szabályok alkalmazásra kerülnének. Tehát erdővédelmi szempontból megvannak a garanciák, ugyanakkor a gazdálkodók önrendelkezését ezen a szabadrendelkezésű erdőterületen sokkal szabadabban, nyíltabban engedélyezzük, mint más erdőterületek vonatkozásában.
Nagyon fontos az erdőgazdálkodói jogosultság részletesebb szabályozása. Ahogy elmondtuk az elején, gyakorlatilag többszörösére nőtt a '90-es évekhez - a korábbi erdőtörvény elfogadásához képest - az erdőgazdálkodók száma, illetve világossá vált az elmúlt 12 évben, hogy mik a legfontosabb problémák: az erdő tulajdonosa és az erdő gazdálkodói közti jogviszonyban, hol egyik, hol másik néha megpróbálja kijátszani a maga javára a másikat. Így az erdőgazdálkodó és az erdőtulajdonos közti szerződéses jogviszonyban néhány nagyon fontos, az erdőgazdálkodás biztonságát szolgáló és sokszor a tulajdonos vagy az erdőgazdálkodó érdekét is szolgáló garanciális elemet építettünk be.
Az erdészeti hatóság nyilvántartásba vétellel kapcsolatban is egy nagyon fontos új szabály keletkezett, nevezetesen: erdőgazdálkodó az erdei haszonvételeket csak akkor gyakorolhat, hogy ha az erdészeti hatóság nyilvántartásba veszi, tehát a jogosultságokat a nyilvántartásba vétel keletkezteti, ezt követően.
Gyakorlatilag egy nagyon érzékeny, ám nyilván a bizottság szempontjából is érdeklődésre számot tartó terület a természetvédelem az erdőgazdálkodásban. Egy alapvető kérdés merült fel: ez a törvény csökkenti-e a védelmi szintet, avagy nem. Erre vonatkozóan a társadalmi zöldszervezetek azzal az igénnyel fordultak felénk, hogy minden erdészeti hatósági eljárásban biztosítsunk számukra ügyféli jogosultságot. Egy elég jó partneri együttműködés során ők egy joganyagot adtak, mi ezt véleményeztük, az IRM is felülvizsgálta, perpillanat úgy gondoljuk, hogy az erdőgazdálkodás hatósági engedélyezési eljárásába ügyféli jogosultság alaphelyzetben a társadalmi szervezeteket nem illeti meg.
Ugyanakkor a legfontosabb, véleményünk szerint az, hogy a körzeti erdőterv készítésének több hónapos, majd egy éves folyamatába az eddigieknél sokkal alaposabban és sokkal több fordulóba vonjuk be a társadalmi szervezeteket. És gyakorlatilag, ha a tervezésnél meg tudják határozni elvárásaikat, igényeiket, akkor nyilvánvaló, hogy a döntésért felelős és a döntésre jogosult erdészeti hatóság, ha ezek megfelelő szakmai megalapozottsággal bírnak, és a tervezés folyamán kivitatásra kerülnek, akkor úgy gondoljuk, hogy semmi nem indokolja, hogy ehhez még külön törvényi garanciákat kéne biztosítani, hogy ezt érvényesíthessék. Egy felelős köztisztviselő, egy felelős erdészeti hatóság ezeket a társadalmi szempontokat, szakmai szempontokat igenis figyelembe tudja venni, és be fogja építeni az erdőtervekbe, a hatósági eljárásokba. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy a tervezés folyamán kell erősíteni a társadalmi részvételt az erdészeti, az erdőgazdálkodás felügyeletében.
A természetközeli erdőgazdálkodással kapcsolatban egy beszédes számot szeretnék mondani. Már eddig is mintegy 16 ezer hektáron került bevezetésre Magyarországon az úgynevezett szálaló üzemmód, amely olyan erdőgazdálkodási tevékenységet biztosít, amely során a külső szemlélő számára észrevétlen használatok történnek, tehát tarvágások, üres foltok, fátlan foltok nem lesznek a területen. Ez eddig spontán módon, úgymond belülről jövő szakmai igényesség folytán került bevezetésre, erre törvényi kötelezettség, lehetőség, támogatás egyelőre nem volt, úgy gondoltuk, hogy ennek az adminisztratív lekövetésének lehetőségét muszáj megteremteni. Tehát Magyarországon, ha minden igaz, e törvény elfogadását követően hivatalosan is lesz szálaló üzemmódú erdő, és ki tudjuk mutatni, hogy ez a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmód milyen térmértékben lesz jelen Magyarországon, és vélhetőleg ez egyre inkább növekszik.
Ehhez kapcsolódik még az erdők természetességi kategóriákba sorolása. Hat természetességi kategóriát határoztunk meg és törvényi szinten - elég szájbarágós, de félreérthetetlen módon - szabályoztuk azt is, hogy mi minősül a természetességi állapot romlásának, azaz az egyik természetességi kategóriából, tehát a magasabb rendűből visszalépve az alacsonyabb rendű természetességi kategóriába; nyilván ez a nagyon egyszerű mutató, amely alapján azt mondhatjuk felelősen és bizonyíthatóan, hogy az erdők természetességi állapota romlik, avagy javul. Úgy gondoljuk, hogy a természetességi állapot változása a médiából, már negatív irányú változása, sokszor kapott az erdőkkel kapcsolatban, tehát mindenképpen az államigazgatás eszközeivel is le kívánjuk ezt követni, és bizonyítani kívánjuk magunk előtt, mások előtt is, hogy ebben mi az igazság.
Ennek megfelelően a természetességi kategóriákba soroláshoz olyan paramétereket használtunk és határoztunk meg törvényi szinten, amelyet az országos erdőállomány adattár tartalmaz, tehát egyértelműen hatósági nyilvántartásba szereplő adatok alapján eldönthető, paraméterek alapján eldönthető, hogy egy-egy erdőrészlet konkrétan hova tartozik. Jelenlegi ismereteink szerint, ennél objektívebb természetességi mutatót, noha tudjuk, hogy ez természetesen a tudományos igényeknek messze nem felel meg, ez egy államigazgatási kategória, nem ismerünk, de mindenféleképpen természetességi mutatóként el lehet szerintünk fogadni és előrelépés.
Ezt szeretném hangsúlyozni a törvénytervezettel kapcsolatban, lehet, hogy nem tökéletes a törvény, de az egészen biztos, hogy részleteiben kidolgozott és előrelépést tartalmaz a korábbihoz képest. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen a tájékoztatót.
Nagy Andor alelnök úr!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ez egy jó alapos előterjesztés volt, amit köszönünk szépen. Nem vitás, azt hiszem mindannyiunk számára nyilvánvaló, hogy ennek az új törvénytervezetnek a szándékai nagyon üdvözlendőek, és ahogy elmondta az előterjesztő is, indokolt is, meg időszerű is egy ilyen új törvényt alkotni, hiszen 1996-ban fogadtuk el utoljára az erdőtörvényt és kiderült az előterjesztésből az is, hogy miért indokolt a korábbi törvényen változtatni. Ezekkel teljesen egyet is értek, idejétmúlt a korábbi törvény, alakítani kell a megváltozott valósághoz.
Amikor a legutóbbi alkalommal úgy volt, hogy napirendre tűzzük ezt az erdőtörvényt, akkor azt megelőzően - gondolom másokat, engem is - felhívtak erdészbarátaim is, meg természetvédő barátaim és számomra az derült ki, minthogyha itt két front lenne és ezek küzdenének egymással, miközben azt szeretném, hogy valahol egy közös nevezőre jutnának. És most mondani fogok néhány érvet és nyugtassanak meg, hogy úgy vannak-e a dolgok, ahogy gondolom, vagy valóban vannak-e itt frontok, amelyek egymással küzdenek, amit nagyon sajnálnék.
Elolvastam az Országos Környezetvédelmi Tanács jelentéseit. Megnéztem a dátumokat, egy október 14-it láttam, lehet, hogy van újabb is. Eljuttatták hozzám a természetvédők is az írásos véleményüket a törvényről, megkaptam az erdészektől is több pontba foglalva, hogy miért indokolt az, hogy támogassuk ezt a törvényt. Nagyon nehezen igazodom el, mert mind a két táborban vannak olyanok, akiket kedvelek, bízom is bennük, és azt érzem, hogy mindenki jót akar, de ugyanakkor azt is látom, hogy valahol mégiscsak szembemennek egymással.
Az én fejemben, aki itt a Környezetvédelmi bizottság alelnökeként most már évek óta foglalkozik környezetvédelemmel, a fenntarthatóság, mint szempont egy kulcskategória. És ha jól értem a frontokat - lehet, hogy nem jó szót használok - az álláspontokat, itt az erdővel kapcsolatban, ahogy ön is mondta, vannak különböző koncepciók. Az én fejemben a fenntarthatóság az erdővel kapcsolatban három dolgot jelent. Jelenti az erdőgazdálkodást, tehát a gazdasági szempontokat: van 19 erdőgazdaságunk, ezek 7-8 milliárd forintot befizetnek, 6000 embert foglalkoztatnak, ha jól emlékszem 19 ezer kisvállalkozóval állnak kapcsolatba, tehát gazdasági tényezők. Vannak az úgynevezett társadalmi vagy közjóléti szempontjai az erdőgazdálkodásnak: ilyen akár az egészségügy, tehát a kreáció, a rekreáció, a turizmus, mondhatnám az erdei iskolákat - és akkor vannak a környezetvédelmi szempontok is. Azt szeretném, meg azt is látom, hogy az önök szándéka az, hogy ezeket a szempontokat integrálják. Azt gondolom, hogy akkor lennénk valamennyien elégedettek, ha egy olyan törvényt tudnánk elfogadni, amelyik mindegyik szempontot kellőképpen kezeli, figyelembe veszi, és úgymond fenntartható erdőtörvényt hoz létre.
Lenne néhány konkrét kérdésem az előterjesztőkhöz. Az egyik csoport, mivel jogász vagyok, a kezelői joggal kapcsolatos, a vagyonkezeléssel. A hozzám eljuttatott információk alapján sokan attól tartanak, hogy ez az új törvény megengedőbb az állami erdők vagyonkezelői jogával kapcsolatban, mint a korábbi volt - igaz-e ez az állítás? Ha jól tudom, a korábbi, tehát a most is hatályos erdőtörvény az állami tulajdonban lévő erdők esetében kizárólag állami vagyonkezelést, tehát állami szervet enged, hogy vagyonkezelő legyen - megváltozik-e ez?
A másik kérdésem az úgynevezett haszonbérbeadással kapcsolatos. Jelenleg az állami tulajdonban lévő erdők - ha jól emlékszem - benne vannak még a stratégiailag fontos állami cégek listáján, tehát nem adhatók el, nem privatizálhatók. Ez a haszonbérbeadás is, meg ha igaz az előbbi kifogás, hogy az állami tulajdonban lévő erdőket magántársaságok is kezelhetik, akkor az ember félhet attól, hogy esetleg itt valamiféle privatizációra kerül sor. Kellőképpen ad-e garanciát ez a törvény az állami erdők számára, hogy ne kerüljön erre sor, vagy kívánatos-e egyáltalán a jelenleg állami tulajdonban lévő társaságoknak a privatizációja. És ne azzal válaszoljanak vissza, hogy a tulajdonjog az államé marad, mert nagyon jól tudom, hogy az üzemeltetési jog nagyon sok lehetőséget takar - ez helyes-e, vagy nem?
A következő kérdésem a Natura 2000 területek kezelésével kapcsolatos. A termőföldek esetében sem működik még igazán a kártalanítási rendszer; de az erdőkkel kapcsolatban azt hiszem, hogy teljesen új szabályozás van, vagy nevezetesen: egyelőre nem kapnak az erdőtulajdonosok, bár a korlátozások rájuk is vonatkoznak, de nem kapnak kártalanítást - foglalkozik-e ezzel a helyzettel a készülő erdőtörvény?
Aztán említették az illegális fakitermelést, de az a falopás egyszerűen, ez már olyan társadalmi felháborodást vált ki, hogy lopják az erdőből a fát, hogy foglalkozni kell vele. A kérdés az, hogy azok a szabályozóeszközök, amelyeket ez a törvény bevezet, azok kezelik-e ezt megfelelő módon, gondolkodnak-e azon, hogy esetleg akár a tettenérés esetén lefoglalják azt a gépkocsit például, amivel elviszik az illegálisan kitermelt fát, hogy valami visszarettentő ereje is legyen a törvényi szabályozásnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kis Péter képviselő úr!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azt gondolom, hogy egyet kell érteni Nagy Andor alelnök úrral, nagyon alaposan szóban előterjesztett törvényről van szó.
Ha a törvénytervezet előkészítési időszakát, dimenzióit nézzük, akkor elvileg az utóbbi évek legalaposabban előkészített törvényéről van szó. Ugyanakkor volt lehetőségem abban, hogy az előkészítés bizonyos fázisaiban részt vegyek és azok az aggodalmak vagy azok a feszültségek, amelyeket itt Nagy Andor alelnök úr megfogalmazott, azok valóban megjelentek. Azt gondolom, hogy a mai időszakra talán egyesség jöhet létre vagy jött létre ezekben a kérdésekben. Azt el kell mondanom, hogy az egyik egyeztetésen nagyon meglepett az, hogy ugyanazon az egyetemen végzettek a természet, illetve a környezetvédelem területén dolgozó erdész, meg a másik területen dolgozó erdész egymástól féltik az erdőt. Azt gondolom, hogy ez elfogadhatatlan és az egyeztetési folyamatban ez a dolog jelen volt.
Nem akarok ismételni dolgokat, kérdést se kívánok feltenni, hisz volt korábban is lehetőségem arra, hogy kérdezzek, amit nem értek. Úgy gondolom, hogy ez az erdőtörvény-tervezet, ami most előttünk van, általános vitára mindenféleképpen alkalmas. Azt nem mondom, hogy még módosítást sem igényel, de mindenféleképpen alkalmas, hisz az, ami itt el is hangzott az erdészeti igazgatás területen a három lépcsőben; tehát az egyik lépcső az egyszerűsítés kérdése az erdővédelmi kérdésekben, ami az egyik kulcskérdése ennek az egész dolognak, hisz azt hiszem, hogy nemcsak a környezetvédőket, hanem mindenkit idegesítenek azok a falopások, eltulajdonítások. De nyilván nem csak erről van szó, amikor az erdővédelmi kérdésekről szó van - ezt is igyekszik rendezni az erdővédelmi szolgálattal tulajdonképpen.
A másik indok, ami mondjuk elhangzott az indoklásban, azzal is teljesen egyet kell értenünk, hogy a tulajdonosi szerkezet úgy változott meg, ahogy megváltozott, tehát felvetődött az is az egyeztetés során, hogy kell-e új törvény, vagy a régi törvénynek a módosítása. Azt gondolom, hogy az a változás, ami bekövetkezett - vagy a régebbi, vagy a jelenleg érvényes erdőtörvényhez képest - mindenféleképpen új törvény létrehozását, illetve új törvény alkotását indokolja.
Az erdővédelmi kérdésre visszatérve. Egy bizottságon már túl van ez a törvénytervezet, ott is és korábban is felvetődött egy úgynevezett zöldrendőrség kérdése. Hozzá kívánom tenni, hogy a magam részéről egy Zöldrendőrség felállításával egyetértek, de ez az igény nem akadályozhatja azt meg, hogy ez az erdőtörvény minél előbb elfogadásra kerüljön. Nyilván egy ilyen Zöldrendőrség felállítása, létrehozása lényegesen nagyobb előkészítést igényel, több olyan szervezetet kell összehangolni ebben a kérdésben, ami mindenféleképpen a jövőt szolgálhatja.
A civil szervezetek részvétele. Én is olvastam a Magyar Természetvédők Szövetségének a problémafelvetését a téma kapcsán, illetve a törvénytervezet kapcsán. Ők úgy fogalmaznak - talán kicsit kemény a fogalmazás -, hogy nem megfelelő a beavatkozási lehetőség. Azt gondolom, az is üdvözlendő a törvénytervezetben, hogy létrejön ez az Országos Erdő Tanács, ahol a 19. § (5) bekezdés d) pontjában egyértelművé teszi, hogy abban az Erdő Tanácsban kik vehetnek részt és milyen jogosítványokkal.
Még egy dologra szeretnék reagálni, ami az egyeztetési folyamatban is markánsan felmerült: ez a védettségi szintnek a csökkenése vagy csökkentése - ezzel kapcsolatban megfogalmazódtak aggodalmak. Amikor ezt a kérdést részleteiben tárgyaltuk, illetve én is személy szerint kértem, hogy amennyiben ezt a törvényt elfogadjuk, mennyiben veszélyezteti a védettségi szintet. Igazán a felvetők részére erre egyértelmű, korrekt meggyőző válasz nem érkezett, tehát azt gondolom, hogy ez az erdőtörvény a jelenlegi védettségi szintet, ami egy alkotmánybírósági állásfoglalás alapján felvetődött, nem veszélyezteti.
Tehát összességében azt mondom, hogy ez az erdőtörvény-tervezet mindenféleképpen alkalmas az általános vitára. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mielőtt Orosz Sándornak adom a szót, hadd mondjak én is három gondolatot. Nem kérdezek, csak mondok.
Az egyik, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak van itt egy ilyen felvetése, hogy a prioritás eldöntése, azt kell eldönteni, hogy az erdők közhasznú funkciói, illetőleg a gazdasági haszonvétel előbbre való - nem várom meg az erdész urak válaszát, mert meggyőződésem, hogy nem ez a kérdés, hogy melyik előbbre való.
Az én fejemben - és szeretném, ha ezen sokan elgondolkodnának - az igényes erdőgazdálkodás maga a fenntartható fejlődés. Tehát amikor erről beszélünk, hogy mi az, hogy fenntartható fejlődés, egy nagyon jó minta, hogy az erdő az, aminek erdőnek kell maradni, de ha megnézzük, hogy mit csinálnak a nemzeti parkok, azok is gazdálkodnak, tehát nem rezervátumszerűen otthagyják és kész, hanem azok is gazdálkodnak vele nyilván ésszerű keretek között. Tehát ennek a szabályait kell megalkotni és akkor a távközlési, meg az energiaszektorbeli múltamból rögtön fel is vetem azt a gondolatot, amit '92-ben Tompa Sándor képviselő úrral együtt vetettünk fel, hogy látjuk, hogy az állami erdőknél a privatizáció kapcsán sok magántulajdon is megjelent, de megvan az állami is, egyre több szereplő van, ezt a helyzetet szabályozni kell. Akkor azt mondtuk, hogy jöjjön létre a nemzeti hírközlési hatóság, aztán jöjjön létre az energia hivatal - miért nincs itt egy olyan mondat, hogy jöjjön létre a nemzeti erdőhatóság; direkt nem azt mondom, hogy erdőgazdálkodási vagy erdővédelmi, mert nem az a dolga, hanem az, hogy szabályozza a kereteket.
Tehát valószínű egy független erdőhivatalnak vagy erdőhatóságnak kellene létrejönni megítélésem szerint, amely ezeket az egyre dúsuló feladatokat kezeli, nem tulajdonosként, hanem a közös érdekeket képviselve a fenntarthatóság érdekében. Tehát azt szeretném, ha nem menne el a parlamenti vita a vagy/vagy irányába, hanem hogy hogy lehet ezt a fenntarthatóságot szabályozni és fenntartani. Erre nem kell válaszolni, majd a többiek kérdésére, de szerintem a bólogatás egyértelmű volt.
Orosz Sándor képviselő úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr és ígérem, nem élek vissza a bizottsági tagok és a jelenlévők idejével és türelmével. De talán megengedik, mint az 1994-1998. közötti Mezőgazdasági bizottság elnöke, akinek volt valami köze ahhoz, hogy lett az az erdőtörvény, amelyiknek a leváltására készülünk, és aki azt is sajátjának tekinti - ráadásul erdőbarát jómaga is -, hogy néhány szót szóljak.
A saját frakcióm többsége úgy döntött, hogy ezt általános vitára alkalmasnak fogjuk mi, mint frakció minősíteni, fegyelmezett katonaként hasonlóképpen fogok szavazni. Ugyanakkor szerintem nem jelentéktelen különvéleményem van. Nyilván ügykezelés technikailag lehetne ezt másként is csinálni, de ha most az van, hogy elkezdünk egy általános vitát, akkor próbáljuk meg ebben a menetben ezt rendezni. Nem lesz könnyű, szeretném mondani. Egyetértek elnök úrral, az a probléma - pont az a probléma, hogy az erdőnek egy nem a leglényegesebb kérdése körüli vita a szabályozás alapja.
Ez a törvényjavaslat kiváló elveket tartalmaz, ugyanakkor mégis oly mértékben bizonyos gyakorlatias kérdések feloldására törekszik, aminek eredményeként attól tartok, hogy rendeltetés alapján szétszakítja a magyar erdőállományt és valóban úgy lesz, hogy bár igazából senki nem törekszik itt rezervátumokra, mégis lesznek rezervátumok és ezen kívül lévő fagyárak. Ettől mindenképpen szeretném megóvni magunkat, amiben egyetlenegy dolog tudna segíteni, ha valóban az erdő lenne a szabályozás centruma és középpontja, tehát a rendeltetéseknek csak az erdőnek alárendelten lehetne és minden egyes esetben mindegyiknek jelentősége.
Szóval ez a törvényjavaslat - nyilván nem ez lesz a vége - ha most ez így kerülne elfogadásra, azt gondolom, hogy ezt az egy oldalról fagyárat, más oldalról izolált területet, helyzetet tudna eredményezni. Ez támasztja alá bennem az a jelenlegi állapot is, miszerint mára megszűnt az a különbség, ami az erdőgazdasági részvénytársaságok és a nemzeti parkok között korábban fennállott. Ma ugyanolyan erdőhasználók, a szó valódi értelmében: ugyanolyan erdőhasználók mindegyik, hiszen a nemzeti park is megszűnt, mint hatóság, tehát ő is egy vagyonkezelő, egy területhasználó szervezet ma már. Tudom, hogy ebben van némi leegyszerűsítés, de higgyék el, hogy közelebb vezet a megoldáshoz, hogy ha erről beszélünk.
Más oldalról osztom azoknak az álláspontját, hogy nem a gazdától kell védeni az erdőt, tehát én nem az erdésztől akarnám megvédeni. Az erdőgazdasági rt.-kben dolgozó erdészek ugyanolyan területhasználók, de a tulajdonos, vagy az állam - mindegy, hogy hogy fogalmazok, állami erdő esetében ez a kettő egy és ugyanaz, de nyilván nem lényegtelen, hogy milyen szervezetrendszeren keresztül érvényesülnek ezek a dolgok - más igényeket támaszt velük szemben, és nem az erdő szempontjai az érdekesek se az egyik, se a másik esetben. Vélhetőleg ez azzal van összefüggésben, hogy itt egy oldalról befizetést követelnek meg, azzal nyilvánvaló, hogy fahasználatot követelnek meg, a másiknál meg ugyan azt mondják, hogy láss el közfunkciókat, de a költségvetési forrás a közfunkciók ellátására kevés, ezzel együtt alapvetően mondjuk úgy, hogy a polgárok pénzéből és nem profitorientált elvárásokat támasztanak velük szemben. Elvileg mindegyik erdőnél létezhetnek, és praktikusan léteznek is ugyanazok a rendeltetések, és ugyanazokat a technikákat alkalmazza egyik is, a másik is, nem is tehet mást, hiszen ma a Sopronban lévő, hajdan Selmecbányán alapított Erdészeti Egyetem - bocsánat, ha leegyszerűsítettem az elnevezéseteket -, hogy mondjam világraszóló tudással ellátott magyar erdészeket bocsátott ki.
ELNÖK: És természetvédőket.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Az erdész természetvédő az én fogalmam szerint, tehát elnök úr, ha ezt mindig nem teszem hozzá, elnézésedet kérem.
Tehát arra inspirálnám az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságát, lesz majd egy szavazás itt - ahogy elnézem, ez a többség jelen pillanatban biztosított is -, aminek eredményeként itt tényleg elkezdődik jövő héten hétfőn, majd hosszú időre meg is szakad egy vita. Ennek a célja az, hogy legyen valami szorító kényszer is arra, hogy ne bohóckodjunk most már, arról a kérdésről beszéljünk, ami a valódi kérdés és ne ilyen sehova nem vivő szervezeti vitává degradáljuk az erdőtörvény megalkotását. Ha ebben partnerek tudnak lenni mindahányan, itt lévő és itt nem lévő szereplők, akkor valószínűleg helyes döntés lesz, hogy most általános vitára bocsátjuk. Ha nem, és a fő kérdés megkerülése nélkül, eljut a végszavazásig, akkor az a vízió, amit félve mondtam, nevesen: hogy rendeltetés alapján szétszakítja Magyarország erdőit, az meg bizony a Környezetvédelmi bizottság sara is lesz; ezt próbáljuk tehát elkerülni, és akkor én itt most apróságokkal nem is kívánok foglalkozni, mert néhány ilyet is felírtam.
Nekem nem könnyű most azt mondani, hogy a dolog menjen tovább. Segítsetek abban, hogy olyan egyeztetések lesznek, hogy amikor később ismét visszatérünk, akkor azzal kezdjem, hogy az a félelem, ami bennem volt az általános vita megkezdése előtt, az eloszlott, mert jó irányban halad az a vita, amelyik a végén egy jóval normálisabb erdőtörvényt eredményez, mint amilyennek a leváltására most készülünk. Köszönöm elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt kérném a tárca képviselőjétől, hogy most mutassa meg, hogy tud nagyon rövid határozott válaszokat adni.
LAPOS TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tehát akkor sorrendben kezdeném. Ez a legnehezebb, amit kért elnök úr, hogy rövid határozott válasz, azért, mert az egész erdőtörvény vitának az alapproblémája került itt kifejtésre, megfogalmazásra több oldalról, úgy gondolom.
Számomra az volt a legfontosabb, amit Orosz Sándor alelnök úr mondott, hogy gyakorlatilag sokak számára ez az erdőtörvény most azt a képzetet kelti, hogy ha ez így elfogadásra kerül, akkor rendeltetés szerint kettéválnak az erdők: rezervátum és fagyár. Ezt az aggodalmat mi is osztjuk, mármint azt, ha így szétválnak az erdők: rendeltetés szerint, használat szerint, akkor ez nagyon nagy probléma lenne. Hiszen nyilván azt meg tudnánk ideologizálni, hogy a legeslegfontosabb érték, természeti érték a védett erdő, tehát maradjon az állami tulajdonban, maradjon az állami kezelésben, és a többi, és a többi, a többi pedig nyilván részvénytársaság oldaláról, állami erdőtulajdon oldaláról is sokkal kevésbé biztosított, hogy állami tulajdon, állami érdekkörben marad.
Ugyanakkor mi pontosan azt gondoljuk, hogy ez az erdőtörvény épp azért nem szabad, hogy foglalkozzon a vagyonkezelési viszonyokkal, mert ez egy tisztán szakmai törvény kell, hogy maradjon függetlenül attól, hogy ki kezeli az erdőt. Olyan egységes szabályzórendszert kell erre bevezetni, amely gyakorlatilag garantálja, hogy bármilyen tulajdoni használati viszony mellett folyik is az erdőgazdálkodás - legyen szó az erdő, vagy az azt kezelő részvénytársaság tulajdonáról - a közérdeket az erdőgazdálkodással, az erdővel kapcsolatos közérdekű szolgáltatásokat biztosítja.
Ez szerintem egyébként arra is rámutat - ez a több oldalról önök részéről megfogalmazott bizonytalanság -, hogy vajon jó-e ez a törvény, hogy ez régen nem a sokak által hangoztatott erdész-erdész vita. Az erdőtörvény nem egy erdészeti szakmai vita, nem erdész szakemberek vitatkoznak egymással, hogy jó, vagy nem jó ez az erdőtörvény, hiszen ha belegondolunk, mondjon nekem valaki - biztos lehet - két olyan ügyvédet vagy jogászt, vagy két olyan, mondjuk általában mérnököt, minél egzaktabb egy tudomány, annál inkább kell, hogy ellenőrizhető legyen, és egy platformon legyenek egy adott szakkérdésben. De mondjuk egy olyan bizonytalan természeti elem, bizonytalan sokszínű természeti elemmel, mint az erdővel, hogy ha gazdálkodnak emberek, akkor úgy gondolom, hogy a természetéből fakad, ennek a vagyontárgynak a természetéből fakad, hogy mindenki más véleményt fogalmaz meg, vagy nagyon nagy eséllyel egymásnak ellentmondó véleményeket fogalmaznak meg.
Tehát itt régen nem arról van szó, hogy erdész szakemberek vitatkoznak az erdészekkel, hiszen az erdő nem erdészeti ágazati ügy, hanem ez egy közügy. Itt gyakorlatilag aki azt mondja, hogy erdész vitatkozik az erdésszel, azt gondolom, hogy az feleslegesen is, hogy mondjam, az ügy szempontjából káros módon próbálja bagatellizálni ezt a kérdést, itt régen nem szakemberek vitájáról van szó. Itt arról van szó, a legfontosabb alapkérdést, amit mindkét alelnök úr megfogalmazott, hogy az erdővel kapcsolatban milyen közérdekű szolgáltatásokat várunk el, a hármas funkció, amit Nagy Andor alelnök úr felsorolt: a fenntarthatóság keretében mennyire kiegyenlítetten érvényesül. Valóban a legfontosabb az és az lenne az abszolút optimális állapot, ha minden egyes erdőrészlet - nem erdőben, hanem erdőrészletben gondolkozunk, gazdálkodási alapegységben - minden négyzetméter erdő, egyformán szolgáljon levegővédelmet, természetvédelmet, gazdasági célokat és a többi és a többi, mindent.
Területi adottságaiknál, elhelyezkedésüknél, meg egyáltalán az emberi társadalom, meg domborzati viszonyokból fakadóan ez nem lehetséges, ezért szükség van - mi úgy gondoljuk - ennek az elsődleges rendeltetésnek a fenntartására. Az elsődleges rendeltetés és a további rendeltetések határozzák meg, hogy egyes erdőkben milyen közérdekű funkciókat, szolgáltatásokat kell, hogy az ember kapjon, vagy teljesítsen az erdő védelme érdekében, meg a társadalmi érdekek képviselete érdekében.
Tehát azt gondolom, hogy az erdő elsődleges rendeltetésének meghatározása egy olyan kulcskérdés, amire hogy ha az erdőtervezés során megfelelő hangsúlyt fektetünk és tényleg minden erdővel kapcsolatban nagyon alaposan, nagyon körültekintően, ha kell akkor akár 3-4-5-6 elsődleges rendeltetést is meghatározunk, és minden rendeltetéssel kapcsolatban a vonatkozó szakágazati szabályokat betartjuk, betartatjuk, akkor azt gondolom, hogy ezek az erdők a többes rendeltetésüket be fogják tudni tölteni az éppen aktuális közérdek figyelembevételével. Úgy fogalmaztuk meg nagyon egyszerűen, vagy próbáltuk nagyon egyszerűen megfogalmazni, hogy minden olyan erdőgazdálkodási tevékenység, vagy bármely emberi tevékenység, amit annak érdekében végzünk, hogy az erdő elsődleges rendeltetését és az abból fakadó szolgáltatásokat biztosítsunk, az közérdekű tevékenység, ennél egzaktabban egyszerűen nem tudtuk megfogalmazni a több hónapos vita során sem.
Az OKT vélemény nyilvánvalóan erdész-természetvédelmi ellentétet fogalmaz meg, illetve arra próbálja a hangsúlyt helyezni, hogy melyik előbbre való - nem lehet. Teljesen egyetértek Orosz Sándor alelnök úrral, nem lehet ilyet megfogalmazni, erdőrészletenként kell ezt eldönteni, nem lehet kijelenteni, hogy amblokk Magyarországon a gazdasági cél, a közérdekű cél vagy a védelmi cél az elsődleges. Azt ki lehet mondani - és erről azt gondolom már évtizedek óta több szakanyag is napvilágot látott -, és gondolom önök előtt is ismert, az egymillió hektár állami erdő együttes kezelése lehet, hogy közérdekű cél és az egységes állami erdő vagyonkezeléssel kapcsolatos kormány-előterjesztésünkről remélhetőleg majd ez a végeredmény fog kicsúcsosodni és erre adunk majd megoldási javaslatot a társminisztériumokkal együtt.
Az egymillió hektár erdőben van fokozottan védett terület, vagy nagyon jó faanyag produktumú, zalai bükkös, van nagyon rossz adottságú alföldi erdőterület, szikla, kopáron lévő gaz, bokor, erdő, ezeknek az adottságai, szolgáltatásai gyökeresen eltérnek egymástól. De a lényeg az, hogy az egymillió hektár együttes kezelése gyakorlatilag ökológiai, ökonómiai szempontból is egy fenntarthatóságot igenis eredményezhet. Tehát azt gondolom, hogy az erdőtörvény ezt az egységes állami erdő vagyonkezelés problémáját nem fogja megoldani, merthogy szándékunk szerint egységesen érvényesen szabályokat kell az állami erdőre, meg a magánerdőre is hogy meghatározzon - ez az értéke igazából. A fenntarthatóság már a '96-os erdőtörvény második szakaszában is egy alapdefinícióként került be és gyakorlatilag ez onnan eredeztethető, hogy az ENSZ, meg az uniós szintű összes szervezet ezt a kérdést határozta meg alapkérdésként, a fenntartható erdőgazdálkodás feltételrendszerét kell meghatározni - ez az erdőtörvény gyakorlatilag erről szól.
És az, hogy a társadalomnak milyen érdekei vannak, ehhez még egy dokumentum figyelembevétele szükséges, ez pedig a nemzeti erdőprogram. Ez gyakorlatilag 2006-2015 között meghatározza a fejlesztési középtávú, az erdő élete szempontjából rövid távú fejlesztési célokat. Ha az erdőtörvény szakmai szabályzórendszere érvényesül és a nemzeti erdőprogramban foglalt célkitűzésekhez szükséges eszközök, államigazgatási támogatási egyéb eszközök megvalósulnak, akkor azt gondolom, hogy ez a cél, amit az erdővel és ennek közérdekű szolgáltatási biztosításával kapcsolatban kitűztünk, megvalósul. Szerintem is végtelen kártékony lenne leegyszerűsíteni ezt a most látszólag fennálló ellentétet: erdész-erdész ellentétre, hogy melyik rendeltetés előbbre való ellentétre.
Amint említettem, privatizációval nem kíván foglalkozni az erdőtörvény, mert nyilvánvaló ez a vagyontörvény feladata, ugyanakkor a vagyontörvényben foglalt felhatalmazással élve itt rögzítettük, hogy gyakorlatilag minden állami tulajdonban lévő erdő korlátozottan forgalomképes. Birtokösszevonástól kezdve egyéb földcserék, és legfeljebb kivételes esetben egyéb elidegenítési forma jöhet szóba és az ebből befolyó bevételt is az állami erdők vásárlására, vagy területi növelésére kell fordítani. Tehát magának az állami erdőtulajdonnak a garanciáit itt az erdőtörvényben megteremtettük, de se a haszonbérlettel, se a vagyonkezeléssel kapcsolatban ilyen szinten az erdőtörvény véleményünk szerint nem foglalkozhat, ez a vagyonkezelési szerződések, és a vagyontörvényhez kapcsolódó kormányrendeletnek a feladata lenne.
Megkérném kollegámat, hogy a kártalanítással, az illegális fakitermeléssel kapcsolatos részletes jogi érveket ismertesse, hiszen ezek azt gondolom, hogy végtelenül fontosak és nagyon izgalmasak.
Dr. Nagy Dániel (FVM) válaszadása
DR. NAGY DÁNIEL (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagy Andor képviselő úr két utóbbi kérdésére szeretném megadni a választ. Mi is látjuk azt, hogy mind a Natura 2000-es területek, mind a védett területek esetén a gazdálkodásban felmerülő többletköltségek kártalanításával kapcsolatban vannak problémák. És talán ez az erdész-erdész ellentét nem is onnan fakad, hogy mik a célok és milyen gazdálkodást lehetne egy adott erdőállományban elvégezni, hanem abból fakad, hogy éppen ki tudja ezt megfizetni vagy meddig tud nyújtózkodni az erdőgazdálkodás és van-e olyan forrás, aki azt fedezi, hogy ha egy adott helyen olyan gazdálkodást folytatok, aminek jelentős többletköltségei vannak.
A Natura 2000-es területeknél a többletköltségek fedezete úgy gondolom, hogy megoldott lesz az Új Magyarország vidékfejlesztési programon belül. De el kell mondanom azt, hogy pont az erdő funkciójából adódó különböző érdekek miatt, a támogatási rendelet egyeztetése egy kicsit megakadt, ezt mindenképpen fel kell gyorsítanunk még most a 2009-es év legelején, hogy az erdőgazdálkodók tényleg hozzájussanak ahhoz a fedezethez, amit az állam a védettségi szabályok miatt tulajdonképpen jelenleg rájuk terhel, és már több éve ők viselik ezeket a többletköltségeket. Úgy gondolom, hogy a saját erdész kollegáimmal ebből fakadnak a viták is, hogy ki melyik oldalon ül, aki az előírásokat hozza, vagy akinek végre kell hajtani többletfinanszírozás nélkül, tehát ezek a viták meg fognak szűnni, amint hosszú távon biztosítva lesznek ezek a finanszírozási feltételek.
Az illegális fakitermelésekkel kapcsolatban az erdőtörvény önállóan nem képes minden problémának a megoldására, több jogszabály módosítása is szükséges. Amit az erdőtörvény meg tudott tenni, az az, hogy az erdőgazdálkodók alkalmazásában lévő erdészeti szakszemélyzet, tehát a köznyelvben: erdészeknek hívott kollegáknak az eljárási jogosultságait pontosította. Lehetővé tette számukra azt, hogy erdőterületen a bizonytalan eredetű fa szállítmányoknál a szállítót igazoltassák; adott esetben, hogy ha az eredetigazolási rendszer alapján a fa szállítmány birtokosa nem tudja igazolni annak a fának az eredetét, akkor nemcsak a faanyagot, hanem az eszközt és a szállítási eszközt is le tudják foglalni.
A vidéki egyeztetések során a kollegákkal történő beszélgetések során, az volt az elsődleges kérés, hogy ne tudják elvinni azt a faanyagot onnan, akkor lehet az eljárást később eredményesen lefolytatni. Mindamellett - ahogy a kollega is elmondta - a tettenérés mellett jogi szempontból nemcsak a fakitermelésnél és a lopás elkövetésénél szeretnénk tetten érni, hanem az orgazda lánc teljes volumenét, erre lehetőséget fog adni az erdőtörvény alapján bevezetendő származási igazolási rendszer. Emellett szükségesnek tartjuk azt, hogy illegális fakitermelésnél is a büntető törvénykönyv jelentse azt a legutolsó határt, hogy ha valaki nagyon súlyos jogsértést követ el, akkor bizony ez bűncselekmény.
Jelenleg az illegális fakitermelésnek szabálysértési tényállása van, illetve közigazgatási szankciója is van az erdőtörvényen belül elhelyezve, de se vétségként, se bűntettként nem jelenik meg a büntető törvénykönyvben. A természetkárosítás keret-tényállásába bele lehet érteni, de az elmúlt évek ügyészségi tapasztalatai alapján sajnos a vádemelések nagyon sokszor ez alapján a keret-tényállás alapján nem sikerülnek; az erdőtörvény az erdővédelmi szolgálaton keresztül, az erdészeti szakszemélyzet eljárási jogosultságain, illetve a származási igazolási rendszeren keresztül szeretné felvenni a harcot az illegális fakitermeléssel szemben. De emellett kétségtelenül szükséges mind a büntető törvénykönyvnek a módosítása, mind azoknak a szociális problémáknak - vélt vagy valós - a feloldása, illetve felderítése, amik adott helyen az illegális fakitermeléseket okozzák. Hangsúlyoznám, hogy nem úgy, mint ahogy a médiában sokszor elhangzik, nem azért lopják az emberek a fát, mert fáznak, mert azok az emberek eljönnek már nyáron hozzánk az erdészethez dolgozni és összeszedik azt a faanyagot, hanem ilyenkor a téli falopások általában este történnek, a kamion összegyűjti ezeket a kistételű falopásokat. Kétségtelen, ahogy a képviselő úr is mondta, több szempontból kell megközelíteni.
Még talán Orosz alelnök úr felvetésére annyit szeretnék reagálni, hogy a rendeltetés az, ami a magyar erdőtörvényben szerepel az az európai erdőtörvényekben, valamelyest ismeretlen fogalom ez Magyarországon, még '96-ban talán a szakhatósági jogosultságoknak a megfelelő leosztása miatt is került be, illetve nagyon jól meg tudja mondani, hogy mi legyen az erdőben a hosszú távú kezelési cél. A rendeltetés mereven elválik az erdő funkciójától, hiszen minden erdő a rendeltetésétől függően valamennyi funkciót teljesíti, vagy a környezetre való hatása, vagy valamilyenféle gazdasági hatása van, ha más nem gombagyűjtés. A rendeltetés nekünk a hosszú távú kezelési célt szeretné megmutatni, azt, hogy milyen közfeladatokat lát el ez az erdőterület, illetve abban is segítséget jelent az erdészeti igazgatásnak, hogy az egyes rendeltetésekre a specifikus szakhatóságok bevonásra kerülhessenek ezen a kétmillió hektáron. Úgy gondolom, hogy ez egy alapelve kell, hogy legyen a törvénynek, hogy minden erdőben fenntartható módon folyjék a gazdálkodás, és minden funkció megvalósulhasson. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszönjük szépen a felvezetést is, meg a válaszokat is.
Megkérdezem a bizottságot, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja az előttünk lévő erdőtörvényt, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú, 16 szavazat.
Csak a jegyzőkönyv kedvéért gratulálok az előterjesztőknek, mert nagyon kemény tartózkodásokkal jöttek itt többen, úgyhogy azt gondolom, hogy nagyrészt az önök érdeme, hogy ezt így vitte át a bizottság.
A bizottsági előadóra kérek jelentkezőt. Kis Péter László képviselő úr elvállalja, mi meg a sajátunkét mondjuk el.
Köszönjük szépen a részvételt, és arra kérlek titeket, hogy egy picit még maradjatok, mert ajándékot készítettem nektek, ugyanis ez az utolsó idei ülésünk: 8-8, maximum 10 percet vesz igénybe a következő napirendi pont. Nem én fogom elmondani, ha elolvastátok a 4. napirendi pontot, nyilván a szocialisták ezt - az öregebbek - a "Béke Évének" olvasták, de a "Béka Éve" van.
Dr. Puky Miklóst megkérem, hogy amit nektek készített azt adja át, illetve mondja el.
ELNÖK: Mivel ebben az évben már nem lesz több bizottsági ülés, békés karácsonyt kívánok.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönjük elnök úr, viszont kívánjuk.
(Az ülés befejezésének időpontja:17óra 00 perc)
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné