KORB-10/2008.
(KORB-67/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2008. április 15-én, kedden, 13 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Helyettesítési megbízást adott: *
Napirend elfogadása, határozatképesség megállapítása *
Tájékoztató Szentgotthárd és térsége környezeti állapotáról, valamint az annak megóvása és javítása érdekében tett intézkedésekről *
Horváthné dr. Fekszi Márta tájékoztatása *
Viniczay Tibor György kiegészítése *
Tájékoztató a honvédelmi tárca környezetvédelmi tevékenységéről, különös tekintettel a telkibányai, a kánya-hegyi, továbbá a Pécs, Tubes-tetői beruházásokra *
Dr. Füredi Károly kiegészítése *
Dr. Vicze Csilla tájékoztatása, kiegészítése *
Képviselői kérdések, vélemények *
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényjavaslat általános vitája *
1. Tájékoztató Szentgotthárd és térsége környezeti állapotáról, valamint annak megóvása és javítása érdekében tett intézkedésekről
2. Tájékoztató a honvédelmi tárca környezetvédelmi tevékenységéről, különös tekintettel a Telkibánya, kánya-hegyi, továbbá a Pécs, Tubes-tetői beruházásokra
3. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló T/5451. számú törvényjavaslat általános vitája
4. Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Szabó Imre (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Orosz Sándor (MSZP) távolléte idejére Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Fetser János (MSZP) Szabó Imrének (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) távolléte idejére Dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz) Császár Antalnak (Fidesz)
Velkey Gábor (SZDSZ) Katona Kálmánnak (MDF)
Horváthné dr. Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára
Viniczay Tibor György, Szentgotthárd polgármestere
Dr. Számadó Tamás főosztályvezető-helyettes (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Horváth Balázs főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, környezet-megőrzési főosztály)
Márkus Ferenc, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója
Dr. Füredi Károly, a Honvédelmi Minisztérium védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkára
Csák Gábor dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynökségének vezérigazgatója
Duhay Gábor (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Hoffmann Orsolya (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Gáspár Vera (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Vicze Csilla, a Civilek a Mecsekért Mozgalom képviselője
Vay Márton (Védegylet)
Perlaki Tamás (kánya-hegyi erdőtulajdonos)
Gérnyi Gábor megbízott főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Hegedűs Márta Anikó osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Molnár Béla (MDF)
Kovács Péter főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, vízgyűjtő-gazdálkodási és vízvédelmi főosztály)
Hasznos Gábor (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Madarász Károly altábornagy, a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatalának főigazgatója
Király Elemér ezredes, a Magyar Köztársaság Katonai Felderítő Hivatalának gazdálkodási igazgatója
Balogh Rita, a Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynökségének környezetvédelmi osztályvezetője
Dr. Fapál László miniszteri megbízott
Szabó József ezredes, a Honvédelmi Minisztérium tervezési és koordinációs főosztályának főosztályvezető-helyettese
Dr. Kurucz István, a Honvédelmi Minisztérium Fejlesztési és Logisztikai Ügynökségének szakértője
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 10 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait, vendégeinket! Az ülést megkezdjük.
Napirend elfogadása, határozatképesség megállapítása
Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A kiküldött napirendhez képest módosítást nem javasolok. Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy a napirenddel kapcsolatban van-e észrevétel? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor, aki egyetért, az szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
A bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Egy szomorú hírt kell bejelentenem. A parlament úgy döntött, hogy Molnár Bélát, bizottságunk egyik legaktívabb tagját a gazdasági és informatikai bizottságba delegálja. Nagyon fog hiányozni. Remélem, ez egy rövid idő lesz, és majd visszajössz, Béla. Helyette dr. Rétvári Bence kereszténydemokrata képviselő úr lesz bizottságunk tagja. Aktivitásodat, munkádat köszönöm a bizottság nevében. Ajándékot nem készítettem, de hétfőre valamit majd hozok neked valamit. (Molnár Béla: Köszönöm szépen, elnök úr.)
Tájékoztató Szentgotthárd és térsége környezeti állapotáról, valamint az annak megóvása és javítása érdekében tett intézkedésekről
Első napirendi pontunk a Szentgotthárd és térsége környezeti állapotáról, valamint az annak megóvása és javítása érdekében megtett intézkedésekről szóló beszámoló. Oláh Lajos képviselő úr kezdeményezésre meghívtuk az ülésre Horváthné dr. Fekszi Márta államtitkár asszonyt. Köszönjük szépen, hogy eljött.
Megkérem államtitkár asszonyt, hogy az ügy diplomáciai vonatkozásait, jelenlegi állását legyen szíves ismertetni.
Horváthné dr. Fekszi Márta tájékoztatása
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA, a Külügyminisztérium államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, azt nem kell ezúton is megerősítem, hogy a Külügyminisztérium kiemelt feladatának tekinti a határ menti térségek együttműködését és a környezet megóvását. Sajnálatos módon az elmúlt években a diplomáciai érintkezés iránya sok tekintetben módosult. Soha nem gondoltuk volna korábban, hogy hagyományos jó partneri kapcsolatban álló szomszédos országokkal ennyi környezetvédelmi ügy merül fel, amely a diplomáciai érintkezés egy másfajta kezelését igényli részünkről is, nyilván a sajtó részéről is és minden magyar állami és civil szervezet részéről.
A magyar-osztrák kapcsolatokról és annak hagyományairól nem hiszem, hogy szólni kellene. Pusztán szeretném felsorolni, természetesen nem teljesen kimerítve, azokat az eszközöket, amelyeket eddig használtunk. Ez nem azt jelenti, hogy innentől kezdve a Külügyminisztérium és a magyar diplomácia leáll e tekintetben. Az osztrák partnereink azok, akikkel immár a harmadik kormányülésre készülünk. Legelőször 2006 őszén vettük fel a közös kormányülés napirendjére a Rába szennyezését. A szemétégető ügyét, a tervbe vett építkezéssel kapcsolatos tiltakozásunkat és magyar álláspontot pedig a 2007 őszi második magyar-osztrák kormányülés napirendjére is tűztük. Nemcsak szóban mindkét alkalommal, hanem írásban is átadtuk a magyar kormányzat, a magyar fél összegző álláspontját.
2006 októberétől valamennyi magas szintű találkozón szerepeltetjük ezeket a kérdéseket. Mire gondolok? A köztársasági elnök úr a Sólyom-Fischer-találkozón vetette föl, Szili Katalin házelnök asszony a Krammer partnerével folytatott tárgyalásai során szintén szerepeltette ezt a kérdést. Miniszterelnök úr, Gyurcsány Ferenc a Gusenbauer kancellár úrral folytatott több tárgyalása alkalmával személyesen interveniált. Miniszter asszony, Göncz Kinga az Ursula Patrick külügyminiszter asszony, illetve Ervin Kroll úrral folytatott tárgyalásai során ugyancsak fölvetette a kérdést. Bécsi nagykövetségünk szinte naponta kezeli a kérdést, folyamatosan eljár a magyar érdekek képviseletében nemcsak a központi szerveknél, a kormánynál és a parlamentnél, a parlamentet alkotó pártok vezetőinél, hanem tartományi szinten Burgenlandban és Stájerországban, valamint önkormányzati szinten is. Nagykövet úr és a nagykövetség diplomatái a helyszínen számtalan alkalommal ott voltak, bejárták, személyesen érdeklődtek és szereztek tapasztalatot az előkészületekről.
A nagykövetség rendkívül aktív szerepet játszott abban, hogy egy úgynevezett Rába-akciócsoport jött létre. Intenzív kapcsolatot ápol az osztrák sajtóval is, és külön szeretném kiemelni, hogy a parlamenti pártok közül számunkra a legfontosabb e tekintetben az osztrák zöldpárt, mely képviselőivel szintén jó, napi munkakapcsolata van a nagykövetségnek. Ennek is tudható be, hogy a zöldpárt többször interpellációt nyújtott be az osztrák parlament ülésszakán e témáról. A nagykövetség kezdeményezésére jött létre az úgynevezett magyar-osztrák regionális koordinációs fórum, mely felett a Külügyminisztérium bábáskodik; ezek ülésein is ugyancsak folyamatosan napirenden tartjuk a kérdést.
Ez év február 22-én volt, hogy a budapesti osztrák nagykövetet bekérette miniszter asszony a minisztériumba, ahol részletesen végigmentünk minden környezetvédelmi ügyön - és most kimondottan a környezetvédelmi ügyeket említem -, ami a két ország viszonylatában napirenden van, és sajnos még megoldatlan. Erről a beszélgetésről, a bekéretésről a minisztérium egy sajtóközleményt is kiadott.
Április 24-25-én tett Magyarországon látogatást Voves stájerországi tartományfőnök, akinek a látogatására ugyancsak a nagykövetség és a Külügyminisztérium kezdeményezésére került sor. Ez azért érdekes, mert a Rába-szennyezésben leginkább a stájerországi bőrgyárak érintettek. Tudomásunk szerint a tartományfőnök úr a határtérségbe, a helyszínre is el fog látogatni, és Szentgotthárdot is fel fogja keresni. Az ügyben, hogy háromszögesítsük a kérdést - ha szabad így mondanom -, a szlovén féllel is fölvettük a kapcsolatot, hiszen az a csücsök, a szlovén önkormányzatok és az ott lakó szlovén határ menti lakosság is érintett lehet az ügyben, tehát már nemcsak kétoldalú a kérdés kezelése.
Én azt gondolom, hogy a közel két év alatt bizonyos eredményeket ez a szisztematikus diplomáciai munka már elért. Természetesen azért hadd tegyem hozzá, hogy ezeket a diplomáciai tárgyalásaink egy részét, különösen az operatív szakértői munkacsoportokban való munkát közösen végeztük a Környezetvédelmi Minisztériummal, hiszen az ő munkatársaik nélkül, akik a szakmai anyagokat készítik elő, és a tárgyalások során a szakmai érveket és vitákat lefolytatják, ez a munka nem lehet eredményes; tehát ezek nemcsak egyoldalú diplomáciai lépések.
Úgy gondoljuk, hogy bizonyos tekintetben - és most a Rába ügyében mondom - már egy kicsit látható az alagút vége, bár egy folyónál nem illik ezt a kifejezést használni, és talán az akcióprogram 2009 végére elvezethet egy végleges megoldáshoz. Tudjuk, hogy addig még jó néhányszor habzani fog a Rába, de legalább látjuk, hogy milyen intézkedések lesznek, amelyek belátható időn belül a kérdés megoldását jelentik.
Először is nagyon fontosnak tartjuk, hogy az osztrák környezetvédelmi miniszter vállalta, hogy új értékeket állapít meg a víztestek kloridtartalmára, és szigorúbb előírásokat vezetnek be a bőrgyárak kibocsátási szabályaira. Ez egy adminisztratív intézkedés, de elértük, hogy az osztrák kormány kész erre. A habképződés megszüntetésére kiegészítő kezelési fokozatokat vezetnek be Feldbach, Jennersdorf és Wollsdorf bőrgyáraiban, erre is történtek intézkedések, ezek folyamatban vannak. A fürstenfeldi geotermikus erőmű működésének leállítása 2009 végére megtörténik, és ettől az időtől fogva megszűnik ezen erőműből származó szerves terhelés és szennyezés. A Rába-Lapincs-vízrendszerbe kerülő koncentrált sóterhelés ezzel körülbelül 50 százalékkal fog csökkenni.
Elértük azt, hogy az osztrák parlament környezetvédelmi bizottsága - tehát, tisztelt elnök úr, a társbizottság - összehívta ülését február 28-án, és megvitatták ezt a kérdést. A mező- és erdőgazdálkodási, környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium javaslatára a bizottság elvi határozatot fogadott el, melynek értelmében a fürstenfeldi geotermikus erőmű biomasszaüzemmé való átállítására pénzügyi támogatást ígértek be környezetvédelmi forrásokból, ezáltal a szükséges hatósági engedélyek kibocsátása előtt is megszűntek az akadályok. Pröll környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy az erőmű átállításához szövetségi támogatást fognak adni, és ez az erőmű átépítésére fordítható összeg közel 30 százalékát jelenti. Ezt egy nagyon fontos eredménynek tartjuk, hiszen szövetségi forrásból támogatják pénzügyileg is az átállítást. Ha az átállításra vonatkozó terveket benyújtják, a pénzeszközöket automatikusan föl fogja szabadítani ehhez a szövetségi kormányzat.
Az osztrák fél folyamatba tette és napirenden tartja a szükséges technológiai folyamatok fejlesztését, hiszen ahhoz, hogy a bőrgyárak kevesebb szennyezést bocsássanak ki, erre szükség van; ehhez még további megértést kérnek. Én azt gondolom, hogy a nagykövetség tájékoztató munkája nagyon magas színvonalú, és ennek köszönhető, hogy az osztrák média nem kezeli ellenségesen az ügyet, sőt a Rába ügyében osztja a magyar álláspontot, és Heiligenkreutz ügyében pedig jóindulatú semleges magatartást tanúsít. Nagyon fontos a sajtó szerepe e tekintetben, és a nagykövetségnek naponta meg kell dolgoznia a sajtót - ha szabad ezt a szót használnom - ahhoz, hogy valóban egy pozitív hozzáállás legyen ehhez a kérdéshez.
A zöldekkel való együttműködés folyamaként elmondhatjuk, hogy az osztrák környezetvédők fokozódó nyomást fejtenek ki az érintett kormányzati és gazdasági szereplőkre, tehát abszolút módon együttműködnek velünk. E tekintetben ellenőrzési szerepet is játszanak és gyakorolnak a mezőgazdasági termelők által használt, vízvédelmet segítő tárolómedencék kiépítése érdekében is. A két miniszter megbízta a magyar-osztrák vízügyi bizottságot - mely folyamatosan ülésezik - és a nemzeti hatóságokat, hogy közösen és haladéktalanul kezdjük meg a közös projektek tervezését a Rába ökológiai egyensúlyának helyreállítására.
Tehát én azt gondolom, hogy ezek az eredmények tényleges eredmények. Ez még nem jelenti az ügy teljes megoldását, de azt mutatja mindenesetre, hogy a szisztematikus, napi, állandó együttműködés, nyomásgyakorlás, koordináció, kooperáció, ha lassan is, de hozza a gyümölcsét. Természetesen a szemétégető ügyében még rengeteg tennivaló van. Azt is említhetném, hogy számtalan levelet írtunk a tartományi főnököknek, kértük az ESPO-i egyezmény szerinti nyilvános meghallgatást. Ezzel kapcsolatosan, amit a minisztérium elkészített tanulmányokat, már átadtuk az osztrák félnek.
Azt hiszem, hogy ez a nagyon szisztematikus, napi, aprólékos munka elvezetett ahhoz, hogy a szemétégető erőmű megépítése ellen szavazott már három osztrák település. Tehát, ha ezt a felvilágosító munkát közösen folytatjuk, és további településeket tudunk ebbe bevonni, továbbra is tudjuk ezt az ütemet folytatni, és ehhez még a szlovén településeket bekapcsolni, én bízom abban, hogy további kézzel fogható eredményeket tudunk majd az asztalra letenni.
Csak a magam nevében mondom, de gondolom, a kollégáim, akik majd most kiegészítenek, ők is vállalják, hogy erről rendszeresen, hogyha a bizottság igényt tart rá, visszajövünk a bizottság elé, és beszámolunk. Én a magam részéről még olyan ígéretet tudok tenni, hogy készek vagyunk arra, hogy a bécsi nagykövetségen egy megfelelő fórumot szervezünk az osztrák pártok bevonásával, parlamenti képviselők bevonásával, tartományi vezetők és a határ menti magyar térségek képviselőinek bevonásával. Amennyiben a tisztelt bizottság tagjai is részt kívánnak ezen, akkor ezt lehetővé tesszük. Én azt hiszem, hogy ez egy használható lépés lehet, hiszen, csak emlékeztetni szeretnék, hogy a közelmúltban került sor a bécsi nagykövetségen egy olyan közös rendezvényre, a schengeni határtérségbe való határátlépés vonatkozásában.
Önök előtt is ismert, hogy a parlamentben a Külügyminisztérium három interpellációt és azonnali kérdést is kapott, hogy vajon miért nem használható valamennyi határ menti út a schengeni függöny megnyitása után. Azt hiszem, hogy a bécsi magyar nagykövetségen egy elég sikeres együttes ülés volt, melynek eredményeképpen a határ menti térség regionális fejlesztésében, útfejlesztésben közösen fogunk együttműködni az osztrák féllel, és közösen fordítunk anyagi erőforrásokat arra, hogy a jelenlegi környezetvédelmi és gazdasági szabályozások miatt a gépkocsik által nem használható utakat kiépítsük.
Most átadnám a szót a kollégáimnak, akik a Környezetvédelmi Minisztériumból érkeztek, hogy amennyiben ki kívánják egészíteni, tegyék meg.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Mielőtt átadom a szót, azt tenném hozzá, hogy a mi bizottságunk találkozott az osztrák környezetvédelmi bizottsággal, és a parlament alelnökével, aki a zöldek által delegált alelnök, és az első interpellációt mi generáltuk. Azt gondolom, hogy ebben az ügyben össznépi megmozdulás van, de az eredményről majd a polgármester úr röviden beszámol, hogy ő ezt hogyan látja, de természetesen a környezetvédelmi tárca képviselőit is most meghallgatjuk. A nevüket és beosztásukat kérem, mondják be a felszólalás előtt.
HORVÁTH BALÁZS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Horváth Balázs vagyok a környezet-megőrzési főosztályról, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumból, főosztályvezető. Kollégám Kovács Péter főosztályvezető-helyettes, ő a vízgyűjtő-gazdálkodási és vízvédelmi főosztályról érkezett.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon szépen köszönöm én is a szót. Dr. Fekszi Márta asszony nagyon jól összefoglalta azokat a tevékenységeket, amelyek folynak, de a mi minisztériumunk részéről is szeretném elmondani azokat az aktivitásokat, amelyeket mi teszünk, és megerősíteni azt, hogy természetesen nemcsak a Külügyminisztérium, hanem a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is kiemelten kezeli az országhatáron átterjedő szennyezések és potenciális szennyezések kérdését, kiemelten ezen belül is Szentgotthárd és térsége kérdését.
Úgy gondolom én is, hogy az elmúlt egy év során, vagy egy kicsit még hosszabb idő alatt sok előrelépés történt mindazokban a témákban, amelyek Szentgotthárd és térségét érintik. Én most szeretném összefoglalni a Heiligenkreutzba tervezett hulladékégetővel kapcsolatos fejleményeket, kollegám pedig a Rába állapotával kapcsolatos jelenlegi állapotot mutatja be.
A heiligenkreutzi égetővel kapcsolatban elmondható, hogy már amikor az első hírek megérkeztek hozzánk 2006-ban, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium információt kért az osztrák féltől, illetve jelezte, hogy az ESPO-i egyezmény kapcsán, mely a határokon átterjedő szennyezések nemzetközi egyezménye - alapján szeretne bejelentkezni ebbe az eljárásba. Ekkor a dokumentációk még nem álltak rendelkezésre, az első előzetes tanulmány csak 2007 májusában érkezett meg, amivel kapcsolatban az volt a minisztérium feladata, hogy kidolgozza azokat a szempontokat, amelyeket szeretne látni a részletes hatástanulmányban a határokon átterjedő szennyezésekkel kapcsolatban. Ennek elküldése után az osztrák fél ezt természetesen megismertette a beruházóval, és a beruházó a tavalyi év végére készítette el a részletes környezeti hatástanulmányt, amelyet 2008. január közepén küldtek meg hazánknak.
A környezeti hatástanulmány széles körű véleményezését biztosította a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Január végétől március közepéig lehetőség volt arra, hogy minden ügyfélként bejelentkezett szervezet, de akár a nyilvánosság bármelyik tagja véleményt mondhasson a tervezett beruházásról, illetve a hatástanulmányról magáról. Ezek alapján a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is kialakította a saját állásfoglalását, de természetesen e mögött egy széles szakmai bázis volt, amelyben a környezetvédelmi felügyelőségek, a helyi nemzeti parki igazgatóság, az ÁNTSZ és a katasztrófavédelem megfelelő szervezetei is részt vettek. Továbbá elküldték véleményüket a környező önkormányzatok is, Szentgotthárd és Őriszentpéter önkormányzata, valamint a Hulladék Munkaszövetség és a ProNatura (PRONAS) összefogás is küldött véleményeket. Az összes véleményt természetesen továbbítottuk az osztrák félnek, valamint összeállított a minisztérium is egy olyan állásfoglalást, amelyben részletesen kifejti azokat az aggályait, amelyeket a környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatban gondol.
Ezeket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy mind levegőtisztasági, mind vízvédelmi szempontból felmerültek aggályok a minisztérium részéről, és sok ponton kifogásoltuk azt, hogy nem vizsgálja megfelelően a tanulmány a határokon átterjedő hatásokat, és hiányosságokat is észleltünk. Ennek következtében az általunk kiadott állásfoglalásban azt javasoljuk az osztrák félnek, hogy ne fogadja el a hatástanulmányt jelen formájában, és gondolja át, illetve vizsgálja felül a telepítési helyét ennek az erőműnek, és telepítse azt egy, az országhatártól távolabbi helyre. Ezt az állásfoglalásunkat március végén elküldtük az osztrák félnek. Az osztrák fél egyelőre ezt a magyar véleményt a hatásvizsgálat többi dokumentációjával együtt figyelembe fogja venni a döntés meghozatalánál. Jelen pillanatban döntés még nem született az osztrák fél részéről.
Most az a következő lépés, hogy egy osztrák független szakértőnek fogják kiadni az eljárás összes dokumentumát, beleértve a magyar fél által átadott véleményeket is. Ez az osztrák szakértő egy részletes hatáselemzést fog készíteni, amelyben minden szempontot figyelembe vesz. Ennek az eredménye majd a nyilvánosság számára is hozzáférhető lesz. Ezt a továbbiakban követi a két ESPO-i egyezmény részes fele által megtartott konzultációs folyamat, amelybe ugyancsak bejelentkeztünk.
Szeretném még megemlíteni azt a kormányülést, amelyről Fekszi Márta asszony már beszélt. 2007 októberében Fodor Gábor miniszter úr már átadta az osztrák környezetvédelmi miniszternek egy olyan tartalmú állásfoglalást, amelyben megfogalmazta Magyarország, javasolja, hogy távolabb létesüljön ez a hulladékégető a határtól. Továbbá a jelenleg folyó ESPO-i eljárásba az őrségi nemzeti park igazgatósága, mint ügyfél ugyancsak bejelentkezett, ami egy újabb lehetőséget biztosít az eljárásban való részvételre. Én ennyit szerettem volna elmondani a heiligenkreutzi égetővel kapcsolatban, és most átadnám a szót Kovács Péternek.
ELNÖK: Tessék!
KOVÁCS PÉTER (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én valóban néhány aprósággal szeretném csak kiegészíteni azt, amit államtitkár asszony már elmondott. Gyakorlatilag minden lényeges momentumot megemlített már, ami ebben az ügyben keletkezett, ugyanakkor néhány dolog említésre méltó, ami jelenleg folyamatban van.
Többek között szeretném ismertetni azt, hogy az osztrák féllel egy közös Rába-hossz-szelvényvizsgálatot fogunk elvégezni, melynek részleteit egyeztetik most a szakértő kollégák, hogy milyen mintavételi helyeket, milyen paramétereket vizsgálnál. A lényege ennek a hossz-szelvényvizsgálatnak az, hogy a teljes Rába-hosszra kiterjedne mind az imissziós, mind az emissziós mérésekre. Ehhez természetesen az osztrák fél hozzájárulása is szükséges, hiszen az üzemi kibocsátásokat csak ennek birtokában mintázhatja meg ez a szakértői csapat.
Talán még fontos, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a Rába folyó vízminőségének alakulását. A szentgotthárdi bukónál napi ellenőrzés folyik, illetve egy automata vízmintavevő-állomás üzemel, amely a vizsgálatokhoz szükséges mintákat tudja biztosítani.
Nagyon fontos még annak az úgynevezett Rába-akcióprogramnak a végrehajtása - és ezt is folyamatosan figyelemmel kísérjük -, amelyet már államtitkár asszony említett, hogy 2009 végéig történjenek meg azok a beruházások, amelyek feltehetőleg a Rába jelentős vízminőségi javulását is eredményezhetik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság hozzájárulását kérem ahhoz, hogy Viniczay Tibor polgármester úr szót kapjon. Aki egyetért ezzel, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Polgármester úr, gyere ide a mikrofonhoz!
Viniczay Tibor György kiegészítése
VINICZAY TIBOR GYÖRGY (Szentgotthárd polgármestere): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget. Először is köszönöm mindazt a törődést, amelyet a tisztelt bizottság és a magyar tárcák részéről Szentgotthárd és kistérsége az elmúlt időszakban érzett. Miért is fontos ez nekünk? Azért, mert három nemzeti park kellős közepén található Szentgotthárd, így a környezetét próbálja megvédeni, és a számunkra oly fontos, egyedüli kitörési pontként érzett idegenforgalom-fejlesztéssel próbálunk meg foglalkozni. Azért kértem szót, hogy a tisztelt bizottság előtt lévő jelentéshez képest, az anyag kiküldésétől számított elmúlt 2-3 hétben történt fontos eseményekről beszámoljak tisztelettel.
Az előbb említett beszámolókban 3 ausztriai településről is szó esett. A három ausztriai település önkormányzata hivatalos döntést hozott, hogy nem kívánja támogatni a heiligenkreutzi ipari parkba tervezett hulladékégető felépítését. Levelet intéztem a jennersdorfi járás vezetőihez, Jennersdorf polgármesteréhez, akivel Szentgotthárdnak idegenforgalom-fejlesztési, környezetvédelmi, sport és kulturális együttműködési megállapodása van. Levelemben kértem polgármester urat, mint a jennersdorfi járás vezetőjét, hogy segítse azon kezdeményezésünket, hogy Ausztriában is népszavazáson tudjuk meg az ott élők véleményét. Mint azt Gusenbauer kancellár úr a magyar-osztrák kormányülésen elmondta, a hulladékégető helyszíne nem politikai, hanem gazdasági ügy, de meg kell hallgatni az ott élők véleményét is.
Szentgotthárd élen járt e tekintetben, és 2008. április 6-án a választópolgárok egy helyi véleménynyilvánító népszavazáson négy kérdésben egyértelmű, markáns többséggel jogerősen és visszavonhatatlanul kimondták véleményüket a város jövőjével, környezetével kapcsolatosan. Én ennek a népszavazásnak a dokumentációját egy jegyzékben nagy tisztelettel átadnám elnök úrnak és a tisztelt bizottság valamennyi tagjának itt hagynám. Ebben leírtuk azt, hogy a szentgotthárdiak 98 százaléka elutasította a Rába és a Lapincs folyóknak az Osztrák Köztársaság területén való szennyezését, és elutasította Szentgotthárd város északi határába, a heiligenkreutzi ipari parkba tervezett osztrák hulladékégető helyszínét, felépítését és ottani üzemelésének lehetőségét.
Azt gondolom, mint ahogy az elmúlt beszámolókból is hallottuk, 2009-re nagy bizonyossággal a Rába valóban visszanyeri eredeti értékét. Megköszönve a tisztelt hallgatóság munkáját, mi már nem ezzel foglalkoznánk, hanem a sokkal nehezebb feladatként előttünk álló heiligenkreutzi égető felépítésének megakadályozásával. Jelen pillanatban az égető kiviteli tervekkel még nem, sőt engedélyezési tervekkel sem rendelkezik. Legjobb tudomásunk szerint Heiligenkreutzban a lakosságnak nincs tudomása, pontos információja arról, hogy mi is készül. Ezért tartjuk fontosnak azt, hogy népszavazási kezdeményezésünkkel valamennyi, a térségben lévő ausztriai településen a polgármesterek legyenek segítségünkre.
Azt szeretném nagy tisztelettel elnök úrtól és a bizottságtól, valamint a tárcák szakembereitől kérni, hogy a népszavazás eredményeképpen próbáljuk meg elérni, hogy köztársasági elnök úr 2007. május 15-i szentgotthárdi látogatásakor adott nyilatkozatával, a Magyar Országgyűlés Szentgotthárd és térsége környezeti állapotának megóvásáról és javításáról szóló határozatával, valamint a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak a Heiligenkreutzba tervezett osztrák hulladék-égetőmű környezeti hatástanulmányával kapcsolatban kiadott álláspontjával és az április 6-i szentgotthárdi helyi véleménynyilvánító népszavazás eredményével a megerősített magyar érdekek maradéktalanul érvényesítésre kerüljenek, azaz Ausztria megszüntesse a Rába és a Lapincs folyók szennyezését, és más, Szentgotthárdtól legalább 50 kilométerre lévő osztrák helyszínt jelöljön ki a tervezett hulladékégető részére.
Ennek megvalósításához kérem továbbra is a tisztelt környezetvédelmi bizottság támogatását, és kérem, engedjék meg, hogy még egyszer megköszönjem a segítséget, hiszen lassan már országos üggyé válik. Azt gondolom, hogy összefogással, a nemzeti érdekeket figyelembe véve el tudjuk érni, hogy távolabb épüljön meg az erőmű. Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönjük szépen a tájékoztatásokat. Arra emlékeztetném a bizottságot, hogy két dolog érintett minket a térségben, egyrészt a Szentgotthárddal kapcsolatos környezetszennyezési ügyek, másrészt a nemzeti park sorsa; nem lehet különválasztani a kettőt, azt gondolom. Amikor kihelyezett ülést tartottunk, akkor kifogásoltuk az önálló nemzeti park megszüntetését, most pedig üdvözöljük az önálló nemzeti park létrejöttét. Mivel magunknak nem tudjuk megköszönni, hogy ebben közreműködtünk, én az igazgató úrnak, Márkus Ferenc igazgató úrnak adnék néhány gondolat erejéig lehetőséget, hiszen ő is érintett ebben a kérdésben.
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA, a Külügyminisztérium államtitkára: Bocsánat, elnök úr, egy szó erejéig kaphatnék szót?
ELNÖK: Parancsoljon!
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA, a Külügyminisztérium államtitkára: A polgármester úrtól a Külügyminisztérium is szeretné megkapni az április 6-i véleménynyilvánító népszavazás jegyzőkönyvét, hiszen, ha kívánják, mi diplomáciai úton meg tudjuk küldeni osztrák partnereinknek, és a nagykövetség fel tudná használni. Nyilván elnök úr is meg fogja küldeni saját partnerének, de azt hiszem, sokkal jobb, ha több oldalról is megkapják az osztrák felek, úgyhogy mi is kérünk egy példányt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igazgató úr!
MÁRKUS FERENC, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy bemutatkozzam, Márkus Ferenc vagyok, az Őrségi Nemzeti Park, az újra önálló Őrségi Nemzeti Park igazgatója. Engedjék meg, nem felszólításra és felkérésre, hanem azzal az indíttatással jöttem ide többek között, hogy megköszönjem a magyar parlament, az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának - és persze nagyon sok más szereplőnek - azt a munkáját, azt a nagyon egységes és nagyon határozott fellépését, amely segítette az újra önálló Őrségi Nemzeti Park létrehozását. Köszönöm a Vendvidék és az Őrség nevében.
Ha megengedi, elnök úr, nagyon rövid gondolatokat hadd tegyek hozzá a napirendhez, hiszen ez nagyon fontos. Sokszor elhangzott az utóbbi egy hónapban, hogy a Fertőhanság, majd az Őrségi Nemzeti Park ügyfélként jelentkezett be a hulladékégető erőmű ügyében. Szeretném nagyon röviden önöket tájékoztatni arról, hogy ez mit jelent. Ez azt jelenti, hogy 44 ezer hektár nemzeti parki terület természetvédelmi kezelése van ránk bízva. Ennek a 44 ezer hektár védett területnek 10 százaléka fokozottan védett terület a Vendvidék térségében és azokban a térségekben, amelyek érintettek lehetnek az adott ügyben.
Natura 2000-es terület teljes egészében az Őrségi Nemzeti Park. Több száz védett és veszélyeztetett növény- és állatfaj él ezen a területen, és külön ki kell emelnem azokat a fajokat, amelyek a légszennyezésre - az embereken túl - különösen érzékenyek, és itt a zuzmókat, mohákat, gombákat kell, hogy említsem. Gondoljuk végig, hogy ezek a lények milyen nagy érzékenységgel rendelkeznek, sőt bizonyos értelemben bioindikációra is alkalmasak. Reméljük, hogy itt majd a pozitív indikációról lehet majd beszélni.
Szeretném még azt elmondani a tisztelt bizottságnak, hogy az Őrségi Nemzeti Parknál külön szakreferenst és külön csoportot hoztunk létre az ügyféli státusz kapcsán felmerülő kérdések kezelésére, és a természetvédelmi őröknek folyamatos jelentéstételi kötelezettségük van mind az említett ügyben, mind a Rába ügyében. Hadd idézzem a legutolsó jelentés utolsó mondatát, nem elrettentésként, de bizony ezt írja a legutolsó jelentés, amely április 11-én keletkezett: "Az alsószölnöki erőmű hordalék-kiemelőjének zsilipjében egy példány egy kilogrammos domolykót és egy példány kettő kilogrammos nyurgapontyot találtam elpusztulva." Nyilván nem a két halra szeretnék utalni, hanem arra, hogy a halak és más vízi szervezetek esetén is mindig az ivadékok, a fiatal példányok különösen veszélyeztetettek. Láthatjuk, a domolykó esetében az egy kilogrammos példány nagyon komoly lény és egyed, és egy tipikus fajról van szó.
Az utolsó gondolatom az, és egyben kérem is, ha megengedi elnök úr, a bizottság támogatását, hogy előre kell tekintetnünk, ezért a biomonitorozás kérdését vetném fel. A technológiákról nagyon sokat hallottunk a minisztériumok képviselőinek összefoglalójában, de itt biológiai lényekről van szó. A magyar Országgyűlés és a magyar környezet- és természetvédelem ügyében ez ismert akár a Dráva kapcsán, akár más komoly környezetügyi kérdésekben felvetődik az élővilág speciális monitorozási igénye. Azt gondolom, hogy erre mind a Rába, mind a nemzeti parknál említett zuzmók, mohák, gombák esetében külön figyelemmel kell lennünk, és azt vetem fel, hogy ezt mindenképpen az osztrákokkal, szlovénekkel, magyarokkal közösen kell végezni. Majd pedig, hogyha a Rába ügyében a veszélyeztető tényezők teljes mértékben megszűntek, akkor az a halfauna rehabilitációjára és a folyó imázsának újraépítésére óriási szükség lesz.
Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy megszólalhattam.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én annyit tennék hozzá, úgy érzem, hogy polgármester úr optimista a Rába ügyében, de nehéz út áll még előttünk, hogy ez tényleg rendben legyen, és most a hulladékégetőre kell koncentrálni. Ami ebben a dologban szép, az az, hogy innen nézve egy bizottság másképp látszik, mint kívülről, és azt kell tudni, hogy ennek a bizottságnak egyetlenegy dunántúli tagja van, és ennek ellenére egy, a Dunántúl túlsó csücskében lévő település érdekében egységesen fellép, lassan már tényleg az egész ország. Most eszembe jutott, hogy nincsen Vas megyei képviselőnk, mert úgy szokott történni, hogy a megyei tag nyomja a dolgokat, de itt nem ez történt, hanem az ügy annyira felkeltette mindenki érdeklődését, hogy ebben most már mindenki dolgozik. Például Nagy Andor alelnök úr is, aki most szót kap.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először is szeretném megköszönni államtitkár asszonynak, hogy egyrészt személyesen eljött, másrészt pedig hogy ilyen részletesen beszámolt arról, hogy hol tartunk. Ugyanígy a környezetvédelmi tárca képviselőinek is köszönöm a nagyon részletes, majdnem mindenre kiterjedő tájékoztatóját, amit ma hallhattunk. Ma éppen nincs itt köztünk az a képviselőtársunk, aki kezdeményezte az egyik bizottsági ülésen, hogy ez a napirendi pont ma szerepeljen, mert most hallottam, hogy beteg. Ha jól emlékszem, az indoka annak, hogy ezt újra tárgyaljuk, az volt, hogy ez a fránya Rába megint elkezdett habzani, pont akkor, amikor talán bizottsági ülésünk volt, és talán az elnök úr fogalmazta meg ezt Bécsben frappánsan, hogy az osztrák sörön igen, de a Rábán nem szeretjük a habot. Ez volt a konkrét kiváltó oka annak, hogy ezt újra tárgyaljuk.
Valamikor 2006 decemberében - ezt a tájékoztatást kaptam az előbb itt a bizottság titkárától - foglalkoztunk először ezzel az üggyel itt a bizottsági ülésen. Mindig minden ügynél jó egyfajta visszacsatolást kapni egy idő után, és ez volt a másik szempont, hogy nézzük meg, hogy hol tartunk. Szeretnék egy véleményt megfogalmazni, és majd kérdezni is. Egy kicsit messzebbről fogom indítani a mondanivalómat.
Ez a kuruc-labanc szembenállás a mi történelmünkben egy meghatározó gondolkodásmód volt, de történelmünknek ez a része azóta már a múlté, és talán a monarchia miatt én azt állítanám, hogy a magyar-osztrák kapcsolatok hagyományosan jó szomszédi kapcsolatoknak nevezhetők. Van ma három olyan ügy, amely ezt az egyébként nagyon jó jószomszédi kapcsolatot egy kicsit megterhelheti, ebből kettő el is hangzott ma. Az egyik az, amit ma tárgyalunk, a másik, amit államtitkár asszony említett, a schengeni határnyitást követő nehézségek, a harmadik pedig talán az ÖMV-nek a MOL-ba való bevásárlása, ami ügyként jelen van, de ezzel nekünk nincsen dolgunk.
Ami miatt a bizottság foglalkozott annak idején a szemétégetőmű és a Rába habzásának kérdésével, az az volt, hogy ott furcsa módon három olyan környezetszennyezési ügy is kialakult, amelyek együttesen egy olyan szintre kezdtek eljutni, hogy fennállt a veszélye annak, hogy ezt a jószomszédi viszonyt is veszélyeztetheti. Ekkor úgy gondolta a bizottság - együttműködve a polgármester úrral és a térség országgyűlési képviselőivel, függetlenül párthovatartozástól -, hogy nem szerencsés az a helyzet, hogyha ez kulminálódik, és egy olyan konfliktust gerjeszt, amelyet aztán nem lehet kezelni. Tehát bennünket is az a szándék vezérelt, hogy tartsuk ezt az egész ügyet egy olyan mederben, amikor még tudnak egymással beszélni a civilek is, az osztrákok is, a magyarok is meg a szakemberek is.
Látnunk kell azt is, hogy az elmúlt hónapokban a környezetvédelmi tárcánál egy meglehetősen erőteljes kísérlet történt arra, hogy az úgynevezett konfliktusos ügyeket megpróbálják rendezni. Ez összefonódik részben Fodor Gábor miniszterségével. Ilyen ügy a csepeli galvániszap ügye, az illegálisan Magyarországra hozott német hulladék ügye, ilyen ügy a Rába-habzás és a szemétégető ügye is. Ezek úgy indultak el Fodor Gábor miniszterségével, hogy egy nagyon erős, jó szándékú kísérlet történt arra, hogy ezeket oldjuk meg. Aztán az élet úgy hozta, hogy részmegoldások születtek, nem jutottunk a folyamat végére, de azt látnunk kell, és ezt ellenzéki képviselőként is el kell ismerni, hogy egy nagyon erőteljes elmozdulás van. Ennyit talán az én véleményemről, a helyzetről.
A kérdésem a következő: most az látszik, hogy talán 2009. egy meghatározó év lesz. Szeretnék egy évvel öregebb lenni, és tényleg látni, hogy amit az osztrákok ígérnek, amin önök is dolgoznak, az valóban meg is valósul. Persze a bizalmat meg kell adnunk, és reméljük, hogy valóban biomassza-erőmű lesz a fürstenfeldi geotermikus erőműből, új határértékeket szabtak a bőrgyáraknak. Tehát ez a kettős hatás talán megszüntetheti a Rába habzását, de marad a szemétégetőmű ügye. A főosztályvezető úrtól szeretném a következőt megkérdezni. Az ESPO-i egyezmény sok mindenre lehetőséget ad, hiszen ügyfélként akár a nemzeti park, akár a tárca bekapcsolódhat az eljárásba, de vétójogot nem ad. Ez azt jelenti, hogy ad abszurdum nekünk mindenben igazunk lehet, de azt kikényszeríteni, hogy ez egy másik helyszínre kerüljön, magyar részről ez nem fog menni. Említette valamelyikük, hogy már három olyan osztrák település is elutasította a környéken, hogy oda telepítsék a heiligenkreutzi ipari parkba ezt a szemétégetőművet. Mi se örülnénk annak, ha ez itt maradna, de azt azért látni kell, hogy egy ilyen szemétégetőmű felépítésének sehol sem örülnek. Ritkán van olyan helyzet, hogy ezt valahol a lakosság jó szívvel várja, még akkor is, ha mindent beígérnek nekik.
Ez nem lesz egy egyszerű ügy, de alapvető magyar nemzeti érdek az, hogy ez a helyszínmódosítás - és ez külön fontos információ számomra -, hogy ezt valamilyen formában, írásos módon eljuttattuk az osztrák félnek, ha jól értettem főosztályvezető úr szavait, hogy vizsgálják felül a telephelyet. Amikor a helyszínen ott voltunk, akkor kiderült, hogy ez a szemétégető mindig tolódott keletre, elvitték addig a határig, ameddig lehet, mi meg szeretnénk, hogyha ezt visszatolnák, ameddig lehet.
A kérdésem a következő, ha nincs vétójogunk, mennyire erősek a pozícióink abban, hogy egy ilyen telephely-áthelyezést el tudjunk elérni? Mire kell felkészülnünk? Mi az, amiben mi tudunk segíteni ennek megvalósításában? Mi az, amivel a média tud segíteni, a civilek tudnak segíteni? Itt egy olyan társadalmi összefogás valósult meg helyben és országosan is, a parlament is ötpárti javaslatot fogalmazott meg, amelyben valamennyi szereplő hajlandó egy ilyen ügy érdekében együttműködni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy ki akar még a bizottságból szólni, kérdezni? Orosz Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Köszönöm a tájékoztatót, és elnézést kérek azoktól, leginkább államtitkár asszonytól, akik tájékoztatásán még nem lehettem itt, nem hallhattam szavaikat, de egy hulladékgazdálkodási konferenciáról érkeztem ide lóhalálában. Nagyon örülök annak, hogy Oláh Lajos képviselőtársunk kezdeményezésére ez a tárgyalás megtörtént. Meggyőződésünk, hogy a magyar érdekek külhoni képviselete csak akkor lehet sikeres, hogyha azokat a törekvéseket, amelyeket megjelenítünk, nem lengi és lengheti körül a belpolitikában szokásos ellentét. Ezt azért mondom, mert nem így indult ez a mostani történet, sok olyan rezonálása volt a történet kezdetének, amikor belpolitikai adok-kapok harcban igyekeztek felhasználni az ügyet. A környezetvédelmi bizottság tisztségviselői, maga a bizottság pedig abban is tevékenyen közreműködött, hogy ezeket elhárítsa, és mihelyt ezek az akadályok elhárultak, láss csodát - bár a végeredménytől még messze vagyunk -, de már azonos álláspontra helyezkedett mindenki, és láthatóan így egyszerűbb és hatékonyabb is a magyar érdek képviselete.
Azt gondolom, hogy az a kérdés, amit Nagy Andor föltett, az a bizottság egészét érdekli és érinti, ezért én magam is kíváncsi vagyok az arra adott válaszra, azt szívesen várom. Bár emlékeim szerint elnök úr sokkal hűségesebb volt a magyar termékekhez, talán nem osztrák sört mondtál, hanem "sört habbal, a Rábát meg hab nélkül" - azt hiszem, így fogalmaztál.
ELNÖK: Osztrákot mondtam, mert ott voltunk náluk.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): No, mindegy, ez az egyik. A másik a Rába és a Lapincs folyók ügye és élővilágának kérdése. Csak bíztatni tudom igazgató urat arra, hogy a monitoringot működtesse. A hal a sajátos jelző szerepét be tudja tölteni sajnos, megtanul hátúszásban közlekedni, hogyha olyan a vízminősége. Ez az ő tragédiája, de ez nekünk, embereknek segítséget jelent. Nagyon fontos a halfaunisztikai kutatások továbbvitele és nagyon fontos, hogy a későbbiek folyamán egy élőhely-revitalizációra is sor kerüljön, amennyiben szükséges lehet. Ebben azt gondolom, hogy mind a hivatásból természetvédők, mind a hivatásból halászok, mind a hivatásból horgászok egyetértenek, és ma Magyarországon a halászati tudományos ismeretek is vannak elég oly erősek - elég, ha a Szent István Egyetem halgazdálkodási tanszékénél bent lévő ismeretekre, de utalhatok a Haki-ra is -, a maga teljes génbankjával rendelkezésre áll. Azt gondolom, hogy ez a feladat bár kihívás, de mindenképpen megoldható és mindannyiunk számára fontos a továbbiakban is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, hogy van-e további kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor én annyit kérdeznék, hogy számos határidő volt megjelölve a munkabizottsági anyagokban. Ezek a határidők tarthatók, vagy kellett ezeken módosítani a tapasztalatokból adódóan? A másik az, hogy úgy hallom, a wollsdorfi bőrgyár víztisztítási projektje megy lassabban. Lehet-e ennek érdekében tenni valamit, hogy gyorsabban menjen.
Amikor szigorítjuk a méréseket, én úgy tudom, hogy a stájerek havonta mérnek, a burgenlandiak naponta mérnek, ennek mi az oka? Illetve ez a közös bizottság próbálja-e ezt rendezni?
Még egy dolgot szeretnék elmondani államtitkár asszonynak. Valóban mi is úgy érezzük, hogy a bécsi magyar nagykövetség folyamatosan nagy intenzitással dolgozik az ügyön, úgyhogy önök keresztül is köszönjük ezt az aktivitást.
Kérem szépen, osztozzanak meg a válaszokon.
HORVÁTH BALÁZS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, és köszönöm a kérdést is Nagy Andor alelnök úrnak. Én válaszolnék először a Heiligenkreutzcal kapcsolatos kérdésre. Véleményem szerint, eltekintve attól, hogy itt szakmai kérdések is fennforognak, amelyekben a minisztérium maximálisan érvényesíteni akarja azokat a szakmai szempontokat, amelyek minimum követelmények egy akármilyen szennyező létesítmény tervezésekor, és ezt ugyanúgy igyekszik behajtani az osztrák félen, mint ahogy Magyarországon behajtaná, vagy akármilyen más európai országgal szemben.
Ezenkívül egy nagyon fontos szerepe van annak, ami már sok hozzászólásban elhangzott, mégpedig annak, hogy ennek az ügynek a résztvevői minden szinten az osztrák partnereikkel ismertessék meg ezt az ügyet, érzékeltessék velük, hogy itt egy probléma forog fenn. Én úgy látom, hogy a Külügyminisztérium aktivitásával, a mi minisztériumunk aktivitásával és ezenkívül akár még az Európai Parlamentben is a képviselők aktivitásával, akár itt a környezetvédelmi bizottság aktivitásával - hiszen nemcsak határozatot fogadtak el ebben a kérdésben - nagyon fontos lépések történtek. Ugyanígy nagyon fontos, hogy helyi szinten kiépítsük az osztrák féllel a megfelelő kapcsolatokat, akár a szentgotthárdi önkormányzat és az ott tevékenykedő zöldszervezetek. Már megindultak ezek a folyamatok, illetve régen folynak, hogy megismertessék az osztrák féllel ezt a problémát, hogy itt van egy környezetvédelmi probléma, és ezt kompromisszumos megoldással meg lehetne oldani. Ez egy nagyon fontos szempont.
Szeretném hangsúlyozni, és Nagy Andor úr is említette, hogy Magyarországnak nincsen vétójoga a kérdésben, viszont tudja befolyásolni az osztrák döntéshozókat - főleg Burgenland tartomány környezetvédelmi hatóságára gondolok, aki a végső döntést meg fogja hozni - olyan irányban, hogy mindenképpen figyelembe kell venni, és ez egy európai uniós alapnorma, a környéken élő lakosság véleményét. Egy nagyon jó példa volt erre a Szentgotthárdon megtartott népszavazás. Nem elegendő tehát az, hogy egy hatásvizsgálati eljárás alapján esetleg környezetvédelmi szempontból valamit mondjon egy hatóság. Véleményünk szerint figyelembe kell venni egy adott térségi gazdasági és természeti potenciáljait is, figyelembe kell venni minden adott gazdasági-társadalmi szempontot, nemcsak a környezetvédelmi szempontokat.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy esetleg a környezetvédelmi bizottság mit tehet ennek az ügynek az érdekében, ugyanezt tudom mondani, hogy a megfelelő osztrák partnerekkel a továbbiakban is folytatni kell a megbeszéléseket, és erősíteni azt, hogy itt lehetőség van a kompromisszumos megoldásra, és igenis szülessen egy ilyen kompromisszumos megoldás.
KOVÁCS PÉTER (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Én is megpróbálok nagyon röviden válaszolni az elhangzott kérdésekre, illetve megjegyzésekre.
Az, hogy a határidők tarthatók-e, én azt gondolom és remélem, hogy igen, tehát úgy tűnik, hogy jelenleg ezek a határidők realisztikusak. Természetesen itt minden sok mindentől függhet, az engedélyezési eljárások folyamatától a pénzügyi finanszírozás biztosításáig sok minden belejátszhat abba, hogy ezek a határidők valóban tarthatóak legyenek.
Elnök úr említette, hogy másképp veszik a mintákat Burgenlandban, mint Stájerországban. Ez lehet igaz is, ugyanis a tartományok meglehetősen nagy önállósággal rendelkeznek. Ha visszaemlékszünk arra, a stájer tartomány nem is jött be a képbe a Rába-habzás miatt, csak a későbbi periódusokban, amikor kiderült, hogy ott is van egy bőrgyár. Ez az a bizonyos wollsdorfi bőrgyár. Nem azt mondanám, hogy lassabban mennek a beruházás előkészítési folyamatai, hanem talán azt, hogy pont amiatt, hogy Stájerország később kapcsolódott be a Rába-habzással kapcsolatos egyeztetésekbe, itt későbbi az az ígérvény is, hogy a bőrgyár mikorra tudja rendbe tenni a szennyvíztisztítóját. Tehát Wollsdorf határideje a legkésőbbi a tervek szerint is.
Még talán annyit, hogy az osztrák mérési eredmények is hozzáférhetőek egy nyilvános internetes rendszeren, ez egy VISA elnevezésű osztrák honlap, ahol gyakorlatilag naprakészen megtekinthetők mindazok a mérési eredmények, amelyeket az osztrák fél mér. Természetesen, hogy a Rábáról valóban egy teljesen tiszta kép kerüljön a köztudatba, ezért szeretnénk ezt a bizonyos teljes hossz-szelvényvizsgálatot végrehajtani. Ennek technikai egyeztetései most folynak, a laboratóriumi mérési módszerek összehangolása folyik, illetve közös módszerek kiválasztása. Körülbelül júniusig le fog folyni ez a közös hossz-szelvényvizsgálat, és azt követően majd még pontosítani lehet az akcióprogram végrehajtását is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár asszony, kíván még szólni?
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA, a Külügyminisztérium államtitkára: Köszönöm, én már nem tudom mivel kiegészíteni azonkívül, hogy a Külügyminisztérium nevében megismétlem, hogy folyamatosan napirenden tartjuk a kérdést. Köszönöm a jó szavait a nagykövetséget illetően, valóban rendkívül aktív munkát végeznek, és a jövőben is eszerint fognak eljárni. A jegyzőkönyvet pedig, amelyet ígért nekem a polgármester úr, megfelelően hasznosítani fogjuk, és megtesszük a szükséges diplomáciai lépéseket.
ELNÖK: Köszönöm szépen a tájékoztatót, a részvételt, és természetesen bizottságunk folyamatosan figyeli az ügyet. Ha a bizottságra szükség van, akkor kérem mindkét tárcát, hogy jelezze, de természetesen magunktól is fogunk kezdeményezni. Köszönjük szépen mindenkinek a megjelenést.
HORVÁTHNÉ DR. FEKSZI MÁRTA, a Külügyminisztérium államtitkára: Mi is köszönjük a lehetőséget.
ELNÖK: Második napirendi pontunk következik a honvédelmi tárca környezetvédelmi tevékenységéről, különös tekintettel a telkibányai, kánya-hegyi, továbbá a Pécs, Tubes-tetői beruházásokra. Köszönöm szépen a minisztérium részéről a kiváló összefoglalót. Ha a végén az ellenőrző könyvét kihozza, akkor be fogom írni az ötöst, mert ennyire jó anyagot régen kaptunk a tárca környezetvédelmi tevékenységéről. Azt kérem, mivel bevallom, nem tudom pontosan az arcokról a neveket, legyenek szívesek bemutatkozni.
DR. FÜREDI KÁROLY, a Honvédelmi Minisztérium védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkára: Elnök úr, köszönöm. Füredi Károly vagyok, a Honvédelmi Minisztérium képviseletében.
CSÁK GÁBOR (Honvédelmi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Csák Gábor dandártábornok vagyok, a Honvédelmi Minisztérium infrastrukturális ügynökségének vezérigazgatója. Köszönöm.
DUHAY GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részéről Duhay Gábor vagyok, főosztályvezető-helyettes, a természet- és környezet-megőrzési szakállamtitkárságról.
DR. HOFFMANN ORSOLYA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Dr. Hoffmann Orsolya vagyok, a nemzeti parki, tájvédelmi főosztály jogi főosztályáról.
DR. GÁSPÁR VERA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Én is üdvözlöm a tisztelt bizottságot, dr. Gáspár Vera vagyok, a természet-megőrzési főosztályról, és a Natura 2000-es ügyekkel foglalkozom főként.
ELNÖK: Köszönöm szépen a bemutatkozást. Nem tudom, hogy lesz a szereposztás, de gondolom, Füredi Károly tart egy rövid tájékoztatót nekünk szóban. Parancsoljon!
Dr. Füredi Károly kiegészítése
DR. FÜREDI KÁROLY, a Honvédelmi Minisztérium védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkára: Köszönöm, elnök úr. Nagyon röviden szeretném szóban is megerősíteni a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség azon törekvéseit, hogy a kiképzés, a gyakorlatok és egyéb, a honvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása során a környezet védelmére fokozott figyelmet fordítunk. A honvédelmi vezetés szem előtt tartja, hogy a hon védelme nem jelentheti a környezet rombolását. A Magyar Honvédség fontosnak tartja annak a kulcskérdésnek a megválaszolását, miként lehet a jelen nemzedék honvédelmi szükségleteit úgy kielégíteni, hogy a jövő generációit ne fosszuk meg a természettel való harmonikus együttélés lehetőségétől, és ne érje visszafordíthatatlan károsodás mindannyiunk környezeti, természeti örökségét.
Tisztelettel megköszönöm elnök úr minősítését az anyagról. Nagyon remélem, hogy önmagáért beszél, ezért szíves türelmükkel nem szeretnék visszaélni. Amennyiben kérdések vannak, természetesen a legjobb képességeim alapján válaszolni fogok valamennyire. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Most már nem dicsérem másodszor is meg (Derültség.), de ez is nagyon "katonás" megoldás volt. Valóban azt gondolom, hogy ez egy jól olvasható anyag, de azért van két-három konkrét ügy, amely bennünket inspirált azon túlmenően, hogy lássuk, a tárca környezetvédelmi hozzáállása milyen. Én lehetőséget adnék dr. Vicze Csillának, a Civilek a Mecsekért mozgalom képviselőjének, hogy röviden kérdezzen, vagy mondja el álláspontját. Kérjük, üljön az asztalhoz, szerezzen egy mikrofont, hogy hallható is legyen, amit mond.
Dr. Vicze Csilla tájékoztatása, kiegészítése
DR. VICZE CSILLA (Civilek a Mecsekért Mozgalom): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Először is köszönjük szépen a meghívást. Szeretném bemutatni szakértőinket, Mészáros Gyula ezredes urat, a Zrínyi Miklós Nemzetbiztonsági Egyetem docensét, repülő szakértőt. Siptár Tibor mérnök, vízügyi szakértőnket, Ronczyk Leventét, tudományos munkatársunkat, pécsi lakost, aki pár száz méterre nevelné pár hónapos gyermekét, Kővári Jánost, az Összefogás Pécsért Egyesület, mint civil egyesület frakcióvezetőjét. Én pedig a pécsiek, Civilek a Mecsekért Mozgalom tagjaként, szóvivőjeként vagyok itt, közel két és fél éve küzdünk, úgy érezzük, hogy szakmailag egy rossz döntés miatt. Induljunk ki a Láng bizottság véleményéből: 2004-ben a kormány megbízta az akadémikusokból álló független bizottságot, a Láng bizottságot. Ők megállapították - most szó szerint mondom a bizottság véleményét -, hogy "A Tubest, mint helyszínt demográfiai, környezetvédelmi és geológiai okokból elvetetjük."
Nagyon röviden szólnék, és utána átadnám inkább a szakértőknek a szót, a pécsiek aggodalmát fejezném ki, mert tény, hogy ez megvan. A pécsiek nem akarnak katonai célponttá válni, mert egy katonai objektum ezt szükségszerűen magával hozza. Ezen túlmenően a pécsiek félnek az egészségügyi károsító hatástól, ami valóban nem bizonyított, ez ténykérdés, viszont a nem ionizáló sugárzás élettani hatásairól a tudomány mai álláspontja nincs elegendő ismeretünk, de a tudósok a fokozott óvatosság elvének betartására figyelmeztetnek. A Római Egyezmény előírja az elővigyázatosság elvének figyelembevételét, és ha már Európában vagyunk, akkor ezeket az európai uniós szabályokat fontos lenne betartani. Az nem lehet - 500 méterre vannak a lakóházak, közvetlen közelben -, hogy egy olyan típusú sugárzásnak tegyék ki a több százezres lakosságot, aminek környezeti hatását, lakosságra való hatását nem ismerjük.
Legfőbb érvünk, amit majd részletesebben szakértőnk fejt ki, a mecseki karsztvízbázis védelmének érve, hiszen a Tubes a karsztvízbázis közepén helyezkedik el. Tudni kell, hogy ez a terület, a Tubes-tető maga helyi, nemzeti és nemzetközi védettség alatt van. Igaz, hogy pontosan ez a honvédelmi kezelés alatt álló, 0319. helyrajzi számú ingatlan ki lett véve a Nyugat-Mecsek tájvédelmi körzetből, ami nekünk nagyon fáj, hogy miért tette ezt meg a nemzeti park, hogy az ökoháló szívében, közepében lévő ingatlant pont kivették. Ugyanígy a Natura 2000-ben a szomszédos ingatlanok benne vannak. Beletartozik a terület a különleges madárvédelmi övezetbe. Kiemelt jelentőségű természetvédelmi terület az egész hegytető, és pont ezek az ingatlanok kimaradtak, de a szomszédos ingatlanok benne vannak, de a madarak átrepülnek.
Mi úgy gondoljuk, hogy ez megéri a környezetvédelmet, hiszen a pécsiek kedvenc kirándulóhelye, ott a Rotary sétány, a János-kilátó. Gazdasági érdekekbe én nem mennék bele, de nem kell különösebben indokolni, hogy a pécsiek gazdasági érdekeivel, a környezeti iparral, a kulturális iparral, az egészségügyi iparral ellentétes. Továbbá senki nem szeretne egy NATO-radar közvetlen szomszédságában lakni, tehát várhatóan az ingatlanok iránti kereslet is csökken, amivel együtt jár az ingatlanok értékcsökkenése. Ezenkívül esztétikai romboló hatása is lenne az építménynek.
Tehát a mi kérésünk két és fél év után az lenne, ha a környezetvédelmi bizottság átgondolja az érveket és ellenérveket, hozzon egy állásfoglalást. Ezt az zöldszervezetek országos találkozója március végén, Pécsett megtette, hoztak egy állásfoglalást, amelyben elvetették a Tubest, mint alkalmas helyszínt egy nagy hatósugarú NATO-radar építésére. Tehát mi azt szeretnénk, hogy ha a környezetvédelmi bizottság hozna egy állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy a Tubes-tetőre tervezett radarállomás környezetvédelmi szempontból - leginkább a vízbázis védelme miatt - egy alkalmatlan helyszín. És most át is adnám a szót szakértőnknek, Siptár Tibornak, aki a vízbázis-védelemre vonatkozó érveket mondaná el részletesen.
ELNÖK: Nem keverjük össze a dolgokat! Arról volt szó, hogy ön szót kap, elmondja, hogy mit szeretne, aztán van más jelentkező is, és vannak a képviselők, akik szólnak. Tehát az ülést egyelőre még én vezetem.
DR. VICZE CSILLA (Civilek a Mecsekért Mozgalom): Igen, csak azt akarom mondani, hogy ezzel a témával kapcsolatban ő tud pontos részleteket.
ELNÖK: Persze, de az, hogy átadja a szót, ez azt az érzést kelti, hogy átvette a hatalmat. Most visszaveszem, úgyhogy legyen szíves kikapcsolni a mikrofonját. Szerintem minden fontosat elmondott. Előzetesen jelentkezett még Vay Márton a Védegylet részéről. Az előző példán tanulva röviden szót adok önnek.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Természetesen ügyrendünk értelmében, bármilyen félreértés akarna kibontakozni, mondom, hogy meg fogjuk szavazni természetesen, hogy szót kapjon. A Házszabály értelmében a bizottsági ülésen ilyen típusú hozzászólásra akkor van lehetőség, hogyha a bizottság ehhez hozzájárul, és így elkerülhető lett volna az előző kis közjáték is, mert annak akkor a keretei is tiszták és láthatóak. Fogalmazza meg elnök úr, hogy milyen keretek között - időt és témát tekintve - kívánjuk a Védegylet kollégáját meghallgatni, ezt tegye fel szavazásra, és hogyha bizottság jóváhagyja - mi ezt vélhetően támogatni fogjuk -, akkor abban a keretben folyjék tovább a meghallgatás. Kérem, elnök úr, hogy ezt az ügyrendi javaslatomat ne bocsássa vitára, hanem ennek megfelelően járjunk el. Köszönöm.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, hogy megadjuk-e a szót Vay Márton úrnak. Jelezze nekem, ugye öt percen belül fog beszélni? (Vay Márton: Igen.) Ötperces kereten belüli észrevételre megadjuk-e a szót Vay Márton úrnak? Aki egyetért azzal, hogy a Védegylet munkatársának megadjuk a szót, az szavazzon! (Szavazás.)
Köszönöm szépen. Kérlek, foglalj helyet az asztalnál!
VAY MÁRTON (Védegylet): Köszönöm, rövid leszek. Vay Márton vagyok, a Védegylet munkatársa. Először is köszönöm, hogy a többi munkatársnak is meg fogják adni a szót. Nekem igazából egy kérdésem volna a Honvédelmi Minisztérium képviselőihez. Próbáltam a mai napon tájékozódni a sajtóban arról, hogy tegnap a tervek szerint a parlament egy változtatást fogadott el bizonyos természetvédelmi területek honvédelmi közigazgatás alá vonásáról. A pontos megfogalmazást gondolom, nálam jobban tudják, de biztosan értik, hogy mire gondolok. Azt gondolom, ez elég szorosan érinti a mai témát, és ezzel kapcsolatban szeretnénk egy pontos és korrekt tájékoztatást kapni. Köszönöm szépen, én ennyit szerettem volna.
Képviselői kérdések, vélemények
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most lehet kérdezni, hozzászólni a képviselő urak részéről. Orosz Sándor képviselő úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm. Amikor az ember egy ügynek nagy elkötelezettje, nehéz tudomásul venni, hogy vannak időnként bizonyos formai követelmények, amelyeket be lehet, és az ügy elintézése érdekében talán célszerű is betartani. Van annak is üzenete, amikor a formákat nem tartjuk be, és annak is, amikor a formákat betartjuk, de egy dolog biztos, folyamatban van egy közigazgatási per, amely bizonyos értelemben éppen azokról a kérdésekről hivatott jogállami keretek között dönteni, amelyek egy részével itt most a környezetvédelmi bizottságtól úgymond állásfoglalást kérnek a civil szervezetek. Erre ilyen formában biztos, hogy nincs lehetőség sort keríteni. A politika és a jog, ha keveredik, akkor az általában nem szül jó vért. Ha az a kérdés, hogy támogatunk-e civil szervezeteket politikai értelemben, az egy egészen más kérdés, de azt hiszem, annak meg nem ez a mostani bizottsági ülés a terepe.
Annak idején az ügy előzményének is tekinthető "zengői csata" dolgában is - nem is tudom, hogy a leghelyesebb ezt mondani - több bizottsági ülést tartottunk, a környezetvédelmi tárca is többször foglalkozott azzal a kérdéssel is, és szerintem jó néhány bizottsági tag megfordult Zengőn is. Én magam is, amikor ott voltam, akkor azt találtam mondani, hogy amikor két alkotmányos érdek ütközik, akkor bizony mérlegre kell tenni mindkettőt, és a mérlegelés alapján kell állást foglalni. Nagyon-nagyon tiltakoztam az ellen a hozzáállás ellen, amelyik úgy szólt, hogy bárhová igen, csak a Zengőre ne. Bármennyire fájlalom, mégis hasonló kiáltványokat fogadtak el ott. Ez azért hiba, mert azt gondolom, hogy minden egyes fölvetődő helyszín külön megítélés tárgyát képezi azt követően, hogy tisztáztuk, hogy az alapkérdés, nevesen, hogy nemzetbiztonsági szempontból szükséges beruházásról, fejlesztésről van szó, tehát magyarán kell valamilyen helyet keresni. Úgy tudom, hogy ezen túl vagyunk már, de javítsanak ki, hogyha ebben tévednék. Ha ez így igaz, akkor a helyszín keresésében vagyunk, ennek van egy jelenlegi álláspont szerinti elképzelése a Honvédelmi Minisztérium részéről.
Igazából engem egy talán egyszerűnek tűnő kérdés érdekel: ilyen jellegű radar, ilyen paraméterekkel, ilyen kibocsátási paraméterekkel elsősorban, ilyen látványparaméterekkel rendelkező radarról tudnak-e, amelyik olyan közegben, vagy ahhoz hasonló közegben helyezkedik el - ide értve a lakott terület távolságát, az ottani populáció létszámát, természeti környezeté -, van-e ilyen? Ha igen, akkor én fontosnak érezném, hogy erről tudjunk, halljunk és lássuk, mert ez is nyilván sok-sok kérdésre egyfajta választ tud adni.
Ezen kérdés föltétele után természetesen én is szeretném megragadni az alkalmat, és megköszönni, hogy ezt az egyébként valóban nagyon jó tájékoztatót magáról a honvédelmi tárca környezetvédelmi tevékenységéről megkaptuk. Őszintén szólva ezt és az éppen most vitatott ügyet én nem tekintem egyazon témának, ez két különböző téma. Ez nem a Honvédelmi Minisztérium környezetvédelmi tevékenységének a kérdése, hogy lesz-e és hogy hol lesz Magyarországon NATO-radar. Ez utóbbi mondatomban tettem fel a kérdést, hogy hol legyen a NATO-radar. Az előbbi kapcsán én fontosnak érzem, hogy nemcsak az elnök úr, hanem más olvasó számára is feltűnően jó az anyag, ezért gratulálok az összeállítóinak és az e mögött lévő munkában közreműködőknek. Köszönöm.
ELNÖK: Én arra hívnám fel a figyelmet, hogy ennek az anyagnak van egy 16. pontja, amelyik válaszol a Tubessel kapcsolatos kérdésekre is, és azért az nem közömbös, hogyha van egy tárcának egy átfogó környezetvédelmi szemlélete, akkor erre a konkrét ügyre is nyilván megfelelő válaszokat tud adni. Ezért gondolom én, hogy a kettő összefügg. (Közbeszólás: Telkibánya is.) Igen, Telkibánya is. A másik az, hogy nekem két éve az a tapasztalatom, hogy ez a környezetvédelmi bizottság kellő bölcsességgel rendelkezik ahhoz, hogy el tudja dönteni, hogy melyik ügyben, mikor, milyen lépést kell megtennie. Ez a mai a tájékozódás ülése, erre volt igény, és én azt hiszem, hogy efelé haladunk. Nem gondoltam, hogy prezentációt fog majd valaki bemutatni, de ettől még bárki gondolhatta. A civilek kérdései, a képviselők kérdései, a honvédelmi tárca válasza fogja a képviselőkben kialakítani azt a tájékozottságot, aminek alapján majd lépünk tovább, vagy nem lépünk, mikor lépünk. Ez az én célok és elképzelésem is.
Nagy Andor alelnök úr!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Amikor mi, politikusok elkezdünk politizálni, előállnak olyan helyzetek, amelyek kapcsán különböző érdekek ütközését látjuk. Itt is látható, hogy egyrészt az ország NATO-tagságából eredő kötelezettségek, másrészt pedig az egészséges élethez, a természethez való jog akár a Tubes kapcsán, de más példát is mondhatnék, ütközik. És ilyenkor valakinek el kell döntenie azt, hogy melyik érdek az erősebb. Ennek a vitának nem vagyunk még a végén, tanúi vagyunk most is egyfajta konfliktusismertetésnek, bár még a tárca álláspontját erről nem hallgattuk meg.
Nem tudom, hogy szándékos-e vagy véletlen az időzítés, ugyanis éppen most tárgyaljuk ennek az úgynevezett országos területrendezési tervnek a módosítását. Ebben a módosításban van egy olyan kitétel, hogy kiemelt fontosságú honvédelmi területi övezet. Ha jól értem, most kérdezek is, hogy jól értem-e a helyzetet, ez a törvény felhatalmazást ad a tervek szerint a honvédelmi tárcának arra, hogy felülírja a korábbi Natura 2000-es hálózatról szóló döntésünket is akár, hiszen kijelölhet Natura 2000-es területeken is olyan területeket, amelyet kiemelt fontosságú honvédelmi övezetnek minősít. Jól értem-e, hogy erről van szó?
Van, aki ezt durvábban fogalmazza meg, mert eljutott hozzám olyan levél is, tiltakozó nyilatkozat természetvédőktől, amelyben - idézni fogok - a következő szerepel: "Ennek az országos területrendezési tervnek ez a módosítása nem más, mint honvédelmi érdeknek álcázott orv támadás a Tubes-tetői radarállomás és a Kánya-hegyi katonai hírközlési bázis ellen folyó civil tiltakozások megfékezésére." Ön mit gondol erről a kijelentésről? Szeretném az önök véleményét meghallgatni erről.
A következő kérdésem egy jogértelmezéssel kapcsolatos lesz. Magyarország az Európai Unió tagja, és például a Natura 2000-es területeket azért kellett kijelölnünk, mert erre európai uniós kötelezettségünk van. Le is adtuk az Európai Bizottságnak, hogy Magyarország mely területeket nyilvánította Natura 2000-es területnek. A kérdésem az, hogy ha átmegy a parlamenten ez a tervezett törvénymódosítás és a honvédelmi tárca megkapja ezt a jogosultságot, ez vajon EU-konform lesz-e? Nem ütközik-e ez olyan európai uniós jogszabályokba - mondanék két konkrét irányelvet is -, az úgynevezett madárvédelmi irányelvbe és az élőhely védelméről szóló irányelv előírásaiba? Átgondolták-e azok az előterjesztők, akik ezt a törvénymódosítást csinálták - valószínűleg igen -, hogy nem származhat-e Magyarországnak ebből problémája, és nem kényszerülünk-e abba a helyzetbe, hogy ezt az EU-konformitás hiánya miatt visszavonjuk.
Abban az anyagban, amelyet a honvédelmi tárca készített, a 13. oldalon szerepel egy felsorolás, hogy melyek azok a lőterek, amelyeket egyébként Natura 2000-es területnek minősítettek. Itt van Várpalota, Győr, Gönyü, Táborfalva, Hajdúhadház, Hódmezővásárhely. Azt szeretném kérdezni, mert ez az általam elolvasott anyagokból nem volt egyértelmű, hogy például a Tubes-hegy, Telkibánya, Kánya-hegy azok Natura 2000-es területek-e, vagy csak természetvédelmi területek? Erre szeretnék egy választ kérni.
Fölvetném a környezetvédelmi tárca képviselőinek azt a javaslatomat, hogy amennyiben ilyen helyzetbe kerültünk, nem lenne-e célszerű az egész Natura 2000-es tervünket felülvizsgálni? Jól lett-e ez kitalálva, ha például lőterek is szerepelnek benne, és szemmel láthatólag lehet, hogy indokolt módon honvédelmi célokra bizonyos területeknek meg kell változtatni a státusát. Itt valami nem stimmel. Vagy nem történt egyeztetés időben, vagy rossz helyekre lettek meghatározva a Natura 2000-es területek. Függetlenül az ügytől javaslom megfontolni, hogy nem kellene-e újra felülvizsgálni ezt a folyamatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselőket, hogy van-e még kérdés, hozzászólás. Ha nincs, elhangzottak mindenfelől a kérdések, civil, nem civil részről, úgyhogy kérjük a válaszokat.
DR. FÜREDI KÁROLY, a Honvédelmi Minisztérium védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkára: Köszönöm, elnök úr. Remélem, pontosan sikerült a feltett kérdéseket rögzíteni. A többségére megpróbálok én válaszolni, majd egy-két kérdéssel kapcsolatban, főleg a lőterekkel kapcsolatos kérdésekre megkérem Csák tábornok urat, hogy válaszoljon, az utolsó elhangzott kérdésre pedig a környezetvédelmis kollégámat kérem, hogy válaszoljon.
Volt olyan kérdés, hogy valahol máshol működik-e hasonló rendszer. Kollégáim Livorno, Korfu, Berlin és - a kiejtésért nem szavatolok - Skagen, Dánia került megjelölésre. Erre ez a konkrét válaszom.
Mielőtt elnök úr egyéb kérdéseire válaszolok, Tubessel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, nyomatékosan aláhúzni, hogy a honvédelmi tárca, a honvédelmi miniszter a független bíróság döntését tiszteletben fogja hajtani, végre fogja hajtani. Azt hiszem, hogy ezzel sok kérdést meg tudok előzni, mert nem fordulhat az elő, hogy más, különböző ötletekkel megpróbáljuk a független bíróság döntését kicselezni. Természetesen tudtam volna elegánsabb kifejezést is használni, de erről szó sincs, tiszteletben tartjuk.
Arra a kérdésre vonatkozóan, mely szerint a parlament tegnap honvédelmi terület ügyében fogadott-e el bármilyen döntést, nincs ismeretem róla. Én úgy tudom, hogy nem.
A következő kérdés arra vonatkozott, hogy az előterjesztés, amely a parlament előtt van, mi célt szolgál, Európai Unió-kompatibilis-e. Felkészülve erre a mai bizottsági ülésre, az előterjesztést készítő kollégáimat megkértem, és azt mondtam nekik, hogy a lehetetlenre vállalkozzanak, és próbálják egy mondatban megfogalmazni nekem a lényegét. Ez az egy mondat természetesen két oldalra sikeredett, de szeretném elmondani, hogy nem terhelem ezzel a hosszú feljegyzéssel a bizottságot. Azonban elolvasva ezt, magam jogász is lévén, megpróbálom egy mondatban összefoglalni: lényege, a javasolt módosítás célja, hogy ne lehessen változtatási, telekalakítási, illetve építési tilalmat elrendelni a honvédelmi, illetve a kiemelt fontosságú honvédelmi területen. Nagyon remélem, hogy választ adtam ezzel, megpróbáltam összefoglalni. Tehát még egyszer mondom, hogy ne lehessen változtatási, telekalakítási, illetve építési tilalmat elrendelni a honvédelmi, illetve a kiemelt fontosságú honvédelmi területen.
Azt is az alelnök úr által feltett kérdésre szeretném elmondani, hogy amikor ez az előterjesztés elkészült, előzetesen több tárcával egyeztetésre került a javaslat, és nem merült fel kompatibilitási probléma az európai uniós szabályokat illetően. Kérem, fogadja el tőlem, hogy én csak erre tudok támaszkodni, csak ezt tudom megismételni, hogy az előterjesztés előzetesen egyeztetésre került.
A következő kérdésre, amely a lőtereket illetően felmerült, megkérem, hogy Csák tábornok úr adjon választ. Köszönöm szépen, elnök úr.
CSÁK GÁBOR dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynökségének vezérigazgatója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én úgy gondolom, hogy a Magyar Honvédség eddigi gyakorlata és a Natura-területek kijelölése nemhogy ellentmondással lenne egymással, hanem úgy ítéljük meg, és az eddigi tapasztalatok azt bizonyították, hogy ezek a lőterek, ez a fajta katonai védettség biztosította azt, hogy ezeken a területeken az élőhelyek lehetőleg az eredeti formájukban megmaradjanak. Gyakorlatilag ezek jelenleg is katonai használatban lévő lő- és gyakorlóterek. Ezek hosszú évtizedek óta katonai védettség alatt vannak, ezáltal tudtuk megoldani azt - bocsánat a kifejezésért -, hogy a napi használatból eredő környezetterhelés ezeken a területeken nem jelent meg, nem lett beépítve, nem lettek az élőhelyek megbolygatva.
A Magyar Honvédség kiképzési rendszerébe beillesztettük azokat a környezetvédelmi oktatásokat a napi élet során, illetve a gyakorlatra való felkészülés során, hogy ezeket az élőhelyeket a gyakorlatok előkészítése és végrehajtása során különös figyelemmel óvjuk, és a gyakorlatok tervét úgy állítjuk össze, hogy a Natura 2000 alá tartozó és védettséget élvező területeknél ez a háborítatlan, eredeti élőhely lehetőség szerint fennmaradjon. Köszönöm szépen.
DUHAY GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A magyarországi lőterek jelentős része a legjobb élőhelyvédelmi területeknek számít. Hogy csak mást ne mondjak, a Kiskunságban éppen a Magyarországon nagyon ritka és világviszonylatban viszont kuriózum rákosi viperának az élőhelye maradt meg éppen lőtéren. Hiszen ezeknek a lőtereknek óriási a pufferterülete, és ezekre ember nem tehette be a lábát, és emiatt ezek valóban megmaradtak, és a mai napig valóban a legértékesebb területeink. Tehát azért nem mindenütt lőnek, és nem mindenütt a tankok tapossák a területet.
Egy másik példát is mondanék, ami éppen a természetvédelem és a katonai területek közötti összefüggésre mutat, hogy Esztergomban van egy Strázsa-hely, és annak környéke régen is katonai gyakorló terület volt, aztán később a szovjet hadsereg gyakorló területe lett, majd utána ott maradt parlagon, és a természetvédelem átvette, és egy nagyon szép bemutató területet létesített ott. Nagyon szépen megmaradtak azok az értékek, amelyek erre a tájra korábban jellemzők voltak.
Rátérve a másik részre, az országos területrendezési tervre, a honvédségi területek és a természetvédelem kérdésére. Nem mi vagyunk az első helyen lévő felelősei ennek a tervnek, hanem az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium az előterjesztője, de mi ebben részt vettünk úgy, mint véleményezők a tárcaközi egyeztetésen. Találkoztunk ezzel a felvetéssel és ezzel a beépítéssel, hogy a katonai területek jelenjenek meg ebben a tervben, de mi úgy véltük - és az országos területrendezési terv is ezt sugallta -, hogy ez nem arról szól, hogy a honvédelmi tárca ezen a terven, ami végül is törvényként jelenik meg, szeretne újabb területeket kilátásba helyezni, és ezen keresztül megszerezni. Mindössze arról szól, hogy a meglévő területeket tüntette fel a térképen, és ezt a szöveges részben is korrektül tartalmazza az országos területrendezési terv. Tehát én úgy vélem, ebben olyan veszély nincsen, hogy a természet ellenében alakulnának ki ezek a területek, hiszen ezek a meglévő állapotot rögzítik.
A kiemelt két helyszínnel kapcsolatban is felmerült kérdés, hogy védett, nem védett, Natura 2000 stb. A Kánya-heggyel kapcsolatban annyit mondanék, hogy az valóban Natura 2000-es terület és madárvédelmi terület, ami azt jelenti, hogy bizonyos fajokat - itt tulajdonképpen két fajról van szó, amelynek a védelmére ezek a területek kijelölésre kerültek -, ezeket a madarakat a napi tevékenységben vagy az éves tevékenységben ez a torony igazából nem zavarja. Tehát magyarán az, hogy ott van egy torony, a madár azt ki fogja kerülni, a látványát megszokja, de igazából ezek egy összefüggő erdő részét képezik. Mi nem gondoltuk azt, hogy ezt a területet azért, mert ott valami felépül, kivegyük a Natura 2000 hálózatból, hiszen ez olyan jelentéktelen mértékű terület, amely az ott élő madárvilágot és különösen ezt a két fajt különösképpen nem zavarja. A terület valóban nincs természetvédelmi oltalom alatt, tehát ilyen vonatkozásban országos jelentőségű védettség nincs a területen.
Annyit még elmondanék, mert ilyen híreket is lehetett hallani, hogy mi azért vettük ki a védelemre tervezett területek listájáról, hogy itt valamiféle katonai objektumnak teret engedjünk. Valójában nem erről van szó, hanem arról, hogy eredetileg a védelemre tervezett területek nagysága 350 ezer hektár volt. Ezek olyan területek voltak, amelyek többé-kevésbé természetes állapotokat tükröztek, azonban párhuzamosan jött az az európai uniós követelmény, hogy alakítsuk ki a Natura 2000 területek hálózatát, így ezt a 350 ezer hektárt visszavettük mintegy 180 ezer hektárra, de a többire a Natura 2000-es védelmet javasoltuk rátenni. Tehát ilyen vonatkozásban ezeket a területeket se vettük ki a természetvédelmi oltalom és aggódás köréből, hanem bent maradtak Natura 2000-ben. Tehát ilyen vonatkozásban került ki ez a terület a védelemre tervezettből, de benne maradt a Natura 2000-ben.
A Tubes-hegy vonatkozásában, amikor a honvédelmi tárca ezt a helyszínt részesítette előnyben a többi helyszínnel kapcsolatban, illetve a Zengővel kapcsolatban, akkor itt valóban a kezdetektől fogva a tárcákkal egyeztettek, a terveket bemutatták, ha szükség volt rá, a terveket módosították, tehát egy tárcaközi egyeztetésben végigvettük azokat a természetvédelmi problémákat, amelyek a Tubes kapcsán fölmerülhettek. Tárcánk részéről az volt az állásfoglalás, hogy mivel itt egy már meglévő katonai objektumról van szó, egy bekerített objektumról és egy odavezető útról van szó, úgy láttuk szakmailag, hogy amennyiben a bekerített részen belül alakítják ki, oda tervezik a tornyot, és emellett még sok egy látványdolgon javítanak, akkor nem látjuk ennek akadályát. A tervekből látszik, hogy a jelenleg talán elég rendezetlen és eléggé elavult berendezések helyett egy rendezett, nagyrészt föld alá süllyesztett építményekkel, épületekkel megoldott torony lesz, az javít a terület jelenlegi látképén. Ugyanakkor, ha a környező, a valóban természetvédelmi oltalomra érdemes területeket nem bántják, akkor mi nem látunk olyan akadályt, hogy ezen a bekerített területen egy korszerűsítés történjen vagy, egy ilyen torony létesüljön.
A másik, ami érinti ezt a kérdést, a felvezető út kérdése. Ez a Zengőnél nagyon komoly kérdés volt, mert nem volt olyan út, amely konkrétan, nagyobb átalakítás nélkül használható lett volna, itt viszont van egy út, amelyet jelenleg szervizútként használnak, és gondolom, a jövőben is ez lenne. Maximum odáig mentünk el ebben, hogy az építkezés ideje alatt valami provizórikus stabilitást csinálnak az úton, de az út mellett már védett a növényzet, tehát ott már nem járultunk ahhoz hozzá.
Ami a környezetvédelmi kérdéseket illeti: a környezetvédelmi hatóság átvizsgálta, megnézte a terveket, és úgy néz ki, hogy a különböző kérdések megnyugtatóan megtörténtek, tehát ehhez ők a hozzájárulásukat megadták.
Még egy mondatot tennék hozzá, hogy tárcánk nem kompetens a sugárzáskérdések vizsgálatában, tehát ezt nem is néztük, nem is vizsgáltuk. Ugyanakkor államtitkári szinten felhívtuk a honvédelmi tárca figyelmét arra, hogy ha megvalósul ez az objektum, akkor Pécsett olyan megfigyelőrendszereket építsenek ki, amelyek mindenki számára hozzáférhetők és nyomon követhetők. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy aki kérdezett, megkapta-e a válaszát? (Nincs jelzés.) Ezek szerint megkapta mindenki, ha csönd van. (Dr. Nagy Andor: Még kérdeznék, elnök úr.) Természetesen.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Még kérdeznék, hogyha lehetséges. Abban az esetben, hogyha majd ez az országos területrendezési terv lehetőség ad arra, hogy jelenleg Natura 2000-es besorolási területből legyen kiemelt fontosságú honvédelmi terület, bár, ha jól értem, akkor újabb területek nincsenek... Másként tenném fel a kérdést: sor kerülhet-e arra, hogy jelenleg Natura 2000-es besorolású területnek az ilyen besorolása megszűnik, mert ez a törvény felhatalmazást ad arra, hogy kiemelt fontosságú honvédelmi területi övezet legyen? Ha a törvény ezt lehetővé teszi, akkor kell-e csereterületet felajánlani, vagy a kompenzáció hogyan fog megtérülni? Lehet-e ezt már előzetesen tudni?
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Emlékeztetőül, szerepelt előttünk itt az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat, és részelemeiben folyik a parlamenti vita. Szerintem sok muníciót ad ez a mai megbeszélés az abban való közreműködésre, de sokszor még az is tisztázatlan, hogy a Natura 2000 területeken mit lehet, és mit nem lehet. Ezzel kapcsolatosan leginkább bizonyos építési korlátozások azok, amelyekről tudunk, de ha jól értettem a kérdésünkre adott választ, a maga vonatkozásában a pécsi terület nem Natura 2000 terület. Nem is tudom, hogy konkrétan milyen státusú az a terület, amelyen most van. Kivett terület? (Közbeszólás: Kivett terület, igen.) Tehát a Natura 2000 semmilyen többletvédettséget e tekintetben biztos, hogy nem jelent akkor sem, hogyha az összes környezete olyan.
Sugárzás: annak idején, a paksi üzemzavar kapcsán nagyon-nagyon sok sugárzási kérdéssel foglalkoztunk. Ha minden igaz, akkor ebben az egészségügyi hatóságoknak van perdöntő szerepük, ugyanakkor engem is számtalan helyről érdeklődéssel kérdeznek ennél kisebbnek tűnő sugárzási szituációk elkerülése érdekében is, mint a telefontornyok sugárzásának dolga. Talán olvasni is lehetett, hogy az egyik félelem ez a sugárzástól való félelem. Ezzel kapcsolatosan, nyilván nem érintve a bírósági ügyeket, jelenleg mit látunk? Itt többlet-sugárterhelés várható, vagy nem várható többlet-sugárterhelés? Ilyen egyszerűen szeretnék fogalmazni, mert az, hogy határérték és egyebek, talán kevésbé érdekes kérdés, az legfeljebb azt követően érdekes, hogyha többlet-sugárterhelés van.
Én a kérdésemre választ kaptam, nevesen Berlin, Livorno és a másik két radarállomással kapcsolatosan. Ezek típusukat tekintve is ugyanilyenek, vagy lényeges paraméterekben eltérnek maguk a radarok, mert én csak a környezetet kérdeztem korábban. Köszönöm.
ELNÖK: Akkor én annyival egészíteném ki, lehet, hogy nem figyeltem közben, és a válasz elhangzott, de számos civil amiatt aggódik, hogy ez nagyon közel van a városhoz, a város központjához. Ennek egy része a sugárzással kapcsolatos kérdés. Ebben azért nem mennék bele, mert erről még tanultam is, foglalkoztam vele. Én gondnak tartottam azt, hogy a környezetvédelmi hatástanulmány egy radarra nem kötelező, amit már szóvá tettem interpellációban is, fogalmam sincs, hogy került ki a jogszabályból. Ez nyilván abból adódott, hogy régen a honvédelem titokzatosabb volt, ezért kivették, és úgy felejtették. De az anyag tartalmazza, és tudom, hogy ennek ellenére készült hatástanulmány, úgyhogy én csak azt kérdezném meg, hogy biztonságtechnikai szempontból, a lakosság biztonsága szempontjából a fizikai elhelyezés, amit úgy szoktak magyarázni - de nagyon óvatosan teszem fel a kérdést, a jegyzőkönyvbe is írjuk oda, hogy óvatos kérdés -, hogy ha lebombázzák a radart, akkor őket is. Ez olyan, mint amikor régen a vasútállomás mellett lakott valaki, az veszélyesebb terület volt, mint hogyha a falu szélén lakott. Ha erről mondana néhány gondolatot valaki, aki illetékes a válaszra, megköszönnénk. Talán államtitkár úr.
DR. FÜREDI KÁROLY, a Honvédelmi Minisztérium védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkára: Alelnök úrnak a Natura 2000-rel kapcsolatos kérdésére majd a kollégám fogja megadni a választ.
Alelnök úr kérdésére, amely szerint teljesítményben a felsorolt négy radar hogyan aránylik a Tubesre tervezett radarhoz, ezzel kapcsolatosan a honvédelem területén a terület egyes számú szakértője megsúgta nekem, hogy mondjam, a négyből három nagyobb teljesítményű. Egyéb szakmai kérdésre vonatkozóan nem tudnék válaszolni, hisz nagyon hiteltelen lenne, ha bármit is mondanék.
Elnök úrtól pedig magna reverentiával azt kérem, fogadja el a válaszomnak azt a részét, amely bizonyos ismétléseket fog tartalmazni. Nevezetesen azt, hogy a Honvédelmi Minisztérium által felkért szakértők véleménye, amellyel a Honvédelmi Minisztérium azonosult, a Honvédelmi Minisztérium honlapján fenn van, mindenki nyilvánosan ismerheti. Ez a dolog egyik oldala. A másik oldala, hogy a független magyar bíróság nyilvánvalóan szakértőket fog bevonni, és e vonatkozásban meg fogja hozni majd a döntését. Azt mondom, hogy a magyar Honvédelmi Minisztérium által felkért független szakértők, akiknek a véleménye a honlapon található, az fog majd ütközni azokkal a szakértőkkel, akiktől a bíróság az álláspontját az ő véleményük alapján ki fogja alakítani. Azt szeretném elmondani, és most jön az ismétlés, elnök úr, teljesen mindegy, hogy milyen a Honvédelmi Minisztérium jelenlegi álláspontja, a bíróság álláspontját fogjuk magunkénak vallani, és azt fogjuk végrehajtani. Elnézését kérem, hogy ismétlésekbe bocsátkoztam, de kizárólagosan így tudom egyértelműen, egzaktan a Honvédelmi Minisztérium álláspontját előadni. Köszönöm a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ehhez annyit tudok hozzátenni, hogy a bizottság még nem kívánja a bírósági eljárást magára nézve átvállalni, ezt majd elintézi a bíróság, ez nem a mi dolgunk.
Mi két polgármestert személyesen meghívtunk, Pécs polgármesterét, ő jelezte, hogy jönni fog, aztán mégsem jön, bár tegnap még azt mondta, hogy megpróbál ideérni. Mondtam, hogy a második napirendi pont lesz, tehát még ideérhetne, de ezek szerint nem jön. Továbbá meghívtuk még Telkibánya polgármesterét. Nem szeretném, hogy az történjen, hogy idehívom, és nem adok lehetőséget. (Jelzés a meghívott vendégek részéről.) Ön Telkibánya polgármestere? (Közbeszólás: Nem, elnök úr, nekem ügyrendi kérdésem volna.) Ez egy érdekes felvetés. Ennek az a módja, hogy ezt az egyik képviselő fülébe súgja, és ha ő vállalja, hogy ügyrendi kérdést tesz fel, akkor lehet erről szó, de egyelőre ez még nem illeszthető ily módon a Házszabályba. (Közbeszólás: Az a kérdésem, hogy szabad-e kérdeznem.)
Tekintettel arra, hogy én alapvetően demokratikus vagyok, először megkérdezem, hogy ki ön? (Perlaki Tamás vagyok, a Kánya-hegyi erdőterület tulajdonosa. Kezembe került egy HM-kiadvány, amely ezzel kapcsolatos, és a kérdésem az volna, hogy reagálhatok-e erre. Előrebocsátom, hogy a hozzáállásom semleges és barátságos lesz. - Derültség.) Ha még a hosszúságra is tenne utalást, hogy milyen hosszan szeretne beszélni! Két perc alatt el tudja mondani? (Perlaki Tamás: Igen.)
Az a kérdésem a bizottság tagjaihoz, hozzájárulnak-e ahhoz, hogy két percben az úr hozzászólhasson vagy kérdezhessen. (Szavazás.)
A bizottság hozzájárult, parancsoljon, üljön a mikrofonhoz!
PERLAKI TAMÁS (erdőtulajdonos): Köszönöm szépen. Két témában szeretnék hozzászólni, az egyik, amire készültem egy kicsit, a másik, ami most elhangzott. Az egyik probléma az, hogy Telkibánya polgármesterét kívánják meghívni. Ezzel kapcsolatban szeretném tisztelettel fölhívni a bizottság figyelmét arra, hogy a Kánya-hegyi torony hatásterületéhez tartozik Fűzér, Hollóháza és még sok olyan község, amelyek polgármesterei kifejezetten tiltakoztak a torony ellen. Viszont Telkibánya, ahonnan egyrészt nem is látni a tornyot, másrészt - azt kell mondanom, hogy - Honvédelmi Minisztérium pozitív hozzáállása alapján komoly kompenzációban részesül a község. Tehát a problémám az, hogy nem lenne politikailag korrekt csak azt az egy polgármestert meghívni, aki valószínűleg a legelégedettebb az egész beruházással, hanem lehetőséget kellene adni arra is, hogy a többi község polgármester is elmondhassa a véleményét ez ügyben. Most egyébként az ő álláspontjukat képviselve szeretnék szólni most.
A másik hozzászólnivalóm a következő: ennek a bizottságnak a dimenziójában elhangzott két olyan fogalom, amivel kapcsolatban szerintem a közvélemény és a tisztelt bizottság is egy kicsit tájékozatlan, nem a saját hibájából, hozzáteszem. Az egyik az, hogy - a tisztelt ellenzéki képviselő úr mondta -, hogy érdekütközések vannak ezekben az ügyekben. Valóban erről van szó, mert a honvédelmi érdek gyakran ütközik a környezetvédelmi érdekkel. Az alkotmánynak az az alapelve, hogy ezeket az érdekeket arányosan kell érvényesíteni. Tehát nem arról van szó, hogy a honvédelmi érdekeket beledöngölni a földbe, de fordítva se, hogy itt most a bazsarózsa vagy akármi itt abszolút kiváltságot élvez.
Kánya-heggyel pedig a következő a probléma: azt már több ügyészségi elvi óvás megállapította, hogy teljesen szabálytalan volt az építési engedély kiadása. Megjegyzem érdekességként, hogy több súlyos tévedés mellett azért pontos adatokat is tartalmaz a Honvédelmi Minisztérium megdicsért anyaga, így például valóban igaz, hogy 2005. szeptember 6-án jogerős záradékkal látta el a tervlapokat és egyebeket a Honvédelmi Minisztérium elsőfokú építési hatósága. Nem akarok belemenni nagyon mélyen a jogi dolgokba, csak ezt példaként mondom, hogy az épület 2004 júliusában megépült, tehát a Natura 2000 hatályba lépése után. Ez pedig azt jelenti jogilag, hogy engedély nélkül történt az építkezés. De nem ez az igazi probléma, mert ha én most elkezdeném sorolni a jogszabálysértéseket, akkor tényleg reggelig itt kellene ülni. Különbséget kell tenni olyan jogszabálysértések között, amelyekben már nem lehet mit tenni, és különbséget kell tenni olyanok között, amelyekben még lehet mit tenni.
Mi a probléma az érdekütköztetéssel? Az, hogy nem volt. A demokrácia és az eljárásjog alapvető szabályait megsértették. Akár azt is mondhatnánk, hogy jó, rendben, spongyát rá, de akkor legalább nézzük meg, hogy utólag mit lehet itt tenni. A hibákról pár gondolatot mondanék: gyakran mondják, hogy volt lakossági fórum. Igen, volt, miután szerkezetkészen állt a torony, kivágták az erdőt, ezt a fűzéri polgármester észrevette, írt a Honvédelmi Minisztériumnak, a Honvédelmi Minisztérium meg azt mondta, hogy nem veszik figyelembe. Magyarul nem volt lakossági fórum, és a szerkezetkész épületeknek mindössze a színét festették át egy helyi társadalmi szervezet kedvéért. Nem vonták be a tájképvédelmi hatóságot, a nemzeti parkot, a természetvédelmi hatóságot, az Állami Erdészeti Szolgálatot nem vonták be. Úgy épült meg a torony, hogy tőlem értesült a természetvédelmi hatóság akkor még...
ELNÖK: Egy pillanatra kérem, hogy álljon meg, és most a kérdést fogalmazza meg.
PERLAKI TAMÁS (erdőtulajdonos): Úgy érzem, hogy kevés információja van a tisztelt bizottságnak a kánya-hegyi ügyben, sőt tovább megyek, a Natura 2000-zel kapcsolatban is. Azt szeretném megkérdezni, hogy milyen lehetőség van arra, hogy megkérdezzük a többi polgármestert, megkérdezzük az idézett Tisza-táji Természetvédő Társulat munkatársát, aki a Natura 2000 főigazgatójával tárgyalt még Brüsszelben, és én kijavítsam azokat a hibákat, amivel ellátta a tisztelt Honvédelmi Minisztérium a területet. Erre van-e lehetőség? - ugyanis itt félretájékoztatták önöket.
ELNÖK: Azt tudom mondani, azt a célt elérte, hogy felhívta a bizottság figyelmét erre az ügyre, arra, hogy nemcsak egy polgármestert, hanem többet is érint, és a bizottság majd el fogja dönteni, hogy ezen információk birtokában kíván-e külön foglalkozni Kánya-heggyel, és ugyanígy eldönti, hogy kíván-e foglalkozni a Tubes dolgával. Most egy átfogó HM-tájékoztatót hallottunk, ezen belül volt lehetőség a figyelemfelhívásra, a képviselők majd ezt megbeszélik maguk között, és eldöntik, hogy melyek azok, amelyekkel részletesen kívánnak foglalkozni. Most azt kérem, hogy érje be ennyivel. (Perlaki Tamás: Csak a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatására reagáltam, a környezetvédelmire nem, de arra is szeretnék.) Ennyi lehetőség volt most, de még egyszer mondom, a figyelemfelhívás megtörtént, én magam felírtam, és majd a bizottság tagjaival meg fogom beszélni, hogy melyik üggyel, mikor, hol foglalkozzunk. Ha itt ült végig, látta, hogy megfelelő időpontban rámentünk Szentgotthárd ügyére, nagy erőkkel foglalkoztunk vele, Szerenccsel is foglalkoztunk, ezeket is el fogjuk dönteni, és amikor egy-egy téma napirendre került, igyekszünk mindenkit meghívni, aki érintett. Ezt nem tudom, hibának lehet-e nevezni, szerintem nem, mert ez volt a neve, hogy Telkibánya, gondoltuk, hogy őt személy szerint érintjük, de ahogy ön megtudta, hogy most ez van, a többi polgármester is tudhatta, hiszen a honlapon fenn van az ügy, és bárki jöhetett. Az már más kérdés, hogy ennyi idő áll rendelkezésünkre egy átfogó meghallgatásnál. Még egyszer mondom, a tárgy a honvédelmi tárca környezetvédelmi tevékenysége volt. Rávilágított ez a tájékoztató számos kérdésre, a bizottságnak nem feladata, hogy a bíróság szerepét átvegye, de az igen, hogy az ügyet folyamatosan figyelemmel kísérje. Tehát nem fejeződött be az üggyel, de ezt a tájékoztatót ebben a fázisban most megköszönjük. A képviselőket kérdezem, hogy megkapott-e mindenki, minden információt? Ha megkapott, akkor még egyszer annyit mondanék, hogy az előkészítő anyag kiváló volt, a felmerült kérdéseket pedig a bizottság tovább fogja megfelelő időben gondolni. Köszönjük szépen a részvételt és a részvételt is.
Tisztelt Bizottság! A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényjavaslat általános vitája következik. A kormány képviselőit kérem, mondják el nekünk, hogy miről szól ez a törvény.
GÉRNYI GÁBOR (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Gérnyi Gábor vagyok, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megbízott főosztályvezetője. Egy rövid expozéban felvezetném a gazdasági reklámtörvényt, amit az európai uniós szabályok módosulása és a gyakorlat által felvetett problémák rendezése indokol.
Ennek az új gazdasági reklámtörvénynek a szabályai, ahogy a neve is mondja, a gazdasági reklámtevékenységre vonatkoznak, tehát a politikai és a társadalmi célú reklámok nem tartoznak a hatáskörébe. Ugyanakkor a gazdasági reklám körében megengedi, hogy egyes áruk reklámjára, illetve egyes kommunikációs eszközökben való közzétételre speciális szabályokat állapítson meg.
Ha esetleg keresik, és nem találják, a megtévesztő reklámra vonatkozó kiterjesztettebb részt, ott megjegyzem, hogy a gazdasági reklámtörvény - saját filozófiájából kiindulva - ezt a vállalatok, vállalkozások közötti kapcsolatban alkalmazza. A magánszemélyt úgy tekinti, hogy ez kívül esik a gazdasági tevékenység körén, és ez a tisztességtelen kereskedelemről szóló törvény keretében tárgyaljuk. Itt jegyezném meg, hogy a gazdasági reklámtörvény egy törvénycsalád, törvénycsomag keretébe illeszkedik. Ide kapcsolódik a tisztességtelen kereskedelemről szóló törvény, valamint ide kapcsolódik, és utalunk még rá a fogyasztóvédelmi törvény is.
Korlátok közé kerül a direkt marketing. Magánszemélyeket reklámmal megkeresni, történjen az bármilyen eszközzel is, csak akkor lehet, hogyha az illetők ehhez előzetesen kifejezetten hozzájárultak. Róluk a reklámozó, a reklámszolgáltató, valamint a reklámközzétevő egy nyilvántartást köteles vezetni, amely a megkeresett személyi adatait tartalmazza. Az érintett a hozzájárulását bármikor visszavonhatja. A burkolt reklám sem jelenik meg külön ebben a javaslatban, a gazdasági reklámtörvényben, mivel ezt a fogyasztóvédelmi törvény módosítása keretében tárgyaljuk. Az erről szóló javaslat szintén a parlament előtt fekszik.
A magyar szabályok kategorikusan tiltják a dohány reklámozását, ez továbbra is benne marad a reklámtörvényben, de szűk körben kivételeket fogalmaz meg. Az egészségügyi világszervezet keretegyezménye, amelyet Magyarország törvényként kihirdetett, szintén tiltja a dohány reklámozását, továbbá a promóciót és a szponzorálást is. Viszont megengedi, hogy azok az országok, amelyek alkotmánya megengedi a teljes tiltást, az oldását tegyék meg. Az Alkotmánybíróságnak van egy 2000-es határozata és állásfoglalása, amely arról szól, hogy a magyar alkotmányból nem vezethető le a dohányáruk reklámjának teljes tilalma, így a javaslat megengedi a dohánytermékek forgalmazóinak szóló - még egyszer hangsúlyozom, a dohánytermékek forgalmazóinak szóló - szakmai célú reklámot. További az európai gazdasági térségben előállított sajtótermékekben szereplő reklámot, amennyiben ezeket a termékeket a térségen kívül terjesztik. Szintén kihelyezhető dohányreklám a dohány szaküzletekben, ha azt csak a belépők láthatják, kifelé nem reklámoz. Más üzletekben csak a dohányáru megnevezését, fotóját és a gyártó nevét lehet kihelyezni, elkülönített forgalmazási helyen, és a reklám mérete nem lehet nagyobb, mint az elkülönített hely területének a 20 százaléka.
A szabályok megsértéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője együttesen, míg az okozott kár megtérítéséért mindhárman egyetemlegesen felelősek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a jogosult bármelyiküktől behajthatja a kártérítés teljes összegét. Szabályszegéskor főszabályként a fogyasztóvédelmi hatóság jár el, megtévesztő reklám esetén a Gazdasági Versenyhivatal, az összehasonlító reklámozás kapcsán keletkezett vitában viszont bíróság jár el a javaslat szerint.
Elnök úr, röviden ennyit szerettem volna a bevezetőben elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Nagy Andor: Elnök úr, ezt miért tárgyaljuk?) Azért, mert van környezetvédelmi vonatkozása. Egy magánkérdés hangzott el, hogy miért tárgyaljuk. Azért tárgyaljuk, mert ennek vannak környezetvédelmi vonatkozásai, így például a város elrondítása az óriásplakátokkal. Józsa képviselő úr kíván hozzászólni.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Én nagyon fontosnak tartom azt, hogy a környezetvédelmi bizottság ezt tárgyalja, ugyanis szilárd véleményem az, hogy az ember, mint élőlény, része a környezetnek, és itt végül is az emberi élet védelméről is szó van, amikor a dohányzás reklámozását szabályozni óhajtja ez a törvény. Úgyhogy én azt hiszem, nagyon óvatosnak kell lennünk, amikor hozzájárulunk ehhez, ezért a magam részéről tartózkodni fogok. Köszönöm.
ELNÖK: Míg számos jó kérdés eszetekbe jut, én egyet föltennék. A 34. paragrafusban azt mondja, hogy "A környezetvédelmi termékdíjról szóló, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1997. évi 20. § r) pontjában a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi törvény második g) pontja által szövegrész helyébe a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben." -szövegrész lép. Ha előveszem ezt a g) pontot, oda az van írva, hogy "Fogyasztó minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akik felé a reklám irányul." - ez az r) pont. Egyszerűen nem értem, hogy akkor most mi történik ebben? A termékdíjas törvényt is kikerestük, és itt is azt mondja, hogy "Reklámhordozó papír: olyan..." Itt nem valami elírás vagy valami más történhetett? Megvan ez a fejezet? Egyszerűen nem értem, hogy mi kerül ki, és mi kerül a helyére.
A másik, hogy az elektronikus úton történő reklám esetén azt írja, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság jár el. Tudom, hogy voltak ilyen tervek, hogy az ORTT helyébe bizonyos feladatokkal bejön a Nemzeti Hírközlési Hatóság, de nem emlékszem, hogy tartalmi kérdésekkel foglalkozott volna; voltam ennek helyettes vezetője éveken át. Itt változás történt ez ügyben? Az általános kérdés az, hogy a természeti és az épített környezet állapotának a megőrzését valahogyan meg kellene fogalmazni, mert az óriásplakátok, elképesztő portálok, idegen szavak és még sok egyéb más kérdés a mi bizottságunkat érinti, és erre nekünk oda kell figyelni, nem beszélve a fényszennyezés kérdéséről, ami szintén egy olyan terület, ami miatt ezt nekünk alaposan át kell néznünk. Most csak a konkrét kérdésre kérnék szépen választ.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Sokáig nem értettem meg, hogy miért kell tárgyalnunk ezt a törvényt, mert nem volt világos számomra, de most már van egy olyan kapcsolódási pont, amire rákérdeznék. Az előterjesztés során hallhattuk, hogy magánszemélyeket reklámmal megkeresni csak akkor lehet, ha ehhez előzetesen hozzájárultak. A következő lenne a kérdésem - és itt érzem a kapcsolódást, mert ha nem dobunk annyi papírt, amit nem olvas el senki, hanem kidob, akkor nincs annyi hulladék. Hogy lesz ez életszerű? Hogyan lehet előzetesen bekérni valakinek a hozzájárulását? Hogy fogja ezt szabályozni a végrehajtási rendelet? Illetve, hogyha ez határidőre nem ér be oda, ahová kell, akkor ezt megadottnak veszik-e, vagy nem megadottnak. Nagyon nehezen tudom elképzelni azt, hogy hozzám bedobnak a postaládába valamit, akkor én a hozzájárulást a postára adjam fel, vagy adjam oda annak, aki kihordja ezeket az újságokat? Érdekelne, hogy lesz kevesebb.
ELNÖK: Ehhez kapcsolódik az a kérdés, hogy most az a divat, rájöttek a szórólapgyártók arra, hogy ezt az ember kapásból kidobja - néha a levelet is vele -, ezért megjelentek az újságok, az ingyen újságok. Már három is jár nekem, ami szintén reklámújság, de mindig van az elején valami jó fej, például, hogy Győzike szereti-e a szomszédasszonyt, és akkor rögtön hevesen olvasni kezdem, hogy tudjam tájékoztatni a családtagjaimat, és a végén oda van írva, hogy vegyen például kutyatápot. És ha így véletlenül elolvasom, akkor máris be vagyok etetve. Ez hogy helyezkedik el az "elfogadom a reklámot vagy nem" című dologba? Amit alelnök úr is mondott, ennek a papírfelhasználása, a szétdobott szemét, az erdők védelme, elég messzire juthatunk. Biztosan látjátok, a bérházakba már be se dobják már, hanem van egy kosár, amibe beleteszik, vagy elé ledobják a földre. Ez az ingyen újság érdekel engem, hogy ez hogyan viszonyul ehhez a törvényhez?
DR. SZÁMADÓ TAMÁS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Számadó Tamás vagyok az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium főosztályvezető-helyettese. A két tárca szoros együttműködésben készítette ezt a törvényt, illetve a törvénycsomagot. Az utolsó két kérdésre ezért én válaszolnék, amely a direkt marketinggel kapcsolatos 6. szakaszbeli szabályra, illetve a szórólapokra vonatkozik.
Azt szükséges tisztázni elöljáróban, hogy jelen törvénytervezet csak a címzett küldeményekre vonatkozik. Ez részben választ ad arra is, hogy a hozzájárulások ebben az esetben hogyan kezelhetők, illetve hogyan ellenőrizhetők. Tehát csak azokra a reklámküldeményekre vonatkozik, amelyet konkrétan valamely személynek címezve küldenek. Ez nyilván a személyes adatkezeléssel is együtt jár, és itt az elektronikus e-mailekhez, levelekhez kapcsolódó szabályozást pedig lényegében kiterjesztve, általános szabályként valamennyi médiumra vonatozóan tartalmazza a törvényjavaslat.
Ennek kapcsán, hogy ez hogyan ellenőrizhető, akár e-mailen, bármilyen médiumon, ha egy kifejezett hozzájárulást kérnek az illetőtől, csak akkor kaphat ilyen reklámküldeményt. Van egy átmeneti szabály a törvényben erre vonatkozóan, ha addig nem adja meg ezt a kifejezett hozzájárulást, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy nem adta hozzájárulását.
E szabály betartása két módon is ellenőrizhető. Egyrészt a hatóság részéről ellenőrizhető, hiszen nyilvántartást kell vezetniük a reklámszolgáltatóknak, reklámozóknak azokról, akik ilyen hozzájárulást tettek náluk. Ilyen módon a nyilvántartás alapján ellenőrizni tudja a hatóság, hogy tényleg azoknak küldenek-e, akik hozzájárulást tettek. Másrészt a fogyasztók, a reklám címzettjei, akik ilyet úgy kaptak, hogy kifejezetten nem járultak hozzá, vagy nem járultak egyáltalán hozzá, azok kérelme alapján is el tud járni a hatóság.
Ugyanakkor ez a törvényjavaslat nem foglalkozik az ilyen típusú szórólapokkal vagy újságokkal. Itt megint nehéz elhatárolni, hogy meddig újság valami, amiben nyilván vannak reklámok, és honnantól van az az arány, hogy igazából reklámújság az egész, csak egyéb cikkecskék is megjelennek benne. Ez alapvetően környezetvédelmi típusú gondokat vet fel egyrészt a keletkező hulladék oldaláról, másrészt irritálja adott esetben az állampolgárokat.
Ugyanakkor ennek a törvényjavaslatnak, azt gondoltuk, nem tárgya az ilyen típusú szabályozás, arra is tekintettel, hogy csak a kifejezetten gazdasági reklámot szabályozza, tehát az egyéb jellegű hirdetéseket nem. Az ilyen típusú szórólapok, még ha nagy tömege miatt reklámjellegű is, alapvetően nem lehet azt mondani, hogy a reklám csak az ebbe a fogalmi rendszerbe illeszkedő reklámnál valósítható meg. Látni kell ugyanakkor, hogy az ilyen típusú szórólapok termékdíj-kötelesek, tehát környezetvédelmi oldalról már van egyfajta szabályozás, de a jelen törvényjavaslat erre nem terjed ki.
DR. HEGEDŰS MÁRTA ANIKÓ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! A 34. paragrafussal kapcsolatban feltett kérdésével kapcsolatban azt szeretném válaszolni, hogy a reklámtörvénynek egy 2005. évi módosításakor elcsúsztak a sorok. Tehát eredetileg ezen a ponton a gazdasági reklám fogalma volt, és így függött össze a környezetvédelmi törvénnyel. Most tesszük helyre ezt a hibát azzal, hogy nem hivatkozunk be pontos szakaszt, hanem a törvényben hivatkozunk, hogy ne forduljon elő még egyszer, hogy egy módosító indítvány kapcsán elcsúsznak a bekezdések. Ez ezt célozza.
ELNÖK: Akkor én még kérdeznék. A 32. paragrafusnak mi köze van a reklámtevékenységhez? A másik, hogy önálló szexuális szolgáltatásról szóló törvény? - mert a 9. paragrafusban megígéri a 2. pont. Jól értjük ezt?
GÉRNYI GÁBOR (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A 32. szaknál nem látszik, de a szerencsejáték szervezéséről szóló törvénynek ez a bizonyos bekezdése úgy módosul, hogy kikerülnek belőle részek. Magyarán a reklámszabályozás, ami ott szerepelt, nem lesz benne. Az a szabály volt benne, hogy fiatalkorúak számára sorsolásos játék nem reklámozható, és mivel a reklámtörvénybe kerülnek át ezek az úgynevezett közrendi típusú reklámtilalmak egységesen a jogrendszerből, ez a fajta tilalom is itt, a reklámtörvény szabályai között fognak megjelenni. Ezért módosul a szerencsejáték-törvény vonatkozó szakasza.
ELNÖK: Ne haragudjon, hogy közbeszólok, de ez a záró rendelkezések között szokott lenni. Ez a 32. § így benne lesz örök életen át?
GÉRNYI GÁBOR (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Egy módosuló rendelkezés ez a 32. paragrafus.
ELNÖK: De egy másik jogszabályt módosít!
GÉRNYI GÁBOR (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen. A törvény végén szerepelnek a deregulációs rendelkezések, magyarán, amint hatályba lép ez a módosítás, megtörténik a szerencsejáték-törvény módosítása. Maga a reklámtörvény ezt a szabályt nem fogja már tartalmazni.
ELNÖK: Nem akarom a kollégák türelmét tovább igénybe venni, de amikor egy másik jogszabályt módosítok, akkor azt a záró rendelkezések közé szoktam tenni, mert hiszen akkor ez itt marad, a 32. paragrafust örökké el kell olvasni? Oda szokták tenni, arra a részre, amikor azt mondja, hogy módosítom ezen belül a szerencsejáték-törvényt, és ha egyszer módosul, azt már nem olvashatom újra. Itt is van ilyen, záró rendelkezések, itt szoktak lenni. Hogy kerül ez ide előre?
GÉRNYI GÁBOR (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Többféle kodifikációs technika él a jogban, az egyik valóban az, amikor a módosuló rendelkezések is a záró rendelkezések között szerepelnek, de van az a megoldás is, amikor közvetlenül a záró rendelkezések előtt szerepelnek. Ugyanakkor figyelemmel az új deregulációs gyakorlatra, a törvényjavaslat 44. szakasza írja, hogy a hatályba lépést követő napon hatályon kívül helyezi ezt a 32. szakaszt. Tehát a hatályos egységes szerkezeti szövegben ez már nem fog szerepelni, de ettől függetlenül ez a módosítás a szerencsejáték-törvényben megtörténik.
ELNÖK: Jó, de én megfontolásra ajánlom a változtatást, mert ez keveredést fog okozni a fejekben. Majd a részletes vitánál az alelnök úr kifejti az álláspontját. Én megértettem ezt, de kérdeztem egyet, és nem tudom, arra megjött-e a válasz, hogy a Hírközlési Hatóság a kéretlen e-mailek dolgában fog fellépni, tehát nem tartalmi szempontból, hanem egyszerűen csak a kéretlen e-mailekkel kapcsolatban, és továbbra is felhívhat engem Fecó, Viktor vagy Vitya telefonon, gépi úton, mert ezt kivesszük, és azzal továbbra is macerálhatnak.
GÉRNYI GÁBOR (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Igen, a Nemzeti Hírközlési Hatóság hatásköre kizárólag a kéretlen e-mailekre marad fenn, magyarán a tartalmi kérdéseket ez nem érinti. Egyrészt a politikai hirdetéseket nem kezeli ez a törvény, ugyanakkor az automatikus hívásokat, a gépi úton való hívásokat az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályozza.
ELNÖK: Kérdezem, hogy van-e még kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Aki támogatja, általános vitára alkalmasnak látja, azt kérem, hogy szavazzon. (Szavazás.) 9 igen szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Hat.
Határozathozatal
A bizottság támogatja az általános vitára való alkalmasságot.
Köszönöm szépen a részvételt és a tájékoztatót.
Bizottsági előadónak jelentkezik valaki? (Nincs jelentkező.)
Képviselő Hölgy, Urak! A szlovák parlamenti delegáció 22-24. között lesz itt, fontos lenne, hogy részt vegyetek rajta, az első találkozón mindenképpen. Ez 22-én 14-16 óráig lesz, és fontos lenne, hogy a bizottság itt legyen, a többire pedig beosztjuk magunkat. Ez egy közös bizottsági ülés lesz a szlovák képviselőkkel. (Közbeszólás: Tolmács lesz, vagy tudnak magyarul?) Eddig is megoldottuk, és van, aki tud magyarul.
Köszönöm szépen. Az ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra)
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Bihariné Zsebők Erika