KORB-6/2007.
(KORB/23/2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2007. március 13-án, kedden, 10 óra 7 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott: *
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása *
Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat *
Dr. Erdey György szakállamtitkár (KVVM) kiegészítése *
Dr. Erdey György szakállamtitkár (KVVM) válaszai *
Egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat *
A Szentgotthárd térségében, osztrák területen tervezett szemétégető mű létesítésével kapcsolatos álláspontról szóló határozati javaslat *
Horváth Balázs (KVVM) válaszai *
Elnököl: Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Katona Kálmán (MDF) dr. Nagy Andornak (KDNP)
Dr. Orosz Sándor (MSZP) dr. Nagy Imrének (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP) Fetser Jánosnak (MSZP)
Szabó Imre (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Farkas Sándor (Fidesz) Balogh Józsefnek (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP) Fehérvári Tamásnak (Fidesz)
Dr. Erdey György szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Gosztonyi Ádám főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Horváth Balázs főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium):
Dr. Pénzes Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 7 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
DR. NAGY ANDOR (KDNP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Szép jó napot kívánok! Szeretném megkérni a teremben lévőket, hogy foglalják el a helyüket.
Tisztelettel köszöntöm a mai bizottsági ülésünkön a bizottság tagjait, valamint a megjelent vendégeket. Katona Kálmán elnök úr távollétében én fogom vezetni a mai napon az ülésünket mindaddig, amíg az elnök úr meg nem érkezik.
Megállapítom, hogy a bizottsági ülés határozatképes, tíz fő van jelen személyesen, és hét tagot tudunk képviselni, tizenhét fővel a bizottság tehát határozatképes.
A mai bizottsági ülésünknek három napirendi pontja van, illetve az Egyebek, ezeket előzetesen kiosztottuk. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy egyetértenek-e a napirendi pontokkal. Amennyiben igen, tegyék föl a kezüket. (Szavazás.) Ez egyhangú. Megállapítom tehát, hogy a napirendi javaslatot elfogadtuk. Haladunk sorban a napirendi pontokkal. Ígérem, hogy egy gyors és határozott ülésvezetés lesz, és igyekszünk minél hamarabb a napirendi pontokat megfelelően megtárgyalni.
1. napirendi pontunk az egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. Itt az általános vitára való alkalmasságról fogunk dönteni. Tisztelettel köszöntöm a tárca megjelent képviselőit, különösen dr. Erdey György szakállamtitkár urat. Szeretném megkérni önöket, hogy foglalják el a helyüket az asztalnál. Kérem Erdey urat, illetve megpróbálom kitalálni, dr. Gosztonyi Ádám főosztályvezetőhöz van szerencsénk. Három nevet adtak le, a harmadik kollégájuk egy nő, és briliáns logikával... Kérem, foglaljon helyet ön is az asztalnál, önt is tisztelettel köszöntöm, Pénzes Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes asszonyt.
Arra szeretném kérni államtitkár urat, hogy amennyiben szükségét látja, akkor kérem, mondja el nekünk mindazt, amiről tudnunk kell az 1. napirendi pont kapcsán.
Dr. Erdey György szakállamtitkár (KVVM) kiegészítése
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Igyekszem elnök úr intelmeinek megfelelően lényegre törően fogalmazni.
A Magyar Köztársaság egy harmonizációs kötelezettségnek tesz eleget akkor, amikor ezt a törvénytervezetet a magyar parlament tárgyalja. Szeretném jelezni, mint ahogy az előterjesztésből kiderül, hogy természetesen az ügy ezzel nem rendeződik el, hiszen kormányrendeletek csokra kapcsolódik ehhez a törvényjavaslathoz. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a magam részéről a jövő hét elején azoknak a kormányrendeleteknek a szakmai tervezetét eljuttatom a főbizottság részére annak érdekében, hogy az egész szabályozási kérdéskör megértése könnyebb legyen. Ezeket a kormányrendeleteket nem tárgyalta még semmilyen közigazgatási fórum, még egyeztetés előtti állapotban vannak, de úgy gondolom, hogy a korrektség okán a teljes kép úgy rajzolódik ki a döntéshozók előtt.
Nagyon-nagyon röviden ennek az irányelvnek a természetéről három gondolatot. 2004-ben fogadtatott el. Az a környezeti jogi európai uniós alapelv hatja át, amely a magyar szabályozásban már nagyon régóta ismert, nevezetesen a "szennyező fizet" elv, természetét tekintve pedig megpróbálja az irányelv azokat a minimális szabályokat rendszerbe foglalni, amelyek minden tagállam számára kötelező jelleggel alkalmazandók, különös tekintettel azokra, ahol nincs ilyen. Magyarul ez egy olyan irányelv, amely rendkívül sok kompromisszumot tartalmaz.
Ezzel szemben az, amit feltétlenül szeretnék kihangsúlyozni, hogy a hazai környezetjogi szabályozás lényegesen fejlettebb, szigorúbb, és sokrétűbb rendszert rajzol ki, mint amit az irányelv tartalmaz. Ezért a szabályozás kialakítása során a filozófiánk az volt, hogy megtartani azokat az értékeket, amelyek a hazai polgári jogi, büntetőjogi és közigazgatási jogi felelősségben gyakorlatilag 20-25 év alatt szépen fokozatosan fejlődtek ki, hiszen a '76-os környezetvédelmi törvény, a '95-ös környezetvédelmi törvény mind-mind gazdagította a felelősségi szabályokat, és mindösszesen azokra a kérdésekre koncentrálni a szabályozásban, ami valami pluszt, jobbat hoz a magyar szabályozásban. Tehát semmiképpen sem gyengíteni, lerontani szeretnénk a meglehetősen feszes és szigorú hazai felelősségi rendszert.
Végül harmadik gondolatként nagyon-nagyon röviden kiemelném azokat az elemeket, amelyekről úgy gondoljuk, hogy előrelépés, és ezért vesszük át az irányelvnek ezeket a rendelkezéseit. Az egyik legfontosabb ilyen kérdéskör a biztosítékadási kötelezettség megjelenése a szabályozásban. A jelenlévő képviselőket arra buzdítanám, hogy támogassák ezt az elképzelést. 1995 óta a környezetvédelmi törvényben létezik egy ilyen felhatalmazás. Az elmúlt 12 év kormányainak nem sikerült azt a kormányrendeletet megalkotnia, amely ennek a részletkérdéseit hivatott szabályozni. Úgy gondolom, hogy a szakmapolitikai aktualitása, ha valamikor, akkor napjainkban rendkívül időszerű. Nem akarok analógiákat hozni a magyar jogból, de például ha egy utazási iroda működéséhez megkövetelhető bizonyos kaució letétele, akkor úgy gondolom, hogy egy környezetre veszélyes tevékenységet folytató vagy potenciális veszéllyel járó létesítménynél bizony-bizony azokat a pénzügyi biztosítékokat meg kellene követelni és meg kell követelni, amelyek esetleges károkozás esetén rendelkezésre állnak, mert egyébként a környezeti károk a költségvetés pénzét emésztik. Úgy gondolom, hogy ezt senki nem tekintheti célnak. Ezért a rendszerbe szeretnénk beiktatni ezt.
Számos olyan finomítás található a szabályozásban ugyanezen filozófia jegyében, például a károkozó ingatlanára, ingóságaira való jelzálog bejegyzése, ami mind-mind a "szennyező fizet" elv érvényesítését hivatott szolgálni.
Végezetül új elem a szabályozásban a védett természeti értékekkel kapcsolatban egy értékklasszifikáció. Ezt az irányelv meglehetősen részletesen szabályozza. A természeti értékekben okozott kár mértékének kiszámítása a jövőbeni kártalanítási, kártérítési igények szempontjából rendkívül fontos. Ennek alapelemei a törvényjavaslatban, részletei pedig abban a kormányrendeletben találhatók, amelyet értelemszerűen el fogok juttatni a tisztelt bizottság számára.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket, és inkább majd a kérdések kapcsán válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kíván-e valaki kérdést feltenni vagy észrevételt tenni. (Fehérvári Tamás jelentkezik.) Fehérvári Tamás!
FEHÉRVÁRI TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon boldog lennék, ha mindaz, amit itt az államtitkár úr elmondott, Magyarországon a gyakorlatban is hasonló módon érvényesülhetne. Három dologról beszélt. Arról, hogy a környezetvédelmi tárca mit szeretne tenni annak érdekében, hogy az európai uniós normáknak megfeleljünk ott azokon a területeken, ahol ez még nem áll fönn. A második gondolata az volt, azt mondta, hogy Magyarországon a környezetvédelmi szabályozás sokkal magasabb szintű és jelentősen szigorúbb, mint az európai egyes normák, és külön kihangsúlyozta ezt a "szennyező fizet" elvet, amely véleményünk szerint nagyon elfogadható, nagyon bölcs döntés. Ha mind a három a gyakorlatban megvalósul, akkor úgy gondolom, hogy nagyon-nagyon pozitív képet lehetne látni szemlélőként Magyarország környezetvédelmi helyzetéről.
Ennek ellenére úgy látom, és ez az átlag laikus szemlélő véleménye is, hogy Magyarország környezetvédelmi helyzete és környezeti állapota az elmúlt években jelentősen romlott. Így véli a társadalom laikus tagja most ezt. (Dr. Józsa István felé:) De azt gondolom, hogy ezt elmondhatom úgy, mint vélemény, utána majd nyilván te is el fogod mondani, hogy a te véleményed mi.
Itt felsorolhatnánk egy elég tekintélyes sort, amely kezdődhetett talán Verespatakkal, és folytatódhatott, hogy a nyugati határra menjek, a Rába és a Lapincs szennyezésével. Beszélhetnénk a csepeli galvániszapról, az alföldi dögkutak, emésztők állapotáról, arról a számtalan, 25000 helyen megállapított szennyező forrásról, amelyből nagyjából 15000-et kategorizáltak, a bálázott szemétről. De beszélhetnénk arról is, hogy ezeknek a környezeti állapotoknak az alapvető romlásához a környezetvédelmi tárcánál, mint ahogyan nagyjából mostanában a különböző szaktárcáknál alkalmazott fűnyíróelv vezetett, amely véleményem szerint nagymértékben megakadályozza azt, hogy a jó szándékú szakmai ténykedés, tevékenység elérje azt a kívánt hatást, amely a környezeti állapot javulásához vezethetne.
Beszélhetnénk arról is, hogy a nemzeti környezetvédelmi program második lépcsője alól is gyakorlatilag eltűnt a háttérforrás. Beszélhetnénk arról is, hogy az egészséget, a magyarországi emberek egészségét védendő tárcához telepített összeg, amely különböző veszélyforrásoknál használható, 5 milliárd forintra csökkent. Ez az előirányzott összeg egyébként csak olyan konkrét egészségkárosodás-veszély esetén használható fel, amely gyakorlatilag viszonylag ritka, és emellett azok a veszélyforrások, amelyek itt vannak körülöttünk, továbbra is megkeserítik az emberek életét, és egészségi károsodást is okozhatnak számukra.
Jól érezhető, hogy Magyarország is, mint a többi új, friss európai uniós ország célterülete lett az európai uniós, hogy is mondjam, negatív értelmű hulladékgazdálkodásnak, tehát célpontjai lehetünk annak, hogy idehoznak a fejlettebb európai országokból különböző típusú szemetet. Ennek egyrészt a felderítésével kapcsolatban, másrészt a megsemmisítésével kapcsolatban nem látjuk biztosítva nem a szakmai hozzáértést, hangsúlyozom, hanem azt, hogy milyen összegekből lehet majd finanszírozni például konkrétan a Németországból ügyesen áthozott, Magyarországon lerakott bálás szemetet. Tudjuk, hogy ennek egy részét elvihetik, de a másik részével vajon mi lesz, ha nem hajlandó a német forrás ezt megoldani?
Sokkal, de sokkal több energiát kellene véleményem szerint - és ez nyilván anyagi forrást jelent elsősorban - fordítanunk arra, hogy a magyarországi nagyvárosok porszennyezése ne legyen világviszonylatban is elég jelentős, európai viszonylatokról nem is beszélve.
Azt gondolom, hogy nem azokat a lépéseket vitatjuk mi, amelyeket a környezetvédelmi tárca megtesz annak érdekében, hogy Magyarországon a környezetvédelem szempontjai pozitívabbak legyenek, és élhetőbb legyen az ország, hanem azokat a hiányokat vitatjuk és azokat a hiányokat emlegetjük föl, amelyek pótlását valamilyen módon látnunk kellene ahhoz. Mondjuk nagyon kevéssé hiszek abban, hogy itt a normák rendezése után, ahogy az államtitkár úr mondta, kormányrendeletek csokrával - ha jól emlékszem, így fogalmazott - kívánják megtámogatni ezt a normarendszert. Ez akkor lenne igazán pozitív, ha azt látnánk, hogy ezt az országban be is tudják tartani. Az, hogy kimegy a zöldkommandó a média jelenlétében egy tanyára, és ott néhány kupac, a rézdrótról leégetett műanyaggal találjuk szembe magunkat, meg az udvaron felhalmozott szeméttel... Azt gondolom, hogy ennél sokkal mélyebb és sokkal nagyobb a probléma. Ennek a megoldását nem látjuk, ennek a megoldásnak az anyagi forrásait, lehetőségeit nem látjuk. Az, hogy most a zöldkommandó ide-oda elmegy majd marketing céllal, és egy-két ilyen apró-cseprő ügyet feltár, természetesen pozitív, de azt gondoljuk, hogy ennél sokkal mélyebben, átfogóbban kellene ezzel a környezetvédelemmel és a környezeti károkozással foglalkoznunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Józsa Istváné a szó.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Alapvetően más véleményen vagyok, de azt hiszem, ez a megközelítésből is adódik. Igyekszem Fehérvári Tamás képviselőtársam mondandójából a pozitívumot megragadni, mert ilyen pozitív gondolkodás jellemző rám. Megtaláltam egy fél mondatot, amikor azt mondta, hogy nem azokat a lépéseket vitatják. Akkor rögtön adódik az önellentmondás, hogy ha filozófiai értelemben van egy állapot, volt egy állapot mondjuk 2001-2002-ben, amihez képest nem azokat a lépéseket vitatják, amelyek ahhoz az állapothoz képest pozitív elmozdulást eredményeztek, akkor nem lehet magyarázni az első mondatát, drága képviselő úr. Én csak attól szeretném óvni, hogy mielőtt ilyen bulvársajtó szinten foglalkozna egy környezetvédelmi bizottsági tag képviselő a környezetvédelem problémáinak megközelítésével, akkor ezt a talán filozófiai jellegű megközelítést végezze el, hogy milyen információk alapján tájékozódik.
Azt nagyon fontosnak tartom, amit mondott, hogy ezeket a lépéseket mindkét oldal fontosnak tartja. Abban is egyetértünk, hogy ezek a lépések nem elegendők, mert megint filozófiai oldalról közelítjük meg, mert a környezetvédelem egy olyan folyamat, amelyben az erőfeszítéseinket egyesíteni kell, és akkor tudunk eredményeket elérni. Az, hogy képviselő úr nem látja, hogy ebben mi a megoldás, megint nem az előterjesztő hibája, problémája. Alaposabb vizsgálat szükséges hozzá minden egyes képviselő részéről, hogy ebben meglássa azt a folyamatosságot, amely révén ez a környezeti állapot javul.
Azért hadd említsek néhány dolgot. Az önök konzervatív oldala eléggé karakteresen képviseli - legalábbis akkor, amikor kormányon voltak -, hogy rendet akar csinálni ebben az országban. Ezen a területen a környezetvédelmi minősített cselekményekkel kapcsolatban 2005. szeptember 1-jétől került be a büntető törvénykönyv paragrafusai közé, hogy minősített esetekben ez nemcsak Ptk-s ügy, hanem Btk-s ügy. Azt hiszem, hogy ez olyan dolog, ami mindenképpen a közös céljaink irányába mutat. Vagy a jelen törvényalkotás, jogharmonizáció. Pont, amit példának említett képviselőtársam, az, hogy bűnöző csoportok németországi szemetet Magyarországra hoztak, pont arra irányítja a figyelmet, hogy ezeket a szigorító jogszabályokat okkal hozta meg a magyar parlament, ha jól emlékszem, az önök együttműködésével vagy egyetértésével közösen. Tehát az, hogy ezen a területen azok ellen a jelenségek ellen föllépjünk, amit ön is említett, közös célunk. Abban vitatkozhatunk, hogy itt milyen társadalmi összefogást tudnak önök önkormányzati területen vagy más területen még biztosítani számunkra.
Ugyanakkor amikor egy ilyen törvénytervezet van előttünk, ami az uniós jogharmonizációval függ össze, és végül is azt a közös célunkat szolgálja, hogy a környezetvédelem, a környezetgazdálkodás területén egy egységes működés valósulhasson meg, aminek keretében akár az említett nyugati országok részéről is egy olyan együttműködés alakulhat ki, hogy elejét lehessen venni az előbb említett nemkívánatos akcióknak, nem gondolom, hogy azzal a mondattal indokolt lenne kezdeni, amivel képviselőtársam kezdi. Számomra úgy tűnik, mintha az egésznek a célját akarná ezzel elvetni, pedig úgy gondolom, hogy egy ilyen törvényalkotási szakaszban legalább a célokat érdemes tisztázni, és abban azon a szinten, ami köztünk politikailag lehet, a környezet ügyét tekintve egyetértésre jutni. Erre szeretném fölhívni tisztelt képviselőtársamat, és az egyéb politikai tevékenységet pedig nem a szakbizottság szintjén kell kifejteni, azt hiszem. Tehát javasolnám, hogy csatlakozzunk a tárgyhoz. Köszönöm.
ELNÖK: (Dr. Józsa István és Fehérvári Tamás felé:) Ezt a vitát nem szeretném megnyitni köztetek, szerintem ez eltereli a figyelmet lényeges dolgokról, majd bizottsági ülés után visszavágsz.
Azt gondolom, hogy képviselőtársam sem vitatta azt, hogy ennek a törvényjavaslatnak a célja nagyon fontos. A németországi szemét is, de akár a csepeli galvániszap is mutatja, hogy indokolt az állam mozgásterét növelni, indokolt az, hogy az állam több jogosítványt kapjon arra, hogy cselekedjen. Említette államtitkár úr, hogy a magyar környezetvédelmi jogi szabályozás szigorú, de vannak helyzetek, amikor meg van kötve az állam keze is, és ebben igazából ez a biztosítékadási kötelezettség úgy, ahogy az utazási irodáknál, egy minőségi változást eredményezhet.
Az is világos számunkra, hogy itt egy EU-s jogharmonizációról van szó. Itt halkan szeretném megkérdezni, hogy miután 2004-ben már elfogadta az Európai Unió, Európai Bizottság vagy Parlament ezt az irányelvet, miért másfél hónappal a határidő lejárta előtt tárgyaljuk ezt sürgősséggel. Nem lehetett volna esetleg kicsit korábban ezzel foglalkozni?
Ön említette mindjárt az elején, hogy van egy kormányrendelet-csokor. Ezt nem ismerjük, de azt feltételezzük, hogy azok is majd az ügyet fogják segíteni.
A szándékot teljesen jónak tartjuk, mégsem fogunk egyértelműen igennel szavazni, inkább hajlunk afelé, hogy tartózkodjunk, elismerve, hogy a célok jók, mert úgy gondoljuk, hogy rengeteg dolgot lehet finomítani. Ezt majd az általános vitában meg is kíséreljük persze módosító indítványokkal.
Szeretnék föltenni egy koncepcionális kérdést. Mivel magam jogi egyetemet végeztem, és még dereng némi tudás az egyetemi tanulmányaimból, bár gyakorló jogász nem voltam, a következőt szeretném megkérdezni. Az látszik, hogy mind a polgári jognak, mind a büntetőjognak van szerepe a környezeti felelősség kapcsán. Önök nem vettek részt azon a bizottsági ülésünkön, amelyen a legfőbb ügyész volt a vendégünk, ha jól emlékszem, és ott is pont olyasmiről beszéltünk, hogy lehet, hogy indokolt lenne akár a Btk-ban is egy külön fejezetet nyitni a környezetvédelemmel kapcsolatos bűncselekményeknek, hiszen egyre gyakoribb a számuk, és a Btk. is elszórtan foglalkozik ezzel.
A kérdésem a következő. Látszik az a szándék, törekvés, hogy a Ptk., a Btk. mellett a környezetvédelmi jog, kerettörvény is egyfajta speciális szabályként foglalkozzon a környezeti felelősséggel. Azt szeretném kérdezni, főleg arra tekintettel, hogy ha jól emlékszem, akkor szerepel a törvényjavaslatban például az, hogy a szennyező ingatlantulajdonos tulajdoni lapjára széljegyként valamilyen formában egyfajta kötelezettséget ráterhelnek, hogy nem indokoltabb-e a polgári jogba helyezni koncepcionálisan a környezeti felelősség ügyét. Lehet, hogy indokolt az, hogy ez a kerettörvény alkosson speciális szabályokat, de talán, és még egyszer hangsúlyozom, a cél érdekében még egy magasabb szintű jogszabályt megerősítve sokkal komolyabb lehetne az állam mozgástere. Erre szeretnék az uraktól választ kapni. Köszönöm szépen.
Van-e még valaki, aki kérdezni szeretne? (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor kérem, hogy válaszoljon a kérdésekre.
Dr. Erdey György szakállamtitkár (KVVM) válaszai
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A rendszertani felvetés jogos. Annyit elmondanék tájékoztatásul, hogy a polgári törvénykönyv megújításának koncepciója most van napirenden, évek óta folyó munka az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban. Pillanatnyilag ott tart az ügy, hogy a Ptk. koncepciója, amelyet várhatóan még ebben a kormányzati ciklusban elfogadást nyer, maga az új Ptk., már rendszertanilag külön blokkban kezeli a környezetvédelemmel kapcsolatos polgári jogi szabályokat, különös tekintettel a kártérítés kérdésére.
Ugyanez mondható el a büntető törvénykönyvről is. Ott is azt figyelhetjük meg, hogy az elmúlt öt esztendő alatt a különböző módosítások kezdik egy blokkba rendezni a környezettel kapcsolatos elkövetési magatartásokat. Előbb-utóbb valószínűleg egy új fejezetcímként a büntető törvénykönyv megújításánál, novellájánál ez így meg fog jelenni. Úgy gondolom viszont, hogy az ide beiktatott szabályok egyelőre eltűrik azt a helyzetet, hogy nem a maguk helyén szerepelnek. Egyetértek azzal, hogy jó néhány szabály célszerűbben szerepelne mondjuk a polgári törvénykönyvben. Tehát úgy gondolom, hogy nem kellene várnunk három évet. Azonos szintű jogforrásról van szó. Aztán ha megérik a helyzet, akkor ezeket az alakzatokat lehet ide-oda helyezni. Röviden ennyi.
ELNÖK: Az első két kérdés inkább észrevétel volt, ha jól emlékszem. Tamás és István, ti kérdeztetek, és kaptatok választ a kérdésekre? (Dr. Józsa István: Én kaptam, köszönöm.) Köszönjük.
Kollégáinak van-e esetleg észrevétele? (Dr. Gosztonyi Ádám jelentkezik.)
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Kiegészítésül csak szeretném tájékoztatni az országgyűlési bizottságot, hogy folyamatban van Brüsszelben környezeti büntetőjogi irányelv előkészítése. Az első ülés most lesz hétfőn, ahol az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal karöltve megpróbáljuk pont ezeket az itt elhangzottakat a közösségi szinten is érvényesíteni. Köszönöm, csak ennyi.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Feltenném szavazásra a kérdést. Aki az egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságával egyetért, az tegye fel a kezét. (Szavazás.) Tíz. Ellene? (Nincs jelzés.) Tartózkodott? (Szavazás.) Nyolc. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja az általános vitára való alkalmasságot.
Előadót kell választanunk. Orosz Sándor, mivel nincs jelen? (Derültség.) Gusztos Péter Orosz Sándor helyett. (Dr. Oláh Lajos jelentkezik.) Tessék!
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Nagyon támogatnám egyébként azt a gondolatot, hogy nézzük meg, hogy igaz, hogy a Ptk. még egy-két évig elhúzódik, de azt gondolom, hogy forduljunk az illetékes bizottsághoz ezzel a javaslattal, hogy különösen figyeljék ezt a témakört, és amikor már a koncepciót kidolgozzák, akkor próbálják meg ezt már a legelső fázisban beilleszteni. Nem nagyon támogatnám a bizottsági társamnak ezt a javaslatát, hogy ha időben oda fordulunk, akkor talán hatékonyabbak tudunk lenni. Javasolnám, hogy a bizottság vezetése ezt jelezze az illetékes bizottságnak.
ELNÖK: Jó, köszönjük. Ez egy jó javaslat.
Köszönöm szépen a részvételt. Jó munkát és szép napot kívánok önöknek!
Egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat
Áttérünk a 2. napirendi pontunkra, ez az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatok megvitatása. Kérem a tárca képviselőit. Egyedül kíván ott ülni a főosztályvezető úr? Üdvözlöm dr. Pásztor Tamás főosztályvezető urat, aki már lassan bérletet válthat a bizottsági ülésre, mert elég gyakran láthatjuk.
Megkapta-e mindenki kiosztva a módosító javaslatokat? (Közbeszólás: Igen.) Kérdezem főosztályvezető urat, hogy kíván-e előzetesen szólni ezekről a módosító javaslatokról vagy menjünk sorban. (Dr. Pásztor Tamás: Menjünk sorban!)
Az első módosító javaslatot Herbály Imre, Godó Lajos és Demendi László képviselőtársunk nyújtotta be. Kérdezem a tárca képviselőjét, hogy támogatja-e ezt a módosító javaslatot.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszöntöm, elnök úr. Köszöntöm a tisztelt bizottságot. A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, hogy ezt a módosító javaslatot ki támogatja. Aki igen, az tegye fel a kezét. (Szavazás.) Tíz. Ellene? (Szavazás.) Nyolc. A bizottság a módosító javaslatot támogatja.
A második módosító javaslatot Herbály Imre, dr. Kis Zoltán, dr. Magda Sándor és Godó Lajos képviselőtársunk nyújtotta be. Kérdezem főosztályvezető urat, hogy a kormány támogatja-e ezt a módosító javaslatot.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérem a bizottságot, hogy aki ezt a módosító javaslatot támogatja, az tegye fel a kezét. (Nincs jelzés.) Ellene? (Szavazás.) Nyolc. Tartózkodott? (Szavazás.) Tíz. Akkor nincs egyharmad se, a bizottság ezt a módosító javaslatot nem támogatja.
Az utolsó, harmadik módosító javaslat Zatykó János és Borenszki Ervin képviselőtársunké. Kérdezem a kormány képviselőjét, hogy a kormány támogatja-e ezt a módosító javaslatot.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? Aki támogatja, kérem, tegye fel a kezét. (Nincs jelzés.) Ellene? (Szavazás.) Kilenc. Tartózkodás? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság ezt a módosító javaslatot sem támogatja, és nincs egyharmad sem.
Köszönjük szépen a részvételt. Jó munkát kívánok!
Rátérünk a 3. napirendi pontunk tárgyalására, ez pedig a Szentgotthárd térségében, osztrák területen tervezett szemétégető mű létesítésével kapcsolatos álláspontról szóló határozati javaslat. Bizottsági módosító indítvány benyújtásáról fogunk dönteni. Kérdezem, hogy a kormány képviselőjeként van-e jelen valaki. Ezt a bizottság a saját körében tárgyalja, tehát nem várunk érdemi szereplést a tárcától, de örülünk neki, hogy a minisztérium képviselője is itt van. Ön Horváth Balázs főosztályvezető úr? (Horváth Balázs: Igen.) Tisztelettel köszöntjük a bizottsági ülésen.
A legutóbbi bizottsági ülésünkön foglalkoztunk a Szentgotthárd-Heiligenkreuz ipari parkban tervezett osztrák szemétégető mű ügyével. Akkor ezzel kapcsolatban kiosztottam egy határozatijavaslat-tervezetet azzal, hogy ez nem egy végleges javaslattervezet. Ha jól tudom, az elmúlt egy hétben ezt a tervezetet a szakértők és a frakció tagjai is láthatták. Most egy olyan határozattervezet fekszik előttünk, amely - majd ki fog derülni a bizottsági vita, a napirend vitája kapcsán - talán élvezi valamennyiünk támogatását.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kíván-e valaki erre a határozati javaslatra észrevételt tenni. (Dr. Nagy Imre jelentkezik.) Nagy Imre képviselő úr!
DR. NAGY IMRE (MSZP): Tisztelt Bizottsági Társaim! Kezdeném tulajdonképpen a végső megállapítással. Egyrészt a múltkor is említettem, hogy magát az ügyet is fontosnak, felvetendőnek és odafigyelésre feltétlenül szükségesnek tartom. Támogatom is, hogy egy ilyen jellegű kérdéssel foglalkozzunk és állásfoglalást hozzunk. Azonban többünk egyeztetett véleménye, hogy ezt nem országgyűlési határozatként, hanem egy bizottsági állásfoglalásként fogalmazzuk meg, bár nyilván kezdeményezéssel élhetünk. Véleményem szerint a javasolt dokumentumot nem egy országgyűlési határozatba kellene foglalni. A létező kormányzati cselekvést egyébként megerősítő anyagról van szó, és egy ennek hangsúlyt adó bizottsági állásfoglalásban kellő hangsúlyt kapna.
Elkerülendőnek tartok azonban néhány apróbb részt, amelyre csak nagyon-nagyon röviden térek ki. Egyrészt a cím egy, a múltkor általunk tárgyalt kérdésnél sokkal szélesebb körű tárgyra utal, és nyilván fölvetődik bennem, hogy akár a Szentgotthárd, akár a nyugati térség valamennyi környezeti állapota védelmének kérdését tartalmazza-e az anyag, miközben vannak olyanok, amelyek lehet, hogy nem ezt a jellegű szentgotthárdi égetőművel kapcsolatos kérdést vetik föl, és ezért némileg el is terelik onnan a figyelmet. Csak példaként emelem ki, hogy az utolsó előtti bekezdésben, az indokolás utolsó előtti bekezdésében lévő, "továbbá az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága megszüntetéséről" mondatrészt mindenképpen javaslom kihagyni, illetve mind az indokolásban, illetve a szövegben az első szónál az Országgyűlés helyett a bizottságot javaslom szerepeltetni.
Az első pont alapján megkérdőjelezhető számunkra, hogy egy ilyen jellegű országgyűlési tiltakozást kell-e a szomszéd állammal szemben tenni ahelyett, hogy jelen pillanatban elkezdődjenek azok a tárgyalások és egyeztetések, amelyek szerintem szükségszerűen oda vezetnek, hogy véleményeznünk kell mint országnak, ami itt készül, hiszen minket is környezeti hátránnyal érintett ez a terület.
A c) pont olyan feladatot említ, amelyre talán fölösleges fölhívni a kormányt, az espoo-i egyezmény alapján ugyanis köteles az osztrák fél Magyarországot bevonni a folyamatba. Még egyszer mondom, azt nem vitatom, hogy az erre való emlékeztetés a tárgyalások során is fontos. Egyébként meggyőződésem, hogy ha ez nem így történne, akkor az Európai Unió Bíróságához is kellene fordulnunk ebben az ügyben.
A d) pontban említett együttműködésre ténylegesen határvízi és környezetvédelmi egyezmények alapján jár el Magyarország, és a szakemberek szerint ez megfelel a mai környezetvédelmi igényeknek.
Azt gondolom, legalábbis nagyon bízom benne, hogy a probléma megoldható, és természetesen mindkét fél jó szándékán múlik. Tehát még egyszer mondom, magát az ügyet, a placcra tételt mindenképpen fontosnak tartom.
A 3 pont is inkább egy állásfoglalás eleme lehet, illetve kaptunk olyan tájékoztatást, hogy egyébként ilyen átfogó környezeti állapotfelmérés létezik is, a környezet állapotáról volt is, van is lehetősége mind az Országgyűlésnek, mind a bizottságnak tájékozódni. Amennyiben ez az állapotfelmérés létezik, akkor úgy gondolom, hogy ezt nyugodtan ide lehetne hozni és meg lehetne vitatni bizottság előtt. Tehát még egyszer mondom, magával a témafölvetéssel, nagyjából a megfogalmazásokkal néhány pontosítás és kihagyás után - nem országgyűlési határozat, hanem bizottsági állásfoglalás formájában - egyetértünk, és ezt támogatjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen a képviselőtársam észrevételét, meg azt, hogy magát az ügyet valamennyien jónak tartjuk. Ez egy másik javaslat, mint amit én tettem. Ezzel is foglalkoznunk kell.
Szeretném nagyon röviden megindokolni, hogy még egyszer valamennyiünk számára világos legyen, hogy mi vezethetett bennünket. Úgy gondolom, ahogy az a múlt héten kiderült, hogy ez helyben egy rendkívül fontos ügy. Bonyolult ügy is, hiszen osztrák területen létesül egy szemétégető mű, amely az uralkodó széljárás miatt viszont Magyarország felé fújja az esetlegesen mérgező anyagokat.
Az én fejemben az a fajta segítő szándék munkált, hogy próbáljunk valamilyen módon a kormánynak segíteni is, de egyben a kormányt kötelezni is arra, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az a szemétégető mű a tervezett helyen ne épüljön meg. Szükségesnek tartom azonban azt, hogy ez ne pártpolitikai érdekek mentén nyilvánuljon meg, hanem találjuk meg azt a közös nevezőt, amely mögé valamennyi parlamenti párt fel tud sorakozni. Ha ezt nem találjuk meg, akkor szerintem nem érjük el azt a szándékot, amely szándékot eredetileg célként kitűztem.
A bizottsági állásfoglalás egy új javaslat az én értelmezésem szerint. Gondolkozhatunk ezen is. Azt gondolom, hogy egy bizottsági állásfoglalásnak nem ugyanaz a jogereje, mint egy országgyűlési határozatnak. Olyan sok kötelező ereje egy bizottsági állásfoglalásnak nem nagyon van. Ellenben, ha nincs egység a bizottságon belül, hogy országgyűlési határozati javaslatunk legyen, akkor lehet, hogy nincs értelme vitáznunk a mai napon erről, hanem vagy levesszük a napirendről, folytatunk háttértárgyalásokat, és egy hét múlva újra visszahozzuk, mert most érdemben azokat az észrevételeket, amelyeket képviselőtársam mondott, ebbe a javaslatba nem tudjuk bedolgozni, hiszen az nem megy.
Kérdezem a bizottság tagjait, hogy mi a véleményük arról, amit elmondtam, és hogyan járjunk el helyesen. (Gusztos Péter jelentkezik.) Gusztos Péter képviselőtársamé a szó.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. Itt az utolsó mondatokkal értenék egyet abból, amit elnök úr elmondott, révén, hogy magamnak is ugyanaz az álláspontja, amit egyébként a szocialista képviselők nevében az előbb képviselőtársam elmondott. Tehát praktikus lenne ebből most nem egy politikai purparlét csinálni, hanem beszélni róla még egy hetet, hogy mi az a forma és mi az a tartalom, amelyben közösen meg tudunk egyezni. Az országgyűlési határozati formát én magam sem tudnám támogatni, ugyanakkor az ügyet pedig fontosnak tartom, és jó lenne, ha ebben egységesen tudna fellépni a Környezetvédelmi bizottság. Köszönöm.
ELNÖK: Fetser Jánosé a szó.
FETSER JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kíváncsi lennék, ha Horváth Balázs főosztályvezető úr tájékoztatna bennünket, hogy hogyan áll a két ország közötti háttértárgyalás, illetve szeretném megkérdezni, hogy az indokolásban ez a 70 tonna/nap sóterhelés nem elírás-e, mert ez már szinte tengernyi só. Ha esetleg pontosítani lehet, akkor megköszönném. (Dr. Józsa István jelentkezik.)
ELNÖK: Józsa István képviselőtársam?
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm. Egyetértenék az elnök úr javaslatával, hogy foglalkozzunk még ennek az előkészítésével. De ha már itt van főosztályvezető úr, azért azt megkérdezném, a múltkori bizottsági ülésen elhangzott, hogy ez a bizonyos termikus erőmű nem az engedélyokmánynak megfelelően működik, tehát nem sajtolják vissza a használt termálvizet, hanem beengedik. E tekintetben milyen jogi lehetőségei vannak az országnak, hogy osztrák területen nem az engedélyokmánynak megfelelő módon működik egy ilyen létesítmény?
ELNÖK: Van-e még olyan kérdésünk, amelyet a főosztályvezető úrnak kellene megválaszolni, mielőtt megadom neki a szót? (Nincs jelentkező.) Kérem, hogy válaszolja meg ezeket a kérdéseket.
Horváth Balázs (KVVM) válaszai
HORVÁTH BALÁZS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igen, köszönöm szépen. Megpróbálom megválaszolni, amire tudom a választ. A háttértárgyalásokkal kapcsolatos volt az első kérdés. Ebben azt tudom elmondani, hogy különböző hivatalos levélváltások voltak az elmúlt évnek, illetve ennek az évnek a folyamán is mind a Környezetvédelmi Minisztérium magas szintjén, tehát miniszter urak között, mind pedig az espoo-i egyezmény kapcsolattartói között, tehát a főosztályunk között. Ennek kapcsán az osztrák fél többször is biztosította Magyarországot arról, hogy az espoo-i egyezmény szerint akkor, amikor beérkezik az osztrák hatósághoz a hatástanulmány, biztosítani fogja azt, hogy Magyarország ennek a tartalmát megismerje, és az espoo-i egyezmény kapcsán mindenféle bevonása megtörténjen Magyarországnak, tehát a lakosság, a minisztérium tájékoztatása, illetve véleményeket lehet majd a hatásvizsgálathoz küldeni.
Ezen kívül levelet küldtünk az illetékes hatóságoknak, az osztrák hatóságoknak, hogy már a hatásvizsgálat kidolgozásának különböző pontjai, tehát hogy mit fog tartalmazni ez a hatásvizsgálat, azzal kapcsolatban is vonják be Magyarországot, tehát hogy előzetesen a hatásvizsgálat tartalmához adandó szempontokat meg tudjuk határozni.
A sóterheléssel kapcsolatban. Sajnos nincs arról pontos információm, hogy a téli időszakban ez a 70 tonna/nap sóterhelés így valójában igaz-e, utána kell kérdeznem, és fogok erről további tájékoztatást adni.
A harmadik kérdés volt a termikus erőműnél a visszasajtolás kérdése. Ennek az erőműnek az eljárásában a tudomásom szerint Magyarország nem vett részt, tehát ha az erőmű nem a kiadott osztrák engedély szerint működik, akkor jelen pillanatban tudomásom szerint jogi eszköz Magyarország kezében nincs arra, hogy ezt befolyásolhassa. Itt ugyancsak diplomáciai lehetőség van esetleg, hogy felhívjuk az osztrák hatóságok figyelmét arra, hogy ez az erőmű nem a kiadott engedélynek megfelelően üzemel. Köszönöm.
ELNÖK: Azt szeretném megkérdezni öntől, nem tudom, mennyire ismeri az espoo-i egyezményt, hogy az espoo-i egyezmény lehetőséget ad-e arra ilyen esetekben, amikor egy határövezetben létesül valamelyik országban mondjuk szemétégető, mondjuk már a helyszín kiválasztásában is konzultáljanak-e az érintett szomszédos országgal. Ez lenne az egyik kérdésem. A másik, hogy tudomása van-e arról, hogy ez a szemétégető mű, illetve a hatástanulmánya egy lehetséges helyszínnel számol-e, vagy vannak alternatív helyszínjavaslatok is.
HORVÁTH BALÁZS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az espoo-i egyezmény nemcsak lehetőséget ad, hanem elő is írja azt, hogy több alternatív lehetőséget is lehet prezentálni - nem teszi ezt kötelezővé, de ajánlja mindenképpen -, és az alternatívákat bele kell foglalni a hatásvizsgálatba. Arról egyelőre nincs tudomásunk, hogy az osztrák fél tervezi-e azt, hogy több alternatívát fog előadni ebben a hatástanulmányban. Ezért is gondoljuk azt, hogy amennyiben az osztrák fél minket már abba a részbe bevon, hogy a hatásvizsgálat követelményeihez bizonyos javaslatokat tehetünk, akkor itt mi már valószínűleg javasolni fogjuk azt, hogy vizsgáljanak meg több elhelyezési alternatívát.
ELNÖK: Köszönöm. Van-e egyéb kérdés vagy észrevétel? (Bányai Gábor jelentkezik.) Bányai Gábor képviselőtársam!
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, alelnök úr. Szeretném kérni a parlamenti képviselőket, hogy fogjunk össze ebben az ügyben, és éppen azért, miután nincs jogi eszközünk az elhangzottak alapján, hogy másképp befolyásoljuk az osztrák felet, illetve egy bizottsági állásfoglalás súlya nagyon gyenge, ezért maradjunk a határozati javaslatnál, és szerintem egy ötpárti határozatot hozzunk ez ügyben. Szívesen venném a kormányzati képviselőket, hogy ebben segítsenek nekünk, mert tény és való, hogy soknak tűnik, de 10000 köbméter termálvízzel nem is olyan sok a 70 tonna só a patak szennyezése esetén. A tengervíznek alacsonyabb a sótartalma, mint a termálvíznek. Többszöröse a sótartalma. (Zaj.)
ELNÖK: Kérem a képviselőtársaimat, hogy hagyjuk Bányai Gábort beszélni. Ha valaki még kíván szólni, tegye meg.
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Ez nem nagy tétel, tévedés ne essék, nem nagy mennyiség ez. Termálvízről van szó, nagyon magas a sótartalma. Nézzünk utána! Valószínűleg az, aki ezt az információt leírta, hogy 70 tonna/nap, valaki utánanézett ennek. Szerintem 70 tonna nem nagy tétel 10000 köbméternél, annyi meg kell egy termikus energiával dolgozó erőműnek.
A másik, ami fontos, mai újsághír, hogy találtak újabb szemétbálahegyeket Békés megyében, Jászszentlászló környékén, Bács-Kiskunban. Nagyon nincs esélyünk arra, hogy tudjunk védekezni a nyugat-európai partnereinkkel szemben, hogy behozzák a szemetüket, ide tegyék a határ mellé az égetőművüket, ha nem állunk a sarkunkra. Nem kell tőlük megijedni, mert ők is ezt tennék velünk. Ha valaki szemetel Ausztriában egy sípályán, azt megbüntetik vagy nem engedik föl a pályára Ők nagyon keményen bánnak velünk. Akkor mi miért nem? Miért nem merjük nekik azt mondani, hogy uraim, hölgyeim, ez nem jó? A határozat meg arra jó, hogy ennek híre megy, megkapja az osztrák parlament. Verespatak ügyében például az jó volt, alelnök úr, hogy a magyar kormány és a magyar pártok összefognak az ügyben, mert a hírek szerint Verespatakot nem fogják engedélyezni.
Azért, ha összefogunk érte, közös ügyért, akkor ezt meg lehet oldani, illetve éppen azért, hogy Burgerland tartomány engedélyezte ezt az erőművet, tehát magyarul kevés eszközünk van a határozaton kívül, hogy megtámadjuk ezt a leendő égetőművet Szentgotthárd határában. Javaslom, hogy fontoljuk meg, és ha kell, akkor szövegezzük át ezt az alelnök úr által jegyzet javaslatot, mindannyian tegyük hozzá a nevünket, ha ezzel is tudjuk erősíteni ezt, hogy ez mindannyiunk érdeke. Érkezik a szemét, a mocsok Magyarországra minden irányból, ha nem állunk a sarkunkra, akkor elvezet bennünket még nagyobb dologhoz, mint a szemétimport, a termálvíz súlya, mint a füst meg egyéb szennyezések, amelyek érték Magyarországot. Javaslom, hogy fogjunk össze ez ügyben, és legyen határozati javaslat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagy Imre képviselőtársamé a szó.
DR. NAGY IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Visszautalnék és csatlakoznék elnök úr javaslatához. Szeretném azonban hangsúlyozni, úgy gondolom, hogy a frakció részéről semmiféle pártpolitikai érdek és más irányú szándék nem jelenik meg, mint hogy a helyzet Szentgotthárd, Nyugat-Magyarország érdekében megnyugvással, a lehető legjobb megoldással záruljon. Nyilván fönntartom észrevételemet arra vonatkozóan, hogy szerencsésebbnek tartok egy állásfoglalást. Azt gondolom, hogy a vita inkább módszertani, mint hogy minden egyes érdekérvényesítésnél el kell dönteni, hogy melyik módszer az eredményes, a hathatós, mikor kell berúgni az ajtót, mikor kell kérni, vagy mikor kell köztes megoldást választani. De azt gondolom, hogy ebben nyitottak vagyunk. Azt viszont fontosnak tartom, hogy fönt lehessen a külvilág felé, ha úgy tetszik, Ausztria felé is, ebben egyfajta egységesség tükröződjön, ezért elnök úr javaslatot támogatnám mindenképen, és javaslom, hogy Orosz Sándor alelnök úrral egyeztetve, ha kell frakcióvéleményeket is kikérve menjünk ebben, hiszen alapvetően itt egy egységes, sikeres állásfoglalást vagy éppen határozati javaslatot szeretnénk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Magam is úgy látom, hogy ez a helyes út, úgyhogy azt javaslom, hogy térjünk vissza egy hét múlva ennek az ügynek a tárgyalására, közben pedig az alelnök úrral elkezdjük a tárgyalásokat a szakértők bevonásával.
Ha egyéb észrevétel nincs, akkor le is zárnám ezt a napirendi pontot is.
Egyebek? (Senki sem jelentkezik.) Úgy látom, hogy nem érkezett. Egyelőre nem tudjuk, vagy kedden vagy szerdán lesz bizottsági ülés. Amint lehet, értesítjük a bizottság tagjait. Köszönöm a részvételt! Mindenkinek jó munkát kívánok!
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra)
|
|
Dr. Nagy Andor |
Jegyzőkönyvvezető: Földi Erika