KORB-8/2006.
(KORB-8/2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2006. november 6-án, hétfőn, 9 óra 30 perckor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló *
Elnöki megnyitó *
A napirend ismertetése *
Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló J/1026. számú jelentés és a jelentés elfogadásáról szóló H/1136. számú mezőgazdasági bizottsági határozati javaslat általános vitára való alkalmasságának megvitatása *
Dr. Szabó Jenő (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Szavazás *
Egyebek *
1. Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló jelentés (J/1026. szám)
(Általános vita)
2. Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/1136. szám)
(A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
3. Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Gyárfás Ildikó (MSZP) Fetser Jánosnak (MSZP)
Szabó Imre (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz) Balogh Józsefnek (Fidesz)
Dr. Szabó Jenő szakmai főtanácsadó (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Agrárszabályozási Főosztály)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 40 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Köszöntöm a megjelenteket, a bizottság tagjait, a vendégeket, a szakértőket, a minisztériumok képviselőit. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Az ülésnek egy napirendje van: az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló jelentés, és ehhez kapcsolódóan mindjárt ki fogjuk osztani a mezőgazdasági bizottság határozati javaslatát. Ezt a kettőt egyben tárgyaljuk.
Megkérdezem, a minisztérium részéről ki van jelen.
DR. SZABÓ JENŐ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Szabó Jenő vagyok, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárszabályozási Főosztályának főtanácsosa; kollégáim is eljöttek az agrár-környezetgazdálkodás képviseletében, s ha ilyen típusú kérdés merül föl, nekik adnám át a szót.
ELNÖK: Megkérdezem, kíván-e a tárgyalás előtt az anyagról szólni.
Dr. Szabó Jenő (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. SZABÓ JENŐ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, szeretnék egypár fölvezető gondolatot mindenképpen előrebocsátani.
Törvényi kötelezettségének tesz eleget a kormány ezzel a jelentéssel, méghozzá a tavaly módosított 1997. évi CXIV. törvényben meghatározott kötelezettségének tett eleget. Hozzá kell tennem, hogy a KSH-val társfelelősségben állítjuk elő ezt a munkát, minthogy az adatok hitelességét, validitását a KSH biztosítja.
Határidőben tudtuk benyújtani a jelentést, a kormány október 5-én megtárgyalta, és ezen a napon az FVM honlapjára is felkerült maga az írásos anyag és táblázatos melléklete, továbbá az Agrárgazdasági Tanács véleménye és állásfoglalása is, melyet szeptember 14-én tárgyalt a tanács.
Engedjék meg, hogy egypár adattal jellemezzem a 2005. évet. A mezőgazdaság GDP-hez való, a bruttó hazai termékhez való hozzájárulása 3 százalékos volt. Ez nagyjából az európai uniós középmezőnynek felel meg. Bizony a kedvezőtlen időjárási körülmények következtében is, de a 2004-es év rendkívüli termelési nagyságrendjéhez viszonyítva is érthető, hogy körülbelül 10 százalékkal csökkent a bruttó termelési érték. Ebből a két fő ágazatunk eltérő arányban részesedett: a növénytermesztés 17 százalékkal csökkent, melynek alapvető oka a zöldség-gyümölcs termesztés bruttó termelési értékének a visszaesése, és nem elsősorban a gabonatermelésé, tudniillik a gabonatermelésben, különösen a kukoricatermelésben évtizedes rekordot döntött az ágazat. Az állattenyésztés ezzel szemben csak mérsékelt, 1,7 százalékos csökkenést mutatott.
A kereskedelemben, mint tapasztaltuk, rendkívül erős konkurenciaharc indult meg a hazai piacon már a csatlakozást követő időszakban. Pozitívum, hogy az importnyomás tavaly enyhült, jóllehet még mindig magasabb az importnövekedési ráta, mint az exportnövekedési ráta. Az export ettől függetlenül tovább erősödött, 13,5 százalékkal növekvő exportunk összbevétele 3,5 milliárd euró volt, amellyel szemben 2,4 milliárd euróra nőtt, közel 17 százalékos növekedéssel az import. A szaldó pozitív: 1,1 milliárd euró. Hozzá kell tennem, hogy az import növekedésében igen erős azon európai uniós országok szerepe, amelyek kvázi közvetítő szerepet játszanak a harmadik világbeli import Magyarországra való juttatásában.
A földterülettel és a földkérdésekkel kapcsolatban megemlítem, hogy 2005. május 31-én a mezőgazdasági terület 5 millió 864 ezer hektár volt, ezen belül a szántó 2800 hektárral nőtt, ami a gyep és a művelés alól kivett terület csökkenéséből adódik.
A foglalkoztatás terén tovább csökkent a mezőgazdasági munkaerő-ráfordítás nagyságrendje. Jelenleg, ha a munkaerő-ráfordítást órákban mérjük, 512 ezer dolgozó éves munkájának megfelelő munkamennyiséggel számolhatunk a mezőgazdaságban. Hozzá kell tenni, hogy az összes munkaerő mintegy 6 százalékkal csökkent a tavalyi év során is. Érdekes módon nem a fizetett munkaerőre jellemző ez a csökkenés, hanem a nem fizetett, kisegítő munkaerőre.
Pénzügyi szempontból a tavalyi év rendkívül pozitív eredményeket hozott, hiszen 47 milliárd forint adózás előtti eredményt mutatott ki, mutathatott ki a mezőgazdaság, amely a 2004. évi, még egyszer mondom, rekordtermést hozó évvel szemben, amikor 19,5 milliárd forint volt az eredmény, rendkívül komoly pozitívum. A bevételek növekedését elsősorban a támogatások egyfajta kulminálódása is okozta. De visszatérve még a nyereségesség jellemzésére: a vállalkozások nyereségtömege rendkívüli módon nőtt, s ezzel szemben mérséklődött a veszteséges vállalkozások veszteségtömege. A nyereséges vállalkozások összességében 67,6 milliárd forintot produkáltak, amely 14 milliárddal több, mint az előző évi szituáció volt; a veszteségeseknél a mostani 20 milliárd forintos nagyságrenddel szemben tavaly közel 34 milliárd forint veszteséget mutatott ki ez a rétege a vállalkozásoknak.
Az élelmiszeripar is pozitívummal zárt: 38 milliárdot meghaladó a nyereségtömege. Közel fele volt ez a nagyságrend 2004-ben.
Az összes támogatás, illetve fejezeti költségvetés 328,3 milliárd forintot mutatott tavaly, melyből 59 milliárd nemzeti forrás és 69 milliárd európai uniós forrás. A tényleges kifizetések összege ennek ellenére 2005-ben a 2004. évi ki nem fizetett, illetve áthúzódó támogatásokkal együtt 409 milliárd forint volt.
A mezőgazdasági árak stagnáltak tavaly, 100,7 százalék egyébként az index, a ráfordítások árszínvonala pedig 0,5 százalékos csökkenést mutat. Így az agrárolló kvázi egy módszertani váltás miatt ugyan nyílt, de a nyílás ebben az új európai uniós módszertanban pozitívumot jelent, tehát mindenképpen javult a jövedelmezőségi helyzet.
Hozzá kell tenni, hogy az élelmiszer-fogyasztás csökkent, mintegy 5 százalékos csökkenést mutat a 13 300 forint/fős fogyasztás. Az élelmiszeripar bizonyos szempontból kárát vallotta az import továbbra is dinamikus növekedésének, és a bruttó termelési érték 4,4 százalékkal csökkent, az élelmiszeriparban 13 ezer főt foglalkoztattak.
Összességében a csatlakozás első teljes évét sikerrel vette az agrárgazdaság, pozitív folyamatok dominanciája jellemző inkább a tavalyi évre. Az európai uniós forrásokkal együtt nőtt az agrárgazdaságban kifizetett támogatások összege, és hosszú évek kedvezőtlen tendenciája után javult az agrárolló is. Számottevően enyhültek a 2004. évet jellemző likviditási gondok, növekedett a gazdálkodóknál képződött jövedelem, és növekedésnek indultak a mezőgazdasági beruházások is. Erősödött az ágazat nemzetközi versenyben tanúsított reagáló képessége, ha azt nézzük, hogy az export magára talált, és a 2004-es enyhe stagnálást követően dinamizálódott, hiszen az index dupla olyan gyors fejlődésről tájékoztat minket, mint 2004-ben volt.
Mindemellett ledolgozásra kerültek az intézményrendszer kiépítésében korábban tapasztalható lemaradások, és ütemessé vált a támogatások kifizetése. A kormányzat segítségével megindult a tárolóépítési és -felújítási program is, amely az intervenciós rendszer gördülékenyebb működését tette lehetővé.
Végezetül tisztem megemlíteni, hogy az Agrárgazdasági Tanács beterjesztett állásfoglalását korrektnek, szakmailag megalapozottnak tartjuk és elfogadjuk. Ugyanakkor azt látni lehet, hogy az agrárjelentés évről évre egyre terjengősebb a különböző kérések teljesítésének való megfelelés miatt. Szívesen vennénk a bizottság javaslatát is alkalomadtán arra nézve, hogyan tudnánk a tartalmi értékeket megőrizve valamiféle szerkezeti korszerűsítésnek alávetni ezt a jelentést.
Köszönöm szépen, röviden ennyit szerettem volna előrebocsátani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Időközben kiosztottuk a mezőgazdasági bizottság állásfoglalását.
S mivel nagyon belelendültünk, elfelejtettem megszavaztatni a napirendet, úgyhogy ezt most megtesszük. Aki egyetért a mai ülés napirendjével, kérem, szavazzon. (Szavazás. - 19 igen.) Ez egyhangú, köszönöm.
Megadom a szót a képviselő uraknak; elsőként Kékkői képviselő úr jelentkezett.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én a végével kezdeném: az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásával kapcsolatos véleményemet szeretném először elmondani.
Mint ahogy hallottuk, valóban időben, határidőre, október 15-ére elkészült a jelentés, de éppen csak határidőre; jobb szerettem volna azért, ha előbb elkészült volna ez a jelentés. De tudjuk, hogy az agrárgazdaság helyzetéről és fejlesztéséről szóló törvény előírja a következőt: "A központi költségvetés évenkénti elfogadása során az Országgyűlés biztosítja, hogy a 2005. évi költségvetési törvény szerinti támogatási összeghez képest az agrárgazdaság nemzeti hatáskörben nyújtandó támogatásainak reálértéke a támogatások kiegyenlítődésének időpontjáig megőrzésre kerül." Tehát ebbe az agrárgazdasági jelentésről szóló határozati javaslatba én beleírtam volna azt az összeget, hogy attól kezdve ehhez az összeghez tartjuk magunkat, én ezt hiányolom. Ez a határozati javaslat így nem felel meg a törvénynek.
Áttérve arra, hogy mivel a környezetvédelmi bizottságban vagyunk, szeretnék kérdést feltenni. Az egyik kérdés az agrár-környezetvédelemmel kapcsolatos. Olvasható, hogy 32 685 támogatási kérelem érkezett be, és december 31-éig 21 672-t fizettek ki, tehát közel egyharmada nem került kifizetésre, s ebben van olyan is, amelyik nem került ellenőrzésre. Jelenleg is tudok olyanról, sokan élnek panasszal felém, hogy megígérték, hogy kifizetik, miniszter úrtól kaptam is egy választ, hogy még a nyár folyamán kifizetésre kerül: máig sem került kifizetésre. És ez az előbb elmondott összeget csökkenti, hogy nem került százszázalékosan kifizetésre!
A másik kérdésem az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos. Itt olvasható a következő: "Az ellenőrzött mezőgazdasági terület 3 százalékkal, az ellenőrzött mezőgazdasági termelők száma pedig 59-cel csökkent az előző évihez képest 2005-ben." Tudjuk jól, hogy az ökológiai gazdálkodással tudnánk igazán versenyképesek lenni az EU-ban. Akkor melyik irányba megyünk most? Úgy látszik, hogy itt a környezetvédelmi bizottságban nem hiszem, hogy ilyen formában elfogadásra kerül ez a jelentés.
Még egy dolog, ami nem teljesen kapcsolódik a környezetvédelmi bizottsághoz, de végül is érinti: ez az osztatlan földtulajdonok kérdése. Tudjuk jól, hogy a természetvédelmi területek rendezésének egyik akadálya szintén az osztatlan földtulajdonok rendezetlensége. Több mint 1,2 milliárd forint állt rendelkezésre, az előző évben, 2005-ben csak 500 milliárdot használtunk föl. Mi ennek az oka? Miért nem használtuk föl a költségvetés által biztosított összeget?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Orosz Sándor alelnök úré a szó.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kékkői volt FVM-es államtitkár úr hozzászólása kapcsán szeretném rögzíteni, hogy jelen pillanatban a 2005. évi agrárjelentésről van szó. Ez nyilván mindig alkalmat teremtett eddig is - és biztos vagyok benne, hogy az idei esztendőben is így lesz ez - arra, hogy az agrárgazdaság aktuális ügyei is előkerüljenek, azonban soha nem szabad elfelejtenünk, hogy mi a célja a napirendnek: a napirendnek egészen pontosan a 2005. évi agrárjelentés megtárgyalása a célja. Ebből a szempontból három dokumentum is van előttünk, ebből egy meglehetősen osztott, nagy dokumentum az, ami maga a jelentés; van egy másik, amelyet az Agrárgazdasági Tanács készített, illetve egy állásfoglalás az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről, amelyet a törvény értelmében így együtt kell az Országgyűlés elé tárni, ezek kerültek ide; illetőleg előttünk van, mondjuk így, a főbizottságnak, a mezőgazdasági bizottságnak egy országgyűlési határozati javaslata, amely arról szól, hogy ezt a jelentést az Országgyűlés fogadja el. Egyébként én ezzel egyetértek.
Egyetértek azért, mert az első dokumentum, maga a jelentés egy rendkívül szakszerűen összeállított szakmai anyag. Azt gondolom, a számokról abszolút fölösleges vitatkozni, bár itt éppen az erdő nagyságrendje vonatkozásában még ez is felmerült, de hát tudjuk, hogy vannak bizonyos számbavételi nehézségek. Én azt érzékelem, hogy az elmúlt hét-nyolc évben oly mértékben megerősödött az a szakmai munka, amely a jelentés kiadásában csúcsosodik, hogy ez olyan anyagokat eredményez, amiből mi magunk is, a döntéshozók is és majdan valamikor az agrártörténészek is igazán komoly tényanyagokat ismerhetnek meg. Csak dicséret illeti az ezt elkészítő AKII-t, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetet, köszönet az ebben az ügyben közreműködő munkatársaiknak.
Ez az anyag elemezhető, és azt gondolom, az elemzéssel érdemes foglalkozni. Ebbe az elemzésbe persze beletartoznak azok az átcsúszások is, amelyek adott esetben Kékkői úr gondolataiban is megjelentek, nevesen, hogy majd' minden esztendőben igen jelentős mennyiségben csúszik át az agrártámogatás kifizetése; tehát 2005-re járt, és ennek a kifizetése, mondjuk, 2006-ra valósult meg. Ezzel kapcsolatosan, mert ez egy eléggé folyamatosan jelen lévő dolog, és ennek jeleit mutatja ez a jelentés is, az igazi kérdés az, hogy ez a jelenség, amely természetesen a gazdálkodók számára mindig irritáló, felszámolható-e, ennek érdekében milyen lépések történtek, történtek-e, és körülbelül mikorra várható ennek a jelenségnek a megszűnése. Tehát magyarán: az aktualitás évében való kifizetésre mikor állunk be?
Ennek az elmúlt esztendőkben mindig is kárvallottja volt az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés, hiszen majd' minden esztendő utolsó hónapjában, így emlékeim szerint 2005 végén is fölmerült az átcsoportosítás kérdése. Itt igazából az a kérdés, hogy ezek az átcsoportosítások mennyiben javították a kifizetéseket egy oldalról, más oldalról az egyébként jó irányú agrár-környezetgazdálkodási célú támogatások továbbfejlesztésére negatív determinációt jelentenek-e ezek a bizonyos ilyen vagy olyan átcsoportosítások.
A dokumentummal kapcsolatosan én csak azért szeretnék egy kicsinyke kis ágazatról szólni, mert arról úgyis soha senki nem beszél, holott az Európai Unióban önálló politikája van: ez a halászat. Annál is inkább érdemes erről szót váltani, mert az elmúlt időszakban még a politika rangjára is emelkedett néhány ostobaság, és ezt azért, legalábbis azon számok alapján, amelyek itt látszanak, érdemes megcáfolni. Itt arra gondolok, hogy bizonyos jól hangzó zöld gondolatokat is ide véve, Magyarországon néhányak elhatározták, hogy az úgynevezett ipari, üzemi halászatot meg kell szüntetni a természetes vizeken. Most félretéve, hogy milyen ostobaságok vannak a kiindulópontban, nagyon pontosan, jól mutatja az agrárjelentés II. kötetének 27. oldalán lévő 20. táblázat, "A természetes vizek és víztározók halzsákmánya 2005-ben", hogy igazából a horgászfogások mintegy kétszerese jelen pillanatban is az úgynevezett halászati fogásoknak. S akkor arról nem is beszéltünk, hogy ezen halászati fogások magyar körülmények között messze nem minősíthetők ipari körülmények között folyó üzemi halászatnak, hiszen azt a halászfogást is az egyik ősi foglalkozást, a halászatot folytató ugyanolyan kisemberek végzik hagyományos eszközökkel, varsákkal, egyebekkel, aminek a megőrzése a továbbiakra nézve is, azt gondolom, magyar hagyomány megőrzését is jelenti.
Ezen túlmenően a halászatról azért érdemes szót váltani, mert az elmúlt tíz évben - és erre utal az anyag is - folyamatosan növekszik Magyarországon a halfogyasztás. Az elmúlt tíz esztendőben az egy főre jutó 2,7 kilós halfogyasztás - ez az adat most nincs benne, az előző években mindig benne volt a halfogyasztás alakulása is - 2005-ben 3,7 kilóra növekedett. Azt gondolom, ez környezet-egészségügyi és humán-egészségügyi szempontból is pozitív fejlemény. Egyébként pedig ezek a számadatok, amelyek itt a jelentésben szerepelnek, összhangban vannak a halászati ágazatnak önmagáról minden évben kiadott éves fehér könyve adataival. Amiből pedig az is következik, hogy sokan dolgoznak azokkal a számokkal, amelyekkel az AKII.
Ezekkel a számokkal dolgozott az Agrárgazdasági Tanács, amely egy összeszedett, a korábbi évekhez hasonlóan összeszedett állásfoglalással állt az Országgyűlés elé. Ebben, megjegyzem, arra az észrevételére Kékkői úrnak van válasz is, amely kérdése a bizonyos támogatás-nagyságrendekre vonatkozó törvényes követelmény betartását célozta; ebben benne van, hogy 2005-ben igenis teljesítette a kormányzat. Az, amire utal képviselőtársam, egy előttünk álló vita: az a költségvetési törvény vitája, illetőleg majdan, a jövő év folyamán a 2006. évi agrárjelentés. A kérdésében szereplő követelménynek 2005-ben az agrárkormányzat eleget tett, nevesen, hogy a támogatások nagyságrendje a törvényes előírásoknak feleljen meg.
Hozzá kell tennem, riasztó számadatok is vannak természetesen az elemzésekben és az Agrárgazdasági Tanács számai között is. Ezek sorában föl szeretném hívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy az agrárjövedelmek a nemzetgazdasági átlag 75 százalékát jelentik. Valóban, ez egy olyan szám, amely mögé folyamatos igény mögénézni, és folyamatos igény ennek a javítása. Ezt a követelményt egyébként tartalmazza az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény is. '97-ben, amikor elfogadtuk ezt a törvényt, akkor a római szerződés kívánalmaiból indultunk ki a célrendszerét illetően. Ehhez azonban hozzátettünk egy másik dolgot, nevesen úgy, hogy a munka- és tőkejövedelmek egyfajta arányos növelését is megcéloztuk. Ez utóbbi kapcsán szeretném képviselőtársaim figyelmét fölhívni arra, hogy persze, én sem ragaszkodnék hozzá, hogy kikerüljön a törvényből, de azért a mezőgazdaságnak mint alapanyag-termelésnek a tőkeszívó-képessége önmagában sehol nincs meg. Mindenhol legfeljebb abban az összefüggésrendszerben jelentkezik mint beruházási cél, amit agrárbiznisznek hívunk. Ha tehát az agrártörvénynek ezt a bizonyos tőkejövedelmi előírását az agrárbiznisz egészére nézzük - amire persze itt most vizsgálati anyagok nincsenek -, akkor lehet, hogy sokkal életszerűbb lenne az agrártörvény ilyen irányú előírása, illetőleg annak a betartási igénye.
Ezzel összefüggésben szerepel itt az Agrárgazdasági Tanács anyagában is, hogy miközben a beruházások növekednek, a befektetők nem igyekeznek ide. Mi következik ebből? Hogy pénzügyi értelemben nem egy nagy durranás a mezőgazdaságba befektetni, különösen ha mezőgazdasági hasznosítási cél van; ezzel szemben akik használják a mezőgazdasági termelőeszközöket, azok igenis igényt tartanak arra, hogy ezzel kapcsolatos lehetőségeiket beruházási támogatások igénybevételével is növeljék. Akik tehát bent vannak, azok perspektívát látnak benne; kívülről, befektetői szempontból továbbra sem vonzó maga az alapanyag-termelés. De - és még egyszer mondom, ezt nem látjuk ebből az anyagból; lehet, hogy összerakható - az agrárbiznisz egésze azért, azt gondolom, és ennek oka lehet a tíz év vagy lassan már húsz év válság az alapanyag-termelésben, de azért az agrárbiznisz, mint látjuk, él, és nem is olyan rossz pénzügyi eredményeket hozott az elmúlt esztendőben.
Befejezésül: kérdezték itt is, hasonlóképpen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács üléséhez, hogy milyen új elemek kellenének ebben. Nyilván egy környezetvédelmi bizottság számára fontos lenne, ha az agrár-környezetgazdálkodás kérdései fejezetszintű vagy valamilyen más összeállítású, kiemeltebb kezelést kapnának. Önmagában persze kiszedhető minden megfelelő adat, de ez talán nem mindenki igényét elégíti ki.
De van még egy másik dolog, nevesen benne van az EU mezőgazdasága egy rövid fejezet erejéig. Azt gondolom, a magyar gazdák, gazdálkodók számára a legfontosabb mégis az - egységes a piacunk -, hogy vajon a versenyfeltételek egységessége érdekében mit láthatunk, és van-e teendőnk. Látatlanban, számok nélkül elmondható, hogy van mit tennünk. A nagy, egységes piacon más feltételekkel gazdálkodik a francia gazda, a német gazda, a cseh gazda, a lengyel gazda és a magyar gazda. Szoktuk mondani, hogy ez a nagy, egységes piac - persze. Mégis van ebben egy fontos dolog, hogy földrajzilag nekünk kik a valós versenytársaink ezen a piacon; legalább azon uniós tag gazdáknak és a magyar gazdáknak a versenyfeltételeit és ezek különbségét bemutató fejezetre valószínűleg szükség van, különös tekintettel arra is, hogy a kormányprogramban szerepel egy olyan nem elhanyagolható tétel, hogy a magyar kis- és középvállalkozások versenyhátrányát igyekszik felszámolni. Azt gondolom, ehhez az adekvát versenytársak aktuális pozícióit láttatni sem lenne rossz, mert ehhez képest lehetne értékelni azon kormányzati kötelezettségvállalás teljesítését, ami a kormányprogramban szerepel. Magyarán azt gondolom, lehetne akár egy ilyen összehasonlításra lehetőséget adó, a cseh vagy lengyel vagy esetleg szlovák, ne adj' isten, szlovén, vagy ha nem csak velünk csatlakozó országok, akkor mondjuk, a német vagy az osztrák gazdák hasonló dolgait bemutató fejezet vagy fejezetrész a jövő ilyen agrárgazdasági jelentésében.
Összességében azt javaslom, hogy az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága a jelentést és az erről szóló mezőgazdasági bizottsági országgyűlési határozati javaslatot fogadja el. És értelmesen, az agrárgazdaság fejlesztését előmozdító parlamenti vitában járuljunk hozzá ahhoz, hogy a magyar agrárgazdaság társadalmi megítélése is javuljon hazánkban, mert nem elég azt mondani, hogy nemzeti kincsünk az agrárgazdaság és a föld, hanem úgy is kell viselkedni, mind a részvevőknek, mind pedig az erről hangosan gondolkodóknak.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Üdvözlöm új tagunknak, Nagy Imre képviselő urat. Érezd magad jól köztünk!
Parancsolj!
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Szerintem az anyag vizsgálatánál szeletelni kellene a problémát. Nekünk most leginkább az a feladatunk, hogy megnézzük, megfelel-e az előírásoknak, és hogy reális képet fest-e a 2005. évi helyzetről; ez az elsődleges szempont. Emellett pedig a másik szempont, amire többen már utaltak az előttem szólók közül, az pedig az, hogy vajon a különböző tárgyalt területek aránya, súlya megfelelő-e ebben az anyagban. Azt gondolom, erre a következő évi anyag tekintetében kellene elsődlegesen ajánlást tenni, hogy mik azok a témák, amelyeket picikét összefogottabban szeretnénk látni, szeretnénk, ha jobban kifejtésre kerülnének.
Ugye, olyan anyagot, amely mindent tartalmaz, és olyan mértékben, ami mindenkinek megfelel, nem lehet összeállítani a mezőgazdaság témájában, mert akkor nem lehetne behozni azt az anyagmennyiséget egy szobába. Mindenkinek van valami, amit szeretne részletesebben látni; például a magam részéről a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatosan szeretném, ha ez jövőre picit összefogottabban lenne kezelve, és valamilyen önálló egységként a jelentésen belül.
Összességében az anyaggal kapcsolatosan azt gondolom, hogy nagyjából reális képet fest a 2005. évi helyzetről. Lehet látni belőle, hogy milyen helyzetben van a mezőgazdaság. Ezért a magam részéről a bizottságnak támogatásra és elfogadásra ajánlom.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Senki sem jelentkezik.) Amíg gondolkodnak a képviselők, én is mondanék néhány gondolatot.
Örülök, hogy említésre került alelnök úr részéről, hogy egy önálló agrár-környezetgazdálkodási fejezet elkelne; én is így gondolom.
Én is azt gondoltam még az este, hogy az igazi kérdés az egy ilyen jelentésnél, hiszen ez egy helyzetjelentés, hogy igaz-e, ami benne van, vagy sem. Hát eddig úgy veszem ki a szavaitokból, hogy az adatok hitelesek. Ha pedig hitelesek, akkor azt gondolnám, hogy ehhez kellene valami, nem tudom, minek nevezzük, intézkedési tervnek hívják egy cégnél azt, hogy kell-e azzal foglalkoznunk, hogy és akkor az ebben rögzítettekkel kapcsolatosan milyen teendők vannak. Mert az, hogy az állatállomány csökkent, és továbbmegyek, vagy hogy a kertészeti termelés szintén csökkent, ha ezt tényként megállapítjuk, és nem kezdünk vele valamit, akkor azt gondolom, nem teljesítjük a dolgunkat.
Örülök a megújuló energiaforrások megemlítésének, és azt mondanám, hogy például az erdőgazdaságnál évek óta nagy erőművek használják a fát, és egy sor sincs arról, hogy akkor ez most milyen hatással van az erdőgazdaságra. Növekedés nincs; ha nincs növekedés, és nagyon sok felhasználás van, akkor meg kellene nézni, hogy ez tényleg így van-e, ahogy a jelentésben megjelenik. Mert az energiacélú fafelhasználás egyértelműen mérhető, nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy ennek utánanézzünk.
A harmadik dolog, amit említenék, a mezőgazdasági vízgazdálkodás. Egyértelműen kiderül, hogy nem feladatarányos a költségoldal - tehát itt valami nagyon nincs rendben. Az öntözés, illetve a belvízkérdés összecsúszik, és nagyon alacsonyak a számok, amelyeket egyáltalán a mezőgazdasági vízgazdálkodásra fordítunk. Nem hiszem, hogy bárki is közülünk azt mondaná, hogy ez rendben van; ezt egyébként az anyag is nagyon jól mutatja.
Azt gondolom tehát, valami ajánlást azért meg kellene fogalmaznunk, mert ami határozatot a mezőgazdasági bizottság hozott, az nem erről az anyagról szól. Nem lenne szabad szerintem ennyire nem valós alapokon nyugvó ajánlást hozni. Tájékoztatom a bizottságot, amikor elolvastam, gyorsan fölhívtam az elnök urat, mert láttam, hogy alelnöki aláírás van rajta, és megtudtam, hogy gyakorlatilag az történt, hogy kivonultak a bizottsági ülésről az ellenzéki képviselők - még a napirend előtt, tehát nem ennél a napirendnél vonultak ki, hanem a megelőzőnél -, így aztán megszületett ez a határozati javaslat. Néhány ajánlás vagy valami, azt gondolom, azért kellene.
Nekünk azt kellene tennünk, azt gondolom, hogy az itt elhangzott javaslatok is már megalapoznak egy ajánlást, amelyet holnapra el is lehet készíteni - holnap úgyis összeülünk. A bizottság nyilván dönt majd az elfogadásról, de azon kívül kellene néhány javaslatot tennünk, részben amit próbáltam összefoglalni, részben ha felébredtek gondolatok, akkor kérem, hogy egészítsetek ki. (Dr. Józsa István: A bizottsági előadó majd elmondja a vitában, amire gondol az elnök úr.) Én inkább arra gondolok, hogy készül ilyen jelentés jövőre meg azután is, és mi azért környezetvédelmi bizottság vagyunk; és nyilván lesz bizottsági előadó.
Amit nem is említettem most, hogy a talajvédelemmel kapcsolatosan a talajerózió teljesen kikerült a kormányzati látkörből, pedig nagyon durva események voltak, amelyek vízzel köthetők össze, de hogy ne vette volna észre a kormányzat vagy a minisztérium, azt nem tudom elképzelni; nyilván észrevette, csak valamilyen okból az anyagban erről nincs szó.
Miután ez sokéves anyag, és voltál te mezőgazdasági bizottsági elnök is (Dr. Orosz Sándor: Igen.), tehát többen foglalkoztok ezzel hosszú ideje - és Farkas képviselő úr is volt mezőgazdasági bizottsági elnök -, nem tudom, nem illik ilyenkor, azon túlmenően, hogy jó, kezdjük el tárgyalni, javaslatokat vagy ajánlásokat tenni? Nekem az a javaslatom, hogy szedjük össze a gondolatainkat, legalább annak erejéig, hogy az ajánlásokat megtesszük.
Parancsolj!
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam! Valóban, amikor a mezőgazdasági bizottság elnökeként, majd tagjaként az előző ciklusban az agrárgazdaságról szóló jelentés vitáját végigültük, illetve végigbeszéltük, végigvitáztuk, teljesen más szituáció volt, mint a környezetvédelmi bizottságban ülni és erről a kérdésről beszélni.
Ugyanakkor azért, amit elnök úr felvetett néhány kiemelt példaként, nagyon helyesnek tartom, hogy arra föl kell hívni a kormányzat figyelmét. Nem biztos, hogy ilyen rögtönözve ezt meg lehet oldani, már csak azért is, mert ha jól tudom, holnap délután várhatóan általános vitája van a törvénynek és annak a zárása is, ha tehát mi itt holnap elkezdünk bizottsági ülésen egy órakor talán még erről beszélni, akkor már lehet, hogy mire átérünk a Parlamentbe, a törvény általános vitáját már le is zárják. Úgy hiszem, holnap itt egy szervezőmunkára lenne szükség, hogy legalább tudjuk a bizottsági ülés adott pillanatában, hogy érdemes-e még a Parlamentbe átmenni és erről beszélni, vagy pedig a bizottsági ülést esetleg egy más időpontra tenni; ezzel csak gondolatot szerettem volna ébreszteni.
Igazából a mezőgazdaság helyzetét nagyon hosszú évek óta kísérjük itt figyelemmel - igaz, Orosz Sándor régebben, mint én -, végigültünk és végigolvastunk jó pár agrárgazdaságról szóló jelentést, mondhatnám azt is, teljesen mindegy, hogy melyik kormányzati ciklusban. Végeredményben ezek az agrárgazdaságról szóló jelentések nagyon jó mankót jelentenek, teljesen mindegy, hogy melyik kormányzati ciklusról beszélünk. Mindig vitatkozunk, az ellenzék bírálja a kormányzatot, a mostani kormányzat bírálta korábban ellenzéki helyzetben ugyanígy, ugyanakkor azért ez nagyon jó mankó arra, hogy valóban felmérjük azt, hogy a mezőgazdaságban mi az aktuális helyzet, úgy nagy vonalakban. Az, hogy bizonyos részterületekről nem szól az anyag, csak szeretném emlékeztetni a minisztérium tisztelt képviselőit - ha lesz módom, holnap miniszter úrnak is felvetem - a miniszter úr azon ígéreteire, ami például az egyik kitörési pontunk, mindig szoktam mondani: a zöldségtermesztés helyzete. Miniszter úr azt említette másfél évvel ezelőtt, hogy megduplázza a hajtatófelületek nagyságát; ma még semmiféle elképzelést a gyakorlati megvalósításra nem látok, ami akár ebben az anyagban is utalna erre.
De amit elnök úr felvetett, a különböző talajvédelmi kérdésekben a melioráció kérdése, ami húsz vagy huszonöt évvel ezelőtt kiemelt programként működött Magyarországon, megfelelő felsőfokú képzés is volt, részben van még ma is ezzel kapcsolatban, ez mára gyakorlatilag feledésbe merült. Elnök úr felvetése teljesen jogos, éppen ezért ezt a kérdést meggyőződésem szerint a bizottsági anyagba bele lehetne foglalni, hogy erre igenis fel kell hívni a minisztérium figyelmét. Ez nem kimondottan agrárkérdés, hanem ez már valóban kapcsolódik akár a környezetvédelmi kérdésekhez is. De ezen kívül meg lehetne említeni azt is, hogy ma Magyarországon mindig azt mondjuk, hogy milyen mértékben szennyezték el anno, pár évvel ezelőtt meg még ma is az agrárgazdasági termelők a talajokat növényvédő szerekkel, műtrágyákkal. Nagyon szeretnék erről egy olyan kimutatást látni, amelyik a valós adatokat tartalmazza. Meggyőződésem szerint, mint gyakorló gazda, ezek a tételek nem igazak, ma már régen nem igazak. Erre is fel lehetne hívni a minisztérium figyelmét, hogy igenis, tessék ezt olyan mértékben feldolgozni, hogy a valóságot tegyék elénk, mert ezek a kérdések szerintem nem állják meg a helyüket.
Néhány gondolatot majd holnap a parlament plenáris ülésén, illetve a jelentésről szóló vitában szeretnék majd elmondani; nem tudom, lesz-e még erre módom, de ott szeretnék egypár kérdést részletesebben kifejteni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsolj!
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Egyetértek Farkas képviselőtársamnak azon felvetésével, hogy ha ezeket a javaslatokat össze akarjuk szedni, akkor ezt nem ilyen rohammunkában kellene csinálni. A következő jelentés tekintetében nem hajt minket a tatár, nincs időkorlátunk, hogy ez a holnapi napon meg kell történjen.
Az a javaslatom, hogy ezt ne a holnapi bizottsági ülésen tárgyaljuk, hanem gondoljuk végig, szánjunk rá több időt, energiát. Akik ehhez jobban értenek, ha még azt az energiát is rászánnák, hogy előzetesen készítenek valamilyen javaslatot, amelyet utána lehetne kicsit körözni bizottsági szinten, akkor szerintem az jobb munkamódszer lenne, mint ha holnap volna rá fél óránk, és ugorjunk neki. Minden felszólalónak volt konkrét javaslata, ez alapján mérlegelni kell, és a bizottság forduljon közvetlenül a minisztériumhoz, tegye meg azokat a lépéseket, hogy azt szeretnénk, ha a következő évben ezek bekerülnének a jelentésbe.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kékkői képviselő úr!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Akkor úgy értelmezem Oláh Lajos képviselőtársamnak a szavait, hogy vegyük le napirendről, és tegyünk javaslatot, a bizottság tegyen javaslatot, hogy vegyük le napirendről ennek az általános vitáját. (Közbeszólások a kormánypárti képviselők részéről: Nem!) Én így értelmeztem, mert akkor nincs értelme a holnapi bizottsági ülésnek, és nincs a részletek megbeszélésének sem. Mert egy határozati javaslatot is el kell tudnunk fogadni!
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nem, én úgy értelmeztem ezt a dolgot, hogy van az előterjesztés, amelyet most akkor úgy tekintünk, mint egy olyan tájékoztató anyagot, amely a 2005. évi helyzetről ad egy képet. S akkor az a javaslat, hogy a bizottság egy későbbi alkalommal - nem túl későbbi alkalommal - tárgyaljon arról, vagy alakítson egy kis munkacsoportot, amelyik ezt előkészíti, olyanokból, akik ebben jártasak, és ennek alapján tegyünk arra javaslatot, hogy a következő jelentés miket tartalmazzon, illetve azt is ezek szerint, hogy mit kellene tenni. Vagyis egy ajánlást készítenénk a kormány felé, egy bizottsági ajánlást, hogy szerintünk a megújuló energia ne a kutatás-fejlesztési rovatban legyen, hanem a termelési rovatban, vagy az erdőgazdaságnál is foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, illetve a talajerózió kérdésével is foglalkozzunk vagy a vízgazdálkodás kérdésével is.
Közben jutott eszembe - nyilván lesz majd bizottsági előadó - az oktatásra fordított költség csökkenése is, miközben mindig azt hallom mint nem mezőgazdasági ember, hogy micsoda kiváló agrármérnökök termelnek a holland farmergazdaságban, mi pedig ezt csökkentjük, amikor azt gondolom, hogy éppen talán a kertészetben, vagyis az igényesebb területen ez fontos kérdésnek tűnik nekem. A javaslatot tehát úgy kell érteni, legalábbis a többségnek tűnő rész szerint, hogy ez menjen, mi pedig azt mondjuk, hogy akkor szülessen egy bizottsági ajánlás, amelyet nem holnapra gyűrünk be, hanem egy megfelelő rákészüléssel, kicsit átgondoltabban. Mert maga ez az egész napirendre-kerülés is igen hirtelen történt.
Kékkői képviselő úr!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Értem elnök úr javaslatát, de akkor én azt javaslom, hogy mivel ezt törvény írja elő, az 1997-es törvény, hogy mit kell tartalmaznia a jelentésnek, akkor törvénymódosító javaslatot kell nekünk benyújtani. Merthogy a jelentés mit tartalmazzon, azt törvény írja elő.
Köszönöm.
ELNÖK: Szeretném, ha azzal tisztában lennénk, hogy mi a környezetvédelmi bizottság vagyunk, úgyhogy mi azokra az ügyekre koncentráljunk, ami a környezetvédelemmel kapcsolatos; és van egy főbizottság, amelyik a mezőgazdasággal foglalkozik.
Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Annak idején az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökeként alkalmam volt megküzdeni azért, hogy most beszélgethessünk a jelentésről. Éppen ezért én édesgyermekemnek tekintem az éves jelentéseket, ez talán kitetszett abból is, amit az elején mondtam. Ennek megfelelően én maximálisan támogatom Oláh képviselőtársam javaslatát, amely teljesen egybevágott egyébként Farkas Sándor képviselő úr, illetőleg elnök úr gondolataival is.
1. Ez a jelentés megfelel az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényben előírtaknak, és egyébként az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága is ezen az állásponton van, ezért kerüljön általános vitára, és ezt fogadja el a Magyar Köztársaság Országgyűlése. Ez egy dolog. A másik dolog, hogy mit szeretnénk csinálni ezzel. Ennek egyik része adja magát, ezért kell ilyen időpontban benyújtani, hogy ha van értékelhető következtetés a még elfogadásra váró költségvetés előtt, akkor ezt a következtetést ott érvényesítsük.
2. Ha mi itt a jelentést elfogadjuk, ebből nem következik az, hogy egyetértenénk azzal, hogy jövőre is minden szempontból ugyanilyen jelentés kerüljön az asztalunkra. Ezért egy későbbi időpontban akár a 2006. évi jelentéssel kapcsolatos kívánalmainkat, kéréseinket, javaslatainkat összefoglalhatnánk egy bizottsági állásfoglalásban, és ezt külön megtárgyalva az FVM-nek eljuttatjuk. Hogy aztán ebből mit tud megvalósítani vagy mit nem, én ezzel most nem akarok foglalkozni, ez legyen az akkori döntésnek a kérdése. De élesen válasszuk külön azt, hogy a jövőt illetően hogyan kívánjuk még alakítani a jelentést, milyen összeállításokkal szeretnénk mi megalapozottabban foglalkozni ezzel. És ha ezt látjuk, annak a napirendnek a tárgyalása kapcsán derülhet ki az is egyáltalán, hogy ami tartalmat kívánunk, az olyan tartalom-e, amely igényli az említett agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény vonatkozó részeinek a módosítását, avagy sem. Ugyanis nem olyan mélységű az az előírás, amely táblázati szinten előírná, hogy hogyan nézzen ki a jelentés. Én azt gondolom egyébként, hogy azok, amikről itt beszéltünk, egy következő évi jelentés összeállításánál törvénymódosítás nélkül is érvényesíthetők; azt hiszem, ezeket illik figyelembe venni.
Javaslom tehát, hogy támogassuk a mezőgazdasági bizottság országgyűlési határozati javaslatát, aminek a tartalmi lényege, hogy fogadjuk el ezt a jelentést, minden feltétel adott hozzá, hogy ez megtörténjen; és a következtetések levonásával járjuk ezt a speciális utat, amit egyébként elnök úr maga is javaslatba hozott. Nevesen tehát legyenek olyan kívánalmaink a jövőt illető jelentések kapcsán, amiből a mi sajátos szempontjainkat jobban fogjuk látni egy következő évi vita időszakában.
Köszönöm.
ELNÖK: Akkor most egyrészt határoznunk kell az általános vitára való alkalmasságról. Másrészt pedig azt javaslom, hogy fel kellene kérni Farkas és Oláh képviselő urakat...
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Én nagyon szívesen teszem, és világéletemben agráros ember voltam, de ha erre a múltamra hivatkozhatnék, akkor inkább Orosz képviselőtársamat szeretném erre felkérni, akiknek volt ilyen bizottsági tapasztalatuk, hogy ők ketten rakjanak össze valamit, és mondjuk azt, hogy egy hónapon belül jöjjenek ezzel vissza. Tehát elég konkrétan őket kettőjüket kérjük meg, hogy egy hónapon belül jöjjenek vissza valamilyen javaslattal. Bocsánat, Sanyi! (Derültség. - Dr. Orosz Sándor: Melyik Sanyiról beszéltél? - Derültség.)
ELNÖK: Én messzemenően egyetértek a két volt elnök személyével. Akkor tehát az lenne a második javaslat, hogy felkéri a bizottság Orosz Sándor alelnök urat és Farkas Sándor képviselő urat, hogy koordinálja egy ilyen ajánlásnak az elkészítését a bizottság részéről az agrárgazdasági jelentéssel kapcsolatban. Úgy látom, mind a ketten elfogadják. (Dr. Orosz Sándor és Farkas Sándor jelzi, hogy igen.)
Fölteszem a javaslatokat szavazásra.
Az első kérdés, hogy a mezőgazdasági bizottság határozati javaslatát ki támogatja. Aki igen, kérem, hogy szavazzon. (Szavazás.) Ez 10 igen. Aki ellene szavaz? 9 nem. Tartózkodás? (Nincs.) Köszönöm szépen. A bizottság tehát támogatja.
Bizottsági előadót kell választanunk, nyilván azok közül, akik támogatják. Oláh Lajos?
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Nagyon szívesen elvállalom.
ELNÖK: A kisebbségi véleményt elmondja Kékkői Zoltán?
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Igen, elnök úr.
ELNÖK: Akkor határozzunk arról is, hogy erre felkérjük a két urat. Aki egyetért a felkéréssel, kérem, hogy szavazzon. (Szavazás. - Egyhangú egyetértés.) Köszönöm szépen.
A szerdai paksi látogatással kapcsolatban a meghívót nyilván mindenki megkapta. 8 órakor indulunk innen az Irodaház elől, és a késő délutáni órákban érkezünk vissza. Kérem, az ülést követően egyeztessük még egyszer, kik jelentkeztek, és kérem azt is jelezni, hogy ki jön a busszal, illetve kivel találkozunk ott a helyszínen.
A mai ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 40 perc)
|
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea