ISZB-28/2009.
(ISZB-97/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2009. december 7-én, 8 óra 30 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Megjelentek *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Tájékoztató a téli felkészülésről a hajléktalanellátásban - Előadó: Korózs Lajos államtitkár, Szociális és Munkaügyi Minisztérium *
Korózs Lajos államtitkár (SZMM) szóbeli tájékoztatója *
Kérdések, vélemények *
Korózs Lajos államtitkár (SZMM) válaszadása *
Ghyczy Gelért (SZMM) kiegészítése *
A magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslat (T/11079. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló határozati javaslat (H/11084. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11310. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika (SZMM) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Szavazás *
A támogatott döntéshozatal jogintézményével kapcsolatos további jogalkotási feladatokról szóló határozati javaslat (H/11311. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika (SZMM) szóbeli kiegészítője *
Kérdések, vélemények *
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika (SZMM) válaszadása *
Szavazás *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11285. szám) (Béki Gabriella (SZDSZ) képviselő önálló indítványa) *
Béki Gabriella szóbeli kiegészítője *
Varga Ágnes (SZMM) állásfoglalása *
Szavazás *
Egyebek *
1. Tájékoztató a téli felkészülésről a hajléktalanellátásban
Előadó:
Korózs Lajos államtitkár, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
2. A magánnyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslat (T/11079. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
3. A kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló határozati javaslat (H/11084. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
4. Egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11310. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
5. A támogatott döntéshozatal jogintézményével kapcsolatos további jogalkotási feladatokról szóló határozati javaslat (H/11311. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
6. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11285. szám)
(Béki Gabriella (SZDSZ) képviselő önálló indítványa)
7. Egyebek
Elnököl: Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság elnöke
Winkfein Csaba (MSZP), a bizottság alelnöke
Bókay Endre (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP)
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Rónavölgyi Endréné (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Dr. Hoppál Péter (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Dr. Tiba István (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Soltész Miklós (KDNP) László Tamásnak (Fidesz)
Bókay Endre (MSZP) megérkezéséig Deák Istvánnénak (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP) távozása után Bókay Endrének (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP) Dér Zsuzsannának (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) megérkezéséig Lombos Istvánnak (MSZP) Dr. Nyul István (MSZP) megérkezéséig Dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Tóbiás József (MSZP) Farkas Imrének (MSZP)
Török Zsolt (MSZP) megérkezéséig Dr. Szabóné Müller Timeának (MSZP)
Hirt Ferenc (Fidesz) Dr. Lanczendorfer Erzébetnek (Fidesz)
Dr. Hoppál Péter (Fidesz) megérkezéséig Dr. Tiba Istvánnak (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz) Dr. Szabó Erikának (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz) Vígh Ilonának (Fidesz)
Dr. Dragon Pál (független) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Korózs Lajos államtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Ghyczy Gellért osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Rézmovits Ádám főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dobos Tímea fogalmazó (Pénzügyminisztérium)
Portörő Péter igazgató (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Hajós Andrea tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Mattenheim Gréta szakmai tanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Varga Ágnes főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Arany-Tóth Mariann tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 8 óra 30 perc)
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kedves Képviselőtársaim! Kérem szépen, helyet foglaljatok és megnyitjuk az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság ülését.
A kiküldött napirendi pontokon változtatást nem javaslok. Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy kíván-e valaki e tárgyban szót kérni. (Nincs jelzés.) Úgy látom, nem.
Ezért azt kérem kedves képviselőtársaimtól, hogy aki a hat pontból álló napirendi javaslatot elfogadja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm, egyhangú támogatást kapott a napirend.
Az első napirendi ponttal nyitunk, amely tájékoztató a téli felkészülésről, ami a hajléktalanellátásunkat illeti.
Ennek a pontnak az előadójaként megkülönböztetett szeretettel köszöntöm Korózs Lajos államtitkár urat, aki vállalta, hogy a bizottságot a részletekről is a mai napon tájékoztatja, ezért megköszönöm a pontosságát és átadom a szót.
Államtitkár úr, parancsoljon, hallgatjuk.
Korózs Lajos államtitkár (SZMM) szóbeli tájékoztatója
KORÓZS LAJOS államtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó reggelt kívánok. Tisztelettel köszöntöm én is a bizottság minden egyes tagját és külön köszönöm, hogy érdeklődést mutatnak - meg kell jegyeznem, hogy évek óta - a hajléktalanellátás téli időszakra történő felkészülésével kapcsolatosan.
Kedves Barátaim! Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy az elmúlt évekkel ellentétben, már ez év nyarán elkezdődött a felkészülés és augusztus végén megkötésre kerültek azok a szerződések, megállapodások, amely a hajléktalanellátásban dolgozó két nagy közalapítványt finanszírozandó, mintegy 630 millió forintot biztosítottunk a Hajléktalanokért Közalapítvány, illetve az Összefogás a Budapesti Hajléktalanokért és Lakástalanokért Közalapítvány számára. Szeretném megjegyezni azt is, hogy a főváros ez utóbbi alapítvány finanszírozásához hozzájárul mintegy 40 millió forinttal és ez úgy oszlik meg, hogy 260 és fél millió forintot az Összefogás kap meg és 320 millió forintot pedig a Hajléktalanokért Közalapítvány.
Szeretném megmondani azt is önöknek, hogy változatlanul és hatékonyan működik a diszpécserszolgálat az országban lévő mindhét régióban. Nem kell azt különösebben magyaráznom, hogy így az ősz beálltával, a tél közeledtével, a szokásosnál több hajléktalan ember kíván a szállásokra bejutni, és a hidegben az utcán alvók fokozott veszélybe kerülnek. Azt hiszem, ezt sem kell különösebben magyarázni, hiszen megnő a kihűlés veszélye; illetve azt sem kell magyarázni különösebben - gondolom a szociális bizottság tagjainak -, hogy itt legyengült szervezettel bíró emberekről van szó és a világjárvány közepette még erre is külön figyelnünk kell. Majd szeretnék kitérni arra, hogy milyen operatív intézkedéseket tettünk a H1N1 vírus elleni védekezésben.
És ahogy említettem, nagy az igény különösen a hétvégi nyitva tartás iránt, hiszen vannak olyan ellátási formák, amelyek eleddig hétvégeken nem tartottak nyitva. Ezekből a pályázati pénzekből szeretnénk biztosítani forrásokat arra nézvést is, hogy a hétvégi nyitva tartásokat finanszírozni tudják a működtetők.
Az utcán élők ellátásában 95 utcai szociális munkás szolgálat tevékenykedik. Ez év októberében készítettünk egy összegzést erre nézvést. Az utcai szociális munka megszervezését és tevékenységének koordinálását, ahogy említettem, minden régióban, mind a hét régióban, diszpécserszolgálat működteti. A népkonyhai étkeztetés keretében mintegy 4180 adag kiosztására nyílik lehetőség az év folyamán; a nappali melegedőkben 5635 férőhely működik; az éjjeli menedékhelyen 3364 férőhellyel rendelkezünk; átmeneti szállón 3996 férőhellyel rendelkezünk és tartós bentlakásos intézményben mintegy 800 fős engedélyezett férőhely működik. Meg kell említenem az időszakos férőhelyek működtetését is, ezek november és április között működnek. Nagyjából 1000-1200 férőhellyel működnek az időszakos férőhelyek.
Majd minden megyében működik a hajléktalan embereket ellátó orvosi rendelő. Ebből ma vidéken összesen 20 van - 20 olyan orvosi rendelő van, amely kimondottan a hajléktalan emberek ellátását hivatott szolgálni; illetve a fővárosban 6 ilyen orvosi rendelő található. A 24 órás egészségügyi centrum közül Budapesten 4 ilyen egészségügyi centrum van 95 lábadozó férőhellyel, és regionális egészségügyi centrumunk van Miskolcon, Pécsen, Debrecenben, Szegeden és most van kialakítás alatt a veszprémi egészségügyi centrumunk.
Tisztelt Képviselők! Ezen túlmenően, a fővárosban 3 intézményben működik ápolást, orvosi ellátást biztosító krízisosztály és lábadozó, ahol összesen 123 főt tudnak fogadni az egészségügyi szakemberek.
Szeretnék néhány adatot elmondani arra nézvést, hogy milyen programokat kívánunk ebből a téli felkészülésből, illetve a téli felkészülésre szánt forrásból biztosítani. A krízisautók és a speciális utcai gondozószolgálatok támogatására mintegy 47 millió forintot: itt 4 budapesti szervezetről van szó és 16 megyében 1-1 szervezetről van szó. Étkezést biztosítunk éjjeli menedékhelyeken, illetve nappali melegedőkben, erre 59,6 millió forintot biztosítunk. Itt lehetőség van a fővárosban 1200 adag/nap kapacitásra, vidéken pedig 2333 adag kapacitásra.
Kiegészítő programok kapcsán, a téli ellátást segítendő: itt a hálózsákok biztosításától a meleg ruháig bezárólag mintegy 5 millió forintot. A nappali melegedők hétvégi nyitva tartására - ahogy a bevezetőmben említettem, nagyon nagy az igény arra, hogy a nappali melegedők hétvégén is nyitva tartsanak - a közép-magyarországi régióban biztosítunk 840 férőhelyet, ahol hétvégén is nyitva tartanak a nappali melegedők, ennek a forrásigénye durván 12,3 tized millió; betegszobai ellátásra mintegy 26,8 millió forintot biztosítunk. Itt Budapesten 56 betegszobai férőhelyet, illetve orvosi ellátást, gyógyszert, vitaminokat, vidéken pedig várhatóan mintegy 60-65 fő betegszobai férőhelyet tudunk ebből a pénzből biztosítani; és krízisférőhelyek kialakítására biztosítunk mintegy 8 millió forintot.
Néhány mondatot annak érdekében, hogy kiegészítő pályázatot kívánunk megjelentetni. Jelenleg is van három olyan pályázatunk, amely most fut - az SZMM honlapján ezek a pályázatok megtekinthetők. Így a regionális diszpécserszolgálati feladatok ellátásának támogatására itt a dél-alföldi régióra kellett fókuszálnunk; fut egy pályázatunk a hajléktalan személyek ellátását célzó normatív állami támogatással nem rendelkező programok finanszírozására és fut egy pályázatunk a téli ellátás zavartalan megvalósítására is.
Egy rövid adatsort szeretnék elmondani: a téli időszakban kiegészítő kapacitások finanszírozásával kapcsolatosan az éjjeli menedékhelyek és átmeneti szállók éves kapacitása 7360 fő, és ezt a téli kiegészítő kapacitásban meg tudjuk növelni mintegy 1200 férőhellyel. A tartós bentlakásos intézményünkben, ahogy említettem, mintegy 800 férőhelyünk van, ezt a 800 férőhelyet tudjunk változatlanul biztosítani. A nappali melegedőkben 5635 éves kapacitású férőhelyünk van, és ezt 840 férőhellyel tudjuk a téli időszakban növelni, ha erre szükség van; a népkonyhai étkeztetésben van 4180 adagos éves kapacitásunk, és azt gyakorlatilag meg tudjuk krízishelyzetben duplázni, mert mintegy 3533 plusz étkezési adaggal, illetve népkonyhai kapacitással tudjuk krízishelyzetben bővíteni - tehát a 4180-al szemben téli időszakban, ha erre szükség van, több mint 7700 adag ételt tudunk biztosítani. A lábadozókban 284 férőhelyünk van, és ha szükség van rá a téli időszakban, akkor további 55 férőhelyet tudunk biztosítani.
Két mondatot engedjenek meg a világjárvánnyal kapcsolatosan. Mintegy 2 héttel, 3 héttel ezelőtt mind a hét régiónak a szervezeteit összehívtam egy értekezletre, ahol a regionális kollegák referáltak arról, hogy hogyan állnak a felkészüléssel - hát, le a kalappal előttük. Csak egy példát szeretnék mondani és nem anekdotázni akarok. Van olyan régió - ez a Baranya megyei székhellyel, pécsi székhellyel működő dél-dunántúli régió -, ahol a katasztrófavédelemben a színek alapján vezetik be a riasztási fokozatokat, ugyanúgy: a fehér, a zöld, a narancssárga és a vörös riasztási etikettet, vagy protokollt fogadtak el, ahol minden egyes, a hajléktalanellátáshoz köthető szervezet. Legyen ez utcai szociális munka, legyen ez vöröskereszt, legyen ez orvosi rendelő, legyen ez, mondjuk oltópont - mindenki minden héten egy értekezletet tart és annak függvényében, hogy mekkora a baj, vagy mekkora szükség van rájuk, ennek függvényében rendelnek el valamilyen fokozatot és mindenkinek rendelkezésére áll minden egyes információ. Tehát a telefonszámtól a pénzbeli forrásokig, a szakember-ellátottságtól a gépjármű forgalmazásig bezárólag.
Szeretném azt is elmondani, hogy ezen a forráson, ezen a bázison túl, nagyon sok olyan futó programunk van, amiket hazai forrásból, illetve európai uniós forrásból finanszírozunk, és ezek most vagy induló, vagy már folyamatban lévő programok. Így Bács-Kiskun megyében, Vas megyében, Szombathelyen, Baranya megyében a nappali centrumoktól kezdve, Csongrád megyében, Borsod megyében norvég alapból finanszírozott hajléktalanellátási program fut, és vannak olyan KIOP-os pályázataink, amelyek most mind-mind ezeket a kapacitásokat vagy bővíteni, vagy magasabb színvonalon történő ellátást kell hogy finanszírozzanak.
Nagyon-nagyon jó az együttműködésünk az ÁNTSZ-el és a tisztiorvosi szolgálatokkal. Lényegesen jobb - lévén, hogy azokba a veszélyeztetett csoportokba tartoznak a hajléktalanok, akikkel kiemelten kell foglalkozni - az átoltottsági mutató, mint a népesség teljes egészében, szervezetten működik az oltás biztosítása.
Szeretném azt is tájékoztatásként elmondani a tisztelt bizottságnak, hogy minden költséget, amely az oltással kapcsolatos - a vakcinától kezdve a szakemberek biztosításán keresztül - az állam vállalta magára, és sem az ellátó szervezetnek, sem magának a hajléktalan embernek ez nem kerül egyetlenegy fillérjébe se. És ahol esetleg adminisztrációs problémák vannak, azokat is áthidalandó, mindenki beoltásra kerül, aki ehhez hozzájárul és kéri, tehát még csak az sem akadály, hogy esetleg valaki nem tudja a taj-számát, vagy nincs meg a taj-kártyája, mert a szervezeteink - az utcai szociális munkások, a diszpécserközpontok és a civil segítők azon vannak, hogy ezeket a papírokat pótolják, de előbb oltást kapnak és utána foglalkoznak a papírral.
Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak, ennyit kívántam elmondani és bemutatásképpen itt van Ghyczy Gellért főosztályvezető-helyettes úr velem, aki a minisztériumban a hajléktalanellátással foglalkozó kolléga, ha hozzánk van kérdésük, véleményük, szívesen vesszük.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr a beszámolót. Elnézést Chyczy főosztályvezető úrtól, valóban elmulasztottam önt üdvözölni, de a szeretetünk azért változatlan.
Mielőtt átadom a szót, mert látom, hogy Béki képviselő asszony jelentkezett, azért hadd mondjam, hogy évről évre államtitkár úr eljön a bizottsághoz körülbelül e tájt és tájékoztatja a bizottságot, hogy hogyan alakul a hajléktalanellátás, amellyel való munkát - mint hallották - megerősítem, már nyáron elkezdi mindig a tárca megtekinteni, hogy a téli időszakra felkészüljön. Nagyon köszönjük, hogy számokkal és adatokkal fűszerezte megint a beszámolóját, és bizony úgy emlékszem a számokra, visszamenőleg követhető, hogy mindig van valamilyen fejlődés, fejlesztés ezen a területen.
Visszaélve azzal a lehetőséggel, hogy én vagyok az elnök, egy kérdést hadd tegyek fel. Általánosságban szeretném a véleményét hallani államtitkár úrnak. A meglévő kapacitásaink és az a bizonyos igény, ami a társadalom, illetve a társadalomban élő hajléktalanok csoportjából jelentkezik, vajon azok arányban hogyan állnak egymással, vagy lefordítva: milyen fejlesztési feladataink vannak még ezen a területen. Ez lenne majd a kérdésem és most Béki képviselő asszonyé a szó, parancsoljon.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Asszony! Egy nagyon jó összefoglalót hallottunk a kapacitásokról - tulajdonképpen az elnök asszony már más szavakkal megfogalmazta az egyik kérdésemet. Engem is az érdekel, hogy ez az igényekkel, a szükségletekkel milyen viszonyban áll, elégséges-e ez a kapacitás, vagy éppen ellenkezőleg kevés, de azt a variációt is el tudom képzelni, hogy kihasználatlan férőhelyek vannak. Tehát az érdekel, hogy milyen ennek a kapacitásnak a kihasználtsága.
A másik kérdés közvetve kapcsolódik ehhez a témához. Éppen a hétvégén figyelemfelkeltő hír volt, hogy Miskolcon az önkormányzat korlátozza az egy lakásban lakó emberek létszámát. Az első gondolat, ami felvetődik, hogy ezzel a technikával gyárthatjuk a hajléktalanokat, már ha egyáltalán érvényt lehet szerezni egy ilyen rendeletnek; mégiscsak jobb, ha egy lakásban összezsúfolódnak nagycsaládok, semmint, ha az utcán vannak. Szeretném államtitkár úr véleményét erről az önkormányzati rendeletről hallani.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony.
László Tamás képviselő úr jelentkezett. Parancsoljon!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Három témában szeretnék hozzászólni a beszámolóhoz - ezek kérdések mindegyike.
Az első kérdésem az, hogy felkészültek-e az egyes szervezetek a lakáshitelesek ügyében. Itt feltehetően azért ez a folyamat nem állt meg azzal, hogy etikai kódexet fogadtak el, tehát elképzelhető, hogy bizony még télvíz idején is, annak ellenére, hogy sok ígéret hangzott el azzal kapcsolatban, hogy télen nem lesznek kilakoltatások - ezzel kapcsolatban mi az álláspont.
A második kérdés. A hajléktalanságnak olyan nagyon sajátos és szomorú változata, amikor idős emberek vagy magatehetetlen emberek, vagy akik már a rezsit régóta nem tudják fizetni, a saját lakásukban fagynak meg - erre is felkészültek-e, tehát van-e erre valamiféle hálózat, amelyik tudja, gondolja, odafigyel erre a kérdésre.
A harmadik téma visszatérő, sokszor feltettem ezt a kérdést, de nem látok semmilyen különösebb előrelépést ebben a témában. A hajléktalanok kiszorulnak a város szélére és a kiserdőben jelennek meg - ezek a városszéli erdős területek -, ahová a belső városrészekből húzódtak ki, és nagyon sokan laknak ilyen körülmények között. Itt aztán rengeteg olyan probléma van, amit orvosolni kellene közös erővel: közbiztonsági, környezetvédelmi, köztulajdon-védelmi, családvédelmi és sok egyéb problémahalmazt találunk ezekben az esetekben; itt egész kis "lakóközösségek" - idézőjelbe téve - jönnek létre, akik nagyon kívül esnek, úgy látom, a hajléktalanellátás látókörén. Ilyen a XV. kerületben, a Szentmihályi út mellett egy terület, ahol rendszeresen nagy tüzek is vannak pontosan a hajléktalanok téli fűtése érdekében, kivágják az erdőket és sajnos olyan körülmények között élnek, hogy fel is gyújtják időszakosan ezeket a területeken - erre úgy gondolom, hogy fokozottan oda kellene figyelni. Ez nemcsak a XV. kerületben fordul elő, hanem számos olyan helyen, ahol a városszélen ilyen erdőségek vannak és ott nagyon sokan élnek sajnos, olykor kicsi gyermekekkel is.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kérdezem még képviselőtársaimat, mert le fogom zárni a vitát, de úgy látom, hogy összefoglaltuk a felmerült kérdéseket, tehát a vitát lezárom.
Megkérem államtitkár urat, illetve osztályvezető urat, szíveskedjenek a válaszokat megadni. Köszönöm.
Államtitkár úr!
Korózs Lajos államtitkár (SZMM) válaszadása
KORÓZS LAJOS államtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, évről évre van fejlesztés, hál' istennek az ellátások jelentős részét azért civilek végzik és közel két évtizede bent vannak a rendszerben. Tehát azért be kell hogy valljam, nem is olyan nagy vallomás ez, mert ez azt gondolom, hogy így van rendjén, hogy a civilek nélkül nagyon hiányos lenne a hajléktalanellátás, le a kalappal előttük, amit végeznek, amit csinálnak. Sőt rendszerint azt látom, hogy ahol a települési önkormányzat végzi ezt a feladatot, ott is valamilyen megállapodások, vagy szerződéses formák működnek civilekkel és ez nagyon változatos, tehát a vöröskereszttől a Máltai Szeretetszolgálaton keresztül a különböző civil szervezetekig bezárólag.
A fejlesztések, hogy évről évre magasabb szinten kerülnek kivitelezésre, megszervezésre, ez többé-kevésbé ennek a jó együttműködésnek az eredménye. Tehát, ha az látszott, hogy nem intézményekben és nem épületekben kell sokszor gondolkodni, hanem szolgáltatások, kapacitások bővítésében; hogy lehetőség szerint alacsony küszöbűek legyenek ezek az ellátások. Hogy ne teremtsünk olyan feltételeket, amelyek kívül tartják a hajléktalant az ellátórendszeren, hanem éppen hogy fordítva, akár küszöb nélküli ellátásokat tudjunk biztosítani annak érdekében, hogy könnyen és gyorsan hozzáférhető legyen mindennemű szolgáltatás és ezek gyorsan odaérjenek, ahol nagy a segítségre való igény.
Meg kell említenem. Évek óta tart a volt mentőkórháznak a rekonstrukciója, a Szobi utcában. Újra van egy olyan szint, ahol egy rekonstrukció eredményeképpen most nappali melegedő került kialakításra. Nagyon jó kezdeményezés a Máltai Szeretetszolgálatnak az a programja, amely a legfrekventáltabb - már a hajléktalanság szempontjából - térről van szó, a Nyugati-térről, a Nyugati-téri aluljáróról, ahol éppen a máltai kvázi örökbe fogadta, és oda egy olyan komplex programot visz, amely az alacsony küszöbű ellátástól a nappali melegedőn keresztül, az egészségügyi szolgáltatásokig, akár a munkaerőpiaccal kapcsolatos segítségnyújtásig tart. Tehát egy borzasztó komplex programot fogadott el vagy alkotott meg a Máltai Szeretetszolgálat és fogadtunk el irányukból. Azt gondolom, hogy egy ilyen pilot programnak is ez jó, ha itt beválik, és jól működik, akkor Budapest különböző területein, illetve az ország különböző részein ugyanez elkészíthető vagy megcsinálható.
A másik kérdés volt itt, részben Béki Gabriella képviselő asszony által, hogy hogy állunk a férőhelyekkel. Meglehetősen heterogén. Tudom, hogy két héttel ezelőtt megjelentek olyan híradások, amelyek arról szóltak, hogy nincs férőhely és betelt, nem igaz. Minden áldott nap a diszpécserszolgálatok jelentést tesznek, és pontosan képbe tudunk kerülni arra nézvést, hogy hogyan állunk a feltöltöttséggel. Átlagban most olyan 70-72 százalék körül van az országos átlag, nem éri el a 75 százalékot. Egyetlenegy olyan megye van, ahol kicsit szűk a kapacitás, bocsánatot kérek, két megye van: Vas megyét és Tolna megyét tudnám megemlíteni, ahol egy kicsit szűkös a kapacitás. De sorban mondom, és csak példákat ragadok ki: Fejér megyében 70,2; Komáromban: 70,9; Veszprém megyében 70,6 - Közép-Dunántúl összesen így 70,3. Győr-Sopron megyében 90 százalékos, Zala megyében 74 százalékos, Baranyában 78 százalékos, Somogyban 79 százalékos, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 72 százalékos, Bács-Kiskun megyében 47 százalékos a feltöltöttség, a kihasználtság.
Tehát azt gondolom, hogy a férőhelyekben jól állunk, tehát a hajléktalanellátás színvonalán az nem ront, nem ronthat, hogy esetleg nincs elegendő férőhely - hogy ott más hiátus esetleg van, vagy nem vállalnak több szolgáltatást, az azért részben a fenntartó, részben a működtetőnek a feladata, hogy ezeket felderítse. A 90-95 százalék körüli feltöltöttség jelenti azt, hogy optimális. Azért, mert egyrészről a kapacitások lekötésre kerültek, másrészről, ha megjelenik egy hiátus, mondjuk, hírtelen bejön egy hideg, akkor még mindig van bővítési lehetőség. Azt is szeretném megjegyezni, hogy itt a 100 százalékon felüli kapacitásokkal is tudunk rendelkezni. Tehát, ha most egy olyan rendkívüli időjárás jönne egy-két héten belül, ahol nagyságrendekkel több hajléktalan jelentkezik a férőhelyekre, azt is meg tudjuk oldani. Tehát az, hogy valakit nem tudunk elhelyezni, aki szeretne bemenni szállóra, ilyen probléma nem állhat elő, mert meg tudjuk oldani.
Hogy mi a véleményem a miskolci eljárásról - a legmesszebbmenőkig helytelenítem. Az elmúlt egy-két évben azt kellett észrevennünk, hogy míg 8-10 évvel ezelőtt szinte példa nem volt arra, hogy roma emberek hajléktalanok lettek volna - a családi és a rokoni szolidaritást jól ismerjük a tradíciójukból adódóan -, bizony az elmúlt egy-két évben meg kell hogy mondjam, hogy roma emberek is bizony az utcán vannak hajléktalanként és ez nem jó jel. Miközben az látszik, hogy a hajléktalanok száma, tehát az utcán élő hajléktalanok száma számottevően nem növekszik, nem is nagyon csökken, tehát körülbelül ugyanott tartunk, ahol néhány évvel ezelőtt tartottunk. De az is látszik, hogy a 24 órás centrumokra eszméletlen nagy szükség van, nagyon nagy szükség van a diszpécserszolgálatokra azért, mert ők azok, akik gyorsan tudnak információt szerezni és gyorsan tudnak intézkedni. Nem példákat akarok mondani, de van olyan település a Dunántúlon, akinek a polgármestere azt mondta, hogy az ő városában nincs hajléktalan. Persze lehet ilyen deklarációkat tenni, miközben tudjuk, hogy van. Tudjuk a diszpécserközpontból, hogy a krízisautó naponta fordul, mert lévén nincs intézményrendszer, merthogy azt mondta a polgármester, hogy nincs hajléktalan, akkor nem is kell intézményrendszer, de közben a kórház folyosójára szorulnak be a hajléktalanná vált emberek és a krízisautó a szomszéd település vagy a szomszéd város hajléktalan ellátó intézményeibe szállítja a hajléktalanokat.
Azt gondolom, hogy a férőhellyel, a forrásokkal, a kapacitásokkal rendben vagyunk, és hangsúlyozni szeretném, ha nagyon nagy probléma történne, mondjuk az időjárást illetően, akkor is tudnánk erre jó reagálásokat tenni. A hajléktalanok között a legkevesebb a fagyhalál, alig van. Tehát azt meg kell, hogy mondjam, hogy az elmúlt évben tíz alatt volt, miközben hatvanvalahány kihűléses haláleset volt, ami kimondottan azért történt, mert valaki kihűlt.
Kedves Barátaim! Azok az emberek sokkal, de sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve, akik egyedül élnek, a tanyavilágban élnek, senki rájuk nem nyitja hónapról hónapra az ajtót, és mondjuk, egy idős asszony elmegy reggel megetetni a jószágokat, elesik és egy combnyaktöréssel lábra se tud állni és nem tud bemenni a házába, lakásába. Azt gondolom, hogy a civil szférának sokkal, de sokkal nagyobb a felelőssége annál, mintsem hogy csak beszélünk róla, mert nem igaz az, hogy ne tűnne fel valakinek, ha két-három napig valaki nem nyit ajtót; ne tűnne fel, hogy nem kapcsolják fel a villanyt, akkor ott bajnak kell lenni.
Minden évben, így karácsony előtt, amióta államtitkár vagyok, az itt lévők tudják, hogy immáron harmadik alkalommal, mindig a civil szervezetek felé és az önkormányzatok felé egy körlevéllel élek. Ezt a polgármesterek mindegyike, mind a 3200 polgármester meg szokta kapni, hogy egy picivel több odafigyelést az egyedül maradt emberekre, mert bizony az áldozatait ott szedi a halál, az egyedül maradt idősemberek körében és nem feltétlenül a hajléktalanok körében. A hajléktalan embernek minden esélye megvan arra, hogy legalább egy nap egyszer olyan emberrel találkozzon, aki neki tud segíteni: vagy egy utcai szociális munkással, vagy bemegy egy népkonyhára étkezni, vagy elmegy tisztálkodni egy olyan intézménybe, amelyet rendelkezésre tudunk bocsátani. De azok, akik egyedül élnek, és nem nyitja rájuk az ajtót senki, azok sokkal, de sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve. Eszmétlen jól működik a falugondnoki és tanyagondnoki rendszerünk, de ennek ellenére mindig sajnálatos módon nagy a halálesetek száma, a kihűléses halálesetek száma. 740 falugondnokság és 350 tanyagondnokság működik Magyarországon; több mint 1000 szolgálat van, közel 1100 szolgálat van jelenleg Magyarországon, azt gondolom, hogy ettől jobb lefedettséggel alig-alig rendelkezünk.
Tamás, amit említett, valóban így van. Ezek az emberek régebben is ott éltek, és nagyon sokan nem is akarják elhagyni ezt a kvázi lakókörnyezetet, mert meg kell, hogy említsem, lakhatásra nem igazán alkalmasak azok a viskók, tákolmányok, amelyek ott az Ázsia-center mögött, meg a Szentmihályi út környékén vannak. Egy biztos, hogy azért gyerekeket ott nem hagyunk soha, tehát az elképzelhető, hogy egy-két napig vannak esetleg gyerekkel is, de a gyermekvédelmi szolgálataink azok a fővárosban is, meg vidéken is nagyon jól működnek, és azt gondolom, hogy a családok átmeneti otthona megfelelő elhelyezést tud biztosítani számukra. Itt is egy sokkal erősebb társadalmi összefogásra lenne szükség és annak a belátására, hogy buta rendeleteket, meg szabályokat nem hozzunk, legyen ez akár egy önkormányzati rendelet is, amelyik éppen a lakhatást gátolja.
Nagyjából ezeket szerettem volna elmondani. Ha gondolják képviselőtársaim, akkor az éjszakai menedékhelyek kihasználtságára vonatkozó kimutatást akár itt is hagyom, le is fénymásolhatjuk, legalább azt fogjátok tudni, hogy hol működnek egyáltalán ilyen férőhelyek, szolgáltatások, illetve hogy mekkora a férőhely-kapacitás, mennyien aludtak benne, és akkor így tudjuk a kihasználtsági mutatót is mondani ki-ki a saját választókörzetében. Arra szeretném kérni a képviselőtársakat is, ha másért nem, csak egy beszélgetésre, de ezekhez a szolgálatokhoz - ha már a jövő héttől nem lesz olyan sok munkánk itt a parlamentben, áldozzanak rá egy-két órát - menjenek el, nézzenek meg egy-egy ilyen intézményt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr válaszait. Kérdezem osztályvezető urat, óhajt-e szólni.
Ghyczy Gelért (SZMM) kiegészítése
GHYCZY GELLÉRT (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm, csak egyetlenegy mondattal és pluszinformációval szeretném az államtitkár úr által elmondottakat kiegészíteni.
Az utcán élő, a tartósan utcán élő hajléktalan embereknek a problémája régóta kiemelt kérdése a hajléktalan politikának és több éve rendelkezésre állnak pályázati források a tartósan utcán élők számára, hogy megfelelő elhelyezést tudjanak számukra biztosítani.
Azt hozzá kell tenni, hogy viszonylag kevés számú program indult ebben a kérdésben még, de például a Budapestet körülvevő erdőkben a Pilisi Parkerdővel, akinek ez a területe, közösen egy nagyon-nagyon ígéretes modellkísérleti program indult, amiben számos, az erdőben élő hajléktalan számára tudtunk olyan elhelyezést biztosítani és olyan megoldást kínálni, amelyik alternatívája lehetett ennek az erdei létnek, és így aztán ott csökkent is a hajléktalan emberek száma. És folyamatosan van lehetőség ilyen típusú - most is van ilyen jellegű - programokra pályázati forrás, de ez egy rendkívül komplex és rendkívül nehéz probléma. Ez a hajléktalanellátásnak is a legnagyobb kihívásai közé tartozik, ezért valóban nagyon sok segítségre van szükségük a szervezeteknek is, illetve nagyon sok oldalról kell ezt megvizsgálniuk és talán emiatt van az, hogy a pályázatokon nem jelentkeznek olyan számban, mint azt szeretnénk.
ELNÖK: Köszönöm szépen, osztályvezető úr. Mielőtt megköszönöm államtitkár úrnak és osztályvezető úrnak ezt az előterjesztést, szeretném mondani, hogy minden anyagot, amit most itt rendelkezésünkre bocsátanak vagy megküldenek, vállaljuk, hogy a bizottság valamennyi tagja számára elküldjük, hozzáférhetővé tesszük.
Szeretném még egyszer összefoglalni, hogy a hajléktalanellátás ügyben a kormányzat mindent megtett, hogy ne szoruljon senki arra, hogy azért haljon meg, vagy azért legyen problémája, mert nincs hajléktalanellátásban lehetősége - van, és ennek örülök. Ugyanakkor nagyon kérem kedves képviselőtársaimat, adjuk tovább, hogy az egyedül élő embereknek, azoknak, akik nem hajléktalanok, hanem maguk élnek és ily módon rászorultak, ott bizony a közösségnek a felelőssége legalább olyan magas szintű, mint egyéb ügyekben a kormányé. Ne gondoljuk azt, hogy kikerülhetjük azt, hogy mi odafigyeljünk az embertársainkra és segítséget nyújtsunk és segítséget kérjünk, mert ez bizony ott helyben mindannyiunk feladata.
Megköszönöm még egyszer az előterjesztést, további jó munkát kívánok önöknek és az 1-es napirendi pontot ezzel lezárom, de csak azért, hogy máris a helyettesítéseket hadd diktáljam be, mielőtt a 2-es napirendi pontra térnénk.
Soltész Miklós alelnök urat László Tamás képviselő úr, Bókay Endre úr megjött, Érsek Zsolt képviselő urat Dér Zsuzsanna képviselő asszony, Juhászné Lévai Katalin képviselő asszonyt Lombos István képviselő úr helyettesíti. Tóbiás József képviselő urat Farkas Imre, Hirt Ferenc képviselőtársunkat Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszony, dr. Iván László professzor urat Szabó Erika képviselő asszony, dr. Zombor Gábor képviselő urat Vígh Ilona képviselőtársnőnk helyettesíti és dr. Dragon Pál képviselő úr is adott egy helyettesítési megbízást Koszorús László képviselő úrnak.
Most pedig, kedves képviselőtársaim, a 2-es napirendi pontban a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló T/11079-es számú törvényjavaslathoz beérkezett kapcsolódó módosító indítványokat, illetve az abból a bizottság hatáskörébe tartozókat fogjuk tárgyalni.
Ennek a pontnak a tárgyalásához szeretettel köszöntöm Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető asszonyt, Rézmovits Ádám főosztályvezető-helyettes urat, illetve Dobos Tímea fogalmazó asszonyt a Pénzügyminisztérium részéről.
Kedves képviselőtársaim, ha maguk elé veszik a kiegészítő ajánlást, ebből mi 6 pontot választottunk ki, előbb ezeken megyünk végig. Rögtön mindjárt az 1-es pontszám alatt Mádi László képviselő úr indítványáról kérdezem a kormányt.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérdezem képviselőtársaimat, aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 12 igen szavazatot látok. Aki nem támogatja, kérem, emelje fel a kezét! (Szavazás.) 15 nemmel, Béki képviselő asszony, úgy látom, tartózkodik, tehát 1 tartózkodás mellett, a bizottságunk elvetette, nem támogatta ezt az indítványt.
A 3-as szám lesz a következő: Kökény Mihály képviselő úr javaslatát, a kormány?
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 16 igen mellett, a nem szavazatokat kérdezem. 12 nem. A bizottság támogatta.
A 4-es szám alatt, Kékesi Tibor és Szabó Lajos képviselő urak javaslatát, a kormány?
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Aki a bizottság részéről támogatja, jelezze kézfelemeléssel! (Szavazás.) 16 igen mellett, a nem szavazatokat kérném! (Szavazás.) 12 nemmel, a bizottság támogatta.
Következőként, az 5. oldalon, a 9-es sorszám alatt, Mádi László képviselő úr indítványáról kérdezem a kormányt.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Nem támogatja. A bizottságot kérdezem. (Szavazás.) 12 igen mellett, a nem szavazatokat számolom össze: 15, és 1 tartózkodás mellett, a bizottság nem támogatta.
Ugyancsak Mádi László képviselő úr, a 11-es sorszám alatt jegyzett indítványáról kérdezem a kormányt.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Aki támogatja? (Szavazás.) 12 igen mellett, a nem szavazatokat kérem! (Szavazás.) 15 nem és 1 tartózkodó szavazat mellett, a bizottságunk nem támogatta.
A 12-es sorszám alatt, dr. Kékesi Tibor és Szabó Lajos urak indítványát a kormány?
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. Az igen szavazatokat kérem szépen. (Szavazás.) 15 igen mellett, a nem szavazatokat szeretném számolni. (Szavazás.) 13 nemmel, a bizottságunk támogatta.
Mi nem jelöltünk ki többet a rendelkezésre álló ajánlásból, ha a képviselőtársaimnak sincsen további indítványa, ezzel a 2-es napirendi pontot lezárva, megköszönöm kedves főosztályvezető asszonynak és munkatársainak a segítséget.
Máris át tudunk térni képviselőtársaim, a 3-as napirendi pontra, a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról szóló határozati javaslathoz beérkező kapcsolódó módosító javaslatokat vitatjuk meg, s miután első helyen kijelölt bizottság vagyunk, valamennyire rá kell térnünk.
Ehhez a munkához Portörő Péter igazgató urat üdvözlöm szeretettel és keresi a szemem dr. Hajós Andrea tanácsos asszony, tessék oda kicsücsülni, jó? Köszönöm szépen a segítséget előre is.
Képviselőtársaim, nincs sok kapcsolódó módosító, tehát mint jeleztem, mindegyiken végigmegyünk, kilenc van, és úgy látom, hogy itt Pettkó András képviselő úr volt rendkívül aktív.
Az 1-es szám alatti kapcsolódó módosító indítványról kérdezem a kormány képviselőjét.
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó reggelt kívánok. Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. Az igen szavazatokat szeretném összeszámolni, kedves képviselőtársaim. (Szavazás.) 16 igen mellett, a nem szavazatokra kérdezek rá. (Szavazás.) 12 nem mellett, a bizottság támogatta.
A 2-es sorszámú Pettkó András javaslatról a kormány?
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Támogatja. Kérem a képviselőtársakat, nyilatkozzanak! (Szavazás.) 16 igen mellett, a nem szavazatok: 12, a bizottság támogatta.
A 3-as sorszámú Pettkó András javaslatról kérdezem a kormányt.
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ezt is támogatja. Képviselőtársaimat kérdezem. (Szavazás.) Aki támogatja? (Szavazás.) 16 kezet látok. A nem szavazatok? (Szavazás.) 12. A bizottság támogatta.
A 4-es sorszámon Pettkó képviselő úr módosítóját?
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja a kormány. Kérem a képviselőtársak véleményét. (Szavazás.) Az igen szavazat:16, a nem szavazat: 12 - tehát a bizottságunk támogatta.
Az 5-ös következik, szintén Pettkó képviselő úr indítványa. A kormány?
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 16 igen mellett, 12 nem szavazattal, támogatta.
A 6-os sorszámon Pettkó András képviselő úr indítványát, a kormány?
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Kérem szépen az igen szavazatokat jelezni! (Szavazás.) 16 igen mellett, a nem szavazat 12 - a bizottság támogatta.
A 7-es sorszám következik, szintén Pettkó képviselő úr javaslatát a kormány?
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. A képviselőtársaim véleménye is ezzel megegyezik. (Szavazás.) 16 igen és 12 nem szavazat mellett, a bizottságunk támogatta.
A 8-as variációja, hogy dr. Csáky András képviselő úr is jegyzi az indítványt Pettkó képviselő úr mellett, amelyet a kormány?
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogat.
ELNÖK: Támogat. A bizottság véleményét kérném szépen. (Szavazás.) 16 igen mellett, 12 nem szavazattal, a bizottságunk támogatta.
A 9-es sorszámon Pettkó András képviselő úr indítványáról kérdezem a kormányt.
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány, támogató nyilatkozatot tett. A bizottságunk pedig 16 igen mellett, 12 nem szavazattal, szintén támogatta. De ez nem lepi meg a bizottságot, miután az előzetesben arról volt szó, hogy amennyiben ezeket a képviselő úr átdolgozza, úgy a kormány tudja támogatni, ez van most előttünk.
Megköszönöm igazgató úrnak és tanácsos asszonynak a segítséget és ezt a napirendi pontot, amely 3-as volt, lezárom. Köszönöm szépen.
Máris áttérünk a 4-esre, ami a T/11310-es számot viseli, amely az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot tartalmazza, és amely törvényjavaslat vitájához köszöntöm Dr. Katonáné dr. Pehr Erika főosztályvezető asszonyt, illetve dr. Mattenheim Gréta szakmai tanácsadó asszonyt, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból.
Máris megadnám a szót főosztályvezető asszonynak, hogy szíveskedjék összefoglalni a lényegét a törvényjavaslatnak.
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika (SZMM) szóbeli kiegészítése
DR. KATONÁNÉ DR. PEHR ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Röviden szeretném összefoglalni kifejezetten a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos végrehajtást, bár maga az előterjesztés 11 törvény módosítását tartalmazza; de a gyermekvédelmi törvényen kívül a többi módosítást a Ptk. fogalmi rendszeréből eredő pontosításokat hajtja végre, így a szolgáltató tevékenység, a fenntartó, a közeli hozzátartozó fogalmának pontosítását. A gyermekvédelmi törvény jellemzően az új polgári törvénykönyv családjogi könyvének a végrehajtását jelenti; bár nyilvánvaló, ennek a családjogi könyvnek a törvényi hatálybalépése 2011. január 1-je lesz, amennyiben a parlament úgy dönt - ez nyilván a felkészülést segíti elő, hiszen nagyon sok ügy a bírósági hatáskörből át is kerül a gyámhivatal hatáskörébe.
Három résztémát szeretnék ebből kiemelni, ami úgy gondolom, hogy a gyermeki jogok érdekében nagyon-nagyon fontos. Az egyik az örökbefogadás kérdésköre. Itt is kiemelném a nyílt örökbefogadást segítő tevékenységnek a pontosítását, illetve újraszabályozását. Hiszen eddig kormányrendeleti szinten történt a szabályozás, illetve olyan új jogintézmény kerül bevezetésre, mint az örökbefogadást követő gondozás, ami nagyon jól működik már a hágai egyezmény kapcsán a külföldi örökbefogadások kapcsán; illetve az is a Ptk.-ból eredő szabályozás, hogy minden örökbefogadást csak közvetítőkön keresztül lehet kérni, ez egy átláthatóságot jelent: akár nyílt örökbefogadás, akár titkos örökbefogadás - tehát ez egy új szabályozás. A másik, ahogy említettem, a kötelező követést, amely nyilvánvaló szolgáltatásokat is jelent és nyilvánvaló egy segítő tevékenységet az örökbefogadást követő 5 éven keresztül, hiszen ne csak a problémák idején legyen ez a segítő szolgálat jelen az örökbefogadó családok tekintetében, hanem valóban akkor, amikor az első problémák jelentkeznek.
Ezzel összefüggésben kerül szabályozásra a nyilvántartás, az adatkezelés, egyáltalán a szerződéskötés, amit köt a szervezet, természetesen az ő tevékenységük működési engedélyhez kötött. Fontos feladatuk a várandós anyának a segítése, hiszen lehetnek olyan élethelyzetek, amikor nem az örökbefogadás az első megoldás, hanem a segítés számukra, mármint a várandós anyák számára, hogy megtartsák a gyermeküket, és a mostani gyakorlati tapasztalatok is ezt mutatják, hogy kellő szolgáltatással, átmeneti gondozással a gyermeküket képesek és meg tudják tartani, rendeződik az élethelyzet. Viszont nyilvánvaló nem egy 40 fős családok átmeneti otthonát kell az ő esetükben működtetni, hanem ezek a szervezetek egy 3-8 fő várandós anyát befogadó intézményt tudnak működtetni, erre fel is készültek ezek a civil szervezetek.
A másik a kapcsolattartás kérdésköre, amely végre egy teljes áttekintést, illetve szabályozást ad a gyermekvédelmi törvény, a családból kiemelt gyermekek tekintetében is. A családok átmeneti otthonától a gyermekotthonig szabályoz és fontos, hogy ezek az élő kapcsolatok valóban a jog és a segítő eszközökkel teljessé váljanak még akkor is, ha egy gyermek nem kerül haza, nem jut vissza a családjába, fontos, hogy ezek a gyökerek gyakorlatilag meglegyenek. Ami szintén nagyon fontos, és ez nemcsak a kapcsolattartást segíti, hanem egyáltalán a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos problémák, van egy úgynevezett gyermekvédelmi közvetítő eljárás lehetősége, nemcsak kérelemre, hanem hivatalból. Úgy gondoljuk, hogy ezek az igen-igen érzelmekkel átfűtött helyzeteket lehet egy külső szakember segítségével szabályozni, szabályoztatni, hogy a szülői felügyeleti jog gyakorlatilag utolért és szabályozott legyen.
Még egy gondolat, ami szintén az örökbefogadáshoz kapcsolódik. Látjuk, hogy a 8-10 éves gyermekeknek az örökbefogadása nem hazai családokba kerüléssel valósul meg, hanem valóban külföldi örökbefogadással, mégis szeretnénk, hogy a hazai, a magyar családok örökbefogadási kedve nagyobb legyen. Ezért a családtámogatási törvény úgy módosulna, hogy azok az anyák, akik nagyobbacska gyermeket fogadnak örökbe, és a gyes szabályai megváltoznak - 3 évről lemegy a gyerek 2 éves koráig -, ha 2 és 10 éves kor körüli gyermeket fogadnak örökbe, akkor igénybe vehessenek egy úgynevezett örökbefogadási gyest, aminek pontosan az a lényege, hogy a szülő és a gyermek kapcsolat tulajdonképpen kialakuljon, teljes legyen. Úgy gondolom, hogy mintegy 100-120 gyermeket érinthet, és azt gondolom, hogy ez annak a kerekasztal javaslatnak, ahol a civilek és országgyűlési képviselők és a minisztérium képviselői is jelen voltak, ennek a megvalósulását jelenti, tehát egy társadalmi párbeszédnek a végrehajtását jelenti.
Még egy gondolat: a családba fogadás intézménye. Ez kikerül a gyermekvédelmi törvényből, bekerül tulajdonképpen a családjogi könyvbe, tehát ez a három olyan terület, ami érinti a gyermekvédelmi törvényt, tehát: kapcsolattartás, örökbefogadás, családba fogadás és a családtámogatással összefüggő az örökbefogadási gyes - úgy gondolom, hogy ez mindenképpen a gyermekek érdekét szolgálja. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm, főosztályvezető asszony. Na most, a mi feladatunk ugyebár, mint első helyen kijelölt bizottságé, hogy ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságáról döntünk, ezt majd kérem, tartsuk szem előtt.
Most szét nézek, Török Zsolt képviselő úr az első jelentkező.
Tessék!
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Csak egy köszönetet szeretnék mondani, egyrészt a minisztériumnak a munkájáért, másrészt pedig, amit itt említett is Katonáné Pehr Erika, hogy kerekasztal-beszélgetések folytak és fontos kiemelnem, hogy itt Fidesz, SZDSZ, KDNP, MSZP, MDF is, mindenki részt vett, illetve a civil szervezetnek sokkal nagyobb szerepe van. A civil szervezetnek is két szereplőjét hadd emeljem ki - elnézést kérek, hogy ezzel untatom a bizottságot -, maguk azok, akik az örökbefogadandó gyermekekkel foglalkoznak, akár a hatóságokkal való együttműködés során, akár a közvetítői munka során, és azok a szereplők is, akik maguk örökbefogadottak voltak, vagy állami gondoskodásban nevelkedő szereplők voltak. Ők is elmondták a véleményüket és ennek óriási jelentősége volt, hogy sikerült bizonyos ügyekben konszenzust teremteni nemcsak a parlamenti pártok között, az is nagy dolog, hanem az, hogy tényleg a hatóságok, az intézmények, a különböző szervezeteknek a képviselői is ugyanazt mondták bizonyos kérdésekben. Sokkal több igény, elvárás, javaslat fogalmazódott meg, de nem lehet telhetetlen az ember, szerintem óriási dolgok azok, amiket itt elővezetett Katonáné Pehr Erika asszony. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Miután nincs több jelentkező, egy mondatot engedjen meg nekem a tisztelt bizottság. Azt tudjuk és köztudott, hogy itt a Ptk. körül micsoda politikai viharok dúltak, dúlnak most is. Azonban arra kérem a kedves képviselőtársakat, hogy amikor ennek a jogszabálynak a vitája lesz a parlamentben, kérem, vonatkoztassunk el a Ptk.-val kapcsolatos politikai nem azonos állásponton állásunktól, hiszen amiről itt most konkrétan szó van, az kizárólag és csakis a gyermekek érdekeit szolgálja minden egyes darabja, hiszen ezt mi szakmailag pontosan tudjuk és látjuk.
Csak azt kérem képviselőtársaimtól, hogy amikor vitázunk a parlamentben, kérem, jöjjünk le - hogy úgy mondjam - egészen a szakmaiságig és csak arról beszéljünk mi, a bizottság tagjai ott a parlamentben, hogy ezek a megfogalmazott feltételek, ezek a megfogalmazott passzusok milyen nagyon fontosak éppen azoknak a gyermekeknek a számára, akik azt hiszem, ebben az egészben a legkiszolgáltatottabbak, úgyhogy kérem a támogatásukat a képviselőtársaknak.
Miután további hozzászólókat nem látok, előbb szavazunk az általános vitára való alkalmasságról, aztán folytatom, mert ez szorosan összefügg az 5-ös napirendi ponttal.
Tehát megkérdezem a tisztelt bizottságot, hogy a T/11310-es számú törvényjavaslatot az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság általános vitára alkalmasnak tartja-e. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 16 igent látok. Van-e nem szavazat. (Szavazás.) Nincsen. 12 tartózkodás mellett, a bizottságunk általános vitára alkalmasnak találta.
Most kérem, hadd térjek át a következő napirendi pontra. Miután együttes tárgyalás, együttes általános vita lesz az Országgyűlésben, ezért az előadókat majd a végén fogjuk megbeszélni.
Az 5-ös napirendi pont így szól, hogy a támogatott döntéshozatal jogintézményével kapcsolatos további jogalkotási feladatokról szóló határozati javaslat - szintén első helyen kijelölt bizottság vagyunk.
Elsősorban átadnám a szót főosztályvezető asszonynak és utána majd folytatjuk a vitát.
Parancsoljon!
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika (SZMM) szóbeli kiegészítője
DR. KATONÁNÉ DR. PEHR ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az új polgári törvénykönyv vezetné be az új jogintézményt, a támogatott döntéshozatalt, ami arra irányul, hogy nemcsak akkor vagyunk cselekvőképesek, ha valóban cselekvőképesek vagyunk önmagunkból eredően, hanem akkor is, ha segítő áll mellettünk és az ő segítségével átlátjuk a személyünket, vagyonokat érintő jognyilatkozatokat, az azzal kapcsolatos következményeket. Várhatóan ez a jogintézmény 2010. május 1-jén lép hatályba.
A tárca nagyon fontosnak tartotta a civil szervezetekkel való végig folyamatos együttműködést, és ez az országgyűlési határozat is annak jó példája, hogy a tárca az Országos Fogyatékosügyi Tanács civil oldal részéről felmerült igényeket fogalmazta meg, tekintsük át, hogy kellő garanciák vannak-e bent az új polgári törvénykönyvben, ami a támogató, gondnok, támogató, támogatott közötti jogviszonyt jelenti. Mi úgy gondoltuk, hogy ezt el kell fogadnunk, hiszen egy új jogintézményről van szó, de nyilvánvaló kell egy gyakorlati megvalósulás már, hogy a következményeket levonjuk, ezért arra vállal a tárca, a kormányzat, a parlament gyakorlatilag kötelezettséget, hogy 2011. március 31-éig előkészíti az indokolt, szükséges módosításokat, ami az egész tapasztalata. Tehát ez a civil oldal kezdeményezése, amiben mi partnerek voltunk és ez nyer jogi testet, jogi aktust. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony. Felnézek és kérdezem a kedves képviselőtársakat, hogy van-e ezzel az országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatban véleményük, hozzászólásuk.
László Tamás képviselő úr!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Néhány kérdés merül fel ezzel a parlamenti határozati javaslattal kapcsolatban. Itt azért nem egészen abból kell csak pusztán kiindulni, hogy a szakembereknek mire volna szükség, miben lennének érdekeltek, hanem abból is, hogy milyen már meglévő intézmény van. Ilyen például a gondnokság intézménye, azt meg lehet-e erősíteni.
A második kérdés, hogy hogyan lehet az érintettek jogainak a védelmét a magyar viszonyok közepette a legjobban védeni.
A harmadik, hogy melyik megoldás fenntartható, illetve költségvetési szempontból melyik új kezdeményezés lehet időtálló.
A negyedik az, hogy melyik megoldás komplementer jellegű, azaz nem okoz párhuzamosságot. Itt az állami feladatokat is felül kellene vizsgálni, azzal összhangban szól ez a kérdés.
Az ötödik pedig, hogyan lehet megfelelően bevezetni a jogbiztonság elvének figyelembevételével, hogy megfelelő idő legyen a felkészülésre, illetve a korrekcióra, ezek a kérdések, amikre választ várnánk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. További kérdések? (Nincs jelzés.) Az enyém csak az, hogy szakmailag, tehát a tartalmát tekintve nagyon egyetértenék ezzel, a formáját illetően jogilag nekem egy cseppet aggályos volt, de miután a civilek kérték és ily módon kezdeményezték, ezért a jogi ismereteimet egy kicsit félretéve próbálom ezt szakmailag támogatni - nem tudom, hogy ezzel nem lesz-e probléma?
Főosztályvezető asszony, parancsoljon!
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika (SZMM) válaszadása
DR. KATONÁNÉ DR. PEHR ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a kérdést. Valóban mi is úgy látjuk, hogy a gondnokság intézménye megerősítésre szorul, bár maga a hivatásos gondnoki jogintézmény bevezetése létszámában nem 2010-től, hanem elhúzódó átalakítással valósulna meg. Nevezetesen, hogy az egy gondnokra húsz gondnokolt, figyelemmel a támogatói oldalra is, csak folyamatosan, hiszen ma a törvényi szabályozás 30 ilyen személynek a személyi vagyoni érdekvédelmét jelenti, tehát mindenképpen fontos az ő felkészítésük erre. Kapott a tárca egy felhatalmazást is, hogy azokat a szabályokat, ami a képzést jelenti, alkossa meg. Természetesen elindult, szintén a civilek bevonásával, egy olyan jogszabályi megalkotási metódus, amely a gondnokoknak a felkészítését jelenti nemcsak a gondnokság intézményére, hanem a hivatásos gondnokok hivatásos támogatói, tehát a támogatott döntéshozatallal kapcsolatosan - fontos lenne.
Törekvéseink voltak arra is, hogy egy önálló hivatásos gondnoki normatívát vezetessünk be. Reményeim szerint talán az elkövetkező időszakban ez újra kinyílik, hiszen magunk is úgy látjuk, hogy nem lakosságarányosan kell ezt a normatívát bevezetni, hanem valóban ott, ahol ilyen szociális intézmények vannak, hiszen a terhek ott jelentkeznek - részben az önkormányzat számára, részben pedig a gyámhivatal számára. Tehát a gondnokság megerősítése, a gondnokok felkészítése, az ő létszám szerinti megerősítésük, az ezzel kapcsolatos normatíva bevonása mindenképpen a tárcának eddig is törekvése volt, csak nem jártunk eredménnyel, egy fontos lépése.
A másik, a gyámhivataloknak valóban a megerősítése. A világ afelé megy tulajdonképpen, hogy egy olyan segítő szolgálattal tudjuk teljesíteni a magunk eljárási képességét, ami a támogatott döntéshozatalban testesül meg; nyilván már 2002-ben az új polgári törvénykönyv akkori módosítása is afelé irányult, hogy a szükségesség és az arányosság mentén mi csak abban legyünk és úgy legyünk és addig ideig korlátozottak, amihez feltétlenül szükséges. Ezt a 2002-es lépést viszi tovább gyakorlatilag az új polgári törvénykönyv, ahol megszünteti a kizáró gondnokságot és a korlátozó gondnokságot is. Nem általában mondja ki, vagy nagyon szűk körben, a kommunikációra képtelen állapotban levő személyeknél, amit nagyon-nagyon fontos szakértői véleményekkel alátámasztottan lehet meghozni, hanem az egyes jognyilatkozatokban látja a megvalósulást, ami nagyon sok országban nyilvánvaló tetten érhető. Nyilván az ezzel kapcsolatos szemlélet, úgy gondolom, hogy nem 2010. január 1-jével fog beállni mindenkinél, tehát nagyon-nagyon fontos mindenkinek a felkészítése, különösen, akik ilyen szakemberek, szakemberként ilyen emberekkel találkoznak, tehát a gyámhivataloknak, a szolgálatoknak, a támogató szolgálatokra is gondolhatnék, ennek a megoldása.
Tehát, ebben látom talán az időtállóságot, hogy több országban ez az igen cizellált szükségesség-arányosság mentén fogalmazódott meg gyakorlatilag a cselekvőképességet érintő kérdéskör. Ahogy mondtam, ehhez képzés kell és valóban anyagi forrásokat is hozzá kell tenni, ez tagadhatatlan: gondnokokra, gyámhivatalokra és ebben a mi szándékaink maximálisak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársaim! Még egy mondatot engedjenek meg ehhez a támogatott döntéshozatalhoz. A nagy szavakat sosem szerettem, de azért hadd mondjam, azt gondolom, hogy korszakalkotó a mi jogalkotásunkban ennek a jogintézménynek a behozatala, törvényi szintre emelése - bár még hosszú az út, hogy valóban ezt mindenki magáénak tudja érezni, hogy mit is jelent ez a valóságban. Csak egyet: nemcsak az értelmileg akadályozott emberekre kell gondolni ezen a területen, és ezt szeretném a tisztelt bizottság tagjainak külön kiemelni, hanem mindazoknak az időskorú embertársainknak, akik hasonló problémával szembesülnek, hogy már nem tudják százszázalékosan saját maguk a saját ügyeiket intézni. Nekik kell egyfajta olyan segítség, amit aztán megtanulunk, magunkévá teszünk és elindulunk ezen az úton, és azt gondolom, hogy az ő emberi méltóságuknak a megtartásában ez egy nagyon fontos eszköz. Kedves képviselőtársaim, kérem, hogy támogassák ezeket a gondolatokat is.
Most pedig, ha nincs több hozzászólás, szavazni fogunk. Újabb helyettesítést kell bejelentenem. Deák Istvánné képviselőtársnőnket Bókay Endre képviselő úr helyettesíti.
Most pedig, megkérdezem a tisztelt bizottságot, hogy a H/11311-es számú határozati javaslat általános vitára való alkalmasságát támogatja-e a tisztelt bizottság. Aki igen, kérem, jelezze! (Szavazás.) 16 igen mellett - nem szavazatot nem látok - és 12 tartózkodás mellett, a bizottságunk általános vitára alkalmasnak tartotta.
Miután jeleztem kedves képviselőtársaimnak, hogy program szerint együttes vitája lesz a parlamentben - a most általunk két pontban tárgyalt anyagnak - holnap délelőtt első napirendi pontként, figyelembe véve a napirend előtti felszólalásokat, úgy gondoljuk, hogy 3 10 körül kezdődik.
Kérdezem, hogy a többségi, illetve kisebbségi vélemények elmondását ki vállalja és önző módon mindjárt jelzem, hogy a többségit szívesen felvállalom. Kérdezem, hogy a kisebbségi vélemény elmondására, ha most tudnak választani képviselőtársaim, most; ha nem, legyenek kedvesen nagyon záros határidőn belül jelezni, mert ezt nekünk le kell adni. Meg is van, köszönöm szépen, Hoppál Péter képviselőtársunk lesz, aki holnap jelen lesz a parlamenti együttes általános vitán.
Most pedig, kedves képviselőtársaim, megköszönöm főosztályvezető asszonynak és tanácsos asszonynak a segítséget és bezárom az 5. napirendi pontot is.
Máris áttérünk a 6. napirendi pontunkra
A 6. napirendi pont egy egyéni önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, illetve általános vitára való alkalmasságáról szóló döntésünket jelenti - Béki Gabriella képviselő asszony önálló indítványa. A címe: a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény módosítása.
A kormány képviseletében megjelent dr. Varga Ágnes főosztályvezető asszony, akit nagy szeretettel köszöntök. Kérem, az előterjesztő mellett foglaljon helyet, és megkérem Béki Gabriella képviselő asszonyt, foglalja össze a lényegét a módosító indítványának.
Béki Gabriella szóbeli kiegészítője
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök asszony, köszönöm a szót. A módosító indítvány nagyon rövid. Körülbelül egy hónappal ezelőtt botlottam bele abba a problémába, amit ez a javaslat orvosolni szeretne. Ezt a problémát egyébként rögtön ezután kérdésként is megfogalmaztam a parlamentben, azt a címet adtam neki, hogy megoldható-e a 22-es csapdája.
Arról van szó egészen röviden, hogy ha valakinek rokkant nyugdíja van és felülvizsgálatra kerül, megállapítható neki a rehabilitációs járadék, ha van remény arra, hogy a munka világába visszaforgatható - ámde a rehabilitációs járadék párhuzamosan néhány szociális ellátással együtt nem folyósítható. Ebben az esetben az özvegyi nyugdíjjogosultság volt az, ami a rehabilitációs járadék folyósítását lehetetlenné tette, vagyis, ha valakiről megállapították, hogy az eddigi rokkantnyugdíj helyett jogos lenne rehabilitációs járadékra, de ugyanakkor özvegyi nyugdíja van, nem kaphatta a rehabilitációs járadékot.
Átvizsgáltam, hogy a rehabilitációs járadékról szóló törvény milyen összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaz meg, milyen együttfolyósítási lehetőségeket tilt, és megpróbáltam kigyomlálni azokat a tételeket ebből a jogszakaszból, amiknek a fenntartása szerintem indokolatlan. Az érvelésemben itt alapvetően és indokolatlanul összekeveredik a saját jogon megszerezhető ellátás és a hozzátartozói jogon megérdemelt ellátás, tehát benyújtottam ezt az önálló képviselői indítványt és kérem a bizottság tagjait, hogy támogassák.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony.
Mielőtt a kormány képviselőjének megadom a szót, csak szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, illetve köszönetet mondani Béki Gabriella képviselő asszonynak: megelőzte egyébként, ha jól tudom a kormányt is, de bennünket mindenképp, ennek az indítványnak a benyújtásával.
Most pedig szeretném megkérni főosztályvezető asszonyt, szíveskedjék a kormány véleményét tolmácsolni.
Varga Ágnes (SZMM) állásfoglalása
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tárcaálláspontot tudok mondani. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről támogatjuk ezt a módosító javaslatot.
Itt egy saját jogú nyugdíjról van szó, és mivel a társadalombiztosítási nyugdíjtörvény 4. szakasza szerint ez egy saját jogú nyugdíj, ebben az esetben a saját jogú nyugdíjra jogosultságkor feléled az elhalt házastárs után járó kiegészítő özvegyi nyugdíj; semmi indok nincs arra, hogy a rehabilitációs járadék ne ilyen saját jogú nyugdíj legyen - úgyhogy támogatjuk ezt a javaslatot, ez így logikus.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm a tárca véleményt.
Megkérdezem kedves képviselőtársaimat, hogy kíván-e hozzátenni valaki bármit is az előttünk fekvő indítványhoz. (Nincs jelzés.) Nem.
Akkor viszont szavazni fogunk. Tehát egyrészt a tárgysorozatba-vételről, másrészt pedig az általános vitára való alkalmasságról.
Az első kérdés. A tisztelt bizottság Béki Gabriella képviselő asszony önálló indítványát a 2007. évi LXXXIV-es törvényhez tárgysorozatba veszi-e. Aki igent szavaz, kérem, emelje fel a kezét! (Szavazás.) Egyhangú igen. Köszönöm.
Aki általános vitára alkalmasnak tartja ezt az indítványt, szintén kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nagyon köszönöm, ez is egyhangú támogatást kapott, ezért aztán ezt a pontot azzal tudom bezárni, hogy íme a szakmaiságunk fényes bizonyítéka.
Kérdezem a tisztelt képviselőtársakat, miután egy véleményt fogalmazunk majd meg az első helyen kijelölt bizottság nevében, az előterjesztés után ki az, aki ezt vállalja. Megértettem, akkor én ezt felvállaltam. Köszönöm szépen, képviselő asszony.
Köszönöm szépen, kedves főosztályvezető asszony és ezzel ezt a napirendi pontot is lezártam, amely a 6-os számot viselte.
Végül, de nem utolsósorban a 7., az egyebek. Megint csak ráerősítenék arra, kedves képviselőtársaim, hogy nagyon-nagyon jónéven tudnám venni, ha 14-én reggel 8 órakor a hajnali órákban itt együtt ülhetnénk és várhatnánk Holtzer urat. Egyéb bejelentenivalóm nincsen, kérdezem: önöket, titeket van-e. (Nincs jelzés.) Nincs.
Megköszönöm a mai példamutató munkát, és kívánok egy nagyon szép hetet mindannyiótoknak. Viszontlátásra. Köszönöm.
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 43 perc)
|
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné