ISZB-8/2009.
ISZB-77/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2009. április 27-én, hétfőn, 15 óra 28 perckor
a Parlament főemelet 64. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívott.........................................................................................................................4
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9180. szám) *
Varga Ágnes főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) tájékoztatója *
Hozzászósok, vélemények *
Válaszadás *
(Döntés bizottsági módosító javaslat benyújtásáról)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
Elnököl: Dr. Vidorné Dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság elnöke
Winkfein Csaba (MSZP), a bizottság alelnöke
Soltész Miklós (KDNP), a bizottság alelnöke
Bókay Endre (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP)
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP)
Tóbiás József (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Hirt Ferenc (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Dragon Pál (független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Nyul István (MSZP) dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Velez Árpád (MSZP) dr. Vidorné dr. Szabó Györgyinek (MSZP)
Török Zsolt (MSZP) Winkfein Csabának (MSZP)
Meghívott
Varga Ágnes főosztályvezető-helyettes, Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 15 óra 28 perc.)
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszönöm, amiért ilyen fantasztikusan gyorsan és majdnem hiánytalanul itt vagytok ezen a bizottsági ülésen.
A napirend elfogadása
A bizottsági ülésnek egyetlen napirendi pontja van, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló benyújtandó bizottsági indítvány megtárgyalása. Miután arra sem volt ideje a tisztelt bizottságnak, hogy elolvassa azt a változatot, amit az asztalon találunk, máris érkezik egy másik változat. Én abban a pillanatban, hogy a napirendet eldöntöttük, máris szünetet rendelek el, hogy el tudjuk olvasni az előttünk fekvő anyagot.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9180. Szám)
Most pedig a helyettesítéseket bediktálom: Velez Árpádot Vidorné helyettesíti. Kérdezem, van-e még helyettesítés? (Jelzésre:) Nyúl képviselő urat Tóth képviselő úr és Török Zsolt képviselő urat Winkfein Csaba képviselő úr helyettesíti. Átnézek a másik oldalra. (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Felteszem a kérdést: a szóban összehívott bizottság napirendjét a tisztelt bizottság elfogadja-e? Aki igen, kérem, emelje fel a kezét! (Szavazás.) 16 igen szavazat. Ki szavaz nemmel? 11 nem szavazat. (Dr. Dragon Pál felé:) Kérdezem a képviselő urat, aki telefonál, hogy tartózkodik-e, vagy nemmel szavaz. Tehát 11 nem szavazat van. A napirend elfogadását kérdeztem, képviselő úr, hogy igen, nem, vagy tartózkodás, melyiket fogadja el? (Dr. Dragon Pál: Igen.) Tehát 17 igen szavazattal, 11 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta a bizottság a napirendet.
Máris szünetet rendelek el.
(Jelzésre:) Soltész Miklós alelnök úré a szó. Parancsoljon!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Elnök Asszony! Mielőtt szünetet rendel el, kérdezni szeretném: ezek a módosítók, pláne az, amelyik még jön, mikor készültek el? Tehát ez, amit először megkaptunk, és ami miatt most szünetet kell elrendelni, mert jön egy másik, mikor készültek el?
ELNÖK: Azt gondolom, hogy folyamatosan, mert ezen folyamatosan dolgozunk. Azt nem tudom önnek megmondani, hogy mikor készült el, mikor került ki a gépből, kedves alelnök úr, de ebben a szituációban teljesen mindegy, ön előtt van, és most önnek módja van arra, hogy elolvassa, és legfőképpen módja van arra, hogy véleményt is nyilvánítson.
Elrendelem a szünetet.
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Ebben a kutyakomédiában nem veszünk részt, köszönjük szépen. A média előtt majd nyugodtan magyarázkodjanak. (A Fidesz és a KDNP képviselői elhagyják az üléstermet.)
ELNÖK: Tudomásul vettem. Öt perc szünetet rendelek el, öt perc múlva folytatjuk a bizottság ülését. Köszönöm.
(Rövid szünet.)
Kérdezem, a kormány igen tisztelt képviselője jelen van-e, aki nekünk segíteni fog. (Jelzésre:) Igen, köszönöm szépen.
Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm Varga Ágnes főosztályvezető-helyettes asszonyt. Mindjárt megkérdezem: miután itt a bőség zavarával küszködünk, melyik változat a kormány által támogatott, és miről szól? Köszönöm, öné a szó.
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Próbálok eltérő részeket keresni, hogy be tudjuk azonosítani, melyik szöveg a jó.
Az a jó szöveg, amelyiknél a 2. §-ban a 62 életév zárójelben van.
ELNÖK: Megkérdezem a kormány képviselőjét: tud-e véleményt alkotni, hogy a kormány támogatja-e ezt a bizottsági módosító indítványt?
Varga Ágnes főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) tájékoztatója
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Röviden elmondanám, hogy ez a bizottsági módosító indítvány milyen lényeges pontokon tér el a már benyújtott társadalombiztosítási törvénymódosító csomagtól.
Az egyik legfontosabb különbség a korhatáremelés elindításának időpontja és tempója. Ez a bizottsági módosító indítvány 2012-től indítaná el a férfiak és nők számára egyaránt az irányadó öregségi korhatár emelését. Az emelés tempója születési korosztályonként fél év. A nők előrehozott korhatára változatlan lenne az 1954-ben születettekig, tehát 2014-ig, 2014-ben emelkedne először az 1954-ben született nőknél hat hónappal az előrehozott korhatár. Ez a fáziskésés, nevezetesen, hogy három évvel később kezdődik a női előrehozott korhatár emelése, mint az öregségi korhatár emelése, azt a kellemetlenséget okozza, hogy az előrehozott korhatár és az öregségi korhatár között nem marad állandóan két év a különbség, lesz két és fél év, három év különbség is.
Ennek az emelési javaslatnak a következményeként a korhatáremelés segítségével elérhető kiadás-megtakarítás már 2019-ben eléri a GDP 1 százalékának megfelelő összeget, és később meghaladja a GDP 1,4 százalékának megfelelő megtakarítást.
A következő változás az előrehozott nyugdíjigényléshez kapcsolódó csökkentési szabály módosítása. A főszabály az lenne, hogy 2011-től kell alkalmazni azt a malus-szabályt, amit jelenleg 2013-tól alkalmaznak, de átmeneti szabály enyhítené a nők számára a csökkentést. Az 1952-ben és 1953-ban született nők esetében 40 év szolgálati idő fölött nem lenne csökkentés továbbra sem, és a csökkentési szabályokat a 38 évet meghaladó, de a 40 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkezőknél a ma hatályban lévő csökkentés tartalmazná, tehát az első naptári évben havonta 0,1 százalék lenne a csökkentés, a második naptári évre kiterjedő csökkentés ezt az összeget, tehát az 1,2 százalékot növelné további havi 0,2 százalékkal, és a harmadik évben pedig havi 0,3 százalékkal csökkenne a nyugdíj.
Az 1954 és 1958 között született nőkre is átmeneti szabály lenne érvényes, még mindig nem a 2013-tól bevezetni szándékozott nyugdíjcsökkentési szabályt alkalmaznánk, azért, mert azok a nők, akik a maximális előrehozott korhatárt igénybe vennék, így 13, illetve 16 százalékos nyugdíjcsökkentést szenvednének el; ezt nem szeretnénk, ezért esetükben a nyugdíjcsökkentés arányát összegszerűen meghatároztuk, és az nem lehetne több, mint 8,2 százalék.
A tizenharmadik havi nyugdíj második részének nem történne meg a kifizetése. 2010-től a tizenharmadik havi nyugdíj nem épülne be azoknak a nyugdíjába sem, akik jelenleg megkapják vagy megkapták, a helyére lépne a GDP növekedésétől függő nyugdíjprémium, ami nagyon hasonlítana arra a premizálási rendszerre, amit az aktívak esetében a közszférában vezetne be a kormány. Ez azt jelentené, hogy amennyiben a GDP eléri a 3,5 százalékos növekedést, vagy ezt meghaladja, akkor a 3,5 százalékos, illetve 7,5 százalékos növekedés között arányosan egy heti, két heti, három heti, illetve négy heti prémiumra számíthatna a korhatárt betöltő nyugdíjas, a hozzátartozója, illetve a rokkant nyugdíjas, de ez az összeg nem haladhatná meg a 80 ezer forintot.
Változna az indexálás is. A sávos indexálás technikája megmaradna, de nem 2 százalék lenne az árindex szerinti nyugdíj-értékmegőrzési technika, hanem a GDP 3 százalékos növekedéséig, és ez alatt árindex szerint kellene januárban a kötelező nyugdíjemeléseket végrehajtani. 3 és 4 százalékos gazdasági növekedés mellett 80 százalékban infláció, 20 százalékban bérnövekedés határozná meg a nyugdíjemelést. A GDP 4 és 5 százalékos növekedési üteme esetében ez az arány 60, illetve 40 százalék lenne. Ha meghaladná a növekedés az 5 százalékot, akkor visszaállna a svájci indexálás.
A 2009. évre esedékes korrekciós intézkedés el lenne halasztva 2010. januárra, a 2010. évre tervezett korrekciós intézkedéseket pedig bizonytalan ideig eltörölnénk, mert nem volna mód azokat megvalósítani.
ELNÖK: Köszönöm szépen a főosztályvezető-helyettes asszonynak a részletes tájékoztatót. Egy kérdéssel még adós maradt: ezt a módosító csomagot a kormány támogatja-e?
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, ez a módosító csomag a kormány döntésein alapul.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most pedig, kedves képviselőtársaim, azok számára, akik itt maradtak, külön köszöntve független képviselőtársunkat, megnyitom a vitát. Kedves képviselőtársaim, önöké a szó. (Jelzésre:) Béki Gabriella képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Az első kérdésem: erről a javaslatról csomagban szavazunk-e, és ha igen, akkor miért, miért nem tételenként?
ELNÖK: Tekintettel arra, hogy a Házszabály mind a két megoldást lehetővé teszi, meg lehet vitatni a kedves képviselőtársakkal együtt, mivel ez az én olvasatomban egy olyan módosító javaslat, amelyik ezt követően bekerül a Ház elé, ahol akár tételenként is vitatkozhatunk rajta. Azt gondolom, beszéljünk róla, célszerű lesz egyben szavazni, de ez csak egy javaslat.
Visszaadom a szót a képviselő asszonynak.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony, akkor teszek néhány észrevételt. A kérdést az indokolja, hogy vannak benne olyan elemek, amelyeket tudnék támogatni, míg másokat aggályosnak tartok, így, ha összevontan szavazunk, akkor nem tudom szétválasztani a szavazatomat.
Ami a korhatáremelést illeti, vitatkozni szeretnék az előterjesztő asszonnyal, mert - ha tudok számolni - ez nem 2012-ben indul, hanem 2014-ben, tehát két évvel hozza előbbre azt a startpillanatot, ami az eredeti gyurcsányos javaslatban benne volt. Azt gondolom, ez a két év még elfogadható kompromisszum, ha már minden áron szigorítani akarunk, bár a parlamenti vitában kifejtettem, miért nem tartom indokoltnak a sietséget a korhatáremeléssel kapcsolatban, azonban azt a részét, hogy előbbre jöjjön, kompromisszumként el tudom fogadni.
Ugyanígy kérdés, hogy miért kell magával az ütemezéssel ennyire sietni. A parlamenti vitában is elmondtam, hogy a demográfiai adatok szerint a várható átlagos élettartam a hatvanas generáció számára tíz év alatt emelkedik egy évvel, tehát nagyon-nagyon lassan. Ha innen nézem a történetet, akkor nem igazán tudom alátámasztani, hogy a három év nyugdíjkorhatár-emelést hat év alatt mindenképpen be kell fejezni. Nem állunk olyan nagyon jól a várható átlagos élettartam vonatkozásában, hogy ez indokolt lehessen.
Azok a részek, amelyek a nők számára itt néhány éves átmeneti időszakban továbbra is kedvezményt biztosítanak, szerintem rendben vannak. Nagyon nincsen rendben viszont az, amit a javaslat a malusszal kapcsolatban tartalmaz.
Most először a 2. §-ról beszélek, az egyelőre még az átmenet elején lévő korosztályról, a férfiak részéről az 1950-ben születettek, a nők részéről pedig az 1952-1953-ban születettekre vonatkozó, tényleg rövid időre szóló átmeneti szabályozásról. Itt a (3) bekezdés majdnem szó szerinti átmásolása annak, ami a hatályos törvényünkben van. Az (1) és a (2) bekezdés csak azt tartalmazza, hogy mik a fő paraméterek az előrehozásra való lehetőségnél, a (3) bekezdés pedig magát a mértéket, hogy mennyit is kell levonni, hogyha nincs meg a szükséges szolgálati idő. Amennyiben azonban így maradna a szöveg, és valaki felvetné a kérdést, hogy akkor mennyit is kell levonni annak a kiszámítható nyugdíjából, akinek mondjuk 38 év szolgálati ideje van, nem tudom, mit válaszolna rá az előterjesztő. Ugyanezt a kérdést szeretném kiegészíteni azzal, hogy mit válaszolna, ha valakinek 42 év szolgálati ideje van, mert szerintem zavaró, ahogyan ebben a szövegben a 40 éves szolgálati időt egyszerűen megpróbálták beleírni, ez a szakasz így nem érthető.
Ami a továbbiakat illeti: tehát a korhatáremeléssel érintett, illetve az azután előrehozott nyugdíjat igénylő emberekre vonatkozó szabályozás, a 0,3-0,4-es malus, ami kizárólag az életkorral, tehát a születési idővel van összefüggésben, számomra továbbra is elfogadhatatlan. Azt gondolom, a malus mértékét össze kellene kapcsolni, ugyanúgy, ahogyan régen volt, és még az átmeneti szabályban is van ennek valamilyen töredéke a valamikoriból. Érdemes, szükséges, igazságos összekapcsolni, hogy az illető mennyit dolgozott élete folyamán.
Szeretnék egy olyan módosító indítványt benyújtani hozzá, ami egy megfelelően, tényleg az irrealitásba polcolt szolgálati idő esetén már nem alkalmaz ilyen büntetési szankciót.
Ami az indexálást illeti, ott egy újabb bekeményítést találunk, mert ezt a kilátásba helyezett indexálási gyakorlatot nagyon feltolta a gazdasági növekedés függvényében a kormány, hogy a 4 százalékos növekedésnél ígérte az eredeti javaslat, hogy visszaállunk az 50-50 százalékos svájci indexálásra. Nem tudom, Magyarországon mikor lesz a belátható jövőben újra 5 százalékos növekedés, vagy egyáltalán lesz-e valaha.
Ez a nyugdíjprémium, ami a beiktatott 7. §-ban került elénk, számomra egyelőre még nehezen értelmezhető, ami pedig a hatályba léptetést illeti, ott indokolatlannak tartom a fél évvel történő előrehozást. Tudtommal nincsenek is olyan elemei ennek a módosító csomagnak, ami az így következő tizenharmadik havi nyugdíj második felének a kérdése.
Ilyen körülmények között én legszívesebben tartózkodnék a javaslat támogatásától, hangsúlyozva, hogy jó lenne, ha a kapkodás miatt nem kerülne hiba a joganyagba, éppen ezért ezt a sietséget nem értem pontosan, miért nem lehetett egy héttel elhalasztani a részletes vitát, hogy a hét még az előterjesztőnek is a rendelkezésére álljon, hogy alaposan végiggondolja a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm, képviselőasszony, az észrevételeit. Kérdezem kedves képviselőtársaimat, van-e kérdés, gyűjtsük össze, hogy a főosztályvezető-helyettes asszony egyben tudjon válaszolni. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezőt.
Megkérem a főosztályvezető-helyettes asszonyt a válaszadásra.
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): El kell ismernem, jogos kritika, hogy ez a korhatár-emelési ütemezés nem demográfiai indikációjú. Ennek a javaslatnak a méretezésénél valóban nem arra az egyensúlyra törekedett a szakértő, hogy a járulékfizetéssel és a járadék élvezésével töltött idő közötti időarány nem változik - ez lenne a demográfiailag indokolt egyensúly -, hanem itt kifejezetten megtakarítási célzattal történik a korhatáremelés. Tehát itt a kiadás-megtakarítás elérése volt a cél, mégpedig igen hamar be is következik ez a kiadás-megtakarítás. Gyakorlatilag már 2017-ben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer természetéből fakadó hiány ezzel le lesz küzdve, ennek ellenére itt még további kiadás-megtakarítás fog történni, csaknem a GDP 0,5 százalékának megfelelő összegben. Tehát itt kifejezetten az a cél, hogy a hiány csökkentése megvalósuljon, nem demográfiai az indoka.
Ami pedig a 2. § (3) bekezdésével kapcsolatos felvetést illeti, ez igen megfontolandó. Ha egy kicsit több idő lett volna egyeztetni, akkor lehet, hogy nem ez a megfogalmazás került volna ide, de nagyon kellett igyekeznünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen a főosztályvezető-helyettes asszony válaszait. Megkérdezem a képviselő asszonyt, kielégítő volt-e, minden kérdésére választ kapott-e? (Béki Gabriella igen jelzése.) Köszönöm szépen.
Még egyszer és egyben utoljára szétnézek, miután jelentkezőt nem látok, felteszem a kérdést szavazásra.
A kérdés pedig így hangzik: benyújtja-e a bizottság részletes vitára a Ház elé a csomagban önök előtt fekvő módosító indítványt? Aki igennel szavaz, kérem, emelje fel a kezét! (Szavazás.) 14 igen szavazatot számoltunk, tizenheten vagyunk. A nem szavazatokat kérem. (Nincs jelzés.) A tartózkodó szavazatokat kérem: 3 tartózkodó szavazat. Tehát megállapítom, kedves képviselőtársaim, hogy a bizottság ezt a módosító csomagot benyújtotta a Ház elé.
Még egyszer megköszönöm a főosztályvezető-helyettes asszony segítségét. A napirendi pontot, egyben pedig a rendkívüli ülésünket lezárom. Köszönöm a megjelenésüket.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16.00 óra.)
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Gálné Videk Györgyi