STB/6/2007.
(STB/18/2006-2010.)
az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottságának
2007. március 27-én, kedden, 13 órakor
a Képviselői Irodaház 520. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászóló(k)*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
Tájékoztató a Pécs Európa kulturális fővárosa projekt előkészítéséről*
Tasnádi Péter kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások*
Tasnádi Péter válaszai*
Tájékoztató a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósításáról, 2007. évi ütemezéséről*
Mányai Roland kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások*
Mányai Roland válaszai*
Tájékoztató a lovasturizmus helyzetéről és jogi szabályozásáról*
Dr. Kovács Miklós kiegészítése*
Szűcs Balázs kiegészítése*
Kérdések, hozzászólások*
Lóska János kiegészítése*
Egyebek*
Elnököl: Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke
Pál Béla (MSZP), a bizottság alelnöke
Almássy Kornél (MDF), a bizottság alelnöke
Dr. Bakonyi Tibor (MSZP)
Nagy Jenő (MSZP)
Dr. Tóth József (MSZP)
Szalay Ferenc (Fidesz)
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ)
Dr. Gyenesei István (Független)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Horváth Klára (MSZP) Nagy Jenőnek (MSZP)
Koscsó Lajos (MSZP) Pál Bélának (MSZP)
Páva Zoltán (MSZP) dr. Tóth Józsefnek (MSZP)
Tóth József (MSZP) dr. Bakonyi Tibornak (MSZP)
Szijjártó Péter (Fidesz) Szalay Ferencnek (Fidesz)
Hadházi Sándor (Fidesz) Bánki Eriknek (Fidesz)
Tasnádi Péter, Pécs polgármestere
Lóska János (Magyar Lovas Turisztikai Szövetség)
Dr. Kovács Miklós (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Mányai Roland (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Szűcs Balázs (Magyar Turizmus Zrt.)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 07 perc)
BÁNKI ERIK (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Sok szeretettel köszöntök mindenkit a sport- és turisztikai bizottság mai ülésén.
Magyarázatként, hogy miért is kezdünk kevesen a mai bizottsági ülésen: ez nem a napirendek fontosságának szól, hanem annak, hogy sajnos a mai napra két nagy rendezvényt is összehívtak. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének ma van az alakuló ülése, ami szinte minden polgármestert érint, akik a kisebb településeken dolgoznak elsősorban, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a mai napra hívta össze a nagy kórházfenntartó önkormányzatokat, köztük a megyei közgyűléseket. Ilyen módon bizottságunk megyei közgyűlési elnökei, illetve a vidéki települések polgármesterei sajnos nem tudnak részt venni a mai ülés elején legalábbis. Bízom benne, hogy miután pont egy órakor kezdődik mindkét rendezvény, amint véget ér, a bizottság tagjai előzetes jelzésüknek megfelelően tudnak csatlakozni hozzánk, tehát növeljük a létszámot.
Határozatképesség tekintetében egyébként most is elegendően vagyunk a bizottságban, tehát a bizottság így is határozatképes.
A napirendi pontokban egy változást javasolnék. A 3. helyen szerepelt egy tájékoztató a Pécs Európa kulturális fővárosa projekt előkészítéséről. Köszöntöm Tasnádi Péter polgármester urat. Polgármester úrnak van egy sajtómegjelenési kötelezettsége, ezért kérte, hogy lehetőség szerint vegyük előre ezt a napirendet. Tehát javasolnám a bizottság tagjainak, hogy ezzel a napirenddel kezdjük, és utána folytassuk a turizmusfejlesztési stratégiával, illetve a lovasturizmus helyzetéről szóló tájékoztatóval.
Aki a bizottság tagjai közül ezzel a cserével egyetért... Illetve azzal kezdeném, hogy van-e további javaslat esetleg a napirendi pontok tekintetében. (Nincs ilyen.)
Amennyiben nincs, akkor aki ezzel a változtatással elfogadja a bizottság mai napirendjét, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Ellenvélemény? (Nincs jelentkező.) Tartózkodás? (Nincs jelentkező.) Egyhangú döntéssel a bizottság a mai ülés napirendjét elfogadta.
Tájékoztató a Pécs Európa kulturális fővárosa projekt előkészítéséről
Megkérem polgármester urat, hogy tartsa meg a tájékoztatóját. Megkérem, hogy üljön a mikrofonhoz, hogy a jegyzőkönyvvezetők dolgát megkönnyítse. (Tasnádi Péter helyet foglal az asztalnál.)
TASNÁDI PÉTER, Pécs polgármestere: Tisztelettel köszöntöm én is a bizottság valamennyi tagját.
Elöljáróban annyit mondanék el, hogy most tudtam meg, hogy a két Power Pointos előadást, amit elő kívántam adni, azt valamennyi bizottsági tag megkapta írásban, ezért ennek az ismertetésétől eltekintenék, tekintettel arra, hogy a két anyag két részről szól, az egyik a fejlesztések állásáról, a másik pedig a lightosabbnak nevezett programok előkészületeiről. Úgyhogy ebben a körben szeretnék gyakorlatilag néhány kiegészítő megjegyzést tenni a 2010-es programok előkészületeiről.
Minden korábbi információval ellentétben - és a sajtóban sokszor másképpen jelentek meg információk - a programok előkészítésével időarányosan jól állunk. Az látható, illetve azt lehet mondani jelen pillanatban, hogy valamennyi pályázat meghirdetésre került, már csak két olyan pályázat kiírása van vissza, amelyik a kapcsolódó létesítményekhez szükséges közterületi munkák pályázatát jelenti majd a következő időszakban. Tehát mind az öt nagy kulcsprojekt előkészítése a tervek szerint jól halad.
Az látható, illetve érzékelhető, hogy többek között a konferencia- és koncertterem tervfeladatát mintegy 70 nemzetközi cég vásárolta meg és vette ki. Tehát érzékelhető egy jelentős, nemcsak hazai, hanem külföldi érdeklődés. Pont a jövő héten lesz ennek a tervpályázatnak az elbírálása és értékelése. Úgy gondolom, hogy Pécsnek ez lesz a kulturális központja, amely ennek révén megvalósításra kerül, amit most a térképen nem tudok megmutatni. Egy olyan városfejlesztési program kerül megvalósításra, amelyre Magyarországon meglátásunk szerint hosszú évszázadok, vagy évtizedek óta nem volt példa, illetőleg erre nem volt példa. Ezzel a fejlesztéssel mind a konferencia- és koncertközpont, mind a tudásközpont, mind pedig a Nagy Kiállítótér program tekintetében, és főleg a hozzá kapcsolódó, jelentős magántőkével megvalósuló, mintegy 200 milliárd forintos beruházás, illetve fejlesztés valósul meg Pécs városában.
Gyakran elhangzik az a kérdés, és gondolom, az is érdekli a tisztelt bizottságot, hogy várható-e csúszás. Sajnos néhány esetben kell csúszástól tartani, de elég gyakran előfordul, hogy ha a belvárosban bárhová lefúrunk, és elkezdünk építkezni, nagy valószínűséggel olyan középkori vagy még korábbi leleteket találunk, amelyek a folyamatot lassítják. Ezzel a feltétellel együttesen is azonban a szakemberek azt számolták ki, hogy egy feszített és jól szervezett munkavégzéssel valamennyi projekt 2010. első negyedévének a végére, 2010. elejére megvalósulhat, és valószínűleg megfelelően fog működni.
Az elmúlt időszakban, azt hozzá kell tenni, hogy a gazdasági hasznossági számításokat el kellett végezni, de nem szerettünk volna abba a hibába esni, mint amelybe nagyon sok Európa kulturális fővárosa beleesett, hogy olyan létesítményeket hozott létre, amelyek valóban korszerűek és valóban jelentős feladatot el tudnak látni, de utána a működtetése és a fenntartása gondot okoz. A kulturális fővárosok programnál a már megvalósított program esetében több város járt így, éppen ezért az elmúlt fél év során ezt a programot össze tudjuk kötni, és össze is kötöttük az egyetem fejlesztésével, tehát együttesen úgy valósítjuk meg valamennyi beruházást, hogy összhangban az egyetem fejlesztési tervével, a hasznosítás a későbbiekben együttesen egyértelműen megtörténjék.
A programok tekintetében szeretnék annyit elmondani, hogy időarányosan az ez évi programok skálája és tartalma is jóváhagyásra került. Az köztudott, hogy a magyar kormánnyal kötött szerződés alapján a város és a kormány abban állapodott meg, hogy egy jelentős összeget a felvezető években is megvalósít, azt követően pedig, ezzel együttesen is, különböző pályázatokat, pályázati forrásokat - főleg a Nemzeti Kulturális Alap, valamint szponzori támogatásokat - együttesen kutatunk fel. Elindítottunk ennek az évnek ez elején a partnerségi együttműködéseket. Elsőként Szeged városával, mint kiemelt partnerrel, pályázat keretén belül megkötöttük azt a megállapodást, amely 2010-re is rögzíti azt írásban, hogy a két város, illetve a két térség, a két régió hogyan működik együtt, milyen programokat szerepeltetünk mind belföldön, mind külföldön, illetve a program során Pécsett és Magyarországon. Ezek a tárgyalások előkészítés alatt állnak azokkal a városokkal, amelyek a pályázat második fordulójában szintén részt vettek, de nem ők nyertek, hanem Pécs városa. Ez az a szlogen, ez az a gondolat, amit többen megfogalmaztak, hogy Pécs mindenkit visz, tehát Pécs korábban is 42 térséggel írt alá együttműködési megállapodást. Ezek tartalmának pontosítása ezekben a hetekben folyik, és körülbelül az év első felére valamennyi, a pályázatban részt vett várossal és minden külföldi partnervárossal, határon túlnyúló városokkal a megállapodásban rögzítjük azt, hogy 2010-ig milyen programokat és milyen tartalmi együttműködést valósítunk meg.
Köszönöm szépen, ennyit kívántam a leírtakhoz képest elmondani. Amennyiben kérdés van, akkor készséggel válaszolok a tisztelt bizottság valamennyi kérdésére.
ELNÖK: Köszönöm szépen, polgármester úr. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy az előzetesen kiküldött prezentáció anyagával, illetve polgármester úr szóbeli kiegészítésével kapcsolatban vannak-e kérdéseik, illetve van-e véleményük. Tóth József képviselő úré a szó.
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Nem kérdésem, hanem négy megjegyzésem van. Úgy látom, hogy 2007 a döntés éve, és ilyen értelemben ez a meghatározó, 2008-2009 pedig a szerződés és a kivitelezés időszaka. A döntés-előkészítés jól áll, legalábbis úgy látom, és óriási az érdeklődés - a dokumentumok kivételének magas száma is ezt bizonyítja.
Második megjegyzésem az, hogy én előnyösnek és jónak tartom, hogy a korábbi nemzetközi tapasztalatokat figyelembe vettétek, mert mindig a projektek későbbi hasznosítása szokott gondot jelenteni.
A harmadik dolog, hogy megnyugtatónak tűnik a korábbiakban a kommunikációban megjelent személyi kérdések lerendezése, hiszen ez kapott nagyobb hangsúlyt az elmúlt időszakban.
A negyedik ilyen megjegyzésem pedig az, hogy mind országhatáron belül, mind országhatáron kívül a régiós szemléletet én erősíteném a későbbiekben, és jó munkát kívánok hozzá. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Pál Béla alelnök úr kért szót.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Köszönöm szépen polgármester úrnak a tájékoztatót, hiszen tájékoztatóként tűztük napirendre ezt a kérdést, hogy a sport- és turisztikai bizottságnak is legyen időről időre pontos képe arról, hogyan folynak az előkészületek. Azt gondolom, hogy a szóban elmondottak, valamint az előzetesen kiadott tájékoztató anyag is azt tükrözte, hogy rendben folynak az előkészületek egy olyan Európa kulturális fővárosa projekttel kapcsolatban, amely nemcsak a térségnek, nemcsak Pécsnek, hanem az egész országnak fontos.
Szeretném kiemelni azt is, hogy azt látom, hogy az együttműködés is jól működik, hiszen a Magyar Turizmus Zrt. 2007-ben már Pécset is, mint leendő Európa kulturális fővárosát programozza, tehát ilyen módon folyamatosan biztosítható az a figyelemfelkeltés, amelyet mindenképpen igényel a projekt.
Azt szeretném harmadikként elmondani, hogy mindezzel együtt, hogy nagyon fontos számunkra, hiszen az ország arculatát, a térség megítélését és Pécs városának jövőjét is nagymértékben befolyásolja, reálisan közelítsünk majd ehhez a mindannyiunk számára nagyon jelentős eseményhez. Éppen a kiküldött anyagokban is szerepelt ugyanis, hogy voltak olyan területek, ahol nagyarányú bővülést jelentett a turisták számát illetően az Európa kulturális fővárosa cím elnyerése és az ahhoz kapcsolódó rendezvények más városok esetében, és volt, ahol csak egy nagyon csekély elmozdulás volt ebben a tekintetben. Ez számomra arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyon nagy szerepe lesz majd a célzott marketingnek, hogy az azokra irányuljon, akiket tényleg meg akarunk nyerni ezekre a rendezvényekre - ezen az országot és természetesen a különböző korcsoportokat is értem -; azt gondolom, erre most még van idő, és ebből a szempontból is fel lehet erre készülni.
Az a véleményem, hogy azok a fejlesztések pedig, amelyek a regionális operatív programban és az ágazati operatív programban megfogalmazódtak és a térséget érintik, megfelelő hátteret kínálnak ahhoz, hogy az Európa kulturális fővárosa projekt sikeres legyen majd. Éppen holnap kerül ugyanis sor egy újabb elnyert, megvalósult pályázat átadására Pécsett - ha jól tudom, polgármester úr -, az ókeresztény sírkamrák rekonstrukciójára és a látogatóbaráttá történő kialakítására, és valószínű, hogy a következő időszakban még számos ilyen projekt kövezi az Európa kulturális fővárosa útját. Köszönöm szépen, polgármester úr, és nagyon sok sikert kívánok a megrendezéshez.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdések? Esetleg vélemények? (Nincs jelentkező.)
Amennyiben nincs, nekem lenne még néhány észrevételem, illetve néhány kérdésem. Speciális a helyzetem, mert helyi lakosként nekem különösen fontos - nyilvánvalóan másoknak is, de a helyben lakóknak különösen fontos az -, hogy ez a program sikeres legyen. Azt gondolom, hogy a helyi politikai erők is sokat tesznek azért, hogy maga a fejlesztési program ne politikai támadások közepette, hanem helyi összefogással valósuljon meg. Én erre kérem is polgármester urat, hogy a későbbiekben is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ez így maradjon, hiszen a felelősség nyilvánvalóan, mint az egész projekt menedzselése is, az ön kezében összpontosul.
Valóban voltak korábban problémák, különböző időpont-módosítások, a tervekkel kapcsolatos módosítások, ezekről polgármester úr is beszélt. Reményeim szerint a mostani helyzetre eljutott odáig ez a projekt, hogy mind a nagyprojektek tervezése, illetve azok előkészítése, mind magának a projektmenedzsmentnek a személyi összetétele végre egy stabil alapot ad arra, hogy ezek a fejlesztések valóban időben elkészüljenek, hiszen nagyon feszített tempót igényel az, hogy 2010-re Pécs városa felkészüljön erre a nagy rendezvényre.
Nagyon fontos az, hogy ezek a fejlesztések valóban fenntarthatóak legyenek. Több olyan tapasztalat is van az európai kulturális fővárosok által végrehajtott beruházások kapcsán, hogy kulcskérdés az, hogy a későbbiekben hogyan tudják ezeket üzemeltetni, hiszen az a város felelőssége marad. Azért a projekt döntő része európai uniós, illetve kormányzati forrásokból kerül finanszírozásra, de ezeknek a létesítményeknek az üzemeltetése, fenntartásra a várost fogja terhelni. A régiónak jelent egyébként egy olyan kitörési lehetőséget, nemcsak maga a 2010-es év, hanem a későbbi időszak is, amelynek a megfelelő kihasználása és hasznosítása mindenképpen komoly felelősséget jelent.
Az anyagból is kiderül, és a korábbi tapasztalatok is azt mondják, hogy csak az esetben volt ugrásszerű növekedése a turizmusnak ezen rendezvények kapcsán, amikor kellően fókuszált az egész fejlesztés a kulturális turizmus célpontjaira, és a kulturális turizmus irányát megtestesítő attrakciók fejlesztésére. Nagyon fontos lenne, hiszen az adottságok kitűnőek ebből a szempontból, tehát Pécs kulturális öröksége, hagyományai mindenképpen kiemelkedőek ezen a téren, ezt kellene jól megfogni és kihasználni.
A kérdéseim részben erre is vonatkoznának. A korábbi kulturális fővárosokkal milyen kapcsolatot ápol polgármester úr? Tudomásom szerint nemrégiben választották meg az Európai Kulturális Fővárosok Szervezetének alelnökévé. Gondolom, ebből kifolyólag intenzív kapcsolatot tud ápolni velük, mert ez nagyon fontos lehet a mostani tervek megvalósításában, ha azokat a tapasztalatokat jól tudjuk hasznosítani.
Pécs városa március 14-én nagyszerűen mutatkozott be. Hogyan értékeli polgármester úr ezt a bemutatkozást, milyen konkrét hozadékai lehetnek, illetve olyan tapasztalatok is gyűltek-e, amelyeket még hasznosítani tudnak a projekt megvalósításában?
Még egy nagyon fontos dolog van. Tekintettel arra, hogy az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy 80-90 százalékban belföldi a látogatók köre, ezért itt kulcsszerepe van a Magyar Turizmus Rt.-nek, illetve a regionális marketingszervezeteknek. Az anyag említést tesz az MT Rt.-vel való együttműködésről, és az MT Rt. korábbi beszámolójában jelezte is, hogy 2007-től folyamatosan foglalkozik Európa kulturális fővárosának a reklámozásával. Azt kérdezem polgármester úrtól, hogy a régiós marketingszervezetekkel milyen megállapodásokat tudott kötni, hiszen a későbbiekre nézve ennek is nagyon komoly eredménye lehet.
Ezekre a kérdésekre várnám a válaszokat. Megadom a szót polgármester úrnak.
TASNÁDI PÉTER, Pécs polgármestere: Köszönöm szépen, elnök úr. Röviden szeretnék a négy kérdésre választ adni.
Elöljáróban azért azt szeretném elmondani, hogy a korábbi időszakban, ahogy többen jelezték, különböző hírek jelentek meg az EKF-fel kapcsolatban. Egyet azért nagyon pontosan le kell szögezni: annak idején, amikor a pályázat készült, akkor nem kellett olyan pályázatot beadni, amelyik konkrét megvalósíthatósági tanulmányokat, vagy fenntarthatósági terveket tartalmazott. Ezeket most kellett elvégezni. Az más időszak volt, amikor pályázatot írtunk, és egy nagyon jó szakmai tartalmú pályázatot sikerült összeállítani, amelyben Pécs értékeit, adottságait kellett bemutatni. Most azonban az a feladat állt az elmúlt néhány hónapban előttünk, illetve a menedzsment előtt, hogy egy minden elemében végrehajtható, megvalósítható és akár még az európai uniós szabványoknak is megfelelő projekteket kellett összeállítanunk, amely a későbbiekben az elszámolás és az elszámoltathatóság tekintetében is fennáll. Ez természetesen azt jelentette, hogy más jellegű és más tartalmú, más szakmai összetételű csapatot kellett kialakítani. Ez történt meg az elmúlt időszakban, és most már valóban valamennyi feladat ellátására 95-98 százalékban sikerült ezt a feltételrendszert megteremteni, ami nem volt egy egyszerű feladat, ezt hozzá kell tenni.
Ahogy Pécs jelezte a pályázatában is, valóban regionálisan együtt akarunk működni nagyon sok szervezettel, intézménnyel, várossal. Éppen ezért a tervezet egyik fő tartalmi célja volt a déli kulturális övezet kialakítása. Pécs adottságai, elhelyezkedése, geopolitikai helyzete folytán tudatosan arra készültünk, és arra készülünk most is, hogy a tőlünk délebbre lévő térségekkel való szoros együttműködés eddigi tapasztalatait minél nagyobb mértékben bővítsük Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Szlovénia irányában, és természetesen Románia irányában. Eddig is nagyon intenzív kapcsolat volt ezekkel a városokkal, ezeket szeretnénk továbbfejleszteni, illetve tovább bővíteni. A legtöbb várossal az együttműködés kereteit már sikerült tisztázni, néhány területen van még vissza ennek a meghatározása. Itt is azzal számolunk, hogy ennek az évnek a közepére a tartalmi kérdésekben valamennyi partnervárossal megállapodunk.
Egy téves információt szeretnék eloszlatni: nem az Európai Kulturális Fővárosok Szövetsége volt, aminek az alelnökévé megválasztottak, hanem a tíz évvel ezelőtt Pécsett létrehozott Európai Kulturális Városok Szövetsége, amelyben jelenleg 18 európai országból mintegy 50 város, Torinótól kezdve Toledón át nagyon sok európai város van benne. Ennek a szervezetnek a titkársága a mai napig is Pécsett van, egy francia elnökkel az élén működik a szervezet. Ez a szervezet általában évente hat-nyolc közös projektet bonyolít le, többek között az örökség, a menedzsment és a turizmus területén. Nagy jelentőségű volt, hogy ismételten sikerült pécsi alelnököt választani. Nem az én személyem a fontos, hanem az, hogy Pécs tudta ezt a feladatot megkapni.
Azt érzékeltem, hogy minden város részéről egy jelentős és igényes érdeklődés van Pécs iránt, és Pécs ezt a lehetőséget úgy tudja kihasználni, hogy több olyan nagy volumenű szakmai projektnek lehet vagy a gazdája, vagy a mentora, amelyet a 18 ország városaival együtt tud megvalósítani. Ez hatalmas lehetőség nemcsak Pécs számára, hanem a régió számára is.
Nagyszebennel kapcsolatosan annyit szeretnék elmondani, hogy az első kapcsolatfelvétel volt, amelyet mi kezdeményeztünk, tekintettel arra, hogy Luxemburg mellett ebben az évben Nagyszeben is Európa kulturális fővárosa. Ez a mostani látogatás a nemzeti ünnepünk alkalmából egy egyszerű bemutatkozás volt, ahol nemcsak pécsi, hanem szegedi, győri művészek is jelen voltak, tehát Pécs eleve nem csak a pécsi kultúra elemeit vitte oda. Abban állapodtunk meg, hogy augusztus második felében egy körülbelül egy hetes bemutatkozás lesz, amelyben valamennyi magyar kulturális terület és város is bemutatkozna, tehát eleve nemcsak pécsi megjelenésben gondolkodunk. Arról is megállapodtunk polgármester úrral, azon kívül, hogy ikervárosi együttműködési megállapodás alapjait rögzítettük, hogy azokkal az erdélyi városokkal, amelyekkel korábban is volt kapcsolat - Nagyvárad, Kolozsvár, Arad -, ezekkel egy komplett pályázati együttműködést alakítunk ki a következő évekre és 2010-re is együttesen.
A marketingterületen annyit hozzá kell tenni, hogy ebben az évben sikerült - tekintettel arra, hogy én személy szerint a pécsi önkormányzat marketing költségvetésével soha nem voltam megelégedve, úgy gondoltam, hogy jóval többet kell a városnak erre a feladatra áldoznia - abban is megállapodnunk, hogy jelentősen megemeltük ennek a feladatnak a támogatását a város költségvetésében. Abban is döntöttünk, hogy a következő években emeljük ennek a támogatásnak az arányát és a mértékét, ahogy a feladatok is növekednek. Éppen ezért állapodtunk meg úgy a szervezetekkel, hogy a pécsi növekvő feladatvállalással, szerepvállalással együtt hogyan tudjuk a régi összegeket bekapcsolni. Ebben még vannak vissza tartalékaink, ezeket a következő hetekben-hónapokban kívánjuk még pontosítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, polgármester úr. Sok sikert kívánunk az EKF megvalósításához, és bízunk benne, hogy menet közben még a bizottság évről évre újra tájékozódhat arról, hogy hogyan is állnak a projektek, már csak amiatt, hogy megnyugodva lássuk mi is, hogy jó irányba haladnak a fejlesztési folyamatok. Köszönjük szépen.
Tájékoztató a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósításáról, 2007. évi ütemezéséről
Áttérnénk a 2. napirendi pontra. Megkérném az előterjesztőket, hogy fáradjanak az asztalhoz. Tájékoztató a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósításáról, illetve a 2007. évi ütemezésről - itt az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium kulturális szakállamtitkársága az előterjesztő. (Mányai Roland: Csak egy technikai kérdésem lenne, hogy néhány slide-ot elhoztunk, és tudunk-e vetíteni.) Elméletileg igen, azért van beállítva a gép, csak mindig előre kell ezt jelezni, mert a technikai személyzet menet közben elment, mivel Pécs bemutatására készültek.
Mányai Roland főosztályvezető-helyettes úr képviseli az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot. Öné a szó.
MÁNYAI ROLAND (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Írásban eljuttattuk a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia intézkedési tervének jelenlegi állapotát, hogy a 2006., illetve a 2007. év folyamán milyen lépések születtek, hogyan is áll ez a terv.
Ha a slide működik, akkor annak segítségével egy rövid szóbeli kiegészítést szeretnék tenni, ami sokkal inkább választ tud adni a teljes képre azzal kapcsolatban, hogy hogyan állunk, mik az eddigi tapasztalatok, illetve milyen további teendőket szükséges tenni annak érdekében, hogy valóban megvalósuljon a stratégia. Az egy stratégia, ami 2005 szeptemberében lett elfogadva a kormány által, és ami gyakorlatilag politikai és szakmai egyetértés alapján kijelölte azokat a fő irányokat, amelyek szerint érdemes a turizmusnak haladni.
Mehetünk is a második slide-ra - a második pontot szeretném ebből kiemelni. Miután elfogadásra került a stratégia, amely együttműködésen alapult, amint említettem, egy ilyen stratégiát akkor lehet megvalósítani, ha a szakma, a politika, illetve az államigazgatás, a civil szervezetek, érdekképviseleti szervezetek és a vállalkozások is együttműködnek. A stratégia gyakorlatilag egy ilyen együttműködésen alapul, és a megvalósítása is csak akkor sikerülhet, ha ez az együttműködés folytatódik - erről még fogok röviden szólni.
A következő slide-on láthatjuk a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia öt fő pillérét, amibe részletesen nem szeretnék belemenni, inkább csak jelezni szeretném, hogy az öt fő pillér alapján próbálunk tenni és haladni, amik - azért elmondom őket - az attrakciófejlesztés, a hatékony működési rendszer kialakítása, az emberierőforrás-fejlesztés, a turistafogadás feltételeinek javítása, valamint az emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés. Gyorsan végigszaladnánk rajta, hogy ezeken a pilléreken belül hogyan is áll a stratégia, melyek azok a területek, amiket már elkezdtünk, melyek azok, amik esetleg más partnerek bevonásával hajthatóak végre, és hol van még további teendő.
Az intézkedési tervet bő egy éve fogadta el a kormány, ami azt jelenti, hogy egy év nem olyan sok idő, de már korábban megkezdődött az intézkedési tervben szereplő feladatok végrehajtása, és nagyon sok minden napirendre került. Maga az intézkedési terv egyébként, amit elfogadott a kormány, nagyon bő határidőkkel számol. A határidőkből nagyon nehéz kicsúszni, mert nagyon sok esetben 2005-2013-as határidők szerepelnek, de azért mindemellett mi már nagyon sok témát előrevettünk, és jelzem, hogy egyszerre mindent nem is tartunk reálisnak és ésszerűnek megvalósítani. Nem is fogok ezért majd minden sorra kitérni, ha van kérdés, akkor utána szívesen válaszolok, illetve az írásos anyag mindegyik részletes pontot tartalmazza.
Az attrakciófejlesztés - ami talán a legkönnyebben értelmezhető a nem szakmai résztvevőknek is - az az alap, ami a turistákat gyakorlatilag utazásra ösztönzi. Amit kiemelnék, az Új Magyarország fejlesztési terv, ami alapvetően keretet és pénzügyi forrást is biztosít arra, hogy a különböző attrakciók fejlesztése megvalósuljon - folyamatos kapcsolatban vagyunk a regionális operatív programok tervezőivel, akik a turizmus fejlesztési céljait hivatottak kidolgozni, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel is. Ez egy nagyon komoly munkát és feladatot jelent, és gyakorlatilag meghatározhatja a turizmus fejlődésének alapjait, mint azt mindannyian tudjuk. Emellett egy nagyon fontos terület a termékfejlesztés, a termékfejlesztési stratégiák és koncepciók elkészítése. Jelzem, hogy a lovasturizmus fejlesztési stratégia, valamint az egészségturizmus fejlesztési stratégiája 2007 első félévében elkészül, a többi dián látható termékfejlesztési stratégia pedig 2007 második felére van ütemezve.
Ha továbbmegyünk, akkor itt folytatjuk az attrakciófejlesztést: vonzerőleltár készítése. Gyakorlatilag azzal vagyunk egyedül egy kicsit elcsúszva, bár már jól állunk, mert ott az intézkedési tervben 2006-os céldátum szerepelt, de ez a módszertan gyakorlatilag elkészült, és a legutolsó simítások zajlanak a vonzerőleltár készítésével kapcsolatos módszertanban, hogy hogyan készüljön el, milyen szempontok alapján - ez most heteken belül véglegesülni fog. Amit ezen kívül kiemelnék, az Budapest és a Balaton kérdése, ami nagyon jól látható tapasztalat, bár már a stratégiában is szerepelt, hogy nem a mindenkori szakállamtitkárság feladata, hogy Budapest turisztikai fejlesztését megoldja, hanem itt igenis a várossal, a régióval való együttműködés alapvető fontosságú. Amit mindenképpen kiemelnék, hogy a nagy befogadóképességű konferenciaközpont, amit a szakma nagyon szorgalmazott, a Közép-Magyarország regionális operatív programjában kiemelésre került, egyetértés van ez ügyben, hogy szükséges megvalósítani, és európai uniós forrásokkal is lehet ezt támogatni. A másik a komplex látogatóközpont kérdése, ami szintén nevesítve volt a turizmusfejlesztési stratégiában. Ez ügyben történtek a fővárossal tavaly egyeztetések, csak az nem jutott igazából gyakorlati szintre. Ott állunk ezzel kapcsolatban, hogy elkészítettünk egy tanulmányt, amit szintén heteken belül véglegesítünk, és ez alapján szeretnénk a fővárossal felvenni a kapcsolatot, amit jeleztünk egyébként a főváros felé, hogy ez ügyben mi elkezdtünk tenni lépéseket, nagyon fontosnak tartjuk és szükséges az együttműködés, úgyhogy nagyon remélem, hogy a következő hónapokban ebben is konkrét eredmény tud születni. Köszönöm.
A turistafogadás feltételeinek javítása - itt elsősorban a közlekedés az, ami mindenkinek eszébe jut, illetve a turisztikai infrastruktúra. Itt megint kiemelném az európai uniós fejlesztéseket. A közlekedésfejlesztés nem a regionális operatív programokon belül kerül megvalósításra, de alapvetően a közlekedésfejlesztések, szokták mondani, közvetetten szolgálják a turizmus érdekeit, tehát talán közvetlen hatásról is beszélhetünk itt.
A regionális repterek fejlesztésénél azt emelném ki, hogy Sármellék és Debrecen üzemel, és a Magyar Turizmus Zrt. annak érdekében, hogy minél több turista érkezzen ezekre a repterekre, közös marketingtevékenységet végez a repterekkel. Az emberierőforrás-fejlesztéssel kapcsolatosan igazság szerint az intézkedési tervhez képest nem vagyunk elmaradva, de talán ott van még a legtöbb teendő.
Egy átfogó kutatás indítása megkezdődött, és az is véglegesítés alatt van az ágazati párbeszédbizottság kezdeményezésére. Ez ügyben, ha bármilyen anyag elkészül, ami hozzánk is elkerül, akkor azt el fogjuk juttatni a bizottság részére. Azt gondolom, hogy ez lehet egy olyan megalapozó anyag, illetve tanulmány, ami alapján további lépéseket tudunk ez ügyben tenni.
A következő nagy pillér, amit említettem, a hatékony működési rendszer kialakítása. Itt gyakorlatilag a turisztikai desztinációmenedzsment-szervezet országos rendszerének a kialakítását emelném ki ezek közül, ami egy nagyon aktuális kérdés. Nagyon aktuális kérdés egyrészt Magyarországon, másrészt a világ egyéb területein. 2007 februárjában Budapesten a Turisztikai Világszervezettel közösen egy nemzetközi konferencia megrendezésére került sor, ami szintén jelzi azt, hogy ez egy nemzetközileg is új és kezelendő terület, ami a turisztikai desztinációk menedzseléséről, a vállalkozói és önkormányzati szférák együttműködéséről szól. A regionális operatív programok forrást fognak biztosítani ilyen szervezeteknek és akcióiknak a létrehozására. Majdnem minden regionális operatív programban szerepel a desztinációmenedzsment-szervezetek kialakítása. Az akciótervek készítése pedig, amint itt azt legtöbben tudják, folyamatban van. Mindenképpen szeretnénk szakmai segítséget nyújtani a régiók felé, hogy milyen szempontrendszer szerint alakuljanak ki ezek a desztinációmenedzsment-szervezetek. Nagyon fontos az, hogy a régiós sajátosságokat figyelembe vevő, országos szinten mégis egy egységes rendszer alakuljon ki.
Ebben a folyamatban, azt gondolom, hogy jól állunk, a régiókkal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel is jól zajlik a kommunikálás, és abszolút nyitottak arra, hogy itt közösen kialakítsuk azt az egységes szempontrendszert, ami megalapozhatja a turisztikai desztinációmenedzsment-szervezetek létrehozását. Ezzel kapcsolatosan mi egy stratégiát és útmutatót készítünk, és mindenképpen szeretnénk a közvetett és közvetlen érintetteket egyaránt tájékoztatni a 2007. év folyamán.
Az utolsó pillér az emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés. Itt mindenképp azt szeretném kiemelni, hogy a turizmusfejlesztési stratégia fő célkitűzésként az életminőség fejlesztését a turizmus által tűzte ki céljául, ami teljesen egybecseng az I. nemzeti fejlesztési terv célkitűzésével, és az európai uniós irányokkal. Elkezdtünk egy olyan munkát, amely megpróbál választ adni arra, hogy a turizmus milyen hatást gyakorol az életminőségre. Probáld úr talán két hónappal ezelőtt a KSH részére a turizmus szatellit számla bizottságnak beszámolt. Az mindenképpen egy kézzel fogható, és a gazdasági oldalát nagyon jól bemutató eszköz arra, hogy az életminőségre milyen hatást gyakorol a turizmus. Vannak ugye szubjektív tényezők is, és mi igyekszünk ezeket összehangoltan kezelni, és kidolgozni egy olyan tanulmányt, amelyik választ adhat ezekre a kérdésekre. Jelzem, hogy ez szintén egy úttörő típusú dolog, nemcsak Magyarországon, hanem a világon is, és nagyon sok tanulmány és konferencia kezd foglalkozni az életminőség kérdésével, és a turizmusnál ez különösen igaz, hogy nemcsak gazdasági hasznokról beszélhetünk.
Az utolsó pont, ami nem egy külön pillér, viszont mindenképpen kiemelendő, a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség kérdése. Az esélyegyenlőséget nem emelném ki, azért, mert az Új Magyarország fejlesztési terv, és gyakorlatilag minden európai uniós támogatás feltétele az esélyegyenlőség megteremtése. A fenntarthatóságot viszont igenis kiemelném. A fenntarthatóság érdekében egy indikátorrendszert dolgoztunk ki, a Turisztikai Világszervezet szakértőjének a bevonásával, és egyéb szakértőkkel, akik elsősorban az EU-s pénzekből megvalósítandó és megvalósuló fejlesztések fenntarthatóságát hivatott biztosítani.
Köszönöm szépen a figyelmet, nagyon szívesen válaszolok a kérdésekre, és az írásbeli anyagban mindegyik részről egy néhány gondolat szerepel, tehát azt mindenképpen ajánlom figyelmükbe.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető-helyettes úr szóbeli kiegészítését és prezentációját.
Kérdezném a bizottság tagjait, hogy az anyaggal kapcsolatban van-e kérdésük, esetleg van-e véleményük. Bakonyi Tibor képviselő úr, öné a szó.
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Azt hiszem, hogy dr. Tóth József úr meghonosított egy műfajt: én is megpróbálok ebben a műfajban járatos lenni, és megjegyzések és vélemények szikár kategóriájának megfelelni.
Először is szeretnék pontosítani: a tavalyi évben a Fővárosi Önkormányzattal nem volt semmilyen érdemleges kapcsolat turizmust illetően, de ez nem zárja ki, hogy ez javuljon, és megfelelően jó legyen.
A második ilyen megjegyzésem: a közép-magyarországi régió operatív programjában szerepel a rekreációs és sportturizmus, még nem találkoztam ezzel a fogalommal. Ugye itt nemcsak szabadidős rendezvényekről, eseményekről vagy vízi sportturizmusról van szó, hanem ennél egy sokkal szélesebb értelemben véve, kifejezetten az életmódhoz, az életminőséghez kapcsolódó rekreációról. Nem tudom, hogy ezt mint ágazatot mennyiben fogják támogatni a közép-magyarországi régió operatív programjában.
A fővárosnak van egy megállapodása, amiben szerepel egy nemzetközi hajóállomás létesítése. Erről nem hallottam főosztályvezető-helyettes úrtól, sőt az anyagban sem találtam. (Mányai Roland bólogat.) Ha esetleg elkerülte a figyelmemet, akkor elnézést kérek.
Ugyancsak megemlíteném azt a fajta vízi turizmust, ami kifejezetten nem a sporthoz, hanem a turizmushoz köthető ebben, mint hangsúly, merthogy én ezzel találkoztam a közép-magyarországi régió operatív programjánál, de mint támogatandó tevékenység, erről nem szóltak.
Szó van szintén a régi közép-magyarországi operatív programban egy úgynevezett termálklaszter kialakításáról, ami ugye kapcsolódik a műemlék jellegű gyógyfürdők felújításához. Számomra meglepetés volt, de persze nem biztos, hogy jól értettem ezt a rövid kis bekezdést, hogy gyakorlatilag a rendelkezésre álló forrásokból önök meg kívánják határozni azt, hogy három és öt projekt megvalósítható. Ez az 5. oldal utolsó részében szerepel. Ez azt jelenti, hogy több projekt nem tud megvalósulni az 1800 millió forintos keretből, vagy csak úgy gondolták, hogy terveznek? Merthogy ez komoly félreértésre ad okot, hogy összesen ennyi tud megvalósulni.
Szó esett az esélyegyenlőségről. Budapestnek és Pest megye bizonyos részeinek komoly turisztikai vonzerőt jelentenek azok a tanösvények, amelyek egyrészt oktatási, másrészt a fogyatékosok számára épült tanösvények, amelyek további bővítésére szükség lenne. Nem látom a lehetőségét ebben, mint ágazati javaslatban, hogy ez tud-e folyamatosan menni.
Nagyon örülnék, ha a közép-magyarországi régió környezetébe és a turisztikai bizottságához meg lehetne önöket hívni, és esetleg konzultálnának a bizottság elnökével, alelnökével is. Szerintem hasznos vitát lehetne folytatni, és nem kellene kifejezetten a parlamenti bizottság előtt ezt lefolytatni. (A terembe érkezik Almássy Kornél.)
Ezeket gondoltam így szikáran felvetni, és köszönöm a felajánlott szakmai segítséget.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Szalay Ferenc képviselő úré a szó.
SZALAY FERENC (Fidesz): Egy szintén rövid kérdésem, véleményem van. Én az attrakciófejlesztés első részénél a lovasturizmust nagyon nagy szeretettel üdvözlöm, de megkérdezném, hogy ehhez a területhez nem lehet-e kapcsolni egy másik, hasonlóan nagy területet, mondjuk a magyarországi vizekhez kapcsolódó horgászturizmust. Ma Magyarországon 500 ezer horgász van, nem is tudom, hogy mennyi Európában, és a mi vizeink erre kimondottan alkalmasak, tehát azt gondolom, hogy nevesíthető lenne ez a terület, hiszen ez temérdek embert érdekelhet.
Kapcsolódva Bakonyi képviselő úrhoz, a rekreációs és sportturizmust szintén kiemelt területként kezelném, a vizekhez kötődően meg különösen, hiszen temérdek olyan lehetőség van a Tiszán, a Dunán, a Rábán és hadd ne soroljam, amit egyre többen használnak, és egyre többen vesznek igénybe, az ehhez kapcsolódó szolgáltatórendszer kiépítése is folyamatban van, tehát azt hiszem, hogy egy komoly lehetőségtől esnénk el, ha ezzel nem foglalkoznánk. Ezt szerettem volna elmondani.
ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Gyenesei Istváné a szó.
DR. GYENESEI ISTVÁN (független): Köszönöm szépen. Lehet hallani egyébként az előadásból is, hogy a vidékfejlesztés és a turizmus kapcsolatára meglehetősen erős hangsúlyt helyez a stratégia és egyáltalán a törekvések is, és ezen belül nyilván a vidékfejlesztés a cél, a turizmusfejlesztés pedig eszköz a vidékfejlesztés bizonyos területén. Ma Magyarországon kevés olyan települést ismerek, amelyik valahol a programjaiban ne fogalmazná meg okkal - azt kell mondanom, néha ok nélkül - azokat a lehetőségeit, amivel odavonzhatja a vendégeket.
Örülök annak, hogy az idegenforgalom szó egyre kevesebbszer hangzik el, és egyre többször a turizmus, a vendéglátás. Én nagyon utálom ezt a szót, hogy idegenforgalom, elnézést, mert idegen ne forogjon egyébként nálunk, ne legyen idegen, és ha jön esetleg egy addig idegen, és úgy megy el, hogy idegen marad, akkor az már régen rossz, akkor valamit rosszul csinálunk. Ez egy nagyon jó dolog, hogy egyre kevésbé hallani ezt a szót, és egyre többször a turizmus és a vendéglátás kifejezést. Most a parlament patkójából jöttem át, ahol éppen folyik a vidékfejlesztés politikai vitanapja, nagyon sokan hozzászóltak, és jómagam is részt vettem ezen, hiszen az indokoltnál és a szükségesnél kevesebbszer hangzott el érdekes módon a turizmus, a vendéglátás, mint lehetőség, mint eszköz ebben a vitában. Ezen csodálkoztam egyébként, hogy ez így volt.
A sporttal kapcsolatban én is két dolgot említenék meg: a kiemelt versenysporteseményeket, mint turisztikai vonzerővel rendelkező attrakciókat. Jobban kellene ezekre koncentrálni, jobban kellene ezekre számítani, ezeket támogatni, ezekre építeni, hiszen nagyon sok embert hozhatnak, és a turizmus ezekből élhet.
Végezetül pedig a rekreációs és sportturizmusnál, ahol említésre került a több víz, én ebben az esetben nyilvánvalóan a Balatont említeném meg, és több példa mellett a Balaton-átúszást, mint egy olyan, nagy tömegeket vonzó eseményt, ami ma már nemcsak Közép-Európa, hanem a világ egyik legnagyobb tömegsportrendezvényévé vált, ráadásul turisztikai főszezonban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Almássy Kornél alelnök úr kért szót.
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Köszönöm szépen a szót. Igazából az a problémám ezzel az anyaggal, hogy kevés konkrétumot és határidőt tartalmaz. Megmondom őszintén, hogy a legutóbbi ülésünkön tárgyaltuk a Magyar Turizmus Zrt. anyagát, és ez akkor problémaként részemről felmerült, hogy nem a Magyar Turizmus Zrt.-nek kellene a fejlesztéssel foglalkoznia, hanem a minisztériumnak, mert tipikusan a Magyar Turizmus Zrt.-nek nem biztos, hogy fejlesztéseket kell megfogalmaznia, hanem a termékmenedzselésben kell szerepet vállalnia, és ennek a minisztérium feladatának kell lennie vagy valamilyen minisztériumi háttérintézménynek, ami konkrétan erre a célra van létrehozva.
Ehhez képest én ebben az anyagban - lehet, hogy csak első olvasatra tűnik úgy, és remélem, hogy akkor ebben az ügyben megnyugtatnak - nem érzem azt a pluszt, azt az újat, amivel hozzájárulnának a turizmusunkhoz, a magyar turizmus fejlesztéséhez. Olyan attrakciók, olyan rendezvények, olyan elképzelések vannak felsorolva, amiről egyébként már tudtunk, de ebben az ügyben is azt érzem, hogy kevés a konkrétum és kevés a határidő. Kicsit az az érzésem, hogy a Magyar Turizmus Zrt. tervéből emelnek át ebbe az anyagba, de nem érzem benne, még egyszer mondom, azt az újat, amit én igényelnék egy ilyen anyagtól. Lehet, hogy nincs igazam, de erről szerintem mindenképpen érdemes vitatkozni, mert az előttem elhangzott képviselői hozzászólások is ezt erősítik meg bennem.
Amit konkrétan kérdeznék az anyaggal kapcsolatban, hogy megint megjelenik a kisvasutak turisztikai hasznosítása, de számomra ezek ilyen általános megfogalmazások, hiszen erről már a legutóbbi ülésünkön is szó esett, hogy a minisztérium nyilván nem tudja felvállalni a kisvasutak felújítását, hiszen nincs arra forrása, hogy mondjuk a pályarekonstrukciót elvégezze, de mégis milyen irányú fejlesztésekben gondolkodik. Annyi pénze nincs a minisztériumnak, hogy elérjük azt a fajta minőséget, amit szeretnénk, de akkor mégis milyen jellegű fejlesztésekben gondolkodik, vagy van-e együttműködés és közös gondolkodás a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal ebben a tekintetben.
A rendezvények kapcsán nagyon jó ötletnek tartottam az előző hozzászólásban, például a Balaton-átúszás kapcsán több ilyen attrakció meghirdetését; utcai futóversenytől kezdve egy csomó olyan rendezvénnyel való összekapcsolást lehetne megejteni az anyagban, amit hiányolok. Továbbra is várnám - nyilván nem biztos, hogy most ennek itt van az ideje -, szeretném, ha a bizottság egyszer kapna tájékoztatást arról, hogy a különböző nagy rendezvények, például a most zajló Budapesti Tavaszi Fesztivál milyen hatással van a turizmusra, voltak-e ilyen jellegű kutatások, illetve legutóbb elhangzott, hogy vannak, rendelkezésre állnak - mindenképpen szeretnénk egy ilyen kimutatást kapni. Nagyjából ennyit gondoltam első körben elmondani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Pál Béla alelnök úr kért szót. Öné a szó.
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm szépen. Azzal szeretném kezdeni, hogy azt gondolom, nagyon sok olyan dolgot kérünk számon a jelenleg beterjesztett anyagon, amely nem is volt feladata, nem is kértük, és nem is tudja jelen pillanatban ellátni sem az előterjesztő, sem pedig az anyag. Most azt kértük, hogy a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiáról abban a metszetben kapjunk egy tájékoztatót, hogy 2007-ben hogy áll a stratégia megvalósítása, elsősorban az intézkedési tervének megvalósítása, hol tartunk ebben a folyamatban, és mi várható ebben az évben a szabályozás, a finanszírozás, a pályázatok szempontjából. Azt gondolom, hogy erről kaptunk egy pillanatfelvételt. Azért pillanatfelvételről beszélek, mert a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia hatása, amely egy nagyon széles körű szakmai egyeztetés alapján készült el, nemcsak abban mérhető, hogy most 2007-ben mit és hogyan valósíthatunk meg, hanem nagyon sok mindenben, amelyet ez idáig már a bizottság napirendre tűzött. Hadd soroljak egy párat. Ilyen például, amit alelnök úr is mondott, a Magyar Turizmus Zrt. 2007-re szóló marketingterve, ilyen a regionális idegenforgalmi bizottságok elkészített fejlesztési stratégiája, ilyen a regionális operatív programok rendszere, amelyben mindenütt helyet kapott a turizmus - nyilván azért is, mert a turizmusfejlesztési stratégia annak idején kelő hangsúllyal kezelte a régiók kérdését is - és ilyenek a szabályozási ügyek is, amelyek megjelennek az anyagban, valamint ilyenek azok a szakágazati stratégiák, amelyekből jó néhány elkészül ebben az évben.
Azt gondolom, hogy ebben a tekintetben lehet azt mondani, hogy a turizmusfejlesztési stratégia betölti azt a szerepkört, amit elvártunk tőle, tehát hogy legyen egy vezérfonala a szakmai megegyezés alapján kialakult turizmusfejlesztésnek. Ha ezt az évet nézzük, akkor ebben az évben nemcsak azt lehet elmondani, amiről kaptunk egy tájékoztatást, hogy elkészül a lovas-, az egészség-, majd később a falusi, az öko-, az ifjúsági és a kongresszusi turizmus fejlesztési koncepciója, hanem azt is, hogy várhatóan majd a turizmustörvény is a parlament elé kerül. Ha továbbvesszük, akkor a regionális operatív programokban, amelyről szóltam, szinte mindegyikben megjelenik a turisztikai vonzerőfejlesztés, a szolgáltatásfejlesztés, valamint a turisztikai desztinációmenedzsment kialakítása, mint pályázati lehetőség. Az, hogy elmondhatjuk, hogy most a következő évben a hazai, európai uniós forrásból körülbelül 100 milliárd forint értékű beruházás indulhat el döntően vissza nem térítendő támogatás formájában a magántőke, az állami, önkormányzati szféra bevonásával, az is valahol a turizmusfejlesztési stratégia eredménye és azoké a szakembereké, akik ezen a területen dolgoznak.
Természetesen így most talán nem lehet pontos választ adni arra, hogy a kisvasutakkal kapcsolatban például egészen konkrétan mire gondolnak az anyag előterjesztői. Ez korábban, az előző bizottsági ülésen, csak megjegyezném, hogy megfogalmazódott, hogy itt a kisvasutak turisztikai célú fejlesztéséről van szó. Néhány kisvasútnál, amelyik nincs nagyon leromlott állapotban, lehet, hogy egy marketingtámogatást, másoknál lehet, hogy a fejlesztéshez szükséges tervek, elképzelések megvalósítását, és megint másoknál megint más célt jelent, de mindenképpen üdvözlöm, hogy egyáltalán megjelent ez, mert más szakterületen nagyon nehéz volt elérni, hogy a kisvasutakkal ilyen módon érdemben foglalkozzanak.
Az előbb szóltam az európai uniós forrásokról, amelyek döntően pályázati formában lesznek majd elérhetőek ebben az évben, a következő évben és azt követően, 2007. és 2013. között mintegy 324 milliárd forint értékben. Hazai forrásból pedig jelentős az a program, amellyel folytatódik a műemlék gyógyfürdők felújítása. Körülbelül természetesen meg kellett jelölni azt a számot, hogy hány műemlék gyógyfürdő felújítására nyílhat lehetőség, és jelentős az is, hogy újra lesz lehetőségük a regionális idegenforgalmi bizottságoknak a saját rendezvényeik, saját termékfejlesztéseik témakörében 890 millió forint összegben pályázatot kiírni.
Először jelenik meg az is, hogy a sport- és a nagyrendezvények támogatására együtt kerülhet majd sor, mint ahogy ezt az anyag is tartalmazza, a Nemzeti Kulturális Alappal közös pályázaton, és én azt gondolom, hogy mindez megfelelő feltételt, megfelelő hátteret ad ahhoz, hogy a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában foglaltak időarányos része 2007-ben megvalósulhasson. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólási igény? (Nincs jelentkező.)
Amennyiben nincs, akkor én még mondanék egy rövid véleményt, és néhány kérdést feltennék főosztályvezető-helyettes úrnak.
Visszatérve a stratégiára: azt többször megerősítettük, hogy valóban egy nagyon alapos előkészítés után, széles körű társadalmi, szakmai és politikai vitát követően került elfogadásra egy olyan anyag, amely valóban az előttünk álló nyolc év - mármint az elfogadás időpontjában előttünk álló nyolc év - fejlesztési irányait megszabja, és lehetőség szerint egy olyan keretet teremt, egy olyan lehetőséget ad, amely az európai uniós források, illetve a hazai állami költségvetésből származó támogatások elköltését meghatározza. A cél itt az volt, hogy egyrészt a kiemelt területek kerüljenek a leghatékonyabb fejlesztésre, vagyis a legnagyobb volumenű fejlesztésre. Nem lett véletlen a meghatározásuk sem, hiszen ők tudják a legtöbb kiegészítő szolgáltatást maguk köré vonzani, tehát olyan multiplikátor-hatást fejtenek ki, elsősorban a vidéki településeken, amely növeli a pótlólagos beruházásokat, és a kiegészítő szolgáltatások terén elég komoly generáló erővel bír.
A stratégia önmagában tehát egy jó alapokon nyugvó, szerintünk sikerre ítélt lehetőség, azonban a programok fogják majd meghatározni azt, hogy a stratégia valójában mennyit ér.
Amikor Almássy Kornél alelnök úr megfogalmazta azt, hogy elég szűkszavú az anyag, és igazából túl sok általánosságot tartalmaz, akkor részben csatlakozom hozzá, és egyetértek vele, mert bár nyolc év állt előttünk, ebből egy év már eltelt. Ez nézőpont kérdése, azt is mondhatjuk, hogy hét év még mindig előttünk van, de egy évet mégiscsak magunk mögött hagytunk úgy, hogy az előkészítések ugyan megindultak, viszont a korábbi vállalásokhoz képest már jelentős csúszások mutatkoznak, elsősorban a különböző termékfejlesztési stratégiák, programok elfogadása terén.
Tehát mindenképpen fontosnak tartanám, hogy ezt a folyamatot fel lehessen gyorsítani, és azt is, ami lovasturizmus terén ma elvileg elkészült, de még mindig csak ebben az első félévben lehet véglegesíteni, az egészségügyi turizmusnak a fejlesztési stratégiája szintén jó állapotban van már. Ezeket a programokat azért kell felgyorsítani, mert párhuzamosan megjelennek az európai uniós fejlesztési pénzek. Európai uniós fejlesztési pénzekkel a regionális operatív programok keretében pályázatokat kiírni úgy, hogy nem tudjuk egyébként, hogy a különböző szakterületeken milyen stratégiákat akarunk megvalósítani, ez enyhén szólva is aggályos, mert nem tudjuk a forrásokat odairányítani, azokat a célokat belőle megvalósítani, amit az egész stratégia kialakítása során magunk elé kitűztünk.
Mellékesen jegyzem meg, hogy komoly csúszás mutatkozik a regionális operatív programok pályázatainak kiírása terén is. Ugye tudjuk azt, hogy az Európai Bizottság felfüggesztette Brüsszelben a nemzeti fejlesztési terv második ütemének tárgyalását. Ha tudna esetleg főosztályvezető úr újabb információkat adni arról számunkra, hogy hogyan áll ez a dolog, a Brüsszel által leadott hiányjegyzék teljesítésével a magyar kormány hogy áll, és a mostani állapotban önök körülbelül mikorra teszik a ROP-os turisztikai fejlesztési pályázatok kiírásának a határidejét, mert ez megint csak nagyon fontos lenne a végfelhasználók szempontjából.
Gyenesei képviselő úr említette, hogy a parlamentben éppen most zajlik egy politikai vitanap, amelynek a témája a vidék Magyarországának felzárkóztatása. Ebben valóban kulcsszerepe van a turizmusnak, és elsősorban a belföldi turizmusnak. Megnyugtatom képviselő urat, hogy négy óráig tart a vitanap, többek között én is tervezek ott egy felszólalást turisztikai témában, tehát innen még majd visszamegyünk, és folytatjuk, és nyilvánvalóan akár az itt elhangzott információkat is bele tudjuk építeni az ottani felszólalásokba. Tehát a vidék Magyarországa szempontjából rendkívüli jelentősége van a regionális operatív programok végrehajtásának.
Szóba került Budapest, mint kiemelt desztináció fejlesztése. Ha jól tudom, akkor Budapestnek van egy turisztikai fejlesztési stratégiája. Igaz, hogy 16 év kellett hozzá, mire elkészült, de mégiscsak elkészült egy ilyen.
Tehát amikor az anyagban arról van szó, hogy külső szakértők bevonásával készül egy megvalósíthatósági tanulmány, akkor remélem, hogy Budapest turisztikai stratégiájára épül ez - majd ebben kérek egy megerősítést -, mert nem volna értelme annak, ha egymás mellett két irányt próbálnánk kiépíteni. Hátha véletlenül meg tudjuk győzni a Fővárosi Közgyűlést, hogy az eddigieknél nagyobb forrásokat áldozzon erre a területre, és így akkor a közép-magyarországi régió forrásait esetleg fővárosi közgyűlési pénzekkel tovább tudnánk növelni. Én ennek a tisztázása érdekében egy egyeztetést kezdeményeztem Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes úrnál, akihez a turisztikai terület tartozik, úgyhogy reményeim szerint szerdán már tőle is több információt kapok erről.
Az anyagban szerepel, hogy szintén elkészült egy tanulmány a munkaerőpiac keresleti-kínálati oldalának feltárására. Erről túlságosan sok részletet nem tár fel az anyag. A kérdésem az, hogy ehhez hozzá tudunk-e jutni külön, hiszen ez megint csak egy nagyon fontos kérdés, mert amikor a turizmus szerepét meghatározzuk, akkor két adatot szoktunk elmondani: a GDP nyolc százalékát produkáljuk, és több mint 400 ezer embert foglalkoztatunk. Tehát fontos lenne az, hogy ennek lássuk a belső adatait, és esetleg azokat a fejlesztési irányokat, amik további pozíciójavulást tudnak majd ezen a téren elérni.
Nagyon fontos kérdés a desztinációmenedzsmentek szervezeti rendszerének előkészítése. Ha jól értelmezem, ez 2007. legfontosabb feladata lenne. Szintén nem olvastam túl sokat erről az anyagban. Szeretném, ha főosztályvezető-helyettes úr valamilyen időrendet meg tudna állapítani, hogy mikor mi következik, vagy el tudná nekünk mondani, hogy az önök elképzelései szerint nagyjából mi mikorra készül el. Itt az anyag foglalkozott azzal, hogy a helyi, kistérségi szintű szervezetek működésére egy szervezeti felépítés, feladatok meghatározása, pályázati ösztönzési rendszer, tehát ezeken dolgoznak. Mégis azt szeretném látni, hogy időrendben mikor mire számíthatunk, és mikorra tud mondjuk az első ilyen desztinációmenedzsment felállni, és a működését megkezdeni.
Fontos kérdés a regionális turisztikai pályázatoknál, hogy a regionális marketingigazgatóságok milyen elosztható pénzekkel rendelkeznek majd. A költségvetésben látjuk ezt a 890 millió forintos keretösszeget. Én ezt akkor is keveselltem, amikor elfogadásra került, azt meg pláne nehezményezem, hogy április végére tervezik a pályázatok megjelentetését, hiszen ezek között olyan, reményeim szerint például rendezvények megszervezésére szóló támogatások szerepelnek, amelyek már folyamatban vannak, vagy meg is valósulnak áprilisig. Tehát én azt látom, hogy nemcsak itt, hanem a nagyrendezvények terén is késés van. Nem tudom, hogy ezt hogyan tudja majd a szakállamtitkárság áthidalni.
Kérdéseim között a következők szerepelnének még: a regionális repterek fejlesztésénél csak marketingfeladatokról szól az anyag.
Lesz-e további fejlesztés, tehát konkrét fejlesztési forrásokkal kalkulálhatnak-e a már meglévő repterek - itt elsősorban Sármellékre és Debrecenre gondolok a vidékiek közül, illetve a stratégiában még további két-három vidéki reptér szerepel. Ezek közül ki, mikor, milyen forrásokra és pénzekre számíthat?
Több helyen említi az anyag, hogy bizonyos feladatoknál külső szakértők bevonását vette igénybe a szakállamtitkárság. Tudjuk, hogy jelentős létszámleépítések voltak mind a szakállamtitkárság, mind az MT Zrt. állományát tekintve. Vajon költséghatékony-e ez az eljárás, tehát mennyivel drágítja a tanulmányok elkészítését? Készült-e erre valamilyen elemzés akkor, amikor leépítéseket határoztak meg a szakállamtitkárságon?
Ezek lennének a kérdéseim. Szeretném kérni a főosztályvezető urat, hogy képviselőtársaim valamennyi kérdésére is szíveskedjen válaszolni. Köszönöm.
MÁNYAI ROLAND (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a kérdéseket és az észrevételeket is. Egyrészről nagyon örülök és megnyugtatónak tartom, hogy ennyi észrevétel születik, mert alapvetően mindenki fontosnak tartja ezt a kérdést.
Amivel legelőször szeretném kezdeni, az egy hiányosság, amit nem mondtam el az előadás során, hogy mi az, amivel még le vagyunk maradva, és mi az, amit még csinálni kellene a stratégia kapcsán. Szeretném azt is elmondani, hogy én igyekszem itt mindenre reagálni, mindent felírtam, úgyhogy végig fogok menni a kérdéseken, de általánosságban azért azt szeretném elmondani, hogy egyrészről most nem a szakállamtitkárság 2007. évi feladatairól van szó, hanem az MTS megvalósításáról. Az MTS megvalósításának figyelemmel kísérése, ösztönzése, és amit mi meg tudunk tenni annak érdekében, hogy megvalósuljon, az a mi feladatunk, és ahogy majd látjuk a részkérdéseket, ahogy félig-meddig már jeleztem - nem csak rajtunk múlik ennek megvalósulása.
Igyekszem sorba menni az elhangzottakon - Budapesttel kezdeném először is. Egyrészről - és akkor itt elnök úr hozzászólására is reagálok egyúttal - igen, a budapesti turisztikai fejlesztési stratégiával abszolút összhangban készül ez. A látogatóközponttal kapcsolatosan korábban 2006 során történt egy egyeztetés, amikor nem jutottunk igazából dűlőre a látogatóközponttal kapcsolatosan a fővárossal. A BTH-val és az MT Zrt.-vel együtt egyébként és az ő bevonásukkal készül el ez a szempontrendszer, amit ahogy megvagyunk Budapest várossal, rögtön, heteken belül mindenképpen egyeztetni kívánunk, sőt, mert ez egy közös érdek a jövőben.
Ami a hiányosságok között szerepel, és ez a nemzetközi budapesti hajókikötőről jutott eszembe, ez az egyik olyan dolog a Ferihegyi gyorsvasút mellett, amit nem említettem, és igazán komoly előrelépés nem történt. Igaz, hogy az intézkedési tervben nem volt itt konkrét határidő megszabva, de nagyon fontosnak tartaná szerintem mindenki, aki a turizmus vagy akár Budapest érdekeit nézi. Ez ügyben több kezdeményezést megtettünk, és meg is teszünk mindent annak érdekében, hogy ezek valóban megvalósuljanak. Ez közlekedési területet is érint, tehát azért mondom ilyenkor, hogy nem minden a szakállamtitkárságon múlik; ha rajtunk múlna, akkor nagyon remélem, hogy ezek hamar megvalósulnának, de megteszünk mindent annak érdekében, hogy ezek működjenek.
Amit nem juttattam el, de megteszem, ha nem áll rendelkezésre, a turizmusfejlesztési stratégia intézkedési terve, amit a kormány elfogadott, és abban szerepelnek még további területek. Ezek közé tartozik a különböző kampányok szervezése, egyrészről a lakosság turisztikai szemlélete és a szolgáltatók javítása, a turizmus természeti környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos tájékoztatás érdekében és még van néhány olyan terület, amelyeket meg kell tenni. Szerepel néhány olyan terület benne, amiben viszonylag kevés előrelépés történt - ugyan én ezt említettem - az oktatás kérdéseivel és egyéb területekkel kapcsolatban, például a Tisza-Dráva nemzetközi víziúttá nyilvánítása, tehát még szerepel néhány olyan dolog, amelyben igazán komoly előrelépés nem történt, azért említettem az elején, hogy a legfontosabbakat igyekeztünk előrevenni, és ütemezve szeretnénk ezeket megvalósítani, ahogy az intézkedési tervben is szerepel.
Folytatnám tovább a műemlékfürdőkkel kapcsolatosan. A műemlékfürdők fejlesztésére 1,8 milliárd forint szerepel, ami turisztikai célelőirányzatból finanszírozható. Ez nem azt jelenti, hogy a Közép-Magyarország operatív programban, illetve bármelyik másik operatív programban mi ezt a 3-5 számot bekorlátoznánk. Az eddigi fejlesztések alapján és ismerve a műemlékfürdőket, jelen pillanatban úgy ítéljük meg, hogy nagyjából 3-5 pályázat érkezhet be műemlékfürdők - és most kifejezetten arra gondolok - felújítására, fejlesztésére, ezért szerepel ott az az indikatív szám, mert tudomásunk szerint nagyjából ennyi pályázat várható. Meglátjuk, hogy mennyi fog érkezni; elképzelhető, hogy kevesebb, mert nincsenek felkészülve; az is elképzelhető, hogy több, tehát ez egy indikatív szám, amit várunk ezzel kapcsolatosan.
A hajókikötőt említettük. A rekreációs turizmus, víziturizmus, illetve horgászturizmus is szóba került - mindenképp fontosnak tartom. Megmondom őszintén, hogy a Közép-Magyarország operatív programjának tervezése során az eddigi anyagok alapján hozzám nem jutott el az - itt nem tudom, hogy pontosan miről beszéltünk, a rekreációs turizmust természetesen támogatjuk -, hogy a sportturizmus mit jelent, illetve, hogy ez most sportlétesítmények fejlesztését jelenti-e vagy pontosan mit. Ha többet tudok, akkor nagyon szívesen fogok erről további véleményt is formálni. A víziturizmus szerepel a KMR akcióterveiben. Nagyon nehéz egyébként, mert mindegyik területbe belemehetnénk, és reggelig beszélhetnénk minden régió operatív programjáról, tehát ez a stratégia olyan sok mindent felölel, hogy így nehéz belekapni minden egyes területbe, de amik felmerültek, azokra igyekszem válaszolni.
A horgászturizmussal kapcsolatosan - és itt a vidékfejlesztési program is szóba került - éppen most folyik az egyeztetés a hetekben, napokban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a regionális fejlesztési ügynökségek között azzal kapcsolatosan, hogyan lehet lehatárolni, melyek azok a területek, amelyek a vidékfejlesztési stratégiában és programban, és melyek azok, amelyek a ROP-okban kerülhetnek megvalósításra. Ez azonban nemcsak a minisztérium, illetve a régiók közötti megállapodás függvénye, hanem az Európai Unió állásfoglalása is szükséges ahhoz, hogy hogyan lehet lehatárolni, hogy a horgászturizmus hova fér be. Egyébként ide tartozik a bor-, a lovas-, a víziturizmus is egyébként, amelyek lehatárolási kérdéseit tisztázni és pontosítani kell, amelyekhez az Európai Unió bizottságának állásfoglalása is szükséges - ez folyamatban van.
A sportrendezvényekkel kapcsolatos felvetés részben már megválaszolásra került. Abszolút egyetértek: a kulturális rendezvények mellett a sportrendezvények is olyanok, amelyeket mindenképpen támogatni szükséges, ezért a sport szakállamtitkársággal közösen sportnagyrendezvényeket támogatunk. Kidolgoztuk, és közösen kiválasztottuk azokat a területeket, amelyek támogathatóak; nem is sorolom fel egyes részleteiben, amik itt felmerültek, mert van több ilyen sportrendezvény; hogy milyen sportrendezvényekre gondolunk, ezeket el fogjuk juttatni a bizottságnak.
Alelnök úr említette, hogy kevés konkrétum, határidő szerepel. Egyrészről azt mondanám, hogy nagyon szűkítettünk az intézkedési terv nagyon bő határidején - ezzel kezdtem egyébként az előadást -, tehát így is szűkítettünk, és nagyon sok mindent kezdtünk el ez alatt a bő egy év alatt. Azt gondolom, hogy nagyon sok minden a napirendre került, és ilyen szempontból jól haladunk. Egy pontosabb... Most hirtelen nincs előttem az anyag, amit írásban elküldtünk, én ezt meg fogom nézni, és nekünk van pontosabb, tehát pontos határidős listánk, akkor azt szintén el fogom küldeni.
A kisvasutak kérdése. Azt hiszem, ez szintén egy olyan típusú kérdés, amelyik több tárcához tartozik, és aztán valahogy mindig a turizmushoz lyukadunk ki. Magyarországon a kisvasutak közül egy olyan kisvasút van tudtommal, amelyik profitábilisan működik, tehát a kisvasutak kezelése egy nagyon komoly kérdés. Mindenhol a turisztikai területhez lyukad ki, hiszen arra hivatkoznak, hogy a vidéki térség fennmaradása ettől függ. Korábban alakult egy tárcaközi bizottság a kisvasutak kérdésének tisztázására, ami azt gondolom, hogy nem adott megnyugtató választ arra, hogy hogyan kezeljük tovább ezt a kérdést.
Azért szerepelt az intézkedési tervek között, mert mindenképpen szeretnénk azt, és ezt én személyesen vetettem föl, hogy a kisvasutaknak konkrétan a fő irányait, a turisztikai kínálatba való integrálását, azt, hogy hol van értelme, hol van létjogosultsága, és hol nincs létjogosultsága a kisvasutaknak, megmondani. Tudniillik ebben egy nagyon nagy hiányosságot tapasztalok, hogy nincs kimondva az, hogy hol van, hol lehet értelme, ha van értelme, akkor milyen keretek között, hogyan épül a desztináció, és a TDM-hez hogyan kapcsolódik. Tehát ez ügyben szeretnék a következő hónapokban egy anyagot letenni, és megnézni azt, hogy hogyan valósítható meg a kisvasutak fejlesztése, hol van ennek értelme, és hogyan kell ehhez hozzányúlni.
A nagyrendezvényekkel kapcsolatosan készült egy kimutatás, hogy milyen turisztikai hatása van, ezt el is fogjuk küldeni, fel is jegyeztem magamnak, úgyhogy ezt a bizottság részére el fogjuk küldeni. Konkrétan azon rendezvényeket, amelyeket eddig kutattunk, mindegyiket elküldjük.
Igyekszem gyorsan haladni. Alelnök úr, Pál Béla úr éppen kiment, de annyit mindenképp szeretnék reagálni az ő felvetésére, hogy azt mondta, hogy egy pillanatfelvétel készült. Az egyébként, ami itt szerepel, az intézkedési terv jelenlegi állásában, nem azt jelenti, hogy ezzel megvagyunk egyébként. Tehát egyrészről ez valóban egy pillanatfelvétel, és ez azt jelenti, hogy elindultak olyan folyamatok, amelyeket nekünk folytatni kell, és attól, hogy most szerepelnek, vagy attól, hogy ha le is zárul egyes része, az nem azt jelenti, hogy végeztünk ezzel. Ez egy hosszú és folyamatos munka, amelyet figyelemmel kell kísérni.
A végén reagálnék elnök úr felvetéseire. A termékfejlesztési stratégiák: érezzük, igen, a szükségességét, és való igaz, hogy az eredeti elképzeléseinkhez képest egy kicsit csúsztunk a termékfejlesztési stratégiákat illetően, nem vagyunk viszont későn. Kiemelném itt az egészségturizmus-fejlesztési stratégiát. Elkészült egy anyag, de nagyon fontosnak tartom, hogy jelen pillanatban még ki kell egészíteni olyan területekkel, amelyek az egészségügyhöz, a területfejlesztéshez nagyon konkrétan és pontosan illeszti ezt a stratégiát, mert ha egészségturizmusról beszélünk, akkor nemcsak a turizmus oldalát kell megvizsgálni, hanem igenis nagyon komoly egészségügyi és területfejlesztési oldalai is vannak. Jelen pillanatban ezen dolgozunk.
Nem gondolom azt - nagyon jó lenne, azt hozzáteszem -, hogy a különböző termékfejlesztési stratégiák mind készen lennének. Sokkal könnyebb helyzetben lennénk. Nincsenek készen. Elkezdtük ezeket, amiket jeleztem, a stratégia alapján. Azt sem lehet egyébként, hogy mindent egyszerre, mert ezen kívül, ami nem szerepelt a dián, még egyéb stratégiákat is el kell készíteni. Azt gondolom, hogy ha 2007 első felében ez a kettő elkészül, akkor a ROP-okhoz nagyon jól lehet illeszteni, és ha a továbbiak is elkészülnek 2007-ben, azzal igenis fogunk tudni mit kezdeni, és a régiók is fognak tudni ezzel mit kezdeni. Azt kiemelném, hogy a regionális turisztikai fejlesztési stratégiák elkészültek, és a régiók az alapján készítik az akcióterveiket.
A regionális operatív programok tárgyalását tudtommal nem függesztette fel az Európai Unió, sőt, már visszajelzést is adott első körben a regionális operatív programokra vonatkozóan, tehát folyik a tárgyalás. Azért nem lehetett eddig megjelentetni a pályázatokat, úgy, mint mást, mert amíg végleges jóváhagyás nincs az Európai Unió részéről, addig kockázatos a pályázatokat elkezdeni. Nyárra, június-júliusra mindenképpen várható a turisztikai pályázatok indítása. Mi azon vagyunk, a régióknak mindenféle szakmai segítséget megadunk, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek is, és ösztönözzük és támogatjuk, hogy mielőbb megszülessen, hiszen ez, azt hiszem, a turizmusban érintetteknek egy nagyon közös érdek.
A budapesti stratégiát említettem.
A munka területén a munkaerő-piaci kutatással kapcsolatos anyagot, ahogy mondtam is, el fogjuk küldeni, nem mi készítjük, de el fogjuk küldeni azt az anyagot, ami eljut hozzánk, illetve a készítők részére is jelezzük, hogy van ilyen igény a bizottság részéről, úgyhogy ebben mindenképpen együttműködést ígérek, és ahogy van valami, azt jelezni fogjuk.
Az egyik utolsó pont a desztinációmenedzsment kérdése. Alapvetően azt gondolom, hogy nem az állam feladata a desztinációmenedzsment-szervezetek létrehozása, hiszen ez alulról építkező. Ez azt jelenti, hogy hol, mikor várható a desztinációmenedzsment-szervezetek megjelenése, azt nem tudom, de azt tudom, hogy vannak régiók, ahol nagyon komoly előkészítések vannak. Ilyen a Balaton, mint turisztikai régió, ilyen az észak-magyarországi régió, és vannak olyan régiók is, amelyek először egy mintaprojekttel szeretnének kezdeni, vagy van olyan, amelyik későbbre szeretné ezt eltolni. Mi azt szeretnénk, ha viszonylag egységes formában és egységes időben tudna megjelenni, ezért mi ebben a félévben elkészítünk egy stratégiát és útmutatót, hogy szakmailag mit tartunk jónak. Ezt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel és a regionális operatív programokat készítőkkel egyeztetjük, és gyakorlatilag ennek a félévnek a végére, tehát az akciótervek befejezéséig ezt mi mindenképpen megtesszük, utána pedig a tájékoztatást, ösztönzést a 2007. év második felétől igyekszünk ez ügyben megtenni.
A reptereket illetően: az ilyen repterek, a két említett nemzetközi repülőtér működése nem a szakállamtitkárságnak köszönhető kizárólag. Tehát az egy olyan terület, ami elsősorban nem tőlünk függ, viszont megvalósult, ami egy nagyon jó dolog. A továbbiakat illetően ez nyilván a közlekedést is érinti, ez is egy olyan terület, ami nem tőlünk függ, úgyhogy nemcsak a mi kezünkben van. Ez ügyben is igyekszünk ösztönző lépéseket tenni, erre külön figyelmet fogok fordítani.
A regionális pályázatok, illetve nagyrendezvény-pályázatok előkészítés alatt állnak, áprilisban meg fognak jelenni. Azt gondolom, hogy az idei szezonra ez nem lesz túl késő, de megint csak mondom, hogy a termékfejlesztési stratégiákhoz hasonlóan szerencsésebb lett volna, ha akár januárban megjelenik. Azt gondolom, hogy nem vagyunk ezzel elkésve, és ha áprilisban megjelenik, akkor ez működőképes lesz, és hasznos lesz a régiókban szereplőknek.
Az utolsó kérdés, ha jól tudom, akkor más nem szerepelt, a külső szakértők bevonása. Mi igyekszünk olyan külső szakértőket, szakmai szervezeteket bevonni a munkába, akik nem jelentenek jelentős költséget. Van több olyan szakmai szervezet, amely hajlandóságot és partnerséget mutat abban, hogy közösen gondolkodjunk, és már eddig is nagyon sok véleményt és anyagot készítettünk el közösen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, főosztályvezető-helyettes úr. Van-e olyan képviselő úr, aki a kérdésére esetleg nem kapott választ? (Nincs ilyen.) Nekem csak a repterekkel kapcsolatban két dologra szeretnék visszatérni. Az egyik a repterek ügye, tehát a reptereknél nem azt kérdeztem, hogy lesz-e támogatás, én azt nagyon jól tudom, hogy eddig hogyan jutottak el odáig, a két nemzetközi repterünk, hogy működőképes állapotba hozza magát, illetve hála istennek befektetők bevonásával sikerült a fejlesztéseket megvalósítani. Várható-e tovább támogatás a kormány részéről olyan beruházásokhoz nemcsak e két reptér, hanem a még jelzett két-három további regionális reptér esetében, ami segíti őket ahhoz, hogy nemzetközi reptérként működhessenek.
Visszatérve a nemzeti fejlesztési terv brüsszeli tárgyalására, az Európai Parlament területfejlesztési bizottságától származó információm, és egyébként kormányzati kommunikációban is olvastam erről, hogy az Európai Bizottság február végén függesztette fel a tárgyalást. Elsősorban környezetvédelmi hatástanulmányok hiányoztak a kormány részéről, és a kormány azt is mondta, hogy nem több részletben, hanem egyszerre fogja a hiánypótlást teljesíteni - ez európai uniós információ. Itt a lényeg az, amit kérdeztem, és amire válaszolt is főosztályvezető úr, hogy várhatóan június-júliusban jelennek meg végre a ROP-ok, és akkor tudják meg a régiókban azok az önkormányzatok és vállalkozások, akik ezzel élni kívánnak, hogy pontosan mire, milyen támogatások mellett tudják majd benyújtani a pályázataikat.
Köszönöm szépen főosztályvezető-helyettes úr szóbeli kiegészítést, a kérdésekre adott válaszokat. A bizottsággal értelemszerűen szeretnénk majd nyomon követni a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósítását, az akciótervek végrehajtását, úgyhogy valószínűleg évről évre vissza fogunk majd erre térni, és várjuk az ebben való együttműködést.
Pál Béla alelnök úr még szeretne szólni.
PÁL BÉLA (MSZP): Nem kérdést tennék fel, én köszönöm szépen a szakmailag korrekt, megalapozott válaszokat. Elnök úrral itt közben összesugdolóztunk a nemzeti fejlesztési terv felfüggesztésével vagy fel nem függesztésével kapcsolatban, és azért mentem ki telefonálni többször is, mert próbáltam elérni Magyarországon a fejlesztési ügynökség illetékesét ebben az ügyben. Azt hadd mondjam el, úgy is, mint a közép-dunántúli régió fejlesztési tanácsának elnöke, hogy nincs tudomásom arról, összhangban azzal, amit Mányai úr is mondott, hogy bármit is felfüggesztett volna Brüsszel.
A környezetvédelmi hatástanulmányokkal kapcsolatban itt valami félreértelmezés lehet, mert ma még nincsenek olyan állapotban az akciótervek, hogy környezetvédelmi hatástanulmányokat kérnének. Hadd mondjam el csak gyorsan egy percben, rabolva az idejüket, hogy hol áll most a rendszer. A regionális operatív programok vonatkozásában Magyarország elsőként nyújtotta be a regionális operatív programok két évre szóló akciótervét. Egy ilyen programkiegészítő dokumentum elfogadásáról döntenek éppen ezekben a napokban a regionális fejlesztési tanácsok, amely gyakorlatilag átmenet az operatív programok és a pályázati kiírások között. Ezek az akciótervek tartalmazzák azt, hogy milyen a támogatási intenzitás, elsősorban kik azok, akik pályázhatnak, mely területeken, amelyekről szólt főosztályvezető úr és említettem én is, de ez még nincs abban a formában, hogy konkrét pályázatokról lehetne dönteni. Egy folyamatos egyeztetés következik az akcióterv elfogadása után a kormánnyal, a fejlesztési ügynökséggel, Brüsszellel, majd utána újra visszaadják egyeztetésre a régióknak, és valóban úgy van, hogy júniusban jelenhetnek majd meg a Brüsszel által jóváhagyott, és ezen a bonyolult egyeztetési mechanizmuson keresztülment pályázati kiírások azokon a területeken, amelyről főosztályvezető úr és jómagam is szóltam. Természetesen, ha még ennél is pontosabb információm lesz, akkor ezt mondom elnök úrnak, de nekem sincs összhangban az információm azzal, amit a képviselőtársára hivatkozással mondott. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárjuk a 2. napirendi pontot.
Tájékoztató a lovasturizmus helyzetéről és jogi szabályozásáról
Áttérünk a 3. napirendre: Tájékoztató a lovasturizmus helyzetéről és a jogi szabályozásról. A napirendi pont előadója egyrészt az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium turisztikai szakállamtitkársága - Kovács Miklós főosztályvezető úr az előadó, ha jók az információim -, illetve Lóska János úr, Magyar Lovas Turisztikai Szövetség elnöke. Megkérném az előadókat, hogy fáradjanak a mikrofonhoz.
Képviselőtársaim megkapták az írásbeli előterjesztést e tekintetben. Kérdezem az előterjesztőket, hogy a kiküldött előterjesztéshez képest van-e kiegészítésük - úgy látom, hogy prezentáció is készült e tárgykörben. Főosztályvezető úr!
Dr. Kovács Miklós kiegészítése
DR. KOVÁCS MIKLÓS (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy valóban nagyon rövid prezentációt szeretnék bemutatni arról a tervezett szabályozásról, amely a lovasturisztikai szolgáltató tevékenységet illeti.
Az egyik utóbbi alkalommal éppen a bizottság tárgyalta az utazási irodákról szóló rendelkezés módosítását. Itt egy hasonló jellegű rendelkezés, szabályozás van kialakulóban, nevezetesen a lovasturisztikai szolgáltatáshoz kötődő koncessziós szabályozás, ami azt jelenti, hogy a szabályozás célja az, hogy csak olyan szolgáltató végezhessen lovasturisztikai szolgáltatást, aki igazolt szaktudással rendelkezik, és aki a tevékenység végzésének valamennyi, a rendelettervezetben megfogalmazott feltételét biztosítani tudja. Alapvető célja ennek a szabályozásnak az, hogy az Európai Unió fogyasztóvédelmi irányelveinek megfelelően a fogyasztók biztonságát és védelmét szolgálja mind a szakmai koncesszió, mind pedig a technikai feltételek előírásával. Ezt mutatja az a dia, amely a szabályozás szükségességét mutatja.
Mit szeretnénk szabályozni ebben a rendeletben? Magát a lovasszolgáltatást, ennek meghatározását, a tevékenység végzésének feltételeit, a telephellyel kapcsolatos követelményeket, és természetesen nem kerülhető meg az, hogy a vendégekre vagy a szolgáltatást igénybe vevőkre vonatkozóan is bekerüljön néhány rendelkezés ebbe a szabályozásba. A lovasszolgálatás meghatározását azért tudom pontosan ebben a prezentációban bemutatni, hiszen ennek a rendelkezésnek a normaszövege, amely a tervek szerint miniszteri szintű szabályozás lesz, tulajdonképpen teljes egészében elkészült.
Talán az egyik legfontosabb a szabályozásban az, hogy kik végezhetnek ilyen tevékenységet, kiket lehet az erre vonatkozó hatósági nyilvántartásba bejegyezni, és itt olvashatják a nyilvántartásba vétel főbb feltételeit. Ez egyébként analóg az utazásszervezésről szóló rendelkezéssel is, hiszen nem elég telephellyel rendelkezni, nem elég cégbejegyzéssel rendelkezni, hanem a lovasszolgáltató tevékenységre vonatkozó közhiteles nyilvántartásba is be kell kerülnie a lovasszolgáltatást nyújtó vállalkozásnak, amely nyilvántartást az utazási irodákhoz hasonlóan a Magyar Kereskedelmi és Ellenőrzési Hivatal vezet.
A következő dia azt mutatja, hogy mikor nem vehető nyilvántartásba a szolgáltató, illetőleg ki az a személy, akit a vállalkozás alkalmazni köteles annak érdekében, hogy ezzel a szakmai koncesszióval rendelkezzen, tehát ki a szakmai tevékenységért felelős személy, és miről kell a szabályozás szerint gondoskodnia.
Említettem a szakmai koncesszión túl a telephellyel és a szolgáltatás nyújtásának technikai feltételrendszerével kapcsolatos követelményeket. Itt valóban, úgy gondolom, hogy kellő szigorral próbálja meg a szabályozás ezt a feltételrendszert megkövetelni, elsősorban a szolgáltatás színvonalának és természetesen a szolgáltatást igénybe vevők biztonságának érdekében. Ezt a gondolatot folytatja a következő dia is, hiszen a vendégek részéről is meghatározott feltételeket kell biztosítani annak érdekében, hogy ez valóban biztonságosan nyújtható szolgáltatás legyen. Az utolsó dián azokat a hatóságokat soroltam fel, amelyek ennek a tevékenységnek a végzését, a feltételrendszer meglétét ellenőrizni hivatottak.
Mielőtt megköszönöm megtisztelő figyelmüket a prezentáció kapcsán, szeretném elmondani, hogyan áll most ez a szabályozás, hiszen talán ez a leglényegesebb kérdés a tartalmi kérdéseken túlmenően. Jelenleg a normaszövegnek megfelelően elvégeztük a minisztérium szakállamtitkárságaival a minisztériumon belüli egyeztetést, ezt követi rövid időn belül a szakmapolitikai egyeztetés, illetve a rendelkezés, a miniszteri utasítás tárcaegyeztetése. Ismert a bizottság számára az is, hogy ezzel párhuzamosan beadásra kerül egy indítvány, amely a kereskedelmi törvény megfelelő paragrafusát lesz majd hivatott módosítani annak érdekében, hogy a kereskedelmi törvény több tevékenység mellett a lovasszolgáltató tevékenységet is taxatíve mentesítse az irodahelyiség létesítése vagy az irodahelyiséggel való rendelkezés kötelezettsége alól. Köszönöm szépen. Ha van kérdés, természetesen szívesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető úr. Elnök úr, van-e kiegészítése az előterjesztéssel kapcsolatban?
LÓSKA JÁNOS (Magyar Lovas Turisztikai Szövetség): Ehhez az előterjesztéshez nincs, majd a lovasturizmushoz. Illetve csak annyi, hogy elég nagy összhang van a szervezetek és a szakállamtitkárság között. Tulajdonképpen már csak arra várunk, hogy a nagyon régen elkezdődött folyamat minél hamarabb befejeződjön.
ELNÖK: Egy pillanat! Miután egy körben tárgyaljuk, egy napirendként a két előterjesztést, ezért kértem azt, hogy közösen vegyenek részt a napirendi pont tárgyalásában. Tehát nemcsak a jogi szabályozási részét, hanem magát a lovasturizmus helyzetéről szóló beszámolót is tárgyaljuk. Azt kérdezem elnök úrtól, hogy ahhoz az anyaghoz képest van-e kiegészítése, amit megkaptunk. Főosztályvezető úr!
DR. KOVÁCS MIKLÓS (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Mi készültünk a lovasturisztikai tevékenység marketingjével kapcsolatosan is egy előadással. Kérdés, hogy ez eljutott-e a bizottsági tagokhoz, mert a kollégám, Szűcs Balázs rendelkezésükre áll ez ügyben.
ELNÖK: Miután tematikus év van, ebből kifolyólag szívesen meghallgatunk egy szóbeli kiegészítést ezen a téren, ha szükségesnek tartják.
SZŰCS BALÁZS (Magyar Turizmus Zrt.): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelettel köszöntöm önöket, és köszönöm a lehetőséget, hogy a lovasturizmus helyzetéről, illetve a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenységéről adhatok önöknek egy kiegészítő tájékoztatót. Egyébként az írásos anyagban szerepelnek ezek a témák is, ezt szeretném kiegészíteni.
Mindenekelőtt elmondanám, hogy a Turizmus Zrt.-nek évek óta kiváló kapcsolata van a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetséggel, és a lovasturisztikai termékfejlesztést, -menedzselést és marketingprogramjaikat a velük való folyamatos egyeztetésben szervezzük, szerveztük a korábbiakban is, és a készülő lovas fejlesztési termékstratégia is a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség bevonásával készült. Ebben részt vett a Magyar Turizmus Zrt. is, és ahogy említette Mányai főosztályvezető-helyettes úr, ez a lovasturisztikai stratégia pillanatnyilag egyeztetés alatt van, és még nem véglegesedett. Ugyanakkor a stratégiát megalapozó helyzetelemzést, illetve a célkitűzéseit, ami a marketingtevékenységre vonatkozó részeire vonatkozik, azt az idei zöldturizmus éve tekintetében, aminek egy jelentős szelete a lovasturizmus marketingkommunikációja, illetve promóciója, ezt természetesen alapul vettük az idei évben, az idei kampányévben.
Ezért itt az első dián azzal a helyzetelemzéssel szeretném önöket megismertetni, ami a keresletet, a kínálatot jellemzi a magyar lovasturisztikai szolgáltatások terén. Itt, ami markáns megjegyzés, az az, hogy a korábbi, döntően külföldi kereslet a rendszerváltozást követően folyamatosan eltolódott, a külföldiek arányának csökkenése figyelhető meg, és a belföldi, és elsősorban egy fiatalodó korosztály keresleti irányába.
A kínálat dinamikusan fejlődött az utolsó tíz évben, és a Magyar Lovas Turisztikai Szövetséggel közösen egy egyre szigorúbb minősítési rendszer lépett életbe, amelyet már a kiadványainkban érvényesítettünk is.
A Lovas Turisztikai Szövetséggel együttműködésben, ahogy mondtam, korábban is voltak közös promóciós, marketingkommunikációs akcióink, hirdetések, illetve kiadványok készültek a korábbiakban is. A készülő, de még nem végleges stratégiában megfogalmazott célok között természetesen a belföldi és külföldi marketingre vonatkozóan is vannak olyan eszközök, amelyeket a Turizmus Zrt. fog megvalósítani, illetve a kommunikációt szervezni. Ez igazából a ránk vonatkozó rész.
A 2007-es természetközeli turizmus, zöldturizmus kampányév, amit Zöld útnak nevezünk, marketingcéljai természetesen elsősorban a belföldi turizmus élénkítése, a kereskedelmi szálláshely, a vendégéjszakaszám-növelés, illetve a tartózkodási idő meghosszabbítása, és a magyar vendégkörnek egy alternatíva felmutatása a külföldi utazásokkal szemben.
Ennek a kampánynak van egyrészt egy kereskedelmi-üzleti célja, hogy növeljük bevételeinket, növeljük a forgalmat, másrészt pedig a zöldturizmus kommunikáció, a kampányév egy tudatformáló, társadalmi célú szemléletváltoztató célt is szolgál. Ez az egész éves kampány rá szeretné irányítani a figyelmet azokra a különleges magyarországi természeti értékekre, amelyek iránti érdeklődést és elkötelezettséget szeretnénk növelni, és ezen belül természetesen a lovasturisztikai szolgáltatásokra.
Az év előkészítéseként a zöldturizmushoz kötődő főbb termékcsoportok terén kutatásokat is végeztünk ennek előkészítésére, amiből most a lovas témáról szeretnék néhány érdekes információt felvillantani. Azt nagyon markánsan kifejezték a magyar lakosság részéről, ahol a kutatást végeztük, hogy van egy pozitív megítélése a magyarországi lovassportnak, a lovaglásnak, mint egészséges sportnak. Ugyanakkor viszonylag kevesen tervezik, illetve viszonylag kevesen élnek ennek a lehetőségével. Még egy érdekes információ, hogy általában az emberek ezt egy drága elfoglaltságnak és sportnak tartják, ami túlzottan nagy anyagi ráfordítással jár. Ezek a számok itt mellette egy ötös skálán való értelmezést igényelnek. Ugyanakkor viszonylag sokan mondták azt is, hogy a lovaglás egy jó kikapcsolódási lehetőség. Az elkövetkező egy évben a magyar lakosságnak mintegy 9 százaléka valószínűsítette vagy tervezte biztosra azt, hogy részt vesz valamilyen lovasturisztikai programban. Ezekből látjuk, hogy viszonylag nagyon a tartalékaink, viszonylag sok embert kell, illetve lehet meggyőzni és megismertetni őket ennek a kínálatnak az adottságaival, lehetőségeivel.
A stratégiára visszahivatkozva azt is láttuk, hogy elsősorban a fiatal korosztály, azon belül is a gyermekek, a tanulók megismertetése ezzel a sporttal egy kulcsfeladatunk lehet, egyrészt a szemléletformálásban, másrészt pedig azért, mert ha ezt a sportot, ezt a tevékenységet fiatal korban sajátítják el a gyermekek, akkor ez egy egész életre szóló hobbivá válhat, és egy hosszú távú keresletet tudunk ezáltal megteremteni.
Azt is a kutatásokból láttuk továbbá, hogy ha több információ állna rendelkezésre, akkor valószínűleg nagyobb érdeklődést, keresletet tudnánk generálni.
A kommunikációs csatornák közül elsősorban a sajtó, ezen belül is az írott és elektronikus sajtó, a televízió, illetve az internet, mint információforrások azok, amelyekre mi, a Turizmus Zrt. hatást tudunk gyakorolni. Emellett természetesen a legfontosabb az, hogy a szolgáltatásokkal elégedettek legyenek a vendégek, mert akkor fogják barátaiknak, ismerőseiknek, családtagjaiknak szívesen továbbajánlani, mint legfontosabb információforrás.
Így a kampányunkat úgy terveztük meg, és ez nemcsak a lovasturizmusra vonatkozik, hanem az egész zöldturizmus évére, hogy egy mozgósító kampányt szervezzünk, arra ösztönözzük minden célcsoportunkat, gyakorlatilag a fiataloktól a családokon keresztül az idősebb, szenior korosztályig, a fizetőképes szenior korosztályig, hogy a rendelkezésre álló hosszú hétvégéken, szabadidős időszakokban, amikor egyébként is kimozdulnának, akkor válasszanak magyarországi természetközeli programokat, és ehhez kapcsolódó egy-, két-, három-, négynapos programcsomagokat. Erről szól a kampány, hogy kerülj közvetlen kapcsolatba Magyarország értékeivel. Természetesen a kampány egész éven át különböző tematikában kerül kibontásra. Minden hónapban van egy-egy jellemző téma vagy egy különleges rendezvény, mint például most hétvégén volt a Kincskereső-programunk vagy jövő hónapban, áprilisban éppen a család lovardája program, ami köré a kommunikációt építjük. Ezek a főbb rendezvények azok, amelyek a különböző kisebb akcióinkat, illetve a régiók megjelenéseit és a régiós programokat is meghatározzák.
Nézzük, hogy mik ezek a lovaglásra vonatkozó főbb rendezvények. Egyrészt április 14-22. között kerül megrendezésre a "család lovardája" nevű akció, ami egy héten keresztül 50 százalékos kedvezményt fog kínálni minden érdeklődőnek az ország több mint száz lovasszolgáltatójánál. Természetesen ezt a programot is a Lovas Turisztikai Szövetséggel közösen tudjuk megszervezni, és a programot minden kommunikációs, promóciós csatornánkon keresztül hirdetjük. Itt szeretnénk ráirányítani a figyelmet arra, hogy ez egyáltalán nem egy elérhetetlen árú szabadidő-eltöltési lehetőség, és minél több olyan családot és fiatalt, érdeklődőt rá kell venni arra, hogy - esetleg életében először - próbálja meg ezt a foglalatosságot, akik ezzel korábban még nem foglalkoztak. Erre különböző médiamegjelenéseink lesznek, de most elhoztam az e havi "Itthon otthon van" kiadványunkat, ami az egész kiadványban elsősorban a lovasturisztikai kínálattal foglalkozik, vagy például a Pesti Estet, ami az egészéves programot mutatja be - ebben is van egy rész, ami lovaskínálattal foglalkozik -, és sorolhatnám még, az év folyamán számos megjelenés lesz, ami ráirányítja erre a figyelmet.
További akciónk a "Ló iskolába megy", ami pont erre a fiatal diákkorosztályra próbál hatni, és egy ilyen tudatformáló hatása van - ezt abszolút megint csak közösen a Lovas Turisztikai Szövetséggel végezzük. Az országban van 212 öko általános iskola, tehát már egy olyan réteget próbálunk megfogni, amely családok amúgy is fogékonyak erre a témára. Ezekben az iskolákban fogunk előadásokat, természetesen a gyerekek nyelvezetére lefordítva, prezentációkat tartani magáról a lóról, a lovassportról, ennek pozitív egészségi és a többi hatásairól, és szeretnénk az így kialakuló fiatal érdeklődő korosztályt aztán a későbbiekben is különböző kedvezményekkel, illetve folyamatos kommunikációval támogatni abban, hogy a lovassportot megismerhessék, és ehhez kedvet kapjanak. Többek között tervezünk egy kedvezményes gyermekkártyát, ami szintén éppen az ifjúságnak ad egy ösztönzést arra, hogy a lovaskínálatot vagy a kártyához csatlakozó szolgáltatókat az ő környezetében igénybe véve éljen ezzel a lehetőséggel. Van még további számos akció, mint például a fotópályázat vagy study-túrák a bel- és külföldi sajtó részére, vagy a Lóháton című kiadvány megújítása, hagyományos promóciós eszközök, amikkel élni szeretnénk, és természetesen az interneten is indítunk játékokat, és információt folyamatosan közzé teszünk a programokról.
A kommunikációról: már hivatkoztam rá a kutatásainkban is, hogy elsődleges információforrások a nyomtatott sajtó, illetve az elektronikus média. Vannak előre lekötött, egészéves együttműködési megállapodásaink számtalan sajtóorgánummal, emellett, ezt kiegészítve pedig egész évben PR-tevékenységünk által fogunk híreket és érdekes cikkeket, megjelenéseket generálni. Honlapunk a zöldturizmus évéhez kapcsolódóan már működik, ami a központi honlapról érhető el, és folyamatosan tesszük fel a friss, aktuális információkat, illetve játékokkal próbáljuk ösztönözni a vendégeket arra, hogy induljanak útra.
Néhány hirdetési megjelenést tudok itt bemutatni többféle megjelenésben, és az elektronikus médiában, akikkel szintén együttműködünk, ahol már gyakorlatilag március eleje óta lehet hallani, látni ezekről a rendezvényekről - Magyar Televízió, Duna Televízió, RTL Klub, különböző nagyobb rádióadók -, mindenhol foglalkoznak a zöldturizmussal, mint témával. Ahogy a Magyar Lovas Turisztikai Szövetséggel a lovasprogramok területén, csak jelezni szeretném, hogy ezt a kampányt számos egyéb szakmai szövetséggel együttműködésben valósítjuk meg, de mivel itt a téma most a lovasturizmus helyzete volt, ezért természetesen itt most a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség segítségét szeretném megköszönni elsősorban a kampányban való közreműködésükben.
Röviden ennyit szerettem volna elmondani, és szívesen várjuk Kovács úrral együtt a véleményeket, kérdéseket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a prezentációt, vezérigazgató-helyettes úr. Kérdezném, hogy van-e a képviselő urak részéről kérdés, vélemény az írásban elküldött és az itt elhangzott tájékoztatókhoz. Pál Béla alelnök úré a szó.
PÁL BÉLA (MSZP): Véleményem lenne, de előzetesen hadd tegyek két megjegyzést. Az egyik, hogy javasolnám a prezentációban majd kicserélni a lapszámot, mert az a lapszám, amit mi látunk, a "Nyomot hagy benned", ami a lovasturizmusnál nem jó üzenet, ellenben a család lovardája, amelyet egy másik számban látunk, az ennél jobb. (Derültség.)
A másik, hogy elnézést itt a mormogásért, csak közben itt alelnök társam és elnök úr figyelmét irányítottam rá a lovasturizmusra a direkt marketing segítségével fotók, valamint szóbeli rábeszélés formájában, költségbecsléssel, árarányokkal, úgyhogy remélem, sikeres voltam.
Komolyra fordítva a szót, nagyon szépen köszönöm a tájékoztatókat. Úgy látszik, ma nagyon jó napunk van, mert tényleg nagyon alapos és korrekt tájékoztatót hallunk minden vonatkozásban; ez is beleillett abba a sorba, amelyet ilyen módon lehet minősíteni. Külön köszönöm a Lovas Turisztikai Szövetség e területen végzett munkáját, mert van rálátásom erre a területre, és azt gondolom, hogy az a szakmai fejlődés, ami az elmúlt néhány évben végbement akár a nemzeti lovasstratégia megalkotásában, akár a szabályozáshoz nyújtott segítségben, mindezekben nagyon nagy szerepe volt a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetségnek és természetesen Lóska úrnak is.
Mielőtt a dicséreteket tovább folytatnám, lenne javaslatom is. Az anyag is tartalmazza, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban már 2002 óta parkol a lovasturisztikai oktatóképzésre vonatkozó javaslat. Én javasolnám a bizottságnak, mivel ezek szerint az államtitkárság sem tudta ezt előremozdítani, hogy biztos segítené az államtitkárság és a Magyar Lovas Szövetség munkáját is az, ha hoznánk egy állásfoglalást, amelyben felhívnák a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetésének figyelmét arra, hogy segítsen abban, hogy mielőbb valósulhasson meg ez a turisztikai oktatóképzés. Ez valóban nagy hiány. Aki valaha lóközelbe került, az pontosan tudja, hogy nagyon nagy szükség van arra, hogy szakképzett oktatók vezessék például a lovastúrákat, amelynél a vizsgán való közreműködést még nekem is megígérte Lóska úr, de nem ezért kell ösztönözni.
A másik pedig, hogy a hatósági szabályozással kapcsolatos kérdésekre hívjuk fel a figyelmet, szintén az FVM-ben. Itt gondolok például a tereplovaglási lehetőségekre, valamint, amit az anyag szintén tartalmaz, az állatvédelemre vonatkozó ügyekre. Persze kérjük majd Lóska úrék segítségét, szakértelmét ennek az állásfoglalásnak a megfogalmazásában, de véleményem szerint mindenképpen szükség lenne arra, hogy felhívjuk az FVM vezetésének figyelmét ezekre a területekre, és még egyre: arra, hogy az európai uniós források közül a társadalmi megújulás operatív program teremthessen arra lehetőséget, úgy, ahogy az anyag tartalmazza, hogy a szakemberképzés, a lovasszakember-képzés bekerülhessen a támogatandó célok közé.
Én magam nagyon fontosnak tartanám azt is, hogy a "Ló Iskolába Megy" - ez a címe a programnak? - című program megvalósuljon. Hosszú évek óta beszélünk már róla, és olyan helyeken, ahol például nincs tornaterem, ez sokkal olcsóbb lenne, és nyilván fontosabb is, hogy a gyerekek megismerkedjenek a lóval, a lovas hagyományokkal, netán szerettessük meg velük ilyen formában a lovaglást is. Tehát ezt mindenképpen támogatandónak tartanám, itt egy nagyon komoly együttműködésre lenne szükség, természetesen a lovasturisztikai szakma és az oktatásügy képviselői között.
Köszönöm szépen még egyszer az államtitkárságnak és a szövetségnek is ezt az alapos anyagot, amelyhez segítséget nyújtunk, azt gondolom, azzal állásfoglalással, amit említettem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Almássy Kornél alelnök úr kért szót.
ALMÁSSY KORNÉL (MDF): Köszönöm szépen. Részben megköszönném alelnöktársamnak: tényleg szükség van a direktmarketingre, mert épp azt beszéltük ki elnök úrral, ami az anyagban megjelenik, és nyilván kezdeném ezzel, hogy annak a hangsúlyozását, hogy ma valójában az a cél, hogy próbáljuk meg, hiszen kevés pozitívabb sportágat lehet találni a lovaglásnál, valahogy propagálni. Ha minél szélesebb réteghez el tudtuk juttatni azt a képet, ami bennem él, vagy bennünk él itt elnök úrral, hogy a lovaglás egy drága sport, ami nyilván részben így van, akkor hogyan lehet eljuttatni, hogy talán mégsem annyira drága, illetve milyen támogatási formák vannak. Ez a program, ami megjelenik, a "Ló Iskolába Megy", valóban azt gondolom, hogy ezt a célt is tudja szolgálni.
Van néhány konkrét kérdésem. Én nagyon örülök, hogy ezt a tájékoztatót, amit most vezérigazgató-helyettes úr bemutatott, láthattuk, mert nekem kicsit kevés volt az az anyag, amit a minisztérium tett le az asztalra. A Lovas Turisztikai Szövetség anyaga szerintem egy igen átgondolt anyag volt, ellenben a minisztérium anyagával. Először nem láttam itt, de ezzel kiegészítve számomra is megfelelő volt, és láttam a célokat. Ettől függetlenül lenne három kérdésem, meg néhány megjegyzésem.
Az a kérdésem, hogy költségvetési támogatások tekintetében mire lehet számítani, illetve az elmúlt években mi volt, mert nekem ezzel kapcsolatosan nincsenek információim. Tehát direkt költségvetési támogatások, akár direkt erre a célra kiírt pályázatok formájában, mi jutott a lovasturizmusra, hiszen azért az Orbán-kormány ideje alatt 100 milliós nagyságrendben voltak különböző lovasiskolák, lovaspanziók fejlesztésére, lovardák fejlesztésére kiírva támogatások. Ez a folyamat folytatódik-e, vagy pedig egyáltalán van-e erre forrás.
Nagyon örültem, hogy láttam az anyagban a belföldi kutatásokat, nagyon sok hasznos információt kaptam ebben a tekintetben. Külföldi kutatások: tervezi-e a Turizmus Zrt. vagy akár a minisztérium, hogy külföldön felmérést végez, vagy rendelkezésre áll-e esetleg már ilyen kutatás abban a tekintetben, hiszen ezek tényleg egy olyan kiemelt cél lehet, hogy külföldről is minél többen jöjjenek Magyarországra lovasturizmus céljából, hogy ebben a tekintetben a külföldi fogyasztóknak - ezzel a csúnya szóval élve - milyen elvárásaik lehetnek.
Aztán csatlakozok hozzá én is, és nagyon örülök alelnöktársam felvetésének, a hatósági szabályozás kapcsán. Itt egy ellentmondást érzek az anyagban, erre kérném, hogy a minisztérium képviselője adjon választ. Az jelenik meg az anyagban, hogy már csak miniszteri aláírás előtt áll a rendelet, aztán az jelenik meg az anyagban, hogy még tárcaközi egyeztetésen sem járt. Akkor mi az igazság? Tényleg azt gondolom, hogy ha tud a bizottság egy nyomást gyakorolni, akkor ezt tegyük meg, szerintem ebben az összes parlamenti párt egyet tud érteni, mint ahogy egyet tud azzal is érteni, hogy szükség van a képzések előrevitelére is. Tehát a minisztérium felé ezt a bizottsági ajánlást én is támogatom, hiszen nem is értem, hogy miért áll ez az ügy, mi céljából tartja vissza a Földművelésügyi Minisztérium ezt a kérdést, mint ahogy azzal is egyetértek az anyagban, a Lovas Turisztikai Szövetség anyagában, hogy a Nemzeti Alaptanterv alternatív részévé érdemes tenni a lovaglást. Valóban volt már törekvés arra, hogy igen, legyen a ló a falu tornaterme, tehát ahol nincs tornaterem, ott a lovaglást lehet preferálni, és azt hiszem, hogy ez egy jó cél lehet.
Nem tudom, hogy itt a bizottságnak milyen feladatai lehetnek. Gondolkodjunk közösen, hogy az Oktatási Minisztérium felé hogyan tudunk ebben a kérdésben esetleg előrejutni, hogy legalább bekerüljön. Örömmel hallottam, én magam nem is tudtam róla, hogy kétszáz-valahány ökoiskola van. Ez egy örömteli dolog, és azt gondolom, hogy itt is komoly lehetőségek vannak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, alelnök úr. Bakonyi Tibor képviselő úré a szó.
DR. BAKONYI TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Kicsit ott folytatnám, ahol Almássy Kornél alelnök úr abbahagyta. A tanórán kívüli mozgás lehetőségeit lehetne bővíteni a lovaglás élményével, hiszen ha beszélünk arról a nemzeti sportstratégiában, hogy jó lenne egy olyan helyzetet kialakítani, hogy felnövekvő generációk különböző sportokat megtanuljanak tanórán kívüli foglalkozások keretében, ebbe nagyon jól beleillik a lovaglás élménye, vagy egyéb lovassportok megismerése. Angliában ott van például a lovaspóló, vagy egyéb olyan sportágak, amelyeket egyébként űznek fiatal korban is.
Azt tudnám tanácsolni a kedves lovasbarátoknak, hogy a repertoárba be kellene ezt venni, és összefogni a másik szakállamtitkársággal. Éppen minap beszélgettünk arról, hogy mi az, ami a nemzeti sportstratégiába bele kell, hogy kerüljön. Szerintem még éppen idejében vagyunk, ez a gondolat be is kerülhetne oda.
A másik ilyen megjegyzésem, hogy egy kicsit ennek a széle, de az egészségügyi tárcával mégiscsak össze lehetne fogni a ló-egészségterápia ügyben. Itt felhívnám a szíves figyelmüket, hogy a képzésnél, a főiskolai, egyetemi képzésnél van nagyon sürgős, azonnali tennivaló, mert a Testnevelési Egyetemen, ha jól tudom, képeznek ilyen szakembereket, de ha ez nem lesz akkreditáltatva a bolognai rendszer miatt, akkor ilyen képzés nem lesz Magyarországon. Tehát vagy a turisztika irányából, ahol egyébként ezzel foglalkoznak, vagy a Testnevelési Egyetem irányából el kellene kezdeni sürgősen tenni ezért, mert ha nem lesz akkreditálva, akkor már szeptembertől ezt nem lehet oktatni most kezdő, ilyen érdeklődésű embereknek. Azt gondolom, hogy fantasztikus eredmények, amiket elsősorban mozgáskoordinációs problémában szenvedő gyerekeknél, de akár középkorúaknál is elértek ezzel a terápiával. Szerintem ezt is bele kellene venni, külföldi gyerekek is rendszeresen jönnek ide, itt van a világhírű főiskolánk, egyetemünk, ahol mozgásproblémában szenvedő gyerekeket gyógyítanak, miért ne lehetne ezt a programot akár oda is csatlakoztatni.
A harmadik kérdés egy Pénzügyminisztériummal való kapcsolat. A lósport, mint versenysport, egy szerencsejáték is. Ebből a szerencsejátékból szerintem érdemes lenne küzdeni, hogy visszakapjon valamit a lósportmozgalom, a lósport szerencsejáték-adójának valamilyen százalékáért érdemes lenne, szerintem etikus és jogos is lenne jelentkezni, hogy kérem szépen, a lósportmozgalom ebből kapjon vissza különböző, társadalmilag fontos célokra. Ezt csak azért akartam megjegyezni, mert erre is van Európában példa. Szerintem a Pénzügyminisztériumban van olyan kapcsolat, aki ebben majd segít, és meg is súgja, hogy ez hogyan működik, tehát ezt ötletként vetném fel a későbbiekben. Éppen ma beszéltünk arról, hogy ha a filmes szakma kedvezményeket tud kapni, ha valamilyen vállalkozó magyar filmre vállalkozik, akkor miért ne lehetne itt a versenysport lósportból visszakapott pénzeit visszaforgatni. Ezt csak ötletként vetném fel jó szándékkal; érdemes lenne ebben az ügyben csatába menni.
Köszönöm szépen, nagyon jó volt a prezentáció. Nekem, mint egy olyan apukának, aki minden nyáron viszem a lányomat ilyen lovastáborba, ez egy nagyon jó munkaterápia - reggel ötkor felkelni, lecsutakolni -, úgyhogy amit én nem tudok elérni a nevelésben, azt a lósport eléri. (Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lóska János elnök úr jelezte, hogy ő is szeretne még szólni ez ügyben.
LÓSKA JÁNOS (Magyar Lovas Turisztikai Szövetség): Elnézést kérek. Tisztelettel köszöntöm a bizottságot, az elnök urat, és szeretném megköszönni a szövetség nevében, hogy most már folyamatosan figyelemmel kísérik a munkánkat, és a lehető legtöbb támogatást meg is szoktuk kapni, lévén, hogy ahogy hallom, nyilván sok, a lóban érdekelt ember is van ebben a csapatban.
Nagyon jól elmondta előttem a szakállamtitkárság, illetve a Magyar Turizmus Zrt. azokat a dolgokat, amiket én is leírtam az anyagban, amiket csinálunk. Én azért néhány dolgot szeretnék gyorsan kiemelni, ha megengedik. Az, hogy a külföldi és belföldi lovaglók aránya megváltozott, várható volt 2000-től. Ez nem jelenti minden esetben azt, hogy a külföldiek száma számottevően csökkent volna, viszont azt jelenti, hogy rohamosan nő a belföldiek száma. Addig, amíg a lovasturizmus fénykoránál, mondjuk, egy diszkrecionális jelleggel utazásszervezőként a piacon lévő Ibusz 600 vendégnél többet nem nagyon tudott megmozgatni, és az ezer vendég már egy csodálatos szám volt a külföldieket illetően, addig ma a belföldi lovasok közül - erről nincs is pontos adatunk, ezt szeretnénk még egyszer valahogy elérni, hogy pontosan tudjuk, hányan is lovagolnak Magyarországon - 8-10 000 gyerek egészen biztosan ott van azokban a gyerektáborokban, amit képviselő úr említett és még nagyon sokan. Pontosan a hatósági szabályozás hiánya miatt nem tudjuk, hogy hány gyerek van a gyerektáborokban, és azokat ki felügyeli, hogyan vezeti be a lovaglás rejtelmeibe, és hogyan adja át a magyar lovaskultúrát. Ezért kértük, kérjük, és úgy látjuk, teljes egyetértésben hangzik itt el, hogy szabályozni kell a szakemberképzésnek egyrészt a rendszerét, másrészt azért arra is ügyelni kell, felhívnám a figyelmet, hogy az oktatásban van egy viszonylagos liberalizmus, ami azt is jelenti, hogy nagyon sok, lovasoktatók oktatására akkreditált intézmény nem rendelkezik megfelelő intézményi háttérrel - azért azt jelezném, hogy erre majd figyelnünk kell. Mi nagyon szívesen megadjuk a segítséget a tekintetben, hogy mi is szükséges ahhoz, hogy valaki, mondjuk, lovasturisztikai lovasoktatót vagy lovastúravezetőt képezzen. Ez az egyik dolog.
A másik, hogy szeretnék arról beszámolni, hogy 2004-től milyen változások következtek be. Az alapproblémákat akkor is ismertük, mert tudtuk, hogy van a szakemberképzésben hiány, és tudtuk, hogy kellene előrelépni. Valamennyi előrelépésünk azért van, tehát azokat a pozitív jeleket is szeretném elmondani, amik a lovasturizmust érintették, nyilvánvalóan annak köszönhetően, hogy foglalkoznak vele a közigazgatás szintjén is. 50-60 lovastúravezetőt már kibocsátottunk, és ehhez innen-onnan mindig sikerült pályázatokat is kapnunk. Ez már valami, de lényegesen kevesebb, mint amire szükségünk van, tehát pontosan azért, mert nagy számban jönnek a gyerekek a lovardákba, szükséges, hogy ezt még tovább fejlesszük. Érjük el, hogy azért kell kötelezővé tenni a jogszabályban, mert két oldalról lehet a lovasturizmust szabályozni: az egyik a hatósági oldala, a másik a piaci oldala. A piaci oldalról elkezdtük, hogy a minőség irányába javuljunk, kialakítottuk a patkós minősítési rendszert, és néhány olyan dolgot tettünk, ami piaci oldalról hívja fel a vállalkozók figyelmét arra, hogy javuljon a minőség. Hatósági oldalról ennek utána kell menni, mert a piacra való belépés minimumfeltételeit szabályozni kell, és akkor lényegesen könnyebb lesz a pályázati források elosztása is, és lényegesen könnyebb a továbblépés a minőség irányába. Valamikor 8 darab fedeles lovarda volt Magyarországon; az elmúlt időszakokban 40 fedeles lovarda lett. Tovább kell folytatni ezt az akciót is, mert ha a gyerekeket, beküldjük az iskolából, akkor a szezonalitás csökkentése miatt is muszáj több fedeles lovardát létesíteni, vagy olyan időjárásálló talajjal ellátni azokat, ami segíti a lovasoktatásokat.
Néhány olyan dolgot is szeretnék elmondani, ami ugyan szerepel a leírásomban, mégis fokozottan hangsúlyt szeretnék neki adni. Az egyik, hogy Magyarország hosszú távon el fogja veszíteni azt a monopolhelyzetét, hogy ma most már csak viszonylag szabadon lehet lovagolni az országban, tehát előbb vagy utóbb szükséges lenne egy olyan kezdeményezés - én nem tudok most pontosan javaslatot adni a formai kivitelezésre -, szakmailag össze kellene állítani egy olyan programot, hogy hogyan lehetne a viszonylag szabad vagy ellenőrzött tereplovaglás feltételeit biztosítani. Néhány törekvésünk most van erre vonatkozóan, eseti megállapodásokat kötünk, például elindul egy társadalmi természetőri tanfolyam, amit a dél-dunántúli régióban kezdünk meg először, ahol a lovastúra vezetői a nemzeti parkkal együttműködve csinálnak egy társadalmi természetvédelmi, -őri szolgálatot. Ez azt jelenti, hogy legalább mi úgy mozgunk kint a természetben és a terepen, hogy óvjuk, védjük azt, és nyilván mi ennek érintetlen szépségét próbáljuk meg átadni másoknak, tehát nem mi fogjuk károsítani. Ezeket az együttműködéseket szeretnénk felajánlani a vízügyi és az erdészeti hatóságoknak is. Az egyik területen már volt előrehaladott tárgyalásunk, de azt gondolom, hogy ezek még mindig csak eseti helyzetek, és a valóságban biztosan kellene jogilag szabályozni azt, hogy Magyarország, akinek a neve a lóval történelmileg és kulturálisan évszázadok óta össze van kötve, megtarthassa ezt az Európában ma még monopolnak tartott helyzetét. Erre vonatkozóan szeretnénk segítséget is kérni.
Még egyvalamire felhívnám a figyelmet. Elkészült a nemzeti lovasprogram. Nagyon sok szakember dolgozott benne, nagyon jó anyagok készültek kitűnő háttéranyaggal, a politikai pártok megegyezésével és a lovasszakma széthúzása nélkül. Talán ilyen jól körvonalazott programmal még nem is találkoztunk volna, ha a program egyáltalán jól, összerendezetten összeállítódott volna, tehát ha most itt oda tudnánk adni egymásnak, hogy itt van, ez a nemzeti lovasprogram, erre gondoltunk, mert részanyagok vannak, több ezer oldalnyi munkaanyag van, viszont úgy tudjuk, hogy az Országgyűlés elé ez a program nem került. Éveken keresztül nagyon nagy reményeket adott ez a lovastársadalomnak, és ezek a remények tovább élnek, tehát nem mondtunk le erről, csak szeretnénk, ha segítenének nekünk abban, hogy ami nemcsak a lovasturizmus, hanem egyáltalán a ló ügyét Magyarországon érinti, ez a nemzeti lovasprogram valahogy elkerülne abba a stádiumba, hogy legalább részterületein megmaradhatna, és akkor nem esnének ki olyan nagy történelmi múltú lovashelyszínek egyáltalán a lovasélet színteréről, mint amelyek elképzelhető módon így kiesnek. Ebben kérnénk megint csak segítséget, tehát kérjük, hogy a nemzeti lovasprogramot és azon részeit, amit meg lehet valósítani és a költségvetésből finanszírozható, újra közös erővel, ahogy eddig támogatták, próbálják meg a megvalósítás fázisába juttatni. Tulajdonképpen nincs más hátra, minthogy megköszönjem, hogy segítenek nekünk. Mi felajánljuk azt a segítséget, amit eddig is tettünk a szakállamtitkárságnak, a Magyar Turizmus Zrt.-nek vagy akár a bizottságnak, illetve mindenki másnak, aki a lovas ügyben hajlandó nekünk segíteni. A következő évekre a hosszú távú programunk a "Ló iskolába megy" lenne, amit nyilván lépésről lépésre tudunk csak megtenni, főképp azért, mert azért kellenek hozzá pénzügyi eszközök is, és nagyon várjuk, hogy milyen lehetőségeink vannak. Mi elsősorban úgy gondoltuk, hogy a ló nemcsak úgy megy be az iskolába, mint a lovaglás technikáját bemutatandó élőlény, hanem egyáltalán a lovaskultúra megy be az iskolákba. Felhívjuk arra a figyelmet, hogy ez a nemzeti történelmünk része, és szervesen össze is kapcsolandó. Azt nagyon szeretnénk, ha egyszer valójában, a fizikai valóságában bejuthatna a ló az iskolába, vagy a gyerek jutna el a lovardához, az erdei iskolához vagy máshová. Ez a hosszú távú programunk, ehhez majd nagyon sokszor fogunk segítséget kérni a képviselő uraktól. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Nagyon sok megjegyzés és támogató vélemény hangzott el a bizottság tagjai részéről. Én is most szembesülök ezzel, hogy milyen komoly ereje van itt a lovaslobbinak a bizottságunkban (Derültség.), úgyhogy ha másért nem is, már ezért érdemes volt napirendre venni ezt a kérdéskört.
Félretéve a viccet, valóban mindkét anyagból, tehát a turizmus szakállamtitkárság, az MT Zrt., valamint a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség anyagából is kiderül az, hogy ezen a területen nagy potenciál van, sok eredményt sikerült elérni már ez idő alatt is, de azért még bőven áll előttünk feladat, mint ahogy a bizottság előtt is. Tehát több állásfoglalást fog majd hozni a bizottság, amit előkészítünk a következő ülésre, és a következő ülésen majd előterjesztjük.
Egyrészt a lovasturisztikai képzések terén próbálunk előrelépni, ez mindkét anyagban szerepelt fontos kritériumként, és ebben szeretnénk is segíteni.
A jogi szabályozás kérdésköre, amire már főosztályvezető úr is kitért, ez ügyben is hozunk egy állásfoglalást, hogy tovább erősítsük ennek a fontosságát, illetve vannak új oldalai is ennek, amit esetleg érdemes lenne megfontolni, különösen a szabad tereplovaglás lehetőségeit illetően. Én magam is azon az állásponton vagyok, hogy valóban egyedülálló adottságokkal rendelkezünk ezen a téren, különösen addig, amíg ilyen nagy erdőterületek, illetve nemzeti parkok vannak állami tulajdonban. Nyilván ebből is ered az előnyünk, hiszen gondolom, hogy az európai országokban ez már nem így áll, és a magánterületeken már nagyon nehéz, vagy szinte lehetetlen elérni azt, hogy túraútvonalak kerüljenek kijelölésre. Tehát az idő sürget e tekintetben, úgyhogy ezt is felvennénk a kérdéskörök közé, amikkel foglalkoznia kell a bizottságnak.
Fontos a nemzeti lovasprogram ügye, a parlament valóban egy eseti bizottságot hozott létre egyhangú szavazással. Csontos János képviselő úr vezette ezt az eseti bizottságot, ez most tényleg leült, és nem tudom én magam sem, hogy mi az oka annak, hogy nem folyt tovább ez a munka, hiszen az anyagok előkészítése, ahogy elnök úr is elmondta, megtörtént, gyakorlatilag csak formába kellene önteni azt, amit eddig összegyűjtöttek. Tehát én majd kezdeményezni fogom azt, hogy folytassa az eseti bizottság ezt a munkát, és valamilyen módon a végeredményt is prezentálni tudjuk, illetve alelnök úr javaslata, hogy a NAT része legyen előbb-utóbb a lovaglás, ez ügyben is hozhatna a bizottság egy állásfoglalást, megerősítendő ezt a szándékot. Végül volt még Bakonyi úr felvetése, hogy a szerencsejáték-bevételekből valamilyen módon támogatás kerüljön visszafordításra erre a területre.
Tehát lesz munkánk bőven, ez is azt jelenti, hogy érdemes volt ezt a kérdést napirendre tűzni. Én azt vállalom a bizottság elnökeként, hogy ezeket az állásfoglalásokat előkészítem, és a következő bizottsági ülésen előterjesztem, hogy ott el tudjuk fogadni, és akkor ezzel is segítjük az eddigi törekvéseket.
Csak viccesen egy újabb megjegyzés, ugye a "Ló Iskolába Megy". Hirtelen, ahogy ránéztem, rögtön az ugrott be nekem, hogy Lóska, legalábbis a betűket összerakva. (Derültség.) Azért látszik, hogy ez az elnök úr programja... Az anyagokat szemlélve az mindenképpen fontos és örömteli, hogy a szakmai szövetség az államtitkársággal szorosan együttműködve dolgozta ki azokat az anyagokat, amelyek a terület fejlesztését hivatottak elősegíteni, és a Turizmus Zrt.-vel is úgy látom, teljes az összhang az idei évi marketingmunkát illetően. Úgyhogy reméljük, hogy ennek meg is lesznek a pozitív hatásai a későbbiekre vonatkozóan.
Én köszönöm szépen az előterjesztőknek, hogy ezeket az anyagokat elkészítették, és itt a bizottsági ülésen rendelkezésünkre álltak. Igyekszünk a magunk módján ezekkel az állásfoglalásokkal segíteni a lovas szakemberek további munkáját, megköszönve az eddigi fáradozásukat is ezért a nagyon fontos szakterületért.
Ezzel lezárom a 3. napirendi pontot.
A 4. napirend egyebek témakör. Van-e a képviselő urak részről felvetés? (Nincs jelentkező.)
Amennyiben nincs, akkor megköszönöm mindenkinek a részvételt, a bizottsági ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 23 perc)
|
|
Bánki Erik |
Jegyzőkönyvvezetők: Várszegi Krisztina és Biczó Andrea