HRB-19/2009.
(HRB-102/2006-2010.)
Jegyzőkönyv?
az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának
2009. szeptember 29-én, kedden, 11 órakor
az Országház főemelet 93. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A bizottság titkársága részéről *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (Általános vita) *
Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról (10554/1. szám) *
Varga Valéria (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Jeszenkovits Tamás (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése *
Dr. Füredi Károly védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kotán Attila (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Varga Valéria (Pénzügyminisztérium) válaszadása *
Dr. Füredi Károly védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium) válaszadása *
Székely Attila (MK Katonai Biztonsági Hivatal Pénzügyi és Számviteli Osztály) válaszadása *
Kotán Attila (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszadása *
Jeszenkovits Tamás (Állami Számvevőszék) válaszadása *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Jelentés a NATO és az EU irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó és válságkezelési műveletekhez történő magyar hozzájárulásról *
Dr. Dankó István (Honvédelmi Minisztérium Jogi Főosztály) szóbeli kiegészítése *
Süle Attila ezredes, törzsfőnök (MH Műveleti Központ) válasza *
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról (10554/1. szám)
Meghívottak:
Pénzügyminisztérium képviselői
Állami Számvevőszék képviselői
Honvédelmi Minisztérium képviselői
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselői
Meghívottak:
Honvédelmi Minisztérium képviselői
Elnököl: Dr. Lázár János (Fidesz), a bizottság elnöke
Dr. Gál Zoltán (MSZP), a bizottság alelnöke
Keleti György (MSZP), a bizottság alelnöke
Ecsődi László (MSZP)
Rába László (MSZP)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Dr. Kontrát Károly (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz)
Karsai Péter (független)
Helyettesítési megbízást adott
Katanincs Sándor (MSZP) Rába Lászlónak (MSZP)
Laboda Gábor (MSZP) Keleti Györgynek (MSZP)
Mécs Imre (MSZP) Ecsődi Lászlónak (MSZP)
Tóth Károly (MSZP) dr. Gál Zoltánnak (MSZP)
Nyitray András (Fidesz) Csampa Zsoltnak (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz) dr. Kontrát Károlynak (Fidesz)
Básthy Tamás (KDNP) Tóth Gábornak (Fidesz)
Dr. Molnár Lajos (SZDSZ) dr. Lázár Jánosnak (Fidesz)
A bizottság titkársága részéről
Cserháti Tiborné dr. főosztályvezető-helyettes (Bizottsági Főosztály)
Ácsné Kovács Katalin munkatárs
Varga Valéria főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Jeszenkovits Tamás számvevő tanácsos (Állami Számvevőszék)
Dr. Füredi Károly védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium)
Sulyok János dandártábornok, vezérigazgató (Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség)
Székely Attila alezredes, osztályvezető (MK Katonai Biztonsági Hivatal Pénzügyi és Számviteli Osztály)
Kotán Attila főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Dankó István főosztályvezető-helyettes (Honvédelmi Minisztérium Jogi Főosztály)
Süle Attila ezredes, törzsfőnök (MH Műveleti Központ)
Erdő Enikő tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Tóth Sándor szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium)
Karsai Lászlóné főtanácsadó (Állami Számvevőszék)
Körmendi Gábor számvevő (Állami Számvevőszék)
Dezső Sándor ezredes, igazgatóhelyettes (MK Katonai Felderítő Hivatal)
Hlinka Péter munkatárs (Külügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 02 perc)
DR. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait. Arra kérem a kolleganőket, hogy szíveskedjenek szólni a képviselőtársaimnak, hogy legyenek szívesek befáradni, 11 óra lévén.
Kérem a képviselőtársaimat, hogy a helyettesítéseket szíveskedjenek rendezni. Básthy Tamást Tóth Gábor, Nyitray Andrást Csampa Zsolt, és Simon Miklóst pedig Kontrát képviselő úr fogja helyettesíteni, ezen az oldalon pedig Katanics Sándor képviselő urat fogja helyettesíteni Rába László képviselő úr, Laboda Gábor képviselő urat Keleti György, Tóth Károly képviselő urat Gál Zoltán fogja helyettesíteni, Molnár Lajos képviselő úr pedig nekem adott helyettesítési megbízást, megkötötte azonban a kezemet, hogy hogyan szavazhatok, a legnagyobb bánatomra.
Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági ülés megkezdésének minden objektív feltétele elhárult. Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
A bizottsági ülést a mai napon három célból hívtuk össze. Az egyik nyilvánvalóan a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló T/10554. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának megállapítása, valamint nyilván az Állami Számvevőszék véleménye a 2010-es költségvetési javaslatról, amelyet T/10554/1. szám alatt ismerhettek meg a képviselőtársaim. Szeretném jelezni a képviselőtársaimnak, hogy T/10554/3. számon minden képviselőtársam megkaphatta a Költségvetési Tanács véleményét a 2010. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatról, ez azonban nem képezi a mai bizottsági ülés tárgyát, tekintettel arra, hogy a csak a költségvetési bizottság fogja megtárgyalni a Költségvetési Tanács véleményét. Mégis felhívom a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez a vélemény is hozzáférhető minden képviselőtársam számára, és a következő költségvetés tárgyalásakor már a Költségvetési Tanács véleményét is tárgyalni fogjuk, és figyelembe kell venni.
A 2. napirendi pont jelentés a NATO és az EU irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó és válságkezelési műveletekhez történő magyar hozzájárulásról, valamint a 3. egyéb napirendi pontok.
Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy van-e más napirenddel kapcsolatos észrevétel vagy javaslat. (Nincs jelzés.) Nincs.
Kérdezem a tisztelt képviselőtársaimat, ki az, aki támogatja a mai napirend megtárgyalását. Aki igen, kérem, kézfeltartással jelezze! (Szavazás.) Egyhangúlag fogadtuk el a mai napirendet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1. napirendi pont kapcsán tisztelettel köszöntöm a Pénzügyminisztériumból Varga Valéria főosztályvezető-helyettes asszonyt, Erdő Enikő tanácsos asszonyt és Tóth Sándor szakmai tanácsadó urat, az Állami Számvevőszéktől Jeszenkovits Tamás számvevő tanácsos urat, Karsai Lászlóné főtanácsadót és Körmendi Gábor számvevőt, a Honvédelmi Minisztériumból Füredi Károly államtitkár urat, a védelmi, tervezési és infrastrukturális szakállamtitkárt, Sulyok János dandártábornok urat, a Közgazdasági és Pénzügyi ügynökség vezérigazgatóját, Dezső Sándor ezredes urat, Székely Attila alezredes urat, ők a KFH, illetve a KBH pénzügyi vezetői, valamint az IRM-ből Kotán Attila főosztályvezető urat.
A kormány képviseletében a szólás jogára ki vállalkozik elsőként? (Varga Valéria jelentkezik.) Parancsoljon!
Varga Valéria (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
VARGA VALÉRIA főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Én is tisztelettel köszöntöm a bizottságot.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A 2010. évi költségvetési törvényjavaslat kapcsán, ha megengedik, nagyon röviden néhány kiemelésre érdemes gondolatra szeretném felhívni a figyelmet, hiszen a költségvetési törvényjavaslat részletes számaival, normaszövegével megismerkedhettek.
Kiemelést érdemel, hogy ez a költségvetési törvényjavaslat is - hasonlóan az előző évekhez - tiszta költségvetés, tehát a költségvetés irányait, szabályozásait, a megalapozó elképzeléseket a költségvetési törvényt megalapozó javaslatként külön fogja majd tárgyalni a parlament.
A makrogazdasági feltételek közül szeretném kiemelni azt, hogy a gazdasági válság meglehetősen erőteljesen behatárolt mozgásteret jelent a 2010. évben is. Emellett még nehezíti, illetve szűkíti a mozgásteret az a körülmény, hogy megkezdett, ugyanakkor még be nem fejezett konszolidációs programok közepén vagyunk. Ezek fényében a célok és keretek a következő határok között tudnak mozogni: a konvergenciaprogram már mindenki előtt jól ismert, a konvergenciaprogram meghatározza a hiánypályát, a hiánypálya pedig nyilvánvalóan egy abszolút keretet jelent a költségvetés számára.
Ezen túlmenően új elem 2010-ben a közpénzügyi felelősségről szóló törvény. Ebben is vannak olyan szabályozások, amelyek szintén jelentős határt jelentenek a költségvetés irányainak, mégpedig azt, hogy az elsődleges kiadási egyenleget, egy elsődleges egyenleget szufficites módon kell meghatároznia. Kiadáscsökkentő intézkedéscsomaggal igyekeztünk megalapozni a költségvetési törvényjavaslatot. Természetesen ez a kiadáscsökkentő intézkedési csomag egyben párosul is egyes területeken az állami kiadások tartós strukturális jellegű átalakításával. Itt kiemelést érdemel a nyugdíjrendszer tarthatósága, takarékosabb állami intézményrendszer kialakítása.
Ezen túlmenően a költségvetési törvényjavaslat tartalmazza a hároméves kereteket is, tehát ha megnézik mind az első kötetet, mind pedig a fejezeti indokolásokat, minden fejezet mellett hároméves kitekintésben láthatóak az irányszámok és látható makroszinten is. Makroszinten, mint ahogy mondtam, a költségvetési felelősségi törvény értelmében az elsődleges egyenlegek pozitív mérleget mutatnak, és a hiány 4 százalék alatt tartható, tehát az eredményszemléletű hiány is 3,2 százalékon tervezett.
Egy picikét az alrendszerekről, az alrendszerek pénzügyi kereteiről. Mint ahogy az látható, 2010-ben két alrendszerről beszélünk most már, a központi alrendszerről és az önkormányzati alrendszerről. Bennünket, a bizottságot szorosabban a központi alrendszer foglalkoztatja nyilvánvalóan. A központi alrendszeren belül a közszféra működési viszonyaiban, finanszírozásában, különösen a költségvetési szervek gazdálkodásában már ebben az évben is, de jövőre mindenképpen jelentős intézkedések valósulnak meg. Itt elsősorban a költségvetési szervek jogállására és gazdálkodására gondolok. Ezeknek a szabályozásoknak a célja elsősorban a hatékonyság javítása és az átláthatóság növelése.
A költségvetési fejezetek számait vizsgálva, ha ezt megtették, akkor elnézést kérek, de ha nem tették meg, akkor összességében annyit szeretnék mondani, hogy ha a költségvetési fejezetek kiadásait nézzük, akkor 2010-ben az elmúlt év viszonylatához képest 5,4 százalékos kiadáscsökkenés tapasztalható, amely 6,7 százalékos támogatácsökkenéssel párosul. Ez abszolút értékben közel 200 milliárd forintot jelent, míg a forráskivonás ennél nagyobb volt, ez a 200 milliárd, 193-197 milliárd forint ez egy egyenleg, de nyilvánvalóan vannak olyan területek is, amelyeknél kiadásnövekedés, támogatásnövekedés tapasztalható, és ugyanakkor vannak olyan területek, olyan ágazatok, ahol erőteljesebb a kiadáscsökkentés.
Ezen túlmenően a forráskivonás mellett, mint ahogy mondtam, növekedés is volt. A növekedést elsősorban megtalálhatjuk az önkormányzati fejezeteknél a jövő évi választások finanszírozása kérdésében, a Külügyminisztériumnál az EU-elnökségre való felkészülés biztosítása több milliárd forintot tartalmaz, és nem kisebb örömünkre nyilvánvalóan a rendőrségi, büntetés-végrehajtási többletek is a kiadásnövekedések között találhatók.
Picikét a védelem, közrend, közbiztonságra koncentrálva nyilvánvalóan a részletes számokat a bizottság igényei szerint a kollegáim el fogják mondani. Makromegközelítésben, és inkább csak a tendenciára való figyelemfelhívás céljából mondanám, hogy a védelem tekintetében hasonló maradt a finanszírozás az előző évekhez képest, globális megközelítést alkalmazunk, a GDP arányában történik a védelem finanszírozása. A GDP-arányos finanszírozást lehet így is, úgy is értékelni, mi mindenképpen úgy értékeljük a kollegáimmal együtt, hogy ez egy jelentős eredmény, hogy a 2009. évi szintet lehet tartani. Ez nominálisan is, de a GDP-arányban is tükröződik, de a GDP-arány összességében a támogatást tekintve a kiadás ennél nyilvánvalóan magasabb, a támogatás tekintetében 1,11 százalék a GDP-nek megfelelő támogatásarány, de nominális szinten is, figyelemmel az idei szigorító intézkedések hatását tudjuk tartani a honvédelmi tárca vagy védelmi kiadások finanszírozását. A közrend, közbiztonság ennél pozitívabb képet mutat, hiszen a közrend, közbiztonság, a közterületi jelenlét fokozása mindenképpen prioritást élvezett a költségvetés összeállításakor, tehát ez egy igen magasan preferált terület. Ennek eredményeképpen - és a számokon lehet majd vitatkozni, nekem tisztított számaim is vannak, illetve mindenféle megközelítésben be tudjuk mutatni, ha szükséges - mintegy 25 milliárd forinttal több kiadással tud a rendőrség gazdálkodni 2010-ben, mint 2009-ben. Nyilvánvalóan ez támogatásból és bevételi többletekből adódik össze, és nyilvánvalóan figyelembe kell venni azokat a kiadáscsökkentő tételeket, amelyek még ebben az évben kiadások, de jövőre már nem jelentkeznek kiadásként, nevesítetten az egészségügyi hozzájárulás csökkentésére és a tételes eho-ra gondolok tehát nyilván ez mozgástér-szűkítő.
Végezetül a tartalékokra szeretném felhívni a figyelmet. Mint minden évben, a költségvetés megvalósíthatóságának garanciái is vannak. Ebben az évben, pontosan ez az év most 2010-et jelent most számomra, a tartalékok köre is bővült. A már ismert céltartalékon túl rendelkezik az általános tartalékkal is a költségvetési törvény, stabilitási tartalékkal - ezzel már ebben az évben is találkoztunk -, de a jövő évben kamatkockázati tartalék is tervezésre került mintegy 50 milliárd forintos értékben. Egyébként a tartalékok nagyságrendje meglehetősen magas, az általános tartalék 57 milliárd, a céltartalék 125 milliárd, a stabilitási 79, és a már említett kamatkockázati 50 milliárd. Vannak olyan fejezetek, ahol szintén számoltak tartalékokkal.
Ennyit kívántam elmondani kiegészítésképpen és figyelemfelhívásképpen. Úgy gondoljuk, hogy figyelemmel az ÁSZ és a Költségvetési Tanács jelentésére is, amelyek megtalálhatók és olvashatók, az abban foglalt megállapításra, azt kérjük, hogy a tisztelt bizottság az általános vitára való alkalmasság tekintetében pozitív döntést hozzon. Köszönjük szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Most az ÁSZ képviselőjét kérdezem a vélemény ismertetése kapcsán, aztán az ágazati minisztérium képviselőinek is szólási jogot biztosítok.
Jeszenkovits Tamás (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése
JESZENKOVITS TAMÁS számvevő tanácsos (Állami Számvevőszék): Tisztelettel köszöntöm a Honvédelmi és rendészeti bizottság tagjait. Az ellenőrzésünk célja annak megállapítása volt, hogy a 2010. évi költségvetési törvényjavaslat kimunkálása során érvényesültek-e a törvényi és egyéb jogszabályi előírások, illetve a tervezési köriratban foglaltak. Kockázatelemzéssel választottunk ki egyes fejezeteket, illetve témákat. Az ellenőrzés időhiány miatt elsősorban adatbekéréssel történt. A megállapításokat jegyzőkönyvbe foglaltuk, amit a fejezetek, intézmények képviselői is aláírtak, és ennek során ellenvéleményüket, illetve észrevételeiket belefoglalhatták a jegyzőkönyvbe.
Köszönöm szépen, ennyit kívántam elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Honvédelmi Minisztérium, államtitkár úr.
DR. FÜREDI KÁROLY védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr.
A tárca végszámai sok-sok tárgyalás eredményeképpen alakultak ki. Június végétől tulajdonképpen kedves ismerősként üdvözöltek a Pénzügyminisztériumban a recepción, szinte naponta ott tárgyaltunk, míg az utolsó számsor is a helyére került. Nem hallgathatom el, hogy az előirányzataink jelentős része determinált nemzetközi szerződések, nemzetközi egyezmények, belföldi szerződések által. A beruházásainkat a számokból láthatóan vissza kellett fognunk, azonban a tény az tény, a bevétellel 1,17 a GDP, ez nagyon fontos, és a támogatás pedig 1,11, amelyet nemzetközi szerződésben vállaltunk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.
Kotán Attila (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
KOTÁN ATTILA főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ahogy a Pénzügyminisztérium képviselője elmondta, a rendészeti ágazat, az IRM fejezet költségvetése, tekintettel a kormányzati prioritásokra is, 2010-ben - különösen a rendészeti ágazat, rendőrség, bv. körben - az év közben, idei évben megítélt többlettámogatások szinten tartásával együtt lehetőséget biztosít, hogy mindazokat a feladatokat, amelyeket ebben az évben a rendőrség vállalt, ugyanezen a szinten jövőre is, 2010-ben is teljesíteni tudjuk.
A fejezet támogatási kiadási struktúrája annak megfelelően, hogy strukturális változások is vannak - járulék-, adócsökkentés - alapesetben nem összehasonlítható, de ha ezeket a tisztított számokat tekintjük, akkor abból is kiderül, hogy mind a dologi, működési, mind a személyi juttatásokban az idei évben kialakult szintet a tárca teljesíteni tudja.
Változás a kiadási struktúrában a bevételek jelentős emelkedése. Ez az idei évi eredetihez képest egy nagyon jelentős változás, a valós folyamatokhoz képest egy kisebb változás. Az "Objektív felelősség" program bevételei már ebben az évben is finanszírozzák a közbiztonsági kiadásokat, és ez a jövő évben is folytatódik.
Összességében úgy ítéljük meg, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek az ágazat és a tárca intézményeinek szigorú gazdálkodása mellett biztonságos finanszírozását lehetővé teszi.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt továbblépünk, engedjék meg, hogy bemutassam önöknek Cserháti Tiborné doktort, aki a parlament Bizottsági Főosztályának általános főosztályvezető-helyettese, és azért van körünkben, mert Laban János kollegánk súlyos beteg, - talán már több képviselőtársam értesült erről. Szerencsére az egészségi állapota stabilizálódott már, és a javulás erőteljes útjára lépett. Azt gondolom, mindenki nevében elsősorban jó egészséget kívánhatunk neki. Várhatóan novemberben újra bekapcsolódik majd a bizottság munkájába. Addig is Cserhátiné doktor fogja segíteni a munkánkat, aki kiváló jogász végzettséggel és a jogász diploma mellett rendőrtiszti végzettséggel is rendelkezik, úgyhogy a bizottságot minden aspektusból tudja támogatni és képviselni. Ennyit szerettem volna közben még elmondani.
A tisztelt képviselőtársaimat illeti meg a szólás, illetve a kérdezés joga. A költségvetés honvédelmi fejezet, illetve IRM fejezet tekintetében ki kíván szólni, kérdezni? Van-e kérdés, vélemény, észrevétel?
Csampa képviselő úrral kezdünk.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, megkezdem a sort. Azt gondolom, hogy a rendszerváltozás óta ez a mostani honvédelmi költségvetés a leggyatrább költségvetés, és azt gondolom, hogy finoman fogalmaztam. Ha az ember áttekinti a számokat, akkor látja teljesen függetlenül attól, hogy vannak egyes területek, mint a Katonai Felderítő Hivatal, ahol elméletileg valami pluszt is kap, de mellette kap még feladatot is hozzá, ettől függetlenül azt lehet látni, hogy a tárcától közel az én szerény saccolt számításom szerint olyan 45-50 milliárd forint kiesik. Azt gondolom, egy ország hadsereg nélkül, illetve felelős kormányzat nem teheti meg azt, hogy a biztonságot ilyen módon valamilyen szinten is veszélyeztesse.
Mondom mindezt azért, mert ha megnézzük a költségvetés sarokszámait, akkor se fejlesztésre, se a katonák javadalmazására, se az élet- és munkakörülményekre, gyakorlatilag semmire nincs pénz. Láthattunk ugyan egy gyakorlatot, ahol a katonák helytálltak, ez többek között köszönhető annak, hogy nap mint map karbantartják azokat az eszközöket, amelyek jelen pillanatban a Magyar Honvédségben egy-egy fegyvernemen belül fellelhetők. Többek között vannak olyan eszközeink, amelyeket 1974-ben gyártottak. Elgondolkoztató... (Közbeszólás: De még jó.) De még jó, így van, igaza van a képviselőtársamnak.
Kérdéseim mindenféleképpen lennének a tárcához. A tavalyi költségvetést megnézve volt ott egy zárolt egyensúlyi tartalék, amely 25 milliárd forint, és erről volt, ez menet közben a fejezeti tartalékon belül is ez az összeg valamilyen szinten, de fölkúszott. A múltkori bizottsági ülésen is rákérdeztem, de most szeretnék ismételten rákérdezni, hogy ez az úgynevezett 25 vagy 26 milliárd forint jövőre várható-e vissza a tárcához, ugyanis a jövő évi költségvetésben egy fikarcnyi jele nincs annak, hogy visszaáramoljon ez a tartalék, tehát ez a zárolt pénzösszeg. (Karsai Péter távozik az ülésről.) Felteszem ezt a kérdést, nem megrémítve a beszállítókat, mert tudjuk nagyon jól, hogy most már a parancsnokok arra törekednek, és azt próbálják elérni a beszállítóknál, hogy majd a jövő évi büdzsé keretein belül, most hozzák az eszközöket, illetve a különböző megrendelt, beszerzett alapanyagokat, és majd a jövő évi büdzsére vigyék el, majd ki lesz fizetve, többek között azért, mert megkapjuk ezt a pénzt. Ennek a pénznek semmilyen nyoma nincs. Persze, természetesen van egy új címszó, de megint csak játszunk a számokkal vagy a magyar ékes nyelv betűivel. A hadfelszerelés-fejlesztési program címszó alatt 29,1 milliárd forint van, de már itt hozzá kell tenni, hogy ez csak kikötés mellett van, ha 102 százalékon teljesülnek az adók és járulékok bevételei a kormányzatnak, illetve az államnak, abban az esetben esetleg rendelkezésre áll a tárcának ez a 29,1 milliárd forint.
Azt gondolom, összességében azt lehet elmondani, hogy a fejlesztésre a magyar államban nincs pénz, kimondva-kimondatlanul a laktanya-rekonstrukcióra nincs pénz, az élet- és munkakörülményekre nincs pénz. Kilátástalan gyakorlatilag ma ez a katonai pálya, illetve a Magyar Köztársaság biztonsága.
Szeretném kérdezni, hogy hogyan kívánják és hogyan képzelik el azt, hogy így, ilyen szempontok alapján ezt a költségvetést beterjesztették a tisztelt Ház elé. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. További kérdés? Kontrát képviselőtársunk.
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Én a rendőrséggel kapcsolatban a következőket kérdezném. Úgy látom, hogy a rendőrség szervezeti kiadásainak fedezésére 20 milliárd 855 millió saját bevétel került tervezésre a költségvetési törvényjavaslat szerint, amelynek a legnagyobb summája 16 milliárd forint, ez az úgynevezett rendőrség által beszedett, az "Objektív felelősség programból" származó bevétel. Ez magyarán... (Közbeszólás.) Igen, köszönöm, szó szerint próbáltam idézni. Ez azt jelenti, hogy ez az állampolgárok által befizetett sarc, bírság, büntetés. (Közbeszólás: Támogatás.) Én ezt nem nevezném támogatásnak.
A mértéke, csak megjegyzem, hogy a magyar átlagfizetés... Aki a piros lámpán áthajt, az százezer forint körüli bírságot fizet, ez egy havi átlagfizetés. Sokan vannak olyanok, akik kölcsönt kénytelenek felvenni azért, hogy a bírságot befizessék. Ezt csak zárójelbe zárva megjegyzem. Embertelen. Tehát 16 milliárd forintot vetnek ki így az emberekre a költségvetési törvényjavaslat szerint, tehát az embereknek kell 16 milliárd forinttal megfinanszírozni a rendőrségi szervezet működését. Jól látom-e, csak ez a kérdésem e tekintetben. Attól félek, hogy jól látom, és én ezt elfogadhatatlannak tartom, és ezen egyébként változtatni kell, mert úgy gondolom, hogy nem engedhető meg, hogy az egyébként is agyonsanyargatott, agyonbüntetett emberekkel még ilyen többletterhet fizettessenek meg.
Aztán, rendőrség engedélyezett létszáma a költségvetési törvényjavaslat szerint 46 640 fő. Én azt kérdezném tisztelettel, hogy 2010 vonatkozásában az úgynevezett szolgálati nyugdíj igénybevételével kapcsolatban hány fővel számolnak, van-e kalkuláció a tekintetben, hogy hány fő megy 38-39-40 éves korában 2010-ben nyugdíjba. Ugyanis az látszik, hogy a szocialista kormány nem zárta be ezt a kiskaput, igazándiból ma is ugyanúgy elmehetnek 38-39-40 évesen 150-200 ezer forint, vagy még annál magasabb összegű nyugdíjjal a hivatásosok, és úgy tűnik, hogy ennek a szándékát nem látjuk. Summa summarum, hány fővel számol a javaslat, hogy a szolgálati nyugdíjat hányan veszik vagy vehetik igénybe?
A következő kérdésem szintén a rendőrség költségvetésével kapcsolatos. Az elmúlt héten több internetes hírportálon is olvastam, hogy a rendőrség adósságállománya az ötmilliárd forintot meghaladja jelen pillanatban. A részleteket nem is akarom elmondani, hogy kifelé szállítói tartozásaik, egyéb tartozás, az egészségbiztosítási pénztár és egyebek felé milyen tartozások vannak. Ennek a rendezése hogyan biztosított? Ez azt jelenti, hogy adósságállománnyal fordul a rendőrség, vagy hogy van ez? Nekem ez örök fixa ideám, hogy a rendőrség, amelynek a feladata a törvények betartása e tekintetben, hogy a közterheket ne fizesse. Erről van szó, mondjuk ki, a summázata az, hogy a közterheket nem fizeti a rendőrség. Hogy várható el a cégektől, vállalkozásoktól, állampolgároktól, hogy fizessenek közterhet, ha a rendőrség sem fizet? Gondolom én, nem a rendőrség tehet róla, persze, de ez a puha tartozás, hogy nem fizetik meg. Ennek a kezelése hogyan történik?
Elnök úr, hadd kérdezzem meg, hogy a kérdések körében vagyunk, vagy véleményt is lehet mondani?
ELNÖK: Lehet véleményt is mondani. Gál képviselő úr véleményt fog mondani, úgyhogy lehet véleményt is mondani.
DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Akkor még folytatnám. Én úgy látom, hogy ez a költségvetés a rendőrségre vonatkozó számok tekintetében úgy hangzik, az a kormányzati kommunikáció, hogy több pénz jut a rendőrségre 2010-ben. A központi költségvetésből való támogatása a 2009-es 189 milliárdhoz - most csak durván mondom - számítva 195 milliárd forint, 5,8 milliárd forintos többlet, de ha azt nézzük, hogy milyen feladatok vannak átcímkézve, átkeresztelve, gyakorlatilag érdemi többletforráshoz nem jut a rendőrség. Nekem az a véleményem, hogy nem igaz az a kormányzati kommunikáció és MSZP-kommunikáció, hogy kiemelt feladat lesz 2010-ben a közbiztonság megerősítése, érdemben fordítanak többet.
Még egyszer mondom, a kiáramlás csapjait sem zárják el, tehát nem merik kimondani azt, hogy megszüntetik a szolgálati nyugdíjnak ezt a fennálló intézményét, nincs bátorságuk. Több pénz sem jut rá, több ember sem lesz, tehát én azt gondolom, hogy ezek alapján azt lehet mondani, hogy ez a 2010-es költségvetés sem ad okot a biztonságra az állampolgárok részéről, mert nem tud több biztonságot teremteni, mint az idén. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Gál képviselő úr.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen. Elöljáróban egy-két általánosabb gondolat. Az egyik mindjárt kapcsolódik Kontrát képviselő úr szavaihoz, aki némi szemrehányással fogalmazta meg, hogy az emberek fizetik meg a rendőrséget. Hát igen, kérem szépen, az emberek, mi fizetjük meg, mint ahogy az egész költségvetést az emberek fizetik meg valamilyen formában. Az államnak nincs pénze, ami az állampolgároknak és a vállalkozásoknak van. Elnézést képviselő úr, de ez egy kicsit finoman szólva populáris megjegyzés, hogy az emberek fizetik. Persze, mi fizetjük meg, mindent mi fizetünk meg, a katonákat is mi fizetjük, a rendőröket is mi fizetjük, és sok minden mást. Azt hiszem, hogy ez önmagában nem minősítő tényező.
Azon lehet vitatkozni, hogy a büntetőhöz közvetlen kerül a pénz, de a mai technika mellett ez már nem okoz problémát, hiszen a rendőrnek istenigazából már nincs lehetősége, hogy befolyásolja a büntetés mértékét, hiszen ez automatikusan történik, a gép automatikusan mér, befolyásolhatatlanul, és a büntetés mértéke a jogszabályban meg van határozva, tehát az sem. Ilyen értelemben nem látok ebben gondot, hogy az állami bevételek ezen forrása közvetlenül a rendőrségnél jelenik meg. Azt azonban nem tagadom, ha már szóba került a dolog, hogy van némi rizikója a mértéknek, de hát az eddigi tapasztalatok alapján mégis reálisnak látszik, hogy ez a bevétel, ami jelentős része a rendőrség forrásainak, a tervek szerint fog alakulni.
Az általános megjegyzéshez még annyit, hogy elég sok vita van az országban, hogy hogyan kezeli a kormány a válságot, válság van-e még, csökken-e a válság vagy növekszik, és így tovább. Az kétségtelen tény, hogy a válságkezelés sikeres, sikerült több tízezer munkahelyet megmenteni, ugyanakkor a munkanélküliség növekszik természetesen, ez is mutatja azt, hogy a válság befejezését illetően legyünk meglehetősen óvatosak, és legyünk óvatosak a nemzetközi gazdasági körülményeket illetően is. A jövő évi és az azt követő évek gazdasági fejlődését minden bizonnyal példának okáért rendkívüli módon befolyásolja majd, hogy az az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Franciaország által most felvett nagy államadósság visszafizetése hogyan történik, mennyire fogják elinflálni, illetőleg a pénzpiacon meg fognak jelenni pénzfelvevőként, és természetesen a gazdaságtól szívják majd el a forrásokat. Ezt csak azért mondom, hogy mindezeket a körülményeket figyelembe kell venni, amikor a költségvetés egészéről véleményt mondunk, és azt hiszem, hogy a javaslat bölcs a tekintetben, hogy ezekre a tényezőkre építve egy nagyon visszafogott és sok biztonsági tartalékkal rendelkező költségvetést nyújtott be a kormány. Azt hiszem, az ország jövője iránt felelősen gondolkodók ezt a filozófiáját a költségvetésnek nyugodtan támogathatják.
Ami a bizottság közvetlen feladatkörébe tartozó dolgokat illeti, nem tudok mit kezdeni azzal a megjegyzéssel, tisztelt Kontrát képviselő úr, és más képviselőtársaim nyilatkozatában is hallottam, hogy a szocialista kormány úgymond nem zárja el azt a nyugdíjba vonulási lehetőséget, vagy nem változtatja meg azt a szabályt, amely a fegyveres testületeknél, rendészeti szerveknél évtizedek óta - hangsúlyozom, évtizedek óta - érvényben van. Nem tudom, itt azért nem indulatból kell ezt a dolgot nézni. Persze borzasztó kellemetlen, hogy sok ember hiányzik a testületeknél, akik egyébként esetleg még dolgozni tudnának, hiányzik a szaktudásuk. Azzal is tisztában vagyok természetesen, hogy irritálja az embereket a nyugdíjak nagysága. Majd a bizottság ülése után, ha megengedik a képviselőtársaim, egy személyes élményemet is elmesélem ezzel kapcsolatosan.
Ezzel teljes mértékben tisztában vagyunk, de amikor ezt a kérdést egyáltalán vizsgáljuk, azt kellene figyelembe venni, hogy egy másfajta rendszer milyen hatással lenne arra, hogy jönnek-e egyáltalán emberek rendőrnek, vagy elmennek-e katonának. A katonánál, ezt tudjuk, hogy ez különösen nehezen megy mostanában. A rendőröknél most, hogy a törvényjavaslat is tartalmazza a forrását annak, hogy több rendőr szakközépiskolást vesznek föl, és azt hiszem, ha jól tudom, egy szakközépiskolás 400 ezer forintba kerül évente, ezért is csodálkozom, hogy vannak, akik azt mondják, hogy egyik napról a másikra szinte háromezer rendőrrel több lesz majd Magyarországon, de azért ezen még Kontrát képviselő úr is mosolyog, teljes joggal.
Visszatérve a lényeghez, sokkal összetettebb probléma ez annál, mintsem hogy ezt gyomorból el lehetne intézni, és főleg valamifajta hangulatot alakítani körülötte. Persze, van még itt egy sor dolog. Ha a rendőr a szabadnapján jelen pillanatban elmegy a szomszédnak segíteni disznóölésre és megszúrja a kezét és betegállományba kerül, ezért most a teljes fizetését kapja. De megint arra kell utalnom, hogy ez nem szocialista kormánybéli probléma, így van évtizedek óta, ha jól tudom. Gondolkozunk egyébként azon, hogy ezeket az anomáliákat egy kicsit oldjuk, már amennyire lehet, de ez egy olyan adottság, amit a maga bonyolult, másra vonatkozó hatásaiban is vizsgálni kell, amikor változtatni akarunk.
Még egy dolgot meg kell jegyeznem. A jövő évet illetően elhangzott, hogy nincs jövedelemnövekedés. Az idén már a rendőröknél volt a körzeti megbízottaknál, és annak a forrásai jövőre is bent vannak. Nem szabad elfelejteni, hogy mindkét tárcát illetően a jövő évi személyiadó-változások az állomány egy jelentős részénél nagyon érezhető nettó jövedelememelkedést fog jelenteni.
Mindezekkel a megjegyzésekkel én úgy hiszem... Most el lehet persze játszani, hogy a növekedés mennyire ennyi és mennyire annyi, a számok sokfajta csoportosításban elemezhetők. Egy kétségtelen tény, hogy a közbiztonság, ami körül kialakult, részben kialakítottak egy hangulatot - és ez elől a hangulat elől a kormány nem akar elmenekülni -, erre a hangulatra egyfajta módon reagál a kormány a rend és közbiztonság programjával. Mondhatnám, tisztelt bizottság, hogy az alkalmazott módszerek konzervatív módszereknek minősíthetők istenigazándiból, beleértve azt, hogy több rendőr lesz, ugyanakkor azonban egyfajta társadalmasítása is megjelenik a bűnüldözésnek az önkormányzatok köré szervezendő ilyen-olyan hálózatokban, és ezeknek a forrásait a költségvetés tartalmazza. Tehát a további válságkezelés menetében is a kormány reagál egy olyan társadalmi problémára, mint a közbiztonság körül kialakult érzet, mert hiszen mindannyian tudjuk, hogy sok tényezőből összeálló érzetről van szó, semmint a bűnözésnek olyan mértékű emelkedéséről, mint amilyen a kilencvenes évek elején lezajlott.
Mindezek alapján úgy gondolom, hogy nyugodt szívvel lehet azt mondani, hogy a benyújtott törvényjavaslat általános vitára alkalmas. Köszönöm.
ELNÖK: Keleti képviselő úr.
KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm szépen. Csampa képviselőtársam azt mondta, hogy a rendszerváltás óta a legrosszabb költségvetés, ha jól értettem. Valószínűleg nem figyelte a '97-98. év közötti, a Bokros-csomag idején megszületett honvédelmi költségvetést, amikor rosszabb pozíció volt, pedig nem volt világgazdasági válság. Én azt gondolom, hogy ma, aki ezt a költségvetés... (Közbeszólások, zaj.)
ELNÖK: Nyugalom! Keleti alelnök urat illeti a szó, tessenek végighallgatni! A kvaterkára a bizottsági ülés után korlátlan időterjedelemben van lehetőség.
KELETI GYÖRGY (MSZP): És a cinikus megjegyzésekre is.
Azt gondolom, hogy a Pénzügyminisztérium képviseletében elhangzott mondatot, a már unalomig ismételt világgazdasági válság hatását nem szabad lebecsülni. És ha valaki ezt a honvédelmi költségvetést élesebb bírálattal illeti, az majd nézze meg az Európai Unióhoz tartozó, és ezen belül is természetesen jó néhány NATO-tagország költségvetését is, ahol én azt gondolom, a GDP nem ritkán 8-10 százalékos csökkenése mellett nem fognak növekedni a katonai kiadások és költségvetések. Ez egyébként érződik például a nemzetközi feladatok ellátásában is, hogy gondot és problémát jelent jó néhány országnál ezeknek a feladatoknak a teljesítése.
Az is valótlan, hogy nem lesznek a következő évben fejlesztések, mert például a Gripen-program kiadásai be vannak tervezve, a gépjárműprogram szerényebb mértékű kiadásai be vannak tervezve, a híradóprogram, a híradási, informatikai program kiadásai be vannak tervezve, tehát ezek a kiadások a következő évben is terhelni fogják a tárcát.
Ha megnézzük, akkor ez a bizonyos 29,1 milliárd forint, ami a fejlesztési visszafogást illeti, ez valóban egy kiadás, amely, ha a helyzet nem alakul megfelelően - mint ahogy bizonyos jelek azt mutatják, hogy várható azért valamilyen fajta javulás is az általános gazdasági helyeztet illetően -, akkor ez egy komoly megszigorításnak számíthat, de a költségvetés úgy lett megtervezve, hogy ezt a variációt is elviselje. Amikor az államtitkár úr azt mondta, hogy ő rendszeresen járogatott a Pénzügyminisztériumba, én is voltam jó néhányszor, és tudom, hogy hogy alakult ez a költségvetés. Természetesen az, hogy a tárca vezetője többet akart a kezdet kezdetén, az egy teljesen normális dolog, nyilván a tárcánál dolgozó szakemberek javaslatára tette ezt. De végül, figyelemmel arra, hogy a honvédelmi tárca tulajdonképpen az ez évi nagyságrendhez, a GDP-arányos nagyságrendhez igazított költségvetési támogatást remélheti, én ezt egy jó dolognak tartom, ha egyébként minden más területen csökkenő. A közbiztonságot és az egészségügyet természetesen más kategóriába kell sorolni, de más területeket illetően.
Ami a költségvetés személyi fedezetét illeti, 132 milliárd forintot a törvényjavaslat biztosít a különböző személyi állományt érintő juttatásokra. Azért lényeges dolog, hogy ezt így biztosítják, mert egyrészt én azt gondolom, hogy egy minimális akár cafeteria vagy más formában jelentkező növekmény azért elvárható lesz ebben a tekintetben - nyilván ezt a második félévben lehet majd látni -, de még mindig katasztrofálisan magas ez a szám. A honvédelmi költségvetésnek a fele személyi juttatásokra irányul. Mi hosszú-hosszú évek óta mindig azt szoktuk mondani - ez egyébként a Fidesz-kormány idejében sem teljesült -, hogy az lenne az ideális, ha a hadsereg költségvetéséből mintegy egyharmad lenne személyi juttatásokra, egyharmad a fenntartásra, működtetésre, és egyharmad pedig a fejlesztések tekintetében. Most ez az arány úgy néz ki, hogy a működtetésre fog kevesebb jutni, a fejlesztésre fog viszonylag kevesebb jutni, de nem fog leállni a fejlesztés, hanem visszafogott módon, bizonyos pénzügyi konstrukciók révén az ütemét illetően nem annyira, mint a fizetések mértékét illetően visszafogottabb módon fog érvényesülni, és a személyi juttatások pedig változatlanul ezt a mintegy 50 százalékos terhet jelentik a költségvetés számára.
Szóba került ez a 25 év utáni elmenetel, elsősorban a rendőrök tekintetében. Hasonló szabályozók vannak a honvédelmi tárcánál is, de én azt gondolom, hogy a szabályozók értelmezésében van különbség. A honvédelmi tárcánál, én azt gondolom, hogy az alaptörvénykezés szellemének megfelelően nincs az a kiemelkedően magas kiáramlás, mint a rendőrség állományánál van. Ugyanis ez a fajta lehetőség elsősorban azért született, és a rendszerváltozás után azért használták ki jelentősen - a hadsereg is -, mert ugyanis a jelentős létszámcsökkentésnél nem lehetett a hivatásos katonákat kirakni az utcára úgy, hogy nem rendelkeznek olyan végzettséggel, amelyet a polgári életben konvertálni tudtak volna. Vagyis lehetőséget kellett arra adni, hogy kapjanak egy viszonylag szerény nyugdíjat, és amellett próbálják meg újrakezdeni az életüket, mert akkor, amikor 80-90 ezer fős létszámról fokozatosan építettük le, akkor nem lehetett és nem lett volna humánus ezt tenni az emberekkel.
A rendőrségnél, én magam is többször elmondtam, hogy ez a korlátlan nyugdíjba vonulás nem pontosan a törvény szelleméből ered. Így alkalmazzák, de a példa azt mutatja, hogy ha most van rá lehetőség, hogy egy - nem tudom, nem ismerem a számokat - 150 fő úgynevezett visszaszolgálatra, vagy visszafoglalkoztatására, azt hiszem, ez a pontos kifejezés, kerüljön sor, akkor az azt mutatja, hogy legalább 150 olyan ember volt, aki alkalmas a rendőri munkára, csak valamilyen, ki tudja, milyen kibúvót, és nem tudom, milyen lehetőséget kihasználva elment nyugállományba. Ugyanakkor én azt gondolom persze, hogy ha nem lennének ilyen feltételek a beöltözésnél, tehát amikor valaki elkezdi a rendőri szolgálatot, valószínűleg jóval kevesebb rendőr kezdené el a szolgálatot. A mai viszonyok között a rendőrséghez jelentkező fiatalok túlnyomó része valószínűleg arra is gondol, hogy lenyomom ezt a 25 évet, és utána elmegyek nyugdíjba. Ha nem kapnák meg ezt a lehetőséget, akkor lehet, hogy jóval kevesebb rendőr lenne manapság, hiszen azokat az erkölcsileg nem elítélhető kedvezményeket, amelyeket igyekszünk nyújtani a rendőrök számára, ez az, ami tulajdonképpen megfejeli, és ez a koronája ennek a toborzási eszköznek, vagy nem tudom, hogy fogalmazzam.
A túl korai nyugdíjazásnak a költségvetési vonzata is megvan persze. A HM tárca esetében "hozzájárulás a hivatásos katonák kedvezményes nyugellátásának kiadásaihoz" ez több mint 26 milliárd forint. Nem néztem meg pontosan az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál, de megítélésem szerint ez egy nagyobb összeget képvisel. Ez a 26,2 milliárd forint egy korábbi időszakról átörökölt, természetesen ez mindig fogy, mert aki eléri a valós nyugdíjkorhatárt, akkor ez a fajta támogatás a tb, illetve a nyugdíjfolyósítás felé megszűnik, de ez azt mutatja, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból ez egy nagyon jelentős összeg, ami kikerül.
Azt is szeretném végezetül elmondani, hogy a költségvetés biztosítja a nemzetközi feladatvállalásunkat. Ez a mintegy ezer fős külföldi szolgálatban aktívan részt vevő magyar katonát jelenti. Érezhető egy bizonyos nyomás szerintem a NATO-tagországokra egyes nagyobb feladatokat vállaló NATO-tagországok részéről ennek a létszámnak a növelésére. Az utóbbi hetek hírei alapján például az Afganisztánban parancsnoki beosztást töltő amerikai tábornoknak a kiszivárgott hírek szerint az a véleménye, hogy ha nem lesz egy jelentős létszámnövelés Afganisztánban, akkor ott a feladat megoldhatatlan. Ez egy gyenge, még egyelőre gyenge figyelmeztetés arra, hogy vállaljanak egyes országok nagyobb részt, de úgy gondolom, hogy Magyarország a haderő létszámához és a költségvetéshez képest egy kifeszített vállalást tett ezzel az ezer fővel is.
Természetesen azt is értékelnünk kell, hogy a közvéleményben nagyon sok kérdés vetődik fel a magyar szerepvállalásról. Az ilyen nagy távolságban történő szerepvállalásra gondolok, vagy Afganisztánra, vagy korábban Irak esetében is volt. Nekünk változatlanul is elsőrendű feladatunk a határaink közelében lévő békefenntartásban, hiszen az közvetlen a Magyar Köztársaság érdekeit szolgáló feladatvállalás.
Végezetül azt szeretném elmondani, hogy a magam részéről támogatom ennek a költségvetési vitának a megkezdését, az általános vitára való alkalmasságot, és remélem, hogy a parlament plenáris ülésén nem annyira a hangulatkeltés lesz néhány frakció részéről, hanem inkább a realitások figyelembe vétele. Köszönöm.
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik, akkor nekem is lenne egy-két mondatos kérdésem és észrevételem a honvédség ügyében.
Azt gondolom, hogy az egész koncepció, költségvetési javaslat megállapítása kapcsán a főosztályvezető-helyettes asszony, úgy gondolom, nagyon korrektül tájékoztatott bennünket, hogy támogatásmegvonás és forráscsökkentés történt. Úgy gondolom, ez valamilyen szinten többé-kevésbé mindenkit érint. Szerintem a Honvédelmi Minisztériumot is érinti. Ha jól értem, akkor a személyi kiadásokon túl a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése menni fog, és ami e fölött van, az kevésbé. Nyilván lehetne arról egy nagy vitát nyitni, hogy ez objektíve az alkotmányban és a nemzetközi szerződésekben rendelt kötelezettségeknek való megfelelés szempontjából elegendő-e, de ne áltassuk magunkat azzal, hogy honvédelmi ügyekre több százmilliárdot fogunk tudni költeni belátható időn belül ehhez az összeghez képest. Ne kergessünk illúziókat, én azt gondolom, hogy ez egy fontos része a dolognak.
Nekem kérdéseim azonban lennének. Az Állami Számvevőszék tett észrevételeket a HM költségvetéséhez, és korábban előirányozta az őrzés-védelmi szerződések felülvizsgálatát és az információs technológiával kapcsolatos szerződések felülvizsgálatát, ami nem történt meg. Én csak arra szeretnék a kérdéssel is utalni, hogy 308 milliárd forint a mai költségvetésben nem kevés pénz, és meghagyom a kérdőjelet a kérdésem után. 308 milliárdnál ilyen időszakban nem mindegy, hogy hogy van elköltve. Csak fölvetem ennek a lehetőségét, hogy lehet, hogy ezeknek a szerződéseknek, beszállítói jogviszonyoknak és egyebeknek a tisztázása, rendszerbe szedése és racionalizálása egy fontos kérdés.
Aztán, volna még egy észrevételem a KBH, KFH ügyében. A KBH vonatkozásában, aminek valamennyivel csökkenni fog az előirányzata, de összességében nem jelentős - nincs a létszám ugyan feltöltve - csak azt vetem fel, és ez csak egy jelzés a kormányzat felé, hogy az utóbbi hetekben, hónapokban extremista törekvések kapcsán mindig felmerült volt katonák, aktív katonák szerepe, nem szerepe. Én úgy gondolom, hogy a KBH-nak ezzel bőségesen van bíbelődnivalója, és volt is, ahogy ezt az elmúlt időszakban megismerhettük információként. Lehet, hogy erősíteni kellene költségvetési tartalomban a létszámok feltöltéséhez megfelelő forrásokat biztosítani ebben a biztonsági helyzetben. Ez tulajdonképpen nem honvédelmi kérdés, hanem, ha jól értettem, a titkosszolgálatok közötti együttműködés kapcsán fontos lenne, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal is tudja hozni a tőle elvárhatót a fegyveres testületek közül a honvédségen belüli belső elhárítási és alkotmányvédő munkát meg tudja száz százalékban hozni. Ezt csak úgy jelzem, hogy ebben az időszakban szerintem ez nem elhanyagolható tényező.
A másik kérdés. Nyilván itt, azt gondolom, a fideszes képviselők részéről a kritikák és a nyilak az IRM felé mutatnak többségében, és jóval kevésbé a Honvédelmi Minisztérium irányába. Szóval, ez a kérdés, hogy van több pénz vagy nincs több pénz, a mi számításaink szerint, amit mi eddig láttunk a költségvetésből, azt jelenti, hogy részben ez egy javaslat, egy terv, azért terv különösképpen az IRM-nél, mert a bevételek döntő hányadát a saját bevétel és nem a támogatás adja. Említette a főosztályvezető úr, hogy a 20 milliárdból 16 milliárd az objektív felelősségből jön be. Kérdezem, hogy bejön-e. Itt van az Állami Számvevőszék képviselője, az Állami Számvevőszék kockázatelemzést végez. Mi a kockázata egy ilyen bevételi tervnek, kérdezem én, akkor, amikor hallani és olvasni az újságban, hogy az objektív felelősség már nem úgy megy, mint ahogy ment fél évvel ezelőtt, mert kevesebb a kiszabás és kevesebb pénz jön be. Igazak-e ezek az újsághírek? Reális-e 16 milliárdot tervezni? Nem tudom, hogy a korábbi tervek hogyan teljesültek. Kérdezem én, hogy ennek mi a realitása.
Másrészről pedig, félreértés ne essék, nyilván, azt gondolom, minden parlamenti képviselő azt szeretné, ha a rendőrség több pénzt kapna, és ezt a mondatot lehetne is támogatni, csak a mondatnak nem pont van a végén, hanem vessző, mert a több pénz abból jön be, hogy az emberek több bírságot fizetnek. Jelen pillanatban ezt tartalmazza az előterjesztés. Ez egy fontos politikai akarat lenne, amit mindannyian tudnánk támogatni, csak úgy gondolom, költségvetési eszközökkel és támogatás formájában kellene odaadni, nem pedig az emberekkel kellene megfizettetni ennek az árát, mert ez nem működik. Én azt gondolom, az objektív felelősség kimerülőben van, ami a bevételi oldalát illeti, az intenzitás a befizetések és egyebek tekintetében jelentős mértékben csökkent. Ezt az ÁSZ-nak is címezem, hogy ez mennyiben kockázat, hiszen a bevételnél a kockázatelemzés elég fontos tétel a tervezés szempontjából. Az objektív felelősségben, nem tudom, hogy van-e ennyi pénz egyáltalán, illetve ez nyílt üzenet tulajdonképpen. Láttam, vagy a sajtóban olvastam, hogy készültek belső közvélemény-kutatások a rendőrségen, megkérdeztek ötezer belső munkatársat, hogy mi a rendőrség feladata, és megdöbbentő módon a rendőri állomány, amikor a kérdésre válaszolt, első helyen a bírságolást jelölte meg jórészben. Valahol olvastam valami ilyesmit. Lehet, hogy rosszul van, nem tudom, hogy ez igaz-e, csak ha sok rendőrt megkérdezünk, akkor azt mondja, hogy neki a legfontosabb feladata, hogy bírságoljon, mert be kell szedni a tizenmilliárd forintot ahhoz, hogy legyen munkabére, mondják neki a középvezetők. Nem a felsővezetők, akik járnak a tévében, hanem hogy ez hogyan csapódik le a rendőri munkában. Ezt csak fölvetem, hogy nemcsak az a probléma, amit Kontrát képviselő úr mond, hogy a bírságolásból teljesül a vágyott közbiztonság, hanem hogy az állomány felé, pontosabban a rendőrnek az állam azt a feladatot szabja, hogy szedjen be bírságot, hogy legyen rendőrség, vagy pedig bűnmegelőzésre és bűnüldöző tevékenységre is fussa az idejéből és az energiájából. Nem tudom, hogy van-e ilyen belső közvélemény-kutatás - a minisztériumot kérdezem -, vagy ha van, akkor miért nem hozzák nyilvánosságra az ORFK környékén. Nagyon sok rendőrtől hallottam a saját városomban is, hogy megkérdezték, volt egy ilyen belső közvélemény-kutatás, és hallottam azt is, hogy talán ennek az eredménye egészen érdekes, hogy mit mondanak a rendőrök a saját munkájukra vonatkozólag, hogy mi a rendőrök feladata.
Amit említett Keleti képviselőtársam, ezzel teljesen egyet tudok érteni. Bizonyára a jogszabályok nagyon nagy mozgásteret adnak, és én azt gondolom, hogy ennek az eltörlése - a mi pártunkon belül is van ebből már most vita, hogy el kell törölni ezeket a kedvezményeket, amik a nyugdíjba vonulás feltételeire vonatkoznak vagy nem. Én úgy gondolom, hogy aki arra esküszik, hogy az életét a hazájáért adja, az többlet társadalmi juttatásokban és kedvezményekben kell hogy részesüljön. Ez az én véleményem, és én egyetértek azzal, amit Keleti képviselő úr mond, hogy a jelentkezési szempontoknál ma a munkavállalóknál ez benne van, de az, hogy az IRM a FÜV-es eljárásoknak, az egészségügyi alkalmatlanságnak a feltételeit nem tudja módosítani... Ez nem nyugdíjszabály, ez miniszteri rendelet kérdése (Dr. Kontrát Károly: Erről beszéltem.), hogy mi az egészségügyi alkalmatlanság egészségügyi paramétere. Ma Magyarországon egy negyvenéves rendőr természetesen nem felel meg a huszonévesek számára szabott egészségügyi feltételeknek, mert ha más nem, szemüvege van. Ha egyesével átnézné valaki a FÜV-es eljárások minősítési rendszerét, az fölröhögne. Ez horribilis pénzébe kerül a magyar adófizetőknek, és most nem a nyugdíjról beszéltem. Ez kemény kéz kérdése, úgy gondolom.
A másik észrevételem, hogy abban, amit Kontrát képviselő úr mond - már csak azért is, mert államtitkár volt, és megsüvegeljük mint nagy embert a frakcióban -, az, hogy az IRM tárcánál tevékenykedő rendvédelmi ágazatban dolgozók után van-e járuléktartozása a minisztériumnak, remélem, nincs. (Kotán Attila: Nincs, nem is lehet. Évek óta nincs.) Azt mondják, hogy nincs, most válaszoltak. (Csampa Zsolt elhagyja az üléstermet.) (Dr. Kontrát Károly: A rendőrségnek sincs? - Kotán Attila: Nincs, nem is lehet. Évek óta nincs, és évek óta nem is lehet.) Jó, akkor egy nagyon fontos dolgot tettünk helyre, de ez egy szimbolikus jelentőségű kérdés, mert voltak ilyen hírek egy időszakban. (Kotán Attila: Évekkel ezelőtt előfordulhatott ez a helyzet, és a rendészeti ágazatban - idézőjelben - szokás volt, hogy volt járuléktartozás.)
Ha megengedi, akkor még annyit tennék hozzá, hogy ezeket a letisztított számokat, ha megismerhetnénk a főosztályvezető-helyettes asszonytól. Mi úgy láttuk, hogy az oktatási ágazatnak az IRM-be való bekerülése öt-hatmilliárd forintot jelent a gyakorlatban, ehhez képest még van a bírságolási tételnek mint bevételnek a fölemelése, és ha ezeket így megnézzük, akkor nettó értékben nem sokkal van több pénz. Én nem látom azt az átütő erejű pénzmennyiséget, a 25 milliárd új pénzt ebben a költségvetésben, de lehet, hogy rosszul tájékozódunk a költségvetési számsorokban. Még egyszer mondom, ha ez így lenne igaz, akkor mindenki azt mondaná, hogy ez nagyon jó, csak ez egy kicsit árnyaltabb, részben azért, mert olyan fejezetek és olyan címek kerültek be, amelyek korábban nem voltak bent, és ezek többletfeladatot is, nem csak többletbevételt jelentenek a tárcának, másrészről pedig a bevételek egy részét nem a kormánytól, hanem az emberektől fogja kapni.
Feltette Gál képviselő úr, hogy hogyan lehet több ember. Csak megjegyezném, hogy a túlóravállalás szabályainak liberalizálásával, tehát a munkaidőkeret felhasználásának liberalizálásával, és túlórapénz biztosításával szerintem több mint reális, hogy így lehet növelni. Tehát nem úgy, hogy azonnal háromezer új a semmiből, hanem hogy több túlórát vállalhatnak... (Dr. Gál Zoltán: Differenciálhatod.) Differenciálom. Ezért jó a bizottsági munka, differenciálom az álláspontot. Túlóravállalással lehet több rendőr, és ehhez persze pénzre van szükség, és úgy gondolom, hogy ezt nem pótolja semmi. A rendőr ilyen értelemben nem pótolható. Ha a rendőrök legálisan, szabályozott keretek között túlórát vállalhatnának, akkor nem mennének el hétvégén kidobófiúnak, természetesen feketén, mert legálisan nem vállalhatnak ilyen munkát, de mégis a megélhetési kényszer ebbe az irányba viszi őket. Ezt mindannyian tudjuk, de azt gondolom, hogy az állománynak egy jó része, még akkor is, ha ez kizsigerelő és a pihenési szabály, s a többi, igenis több munkát vállalna több pénzért, mert legálisan adózott formában keresné meg azt, amit most feketén úgyis meg kell hogy keressen. Én így képzelem azt, hogy több rendőr lehet, hogy megválaszoljam a kérdést.
Összességében, mi elkészítettük a várhatóan kisebbségi véleményünket, amely az általános vitára való alkalmatlanságot illeti. Én úgy gondolom, hogy a Honvédelmi Minisztériumnál, amit Keleti képviselő úr és Csampa képviselő úr mondott, abban van egy középpont, ami az igazságot illeti, és nincsenek illúzióim, hogy egyáltalán tárca lehet-e nyertese. Ha jól értem, főosztályvezető asszony, akkor a Honvédelmi Minisztérium kisebb vesztese más tárcákhoz képest a jövő évi költségvetésnek, mert azért tudnék mondani az önkormányzati világból tárcát, ahol nem így gondolják sokan. Ugyanakkor mégiscsak felhívnám a figyelmet, nem is az államtitkár úrnak címzem, hanem általában - és most megint mondok egy sort, ami nem fog tetszeni sokaknak, mert sokak érdekét sérti - itt az egészségügy. A tárca nagyon keményen a zsebébe nyúl, hogy az Állami Egészségügyi Központ költségvetési bevételeit kiegészítse. Nagyon komoly pénzeket tesz oda a Honvédelmi Minisztérium. Ott voltunk kint az egészségügyi intézményben, ezt maga a kormány, az egészségügyi miniszter is mondta, hogy érdemes volna átnézni.
Én csak fölvetem ezeket a lehetőségeket, megnyitottam kérdéseket, és még egyszer mondom, a mi kritikánk éle kevésbé vonatkozik a HM költségvetésére, sokkal inkább az IRM-ben látjuk a bizonytalansági tényezőket. Ezt legyen szíves, így értékelje a kormány képviselője. Ennyi a megjegyzés.
Ecsődi képviselő úr, Tóth képviselő úr, Gál képviselő úr.
ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én úgy gondolom, hogy ez a költségvetés tipikusan az a költségvetés, hogy jusson is, maradjon is. Azt hiszem, nem járunk jó úton, ha úgy próbálunk tenni, mintha nem volna gazdasági világválság, és csak Magyarország egyedül az az ország, amely ebből kivonhatja magát, holott mindenhol a világban megszorításokkal, illetve költségvetési kiadásokkal is próbálják a válság hatásait csökkenteni.
Mivel most már lassan tizenhat éve vagyok képviselő, én emlékszem olyan időszakra is, amikor mondjuk az őrsprogram keretén belül az őrs épülete előtt ment az ünnepélyes átadás, a hátsó ajtón meg vitték a bútort a következő őrsre, hogy ott is legyen az átadásnál. Nagyon sajnálom, hogy Kontrát Károly képviselő erre nem figyel, mint akkori államtitkár. (Dr. Gál Zoltán: Én foglaltam le a képviselő urat.) Máskor is voltak érdekességek a költségvetésben.
ELNÖK: Nem kell, hogy megismételje, majd én összefoglalom.
ECSŐDI LÁSZLÓ (MSZP): Máskor is voltak a költségvetés összeállításánál nehézségek, és talán még ennél rosszabb, ha a számadatokat az akkori viszonyokhoz igazítjuk, akkor talán rosszabb költségvetési fejezetek is voltak. (Keleti György elhagyja az üléstermet.)
Néhány olyan konkrét helyzet: akkor, ha minden ágazatnál elmondjuk, hogy kapjon több pénzt, akkor hogy fogunk eljutni oda, hogy a költségvetési kiadás kevesebb legyen? Teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy az adó- és a járulékcsökkentések fedezete megteremtődjön, akkor azt úgy nem tudjuk elérni, hogy mindenhova több pénzt adunk. Ilyenkor én azt javasolom a képviselőtársaimnak, hogy nem kell ehhez talán közgazdásznak sem lenni, csak a józan paraszti észt kell elővenni, hogy ezt hogy csinálják máshol, otthon is. Abból a kevesebb bevételből nem tudnak nyilván többet költeni, a költségvetésnek viszont egyben kell menni.
Az objektív felelősségnél, lehet, hogy a tárca ennek nem örül, de én örülnék, ha nem kellene beszedni a 16 milliárdot, mert olyan fegyelmezett lenne a közlekedés, hogy nem tudnának a rendőrök büntetni. (Csampa Zsolt visszatér az ülésterembe.) Ez azt jelenti, hogy több száz vagy több ezer ember élete marad meg, vagy sérülését tudnánk elkerülni, és talán nemzetgazdasági vagy más szempontból ez sokkal fontosabb vagy erősebb lenne.
A nyugdíjba vonulások kérdésénél születtek az elmúlt időszakban olyan törvények, amelyek nehezítik a nyugdíjba vonulást. Gondolok arra, hogy a korkedvzeményes nyugdíjas csak a minimálbér összegéig kereshet, fölötte már nem kereshet, mert választani kell neki, illetve az úgynevezett hűségjutalom bevezetése a rendőrségnél, ami arra ösztönzi, hogy maradjanak. Tehát születtek olyan döntések, amik talán arra ösztönzik a rendőröket, hogy ne meneküljenek el.
Egyetértek itt azzal a felvetéssel, mert talán a rendőröknél 90 százalék fölött van a rendőrök FÜV-döntéssel való nyugdíjba vonulása... (Közbeszólás: Száz.) Majdnem száz százalék, tehát nyilván biztos, hogy van benne olyan - hogy mondjam? - orvosi lazaság, vagy nem tudom. De azért azt végig kellene gondolni, képviselőtársaim, hogy egyedül a rendőr az, akinek arra alkalmasnak kell lenni 50 évesen is, 55 évesen is, hogy mikor használja a fegyverét, mert ha egy másodperccel korábban használja, akkor a bíróság ítéli el, ha egy másodperccel későbben használja, akkor pedig a bűnöző öli meg őt. Tehát azért más a helyzete, mert ennyire élesen ez a katonaságnál sem, a honvédségnél sem derül ki vagy szembesül ezzel, vagy talán még a büntetés-végrehajtás általában nem.
Nyilván ugyanakkor azt végig kellene nézni, hogy nem biztos, hogy a gépírónő hölgynek is ugyanezekkel a szabályokkal kell nyugdíjba menni és egyebeket, tehát ezt lehetne tisztítani. Más az a - nem tudom szebb szóval mondani - úgynevezett harcoló rendőr, aki folyamatosan járőrözik, közvetlenül üldözi a bűnözőket, és más az a hivatali apparátus, amely nem szembesül ezzel a kényes helyzettel. Itt lehetne mindenképpen finomítani.
Maga a túlóra, az elnök úr felvetésére: igen, ebben lehet, de ez már megtörtént. Az idei évben a túlóra felszabadításával közel ezer rendőrnek megfelelő túlóramennyiséget teljesített a rendőrség, tehát ennyivel már nőtt - idézőjelben - a rendőrség létszáma. Természetesen itt arra is figyelni kell, hogy ez a rendőrök egészségnek, szervezetének a kizsarolását is jelenti, és ezt túlzott mértékben nem kellene igénybe venni, mert akkor épp a teljesítménye fog csökkenni.
Rövidre zárva a dolgot, én úgy gondolom, hogy ez a költségvetés támogatható, és magam támogatom is, épp azért, mivel több tízezerre nőt a munkanélküliek száma, ami azt jelenti, hogy adóbefizetőből a költségvetés fogyasztóivá váltak több tízezren, tehát ebből adódóan nyilván a költségvetés szerkezete változik, és ehhez, én úgy gondolom, hogy ez a költségvetés a lehetőségeket tükrözi. Meg is köszönöm talán a minisztériumban azoknak, akik ezzel foglalkoztak, hogy ezt megpróbálták, mert gondolom, nem lehetett könnyű. Én azt kérem talán a különböző minisztériumhoz tartozó szervezeteknél, hogy valahogy próbálják ezt empátiával fogadni, mivel nem jó kedvében vannak ezek a szigorú döntési javaslatok ebben a költségvetésben, hanem egyszerűen a lehetőségek határa. Ez van, és én abban is bízom, hogy nem lesz olyan ez a költségvetés, hogy bármilyen színű lesz a következő kormány, hogy mondjuk májusra el fog fogyni a költségvetési fejezet pénze, és már máshogy kell ezt, mint volt ez nem is olyan régi kormányváltáskor, amikor már májusra elfogyott mondjuk a rendőrségnek kiszabott pénzkeret. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tóth Gábor képviselő úr, Gál képviselő úr, Csampa képviselő úr. Még más? (Dr. Gál Zoltán: Én visszalépek.) Gál képviselő úr visszalép, Tóth és Csampa képviselő urak, utána a válaszok.
TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Szokásomhoz híven megpróbálok gyorsan, líramentesen és tényszerűen kérdezni.
A költségvetésben szeretném, ha valahol megpróbálnák nekem nevesíteni, hogy hol találhatók a közbiztonság stabilizálásához korábban beharangozott közterület-figyelő rendszerekre, tehát a kamerarendszerekre előirányzott tételek. Itt milliárdokról volt szó, hogy ez támogatást fog kapni.
A másik kérdésem pedig, hogy a költségvetési tervezetben szereplő 20, azaz húszmillió forint, ha jól látom az összeget, a rendőrök lakástámogatására, hány rendőrnek fog lakástámogatást biztosítani. A gödöllői kapitányság területén 27 település van, össze-vissza ismereteim szerint egyetlen egy rendőrnek tudunk lakástámogatást biztosítani. Nem lenne ez egy kicsit talán sok?
A harmadik inkább a megjegyzés kategória, amit képviselőtársaim is elmondtak a bevételre való ösztönzésnél. Remélem, nem jutunk oda, mint anno dacumál még a rendszerváltás előtti időszakban, hogy a parancsnok kiadta az ukázt, hogy aznap mennyi bírságot kell kiosztani, hogy meglegyen a terv. Én azért bízom benne, hogy idáig nem jutunk el. Van sapka, nincs sapka, ennyi a bevétel. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Csampa képviselő úr!
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Engem Keleti alelnök úr inspirált, hogy még egyszer szót kérek, és akkor belemegyünk egy kicsit a konkrétumokba. Bár azt gondolom, hogy az általános vitára való alkalmasságáról kell per pillanat döntenünk, de nem hagyhatom szó nélkül, merthogy gyakorlatilag az tény és való, hogy ha a költségvetés tervezése során különböző programok szerepelnek, gépjármű-program, páncélos és gépjármű-program kiadásai - csakhogy szakszerű és pontos legyek. (Keleti György visszatér az ülésterembe.) Szeretném megkérdezni a tárcától, hogy hányszor módosította a Rábával a szerződést, merthogy nagy dérrel-dúrral még Juhász miniszter úr időszakában be lett harangozva egy gépjármű-program, amely a Magyar Honvédség gépjárműveinek lecseréléséről szólt. Jelen pillanatban ott tartunk, ha jól tudom, akkor azt tudom mondani, hogy a két kezem elegendő arra, hogy éves szinten meg tudjuk mondani, hogy a Rábától hány darab gépjárművet veszünk át a gépjármű-program keretében.
Továbbmennék, és igazából lehet, hogy a Pénzügyminisztériumot szeretném kérdezni. Szakmai kérdés lenne, mert 2002 óta én már számtalan benyújtott költségvetéssel találkoztam, és mondjuk a sorok, a nem tudom, milyen megnevezések mindig másabbak. Én most, per pillanat is tettem fel az előbb egy ehhez hasonló kérdést, csak szeretném pontosítani. A Honvédelmi Minisztérium részére a fejezeti zárolt egyensúly megegyezik-e a hadfelszerelési fejlesztési program címszóval, vagy esetlegesen ez egy külön fejezet lenne, amit elméletileg majd a tárcának külön kell kigazdálkodnia. Számomra egy picit nem tisztázott a dolog. Kell egy fejezeti tartalékot képezni, egyfolytában, évről évre ezt halljuk, gördülő tervezésre, és valamilyen szinten, de számomra ez nem jelent meg, illetve nincs nevesítve, ahhoz képest, hogy visszalapozgatom itt a többi év beterjesztett költségvetését, és abban mindenféleképpen ugyanezek a címszavak megtalálhatók.
Az IRM részéről szeretném megkérdezni, illetve a HM részéről is ugyanez, hogy a tavalyi évi költségvetési vitában, illetve amikor az Állami Egészségügyi Központban volt kihelyezett bizottsági ülés, én ott jeleztem, illetve kérdeztem, hogy az IRM-nek van némi tartozása az ÁEK irányába, többek között a FÜV-eljárással és egyéb dolgokkal kapcsolatban. Ez, ha jól emlékszem, akkor olyan kétszáz-valahány millió forintra rúgott. Ez rendeződött-e, tisztázódtak-e ezek a viszonyok, ki lett-e fizetve, vagy pedig még mindig lóg a levegőben, és vitatja a két minisztérium ezt a pénzt? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más kérdés? (Nincs jelzés.)
A válaszok következnek. Parancsoljanak!
Varga Valéria (Pénzügyminisztérium) válaszadása
VARGA VALÉRIA főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Sok kérdést kaptam, igyekszem nagyon röviden.
A jelzést köszönöm szépen a KBH-val kapcsolatban, csak erre szeretném megjegyezni, hogy a HM költségvetési finanszírozása globális megközelítésű, tehát nem feladattal párhuzamosan finanszírozunk, tehát a mindenkori GDP-aránynak megfelelően kapja a HM a finanszírozását. A létszámkérdés is a HM belső ügye. Csak szeretném emlékeztetni a tisztelt elnök urat, hogy az Országgyűlés hagyta jóvá a HM költségvetési létszámát, azt hiszem, 28 500 fő, valami ilyesmi...
ELNÖK: Huszonhatezer.
VARGA VALÉRIA főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): A tényleges létszáma pedig huszonhatezer körül van...
ELNÖK: Huszonhatezer-ötszáz.
VARGA VALÉRIA főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Huszonhatezer-ötszáz, és akkor két-három ezer létszámhellyel tud a HM gazdálkodni. Ez a KBH.
A másik: egy nagyon fontos felismerés történt a bizottság részéről, az alelnök urak és az elnök úr részéről is, mégpedig a szabályozás. Felvetették a nyugdíjat, azt, hogy a rendőröknél hogyan mennek szolgálati nyugdíjba, milyen lehetőséggel. Épp ez a felismerés azt bizonyítja, hogy a költségvetés nem egy számtenger, tehát nem ide-oda rakosgatom a számokat, hanem a mögötte lévő reálfolyamatok határozzák meg, és a reálfolyamatnak egyik lehetséges eszköze a szabályozás. Tehát ha olyan szabályok születnek, amelyek megakadályozzák azt, hogy a költségvetési számok így használódjanak föl, akkor mindenképpen pozitív előrelépés fog történni. Egyébként teljesen nyitott kapukat döngetnek a képviselő úr, az elnök úr és az alelnök urak is, hiszen ebben a kérdésben a Pénzügyminisztérium, az igazságügyi minisztérium, sőt még a HM is erősen érintett, tehát folyamatosan tekintjük át a kiadást és az ebben a rendszerben az erkölcsi elismerés mellett meglévő bizonyos sajátosságokat és ennek a kezelését.
A harmadik. Az ÁEK-kel kapcsolatban csak annyit szeretnék mondani, itt is elhangzott, hogy a honvédelmi tárca a védelmi kiadásaiból mennyit fordít az Állami Egészségügyi Központra. Ez a helyzet, bízunk benne, hogy rendeződni fog. Augusztus közepén miniszteri biztos került kijelölésre a pénzügyminiszter úr kezdeményezésére az Állami Egészségügyi Központhoz, az első jelentés már meg is született, tehát ebben egy teljes transzparencia fog majd kialakulni, hogy hogyan történik a finanszírozás, milyen kiadások vannak, és milyen lehetőségek állnak majd rendelkezésre ahhoz, hogy ez a helyzet normalizálódjon, illetőleg tényleg tisztán lássuk, hogy mibe kerül, és mi megy el a védelmi kiadásokból.
A negyedik a számok. Nem akarom a bizottságot untatni, de itt vannak ezek a tisztázott számok, és a 25 milliárd ténylegesen, feketén-fehéren kijön. Azért is, mert - mint ahogy mondtam, bár nem akarom magamat idézni - jelen pillanatban számtengerről van szó, tehát meg kell nézni. Ha csak azt nézik, hogy a rendőrség cím kiadási számait próbálják összehasonlítani 2009-cel és 2010-zel, egészen más képet kapnak, mint hogyha megnézik valójában a reálfolyamatokat és azokat a sorokat, amelyek a fejezetnél vannak, és közbiztonság, közrendvédelmi feladatokat finanszíroznak. Tehát ha a fejezeti kezelésű előirányzatot is hozzáadják a 2009-hez és a 2010-hez és az összehasonlíthatóságot megteremtjük, már akkor nem számtengerben gondolkodva, 2009-től mindenképpen ki kell vennünk azt a hétmilliárdos tételt, ami az egészségügyi hozzájárulás és eho-csökkenés miatt 2009-es számokban kiadásként jelentkezett. Kivenni nem vettük ki, ugyanakkor a 2010-es számokban pedig már nincs benne egy ilyen kiadási kötelezettség, tehát ha ezeket kezdjük összehasonlítani, akkor egészen más mozgásteret kapunk.
Természetesen mi is, hogy korrektek legyünk, korrigáltuk a rendőr szakközépiskola beintegrálásával, egyébként az 2,8 milliárd, tehát nem 5 milliárd, a támogatás olyan 2,6 és 119 körül van a bevételi része. Tehát azt kivettük 2010-ből, pont azért, mert a 2009-esben nem volt benne, és így feketén-fehéren kijön a 25 milliárdos bevétel, ami támogatás- és bevételi növekményből jön össze. Nyilván benne van a 16 milliárdos bírságbevételből származó rész, de benne van a közel 10 milliárd forintos támogatási többlet is, és nincs benne az a többlet egyébként, ami a központi költségvetésnek mindenképpen kiadásfinanszírozást jelent, ami egy másik fejezeti kezelésű soron jelenik meg, a korengedményes nyugdíj, amiről itt beszéltünk, a hozzájárulás. Ez a rendőrségnél mintegy 44 milliárdos tétel, az IRM fejezeten belül mintegy 44 milliárdos tétel, ami a bv., a rendőrség és a volt határőröknek a szabályozás miatti hozzájárulása a nyugdíjalaphoz. Itt 4 milliárdos növekmény van 2010-ben 2009-hez képest, és ez a 4 milliárd nincs benne ebben a 25 milliárdos tételben, mert azt mondjuk, hogy nem közvetlenül közrend, közbiztonsági célokra szolgál, de közvetve mindenképpen.
Utolsóképpen a rejtelmek, a fejezeti egyensúlyi, zárolt fejezeti és hadfelszerelési tartalék. 2008-ban találkoztunk először olyannal, hogy fejezeti egyensúlyi tartalék. Mindenkinél ez benne volt a költségvetési számban. 2009-ben kvázi zárolt fejezeti egyensúlyi tartalékként jelent meg minden fejezetnél külön mellékletben. Ugye, ez már a gazdasági válság következménye volt, talán a harmadik költségvetési javaslat idején jött elő ez a finanszírozási módszer, ahol azt kellett kialakítanunk, hogy a gazdasági események függvényében lehetnek olyan kiadások, amelyek teljesíthetőek, de ha úgy alakulnak az események, akkor ezek nem teljesíthetőek, ebben a kormány dönt. Jövőre, 2010-ben nem találkozunk a költségvetésben zárolt fejezeti egyensúlyi tartalék jogintézménnyel, nincs.
A Honvédelmi Minisztériumnál van egyedül egy ilyen speciális tartalék, amit a normaszövegben a 81. §-ban találnak meg, de ezt meg is találták nyilván, hiszen nem szó szerint, de idézik annak a tartalmát. Ez a tartalék szolgál arra, hogy vállaltuk a NATO felé vállalt kötelezettséghez nagyon hasonló szám szerinti finanszírozást, a GDP 1,11 százalékát, tehát ezzel az összeggel van ez biztosítva, de természetesen a garanciákat a költségvetés tarthatóságára fenn kell tartani, és ha a gazdasági események, a költségvetési folyamatok úgy alakulnak, akkor ezt minden további nélkül fel tudja használni a Honvédelmi Minisztérium kormánydöntéstől függően hadfelszerelésre. Amennyiben a reálfolyamatok kedvezőtlenebbül alakulnak, mint ahogy most a tervezés időszakában történt, akkor annak függvényében történhet a felhasználás.
Nem tudom, hogy a képviselő urat ez így kielégíti-e. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Füredi államtitkár úr, parancsoljon!
DR. FÜREDI KÁROLY védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Elnök úr, köszönöm. Varga kollegina elég sok mindent elmondott általánosságban, de én most akkor csak a HM tárcát érintő konkrétumokról.
Csampa képviselő úr, szeretném önt tájékoztatni, hogy a 25,9 milliárd forint nem szerepel a jövő évi költségvetésben, mert az ez évi maradványtartási kötelezettséghez tartozik, és ezt januárban ki lehet fizetni, tehát ez nem szerepel benne, viszont rendelkezésünkre áll. A kérdés második részére, amely azt jelentette, hogy itt szerződéseket módosítani kell, tárgyalásokat kell lefolytatni a beszállítókkal, a válaszom az, hogy igen. Ez nagyon kemény munka. Miért? Mert azt szeretnénk, hogy különböző kötbérrel és hasonló, szerződést biztosító mellékkötezettségekkel - hogy a polgári törvénykönyvet idézzem - sújtsanak bennünket. Nagyon remélem, hogy sikerül a tárgyalások eredményeképpen úgy kikerülni ebből, hogy nem terheli a tárcát plusz költség.
A költségvetés GDP-arányosan - mint a bevezetőben említettem - 1,11-re rendben van a támogatása, azokkal a problémákkal, amelyeket önök is említettek, amelyet Varga kollegina is említett. Kétségtelen tény, én ezt nem szeretném elhallgatni, azonban ez az 1,11-es szám az elmúlt évi informális NATO védelmi miniszteri értekezleten a NATO vezetése ezt tudomásul vette. Mivel a GDP csökkent, ezáltal kétségtelen, hogy abszolút számban a mi költségvetési támogatásunk mértéke is csökkent.
A hadfelszerelési program, az a 29,11, képviselő úr, szeretném elmondani, hogy egy az egyben ugyanaz, ami fejezeti egyensúlyi tartalékként szerepelt. Kodifikációs gyöngyszemként ezt meg kell mondani, hogy az a 4,2 sor, a 81. § olyan előirányzat, amellyel mi számolunk, ezt őszintén meg kell mondani. Biztos, hogy nem márciusban és nem áprilisban kerül erre sor, mert a 102,9 százalékos teljesülés időpontja az év második felében válhat világossá. Azonban azt meg kell őszintén mondani, hogy sokkal jobb, mint a fejezeti egyensúlyi tartalék elnevezés, mert ez legalább feketén-fehéren... Az a fejezeti egyensúlyi tartalék vagy jön, vagy nem jön. Ez itt egyértelműen, egzaktan megfogalmazta, hogy ha ez bejön, akkor a kormány minden további nélkül átadhatja a honvédelmi tárcának. Miután nem cukorvásárlásról van szó, ebből következően nekünk ezekre az előirányzatokra el kell kezdeni előkészítő munkálatokat végezni, mert csak és kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a vezérkar ide tervezett elképzeléseit végrehajtja.
A Keleti képviselő úr, miniszter úr által feltett kérdésekre, megjegyzésekre szeretném elmondani, hogy igenis a nemzetközi programjaink jelentősek, igenis azoknak van primátusa, és azt is őszintén meg kell mondani, hogy a Gripen, a Konsberg - elnézést, feltételezem, hogy ez a bizottság ezeket, mármint a Konsberg és a Rába programot is jól ismeri, ezek bizony determinálják a lehetőségeinket. De, és engedtessék ez meg nekem, hogy híradóinformatikai fejlesztési program, páncélos és gépjármű-program, üzemanyag szakági program, AN-26-os felújítás, üzemidő hosszabbítására - nem akarom felsorolni, nekem fel van - ezeken a nagy kiadásokon kívül ezekre még a fejlesztések között lehetőséget látunk, bevallom, lényegesen szerényebb mértékben, mint ami 2009-ben rendelkezésünkre állt.
Afganisztánban kint lévő katonáink egészsége érdekében, biztonsága érdekében - nem véletlenül mondtam az egészséget, nem nyelvbotlás volt, egészsége és biztonsága érdekében - is a tárca mindent megtesz, és semmilyen formában nem fordulhat elő, hogy amit az ottani, kint lévő katonák kérnek, azt nem biztosítjuk. Ha kell, ott a környéken szerezzük be, ha kell, itt. Itt a lehetőséget nem mérlegeljük, egyszerűen nem mérlegelünk, a biztonság mindennél fontosabb.
Arra is szeretnék válaszolni, hogy a Honvédelmi Minisztérium területéről 17-en váltak ki a rendszerből szolgálati nyugdíj miatt eddig. Ebben az esztendőben összesen 17-en.
Természetes, ugyanúgy, mint ahogy az IRM-nél, egyetlen fillér köztartozásunk nincs, mert azokat átutaltuk, átutaljuk, és ez rendelkezésre áll a költségvetésben. (Keleti György: Ez a 17 fő a 25 év?) Igen erről beszélek, amiről itt polémia alakult ki. 17. (Keleti György: Ez nem szám.) A tábornok úr rögtön mondta nekem, ő egyértelműen a mai napig tudja, képben van.
Az őrzés. Elnök úr, az ön által feltett őrzés-védelem kérdésére: jogos a kérdés és kötelező a probléma kezelése, azonban azt őszintén meg kell mondani, hogy azok a laktanyák, ahol még az őrzésvédelmet biztosítanunk kell, noha üresek, majdnem tátongnak az ürességtől, még egy-két apróság van, az MNV Zrt.-nek felajánlottuk átvételre. Az MNV Zrt. nem vette át, ebből következően nagyobb kár származna abból, ha otthagynánk lepusztulni - elnézést a mosdatlan kifejezésért - lerohadni, mert akkor, amikor majd egyszer értékesítjük, vagy egyáltalán lehetőség nyílik más felhasználásra, akkor sokkal, de sokkal nagyobb lenne a nominális veszteség, ez egyértelmű. Hát, van mit tenni. A miniszter úr múlt szerdán vagy csütörtökön - már nem tudom - hívott össze egy zártkörű megbeszélést, amelyen a hadsereg vezetői részt vettek, és megfogalmazta azt, hogy az őrzés-védelem területén racionalizálni kell, és mindenhol, ahol még van lehetőség megtakarításra, az megtörténjen.
A KBH-ra vonatkozó esetleges kérdést kérem, hogy a kolléga adja meg.
Kórház. Az Állami Egészségügyi Központ, én megmondom, ha valaki tudja, én tudom, 16 milliárdot tesz hozzá csendben, halkan a tárca, 16 milliárdot. Ez lehet, hogy 14 lesz, mert ott is voltak jelentős intézkedések. Természetbeni juttatásként tesszük, egészen más formában. Ha itt most valaki keresi, 12 milliárd 800 egynéhány millió forint bevétel, ami a személyi juttatásra, elnök úr, képviselő úr, alig-alig elegendő. Ha valaki nagyon örült, a tárca nagyon örült, hogy ott a kincstári biztos, és legyen nyilvánvaló, hogy hol, miképpen, mennyi az, amit az Állami Egészségügyi Központra ráköltenek, és ne legyen ilyen különböző technikai, mondhatnám azt, hogy ügyeskedésekkel ez a kérdés kezelve.
A Rába-szerződés. Képviselő úr, standby szerződés van a Rábával, és ez a szerződés minden évben felülvizsgálatra kerül. A jövő évre, azt őszintén meg kell mondani, a költségvetésben nem lehet eltitkolni, a jövő évben a költségvetési lehetőségeink az ez évihez képest jelentősen csökkennek. Az ez évi vállalásainkat, a szállításainkat forintra kifizetjük, az egyértelmű, lesz köztük, amit csak a kötelező tartalékolás után, majd januárban fogunk kifizetni, folyik a tárgyalás. Azt meg kell őszintén mondani, hogy jövőre kevesebb lesz a Rába gépjármű-átvétele. Köszönöm szépen elnök úr. (Varga Valéria közbeszólása.)
Bocsánat, még egy, ezt megígértem, hogy én fogok válaszolni rá. A kérdés az IRM tartozása az elvégzett vizsgálatokkal kapcsolatosan.
ELNÖK: Tartozik.
DR. FÜREDI KÁROLY védelmi tervezési és infrastrukturális szakállamtitkár (Honvédelmi Minisztérium): Nem tartozik, az IRM azt vállalta, hogy kifizeti, és az első rész megérkezett. Azt meg kell mondani, hogy részletekben, de vállalta, és az első rész megérkezett. (Dr. Kontrát Károly: Ez mennyi volt, államtitkár úr?) Attól függ, hogy honnan nézem, milyen időben, száztizen-egynéhány millió forint volt, ami 2007. július 1., az ÁEK megalakulása, és 2008. december 31. között felmerült. Az ez évit folyamatosan fizetik, azzal nincs gond, ezekre kértek részletfizetést, és a részletfizetést a miniszter úr engedélyezte, és az első - megismétlem - megérkezett. Jövő év első félévében vállalták, hogy a különbözetet kifizetik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Katonai oldalon van-e még válasz? KBH!
Székely Attila (MK Katonai Biztonsági Hivatal Pénzügyi és Számviteli Osztály) válaszadása
SZÉKELY ATTILA alezredes, osztályvezető (MK Katonai Biztonsági Hivatal Pénzügyi és Számviteli Osztály): Elnök úr, jelentem, mint ahogy ön is mondta, a Katonai Biztonsági Hivatal költségvetése számottevően nem változott, ugyan a működési kiadásaink csökkentek jelentősen.
A személyi oldalon, a személyi jellegű kiadásaink az állománytáblás létszámainkat fedezik. Azt meg kell jegyeznem, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal létszáma a tárca mindenkori létszámához igazított, ennek megfelelően egy meghatározott szám. A feltöltöttség helyzete: az állományba-vételi eljárás egy hosszabb procedúra, és ez folyamatosan zajlik ilyen értelemben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. IRM!
Kotán Attila (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) válaszadása
KOTÁN ATTILA főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. Először is elnézést kérek, hogy ha az első hozzászólásom hurráoptimista érzetet keltett volna, szó nem volt róla. Mindössze annyit bátorkodtam megjegyezni, hogy a jövő évi költségvetési lehetőségeink, tekintettel a válságra, és általában a központi költségvetés fő számaira, lehetővé teszik az idén vállalt feladatok folytatását, szinten tartását.
Ami a konkrét kérdéseket illeti, az első az adósság. A rendőrségnek nincs lejárt tartozásállománya, és nincs az állam felé adó- vagy járuléktartozása. Szeptember 15-én a nem lejárt, tehát a 30 napon belüli tartozásállomány 2 milliárd forint. Egy 234 milliárdos szervezetről beszélünk. Lejárt adósság nincs. Volt a nyáron egy olyan hónap, amikor volt ilyen, de azt rendeztük. (Dr. Kontrát Károly: Az mennyi volt?) Másfél milliárd forint, azt azóta a rendőrség kifizette. Az egész év úgy várható, hogy sem szállítói, sem járuléktartozása a rendőrségnek nem fog felmerülni. Az állam felé való tartozás technikailag is kizárt, az elmúlt két év óta olyanok a szabályok.
Az objektív felelősség, bevétel. A 2010-es 16 milliárdos bevételi terv az objektív felelősségre egy tervezési szinten megalapozott, de egy feszített terv. A mai napig idén 8,6 milliárd folyt be ebből a programból, éves szinten 11-12 milliárd várható az év hátra lévő részében. Két feltétel az, ami ezt a prognózist, ezt a kalkulációt megalapozza: a jövő évben jelentősen bővül az eszközparkja a rendőrségnek...
ELNÖK: Ezt fogják szeretni az emberek.
KOTÁN ATTILA főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Közlekedésbiztonságról van szó. Rendőrszakmai kérdésekben nem szeretnék... (Dr. Kontrát Károly: Ez finanszírozás, ne haragudjon, ez nem rendőrszakmai kérdés.)
A képviselő úr jelezte, hogy a piroson való áthaladásért mennyit kell fizetni. A piroson való áthaladás a három legsúlyosabb közlekedési szabálysértésbe tartozik, az annak megfelelő büntetési tétellel. Az objektív felelősségi program egyébként olyan, a konstrukció is olyan, hogy nem közvetlenül a rendőr kollegák közreműködését igényli. Abban önnek igaza van, és ez vita volt a költségvetési tervezés során is, hogy közvetlenül a központi költségvetésbe folyik be ez a bevétel és technikailag megkapja a tárca, vagy közvetlenül a tárcához folyik be. Ez egy döntés kérdése volt. Most ez a döntés született. Az objektív felelősség program, az objektivitás biztosítja azt, hogy nincs közvetlen kapcsolat a bírságoló - nevezzük így - és a bevétel között.
A nyugdíj. Ahogy elhangzott, 44,7 milliárd forinttal járul hozzá a tárca a szolgálati nyugdíjakhoz. (Dr. Kontrát Károly: 44 milliárd?) 44,7 milliárd forint. Ez a HM-mel azért nem összehasonlítható, mert más létszámokról van szó. Itt 57 ezer fős állományról beszélünk, ami a fejezethez tartozik. (Dr. Kontrát Károly: Ez hány főt érint? Ne haragudjon, hogy megkérdezem. Ez hány főnek folyik oda?) Nem tudom megmondani, hogy hány nyugdíjas rendőr van. (Dr. Kontrát Károly: Írásban kérhetnék erre választ?)
VARGA VALÉRIA főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Elnézést, ezt a Pénzügyminisztériumtól tudja kérdezni. A tervezés kapcsán személyesen én is, más főosztály, nem az én szakterületem a nyugdíjalap finanszírozása, de a főosztály kollegájával tételesen átnéztük egyébként a fegyveres testületek után fizetendő nyugdíj-hozzájárulást, és abszolút megegyezik. Az 57 alatti... 57, 62, ebben van egy kis vita, hogy most hogy nézzük az öregségi nyugdíjkorhatárt, az alatti ténylegesen nyugdíjban lévő kollegák hozzájárulása, tehát a tényleges nyugdíjat és nyugdíját fizeti ki. Ez makroszinten egy hetven-valahány milliárdos tétel, de ebben benne van a Nemzetbiztonsági Hivatal, a honvédelmi tárca, benne van a Vám- és Pénzügyőrség, és benne van a...
ELNÖK: Jól értjük, csak hogy pontosak legyünk, hogy ebből a 70 milliárdból, amit ön mond, 44 van bent az IRM fejezetben?
VARGA VALÉRIA főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): 44,7 milliárd, de ezt nem mi számoltuk a rendőrség finanszírozásához, mint ahogy mondtuk. Ez egy szakmai fejezeti kezelésű előirányzat, tehát ha úgy tetszik, a tárcán keresztülfut, de nyilvánvalóan költségvetés... (Dr. Kontrát Károly: A létszámot illetően lehetne írásban választ kérni?) Igen, át fogom adni, és el fogjuk küldeni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Parancsoljon!
KOTÁN ATTILA főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A nyugdíjazás egy valódi probléma a rendőrségnél a 25 év szolgálati időt követően nyugdíjba vonulók jelentős száma. Ezen belül is, ahogy elhangzott a vitában, az egészségügyi alkalmatlansági eljárással nyugdíjba menők száma az elmúlt időszakban éves szinten az ezres nagyságrendet elérte, illetve meghaladta. Ebben az évben az a bizonyos hűségpénz-konstrukció jelent valamilyen segítséget olyan szempontból, hogy kalkulációink, számításaink szerint 4800-5000 olyan kollega van, aki jogosult a 25 év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulásra, közülük 2200-an választották ezt a konstrukciót, tehát ők már bizonyosan az elkövetkezendő három, illetve öt évben ilyen jogcímen nem mennek nyugdíjba. Ez összességében tompítja azt az egyébként igen kedvezőtlen folyamatot.
Az, hogy az 1996-ban elfogadott Hszt. egy igen generózus, bőkezű nyugdíjkonstrukciót fogalmazott meg - a szakmai okok elhangzottak, hogy ez egyébként fegyveres szolgálatot választóknál ez egy szokásos és rendszerszerű kedvezmény - tény, és ez elhangzott, hogy most történnek kísérletek, jogszabály-módosítások bizonyos szempontú szigorításra. A FÜV eljárás is ezek közé tartozik, ezeken a tárca a PM-mel együtt dolgozik.
Elhangzott még a lakáscélú. 100 millió forint van a költségvetésben jövőre. A szervezetek ebből munkáltatói kölcsönt nyújtanak. A 100 millió forint korlátozott mértékben elég, de ebből munkáltatói kölcsön lesz, tehát nem lakásvásárlás.
Azt hiszem, ezek voltak, az adósság, az objektív felelősség, a nyugdíj.
A túlórával kapcsolatosan az a közterületi jelenlétbővülés elsősorban, és első ütemben nyilván nem többletlétszámmal, hanem túlórával valósulhat meg, ez így van, ez ebben az évben is megtörtént. Az elmúlt időszakban, tehát tavaly, tavaly előtt éves szinten átlagosan 5,5-6 túlóra/fő/hó volt a rendőrség ilyen értelmű teljesítménye, az idén az első nyolc hónapban ez 11,5 óra, majdnem megkétszereződött tehát. Ilyen értelemben a testület tulajdonképpen a lehetőségei határán van. Tehát nem szabályozási korlát van, hanem szó szerint fizikai korlát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én kaphatnék a bevételi kockázatelemzés tekintetében valami tájékoztatást az ÁSZ-tól? Ez csak speciális érdeklődés.
Jeszenkovits Tamás (Állami Számvevőszék) válaszadása
JESZENKOVITS TAMÁS számvevő tanácsos (Állami Számvevőszék): Igen. Köszönöm, elnök úr. Mint minden ilyen bírságból eredő bevétel, ennek befolyásának kockázata van. Mi az ez évi tervezés során a tárca által megadott első félévi bevételek... Tehát az első félévi bevételek alapján tervezték, és ezt mi átlagos kockázat mellett el tudtuk fogadni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Maradt-e még kérdés, vélemény vagy észrevétel a képviselőtársaimban? Keleti alelnök úr.
KELETI GYÖRGY (MSZP): Először is szeretnék én is kérni egy példányt ebből a nyugdíjasból.
Másodszor pedig, láthatólag nem szorosan idevág, de azért azt gondolom, hogy összefügg. Van egy törekvés most a szocialista frakció részéről, ez a korkedvezményes nyugállományba mentek 2010. januártól történő szigorítása tekintetében, amely most azt mondja, hogy a minimálbér tizenkétszerese. Szeretnénk ebben bizonyos feloldást tenni, mert az a tapasztalatunk - és ez nemcsak a rendőrökre és a katonákra vonatkozik, hanem az egészségügyre dolgozókra, bizonyos veszélyes munkahelyeken, vagy a bányásznyugdíjak és a többi tekintetében -, én azt gondolom, mert ugyanis várhatóan január 1-jétől ez a feketegazdaságba fogja irányítani az embereket. Ezt akarjuk valamilyen módon megelőzni, de szeretném elmondani, hogy ha nem történik szigorítás a 25 éves nyugállományba vonulás egészségügyi elbírálásánál, akkor ez a fajta, a társadalom többi része felé tett engedmény rontani fogja a helyzetet a rendőrségnél. Tehát én azt gondolom, hogy ez szorosan nem függ össze, de költségvetési probléma lesz belőle.
Én azt javaslom, akár a Pénzügyminisztériumnak - bár nem tudom, ők foglalkoznak-e vele, vagy az IRM tárca foglalkozik vele -, hogy szíveskedjenek mielőbb ezt a bizonyos szigorítást megtenni, mert akkor egy másik jó szándékú parlamenti javaslat vagy döntés az önök számára egy kényelmetlen helyzetet idézhet elő. Azt gondolom, hogy itt nem lehet differenciálni, hogy az ápolónő, aki röntgen mellett dolgozik, az kereshessen többet, a rendőr meg ne kereshessen többet a minimálbérnél. Én ezt csak kapcsolódó kérdésként vetem fel, de arra kérem önöket, hogy ezt próbálják megnézni mielőbb, mert ez egy viszonylag egyszerű miniszteri rendelkezési sor. A viszonylag egyszerűt úgy értem, hogy nem kell bevinni a parlament elé, nem kell ide hozni vagy másik bizottság elé, tehát belső rendelkezéssel megoldható. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e más szakmai észrevétel? (Nincs jelzés.)
Ehhez annyiban kapcsolódnék, Ecsődi képviselő úr fölvetését is - és nem szeretném szaporítani a szót, mindjárt szavazásra kerül a sor - csak megjegyzem, hogy azt mi akceptáljuk, értjük, hogy nyilván az alkalmassági politikának meg kell felelni, csak a rendszer nem árnyal, azt mondja, hogy alkalmas vagy alkalmatlan. De az, hogy nem alkalmas utcai szolgálatra, az nem azt jelenti, hogy másra nem alkalmas. Részlegesen alkalmas maradhatna és munkára lehetne kényszeríteni. Én úgy gondolom legalábbis, hogy itt nagyon nagy a mozgástér, amit meg kellene ejteni.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Egy mondatot. Az elnök úr bölcs szavai, azt hiszem meghallgatásra fognak, vagy találtattak már az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium törvényelőkészítő munkájában.
ELNÖK: Nem is tudok szavakat találni, hogy ilyen jól áll az ügyünk.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Tisztelt Képviselőtársaim! Most azt szeretném megkérdezni, hogy ki az, aki általános vitára alkalmasnak tartja az elhangzottak függvényében a költségvetés 2010-re vonatkozó javaslatát. Molnár képviselő úr általános vitára alkalmasnak tartja. (Szavazás.) Kilenc igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Hét nem ellenében.
Kérem a többségi és a kisebbségi véleményt még a mai napon rendezni, hogy ez fölterjesztésre kerülhessen.
A kormány képviselőinek köszönjük szépen a megjelenést és a munkát. Minden jót kívánunk, további szép napot!
A 2. napirendi pont a NATO és az EU irányítás alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó és válságkezelési műveletekhez való hozzájárulás. Ide majd Dankó jogi főosztályvezető-helyettes úr, és Süle Attila ezredes, műveleti központ törzsfőnök érkezik. Egy gyors csere, hogy időben be tudjuk fejezni a bizottsági ülést.
Tisztelettel köszöntöm az urakat. A Külügyminisztériumból van-e... (Jelzésre:) Sztáray vagy Hlinka Péter?
HLINKA PÉTER munkatárs (Külügyminisztérium): Hlinka Péter.
ELNÖK: Tessék ide ülni nyugodtan, eggyel közelebb. Ha megtisztel bennünket, akkor azt megköszönjük. (Hlinka Péter helyet foglal a tárgyalóasztalnál.)
Főosztályvezető úr, ezredes úr, kívánják-e kiegészíteni az írásos anyagot?
Dr. Dankó István (Honvédelmi Minisztérium Jogi Főosztály) szóbeli kiegészítése
DR. DANKÓ ISTVÁN főosztályvezető-helyettes (Honvédelmi Minisztérium Jogi Főosztály): Elnök úr! Tisztelt Bizottság! Különösebb szóbeli kiegészítést nem kívánnék tenni az anyaghoz. Csak annyit, hogy a 94/2001. OGY határozat alapján menetrendszerűen 2009 első féléve tekintetében került összeállításra a bizottság részére a balkáni katonai tevékenységgel kapcsolatos jelentés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Külügyminisztérium? (Hlinka Péter nemet int.)
SÜLE ATTILA ezredes, törzsfőnök (MH Műveleti Központ): Elnök úr! Tisztelt Bizottság! Nincs kiegészítenivalóm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e kérdés? Csampa képviselő úr.
CSAMPA ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak egy kérdésem lenne mindenféleképpen, mert az anyagból kiolvashatjuk, hogy az MH KFOR MEL már részt vesz a KFOR zászlóalj kötelékében, és gyakorlatilag itt arról szól, hogy a NATO közös finanszírozás. Az lenne a kérdésem pontosan, hogy a MOU együttműködési megállapodás már alá van-e írva, amely tartalmazza azt, hogy nem hazai finanszírozás, hanem gyakorlatilag közös finanszírozás, és mi lesz a jövője a laboratóriumnak. Ha jól tudjuk, legalábbis információk szerint a németek igényt tartanának arra, hogy a laboratórium maradjon ott. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Parancsoljon, ezredes úr!
Süle Attila ezredes, törzsfőnök (MH Műveleti Központ) válasza
SÜLE ATTILA ezredes, törzsfőnök (MH Műveleti Központ): A KFOR MEL-lel kapcsolatban a NATO közös finanszírozás a NATO szintjén már a döntéshozatal megtörtént, azonban a finanszírozás részletei kidolgozás alatt vannak, jelen pillanatban nincs még aláírva, bár mindenki elfogadta, hogy ez így fog működni.
A KFOR MEL további működésével kapcsolatban december 31-ig, ahogy ez tervezve volt, működtetjük, és vannak már nemzetek, amelyek bejelentkeztek, köztük a németek, akik ezt az üzemeltetést továbbvinnék. Ezzel kapcsolatban a későbbiekben lesz végleges döntés és a működtetés így fog tovább működni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van-e még kérdés? (Nincs jelzés.)
Amennyiben nincs, jóváhagyólag kell tudomásul vennünk ezt a tájékoztatót, erről szavaznia nem kell a bizottságnak. Tudomásul vettük. Köszönjük szépen az uraknak a megjelenést.
A 3. "egyebek" napirendi pontban arról szeretném önöket tájékoztatni, hogy október 6-án kedden tartanánk bizottsági ülést. Amennyiben a zárszámadáshoz módosító javaslat érkezik, akkor azt tárgyalnia kell a bizottságnak. Hosszú idő után kerül sor a polgárőrség meghallgatására, beszámolójának megismerésére. Ezt maguk a polgárőrök kezdeményezték, Túrós András, a polgárőr szövetség elnöke. Nem október 6-án várhatóan, hanem egy héttel később kerülne sor az új Katonai Biztonsági Hivatal főigazgató-jelöltjének meghallgatására, amit a honvédelmi miniszter kezdeményezett.
Ezen kívül szeretném jelezni, hogy Pápa vonatkozásában kihelyezett bizottsági ülés szervezése van folyamatban. Itt majd egyeztetést fogok kezdeményezni, október 20., november 10., ilyen időpontok jönnek most előzetesen szóba. Ez a jövő heti menetrend, tehát október 6-án a polgárőrség biztosan, a Katonai Biztonsági Hivatal nagy valószínűség szerint nem, zárszámadás talán. Október 6-a, 10 óra. Köszönöm szépen.
További szép napot kívánok. Köszönjük szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 49 perc)
|
Dr. Lázár János |
Jegyzőkönyvvezető: Takács Aliz